Színháztörténeti. könyvtár MÂLYUSZNÊ CSÁSZÁR EDIT ADATOK A MAGYAR RENDEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ A XIX. SZ. MÁSODIK FELÉBEN

Színháztörténeti könyvtár

MÂLYUSZNÊ

CSÁSZÁR

EDIT

ADATOK A MAGYAR RENDEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ A XIX. SZ. MÁSODIK FELÉBEN

I

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI

KÖNYVTÁR

10. szám

MÁLYUSZNÉ

CSÁSZÁR

KIMT

ADATOK A MAGVAR RENDEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ A XIX. SZ. MÁSODIK FELÉBEN

Budapest,

1963

S Z Í N H Á Z T U D O M Á N Y I

I N T É Z E T

O r s z á g o s S z í n b á z t ö r t é n t* t i M ú z e u m

4 szerkesztésért és kiadásért felelős: D r . Hont F e r e n c , a Színháztudományi Intézet lgazgatójt Megjelent

a Tankönyvkiadó

Vállalat m ű s z a k i

M ű s z a k i v e z e t ő : Gonda Megrendelve : 1963.YI.30.

Készült : Rotaprint lemezről

7,25

-

P é l d á n y a i é r a : 600

(kicsinyítéssel), a M S z 5601-54

é s M S z 5602-55 A

63*13379

gondozásában

Pál

M e g j e l e n é s : 4963JC.30.

szabványok

(A/5) f v t e r j e d e l e m b e n

Á

szerint ábrával

FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÄTO VÁLLALAT, BUOAPEST

BEVEZETÉS 1849 határkőként zárja l e a reformkort. A magyarság megkísérelte, hogy saját erejéből teremtse meg a feudaliz­ musból a kapitalizmusba való átlépés feltóteleit, törekvé­ sét azonban Világos lehetetlenné t e t t e . - A polgárosodás megvalósítása nem a független nemzet müve v o l t , de l a s s a n mégiscsak nekilendült. Az ötvenes években nehezen tudjuk nyomát f e l f e d e z n i . A háború okozta gazdasági kimerültség, az e l e s e t t e k ós klvándorlottak előidézte vérveszteség olyan l e l k i depressziót idézett elő, amelyben a mult lényegesen fontosabbnak látszott a jövőnél, a múltban pedig egy i d e a ­ lizált nép idealizált történetét keresték. /1/ Molnár György a reformkorban serdülő ifjú v o l t , a sza­ badságharcban tlzennyolcóveeen vett részt. Mind a nagy r e ­ ménységeket, mind az ötvenes évek lehangoltságát legfogé­ konyabb életkorában vette át. Akár irodalmi munkásságát, akár gazdag levelezését vagy nagy rendezői megoldásait f i ­ g y e l j ü k , azt állapithatjuk meg, hogy állandó beállítottsága még legteremtőbb napjaiban i s a meg nem szűnő n o s z t a l g i a 1848-49 után. Az e l v e s z e t t paradicsom rendezője ő. /2/ A polgári izlés egyre határozottabb kibontakozása ha­ t o t t r á . A polgár igénye a színpaddal szemben: a valószerű. A valószerű megteremtéséhez pedig egy összefogó kéz k e l l : a r e n d e z ő é . Abban, hogy a színpadon a kívánt nagyobb, r e a l i s ­ ta hatás létrehozása a rendező feladata s hogy a rendező fontos, csaknem a legfontosabb személyiség a színpadon, Molnár egyetértett a napról napra előbbre haladó polgároso­ dással.

Tisztában v o l t avval i s , hogy a rendező f e l a d a t a t o l ­ mácsolni a mü mondanivalóját. Megkísérelte, hogy egységesen értelmezzen egy-egy nagy t r a g i k a i műalkotást s hogy értel­ mezését megfelelő próbarenddel vigye keresztül. Irodalmi Ízlése azonban nem szakadt e l a negyvenes évekétől. Nagy rendezéseiben három miifajt szolgált: a népszínművet, a r e vüt - i d e sorolható a "hazafias" revü i s , a Bém hadjárata és a látványossá t e t t Shakespeare-t. /3/ I860 körül - S o l f e r i n o után - már világossá vált, hogy a Habsburg önkényuralom nem t a r t h a t sokáig. Ez a p o l i t i k a i meggondolás engedékennyé t e t t e a pénzvilágot Magyarország iránt. Megkezdődött a külföldi tőke előbb lassú, majd egyre fokozódó beáramlása, ennek kapcsán a polgárság anyagi és számbeli megerősödése. A meggyengült és széthulló - zömében a polgársággal összeolvadó - nemességgel szemben az utóbbi Ízlése vált irányadóvá a művészetekben, elsősorban termé­ szetesen a színházban, minden korváltás csaknem egyidejű tükrözőjében. A hatvanas években már a polgári szinmü u r a l ­ kodik a Nemzeti Színház, s ezt követőleg a vidéki társula­ tok műsorán. /4/ Paulay Ede, a kor másik nagy rendezője, néhány rövid év v i d é k i szinószkedése után akkor került a Nemzeti Szín­ h á z h o z , amikor o t t a polgári izlés már átvette az uralmat. A maradibb vidéki műsorról gyorsan váltott át az újra, majd egészen korszerűen, a játékről - amiben rossz szeme i s aka­ dályozta - a nagy irányító, a rendező szerepére. Hat évvel volt f i a t a l a b b Molnárnál,tehát gyermek a szabadságharc ide­ jén. Védettebb polgári környezete kevésbé szolgáltatta k i az élmények primer átélésének, k o r a i nemzeti színházi érvé­ nyesülése lehetővé t e t t e , hogy beilleszkedjék abba a hang­ súlyozottan polgári világba, polgári jólétbe, amiben a hat­ vanas években az elsőrendű tagok már éltek. Mint p e s t i színész, rendező, s z i n i tanodái tanár, majd igazgató, szükségszerűen az irodalmi Deák-párthoz húzott.

Nagy rendezővé

v á l t , éa mivel

semmiféle kettősség nem

ált

benne - mint Molnárban -, igen szerencsés rendezővé i s . H i t t a polgárság eszményeiben és eleget t e t t a polgárság színhá­ z i igényeinek. Emberi

mivoltának szigorúan kötelességtudó, a laza

a polgári

morálon még

alig-alig

túllépő lénye

morált

hirdető

színházi viszonyok

hivatottén tolmácsolta

müvek

francia és

magyar szerzők

közt i s a polgári alkotta

hosszú sorát. Mindehhez megvoltak a nagy nyugati

az eszközei i s . A Nemzeti Színház

színházakhoz

viszonyítva

- h a z a i körülményeink között, olyan díszletraktárát és as nem

v o l t az. P a r t n e r e i

intervariabllitás elvét jól Ismerte, a hatvanas

hetvenesekben és színészei magyar

években, tanítványai

a

a nyolcvanas-kilencvenesekben a

színészet szinejavából

megválogatnia

l e h e t e t t szegény

rendező számára, a k i a

munkatársait;

kerültek k i . Módjában fölemelhetett

állt

érdemeseket és

tönkretehetett - tönkre l e t e t t - számára terhes vetélytár­ sakat. Élete, ha

nem

is

hosszú, de gazdag

és t e l j e s élet

volt. Molnárban több v o l t a képzelőerő.Paulayban több a szor­ galom, a kitartás és a kultúra. Működési területén elsősor­ ban nemzeti klasszikusok rűsítésével,

látványos rendezésével é s népsze­

másodsorban kitűnő

együttessel

szinrehozott

polgári színművek bemutatásával vált halhatatlanná. /5/

I. MOLNÁR GYÖRGY

Én láttam, éltem n a g y s z e r ű Időket, Szoríthattam nem egy martirkezet, Megrészegített a dicsőség árja, Mely szétsugárzott egy ország f e l e t t .

Elmultak az Idők, e l v e s z t e k véle Bajnokai, l e a l k o n y u l t a fény, Sirjoknál eldőlt n a g y s á g emlékével Kicsinységemben megmaradtam én . /Madách/

Molnár György a l a k j a senkit sem hagyott közömbösen,aki kortársa volt vagy a k i színháztörténettel f o g l a l k o z o t t . Em­ léke fennmaradt Jókai Mór és Arany László, Gyulai Pál és a "Kávéforráe" Íróinak oeuvre-jóben. A h i v a t a l o s történetírás kötelességszerűen osztotta Károlyi György grófnak róla a l ­ kotott lesújtó véleményét. /6/ Mások v i s z o n t hajlandók őt mint a legelső magyar r e a l i s t a - nem i s r e n d e z ő t , de s z í ­ nészt ünnepelni. /7/ A kép igy kevéssé v i l á g o s . Holott Mol­ nár ellentmondásos, de egyáltalában nem megmagyarázhatatlan egyénisége egyformán távol állott a hivatásszerű ceepürágástól éa a monumentális szinészegyéniségtől. Már fentebb vázolt mélabús nemzetszemlélete és fejlődésének, lényének korlátai a vizuális, a képszerű megteremtésében kiváló ren­ desővé, de a virtuozitáson t u l soha nem jutó színésszé t e t ­ ték. Mint rendező, haladó v o l t , mint színész, megállt 1849n é l . Nem példátlan jelenség az efféle. Egyszerűen nem t u -

dott túllépni ifjúsága eszményein. Gondoljunk Toldy Ferenc irodalomszemléletére és meg fogjuk érteni,hogy egy szegény, t a n u l a t l a n színész nem v o l t rugalmasabb a nagy t u d ó s n á l . Mielőtt Molnár r e n d e z ő i tevékenységére konkrét példák alapján térnénk rá, megkíséreljük adatszerűen bizonyítani az előbb állltottakat. Olyan v a l a k i , a k i husz éves korának legszebb álmaként még ősz f e j j e l i s azt idézte f e l , hogy ugy képzelte, sőt h i t t e : "amit Görgei a Világosra vezető uton e l r o n t o t t , azt mi majd a szinpadról hozzuk helyre" /8/, nyilvánvalóan nem a f r a n c i a operett meghonosítását t a r t o t t a legfőbb céljának. De Írásban i s adta erről szomorú vallomását. "A* Cura a' menyire javítani fog anyagilag, annyira rontani f o g j a az erkölcsit; de korunkban mindenki azt mondja, ne gondolj az eszközökkel, csakhogy az állapot fenntartható, b i z t o s és jő legyen - 's miután az áradat ellenében ml sem tehető anyagi erő nélkül, meg k e l l előtte hajolnom, - 's mielőtt a vétkek - mert én vétkeknek tartom a z t , amit a' télen teendő leszek - sorozatát meg kezdeném, óhajtanám a népszínház színpadát, a' nemzet színművészeinek nagyjaival f ö l a v a t n i , 's csak azután kezdeni egy rendszert /Az Offenbach-operettek propagálására gondol. Mélyuszné/, mely kizárólag arra fog i r á n y u l n i , mi hoz pénzt, jövedelmet - míglen igy az anyagi alap meg vetve, r a j t a a* valódi czól felé - az I g a z i nemes-öntudatos irányai haladhatunk". /9/ - Molnár bálvá­ nyozta E g r e s s y t , tőle remélte azt i s , hogy hidat ver kb'zé és a Nemzeti Színház vezetősége közé; vallomását hozzá, " k i a* mi királyunk", mint egy másik levelében I r t a /10/ föl­ tétlenül őszintének k e l l tartanunk. A magyar színjátszásról, annak fejlesztéséről, a azinházpolitikáról a legkomolyabban vélekedett. "Az előadó mű­ vésznek a költő műtárgyát mélyen tanulmányoznia k e l l , rész­ l e t e k r e szedni... ismét összerakni", idézi egy ujabbkor! móltatója. /11/ Csakhogy maga Molnár a valóságban az "ismét

Összerakás"-sal mindig adós maradt. Az átgondolt ó s helye­ sen értelmezett szerepe}- megvalósítása, az együttesbe való beilleszkedés sosem sikerült. - Molnárnak jó megjelenése ée f i a t a l a b b éveiben kellemes orgánuma v o l t , de r o s s z u l moz­ gott és minden szöveget az oly annyira t i s z t e l t k l a s s z i k u s tragédia negyvenes-ötvenes években divatozott stílusában recitált e l . /12/ Nem mint színész v o l t nagy, hanem mint rendező. Ebbeli érdemét a legkevésbé sem csökkenti az, hogy "sokszor csábí­ tották a látványos színpadi trükkök". /13/ Ha nem is a meiningeniek indították e l a látványosság kedvelésének az utján, hanem vizuális beállítottságú lévén, kora ifjúsága óta mindent képben gondolt e l és ugy i s kivánt m e g v a l ó s í ­ t a n i , e b b e l i törekvése nagyon korszerű és haladó. /14/ Hi­ szen már Páncsy, már Egressy arra törekedtek, hogy a szín­ pad a valóság minél élethübb mása legyen, romantikus rende­ zők egy, a polgárosodás felé még csak pillantgató világ­ ban! Hogyne törekedett volna hát a polgári korszakban minél színesebben színpadra varázsolni a mesét az,aki mesét adott elő? Molnár nem l * a r t pour l * a r t élt a "trükkök" alkalmazá­ sával, hanem olyan színmüveknél, ahol ezek helyükön v o l t a k . A "rendező" létjogosultságát voltaképpen ezek a látvá­ nyos müvek igazolták nálunk először. Dobsa, Kövér, Bérezik jelentéktelen vígjátékait a nagy virtuózok vitték s z i n r e , akik két-három szerep megformálásával megadták az egész produkció alaphangulatát - és érdemét. Amikor azonban p o l ­ g á r i közönségnek látványos színmüvei szolgélt egy színház, akkor gondoskodnia k e l l e t t arról,hogy, percre pontosan g y u l ­ ladjon meg a görögtűz, a mesés alakok villanásnyi időben tűnjenek föl ós e l - szó sem l e h e t e t t olyasmiről, hogy egyik-másik szereplő megkésve tapogatózzék be a színpadra, mint a negyvenes években. A tengertől elvárták, hogy szépen hullámozzék, a hajónak illúziót keltőén k e l l e t t r i n g a n i a , a zene időben vágott be. Mindezek összefogására egy felsőbb

akarat k e l l e t t , s a polgári "kózzelfoghatóan valószerű" igy teremtette meg a rendezői hivatást. Először a "kiállitásos" daraboknál lépett f e l i l y e n fokozott igény, a következő l é ­ pés volt a társadalmi szinmü r e a l i s t a rendezése. Még egy vitatható kérdést találunk* ha Molnárt mint a polgári kor rendezőjét, a polgári színház egyik hazai meg­ teremtőjét vizsgáljuk. Művészi jelentősége a hatvanas évek elején bontakozik k i ; van-e m á r ekkor Magyarországon v a l ó ­ jában polgári közönség,polgári gondolkodás? - Erdélyi János Obernyik örökségét ugy méltányolta, mint r i t k a példányát a harmadik rend mellett szót emelő irodalmi alkotásnak. /15/ Â polgárosodás azonban sokat haladt azóta előre. Széchenyi egyik hajdani jurátusa, a katona-bárói családból nősülő Szekrónyessy József,felhagyott ügyvédi pályájával ós a hat­ vanas években a Császárfürdő bérlője l e t t . Maga Molnár, Egressyhez i r t levelében, a színházat mint üzleti vállalko­ zást próbálja f e l f o g n i . Az i f j a b b nemzedék még inkább h a j ­ l o t t a r e a l i t á s felé. Arany János f i a bankigazgatóként f e ­ j e z t e be é l e t é t , és hogy Rákosi Jenő, Molnár egyik z s e n i ­ ként ünnepelt irodalmi f e l f e d e z e t t j e , nem nagy Íróvá vált, hanem egy nagy sajtóvállalat vezetőjévé, mindnyájunk előtt ismeretes. Molnár polgári szemléletének megnyilatkozása a "nép­ színházi eszme" i s , ami a l a t t addig színházba nem járó tár­ sadalmi rétegek közönséggé nevelését értette. Törekvése nemcsak demokratikus gondolkozását j e l l e m e z t e , hanem bizo­ nyítéka v o l t a jövő társadalmáról a l k o t o t t helyes elképze­ lésének i s . Kísérletet t e t t a kulturális tömegnevelésre. Természetes, hogy az eszközt, amellyel a szélesebb rétege­ ket színházba lehet édesgetni,élete delén elsősorban a nép­ színműben látta, idősebb éveiben pedig, amikor szükségkép­ pen maradibbá, merevebbé vált, kizárólag abban. /16/ Csakhogy a népszínművet a negyvenes évek jelentőségé­ ben mérte f e l . Nem v e t t e észre, hogy a műfaj e l v e s z t e t t e

társadalmi

funkcióját és igy

ötvenes években

jelentőségét i s , hogy már as

sem v o l t más, mint

a városi polgárság

egy

igénytelenebb rétegének szórakoztatását szolgáló eszköz. Molnár viszonya színigazgató, ifjú

a népszinmUhöz

többirányú v o l t . Mint

éveiben, részint ismert, népszerű dara­

bokat akart jobb rendezéssel l e p o r o l n i és újra közkedveltté t e n n i , részint népszinmüpályázat hirdetésével kívánta ezt a műfajt felvirágoztatni.Első törekvése s i k e r r e l járt.A Budai Nópszinház igazgatójaként valóban arról volt közismert,hogy parasztjai

természetesebbek, a tömegjelenetek

és összevágóbbak, mint

elevenebbek

a Nemzeti Színházban. Ebben azonban

segítségére v o l t vidéki igazgatása: a városról városra ván­ dorló együttesnek módjában v o l t alaposan begyakorolnia eze­ ket a aópszerü műveket,amelyek a pesti nagy színház műsorá­ nak ekkor

már jórészt

lejátszott, un. vasárnapi

darabjai

voltak. A népszinmüpályázat sem előadásuk nem

kudarcba

f u l l a d t . Sem a darabok,

arattak s i k e r t ; ezek a kéthetenként s z i n -

rekerülő pályamüvek

nem hosszú próbák, gazdag vidéki e l ő z ­

mények után kerültek az Igényes p e s t i közönség elé, hanem a maguk p r i m i t i v szövege m e l l e t t , ugyancsak hevenyészett elő­ adásban l a . /17/ Később sem tudott elszakadni a gondolattól, hogy a nép életét, lehetőleg

népi közönségnek, színpadra

sajnos azonban nem

v o l t megfelelő Írói tehetsége a népdráma

megteremtéséhez. Más

kérdés, hogy akár

kell

vinni,

a legjobb népdráma

i s s i k e r t aratott volna-e egy olyan korban, amely ezt a mű­ f a j t csak Blaháné és Tamássy tolmácsolásában tudta megérte­ ni. Két népszínműve arról tanúskodik, hogy voltak irodalmi formába kívánkozó f a l u s i élményei. Az első "háromszög"

f i a t a l f l u koróból eredt, amikor egy szerencsés kibontakozását

érhette meg.

paraszti /13/ A

kiálló betyár,amint ő kívánta müvét nevezni, később Szalmás csárdésnévá módosult, nem hogy Blaháné nyecskétől s vele

l s leplezve azt az Igyekezetet,

kedvet kapjon

az eljátszására. A kikapós me­

elcsábított legény visszatér valódi szerelméhez

a f a l u békés

mindennapjaihoz: ez a - polgárian

végződésű! - alapmese. A szerző k o r i élményét

jó

őszinte v o l t , amikor ifjú­

papírra v e t e t t e , h i t t i s müve értékében. Egy

helyütt azt v a l l j a , hogy Shakespeare-mélysógU jellemek f o r ­ dulnak benne elő. Másutt

Így beszél: "Én nem

ámítom maga­

mat, mikor azt mondom, hogy a* Szalmás csárdásné népszínmű­ vem, vagy:

Vlg Miska, a' kiálló betyár, - mintája

Írásnak, dráma

költészetnek - s a*

mely minden eddigi József

népszinmü

a dráma

válfajnak,

úgynevezett mókás népszínművet / S z i g e t i

munkásságára

gondolhatott. Mályuszné/

felül mul".

