ADATOK A PRÁGAI EGYETEM M A G Y A R ORVOSI V O N A T K O Z Á S A I H O Z (1348 — 1850) KAPRONCZAY
KÁROLY
A z 1348-ban alapított prágai egyetem egyik képzőhelyévé vált a középkori magyar értelmiségnek, amit az első évtizedekben főleg a földrajzi közelség befolyásolt. Természetesen Prága — k é s ő b b Bécs és K r a k k ó — mellett nem vesztették el j e l e n t ő ségüket a magas színvonalú itáliai egyetemek sem. A hallgatók többsége P r á g á b a n , Bécsben és K r a k k ó b a n végezte előtanulmányait, majd okleveleiket Itáliában szerezték. A prágai egyetem magyar látogatottságát a X I V . század utolsó h a r m a d á t ó l jelentősen befolyásolta a közelebbi bécsi és krakkói egyetem működése, b á r 1348—1367 k ö z ö t t sem volt a magyarok részvétele jelentős a r á n y ú . A P r á g á b a n beiratkozott magyar hallgatók többsége az alsó karnak számító bölcsészeti tanfolyamot látogatta, első sorban a magasabb t a n u l m á n y o k r a és az önálló tanításra feljogosító magister a r t i u m képesítést a k a r t á k megszerezni. Prágában a magyarok a csehekkel és a m o r v á k k a l együtt alkottak közös egyetemi natiót, amelynek évkönyvei az 1367/68. tanévtől maradtak meg. A Natio Bohemica évkönyvébe főleg az egyetemi fokozatot elnyert hallgatókat jegyezték be. E b b ő l megállapítható, hogy a X I V . században P r á g á b a n 65 magyar szerzett egyetemi fokozatot (1367/78: 14; 1378/88: 33; 1388/98: 18), majd 1420-ig további 97 (26 jogász, 9 teológus és 1 orvos) személy. Feltehetően — a ké pesítést nem nyertekkel együtt — a magyarok száma az előbbi adatok négy-ötszöröse lehetett. 1
2
A huszitizmus ideje alatt az egyetem első virágkora lezárult, az egyetem a vallási és nemzeti küzdelmek színterévé vált. Nemzeti szempontból lényeges a huszitizmus, hiszen ezen keresztül érvényesült először a nemzeti öntudat. Ennek egyik jele, hogy 1490-ben a négy egyetemi nemzet (a szász, a bajor, a lengyel és a cseh) szavazati jogát megváltoztatták: az egyetemi tanácsban a cseh h á r o m , a többi összesen egy szavazattal rendelkezett. Tiltakozásul a szászok, a bajorok és a lengyelek — hallgatók és t a n á r o k egyaránt — elhagyták a prágai egyetemet, így az v a l ó b a n nemzeti egyetem mé vált. A z idegenek távozása után a karok tevékenysége jelentősen visszaesett,
1
2
Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Bp. 1881.; Bonis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 114—120.; Bonis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Bp. 1972. ; Barta István : L'Université Charles de Prague et la Hongrie. Revue d'Histoire Comparée. 1948. X X V I . Année No. 2. 212—231. ; Cténio Université Karlove. (Szerk.: Jan Havranek) Praha, 1976. Barta István: i . m., Vaclava, Hana: Pocet graduovanych a negraduovanych studentu na prazské artistické fakulté v letech 1367—1398 a jejich rozdéleni podle púvodu do univerzitnich národú. Acta Universitatis Carolina. (História Universitatis Carolinae Pragensis). 1977. Tom. X V I I . Fase. 1. 7—32.
