SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE

SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE

26

BUDAPEST

1989 A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÍNHÁZTUDOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA

S Z Í N H Á Z T U D O M Á N Y I

SZEMLE

26

Budapest, A Magyar Magyar

1989

S z í n h á z i I n t é z e t és a

Tudományos Akadémia Bizottságának

Színháztudományi

folyóirata

Sorozatszerkesztő

ISSN

d r . Kerényi

Ferenc

0133-9907

A kiadásért f e l e l Felelős szerkesztő

a Magyar Színházi Intézet d r . Kerényi

Készült a Magyar Színházi Felelős vezető Soóky

Ferenc

Intézet

Andrea

igazgatója

Nyomdájában

TARTALOM S Z Í N H Á Z T Ö R T É N E T NYERGES L Á S Z L Ó : C a r l o G o l d o n i s z í n h á z a országon (1759-1841)

Magyar­

MOLNÁR KLÁRA: A P a u l a y - k o r s z a k három I b s e n bemutatója a Nemzeti Színházban BERLOGEA, ILEANA: A g a t h a B a r s e s c u GAJDÓ TAMÁS: A F e l d

Irén v e z e t t e

Hamburgban Kamarajáték

D R Á M A T Ö R T É N E T NAGY ADRIENNE:

"Örök t e v a g y c s a k , égi s z e r e ­ lem!" ( C s i k y Gergely újromanti­ kus színműírói k o r s z a k a )

FRIED I S T V Á N : V a r á z s - h a r m i n c n y o l c s z o r . Sándor színműve SZABÓ JÁNOS :

"Varró Gáspár l a színműve

Márai

i g a z s á g a " . H á y Gyu­

É V F O R D U L Ó K ö s z ö n t j ü k a 125 é v e s S z í n i T a n o d á t ( S z í n m ű v é ­ s z e t i Akadémiát) Színház- és Filmművészeti Fő­ iskolát ! ISTAUD GÉZA :| H e v e s i S á n d o r r e n d e z ő i

tanfolyama

E L E K F I L Á S Z L Ó : Nagy A d o r j á n b e s z é d m ű v e l ő i kássága TURNAI T Í M E A : N á d a s d y K á l m á n munkásságáról

mun­

színészpedagógiai

K i l e n c v e n éve született Horváth Árpád NAGY P É T E R : H o r v á t h Á r p á d é s a f r a n c i a

színház

S Z Í N H Á Z T Ö R T É N E T NYERGES L Á S Z L Ó Carlo

Goldoni színháza Magyarországon

1.

főúri

A

színjátszásban

és

a

(1759-1841)*

német

vándorszínészet

műsorán

(1707-1793) Carlo

Goldoni

tottak

művei

hazánkba.

padokon tásos

egybeesett

magyar

a

és

és

olasz

járt

látott Bécs

operával.

udvari Pietro vanni

költő Bertati

magyar

Esterházy

ket élére

számos

a

hiva­

így

szín­ drá­

viszonyokra,

összefüggésekre

tagja

járt

művelődés

műfajával,

Terézia

követeként

esték emlékén kívül

i s magával

egyik

"intézménye" Lorenzo

hozta.

tevékenysége

látogatókon hadseregben

testőrírók,

Az

révén)

lett,

Stampiglia,

Ponte,

Esterházyak

az

évszázad

kultuszát.

ahol

az

Apostolo

Giambattista

az o t t

olasz Zeno ,

Casti

és

Gio­

művelődéstörténe­

volt. kívül

azonban

szolgáló

közöttük

a felvilágosodás

központja

(Silvio Da

Olaszor­

színházi

Pál A n t a l M á r i a

és a f é n y e s

tisztek

Bessenyei

Barcsay Ábrahám, Harsányi Sámuel sok,

játékszíni

színészeti

a kor legnépszerűbb

szövegkönyveit

Metastasio,

a császári

és

B é c s b e n magukba s z í v h a t t á k az o l a s z o p e r a

európai

főúri

elju­ szín­

időszakával.

a

és

arisztokrácia

tének j e l e n t ő s tényezője A

még

vizsgálatával a k o r r a jellemző

fejlődésre,

udvarban,

operák

az

életében

a magyarországi

kibontakozásával

megszületésének

szerepére

ismerkedett

a nápolyi

azonban már

színház

de

rá.

művészetpártoló

szágban

ugyan,

megjelenése

sorsának

társadalmi

világíthatunk

az

főúri

színháztörténeti

színház A

a

színjátszás

háza m a g y a r o r s z á g i ma-

k i s késéssel

Darabjainak

eszméivel

hazatérésük

után,

hogy

a

álljanak.

Faludi

Ferenc

eljutottak és a b é c s i György,

Olaszországba udvarban

Báróczi

élő

Sándor,

i s , és az o t t s z e r z e t t b e n y o m á ­ való

megismerkedés

magyar jezsuita

nyelvű író é s

Egy m a g y a r G o l d o n i - r e c e p c i ó e l s ő f e j e z e t e

késztette

irodalmi fordító

ő-

mozgalom a

század

közepén

éveket

folyamatosan

töltött

eredményeire, naplószerű, ményében dúló

a

szerzői

idéz.

megállapította,

másfél a

tesz

Kát

Faludinak

szolgája,

műfaj

mégis

Omniárium

tartalmazó

és P i e t r o

elemzése

az

Chiari

A tékozló.

Bár

virágzott

Faludit

udvari

Tonino,

elsősorban

kultúra

a

Goldoni-komédiák

mutat,

a

felvilágosodás

hogy

a a

vonzotta,

érdeklődése,

arra

vett József

Goldoni-ko-

régiségbúvár családja, 1

között

Szauder

alábbi

c.

gyűjte­

szövegéből

alapján

legalább

mellett

drámairodalom

munkásságára.

idézeteket Goldoni

A

korábban

iránti

olasz

Goldoni-komédiák

hogy

ismernie:

úr

mányélménye

és

jegyzetek

évszázaddal

drámai

a Carlo

tevékenysége

egykorú

szerzők

A

kellett

költői

az

jegyzeteket,

háborúról,

részleteket

ficsúr,

volt

színpadi

vegyes

említést

médiákat

Rómában, és

figyelemmel

olvas­ szelleme

őt i s m e g é r i n t e t t e . Ebben a k o r a i is,

amelyek

Goldoni

nevére

hívják

k o m é d i á t . Rendes

A fenti

példákkal

érkezhettek

országból, különböző gek

itáliai

Ismert jelent

meg

más

olasz

és

német

Magyarországon;

főúri

pontosabban ía

már

szágon. olasz

ta

be

annak

század

1759-ben

Angelo

keresztül többek

sikeresen között

Mingotti

a

sokféle

szá­ Olasz­

személyisé­

eredményeként. Goldoni révén

és P o z s o n y b a n a v e l e n c e i ismertté. az

olasz

opera,

v á l t o z a t a , az o p e r a városi

társulata,

és

Laibachtól színházában

vendégszerepelt három

fordított

és v e l e e g y ü t t

számos

azt a

párizsi

komédiában

vendégszereplése

megelőzően

népszerű

megjelent

volt,

Közép-Európa

vált

között

ösztönzések

időzése

opera

Eszterházán

hihetetlen

József

olasz

és f e l f o g á s ú

társulatok

színházait

közepén

vándoregyüttes

Prágáig időn

a

kastélyok

az

komédiájából

állású

szerző főleg operalibrettó-íróként A

uram

külországi

a z o n b a n , h o g y az o l a s z

az

hogy

s z e l l e m i , művészeti

és

élmények

szándékoztuk, m i l y e n

társadalmi

utazásai

tény

színháza

be,

Goldoni 2 darab."

jelezni

hazánkba

útibeszámolókkal

figyelmet. Teleki

számol

a Caquetet,

olyan

s z e r z e t t színházi

f e l a

szólva

"...Játszották

lon

találkozunk

a külországokban

tartózkodásáról

francia

időszakban

művet,

életben

buf-

Magyaror­

amely

jellegzetes

Bécsig,

Pozsonytól

fellépett,

Pozsonyban, melynek

hosszabb és

mutat­

szövegkönyvét

Carlo

Goldoni

írta:

Baldassare

és A r c a d i a

i n Brenta,

Vezzosa

operáit.

c.

gyarországi hány

burger

italiernische grossen

und

den

Opera

von

Ami

Doctor

operákat,

így A

adta

Antal

az

elő

és K a r i

jor),

Campagna

di

egy

zum

forgó

"Scalari"

a

nevű

(A

campagna

Campagna,

vidék) címen

Pozsonyban.

a

(A

La

a

Campagna

Die

vortreff­

Herrn

Scalari

zeneszerzőt

Scolari

ez

ille­

(1720-1769)

utóbbi

félreértés,

írt a

La

vígope­

ami

Heppner

a szakirodalomban

hogy

a

La

Cascina

i s szerepelt a már

filozófus)

zeneszerző

Zamperini

La

Conversazionet,

Ugyanakkor

vidéki

eine

Goldoni-librettókra

A

adódik,

Titel des

nagy Press-

allhier

des Signor

előadáson

Zampieri-társulat. onnan

wurde

Giuseppe

pozsonyi

társulata

vígoperát. A

Verfasser.

szó, a k i főleg

magát,

történetesen

losofo

Zamperini

Benyovsky nyomán k e l e t k e z e t t

tartja

La

Né­

Komposition

történt:

van

ma­

címlapján.^

Dezember

I I Ciarlatanot,

a

mindmáig

La

elírás

szóban

ráját

tal

Goldoni

Madama

megjelenései

S i e h a t den

angenehmen

Ciampi

első

von d e r F a m i l i e

a hírben szereplő

Castinat.

26

d i campagna

librettó

címen

aufgeführt.

zeneszerzőről

a

Domenico "Den

buffa,

der

t i , nyilvánvalóan olasz

nevének

campagna

idézzük:

berühmten

[sicj".^

La

Beifalle

Musik

Goldoni

pontosabban

1764-ben

be

Zeitungot

mit

liche

Ezek

később,

mutatott

I I filosofo

valamint Vincenzo Legrenzio

színlapon,

évvel

sikerrel

Galuppi

műsoron, említett

egyik

variánsok

és

(A

ma­

ezút­ I I fi­

címvariánsa

esetében

is

Baldassare

Galuppi. A2 o l a s z időben

bontakozik

kultúrája. Pozsonyban rának

k i az

arisztokrata

Kismartonban Erdődy

János

Esterházy

"magyar

főépület Az

vándortársulatok

és l e g n é p s z e r ű b b

terházán a

és n é m e t

eszterházi

gróf

vével,

aki

1776-90

között

szerzője

volt.

kastélya

műfaji

négyszáz

1761-ben Itteni

az

ope­

a vígoperának.

Esz­

új,

pompás

befogadó,

díszes

a 15

felépíttette kastélyát,

zenekarhoz, karnagya

alatt

a

operaházzal.

Joseph Haydn

hercegi éve

színpadi

az o l a s z

között

operatársulat

működésének i

ad o t t h o n t

összekapcsolódik

szegődött

Eszterházán

egy-

Esterházy-kastély,

1764-66

keresztelt nézőt

szorosan

az

változatának,

(Fényes) Miklós

opera

kastélyszínházak

és E s z t e r h á z á n

Versailles-nak" mellett

vendégszereplésével

közel

ne­ majd

és

zene­

100

opera

bemutatásában házi

opera

pontjává

vált.

Paisiello, elmo,

k ö z r e , és e n n e k

Pasquale

Cimarosa

Piccinni,

Anfossi,

Sarti, operái

Giuseppe

Antonio

örvendett

melodráma mint

az

megújítója

és

Carlo

kétségtelen,

hogy

giocosi-kban

i s megtalálható:

karakterek, tes

érzelmek

donit

az

reformjának

a népi

ábrázolása.

opera

comica

Eszterházára keztek gően

világhoz

partitúrák. átdolgozták előírt

jól

Mindezek

az

A p a t i k u s előadása, amely

j e l l e m e k e t és

(Az zsef

hercegprímás

jelenlétében, célra arra

szolgáló

épületében

évvel

korábban,

Goldoni

opera

kapcsolódik: operaház

és

ebből

az

drammi köznapi

hogy

is

közvetlenül

Gol­

tekintsük.

Velencéből

a pénzügyi lehetőségektől a

szereplők

csupán

1767.

számát, Példa

négy

ér­ füg­

változtat­

erre

az

szereplővel

1768.

zajlott,

énekelte. darabok

készült.

február

közül

A La

négy

Canterina

került

sor.

fontos

alkalomból

a

kertjének

Horányi A

Mátyás következő

színháztörténeti és

La

megnyílt Speziale

az (A

Jó­

Terézia színházi

feltételezhetően

megtartották.

elkészült

19-én, Mária

palota

ősbemutatót

bemutatásához őszén

teszik,

megújítójának

prímási

Kismartonban

1768

írt

egyénített,

de

úgy t u d j u k , hogy a r r a B a t t h y á n y

a

f i g y e l m e z t e t , h o g y az

számon,

a zenére

megszólaltatott

idejében,

Pozsonyban

olasz

elsősorban,

tartjuk

indokolttá

librettójára

énekesnő) bemutatójáról

az

környezetrajz, a természe­

egy s z o p r á n

által

Goldoni

operái

népszerűség­

Goldonit

hangnemeket.)

V o l p i n o tenor-szerepét p e d i g

saját

Metastasio,

eleme

sokszor

ták

Haydn

rajzolt,

veneziana

A librettókat

operatársulat

Pietro

számos

évi

Az

Dorre -

megújítóját

(csökkentették

Haydn-opera zenéje

Gugli-

közül különös

közelítő

B é c s b ő l , de

Pietro Righini,

Goldoni.

komédia-színház

Giovanni

Vincenzo

természetesen

a bécsi u d v a r i költő,

olasz

Sacchini,

köz­

Gazzaniga,

Salieri,

mellett

az e s z t e r ­

olasz operajátszási

Antonio

színre kerültek. A librettószerzők

nek

eredményeként

legjelentősebb

Niccolo

Giuseppe

nico is

működött

Európa e g y i k

azonban már

egy

Haydnesemény

eszterházi patikus)

c.

vígoperát tűzték műsorra. A színház

a korabeli

felelően

készült,

változást

tett

és

színházépítészet

hat-nyolc

lehetővé.

követelményeinek

kulisszapárja

A színpad háttere felé 4

gyors szűkülő

meg­

színpadi keretek

mélyén cserélhető, ret,

illetve

nyitott. zatos

A

a

festett

perspektivikus

színpadi

radt

egy m i l á n ó i

a k i 1771-től

vázlatkönyvének

között

elhelyezett

fényét

pedig

zárta l e a színpadi t e ­

ábrázolással

b e r e n d e z é s által

alkalmazásáról

gondoskodott,

háttérvászcn

szerint

szeszlámpákkal

tükrözéssel

Pietro

válto­

Travaglia

szolgálatában.

a

színpadot

világították

fokozták.

távlatot

lehetőségek

díszletfestő,

állt a h e r c e g

tanúsága

további

kínált

Travaglia

a

Fennma­

kulisszák

meg,

a

lámpák

ismerős s z c e n i k a i

körülmények között d o l g o z h a t o t t , mert Eszterháza színpada hasonlóságot Velencében Gozzi

mutat

azzal

az a k k o r

o t t működő divatos

színműveinek

"keretszínpad" letekkel

a színpaddal, melyet

előadásához

(scena

quadro)

keretezett

és

ség

párosult. A közönség

színpadi

zéssel

szerzők, G o l d o n i ,

Chiari,

A

jelzi

perspektivikus

játékteret, melyben a festői rával

közepén

használtak. névvel

mai

háttérvászonnal

intimitása

közelebb

dísz­ lezárt

atmoszfé­

szívesen f o g a d t a

megjelenését, mert a monumentális

szemben e n n e k

szakszókincs

ezt a f e s t e t t

hatás b e n s ő s é g e s , rokokó

mindenütt

számos

a század

a festői-

barokk-díszlete-

állt a s z á z a d

ízlésvi­

lágához. Az

említett

vázlatkönyv

barokk

színházi

gyakorlatban

bile

(előkelőségek

rem),

atrio

zető

előcsarnok)

stanza

che i n t r o d u c e

nói

-

borgnese

t e r e m ) képe viseli

terme),

A herceg kötése

halászlányok) hatást

benne.

bemutatása hogy

családi

polgári sala

Travaglia

Lamberg

(nagy

- sala

no­

királyi t e ­

környezetet terrena

a z t az

jelző

(földszinti

átmenetet

mestereitől,

indult

grófnő

és

nagyszabású

kép­

a milá­

e l , és amely

volt

(1770.

Poggi

gróf

ünnepségek

írt o p e r á j á n a k ,

egy

házasság­

egyik

szeptember

ütközete v o l t

nászünnepségre

esemé­

a Le p e s c a t r i c i n e k 16.) A

készült

(A

látvány-

az o p e r a e l ő a d á s u t á n a s z í n p a d o n a

gránátosok z a j o s , mozgalmas h a r c i Ugyanígy

a

Galliaritól

rendezett

alkalomra

fokozta,

reale

a

vezetett.

unokahúga,

alkalmából

már

s z o b a ) vagy

és F a b r i z i o

nye Haydn ez

díszlettípusok

salone

történetében, amely

szabadabb festőiséghez

i s érdekes, mert

i n t e r n a m e n t e a l tempio (templomhoz ve­

(polgári

i s szerepel

azért

használt

gran

mellett

a szcenográfia

Bernardino

számunkra

hercegi

látható. Haydn

negyedik,

Goldoni-librettóra (Élet ur

a holdon),

dans

l a Lune

színházkedvelő, zásából

írta.

készült

operája,

melynek e r e d e t i (Arlequin, rimini

az

I I Mondó

változatát

a hold

uralkodója)

arisztokrata

tiszt,

E "tudományos-fantasztikus"

della

- Arlequin, - Goldoni

Grosberg

terházán bemutattak

további

három ,

Goldoni-szövegkönyv

Florian

Leopold

Gassmann

1777),

Niccoló

(Kézműves

szerelem,

(A

jóravaló

lány,

(A

r a v a s z ö z v e g y , 1 7 8 2 ) c. m ű v e i t . 1785-ben

zsonyban.

1776)

egy

másik

Erdődy

és

főúri

J á n o s gróf

lődésére i s hatással v o l t .

előadásokra is,

alkalmanként

Erdődy

sulatával mutatta,

gróf

halála

Pestre így

beengedték

az

nek

librettóját

Goldoni

Hubert

a teljes

opera-műfaj

gyarországi polgári színpadon.

kétszer polgári

fej­

fűzték

meghívott rendezett közönséget

fellépett a városi

után, 1789-ben

hozzá

általában

a városi

Po­

szerződtetett,

színészet további

á l l t , de a h e t e n t e

szerződött, ahol

járulva

scaltra

A színházat s z o r o s k a p c s o l a t o k

és a társulat számos a l k a l o m m a l

ban.

figliuola

működését

operatársulatot

polgári színjátszáshoz. Közönsége

főurakból, előkelőségekből

alapján

vedova

meg

Esz­

artigiano

buona

La

kezdte

a színház működése azonban a magyarországi a korabeli

La

Rignini

színház

német

L'Amore

Piccinni

Vincenzo

megbí­

kívül

készült

vígoperát.

i s egy

gróf

vígoperán

Luna

Empere­

színház­

Kumpf e g é s z

pozsonyi

tár­

műsort

térhódításához

a

be­ ma­

Öt o l y a n o p e r á t i s m e r ü n k , m e l y ­

k é s z í t e t t e , és e l ő a d á s á r a

Erdődy

szín­

házában került s o r : -

zanken,

freut

közt a harmadik n e v e t ) ,

Wenn s i c h

zwei

1785;

- Die G a s t w i r t i n

den H a n d w e r k s l e u t e n

- D i e s c h l a u e Witwe

(Két

veszekedő

híján

( K é z m ű v e s s z e r e l e m ) , 1788;

(A r a v a s z ö z v e g y ) , 1 7 8 8 ;

- Die D o r f d e p u t i e r t e n az

(Faluküldöttség), 1788. előadások

M i n t az o p e r a - l i b r e t t ó k is

der d i x t t e

(A f o g a d ó s n ő ) , 1 7 8 5 ;

- Die Liebe unter

Dokumentumok

sich

részletei

nem

esetében, a komédiákkal

ismeretesek. kapcsolatban

é r v é n y e s a m e g á l l a p í t á s , h o g y bécsi k ö z v e t í t é s s e l , n é m e t

ván­

d o r t á r s u l a t o k e l ő a d á s a i b a n , m a j d a m a g y a r o r s z á g i k ő s z í n h á z i épít­ kezés

megindulását követően - Sopron, 1768-69

- a német

színhá-

zakban

kerültek

nyelvű

volt,

színre.

déssel

fogadott.

így

Városaink

minden Mivel

Bécsből

polgárainak

zöme n é m e t

jövő m ű v é s z e t i

Goldoni

komédiáinak

hatást

bécsi

fogadtatása

szerző d a r a b j a i m a g y a r o r s z á g i b e m u t a t á s á h o z m i n t e g y tekinthető, t e k meg

érdemes

néhány pillantást

vetni

mutatkozása Salazart

Goldoni

sikerét

Rochus F r e i h e r r

igazgatását

készítse

Bécsben

e l az

néhány

polgárokból

á l l o t t , és

első

át meg

átszőtte

külső

Lopresti spanyol

körülmény

és színházhoz

hagyományra

be­

Goldoni-fordífá­

kedvező,

éppenúgy, m i n t

népszínházi

von

és megbízta a

elő. A közönség színházszerető

gyökerező, jelentős Ezt

hogy

neve már a

Bécsben. Goldoni színpadi

tehető, a m i k o r

(I.A.D.S.),

segítette rosi

1751-re

ismert v o l t

át a Kärntnerthortheater

sokat.

jelen­

Goldoni komédiái Bécsben.^ század közepén

vette

a

előzményként

a r r a , hogyan

Az u d v a r i o p e r a - d i v a t n a k h á l a , a v e l e n c e i szerző XVIII.

anya­

érdeklő­

értő vá­

a velencei,

múltban

tekinthetett

vissza.

az o l a s z s z í n h á z , a c o m m e d i a d e l l ' a r t e

ha­

tása . Goldoni szakban ellen,

zajlott amely

rögtönző ken

mint

színházújító a

ni

Gottsched

változatlan

színjáték

keresztül

álló

vegy zői

(Die schlaue szöveg

azonban

népszerűségnek

elsőként

Wittib),

felhasználásával

és

Ebben

rögtönző

örvendett

ez

az

Bécsben.

írott k o m é d i a a

idő­

színjáték

rivalizálás

i s eredményezett, m i n t

A

éve­ olyan

Goldo­

b e m u t a t o t t színműve, a Ravasz öz­

melyben

a komoly

játszották,

Hanswurst és Pantalone

a

követő,

egymással,

előadásokat

1751-ben, Bécsben

aratott.

v e z e t t e harc

és a szabályokat

versengtek

vegyes elemekből

i s sikert

a

rögtönzéssel

szerepeket

a

szer­

komikus j e l e n e t e k b e n mulattatta

a közön­

séget . Amikor 1752-ben

c s á s z á r i s z í n h á z i b i z o t t s á g v e t t e át a s z í n ­

házak

irányítását, egy császárnői

tönző

színjáték

doni

komédiáit

születtek

a

darabjainak gozásai. is:

minden

javasolta

fordítások, a bécsi

és m i v e l P h i l i p p

a francia illetve

környezethez

I t t kezdődik

az á t d o l g o z á s s a l

r e n d e l e t véget v e t e t t

formájának,

a kutatás,

a

színművekkel

a rög­

Hafner

Gol­

szemben, s o r r a

v e l e n c e i szerző

"szabályos"

és f i g u r á k h o z i g a z í t o t t a recepciótörténet

átdol­

problémája

e g y ü t t a s z í n m ű címe i s m e g v á l t o z i k , é s m i ­ ll

vei

az e r e d e t i

ta,

az e r e d e t i

zül

talán csak

verstellte hez;

a

Bock,

szerző

nevét az átdolgozó

könnyű

szívvel

elhagy­

színmű nehezen azonosítható. A számos fordító kö­ L. G. L a u d e s , A t e t t e t e t t

Kranke)

többiek,

Friedrich

fordítója

Salomo Ludwig

tarxotta

Friedrich Schröder

beteg

magát

kisasszony (Die

az e r e d e t i

Schletter,

Johann

szöveg­ Christian

a c s e l e k m é n y t , a f i g u r á k a t és a

k ö r n y e z e t e t e g y a r á n t n é m e t e s í t e t t é k . A H a z u g á t d o l g o z ó j a , Salomo Friedrich

S c h l e t t e r p e d i g , W a h r h e i t i s t g u t D i n g c. a d a p t á c i ó j á ­

ban e g y t e l j e s e n

önálló, i g e n jól komponált színművet

készített,

L i p c s é b e n j á t s z ó d ó c s e l e k m é n n y e l . Az e r e d e t i s z ö v e g t ő l lekménytől

egyaránt

színpadi s i k e r e Goldoni

távolálló

feldolgozás

Bécs e g y i k

és a c s e ­ legnagyobb

lett.

tehát egyrészt modellként

szolgált

a bécsi

szerzők­

nek s z a b á l y o s k o m é d i á k m e g í r á s á h o z , é s a m i n t a z t a T e a t r o

comico

1752-ben,

mutat­

ja,

Das T h e a t e r

címen

hozzájárult ahhoz, hogy

figuráit nészi

változatának

sikere

B e r n a r d o n és Hanswurst m e g m e r e v e d e t t

a szabályos komédia, a drámai szöveg alapján

játék váltsa

a Goldoni leten

előadott

által

f e l . Ezt a fejleményt

Velencében

elkezdett

álló

szí­

úgy t e k i n t h e t j ü k ,

mint

színházi r e f o r m

nyelvterü­

i s túllépő

Adataink

hatását. g szerint a Bécsben játszott komédiák P o z s o n y o n , és

részben Sopronon keresztül j u t o t t a k

e l a pesti-budai

német szín­

házakba. A magyarországi német színházak közül elsőként A f e c s e ­ gő a s s z o n y o k szotta

(Pettegolezzi

d é l i e d o n n e ) c. G o l d o n i - k o m é d i á t

e l C a r l Wahr t á r s u l a t a , a m e l y k o r á b b a n , E s z t e r h á z á n

szikusok,

ját­ klasz-

így S h a k e s p e a r e d a r a b j a i n a k e l ő a d á s á v a l t ű n t k i .

Három

évvel később a bécsi B u r g t h e a t e r p o z s o n y i vendégszereplése

során

a Különös történet A pozsonyi

német

(Un c u r i o s e a c c i d e n t e ) c. k o m é d i á t m u t a t t a be.

színtársulat

1

len

nő ( L i n c o g n i t a

(La

finta

műsorán s z e r e p e l t még az

perseguitata),

ammalata),

Deákos

lány

és F . L . Gassmann K é z m ű v e s s z e r e l e m ja.

A század

végén

A tettetett (La donna

s e r v i t o r e d i due p a d r o n i ) , a K e r e s k e d ő k e t ot

( I l bugiardo)

német

színészet

és a F o g a d ó s n ő t műsoráról

beteg

kisasszony

digarbo)

c. k o m é d i a

(L'amore a r t i g i a n o )

Sopronban játszották

Ismeret­

c. o p e r á ­

a K é t úr s z o l g á j á t

(II

( I m e r c a n t i ) , A hazugA

pest-budai

általában elmondható, hogy

(La locandiera).

az a bécsi

Burgtheater külvárosi auf

és

Josefstadttheater,

der Wieden

kult,

Kärntnerthortheater repertoárján

ami a m ű f a j o k

darabok,

melyek

a

műsorát

követte,

Leopoldstadttheater szereplő

színművek

illetve

és

a

Theater

átvételével

és t é m á k v á l t o z a t o s s á g á t j e l e n t e t t e . velencei

szerzőtől

megjelentek

a

a

ala­

Azok

a

pest-budai

német színházak színpadain, szintén hozzájárultak a műfaji-tema­ tikai

panoráma

szolgája

színesítéséhez. A hagyományos bohózatot

(Diener

német színész A

polgári

közvetlenül

beteg kisasszony

történet

szóló

színpadi

formájában.

zsánerképek,

így

( D i e v e r s t e l l t e K r a n k e n ) vagy a Kü­

( G e s c h w i n d , eh's j e m a n d e r f ä h r t ) J.C.

t á s á b a n az e g y r e s z á m o t t e v ő b b , új

Bock

fordí­

k ö z ö n s é g r é t e g h e z , a női k ö z ö n ­

s é g h e z s z ó l t a k , és a s z í n p a d i s z e n t i m e n t a l i z m u s e l s ő gi

magyarorszá­

j e l e n t k e z é s é n e k t e k i n t h e t ő k . A nemesebb é r z e l m e k k e r e s é s é t

érzelmek

demokráciája

támasztotta

az a k k o r i b a n d i v a t o s c o m é d i e a nyílteszű, kodó

alá, és

Goldoni

bátor, morálisan magasrendű

közé

zárt,

elvágyakozó

feleség

lány

képében

meg,

előfordulásában

onnan jelenik

érzelmekhez való j o g o t Nem

minden

szobalány, vagy

az

A Hazug

(Die

Gastwirtin),

(Wahrheit

ragasz­

otthon

energikus a

falai fiatal

természetes

hirdette.

hiányoztak a színházak műsoráról G o l d o n i

sem.

darabokban,

és é r z e l m e i h e z

a k i fogadósnő,

az

komédiáiban,

larmoyantehoz közelálló

Colombina-alak, de

úr

H e r r e n ) k é p v i s e l t e , de S c h r ö d e r , a n a g y

átdolgozásában már " s z a b á l y o s " komédia

ízléshez

A tettetett lönös

zweier

a Két

karakterkomédiái

i s t g u t D i n g e - Der L ü g n e r ) , A

A jótékony

zsémbes

(Der g u t h e r z i g e

fogadósnő

Murrkopf),

Az o k o s a s s z o n y

( D i e s a n f t e F r a u ) tovább erősítették, a szabályos

komédia

a

révén,

propagandáját A

német

pontjait

öntudatosodás

életmodell

az

ország

és

olasz

vándortársulatok

legtávolabbi

Bodenburg

Gertrud

társulata

játszott

1766-ig.

o l a s z o p e r a t á r s a s á g g a l , német p r ó z a i s z í n é s z e k k e l

rendezett.

Joseph H i l v e r d i n g

bemutatására az

színházi

Magyarországon.

1 7 8 1 - i g tartózkodott a városban

ebben

és

i s f e l k e r e s t é k . Az e r d é l y i k o r m á n y z ó i s z é k h e l y e n , Nagy­

szebenben Cinti

polgári

engedélyt,

évben

és

, színházi előadásokat

1778-ban n y e r t u g y a n o t t Hochmeister

Theatralisches

és b á l o k a t

színjátékok

könyvnyomdájában,

Wochenblatt

címen

Livio

1772-től

ugyan­

folyóiratot i s

kiadott, A

ami

társulat

rövid

azonban

a

műsorán

hír

12.

szám

megjelentetése

Goldoni-komédia

számolt

be

a

után

is szerepelt:

Verstellte

Kranke

(A

megszűnt.

május

17-én

tettetett

beteg

k i s a s s z o n y ) e l ő a d á s á r ó l : az u t ó b b i d a r a b o t f r a n c i á b ó l S t e p h a n i e 9 fordította. A tettetett beteg k i s a s s z o n y előadása kapcsán a megjegyzi:

szerkesztő ismert

munkái

gyakran

tele

előfordul

szintjére

"A

v i t a t h a t a t l a n u l tehetséges

vannak

komikus ötletekkel

azonban,

süllyed, amiért

hogy

kifejezése

azonban

lőssé t e n n i . " ^ G o l d o n i k o r a b e l i lapítás

i s , amely

fordítás tett"

szerint

közül S a a l

komédiagyűjteménye

azonban

nem

dinget

műveiből

"ezidáig

a pedagógus

voltak

Goldoni

olcsó

bohóckodás kell

született 1 1

Ebben az

az é r d e k e s e k ,

szeti

hogy a b e m u t a t o t t d a r a b o k

szolgáltatott a r ­

beállítottságú

ismertetésén

túl

Hilver-

késztesse.

színházművé­

k é r d é s e k k e l , a s z í n é s z i j á t é k e s z t é t i k á j á v a l és g y a k o r l a t i

problémáival az

foglalkozott

európai

Goldoninak A

történeti

megvilágításban

polgári

színház

egyik

jelentős

és

európai

összeveté­

alakjának,

Carlo

nézeteivel.

színházzal

leszerelése

szemben

céljából

mind

táplált

korábbi

Hilverding,

ellenséges

mind

Goldoni

a s z í n h á z b a n a jó í z l é s s z e r e p é t , a m e l y n e k a r r a hogy

az a

különböző

p e r s p e k t í v á b ó l . Ezért tűnik érdekesnek n é h á n y g o n d o l a t se

esetben

inkább

európai színházművészet j e l e n , ami a l a p o t

sokféle

megjelente­

k i f e j e z e t t e n színházi h e t i l a p megjelentetésére

Érdeme,

fele­

u t a l az a m e g á l ­

12 k ö t e t b e n

hajlamú és elméleti

jól

fordulatokkal,

ízlést

a legjobbnak.

az a k k o r i

és k o r s z e r ű e r e d m é n y e i hogy

a korabeli

szerző

tűnik

az

népszerűségére

i s a n n y i r a a műsoradatok

tény, hogy Szebenben ra,

a

Lipcsében,

és

felszámolja

eszközökkel

az

alantas

komikumot

szórakoztassa. Olyan

és

indulatok

hangsúlyozza

kell

irányulnia,

a közönséget

nemesebb

igény e z , a m e l y m ö g ö t t a s z í n ­

ház társadalmi s z e r e p é n e k elfogadtatása áll a f e l v i l á g o s o d á s ko­ rában.

Amikor

bohóckodás lyos,

tehát

lépnek Amíg meg

ízlés

rögtönzés

szerzői

f e l ,kritikai

Goldoni nem

a jó

és

fontosságát színpadi

szövegen

alapuló

észrevételeik

a színészek

hangsúlyozzák,

túlzásaival színpadi

iránya

figyelmét hívja

az

szemben játék

azonban

alantas a

érdekében különbözik.

f e l az í z l é s e s ,

b o t r á n k o z t a t ó játék f o n t o s s á g á r a , H i l v e r d i n g

szabá­

senkit

bevezető s z a -

vaiban

a nagyérdemű

szeket, és

hogy

közönséget

mindennapi

kéregessenek."

kéri,

kenyerük

A negyedik

zönségnek

a z t a részét, amelynek jobban

érzések;

fogadják, Amíg

tetszenek,

egy

mint

részeg

Lessing

tehát m i n t

ezért

"a

mint

a

színé­

gyengéd

Emíliájának

keltő,

a

kö­

látványos

vonásokkal

megjelenését

vagy

Goldoni

elmarasztalja

bámulatot

a

tisztviselő

ismeretes,

kényszerítse

megszerzéséért megalázkodjanak

számban

jelenetek zolt

"ne

megraj­

szívesebben

Sophiejának

könnyeit."

a komédiában a karakterábrá­

zolást t a r t j a

fontosnak,

az e g y - k é t

ló H i l v e r d i n g

a gyengéd

érzelmekkel

évtizeddel később teli

ábrázolás

megszóla­

jelentőségét

hangsúlyozza, j e l e z v e a s z e n t i m e n t a l i z m u s fokozatos térhódítását. 12 A Teatro comico-ban G o l d o n i a r r a f i g y e l m e z t e t , hogy a s z í ­ nésznek kell

képeznie

vennie

kell

magát,

szorgalommal,

fog,

jól

az

illeszkedik

és ebben

szokott

az

komédiás

alaposabb

életet

jól

mos

szívesen

h o g y ha a k o m é d i a

természetéhez,

ez

sikerülni

járó

többletmunkát.

és

játékhoz

a szövegtanuláshoz, jó

Az

vállalja

iskolázott,

szereptudással

igényt H i l v e r d i n g i s h a n g o z g a t j a .

rendelkező

Úgy t ű n i k

azon­

s z á m b a n k i f e j t e t t é s z r e v é t e l e k a l a p j á n , hogy

alakítását

egy r o s s z u l

ismerik

meg,

fejlődőképes, maszkos

lát m a j d

szorgalmas

teszi

e l v e k a g y a k o r l a t b a n nem aki

jegyzi

színész minden

felkészüléssel

a negyedik színész

a

esetben

ismerő,

színész iránti ban,

részt

a p r ó b á k o n , hogy a figurát természetesen és v a l ó s z e ­

rűen ábrázolja. E z z e l k a p c s o l a t b a n szövege

rendszeresen

tönkre

vagy

érvényesülnek:

irányított

nehezíti

meg,

hogy

"...és van o l y a n

színházban k e z d t e

veszik figyelembe

az

színész,

pályáját, ahol

a t á r s u l a t t a g j a i n a k tehetségét és k é p e s s é g é t , a

k i o s z t á s á n á l p e d i g nem

szá­

a Természet

a h o l tehát a színész kénytelen saját tulajdonságai

nem

szerepek

adományait,

ellenére

ala­

a kompromisszumokat k e r e s t e , arra

inti

kítani . " Goldoni,

a k i mindig

az új t á r s u l a t i t a g o k a t , i g y e k e z z e n e k

mindenkivel

lenni,

és a pletykák,

de s e n k i v e l sem b i z a l m a s k o d n i ,

jó

barátságban rosszindula­

tú h í r e s z t e l é s e k elől e l z á r k ó z n i . U g y a n í g y a jó l é g k ö r nek nagy

lehet

tekinteni

szerep,

hanem

Goldoninak a jó

szerep

a z t az szerzi

feltételé­

intelmét, hogy

"...nem a

meg

számára

a színész

közönség m e g b e c s ü l é s é t . " - H i l v e r d i n g e n n é l jóval drámaibb

a

képet

fest.

S z e r i n t e a jó

akikkel vagy ja, és

szemben

hízelgéssel

próbálkozni.

megsemmisítik, bármit

szerep" cedik ni,

színészt

természetétől

tesz,

a

idegen

szólva a z t mondják:

amint

érdemes.'"

Hilverdinget

társulatát

és

Duna-parti

Rondellában

történetileg

érdekes

ször j e l e n i k

meg

"Sein

Entwicklung rozottan bályos val

egy-egy

daljátékot

ez a p i l l a n a t ,

a pesti

spiegelt

von G o t t s c h e d

kilen­

szolga

szerepről

már

szolga-sze­

Pesten

mutattak

találjuk,

be.

Színház-

amennyiben a S i n g s p i e l elő­

alle

Stufen

b i s zu L e s s i n g

szakított a rögtönző játékkal vett

a

színpadon. Amint a z t Kindermann megálla­

Spielplan

színműveket

A "kis

l e h e t k i c s i n e k monda­

1780-ban

f e l . Amikor

der 1

hin." "^

aufklärisehen

H i l v e r d i n g hatá­

és m ű s o r á r a k i z á r ó l a g

1781-ben

félévet

sza­

társulatá­

K a s s á n t ö l t ö t t , b á r c s a k d e s z k a b ó d é b a n j á t s z o t t , i t t i s a jó

ízlés és a kultúra terjesztőjének Voltaire,

mutatkozott. Goldoni,

Garrick,

készült átdolgozásokat m u t a t o t t 14 és műsorának gerincét a polgári drámák alkották.

be,

Destouches színműveiből

Kétségtelen, hogy

H i l v e r d i n g igényes, széles

házvezetése m e g f e l e l t a j o z e f i n i s t a

időszak

látókörű

törekvéseinek,

gének

é s a n n a k a s z í n h á z e s z m é n y n e k , a m e l y az i n t é z m é n y

a nép

nevelését,

a felvilágosodás - r a c i o n a l i s t a ízlésének

formálását

szín­

általános kultúrpoli­

tikai ul

ellene,

fogadják.

' I l y e n semmiségért, három szavas

r e p é r t , á t ö l t ö z n i sem

pítja:

sem

sokan

tart­

szövetkeznek

kritikával

"egyetlen szerepet

körül, viselni

H i l v e r d i n g i s é r i n t i , és m e g á l l a p í t j a

s z á m b a n , hogy

a

veszik

kénytelen

e z t megalázónak

színészek

alakítását

i n d o k o l a t l a n tehát,

ahol

intrikusok maszkot

Amennyiben

középszerű

minden

kérdését

irigyek,

egyszerűsé­ feladatá­

és erkölcsének

javítá­

sát j e l ö l t e meg.

Az a nagy s z á m ú G o l d o n i - k o m é d i a , a m e l y a m e l l é ­

kelt

1751-1840 között

játékrenden

hogy

ezek

2. G o l d o n i Bessenyei hogy

a

hazai

színpadokon

szólalnak

az első h i v a t á s o s m a g y a r s z í n t á r s u l a t György

mennyire Számára

egy nemzet kultúrájának

fejlett

gyén műveltségét keket.

német

s z e r e p e l , bőségesen

pedig

drámairodalma

meg

először.

műsorán

értékét azon m é r t e l e ,

és s z í n h á z m ű v é s z e t e ,

azon, m e n n y i r e becsüli

a kultúra egyet

igazolja,

jelentett

az

az e m l í t e t t

a magyar n y e l v

e-

érté­

kiműve­

lésével, rális

ami a l a p j á b a n m e g h a t á r o z z a a d r á m a

jelentőségét. Mind határozottabban

r á l i s s z í n h á z és a p a t r i ó t a s z í n h á z i r á n t i A korabeli súlyozza, "...

sajtó - Hadi

hogy

a

és a s z í n h á z

a

szórakoztatás

a jó e r k ö l c s ö k n e k , a k ö r n y ü l á l l á s o k h o z

viselésének

és N y e l v n e k

Oskolái"

mellett

tenek.

A cikk a korabeli

nek m ű v e i m á r

- hang­

s z a b o t t szép

és o k o s

- amelyekben a v i r t u s

(a p o l ­

a színház nevelő

gosult

drámaírók közül G o l d o n i , M e t a s t a s i o , t o ­

humanizmussal

a szerzőket alkalmasnak

tartották

párosult

hazafias

érzést

felébresszék.

i s mérlegeli a színházi

é s m e g á l l a p í t j a , hogy a n é z ő ö r ö m m e l k e r e s i

"értelme nyitott

kész a b ö l c s

arra,

funkcióját teljesítsék, egyben a felvilá­

cikkíró a közönség oldaláról sát,

akik­

Nyelvünkön" i s olvashatók. A fejtegetés­

ből k i t ű n i k , h o g y e z e k e t hogy

serken­

Weiss, Schröder, Kotzebue nevét említi, m i n t "Nemzeti

mo­

egyúttal

gárerény) eleven színekkel előadott példázatai követésre vábbá L e s s i n g ,

a

igény.

és M á s N e v e z e t e s T ö r t é n e t e k

színházak

kultu­

megfogalmazódott

és h a s z n o s g o n d o l a t o k

a jó é s nemes i n d u l a t o k

f e l a színházat,

befogadására,

átélésére, a

A

é l m é n y hatá­ szíve

látottak-hallottak

megtartására. A fenti

cikk

megjelenését követően G o l d o n i

m u n k á s s á g á t mélta­

tó í r á s t i s k ö z ö l t e k . ^ R ó l a a c i k k í r ó k ö z ö l t e , hogy az pályát elhagyva nek

munkái

jöttek

v á l t s i k e r e s és t e r m é k e n y s z í n p a d i s z e r z ő v é , a k i ­

(víg-,

szomorú-

és

énekesjátékok)

k i [• . •] V e l e n t z é b e n C . ^"

A cikk

arról

"36

éves

C h é n i e r nevű

Goldoni

részére

szakaszokban

i s t u d ó s í t o t t , hogy

a P á r i z s b a n élő idős k o m é d i a í r ó é r d e k é b e n a f r a n c i a lésben egy

ügyvédi

Nemzeti

Gyű­

d e p u t á t u s s z ó l a l t f e l , k é r v e , h o g y a 86

visszamenőleg

folyósítsák

korábban

megvont

nyugdíját. Goldoni működésének

n e v e t e h á t már a z e l s ő h i v a t á s o s magyar kezdetekor

szélesebb

gíthette színműveinek színpadi Ha mügyre

az e l s ő

társulat műsorán

a

a korabeli

ismert volt,

ami

szereplő

Goldoni-darabokat

hogy a z o k

ízlés

A

magyar

általános színházi repertoár

nyelven

megszólaltatott,

sze­

szempontjából

A k ö z ö n s é g k ü l ö n ö s e n k e d v e l t e az é r z é k e n y j á t é k o t ,

vígjátékot.

előse­

megismertetését.

vesszük, megállapíthatjuk,

jól i l l e s z k e d t e k hez.

körben

színtársulat

első

egészé­ valamint Goldoni-

darabok mindkét igényt kielégíthették.

Jellemző ebből a s z e m p o n t ­

ból

a derék o r v o s

A tettetett

beteg

kisasszony

vagy

- bemutatója 1792. május 14-én v o l t lező

fiatal

betegként, rávenni

hölgy

a betegség

próbálja

arra,

az

hogy

a Marivaux-ra

fiatal

orvost

f e l tartózkodó

emlékeztető

érzelmes

csúfolt figurák, kitűnő szerepek

komédia

-, a m e l y b e n a s z e r e l m é t

színlelésével,

erényes

hagyjon

c.

játék

tehát

nem

magához

kötni

magatartásával. zajlik,

e l e v e n e d n e k meg

lep­

képzelt és

Amíg

komikus.és k i ­ és s z ó r a k o z t a t ­

ják a közönséget. Szükségesnek ideig

tartjuk

i t t megemlíteni, hogy a d a r a b o t mindez-

M o l i e r e - n e k t u l a j d o n í t o t t á k , és a K é p z e l t b e t e g c. k o m é d i á ­

jával azonosították."^ A komédia bemutatójának színlapja tében Molière kon

szerzőségét

feltüntetett

azért

zárhatjuk

szerep-nevek

teljes

k i , mert

mértékben

f i n t a ammalata c. G o l d o n i - k o m é d i á b a n f e l t ü n t e t e t t Az

összevetésből

megállapíthatóan

A tettetett

( n é m e t címe i s n ő n e m ű c í m s z e r e p l ő r e u t a l : olasz

eredetijében

figura

és m a g y a r

változatában

magyarra,

1795-ben

tozatának

beteg

La

kisasszony Kranke)

egyaránt három

Seelmann

látott

Károly

orvos-

napvilágot. Mivel

szereplistáján

kívül

találunk.

- Kelemen

fordítása

László

Erdélyben

nyelvű, egy

for-

ugyanis

Laudes németesített

két magyar

vál-

Budán

és

Erdélyben játszott változat színlapját i s ismerjük, megálla­

p í t h a t ó , hogy a m i g K e l e m e n m a g y a r í t o t t n e v e k e t szinte az

a

szerep-nevekkel.

Die v e r s t e l l t e

K r a n k e ) csak egy o r v o s - s z e r e p e t

Forrásaink s z e r i n t a komédiát 1792-ben dította

egy

a színlapun­

egyeznek

s z e r e p e l , m í g M o l i è r e K é p z e l t b e t e g - é b e n ( n é m e t c í m e : Per

eingebildetet

csak

ismere­

változtatás nélkül

magyarázza,

érvényesült

hogy

a

átveszi

magyar

használ,

a német neveket.

főváros

színpadán

A

Seelmann

jelenséget

erőteljesebben

a törekvés a szöveg alapos magyarítására

és

ezáltal

a s z í n i h a t á s j o b b é r v é n y e s í t é s é r e . Az e r d é l y i f o r d í t ó k , s z í n h á z m ű v e l ő k és-kedvelők inkább az i r o d a l m i szem e l ő t t , a m i k o r nevekhez, i l l e t v e tás kétségkívüli A tettetett

híven r a g a s z k o d t a k

érték megőrzését a német szövegben

tartották szereplő

a bécsi h e l y s z í n h e z , és elkerülték a magyarí­ túlzásait.

beteg kisasszony

német v á l t o z a t á b a n a s z e m é l y e k ,

a h e l y s z í n és a k ö r n y e z e t b é c s i s z í n e z e t e t k a p t a k , é s az e g y s z e -

rűség

kedvéért

szobája

marad

két meg.

helyszín,

szevonásokra, rövidebb tása

szinte

szerzői

szóról

kihagyásokra

szóra

instrukciókat.

teletűzdelve

a patika

A gördülékenyebb

A

követi

és

a címszereplő

játék kedvéért került

a német

nyelvezet

s o r . Seelmann szöveget,

nehézkes

és a n a g y o t h a l l ó P a t i k u s

Sophie

jelenet~ösz~ fordí­

megtartja

fordulatokkal

a van

értetlenségéből, félrehal­

lásából adódó k o m i k u m o t törekszik k i h a s z n á l n i . K é t s é g t e l e n , hogy a nagyothalló lis

P a t i k u s a darab leghálásabb

k i d o l g o z á s á t az e l s ő

német á t d o l g o z ó , L a u d e s k ü l ö n ö s

l e m m e l v é g e z t e . K i d e r ü l ez a b b ó l sét

a

korabeli

Gottfried ket

át,

magyarított

volt,

abban

az

de

Seh.y

Ferenc

legtehetségesebb

jelentősnek

A múlt század i s m e r t Filozófusának

szerepében

számító

Goldoni

fel,

Az

hosszabb széri­

szerint

A tettetett

ért

i s egyre

a kínai

és m o n g o l b i r o d a l o m

szédmodora i s hasonlít P o n t y i sajátos A következő,

Goldonitól

beteg

kisasz-

rábbi a d a t o k s z e r i n t lencei

ügyvéd)

nyelvre, tor

ü g y e i r ő l b e s z é l , és b e ­

augusztus

darab

(Leipzig,

a

Házasságszerző

2 0 - á n k e r ü l t s o r . Ko­

az e r e d e t i d a r a b az A v v o c a t o v e n e z i a n o ( V e ­

címet

viseli,

C.F.

Bretzner

é s e z t f o r d í t o t t a m a g y a r r a T. G i n d l

ható, hogy B r e t z n e r

utób­

kifejezéseihez.

eredeztetett

prókátor, amelynek bemutatására

meg.

Bessenyei

s z o n y á b ó l , a h ó b o r t o s P a t i k u s a l a p j á n m i n t á z t a . V a l ó b a n , ez bi

a

előadás

h a t előadást

f o r d í t ó j a , Radó A n t a l

Pontyi-figuráját

lépett

tagja.

a m i t az i s b i z o n y í t , h o g y a d a r a b időben

figye­

megjeleníté­

e g y i k legnagyobb mulattatójának, 1B ajánlotta. Budán M o z s a r a s , tehát a s ü ­

ellentmondásos,

sikeres

i s , hogy a s z e r e p

színház

Prehausernek

Patikus

társulat

bécsi

f i g u r á j a . Ennek t e á t r á ­

dolgozta

át

német

József. Megállapít­

D i e L i e b e n a c h d e r Mode o d e r d e r E h e p r o k u r a -

1 7 8 1 ) c.

darabjának

semmi k ö z e

a Velencei

ügyvéd

c s e l e k m é n y é h e z , és a s z e r e p l i s t á k e g y m á s t ó l t e l j e s e n e l t é r ő

drá­

mai

Gol­

doni

s z e m é l y e k n e v e i t t a r t a l m a z z á k . Nem egy

másik

műve,

a

Sensale

kizárt v i s z o n t , hogy

d e i matrimoni

(Házasságszerző)

s z o l g á l t B r e t z n e r m ű v e a l a p j á u l . Ennek a k o m é d i á n a k s z ö v e g e ban n y o m t a t á s b a n nem tes.

A házasságszerző

szerint

j e l e n t meg, figurája

k é z i r a t á n a k h o l l é t e nem vándormotívum, ezért

azon­

ismere­

véleményünk

B r e t z n e r ezek alapján írhatta komédiáját, amelynek, i s m é ­

teljük, n i n c s köze a V e l e n c e i

ügyvédhez.

A Magyar tudomány

többet

bemutatóját, gyakorlott kivált

ér

dícsérően

a szépségnél

a vígjáték

szerint

Moór

i s dolgot A

Anna,

Ferenc,

c.

Rózsa

adott

mind

tiszta

ságával, mind

bebizonyítá,

megjegyezni,

hogy

a

i s Friedrich

hogy

játék

illetően

i t t i s korábbi

tenünk.

Nem

debole, Johann avagy

a

hanem a La d o n n a

Das

téséhez,

Bocknak

gelehrte amelyből

változat szövege

azután

az

kispolgári

általában a

férfi

eredeti

is a

német

ruhába

nevű

fordí­

helyesbí-

donna, d i t e s t a

átdolgozó-fordító geht

vor Schönheit

darabjának

Deákos

az u j j a

szereplőkkel

bújtatott

valamint

a

lány

köré

elkészí­ c.

magyar

nem

Isabella

hogy

a

előadás

teljes

Budán

regényes

szerepel.

Az

vitt

a

szorosan elhagyja,

és a n é m e t

vál­

olvasható

sze­

állapítható

darab

né­

német

é v ő d é s é t , és

figuráját

színlapján

-

átdolgozó

követi

Ebből

azonosság

színre

- egy

fonja

játszódik.

a jeleneteket,

magyar

összevetéséből

jelenti,

mégcsak komédiát

kell

La

szöveget, esetenként rövidíti a f i a t a l o k

tozatból, azt

János,

karrier-története

tagját

így ez a m a g y a r v á l t o z a t b a n sem replista

Az

( 1 7 8 7 ) c.

szobalány

szabadabban k e z e l i

az e r e d e t i

játék

magyar­

német szerző,

tévedéseket nem

Ungváry-féle

család minden

környezetben,

meg,

német

ami

változat

hű f o r d í t á s a . L é n y e g e s e l t é r é s , h o g y m í g G o l d o n i n á l R o s a u r a denkit

megszédít,

kacérkodva őt

korábban

teszi

az

készült.

Az e s z e s és r á t e r m e t t pes

"A

ékes

Ungváry

Wissenschaft

Dienstmädchen

közre

való a l k a l 19 magyar." Sietünk

d i g a r b ó s z o l g á l t az alapul

Franciska,

működtek

jó

Goldoni.

brillante,

tanú­

ízlésünkhöz

nem

szakirodalmi

Cameriera

Christian

újra

ter­

színlap

alkalmazott

valóságos

szerzője

tettek

igen

így f o l y t a t ó d i k :

Ludwig Schröder, a kitűnő

tó é s k o m i k u s s z í n é s z , hanem

Csudákat

álló

Mihály

darabnak nemzeti

maztatásával nem

volna.

és a s z e m é l y e k h e z

vagy a akármely

karaktereknek

Erzsébet, Termetzky

M á r t o n , Várady

az e g é s z

eljátszása

rendelkezésünkre

Kelemen

lány

1792. szeptember 1 1 - i

való

előadás sikerében. A tudósítás ezután szerzője

a Deákos

darab

játszók, f e l v e t t

előadásával..."

Varsányi

méltatta

"...derekasan

társaságnak

a főszemélyeket

mészetes sága

Hírmondó

és az

elhagyó

hogy öreget

Florindót

megbosszulja,

nevetségessé;

Albertet

veszi

addig

rá, szánja

az

min­

apjával

i t t Laurette e l magát

az

arra,

hogy v e l e házasságra l é p . G o l d o n i j o b b a n kiélezi Florindó máját: szóljon-e jelenti, ja

apja

házassága

vagy h a l l g a s s o n ,

ellen,

á m ez s a j á t

dilem­

leleplezését

í g y v i s z o n t nem a k a d á l y o z h a t j a meg a p ­

és Rosaura h á z a s s á g á t . A német v á l t o z a t t e l e

zeket

a Doktor

által

v a n bölcselkedő

sorolt

latin

k ö l t ő i b e t é t e k k e l , e-

mondások

követik

a házassági

ígéret jelentőségéről. A l a t i n o s beszédmodor erőltetése, a n y i l ­ vánvalóan i r o n i k u s szándék e l l e n é r e , e g y idő után m o n o t o n kelt,

bár az í g é r e t b e t a r t á s á n a k

erkölcsi

fontosságát

hatást

meggyőző­

en h a n g s ú l y o z z a . F i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y a n é m e t á t d o l g o z ó , s z í n ­ padi

jártasságát

rák

közötti

bizonyítva,

távolságok,

folyamatosan

pozíciók

ügyel

az egyes

meghatározására,

figu­

másrészt

g e s z t i k u s játékra. A I I . felvonás 11. jelenetében például

a

pontos

i n s t r u k c i ó t ad K a n t é s S c h w a l l b a c h t á v o l s á g t a r t á s á r a , v a g y K a r o lin

Albertnek

irányzott

jelzésére, t u d n i i l l i k ,

hogy

Schwallbach

bolond. Tudomásunk v a n a Ravasz özvegyasszony két előadásáról augusztus

30. és október

La

scaltra

vedova

Mérey gyar

1 4 . ) . Feltételezések

c. k o m é d i á j á t

fordította

szerint

németre

(1793. Goldoni

Spies,

és

Sándor e z t a v á l t o z a t o t m a g y a r í t o t t a . M i v e l i s m e r j ü k a ma­ előadás színlapját, az e r e d e t i

megállapíthatjuk, scaltra

hogy

c. e r e d e t i

nem

találunk

komédiában

verseng a szép, f i a t a l három

szerepelt

változatban

A

azonnal

La

nációbeli

vedova

gavallér

ö z v e g y , Rosaura k e g y e i é r t . A magyar s z í n ­

felvonásos

Goldoni-komédiák

azonosságot.

négy k ü l ö n b ö z ő

padon előadott változatban i l y e n eredeti

d a r a b b a l összevetve

f i g u r á k nem j e l e n n e k meg, és az

játékkal

szemben

nálunk

egyfelvonásos

a műsoron. A társulat programján

között

találjuk

még A kavalér

szereplő

és a d á m a , vagy

a K é t e g y f o r m a l é l e k ( I l c a v a l i è r e e l a Dama o I C i c i s b e i ) c. da r a b o t , amelyet Mátyási József zeti

Játszó

ü g y v é d n é m e t b ő l f o r d í t o t t , a "Nem­

Társaság" kedvéért, szabadon. A r n o l d

Maurer, bonni

G o l d o n i - k u t a t ó , a k i a v e l e n c e i szerző német n y e l v t e r ü l e t i

recep­

ciójával

Svabet

foglalkozott,

német

átdolgozöként

Carl

August

20 j e l ö l i meg.

A k o m é d i á t 1 7 6 1 - b e n , B é c s b e n j á t s z o t t á k , de a f o r ­

d í t ó neve e b b e n a z e s e t b e n nem s z e r e p e l . ház

érdekes

módon

nem

vette

A p e s t - b u d a i német szín

f e l repetroárjára

a

komédiát.

A magyar r e c e p c i ó r ó l jén

kelt,

arról

Széchényi

értesít, hogy

lommal gató

gróf

játszották,

nek

A

levél alka­

tellyes

indulatoknak 's

címzett

levelében.

megelégedésével a

1

Nyelvnek,

a' Néző é s H a l -

Szin-Játékok

nyájasitásában,

a'

és v a l ó s á g g a l

t u d ó s í t , 1804. június 1 -

P e s t e n és E r d é l y b e n k é t - k é t

részének, a'melly

nemesítésében,

helyezheti

Ferencnek

a darabot "...

Közönség azon

erköltsöknek,

maga M á t y á s i

az

Ízlésnek,

Szokásoknak

érti, mikor

illik,

érdemét

az

érzés­

tsinositásában

minek

kell

tapsol-

21 ni,

nevetni,

könnyezni."

A polgárosodás lentékenyebb

utáni

vágy

részesedése

az

és a s z e n t i m e n t a l i z m u s irodalmi

és a s z í n h á z i

egy f o n t o s t é n y r e h í v j a f e l a f i g y e l m e t . cia

érzékenység

tasio

irodalma

- olasz

és G o l d o n i d a r a b j a i

- 1780

A n é m e t , o l a s z és

viszonylatban

különösen

Kis

János

Visszaemlékezéseiben

hangsúlyozza; Kármán zolásában

látja,

József

közönségét

írói a

a

Matassorán

közönség

nő-olvasók között

sze­

fontosságát

feladatát a nők életének

nő-olvasók

még fran­

után h ó d í t t é r t , és e n n e k

határozottan előtérbe kerül a nő-olvasó és nő-néző repe:

egyre j e ­

életben

ábrá­

keresi,

és

a

nők műveltségének e m e l é s é v e l , érzelmének formálásával a k a r h a t n i 22 a férfiak társaságára i s . A női k ö z ö n s é g g e l t e r m é s z e t e s e n M á ­ tyási

i s számolt, amikor

talában

minden

társadalmi

Goldoni

"remekjét" mindkét nemnek, ál­

körhöz

tartozóknak,

de

különösen

"Nemes Rendnek" a j á n l j a , m e r t h o g y a d a r a b a s z o k á s o k

jobbítására

a l k a l m a s . A színházi közönséggel k a p c s o l a t b a n egyetértünk D o m o k o s s a l , a m i k o r m e g á l l a p í t j a : "... gait,

...

szerepel­

alacsonyabb s z i n t e n játszódtak, mint amit a né­

zőközönség képviselt." A középnemes Mátyási

Kosáry

az é l e t k o m i k u s v i s s z á s s á ­

az e m b e r i h i b á k t í p u s a i t , a n e v e t s é g e s f i g u r á k a t

tető komédiák

a

nyilván e r r e

- a

a közönségrétegre

'Nemesi R e n d e t ' utalt

-

említve

zavartalanabbul,

s é r t ő d é s n é l k ü l , j o b b s z í v v e l t u d o t t p o l g á r o k , nem-nemesek, k i s 23 emberek hibáin, b a j a i n szórakozni. Az 1 7 9 4 . j ú l i u s 9 - i b e m u t a t ó t a l e g j o b b tották

meg.

A színlap Ádám

szerint

a

főbb

szereposztásban

szerepeket

M á r i a , Sehy

tar­ Moór

Anna,

Láng

Ernyi

Mihály és f e l e s é g e , T e r m e t z k y F r a n c i s k a j á t s z o t t a . A német

v á l t o z a t b a n nem

J á n o s , Rózsa M á r t o n , L i p t a i

Rehákné

Ferenc,

s z ö v e g e l t é r é s t , hanem h e l y s z í n v á l t o z t a t á s t

talá-

lünk,

így

a II.

felvonásban

Rodrigó

kereső

a nyílt

u t c á n , hanem k á v é h á z b a n t a n á c s k o z i k .

eredeti utcai A fiatal

játszókat. ötödik

helyett

örömmel

Flamino

Tag

(?)

és

szóló

Balestra

nem

A III.

felvonásban

jelölés

található.

üdvözölte a p e s t i magyar szín­

tavaszra

sajtó

Hírmondóban

alá

bocsátandó

feladott

Hazug

műveit

előfizetési

Az e l h a g y o t t D i d ó t , a G a l a t e a a t ,

A

úrnőjének

1 0 - é n , t i z e n h a t f o r d í t á s t a j á n l v a m á r az 24 intézte hozzájuk , majd 1 7 9 4 . november 7-én, a

c a t és G o l d o n i ja.

Don

az

1793. május

következő siótól

helyszín

Csokonai i s

levelet

a Magyar

valamint

és

levelet az

Pasqino,

Don

népszerűsítve,

felhívásban

urlando

Metasta-

címen az A n g e l i -

H a z u g j á t - "Egy a' fő Víg J á t é k o k k ö z ü l " - a j á n l ­ fordításával

műsordarabot

akart

készíteni

az

első

magyar s z í n t á r s u l a t

s z á m á r a , a m e l y e d d i g a v e l e n c e i s z e r z ő négy 25 be. Csokonai vonzódott a vígjátékhoz, amely­

darabját m u t a t t a

ben e g y é n i s é g é n e k j á t é k o s h u m o r á t , a k i s e m b e r e k é l e t é n e k t i k u s képeit kedvére k i f e j e z h e t t e , a közönség erről í g y

befogadó írt:

parlamentjét meg

képességét

"Vagyunk

és

a'

Kotzebue,

i s m e r t é k ; az ő l e l k e k ,

másrészt v o l t a k t a p a s z t a l a t a i

illetően.

itten,

akik

A Cultura

a Sespir,

Goldoni

és

előszavában

Kornél

Molière

és Í z l é s e k f e l l y e b b

a

Gráditsának

fentebb

tökéletességnek De

ennyi

alkotómódszerében

való f o g a n n

szítette kollektív

i s fellelhető

e l , és a k o m é d i a alkotásként

is

hogy 26 szolgálhassunk." való

a játszókkal

formába.

mutatnak

r o k o n s á g o t , részben p a r o d i s z t i k u s és g r o t e s z k

reális csak

színpad

elemekben

sajnálni

termékei,

bővelkedő

lehet,

hogy

iskoladrámák

így

művei,

a bécsi

az

adja,

színpadi miatt

részben

a krajcáros

Locálposse az

ilyen

rokon­

jegyeit

ké­

együtt,

születtek

közjátékaival

komédia,

vonásaik a

helyi,

v i s e l i k . Valóban

e r e d e t i drámaírói

és az e l s ő m a g y a r s z í n t á r s u l a t k ö z ö t t nem

a mi Cul-

néhány hét a l a t t

azután

végleges

már

már a

" V i g játé­

Isten

a Goldonival

darabjait

szövegét

öntötte

amelyek

á l l : Az

Maffei

piattcát

érettebb i d e j e

próbájával

sága, amennyiben lazaszerkezetű

és

emelkedett

k ö z é p s z e r ü s é g e n n . " M a j d a t o v á b b i a k b a n így f o l y t a t j a : k o t adunk mi elő, m e r t még a Tragédiának turánk

realisz­

tehetség

j ö t t létre t a l á l k o z á s .

A t á r s u l a t t a l v a l ó k a p c s o l a t k e r e s é s é n t ú l jó b a r á t j á t ó l , M á t y á ­ si

Józseftől

i s kaphatott

ösztönzést

a színművek

fordításához.

(Amint

arról

már szóltunk,

doni-fordítását

1794

Mátyási

usban m e g j e l e n t e t e t t ajánló doni

mindenképpen

vel

költőnk

csök

szolgálhatott

i s úgy í t é l t e meg, h o g y

i s k o l á j a , a m e l y b e n az i f j a k a t

sugárzó

nemes é r z é s e k t e s z i k

zéseken

nem

annyira

kényeskedést, kell

c. G o l Mercuri-

Csokonai

számára, m i ­ a jó e r k ö l ­

az é r d e k e s j e l l e m e k

eleven

ízlés

által

Gol­

a színház

sorsából

jobbá. A nézőket elragadó

a rokokó

hanem

és a d á m a

jegyzéke előtt már játszották.)

példaként

maga

A kavalér

júliusában, tehát Csokonai Magyar

diktálta

természetességet

és

nemes é r ­

finomkodástvalószerűséget

é r t e n i . . C s o k o n a i - G o l d o n i h o z h a s o n l ó a n - k i e m e l i és a k ö l ­

tészet

egyik

alapvető

"verisimilitudo" rottya

-,

előszavában

nemes

vagy

ismérvének

a komikum

tekinti

céljául

a

pedig

o l v a s h a t j u k - "az e m b e r i

erőtlen,

okos

vagy

meg.

Ha f e n t i e k h e z s o r o l j u k

zolt

"charaktereket

bohó

az i g e n

és k ö r n

valószerűségét - amint

szív jó v a g y

voltának nagy

azt a

rossz,

előadását"

jelöli

"praecisioval"

megraj­

állásokat", megállapíthatjuk,

C s o k o n a i a r s poétikája alapvető

elemeivel

igen közel

Do­

áll

hogy

Goldoni

esztétikájához.

3. G o l d o n i A

az e r d é l y i j á t é k s z í n

kezdetekről

szólva,

emlékeztetnünk.

1778. évi

Seipp

társulatának

tékot

játszott,

Pressburger június

Zeitung

további

a

a magyar n y e l v ű , k o l o z s v á r i

c.

Goldoni-komédiáról

a társulat

emlékeztetnünk

Goldoni-komédia

címen

játszott

Erdélyi a d a t a i n k

Christoph

i s , amelyet

szerint

a

még 1790.

és P o z s o n y b a n i s j á t s z o t t , " e i n 27 jelöléssel. Ugy t ű n i k , h o g y az e g y i k

b i z o n y í t , hogy E helyen

így

kell emlí­

tartott

fogadott

29. - után

Kranket

tanúsága

legszívesebben vember

kisasszony

k ö v e t t é k , a k i 84 v í g j á ­

Die v e r s t e l l t e

előrejelzésének

Goldoni"

beteg

előadások,

1788. évi fellépései

köztük

nach

A tettetett

bemutatását

9-én i s m ű s o r o n

Lustspiel

Erdélyben i s a német társulatokra

Nagyszebenben

tett,

műsorán

kell

németből

változatát

1810-ig arra,

ennél b o n y o l u l t a b b

bemutató

adta

h o g y a La f i n t a és

a

Molière-nek

az i s

- 1795. no­

11 alkalommal

magyarított

tévesen

van s z ó , a m i t

elő.

ammalata

Tettetett

beteg

tulajdonították.

képet mutatnak.

Az 1 7 9 9 - 1 8 1 0

közötti

időszakban

játszották

asszony

címen,

erdélyi

tettetett

beteg címen

az

a

komédiát

Seelmann

i s , Molière

A tettetett

Károly

beteg

kis­

fordításában,

szerzőségét

és K e l e m e n

de

László

fordító személyét jelölve. Rendelkezünk mindkét előadás színlap­ jával,

így m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y

téktelen eltéréstől

eltekintve

szereplőket t a r t a l m a z , azonos

neveket

viselnek.

zajlott

pedig

1803. május

lezzük,

hogy

fordítótól lott

az

kilencvenes

amely

szerint

utóbbi

egyező

A

tettetett

- 1795-ben

-,

beteg

kisasszony

a Tettetett

beteget

játszották, a z t feltéte­

komédia-változatot

a társulat

magától

a k i már 1799-ben játszott P e s t e n

N a g y v á r a d o n , de

években egy

egymással t e l j e s mértékben

8-tól k e z d ő d ő e n

szó T á r s a s á g g a l m e g a l a k u l á s a a

jelen­

Minthogy

l e először

i s m e r t e meg,

társulatával

egy

sőt a P e s t e n játszott komédia szereplői i s

bemutatója csak

a két s z e r e p l i s t a ,

Nemzeti

Színját­

óta k a p c s o l a t b a n v o l t . E s e t ü n k e t

kialakult

drámai

a kolozsvári

művet

színházi kétszer

gyakorlat

a

felosz­ az

magyarázza,

i s lefordítottak,

külön

a p e s t i , másszor a kolozsvári színtársulat használatára. A szín­ ház m ű k ö d é s é h e z ,

vonzerejének

fenntartásához

szükség

j a b b é s ú j a b b s z ö v e g e k r e , de g o n d o l n u n k k e l l

arra

volt

az

i s , hogy

ú-

Erdély

külön i r o d a l m i

é l e t e t é l t , és e z t a z á r t s á g o t a z u t á n a s z e m é l y e s

érintkezések,

utazások,

vendégszereplések

szaporodása

oldotta

fel. Az

Erdélyi

legsikeresebb bemutatója,

Nemzeti

Játszó

komédiájának, 1799-ben,

Társasághoz

a

Két

úr

Debrecenben,

Kolozsvárott,

Marosvásárhelyen,

fordításban, 1807-től "Ama nek

kezdődően

szolgájának

Sághy

fordításában, amelyet azután 1 8 2 2 - i g

fűződik Ferenc

Goldoni

magyarországi társulati

főszerepeit

Kótsi

szerepben

Patkó

Nagyváradon, Pesten

János

fellépett

tag

tizenöt a l k a l o m m a l a d t a k is. A

majd

és Láng

Á d á m János

a magyarítást

végző

elő

ugyanebben

debreceni

a

színlap

h í r e s G o l d o n i O l a s z í r ó n a k " m ű v e k é n t j e l ö l i a komédiát,

de k i s e b b

talán

amely­

játszotta,

Sághy

Ferenc

felbomlása után Pest-Buda

magyar

is . 4. G o l d o n i Az nyelvű

első

a vándorlás

éveiben

magyar színtársulat

színjátszásában

tizenegyéves

törés k ö v e t k e z e t t

be,

és

ez

Wesselényi tott.

Miklós kolozsvári

Nyolc

pesti

színészeinek

P e s t r e érkezéséig

esztendejük - 1807-1815

- m ű s o r á n többek

a korábban már b e m u t a t o t t G o l d o n i - d a r a b o k szolgája,

A tettetett

vonatkozásként (1808), Die

beteg

említhetjük

amelyet

kisasszony

Molnár

címen

János

dolgozta

át, és

Goldoni színpadi valaki

mű

maga

megkísérel

kell

a helyi

A skót

c.

Goldoni P e t t e g o l e z z i

a jogosultságát viszonyokhoz

egy d a r a b o t

p í t j a meg V o l t a i r e

Gotter

született.

i s elismerte

szövegét

komédiát

R i c c o b o n i Les caquetes

ez a v á l t o z a t

d é l i e donne c . k o m é d i á j á b ó l

játszott

fordított Wilhelm

Basen c. k o m é d i á j á b ó l . G o t t e r L u i g i

színművét

között

l á n y , K é t úr

- szerepeltek. Goldoni-

A csacsogó

Meszlényi

- Deákos

tar­

idegen

annak,

hogy

alkalmazzák.

egy

"...

n y e l v r e átültetni

ha

- álla­

nő c. s z í n m ű v é v e l k a p c s o l a t b a n

-, ú g y

b e m u t a t n i a , hogy a l k a l m a z k o d j é k o r s z á g a e r k ö l c s e i h e z és s z o ­

kásaihoz.

Az é n O l a s z o r s z á g b a n

nek e l u g y a n i l y e n tetszést

jól f o g a d o t t d a r a b j a i m nem

érné­

F r a n c i a o r s z á g b a n , és sikerük b i z t o s í -

28 fásához

jelentős

változtatásokat

kellene

eszközölni

Módosult a szöveg a színészek kezében i s , a k i k katuk, kán

tehetségük

és s z e r e p k ö r ü k k í v á n a l m a i n a k m e g f e l e l ő e n

megváltoztatták,

zal,

hogy

rajtuk."

a z t saját a l ­

a színészek

kiegészítették.

Goldoni

tisztában

közreműködése

a szerzői

szöveg

tatásában szükségszerűen

jócs­

volt az­

megszólal­

változtatásokkal, kiegészítésekkel j á r ,

é s e r r e ő maga b í z t a t t a a t á r s u l a t o k a t . A Hazug c . v í g j á t é k m a g y a r n y e l v e n megszólaló

előadása, a színlap

l y e t , mind a s z e m é l y e k e t címen, által

Schlettern 1807-ben

Doctor

Vernerként,

Birken

kamarásként,.

fel,

a történet

tekintve

által

újra

követi

1781-ben

átdolgozott Murányi Láng

helyszínéül

mind

a Wahrheit

lefordított,

János

pedig

1812-ben,

szerint,

változatot.

Theresia Ádám

először

tanúsága

i s t gut Ding

majd

így

Ehrimfeld

Fejes

Friderikaként,

István

Nagy

B i r k e n Wilhelmként

Lipcse

Pesten

a színhe­

és a " v á s á r i

János lépett

alkalma­

tosságok" szolgáltak. Ugyanezzel a változattal találkozunk 1 8 2 9 ben K o l o z s v á r o t t nel

"Goldoni

munkáiból"

jelzéssel, Pergő

Celesztin-

a főszerepben. M i n d a p e s t i , m i n d az e r d é l y i s z í n h á z a k m ű s o r á n t a r t ó s a n

repelt

a H á r m a s ok c. k o m é d i a , a m e l y n e k

sorsa

sze­

jól m u t a t j a , hogy

milyen

változatai

teátrális a XVIII. volt

században

Goldoni

talpraesett ta

meg,

vagy

a két

képességével

komédiának,

amely

valamely

minőségénél

fogva

bekerült

vérkeringésbe.

Kezdetben

ikrek

egymástól

pedig

egy

ízlésbeli

az e u r ó p a i

Velencei

és egy együgyű

jelenítését a

születhettek

értékénél

színházi

c. k o m é d i á j a , a m e l y b e n a s z e r z ő ikertestvér

eltérő

f o r d u l a t o s történetét

természetű

figura

színpadi

a rendkívül tehetséges, a h i r t e l e n

rendelkező

komédiásra,

egy

Cesare

Darbesre

ír­ meg­

átváltozás bízta, a k i

szövegben

rejlő k o m i k a i lehetőségeket játékában maximálisan 29 kihasználta. Goldoni tanúsága s z e r i n t e z t a komédiát d o l g o z t a át k é s ő b b t á r s u l a t á n a k e g y m á s i k t a g j a , ' A n t o n i o to,

Velencei

hármas

nyomtatásban Christian

ikrek

i s megjelent.

Ferdinand

Bonin

nyelvű

átdolgozást, amelyet

tatott

be a b u d a i

ig

német

c í m e n , ami a z u t á n P á r i z s b a n , A

francia

Die

szöveg

mán

Sándor

Pesten,

rott

majd

lyiek

október

egy

német

3-án

s z í n h á z , és ( D i e D r i l l i n g e c í m e n ) Bonin

1799-ben

időn k e r e s z t ü l

előadásán

pedig

mu­

1839-

átdolgozását

Debrecenben, 1800-ban

és h o s s z ú

Lipcséből, a vásári környezetből

debreceni

címen

1790.

1777-ben készített

f o r d í t o t t a l e H á r m a s o k c í m e n , a m i t az év

i s bemutattak

lekmény

alapján

Drillingsbrüder

azonos címen

játszották P e s t e n a német színészek.

ben M é r e y

Mat t i u z z i - C o l l a l -

1795folya­

Kolozsvá­

játszottak.

A

cse­

B é c s b e k e r ü l t . Az e r d é ­

a bravúrszerepet

Sáska

János,

Pesten

népszerűségét két mozzanatnak köszönhette:

a vál­

p e d i g Láng Á d á m J á n o s j á t s z o t t a . A komédia tozatos,

mozgalmas cselekménynek

Tudomásunk Devrient, nisége

van a

arról, hogy

XVIII.

alakította,

aratott

a szerepet

legjelentősebb

a szellemes

játéknak.

a német

Ludwig

színészegyé­

rögtönzések

1833-ban

J a k a b I s t v á n f o r d í t á s á b a n , már a p e s t i s z e r e p e l t a kolozsvári

d o k u m e n t u m m a l nem nográfiájában tásában, mantikusan szú

egyik

játéka

színészi

miatt

sikert.

A Fogadósnő, előtt,

Berlinben

századvég akinek

és a v i r t u ó z

s z í n h á z m ű s o r á n , és

bár

t u d j u k a l á t á m a s z t a n i , de a F e r e n c z i Z o l t á n

mo­

jelzett

1839-ben, torz,

bemutató

M i r a n d o l a i borzasztó

feltételezhetően

közönségcsalogató

idő e l t e l t é v e l a

a

vacsora,

Fogadósnő

Jakab fordí­

valamilyen r o ­

címváltozatát j e l e n t i .

(Hosz-

Fogadósnőt 1862. májusában újította f e l a

s z í n h á z . Az e l ő a d á s r e n d e z ő j e P a u l a y

Ede.)

A p e s t i színészek Székesfehérvárott 1813-ban a Deákos 1814-ben

pedig

színjátszás tén

A csacsogót

játszották. Amikor

Székesfehérvárott

a p e s t i műsor d a r a b j a i

rendszeressé

1818-ban

vált,

lányt,

a magyar

jobbára

szin­

ismétlődtek.

A X I X . s z á z a d e l s ő h a r m a d á b a n c s ö k k e n t az é r d e k l ő d é s

Goldoni

komédiái

iránt. A vándortársulatok műsorán mégis megtaláljuk

vét,

például

így

indokolhat, padi

Kilényi

masinériát.

belsőkben részt ludy

a

A

komédiák

játszódott.

jelentős

Dávid dunántúli

hogy G o l d o n i k o m é d i á i nem Az

figuráinak, francia

dráma

előadásain, amit

az i s

igényeltek b o n y o l u l t

szín­

cselekménye

érdeklődés

eseményeinek fokozódó

főleg

polgári

csökkenését

színpadi

népszerűsége

otthon­

a nemzeti

múlt

megjelenítése,

más­

magyarázza.

Kisfa­

K á r o l y A t a t á r o k M a g y a r o r s z á g b a n c. d r á m á j á n a k s i k e r e

ben j ó l

jelzi

e z t az

Kisfaludy mint hette

olaszországi

magyar

színpadon

Goldonit.

(A

között

velencei

többek

eskedés, szülő,

a

kérők

elsimító,

és

bécsi

szerzett

színházi

tartózkodása,

élményei

I I . fv.-ának

divatmajmolás

a nincstelen,

ségeket

1819-

ízlésváltozást.

Károly

a korai

ne­

5.

jelenetében

élményekről

kifigurázásában, női

figurák

öreg,

k é r ő , az

vala­ ismer­

Szélházy

szól.) A az

hazug, hozományvadász

nyelves

alapján

külföldizsörtölődő

egyenetlen­

megrajzolásában

nyilván

s e g í t e t t é k őt a s z e m é l y e s é l m é n y e k a l a p j á n m e g i s m e r t m a s z k o s ő s típusok: ték

Pantalone,

Lelio, Beatrice

alapszituációja

házasságkötéssel sek,

kapcsolatos

összeütközések

ben

komédiáit,

így

a Különös

történetet

juttatja

Rosaura

alakja.

és f i a t a l o k

bonyodalmakból

születő

- szintén

zajló

vagy

- az ö r e g e k

és t é m á j a

Goldoninak

például

A já­

között a félreérté­

a polgári családi

kör­

a H a z u g o t , a Bugr i s o k a t ,

vagy

eszünkbe. A rászedett

Pantalonéra

emlékeztet A kérők B a l t a f y kapitánya, a k i látatlanban a k a r j a nyát, tora re

Malit

férjhez

vagy a M i k o r

i s Goldoni

nyiben

nem

életben. lent

a

e r ő s z a k o l n i . De a C s a l ó d á s o k

pattant,

becsapott

ismeri

A magyar

öreg

e l , hogy polgári

fiatalemberek

új

nem

hittem

volna

típusainak

a szerelmi vígjáték

típusa,

a

Lombai

Lovasdy

érzés követeli

későbbi

inspek­

postameste­

jegyeit viseli,

fejlődésében

lá­

ameny-

jogait

az

fordulatot j e ­

bonviván

szerepkör

korai

jelentkezése.

jelenésű, rái

A könnyelmű,

talpraesett

közé

tartozik.

moralizáló

Goldoninál

velencei

szerző

ez a t í p u s

de

jó meg­

színpadi

figu­

a hazug L e l i o ,

szándékkal

és

akit

elnéző

M o r l a y Mórica csupa

maguk

rokon­

könnyelműség,

A lányok - L i d i , akarják

alakítani

F a n n i , Máli sorsukat:

és a t ö b b i e k bár

- már s a ­

bátortalanul,

g á t l á s s a l , de m e g p r ó b á l j á k s z í n l e l é s s e l f é l r e v e z e t n i

telve

a szülőket,

a családi kör azonban e z e k e t a p r ó b á l k o z á s o k a t l e s z e r e l i . beli

a

j ö n z a v a r b a , és ha s z é p l á n n y a l t a l á l k o z i k , r ö g t ö n k é s z

a kalandra. ját

a kor kedvenc

javító

s z e n v v e l mutat be. A Leányőrző s o h a nem

léha, gátlástalan,

fiatalember

társadalmi

életből

vett

A kora­

téma, a k a r a k t e r e s figurák, a csa­

l á d i a s b e n s ő s é g , a k ö z n a p i b e s z é d h e z k ö z e l í t ő , jól p e r g ő

nyelvi

kifejezés a vidéki kúriák életét rajzoló K i s f a l u d y t

annyi­

- nem

ra a filológia, m i n t inkább a tipológia szempontjából erősen rokonítja a városi p o l g á r

5. A N e m z e t i S z í n h á z m e g s z ü l e t é s e Az

1830-as

ja.

