ADATOK A MAGYAR RENDEZÉS ELSŐ ÉVTIZEDEIHEZ

I

S Z Í N H Á Z T Ö R T É N E T I

K Ö N Y V T Á R

7. szám

MÁLYTJSZNE CSÁSZÁR E D I T

ADATOK A MAGYAR RENDEZÉS ELSŐ ÉVTIZEDEIHEZ

Budapest, 1962. SZÍNHÁZTUDOMÁNYI INTÉZET Országos Színháztörténeti Múzeum

A szerkesztésért és a kiadásért felelős Dr. Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igazgatója.

"TEMPO"KSZ ./Msz:1546. A / 5 Fví Szendrő s/né

oldal./

ADATOK A MAGYAR RENDEZÉS ELŐTÖRTÉNETÉHEZ A szinház a tradiciók művészete, À szinész átvesz szokásokat az együttestől, amely­ be b e i l l e s z k e d i k . Azonban idomulni f o g közönsé­ géhez i s . Egy társadalmi átalakulás pedig tör­ vényszerűen magával vonja a régi színházi hagyo­ mányokkal való szakitást és megindítja u j szoká­ sok kifejlődését,V Kétszeresen érdekes kérdés tehát, hogy az 1790-ben útjára induló hivatásos magyar szinjátszás támaszkodott-e egyáltalában valami hagyományra, s ha i g e n , honnan merítette « De érdekes az is,hogy az első magyar társulatok, amelyeket Pest-Budán és Kolozsvárott egyaránt a felvilágosodás hozott létre, s z i n p a d i produkció­ ikban mennyire maradtak hivek esetleges példaké­ peikhez és miben tértek e l tőlük, A hazai színjátszásban évszázados és fényes hagyományai v o l t a k a főúri szinháznakj ezek azonban csak közvetett forrásként szivárog­ h a t t a k l e abba a kisnemesi-polgári együttesbe, amely 1 7 9 2 tavaszán Budán játszani k e z d e t t . Ráday Pál gróf l e h e t e t t ugyan ismerőjük és t o l ­ mácsol ójuk, s ekkor a hatás i n t e n z i v volna. A valóságban azonban Rádayt a főúri műkedvelő színjátszásnak egy jóval egyszerűbb válfaja ér-

' Bővebben k i f e j t v e : T r o i z k i j , S.:Karl Seydelmann. B e r l i n , Henschel, 1 9 4 9 « 1 7 »

d e k e l t e , mint a ÏCohary-, Esterházy- s t b . - féle barokk szinház, a legszívesebben pedig hivatásos német társulatokkal f o g l a l k o z o t t , / A K e l e men L á s z l ó é k a t ért hatáskomplexusban a barokk főúri szinház nyomát nem köpethetjük* Annál inkább két másik tényezőét, s ezek az i s k o l a i színjátszás és az egykorú fővárosi német együt­ tes* 2

Az i s k o l a i szinjátszás legigényesebb színpadra alkalmazói a jezsuiták v o l t a k Ssinpadképeik nagyszerűségével, gépeikkel, j e l m e z e i k k e l ők Közép-Európában a barokk szinházi kultúra népszerűsítői,hiszen szélesebb körű szereplőgár­ dájuk és közönségük v o l t , mint a főúri színját­ szásnak. 5 / A rend azonban 1 7 7 3 - k f e l o s z l o t t , o l y a n időpontban tehát, amikor Kelemen társula­ tának a t a g j a i kisgyermekek v o l t a k . L e g f e l j e b b emlékeik éltek i l y e n produkcióról, bár ez sem valószinü. Azok a városaink, ahol j e z s u i t a elő­ adások f o l y t a k , topográfiailag érdektelenek a zömében p e s t i fiatalokból álló együttes vizsgá0

a n

' Ráday Gyűjtemény.Szinháztört.Iratok, 4. f a s c , i l l . Ráday I I I .Pál levelezése: Ráday III. Gedeon és Ujházy Miklós l e v e l e i az 1 7 9 7 - 1 7 9 9 - e s évekből. 7

" A j e z s u i t a iskoladramaról: Dombi Béla: A drámaírás kisérletei Magyarországon a X V I - X V I I . században. Pécs, Dunántúli, 1 9 3 . 187-188. K o l t a i V i r g i l : Győr színészete. I . rész 1 8 4 9 - i g . Győr, Gross,. 1889. 6. skk. Átfogóan tárgyalja működésüket Dömötör Tekla: Régi Magyar Drámai Emlékek I . k. 202. skk, /Bpest, Akadémia* 2

I96O./

latânale Mint iiatásf crrás a p i a r i s t a és a p r o ­ testáns i s k o l a i szinjátszás jöhet szóba. ?

Elsősorban a piaristák színháza j e l e n Náluk Pesten 1776-ban v o l t utoljára s z i n i eló'adáSj. az akkor serdülőkorban lévő Kelemen László , az i s k o l a növendéke, nyilvánvalóan i t t n y e r t e tehát első színházi impulzusait., A játék szerepló'i általában jómódú f i u k v o l t a k , mert a vagyontalan rend csak ugy t u d o t t megfelelő kiál­ lítást nyújtani produkcióihoz, ha a szereplők szülei a d i s z l e t e k a világítás foként p e d i g a jelmezek költségeihez hozzájárultak » Egy-egy né­ ma szerep,, vagy a szinpad felszerelésével kap­ c s o l a t o s f e l a d a t azonban j u t h a t o t t szegény k i s ­ nemes , polgár gyereknek j u t h a t o t t Kelemen Lász­ lónak i s o M i g a kiállítás., bá!r nem v e t e k e d e t t a jezsuitákéval, igényes v o l t a szerepek eló'adása nem különbözött az iskoladrámák hagyományos j e l ­ lemzési módjátólp A főszerepeket v i v o diákok sem ábrázoltak ugyanis egyéni j e l l e m e k e t ; vagy éppen j e l l e m f ejló'dést, hanem általánosított t i p u s o k a t * Egy bizonyos tulajdonságot testesítettek meg» Nagy azonban a p i a r i s t a iskolák jelentó'sége a magyar színpadi dikció terén, ebben szolgálhat­ t a k leginkább a későbbi magyar színészek m i n t a ­ képéül^/ tó'So.

a

s

s

a

4/ Vö» Pronai A n t a l : A piaristák szín­ játéka Pesten a X V I I I században * Bpest, é» n», 30o skk >, 105" skk* " „ o *.az i s k o l a i drámák szemé­ l y e i nem egyénített, hanem t i p i k u s j e l l e m e k , egy t u l a j donságnak « egy érzésnek megtestesitó'i , /P1» a vitéz katona a jámbor keresztény, a dicsőség­ re vágyó, az i r i g y , a h i u a bűnökbe merült s

?

A protestáns i s k o l a i szinjátszás b e f o ­ lyása Kelemenékre szükségképen jelentéktelenebb, mert a társulat tnlnyomó többsége p e s t i és k a t o ­ l i k u s . Hatását mégsem zárhatjuk k i t e l j e s e n , v o l t a társulatnak református t a g j a i s . Befolyá­ sa azonban közvetlenül nem mutatható k i . szerepe k i s e b b , mint a p i a r i s t a szinházé,^' Az a c t o r o k javarésze tehát az iskolái színjátszás gyakorlatát v i t t e magával . az elsó'

s t b . / A szereplőnek tehát csak a r r a kellett ügyelnie, hogy eltalálja a szerepének megfelelő viselkedést, beszédmódot; a betanításnak i s ez v o l t egyik főfeladata." Az e r d e i tisztást v i ­ szont füvei borították /uo,/, világitási e f f e k ­ t u s o k k a l törődtek, Fejér J u d i t : X V T I I . ' századi rekonstruált magyar i s k o l a szinpaü c. rövid t a ­ nulmányában valósághűen idézi f e l egy p i a r i s t a előadás kellékeit, Szinház és Filmművészet,1956. 381. skk, 5/ Bernáth L a j o s : Protestáns iskoladrá­ mák.Századok, 1 8 9 9 . , i l l . Bpest, F r a n k l i n , 1 9 0 3 , - Dömötör Tekla / i . m, 2 0 4 . / egyúttal megvilágí­ tásául a tipusalakitásóknak: "A XVTI. sz, művé­ szete és i r o d a l m a u j mitológiát a l k o t o t t magá­ nak, amelynek népes panteonjában egymás m e l l e t t élnek az a n t i k és keresztény mitológia i s t e n e i , s z e n t j e i és héroszai, s mellettük, s velük egyenértéküen az a l l e g o r i k u s megszemélyesíté­ sek, E s z i n e s képzeletvilág a l a k j a i azonban a kortársak számára közérthető' jelképek, melyek nemcsak az esztétikai igényt elégitik k i , hanem egyúttal a világ d i a l e k t i k u s ábrázolására i s mó­ dot nyújtanak". 9

hivatásos magyar társulatba. Az együttes női t a g j a i azonban inkább a német színészek játéká­ ból, a német szinházban n y e r t e k s z i n i t a p a s z t a ­ l a t o t ; az utolsó p i a r i s t a előadás idején, még ha eljuthattak volna i s rá, nagyon f i a t a l o k l e h e t ­ t e k . - De német szinész v o l t , mielőtt Kelemenék­ hez jött v o l n a . Láng Ádám János i s . Nem hanya­ g o l h a t j u k e l tehát az egykorú h a z a i német szinészet vizsgálatát sem. A német vándortársulatok különféle s z i n t e n álltak ugyan, de Németországban Gottsched és a Neuberin r e f o r m j a , Lessing elmé­ l e t i munkássága, Ekhof és Schröder szervezó'i munkája már megteremtette a maga gyümölcsét. A f r a n c i a szinház, f r a n c i a dráma visszaszorítása megtörténte Megteremtették a német drámát. A Hanswurst működési körét a b a j o r és osztrák kül­ városokra korlátozták. I I . József a B u r g t h e a t e r ben megvetette a 'német nemzeti szinház alapját amelyet Sonnenfels törvényei, Schröder rendezői r e f o r m j a és Brockmann művészete koronázott a legjobb német szinházzá. A m o n a r c h i a b e l i német együttesek közül 1 7 7 4 óta Pesten, 1787 óta Budán egy vagy kettő állandó o t t h o n r a l e l t . Műsorukon, társulatuk magaviseletén közvetlenül a kormány székek közvetve maga a császár t a r t o t t a r a j t a a szemét. t

?

A X V I I . század barokk f e j e d e l m i pompá­ jával szemben I I . József szinházi törekvései a felvilágosjdás r a c i o n a l i s t a egyszerűségére irán y u l t a k . Országaiban a szinház a nép nevelését és müvelését, főként pedig erkölcseinek nemesí­ tését v o l t h i v a t v a szolgálni. Nem kedvezett a látványos daraboknak, megvetette a tündéries színmüveket, de az elérzékenyitésnek, a könnye-

ken keresztül érvényesülő drámai hatásnak nem v o l t ellensége Amikor halála után kevéssel meg­ i n d u l t a magyar hivatásqs szin ját-szás, a monar — chiabaLi műsor eló'terében' Schröder I f f l a n d és a náluk sokkal tehetségesebb Kotzebue Rührstückjei álltak* A fejlődés t e l j e s e n szabályszerű uton h a l a d t tehát, $é fél évszázaddal korábban, Locke filozófiájának hatása a l a t t y ugyanezt járta vé­ g i g az angol színművészet*?* 0

y

A kornak ez az egyszerűséget kedvelő irányzata előnyére szolgált.*...a szerény magyar együttesnek, A gépekkel^,.,, fényhatásokkal és tö­ m e g j e l e n e t e k k e l ékes bjaro.kk szinház h e l y e t t a mondanivaló központisága*v41ik uralkodóvá. Náluk ez nemcsak a felvilágosodás eszméinek,, hanem a'* magyar nyelvnek és a magyar ..érzésnek a propagá­ lását i s j e l e n t e t t e * A Rondella nem bővelkedett s z c e n i k a i segédeszközökben^ a Reischl-féle b u d a i nyári szinház még kevésbé* A színpadra a l k a l m a ­ zás fő szempontja a magyar színpadi beszéd és a magyaros szellemű dráma l e t t * Az első h a z a i színtársulat munkáját alaposabban ismerhetnénk meg, ha megkísérelnénk egy előadás rekonstruálása,!., A f e l a d a t nem köny6/ Kindermanr H Tneatergeschiente Europas, IV» B 1* Th« Salzburg» Müller 1961. 16» skk^ Gregor, Josefs Weltgeschichte des Theaters* Zürich;, Phaidon Vrlg.«» 1933.* 489* skk» Magon, Leopolds Das Ringen um e i n deutsches N a t i o n a l t h e a t e r , Theater der Zte±t 1955« 5> « 15-20» Neistrepkej. S i e g f r i e d s Das Theater im Wandel der Z e i t e n , B e r l i n , Deutsches Buch-Ge­ meinschaft, 1928, 325. skk. M

s

s z

?

nyüy 'a próbálkozás hasonlít v^rÖsmart;y Cscngorának hármas útjára: kettején b i z t e s kudarc vár a k i s ér létezőre « Nem f o g eredményi; elérni, a k i ab­ ban reménykedik, hogy talál egy - bár még o l y kezdetleges! - rendezopéldanyis és e -ár­ j a a feleleteto-A kilencvenes ígyüttesénél nincs i l y e s m i , a rendezés fc nem f e d i a mait<> Kevés a próba - legföljebb kettő-há­ rom - és az inkább ügyelői, mint rendezői f e l a ­ d a t k e r t ellátó i n s p e c t o r nem jegyez be a szinmü szövegének szélére a l a p aljára, semmit- A r e ­ konstrukciónak az a biztonsága, amit rendezó"példány nyújt, eleve kizárt* Még csalfább tévút­ r a vezethet azonban ha későbbi színháztörténeti ismeretanyag alapján próbálunk visszavetiteni játékstílust és színpadi szokásokat, ha p l . a romantika magyar színjátszásainak sokkal ismer­ tebb s z i n p a d i formanyelvét szeretnénk k i h a l l a n i a magyar felvilágosodás korából, t

s

Egyetlen módszerünk a százhatvan éves s z i n p a d i produkció életrekeltéséhez &z a sze­ rény, csillogó eredményt a legtávolabbról sem igéró' próbálkozás, ha a kevés számú konkrét adathoz f o r d u l u n k : egy-egy mii szerzó'i utasítása­ i h o z , az i s m e r t jelmez- és diszietjegyzékekhez, néhány h i v a t a l o s feljegyzéshez és az i g e n gyér h i r l a p i anyaghoz » A hibaforrások egy részét k i ­ zárjuk a v v a l , hogy visszaidézés céljából nem va­ l a m i látványos s "kiállitásos" darabot válasz­ tunk* Megkönnyíti a f e l a d a t o t , ha a mü szerzője, forrásai irodalomtörténetileg feltártak, több kiadása, e s e t l e g kézirata i s elérhető és k o r a — ban s z i n p a d i s i k e r v o l t « Mindezeknek

a követelményeknek megfe-

l e l Dugonics borténei"-e,

András

Bátori

Mária c* "szomorú

A ' szinmü tartalma, a következő: István h e r c e g Kálmán király és B u z i l l a királynő egyet­ l e n f i a , -törvényes felesége ., h e l y e t t , akitői egy gyenge.gr beteges fia» Lászlój van, Bátori Máriát, a királyné v o l t udvarhölgyét s z e r e t i , A f i a t a l ­ asszony számára a székváros,' Buda közelében f e l ­ építteti Leányvárat s az államügyektől igénybe nem v e t t minden szabadidejét o t t tölti* Egy f i a és egy kislánya született a viszonyból, mindket­ tő épy egészséges* - Az udvar, nem nézi jó szem­ mel a trónörökös törvénytelen kapcsolatát, haszszabb időre Horvátországba... küldik a herceget* Távolléte a l a t t meghal a felesége* A s z i n p a d i események o t t v e s z i k kezdetüket, amikor István hazatér - a f e n t e b b elmondattakat a szereplők ajkáról h a l l j u k és szülei üdvözlése után azonnal Leányvárra siető Mária kitörő" örömmel f o g a d j a kedvesét, de megdöbben, amikor István k i j e l e n t i : tüstént megesküszik v e l e , h i s z e n im­ már özvegy* Rossz sejtelmektől gyötörve, Mária e l l e n k e z n i próbál, de a királyfi keresztül v i s z i az akaratát* Még hazaérkezte éjjelén házasságot köt vêle» Mikor az udvar e z t megtudja^ nagy f e l háborodás támad*. A király d i n a s z t i k u s politikája érdekében u j rangbéli menyasszony után nézett, de ennél i s nyomósabban e s i k a l a t b a , hogy az e g y i k tanácsos megkísértette Máriát, v i s s z a u t a sításban részesült s ezért gyűlöli az asszonyt* Kálmán és emberei nem sokat teketóriáznak, f e l ­ használva az a l k a l m a t hogy István vadászatra ment, Leányvárra s i e t n e k . Az egyik főúr jóinduXatu.lag tanácsolta Máriának hogy v o n u l j o n k o ­ l o s t o r b a , de e r r e már n i n c s idô% A király közli s

i

3

az asszonnyal s, hogy meg k e l l h a l n i a Sirása azonban meglágyitja Kálmán szivét eláll a 1 • vétől, i m a l i g h o g y elhagyja a termet, a h o l a arámai párbeszéd lejátszódott, két gonosz főem­ bere a gyermekek szeme láttára lemészárolja Máriát, A vadászatról visszatérő István vad ha­ r a g r a g e r j e d a történtek hallatára.> Anyja kö­ nyörgő' szavára és apja fogadkozására, hogy nem az ő parancsára ölték meg könnyelműen törvénye­ sített kedvesét., lemond arról, hogy Kálmán k i ­ rály e l l e n f o r d u l j o n , de a g y i l k o s o k r a bosszút esküszik és gyermekeit nem engedi az udvarban n e v e l k e d n i . Magánál t a r t j a , vagy akár "inkább egy nemes szivü polgár" mint "gonosz lelkű tanácsnokok." m e l l e t t n e v e l t e t i okét,*, s

A dráma forrásai irodalomtörténetileg t e l j e s e n tisztázottak*7/ Eló'adása s z i n p a d t e c h n i -

7/ A nemzetközi dráma-témák közül az l i i e z de Castroról szóló t i p u s h o z c s a t l a k o z i k , Dugonics a Soden-féle feldolgozást "magyarítot­ t a " * L« H e i n r i c h Gusztáv eló'szavát a mii harmadik kiadásához. /Bátori Mária„ Szomorú történet öt szakaszban• I r t a Dugonics András* III» kiadás„ Bevezetéssel Heinrich Gusztávtól* Bpest F r a n k l i n , 1887*,/ Az I . kiadás 1795-ben P e s t e n a második Endró'di Sándor magyarázatával , az Abafi-féle Nemzeti Könyvtár X V I I I » kötetében /1881,/ j e l e n t meg A színműnek három kéziratos színházi .ogópéldánya i s van, ezek közül az első* még a vándorlás korában, de legkésó'bb a b u d a i korszakban készült másolat ~ a címszerep Kan­ toméra van k i o s z t v a a Dugonics-féle szöveg­ hez képest erősen meghúzott, Előadása l e g f e l j e b b s

t

s

0

k a i l a g nem támaszt túlzott igényeket* Jóllehet tiz színváltozása van és ketto?)zözülük éjszakai világítást k i v a n ; a l i g i i a q k o z o t t nagyobb fáradt­ ságot a szinpadot megvilágító mécsek bizonyos hányadának eloltása* / A kor- világítástechniká­ j a s z e r i n t a legerősebb fényt a r i v a l d a mécses­ sora adta,. Ez a magyaroknál- a Reischl-féle szín­ házban négy öl hosszúságban /kb „ 7-5 m/ vo­ nult. / 8

9

két és fél órába kerülhetett, Szinszerübb, m i n t az eredetis, de a sok kihagyás éppen magyaros zamatát v e s z i e l és egy k o r a b e l i t u c a t - érzékeny­ játék szintjére süllyeszti «... Hiányzik belőie az egész mti gyöngye,, a szép és csak Dugonicsnál előforduló, tehát e r e d e t i , magyar, siratóének i s * . Kelemenek idejében azonbarf ezt még elénekelték, s o t szövegét szóróversként osztogatták i s * - A két másik példány P e l e k i Miklós átdolgozásának szövegvariációja a század második feléből*/Mind­ három az Orsz* Széchényi Könyvtár Szinháztört « Osztályán, N. Sz» B. 1 , , i l l * B» 87 és B, 8 7 / 1 . / 8/ ** 'Dugonicsnál t i z e n e g y s z i n , de 1 7 9 4 ben a Monarchia színházi -törvényeit már nálunk i s vették olyan szigorúan, hogy szentkiépet, imádkozásig nem engedtek a szinen s z e r e p e l n i , s i g y a I V . f v , /"szakasz."/ h a t o d i k jelenete /"rész"--e/, amelyben Mária a Boldogságos Szűz képe előtt könyörögj eleve előadhatatlan v o l t * 9/ A Rondella pro sz c éniiim-nyi lá sának szélességét Kádár nem adja meg, /Kádár Jolán: A budai ás p e s t i német színészet története 1812-ig. Bpest, P f e i f e r . 1914»/ 3

1

Feltehetőleg az egész előadás folyamán égett és csak a kulisszákra, "szárnyakra" erősített mé­ cseket oltották e l részben vagy t e l j e s e n a b e l ­ sőtéri jeleneteknél amikor egy-egy terem éjsza­ k a i hangulatát k e l l e t t megadni Ezt egyébként a színen égo g y e r t y a i s érzékeltette, s

0

A darab éjszakai j e l e n e t e i a második Utánuk felvonásban, egymást követoleg vannak. ismét meggyújthatták a színfalakhoz erősített, ellenzős bádogmécseket,, A darabban "játszó" díszletek: terem a palotában, szoba Leányvárott, " p i t v a r s z o b a " Leányvárott, erdo leányvár m e l l e t t , terem leányvárott és az abból később kinyíló ravatalszoba„ Az elsó't illetó'leg semmi kétségünk sem l e h e t ; "Egy Palotát ábrázoló kárpit, 5 pár o l d a l szár­ nyakkal",, A szoba leányvárótt nyilván nem más^ mint az "Egy Zöld Szobát ábrázoló Kárpit, 3 pár o l d a l szárnyakkal, és egy két részre nyíló ajtó­ v a l együtt"» Világos, hogy ugyanez a díszlet s z e r e p e l t az ötödik felvonás harmadik változásá­ ban i s g s a mécsekkel, gyertyákkal borított r a ­ v a t a l a megnyíló ajtó mögött v o l t elhelyezve,, Ez annál inkább lehetséges v o l t , mert a csak három kulisszapárral játszó s z o b a d i s z l e t nem v e t t e igénybe a szinpadtér t e l j e s , mélységét* A " p i t ­ varszoba" Leányvárott, a h o l a Mária szobalányá­ v a l f o l y t a t o t t beszélgetések játszódtak lö b i ­ zonyára az "Egy Paraszt-szobát ábrázoló Kárpit, két pár oldalszárnyakkal",, A leányvári erdó' pe­ d i g "Egy Erdőt ábrázoló Kárpit 5 pár o l d a l szár­ n y a k k a l " és a "Hét darabban Magányosan fenn-álló fák" kombinációjából adódott Mind a palotának, mind a zöld szobának és a paraszt szobának meg­ v o l t a maga "5 részből álló mennyezete" i s . s

0

A háttér-vásznakról t u d j u k , hogy a l u l ­ iéiul lécbe v o l t a k f o g l a l v a , s vasgyürükön ke­ resztülfutó zsinórok segítségével eresztették l e ás húzták f e l ó'ket. A kulisszák fenyőfa k e r e t r e vont vászon lapok v o l t a k s vaskapcsok meg köte­ l e k rögzitették ó'ket a padlóhoz és a tetőhöz* Azt i s t u d j u k , hogy valamennyi "Képiró által Mesterségesen" " f e s t e t e t t " , vagyis hivatásos d i s z l e t f e s t o készítette ó'ketJ^' A jelmezek méghatarozásánál kevesebb biztonsággal mozgunk* A palást és a korona ebben a korban még nem magától értetődő v i s e l e t kirá­ l y o k számára, a jelmeztárban 1 7 9 2 - 9 3 - b a n -^em i s akadt* Magyar ruhát öltött az uralkodó ugyanúgy, mint a trónörökös* A l a j s t r o m az "Udvari Öltöze­ t e k " legfényesebbjeként egy nercprémes, selyem mentét és dolmányt e m l i t ; a hozzá való posztó­ nadrágon fehér pillangós kivárrás. Ezt minőség­ ben egy rézszinü selyem magyar öltözet követte, ugyancsak " k i v a r r o t t fejér pillangós" * *^'A többi u d v a r i személy megosztozhatott a gránátvörös.