európai t u d o m á n y o s hírneve elhomályosult és sorsa összekapcsolódott a husziták küzdelmével. A X V . század második felében a magyarok tartózkodását e r ő s e n befolyásolta Mátyás csehországi hódító h a d j á r a t a . így lehetett olyan évtized, hogy egyetlen magyar sem iratkozott be a prágai egyetemre, pedig ekkor ezrével tanultak Bécsben és K r a k kóban, t o v á b b r a is látogatták az itáliai egyetemeket. Ez az állapot m é g a cseh—magyar perszonálunió alatt sem v á l t o z o t t , mivel 1490—1526 között m i n d ö s s z e 35 magyar hallgatóval rendelkezett a p r á g a i egyetem. A reformáció k o r á b a n m á r m á s tényezők is befolyásolták a magyarok k ö z ö m b ö s s é g é t : Luther tanainak terjedésével az egyetem régi jóhírének utolsó m a r a d v á n y a i t is elvesztette, mivel belső életét az utraquisták és a protestánsok küzdelme zilálta szét. 3
4
A prágai Károly Egyetem legrégibb pecsétje (XIV. sz. eleje)
További hanyatlását siettette a jezsuiták p r á g a i letelepedése é s főiskolaalapítása. 1. F e r d i n á n d udvarában a X V I . század közepétől mind nagyobb szerepet és befolyást gyakoroltak a színvonalas o k t a t á s t megvalósított jezsuiták, akiket az u r a l k o d ó 1556ban telepített le Prágában. A rend irányítása alatt keletkezett a K á r o l y Egyetemtől független m á s i k főiskola — a Szent Kelemen A k a d é m i a (Clementinum) —, amelynek oktatása egyszerűbb és k o r s z e r ű b b volt az egyeteménél, tanári k a r á t igényesen válo3 4
Cténi o Universite Karlove. i. m.
A prágai Károly Egyetem orvosi karának dékáni botja ( X V I I I . sz.)
gatták k i . A Clementinumban a bölcseleti tanfolyam mellett filozófiai és teológiai kar is m ű k ö d ö t t , érvényes egyetemi fokozatot is lehetett nyerni. A magas oktatási színvo nal és a fegyelmezett szellem eredményezte, hogy mind t ö b b cseh kérte felvételét ide, köztük számos protestáns is. A Clementinummal szemben a Károly Egyetem súlyos anyagi és t a n e r ő gondokkal k ü z d ö t t . A bölcsészeti kar — hivatalosan i t t képezték a csehországi t a n e r ő t — mellett gyakran szüneteltek — hallgatók é s t a n e r ő hiánya miatt — a felsőbb karok. A gondokat tetézte, hogy a Clementinum — szűkös elhelye zésre hivatkozva — több alkalommal igényelte az elnéptelenedett K á r o l y Egyetem épületeit. Igaz, a X V I I . század első éveiben tervek születtek az egyetem fellendítésére, de különösebb szerepet újból a csehországi felkelés alatt kapott. A csehországi felkelés b u k á s a (1620) végleg e l d ö n t ö t t e a két prágai főiskola küz delmét: az u r a l k o d ó 1621-ben a K á r o l y Egyetemet a jezsuiták felügyelete alá helyezte, de különállását megtartotta. T ö b b kísérlet történt az oktatás átszervezésére, a szín vonal emelésére, minden e r e d m é n y nélkül. Végül I I I . Ferdinánd 1654-ben a Károly Egyetemet é s a Clementinumot K á r o l y - F e r d i n á n d Egyetem néven egyesítette, jelen tős anyagi t á m o g a t á s b a n részesítette, új alapszabályzatot adatott k i m ű k ö d é s é r ő l / ' A z átszervezett egyetem csakhamar a Birodalom második legjelentősebb katolikus egyetemévé vált, tanári k a r á t a jezsuita rend és a Monarchia legjobb erőiből válo gatták k i . A X V I I . század közepétől mintegy 180 magyar hallgató kereste fel, főleg a bölcsészeti kart látogatták, nagyobb arányban még a jogi karon — 27 j o g á s z végzett ekkor — fordultak meg. A felvilágosult abszolutizmus egyetemi reformja szinte egyidőben