Tények, számok, adatok a mai magyar vadászíjászatról Az íj alkalmas a vadak elejtésére ez tény. Mégis a magyar vadásztársadalom évekkel ezelőtt még furcsán és szkeptikusan állt ehhez a csodás és nemes fegyverhez és annak hatékonyságához. Ma már keveseknek kell bizonyítani, az íj hatékonyságát. Mindenki tanult történelmet ahol már az őskorban láthattuk, hogy az ember első távolra, ható fegyverre az íj volt. És mint vadászeszköz évezredeken át, fentmaratt. Napjainkban újra reneszánszát éli az íjászat és az íjas vadászat. Egyre többen és többen döntenek úgy, hogy kipróbálják ezt a nehéz, de élményekben annál gazdagabb vadászati módot. A Magyar Vadászíjász Egyesület egyik fő céljának tűzte ki, hogy népszerűsítse a vadászíjászatot, és az emberekkel megismertesse ezt a vadászati módot. Ezért más országok statisztikáit megirigyelve a tagjai adatgyűjtésbe kezdtek 2007 évvel bezárva 491 sikeres elejtésének adatit tudtuk kielemezni. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy csak ennyi vadat ejtenek el hazánkban íjjal. Hanem az adatgyűjtés kezdetétől ennyi adatot sikerült összeszednünk és kielemeznünk. De reméljük, hogy az adatok íjjal terítékre hozott hazai vadak megoszlása a évről évre nőnek és pár év alatt egy még vad fajtája szerint átfogóbb és tisztább képet adhatunk a apróvad nagyvad vadászíjászat alakulásáról. Az adatok duvad 16% feldolgozása után először kaphatunk pontos 24% képet a hazai vadászíjász szokásokról. Sajnos sok téves állítás és elképzelés kering a közhiedelemben a vadászíjászattal kapcsolatban. Remélem, hogy ezen adatok és sorok segítségével az olvasó valós képet tud 60% kialakítani magában a vadászíjászatról. 1. diagramm
Ma Magyarországon minden vadászható vadfaj elejthető az íj segítségével. A törvény egyetlen feltételt határoz meg, az íj erejét, amely minimum 50 #(font) kell, hogy legyen nagyvad esetében. Sokan azt feltételezik, hogy az íj csak az apróvad elejtésére alkalmas vadászeszköz, de ahogy az 1. diagram is mutatja hazánkban az íjászok több nagyvadat, ejtenek el íjjal, mint apróvadat. Ez persze abból is adódik, hogy a nagyvad vadászata esetén sokkal, kedvezőbb feltételekkel vadászhatunk (les vadászat). És nem utolsó sorban a nagyvadakat álló Az elejtett vadak eloszlása az íj fajtáját helyzetben, míg az apróvadak többségét mozgás közben kell eltalálni egyetlen tekintve vesszővel. csigás
reflex
reflex 7%
És hogy az elejtéshez milyen típusú íjakat használunk?
csigás 93%
2.diagram
Azt hiszem, hogy azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy napjainkban legtöbben a csigás íjakat használnak vadászatra, ahogy ezt az 2. diagram is mutatja
A csigás íjjal elejtett vadak eloszlása vadfajonként
262
300 250 200 darab 150 100
46
72
50 0 apróvad
duvad
nagyvad
Ennek legfőbb oka, hogy egyszerűen könnyebb vele pontosan lőni, gyorsabbak és felépítésükből és működésükből adódóan könnyebb velük vadászni. Hogy Miért? Mert a karok végén található csigák segítségével a befektetett erőnek csak töredékét kell célzás közben meg tartani mindössze 20-40% -ot. Emellett a csigás íjak álltalában fel vannak szerelve
irányzékokkal melyek lehetővé teszik a vadásznak, hogy a távolság ismeretében pontos lövést tudjon leadni. Egy rendszeresen tréningező vadásznak nem okoz gondot 20-30 méterről egy 10 cm átmérőjű körbe beletalálni. A 3. diagrammon megfigyelhető a csigás íjjal elejtett vadfajok elosztása, ami jól mutatja, hogy hazánkban a nagyvad vadászatára a csigás íj a legelterjedtebb vadászíj típus. . 3. diagramkülönböző
Az íjjak húzóereje ereje nagyvadak esetében
Milyen erős íjjakkal vadászunk hazánkban nagyvadakra?
