Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik erőforrásokkal a társadalomban elfogadott életszínvonal elérésére Egyenlőtlenségelméletek: biológiai okoktól - strukturális tényekig 1. Szociáldarwinizmus – legrátermettebbek kiválasztása 2. Mérsékelt egyenlőtelenség elfogadható – egyenlőtelenség addig fogadható el, ameddig elősegíti a gazdaság/társadalom fejlődését – társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi 3. Teljes egyenlőség- egalitarizmus képviselői – Marx, Engels Egyenlőtlenség nem azonos a gazdasági egyenlőtlenséggel – szabadidő mennyisége/eltöltése, műveltség, lakókörnyezet, egészségügyi állapot stb.
Társadalmi pozíciók egyenlőtlensége –adott pillanatban Társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlensége –életpálya alatt
Szegénység kategóriák:
Abszolút szegénység – egyén, család létminimum alatt él (fix összeg). Relatív szegénység – egyén, család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Jövedelem mellett pl. iskolai végzettség szerint is, felső decilisbe tartozó területek.
Népességfogyás, család Egy család élete során kétszer lesz szegény, a gyermekek születésekor és a nyugdíjba vonulást követően. Az ifjúságot is érinti a munkanélküliség, hiszen minden 3-4. diplomás fiatal állástalan. elöregedő populáció. Kb. Kr. e. 10000 évvel 5 millió ember élt a Földön. Ma kb. 6 milliárd. 2080 táján a statisztikai adatok szerint 12 milliárdan leszünk, ma kb. 8 milliárd ember ellátására elegendő élelemforrással rendelkezünk, ez kb. 2020-ig elegendő.
Magyar demográfia
Magyarország lakossága 1981-től fogy. Ma kb. 10,1 millióan vagyunk, ez folyamatosan csökken, évente 40-50 ezerrel.
1
sok az egyke, csökken a gyermekvállalási kedv manapság. Ennek oka, hogy a nők később mennek férjhez, ezen kívül gazdasági és lakás okai vannak.
A férfiak átalagéletkora 66 év, a nőké 70-75.
Ma minden második házasság válással végződik, és minden harmadik gyermek csonka családban nő fel.
Sok középkorú hal meg, ennek oka: helytelen táplálkozás, túl sok munka (10-11 óra munka naponta), túlhajszoltság.
Devianciák Deviancia: a társadalmi normákat nem követő, normaszegő magatartás. Bűnözés: évi 600 ezer a nyilvántartásba vett bűnesetek száma, valószínűleg kétszer ennyi van. 75%-a ezeknek gazdasági bűncselekmény. Alföldön és Kelet-Magyarországon megélhetési bűnözés, Észak-Nyugaton „fehérgalléros” (pénzbehajtás, maffiakapcsolatok, stb.) bűnözés. Alkoholizmus: 30-40 liter bor/fő/év és 110 liter sört fogyasztanak ma Magyarországon. Magyarországon ma 1 millió alkoholista van, ma 11,5 liter tiszta szesz jut mindenkire (egy év alatt). Kábítószer fogyasztás: 70-es években szipuzás volt a jellemző, ma a könnyű drogok és a diszkódrogok terjednek a legjobban. Ennek visszaszorítására 1999 márciusában szigorították meg a drogtörvényt. Öngyilkosság: világviszonylatban az elsők vagyunk, mintegy 4000 öngyilkos van évente. Pszichés zavarok: ma minden hetedik ember depressziós és minden második-harmadik ember neurotikus. Munkanélküliség Magyarország elöregedő társadalom: aktívak kevesen vannak, minden harmadik ember nyugdíjas. Ma kb. 80 ezer hajléktalan van. 300 és 400 ezer körüli a nyilvántartott munkanélküliek száma. 100 aktív emberre 170 inaktív jut.
2
Ferge Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből 1998 1. Társadalmi szegénység: a. gazdasági függőség (jövedelem) b. egyenlőtlen viszony, függőség, kizsákmányolás, társadalmi alsóbbrendűség (mindenfaja kölcsönösséget kizár) 2. Pauperizmus: anyagi és társadalmi helyzetre vonatkozik, amelyből külső segítség nélkül nem lehet kikerülni, nyomortelepek 3. Morális szegénység: adott kor erkölcsi normái nem működnek, nem betarthatók, egyén viselkedése – nem gazdasági alapú különbségtétel
Gazdasági fellendülés (Magyarország 1993-2001ig) abszolút szegények száma csökkent, relatív szegények száma semmiképpen sem – tartós munkanélküliek.