érintette a prágai és a pesti egyetemet. A rendelkezések szinte azonosak voltak, így 1773-ban felfüg gesztették a jezsuiták egyetemi működését, majd 1781-től a p r o t e s t á n s o k is tanul hattak az egyetemen. Emelték a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s képzés színvonalát, átszervez ték az orvosi kart, felállították az első klinikákat, ahol az első bécsi orvosi iskola nyomdokain h a l a d ó tanári kar eredményes m u n k á t végezhetett. Ennek ellenére a prágai egyetem h a t ó k ö r e csak a cseh területre terjedt k i . Bár 1776—1850 között az egyetemet mintegy 150 magyar látogatta, a bölcseleti kar mellett főleg az orvosi karon folytattak t a n u l m á n y o k a t . A z egyetem továbbfejlődését korlátozta, hogy 1784-ben az oktatás nyelveként a latint a n é m e t váltotta fel, ami ösztönzést adott a csehországi németeknek. A z egyetem hamarosan a cseh és a német tanári kar küzdőterévé vált, mindegyik a maga nyelvét tartotta indokoltnak az oktatásban. A prágai egyetem belső válsága is elősegítette a cseh értelmiség szétáramlását a Birodalom különböző területeire, és m á r a 18. század végén jelentős cseh elemmel t a l á l k o z u n k a pesti és a bécsi egyetemen. 5
7
8
9
5
8
7 8 9
Ruttkay László: Jeszenszky (Jessenius) János és kora, 1566—1621. Bp. 1971.: W. W. Tö rnek: Geschichte der Prager Universität. Prag, 1849. i . m. ; Sammlung alter bestehenden Vorschriften, welche in Bezug auf Disziplin, Unterricht, Pfüfungen und Promozion der an der Karl-Ferdinands-Universität zu Prag... Prag. 1829. Barta I . i.m. ; Matricula seu Album Universitatis Carolo-Ferdinandae Pragensis 1654—1723. Vojtova, M . : Dejiny ceskoslovenského lèkarstvi. Praha, Avicenum. 1970. 298—307. Tomek i . m.
A P R Á G A I E G Y E T E M ORVOSI K A R Á N A K MAGYAR VONATKOZÁSAI A Károly Egyetemen az alapítást követő években megindult az orvosképzés, b á r az első évtizedekről alig maradt fenn iratanyag. Azonban megállapítható, hogy az orvosi kar első előadói klerikusok voltak, és látogatottsága alatta maradt a többi karral szemben. A z orvostanárok között találjuk Balthasar von Thausst, Walther kanonokot és Heinrich von Bremen neves orvosdoktort. Ugyancsak e karon tanított A l b i k doktor, a későbbi prágai érsek és Christian z Prachatic, valamint Johann Schmidl, a híres csillagász és a s z t r o l ó g u s . A z első évszázadból csak egyetlen magyar országi orvoshallgató neve ismeretes : Heinrich (Henricus) de Rosenberg váci kanonok 1402-ben P r á g á b a n baccalareus lett az o r v o s t u d o m á n y tárgyköréből, majd 1416-ban a bécsi teológiai karra iratkozott be, ahol 1421-ben doktori címet szerzett. Sajnos nincs adatunk arról, hogy Rosenberg kapcsolatban állt-e a bécsi egyetem orvosi karával vagy előadott-e P r á g á b a n . A X V . és a X V I . században a prágai orvosképzés színvonala elmaradt az itáliai és a német egyetemek mögött, amit nemcsak a kari tevékenység gyakori szünetel tetése bizonyít, hanem az is, hogy például Bécsben is jelentős számban szereztek csehés morvaországi hallgatók orvosi diplomát a Natio Hungarica keretein belül. A prágai egyetemen m ű k ö d ő orvostanárok — hallgatók h i á n y á b a n — főleg a bölcsészeti tanfolyamon adtak elő. A prágai királyi udvar és a város neves orvosai sem törekedtek arra, hogy tanári állást nyerjenek az egyetemen. Ez vonatkozik Jeszenszky (Jessenius) J á n o s prágai tevékenységére is, aki 1608. j ú n i u s 5-én — a kartól független személyként — engedélyt kért