évek

elején Kassa

Déryné, K a n t o m é ,

Pály

Elek,

többek

Pergő

volt

a magyar színjátszás Zsigmond, S z e r d a h e l y i

Telepi

között, a társulat t a g j a .

központ­

György,

Egressy

József,

Gábor

Ennek a t á r s u l a t n a k

játékszíni

Döbrentei

bizottságot

Gábort,

Pált,

Dessewffy

Gábort

nevezték

és j a v í t o t t k i , állomány

Toldy

hozott

létre, melybe Bajza

Ferencet,

Aurélt,

Fáy

Vörösmarty

Andrást,

k i . A bizottság

Jakab

fordított

tett

javaslatokat.

jóvá, e r e d e t i

Goldoni

Fogadósnő

Jakab

István

zottság

c.

és f o r d í t o t t

munkája

nyomán

át m a g y a r r a . a

színház

Az

szövegeket

gondozott

és a d a r a b -

A budai

a bizottság

akadémiai

műsorán

Csató

Rothkrepf

Várszínház 44

m ű v e k e t , ez u t ó b b i a k

komédiáját, amelyet

ültetett

Józsefet,

Mihályt,

m ű v é s z i s z í n v o n a l á n a k e m e l é s e c é l j á b ó l h á r o m év a l a t t hagyott

Társa­

Istvánt,

meglévő d a r a b o k szövegét ellenőrizte

gyarapítására

volt,

megsegíté­

se i s szem e l ő t t l e b e g e t t , a m i k o r 1 8 3 1 - b e n a Magyar T u d ó s ság

-

felé

Szentpétery

Celesztin,

tekintve

Goldonival.

darabot között

jegyzője,

játékszíni b i ­

gyakrabban

szerepelt

G o l d o n i neve. Jakab, mint

akadémikus

drámabíráló, külföldi

szerzők

darab-

jainak

sorát d o l g o z t a

szín felállításának a

játékszíni

kultúra mint

át, i l l e t v e

fordította l e . A p e s t i

l e l k e s híveként

bizottság

legfőbb

teljes

mértékben

célkitűzésével,

és a jó í z l é s t e r j e s z t é s é v e l .

játék­

azonosult

az

anyanyelvi

E b b e n az i d ő b e n

Jakabot,

a l e g j o b b m a g y a r f o r d í t ó t t a r t o t t á k s z á m o n , és k é p e s s é g e i t

a csinos

társalgási

nyelv

színpadi

meghonosítása

és a

könnyed

beszédfordulatok használata m i a t t ismerték e l . A kassai dán

társulat

legjobb

színészi erői t e l e p e d t e k

a Várszínházban. I t t kezdtek k i b o n t a k o z n i

első gárdájának k ö r v o n a l a i . M i n t h o g y ország tényleges lakosság pedig mint

fővárosa

lett

meg

a Nemzeti

Bu­

Színház

P e s t - B u d a e r r e az i d ő r e

(jogilag

az

majd csak 1848-ban), a

n e m z e t i é r z é s b e n m e g e r ő s ö d ö t t , így a s z í n é s z e k e t

a n e m z e t i k u l t ú r a és n y e l v

letéteményeseit p o l i t i k a i l a g

és

p é n z ü g y i l e g i s t á m o g a t t a . É r d e m e s m e g e m l í t e n ü n k , h o g y a társulat ebben mény

az i d ő b e n

főként prózai színészekből

i s magyarázza,

hogy

1834-ben

á l l o t t . Ez a k ö r ü l ­

szerzőnktől

h á r o m vígjáték i s

szerepelt a műsoron. A Kisfaludy színpadon alakok

Károly halálát követő évtizedben

előtérbe

lépnek

került

c. m ű v é b e n , a m e l y b e n motívuma kel

a vígjáték,

f e l . Jól m e g f i g y e l h e t ő a fiú

a népéletből

- keveredik,

vett

amelyben

- 1830-40 - a többnyire

ez J a k a b F a l u s i

megtalálásának zsánerképpel

népi

lakodalom

érzelgős,

melodrámai

- lakodalmi

jelenetek­

középpontban a büszke nótárius délceg

színpadi

alakjával. J a k a b az 1 8 3 3 - b a n k i í r t , a s z í n é s z e t á l l a n d ó s í t á s á t

tárgya­

ló a k a d é m i a i p á l y á z a t b a n t ö b b e k k ö z ö t t a z t a j á n l j a , h o g y a s z í ­ nészek

tanulják

meg

gyütt

a dalműveket

Jakab

tudott

például

az o l a s z

o l a s z u l , más

a Döbrentei

szerzőtől

készült

operalibrettó-átültetései

e z t . A F o g a d ó s n ő c. k o m é d i á t így az e l s ő ,

készült

fordításnak

neveket, megtartja egyetlen szi

olasz

e-

fordítása,

által j a v a s o l t A l b e r t o N o t a A j ó t e v ő

á r v a c. j á t é k a , t o v á b b á tik

n y e l v e t , az i d e g e n m ű v é s z e k k e l

így o l a s z u l a d h a t n á k e l ő . N y i l v á n v a l ó , hogy

tekinthetjük.

Jakab

nem

és az

i s megerősí­

Goldoni-eredetiből változtatja

meg

a

a cselekmény színhelyét, Firenzét. A komédia

e k k o r i előadásán

( 1 8 3 4 . május

22.) fellépett a színé­

"új h u l l á m " k é t m a r k á n s e g y é n i s é g e , a m a g y a r v í g j á t é k t ö r t é -

netének

két

jelentős

A Honművész

alakja,

1834. május

Megyeri

Károly

2 9 - i híradása

a d á s á t e l s ő s o r b a n az o l a s z k a r a k t e r e k vesen a közönség. Megyeri na)

mellett

külön

szerint

kiemelte

Telepi

az

márki

elő­

fogadta

és P a r á z s ó n é

Telepit,

György.

a Fogadósnő

festése m i a t t

(Ripafratta)

k e v é l y és f é l t é k e n y " F o r l i p o p o l i

és

(Mirandoli-

"élhetetlen,

szegény,

szerepében.

A Két úr s z o l g á j a 1 8 3 4 . j a n u á r 2 6 - i e l ő a d á s á r ó l s z ó l ó tetés, miután

alaposan

elmarasztalja

títőből készített, elöregedett tehetséget

bizonyító

nek

az e l ő a d á s n a k

amelyet

az e g y i k

egyik

és a j á t é k

szereplő,

Ferenc német

méltatta

Szöllősy

közve­ komikai

nehéz

címsze­

aratott.

En­

az a k ö r t á n c b e t é t

L a j o s táncművész

"Laborfalvi

e l ő . ( H á r o m év a l a t t

a

ismer­

"sok

végén t a p s o t

különlegessége

f á l t , és h a t t á n c o s s a l , köztük nyal" adatott

Sághy

fordítását, Telepi

furcsálkodását"

r e p b e n , ami nagy tetszést

Rózsi

volt,

koreogra­

leányasszony­

4 e l ő a d á s t ért

meg.)

Az 1 8 3 4 . év h a r m a d i k G o l d o n i - k o m é d i á j a a H á z a s s á g s z e r z ő men

b e m u t a t o t t előadás v o l t ,

szí­

amelynek fordítását, G o l d o n i

cí­

Külö­

nös t ö r t é n e t c. k o m é d i á j á n a k n é m e t v á l t o z a t á b ó l M é r e i M ó r i c k é ­ szítette sunkra,

e l . I t t újra hogy

- komédia

kell

a Házasságszerző

változatáról

e r e d e t i nem so

nem

utalni van

arra

a korábbi

p r ó k á t o r c. -

szó, m á s r é s z t

arra,

megállapítá­ Bretzner-Gindl hogy

az

a c c i d e n t e v e l azonos. Ezt a tényt a színlapon szereplő

lista

olasz

a z A v v o c a t o v e n e z i a n o c. k o m é d i á v a l , hanem a C u r i o szerep-

a z o n o s s á g a t á m a s z t j a a l á . A n é m e t b ő l való f o r d í t á s t é n y é t

bizonyítja, hogy a szerepnevek

német n e v e k , a cselekmény

s z í n e k é n t egy n é m e t k e r e s k e d ő v á r o s s z e r e p e l .

hely­

Két f e l v o n á s r a r ö ­

v i d í t e t t s z ö v e g e l ő a d á s á r a k e r ü l t s o r , így a s z e p t e m b e r 7 - i b e ­ mutatón a d a r a b o t lés során

a Nagy-Idai

a Bűbájos

egyfelvonásos táncjátékokkal szerepet

lakodalommal, a nov. 1 6 - i ismét­

fegyverrel

egy

műsorban

játszották,

a d t a k k i e g y s z í n h á z i e s t é t . A fő­

- Walter kereskedőt - a Goldoni-komédiákban

h o n o s a n m o z g ó M e g y e r i j á t s z o t t a , és a f i a t a l a szintén

feld

inasaként

pett

f e l . (A p á l y a k e z d ő S z i g l i g e t i

egy

inas

szerepét

tehát

ismerős, kitűnő

alakította.)

immár

katonatiszt,

komédiás,

ott­ Dörn­

Telepi

lé­

neve i s s z e r e p e l a színlapon, Megyeriről

m e g á l l a p í t j a , hogy a nehéz c í m s z e r e p b e n

szólva

"jelesen

a

Honművész

viselé magát",

kivált gény

a I I . felvonásban, mikor

kapitány

Constanzét tette

(Tóth

játszotta)

nem

és v e l e

elismerően

egybekelt.

méltatja.

cselszövényes

és

Megyeri

Hangsúlyozza,

érzékeny

emberismereten

hogy

tapasztaláson

színészi Mindkét

és

Telepi

fellépései

játékstílusban színész

a komoly

nyugszik,

tehetséggel

ták s z í n p a d r a

k

egyben

a

is

jelzik.

így

a

ter­

sorát á l l í t o t ­

Személyükben G o l d o n i jellemkomédiái a l e g s z e r e n ­

megszólaltatókra

sokoldalú

"gondolkodva

megáldva,

mészetességen alapuló játékukkal egyéni j e l l e m e k csésebb

víg, mivel

1

változásokat volt

és és

Goldoni-komédiákban

bekövetkező

eredeti

szök­ a lap

festője,

v e s z i f e l a tükrözendő személy karakterét."'' Megyeri

lányát,

tehetségét

mind

remek

sze­

(Parázsóné)

színészi

szerepeknek

és

Dörnfeld, a

szomszédja

( B a r t h á n é ) , hanem W a l t e r é t , J u l i t

meg

játéka

István

kiderül, hogy

tehetségéről

találtak.

kialakult

Úgy

véljük,

eddigi

képet

hogy

a

Megyeri

figyelemre

méltó

módon árnyalja a Honművész recenzensének megjegyzése, amely a r ­ ra

e n g e d k ö v e t k e z t e t n i , hogy M e g y e r i ö s z t ö n ö s j e l l e m á b r á z o l ó

pessége Ami

a színpadi

társulat

tudatos

viszonnyal

megállapítható,

hogy

párosult. a

németes

k i f e j e z é s h e l y é b e az é r t h e t ő é s k i f e j e z ő

beszéd lépett, háttérbe

manizmusok.

való

illeti,

a játékstílust

éneklő-deklamáló padi

figurához

szorultak

a tájszólások

A Várszínház modoros játékstílusán

és a r á t e r m e t t , k a r a k t e r e s

színészi

ké­

szín­

és a g e r -

már t ú l h a l a d t a

játék k e r ü l t

elő­

térbe. Amikor főszerepben

a Két

úr

szolgája,

1841-ben

a tapasztalt

Telepi

Györggyel a

újra, már a Nemzeti Színházban színre

rült, már jelentős színházszervezeti, játékstílusbeli beli

változások

Színház,

után

amely

vagyunk. 1837-ben megnyílt

azután

az

1840:XLIV.

törvénycikk

értelmében Nemzeti Színház-rangot k a p o t t . szolgája előadásáról kal

fogalmaz:

művet

"Némelyek

talán

a ' legválogatottabbak...". játék elég "...

a

érdekesen

fárasztó

aljasnak

a' fő s z e r e p ,

A

kérdésnek

fő

szerepet

mind

ízlés­ Magyar

rendelkezései fenntartások­

's d u r v á n a k

inas

bontakozik-e

és

a Pesti

V ö r ö s m a r t y a K é t úr

szóló k r i t i k á j á b a n általában

t a l á l n i , m e r t benne

fogják

's az ö t l e t e k

azt tartja,

k i . Véleménye s z e r i n t

végig

ke­

csüggedetlenül

e' nem

vajon Telepi

játszotta,

a

annyi neki

fürgeség-

's e r e d e t i s é g g e l , h o g y a ' d a r a b ' f e n t a r t á s á t

..

t u l a j d o n í t a n i . . . . J á t é k a m o s t i s o l y é r t h e t ő és k i f e 32 j e z é s s e l t e l j e s , m i n t az e l ő t t v o l t . " A H o n m ű v é s z és a J e l e n ­

kor

lehet

is kiemeli,

hogy K o r l á t i n a s s z e r e p é b e n T e l e p i

játékát a

s z é p számú k ö z ö n s é g m i n d e n f e l v o n á s u t á n z a j o s t a p s s a l

ünnepel­

te . Az e l i s m e r ő k r i t i k á k e l l e n é r e a v í g j á t é k c s a k k é t é r t meg,

és e z u t á n G o l d o n i

előadást

neve hosszú időn keresztül

lekerült

a s z í n h á z i m ű s o r r ó l . L e h e t , hogy a k é t v á r o s k ö z ö n s é g e gelte

a z t a n é h á n y k o m é d i á t , a m e l y e t az e l ő z ő é v e k b e n

és érdeklődése más szerzők művei felé f o r d u l t . erre bi

megelé­

több ok i s k é s z t e t h e t t e . A f r a n c i a

láthatott

K é t s é g t e l e n , hogy

r o m a n t i k u s dráma

továb­

t é r h ó d í t á s a , E u g è n e S e r i b e jól m e g í r t k o m é d i á i , a m a g y a r

litikai

v í g j á t é k , és e z e n b e l ü l a t i s z t ú j í t á s - t é m a n a g y

r ű s é g e , és a s z i n t é n a k t u a l i z á l ó n é p s z í n m ű a színpadról G o l d o n i

népsze-

első j e l e n t k e z é s e

lapvető ízlésváltozást e r e d m é n y e z e t t , és hosszú időre totta

po-

bensőséges atmoszférájú

amelyek f o r d u l a t o s cselekmény dolgában a f r a n c i a

a-

leszorí­

komédiáit,

drámákkal

nem

versenyezhettek. Jegyzetek

Szauder József: Olasz i r o d a l o m

- m a g y a r i r o d a l o m , Bp.

1963.

368

2 Egy e r d é l y i

gróf a felvilágosult Európában ( T e l e k i

z á s a i ) , 1 7 5 9 - 1 7 6 1 , s . z . y . T o l n a i G á b o r , Bp. Prózai Emlékek Pettegolezzi dolgozott

Magyar

(A f e c s e g ő a s s z o n y o k ) c. k o m é d i a á t ­

változata, amelyet L u i g i

rettószerzőként

1987. /Régi

uta­

7.) 2 0 6 . - A cím h e l y e s e n : Les c a q u e t e s , és a

délie donne

•^Az I I f i l o s o f o

József

Riccoboni

készített.

d i c a m p a g n a és a Madama V e z z o s a e s e t é b e n , Goldoninak

vészneve, P o l i s s e n o Fegeio

az A r c a d i a

Társaságban v i s e l t

lib­ mű­

szerepel.

4 Pressburger

Zeitung,

^Heppner A n t a l :

1 7 6 4 . d e c . 29.

A pozsonyi

német színészet története a

században, Pozsony, 1910. 19., Benyovsky, K a r l :

Das

XVIII.

alte

Theater, dello Egy

Bratislava-Pressburg

Spettacolo,

Joseph

1 9 2 6 . 26. - Ld. még

Goldoni -címszó,

Haydn

aláírásával

Canterina

előadásához

összegzi,

1766.

ellátott

szükséges

szept.

Roma

11-én,

tyás:

v i g a s s á g o k , Bp. 1 9 5 9 .

Bartolomeo, Antimina: tor ni

d e i due p a d r o n i ,

1441.

amely

a

La

kiadásait

készült,

előadásra v o n a t k o z i k .

Goldoni

V.

kellékek

Eisenstadtban

egy o t t a n i

Tom.

jegyzék,

színházi

feltételezhetően Eszterházi

1958.

Enciclopedia

és

így

(Horányi

Má­

39.)

i n Deutschland.

Studie

zum

Wien 1 9 7 0 . A m e l l é k l e t b e n k ö z ö l j ü k

Servi­ Goldo­

k o m é d i á i 1 7 5 1 - 1 8 4 0 k ö z ö t t i b é c s i e l ő a d á s a i n a k j e g y z é k é t , a-

m e l y e t e munka B é c s r e v o n a t k o z ó össze.

fejezete

alapján

Ehhez l d . m é g : G u s t a v Z e c h m e i s t e r :

n ä c h s t d e r B u r g u n d n ä c h s t dem

állítottunk

Die wiener

Kärntnerthor

Theater

von 1747-1776,

Wien

1971. Staud zia

Géza: Goldoni 1976,

ill.

i n U n g h e r i a , i n : S t u d i . G o l d o n i a n i , 4.,

Rappresentazioni

Ungheria, i n . Studi jékoztatás, Egyéb

Goldoniani

amelynek

adatokat

színházi műsorhoz (OSZK) által teményből, Magyar

a

1972.

Der

Theatralisches szám.

rában . )

Vitéz

Murrkopf

pedig

Tibor

és

-

német

munkatársai adatgyűj­

Cenner

Mihály

megyében,

Székes­

Használtam

továbbá

és F e j é r

Goldoni

c. k o m é d i á j á n a k

Gottlob Stephanie

1-12.

és

pest-budai

bibliográfiai

merítettem. műsora

in

(Várszínház),

1833-1837

műsorösszeállítását,

a

műsorhoz.

gutherzige

bienfaisant

színészet

támaszkodunk.

a

-Scholtz Hedvig

vonatkozóan

munkájából

goldoniane

1 9 7 9 . c. á t f o g ó t á ­

művéből,

Székesfehérvárott c.

adatgyűjteményét,

kolozsvári A

Belitska

edizioni

továbbiakban

összeállított, k i a d a t l a n

Jónás Alfréd A b u d a i c.

a

idézett

Székesfehérvárra

színészet

fehérvár,

adataira

Horányi

ed

5., V e n e z i a

Vene-

német

franciául

írt,

változata, a m e l y e t

Le

bourru

Christian

készített.

Wochenblatt

(Fénymásolata

für

das

a Magyar

Jahr

1778,

Színházi

Herrmannstadt,

Intézet

könyvtá­

^Des

Herrn

Justus

Carlo

Heinrich

Goldoni Saal,

Sämtliche

Leipzig

Lustspiele.

-

Fordító:

1767-1777.

12

Goldoni

színházesztétikai

alapján

a Színháztudományi

tem, 1

nézeteit, Szemle

a

5.

Teatro

comico

c.

( 1 9 7 9 ) számában

muve

elemez­

25-61. o l d .

5

" Heinz

Kindermann:

Theatergeschichte

Europas,

Salzburg

1962.

V:683. "^Flórián

Kata:

Bp. 1 9 2 7 .

A

kassai

német

színészet

1816-ig,

23.

"'"^Hadi é s M á s N e v e z e t e s T ö r t é n e t e k , 179D. •^Magyar Hírmondó, 1 7 9 3 . márc. V.o.

története

Bayer József:

szept.

3.

5.

A magyar d r á m a i r o d a l o m

története,

Bp.

1897.

I I :414. 1

R Joseph

Gottwill

Laudes

An

einen

bevezetője

a Die

verstellte

Arzt,

1767.

c.

Wien

berühmten

Kranke, oder

komédiához,

Schauspieler

der

i n : Deutsche

c.

rechtschaffene Schaubühne,

2.

Theil 1 9

Magyar Hírmondó, 1792. s z e p t . 2 1 .

on Arnold

Maurer:

breitung 1982. 2 1

Mátyási cs.

i n deutschen

Goldoni,

seine

Sprachraum

Komödien

des

18.

und

ihre

Ver­

Jahrhunderts,

Bonn

343. József

Széchényi

Ld...még e h h e z járól

Carlo

l e v e l e gróf

Széchényi

F e r e n c h e z , OL.

P

623/32.

cs.l v t . B a r c s a J á n o s : K é t nő b í r á l a t a

1804-ben,

I t K 1905:112.-

k o r d o k u m e n t u m , ha t u d j u k , h o g y

A két l e v é l írója nem

Csokonai Dorottyá­ akkor

i s jellemző

n ő , hanem F a z e k a s M i ­

hály. 9 3

Kosáry

Domokos:

Bp. 1 9 8 3 .

674.

Művelődés

a

XVIII.

századi

Magyarországon,

Csokonai

Vitéz

Debreceni A

Mihály

írod.

Múz.

vándorszínészettől

renc,

Bp. 1 9 8 7 .

levele

az e l s ő

K.

75.79.1.

X.

a Nemzeti

magyar

színtársulathoz.

Nyomtatásban

Színházig, szerk.

legutóbb:

Kerényi

Fe­

3D.

25 A

Hazug

fordításának

Csokonai lyás

Vitéz

József:

szövege

Mihály: Csokonai

elveszett.

Összes újabban

művei,

Egy

töredék-részről

Harsányi

előkerült

István

és

fordításaihoz,

Gu­ EPhK

1 9 2 7 :165. 26 Csokonai

Vitéz

Pukánszkyné

Mihály:

Kádár

Összes

Jolán,

Bp.

művei. 1978.

Színművek 313.

2.,

s.a.r.

(kritikai

kiadás)

27 Pressburger

Z e i t u n g , 1 7 9 0 . j ú n . 8.

Carlo

Goldoni:

Emlékezései, f o r d .

Gera

Carlo

Goldoni:

I due g e m e l l i v e n e z i a n i

G y ö r g y , Bp.

1963.

345.

29 le

opère I I .

1 5 5 . , és E m l é k e z é s e i ,

"^V.ö. Döbrentei lével

nem

írott, 1831. júl. 2 - i l e v e -

(OSZK K t . L e v e l e s t á r ) , a m e l y b e n a k a s s a i t á r s a s á g

tóriumának és

Gábor Fáy A n d r á s n a k

(Darbesről), i n : T u t t e

363.

gyarapítása

spanyol

drámákat

szerepel Goldoni

tüntetett

F.L.

céljából

ajánl

olasz,

fordításra.

angol, Az

olasz

címek

Der

Murrkopf minden b i z o n n y a l

átdolgozóként

Ch.

G.

neve i s m e r t . ''"'"Honművész, 1 8 3 4 . j ú n . 1 5 . 3 2

Athenaeum,

német között

n e v e . A német szerzők d a r a b j a i között

Schröder

Le b o u r r u b i e n f a i s á n t c . , d r a n c i a n y e l v ű k o m é d i á j á n a k z á s a , bár

reper-

francia,

1 8 4 1 . márc. 30.

608.

Stephanie,

illetve

fel­

Goldoni átdolgo­

J . Ch.

Bock

Goldoni-komédiák

Bécsben

1751-1840 Antimina Bartolomeo:

Goldoni

Gustav

Die wiener

Theater

n ä c h s t dem

Kärntnerthor

Zechmeister:

i n Deutschland,

Wien 1 9 7 0 .

nächst der Burg von

und

1747-1776,

Wien 1 9 7 1 . a d a t a i a l a p j á n 1751

- Die schlaue W i t t i b

1751

- Der H a u s v a t e r

1752

Das T h e a t e r

1753

Das g e l e h r t e D i e n s t m ä d c h e n di garbo)

1756

D i e zwey Z w i l l i n g e = D i e Z w i l l i n g s b r ü d e r z i a n i v o n Krems ( I d u e g e m e l l i v e n e z i a n i )

(II (II

( L a v e d o v a s c a l t r a ) F: J u a n A n t o n i o de S a l a z a r ( J A D S ) padre

Juan A n t o n i o de S a l a z a r

d i famiglia)

teatro

Juan A n t o n i o de S a l a z a r

comico) (La donna

1758

Die t u g e n d h a f t e E h e f r a u

(La moglie saggia)

1756

Hans W u r s t Der D i e n e r z w e i e r H e r r e n ( I I s e r v i t o r d e i due p a d r o n i )

F: J u a n A n t o n i o de S a l a z a r

F : Johann Heubel

Georg

F: J o h a n n Heubel

Georg

F: J o h a n n Heubel

Georg

Johann Heubel

Georg

1

1758 - Der g e l e h r t e A v e n t u r i e r ( L a v v e n t u r i e r e anorato) 1759

Die p e r s i a n i s c h e B r a u t

( L a sposa persiana)

F: i s m e r e t l e n F: J o s e p h G o t t w i l l von L a u d e s

176D

Der C a v a l i e r v o n g u t e m Geschmack ( I l c a v a l i è r e d i buon g u s t o )

1761

Der C a v a l i e r u n d d i e Dame / I I c a v a l i e r e j e l a dama)

1764

Die v e r l i e b t e n

1764

D i e g u t h e r z i g e Kammermagd /La s e r v a amorosa)

Zänker

Carl August Svabe ( ? )

( G l i i n n a m o r a t i ) F: J o s e p h G o t t w i l l von L a u d e s F: i s m e r e t l e n

adulatore)

F: K a r l W i l h e l m

Ramler

- Der S c h m e i c h l e r

1767

- Die v e r s t e l l t e

Kranke (La f i n t a ammalata)

F: J o s e p h G o t t w i l l Lëudes

von

1768

- Der K r i e g

guerra)

F: J o s e p h G o t t w i l l Laudes

von

(La

(L

1

1765

F: J o h a n n G e o r g H e u b e l

1768

Der v e n e t i a n i s c h e A d v o k a t (L'avvocato venezáano)

1769

Das n e u g i e r i g e F r a u e n z i m m e r (Le d o n n e c u r i o s e )

F : Heinrich Saal

177D

Die S o l d a t e n l i e b e (L'amante m i l i t a r e )

F : Johann H e i n r i c h F r i e d r i c h Müller

1772

Der g u t h e r z i g e M u r r k o p f (Le b o u r r u b i e n f a i s a n t )

F : id.Stephanie, Christian Gottlob

1772

G e s c h w i n d eh 's j e m a n d e r f ä h r t (Un c u r i o s o a c c i d e n t e )

F: J o h a n n C h r i s t i a n Bock

1779

Die

F: J o h a n n J a k o b E n g e l

1780

Das M u t t e r s ö h n c h e n

1781

Der L ü g n e r = W a h r h e i t /II bugiardo)

1820

Die

1820

L i s t und D u m m h e i t = S t a b e r l s V e r l e g e n h e i t ( I I s e r v i t o r d e i due padroni )

s a n f t e Frau (La moglie

saggia)

( I I padre d i famiglia) i s tgut Ding

Basen / I p e t t e g o l e z z i d e l l e donne )

1829 - E i n s e l t s a m e r

Zufall

(Un c u r i o s o accidente )

Librettók-vígoperák

előadásai

F

Justus

Heinrich Ottokar August Reichard Salomo F r i e d r i c h Schletter Friedrich Gotter

Wilhelm

ismeretlen Johann C h r i s t i a n Bock olaszul

S t a u d G é z a : G o l d o n i i n U n g h e r i a , i n S t u d i G o l d o n i a n i , 4. s z . V e n e z i a 1976 . , Venezia, I t a l i a e Ungheria t r a Arcadia e l ' I l l u m i n i s m o , Bp. 1 9 8 2 . Horányi Mátyás: Eszterházi

v i g a s s á g o k , Bp.

1959.

Heppner A n t a l : A p o z s o n y i német színészet története a X V I I I . században , Pozsony 1910. a d a t a i alapján.

I l f i l o s o f o d i campagna = La Campagna

Dramma g i o c o s o d i Baldassare Galuppi, Pozsony ( S t a u d )

Berioldo, B e r t o l d i n o e Cacasenno, o s i a B e r t o l do a l l a c o r t e

Opera b e r n e s c a p e r m u s i c a di Vincenzo Legrenzio C i a m p i , Pozsony ( V e n e z i a , I t a l i a e Ungheria t r a Arcadia e Illuminismo)

Madama V e z z o s a = La f a v o l a d e i t r e g o b b i innamorati

Opera b e r n e s c a p e r m u s i c a di Vincenzo Legrenzio C i a m p i , Pozsony ( S t a u d )

Arcadia

O p e r a b e r n e s c a un m u s i c a d i Joseph Haydn, Pozsony, (Staud)

1764. dec.26.La

i n Brenta

Campagna = La C a s c i n a

1

Opera b u f f a i n m u s i c a d i Giuseppe S c o l a r i , Pozsony, (Staud)

1767.febr.16.La Canterina =L Ucella trice

Opera b u f f a i n m u s i c a d i Joseph Haydn, Pozsony, (Horányi )

1768

Dramma g i o c o s o p e r m u s i c a d i Joseph Haydn, E s z t e r háza, (Horányi)

Lo S p e z i a l e

1770 . s z e p t . 1 6 . Le P e s c a t r i c i

Dramma g i o c o s o p e r m u s i c a d i Joseph Haydn, Eszterhá­ za, (Horányi)

1770-1778

Dramma g i o c o s o p e r m u s i c a d i N i c c o l o P i c c i n n i , Esz­ terháza, ( S t a u d )

1777.

1777., 1790

La Buona

figliuola

a u g . 3 . 1 1 Mondo d é l i a

1785 . , L'Amore

Luna

artigiano

1782-1783

La v e d o v a

scaltra

1783.aug.10.

F r a i due l i t i g a n t i i l t e r z o gode

Dramma g i o c o s o p e r m u s i c a d i Joseph Haydn, Eszterhá­ za , ( S t a u d ) Dramma g i o c o s o p e r m u s i c a d i F l o r i a n L e o p o l d Gass­ mann, E s z t e r h á z a , ( S t a u d ) Dramma g i o c o s o p e r m u s i c a d i V i n c e n z o R i g h i n i , Esz­ terháza, (Staud) Opera b u f f a i n m u s i c a d i Giuseppe S a r t i , Pozsony, (Staud)

1785 . júl.26.

I lvecchio

gelosa

Opera b u f f a i n m u s i c a d i A l e s s a n d r o F e l i c e , Pozsony, (Heppner)

A p o z s o n y i német színház S t a u d Géza idézett műve

előadásai

alapján

1775.ápr.l8.

D i e v e r l i e b t e n Zänker ( G l i i n n a m o r a t i ) V j . F: J o h a n n G o t t w i l l L a u d e s

1777.jún.18.

G e s c h w i n d eh 's j e m a n d e r f ä h r t accidente) , V j . F: J o h a n n C h r i s t i a n Bock

1777.aug.30.

Das g e l e h r t e F: F r i e d r i c h

1787.jan.13.

D i e u n b e k a n n t e Dame ( L ' i n c o g n i t a F: i s m e r e t l e n

1790.jún.8.

Die v e r s t e l l t e Kranke (La f i n t a F: J o h a n n G o t t w i l l L a u d e s

1797.dec.16.

L i e b e u n t e r den H a n d w e r k s l e u t e n ( L ' a m o r e a r t i g i a n o ) 0. F: L e o p o l d v o n G h e l e n , Z: F l o r i a n L e o p o l d Gassmann

S t a u d Géza i . m . , v a l a m i n t 1963. műve alapján 1785.júl.4.

curioso

Dienstmädchen ( L a donna Ludwig Schröder

P o z s o n y i német nyelvű Erdődy

(Un

János gróf

d i garbó),V j .

perseguitata),

Vj

ammalata), V j .

vígopera-előadások kastélyszínházában

a szerző Magyar k a s t é l y s z í n h á z a k

Bp.

Wenn s i c h z w e i z a n k e n , f r e u t s i c h d e r D r i t t e ( F r a i due l i t i g a n t i i l t e r z o gode) F: L e o p o l d v o n G h e l e n , Z: G i u s e p p e S a r t i

1785 . s z e p t . 2 . D i e G a s t w i r t i n (Mirandolina), F: D o m e n i c o P o g g i , Z: A n t o n i o S a l i e r i 1788

L i e b e u n t e r den H a n d w e r k s l e u t e n (L'amore a r t i g i a n o ) F: L e o p o l d v o n G h e l e n , Z: F l o r i a n L e o p o l d Gassmann

1788

D i e s c h l a u e Witwe ( L a vedova s c a l t r a ) , F: J o h a n n Nepomuk S c h ü l l e r , Z: V i n c e n z o R i g h i n i

1788

Die Dorfdeputierten ( I I feudatario), F: G o t t l o b E p h r a i m H e e r m a n n , Z: J o h a n n L u c a s bauer

Schu­

P e s t - b u d a i német színházak

előadásai

Az OSzK S z í n h á z t ö r t é n e t i T á r a 1 7 7 0 - 1 8 5 0 i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó bibliográfiai gyűjteményének a d a t a i alapján. (Gépelt kézirat. Ö s s z e á l l í t o t t á k : B e l i t s k a - S c h o l z H e d v i g és m u n k a t á r s a i , Bp. 1987.) 1783.jan.6.

- 1 7 9 6 . L i e b e u n t e r d e n H a n d w e r k s l e u t e n , D. F: L e o p o l d v o n G h e l e n , Z: F l o r i a n L e o p o l d Gassmann

1783.aug.4.

- 1804. W a h r h e i t i s t g u t D i n g , V j . F: F r i e d r i c h S a l o m o S c h l e t t e r

1 7 8 6 . j a n . 1 4 . - 1799. Die Holländer, V j . F: J o h a n n C h r i s t i a n 1786.febr.5.

1786.nov.l.

Bock

Der g u t h e r z i g e M u r r k o p f , V j . F: C h r i s t i a n G o t t l o b , i d . S t e p h a n i e - 1 7 9 3 . G e s c h w i n d eh 's j e m a n d e r f ä h r t , V j . F: J o h a n n C h r i s t i a n Bock

1786.jún.13.-

1787. S i n d d i e V e r l i e b t e n n i c h t K i n d e r , V j . F: H e i n r i c h A u g u s t O t t o k a r R e i c h a r d

1 7 8 6 . d e c . 3 . - 1 7 8 7 . D i e N a c h t , 0. F: J o h a n n J o a c h i m E s c h e n b u r g , Z: P iccinni 1787. marc.26.-1797.

D i e D o r f d e p u t i e r t e n , 0. F: G o t t l o b E p h r a i m H e e r m a n n , Z: Lucas Schubauer

Niccolo

Johann

1 7 8 7 . j ú n . 9 . - 1 7 9 0 . Der L ü g n e r , V j . F: T o b i a s F r e c h E h r i m f e i d 1787.jún.28.-dec.9.

Der B e t t l e r , V j . F: J o h a n n C h r i s t i a n

Bock

1 7 8 9 . j ú l . 5 . - 1 7 9 2 . Der T a l i s m a n , 0. Á t d . : L o r e n z o Da P o n t e F: F e r d i n a n d E b e r l , Z: A n t o n i o S a l i e r i 1787.aug.9.

- 1800. U n t e r z w e i S t r e i t e n d e n f r e u t s i c h d e r D r i t t e , 0. F: L e o p o l d v o n G h e l e n , Z: G i u s e p p e S a r t i

1 7 8 7 . o k t . 7 . - 1793. W i s s e n s c h a f t g e h t v o r Schönheit, V j . F: J o h a n n C h r i s t i a n Bock 1 7 8 9 . j ú n . 5 . - d e c . 16 . D i e b e l o h n t e T r e u e , 0., F:

Z: J o s e p h Haydn

1789.aug.16.

- 1805

Der D i e n e r z w e i e r Herren, V j . F: F r i e d r i c h L u d w i g S c h r ö d e r

1789

-

Die G a s t w i r t i n , 0,J F: D o m e n i c o P o g g i , Z : A n t o n i o S a l i e r i

1790

1 7 8 9 . n o v .21 . - d e c . 6 Des n e u g i e r i g e F r a u e n z i m m e r , V j . F: F r i e d r i c h L u d w i g S c h m i d t 1789.nov.30. - 1803. Die S o l d a t e n l i e b e , V j . F: J o h a n n H e i n r i c h F r i e d r i c h Müller 1 7 9 0 . s z e p t . 5 . - o k t . 3 1 Die v e r s t e l l t e K r a n k e , V j . F . J . G. L a u d e s 1 7 9 0 . o k t . 1 5 . - 1792. Die s a n f t e F r a u , V j . F: J o h a n n J a k o b E n g e l 1 7 9 9 . j ú n . 3 0 . - 1830

Üble Laune, V j . F: A u g u s t v o n K o t z e b u e

1809.jan.1.

D i e n e u g i e r i g e E h e f r a u = Das Frauenzimmer, V j . F: F r i e d r i c h L u d w i g S c h m i d t

1832.marc.9.

- 1821.

- 1846

1834.nov.19-26

neugierige

Mirandolina, Vj. F: K a r l B l u m Der E h e s t i f t e r , V j F : Johannes Miksch

Magyar nyelvű hivatásos színjátszás Vígjátékok előadásai

Pest-Budán

1792-1795, i l l e t v e

1807-1813

B a y e r J ó z s e f : A n e m z e t i j á t é k s z í n t ö r t é n e t e , Bp. 1 8 8 7 . -"A m a g y a r d r á m a i r o d a l o m t ö r t é n e t e , Bp. 1 8 9 7 . S t a u d G é z a : G o l d o n i i n U n g h e r i a , i n S t u d i G o l d o n i a n i , 4. s z . V e n e z i a , 1976. a d a t a i alapján, továbbá OSzK-színlapok nyomán 1792.máj.14.

A t e t t e t e t t beteg k i s a s s z o n y (La f i n t a Johann G o t t w i l l Laudes nyomán F: K e l e m e n L á s z l ó

ammalata)

1 7 9 2 . s z e p t . 1 1 . D e á k o s lány a v a g y a T u d o m á n y t ö b b e t ér a s z é p ­ ségnél ( L a donna d i g a r b ó ) . F r i e d r i c h L u d w i g Schröder nyomán F : Ungváry János

1793. aug.30.

Ravasz özvegyasszony (La vadova s c a l t r a ) . C h r i s t i a n H e i n r i c h Spiess nyomán ( ? ) F : Mérey Sándor

1 7 9 4 . j ú l . 9.

A k a v a l é r és a D á m a a v a g y K é t e g y f o r m a ( I l c a v a l i è r e e l a dama o i C i c i s b e i ) . C a r l August Svabe nyomán ( ? ) F: M á t y á s i J ó z s e f

1795. nov.23.

A H á r m a s o k . G o l d o n i Due g e m e l l i v e n e z i a n i című színműve alapján, A n t o n i o M a t t i u z z i - C o l l a l t o Tre g e m e l l i v e n e z i a n i című k o m é d i á j a és a n n a k C h r i s ­ t i a n F e r d i n a n d B o n i n által D r i l l i n g s b r ü d e r címen készített átdolgozása nyomán F: M é r e y S á n d o r

18o7.aug.26.

A k é t úr s z o l g á j a ( I I s e r v i t o r d e i due F r i e d r i c h L u d w i g Schröder nyomán F: S á g h y F e r e n c

1808 . s z e p t . 9 .

A csacsogó ( I p e t t e g o l e z z i r i c h W i l h e l m G o t t e r nyomán F: M e s z l é n y i M o l n á r J á n o s

1808.okt.14.

Az a s s z o n y i f o r t é l y a v a g y a P a r ó k a ( L a v e d o v a s c a l t r a ?) F: B o d n á r A n t a l

1808.okt.26.

T u d á k o s lány a v a g y a T u d o m á n y t ö b b e t ér a s z é p ­ ségnél (La donna d i garbó). F r i e d r i c h L u d w i g Schröder nyomán F: U n g v á r y J á n o s

1809.aug.13.

A t e t t e t e t t beteg kisasszony (La f i n t a Johann G o t t w i l l Laudes nyomán F: S e e l m a n n K á r o l y

1812.júl.16.

A hazug ( I I b u g i a r d o ) . Salomo F r i e d r i c h nyomán F: OSzK s z í n l a p nem j e l ö l i . Székesfehérvári 1813

délie

lélek

padroni).

donne) Fried-

ammalata).

Schletter

előadások

- 1824

C e n n e r M i h á l y ; M a g y a r s z í n é s z e t S z é k e s f e h é r v á r o t t és F e j é r me­ gyében, Székesfehérvár 1972. a d a t a i alapján 1813.okt.26.

T u d o m á n y t ö b b e t ér a s z é p s é g n é l , P e s t i Theátrumi Társaság vendégjátéka

1814.dec.20.

A csacsogó.

-"-

Magyar

1818. dec.29.

A k é t úr s z o l g á j a , S z é k e s f e h é r v á r i N e m z e t i Szín­ játszó

Társaság

1819. ápr.l.

A tettetett

beteg

1824.ápr.l9.

A k é t úr s z o g á j a , K i l é n y i D á v i d t á r s u l a t a . Kassai

kisasszony,

-"-

előadások

1 8 3 1 - 1834 1831.márc.16

A k é t úr s z o l g á j a , N e m z e t i D a l és S z í n j á t s z ó Tár­ s a s á g (DSzK s z í n l a p )

1832 .dec.13.

Mirandolina,

F: K o v a c s ó c z y M i h á l y

(OSzK

színlap)

1834. jan.13.

Mirandolina,

F: K o v a c s ó c z y M i h á l y

(OSzK

színlap)

1835. marc.3.

Korlát Mihók Komáromból G o l d o n i : A k é t úr s z o l g á j a című v í g j á t é k a F: OSzK s z í n l a p nem j e l ö l i A Budai Várszínház

nyomán

előadásai

1834 - 1837 S t a u d Géza: G o l d o n i

i n Ungheria, i n Studi

G o l d o n i a n i , 4.

Jónás Alfréd: A b u d a i színészet műsora 1833-1837, 1834. jan.26.

A k é t úr s z o l g á j a , F: S á g h y F e r e n c

1834 .máj.22.

A fogadósné, F : Jakab István

1834.szept.7

A házasságszerző F : Mérei M ó r i c

Nemzeti 1841.márc.24.

(II

Színház

curioso

(OSzK

1976., adattár)

accidente)

előadásai

A két úr s z o l g á j a , F: S á g h y F e r e n c ( S t a u d - J ó n á s

adata)

Kolozsvári N e m z e t i Színház társulatának F e r e n c z i Z o l t á n : A k o l o z s v á r i s z í n é s z e t és s z í n h á z Kolozsvár, 1897., Vitéz T i b o r m ű s o r ö s s z e á l l í t á s a , Gépelt kézirat

előadásai története,

MSzI-ben

1795.nQV.29.

A t e t t e t e t t b e t e g k i s a s s z o n y , Johann Laudes nyomán F: S e e l m a n n K á r o l y

1799.máj.19. A két úr s z o l g á j a , F r i e d r i c h ( D e b r e c e n b e n ) nyomán F : Sághy F e r e n c 1799.okt.19.

A hármasok, C h r i s t i a n F : Mérey Sándor

Ludwig

Ferdinand

Gottwill

Schröder

Bonin

nyomán

1799 . s z e p t . 1 . Az a s s z o n y i f o r t é l y a v a g y a P a r ó k a , ( D e b r e c e n b e n ) F: B o d n á r A n t a l 18D4

előtt

A k a v a l é r és a D á m a , F: M á t y á s i J ó z s e f

1839.okt.5.

M i r a n d o l a i borzasztó F: J a k a b I s t v á n

1833.jún.18.

M i r a n d o l i n a avagy a F : Jakab István

1839.márc.12.

A zsarnok apa, F: J a k a b I s t v á n

1862.máj.13. 1883.júl.16.

v a c s o r a , Goldonitól Fogadósnő,

(Vitéz)

A fogadósné, F: J a k a b I s t v á n , R: P a u l a y A hazug, F: ?

Ede

(Vitéz)

(Vitéz)

1902.máj.11.

A kiváncsi a s s z o n y o k , , F: Cs. Papp J ó z s e f ( V i t é z )

1907.ápr.30.

A fogadósné, F: H e v e s i S á n d o r

(?)

MOLNÁR A

KLÁRA

Paulay-korszak

három

Ibsen-bemutatója

a

Nemzeti

Színházban

Bevezetés Paulay

Ede

számban a régi ért

igazgatása

játszott

magyar dráma

kortárs

kortárs dalom lül,

a Nemzeti Színház

bulvárdarabok,

színpadán

a klasszikus

nagy­

repertoár,

megszólaltatása, a kevés előadásszámot

magyar

külföldi

tős h e l y e t

alatt

francia

drámák

dráma

bemutatása

mellett

irodalmi

r i t k á n k e r ü l t s z í n r e . Ezek k ö z ö t t

f o g l a l t e l H e n r i k I b s e n három művének

támaszai, A népgyűlölő)

színpadra

meg­

értékű jelen­

(Nóra, A társa­

állítása

három éven be­

1 8 8 9 és 1 8 9 1 k ö z ö t t . Tanulmányomban a három Ibsen-bemutató recepcióját választot­

tam

témául, forrásként

rendezőpéldányt

h a s z n á l v a f e l az e l ő a d á s

f ö l t á r á s á r a . Ez u t ó b b i h o z m ó d s z e r t a n i ú t m u t a t á s u l S z é k e l y 1 munkáját használtam.

György

. •

Nóra Henrik

I b s e n E t d u k k e h j e m ( B a b a s z o b a ) c. d r á m á j a 1 8 7 9 - b e n

meg, s az e r e d e t i v e l tás. is

amikor

előadásról.

1880.

febr.

lent,

Wilhelm L a n g e

oka

egyidőben készült e l a német

Az író maga k é s z í t e t t e g y b o l d o g v é g k i f e j l e t ű a drámához,

végű

gi

csaknem

A

hírt

kapott

Nationaltidente

1 7 - i levelében:

lapnak

zárójelenetet

írja

Münchenből,

'Nóra

1

megje­

ú r , b e r l i n i f o r d í t ó m , a k i az é s z a k - n é m e t o r s z á ­

t a r t a n i , hogy

változtatott formáját f o g j a

i s , arról é r t e s í t e t t , hogy komoly

a darabnak egy átdolgozása

meg, m á s b e f e j e z é s s e l , s i g e n Hogy e n n e k

c.

fordí­

megváltoztatott

"Nyomban a z u t á n , h o g y

színházügyekben megbizottam v a n attól

a flensburgi

jelent

sok északnémet

előnyben

az eshetőségnek

jelenik

s z í n h á z e z t a meg­

részesíteni.

elébe vágjak, elküldtem n e k i

másféle befejezés vázlatát, hogy kényszerítő szükség esetén n á l j a f e l ; e b b e n N ó r a nem j u t e l h a z u l r ó l , hanem Helraer kolja

a gyerekek hálószobájának

egy hasz­

odatusz­

az a j t a j á h o z , a h o l rövid szóvál­

t á s u t á n Nóra ö s s z e r o g y és a f ü g g ö n y

aláhull.

Erről

a

változatról

'barbár e r ő s z a k ' vánságomra

én

a darab

történik,

magam

ellen.

a z t írtam

ha

A dráma b e f e j e z é s e , a m e l y n y i t v a volt

a korabeli

polgári

A budapesti

Nemzeti Színház

aki

német szövegből

"Én

hoztam n e k i

színházat

dolgozott.

'Nórá'-t

láttam,

soha

Arcóba,

hogy

nem

erre

utal

egy,

első

norvég

Hevesi

Mari

kiadás után

írja

számára.

vagy

emlékirataiban: Mert

ellenséget.

igazgatóén

csak

Mikor

i s történt.

a

Justh

'Nórá'-val

'Nórá'-t elküldhessem

l e . így

tíz

Gyula fordításában,

Ibsent, rohantam Paulayhoz a

ő fordítsa

sok

3

Emma

' B o r k m a n n ' - n a l . M e g k é r t e m , hogy

kynek

az én k í ­

hogy

Edének, a Nemzeti Színház

barátot,

hogy

h a g y j a Nóra s o r s á t , s z o k a t ­

Jászai

Márkus

Zsiga megismertette velem és

az

nem

remélem,

be a d r á m á t R e v i c z k y

( t i . Paulay

főrendezőjének)

de

közönségnek;

Sándor által rögzített történet i s . évvel, 1889-ben m u t a t t a

fordítónak,

Tehát egyáltalán

alkalmazzák; 2 német színházban kerül rá a s o r . " lan

a

Ez

Revicz-

volt

Re­

v i c z k y utolsó munkája." Ezt ja

m e g e r ő s í t i az 1 8 8 9 . j ú l i u s 1 1 - é n e l h u n y t k ö l t ő

a Vasárnapi

nak

teljesen

kész

megbízásából példánya dány

Újságban: " I r o d a l m i hagyatékában Ibsen

dolgozott,

fennmaradt,

, amelyben

boldog

fordítását

végű

és

- azonos

befejezés

találták, melyen a n e m z e t i

egy

ebből

nekrológ­ 'Nórá'-já-

lett

vígjátékot."^ a nemzeti

kézírással

Reviczky

színházi

- megtalálható

színház autográf

rendezőpélaz

említett

i s , de a k r i t i k á k b ó l m e g á l l a p í t h a t ó ,

az e l ő a d á s o k o n az e r e d e t i dítása nyomtatásban csak

befejezéssel játszották. Reviczky az E g y e t e m e s

Könyvtár s o r o z a t b a n

meg

( G y ő r , 1 8 9 2 ) ; a s z í n h á z i r e n d e z ő p é l d á n y és a n y o m t a t o t t

veg

kisebt

színpadi

húzásoktól

és j a v í t á s o k t ó l

eltekintve

hogy for­ jelent szö­ mege­

gyezik . R e v i c z k y nem 1889. október Imre

rendezte,

érte meg

4-én

volt

a Nóra m a g y a r o r s z á g i b e m u t a t ó j á t , a m e l y a

a színház

N e m z e t i S z í n h á z b a n . Az hősszerelmes

Faust

alakítója), a k i Paulay

dött.

Ismerve

színésze

Ede m e l l e t t

a Nemzeti Színház akkor

előadást

(Csongor,

alrendezőként

szokásos

kialakításában, mind

i s műkö­

munkamegosztását^,

j o g g a l f e l t é t e l e z h e t ő , h o g y P a u l a y Ede m i n d a v é g l e g e s tozat

Nagy Ádám,

szövegvál­

a rendezésben a szokásos módon

részt

vett,^bár nyon

kétféle

játszó ben

ennek

javítás

Márkus

III.

felvonás,

törlések 5.

tanítványaként

zeti

található,

nincs

Nagy

í r á s o s nyoma. A p é l d á ­

Imrétől

és

a

Emíliától. Márkus Emília kézírásával

találhatók

Ede

a rendezőpéldányon

( I . f e l v o n á s , 3. j e l e n e t

jelenet

rendezéseiből

jelenet­

- Nóra-szöveg,

- H e l m e r - s z ö v e g ) . Nagy

- mestere

címszerepet két

Imre

-

tanulhatott,

Színházban ekkor s o r o z a t b a n játszott f r a n c i a

Paulay a Nem­

társalgási

drá­

m á k r e n d e z ő i g y a k o r l a t á b ó l . I b s e n drámáját e h h e z k ö z e l í t h e t i , hogy a b o n y o d a l o m egy r é g e b b i relmi

háromszöget

alapvetően

A nemzeti a

szerzői

amint

az

(Helmer

a dialógusok

bíz a s z c e n i k a i

titok

miatt

robban

k i , s e j t e t egy

sze­

- Nóra - R a n k ) ; t o v á b b á , h o g y a d r á m a jó m e g v a l ó s í t á s á r a

épül,

és

kevesebbet

megoldásokra. színházi

utasítást;

bemutató tipikus

a rendezőpéldányban

egyetlen

polgári található

díszlete

szobabelső

híven

követi

volt

látható,

díszletrajzból

kiderül.

A díszlet

és a j e l m e z - a k o r s z o k á s a i n a k m e g f e l e l ő e n

ház r a k t á r a i b ó l erről

tanúskodnak

számlakönyvének A a

került

a Nemzeti

gukra

Ibsen

Helmert

Rendezői ben,

A

a k i ekkor

Szacsvay már

túl

hogy

szükség; és T á r -

Imre, volt

utasítás:

begyakorlottsá­

mindazonáltal

a színház

Lear

érezhető,

jelentett

jellemszínész"-re

viszont

számukra. osztották,

hősszínésze

király

1883-tól

a rendező

fordított; ebben

volt

jeleneté­ az

szerepet

villanyvilágítás

a-

megformálásán.

az I . f e l v o n á s 4.

7. j e l e n e t é b e n

külön gondot

csak

rendezői

korban s z o k a t l a n u l , Nórát a közönségnek

állítja. A I I . felvonás

tott,

- a szín­

csak

főkönyvének

a

feladatot

"drámai

utasítás található

érzékeltetésére

kevés

szereposztáson

Károly

a m e l y az a k k o r i

tal

volt

tapasztalatukra,

szokatlanabb

(= K r o g s t a d t )

lakította,

szerint

színészek

drámája

Mihályfi

Günthert

Színház kiadási g

tanúsága

színházi

hagyatkoztak.

hogy

pótlásokra

bejegyzései.

bejegyzések

nemzeti

k i , kisebb

hát­

alkony

játszha­

a Nemzeti

Szín­

házban . A bemutatót

nagy

várakozás

első k é t f e l v o n á s s i k e r t ban

- a korabeli

előzte

meg,

a telt

nézőtéren

az

aratott,

a harmadik felvonás vége azon9 szerint megosztotta a véleményeket.

kritikák

É r t h e t ő e n : a p o l g á r i a n y a k ö n y v e z é s t és v á l á s t m a j d c s a k

1894-től

vezetik

be M a g y a r o r s z á g o n . E g y é r t e l m ű b b e n f o g l a l t a k á l l á s t a k r i ­

tikusok

az e l ő a d á s m e g í t é l é s é b e n .

kus

Emíliát

jellemzik. nek,

dicsérték, Hasonló

akinek

volt

Különösen a Nórát j á t s z ó

e z t egyik

a szerzőnek,

Már­

alakításaként Henrik

Ibsen­

a k i az 1 8 9 1 . á p r i l i s 2 0 - i e l ő a d á s t l á t t a , és M á r k u s

Emília

alakításáról m e g j e g y e z t e :

a véleménye

legjobb

" M e i n e a l l e r b e s t e N o r a ! " ( a z én l e g j o b

Nórám). Nemcsak a s a j t ó , hanem a b e v é t e l i dukció három

a sikeresebb hónap

alatt

előadások

főkönyv s z e r i n t i s a p r o ­

közé t a r t o z o t t ,

tíz előadást

a bemutató

é r t meg."'""'" M á r k u s E m í l i a

hét é v e n át ( 1 9 1 6 . d e c e m b e r 6 - i g ) ö t v e n h a t é v e s k o r á i g Nórát Gyenes

a

Nemzeti

László

Színház

színpadán,

és Gál G y u l a ,

M i h á l y f i K á r o l y , az e g y k o r i

miközben

Rankot Pethes

mellette

Imre,

Helmer i s eljátszotta.

évében huszon­

játszotta Helmert

Günthert 12

pedig

A társadalom

támaszai

Henrik

középső

Ibsen

alkotói

p e r i ó d u s á b ó l , az ú g y n e v e z e t t

s a d a l m i s z í n m ű v e k " k ö z ü l v a l ó az 1 8 7 7 - b e n k e l e t k e z e t t lom

támaszai

szak és egy

A társada­

(Samfundets s t e t t e r ) i s , csakúgy mint a

másik k é t

I b s e n - b e m u t a t ó j a , az e l ő z ő

a harmadikként

bemutatott

r é g e b b i , a mű

kiderülésének

veszélye

borítja

megelőző

Paulay-kor-

részben tárgyalt

A népgyúlölö.

cselekményét

"tár­

Ebben

időben

f e l Berniek

Nóra

a drámában i s

elkövetett

konzul

tett

látszólagos,

h a z u g s á g r a é p í t e t t p á l y a f u t á s á t , m i k ö z b e n k ö r k é p e t ad egy

norvég

t e n g e r p a r t i város életéről, mint modellről. A bemutató volt,

a

a drámát

Nemzeti

Lázár

Színház

Béla

színpadán

1890.

április

nyon"*"^ két k ü l ö n b ö z ő k é z í r á s s a l t a l á l h a t ó k b e j e g y z é s e k , Vízvári dor

Gyula

rendezőpéldányát

használta

f e l később

minthogy

Hevesi

Sán­

(bemutató: 1 9 0 8 . s z e p t e m b e r 25.) i s . Színészi m o z g á s r a , s z í n ­

padi

lá'tványra k e v é s

jesebbek

r e n d e z ő i be j e g y z é s ta l á l h a t ó ; a n n á l e r ő t e l ­

a dráma r ö v i d e b b é , pergőbbé t é t e l é t célzó

szöveghúzások,

melyek következetesen B e r n i e k konzul társadalmi t e t t e i t , ződését, lett

múltbeli

tettének

magyarázkodásait

az első f e l v o n á s 3. é s 7. j e l e n e t e

vásárlásról.

Berniek

érintik.

és Aune p á r b e s z é d e

(II.

vidítve található

B e r n i e k s o r a i t ó l : "Ne

nézek, a r r a

szerencsére

azon t á r s a d a l o m

Rövidebb telek­

f e l v o n á s , 2.

iránti f e l e l ő s s é g v á l l a l á s r ó l

lennem

meggyő­

a vasútépítésről,

n e t ) a társadalom ra

18-án

fordította norvégból. A rendezőpéldá-

jele­

lényegesen megrö­

g o n d o l j a , hogy a haszon­

n i n c s szükaégem-uje^ f i g y e l e m m e l

i r á n t , m e l y b e n é l e k , s azb-R. ü z l e t

kell

iránt,

m e l y n e k élén á l l o k . T ő l e m k e l l

a haladásnak k i i n d u l n i a - vagy m i n ­

den

szövegrövidítés

a régi

marad."

Lényeges

f e l v o n á s b a n , k ü l ö n ö s e n v o n a t k o z i k ez B e r n i e k (4.

jelenet),

re,

é s a 7. j e l e n e t b e n

gusára. rak,

valamint Berniek Berniek

Pár m o n d a t r a r ö v i d ü l t

bányák

jelenet).

nyitásának

A k e v é s , nem

és J á n o s Berniek

áldozatokat

(5. jelenet)

a " l a s s a n szél e m e l k e d i k ,

(III.

9.

"a

a

III.

kisasszony

párbeszédé­ szóló

dialó­

és Rörlund kettőse a gyá­

i s követelő

szövegre vonatkozó

jelenet),

és H e s s e l

és K r a p h a j ó é p í t é s r ő l

ható o l y a n , mint felvonás,

található

újításairól ( 9 .

utasítás között talál­ mely l a s s a n

háttérben

fokozódó

erősödik" alkonyat"

(IV.

felvonás,

jelenetének

1 . j e l e n e t ) . Végül e m l í t e n d ő

a b e m u t a t ó nem lettek Pesti

már

kritikák''""' c i k k í r ó i e g y e t é r t e t t e k

a

voltak.

Nagyon k ü l ö n b ö z ő

drámáról

i s ; egyes

kiemelik

a

szerző

kritikusok

Ambrus Z o l t á n

tollából. A színészi

l e m é n y a l a k u l t k i , főleg J á s z a i M a r i t , málóját dicsérik fi

Károlyt

Szacsvay A díszlet kább

vélemények

(Budapesti

problémafelvetésének,

(Berniek

erkölcsi tart­

tartalom-ismertetés

játékról egységesebb Hessel kisasszony

János) természetes, konzul)

játékáról

keresetlen eltérően

és a j ó l m e g r e n d e z e t t c s o p o r t j e l e n e t e k

elismerést.

szü­

Hírlap,

vé­

megfor-

é r d e k e s , e r ő t e l j e s a l a k í t á s á é r t , t o v á b b á Mihály­

(Tömessen

Imre

ez

indokai

h e l y e s s é g é t , míg mások u n a l m a s n a k , nehézkesnek

ják e z t a d r á m á t , de o l v a s h a t ó g ú n y o s h a n g ú is,

a b b a n , hogy

t a r t o z o t t a s i k e r e s e b b e l ő a d á s o k k ö z é , de

i s eltérőek

Napló)

ítéletének

13.

tömeg-beállítása*.

A korabeli már n a g y o n

a IV. felvonás

játékáért.

nyilatkoztak. arattak

A kevés, mindössze hét előadást megért

ciót a közönség i s hűvösen

fogadta.

legin­ produk­

A népgyűlölő A pályáját

még romantikusként

a tehetség,

a kiemelkedő

egy k i a l a k u l t , A folytonos változása írta én

drámájának

- saját

ilyen akkor

állottam,

161."

Ugyanezt

a I V . felvonásban.

Paulayt,

tusa tékká zott

fel,

marad,

meg

Mindazt,

oldva

belül,

sohasem

járok,

nyilatkozott drámájában,

amit

háziszerzője,

nem

a Nemzeti

megy

Színház,

Ibsen-bemutató

Színház

Amerikába,

amikor Csiky

korába

írt művet Vikár

közönsége

fordításában.

a Paulay-korszakban

a

korabeli konflik­

elhatározta

követi:

műsorra

csak

vígjá­

nem

dolgo­

azon a t ű r é s h a t á r o n elviselt:

Stockmann

kiáll

mellette..

25-én m u t a t t a Ez

volt

a Nemzeti Színház

A Nagy I m r e b e j e g y z é s e i v e l e l l á t o t t r e n d e z ő p é l d á n y za a s z e r z ő i u t a s í t á s o k a t

- bár

eső

Gergely

pedig

1 8 9 1 . szeptember

Béla

e-

Stockmann

polgár-művészt

- valószínűleg

családja

meg­

messzebb

e l hősével,

Ibsennél készen t a l á l t a , ráadásul

amelyet

"... észre

könyveimet

remélem,

a gründolások

Ibsen

veszek

á l l ; de én magam nem

felemelkedett

hasonló,

kapcsán

Brandesnek :

különböző

mondatja

között.

szükségszerű

á b r á z o l t , a k o r t á r s magyar d r á m a i r o d a l o m

Az 1 8 8 2 - b e n Nemzeti

- Georg

amikor

a gondolatot

számos

ragadta

tűzését.

izgatta

problémája

A népgyűlölő

továbbhaladást

másutt

az ö n e r e j é b ő l

tételesen

műve,

tömör többség

én v a l a h o l

doktorral erről

érthetően

az i g a z s á g o k

vonatkoztatva szakadatlan

í r t a m , o t t most meglehetősen már o t t ,

együtt

i s tekinthető

pályájára

magamban. A h o l

Magyarország

Ibsent

lehetőségeinek

b e r e n d e z k e d e t t polgári társadalom k e r e t e i

fejlődés, s e z z e l

mindenesetre

vagyok

kezdett

személyiség

a

be a

harmadik

színpadán. díszletraj­

a f a l o n f a r á m á s tükör s több apró f a r á m á s g y e r m e k a s z t a l és két g y e r m e k s z é k , az a s z t a l o n e g y t á l Az

I . felvonásban

sítások

a

Stockmannt

rövidítő

színészi agilis,

sokat

m u t a t j a be. A d o k t o r nosan mozognak. A I I .

játékok

sütemény

húzások

állásokra,

kép

találhatók,

a rendezői

helyváltoztatásokra

mozgó, vitalitást

sugárzó

uta­

vonatkoznak; egyéniségnek

l a k á s á b a n az ú j s á g í r ó k m e g s z o k o t t a n , o t t h o ­ felvonásban Hovstad jellemére u t a l

a szer­

kesztőségi j e l e n e t , m e l y b e n túlzott u d v a r i a s s á g g a l , mély h a j l o n gással f o g a d j a

a belépő

Polgármestert. A I V . felvonásban a rövi-

dítő

húzásokon

kívül

-

melyek

Stockmann

beszédét

gyorsítják

-

m e g i n t az ú j s á g í r ó k v i s e l k e d é s é r e f o r d í t n a g y o b b g o n d o t a r e n d e ­ ző, negatívabb embereknek

ábrázolva őket, k i k gátlástalanul

togatják

nézeteiket. A viselkedésükre

vül,

rendező

a

"Hovstad:

polgártársaim, illetni. telt ez

kézírásával

Hallották

ő minket

Biliing:

használ,

igen

a józan

vonja

utasításokon

szöveg

i s erről

tisztelt

kedves

többséget

ilyen

Ne t ű r j ü k e z t u r a i m , k é r j ü k

e l n ö k ö t , hogy nem

beírt

uraim,

vonatkozó

vál­ kí­

tanúskodik. és

szeretett

szavakkal

mert

f e l az i g e n

tisz­

meg

S t o c k m a n n d o k t o r ú r t ó l a s z ó t , ha 18 kényszerítsük rá." K i l l M á r t o n és S t o c k m a n n

párbeszédét - a bőrgyárak fertőzéséről - a rendezőpéldányból k i ­ húzták. Az e l ő a d á s n a k

nem

volt

nagy s i k e r e ,

négy e l ő a d á s után

leke­

rült a s z í n p a d r ó l , annak e l l e n é r e , hogy a s z e r e p o s z t á s vonzó l e ­ hetett

a közönség

feleségét ta.

Helvey

számára, h i s z e n Stockmann Laura,

a Polgármestert

doktort

Gyenes László

Már a második e l ő a d á s i s kevés nézőt v o n z o t t .

ban m e g j e l e n t c i k k

szerint:

"Ma

Újházi

alakítot­

A Pesti

volt.

A Budapesti

Hírlap

cikkírója

a mű

eszmei

ellen­ így

ír:

a S t o c k m a n n d o k t o r o k j e l l e m é b e n ez az e r e d e t i s é g , ez az ő s ­

erő a z , m e l y e t d r á g a k i n c s g y a n á n t k e l l közt, mert e f u r o r ja

előa­ fogadta Újházi

vonalával

egyetért, részletezi a két testvér jellemét. A doktorról "...

Hírlap­

megismételték A népgyűlölő

dását csekély számú közönség e l ő t t . A hallgatóság h i d e g e n a f e l v o n á s o k a t , c s a k a I V . - e t t a p s o l t a meg - a m i f ő l e g 19 játékának érdeme." A darab k r i t i k a i fogadtatása nagyon tétes

Ede,

megőrizni a tucatemberek

humánus a fenntartója, megindítója, átalakító­

a t á r s a d a l m a k n a k . " A m i t h i á n y o l a m ű b ő l , h o g y bár a j e l e n e t e k

l o g i k u s a k , de nem

elég f o r d u l a t o s a k ,

" K e n e t t e l j e s monotónia

vonul

át az e g é s z m ű v ö n . . . " . Az e l ő a d á s b ó l k i e m e l i

a n é p g y ű l é s jól meg­

rendezett

erőteljes 20 Polgármesterét. A

voltát, Újházi

férfialakját,

Gyenes

Ede

László

(Stockmann) alakítását, rideg,

cinikus

Nemzetben m e g j e l e n t gúnyos hangú k r i t i k a nek,

hétköznapinak

m e l l é á l l : "A

tartotta,

kiállhatatlan

m e g o k o l á s á b a n , hanem

a történetet érdektelen -

a két testvér közül a Polgármester p o l g á r m e s t e r , ha nem

magokban cselekvéseiben

és m e g b í z h a t ó b b e m b e r , m i n t

i s cselekvései

sokkal

értelmesebb

öccse." Stockmannról s o k k a l

elítélőb-

ben n y i l a t k o z i k :

"Ez

általában, kissé

könnyelmű

lelőtlennek lalat

tartja,

ellen.

a doktor, mint életet

az ú g y n e v e z e t t

él." A

könnyelmű zsurnaliszták t i p i k u s Stockmann-beszédről nem

és

ért

képes

szónok

folyvást a

fe­

zavarók

cikkíró,

képviselőit. A I V . felvonás­

így í r : "...

a felvonást

az e m e l v é n y

két

d o k t o r t bolondnak,

s úgy l á t j a , h o g y á r u l á s t k ö v e t e t t e l a v á l ­

lan,

lók

bolondok'

K i e m e l i a két Ú j s á g í r ó j e l l e m é t , m i n t a m e g b í z h a t a t ­

beli

tagsága

'jó

egész

alatt." Újházi

a tömeg ostobasága és i n g a -

unalmassá

tenni,

magyarországi

mert

a

közbeszó­

szélbalpártja

harsog

A m e g v a l ó s í t á s b a n már j o b b a n

egyet­

Ede

és Gyenes 21

László

alakítását

és a

népgyűlés megrendezését méltatja. Jegyzetek Székely

György:

A színjátéktípusok

kutatásának

módszeréről,

Bp.

1961. 2 G.

Beke

Hevesi

Margit:

Henrik

Ibsen

Sándor: A drámaírás

levelei,

Bp.

(é.n.)

171-172.

i s k o l á j a , Bp. 1 9 6 1 . 3 4 4 .

4 Jászai M a r i

e m l é k i r a t a i , Bp. é . n . 50.

Vasárnapi Újság, 1889. V I I . 2 1 . OSzK S z í n h á z t ö r t é n e t i ^A

Nemzeti

Színház

T á r , N.Sz.

150

éve,

(anonym) N 117.

szerk.

Kerényi

Ferenc,

Bp.

1987

57-80 . 0 S z K S z í n h á z t ö r t é n e t i T á r , 1 8 8 9 . N.Sz. i r a t t á r 2; 1 2 8 . Q P e s t i H í r l a p , 1 8 8 9 . X. 4. K ü r t h y E m i l : N ^ r a s z e r z ő j é r ő l

8

tárcarovatban);, 1889.

X.

értés,

5.

Keszler

1889.

rovatban; az

8. 9. A.

X.

5.

Fővárosi

tárcarovatban; tika

X.

5. anonym k r i t i k a : József M.

Lapok,

Budapesti

Irodalom

kritikája

szignójú 1889. Hírlap,

Nóra

X.

( u g y a n o t t ) ; Nemzet,

(a tárcarovatban);

kritika 5.

1889.

a Színház

és

(LB) szignójú X.

(a

5.

Egyet­

művészetkritika

szignálatlan

é s m ű v é s z e t - r o v a t b a n ; P e s t i N a p l ó , 1 8 8 9 . X.

Z. ( A m b r u s Z o l t á n ) k r i t i k á j a a t á r c a r o v a t b a n .

a

kri­ 6.

1 0

n

Thomas Shapcott:

0SzK

1

S z á m ű z ö t t f e h é r s z a r v a s , Bp. 19B8. 1 3 .

S z í n h á z t ö r t é n e t i T á r , 1 8 8 9 . N. SZ. i r a t t á r 6 0 .

2

M a g y a r S z í n p a d 1 9 1 9 . X. 1 0 . és OSzK S z í n h á z t ö r t é n e t i T á r , 1 3

színlapgyűjtemény 0 S z K S z í n h h á z t ö r t é n e t i T á r , 1 8 9 0 . N.Sz.T. 1 5 8 .

"'"^Pesti N a p l ó 1 8 9 0 . I V . 1 9 . G á s p á r I m r e

(tárcarovat);

P e s t i Hírlap 1 8 9 0 . I V . 19. szignálatlan

kritika;

Nemzet ( r e g g e l i

kiadás) 1890. I V . 18. K e s z l e r

Nemzet ( r e g g e l i

kiadás) 1890. I V . 19. szignálatlan

B u d a p e s t i Hírlap

kritika;

1890. I V . 12. szignálatlan előzetes;

B u d a p e s t i Hírlap 1890. I V . 19. szignálatlan Vasárnapi Újság

József;

1890. I V . 27. szignálatlan

kritika; kritika;

A m b r u s Z o l t á n : S z í n h á z , Bp. 1 9 8 3 . 1 0 7 . 1 6

G.

1 7

0SzK

1 8

Uo.

1 9

Pesti

2 0

B u d a p e s t i Hírlap, 1891. I X . 26.; - 1 . j e l e

Beke M a r g i t :

Henrik Ibsen l e v e l e i ,

Bp. (é.n.) 1 9 9 .

S z í n h á z t ö r t é n e t i T á r , N.Sz. N 1 8 4 .

H í r l a p , 1 8 9 1 . I X . 2 7 . (-) s z i g n ó v a l

Nemzet, 1 8 9 1 . I X . 26. ( r e g g e l i

alatt

k i a d á s ) ; Kozma

Andortól

BERLOGEA,

ILEONA

Agatha B a r s e s c u 1891.

január

Hamburgban*

másodikán

H a m b u r g i és A l t o n a i Hamburgi mint

Városi

bármikor.

felmenjen

a

Burgtheater

Színházat

Barsescu

B. P o l l i n i ,

zsúfoltabbnak

(Hamburger

A türelmetlen

függöny, csillaga,

Agatha tett

este

tűnt

Városi Színház" nézőtere,

és

nézők

győzték

Agatha

a k i nemrég érkezett H a m b u r g b a való

kivárni,

Pollini

hogy

a

bécsi

joggal

lehe­

Hamburgba.

szerződtetését

r e k e d e t t , hogy újabb és újabb m ű v é s z e k e t

nevezték,

Barsescu,

a színház e n e r g i k u s és vállalkozó

g a t ó j a nagy s i k e r é n e k t e k i n t e n i .

"Egyesült

Stadttheater)

alig

megjelenjen

az

ahogy a k k o r i b a n a

szellemű

fáradhatatlanul

igaz­

a r r a tö­

f e d e z z e n f e l és n y e r j e n

meg az E l b a m e n t i k i k ö t ő v á r o s első s z í n h á z a s z á m á r a . A g a t h a B a r s e s c u az új k ö z ö n s é g e l ő t t i b e m u t a t k o z á s r a ni

szerepét

választotta

c. d a r a b j á b ó l . A s z i n t e m á r t e l j e s e n tikus

feledésbe merült kései

roman

dráma nagyon m e g l e p t e a nézőket. Érzékenységgel t e l i ,

pate­

tikus,

de ő s z i n t e j á t é k a , r e n d k í v ü l i

t e h e t s é g e és az a k é p e s s é g e ,

hogy a hősnő méltóságának és feddhetetlenségének ra

Parthe

Halm A v a d o n f i a ( D e r Sohn d e r W i l d n i s )

tucatnyi

kifejezni,

plasztikus,

érzelmi

a hangsúlyozásá­

és h a n g s z í n b e l i

árnyalatot t u d

meghódítja a közönséget. M i n t h a valami csoda

történne,

eltűnnek a darab hibái. Agatha legjobb

Barsescu

az e g é s z

Grillparzer-színésznőnek

így l e h e t ő v é t e t t e , lését

akkoriban

a lehető

német

számított.

nyelvterületen

Hamburgi

jelenléte

hogy a költő 1 5 0 . s z ü l e t é s n a p j á n a k

legjobb

feltételek

mellett

készítsék

megünnep­ elő. 1 8 9 1 .

j a n u á r 1 5 - é n m u t a t j á k be a h a m b u r g i s z í n h á z b a n A t e n g e r relem

hullámai

sescu

kisasszonnyal

mennyi k r i t i k u s

és a s z e ­

( D e s M e e r e s u n d d e r L i e b e W e l l e n ) c. d r á m á t és A l e x a n d e r

Ottoval

a

a főszerepekben.

Bar­ Vala­

egyetért a b b a n , hogy a művésznő j e l e n l é t é n e k k ö ­

s z ö n h e t ő e n Hamburgban ú j r a j á t s z a n i l e h e t

a r é g e b b i n a g y repertoárt,'

X Revue r o u m a i n d ' h i s t o i r e de l ' a r t , S é r i e T h é â t r e , M u s i q u e , C i n é m a , Tome I X , N° 1 , B u c u r e s t 1 9 7 2 . 5 9 - 7 2 . (A t a n u l m á n y t n é m i l e g r ö v i d í t v e k ö z ö l j ü k . )

Shakespeare, tetlen

Lessing,

Grillparzer,

Schiller

hősnői újra visszatérhetnek

ség k ü l ö n ö s e n

Lessing

és H e b b e l f e l e j t h e ­

a s z í n p a d r a . A h a m b u r g i közön-^

iránt érzett mély t i s z t e l e t e t ,

újra szívesen megnézte

darabjait,

magával ragadó érzelmek határán f o g l a l t a k h e l y e t . nemcsak f e l e j t h e t e t l e n Heroként s z e r z e t t tűnő

tolmácsolójaként

mennyi

és ú j r a

mert azok a racionalitás

Agatha Barsescu

n e v e t , hanem L e s s i n g k i ­

i s . A Burgtheaterban

Lessing szinte

vala­

női figuráját e l j á t s z o t t a , s magával h o z t a Hamburgba o t t

szerzett

művészi

eszköztárát,

társult.

A bécsi

iskola

mely

idealizált

kifejező

temperamentumával

realizmusa

i s közrejátszott

a b b a n , hogy n y í l t , szenvedélyes kitörései k i f i n o m u l j a n a k . cu

szilárdan h i t t

állandóan dással

a

antik c.

beillett

öltözetben

szerelem

Esther

játékával

konfliktusokat

csodálatosan

ahogyan

izzó

szerinte,

humanizmussal

átitatott

k ö z v e t í t e n i e , ezért a nagy és k a t e g o r i k u s

végződő

Barsescu

Barses­

a színész küldetésében. A színésznek,

magas h ő f o k o n

üzeneteket k e l l

és

hullámai

darabjában

ábrázoló a paloták

i s kitűnően után

jelent

a

színház fényes

festett.

híve

teljesen

lett.

világába,

Az, h o g y A

színházplakátokon

meg,

megol­

logikus:

mint

tenger

Grillparzer "Bár

ez

l á n y a l a k c s a k a d r á m a i t ö r e d é k e g y f e l v o n á s á b a n j e l e n i k meg, g i s nehéz f e l a d a t a nem

könnyű

oldotta

meg.

adásának

h á r u l az őt m e g s z e m é l y e s í t ő

feladatot

Barsescu kisasszony

Alakítását ezenkívül

melege,

Barsescunak teljességében theater

és

és a

és

a

rövid

hangja

idő m ú l v a

mutassa

színésznőre... Ezt

művészi érzékkel és

lehetősége

be m ű v é s z e t é t .

nagy színésze

mé­

átizzította s z e r e t e t t e l j e s

i s meleg

Hamburgba s z e r z ő d i k

bensőséges

van

Adolf

a

arra,

... oda­

volt."

hogy

Sonnenthal,

a

a H a m l e t és a

újra Burg-

Wallen­

stein

n é h á n y e l ő a d á s á r a . így t ö r t é n t , h o g y A g a t h a B a r s e s c u 1 8 9 1 .

márc.

17-én visszatért

Ophéliához, a színészi virtuozitás

művű m e s t e r i a l k o t á s á h o z , m e l y e t már Bécsben

játszott.

Ophélia-

k é n t h a n g j a k i t ű n ő e n h a r m o n i z á l t S o n n e n t h a l m e l e g és t e l t mával. egy

Egyszerre

olyan

viláaossá

partnerre,

nészképzésben, mint Alexander Ottoval.

v á l i k , hogy

finom orgánu­

Barsescunak szüksége

a k i u g y a n a b b a n az i s k o l á b a n r é s z e s ü l t ő. Ezidő

tájt B a r s e s c u g y a k r a n j á t s z i k

van szí­

együtt

O t t o H a m b u r g b a n a r o m a n t i k u s h ő s ö k k i t ű n ő meg­

személyesítőjének számít. V i s s z a f o g o t t ,

j ó z a n j á t é k a a z o n b a n néha

ellentétben

áll

a

román

művésznő

vulkanikus

temperamentumával.

Ehhez j ö n , hogy k e v é s b é jó e l s z á n t , b á t o r i f j a k pl.

szerepében, mint

R ó m e ó , i n k á b b az o l y a n s z e r e p e k b e n n y ú j t n a g y s z e r ű

ményt, mint p l . U r i e l tavaszán Rómeó

Friedrich

szerepére.

teljesít­

Acosta vagy F a u s t . S o n n e n t h a l o n kívül Talger

Már

az

is

év

Hamburgba

őszén

szerződik,

átveszi

tőle

elsősorban

ezt a

szerepet

K a r i W a g n e r , a k i az e m e l k e d e t t é s i d e a l i z á l t j á t é k s t í l u s mében

szintén

a Burgtheaterban

tanult

színészetet.

Sonnenthallal

és

Júliaként

Kari

szelle­

I l y módon

h a m b u r g i a k n a k m e g a d a t i k az a l e h e t ő s é g , h o g y B a r s e s c u Qphéliaként

1891

a

kisasszonyt

Wagnerral

együtt

c s o d á l h a t j á k meg . A g a t h a B a r s e s c u m o s t új s z e r e p e k r e , k i a d a t l a n melyek lehetővé t e s z i k

számára, hogy színészi eszköztárát

p í t s a és t o v á b b f e j l e s s z e . Az a l k a l o m nem

i s várat sokáig

a színház u g y a n i s , melynek mindenre f i g y e l n i országban egyre

és

Európában

erősebben

korral.