80 70
# Font
60 50 40 30 20 10 0 1 11 21 31 41 51 61 71 81 91 101 111 121 131 141 151 161 171 181 191 201
Ahogy az a 4. diagrammon jól látható a hazai nagyvadak többségét 50-72 # (Font) erejű íjjakkal ejtik el. Bár a külföldi gyártok katalógusában nem ritkák a 80 # íjjak sem mégis a feldolgozott adatok értékelése után láthatjuk, hogy ahhoz hogy a Magyarországon vadászható nagyvadakat elejtsük tökéletesen elegendő egy 70 # íj is.
4. diagram
Az 5 diagrammon megfigyelhetjük, hogy az íjászok körében is legelterjedtebb vad a zsákmánylistán a vaddisznó és az őz. Ennek egyik oka, hogy hazánkban ez a két nagyvadfajunk fordul elő szinte az ország egész területén és ezek a vadfajok vadászata szinte minden íjásznak elérhető akár a hazai bérvadászati árak mellett is
íjjal elejtett hazai nagyvadak vadfajonkénti megosztása 4%
6%
dám gím muflon
2%
őz vaddisznó
56%
32%
5. diagramm
A vadászíjászat legmagasabb szintje mégis a reflex íjjal történő vadászat. Reflex íjjal lőni lényegesen A reflex íjjal elejtett vadak eloszlása vadfajonként nehezebb. Az íj megfeszítésekor a teljes energiát tartanunk kell a célzás 15 16 pillanatában. Emellett, általában 14 akik reflex íjjal vadásznak nem 12 9 használnak irányzékot hanem 10 8 „ösztönösen” lőnek. 6 Természetesen megfelelő 3 4 gyakorlás mellett ugyanolyan 2 pontosan lőhetünk reflex íjjal is, de 0 apróvad duvad nagyvad lényegesen többet és napi rendszeres gyakorlást követel meg 6.diagram
a használójától. A reflex íjakat főleg apróvadra vadászunk de természetes, ha megfelelő húzóerő mellett a nagyvadakat is terítékre hozhatjuk a segítségükkel. A reflex íjak sokkal alkalmasabbak a kapáslövésekre ahol mozgó célra kell lőnünk. Az hogy mikor milyen íjjal vadászunk a vadászat módja az elejteni kívánt vad faja és még sok más tényező befolyásolja. Elterjedt hazánkban, hogy Íjjal elejtett apróvadak vadfajonkénti eloszlása aki íjjal balkáni gerle az, vadászik, az fácán rendelkezik csigás 3% 2% 4% 2% és reflex íjjal, is, gerle 8% 13% mint ahogy a gyöngytyúk 2% puskás 4% mezei nyúl vadászoknál is 10% 2% a örvös galamb természetes golyós és a sörétes pézsmapocok lőfegyver tartása. Egy jó vadászíjász szajkó igyekszik minden szárcsa íjjal megfelelő 20% tőkésréce lökésséget elérni, míg az irányzékkal üregi nyúl 29% felszerelt csigás 1% íjjal 2D vagy 3D vad pulyka álló állatalakokra vadlúd gyakorol, addig 7. diagramm reflex íjjal az álló célok mellet a dobott korong, a rúgott labda vagy a más mozgó célok segítségével igyekszik fejleszteni lökésségét. A 7.diagramon jól látható, hogy az íjászok akárcsak puskás társaik előszerettel vadásznak, nyúlra és fácánra. Az utobbi időben igen kedvelt lett a pézsmapocok melynek elejtése szintén nagy kihívás a vadászíjászoknak. A pézsma vadászata különös hangulattal fűszerezi meg a Magyar Vadászíjász Egyesület éves találkozóit Nyársapáton is.
Milyen távra lövünk?
m é te r
Érdekes dolog az íjászat. Sokszor vittek már ki minket puskás lesre mondván nincs az olyan, messze hiszen azt az ötven vagy hetven métert „illik” meglőni puskával. Ma Magyarországon csak kevés terület az ahol íjászoknak kialakított lesek vannak, hiszen a vadakat tövnyire 20- 40 méteres távon belül ejtjük el. Az itt feldolgozott adatok is azt mutatják, Ijjal elejtett nagyvadak lőtávolsága hogy a nagyvadak vadászata esetén az 50 átlagos kőtáv nem 40 haladja meg a húsz métert. A statisztikához 30 tartozó adatok szerint a legkisebb lőtáv 2, míg a 20 legnagyobb lőtáv 45 méter. Az átlagos 10 lőtávolság mindössze 18 0 méter! Sok puskával 1 14 27 40 53 66 79 92 105 118 131 144 157 170 183 196 209 222 235 248 261 274 vadászó vadásztársunk, akik a „hosszú” Lőtávolság Átlagos lőtávolság lövésekhez vannak szokva ilyenkor csóválva fejüket, hümmögnek, hogy ilyen közel nem lehet vadhoz kerülni. Pedig lehet. És ne feledjük mi nem csak közel, kerülünk a vadhoz de, ebből a közelségből még nem kis mozgás árán izmainkat megfeszítve húzzuk ki íjunkat.