az egyetemtől a n a t ó m i a i előadás és nyilvános boncolás megtar tására. Jessenius volt az első olyan orvos, aki emberi holttestet boncolt a prágai egyetemen, amelynek alkalmából könyvet is adott k i . A konzervatív szellemű egye tem engedélyezte a nyilvános boncolást, amelynek sikerét Adam Zalusansky beszé déből is l e m é r h e t ü n k : a cseh rendeknek javasolta az egyetem átszervezését és a tespedésben levő orvosi kar újjáélesztését. A z ösztönzést kétségtelenül Jessenius bon colása adta meg, noha ő nem törekedett orvoskari állásra. Zalusansky beszéde nem maradt hatástalan, hiszen megindult a kar — igaz ellentmondásos — újjászervezésé nek folyamata. Jessenius továbbra is független személy maradt, pedig az orvosi kar csak egyetlen tanárral rendelkezett. Hubert von Riesenbach halála u t á n (1613) ismét szünetelt az orvosi kar, senki sem vállalkozott előadások megtartására. Jes senius sem vállalkozott a kar életre keltésére, nem akarta kitenni magát a részvétlen ségnek. (1618-ban a történelem t a n á r a lett a prágai egyetemen. ) 10
11
12
13
A cseh felkelés b u k á s a után az orvosi kar is a jezsuiták felügyelete alá került, b á r lényeges változást ez sem eredményezett a képzésben. Igaz, 1623-tól h á r o m előadóval is rendelkeztek, viszont hallgató alig volt. A helyzeten az sem segített, hogy 1638-ban feloldották a jezsuiták felügyeletét, világiasabb szellemtől v á r t á k a kar fellendülését. A K á r o l y - F e r d i n á n d Egyetem megalakulása u t á n az orvosi kar átszevezésénél a bécsi orvosi karon bevezetett (1629) reformokat vették figyelembe: kialakították a 14
1 0 1 1 12
1 3 1 4
Tomek i . m. Vojtova i . m. Acta Facultatis Medicae Universitatis Vindobonensis. I . (1399—1345) Hrsg. Karl Schrauf. Wien, 1894. Ruttkay László i . m. Cténi o Universite K a r l o v a . . . i . m.
tanszéki rendszert, megszüntették az egyetemi natiókat, a hallgatók a kar felügyelete a l á kerültek stb. A z átszervezés következtében megindult és új lendületet kapott az orvosképzés. A kar állandóan rendelkezett hallgatókkal, minden évben avattak orvos doktorokat (1657—1750 között 160 főt), 1657-től az egyetem orvosi k a r á n á l gyógy szerész- és sebészmesteri vizsgát lehetett tenni, b á r a gyógyszerésztanfolyam 1721-ben, a sebészképzés 1758-ban indult meg. Figyelemre méltó, hogy a zsidó vallású sebészek é s b á b á k 1657-től látogathatták az egyetem előadásait, míg külön oklevelet 1727-től szerezhettek. A fellendülés i d ő s z a k á n a k legjelentősebb orvostanára Johann Löv von Erlsfeld (1648—1725), aki t ö b b alkalommal viselte a dékáni és a rektori méltó ságot, jelentős erőfeszítéseket tett a színvonal emelésére. Nevéhez fűződik a tanári u t á n p ó t l á s t biztosító Orvosi Kollégium (1690) megszervezése, amelynek tagja lehe tett minden csehországi orvosdoktor. A X V I I . század második felétől ismét látogatták magyar hallgatók a p r á g a i egye tem orvosi karát, b á r a r á n y u k jelentéktelen volt a cseh (70%), a morva (10%) és a n é m e t (10—15%) mellett. Elsőnek 1654-ben Vörös György szerzett P r á g á b a n orvosdoktori oklevelet, aki előbb Nagyszombatban és Bécsben is folytatott tanul mányokat. Avatása u t á n az Exercitationum physicarum disputatio quinta de affectionibus corporis naturalis i n génère et i n specie de quantitate, qualitate, loco et tempore című értekezését n y o m t a t á s b a n is megjelentette. Sajnos későbbi tevé kenysége ismeretlen. N é h á n y évvel később — 1665. február 