90-es években, a rendszerváltás következtében jelentősen megváltozott a magyar társadalom szerkezete. Nemcsak a gazdasági életben mentek végbe változások (a tervgazdálkodás a piacgazdaság váltotta fel), hanem megváltozott az egész ország életformája. Mai társadalmunkban a legégetőbb problémák a következők:
Társadalmi egyenlőtlenség):
nyugdíjasok nagycsaládosok csonka családok romák hajléktalanok volt ipari városok (pl. Miskolc), apró falvak lakói,
Város vs község • Mikortól beszélhetünk városiasodásról? Ipari forradalommal, paraszti gazdaságok visszaszorulása, munkaerőigény városokban, urbanizáció felgyorsulása Társadalmi hatásai – család szerepének változása (önellátás visszaszorul; nagycsalád védőfunkciójának elvesztése) •
XIX. század eleje – Budapest közjogi helyzete nem egyértelmű – Bécs, Pozsony vs nádor, helytartótanács 3
•
Népességnövekedés folyamatos, 2-3 emeletes klasszicista épületek megjelenése XIX. sz. elejétől (1851-ben 173 ezer lakos)
•
1867 polgári fejlődés feltételei megteremtődnek – jogi, társadalmi, gazdasági téren egyszerre
•
Közlekedés (vasút), terménykereskedelem (malomipar), pénzintézetek
•
Budapest tudatos fejlesztése OMM belül – már ekkor!
•
Beköltözések aránya magas (1870 első népszámlálás 63% nem helyben született, népesség 270ezer fő)
•
Dualizmus korának társadalma- Budapest egy agrárország fővárosa – kedvező korstruktúrával, iskolázottsági mutatókkal, iparforgalom/közszolgáltatások
•
1920 után központi szerep tovább erősödik
•
Mit nevezünk ma Magyarországon városnak?
„A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.” /Wikipedia.hu/ Várossá nyilvánítás: Lobbi-tevékenység szerepe jelentős (lakosságszám nem releváns, 2-3000 lakosú települések is városok lehetnek, pl. Zalakaros, Pétervására, Sellye) „Valamiféle” központi funkcióval rendelkezik. Világváróstól-kisvárosig. Magyarországon a települések 10%-a rendelkezik városi ranggal, ezekben él a népesség 2/3-a
•
Különböző társadalmi csoportok nagyvárosi elkülönülése = a strukturális egyenlőtlenségek térbeli megjelenése
•
1900-as évek bérházakba „bele lett építve a szegregáció”
•
Utcai lakásokban magasabb státuszúak (nagypolgárság), udvari lakásokban az alacsonyabb státuszúak (kispolgárság, munkások)
•
Társadalmi heterogenitás, lehetséges: OMM utáni társadalmi berendezkedés nem kívánta meg a lakóhelyi elkülönülést is, társadalmi határok kellően merevek
•
1930-as évektől társadalmi hierarchia határai már nem ennyire egyértelműek, igény jelentkezik arra, hogy ezt lakóhelyi elkülönüléssel érzékeltessék
• •
Elit kiköltözésének kezdete - hatalmuk is volt, hogy ezt érvényesítsék Ellentétes folyamat- munkaerő fővárosba áramlása, munkásnegyedek kialakulása
4
I. Államszocialista • •
Ipari munkások száma gyorsabban növekedett, mint piacgazdasági körülmények között. Infrastruktúrafejlesztés elmarad ettől a mértéktől. (lakásfelújítások, úthálózatok, stb.)
•
Az államszocialista időszakban a városi ipari munkahelyek száma gyorsabban nőtt, mint a városban élő népesség száma; lakhatási problémák
•
Ez részben a mezőgazdasági második gazdaság következménye volt, ami a községekben lakó, kétlaki munkásokat lakóhelyükhöz kötötte és kiegészítő jövedelmet biztosított számukra;
•
Az államszocializmus időszakában a fenti folyamatok igen egyenlőtlenül érvényesültek: míg egyes települések a második gazdaságból származó jövedelmeknek köszönhetően látványosan fejlődtek, mások hanyatlásnak indultak, idővel vidéki slumokká váltak
•
Államszocialista rendszer társadalom és térszerkezete nem összeegyeztethető a piacgazdasággal.