A kulisszákra erősített mécsesrend­ szerről kitűnő ábrázolást láthatunk Kindermann i o nu, i o kötet, 5 7 8 * - A Kelemen-féle társulat I 7 9 2 őszén készült inventáriumát k i a d t a az Orsz* Színháztörténeti Múzeum az 1953—bsi> megjelent Színháztörténeti Értesítő Adattárában a 6 5 - 7 4 » lapon* 11/

,

,

Az eló'bbi becsértéke 65 az utóbbié 60 Pt v o l t . De v i s e l h e t t e István herceg az ugyan­ csak 60 F t - o t érő, nercprémes, gyöngyszin selyem öltönyt i s , / I . h , , 70» 1«/ 9

vasszürke, tubákszinü, tengerkék, vörös, f e k e t e magyar ruháin; ezek értéke 5 4 - 2 0 F t között moz­ g o t t « K u t i , István szolgája, válogathatott a pa­ rasztöltözetekben; valamennyi f e k e t e zsinóros abaposztóból készült, Mária k i s f i a a jegyzék gyermekruha a d a t a i s z e r i n t t e n g e r s z l n dclmá,nyt vörös nadrágot v i s e l t ; f e k e t e zsl.nórüzá,ssal, s

A női öltözetek rekonstruálása a szo­ balány esetében a legkönnyebb « rövidke szerepé­ hez felölthette a ruhatár "kék paraszt L a i b l i " játo A királyné és Mária e s e t l e g saját öltözetü­ ket viselték - színésznők ritkán kaptak a tár­ sulattól ruhát - noha Mária részére akadt egy "fejér t a f o t a Szoknya, Váll, Sik-arany t s i p k e , egy kötény hasonló tsipkére, és fodor kendő", vagy egy "Rózsa-Szin T a f o t a Szoknya fejér p i l ­ langós. Váll I n g - u j j a l fejér kötény, ezüst-Sik tsipkés, Sik-ezüst Váll-füzővel együtt és f o d o r kendő". A kor Bátori Mária elképzelését egyébként a mü első kiadásának illusztrációjából könnyű magunk elé idéznünk: karcsúra fűzött de­ rék, mély kivágás, bő szoknya, a h a j a kor álta­ lános európai d i v a t j a s z e r i n t elől magasra f e l fésülve, hátul összefogva, de néhány fürt a vállra i s j u t belőle* így látjuk T i s c h l e r A n t a l rézmetszeteit Dugonics müveinek címlapján, i g y ábrázolja Reháknét, Mária első megszemélyesítő­ jét az egykorú arcképfestő i s * ^/

12/ 'üo. 13/

7 1 - 7 2 , ,18

3

i l l .

, , 2 7 F t értékben.

L. az 1 7 9 5 - i első kiadás címlapján Assner, Franz pozsonyi rézmetsző illusztrációját.

A X V I I I » s z . végének magyar képzelete nem ragaszkodott az ősök szakáll és b a j u s z - v i s e ­ letéhez sem, a felvilágosodás korában a b o r o t ­ vált a r c v o l t d i v a t b a n o Erre v a l l , az egykorú ábrázolások m e l l e t t , a Kelemen-féle színtársulat szerény álhaj-, álszakáll-gyujteménye i s : össze­ sen hét parókájuk, négy álszakálluk és egy álbajuszuk v o l t . A Bátori Máriában l e g f e l j e b b Kálmán király v i s e l t b a j u s z t és szakállt. A szinpadra alkalmazás külső körülmé­ n y e i könnyebben megragadhatók, mint az előadás menete* Erről mindössze a n n y i t tudunk, hogy a főszerepeket Rehákné és Láng Ádám János alakí­ tották. A társulat három év a l a t t ötször adta a darabot, tehát a próbákat i s számitva, v i s z o n y ­ l a g b e g y a k o r l o t t produkció l e h e t e t t , mindenki k i f e j t h e t t e benne képessége legjavát. - Reháknéról t u d j u k , hogy nemcsak szép asszony, hanem jó szinésznő i s v o l t . Déryné jóval késCíbbi megálla­ pítása m e l l e t t erről tanúskodik Kazinczy Ferenc i s , a k i kivált kézjátékát dicséri. Láng ekkor még hosszú pályája elején állott, f i a t a l ember v o l t , daliás hősszerelmes; nem e s h e t e t t nehezére á * kívánt szenvedély tolmácsolása'M' A szerző"

Hasonlóak T i s c h l e r Dugonics-illusztrációi az Arany percek s t b * címlapján, valamint a Rehákné Moór Anna egykorú portréja után készült másolat a Színháztörténeti Múzeum kiállításán* "^^Déryné Naplója* Sajtó alá rendezte Bayer József. I * k», 2 7 5 . /Bpest, é» n„/ K a z i n ^ czy megjegyzését idézi Endrődi Sándor a Bátori Mária második kiadásához i r t magyarázatában*

egyébként bo utasítást adott a l a k j a i megformálá­ sához, Máriáról megmondja, hogy "az amakkori idó'kben r i t k a ékességü személy" v o l t ; amikor kedvese, István herceg visszajöttét várta, nem t u d o t t a l u d n i , "leüle tehát azon ágy székjére, melyben egy keveset d o l g o z o t t " , Majd pár n y u g t a ­ l a n szót váltott g y e r m e k e i v e l , István küldöttét meglátva, "nagyon elhüle..» Örömében-é, avagy féltében, de nagyon r e t t e g e t t " . Mikor István közli v e l e , hogy nejévé, majdan^pedig királynó'vé a k a r j a t e n n i , "megijedett«•. És, noha Istvánt kimondhatatlanképpen s z e r e t t e , még se f o r g a t h a t ­ t a azon g o n d o l a t o t , hogy valaha a királyi székre felhágjon* Most letérdelvén István eló'tt, k e z e i t i s összekulcsolván, Így szollá", / I t t a dráma­ szöveg következik,/ "Midó'n a herceg eló'tt letér­ d e l t , ugy t e t s z e t t , mintha szinében megváltozott v o l n a . Megérzette,.* azon gyötrelmeket, melyek­ k e l ezután b a j o s k o d o t t " . Dugonics utasításai alapján Bátori Má­ r i a szerepe mégsem s o k k a l nagyobb egy ártatlanul szenvedő', szerelmes nő hang- és mozgásbeli ábrazolásánál*, A valóságban ennyi sem maradt Rehákné számára; részint már önmaga törölt az átdolgozás során a szövegbó'l, részint a k o r szokása köve­ t e l t e meg, hogy gyilkosság ne n y i l t szinen tör­ ténjék, így a merényló'kkel való j e l e n e t e t i s k i ­ fogásolta és a haláltusa elmaradt»5/

15/ A cenzor a darab e l l e n szót emelte de legnagyobb kifogásai között a törvénytelen gyermekek szerepeltetése és Kálmán király és látván ingerült párbeszédei szerepelnek,, A dráma nyelve egy f o k k a l túllép azon, amit erőteljesnek

A címszereplő m e l l e t t ^ o v a l aktívabb személyeket találunk* Elsősorban István herceg szerepének vannak jól megjátszható momentumai.Az a t y j a akaratával szemben való dac, a szenvedé­ l y e s szerelem, amit az élő Máriával szemben állva és a h a l o t t Mária gyászolásában k i f e j e z h e ­ t e t t , vagy maga a vadászjelenet, amikor Bátori Miklóssal járja az erdőt és a távoli lombok kö­ zött m e g p i l l a n t a n i véli /az akkor már h a l o t t / MáriátI számos játéklehetőségre a d o t t a l k a l m a t * Kálmán király és a királynő szintén nem játsza­ nak sokat, a királyi méltóság hangsúlyozásán kí­ vül Kálmán bizonyos jellemgyengeséget hangsú­ l y o z h a t o t t , a királyné pedig f i a iránti gyengéd­ séget. Legjobb dolguk az i n t r i k u s o k n a k v o l t , ők jöttek-mentek, s u t t o g t a k , intézkedtek,, s ha a darab a maga egészében lejátszható l e t t v o l n a , módjukban áll egy szabályszerű grand g u i g n o l be­ mutatássá i s . Dugonics színmüve, csaknem husz esz­ tendővel Katona, huszonöttel K i s f a l u d y Károly szinmüirói tevékenysége előtt, nem v o l t remekmű* /Az e r e d e t i , amiből készült, még gyengébb. J e l ­ l e g t e l e n n y e l v e minden egyéni izétől megfosztja.

szoktak mondani, Egy másik alapos kifogására;, hogy t i . a színdarabnak semmi történeti alapja nincs: - amiben annál i s inkább igaza v o l t , h i ­ szen a téma a spanyol történelemből került be a nemzetközi drámakincsbe! -, a helytartótanács 1 7 9 4 . ápr* 2 9 - i ülése a z t válaszolta, hogy a drámairók nem kötelesek a történelmi hűséget t i s z t e l e t b e n t a r t a n i . / Q . L. Htt„, Dep, p o l . gen. et c i v . Fons 2 . pos. 2 7 * /

hiányzik belőle a sirató, hiányzik a b i z t o s kéz­ z e l f e s t e t t nemzeti környezetrajz./ Dugonics' új­ játeremtette a nemzetközi drámát s az több mint félszázadon át a magyar színpadok legnépszerűbb darabja volt„Nemcsak a budai társulat tűzte k i idó'ró'l időre, hanem még 1854-ben i s s z i n r e ke­ rült a Nemzeti Szinház szinpadán, i g a z , nem a hatvan év eló'tti formában, hanem egy annál gyen­ gébb átdolgozásban , / F e l e k i Miklóséban^ bem. 1854. márc. 2.7./ E r k e l első operájának tárgya ugyancsak ez a szinmü, ugyanevvel a cimmel. /I84O./ Nem a j e l l e m e k h e l y e s r a j z a vagy éppen fejlesztése, nem a cselekmény ügyes bonyolítása, hanem a magyaros n y e l v és környezet éltette o l y sok évtizeden keresztül a Bátori Máriát: az,hogy kezdó' színészetünk számára nem adott a kelleté­ nél nehezebb f e l a d a t o t , hogy megérthették a f i ­ gurákat , a k i k e t ábrázolniuk k e l l e t t és megérthet­ t e ó'ket az egész magyar közönség. A szinszerüség t e t t e életképessé^ '

16/ A sirató egyik verse; "Hahogy ormos koporsója - Szép testét e l t e m e t i , -• P i r o s c s i z ­ májának nyomát - A nagy hó i s b e l e p i * « De e r ­ kölcsének szép hirét - Soha e l nem tünteti, Hanem a magyar szivekben — Azt örökre élteti"* "Nincs i s annyi c s i l l a g az égen . ahányszor adták az a k k o r i /XIX, s z . e l e j i / magyar színészek Bátori Máriát » Ez v o l t egy a legjövedelmezőbb darabunk; na pénzben s z o r u l t u n k fölkiáltott a szinész-világs adjuk Bátori Máriát!", i r t a f e l ­ jegyzéseiben Gál Mihály vándorszínész 1856-ban. /Idézi a I I I . kiadás előszavában H e i n r i c h Gusztávj i . m„ 3 1 . / s

s

Dugonics András p i a r i s t a v o l t , k o r a ifjúságától f o g v a i s m e r h e t t e tehát az i s k o l a i színjátszást, tisztában l e h e t e t t a s z i n p a d i be­ széd követelményeivel. Az idegen szinmü magyarrá formálásában v i s z o n t nyilvánvalóan segítette az 1790-es nemzeti felbuzdulás hangulata; kereste a történeti hátterű drámákat, mert lehetó'vé t e t ­ ték a h a z a f i a s megnyilatkozásokat. Egész életmü­ ve a felvilágosodásból s a r j a d t ugyan, hiszen van-e t i p i k u s a b b a n felvilágosult eszme a l i n g u a v e r n a c u l a , az anyanyelv s z i n p a d i kultuszánál? Mégsem v o l t o l y a n j e l l e g z e t e s e n felvilágosult., mint kortársai közül számos pap, só't s z e r z e t e s , m i n t Verseghy, só't akár Endró'dy János.. A színpa­ don, a színházzal szemben nem ment tovább 1790nél, i g y azonban biztosította müvei z a v a r t a l a n s z i n p a d i pályafutását a Ferenc—féle reakció hosszú évtizedei a l a t t is*- -?/ 1

Az elso nagy magyar s i k e r , a Bátori Mária rekonstruálására azért l e h e t e t t kísérletet tennünk, mert ismerjük Kelemen Lászlóéit d i s z l e t - és jelmeztárát. A második fóvárosi magyar társulat esetében szintén kedvezó' helyzetben va-

17/ 'Hivatásánál fogva Dugonics nem v o l t humanistái sem hitszónok, sem a magyar n y e l v t a ­ nára, mint f e n t i e k , hanem matematikus és f i z i ­ kus. Mint természettudós, t e l j e s e n korszerű és haladó, a Cörver-féle matematikát és Newton f i ­ zikáját adta e l o . Különös érdeme van a magyar matematikai n y e l v megteremtésében; a kör, a hen­ g e r , az átmérő s t b . az o s z a v a i . /Berényiné Ré­ vész Mária tjjjap*** egyet, docens, Dugonics-kutató s z i v e s közlése./

gyünk. Fennmaradt ugyanis az a jegyzék, a m e l l y e l a Károlyi-családtól adományozott megyeri dísz­ l e t - ás jelmeztár átkerült E r n y i társulatának birtokába / e z t függelékben 1» a tanulmány vé­ gén/, s ehhez járul még egy bővebb j elmez j egyzék ismerete i s , amit k e l e t nélkül, de az 1804-ben átadott megyeri anyagnál feltétlenül későbben, már a p e s t i játék korában szedtek lajstromba.- - ' 1

8

Ezek alapján kíséreljük meg két k o r a ­ b e l i eló'adás visszaidézését* Az elsó': a Hamlet. A Hamlet népszerűsítése Magyarországon Kazinczy nevével függ össze és ismerve szervezőképességének szuggesztív erejét, nem csodálkoz­ hatunk r a j t a , hogy az általános lelkesedés a század elsó' évtizedében a felvilágosult i r o d a l m i köröktől már szóles gyűrűben tovább t e r j e d t . Az alap Kazinczy Hamlet-élménye, amihez l ? 8 6 - i bé­ c s i u t j a alkalmával j u t o t t . I t t látta Brockmannt a cimsz er épben--"' , s jóllehet a nagy német s z i 1

18/ Az e r e d e t i megyeri inventáríum: 0 . L*, H t t . , Dep. p o l . gen. e t c i v . , 1804, Fons 6. pos. 2 . - A másodikat k i a d t a Bayer József az ITK 1891. évfolyamában* 2 7 5 - 2 9 0 . 19/ Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Bpest, F r a n k l i n , é. n., 182-83* - Az egykorú bécsi előadáson, ugyanúgy, mint Kelemenéknél, engedményt t e t t e k a d i v a t n a k . Brockmann-Hamlet f e k e t e trikónadrágot v i s e l t ugyan, de hajporos parókát, a diszletezés meg sem kisérelte a h e l singőri kastélyt középkori építménynek feltűn-

nesz a Schröder-féle torzított szöveg s z e r i n t játszotta a dán királyfit, egy-egy meg nem b o l y ­ g a t o t t Shakespeare! részlet elég v o l t ahhoz,hogy elragadja."Nem esmérek semmi darabot..., a* mely inkább érdemleng/meg a* játszást, mint Hamlet", i r j a 1790-ben. Lelkesedése mély és maradandó v o l t . Az elsó' magyar szinieló'adásra i s a Hamlet­ et szánta, s amikor nemes kisasszonyokat, nemes i f j a k a t próbált a s z i n i pályára c s a l o g a t n i , me­ g i n t csak innen v e t t e példáit: minden leány büszke l e h e t n e , ha Oféliât, minden fiatalember, ha Hamletet eljátszhatna! - -' Jellemző', hogy már a kezdet kezdetén magával ragadta a két színház­ barát Rádayt, a nagy Gedeont és I I I . Pált, só't László öccse i s rászánta egy éjszakáját a mü t a ­ nulmányozására ' Jóllehet Kazinczy, vidéken élve, jószerével kikapcsolódott a magyar színhá­ z i életből, a jó mag, a Hamlet becsülése, már e l v o l t h i n t v e . Levelezó'társa, Aranka György, a vé­ d e t t Erdély biztonságában, tovább érlelhette az 2

1

2 2

0

t e t n i s a hölgyek v i s e l e t e t e l j e s e n rokokó* /Vö* Kindermann i . e u , i . k , a címlapnál közölt szí­ nes illusztráció és a szövegközi képek*/ 20/ Kazinczy Ferenc levelezése, II» 81o Regmecj 1790. j u l . 1 . s>

21/ Uoo i . kötetp i» h», továbbá 84-85», 96.., 162 .

22/ " A H a m l e t e t a mu.lt éjtzaka olvastam - már jádzó helyen i s láttam, de valósággal örülnék r a j t a , ha Budán az Qrszág előtt játzódtatnék K László K« Ferenchez, jL« k»,1GL Buda, 1790» aug* 23* v

M

0

0

9

előadás tervét, Kótsi Patkó e l játszhatta, a f5v árosinál szerencsésebb körülmények között, mert náluk az sem számított különös előnynek, hogy a darabnak csak két nó'i szereplő'je van - v o l t s z i / 27 nesznó', amire k e l l e t t . Az E r n y i - f e l e társulat tehát már mint müsordarabot hozta k i magával a Hamletet az anyaországba* Q

J i

A második fó'városi magyar társulat hagyományszerűen, a németektó'l függetlenül ápolta a Hamlet kultuszát, de o l y a n közönséget talált, amelynek módjában v o l t a tragédiát a németek tolmácsolásában i s i s m e r n i * 1792 júniusában, t e ­ hát másfél évvel Kótsi Patkó eló'tt, a p e s t i né­ met színészek i s eljátszották Schröder színre alkalmazásában, s egészen a nagy szinház felé­ pültéig játszották még tizenötször, majd az u j színházban a magyarok eltávolításáig, 1815-ig ismét négyszer. E r r e az idó're esik a fó'városi német közönség nagy Hamlet-élménye, Lange Burgszinész fellépte alkalmával* Amikor tehát 1810-ben a már Vidától irányított együttes rá­ szánta magát a magyar nyelvű Hamlet fó'városi bemutatására, t u d t a , hogy eró's versenytárssal áll szemben.

23/

,

,

,

Bayer József: Shakespeare drámai hazánkban. Bpest«, 1909. I-II« K i s f a l u d y Társaság kiadása. I« 158. skk, ^^Kádár Jolán i , m. 110., i l l . u. őt Német Shakespeare-eloadások Pesten és Budán. Ma­ gyar Shakespeare Tár, X. k. 1918. Bpest, Kilián, 2 5 skk. 3

A Kazinczy-féle szöveg, m i n t címlapján a forditó j e l z i , "Shakespeare munkája, ugy a m i n t az, a'mi Játszó-szineinkre láphe-t" .Hat f e l ­ vonásból állt, de az Egérfogó-jelenettó'l kezdve i g e n nagyok v o l t a k az eredetitől való eltérések s a végén a Schrödertó'l i l l e m r e s z o k t a t o t t és életben maradó királyfi valami igazolóbizottság­ félét kér "neve helyreállítására"* A szereplők neve megváltozott, Poloniusból Oldenholm, Horatióból Gusztáv l e t t , Rosencrantz személye - nyilván a társulatok k i s létszáma m i a t t - be­ l e o l v a d t Guildensternébe, de "a rémitó' borzadás, a* melyet a* Hamlet személye és a'Kisértet tá­ maszt a' Nézó'kben" ^/ j e l z i , hogy a Shakespeare! géniusz mindezek ellenére j e l e n v o l t * , ?