27-én — jegyezték be a prágai évkönyve Becker M á t y á s a v a t á s á n a k tényét is, aki 1702-ben Magyarországon halt meg gyakorló orvosként. Orvosi tanulmányait Becker mindvégig P r á g á b a n végezte, b á r avatási értekezésének témáját nem jegyezték f e l . H i á n y o s adatokkal rendelkezünk az 1681. december 11-én P r á g á b a n orvosdok torrá avatott Dobrzensky Ferenccel kapcsolatban is. Prágai beiratkozásakor viselte a magister artium fokozatot, majd L ö w első dékánsága idején fejezte be orvosi t a n u l m á n y a i t . A kari bejegyzések szerint magyar születésű volt, aki orvosi gyakor latát is h a z á n k b a n folytatta. A X V I I I . századból m á r t ö b b adattal r e n d e l k e z ü n k : négy magyar orvos és egy sebész szerzett P r á g á b a n diplomát, egy pedig itt folytatott orvosi t a n u l m á n y o k a t . A z u t ó b b i Balthasar Franciscus irgalmas szerzetes, akit 1747-ben vettek fel nyolc rendtársával együtt, és megjegyezték róluk, hogy rendelkeznek minden előiskolázottsággal. 1756. december 11-én avatták P r á g á b a n o r v o s d o k t o r r á a W e s z p r é m i István által is ismeretes Radniczky Ignácot a Specimen inaug. med. sistens expérimenta quaedam, quibus constitit, eas partes esse praeditas, quibus Halleruscum aliis omnem sentiendi facultatem cum irritabilitate denegat című, n y o m t a t á s b a n is megjelent értekezésével. Radniczky 1732-ben született Zemplén megyében, t a n u l m á n y a i t Szatm á r o n és Nagyszombatban végezte, majd 1751. november 1-én iratkozott be a prágai orvosi karra. Felavatása után visszatért Magyarországra, ahol 1761-től Békés megye 15
16
17
18
19
20
1 5
1 6 1 7 1 8 1 9 2 0
Cténi o Université K a r l o v a . . . , Vojtova i . m. ; Matricula facultatis medicae Universitatis Pragensis, 1657—1783. Universita Karlova. Praha, 1968. Matricula facultatis medicae... u. o.: Győry Tibor: Magyarország orvosibibliographiája. Bp. 1900. 26. Matricula facultatis... 7., 29. i . m. 10., 33. i . m. 56.
fizikusaként m ű k ö d ö t t , majd Beregben töltött be h a s o n l ó tisztséget. 1789. március 9-én halt meg. Weszprémi jelezte négykötetes m u n k á j a végén, hogy tervezi életraj zának megírását. 1786. február 26-án lett P r á g á b a n orvosdoktor N i c o d G á b o r Békés megyei szü letésű magyar hallgató, aki visszatérése u t á n (1792-től) megyéje fizikusa lett. 1821-ben Krieger Sámuel M á r a m a r o s fizikusa bejelentette a H e l y t a r t ó t a n á c s n a k , hogy 1820 szeptemberében elhunyt Nicod G á b o r gyakorló orvos, Békés megye egykori fizikusa. Tevékenységéről e n n é l többet nem i s m e r ü n k . 1790 j ú n i u s á b a n szerzett diplomát Prágában Bertalan György győri születésű magyar hallgató, a k i 1791-től K o m á r o m megye fizikusi tisztéségét t ö l t ö t t e be. Elő tanulmányait is P r á g á b a n végezte, b á r Bécsen keresztül jött haza. 1811-ben Pestre költözött és g y a k o r l ó orvosként m ű k ö d ö t t haláláig, 1821. j a n u á r 6-ig. A H e l y t a r t ó t a n á c s iratai szerint 1812-ben U n g megye fizikusának alkalmazta az 1794-ben P r á g á b a n orvosdoktori oklevelet szerzett Wadninszky József ungvári születésű orvost. Végzése után M u n k á c s o n és U n g v á r o n m ű k ö d ö t t gyakorló orvosként, fizikusi tisztségét 1829-ig töltötte b e . Ugyancsak megyei jelentésből ismeretes Seffer R é m i g seborvos is. Doszlern Károly Heves megyei fizikus 1808-ban jelentette a H e l y t a r t ó t a n á c s n a k a felügyelete alatt álló terület orvosait és seborvosait. K ö z ö t t ü k szerepelt Seffer neve is, aki 1779-ben szerzett oklevelet P r á g á b a n . A X I X . század első felében — a nagyobb látogatottság ellenére — csak 12 magyar szerzett orvosi és 5 gyógyszerészi diplomát P r á g á b a n . 