•
„Háztájizás”, faluban élő tömegek városokban dolgoztak – kétlaki munkások vagy utóparasztok
•
Városokban lakáshiány
•
Második gazdaság szerepe jelentős – szocialista kispolgárság – vidéki házak, települések fejlesztése, de csak azoké amelyek munkahelyek közelében helyezkedtek el. Periférián lévő települések hanyatlanak. Ezeket a településeket a középosztály elhagyja, hátrahagyva a legalacsonyabb státuszú népességet. A folyamat már a 1970-es ‘80-as években elindult.
körzetesítés •
1968 után Magyarországon erőteljes szocialista kispolgárosodás indult be. Ennek alapját a „második gazdaságban” folyó családi mezőgazdasági termelés biztosította. A későbbiek folyamán ez „téeszmelléküzemágak” formájában más területekre, a tercier szektorra, sőt az ipari termelésre is átterjedt. E folyamat vidéken volt a legdinamikusabb, de az 1970-es évek közepére-végére a városokban is jelentőssé vált.
•
1989-ben tehát Magyarország nagyszámú, dinamikusan fejlődő falut örökölt, melyek falusiasak és nem szuburbanizációs jellegűek voltak; jólétüket főleg a mezőgazdasági termelés biztosította. Relatív jólétben élő szocialista kispolgárság, amely jó minőségű, viszonylag új házakban lakott.
5
•
Ez a vidéki dinamizmus és a szocialista kispolgárság viszonylagos jóléte kifejezetten az iparosítás államszocialista szervezeti formájának köszönhette létét.
•
A szocialista területfejlesztés „koncentrált decentralizációra” törekedett (Enyedi, 1996). Az 1960-as téeszesítést követően a tervezők felfigyeltek arra, hogy az aprófalvak népessége (elsősorban az 1000 fő alatti népességszámú falvakban) csökkeni kezdett. 1971 Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció – célja decentralizáció. Probléma 2000 község nem kap „központi” szerepet, tudatos elvonások (intézmény összevonások, szolgáltatások-, iskolák megszűntetése, stb)
•
Mialatt a magyarországi aprófalvak csaknem két évtizeden át az utóbbi mintegy két évszázad legnagyobb népességcsökkenését élték meg, drasztikus népességcsere is végbement bennük.
•
Ugyanakkor e falvak szegényei, akik között idősebbeket és fiatalabbakat, romákat és nem romákat egyaránt találhattunk, csapdába kerültek e településeken, különösen azokon, amelyek egy-egy régió perifériáján helyezkedtek el. Mi több, megindult a legelesettebb társadalmi csoportok bevándorlása ezekbe a hanyatló, periferikus aprófalvakba, aminek nem kis részben az volt az oka, hogy az ilyen falvakban leestek az ingatlanárak.
II. Piacgazdaság Rendszerváltás utáni tér-, és társadalomszerkezet •
Az államszocializmusban kialakult társadalomszerkezet és térszerkezet kevéssé kompatibilis a piacgazdasággal
•
A posztkommunista átalakulás első öt éve során az államszocializmustól örökölt társadalomszerkezet gyorsabban igazodott a piacgazdasághoz, mint az államszocializmus időszakában kialakult térszerkezet.
Budapest társadalomszerkezeti változások Leromló területekről a középosztály elmenekül Városökológiai modellek (USA - Chicago) •
Övezetek / szektorok / több városmag – eltérő státuszú népesség koncentrációja ezekben elkülönül
Ladányi-Csanádi: Budapestre nem érvényesek a klasszikus városökológiai modellek
6
•
A chicagói iskola szociológusai szerint egy nagyvárosban mind a magas, mind az alacsony státusú csoportok lakóhelyei nagy kiterjedésű, elkülönült térségeket, zónákat képeznek. Az adatok azt mutatták, hogy Budapesten ez a modell megközelítően jól leírta a magas jövedelmű csoportok lakóhelyi elkülönülését, míg az alacsony státusú csoportok inkább mikroszegregátumokba koncentrálódtak, amelyek nem álltak össze nagy kiterjedésű, homogén térséggé.
A pesti városközponthoz csatlakozó területen olyan városrész jött létre, amelyben a lakosok nagy része szegény •
Az új felső középosztály elhagyja a belső kerületeket, és az így megürült környékekre alacsonyabb társadalmi státusú csoportok települnek be, igen magas arányban roma szegények.