/19/ A rendező az Íróból sem veszett k i . Ha b i z o t t i s saját drámateremtő erejében, igyekezett mogatni. "Holdvilágos éj é s

a s i k e r t jó eleve megtá­

napfölkelés, a bágyadozó este,

viruló reggel, minden természeti és élet jelenségével, mint büvös-bájos kép fog e l v o n u l n i

a néző szeme előtt

3/4 óra

a l a t t , anélkül, hogy a függöny lebocsáttatnék. Valóban lát­ ványos i s l e s z ez a népszínmű..." Megjegyezte, hogy

a Töca

kocsmárosné éppen Blahánénak való szerep. Gyakorlott színházi kapott

az inkább

színpadra képzelt

szakember

rendezői

azonban ekkor

r u t i n n a l , mint

darabon. A színházi

már nem

irómüvészettel

ügynökség mint "na­

gyon gyönge müvet" küldte v i s s z a . A szinmü

még átdolgozott

formában sem került bemutatásra. /20/ Második népszínműve már Lányi Ernő vidéki

eleve zenés darabnak készült,

karmester l e t t volna h i v a t o t t a megzené­

sítésére. A munkát végül i s Dankó P i s t a végezte e l . Bér ev­ v e l több szerencséje v o l t Molnárnak,mert legalább Szegeden, Aradon, sőt Budán Krecsányinál i s bemutatták, n y i l t

titok

v o l t , hogy a színházak csak a divatos zeneszerző miatt v á l ­ lalták a betanítás gondját. - A szegedi bemutató /1886. dec. 10./ után a vidéki újságíró rámutatott, hogy "a tanyá­ nak i s van arisztokracziája és plebejus eleme", a egy i l y e n paraszt-mágnás és egy n i n c s t e l e n leány szerelméből adódott a bonyodalom. Molnár tehát bizonyságot t e t t szociális tá­ jékozottságáról. Ezen, a zenén éa az előadáson kivül azon­ ban más dicsérni valót a Szegedi Napló sem talált a produk­ cióban. /21/ Molnárnak a népszinmü életben tartása körüli bizonyta­ lan keresgélésében volt egy,a fentieknél sokkal t a l p r a e s e t ­ tebb ötlete i s : a János vitéz színpadra alkalmazása. Arra már nem mert vállalkozni, hogy egészében maga Írja át s z i n padra. A verses szöveget szegedi jó ismerőse, pártfogója, Posa Lajos, a zenét Dankó P l a t a gondozására kivánta b i z n i . Reményei, mint már annyiszor, magasan szárnyaltak. Az 1889- 90-es évadot ennek a műnek az elképzelt fénye ragyogta be. Helyesen látta meg a költeménybén rejlő színpadi lehe­ tőségeket, csak, mint általában mindig, ezúttal sem kapott megfelelő segítséget. - Pósa "János vitézzel sas szárnyakon fog a világ körül röpülni-emelkedni" és szobra a Petőfié mellé kerül, i r t a . A jóslat nem vált be. Pósa nem készült e l a szöveggel, Dankó a zenével. I l y e n nagy koncepciójú a l ­ kotás hangszerelésére Dankó nem i s l e t t volna alkalmas. Az 1890- es évvel elmúlt Molnárnak ez az álma i s , ós vele az utolsó ábránd a népszinmü jövője és saját sorsa jobbrafor­ dulása felől. /22/ Egy másik,rendezői képességének kiválóan megfelelő m ű ­ f a j volt a látványos - nála speciálisan h a z a f i a s - revü. Hogy országszerte h i r e s f r a n c i a operettrendezései,a Dunanan és az Ördög pllulál h e l y e t t ebben a rövid, elsősorban az adatfeltérás céljait szolgáló tanulmányban a B é m hadjáratát részesítjük előnyben, annak az az oka, hogy az előbbi ket­ tőhöz nincs adatunk, a Bemnek azonban fennmaradt egy - a

Függelékben fénykópmásolatban i s közölt - csonka ügyelői­ példánya. Maga a Bem, mint a z t Molnár kertelés nélkül megvallot­ t a , az 1862-ben Párizsban Hostein vezetésével megnyíló Théâtre de Châtelet 1863-i Marengo c. produkcióján a l a p u l t . Mivel a Châtelet történetével, a hazai lexikális és b i b l i o ­ gráfiai anyag tanúsága s z e r i n t a f r a n c i a színháztörtéret­ i r a s még nem f o g l a l k o z o t t , m é g kevésbé maradt fenn l i v r e t scénique, nyomtatott rendezőpéldány olyan mulandó értékű produkcióról, mint a Marengo v o l t , csak Molnár föl jegyzése­ i r e ós ügyelői példányára hivatkozhatunk. "Nem színpadiasan, sőt inkább hadászatilag minden részecskéjében tervszerű k i ­ dolgozás és begyakorlással vitték keresztül... a v á r vívá­ sát, melyet a csata folyaméban fölgyújtott erősség é g ő t e ­ tőinek lángoszlopai rémületesen szép fénynyel világítottak meg." "Napoleon a hősileg e l h u l l o t t a k és sebesültek megte­ kintésére leszállt lováról; mindenikhez volt szép szava, kézszorítása, könye; a tábornok ugy, mint a közvitéz ós e l ­ len egyaránt részesült a becsülés jelében s valóban az óhajtott végczólt e jelenetnél tökéletesen elérték. A hősi elszántság, a bátorság, a dicsőség vágya iránti hangulat erősen fészkelte be magát a néző é s hallgató közönség keb­ lébe." /23/ Bárhogyan vélekedjünk i s művészi szempontból I I I . Napóleon háborús propagandájának erről a nyilvánvaló eszközéről - Molnár könyvében hat lapot szán leírásának - a magyar rendezőt fellelkesítette, megihlette s az e r e d e t i v e l éppen ellentétes p o z i t i v feladat elvégzésére ösztönözte. A szabadságharc látványos emlékévé a l a k u l t , az " e l v e s z e t t pa­ radicsom" egy sugarává. A budai előadás arányairól egy majd husz évvel későbbi levél tájékoztat bennünket. Molnár u i . 1887 nyarán a dara­ bot - helyesebben a néhány sornyi szöveget é s a rendezői utasításokat - átengedte E. Kovács Gyulának, a kolozsvári azinkör számára. Ekkor i r t a a következőket: "Nekem Budán,

persze f i z e t e t t

statisztákkal

é s 340 ember-ló összevisz-

sza, meg a Gellérthegyen fölállított komédia és tüzek, töl­ tények, - előadásonként 460-560 f t . között lovas, lóval együtt

váltakozott. 72

egyenként 3 f t volt minden előadásban,

de 5 hét a l a t t 65 ezer f t bruttót hozott,a mi föl i s emész­ tődött... Hanem

szép dolog v o l t , szeretnék még egy i l y e n t

csinálni..." /24/ A B é m hadjáratának budai bemutatója 1868. aug. 24-ón volt a Budai Arénában, későbbi nevén Budai Színkörben. A színpad hátterének kivétele színpaddá változtatta az akkor még fás, gyümölcsöskertes környéket, egészen a Gellért he­ gyig. A fennmaradt ü g y e l ő i példány azonban, sajnos, nem en­ nek a nagyvonalúbb előadásnak a menetét örökíti meg, hanem a bécsi T h a l i a Theaterbe (Lerchenfeld) 1869 májusában f e l ­ v i t t produkcióét. A töredéken két k é z nyoma látszik: a tintával Írott szöveg Molnár keze Írása, néhány megjegyzés az ügyelő ce­ ruzával t e t t kiegészítése. A bécsi előadás egyébként a hu­ szonötödik este után botrányba - verekedésbe - f u l l a d t és természetesen Molnár anyagi veszteségével végződött.

A B é m hadjáratának bécsi ügyelőpéldánya (Töredék) "... 3)kon r u f , ( ? ) világosító egészen megnyitja a' g á z t . Zenekar indulót f u j - erre 1. 2. 3. 4.-et olvasva j e l t ád a függöny lebocsátására. (Ceruzával: 2 dekurator) gáz

Induló II.

függöny l e

felvonás

a' csapatok a* depóban és hátul föl állitatnak amint a l o l sorrendben előjönnek, a* csapatok után a' két ágyú lóval a'

ő hátulsó színfal

közt alhat, az 1

ik csapat

3

utczaban áll

és az aullsták mint csikósok. Das Grab

i s t fertig

(ceruzával: nem

végszóra

az 1 ° csapat

k e l l dob - ) bemegy, otánna

f e l e dobbal a' tenor k a r ­

dalnokok, ezután a' 4 utász decorator a' tragacscsal melyen szűrrel

leborítva egy derekabb ember

s z i k , a b a s s i s t a kardalnokok utan az 1 vocal quartett

az 1

csapatból fek-

csapat 2

fele.

A

1

után 1 ° muszka csapat zászló nélkül a' s z í ­

nész t i s z t t e l (u.ezen lap baloldalán, hosszában, tintával, / ik ' Molnár kezevei: 2 muszka csapat a* palissádok előtt zász­ lóval dobos hátul balra - ) 4. színfal közzé állíttatik úgyhogy 3 utczába legyenek föl osztva, - csak rögtön dobszóval v i s s z a és hátra mennek, 's csak ekkor rendelje föl a* depóbul a csapatokat a* szín­ ik f a l a k közzé,első sorban áll a' 6 csapat a* színész major­ r a l , ez rögtön dobszó mellett v i a s z a hátra megy a' hídhoz, .ik ik 's erre rögtön k i áll a' színfalak közt a' 4 csapat Va5 gásyval ( a lap felső részének baloldalén, hosszában. Molnár kezével: változás kezdeténél a palisaád előtt álló muszka ik r Ő csapat és a* 6 honved caapat tüzelnek egymásra.) 1 szín­ f a l n á l , a' lovaaaági és gyalogsági zenekar áll együtt,. Kanonen auffahren végszóra palissád mellől puska lövések, *s a két ágyú be éa aztán egészen k l a lovak. Az 1 ° rohamnál a palissádok mögül fegyver lövések, bóka lövések, és a' kereplőn desarzs utánzás 3 ° 4 egymás után sebesen amig v i s a z a nem mennek. Granaten végszóra a* depóban fenn J a n c s i 2 granat rakétát gyújt meg - erre rögtön (Ceruzával: Tüzek. Kozákok be.Trom­ bita. ) 5) kiáltja Kozákén herein! erre bengali fáklyát gyújt J a n c s i , o l d a l t mindenütt vörö3 tüzet gyújtanak - kivül s z i n ­ tén, a* házak, tornyok (si£!) l e e r e s z t i k és égő fáklyákat tartanak 41r 1 K

r

e r

A huszár stabs trompetter attakot f u j amíg az összecsapás t a r t . (Ceruzával: Trombita j e l r e . ) A 2** rohamnál újra a kereplőn 4 5 sebesen forgatva desarzsot utánoz - ugyan ekkor elkiáltja hogy az o b r i s t a l a* huszárok h e r e i n , ekkor előre jön a* j e l adáshoz. (Lap e P

————————

ö r

.,

bal szálén, ceruzával: 2

roham után

huszárok bel / j e l h e z

állni./ Es lebe die F r e i h e i t végszóra az elöl éllo két zenekar Klapka indulót f u j , a' világítónak ismét j e l t ád a' t e l j e s s o u f f i t a és c o u l i s s a világítására - s 1. 2. 3. 4. et olvasva j e l t ád a függöny lebocsátására. (Ceruzával, b a l o l d a l t : Gáz Klapka induló függöny l e ) 6) I I I

l k

felvonás

A' Menét. Zászlón, csákón zöld galy, fegyver dob és trom­ bitás nélkül, t i s z t vezet, ezután a' zászló jön. 1. Kardalnoknők f e l e 2. tüzérség, ezekután

t u l r o l (jobrol)

l o v a s zenekar

és

hangjelek. 3. Huszárok (túlról Lengyelekkel) 4. 4 . 5 . csapat 5. gyalogsági zenekar a* deák indulóval 6. e r r e Aulisták ( t u l r o l 1 companla) 7. B a l l e t f e l e elöl a* gyermekek 8. Bem adjutáns és az öaszes t i s z t e k . Érdem j e l kiosztás után - Völgyi ezredes ó s a 6 csapat­ ból 5 kiválasztott ember diszmagyarban ós Petőfi velők i k

i k

l k

A* többit én végzem (Molnár megjegyzése) i k

7) I V felvonás. (Ceruzával, jobboldalt felül: huVöröstornyi ütközet. szarok után ágyuk be.) Szemle, defilirozás.

4 ágyú lóval - mindenik ágyún két ember ül a' eainpadi nagy kapun be és a' depó nyilason k i *s végkép elmegy az ágyú e l e j é v e l . Szemle után mind a* hat csapat és aulisták átjönnek jobbról b a l r a . A huszárok szintén. 4lL. 57u

csapat s z i n f a l a k közé állíttatik - ezek háta mögé az i«

(Ceruzával, b a l o l d a l t :

^ 3

csapat, és legelői az aulisták, aulisták

Sándor lovát.) után a' kettős zenekar 1 utczában. Sándor lovát behozatja ós a' hátulsó szóles utczában állítja f ö l . 8) amint

a*

4

i k

5

i k

6

i k

csapat átment

a* szinpadon a'

túlsó o l d a l r a , rögtön helyébe állítja az l

6

2

i k

3

i k

és

a u l a csapatot. Csak ekkor h í v j a föl a' huszárokat a* s z i n f a l a k közzé egyesével egymás után állva. (Ceruzával, b a l o l d a l t : huszá­ rok f e l h í v n i ) Sándor lovát egy ordonanz a* tulso jobb o l d a l r a v i s z i az istállóba - (végkép e l . ) (Ez a bekezdés ceruzával áthúz­ va. ) Amint Mária, Andor-t k i hozta

a' 4 utász decorator az

r

1

utczába - a' kozákokat

tön elöl

az ezredessel

Vincze hátul beküldi s erre rög­ bevágtatnak

a huszárok - a' stabs

trompetter folyvást és végig atakot f u j , ekkor az 1

utczá­

ban megjelen a' kettős zenekar. (Lap baloldalán, ceruzával: Trombita

huszárok be

Zene )

Mária, Henrik, Andor jelenete a l a t t dob-trombita lárma szünetekkel - a muszkák hurráht kiáltanak 9) a' lovassági atak a l a t t hátul a dombra a' muszka ágyút föl viteti.(Ceruzával, b a l o l d a l t : Tüz, jobboldalt: ágyút fel.) Atak után rögtön a' muszka gyalogságot beküldi Jancsi bengali fáklyát g y ú j t , a' vörös tüzek mindenütt meg g y ú j ­ tatnak. évi Ör sebesen forgatva a ke­ A' három rohamnál újra 4 5 ik replőn desarzsot csinál és bókákat süt e l . 2 roham után Bem azon

szavára

ládát meg

gyújtja - a' csapatok

zával:

Honvédsz stürmen

-

stürmen

a'

fekete

kiáltják ( B a l o l d a l t , ceru­

lövések láda) Auf Zum s i e g e n / Az oroszok a két " ~ " i k ik hegyre futnak 5 6 csapat a* 2 muszka és saját zászló­ jával meg a pappal a' két dombra megy. (A lap b a l oldalán, hosszában, Molnár Írásával: A* rohamok a l a t t a két muszka ágyú tüzel a'dombrol.) ik ó 10.) 2 ós 1 csapat előre megy az egyik a gyalogsági z e n e k a r r a l , mely a' Rákoczyt fújja - *s üti a* színpad f e ­ lényire mennek 's i t t állnak kiabálva es lebe vater Bem. ( B a l o l d a l t felül ceruzával: Rákóczy induló) ezután az aulisták a másik zenekarral a' deák d a l l a l előre mennek - bengali fáklya ég a» végén - vörös tüzek folyvást föl váltva, végül t e l j e s e n ó s mindenütt ég Es lebe die F r s l h e i t (ceruzával aláhúzva) U l l a tüzek - Zenekarok Rákoczyt húzzák 's még akkor adja a j e l t a függöny lebocsátáeára (Ceruzával b a l o l d a l t : L i l l a tüz) amig a* U l l a tüzek égnek - hogy sötétben ne végezzük. Bécs Jun. 13* 1869« Molnár. Mezei számára rendezésre. Ágyuk jobbra b a l r a hátul a' lovasok mellett a b a l o l d a l i Lovasság f e l állítása végül

A

Bém hadjárata - amelynek során a f i a t a l Jászai Mari először találkozott az ifjú K a s s a i Vidorral /26/ - r e n d e z ő i bravúr v o l t . A közönség nagy érdeklődéssel fogadta, a sajtó megmosolyogta. ífe f i r t a s s u k * hogy volt-e ebben a lesajnáló mosolyban valami óvatos oldalpillantás a trón felé i s , amellyel szemben najdan a hadjáratot vezették. Hallgassuk meg a vélemények summáját, hogy mi célja van ennyi r e n d e z ő i erőfeszítésnek, i l y e n silány szöveg megjelenítése érdekében - é s nézzünk utána, hogyan fogadta kritikánk ugyanezt az erőfeszítést egy k l a s s z i k u s szolgálatában. Shakespeare rendezése olyan valakinek az életében, a k i Egre8sy tanítványának v a l l o t t a magát, csak nagy jelentőségű l e h e t e t t . Molnár sokat gondolkozott Shakespeare-n, sok m ü ­ vét reprodukálta, mindig igyekezve bennük megragadni a l á t ­ ványosat, de igyekezve hangsúlyozni a jellemfejlődést, a tragikum kiteljesülését i s . - I I I . Richard királyról é s Learről i r t tanulmányai könyv alakban j e l e n t e k meg ós ma i s hozzáférhetők legtöbb nagy gyűjteményünkben. I I I . Richardban helyesen ismerte f e l a gonoszság grandiozitását, Learben a hálátlanság áldozatát látta. Fejtegetései azonban

túlnyomó rószt a főszereplő alakjához kapcsolódnak. Áz egésznek nem adta összefogó képét, mert nem l a látta. A k i ­ váló jellemábrázolást ismerte f e l bennük, amit egy-egy nagy színész i l y e n vagy olyan eszközzel tolmácsolni tud, a mü t e l j e s mondanivalóját nem: ebben akadályozta, hogy nagyon i s közel állt a virtuozitás korához. /27/ Magánleveleiben gyakran tér k i Shakespeare-alakokra, Othellóra, a Corlolanua Volumniájára, Shylockra, de mindig csak egy a l a k r a v e t i t i megfigyelése fényét. Saját Othellójáról idózi egy k r i t i k u s s z a v a i t : Othellójéban belső és külső kifejezésképpen benne van a buta becsületesség i s * . No lássa, ez oly találó Shakespeare nemes mórjára s még sehol senki nem vette észre, pedig egyik fővonása ez az ón 0 t h e 1 1 ó m n a k . /28/ Volumniában az engesztelhetetlenséget látta meg. Ha nem i s járt végére t e l j e s e n a gondolatnak, hogy Corlolanua tragikumának k u l c s a anyja jelleme s a mód, ahogyan nevelte: f e l i s m e r t e a döntő mondatot. "... haraggal mint Juno visszatér gyászolni s a' siránkozó Virgiliát, mint sas a galambot fölragadja s a z t mondja, 'haraggal élek, haragot eszek...'" /2?/ w