így

történt, gyakran

jelentkezik

a művésznőtől

jen korabeli

az

az

igény, hogy

tudott

hangfekvésben

megfelelni való

gyara­ magára;

ami

számára,

de

a klasszikus

recitálásának

lépést t a r t s o n

a

visel­

viselkedé­

Ez u g y a n k i t ű n ő s z í n ­ ennek

versezetű

mestere

Német­ s

i s m i n d g y a k r a b b a n k é r i k , hogy

jelentett

vár,

műsorát,

ö l t ö z e t e t , és hogy j o b b a n a l k a l m a z k o d j o n

gyakorlatot

mindig

kellett,

változtatta

sében a hétköznapi viselkedési f o r m á k h o z . padi

darabokra

a kihívásnak művek

és a n a g y

nem

számtalan

konfliktusok

ábrázolója. Az i n t e n z í v m u n k a t e m p ó , az e g y m á s t és k ü l ö n ö s e n

az a k ö r ü l m é n y , h o g y

g y o r s a n követő

a művésznőt

sokkal

bemutatók szélesebb

r e p e r t o á r b a n a l k a l m a z z á k , m i n t a m i r e m ű v é s z i l e g k é p e s , oda nek, hogy a sajtóban bíráló kritikák i s m e g j e l e n n e k , a rossz

szereposztással

és a nem

megfelelő

vezet­

megjegyzések

szerepmegformálások­

k a l k a p c s o l a t b a n . A g a t h a Barsescu., a k i a B u r g t h e a t e r b a n az

idea­

lizált szép jegyében a stilizált és e m e l k e d e t t k i f e j e z é s m ó d o t t a ­ nulta,

ezzel

döntő

választás

elé

került.

kortárs d a r a b o k , a pszichologizáló

Egyrészt

itt

vannak a

g o n d o l a t i drámák s z e r e p e i ,

lyeknek csak akkor t u d e l e g e t t e n n i ,

ha l e m o n d a f o r m á l i s

me­

virtuo­

z i t á s r ó l , és részévé v á l i k az e g y ü t t e s - j á t é k n a k , m á s r é s z t o t t v a n ­ nak a n a g y , p a t e t i k u s

szerepek,

melyek túlnyomórészt

ábrázolás-

beli

és r e t o r i k a i

hogy

Barsescu

tett

típusokba tartozó legjellemzőbb

hard

Hauptmann

Hebbel

Gyges

túldimenzionáláson

s z i n t e egyidejűleg Magányos

emberek

és g y ű r ű j e

alapulnak.

játszik

Az a k ö r ü l m é n y ,

főszerepet a f e n t emlí­

d a r a b o k b a n - Anna Mahr

(Einsame

(Gyges und

sein

Menschen) R i n g ) c.

és

Ger­

Rhodope

drámájában

-,

s z i n t e a u t o m a t i k u s a n meghozza számára a v á l a s z t á s t , és egyidejű­ leg

m e g h a t á r o z z a m ű v é s z i p r o f i l j á t i s . Bár Anna M a h r k é n t i s s i k e ­

res

- a kritikusok kiemelik

ligenciáját szer

mértékletességét

- j R h o d o p e k é n t v i s z o n t tündököl,

s mindenkorra

bebizonyítja, hogy ő a szenvedélyes

m e g f o r m á l ó j a , é s az i s k e l l , figuráját

megformálja

alázatos,

szenvedélyes

arról

győzi

Madách

meg

Imre

és s z í n é s z i

-

a és

Évájának

cselekménye

bánatos,

a hamburgi

szerepek

h o g y m a r a d j o n . Az, a h o g y a n

darab

intel­

és e g y é r t e l m ű e n , e g y ­ Rhodope

s z e r i n t büszke

szerelmes

és

bosszúvágyó

színházigazgatókat, hogy előttük

( A z ember t r a g é d i á j a )

legnagyobb

iránt, tett,

valamint hogy

váltani.

Esterházy

A

színésznő

a haj-

lelkesedése

a

herceg"'" t á m o g a t á s a , a k i m i n d e n t

d a r a b j á t első a l k a l o m m a l

német

mű

meg­

a s z í n h á z a t m e g h í v j á k az 1 8 9 2 . évi B é c s i S z í n h á z i

Z e n e i Ünnepi Játékokra, lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy dách

-, áll

megformá-

l ó j a , a k i m i n d e n n e h é z s é g n é l k ü l k é p e s az é r z é k e n y s é g b ő l 1íthatatlankeménységre

és

és Ma­

színpadon Hamburgban m u t a s ­

sák be. A Tragédia bemutatójának e l ő k é s z ü l e t e i h o s s z a b b időre a

színház

teljes

anyagi

mely a Mennyet a Földdel össze,

nehéz

rendezőjét

f e l a d a t elé

é s F.

és s z e l l e m i

Gyula

A

számos

és az e m b e r i s é g t ö r t é n e l m é v e l állítja

Robert

Buchholzot,

díszlet, kapcsolja

az

előadás

G r u b e k d í s z l e t t e r v e z ő t . A h a n g u l a t h o z és a r o ­

mantikus költőiség hangsúlyozásához kel

erejét.

és W i l l i a m S i c h e l

lényegesen hozzájárulnak szellemi

felemelkedéséért

v í v o t t h a r c á b a n és a r é g ó t a v á g y o t t b o l d o g s á g e l é r é s é é r t küzdelmében érez. Újat h o z o t t

összeállításában

és

a

Er­

nyitánya és k ö z z e n é i , m e l y e k h a n g s ú ­

l y o z z á k az ember f e s z ü l t s é g é t , m e l y e t tott

lekötik

világítási

folyta­

az e l ő a d á s a s z í n p a d k é p megoldások

terén. A

szín­

világítás

h a t á s á r a a d í s z l e t i s az é r z e l m i k i f e j e z é s e s z k ö z é v é v á l t . A k ü ­ l ö n b ö z ő d í s z l e t e k e g y s ü l l y e s z t ő n y í l á s o n át a k ö z ö n s é g szeme

lát­

tára c s e r é l ő d t e k . M i n t a h o g y a n a z t i s l á t n i l e h e t e t t , h o g y a n a l a -

kítanak

át

bizonyos

díszletelemeket.

A technikai,

scenográfiai

és z e n e i m e g o l d á s o k o n k í v ü l v a l a m e n n y i k r i t i k u s , úgy a h a m b u r g i ­ ak,

mint

a

bécsiek,

főszereplők Alexander

közötti

a

színészi

harmóniát

teljesítményeket

és

teljes

egymásra

emelte

k i ,a

hangoltságot:

O t t o Á d á m k é n t , A g a t h a B a r s e s c u É v a k é n t és A d o l f

Mylius

L u c i f e r k é n t m e g j e l e n í t e t t é k az á l t a l u k m e g t e s t e s í t e t t h ő s ö k t o z á s a i t , de u g y a n a k k o r h a n g s ú l y o z t á k a f i g u r á k is.

A

Paradicsomból

érkeznek

a

Földre,

vál­

változatlanságát

palotákból

börtönökbe

k e r ü l n e k - n é h á n y ó r a l e f o r g á s a a l a t t v é g i g v o n u l n a k az e m b e r i s é g történelmén:

görögök

Görögországban,

rómaiak

Rómában,

a forradalom

i d e j é n , az u t ó p i s z t i k u s f a l a n s z t e r

franciák

lakói, a h o l

sérteties géptermek jelképezik a jövőt: "Dicséretet érdemel úr k i t ű n ő lírai

Ádám-alakításáért

Éváért.

Művészetük

és B a r s e s c u k i s a s s z o n y

méltatására

minden dicsérő szó. G o n d o l j u n k karakterre, bele

amelyekbe, mint

k e l l e t t bújniuk,

fuszi

csak

ma

este

a gyengéd

kevésnek

és

bizonyul

a sok s z í n v á l t o z á s r a , a s o k

ahogyan

és m e g é r t j ü k ,

ez

a

látottakból

hogy e g y

kiderül,

valóságos

sziszi­

f e l a d a t o t k e l l e t t megoldaniuk".''

A b é c s i v e n d é g s z e r e p l é s t * m i n d e n k i n a g y o n v á r t a , de Agatha

Barsescu.

szenvedett

nem

bánta

a t t ó l , h o g y nem

Soha

abban

meg,

hogy

ment,

de o-

sok emlék fűzte, a h o l f e l e j t h e t e t l e n

ahol

a

nézőtéren

vendégjátékon az Ü n n e p i

újra

Oátékok

újra

és

újra

meghódítja színházi

leginkább

a városban játszik, melyhez

lyan

ezt.

kí­ Otto

felbukkant

Hamburgba

sikereket néhány

a közönséget.

előadásairól

aratott,

és

honfitársa.

A kritikusok,

beszámolnak,

A

akik

tanúsítják

B e r s a s c u t f a n a t i k u s hívei m e g p r ó b á l j á k r á v e n n i , hogy

térjen

v i s s z a Bécsbe. A bécsi F e r d i n a n d

Raimund T á r s a s á g , m e l y n e k

sorába számos barátja t a r t o z o t t ,

p é n z t g y ű j t ö t t , hogy m e g a l a p í t ­

hassa

a z t a s z í n h á z a t , m e l y ma

házat o l y a n

művészeti

a drámaíró nevét v i s e l i .

intézménynek

szánták, mely

tagjai

A szín­

erőteljesebben

k ö t ő d i k az o s z t r á k n e m z e t i és n é p i e s h a g y o m á n y o k h o z , m i n t a B u r g theater.

Adam M ü l l e r

Guttenbrunn,

a színház

majdani

igazgatója

és A u g u s t e B a u d i u s W i l b r a n d t b e a v a t j á k B a r s e s c u t t e r v e i k b e b e s z é l i k , hogy a k ö v e t k e z ő é v b e n t é r j e n v i s s z a letett

és r á ­

Bécsbe... Megszü­

az e l h a t á r o z á s .

Az 1 8 9 2 / 9 3 - a s

é v a d k e z d e t e az u t o l s ó f e l l é p é s e k e t

jelentette

Barcescu számára Stuart

Mária

a Hamburgi

c. d a r a b j a

Városi S z í n h á z b a n . E k k o r S h a k e s p e a r e

címszerepét

játssza, L e i c e s t e r

szerepé­

ben A l e x a n d e r O t t o a p a r t n e r e . Másik s z e r e p e Lady M i l f o r d ler

Ármány

és

szerelem

c.

szomorú játékában.

Gyges és g y ű r ű j e e l ő a d á s á b a n , v a l a m i n t tatója

kapcsán

partnerévé

kezd

és őszintén ni,

szerzett válni,

nere,

Wagner

után

színpadi

emlékszik

Otto

akire

kitűnő

lojális, Fritz

Barsescu

legjobb

életében

nagy

nyílt,

tündököl­

segít n e k i .

lesz

egész

a

bemu­

Barsescu

együttérzéssel,

bajtársiasan

Alexander

bajtársa,

Kraste part­

szeretettel

vissza.

Bár k é s z ü l ő d i k m i n t megérkezése b á r nem

alapján

e n g e d i B a r s e s c u t az e l ő a d á s o k c s ú c s p o n t j á n

és n e h é z p i l l a n a t o k b a n

és K a r i

Otto

Az ember t r a g é d i á j a

tapasztalatai aki tele

Schil­

Alexander

az ú t r a , mégis u g y a n o l y a n o d a a d á s s a l

u t á n , és még eljátszik

rendkívüli

dolgozik,

egy s o r s z e r e p e t , m e l y e k

f e l a d a t o k , de t e h e t s é g e

új o l d a l a i t

varázsol­

ják elő. 1893. február 11-én e s t e utoljára ként

Shakespeare

Julius

O t t o ( B r u t u s ) és A d o l f Bár c s a k

két

színháztörténet

évet

Caesarjában.

Mylius

dicsőséges

és

hullámaiban,

a szerelem

ismét

Hamburgban, jelenléte

hamburgi

fűződnek:

Nevéhez

a követ­

Hero Grillparzertől

A tenger

Éva a

jelenti.

Tragédiában,

Rhodope Gyges

g y ű r ű j é b e n . Ezek az e l ő a d á s o k a k ö z ö n s é g s z á m á r a

igazi

v á l t a k . Két é v e n át d i c s é r t é k a h a m b u r g i k r i t i k u s a k virtuozitását

és minden

dig

látott

még

ahonnan tére. gyon

nem

alkalommal

művészet

Barsescu e l i n d u l t ,

Agatha Barsescu boldog

volt,

arra

megemlítették, az

a románok

országra

neve

ünnepekké

h o g y ez az

vezethető

e l , hogy

alatt

és

a tehetségét,

nyílt, barátságos

sohasem f e l e j t e t t e

valahányszor

neve - Románia - v o l t

Alexander a

fejezeteit

alakítások

Partnerei

Portia­

(Caesar).

töltött

kező nagyszerű

lép f e l Hamburgban

ad­

vissza, természe­

r o m á n , és

a plakátokon

na­

hazája

olvashatő.

(Németből

fordította: Szilágyi

Mária)

JEGYZETEK (A 3. s z . j e g y z e t a r o m á n s z e r z ő é , a t ö b b i t - a m a g y a r k u t a t ó

és

olvasó

tájékoztatására

-

a

szerkesztés

során

fűztük

a

szöveg­

hez.)

''"Helyesen: Az

gróf

Esterházy

ember t r a g é d i á j a

talin:

Miklós.

Szerepére

a s z í n p a d o n , Bp.

1.

Németh

Antal:

1 9 3 3 . 5 8 - 6 0 ; F. D ó z s a

Az e m b e r t r a g é d i á j a s z í n p a d t e r v e i

1883-1915

Ka­

között, Szín­

háztudományi Szemle 12. ( 1 9 8 3 . ) 110-2. 2 A két f é r f i első

főszereplőre

külföldi

1 . Cenner

előadásainak

magyar

M i h á l y : Az ember vonatkozásai,

n y i Szemle 12. ( 1 9 8 3 . ) 149-57. T e l j e s ky-Travers, "Tragödie

des

Menschen"

im

deutschen

(kézirat; MSzI könyvtára, Q 16.714. k é t f é n y k é p p e l : Éva a p a r a d i c s o m i ^Arnold Blatt,

Weisse:

Die

Tragödie

des

Színháztudomá­

s a j t ó a n y a g o t ad

K a t a l i n : Die R e z e p t i o n s g e s c h i c h t e

tragédiája Podmanicz-

von Imre

Madáchs

Sprachgebiet...,

1986.

3 1 - 8 . színlap közléssel

és a p á r i z s i Menschen,

és

színben)

Hamburger

Fremden-

1 8 9 2 . f e b r . 20.

4 A hamburgiak adásról

ír

bécsi Németh

vendégjátékára Antal

i.m.

és az

61-70.;

áthozott

Tragédia-elő-

Podmaniczky-Travers

i.m.

38-46 .

63

GAJDÓ

TAMÁS

A F e l d Irén v e z e t t e "Virágkor

volt-e

kamarajáték

a századfordulót

közvetlenül

tő n é h á n y év d r á m a i r o d a l m a , az a h i h e t e t l e n r a d a l o m , a m e l y n e k h a t á s á t ó l m é g ma szi

f e l a kérdést

sem

megelőző

és

bőségű színpadi

tudunk szabadulni?"

A l m á s i M i k l ó s A d r á m a f e j l ő d é s útjai c.

ben."*" A k o r t ö r t é n e t é t , i d e o l ó g i á j á t , a s z á z a d f o r d u l ó megvizsgálva

szűri

ben

viszont

A nagy e m b e r i

megelégedni

helyzetben

tud

könyvé­

kríziseit

sorstragédiák

hiányában

a

drá­

k i s drámák sorozatával, amelyek­ drámával ellentétben,

nem

c s e l e k s z e n e k , hanem a h o g y a n a t á r s a d a l o m b a n ,

a munkamegosztásban "Ilyen

a

a szereplők, a k l a s s z i k u s

egyéniségük s z e r i n t

lekménysorozata

for­ - te­

l e a z t a m e g á l l a p í t á s t , h o g y ez a k o r l é n y e ­

gében drámaiatlan. maíró kénytelen

köve­

vagy

igen sok

a családban

nehéz

drámát

tekintetben

elfoglalt

helyük

írni, h i s z e n

csak

kívánja.

a drámák

cse­

olyan

cselekménysorokat

felidézni, utánozni, tükrözni, amelyeket

tényszerűségeikben

n a g y o n s o k ember h a s o n l ó a n v é g e z e l . " - e r ő s í t i meg

Almási

téte-

lét B é c s y T a m á s i s . A kor drámaírói nehézséget mellett,

az e l ő a d á s o k

Remélték, hogy ból,

és s z í n h á z i s z a k e m b e r e i

áthidalni,

amelybe

hogy

a

sajátos

külsőségeit

a színházművészet a

drámaiatlan

kor

úgy p r ó b á l t á k e z t a

dramaturgia

i s igyekeztek így k i l á b o l h a t

megváltoztatni. abból

a válság­

belekényszerítette.

egyik legjelentékenyebb újítója-kísérletezője aki

alkalmazása

August

A

korszak

Strindberg,

a 1 8 . s z á z a d ó t a m e g l e v ő m ű f a j t , az e g y f e l v o n á s o s t t ö l t i

új t a r t a l o m m a l , leginkább

ebben

megfelelő

vélve

megtalálni

irodalmi

az

új s z í n p a d i

alapanyagot.

A

Júlia

formának

kisasszony

( 1 8 8 8 ) e l ő s z a v á b a n a s z í n p a d és n é z ő t é r m e g r e f o r m á l á s á r a vaslatot,

s figyelme kiterjed

a világítás, a jelmez, a

k é r d é s e i r e i s . Ö s s z e g z é s ü l a z t á l l a p í t j a meg, sos

lesz.

tesz j a ­ sminkelés

hogy az e g y f e l v o n á ­

az az új s z í n p a d i f o r m a , a m i v e l a s z í n h á z i s m é t az

emberek szórakozásának i n t é z m é n y é v é "

"értelmes

3

Pár é v v e l k é s ő b b , 1 9 0 7 - b e n m e g a l a p í t j a , A d o l f F l a c k e tása a l a t t ,

a stockholmi

Intima

meg

T e a t e r n - t , hogy e l v e i t

igazga­

a gyakor-

latban

i s megvalósítsa.

Ez a l é t e s í t m é n y

a z o n b a n már a s z e c e s z -

szió j e g y é b e n f o g a n t , e n n e k e l l e n é r e a J ú l i a k i s a s s z o n y t

i s elő­

adták. * Strindberg és i n t i m jával,

elképzelése

színházi Max

forma

mellett,

amelyben

a

kamaraszínházi

ö s s z e k a p c s o l ó d o t t az e g y f e l v o n á s o s

Reinhardt

vállalkozása

figyelemreméltó.

műfa­

Reinhardt

1 9 0 6 - b a n , több é v e s s z í n é s z k e d é s , s már h á r o m é v e s D e u t s c h e s T h e a ter-beli

igazgatóság

után

Kammerspielét, Európa adáson I b s e n

alapítja

legelső

meg

és

építi

kamaraszínházát.^

f e l a

berlini

A megnyitó

elő­

K í s é r t e t e k c. d r á m á j á t j á t s z o t t á k , s a d a r a b v á l a s z ­

tás i s jól s z e m l é l t e t i Öt e l s ő s o r b a n nem

Reinhardt

kamaraszínházának

sajátosságát.

az i r o d a l m i s z ö v e g , a d r á m a é r d e k e l t e , hanem a

s z í n j á t é k e g y é b ö s s z e t e v ő i n e k g y ö k e r e s e n új f e l h a s z n á l á s á r a , meg­ változtatására tűnik, hogy emellett

törekszik.

Reinhardt

a k o r nagy

feldolgozásokkal

A Kammerspiele műsorát

sem

tartózkodik

íróinak műveit

nézve

szembe­

az e g y f e l v o n á s o s o k t ó l ,

i s b e m u t a t j a , sőt k l a s s z i k u s

i s megpróbálkozik.^

A kevés nézőt befogadó, s e m i a t t egészen m á s játszási

stílust

követelő színház nehéz f e l a d a t elé állította a színészeket. hogy a r é g i s z í n j á t s z á s i ta még mód.

a naturalizmus, korántsem

de

az

vált

stílus e l l e n

ún.

"szabad

az e l s ő c s a t á t már m e g v í v ­

színházak"

létrejöttével,

elfogadottá, egyeduralkodóvá

K e l e t - E u r ó p á b a n k ü l ö n ö s e n nem,

Igaz,

az

új

ahol a romantika

de

játszási

még

őrizte

állásait. M a g y a r o r s z á g o n , érdekes m ó d o n , egy e l s ő s o r b a n f r a n c i a t o k a t j á t s z ó i n t é z m é n y , a V í g s z í n h á z h o n o s í t o t t a meg stílust.

7

Az

csemegékkel téknak

1904-ben

létrejövő

i s szolgált

i s műhelyévé

Thália

a m e l l e t t , hogy

v á l t . Több

Társaság az

az új j á t é k ­

pedig

újfajta

Strindberg-,

irodalmi

színészi

já­

Ibsen-,

Hauptmann-

a m a g y a r b e m u t a t ó j a , és j ó s z á n d é k ú

kísérletet

színműnek v o l t

itt

tettek

a r r a i s , hogy s z í n v o n a l a s v í g j á t é k o k k a l

a tagok

bohóza­

és b o h ó ­

z a t o k k a l szórakoztassák nézőiket (Molière, C o u r t e l i n e , M i r a b e a u , Schnitzler). rodalmi

A magyar

színház

szönhető,

hogy

Az e m l í t e t t e k e n

iránt,

fővárosban s csak

viszonylag kívül,

volt

azonban n i n c s

Lukács

hosszú

György

ideig

é r d e k l ő d é s az i -

bankár

működhetett

még egy nagyon f o n t o s

apjának a

kö­

társaság.

érdeme a v á l -

lalkozásnak:

több f i a t a l

művész

örökre e l j e g y e z t e magát a z z a l a

s z í n m ű v é s z e t t e l , amely a k k o r i b a n és még nagyon s o k á i g minak" de

számított. Hozzájárult

jónéhány

csakugyan tatni

kiváló

így

művész

tettek,

ugyan ehhez

tudta

a jól

volna,

"forradal­

a munkanélküliség i s , mint

ahogyan

menő magánszínházakban

néhányan

i s kamatoz-

tehetségét.

De v a j o n m i é r t v á l h a t o t t v o n z ó v á az i r o d a l m i forma

éppen a f i a t a l o k

rekről

számára akkor, amikor

álmodozott? A korban

típusú

mindenki

színházi

nagy

egyedüli fokmérőnek a k a r r i e r ,

sike­ a s i ­

k e r s z á m í t o t t , s ez a s z í n m ű v é s z e t b e n sem v o l t m á s k é p p e n . G e l l é r t L a j o s , a Thália Társaság t a g j a , gyan fogadták a f i a t a l

leírja visszaemlékezéseiben, ho­

színészek Hevesi

új e l v e i t :

a kezdetib i ­

zalmatlanságot vonzó amely kot,

lett

megszüntette a bemutatók s i k e r e , és egyszerre g a Thália. Nem u t o l s ó s o r b a n az új j á t é k s t í l u s m i a t t ,

felszabadította megszüntette

mika-készletét. stílus már hatotta ben

A

nem

át a

a már-már

fiatal

a hősi

művészeket

korszakra

kanonizált

az o l a s z

rutinná

merevült

a szavalást, a konvencionális

és n é m e t

nemzeti

színészek

a

Nemzeti

romantika.

A potencionálisan gyar

színdarabok

szet

néhány

a

hasonló

1910. február tésével

nem

s szívüket

nem

kamaraszínházat

és

az

be

vállalkozás

-

Strindberg

indul,

de

Júlia

jelzi,

hogy

ma­

színművé­

"kísérletinek"

számító,

próbáljanak megvalósítani.

1 0 - é n az U r á n i a S z í n h á z s z í n p a d á n

először

eredeti

vissza a hazai

nálunk

nem

ideáját.

közönség

riasztotta

a b b a n , hogy

nyilvánva­

a Thália m e g s z ű n é s é v e l színház

jöhető

pedig

k e r e s n i a színjátszás

F e l d Irén

veze­

néven. A

darab

új t á r s u l a t m u t a t k o z o t t b e , K a m a r a - j á t é k

kiválasztása mutatták

hiánya

művelőjét

Tháliához

az i r o d a l m i számba

élő

A s z á z a d első é v e i ­

vendégjátékai

új ú t j a i t . " ^ így t ö r t é n h e t e t t , h o g y

játé­ és m i ­

Színházban

emlékeztetette,

lóvá tették számukra, m i l y e n irányban k e l l temették e l e g y s z e r i b e n

színészi gesztus-

kisasszony a Thália

c.

egyfelvonásosát

Társasághoz

a társulat n e v e e g y é r t e l m ű e n

hasonló

Reinhardt

ha­

tását i s m u t a t j a . A Feld-család Feld

Zsigmond

1849-ben

Pozsonyban

született.^

Bécsben

végezte

el

a színiakadémiát,

s 1870-ben

tagja.

1874-től

évente

amikor

a Herminenstädter

Feld Zsigmond l e t t ságot P l e s c h

a két esemény valószínűleg

és I s t v á n

előadásokat benne.

rél,

megnyitja

út s a r k á n . 1909-től

Zsigmondnak

közülük négyen kerültek

éves

Mátyás gyáros leányával.

1879-ben

is tartottak,

Feld

a 26

ö s s z e f ü g g ö t t e g y m á s s a l , de F e l d

Színkört játszanak

meghalt,

lesz

1876-ban,

Ugyanebben az évben kötött h á z a s ­

hallgat.

nyelvű

Theaternek

társulatával.

igazgatója

d r . Plesch

emlékirataiban mélyen út

Pesten

Theater

a direktor.

Katalinnal,

az A r é n a

a Josefstädter

megfordul

szorosabb

erről

a

Városligeti

1889-ben

már magyar

pedig

tizenkét

Ez

csak

gyermeke

kapcsolatba

magyarul született,

a s z í n h á z z a l : Au­

Mátyás, Olga és Irén. A Feld-család története a magyar szín­

művészet Arénája

fejlődését

i s jól s z e m l é l t e t i : a p a p á n a k e l ő s z ö r

v a n , a s z á z a d f o r d u l ó r a , ahogy

német

Budapest i s magyarosodik,

a magyar nyelvű előadások kizárólagossá v á l n a k . Leánya, Irén pe­ dig

megpróbálkozik

a

színházai

története

amelyeket

a k o r ízlése

kamaraszínházi

egyben m u t a t j a

mondania

tervéről,

Zsigmond

i s kénytelen

állított

s az e g y é b k é n t a sokszor

Irén

az é d e s a p j a

1883-ban

által

a

család

csakhamar

irodalombarát alantas

és

le kell

és m ű v e l t

szellemű,

Feld

zenés

bohó­

már

fellép

Színkörében.

született.

alapított

De

a szűk korlátokat i s ,

f e l : Irénnek

zatműfajnak nagyobb t e r e t e n g e d n i Feld

formával.

azokat

Tíz éves

és i g a z g a t o t t

korában

Fővárosi

Gyermekszín­

h á z b a n , a V i g a d ó b a n . Első s z e r e p e i a z o k n a k a h í r e s m e s é k n e k a fő­ hősei, alatt

Jenő

tolla

születtek újjá: Hófehérke, Hamupipőke, Tündér I l o n a .

amelyek

Komor

Gyula,

Földes

Árpád,

Vázsonyi

Elvé­

g e z t e az O r s z á g o s S z í n é s z a k a d é m i á t , s e z u t á n i s m é t c s a k színházában, többek

a Városligeti

között, Júliát

(Echegaray:

Folt,

N o é m i t ( J ó k a i : Az

Színkörben

(Shakespeare:

édesapja

lép f e l . I t t játszotta,

Rómeó

és J ú l i a ) , E n r i q u e t á t

amely tisztít), Cláire-t

( O h n e t : V a s g y á r o s ) és

aranyember).

A századfordulón két alkalommal i s vendégszerepel a főváros, s e g y b e n az o r s z á g 18-án

Csiky

Gergely

k é t l e g j e l e n t ő s e b b s z í n h á z á b a n . 1 9 0 0 . április A nagymama

Nemzeti

Színházban. Édesapja

ménynek

előzményeire:

"(...)

c. s z í n m ű v é b e n

így e m l é k e z e t t gróf

Keglevich

mutatkozott

be a

ennek a fényes ese­ István,

a Nemzeti

Színház intendánsa, lévén mel

kísérte

Színházba

Irén

fejlődését 12 vendégfellépésre."

(...)

Csiky

a nyáron többször vendégem,

lányom

és

őt

figyelem­ a

Nemzeti

d a r a b j á b a n M á r t a s z e r e p é t j á t s z o t t a a 17 é v e s i f j ú mű­

v é s z n ő , és o l y a n p a r t n e r e i v o l t a k , m i n t ri

meghívta

G y u l a , Rákosi S z i d i ,

Gabányi

Prielle

Kornélia, Vízvá­

Árpád. A lapok beszámolói

ellent­

m o n d ó a k , sőt néha a l e g e l l e n t é t e s e b b véleménnyel v a n n a k F e l d játékáról. A Budapesti

a k ö r n y e z e t h e z , ami n a g y d o l o g , a m i k o r P r i e l l e De e m e l l e t t m e g á l l a p í t j a a z t i s , h o g y " l e l k e s ány,

a k i a színpadi

rok

írója, annak

jező

és

hogy

"tehetségét

életében

Kornélia

játszik.

és s z i m p a t i k u s l e ­

é r t e l m e t és í z l é s t m u t a t . "

ellenére, hogy

rendelkezik

Feld kisasszony

a mozgáskultúra

gyakorlattal

arcjátéka

alapjaival

fejlessze,

A so­

lobbanni

nyére

fiatalságát

s z o k o t t . " A Budapestben v i s z o n t csak

a színházi

a betanultság

r o v a t o t í r ó , hogy f i a t a l ;

mögött

meg

se c s i l l a n ,

ami

erősítse,

' "játéka a jövőre

i s k o l á s , de

való,

céllal

Irén s z e r z ő d t e t é s i

lépett a Nemzeti

len­

nyilván­ színpadá­

A P e s t i N a p l ó ( t a l á n így a k a r t n y o m á s t g y a k o r o l n i a s z í n h á z ­

ra)

egyenesen

I r é n t . "^ május

arról

Ennek

1-től

ír,

hogy

elmaradásának

Beöthy

László

gróf

Keglevich

viszonylag

kerül

Az csak

első

fellépés egyébként

a papa, ezzel

de a s a j t ó

kapcsolatban:

zajos

i s beszámol. "Virággal

szerződtette

egyszerű

a színház

v a l ó s z í n ű , hogy ő döntött nemlegesen F e l d

meg

elő­

bíztató

e m l í t e t t e , de a s a j t ó b ó l

hogy

szikrá­

a z t írja

ne.""*"* F e l d Z s i g m o n d u g y a n nem ra.

kife­

i s , tanácsolja,

m á s k é n t k ö n n y e n e l h a m v a d a b b a n a t ű z b e n , a m e l y az i s t e n i ból

Irén

Hírlap k i e m e l t e , hogy z a v a r t a l a n u l s i m u l t

az

igazgatói

oka:

is

1900.

székébe, s

Irén s z e r z ő d t e t é s é r ő l .

sikert

hozott:

erről

A Budapest epésen

elárasztották,

a

nem­ jegyzi

vidékieskedő

N e m z e t i S z í n h á z k i á l l í t á s t r e n d e z e t t . Vagy s o k n á l u n k a nagy m ű ­ vésznő, vagy olcsó a v i r á g . " Egy M.

évvel később, 1 9 0 1 . január 1 6 - á n , a V í g s z í n h á z b a n ,

Potter

gyelem

T r i 1 by c. s z í n m ű v é n e k c í m s z e r e p é b e n k e r ü l

középpontjába

segítette,

hogy

ismét

Sándor, Tapolczai Jenő,

Győző

Feld

Lajos,

Irén. A Vígszínház

megszerezze

Dezső,

Szerémy

Hunyady

a

nézők

ismét a f i ­

nagyszerű

gárdája

szimpátiáját:

Zoltán, Fenyvesi

M a r g i t , hogy csak a

Paul

Emil,

Góth

Balassa

legismertebbeket

e m l í t s ü k . Ismét jó k r i t i k á k , i s m é t nagy s i k e r Az ú j s á g í r ó k m e g i n t nak,

- és i s m é t

semmi.

o l y a n tulajdonságokat és adottságokat

sorol

amelyek közül s o k k a l kevesebb i s elegendő lenne a színipá­

lyához: hangja, setlen

alakja

kellemes,

egyszerűséggel,

biztosak

mély

a mozdulatai.

próbálnak

ügyesen

érzéssel

Egyetlen

megkerülni

meg,

de

korai

klasszikus lyozni

szinte

értelmében.

tudta,

az e g y i k

viszont

Irén

nem

megkövetelik

része

lehetett

nem

tudott

az

a

folytatta

mint

vendégművésznő."''" 19 Színháznak i s t a g j a v o l t .

8

Fri­

a

szó

ellensú­ külső

akár a N e m z e t i S z í n h á z b a , akár a

ő törékeny,

és i n k á b b v i s s z a v o n u l v a

A

Ezek a

a szépséget,

például őelőtte T r i l b y szerződtetések becsületes

lelke

rövid

Irén

elmaradásában

színházak­

ideig

1 9 0 8 . m á j u s 1 2 - é n , n y o l c é v v e l az e l s ő n e m z e t i

intri-

megküzdeni,

s i k e r e i t különböző

Állítólag

szere­

Emma, V a r s á n y i

i s , a m i t édesapja, F e l d Zsigmond e m l í t : "Sajnos az

kákkal ban,

7

de v a l ó s z í n ű , h o g y ez a m á r - m á r e l ő n y t e l e n

De

meg

erősíti

i s hiányolja."'"

pében a k o r szépségei tündökölhettek: D e l l i annak

játéka,

megjelenését.

Irén e z t a h i á n y t t e h e t s é g é v e l

akadálya annak, hogy

Klára.

a

i s e z t a megállapítást

Vígszínházba szerződtessék. Hiszen Küry

Ügyes

különösebben szép. K a r i n t h y

kritikájában

ő e z t a Júlia k i s a s s z o n y b a n

szerepek

játszik.

pont van, amit a k r i t i k u s o k

jelzőikkel,

f é n y k é p e k t a n ú s á g a s z e r i n t nem gyes e g y i k későbbi

b e s z é d e s , s z é p szeme v a n . Kére

a

Magyar

színházi

be­

m u t a t k o z á s u t á n , F e l d Irén i s m é t az o r s z á g e l s ő s z í n p a d á n

szere

pel.

főszerepét választja, hogy

ismét

bizonyítsa a s z a k e m b e r e k n e k és híveinek, hogy méltatlanul

mellő

Ibsen

zik

N ó r a c.

drámájának

a magyar színházi

életben. A kritikákat f o r g a t v a

azonban i s

mét c s a k vegyes a k é p . A n y o l c évvel ezelőtt o l y otrombán mazó Budapest most valóságos d i c s h i m n u s z t ló

( j ) jegyű b í r á l ó j a a r r ó l

lyen

nagy művészi f e l a d a t A

hogy

Magyar a csitri

tatkozott zott,

hogy

Színpad

előzetes

z e n g , míg a P e s t i I r é n nem

kommünikéjében

Ibsen

lett

Nóráját

érett

művésznő,

eljátssza.

amikor

arról

S valóban

arra Feld

amely továbbmutat a Kamarajáték

Nap

alkalmas i -

i s szólt,

leányból, a k i A nagymamában Márta szerepében

be, most

első o l y a n s z e r e p e , felé.

í r , hogy F e l d 20 megoldására.

fogai'

mu­

vállalko­ Irénnek

ez

létrehozása

A

Kamarajáték

1910.

bemutatkozása

február

10-én

-

az U r á n i a

Strindberg:

Színházban

Júlia

kisasszony

a budapesti

hét e g y i k legjelentősebb eseményére került s o r : F e l d replésével gyarul Az

és r e n d e z é s é b e n

előzményekhez

ben,

az

érdeklődők

S t r i n d b e r g e g y i k legjelentősebb

budapesti

vonásossal

tartozik,

hogy

vendégjátéka

Max

először láthatták

művét, a Júlia Reinhardt

során m e g i s m e r t e t t e

m á r az

a m a g y a r n é z ő k e t . Az i s s e g í t e t t e F e l d

l e a művet, amelyet

így p r o f e s s z i o n a l i s t a

l e h e t e t t előadni. Természetesen Feld totta

éppen e z t a

A Budapesti Az

ír:

a darab

"...

1904egyfel-

Irén

vállal­

tagja

fordí­

tolmácsolásban

I r é n i s jó é r z é k k e l v á l a s z ­

darabot.

Hírlap

lasztás.

ma­

kiasszonyt

társulata

k o z á s á t , hogy B á l i n t L a j o s , a T h á l i a T á r s a s á g v o l t totta

színházi Irén fősze­

Újság

és Az

( k . a.)

Újság

jelű

i s úgy

kritikusa

véli, hogy (Kárpáti

jó a v á ­

A u r é l ? ) így

megdöbbentő hatást k e l t e t t , valósággal f e l f e 21 d e z t é k ma a k i t ű n ő s v é d í r ó t . . . Több k r i t i k a f o g a d j a azonban f a n y a l o g v a a m ű v e t : "az e g é s z h o s s z a d a l m a s , v a l ó s z í n ű t l e n és 22 brutális." ( P e s t i Hírlap) "... d i s z k r e d i t á l t a k e g y S t r i n d b e r g 23 nevű írót." (Független Magyarország) A Nyugatban K a r i n t h y F r i ­ gyes

ír

vélünk

dicsérő adózni

s z é p s é g e i nem szomorúsággal: o li v a s n ó«ik . -.24 Valószínű, Feld

sorokat

a

a

vállalkozásról:

színészeknek,

vesztek

mondván,

hogy

elismeréssel

a darab

e l , é s újra v é g i g b o r z o n g a t t a k

(...)

úgy

hogy

figyeltük

a

darabot,

a színház-választásban

nyomasztó

mérhetetlen

mintha

lődőket, rendeztek a nézők

mikor

rekonstruált

vezette helyisé­

s z ó r a k o z t a t t á k az é r d e k ­

m á s k o r i s s z í n i e l ő a d á s o k a t . (A S z í n é s z a k a d é ­

növendékei szombat e s t i ,

múlva

először

a kényszer

I r é n t , de így i s jól s i k e r ü l t . Az U r á n i a T á r s a s á g

gében, ahol kinematográf felvételekkel mia

"Elég

tanúi l e h e t t e k

szokásos előadásai m e l l e t t ,

egy év

Hevesi Sándor kísérletének

i s , a-

Erzsébet-kori színpadon előadta Shakespeare 25 V i h a r c. d r á m á j á t . A s z í n h á z és a s z í n p a d m é r e t e i n é l f o g v a i s alkalmas várta

ilyesfajta

a nézőket,

vállalkozásokhoz. míg

az e m e l e t i

A földszinten

erkélyen

csupán

8.

21

széksor

S hogy

az

Uránia Színház v o l t hogy 1924-ben ti

e célnak a leginkább

megfelelő,

bizonyítja,

H e r c z e g F e r e n c e z t a h e l y i s é g e t a j á n l o t t a a Nemze­

kamaraszínházának. A h a n g u l a t o s k i s s z í n h á z b a n e z e n az e s t é n a z o n b a n nem

úgy

történt, ahogyan

előzetes

kommüniké

egy

ilyen

ugyan

bensőséges

kihirdette,

helyhez

hogy

az e l ő a d á s

a j t ó k z á r v a m a r a d n a k , de a n é z ő k n e k s i k e r ü l t uk

a Kamarajátékot : " ( . . . )

minden

illenék. alatt

Az az

így i s m e g z a v a r n i ­

h a r s á n y s z é k r o b a j o k n y i t o t t á k meg

az

e l ő a d á s t . K é s ő b b i s inkább a n é z ő t é r e n b e s z é l t e k , m i n t a s z í n p a 26 don." De r o n t o t t a a h a t á s t az i s , h o g y a n é z ő k n é h a - n é h a f é ­ l é n k e n f e l p i l l a n t o t t a k Boda f ő k a p i t á n y p á h o l y á r a , s a t t ó l t a r ­ t o t t a k , hogy a r e n d őre b e a v a t k o z i k , s f é l b e s z a k í t j a a b e m u t a 27 tót.

Ez a momentum sok m i n d e n r e r á v i l á g í t : d a c á r a a n n a k , hogy

német nyelvű előadása v o l t mégis

o t t lebegett

csak Kosztolányi irodalmi csi

mű o k o z o t t

normáknak.

vétség inas

a mű

Dezső

címén

testi

már B u d a p e s t e n a Júlia

felett

a b e t i l t á s réme. S hogy

véleménye, a z t bizonyítja, hogy

b o n y o d a l m a t , m e r t nem

Strindberg

egyfelvonásosát

i s betilthatták

szerelmének

volna,

színpadon

a témák közé t a r t o z o t t ,

kisasszonynak^

de

felelt

meg

ez

nem

nem

egy

az e r k ö l ­

akár szemérem

elleni

a grófkisasszony

való á b r á z o l á s a sem

és az

azok

közé

a m e l y e k e t s z í v e s e n l á t t a k a m a g y a r szín­

padokon . Az e l ő a d á s r ó l

s z ó l ó b e s z á m o l ó k a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy

a játék stílusa, a színészek felkészültsége

i s hagyott

kívánni­

v a l ó t maga u t á n . A színészek közül egyedül F e l d hogy súlyosabb

szerepeket

művészi múltja

i s . Jeant Földes

színész.

A szakácsnő

a közönség hezítette dása

Irénnek van g y a k o r l a t a

j á t s s z o n , de n e k i

szerepében

Dezső

abban,

van a l e g r a n g o s a b b

a l a k í t o t t a , a k i 1906

a 24 é v e s

Harmos I l o n a

lépett

e l é , a k i szintén csak nemrégen k e z d t e pályáját. h e l y z e t ü k e t , hogy

szokatlan

hármójuknak

mindhármuk

az e g y f e l v o n á s o s

óta Ne­

kamaradarab előa­

s z á m á r a , az e l ő a d á s a t m o s z f é r á j á t i s

( d e i n k á b b c s a k J ú l i á n a k és J e a n n a k ) k e l l

megterem­

teni. A Júlia k i s a s s z o n y b a n F e l d Ehhez a t é m á h o z nem

Irén k ü l s e j e nem

hatott

v á r t á k e l a n é z ő k , h o g y egy szép nő

zavaróan játssza

a főszerepet. F e l d Irén J ú l i a k i s a s s z o n y szerepét nem

jól

sikerült

bestia,

közelítette rosszul:

akinek

a

ellentmondásos, nehezen

meg.

"...

A lelki

félelmet

változások

keltett,

játszható

szemléltetése

mint

vad,

tobzódó

vére

l á n g o l és s z á n a l m a t , a m i k o r b u k á s a u t á n 28 kétségbeesetten vergődött." Kosztolányi ugyan "gonosz hamisít­ ványnak"

nevezi,

szerinte

J ú l i a p l e b e j u s és a r i s z t o k r a t a

lenül

igaz.

hiányában szegnek

de

ő az

irodalmár

Ezt eljátszani

igen

nehéz.

Júliát

a mű

szemével

azonban

az

előadást:

e g y s z e r r e , ami

kellő

Ezért játssza F e l d második

nézte

kétségte­

tapasztalat

és

Irén hintázó

élmény

testű

felében, a k i ideggörcsökben

ré­

vonag-

29 lik .

L y

A

Jeant

szokott,

alakító

Földes

Dezső

a legellentétesebb:

kával minden nüanszot k i t u d o t t kusa,

míg

Karinthy

szerint:

megítélése,

ahogyan

"Hangjával, beszédével fejezni"

"...

Harmos I l o n a

utasítások

kriti­

közt

nem

3 1

csak..." ^

a szakácsnő szerepét "egyszerűen, erős

sok természetességgel

lenni

arcjáté­

- írja a B u d a p e s t

színpadi

jelezhető h a n g o t vagy m o z d u l a t o t nélkülöztünk gel,

ez

és

készség­

j á t s z o t t a " , é s jól i l l e s z k e d e t t

az e-

gyüttes-játékba. Az e l ő a d á s t é r t e l m e s , k i t ű n ő e n t a g o l t te,

szövegmondás

jellemez­

a k i s tér és a kevés b e s z é d m e g n ö v e l t e a g e s z t u s o k e r e j é t . A

jelentős pauzák,

amelyeket

katlanul hatottak

a művészek

tartottak,

ugyancsak szo­

a nézőkre.

A b e m u t a t ó k ö r ü l m é n y e i h e z h o z z á t a r t o z i k , hogy m i n d e n lő a V á r o s l i g e t i S z í n k ö r n e k v o l t korolt

gya

a p r ó b á l k o z á s t é r t é k e l ő k egy r é s z é r e , m i n t h a a l i g e t i

mű­

a magasabb

jába. Kosztolányi

így r e f l e k t á l e r r e :

szú

írt a d a r a b e l é . Ma

a

szerep­

Ez o l y a n b e n y o m á s t

v é s z e t kért v o l n a b e b o c s á t á s t

a tagja.

beharangozást ligeti

művészet,

Valószínű,

hogy

az

Aréna

úti

a díszletek

rendű i r o d a l o m

"Strindberg

(...)

palotá­ egy h'osz

m á r s z ü k s é g t e l e n a z . Csak

dekadencia

ne'

és a k e l l é k e k

3

magyarázná." "'"

i s Feld

Zsigmond

t u l a j d o n á t k é p e z t é k , s a k ö z ö n s é g egy r é s z e s z i n t é n az ő t ö r z s ­ közönségéből hogy

"98

volt

jelen

került

percentben

k i . Azt

azonban

túlzásnak

kell

tartanunk,

a városligeti gipszszínház törzspublikuma" 32 az e l ő a d á s o n . Arról van inkább szó, h o g y szerették

v o l n a egy k é z l e g y i n t é s s e l e l i n t é z n i F e l d egyenlőségjelet zé.

Az Ú j s á g

tesznek

a városligeti

beszámolója

egyébként

Irén k e z d e m é n y e z é s é t , s

brettli

előkelő

és S t r i n d b e r g k ö ­

vendégekről

i s tudó­

sít . Az e l ő a d á s t v é g i g n é z ő

közönség s o k a t

tapsolt Feld

Irénnek

és

társainak. Az

idézett kritikák

szépreményű

részletei

v á l l a l k o z á s a nem

jól mutatják,

Irén

s i k e r t , de a

saj­

tó nagy r é s z e t á m o g a t á s á r ó l b i z t o s í t o t t a a m ű v é s z n ő t . Ez jó

elő­

j e l n e k b i z o n y u l t a jövőre

h o z o t t egyértelmű

hogy F e l d

nézve.

1 9 1 0 . n o v e m b e r 12: K a m a r a j á t é k

a Zeneakadémián

Az U r á n i a S z í n h á z b a n m e g t a r t o t t e l s ő K a m a r a j á t é k - e l ő a d á s lagos

s i k e r e F e l d I r é n t a r r a ö s z t ö n ö z t e , hogy t ö b b s z ö r i s m e g p r ó ­

bálkozzon

hasonló

előadásokkal.

megszerezte

a

Kamaratermét

hetente

volt ring

két a l k a l o m r a ,

szervezett

Országos

szombatra

és

Zeneakadémia

és v a s á r n a p r a .

A n a g y tét c. m ű v é t m u t a t t a

szimbolikusnak minden

is felfoghatjuk

Zeneakadémia

u g y a n nem

Az

kamaraterme kitűnően

légkört

heti

két

szükség az

volt,

gas;

hiszen

Lajos,

(Ez

társulat

vezető

kínosan

a

kamaraszín­

jegyet

volt

a r r a nézve

e l tudnak

i s beszélve

színésze

legmagasabb volt.)

k e l l e t t ügyelni

amelyeket

színháznak

n e m c s a k az i n t i m ,

ha jól e m l é k s z i k

lehetett

a közönség

a z o n b a n nem

A

a

céljaiknak.

honoráriuma). A színészek

Gellért

műsorra,

nem

illetően.

a Tháliának:

i s , hogy

adni.

f i z e t n i k e l l e t t a terembért, a

kiadásokról

havonta. miatt

minden

jövőjét

mint

hiszen

m e g f e l e l t művészi

b i z t o s í t o t t a , de b i z t a t ó alkalomra

egyéb

a fordítók

nézőtér

be a t á r s a s á g .

darabválasztást,

k e l l e t t küzdeniük,

A háromszáz személyes házi

a

e l d ő l t e z e n az e s t é n a K a m a r a j á t é k

Helygondokkal

is,

társulatot az

e s t r e 1910. november 12-én került s o r , E r n s t D i d -

svéd drámaírónak

Akár

a

Saját

kultuszminisztériumtól

az e l k é p z e l é s e , h o g y a T h á l i a s z e l l e m é b e n t a r t e l ő a d á s o k a t .

A bemutatkozó

sok

viszony­

Erre

színészeket

(kellékek,

díszletek,

g á z s i j a u g y a n nem

volt

v i s s z a , 100 k o r o n á t fizetés,

vállalkozás

hiszen

pénzügyi

megnéz.

Az

ilyen

ma­

kapott

Gellért

a r r a , hogy o l y a n műveket szívesen

nagy

a

mérlege tűzzenek típusú

v o l t hagyománya a Thálián kívül M a g y a r o r -

szagon.

így

aztán

nem

lehetett

a r é g i , jól

bevált műveket

e l ő v e n n i , s ezért a s o k s z o r c s a k k é n y s z e r ű s é g b ő l vek

egy-két

el

előadást

kellett

kezdte

készülnie

az

az

előadásokat

novemberben az

é r t e k meg;

Feld

újabb

mindkét

hétig

bemutatóval. évben,

Irén, mert e k k o r r a

együttes, a m e l l y e l

sek

a következő

e l lehetett

a társulatnak

és

azért

1911-ben i s ,

be n é h á n y o l y a n

kezdeni

újra

színmű­

Valószínűleg

1910-ben

tanult

elővett

a rendszeres

művet

fellépé­

sorozatát. A Thália Társaságban o l y a n kiváló elméleti

tek

szakemberek

a f e l e t t , hogy a m ű s o r s z í n v o n a l a s l e g y e n , m i n t L u k á c s

Bánóczi László, H e v e s i Sándor, Benedek M a r c e l l . t á r s a i k ö z ö t t nem ket.

Maga F e l d

ben.

Gellért

engedett, az

Lajos

igazgatónő

et,

a

(...)

ide,

szerint

érveit:

Feld

I r é n az idő

szegény

akarok

felejtettem

En nemcsak

életre

a szolgáltába (...)

állítottam.

a színház

Ne

Ö így

láttam

annyi

a Thália

a Kamarajátékot

- elég

idézi f e l

a Kaméliás

történetét,

Én

e l , amikor

idegeimet

törvényszerűségének

hívta.

apámnál

ifjú

(...)

de e n e r g i á m a t , m i n d e n a s s z o n y i

ért!

segítő­

igazán o t t h o n o s ezekben a kérdések­

"Én j á t s z h a t n á m

Egy

amennyit

(...) Én nem tem

volt

a Kamara j á t é k o t

Vasgyárost,

Feuille-t,

Irén munka­

t a l á l u n k h a s o n l ó a n m ű v e l t és t á j é k o z o t t

I r é n sem

amikor

Feld

őrköd­ György,

tépettek

Ohne-t,

előadásait

megteremtet­

- adtam

és

e r ő m e t e n n e k az egy

higgye,

tisztaságáért,

nem

a magam

emberi

hölgy-

adom

akaratnak

érvényesülésé­

mivoltáért,

művészi

e r k ö l c s é é r t c s i n á l o m a Kamara j á t é k o t . " Noha a magyar módon

ennek

azonban

a

Strindberg Társaság

első

műsorára: játssz

a Júlia

Társaság nem

bemutatóin

magyarul

játszotta, Feld

te

volt

számára,

érdekes

választ.

A Thália

szerzői

is

bemutatott

"színpadhoz"

művét,

Irén S t r i n d b e r g n e k

kisasszony

mellett

Az

jutottak.

apát,

a

Thália

öt s z í n j á t é k á t

bemutatta

a t ű z z e l , a S z á m u m c. e g y f e l v o n á s o s o k a t

A

tűz­

hitelezők,

és a P a j t á s o k

c í m e : T á r s a k ) c. n é g y f e l v o n á s o s k o m é d i á t i s . A

Júlia

Reinhardt Linden) mássy

a Thália

egyáltalán

Kamarajátékok

Ne (mai

példa

műsorából

kisasszonyhoz

műsorán,

kabaréban.

még

hasonlóan

1902-ben

Magyarországi

Endre' i g a z g a t á s a

alatt,

a

a

Schall

Pajtások und

bemutatója 1911.

október

is

Rauch

Szegeden 19-én.

szerepelt (unter

den

volt, AlA

fordító

B a l a s s a ( G r ű n b a u m ) József v o l t , a S z e g e d és V i d é k e f e l e l ő s s z e r ­ k e s z t ő j e , s az ő á t ü l t e t é s é b e n j á t s z o t t a F e l d I r é n i s a d a r a 34 bot. A M o d e r n K ö n y v t á r - s o r o z a t b a n j e l e n t meg a S z á m u m , G ö m ö r i 35 Jenő fordításában. A H i t e l e z ő k és Ne j á t s s z a t ű z z e l k ü l f ö l d i hatásra kerültek

a Kamarajáték

műsorára. A b e r l i n i

Hebbel

Thea­

t e r j ó v o l t á b ó l m á r l á t h a t t á k e z e k e t az e g y f e l v o n á s o s o k a t a b u d a ... 36 pestiek. A Tháliában játszott szerzők közül C o u r t e l i n e , Wedekind, I b s e n , D ' A n n u n z i o , Sven L a n g e rajáték

bemutatói

során.

nevével találkozhatunk

Eduárd

Stucken,

m é g a Kama­

Björnsterne

Björnson,

H e r m a n n Bahr R e i n h a r d t m ű s o r á n i s s z e r e p e l t e k , ha nem i s a z o k k a l a műveikkel, amelyet a Kamarajáték Sven

Lange

Reinhardt tója,

Sámson

és D e l i l a

bemutatott.

c. t r a g i k o m é d i á j á n a k ,

színházában, a Deutsches Theaterben

s egy év m ú l v a , 1 9 1 1 . á p r i l i s

volt

1910-ben

az ő s b e m u t a ­

25-én, a Deutsches

Theater

s z o k á s o s v e n d é g j á t é k a s o r á n , a magyar k ö z ö n s é g i s l á t h a t t a a m ű ­ vet

a Vígszínházban.

kozott

Ekkorra

azonban

már F e l d

Lange d a r a b j á v a l , é s így az a h e l y z e t

újdonságnak

magyar

és n é m e t

előadását

szinte

Irén

állt e l ő , hogy e g y egyszerre

l á t n i B u d a p e s t e n . Hogy W e d e k i n d m ű v é t , a H a l á l t á n c o t te

i s bemutat­ lehetett

megismerhet­

a m a g y a r k ö z ö n s é g , s z i n t é n R e i n h a r d t n a k k ö s z ö n h e t ő . A Deutsches

Theater

1907. május

u t á n maga a s z e r z ő mára

a verses

14--iki

olvasta

részleteket

budapesti

előadása, a

Kamaraénekes

f e l az e g y f e l v o n á s o s t . F e l d Somlyó

Zoltán, a prózát K a r i n t h y

g y e s f o r d í t o t t a l e . (A mű n y o m t a t á s b a n 1 9 1 9 - b e n j e l e n t Andor kiadásában,

Irén szá­ meg

Fri­ Tevan

Békéscsabán.)

A K a m a r a j á t é k I b s e n - b e m u t a t ó i nem o k o z t a k m e g l e p e t é s t , h i s z e n Ibsen zeti

e k k o r r a már polgárjogot Színházban

Thália egy-egy

mellett

szinte

valamennyi

a Vígszínháznak

Ibsen-premierje.

lőadásában került

először

Modern

Könyvtár

Thália

Társaság v o l t

kell

egyik

nagy

drámáját

és a M a g y a r

A Rosmersholm

köteteként

jelent

bemutatták;

Színháznak

azonban

magyar n y e l v e n

a K a m a r a j á t é k e-

bemutatásra. meg

a

i s volt

1910-ben

Szintén a a mű, a

t a g j á n a k , B a l o g h V i l m á n a k f o r d í t á s á b a n . Meg

azonban i t t emlékeznünk

dégjátékáról

n y e r t a m a g y a r s z í n h á z a k b a n . A Nem­

E l e o n o r e Duse 1 9 0 7 - e s b u d a p e s t i

ven­

i s , amelynek során a Vígszínházban a Rosmersholm i s

színre

került.

Ez

Irénre, hiszen kalommal fel

az

előadás

feltétlenül

hatással

Duse a p é l d a k é p e . A nagy o l a s z

a Feld

Zsigmond

magyarországi

vezette

során

1892-ben.

Irén 1 9 0 0 - b e n

tet

"Azt mondják,

sajtó

- hogy

következtetést:

van

tehetségem,

nagy

Feld

első a l ­

Színkörben

igazgató kislányát megcsókolta. és a végső

művésznő

Városligeti

vendégszereplése

volt

lépett

Ekkor

Feld

leírja a történe­ - a közönség

tehetségem,

de é d e s

és a

Istenem,

én

nem i s c s o d á l k o z n á m r a j t a , h i s z e n a ' M ú z s a ' c s ó k o l t h o m l o 38 kon." Duse h í r e s s z e r e p e i t k é s ő b b i s s z e r e t e t t e l j á t s s z a . E l ­ sősorban

Gautier

M a r g i t o t , Nórát

és a R o s m e r s h o l m b a n

West

Rebe­

kát. A

Ha'mi

mintha ban

holtak

feltámadunk

Magyarországon

az

óbudai

irodalmi

Feld

Kisfaludy

Irén

mű

úgy

játszotta

Színházban

gourmandjainak" Mire

dításában .

c.

s z e r e p e l t ez volna

először.

bemutatták

már

a

f ö l t á m a d u n k c í m m e l , Goda G é z a

a Kamarajáték

műsorán

b é r i c C a h u e t és G a s t o n S o r b e t s

egy

for­

k i s egyfelvonásos, A l -

műve, A király u n a t k o z i k .

P á r i z s b a n m u t a t t á k be 1 9 0 9 . s z e p t e m b e r 3 0 - á n A n t o i n e Csehov Sirályát volna

1900-

"főváros

3 9

Szerepelt

gyüttes.

idáig,

a Thália közvetett

A kortársak

kezdeni

a

elbeszélése

Thália

gyenge társulat m i a t t .

h a t á s á r a v e s z i elő

szerint

működését,

de

Az 1 9 0 9 - e s , meg

Először

színházában

Hevesi

nem

ezzel

vállalkozott

nem

valósult

az e-

szerette erre

a

műsortervük­

ben i s m é t c s a k s z e r e p e l t a s z í n m ű . ^ A Tháliához hasonlóan, F e l d

I r é n sem

zárkózott e l a

klasszi­

kusoktól, s kísérletképpen, rekonstruált középkori színpadon tatta

be B y r o n K a i n

Mindössze rán,

pedig

volna, csak

három

az

hogy

négy

c. d r á m a i

az

új

magyar

Bárdos Artúr-féle

költeményét.

magyar szerző

ilyen

található

vállalkozások tehetségek

bemutatója

Kamarajáték

bemutatkozzanak.

volt

a négy

Új S z í n p a d m ű s o r a sem három

neve a l e g i s m e r t e b b . ső

színművét,

a

a Kamarajáték

nagyszerű

ha B á r d o s r é s z b e n e m i a t t a l a p í t o t t a meg A

magyar

szerzője

év

Magica

c.

alkalmat

műso­

kínáltak

(A T h á l i á n a k

alatt,

s nem

is

jobb

a

e b b ő l a s z e m p o n t b ó l , no­ a

színházat.) közül

Elsősorban mint regényíró

Laterna

mu­

Szederkényi

Anna

vált h í r e s s é . E l ­

egyfelvonásos

mimodrámát

a

Magyar Színház tűzte műsorára A másik itt

1911-ben.

két szerzőről , Kapós

Andorról

b e m u t a t o t t m ű v ü k ö n k í v ü l s e m m i t sem Bálint

hogy

Lajos,

túltengtek

egy

későbbi

Strindberg

legintellektuálisabb

sem

dű

i s szerephez j u t o t t a k ,

ténetek dán

sem

író,

"ádáz

ismernek.

Igazi

akiket

nagy

sikere,

ma

m á r az

a ma

"eltévelyedés" csak napjának Ludwig

jelenetét

egy a l k a l o m m a l

délutánján, Karl

játszották.

Ez

a

irodalomtör­

már

nem

Mindezt

mérlegre

darabok

csendes

éjszaka

Színház 43 emlékeztetett.

téve, a z t k e l l

nagyrésze

játszott

volt.

megfelelt

Súlyo­

t ö r t é n t : 1910. k a r á c s o n y

Városligeti

A m o l n á r és g y e r m e k e - e l ő a d á s á r a

2

másodren­

A n z e n g r u b e r n e k , a híres

Anzengrubernek A

még

nőgyűlölőt" . *

Sven Lange m ű v é n e k , a S á m s o n és D e l i l á n a k

sabb

tott

az

az

kifogásolta,

i g a z á n n a g y b a j , de s o k s z o r o l y a n

első

fiának,

azt

a magyar közönségnek

szereti

lett

Béláról,

tudni.*"''

értékelésében,

Ez m é g nem szerzők

volna

lehet

m ű v e i , noha

része

és T i m á r

c.

drámaíró

karácsonyi

halottak

napi

mondanunk, hogy a k i v á l a s z ­

az

irodalmi

kamaraszínház

szá­

m á r a . A r e n d e z é s és a s z í n é s z i j á t é k a z o n b a n m é g a jól k i v á l a s z ­ t o t t i r o d a l m i művet i s t ö n k r e t e h e t i . . . Rendezők, színészek Gellért L a j o s nagyon részletesen és szemléletesen leírja, nehézségek itt,

adódtak

a próbák során, m e n n y i v e l más v o l t

a

milyen helyzet

m i n t a Tháliában. Feld

beszélték

Irén meg

rendezésére

a

"kollektív

színház"

a szereposztást,

s

elvét

lehetett

fogadta

e l : közösen

vállalkozni

i s . A megnyitó darab próbáit kezdetben Feld

a

darab

Irén irá­

nyította, azután b e a v a t k o z o t t

G e l l é r t L a j o s és F ö l d A u r é l , a m ű 44 v é s z n ő b á t y j a i s , s ő t a j á t s z ó é s nem j á t s z ó s z í n é s z e k i s m i n d . É r d e k e s m ó d o n , egy n e v e t nem e m l í t G e l l é r t L a j o s v i s s z a e m l é k e z é ­ s é b e n , B r ó d y I s t v á n é t , a k i t p e d i g Az Ú j s á g , m i n t a d a r a b r e n d e 45 zőjét Kis ahol

említi.

Színkör,

Bródy a Magyar

rendezőként

ekkoriban Színház,

működött. Más

fiatal

rendező,

a g y ő r i , az a r a d i forrás

ugyan

nem

háta

mögött

a

színtársulat, említi

meg,

de

l e h e t s é g e s , hogy éppen állástalanul nevét a d t a a v á l l a l k o z á s h o z , vagy

ténylegesen

ő

rendezte

a darabot.

Nem

kizárható

azonban

az ú j s á g í r ó i t é v e d é s Föld zott

Aurél

sem.

újságíróként

a versenylovakkal,

dolgozott,

talán j o b b a n

de s z í v e s e b b e n

foglalko­

i s értett e z e k h e z . A s z í n é ­

s z e t h e z felesége révén még közelebb k e r ü l t ; S z i k l a i Szeréna

éne­

kesnőt v e t t e

vál­

e l , a k i a Magyar Színháznak v o l t t a g j a .

lalkozóként i g a z g a t t a dásai

közül

Strindberg:

többet

Később

a Városi Színházat i s . A Kamarajáték e l ő a ­ ő

rendezett:

Júlia k i s a s s z o n y

Stucken:

Ninon

de

L'Enclos,

(1910. X I I .3 . ) , Ibsen:

Ez u t ó b b i n a k e g y i k p r ó b á j á t t e k i n t e t t e meg

Rosmersholm

Bárdos Artúr, a k i ek­

kor

a S z í n j á t é k c. r ö v i d életű f o l y ó i r a t n a k v o l t a f ő s z e r k e s z t ő ­

je.

A próbáról

Bárdos

lesújtó

véleménnyel

v o l t , de a m i k o r

Feld

Irén, Gellért L a j o s tanácsára, szerződtetni szándékozta rendező46 nek, elvállalja a f e l a d a t o t . Gellért s z e r i n t a Rosmersholmot is

ő

rendezi,

bár

még

Föld

Aurél

k ő f a l o n túl é s a S á m s o n és D e i i l a zetésével

folynak.

Bárdost

nevével

kerül

b e m u t a t á s r a . A_

próbái azonban már

i s , Föld A u r é l t

Bárdos

i s dicséri

produkálnak.

a

ka:

j ó , pontos, s t í l u s o s

rendezést

kor

a r e n d e z ő r ő l m é g nem

n a g y o n í r t a k , h a c s a k v a l a m i nagy

ve­

kriti­

Ennél többet

ek­

baklö­

v é s t nem k ö v e t e t t e l , m i n t F ö l d a N i n o n de L ' E n c l o s

bemutatóján:

"A

látni a

s z í n p a d t ú l s á g o s a n s ö t é t v o l t , így nem

lehetett

sze­

r e p l ő k a r c á t , m é g k e v é s b é az a r c j á t é k o t . " Feld

Irénnek

Ha mi h o l t a k zett

két rendezése

ismert,

Csehov S i r á l y á t és

f e l t á m a d u n k c. m ű v é t á l l í t o t t a s z í n p a d r a . De

a színészek közül Gellért L a j o s

és G a r a s M á r t o n i s . Sok t e ­

h e t s é g e s e m b e r m e g f o r d u l t a K a m a r a j á t é k t á r s u l a t á n á l , de e g y i k sem

Ibsen rende­

v o l t o l y a n h a t á s s a l a t á r s a s á g r a és f ő l e g F e l d

sajnos Irénre,

hogy a Kamarajáték

önálló a r c u l a t o t

szerezhetett volna. A legna­

gyobb

Bárdos

lett

esélye

színházának

erre

szervezésével

Artúrnak volt

elfoglalva.

színháztermére pályázott, s amikor F e l d ződést b o n t

volna, Ö

de

is a

ő már

saját

Zeneakadémia

Irén e z t m e g t u d j a ,

szer­

Bárdossal.

Az ö n á l l ó s t í l u s k i a l a k u l á s á h o z személye m e l l e t t

nagyon f o n t o s v o l t a rendező

az i s , h o g y k i k a t á r s u l a t

melkedő művész hatása alá v o n h a t t a

t a g j a i . Egy-egy

az e g y ü t t e s t , v i h e t t e

az

a d á s t , m i v e l ezekben a d a r a b o k b a n abszolút főszereplőről már igen

beszélhetünk.

kie­ elő­ nem

A kritikák

tanúsága

szerint

eleinte

inkább

lelkesedésével,

ambicióival,

a k a r á s á v a l h a t o t t az e g y ü t t e s , m i n t s e m s i k e r e s j á ­

tékkal:

figyelemreméltó

"...

előadók

kifejtettek."

(...)

az

az

igyekezet,

melyet

az

4 B

Volt olyan

vélemény i s , amely igyekvő amatőrök p r ó b á l k o z á s á 49 hasonlítja össze a t á r s u l a t j á t é k á t . Később a P e s t i Hírlap

val

arról

ír, h o g y

mindig

végre

volt

művészek t a g j a i rosszul.

szerepeiket

i s a m ű v é s z e k , ami

nem

így. ^

1910. n o v e m b e r lámpaláz,

tudták

3

a

és 1 9 1 1 . d e c e m b e r

között

kétségtelenül

kiváló

a K a m a r a j á t é k n a k . Az e g y ü t t e s a k e z d e t i i d ő b e n a

próbák

hiánya

Később, egyöntetű

miatt

j á t s z h a t o t t inriiszooháltan és

vélemény

s z e r i n t , tisztességes,

sőt

többször nagy sikerű előadásokat t a r t a n a k . A

legtöbb

észrevették séget, és

Feld

fejlődést,

s a másfél

finom

több

a

dicséret

illette.

az e l m é l y ü l é s t .

év a l a t t

arcjátéka

tehetséges

Irént kellő

továbbra

nőtagja

volt

a

Kerülte

rutinra

i s fő

Játékán a

kritikusai mesterkélt­

i s szert t e t t .

erénye

maradt.

társulatnak.

Rajta

Simonyi

att

nem

k a p o t t , de c s a k F e l d

i s igen

zőkkel

halmozzák

gesebb

a nők

tek

tűnik

Dobos

(Mindketten Margit

Margit

később

volt

az

jelentős

Irént követhette a s o r b a n .

f e l a k r i t i k u s o k n a k , csak

e l . M e l l e t t e Dobos

közül.

tagjai.)

kívül

Mária

Akadémia elvégzése után került a Kamarajátokhoz. M i n d i g szerepeket

Nemes

Emi­

a szokásos a

jel­

legtehetsé­

a Magyar S z í n h á z n a k

először A király

unatkozik

let­

előadásán,

különös körülmények között tűnt k i . Mélyen kivágott derekú ruhá­ jának nem

egyik

válla

i s számított,

lámnak

minduntalan

így i s s i k e r t

b i z o n y u l t , mert

kritikát

kap,

a

Etel,

Búzás

előadásain

Júlia,

aratott.

következőkben

amilyenekkel

még

Harmos I l o n a a V á r o s l i g e t i a Kamarajáték

lecsúszott.

Feld

Horváth

Gizella,

alakítása

Ez a momentum jó olyan

Irén

Színház

i s többször

Ezután

sem

egyértelmű

már rek­

és

jó 3

dicsekedhetett. "''

é s a Magyar S z í n h á z

után

fellépett. M e l l e t t e Saláth Marosi

J ú l i a , F. Lányi

Irma

nevét említik legtöbbször a kritikák. A férfi

vezetőszínész

ló m i n ő s í t é s s e l tően

Pécsre

végezte

szerződik,

egyértelműen

Gellért

e l a Színművészeti majd

a

Thália

Lajos, a k i kivá­

Akadémiát. Ezt köve­

Társaságnál

i s működik. A

Thália megszűnése Mariházy radt

Gellértnek

rosszul

u t á n i s m é t v i d é k r e k e r ü l t , de o t t a n i

M i k l ó s , nem így

ú j í t j a meg jól

jött

Gellérttel, akinek

Feld

Irén

I r é n n é l Somlár kap nagyobb s z e r e p e k e t . után

gyar

Színház

jutalmul: ház

szí­

i s régi T h á l i á s .

műkö­

1911 szeptemberétől

E lehetőséget

Beöthy

Feld a

Lászlótól

Ma­

kapta

L á z á r Ö d ö n m e l l e t t K a r d o s v á s á r o l t a össze a M a g y a r S z í n ­

Feld

szágot,

kétségte­

K a r d o s Andor v i d é k i

a fővárosba, majd

szerződteti.

részvényeit.

volt ne

érkezett

járt

és e g y b e n l e g s i k e r e s e b b

Garas Márton

ma­

hasonlították

u g y a n k i f o g á s o l j á k , de

lenül ő a legtöbbet f o g l a l k o z t a t o t t n é s z i s . Somlár Z s i g m o n d , dése

a j á n l a t a , s ő sem

j á t é k á t Törzs J e n ő j é v e l

ö s s z e . A túl s z é l e s g e s z t u s o k a t

direktora

s z e r z ő d é s é t . A munka n é l k ü l

Földes

Dezső

Irén partnereként.

s

szinte

fordult

volna

nincs meg.

már Pesti

az

Uránia

Színházban

K á l m á n 1888

olyan

város,

1911-ben

Makó

óta j á r j a

amelynek Lajos

isott az o r ­

színtársulatában

szegedi

társulatának

volt

t a g j a , de n é h á n y s z o r f e l l é p e t t a K a m a r a j á t é k e l ő a d á s a i n i s .

Sőt

fordítóként

(Mikor

is

bemutatkozott,

az új b o r f o r r )

az ő f o r d í t á s á b a n

Szép s i k e r e k e t a r a t o t t néhány pett

év óta v o l t a k

Björnsterne adta

Björnson elő

az

együttes.

V a d n a i A n d o r é s D a r v a s E r n ő , bár c s a k

a pályán. A n t a l f f y

S á n d o r két s z e r e p b e n

lé­

f e l ; később híres színésze l e s z Bárdos Artúrnak. Ö a m i n i s z ­

tériumot hagyta

o t t a színpadért. Rajtuk

egy-egy szerepre

k í v ü l több s z í n é s z

szerződött, azután végleg

első színpadának

az

Új

Színpadhoz

anyagi

gondokkal

erőssé­

E r n ő , Garas M á r t o n , G e l l é r t L a j o s , Harmos I l o n a ,

Harsányi

Rezső,

Nagy

M á r i a . De

mások

Pesti

otthagyták

a

Antalffy

szerződtet­ Feld

Darvas

Margit,

szerződnek:

küzdő

Ezért

Sándor,

is

sorra

A sokszor

játszott

is indult.

feltételekkel, emelkedő fizetéssel t u d j a

a színészeket.

gei

kezdte e l

társulatát s z e r v e z n i , amely minden e s t e

é s n e m c s a k i r o d a l m i , hanem t ő k é s v á l l a l k o z á s n a k Bárdos jobb

csak

eltűnt.

Az e g y ü t t e s e g y s é g e s m a r a d t , amíg B á r d o s A r t ú r nem

ni

rnűvét

Kálmán, Saláth E t e l ,

Kamarajáték

süllyedő

Simonyi hajóját

(Somlár,

Földes, került.

Dobos M a r g i t ) ,

De F e l d

Irén ú j j á s z e r v e z t e a m á r s z i n t e m e n t h e t e t l e n

felélesztette pa

ismeretlen

s így az e g y ü t t e s

léte v e s z é l y b e

Kardos,

társulatot,

a Kamarajátékokat. Ekkor, egy-két kivétellel, színész

társult

hozzá:

Arany

Olga,

Foglár

csu­

Lenke,

Kapossyné

Anna,

P.

Karádi

A r a n k a , Kun

S.,

Kunossy

Ella,

Marosi

J ú l i a , M i k l ó s E l e m é r , M o l n á r J ó z s e f , S á n d o r N e l l i , Sár F., si,

Szentirmay Ezeket

Béla, Vitéz

a neveket

Sebe-

Róbert.

olvasva,

nem

i s lehet

azon

csodálkoznunk,

hogy Bárdos k o n k u r r e n s színházával szemben a K a m a r a j á t é k csak

ne­

hezen t u d érvényesülni. A Várszínházban Feld

Irén megkapta

minisztériumtól, felborított

u g y a n e g y évre a Z e n e a k a d é m i a K a m a r a t e r m é t a

de

mindent.

Bárdos

Artúr

Feld

Irént

dost

a miniszter.

rést

visszautasította, mert

nek s z ü k s é g e v o l t re.

az

A Zeneakadémia

igénye

államtitkár

a

helyiségre

támogatta,

az a k a d é m i a

operaszakos

a t e r e m r e , mint nélkülözhetetlen

lesújtó

Először

volt

a

direktornő

azt tervezte,

Sven L a n g e - d a r a b s i k e r t

hogy

ké­

növendékei­

gyakorlóhely-

arat,

s z á m á r a , de nem

a Városligeti

hetente

A V á r o s l i g e t k ö z ö n s é g e a z o n b a n nem

keseredett

Színházban,

ha

kétszer előadásokat

tőség. kötni

Ekkor

Feld

t á m o g a t t a e z t az e l k é p z e l é s t ,

Irén már csak feltételes alapú

színészeivel.

szünteti

Ha

a Várszínházban

a Kamarajátékot.

Gellért

kétszer, köznapokon, m i k o r

Lajos

i s sikerült

Várszínház

dolgozó

megkapni

hétvégi

Nemzeti

3 3

rosszul

sem

volt

lehe­

szerződést t u d

lesz

publikum,

meg­

emlékezik,

hogy

t a r t o t t előadá­

Az, hogy s z o m b a t r a és v a s á r ­

a s z í n h á z a t , sok m i n d e n r e

üzemeltetése

Színháznak

sem

a N e m z e t i S z í n h á z nem

s o k a t , játszottak a V á r s z í n h á z b a n . napra

a

tart.

így a K a m a r a j á t é k s z á m á r a a V á r s z í n h á z m a r a d t , m i n t u t o l s ó

a

Bár­

igazgatója azonban mindkét

5 2

A hír el.

említett

még

az

állami

kifizetődő.

rávilágít:

szubvencióval

E z é r t nem

i s a-

k a d t b é r l ő j e s o h a h o s s z a b b időre a s z í n h á z n a k . Elsősorban a b u d a i a k

látogatták a színház előadásait,

Pestről külön kirándulás v o l t ni

kellett

a

hídon

és

a

á t j ö n n i , nem

siklón

beszélve

i s . A Kamarajáték

hiszen

arról, f i z e t ­ nézői

pedig

n a g y r é s z t a b b ó l a t á r s a d a l m i r é t e g b ő l k e r ü l t e k k i e l s ő s o r b a n , amelynek ezek a kiadások

i s számítottak.

A Várszínház e m e l l e t t

a kamaraszínházi formának

H á r o m e m e l e t e s n é z ő t e r e v o l t , p á h o l y o k k a l : 1200

sem

kedvezett. 54 néző ü l h e t e t t l e .

A Magyar Művészeti Almanachban m e g j e l e n t s t a t i s z t i k a szont

csak

546

hely

lenne,

e l t é r é s o k a az l e h e t ,

s ebből

i s 156

szerint v i ­

a páholyokban.

h o g y ez u t ó b b i a d a t c s a k

5 5

a földszinti

l y e k r e v o n a t k o z o t t . M é r e t e i n é l f o g v a a s z í n p a d sem

volt

Az he­

alkalmas

az e g y f e l v o n á s o s m ű f a j r a . A V á r s z í n h á z n a k 18 m é t e r h o s s z ú é s 1 2 , illetve

7 méter széles t r a p é z a l a k ú színpada

Emiatt bált

olyan

színpadon

Feld

Irén, a k e z d e t i

darabokat sem.

van.

néhány előadást

bemutatni,

a m e l y e k nem

Björsterne

Björnson M i k o r

Ilyen

5 6

kivéve, megpró­

hatnak

rosszul

nagy

az új b o r

forr

c. m ű v e , a m e l y e t K o l o z s v á r o t t a N e m z e t i S z í n h á z m u t a t o t t be f e b r u á r j á b a n . De C s e h o v S i r á l y a , T i m á r Béla A munka és P a j t á s o k c. m u n k á j a sem

Strindberg

egyfelvonásos kamaradarab, a nagyszínpad

e l ő n y e i t jól k i l e h e t e t t

aknázni ezek bemutatásakor.

A Várszínházban, ahogyan siker

ez

várható

volt,

csak

az

erkölcsi

szerződött a társulat mellé. Közönség n i n c s , s o k s z o r a k i ­

szolgáló személyzetnek játszottak. A fizetés i s b i z o n y t a l a n Feld

Irén csak

Emiatt

lazult

kisebb

előlegeket

a fegyelem

tudott

i s , volt

munkába állni. "Valamiből

olyan

élnem k e l l "

fizetni

vidéki városban vendégszerepelt F e l d egyházán, a

volt,

- védekezett.

a városoknak

össze"

Talán ä l e g a l k a l m a s a b b 543

személyt

tudott

volt

5 7

néhány

Irén i f j ú m ű v é s z e i v e l . N y í r ­

Hódmezővásárhelyen

Ezeknek

helyett.

Ezután még

és A r a d o n szintén

a nyíregyházi

befogadni.

i s e r r e az e l l e n t m o n d á s r a : " F e l d

mutatkozott

nagy

az a r a d i b a n é s a n a g y v á r a d i b a n e z e r n é l t ö b b e n

helyet. utal

Nagyváradon,

Kamarajáték.

gázsi

lett.

t a g , a k i kénytelen

Az u t o l s ó e l ő a d á s t m á r c i u s 3-án t a r t o t t á k .

be

1910

volt,

színházuk

foglalhattak amely

"mind­

A Hódmezővásárhely

c. l a p

Irén m ű s o r á n a k a z t a r é s z é t

hozza magával vidéki k ö r ú t r a , a m e l y n e k nagyobb színpadon és tága58 s a b b n é z ő t é r e n i s megvan t e l j e s h a t á s a . " így S t u c k e n N i n o n de L ' E n c l o s , Csehov S i r á l y

és S t r i n d b e r g P a j t á s o k c. d r á m á j á v a l

lép­

tek a közönség elé. Epilógus Az

utolsó

Kamarajáték-előadásra,

c.

drámai

epilógusára

a

Ibsen

Budapesti

Ha

mi h o l t a k

Színházban

Z s i g m o n d 1912 e l e j é n ( I . 2 4 - é n ) az e g y k o r i

került

feltámadunk sor.

faszínház helyén

Feld emelt

koszínházat, a Városligeti

Színkört

a névre,

megszabadulni

talán

így

akarva

(Színházat) attól

kereszteli a rosszul

városligeti jelzőtől, a m e l y e t s o k s z o r negatív értelemben tottak tett

színházára

terem,

mást, csak

és m ű k ö d é s é r e .

hiszen

1200

De ez sem

férőhelyes.

a papa s z í n h á z a m a r a d ,

ha ismét meg

m ű f a j j a l . Az e r e d e t i l e g

vezett

japán színésznő

Hanako

csengő ragasz­

kamarajátszásra

Irén a z o n b a n nem

ezzel a mostohán k e z e l t bemutató

erre

épí­

választhat

akar

próbálkozni

október 9 - r e

játéka m i a t t

egyre

ter­

toló­

d o t t , s c s a k október 1 3 - á n , s z o k a t l a n színházi napon, h é t f ő n k e ­ rült b e m u t a t á s r a . E g y e l ő r e két e s t é r e j á t é k o t , de az o l a s z ka

után

már

nem

26-án lépett

ígérte a s z í n h á z a K a m a r a -

átváltozóművész, Orestes Domini

került

műsorra.

Feld

Irén

vendégjáté­

legközelebb

október

f e l i s m é t , Raupach A m o l n á r és g y e r m e k e c.

színmű­

vének M á r i á j á t f o r m á l t a meg... A k á r s z i m b o l i k u s n a k i s f e l f o g h a t ­ j u k e z t a műsort. A Kamarajáték előadása csak helypótló még a n n a k

sem

i g a z á n j ó . így már o k t ó b e r 2 6 - á n meg

ni a h a l o t t a k

napján szokásos d a r a b

A Kamarajáték

hatása

Történeti

kellett

lehet

felváltották a s i ­

k e r e s b e m u t a t ó k , s a sajtó egyértelműen dicsérte súlyosabban

esett

latba,

közönséggel e l f o g a d t a t n i , ismertek.

n o s , nem Stucken-,

azonban

irodalmárainak,

de

L'Enclosból

L e g j o b b a n a vidéki fogadtatásáról. s

szerzőket

akartak

emlékezetes

előadások

ha

Itt

nézőinek

próbáját.