Posztkommunista demográfiai fordulat Társadalomszerkezeti folyamatok
Szuburbanizáció – gyarapodó középosztály kiköltözése az agglomerációba
Szegények egy része városból vidékre költözik (Súlyos gazdasági válságok idején sok országban előfordult, hogy a városi lakosság egy része vidékre települt át. Hasonló jelenség történt Magyarországon a nagy válság idején, majd a második világháborút követően is – napjainkban?)
Szegények másik része beköltözik a városi slumokba, leromló területekre, infrastruktúra további hanyatása
Budapest belső területeinek hanyatlása –középosztály elmenekülése – szociális / etnikai gettók kialakulása
Önkormányzatok helyzete 1989-től önkormányzatok önállóságot kapnak, addigi központi tervezés megszűnt Államszocialista lakásrendszer- lakáselosztás jellege, illetve a dotált lakbérrendszer a középosztály tagjainak kedvezett – szegények kimaradtak. Rendszerváltás után – újra a magasabb státuszúaknak kedvez, megvehették addigi bérleményüket. Önkormányzat alapfeladata: 7
Lakónépesség ellátása olyan szolgáltatásokkal is, amelyre a piac nem képes, nem hajlandó. Érdekképviselet vagy vállalkozás? Lakáspolitikai priorotások. El nem adott lakásvagyon jobbára az alacsonyabb szintű ingatlanokat érinti – alacsonystátuszú lakótelepeken, illetve a belső pesti slumban- lakók mindennapi anyagi gondokkal küzdenek, nem tudták megvenni a lakásaikat. Magasabb státuszú népesség kiköltözésével a terület további leértékelődése járt együtt.
Rendszerváltás társadalmi hatásai • • • • • • •
Decentralizáltság, szubszidaritás elve Feladat: bizonyos társadalmi szükségletek kielégítése, amelyre a piac nem képes / nem feladata Probléma– források nem mindenhol állnak rendelkezésre Nincs ipar- nincs önkormányzati bevétel, települési egyenlőtlenségek tovább növekednek Piacgazdaság új körülmények, árak/bérek nem kontrolláltak többé, hitelek törlesztése Társadalmi hatás: munkanélküliség 1989-92 leginkább a képzetlen rétegeket érinti 1993-2001 Gazdasági fellendülés – - probléma: tartós szegénységben élőkre nincs hatása, 6-700 ezer ember
•
Társadalmi problémák – Demográfiai (eltartottak, aktívkeresők viszonya), – Területi egyenlőtlenségek (aprófalvak, perifériák) – Paternalista állam felbomlása, innentől szociális jogokhoz, szociális kötelezettségek tartoznak
•
Munkanélküliség társadalmi hatása minden esetben kiterjedtebb, mint arra a munkanélküliek számából következtetni lehetne. Jövedelemcsökkenés fogyasztáscsökkenéssel jár együtt, ami végül a piacgazdaság logikája szerint általános munkahelycsökkenéshez vezet.
„A gazdag társadalmak individualista, posztmodern ideológiája rázuhant egy lassan modernizálódó, többségében szegény társadalomra.” (Ferge: A rendszerváltás megítélése, 1996) •
Szabadság egyértelműen biztosított, létbiztonság egyáltalán nem
Az ország egyes régióit és az ipar egyes szektorait tekintve a munkahelyek megszűnése igen kiegyenlítetlen volt. A munkahelyek száma a legnagyobb mértékben vidéken, a nehéziparban és a bányászatban csökkent, ezzel szemben a tercier szektort e tendencia kevéssé érintette
Posztkommunista szuburbanizáció 8
•
Csökkent a városi és nőtt a vidéki lakosság száma.
•
Már 1989-ben is az optimálisnál nagyobb lakossághányad élt vidéki településeken és az agglomerációs térségeken kívül; a posztkommunista átalakulási válság éveiben ez az arány tovább nőtt.
•
Két egymással is összefüggő folyamat eredménye volt.
• •
–
Az új felső középosztály menekülni kezdett a városokból – megkezdődött a posztkommunista szuburbanizáció.
–
A népesség egy része „csapdába került” a falvakban.
Agglomerációs központokból a környező községekbe való elvándorlás mértéke jelentős. Az agglomerációs térségeken kívüli falvak infrastrukturális szempontból meglehetősen elhanyagoltak: sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint az országos átlag a csatornázás, az ivóvíz, a telefonhálózat és az ipari alkalmazottak számát tekintve.