Másutt A velencei kalmárról szólva, j e g y z i meg: "Gon­ dolatnak i s ostoba Shylockot rokonszenvessé tenni; a szen­ vedély árja mossa tisztára a' sivár, a' sötét a l a k o t , de ez még nem a* rokonszenv, hanem részvét a' t r a g i k a i hős iránt, k i bukásában bocsánatunkat megnyeri, mert irtózatosan bűn­ hődött." /30/ Felfogását egy t e l j e s shakespeare-i műről csak akkor láthatjuk, ha egész rendezőpóldányt tartunk a kezünkben. Második nemzeti színházi szerződése idején mutatta be S z i g l i g e t i együttese A v i h a r t . 1874 nyarán szó sem l e h e t e t t még a meiningeniek hatásáról; ez évben mutatkoztak csak be a világnak. A Szigligetitől igazgatott színház munkájához más példa szolgált: a Burgtheater. - Tudjuk, S z i g l i g e t i ak­ kor már negyven éve állt a fővárosi magyar színjátszás - 21 -

szolgálatában éa f i a t a l korában bizony a p e s t i német szín­ házzal i s meg k e l l e t t küzdeni a vezetőszerepért. /31/ S z á ­ mára a Burg maradt az örök ideál, hiába csapongtak a v á l ­ lalkozóbb szelleműek és az ifjabbak a párizsi színházak vonzóköre felé. Voltaképpeni eszményképe Laube volt ugyan, de Laube ekkor már megvált az udvari színháztól, hogy egy Molnáréhoz hasonlóan nagy fantáziájú, festőit kedvelő i g a z ­ gatónak ad,1a át a h e l y é t : Franz von Dingelstedtnek. a műsorába olyan müveket, Dingelstedt szívesen i l l e s z t e t t amelyek a rendező mellett a gépészt i s foglalkoztatták. V i ­ har-rendezése még első bécsi tartózkodása idejéből, 1856ból eredt. S z i g l i g e t i most ólt a lehetőséggel, hogy Pesten i s van olyan rendező, a k i k e d v e l i az efféléket. Átvette m ű ­ sorába A v i h a r t a b e s i színre alkalmazás s z e r i n t , Szász Károly fordításában. /32/ Molnár egy alkalommal a z t i r t a Rakodczay Pálnak, hogy Volumnia jellemének t e l j e s kifejtése nélkül "mi nem i s é r ­ tettük meg egykor Coriolanus tragédiáját t e l j e s e n ! " /33/ A mai olvasó, Molnárhoz hasonlóan, csodálkozva állapítja meg, hogy a száz év előtti szcenirozás "nem i s értette meg" A v i h a r t " t e l j e s e n " . Nemcsak S z i g l i g e t i vagy Molnár nem, hanem elsősorban Dingelstedt, akitől átvették. Az előadás felépítése ugyanis Miranda-Ferdinánd-Ariel személyére ö s s z ­ pontosul, e l e j t i Prosperót, akiben nem látja meg a lírikus Shakespeare-t, csaknem egyértelműen komikus öregre v e s z i Gonzalót és Calibanban háttérbe szorítja a démonit, a komi­ kus m e l l e t t . Az eredmény: látványos mesejáték, sok bohózati elemmel. A szereposztás jellemző. Miranda Helvey Laura, F e r d i ­ nánd Nagy Imre, A r i e l Molnárné Kocsisovszky Borcsa, tehát három divatos f i a t a l színész kezében van a domináns három szerep. Elsőrendű tag alakítja a két részeges cimborát: Ú j ­ h á z i Ede és Vizváry. De Caliban már nagyon másodrendű t e ­ hetség: S z i g e t i Imre, Prosperót pedig a kellemes orgánuma

színészek színháztörténetünkben legunalmasabblka, Fintér s z a v a l h a t t a e l . (Ő volt később az Ur szava a Tragédiában.) /34/ A Szász Károly-féle fordítás nem v o l t valami k ö l t ő i , de t e l j e s v o l t . Hogy Prospero szövegéből sokat töröltek s a gyönyörű befejezés helyett az Ariel-motivum zárta zenében ás szövegben a színmüvet, az az előadó színházak h i b á j a . Molnár nem követte vakon, mint alább látni fogjuk, a Dingelstedt-fóle rendezést, de abban S z i g l i g e t i v e l együtt hibázott, hogy a varázsló költői alakjából, a bécsi példa után indulva, szokványos "kedélyes apát" f a r a g o t t . A műnek látványos v o l t a ellenére sem v o l t sikere.A szö­ veg ügyetlen megcsonkítása, a shakespeare-i poézis meghami­ sítása elnyerte büntetését. A bemutató 1874. aug. 26-án volt.Ezen kivül még e hó 28-án, szept. 2-án, 6-án és 23-án, végül okt. 21-én került színre. Az utóbbi k é t előadáson már segédszinósz, Sántha adta Kurjancsot és a második v o n a l b e l i S z i g e t i Jolán Ariéit.Majd tizenhét évig pihent a színdarab. 1891-ben "uj kiállítással e l ő s z ö r " az Operaház színpadán i s bemutatták. A szcenirozás é s a szöveg nem változott, csak a színpadkép vált még pompásabbá és a szereplők f i a t a l o d t a k meg: Prospero Szacsvay, Antonio Gyenes, Miranda Márkus Emi­ l i a , A r i e l Nagy Ibolya v o l t . Caliban Körösmezeinél biztosan jobb kézben v o l t , mint S z i g e t i Imrénél, talán a Latabár-Gabányi-pár sem volt rosszabb clown elődeinél, a darabnak azonban ismét nem volt s i k e r e . Feltámadását csak 1920-ban érte meg, ó s Hevesi Sándor v i t t e később d i a d a l r a , még min­ dig Szász Károly szövegével ugyan, de már a költői szépsé­ gek t e l j e s t i s z t e l e t b e n tartásával. /35/ Mielőtt a Molnár-féle rendezőpéldány és az előadást követő kritikák Ismertetésére rátérnónk, egy körülményre f e l k e l l hívnunk a figyelmet. A színház vezetősége nem s z e ­ r e t t e a főrendezőt. Hogy kezébe adták A v i h a r színpadra a l ­ kalmazásának lehetőségót, nem j e l e n t e t t e a z t , hogy sikerét

i s kivánták. Az érdes modorú,sórtődékeny Molnár nehéz hely­ zetben v o l t a Nemzeti Színháznál. Szubjektive, mint S z i g l i ­ g e t i és Paulay ellenlábasa, de objektive i s : a l i g egy-két évet töltött a színháznál és nem ismerte k i magát elég a l a ­ posan. Néhány rendezése Így sokkal nagyobb összegbe került, mint elődei pár évadnyi működése összesen. Mindig u j dísz­ leteket csináltatott olyankor, amikor Páncsy, Egressy, S z i g l i g e t i egyszerűen odaírták a maguk idejében: ez és ez a régi d í s z l e t . Hogy A v i h a r látványossága i s sokba került s hogy erről bőven suttogtak az irodalmi- és művészkörökben, kiviláglik a recenziókból. Néhány évvel később azonban általánossá vált a látvá­ nyos r e n d e z é s . Megjelent a világ színháztörténetének szín­ padán Meiningen, és ugyanazok a körök térdet-fejet h a j t o t ­ tak e l ő t t e . Molnár r e n d e z ő i eszménye, egyidőben a meIningen l herceggel, a látványos szinrehozatal v o l t , de Magyaror­ szágon - mind a mai napig - csak Molnárnak szoktuk a szemé­ r e h á n y n i , hogy a színházművészet fejlődésének, adott p i l ­ lanatban, egy felsőbb lépcsőfokára hágott.

A vihar 1874-1 rendezőpéldánya A vihar Szlnwü 4. felvonásban, előjátékkal irta Shakespere. fordította Szása Károly Színre alkalmazta Dingelstedt Ferenc Zenéjét i r t a Tauber Vilmos k i r . tanár és karmester (Szereplő személyek felsorolása.) I . felvonás Helyszín: Hátulsó

fedélzete egy

ókori, gazdag, mintegy oly módon

tengeri hajónak, magas, elő állítva, mint az

"Af­

r i k a i nő"-ben van.Láthatni a kajutekbe /!/, melyeknek egyi­ két

a király, annak f i a , és öccse, másikát a k i s é r e t , - köz­

tük nők, és gyermekek i s - foglalnak e l . - Árbocz, v l t o r l a -kötelek, s a.t. - A fenókszinben f a l a k és

soufiták sötét viharos

a kormányozórud. - Szin­ tengert mutatnak. - mind­

járt a nyitány után, menydörgés, ós

villámlás, heves szél-

zugás, mialatt a függöny felmegy. ( a kiállítás az intézet tehetsége, és a s z e r i n t eszközlendő.

A hol

a tengert, 's

gépész készsége egy

practicabel

hajót, mozoghatólag, 's oly nagyhan lehet előállítani, hogy a beszélő személyzetet be fogadhatja, annál hatásosabb.)

/ S z i g l i g e t i keze törli:/ előjátékkal -

/ S z i g l i g e t i keze:/ zene Taubert Vilmos / S z i g l i g e t i keze törli Dingelstedt nevét, h e l y e t t e : / S z i g l i g e t i ós Molnár / S z i g l i g e t i keze:/ nagy nyitány.

Az egész, Dingelstedt-féle utasítás áthúzva. /Molnár keze:/ A hajón:

kapit.

korm.

matrózok, köteleket

tartva. (prózát elmondják, mely a l a t t szélvihar.dörgés instructiók) Azután vihar

zene

B-től G betűre

villámlás dörgés menykő

ütések folytonosan közbe közbe erős zápor

I

e

0

.jelenet

/A j e l e n e t első mondatai törölve. Kezd a/ Kapitány.

Gyorsan, r a j t a - különben parthoz vágódunk. Frissen, frissen! Kormányos. Csak f u j j , ebadta, mig k i nem pukadsz. (A hajó szobából jönnek.) Alonzó, Sebastianő, Antonio, Ferdinánd, Gonzáló, aljából föl /jönnek/ Kormányos, maradjanak segítnek Gonzaló

a hajó

szobában, Csak a viharnak

Szél a l á , szél alá

Gondold meg ember, k i t v i s z s z a hajón!

1 ° Matróz Mindennek vége! Imádkozzatok, végünk van Kormányos. Hideg lesz a lábvlz! Gonzalo Király, 's királyfi térden. Imádkozzunk mi i s , egyenlő sors vár valamennyiünkre! Külön-külön; Elveszünk! Merülünk! öcsém, i s t e n veled összesen: J a j j ! J a j j ! Sülyedünk! Elsülyedünk! Antonio Vesszünk mindnyájan a királlyal együtt, (heves menykő ütések, szél rohamok, borzasztó ropogása a hajónak, *s ha lehet, sülyedése i s . ) A zene viharosan vág bele 's követi a függöny esését, hogy lehetséglg rövid f e l v o ­ násközzel, szelídebbre változzék, *s mely a jövő felvonás kezdetébe i s át nyúlik.

Az egész hajó jelenet a' háttérben é s sugó nélkül játszva.

Nagy szól sivitás. folytonos kötelekkel.

mozgás matrózok a* v i t o r l a és

»s mások jőnek és meg e l tűnnek nagy szél é s v i h a r , a királyi n é p j a j g a t Matrózok a v i t o r l a ós kötelekkel, jajgatások / S z i g l i g e t i keze:/ szálai /Ismét Molnár:/ mind letérdelnek

mind térden imádkoznak, némelyek kétségbeesve a tengerbe ugranak /Ez az egész utasítás a rendezőpóldányban áthúzva./

(vigyázz) többször egymásután heves menykő a t . a rendezői t e r v s z e r i n t tovább folytatódik, hajó é s v i z lassan l e , zet lassan f ö l , zene a l a t t a' szin nyíltan pa virág l i g e t B a l r a a színésztől Prospero

folytatódik

ütések tropicus n ö v é n y ­ át változik csu­ háza sátra

Prospero á l l , Miranda térdel előtte /Szöveg: Miranda két s o r a . /

SzinjnU szövege, utasítás nélkül Prospero. ...Mint e viskóba jöttünk?

Nem hiszem,

Mert három éves még a l i g v a l á i .

Prospero. . . . A l i g tanult belé: kérvényeket Hogy k e l l megadni, hogy elutasítni, Kit f e l e m e l n i , k i t lesújtani: Ujjá teremte teremtményimet.

Prospero. ...Most f e l k e l e k , (ruháját f e l v e s z i . Miranda f e l akar állani.)

Miranda. . . . F i z e s s e meg

amint hátul a hajó villámtól lecsapva sülyed, bal 2

utcsából hevesen kilépnek, elől jön Prospero

Prospero, Miranda letérdel elébe / S z i g l i g e t i keze:/ zene a l a t t /Szöveg: Miranda két s o r a . / /Molnár f o l y t a t j a : / Prospero pálczáját f ö l e m e l i . - Szünet. csöndes zene a l a t t később f o l y t a t j a Mir. beszédét. / S z i g l i g e t i : / flautával kezd beszélni

Miranda szeme álomra csukódik.

/ S z i g l i g e t i keze:/ f a

melyhez Miranda

Miranda álmosodik.

Miranda álmosodik.

fejét t e s z i /Molnár törli/

Prospero.

Ne kérdj tovább. Álmos vagy.

Prospero. Mit rádbizók, jól végzed, A r i e l De munka vár m é g , hány az óra most? A r i e l , (kissé kedvetlenül) Dél mult. -

Prospéra

Ha! morogsz? Hát mit kívánhatsz?

A r i e l , (daczosan lábéval dobbantva.)

Prospero. Menj, ölted magadra v i z i nympha kópét De láthatólag csak nekem, 's neked, Menj, o l t s d f e l a z t , 's j e r v i s s z a . Csak hamar. A r i e l , (gyorsan e l honnan jött.)

Prospero.

Rázd l e már. Jerünk, keressük Callbant f ö l , e goromba

Miranda.

E durva czenkre nézni sem kívánok

Prospero. 0 rak t ü z e t , hoz fát be, s dolgozik Számunkra mindent, (szünet) - Szolga, hallod-ó? Hé, Calibán! Kölöncz! Nohát! f e l e l j !

Nro 2. a. altatódal a l a t t foly a dialogue tovább / t i . Ariellel./

Prospero sátra lépcsőjére ü l . / t i . A r i e l . /

föl áll l a s s a n folyó dialog Nro 26 rövid szünet balra megy megfordul, n é z i Mirandát, aztán feléje lép

bal 2

i k

utcza

indulnak jobbra Caliban laka felé

Miranda megáll

(Szünetekkel)

zene zene

Nro 3 melodráma

Caliban.

(tompa morgással, belülről)

Prospero. M á s munka vár r á d . (saünet) Teknősbéka, nol Ariel j ő , mint v i a i nympha Prospero. Mi saóp jelenség! Kecses Árielem, Hald / s i c / mit súgok. Ariel. Meg l e s s a / s i c / mindjárt uram. ( e l ) Prospero. • *

Caliban.

H u l l j o n reátok,

Caliban, ( v i s s z a i l l a n lakásába,ugyan akkor kezdődik a szí­ nen kivül a nympha éneke, é s zenéje; - A r i e l jő láthatatlanul, aenével és d a l o l v a ; Ferdinándot be vezetve, a k i mint elbűvölve követi. -

(Prospero és Miranda, ez a l a t t a sátor elején v i s s z a húzód­ nak. Ha A r i e l nem tud énekelni, h e l y e t t e egy másik nympha Aeola é n e k e l , 's ő Ferdinándot v e z e t i .

/ S z i g l i g e t i keze:/ rövid zene

/Molnár:/ Zene után

/Caliban/ kivUl

bal 2

utczából v i a s z a

közép bogen n y i l a s o n

jobbra k i 2

utczán

a délnyugati szél zens Miranda háttérbe megy b a l r a és félig l y a l néz Caliban felé a pad előtt.

e l f o r d u l v a borzadály-

/ S z i g l i g e t i keze:/ hosszabb :/ Zene. Ataca S z i n f a l a k közt. az oszlopok közzé, Prospero hátrább és följebb A r i e l Ferdinándot vezeti

jobb kezével

ilr

2

utczából nro 4. a. Zene

4.a.)

bogen n y i l a s o n jobb

A r i e l dala; Sárga tenger p a r t r a jössz te Kedveseddel, kézbe k é z ! Csókot váltva, ölelkezve /!/, (Hab pihen, e l ült a vész) L e j t s e t e k mig kedvbe t a r t Szellemek zengjék a k a r t ! Csitt - c s i t t ! ( kar Vau vau ) csitt - csitt! Reggel i t t ! Ferdinánd, (körül nézve, keresve.)

Prospero

(Mirandához, l a s s a n

előre jővén

vele, ugy, hogy

Ferdinánd ó s Miranda szemközt álljanak.) Vond f e l szemednek r o j t o s függönyét, és mond mit látsz amott?

Prospero. (félre) Jól megy! látom, kivánatom szerént! Jó szellem, k é t nap múlva f e l o l d a l a k Ezért. ( A r i e l mozdulattal megköszöni.) Ferdinánd, (mialatt Mirandához l a s s a n és félénken közeledik)

magán d a l , előbb k i v l i l , aztán beljebb jön a' ezlnre virág bokrok mögött nymphak láthatók női karszemélyzet sopranisták férfi kar a' színfalak közt / S z i g l i g e t i keze;/ Opera

most lépnek be Zenekar nélkül

/ A r i e l dala kihúzva. Későbbi,esetleg 1891-i törlés/

baloldal l a s s a n előbbre jönnek, lépcsőről,Prospero jobb ke­ zével Miranda bal kezét fogva,ki ámulva n é z gyönyörrel Fer­ dinándra.

visszalép és A r i e l felé, Miranda háta mögött /az Arielnek adott eredeti színpadi utasítást

Molnár i s

aláhúzza/ l a s s a n , szünetekkel, aztán gyorsan gyorsabban

Prospero.

(Ferdinánchoz.) Kövess! (Mirandához)

Prospero.

Hogyan? Te adsz nekem Tanácsot balga?

Prospero.

(magában)

H á t ! (Perdinánchoz:) Jöszte h á t !

(Arielhez) Jól dolgoztál, jó A r i e l .

Prospero.

(Arielhez.) Szabad lészsz, Mint hegyi s z é l ! csak pontosan betoltad Parancsom egy szóig!

Prospero. S te érte szót se szólj! (mind e l )

Prospero felé könyörgőleg / t i .

Miranda/

Mirandához.

/ e r e d e t i utasítások törölve/ indul

Miranda előtt

balra e l

a* sátorba

/a mult idő t-jót Molnár törli/

/Az egész szövegrész vörössel aláhúzva és mellóirvai nro. 4 c. holdfény kezdődik bokrok mögött ós transparent háttér mögött felvilágozó fények virágok emelkednet s a t . /Ez az utasítás törölve./

b a l r a sátorba l a s s a n , meg meg

állva

függöny l e , és háta mögött / t i . a függöny mögött/ I t t e sárga tengerpart /vörössel aláhúzva/ Nro 4 c. nymphék karéneke, függöny l a s s a n l e , az ének vége függöny mögött i s hallható m é g .

Második felvonás (Kopár sziklaienék, rövidebb díszlet az előbbinél, mintegy 2 színfalra.)

Gonzalo.

J ó , hallgatok. - De mégis

/Az e r e d e t i szövegből a rendező sokat törölt./

Sebastian. Hátha még

özvegy

Aeneast i s mondott volna? /Jó

uram, mért veszed olyan nagyra?

/Molnár a fordításban közölt szin-leirást törli./ Nro 5 bevezetési zene melynek 4-6 végtaktusa előtt megy föl a függöny

Alonso átmegy b. a sziklára udv.

ül utánna

Franc, és a*

Alonso háta mögé álJ nak Gonzalo töri a fejét, hogy a kir.szórakoztatására esz mót, szót találjon, 's amint kapott egyet ezen aztán sebe sen nyargal gyorsan fecseg

/

Gonzalo türelmetlenséget kifejező játéka

Gonzalo.

A mai Tunis, uram, a volt Carthago,

Sebastian. Te vagy h i b á s ! Alonzó. En a fő vesztes i s ! Gonzalo.

Gonzalo.

K i a semmiskedésben semmi vagyok hozzátok képest.

Antonio.

Azért csak folytassátok, 's nevessetek a semmin. Ne n e h e z t e l j , uram.

Gonzalo.

Antonio.

Nem i s ; b i z t o s i t l a k , hogy nem rontom vele a vére­ met. - Kérlek, nevessetek álomba, mert nagyon bá­ gyadt vagyok. Alugyál e l , 's hallgass ránk. ( A r i e l a fenék szinben át suhan a színpadon egy perezre m e g á l l , f i g y e l v e , fenyegető mozdulattal Anton, ós Sebast. e l l e n , e l tűnik.)

Sebast.

Uram...

Antonio.

A mig a l s z o l , őreid Leszünk mi ketten, 's megvédjük személyed.

zavartatva kis türelmetlenséggel és

bölcselkedéssel pedáns

fensőbbsóggel.

Nro 6. a. Zene tovább

foly.

finomságot affectálva rendre utasitólag

gúnyos a f f e c t a i t megvetéssel d i a d a l ( o s ) nevetséges érzéssel lassú dörgés jobbra a' sziklára ü l , Adrián a háta mögé, Pranc, ós a 3 udv. Alonso háta mögé feküsznek a földre, fejők a sziklán

a' közép s z i k l a hasédknól / j e l e n i k meg.

bal középre megy a' k i r . felé

t i . Ariel/

Szemed' be hunyod, (ez a l a t t a azinpad na­ gyon setét l e s z s z , n é h a vakító villám.)

Antonio.

(Gonzalora mutat)

Sebast.

(helyben hagyva) Remélem a z t .

Antonio.

(Sebastiant elóre v e z e t i a színpad előterén, min­ dig gondosan tekintve az alvókra) ... I t t Fekszik a bátyád, nem jobb, mint a föld

É n magam sem

S t e , s z i n t igy téve, ezt az agg s z a t y o r t

Sebast.