2

A darab rekonstrukciójánál a megyeri díszletanyagot vesszük f i g y e l e m b e , mert arról, hogy Kolozsvárról m i l y e n d i s z l e t e t hoztak k i Ernyiék, n i n c s tudomásunk.Amikor E r n y i 1810-ben v i s s z a a d t a az e r e d e t i l e g onnan k i h o z o t t ruha-, könyv- és kelléktárat., díszletekró'l nem e s e t t szó. ^ A v v a l a hét kombinációval számolunk t e ­ hát," amit a megyeri ajándék t e t t lehetó'vé* A külsó'téri j e l e n e t e k - m i v e l a temetó'jelenet k i 25/ Kazinczy Ferenc Kül-Földi Játszó S z i n j e Első Kötetjenek Első D a r a b j a , Hamlet, Shakespeara és Schröder után* Kassán, E l l i n g e r János Kir» p r i v . Könyvnyomtatónál* 1790* K a z i n ­ czy Levelezése, i» k* 8 1 • 26/ Perenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és szinház története* Kolozsvár, A j t a y , 1897',"230., Jëgyset t °sy dísz­ l e t nem i s jött k i " , vagy csak i g e n kevés* Evekkel Ernyi elindulása után olvassuk, éppen egy Hamlet eló'adás kapcsán, hogy V

a

l

ó

s

z

i

n

ü

h

maradt, F o r t i n b r a s pedig szóba, sem került, csak a helsingőri vár fokán lejátszódó s z e l l e m j e l e n e ­ tek jöhettek szóba - nyilván a 4 kulisszapárra o l d o t t k e r t d i s z l e t b e n f o l y t a k l e , Valószinü^hqgy a leltár 17, számával jelölt síremléket felállí­ tották b.enne» A trónterem számára rendelkezésre állt a leltár 8» száma a l a t t feltüntetett 5 ku­ lisszapáros, tehát a t e l j e s szinpadmélységet igénybe vevő Terem, Polonius és gyermekei az " u r i társalgó szobá"-ban beszélgettek, s evvel a változások kérdése meg i s oldódott. G y a k o r l a t i ­ lag az elsó' felvonásban játszott a k e r t d i s z l e t és a trónterem, a másodikban az u r i társalgó szoba és a k e r t , a harmadikban a trónterem; i d e hozták a király imajelenetét i s , nyilván a vál­ tozások leegyszerüsités.e céljából, ós a negyedik monológot /"Most megtehetném..."/, A negyedik felvonás Hamlet és a színészek jelenetével kezdó'dött, ez, v a l a m i n t az Egérfogó, a trónteremben ment végbe, Hamlet a királynéval - ez a rész már igen nagy változásokat szenvedett - valószínű­ l e g ugyanabban a szobában beszélt - csak éjjeli világításban - a h o l Polonius és családja, AZ ötödik felvonás mindent a trónteremre sürit ö s z — sze, a h a t o d i k , a király és a királyné halálá­ v a l , ugyancsak. Végül i s tehát, a megfelelő k i ­ hagyások és ide-oda vetések segítségével a mo­ n a r c h i a e k o r b e l i Hamlet-produkciói hét d i s z letcserével megoldhatók v o l t a k , s nem igényeltek többet három-négy diszletnél. Rangosabb szinház -

"theátrumjok d i s z t e l e n , decoratziójik rosszak". Kazinczy Levelezése, X I . k., Bpest, 1901. Akadé­ mia. Döbrentei Gábor - Kazinczy Ferenchez, Ko­ lozsvár, 1814* jan„ 10, /181./

beállíthatott még egy belsó'teret a Hamlet és a n y j a közötti j e l e n e t számára, de ez igazán lé­ nyegtelen v o l t . * ? / A világítóberendezés gazdagabb, mint a Kelemenekéi 10 darab, öt-öt mécsessel f e l s z e r e l t és süllyeszthetó'-felhúzható "ágas", a kulisszák mögött 6, i l l * 4-4 gyertyára készített bádogernyó's tartók v o l t a k * A proszcénium világításáról i t t n i n c s értesülésünk, ami természetes, h i s z e n a megyeri színpadot nem hozhatták magukkal. Az elsó' Hamlet-eló'adások a fó'városban a Hacker Szálláb an, 1812-tó'l a Rondellában f o l y ­ t a k l e . Nem valószínű, hogy a t e l j e s megyeri apparátus Ernyiékkel u t a z o t t v o l n a , a kötelek, kulisszaszállitó k o c s i k , láncok és kapcsok való­ színűleg Debrecenben maradtak* A város a z t az ingóságot i s vonakodva a d t a k i - és lépten-nyo­ mon visszakövetelte - amit e l v i t t e k tó'le, a l i g hihetó' hát, hogy a nehezen mobilizálható darabo­ k a t k i e n g e d t e volna a kezébó'l. A d i s z l e t e k a p e s t i színpadokhoz i l l e s z k e d t e k , ami annál könynyebben ment, mert p l . a Rondella i s öt k u l i s z szapárra v o l t méretezve. ^' 2

27/ A d i s z l e t e k felsorolását 1 . a Füg­ gelékben. A dráma beosztása Kazinczy szövege s z e r i n t ; t u d j u k , hogy a sirásó j e l e n e t et eló'ször az Arany-féle fordítás bemutatóján adták Magyar­ országon* 28/ Ez v o l t , ugy látszik, az általános h a z a i szinpadméret; e v v e l i n d u l t 1837-ben a Pes­ t i Magyar Szinház i s és csak a hetvenes években n y e r t tágasabb szinpadot»

A s z i n p a d i jelmezek, a megyeri alap s z e r i n t , Hamlet f e k e t e ruháján kivül. amiből v i ­ szont két rend v o l t , nem állnak egyenes vonatko­ zásban a darabbal. "Az öreg gróf" idejében, a k i tó'l az egész berendezés származott. tehát a X V I I I . sz. végén, láttuk, nem v o l t még szokás korhű j e l m e z t ölteni s a herceg f e k e t e ruhája sem v o l t valószínűleg más, mint a Brockmann-fél e , trikónadrágos, de k o r a b e l i kabátu, h a j p o ros-parókás v i s e l e t . ^ ' 2

Ugyancsak v o l t a társulatnak, külön a Hamlet-hez, "Hamlet L e l k i n e k való köntös"-e. Ez azonban nem a megyeri adományból származik, ha-

29/ A Hamlet-öltözetet 1 . a j e l m e z l e l ­ tár 63. tétele a l a t t * - "Az öreg gróf"-ra vonat­ kozólag F e r e n c z i idézi Balog István naplóját, 147» 1 . - Az egész megyeri anyagátadás körül egyébként meglehetó's zavar uralkodik*. Az hogy Balog egy jó anekdota kedvéért füllent és a Benkétol h a l l o t t a k a t , megfelelő' módosítással, mint saját kalandját mondja e l , nem meglepó' A visszás az5 hogy a Ferenczitol.idézett forrás a megyeri anyag Debrecenbe szállítását 1805-re t e ­ s z i , mig az Országos levéltári inventárium pon­ tos dátummal, 1804, j u l . 30-ával és h i t e l e s alá­ írásokkal határozza meg az átadás idejét* Lehet, hogy az téveszti meg F e r e n c z i t , hogy a város csak I8O5 osaén f i z e t t e meg a társulatnak a szállítási költségeket. I l y e n bürokratikus huza­ vona azonban nem t a r t o z o t t a ritkaságok közé s m i v e l a színészek Wesselényi emberei v o l t a k és az 6 költségén szállították a h o l m i t , az összeg kifizetése nem i s v o l t égető. 5

9

s

nem vagy Kolozsvárról hozták k i * vagy Debrecen­ ben szerezték. Áz általános hiedelemmel szemben, hogy t i * három külön jelmez v o l t a szellem szá­ mára, legyen szabad azt az állítást megkockáz­ t a t n u n k ; hogy nem három rend kisértetöltöny állt rendelkezésre, hanem a szellem ruházata három darabból állott, amint Hamlet két jelmeze i s há­ rom, i l l . két részbó'l állóként van a megyeri leltárban feltüntetve* Három kisértetkosztüm még a Károlyi grófok ruhatárában i s f e l e s l e g e s l e t t v o l n a , h i s z e n e z t igazán nem v o l t nehéz,a k o r képzeletének megfelelően, ugyancsak az előbb idézett Balog István népies r e c e p t j e s z e r i n t , néhány lepedőből rögtönözni*3Q/ Színpadot és jelmezeket ezúttal i s könnyebb rekonstruálni, mint magát a játékot, a n n y i v a l inkább, mert i t t voltaképpen több Hamlet-alakitó i s szóba, jöhet. A példakép, szeren­ csére, adva van: Kótsi Patkó* "Egykorúi Brockmann-hoz hasonlítják. M i n t amaz, ugy ő i s azon nézőnek, k i a művészetet nem a természetességben k e r e s t e , a l i g t e t s z e t t ; actiói nemesek és Ízlé­ sesek v o l t a k ; mimikájában a fölvett személyek karakterét p h i d i a s i metszetekben egészen kidom­ borítva látta a néző l e l k e . . . «"317 Kótsi Patkó müveit ember v o l t , mint k a t o n a t i s z t , világot i s

30/ A megyeri leltárban a Szellem szá­ mára külön jelmez n i n c s feltüntetve, a Bayer-fél e jegyzékben v i s z o n t a "Debreceni köntösök" ro*vatában s z e r e p e l , 1 . i» h., 288» - Balog meg­ jegyzése: P e r e n c z i i . m», 146* 31/ 'Bayer: i . m., I , k» 509*

látott. Valószínűleg látta Brockmannt, de m i n ­ denesetre i s m e r t e a k o r esztétikai irodalmát, A f e n t i idézetből kiderülj hogy játékstílusa, a "szép természetesség" elvét követte, tehát k a r mozdulatai nem kigyóztak már, m i n t egy korábbi színjátszói i s k o l a tanítványaié, a szenvedélye­ sebb j e l e n e t e k b e n válla fölé i s emelte a karját, arcjátéka nyugodt v o l t , de vonásai nem mester­ kélten merevek.--* ' Döbrentei ugy számolt be Hamlet-alakitásáról Kazinczynak, hogy " a Néme­ t e k között egy sincs; a* k i o l l y p s y c h o l o g i s c h tudná az / t / a r o l l t f e l v e n n i " . 3 3 / Ha nagyon tárgyilagosak akarunk l e n n i és a z t mondjuk, hogy Döbrentei végtére sem sok külföldi Hamletet lát­ hatott, a l i g r o n t j u k l e Kótsi érdemét, mert számtalan más adat i s tanúsítja kiváló t r a g i k u s mivoltát, 2

s

9

Egy lépéssel azonban minden kötelező' adatszerüség és objektivitás m e l l e t t i s tovább k e l l mennünk a fó'városi Hamlet-előadások történe­ tében. Tudjuk, hogy 1810. ttm.ro, 29-én, majd ez évben még kétszer adták, tehát nagy s i k e r e v o l t . De k i v i t t e s i k e r r e ? E r r e , pontos adat hiján, Bayer nem i s k e r e s e t t f e l e l e t e t . H o l o t t ennek az elsó' Hamlet-kiosztásnak a rejtélye a l i g h a meg­ o l d h a t a t l a n . A legjobb magyarországi Hamlet 1815-ben Benke, A beszámoló e l r a g a d t a t o t t s o r a i a r r a v a l l a n a k , hogy alaposan átgondolt és begya­ k o r o l t játéknak v o l t szemtanuja. Mi sem valószí-

32/

Vö. Daunicht, R i c h a r d : Von der Beredsamkeit des L e i b e s . Theater der Z e i t , 1955» 8. sz. 17-23. Kazinczy Levelezése, X I * K. 181.

nübb tehát, mint hogy Benke v o l t az 1810-1 p e s t i Hamlet i s ; 1810-ben még a fővárosi társulatnál volt. Ha azonban j o g g a l bizonyítottnak ve­ hetjük, hogy Wándza kolozsvári alakításával egyidejűleg Pesten Benke f o l y t a t j a Kótsi nagy vállalkozását, már sokkal kevésbé vagyunk b i z t o sak az 1812-i és 1814-i Hamlet személyében, A Zsebkönyvekből kiderül ugyan, hogy adták a dara­ bot de az nem, hogy k i . P e l t ehetnénk, hogy e s e t l e g Benke vendégszerepeit, de adatunk n i n c s rá. 1812-ben, amikor egy Hamlet-előadás v o l t , csak Láng jöhetett számba, m i n t cimszerepló'. 0 ugyan régen, Kelemenek i d e j e óta színpadon v o l t , de a Hamletben G u i l d e n s t e r n e n , L a e r t e s e n t u l Wesselényinél nem v i t t e . 1814-ben azonban Láng s i n c s a társulatnál. I t t csak avval számolhat­ nánk, hogy már az ifjú Kőszegi A l a j o s v e t t e át - és játszotta azután számos éven keresztül - a címszerepet* 9

Van azonban adatunk egy mindkettőjük­ nél mélyebb szellemű és nevesebb alakitóról, a r ­ ról a Békési nevű "delec+ars actor"-ról a k i eb­ ben a korban s z e r e z t e meg színi t a p a s z t a l a t a i t , W a l d a p f e l József Katonáról i r o t t könyvében emlí­ t i , hogy B a l o g István s z e r i n t játszotta a Ham­ l e t e t , Ebben az adatban* éppen kizárásos alapon, n i n c s i s okunk kételkedni: Benke már nem v o l t a fővárosban, Kőszegi 1812-ben még nem, Láng má­ s u t t sohasem játszott a "tragédiák tragédiájá"ban f o n t o s szerepet,. S hogy Katona az átlagolva­ sónál s o k k a l alaposabban, átéltebben ismerte a Hamletet, köztudomású* Benke első magyarországi Hamletje m e l l e t t , minden merészség nélkül f e l v e ­ hetjük másodikként Katona József-Békesi nevét. ?

A kiosztásban Bayer más téren i s b i ­ z o n y t a l a n , 1810-ben két színésznő v o l t a társu­ latnál, a k i Oféliát játszhatta, Murányiné és Czagányiné* M i v e l azonban Murányiné, Déryné visszaemlékezései s z e r i n t , bőven ráért a k i s kezdőt az őt ért sérelem m i a t t v i g a s z t a l n i , fő­ ként pedig azért, mert Murányiné ez idó'ben gyak­ ran v o l t t e r h e s , az 1810-es Ofólia személyét Czagányinéban k e l l meghatároznunk* /A királynőt az első időben Sáskáné játszotta, amikor azonban Sáskáék visszatértek Erdélybe, az e g y e t l e n , a k i átvehette a szerepet, Murányiné v o l t * / Az 1812es Ofélla l e h e t e t t Czagányiné$ de l e h e t e t t már Déryné i s . Az 1814-es b i z t o s a n o v o l t . A k o r - és a Schörder-f éle átdolgozás — a királynőt bűnösnek t a r t o t t a férje halálában és eleve ellenszenvesnek ábrázolta. Ez a n n y i t j e ­ l e n t e t t , hogy nem nagyon árnyalták a jellemét » A hangsúly általában a Hamlet-Of élia kettősön v o l t , mint mindenütt . 3 4 /

"3 A / " ' B a y e r ; Shakespeare drámái hazánk­ ban J I * k* 160* - Benke alakításáról uo. , 163# : "Az elsó' k i m e r i t o birálat, mely egy Hamlet-előa­ dás részleteit v e s z i bonczkés alá s Benke Józse­ f e t mint elsőrendű Hamlet-eloadót említi meg 1815-ben, e g y i k m i s k o l c z i eló'adás alkalmával j e ­ l e n t meg", /uo,, 163»/ Majd idézi^Bayer a. Magyar Kurírban megjelent bírálatot: "Ö - t i . Benke rolleját tökéletesen t u d t a , de nemcsak t u d t a , hanem t a n u l t a i s ; a z t mutatta rendes felosztása Monológjainak; minden mozdulásában tzél v o l t , előre e l r e n d e z t e s z a v a i t , nem ütődtek össze za­ varodva g o n d o l a t j a i ; i g a z érzést és tüzet muta?

Ha még megemlít jük, hogy Sáskáék E r ­ délybe való visszatérése eló'tt a király szerepe Sáska kezében v o l t * jó megjelenésű, de kevés tehetségű színészében -, csaknem a végsó'kig k i -

t o t t az igazság szájában, a bizonytalanságon l e ­ begve h a t o l t keresztül, a morál értelmes, nyájas meggyó'zó'déssel s szelídséggel hangzott a j k a i n . Egy szóvali 6 t u d t a : m i t m i é r t , hogy és h o l be­ szélt". /Bayer i . nu, i . h./ - Ugyancsak meg­ j e g y z i Bayer, hogy a birálatot iró világlátott, müveit ember l e h e t e t t , a k i saját bevallása sze­ r i n t legalább negyvenszer látta már a tragédiát külföldi eló'adásban. - B e v a l l j u k , a negyven k i s ­ sé túlzásnak h a t , az azonban kétségtelen, hogy többször látta idegen színészektől a c i k k irója. Tehát olyan v a l a k i k e l l e t t , hogy legyen, a k i so­ k a t u t a z o t t . M i v e l B e r z e v i c z y Gergely ekkor már nem érdekló'dött a magyar szinház iránt, B e r z e v i c z y Vince p e d i g még nem tért v i s s z a Ma­ gyarországba, Csáky Theodor gyermek v o l t , a színházbarát h a z a i arisztokraták közül Ráday Pált vagy Dessewffy Józsefet gyanúsíthatjuk a szerző­ séggel. - Wándzáról Bayer i , m* 158. - láng sze­ r e p e i a Hamletben \ uo., 162* - A fó'városi magyar társulat tagnévsora: Magyar Játék-Szini Almának, P e s t , T r a t t n e r , 1811., 1812., 1813., I8I4., I8I5. Valamennyi az Orsz. Széchényi Kvtár S z i n háztört. Osztályán. * Waldapfel József: Katona. József. Bpest, é. n . /1942./ Singer és W o l f n e r , 12a 1 . Husz évvel Déryné Kó'szegi-Hamlet m e l l e t t alakított Oféliája után van feljegyzésünk egy ó'rült-alakitásáról: "Legelső" megjelenése i s szörnyű meglepő. Összetépett rövid, foszlányos

merítettük szerényke forrásainkat. - Hogy való­ jában, akkor, egész Európa viszonylatában m i l y e n s z i n t e n mozgott ez az előadás, a r r a vonatkozólag könnyelműség v o l n a bármit i s állitanunk.Egy két­ ségtelen: már ennek a kornak a magyar szinészei i s átérezték f e l a d a t u k nagy és megtisztelő v o l ­ tát, amikor a Hamlet egyes személyeinek jelmezét felöltötték. Kazinczy h a j d a n i kérdésére: "...nem kevélykedhetne-é a* Maradék eló'tt az a Magyar Szép, a' k i Opheliát játszaná, ...nem az az Ifjú, a* k i Hamletet játszván, másokat i s e l - r a gadna példájára, és Nyelvünknek kedvességét, hathatóságát, édes hangzását... éreztette"? a második fó'városi. magyar társulat határozott igen-nel f e l e l t . 3

Annak a nemzedéknek a sorsát, amely I79O és I 8 I 5 között a felvilágosodás franciás

ruhában j e l e n i k meg... Iszonyú magas hangon e l ­ k e z d i a napot átkozni... Végre kifáradva küz­ delmeiben, s z e l i d fájdalom f o g j a e l . . . gyöngé­ den... d a n o l g a t . . . " Ebben a már ünnepelt színész­ nő jelmezét i s l e i r j a : "Egy o l y a n színehagyott a n g i n e t t o t vettem, mely hasonlítson a l e h u l l o t t száraz f a l e v e l e k h e z , i m i t t - a m o t t fölhasogatva, széttépett, rövid u j a k k a l s i t t - o t t fölfüggő r o n g y o k k a l ; a ruha a l j a letépve; t e j s z i n trikó, mely a mezítelenséget ábrázolja; semmi cipó'..." /Déryné Napló ja, I I . k., 215-216. K r e u t z e r Gonradin C o r d e l i a c. operájának címszerepében, Kassán, 1833-ban/ íme, valahogy i g y l e h e t e t t öltözve az ó'rült Ofélia i s 1814-ben. 35/ Kazinczy Levelezése, I I . k. 8 5 .

műveltségétől a F e r e n c i abszolutizmus és a német r o m a n t i k a reakciójához vezető u t a t v o l t kénysze­ rítve megjárni, a szinház tükrében nézve i s meg­ látjuk. Bármilyen jóleső legyen a megállapítás, hogy e g y i k legnagyobb s z i n p a d i s i k e r e Dugonics kitűnően sikerült Bátori Mária magyarítása, hogy Shakespeare neve és t i s z t e l e t e meghonosodott kö­ rében, nem maradhatunk adósok annak a ténynek a leszögezésével sem, hogy legnépszerűbb s z i n p a d i szerzője August F r i e d r i c h Ferdinand von Kotzebue v o l t . Természetesen felhozhatnánk. védelmére, hogy Thackeray és ifjúkori barátai, meg a pári­ z s i Théâtre des Variétées Etrangères o s z t o z t a k Ízlésében, de nem i s t a r t j u k szükségesnek ézt az izlést védelmezni. Semmiféle színházi világ nem nélkülözheti a jó színpadi mesterember szórakoztató müveit#36/ Már " Kelemen László színtársulata elő— a d t a A nap szüzei c* "érzékeny játékot" mégpe­ d i g fénykorában, a Busçhsal való együttműködés második évében. Ekkor j u t h a t o t t ugyanis a színmű német szövegéhez, megfelelő' kísérőzenéhez és t

36/ ' Thackeray az. Embergyülölés és meg-' bánásról Az i f j a Pendennis történetében i n ­ dusok Angliában-ró1 a Hiúság vásárában emlékezik meg* A párizsi szinnáz müsoráról "éppen a máso­ dik, magy/ar fővárosi társulat korában, 1 * Renée Lelièvrei Le Théâtre des Variétees Étrangères, Revue d ' H i s t o i r e du Théâtre, I 9 6 0 , 3* sz* -A magyarországi Kotzebue-kultuszról jól értékelő" vé­ leményt ad Waldapfel i József; Katona. József c* munkájában, /Bpest, F r a n k l i n , é. n , /16-17. , 2 5 - , 3 1 . , 47* s t W ?

?

jelmezekhez* A szinmü folytatása, a R o l l a ha­ lála azonban csak később a r a t j a átütő s i k e r e i t , 1796 tavaszán, amikor a magyar társulat már e l ­ szakadt Buschtól és távol állt attól i s , hogy bármiféle nagy s i k e r t produkálhasson*38/ Termé­ szetes azonban, hogy a mü nem sokáig maradhatott e l a magyar színpadról sem, Benke forditásában a második fővárosi társulat k i l e n c s z e r adta elő"; a t i z e d i k eló'adás, evvel az együttessel, Székesfe­ hérvárott f o l y t l e » ^ 9 / A R o l l a - mint a Nap szüzei i s , de an­ nál még hangsúlyozottabban - Kotzebue áttételé­ ben a z t a Rousseau-i g o n d o l a t o t f e j e z i k i , hogy a civilizált európaiakkal szemben a valódi erény a p r i m i t i v népek között található f e l . R o l l a , A t a l i b a i n k a e g y i k fővezére, már a megható tör­ ténet első" részében,' a Nap szüzei - helyesebben: Szüze, mert csak egy papnő' játszik jelentős sze­ r e p e t - c. műben lemondott nagy szerelméről, Don

37/ 'Lugosi • Döme: Kelemen László és az első "Magyar Játszó S z i n i Társaság", Makó, 1927c, 110» - Vö. még: Tanulmányok Budapest múltjából* XI» k., Bpestj 1956» Kelemen László színháza. A németek már előbb bemutatták a Sonnen j ungfraut, 1791-ben, tehát megfelelő' d i s z l e t e k , kosztümök rendelkezésre álltak* /Kádár Jolán: A b u d a i és p e s t i német színészet története 1812-ig. Bpest, P f e i f e r F,, 1914. 8 . / 38/ Kádár i . m. 59»; Hensler Petermänn­ chen j e után ez v o l t ezidő tájt a németek l e g j o b b kasszadarabja. Bayer i . m. II» k., a társulat mű­ soránál.

Alonso de M o l i n a , egy spanyol vitéz javára. A második rész, a R o l l a halála, tovább fűzi a há­ romszög életregényét. Alonsó, a k i az elso szín­ műben A t a l i b a szolgálatába állott és R o l l a mel­ lett az indián seregek vezére l e t t , most saját honfitársaival, P i z a r r o betörő rablóhadával t a ­ lálja magát szemközt. M i v e l azonban a dráma nem j e l l e m e k fejló'désén vagy harcán épül f e l , hanem pusztán s z i n p a d i alkalmat óhajt nyújtani az e l érzékeny/ülésre, a szinmü befejezése az, hogy Alonsó és Cora /a "Nap szüze"/ gyermekét a go­ nosz P i z a r r o katonái elrabolják, R o l l a megmenti, de súlyos sebektó'l b o r i t va, Cora lábai eló'tt h a l meg, miközben felnyújtja n e k i a k i s d e d e t . Alonsó sorsa nem látszik problematikusnak, só't a n a i v riézo azt i s h i h e t i , hogy Pizarróék bocsánatkérés közben visszavonulnak tengerentúli hazájukba. A darabnak semmiféle társadalmi-történeti mondani­ valója n i n c s , csupán néhány hatásos j e l e n e t ked­ véért került megírásra. Szerepei azonban a k o r színészei számára pompás játéklehetó'segeket b i z ­ tosítottak. A magyar eló'adás alapjául szolgáló kéziratos példány maga i s m u t a t j a a szinmü nagy kedveltségét. Benke fordította, mégpedig pályája elején, amikor szókincse, nyelve a l i g szakadt e l gyermekkorában a székely tájnyelvtol, amelyen beszélt* A második fó'városi magyar társulat i d e ­ jében a szinészek i g e n valószínűen nem betűről betűre h i v e n mondták a fordítás szövegét és i g y a tájszó nem i s tűnt f e l . A R o l l a azonban becses darab v o l t , dicsó'sége nem a l k o n y u l t l e a század elsó' évtizedeivel. Még a harmincas években i s s i k e r r e l ; játszották / 4 0 / mikor pedig; már meg

Debrecenben László József játszotta

szokták t a n u l n i szerepeiket a vezető színészek, Valószínűleg ezért i r t a át Benke fordítását Éder György, a társulat igazgatója. Ő azonban nem érezte helyesnek, néhol pedig meg sem értette a tájkifejezéseket. Feltehetjük, hogy Pesten sem mondta Láng, vagy B a l o g , vagy más túladunai, tiszavidé­ k i színész ; hogy Alonsó a n y j a "az ifjú szivében egy héroszi szikrát pilláncsolt", azaz s z i t o t t . Amennyiben megértette, m i t akar a szöveg evvel k i f e j e z n i j elmondta saját szókincsével; e s e t l e g a német e r e d e t i ismerete e z t meg i s könnyítette számára. Éder már átirta a mondatot, de nem i s ­ merve a "pilláncsolni" i g e magyarországi szinonimáját, imigyen: "Az Arnya egy kevély Aszszony v o l t /idáig Benke s z a v a i , a segédigében a j e l l e g z e t e s hosszú magánhangzóvalI/, az Ifjú szivében egy Hó'si szikrát vettem észre", A mon­ dat e l v e s z t e t t e értelmét, csak az egyes szav^ak érthetők. 4 1 / Az egész eljárás több t e k i n t e t b e n jellemző'. J e l l e m z i a kéziratos szövegek nagy értékét, amelyeket inkább két-háromszor átirtak a nyelvfejló'désnek megfelelően, mintsem hogy lomtárba rakják, vagy újra leforditsák, de az

Don Alonsó M o l i n a t 1836 márc. 10-én; e z t az előadást minden b i z o n n y a l a f i a t a l Arany János, a társulatnak ezidó'szérinti t a g j a i s látta. /Szín­ háztörténeti Füzetek 2 3 . sz. László József. Adattár. Bpest, 1 9 5 9 . 2 5 . / Széchényi 11/2.