1805-ben végzett Prágában Gerst Ferenc (1781—1843) orvosdoktor, aki k é s ő b b Bihar megyében m ű k ö d ö t t , 1823-ban pedig katonaorvosi pályára lépett. Leszerelése u t á n (1837) Z á g r á b b a n lete lepedett és gyakorló orvosként m ű k ö d ö t t . Ugyancsak a X I X . század elején végzett P r á g á b a n (1811) D v o r z s á k János (1787—1850) békéscsabai születésű orvosdoktor. Végzése u t á n e l ő b b G y u l á n , később — 1831-től — S á r v á r o n uradalmi orvosként élt. Sajnos az előbbiek avatási értekezését nem ismerjük, k é s ő b b sem fejtettek k i szak irodalmi tevékenységet. Dvorzsákról meg kell m e g y e z n ü n k , hogy egyik alapítója volt a Pápai Orvosegyesületnek. A z 1830-as évek közepétől a p r á g a i egyetemen majdnem minden évben avattak o r v o s d o k t o r r á magyar hallgatót, aki tanulmányait mindvégig itt végezte. I t t nyert oklevelet 1836-ban Plesutznik N á n d o r , 1837-ben M a g y a r Viktor és Czappert L e ó , majd 1838-ban a Magyar Orvosok é s Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szervezésében k i t ű n t Patzelt József. A z előbbiek közül Magyar és Patzelt értekezése n y o m t a t á s b a n is megjelent. A z 1840-es években szerzett orvosdoktori oklevelet P r á g á b a n Schönheit Rubin (1842), Kappeles L i p ó t (1842), Stern A d o l f (1843), L á n c z F e r d i n á n d (1844), Winterlich József (1846), Magyarli Ferenc (1849) és Weisz 21
22
23
24
25
2 6
27
28
29
2 1
22 2 3 2 4 2 5 2 8 2 7 2 8 2 9
i . m. :60., 71.; Győry i. m. 206.; Weszprémi i. m. I I I . köt. 631.; OL. Helytartótanács Levéltára. Dep. Sanitatis. C. 136—219. csomó OL. Helytartótanács Levéltára. Dep. Sanitatis. C. 139. csomó i . m. megyei fizikusok jelentése i . m. megyei fizikusok jelentése i . m. megyei fizikusok jelentése i . m. i. m. Matricula facultatis medicae Universitatis Pragensis. 1783—1851 Győry i . m. 11., 43.
30
A d o l f (1850). Az u t ó b b i a k gyakorló o r v o s k é n t m ű k ö d t e k hazánkban, szakirodalmi tevékenységet nem fejtettek k i . Az előbbieken kívül 16 olyan magyar hallgatóról tudunk, aki t a n u l m á n y o k a t folytatott a prágai egyetem orvosi karán az adott idő szakban, de diplomáját m á s egyetemen szerezte. A prágai egyetem évkönyvei szerint a tárgyalt időszakban öt magyar h a l l g a t ó nyert gyógyszerészmesteri képesítést: Boleman Károly (1821), Esser K á r o l y (1832), Maisz T ó b i á s (1837), K o l l e r Rudolf (1848), Magyarli Gyula (1849) és Maschat Pompejus (1850) A z előbbi adatok ellenére a prágai egyetem orvosi kara az 1654. évi átszervezés u t á n sem játszott lényeges szerepet a magyar orvosképzésben, hiszen orvosaink több sége a X V I I I . s z á z a d b a n német és a bécsi egyetemen, 1769 u t á n pedig a nagyszom bati, később pesti egyetem orvosi k a r á n végezte tanulmányait. A magyar—cseh orvosi kapcsolatok t ö r t é n e t é b e n lényeges —- a X V I I I . század végétől tapasztalható cseh értelmiségi kiáramlás szempontjából — a Pesten végzett cseh és morva orvos- és seborvosok létszáma, hiszen 1775—1850 között mintegy 63 cseh és morva nemzeti ségű hallgatót avattak orvosdoktorrá, illetve polgári seborvossá, míg a gyógyszerészi tanfolyamon 40 fő szerzett oklevelet. K ö z ü l ü k többen magyar területen telepedtek le, i t t folytattak orvosi és gyógyszerészi gyakorlatot. 3 1