... K i kard! Csak egy csapást, és f e l vagy oldva a Hűbér a d ó t ó l , 'a ón kegyes királyod Leszek, (erős dörgés, hosszan tartó.)

/Molnár a szövegbeli utasítást aláhúzza,két c s i l l a g o t tesz/

Sebastiant jobbra fordítja balkezével.

nagy jelentőséggel

Közép előtéren b a l r a mutat

jobbra mutat

elnyomott félhangon, de szenvedélyes erólyel

/Molnár a dörgésre vonatkozó utasítást vörössel bejelöli/

Nr 6 b Zene

Sebast.

Caak egy szót még! (félre vonulva

halkan beszél­

getnek) (Zene. A r i e l v i s s z a Jó, látatlanul.) Ariel.

(távolról, halkan, de nagyon érthetően)

(Gonzalo fülébe szól zene kísérettel)

Ébredj, é b r e d j Antonio.

Most r a j t a , gyorsan. (Azon perczben,midőn Antonio Alonsőra, Sebast, Gonzalóra rohannak kivont kard­ d a l , borzasztó menydörgés, a színpad villám fény­ ben á l l , ugyanakkor szakad meg,

a zene S A V erős

dob ütésre,

az alvók ijedve riadnak f e l , Gönz, és

Adrian a királyhoz t a r t v a Gonzalo.

(felriadva)

...

Sebastian, ( b i z o n y t a l a n u l . ) Mlg őrön álltunk, védve álmotok

Alonzó.

El E helyről, ós keressük más felé Szegény fiamat !

Jertek !

Ant. balkezén fogva b a l r a v e z e t i előre / A r i e l / középazikla

n y i l a s o n balról jön. /Szöveg uta­

sítását Molnár aláhúzza./

előre jön

A r i e l jobb elől e l s i e t s újra megjelen hátul ügyelő vigyázz e z a l a t t Ant. Seb. hátra kerülnek

s h i r t e l e n fordulnak

meg kardot vonnak "Most r a j t a " kétfelé rohannak előre

Franc. 3 udv. szintén f e l r i a d és b a l r a a k i r . felé i n ­ dulnak.

zavartan

Uro 6 e zene ik bal 2

jobb 2

utczan mind e l

i J C

utczából

2. j e l e n e t Szünet után stb. jő Caliban Caliban •

(MENYDÖRGÉS) J a j j a j , mi ez? (földre v e t i ma­ g á t , egy félig kiálló s z i k l a m e l l e t t ) , bőrét ö s z sze vonva) Kur 1anca f

jő

.

(Calibánra bukkan) Hát ez (szaglálózva kerülgeti)

mi? ember

vagy

hal

(Callbánt tapogatja, uszó hártyáit k i t e r i t i

... az úszószárnya i s olyan kar forma. -

(dörgés) J a j , j a j , ! nyakamban a z i v a t a r ! - ha ennek a lebernyege a l á húzom magamat

/ (Gyöngébb dörgés)

Hörpencs. /Szövegét a rendező törölte./

legjobb

beszéd a l a t t bal fólközépre megy ledobja a fát X X (Molnár jelzése erős dörgésre)

/Molnár törli a félig húzza/ jobb 2

i k

kiálló

s z i k l a m e l l e t t e t . bőrét alá­

utczából

/Callbénra bukkan: Molnár vörössel aláhúzza/ balról f o r d u l /A szöveg utasításai vörössel b e j e l ö l v e /

X X húsos lebernyeget értve és nem valami szövetből lévő köpenyt mint egy illusztrált metszvényen elég hibásan van r a j z o l v a hátul kerülve Cal jobb k a r j a alá búvik és fejét Cal.lá­ ba közzé, K u r j . lába közzé C a l . f e j e e s i k

KÖZÉP SZIKLA NYÍLÁSON ÁT J Ö N ELŐRE JOBB KÖZTI OLDALON JÁR FÖL 'S ALÁ

Caliban.

(Kurjancstól megtaszítva) Ne gyötörj, j a j ! •

Kurjancs

(félénken k i t e k i n t )

Callb.

(feláll, magában távolról) Csinos fiuk,hahogy nem szellemek.

Hörpencs. ...

Esküdj.

Kurjancs. Jót húztál szörny, istenbizony!

Hörpencs. No, csókold meg. (Calibán komikai hódolata)

Hörpencs. Nesze te, hord a butykosomat. Callb.

(Részegen d a l o l )

van, van Calibannak

*

(Változás)

C a l . /Törölve: bal uszonya/ jobb közönség felé

k a r j a alól a'

a r c z a l a'

C a l . a' butykost átveszi

Hörpencs átveszi a butykost

bal lábát föltartja

Kurj. átveszi Nro 8 a / t i .

zene/

b a l r a megy elől

jobb 2 középen

utcza f e l e indul H ö r p . es Kurj. előtt, kik ölelkezve

tánczolnak

Zene a l a t t gyors változás.

atacca Nro 8. b.

a

Ferdinand.íeftv hasáb fát czipelve jő balról)

Miranda

jő a sátorból

Miranda

Caak tedd l e kérlek, és pihenj /

Miranda.

Kimerültnek l á t s z o l .

Ferdinánd.Oh föld, s egek! Tanúim legyetek

Miranda,

(fölemelkedik, e l f o r d u l v a )

Bolond én

Prospero. (kezét f e l emelve)

Miranda,

(felemelkedvén) Férjem tehát!

Miranda.

I s t e n veled egy fél órára

(Ferdinánd elmegy Caliban odúja felé a fával, Mirandasoká néz utánna

amit előbb Caliban hozott

jobbról bogen n y i l a s o n

balról

/

l e segíti a* fát középre t e s z i k .

újra leülnek

föláll

áll

1 ° lépcsőre jön ós kezét feléjük nyújtja a' távolból meg az égre

emelkedett hangon és lendülettel

/Miranda szavait Molnár vörössel aláhúzza/ Nro 8. c. zene /Ferdinánd/ jobbra t a r t /az utasítás "soká" szavát Molnár t ö r l i /

III« felvonás

Kur .jancs. (meglöki)

Hörpencs. Jó, méltóztatom. Csak térdelj l e , 's kezd r á ! Mi Kurjancsal állva maradunk.

Calibán.

Ariel.

Hörpencs

Caliban. Ariel.

/ A r i e l megjelen, s z i k l a darabon, fák közt leske­ lődve . ) (térden)

c s e l l e l e l rabolta. (Kurjancs hangját utánozva) Hazudsz! Hazudsz !

Hazudsz !

(gondolkozva jár, k e l ) De hogy üthetjük nyélbe dolgot?

a

'S szeget verhetsz fejébe. (ismét mint előbb, a másik oldalról, minthogy állás változott) Hazudsz, nem adhatod.

az

ik 15-öt

olvaani es kezdődik a 3

f e l v . köz zenéje

Zene a l a t t

Nro 10 a. zene végaő t a c t u s a a l a t t a függöny föl

változik

a' butykost e l e j t i Callb, K u r j . fölkapja, gyakran

és mohón

iszik

/Hörpencs m&sodik mondatát Molnár vörössel aláhúzza./ nro 10. b. zene bal háttéri aziklán Hörpenc8hez

távolabb echo

/harmadik: Hazudsz! előtt:/ Kivül echo

a' szín fél jobb elején középig eugólyukig,meg v i a s z a jobb­ ra azinfalig töprengve üti homlokát Zene /Az A r i e l helyváltoztatására törli/

vonatkozó

utasítást

Molnár

Calib.

(rá rohan, K u r j . v i a s z a vonul)

Kurj. Hörpencs. Azt mondtad, hogy hazud? Ariel.

(Kurjancsot utánozva) Hazudsz.

Hörp.

ügye-e? nesze, (nyakon üti)

Kurj.

(arczát dörzsöli, 's meghátrál)

Hörp.

(Calibánhoz) Most f o l y t a s d .

ál j arr áb b,

Hörp.

Arrébb állj!

üörp.

(leereszkedve)

Caliban.

Pél óra múlva a l s z i k . Akarod Megölni most?

/Törülve: v i s s z a vonul/ b a l r a vonulva sugólyuk előtt közép­ re leül és /Hörpencs/ állásba K u r j . i s z i k csapja magát és Cal. nak i n t , hogy f o l y t a s s a beszédét

hátra megy, I s z i k /Hörpencs kérdését Molnár vörössel aláhúzza/ Zene /Molnár utasítása, k e r e s z t t e l kiemelve:/ kivül echo hozzá rohan v i s s z a jön előre

előre jön

ismét mint fentebb

nyak ütést mutat

ismét nyak ütést mutat

leereszkedő feneéggel

/Molnár a második mondatot vörössel aláhúzza/ zene

Ariel.

Uramnak megjelentem e z t . ( e l a fenék színben)

(A színen kivül dobon és sipon játszák azt a dallamot, Hörpencs és Kurjancs meredtek, bámulnak szájtátva honnan a hang jő ) Hörp. ( i j e d v e ) Hát ez mi? Kurj. ( i j e d e z v e ) Hát ez a ml dalunk nótája...

Hörp.

Vezess, szörny, csak a hang után. - Dologra! / (mindhárman kifejező mozdulatokkal a hangot követve elmennek a fenék szinben balra, a zene e l hangzik, szünet után az előtérből, jobbról egyen­ ként k i melegedve s fáradtan jönnek

2. Jelenet (Gonzalo Franciscótól, és Alonsótol vezetve. Adrián karjára támaszkodva, Antonió, beszélgetve. 3 udvari később szellemek. Prospero.)

/Molnár a "fenék színben" meghatározást törli/ b a l r a

Nro 10. c. zene picula a l a t t némajáték

bal 2

ik

utczan e l a' zene s z e r i n t i éa éldelgo arcz kifejezéssel Szünet

zene után

, , , játékkal t a g l e j t e s

Antonio.

'S nem

őrködhetnek ugy,

mint a mikor

Pihentek. Seb, (szintúgy)

Jó, ma é j j e l . Szót se többet.

(Sajátságos ünnepélyes zene.)

(mind bámulva állnak)

Alonso.

Alonsó.

I s t e n , adj Szives gazdákat! (az alakok távoznak)

Öcsém, s te herczeg ur, no lássatok Hozzá, tegyetek ugy, mint én. (Alonzó, Antonio Sebast - aztán vonakodva Gonzalo, Franc. Adrian. 3 udvari az asztalhoz mennek, mely a színpad közepén van,mikor közel vannak hatalmas dörgés, az a s z t a l elsülyed, h á t u l egy s z i k l a

meg

nyilik, Prospero bűvös köpeny, ós pálczával f e l emelkedik felhő (gaze) függöny m e l l e t t , k i

rivó világítás,

a színpad setét.

Alonsó, Seb. Ant és a többiek kardot vonnak

- 60 -

)

/Molnár : Antonio és Sebastian húzza/ Zene

szövegrészét

vörössel alá­

Nro 9. a.

t e r i t e t t a s z t a l t hoznak k i s ós nagy gyermekek te utánna körül tánczolják kínálják

előt­

ik az a s z t a l t 4 h a z i szolga állat fejűek hozzak bal 2 utczából a sugólyuk felé kerülve menet szerűen é s középen a' sülyedőre t e s z i k . jobbra balra f e l állnak

és a s z t a l / r a / felé mutatnak kínál­

gatva jobbra b a l r a / t i .

távoznak/

n

/Alonso szavait Molnár vörössel aláhúzza/ Nro 9 /2 b.rö­ vid erős zene, sötétség ügyelő vigyázz

X menykő ütés, a s z t a l e l sülyed, Virág bok. föl

X. Frosp. hátul megjelen a s z i k l a n y i l a s o n Vörös görög fény Prosperóra két oldalról kivéve a Prosperóra eső vörös fényt pausa, ezután f o l y t a t v a zene

erős zene

csak: Alonsó, Seb. Ant.

/Molnár a szöveg egész utasítását vörössel aláhúzza/

Prospéré. ...

s karotok oly erőtlen

Hogy föl ae bírja a z t . (Mind fölemelik k a r d j a i k a t , de iámét mindjárt l e e j t i k . Prosperóra akarnak támadni, az f e l emeli botját, bámulva állanak.)

Prospéré. ...

a partokat

'S minden teremtést rátok lázítottak. (Menydörgés - szlinet - fokozva)

Alonso.

Sivár helyen fejedre s z á l l , nem i s Ment semmi meg, csak mély bűnbánat, Feddhetetlen élet ezután! (Menydörgés közt e l tűnik.) ...

(az előtéren balra kétségbe esve elrohan.)

Változás (Prospero sátra előtti vidék az első felvonásból a színpad világos 3. j e l e n e t

/Molnár Prospero szavait kékkel aláhúzza/ X X

erős zene /ez utóbbi törölve/

eros zene erős zene erős zene a s z i k l a becsapódik nagy kétségbeeséssel

nagyon gyorsan

T i . Gonzalo 's a többiek nem látták *s nem hallották azt, mi csak a háromnak volt szánva. Pord. /Szász Károly meg­ jegyzése./ mind e l rémülve é s nyugtalanul

ugy mint az 1 f e l v b a n , kivéve a* sülyedőn a' bokrot - v i z és apróbb virág bokrok

nagy

virág-

Proapero. ... (egyesíti bocsátkoznak,

a két

szerelmest, kik

a j . padra

aztán b a l r a f o r d u l 's h í v j a : ) Hej A r i e l , h ü cselédem! ( A r i e l h i r t e l e n jó j . első szinfáltól.)

Prospéré. Szivemből, h ü szolgám, kezdj rá! Ariel.

(idézve)

...

(a fenék színből s leghátsóbb színfalaktól jönnek csendes zene a l a t t - mintegy a tengerből merülvea v i z i szellemek, körül rajongják A r i é i t , Prospé­ rât, a szerelméé párt, kecses csapatokban, A r i e l folytatólag az első s z i n f a l a k f e l é ) Ünnep legyen ma szalma koszorút f e l , *S pördüljetek e f r i s s v i z i szüzekkel! / (Az első színfalaktól jobb, b a l , jönnek földi szellemek, mint aratók, vinczellérek, gnómok, egyesülnek a vizi nymphákkal, csoportokban, tánczokban, miközben a szerelmes párnak ajándékokat adnak, gyöngyöket, korálokat, buza virá­ got, kalászokat, gyümölcsöt, szőlőt satb. f e s t ő i ceoportozatokban. (Corps de B a l l e t ) ugyan ekkor az énekkar énekel: ( v i z i szellemek k a r a ) )

Zsinór a' sátor egyik oszlopáról a* fára kötve bal oldalon a* melyre A r i e l a' fényes ruha darabokat aggatja.

baloldali jobbra ik

2

átmegy b a l r a Miranda mellé háttér felé középen Hro

14

a fenék színen vizekből emelkednek k i a* sülyedőn 5 tánczosnó csoportozatban emelkedik föl

Zene szünet zene után jobbra kifelé /szól t i . Arlel/azutén jobb 1 ° színfalnál áll végig

/Molnár az ajándékok nevét vörössel aláhúzza/

balra az oszlopos sátorba

Ferd., Mir. Csak jöjj magadhoz ! (mindketten e l )

Ceres.

Szükséget, hiányt ne erezz Szép pár! e z z e l áld meg

Ceres.

Ferd. •

Prospéré.

.

Ferd.

Prospero. (félre vadul f e l r i a d v a )

Hagyjátok abba! (Abban hagyják a tánczot * s különös zavart z a j j a l eltűnnek/ A r i e l e n k i v ü l .

Prospero. (Ariéit elő i n t v e )

jobbról bogen n y i l a s o n előre jobbra és azután előre b a l r a Mir. Perd. Proep. előtt kerülve ismét jobbra középen /e szó törölve/ föl állnak nymphék most jönnek elő a vízből t á n czolni Menet Ceres k o c s i n ül /törölve: egy karszéken/ házi s z o l ­ gák húzzák a' k o c s i t páváknak öltözve Nro 14 a. f e s t s p i e l der geisten Prosperos előbb Ceres elmondja prózában /törölve: Ceres sólóban elénekli Szálai v. Szabó k i s a s s z . a' conservatóriumból./ f o l y t a t v a ének kar és téncz utőzene halkan alatt mondják

utózene a l a t t b a l r a előre jön ós innen középre kerülve zőknek

háttal

fordul

ós

mondja "Hagyjátok abba"

/

a' szellemekhez erős zene ütés

oszlanak jobbra b a l r a

jobb l

ő

színfaltól

né­

a' héttér felé

Ariel. e

Én meg verem dobom*; s z i l a j csikókónt

Szagolva. Ugy elbájolom fülök,

Ariel.

J ó , megyek, megyek.

Prospero.

( A r i e l j ő , fényes c z i f r a ruhadarabokat hoz.) Aggasd e zsinórra. ( A r i e l fényes caifraságokat, köpenyeket, kat,

gallérokat a kötélre aggatja, mely balra

jához közel, két f a közé van f e l húzva. A r i e l ,

ujjaso­

Caliban odú­ Prospero a

sátor nyilasánál leskelődnek, kevés szünet múlva jön C a l l b . H ö r p . K u r j . egyenként nagyon

óvatosan, át ázva, fáradtan,

jobbról, sántikálva.)

K u r j . (siralmasan) Az ám, a bütykösünk i s oda v e s z e t t a h l nárban!

H ö r p . (neki gyürkőzve) Adj k e z e t . Kezdenek véres gondolataim jönni,

H ö r p . ... e palástot magamnak tartom. - 68 -

/Molnár aláhúzza a s o r t . / ik C a l . Hörp. K u r j . 2 f e l v . távozási scénában előforduló já­ tékra vonatkozó s magyarázó rész. /Molnár Arielnek ezt a sorát i s aláhúzza./

e l b. a sátorba Prospero előtt /Molnár átirja a szöveget:/ föl i t t . bal oldalon a' sátor ós f a közt lévő kötelekre t e s z i a' padra föl állva

X

éj sötétedik

a' f a háta fordulnak

mögül

jönnek

b a l r a megy a' ruhák felé

egy lépést tesz balra

csak r á mutatva

középre

kerülve 's ugy bal felé

Kurj.

Kegyelmességedé

l e s s ! (egy ócska

köpenyt akaszt

Hörpencs nyakába, mely uszályos.)

Hörp.

Síitől se

t a r t s szörny! (egy ruhadarabot próbálva

magára.) Ahá, szoknya kisasszony!

/törölve:

nem

az é n nadrágom ez?/

Hörpencs. Meg még e z t ! (Calibónt e l halmozzák ruhákkal egé­ szen) (Vadász-zaj h a l l i k , különböző szellemek jönnek kutya alakban, 's reájok rohannak, Prospéré, ós A r i e l uszítják.)

IV.

felvonás

(Ugyan azon díszlet, a darab tásban. )

vége felé e s t i

Prospero. (bűvész köpenyében)

Ariel.

És terhe a l a t t a nap nem roskadoz, Hány óra van? Hat, amikorra mondód.

Ariel.

Megyek Uram, 's f e l oldom őket. ( e l )

Prospero.

.

vörös világí­

/Molnár törli: ócaka, h e l y e t t e : / fényes 5-6 darab palást ós fényes öltöny a ruhatárból kelléknek,és egy fényes uszály n ő i szoknya

oda megy a ruhákhoz /Ruhadarabot után, beszúrva: n ő i szoknya/ f e l ö l t i a szoknyát

Zene

nro 12

fényes

X v i l d e jagd vadász kutya kar

azután holdfény

nagy virágok ós aprók e l , v i z

Ariel! Nro 15. zene Zene után közép bogen n y i l a s o n jobbról

zene

közép bogen n y i l a s o n jobbra / e l /

a t a c a Nro 15. a. erős aecordok után kezdi

Adák k i büvöm erejére. - Most £ bősz varázszsal felhagyok; s ha még ... Egy égi dallamot hivék elő (Már Íme megvan!) (Ünnepélyes zene)

Prosp.

Járt mér-ólom, dobom be könyvemet! ( A r i e l v i s s z a jő, utána Alonzó, őrjöngő mozdula­ tokkal. Gonzalo kisóri, Seb. és Ant. s z i n t ugy, kisérve Adrián és Francesko által. Mindnyájan a Prospero-vonta bűvkörbe lépnek 's ott megbűvölten állanak. Prosp. vizsgálva őket megszólal.) Szelíd zene ...

