2016.11.07.
minden olyan – egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztronómiai, sport vagy egyéb – eseménysorozat, Célja, hogy
közönsége részére kiemelten színvonalas,
értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egyben szórakoztató, szabadidős közösségi élményt nyújtson (Magyar Fesztivál Szövetség, 2009)”.
A fesztiválokat műfaji szempontból a Magyar Fesztivál Szövetség az alábbiak szerint csoportosítja (Ezen kategóriák szerint történik hazánkban is a fesztiválok 2009-ben elindított regisztrációja és minősítése):
Időtartam alapján: egy- és többnapos, egyhetes vagy akár több hónapos fesztiválokról. Vonzáskörzete szerint: helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi hatókörű fesztiválok. Megrendezés gyakorisága: egyszeri és periodikusan visszatérő rendezvények. A turizmussal foglalkozó szakemberek szerint turisztikai szempontból azon rendezvények jelentősek, amelyek meglátogatása a szokásos lakóhelyen kívüli (min. 60 kmes körzeten túli) utazással és legalább egyéjszakás otttartózkodással jár.
A nemzetközi trendekkel párhuzamosan a fesztiválok Magyarországon is egyre népszerűbbek. Hazánkban jellemzőek az egy-egy témakörre alapuló események, rendezvények, fesztiválok. Hazánk igen gazdag mind a fesztiválok, mind pedig a rendezvények terén, hiszen az év szinte minden napjára jut legalább egy kisebb-nagyobb zenei, kulturális, illetve gasztronómiai megmozdulás az ország bármely vidékén. Jellemzőek a kiállítások, művészeti rendezvények, gasztronómiai kiállítások, vásárok, sport rendezvények, illetve a zenei fesztiválok. Nemzetközi és hazai szinten ez utóbbi, amely a legnagyobb figyelmet kapja, hiszen az évről-évre megrendezendő Sziget Fesztiválra, VOLT fesztiválra, Balaton Soundra számos külföldi és hazai fiatal is érkezik egy hetes szórakozás céljából.
1. művészeti fesztiválok (zenei, színház, tánc, irodalom, képző- és iparművészet, film, videó, fotó, multimédia, népművészet/folklór, cirkusz, egyéb művészeti). 2. tisztán amatőr művészeti és „felmenő versenyek” (szavaló, kórus, színjátszó, tűzoltó és egyéb zenekar stb.), 3. gasztronómiai fesztiválok (étel, ital, termény, gasztronómiai hagyományokat ápoló, kulináris stb.), 4. egyéb, nem művészeti fesztiválok (tájhoz, természeti értékhez kötődő, hagyományőrző, illetve történelmi helyszínhez kötődő rendezvények, várjátékok, ünnepekhez, népszokáshoz kötődő (egyházi, világi) falunap, búcsú, vigalom, karnevál, sokadalom, fieszta, sport, természet, környezetvédelem, promóciós, márkához kötődő) (MFSZ 2008).
Az elmúlt években jelentősen emelkedett a fesztivállátogatók aránya, és egyúttal javult a hazai fesztiválkínálat megítélése is. Jelenleg a magyar lakosság egyharmada lelkes „fesztiválrajongó”, a legnépszerűbbek a gasztronómiai és könnyűzenei fesztiválok. A magyar lakosság döntő többsége, vagyis minden tízből kilencen ismernek legalább egy magyarországi fesztivált. A Fesztiválok Évében a magyar lakosság 68,5%-a tervezte fesztivállátogatást. 2007. január és 2010. március között a magyar lakosság 65,1%-a vett részt legalább egy hazai fesztiválon.
1
2016.11.07.
A hazai fesztivál-piac legátfogóbb vizsgálata szerint a népművészeti és gasztronómiai fesztiválok aránya a legmagasabb, 22%-os illetve 18%-os részarányt képviselve. A komolyzenei rendezvények a fesztiválok 14%-át, az irodalmi és film fesztiválok 7%-át, ahogyan az amatőr fesztiválok is 7%-át adják a magyar fesztivál-világnak.