32
Zusammenfassung Ost und Mittel-Europas geistige Entwicklung wurde durch die Gründung der Prager (1348), Krackauer (1367) und Wiener (1365) Universität beträchtig beschleunigt. Die Aus wirkung dieser Ereignisse ist in der ungarischen Kulturgeschichte auch zu beobachten, denn ungarische Studenten besuchten von Anfang an diese Universitäten. Die 1366 durch den König Lajos I . zu Pécs (Fünfkirchen) gegeründete ungarische Univesität hat diese Tatsache kaum beeinflusst. Prag wurde von Anfang an besucht, das von der günstigen geographischen Lage her zu erklären ist, obzwar die Hörerzahl nie so hoch war, wie an den beiden anderen Universitäten. Die Ungarn wurden in Prag i n die tschechische und mährische Universitäts nation eingereiht, wie es die Annalen ab 1367/68 bezeugen. Aufgrund dieser Jahrbücher konnte festgestellt werden, dass im 14. Jahrhundert 65 Ungarn, besonders reichzahlig an der philosophischen Fakultät ihre Studien absolvierten, weitere 97 Personen absolvierten, bis 1429 darunter ein Arzt. Zur Zeit der Husitenbewegung haben sich ungarische Studenten nicht einschreiben lassen. I n der zweiten Hälfte des 15. Jhs. wurden die Prager Studien der Ungarn von den Feldzügen Matthias' Corvinus in Böhmen stark beeinflusst. Zur Zeit der Personal union (1490—1526) sind nur 35 Ungarn an der Karls-Universität vermerkt. Im Reformations zeitalter ist das Niveau der Prager Universität zurüchgefallen, diese Tatsache liess sich beson ders an der medizinischen Fakultät beobachten. Nach der Niederlage des Prager Aufstandes (1620) ist die Karls-Universität unter jesuitische Aufsicht gestellt, 1654 mit dem Clementinum (1526) als Karl-Ferdinand-Universität vereinigt. Sie erhob sich zur zweitwichtigsten katholi schen Hochschule des Habsburg Reiches. I m 17. Jh. haben sich 180 ungarische Studenten einschreiben lassen, sie besuchten hauptsächlich die philosophische und juristische Fakultät. Ein wichtiges Gebiet der böhmisch-ungarischen medizinischen Beziehungen war i m 15. Jh. die Karls-Universität. Heinrich (Henricus) de Rosenberg Domherr zu Vác wurde 1402 bacca lauréat der Medizin. A m Anfang des 17. Jhs. war es Jessennius, der als Privatperson um ein Erlaubnis zu anatomischen Vorlesungen und öffentlichen Sezierungen bat. 3 0 3 1 3 2
Matricula... u. o. Hőgyes Endre: A Budapesti Kir. Tudományegyetem Bp. 1896., valamint a végzettek évkönyvei.
Orvosi Karának múltja
és jelene.
l m 17. Jh. erwarben ihr Doktor-Diplom der Medizin zu Prag: György Vörös (1654), Mátyás Becker (1665), Ferenc Dobrzensky (1681). I m 18. Jh. Ignácz Radniszky (1756), G á b o r Nicod (1786), György Bertalan (1790) bzw. József Wadniszky (1794). In der ersten Hälfte des 19. Jhs. bekamen 12 ungarische Ärzte und 5 Apotheker in Prag ihr Diplom. Neben diesen sind 16 Ungarn bekannt, die in Prag studierten, ihr Diplom aber an anderen Universitäten erhielten. I m Zeitabschnitt 1775—1850 wurden an der Pester Universität 63 böhmische und mährische Studenten zu Doktoren der Medizin bzw. der Chirurgie promoviert, 40 böhmische Studenten bekamen ein Apotheker-Diplom. K . KAPRONCZAY, M . A., Dr. phil. Head of Department of the Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives, Secretary of the Hungarian Society for the History of Medicine Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Budapest, Apród u. 1/3, Hungary, H-1013