I t t álljatok, hova büvöm leköt! (Szünet.)

Prospero.

... Menj, hozd k i kardom' 's kalapom szobámból (Ariel el)

eros zene

/Molnár az "ünnepélyes zené"-t b e j e l ö l i /

/Molnár a s o r t vörössel aláhúzza/ ataca nro 15. b. A' zene első pár ütenye a l a t t a' középen egy nagy kört von pálczájával./Ariel/ vezetve őket közép bogen n y i l a s o n jobb­ ról ós a' sátor lépcsőjére áll /Seb é s Ant. szint

ugy/ mint Alonzó

balra áll

zene Nro 15. c. /Molnár a Szünet szót vörössel j e l ö l i . /

b a l r a sátorba a sátorban f e j e d e l m i kalap kard

(Ariel vissza

jő, 's segit

öltözködni Prospero

nak. )

Ariel.

Mint n y i l , hasítom A léget, i t t l e s z e k , mig gyors ered Kettőt ver. / ( E l . ) ( a' megbűvöltek l a s s a n eszmélnek, 's ezt k i f e j e ­ ző mimikával, és mozdulatokkal láttatják. Elébb Gonzalo tér magához, aztán Alonsó, Sebast. Anton. Prosperóra merednek, lassan közelednek e l húzód­ nak, e l fordulnak.)

Prospero. ... 'S téged *e kíséreted szivem s z e r i n t Üdvözlek i t t !

Prospero. (Gonzalóhoz.)

Erény honol.

Prospero. ( t i t k o n Sebastianóhoz)

/Molnár A r i e l s z a v a i t aláhúzza./

Nro. 15. d. zene

/ e l / a'fa bal 2

i k

és sátor k ö z t i nyilason utczán

» /Molnár onnan, hogy "Elébb Gonzalo", végig aláhúzza/ zene a l a t t rövid szünet, néma játék borzadály kifejezés eszméletre jövés

» hozzámegy, ott marad, öleli

átmegy Alonzo előtt jobbra

Alonzo b a l r a megy ámulat játék

balra fordul Seb.-hoz.

és

Seb. (elfordul.; Prospero. (Antonióhoz)

Prospero. ... I s t e n hozott F e l s é g ! E kunyhó: palotám!

Alonz.

Min ugy örülsz, mint én országomon! / (A k u n y h ó a j t a j a felnyílik 'benn Ferdinánd, Miranda, sakkozva vagy Lantot játszva.) .

Seb. »

Ferdinánd ( l e jő Mirandával)

Alonzó.

K a r o l j o n át

jobbra hátra láp meg; balra Seb. előtt

/Molnárt Prospero s o r a i t aláhúzza/ nro 16. Nro 16 szerelmi dal a' sátorban

Miranda lantot penget

/ Nro 16 A sátor függöny / f e l n y i l i k / /Sakkozva: erősen törölve/ Prosp. jobb kezével megfogja Alonzo bal kezét és a sátor nyilasához v e z e t i a függönyt szét vonja a sátor felé lépnek

Alonzó ámulva hátrál 2 lépést a' s z i n közepére sugólyuk felé a' többi marad 's csak a' sátor felé fordulva áll

a' többi marad mint vélt

Alonzó. Ariel

Gonzalo.

(kezét vállaira téve) Amen Gonzalo! (Hoaszu szövegrész törölve.) (jő a kapitánynyal ós kormányossal k i k bámészon követik) ( v o l t a k , valamint később Adrián, Pranciskó, klBÓr e t , végre Hörpencs, Korjancs, Caliban.) Nézd, nézd, uram, még i t t i s a mieink! (Többi szöveg törölve.)

Prospero

( t i t k o n A r i e l h e z ) Menj, szellem, Calibán sait Bocsásd e l , old f e l rólol a varázst. (Ariel el.) Még egy néhány Fura legény hiányz* kíséretedből, Kikről meg l e f e l e d k e z e l . /

Ariel

( v i s s z a jő, *s Calibánt, Hörpencset és Kurjancsot - lopott öltönyükben - h a j t j a maga előtt)

Hörp,

Kurázsi, szörny, k u r á z s i ! Zur

j,

Calib.

Sebast.

i t t ugyan van vásár! /"""Oh Setebos! ml pompás szellemek! 'S uram mi c z i f r a ! / Félek, büntetést Kapok! /

é s tár­

jobbra megy Gonzalóhoz Miranda Ferdinándhoz, Prosp. b a l r a A r i e l elébe megy sátor és f a közti n y i l a s o n v i s s z a , matrózok s z i n h á t terén, balról középig

a hajóval a'

/Molnár azt Adrián. F r a n c i s k a , kíséret szavakat törli/ 3 udvari A' hajóra mutat Kormányos, kapitány, matrózok kalapot emelve Alonzó felé kiáltják a' háttérből a' hajórólt "Hurrah! hurrah!"

bogennyiláson jobbra nro. 17* erös zene zene kezdete után

melodram. és aztán balra a sátorhoz áll

/Molnár Hörp. utolsó s z a v a i t aláhúzza./ zene

/Molnár K u r j . utolsó szavait aláhúzza./ zene /~~7Molnár C a l . első s z a v a i t aláhúzza./ zene /

zene

/

zene

Prospero.

El ! ( C a l l b . H ö r p . Kurj. egymást taszigálva e l . )

(félre) Jó A r i e l , kegyenczem, még ez egy Kis munka vári azután a végtelen Tiódí

Szabad légy és szerencsés

Ha ugy t e t s z i k , jerünk! ( E l búcsúzván Arieltől Prospero a sátor a j t a j a felé f o r d u l , vele megy Alonzó, követik Miranda Ferdinánddal, Ant.Sebast. Andrián / s i c / és F r a n c i s c o , k i s ó r e t . Kormányzó

é s kapitány

elmennek kétfelé a s z i n f a l a k m e l l e t t . - Mindjár /!/ a Pros­ pero beszéde után kezdődik a s z i n f a l a k mellett az első f e l ­ vonásbeli dal zenéje a hát térből elő lépnek a nymphák,

's

éneklik változattal az első felvonás dalának e z t a strófá­ ját.) Kar ének Sárga tenger partról jössz t e , Kedveseddel kézbe kéz, Csókot váltva, ölelkezve, Hab pihen, e l ü l t a vész. L e j t s e t e k mig kedvbe t a r t Szellemek zengjék a ( d a l t ) k a r t ; A r i e l n e k ez bucsu hang, Bim, (Körül övezik

bim, szól a k i s harang.

A r i é i t , k i közülök repülő g é p e n

fölfelé e l

tűnik. - ) (A zene és harangzug ás utolsó hangjával l e e r e s z k e d i k a füg­ g ö n y , miután A r i e l n e k bucsut i n t v e , a nymphák e l szélednek.) Vége.

»

jobbra a* s z i k l a üregbe h a j t j a

taszigálja őket / t i . A r i e l /

balra Nro 18. b. zene /Molnár onnan, hogy: Szabad légy... ik aláhúzza/

A r i e l bal 2

utczán e l és hátra emelvényre

s z i n hátterébe i n d u l a hajóra /Molnár "kiséret" szót törli:/ 3 udvari első ütenyei a l a t t / t i . a 18. b. zene/ a l a t t eltávoznak és a nymphák jönnek jobb és bal o l d a l i vizek közt kiemelkednek a s z i n elején karénekesnők csoportosulnak

A' hajó lassan i n d u l , a* vég háttérben h o l l a n d i felhő* 2 f e l e 4 gyermek t a r t j a Ariéit mintha f ö l ­ felé emelkednének - hold fény és zöld tüzek 3 pléh clectrum férfi kar a s z i n f a l a k k ö z t

hajó távozik b a l r a kifelé, A r i e l felhők közt a* háttérben 4 gyermek nympha által körül véve látszik /Molnár a szöveg utasítását a "miután" szótól t ö r l i . / b a l r a 2 vörös tüz pléh Budapest és svábhegyen 1874. Jun. 2 3 ó s előbbi napok a l a t t készítettem előadásra * M.Gy. T i . A bolygó h o l l a n d i utolsó felvonásából. er1

Mint látjuk, Molnár nem helyezkedett szembe Dingel­ stedt rendezői f e l f o g á s á v a l . Valamivel több fényhatással é l t , a gyors változások megoldására lehetőleg süllyesztőt használt, viszont nem alkalmazott repülőszerkezetet. A ke­ zébe kerülő " l i v r e t scénique"-et magához hasonló szellemű rendező munkájaként ismerhette e l . Molnár nemzeti színházi éveiből tudjuk, hogy elmélyül­ ten dolgozott rendezésein. Ha valami i z g a t t a , l e v e l e t i r t barátai egyikéhez, " . . . k e l l egy éjféli l e v e l e t irnom, k ü ­ lönben nem halad a ' munka sem fejemben, sem kezemben! Ke­ zemben?! kérdezhetné egy l a i c u s , a' kinek fogalma nincsen Molnár rendezési m ó d j á r ó l ! - Igen kezemben, mert ugyancsak faragom, ragasztom össze a* p i c z i n y papír darabokon a' l e ­ endő nagy... spektákulumot! Tehát kézművese vagyok fejem­ nek... én e ...közönaég gyönyörködtetésére előre gondosko­ dom, töröm a fejemet, megkeményítem lelkiösmeretemet, hogy hűségeset - korszerűt - jellemzeteset - tetszetősét és gyö­ nyörködtetőt mutassak, állítsak elő..." /36/ I l y e n átgon­ dolt körültekintő munkára termétietesen csak akkor volt módja és .' -, amikor elsőrendű színháznál rendezett, t e ­ hát a Nemzetiben, a Népszínházban vagy Kolozsvárott. Szó esett m á r róla, hogy Molnár rendezői iránya álta­ lában és Vihar-rendezése különösen, nem volt népszerű korá­ nak hangadó színházi és k r i t i k u s i köreiben s hogy különös szerencsétlenségére, vizuális elképzelései szimultán kértek szinpadot a meiningeniekével. Mire ezek világhírre jutottak és az irány győzedelmeskedett, az ő pályája befejezést nyert. Mindennek megvolt a maga kortörténeti,ill. pszichoideológiai háttere. A hatvanas-hetvenes évek színháztudománya, a drámatörténet é s a színbírálat, a felvilágosodás korának igen t i s z t e l e t r e m é l t ó hagyományain épült f e l . Volt egy b i ­ zonyos ismeretanyag, nálunk elsősorban L e s s i n g é s Goethe

idevonatkozó iráeai, Nyugaton ezekhez Diderot é s az encik­ lopédisták miivei járultak, amelyek alapján színpadi t e l j e ­ sítményeket elbíráltak. Az eszmei harcnak megfelelően, ez az irány a drámát emelte k i mint tömegnevelő eszközt, a nélkül, hogy a színház egyéb vonatkozásaival sokat törődött volna. A további fejlődós nem ment gyorsan. Nemcsak a XIX. század második harmadának magyar k r i t i k u s a i , hanem egyes franciák - p l . Gautier - sem láttak a színházban m á s t , mint egy igen előkelő i r o d a l m i műfaj, a dráma szolgálóját. A szinszerü fogalma, az, hogy a szinszerüség érdem, nálunk a korszak elején csak a legnagyobb költői lángelmék, egy Vörösmarty, egy Petőfi, a század második felében a legrá­ termettebb k r i t i k u s o k , a franciáknál Sarcey, nálunk Péterfy Jenő előtt vált világossá. Vagyis: a színházat a maga komp­ lex voltában 1874-ben még csak nagyon kevesen fogták f e l . /37/ Amig azonban ső sor ban a dráma

egy idestova évszázados hagyomány l e g e l ­ és csak nagyon másodlagosan a színész - a

nagy virtuóz - iránt még

egy körülmény

szűkmarkúan

érdeklődött, /38/ a Rajnától kényszeritette

ki a

keletre

színháznak

ezt a

ambivalens felmérését: a szűkség. A német k i s ­

fa jedelmi udvaroknak, a f o l y t o n háborúskodó Ausztriának, de különösen a magyaroknak

nem

volt pénzük. Hogyan beszélhet­

nénk a színházművészet komplex voltáról olyan színházaknál, ahol gyér a világítás, szegényes a ruhatár és az i n t e r v a r i abilitás szépen hangzó kifejezése r e j t i a díszletek, kellé­ kek szükség s z e r i n t i ide-ode csoportosítását? Goethének volt pénze, ugyanúgy nem

volt

Schreyvogelnak sem,

sem és Laubénák sem. Megvolt az ideológiai

nem

Bajzának

alap as egysze­

rűségre: a X V I I I . század filozófiája, s megvolt a kényszerű gyakorlat a takarékosságra. Az Igaz, hogy Laube m é l y e n e l i ­ télve

a "kárpitos

dramaturgiát", kitűnő

f e l a Burgtheaterben, de

együttest nevelt

az i s igaz, hogy az

ő korszakára

e s i k a magyar szabadságharc leverése, S o l f e r i n o és Könlggrätz. Dlngeletedtnek már nem k e l l e t t olyan szigorú elveket v a l l a n i a , mégsem züllött l e a bécei udvari színház. /39/ Ha azonban elsőrangú nyugati szakemberek nem láttak a színházban mást, mint egy, a drámák reprodukálásához nélkü­ lözhetetlen e s z k ö z t , fokozottan ragaszkodott a hagyományok­ hoz a helyzeténél fogva szükségszerűen konzervatívabb ma­ gyar irodalmi k ö z t u d a t . "A k i nem állítók tábora" - vagyis a színpadtechnika fejlesztésének, a "kiállitásos darabok"-nak az ellenségei, mint éppen egy V i h a r - k r i t i k a nevezi őket összefoglaló n é ­ ven - 1874-ben még igen erős v o l t . A k r i t i k u s o k nálunk á l ­ talában azt gond ták, hogy hivataluk méltóságával nem egyeztethető össze egy látványos szinmü megdicsérése. Jó néhányuk valószínűleg nem ismerte magát a darabot sem, a közönség túlnyomó többsége éppen nem. A Pester Lloyd hosszú, részletes kritikája u t a l a r r a , hogy a nézők egy része elutasította Calibán alakját ó s a "dekorativ i r á n y t " , a látványos rendezést. Maga a tű.rálát, jóllehet a Saphirtól átvett nyegle hangon i n d u l , a további­ akban védelmére k e l Molnár koncepciójának és komolyan mu­ tat rá rendezés é s szereposztás előnyeire-hátrényaira egy­ aránt. A Fővárosi Lapokban Vadnay rövid bírálata a r r a v a l l , hogy aligha merülhetett e l a mü tanulmányozásába. A l e g ­ színvonalasabb recenzió a f i a t a l Ábrányi Kornél tollából került k i , a P e s t i Napló e e t i kiadásában. Megfelelő i r o d a l ­ mi műveltsége lévén, nemcsak arról tájékoztatta olvasóit, hogy a mesejáték kultúrtörténeti a l a p j a a Bermudák f e l f e d e zéee v o l t , s hogy Prospero személyében maga az öregedő Shakespeare búcsúzik a londoni közönségtől, hanem éppen ezek alapján számon i s kérte a színháztól a szereposztás tévedéseit, első eorban a p r i m i t i v Prosperot. Annál határo­ zottabban k e l t azonban a rendezés védelmére. /40/

Molnár György művészi arcképének o l y sok rosszindulatú ée s z e r e t e t l e n felvázolása után - amelyeket, e l k e l l ismer­ n ü n k , alkalmazkodásra képtelen lényével é s nem egy tévedéeóvel jórészt maga idézett a fejére -, búcsúzzunk rendezői működésének e néhány adatától Ábrányi s o r a i v a l i "A tegnapi előadás... méltósága iránt semmi kifogáet tenni nem l e h e t . A tüneményeeségek látványosságai o l y s o l i d elegantiával, s o l y d i s z e s könnyedséggel voltak rendezve, hogy meglephették azt i s , a k i a legfinnyásabb igényekkel várta azok megjelenését. Hogy a közőneéget e látványosságok nem eléggé melegítették f ö l , annak természetes oka az, hogy h i r t e l e n változván, mire azok költőieégébe bele tudta volna élni magát, akkorára m á r elmultak. Sok igen ezép festmény nem hat az első pillantásra s szépségei csak hosszasabb szemlélet által ébresztik f ö l lelkesedéeünket. Ha elvennék előllink, mire az öntudatos élvezet a lelkesedést fölébresz­ tené, talán hidegen gondolnánk v i s s z a r á . Molnár tegnapi rendezésében a költői képzelődós, e r e d e t i inventió é s a t e c h n i k a i ügyesség találkozott."

PAULAY EDE ÉS A POLGÁRI KÖZÉPPAJÜ DRÁMA Ne t a r t s veszélytől, dicsben meg ne bízzál, Másképp üt az k i , mint eszedbe j u t . ... Ritka Caesar. Kinek beválik az aut-aut. •

Ne hidd, hogy a föld vagy pokol, vagy éden, T u l h i t , tul-kétkedós egyklnt hazug, Köztük l e l e d meg a valót k ö z é p e n , Az emberek s e ' szentek, sem gazok... (Arany László: A délibábok hőse)

A század utolsó harmadának Arany László tollából eredő dezilluzionólt s o r a i v a l nem Pauley Igazgatását kívánjuk j e l l e m e z n i , hanem azt a müfajt,amellyel az "aranykor", vagy legalább i s a "második aranykor" jelzőt ez a korszak l e g i n ­ kább kiérdemelte: a polgári középfajú drámát. Az a l a t t a tizenhat év a l a t t , amig a Nemzeti Színház élén állott - csaknem Laube-i i d ő és egészen Laube-i érdemi - Paulay evvel a drómatipussal a r a t t a a legtöbb s i k e r t , ezért kapta a legtöbb birálatot. Meg kellene vizsgálnunk, milyen indí­ tékok vitték előre pályáján és milyen hatások é r t é k - most elsősorban mint rendezőt -, amig k i f o r r o t t vezető egyéni­ ségként történeti személlyé vált. Mér vidéki pályája rövid évei a l a t t feltűnt mint k i ­ váló szervező. Molnár György - a két férfi gyűlölte egy-

mást - némi vóllveregetésael ugy emlékszik meg az ifjú Paulayról, mint pontos súgóról, a k i , amikor a szükség szín­ padra szólította, azonnal helyt tudott á l l a n i . /1/ Mint f i ­ a t a l nemzeti színházi debütánst, elismerés fogadta kellemes egyéniségét ós átgondolt játékát. /2/ Ezek azonban a kevés­ bé jellemző vonások. A jövőre azok a levelek vetnek fényt, amelyek s z e r i n t a t e l j e s e n kezdő f i a t a l színész átveszi a beteg igazgató és rendező h e l y e t t a vezetést, vendégszerep­ léseket beszól meg, vendégeket fogad, és - i g a z , hogy vidé­ ken - reprezentál és igazgat. /3/ Megismerkedik a szinházvezetés lélektanával, kicsinyben. Majd másutt i s a mai "mű­ vészeti titkár" feladatát vállalja a hősszerelmesé m e l l e t t . Ekkor építette k i azokat a kapcsolatokat,amelyek olyan korán, huszonhét éves korában a Nemzeti Színházhoz vezet­ ték. /4/ Ebben a korban csak érdemes apák f i a i szoktak még i t t érvényesülni: a szorgalmas, értelmes Paulay kívülálló­ ként i s érvényesült. Távol attól a szándéktól, hogj; rendezői egyéniségének összefogó, t e l j e s képét próbáljuk majd adni, figyeljük meg a környezetet, amibe bekerült. - Mint színészt, rokonszenv­ vel fogadták ugyan, de kevés tere n y i l t . Vidéken játszott főszerepei i t t tekintélyes régebbi tagok kezében voltak; sem F e l e k i , sem az i f j . Lendvay, még kevésbé a virágkorát é l ő Szerdahelyi nem szorultak pótlábra, legföljebb időnkén­ t i helyettesítésre. Paulay a színpadon egyébként i s nagy hátránnyal k ü z d ö t t : rossz v o l t a látása. /5/ Csak t e l j e s e n begyakorolt produkcióban mozgott biztosan. Nyitva állott azonban a pálya egy becsvágyó rendező számára, hiszen az adott p i l l a n a t b a n a színháznál mindenki csak mellékesen rendezett. - S z i g l i g e t i v i s e l t e névleg a méltóságot és valóban óriási szinpadismerettel i s rendelke­ z e t t , de hajlama s z e r i n t elsősorban Író, másodsorban drama­ turg v o l t . A színész rendezők időnként mint S z i g l i g e t i tá­ maszai, máskor k ü l ö n rendezői címmel és pótlékkal felruház-