I i * a kéziratos sugókönyvet az Orsz. Kvtár Szinháztört. Osztályán, NSz I

évtizedekig uralkodó Kotzebeue*-kultuszt i s . ' A Hamlethez v i s z o n y i t v a , a R o l l a több disz l e t e t igényelt, fó'leg külső" téri j e l e n e t e i ­ hez. Az első felvonásban ugyan "A' Jádzó Szin m u t a t j a a' Spanyol Táborba a P i z a r r o Sátorának belső részét", s ez a s z i n az egész felvonás a l a t t nem i s változik, a "romános szomorújáték" többi felvonása nagyobb változatosságot követelt meg. - Ami a második magyar fővárosi társulat diszlettárát i l l e t i , ehhez M-e gyérről nem került sátordekoráció. V o l t azonban i l y e n Kelemenek — 43/ nek, és m i v e l a tábor- és sátorberendezés nem s z e r e p e l a többi d i s z l e t között, amiket Busch átvett a magyaroktól és amelyekért 1799-ben b i ­ zonyos összeggel t a r t o z o t t i s n e k i k ^ ^ lehet, hogy ezek a megyéhez kerültek. így 1807-ben meg9

§

1813 augusztusában Így hirdetnek egy Kotzebue-szinmüvet. "Kotzebuenak Remek Mun­ kája" /Az Ember Gyülölés és Meg Bánás.1813. aug. 10./ Pár hónappal később: "A mái játék neveze­ t e s mind h a l h a t a t l a n Szerzőjére, mind pedig mes­ terséges és kellemetes Muzsikájára nézve". /A' Kisértet. 1813. nov. 15, -Mindkét színlap: Orsz. Széchényi Kvtár, i . h&/ -• Jellemző hogy még 1839-ben, a P e s t i Magyar Színházban i s r e k ­ lámozzák: "A* p e s t i szinpadon először. Szerelem gyermeke. S z i n j . 5. f e l v . , Kotzebue u t , Verseghy P." - A szinmü p e s t i bemutatója nb. 1792«. j a n . 14-én, Kelemenek idejében v o l t . {

Szinház tört éneti Értesitő, 1953. 2» sz. 69« 1« 44/Me gtaláljuk

e

tartozás-listán

az

kaphatták ó'ket Ernyiék. A második felvonás a peruiak táborát ábrázolja, távolból házak, a s z i n közepén pedig egy oltár. A háttérben domb r a j t a pálmafa. Ha a Kelemen-féle tábor a kezük­ ben v o l t , két k i s papirsátrával könnyen felál­ líthatták, a dombot dobogóval - ez v o l t a megye­ r i készletben -, a fák a rendelkezésre álló "ma­ gányosan fenn álló fák" közül eggyel, vagy egy megyeri b o k o r r a l pótolták, az oltárt pedig " a l a ­ kíthatta" a megyeri p i r a m i s , A harmadik felvonás egy e r d e i tisztáson, i l l . a spanyol táborban f o ­ l y i k l e . Erdó', sajnálatos módon nem maradt az elsó' magyar színtársulattól, s a megyeri készlet i s csak kertró'l t u d . I t t tehát vagy a z t t ételezhetjük f e l , hogy megvoltak a Kelemen-féle külön­ álló fák és azokat állították a k e r t d i s z l e t b e , vagy készült u j erdó'dekoráció. A sátor azonos lehetett az elsó' felvonásban játszó nagyobb - Kelemen-féle - vászon sátorral, amelynek csak a berendezését egyszerűsítették l e a Pizarró-fél e gazdagabb belsó'höz képest. Majd ismét P i z a r r o y

a

utcát, a börtönt, a parasztszobát, a zöld szo­ bát, a k e r t e t , az erdohátteret, a termet, a r e ­ meteséget, a patikát, só't egy négykerekű Medea szekeret i s , de sem a két p a r a s z t ház kül­ sejét ábrázoló d i s z l e t , sem a kastélyt "külső­ képpen ábrázoló S z i n e z e t , kapuval együtt", sem a fák, sem a sorompó nem v o l t Buschnál. M i v e l Rehák sok energiával ás ügyességgel járt e l a magyarok hagyatékának rendezésében, feltehetjük, hogy ezeket a darabokat sikerült tizenegy éven át átmentenie. A Busch-féle tartozás pontos jegyzéke és becslése: 0, 1 . , H t t . , Dep. p o l . gen. et c i v . 1 7 9 9 » Pons 6, pos. 2 7 ,

sátra következik; ezután, a negyedik felvonás második változásaként szabad vidék, ahol A t a l i b a egy f a a l a t t p i h e n * /A Kelemenek gyepszékén?/ K e r t - vagy erdődiszletmegoldás, egy különálló fával* Az ötödik felvonás sürü e r d e j e ujabb né­ hány f a beállítását kívánta meg,, a. lombok közt kunyhó látszőtt*Ez megint u j szerzemény k e l l e t t , hogy l e g y e n , mert a k i l e n c v e n e s évek remetesége nem maradt magyar kézben* A felvonás két másik változása, az e g y i k a spanyol, a másik a perui tábor szélén, végeredményében l e h e t e t t a k e r t d i s z l e t , e g y i k vagy másik oldalán egy k i s sátor-*ral* s

A világítás ugyanolyan, eszközökkel n y e r t megoldást, mint a Hamlet ese/téhen. Különb­ séget j e l e n t azonban, hogy mennydörgés és v i l ­ lámlás i s előfordult. A színpadi villám fényét a villám a l a k u r a kivágott függöny mögött görögtüzz e l állították elő - Déryné egyszer meg i s g y u l ­ l a d t i l y m ó d o n ^ / ^ - mennydörgése: a zsinórpadlá­ son - ha v o l t - dobban zörgetett kövekkel idéz­ ték eló', ha nem, a kövekkel megrakott, szögletes dobot a háttórfüggöny mögött görgették. a

Az egzotikus darabok jelmeztára a X V I I I . s z . óta nem változott sokat;* A.nó'k hosszi tunikát v i s e l t e k , különféle színekből, s a ha­ jukban színes t o l l a s h a j d i s z t . A t o l l k o r o n a R o l l a és A t a l i b a fején i s o t t v o l t , hátukon "párducz b o r sárga kásztorból", k a r u k , lábuk f e d v e . A közindiánok, ugyancsak t e l j e s e n f e d e t t 1

I . m* I I ,

215-16,

testükön " s u r t z l i " - t v i s e l t e k . A z egykorú né­ met kosztümkönyvékben sürün találkozunk vadember, indián, szerecsen s t b * v i s e l e t t e l , s i l y e n j e l ­ mezkönyve Buschnak i s v o l t . 4 7 / A meglehetősen együgyű mese és a t e l ­ jesen hiányzó jellemzés m e l l e t t a Kotzebue-müvek e t mégis' éltette szinszerüségük. A színésznek jól i s ­ játéklehetó'séget adtak, mert szerzó'jük merte a színpadot. Nála v o l t a l k a l o m a mozgásra, a v i s z o n y l a g rövid párbeszédek p a t t o g t a k , s bár­ m i l y e n félszegnek látjuk ma R o l l a berohanását a k i s g y e r e k k e l , az összeroskadást, a gyermek átnyujtását; a rövid magyarázó szöveg m e l l e t t min­ dez bó'séges akcióval járt."Egy X V I I I . sz. l o v a g ­ dráma minden vázlatossága ellenére több t e r e t ad a színésznek a teremtésre, m i n t a S c h i l l e r - e p i gonok hőseinek szóáradatai."48/ 3me a magyarázat. I t t találunk v i s z o n t megfelelő' alkalmat a r r a , hogy egy kissé utána nézzünk ennek a mozgásnak. Kotzebue k u l t u s z a egyben a német játékstílus

4 6 /

L . Bayer közleményét az ITK 1 8 9 1 . évfolyamában. A ruhatárban külön s z e r e p e l t e k a "Vad és Szerecsen" öltözetek, de a "debreceni anyagban" i s találunk "vad ember köntös és 5 s u r t z l i " c. tételt. Ezek Kolozsvárról kerülhet­ t e k , vagy más debreceni idény folytán szerezték be ó'ket, mert Megyerró'l nem kaptak effélét. 47/ Versuch über das Kostüm. 8 kötetben. L. Busch leltárát: 0. L., H t t . , Dep. p o l . gen. et c i v . , 1801. Pons 6., pos. 4 L AP, /

Kádár J.: Német Shakespeare-eló'adások Pesten és Budán. M. Sh. Tár, X. k. „ 2 4 .

kultusza i s * Sem a f r a n c i a s z i n p a d i hagyomány, sem a hatására k i a l a k u l t német játékstílus nem v o l t barátja a sok mozgásnak. Immermann^még azt k i f o ­ gásolta, hogy Shakespeare-nél túlteng a m i m i k a i elem a r e t o r i k a rovására, h o l o t t fordítva k e l l e ­ ne l e n n i e . De azért a század végére már általá­ nosan e l f o g a d o t t az a mozgáselmélet, amelyben J* J . Engel meglehetősen széles gesztusokat enge­ délyez s a Meil-féle illusztrációk érzékeltetik i s ezeket. Az irtózat, a harag, az elragadtatás s t b , érzelmeinek tolmácsolására az illusztrátor bizonyos gesztusokat r a j z o l eló'. A. f e l e m e l t ka­ r o k k a l való térdre hullás s z e r e p e l a tanácsolt s z i n p a d i mozdulatok között. 4 9 / Az elsó' magyar R o l l a , noha pontos ada­ tunk n i n c s rá, ezúttal ismét Benke, a forditó l e h e t e t t . Érdekes, hogy bár a mü egyenes f o l y t a ­ tása a k i l e n c v e n e s években népszerű Nap szüzé­ nek,, csak e g y e t l e n alkalommal f o r d u l elő", hogy a Rollát megeló'zó'leg adják: 1812. május 21-én. /22-én adták a Rollá-t./ A fó' vonzóerő' tehát R o l l a szerepében r e j l e t t , a k i a kor'férfiideál­ ját testesítette meg: bátor.., önfeláldozó, ó'szint e , s ami a l e g f o n t o s a b b , haláláig h i v e n és r e -

'/idézi Kádár f e n t i cikkében; 24» Daunicht, Richard: Johann F r i e d r i c h Löwen» Theater der Z e i t , 1955. 6. s z 13-17. Daunicht, R.: Von der Beredsamkeit des Leibans* UocÎ 8, s z . 4

e }

ménytelenül epekedő szerelmes Benke távozása utáJi ismét csak két l e ­ hetőség van R o l l a megszemélyesítőjét illetőleg: Láng vagy Kőszegi, s mint a Hamletnél, i t t i s bizonyos, hogy Láng távozássá után a szerep Kőszegire szállt. E m e l l e t t tanúskodik, egyúttal a darab népszerűségét i s bizonyítva, Déryné: /Kőszegit/ "Szerették i s nagyon. Pesten elnevez­ ték őt a k i s K a t z i a n e r n a k . Ez a németeknél v o l t a legügyesebb színész. Imádták - kivált a női világ -, mert gyönyörű szép ember v o l t , pompás t e r m e t t e l . ... Ö három magyar szerepet i s b e t a ­ n u l t nagy szorgalommal és ajánlkozott, hogy o nálunk föl k i v a n lépni. Thoringen Gáspárt, Rolla. halálá-ban Rollát adta, a harmadik nem j u t már eszembe, hogy mi v o l t - talán T e l i Vilmos. Föl­ ségesen játszott, m i n d i g tömött házak előtt. Én i s játsztam v e l e s mi büszke v o l t a m , hogy engem választott Elvira-jának, Róllá-ban* Kőszegi i s i g e n hamar fejlődött,sok tűzzel játszott és jól, szép d e l i termete meg i g e n emelte játékát. Sze­ repét mindig igen jól t u d t a s most már mindjárt nagyobbszerű darabokat v e h e t e t t elő a társa­ ság" P ' 1

^0/

Bayer: A magyar játékszín, I I * k., műsor. - Hazai és Külföldi Tudósítások, 1812.. / V I I . évf./ 51/ Déryné i t t sok mindent elmond. Avval, nogy Katzianer Rollájával kapcsolja Kőszegi személyétj elsősorban a z t , hogy a magya­ roknál ő játszotta a h i r e s s z e r e p e t . /Persze Déryné nem Elvirát, P i z a r r o kedvesét alakította, hanem R o l l a ideális szerelmét, Gorát. A közben

1815-ben a második fővárosi magyar társulat i s e l h a g y t a P e s t e t , Időről időre meg­ álltak i t t vándortársulataink és bemutatták u j műsorukat. Erről az időről szól E l l r i c h h i r e s visszaemlékezése, amit egy részletében Bayer i s idéz, de nem t e l j e s e n . M i v e l err£l a korról aránylag kevés b i z t o s adatunk van, a l i g h a l e s z fölösleges a német utazó tanúságát igénybe vennünk. "Amikor a magyarországi színházakról beszélünk, j o g g a l f e l t e h e t i bárki, hogy a színészek magyarok és magyar nyelven játszanak. Erről azonban szó s i n c s . A főváros valamennyi színhá­ zában és a kisebb városokban németül adják az operákat és a drámákat. - Vannak ugyan magyar társulatok i s , , számuk k b . tizenöt, de ezek nem játszanak állandóan Magyarország ... fővárosában, hanem s z e r t e a vidéken vándorolnak és nehéz v i ­ szonyok között élnek. - Természetesen . minden igaz magyar hő vágya, hogy legyen a fővárosban állandó magyar szinház, ez azonban mostanig még csak jámbor óhajtás. - Jómagam, hosszú évekkel ezelőtt, két magyar társulatot láttam., az e g y i k , a m e l y i k r e emlékszem, a régi p e s t i színházban azelőtt szárazmalom v o l t - játszott, a második, amelyről alább l e s z szó, a nagy Német Színházban

e l t e l t fél évszázad érthetően felcseréltette az emlékező idős színésznővel a neveket*/ De elmond­ j a a z t i s , hogy Benke távozása után nehézségek­ k e l küzdött a társulat és a hiányt csak Kőszegi gyors fejlődése pótolhatta ugy, ahogy. /Déryné Naplója, I» k*, 135-136./ - Katzianerről Pukánszkyné Kádár Jolán: A p e s t i és budai német színé­ szet története 1812-1847» Bpest, 1923. Magyar Tud. Társulatok Sajtóvállalata, 1 5 » skk.

s z e r e p e l t , egészében jó v o l t , egyes t a g j a i pedig kitűnőek. - Láttam én ezektó'l a magyaroktól olyan eló'adásokat, amelyek m e l l e t t nem egy h i r e s német szinház e l b u j h a t i k . Nem emlékszem, hogy valaha i s láttam v o l n a jobb A n t o n i u s t Kotzebue Oc tavia-ját) an, vagy jobb Qctaviát, egy jobb Sappho-t. Sajnos, már nem emlékszem sem az ur sem a hölgy nevére - a k i t a b e r l i n i Madame C r e l i n g e r h e z hasonlíthatnék - s i g y nem adhatom át az örökkévalóságnak* - A f e n t i nó'i szerepeket jelentós német szinésznó'któ'l i s láttam, Qctaviát E u n i k e Händel-Mayer-Schütz-tol, Sapphót Schrödertő"! és Wolfftól, s a magyar színésznőt az utóbbi kettővel egy vonalba helyezem, és jobbnak t a r t o m , mint Eunike Händel-Mayer-Schütz v o l t . Sohasem láttam valami b e f e j e z e t t e b b e t , megrázóbbat, mint a negyedik felvonásnak az a j e l e n e t e , amikor Octavia visszatér fivéréhez; ritkán h a l ­ l o t t a m o l y a n tökéleteset, olyan dallamosat, mint a magyar szinésznó' ajkáról elhangzó szaffói verssorok v o l t a k , amelyeket Melittához intéz: Hamis v i p e r a t s i p n y en és tudok.* /Kérem a t i s z t e l t magyarokat, bocsássanak meg nekem eze­ kért a szavakért, emlékezetből i r o m l e ó'ket és l e h e t , hogy nagyon m a g y a r t a l a n u l f e s t e n e k e / Utolérhetetlen v o l t . S ráadásul a művésznő i g e n csinos no i s v o l t . - Ez a társulat nem csak né­ metből fordított drámákat a d o t t e l o , mint gon­ dolnánk, hanem e r e d e t i hazai szerzők müveit i s bemutatta, s ezeket valamennyi osztály, a k i k e t igaz magyaroknak neveztem, de kivált az ifjúság, e n t u z i a s z t i k u s tetszéssel fogadta,. Java részük meg i s érdemelte. - K i s f a l u d y Károly ,A Tatárok magyar országban* - d i e T a r t a m i n Ungarn - c , i g e n sikerült drámai terméke o l y a n határtalan lelkesedést váltott k i , hogy ehhez képest Frank?

3

f o r t a. M* városának lakói, a k i k pedig Sontag H e n r i e t t e kisasszony, porosz királyi kamaraéne­ kesnő fellépte alkalmával maguk- i s nyújtottak v a i a m i t e nemben,csak kontármunkát végeztek*

"52/ Az elsó' és a második fó'városi társulat jelmez-, díszlet- és kelléktára többé-kevésbé rekonstruálható. Mindez, természetesen, nem a.d választ a rendezés valamennyi kérdésére, de va­ l a m i támpontot a h a z a f i a s dráma, a k l a s s z i k u s tolmácsolás és a d i v a t o s német kasszadarab előa­ dására,, mégiscsak nyújt. Az 1833-ban Budára érke­ ző' és i t t az állandó szinház megnyíltáig működő* várszínházi magyar társulat esetében más a h e l y ­ z e t * Konkrét jegyzékeink nincsenek, a rendezés, i l l , játék felől nagyszámú, hellyel-közzel s i k e sült birálat tájékoztat. Mégis i n g a t a g t a l a j o n állunk, h i s z e n sem a recenzor személye - MátrayRothkrepf, de néha Bajza, máskor Garay, sőt e s e t l e g Vörösmarty i s rejtőzhet a névtelen, vagy álnevű c i k k e k a l a t t -, sem a birálat részletes­ sége nem m i n d i g azonos. A kiállítást és az össz­ játékot illetőleg gyér információt kapunk, a dráma és az egyéni színészi teljesítmény m e l l e t t e r r e csak akkor fordítottak f i g y e l m e t a bírálók, amikor v a l a m i nem vágott egybe. A kialakuló 52/ E l l r i c h . j August: D i e Ungarn wie sie sind* Berlin, 1831. 112-114» Idézi Bayer: A magyar játékszín, I . k» 144-145*» Kantomét a derék német színházlátogató közremű­ ködése nélkül i s sikerült átmentenünk az örökké­ valóságba. A p a r t n e r személyét nehezebb megálla­ pítani, B a r t h a még nem l e h e t e t t . Valószínűleg Benke v o l t . s

összkép agy foglalható össze, hogy a szegényes díszletekkel érkező" magyar együttes gondját már 1833-ban átveszi Pest vármegye. Megkapják tehát mindazokat a r e k v i z i t u m o k a t ás sugókönyveket, amelyeket a régebbi társalatok tulajdonából a vármegye őrzött. Majd maguk i s szereznek hozzá. Divatosak az élőképek, sok a görögtüzes fényha­ tás.Önálló rendezői egyéniség még nem tűnik f e l , nagy színészi egyéniség azonban már i g e n , a ré­ giek m e l l e t t most j u t tekintélyre Megyeri Ká­ r o l y .53/ 53/ ^'Honművész, 1833» J u l , 4*: "A felső magyar országi k a s s a i d a l és színészi társaság­ nak*,, v i s e l e t j e i k különféle és csinos; d i s z l e t jóik /decora.tio/ meglehetősen f e s t e t t e k . " G* P. szignóju recenzens. Uo. aug» " • . . J u l * 28-án a tündérkastély adatott.»» Játék után néma ábrá­ z o l a t o k a d a t t a k , melyek Ádám s Évának első" vét­ keket tükrözékj a mozgó, mász-ó kigyót s a bere­ kesztő tűzesőt T e l e p i ur készité s igazgatá". Uo*, aug* 25*t "a szentistvánnapi játéköt szép t i s z t e l e t i ábrázolat fejezé-be melyben Sz. I s t ­ ván s hazánk qzimere ezen felírással látszott: Polgári Egyesség Sértetlen Törvény Boldog Utóinknak Diadalmat Adand*" Eló'adásra a Ruzitska-féle Béla futása került, "szép készülettel". Uo. de már 1834» o k t . 26»: "Budán ..., 22-én Kántorná assz. jutalmául nagy számú ha" agatok eló'tt S c h i l l e r n e k , o r l e a n s i szü­ ze* Komlóssy forditása s z e r i n t a* színészi sze­ mélyzet számához alkalmazva és sikeresen rövi­ dítve , diszes pompával s minden t e k i n t e t b e n a darab méltóságához illó'leg f o r d u l t - m e g színpa­ dunkon" . 5

5

s

Az-első valódi szerepelemzések a b u d a i játék idegén • találnak megfogalmazásra,* Az elsó' évad végén -1834 júniusában a névtelen biráló M e g y e r i t : "*.. méltán már behatóan j e l l e m z i mondhatni,hogy ő a cselszövényes, érzékeny, finom szellemű komoly és v i g , i l l e d e l m i /társa­ d a l m i ? / , megrendítő, s több más szerepeknek r e ­ mek festője. Ő minden szakmányban más és más; m i v e l gondolkozva v e s z i - f e l a tükrözendő' sze­ mélynek caracterét» s emberismeretre, t a p a s z t a ­ lásra alapítja előadását". A r e a l i s t a alakító egykorú jellemzését egy i r o d a l m i levélben i s megtaláljuk:-."B udán Thaliánkat i s meglátogatám, s látám a méltán magasztalt M e g y e r i t a sze­ relemben kitüntetni a szenvedelem minden mély, s gyengéd, s lágy vonásait; a vitéziben a szilárd lélek bélyegeit; az öregben az agg, ha­ nyatló s komoly élet o l d a l a i t ; s a* vigban az illendőséggel párosult v i d o r bohózatot". s

9

y

?

9

:

?

9

?