Makrofolyamatok •
Társadalmi pozíciók öröklődése – - Pl. társadalmi munkamegosztásban való hely, társadalmi javakhoz való hozzájutás aránya, módja (Bourdieu: Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, 1978)
•
Társadalmi integráció: osztályok, rétegek nem szakadnak el egymástól (Csoportmechanizmusok, tükörén koncepció)
•
Társadalmi dezintegrációs mechanizmusok: pl. rendszerváltás, aprófalvak – körzetesítés, tartós munkanélküliség- , szegregáció mértékének növekedése
Underclass Magyarországon •
Az 1980-as évek végére az aprófalvak lakosságának csökkenése lelassult. Addigra szinte csak azok maradtak az ilyen településeken, akiknek már nem volt hova menniük: vidéki „underclass”, „társadalom alatti osztály” volt kialakulóban
•
Valóságos és jelképes értelemben gyakran egyaránt „zsákutcás” falvakban. Jelképes értelemben „zsákutcásak” voltak ezek a falvak, hiszen ennél alacsonyabb szint már nem volt: ez volt a társadalmi és települési hierarchia legalja. Gyakran az út végén voltak fizikai értelemben is, mint „zsáktelepülések” amit egyetlen, általában rossz minőségű út kötött össze a külvilággal.
9
•
Underclass: tartós szegénység. Függ a jóléti államtól, de általánosságban elutasítja annak normáit, pl. generációk óta nincs munkája, társadalmi integritása minimális.
•
Magyarázatok - aktív szeparáció (érintett csoport viselkedése) - passzív szeparáció (többségi kirekesztés) - semleges (makrofolyamatok)
Social exclusion”: 1. Elosztási diskurzus:
Bizonyos rétegek nem rendelkeznek anyagi javakkal, tehát a szegénység szükségszerűen minden társadalomban jelen van, cél: ennek mérséklése
2. Morális diskurzus:
Szegénységet elsősorban erkölcsi okokra vezeti vissza – underclass vita, deviancia, szegénység kultúrája, társadalmi újratermelés mechanizmusa
3. Társadalmi integrációs diskurzus: Társadalomban dezintegrációs mechanizmusok mennek végbe, pl: munkaerőpiachoz való viszony
Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán www.3sz.hu
1. társadalmi kirekesztés
Valamilyen aktív, többé-kevésbé tudatos cselekvés, fontos eleme az előítéletes gondolkodás -----morális diskurzus
2. társadalmi kirekesztettség
állapotra utal, adott helyzet ----- elosztási diskurzus
3. társadalmi kirekesztődés
mechanizmusokat kíván leírni, amelyek létrehozzák az állapotot ----- integrációs diskurzus
10
Depriváció, hátrányos helyzet
Strukturalista magyarázat: munkaerőpiacban végbement átalakulásokkal magyarázzák a szegénységet
Kulturális alapú magyarázat: az egyén viselkedésében, szociálpolitikai juttatásoktól való függés kialakulása Strukturalista/ liberális Magyarázat szintje Makro
Kulturális/ konzervatív Mikro
Szegénység elsődleges oka
Társadalmi viszonyrendszer
Szegények viselkedésmintái
Szegénység másodlagos oka
Intézményes kirekesztés
Szociálpolitika juttatások
A szegények
Áldozatok
Felelősök
Összefoglalás
Államszocialista modellben a lakosság szokatlanul magas hányada községekben élt, mezőgazdasági termelést (is) folytatott, és eltűrte e községek igencsak falusias körülményeit – a posztkommunizmus első öt éve alatt ezek az ellentmondások tovább súlyosbodtak.
Egyre több vidéki slum jött létre, ezek némelyike roma underclasst tömörítő etnikai gettóvá vált.
Foglalkoztatottság drámaian csökken a piacgazdaság keretei között. Munkahelyek száma 1994-ben az 1989-es 2/3-át tette ki, ez elsősorban a képzetlen rétegeket érintette.
A posztkommunista Magyarország jelentős mértékben egyenlőtlen településrendszert örökölt. A fejlődő vidéki központok prosperálása együtt járt a perifériákon található aprófalvak hanyatlásával.
Rendszerváltással megrendült a munkamegosztás addigi struktúrája, szociális bizonytalanság megjelenése általános.
„Szegénység kultúrája” – politikai ideológiák. Lásd. észak-amerikai fekete gettók és a kelet-európai cigánytelepek.
11
Az egykori ingázók beszorulnak a falvakba a városi munkahelyek megszűntével.
Gazdasági fellendülés nem javítja automatikusan a leszakadtak életkörülményeit
12
