ADATOK A MAGYAR NYELVŰ SEBÉSZI MUTÉTTANOK BIBLIOGRAPHIÁJÁHOZ KÓS
R U D O L F
T_Tazai s e b é s z e t i m ű t é t t a n i i r o d a l m u n k csak k é s ő n alakulhatott k i , mivel az e l m ú l t századok s e b é s z e rendszerint csak segédje v o l t a k é p z e t t e b b é s elfoglalt v á r o s i orvosnak. A X V I . és X V I I I . századbeli s e b é s z - c é h e l ő í r á s o k b ó l tudjuk, hogy a céhek s z i g o r ú utasításokkal p r ó b á l t á k eltiltani a sebészeket az alantas t é n y k e d é s e k t ő l , í g y p l . d ö g n y ú z á s t ó l stb. B á r a X V I I I . század k ö z e p é n Miskoltzy m u n k á j a a s e b é s z i gyakorlati t é n y k e d é s e k r e és m ű t é t e k r e is tartalma zott magyar n y e l v ű ú t m u t a t á s t , m é g k ö z é p k o r i b a b o n á s elképzelésekkel is tele van. A z u t ó b b i 130 év az az i d ő , mely alatt m á r a mai é r t e l e m b e n vett sebészeti m ű t é t t a n o k jelentek meg magyar nyelven. N e m t ú l b ő t e r m é s , de ezek k ö z ü l n é h á n y o r v o s t ö r t é n e t i l e g izgalmas és élvezetes o l v a s m á n y (a m ú l t század m á s o d i k feléből), jelent meg n é h á n y selejtes k ö n y v , i l l . jegyzet is (a k é t h á b o r ú k ö z ö t t ) , és t u d o m á n y o s , i l l . oktatási s z e m p o n t b ó l j e l e n t ő s munka is (a felszabadulás ó t a ) . 1. Miskoltzy Ferenc. A m ű t u l a j d o n k é p p Norr Erhard m u n k á j á n a k ( S e b é s z e t i t a n í t á s o k ) n é m e t r ő l magyarra fordításán a l a p u l . „Manuale chirurgicum, avagy chirurgiai útitárs", melyben az egész anatómia, égi jegyeknek ereje, a testi tagokon külsőképpen történhető nyavalyák és eseteknek a sebkötés, érvágás vagy akárminemű chirurgiai foglalatosság által teendő orvoslása; ezenfelül a flastromoknak és ungventumoknak készítése rövid. Kérdések által magyar áztatott és most elsősorban magyar nyelven kibocsáttatott." (Hozzájárul: Vocabularium latino-ungaricum). „A deáknyelven megnevezett minden magán-magán való orvosságok az ő természe tek és tulajdonságaikkal együtt az alphabetum szerint magyarul." G y ő r , 1742. E k ö n y v a X I X . század k ö z e p é i g , Réczey k ö n y v é i g a magyar „ s e b é s z e k " bibliája volt. A s e b é s z e k szelencéjéről és annak t a r t a l m á r ó l a k ö v e t k e z ő k e t írja: „A chyrurgusnak az ő praxisához kívántatik, hogy légyen egy alkalmatos szelentzéje, melly-is illentő instrumentumokkal légyen tellyes, úgymint : olló, tetem-szedő, spótt, lékmérő, toló-vas, általhúzó tű, borotva, lantzéta vagy érvágó vas, kis reszelő, flastrommal és unguentummal, ruha-tépésekkel s vérállító szerszámmal légyen elkészítve. Má sodszor : szükséges trepanum, elevatorium, separatorium, helyes fogó és reszelő, melyek a törött koponyához szükségesek. Harmadszor : nyelvemelő a szájhoz való sráff, fetskendő, torokhoz való drót, kalánotska, a leesett nyak-tsapnak felemeléséhez ( „ C s a p - e r e s z k e d é s " ) , különb-különb-féle fogvonók, pelikán és ketskeláb, fogó és likasztó, a nyakon való setaceumhoz hosszú sinor-húzó tű, fetskendő és tsévek a megsebesedett mellhez és vég-bélhez való sráfok, kiket tükörnek-is hívnak; nagy és