9

9

9

5

9

3

9

Megyeri m e l l e t t még Budán, a harmincas években i s , Kántornéé a s z i n p a d i elsőség, de hogy már nem-érzik m i n d i g t e l j e s e n korszerűnek, hogy beszéde nem olyan természetes, mint a pá­ lyája delelőjén lévő Megyerinek, arról meggyőz­ h e t egy-egy megjegyzés: • "Kántorné asszony a címszerepben j e l e s e n felelvén-meg a várakozás­ nak, többszeri előhivatásra s tapsokra méltat­ t a t o t t . Az 1-so felvonás a l a t t viseletében fé­ lénkebb, visszavonóbb /szerényebb?/, s aláza­ tó sb leányi szellem, az utósóban pedig a* c s a t a ­ z a j a l a t t i imádságban sebesebb, i n d u l a t o s b , és aggodalmasban kitörő beszéd talán természetesb l e t t v o l n a , " "Kantomé asszony / A l b i n a / szép m i m i k a i tehetsége e l l e n szó se l e h e t ; de ugy látszik, hogy néha h e l y t e l e n irányzatot ad k i 3

9

9

9

mondásainak, 's az által sokat vészit a' termé­ szet s z e r i n t intézendő beszéd. Sokat nyerend t r a g i c a l előadása, ha hosszas beszédjeiben a' minden fogások / c o n s t r u c t i o / után s z o k o t t , és az egész színházban hallható hangos lélekzést mérséklendi"»54/

A várszínházi évek egyre jobban kieme­ l i k a f i a t a l tehetségek korszerű játékát; Megye­ rié m e l l e t t Lendvay, Fáncsy, Egressy; Kántornéé m e l l e t t Lendvayné, Hubenayné c s i l l a g a emelke­ d i k . Az egyes színész teljesítményéhez képest az együttes kiválósága a l i g , a rendezés, m i n t f e l a ­ dat, mint érdem sohasem kerül emlitésre*5t»/

54/ Megyeriről: Honművész, 1834« j u n . 1 5 » ; aláhúzás tőlem* - Regélő, 1834* I I I * negyed, 62, s z . Kántornérói: Honművész, 1834* o k t . 26,, az Orléansi szűzben; beszéde: uo, 1833« j u l . 1 4 * 55/ "...szorgalommal egybekötött drámai mutatvány": Honművész, 1834* márc* 2.0*; Vörös­ marty: A kincskeresó'k c* drámájának együttese: uo* s z e p t * 2 1 . - Nem a n n y i r a a rendezés, mint inkább a szcenikus - T e l e p i - érdemét dicséri a következő': "A' több r e n d b e l i varázs-jelenetek, gyors összhangzó eszközlése dicséretére válnak szorgalmas szinmesterűnknek," /Uo, j u n , 22..; a birálat egyébként Döbrentei Gábor M a c b e t h - f o r d i tásának eló'adását méltat ja.Macbeth Bartha János, Malcolm Tincsy, Banquo Megyeri, Macduff Tóth /István/, a l a d y Kánt orné-. Ez a birálat nagyon k i e m e l i játékát: "ujabb repkényt fűzött művészi koszorújába, 's azon jelenést, midó'n m i n t álom­ járó a' késó'n felébredt l e l k i vád egész dühétói

Az európai szinjátszóstilusok a magyar játékszín elso 40 évében tisztán a l i g j e l e n t k e z ­ nek. A felvilágosodás hatását, a kevés mimikaju, keveset mozgó, szenvedélyeket kerülő /valójában tehát az i s k o l a i színjátszáshoz közelálló/ "mo­ d o r t hamarosan felváltotta a német lovagdrámák preromantikusnak nevezhető játékmódja. Mindhárom itt i s m e r t e t e t t színműben ez utóbbival találko­ zunk és ez j e l l e m z i a fővárosi magyar színját­ szás budai és n e m z e t i színházi első éveit i s . A r o m a n t i k a a negyvenes években, a r e a l i z m u s 1860 után válik uralkodóvá. -

?

k i n z a t v a lépett l e a szinró'l, minden nagyítás nélkül mondhatjuk: hogy remekül játszá"./

AZ ÁLLANDÓ FŐVÁROSI SZÍNHÁZ - A KORSZERŰ RENDEZÉS KEZDETEI A budai magyar társulat kisérlet v o l t a r r a , hogy hogyan l e h e t megszervezni, i r o d a l m i ­ l a g irányítani és műsorral ellátni egy fővárosi magyar együttest. A kisérlet bizonyos t e k i n t e t ­ ben sikerült. Az ország l e g j o b b erőit összponto­ sítottál, élénk, ha nem i s a legmagasabb színvo­ nalon álló színikritikat t e r e m t e t t és a német eló'adások látogatásának lehetőségével ismét át­ adta, szinészeinknek a z t a f o n a l a t , ami 1815-ben k i h u l l o t t a kezükből s ami az európai színházi világhoz kötötte a h a z a i színjátszást. Számos területen hagyott azonban megoldatlan kérdést a budai idó'szak. Ezek elsősorban a színészek tár­ sadalmi helyzetével kapcsolatosak, mások, s a szinház üzemeltetése szempontjából bizonyára lényegesebbek, működéstaniak. Nem v o l t k i d o l g o z ­ va a művészeti és a gazdasági irányitás probléma­ köre, a rendezésnek pedig azok a csökevényes formái v o l t a k meg, amiket a fővárosi együttes a kolozsvári szervezettől örökölt. Rendező kollé­ gium működött, vezértagok meglehetősen széthúzó csapata .^ ' 0

a

' J j , Könyves Máté: Játékszini Koszorú. Pest, Füsk-uti Landerer, 1834*: Bartha János vezértag, ... Megyeri Károly vezértag, ... T e l e p i György vezértag.

A P e s t i Magyar Szinház m e g n y i l t a mégis gyökerében más h e l y z e t e t t e r e m t e t t nemcsak a színészek poziciója, jövőjének biztosítása, ha­ nem elsősorban éppen a rendezés tekintetében* Lehetővé t e t t e , hogy rendezőink meghatározott körülmények s z e r i n t szőjék t e r v e i k e t . 1837 óta voltaképpen mindenki a p e s t i szinház méreteiben gondolkodik. Ettől a naptól fogva a Szinház: a Kerepesi utón álló épület, n i n c s vándorszínész, a k i ne arról álmodoznék-, hogy valaha ennek a színpadán f o g tündökölni, ós n i n c s színházi szakember, aki,ne i d e tervezné be művészi, vagy gazdasági r e f o r m j a i t * Gyakorlati­ l a g i s b i z t o s alap v o l t ez a k i s intézet* A k i k kötelékébe t a r t o z t a k , számolhattak a v v a l , a m i j e v o l t : szinpadterének méreteivel, a kulisszák számával, a süllyesztőrendszerrel, v o l t lehető­ ségük a d i s z l e t - és kelléktár megismerésére, ami idővel változott ugyan, mert egy s más e l k o p o t t , időnként u j darabok kerültek a raktárba, de kü­ lönösebb meglepetést ez a lassú módosulás nem o k o z o t t * M i k o r S z i g l i g e t i a szinház elsó' i g a z i rendezőjéről, Páncsyról emlékezik,meg i s mondja, hogy "a színházi jelmez- és diszitménytárt jól i s m e r t e , s azokat a korhoz megközelítőleg hasz­ nálta föl*.,"57/ Pöldváry Gábor az építtető vármegye tényleges végrehajtó szerve 12500 P t - o t f i z e t e t t a diszletfestőnek, egy másik festőnek 3636-ot, a kárpitosnak háromezret, a szabónak ennél v a l a m i s

57/ S z i g l i g e t i Ede: Magyar színészek életrajzai. Bpest, 1878» /Olcsó Könyvtár/ 53*

vei többet; s annak a varrónőnek, a k i a Neefe- festette díszleteket megvarrta, 2 5 4 - e t . 5 ^ ' Szerény keretek között gazdálkodhattak csak, bár Budáról sikerült a kelléktár néhány darabját át­ menteniük. A Szigligeti-féle elismerő mondat Páncsy Lajosról nem fejeződött be a három pont­ t a l , ami személyére v o n a t k o z o t t , hanem a követ­ kezőképpen folytatódott: "mert e részben nálunk egyébről szó sem l e h e t e t t /mint t . i . a korszerű megköz e l i t emséről/, h o l a dráma többnyire vagy semmi, vagy csak részletes /helyesebben: részle­ ges/ kiállításban részesült."59/ A szinpad közel 1 9 méter széles és 14 méter mély v o l t , 12 méteres proszcéniumnyilással. Öt kulisszapár játszhatott. A térszin különbsé­ g e i t a k o r a megszokott dobogókkal állította elő. A világitás a megnyitás idején a hagyomá­ nyos gyertya-mécses, kombináció v o l t . Azonban már 1838-ban, másfél évtizeddel a gáz világszinpadi megjelenése után, Közép-Európában elsőnek, a P e s t i Magyar Szinház i s meghonosította e z t a v i ­ lágítóeszközt. Nagy jelentőségű ujitás, ha meg­ gondoljuk, hogy segítségével a s z i n p a d i fény sokkal erőteljesebbé válhatik, mint a nézőtéri. A ragyogó, legalább i s a k o r fogalmai s z e r i n t ragyogó - a több mint száz év előtti világ igény­ telenségével mindig számolnunk k e l l ! - szinpad

Vö. . Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti ázinház százéves története. I I . k., Bpest, Tört. Társulat, 1938. 1 5 4 . ssk., 159. ssk., 162. ssk. 59/

L. a 7 4 . j e g y z e t e t .

könnyebbé t e t t e a nézők számára figyelmük össz­ pontosítását ^60/ A gázvilágítás elhelyezése csak rész­ ben különbözik a gyertyákétól, h i s z e n a t e c h n i k a eszközeivel való bánást még a szinház! szakembe­ reknek i s meg k e l l t a n u l n i u k . Megmarad, tehát a r i v a l d a világitósora, csak éppen gázlángokból f o g állni. A díszletekhez erősített, tűzveszé­ l y e s és b i z o n y t a l a n fényű világítóeszközök he­ lyét v i s z o n t e l f o g l a l n a a borona : a kulisszapá­ r o k között futó gázcső,; amelyen, mint a borona f o g a i , égtek az apró gázlángok. A k o r szenvedé­ l y e s e n s z e r e t t e a gázt, "élő fény"-nek nevezte s kezdetben elutasította - természetesen jó fél­ századdal a K e r e p e s i u t i szinház újítása után az elektromosság "hideg" világát.61/ A gázvilá­ gítás m e g t a r t o t t a a zsinórpadlásról lebocsátott és szabályozható magasságban e l h e l y e z e t t csil­ lárrendszert i s , A gáz kezelőjének több kapcso­ lója v o l t , részint a s z i n p a d i , részint a nézőté­ r i lángok számára. A színpadon a r i v a l d a , a csillárok és a boronák külön v o l t a k szabályoz­ hatók.^/ Olyan szerény lehetőségek között üze-

^Báthory István: építésének és lebontásának Pátria nyomda, 1914*

A Nemzeti Szinház története. Bpest,

^"A/o. Théâtre P o p u l a i r e , I960. 2. s z . - B a b l e t , D e n i s : La lumière au théâtre. 62/ 'Moynet i . m. 1 0 5 . s k k . - Mária k i rálynő. I r t a Vahot I m r e . Rendezőpéldány az Orsz. Széchényi Kvtár Színháztörténeti Osztályán, Egressy Gábor sajátkezű világítás-bejelöléseivel.

melo intézetnek, mint a f i a t a l p e s t i magyar já­ tékszín v o l t magától értetődően a gáz sem állt korlátlan mennyiségben rendelkezésére és nemcsak a csillárok, hanem a boronák mindegyike sem égett közönséges: alkalmakkor. 9

A gáz adta lehetó'ség sokat segített a s z i n p a d i elhelyezkedés szabaddá tételén. A szí­ nészek egy része bizonyára a jövőben i s az elő­ térben marad, és ragaszkodniuk k e l l e t t a szín­ padnak legalábbis else feléhez mindazoknak, a k i ­ ket alacsony termetük vagy gyenge hangjuk e r r e kény s z e r i t e t t : . A jövő azonban már előlegezte a s z i n p a d i mozgásnak a z t a realizmusát, amikor a fenékszinen i s lejátszódhatik f o n t o s j e l e n e t , ha a színészek f i z i k u m a e r r e alkalmas* Jóval a v i l ­ lanyvilágítás bevezetése és a r e f l e k t o r o k a l k a l ­ mazása előtt felismerték ugyanis a háttér erő­ t e l j e s megvilágításának vizuális előnyeit.63/ A rendezés* mint látjuk, az u j szín­ házzal nagy lehetőségeket n y e r t * Természetesen sok nehézség akadályozta még az i g a z i rendezés k i a l ak ulá sá t * M i n t rendezőről, voltaképpen négy-öt személyről v o l t szó, a legkülönbözobb korosz­ tályból és művészeti meggyőződéssel: Megyeri, Szentpétery, Egressy, L.endvay, Fáncsy .és Szerda­ helyi József az érdekeltek. Mögöttük már o t t állt a mindenkit ismerő és minden képességet

63/ Allevy, Marie-Antoinette /Akakia-Via l a / : La Mise-en-Scène en France. P a r i s , L.Droz, 1936. 45. s k k .

felmérő géniusz: S z i g l i g e t i . Á rendezők zömben a várszinházi együt­ testol kerültek a színházhoz. Megyeri bizonyára nem sokat törte magát, hogy összjátékot t e r e m t ­ sen, nem i s v o l t igénye. A kellékek bejelölé­ se a sugópéldányon, l e h e t e t t a legtöbb, amit kö­ telességének érzett, a továbbiakat '-"öntudatlanul végezte e l : példájával. "Hogy az m i l y e n v o l t , azt nem mondom e l , mert hiába. Ne i s próbálja elképzelni sem, mert az l e h e t e t l e n . Mi, a k i k ve­ l e működtünk, magunk i s v o l t u n k talán valamik, de csak bámultuk tehetségét. Hogy h o l v e t t e mű­ vészetét, azt nem értettük, mert valami s z o r g a l ­ matosnak se ismertük, s z e r e p e i t j e l e n e t e i eló'tt o l v a s g a t t a . Az i g a z , hogy a súgótól messze nem s z e r e t e t t távozni, de o l y a n v o l t , hogy amit a t ­ tól m e g h a l l o t t , a z t képes v o l t rögtön fölfogni, m e g a l k o t n i és keresztülvinni, mégpedig mindvégig bámulatos következetességgel", mondta róla, év­ t i z e d e k k e l halála után, az öreg László József a még ifjú Kassai Vidornak. 5/ Szentpétery általában vigjátéki rende­ ző' v o l t , s kisebb megszakításokkal haláláig /1858./ működött ezen a téren. A l i g h a v o l t tevé­ kenyebb a v e l e k b . egyivásu Megyerinél. A s z i n ­ ház elsó' néhány évtizede gazdag v o l t vigjátéki tehetségekben, de hogy ebben Szentpétery s z i Kortörténetileg 1. Pukánszkyné Ká~ dár Jolán: A Nemzeti Szinház százéves története. I . k. Bpest, Magyar Tört. Társulat, 1940. I I I . fejezet. 65/ Kassai Vidor Emlékezései. Sajtó alá r e n d e z t e Kozocsa Sándor. Bpest, é. n» K i r . Ma­ gyar Egyetemi Nyomda. 359-360.

nészneveló'i-rendezó'i munkájának mennyi része l e ­ h e t e t t , a r r a v a j m i kevés adatunk van. Már több nyomot h a g y o t t a kéziratos rendezőpéldányokon az i d . Lendvay. Vígjátékok mellett ő már a f r a n c i a romantika termékeit i s rendezte s ezeknek eseményviharai szükségessé tették, hogy a színpadra be- és a szinról lelépést bejelölje. I g a z i rendező azonban sohasem v o l t ; inkább mint ügyeletes, v i s e l t gondot a já­ ték rendjére, miközben legtöbbször maga i s résztvett az előadásban. Az 1851-52-es évadról, tehát a pályája végéről maradt ránk Dobsa L a j o s Guttenberg c. drámájának egy ügyelői példánya. Ebben az időben Lendvay v o l t a drámai rendezó', az intézet műve­ zető' igazgatója azonban Páncsy. Az eló'játék nagy, tömegeket mozgató színpada a l a p aljára van vázolva. A halvány és o d a v e t e t t feljegyzések lehetnének éppen Páncsy kezétó'l i s , de valószí­ nűbb, hogy maga Lendvay készítette, talán éppen a rendezésre különösen sokat adó Páncsyra való t e k i n t e t t e l . A vázlat nem i s tükrözi a szinpadtér valódi formáját, h o l o t t Páncsy mindig b e j e ­ lölte a kulisszapárokat i s . Joggal feltehetjük hát, hogy a r a j z Lendvaytói ered s Így, mint az i f j a b b nemzedék képviseló'jéhez i l l i k , o i s ha­ g y o t t ránk egy j e l e n e t t e r v e t .

Magyarázatot nem acL Ez a következő: M-Gróf M a x i m i l i a n / S z i g e t i József/,. Csasz-Zsigmond császár / B a r t h a / Dr„ György-Dryzehn György /Szilágyi Sándor/, lovagok, testőrök / s t a t i s z ­ ták/, X X-a "nép" vezetői, Réthy és T e l e p i György, Pap-Balog István, a szinház öreg t a g j a , a v o l t vidéki színigazgató, Tudós-Udvarhelyi Miklósn A nép: statisztáko ' 5

f. f. /

Zsoldos Ernő: Id„ Lendvay Márton. Bpest, 1958* Színháztudományi és Filmtudományi Intézet kiadása, 45-52<>: Lendvay Márton rende­ zései. - A darabok kéziratos példányai nagy­ részt megvannak az Orsz. Széchényi Kvtár S z i n — háztört. Osztályán. A Guttenbergnek négy kézira­ t o s példánya i s m e r e t e s , ebből a NSz G 58/1» a b e j e g y z e t e l t ügyelői /rendezői/ példány, Az ábra a 9» f o l i o hátsó lapján található. - A szerep­ osztás egyébként a következő' v o l t : Zsigmond csá­ szár: Bartha János, Gróf M a x i m i l i a n , S z i g e t i Jó­ z s e f , Dr^zehn György: Szilágyi Sándor, Lecker: László József, Guttenberg: I d . Lendvay Márton, Polgármester: Szentpétery, Müller: Tóth József, Pap: Balog István, Tudós: U d v a r h e l y i Miklós, Dr^zehn András: Hegedűs L a j o s , Guttenbergné: Jókainé /? a név hiányzik a szinlapról!/, J u l i a a huga: Komlóssy I d a , E s z t e r , Guttenberg dajká­ j a : Kovácsné. - A szinmü bemutatása évében még kétszer ment 1853-ban egyszer, Lendvay betegsé­ ge idején egyszer B o l n a i i s eljátszotta a cím­ szerepet 5 majd egy nyomtalanul eltűnt kísérlete­ ző : Robbogányi. /Dobsa L a j o s / . Az 1865-i felújí­ táson i f j o Lendvay v o l t Guttenberg, egyúttal ek­ kor v o l t a mii utolsó - n y o l c a d i k - előadása. s

2

S z e r d a h e l y i József o p e r a i rendező' v o l t * Bizonyos t e k i n t e t b e n más megitélés alá e s i k t e ­ hát, mint kollégáio Az operának nagyobb szceni — k a i lehetó'ségei v o l t a k , kiállítására több pénz jutott, szabadabban r e n d e l k e z h e t e t t a díszletezés kérdésében, meglehetó's hatalma v o l t a kar szerzó'dtetése és a másodrendű énekesek f e l e t t , A nagy szólisták dolgába azonban nem szólhatott bele - éppen, mint a drámai rendezó'k az elsó'rendü tagok alakításába - és f e l a d a t a inkább az ének, mint a játék elbírálása v o l t . Ő maga kitű­ nő' szinész és kulturált énekes. Mint Déryné, a hányatott vándorszínészi pályán t a n u l t a meg az énekművészet és a hangszerelés minden csinját-binját; a játékhoz kitüno a l a k j a és élénk temperamentuma nyújtottak segítséget. T e l j e s e n valószínűtlen azonban, hogy rendezéseiben mások játéka, vagy éppen valami összjátékféle megszer­ vezése csak eszébe i s j u t o t t v o l n a . 0 eljátszot­ t a Figarót a t e l j e s e n merev Pály m e l l e t t és ügyesen mozgott a nehézkes U d v a r h e l y i p a r t n e r e ­ ként de meg v o l t elégedve, ha azok szépen éne­ kelték szólamaikat. Az o p e r a i rendezó'ség még ke­ vésbé f e d t e a mai o p e r a i rendezés fogalmát, mint a prózai daraboké: elsó'sorban muzikális feleló'sséggel járt.^ " 9

1

S z e r d a h e l y i Józsefről: Déryné Naplója» Sajtó alá rendezte Bayer József. Bpest, é. n» / 1 9 0 0 / I I I , k. 70 - skk. Pukánszkyné Kádár Jo­ lán i . m, I . k., I I . és I I I . f e j e z e t , Mályuszné Császár E d i t : Egy színészházaspár élete. Bpest. Művelt Nép Kiadó, 1956. i . m. 280., 2. j e g y z e t . T.Erdélyi I l o n a : Erdélyi János Levelezése,, I . k., Bpest, Akadémiai Kiadó, 1960.1848-49. Podmaniczky F r i g y e s : Napló Töredékek. I . k. Bpest, 1887. 219.

Az elso fővárosi magyar játékszin meg­ nyitásának i d e j e nagy korszaka egyben az európai rendezés történetének i s . Dumas o t t ül színmüvei próbáján és magyaráz színészeinek, Hugo aprólé­ kos figyelemmel Írja eló' szövegében az utasítá­ s o k a t . Egyre-másra készülnek a k i d o l g o z o t t r e n ­ dező'! példányok, f r a n c i a földön nyomtatásban i s megjelennek, s a szlnházmüvészetró'l Charles Mau­ r i c e , J u l e s J a n i n , Théophile G a u t i e r i r n a k t a ­ nulmányokat* A f r a n c i a romantika ego színei az uralkodók. Azonban maga ez'az irány sem csak egy s z i n t v e r v i s s z a : a szinház, ez az a n n y i r a öszszetett-művészet, kölcsönfényekkel ragyog minde­ nütt. V i c t o r Hugo színpompás d a r a b j a i b a n nemcsak Shakespeare fantáziája, C o r n e i l l e hó'siessége és Racine szenvedélyei elegyednek, hanem a Sturm und Drang érzelmi túlfűtöttsége, Kotzebue b i z t o s színpadtechnikája és a hagyományos angol színé­ s z i alakítási mód i s . Mindezekbó'l együtt ötvöző­ dött k i " a romantika színpadának máig hóditó drá­ mai hatása. A r o m a n t i k a egyben a gazdasági téshez jutó f r a n c i a polgárság korszaka i s , vényt szerez igényeinek: kézzelfoghatóan k e l n i az elmesélt történetet díszletben, tümben,, mozgásban. '

veze­ s ér­ érzé­ kosz­

S p i e g e l , I 8 4 O . j u l . I 5 . , s z e p t . 2. s t b . 60/.,, ' A l l e v y , 1 . m. 7 4 . skk,, 92. s k k . T r o i z k i j i . m. 13» skk., Gregor: W e l t g e s c h i c h t e des T h e a t e r s , 5 9 1 . s k k . Der

A feltörő harmadik rend német földön i s , nálunk i s magáénak érzi a f r a n c i a r o m a n t i ­ kát. Minden f i a t a l e m b e r b e n egy Hernani, minden csalódott nőben egy B r a g a d i n i K a t a l i n rejtőzik. Csakhogy a mi H e r n a n i i n k és K a t a l i n j a i n k , csak­ úgy, mint a németekéi, egy társadalmilag s o k k a l fejletlenebb'környezetből p i l l a n t a n a k f e l a ha­ z a i színpadra. Legtöbbjüknek éppenséggel nem múlhatatlanul szükséges a valószerű, hiszen na­ gyon keveset u t a z o t t , nagyon keveset t a p a s z t a l t , nagyon i s szerény családi körülmények közül ke­ rült a nézőtérre. A puritán német kispolgár és az előjogai ellenére szegény köznemes jól megvan színházának tiz-tizenkét variált díszletével.^9/ Ennek a szövegben a f r a n c i a romantika /és, közvetítésével, Shakespeare/ varázsa a l a t t álló, k e r e t e i b e n azonban továbbra i s kispolgári rendezői iránynak a képviselői a Magyar Szinház t a g j a i közül Lendvay - akiről már szóltunk -, és Szigligeti. Igazán romantikus, a s t i l u s t szín­ padképben i s követni akaró rendezőnk csak kettő van, A romantikát e r e d e t i párizsi otthonában megismerő Egressy Gábor és a par excellence r e n ­ dező Páncsy L a j o s ,

L, a Bánk bán egyik p e s t i előadásá­ ról Írottakat: "A kiállitás i g e n pompás sőt va­ lóban pazar fényű v o l t , mit azonban nem éppen dicséretképen emlitünkj mert mi bizony nem sokat helyezünk i * szinházi szabó ügyességében /\/> Az öltözet-mojaták régi képekről vétettek, 's törté­ n e t i hüségüek valának, de meg k e l l v a l l a n u n k , hogy ezen bő szoknyás öltözeteket nem b i r j u k szépnek t a r t a n i , sőt szinte valószínűtlennek