Az

a művek

emberek

a legközelebb

a kor

jól m e g c s i n á l t s z í n m ű v e k h e z .

moziszkeccset

i s rendezett

Feld

kri­ a fi­

diva­

(Később Irén.)

lapok őszintesége árulkodik a Kamarajáték

nincs

színészek

álltak

a sem

i s , saj­

és a Björnson-bemutatót kísérték n a g y o b b

Talán ezek

tos irányzatához, a f r a n c i a

ban,

színészeket

a k i k j ó s z e r é v e l még N é m e t o r s z á g b a n

Voltak

a Lange-

gyelemmel. Ninon

olyan

a

a z o k k ö z ü l , a m e l y e k k i á l l t á k több g e n e r á c i ó s z i g o r ú

tikusainak,

a

hogy

nem

egyértelműen

az e l ő a d á s o k . A k e z d e t i b i ­

z o n y t a l a n s á g o t és a s o k s z o r i k é s z ü l e t l e n s é g e t

voltak

kezde­

á t t e k i n t é s ü n k b ő l k i d e r ü l t , hogy a K a m a r a j á t é k i r á n t

a z z a l magyarázni, hogy gyengék v o l t a k

Az

de

előadásait.

m u t a t k o z o t t i g a z á n s z é l e s é r d e k l ő d é s . E z t nem

is.

volt,

olyan

jönnek

nagy

választék, mint a főváros­

vendégszerepelni,

különösen,

ha

Budapestről,

a

színházba járók

jól m u t a t j á k az a k k o r i "A

közönség b i z o n y o s

megjelennek.

Ezek

a

feljegyzések

átlagember viszonyát a modern

r é s z e s e m m i k é p p e n sem

irodalomhoz:

á r u l t a e l a z t az é r e t t ­

s é g e t , a m i v e l egy S t r i n d b e r g d r á m á t h a l l g a t n a k meg.

Zaj, nyugta59

l a n vidámság, köhécselés, p i s s z e g é s . . . U n t a t t a őket S t r i n d b e r g . " Csehov a

Sirályának

kritikusok

egy

fogadtatására

része

Csehov r e m e k é t . I l y e n

mi

i s * unalmasnak

sem

j e l l e m z ő b b , hogy

és d r á m a i a t l a n n a k

k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t s z i n t e b á m u l a t o s és

dálatos, hogy e n n y i i d e i g de t o v á b b

jutott,

m i n t nagyhírű

s talán

elődje.

akaratla­

N e v é t és v á l l a l k o ­

z á s á t , a Kamara játékot m é g s e m övezi az a m e g b e c s ü l é s , m i n t jéét. I g a z , a Thália iskolát t e r e m t e t t , dor

cso­

fennállt a vállalkozás.

F e l d Irén a Thália Társaság n y o m á n i n d u l t , nul,

még

tartja

tagjai

előd­

közül Hevesi

Sán­

és L u k á c s G y ö r g y n e m z e t k ö z i e l i s m e r é s t i s k i v í v m a g á n a k , s z í ­

nészei közül néhánynak

a magyar s z í n h á z t ö r t é n e t

legfényesebb

jain

mégis

sem r e n d e l k e z e t t

csillog

n e v e , de

...

műsorral, innét

tatlanul

h a l l g a t n a k ) , kiváló f i a t a l

zülük

nem

emelkedett

Ennek a m é l t a t l a n

indul

A Kamarajáték

gyengébb

senki

Bárdos

hogy

magasra,

mint

apja

színházától.

A Kamarajáték

közben

i s többször

fellépett

rossza

és A b e t y á r k e n d ő j e

Feld

Törzs

1911/12-es

igazán évadja

Zsigmondnál,

eset."^ nívós el

és m ű v é s z e t t e l

Valóban

irodalmi

kell

különös.

program,

hallgatni,

ha

s bele

elszakad­ előtt,

például

a z t írja: "Különös

a színház. Egyik végén a pénztár, a másikon a színpad kezdődik

3enő.

A

de falu

c.népszínművekben.

Igaza van Kárpáti Aurélnak, a m i k o r tel

kö­

e g y i k oka b i z o n y á r a a z , h o g y

a társulat igazgatója, F e l d Irén, sohasem t u d o t t ni

őróla i s m é l ­

s z í n é s z e i v o l t a k , még ha

olyan

hallgatásnak

(igaz,

lap­

végződik,

S hiába

a

a nézők sem

lehet

ami

nem

jószándék, nem

jönnek,

fogni

...

is a

ilyen

Üzlet­

legrosszabb

a lelkesedés, a be

kell

zárni,

vállalkozásba.

Jegyzetek "'"Almási M i k l ó s : A d r á m a f e j l ő d é s ú t j a i , Bp. 1 9 6 9 .

épület

273.

2

B é c s y T a m á s : A d r á m a l é t e l m é l e t é r ő l , Bp. 1 9 8 4 . 2 5 1 .

^Strindberg: szerk.

Előszó

a

Júlia

kisasszonyhoz.

I n : A naturalizmus,

C z i n e Mihály, 1967. 216. s k k .

4 színház

A

5

világtörténete.

19B6.

II.

Staud

G é z a : Max

^A

I - 1 1 . , főszerk.

Hont

Ferenc,

461. sk. Reinhardt,

Bp. 1 9 7 7 . 70.

k l a s s z i k u s feldolgozások

közül

a leghíresebb

a Kammerspiele

színpadán: Arisztophanész: Lüzisztraté, Goethe: C l a v i g o Molière: A képzelt b e t e g 7

Az

Bp.

új s t í l u s t f o k f é l e k é p p e n n e v e z t é k és n e v e z i k

vígszínházi, realizmus"

naturalista,

elnevezést

(1908)

(1916)

társalgási.

Magyarországon

Mészöly

ítéli a l e g j o b b n a k :

Tibor

a

"belső

Színház a század kü­

s z ö b é n , Bp. é . n . 1 9 . g A Thália Társaság t a g j a i gyar

Színházban

mennyi b u d a p e s t i Giza p e d i g 9

Gellért

határozta Mór:

nagy s i k e r e i t

József t a g j a

szemmel,

e l , hogy m e g ú j í t j a

Bp.

Ermete Z a c c o n i , magyar

Eleonore

Élő d r a m a t u r g i a , "'""'"Feld kell.

Zsigmond

Spácán

színigazgató

nyomán k i a d j a

a többi o l a s z

Gustavo S a l v i n i ,

rendezésben

művének

született, emlékiratai,

F e l d O l g a , Bp. 1 9 3 8 .

F e l d Z s i g m o n d i.m. 7 1 .

alkalmával

a m a g y a r s z í n j á t s z á s t . L. Ernete

Novelli,

G é z a : K ü l f ö l d i hatások és

dramaturgiában,

adatait Pozsony Feld 7.

Ditrói

színművész i s

G y á r f á s M i k l ó s , Bp. 1 9 6 3 .

önéletrajzi

Valójában

Z-sigmond

szerk.

Mészáros

1 9 5 8 . 9. s k k .

Duse. V ö . S t a u d

színjátszásban,

Ma­

vala­

aratja.

bécsi vendégjátéka

K o m é d i á s o k , h . n . é . n . 44. De Magyarországra:

lesz szinte

i s beleértve;

a Vígszínházban

hogy D i t r ó i Mór R o s s i

ellátogatott a_

Kürti

színháznak, a Nemzetit

Lajos: Nyitott

"^Ismeretes,

közül Törzs Jenő, Huszár Károly a

játszik,

néhol

106. korrigálni

megyében.

Zsigmond

hn :

L.

Feld

elbeszélése

1 3

Budapesti

1 4

Budapest

1 5

Pesti

1 9 0 0 . I V . 19.

Napló 1900. I V . 22.

^Budapest 1 7

H í r l a p 1 9 0 0 . I V . 19.

Nyugat

i . s z . u.o.

1910. I . 269.

18 Feld

Z s i g m o n d i.m. 7 1 .

19 Az a p a , F e l d Z s i g m o n d úgy ír, m i n t h a Színház t a g j a k é n t nem

1907 n y a r á n Irén a M a g y a r

lépett v o l n a f e l színházában. Ekkor azonban

jelölték a Magyar Színpadban m . v . - v e l ennek tényét. A

gyar Művészeti Almanach

sem s o r o l j a

erre

az é v r e

Ma­

Irént a s z í n ­

ház t a g j a i

k ö z é . De az előző és k ö v e t k e z ő é v e k b ő l s i n c s semmi

adat

hogy I r é n s z e r z ő d ö t t t a g l e t t

arra,

h á z b a n . Egy b i z o n y o s , fils

volna

a Magyar S z í n ­

1 9 1 6 - b a n v e n d é g k é n t f e l l é p e t t i t t Dumas

A k a m é l i á s h ö l g y c. s z í n m ű v é b e n .

2 0

Budapest

2 1

Az

1 9 0 8 . I V . 1 3 . és P e s t i

N a p l ó 1 9 0 8 . I V . 13.

Újság 1910. I I . 1 1 .

2 2

P e s t i Hírlap 1910. I I . 1 1 . 23 Független Magyarország 1910. I I . 1 1 .

2 4

N y u g a t 1910. I . 269.

25 1911.

á p r i l i s 1 6 - á n az U r á n i a S z í n h á z b a n v o l t

L á s z l ó A n n a : H e v e s i S á n d o r , Bp.

1973.

a b e m u t a t ó , <-

105.

26 Kosztolányi Bp.

Dezső: Júlia k i s a s s z o n y ,

1978. I . 227.

27 Kosztolányi D e z s ő : 2 8

Budapest

i . m . uo

1910. I I .

11.

i n : S z í n h á z i esték

I -11 . ,

K o s z t o l á n y i D e z s ő : i . m . uo. N y u g a t í . sz . uo. "'"'"Kosztolányi D e z s ő : i . m . uo. 32 Független Magyarország i . s z . uo. ^Gellért

L a j o s : i . m . 80. s k .

34 Vö.

Gulyás

Pál:

1 1 5 0 . és S z e g e d

Magyar

írók

élete

és V i d é k e 1 9 1 1 . X.

és

munkái,

Bp.

1939. I .

1 9 . és 2 0 .

35 Strindberg: 3é)

A

berlini

S z á m u m , Bp. 1 9 1 1 . ( M o d e r n K ö n y v t á r Hebbel Theater

dégszerepelt tetteken

a Magyar

5 7

Ibsen:

Színházban.

kívül Hebbel:

sége, S t r i n d b e r g :

Az

Rosmersholm.

dégjátéka

1908. április

Mária

55.sz.)

10. és 1 6 . k ö z ö t t

Műsorán

Magdolna,

szerepelt,

ven­

az e m l í ­

Shaw: War r e n n e

mester­

erősebb. Eleonore

Duse

és o l a s z

a Vígszínházban, 1907. I I I .

társulatának

ven­

23.

38 Feld

I r é n : A két c s ó k , Magyar Z s i d ó n ő 1 9 0 0 . 7. s z . 5.

39 Kövessy még

Albert

négyszer

társulata

játszotta

1900.

az

április

Ibsen-művet.

Józsefet,

a Nemzeti Színház későbbi

zők.

Alpár

Vö.

Ágnes:

Az

15-én A

erősségét

óbudai

mutatta

be

főszerepben

Kisfaludy

és

Pataky

láthatták

a né­

Színház

műsora,

(1904-1908).

Levelek

(kézi r a t ) . 40 Staud

Gé Z3:

i.m. 109. és Thália

és d o k u m e n t u m o k , házi 15.

Intézet-MTA

vál. és s z e r k . :

Gábor

Lukács

és

Archívum

É v a , Bp.

Könyvtár,

Magyar

Szín­

1988. 25. és a

jegyzet.

^Kapos

Andor:

Balint in:

Társaság

Élő

Lajos:

A t a n i tó,

Bp.

Kísérletek

dramaturgia,

és

szerk.

1911.

(Modern

kudarcok, Gyárfás

Könyvtár

Kamara j á t é k Miklós,

Bp.

35.

sz.)

társulat, 1963.

77.

4 3

Nemcsak

a Városligeti

S z í n h á z b a n , de a M a g y a r S z í n h á z b a n i s

előadták a század elején E r n s t 4 4

Gellért

Lajos

Raupach művét h a l o t t a k

napján.

i.m. 76.

4 5

A z Újság 1910. X I . 13.

4 6

Gellért Lajos

4 7

Egyetértés

1910. X I . 20.

4 8

Egyetértés

1910. X I I . 20.

i.m. 77.

4 9

Pesti

H í r l a p 1910.. X I . 2 0 .

5 0

Pesti

Hírlap 1 9 1 1 . I . 15.

5 1

Az

Ú j s á g 1 9 1 0 . X I I . 4. Ebben v a n a l e g j o b b p é l d a Dobos M a r g i t

túldícsérésére. 5 2

Gellért Lajos

i.m. 82.

5 3

Gellért Lajos

i.m. 84.

5 4

C l a u d e r n é V l a d á r M a r g i t : A V á r s z í n h á z t ö r t é n e t e , Bp. ( T a n u l m á n y o k B u d a p e s t m ú l t j á b ó l . X.)

3 5

M a g y a r M ű v é s z e t i A l m a n a c h az 1 9 1 3 . é v r e , s z e r k . Bp.

1913. 114. A forrás T h i r r i n g

tisztikai

é v k ö n y v e , Bp.

5 6

C l a u d e r n é Vladár M a r g i t

5 7

Gellért Lajos

5 8

Hódmezővásárhely

3 9

Nagyváradi

6 D

Kárpáti

1944.

14. Incze

Henrik,

Gusztáv: A magyar városok

1912. i.m. uo.

i.m. 84. 1912. I V . 10.

Napló 1912. I V . 13.

A u r é l : A s z í n h á z d r á m á j a , Bp. 1 9 4 7 .

13.

sta­

M e l l é k l e t A)

SZÍNLAPOK

Uránia

Színház

Kamarajáték 1910. február

10-én

A jó e r k ö l c s ö k S z a t í r a . írta: H a r t l e b e n E r i c h Ottó Ford.:

Balogh

Vilma

Rêvera R i t t a

-

Feld

Stierwald

Frigyes

-

Forgách

B e r t a , szobaleány

-

Huszár

Júlia

Irén Sándor Erzsi

kisasszony

Naturalisztikus

szomorújáték

írta: S t r i n d b e r g Ágost Ford.: Júlia

Bálint

Lajos

kisasszony

Feld

Irén

Jean

Földes

Dezső

Chri s t e l

Harmos

Ilona

Országos Zeneakadémia

Kamaraterme

Kamarajáték. Megnyitó előadás. 1910. november A nagy t é t Színmű 3 félvonásban

12

A

írta: D i d r i n g

Ernő

Ford.: Janovics

Pál Somlár

bíró

Zsigmond

Hjalmár, a f i a

Gellért

Signe

Feld

Ivar

Garas

Márton

A

Mikes

Károly

gyógyszerész

Irén

A gróf

Szécsi

Szobaleány

Búzás

1910. november

Lajos

Dezső Júlia

19

A szegfű Dráma 1

felvonásban

írta: Simoni

Renato

Ford.: Adorján

Andor

Giulio

Garas

Gigi

Szécsi

Ninetto

Gellért

Checco

Mikes

Ida

Simonyi

Nine

Búzás

Rendőrtisztviselő

Antalffy N i n o n de Tragikomédia

1

L'Enclos felvonásban

írta: Stucken Ford.: Karinthy

Eduard Frigyes

Márton Dezső Lajos

Károly Mária

Júlia Sándor

Chateneuf Villiers

Garas

abbé

Márton

Kemenes G é z a

lovag

De l a G a r d e

Szemere

Drammond

Szécsi

Créqui Paul

lovag

Antalffy

márki

Somlár

Scarron

Françoise

Dezső

Zsigmond

Simonyi

Scarron

N i n o n de L ' E n c l o s

Feld

Ferté

Rajna

báróné

Mária

Irén Margit

Baupré

Gellért

Madame B a u p r é

Búzás

Júlia

Virginie

Dobos

Margit

Guillomette

Szegedi

Petitot

Horváth

Jean

Cseh I v á n

Házaló

Darvas

Lakáj

Zsolt

Lajos

István

Ernő

1910. november 26. A király Vígjáték

unatkozik

1 felvonásban

í r t á k : A l b é r i c C a h u e t és G a s t o n

Sorbets

A király

-

Gellért

Lajos

A kamarás

-

Szécsi

Florette

-

Dobos M a r g i t

Az a n a r c h i s t a

-

Horváth

Dezső

István

1910. december A modern írta: Ford.:

3.

férj

Courteline Balogh

Vilma

úr

Horváth

István

Ledoux

Gellért

Lajos

Egy

Júlia

kisasszony

Naturalisztikus í r t a : A. Ford.:

szomorújáték

Strindberg

Bálint

Lajos Feld

Irén

Jean

Apor

Sándor

Christel

Dobos M a r g i t

Júlia

kisasszony

1910. december

18

Rosmersholm Dráma 4

felvonásban

írta:

Ibsen

Ford. : Balogh

Rosmer

Johannes

Vilma Kardos

West Rebeka

Feld

Kroll

Somlár

Brendel 92

Ulrik

Andor

Irén

Gellért

Zsigmond Lajos

Mortensgard

Darvas

Helsethné

Dobos M a r g i t

1910. december Csöndes

25.

éjszaka

Karácsonyi

jelenet

írta: Arzengruber

Károly

Ottó

Gellért

Stella

Feld

Grete

Szegedi

Hart

Darvas

Eme

Simonyi

Ezt

Lili Ernő Mária

tűzzel

Strindberg

F o r d . : Forbáth apa

Irén

1 felvonásban

í r t a : A.

Az

Lajos

követi

Ne j á t s s z a Komédia

Ernő

Sándor Somlár

Zsigmond

A fiú

Gellért

Lajos

Krisztina

Dobos M a r g i t

Axel

Kardos

Adél

Simonyi

Andor Mária

1911.

január

7.

A hitelezők Tragikomédia 1 felvonásban í r t a : A. S t r i n d b e r g Ford.: Mohácsi

Jenő

Adolf

-

Gellért

Thekla

-

F e l d Irén

Gusztáv

-

Kardos Andor

Az ö r e g

Lajos

méltósága

írta: G u s t a v Wied Ford.: Kelemen Az ö r e g

báróné

Mária F. L á n y i

Irma

Helmuth

Somlár

Alv i l d a

Feld

Karen

Dobos M a r g i t

Scheie

Alex

Irén

Földes D e z s ő / F e k e t e J. C l . 21.)

Marcani

Gellért

A

Saláth

felesége

Jansen

kisasszony

Az

intéző

Lajos Etel

Simonyi Poor

Nis

Zsigmond

Mária

Miklós/Barcsay ( I . 21.)

Arányi

Dezső

Jörgensen

Várkonyi

Klauman

Szendrő

K I a u m a nné

Szilágyi

Klaumann Klaumann

Ella

Parányi

Teréz

Halász

Ernő Imre Berta P.

B.

1911.

január 28.

A kőfalon túl Színmű 3 felvonásban í r t a : H. S z e d e r k é n y i Magda

-

Anna

F e l d Irén/Major I l o n k a ( I I . 11.)

Juci

Simonyi

Viki

T ö r ö k Emmy

M a r i ska

Hattay

Marica

Bardócz

Szabó

Mária

Adrienne Krisztina

Saláth

Irén

Kovács

Ráday

Fejedelemasszony

Mátyás

Etel Ilona Vilma

Sveszter

Antónia

F. L á n y i

Szentesi

tisztelendő

Gellért

Irma Lajos

Ilona

Dobos M a r g i t

Rózsi

Kálmán

Rózsi

P ír o s k a

Mátrai

Margit

Egyik

lány

Menczer

Másik

lány

Győry

Etel

Ilona

1911,, február 18. A tanító í r t a :: K a p ó s

Andor

A

tanító

Somlár

Zsigmond

A

felesége

Saláth

Etel

Riza

T ö r ö k Emmy

Jenő

Pa 'ányi

Margit

Galambszeghyné

Simonyi

Mária

Thermidor k i l e n c e d i k e Kép a f r a n c i a

A

után

forradalomból

írta: Freyman

Károly

Ford.: Balogh

Vilma Feld

grófnő

Irén

Börtönőr

Darvas

Szolga

Sugár

Chevalier

Vadnai

Márki

Szathmáry Ferenc

Az é r z ő

Ernő

lélek

Vígjáték 1 felvonásban írta: Bahr Hermann Ford.: Balogh

Vilma

Ross E r v i n d r .

Szathmáry Ferenc

Linczer

Gellért

Drach

Leó d r .

Dobos

Helén

Lajos

Margit

Kállai

János

1911.

március

5.

Sámson és D e l i l a Tragikomédia 3 felvonásban í r t a : Sven Ford. Karinthy

Lange Frigyes

Krumbak

Gellért

Péter

Lajos

Dagmar

Feld

Lóri

Saláth

Etel

Meyer

Somlár

Zsigmond

Színházigazgató

Darvas

Ernő

Dücker

Földes

Dezső

Lundberg

Sólyom

1.

Simonyi

2.

díszítő

Irén

Zent a i

díszítő

Fővárosi Városligeti 1911.

Színház

á p r i l i s 5.

Sámson és D e l i l a Tragikomédia 3 felvonásban í r t a : Sven Ford.: Krumbak

Péter

Karinthy

Lange Frigyes Gellért

Lajos

Dagmar

Feld

Irén

Meyer

Kabók

Színházigazgató

Darvas

Dücker

Szász

Lundberg

Káróly i

Kristenzen

Garai

Mog en sen

Kalocsai

ül sen

Kovács

Laura

Károlyi I .

m.v

Ernő

1. d i s z í t ö

-

Nagy

2. d í s z í t ő

-

Makk

Színésznők, színészek,

Kamarajáték 1911.

díszítők

a Várszínházban

november

19,

Strindberg-Wedekind-est I. A király Vígjáték

unatkozik

(elmaradt)

1 felvonásban

í r t á k : A. C a h u e t és G.

Sorbets

A király

Pesti

A, k a m a r á s

Vadna i

Florette

Feld

Az

Földes

anarchista

Az e l ő a d á s t K a r i n t h y F r i g y e s

Kálmán/Gabányi ( X I . 26.)

Irén Dezső

konferansza

II . Számum Keleti

kép 1 felvonásban

írta: S t r i n d b e r g , f o r d .

Gömöri

Biskra

Feld

Irén

Joussef

Vajda

Guimard

Gellért

Jenő

előzi

meg

Haláltánc Három j e l e n e t . írta: Frank

Wedekind

F o r d . : S o m l y ó Z o l t á n és K a r i n t h y Casti Piani Malchus König

Frigyes

Gellért

márki

Lajos

Harmos

Elfrida

Ilona

Vadna i

úr

Feld

Liziska

Irén

Horváth A három

Gizella

Szerdahelyi

leány

Jacobi

1911. december Az ő s z i a l k o n y Drámai költemény írta: D'Annunzio. R.:

1

Olga

3.

álma felvonásban

F o r d . : Radó

Gellért

Antal

Lajos

Gradeniga

Feld

P antella

Marosi

A sziavon

boszorkány

Kiss

Irén Júlia

Teréz

Orséola

Harmos

Lucrézia

Horváth

Catarina

Nagy

N o r i ssa

Gellért

Jacobella

kémleányok

Margit

Ilona Gizella

Margit

Patek

Ilona

Andrienne

Ordella

Saláth

Etel

Barbara

Sándor

Nelli

Ezeket A király Vígjáték

1 felvonásban.

megelőzi unatkozik í r t á k : A. C a h u e t s és G.

A király

-

Pesti

A kamarás

-

Vadnai

Florette

-

Feld

Az a n a r c h i s t a

-

D a r v a s Ernő

1911.

december

Mikor a z ú j bor Vígjáték

Avrik

Vilmos

Kálmán

Irén

18. forr

3 felvonásban.

írta:

Ford. : P e s t i

Kálmán

Björnson

Pesti

Kálmán

Avrikné

Harmos

Marna

Feld

Alberta

leányaik

Hall

prépost

Alvilda, Toming

leánya

Károly

Irén

Patek Nagy

Helen

Ilona

Andrienne Margit

Gellért

Lajos

Gellért I . Márton

Gunda

Horváth

Jozefa

Marosi

Júlia

Anna

Saláth

Etel

Sándor

Nelli

Mária,

cseléd

Gizi

Sorbets

1912. január

7.

A sirály Színmű 3 f e J v o n á s b a n . írta: Csehov. Az e l ő a d á s t S z i n i Treptow

F o r d . : Aczél Pál

Gyula k o n f e r a n s z a

vezeti

P. K a r á d i A r a n k a

Irén

Konstantin

Molnár

Sarin

Vitéz

Nikolaievic

Mironov

be.

Feld

Nina

József Róbert

Irén

Sebesi

Gábor

Paul i n a , a felesége

Sándor

Nelli

Mása,

Marosi

Júlia

Semrajev

leányuk

Trigorin Dr.

Iván

Szentirmay

Boris

Miklós

Dorn

Medwenko

Béla

Elemér

Simony i

Simon

Jakab

Sár F e r e n c

Szobalány

Horváth

Gizi

1912. január 2 1 . A munka É l e t k é p 3 f e l v o n á s b a n . í r t a : T i m á r B é l a . R.: Üzv.

Kormosné

Roboz I m r e

-

Marosi

Júlia

-

Molnár

József

B a r t o s gyárigazgató

-

Sebesi

Gábor

M a r g i t , a leánya

-

Feld

Lajos,

a fia

Irén

Bartos

Szentirmay

Róbert

Béla

Weisz

titkár

Lénárd

Béla

Szabó

tanító

Ritka

Ferenc

Lázár

hírlapíró

Vitéz

Róbert

Bókod i

Miklós

Elemér

Kallós

Sár

Tanosné

Kapossyné

Frigyes

Bihari

Margi t

Anna

Kornélia

varróleányok Te r k a

Kunossy

írógépkisasszony

Foglár

Mihály

Fodor

Szobalány

Horváth

1

Ádám Pál

2 munkás

Tóth

3

Havas Béla

Egy

Lenke Aladár

1912. február

Gizi

Kálmán

Németh

siheder

Ella

Nándor

4.

Pajtások Vígjáték

4 felvonásban. írta: S t r i n d b e r g Ford.:

Balassa

R . : Feld

Irén

Axel

Molnár

József

B e r t a , a felesége

Feld

Abel

Marosi

Júlia

Wi 1 l m e r

Miklós

Elemér

Irén

József

Stark

Sebesi

Gábor

Starkné

Tolnai

Olga

Vitéz

Róbert

Östermark

orvos

Hallné

Arany Olga Foglár

Amália

Lenke

leányaik Anna

Teréz

Kapossyné

A modell

Sár F e r e n c

A cselédlány

Mátray M a r g i t

A műterem berendezését F i s c h e r Edvin

festőművész

tervezte.

Az e l ő a d á s t B á l i n t L a j o s k o n f e r á l j a . v é g e 8 1/2

órakor

1912. február 18.

K á i n Misztérium 3 felvonásban írta: Lord

Byron

Az e l ő a d á s t m e g e l ő z ő k o n f e r a n s z o t d r . V á r a d y A n t a l , és K i s f a l u d y - T á r s a s á g t a g j a

a Petőfi-

tartja.

Ádám

-

Kun S.

Éva

-

Arany Olga

Kain

-

Molnár

József

Ábel:

-

Miklós

Elemér

Hada

-

Feld

Czilla

-

Marosi J ú l i a

Irén

Az Úr a n g y a l a

-

Bárd

Lucifer

-

Vitéz

Budapesti

Irén vezetése a l a t t társulat

Róbert

Színház

1913. október Feld

Ella

13. álló

"Kamarajáték"

vendégjátéka

Először Ha m i h o l t a k

feltámadunk

Drámai e p i l ó g u s 3 f e l v o n á s b a n . í r t a : I b s e n F o r d í t o t t a és r e n d e z t e :

Rubeck A r n o l d , tanár, Rubek M a j a

Feld

Irén

Molnár

szobrászművész

Henrik

József

Simonyi

asszony

Mária

Oláh

Ferenc

Irene

Feld

Irén

A diakonisse

Somossy

Renée

A

Székely

Károly

Ulfhejm

földbirtokos

fürdőfelügyelő

A darabot

megelőző k o n f e r a n s z o t

dr. Várady A n t a l ,

és K i s f a l u d y - T á r s a s á g

tagja

B) A K A M A R A J Á T É K M Ű S O R A

írta.

(Az e d d i g publikált a d a t o k a t

nes s z e r k . : A fővárosi kisszínházak t ö r t é n e t i F ü z e t e k 56. 1 5 - 1 8 . -

a Petőfi-

- Alpár Ág­

m ű s o r a , Bp. 1 9 7 4 . S z í n h á z ­

kiegészítettük.)

1.

STRINDBERG, A u g u s t : J ú l i a k i s a s s z o n y . Rend.:

Feld

Irén

1910. I I . 2. HARTLEBEN, O t t o : A jó e r k ö l c s ö k . Rend.: ZENEAKADÉMIA

Feld

10.

Irén

KAMARATEREM

3. DIDRING, E r n s t : A n a g y t é t . Rend.:

Bródy István ( ? ) 1 9 1 0 . X I . 12.

4. SIMONI,

R e n a t o : A s z e g f ű . Rend.:

Garas

Márton 1910. X I .

5. STUCKEN, E d u a r d : N i n o n de L ' E n c l o s . Rend.:

Föld

6. CAHUET, A l b é r i c és SORBETS, G a s t o n : A k i r á l y

19.

Aurél

unatkozik.

1910. X I . 7. STRINDBERG, A u g u s t : J ú l i a k i s a s s z o n y .

Rend.:

Föld

26.

Aurél

1 9 1 0 . X I I . 3. 8. COURTELINE, G e o r g e s : A m o d e r n 9. IBSEN, H e n r i k : R o s m e r s h o l m .

f é r j . Rend.: Rend.:

Föld

Föld

Aurél

Aurél 1910. X I I . 18.

10.

ANZENGRUBER, K a r i :

Csöndes éjszaka.

1910. X I I . 25.(du.)

11.

STRINDBERG, A u g u s t : Ne j á t s s z a t ű z z e l .

1910. X I I . 2 5 . ( e s t e

12.

STRINDBERG, A u g u s t : A h i t e l e z ő k .

1 9 1 1 . I . 7.

13.

WIED, G u s t a v : Az ö r e g m é l t ó s á g a .

1911. I .

14.

S Z E D E R K É N Y I Anna: A k ő f a l o n t ú l . Rend.:

Bárdos 1911.

15.

K A P Ó S A n d o r : A t a n í t ó . Rend.:

16.

BAHR, H e r m a n n :

17.

FREYMANN, K a r l :

18.

LANGE, S v e n : S á m s o n és D e l i l a . Rend.:

Az érző

Artúr I . 28.

Gellért L a j o s o n

l é l e k . Rend.:

Thermidor kilencedike

Gellért

14.

-^g

Lajos

u t á n . Rend.:

Gellért Lajos

Bárdos

Artúr

1911.

III.

5.

VÁRSZÍNHÁZ 19.

STRINDBERG, A u g u s t : S z á m u m .

1911.X I .

20.

WEDEKIND, F r a n k : H a l á l t á n c . Rend.: P e s t i K á l m á n

21.

D'ANNUNZIO, G a b r i e l : Az ő s z i a l k o n y

álma.

Rend.:

Lajos 22.

Gellért

1 9 1 1 . X I I . 4.

B J Ö R N S O N , B j ö r n s t e r n e : M i k o r az új b o r f o r r . Rend.: P e s t i K á l m á n

23.

19.

1911. X I I .

CSEHOV, A n t o n P a v l o v i c s : A s i r á l y . R e n d . : F e l d

17.

Irén

1 9 1 2 . I . 7. 24.

T Í M Á R B é l a : A munka. R e n d . : Roboz I m r e

25.

STRINDBERG, A u g u s t : P a j t á s o k . Rend.: F e l d

26.

BYRON, G e o r g e

Gordon, L o r d :

1912. I . 2 1 . Irén 1912. I I .

Káin. Rend.: F e l d

1912. I I .

BUDAPESTI 27.

IBSEN, H e n r i k :

4.

Irén 18.

SZÍNHÁZ

Ha mi h o l t a k f e l t á m a d u n k . Rend.: F e l d

Irén

1 9 1 3 . X. 1 3 . C) A K A M A R A J Á T É K 1912. I I I .

VIDÉKI

VENDÉGJÁTÉKA

2 4 . STUCKEN: N i n o n de L ' E n c l o s

Nyíregyháza

CSEHOV: A s i r á l y 25.

STRINDBERG:

Pajtások

I V . 1 1 . STUCKEN: N i n o n de L ' E n c l o s 12.

STRINDBERG:

Nagyvárad

Pajtások

I V . 13. STUCKEN: N i n o n de L ' E n c l o s STRINDBERG: A h i t e l e z ő k

Hódmezővásárhely

14. IV.

STRINDBERG:

1 5 . STUCKEN:

Pajtások

N i n o n de L ' E n c l o s

Arad

STRINDBERG: A h i t e l e z ő k 16.

D) A K A M A R A J Á T É K

Pajtások

TAGJAIRÓL KÉSZÜLT

L: M a g y a r S z í n h á z i Téma

STRINDBERG:

Intézet

FOTÓK. ADATTÁR

Fotótár

Készítés i d e j e , helye

Készítette

Jelleg, méret

1909 Bp.

ismeretlen

mellkép, mű­ t e r m i , soksz, lev. lap 9x14 cm.

Feld Irén ismeretlen szerepben

1910-es évek

ismeretlen

egész alakos előfeldolg, műtermi, szí­ n e z e t t , soksz. lev. lap 9x14 cm.

Feld Irén civil

1908 Bp,

Dobos M a r g i t civil

Hatvani

Jelzet

A 2766/1

3/4-es, műtér- A 3365/1 mi, színezett, soksz. l e v . l a p 9x14 cm.

Harsányi Rezső civil

1910-es évek eleje

ismeretlen amatőr

egész alakos, 6x8,5 cm.

Harsányi Rezső civil

1912 Kolozsvár

ismeretlen

félalakos, mű- A 146/6 t e r m i , soksz. lev. lap 9x14 cm.

Somlár Zsigmond civil dedikációval Kende Paulának

1905 k. Pozsony (?)

ismeretlen

mellkép, mű­ t e r m i , soksz. lev. lap 9x14 cm.

A 146/7

előfeldolg.

L: O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r S z í n h á z t ö r t é n e t i Téma

Készítés i d e j e , helye

Bárdos Artúr B.A. kézjegyével

1917 ( ? )

A n t a l f f y Sándor A.S. kézjegyével

1918 Bp,

Készítette

B.O,

Tár

Jelleg, méret .

Jelzet

arckép, műtérmi, soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 3682/1

Angelo

félalakos, mű­ t e r m i , soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 3576/3

Feld Irén i s m e r e t l e n szerep­ ben

1900 körül

ismeretlen

arckép, műter­ mi, soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 5109/2

F e l d Irén civil

1910-es évek

ismeretlen

arckép, műter­ mi, soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 5109/3

Földes Dezső civil

1910-es évek

ismeretlen

arckép, műter­ mi, soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 7806/3

1912 Bp

Strelisky

egész alakos, KA 5178/1 műtermi, soksz, lev. lap 9x14 cm.

1910-es évek

ismeretlen

arckép, műtérmi, 12x8 cm.

KA 4538/1

Angelo

félalakos, mű­ t e r m i , soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 4703/6

Hattay Adrienne civil

P e s t i Kálmán civil Simonyi Mária i s m e r e t l e n szerep­ ben

1915 körül

Simonyi Mária civil

1910-es évek közepe

ismeretlen

arckép, műter­ mi, soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 4703/1

Somlár Zsigmond civil

1910-es évek vége, Bp.

Labori

mellkép, mű­ t e r m i , soksz. lev. lap 9x14 cm.

KA 4710/2

D R Á M A T Ö R T É N E T

"Te

mindeneknek

Megdől,

őstörvénye

mi e l l e n e d

van, bármi

Veszendő minden, n i n c s i t t Örök

t e vagy

csak,

(Csiky

vagy,

égi

nagy

végtelen: szerelem!"

Gergely:

A

jóslat)

NAGY ADRIENNE "ÖRÖK TE VAGY CSAK, É G I SZERELEM!" (Csiky A

Gergely újromantikus színműírói

dualizmuskori

veket vezett, lag

Magyarország

ünnepelhetett.

rövid

ideig

színművek keresik

tosz,

a

a hírlapírókat

írói

adott

szituációban,

landó

ébrentartása A

romantika romantika

replőit,

akik

szélsőséges

a

dás.

Kivonulás,

de

A

cydoni

a

indulatokkal, célja

múltjáról

és

A

ember

viszony­

és dühös tá­

akadémikusok A

nemzeti

érzés után

ellen.

drámák

már

szenvedélyes

pá­

anakronisztikussá

történelmi nagy

vált

az

k i ü r e s e d e t t , ál­ értelmét

szerepét,

nemcsak dráma

de

vesztet­

kelléktára

Jenő:

ugyan

különösen híres

való hanem

teljes

legtöbbször

Csiky

elszaka­

térből,

varázsos,

Görögország

Aesopus,

e l sze­

indították e l , 2 dinamikával. Az ú j r o m a n ­

a valóságtól

színhelye

helyezte

nevében

a realitásból,

számára

Rákosi

korokba

eszmények

szenvedélyes

viszont

mitológia,járói

alma,

színmű­

az új é l e t h e l y z e t b e n i s .

kifejezett egyaránt.

- ha

történelmi

múltban.

történelmi

határozott

tika

időből

a

a kiegyezés

eljátszotta

harcukat

közép-európai

hogy

hősi

romantikus

hét darab

a publikumot,

küzdelem

és ápolása

jól f e l h a s z n á l h a t ó A

a

politikai

sajátos

az " ú j r o m a n t i k u s n a k " n e ­

az ó d z k o d ó

megérezték,

példaképeiket

heroikus

közönsége

keletkezett

i s -, de m e g h ó d í t o t t a

késztette

hiába

te.

színházi

v é l e t l e n , hogy

1 8 6 6 és 1 8 8 0 k ö z ö t t

madásokra E

Nem

korszaka)

korból,

létező;

titokzatos

(Éjszaki

Gergely:

A

a a

Károly: jóslat )

vagy a fellobbanó, tüzes

szerelem

hazája, Spanyolország

(Dóczi

L a j o s : A c s ó k , C s i k y : Az e l l e n á l l h a t a t l a n ) . Ám a s z í n j á t é k o k b a n nemcsak teret

ezek a földrajzilag meglévő

a történések

s z á m á r a , hanem e l k é p z e l t , k ö l t ő i

szülte helyszínek i s , ahogy semvolt

Sylvánia

ugyancsak niájára, jelzett cegek,

nevű

emlékeztet azaz

játszódik

a romantika

Erdélyre).

szín

fantázia­

Rákositól: A szerelem i s k o l a j a

országban A

a so­

(ami ugyan h e g y e i v e l

olyannyira kedvelt

"történeteket"

sem

Transylva-

találjuk

meg

országok t ö r t é n e l m é b e n , ahogy a drámákban szereplő királyok

és

papok

sem

léteztek,

színműve "mítoszára" i s i g e n c s a k l ó g i a és a d e l p h i

jósda

Az ú j r o m a n t i k u s és

országok nyújtanak

sorson

i s kívül

és

Csikí

A

rácsodálkozhatnak

a

her­

jóslat

c.

a görög m i t o

ismerői.

írók

fikcióikat

helyezik. A

n e m c s a k t é r e n , hanem

h e r o i k u s küzdelem

időn

helyét

fel­

v á l t j a a j e l e n t é k t e l e n j á t é k , a s z é l s ő s é g e s i n d u l a t o k a t az e g y ­ ügyű

szelídség,

a dinamizmust

béke. Izgalomra

a jóllakott, s z i n t e

mozdulatlan

s o s i n c s o k : az irány b i z t o s í t j a a t ö k é l e t e s

fejezést, a h o l

m á r az i s t ú l z á s , ha a v i s z o n y l a g r o s s z

be­

elnyeri

m é l t ó b ü n t e t é s é t . N i n c s k i t b ü n t e t n i , a m e s e j á t é k o k n á l i s szelí­ debb

mesékkel

állunk

szemben.

A nagy e s z m é k h e l y é b e - az e l ő z ő e k a

magánélet

a szerelem

k e r ü l , annak

legtöbb

sosem

lehetnek

érzelem

viselői,

a komikum

amelyről

olyan

d e k l a m á l n a k , h o g y e z e n k ö z b e n nem lem

boldogságra

a b s z o l ú t d i a d a l a . P e r s z e nem

főhősök

ni

alapján érthető módon okot

vígjátéki

adó

értelemben. A

h o r d o z ó i . Ûk a p á t o s z o s szép

szavakkal,

annyi

győzelméről m i n d i g gondoskodnak a környezetükben

sem

élő, v a l a ­ jó e s e t ­

e c s o d á l a t o s é r z e l e m b ő l , vagy ha m é g s e m :

gálja: a nyelvezettől látozása, de

jelentett. 110

lehetett

merev

reformot 5

nem

tra­

történik.

Ezekben a s z í n m ű v e k b e n minden a z a v a r t a l a n s z é p s é g e t a m ű f a j nem

elér­

ennek érdekében. A s z e r e

m i l y e n m ó d o n k o m i k u s v a g y a z z á váló s z e r e p l ő k , a k i k n e k gédia akkor

nagy

zenével

é r n e k r á saját e r e j ü k b ő l

s z e r e l m e s ü k e t , vagy b á r m i t i s t e n n i

ben szintén k i j u t

tárgya:

a helyszíneken

á t az a l a p e s z m é i g . így

t a r t ó s életű. F e j l ő d é s é t szűk t e r e ,

sablonjai hozott

a

szol­

akadályozták. drámaírásba,

Megmaradt csupán

ez

önkor­

lázadásnak,

"mellékösvényt"

A színpadi

r e n d e z é s s z á m á r a sem n y ú j t o t t

újat. N y e l v e (ha

b i z o n y o s műveknél a könnyebb mondhatóság szempontjából némi át­ írásra s z o r u l t kus,

voltak

az e d d i g i

Nem son

i s ) tökéletesen i l l e t t

a Nemzeti Színház

deklamáló játékstílusához. A szerepek szerepkörök

könnyen

pateti­

kioszthatók

szerint.

sajátosan magyar fejleményről v a n s z ó . A f r a n c i a

k í v ü l , az ú j r o m a n t i k a

közvetítésével j u t o t t

feltehetően a bécsi színpad

hatá­

ösztönző

e l hozzánk. Kétségtelenül Shakespeare v í g ­

j á t é k a i , C a l d e r ó n , M o r e t o és a t ö b b i s p a n y o l

szerző, v a l a m i n t a

r o m a n t i k u s drámák tradícióját érezzük e z e k b e n a színjátékokban

4

Az e m l í t e t t m ű v e k M a g y a r o r s z á g o n i s e k k o r élik r e n e s z á n s z u ­ kat.

Sorozatban

dításait,

jelentetik

Shakespeare

jegyeznünk,

hogy

Shakespeare

hatott

vígjátékokat

az

meg a s p a n y o l

állandóan

műsoron

újromantikus elsődlegesen,

a Nemzeti

Színház

írók színműveinek v a n . Meg

színműírókra

kell

nem

a

hanem

ahogyan

színpadán

láthatták.

azonban drámaíró ezeket

5

p a d o n . E l é g , ha c s a k a P a u l a y - f é l e C s o n g o r A

legtöbb,

nak t e k i n t h e t ő rág

életű

kezdetben színműíró

műfajjal.

vagy

bizonyos

Gergely

és T ü n d é - r e

a szín­

gondolunk,

az ő s b e m u t a t ó j a .

gyökeresen

Csiky

a

A magyar

r o m a n t i k u s d r á m á k p e d i g e g y ü t t é l n e k az ú j r o m a n t i k u s o k k a l a m e l y n e k 1 8 7 9 . d e c e m b e r l-jén v o l t

for­

ideig

szakított

"újromantikus"ezzel a

tiszavi­

vagy R á k o s i

Jenő h o m l o k e g y e ­

n e s t m á s i r á n y b a n t a l á l t á k meg d r á m a - , i l l e t v e

színháztörténeti

h e l y ü k e t , ám e z a k o r s z a k s e m m i k é p p sem h a g y h a t ó f i g y e l m e n k í ­ vül a m a g y a r s z í n h á z t ö r t é n e t f e j l ő d é s e

szempontjából.

x-

vésbé

A fentebb

ismertetett

a valóság

tapasztalataiból,

lálkozó, annak

könnyen

irányzat túlzottan

elsajátítható

a tehetséges

inkább

sablonjai

"irodalmi",

könyvélményekből igencsak

papnak, a k i nagyon kellemetlenül

megfeleltek érezte

gát a. t e m e s v á r i s z e m i n á r i u m z o r d f a l a i

k ö z ö t t , és f e l t e t t

déka

bármi

az

A jóslat Ezt

volt, c.

hogy

művét

színműíró és beküldte

lesz,

az A k a d é m i a

az a m b i c i ó z u s p a p o t C s i k y G e r g e l y n e k A darab

színhelye

a delphi

áron.

ke­ táp­

Megírta

ma­

szán­ hát

drámapályázatára.

hívták.

A p o l l ó - j ó s d a . Noha a h e l y s z í n

itt

i s valóságos,

az a l a p ö t l e t e t

m i t o l ó g i a és az A p o l l ó - s z e n t é l y mese

Csiky

ismerője

Gergely

az

"igazi"

a csodálatosan

s z e r t a r t á s r e n d j e nem

fantáziájának görög

szüleménye,

és római

maga i s ö s s z e á l l í t o t t e g y e t ,

gazdag

A seholsem található mítosz

kötetként.

így h a n g z i k

ismerte. A

a k i szintén

mitológiának,

önálló

görög

hiszen

nagy utóbb

7

a szereplők

szájá­

ból : Knemon:

Ez az o r á k u l u m ő s k e z d e t ó t a : "Öt g y e r m e k e t s z ü l n é g y anya s az i k r e k Legszebbike

Apolló

Pythiája.

A t ö b b i négy s z ű z nő l e s z ,

és a négy nő

Megint

öt g y e r m e k e t s z ü l , és a

Megint

Apolló P y t h i á j a

így f o r d u l Kezdetlen

legszebb

lesz."

ez m i n d e n húsz é v b e n kezdet

egyszer

ó t a és így m a r a d

Végetlen végig, D e l p h i

szüzei

Apollótól kapják a férjeket, S elsőszülött leányukat v i s z o n t , Apolló jósdájának s z e n t e l i k . Apolló mialatt

nevében a P y t h i a választ szerencsésebb társnőinek ő i s kemény próbát k e l l

A d r a s t o s : Elhagyja ekkor

kiálljon:

D e l p h i t és a j ó s d á t ,

Kíséret nélkül, őrizetlenül, Kilép a nagyvilágba

egymagán

S bejárja H e l l a s népes városit. S ha szeme l á t t a a. f ö l d c s á b j a i t , S z í v e érzé az é l e t

vágyait,

S ő visszatér, m i n t

innen

Szívét megóva földi

érzelemtől -

Úgy m é l t ó l e s z A p o l l ó Hogy i s t e n

távozott,

szellemére,

a j k a szóljon

általa.

De ha a s ú l y o s p r ó b a m e g t ö r i , Ha i d e g e n

vágy f é r k e z e t t

szívébe:

férjet,

Elhagyja

őt az i s t e n

S a Pythia

szelleme -

nő l e s z , m i n t

a többi n ő .

A p r ó b á t a z o n b a n nemcsak s z u b j e k t í v m e g f o n t o l á s b ó l á l l n i , hanem

objektív

okokból

"kellene" k i ­

i s . A jósda u g y a n i s önmagának i s

jósolt : Minden, minden k i p u s z t u l , Mihelyt

romba d ő l ,

- j e g y e z d meg j ó l - a P y t h i a

A r c z á t h a l a n d ó férfi a j k a é r i . A Csiky szen

Gergely

a főhősre

á l t a l k i t a l á l t mese inkább r o m a n t i k u s , h i ­

váró e l ő r e

tudott

és m e g l e p e t é s s z e r ű

maga a p r ó b a t é t e l , a p r ó b a ú t , a m e l y a r o m a n t i k a zett

népköltészetre

példaképét, jóslat-ra

utal,

a Csongor

máris s e j t e t i

és T ü n d é t , a m e l y

akadályok,

által

felfede­

az ú j r o m a n t i k u s o k legteljesebben

nagy

é p p e n _A

hatott.

T a r t a l m a : A jósnap és a t á r s n ő k n e k s z á n t f é r j e k b e m u t a t á s a e l ő t t i n a p o n A d r a s t o s , a f ő p a p és D i o s k u r o s , a t e m p l o m s z o l g a a g ­ gódva várják a körúton levő Pythiát, a k i késlekedik. A nagyobb a g g o d a l o m r a Adrastosnak van o k a , a k i nemcsak a jóshely érdekeit t a r t j a szem e l ő t t , de maga i s s z e r e l m e s a s z é p p a p n ő b e . A lány futva-remegve érkezik, kissé ö s s z e f ü g g é s t e l e n ü l b e s z é l , védi ü l d ö z ő j é t , egy társnőjének szánt férj j e l ö l t e t , a k i b e - A d r a s t o s szeme nem c s a l - maga s z e r e t e t t b e l e . A főpap m i n d e n t e l k ö v e t , h o g y a P y t h i a és H e l i o s , az " ü l d ö z ő " f i a t a l e m b e r e g y m á s r a t a l á ­ lását m e g a k a d á l y o z z a . Először a fiút a k a r j a lebeszélni, majd o l y a n c s e l t e s z e l k i , hogy a P y t h i á t é s a m á s i k s z e r e l m e s l á n y t , a k i t O l y m p i a - P y t h i a é p p e n H e l i o s n a k " s z á n t " , és H e l i o s b a r á t j á ­ nak a s z e r e l m e , b e z á r j a a t e m p l o m b a . O l y m p i a u g y a n i s m i n d e n ó v ­ i n t é z k e d é s e l l e n é r e t a l á l k á t b e s z é l t meg s z e r e l m e t á r g y á v a l . E r ­ re a t a l á l k á r a A d r a s t o s k é t b e ö l t ö z t e t e t t h e t é r á t r e n d e l o d a , de t e r v e i s m é t m e g h i ú s u l , m e r t a k é t l á n y k é t m á s i k f é r j j e l ö l ­ t e t k e r g e t , a k i k h e z v i s z o n t ők a k a r n a k f e l e s é g ü l m e n n i . A P y t h i a t a l á l k o z i k k e d v e s é v e l , és a j ó s n a p o n e l á r u l j a é r z e l m e i t . A d r a s ­ tos ekkor végső c s e l h e z f o l y a m o d i k : a templom k i n c s e i v e l együtt e l a k a r j a h u r c o l t a t n i O l y m p i á t . T e r v e ismét m e g h i ú s u l , és a színmű végére m i n d e n k i megtalálja a p á r j á t .

pia

Az i g a z i

cselekvés

és H e l i o s

számára

feleslegesnek tán

a komikum

megjelölése

tartotta, hordozóit

lehetősége adott.

A d r a s t o s o n kívül csak

A mellékszereplőket

több

Olym­ bíráló

és az A k a d é m i a b í r á l ó b i z o t t s á g a i s p u s z ­ "tisztelte"

bennük,

e l l e n é r e - nem t a l á l t , m e r t

amit

-

"vígjáték"

- újromantikus

darabról

l é v é n szó - nem i s t a l á l h a t o t t meg a f ő s z e r e p l ő k b e n . A b í r á l ó k

azonban

tévedtek.

Csiky

követte. A romantikus

Gergely

a Csongor

Vörösmarty

és T ü n d e

technikáját

alkotásában a C s o n g o r - B a l g a és

T ü n d e - I l m a k e t t ő s ö k b e n t ü k ö r d r a m a t u r g i a é r v é n y e s ü l , az ú j r o m a n ­ tikus

C s i k y művében " m e g o s z t o t t "

giát"

fedezhetünk

lios-Olympia

tükör-, sőt "torztükördramatur-

f e l : a kevésbé

páros

tükörképét

a

életteli,

inkább

e s z m é n y i He­

mellékszereplőkben

láthatjuk

meg . Heliosnak

a k r i t i k u s o k i s a s z e m é r e v e t e t t é k , h o g y nem úgy g v i s e l k e d i k , m i n t e g y h ő s . I g a z i ú j r o m a n t i k u s s z e r e p l ő : az e s e ­ mények

juttatják

minden

á r o n meg a k a r j a s z e r e z n i i m á d o t t j á t . Nemcsak

ötletei

e l szerelmeséig.

Knemon

már

"tevőlegesebb": szerelmes,

i s v a n n a k , é s nem e l é g s z i k meg az é j s z a k a i t i t k o s

v ú v a l . A m í g H e l i o s a b e ö l t ö z t e t e t t h e t é r á k r ó l nem h i s z i Olympia köztük l e h e t , nyé

válik

(Harmadik

a d d i g Knemon i g e n c s a k

pest,

ahogy

e l , hogy

" b e d ő l " és f é l t é k e n y -

f e l v o n á s ) . Á m ez l é n y e g e s e n

"emberibb"

h i h e t ő b b , m i n t ahogy reálisabb és hihetőbb a s z o l g a tése é s l e f i z e t é s e i s k e d v e s e m e g s z ö k t e t é s e

rande­

és

megfenyege­

é r d e k é b e n , a h h o z kár-

H e l i o s v á r j a , hogy O l y m p i a lépjen céljuk

érdekében

(Ötödik felvonás). Erycia Erycia tebb,

és

Olympia

esetében

i n k á b b Knemon t e r v e i t

és bár magával a jóslatával

nyeket, Erycia

végül i s magatartásával váltja

k i belőle

nincs

hajtja

(Olympiára

különbség,

i s befolyásolhatná

éri e l a célt ( N e g y e d i k

egyébként

azt a pillanatot

gazdagítja alakját, kevésbé légiessé Erycia

ekkora

bár

végre. Olympia s o k k a l kötöt­ az e s e m é ­ felvonás). i s , amely

varázsolja:

hajlik):

Boldogságról beszélsz, virágos

útról,

Boldog mosolyról, mely rózsát f a k a s z t : És a r c z o d

halvány, a j k a i d

remegnek,

S e l y e m p i l l á d o n könnyed g y ö n g y e Olympia

csügg...

( i n d u l a t o s a n eltaszítja Eryciát): Ne

bánts!

...

Hiszen

t e lészsz

Ne l á s s k ö n n y e z n i . . . ő ú g y i s t i e d

legboldogabb

( H i r t e l e n magához tér. Eryciát gyöngéden keblére Oh s z é p E r y c i á m !

... m i t i s t e s z e k . . .

Bocsáss

a h ! ne v é l d , h o g y

meg

...

...

nem

vonja.)

szeretlek,

Ne h i d d , h a g y b á n o m b o l d o g s á g o d a t . (Harmadik A másik Főbb

három

delphi

jellemvonásaikat

jóslatából

tudja

szűz

csak

i s (házias,

meg, a k i t

felvonás) "éppen

nevető

színpadon van".

s t b . ) csak

a

Pythia

érdekel. Egyébként a harmadik

felvo­

n á s e l e j é n e k , a C s o n g o r és T ü n d e - b e l i n e m t ő - j e l e n e t

utánköltésé-

9

nek ( a m i t S z e r b A n t a l i s k i e m e l

) n é h á n y m o n d a t á n k í v ü l néma

sta­

tisztái a színműnek. A két g ö r ö g tükör.

A testi,

csolat

tükrei.

férjjelölt,

Glaukos

és A g r i o n

de ü r e s , f e l e l ő s s é g n é l k ü l i , f ö l d h ö z r a g a d t Ugyanúgy

ex-barátnőik

és

lomha, unatkozó

P h r y n e és a n e m - k e v é s b é

Lerina.

a

Céljuk

Phrynéhez

nagyon

törvényes illik

egyedül

"felhasználható"

Antal

szerint

a két hetéra

lányainak

Véleményem civakodó dusia és

szerint

volt-e

majd

és s o k s z o r

t u k az i g a z i

vígjátéki

sarkára

udvarlóknak

sablonról

igazán

rokonított

Adrastos,

kapcsolatos

személyekkel

a

kópiái.^

Harpya k o m i k u s férjének

rossz"

Trun-

alakja,

figurája i s i s . Kapcsola­

fintora.

szereplője

a főpap, a k i b e n Csiky

minden

Szerb Sarda-

v a n s z ó . Ahogy a

Csiky színműveiben

"romantikus

Adrastoson

i s o l y mindegy, hogy

"kapszkodó"

fog megjelenni

az

az Aesopus-beli

szerelem torzképe, Csiky Gergely

A színmű Miriggyel

menekülő

hölgytagjánál

a

l e s z i s férjük:

marad

a templomszolga.)

a példa"'""'", v a g y sem, h i s z e n

tutyimutyi,

ősi,

inkább

(Végül

Lerínának

Sosios,

kap­

üldözőik:

e r k ö l c s t e l e n , bár élőbb

és udvarlóik

és az e l ő l ü k

idős h á z a s p á r

jelenlegi

kapcsolat.

Dioskuros;

kívül napala

i s valamiféle

kellemetlenségét,

az

általam

az egyházi keserűségét

m e g r a j z o l t a . Több bírálója a szemére i s v e t e t t e a s z e r z ő n e k , hogy túl k e g y e t l e n n e k , m i n d e n k o m i k u m n é l k ü l i z s a r n o k n a k á b r á 12 zolta . V a l ó b a n , a humornak szikrája i s hiányzik ebből az a l a k ­ ból,

akinek

nem

a szent

hely,

nem

isten

hajlékának

megőrzése a

c é l j a , hanem f é r f i ú i v á g y a i n a k k i e l é g í t é s e , a m e l y nem a z é r t

ter­

m é s z e t e l l e n e s , m e r t a pap s z e r e l m e a p a p n ő i r á n t , hanem m e r t egy öregember ért. szett.

beteges

Adrastos

szenvedélye

a színmű

végén

egy f i a t a l ,

m á s iránt

látja, hogy

számára

lángoló minden

nő­ elve­

A m e l o d r a m a t i k u s jóslat-jelenet, amelynek a végén Olympia

e l á j u l , és e z z e l

végleg

elárulja

szerelmét

(Negyedik

felvonás),

Adrastost

nyílt

erőszakra

kényszeríti.

Elhurcolja

Olympiát,

még mielőtt E g y i p t o m b a vinné, hogy élveteg vágyait kiélje meg

akarja

szerezni

rá

i s jellemző

si

vágy.

alaposan abba

a szentély

a kapzsiság, a s z i n t e

Csiky , újromantikus meg

i s bünteti

a barlangba

össze

veszett

i s . Nemcsak

szenvedélyes

drámánál

gyűlölt

szinte

Heriodost

a szerelmeseket. e l örökre

a

Emiatt

számára,

nemcsak

hanem

a

Nem

véletlenül

tus-ellenes. előtt

tartották

Megírták

i s elterjedt Kutatói

írt-e

erre

utaló

a

gyűlölt

hallás.

Még

a

a közönség

deklődést. bele

róla

Csiky

később

amit

ugyan S z i g l i g e t i ,

zott

az e l ő a d á s b ó l :

sőt

lehetősége

i s , hisz

a darab csak

arról, vagy

a

jósda

i s vannak

cölibá­

bemutatása

növelte

hogy

csak

dramaturgiailag

S z e r e s s , ne f o j t s d

cselekvés­

éppen ő hoz­

a szerelem

körében, ami

Adrastosnak

vezeti

kincseit.

kritikák,

i s vitáztak

módon,

ő

e színművéről , hogy

szövegrészeket, mint

Éppen

tehát

vagyon

"idő e l ő t t " ö s s z e d ő l t , maga a l á t e m e t v é n

vagyonszerzé­

a szinte

irányította,

rajta,

segédjére,

szokatlan

főszereplőjét.

Dlympiát, amelybe a jóslat

képtelen, t e h e t e t l e n za

kincseit

de

az

szándékosan

véletlen

ilyen

bele­

kitételei,

indokolatlant,

e l szíved

ér­

kihú­

szózatát,

- E g y e t l e n e z , mi b o l d o g s á g o t á d ; De ha v i s z o n z á s t nem Ö l j meg

talál

szívedben minden

szerelmed,

gerjedelmet,

Vagy f o r d u l j m á s h o z , k i s z e r e t n i Megöl a láng, mely egyedül Sokkal

kifejezőbbek

- és

dramaturgiailag

fog...

lobog. indokoltabbak

gondolatai : Ne k é r d e z d , k i v a g y o k , h a g y d

titkomat,

De t u d d , h o g y engem l á t n o d nem Örök fátyol borítja Ö r ö k zár t a r t j a

szabad.

arczomat,

fogva

ajkamat.

Magasban á l l o k , s z é d í t ő

magasban,

Hol s e n k i n i n c s velem, csak

én magamban;

Az i s t e n s é g s u g a r a v e s z k ö r ü l , H i d e g s u g á r b a n élek - e g y e d ü l .

Olympia

Nem

t e h e t e m istenné

magamat,

És e m b e r k é n t é r e z n e m nem

szabad;

Az ég m a g a s , a f ö l d t i l o s

nekem,

S én é g e n , f ö l d ö n e g y k é p

idegen.

- Kiválasztott vagyok ezrek

közül,

K i v á l a s z t o t t , magamban, e g y e d ü l .

A s z ö v e g r é s z nem

Egyedül élni - t u d o d

sorsomat,

A választottak sorsa

ez

e l s ő s o r b a n c ö l i b á t u s - e l l e n e s , i n k á b b a pap

életérzését, magányosságát f e j e z i mit

kínzóan

magát, hez

érzett

a kolostor

egyértelműen

írott

kiderül

leveleiből

és

hitre,

felvonásbeli

és

nősült

titkos

sivárságában.

elsősorban

meg

Rosszul

ebből

a színművéből.

később,mert - ahogy

fokozódó

Ezért

a Pythia

harmadik

Heliosnak:

indulattal)

Mindennek szabad

szeretni:

Madárnak fészkében, tövén Csillagnak

érezte i t t Szigligeti­

a r e n d b ő l , tért át az e v a n g é l i ­

találkáján kimondja

Olympia : (mindinkább

Csiky

k i , a z t a s z e r e t e t - é h s é g e t , a-

ez v i s s z a e m l é k e z é s é b ő l ,

lépett k i saját elhatározásából kus

marad.

égen, földön

virágnak,

embereknek,

Csak én nekem, c s a k nekem nem M e r t engem i s t e n

választott

M e r t én v a g y o k A p o l l ó

szabad,

arául,

Pythiája!

C s i k y kínzó kétségei benne vannak H e l i o s gyötrődésében i s , u g y a n ­ csak

a

harmadik

felvonásban,

néhány

megszólalással

Mért a l k o t á n a k h á t az Mért a d t a k s z i v e t

istenek,

s törvényül

Ö r ö k k ö n élő v á g y a k a t ,

szerelmet?

Mért v a n s z e m e d , ha l á t n o d nem Mért h a l l á s o d , ha z á r n o d k e l l Mért a s z í v , ha v á g y a t Megtiltja Ki

belé szabad, füled?

érzeni

az, k i érzőnek

teremte?

egy k e z é v e l c z é l t t ű z ö t t e l é d ,

S e czél után törnöd

parancsolá:

Másik kezével v i s s z a mért r a g a d ?

később:

Ilyen

értelemben

dráma.

És

valóban a p a p i

éppen

ez

a

nőtlenség

romantikus

ellen

vívódás

i_s í r ó d o t t ez a

rokonítja

A j ó s l a t - o t a C s o n g o r és T ü n d é v e l , e m e l i k i a t ö b b i színmű A

jóslat

fájdalom: nincs

munkájának

mottónkul

hiába

"örök

kisért

választott az

égi

a mű b e f e j e z ő

lezárásában

szerelem",

de

soraiban

i s o t t bujkál "veszendő

zetének

egésze

gördülékeny

azonban

Hiányosságait

és költőien szép. A dráma

színpadi

értelemben

é r e z t e maga a s z e r z ő

"szájbarágós" v o l t .

megváltoztatta

nyomtatott

szövegben

i s többet beszélt a papnő

megkurtította

sem

eredetileg

Többször h a n g z o t t e l , f e l e s l e g e s e n ,

az a l a p t ö r t é n e t , é s A d r a s t o s s z e r e l m é r ő l . Noha C s i k í

szerencsés,

ezeket hogy

ta

Ezen S z i g l i g e t i

Dioskuros

Ede

szemrehányásait

sem

Adrastos

éppen

ekkora

annak

bizonyára

változtatott, v i s z o n t

a r r ó l , hogy

iránti

a párbeszédeket, a

a D i o s k u r o s n a k m e s é l i e l a j ó s d a s z o k á s á t , a k i e l ő t t ez titok.

kézre

Akadémiának

Az á t í r á s c s a k az e l s ő felvonásra k o r l á t o z ó d o t t , a m e l y igencsak

szerke­

gyakorlatlan

i s , m e r t az

benyújtott kéziratot - kinyomtatása előtt - kissé

nem

a

minden,

s z í n m ű v é n e k s z i n t e k i v é t e l n é l k ü l m i n d e n k i ál­

dicsért n y e l v e

vall.

hatása

i t t végtelen". Csiky Gergely

tal

újromantikus

közül.

Vörösmarty is.

még -inkább

ő kihúz

veszély

mellett

a f ő p a p m i é r t e n g e d t e e l a P y t h i á t e g y e d ü l , és - p a r a d o x m ó d o n a jelenet

így h i h e t ő b b é vált."*"

Szigligeti ra

3

Edének köszönhető

tehát nemcsak a dráma

á l l í t á s a , hanem d r a m a t u r g i a i h i b á i n a k c s ö k k e n t é s e

geti

mindezt Egy

hozzájárulásával

hónappal

Szigligeti színpadi

Csiky

1875. sikert

a

pályázatot

április jósolt

és e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l

tárgyaló

21-én

levelet

a műnek,

színpad

i s . Szigli­

illetve

akadémiai írt

ülés

Csikynek,

a szerző

tette. után,

amelyben

beleegyezését

a j a v í t á s o k h o z , a m e l y e t C s i k y két n a p p a l k é s ő b b , háláját 14 kifejezvén, megadott. Ebben a l e v e l é b e n m é g abban r e m é n y k e d e t t

kérte

hogy

néhány

hét m ú l v a

már

nyomtatásban

i s elküldheti

művét,

e r r e c s a k m á j u s 2 1 - é n k e r ü l h e t e t t s o r . Az e l s ő tíz e l k é s z ü l t dány első

mellé

írt

levelében

Csiky

már

felvonás megrövidítéséről."'"

megküldi a rendező-dramaturgnak

5

tájékoztatja

Kilenc

nappal

Szigligetit később

az á l t a l a j a v a s o l t ,

a

ám pél az

szerző

és C s i k y

ál-

tal

átírt ötödik felvonás 1 . j e l e n e t é t . Az e r e d e t i

le

munkában u g y a n i s

a negyedik

f e l v o n á s nem

zárult

a m e l o d r a m a t i k u s jóslat-jelenettel, amelyben b e b i z o n y o s o d i k a

végzetes san

szerelem

és f ü g g ö n y t

megtárgyalta

vonászáró nyele." dik

mondata

k í v á n , hanem

bosszúját

Dioskurosszal,

fejezte

be e z t a r é s z t :

Ezt a dialógust helyezték

Adrastos még hossza­ akinek

nem

"Veszett

át - n é m i

éppen

fejszének

átírással

a

- az ö t ö ­

felvonásba. A többi j a v í t a n i v a l ó t S z i g l i g e t i maga

II.

felvonást

é s az

"erős

mindazokat a n y e l v i l e g Csiky

darabbeli

"képszerűsítő"

gyengéi:

a

húzta

túlságosan

szövegrészeket.

Szigligetinek de e z t a t é n y t

pinczért"

v é g e z t e e l . Nemcsak a meg,

g a z d a g , de f e l e s l e g e s

g y a n s z é p s é g e i t , de s o k k a l

Ezáltal

analizálgató, a

színmű

feszesebb, színszerűbb

ugyan komoly

kizárólag

része v o l t

a Fővárosi

Mindketten lap

bizonyára

sokkal

Lapok

kevésbé

kihagyta túlzottan

megtartotta

a színmű

tát f e l h a s z n á l v a n e m c s a k az A k a d é m i á t , hanem

sikerében, meg."^

Gergely

örültek

En­

i s nagyon

a Nemzeti

Hír­

"A j ó s l a t " - v i -

(elsősorban)

a Nem­

S z í n h á z a t i s m e g t á m a d t a , S z i g l i g e t i E d é t p e d i g - ez e s e t b e n

indokolatlanul

és i g a z s á g t a l a n u l

nem

a z é r t e m e l j ü k k i , hogy a s z e r z ő t rójuk meg

i s annyira

ez a l k a l o m m a l

azért,

mert

színháznak getben

először

jellemző

lépett

a nemzeti

van r e n d e z ő j e ,

- van d r a m a t u r g j a

revaló rendezőnek tal,

u-

lett.

említette

tárcájának, amelynek k r i t i k u s a a még elemzendő

zeti

hanem

részeket i s , melyek

nek a n é h á n y , S z i g l i g e t i t d i c s é r ő s o r n a k C s i k y .. 17 orult .

ki

fel­

- személyeskedve gúnyolta: egy m ű v é v e l színház

rendezőségére

hanem

nézve.

A

- legalább

a bud-

i s . E d r a m a t u r g n a k , de s ő t e g y

valami­

i s k ö t e l e s s é g e v o l n a a s z e r z ő t , főképp" e g y

a színpaddal még i s m e r e t l e n

fia­

szerzőt művének o l y hibáira f i ­

g y e l m e z t e t n i , melyek a darab lényegének hatok.

a színpadra,

s ő t , ha jól t u d j u k

"... érte,

érintése nélkül kijavít­

Oly színháznál, mely magát műintézetnek kívánja

tekinte­

ni,

e z t meg i s s z o k t á k t e n n i .

pel

k r i t i z á l j á k , meg h á n y j á k v e t i k a d a r a b o t , de a z , h o g y a r e n ­

dezőnek más f e l a d a t a ni,

s hogy

A n e m z e t i s z í n h á z b a n nem. Nagy k é p ­

i s v a n , m i n t a kulisszák helyét meghatároz­

a dramaturgnak

jó v o l n a

átnézni

minden d a r a b o t , n á -

lünk s e n k i n e k nik

meg

volt

sem

j u t az e s z é b e . " M a j d a c i k k v é g é n k i í r v a

Szigligeti

előadásra

úr b u k o t t

neve annak k a p c s á n , hogy másnap

tűzve:

"Tán meg

akarják

különböztetni

darabjaitól, melyeknek második

jele­

A jóslat

előadására

nem

Szigligeti sohsem

kell I

a

közönségnek A Nemzeti

miát

két ellen

nyílzáporok

tak

a hírlapírók volt

lapvita

tovább

indított

tömege

hogy mást o l v a s t a k mi

napnál

egyetlen

érte.

a bíráló

leküzdeni Noha

az

a N e m z e t i s z í n p a d á n , meg

k ö z v e t l e n és k ö z v e t e t t Színház

előzőkből

Akadé­

kitűnik,

b i z o t t s á g t a g j a i , és m e g i n t m á s t lát­

a h a t á s á b a n még a k ö v e t k e z ő

A Nemzeti

t á m a d á s m e l l e t t az már

Q

türelmetlenségét?"

k e l l v i z s g á l n u n k , hogy

évben

i s érezhető

nagy

hír­

előzménye.

mindenkori

f e l a d a t a a magyar d r á m á k

bemu­

t a t á s a , á p o l á s a , k l a s s z i k u s a i n k m ű s o r o n t a r t á s a . Ám u g y a n c s a k ö r ö k ö s p r o b l é m á j a v o l t (és m a r a d t ) az e r e d e t i m a g y a r m ű v e k h i á 19 nya . A t r a g i k u s a n szegényes "drámai" h e l y z e t javítására t e t t a l a p í t v á n y t gróf T e l e k i J ó z s e f 1 8 5 4 . j ú n i u s l ü - é n k e l t

végrende­

letében : " C s a l á d o m n e v é t ö r ö k ö s e n v i s e l ő a l a p í t v á n y r a r e n d e l e k 12 e z e r f o r i n t o t , o l y m ó d d a l , hogy e n n e k k a m a t a i b ó l egy h a t o d r é s z t ő k é s í t t e t v é n , öt h a t o d rész a d a s s é k é v e n k i n t a l e g j o b b m a g y a r , f ö l ­ v á l t v a , szomorú- vagy vígjáték szerzőjének, k i művét nevének t i t ­ kos lepecsétlése s mind a m a r r a , mind e r r e t e t t emlékmondatának f ö l j e g y z é s e m e l l e t t t i t k o n n y ú j t s a be a magyar t u d ó s t á r s a s á g h e t i ü l é s é t ő l m e g h a t á r o z a n d ó n a p i g és h e l y e n . Az így b e j ö v e n d ő s z í n m ű v e k e t az A k a d é m i a e g y i k t a g j á n a k e l n ö k s é g e a l a t t k é t , az e l n ö k k e l e g y ü t t , a magyar t u d ó s t á r s a s á g és u g y a n e n n y i a nemze­ t i s z í n h á z i g a z g a t ó s á g a á l t a l k i n e v e z e n d ő tagból á l l ó b i z o t t s á g f o g j a e l í t é l n i . A j u t a l m a t n y e r t s z í n m ű , e l ő a d á s v é g e t t , a nem­ z e t i s z í n h á z s a j á t j a , de a n n a k k i n y o m a t á s a f ö n n m a r a d a s z e r z ő ­ nek . " Első ízben 1857. március 1 9 - é n adták k i S z i g l i g e t i Béldi Pál, m a j d a következő évben u g y a n c s a k S z i g l i g e t i Ám az a l a p í t v á n y t e v ő m é g c s a k nem fog

okozni

nem

találtak j u t a l o m r a

húzódó

a

"tudós

problémák

részleteit

a "viszonylag zsef

jószándékú

már

kapcsolatos

Végeredményben

szellemében

legjobb

urainak

darabjának.

mennyi

1859-ben,

gondot

mikor

é r d e m e s m ű v e t a p á l y á z ó k k ö z ö t t . Az

és az e z e k k e l

me/tlőzőm.

végrendeletének

társaság"

A mama c.

is sejthette,

úgy

viták

döntöttek,

a díjat minden e s e t b e n

m ű n e k " . Az ü g y r e n d b e p e d i g

javaslatára

és

beiktatták

is

évekig

javaslatok hogy

Teleki

k i kell

adni

b á r ó E ö t v ö s Jó­

az ú n . 1 1 0 . p o n t o t ,

ame-

lyet

később

ami

egyszerűen

"szégyenparagrafus"-nak

neveztek

e l , és

- A jóslat-vita idején i s - r e n g e t e g szemrehányásra a d o t t a l ­

kalmat

a hírlapíróknak:

" M i n t h o g y a z o n b a n a s z i g o r ú í t é l e t m o n d á s t az A k a d é m i a t e ­ k i n t é l y e k ö v e t e l i , az ó c s á r l á s s a l n y ú j t o t t j u t a l o m p e d i g s é r t h e ­ t i az írói ö n é r z e t e t : o l y e s e t e k b e n , m i d ő n a b í r á l ó k egy m ű v e t sem t a l á l n a k j u t a l o m r a é r d e m e s n e k , m ó d o t k e l l e n e n y ú j t a n i a v i ­ s z o n y l a g l e g j o b b p á l y a m ű s z e r z ő j é n e k a r r a , hogy k i n y i l a t k o z t a t ­ h a s s a , v a j o n a díjat i l l y körülmények között i s föl a k a r j a - e v e n n i ? A j u t a l o m o d a í t é l é s é r ő l szóló h i v a t a l o s j e l e n t é s t a z o n m e g j e g y z é s s e l k e l l e n e k ö z z é t e n n i , hogy ha az író a r o s s z a l l ó í t é ­ l e t e l l e n é r e i s föl a k a r j a v e n n i a d í j a t , félév a l a t t j e l e n t s e e b b e l i s z á n d é k á t az A k a d é m i a t i t o k n o k i h i v a t a l á n á l , m i r e a n e v é t rejtő jeligés levél fölbontatván, a jutalomdíjat a z o n n a l fölvehet i , k ü l ö n b e n p e d i g , ha e h a t á r i d ő a l a t t a n y e r t e s p á l y á z ó nem j e ­ l e n t k e z n é k , a n e v é t rejtő l e v é l e l é g e d e t i k s a p á l y a d í j a k ö v e t ­ k e z ő évi j u t a l o m h o z f o g c s a t o l t a t n i . " A sok v i t á r a a l k a l m a t a d ó ü g y r e n d i p o n t l é n y e g é b e n legesnek

bizonyult,

"sújtott" n y e r t e s e k mindegyike 21 A jóslat" szerzőjét i s - minden esetben f e l v e t t e

- beleértve "az

hisz

a vele

ócsárlással nyújtott j u t a l m a t " .

bok"

milyenek

voltak,

csak

az

A r r ó l , hogy a " s i l á n y

akadémiai

jelentésekből

o n n a n sem) s z e r e z h e t ü n k t u d o m á s t , u g y a n i s kihirdetése

után, a jutalmazásra

lás k é t k i j e l ö l t t a g j a lehetett

a sorsa

Csiky és

számú beküldte

címlapjára zett

sem

Gergely

- még a gyűlés i d e j e említették.

verses

darabjába

"Az szóló

"vígjátéki

eredmény

szerint

kihirdetése

- emlékszik

cikk

- elégette.

tulere"

Ez

korábban

reményét. A

jeligét

adta,

évre", s a kézirat

- 1874.

december

a címet:

nem

előtt k é t n a p p a l

v i s s z a a szerző - Egy, a

panaszkodott,

v é g é n egy d a r a b

vastam

hogy

annyi

rossz

13-án

- a

érke­

olvasni

az

én

darabom

halálítéletemet.

s l á t t a m , hogy

a

egy

újságot o l ­

Teleki-pályázatról

darab

érkezett

be. A

címét öreg betűkkel láttam k i n y o m t a t v a . O l ­ címe

volt.

f é l r e az ú j s á g o t . Egy idő m ú l v a n y u g o d t a b b tam

alatt

helyezte.minden

az A k a d é m i á n a k rájegyzés

eredmények

s z í n m ű v e k e t az l i ­

i s , amellyel Csiky

a "Sic f a t a

a

még

2 2

Teleki-pályaműnek tett

a pályázati

javasolt

dara­

(vagy

meg.

vastam." cikk

nem

annak a népszínműnek

p á l y á z o t t , de meg III.

feles­

Mégegyszer

Haragosan

lettem.

Egészen

elolvastam

'Jóslat' első h e l y e n van a j á n l v a .

az

dobtam akar­

újságot,

[...] Gyorsan

egy

pohár v i z e t

ittam,

Első gondom

m e r t f é l t e m , hogy szélhűdés ér.

az v o l t , h o g y h a r m i n c

f o r i n t o t szerezzek

és

B u d a p e s t r e u t a z z a m , hogy e l h o z z a m a száz a r a n y a t . O t t v o l t a m a gyűlésen, az

melyen

előadó.

kihirdették

Annyira

hittem,

száz

arany

a rossz

darabok

dicsőségemet.

Szász

Károly

bírálta

díjkoszorúzott

munkámat,

helyett

huszonöt

kapok.

közt

a legkevésbbé 23

botot rossz,

volt

hogy a z t

'Jóslat'-om

én k o n t á r

vagyok s

több i l y e n h í z e l g é s . " Az o m i n ó z u s 1 2 . a k a d é m i a i tották

Csengery

Antal

ülést 1 8 7 5 . m á r c i u s 1 9 - é n

akadémiai

másodelnök e l n ö k s é g e

tar­

alatt.

b í r á l ó b i z o t t s á g t a g j a i az A k a d é m i a r é s z é r ő l Szász m e l l e t t Kálmán, zat

valamint

Feleki

Pulszky

Ferenc

Miklós és Bercsényi

S z á s z Károly e l ő a d ó i ki

p á l y á z a t az e g y i k

ményét

több

amelyből "tanuló

hasonlattal,

gyerekek

és

szerint

éretlen

meg, sem

továbbá A jóslat

azonban és

még

miután

Szász

a tárgyalt

k r i t i k u s észrevétellel ifjonczok", be, a k i k

egyik

Károly

szerzőjének

jegyzőkönyvbe

valamint

"mezítlábas

a p a p í r o k a t . Az

lapban

jelentésében nem

vígjáté­

"haszontalanságokkal,

"csizmadiainasok az

Tóth

Színhá­

részletezte,

az a k a d é m i a i

képtelen silányságokkal mázolják t e l i " jelentésben

a Nemzeti

a p á l y á z a t t ö r t é n e t é b e n . Véle­

is kijutott:

t i t u l u s s a l kerültek

szerepeltek,

míg

Béla k é p v i s e l t e .

beszéde

leggyengébb

a szerzőknek

suhanczok"

voltak,

A

és ez sem

kegyelmezett,

eredeti

borbélylegények" a változat a

jelent

hírlapíróknak,

a darab

premierje

e l ő t t és k ö z v e t l e n ü l u t á n a n a g y s z e m é l y e s k e d ő v i t a a l a k u l t k i , ami - l e g y ü n k ő s z i n t é k - k i f e j e z e t t e n j ó t t e t t C s i k y s z í n m ű v é 24 nek es m a g á n a k i s . A b i z o t t s á g v é g ü l az ú n . " s z é g y e n p a r a g r a f u s " mellett

a viszonylag

leg­

j o b b n a k . Az ü g y r e n d i p o n t a l k a l m a z á s á b a n a b í r á l ó k n a k nem

volt

azonos volt,

pályamű

véleményük.

közül

Szász

Csikyét Károly

jelölte

határozottan

Pulszky i n g a d o z o t t , a színművészek

rozottan ki

a 12

alkalmazása

a

darab

ellen

ellenezték, sőt hatá­

k é t s é g b e v o n t á k s z í n i h a t á s á t . E g y e d ü l Tóth K á l m á n állt

a dráma m e l l e t t ,

sőt nemcsak színpadi s i k e r é t jövendölte

meg,

hanem h a t á r o z o t t k ü l ö n v é l e m é n y é t i s b e n y ú j t o t t a , a m i t az É r t e 25 sítobe i s f e l v e t t e k . Az a k a d é m i k u s o k t i s z t a v í g j á t é k o t v á r t a k , de " a l l e g ó r i á t ,

"drámai mű

költeményt"

kaptak,

" ö s s z e s komikuma c s a k

ményekre zelmek

szorítkozik".

és i n d u l a t o k

amelyben

a "vígjátéki

a mellékszereplőkre

A l a p e s z m é j e , a j e l l e m e k a l k o t á s a , az é r ­

ütköztetése

i s van tehetsége.

néhány

alakot

legalább tudja,

teremt.

a komoly műfajba

hogyan k e l l e n e " . tottak

Jellemeket

S bár " n y e l v e

hogy

jósoltak

nagyon

drámai,

de

itt-ott

szól c s a k , a k i talán

de nem

tudja

megtalálni,

"relatív b e c s e t "

tulajdoní­

m u n k á n a k , m é g k ö z e p e s s z í n p a d i s i k e r t sem

neki.