A
A
kitsiny lapos fogó, különb-különb-féle hús metsző kések, tsontfűrész két lapos vassal, különb-féle sütő vasak, melyek rész-szerint a tagnak elmetszéséhez s a vér állításához Negyedszer ; fitzamodásokhoz vagy tsont-törésekhez és egyebekre-is szükségesek. való sráffos instrumentum, sindelből készített különb-különb-féle deszkátsák, pléh vagy papirosból készítettek, hogy azzal a meg-törött tsontot beköthessék, és ládástska, mellyben a törött láb-szár tétessék, karóhoz való sindel, vánkosok, fáslik és egyéb ezekhez hasonlók." 2. Réczey I . : A s e b é s z e t i m ű t é t t a n aiapvonatjai, Buda, 1838. ( G y ő r y b i b l i o g r a p h i á j á b a n Pest szerepel kiadási h e l y k é n t , a tulajdonomban levő p é l d á n y b a n azonban Buda.) „ N y o m t a t o t t G y u r i á n és B a g ó b e t ű i v e l B u d a 1838" A m ű e g y é b k é n t n é m e t nyelven is megjelent. A 267 oldal t e r j e d e l m ű á b r a nélküli m ű „ á l t a l á n o s " és „ k ü l ö n ö s " (részletes) r é s z r e oszlik, és az u t ó b b i n a g y r é s z t t á j a n a t ó m i a i b e o s z t á s t k ö v e t . Réczey saját m a g á t ,,orvos és sebésztanár, szülésmester s a magyar királyi egyetemben a gyakorlati sebésztan tanítójának rendes segéde" c í m m e l nevezi. „ A s e b é s z s é g " - r ő l pedig a k ö n y v e l ő s z a v á b a n ú g y nyilatkozik, hogy az „a mi időnkben rendkívüli előlépteket tett, a lehető tökélynek fő pontjától nem messze látszik lenni". A k ö n y v é r t é k e , hogy az első magyar nyelven í r o t t rendszeres s e b é s z i „ m ű t a n " . A k ö n y v n y e l v é t olvasni r e n d k í v ü l élvezetes a m a i kor s e b é s z e s z á m á r a . Jellegzetesek az i l y e n kifejezések: k a r c z o z á s , a „ n a d á l y o k " a l k a l m a z á s a , a h á m t ó l m e g m e z t e l e n í t e t t b ő r , lékezés, H y g m o r b a r l a n g , b é k a daganat, gŐgsíp, c s e c s e i m e t s z é s , hudcsap, h u d c s Ő , férfiúi tag, orrvérfolyás, a „ m e s t e r s é g e s s e g g " - k é p z é s ( a n u s a r t e f i c ) , m e g f e k v é s (decubitus), a felkar cson kítása, a s é r v m ű t é t e l e stb. M á s k o r azonban a t ú l z o t t m a g y a r s á g r a t ö r e k v é s e r ő l t e t e t t és z a v a r ó . A z i l y e n kifejezéseket ma m á r szinte meg sem é r t j ü k : pőfeteg ( p o l y p ) , szívókák kiirtása (exstirp. h y d a t i d u m ) , v é g b é l i s z a m (prolapsus), czombkoncz csonkítás (amput, femoris), v í z k o r s á g o s ízek m e g s z í v á s a ( p u n c t i o a r t i c u l o r u m h y d r o p i c o r u m ) , összenőtt m o n y m a k k t v ü (phimosis), makkperecz (paraphimosis), konok fej (caput o b s t i p u m ) stb. Szakmailag é r d e k e s , hogy a m ű t é t i e l ő k é s z ü l e t e k k ö z ö t t m o s a k o d á s r ó l s z ó sincs, é p p ú g y az akkori é r z é s t e l e nítési, i l l . gyakorlati fájdalomcsillapítási m ó d o k r ó l sincs k ö z l é s . Azonban a L e m b e r t - v a r r a t k e r e s z t ü l v i t e l e m á r szerepel a k ö n y v b e n . 