•a, eléggé félvállról vették a munkát. F e l e k i , Szigeti. Tóth bizonyos konkrét feladatokat megoldottak ugyan, de mindhárman mindig a régi Fáncsy-Egressy-féle hagyomány sze­ r i n t : egy személy, a virtuóz - többnyire saját maguk - k ö ­ rül rendeztek. Szerdahelyinek volt fogalma együttesről, összjátékról, de a karmester összefogó e r e j e hiányzott be­ lőle. Végeredményben tehát az első nemzeti színházi években csak a rendezéstől már v i s s z a v o n u l t , de még működő Egressytől, a romantikus rendezőtől és a nagy tapasztalatú S z i g l i ­ getitől volt érdemes tanulnia. S z i g l i g e t i , Laube kor- és elvtársa, a bizonyos f a j t a belső rendezés hive volt. Legfőbb gondja a szöveg.A huszonhótóves Paulay tehát azt t a n u l t a tőle, amihez férfikora de­ lén, a seiningenizmus fennvirágzó napjaiban kénytelen v o l t visszatérni: hogy a dráma helyes elszavalása az első, az­ után kerülhet szóba mozgás, díszlet, jelmez, egyéni szerep­ felfogás. Ha Szigligetitől tanulta meg az első nemzeti színházi évek a l a t t a szép szövegmondás igényét és kikényszerítését, valószínű, hogy Egressytől, vagy a hozzá korban, l e l k i l e g sokkal közelebb álló Szerdahelyi Kálmántól sajátította e l a rendezőpéldány készítési módját. Rendezőpéldányai hajszálra olyanok, mint az emiitetteké. A hetvenes évek elején a színházhoz került főrendező­ kónt Molnár György. Hatása a már férfikorba érő Paulayra nem tagadható, ötletgazdagsága, a képszerű megoldások ked­ velése nyomott hagyott a Csongor és Tünde, a Tragédia első rendezőjének s z e l l e m i arculatán. Későbbi éveiben a r r a i s v o l t példa, hogy egy-egy mü szcenirozását megvette az akkor már vidéken élő Molnártól. /6/ Paulay rendezői tevékenységét Laube, Dingelstedt, a meiningeniek és némiképpen a f r a n c i a színház példájával szokták magyarázni. Bizonyos, hogy magyar földön nem mar ad -

hatott színházi ember ment a hatásuktól. Az i s bizonyos azonban, hogy minden magyar kutató megkönnyebbülten sóhaj­ t o t t f e l . ha külföldi analógiákra hivatkozhatott, hiszen ezekről talált m e g f e l e l ő szakirodalmat. Hazai hatásokat, előzetes adatfeltárás, támaszpont nélkül sokkal nehezebb i g a z o l n i . Holott Paulay kétségtelenül legalább annyira ál­ l o t t S z i g l i g e t i , az Egressy-féle rendezőpéldány-hagyomány, a S z e r d a h e l y i - P r i e l l e mutatta franciás összjáték és Molnár gazdag képzeletének a hatása a l a t t , mint amennyire rövid utazásainak impressziói, vagy elméleti munkák ihletése után Indult. Fejlődésének jelentős mozzanataként k e l l figyelnünk azt i s , hogyan a l a k u l t a k színházi k a p c s o l a t a i . S z i g l i g e t i felé szolgálatkésznek és engedelmesnek lennie, nemcsak az első időkben, hanem s z i n t e az őrségváltás pillanatáig: ma­ gától értetődő v o l t . I f Ju éveiben derűs baráti kapcsolat fűzte pályatársaihoz i s . Ezek a kollégát kollégához fűző szálak azután egyre koptak. A legerősebbek elszakadtak; a színház több elsőrendű tagja f i a t a l o n halt meg. A "vezérta­ gok" k ö z ü l F e l e k i és S z i g e t i voltak hosszú életűek: F e l e k i t sohasem szerette, S z i g e t i v e l kihűlt a barátság, amikor a "bácai" i l y e n jogcímen mindenféle jogot vindikált magának, s amikor romló emlékezete egyre használhatatlanabbá t e t t e . A drámát - elsősorban a társadalmi színmüvet - u j erőkkel k e l l e t t feljavítani. A szerződtetések jórészt már S z i g l i g e t i utolsó éveiben megtörténtek, de a szerződtetettek zöme Paulay embere v o l t : tanítványa a S z i n i Tanodában. Az "öregeket" n e h é z volt rendezni, mert még nem be­ csülték a rendezőt, nem értették meg jelentőségét. A f i a t a ­ lokat l e h e t e t t . Paulay nap mint nap, egyik próbán ugy, mint a másikon, ült, k e z é b e n a ceruzával, s a keze ügyébe eső p a p i r r a vetette megjegyzéseit: X lépjen egy k i c s i t előbbre. Y beszéljen hangosabban. Z miért t a r t j a ugy a k a r j á t , aho-

gyan t a r t j a ? De előtte v o l t a gondosan megrajzolt színpadi a l a p r a j z i s , a bejelölt bútorokkal, a kelléklistával. A történelmi tragédia rendezése alapjában k i a l a k u l t gyakorlat s z e r i n t f o l y t l e . Igazgatásának éveiben, tehát élete végén rendezte p l . S z i g l i g e t i a I I I . Richárd királyt. A színpadi beállítás nem különbözött a Lendvay-féle, közel negyedszázada megkoncipiélt Guttenbergtől, /7/ vagy Bgressy bármelyik rendezésétől. /8/ A hangsúlyos hely - ezt f i g y e l ­ hetjük meg Molnár Vihar-rendezésénél i s - még mindig a színpad sugólyuk körüli része, a játéktér nem t e r j e s z k e d i k k i jobban, mint az ötvenes években - i g a z , a világítási v i ­ szonyok sem sokat javultak azóta. Paulay a szinpadtér jobb kihasználását már első nagyszabású rendezésében, a Csongor és Tündében megkísérelte. /9/ I t t példaként állhattak előt­ te a meiningeniek - 1879 decemberére az egész világ megis­ merte nevüket és rendszerüket! -, de a fényhatásoknál talán Molnár rendezései i s . Mindenesetre, ha nem i s a színház egész területén, de a szinpad egyes részein már egy újfajta fényeffektust használt: a villanyvilágítást. /10/ A történelmi tragédia és a látványos szinmü rendezésé­ ben tehát hazai hagyomány és Meiningen egyként támogatták. De honnan vette elképzeléseit a középfajú polgári szinmü tolmácsolásánál? Elsősorban és mindenekelőtt: a hatvanas évek nemzeti ezinhózi gyakorlatából. Ebben az időben a f r a n c i a társa­ dalmi szinmü - hősei mágnások, vagy legalább i s pénzarisz­ tokraták - kiváló előadásban került nálunk színre. Dumas f i l s , F e u i l l e t , Sardou fényűző világát két színész nagysze­ rűen meg tudta eleveníteni: Szerdahelyi Kálmán és P r i e l l e Kornélia, életsorsuk ugy hozta magával, hogy sokat és b i ­ zalmasan voltak együtt a magyar - szükségképpen tehát a nemzet f e l e t t i , hiszen minden arisztokrácia kozmopolita főnemesség t a g j a i v a l . Mindketten tökéletes biztonsággal

tudták, hogy konkrét helyzetben a személyükben t e s t e t öl­ tött előkelőség hogyan viselkednék. /11/ Â magyar polgári szinmü, általában egyszerűbb körökben forogva, kevesebb igénnyel lépett f e l a szinószekkel szem­ ben. A vezető színészek már a középosztályhoz számítottak. L a b o r f a l v i Róza Jókai M ó r , Komlóssy Ida Kövér L a j o s iró ós földbirtokos felesége v o l t , a náluk egy generációval f i a t a ­ labb Újházi Ede apja orvos, Halmié tisztviselő, ösztönösen eltalálták a hangot, amelyen beszélniök k e l l e t t , ugy mozog­ tak, ahogyan egy közópbirtokos, iró, orvos, tisztviselő családjában szokásos v o l t . De a r i s z t o k r a t a csak kettő volt.Szerdahelyi ós P r i e l l e , ós Szerdahelyi meghalt, mielőtt Paulay nagy korszaka kezdő­ dött volna. Az igazgatórendezőnek magának k e l l e t t megbir­ kóznia az előadódó f e l a d a t o k k a l . A Szinészeti Tanoda, amelynek l e l k e volt, ehhez a mű­ fajhoz nem sok segítséget adott. A s z i n i tanodások szépen tudtak beszélni, mert ez volt az i s k o l a legfőbb törekvése: szép magyarságra n e v e l n i a részben nemzetiségi eredetű szí­ né szpalántákat. /12/ E polgári és kispolgári s a r j a k azonban általában jobban megálltak a helyüket a nagy hagyományú történeti színmüvekben vagy az egészen egyszerU, S z i g e t i József-féle színdarabokban, mint a f r a n c i a szalonok világá­ ban. Az igazgató irodájának ajtaján pedig már az első évben kopogtatott A Fourchambault-család, mint az egész világon divatos mű, a kapitalizálódó főváros jogos igénye. Párizsban 1878. ápr. 15-ón v o l t a premier, Pesten ok­ tóber 2ö-án. Párizsban óriási s i k e r kisérte. Paulay remél­ te, hogy ez Pesten i s igy l e s z , reményében nem csalódott, de meg k e l l e t t érte dolgoznia. - A f r a n c i a k r i t i k a nagy e l ­ ismeréssel fogadta a m ü v e t , amely nem hirdet soha nem h a l ­ l o t t igazságokat, de könnyű és Ízléses formában v é s i a k ö ­ zönség tudatába őket. Kiemelte a negyedik felvonás két k i ­ tűnő jelenetót, Bernard és Leopold, i l l . Bernard és Blanche

között, s bár elismerte, hogy a polgári világban nem igen fordulnak a dolgok i l y e n formán, mint ahogyan Augier a sze­ rencsés befejezéshez alakítgatja témáját, de költői és szép gondolatait megdicsérte. /13/ Paulaynak nem álltak f r a n c i a színészek rendelkezésére és a h a z a i , puritánabb viszonyok között talán nem i s é r t e t t mindenben egyet Augier eszméivel.Az előadás azonban kiváló­ an s i k e r t i l t . A Fourchambault Magyarországon i s a legnagyobb sikerek közé t a r t o z o t t . A szinmü három díszletben játszódik l e . A szinek pon­ tosan követik az eredeti előírást. Az első s z i n Fourcham­ bault, a gazdag bankár vidéki kastélyának terasza v o l t . Az a l a p r a j z o t magyarázó szöveg kíséri a rendezőpéldányban:

a/ tengerfüggöny

(Pál és V i r g i n i a ) (14) a j . o. s z i k ­

lák lefedve Havre t e n g e r p a r t j a i v a l távolról látva.

b_/ szürke kőpárkányzat, középen t e r a s s e - t k é p e z v e , melyben négy szék és a s z t a l van. (Boldogság első napja.) (15) c c / két nagy virágtartó (Házasság hajdan) (16) d/ növényzettel bevont vasrács két uj o l d a l f a l l a l , lyek mellett b a l r a

me­

e/ zongora áll, előtte k i s veres p u f f , r a j t a veres por­ celán virágtartó egy tő virággal. Jobbra f / pamlag mellette k i s kerek fekete a s z t a l , melyen kávés csé­ szék vannak; a k i s szegletben Déli nagy növénybokor. h/ a s z t a l , három székkel, r a j t a k i e kék munkakosár, melyben egy házisapka (horgoló munka) van, ós egy pár hírlap. 1/ kisebb a s z t a l két székkel, melyek közül a színpad közepe felé álló karosszék,az a s z t a l előtt n ő i mun­ kakosár, himzésmunkékkal, haraszokkal, melyek közül egy felgombolyltando levén, előre elkészítendő, kk/ két szók NB: a butor az aranyos nádbútor a színpad elején a rendes terraezon a Piccolino kockás szőnyeg."(17)

szőnyeg; a

Ugyanez a díszlet játszott a IV. felvonásban i s . A I I . ós az V. felvonás színpadképe ugyanígy k i volt dolgozva.

"a/ nagy Íróasztal, nagy könyvek, előtte felsrófolható k i s nádszék, az a s z t a l f e l e t t

az ajtónyilás berakva könyv­

tárral . b/ pamlag, mellette k i s ovál fekete a s z t a l c/ oldalajtó - más szoba hátfallal d/ középajtó, hátul lépcső, a

háttéren végig

látszik a felső vasrács, középen

emeletre vezető nagy lógó lég-

szesz lámpa e/ nagy ablak,

b a l r a felhúzott nagy zöld függönnyel,

kilátás a tengerre, nagy és k i s hajók megvilégitva, f / kandalló,

r a j t a szélén

két barna

pléh váza, két

bronz gyertyatartó, régi ó r a . g/ négyszegletű vas a s z t a l , két k i s szék,a s z i n k ö z e ­ pe felé h karosszék. Nb. a színpadon a rendes szőnyeg. - kivül a P i c c o l i n o szőnyeg." A I I I . felvonás Fourchambault városi lakásában játszó­ dik l e . Ennek

ismét más

belsőteret k e l l e t t

előkészíteni,

mégpedig viszonylagos l u x u s s a l . Az igen gondos, szép r a j z o n egyetlen tárgy nincs bejelölve, a j e l e n l e g X jelzésű bútor­ darab. A szöveg

szerint ott

kandalló á l l ; Paulay e l f e l e j ­

t e t t e megbettizni.

" a a a a ajtók bb ablakok, balról vidék, jobbról rab, mind kettő megvilágít va. £ uj rococo a s z t a l , 3 f a u t e u i l d régi rococo két k i s szék e ff & h

a s z t a l , hozzá

uj tenger da­

készült teritővel,

fauteuil két k i s szék pamlag milieu uj kék virégoe rococo butor". (18)

A színpad, amelyen v o l t a divatos

műhöz:

Paulay színészeit elegáns,

mozgatta, méltó

illúziót keltő.

A szöveg

életrekeltéséhez szellemének nagyobb,vezetésre termett ere­ jét

k e l l e t t latba

sorompóba

v e t n i e . Való, hogy

a sikerért, h i s z e n

három nemzedék állt

S z i g e t i József

húszas években születtek - ők alakították házaspárt -,

Nagy Imre

ós Helvey Laura

és P r i e l l a a

a Fourchambault(Bernard és Maja)

1850 k ö r ü l , az ifjú v o l t , a nehézség

Márkus F rallia pedig

azonban inkább

még huez éves sem

a b b ó l állt, hogy

Szigeti

semmi egyéb nem tudott ekkor már l e n n i , csak "a b á c s i " - de az

Helvey

kiválóan,

" f e s s " , ós

legfeljebb h a z a i

Nagy Imre, akármikor

öltönybe b u j t , maradt mes". ta

viszonylatban volt

született i s , akármilyen

a kissé tohonya, "bus, bocskoros ne­

Az egyik női főszerepet - Pourchambault-nénál sokkal­ döntőbb, nagy

f e l a d a t o t ! - Paulay

Gvozdanovits Juliára szempontok

saját

feleségére,

b i z t a , nyilván nem

kizárólag családi

s z e r i n t igazodva, hanem mert

nem v o l t m á s szí­

nésznője r á . Bemard anyja, a darab egyik sarokpillére, ev­ v e l e l v e s z e t t az előadás számára* Gvozdanovits bőven a sza­ badságharc

előtt kezdte a pályát

kalandjain

kivül akkor sem sok

és szépségén és szerelmi említésre méltót jegyeztek

f e l róla. Harminc évvel első s i k e r e i után kövér, korlátolt, kissé házsártos csak

öreg n é n i vált belőle,

a színház,

hanem saját

nyűg. Három színésszel h e l y i Kálmán

fiatalabb

szonnyolc éves

férje számára i s

l e h e t e t t komolyan dolgozni: Szerda­

özvegyével, a zseniális

az u r i himpellérek

többé-kevésbé nem­

P r i e l l e Kornéliával,

ragyogó megtestesítőjével, az ekkor hu­

Halmi Ferenccel

és a f i a t a l

M á r k u s s a l . Ők

megértették a f r a n c i a társadalmi szinmü szellemét és megfe­ lelő légkört tudtak varázsolni maguk k ö r é . Csodát Paulay h a t o t t , ott

t e h e t e t t . Ahol S z i g e t i "bácsi"-sága

a Fourchambatilt

szést a r a t t a k . Erre közönség

nem

konzervatívabb

voltaképpeni

játszotta

annál i s

jelenetek nagy t e t ­

inkább szükség

része, tudomást

problémájáról, a női

v o l t , mert a

sem véve

munkaerő

Augier

helyzetéről a

társadalomban, a maga magyaros szája i z e s z e r i n t elsősorban Fourchambault személye

iránt érzett rokonszenvet.- E l e s e t t

két főszemély: Paulayné és Nagy Imre, a kivetettekből nagy­ kapitalistákká

feltörő ( h a j d a n i leány-)anya és f i a . A sze-

repnek mindketten csak szentimentális vonásait ragadták meg, nem Augier-t, hanem Ohnet-t játszotta*. A meg i r t figurát formálta meg azonban Prie 1 le és a k é t Pourchambault-gyermeket játszó Halmi és Márkus. P r i e l l e - n e k ez a f a j t a szerep idestova husz éve mindennapi kenyere v o l t . Igaz. ellentétben a többiekkel. P r i e l l e nem beszélt szépen magyarul. De milyen kitűnően játszott - f r a n c i á u l ! Valóban a feltörő polgárság, sőt kapitalizmus leánya voltx elegáns, illúziók n é l k ü l i , okos, saját érdekeit k i t ű n ő e n ismerő. Ebben a szerepében intelligenciáját a f r a n c i a l i b a cicomája mögé r e j t e t t e , enyhe cinizmusa azonban kiütközött a szinmü végén. Nem h i t t e e l , s ennek következtében e l sem tudta h i t e t n i , hog: ez az elkényeztetett, pazarló asszony most mintafeleséggé válik. Az ő játéka mutatott r á l e g j o b ­ ban az Augier-féle áligazságra, a szerencsés befejezésre, amelyről Sarcey csak annyit jegyzett meg: "...jamais l e s choses ne se sont passées de l a sorte dans l a v i e bourgeoise. Mais ce sont des idées éternellement v r a i e s , présentées sous une forme rythmique... c* e s t de l a poésie." (19) Halminak h i r e s szerepe volt Leopold, I l l e t t egyénisé­ géhez a piperkőcségig menő elegancia, a könnyed, kissé léha modor, a mozdulatok hanyagsága, amelyek mögött - a darab s z e r i n t - egy k i s p o r t o l t világfi f i z i k a i biztonsága, a szí­ n é s z életében egy feladatokban gazdag pálya több mint tíz­ éves gyakorlata rejtőzött. Valóban Leopold volt, a henye, a nyegle, a könnyelmű, az alapjában véve nem rossz, de önzővé nevelt ifjú pénzarisztokrata. Nagy összetűzése Bernard-dal mimikában, mozgásban kifogástalan v o l t ; ő v i t t e a j e l e n e ­ t e t , mert Nagy Imre merev pátosza keveset segített. Vájjon h i t t e i s , hogy ez a történet Így végződhet, őszintén egy­ másra találhat a két testvér? Kérdéses.Mindenesetrei Paulay megmagyarázta neki é s ő meg tudta c s i n á l n i .

 k i s Blanche voltaké, p< t könnyű szerep, egy k i s s i k k , egy k i s a r t i s z t i k u s m o z g á s , sok mosoly és egy vonzó f i a t a l leány k e l l hozzá - mindez megvolt. A Fourchambault tézisdráma. A tétel az V. f v . 5. j e ­ lentében hangzik e l , ismételten, hangsúlyozottan. "A világ bizalmatlanságot táplál azon nő e l l e n , k i becsületesen akar­ j a k e r e s n i kenyerét... s mert u t j a r ö g ö s , szükségképp f e l ­ t e s z i k róla, hogy megbotlik. - Támogatnotok k e l l e n e , t i s z ­ t e l e t t e l és oltalommal környeznetek - dehogy! ...Hegvetés a bukás előtt.beletaszítjátok a szükségbe, lelketlenül, s mi­ kor e l e s i k , senki meg nem f o r d u l , hogy fölemelje. Ez a t i igazaágtok. - A munka, mely m e g t i s z t e l i a férfit, lealázza a nőt." Ezek az igazságok a p e s t i előadáson i s elhangzottak, de egyetlen gondolatot sem ébresztettek senkiben. Vessük f e l ezen a helyen szefüggés v o l t

egyenesen a kérdést: mi ösz-

a f r a n c i a polgári szinmü előadásait illető­

leg a Monarchia vezető

színháza, a Burgtheater, é s a p e s t i

Nemzeti Színház között? A válasz, t e l j e s tárgyilagossággal, az osztrák és a német

anyag meglehetős ismeretében, ennyi­

ből áll: semmi. A műsor ekkortájt

az egyetemes polgári izlés jegyében

Párizst követte, Hamburgban ugyanúgy,mint Münchenben, B é c s ­ ben, mint

Budapesten. Sőt a keleteurópai

színházi közpon­

tokban i s ugyanezekkel a darabokkal találkozunk.Abból e s e t ­ leg vonhatnánk azonban színmüvek

l e következtetéseket, hogy az egyes

milyen sorrendben

vitatható volna, hogy nem

kerültek színre i t t és amott;

valamelyik szomszédos állam s i k e ­

rült produkciója l e l k e s i t e t t e - e f e l a megfelelő dráma kivá­ lasztásánál a szinházvezetőket? Nos, ezen a téren Bécs és Budapest függetlenek egymás­ tól. Először i s , amig

Bécs osztozik az

általános Ízléssel

Seribe kultuszában, kevésbé érdekli Sardou, mint a franciá­ kat,

vagy

a magyarokat. így

a Tündér u j j a k (Les

Doigts de

Féej Bécsben nyolc hónappal előbb került ugyan színre, mint Pesten (1859.)» ele mór a Jó barátok (Sardou: Nos i n t i m e s ) a Nemzeti Színházban jóval megelőzte bécsi bemutatóját (1862. 8zept., 1863. j a n . ) Augier fent lád-ja pedig tatkozott

t a g l a l t Fourchambault c s a -

éppen a p e s t i bemutató utón

be a

Burgban - a párizsi

szemben, kevés s i k e r r e l .

k i l e n c évvel

mu­

és a pesti előadással

(20.)