Tóth Kálmán ugyan e l i s m e r t e

a színmű gyengeségeinek

s z é t , de t e h e t s é g e s , é r d e k e s m u n k á n a k t a r t o t t a , talan

Elis­

a drámai f o r m a i -

legkevésbé

mit kellene,

Miután csak

a pályanyertes

sorolná.

u g y a n nem t u d f e l m u t a t n i ,

költői", azonban " o l y író n y e l v e

elméletileg,

sőt a

és a m e l l é k c s e l e k ­

merték, hogy van alapeszméje, sőt szerzőjének ránt

elem",

verselésűnek,

Mindezért

helyenként

a paragrafus

megkülöntöztetés

ellen

erőteljes,

szavazott.

egy ré­

majdnem k i f o g á s ­

szép

nyelvezettel.

Sőt, Toldy

Ferenc

is e

f o g l a l t á l l á s t , és k é r t e , hogy a z t " c s a k 26 világos botrány esetében" alkalmazzák. A bírálók kalmazták

ellen

4:l-es

a 110-es

többségi

ügyrendi

véleménye

azonban

győzött, a l ­

p o n t o t . E r r e k i i s t ö r t "a

világos

botrány". A hírlapírók heves támadását a P e s t i Napló "-ö" jelű tár­ c a í r ó j a i n d í t o t t a e l az a k a d é m i k u s o k e l l e n , a k i nem v o l t m á s , 27 m i n t R á k o s i Jenő. így a z o n n a l é r t h e t ő v é v á l i k m i n d a z , a m i t C s i k y d a r a b j á n a k m ű f a j a m e l l e t t mond, h i s z e n é p p e n ő e n n e k a sokat v i t a t o t t újromantikus irányzatnak a színpadi elindítója. A v i t á b a b e k a p ű s o l ó d ó l a p o k m i n d e g y i k e e l i s m e r i , hogy az e l ő ­ a d á s r a t ű z ö t t d a r a b nem " t i s z t a v í g j á t é k " . E z t a tényt vagy nem 28 taglalják a Pesti

tovább

faji-technikai kanonizált kritikusa amikor

, vagy k i f e j e z e t t e n

Napló zsurnalisztái. I l y e n lázadás" m e l l e t t

drámai

ideállal

pozitívan

teszik

szemben.

l e voksukat A Pesti

joga

mint

ma

az a k a d é m i k u s

Napló

az ú j r o m a n t i k u s irány l é n y e g é t i g y e k s z i k

így ír: "A k ö l t é s z e t

értékelik,

értelemben a "másság", a "mű­ " á - e " jelű

elfogadtatni,

i s sérthetetlen; a színpad

ma i s az a m i n d e n t m a g á b a f o g l a l ó , h a t á r t a l a n v i l á g , m e l y az em­ beri

szívet

a maga

örök

lényegében

- hely,

idő és a l a k r a

való

tekintet

nélkül - m u t a t j a

Nem

föl.

v é l e t l e n t e h á t , hogy a " m e g t á m a d o t t " A k a d é m i a és S z á s z

Károly a középfajúság e l l e n akadémikus nézeteiről 3

lében ''" h o s s z ú tott

fedezi

tanulmányt

szentelt

magát". Gyulai

gorú r o s t a

alá v e s z i ,

értelemben

vett

az

a mereven

i s ,a k i a Budapesti

Szem

általuk elvetendőnek

tar­

irány"-nak, amely

emiatt rossznak t a r t o t t

ma

, de e z t t e s z i

ismert Gyulai Pál

" b i z o n y o s drámai

vel

tiltakozik

"Shakespeare tekintélyé­

S h a k e s p e a r e , általa

vegyes fajúnak,

de m é g i n k á b b

n y o m d o k a i n haladó

a nagy a n g o l

"újabb

drámaíró

rossz

drámaíróinkat",

akiket

" ú j r o m a n t i k u s o k n a k " n e v e z az i r o d a l o m t ö r t é n e t . A kemény

lások tárgyát képező művek Rákositól I á j a és D ó c z i Csiky

alkotását

nak t a r t :

"A

is idesorolja.

i s , amelyet

történeti hagyományok

minden

szempontból

újabb drámaíróinktól

isko

Vízözönjét

Gyulai keményen

semmibevétele, személyek

m i t Csiky

dorgá

az A e s o p u s , a S z e r e l e m

L a j o s t ó l a C s ó k , de G y u l a i még C s e p r e g i

és Ábrányi R ö v i d l á t ó k j á t za

s

műveit ( p l . Felsült s z e r e l m e s e k ) i s s z i ­

ostoroz­

(alapeszme,

s t b . ) elhibázott-

t a n ú i t , az nem

m i n t a z , h o g y v í g j á t é k o t a k a r v á n í r n i , ne í r j o n az ember

más,

vígjáté

kot,

hogy v í g j á t é k a t á r g y á t ne a j e l e n b e n k e r e s s e , hanem a m ú l t ­

ban,

a m e s é s k o r b a n , a z o n b a n ne t i s z t e l j e n

hogy a cselekmény

semmiféle

hagyományt,

a n n á l k ö l t ő i b b , m e n n é l k e v e s e b b benne a j ó z a n

é s z és v a l ó s z í n ű s é g , h o g y m e s t e r k e d j é k egész e r e j é b ő l , de az beri

szív t a n u l m á n y á r a

Károly

i s "az

felfogását"

és az e m b e r i 32 követeli.

Gyulai re

nyelvet

és r a j z á r a m i n é l k e v e s e b b e t a d j o n . "

élet

szív

valódi

csak a z t könyveli e l C s i k y és

verselést

nem

Rákosi-

és

ismeretét s

javára, hogy Dóczytól

em­

Szász költői

"szerencsé­

tanult,

hanem

V ö r ö s m a r t y t ó l " , így " j á m b u s a i e l é g g é h a n g z a t o s a k , n y e l v e i s s z a ­ batos

s

épen

nem

véve inkább l y r a i ,

magyartalan

vagy

m i n t drámai

nyelv.

Az A k a d é m i a - e l l e n e s k r i t i k u s o k

keresett,

azonban

általában

3 3

u g y a n a z o k a t a hibákat

ják f e l A j ó s l a t e l e m z é s e k o r , m i n t S z á s z K á r o l y , e l ő a d ó i ben. te

Szerintük "tévesztett t e c h n i k a némileg

(Fővárosi teni"

jellemzi"(A

laza,

cselekvénye

kuszált,

Lapok).

"Ismeretlen

légkörben

(A H o n ) , " e g y - k é t a l a k j a

Hon),

sorol

beszédé

"szerkeze­

bonyodalma

mesterkélt"

nem

tud egyéní­

igazán

t ö k é l e t l e n ü l v á z o l t , úgyhogy

ezek

kel

a darab

sok

a m e l l é k s z e r e p l ő , de n i n c s e n e k m e g f e l e l ő e n " b e m u t a t v a " , ú g y ­

hogy

végéig

teljesen

sem

jöhetünk

tisztába

lényegtelen, hogy

(Fővárosi

Lapok),

a darab végén k i k i n e k

túl

" j u t " (A

Hon) . A fenti vel

és

kifogásokat

a papi

lyozzák.

A

mivoltából

megszólalók

tanítótermeinek élő

katolikus

ja"

elzár

hogy pot,

Gergely

származó

bizonygatják 3 4

társaságában" ,

emberfeletti

a külvilágtól, berkébe

kétségtelen

és

tehetségé­

gyakorlatlanságával

érzékletesen

félszeg

pap

a múzsák

sulykot,

Csiky

az

"szabad

i s ellátogasson.

3 5

"fekete

óráiban Szász

amikor saját védelmében a z z a l támadja

hogy a " n y e r s " s z e r e l e m hatalmát h i r d e t i

ellensú­ "theológia

elszigeteltségben

nehézségeit, a k i t

csak

a

talár­

j u t alkalma,

Károly

elveti

Csikyt mint

általában a vallás

f ö l ö t t , a m e l y n e m c s a k a v a l l á s , de a m o r á l s z e m p o n t j á b ó l posan megtámadható

i s ala­

3

volna." ^

Az a k a d é m i k u s o k k o n t r a h í r l a p í r ó k v i t á b a n r e n d k í v ü l rekten sági

foglalt

fokig

megvédte

akadémikustársait,

amelynek eredményében

annyira

isi.

állást a különvéleménnyel rendelkező

t a g , Tóth K á l m á n , a k i a F ő v á r o s i

nyeit,

"hibásak"

voltak,

Lapok

feltárván

a Nemzeti

mint

a

hasábjain

bizonyos

a szavazás

körülmé­

Színházbeli

Tudományos

kor­

bírálóbizott­

tagok

Akadémia

ugyan­

képvise-

3 7

Mindazonáltal Vadnay

Károly

a

vita

olyannyira

következő

évi

jelentésében

A jóslat kétszer

ment

bemutatója

a Nemzeti

A Magyarország

tényezővel

magyarázzák

egyfelől

a bíráló

ami

i s helyet

és

téma

és a Nagy V i l á g é s m á s l a p o k

i s három

és a z s ú f o l t

"kíméletlensége"

nézőtereket:

és az e b b ő l

a s z í n m ű az é r d e k l ő d é s h o m l o k t e r é b e csak

fokozta

A l a p csak a s i k e r Szász

Károly

Pál

került,

és a p a p i a-

- elhalasztot­

harmadik okaként említi a d a r a b o t

és G y u l a i

támadt

az e l ő a d á s p i k a n t é r i á j á t ,

m e l y n e k első kitűzött p r e m i e r j é t - betegség m i a t t

karták a s i k e r

huszonsikernek

a sikerszériát

akkortájt

másfelől a " m e g t á m a d o t t " e l s ő m ű v e s szerző p a p i m i v o l t a nőtlenségellenes

hogy 3B kapott.

szép

bizottság

hírlapi polémia m i a t t

továbbgyűrűzött,

1875.október 11-én v o l t ,

Színházban,

számított.

ták.

a pa­

magát.

természetesen kisebbíteni

jelentőségét. Szerintük néhány tapsoló

a-

elragadta-

tása t e r j e d t

át a nézőtér e g é s z é r e , i l l e t v e ,

veletlenebb szabad már

részének

figyelmen

többször

hanem

a Mint

Nagy

kívül

már

kápráztatta kinek "kinek

végezte

Ede

erősen

n e m c s a k a mű fordított.

kiosztása

nem

okozott

A

ízléses,

kifejezett

szerelme

Felekiné

exponált

Munkácsy

karjai

sem

ne­

hősszerelmes

a l a k í t o t t a . Nemcsak h ó d í t ó v o l t ,

hősnő

sem

gondot

e l a közönséget. A férfi-szerelmes A

azt

odaadással,

szerepköröknek.

taglejtésekkel,

mű­

e l nagy

i s komoly

a szerepek

addigi

Festői

nemes t ű z z e l

legítette.

az

Mindenesetre

hogy S z i g l i g e t i

szcenírozását

említettem,

megfelelt

deklamált.

igazán.

megvalósításra

Imre H e l i o s t

san

hagyni,

említett

színpadi

hézséget,

tetszhetett

csak a közönség

hanem p o m p á ­ finom

játékkal

ideálja v o l t ,

a-

még

a nézőket

i s felme­

Flóra

játszotta

Olympiát,

rontották

meg

azon

szerelmes

k ü z d e l m e t , m e l y e t i f j a és i s t e n e k ö z ö t t s z í v é b e n a v é g z e t meg39 gyújtott." A kritikák k i e m e l i k érzelemgazdag, f i n o m a n árnyalt játékát, A

amely

nyíltszíni

bonviván

"elegáns aszfalton

görög

tapsokra

szerepkörben

uracs

volt,

s a messze

késztette

a

Náday

Ferenc

működő

k i n m e g l á t s z o t t , hogy

Bajáéban

a saison

alatt

közönséget.

a

Aristosa

korinthuszi

egyike

a legkapó­

sabb úrfiáknak. " A színmű

intrikusa

"bár emberségesen vetették, hogy A

két,

megbirkózott

a játék

kalmár

feladatával", a kritikák

kereteiből

bohózatossá

s z i n t e minden k r i t i k u s boszi

A d r a s t o s . B e r c s é n y i Béla a l a k í t o t t a , kirívó,

rendezett

zord

házaspár

szemére

alakot

formált.

komikus

figuráit

m e g d i c s é r i . Ú j h á z i Ede N a u s i k l e s , a

szerepében

már-már

"pedzette

a

és

Szép

lesz-

Heléna-beli

Menelaos karakterét". M o z d u l a t a i b a n , hanglejtésében egyaránt ke­ déllyel, volt.

túlzások

nélkül,

ízlésesen

játszott,

igen

Szathmáryné alakította kardos nejét, Harpyát.

mulattató

Művészetével

k i e m e l t e újabb hárpia-szerepét a sablonokból. Az

árnyalakokból,

színészeknek ri

Gyula

kellett

jóízű,

élő

Sántha

zei

Knemonja

Gusztáv nem

hihető.

Antal Nem

a

alakokat

egyszerű

Dioskurosát, fogva

vagyis

mellékszerepekből a 40 varázsolni. D i c s e r i k Vízvá­

Sosiosát, "borízű"

viszont volt

további

túl

Szigeti

delphi hideg

szerencsésebb

Imre

"hizalmas"

kocsmárosát. volt, Erycia,

Körösme­

szerelme Szigligeti

ennél Fe-

rike

sem,

a k i a Fővárosi Lapok s z e r i n t

" c s e n g ő , üde h a n g j á t a n y -

n y i r a mesterkéli, hogy affektálttá t e s z i . " riska

Vonzó v o l t Kölesi

Az Halmay

előadásban

Imre

Szigeti

több

(Tiamis)

színiképezdei

igen

Jolán ( S z i g e t i

növendék

otthonosan

mozgott

a színpadon,

József l á n y a ; H e r m i o n e szerepében)

ben i s f e l h í v t á k m a g u k r a A rendezőpéldány

a

talán k i c s i t

durvának

vélt

ja,

Szigligeti

kifejezést

de a l a p j á b a n véve a s z ö v e g e t nem hogy

a

színházi

tehetségéből

téren

adódóan

még

kellett

Szigligeti

Ede

kidolgozta.

jelenet,

amelyben

a

melodramatikus

végén beállított

előadásnak

ugyan so­

közönség

ösztönösen,

nyelvre,

és

felvonásbeli

jeleneteket

nagy

effektusokkal

Gyula v o l t ) ,

nagy c s o p o r t k é p . A P e s t e r

azon becsét

könnyen

alkotott.

zenei

Erkel

fü­

i s megváltoztatott,

pap-szerző

színpadi

a negyedik

az é r d e k l ő d é s t " ( a z e n e s z e r z ő mű

Ede

a sok s z í n i h a t á s t m a g á b a n rejtő Ilyen

szerepek­

á t í r n i . Ez a z t b i z o n y í t ­

járatlan

ráérzett

mondható, gördülékeny nyelvezetű művet alaposan

míg

és K ö -

figyelmet.

tanúsága s z e r i n t

h ú z o t t a mű e r e d e t i j é b ő l , é s n é h á n y , az a k k o r i

lének

vett.

i s részt

v e s i Emma ( P o l y d o r a ) t e h e t s é g ü k k e l m é g e z e k b e n az a p r ó

kat

Ma­

( T h i s b e ) ; H a l m i F e r e n c é l é n k G l a u k u s á v a l tűnt k i .

i s , hogy n é h á n y h e l y e n

"csigázta

illetve

Lloyd

jóslata szín­

kiemelte

az

lángoló, egészsé­

4

ges e r o t i k á t f e j e z e t t k i . ^ A jelmezek fehéret

közül

és egy

korhű g ö r ö g

feketét 42 ruhák.

Felekiné

két

- fényképről

szép

Olympia-ruháját

ismerünk:

szépen

- egy

redőzött,

A d í s z l e t e t d i c s é r ő k r i t i k á k k a l é l e s e l l e n t é t b e n áll a P e s ­ ti

Naplóban külön, a kritikáktól

adás, "A

amely

jósda

szerint

a

csínre

függetlenül m e g j e l e n t rövid hír­

pagyon

l i g e t é t e g y pár b o k o r

kevés

gondot

fordítottak:

tünteté elő, a Parnassosj: nagyon

i d o m t a l a n d o m b c s o p o r t o z a t . Mindkét d o l o g p e d i g méltó tárgyát ké­ pezhetné m é g nem nem

a

leleményességnek,

hanem

természetesen

a d t á k elő B é c s b e n , és r e n d e z ő i n k

utánozhatták.

Ezenfelül

egy

nagy

a

'Jóslatot'

így az o t t a n i

ügyetlenséget

rónunk . A n e g y e d i k

felvonásban

Pythia

háttérbe

s a barlang

előtt a c s o p o r t o z a t o t

helyezték,

barlangját

felfogást

i s meg

kell

o l y mélyen

ták f e l , hogy a s z í n h á z nagy r é s z e , az e g é s z j o b b o l d a l

úgy

a

állí-

a barlang-

bal

s e m m i t sem

veszett."

4 3

láthatott, s e részre nézve a j e l e n e t

A bécsi bemutatóra

írtak belőle: I g n a z S c h n i t z e r ger

pedig

a zenét

t á k be G i r a r d i v a l

teljesen e l ­

valóban várni k e l l e t t .

Operettet

a librettót, i f j . Joseph Helmesber-

k o m p o n á l t a h o z z á . 1889. november 30-án

mutat­

a f ő s z e r e p b e n a b é c s i T h e a t e r an d e r Wien s z í n ­

padán. A Felekinéről készült műtermi képeken ugyan látszik mi

a d e l p h i t e m p l o m r ó l , de e n n e k a l a p j á n a h á t t e r e t

rekonstruálni dezőpéldány ról,

nem

illetve

t á k meg

nem

tudjuk. Mindenesetre

természetesen

i g e n érdekes, hogy a r e n ­

t e s z említést régi díszletelemek

felhasználásá­

e n n e k s z á n d é k á r ó l . F e l t e h e t ő e n új e l e m e k b ő l

a b e r e n d e z é s t . Az O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r

téneti Tárának tulajdonában sága s z e r i n t

oldot­

Színháztör­

levő k o r a b e l i díszletleltárak

egészen b i z o n y o s a n A jóslat bemutatásához

f e l egy n ő i s z o b o r t a l a p z a t o t ( 2 8 2 . t é t e l ) , n é g y d a r a b

rot

( t é t e l s z á m az e l ő z ő v e l a z o n o s , k o r á b b a n 1 0 7 0 . v o l t ) ,

ve

szob­ egy " ú j "

( s z á m n é l k ü l ) , e g y s z i k l a b a r l a n g o t ( 1 0 9 . s-z. ) ,

illet­

1 d b . fát ( s z . : 1 6 8 , a r é g i

lius

6-án

a

színház

díszletleírások díszlet

száma 4 0 2 ) , a m e l y e t 1886. jú44 kiselejtezett. A rendezőpéldány és a

alapján,

elszórt adatokból

valamint

a leltárkönyvekben

arra következtethetünk,

látványosságára, s o k k a l

és a színészi játék hatására A közönség pedig

inkább

hogy

josan te,

Szigligeti

a tablószerű

a szerző

V i l á g meg

n a g y o n i s kíváncsi v o l t

nincs

a már híressé

kívánták

író n e v é b e n meg

de

e z t elmulasztották.

tikusok

nem

Csiky

jelen

kellett

G e r g e l y n e k , hogy

köszönni

persze

sem

a kitüntető a közönség,

mennyi fájdalmába került személyesen

nem

élvezhette

b e m u t a t ó , de m é g a m á s o d i k e l ő a d á s s i k e r é t sem. képpen t e l j e s várott k e l t

Ennek

e g é s z é b e n i d é z e m az író 1 8 7 5 . o k t ó b e r

levelét:

vált

bejelentet­

a bemutatón. A Magyarország

volna

Arról

t u d h a t t a k , hogy

a

i s m e r n i , za­

i s rója a N e m z e t i S z í n h á z a t a z é r t , m e r t

az

nem

csoportozat

többször kihívták. Ám s a j n o s , h i á b a . A rendező

hogy

Nagy

fellelhető

törekedett.

p a p r a , és t e r m é s z e t e s e n s z e m é l y e s e n i s meg

ves

tanú­

használ­

tak

szoborívet

vala­

és a

legalább tapsokat,

sem az

a

kri­

elsőmű­

nemhogy a bizonysága­

9-én,

Temes-

M é l y e n " t i s z t e l t Uram! A legnagyobb hálával o l v a s t a m rati

mai t á v i ­

tudósítását, m i n t újabb jelét

figyelmének, m e l y l y e l e d d i g tetlen lom,

szíves

i s o l y véghe­

h á l á r a k ö t e l e z e t t engem. De f á j d a ­

nem m e h e t e k f ö l . H é t f ő és k e d d e n i s ­

k o l á m v a n . K é t n a p o t nem s z a b a d s á g o t nem

mulaszthatok e l ,

kaphatok,

collegáim

pedig

s o k k a l v a d a b b a k , hogysem v a l a m e l y i k ü k

he­

lyettesítene. K e s e r v e s h e l y z e t , honnan m i n d e n i g y e k e z e t és m u n k a k e d v m e l l e t t l e h e t kiszabadulnom.

B o c s á s s o n meg,

e lamentálás k i s z a l a d t te

e l ő a d á s á t sem minél

előbb

hogy

t o l l a m b ó l , de

sírni v o l n a k e d v e m , h o g y e l s ő

szin­

darabom

láthatom. Kérem, adjon a l k a l m a t , hogy

sem

jósága

nekem iránt

i g a z hálámat akármely szolgálattal

kife-

j e zhessem. Ki

teljes

alázatos

t i s z t e l e t t e l vagyok szolgája Csiky

A címzett természetesen S z i g l i g e t i Csiky démikusok szal

Gergely

volt.

az 1 8 7 7 - e s p á l y á z a t i évre m e g f o g a d t a az a k a ­

(!) t a n á c s á t . Nem

olyan

Ede

történelmi

folytatta

színművet

Rákosiék stílusát. A Janus-

h o z o t t létre, amely a l e g s z i g o ­

rúbb akadémiai bíráló szemében i s t i s z t a minden

Gergely

"hagyományos" hibájával

szomorújáték v o l t ,

e g y ü t t . Nem

i s alkalmazták

annak a szé­

g y e n p a r a g r a f u s t , lelkiismeretiurdalás nélkül megszavazták a T e l e ­ k i - p á l y á z a t 100 a r a n y 15-én m u t a t t a

jutalmát.

bele

tartalmi

dolgozatunk

fejlődésének

- négy

előadás

a műsorról.

A Janus - t a r t a l m a , drámai

A N e m z e t i Színház 1877. október

b e , és - m i n d e n f é l e b o t r á n y n é l k ü l

u t á n már l e i s v e h e t t é k hető

4 6

t é m á j a és m ű f a j a m i a t t

k e r e t e i b e . Csupán egy

mellékútját,

- nem

megemlítem,

amely

és m e g o l d á s b e l i h i b á i v a l é p p e n C s i k y

azonban

illeszt­

mint

Csiky

technikai,

állásfoglalásának,

tépelődésének

és v i l á g n é z e t i v á l s á g á n a k hű k i f e j e z ő j e .

Sokkal

inkább

tárgyalt

kérdéskörünkbe

tartozik

az

Karácsonyi-pályázat

d í j n y e r t e s , sőt d u p l a j u t a l o m m a l 47 ellenállhatatlan.

v í g j á t é k a : Az A jóslat

a szerelem

alapeszméje

ellenállhatatlannal

szerzője

kitüntetett

abszolút d i a d a l a

az ö n s z e r e l e m

relatív

1878-as

volt.

sikerét

Az hir­

deti. A

színdarab

színművek

igen

sok

szempontból

sablonjaitól, más t e k i n t e t b e n

eltér pedig

az

újromantikus

n a g y o n i s ehhez

i r á n y z a t h o z s o r o l h a t ó . R é s z i n t az ő s i m í m u s j á t é k o k b ó l plautus-i mind

jellembohózatok

a szereplők

rejlő

tradícióját követi mind a főcselekmény,

megalkotásában; másfelől

lehetőségeket. Ragaszkodik

zitumokhoz:

az

idegen

ugyanis

színhelyhez,

a

elszegényíti az

eszményiségében

jelen

mindehhez

az i n d o k o l a t l a n

sek

és h i t e k

juttassa.

t i k u s dráma paródiájának" Az csók

c.

Dvideo. több

Csiky

col

nem

szempontból

színpadon

meg

( I . felv.

azaz

a

2. j e l . ) ,

érzé­

nemigen

illő

"a s e m a t i k u s

színhelye

ugyanaz, mint Spanyolország,

időn

kívül

Florinda

darabjának

Az á l l a n d ó a n

szerelmes

Rodrigo magatartását l o v a g i zi

Szerb A n t a l

stb. ,

történések,

főcselekményhez

i s meghatározza. jelenő

levél-játékhoz

középkori

helyezi

nem

emiatt

u g y a n , de

roman­

nevezi.

ellenállhatatlan művéé,

a

abban rekví-

és

jelenik

és h i h e t e t l e n

s o r o z a t a , csak hogy

nagy s z e r e l m e t d i a d a l r a

A

sem

v a n , az á l r o m a n t i k u s

az

újromantikus

túlidealizált,

v é r t e l e n h ő s n ő h ö z , a b á t o r h ő s h ö z , a k i meg járul

az

keletkezett

Roland

hercegnő,

tiszteletnek

Dóczi

Lajos:

közelebbről cselekményét,

emlegetett,

de a

éppen a mórokkal

har­

"az

ellenállhatatlan"

é r t e l m e z i , a m e l y az

történelemben felért a szerelmes áldozatkészségével

és

iga­

tiszte­

l e t é v e l a Nő i r á n t , t o v á b b á a h e r c e g n ő g y á m j a i s i n k v i z i t o r i t u ­ lajdonságokkal zsarnoki,

szinte

rendelkezik,

elidegenítetten

történelmi

időn

eredetileg

reggeltől

te,

kívül

így a d a r a b b e l i

"egész

magyar

nem

a történés estig

idő

"reggeltől

benne.

a

parancsuralmi ideje

t a r t o t t , majd

drámairodalom

színművé"-t t i s z t e l i

beszélve

családfő

tekintélyétől. A

i s pontosan Csiky

abszolút

megszabott:

tovább

szűkítet­

d é l i g " t a r t . Galamb S á n d o r

legösszeszorítottabb

az

cselekményű

Szó

sincs

fajú"-ságról,

A

Az

jóslat-hoz

ellenállhatatlan

a Teleki-pályázatnál "tiszta ték-.

hasonló

"kárhoztatott

éppen

1

nyerhette

azért

e l ezt

i s nagyobb dicsőséget jelentő j u t a l m a t ,

vígjáték",

sőt

egyes

vélemények

szerint:

"jellemvígjá-

4 9

Ez

utóbbi

újromantikus

megjegyzés

színművektől

árnyszereplők

mozognak

megtestesítő,

szinte

alakjai: a "zord

csak

annyiban

eltérően,

i t t valóban

a színpadon, a

commedia

helytálló,

hanem

nem

egy-egy tipi

élettelen

jellemvonást fissi-t

idéző dajka,

a nehézkes u d v a r i A

kocsmáros, a két lábon a

földön kémkedő,

káplán.

jellemvígjátékban

rendszerint

túlzásokig

a

menő

középpontba

jellemvonása

állított

főszereplő

hat vissza

a saját

k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t e s o r s á r a . Ám Az e l l e n á l l h a t a t l a n s z ó "túlzásokig a

menő jellemvonása"

változtatja

meg,

félreértések , a

zetkomédiák

sorába

s a j á t , sem

"fantasztikusan okozza, utalja.

"felháborodik",

valami

sem

még'ideig-óráig

látszatbonyodalmakat ször

és

Pál

minden

e művet

hely­

elemezvén,

több­

találni

találjuk,

ezeket a közönség

tenni.

Csikynek

majdnem t e l j e s e n

sikerül.

Középpontos

drámát

a m e l y n e k c e n t r u m á b a n áll a m a g á t e l l e n á l l h a t a t l a n n a k

tó R o d r i g o . A k ö z ö n s é g az e l s ő p i l l a n a t b a n padon.

Ahogy m a g á r ó l

nyilatkozik,

próbál,

rögtön

mindezt

komikus eleganciával

nész

benne

vígjátékai­

ban á l t a l á b a n " b a j o s a n h i h e t ő " t ö r t é n é s e k h o s s z ú s o r á t számára hihetővé

részére

ismeretessé

i s kiváló

szinte

teszi,

színmű

beteges

bírálója

állásokat

önimádata.

ami a s z e r e p e t

játéklehetőségeket

valamennyi

tar­

t u d j a , k i áll a s z í n ­

ahogy m o z d u l a t o k a t ,

válik

áldozatát" várja a szépséges F l o r i n d a A

a

a

drámairodalmának

c s a k az a k é r d é s , hogy a s z e r z ő m e n n y i r e t u d j a

adódnak amely

inkább

lépten-nyomon

hihetőt". '"' A v i l á g

sorsát

ebből

szituáció",

és

szerint

környezete

viszont

kezdődő

Gyulai

"mert

sem,

így a v í g j á t é k o t

5

bajosan

alkot,

az

az ö n i m á d ó , az u r á t i s t e n í t ő s z o l g a , a c s e l s z ö v ő nagybácsi", a pénzsóvár

dell'arte

hogy

j á r ó k o c s m á r o s - l á n y k a , a s z e r e l m e s h e r c e g n ő , az u d v a r n a k

nem

mert

alakító

nyújt,

ahogy

Ám szí­

"újabb

személyében. megtalálta 5

(sőt többen a plágiumot) M o r e t o Szép D i e g o j a ^

a

rokonságot,

és R o d r i g o

között.

Felesleges

i t t a

két

darab

közötti

feltétlen

azonosságokat

és

különbségeket e l e m e z n i , annál i s inkább, mert Beöthy Z s o l t k r i 52 tikájában részletesen megtette e z t . F e l t é t l e n ü l fontosnak t a r ­ tom

azonban

leszögezni,

narcizmusát

minden

hogy

szereplő

ezen a ponton i g y e k s z i k go

míg M o r e t o ismeri,

Diegojának

túlzottnak

nyilvánvaló

t a r t j a , és

kijátszani, ami sikerül i s ; a d d i g

ellenállhatatlanságáról

egész

környezete

a hőshöz

éppen Rodri­

hasonlóan

v é l e k e d i k . E z z e l c s a k t á p l á l j á k a k ö z é p p o n t b a n álló s z e r e p l ő m á ­ n i á j á t , és e g y b e n seket.

Moretonál

áldozattá,

hihetőbbé a főhős

csupán

teszik

az e b b ő l k i i n d u l ó

sajátmaga

rövid

ideig

félreérté­

á l d o z a t a , C s i k y n é l nem

tartó

és

komikus

válik

félreértéseket

indukál. Ehhez kellett bi

a

koncepcióhoz

szereplőnek

ami

olyan

környezetet

és

szituációt

t e r e m t e n i , a m e l y a k ö z é p p o n t o t s z o l g á l j a : az ö s s z e s t ö b ­ i s van v a l a m i

miatt a centrumot

olyan hibája, j e l l e m b e l i

gyengesége,

" r ó z s a s z í n ű s z e m ü v e g e n " át l á t j a , és

o k a - j o g a kételkedni benne. Csiky először i s R o d r i g o mellé egy

komikus

ellenpárt

az v a n meg, gorúan

szolgája,

személyében.

Doridoban

a m i R o d r i g o b ó l h i á n y z i k , é s f o r d í t v a , de m i n d e z

vígjátéki

mindkettőjük

síkon,

hiszen

ostobasága.

a közönség

Kapcsolatuk

Q u i j o t e - S a n c h o Pansa v i s z o n y a . jes

Dorido

nincs helyez

hiányával r e n d e l k e z i k ,

5 5

számára

egyértelműen

szi­

nyilvánvaló a

drámai

Don

D o r i d o - S a n c h o az ö n b i z a l o m

ennél fogva s z i n t e g y e r m e k i

tel­

áhítattal

i m á d j a u r á t , l e g a l á b b a n n y i r a , m i n t az ö n m a g á t . V a l ó s z í n ű l e g e z t a tényt i g y e k s z i k

azzal

i s alátámasztani

a szerző, hogy a s z o l g a

ugyanabba a lányba s z e r e l m e s , a k i urába. Addig s z i n t e örömmel

tűri

a

sorsát,

amíg

urának

"jobb

akad",

aszketikus

ekkor

azonban

e l k é r i a m á r R o d r i g o s z á m á r a é r d e k t e l e n l e á n y t , és R o d r i g o ú t m u ­ tatása tot

nyomán

szül. D o r i d o

zetlenebb, sikert,

mint

nem

tességéből amelyek (pl.

igyekszik

megszerezni,

ami

újabb k o m i k u s

azonban - m i n t a f e l s o r o l t a k példaképe,

így

jóindulatú

i s mutatják - ön­

együgyűségével

u r a módszerével. Ráadásul természetéből adódóan

önmagával

jobban elfoglalt

a h e r c e g n ő e l ő t t nem

öltözet k e l l

- I . felv.

felismer lehet

8.

olyan

Rodrigojának foltos

j e l . ; ha m á r

fordula­ arat

és t e r m é s z e ­

hétköznapi

dolgokat,

eszébe

juthatnak

sem

ruhában m e g j e l e n n i , fekete

retken

kell

új él-

niük,

legalább

ne

A szolga

önfeláldozó

essen

rosszul

-

imádata

I . felv. kevés

á l l h a t a t l a n s á g á n a k " és f e l h a s z n á l h a t ó s á g á n a k szép

lovagba

szerelmes

Elvira

i s . Bár

urával

szemben,

de

ebben

a

már

Dorido

a lány f e l i s m e r i és

végül

a gesztusban

neki

3.

jel.

nyújtja

emlegetett

pozitívumokat

a k e z é t , nem

kívül

"ellen-

b i z o n y í t á s á r a . Ám a

vonatkozásában

a s z o l g á b a n rejlő

az é r z e l m e k e n

stb.).

lenne Rodrigo

a

lovagnak;

a női h i ú s á g

és

bántottság i s m u n k á l . A színmű kezdetén a kocsmáros lánya

meg-

Rodri­

go i r á n t v o n z ó d i k , és e z z e l n a g y m é r t é k b e n t á p l á l j a a n n a k

túlzott

önbizalmát. Apja, vagról"

a k o c s m á r o s i s jó v é l e m é n n y e l

(kiderül

szavaiból), él,

nem

zsi,

fizet.

Rodrigonak van

beajánló,

az a b a j a

vele,

aragon l o ­

I . f e l v o n á s 2.

hogy

jelenetbeli

nagyon szegény,

kapzsi,

rögtön

kölcsönöz

( I . felv.

támasztva,

hiszen az

12. j e l . ) . hogy

amint

a z t h i s z i , pénze

imént

még

Oktondisága

nemcsak

azonnal

Lamelának,

dalmak

a k i történetesen u d v a r i

tartott

drámailag

azzal i s

elhiszi

a

lovag

A fő b o n y o d a l m a t nem

az o k o z z a , h o g y R o d r i g o

az, hogy

a kiszemelt

bonyo­

akarja

adni; 2.

dajkája

jel.).

szerint

harcold

E z t az e l k é p z e l é s t megfelelően

f i g u r á j á t és F l o r i n d á v a l k a p c s o l a t o s Diego

igazi

középkori

tévedések férj­

elvenni

ugyan semmiféle

motívum

felv.

ennek

osztja,

maga a k a r j a

t á m a s z t j a a l á , de a v í g j á t é k v é g e z t é i g Csiky

is

h ő s b e , ám g y á m j a

biztosan

(I.

elhinni.

ellenállha-

h e r c e g n ő maga i s á l l a n d ó a n

nem dó

cimborájá­

k é m , s így ú j a b b

t a r t o t t nézeteit a közvetlen környezete

áldozata. S z e r e l m e s a mórok e l l e n hez

"nagy

elindítója.

tatlanságáról hanem

kap­

esetleg

csélcsapnak

s z e r e n c s é j é t " , hanem r ö g v e s t é p í t r á , é s e l i s f e c s e g i nak,

hitelből

P e r e z e n n y i h i b á t lát c s a k R o d r i g o b a n . Ő meg

és együgyűen

visszatérül, alá

Coscolina

csak

van a "jó

a befogadó

alkotja

meg

i s hajlan­

ugyanis

a gyám

viselkedését.

zsarnok

családfő,

a k i nemcsak

a-

l a t t v a l ó i t ó l k ö v e t e l t e l j e s h ó d o l a t o t é s m e g a l k u v á s t , hanem g y á m leányától

i s . Amikor

a közönség

először

találkozik

felvonás 1. j e l e n e t é b e n , végtelenül i n d u l a t o s , lától értesül F l o r i n d a Bár

ez

utóbbit

vele

sőt - a m i n t

"kedveséről" - m i n t h a féltékeny

hamar m e g c á f o l j a

azzal,

hogy

az o r s z á g

a I I . Lame-

i s lenne. üdvét

és

Rolandot emlegeti, zi

végeredményben a közönség számára már

a b e f e j e z é s t . Ám ez a n n y i r a

nyomja

a tartalmat.

2. j e l e n e t b e l i érthető ni

h a n g s ú l y t a l a n , hogy az i n d u l a t e l ­

Ha a néző m é g i s f e l f i g y e l D i e g o I I . f e l v o n á s

rövid monológjának említett n y o l c sorára, a k k o r i s

Florinda

a lányt

előlege­

a g g o d a l m a , u g y a n i s a g y á m s z ó h o z sem

( I I . felv.

3. j e l e n e t ) ,

de nem

engedi

árulja e l n e k i

jutp

saját

elképzelését. T e h á t a I I . f e l v o n á s 4. gész

sora

viszi

jelenetéig

már a félreértések

előre a történéseket. R o d r i g o a z t h i s z i ,

e-

hogy a

h e r c e g n ő s z e r e l m e s belé. A hercegnő a z t , hogy máshoz a k a r j á k ül a d n i , nem k e d v e s é h e z , így a z t a z o n n a l é r t e s í t e n i k e l l . c é l r a a s z e g é n y , de jó m e g j e l e n é s ű lehet

lovag - a k i idegen lévén,

a gyám s z o l g á l a t á b a n - t ö k é l e t e s e n m e g f e l e l .

tatlan

ellenállhatatlanságáról

nő­

Erre a

szóló

Az

elképzelését

nem

ellenállha

Coscolina,

a

dajka

i s a l á t á m a s z t j a , a k i e r ő s e n m a g á n v i s e l i a R ó m e ó és Júlia 54 Dajka hatását , különösen R o d r i g o v a l való találkozásának j e l e n e tében

( I . felv.

6. j e l . ) .

rinda

a kóbor l o v a g b a

Ráadásul a gyám i s a z t h i s z i ,

szerelmes.

G y o r s a n e l k e l l hát k ü l d e n i a l e v e l e t nem

volt

tovább

idő m e g í r n i , e n n é l

növelje

az

fogva

izgalmakat.

találkozásukkor F l o r i n d a

Csikynek

Ugyanis

Rolandnak, amit módja van a r r a ,

Florinda

tumokkal,

mint

a m ó r o k meg

még

kész

a levél, Lamela

(II.

felv.

8.

jel.),

és R o d r i g o

"meggyőződhet" Rodrigo "igaz

g á r ó l " , míg a f é r f i a nő " s z e r e l m é r ő l " k i s s é nincs

hogy F l o

a levél

a k i tovább

hogy első

lovagiassá

" é r t h e t e t l e n " momen

( I I . felv.

provokálhatja hirdeti

még

5. j e l . ) . az o s t o b a

befolyását

Miután lovagot

az

udvarban

e g é s z e n a f e l v o n á s vége e l ő t t i l e t a r t ó z t a t á s á i g , ami i s m é t az i deges

zsarnok gyámra v a l l

( I I . felv.

12-13.

Az u t o l s ó f e l v o n á s b a n a f é l r e é r t é s e k A

rab

a

levél

Rodrigo

a

hercegnő

elküldése

"megkaparintása"

érdekében

nagybácsi felültetésére

jel.). a tetőfokra érdekében,

"látszat-szakítást"

( I I I . felv.

4. j e l . ) ,

hágnak. Florinda

játszanak

és e g y m á s t

r e v e z e t i k , ami ú j a b b k o m i k u m f o r r á s a . U g y a n i s R o d r i g o s a j á t méi

szerint

ami

végül i s m i n d e n t

Rodrigo

folytatja

félreértette

a cselszövést: álöngyilkosságot

megold. F l o r i n d a ( I I I .felv.

el a

i s fél­ esz­

követ e l ,

a k á p l á n e l ő t t r á j ö n , hogy

10. j e l . ) ,

Diego

az

elkobzott

levélből re

j ö n r á , hogy ő i s f é l r e é r t é s

valahára

Roland

m i r e . Újromantikus színmű megtarthatja

áldozata

(11. jel.),

i s megérkezett, csak Rodrigo

nem

f ő s z e r e p l ő j e l é v é n , nem

h i ú á b r á n d j a i t , nem

tanul

vég­

jön rá

sem­

kap b ü n t e t é s t ,

az e s e t b ő l

( I I I . felv.

14.

jel.): Hiú,

ü r e s , c s a l á r d a női

Nem

é r d e m e s egy g o n d o l a t r a

ím

nem, sem.

az e g y i k h e z m e n n y i g y ö n g e s é g

Megtagadá szerelmét c z i f r a A m á s i k hogy k i t ö l t s e Boldogtalanná t e t t e

fért,

fényért;

bosszúját,

önmagát.

(Véghetetlen szánakozással ) S a j n á l o m ő k e t , m á s t nem S z e g é n y e k , nem Ezekre a szavakra h u l l Csiky de

ez

a

rajta A ami

a

jól

megírt

A

kritikusok

még a

túlzottnak romantika,

tökéletesen

csak i t t - o t t ró

G e r g e l y v a l ó b a n "jól m e g c s i n á l t a " e z t a s z í n m ű v é t ,

technikailag

nemcsak

Nyelve

tett

versenyző hető egyes

fölött

- jobbára

jó

persze

a

líraiságot,

költői

az

újromantika

jambikus

Moreto

hogy nem

verselésű.

apró

tetszett

hiányai

mellett

kellene

kézirat

írt á t ,

a darab:

i s annyira

az e r e d m é n y n e v e t . "

bírálóbizottságnak

azonban

Szép

A

ap­

főként

finomította. részének

több

5 5

"Nemcsak

Abban

volt.

eszmékben, ötle­

szembetűnő

mindannyian

rokonság

o-

egyetértettek,

i d e g e n földre h e l y e z n i

a cse­

l e k m é n y s z í n h e l y é t , i n k á b b a magyar é l e t b ő l m e r í t h e t n é n e k

témát.

Az

1878.

a vígjátékíróknak

is

szavak

A b í r á l ó k k ö z ö t t i fő v é ­

a már e m l í t e t t

Diegojával.

sikerült,

A dicsérő

problémája

a nagyszavú deklamációkat, e h e l y e t t

leménykülönbséget

nyelvet,

jellemzője i s .

szót, s o r t

tekben gazdagabb mondásokat j a v a s o l t a k . kozta

érzik belőle

áll m a g a s a n , hanem n é m i k i f o g á s a l á e s ­

hogy m é l t á n a d h a t j u k n e k i Sokallották

merev,

hiányolta

a n y o m t a t o t t szövegtől, csak egészen

akadémikusok társai

egészében

némelyike

a szerző: néhány

a szerzői utasítások s z a v a i t Az

darab

tartott hanem

gördülékeny,

különbözik

javításokat

mellett

tudják, m i t vesztenek.

l e a függöny.

"csináltság" .

jóslatban

tehetek:

március

29-én

tartott

bírálóbizottsági

ülésen

a bizottsági Arany

tagok: Pulszky

L á s z l ó , Vadnay

Ferenc elnöklete a l a t t

Károly

és G y ő r y

Greguss

Ágost,

Vilmos a beérkezett

pályamű közül - szótöbbséggel - a I I .

számú pályázónak

kilenc

ítélték a

j u t a l m a t , a m e l y n e k j e l i g é j e : " K a r á c s o n y i p á l y a m ű " és Az e l l e n á l l ­ hatatlant

takarta.

Az e r e d m é n y t 1 8 7 8 . á p r i l i s 1 - é n , a 1 3 . a k a d é ­

miai

ülésen hozták

tött

Karácsonyi-alapítvány

jutalmát

lyai

szerint

legjobb

Azidáig

a

nyilvánosságra.

Teleki-pályázatnál

a "viszonylag

szigorúbb műnek csak

az e g y s z e r s m i n d d r á m a i , s z í n i és n y e l v i s

így k i t ü n t e t é s r e

adták k i ,

méltónak

Szigligeti

Ede

feltételekhez

- amelynek

találtatik"

ügyrendi

úgy a d a t i k

tekintetben - csak

az

előző

jutalmához..

időben

Ezzel

nem

ki,

ha

i s becsesnek

egyetlen

esetben

Trónkeresőjének. C s i k y n e k tehát

nemcsak

d r á m a í r ó i d i c s ő s é g e t , hanem a n y a g i h a s z n o t h o z o t t , talmat

kö­

szabá­

nem

fizették

2 0 0 , hanem

ki,

400

ugyanis a j u ­

így h o z z á t e h e t t é k arannyal

lett

az ő

gazdagabb,

ami e l ő s e g í t e t t e f e l k ö l t ö z é s é t a f ő v á r o s b a . A vígjáték

nemcsak

lyázat szabályai ben, 1878. január e művét rult

érdeklődött

19-én e l h u n y t .

Az

síremlékéhez,

meg,

hanem

C s i k y az ő e m l é k é n e k

meg

Csiky

ellenállhatatlan

értesíti

gedheti

Paulayt,

hogy

magának a p e s t i

vonatkozóan

csak

utódtól,

kézirata

utat,

egyetlen

az

betegsége

a pá­

felől miatt

hozzájá­

Paulay

5 7

.

Edétől

Négy

nappal

egyelőre

t a r t s á k meg.

kikötése

volt,

köz­

ajánlotta

nem

s kéri, hogy darabjának

tatóját októberben vagy novemberben ra

jelent

. U g y a n a b b a n a l e v é l b e n , a m e l y b e n 25 f o r i n t t a l

Szigligeti

később

könyvformában

értelmében színpadra i s került. S z i g l i g e t i

en­ bemu­

A szereposztás­

hogy

Náday

Ferenc

játssza a főszerepet, h i s z e n n e k i írta, minden mást P a u l a y r a bí58 zott . M é g egy k é r é s e v o l t , hogy a s z í n h á z e l ő z e t e s p r o g r a m j á ­ tól e l t é r v e , ne A m á g u s s z a l e g y ü t t , egy e s t é n m u t a s s á k be Az e l ­ l e n á l l h a t a t l a n t , m e r t az " e l r i a s z t a n á a k ö z ö n s é g e t , a m e l y a s z o ­ morúságokat

nemigen

szereti".

(A J a n u s ü r e s s z é k s o r a i t

i s ezzel

5

magyarázta.) ^ Paulay keréért.

Ede

mindent

elkövetett

Két r e n d e z ő p é l d á n y á n

a Karácsonyi-díjas

(a megváltozott

díszletterv

mű s i ­ hatá­

s á r a ) nyomon k ö v e t h e t j ü k , m i l y e n g o n d o s a n d o l g o z t a k i a m o z g á s o ­ kat.

Három díszletben játszódott a három felvonás. Mindhárom

már

meglevő díszletelemeket li "oszlopos terem

használt

f e l , például

a I I . felvonásbe­

a h e r c e g i p a l o t á b a n " a Don

Carlos-zárdát.

A s z e r e p e k e t a l e g j o b b színészekre o s z t o t t a . Náday

Ferenc játszotta

Természetesen

a címszerepet. Ő szalonszínész

volt, aki

később, a franciás technikájú

színjátékokban f e j t h e t t e

tehetségét. Elegáns, külsőleg

i s előnyös, orgánuma és beszédstí­

lusa

szempontjából

volt. tudott

társalgási

szerint,

több

darabokra

mulatságos

"termett" figurát

A bemutatón

játszotta 6

ni. "*" A Pesti "Don

Cesart

volt,

hogy

végig

beteg

61

volt,

1

h u r u t o s hanggal "" ,

az e l ő a d á s t . Nem

játssza-e

találta e l , amikor

sok humort t u d o t t

és m ű v é s z i b b s z a v a l á s r a

Diego v a l l a t j a . 6 3

Eleven,

6 4

A Pesti

Napló

véleménye

Újházi kított,

életteli v o l t ,

amivel

kapkodó

Diego

nagyon

"nem

jól

mulattatta

i s több n y í l t s z í n i g y á m j a " , míg

de

írnokain

Beöthy

"szere­ az e g y ü ­

j á t s z o t t a , meg­

"zsörtölődő öreget"

a közönséget.

6 6

A Nemzeti

t a p s o t k a p o t t "hóbortos, mérsékletre

ala­

biztatja,

ide­

hiszen

6 7

irodafőnök". Túlzó játékát 68 e g y é b k é n t több k r i t i k u s m e g e m l í t i . Márkus Emília m i n t F l o r i n d a 69 egyesek s z e r i n t megnyerő v o l t , mások s z e r i n t a l i g j u t o t t n e k i szerep,

egy

és

főként

6 5

Edével k a p c s o l a t b a n , a k i D i e g o t

a vélemények. Péterfy s z e r i n t

szerint

szerepé­

alapján "inkább

gyűséget színezte, mint a s z e r é n y s é g e t " .

lett

jelenetet

Vízvári Gyula D o r i d o

s z e r e l m i v a l l o m á s a s i k e r ü l t . Komikuma " d i s z k r é t " v o l t

Hírlap

belevin­

a s z e r e p p e l sem i g e n v o l t t i s z t á b a n : 62 v a g y sem" . P é t e r f y Jenő v é l e m é n y e i s az

ben " l e j á t s z o t t a " a c í m s z e r e p l ő t .

oszlottak

nem r e ­

Napló s z e r i n t

" j e l l e m z e t e s e b b játékra

tetreméltó".

meg

indiszponál-

v o l n a s z ü k s é g az u t o l s ó m o n o l ó g b a n . A l e g j o b b a n a z t a

ges,

művész

i s jól

j e l e n í t e n i , Az e l l e n á l l h a t a t l a n c í m s z e r e p l ő j e k é n t

mekelt. tan

is a

Bár, e g y e s e k

k i igazán

ahhoz

7

r á j á t , míg S t u r m őt é l e s n e k "jó

Napló

találta.

Beöthy

dicsérte

Vízváriné

a Magyarország

Sturmnak v i s z o n t

spanyolok"

Pintér Sándor

fiatal. ^

pedig

a z t írta,

szintén rossz tolmácsa v o l t

Albert

P e r e z ) és S z a t h m á r y n é lenére

7

i s túl

" n y u g a l m a és h i d e g s é g e jának.". '*" A P e s t i

basáskodó

alakította.

Lamelát

cél­

Jolán

Elvi­

és a N a g y v i l á g b a n

tetszett

( C o s c o l i n a ) , akik voltak.

Szigeti

hogy

a költő

Szigeti

ugyan-

Imre ( G i l

"vérmes magyarságuk" e l ­ Benedek

József,

a

papot

A szerint,

rendezőpéldány olyan

hátlapján

néma szereplők, színitanodai

p a d r a léptek" a b e m u t a t ó n , m i n t ród),

Lánczy

eleji

jelenetben Az

fennmaradt

Ilka

1878.

növendékek

a később i s m e r t

(polgárnő),

statiszta-lista i s "szín­

Fáy S z e r é n a ( a p ­

(ûk a " h a r a n g z ú g á s o s " I . f e l v o n á s

"szerepeltek".) október

1 1 - i bemutatót

zsúfolásig

megtöltötte

a k ö z ö n s é g . T r e f o r t Ágost m i n i s z t e r és a r é g i s z í n h á z b a r á t m e c é nás

Majláth György

nás

után

i s jelen

kihívták,

zajosan

v o l t a k . A színészeket minden hívták

a szerzőt

felvo-

i s , a k i időközben

Festre

k ö l t ö z ö t t , s így v é g r e r é s z t v e h e t e t t p r e m i e r j é n . M á s o d i k 72 e m e l e t i erkélyéből többször m e g h a j o l t . A Pesti ritka

alkalmat,

mégsem bukott

Napló, hogy

i r o n i k u s a n , eseménynek

egy

művet

az

Akadémia

tekintette

m ű s o r á r ó l . A k ö z ö n s é g nem

egy

érdeklődött már

a ködbevesző

Színház görög

világ figurái iránt. Saját p r o b l é m á i t , a fővárosi

a polgárt

és

meg.

M i n d a z o n á l t a l öt e l ő a d á s u t á n l e v e t t é k a N e m z e t i spanyol

ezt a

megjutalmazott,

akarta

évig v á r n i a

a színpadon kellett.

látni, e r r e

azonban még

és

életet,

több

mint

7 3

x Csiky

Gergely

ú j r o m a n t i k u s s z í n m ű í r ó i k o r s z a k á b a , a most

t á r g y a l t két d a r a b o n k í v ü l , f e l t é t l e n ü l b e l e t a r t o z i k m é g egy e g y ­ felvonásos tragédia. A m á g u s z , Az e l l e n á l l h a t a t l a n n a l hetett,

s ma m á r n e h é z e l d ö n t e n i , m e l y i k

közel egyidőben szület­ e l ő z t e meg

M i n d e n e s e t r e a Nemzeti Színházhoz 1877. szeptember be.

7 4

A kortársak felismerték sem

értetlenül

kétségtelen

teljesen

egyfelvonásos újszerű

a

de

tartották

minden

magyar

történeti korba h e l y e z t e

álltak

érdemeit,

t e c h n i k a i s z e m p o n t b ó l nem Az

a színművel megoldását

színpadon,

szemben. sem

Bár

tartalmi,

szerencsésnek.

"skatulyától" Miután

idegen Csiky

- " T ö r t é n i k R ó m á b a n , Nero

elején" - egyesek történelmi is,

a másikat.

22-én érkezett

volt,

és

határozott

uralkodásának

d r á m a k é n t k e z e l t é k , így G y u l a i

a k i a s z e r z ő s z e m é r e v e t e t t e az e g é s z h i t e l t e l e n

Pál

történetet,

és

főként

Nero

történelmi

alakját,

címkétől.

7 5

amely

Ebben

lényegtelen, hogy k e g y e t l e n - e tották elhibázottnak.

mert

valóban

eltér

a színműben

a közhellyé

ugyanis

vált

teljességgel

vagy b ö l c s . T e c h n i k a i l a g a z é r t

ennyire

"szűk keretek

tar­

k ö z é nem l e h e t 7 6

t r a g é d i á t s z o r í t a n i " , a " k ö z ö n s é g nem t u d j a á t a d n i m a g á t " , c s a k "tragédia—vázlat"

7 7

tragédia "utolsó Mai

lehet,

része".

i l l e t v e , o l y a n , m i n t egy többfelvonásos 7 B

szemmel nézve

ban m e g í r n i e g y e g é s z A

függöny

Csikynek

sikerült

Elymas

díszíti

fel. A

kapkodás, a feszült, b o l d o g t a l a n

beszél­

getés, a kissé érzéki h a n g u l a t , "megmentője", a g i t t o n i megvetése

a már-már

mind-mind a tragédiát benne,

az e g y e t l e n Elymas:

amely

gátját

mágus iránt érez, a tanítvány rabszolgának

tekintett

a szerelmet.

képezi

Csak a t e s t i s é g e t

a kereszténységnek,

a

Gh a z t h í v e d , nem l á t - e jól szemem? Mesterkedéseit? Szerelme Neked, viszonzásul

kell

szerelmedért;

S a z t v é l e d , annál k i s e b b

jutalom

Nem i s l e h e t s z á m á r a ? Nemde? H i s z Te jól t u d o d ,

m i t érnek

nem g o n d o l s z ,

Cserében elveszítné

hogy

Az i s t e n s é g örök

bájaid? szerelmedért

mindenét.

Hogy ő t , k i s a s s z e m é v e l

meglesé

rejtelmeit,

S új bölcsességet j ö t t az emberek Hirdetni,

közt

hogy t i s z t í t s o n és j a v í t s o n :

S z e r e l m e d földi p o r b a A csillagok

rántaná

k ö z ü l , s a nagy

Áldás h e l y e t t

világ

kaczagna r a j t a , k i

lehetne s asszony

rabja

lett.

lát­

vallásnak,

Nem i s m e r é m meg n ő i c s á b j a i d

Isten

fen­

nő i r á n t ,

i g a z h i t n e k és l é n y e g n e k :

Azzal

foglal­

lemondó vágyakozás, a m e l y e t

előlegezi.

Elymas bűnnek t a r t j a ja

Helénát

Helena múltjának, züllött

kozásának emlegetése; a hálával t e l t , a lány

felvonás­

életérzést.

felhúzásakor

félhomály, a fájdalmas

sőbbséges

egy r ö v i d

A d o g m a t i k u s , merev zetes

válaszokat

csinált

kiutat

ad.

Elymasnak

De e b b e n

a szerelem

a

Helena természetes,

drámában

számára, mint

a szerző

már

A jóslatban.

önér­

nem

lát

Ezért

írt

tragédi át. Simon m á g u s z n a k az új t a n o k e l t e r j e s z t é s e és s a j á t ni

felemelkedése

érdekében csodát k e l l f e l m u t a t n i a .

egyé­

Ezért

"kelte­

né é l e t r e " a C s á s z á r e l h u n y t k e d v e s é t , P h o e b é t H e l é n á b a n . De s a ­ ját m i s z t i k u s csodájának k e l e p c é j é b e e s i k be i s s z e r e l m e s Simon

ő maga, a k i m á r

Phoebé-

volt:

(Helene nézésébe

merülve)

Ilyen

volt

Phoebe. Arcza,

termete,

Sötét szemének fényes s u g a r a K i t ö r t a s í r b ó l , új é l e t r e A s z e r e t ő szem r á i s m e r

kelt,

bizonnyal.

(Elfordul) M e r t Phoebe s z é p , n a g y o n s z é p v o l t ; S z e r e t t e , t ö b b é nem Ám a tiszta

a látszat-csoda

szerelmet,

nem

s k i őt

feledheti.

m ú l h a t j a f e l ü l az i g a z i

é s Simon b e l e s z e r e t

Helénába.

H i á b a g y ő z k ö d i t a n í t v á n y a a nagy eszme n e v é b e n mi

győzhetné l e a .szerelem.hatalmat? M i l y k i c s i

volt

s z e m b e n a c s i l l o g á s f e l k í n á l á s á v a l ! M e n n y i r e nem ség,

sem

a vallás,

sem

s e m m i l y e n szentség

k é p e s t , a m e l y e t ez a k o r á b b a n t e s t i t e s í t meg.

Még h a b o z i k

az ö r e g

csodát,

a

(3. jel.),

ő Helénával

számít a dicső­

tiszta

érzelemhez

értelemben züllött lány

tes­

p a p , de s z í v é t m á r e l t ö l t ö t t e

az

új s z e n t s é g . ( 4 . j e l . ) Csiky feláldozást: eljön hogy

"a a

Gergely

ahogy

a női

Nero

s z e r e t ő h ö z " , hogy két

szenvedésük

nő oka

egymás

nemben m e g m u t a t j a

törvényes

hitvese

visszaszerezze

barátságára

talál;

ugyanaz, s mikor

a s z e r e l m e s ön­

megalázza urát

magát,

és

(5-7. j e l . ) ;

a-

amikor

kiderül,

Helena szerelméért

hogy

feláldozza

az é l e t é t . Simon s z e m é n e k f e l n y i t á s á b a n A c t e a s e g í t , ő ö n m a g á t ó l erre Actea

sem

képes

(8-9. j e l . ) :

(meghatottan)

Isten

veled

S i m o n ! Te j o b b

Mint t e t t e i d .

valál,

Légy b o l d o g s b o l d o g í t s d ő t . (10.

jel.)

A 1 1 . Simon é s H e l é n a n a g y j e l e n e t é b e n m e g t a r t j a kus

m é g az ú j r o m a n t i ­

irányzat formavilágát, nyelvének túldíszített

ban i s . A pap most

i s a szerelem

patetikusságá­

apotheozisát h i r d e t i ,

de

éppen

az e l l e n k e z ő m ó d o n , v é g l e t e s e n p e s s z i m i s t á n . A k é t s z e r e l m e s

ha­

lála az e g y e d ü l i m e g o l d á s , de nem

sem

i g a z i e g y m á s r a t a l á l á s t . Nem

ígér sem t ú l v i l á g i

ígér, c s a k

életet,

megtisztulást.

Ha A j ó s l a t a s z e r e l e m b o l d o g d i a d a l á t , Az e l l e n á l l h a t a t lan

az ö n s z e r e l e m

az i g a z (A

szerelem

viszonylagos megváltó

j ó s l a t ) , legyőzi

az

á l l h a t a t l a n ) , de c s a k

akkor

A mágusz

t r a g é d i á j a , a m e l y l e g y ő z i az

sikerét h i r d e t t e ,

egyházat

önimádó, öncélú érvényesülést viszonylagos

(Az

és r ö v i d b o l d o g s á g o t

ellen­ hozhat,

amelyet legyőz a halál. C s i k y m ű v é t 1 8 7 8 . j a n u á r 1 1 - é n m u t a t t á k be B e r c s é n y i la

Az e z r e d e s

lánya é s B é r e z i k Á r p á d A kék s z o b a c.

Bé­

egyfelvoná-

s o s a i v a l e g y ü t t , de a k r i t i k á k s z e r i n t a k ö z ö n s é g A m á g u s z i r á n t 79 Ám az e r e d m é n y e l é g g é h i d e g e n h a g y t a érdeklődött a l e g j o b b a n . 80 őket. A r e n d e z ő S z i g e t i József v o l t . R e n d e z ő p é l d á n y á b ó l a r r a következtethetünk, művet.

A tragikus

mespárja

szavalva",

adta

"eltalált aki "

hívták

-

négy

höz,

amelyben

évig

proletárok

koncentráltan

A jóslat h a j d a n i

S i m o n t Nagy Felekiné

a

v i t t e színre a boldog

"érdekes Acteát

Körösmezei,

után, midőn

Lendvayné

Elymas

szereplőket

és

Bercsényi a

szerzőt 81 nevében."

a távollevő szerző x társadalmi színműveit megelőző

tartott.

A bizalmatlan

beteljesíti

írójától

a

már

mindazt,

magyar

átvezet amit

színpadi

szerel­

külalakkal,

ifj.

mondott

Gergely majd

Imre

szépen.

k i f e j e z é s s e l " . Néró

köszönetet

csak A

azaz

Helénát

- a darab

Csiky

a szövegre

szerelmeseket

játszotta,

jól volt,

hogy

a

korszaka

következő­

annyira viszonyok

vártak között.

Jegyzetek "*"Az i d e t a r t o z ó

műveket

elemzi

Szerb A n t a l

A magyar

újromantikus

d r á m a c. t a n u l m á n y á b a n , B u d a p e s t , 1 9 2 7 . I r o d a l o m t ö r t é n e t i tek

17. Az

(megj.:

említett színdarabok:

1855-ben,

bem.:

Budai

Éjszaki Károly: A c y d o n i Népszínház.

1867.

szept.

Füze­ alma 29.)

-

Rákosi

Jenő:

Aesopus

( meg j * . :

1 8 6 6 . o k t . 1 4 . ) - Dóczi zeti

1 8 6 6 , bem.: N e m z e t i

L a j o s : A csók

(megj.:

Színház, 1874. j a n . 1 4 . ) - Rákosi

ja

(megj.:

ky

Gergely:

okt.

Színház,

1 8 7 1 , bem.: Nem­

Jenő: A s z e r e l e m

iskolá­

1 8 7 3 , bem.: N e m z e t i S z í n h á z , 1 8 7 4 . n o v . 1 3 . ) - C s i ­ A jóslat ( m e g j . :

11.) - Csiky

Gergely:

1 8 7 5 , bem.: N e m z e t i S z í n h á z , 1 8 7 5 . Az e l l e n á l l h a t a t l a n

(megj.: 1878,

bem.:

1 8 7 8 . o k t . 1 1 . ) - Bartók L a j o s : A l e g s z e b b

(megj.: 1880,

bem.:

Nemzeti Színház, 1879. dec. 21.)

Ezek

a jellemzők

m é g a B l a g o j által p a s s z í v r o m a n t i k á n a k

zett

ún. fantasztikumokba

vesző m ű v e k r e i s i g a z a k .

"A m e s e v i l á g

teremtése - ahogyan Magyarországon a múlt század húszas n e v e z t é k : a " t ü n d é r e z é s " - (...) ^ í r á s a k o r - N.A^J a v a l ó é l e t b e n nem l e h e t

boldog, egy képzeletbeli

éli meg a b o l d o g s á g o t . ( . . . ) A t ü n d é r v i l á g a k o r a i még

nem t á r s a d a l m i

dogságának tott

birodalma.

vágyak

roly:

u t ó p i a , hanem

A romantika,

éveiben

a költő, a k i tündérvilágban romantikában

a magánélet, a szerelem

(...) A feudális

és remények

neve­

társadalom

kompenzálódhatnak

által

bol­ elfoj­

benne."

(Horváth K á ­

Bp. 1 9 6 5 . 5 2 . ) A r o m a n t i k á n a k

e z az i r á n y a

áll a l e g k ö z e l e b b az ú j r o m a n t i k á h o z , é s a s a j á t s á g o s m a g y a r ténelmi

fejlődés során

tör­

együtt, sőt egymás kölcsönhatásában é l ­

n e k a sz í n p a d o n . Kolta dik

Magdolna:

Budapest színházi

felében, kandidátusi disszertáció

Szerb A n t a l Mályuszné

a 19. század

máso­

(kézirat), 182.

i . m . 20-27 .

Császár

Edit:

a X I X . század második ti

kultúrája

Adatok

a magyar

rendezés

f e l é b e n , Bp. 1 9 6 3 . 2 1 - 8 5 .

történetéhez

Színháztörténe­

Könyvtár 10.

Csiky III.

Gergely:

A jóslat,

sz., j e l i g e :

Görög-római

Sic fata

MTAK K é z i r a t t á r , tulere.

m y t h o l ó g i a , Bp.

1090 T e l e k i

pályamű

N y o m t a t á s b a n : Temesvár, 1875.

1885.

'Különösen: Nemzeti H í r l a p , 1875. október 13.

1 0

S z e r b A. i.m. 12.

^ Szerb A n t a l egyébként kitűnő tanulmányában elég sok o l y a n egye-* zést mutat k i , amely nem plágium, hanem az irányzat s a b l o n j a . Néhány összehasonlítás ( p l . A jóslat és A csók összevetése a 12. l a p o n ) kissé erőltetett. 12 L. a k o r a b e l i (és alább részletezett) kritikákat és az akadémi­ a i jelentést! " ^ S z i g l i g e t i rendezőpéldánya: OSzK Színháztörténeti Tár, N.Sz.I. 120 . 14 S z i g l i g e t i levelét nem ismerem, de t a r t a l m a kiolvasható Csiky válaszleveléből, Temesvár 1875. ápr. 23. OSzK Kézirattár, Le­ velestár "^Csikí

G. - S z i g l i g e t i

E.-hez, Temesvár

1875. május

2 1 . uo.

"^Fővárosi Lapok, 1875. október 13. ''"Csiky 1 8

G. - S z i g l i g e t i

Edéhez, Temesvár

1875. o k t . 14.

i.h.

N e m z e t i Hírlap, 1875. október 13.

19 "Tehát a drámai színház nemcsak azért van Pesten, hogy a közön­ séget m u l a t t a s s a , nem i s csak azért, hogy a fővárost megmagya­ rosítani segítsen, hanem, hogy a drámai i r o d a l o m n a k központi és a l k a l m a s orgánuma levén, s a vidéki színészetet jó darabok­ k a l ellátván, (...) a nemesebb műízlést terjesztvén, az egész országra hatást g y a k o r o l j o n . " (...) legelső f e l a d a t a a drámai i r o d a l o m fejlesztése." (A Nemzeti Színház szervezése, igazgatá­ sa és biztosítása ügyében, Bp. 1861. 5.) Történetét 1 . továbbá Paulay Ede: Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta, i n : Paulay Ede írásaiból, Szerk. Székely György, Bp. 1988. 88122. és 250-294., Színháztörténeti Könyvtár 17.

Sz/ász

K/ároly/:

A Teleki-pályázat

"szégyenparagraphusa",

Bu­

d a p e s t i Szemle. 1892. évf. 184. sz. 21

M T A É r t e s í t ő j e , Bp. 1 8 7 5 .

59.

22 Csiky

Gergelyről

1883. február 23,.Uo .

- Apróságok

irodalmi

életéből, P e s t i

Hírlap,

15.

24 A

vitára

1. Janovics

lozsvár 1900. mai 2 5

A

pályaművek

MTA

Jenő:

Csiky

Gergely

élete

és

művei,

I . 1 7 2 - 1 7 3 . , t o v á b b á J ó b o r ú Magda: A k a d é m i a i 1857-88, M e z ő t ú r 1942.

É r t e s í t ő j e , Bp. 1 8 7 5 .

Ko­ drá­

55-56.

55-6.

26 Toldy

F e r e n c k é r é s é r e - az É r t e s í t ő b e

felvett

jegyzőkönyvön k í ­

v ü l - Tóth K á l m á n i s u t a l

A "Jóslat" c z í m ú pálya vígjáték

b e n c. c i k k é b e n , F ő v á r o s i

Lapok 1875. o k t . 14.

A vitaindító c i k k

Napló 1875. október

ügyé­

27 l e n t meg.

a Pesti

3 - i számában j e ­

A f o l y t a t á s Az A k a d é m i a és a s a j t ó c í m m e l : P e s t i

ló ( e s t i

k i a d á s ) 1875. o k t ó b e r

Nap­

14.

28 A Pesti ti

N a p l ó n k í v ü l : F ő v á r o s i Lapok 1 8 7 5 . o k t ó b e r

Hírlap

1875.

október

1875. o k t . 13. ( r e g g e l i 2 9

Napló ( r e g g e l i

Gyulai (Jóború

1875.

k i a d á s ) 1875. o k t ó b e r

tanulmányába,

év k e r ü l t b e l e a G y u l a i - í r á s

Budapesti

5 3

Gyulai

i.m.

idézett c i k k e 423.

A

Hon

Világ

elírás

1 8 7 5 . 9.

következtében,

dátumaként!)

a Pesti

14.

Szemle

32 S z á s z Károly

o k t . 13.,

15.

Pál: Színházi Szemle, Magda

Ellenőr

k i a d á s ) , M a g y a r o r s z á g és a Nagy

1875. október 17. P e s t i Napló 1 8 7 5 . o k t ó b e r

"^Pesti 5 1

13.,

1 3 . , Nemze­

Naplóban

az

408-427. 1877-es

Pesti

Napló

hírlapi

vitát

indító

cikkében,

-0,

azaz

Rákosi

tollából "^Fővárosi Lapok 1875. október

13.

^Szász

cikkéből

3 7

Tóth

Károly P e s t i

Naplóbeli

Kálmán. A "Jóslat" czímű

Lapok

1875.

o k t . 14.

"megtámadta" 1875.

Szász

említett

ember

a

esti

e z t í r j a : "Az

"Jóslat"

csendesen

Károly

írásában,

o k t . 1 4 - i számának

többek között

pálya vígjáték egyébként

amelyre

egy

pedig

Tóth

Tóth

kiadásában

erkölcsi

bírálatával

h a l l g a t n i , nem

ügyében, a

Kálmánt Pesti

szintén

a bakra

lő,

négy-öt

is

Napló

válaszolt;

tanulság p e d i g

k i s bakot

Fővárosi

e z , ha

az

legjobb

szép

hasábosán

rá­

duplázni . " 38 Vadnay Károly jelentése cius 69.

a MTA

2 0 - i ülésen h a n g z o t t lapon

É r t e s í t ő j e s z e r i n t az 1 8 7 6 . m á r ­

e l , az i d e v o n a t k o z ó g o n d o l a t o k a 6 7 -

találhatók.

39 Magyarország alább

és a Nagy

idézendő

Világ

minősítései

1875.

október

ugyanebben

a

17. A

cikkben

főszereplők találhatók.

40 Vasárnapi Újság 1875. október ^Gyulai 4 2

A

Pál

( i . m . 414.)

műteremben KB

5112/3,

készült KB.

1949/1713-as téneti

jelzeten

fényképek egy

található,

1/3-as j e l z e t e n

a három

Intézet Színháztörténeti 4 5

4 4

Pesti A

rosszalló

35 P ó t l á s o k

leltára

értelemben

eredetiéi

jelzeten

közül

Doctor

A.

KA

E l l i n g e r - fotó

az

B 2673.1/1,

A 2673.1/1,

Doctor

A.-

Múzeumának

fénykép

említi. 5112/26,

műterméből

az

OSzK

és

Színháztör­

a Magyar

B 2673. Színházi

tulajdona.

Napló ( r e g g e l i k i a d á s ) 1875. o k t ó b e r

D 36 ( 1 7 8 0 - 1 8 9 6 ) , 0 37 0

más,

5112/10-es

Tárában

17.

(1870-1898),

13.

D 1 6 , D 40

( 1 8 6 0 - 1 8 8 6 ) jelzetű

(1868-1899),

díszletleltárakban.

4 5

0SzK

4 6

A

Kézirattár,

Levelestár

bírálóbizottság

jelentése

a MTA

Értesítője

1 8 7 7 . 6. s z . - b a n

o l v a s h a t ó . Az ü l é s 1 8 7 7 . m á r c i u s 1 9 - é n v o l t . 47 Nyomtatásban: rában

Bp. 1 8 7 8 . A v í g j á t é k k é z i r a t a

található:

háztörténeti

a z OSzK

O c t . Hung. 6 8 2 . A r e n d e z ő p é l d á n y :

T á r , N.

Sz. E . 185, i l l e t v e

Kézirattá­ OSzK

Szín­

- díszletrajzzal

-

N. S z . E. 185/2 48 Galamb 1937.

Sándor:

A magyar

dráma

története

1867-től

1896-ig,

Bp.

I . 139.

49 L.

az akadémiai

jelentést,

továbbá

a korabeli

kritikákat, kü­

lönösen: Pesti

Napló 1878. október 13. ( r e g g e l i

1878.

12.

október

12. - Péterfy "^Gyulai

(reggeli

Jenő tollából

Pál: C s i k y

Gergely

kiadás),

Egyetértés

és Szerb A n t a l újabb

k i a d á s ) , A Hon 1878.

október

i.m. 1 3 .

színművei,

i n : Dramaturgiai

d o l g o z a t o k , Bp. 1 9 0 8 . I I . 4 6 7 . 5

"*"Morato s z í n m ű v é n e k B e k s i c s Gusztáv

5 2

5zínműírók

5 3

Beöthy

3 4

Különösen 5.

magyar f o r d í t á s a

fordításában:

és s z í n é s z e k ,

az előző

évben j e l e n t

Bp. 1 8 7 6 . S p a n y o l

meg,

szinműtár

4.

Bp. 1 8 8 2 . 7 2 - 8 0 .

i.m. 7 9 . az I . felvonás

3. s z í n é b e n

és a I I . f e l v o n á s

4. és

színében.

5 5

A

5 6

"Szigligeti

Magyar T u d o m á n y o s Ede

Akadémia

Értesítője

emlékezetének

1 8 7 8 . 77.

kegyeletes

szívvel

szenteli

a

szerző. " 5 7

Csiky

Gergely - Paulay

rattár, 5 fl Csiky

E d é h e z , Arad 1 8 7 8 . á p r i l i s 7. OSzK Kézi­

Levelestár Gergely

-

Paulay

Edéhez,

Arad

1878.

április

11.

uo.

- Paulay Edéhez, Temesvár 1878.

Csiky Gergely

szeptember

29.

uo. é 0

N e m z e t i Hírlap 1878.

6 1

Beöthy

6 2

6 4

Nemzeti

6 5

Pesti

Hírlap 1878. 1878.

Napló

E-gyetértés

1878.

Beöthy

(reggeli

kiadás)

október 12.

október 13.

(reggeli

(reggeli

(Magyar I r o d a l m i

kiadás)

40. sz.

október 12. kötetben

zatok, Bp. 1931. 6 7

október 13.

é s a Nagy V i l á g 1 8 7 8 .

^Magyarország

66

(reggeli

i.m. 80. Napló 1878.

Pesti

október 12.

kiadás)

kiadás) i s :Dramaturgiai

Ritkaságok

dolgo­

2/14.)

i.m. 80.

68 A h i v a t k o z o t t a k o n túl m é g : E l l e n ő r 1 8 7 8 . 6 < ?

7

14.

Péterf y , i . h .

^Sturm Albert

7 1

október

Beöthy

a M a g y a r o r s z á g é s a Nagy

Világban

i.m. 80.

72 7 5

Fővárosi Lapok 1878. október 1 1 . A z ellenállhatatlan előadásának ismertetése végén a P e s t i ló i s e z e k e t jük,

Nap­

í r j a : "A mű s i k e r é n ő s z i n t é n ö r v e n d t ü n k , s r e m é l ­

hogy C s i k y

m ú z s á j á n a k még s o k s i k e r ü l t a l k o t á s a i b a n

fogunk

g y ö n y ö r k ö d n i . De f i g y e l m e z t e t j ü k

m i i s , hogy ne k a l a n d o z z é k a

g ö r ö g m y t h o s z - vagy s p a n y o l - m ó r

világ ködében, k e r e s s e f e l a

m a g y a r t á r s a s élet férryes n a p p a l á t , a m a i f ő v á r o s i é l e t e t , m e l y m i n t k i a k n á z h a t a t l a n k i n c s e s b á n y a t e r ü l e l v í g j á t é k - és n o v e l ­ la-íróink 7 4

Szigeti N.Sz.

előtt."

József M. 1 7 9 .

r e n d e z ő p é l d á n y a OSzK S z í n h á z t ö r t é n e t i

Tárban:

7 5

Gyulai

Pál i . m .

455-458.

" ^ M a g y a r o r s z á g és a Nagy Világ 1 8 7 8 . j a n u á r 2 0 . 7 7

Galamb

Sándor i.m. 67.

78 A Hon 1 8 7 8 . j a n u á r 1 2 . ( e s t i

k i a d á s ) , V a s á r n a p i Újság 1 8 7 8 .

január 20. A P e s t i

Napló 1878. január 1 2 - i számában

a három b e m u t a t o t t

egyfelvonásos közül a legmerészebbnek

a legköltőibbnek

A máguszt t a r t j a .

Szerinte

igazi

viszont és

"succès

d'estime". 79 Fővárosi Lapok 1878. január 1 3 . 80 M a g y a r o r s z á g és a Nagy Világ 1 8 7 8 . j a n u á r 2 0 . 81 Az e l ő a d á s r a v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k jából

származnak.

a Fővárosi

Lapok

kritika

FRIED

ISTVÁN

Varázs - h a r m i n c n y o l c s z o r . M á r a i Sándor "Nem más

szeretem dolog

akartam

a s z í n h á z a t é s nem

érdekel.

De

meghátrálni

erőpróbát.

mert

Megírtam

i s érdekel akartam

egyszer

hát a d a r a b o t

szerint,

nincsenek

nem

tűri

a lenge szavakat.

gye

a dolgokat.

cselekedetek

nem

előle,

szabályai,

színmüve

kikerülni

mégis (...)

talán

túlságosan.

a műfajt,

vállalnom

kellett

a drámaírásnak,

csak

annyi,

hogy

Ebben a m ű f a j b a n

a logikusan

a t é m a sem

nem az

érzésem

a

M i n d e n mondat előbbre k e l l ,

b e s z é l n e k . Még

Egészen

színpad hogy v i ­

egymásbaláncolódó

fontos,

hiszen

nincsenek

új ö t l e t e k , i n k á b b a m e g í r á s e r e j é n dől e l m i n d e n " . Amikor már s i k e r t hoz

ez

a

nyilatkozat

sikerre

é r k e z e t t e l . Első

sodik,

é s - nem Színház

(VI.,

Andor

rendezésében

vitte

Andor, T o l n a y Klári és

bemutatott

Révay

utca

darabját g y o r s a n követte időközzel

tápászkodó

visszhangot

mondható

illeti:

a b u k á s . Nem

dött M á r a i lett

a

i t t viszont

nagyobb a va­

Ugyanis ekkor már

megkezdő­

a s a j t ó h a d j á r a t , amely a végsőkig f o k o z t a - jogos

makacs

egy

mert

vélték

fölfedezni,

mint

az

vagy

regényeiben

a Varázsban semerre

1940-es

erőszakosan

elját­ k i az

tanúsko­

i s csupán a z t a kétes

sem

évek

ko­

ember

színházi

mutatva

és e m b e r i h a n y a t l á s r ó l

írói

s z ó m á g i á t , k a n y a r g ó , de

irodalmi

l e t ű n ő és s z e r e p é t v é g k é p p

képviselőjének;

utolsósorban

vonzásköréből

- sértődöttségét. Sértődött

szerző,

értékű

Márai

s z ó l h a t u n k . Ami a

f e l t é t l e n ü l Márai b u k o t t meg,

o l y sikeres

s nem

nem

egyértelműnek

ö n c é l ú s z é p s é g b e f ú l ó irály dó j e l e i t ,

fel­

teljesen

ürügyén megtették

osztály

Ajtay

é p p e n k e v é s n e k , bár a K a l a n d

3

eredeztethető hajdan

bírálat szott

ellen

14-én

B u d a p e s t e n , az i n f l á c i ó

lószínűsége annak, hogy a k r i t i k u s o k . rábbról

a má­

- a harmadik. A

18.) 1945. december

mindennapi sikerének megismétlődéséről

tetszik

Sándor

előadásá­

a V a r á z s c. s z í n m ű v e t , A j t a y 2 és Benkő G y u l a f ő s z e r e p l é s é v e l . 3 8 - s z o r ad­

ez a r o m j a i b ó l

kritikai

Márai

300.

színpadra

g y o r s u l á s a h ó n a p j a i b a n nem nem

1841-ben,

K a l a n d c. s z í n m ű v e

túlságosan számottevő

Pesti

ták,

megjelent,

halmozott,

tartó elejétől

szabadulni

mondatfolyamot kezdve

igyekvő

több, 4 bírálója.

