MAGYAR
ORVOSI
írta: V A R A N N A I
JUTALOMÉRMEK
G Y U L A
(Budapest)
jutalomérem fogalma akkor született meg, és határolódott el a fizetési eszközül szolgáló pénz fogalmától, amikor az érem verésre jogosult szuverén olyan érmét veretett vagy öntetett, ame lyet elismerésképpen, valamilyen érdem jutalmazására ajándékozott valamelyik kegyeltjének. I l y e n értelemben az első magyar orvosi vonatkozású j u t a l o m éremnek számít az a szalagon függő, gyémántokkal ékes aranyérem, amelyet Mária Terézia adományozott 1767-ben Veszprémi István nak, a neves orvostörténészünknek. A z érem, sajnos, nem maradt meg az utókornak, de rajza megtalálható 140 + 140 m m nagyság ban Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza című m u n kájának 1778-ban megjelent második kiadásában. Evvel az éremmel részletesebben Elekes György foglalkozik a N u m i z m a t i k a i Közlöny X L I . évfolyamában. Orvosi jutaloméremnek számít az a Faludi-gyűjteményből szár mazó, és jelenleg az Orvos Egyetem Könyvtárának tulajdonában levő bronzérem, amelyet 1824-ben Bene Ferenc híres pesti belgyó gyász professzornak ajándékozott világhírű latin nyelvű belgyógyá szati tankönyvének francia kiadója. A z érem Barré francia érmész műve Guerin tervrajza alapján. Előlapon egy klasszikus allegória, hátlapján a francia felírás: L E S S O U S C R I P T E U R S A S S O C I E S POUR T R A N S M E T T R E A L A P O S T É R I T É LES SCIENCES M E D I C A L E S A C Q U I S E S A U X I X . S I E C L E . C. L F . P A C K O V C K E E D I T E U R . A z érem peremén a latin nyelvű ajánlás: F R . D E B E N E C O N S . D E R. D R . E N M . P R O F . E T C . P E S T .
(a X I X . század orvostudományának ismereteit az utókor részére való átadásáért az aláírók). Ugyancsak a Faludi-gyűjteményből származik az a gipszlenyomat, amely szintén a B p . Orvos Egyetem Könyvtárában található. A z előlapon embléma (kígyós serleg), a hátlapon meg a következő felirat: A M O N S I E U R L E D O C T E U R G R U B Y SES M A L A D E S R E C O N N A I S S A N T S P A R I S 1851. ( G r u b y doktor úrnak hálás betegei.) A érmet hazánk fiának, a világhírű Gruby Dávidnak aján dékozták a párizsi betegei. A három érem a kor szellemét és fejlő dését reprezentálja. M í g az elsőt az uralkodó a másodikat egy kapi talista vállalat, végül a harmadikat a névtelen betegek közössége ajándékozta egy-egy érdemekben gazdag magyar orvosnak. Ezen egyedi, alkalomszerűen ajándékozott érmekkel szemben, az első intézményes, magyar orvosi jutaloméremnek a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései által alapított juta lomérmeket tekinthetjük, amelyek nem tévesztendők össze a Ván dorgyűlések alkalmával egyes városok által vert emlékérmekkel. Idők folyamán három arany jutalomérmet adott k i a Vándorgyűlé sek vezetősége. 1897-ben Trencsénben tartott X X I X . vándorgyűlésen Schächter Miksa indítványára elhatározták, hogy m i n d e n vándorgyűlés alkal mával valamely aktuális kérdést tárgyaló díszelőadást tartatnak és annak előadóját Kovács József, neves sebész professzorról elnevezett aranyéremmel tüntetik k i . 