A játékstílust illetőleg nehezebb megállapításokat ten­ n ü n k . Sonnenthal,

Baumeister s t b .

gyakran

megfordultak a

p e s t i német színház színpadán és színészeink, ha idejük en­ gedte, örömest megnézték

játékukat. Az állandó párizsi t a ­

nulmányutak idején azonban sokkal lezésükben f r a n c i a

t

mint német

többet találkozunk l e v e ­

vonatkozásokkal, ideértve a

bécsieket i s . (21.) Még kevesebb befolyással

volt Bécs a hatvanas évektől

kezdve a rendezésre. Egy-egy rendezőpéldány, akárcsak v a l a ­ mely levéltári

forrás, k o n k r é t , megbízható tanú, nem

befo­

lyásoltatja magát divatos p o l i t i k a i óramlatoktól. Átvizsgá­ lásukból

kiderül, hogy

stílusa sok

amig Laube ós mutat, kivált

hasonlóságot

S z i g l i g e t i rendezői a nyelv drámaibbá

tétele, az átstilizálás terén, a hatvanas években egy dahelyi-féle példány

lékosabb, mint egy k o r a b e l i ton világosan

Szer­

sokkal precízebben kidolgozott, apró­ burgtheaterl. A magyar k é z i r a ­

feliemerhető - mint már korábban E g r e s s y n é l ,

sőt Fáncsynál i s ! - a f r a n c i a " l i v r e t s cé n i que" hatása. Fokozottan áll bault-család

mindez Paulay

működésére. A Fourc ham-

magyar rendezőpóldányának r a j z a i és bejegyzé­

s e i p l . kiadva kisebb kötetet tennének k i . Az 1887.-i bécsi bemutató

példánya, Wllbrandt

igazgatósága

a l a t t , még egy

Laube-korabeli Reglebuch-ot i s a l i g halad meg. Paulay a bécsi és közelebb

Amit az ifjú

Iskolától tanulhatott volna, azt k ö n n y e b b e n

megtanulta

Szigligetitől, a Tóth-Szerdahelyi-

- F e l e k i rendező-hármastól,vagy akár Molnár Györgytől. (22.)

T e l j e s önállósággal o; natott azonban a nyolcvanas években felbukkanó u j magyar drámairól tehetség darabjainak színpadra alkalmazásához: Csiky népszerűsítéséhez. A f e l ­ adat nem volt n e h é z . Csiky a f r a n c i a polgári szinmü, a pièce bien f a l t e szabályaiból tanult,színmüveit azonban magyar környezetben játszatta, megfigyelései h a z a i problémákat tártak fel.(Hogy azután megírják róla: utánozta a f r a n c i a házasságtörő drámékat,"a neveken kivül azonban nem volt i t t semmi magyar." (23) A f r a n c i a szinmüvek mellett Paulay nagy polgári rende­ zései mind Csiky nevével fűződnek. Drámaíró és rendező az ő kettősükben egymásra talált. A rendező, akit egy közel fél évszázados intézmény hagyományai és a modern k ü l f ö l d i szín­ ház eredményei, akadémiai és Kisfaludy társasági ellenőrzés ós egy mindjobban polgárosuló város igényei formáltak s a szerző - nos, honnan i s jött, mit hozott magával a nyolcva­ nas évek ünnepelt Írója? Mint f i a t a l pap, a drámapályázatok névtelenségéből tört f e l és egyelőre az újromantikus szinmü, meg a k l a s s z i ­ kus példa hatására irogatott. A nagytehetségű, nyelveket tudó, szorgalmas, becsvágyó papnöveldéi tanár, a szentszéki perek ismerője, intézője számára azonban hamarosan azük l e t t nemcsak egyházmegyéje és a papi köntös, hanem a s z i n müforma i s , amiben megszólaljon. Hogyne beszélt volna, ha beszélhetett, mindarról, amit ezeken a bontóperi tárgyalá­ sokon látott, h a l l o t t , t a p a s z t a l t ? Ő indult f r a n c i a házas­ ságtörő drámák után, amelyekben semmi nem volt magyar? Hány tucat házasságot láthatott felbomolni ugy, mint az az Annában meg van i r v a , hány civódást simítottak e l előtte, vagy simított ő maga e l , bizonyára avval áltatva m a g á t , hogy az együttélés ezután már jó l e s z ? ( C i f r a nyomorúság) K i ismer­ hette a n ő i t e s t t e l f o l y t a t o t t kereskedelmet ós mindennemű visszaélést jobban, mint egy k a t o l i k u s pap, a k i gyónósok

százait h a l l g a t t a

v é g i g ! (Proletárok, Szép

gyar társadalomban i s tály nem

ismerte i s e l , idős

egy derűs

leányok) A ma­

voltak Nórák, hogyha ezt a középosz­ és mogorva férj

lelkű, f i a t a l a b b feleség

mellett

nem

kereste és találta

meg

- több-kevesebb szerencsével - ugyanazt az u t a t , mint a pá­ rizsi

asszonyok* Egy

mindeme titkok

alapjában véve

vallásos közösségben

tudója: a lelkipásztor. És most ez a szemé­

lyiség kilépett az egyház

rákényszeritette homályból és az

emlékezetében élő A n n á k és E s z t e r e k , Petronellák és Sereczkynék kiléptek vele együtt a rivaldafényre. Hogy nagy valóban

h a t á s t ért

e l , az

"de nobis f a b u l a

természetes. Hiszen i t t

n a r r a t u r " . Hogy nem

mondta e l a

t e l j e s Igazságot, az. a Madách-1 mondás s z e r i n t , nem r a az hogy

ő hibája, mint tapasztalatai

Tornai újra e l f o g j a

"a k o r é , mely azt

annyi­

szülte ő t " . Bizonyos,

mutathatták:

két-három

év múlva

hanyagolni a feleségét s az ujabb ud­

varlóra talál. E s z t e r pedig nem f e l e j t i e l egy bűvös intés­ re

T a r c z a l i Jenőt. Azonban

az egó-

társadalom, amelyben

élt,

a z t ismételgette előtte, hogy minden rendbejön, rendbe

kell

jönnie, ő pedig

akárcsak egy-két

évtizeddel korábban

Dickens, ugy i r t , mintha maga i s hinne ebben. (24) A valóban l y e t , ha

éreztetett szociális

következetesen nem v i t t

igazság m e l l e t t , ame­

i s végig: megmutatott, a

született drámaíró érzékével a szinszerű iránt mindig alko­ t o t t egy-két figurát

kora közönsége számára. Kortársai azt

m o n d t á k , hogy a C i f r a nyomorúság legszebb, legigazabb a l a k ­ j a "a vidám

leányaitól

körülvett

szegény

d l u r n i s t a " . Ha

minden bizonnyal a leghazugabb figurának érezzük - de remek szerepnek t a r t j u k mi i s . Ugyanígy pompás játéklehetőség

van

az Anna Ugyefogyott nagybácsijában; Hadi Simiben, az ugyan­ csak

nem

tragédiáig

vitt

Mukánylban... C s i k y t

játszani, öröm v o l t rendezni. ( 2 5 )

öröm v o l t

Paulay Csiky-rendezé eí ugyanolyan gonddal készültek, mintha egy párizsi világsikert mutatna be, versenyre h i v a vele Európa nagy színházait. A gondosan megrajzolt színpadkép, egy-egy uj szobaberendezés, l e l k i i s m e r e t e s próbáltatás ugyanúgy kijárt a h a z a i premiernek i s . A társadalmi színmüvekben olyan nagyszabású és tömeges helyzetváltoztatás nem f o r d u l elő, mint a történelmi tragédiáknál vagy látvá­ nyos színmüveknél, de a rendezőpéldányba mindig be van j e ­ lölve,ha a színen lévő egy-két szereplő helyet cserél, elő­ re vagy hátra lép. Paulay csak t e l j e s e n kidolgozott rende­ zőpéldánnyal a kezében mozgatta embereit. £í

Egyik legsikerültebb müve, a C i f r a nyomorúság színpad­ r a állítása, a gyakorlott Csiky-rendező kezére v a l l . Már t u l voltak a Proletárok tomboló diadalán, a k r i t i k a ugy látta, "az uj szinmü légköre nem oly nyomasztó"; hogy az irőt nem fenyegeti a veszély, a "naturalizmus meztelen és költőietlen igazságához" való eltévelyedés. ( 2 6 ) A két hu­ moros a l a k r a kiváló színészek álltak a rendező szolgálatá­ ban s a jóval nehezebb feladatú fősserepeket népszerű, é l ­ v o n a l b e l i színészekre o s z t o t t a k i . B á l n á i Gusztáv Bercsényi Béla szerepe l e t t , e s z e s , bár nem nagy koncepciójú művészé, értelmiségi figurára mindig megfelelt b i z t o s technikájú, hűvös játékstílusa. A szép E s z t e r , a k i körül a dráma gyűrű­ zött, a kor "vamp"-ja, Helvey Laura v o l t s igy a h i v a t a l o s k r i t i k a k i volt elégítve-. Bálnái k i s huga, a k i s Pourchambault-lány magyar másodpéldánya, jobb szivü annál, de éppen olyan oktondi, Márkus E m i l i a . Poprádi humoros svihákjóból Náday kitűnő alakot formált, T a r c s a l i eleve e l i r t - a jó erkölcs nevében e l i r t ? - szerepéből Mihályfi bizonyára nem hozott k i semmit - Mihályfi egyike v o l t a Paulay-gárda t e ­ hertételeinek -, hanem annál többet az ötgyermekes apából a mosolyogva sirás nagymestere, Újházi, s az Ugyefogyott k i s

M á d i Simiből Vizváry. ( 2 7 ) - Az első felvonás szinpadvázlat a , egy kistisztviselő otthonát ábrázolta*

"a/ Zöld pamlag, k i s ovál a s z t a l , négy szék b/ ruhaszekróny, két oldalán faszék Nagyralátóból (28) c/ Zongora, egy faszókkel. d/ négylábú a s z t a l , 3 faszék." A második felvonás egy magyar h i v a t a l i helyiséget mu­ tatott a közönségnek. Bizonyára első eset v o l t , hogy egy számvevőség Íróasztalai fürödtek meg színpadi fényben, s é p p e n ez a tény, a szokatlan, váratlan környezet a maga mindennapiaágában j e l e n t e t t az ilyesmihez még nem szokott nézők szómára vonzerőt.

" a. a. a. 3 h i v a t a l n o k i

asztal

( u j ) mindenik

előtt

egy nádszék - az asztalokon sok irés - nagy könyvek - feke­ te intatartók b. b. b. b, f e s t e t t

irattárak

c. álló ruhafogas d. d. nádszék. + felírás: A harmadik

Bálnái Gusztáv számtanácsos felvonás a

magyar irodalomban

"fürdőhely" miliőjében játszódik.

"

már ismert

Harminc évvel ezelőtt Balatonfüred rajzával k á p r á z t a t ­ t a e l Dobsa Lajos

az abszolutizmus első éveinek magyar k ö ­

zönségét a Világismeretben.MOBt kevésbé derűs j e l e n e t szín­ teréül szolgált i s fő

az üdülőhely

alkatrészeiben,

társalgója, amelyet legalább

Bercsényi Béla

Váltó c. darabjának

díszleteiből állítottak össze. " a. a. a. a. zöld bársony pad b. fekete k i s a s z t a l , 3 veres szók c. nagy középasztal 2 veres zsölle, az a s z t a l o n Í r ó ­ s z e r , hírlapok. d. nagyobb fekete a s z t a l 3 veres szék e. e.

veres szeglet székek

NB a bal első a s z t a l o n t e l e g r a f ceengetyü az a s z t a l o n hírlapok - füzetek " Csak találgathatjuk, hogy

a " t e l e g r a f csengetyü"

vil­

lanycsengő v o l t - e , de mivel helyenként a színház már dolgo­ zott

villanyárammal,

nem

fürdővendégek c s o p o r t j a i

valószínűtlen. - A

társalgóban

beszélgettek, mindmegannyi segéd-

szinósz. " b a l r a pamlagon: Guits - Szép Szirmai jobbra pamlagon és a s z t a l n á l : Molnár

Réthey

Ivánfi

középen állva: BÓKAI - GERGELY. 3-lk f e l v . a s z i n f a l a k k ö z t , távoli magyar zenedarab " A negyedik felvonás a férjétől külön é l ő Eszterhez ve­ z e t t e a nézőt.

»

H

a. k é k pamlag - oval a s z t a l . Írószer, levél boríték. 3 szék b. b. kék zsöllók c. c. étagerek, megrakva különféle aprósággal d. zongora, kék puffal és egy k é k székkel - hangje­ gyek "

A rendezőpóldány árulja e l a t i t k o t , hogy 1881. febr, 1-én érkezett Csiky színmüve a színházhoz, F e l e k l Miklós mint drámabiráló bizottsági tag, 13-án kapta kézhez - Paulay tehát tizenkét nap a l a t t e l o l v a s t a -, s ami a l e g ­ érdekesebb I hogy e r e d e t i cime A tisztviselők v o l t . Mivel szereplői javarésze valóban államhivatalnokok, a cim fedte a tartalmat, de a Paulay adta u j elnevezés sokkal figyelmet keltőbb. ( 2 9 ) A darabról a kor két legkiválóbb szlnbirálója, Beöthy Zsolt és Péterfy Jenő i r t , mindkettő hosszan taglalva drama­ t u r g i a i előnyeit és hátrányait - ma m á r , csodálatosképpen, nemcsak Beöthy, hanem Péterfy megjegyzései i s naivaknak látszanak. E l ő b b i méltatta a színészeket i s , kiemelve Újházi Csorna bácsiját, Vizváry Mádi Simijót, Márkus Emília Belláját és Náday Poprádiáját -, de az egyiküknek sem j u ­ tott eszébe, hogy a darab vajmi kevés s i k e r t a r a t o t t volna,

ha v a l a k i mozgásokat és hangmodulációkat, szinpadtervet é s kellő időben beszűrődő "távoli magyar zene darab"-ot össze nem hangol. Észre sem vették, hogy ez a darab - ugyanúgy, mint a Fourchambault, a Caverletné, a Proletárok ós annyi más - rendezve van. A k r i t i k u s o k még csak akkor f i g y e l t e k föl a rendezésre, ha az a látványosságával, vagy hiányaival szemet szúrt. (30) Csiky egyfelvonásos színmüve, az Anna, keletkezése időpont jót tekintve megelőzte a C i f r a nyomorúságot, bemuta­ tója azonban kimaradt az 1880. év műsorából. A címszerepet Csiky Paulay feleségének szánta, az asszony be i s t a n u l t a , de még a premier előtt meghalt. A kegyelet, vagy inkább az alkalmas szereplő hiánya, v i s s z a v e t e t t e a darab előadását s igy az csak 1882. ápr. 28-án került s z i n r e , P r i e l l e K o r n é ­ liával a főszerepben. (31) Az Anna k o r a i keletkezése Csiky irói arcképéhez s z o l ­ gál értékes adalékul. Ez az a szinmü, amelyben nyíltan k i ­ mondja, hogy a bontóperek Ítéletei nem egyszer elfogultak és rosszhiszemüek. Az élmény m é g nagyon erős l e h e t e t t benne valami konkrét e s e t t e l kapcsolatban... Maga a történet jól megszerkesztett, ügyes, bár a maga egészében kissé v a l ó s z í ­ n ű t l e n . A férjétől puszta gyanú alapján elválasztott és gyermekétől megfosztott öregedő Anna, sógora segítségével, házvezetőnőként helyezkedik e l saját f i a t a l asszonylányá­ n á l . Csak keresztneve van, de hiszen a nagybácsi ajánlása mindennél több kezesség. Azonban mi történik? Már az első nap r á k e l l jönnie, hogy a k i s menyecske éppen ugy unja munkával elhalmozott, mogorva férjét, mint ő unta a magáét annak idején, ós éppen ugy udvaroltat magónak egy c s i n o s ifjú gavallérral, mint ő t e t t e annak idején. Csakhogy Anna már t u d j a , hogy mi minden következhet e b b ő l ! I j e d t e n s i e t leánya védelmére, s néhány baklövés után, amelyek során k i ­ létére i s fény derül és a család visszafogadja kebelébe, k i b é k í t i a k i s t a p a s z t a l a t l a n t férjével, reméljük, véglege­ sen.

Anna szerepe tehát,noha csak egyfelvonásosról van szó, éppen nem könnyű f e l a d a t ; már a házvezetőnő egyszerű öltö­ zete mögött f e l s e j l e t t a rangrejtve megjelenő dáma, az a l ­ kalmazott hivatásszerű jóindulata mögött kiérződött egy k ö ­ z e l i hozzátartozó s z e r e t e t e és aggódása, s a folytonos meg­ alázkodás álarca a l a t t végeredményben egy igazságtalanul büntetett emberi lény önérzete lappangott. Paulayné minden bizonnyal e l e j t e t t e volna a szerepet, de annál jobban meg tudta o l d a n i intelligenciájával, finomságával, nagy játékkészségével P r i e l l e . Csiky nem v e s z t e t t vele, hogy k é t évig pihent a darabja - ez a l a t t a két é v a l a t t ment át a kar­ csú, színpadon még mindig mutatós P r i e l l e az "anyaszerepek­ re". A k i s menyecskét Márkus E m i l i a , a nagybácsit - termé­ szetesen! - S z i g e t i József adta. Kitűnően. Azon persze e l ­ gondolkozhatott a néző, hogy ha v a l a k i nem é r i be Gyenes Lászlóval mint férjjel, annak miért jó az i f j . Benedek ud­ varlóként, dehát a Nemzeti színházi szereposztásoknak min­ dig megvoltak a maguk t i t k a i .

Az Anns egyetlen színpadképét Paulay ugyanolyan gondo­ san megtervezte, mint egy többfelvonásos tragédiáét. "a/ pamlag, oval a s z t a l szőnyeggel, csengetyti, 2 szék b/ étagère, telerakva mindenfélével c/ félaeztal - két virágcseréppel - az egyik letéphető l e v e l e k k e l dd/ székek e/ félasztal órával f / k i s étagère könyvekkel i r a t o k k a l g/ középnagyságú Íróasztal szókkel - mellette ssölle h/ szék". I t t mutatunk be néhány jelenetvázlatot i s , jellemezve vele Paulay munkamódszerét.