A fesztiválturizmus kiemelt prioritást kapott az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Turizmus Stratégiájában is, amely a 2006—2010. közötti időintervallumra vonatkozik (OKM, 2007). A stratégia elsődlegesen a kiemelt kulturális turisztikai eseményekre fókuszál. A közfinanszírozás a fesztiválok fenntarthatóságának egyik sarkaltos pontja. A fesztiválok fontosságának elismertségét mutatja az a tény, hogy az érintett tárcák az elmúlt években összesen több milliárd forinttal támogatták az eseményeket. A Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati Minisztérium együttműködésben, 2007-ben 40 rendezvény számára 300 millió forintnyi támogatást nyújtott, míg 2008-ban 45 rendezvény részesült összesen 400 millió forintnyi támogatásban
A több napra Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint (%)
A regionális pályázatok keretében 800 millió forintos támogatásban részesültek a kisebb hatókörű események 2008-ban. 2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati Minisztérium közös pályázati kerete 700 millió forint volt, amelyből 63 rendezvény részesült támogatásban. A pályázati keretből 100 millió forint állt rendelkezésre kulturális célokat is teljesítő gasztronómiai rendezvények támogatására. A fesztiválturizmus helyet kapott az ÚMFT kiemelt turisztikai beruházásai között is.
45 40 35 30 25
2006
20
2007
15
2008 2009
10
2010
5 0
Forrás: KSH, saját szerkesztés, 2010.
Types of festivals visited
A Sziget Fesztivál Európa egyik legnagyobb kulturális és könnyűzenei fesztiválja, melyet minden év augusztusában Budapesten, az Óbudai- szigeten rendeznek meg. A rendezvény története 1993-ban a Diáksziget elnevezésű programmal kezdődött „Kell egy hét együttlét” szlogennel. A fesztivál 1996-tól 2001-ig Pepsi Sziget néven működött, 2002-ben kapta meg mostani nevét. Korábban zömmel alternatív és rockzenei stílusok voltak a meghatározóak, ám a 2000-es évben összműfajú fesztivállá vált.
Forrás: KSH, saját szerkesztés, 2011.
2
2016.11.07.
A Sziget Fesztivál kivonulás a mindennapi életbőlegyhetes buli, koncertek, szórakozás. Az ideiglenes fesztiválvárosban posta, bank, kocsmák, éttermek, boltok szolgálják a kempingező szigetlakókat. A különböző "tematikus" színpadokon a legdivatosabb popzenék mellett a hard rock, world music, electric dance music, alternative style, blues és a jazz jeles képviselői játszanak minden nap, a nap 24 órájában. A látogatók a zenei programok mellett színházi és modern tánc előadások, kiállítások, irodalmi estek, klasszikus zenei koncertek, opera-, cirkusz- és bábelőadások, valamint kabaré között is válogathatnak. Sőt, sportrendezvényeket is kínálnak a szervezők, továbbá civil szervezetek tájékoztatják, segítik a fiatalokat olyan kérdésekben, melyekkel nemcsak a fesztivál egy hete, hanem életük során és különböző szakaszaiban találkoznak.
Fesztiválok nevei
Megrendezett alkalmak száma
Fut/Nem fut
Sziget fesztivál
23
Fut
Volt fesztivál
23 (ebből 14 a Sziget Kft. által)
Fut
Gyerek Sziget
14
Fut
Félsziget
11
Nem fut
Balaton Sound
9
Fut
Sport Sziget
7
Nem fut
Budapest Parádé
7
Nem fut
Gourmet fesztivál
5
Fut
Strand fesztivál
3
Fut
B my Lake
3
Fut
Hisztéria fesztivál
3
Nem fut
Feszt!Eger
2
Fut
Star Garden
1
Nem fut
A VOLT Fesztivál Magyarország egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválja, amit Sopronban rendeznek 1993 óta minden évben. A fesztivál a nevét egy ’90-es évek elején megjelenő VOLT nevű popkulturális magazinról kapta. A rendezvényre a zenei kínálat sokszínűsége jellemző, a különböző helyszíneken a rock, az elektronikus zenei, a világzenei és a jazz koncertek mellett számos más műfaj képviselői is fellépnek.