3. Szabó János : K ó r o d a i tapasztalatok a m ű t ő i sebészet k ö r é b ő l . Pest, 1845. 81 oldal, 1 k ő r e metszett t á b l á v a l . A m u n k a a szerző o r v o s t u d o r r á „ i g t a t á s a " ü n n e p é l y é r e k é s z ü l t , és a s z e r z ő az akkori s e b é s z e t csak n é h á n y m ű t é t é t ismerteti esetek k a p c s á n . í g y az á l l k a p o c s c s o n k í t á s , a szájképzés, az idegen test „ a g ő g b e n " , í n m e t s z é s , h ú g y k ő m e t s z é s m ű t é t e i , t o v á b b á a C h o p a r t - f é l e kiízesítést és a l s z á r c s o n k í t á s t . E r ö v i d munka m é g i s hazai o r v o s t ö r t é n e t i é r d e k e s s é g ű , mert nemcsak e n é h á n y m ű t é t m ű s z e r e i t , azok korabeli neveit ismerteti, h a n e m egy-egy i l y e n m ű t é t lefolyását és u t ó k e z e l é s é t is, azt pedig az ez i d ő b ő l s z á r m a z ó t ö b b i m ű t é t t a n b a n i l y e n s z e m l é l t e t ő e n nem t a l á l h a t j u k meg. 4. Navratil Imre: S e b é s z i m ű t é t t a n . Pest, 1867. ( E m i c h G u s z t á v M . A k a d . n y o m d á j a ; 1. és 2. á b r a . ) A 421 oldal t e r j e d e l m ű m ű t é t t a n X I V s z é p fametszetes á b r á v a l i l l u s z t r á l t . A s z e r z ő v é l e m é n y e szerint „egy magyar sebészeti műtéttan igen érezhető hiányát" akarta p ó t o l n i . B á r ekkor m é g a s e b é s z e t i m ű t é t alatt
Kós Rudolf : A magyar nyelvű
sebészeti műtéttan
.
297
J. ábra e l s ő s o r b a n a „ m ű l e g e s b e h a t á s o k a t " é r t e t t é k , a k ö n y v „ a z o r v o s - s e b é s z i tan m e z e j é r ő l " e g y é b , ú n . „ s z á r a z " b e a v a t k o z á s t is t á r g y a l , így p l . kötözést, ficamok b e h e l y e z é s é t , b e k e n é s t , dörzsölést stb. A k ö n y v e g y é b k é n t s z e m é s z e t i , gégészeti és n é m i n ő g y ó g y á s z a t i m ű t é t t a n i fejezeteket is tartalmaz. A z é r z é s t e l e n í t é s p r o b l é m á j á t e k ö n y v m á r t ö b b m i n t 4 oldal terjedelemben tárgyalja, kiemelve, hogy a „ l e g s z o k v á n y o s a b b m o s t a n s á g a hangyhalvag (Chloroform) és k é n é g e n y b ő l (Aether suif.) álló v e g y ü l é k " . A z á t ö n t ö t t e m b e r i , i l l . állati v é r m é r g e z ő h a t á s t okozhat, és az emiatt f e n y e g e t ő gyors halál v e s z é l y é r e való tekintettel az eljárást eltanácsolja. A k ö n y v n y e l v e z e t é b ő l n é h á n y kifejezés: etetés (cauteri-