Első j e l e n e t Péter óvatosan betekint a k ö sépajtőn aztán bevezeti Annát.

2

l k

+

+ Péter - Anna (3 f o l i o )

jelenet

Janka (mellé Írva: jő) Anna Péter -\-

- j —

Anna

Péter

Janka

*

"... magamra hagyjon?"4--f 4--fJanka - Anna

- no -

Péter (10. f . )

3

l k

.jelenet

Péter,

Janka

+

4- Janka - Péter (17. f . )

"... férjem uram. ( f ö l k e l ) " /átmegy/

5

l k

Anna

+

Péter - Janka ( 1 9 . f . )

-f-

+

Janka - Zeréndl ( 2 6 . f . )

.jelenet

Janka.

Zeréndl. k/özépen/

ll

-f

l

k

.jelenet

Janka jo/bbról/

+

++

4- Anna - Janka -I- + Anna Janka (35-46. f o l i o . ) (32)

Ezek a bejelölések, a maguk precizitásában, már túl­ tesznek nemcsak a szinószrendezők, S z i g l i g e t i , Molnár, ha­ nem Egressy lelkiismeretességén i s . Néha ugy látjuk, hogy a színész nem i s zenésze a nagy zenekarnak, amelyet a rendező vezényel, hanem csupán - hangszere. Azok számára, akik ke­ nyerük javát ugy ették meg, hogy maguk gondolták át f e l a d a ­ t a i k a t és legfeljebb megbeszélték a partnerekkel a? egyes közös j e l e n e t e k e t , szokatlan és terhes gondoskodás v o l t , a fiatalabbak és a jövő színészei számára azonban természe­ tes. Paulay, a rendező,pontosan kidolgozott tervek s z e r i n t , r i t k a szorgalommal próbáltatta a társulatát, gyakorlott, kötelességtudó vagy kötelességteljesitésre szorított együt-

t e s t v e z e t e t t . Mint Igazgató, h a j s z o l t v o l t , némelykor tü­ relmetlen, néha tán nem a legudvariasabb - üzlet színházat v e z e t e t t és a kapitalizmus éveiben ennek még a Nemzeti Színháznál i s megvolt a maga kellemetlen mellókzöngéje. A kíméletlen verseny koróban é l t , aránylag k i s városban, ahol h á r o m állandó színháznak k e l l e t t f e n n t a r t a n i a magét. Mindez a színház belső életében i s kifejezésre j u t o t t . (33) A kor, amelybe Paulay alkotó tevékenysége l e f o l y t , a legmagasabb állami funkcionáriusok panamái és a parlamenti választások közismert korrupciója mellett a tőkés társada­ lom egy sokkal jellemzőbb ismertető jegyét i s felmutatta: a kíméletlen kizsákmányolásét, amely csak annál v i s s z a t a s z i tóbb, mert feudális formák közé van ágyazva. Nemcsak a s e ­ lyemgyár h a j s z o l t a halálra a neki kiszolgáltatott l e l e n c ­ gyerekeket ,nemcsak az i p a r i munkás dolgozott napi 12 órát... A Nemzeti Színház százéves történetében drámai sorokat o l ­ vashatunk a r r ó l , hogy milyen túlfeszített munkát k e l l e t t Paulaynak végeznie, s hozzáfűzhetjük, hogy a társulat l e g ­ használhatóbb férfi tagját, Halmi Perencet addig j á t s z a t ­ ták, amig a sző szoros értelmében torkára nem f o r r a s z t o t t a a hangot a tüdejéből feltörő v é r . (34) É s Paulayt, a nagy igazgatót csak a legkevesebb Irodalmi nagyság tegezte l e - Jókai p l . nem -, a részvét levél pedig, amit a színház igazgatósága a két kisgyermekkel hátramaradó özvegy Halminéhoz intézett, döbbenetes a maga rideg szűkszavúságában... (35) A szociális problémák m á r ott kopogtattak a virágzó tőkés társadalom ajtaján, a n ő k kiszolgáltatott h e l y z e t e , a munkásosztály nyomora meg-megjelent a színpadi müvekben, de a közönség még nem f i g y e l t f e l rájuk, s örült, ha a szerző kevesebb "szurkot v e g y i t e t t a festékébe". (36) A "lehető legjobb világban" éltek - é s ennek a lehető legjobb világ­ nak - irónia nélkül - lehető legjobb rendezője Paulay v o l t .

Jegyzetek az első részheg 1. A szépirodalmi alkotások és az emlékiratok / Á g a i , Degré, K a s s a i Vidor, Vadnay s t b . / egyhangú tanuságtételéhez járul önkéntelen szubjektivizmussal Bayer József nagy mun­ kája l e . A magyar drámairodalom törtenete 1867-ig Bpest 1897. 2. önéletrajzi munkái:Világos e l ő t t . Emlékeimből. Sza­ badka 1880. - Világostól Világosig. Emlékeimből. Arad 1881. - Világos után. Emlékeimből. Arad 1883. 3. A polgár realizmus, majd naturalizmus igényéről a nagy nyugati összefoglalások i s megemlékeznek. Az elsőre; A l l e v y , Marie-Antoinett /Akakia-Viala/: La Mise-en-Scène en Prance, P a r i s 1938. - Chancerei, Léon: P e t i t e H i s t o i r e de l ' a r t et des a r t i s t e s , Parie Ó. n. - Gregor, Josef: Weltges c h i c h t e des Theaters, 647 s s k . - Glossy, K a r l : Aus der Briefmappe eines Burgtheaterdirektors, Wien 1925. /bevezetésben/. 4. L. az egykorú műsorokat a színházi zsebkönyvekben. 5. Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. I . k. Bpest 1940. I I I - I V . f e j e z e t . - Paulay Ede levelezése az OSZK Irodalmi Levelestárában. 6. Jókai Mór Eppur s i muove / É s mégis mozog a föld/ c. regényének szinészalakja, Bányaváry, jelentős mozzanataiban Molnár Györgyről van mintázva. A regény Bánk bán-előadása t e l j e s e n ráillik a Budai Népszínház produkciójára. - Arany László: A délibábok hőse. /Arany László Költeményei. Bp. 1899./ 19.Î "... az volt bogara, Hogy mindenütt lángészt födözne f e l ; I f j u tehetségek hő mentora, Minden vad ideát meglinnepel, Előtte mind a lángész sugara, Mit egy s z i l a j deák e l k e r e p e l , S ha v a l a k i a sujkot elhajitá, M á r benne Shakespeare szellemét gyanitá. - "Milyen költői eszme!" szólt r i a d v a , S te e z t , ifjú barátom, Így fecsérledl Dicső drámákat i r n i vagy h i v a t v a , Mily vétek igy e l r e j t v e , tétlen élned; A színpadon babér és taps fogadna, Mily könnyű a költői h i r t elérned..." - Gyulai P á l : Dramaturgiai dolgoza­ tok, Bpest 1908. I I . k. - l o i skk., 117. skk. - Rákosi Jenői Emlékezések. Bpest é . n. - R á k o s i Jenő nekrológja Molnár halála alkalmából - Budapesti H i r l a p 1891. okt. 1. Pukánszkyné i . m. 199.

7. Kálmán László: molnár György, a r e a l i s t a színját­ szás előfutára. Irodalomtörténeti Dolgozatok. K i a d j a a Sze­ gedi Tudományegyetem Bölcsészeti Kara. Klny. Szeged 1958. 8. Levél E. Kovács Gyulához, Szeged 1886. jun. 29. OSZK írod. Levelestár. 9. ü a . Egressy Gáborhoz, Buda 1862. j u n . 12. Uo. 10. Ua. u.ahhoz, Balatonfüred 1860. jun. 16. Uo. 11. Kálmán i . m. A szinházvezetésről g y a k o r l a t i , de helytálló tanácsokat ad E. Kovácshoz Szegeden, 1885. J u l . 5-ón i r t levelében. Uo. 12. V ö . Tanulmányok Budapest múltjából, X I I I . k., Bpest 1959. A Budai Népszínház és közönsége. 13. Kálmán i . m. 70. 14. U. csak Kálmán feltételezése. V ő . Tenczhert, Joachim: Die Meininger u. i h r e Z e i t . Theater der Zeit 1953. / V I I I . óvf./ 2. s z . 15. Irodalmi Ő r . Melléklet az " É l e t k é p e k é h e z . 1845. J u l . 12. x-y j e l a l a t t . 16. Jókai ós Vajda János állásfoglalására a polgárosuláss a l kapcsolatban rámutat Sőtór István: Romantika és r e a l i z ­ mus. Bpest 1956. 375., 447-448., i l l . 335-337. Vajdáról 1. még Komlós Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. s a . második felében, Bpest 1956. 34 skk. - Molnár Gy.: Világos­ tól Világosig, 331. A nópsainházi eszme. Bpest 1868. 17. Tanulmányok Bpest múltjából, X I I I . , i d . tan. 18. Világostól Világosig. 18. skk. 19. Molnár György l e v e l e íikolits Döméhez, Temesvár 1886. Jan. 18., f e b r . 12. OSZK, i . h. 20. Ua. u.ahhoz. Szeged 1886. jun. 30., aug. 26. Uo. 21. Sokszorosított reklámröplap a Zsöllérlányról. Sze­ ged 1886. Idézve benne a Szegedi Napló é s a Szegedi Hiradó dicsérő birólatai. OSZK, i . h., Molnár György I r a t a i * Bemu­ tató Budán: 1887. j u n . 4., Aradon: 1888. dec. 25. T

22. Molnár N i k o l i t s D ö m é h e z , Bpest 1889. nov. 20. 1890. nov. 17. k ö z ö t t . (Gazdag baráti levelezés, majd min­ den levélben utalás a János vitézre.) A Szeged é s Vidéke c. lap 1903-ban, a Kacsóh-fóle János vitéz nagy s i k e r e idején, megemlékezett Molnár hajdani tervéről. 23. Molnár György Reliquiáiból. OSZK i . n. An. L i t . 24. Szeged 1887. J u l . 17. I . h.

25. Világostól Világosig, 366-371., 436-440. - R e i s n e r Valéria: Magyar színészek B é c s b e n , Bpest 1938. 28-29. 26. Kassai Vidor Emlékezései. Sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor. Bp. é . n. 27. Molnár György: Shakapere, I I I . Rikhárd k i r á l y . Szabadka 1878. - Lear Király. Debrecen 1878. - Gyöngyök ós homokszemek. Shakapere Othello tragédiája és előadásáról. I I . bőv. kiadás. Szeged 1885. - Gyöngyök és homokszemek. Shakespeare Lear király tragédiája és előadásáról. Uo.1885. 28. Molnár l e v e l e Rakodczay Pálhoz, Arad 1881. épr. 7. OSZK i . h. Pol. Hung. 1484. I I I . k. 29. Ua. u.ahhoz, uo. 1883. febr. 2. I . h. 30. Ua. u.ahhoz, uo. 1882. ápr. 28. I . h. 31. Tanulmányok Budapest múltjából XV. /Bpest 1963./ A fővárosi színházak megmagyarosodása. 1844-1878. 32. Laube, Heinrich: Das Burgtheater, Wien 1868. Das Wiener Stadt-Theater, L e i p z i g 1875. Weilen, Alexander: T h e a t e r k r i t i k e n und dramaturgische Aufsätze von Heinrich Laube, B e r l i n 1906. - Horch, Dr. Franz: Das Burgtheater unter H.Laube und Adolf Wilbrandt, Wien 1925. Minor, Jacob: Aus dem a l t e n und nluen Burgtheater, Zürich-Leipzig-Wien é. n. - Winds, Adolf: Geschichte der Regie, B e r l i n u. L e i p z i g 1925. 33. L. a 29. jegyzetet. 34. L. a szinlapokat az OSZK Színháztörténeti Osztá­ lyán. 35. L.a vonatkozó szinlapokat uo. - Staud Géza: Hevesi Sándor rendezései. Bpest 1957. 36. Molnár György l e v e l e Rákosi Jenőhöz, Bpest 1874. f e b r . 28. OSZK írod. Levelestára. 37. "Tout l e monde s a i t que Gautier ... méprise l e théâtre, et l e regarde comme une forme de l ' a r t tout à f a i t inférieure." Sarcey, Francisque: Quarant Ans de Théâtre. / P a r i s 1900./ IV. 131. U.Ő: Gautier számára Soribe egysze­ rűen nem létezett, élete végéig csak a legmegvetőbb szava­ kat mondta róla. "Tandis que nous qui aimons l e théâtre pour l u i même, nous nous p l a i s o n s à rendre j u s t i c e aux grandes, aux merveilleuses qualités de S c r i b e . . . " I . 97. Vörösmarty bírálata p l . S z i g l i g e t i Abájéról (1839. Jan. 14.) vagy éppen Seribe Egy pohár v i z c. színmüvéről (1841. m á j . 10.) - Petőfi fogékonysága a színház iránt közhely.("...Lerészegitéd szomjas lelkemet Művészetednek édes italával" stb./ Sarcey-ról 1. fent. Péterfy Jenő: Dramaturgiai dolgo­ zatok I - I V . Bp. 1931.

36. Az első szinészportrék a X V I I I . ez. irodalmában találhatok. (Kindermann. Heinz: Theatergeschichte Europas. IV. /Salzburg 1961./ 777. Magyarországon nagy hatása volt Theodor Rötscher Seydelmannról i r t tanulmányának. Az i g a z i virtuózkultusz nálunk i s a romantika terméke. Ennek a kor­ nak az érdeklődési központjában annyira Egressy á l l . hogy a többiek jóformán homályba merültek az utókor előtt, még a legnagyobbak, még Megyeri, sőt az i d . Lendvay i s . Nem cso­ dálatos, hogy az első nagy szlnészéletrajz i s Egressyről szól, ha alaposan megkésve i s , 1911-1 megjelenési dátummal: a Rakodczay Pálé. A m ü egyébként csak keletével késett e l , szelleme maradéktalanul sugározza a romantika virtuózkultu­ szát. 39. Vö. a 32. jegyzetben idézett irodalommal. 40. Pester Lloyd 1874. aug. 27., aug. 28., Fővárosi Lapok 1874. aug. 28., P e s t i Napló 1874. aug. 27., aug. 28., Borsszem Jankó 1874 aug. 30.

Jegyzetek a második részhez 1. Molnár György.Világostól Világosig. 212-213. K é s ő b ­ b i viszonyukról: Molnár l e v e l e Rákosi Jenőhöz, Bpest 1874. f e b r . 28. OSZK írod. Levelestára. 2. Gyulai bírálatai a Hamletről, Bánk bánról; Drama­ t u r g i a i dolgozatok, Bp. 1908. 494. skk. 3. Paulay Ede Egressy Gáborhoz,Szabadka 1858. Jan. 7., j a n . 11. OSZK írod. Ltár. 4. Ua. u.ahhoz, Nagyvárad 1863. J u l . 31., P e l e k i Mik­ l ó s h o z : Szeged 1856. máj. 6. I . h. 5. Felekiné Munkácsy F l ó r a 1885. febr. 7. I . h.

levele

Paulayhoz,

Bpest

6. Molnár l e v e l e N i k o l i t s Döméhez a V I . Henrik király szcenirozásáról, Szabadka 1887. jun. 28. I . h. 7. L. S z i g l i g e t i jelenetvázlatát az 1873. okt. 2 9 - i I I I . Richárd-felujitáshoz. NSZ H 136. I . f v . 8. j e l . OSZK Szinháztőrt. Oszt. 8. L. Adatok a magyar rendezés történetének első é v t i ­ zedeihez, Bp. 1962. 76. skk. 9. L. a Csongor é s Tünde Paulay-féle rendezőpéldányá­ nak I . kötetében a s z i n felvázolását. OSZK Szinháztőrt. Oszt. 10. Uo. I I I . k. 42. 1. 11. L. Egy színészházaspár élete. Szerdahelyi Kálmán é s P r i e l l e Kornélia. Bp. 1956. 12. Tanulmányok Budapest múltjából, Bpest 1963. XV. k. A fővárosi színházak meg/n agyar csodása, 13. Sarcey, Francisque: Quarant Ans de théâtre, V. k. P a r i s 1900. 97-98. 14. Pál és V i r g i n i a : Massé operája. Bem. 1877. 15« A boldogság első napja. (D'Ennery é s Cormon.) 16. D'Bnnery: Házasság hajdan. Bem. 1878. 17. Guiraud: P i c c o l i n o . (op.) Bem. 1878.

18. A Fourchambault-család. Ford. F á i J . B é l a . 19. Sarcey i . m. 99. 20. A Fourchambult egykorú b é c s i rendesőpéldánya:Wien, Sammlung f ü r Theatergeschichte, Bth. I I . 355. 21. L d „ az egykorú szinósz-leveleket az OSZK Irodalmi Levelestárában. 22. Ld. a 20. j e g y z e t e t . - J e l l e g z e t e s b é c s i rendező­ példányok: Sardou: Die guten Freunde, i . h., Bth. 11.123., Der l e t z t e L i e b e s b r i e f , Bth. I I . 185., H I . , 108.. Scribe müvei k ö z ü l : Adrienne Lecouvreur: B t h . I I I . 4., 83.,Der Da­ menkrieg Bth. I I I . 50., 80., Feenhände Bth. I I . 86., Das Glas Wasser Bth. I I . 109., Bth. Arch. Abh. 3. Nr. 56. 23. Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Szinház százéves története. Bp. 1940. 336. 24. "...a naplopóknak és semmirekelőknek ez egész lé­ giója, mely egyetlen gyönge lény e l l e n küzd,csak a r r a való, hogy a nemesnek diadalát annál erőteljesebben illusztrálj a . " Beöthy Zsolt: Szinmüirók ós színészek, Bp. 1882. 86. Péterfy kifogást emel a túlzottan r e a l i s t a látásmód ellen: Péterfy Jenő Dramaturgiai Dolgozatai. (Magyar Irodalmi R i t ­ kaságok XIX.) IV. sorozat, 82. 25. Beöthy i . m. 96. 26. Péterfy i . h. 28., Beöthy x. m. 101. 27. Beöthy 1. m. 104. 28. S z i g e t i József: A nagyralátó. Bem. 1879. 29. Rendezőpéldánya az OSZK Szinháztőrt. Osztályán. Belső címlap. 30. Beöthy 1. m. 96. skk., Péterfy i . h. 28. skk. 31. Péterfy 1. h. 78. 32. L. a rendezőpóldányt

az OSZK

Szinháztőrt. Osztá­

lyán. 33. Vö. Nagy Imre levele Paulay Edéhez, Bpest 1886. jan. 12., Paulay Ede l e v e l e Vizváry Gyulához, h. é s k. n. 34» Pukánszkyné Kádár Jolán, i . m., IV. f e j e z e t ; Egy színészházaspár élete ( P r i e l l e Kornélia l e v e l e leányához) 244. 35. Kelet n é l k ü l i fogalmazvány Paulay l e v e l e i között, OSZK írod. Ltára. - Jókai Mór l e v e l e i Paulay Edéhez, 18781893 között, uo. 36. Péterfy i . h. 29.

•*

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

\

Bevezetés

3

Molnár György

7

A Bém hadjáratának b é c s i ügyelőpéldánya A vihar 1874-i rendezőpéldánya Paulay Ede és a polgári középfajú dráma Jegyzetek az első részhez Jegyzetek a második részhez

*

15 26 87 113 117

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR

Megjelent : 1. Staud Gesa 2. Pfützner-Wolf 3. Kubr, Frantisek 4. Cenner Mihály 5. Lewanski, J u l i u s 6. Staud Géza 7. M. Császár Edit 8. Staud Géza 9. Staud Géza 10. M. Császár Edit

Kelemen László naplója é s f e l ­ jegyzései A német munkásszinjátszás A cseh munkásszinjátszás Márkus E m i l i a A lengyel színház Báthory I s t ­ ván királysága idején A magyar színháztörténet f o r ­ rásai I . Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez A magyar szinháztörténet f o r ­ rásai I I . A magyar szinháztörténet f o r ­ rásai I I I . Adatok a magyar rendezés tör­ ténetéhez a XIX. s z . második felében Előkészületben

Staud Géza

Magyar kastélyszinházak I - I I .

A „ B é m hadjárato" c. produkció bécsi előadásának példánya. (Molnár György hiányzik. —Eredetije

kézírása. az OSZK

Csonka, 1—2. Kézirattárában.)

ügyelői lapja

f