A k o r s z a k v á l t á s hevületében é s v á r a k o z á s á b a n M á r a i e g y r é g i krónikásának t e t s z e t t ; lágban. lódó

Érezte

o l y a n n a k , a k i n e k nem l e h e t h e l y e

e z t , Naplójában

régi és a s z ü l e t ő

akkor,

amikor

színművét. valamint

többízben

új egymáshoz

Kassán,

Szinte

5

való

az E u r ó p a - h á z b a n

egyidejűek

a töprengések

életem, Nem

ha

a

sors

amit

elkezdi

az új m ű r ő l

úgy a k a r j a ,

s o k k a l alább p e d i g :

pusztul,

i s el-eltöpreng

"A

amúgy

írni a V a r á z s c.

szóló első

híradások,

amihez közöm

elhoznak

l a k á s t , az é l e t f o r m á t , s sem

"Hazátlan l e s z e k ,

gyűjtöttem,

tudom

megmenteni..."

o t t h o n t a l a n , minden e l ­

volt:

de a l e l k e m ,

é l e k , c s a k az e n y é m . . . " N i n c s k i ú t , s e h o n n a n sem l á t s z i k a felmentés,

"elmenni

innen

-- j e g y z i

t e b b e n a N a p l ó b a --, m i h e l y s t is,

a magyarság neveléséért

kolom: megsértettek". ig

lehet

Márai egyre

(...) Magyarul

dolgozni.

műveletlen dás"-t, itt

s ezenközben meg

l y e n mérvű

6

epikai

a Varázst

"gyökeré­

semmit az

harmadára

nem t u d j u k ,

sem

"elnáciaso-

h ú z z a meg.

sága.

és v o l t - e

egyáltalán d r a m a t u r g i a i 1943-44-ben

beavatko­

k é s z ü l t , és így a z

N a p l ó t ó l , v a l a m i n t az 1 9 4 2 - t ő l e g y m á s u t á n m e g j e ­

és drámai eszméire

Ám a magunk

különböző

művektől

egyáltalán

és o l v a s m á n y a i r a

részéről

történetekben,

e z t inkább

más-más

t e h e r b í r á s á t , ama k o n f l i k t u s o k nyomasztó

súllyal

(S

hogy a k ö n y v a l a k b a n

nem

függetleníthető.

A Maráinak o l y s o k s z o r felrótt "modorosság", szüntelen r é s vezérlő

tanult

b a s á s k o d ó , önző é s

tapasztalja

mintegy

t é n y , hogy a V a r á z s

ekkor l e j e g y z e t t

a nemzet

Keserűen

tit­

a z o n o s - e az e l ő a d o t t s z ö v e g g e l , s a z t sem, m i ­

lehetett,

zás. ) Annyi

odakünn

s é r t i k , hanem a " n e m z e t

egy z s e b r á k ,

egy p i l l a n a t r a :

megjelent szöveg

lenő

a z , hogy

"felnevelt

középosztályt."

álljunk

kétségbeeset­ írni

Úgy é r z i , a m a g y a r k ö z é p o s z t á l y

magatartása";

Trianonból, e l l e n b e n

amíg

érkezni

De e l m e n n i i n n e n . Nem

r o m l o t t " , nem az í r ó k , nem a t á m a d á s o k

reménytelen

a ha­

viszonyán. S t e s z i e z t

a s o r s f o r d u l ó r ó l ; néhány h o l m i t

K a s s á r ó l , de a l é n y e g e s o t t m a r a d :

világ

az új v i ­

nehezednek

visszaté­

valóban jellemző azzal

sajátos­

magyarázzuk,

szituációkban

méri

hogy

l e eszméi

kifejlődési lehetőségeit, amelyek életére, a nemzet, Európa

életére.

A v a r á z s l a t , a m á g i a , a m ű v é s z e t és a b ű v é s z e t " v i s z o n y a "

feltű­

n ő e n s o k s z o r k e r ü l elő é l e t m ű v é b e n . S i r á l y

idézzük

egy

operaházi

karmesterről

szóló

mondatát:

c. r e g é n y é b ő l "A

kopasz,

frakkos

ember b ű v é s z p á l c á j a már. e l v a r á z s o l t a a t ö m e g e t , e z t a g y e r m e k e s fenevadat...

de a v a r á z s l a t m é g nem

rázs egy j e l e n e t é t

transzponálta

S egy m á s i k , a m i n i s z t é r i u m i zásában oly

csengő

passzus:

tökéletes..." (Mintha

volna

a szerző más

hangnembe!)

választékos

megfogalma­

Laine,

nem

tisztviselő

"Sajnálom,

a Va­

Aino

hogy

magasfeszültségű mutatványokkal szórakoztatni, m i n t

tudlak

bölcs

és

n a g y s z e r ű b a r á t o d . . . " 1 9 4 2 . o k t ó b e r 1 1 - é r ő l v a l ó A b ű v é s z c. ú j g ságcikk , amelyben a hazafiságot olcsó m u t a t v á n y k é n t e l ő v a r á z s o ­ ló é s a k ö z ö n s é g t e t s z é s é t h a j h á s z ó m ű v é s z r ő l igaz

szó

és

tetszetős

mutatvány

A Varázs értetlen k r i t i k u s a i

között

elmélkedik,

éles

határt

" c s u p á n " a z t nem

vették

l e m b e , h o g y m i t és m i l y e n m é r t é k b e n l e h e t k i o l v a s n i mennyire

a szó l e g s z o r o s a b b

csillogó

mondatokon, a " stílusbravúr"-on igénybe

értelemben v e t t

kortársi

dráma; s a

é s az ö t l e t e s ,

segítségét drámája,

sokkal

i n k á b b a l e l k e k b e n és a g o n d o l k o d á s b a n l e z a j l ó é s a k ö z e ­

l i múltat meghatározó

külsőség

folyamatnak.

re,

s a Maráival

got

o s z t a n i . A színműre rálátták

kapcsolatos

miképpen

Shakes­

korunk

cirkuszi

belül

figye­

a színműből;

peare

a

vevő k e r e t e n

hogy húzzon.

hogyan

(lehet)

zajlik

jelképe

Dramaturgiát t e t t e k

előítéletek

szerint

a mérleg­

véltek

a valóban kevésbé

sőjobbról

és s z é l s ő b a l r ó l

egyként

(paradox

hangoztattak

igazsá­

sikerült Má-

r a i - r e g é n y e k e l ő t e t s z ő m o d o r o s s á g a i t , és s z i n t e k ó r u s b a n ték m i n d a z o k a t a f e n n t a r t á s o k a t , a m e l y e k e t

le egy

ismétel­

módon) szél­

1 9 4 1 és 1945

kö­

zött: a fölényes, a kívülálló, a tárgyilagosság álarcában megje­ lenő s z e n v t e l e n , hogy e g y i k megragadtak lásra

ama

sem

Maráiról. Hozzá k e l l i g y e k e z e t t elemezni

előfeltevések

ítélt osztály

a jobb ját,

gőgös

kritika

mellett,

a m e l y e k egy

fáradt képviselőjének

indulatú bírálók i s elmarasztalták

h o l a z t m e g j e g y e z v e , hogy

mindehhez a színművet,

tennünk, jórészt

halódó-elha-

h i t t é k a s z e r z ő t . Még a "költő"

a szép s z a v a k b ó l

dramaturgiá­

nem

alakul/hat

9 ki

dráma

, h o l a költői

dráma

" c s u p a j e l k é p " s z í n m ű b e n nem sokat.

Ezért

jobban

i s m e r i az

"hiteles

teheti

jogosultságát

fedezve

kétségbe

föl a r e j t e t t e b b

vonva,

konfliktu­

Vass László"*"^ a z t a m e g j e g y z é s t , h o g y

"életet" a színpadnál,

míg

Lengyel

Márai

Balázs"*""*" a

írói n y e r s a n y a g h i á n y á " - t rója f ö l . Vass L á s z l ó

rése i s k é t e s é r t é k ű :

a

elisme­

"Nála i s m é t ő s e r e j é b e n él a s z ó , h i s z annak

m á g i k u s , c s o d a t é v ő h a t a l m á b a n . " De h i b á n a k túl

beavat

hogy

túlon­

az író m ű h e l y t i t k a i b a , s az e l ő a d á s sem t ö b b

tetszik,

"vará­

z s o s szertartás"-nál. L e n g y e l Balázs elhatárolja magát a Maráira z ú d u l ó t á m a d á s o k t ó l , de ez a b í r á l a t a m é g i s a t á m a d á s o k k ö z é i l ­ l e s z t h e t ő . U g y a n i s az O r l e y hető

nemzedék e g y r e

I s t v á n és L o v a s s G y u l a n e v é v e l

határozottabban bírálta Márait

- egy, a Má12 igézetében. Az

raiétol

t e l j e s e n különböző

a fajta

regény, amelyet Márai meghonosítani i g y e k e z e t t ,

magános kísérlete v o l t tük

kifutotta

jelez

í r ó - és í r á s e s z m é n y

és a m e l y

egy nemkevésbé magános s z e r z ő n e k ,

m a g á t , az

író válságba

került, s e z t a

szerin­ válságot

k o n s t a t á l t a L e n g y e l B a l á z s i s , r á i l l e s z t v é n a r e g é n y í r ó M á r a i út keresésének tott S

jellemzőit

a drámaíróéra, a k i v i s z o n t

három

bemuta­

színművében valójában háromféle lehetőséget c s i l l a n t o t t

ezek

közül

drámája.

a Varázs

Lengyel

a jelképiség

átveszi

Örley

túl gyorsan ír, v i s z o n y l a g

révén

érvényesülő

megállapítását,

kevés tudatossággal

föl

költőiség

miszerint

Márai

(ez a Varázs

ese­

t é b e n nem i g a z ! ) , b e s z é d e " t ú l s á g o s a n m ű v é s z i " ; s m o n d a n d ó j a köz helyesnek

elbukik

a t e r m é s z e t r e n d j é v e l , az

ö s z t ö n ö k k e l s z e m b e n . Ez u t ó b b i v i s z o n t

találó m e g j e g y z é s . A szín

művet hogy ség

tetszik:

záró

a művészet

Shakespeare-idézetet

viszont

Lengyel

Márai talán szakít a z e n g z e t e s m o n d a t o k k a l , felé

tesz

lépéseket,

legalábbis

erre

úgy

értelmezi,

é s az ő s z i n t e ­

következtet

a

Napló

alapján. Kedvezőtlenebb

ennél

a

nagy

3

László

kritikája"'" , a k i a s z í n m ű b e n

írónak

aligha

mondható

"a g y a k o r l o t t m ű v é s z

Hárs

megka-

p ó a n s z o k v á n y o s s z ó n o k l a t a " - t véli f ö l f e d e z n i , és e z t a " b ö l c s e s séget"

legfeljebb

gadhatjuk ber

kevéssé

sikerült

ironikus

megjegyzésként f o ­

e l . " M á r a i a m ű v é s z , a k i h e l y e t t ez e s e t b e n

i s b e s z é l - de egy sem c s e l e k s z i k "

- folytatja,

i s ö t em­

a jól

ismert

v á d a t h a n g o z t a t v a . A v a l ó s á g é s s m ű v é s z e t , az é l e t é s a v a r á z s ­ lat

ellentétét

í r t a M á r a i d r á m á b a , a b ű v é s z ö n m a g a , a k i "nem a-

z é r t töri ö s s z e v a r á z s p á l c á j á t , m e r t a v a r á z s d u r v a é s c é l t a l a n , hanem, m e r t a d u r v a igazi

varázsló

ség k e l l e t t zője,

akinek

Márait. 152

és c é l t a l a n v a l ó s á g m é l t a t l a n a r r a , hogy egy

versenyre k e l j e n vele."

Nem c s e k é l y k é p z e l ő

tehet

a h h o z , hogy e z t l á s s a meg a V a r á z s b a n a k r i t i k a végkövetkeztetése

üres s z e m l é l e t b e n

marasztalja

szer el

S z é k e l y J ú l i á r ó l nem m o n d h a t ó e l , h o g y nem it;

Ihlet

é s nemzedék

színikritikájában''"

5

c.

kötetét

elismétli

(Hárs

sebben) a kifogásokat; ő v i s z o n t lásokra vagy félrerendezésre

Mára14 jellemezte , de

remekműként Lászlónál

szerette

sokkal

szelleme­

az e s e t l e g e s s z í n é s z i

félrehal­

i s c é l o z . " M a r á i n a k régi h i b á j a a z ,

hogy m i n d e n s z e r e p l ő j e (...) e g y s é g e s e n a z o n a b i z o n y o s , fülbemászó,

vonzó

Márai-nyelven

beszél..."

színdarabban i s "máraiul" szólnak; A j t a y hatottan

játszik.

Bolzanóban

nek s e m m i j é b ő l nyulai

A színdarab

c. r e g é n y h e z nem

kerülnek

nem

hasonló

az i g a z s á g

-

i s több,

mint "A

aki

e z t mondta:

" O l y a n s z é p , nem

A szeretet

tetről,

amit

a

Vendégjáték

cilinder

belsejé­

hanem a m u t a t v á n y

házi­

misztériumáról

csak

adni

lehet

i s . így M e z e i M á r i a ,

i s c s o d á l o m , hogy nem beszél, m i n t

--

ez

a

volt s i ­

a Biblia.

titka.""'"

6

A

Kósa

szere­

János

k ö n y v a l a k b a n m e g j e l e n t V a r á z s t méltatja"'" , b á r ő sem b e s z é l ról,

mint a c s i s z o l t

szavak csodás

Annyi bizonyosnak t e t s z i k , amely

a XIX. az

jött kus

század

végétől

hogy a V a r á z s n e h e z e n i l l e s z t ­

létre; s amely a f r a n c i a költőiséggel,

dott,

a polgári

jította

másfelől

közönség

Nemzeti társalgási

viszont

a konfliktusokat,

felfogásba,

k é p z ő d m é n y k é n t és egy

Színház

ellenpólusaként

drámát egyfelől

a lélekelemzés

számára még elviselhető

föl, és mindenekelőtt

lesztette

"vígszínházi"

kezdve érdekes

ünnepélyes--múzeális

a "nagyjelenet"

hogy t ö b b s z ö r ö s

ironi­

trivializálómódszerével

felé h a l a d v a

mind

nyalt

pedig

a dramaturgiai

bravúr

plusz

fej­

szakmai

tökéletességének

drá­

lélekelemzéssel

cselekmény mesterének Molnár Ferenc b i z o n y u l t ,

hatatlan

ú-

"csavarással" a vár­

ható v é g k i f e j l e t e t a lehetőségig k é s l e l t e s s e . Mind a költői ma,

a

más­

muzsikájáról.

hető b e l e a b b a . a nehezen körülírható kissé

a

ki..."

Persze, akadtak a színműnek rajongói kere.

ezért

A n d o r humor n é l k ü l , meg­

mutatvány:

tigrisei,

sajátos

mondja,

árnyékában

az ő

születtek

ár­

vitat­ az

ex­

p o r t d r á m á k . E z e k k e l szemben a V a r á z s b a n M á r a i S á n d o r m á s f é l e h a ­ gyományhoz likus

véleményét a szimbo18 dráma b e l g a - f r a n c i a m e s t e r é r ő l , Maeterlinckről , s azt i s

tudjuk,

nyúlt

hogy

vissza.

Ismerjük

Shakespeare azok

pusztán remekírók

voltak,

közé

elismerő

tartozott,

hanem ú t m u t a t á s s a l

akik

számára

szolgáló

nem

gondolko-

dók.

Mindehhez

vész

és

egyetlen

a cirkusz,

lényeges megjegyzést

a clown

és

az ö n m a g á t

fűzhetünk: a mű­

leplezni

akaró

alkotó

a X I X . s z á z a d v é g é t ő l s z í n p a d o n , az i r o d a l o m b a n , a f e s t é s z e t b e n , majd

elsősorban C h a p l i n megjelenésével a f i l m e n megtalálja s z e r 20 zőit. F á j d a l m a s a n g r o t e s z k v á l t o z a t o k é p p e n úgy f ö l l e l h e t ő k ebben a témakörben, mint a világszínház eszméjét fölújító vések

(a színházi előadás egyetemességének megvalósítására a Má-

rai-színművek

korábbi rendezője,

sérletet, például

a magyar

rabjának

színpadra

vel);

Molnár

de

síkváltása mint

éppen

t i .

Németh

ismételt

kí­

költői színház talán legnemesebb

da­

állításával,

Ferenc úgy

a

a Vihar

tett

és

Tünde

környezete, ebbe

kiolvasható

él, mikor

Antal

Csongor

Liliomjának

belesorolandó

a Shakespeare-ből

rális szókinccsel 2

törek­

rendezésé­

hangulata,

a színpadi

ü z e n e t : Márai

több

változatba,

mintegy

" k e g y e l m i szférájá"-t

szak­ emiege

1

Egyszóval, amikor a P e s t i Színház a Varázs előadására lalkozott,

akkor

mindenekelőtt

"kamaradarab"-ot

adott

vál

elő,

az

artistaruhába bújtatott öregedő művész drámáját, a k i szükségsze­ rűen

bukik

e l az e r ő s z a k o s a n

követelőző

ifjúsággal

kissé L e o n c a v a l l o operájának közhelyessé k o p t a t o t t idézve) , i l l e t v e ni

három vezető színésznek

igyekezett

e m l é k e z e t e s a l a k í t á s r a . M o s t ne v i t a s s u k , hogy a

optimálisnak szen

mondható-e.

Csupán

a kérdést

a p r ó b á k r ó l , az e l ő k é s z ü l e t e k r ő l

kritikák,

illetve

az

probléma-fölvetés.

utózöngék

Halász

Péter

k e r e t b e n a d j a elő a k e z d e t i lával

azt s u g a l l j a :

szemben ( e g y szólamát

fel­

alkalmat

ad­

szereposztás

kockáztattuk

meg, h i ­

szóló tudósítások, majd a

ismeretében képes

nem j o g o s u l a t l a n a 22 riportja még a szokásos

l é p é s e k e t , m a j d interjúja Benkő

a színésznek

sikerült

az

Gyu­

ösztön-ember,

az

erőszakot megtestesítő állatidomár lényegének megtalálása; a r i ­ port

közben Benkő Gyulának " f u r c s a ,

datai

f é l e l m e t e s tűz l a p p a n g " mon­

mélyén. S bár Márai n i n c s j e l e n

a próbákon (Leányfalun l a ­

k o t t az í r ó , m i n t h o g y l e b o m b á z t á k l a k ó h á z á t ) , a s z í n é s z úgy é r ' 23 z i , mintha a szerző figyelné. A l i g t e l i k e l n é h á n y h é t , s egy r i p o r t e r n ő k é r d é s é r e az a d d i g s z e r e p é v e l l e l k e s e n a z o n o s u l n i lát szó

Benkő

úgy h i s z i ,

G y u l a m á r a z t á l l í t j a , nem rosszul oldotta

meg,

érzi a magáénak

bár s z e r i n t e

a kritika

Maharamát, elismerő-

leg

írt r ó l a .

minden nem

bizonnyal

voltak

nyolc

S ha az e l ő a d á s k a p c s á n a s z í n é s z b e n f ö l m e r ü l t a kétség, akkor Valami

talán

a s z í n p a d i megoldások

hiányozhatott

a Varázs

e s t é j é n . T a l á n maga M á r a i . Az, a k i r ő l H a l á s z

portrét r a j z o l t . vel

jogos

tökéletesek.

egyaránt

vette

U g y a n i s az a k k o r m á r r e g é n y e i v e l

az i s m e r t e b b e k

a határtalanul

közé számító

őszinte

embert

harminc­

Péter

kitűnő

és újságcikkei­

Halász, M a r á i b a n

észre­

és a p r o f e s s z i o n i s t a

pozőr

25 hiúságát. lágra

E k e t t ő e g y ü t t v a n j e l e n a V a r á z s b a n , az e m b e r e b b v i ­

vágyó

bűvész, a h a j d a n

szolgálatába

állító

gondolkodó

és a s i k e r t

kert

és a

mesterségét

töprengésig,

a szelídebb

varázslat

a kételkedésig

eljutott

u g y a n f é l r e é r t é s n e k b é l y e g z ő , de a s i ­

mégis vágyó művész. Csakhogy

a b í r á l a t é p p e n a z t nem

vette

é s z r e , amiben Márai messze meghaladja a z t a h a g y o m á n y t , a m e l y e t a cselekmény

külső

körén

folytatni

látszik.

nem, v a g y nemcsak a m ű v é s z é s a m ű v é s z e t

N e v e z e t e s e n a z t , hogy

drámája b o m l i k

k i előt­

t ü n k , hanem a " s z e l l e m " - é ben".

i s , amely " e l b u k i k az e r ő s z a k k a l szem26 Erről b e s z é l t a D e m o k r á c i a k r i t i k u s a , de a z t á n m e g i j e d n i

l á t s z o t t a maga - k i t ű n ő vész"

- fölismerésétől, s ő i s rátért

és a " b ű v é s z " e l l e n t é t é n e k

d r á m a i s á g á r a . Nem

vitás,

M á r a i t ez u t ó b b i , a m ű v é s z e t b e n rejlő v a r á z s , az í r á s m i n t is

f o g l a l k o z t a t t a , de az l ? 4 3 - 4 4 - e s

esztendőből

a "mű­ hogy mágia

visszatekintve

az e l m ú l t h u s z o n ö t e s z t e n d ő r e , m a j d az 1 9 4 0 - e s évek e l e j é n e k p o ­ litikai

és k u l t u r á l i s

( h e l y e s e b b e n szólva: a kultúrát

megtagadó)

e s e m é n y e i o l y a n k i f e j e z é s e k l e í r á s á r a k é s z t e t t é k M á r a i t , m i n t "a f e l l á z a d t ö s z t ö n v i l á g m o c s a r a " , "az ö s z t ö n ö k m i n d e n a l a n t a s s á 27 ga" ; a műveltséget, amely hősiesség i s , erkölcs i s , szembeál­ lította és

a barbársággal, a tudást a tömegtermékkel, a meggyőzést

meggyőződést

a

hisztérikus

szemérmes hazafiságot választékosan méletlenül

a

frázisos

és ó v a t o s a n

számol

felelőtlenséggel,

a

mélyebb

nemzet-emlegetéssel.

fogalmazó

l e a kárhoztatott

Márai régi

A

és

mindig

naplójegyzeteiben kí­ világgal:

"az e l m ú l t

huszonöt évben többé-kevésbé m i n d e n k i k o m p r o m i t t á l ó d o t t , a k i i t t élt,

s mindenki

bűnös

kissé,

amikor

áldozat

is..."

"Arról van

szó,

hogy h u s z o n ö t é v e n át e g y t á r s a d a l o m m e g t a g a d t a a m ű v e l t s é -

get. S ha m o s t a s z í n d a r a b n y e l v é r e f o r d í t j u k l e M á r a i

panaszát,

akkor

a K r i s z t i á n é s Maharama k ö z ö t t l e z a j l ó

említett

erővonalak

mentén fedezhetjük

bővészet

eldurvult,

néhány

durva

"párbajt" a följebb

föl. Krisztián s z e r i n t a

fogás

-- é s kész a s i k e r .

Az

e g y i k bűvész nagy és a közönség v i h a r o s t e t s z é s é t kiváltó száma: k e t t é f ű r é s z e l e g y n ő t . "És a m ű v é s z e t , a m e l y e t m e g s z e r e t t e m , már nem a r é g i . " Ű m é g á r t a t l a n - é r z é k e n y m a d a r a k k a l d o l g o z o t t ,

Maha­

rama v a d á l l a t o k k a l

nyúlj

é s a c é l k o r b á c c s a l . Maharama s z a v a i :

a könyvekhez, E s t e l l a .

Néha m á r a z t h i s z e m , m i n d e n b a j t

k o z n a k a f ö l d ö n . . . " És m é g á r u l k o d ó b b a n : "Nem de s z é p v a g y o k , e r ő s

"Ne

és f i a t a l .

olvasok

És e n y é m a s i k e r

a z o k o-

könyveket,

(...) Az én i -

gazam az e r ő m . . . " S ennek a g o n d o l a t s o r n a k juk

meg:

semmi.

következett

kimondott

egy

Mert kezdetben v o l t

a csoda. V a l a k i

igét

és e l ő h ú z t a 29 az I g e . . . "

Természetesen u g y a n i l y e n a művészet lyek

szólaltat­

" M e r t az e l s ő f o k ú v a r á z s l a t a s z ó ( . . . ) e l ő s z ö r nem

És a k k o r

pálcát,

a végén ismét Krisztiánt

- bűvészet

a

gondolatsort

értelmezéséről

felemelte semmiből

lehetne

kimondott

volt

a varázs­ a

világot.

összeállítani

a x i ó m á k b ó l , ame­

a s z í n p a d i n y e l v n e k v a l ó b a n e m e l k e d e t t s é g e t , ha úgy

" m á r a i s á g " - o t k ö l c s ö n ö z n e k . Ám a V a r á z s p o n t o s a b b

tetszik

értelmezéséhez

n é h á n y t é z i s t nem á r t m e g f o g a l m a z n u n k : 1 ) Az 1 9 4 3 - b a n , K a s s á n í r t s z í n d a r a b a z o k a t az a g g o d a l m a k a t emeli

színmű-formában

röpiratokban pen

és nem

tanúsították 2) A drámai

továbbfejlesztő ső

formáját

rokban

dul

forma Kaland

kölcsön

nek,

szakítás

amelyek

útirajzában

a francia

c. d a r a b b a l , költőiséggel;

történésen

hasonlókép­

rohanó

társalgási

a történelmi jelképes

ehelyett

koráról. színművet

színjáték A kassai

keretbe

illetve

kül­

polgá­

foglalja

a mű e l e j é n és a mű v é g é n e g y k é n t

o l y k o r azonosításának a szerző

újságcikkekben,

pusztulásba

a

Prospe-

a s z í n d a r a b f o l y a m á n több í z b e n

a j á t é k és a v a l ó s á g , az é l e t és a s z í n p a d 3) E z á l t a l

be

kassai

véleményét

kérő, mélységesen

megvalósított

szavait olvassa,

irodalomba,

utolsósorban

Márai

történetet: Krisztián ro

az

for­

megfeleltetései­

módszeréhez.

íróként, minthogy

többszörös

és a néző k ö z é , távol marad, kívül, és e z t a Székely

Júlia

közvetítést

mindenképpen által

jogosan

iktat

messze a emlege-

tett,

m e r t az e l ő a d á s b ó l k i m a r a d t humor m é g e r ő s í t e n i

látszik.

Krisztián például "nyugdíjas csepűrágó"-nak n e v e z i magát; tián

és

Maharama

4)

A

páros

kritikusok

funkcióval

jelenete által

rendelkezik:

sem

szépnek

nevezetesen

s z ó d ó e s e m é n y e k e t éppen ú g y k i k e l l seményeknek

nem

nélkülözi tartott

a

nyelv

a cselekmény

Krisz­

humort s t b . i t t

kettős

felszínén

ját­

f e j e z n i e , m i n t e z e k n e k az e-

látható, csupán érzékelhető

l é n y e g é t : az

átvitt

é r t e l m e t . A z t , hogy a s z e r e p l ő k t e r m é s z e t e s e n ö n m a g u k , de b e n n ü k eszmék, tézisek, magatartásformák azonos f i g u r a tárgyi

magában r e j t i

t ö b b l e t e t , amely

testesülnek

meg;

az

önmagával

a z t a pszichológiai, jelentésbeli

túlemeli

a f i g u r á t az e g y s z e r i s é g e n ,

és az

átláthatóan e g y s z e r i jelentésen, s b i z o n y o s állandóságot

kölcsö­

nöz n e k i .

a szín­

pad

Már csak azért

és a m u t a t v á n y

i s , mert a c i r k u s z

eleve

olyan

közkincse

és a s i k e r ,

az i r o d a l o m n a k ,

ú j r a é r t e l m e z v e , új f o r m á b a ö n t v e a l k a l m a s n a k b i z o n y u l h a t szeriségen

túlmutató

léthelyzet kifejezésére. Ezért

század drámaírói k e d v v e l

és v i s z o n y l a g

l y e k b e n az é l e t b e b e l e n y ú l i k ni,

h o l húzódnak

eszméje

felmutatott

emelt

lehet

viszont

a

é l e t vagy a m ű v é s z e t

é l e t élénk r a j z á v a l

írnak a

XX.

s ű r ű n o l y a n d r á m á k a t , ame­

a színház, s a l i g

a határok , másfelől

a művészetté

amely

az e g y ­

megállapíta­

"világszínház" (színház) által

szolgálhat.

A V a r á z s s z á m o l e z e k k e l a h a g y o m á n y o k k a l , de az írói s z á n ­ d é k szűk k ö r b e és időbe k é n y s z e r í t i a t ö r t é n é s e k e t , estig"

"alkonyattól

j á t s z ó d i k l e a d a r a b , két h e l y s z í n e n , n é h á n y

szereplővel.

S míg a társalgási színműben a " n a g y j e l e n e t " m i n t e g y ketté ja

a drámát, és a

végső m e g o l d á s f e l é m u t a t

(még ha

ve i s ) , M a r á i n á l a - n a g y j e l e n e t az u t o l s ó f e l v o n á s r a e s i k , nem

lehet megoldás, mivel

a "keret" eleve j e l z i

oszt­

késleltet­ nincsen

a főszereplő k i ­

l á t á s t a l a n h a r c á t , s a l e m o n d á s t , a m e g n y u g v á s t , ^a k é n y s z e r ű k i ­ engesztelődést s u g a l l j a .

A k i Prosperót tanulmányozza, a k i varázs­

pálcájának eltörésére k é s z ü l ő d i k , annak számára a v i s s z a v o n u l á s , a

lemondás

a varázslatról

az é r t e l m e z é s t ő l

függ, hogy

z e l e m k é n t é l i - e meg

az

egyetlen

lehetősége.

már

aztán

v e r e s é g k é n t , m e g b é k é l é s k é n t vagy g y ő ­

az o l v a s ó - n é z ő

értelmező. Krisztián

P r o s p e r o m e g i s m e r t e az e m b e r e k e t , e z é r t nem latot.

Az

De mi i s ez a v a r á z s l a t ?

akarhat

eképpen:

több varázs­

T a l á n az é l e t i s az --

töpreng

el a

Krisztián. A k i egész életén keresztül b ű v é s z k e d e t t , varázsolt, játék

után megkísérli

a varázslatot.

Hogy m i n e k

a mutatványa

erősebb: a szereteté vagy a hazugságé? Ez a k u l c s f o n t o s s á g ú m o n d a t a V a r á z s t m e g h a t á r o z ó tusra

utal,

arra

a három szereplőre, a k i tevőlegesen

ennek a k o n f l i k t u s n a k . kiöregedett

bűvész,

konflik­

résztvevője

A " s z e r e p e k " elosztása még hagyományos: a

a k i magához

veszi

az

artista-mutatványokba

beleszédült húsz esztendős l e á n y t , s arról á l m o d o z i k , hogy s z a v o n u l v á n a v i l á g t ó l , a maga m e g t e r e m t e t t e

idillben

r a l é v ő é v e i t . V e l e s z e m b e n áll az új k o r s z a k k e g y e t l e n je,

a k i erőszakosan

vélt

jogait,

elérésére. tudatlan énjével haja

és k í m é l e t l e n ü l

s akinek

S akiért

a leány

az ö s s z e c s a p á s

(!) E s t e l l a . a bölccsé

számára Nyiladozó

nemesedett

követeli

élheti

képviselő­ a maga

i s csupán eszköz

céljai

lezajlik:

a l e á n y , az í r á s ­

értelmével,

Krisztiánhoz

hálájával,

jobbik

h ú z , de t e s t e ,

a csupa-erő Maharamához v o n z z a , n e k i magának k e l l

dráma játszódik

l e , ugyanis

bőre,

döntenie:

elmarad például

a nagy

szerel­

összecsa­

pás a két férfi k ö z ö t t , csak egy közös j e l e n e t ü k v a n , ebben ződik rül

meg K r i s z t i á n Maharama

fény

kezében

arra, látja

nagyjelenet

hogy

a fegyvert.

m e g r e n d e z e t t utolsó lát,

halk

Valójában:

az u t o l s ó

i s t u d f é l n i , ha m á s

igazi

összecsapás

felvonásban

nincs,

a Krisztián

mutatvány ugyan döntésre kényszeríti

líraiságával,

be a " n a g y j e l e n e t "

győ­

s z á n d é k a i r ó l , t e r v e i r ő l , s i t t de­

a k í m é l e t l e n Maharama

sem, h i s z e n

hát­

az é l e t t ő l

m a r a d - e , megy-e. A képlet t e h á t i s m e r ő s , m é g s e m s z o k v á n y o s mi

visz-

elégikus

hangnemével

azonban

által Estel­

nem

tölti

f u n k c i ó j á t . K r i s z t i á n s z í n r e l é p é s e i t ez a m é ­

labús elégikusság kíséri, nemigen a l k a l m a s a j e l e n e t e k felforrósífására,

a

konfliktusok

robbanásszerű

légkörének

megoldódására.

Ebben az é r t e l e m b e n i g a z u k v a n a k r i t i k u s o k n a k , m i n d e n a s z a v a k , a párbeszédek nyílt sok

muzsikája

kimondás; több

esemény;

"lélekben"

ami történik,

zajlik

az

a sejtetés, mint a

a cselekedet.

a gondolatban,

Nincsen

a szándékban, a

l e . A megértés, a belátás, a ráismerés, a rá-

döbbenés f o k o z a t a i n tista

révén történik, több

az e l h a l l g a t á s , m i n t

vetélkedésének

h a l a d előre a cselekmény. E s t e l l a tárgya,

a vetélkedésben

teljes

a két a r ­ lényükkel,

l é n y e g ü k k e l v e s z n e k r é s z t , a z a z a z o k k a l az e s z m é k k e l , a m e l y e k n e k

képviselői. Mégsem m o n d h a t j u k , hogy csupán e s z m é k , tézisek nak

össze.

S bár sem K r i s z t i á n , sem

ö n j e l l e m z é s s e l , idéztük i s néhány kat,

Maharama nem

ilyen

jellegű

csap­

fukarkodik

az

megnyilatkozásu­

t ö b b n y i r e é p p e n nem páros j e l e n e t ü k b e n h a n g z a n a k e l a

kije­

l e n t é s e k , hanem m á s a l k a l m a k k o r , a z o n b a n á l t a l á b a n a m á s i k

félre

g o n d o l n a k , amikor föltárják önmagukat beszélgető partnerük

előtt.

Nem

csupán

eszmék h a r c a

a dialógusok:

zajlik

nevezetesen

l e , mivel

legalább két szólamúak

az e r ő s e b b , a nyilvánvalóbb a c i r k u s z ,

a művészet, a bűvészet köréből v a l ó , a másik, a f i n o m a b b , a tettebb

s c s a k az e l s ő s z ó l a m k í s é r e t é v e l k i é r e z h e t ő : a s z e r e t e t

az e r ő / s z a k , az ö s z t ö n , a h a z u g s á g k ö r é b ő l . Ez a k é t s z ó l a m kán

válik

e l egymástól, o l y k o r

másik. A harmadik szi

rej­

az e g y i k

hangsúlyosabb, o l y k o r

felvonásban például minden színre

jelmezét v i s e l i ,

öltözködéssel

rit­

lépő

a

cirku­

és s z a v a k k a l egyként a " s z í n ­

ház ez az e g é s z v i l á g " g o n d o l a t á t h o z z a az e l ő t é r b e , hogy e z e n a v i l á g s z í n h á z o n b e l ü l t e g y e a s z e r z ő m é r l e g r e a s z e r e t e t és a h a ­ zugság

"mutatvány"-át, és v o n u l t a s s a

nök e l l e n

szegülni

akaró s z e r e t e t e t .

nyegén töprengenek tató

axióma

hajlamát let)

e l a szereplők

tónusa

sokáig

az író " t ű n ő d v e f e s t

védekezik."

Majd:

"Az

már

szerint:

Krisztián:

A művészet

Hiszen

az

annyi,

mint

valamit,

mozdulattal

fanyargással 3

hangulatot. "*"

ami r e n d k í v ü l

nehéz,

e m e l n i föl a f ö l d r ő l

(...)

É r t e m . De ez az e r ő m ű v é s z e t . . .

igazságot.

ra

ezt a szemlé­

önjellemzését i s t a r t a l ­

ebben a s z í n d a r a b b a n e l e v e k é t s z ó l a m ú f o r d u l a t

tot,

elemző

és l í r a i a m , pátosz e l l e n

A m i t K r i s z t i á n k i m o n d , v a l ó b a n a szerző

ahogy

a művészet lé­

( s Maráinak

író « l e e j t i ^ az e m e l k e d e t t

egészen könnyű Rex :

Más e s e t b e n

konstatálta

M i n t az a l á b b i , s o k a t i d é z e t t és M á r a i mazó p é l d a

v i s s z a az ö s z t ö ­

a n é l k ü l , hogy a m e g g o n d o l k o d ­

uralkodna.

más összefüggésben

végképpen

Ugyanis

a cirkuszi

Rex v a l ó b a n a r r a

egyrészt f i g y e l m e z t e t i

a cirkusz

teremti

mutatványra

vonatkoztatja,

a r s p o e t i c á j a , ám adja k i a t e l j e s

i s vonatkozhat.

s ezzel

"leejti"

Krisztiánt s z a v a i n a k várható h a t á s á ­

világában, másrészt a máraiasan szép szavaknak

egyensúlyát.

Mint

a monda­ meg­

Éppen az

előadás

hogy

ezért

( a színházkritikákból

mérsékelt

a színészek

sikerét

abból

szó s z e r i n t

kikövetkeztethetően)

a körülményből

vették

Márai

vezetjük l e ,

"szép

szavait";

t u d t a k ellenállni a kísértésnek, s kizengették a marais kat,

nemigen

rendet

figyeltek

a szerző

föl a r r a a " m u t a t v á n y " - r a , miképpen

a pátosz

és az ö n i r ó n i a

alkalmazásával. Fölerősítették den

bizonnyal

megterhelő

elemeket,

" k e r e t " eleve

kijelöli

olyan

térbe

amely nyomasztólag

Mivel

a Prosperóval

darab

immár

nem

a

indított

szereplők

ami

a

a megértésre,

rejtettebben Krisztián színmű

jelen

Prospero

a tudatos

talán

szavait olvassa,

befejezésekor

mintegy

v i g a s z u l , az

a nézőnek-olvasónak

írónak

eredetileg

a hangsúlyt,

uralkodó szólammá

magyarázza

egész

k i s z ó l v a , szintén a prosperói

művész tragédiájában

Krisztián

szándéka

valamilyen

nem v i s z i

szerint,

formájára

a biedermeier

a fellázadt

idill

rejlő

feszültséget

Prospero

törekedett ábrándja

s megfékezhetetlen akinek már n i n c s e n

Estellát magához

kárhoztató,

enyhíti.

foszlott

ösztönök

fogva,

legfel­

s z é t . S csak

részben

csapásai

alatt.

Estella

K r i s z t i á n maga

örökre

amit Krisztiántól

kísérni

fogják

életpályáján,

irányítják.

"Teste"

emlékszik

a Varázsban Márai

- jó Estel­

- k é t v i l á g k ö z é k e r ü l t . So­

tanult,

a j ó s á g leckéi

amelyen

a cirkuszra,

megszédült, nyiladozó értelme l a s s a n - l a s s a n szavait:

küldi

s z ü k s é g e ama " v a r á z s e r ő r e " , a m e l y -

v o n z o t t a . Csakhogy

láét i s . A k i - v a l ó s z í n ű l e g sem f e l e j t h e t i ,

Hiszen

s

é r z é k k e l - nem p u s z t á n K r i s z t i á n d r á m á j á t írta meg, hanem

gig

maga­

többszólamúsá-

útját j á r j a , a m e g b é k é l é s ­ kezdettől

m a g á v a l a b u n d á t , sem a c s e k k e t ,

utána, m i n t lyel

s a

értelmezéséül,

és a k ö n y v e k e t o l v a s ó , a s z ó h a t a l m á b a n h í v ő , a v a r á z s l a t o k

öregedő

jebb

a

válik.

Estellának,

történés

mutatvánnyá silányosodását s a művészet eldurvulását

nek

azaz

visszavonulás­

veti

t a r t á s h e r o i z á l ó d i k . Ez a z o n b a n t o m p í t j a a V a r á z s gát,

terét,

k i c s e n g e t e t t szín­

az

meghátrálásra

lévő tónus a k e r e t b e n

min­

h a t ( h a t ) a történésre.

s z á n d é k á b a n á l l t , hanem k i s s é e g y o l d a l ú a n a b ö l c s ra,

megfelelő

Shakespeare-t

mozgási

és P r o s p e r ó v a l

a z t példázza,

tart

dramaturgiáját

miszerint

idéző

helyezi,

eszközeinek

a z t a színmű

nem

mondato­

egyelőre

az

mindvé­ ösztönök

a trapézre,

amelyen

f o g a d j a be K r i s z t i á n

"Az e m b e r , a k i e g y s z e r m e g i s m e r t e a m ű v é s z e t e t ,

mindig

o t t h o n t a l a n marad

a földön. A művészetben halálveszély

van". És:

"Csak a m ű v é s z l á t j a a c s o d á l a t o s a t o t t i s , a h o l a t ö b b i e k l á t n a k s e m m i t . " S ez az E s t e l l a , nem

t u d megszabadulni a kaland

a k i két világ

nem

között áll, a k i

v o n z á s á t ó l , de a k i m a g á v a l

viszi

a Krisztiánból sugárzó jóság emlékét, legalább o l y mértékben d r á m a i hós ( m i n t

ahogy Maharama nem a z ! ) , m i n t maga K r i s z t i á n .

S így a l a k u l k i a V a r á z s b a n a d r á m a i e r ő t é r két p ó l u s s a l , a m e l y az e g y m á s t k i z á r ó e s z m é k e g y m á s s a l e l l e n t é t e s s a r k p o n t j a , melynek közepén a vonzás t á r g y a . E különféle vonzások gyengülése adja

a színmű r i t m u s á t , a d i a l ó g u s o k

s a-

erősödése,

(Márai nagy erős­

s é g e ) e r e j é t , ez k ö l c s ö n ö z f e s z ü l t s é g e t a d a r a b n a k , a m e l y b e n a t ö r t é n é s e k r ő l á t t e v ő d i k a f i g y e l e m az e m b e r i az ö n - l e l e p l e z é s r e , az e s z m é k h a r c á r a . Ú j ó l a g

megnyilatkozásokra, figyelmeztetünk

az 1 9 4 3 - a s é v s z á m r a , a m e l y b e n M á r a i k e s e r ű e n s z e m l é l t e

az ö s z t ö ­

nök d i a d a l m a s n a k l á t s z ó e l ő r e m e n e t e l é s é t , az i g a z i m ű v é s z e t

visz-

s z a s z o r u l á s á t , a földön uralkodó erőszak hódításait. Ám a Varázs c s a k s o k s z o r o s á t t é t e l l e l s z ó l a l t a t j a meg ai

a röpiratban, akadémi­

székfoglalóban, újságcikkben, regényben m e g f o g a l m a z o t t

d a l m a k a t . A c i r k u s z világa e g y s z e r r e n y i t a hagyományos bohóc-művész p r o b l e m a t i k a amúgy

aggo­

a v i l á g s z í n p a d felé és

felé: a világszínpad

i s allegóriákban, megszemélyesítésekben

fejezte

k i alapve­

t ő e n m o r á l i s c é l z a t á t , a c i r k u s z v i l á g á b a n p e d i g az ö n g ú n y n a k az é r z e l e m n e k , a m ű v é s z e t e t t o r z í t ó t ü k r ö n át s z e m l é l ő

és

magatar­

t á s n a k és a f á j d a l m a s l í r a i s á g n a k e g y k é n t l e h e t s é g e s h e l y e , v a l a 32 m i k é p p e n K o s z t o l á n y i v e r s e , az E s t i K o r n é l é n e k e cseng i d e , a mélység sekélységének, a sekélység mélységének paradoxonáról, a félreértett lírai-költői szándékokról, a költészet "halálveszély" é r ő i . S ha A j t a y

Andor m e g h a t o t t a n játszotta Krisztiánt,

akkor

emlékezetesen szép orgánumán valóban modorosságként h a t o t t a k e g y k o r ú M á r a i - m ű v e k b ő l i s i d e i d é z h e t ő s z e n t e n c i á k , é s nem nyesülhetett a szentenciákat kommentáló, o l y k o r halk kísérő

az

érvé­

iróniával

" r e z o n ő r " h a n g j a . Ebben a s z í n m ű b e n a f ő s z e r e p l ő ,

Kriszti­

án k ö r ü l f o r o g n a k az e s e m é n y e k , az ő " e s e t t a n u l m á n y a " v e t fényt a művészet, a bűvészet, a s z e r e t e t , a hazugság, a szó, a könyv, az é r t e l e m és az é r t e l e m e l l e n e s s é g , az e r ő v i l á g á r a . Û e l b ű v ö l ­ ni

h í v t a m a g á h o z a k ö z ö n s é g e t , az e g y s z e r ű

és t e r m é s z e t e s " v a -

rázslat"

volt

megbűvölt dik,

a

nézőből. F o r d u l t

a

Varázsban nő

i d ő , Maharama

hivatkozott

előcsalogatni

erejével

kezében

előhívta nemtelen

a színpadon, a c i r k u s z b a n

ban,

akarta

vállalásával,

mutatványával

v á l t á s a az i z g a l m a k a t

a

büszkélke­

acélkorbács

indulatokra

és

számít ( a -

bűvész-illúzionista,

M a l p i e t r i az

borzolja

idegeit).

a

közönség

És

megtörtént, a szelíd produkció át­

k e l t ő m u t a t v á n y b a , az az é l e t b e n , a v i l á g ­

" o d a k ü n n " f ö l l e l i m e g f e l e l é s e i t : K r i s z t i á n és Maharama "pár­

viadala" te

az

veszély

s az e r ő s z a k

elfűrészelt ami

eszköze, s a g o n d o l a t o t

közönséges

pisztoly, hogy

az

a s z ó é é s az ö s z t ö n é , a g o n d o l a t é és az é r z é k e k é ; s z i n ­

természetes, hogy 1943-ban

m a r a d n i . A szó é s a g o n d o l a t Krisztián gyáván

kezébe

t a l á n észre sem

elmulasztja

az

meghunnyászkodna.

Kiengedi líd

kerül

a szó és a g o n d o l a t a győzelem

acélkorbács,

De

Krisztián

vele

nem

él

a

a fegyvert,

bár m a g á v a l

viszi

Maharama

lehetőségeivel,

vetélytársa

fölött.

bízik v a r á z s e r e j é b e n , bízik

s z a v a k h a t a l m á b a n . E s t e l l a a z o n b a n az é r z é k e k n e k

kedik,

alul­

lehetőségeit:

szemben

v e s z i , hogy d i a d a l t a r a t h a t n a

kezéből

látszik

( t a l á n sosem f e l e j t h e t ő e n )

tanítását. Búcsú-beszélgetésük

a sze­

engedelmes­ a Krisztián

a z o n b a n m é g egy t a n u l s á g g a l

szol­

gál : E s t e l l a : Most

már

tudom,

hogy

ebben

b e s z é l t é l , hanem h a l l g a t t á l tál,

a h o g y az é l e t b e n nem

szeret

Ezt

hónapban

t e nemcsak

szabad h a l l g a t n i ,

ha az ember

valakit.

K r i s z t i á n : Úgy h a l l g a t t a m , gatni,

a két

i s v a l a m i r ő l . Úgy h a l l g a t ­

ha s z e r e t

a h o g y az ember m i n d i g

kénytelen

valakit.

a szóváltást o l v a s v a ,

felidézhetjük a k r i t i k u s o k k i f o ­

gásait: egyformán beszélnek a szereplők, mondataik egymás n a k i s m é t l é s e i , a s z e r e p l ő k nem mondják zeng

ugyanúgy.

Valóban

a

egyénítetten beszélnek,

világgá

föl a b ú c s ú m é l a b ú s p e r c e i b e n .

ról a varázsról

hallgatás Csakhogy

márais

szavai­

ugyanazt fordulata

a Varázs éppen a r ­

( i s ) szól, amely a művésszé nemesedett

bűvészből

á r a d , s a m e l y az ö s z t ö n e i e l l e n k ü z d ő , az é l e t e t m e g é r t e n i Estellát

i s megbűvöli.

Krisztián s z a v a i t san

hall­

Hogy

Estella

olykor

önkéntelen

(néha c s a k a s z a v a i t , m á s k o r h e l y e s e n

alkalmazza g o n d o l a t a i t ) , azt riadva

veszi

akaró

ismétli és p o n t o ­

t u d o m á s u l az é p p e n

a

szavak

hatalmától

Maharama.

Estella

rettegő

átveszi

és e z é r t

g o n d o l a t b a n igazság r e j t e z i k , ságra

szomjas Estellát.

Krisztián

szavait,

ellen mert

Márai

s ez az i g a z s á g m e g é r i n t i az i g a z ­

Jóság

i s megbúvik

a könyvektől

lódjanak

amiben

utalunk)

úgy k é p z e l t e

legyen,

a cselekedetek

a helyén

egymáshoz.

Mindez

logikusan

egy s z a l o n d r á m á b a n

vagy

tői-lírai j á t é k b a n , egy e l e v e a fokozatos

zanataiból

egy k ö l ­

az

az i s m e r t

egész.

vagy

erők

a történelmi

l o g i k á j a , az e g y m á s e l l e n

déka.

A Varázs c i r k u s z i

mint

környezete

képzelteti amely

tehát

dimenziói

feszülő

hiszen

részben

problemati­ szán­

j e l z é s : az í r ó a v i l á g o t

m e g h a t á r o z o t t s á g a i , hanem a z o k

egyszerre

egy, a világot

Hisz,

a hatalmi

e l , s a művészetben

varázslat,

moz­

események

erők j ó l l e í r h a t ó

valóságos

úgy j e l e n i k

és a v a l ó s á g o n

szemfényvesztés,

elle­ meg

a

túli l é t .

erővonalai,

művész

látomásában

és nem h i s z

művészeté­

az e g é s z v i l á g s z í n h á z , de nem h i s z , m e r t

a világban-színházban

nem

a világ

i r o n i k u s a n szemlélő

kapnak a l a k o t . Olyan művészében, a k i h i s z ben.

színművet

történelmi

összeütközésének,

a társadalom r i d e g - k e g y e t l e n

Cirkusz,

A történelmi

megjelenített

kának

világ,

események

l e l e p l e z ő d é s , a r á i s m e r é s és a r á d ö b b e n é s

áll össze

látja,

kapcso­

stilizált nyelvű és világú s z í n d a ­

sora,

nében

hogy

történelmi

r a b b a n . A szalondrámában a feltáruló múltból következő

meghatározza

eddig

e l színpadát,

s z í n j á t é k b a n l é n y e g e s e n k ö n n y e b b e n v a l ó s u l h a t meg, m i n t

vagy

okosult

volt.

(mottónkra

minden

felinduló

a szóban, a

i g é i b e n , és ez a z , amely m á s , több, m i n t

Estellának része abban

a szavak

Krisztián

m á r nem az ő m ű v é s z e t é n e k

ebben

törvényei

ural­

k o d n a k . M i t s e m ér m á r a s z e l í d v a r á z s l a t , e r ő t e l j e s e b b , az a l a n ­ tasabb ként

ösztönökre

öregszik

ható

a madarakkal

zők s z e m é b e n a h a l k A színműveket ben

belül

nyekkel,

tud

éltető

avul

s mi­

e l a né­

csoda. e b b e n az

eset­

lejátszódnak. Önmagával, a körülmé­

vívja

harcát

magabiztos

a kö­ nem nem

Rex

a

önmagával,

Maharama

Krisztián.

Estella,

Krisztián,

legyőzni v e t é l y t á r s á t , E s t e l l a feltámadó érzékei e l l e n

mit tenni

harcát

a közönség;

k o n f l i k t u s o k Maráinál

és k í v ü l e g y a r á n t vívja

tapsol

dolgozó m ű v é s z , akként

és természetes

a többiekkel

rülményekkel tudja

mutatványoknak

és P i e t r o , a m e l l é k s z e r e p l ő k

sem

csupán végszavaznak,

ők i s v é g i g j á r n a k

egy u t a t ,

a hűtlenségtől

a m e g é r t é s i g , a d i a d a l m a s n a k l á t s z ó ú j e l f o g a d á s á t ó l , az ú j h e l y ­ zetbe

való

vész.

Ö az i g a z i m ű v é s z , m é g a k k o r

ha

beleilleszkedéstől

eltöri

a

a felismerésig:

varázspálcát,

mert

Krisztián nagy mű­

i s , ha t ö b b é már

nincs

nem

kiért

gyakorolja, varázsolnia.

M á r a i e z ú t t a l i s z á r t t é r b e n és zárt c s e l e k m é n y b e n k o d i k , e z t dikciójának

nem p u s z t á n k ö l t ő i s é g e , hanem

hangsúlyozott rövidsége e m e l i . egymásba

ben.

Minden k i m o n d o t t

ge,

"áriák", a dialógusok

láncolódnak

mondatok, nagyon kevés

mondatainak

E z ú t t a l nem h a n g z a n a k föl a M á r a i -

regényekben m e g s z o k o t t nagyívű valóban

gondol­

(kevéssé

ugyan

t ö r t é n i k , annál több

a

szikráznak,

cselekedetek)

zajlik

le a

szó m ö g ö t t o t t a t o v á b b g o n d o l á s

a

lelkek­

lehetősé­

a v i l á g - s z í n h á z k e t t ő s s é g e t ö b b i r á n y b a n y i t j a meg az é r t e l ­

m e z é s t . Az é r t e l m e z é s a z o n b a n nem c s u p á n a n é z ő - o l v a s ó elvégzik a szereplők reértelmeznek

i s . H o l egy h e l y z e t e t

(mint

például

Rex

feladata,

értelmeznek vagy fél­

és K r i s z t i á n

az e l s ő

felvonás­

b a n K r i s z t i á n u t o l s ó s z e r e p l é s é t é s annak h a t á s á t ) , h o l p e d i g e g y elmulasztott tuk

Estella

métlődés szavak

lehetőséget, mint

rejlőt

(mint

lát­

és K r i s z t i á n p á r b e s z é d é b e n ) . I n n e n é r z é k e l j ü k az i s ­

eredményezte

hatalmát. csodálatos

líraiságot,

Hiszen

jelentésárnyalatok szavak

a hallgatásban

Márai

lírája

kibontakozása, tünemények

és e a

líraiságon

az é r t e l e m gondolat

- állítja

keresztül

költészete, a

megszületése.

Krisztián

a

-,

"A

nagyérdemű

k ö z ö n s é g . Néhány h a n g , egy k i s m e l e g levegő... és e g y s z e r r e

meg­

v á l t o z i k a v i l á g . " A k ö l t ő t e h á t v i l á g a l k o t ó , a m ű v é s z nem c s o d a segítségével

teremt,

hanem

kritikusa:

"Egyszerű,

közléseibe

i s annyi

lényénél

sírna

és

fogva.

szenvtelen,

Maráiról sőt

mágikus erőt zsúfol, hogy

hökkentő

árnyékokká

válnak,

följebbi

idézetünket

ebből

apokaliptikus

a szempontból

írja

gyanúsan

szavai

efemer

ijesztő

látomásokká."

közelebbről

egy

3 3

és Ha

tekintjük

meg, m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y az " e g y s z e r ű " k i j e l e n t é s b ő l , a mara­ is

szófordulatból k i i n d u l v a ,

va

jutunk

ehhez nie,

hasonló

mondatokat

kell

tartásával, hangjával

váltás

a m e g s z ó l í t á s ö n i r ó n i á j á n át h a l a d ­

e l a látomásig: a szó által végzett mágiáig.

m e n e t é t : ha t ú l s á g o s

a színésznek

kell

a Varázsban

érzékeltetnie

érzelemmel

Ilyen

a másik

telítődik

meg

és

éreztet­ síkba át­ a

hangja,

elvész

a

sebben

hangsúlyozódik

játék

kétértelműsége; ez

viszont,

kárt, s valóban olcsó mutatványba t é s e . A r e n d e z ő n e k nem ző k í v ü l r ő l

nézi

helyezi

a

tartozó

figurák

hanem

a

cselekményt,

mesterségre

fullad

a szükségesnél akkor

a líra

a nemes s z ö v e g

kizenge-

A z á l t a l , hogy c i r k u s z i

nyi

szer­

környezetbe

mintegy

idézőjelbe

teszi:

a

mesterségük

gyakorlása

közben

mutatkoznak,

hivatkozva,

a

mesterségről

cirkuszhoz

vitatkozva,

m e s t e r s é g e n e l m é l k e d v e . S e z e n k e r e s z t ü l t ö r h e t c s a k át a elrejtett

erő­

szenved

szabad m e g f e l e d k e z n i e arról, hogy a

történetét. nem

ha

a kétértelműség,

szerző

m o n d a n d ó j a , így a s t i l i z á l t s á g , a j á t é k , l e g a l á b b

részt

kér

az

előadásból,

mint

a

dialógusok

a

any-

feszessége,

a

g o n d o l a t í v e k m e g f o r m á l á s a . A z a z M á r a i nem k ö n y v d r á m á t í r t , hanem m i n t előző színdarabjai esetében, a színházi előadás tartotta

szem e l ő t t .

alkotott, om

Ugyan

nem

a

"vígszínházi"

a V a r á z s s e m m i l y e n t e k i n t e t b e n nem

v a g y a Csoda

a hegyek közt t í p u s ú

lehetőségét

stílus

jegyében

kapcsolható

a

"mirákulum"-okhoz,

Lili­

líraisá-

ga k ü l ö n s z í n t k é p v i s e l a m a g y a r d r á m a t ö r t é n e t é b e n . M á s k é r d é s , hogy ti

mennyire

színszerű

vagy gyengíti

a V a r á z s ; k ö l t ő i s é g és d r á m a i s á g

egymást? A rendező kezében a lehetőség, hogy

egymást követő dialógusokból szetesen zi

nem

erősí­

egységes előadást formáljon.

a s z o k v á n y o s f e s z ü l t s é g f o k o z á s a és o l d ó d á s a

a t ö r t é n é s e k e t , hanem a s z a v a k

az

Termé­ jellem­

tüneménnyé válásának

folyamata

a n é l k ü l , h o g y a s z e r z ő e l v e s z n e az ö n c é l ú s z ó m á g i á b a n .

Szokatlan

volt

ez

mivel

a

fajta

dramaturgia

ségének

megjelenítése

került.

A

fejtett

lehetőségek

sorban

a

erőszak világ

történet művészet

és

kelhető hat. elő.

küzdelme

(és a n é z ő k )

Talán

inkább

látott

számára,

az

amit

árulása,

íróként

megszabta

k i

szerette

volna

úton h a l a d ó

nem

első­

hatalom,

a szavaival

érvényesülni a t r a g i k u m o t ,

i s a végzet

a

1943-ban Márait

írástudók

ember d r á m á j á t

engedi

kettős­

viszonyrendszerbe

fontosabb,

érdekelte,

Az a z o n b a n e g y á l t a l á n nem kölcsönzött

nem

S minthogy

felelőssége,

avatkozó

önirónia

soha

lényeges;

hordoznak.

a szellem

dolgaiba

addig

kevéssé

m a z n i . A l í r a i s á g nem

mából

a kritikusok

l í r a , ö n i r ó n i a , a színház és a világ e g y m á s r a utaló

a

megfogal­ az

érzé­

hősök

ellen

b i z o n y o s , hogy a S h a k e s p e a r e - d r á -

keret

a jobb

arról

van

megértést-értelmezést

szó,

hogy

a shakespeare-i

készítené világ

a

shakespeare-inél m i n d e n e s e t r e kisszerűbb környezetben dik,

az e m b e r s o r s o k a t

P r o s p e r o nem a

számára

i r á n y í t ó , az e l e m e k k e l

realizáló­

dacoló-szabályozó

t ö b b , m i n t egy öregedő-nyugdíjra vágyó bűvész, a k i

idegenné

lett

világban már

nem

tudja

végrehajtani

a

p r o s p e r o i varázslatot. Krisztián fölolvas a könyvből, Estellának is

m a g y a r á z z a P r o s p e r o m o n d a t a i t , maga a z o n b a n c s a k h i s z i ,

képes a p r o s p e r o i A

Varázs

varázsra.

nem

a

bukás

szomorúságával

s h a k e s p e a r e _ i k e r e t n e k megfelelően) labújával.

Avval,

v a r á z s , t i . nem képpen

bomlik

sejtetett a testet

h o g y e b b e n a k o r s z a k b a n már nem a szereplők,

k i a dráma, l e s z

ahogyan

bűvöletében

leszámolni, v e l e

a kimondott szabad

kor megtagad,

tapsoló

sem

tudja

megfeledkeznünk,

enyhely,

nincsen

környezetből: a varázslat az

teljesen

igazi

megtartani

Estel­

az e l v o n u l á s , a k i v o n u l á s

nagyvilágba, a t i g r i s e k k e l

biztosító meg

és

áb­

e l m e g y az e l f ű r é s z e l t nő b r u t a l i t á ­ dolgozó

kivel

világnyi

cir­

k e l l a rejtőzködést kilépni

értelmetlenné

az

idegenné

v á l t , a világ

t ü n e m é n y t . így h á t a f ő s z e r e p l ő k

k í v ü l még e g y , c s u p á n a mű v é g é r e m e g v i l á g o s o d ó le:

és a c s a k

e l á r u l , bár

k u s z b a . K r i s z t i á n m a g á r a m a r a d , e g y e d ü l nem lett

a

nem t u d .

a megvásárolandó ház i d i l l j e ,

érdemli

kimondani

igéje a m ű v é s z e t v a r á z s s z a v a , a m e l y e t

élő

rándja szétfoszlik. E s t e l l a

jólesően

S ami­

i s f o l y t a t o t t küzdelem­

cselekménnyé

K r i s z t i á n végső mutatványával

sának

h a t a szelíd

megkísérlik

g o n d o l a t . M i n t h o g y a s z ó r ó l sem

erőszak

lát,

(a

öltő ( v a g y ölteni képtelen) i g é r ő l , a szó csődjéről

e r e j é r ő l . így l e s z a k ö l t ő az

hanem

a b e l á t á s és a m e g é r t é s m é ­

n e h e z e n e l m o n d h a t ó t : e b b e n az ö n m a g u k k a l ben

végződik,

elég v a l a m i r ő l k é n y t e l e n s é g b ő l h a l l g a t n i .

beszélnek

hogy

dráma

az e l s i l á n y u l t k o r s z a k é , a m e l y é r t é k e i t v e s z t i ,

nem

drámáján játszódik

talmi

hívsá­

gokon kap, megtagadja

a g o n d o l a t o t , a s z ó t . Nem

beesett

bukkan k i a szerzőből a kételkedés, a f i ­

fordulatokban

o l y nyílt-kétség­

gyelmeztetés, a kárhoztatás, mint röpiratában, regényeiben, latkozataiban.

De

azok

eszmefuttatását

g o n d o l n u n k , hogy a színdarab Elbukik

igazi

i s a Varázs

mellé

üzenetét helyesen

a v i l á g , m e g m é r e t e t t és k ö n n y ű n e k

fogjuk

nyi­ kell föl.

találtatott, a kipró­

bált igazságokat, a t i s z t a bölcsességet, a világot

teremtő-szé-

pítő s z a v a k a t

helyettesítette

az a l a n t a s s a l ,

az

ösztönszerűvel,

a t u c a t s z e r ű v e l , az e l ő r e k i s z á m í t h a t ó a n

o l c s ó v a l . Á m ez a d r á ­

ma

kap

hangot,

villan

föl

csupán

utolsó mégis Már

Krisztián

reflexiói

felvonásbeli o t t lebeg,

ráismerésében

kimondatlanul

a shakespeare-i

igék

sem

v i l á g o n ) ; az i d i l l b e

fogózó

nie,

csak

len

hiszen

az i d i l l

kapott

ideiglenes

szavakat k e l l

ság boldogságába

Rex

és

egy

pillanatra: jelenetében.

( s e m K r i s z t i á n o n , sem

m ű v é s z n e k n i n c s , nem

lehet

s a távozó E s t e l l a

tartózkodási

hely,

majd e l f e l e j t e n i e ,

a

kegyet­

számára a világ

a Krisztiántól hogy a gyáva

emlékbe

öntudatlan­

át.

M á r a i , t ú l l é p v e a s z a l o n - és a t ö r t é n e l m i d r á m a

kérdésfel­

t e v é s e i n , a tétovának h a t ó l í r a l á t s z ó l a g o s e s e m é n y t e l e n s é g é t t e meg ezért

költői játéka szervező az e s e m é n y t e l e n s é g

a

h o v a men­

a v á g y a k b a n v a l ó s u l h a t meg,

léphessen

Pietro

i s , a Varázs minden segítenek

v a l ó s á g b e t ö r az i d i l l b e ;

talán csak

révén

tet­

elvévé. S m e r t veszteségről beszél,

az,

ami a h i á n y t , az ü r e s s é g e t

a bú­

csút a legpontosabban f e j e z t e k i . Jegyzetek

^Acsády Károly: Kaland

3 0 0 . F i l m , S z í n h á z , I r o d a l o m 1 9 4 1 . 45. s z

A P e s t i Színház a Vígszínház kamaraszínháza v o l t . év

júliusi

tavasszal amely

leveléből vagy

nyár

októberre

kapcsolata

(vö.: elején

tervezte

régebbi

odaadta a

a darabot

a

b e m u t a t ó t . 'Márai

keletű.

értesülünk, m i s z e r i n t

M á r a i e g y , ez

F ü g g e l é k ) é r t e s ü l ü n k , h o g y még késiő

Harsányi

"Márai

Sándor

Zsolt

Vígszínháznak,

és

egy

társadalmi

a

Vígszínház

nyilatkozatából színművet

írt a

V í g s z í n h á z s z á m á r a és a d a r a b nagy é r d e k e s s é g e , h o g y o l y a n ládfőről sokkal gából

szól,

a k i a színen

fiatalabb származó

három

nyár folyamán f e j e z i ga. '

(Harsányi

színpadi

f i a között

A

is jelenik

s z e r z ő j é t . Uo. történet

A

játszódik

meg.

bemutatja 1943.

a

A

bonyodalom a

az apa e l s ő h á z a s s á ­ l e . A művet

be s ez l e s z a s z í n h á z e g y i k

Zsolt

( l e g a l á b b i s e k k o r ) nem het.

nem

második feleség, v a l a m i n t

Vígszínház

téli

c.

30 . s z . ) A s z í n d a r a b novellában

Márai

a

újdonsá-

tizenkilenc

új

valószínűleg

k é s z ü l t e l , a hagyatékból t a l á n

párbaj

csa­

olvasható.

előkerül­ Kötetben:

M á g i a , Bp. 1 9 4 1 . 5

A

számtalan

"Az

támadó

cikkből

acélsisakosokat

finom

íróval, akiről

ségese, csak

mint

H. [orváth]

most

ellensége

a művészi

egyetlen

elnyelte

forma

jellemző

s ma

ismét

-

idézet:

találkozunk

a

bizonyosodik

b e , hogy

inkább

szövet­

hadaknak,

amelyektől,

úgy

látszik,

a

választotta

M. [ártón]

- bár

a pokol

: Márai

e l , de nem

Naplója, Szabad

maga

a

gondolat."

Nép 1 9 4 5 . 206. s z .

4 Vö.: 5

6

Napló

1943-44,

n e m z e d é k e , Bp. 1 9 6 7 . 2 0 0 .

Márai

Sándor:

geket

m a i h e l y e s í r á s s a l adom.

Márai

S á n d o r : V a r á z s , Bp. 1 9 4 5 . A s z í n m ű b ő l

is 7

R ó n a y L á s z l ó : Az E z ü s t k o r

mai helyesírással

Márai

Bp. 1 9 4 5 . Az i n n e n

idézett

szöve­

származó

idézeteket

kötetben:

Vasárnapi

közlöm.

S á n d o r . S i r á l y , Bp. 1 9 4 3 .

ß Eredetileg krónika,

a

latkörére kények, 1940.

Pesti

vö. m é g : W o l l y .

nak." egy

jelent

meg;

a varázslat, a mutatványok

mondja

a

A tenger

mutatvány

feltételeinek

melyek

szívében

c. n o v e l l á b a n o l v a s h a t j u k :

mutatványos,

B o l z a n ó b a n , Bp.

"A m u t a t v á n y o s i s t u d h ő s l e n n i

k i a szavakat, a k i nem

szunnyadó f e n e v a d a t . "

gondo­

I n : M ű s o r o n k í v ü l , Bp. ( 1 9 3 1 ) A félté*.

(Bp. 1 9 3 7 ) Ábel-figurája; A Vendégjáték

egy p a s s z u s a :

engedelmeskedik nem

Hírlapban

Bp. 1 9 4 3 . A c i r k u s z ,

óhajt

zavarni

és

néha,

mikor

törvényeinek,

s

és a j k á b a n

parázsla­

"Úgy mondta

e z t , mint

valamilyen

ketrecében

Kötetben: Mágia, i d . kiadás.

9 Bp.: Vass

V a r á z s , K ö z n e v e l é s 1 9 4 6 . 1-2. s z . 1 6 . László:

Megtört

a Márai-" Varázs"?

Független

Magyarország

1945. 1 1 . sz. "^Lengyel

Balázs:

129-130 . 12 R ó n a y i . m .

Márai

Sándor:

Varázs,

Magyarok

1 9 4 6 . 2-3. s z .

1 3

H . [árs] L . [ á s z l ó ] : V a r á z s , J ö v e n d ő

^Székely 1 5

Júlia: Márai: I h l e t

Uő: Pesti

1945. 18. s z .

és n e m z e d é k , S z í n h á z 1 9 4 6 . 3 0 . s z .

S z í n h á z : V a r á z s , Uo.

1945. 19-20. s z .

" ^ F a r a g ó B a b a : R ö v i d h u l l á m - i n t e r j ú Mezey M á r i á v a l , Uo. 1 9 4 6 . sz.

A művésznő állandó olvasója v o l t

Maráinak. Vö. F i l m ,

3.

Szín­

ház,

Irodalom

1 9 4 1 . 18. s z . S z í n h á z 1945. 2 1 . s z . A F i l m ,

ház,

Irodalom

1944. 1 . számában T o l n a y Klári kezében látunk

Szín Má

r a i - k ö n y v e t : " H i á b a , M á r a i az M á r a i . . . L e g ú j a b b r e g é n y e , a « S i r a l y ^ egyesíti magában Márai összes értékeit." 7

"*" Kósa J á n o s : K ö n y v e k és n a p o k , S z í n h á z 1 9 4 6 . 6. s z . 1 8

Márai

Sándor: I h l e t

és n e m z e d é k , Bp.

1946.

284-286.

19 A Vihart

magányába ellátogató írótársainak

p e a r e H a t t y ú d a l c. n o v e l l á j á n a k

felolvasó

Shakes­

hőse. I n : Mágia, i d . kiadás.

20 Vö.

erről m o n o g r a f i k u s á n , sok i l l u s z t r á c i ó v a l : Jean

ki:

Portrait

de l ' a r t i s t e

ensaltimbangue, Paris

Starobins-

1970.

21 Ihlet 22 23

és n e m z e d é k ,

h.p.: Márai a P e s t i h.[Halász

260. Színházban, Színház 1945. 16. sz.

Péter?]: Macharáma

[ ! j : Benkő G y u l a , u o . 17. s z .

A l a p 1 9 4 6 . 1 . s z á m á n a k c í m l a p j á n T o l n a y K l á r i , a 2. Justh

G y u l a portréja látható Varázsbeli

számban

szerepükben.

24 F a r a g ó B a b a : Benkő G y u l a a s z í n é s z r ő l , uo. 3 1 . s z . 25 H a l á s z P é t e r : S o r o n k í v ü l M a r á i v a l , u o . 32. s z . 26 Deák Z o l t á n : Márai a P e s t i 27 Ihlet 2 8

Napló

és n e m z e d é k . . . , 3 5. 1943-44,

461-462.

S z í n h á z b a n , D e m o k r á c i a 1945. 37.

sz

A S i r á l y c. r e g é n y b e n e g o n d o l a t

v á l t o z a t a így h a n g z i k :

ember m e g s z ó l í t o t t a a v i l á g t ü n e m é n y e i t , s z ó v a l és s a világ e g y s z e r r e szónak r e t t e n e t e s dott

"Az

fogalommal,

á t a l a k u l t c s e l e k m é n n y é és v a l ó s á g g á . A hatalma

volt

az idő e l e j é n , m i k o r

alakot

a v i l á g n a k . S e z t a h a t a l m á t t o r z a b b a n , de k e g y e t l e n

aerő­

v e l m e g ő r i z t e a mi i d ő n k b e n i s . N é h á n y szó e l h a n g z i k , s m e g v á l ­ tozik ^Vö.

a világ..."

a 15. s z . j e g y z e t b e n

^Szabó

i.m.

Z o l t á n . Márai S á n d o r r ó l , Magyar C s i l l a g

és t á r s a k , B e r n 1 9 8 4 .

1944. I n : Ősök

117-124.

"0 s z e n t b o h ó c - ü r e s s é g , / s z í v e m a h e t y k e

festék/... ó hős, k i t

a h a l á l - a r c / r é m é t ő l e l f ö d egy v í g / á l a r c . . . " 33

K é z a i B é l a : Márai S á n d o r : N a p l ó 1 9 4 4 - 4 5 . [ ! ] Új Ember 1 9 4 5 .

18.

sz.

Függelék Márai Sándor l e v e l e

Schmolka

Jánoshoz

/Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára,

Levelestár)

"Leányfalu 1945. július 2 1 . Igen t i s z t e l t

Schmolka

Úr,

k ö s z ö n ö m l e v e l é t . A d a r a b b ó l c s a k egy p é l d á n y o m van,

az i s a V í g s z í n h á z n á l . * A p r e m i e r

n i n c s módom bárkinek v a s á s r a . De a p r e m i e r videsen s akkor

i s kiadni

előtt

a kéziratot o l ­

megállapodás s z e r i n t

- v a l ó s z í n ű l e g o k t ó b e r b e n - meg

rö­ lesz,

örömmel térek v i s s z a szíves ajánlatára. A viszontlátásig sokszor tisztelő

üdvözli

híve Márai

Sándor"

x M á r a i a V a r á z s k é z i r a t á t 1944 m á r c i u s á b a n a d t a át a V í g s z í n ­ háznak, amely a z t a "jövő é v a d r a " s z á n d é k o z o t t műsorra tűzni a P e s t i Színházban ( P e s t i Hírlap 1944. március 1 4 . ) .

SZABÚ

JÁNOS

"Varró Gáspár i g a z s á g a " . Háy Gyula "Bizony,

voltak

kétséges

pártpolitikai

ni"

olyan

periódusok

vizsgáljuk, a z t látjuk: Háy

a hasznosságra

legjellemzőbb

denkori minden kor,

darabját

pályáját a l a p o s a n

meg­

n e m c s a k e g y e s p e r i ó d u s o k b a n , hanem

min­

Háy G y u l a . ^ Ha

a

készséggel

dráma,

magyarul

és

németül

nem

vényre

a különféle

mindennapi

szállítása

iskolapéldája igazodó

abszolút

a min­

kétnyelvűsége

sőt

némelykor

alkalmazkodási

volt

irodalomnak.

i s m e g í r t a ) és a

század, elősegítette,

kényszerítette jutását

igencsak ten­

t ö r e k v é s , az a k t u a l i t á s o k

műneme,

egy

alapelvemmé

viszonyokhoz

a huszadik

sikerült

tulajdonsága; munkássága

hatalmi

Kedvenc

életemben, amikor

'hasznosságot'

- írja e m l é k e z é s e i b e n

denkor

színműve

(szinte bonyolult

szinte k i -

képességének

pályaszakaszokban: B e r l i n b e n ,

ér­

a har­

m i n c a s évek e l e j é n , M o s z k v á b a n 1935 és 1945 k ö z ö t t , a z t á n két év tizeden

át, i g e n c s a k

változatos

kontextusokban,

gül 1965-75 k ö z ö t t i s v á j c i e m i g r á c i ó j a Mindezzel egyik

együtt

Háy

a

jelentős képviselőjének

színháztudomány gyarországon;

mégis

amikor

egy

huszadik

századi

tekinthető.

negyedszázadon

tehát kísérletet

Budapesten,

vé­

idején. magyar

Kritika,

drámaírás

irodalom-

át h a l l g a t o t t

teszünk

róla

és Ma­

irodalomtörténeti

helyének pontos meghatározására, a kutatás kétségtelen

restancia

iból

fenyeget.

törlesztünk

Az e g y i k tű,

valamit.

Ennek

során

két

fő

veszély

a h o s s z ú hallgatást k o m p e n z á l ó , h a n g s ú l y o z o t t a n

kizárólag

érzelmi

vagy

politikai

motiváció

jóindula

alapján

nyugvó

m e g í t é l é s , a m á s i k az a t ö r e k v é s , hogy a k é t s é g t e l e n t é n y e k sara, a korabeli fajta

morális

ítélőszék elé c i t á l j a , m i n t e g y

általános 20. száza

di

b ű n b a k k é n t t ü n t e s s e föl H á y t . E k é t v é g l e t k ö z ö t t

va

igyekszik

hatását

hatá

objektív h e l y z e t e t f i g y e l m e n kívül h a g y v a , egy­

a jelen

vizsgálni

dolgozat a

Varró

egyensúlyoz

a l k o t á s , é l e t p á l y a és k o r k ö l c s ö n ­ Gáspár

igazsága

c.

Háy-darabban.

X X X

A Varró

Gáspár

igazsága

keletkezési

feltételeinek

megértéséhez

1945-ig k e l l

v i s s z a n y ú l n i . E k k o r é r k e z i k h a z a Háy G y u l a M o s z k v á ­

ból.

Mint

a kommunista mozgalom megbízható, bevált m u n k á s a , Rá­

kosi

Mátyás, Révai

József,

Gerő

Ernő,

Lukács

G y ö r g y , Nagy

Imre

jó i s m e r ő s e és k ö z v e t l e n h a r c o s t á r s a , e g y c s a p á s r a a m a g y a r k ö z é ­ let

egyik

központi

feladatok

válik.

Jelentékeny

s o r á t b í z z á k rá - a M a g y a r - S z o v j e t

t i t k á r a , majd vetség

alakjává

e l n ö k e , a Szabad

elnökségének

tagja,

kultúrpolitikai

B a r á t i T á r s a s á g fő­

N é p s z í n h á z k r i t i k u s a , az í r ó s z ö ­

a főiskolán

tanít, nemzetközi

r e n c i á k o n k é p v i s e l i az új M a g y a r o r s z á g o t -, é s s z a v a színházi

ügyben s o k a t nyom a l a t b a n .

A sokrétű új d a r a b o k

közéleti

szereplés

írására, h o l o t t

é s 1945 k ö z ö t t i , i g e n c s a k

mint

egy t u c a t színművet írt. 1947-ben utáni

tűzdelt

jelenik

alig

enged

termékeny

mozgalmas másfél

történet

Szerelmi

keretében

évtizedben

A darab,

lenül Révai József előkészítése

amelyet

és kalandos e l e m e k k e l

mesél

özvegyének

instrukciói

a Nagy

egy aktuális

közlése

3

összeesküvésről

meg­

témáról,

szerint

alapján í r t , világos

Ferenc-féle

több

felszabadu-

a népi demokrácia e l l e n i ' , külföldről irányított aknamunka lezéséről.

időt

s z e r z ő : az

meg é s k e r ü l b e m u t a t á s r a első

m u n k á j a , a Romok.

bűnügyi

természetesen

Háy közismerten

1930

lás

konfe­

mindenfajta

lelep­ közvet­

dramaturgiai

szóló

politikai

teóri áknak. A kulturális jelentette színházi drámai

életben

Háy s z á m á r a

konferencián

hősről

szóló

a teljes a kettős

felfogása

T a m á s , Hont F e r e n c és H o r v a i vele.

birtokolt

hatalom

természetesen

támadhatatlanságot.

Az

- múlt-

-

miatt

és jövőbeli

élesen

megbírálja

nem

1950-es kötődésű őt M a j o r

I s t v á n ; mi t ö b b , R é v a i sem e l é g e d e t t

A z s d a n o v i mintára építkező

d i r e k t e b b valóságmegközelítéssel

irodalompolitika

e k k o r már mind

és m i n d k e v e s e b b á t t é t e l l e l

valósított akciót vár e l a szerzőktől, o l y mértékű

meg­

határozottsá­

got,

a h o l h e z i t á l ó d r á m a i a l a k o k n a k nem l e h e t h e l y ü k . H á y r ö g t ö n 4 l e v o n j a a konzekvenciát, önkritikát g y a k o r o l . A l k a l m a s s á g á t az új s z i t u á c i ó b a n i s b i z o n y í t a n d ó , m e g í r j a a d o g m a t i k u s d r á m a m i n ­ tapéldányát, alatt

az 1 9 5 1 - b e n

öt m a g y a r

mutatott

Kossuth-díjjal

kitüntetett,

e g y félév

s z í n p a d o n , majd számos külföldi városban i s b e ­

darabot,

Az é l e t h í d j á t

, a m e l y n e k fő é r d e m e k é n t a k o -

rabeli

kritika

személyében

azt emeli

végre

k i , hogy

az o l y a n n y i r a

a

főszereplő,

áhított

pozitív

Bódog

Mihály

munkáshőst

ál­

lítja a színpadra. Egy szerint

évre

ismét

zonyítja

rá, 1952-ben, csak

Révai

Háy az a k t u á l i s

ségét. Ezúttal

az

Erő

6

c,

özvegyének

közvetlen utasítására elvárások

a nyugatról

7

írt d a r a b b a l b i ­

iránti változatlan

fenyegető

közlése

érzékeny­

atomháborús veszélyről

mond

félreérthetetlen tanmesét. A darab központjában egy hazájához hű g és e g y , A m e r i k á b a n - a G y i l k o s o k t a n y á j á n - minden emberi m i v o l ­ tából

kivetkezett

magyar

tudós

konfliktusa

tudós a Nobel-díjas Szent-Györgyi A l b e r t e t Az é l e t h í d j á n a k s i k e r e

iránti érdeklődésre s e r k e n t i .

re

anyagot

g y ű j t e n i , több

és

már szerződést mutatják

hitehagyott

h i v a t o t t kifigurázni.

Háyt a s z o c i a l i s t a é p í t é s

aspektusai

ott

áll. A

lelkes

további

Lejár a m e t r ó é p í t k e z é s ­

újságcikket publikál a témáról

i s köt a Néphadsereg

Színházával

arról,

hogy

új d a r a b j á t , az A r a n y á s ó k a t , a m e l y b e n - amint q a f e n n m a r a d t első f e l v o n á s b ó l l e h e t következtetni - a d o l ­

arra gozók

be

egy t ö b b s z ö r ö s

A metróépítkezés

szabotázst

leállítása

lepleztek

után azonban

volna

l e heroikusan.

a téma e l v e s z t e t t e

ak­

t u a l i t á s á t , H á y nem f e j e z t e be a d a r a b o t . A Sztálin fajta

erényeket

halálát követő követelt

kirakatában

volt

hanem é p í t ő

kritikát várt

re,

meg

a helyük,

időszak

az í r ó k t ó l . ám m á r nem

tőlük

Továbbra

más­

i s a közélet

elsősorban

a kultúrpolitika,

az a n o m á l i á k f e l t á r á s á r a b u z d í t o t t a

volt

amúgyis gyökeresen

heroizálást, leleplezések­

őket. Háynak ezúttal -1

sem

1

s z ü k s é g e h o s s z a s i n s t r u k c i ó k r a . H á r o m nehéz nap"* " c. d a r a b ­

jában,

mely

végülis

színpadra

nem

került

(csak

a Rádió

mutatta

be 1 9 5 3 - b a n ) , a h a z a i t u d o m á n y o s é l e t b e n m u t a t k o z ó n e g a t í v s é g e k e t b í r á l j a . M i é r t nem i s m e r i k gű m é r n ö k f o n t o s

e l n á l u n k egy k i v á l ó

jelen­

képessé­

találmányát, t e s z i f e l a kérdést. Egyrészt, á l ­

lítja, az á l t a l á n o s b i z a l m a t l a n s á g f ö n n m a r a d t r e f l e x é v e l , t o v á b b ­ ra

i s i t t vannak a sorainkba

ket

a darab

végén

ják) , másrészt dik ség,

a belügyi

viszont

hadoszlopa",

beépült hivatásos diverzánsok természetesen

letartóztat­

s o k k á r t o k o z a z "ötödik h a d o s z t á l y

a bennünk

túlérzékenység,

szervek

önmagunkban

meglévő

gondolatszegénység,

"gyávaság,

félelem

(eze­

a

ötö­ rest­

felelősség-

tői."