1899-ben Szabadkán adták k i először a Beck Ö. Fülöp által készített Kovács-aranyérmet Chyzer Kornélnak, aki Kovács és Poór tanárokról szóló emlékbeszéd kíséretében vette át a j u t a l m a t és jellemző puritán mivoltára, az aranyérmet mindjárt a Szabadkai Múzeumnak ajándékozta. 1901-ben Bártfán Horváth Géza, 1903-ben meg Kolozsvárott Szabó Dénes lettek a Kovács-érem tulajdonosai. A Kovács-aranyérem egy-egy példánya a N . M ú z . Éremtárában, i l l . a B p . Orvosegyet. K - b a n található. 1910-ben M i s k o l c o n tartott X X X V . vándorgyűlésen a választ mány v o l t tagja, elnöke és felvirágoztatója emlékének megörökíté sére Chyzer Kornél-érem alapítását határozta el. „Ez az érem arany ban minden vándorgyűlés alkalmával egy a megörökítendő nevével kapcsolatos orvosi, természettudományi vagy társadalmi előadásnak, ill előadójának ítéltessék meg." Az érem költségéhez Andrássy Dénes,
Krasznahorka ura ezer koronával járult hozzá. A z első Chyzerérmet, Vastagh György munkáját, Biró Lajosnak a kiváló zoológus nak ítélték oda. 1912-ben a X X X V I . Vándorgyűlés nagyválasztmánya Veszprém ben úgy döntött, hogy a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek megalapítói Bene Ferenc és Bugát Pál emlékére arany jutalomérmet alapít. A z érem létrejöttét Hornig Károly veszprémi püspök bíboros 2000 aranykoronás adománya tette lehe tővé. M i n t h o g y a legközelebbi vándorgyűlés az első világháború kitörése miatt 1914-ben Nagyszebenben nem gyűlhetett egybe, a Vastagh György által alkotott aranyérem csak 1922-ben Keszthelyen került első ízben kiosztásra, amikor Heim Pál, Gyermeknevelési problémák a gyermekvédelemben című előadás keretében vette azt át jutalomképpen.
Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek jutalomérme Kovács érem (Beck Ö. Fülöp); Chyzer érem (Vastagh György); Ben Bugát érem (Vastagh György)
A z 1841 óta megszakításokkal összegyűlt Vándorgyűlések utolsó alkalommal 1933-ban Budapesten zajlottak le, amikor a Kovács érmet Dollinger Gyula, Chyzer-érmet Dégen Árpád, B e n e — B u g á t érmet Entz Béla nyerte el. Bár a Vándorgyűlések felsorolt j u t a l o m érmei orvosokról neveztettek el és túlnyomó részben azt orvosok nyerték el, nemcsak orvosok jutalmazását szolgálták. í g y 1905-ben a Kovács-érmet Lóczy Lajos neves geográfusunk, a Chyzer-érmet, a m i n t említettem, első ízben Biró Lajos zoológus, majd 1922-ben Ilosvay Lajos vegyész tanár kapta m e g . í g y az első tulajdonképpeni magyar orvosi jutaloméremnek a Budapesti K i r . Orvosegyesület Balassa-érmét tekinthetjük. Ennek az éremnek jogelődje az 1876-ban orvosok adakozásából összegyúlt 3000 F t kamatjaiból származó Balassa-jutalomdíj volt. 1905. márc. 24-én az Orvosegyesület Igazgatótanácsa Tauffer Vilmos professzor indítványára elhatározta, hogy m i n d e n évben megbízza az Orvos egyesület valamelyik tagját, hogy Balassa-előadást tartson valami lyen orvostudományi tárgyból és ezen előadást Balassa-éremmel tüntetik k i . A 110 g ezüst érmet Beck Ö . Fülöp készítette el századeleji párizsi hatást tükröző, lágy plasztikájú kivitelben. A z első Balassa-előadást Réczey Imre sebészprofesszor tartotta. A sebészet nek Balassa óta bekövetkezett fejlődéséről. Ugyanakkor Korányi Frigyesnek és Than Károlynak is a hazai orvostudomány előbbrevitele körül kifejtett kiváló szolgálatok elismeréséül átnyújtották a Balassa-érmet. A z utolsó Balassa-előadást 1943-ban Imre József szemészprofesszor tartotta. Tehát 38 éven belül 40 Balassa-érmet adtak k i legkiválóbb orvosainknak. 