S z i g l i g e t i a szinház megnyitását köve­ tő másfél évtizedben csak annyiban rendez, amennyiben minden mást i s elvégez, amire a s z i n ­ ház s z e l l e m i irányitása terén éppen szükség van: titkár és dramaturg, szinész és gazda egy sze­ mélyben. Bizonyos azonban, hogy ebben az időben, amikor a rendező fogalma voltaképpen még k i sem a l a k u l t , formálta k i erről a feladatkörről gon­ dolatait. A romantika korában érett férfivá, mi mást v a l l h a t o t t v o l n a , mint: "Érdekelni k e l l tudnunk, ha h a t n i akarunk". De nem azért vallót-

t e t s z i k , hogy lóra t e r m e t t őseink i l l y asszonyos v i s e l e t e t használtak, -melly őket a szabadabb mozgásban minden esetre gátolta. A hölgyek öltö­ z e t e i sokkal szebbek v o l t a k . " /Életképek; idézi Németh A n t a l : Bánk bán száz éve a színpadon. Bpest, Bpest Székesfőváros kiadása, 1 9 3 5 * 2 7 9 . A "hölgyek öltözetei" feltehetőleg a megszokott diszmagyárból állottak./ 70 / '"Vö. a Regélő c. l a p tréfás közlemé­ nyével, a Szinvilági szótárral. /1840. j a n . 2./ "Rendező. O l l y egyén, k i , ha szakára t e r m e t t , *s a drámai szülemények minden neme iránt egyenlő f i g y e l e m és s z e r e t e t t e l v i s e l t e t i k , a* közönség mulattatására nézve érdemeket szerezhet: e l l e n ­ kező esetben romlása a* színháznak. A* rendező munkássága s ügyessége nem abban központosul, hogy s z i n p a d i cselédként dolgozzék: ajtót, asz­ t a l t , széket maga r a k j o n helyére; faragcsáljon; a k a r személyzetnek egy g y a k o r l a t a l a t t száz­ szor i s kiáltsa: " p s z t ! csendesség!" - hanem ha t e k i n t e t e s rendeléseivel a z t eszközli, hogy szerepét mindenki jól t u d j a ; a gépek pontosan s

3

5

9

9

t a e z t , mert egy bakófélben lévő szinház megmen­ tésének a t e r h e v o l t a vállán, hanem, mert akkor élt, amikor egész Európát átfűtötte a f r a n c i a s z i n p a d i tudás bámulata, Shakespeare bámulata, és, kétségen kivül, a színészek bámulata i s . S z i g l i g e t i n e k , a színházi szakembernek, elsó'sorban nem saját egyénisége s u g a l l j a elméletének s z a v a i t , hanem a kor; egyénisége csak annyiban, amennyiben a szinházat a dramaturg szemével né­ z i , nem p e d i g a szinész vagy a rendező' szemé­ vel. / 7 1

A dramaturg-rendezó't j e l l e m z i az, az egyébként szintén az egykorú köztudatban u r a l k o ­ dó e l v , hogy a szinház középpontja a dráma s i g y a dráma révén emelhető' egy nép s z i n i kultúrája. Ezért t a r t j a , kortársaival együtt, o l y a n f o n t o s ­ nak a h a z a i drámairodalom fellendülését. - De S z i g l i g e t i értett a színházhoz s ezért nem állt meg az öncélú dráma tömjénezésénéi, hanem k i ­ mondta, hogy " k i szinpadi hatást akar eszközöl­ n i , ... figyelemmel k e l l l e n n i e még egészen mü­ vén kivül eso dolgokra i s , s azok: az előadó

működjenek; elsó' gyakorlatánál már mindenki tud­ j a , h o l lép-be *s h o l távozik; - mi r i t k a eset!" - M i n t látjuk, nem f e d i t e l j e s e n a rendezó'ró'l a l k o t o t t késó'bbi elképzelést. 71/

' Vö. S o l t Andor: Aszinszerüseg u r a l ­ ma drámairodalmunkban. ITK, ^ 9 3 9 * 1 7 » skk., 139. side. - A szinházkultusz m e l l e t t b i z o n y i t a Regéló' f e n t i tréfás szótára i s . Ugyenebben az évben v e t i f e l egy p e s t i német újság, a Der S p i e g e l a kérdést: Warum w i r d so v i e l über das Theater

színészek és a közönség" Nagyságának egyik t i t k a éppen ebben állott: ismerte a színészeket* " K i k e t lát a néző az eló'térben folyvást szeme előtt? k i k v e s z i k folyvást igénybe legfőképen figyelmét? Az előadó személyek." A szinház fennállásának elsó' percétó'l f o g v a a társulat t a g j a v o l t , s bár nem sze­ r e t e t t m i n d e n k i t , mindenkit i s m e r t . Amikor tó'le függött a szereposztás, sohasem hibázott, noha élete vége felé már előfordult, hogy nem számolt az évek múlásával, egy-egy kedveltjét még mindig ifjúnak és ellenálhatatlannak látta, holott a f e l e t t talán már eljárt az idó'. A teljesítőké­ pességet azonban akkor i s f e l t u d t a mérni: az érzelmi skálákat tökéletesen i s m e r t e . És evvel o l y a n tulajdonságot mondhatott a magáénak, ami­ v e l ma sem minden igazgató, vagy rendezó' d i c s e ­ k e d h e t i k * A "szereposztásbeli tévedés" S z i g l i g e ­ tinél kizárt d o l o g v o l t . Ha. előfordult, nem v o l t véletlen.73/

gesprochen? /II» k., szept* 26., /Sch/ szerzó'i j e g y z e t . / - Németországban olyan f o n t o s a szín­ házak ügye, hogy a z t hihetné az ember, a b i r o ­ dalmat' a színpadi deszkákról és a k r i t i k u s o k Íróasztala mellől kormányozzák. / T r o i z k i j , i , nr., 14»/

72/ S z i g l i g e t i Ede: A dráma es válfa­ j a i . Bpest, Athenaeum, 1874* Ezt a mondatát idé­ z i S o l t i s , 1 . tanulmány, 2 4 - 2 5 * 73/ S z i g l i g e t i i . m. 77. - Nem v a l o s z i nü azonban, hogy bármilyen szinmü bukását rossz szereposztással szántszándékkal elősegítette volna.

A dráma központi fontossága, a megfe­ lelő előadók, s e v v e l a két alapkövetelménnyel kapcsolatban a szép s z i n p a d i beszéd: ime, Szig­ l i g e t i rendezői programja, "Első f e l a d a t u n k - i r j a évtizedekkel későbben, már a Színi Tanoda fennállása idején - a növendéket az IrocLalö i n y e l v legtisztább s legszabatosabb kiejtésére megtanítani, .., I g a z , hogy a szinész nem sajái s z a v a i t mondja; de mások s z a v a i t sohasem fogyja tisztán, szabatosan, s a szavaknak minden egyes tagját a kellő időmértékben k i e j t e n i , .ha a n y e l v t a n t tökéletesen nem érti,"'^' Mintha, csak Bajza harminc évvel korábban l e i r t s z a v a i t ismé­ telné: "Semmi re se f i g y e l j e n e k színészeink anyn y i r a , mint a* beszédre, ha a* beszéd t i s z t a , értelmes, jellemző, a külső fogyatkozásokat könnyebben megbocsátjuk. A beszéd, a* szavalás az, mi a* színészetet színészetté t e s z i , e nél­ kül n i n c s e* pályán üdv,"75/ Nyilvánvaló, hogy a f i a t a l S z i g l i g e t i véste tudatába ezt a tanítást, az öreg.csak megismételte, r

s

f

Anná.l kevésbé v o l t S z i g l i g e t i - sem a husz éves, sem a hatvan - a szcenika r a b j a . Nem t a r t o t t a töhbre a közönség óhaját az irói egyé­ niségnél. A s z i n p a d i illúziókeltés eszközeit nem sokra becsülte. Számára "előa'dó színészek" át­ v i t t értelemben sem jelentették "a szinház egész gépezetét". Ellenkezőleg: Írásban a d t a , hogy

' 75y/

S z i g l i g e t i i . m. 5 3 9 . Athenaeum,

1841.

I I . k.

/okt.7./

Szebeklébi /Bajza József/ kritikája S e r i b e : Egy pohár v i z c. színmüvéről.

színészen és szövegen kivül "a többi mind másod­ rendű, s jól f e l f o g v a csak a r r a való, hogy a csalódást elősegítse* Ha semmit, vagy keveset látunk belőlük .*** nem zavar .**, minthogy f i ­ gyelmünknek leginkább az eló'adókon k e l l csüggen i , nagy h i b a és b a j az, ha a lényegest felál­ dozzuk a lényegtelennek." ^ ' 7

1

A rendezés történetében előkelő h e l y e t f o g l a l h a t e l o l y a n művész i s , a k i a vizuálisnak nagyobb jelentó'séget t u l a j d o n i t , mint a verbális elemnek; sem M e i n i n g e n i György, sem Reinhardt nem j e l e n t e n e k dekadenciát Laübéhoz vagy Brahmhoz képest; a fejlődést mindig d i a l e k t i k u s a n k e l l néznünk* Ha azonban v a l a k i ugy gondolná; hogy egyedül a dramaturg-rendező méltó valóban a "nagy" rendező nevére, n o s , akkor S z i g l i g e t i k i ­ érdemelte e z t a jelzőt* Egész törekvése csak abban állt, hogy a s z c e n i k a i k e r e t ne r o n t s a a szöveg hatását. Még a romantikus müvek, még Shakespeare rendezé­ sénél i s puritán v o l t , m i n t Laube, akinek v o l t a ­ képpen ő - nem pedig a modernebb és franciásabb Paulay - a valódi tanítványa. S z i n t e panaszo­ san mondja öregkori müvében: "Most, a szinpad ujabb berendezése s annak megszokása m e l l e t t , miután a külsőségekre nézve semmit sem b i z u n k a néző' képzelmére, hanem követeljük, hogy a d i s z ­ l e t e k és jelmezek nem csak láthatók, de k o r s z e ­ rűek i s legyenek**." G-sváthnak az a megállapi-

S o l t tulajdonítja a túlzott hatás­ keltés szándékát S z i g l i g e t i n e k , 1 * m. 2 5 * l a p ­ ján. - S z i g l i g e t i s z a v a i : A dráma és válfa­ j a i , 77*

Ez az igénytelenség azonban nem t a r t ­ h a t o t t évtizedekig. Bármilyen erős i s v o l t a po­ l i t i k a i élet sodra, bármennyire e l v o n t a a vezető nemesség érdeklődését a színháztól, éppen az az eszme, amiért küzdöttek, s ami azután másként, t o r z u l t a n * de mégis diadalmaskodott az elnyoma­ tás korában: • a polgárosodás hozta magával a r o ­ mantikus drámák szövege mellé azok előadási mód­ ját i s . Franciaországban már a Comédie i s "régen f e l a d t a nemes konzervativizmusának fellegvárát s a X I . Lajos /Mély-Janin/ bemutatóján még az egyes szereplők fövege i s a történelmi hűségnek megfelelően váltakozott. H o l v o l t már az az idő, amikor Talmának küzdenie k e l l e t t a korhűért és a római szandál a l a t t testszinü trikóval játszotta B r i t a n n i c u s t a h a j d a n i rokokó selyemharisnya és c s a t t o s cipő h e l y e t t ? Hugo megmondta^ hogy korhű kosztüm, a krónikák után másolt f e g y v e r z e t és díszlet k e l l , s T a y l o r belátta, hogy ez Így van jól. Dumas père a C a l i g u l a próbái során valósággal régiségtani stúdiumot kényszeritett rá a sociétaire—ekre s csak a legszentebb hagyományok segítségül hívása mentette meg Molière színházát attól, hogy az imperátor l o v a k v o n t a t t a d i a d a l szekéren ne jelenjék meg a bámuló f r a n c i a p o l gárság szeme eló'tt.79/

;

Az első* magyarnyelvű rendezőpéldány t u d t u n k k a l az 1839- j a n . 30-án b e m u t a t o t t "Az agg szinész és leánya" c. f r a n c i a színműről ké­ szült. Az egyébként nem nagyigényű, de s z i n p a d i trükkökkel élő vígjátékot Fáncsy maga fordította és ő játszotta a bemutatón a "szinköltó'" / t i .

Allevy

1*

m.

74-119

tása tehát, hogy S z i g l i g e t i küzdött a "kárpitos dramaturgia" e l l e n , i g a z , bár maga a kifejezés nem tőle, hanem Laübétól e r e d , S o l t e v v e l szem­ ben méltatlanul itéli e l S z i g l i g e t i hatásvadá­ szatát. Nagyon i s tartózkodó v o l t egy o l y a n k o r ­ ban, amely régi krónikák után t e r v e z t e t t e a kosztümöket és amelynek kispolgári közönsége va­ lóban "a közvetlenül k a p o t t érzéki . hatások" mennyisége arányában gyönyörködött• ' ' (

A rendezés a polgári közönség túlsúly­ ba jutása, tehát a hatvanas évek óta nagyobb ne­ hézségeket o k o z o t t , mint a Nemzeti Szinház elsó' idejében: a feudális nézó'k beérték a - nagy vo­ násokban ez az igazság! - "sok haza puffogatás"s a l . A negyvenes években a fényűző" kiállitás mindössze a n n y i t j e l e n t e t t , hogy a színészek u j kosztümöket h o r d t a k és egy-két u j álfal ékeske­ d e t t a szinen. A maga valóságos állapotában csak azt hozták be a színpadra, amivel a színészek­ nek, szerepük s z e r i n t , közvetlenül dolguk v o l t . Néhány k u l i s s z a , egy felgöngyölíthető háttér és két-három bútordarab cseréje pedig sem sok időbe, sem sok fáradtságba nem került; nem csoda, hogy még a függönyt sem engedték l e változások a l k a l ­ mával. Közzene szólt, s a d i s z l e t m e s t e r és segé­ d e i a n y i l t szinen váltották a dekorációt, ^' 7

' S z i g l i g e t i i . m. 66. - Osváth Béla: S z i g l i g e t i , Bpest, Müveit Nép, 1 9 5 5 . 66. S o l t i . m* 2 5 , skk, no / Vö. Galamb Sándor: A magyar dráma története 1867-től 1896-ig, Bpest, Akadémia, 1 9 3 7 . 10. skk.

drámaíró/ szerepét i s , Az I84O-Í Nemzeti Színhá­ z i Zsebkönyv közölte a darabot s vele k a p c s o l a t ­ ban a nó'i főszereplő, L a b o r f a l v i Róza és Páncsy arcképét i s * A kéziratos példány egyezik a Zseb­ könyvben közölttel, s ugyancsak a szöveg végén adja a szinpad vázlatát is*®^/ A szinmü tárgya,hogy egy öreg színész némi erőszakossággal és -még több fortéllyal ho­ gyan v i v j a k i lánya számára az érvényesülést. A darab tehát egy szinpad belső terében játszódik l e * Az utasítások - természetesen a francia e r e d e t i t követve* de mégis jellemzó'en a hazai szcenika fellendülésére - Páncsy megfogalmazá­ sában i g y hangzanak: 9

"A függöny felhúzásakor a* gépmüvesek diszitmény' állítással f o g l a l a t o s k o d n a k . Az o l ­ dalfalakon a* lámpák gyújtatnak f e l . " Q, /A ruhákra i s megadta az utasítást: "Sugár. Magyar hajdú nadrág, ószerü mellény* Vastag fehér nyakkendő", v a l a m i asszonyi kantus nemű háló köntös, melynek dereka, csak nem háta' közepén van* - Fején t a r k a kendő. - Később barna k o p o t t kabát - k o p o t t köcsög forma ..kalap * - Az 5-ik felvonásban: Igen bő t e s t s z i n t r i c o t , p e r u i köntös* - Fején c i f r a t o l l a k * A ' t r i c o t b a n zseb,

Bayard és íhéaulon: Az agg színész és leánya - A kigúnyolt szinmü Kotzebue A nap szüze c. munkája. Mindkettőt 1 . az Orsz. Széché­ nyi Kvtár Színháztörténeti Osztályán. 81/ Sugár t i . az "agg színész".

melyben arczfestéke, p a l a c z k j a , és n y u l f a r k a van,82/ - Serena. Egyszerű, fehér ruha. Az elso f v . b a n k i s kötényke," utóbb k a l a p , és nagy kendo* Az 5 - i k Felvonásban: Fehér p e r u i öltözet, ezüsttel hímezve, fején fejér marabout t o l l a k , és fénylő nap, - Fényhalmi gróf. Divatos csinos öltözet. Bájvölgyi I r m a . Veres bársony f e l r u h a prémmel. - Zacskó, / t i . kézitáska./ Szembeszökő' szinü Shawl. Kalap, paradicsom madár t o l l a l . 5 - i k Fv-ban, mint Serena. Pók. Hosszú f e k e t e felső kabát, egészen begombolva. - Nagy f e k e t e nyakkendő'. Pantalon. pápaszem, k a l a p , páloza* Jó k o r a burnót szelencze. 5 - i k Fv-ban: A t t i l a d o l ­ mány. Igazgató, Rendező « Színészek: a* mint t e t ­ s z i k . Némaszemélyek ; e l e i n t e a* h o g y , t e t s z i k . Ötödik Fv-ban: részint p e r u i harczoeoknak, részint papoknak / t i . indián papoknak!/: részint napszüzeknek, részint p e r u i népségnek. Keserű, Â l a jeune francé. Nagy barkó és csinos bajusz; H a j a i à l a V i l h e l m T e l l ! ' s a t . - A többi a do­ logból következik." t

9

A kéziratos példány utolsó lapján, a zsebkönyvbeli szövegben még a ruhák leirása eló'tt függelékként, r a j z ábrázolja a "szinpad elrendezésé"-t "az ötödik felvonásban".

A

n y u l f a r k a sminkeléshez k e l l e t t .

"A., A* szinen felállí­ t o t t másik szinpad tere B. , Azon szinpad' álfalai . C.

A valóságos rendes / t i . szinpad/ ál — falai.

D. , Karfával készített lépcsó'zet, melly az alsó gépezethez vezet. E. , Süllyedő' gép, mely­ ben Fényhalmi gróf lesüllyesztetik.

az "A" színpadnak, szinre.

F. , F a l l a l elzárt e l só' álfala melyró'l egy ajtó vezet a

G. , Az "A" szinpad előtere, h o l a' kö­ zönség t a p a o l . H. , Ajtók a' szinészek ikhoz. I . , Közlekedés

öltözó' szobá­

a' nézó'-hellyel."

Nemzeti Szinházi Zsebkönyv az I84Od i k évre. Kiadták Gillyén Sándor és Nagy Ferenc. Budán, Egyetemi Nyomda, I84O. 156., 172-74. Szinpadterv és részletes utasítások egyébként nemcsak gyakorló szinházi szakember tollából

Egy másik rendezőpéldány, ami Páncsy kezéből maradt ránk, korában h i r e s tragédia, Dumas père A n t o n y - j a . Belső színlapjáról megál­ lapíthat j u k , hogy 1839* október 12-én küldték f e l a cenzúrahivatalnak és Pap Gábor helytartó­ tanácsi titkár október 15-én "A lehúzott sorok kihagyásával Szinen lejendó' eló'adatás"-át engedé­ l y e z t e , °T/ A szereposztás, a személyek neve mel­ lé, ceruzával, ugyancsak Páncsy kezével van be­ írva. A címszerepet a rendező' maga adta.Kedves szerepe l e h e t e t t , Kolozsvárott i s vendégszere­ p e l t benne. Ennek emlékét a kolozsvári színház­ történeten kivül e példányon i s Őrzi nyom: mig a személyek nevétó'l b a l o l d a l r a a nemzeti szinházi szerepló'ket j e g y e z t e f e l , j o b b o l d a l t egy k o l o z s ­ vári - egykorú - kiosztás áll. A p e s t i M i s k o l c z y J u l i a szerepét, a fogadósnéét, Kolozsvárott Neéb Mária, D * H e r v i l l y t Pesten Egressy, amott a f i a ­ t a l Hegedűs L a j o s , a szinósz-iró, a nó'i főszerepet a "fővárosban Lendvayné,. a kolozsváriaknak, h i v e n már ekkor virágzó t r a d i c i o n a l i z m u s u k h o z , az ötven felé járó Déryné játszotta e l . A rendezőpéldányban található vázlatok s z e r i n t a darabot három színváltozással adták, az I , és I I , felvonás egy helyen, a I I I . leszű­ kített szinpadtéren a negyedik v i s z o n t mind az 9

láttak napvilágot: Kuthy L a j o s I . Károly és ud­ vara c. drámájához ugyancsak mellékelt i l y e t , a f r a n c i a romantikusok példájára* A darab s z i n r e nem került, de Nagy Ignác k i a d t a Szinmütára I . kötetében, 7« sz. a l a t t . /Pest, 1840./ 84 /

Dumas: Antony. Orsz. Széchényi Kvtár Színháztörténeti Osztálya, NSz A 56.

öt kulisszapárt igénybevévé, nagyobb színpadon, az V, ismét az I . és I I . felvonás díszleteivel került s z i n r e . A szöveg megengedett volna ugyan az ötödik felvonásban u j d i s z l e t e t , de a józan belátás beérte a diszletezés három variációjával.

Első Felvonás. /Fényesen b u t o r o z o t t szoba./

Harmadik Felvonás, /csapszék I t t e n h e i m b e n , két mérföld távolságra innen Strasbourgtól*/ Az ábrák jellemzó'ek a r r a , hogy mennyi bútort használtak akkortájt még a "fényesen bú­ t o r o z o t t uzobá"-hoz i s : két kerevetfélét és két széket. A többi a háttérre és a kulisszákra v o l t festve.