Meg

kell

csalhatatlan

tehát

tudományos

zemmérnöknek,

a

újulnia

a

szaktekintélynek

határozatlan

új p o l i t i k a i

helyzet

könyvei

kikiáltott

minisztériumi

és az i n d o k o l a t l a n u l v i s s z a h ú z ó d ó Az

népszerűsítő

alapján

egykori

főosztályvezetőnek

professzornak.

az

írótól

i s bizonyos

fajta

meg­

ú j u l á s t k ö v e t e l t , n e m c s a k s z e m l é l e t b e l i , de m é g t e m a t i k a i kozásban zó

i s . A munkásosztály

darabok

után

hirtelen

é s az é r t e l m i s é g l é t é v e l

a z t várták

e l tőle,

középpontjába került mezőgazdaság helyzetéről a párt

direkt

nek f a l u r a

szabta

legjobb

és á b r á z o l j á k az o t t a n i

Háyt idegen

feladatként

ez

a megbízatás

számára

a vidéki

sem

magyar

faluban

miliő, e g y i k

színművében

(Gát

játszódó

hogy

Varró tozó

amelyet

nehéz

helyzetbe.

Gáspár világot

igazságában

aratta,

gyermekkorában

alkalma

a k o r újfajta

Nem

volt

sikerét

emigrációjának kezdetén

Tiszazug-gal

abonyi

menje­

l e g n a g y o b b korábbi

a T i s z á n ) és t ö b b k é s ő b b i b e n még

figyelem

véleményt,

elé, hogy

nyílt

aktuális

már

ezt a

előző

azzal a környe­

megismert.

igényeinek

éppen

egy

(A p u l y k a p á s z t o r ,

V é g e l a d á s , r é s z b e n Az élet hídja) i s f o g l a l k o z o t t zettel,

a

mondjon

írói

vonat­

foglalko­

életet.

hozta

a h a r m i n c a s évek k ö z e p é n , m o s z k v a i a

ü-

Most,

a

változatlan-vál­ megfelelően

áb­

rázolni. A darab di

arról

szél, hogy

az 1 9 5 3 - a s

téeszben tucatjával p u s z t u l n a k

év e l e j é n e g y

a d i s z n ó k , s ezért a

vizsgálatot indít Varró Gáspár sertésgondozó

ellen.

Persze

k i d e r ü l , hogy az é v t i z e d e k óta m e g s z á l l o t t a n s z a k m á j á n a k nász

nem

l e h e t a b a j o k o z ó j a , az á l l a t o k

a vezetés a legalapvetőbb

munkájához: n i n c s elegendő

dikus

az

a

állatorvosi

moslékot

csakis

A faluból

ellátás, melegítve

és

főképp

nincs

szabad

a

tüzelő,

rapszo­ márpedig

disznóknak

adni.

a j á r á s h o z k e r ü l t s z é p , f i a t a l Oszkó T e r k a

benjárása időlegesen elhárítja a felelősségrevonást

az ö r e g

f ö l ü l . Ám a m í g az o k o k v á l t o z a t l a n o k , az á l l a t o k h u l l a n a k . kétségbeesésében sen

lopással próbál segíteni

mert

biztosítja a sertés­

takarmány, felületes és

volna

hamar

élő k a ­

azért p u s z t u l n a k ,

f e l t é t e l e k e t sem

telep

alföl­

rendőrség

a helyzeten:

köz­ feje Varró

rendszere­

m e g d é z s m á l j a K o v a Menyus k u l á k s z é r ű j é t . Kova t u d a d o l o g r ó l ,

de nem

tesz e l l e n e semmit. M i n d e z t

így m a g y a r á z z a k é s ő b b

a bíró-

nak:

"Nem

vagy

nem

úgy

van

loptad,

az

faluhelyen,

aztán

kész.

úgy

maradt, enyimnek néztem, magamnál v e l e m g y ö t t . Meg az

i s van,

tek, te

nem

az s i n c s

hogy

tos

hogy

(nemcsak

mint

összeszűrte csit

Varró

a

i d e j é n őt i s ) , véli,

ha

elvinni,

hozzám

t ű r t é k , nem

nálam

szelidült,

kaptad.

bánták,

l o p a téesz

afféle

kulák,

Rozival,

hanem

Varró

tejtestvérével

disznainak, azért

Mert

félrenéz­

a téesznek

mert

bűntuda­

i s , mivel

egykor

feleségével), mert

(a kanász

anyja

kievickélni

egy k i ­

szoptatta

főleg p e d i g m e r t ü z l e t e t s z i m a t o l

segít

loptad,

l e m i n d j á r t , megszokták, hogy ér12 kérem." Kova valójában azért v e s z i t u ­

tőle

levet

együttérez

felejtettem,

hogy

elvittem,

teszed

járok... F a l u h e l y e n ,

domásul,

kartárs,

i s , hogy

ú g y , h o g y k a p t a d , v a g y nem

hagyták

szóltak, hogy

elnök

Van

annak

a dologban,

a b a j b ó l , az

idővel

úgy neki

i s m e g h o z z a a h a s z n o t . De a s e r t é s t e l e p h e l y z e t e m á r a n n y i r a e l ­ lehetetlenült, nem

hogy

folytatható

a ráadásul

k i s lopások

l e i s lepleződő

nem

képesek

és e z é r t

megállítani

tovább

az

állatok

hullását. A Gazsi a

helyzet

bácsi

nyomasztó

érzékeli.

téesz-elnöki

tehetetlenség személyes nem

síkon

messze

Pósa

székbe és

voltát Dani

nemcsak traktoros

kényszerítettek,

kilátástalanság csak

Varróné

tetéz házától

amúgy

élő-haló

felesége, L u j z i , nem

okozta

férjének -

a munkájáért képes

lelki

akit

elviselni

terhet,

ostoba,

dúvad

szomorú

népszínmű

a

amelyet

viselkedése: módra

-

f ö l a k a s z t j a m a g á t egy ö r e g f á r a . Természetesen zettel. jár

Terka

Oszkó

i s tisztában

A m í g az ügy az ő k ö r e i t nem

apja

egykori

jó

ismerősének,

van a valódi

z a v a r j a , nagylelkűen Varrónak

az

érdekében.

a z o n b a n k i d e r ü l , hogy a m e g y é n é l i s f ö l f i g y e l t e k ra,

azonnal

fölfogja, hogy

saját k a r r i e r j e

kerül veszélybe, h i ­

potentátnak, n e k i

volna

fogva

litásnak, ehhez

már

f e l kell

mét be k e l l pes

volt

Danit,

csak

saját

áldozni

Ettől

helyzetének

valakit,

akkor

védelme

vége

kellett

minden

jovia-

foglalkoztatja.

alatt

opportunista

az u j j a Spányik

Ha

j ö j j ö n az á l d o z a t ; ha i s ­

v e t n i e a g r e s s z í v n ő i e s s é g é t , ám l e g y e n , e d d i g

pillanatok az

intézkednie.

Amint

a sertéshullás­

szen a gondok megelőzésére mint járási megfontoltan

hely­

közben­

köré

csavarni

államügyészt

minden

meg

az

i s ké­ férfit:

ingadozó

N y e r g e s b í r ó t ; mi t ö b b , m é g T a t á r S á n d o r p á r t t i t k á r t , a r é g i g a l m i e m b e r t sem h a g y j á k t e l j e s e n Az

utolsó

felvonásban

hidegen

Varró

Terka

bírósági

moz­

bájai.

tárgyalásán

gyűlik

ö s s z e m i n d e n k u l c s s z e r e p l ő . A tét nyilvánvaló: v a g y m e g e l é g s z i k a bíróság a meglévő, csak a sertéshullás tényét regisztráló

adatok­

kal,

e b b e n az e s e t b e n t ö b b évre e l k e l l

rót,

v a g y p e d i g k i e g é s z í t i k a v i z s g á l a t o t , és a k k o r fény d e r ü l a

gondok gét

mélyebb

okaira,

kontrollálatlan

Var­

uralmának

vé­

a lány. A szokásos

ku­

jelentheti. A tárgyalás

lisszák

mögötti

szünetében

engedne,

Tatár

vizsgálat

meg

az e l j á r á s f o l y t a t á s á t . N y e r g e s bíró

párttitkár

azonban, leküzdve

kiegészítésére

nekünk a t e l j e s

érkezik

mesterkedéssel, h o l dörgölőzve, h o l fenyegetően

próbálja meggátolni a

s az T e r k a

í t é l n i e az á r t a t l a n

szólítja

igzság megismerésére

emberi

f e l a van

már-már

gyöngeségét,

bíróságot,

mondván,

szükségünk:

"Tatár: Példás bizonyítás után példás, messzehangzó tet.

Had

lássák... saját szemükkel

lássák, a kezükkel

ítéle­

tapintsák,

a l e l k ü k b e f e l s z í v j á k , hogy az i g a z s á g . . . h o g y V a r r ó G á s p á r

nagy

igazsága... Nyerges: ...

Értem." A bíró

nász

Értem...

(Megszorítja

Tatár

kezét.)

elrendeli

boldogan,

a bizonyítás

megkönnyebbülten

kiegészítését,

kiálthatja

társai

A darab t e l j e s sors

jól

iránti

szülötte, dik,

megírt,

öreg

súlyának h o r d o z ó j a a főszerep: Varró

Gáspár

autentikus

együttérzést

alakja.

kiváltó

a k i - félmondataiban,

Ez

4

az

népi f i g u r a gesztusaiban

eleven,

az

ténylegesen i s - úgy

emberi a

holmi

előre

elkészített

nem

p r i m i t í v i t á s . Nem

be,

nem

vezető

é r t i , nem rendőröket

úgy, ahogy, mondjuk, a második

népieskedő

sémák

a

társasága elvárná

jegyében. Egyszerűsége

ártja ő b e l e

i s akarja meg

értelmiségi

magát a nagyvilág

megérteni

statisztikákkal

például és

a

felsőbb

falu

viselke­

a h o g y a n az é v s z á z a d o k a l a t t k i a l a k u l t , í r a t l a n e r k ö l c s i

vonás első képének

ka­

"Az i -

dex m e g s z a b j a s z á m á r a , s nem le

az

felé:

g a z s á g . . . D a n i ! . . . D a n i ! . . . Az igazság...!""'" kanász

Megértettem

1 3

kó­ fel­ tő­

azonban

eseményei­

kihallgatást érdekekkel

dobálózó funkcionáriusokat - n i n c s szüksége rá, ő máshol

vetette

meg

a lábát. E g y r é s z t az új v i l á g b a n : m e g é r t i és o s z t j a

cialista

ugyanis a szo­

r e n d c é l k i t ű z é s e i t - e z t i g a z o l j á k Kova M e n y u s s a l szem­

ben e l f o g l a l t lakítására

makacs magatartása

tett,

igen

meg

konstruktív

a téesz

vezetőségének

javaslatai

-, m á s r é s z t

saját mikrokozmoszában: szakmai világának határain belül és

eltérithetetlen.

anyagával

senki

nem

disznókra

kerül

a

pillanat

alatt

Tudja

jól,

hogy

vetélkedhet,

ismereteivel,

pedig

szilárd

tapasztalati

és e z t k i i s m o n d j a . A m i k o r a

szó, félénksége,

elpárolog,

áta­

látszólagos

együgyűsége

szókimondó, nyílt, k r i t i k u s

egy

lesz.

E-

gész e m b e r i m é l t ó s á g á n a k a munka a d j a az a l a p j á t . Épp

ezért

fáj

azokat

a

feltételeket

idején

a

főúri

figurájának hauptmanni falusi

biztosítja

a munkájához,

évek

nem

itt

egyik

a konkrét

megtestesíti elejének

az

új

csatlakozik

ahogy

1 5

csupán

hasonlóan

majd

egyre

- igazságot.

túlrajzolt

a

vergődő

a

az

Gáspár mondja, Ez

akik

munkát

voltak

Meglehet,

figura

a

épp

követeltek

szimbolikus

sertésgondozóé,

ám

lehe­

kibonta­

ven.

Mindegyikük

a századforduló Lujzi,

jobb

sorsa

maga

számára

(Ugyanezt 1 6

a

könnyen

a

beilleszthető

naturalista

körülmények

érdemes, szerepet

egy-egy

színháza

az

ismerjük

de

főnáci

erőszakoskodása

kényszerít

minden

férfit

taszító

között

veszélyességét

népi

származása

élete

vámpír,

ele­

hagyományos,

fő­

nő,

öngyilkosságban többek

hatékony és

szabadulni

gyönge

c. d a r a b j á b ó l ; o t t Klárának h í v j á k romlásba

miatt

hitelességét,

által k e d v e l t

szorításából

tehetséges,

alternatívát,

szin­

Varróhoz

csorbítja.

A darab többi a l a k j a már korántsem i l y e n képp

-

jellege

ez

a

kisembert

kálváriáját , érdemi

képtelenek

hangosabban

s z i m b o l i k u s jelentőségét a l i g h a

Németek

annak

a Varró

valós k é p e s s é g e i k e t , s a k i k ezért először h a l k a n , magukban,

lyába.

mint

még

kortendenciákhoz.

mindazoknak

hálójában

rendszer

kritikusa

önmagát,

Magyarországán

tevő k ö r ü l m é n y e k

koztatni

És

emberi,

ugyanis

hanem

kissé

sem

kreatúra-jellege

az ö t v e n e s

csak

hogy

nagybirtok.

képviseli,

te

különösen,

általános

kanász

tetlenné

neki

keres Háy

látva

menedéket.

1944-ben

írt

a hősnőt, a k i t

egy

femme

és p o l i t i k a i

képtelen,

a k i , nem

eldobására.) a

skatu­

Terka,

fatale,

ambíciói

a

akinek

csak h a t -

ványozzák. Sándor

Spányik

pedig

az

a

a jópofáskodó,

g e r i n c t e l e n megalkuvó,

bizonyos,

előcsempészett

újra

sokáig kétséges, l e s z - e e r e j e helyes de

áll.

Újdonság, hogy már egy párttitkár

cio

végül

csak-csak

sziklaszilárdnak

összeszedi

irányba t e r e l n i

ket,

kellene

Tanulságos pülésére

adalék

a

i s , akinek

ravaszkodó

naturalista

Ennek

figurának

drámában,

de

a

lényeg

a darabba

i t t a z , hogy

tipiáktól szont

eltérő

- amivel

vesz

célba

-

a z t nem

sem

A szerző a l i g

teheti

meg,

jellemvonásokkal

kritikája enyhíteni

ruházza

e g y - k é t év m ú l ­

sulykolt

ban

adni

véve

nekik:

f e l , ugyanakkor v i ­

a megítélésen.

nem

ügyeskedik, ravaszkodik

i s olyan

gazember,

s ő t a maga m ó d j á n s z e r e t i

rétegeket

Meghagyja

ez a K o v a ,

van b e n n e

felebarátait

emberi

tehát

s nemcsak k é s z l e t e k e t , hanem o l y a n

halmozott,

amelyeket

föl

l e h e t n e , talán

a

színe­

de a l a p j á ­

mag,

(még ü g y v é d e t

Gazsinak), ni

ábra

sztereo­

" h a g y o m á n y o s " k u l á k - t u l a j d o n s á g o k a t , de m e g p r ó b á l p o z i t í v zetet

a

exponálta

ezúttal e g y é r t e l m ű e n már m á s akar

ü-

kulákellenes

hogy k u l á k n é l k ü l

a z t , hogy K o v á t a s o k a t

beé­

találni

a Háy

jegyek.

egy f a l u t ,

Mihály

gyűjtögető,

kampányaiban ismételgetett n y i l v á n v a l ó a n sem

offi­

való

előképeit

az ö t v e n e s é v e k e l e j é n e k

zoljon

mellé

ex

a Bódog

tulajdonságok egytől e g y i g tán

ügy

benne.

a kuporgató,

i s lehetne

hős:

eseménye

pedig

lennie, ingadozik;

kortendenciáknak

Kova Menyus a l a k j a .

gyeskedő,

az

m a g á t , és az i g a z

e l t ö k é l t m a g a b i z t o s s á g a n y o m o k b a n s i n c s meg

Tatár

ingadozó

megérti,

i s fogadna

ismereteket

is f e l

föl i s k e l l e n e h a s z n á l ­

a közös érdekében. Ami a V a r r ó G á s p á r

arra

a rendkívül

igazságának cselekményvezetését

erőteljes

expozíció

nyomja

rá

illeti,

a bélyegét.

Az

e l s ő f e l v o n á s h á r o m k é p e - az ő r s z o b á n , P ó s á é k k o n y h á j á b a n , Kova Menyus pajtájában és

egyben

kialakult első ad kok

újabb

- nagyon aspektusokra

áldatlan

némelyikének

Terka

továbbvivő

rajzolja

lentőségű

adalékot;

a bíróság-séma

a harmadik

kapcsolódóan

f e l a

felvonás,

az

szinte

alig

i n f o r m á c i ó t , c s u p á n az

ala­

nyújt pedig

téeszben

különösen

új o t t h o n á b a n , m á r

lényegi

jellemrajzához

dik,

hogy

rámutatva

h e l y z e t e t . A második

kép, a lakásszentelő

a cselekményt

p l a s z t i k u s a n , egymáshoz

néhány

nem

kizárólag

felhasználásával

centrális j e ­

arra

korlátozó­

hozza össze a

szerep-

löket a mondanivaló

deklarálásához.

Egészében a Varró Gáspár

igazsága a negyvenes-ötvenes

H á y - m ű v e i n e k s é m á j á t k ö v e t i , a m i k o r egy a k t u á l i s p o l i t i k a i l e m a t i k á t á l l í t k ö z v e t l e n ü l a s z í n p a d r a . Az a l a p v e t ő

évek prob­

v á l t o z á s az

ő s z i n t é b b , k e n d ő z e t l e n e b b , k r i t i k u s a b b h a n g n e m b e n v a n . Ennek k ö ­ a darab

szönhetően melybe got.

a rosszul

meggyőző

e l e m z é s t ad a r r ó l

működő, öncéllá

lett

a z s á k u t c á r ó l , a-

apparátus v i t t e

az o r s z á ­

Kilátástalanság, toldozás-foldozás, a valós problémák

z á s a , a f e l e l ő s s é g e l k e n é s e , az e s e m é n y e k k o z m e t i k á z á s a

elodá­

- ez

jel­

l e m z i a Terka képviselte funkcionárius réteg kontrollálatlan talmát.

A helyzet

o l y a n k o m o l y , a hibák o l y a n

k ű e k , h o g y r e á l i s k i ú t nem e n d d e l z á r u l , az nem az e l ő z ő é v e k b ő l an nem

lépté­

m u t a t k o z i k . Hogy a d a r a b m é g i s

happi-

a munka b e l s ő l o g i k á j á b ó l k ö v e t k e z i k , hanem

fennmaradt, egyik

napról

a másikra

nyilvánvaló­

félredobható kincstári o p t i m i z m u s produktuma: a problémák

Egy-egy Háy-darabnak sokat

várnia a

a színrevitelre.

Romok,

színpadra

ú j , az a d o t t

mind

vezető

Rákosi-féle

és

az

útja

Erő

időlegesen

így

lekerült

volt

esetében. közötti

visszarendeződés.

kontextusba

illeszkedő

évek M a g y a r o r s z á g á n nem

i s roppant

befejezése

őket.

ideológiai

a negyvenes-ötvenes

megkezdése ben

ha­

és

u g y e , a z é r t v a n n a k , hogy m e g o l d j u k

mind

súlyúak

ez

rövid

lett

időben

A darab

mind

Az

Alighanem

élet

hídja,

a Varró

Gáspár

volna,

be

nem

ha

c. g y ű j t e m é n y b e n

h a t másik

darab

Háy-színmű

mellett

a

a közeg­

kötetben v i s z o n t

m e g j e l e n t : a Szépirodalmi Kiadó által 1955-ben k i a d o t t harcok

a

következik

bemutatása ebben

a napirendről,

kellett

hamar

Sorsok

és

szerepel

a

Varró Gáspár i s . A könyv e l ő s z a v á b a n a s z e r z ő a k k o r i osztályöntudattal

kommentálja

sok

m á s e s e t [. ..]

arra

me

a z o n o s

ben i s . V a r r ó

munkáját:

szokása s z e r i n t

"Varró

Gáspár

esete

t a n í t o t t engem, h o g y a f o r r a d a l o m

az i g a z s á g g y ő z e l m é v e l

- még

nagy és

győzel­

részletkérdések­

' p o c á i t ' a k k o r s i k e r ü l m e g m e n t e n i , a ' T ö r e k v é s ' té —

e s z t a k k o r sikerül lábra á l l í t a n i , v a g y i s a k k o r l e h e t Varró

szűk

k ö r n y e z e t é b e n g y ő z e l e m r e s e g í t e n i a f o r r a d a l m a t , ha a s e r t é s h u l ­ lásnak gyobb

a szövetkezet

szétzüllésének

a valódi o k a i t

tárgyilagossággal

és

megállapítják.

A

burzsoá

a

legna­

objektivizmus

gyilkos dalom

hazugságokat szül. A f o r r a d a l m i

lelke,

mert

biztos

é l t e t ő j e . Ha v a n i g a z s á g , é r d e m e s az ú j é r t 18 a győzelem."

Ezt a korábbi "Amilyen

a harcos

álláspontot

műséggel

ragaszkodik

Varró,

és

amely

Varró

e l kell

Gáspár De

buknia

engedő

Ez

épp

a különbség

az u t o l s ó

tíz

a

közéleti

a bőséges

aktivitása

már-már

új

eltelt

olyan

i s szerepet

színpadra

került

körítés

környezetben elhomályosuló

harminc

-

ponto­

ez m á s 19 világgal."

meg

játszhatott a Varró

26-ra

Háy

egyre

opti-

erősödő

abban, hogy

Gáspár

a kö­

kötelességtudás,

olykor

a tiszazugi

ideológiai

Nemzeti Színház október

nappal

- igaz, az

követ­

környezetben Marinak

tör h e t e t l e n

jelzi

érvénye­

- e s z t e n d ő t ! L á t n i v a l ó , hogy

mizmus, mint az, amelyik d a c o l t Ez

egyértel­

kikerülhetetlen

a gyökeresen

a környezet

bir­

mindenek-

a mindenen keresztül amilyen

most

oka

egybevág

lényegével.

pesti

konkretizálni

és a h ű s é g

nem

a tiszazugi

g y ő z

győzelmének

mélyen

sabban

harcolni,

összehasonlítás:

és a b ű n t e t t b e n i s m e g ő r z ö t t t i s z t a s á g a m i a t t ,

vetkezetességgel

szén

a szerelem

És u g y a n i l y e n k é t s é g e t meg

kötelességteljesítéshez.

kezetességgel

-

tovább tett

forra­

magától értetődő a t i s z a z u g i a s s z o n y o k n a k a g y i l k o s

fölötti uralma.

hűsége

hivatott

sikerdarabjával, a T i s z a z u g - g a l

toklás, olyan természetes Marinak

sülő

igazságszeretet a

1956

ő-

igazsága. A buda­

tűzte k i a b e m u t a t ó t , néhány

később p e d i g Prágában vitték v o l n a színre a d a r a b o t . A p o ­

litikai

események

azonban

közbeszóltak:

mindkét

bemutató

elma­

radt . Nem

valósult

meg

Háynak

az a t e r v e

sem,

b a n b e m u t a t o t t Az élet h í d j a f i l m u t á n ( m e l y n e k a színművét i s

hogy

az

dogmatizmusa még

t ú l s z á r n y a l j a ) ebből a d a r a b b ó l i s f i l m e t

sen.

1956

padi

változattól, legföljebb

1956készít­

júliusában

n y ú j t o t t a be a f i l m g y á r n a k a V a r r ó G á s p á r 20 igazsága forgatókönyvét . Ez l é n y e g e s e n nem k ü l ö n b ö z i k a s z í n ­ lének értelmében - a n n y i b a n , funkcionárius sze

nyatlik nagy

már

("Általános előre.

nem

csupán

- a kor egyre diszkréten

megkönnyebbült Néhányan

nyilvánosság

előtt

kritikusabb

hangvéte­

hogy a j ó k által k i k ö z ö s í t e t t moraj.

a háttérben Terka

feje

a k ö z e l é b e n észreveszik szégyenül

meg:

roskad

ernyedten 21

ezt"),

"74. kép:

Utca

rossz öszha-

hanem a a járás-

székhelyen (NappaiJ. E l h a g y o t t

utcán a vasútállomás felé

gyalo­

gol

T e r k a . K e z é b e n b ő r ö n d . Egy m á s i k b ő r ö n d j é t v a l a m i k i s f i ú a p 22 ró k é z i k o c s i n h ú z z a u t á n a . F i n á l z e n e . " Szokása s z e r i n t

gondolt

Háy a d a r a b n é m e t p i a c o n

történő

elhelyezésére

i s . A b e r l i n i A u f b a u - V e r l a g n a k í r o t t , 1 9 5 6 . január 23 8-án k e l t l e v e l é b e n b ü s z k é n t u d a t j a , h o g y épp most f e j e z t e be 24 a V a r r ó Gáspár i g a z s á g á n a k n é m e t f o r d í t á s á t . F ö l t e h e t ő , hogy az u g y a n e b b e n a l e v é l b e n e m l í t e t t , ám v é g ü l meg nem v a l ó s u l t madik NDK-beli drámakötetébe A Nemzeti Színház-beli sem

került l e a u t o m a t i k u s a n

har­

i s f e l v e t t e volna a munkát. előadás kérdése a felkelés

után

a n a p i r e n d r ő l . E r r e u t a l az a H á y -

levél, a m e l y e t 1 9 5 7 . január 9 - i keltezéssel

a Nemzeti

vezetőségé­

nek í r t , s a m e l y a S z í n h á z t ö r t é n e t i M ú z e u m b a n ő r z ö t t ,

feldolgozás

alatt

álló M a j o r

Tamás-hagyatékból került elő. A levél szövege a

következő : " B u d a p e s t , 1 9 5 7 . I . 9. Nemzeti Színház

Vezetőségének

Budapest Kedves B a r á t a i m , k é r l e k , k ö z ö l j é t e k v e l e m , hogy m i k o r r a

várható a

'Varró

Gáspár igazsága' b e m u t a t ó j a . A'Varró Gáspár' a színház soronlevő p r e m i e r j e ,

amelyet

október 23-án két próba választott e l a b e f e j e z é s t ő l . A b e m u t a t ó o k t ó b e r 2 6 - á r a v o l t k i t ű z v e és f a l r a g a s z o k o n hirdetve;

a

meghívók

szétküldve, külföldi vendégek

rész­

ben m e g é r k e z t e k , r é s z b e n j e l e z t é k é r k e z é s ü k e t . T e r m é s z e ­ t e s n e k t a r t o m e z e k s z e r i n t , hogy a b e m u t a t ó a z o n n a l meg­ történik, m i h e l y t a színházban a r e n d s z e r e s e s t i előadá­ sok ti

lehetségessé vállnak első p r e m i e r j e l e s z .

latlannak

Háy

v a g y i s a d a r a b a Nemze­

Ennél további halasztást

t a r t a n é k é s a b b a nem i s a d n á m

Válaszleveletekre baráti

[sic!],

indoko­

beleegyezésemet.

várva

üdvözlettel

Gyula

Ajánlva" A l i g két h é t t e l e l e v é l u t á n Háyt ő r i z e t b e v e t t é k , m a j d mint

az á l l a m r e n d e l l e n

i r á n y u l ó , Déry T i b o r

vezette

szervezke-

dés

tagját

évet

hatévi

kellett

börtönbüntetésre

letöltenie,

utána

ítélték.

egy

ideig

Ebből

három

Budapesten

és

élt,

fél majd

1965-ben Asconában t e l e p e d e t t l e . Kiszabadulása itthoni

elkezdte

Ebben k u l c s s z e r e p

tehát,

nek

M.

amint

a Varró

szánt é n ­

G á s p á r n a k . Nem

állítja.

lehetetlen a darab

Valószínűbb

Gáspár w u p p e r t a l i

az

sok esélye

piacra

Budapesten hozzálátott 25

e z t özvegye

előadása

ugyan

rendezőjé­

emlékezése, mely s z e r i n t

közösen, úgymond, a német nem

a

nyelvű

keletkezési változat,

idő,

A darab nek.

1965-ben, már Svájcban igazították 26 ízléshez a d a r a b o t , de v é g s ő s o r o n

hanem

az

eredmény

amely

gyűjteményében j e l e n t

tel

beilleszkedni

új, a n y u g a t i

1962-ben

Webernek, a Varró

ismét

é l e t b e , de m i v e l e r r e nem

építeni jutott

hogy v a l ó b a n m á r

átalakításához, Cari

megpróbált

irodalmi-kulturális

v o l t , hamarosan jét.

után

1966-ban 27 meg.

felépítését

a

Rowohlt

érintő

jelentős

A s p e c i á l i s magyar v i s z o n y o k a t nem kétségkívül

be k e l l e t t

számít;

szúrni

kiadó

az

német

második

változások

ismerőkre való

vagy

a

k i kellett

Háy-

nincse­ tekintet­

hagyni

bizo­

n y o s p a s s z u s o k a t , p é l d á u l a m á s o d i k f e l v o n á s első k é p é b e n , T e r k a lakásavatóján, rendszerére zatban

amely

épített.

némiképp

túlságosan

is a

A cselekmény

didaktizáltabb

magyar

némely

lett,

néző

vonása

például

az

asszociációs

a német

válto­

öngyilkosságot

elkövetett Weisz L i z i unokáiról emlékezve rögtön a d a r a b elején e l m o n d j a az e g y i k s z e r e p l ő , hogy " A z t á n m i l e t t b e l ő l ü k , a m i k o r 28 a németek j ö t t e k ? " ; i t t m á r e g y i k r e n d ő r se üt meg j ó i n d u l a t ú , 29 emberi hangot és így t o v á b b . Lényeges

újragondolást

azonban

c s u p á n az u t o l s ó ,

bíró­

s á g i j e l e n e t m u t a t . A k i i n d u l á s u g y a n a z , m i n t az e r e d e t i b e n :

ide­

gesen érkezik a tárgyalás szünetében T e r k a ; érzi, egzisztenciája forog

kockán, rögtön k e z d i

i s a bíróság megdolgozását a bizonyí­

tási eljárás a z o n n a l i befejezése é r d e k é b e n . Ezúttal azonban, e l ­ lentétben

a tíz

évvel k o r á b b i v á l t o z a t t a l , t e l j e s

fölfelé mutogatásai dozása nem ja

beletörődéssel

nyomán mindenki

sikerrel

meghunyászkodik.

végződik. A hatvanas

é v e k b ő l n é z v e Háy

t a l á l e g y e t l e n d e r é k f u n k c i o n á r i u s t sem.

Az i g a z s á g ,

a s z e r z ő , a b b a n a v i l á g b a n még c s a k v é l e t l e n ü l sem

jár,

Tatár i n g a ­ már

sugall­

diadalmas-

kodhat,

Varró

számára

nem

marad más, m i n t

a többéves

börtönbün­

tetés. Az

1963/64-es

évadtól

gati

országaiban, elsősorban

mely

ne j á t s z o t t

dult, is

volna

tehát az a k k o r i

kezdve a német

az NSzK-ban, a l i g v o l t

valamit logika

a kommunisták

a Tiszazug

a börtönben nem

mését

1965. tözése pány

é v e k e l e j é n írt t ö r t é n e l m i

k i a sorból

- az 1 9 4 5 - 1 9 5 6

természetesen egyedül

spielhausban.

december Az

reprezentálva

12-én

előadásra

után k e r ü l t

nem

mutatták

röviddel

s o r , ezért

meglepő.

Az

csupán

darabjait

tévéváltozatával ^), színre

és a h a t v a n a s

maradhatott

új

nem

a darab

szerző.

A programfüzetben,

v é g é n ek

d r á m á i , és

időszak

ter­

- a Varró

Gáspár

sem.

a wuppertali

Schau-

Nyugatra

zajló

igazodó

nagy

saját

hangsú­

gondoskodott

darabját

a

nézőknek:

"Minden

pernek,

amelyet

egy közös v o n á s a : e g y s z e r sem

a vádlottról

volt

csupán

benne s z ó . A p e r k í m é l e t l e n s é g e

ellenére többnyire csak k u l i s s z a

volt,

mögött

h a r c a z é r t , kié l e s z

z a j l o t t : az e l k e s e r e d e t t

ajánl­

megfigyeltem,

átéltem, megszenvedtem,volt és a b ű n ü g y r ő l

a

osztályöntudatos

3

á l l í t á s a i t 1955-ből ''", e g y e b e k között e z e k k e l a s z a v a k k a l ja

köl­

sajtókam­

aktuális

átírásával

rég e l f e l e d v e

kerültek

közötti

végleges

a körülötte

szituációhoz

lyokról

be

Háy

szaba­

drámaíróként

Felújították régi 3

hamburgi

nyu­

s z í n p a d , a-

börtönéből

s z e r i n t nyilvánvalóan

minden vitán felül álló Háytól.

(élen

nyelvterület

a lényeg p e d i g

a kulisszák a

hatalom,

a h a s z o n ebben a h a s z n o t e g y e l ő r e a l i g h o z ó t á r s a d a l o m b a n . / Na­ g y o n k e v é s k ö z e v o l t m i n d e n n e k az é r d e k e k és é r d e k c s o p o r t o k , o s z 32 t á l y o k és r é t e g e k h a g y o m á n y o s h a r c á h o z . A s i k e r hatalmas v o l t , ötvenkétszer

3 3

h í v t á k az e l ő a ­

d á s v é g é n a s z e r z ő t a f ü g g ö n y e l é . Háy i s m é t a z t n y ú j t o t t a , a m i t elvártak tőle. A megfelelő hatás eléréséhez természetesen hozzá­ járult a rendezés i s . Legfőbb tása

Carl

Weber

hierarchiának

köztudottan

a l e g a l s ó b b l é p c s ő f o k á n á l l ó kanász s z e r e p é t . E z á l t a l

szükségsze­

adta

egy

a magyar

markáns, falusi

jó

kiválasz­

színésznek,

Hübnernek

M.

ütőkártyája a címszereplő kiállású

Bruno

volt.

r ű e n h á t t é r b e s z o r u l t V a r r ó k r e a t ú r a - j e l l e g e , az á l t a l á n o s embe­ ri

m o n d a n i v a l ó , a v i l á g g a l , a h a t a l o m m a l szemben é r t e t l e n ü l

kisember

tragédiája.

Az

egyszerű

sertésgondozóból

álló

egyfajta

Kohlhaas

Mihály

é p p ez v o l t ) ,

lett

akinek

(Hübner szinte

egyik

legnagyobb, korábbi

valamennyi,

szerepe

mondatát nyíltszíni

f o g a d t a , m e r t a k ö z ö n s é g úgy é r e z t e , m i n d e g y i k

taps

csapás a kommuniz­

musra. A programfüzetben ismerő

és a m i n t e g y k é t t u c a t ,

hangú recenzióban

- minden b i z o n n y a l

delkezésre bocsátott információk alapján emlegetik

rendre

a szerző

igen e l ­

által

ren­

"világősbemutató"-ként

a

w u p p e r t a l i e l ő a d á s t . Ez az á l l í t á s v i s s z a t é r Háy 34 35 Gyula memoárjában és felesége visszaemlékezésében . Kétségte­ l e n , j o b b a n illenék a szerző önmagáról a l k o t o t t utólagos képébe, ha így l e t t v o l n a . A V a r r ó G á s p á r i g a z s á g á t a z o n b a n e l ő s z ö r 1 9 6 3 . o k t ó b e r 2 5 - é n C s e h s z l o v á k i á b a n , t e h á t egy s z o c i a l i s t a o r s z á g b a n , a brünni D i v a d l o B r a t r i Mrstíkú színházban mutatták be, akkor, a m i k o r Háy még i t t h o n é l t . A r e n d e z ő I l j a B u r e s v o l t , a d í s z l e t e ­ k e t és j e l m e z e k e t M i l a n Z e z u l a t e r v e z t e . X X X

H á y G y u l a , az í r ó , a k i ö r ö k k é a k t u a l i t á s o k a t s z á l l í t o t t , még ha­ lála nak

után i s e z t t e s z i . a tendenciának

valamennyi

a jegyében,

külföldre

é v t i z e d e k i g nem

A n y o l c v a n a s évek k ö z e p é t ő l

szakadt

hogy

újra

k e z d v e , an­

integrálni

hazánkfiát,

divatba

szeretnénk jöttek

j á t s z o t t d r á m á i a magyar s z í n p a d o k o n .

A Madách

Színház kezdte a szerző újrafelfedezését

1 9 8 3 - b a n az I s t e n ,

szár,

újították

paraszt-tal,

1984-ben

Debrecenben

Háy

f e l a

csá­

Tisza­

z u g o t , 1 9 8 6 - b a n V e s z p r é m b e n m u t a t t á k be A ló c. d a r a b o t , a G y u l a i Várszínházban

az

Attila

éjszakáit,

m a j d p e d i g a M a d á c h b a n és S z e g e d e n ján

bekerült

ták

volna

György,

az

a sorba

Vas-Zoltán

új

igazgató,

Előbb-utóbb mindazonáltal gi

színpadon

milyen

i s a Varró 37 hangsúlyokkal.

Függelék Varró 184

Gáspár igazsága

Iván más

ugyancsak

igazsága

i s , Pécsett

rendezésében,

terveket

azonban

részesített

f e l b u k k a n majd v a l a m e l y i k Gáspár

Gyulán,

játszották a M o h á c s o t . K i s hí­

a Varró Gáspár

be

1988-ban

igazsága.

Izgatottan

mutat­ Lengyel

előnyben.

3 6

magyarorszá­ várhatjuk,

Szí nmű S z e r e p l ő k : Varró Lujzi;

Tatár

Gáspár;

Sándor;

Nyerges

Rozi;

Oszkó

Ferenc;

Terka;

Spányik

Pósa

Endre;

Dani;

Gyuricza

K á r o l y ; Kova M e n y h é r t ; K o s z o r ú J ó s k a ; a l h a d n a g y ; ő r m e s t e r ; I r é n ; Báró

Böske; Vedres L o t t i ;

Mándi

B a l á z s ; védő;

első

Kiss

ülnök;

második ülnök; hivatalsegéd. Kiadások Varró Gáspár i g a z s á g a , i n : S o r s o k és h a r c o k . H é t Bp.

S z é p i r o d a l m i K, 1 9 5 5 ,

P r a v d a G a s p a r a V a r r ó . Hra o 3 d e j s t v i c h , 103

p. F o r d . :

Aleksander

színdarab,

465-542. Kosmar, Evzen

P r a h a , CDLJ, 1 9 5 6

Drmlov, Evzenia Drmlova.

Gáspár Varrós R e c h t , R e i n b e k , R o w o h l t T h e a t e r v e r l a g ,

189

(1964).

p. Gáspár

1966,

Varrós

Recht,

i n : Dramen

I I . , Reinbek, Rowohlt,

65-126.

—H

Bemutatók 1963. Bures.

október

25.

Brno, Divadlo

Bratfí

[Recenzió: Bundálek, K a r e l : P r a v d a

1 9 6 3 . n o v . 7. -- m i r : G y u l a Háy v D i v a d l e Demokracie, dramatika,

Mrstíkú,

R:

Ilja

Gaspara V a r r o , R o v n o s t , bratrí M r s t í k ú ,

1 9 6 3 . o k t . 2 9 . -- T e l c o v á J i r i n a :

Soucasná

Lidova

maáarská

S v o b o d n é S l o v o , 1 9 6 3 . n o v . 3.]

1965 R a d i o B e r n ( r á d i ó j á t é k ) . 1965.

décerner

Weber. [ R e c e n z i ó : 1965. in

dec.

9.

Wuppertal,

--

12.

-ms-:

Wuppertal,

Der

Herbert:

Zeitung,

Julius

16.

-- B i e r g a n n , A r m i n : E i n großer Hay

ein

Rundschau,

28. --

Klaus: 14.

1965.

dec.

Lehrstück, H a n d e l s b l a t t ,

Verdienter dec.

"Varro",

--

T r i u m p h für

den

Laube

Horst:

Carl

14.

Uraufführung --

Bergmann,

Den u g a r i s c h e n

Dramati­

1965.

Dramatiker Hay.

Daiber,

Hans:

Hay,

Volksstück

wurde

Fisch,

Mehr a l s Walter:

T a g e s a n z e i g e r , 1965.

1 9 6 5 . d e c e m b e r --

Buersche Zeitung,

d e u t s c h e R u n d s c h a u , 1 9 6 5 . d e c . 14. --

dec.

u n d e i n ganz k l e i n e r --

M.

Zeitung,

1 9 6 5 . d e c . , 1 5 . -- F a b i a n ,

Julius DaS

14.

Schw^lmer Z e i t u n g ,

J a c o b i , J o h a n n e s . Die Z e i t ,

B r a v o - R u f e für

dec.

mag.

ker

Kölnische

und s e i n e n

Erfolgreiche

1965.

H e r b e r t : Warum i c h i h n so g u t l e i d e n Hay

R:

moderne W o y z e c k , Neue R h e i n

Bergmann,

Schwelmer

Schauspielhaus,

zum

Lamza,

1965.

dec.

Tribunal,

West­

Laube, Horst:

Der P l a n

und

die

Schweine,

Horst:

Westdeutsche Rundschau,

Julius

Hay

r e n z m i t dem schau,

- Realist,

Autor

1965.

Ungar

dec.

dec.

9.

--

Schweinehirt

15.

--

dec.

Luyken,

Sündenbock, 15.

--

und W e l t b ü r g e r ,

Leisegang, und

Herbert:

Karriere

contra

Günter:

"Gáspár

d e c . 1 5 . --

müf* t e

Lindemann, Post,

Recht,

1965.

Mannheimer braucht

Volkszeitung,

Varrós

1965.

P a p r i k a , Nue

Ruhr Z e i t u n g , 1 9 6 5 . d e c . 1 4 . --

Albert:

Prozeß

Rohde, G e r h a r d : P l a n w i r t s c h a f t

Schleswig-Holsteinische

Schab,

"Den

Rheinische

Nachrichten, hausen,

Laube,

Pressekonfe­

1 9 6 5 . d e c . 13. --

Sündenbock,

Sonja:

Morgen, 1965. dec. 16. — einen

n o v . 26. --

v o n " G á s p á r V a r r ó s R e c h t " , W e s t d e u t s c h e Rund­

ma n g e w i n n e n . . . " , G e n e r a l a n z e i g e r , Reinhold:

1965.

Recht",

1965.

Stuttgarter

S c h m i d t , H a n n e s : Wie G u l a s c h m i t

Schweinearrest,

Frankfurter

Schulze-

Velling­

Allgemeine

Zeitung,

1 9 6 5 . d e c . 15. -- S t a u c h von Q u i t z o w , W o l f g a n g : S c h w e i n e h i r t a l s Sündenbock,

Abendzeitung

Der

Zeitung,

1 9 6 5 . d e c . 1 4 . -- W.

geführt,

Tor

Die

Friedrich:

und

(München),

Werner:

die

Weltwoche,

Theater

1965.

Funktionäre, F.:

1965.

Julius dec.

dec.

14.

--

Westdeutsche Hay

17.

Tamms,

Allgemeine

i n Wuppertal

--

urauf­

Weigend-Abendroth,

im S p a n n u n g s f e l d , Echo d e r Z e i t , 1 9 6 6 . j a n . 9.

-- W e s t e c k e r , W i l h e l m : G e r e c h t i g k e i t

um j e d e n P r e i s ,

Westfälisch

N a c h r i c h t e n , 1965. dec. 16. 1966. [Recenzió:

március

Kritiken

31.

zur

W e s t d e u t s c h e r Rundfunk

Fernsehsendung

"Gáspár

(tévéjáték).

Varrós

Recht",

1966. marc. 3 1 . 20.15 W e s t d e u t s c h e r R u n d f u n k , P r e s s e s t e l l e . irat

a

hagyatékban.] 1966. október

"Gáspár Pasel, 1966.

Varrós Peter:

nov.

Volksblatt,

26. B a s e l ,

R e c h t " , Neue Die P a r t e i

2.

--

1966.

Stadttheater.

Zürcher

braucht

o k t . 28.

der

Funktionäre,

1967

DRS,

Svájc

1967

Aachen,

"Gáspár

R:

Varrós

Nationalzeitung,

(tévéjáték).

nov.

1.

Recht", 1966.

[Recenzió:

--

Basler

C.

Die

o k t . 28.

V.:

"Gáspár

1 9 6 7 . á p r . 27.]

Hans S c h l i c k .

Karrieremacher,

Recenzió: h a j . : 1966.

Seelmann-Eggebert , U l r i c h :

V a r r ó s R e c h t " , Neue Z ü r c h e r Z e i t u n g , Kommunistische

Zeitung,

einen Sündenbock, Tagesanzeiger,

Schcrno, Paul:

Verurteilung

12.]

Gép-

Aachner

[R e c e n z i ó :

Kronen,

Nachrichten,

Gaby:

1967. j a n .

1 9 7 5 . m á j u s 3. DRS,

Svájc

(rádiójáték).

Irodalom F. F.: E l t ű n t magyar d r á m á k n y o m á b a n , M a g y a r N e m z e t , 1 9 5 6 . jún.

16. Lányi, S a r o l t a :

H o l az i g a z s á g ? I r o d a l m i

Újság, 1955. aug.

27. S i k l ó s , O l g a : A magyar d r á m a i r o d a l o m

útja 1945-1957,

Bp.

1970. 413. Jegyzetek 1

Geboren

2

R o m o k , Bp. 1 9 4 7 .

1900, R e i n b e k 1 9 7 1 . 224. 88.

^ G y ő r f f y M i k l ó s r á d i ó r i p o r t j a Háy G y u l a n e v a l , G o n d o l a t - J e l , Kos­ s u t h Rádió, 1989. január

8.

4 Levél M a j o r Tamáshoz, C s i l l a g

1950; 95-101.

3

Az

6

E r ó , i n : S o r s o k és h a r c o k . Hét s z í n d a r a b , Bp. 1 9 5 5 .

é l e t h í d j a , Bp.

1951. 91. 305-382.

^ G y ő r f f y M i k l ó s r á d i ó r i p o r t j a Háy G y u l a n e v a l , G o n d o l a t - J e l , s u t h - R á d i ó , 1989. január

8.

A darab második felvonását önálló munkaként e z z e l a címmel t a t t á k be a r á d i ó b a n , m a j d j e l e n t e t t é k meg nak e g y f e l v o n á s o s o k a t

Kos-

az a m a t ő r

ajánló s o r o z a t b a n : G y i l k o s o k

mu­

színpadok­

t a n y á j á n , Bp

1 9 5 3 . 32 p. 9 Aranyásók. Gépirat a Háy-hagyatékban, Marbach, Deutsches raturarchiv

,30p.

^Harom n e h é z n a p , i n : 5 o r s o k Három nehéz nap, 405.

és h a r c o k ,

38 3 - 4 6 3 .

Lite­

V a r r ó G á s p á r i g a z s á g a , i n : S o r s o k és h a r c o k , 1 3

Uo.

542.

1 4

Uo.

542.

1 5

Schab,

525.

Günter: "Gáspár Varrós R e c h t " , S t u t t g a r t e r

1965. dec.

Wachrichten,

15.

1 6

N é m e t e k , M o s z k v a 1 9 4 4 . 72 p.

1 7

Vö.

Geboren 1900, 316.

18 E l ó s z ó , i n : S o r s o k és h a r c o k . 17. és k k . 1 9

Uo.

18. és k k .

20 Varró Gáspár rat

igazsága. I r o d a l m i

f o r g a t ó k ö n y v , Bp.

1956. Gépi­

a H á y - h a g y a t é k b a n , M a r b a c h , D e u t s c h e s L i t e r a t u r a r c h i v , 198

P• 21 Varró Gáspár

i g a z s á g a , i n : S o r s o k és h a r c o k ,

V a r r o Gáspár

igazsága. I r o d a l m i

542.

22 forgatókönyv, 196.

23 Háy Gyula l e v e l e W a l t e r Jankának, B e r l i n , 1956. január Archiv

des A u f b a u - V e r l a g s .

8.

-- Az i n f o r m á c i ó é r t e z ú t o n mondok

k ö s z ö n e t e t C a r s t e n Wurmnak, a k i a d ó a r c h i v u m a

vezetőjének.

24 Az 1 9 5 5 - ö s m a g y a r p u b l i k á c i ó n a k p o n t o s a n m e g f e l e l ő

német

nyelvű

változat: Gáspár Varrós R e c h t . Gépirat a Háy-hagyatékban, b a c h , D e u t s c h e s L i t e r a t u r a r c h i v , 123

War-

p.

25 Háy Gyuláné

levele

a "csereberéről", Magyar Nemzet, 1988. nov.

3. 26 Weber, C a r l in:

M.:

Hays A r b e i t

an d e r

Bühnenfassung

des S t ü c k e s ,

Hay, J u l i u s : G á s p á r V a r r ó s R e c h t . P r o g r a m m h e f t . W u p p e r t a l ,

1965.

7.

27 Gaspar Varrós R e c h t , i n : dramen I I . ,

Reinbek 1966.

65-126.

28

, uo . 6 8 . Q

99 P é l d á u l az e r e d e t i b e n : ketten."

" V a r r ó : [. . .] M e r t t e j t e s t v é r e k v a g y u n k mi

/ Alhadnagy ( c s u k o t t

s z e m m e l , de é b r e n ) : A k u l á k k a l ?

/ Varró: A v v a l a l h a d n a g y e l v t á r s . " (Varró Gáspár igazsága. I n : S o r s o k és h a r c o k . 4 6 8 . ) -- A n é m e t v á l t o z a t b a n v i s z o n t : [ . . . J M e r t tejtestvérek vagyunk mi k e t t e n . "

rehányással a hangjában): A kulákkal? / Varró t o n á s a n , de nem

"Varró:

/ Alhadnagy (szem­ (régimódian, ka­

f e l á l l v a ) : Parancsára." (Gáspár Varrós

Recht,

68. ) 3D

A R D , 1 9 6 4 . j a n . 9.

3 1

Vö.

E l ő s z ó , i n : S o r s o k és h a r c o k ,

17.

32 Wie " G á s p á r V a r r ó s R e c h t " e n s t a n d , i n : G á s p á r V a r r ó s P r o g r a m m h e f t . W u p p e r t a l , 1965. 3 3

Vö.

Háy G y u l á n é l e v e l e

(Kraus, H e r b e r t : Männer

6.

a " c s e r e b e r é r ő l " . -- Egy

Háy-interjúban

und M ä c h t e : T r a g ö d i e e i n e s

Neues Ö s t e r r e i c h , 1 9 6 6 . f e b r .

Recht,

Diktators,

5. ö t v e n ö t a l k a l o m r ó l v a n s z ó .

3 4

Geboren

3 5

Háy

Gyuláné l e v e l e

3 6

Vö.

B o g á c s i , Erzsébet: C s e r e b e r e fogadom. I n : Magyar Nemzet,

1900, 323. a "csereberéről", Magyar Nemzet, 1988.

1 9 8 8 . 1 0 . 1 4 . , 4 -- H á y G y u l á n é l e v e l e

a "csereberéről". I n :

Magyar N e m z e t , 1 9 8 8 . 1 1 . 3., 8 -- L e n g y e l , G y ö r g y / S z a b ó J á ­ nos:

Két ú j a b b l e v é l . I : M a g y a r N e m z e t , 1 9 8 8 . 1 1 . 2 8 . , 9.

Arról i s f o l y t a k

--

t á r g y a l á s o k , h o g y Vas Z o l t á n Iván a p é c s i

mutató meghiúsulása

után vendégrendezőként a grúziai

város színházába v i s z i

be­

Csiauli

a "Varró G á s p á r " - t , de e r r e v é g ü l

nem

került s o r . 3 7

A

d o l g o z a t , egy á t f o g ó H á y - t a n u l m á n y H u m b o l d t - S t i f t u n g támogatásával

r é s z e , az A l e x a n d e r

készült.

von

É V F O R D U L Ó ISTAUD GÉZA] Hevesi Sándor rendezői tanfolyama Több

mint

belül

félszázaddal

annyi

dalomtól szeti

idő

a

telt

ezelőtt

Hogy

miképp

világosabbak

kerültem

amiről

e l azóta, amennyi

századfordulóig.

Hevesi

Akadémián m e g n y i t o t t a

mát.

történt,

oda,

az

hogy

1848-as

Sándor

Magyarország

legyenek

első

eszembe

körül­

magyar

1929-ben

a dolgok,

jutott

szó l e s z ;

forra­

a

Színművé­

rendezői

tanfolya­

röviden

elmondom,

beiratkozni

a

én

rendezői

tanfolyamra. Tizenöt

éves

leim t e l j e s házba, ház

főleg

azért,

dező

aztán

Mérnök

Nehéz

volt

jött

közbe:

Apám

leszel, ezzel

meg

Hevesit, Hevesi

lyára?

mert én

bölcsészeti

akkor

ez

jártam

f e l volt fiam,

jó

ő

színházba,

Hevesi

Sándor

rendezéseit

más,

s akkor

mint

a szín­

a többi

színház.

Az

Eötvös

küldték

matematikus de

v a g y , jól

akkor

jó b a r á t s á g b a n

egy

volt

rajzolsz..."

furcsa

Hevesi

véletlen

nővérével

következőt

üzente:

tanuljon

"Végezze

nyelvet

A k k o r megegyeztem a bölcsészeti

Collégiumból az

(há­

s én a k k o r a r r a k é r t e m a n y á m a t , hogy k é r d e z t e s ­

és

föl a r e n d e z ő i e l az

olvasson

apámmal, hogy

karra,

magyar,

az e g y e t e m r e és f e l v e t t e k

abba

ren­

h á b o r o d v a , a z t mondta: "Micsoda pálya

nem

színházi

leszek

francia

mérnök,

és m ű v é s z e t ­

amelynek

gondol aztán

a

legalább

nyelvét

egy

évre k i ­

t a n u l t á k . E n g e m Pá

rizsba

küldtek harmadéves koromban. O t t elsősorban a művészettör­

téneti

szakon működtem.

egy

Volt

egy

"group

csodálatos társaság, amit F o c i i l o n ,

tett.

Tőle

remek

elméleti

és

1

az E ö t v ö s C o l l é g i u m b a i s .

a nyelvszakosokat

országba,

pá­

egyetemet a sok

e z e k á l l n a k l e g k ö z e l e b b a r e n d e z ő i f e l k é s z ü l é s h e z . így

beiratkoztam

meg.

hogy

t ö r t é n e t s z a k r a . A z é r t v á l a s z t o t t a m e z t a h á r m a t , m e r t úgy tam,

szü­

néztem

elhatároztam,

ő m i t ajánl, hogyan készüljek a

de b e i r a t k o z o m

lett

az

valami

szembeszegülni,

karon,

szakkönyvet".

éppen

elsősorban

hogy

édesanyám

rom n ő v é r e v o l t ) , se

rendszeresen

leérettségiztem,

leszek.

ez?

és

megéreztem,

1924-ben

óta

b e l e e g y e z é s é v e l . M i n d t ö b b s z ö r mentem a N e m z e t i S z í n ­

igazgatója,

Nyílván

korom

d'histoire

de

l'Art"

a híres műtörténész

gyakorlati

képzést

kaptunk.

-

veze­ Ez

az

év jó i s k o l á t j e l e n t e t t , de v o l t

egy m á s i k é r d e k e s s é g e

i s , amely

most s o k k a l f o n t o s a b b : e k k o r i b a n kezdtek ugyanis igazán kozni

a legnagyobb rendezők: C h a r l e s D u l l i n ,

kibonta­

J o u v e t , G a s t o n Báty

és P i t o é f f . így h á t majdnem m i n d e n e s t e s z í n h á z b a n ü l t e m és v é ­ g i g n é z t e m f é n y e s m ű s o r u k a t , m e r t a k k o r sem

a d t a m föl a z t az

elha­

t á r o z á s o m a t , h o g y r e n d e z ő l e s z e k . A k e t t ő nem m o n d o t t e l l e n t

egy­

m á s n a k , h i s z e n a színház a szcenikán keresztül összefügg a műtör­ t é n e t t e l : azért értek v a l a m i t

a szcenikához, mert

műtörténetet

v é g e z t e m . Nos, e z e k a s z í n h á z i e l ő a d á s o k r e n g e t e g e t a d t a k

nekem.

T e r m é s z e t e s e n a C o m é d i a F r a n ç a i s e i s az é r d e k l ő d é s e m

középpontjá­

ban állott, éppen azért, m e r t egészen más v o l t , m i n t

például

J o u v e t - é k az

Atelierben.

A z t á n e l v é g e z t e m az e g y e t e m e t 1 9 2 8 - b a n , és j ö t t a g y a k o r l ó év.

A k k o r az ö t ö d i k e s z t e n d ő b e n a T r e f o r t

u t c a i gyakorló

umban egy é v e t k e l l e t t l e t ö l t e n i . Ez a z o n b a n nem i d ő t , h o g y az e g é s z n a p o m a t l e f o g l a l t a

gimnázi­

e l annyi

v o l n a , ezért k e r e s t e m

s z í n h á z a t , a h o l s e g é d r e n d e z h e t e k . Ez v o l t

volt

a szceni-

a d r a m a t u r g V i t é z M i k l ó s , és egy B é r e z i Ernő n e v e z e t ű

nész v o l t

a rendezője a s z í n h á z n a k , egy rendkívül ü g y e s ,

szí­

rutinos

rendező, akitől nagyon s o k a t

tanultam.

p r ó b á t v é g i g ü l - a k a r j a , nem

akarja

gész d a r a b o t , úgyhogy b i z o n y

az ö t ö d i k - h a t o d i k p r ó b á n e l ő r e

tam

egy

az Új S z í n h á z , a k á v é ­

h á z a s Upor József t u l a j d o n á b a n . A f i a , Upor T i b o r kus,

vett

Ha az ember n é g y v a g y öt

-, k í v ü l r ő l m e g t a n u l j a az e-

m i n d e n t p o n t o s a n , o l y a n n y i r a , h o g y ha v a l a k i

tud­

h i á n y z o t t , engem

k ü l d ö t t föl a r e n d e z ő a s z í n p a d r a : "Maga t u d j a a s z ö v e g e t , m o n d j a alá!"

- és a k k o r én f ö l m e n t e m és m o n d t a m a s z ö v e g e t . Sok

megtanultam

míg f i z e t e t t e n

segédrendező

v o l t a m . Ám m é g m i n d i g é g e t t bennem

e l h a t á r o z á s , hogy rendező a k a r o k l e n n i . letettem, meg

mindent

t e h á t o t t az Új S z í n h á z b a n az a l a t t az e g y év a l a t t , Jött a t a n á r v i z s g a , a z t

így 1 9 2 9 - b e n m á r o k l e v e l e s t a n á r v o l t a m . És a k k o r

a rendezői

nyílt

tanfolyam.

Előző évben a S z í n i a k a d é m i a Értesítője már h i r d e t t e , jövőre megnyílik a rendezői következő

az

tanfolyam,

tantárgyakat fogják

Hevesi Sándor v e z e t i

hogy

és a

tanítani...

Hogy H e v e s i n e k h o g y a n j u t o t t

eszébe rendezői

i n d í t a n i , a z t csak utólag sikerült v a l a h o g y k i b o g o z n i .

tanfolyamot Előző

évben

nyílt

meg

a Reinhardt

rendezői

tanfolyama,

Schönbrunnban,

a

Terézia a l a t t .

Az i s k o l á t R e i n h a r d t

ott

néhány

Hevesit pesten

Schlosstheaterben,

évig

rendezőképző

is arra,

hogy

a gyenge

iskolai

feltételeket

vagy e g y e t e m i

színiiskolája

1747-ben

épült

Nyilván

rendezőgárdával

ez

inspirálta

rendelkező

én

egy

feltétel

a felvételhez?

végzettségre

volt:

egy

volt

E l ő s z ö r i s fő­

s z ü k s é g , l e g a l á b b egy i -

vers

szemben,

hogy

már

volt

életben.

e l ő a d á s a . Ennek a l a p j á n

i s a kérvényemet. A n n y i v a l voltam előnyben a többi

vel

Buda­

tanfolyamot.

szabtak

degen n y e l v tudására, továbbá tájékozottságra a színházi Még

Mária

a l a p í t o t t a , és ő maga t a r t o t t

tanfolyamot.

c s i n á l j o n egy r e n d e z ő i Milyen

illetve

amely

némi

színházi

beadtam

jelentkező­

gyakorlatom.

Hiszen

én

l á t t a m Upor T i b o r m ű k ö d é s é t , l á t t a m a r e n d e z ő k e t , l á t t a m a d r a m a ­ turg sem le

m u n k á j á t s t b . T u d t a m n é m e t ü l és f r a n c i á u l , n y e l v i volt.

Ez

i s előnyt j e l e n t e t t

diplomájuk

volt,

hisz voltak

azokkal

nehézségem

szemben, a k i k n e k

a jelentkezők

másfé­

között

jogászok, a

k e l l e t t adni

egy v e r s e t .

színiakadémián végzett színészek i s . A fölvételi Én V a j d a gyón ve,

Jouvet

nevét

-

meg

is voltak

színészi képességeim.

v i s z o n y l a g könnyű

volt

Utána

jöttek

válaszolnom, h i ­

t a p a s z t a l a t o k . M e g k é r d e z t é k , hogy hogyne,

sőt

azt

i s e l tudtam

tőle. Aztán megkérdezték,

hogy

élményeim

alapján,

de

olvastam

E l s ő s o r b a n a z t a két m u n k á j á t , a m e l y e t

írt,

Az

előadás

művészetét

teli

vizsgán simán

Hevesi

k i az a

átmentem,

vol­

mindent

minden

a Thália

és A színjátszás

hal­

mondani,

tudom-e,

- h o g y n e ; láttam-e v a l a m i t tőle - hogyne, többször

már

na

eléged­

B é c s b e n és o t t m e g n é z t e m a R e i n h a r d t - e l ő a d á s o k a t . Sok

tudtam is.

voltak

a párizsi

m i t láttam

Reinhardt

nem

E kérdésekre

segítettek

lottam-e

tam

elő

é s a m e l y n e k az e l ő a d á s á v a l

bár egyáltalán

hogy

először

J á n o s H ú s z év m ú l v a c í m ű v e r s é t v á l a s z t o t t a m , a m e l y e t

szerettem,

a kérdések. szen

vizsgán

írását

befejezésekor

művészetét. A felvé­

így l e t t e m a r e n d e z ő i

tanfolyam

nö­

vendéke . A tanári rendezés

kar a következőkből

történetét

pád,

a k i a színpadi

tens

működött

és a r e n d e z é s

állt: H e v e s i

elméletét

gyakorlatot vezette, mellette

Horváth

Árpád;

a

Sándor, a k i a

tanította;

drámatörténetet

és

mint

Ódry

Ár­

asszisz­

dramaturgiát

Sebestyén

Károly,

ként

tanár

lett

heti

játéki

is volt

Pester

órában

óraszámok

gyakorlat

Lloyd

kritikusa

a Színiakadémián.

egy-egy

Az mélet

a

tanulnunk:

adta

Továbbá

heti

6 óra

három n y e l v e t

n é m e t e t , franciát és

a következőképp

alakultak:

9 ó r a egy h é t e n , d r a m a t u r g i a

és - t ö r t é n e t

elő, a k i egyéb­

és

nyelvóra

megfeleltek

nem

az

érdektelen:

szcenikusának szintén

a

jogász

előbb

Tamási

f i a ,jogot volt,

aztán

végzett, Barsi Rodriguezter,

Egri

volt,

végzett;

háromszor. tanfolyamra,

a

Miklósnak, második

Miklós,

A

az

Vajda

aki a

névsor Operaház

Pál, a k i

Színiakadémián

Ö d ö n , Céhmester István végzett

István, a k i ugyancsak a Színiakadémia végzett t a n í t v á n y a k é n t , és végül én. V o l t

i s . Oklevelet

Tamási

György,

ezek

Vajda

Pál

közül

csak

négyen

és é n . A t ö b b i e k

víg­

2 óra, rendezésel­

hetenként

feltételeknek.

Tamási

Besse

és

filozopnövendéke

Székely J ú l i a , a k i a Z e n e m ű v é s z e t i F ő i s k o l á t v é g e z t e

és K o d á l y gató

ismertetett

György,

angolt.

drámai

Ö s s z e s e n t í z h a l l g a t ó t v e t t e k föl a r e n d e z ő i akik

kel­

Bartók

két rendkívüli kaptunk: csak

hall­

Barsi

Ödön,

látogatási

bizo­

nyítványt . A tantárgyak előadássorozata zés

története.

gyakorlatokon, nunk

természetesen

De

ugyanakkor

ahol

magunknak

elsősorban

A rendezés

sokat

tanultunk

kellett

A rendezés szerepeltek

darabot

két

az

ún.

színpadi

darabrészleteket

játsza­

lehet-e oldani

ján

történik

egy

elmélete-tárgykörből

a

következő

Milyen

e l v és b e l á t á s

alapján

történik

minden problémát a húzással? M i l y e n Shakespeare-darab

meghúzása?

Mi

az

a h ú z á s s z e m p o n t j á b ó l ? Mi a l é l e k t a n i i d ő ? A h ú z á s o k a k o r szellemével.

Mi a k ü l ö n b s é g

időfelhasználása,

időkezelése

csoport:

kérdéscso­

a v i z s g á n a k i j e l ö l t tételek k ö z ö t t : M i t j e l e n t

meghúzni?

Meg

sik

Hevesi

elmélete és A rende­

Ódry é s H o r v á t h Á r p á d v e z e t é s é v e l .

portok a

közül

érdekelt m i n k e t :

Mit jelent

a mai

között

idő

ez? alap

szerepe

összefüggése

és a S h a k e s p e a r e - i

a húzás

a görög tragédia

elvek

dráma

szempontjából?

a mai színpadon?

Má

Milyen

a k a d á l y a i v a n n a k e g y g ö r ö g t r a g é d i a mai e l ő a d á s á n a k ? H o g y a n

lehet

m e g o l d a n i ma a g ö r ö g k ó r u s t ? M i a k ü l ö n b s é g a g ö r ö g és a mai

drá­

ma tud

szerkezete a

görög

között? tragédia

Döntő-e

ez

az

átdolgozásáról

előadás a

szempontjából? M i t

múltban

és

a

jelenben?

Szophoklész

és

M i v e l kezdődik a rendezőnek

Hoffmannsthal a rendező

Elektrája.

Újabb

és a színész k a p c s o l a t a ?

a színészt? M i l y e n j o g o k

illetik

r e n d e z ő t ? A s z í n é s z m i n t r e n d e z ő . Elő k e l l - e Hogyan h a t h a t a rendező

kérdéscsoport: Ismernie

kell-e

meg a s z í n é s z t é s a játszani a s z e r e p e t ?

a színészre? M i l y e n f o k o z a t o k

állanak i t t

e l ő ? Mi a j á t é k m e s t e r s z e r e p e és t e e n d ő j e ? M i b e n h a s o n l í t és m i b e n különbözik

a rendező

és a k a r m e s t e r ?

engedékenység a színésszel

Meddig t e r j e d h e t

a rendezői

szemben?

A k ö v e t k e z ő c s o p o r t : M i l y e n f o k o z a t o k o n megy k e r e s z t ü l e g y szerep? Mivel

Hogyan

befolyásolhatja

a

kezdődik

és h o g y a n / m i v e l

végződik

A színpadi drámai

Mivel

lehet

szerep

alakulását? munkája?

a színpadon hangsúlyozni?

a színészi

lényege?

paradoxon? Mi a

Mennyiben

rejlik

valójában

e probléma

átéli a s z e r e p e t ? Mikor ségét?

Változik-e

lyamán?

Diderot-féle

van igaza Diderot-nak?

n é s z i á t é l é s ? M i ebben a t e k i n t e t b e n Mi

a

a játékmester

Mi a

hangsúly? Mi

doxon

hangsúly.

rendező

színészpara­

M i b e n áll a s z í ­

Sztanyiszlavszkij

a

színész

é r i e l a s z í n é s z i a l a k í t á s a maga

teljes­

a színészi

M i t t u d a próbák

mögött? Elegendő-e,

véleménye?

alakítás

a sorozatos

számáról? Hány

r a b h o z ? Z e n é s é s prózai d a r a b o k

ha

előadások f o ­

próba szükséges

próbái. M i l y e n próbákat

egy d a ­

különböz­

t e t ü n k meg? M i a j a v i t ó p r ó b a ? A színész jából? Hányféle és

a drámai

mely k é t típusa f o n t o s beszédmód

beszédmód

a szereposztás

aránya

az A n t o n i u s

kapcsolata.

dulatlan

és m o z g á s Megszűnik-e

viszonya

nagy

között?

bejelentések

i n t o n á l á s a és h o g y a n k e l l a drámákba

művészete

önálló

A gesztus

Hírnökök,

beszőtt

a néma

szempontjából

között, i l l e t v e

darab dikció

feladata

A beszéd akcióvá-tétele

és k i s s z e r e p

szerű

tizálandók

a színpadon.

a mozgás és a beszéd a néma

j e l e n e t b e n ? Mi a rendező

helyzetekben? ség

Mi

á t é l é s az i n t e l ­

megértéstől?

A beszéd szó

retorika

Fórum-jelenetében?

a színészi adottság? Miben különbözik a színészi lektuális

szempont­

v a n a s z í n p a d o n ? Hogyan á l l a

és

mozdulatlan

van-e különb­

drámai kitörések

szolgák

és e g y ­

j e l e n t ő s é g e . Mi egy

annak m e g t ö r t é n n i e ? H o g y a n dalok,

művészet?

versek,

és a

és moz­

táncok?

Mi a különbség

drama-

Lehet-e

a színpad

a

és a

pódium

a pódium

és a

színpad művészete k ö z ö t t ? L e h e t - e á felolvasás művészet és

közt?

Vers

és

mikor

v á l i k a z z á ? Hogyan k e l l

a cí­

mével? M i l y e n szerepe

sanzon

h o l van

a mai r e n d e z ő

kezelni legfőbb

a vers

és m i k v o l t a k

ennek

ennek

fenntartása

mai

viszonya igen,

a bejövetel,

- m i b e n áll e z e k

a

általános

Milyen

a

kime­

jelentősége?

a sztereotip

és t e c h n i k a i

színpadon?

ismétlődő

a m o z g á s és a b e s z é d be­

a színpadon

s z á z a d e l ő t t i s z í n p a d o n mi v o l t

állás

és az

refrénjét?

feladata

felállás, leülés, h e l y c s e r e

A régi, X V I I I .

határ

v a n az á l l a n d ó m o z d u l a t n a k

t a n í t á s á b a n ? Hogyan o r g a n i z á l a n d ó netel,

a

b e v e z e t n i egy v e r s e t ? M i történik

h a n g s ú l y n a k ? Hogyan k e l l Mi

-

okai?

Comédie

fel­

Jogos-e Française

a régi M o l i e r e - e l ő a d á s o k h o z ? L e h e t - e m o d e r n i z á l n i , s ha

hogyan? Ujabb c s o p o r t : A színészek egyéni

talános

és s p e c i á l i s

és c s o p o r t m o z g á s á n a k

t ö r v é n y e i . M i k o r ment át a s z í n p a d i

ál­

beszéd

és m o z g á s a l e g g y ö k e r e s e b b v á l t o z á s o n ? H o g y a n t ö r t é n i k a c s o p o r ­ tos

mozgás

szervezése? A színpadi

turalista

színpadi

a rendező

a mozgás

mozgás

tér és m o z g á s v i s z o n y a .

és a b e s z é d k a p c s o l a t a .

jelenetenkénti

tása a színpadon. Hogyan o l d j u k

meg

A na­

Hogyan j u t e l

s z e r v e z é s é h e z ? A tömeg

mozga­

ma a S h a k e s p e a r e - d a r a b o k t ö ­

megjeleneteit? A színpadi let? ség

keret,

Melyek a modern és

képszerűség

a díszlet. Milyen

díszlet tradicionális problémája.

Egysíkú

nie

elkészíteni

dísz­

valószínű­ legyen

többsíkú

a

s z e r e p e van a s z í n p a ­

világításnak? A világítás szerepe a drámai

gyan k e l l

egy m a i

elemei? A

vagy

s z í n p a d ? M i t ő l függ a s z í n p a d k e r e t ? M i l y e n di

legyen

cselekményben.

egy r e n d e z ő p é l d á n y t ? M i n e k k e l l

Ho­

benne

len­

kérdések

sze­

és mi m a r a d h a t k i b e l ő l e ? A rendezés

repeltek

a tételek

Goethe m i n t teoretikusok színészi

története-tárgyból között:

rendező.

Richard

és r e f o r m e r e k

munka

és

a következő

VJ a g n e r m i n t s z í n p a d i voltak

a színpadi

a modern

keret

rendező.

rendezés

reformja.

Miben

Milyen

úttörői? A áll

Adolphe

Appia r e f o r m j a ? Appia

k i f o g á s a a d r á m a i s z ö v e g g e l szemben a r e n ­

dezés

Mit t a r t

szempontjából.

művészetről?

Miben

áll

Gordon

Appia

a drámai

rendezésről

Cra i g reformtörekvése?

Miért

mint nem

művész

a mai

színész

Shakespeare-rel miért

áll

lavszkij

színpadi

rint

Craig

színész

reformjának

Craignek

i d e á l j a , és

ez

Sztanyisz-

a l a p j a ? Mi a n a t u r a l i z m u s

és m i a

színházi r e f o r m ? M i l y e n színpadot találtak a n a t u r a ­

Európában

lavszkij

s z e m é b e n ? M i az á l l á s p o n t j a

s z e m b e n a X I X . s z á z a d v é g é v e l ? M i Brahm és

naturalista listák

Craig

szemben? Mi Gordon

a XIX.

század közepén?

színpada? Miben

Milyen

áll a r e a l i z m u s

és h o g y a n v a l ó s í t o t t a meg

volt

Sztanyisz-

Sztanyiszlavszkij

elképzeléseit? M i t v e t t

sze­

át

Szta­

n y i s z l a v s z k i j a m e i n i n g e n i e k t ő l ? M i b e n tér e l C r a i g a s z t a n y i s z lavszkiji

felfogástól? M i l y e n törekvések j e l e n t k e z t e k a színpadi

rendezésben féle

Sztanyiszlavszkijjal

színpad?

Hogyan é r t i hold

Miben

félre

színpada?

tért

Tajrov

el a

szemben? M i l y e n

volt

sztanyiszlavszkiji

az á t é l é s k é r d é s é t ? M i l y e n

Melyek M e j e r h o l d

leglényegesebb

a

Tajrov-

felfogástól? volt

Mejer-

törekvései

és

e-

redményei? A r e n d e z ő i v i z s g á n e z e n k í v ü l s z e r e p e l t egy t e l j e s példány

elkészítése

i s . Mindenkinek

kiosztottak

H e b b e l M á r i a M a g d o l n a c. m ű v é t k a p t a m , a m e l y n e k el

i s készítettem.

csak e g y e t k e l l san

l e . Nem,

megy

csak

ennyit

egy d a r a b o t ,

volt

halott

mondott:

az

van a s z í n p a d o n

egyetlen

"Kifogástalan,

- a függöny

megjegyzése,

és

a z t h i s z e m , nem

kell

ni,

sem

akkor beszéltünk Mejerholdról

f o g a l m a sem

volt

modernek

és T a j r o v r ó l , a m i k o r

r ó l u k s e n k i n e k . Nemcsak d a r a b o k a t k e l l e t t

hanem r e n g e t e g e l m é l e t i m u n k á t i s . M é g p e d i g nem

olyan

szólót. Voltak megvásárolta,

már akkor német

meghozatta,

és

az

és f r a n c i a körbejárt

olvas­

i s olyanokat, Mejer­

kiadások, a k i köztünk.

Volt

i s , h o g y S e b e s t y é n K á r o l y , v a g y maga H e v e s i a s a j á t k ö n y v ­

t á r á b ó l k ö l c s ö n ö z t e n e k ü n k e z e k e t az a l a p m ű v e k e t , így t u d t u k vetni

még

volt a prob­

l é m a . M e g s z e r e z n i egy S z t a n y i s z l a v s z k i j - k ö n y v e t , v a g y egy tudta,

Szta­

t u d t a , k i az a S z t a n y i s z -

a m e l y e k b á r m e l y i k k ö n y v t á r b a n m e g t a l á l h a t ó k . És i t t holdról

volt.

magyarázni. Akkor beszéltünk

n y i s z l a v s z k i jról , a m i k o r még s e n k i lavszkij;

gyor­ lassan

igaza

Hogy a r e n d e z ő i t a n f o l y a m v i z s g a k é r d é s e i m e n n y i r e voltak,

én

rendezőpéldányát

m e g j e g y e z n i : maga a z t í r j a , h o g y a f ü g g ö n y

kérem,

l e . " Ez

Hevesi

rendező-

kö­

az e l ő a d á s a i k a t . Rendkívül baráti v o l t

a viszony

a tanárok és a növendékek

k ö z ö t t . H e v e s i n a g y o n jó e l ő a d ó v o l t , Abszolút tíven

precíz megfogalmazásai

l e s z á m í t v a , hogy

és logikája

rendkívül szuggesz­

hatottak. Ami

Horváth nunk,

a színpadi

gyakorlatot

Árpád v e z e t e t t ,

akár

színészek, rukció

de k é n y t e l e n e k

és hogyan

kell

illeti,

o t t egyes

a színészeknek,

voltunk

amelyet

jeleneteket

és a z o k a t

Ezeken

megváltoztatták

a szereposztást

inst­ a má­

megtanultunk, a k ­

é s újra meg k e l l e t t

v é g i g egy d a r a b

a rendezői

tanfolyamnak

csinálni

összes

helyzete­

m é g egy n a g y o n é r d e k e s é s n a ­

gyon f o n t o s

"melléktárgya": végig k e l l e t t

ház

próbáit,

összes

rendezett. Az

akkor

melyeken

Ez j e l e n t e t t e

órák

általában

valamennyien

Hevesi,

ülnünk a Nemzeti S z í n ­

Horváth

talán g y a k o r l a t i 8 és 1 0 , i l l e t v e

átmentünk

Árpád

vagy

darabnak végignéztük

valamennyi

darabok

próbáját megnéztük:

akkor,

volt

(ehhez egy

e p i z ó d i s f ű z ő d i k : Z s i g a b á c s i o t t ült az e g y i k Hevesi:

"Zsiga,

terséget."

instrukciókat. Egyszercsak odaszól ne­

m i t írsz t e o t t ? "

- "Hagyd

volna,

ha m e g t a n u l j a

tanulni...);

- "írom, a m i t

t e mondasz,

a darab

az é l e t b e

drámaiság

nem

volt

fogod

te azt

és a z t s z e r e t t e

a m e s t e r s é g e t , a t e c h n i k á t . Sose t u d t a

Hevesi

Ezeken csinált

tönzött i s közben. E l h a g y o t t szült

soha

királyfi, a Kamaraszínházban

é s az A z r a .

szöveg, mert

rengeteg

a mes­

meg­

a S z e n d r e y J ú l i a ; a K é p z e l t b e t e g ; a Bánk b á n ; a Pry_

Pál ; a L i l i o m o s a Sirály

a fenébe,

Móriczban

fur­

a s z t a l n á l és

az i n s t r u k c i ó k a t . " - " M i a f e n é n e k ? " - "Meg a k a r o m t a n u l n i megtanulni!"

pró­

úgyszólván

f e l ú j í t á s a ; a L é g y jó

m i n d h a l á l i g , a m e l y e n Móricz. Z s i g m o n d i s j e l e n í r t a a H e v e s i által a d o t t

Kama­

az ö s s z e s

amelyeknek

az O t h e l l o

voltak,

a Nemzeti

mentek

következő

Údry

a legtöb­

11 óra között

a színházba,

r a s z í n h á z b a , és o t t minden A

vagy

szempontból

báit.

ki

egy

gyakorlatokon

alakjait. Volt

csa

voltunk

Az ember t r a g é d i á j a v o l t ,

a Solness építőmester. Amikor egy j e l e n e t e t

bet.

a

és

megtanul­

Nem

átélni, m i t j e l e n t

sik

és

Árpád

kellett

kor

m á s v a r i á c i ó b a n . így p r ó b á l t u k

Ódry

gyakoroltuk.

a z t végrehajtani.

k é t d a r a b o t p r ó b á l t u n k , az e g y i k

it

raccsolt.

a próbákon

pedig

A fogadósnő;

láttuk, hogyan

alakul

r e n d e z ő p é l d á n y t , de r e n g e t e g e t

a

rög­

vagy beíratott egy m o n d a t o t . O t t k é ­

a színpadon. L e h e t e t t

látni, miként

avatkozhat

be

a r e n d e z ő egy d a r a b b a a n é l k ü l , h o g y a l é n y e g e s m o n d a n i v a l ó t meg­ változtatná. Hevesi t i s z t e l t e ta,

az i r o d a l m a t .

h o g y a d a r a b v a r i á b i l i s , de a

v a r i a b i l i t á s n a k mégis van ha­

t á r a . De a z t i s H e v e s i t ő l t a n u l t u k meg, nek h o g y a n k e l l kell

öltözve, milyen

gusból

a z z a l c s i n á l n i , hogy

hiszen minden darab

hiányos,

kell

a k a r a k t e r e k , hogyan beszélnek, hogyan az a r c u k , m i t c s i n á l n a k

levezetni.

levelem,

utána

ledoktoráltam

és

dialógus

hogy m e g v o l t a r e n d e z ő i

mégsem volt

b e z á r t á k a s z í n h á z a k f e l é t , p é n z nem zsebemből

a

e l e m e t . A dráma "hiányos műfaj"

Befejezésül még csak a n n y i t , Hogy m i é r t ? E g y s z e r ű . 1 9 3 0 / 3 1 - b e n

van­

- e z t mind a dialó­

A rendező és a színész vetíti

m ö g é az ö s s z e s l e í r ó é s e l b e s z é l ő

zat

ember­

t a r t a l m a z m á s t , m i n t d i a l ó g u s t . De h o g y mi v a n a d i a l ó ­

gus m ö g ö t t , m i l y e n e k nak

hogy egy színházi

néznie a d a r a b o t , m i t l e h e t

a z t a színpadon teljessé t e n n i ,

m e r t nem

M i n d i g a z t hansúlyoz-

lett

belőlem

ok­

rendező.

a világválság, Budapesten

volt

sehol.