A fesztivál anyagi sikeressége egyfelől a fellépők listájának bővülésében, másrészt a fesztivált rendező Sziget Produkciós Iroda által indított, vagy felvásárolt más fesztiválokban nyilvánult meg. A produkciós iroda rendezi a nemkülönben sikeres VOLT Fesztivált, a Balaton Sound elektronikus zenei fesztivált, a szenvedélybetegségekkel foglalkozó Szenvedélyek Napját.
Az első fesztiválokat 1993-tól 2001-ig Húsvét tájékán a soproni Sportcentrumban rendezték, melyeken a fellépők és a közönség száma is évről évre gyarapodott. A növekvő népszerűség okán, 2002- ben a rendezvény állandó helyszíne és időpontja is megváltozott, ekkor a Volt (immár a Sziget Fesztivál társfesztiváljaként) nyári fesztivállá változott és a pár napos időtartamra minden évben a soproni Lővérekben bérel helyet a bulizni vágyó fiatalok számára. A rendezvénysorozat nemzetközi rangját jelzi, hogy azon évről évre sok neves külföldi előadóművész lép fel, valamint hogy a közönség mind nagyobb hányada érkezik más (elsősorban nyugat- és keleteurópai) országokból (Wikipédia, 2011).
3
2016.11.07.
2009-ben a magyar lakosság 54,7%-a járt fesztiválon. Egy fesztivállátogató átlagosan 2,2 fesztiválon vendégeskedett. A legnépszerűbb úti cél a Balaton régió (15,2%) volt, amelyet az Észak-Alföld (14,7%) és a Budapest-Közép-Dunavidék (13,3%) követett. A fesztivállátogatások kétharmada egynapos, további 27,1%-a 1-3 éjszakás, ennél hosszabb utazás pedig a fesztivállátogatások 8,3%-a esetében volt. A többéjszakás belföldi fesztivállátogatásokon az utazók átlagosan 2,8 éjszakát töltenek (MT Zrt., 2009).
Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) a nyári rendezvények közül a legjelentősebb múltra tekint vissza. 1976-ban volt az első találkozó, ahol huszonöt főiskola, illetve egyetem 350 hallgatója találkozott, a tavalyi évben már mintegy 64 ezren látogattak el az EFOTT-ra. A fesztivál állandó jellemvonása, hogy évente más-más helyszínen kerül megrendezésre, így a rendezvény már bejárta az országot. Az EFOTT-on a legnagyobb hazai előadók zenéjére lehet bulizni, emellett számos kulturális, illetve sport és turisztikai programok, fürdési lehetőség várnak mindenkit (www.efott.hu)
A fesztivállátogatók hattizede (58,4%) tájékozódik előzetesen. A legtöbben a fesztivál programját keresik, de emellett jelentős a látnivalókról, egyéb programokról (69,9%) és az árakról (59,7%) szóló információk iránti igény. Míg az egynapos fesztivállátogatásról a megkérdezettek 73,1%-a két héten belül hozza meg döntését, az 1-3 éjszakás utazások már komolyabb szervezést igényelnek: minden harmadik válaszadó legkésőbb az utazás előtt egy héttel dönt. A legalább négy éjszakás tartózkodással járó fesztivállátogatás esetében az utazók 12,5%-a két hónappal indulás előtt, további 18,4%-a 3-6 hónappal előtte dönt. A fesztiválok közötti döntést a legtöbb utazó számára a műfaj, jelleg segíti, de emellett fontos tényező a konkrét műsor, a hangulat és a fellépő produkciók is (MT Zrt, 2009).
Az NRC Piackutató 2008 júliusában készített egy felmérést, ahol a 15-25 éves korosztályból több, mint 5000 embert kérdeztek meg fesztivállátogatási szokásaikról. A felmérés alapján a megkérdezettek 55%-a volt már valamilyen fesztiválon, ebből 22% minden nyáron legalább egy rendezvényre elmegy a fesztiválok közül. 31%-a nem volt még ilyen jellegű rendezvényen, de tervezi, hogy ellátogat, ez inkább a fiatalabb, a 15 évhez közelebbi korosztályt jellemezheti. A megkérdezett fiatalok 14%-a nem volt, és egyáltalán nem is tervezi a nyári fesztiválok látogatását.