2. ábra. Navratil könyvének egyik fametszete 1. A t ű t a r t á s a , 2. G o m b o s v a r r a t , 3. N y o l c a s v a r r a t . A f e l s ő p o n t o z o t t vonal a b e s z ú r t t ű t , az a l s ó p o n t o z o t t v o n a l a nyolcas m e n e t e k e t á b r á z o l j a , 4. C s a p o s v a r r a t , ő. K ö r m e t s z é s , a k ö r c e fölkészítése után i z o m m e t s z é s e k a csonkító kés különböző i r á n y a i v a l , 6. E g y s z e r ű l e b e n y k é p z é s b e l ü l r ő l k i f e l é , 7. K e t t ő s l e b e n y k é p z é s b e l ü l r ő l k i f e l é , 8. E g y s z e r ű l e b e n y k é p z é s k í v ü l r ő l befelé
satio, t o u c h i r u n g ) , tűszegzés ( a c u p u n c t u r a l v é g b é l s z o r r (strictura), v é g b é l i s z a m (prolapsus), p ö s c s a p o l á s , a l a g c s ö v e z é s (drainage) stb. 5. Gurlt ; Ú t m u t a t á s s e b é s z i m ű t é t e k g y a k o r l á s á r a és a l k a l m a z á s á r a , A leg u t ó b b i külföldi k i a d á s n y o m á n k é s z ü l t f o r d í t á s . Magyarra f o r d í t o t t a V a r r ó I n d á r . (Budapest, 1880.)
Kés Rudolf : A magyar nyelvű
sebészeti
műtéttan .
299
6. Schmid H. : Vezérfonal s e b é s z i m ű t é t e k h e z . ( G r i m m J. Budapest, 1883.) K ö z e l 200 á b r á v a l illusztrált 444 oldal t e r j e d e l m ű rendszeres m ű t é t t a n . A z első fejezet akológiai, a t ö b b i főleg a n a t ó m i a i felosztás alapján tárgyalja az akkori m ű t é t e k e t . M i n t érdekesség e m l í t e n d ő meg Schmid Hugó k ö n y v é b ő l — aki k ü l ö n b e n a budapesti M K T . Egyetem I I . S e b é s z e t i K o r ó d á j á n a k t a n á r s e g é d e v o l t ez i d ő b e n —, hogy a b i r k a v é r transfusio ajánlata illetve t e c h n i k á j a is meg t a l á l h a t ó , ezzel szemben a g y o m o r m ű t é t e k k ö z ü l m i n d ö s s z e a g y o m o r n y i t á s — a gastrotomia — (leírás szerint gastrostomia készítés) szerepel. 7. Schmid H. : Sebészeti m ű t é t t a n I . és I I . r é s z (Budapest, 1889), valamint a I I I . rész (Budapest, 1891). A s z e r z ő 0, i l l . 8 é v v e l k o r á b b a n k i a d o t t „ v e z é r f o n a l s e b é s z e t i m ű t é t e k h e z " k ö n y v é n e k l é n y e g e s e n á t d o l g o z o t t és t ö b b s z ö r ö s terje delemre b ő v ü l t k i a d á s a . A s z e r z ő ez i d ő tájt m á r elhagyta Lumniczer Sándor t a n á r k o r ó d á j á t és a pozsonyi M . K . O r s z á g o s K ó r h á z m ű t ő f ő o r v o s a . M í g a „ v e z é r fonalban" az érzéstelenítési m ó d o k a t (hangyhalvaggal = c h l o r o f o r m , i l l . k é n é g e n n y e l = aether suif.) csak n é h á n y sorban e m l í t e t t e , a f e r t ő t l e n í t é s t is csak h a s o n l ó r ö v i d s é g g e l (karbolsav 2—3%-os o l d a t á t ajánlotta a m ű t ő i s e g é d e k k e z é n e k és a m ű s z e r e k n e k a f e r t ő t l e n í t é s é r e ) , addig e k i a d á s b a n az é r z é s t e l e n í t é s t (bódítás) m á r 24 oldalas fejezetben t á r g y a l t a . A z antisepsis L i s t e r - f é l e g ő z p e r m e t e z ő , i l l . a Trendelenburg-, Bruns-, Mikulitz-féle antispetikus folyadékkal