Előhúztam hát a

a tanári d i p l o m á m a t é s e l m e n t e m t a n í t a n i . De a s z í n h á ­

sohasem hagytam e l .

ELEKFI

LÁSZLÓ

Nagy A d o r j á n b e s z é d m ű v e l ő Olyan emberre szeretnék i s m e r t e m . Nem

munkássága személyesen

alig

v o l t a m g y a k o r i s z í n h á z l á t o g a t ó . Nagy A d o r j á n t

visszaemlékezni, a k i t

csak

néhány mellékesebb szerepben diákkoromban

i s tudtam,

bölcsészhallgatókat főiskolán.

hogy

És a m i k o r

egyik

a helyes,

l á t t a m . De a z t m á r

szép beszédre

az e g y e t e m e n , v a l a m i n t

s o k apró c s í n j a - b í n j a

szaktekintélyhez

fordultam

Mi nak

--

h o z z á , és

főleg a

érdeklődni,

meleg,

pártoló

azonban együtt­

állhatott

Nagy

Adorján rendelkezésére

viták

a realista

megoldásai

1925-ben,

tanári m ű k ö d é s é t ? V o l t a k és a s t i l i z á l t

közt, különösen

beszédmód

amikor

-- ma i s v a n ­ végletei

a v e r s e s művek

vagy

előadásában,

é s sok apró r é s z l e t k é r d é s b e n . Élt e g y P a u l a y - h a g y o m á n y , m e l y ressy

Gábor

u t á n , de az á l t a l a l e r a k o t t

reagálás v o l t

az i d e g e n s z e r ű

értelemszerűbb ismeretesek

versmondásra

--

zért

igyekezett

Eg-

nemzeti

mindig a l e g -

már, sőt nagyon i s

és b e s z é d e l v e i , m e l y e k --

jellemábrázoló

tudatosan

egyetemi

így o l v a s h a t t a

n u l m á n y a i t , E g r e s s y Gábornak 1856. évi P e s t i vitáját Greguss Ágosttal

tanárnak

tőle A színészet k ö n y v é t , mely 1866-ban

írt S u h a j d a

r a y Gábornak A r e n d s z e r e s s z a v a l a t t a n

Lap 1 8 6 0 ) .

jelent

alaprajza

e-

és a

hangsúly

a M a g y a r N y e l v ő r 1 8 9 8 . évi k ö t e t é b e n ) , v a g y T a n u l m á n y a i m és k e i m c. c i k k s o r o z a t á t i s ( M a g y a r S z í n h á z i

tanú

János hangsúlyta­

Napló-beli

(erről r é s z l e t e s e b b e n

Nagy

hivatásra,

ami a színpaddal

Fogarasi

ap

értelmes

beszédnek.

készült a beszédművelői

megismerkedni mindennel,

beszéddel k a p c s o l a t o s .

a kifejező,

színpadi

A d o r j á n -- f i á n a k , Nagy P é t e r a k a d é m i k u s szerint

(bár nem

i s - mindmáig a l a p j a i

művészi,

sága

egyúttal

H e v e s i S á n d o r k ö z v e t í t ő , az e l l e n t é t e s t e n d e n ­

ciákat egységbe ötvöző d r a m a t u r g i a i ugyanakkor

alapon

t a n o k a t h i r d e t v e ) , de h a t o t t a k

voltak

ró t é v e d é s e k e l l e n é r e és

a

a k k o r , az ö t v e n e s évek e l e j é n m e g s z a k a d t .

a Színiakadémián e l k e z d t e közbülső

titkai,

iránt

s z a v a k r a találtam. Sokirányú elfoglaltsága m i a t t működésünk

oktatja

a színeszjelölteket a

magam i s k e z d t e m b e s z é d ü n k

magyar mondathanglejtés mint

és t a l á n f i l m b e n

meg;

Jól

Lajos emlé

ismerte

olvasta

Mát-

c. k ö n y v é t , m e l y

sok

k ü l ö n l e g e s f u r c s a s á g o t és i g e n

is tartalmaz;

sok h e l y t á l l ó

megfigyelést

idézi Mátray nevét Kemény Z s i g m o n d é v a l , P a u l a y

Szász Károly nevével együtt, a k i k sok megjegyzést t e t t e k súlyról, színpadi beszédkultúránkról, i l l . a kifejező ról.

Kellett,

hogy o l v a s s a B a l a s s a Józsefnek Hangsúly a magyar

t a n u l m á n y á t . És a l a p v e t ő o l v a s m á n y a i k ö z é t a r t o z o t t m u n k á j a : Az e l ő a d á s m ű v é s z e t e

Tolnai

a hang­

versmondás­

n y e l v b e n c., 1 8 9 0 - b e n a N y e l v t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k b e n dor

(1908-ból).

megjelent

Hevesi

l e n t t a n u l m á n y á r a : A d a t o k a magyar h a n g l e j t é s h e z . Ekkor benne v é g k é p p , hogy a b e s z é d b e n a h a n g l e j t é s

megje­ tudato­

olyasmi,

m i n t a z e n é b e n a d a l l a m , és é s z r e v e h e t t e , h o g y az ú t t ö r ő sa

Sán­

Felfigyelhetett

V i l m o s n a k 1 9 1 5 - b e n a M a g y a r N y e l v c. f o l y ó i r a t b a n

sodhatott

Ede,

Balas­

u t á n , a k i n e k az e l s ő t u d o m á n y o s igényű m a g y a r f o n e t i k á t i s

köszönhetjük, T o l n a i

árnyaltabban, szabatosabb

f o g a magyar hanglejtésformák A magyar s z e l l e m i

terminológiával

rendezéséhez.

életnek a Nyugat megindulásában i s n y i l ­

vánuló k e t t é o s z l á s a , a n a t u r a l i z m u s ,

a szimbolizmus

térhódítása

a m ű v é s z e t e k b e n , m a j d a v i l á g h á b o r ú a h i v a t a l o s körök á l t a l nyított konzervatív

i r o d a l m i é l e t e t sem h a g y t a

érintetlenül. A

n e m z e t i r o m a n t i c i z m u s t képviselő Beöthy Z s o l t o t a katedrán váltotta a r e a l i s z t i k u s a b b szemléletű R i e d l

irá­

Frigyes.

fel­

A botrány-

számba menő fölfedezések a k u r u c balladák hamisítvány

voltáról,

a k á r c s a k S z e k f ű G y u l a k ö n y v e (A s z á m ű z ö t t R á k ó c z i ) k i á b r á n d í t o t ­ ták a j ó z a n s á g r a h a j l ó k a t az i l l ú z i ó k b ó l . A t ö r t é n e t i keresésében

nemcsak R i e d l és T o l n a i

igazság

filológiai kíváncsisága

de­

r í t e t t e k i az á l n é p i b a l l a d á k v a l ó d i s z e r z ő j é t , hanem k ö v e t t e őket t a n í t v á n y u k , L á s z l ó Zsigmond i s , a k i a l i p c s e i S i e v e r s és a s z í n é s z k ö r ö k b e n j á r a t o s R u t z nyomán m u t a t o t t

rá a k u r u c b a l l a d á k l e g n a g y o b b r é s z é n e k és

Kálmán költeményeinek

teljesen igazolva,

meggyőző eredményre v e z e t e t t . M i v e l tért v i s s z a

alig

módon

majd a zenetudós felké­

az ö t v e n e s é v e k e l e j é n a v e r s e s

l o m h o z , Nagy A d o r j á n s z á m á r a p e d i g pályájuk

de i n t u i t í v

azonban László Zsigmond ké­

sőbb e l s ő s o r b a n z e n é v e l f o g l a l k o z o t t ,

terület v o l t ,

Thaly

azonos átlaghangmagasságára. E felfedezés

elméleti a l a p j a máig s i n c s

szültségével

fonetikus

ritmuskarakterológiája

a zene m i n d v é g i g kissé

érintkezett. Többet

irodai idegen

jelenthetett

Nagy A d o r j á n zió,

r e n d e z ő i

lerombolása, mint

zeneelmélettel

is

Közelebb

a

m u n k á j a s z á m á r a egy n e m z e t i

b e s z é d o k t a t ó

beoltott

állt

hozzá

fülfilológus

szép

beszédű

illú­

számára

egy

hangsúlyelemzései.

pályatársának,

Hegedűs

G y u l á n a k p é l d á j a és k ö n y v e : A b e s z é d m ű v é s z e t e

(1917).

hatott

gyakorlatokra,

közvetlen

zárt

ë iránti

vagy

egy

indítást beszédművön

nyelvrontó hatásának san

beszédtechnikai

é r z é k e n y s é g r e , és a l é n y e g k i e m e l é s é r e

egész

Nagy

a

belül,

valamint

a

Tőle

a mondaton

észrevételére.

Adorján akadémiai tanárságának kezdetével

Csűry

lejtésformái ben,

Bálint t a n u l m á n y a , A szamosháti

1925-ben

folytatásokban

párhuzamo­

jelent

foneti­

nyelvjárás

hang­

a Magyar

Nyelv­

meg

m a j d ö n á l l ó k i a d v á n y k é n t i s . Ennek a n y a g a n y e l v j á r á s i

mégis meghatározó jelentőségű tikai

a

kozmopolitizmus

j e l e n t é k e n y í r á s o k l á t t a k n a p v i l á g o t a magyar b e s z é d

kájáról.

kap­

az e g é s z t o v á b b i m a g y a r

ugyan,

mondatfone­

kutatásra. T o l n a i rendszerét több irányban i s k i s z é l e s í t i ,

m o n d a t f o r m á k a t és b e s z é d h e l y z e t e k e t j e l l e m e z , v a l ó b a n

elhangzott

mondatok alapján, melyeket akkora területről gyűjtött, melyen három ország o s z t o z i k ti-Kárpátoktól

a Felső-Tiszától

K o l o z s v á r i g , az

ma

Északkele­

Debrecenig.

1926-ban

Csűry

további

jegyzeteket

fűzött

a

szamosháti

hanglejtéshez, kiegészítette saját mondatosztályozását a B r a s s a i mondattani

fölfedezéseiből

kációtípus

két

téktalan

az á l t a l á n o s

társalgásának

származó

fajtájának

fogalmakkal

és egy

megkülönböztetésével:

k ö z l é s n e k , nyomatékos két ember

a mondata.

1928-ban

kimutatta,

kommuni­

szerinte

hogy

nyoma-

közvetlen

amit

Egressy

"a k e d é l y m a g y a r a c c e n t u s á " - n a k n e v e z e t t , az v o l t a k é p p e n egy s z a ­ mosháti hanglejtésformára mondathanglejtésről tést

j e l l e m z ő . 1 9 3 0 - b a n a s z é k e l y és c s á n g ó

írt c i k k e t ,

végül

1935-ben

a

mondathanglej­

m i n t a k ö z n y e l v f o n t o s t é n y e z ő j é t m u t a t t a b e . De

1939-ig

tett

nyelvművelő

s e i r ő l , és u t o l s ó lépésével

ilyen

megjegyzéseket közleménye

m á r Kodály

kérdé­

beszédművelő

fel­

érintkezik.

A művészet egyébiránt i s n y i l a t k o z o t t 1927-ben

haláláig,

a magyar k i e j t é s

Galamb Sándor

hangsúlyról

a beszédművelésben.

írt e g y r ö v i d , de f o n t o s c i k k e t

( a Magyar N y e l v

XXIII.

k ö t e t é b e n ) . Tíz

a színészi

évvel

később

megjelent egy

Ascher

más céllal

Dszkár

könyve

(Beszédművészet), majd

írt, s z a k i r o d a l m a t és sok g y a k o r l a t i

1940-ben

tanácsot

adó,

de e r ő s e n v i t a t h a t ó k i j e l e n t é s e k e t i s t a r t a l m a z ó k ö n y v B o g n á r l e k t ő l : A s z ó n o k l á s és e l ő a d á s A beszéd táv

elemezte

Nagy

Adorján

miai

intézetbe

Amikor pedig bocz

fiziológiai

művészete.

vonatkozásait 1928-ban

legalaposabban:

--

Nagy P é t e r

A

magyar

tanúsága

szerint

Laziczius

-- b e j á r t az

anató­

tanulmányozza.

cikkeit,

Kodály, máskor

melyekben egyszer

megnyilatkozásait viszonylag

akarom részletezni támadta

jogosan,

Gom-

G y u l á v a l , a k i k é t évre rá a

Nem

pontjából

képzése.

1 9 3 0 - b a n az e g y e t e m e n i s m e g k e z d t e e l ő a d á s a i t ,

f o n e t i k a magántanára l e t t . szédművelő

Gusz­

Bárczi

beszédhangok

i s , hogy a b e s z é d s z e r v e k m ű k ö d é s é t

Zoltán m e g i s m e r t e t t e

Laziczius

Jacobi

L á n y i Ernő

a leíró szaktudomány

de e m b e r i l e g

nem

vita­

az

be­

szem­

ügyhöz

méltó

h a n g o n . Nagy A d o r j á n az i d ő k f o l y a m á n m i n d e z e k e t f i g y e l e m b e te,

de k ü l ö n ö s

bású le

cikkét

érdeklődéssel tanulmányozta

A felolvasó-

(leszámítva

lapot). (Vitás

E

az

kérdésére

címen

később,

(Budapesti

Szem­

jelent

tekint­

végződő

válaszmegjegyzéseket

1964-ben

meg:

vet­

nagysza­

i s érvényesnek

a k k o r i Hungária-ideológiával

c i k k néhány

hangsúly

Gyomlay G y u l a

és s z a v a l ó m ú v é s z e i r ő l

1 9 3 9 ) , m e l y n e k m i n d e n e g y e s á l l í t á s a ma

hető

E-

utolsó is

tett

Színpad

és

b e s z é d c. k ö t e t é n e k 1 4 6 - 1 5 0 . l a p j á n ) . M e g j e g y z é s e i d ö n t ő

fontos­

ságúak:

két

vitatható

foglalt

állást,

egy

harmadikban

helyesnek,

mindvégig

Nagy színpadi

Adorján

beszéd

versrészletre pedig

meggyőző

Gyomlay módon

jelentősége

hagyományos

Egressy

rások

ismeretét Komoly

idevágó

a

mű

és P a u l a y

nézeteit

beszédtechnikát

1939-ben

A következő előadás t e c h n i k a i

évből

a

a

magyar

szakmai eredményeit. A f o ­ fontosnak

tar­

újraélesztve, a nyelvjá­

két tájszólásnak a Magyar

a z , hogy

belekapcsolta

elkötelezettségére

illető legelső

el

kiindulva.

a beszédművelésben

követelményét

és legalább

nyelvészeti

fogadta

egészéből

k é p z é s és a k ö z p o n t i j e l l e g ű n o r m a m e l l e t t

totta, sát.

egyértelműen

értelmezését

művelésébe

nyelvtudomány, a nyelvészeti f o n e t i k a netikai

nézve

pontos

elsajátítá­

v a l l az a t é n y , h o g y

Nyelvben

tette

közzé;

ez

a

publikációja.

fennmaradt

előadásszövege

(A

szóbeli

k é r d é s e i ) a b e s z é d l é g z é s és a f o n á c i ó , a h a n g -

képzés

részleteivel

azért f o g l a l k o z i k ,

hogy

tétele m e l l e t t

a beszélőszervek

egészségi

is

Hangosabb

helyett

szolgálja.

j e l ö l i meg

beszéd

az é r t h e t ő s é g e l s ő r e n d ű

lőadásból

a beszéd

kifejezővé

állapotának

megőrzését

a tisztább

artikulációt

k ö v e t e l m é n y e k é n t . E b b ő l az e-

d e r ü l k i , h o g y a n t a n í t o t t a Nagy A d o r j á n a h a n g k é p z é s i

és e g y é b b e s z é d h i b á k a t és a z o k l e k ü z d é s é t , a merev f e l o l v a s á s szavalás

helyett

lámpaláz

legyőzésére.

Horváth tés

eleven

előadásmódot,

János megjegyzéseihez

romlásáról

dott

az

szóló

felrázó

a Nyelvtudományi

és

és K o d á l y n a k

előadásához

Társaságban

miket

tartott

és

ajánlott

a magyar

a

kiej­

közvetlenül

kapcsoló­

felolvasása

(A

helyes

m a g y a r b e s z é d ) 1 9 4 0 - b e n , m a j d a jó m a g y a r e j t é s i v e r s e n y e n 1 9 4 1 ben m o n d o t t f e l s z ó l a l á s a . ( M e g j e l e n t E c k h a r d t S á n d o r : A jó magyar ejtés és

aktái, 1941.)

tanító

hang

hanglejtés

I t t i s kitért

merevségének

értelem-

ugyan a szakszerű

is

kötőszó

A fülemile

jelentéstöbbletet

c.

hordoz),

versében,

a

érzelmi,

nyelvjárások

elemeket."

laló

a

1985-ben, a Nyelvművelő

Tájnyelvi hanglejtés Ennek 1940-ből (az

a d o t t róla

óta

tettek

összefog­

I I . kötetében

címen.).

a nekilendülésnek

Nagy

rejtőző

Csűry

Bartók J á n o s

kézikönyv

ele­

Adorjánnak

A

további színpadi

t e r m é k e m é g -beszédről

szintén

szóló

írása

1964-ben m e g j e l e n t gyűjteményes kötet címadó tanulmánya; át­

dolgozva Magyar a

--

--

fejlődé­

írnunk, k i k e l l

kívánalomnak

és a m i s z e r k e s z t ő m u n k a k ö z ö s s é g ü n k

értékelést

a

a ha_ a k k o r

hangsúlyos,

hanglejtés-formáiban

(Ennek

c s a k M a g d i c s K l á r a és r é s z b e n H e g e d ű s L a j o s , eleget,

és

elvétet­

e g y a r á n t j e l e n t ő s az e l ő a d ó m ű v é s z e t , a f o n e ­

különféle indulati

(hiszen ha

felelő

hangsúly

de a k u t a t ó t u d o m á n y

és a n y e l v é s z e t s z e m p o n t j á b ó l : " l e k e l l

meznünk

a

szerepére. Néha

nyelvészeti megnevezést

Aranynak

sét célzó j a v a s l a t a tika

kiküszöbölésére,

és é r z e l e m k i f e j e z ő

te

csupán

az i s k o l á k b a n g y a k o r i

Romlik

Szemle

színpadi

nyelv

a színpadi

beszédről

színpadi

beszéd címmel közölte annak

XXXVIII. kötete:

mint energeiáról;

fejlődéséről,

idején a

72--8.) Ebben r ö v i d j e l l e m z é s t

a kritikák

áttekintést

ad

a

ad

magyar

folytán egységesülő

be­

szédről. Hevesi Sándor kitűnő könyvét a h e l y e s beszéd kultúrájá­ nak

szempontjából

kissé elkésettnek

tartja,

mert a századforduló

táján

a naturalizmus

azokat

a

kellően

és P a u l a y

képviselői

kidolgozott

tudatosan

háttérbe

beszédelveket,

melyeket

Egressy

tanítottak.

Ennek a h a g y o m á n y t s e m m i b e v e v ő á r a m l a t n a k az,

szorították

következménye

hogy századunk h a r m i n c a s éveiben a színpadot i s elözönlötték

a köznapi n y e l v beszédhibái és általában a kiejtési Ezek

közül

a legkirívőbbnak

kétféle

kérdő

Ki

i-i-itt?,

volt

tásokat

hanglejtésben

i s , meg

idegenszerű

az

utolsó

hanglejtést,

szótag

a meghonosodott idegen elméletileg

szavak,

úgy

tört

tartja

földrajzi

be

hozzánk,

játszása csak a k k o r l e h e t

hogy

visszanyúlva

a

kér

fonetikai ma­

régi

ez

eredmények

" T a l á n egy n e m z e t

szín­

ö n á l l ó , ha maga a nemzet i s a z ? " A t o ­

színpadi nagyobb

térhódítása

a kérdést:

vábbiakban szakítani kíván " a z z a l látja

alapos

nevek

"a jövő

k á r o s n a k , hanem a z t s a j n á l j a , hogy

járt. Fölteszi

a

hangtorzi-

r é s z e s í t e n i . " ( S z í n p a d és b e s z é d , 1 2 5 . ) Nem

gát a n a t u r a l i z m u s t pusztításával

és g y a k o r l a t i l a g

így

elnyújtását i s :

e j t é s é t . És Nagy A d o r j á n k i t ű z i a f e l a d a t o t :

kiképzésben k e l l

tességben

a pesti

de a k o m i k u s s z í n é s z e k k ö z t t e r j e d ő

színésznemzedéket

kívülről

említi

lomposságok.

a felfogással, mely a

beszéd

teret

az

csúcsát". olyan

És

kritikának,

színészek magánéletének boncolgatása h e l y e t t

termesze

Bajza

-- nem

Józsefig mely

--

a

utolsósorban

a színpadi beszéddel i s f o g l a l k o z i k . Nagy A d o r j á n ö n á l l ó b e s z é d m ű v e l ő meg:

A beszédtechnika

gyakorlata ígérkező

vezérfonala.

eredményeinek

válasz a r r a

van v a l a m i f é l e

mégis

régi

beszédpedagógiai

egyúttal

hathatósnak

tudunk helyesen magyarul

kiejtési

színművészeti

jelentős

és

jelent

a k i h í v á s r a , mely tíz évvel k o r á b b a n norma

a m u n k á t Nagy A d o r j á n már j ó v a l legjobb

Ez h ú s z é v e s

összegezése,

s z á j á b ó l h a n g z o t t e l : hogy nem szükség

könyve 1947-ben

ösztönzést

beszélni

összeállítására.

Noha e z t

Kodály m e g n y i l a t k o z á s a

hagyományok kapott

folytatójaként

a népzenénk

Kodály

előtt, a elkezdte,

prozódiai

alapjait

i s boncolgató, vershanglejtéseket kottába formázó k o m p o n i s t a ze­ netudóstól. sait

érintve

A görög,

latin

m e g e m l í t i , hogy

és

francia

az ó k o r b ó l

beszédkultúra reánk maradt

főbb

könyvekből

é p p e n az h i á n y z i k , a m i r e m o s t s z ü k s é g ü n k v a n , a t e c h n i k a teinek

voná­

i s m e r t e t é s e . Említi L a z i c z u s F o n e t i k á j á t ( 1 9 4 4 ) ,

részle­ de e l h á -

rítja

elméleti

jellegű

a hangok s o r o z a t a - e módjára egy

összpontosítja

gyakorlati

kérdésföltevését,

hogy

a beszéd

lényege

vagy mozgások s o r o z a t a . E h e l y e t t a gyakorlás f i g y e l m é t , és m i n d j á r t

akadállyal, a lámpalázzal.

sokat

foglalkozik

(Ez egyébként

korábbi

e l ő a d á s á b a n és B o g n á r E l e k k ö n y v é b e n i s f o n t o s t é m a . ) M a j d a l é ­ legzéstechnika korlatot az

írásjelek

hogy

az

gekre

részletezése

(A k ó r ó

és

szerepére.

írásjelek

tagolják,

után bemutat

Hevesi

a szöveget

de

szünetek

vagy

ez nem

mértékét

legalább

golása

egy

Sándorra

nem

támaszkodva

kiemeli, egysé­

a z o n o s az író m o n d a n i v a l ó j á v a l , az

nagyobb

tehát

u g y a n m i n d e n í r á s j e l n é l , de

írásjelezés,

részletének

az

mondanivaló

Ott k i f e j t i

az

ugyancsak

műnek

szerinti ta­ elő­

viseli.

az

egész

kéziratában i s , mely a későbbi gyűjteményes kötetben A v e r s címet

(Ezt k i f e j t i

hanem

való

műveletét

meg.

gya­ kitér

1947-ből

adása

határozza

a z t fejlesztő kapcsolatban

értelmi, mondatszerkesztési

észrevétlen belégzést alkalmazhatunk a

egy

a k i s m a d á r ) , és e z z e l

írásjelek

i s , m e l y n e k fontosságát később

átértékelésének

Gáti József

hangoztat-

ja.) A mássalhangzók

tiszta

leírásával

világítja

meg,

Gombocz és

L a z i c z i u s leíró

képzését

beépítve

a

a beszédszervek

részletes

színészképzésbe

fonetikáját,

és

mindezt

Balassa,

kiegészítve

a hadarás ellenszeréül szolgáló g y a k o r l a t o k k a l . Majd s o r r a v e s z i a többi b e s z é d h i b á t , ezek leküzdéséhez

i s gyakorlati

tanácsokat

ad. A szervi

és lélektani

megkülönbözteti

--

L a z i c z i u s n a k Kodályhoz

nyomán (Magyar N y e l v a

kiejtésbeli

hibát, is

melyet

szóvá

tett:

1938: 3 1 3 . ) —

pongyolaságot.

jésítés, betűejtés

[egyetlen] . Szarvas

Gábor,

Hevesi

gógiai

optimizmussal, A hangsúly

ingoványosnak

amely

Kodály

szóló

néhány

(és

Sándor

-tói

figyelmeztetése beszédet,

tipikus

kiejtési

szakirodalom

korábban

ezzel kapcsolatban

t ö r v é n y é r e ) , az

a zárt ë m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k

b e s z é d h i b á k

a h e l y t e l e n

Felsorol

a kiejtési, nyelvhelyességi

a mássalhangzó-hasonulás szól

okokból eredő

egy

toldalékos

és Nagy

3.

kitér alakjai

Béla

után

fontosságáról, a z z a l a peda­ Zoltánra

és a h a n g l e j t é s t e r ü l e t é t

i s jellemző 1947-ben

még

volt. nagyon

é r e z t e . Az e l ő b b i t az é r t e l e m , az u t ó b b i t a k e d é l y

lelki

tényezőjére

telkedni Fónagy

e

szerepe

czius

Fonetikája

első

és csak később k e z d e t t

anyaggyűjtése

a hanglejtésnek

riási László

vissza,

határozottságában.

Ivánék h a t a l m a s

látunk: hogy

mekre

vezette

kategóriák

v a n . De

szótagját

erővel

kell

galmazást fejtése

Csupán

hangsúlyosan,

ejteni". Fischer

Lazi­

világosan

tévedett,

látta, és

4--4

hogy

szándékoltan

több

Sándor

Arany

szótagos

"minden

üte­

szónak

i s fokozottabb

Zsigmondtól

eredő

hangzóan

művészi

(és

mai

hang­

írásában található helyesbítő k i ­ fogalmazta

szóvégeket

és L a z i c z i u s

tudásunk

meg

helyesen:

A

beszéd

nem

tudósi szakvéleményével

szerint

szembeállító,

i s ) helyesnek

értelmi

Gombocz i d e j é n m é g l o g i k a i

helyre k e l l teljesen

párosulnak.

e l . A

véghangsúlyozásról,

--

A

szórenddel

melyet

é r z e l m i és

akara­

"a m a g y a r

megint szórend

így v a n . A magyar s z ó r e n d e t n a g y o n

féle é r t e l m i és s z ö v e g b e l i t é n y e z ő , t ö b b e k k ö z t a s ú l y p o n t lyezése

és

mértékben --

az --

a szavak

aktuális

szorosabb nyelvtani

ban nagyon t a n u l s á g o s hangsúlyáról

1871.

határozza

alakja,

mondattani

í r t , m e r t e z e n a t é r e n ma

sok­ elhe­

de

kisebb

jelző

esetén

i s . Azt

azon­

Adorján a

jelző

i s él e g y P a u l a y t ó l

szár­

Nagy

m e c h a n i k u s e l v ("kivétel n é l k ü l m i n d i g

hangsúlyozni" hiányos

szerepe

amit

—

Paulay:

A színészet elmélete,

1 5 . ) , mely a magyar n y e l v t a n n a k

nulmányainak

meg,

szószerkezetekben, többféle

újra e l o l v a s n i ,

mazó e g y o l d a l ú , s z i n t e jelzőt k e l l

mondattagolás

hogy

szembeállítás

kapcsolatban

i g a z í t a n o m egy t é v e d é s é t , t i . h o g y

s z a b a d " . Ez nem

egybe­

fogadta

t i s z t á n é r t e l m i h a n g s ú l y , hanem a h e l y e s b í t é s , tényezőkkel

azon­

hangsúlynak n e v e z t e k , k i m u t a t t a ,

és m e g g y ő z é s s z á n d é k a i s benne v a n , e z e k p e d i g ti

az

téves f o ­

m ű v é s z e t e , Bp. 1 9 6 6 . 2 0 3 - - 4 . ) Az érzelmi h a n g s ú l y e l t o l ó d á s t ban E g r e s s y

ma

i s ó-

( E z t a Kemény

Derne L á s z l ó n a k

után

után

tagolásában

ő i s nagyon abban

amit

jelentőségét, változásait

n y o m á n a z t i s , hogy h o s s z a b b s z a v a i n k oszlanak.

e l ké­

azt,

és m á s o k k u t a t á s a i

a beszéd értelmi

a hangerő

alapján

Megérezte

ismeretén

és B r a s s a i

alapul;

e

a

Pest

mondattani t a ­

könnyűnek

látszó,

de

valójában sokszor értelmetlen szövegmondásra késztető ún. szabály ellen

Hevesi

Adorján, János

sőt

példái

Sándor, Péchy a

Galamb S á n d o r ,

Blanka

i s hiába

közbeszédben

terjedő

Gyomlay emelte

G y u l a , de m é g f e l szavát.

ellenkező

Nagy

Horváth

gyakorlatra,

a

jelző hangsúlytalanítására

elriasztók

győzők,

a jelzős

teljes

mert

Horváth

csak

u g y a n , m é g s e m e g é s z e n meg­ szerkezeteket

beszédhelyzetet, melyben e l h a n g z o t t a k .

i d é z i , nem

a

a városi

tár­

Igaz,

s a l g á s i n y e l v b e n és az a z t u t á n z ó s z í n p a d i j á t é k b a n meg stílusban mostanáig

él ez az i d e g e n s z e r ű s é g

versmondást, felolvasást

a kabaré -

i s . Viszont

nem

egy

i n k á b b az t e s z é l v e z h e t e t l e n n é , h o g y e l ­

m a r a d a j e l z e t t szó h a n g s ú l y a o l y a n k o r , a m i k o r o d a k í v á n k o z i k . u g y a n i s az a d o t t s z ö v e g b e n a j e l z ő n e k n i n c s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő repe,

akkor

jelzett

viszonylag

szó

h a n g s ú l y t a l a n a b b , ha p e d i g

i s újat mond, é r t e l m e s b e s z é l ő m i n d

formán k i s e b b vagy nagyobb hangsúlyt A továbbiakban egy

A r a n y - és egy

a jelző

hangerő tempó

egy­

ad.

Nagy A d o r j á n

Berzsenyi-vers

újra H e v e s i

kezdő

á b r á j á v a l v i l á g í t j a meg.

súly f o k o z a t a i n a k

i s ,a

a kettőnek

nyomán

sorainak

elemzi

értelemszerű

h a n g s ú l y o z á s á t , de a m a g y a r és a n é m e t h a n g s ú l y o z á s i réseit Kodály

minta

elté­

Pontosítja H e v e s i t a hang­

szemléltetésében és abban, hogy a kiemelésre a

fokozásán

és

változtatását

az

előszüneten

kívül

i s alkalmasnak

h a n g s ú l y o z á s n a k négy

mutatja

a hangmagasság be.

és

Összegezi

biztosan

melyekben

mozog, a z t további

a legilletékesebb

idézi, a L a z i c z i u s de

a

szamosháti

hanglejtéspéldái

szakembereket,

által i s m e r t e t e t t hanglejtésformák

Csűryt

Ward-féle

és

is a

kifejező

re

Imre

az

énekes

Molnár

és a n y e l v é s z

a h e l y e s választ: a b e f e j e z e t t tett

megállapítása

pedig

Gáti

erejük amelyek­

Derne L á s z l ó

és a b e f e j e z e t l e n

lejtésének a megkülönböztetését. A pont értékének gára nézve

mutatják,

ábrákat használva,

gazdagságát,

Olyan kérdéseket i s f e l v e t ,

később

mégis

Lazicziust

sokféleségét m e g c s i l l a n t v a . meg

a

formáját.

Hogy az i n g o v á n y o s n a k m i n ő s í t e t t h a n g l e j t é s t e r é n mennyire

Ha

sze­

József

közlés

adta hang­

viszonylagossá­ és P é c h y

Blanka

könyvéig i s k i h a t . Még

biztosabban

nyilatkozott

--

és

nemcsak

s z e r ű é n -- a b e s z é d t e m p ó k é r d é s é b e n , m e l y b e n s a k k a l hetett Már

a művészi

érintett

A walesi

kifejezésre, mint

írásában

bárdok-at,

(A

vers

a tudomány

előadása,

idézés-

inkább

1947)

végigelemezte

n e m c s a k h a n g s ú l y - és h a n g s z í n k é r d é s e k ,

a tempóváltás szempontjából

épít­

megállapításaira.

i s , és h a s o n l ó a n j e l l e m e z t e

hanem

Petőfinek

Egy

gondolat

b á n t e n g e m e t c. v e r s é b e n a h a n g e r ő - es

s o k a t , a kezdő

sor hangsúlyozását p e d i g

felelő m e g o l d á s b a n . Érdeklődése e k k o r

Hevesi

tempovalta-

felfogásának

már Berzsenyitől

meg­

és V ö r ö s ­

martytól M a j a k o v s z k i j i g kitágult. Harciasabban (Anyanyelvi

ben

követelte a h e l y e s

oktatásunk

210-21.),

hangoztatva,

zőségének

pedagógiai

és é r v e l v e P a v l o v utáni meg jos,

kérdéséhez , Pedagógiai

említi

Ferrari

1954-

Szemle

IV:

hogy a n y e l v és a beszéd f o g a l m i k ü l ö n b ö ­

következtetéseit

mindeddig

nem

vontuk l e ,

fiziológiájával, Kodálynak a felszabadulásunk

megnyilatkozásaival.

sem

kiejtés oktatását

Joggal

kifogásolta,

hogy

a

o l y a n színészek példás beszédét, m i n t

Violetta,

1953-ban

Makláry

kritika

Básti

Zoltán.

beszédpedagógiájának

tanulságait

Nagy

Adorján

k é t c i k k b e n f o g l a l t a ö s s z e . A Magyar N y e l v ő r b e n m e g j e l e n t

Diag­

n ó z i s és t e r á p i a a magyar k i e j t é s d o l g á b a n a h á b o r ú e l ő t t , indult

egyetemi

kiejtési

verseny

felújításához

azt

célozza, hogy a Színművészeti

nem

kielégítő

A helyes

tanítását

meg­

kapcsolódik,

és

F ő i s k o l a 1949 óta e l é r t --

-- e r e d m é n y e ne r e k e d j e n meg

lélegzés

La­

jelöli

meg

a főiskola

mint

bár

kapujánál.

a magyar

szótagok

é r t h e t ő k i m o n d á s á n a k első f e l t é t e l é t . Az áll és az a j k a k m o z g á ­ s á t és a m a g á n h a n g z ó k k é p z é s é t most m á r S z a r i c s e v a za

nyomán

fogalmazza

vitatkozik olvasást

ú j r a , de g y a k o r l a t i

i s Bárczival.

A hadarás

a j á n l j a , de idő

sát i s . M e g b e c s ü l é s s e l

ellen

folyamán a tempó

említi Lőrincze

és B á r c z i

tapasztalata

alapján

ő i s a lassú, fokozását,

Gé­

tagolt

gyorsítá­

L a j o s , Derne L á s z l ó ,

Mol­

nár I m r e k ö n y v e i t , és ú j r a s z ó t emel az í r á s j e l e k m e c h a n i k u s ér­ telmezése e l l e n ,

végül öt p o n t b ó l á l l ó j a v a s l a t o t

magyar beszéd kötelező kat

egyetemi

o k t a t á s á r a , egyéni

tesz a helyes foglalkozáso­

is beiktatva. Másik

cikke,

Szemlében) Némedi sürgeti

a hiány

az

pótlását:

jával, a fogalmazással sással, nyelvünk Életének cikke

Anyanyelvünk

oktatása

Lajos tanulmányához

(a

Felsőoktatási

k a p c s o l ó d i k , és még

anyanyelvünknek

ne c s a k

írott

t ö r ő d j ü n k , hanem a b e s z é d d e l , a

inkább formá­

felolva­

melódiájával i s ! utolsó

(Magyar Nyelvőr

évében

jelent

meg

Beszédpedagógia

1 9 5 6 : 1 7 8 - 8 5 . ) E b b e n Éder Z o l t á n n a k

c.

Bognár

Elek

előadássorozatáról

seket,

de

egyben

önkritikát

beszédgyakorlatának az ő f i a t a l ti.

Végül

írt b í r á l a t á h o z

korában növendéke mégis

Gáti a

értékeli

József

Színészarcok

a

rizni.

De

amit

mányt

és

vezetett

volt,

Bognár

elismerő

mert oda,

megjegyzé­

az ő z á r t hogy

az á_ h a n g o k a t t o r z u l t a n e j ­

munkásságát,

mert

érdeklődést

nagyszerű

festett

portrét c.

kötetben

Nagy

(1968).

Adorjánról Lehet,

idő m ú l t á n c s a k ez a v i s s z a e m l é k e z é s

a beszédművelésben

korunkon.

úgy örökítette

szájú

Bognár, a k i

ügyének.

közelmúltból

az ő s z í n é s z a r c á t színpadon

i s gyakorol,

félreértése

keltő h a r c o s a beszédünk

fűz

A

régi

alkotott,

nagyoktól

és m e n t e t t e

ő-

az jóval t ú l m u t a t a

átvett

át n e h é z

hogy

fogja

legjobb

időkön, hogy

hagyo­ állandó­

an t o v á b b f e j l e s z t e t t e , k i e g é s z í t e t t e a s z í n p a d i szakma é s a n y e l ­ vészeti f o n e t i k a , földi

--

a b e s z é d t e c h n i k a h a z a i --

eredményeivel. Amit Kodály Zoltán csak általános

ramként jelölt k i , adat-kijelölései számára újabb

és l e g f o n t o s a b b

a z t ő részleteire b o n t o t t a ;

érvényesek

ma

i s és a l e e n d ő magyar

i s . Akarva-akaratlan

belőle

nemzedékek

merítettek beszédművelésünk

Wacha I m r e . Nyoma v a n m u n k á s s á g á n a k a Nyelvművelő k é z i k ö n y v

kiej­

változatait

dolatainak

további

A

te

át

Nyelvészet

és l e g t u d a t o s a b b a n

mégis

nemcsak

tovább, az

gyakorlatát

í r o t t , hanem az

Lehet,

hogy

artikuláció

ideiglenes

hanem

élő

a magyar

az o l y a n és

otthonban

i s --

inemcsak az

i s mintaszerűen

hagyományt ún.

vezetnek.

vet­

elméletét

alkalmazza,

i s továbbfejlesztve.

De

romlásai

idővel

amíg v a n --

Nemzeti Színházunk, addig

k ö r ö k b e n és a z o n k í v ü l i s i l l i k

kiadványok,

tömegkommunikáció.

u t ó d a , Gáti J ó z s e f

élőbeszéd

változásához

hitelesnek

ö s s z e , és az ő g o n ­

tartalmazzák

beszéde,

az ö r ö k s é g é t , m e r t a v e r s m o n d á s n a k

építette

egész

Sándor,

és n o r m á i t f o g l a l j á k

kibontását

rádióbemondó

Legteljesebben

Fischer

i s , melyek a hanglejtés, hangsúlyozás

minősített mint

Blanka,

fel­

Imre,

cikkeiben

Péchy

prog­

és

Montágh

tési

élharcosai:

elemzései

kül­

még

az ha

a színész-

i s m e r n i , ajánlatos tanítani a z t ,

a m i t ez a t u d o m á n y t k i v á l ó g y a k o r l a t r a utókor számára hozzáférhető örökségül

átváltó i h l e t e t t hagyott.

ember az

TURNAI T Í M E A

Nádasdy Kálmán színészpedagógiai

munkásságáról

"A m ű v é s z e t a l e g m a g a s a b b mindig Nádasdy

akit

Kálmán,

mottónkban

zi

rendezést

dett

oktatott

e l foglalkozni

pedagógizál."

idéztünk,

n í t o t t a S z í n h á z - és F i l m m ű v é s z e t i

fokon

1948-tól

Főiskolán.

1980-ig t a ­

1950-től

tíz évig. Ezen t a p a s z t a l a t a i

s z í n é s z k é p z é s s e l , az i r o d a l o m

színhá­

alapján

és z e n e

kez­

kapcso­

latának tanításával e g y e t e m i t a n á r k é n t , haláláig. Munkásságának hogy

a

jelen

jelentős

színművész

alkotó

egy előadásban.

hatnak

vagy

Ennek

a felhasználható

alakításában

részét

kap értelmet

által

tanított

egy

van-e

hangsúlyt

kap­

színész

meghatározó

elemek,

s t b . Ezért

eszköztár

kérdésnek,

módszerek. A

előadást

díszlet, j e l m e z

a

jelenségként

más-más

elemek, pedagógiai

lehetséges

annak

reprodukáló

ismeretében

találkozhatnak

benne

szentelte

fontos

a Nádasdy

l e í r á s a , a m i n é l k ü l nem r a ­

g a d h a t ó meg e g y e t l e n e l ő a d á s sem. De a k ö z ö n s é g f e l ő l n é z v e i s a színész szen

a meghatározó

az

1970-es

meg a n é z ő k csak

a magyar

- főként

A színész

alkotóművész,

időleges,

( s ez e s z t é t i k a i

örökíthetetlen tudását,

hogy

" I t t minden r e g g e l

saját

A továbbiakban

arra

kotóművészet t e c h n i k a i l a g ható e l e m e i t

kiszűrjük,

kell

helyzeteket,

- a színházi

azt a

nézőkre

a s z ó s z o r o s é r t e l m é b e n , meg

veszedelmek

nem m á s , m i n t

alkotás

p r o b l é m á j a , meg-

szuggesztivitását ;

tömegekre közt,

jajgatva

és o r d í t v a ,

-

kell mert

maga a s z ü l e t é s , az ú j j á s z ü l e t é s . És

a születés dráma, akárminek nevezzük

alapján.

- egé­

határozták

létrehozott

megismerésének rekonstruálni

hozzáadja

más emberekre,

Halálos

a színészet

bár az általa

eleme), akinek

miközben

hatni:

születni.

színháztörténetben

színészegyéniségek

érdeklődését.

érzéseket, tud

elem,

évekig

teszünk

is."

1

k í s é r l e t e t , hogy e sajátos a l ­

elsajátítható, tanulható, egyben tanít­ Nádasdy

Kálmán rekonstruált

koncepciója

Az e h h e z f e l h a s z n á l t -

Hangzóanyagok; dióinterjúk,

forrástípusok:

Nádasdy

Kálmánnal

rádióműsorai,

készített

illetve

és megmaradt

rendezőtársa

-

Ruitner

Sándor - a n y a g a i . A televízió 1980-as emlékező m ű s o r a , ve N á d a s d y t e l e v í z i ó r a f e l v e t t -

írott

dokumentumok;

határozó lók, ma re, -

illetve

Nádasdy

i s érvényben képzési

tematikáját,

által k é s z í t e t t

Visszaemlékezések;

kollégáival

Lilian

beszámolói.

Minthogy

írta l e e l ő a d á s a i t

szerint

a színészet

zés során m e t a k o m m u n i k a t i v le

sem,

a színházi g y a k o r l a t ,

gokat mutat alakulás,

egyéni

érjük

alapelve

részeit

fel,

alapjait,

p r ó b á l t a e r ő s í t e n i . A cél

Nádasdy

szerepkörbe

napi

reprodukálására

lett:

"Csakis

meghatározott,

mind

lehetnek,

ugyanannak

Első év

az be­

hasonlósá­

hanem az

tegye

át­

képessé.

a színészetet

és

illő

darabokat

a zene k ö r é b ő l ,

igyekezett

mindazt

jelentette

az

ő

kihozni,

amire csak

szótárában

a rendezést

a művészetnek, előadásnak

rom é v b e n nem

kényszerítse

koncepciójába

az i r o d a l o m , m i n d

ezt

m i n t összműveszeti

ni

for­

tekinthető, a kép­

ami t ö r t é n e t e s e n k í s é r t e t i e s

a "tehetséggyanűs" növendékekből pesek

marad­

a legszigorúbb kötöttsé2 e l a művészet szabadságát!" A képességek, készsé­

fejlesztésére

használt

rendszerének

adottságaival, attribútumaival,

átlényegülés

Nádasdynak

gek

Birkás

e zömmel közvetett

ösztönösnek

hogy e g y s z í n é s z t ne e g y e t l e n

gekkel

készített

felesége

felosztásban.

Nádasdy volt,

rendsze­

tanítványaival illetve

rásokból térképeztük f e l nevelési-képzési évenkénti

elvi

N á d a s d y K á l m á n t a n m e n e t e és ó r a v á z l a t a i nem

f e n n , s nem

meg­

beszámo­

beszédei. A főiskola vonatkozó

és

visszaemlékezések,

tak

tanrendjét tervek,

írásos v á z l a t a .

beszélgetések, anyagai,

évi

é v n y i t ó és é v z á r ó

lévő színészképzésre

feladatainak

illet­

sanzonműsora.

A főiskola

rendezőtanárok

rá­

úgy

a

ké­

kötöttség.

fogta

egymást kiegészítő

fel,

mint

elemeit,

e g y ü t t e s a l k o t ó i t , e z é r t k é p z é s ü k az e l s ő h á ­

vált s z é t . - első f é l é v : Az " É n , v a g y i s ö n m a g u k a t

megjeleníte­

a s z í n p a d o n . Ez r ö g t ö n z é s e k , h e l y z e t g y a k o r l a t o k

segítségével

történt.

Lehettek

szöveg

nélküliek,

vagy

improvizált

szöveggel

mondottak.

Cél

a testalkat

és a l e l k i

adottságok

tudatos

megis­

merése; mindennapos szokásaik, különböző eseményekre való reagá­ lásuk

testi

megjelenítésének

felismerése,

fantáziájuk segítségével. E r r e tok.

P l . állat-szerepfajta

lattípushoz, nosulni

figurához

először

a megismételt

meghatározás.

hasonlít

önmaga, majd

gyakorlatok

ezek

reprodukálása

s z o l g á l t a k az ö n i s m e r e t i g y a k o r l a t A növendék

milyen

ál­

leginkább, m e l y i k k e l tudna

társai

során

szerint.

A két

azo­

nézőpontból

alakítsa k i a valóságnak

megfe­

lelő k é p é t . Rövidebb m o z g á s b e l i , később szöveges s z e r e p é t

milyen

típushoz

sorolná képzeletében, m i l y e n

megadott

figura.

fektus,

r i t m u s és tempó

Második mondható vül)

Ahhoz m i l y e n

absztrakciókra

mozgás, gesztus,

ösztönzi

mimika,

a

hangef­

kapcsolható.

f é l é v : K a p c s o l a t é p í t é s élő p á r b e s z é d e k k e l , k ö n n y e n

dialógusokkal,

regényből

amelyek kiválaszthatók

vagy novellából

i s . De

eddig

(színdarabon

elemzett,

kí­

gyakorolt

élethelyzetek megkomponált előadása i s m e g f e l e l . Gyakorló

etűdök:

p e r c , k é s ő b b c s a k 1-2 előadása nek

először

eddig

ret,

időn

véletlenül

n é l k ü l , majd

gesztusok,

állandóan

feladatként lekvéssort

legyenek

kifejezni csak

később

vele

ellenőrzött, mozgását

szöveggel. Eszközei

előadni.

Az

a növendékek

kontrollált

kísé­

mozgások.

bemutatni.

így k i a l a k í t o t t gondolkodásának, metaforákat,

s z ö v e g m o n d á s , de e g y b e n

vagyis

legyenek, a

együtt

cse­

- zene

eszközök

állandó

sűrítve hogy

hanem

Gyakorló

Ugyanezt

színjátékelemekkel

gondolatsorokat,

felerősített

lehet­

taps.

cselekvések

kellett

4-5

történet

reprodukálása, rögzítése,

ösztönös

bővítve, más

- kellett

tánc

részei

egymás

(általában

mozgásformák, e s e t l e g z e n e i

többszöri

megtalált,

belül

meghatározott cselekvéssor,

saját ének, d a l l a m , r i t m u s , például

belülről

és

perc)

szöveg

használt

E mozgásformák ne

meghatározott

tudjanak

játékuk

ne

látványkonstrukció i s

legyen. Második és

év

- első

alapszituációk

félév:

tisztázása.

után következik

a hallgató

dezése,

hasonlítanak,

amelyek

A szerep A

olyan

mondanivalója,

darabbeli alkati

karakter

tulajdonságainak

vagy közelállóak

t e r é h e z . De e b b e n a f á z i s b a n a d i r e k t

a

a szerep

szövegmondás még

jellem

megfejtése felfe­ karak­

gátolhat-

ja

a s z e r e p m e g t a l á l á s á t . A s z ö v e g p é l d á u l s z i t u á c i ó b a n , ha ak­

tív is

szövegként jelentheti.

kerülhetik it.

fogjuk Ne

f e l , verbális

erőltessék

a karakter

tehát

és s z i t u á c i ó

tartalmúnak

fordítottját

a figuraalkotást. illusztrálásának

így e l ­ veszélye­

A d a r a b h o z , a s z e r e p h e z való k ö z e l e d é s első lépcsőfoka t e ­

h á t a z , hogy a h a l l g a t ó h o z k ö z e l í t j ü k a f e l a d a t o t , és nem

for­

dítva. A második félévben: k o n f l i k t u s , v a g y i s

j e l l e m és s z i t u á ­

ció problémája, t u d a t o s színészi é p í t k e z é s , saját eszköztár k i ­ alakításának

kezdete.

G y a k o r l a t o k : k o n t a k t u s tárgyakkal, eljátszani a megadott t á r g y a t , majd élethelyzetbeli

etűdöt játszani v e l e ,

végül

h a s o n l ó t á r g y a t b e v o n n i az e t ű d b e . E m p á t i a s z e m é l l y e l : z e l s é g m e g s z o k á s a , egy és t ö b b s z e m é l l y e l k o n t a k t u s sa

több

testkö­

kialakítá­

a színpadon a n é l k ü l , hogy m e g s z ó l a l n á n a k , szöveget m o n d a n á ­

nak . Harmadik keresztül,

év : t e m p ó , r i t m u s

fordulatok,

érzékelése

csúcspontok

megtalálása,

belül a színész e r e j é n e k , h a n g a d o t t s á g a i n a k latokban.

A koncentráltság

génybevételének

egyfelvonásosokon illetve

beosztása,

elsajátítása,

fizikai

és

idegii -

feltérképezése, használni

tudása.

Gyakorlatok:

zenés etűdök, először meghatározott p r o g r a m z e n e e r e d e t i netének

ezen

gyakor­

nélkül, csak mozgással,

több

színész bevonásával. Majd u g y a n e r r e a zenére improvizatív

tör­

ténetet is

m e g j e l e n í t é s e , de s z ö v e g

törté­

Mivel

előadni.

pontosan

lennie.

Ezzel,

"kötött

zenével

kötött

Bartók: A l l e g r o ,

szkij:

Reményi időt

kötött, a

mozgásban József

a

szavai

cselekménynek

legkifejezőbbnek szerint,

Nádasdy

tanított". Gyakorló darabok

vol­

Mikrokozmosz, Debussy: Arabeszk, Muszorg­

Egy k i á l l í t á s k é p e i . A harmadik

tására

ideje

megszerkesztettnek,

kellett tak:

a zenék

évben Nádasdy 1963/64-től

reformprogramot

oktatásban, a d d i g i

a készségek

k i és v e z e t e t t

be a s z í n é s z -

tapasztalatai

alapján. M i v e l

a

főiskolások

nem

" h a n g n a g y b i r t o k o s o k " , így n a g y o n s z e l e k t á l t z e n e i

ból

kellett

tanítani

növelése, i l l e t v e

finomí­

alakított

őket.

a zenei

Ehhez s z ü k s é g e s órák

volt

koncepciózusabb

anyagok­

a tanári

kar

beillesztése a

tananyagba: h e t i

k é t s z e r f é l óra h a n g k é p z é s ; u g y a n e n n y i k o r r e ­

petálás a z e n e i

e l ő a d á s m ó d f e j l e s z t é s é r e ; h á r o m s z o r egy óra h e ­

ti

zeneelmélet

(szolfézs, zenetörténet). A l e g f o n t o s a b b

sas

éneklés kialakítása v o l t ,

a figyelem-megosztás

nak

c é l j á v a l . Több szólamban

vagy k á n o n b a n énekelve

a tár­

gyakorlásá­ - egysze­

rűbb Bárdos L a j o s - , Bartók-, Kodály-dalokat - f i g y e l n i társukra

vagy társaikra.

szerepe v o l t , nem

hiszen

térhetett

tudta

át

szetben

nincs

idézett

axiómája

dalmi it

s a j á t s z e r e p é t , d a l l a m á t nem

a másik

megtanítani

szólamba.

azt a fontos

így k e l l , volt.

csak

elő,

valamint

Következő zott:

művekkel

m i s z e r i n t "A Ez K o d á l y

veken

repertoárból

gyakran

a

zenei

művek

Puccini-áriákat

Nádasdy

érdemes

nehézségi

adtak

elő.

és l í r a i

"Az

gyakran

nélkül

irodalom

nem

szintézist, társművészeteket "Leült

kelni,

szerepet

tünemény

volt

ez: énekelte

i s megszólaltatta, ő v o l t

és

élmény

gógia

művészetévé

megbúvó

motívumra,

óráin,

a színé­

k e l l e t t i s ezekből Puccini

játszani

- mert

azzá

fölhívta vált

és

me­

egyfelvoná-

kezdett,

egyszerre.

az ö s s z e s s z e r e p e t ,

zenekarrá

mű­

elemzésük

zenei

éne­

Kápráztató

a hangszereket

a díszlet i s és a z e n e k a r .

elemzett,

érdekes

i s tanított, amikből

magyarázni

folyamatosságát -

hiszen

Ezért

t ö b b s z e r e p p é v á l t és e l ő a d á s s á . E k ö z b e n meg vészi

váltakozta-

művésze­

zongorakivonatát,

formálni

dalla­

c. t á r g y v o l t ,

a zongorához, k i n y i t o t t a

sosának, A köpenynek

válto­

hogy c s a k k i t ű n ő

meg.

és z e n e k a p c s o l a t a "

foka

Puccini

betétek

tanulni,

haladhatók

s z e k m e r í t h e t t e k , sőt f e l f o g á s a s z e r i n t ríteniük.

verse­

válogatott

bizonyultak

hangoztatta,

technikát, művészetet

"másolásuk"

iro­

ugya.,azt.

hatásmechanizmus-vizsgálatában

feladatnak.

művé­

a negyedévenkénti

meghatározott

lépésként

kisoperákat,

tásának

ti

szolgáltak

s z e r k e s z t é s b e n ,•, c s ú c s p o n t o k

mely

alapelvet,

is

véthette e l ,

a zenei

így i s l e h e t . "

Erre

s a n z o n o k a t , s o k s z o r többen

és

Ezekkel

m ű s o r o k , ö s s z e á l l í t á s o k , Ady E n d r e , József A t t i l a

adták

mai

kellett

Közben a figyelem-koncentrációnak

nem

lettek

Egyszerre

szakítva a mű­ órái, a peda­

figyelmünket

színpaddá,

és

egy-egy ő

volt

a

v i l á g í t á s i s . F ő k é n t a v i l á g í t á s , m e r t f é n y t h o z o t t , nemcsak a P u c c i n i - m ű v e k n e k , hanem a f e j e k n e k . "

3

Sanzonprogram : kiegészítette, teljessé t e t t e zést. Nádasdy Kálmán 1948-tól 1 9 8 0 - i g , se s o r á n h i r d e t t e

kell

latot

tartani.

kizárólag a nézőkkel k e l l

a növendéknek hangszínben,

hozzá társulat, a k a p c s o ­

saját képzelőerejére,

kell

hagyatkoznia.

tempóban,

és m a k r o k ö r n y e z e t e t

T a r t a l m i előnye,

és

kell

mozgásban.

kell

Balladaszerű, mikro-

m e g j e l e n í t e n i . Nem

n y e l k ü l ö n l e g e s é n e k h a n g o t , és z e n e i k é p z e t t s é g e t sem. kel

m ű f a j , a m i t k e v e s e n m ű v e l n e k , így nem

kell

nagy

igé­

Elfelej­

mesterek­

v e t e k e d n i az e l ő a d á s b a n . A k ö v e t k e z ő l é p é s az v o l t ,

ben,

bármilyen

kellett

műfajt

hogy a m e g a d o t t z e n e i

képviseltek

i s , "egyetlen

t u d n i m o n d a n i , a m i t az e m b e r meg

rabban",

vagy

meg

akar

formálni

gesztusokat, hez

atmoszférából

balladáinak

három

programja

perces

és

eszköztárából.

előadási

sűrítményekben

A rendezők oktatása, m i n t

gyakorlása.

Mindeh­ k i Ko­ tanítási

e m l í t e t t ü k , az első h á r o m

vált e l a s z í n é s z k é p z é s t ő l . A

és k é p z é s i

kiindulnia,

célja

mint

így

foglalható

átformálni

kulcsfigurából. a szerepet,

tított g y a k o r l a t o k k a l k e l l képzeléseinek,

a szerep

kell

felismerni

tanulniuk

pességei

Miről milyen

Ezekben

e l zenei

össze:

az e g y e s s z e r e p e k e l m é l e t i m e g f o g a l m a z á s a k o r kell

da­

hozzá a z t , amitől egészítette

érte

4

el

csúcspontját.

ben l é n y e g é b e n nem nevelési

játékban.

adhassa

Ezt a programot

ismertetése drámai

egy

a hallgató, ehhez

t u d felhasználni

l e s z előadásmódja.

egyéni dály

elemeket

érzelmileg, belső

művek­

mondattal

akar rendezni

a színészi

szól az e t ű d , m i t a k a r v e l e k i f e j e z n i

a

ké­

megjelenítenie

s z í n é s z i j á t é k r a . Az e g é s z

a színésznek

hogy

fantáziájára, előadói

Történetet

ritmusban

l e h e t ő s é g e t ad az átélésre, a

tett

kép­

működé­

a sanzonéneklés fontosságát a színészpedagó­

g i á b a n . F o r m a i e l ő n y e , h o g y nem

pességeire

a zenei

egész főiskolai

l e h e t ő s é g e i t , és

De

nem

a

rendezőnek

a színészből

az

év­

rendezőképzés

adott

kell

színészre

hanem a k ö z ö s h á r o m é v b e n

elsajá­

úgy i n s t r u á l n i s z í n é s z e i t , h o g y e l ­

kívánalmainak

eleget

tehessenek.

Meg

az a d o t t s z í n é s z t u l a j d o n s á g a i t , k é ­ korlátait

kialakításához. A színésznek

egy

érvényes

a rendezőben k e l l

vészi k o n t r o l l j á t ; a rendező p e d i g

szereposztás

megtalálnia

a színészben lássa

mű­

elképze-

léseinek megalkotóját, a) ban,

Élethelyzetek,

majd

pedig

a rendezőknek csak Meg

a

interpretálóját.

során

tanulniuk,

m a z z á k meg

megszerkesztése

egymással.

i s a színészi

harmadév

kell

alapszituációk

a színpadon

alapismeretek

instruálhatják

hogy

Feltétlenül

írás­

szükséges

e l s a j á t í t á s a , ezért

a

színésznövendékeket.

a legegyszerűbben, képszerűén

fogal­

elképzeléseiket.

b) Élmények n o v e l l a s z e r ű m e g í r á s a , ezekből e g y - vagy k é t m o n d a t o s e t ű d ö k k i v á l a s z t á s a és s z í n p a d r a á l l í t á s a . C é l : a n ö ­ v e n d é k a s z í n p a d i c s e l e k v é s t ne c s a k a szó s e g í t s é g é v e l

fejez­

ze k i . c) "Egyik című

Rövidebb

legutóbbi

versét

irodalmi

művek,

balladák

óránkon Vörösmarty

elemeztük.

Mihály

Megvizsgáltuk,

színpadra

vitele.

A nándori

hogyan

toronyőr

ötvözte

a

költő

a m a g y a r h a n g s ú l y o s v e r s e l é s t az i d ő m é r t é k e s s e l . M a j d a z t n é z ^ t ü k meg, Kodály

hogyan

dallamkezelésében

több zeneszerző mát.

Jó p é l d a

Bartók ból.

alkalmazkodott a

vagy költő

deklamációhoz. hogyan d o l g o z z a

páva-feldolgozásait,

l ő d i k a v a r i á c i ó s és

Ezeknek a g y a k o r l a t o k n a k k é p b e n , az á l t a l a k e l t e t t Az e t ű d ö k b e n

Ady,

és e s z k ö z ö k

Kodály

és

szempontjá­

látóköre,

fej­

5

dramatizálása

és s z í n p a d r a

vitele.

fő i r á n y a : a d r á m a f e l l e l é s e az

adott

élményben.

a színészi

később,

hogy

f e l u g y a n a z t a té­

tágul a h a l l g a t ó k

játékkészségük."

d) F e s t m é n y e k , képek

vagy

szándékok

elemzésekkel

feldolgozó

Megfigyeljük,

e r r e a páva-motívum. Összevetjük

A többsíkú

végezték,

a v e r s e t férfikarra

az

m u n k á t ,maguk a

alapismeretek

rendezőhallgatók

elsajátítása

után,

színésznövendékek. e) M i n d e z e n szerkeszteni, a zenei

ismeretek

díszletet

és

alapján

lehetett

szereposztást

daraboknál. O t t Nádasdy s z e r i n t

sődlegesen rendezőpéldányként

rendezőpéldányt

készíteni,

a partitúrát k e l l e l ­

kezelni.

Jegyzetek "'"Nádasdy K á l m á n 1 9 6 9 . j ú n i u s 2 8 - i é v z á r ó

különösen

beszédéből.

R a j k A n d r á s : Hogy v o l t ? !

Hogy v o l t ? !

Bp. 1 9 7 9 . 1 4 5 .

H u s z á r K l á r a : Udv P r o s p e r ó n a k , N é p s z a b a d s á g , 1 9 7 4 . d e c . 8. B e s z é l g e t é s V a l l ó P é t e r r e l , PM.

1985. d e c . 1 1 .

Gyorsinterjú Nádasdy Kálmánnal, E s t i

Hírlap 1969. f e b r .

22

NAGY P É T E R H o r v á t h Á r p á d és a f r a n c i a

Horváth

Árpád

nevét

emlékezhetnek neve,

még

leírva

rá?

természetesen

színház

hirtelen

Nem

gyakorlatilag

évtizedek

a m e l y e k t á n nem vékenyek tetlen vagy

Magyarorszá­

körökben? Horváth Árpád ne­ előtt,

Mert

sacskán

az

délyben, első

a

i s eltűnt

sorsot

színpadi

volna,

de

a jellem

telik

e l . Alig

kialakulásában

las­

sohasem

volt

előtt született s

fiatalsága

tudunk

valamit

évekről,

hogyan kerülhette e l , hogy

érettsé­

az k é t s é g t e l e n , h o g y

Budapestre,

beiratkozik

ekkor

a bölcsész­

s egyben engedélyt szerez a r r a

i s , hogy b e j á r h a s s o n

Eötvös

Collegiumba,

hogy

Az nem

játszott

baloldali lis

nyelvvel

órákra. Bizonyos, és

összeomlás

folyóiratot

semmiféle

akar

i t t ismerkedik

az meg

irodalommal.

utáni

gondolatokkal

igazságosság

az

ezek­

karra,

a francia

Er­

o l y sorsdöntő

u t á n , 1 9 1 7 - b e n ne h í v j á k be? De f e l Kolozsvárról

ve­

memóriájából.

a sors

dzsentri-családban,

jegyében

kínozták

alkotója; s

emberek

a századforduló

m i n t a h o g y a z t sem t u d j u k : költözik

halálra

így tűnt e l a h ú s z a s - h a r ­

a színházi

érdemelt

elszegényedett

a f e l s z a b a d u l á s t : az e l ­

nyilasok

t i s z t á z n i , mi i s t ö r t é n t

születésnapjára.

Közvetlenül

világháború az e m b e r ,

megvárni

legtehetségesebb

emléke

kegyes.

tudta

- sosem l e h e t e t t

egyik

Kegyesebb hozzá

Horváth Árpád elkövette a z t a jóvátehe­

részvételéért

- negyvenötödik évek

volt, és t e ­

való

kivégezték

a

során elhomályosult más nevek

h i b á t , hogy nem

mincas

gi

de

ahol

j e l e n t ő s e b b e k , de m i n d e n e s e t r e e l e v e n e k

voltak.

lenállásban

ről

e l : hányan

beszélek,

a n e g y v e n e s - ö t v e n e s é v e k b e n m é g k ö z i s m e r t és j e l e n t ő s

de a k ö v e t k e z ő

le

fogott

ismeretlen;

gon? K ö z e l e b b r ő l , a m a g y a r s z í n h á z i ve

kétség

Franciaországról

két f o r r a d a l o m b a n

szerepet,

ismereteink

de e z e k a h ó n a p o k

szerint

itatják

át

és é r z e l m e k k e l , a h a l a d á s és a s z o c i á ­

eszményeivel.

A húszas

alapítani, Madzsar

évek

József

elején

házának

irodalmi

rendszeres

* Előadás a párizsi Magyar Intézetben 1989. f e b r . 3-án, a hu­ s z a d i k századi m a g y a r - f r a n c i a kulturális kapcsolatokról t a r ­ t o t t szimpóziumon.

v e n d é g e , de h a m a r o s a n f e l h a g y egész

életében Egyetemi

de

újra

kezdve

len Szemlé"-nek, legbaloldalibb zott az

nézetei

uralkodó

rendszeres I t t főként

kritikusnak

be,

a "Függet­ évei

tollú s határo­

élesen a

szembefordul

é s egy új s z í n ­ szalonkonvenciók­

újfajta

szcenikáért

játékért. Minden

bizonnyal

ezek

az

Sándor, a század első felének j e és elméleti

írások

embere, e k k o r a N e m z e t i

így k e z d ő d i k tak

politikailag élén

szemében.

csakúgy,

szálka

Kinevezése

"ötlete" v o l t ,

Horváth

s emellett

mestere kezére. egyik

Hevesi

akkori

tétele

lapban

származására

színházi élesen

pályája

a

Tanács

De H e v e s i n e k s mindig

i s legjobb

hatalmát, tudta

tagjai

az

sikerült

maga

tanítványának

lázadó mellett

tudta;

igazi De

járt

Színház

az e l l e n f o r r a ­

lecsendesíteni

ifjú

Hor­

1923-ban

a Nemzeti

a Színházművészeti

csak

fel a

szert.

legelején,

megtámadja

legfőbb

színházi

nézve

tett

kon­

először

- nem m i n d i g

i g a z g a t ó j á t - s ami e n n é l j ó v a l s ú l y o s a b b ,

vihart;

nem a d t á k

l e h e t , hogy

műveltségre

szempontból

a

kultuszminiszter

De e l l e n s é g e i

a fiatalember

politikai

nehezen

Nemzeti

a Bethlen-kormány

dalom

nagyon

a

vol­

nagymoguljainak

előző Hevesi

Tanuló­

b e l e , a h o l t u d t a k . H e v e s i részéről

Mindjárt

erdélyi

Kunó

összevágott

már meglehetős

- legalábbis

pályafutása.

művészileg:

segédrendezőjévé

csak r a v a s z ötlet v o l t : dzsentri,

mint

Klebelsberg

s o t t kötöttek

igazgatója, f i ­

veszi.

az e l l e n f o r r a d a l o m

irányzatával.

váth k i v á l a s z t á s a ,

Hevesi

rendező­

t ö l t i , a k i n e k e z e k n e h é z évei

s ez t e l j e s e n

zervatív-liberális harcot,

volt

f e l rá

színházi

Színház

Horváth Árpád színházi

éveit Hevesi Sándor m e l l e t t Színház

hívták

legjelentősebb

g y e l m é t ; 1922 vége f e l é maga m e l l é

az

fejezi

színikritikus t e ­

igen bátor

valamilyen

fordul.

a k u r z u s első

mint

játékstílussal

életutánzástól,

felé

tanévben

vannak. Kritikusként

naturalista

(bár v e r s e t

munkatársa

s z ó s z ó l ó j a , mely m e g s z a b a d u l n a

tól, s a l a p o s s

az 1922/23-as

C z a k ó Ambro f o l y ó i r a t á n a k ,

S a fiatal

házművészet

ambícióival

í r t ) , s a színház

elég

orgánumának.

színházi

akkor

újra

tanulmányait

már 1921-től

vékenykedik.

meg

irodalmi

fejét tartania

Tanácsot.

a

felkavart

követelték. Horváthat,

hamarosan b e v i t t e a

Színművészeti

Főiskolára

i s a s s z i s z t e n s é n e k , s e g y r e t ö b b önál­

ló m u n k á t b í z o t t rá a N e m z e t i d e s z k á i n rikusan

kijelenteni,

de

úgy

i s . Talán t ú l z á s

tetszik,

Hevesi

magának

katego­

tartotta

t o n n a magyar k l a s s z i k u s o k

s az a n g o l s z á s z s z e r z ő k

rendezését,

míg

a modern

nemzetiségű

Horváth

feladata

volt

magyar

s z e r z ő k s z í n p a d r a á l l í t á s a . De b á r h o g y a n

és m á s

volt

i s a munkamegosz­

t á s k e t t e j ü k k ö z ö t t , az az é v t i z e d , a m e l y e t H o r v á t h H e v e s i dor

oldalán, v e l e

szoros

élete leggyümölcsözőbb E korszakból, sen

kiemelkedik

dezése, melynek

hasonló

ebben

francia

azt

hiszem,

részben

az

munkát

volt. végzett,

borbélyának

nem

látta

ren­

s az 1 9 2 6 - o s S z e r e l e m ,

mint

joggal

lehetőséget.

mennyire

előadá­

Nincs i n ­ a

ezek a kísérle­

színpadi

hogy

a

első

korábban

befolyásolták

de m i v e l s

volt,

az

naturalista

tendenciák,

amit

ez v o l t

lapos

Karteljével fel,

újdonság

eszményt

feltételezhető,

bátorította

stílusban

színházi

kísérleteit

Négyek

színpadi

láttak, a m e l l e t t

az u r a l k o d ó

színházi a

nagy

ellensúlyozási

hogy

különö­

1924-es

Horváth, mint

érvényes

arról,

egyidősek

volt,

egyfelől

ilyet

amit

szemben

tek

Ez

óta

annak,

formációnk

időszaka

rengeteg

nagy s i k e r e

színpadra.

fölrajzolt: sokkal

melyben

Sán­

töltött e l , szakmai

d a r a b j a , a m e l y e t "commedia d e l l ' a r t e "

emberemlékezet próbája

és l e g b é k é s e b b

Beaumarchais S e v i l l a i

o r v o s , Molière állított

együttműködésben

újításaikkal,

Horváthot

Szajna-parti

legalább

újításokról

hallhatott. Az e l s ő ,

rendező

jat

1928-ban

Horváth

Nem

ismerjük

indokait,

Reinhardt

hírneve

előadását

látta,

lójának

de

elnyerhető

Németországba

joggal

feltételezhető,

oda;

után ahol

darabot

után;

a másik

a Nemzeti

Színház

véget

következő

szezonban

valóban,

egy lázas onnan

évig

a

vele.

hogy

nemcsak

Max

számos

színházi

varázs­

Magyar

Színház

kolozsvári

munkában való

a nyugodt Hevesit

német

ösztöndí­ megy

vehetett.

főrendezőjévé

i s ér

s

a k o r leghíresebb

több p r ó b á j á n i s r é s z t Hazatérése

tanulmányi

kapja.

csábította de

vendégrendezője,

latilag

által

Árpád

állítja

visszatérte

nevezik munka

menesztik

színpadra után,

k i - de e z z e l

és

fejlődés

a Nemzeti

egyik

1931-ben gyakor­

korszaka. Színház

A

élé-

ről - a n n a k az é l e s " j o b b r a á t ! " - n a k a k ö v e t k e z m é n y e k é n t , ame­ lyet

az új m i n i s z t e r e l n ö k ,

nyelt.

Az i g a z g a t ó k

a rosszemlékű

gyorsan követik

Gömbös

Gyula

egymást a Nemzeti

vezé­

é l é n és

Horváth elveszíti biztonságérzetét; megint o l y a n k o r s z a k kezik

az é l e t é b e n , a m e l y b e n a r á n y l a g

halmoz;

mennél

jobban

grandiózusabbak

nő b i z o n y t a l a n s á g i

és n a g y h a n g ú a k .

nevezik k i a Nemzeti

a

évvel

volt,

fiatalabb

társulattal,

aligha

baloldalias

Gömbös-kormány

követ tervre

érzése, t e r v e i

1935-ben

annál

Németh

Antalt

de e l é g g é t e r m é s z e t e s : N é m e t h , a k i

volt

H o r v á t h n á l , s nem v o l t

tudta

megerősíteni hatalmát; goztatott

Amikor

ír, t e r v e t

i g a z g a t ó j á v á , az H o r v á t h n a k i s f e l m o n d . A

g e s z t u s ugyan meglepő néhány

sokat

volna

Horváth

megtartása

m á s f e l ő l meg H o r v á t h m i n d i g nézetei

egyáltalán

kapcsolata

nem

mellett

f e n n e n han

vágtak

össze

irányzatával, amelynek Németh akkor l e l k e s

a

híve

volt. Horváth Á r p á d számára e z z e l zede

kezdődik.

Csinál

n i n c s többé művészi amelyet

fényesnek

szállása talál

után

ugyan

még emlékezetes

otthona; egyre s közelinek

felszabadulás utáni

párttal,

újjászervezése

a nyilasok

Magyarország

vonul,

amely

hitét,

német

kapcsolatot

megbízza

évti

r e n d e z é s e k e t , de

inkább a jövőbe v e t i

remél.

fél-illegalitásba

a kommunista

az u t o l s ó t e r v e :

meg­

keres

a színházi

és

világ

t e r v é n e k e l k é s z í t é s é v e l . Ez

h a t a l o m r a k e r ü l é s e . k o r egy j á r ő r meg

találja búvóhelyét, s b e v i s z i ba,

a h o n t a l a n s á g és k u d a r c

a hírhedt Marg,it körúti

fegyház­

a h o n n a n t ö b b é nem k e r ü l k i é l v e . Amint e r r e

a korábbiakban céloztunk

váth művészi arcélének e g y i k j e l l e g z e t e s

m á r n é h á n y s z o r , Hor

vonása v o l t

d r á m á k iránti v o n z ó d á s a . M á r m i n t k e z d ő k r i t i k u s ször s a leginkább érzékelhető sáról

írt; rendezőként i s különösen f r a n c i a

tolsó sorban f r a n c i a ket.

örömmel f r a n c i a

Pedig

ez nem

klasszikusokkal volt

a

francia

i s a legtöbb­

darabok

előadá­

darabokkal,

nem u-

ért e l emlékezetes

sikere

könnyű

feladat:

a francia

klasszikus

drámaírók - Molière kivételével

- mindig

i s idegen t e s t

voltak

és m a r a d t a k a m a g y a r s z í n h á z s z á m á r a , a m e l y a r o m a n t i k á n - e l sősorban gédje

a német

ilyetén

J

r o m a n t i k á n - nőt t f e l . H e v e s i

érdeklődését,

de nem

bátorította

tűrte

ifjú se­

különösebben:

A föltételezett

rendezés művészi

nulmányban van, amelyet címmel. dással dern

nem

nagy l e n d ü l e t t e l

Racine

belső

kikel

Racine i g a z i

lehet naturalista

értékét abban

egyaránt

léteznek, mondja. A mai k o r tragédiát akar Egy

feltételezett

nélkül,

hogy

állnunk

egy

e z t az

rendezés

állításunkat

pillanatra.

Van

s

a színpadon, vagy

R a c i n e s z í n h á z a maga a t r a g é d i a

hiányzik,

l á t j a , h o g y őt a z ­

nem

szimbolikusak

cselekmé­ egyszerűen

látni

a színpa­

szelleme.

előkészítése, mondottuk. visszavonnánk,

i t t valami

i t t meg

a n é l k ü l , hogy figyelmét e g y , vagy néhány d a r a b r a ha v a l ó b a n

a r r a készült

rabját színpadra lett

volna

d r á m á i n a k c í m e nem,

De

vagy a l i g

T e h á t i g e n i s , nem cine-t,

v o l n a , hogy

állítsa, természetesen

foglalkoznia.

nem,

sőt

fordul

Racine v a l a m e l y i k da­ elsősorban

elő e z e k b e n az

t a l á l t a meg

latt

e l k é p z e l h e t ő , még n e k i sem,

hajlott

arra,

Racine-ról nám nyok

írásokban.

esszék

egy

művész

e z t az á l m o t ! - m o n d j a a s o r o k tették

való. P e d i g

lasztja zott

ezt

lehetővé

a k i pedig

a-

mindig

s ó h a j a : bár

megvalósíthat­

k ö z ö t t . De az a k k o r i v i s z o ­ Horváth

rövid

élete

tárgyalt két esszétől csak nemcsak a k o r s z a k :

során. korszak­

öt év v á ­

a világ

válto­

1 9 3 5 m é g a b é k e , ha a f e n y e g e t e t t béke e s z t e n d e j e i s

az a k o r s z a k ,

amikor

házának mindenki rú

az e l ő b b

e l ; de a k e t t ő k ö z t

meg.

legked­

igazgatása

A G i r a u d o u x - r ó l s z ó l ó e l ő a d á s v á z l a t a egy m á s ból

Ra-

hogy vágyai a z o n n a l i megvalósulásában h i g y j e n . A

szóló

nem

kel­

Racine

az a l a p o t s a j á t

m e g v a l ó s í t á s á h o z , de V o i n o v i c h

volt

ezzel

ellenkezőleg.

vesebb elméletei ez nem

beszél,

összpontosíta

i s : Horváth s z e r e t t e volna színre v i n n i

az ő t r a g é d i á i b a n

Akell

zavaró. Elsősorban az,

h o g y m i n d k é t t a n u l m á n y b a n H o r v á t h Ratíine-ról á l t a l á b a n ná;

mo­

gyakorlata

áhítat

módra játszani: a l a k j a i

nye don:

vagy

által

színházi

minden

Racine

és a l a p o s t u ­

tulajdonságai

kora

minden emelkedettség,

attól i d e g e n .

tán

hogy

szenvedélyesen

amelyből

a másik t a ­

a Nyugatban publikált, A modern

e tanulmányban

bizonyítja, szerző;

ellen, s

Horváth

programja

v a n , de

H o r v á t h az o r s z á g l e g t e k i n t é l y e s e b b

szín­

által e l i s m e r t r e n d e z ő j e . 1 9 4 0 : n e m c s a k h á b o ­

Horváth

számára

művészi o t t h o n a , egyre

a bizonytalanság

korszaka,

inkább f e n y e g e t e t t n e k , üldözöttnek

nincs érzi

magát;

az a k o r s z a k ,

a politikai Innen egyszerre

nézve,

merész

föl

a Vajda

tos

annyiban,

tárát,

és

János

óvatos.

tartott

mindinkább

Giraudoux

előadás

vázlata

halála hírére kérte

egy megemlékezés

H o r v á t h nem

a kereten

amelynek

tiltakozása

lesz.

tartására.

l é p i át G i r a u d o u x m ű v e i n e k h a ­

kora

belül

merész. Egyfelől

színházi

legszebb

gyakorlatát

megvalósítását

azzal,

a költői

éppen

találja. S ennek kifejtése közben nagy

hogy

színház

Giraudoux

részletezi fejti

a

színpad

Giraudoux

és J o u v e t

a z t a s o h a meg

működhetett

volna

erre

képesek

ilyetén módon lettek

volna,

v o l t a k , sőt t a l á n o t t ültek

lye

fogai

zés,

szélesen között.

néhány

költővel.

De

életben j e ­

az e l ő a d á s o n i s : F ü s t M i l á n és

e z t Horváth

nem

vehette

észre.

g e r e b l y é z t ü n k , de nem s o k m a r a d t a g e r e b ­

N é h á n y , a maguk i d e j é b e n

tanulmány

környezetükből

munkatársaságát, k i ­ i s , bár ő i s együtt­

a magyar s z e l l e m i

ifjú

Elég

álmát

példaképként

egy magyar színpadi

az

Sándor.

miközben

pró­

i r ó n i á j a , hogy a k ö l t ő , s ő t a k ö l t ő k ,

len

Weöres

s

legendás

nem v a l ó s u l t

A történelem j e l l e g z e t e s akik

számára;

mű­

érzékenységről

t e s z t a n ú b i z o n y s á g o t , b e b i z o n y í t v a , hogy G i r a u d o u x d r á m á i za-költemények

őt Óva­

a m ű v é s z e t k é r d é s e i n nem megy t ú l az e l ő a ­

elutasítja

javára,

művészi

Giraudoux-ról

Társaság

hogy

de e z e n

megint veiben

a

s általában

dásban;

amelyben

aktivitás motorjává

a francia

emlékezetes

drámáról, melyek

felkészültségükkel

rende­

kiemelkednek

és l e l k e s e d é s ü k k e l . S ne f e ­

l e d k e z z ü n k meg a r r ó l , hogy e z e k a k o r á l t a l á n o s l é g k ö r é v e l e l ­ l e n t é t b e n s z ü l e t n e k , m i n t az i n t e l l e k t u á l i s e l l e n á l l á s sa

és dokumentuma az egyéb t r a g i k u s a b b n é m e t s z e l l e m i

ellen.

Horváth csak

tuelnek, a francia

aki

annak a s z á m o s m a g y a r

a k é t háború között a második

szellemben

a nácizmus s z e l l e m i életével

egyike v o l t

fizetett

s művészetben találta behatolása

ellen.

gesztu­ befolyás intellek-

világháború

során

meg az e l l e n m é r g e t

Egy a s o k k ö z ü l ; de ő az

a meggyőződéséért, megérdemli

hát, hogy

f e l e d k e z z ü n k meg r ó l a , h a r c a i r ó l , s i k e r e i r ő l , k u d a r c a i r ó l l e t é s é n e k k i l e n c v e n e d i k é v f o r d u l ó j a felé

közeledve.

ne

szü­

22,50

Ft