A fesztivállátogatással egybekötött utazások során az utazók egyötöde (19,5%) kereskedelmi alapon működő szálláshelyet vett igénybe, az utazók 14,3%-a ingyenes szálláshelyen (például barátoknál, ismerősöknél vagy saját nyaralóban) szállt meg. A fesztivállátogatások kétharmadában pedig egynapos utazás keretében keltek útra. 2009-ben egy utazó háztartás átlagosan 17 700 forintot költött fesztiválra, ami személyenként 8 900 forint, egy napra vetítve pedig 4 800 forint költésnek felel meg.
Do you usually visit summer festivals and events? Years 15-25, n=5795 people
Forrás: NRC, saját szerkesztés, 2008.
4
2016.11.07.
A megkérdezett fiatalok döntő többsége ismeri vagy hallott már a Sziget Fesztivál nevezetű nemzetközi rendezvényről, ám a Budapest Parádét, VOLT Fesztivált és a Balaton Sound-ot is közel 80-90%-uk ismeri. A fesztivállátogató 15-25 évesek nagyobb része (84%) a buli miatt keresi fel az ilyen jellegű rendezvényeket, továbbá azért, mert érdeklődik a meghívott fellépők iránt. Kb. a fiatalok egynegyedének fontos az is, hogy sok emberrel tudnak megismerkedni, illetve szeretnek nagyobb csapatban, barátokkal részt venni. 6% trendinek tartja, ha részt vesz egy ilyen típusú rendezvényen, és 4% nyilatkozta, hogy szórakozás helyett dolgozni jár a fesztiválokra.
A rendezvényre ellátogatók majdnem 60%-a előre tervezi azt, és napokkal vagy hetekkel a rendezvény előtt megvásárolja a jegyét, 34% ezt a helyszínen, a jegypénztárban bonyolítja le. Elenyésző azoknak a száma, akik ettől eltérő módon (nyeremény, jegyüzérek, egyéb) jutnak hozzá az adott fesztivál belépőjegyéhez.
A fesztiválokat egyáltalán nem látogató 15-25 évesek kb egyharmadát nem is érdeklik az ilyen jellegű rendezvények, továbbá drágának találják, és nincs is olyan nagyobb társaság, akivel szívesen elmennének. Megközelítőleg 20% nem elégedett a higiéniai feltételekkel, 16% pedig veszélyesnek tartja az értékek őrizetlensége miatt. A Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program oldalán regisztrált 212 fesztivál regionális megoszlására jellemző, hogy 17%-a a Közép- Magyarországi régióban kerül megrendezésre, hasonlóan 17% pedig a DélAlföldi régióban. A legkevesebb fesztivált a Dél-Dunántúli régióban szervezik.
Reasons for festival visits Years 15-25, n=5006
Forrás: NRC, saját szerkesztés, 2008.
Reasons for not visiting festivals years 15-25, those who never visit festivals n=798 people
Forrás: NRC, saját szerkesztés, 2008.
A regisztrált fesztiválok regionális megoszlása (%)
Forrás: Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program oldala, saját szerkesztés, 2011.
5
2016.11.07.
A 2010-es „Fesztiválok Éve” hasznára vált az ilyen típusú rendezvények népszerűsítésének. Fesztiválok tekintetében kiemelkedően ismert a Sziget Fesztivál, a Budapest Parádé, a VOLT és a Balaton Sound. A magyarországi turizmusra általánosságban jellemző a területi koncentráltság, ami a fesztiválturizmus esetében sem mutat más képet. A két legismertebb fesztiválnak ugyanis Budapest a helyszíne, melyet a Balaton környéki zenei fesztivál követ. A területi koncentráltsághoz párosul az erős szezonalitás is, mely nagyban nehezíti a hasonló rendezvények érvényesülését. Az ilyen jellegű programokra vagy programsorozatokra ugyanis inkább a tavaszi/ nyári időszakban van igény, mivel ezen rendezvények döntő többsége szabadtéren kerül megrendezésre.