Negyedik Felvonás. /Belső szoba Lancy Asszonyságnál*, a s z i n hátul­ ján n y i t o t t szárnyas ajtó azon a* kilátás egy fényes estélyre készült Terembe; b a l r a k i s o l ­ dalajtó./ A vázlat ceruzával van a rendezőpéldányba b e r a j z o l v a , az utasítások i t t - o t t már e l mosódottak. A " . . . s o b o l " és az "aranyos" meg­ jegyzés, ismerve a szinház szerény lehe.tős égéit, nyilván a r r a u t a l , hogy m e l y i k darab számára ké­ szíttetett ülőbútort k e l l a színpadra v i n n i ; egyébként e r r e a rendkívül mozgalmas,,- nagy tár­ sadalmi életet tükrözni akaró színpadképre sem szántak többet két pamlagnál és hét széknél, v a g y i s annyinál, amennyire a játékhoz feltétleaíL szükség v o l t . Az egészen halvány vonalkák, ame­ l y e k mind egyirányban haladnak, feltehetőleg a megvilágítást jelölik. L e h e t , hogy a félkörös vonalozás i s v a l a m i világítási e f f e k t u s r a u t a l , e s e t l e g a szuffiták magasságában elhelyezett gázcsillárra - amit egyébként a szinházi haszná­ l a t , kevésbé előkelően, csak "ágas"-nak t i s z t e l t .

riogy a f r a n c i a romantika magyarországi betörésének idején a törekvő rendező pontosan berajzolja példányába a bediszített szinpad váz — l a t o s képét, b e i r j a az összes s z i n r e be- éa szinról kilépéseket, ezen n i n c s m i t csodálkoz­ nunk. A g a l l s z e l l e m iránti rajongás i g e n eros v o l t , a f r a n c i a színpadtechnika pedig nagyon f e j l e t t . Mig nálunk úgyszólván f e l k e l l f e d e z n i a meglévő rendezopéldányokat « " szcenáriumo>at., kiadásra pedig, a Kuthy-félén kivül /ami csekély értékű, hiszen soha meg nem valósult előadás mikéntjét i r j a l e / egy sem került, F r a n e l a o r szágban kinyomatták a népszerűbb darabok párizsi l i v r e t scénique-jét és a vidéki színházak pén­ zért megvásárolhatták. Ezek a f r a n c i a példányok, amelyek nagy és távoli fogyasztóközönségre szá­ mítottak, nemcsak a színpad beosztását és a sze­ mélyek öltözékét, hanem az egyes színész mozgá­ sát, a csoportok, felvonulások elrendezését i s pontosan körülirtak.^/ Szinte természetes, hogy amikor Egressy, kevéssel Fáncsy rendezői bravúrjai után Párizsba ment ugyancsak nem állt szemben értet­ lenül a romantikus színpad varázsával. - Élet­ rajzírója, Rakodczay s z e r i n t Egressy nem i g e n látott mást Párizsból, mint a Gomédie-t, H o b l e t kisasszonyt és Ra.ch.elt, főleg R a c h e i t . Ez b i z o ­ nyára i g a z , de nem a t e l j e s igazság. Egressy látta és nagyon i s m e g f i g y e l t e a nagy romantikus boulevard-szinészt, F r e d e r i c k Lemaître-t, s he­ lyesen és bölcsen c s e l e k e d e t t , mert Lemaí'tre 3

A l l e v y , i . m. 128. s k k . /Les L i v r e t s Scéniques./

virtuóz v o i t ugyan, de nem a legrosszabbak közül való, só't a legtehetségesebbek egyike. Egressy számára a párizsi ut elsó'sorban azt- eredményez­ t e , hogy a virtuozitásnak ujabb, nálunk még i s ­ meretlen és csodálatot ébresztő' formanyelvén t a ­ n u l t meg h a t n i ? a f r a n c i a s z i n p a d i gyakorlatén. Túllépett Anschützön és a Devrienteken s a Pá­ r i z s b a n elsajátítottak segítségével f e j t e t t e k i önmagát. Természetesen az sem áll, hogy a f r a n ­ cia k l a s s z i k u s dráma h a t o t t rá a l e g j o b b a n . Ha nem n e v e l k e d e t t v o l n a i s a romantika és Shakes­ peare iskolájában, az éleseszü, számító Egressy pontosan t u d h a t t a , hogy a h a z a i színpadon semmit sem ér e l C o r n e i l l e és Racine kultuszával. N e k i a romantika k e l l e t t , játékmodorban és rendezés­ ben, s e z t meg i s találta Párizsban, még pedig a Théâtre Françaisban ugyanúgy, mint a b o u l e v a r dokon. Rachel sem v o l t kevésbé a romantika virá­ ga, mint Lemâitre, s a rendezés, ami művészetét k i e m e l t e , ugyanúgy a nagy romantikus színre a l ­ kalmazások módszerét követte a negyvenes évek Comédie-jében. mint bármely más f r a n c i a szinházbem. ? 86

Ennek megfeleló'en Egressy, mint rende­ ző', a romantika színes s z i n p a d i megoldásainak ismeró'je és a polgárosodó magyar közönség színé­ sze, m.unkájában pontosan követte a t a n u l t a k a t . 1846 óta a drámai rendezés jórészt az o f e l a d a -

és k o r a . 191-211*

Rakodczay Pál: Egressy Gábor élete Bpest, 1 9 1 1 * Singer és Wolfner. I . k., - A l l e v y , i . m. 1 5 5 * s k k .

-n t a v o l t . Páncsy nem t a r t o z o t t Ráday, 1845 óta országos fó'igazgató k e g y e l t j e i közé és amig a szinház élén állt, meglehetősen háttérbe szo­ r u l t . ' ' Valószínű azonban, hogy Egressy nagy rendezői gyakorlatát nem ezidó' tájt, hanem az elnyomatás korában szerezte meg. 0

Az ötvenes években készitette e l azt a t e l j e s rendezőpéldányt i s az elsőt, ami, befű­ zött t i s z t a l a p j a i v a l , már valóban a hivatásos rendezők: kora felé mutat előre. s

Vahot Imre Mária királyné c. színmüvé­ nek /bem. 1856. j u n . 30,/ s z i n p a d i változásait és a hozzájuk fűzött rendezői utasításokat Egressy saját kezűleg vázolta a. kézirásos pél­ dányba, íme az I , f v . 1 , színének a t e r v e : "A. v e l e n c z e i t e n g e r v i ­ dék előtte k a r z a t B.C.Macbeth féle csar­ nok oszlopzata D. trón E. zöld posztó F. K a r a t l a n / t i . szék/ vörös bársonnyal. NB r i v a l d a 12 lámpás­ s a l , és 2 ágas, 4-4 lámpával," ö,//

Ráday V I * Gedeon, Kelemenek pártfogójának, majd Szinház bérlőjének a f i a .

Ráday I I I . Pál, a p e s t i Német

RR /

Széchényi

Vahot Imre: Mária királynő. Orsz* Kvtár Szinháztört* O s z t . NSz. M 35.

Io f v . 2. j e l e n e t : Szinpad marad.ABCkörülzárta térben olasz főurak, előttük Albé­ rlőé és S a l c i n i . A széken /P/ M a r g i t ül,, mögötte "nok", nyilván udvarhölgyei. Trónon eló'l /D/ Ká­ r o l y . J o b b o l d a l t az elsó' kulisszától a B C-térig Károllyal szemben, egymás mögött öt-öt magyar foür s o r a k o z i k f e l . Az elso felvonásban változás i s van. Most "pompás terem a b u d a i várban" s

"A. Város /Pest/ m e l l y nek csak teteje látszik. B. Szép k a r z a t , vagy alacsony f a l z a t , v i ­ rágokkal, felöl r i ­ valda 12 lámpással, 8

C. Tihany o s z l o p z a t ^ / uj kék aranyos füg­ gönyökkel, két o l ­ dala egészen n y i t v a és kivilágítva hát­ f a l a i vörösek. D. trón három nagy lépcsó're, két üléssel. E E E gót székek vörös és kékre." /

°^ Thern Károly Tihany ostroma c. operájához /bem. 1845./ készült diszitmény. - A " v e l e n c z e i tengervidék" minden b i z o n n y a l az Othellóból, a Macbeth-féle csarnok ennek a gyakrabban játszott, műnek a díszletei közül került eló'.

Menetrend balközépről: /A rendek f e l ­ állva várnák az u d v a r t / 8 testőr, /elől P e r r e l / párosával, 4 apród, két királyné, két Gara, négy udvarhölgy, a küldöttség, A megadott térben a menet bevonulása után a következőképpen helyezkednek e l a szerep­ lők: b a l o l d a l t elől, a különálló gótikus széken Erzsébet királyné, a trónon Mária és Zsigmond Mária jobbról! -, majd a gótikus székeken az ud­ varhölgyek ülnek, előttük az idősebbik Gara áll. A k a r z a t o t testőrök töltik meg* A j o b b o l d a l i gó­ t i k u s székeken a főrendek ülnek, mégpedig szem­ ben a közönséggel az ifjú Porgách, az első szék­ sor két első székén p e d i g az i d . Porgách, i l l * a f i a t a l a b b i k Gara. Ennél a jelenetnél több k i - és be-moz­ gást jelöl Egressy. Erzsébet királyné, az i d . Gara és négy apród a jelenetvég előtt elhagyják a színpadot, cseh urak v i s z o n t bevonulnak. A I I . f v . 1 . képe mutat a b u d a i várban.

tanácskozó "A B

termet

Zampa terem üvegfallal és hátfallal.90/

C C. A s z t a l o k zöld t é r i t e k kel, majd t i n t a t a r tók, p a p i r o k , köröttök gót székek, r i v a l ­ da lámpákkal". Herold operájának díszlete.

I t t látjuk érvényesülni a z t a szintén u j a b b k e l e tü rendezési e l v e t , hogy a hátteret i s erősen megvilágítják. A rivaldát i t t boronák, gázcsőből kiemelkedő világítólángok szolgáltatták. A I I . f v . változása a királynó'k e l f o ­ gadó termét ábrázolja, Budán. Rendezó'i b e j e g y ­ zés : "T ihanycsarnok, mint v o l t , de trón nél­ kül." - Ugyanennél a színpadképnél közli a szöveg a szerző' utasí­ tását: "Kivülró'l Z a j , kiáltozási Nem kell /nekünk/ asszony király! Éljen Károly!". - A n e ­ künk szót Egressy tö­ rölte, és bejegyeztél "Messziró'l, n y i t o t t Öl­ tözőkből, balról" / a j zaj t i . / . A változás a l a t t a személyek e l h e l y e z ­ kedése módosult, A királynó'k küldöttséget f o g a d tak.A két királynő* mögé felállt az i f j . Porgách, i l l . az i f j . Gara, a fenékszinen négy magyar fő­ úr, előttük egy öttagú "küldöttség", ezek előtt a két Horváthi, a királynőkkel szemben felállí­ t o t t gótikus székeken pedig az i d * Porgách, Bebek és a közönséghez legközelebb az i d . Gara* A darab kulminációja, romantikus tör­ ténelmi drámáról lévén szó, a harmadik felvonás­ ban v a n . Ennek a díszlete a legpompásabb és a személyek elhelyezése i s a l e g k i d o l g o z o t t a b b . Egressynek i t t tömegeket k e l l e t t mozgatnia.

"A

Próféta, templom

B . Magas trónmennye­ zet a l a t t trón, lépcsőn Magyaror­ szág cimerével. • Térdeplő Hunyadiból.92/ . Templom i v e » . Éjszak csillagá­ ból oszlopzat kék függönnyel. 93/ . Nagy L a j o s szobra márvány lépcsőze­ ten, r i v a l d a lám­ pával." A függöny felvonása után Károly a tró — non ült, a jobb fenékszinen p e d i g "urak" és "úr­ hölgyek" álltak. A térdeplőnél Mária és Erzsébet királynó'k, mögöttük egy-egy apród. A kulisszák mellett s o r a k o z o t t f e l Simontornyainé és t i z t a g u nó'i kiséret, valójában t i z kardalosnó'. Nagy La­ jos szobra körül állt leghátul Bebek, a szinpad központja felé a két Gara, az eló'szinpadon a két

91/ Meyerbeer 1850-ben bemutatott es nagy fénnyel kiállított operájának egyik díszle­ te. -, °2 / E r k e l operájának esküjelenetéből. 93/ t Ugyancsak Meyerbeer opera. Bemuta­ tója 1856-ban v o l t . J

Porgách. A szinpad jobboldalán a trón vonalában két apród, majd ugyancsak t i z "főur", a férfikar t a g j a i , a s z o b o r r a l szemben pedig, ugyancsak a j o b b o l d a l o n , három "követ". Az utasítás.: karé­ nek, orgona m e l l e t t . A karének végeztével a kék-arany függöny " l e e r e s z k e d e t t , "kivül "maradnak a beszélők": tehát Bebek, a Garák és a két Por­ gách, és "a nép egy része". "Közben orgona, ének a függöny mögött". A templomi j e l e n e t ezek s z e r i n t v o l t a ­ képpen a vizuális hatás kedvéért került színpad­ r a , mert a cselekmény az öt fó'ur szerepéből adó­ d i k k i . A látványosság azonban még nem ért vé­ get; meg i s dicsérte Salamon, akinek v o l t érzéke a szinszerü iránt, hogy a puszta nézelődéssel i s jól elszórakozhatott.a közönség."^/ Az utasitás a rendezőpéldány l a p j a i n folytatódik: "mielőtt a kék függöny felmenne, mögötte a " menet már rendezve van, s a függöny felvonatván ének a l a t t megindul hátul jobbról /az oltártól/95/ és b a l r a kanyarodva az első színfalnál j o b b r a k i megy, következő rendben, párosával:

94/

..

Salamon Ferenc: D r a m a t u r g i a i d o l g o ­ z a t o k . I . k. Bpest, F r a n k l i n , 1907. 305 skk. 95/

Valószínűleg a háttérre f e s t e t t o l ­ tárról beszél, vagy a trónra gondol /?/, mert oltár a vázlaton n i n c s megemlítve.

",Herold 18 magyar katona • Zászlóvivő 8 magyar f o u r 12 urnő /a karból/ 4- apród 4 f o u r az ország jelvényeit v i s z i vánkosokon Erzsébet és Mária Két Horváth! Simontornyai - Károly menyezet a l a t t - Pál mester A menyezetet v i s z i k : Palisnai Szécsi Laczkvfi Besenyei Alberico 12 olasz testőr 8 magyar főúr 18 magyar katona /az előbbi, hátul került/ nép, gyermekek."' A koronázási menet elvonulása után "a kék függöny lement". Ismét vázlat, a I I . f e l v o ­ nás 2. jelenetének színpadképe:

A kéziratlapok közé befűzött üres l a ­ pok t e l e vannak utasításokkal. P l , a f e n t i a l a p ­ h e l y z e t később megváltozott, mert "ez a l a t t / 1 . a szöveget/ öreg Gara átment Erzsébet jobbjára, és / v e l e / /-.törölve:/ lassan beszél v e l e , " A I I I , felvonás "változás"-a ismét szinpadátrendezést h o z o t t . "Székes Pehérvárott pompásan d i s z i t e t t f e j e d e l m i étterem, gazdag t e ­ rítékű, a s z t a l o k k a l , " 'AB,

Zampa terem, mint a I I f e l ­ vonásban .

C C Asztalok mára

lakó-

4 lábnyi magas állvány két üléssel a d a l ­ nokok számára rivalda-" A helyzetkép i s f e l van vázolvas mégpedig a következő módon: leghátul statiszté­ r i a , s e r l e g g e l a kézben, előttük apródok, ugyan­ csak s e r l e g e k k e l . Az asztalnál Károly király, Mária /a király jobbján/ és Erzsébet, mögöttük áll az i d . Gara, az i f j . Forgács és az i f 3 . Gara. Az asztaloknál főurak, elől mindenütt az a két szinész, akinek beszélő szerepe i s van. A I V . felvonás Károly király magánter­ mét ábrázolja a budai várpalotában. A szinpad csak három kulisszapárral játszik, a z a l a t t a

változást már legalább a hátsó színpadon elő" l e ­ het készíteni. A király legbizalmasabb híveivel beszélget; a tragédia már eló'reveti árnyékát. "A Tihany függöny a hátalsó B Gót karszék." Vagyis az egész da­ rabon át úgyszólván állandóan szereplő Tihany ostromabeli kék függöny zárta l e a hátsószinpadot és szűkítette l e a t e ­ r e t , intimebb j e l l e ­ get kölcsönözve a királyi megbeszélés­ nek. Mint eddig az egész estén, az utolsó felvonásban sem érte be Vahot egy d i s z l e t t e l . A gyilkossági j e l e n e t e t nem az uralkodó szoba jába'n játszatta l e , hanem a p a l o t a egy h i v a t a l o s 'he'lyiségében. "A* F o s c a r i terem, a,/ hátfala tihanyi terem* B. Ablak. C. A s z t a l kék t e r i ­ tékkel , D Gót karosszékek kékre E* Guzsaly. F. az asztalon perga­ men*"^/ ' 6/

^ A két F o s c a r i / V e r d i müve; bem. 185Q,/

C, opera

diszlete.

A felvonás k i l e n c e d i k j e l e n e t e a t r a ­ gédia végkifejletét hozza, ezt tehát Egressy i s ­ mét külön felvázolja:

Egressy, a k i minden színházi ügyben f e d d h e t e t l e n pontossággal járt e l , a rendezó'példány utolsó lapjára szépen b e i r t a a kellékeket is : "Orgona m e l l e t t i karének, k i n t és bent. Nagy L a j o s fejér márvány szobra, 3 "lécsó's t a l a p z a t o n Ország Zászlója Mária képével aranyos /láncs/ /:törölve:/ nyéllel Menyezet /kiegészitendó'/ B r a t k a és Virág m i n t troubadourok olasz áriával kobzok Olasz és magyar tánczosok / 3 - i k f v / aranyos guzsaly, kerekes virágok újra festendó'k."97/

Bratka tagjai voltak.

és Virág az operai férfikar

A mii, amelynek rendezőpéldánya i l y e n váratlan szerencsével t e l j e s egészében ránk ma­ r a d t , Bulyovszkyné Szilágyi Ü l l a , a szinház az idő s z e r i n t i elso drámai szendéje jutalomjátékáül került bemutatásra. Részben a nagy rendezői áldozatosság i s ennek tudható be: Bulyovszkyné Egressy baráti szövetségének t a g j a v o l t . De a szép " és tehetséges f i a t a l színésznő', az öreg Szilágyi Pál leánya és Kelemen László dédunokahuga kedvéért elsó'rendü a szereposztás i s . Eg­ ressy a rendezés m e l l e t t elvállalta Durazzoi Ká­ roly szerepét, tehát a férfi fó'szerep a szinház vezetó'szinészének a kezében v o l t . Bulyovszkyné Máriája m e l l e t t Jokainé eljátszotta Erzsébetet, az "idősebb "Gara Tóth József, az ifjú Forgács - a drámában Mária tulajdonképpeni p a r t n e r e - az " i f ­ jú Lendvay v o l t . P e l e k i , Pál mestert,"Mária e g y i k hivét alakította. A harmadik felvonásban, a koronázási ünnepségek kapcsán, két táncjelenet f o r d u l t eló'. Ezeket, a szabadságon lévó' C a m p i l l i h e l y e t t a másod-balettmester, P e r r e i t a n i t o t t a Egy olasz " b o l l e r o " - t a tánckar, egy magyar be. táncot magántáncosok: Belke Johanna, Klasz Róza, Kovacsics Z s u z s i , Kober Rézi, Róka, L u i g i n i , V i ­ rányi és P e r r e i jártak e l . Az elsó'rendü férfita­ gok közül csak kettő maradt k i , a k i éppen beteg volt. 9 8 /

A bemutató színlapja megvan az Orsz. Széchényi K/tár Szinháztört. Osztályán. A többi szerep Erdélyi, U d v a r h e l y i Miklós, Balázsi, Bartháné /Meszlényi Anna; a budai idó'kben még szépreményű kezdő", később segéd s z i n észnői s z i n t ­ re süllyedt. Evvel szemben megvolt az az e l é g t e -

Egressy tehát már bőven élt nemcsak a romantikus rendezéstől e l t a n u l t látványos tömeg­ j e l e n e t e k lehetőségeivel, hanem használt válto­ zási függönyt i s , és kisebb t e r e t kivánó j e l e n e ­ t e t l e játszatott ez eló'tt, mig a szinpad nagyobb részén eló'készitett pl» egy színpompás koronázá­ s i menetet.99/ Minden a r r a v a l l , hogy észrevétlenül,, a nélkül, hogy akár maga a rendező", akár a k r i ­ t i k u s észrevehette v o l n a , h e l y e t kért a színház­ ban a polgári közönség, a maga polgári Ízlésével, Franciaországban, f e j l e t t e b b társadalmi v i s z o ­ nyok között, már D i d e r o t és Beaumarchais a való­ szerűt e m l e g e t i k , de n y i l t a n i t t i s a XIX. s z á — zadban mondják k i , hogy Shakespeare közönségének jó l e h e t e t t a csak j e l z e t t s z i n p a d , de a pári­ z s i a k nem erzsébetkori angolok, hanem f r a n c i a polgárok, a k i k a természet egyre hivebb utánzá­ sára vágynak.-^O/ £ akármit gondoljunk i s Vahot s

t e l e , hogy m e g i l l e t t e a nyugdíj és azt hosszú évtizedeken keresztül élvezte i s /. Hubenay János, U d v a r h e l y i Sándor, Szilágyi Pál, az ünnep e l t színésznő apja és Hubenayné /nem a már ko­ rábban meghalt, kiváló tehetségű Magda L u j z a , a k i t Vörösmarty költeményben s i r a t o t t e l , hanem sógornője, segédszinésznó'/ kezében v o l t a k . 99/

A változási függöny német földön i s ez idő tájt jött szokásba, 1 . Z g l i n i c k i , F r i e d ­ r i c h : Die v i e r t e Wand. Theater der Z e i t , 1952. / V I I . évf./ 6. sz. 28-31. " ^ ^ A l l e v y i . m. 147. skk.

gyenge darabjának intervariábilis lát ványosságáról, tényként k e l l elfogadnunk, hogy ez a polgá­ r i közönség elkápráztatására törő rendezői irány, minden romantikus túlzásával, voltaképpen a r e a ­ lizmus útját készitette elő*

Egy f r a n c i a polgári szinmü rendezőpél­ legkorszerűbb dányának bemutatásával az akkor szinpadra állítást idézzük f e l . Akkor: a t u d a t o ­ san nagy magyar rendezők nyilvánosságra lépése előtt egy történelmi p i l l a n a t t a l , 1862 tavaszán, Molnár György párizsi . u t j a előtt, Paulay Ede Nemzeti színházi szerződése előtt pedig kerek egy esztendővel, A darab - Sardou A jó barátok /Nos i n t i m e s / c. vígjátéka - S z e r d a h e l y i Kálmán fordításában, a rendezőpéldány az ő kézírásával maradt hátra, ' feltehetjük tehát-,hogy S z i g l i ­ g e t i rendezői fővédnöksége a l a t t a rendezés tényleges feladatát ő végezte. 101

101/ Orsz. Széchényi Kvtár Szinháztört. Oszt,, NSz I 76, A r a j z o k , a r a j z o k b a n látható beírások az eredetiben szintén S z e r d a h e l y i kezét ól,

A négy felvonásos szinmü három szín­ változást k i v a n . Az első egy t e r r a s z t ábrázol: a k e r t , b_ virágcsopor­ t o k , szobrok c. vasveranda - d k i ­ rály *.» i v e k ^ ' j3. kerek a s z t a l virá­ g o k k a l , kaktusz jf a s z t a l - rajta tálcán üveg v i z * - 2 po­ hár, kés, c z i t r o m ; szék g pamlag - asztal szék - asztalon regény h a s z t a l , r a j t a legye­ ző' szalmakalap i két szék k k i s zsámoly A második és negyedik felvonás d i s z l e t e azono-s : a munkakosár /helyesen: n y i l ­ ván a s z t a l , munkakosárral./ b veres karszék — CÍ zongora. d két k i s feketefáju vet• • r e s szék " _e négyszögletű fiókos a s z t a l • szőnyeggel leteritve,^ r a j t a - -könyvek albumok * 2 veres szék . .1 f f négyszegletes veres p u f f o k g^g veres székek• 2

f

102

/ » I ) király.,, i v e k " : nyilván utalás egy másik színműben játszó d i s z l e t d a r a b r a .