v a l ó folytonos locsolásos (irrigatio) m ó d s z e r e k m e l l ő z é s é t javasolja. Helyette a „ m ű t é t t e r é n e k " ( t e s t r é s z n e k ) fokozott f e r t ő t l e n í t é s é r e helyezi a h a n g s ú l y t , m e g e m l é kezve, hogy a kezek, m ű s z e r e k , szivacsok is f e r t ő t l e n í t e t t á l l a p o t b a n legyenek. A terjedelmes m ű m i n d ö s s z e 5 oldalon t á r g y a l t „ a n t i s e p s i s " fejezetében kiemeli, hogy „Semmelweis hazánk fia volt az első, ki a felbomlott és rothadó anyagoknak egyik egyénről a másikra való átvitelében kereste a vérmérgezés okát. A fertőtlenítő kezelés mai álláspontja lényegesen bizonyítja elveinek igazságát." A csonkolások tárgyalása 240 oldalon t ö r t é n i k , ezzel szemben a g y o m o r m ű t é t e k é 50 o l d a l o n . Megjelenik azonban a „ g y o m o r k i m e t s z é s " l e í r á s a , sőt a „ g y o m o r v é g k i m e t s z é s " (resectio pylori) is. Ez u t ó b b i t heges pylorus s z ű k ü l e t n é l javallja, és m i n t a leg ú j a b b i d ő k v í v m á n y á t e m l í t i . É r d e k e s e m ű t é t t ö r t é n e t é n e k leírása a k o r t á r s tollából: „A gyomorkimetszés műtéte a legújabb idők vívmánya. Az első műtétet Péan végezte (1879), a másodikat Rydigier (1880) ; de mindkét esetnek szerencsétlen kimenetele folytán a műtét bizalomvesztett lön s az is maradt volna, ha Billroth 1881-ben szerencsésen gyógyult esetével a műtét életképességét be nem bizonyítja. Billroth céltudatos és következetes kutatások által jutott arra a meggyőződésre, hogy a gyomorcsonkolás nem okoz okvetlenül halált. A megfelelő kísérleteket vezetése mellett már 1874-ben végezte két jeles tanítványa : Gussenbauer és Winiwarter, s csak tüzetes előkészületek után fogott első, szerencsés kimenetelű műtétéhez. Azóta már számos jeles sebész végzett gyomorcsonkolást. Sajnos, hogy az eredmény nem valami felbátorító. Kramer szerint a rákos gyomorvégnek 72 esetben történt kimet szése után csak 17 maradt életben, s ezekben az esetekben is az élettartam nem lett lényegesen meghosszabbítva." 8. Steiner Pál : Sebészeti műtéttan : 727, r é s z b e n színes á b r á v a l . 528 oldal. (Budapest, F r a n k l i n társulat.) I . és I I . k i a d á s a 1915., i l l . 1923. é v b e n . A s e b é s z e t i
a n a t ó m i á t , a m ű t é t e k h e z s z ü k s é g e s m ű s z e r e k i s m e r t e t é s é t és a m ű t é t e k r é s z l e t e s leírását jó i l l u s z t r á c i ó k k a l s z e m l é l t e t v e tartalmazza. A k i t ű n ő á b r á k a n a t ó m i a i v o n a t k o z á s a i C o r n i n g atlasza n y o m á n k é s z ü l t e k . A k ö n y v kora legjobb m ű t é t tanaival vetekedett, és a k é t h á b o r ú k ö z ö t t az orvosok jó része e b b ő l t a n u l t , 9. Spiegel S. —Heller ö. S e b é s z e t i m ű t é t t a n vezérfonala (tájanatómiai v o n a t k o z á s o k k a l ) . T u d . K ö n y v k i a d ó Vállalat (Budapest, 1922.) 