Az egymáshoz való kapcsolódás, a kínálat kiegészítése nagyon fontos feladat lenne, nem csupán a turista- és a közösség-központú fesztiválok, de a különböző témájú rendezvények között, és azok időbeni eloszlása miatt is. Az ország (adottságai miatt is) bőven helyet ad az év egy bizonyos időszakában a borfesztiváloknak. Ezek a rendezvények nem sokban térnek el egymástól, csupán lokalitásuk különbözteti meg őket. Ahelyett, hogy az év adott szakában időben összezsúfoljuk ezeket a fesztiválokat, fontosabb lenne egy egész éven át tartó sorozat kialakítása. A rendezvénysorozatban résztvevő fesztiválok egymással való versengés helyett inkább kiegészítenék egymást, így egész évben viszonylag kiegyenlített kínálatot biztosítanának az érdeklődők számára.
Nagyon fontos lenne a fesztiválok megfelelő marketingjének megalapozása. A turisták ugyanis legtöbbször azért vesznek részt egy adott rendezvényen, mert éppen abban a városban tartózkodnak, és kevésbé azért, mert a rendezvény marketingje vagy annak programja motiválta őket az utazásra. A fesztiválturizmusnak kiemelkedő haszna lehet, de a turisztikai desztinációknak el kellene kerülniük, hogy túlkínálat legyen az ilyen rendezvényekből. Ma Magyarországon kb. 3000 fesztivált jegyeznek, melyből 400-500 darab igazi jelentőségű. Ennek az az oka, hogy már egy pár napon keresztül tartó koncertsorozatot, vagy néhány, egymást követő színházi produkciót is fesztiválnak neveznek.
A fesztivál helyszínének kijelölése, lefoglalás, foglalás részletei
Opciók feltérképezése a helyszín tekintetében Opciók globális feltérképezése (vendéglátás, fellépők, programok) Helyszínről történő árajánlatok bekérése Foglalás részletei:
Fesztivál alapvető információinak körülhatárolása Célcsoport meghatározása Keretlétszám meghatározása, megoszlás tisztázásával (külföldi (30%)- magyar (70%)) Fesztivál típusának kijelölése (könnyűzenei fesztivál) Fesztivál időtartamának meghatározása (2 napos)
A fesztivál népszerűsítése marketing eszközökkel, jegyvásárlási információk, fesztiválkártya
szóban és írásban történő foglalás helyszín bérlés időtartama és költsége előleg fizetés kérdése hang- és világítástechnikai felszerelések egyeztetése
Plakátok elkészítése Internetes honlap megvalósítása Online jegyvásárlás lehetővé tétele Árajánlatok bekérése Napi illetve többnapos jegy összegének meghatározása, hozzáférhetőségének biztosítása Fesztiválkártya bevezetésének opciói
6
2016.11.07.
Koncertek és a nappali programcsomag összeállítása, leszervezése
Fellépők, programopciók feltérképezése Árajánlatok begyűjtése Időpont egyeztetés a fellépőkkel Referenciák feltérképezése Költségek behatárolása A zenekarok jellegének körülhatárolása Lefoglalás, előlegfizetés tisztázása
Higiéniai szolgáltatások szervezése, a fesztivál költségvetésének összeállítása Szolgáltatók felkutatása, árajánlatok bekérése Higiéniai szolgáltatások teljes körű megszervezése Foglalás, előleg fizetése Minden felmerülő költség nyilvántartása, összesítése
Vendéglátó egységek és szálláshelyi opciók szervezése, lefoglalása
Vendéglátó egységek feltérképezése (étel- ital biztosítása) Vendéglátó egységek számának meghatározása, igazodva a várható fesztiválrésztvevők létszámához Vendéglátós felszerelések egyeztetése Bérleti díjak megállapítása, finanszírozása Környező szálláshelyek felkutatása, camping lehetőségek biztosítása
Forgatókönyv összeállítása, a rendezvény közvetlen lebonyolítását megelőző események Ütemterv készítése A fesztivál napján a reggeli előkészületektől kezdve a fesztivál végéig tartó események pontos átgondolása, felelősök megjelölésével Forgatókönyv: › › › ›
ütemtervvel összhangban készül minden felelős rendelkezzen vele probléma esetén legfőbb felelős dönt Minden szervező beszámol a saját területéről
A rendezvény során felmerülő problémák kiértékelése, általános értékelés
A rendezvényt követő visszajelzések csoportosítása Pozitívumok Negatívumok Esetleges hibák kiértékelése, konklúzió levonása Össz. költség számítása, számlák rendezése
7