m é te r
De alig különbözik a íjjal elejtett apróvadak lőtávolsága helyzet az apróvad vad vadászatánal. Bár más típusú íjakat használunk 40 apró szőrmés és szárnyas 35 vadak vadászata esetén a 30 lőtávolságok, alig változnak 25 a nagyvad vadászatához 20 képest. Az apróvad 15 vadászata esetén nincsen 10 szükség erős íjjakra. 5 Elegendő egy 35-55# íj is. 0 Mert ezeknél, a vadászati 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 módnál nem az a cél hogy a vesző átmenjen a vadon. Az lőtávolság átlagos lőtávolság ábrán jól látható hogy hasonló adatokat láthatunk, mint az előbb. A statisztikához tartozó adatok szerint a legkisebb lőtáv 2, míg a legnagyobb lőtáv 35 méter. Az átlagos lőtávolság mindössze 16 méter! Tehát egyértelműen látszik, hogy az íjászat testközeli vadászati mód.
m éter
Azok, akik nem vadásztattak még íjas vadászt sok esetben, megdöbbenek az íj hatékonyságán. Az íjjal lőtt vadak menekülési távolsága főleg attól függ, hogy sikerült e eltalálnunk azt a halálos zónát, ami magába foglalja a szív és a tüdő területet. Mivel a nyílvessző okozta találat mellett nem lép fel sokkhatás így teljesen eltérő módón, viselkedik a vad a puskás találatjelzésekhez képest. A vad e területén (elejtési zóna) viszonylag védtelen, hiszen a nemes szerveket csak bőr, hús és a bordák védik. Azt viszont minden vadászíjász tudja, hogy egy megfelelően nagy kinetikai energiával rendelkező vadászvessző minden nehézség nélkül töri el a bordákat és hatol át a vad testén. Mivel a nyílvessző vág, és nem roncsol így annak feltétele, hogy a kiszemelt vadat terítékre hozhassuk nem menekülési táv nagyvadak esetén más, mint a vérveszteség. A 3000 találat 2500 pontossága nagymértékben 2000 befolyásolja a 1500 vad menekülési távolságát. A 1000 vadnak minden 500 lövés után időt kell adni. 0 1 15 29 43 57 71 85 99 113 127 141 155 169 183 197 211 225 239 253 267 281 Minimum negyed óra de inkább várjuk ki a fél órát, és csak utána menjünk megvizsgálni a rálövés helyét. Ha egy sebbágyból felverjük a vadat nagyon nehéz lesz megtalálnunk. Sok esetben mivel nem kíséri sem, hang sem fényhatás a lövést a vadak nem kötik össze az íj hangját az emberrel és rövid menekülés után sebágyba, fekszik el. És általában már dermedten találjuk a vadat a sebágyban. A diagramhoz 281 adatot dolgoztunk fel ahol jól látható, hogy mindössze két esetben volt kiemelkedően nagy a menekülési táv egyik esetben 2 km a másik esetben 2, 4 km. Ezek adatok fényében megállapítható hogy a legkisebb menekülési táv 0 méter, míg a leghosszabb menekülési táv 2400 méter volt. Az átlagos menekülési táv, 72 méter.
méter
Azt azért menekülési táv nagyvadak esetén mindannyian beláthatjuk, hogy a 700 két nagy távolságú 600 menekülési táv nem 500 átlagos így a 400 következő diagram 300 esetén ezt a két 200 adatot kivettük az 100 ellenzésből így az 0 alábbi adatokhoz 1 15 29 43 57 71 85 99 113 127 141 155 169 183 197 211 225 239 253 267 281 jutottunk. A legkisebb menekülési táv 0 méter, míg a leghosszabb menekülési táv 600 méter volt. Az átlagos menekülési táv, 56 méter.De mindkét diagram jól mutatja, hogy nagyvadak esetében egy jó találat (szív, tüdőlövés) után a vadat 100 méteren belül birtokba vehetjük. Remélem, hogy cikkem segítségével sok kételyt és tévhitet sikerült eloszlatnom és mindenki reális képet kaphatott a hazai vadászíjászatról. Vadászíjász üdvözlettel: Lukács Tamás