2. javított k i a d á s 1934. é v b e n . A 111 oldal t e r j e d e l m ű k ö n y v e c s k é t az előszót író Winternitz A. jellemzi legjobban: „lehetővé teszi az orvostanhallgatóknak a műtéttani előadáso a hazai egyetemeken a műtéttani kon látottak elméleti rögzítését, megkönnyíti vizsgára való készülést". 10. Kulenkampff : A sebészeti műtéttan repetitoriuma. A 3. k i a d á s b ó l f o r d í t o t t a Gáspár F. (Budapest, 1923.) A k ö n y v Nagy dr. á t d o l g o z á s á b a n is megjelent ugyanez é v b e n . 11. Schmieden V. : Sebészeti műtéttana Kubányi E. f o r d í t á s á b a n a 8. n é m e t kiadás a l a p j á n . 400 oldal. Szigorlati t é t e l e k f e l t ü n t e t é s é v e l . (Budapest, 1923.) 12. Sattler J. : Sebészeti műtéttani jegyzetek. Vidakovics K. előadásai n y o m á n (Szeged, 1929.) 13. Cseh Béla: A sebészeti műtéttan vezérfonala. ( M a i H . K i a d ó Budapest, 1931.) K l i n i k a i e l ő a d á s o k és szigorlati anyag alapján k é s z ü l t 72 oldalas k o m pendium. 14. Benes L . : Sürgős sebészi műtétek — t á j a n a t ó m i á j a és m ű t é t t a n a . (Budapest, 1940.) A k ö n y v 192 oldalon és 138 á b r á v a l d e m o n s t r á l j a a s ü r g ő s sebészi m ű tétek t á j a n a t ó m i a i v o n a t k o z á s a i t . 15. Nóvák Ernő: Sebészeti műtéttan. Budapest, 1944. 340 oldal, 712 s z ö v e g közti á b r á v a l . E l s ő s o r b a n o r v o s t a n h a l l g a t ó k s z á m á r a k é s z ü l t m ű t é t t a n i k ö n y v , melyet s z á m o s t á j é k o z t a t ó jellegű á b r a tesz d i d a k t i k u s s á . 16. Ádám Lajos tanítványai : A sebészet időszerű kérdései. Budapest, 1947. Székesfőváros h á z i n y o m d á j a . A k ö n y v a Budapesti O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m I I I . sz. S e b é s z e t i K l i n i k á j á n Ádám prof. v e z e t é s e alatt 20 év f o l y a m á n kialakult sebészeti és m ű t é t t a n i m ó d s z e r e k k ö z ü l ismertet n é h á n y a t t a n í t v á n y o k által í r t fejezetekben. E z e n k í v ü l Ádám prof. postumus k ö z l e m é n y e : „ A v é g b é l é r z é s t e l e n í t é s r ő l " is szerepel a k ö n y v b e n . 17. Littmann I . : S e b é s z e t i m ű t é t t a n I . , Budapest, 1953. 371 oldal, 437 á b r a . Egyetemi t a n k ö n y v . S z í n v o n a l a s k ö n y v nemcsak o r v o s t a n h a l l g a t ó k , hanem k e z d ő sebészek i g é n y é t is k i e l é g í t e t t e másfél é v t i z e d e n k e r e s z t ü l . 18. Littmann I . : S e b é s z e t i m ű t é t t a n I L , Budapest, 1968. 547 oldal, 1010 á b r a . A m ű az á l t a l á n o s hasi s e b é s z e t i m ű t é t t a n t öleli fel és f ü g g e l é k k é n t n é h á n y s ü r g ő s b e a v a t k o z á s t (resustitatio, tracheostomia, embolectomia) is ismertet. A m ű egy idejűleg n é m e t és orosz nyelven is megjelent. A k i t ű n ő é s k o r s z e r ű m u n k a m é l t a t á s á t Bugyi I . t o l l á b ó l az Orvosi H e t i l a p 1969. é v f o l y a m á b a n olvashatjuk.