A harmadik felvonás éjjel játszódik, viszonylagos sötétben. Ez a vigjátéki f o r d u l a t felvonása, a h o l , a jó f r a n c i a hagyomány szérint, csak egy hajszálon múlik a hó'sno becsülete s a műfaj: i t t dó'l' e l . hogy a darab vigjáték-e? A bútorok ezút­ tal nincsenek bejelölve, való­ színűleg a szín­ ház raktárában lévó', éppen a l ­ kalmas a s z t a l o ­ kat, székeket hozták a szín­ padra, A homály miatt különös j elentőségük ugy sem lehetett »^-03 7 Ez a Sardou—vigjáték több szempontból említésre méltó. Először azért, mert szinrehozat a l a nemcsak Molnár de Szerdahelyi párizsi út­ ját i s megelőzte, tehát csak a h a z a i g y a k o r l a t segített a színpadra alkalmazásban. Ennek e l l e ­ nére S z e r d a h e l y i , amikor néhány hónappal későb­ ben megnézte az e r e d e t i párizsi előadást, e z t i r t a F e l e k i n e k : "A Nos i n t i m e s t megnéztem, 's elfogultság nélkül mondhatom, hogy nem szégyelhe'tiük magunkat a Párisi előadás m e l l e t t , semmi t e k i n t e t b e n . De h i s z e n , csak bennünk egy k i s t

.. A' vázlatokon már n i n c s k u l i s s z a jelölve. Zárt színpaddal játszottak. M e g j e l e n i k az e d d i g i szinpadterveknél i s m e r e t l e n "külső já­ rás" kifejezés i s .

szorgalom 's az igazgatóságban egy k i s jóakarat, a nemzetben pedig egy k i s áldozatkészség lenne, meglehetne m u t a t n i a világnak, m i t t u d a magyar ' " 1 D AÍ ezen a terén i s ! A párizsi tapasztalatok alapján S z e r d a h e l y i meg i s : próbálta m u t a t n i , " m i t t u d a magyar", A magyar szinész valóban so­ k a t t u d o t t - a magyar k r i t i k u s kevesebbet. M i n t hajdan Egressyt párizsi u t j a után, most őt i s megszámoltatta a szinbiráló: "... külföldi u t a ­ zássá óta, fölfogási tisztaság és k i v i t e l i erő tekintetében a hanyatlásnak nem egy, habár még helyrehozható j e l e mutatkozik játékán 5 / Vadnay Károly meg éppen elő i s i r t a , hogy egy b i z o ­ nyos j e l e n e t e t hogyan kellene helyesen alakíta­ n i a * Sajnos, ez a konkrét taná.cs a legtisztább szinfelhasogatás felé i p a r k o d o t t v o l n a e l t o l n i a játékot. ^ 1 0

106

nyi

Bécs, 1862« aug, 17* Orsz« Széché­ Kvtár I r o d a l m i Heve l e s tár a ,

^ Szász Károly /a későbbi püspök/^, P e s t i Naplóg 1863* szept< 13< 106/^ d o k t o r t játszó S z e r d a h e l y i be­ szélget ifjú barátjával a reménybeli csábitóval. Az ifjú e l d i c s e k s z i k v e l e hogyan f o g j a a ház asszonyát a magáévá t e n n i . Az eszmecsere a ven­ déglátók teraszán történik, jönnek-mennek a sze­ replők,, Szerdahelyi-Tholosan a helyhez illően minél diszkrétebben v e z e t i a társalgást, "* »midőn Maurice forró legyőzhetetlen szerelmét f e s ­ t i , tanáccsal után, e kérdésnél* ,Hát a becsület? Véleményünk s z e r i n t nem marad ülve, hanem h i r t e ­ l e n föláll a szeme közé nézve t e s z i a kérdést " p

s

9

e

A f r a n c i a polgári szinmü, gyorsabb pergésével, korszerű h e l y z e t e i v e l a hatvanas években a Nemzeti Szinház szinpadán i s uralkodó­ vá vált. Első' a p o s t o l a i F e l e k i Miklós és Szerda­ h e l y i v o l t a k , elsó' nagy megvalósítói, a f r a n c i a késó'i romantika f e j l e t t színpadtechnikájáénak s az úgynevezett társalgási színműnek egyaránt, Molnár György és Paulay Ede. Ami eló'tt ük történt, még ha dicsérik i s a Szerdahelyi diktálta vigjá­ téki tempót, még ha a természetes játék, termé­ szetes, de szépen artikulált s z i n p a d i beszéd o l y szorosan kapcsolódik i s a nagy bonviván emléké­ hez, csak kezdeményezés, csak "adat a magyar rendezés elsó' évtizedeihez". ^' 10

Vadnay Károly birálata. /Egy színészházaspár élete. Szerdahelyi Kálmán és P r i e l l e Kornélia. Bpest, Müveit Nép, 1956. 2 7 6 - 2 7 7 . / ^Szerdahelyi és a rendezés: Hölgy­ futár, 1862. szept. 4., szept. 2 7 . - Vö. Újházi Ede: Régi szinészekró'l. Bpest, 1908.

F Ü G G E L É K

A Károlyi-család megyeri f o u r ! színhá­ zának ruha- és kelléktára, ami hagyaték folytán 1804-ben a debreceni magyar színtársulatra szállt. Ezeket hozták magukkal 1807 tavaszán a fővárosba felkerülő színészek és ezek szolgál­ tatták I 8 O 7 - I 8 I 5 között a p e s t i magyar előadások s z c e n i k a i alapját. ' 108

1810.

'0. L» H t t . , Dep. p o l . gen. e t c i v . Fons 6. pos. 2*

SPECIFICATION

Verschiedener Kleidungs Stücken von Megyerer Theater, welche h i e r im Pesth den 30-ten J u l y neuerdings i n v e n t i r t , und den Ungarischen Schauspielern i n Debrezin s i n d abgegeben worden. Nro 1 2

Stück Gelb grüner seidener R o c k . . * * * . « "

*

Beinkleid

1 1

3

Weisse V e s t e « « « . * . . . . . . . . .

1

4

Roth seidener Rock* . . . . . . . . . .

1

5 6 7

" "

'* 1

Beinkleid . . . . . . . . . West! . . . . . . . . . . .

Ciocolade f a r b e s g e s t i c k t e s K l e i d von feinem Tuch, bestehend aus Rock. . . *

1 1 1

8

Ciocolade f a r b e s g e s t i c k t e s K l e i d von feinem Tuch, bestehend aus B e i n k l e i d . . 1

9

Weiss seidene Weste . . . . . . . . . .

1

Prantzösischer dunkel blauer, mit f a l s c h e n gold Borden b o r d i r t e r Uniform, mit rothen Aufschlag. . . . . . . . . .

6

10

11 12

Dazu gehörige röth Tücherne Westien,mit f a l s c h e n Gold Borden* . . . . . . . . . "

"

"

Hosen . . . . . . .

6 6

13

Licht blaue Zeichene Frak, gelb gefütert, m i t gelben Aufschlägen, und 2 weissen Quasten B o r t e n , m i t Knöpf . * 13

14

Schwartzer Frak, von feinem Tuch* * * •

1

15

Dazu gehörige B e i n k l e i d e r von C a s s i m i r .

1

16

Roth tücherne Post Rockel m i t f a l s c h e n s i l b e r Borden . . . . . . . . . . . . . 2

17

FrantzÖsischer U n i f o r m Rock von dunkel blauen Tuch, m i t r o t h e n aufschlagen « .

1

18

P a l e f a r b e Tücherne R i t t e r Röckl . . . *

2

19

Von f a l s c h e n Goldfaden Leinwandenes R i t t e r Röckl. . . . . . . . . . . . . .

1

20

Dazu gehörige B e i n k l e i d e r . . . . . . .

1

21

Grün zeichenes Rockel m i t f a l s c h e n Gold Borden. . . . . . . . . . . . . . . . .

1

Dazu gehörige Weste und B e i n k l e i d e r , von g l e i c h e r M a t e r i und Färb. . . . . .

2

Roth Tüchener, b l a u aufgeschlagener Englischer Uniform. . . . . . . . . . .

1

Türkische gelbe R o c k e l , m i t f a l s c h e goldene Borden von Z e i c h . . . . . . . .

2

25

Dazu gehörige grüne Oberkleidung "

" .

2

26

Dazu gehörige B e i n k l e i d e r , 2 2 Blaue . . . . . * • *

Rothe, * .

4

22 23 24

Nro

Stück

27

Zwey r o t h zeichene Kaput Rock. . . . .

2

28

Granadfarb zeichene Kaput Rock • * « *

1

29

Dazu gehörige Westi Colour> m i t materié,

1

30

von

gleicher

E n g l i s c h e r grün Zeichener Uniform Frak m i t weisse Bänder ausgeschlagen. . . .

2

31

K a f f e färb zeichener Kaput Rock. * • .

1

32

Dazu gehörige Westi von g l e i c h e r Colour . . . * • . * . . . * . . . « .

1

E n g l i s c h e r Roth zeichener glattin FracK» . . * « , « . . . . . « , . . ,

1

33

s

34-

Roth zeichener Kaput Rock m i t grossen gelben Knöpfen . . . » . . . . . . * *

35

Spanischer b l a u zeichener weisen bandel Borden

36

Roth

Mantl, mit 1

zeichener R i t t e r Rock m i t blauen

P u f f en

1

37

Roth zeichener B e i n k l e i d e r

2

38

Spanischer zeichener

1

39 40

41

grin Rockf, ., <-,,..-, . -, j b e i d e Stucke s i n d Dazu gehöriger r o t hl zusammen genäht z e i c h e n e r MantI Ein a l t deutsches Stadts K l e i d , bestehend aus Rock gelbe Weste. . . . . . . . . . . . . . Schlafrock . . . . . . . . . . . . . . Türkisches ober K l e i d von halb seiden.

1 1 1 1 1

42 43 44 45

Braun z e i c h e n e r Rock m i t verschiedene flekenschäkigten a u f g e l e g t • * * * * •

1

Türkische B o l s t e r Zeichen von grünen h a l b seidene &euch • * » « • • • * . »

2

Ein Harlekin K l e i d bestehend aus B e i n k l e i d und Rockel . . . . . . . . .

2.

Bauern K l e i d e r von r o t h e r Leinwand bestehend aus B e i n k l e i d , m i t schwartzen B andl . • * - * . » « • * * * » » » • * » • Bauern W e s t i , von g l e i c h e r Colour, und Materie. * » • » • » * « * • * * • * * Bauern Frauenzimmer L e i b e l " "... Bauern Frauenzimmer L e i b e l r o t h z e i ­ chene dazu gehörige Bindein» * • * * *

4 4 4 5

46

Schwartz Leinwandene Weiber Rockel * .

2

47

B l a u h a l b s e i d e n Zeichene Bauern Knaben Westi. * * . * * * * * * » * * * • » » «

1

Dazu gehörige Hosen, von schwartzen Leinwand * « • * • * • * * • « * * • *

1

Zucker p a p i r f a r b e r Bauern Röckl m i t b l a u seidene Bändel* . . . . . . . . .

4

50

Schwartz bauer Röckl von Leinwand* * *

2

51

Bauern Mädl Röckl von schwartzer Leinwand * * « « • » . . * * • • * . *

1

52

Bauern Mädl von b l a u e r Leinwand. . * .

1

53

Fürtuch m i t blauen S t e r n * * * * * * *

1

54

Roth leinwandenes Frauenzimmer K l e i d , m i t f a l s c h e n gold borden * * * * * * *

1

48 49

- 101 Nro

Stück

55

Gestiktes. seidenes Kinder K l e i d * • * *

1

56 57

Grün Tücherer Bauern Hosenträger * # * Gantze Kleidungsstük von gelber Leinwand für Waldmänner» . . . . . . .

1

58

6

Röckl von gelber Leinwand m i t blauen Bandl Waldmänner . . . . . . . . . . .

3

59

Dazu gehörige B e i n k l e i d e r . . . . . . .

3

60

Dazu gehörige Schürtzel. . . . . . . .

6

61

Weis leinwandenes P i r o K l e i d , mit B e i n k l e i d und Hut dazu . . . . . . . .

3

62

63

S i l b e r färbes Leinwandenes Kleid bestehend aus Röckl* [Langes Beinkleid mit G e h ö r i g zuj angenäht en Schuchen, . • P r i n t z Hamlet! Man tl» . . . . . . . . . Gürtel . . . . . . . . .

65 66

1 1 1

Schwartz g l a n t z l e i n w a n denes Rockel . . . . . . ^ 1 Dazu gehöriges B e i n k l e i d , Hamlet von g l e i c h e r Parb. . * * 1 Kirschen färb er Musselin zusam gemacht, noch n i e angewendet. . . . . . . . . . 2 z

64

1

P r i n t z

Roth gestreichter Kanaf ass'ener Schlafrock , . . . . . . . . * • « • .

1

67

Teufeln K l e i d . . . . . . . . . . . . .

1

68

Dazu gehörige Larve. .

69

Pale färbe Türkische U n t e r k l e i d von Leinwand . . . . . . . . . o . . . . .

#

. . . . . .

.

1 4

70

M a t r o t z e n K l e i d e r , von b l a u g e s t r e i c h ­ t e n Kanafas, bestehend ans Röckl und B e i n k l e i d « . * * * . * » • * * • **.*.* * \Z

71

Rother langer P r i s t e r Mantel von g l a n t z Leinwand. * » . . . . . . . . . 1

72

Türkisches U n t e r k l e i d , von r o t h e r g l a n t z Leinwand. • . . . . * » . * » » 1

73

Anginetenes Röckl.

74 75

"

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

1

langes B e i n k l e i d . . . . . 1

7 6 Diese zwey Nro s i n d i n Original übersprungen, nach 7 4 f o l g t 7 7 » * » *

77. R i t t e r B i n d l von b l a u e r Leinwand . * . 6 78

Wollene Strümpfe * « * » . * * . * * « 3 par

79

Seidene Schwartze* » * * « » * * . * *

1 par

80

E i n l a n g e r b l a u leinwandener schmaler S t r e i f zur Garnitur» . . . . . . . . .

1

81

Roth z e i c h e n e r Teppich m i t weissen Einfang* . . . . . . . . . . . . . . . 1

82

Weis 1einwandene und etwas blau g e s t r e i f t e Schürtze. » * . . . . . . . 4

83

Roth zeichene f r a n t z e s i s e h e F r e i h e i t s Müttze » . . . . . » . . . . » • . » . 4

84

Schwartze

85

Rother Z e i c h , jedes Stück m i t 3 E l l e n , wie es s c h e i n t noch n i e gebraucht« . . 1 1

86

Blauer Zeich . . . . . . . . . . . . .

87

Gärtner Pürtuch»

" l

" * * » » * . . .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

1

1 .

1

Nro

Stück

88 Küras von Eisen,, schwartz l a g i r t . * * * 8 89 Patron Taschen 2 'and 4 Rime

6

90 Blecherne l a g i r t e Helm» . * . » * . . *

6

91 Von schwartzen S t e i f p a p i r

»....»«21

92 Granadir Mützen * * . . . , . . * . , »

4

93 S t e i f papirene S c h i l d e r . . . . . . . .

9

94 Grüner Z e i c h ,

bleue i f ig

3 Ellen, wie

es s c h e i n t noch n i e gebraucht » » . » «

1

95 Türkische Bund« . . . . . . . . . . . .

1

96 D r e y e c k i g t e r B o r d i r t er Hut* » * » . . »

1

97

1

"

nicht bordirter

98 ungestolbte runde f i l t z Hut * . » * » »

5

99 E i n grüner f i l t z Hut* . . . . . . . . .

1

100 Eiserne Spadi . . . . . . . . . . . . .

5

101 Von H o l t z * . * . . « * * . • . * * . •

1

102 Hacken von P a p i r * . . . . . . . . . . .

2

103 Versenkung Lanzen . . . . . . . . . . .

7

104 S t e l z t e n . . . . * . . . . . . . . . . » 105 Eine r o t h e Schachtel, mit seidene Bänder und Cöcarden . . . . . . . . . .

2

106 Gold S c h l e i e r . . * . . . . . * . , * .

1

107 S i l b e r S c h l e i e r . . . . . . . . . . . .

1

108 Seidene Netz von verschiedener Färb m i t eingenähten Z i r k e l . . . . . . . . . . .

4

1

1 0 9 Schwartzer Teppich von Leinwand * . * .

1

110 Runder A n g e s t r i c h . . . . . . . . . . .

4

111 Wurf Spiess . . . . . . . . . . . . . .

1

112 Fahnen von weiser Leinwand und i n der M i t t e n e i n Rothen K r e i t z . . . . . . . . 4 113 Türkisches Klöckel S p i e l .

1

114 P a n t a l i r von schwärtzen g l a n t z Leder. • 12 1 1 5 Schüche, 1 Mans und 1 Frauen, d i e übriche von P a p i r . . . . . . . . . . . 1 5 par 116 R i t t e r

Handschu. . . . . . . . . . . .

5par

1 1 7 Schachtel m i t verschiedene Männer Parücken i n welcher 6 Stük b e f i n d e n « »

1

118 Frauen P a r i c k e n . . . . . . . . . . . .

3

1 1 9 Schlangen * * . . . . . . • . . . . * .

2

120 Schachtel m i t verschiedener Farben i n welcher 6 r o l l e r o t h e Schmink . . . . .

1

2.2.1 Rosen Güriand von P a p i r e i n Buschen . .

1

12.2 S or. er. von P a p i r , P f e i l Bogen, P f e i l und Kelch zusamen . . . . . . . * . . « « «

4

123 E i n seidener P o r t d*epe#

2

und

e i n falsch silbener

1 2 4 Straus Buschen. . . . . . . . .

• • . .. 16

1 2 5 Blecherne K e t t e n zum Verhaft nehmen . .

1

126 Dragoner. . . . . . . . . . . . . . . .

5

1 2 7 Dragband zum Flugwerk

1

. . . . . . . . .

128 Ein-Spanische blau, und weis g e s t r e i f t e schmale Gürtel . . . . . • • . . . » . ! I

1 2 9 K r e s e l von w e i s s e r Leinwand zur R i t t e r Kleidung

#

130 Soldaten B i n d l ^

v .**...* .1 bund

.

. . . . . . . . . . . . 5

131 Gold papirene Krön . . . . . . . . . . 1 Quod i n hocce I n v e n t a r i o S p e c i f i c e expositum Théâtralem instructum sub supra exposito dato, e t loco P e r i l l u s t r i ac Generoso Domino Josepho Benke rite resignaverimus praesentibus recognoscamus Josephus K a i l i n g e r mp. qua I n v e n t a t o r , e t M. D. C o n s i l i a r i i et Regentis Bonorum Gte Karolianorum Cancellista

Georigus Fedák mp. Illustrissimi Comitis Károlyi de Nagy Károly Domus P e s t i e n s i s i n spector

Josephus Benke mp. Actor Theatralis

cum O r i g i n a l ! , eidemque conforme Collatum r e p e r t um. D e b r e c z i n i d i e 28-a Április 1810. Vicenotarium Carlum Szilágyi m. p. Perj ur.

Copia

SPECIFICATION Von Megyerer Theater Nro

Stück

1

Das F r o n t i s p i c i u m samt Wappen » , * * *

9

2

Die Schluss C o r t i n . . . . . . . . . . .

1

3

Der K e r k e r bestehet aus 4 Scenen, und 1 Cortin* » • « * » » * « * • » • * • * *

4

Die S t a d t bestehend aus 6 Scenen und 1 Cortin» . • • » * . » • • » * • • « • »

5

Das Bauer Zimmer bestehend aus 6 Scenen und 1 Cortin» . . . . . . . . . . . . .

6

Der Garten bestehend aus 8 Scenen und 1 Cortin» . . * . * • » . * * • . » » *

7

Das Herrschaftliche Conversetions Zimmer bestehend aus 8 Scenen und 1 Cortin. . . . . . . . . . . . . . . .

8

Der S a a l bestehend aus 10 Scenen und 1 Cortin» • » * • » * » » . . . . * • .

9

Die H o r i z o n t C o r t i n . . . . . . . . . .

10

Es s i n d also 52 Scenen und 9 C o r t i n e n bestehend i n 7 Veränderungen* » » . * *

1

11

Zimmer Soffitten»

12

Luft S o f f i t t e n .

13

Wasser von Meer, samt Vorgrund. . . . .

2

14

Spitz Felsen. • » . . . . * , . . . . .

2

15

F a l l Brucken. . . . . . . . . . . . . .

1

16

Schief samt Segel . . . . . . . . . . .

1

17

Grab Mahl * * * * * * * , • . . . . . .

1

18

Dazu gehörige Pyramide* . . . . . . . .

1

19

Versenkungs Lampe, jede m i t 5 L i c h t e r , bestehend m i t 5 0 L i c h t l e i n * . . . . . .

10

Schirm L e i c h t e r m i t 2 Kertzen b e t r a g e t 1 2 L i c h t e r h i n t e r der e r s t e n 2 C o l i s s e n

6

Schirm L e i c h t e r m i t 2 K e r t z e n , b e t r a g e t 8 Kertzen h i n t e r der 2 - t e n C o l i s s e n . *

4

Schirm L e i c h t e r j e d e r m i t 2 K e r t z e n betragend 8 Kertzen h i n t e r der 3 - t e n Colissen* * * * , * » . * * • « . * * «

4

Schirm L e i c h t e r j e d e r m i t 2 K e r t z e n betragend 8 Kertzen h i n t e r der 4 - t e n Colissen. . . . . . . . . . . . . . . .

4

Schirm L e i c h t e r j e d e r m i t 1 K e r t z e n betragend 4 L i c h t e r h i n t e r der 5 - t e n Colissen. . . . * . * . . » * . * * • .

4

25

Schirm L e i c h t e r für d i e Musieanten. . .

6

26

Schirm L e i c h t e r für den S u f f l u r . . . .

2

27

K l e i n e L e i c h t e r B l e c h l e i n zum e x t r a einstecken deren Kertzen beyn B a l l e t * .

21

20 21 22

23

24

5 * ' * * . * ' * > * 5

28

Doppelte E i s e r n e Wand L e i c h t e r j e d e r m i t 2 K e r t z e n für d i e Zuhörer oder Auditorio. » * « * * » * * » * • » • »

20

29

Wasen Bank • • * « « • * » • • * • • •

1

30

Gebüsch* * * * . • • » * * » * # • * •

2

31

Höhe Bauber* * • * . » * . . . * * * *

2

32

S e i t e n Thüre * * . . * . . . * . . . •

2

33

Bauern Thür» » . » . * . * , • • » - " * «

1

34

Stadt Haus * » » * . » * . . . * * * .

1

35

Von H o l t z und P a p i e r Z i t t e r n oder Spanische Chitár . . . . . . . . . . .

4

36

H o l t z e r n e Pagott . . . . . . . . . .

1

37

Die Wägen z u d i e Scenen von H o l t z * * « 28

38

Dazu gehörige Rinnen von H o l t z wo d i e Reder l a u f e n • • * * * * » . * * * * .

°

18

39

Dazu gehörige Rinnen, mit kleine K e t t e n , wo man d i e Schirm L e i c h t e r einhängt zum auf und abzihen . . . » » 10

40

Ruder Waltzen von H o l t z . . « « » . » «

6

41

Plug Werk von H o l t z . . . » * » . » » »

1

42

Versenkungs Lampen G e s t e l l oder Stelasche . * * » * * * * * . . * * » *

2

Wagen m i t Bank und 6 Räder zum f a h r e n auf den Meer . » • . . . . . . • . • •

1

44

Musicanten L e i c h t e r von Eisen. * * « »

6

45

Krume Hacken von Eisen , . » . . • » ,

2.4

46

Schrauben Bohrer » • * * » * * * * * •

24

43

47

H o l t z Schrauben zu d i e Wägen Rinnen. . .

36

48

Von Eisen 4 e c k i g t e k l e i n e L e i c h t e r . . .

54

49

Von H o l t z Säulen zu d i e Räder Waltzen. .

14

50

H e l l e P o r t e n oder Spiess . . . . . . . .

7

51

L e i n t e i l n z u d i e Wägen . . . . . . . . .

23

52

D^zu gehörige k l e i n e K e t t e n . . . . . . .

17

Quöd i n praesenti I n v e n t a r i o s p e c i f i c e exposita Theatralia reqvisita P e r i l l u s t r i ac Generasci ^ o mino Josepho Benke rite . . resignaverimus praesentibus recognoscamus. Signatum P e s t i n i d i e 30 J u l i i 1804. Josephus K a i l i n g e r mp.

Johan Georg Müller _. ^ , 1216 S t e j L * Nro. = r 1803 T

n

n

Georgius Pedák mp .

Josephus Benke mp. Collatum cum o r i g i n a l i eidemque c o n f o r ­ me repertum. D e b r e c z i n i d i e 28-a Április 1810. P e r j u r . Vicenotarium Carolum Szilágyi mpr.

- I l l -

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR Megjelent : 1 * Stand Géza:

Kelemen László nap­ lója és feljegyzései

2 . Pfützner-Wolf:

A nemet játszás

3* Ku.br, F r a n t i s e k :

A cseh munkásszinját— szás

4 , Cenner Mihály;

Márkus E m i l i a

5* Lewanski, J u l i u s :

A lengyel szinház Báthory István király­ sága idején

6» Staud Géza:

A magyar szinháztör — ténet forrásai I *

munkásszin-

7* Mályuszné Császár E d i t : Adatok a magyar rende­ zés elsó' évtizedeihez

Legközelebb 8.

Staud Géza:

megjelenik: A magyar színháztör­ ténet forrásai I I .