1928. okt. 26-án Korányi Frigyes születésének 100. évfordulóján ugyancsak az Orvosegyesület igazgatótanácsa úgy döntött, hogy két évenként az egyesület ünnepi ülést fog tartani, amelyen az előadó „csak a belgyógyászat köréből a szónak tágabb értelmében értelmezve ' önálló kutatáson alapuló Korányi Fngyes-emlékelőadást fog tartani és ezért elismerésképpen a Korányi-emlékérmet kapja. A z érmet Beck Ö. Fülöp 1901-ben élő m o d e l l után mintázott érme után új körirattal, ezüst veretben készítette el. A z első Korányi előadást nagynevű f i a , báró Korányi Sándor tartotta Vesebajok Bright-féle csoportjának osztályozása címen és vette át az atyjáról elnevezett jutalomérmet. Ezek után kétévenként Schaffer Károly, 1
Bencze Gyula, Verebély Tibor, Buday Kálmán, Johan Béla, SzentGyörgyi Albert, végül 1943-ban Haynal Imre professzorok nyerték ezt a ritka, értékes kitüntetést. 1916. június 26-án Semmelweis születésének 100. évfordulójára az 1893-ban alakult Budapesti Közkórházi Orvostársulat igazgató tanácsa Mansfeld Ottó javaslatára elhatározta, hogy évenként a köz-
Bp. K i r . Orvosegyesület Korányi Frigyes jutalomérme (Beck Ö. Fülöp)
Association Stomatologique I n ternat. Árkövy József jutalomérme (Vastagh László)
gyűlés ünnepi előadóját Semmelweis-éremmel tünteti k i . A felkért művész, Reményi Józsefnek eme érméről 1959-ben Semmelweis érmeiről szóló előadásom keretében részletesen szóltam. Csak annyit ismétlek meg, hogy Reményinek ez az érme a modern m a g y a r érem művészetnek egyik reprezentatív alkotása, úgy karakterisztikus pro filjával, m i n t a hátlap lenyűgöző, monumentális kompozíciójával. A bronzérem peremén vésték be a jutalmazott nevét, első ízben 1920-ban, amikor Ritoók Zs. vette át ezt a kitüntetést, A konstitucionalizmus elve a belgyógyászatban című előadás keretében. 25 ízben osztották k i a Semmelweis-érmet túlnyomórészt kórházi főorvosok számára, legutoljára 1944-ben, amikor Raisz Dezső nyerte el azt. 1907-ben Párizsban megalakult Association Stomatologique I n -
ternationale első elnöke, Arkövy József emlékére a Nemzetközi Stomatologiai Társulat 1927-ben Árkövy-jutalomérmet alapít, amely négyévenként annak adományozandó, aki a stomatológia esz méjének tevékenységével a legtöbbet tesz. 1931-ben Budapesten tartották az első Nemzetközi Stomatologiai Kongresszust, amikor az első Árkövy-aranyérmet, Vastagh László művét, Chompret francia professzor kapta. 1935-ben Bolognában másod ízben a magyar Szabó József tanár nyerte el azt. A z t hiszem, a magyar érmészet tör ténetében ez az első eset, amikor egy magyar emberről elnevezett jutalomérmet osztottak k i nemzetközi testületben. Tóth Lajosnak, az orvosi oktatás nagynevű irányítójának és a v i déki klinkák megszervezőjének emlékezetére a Pécsi E g y e t e m T u d o mányos Egyesülete „ A magyar orvostudományért" címen jutalom érmet létesített 1927-ben, amely szintén tudományos előadással v o l t egybekötve. M i n t h o g y a Kisfaludi Stróbl Zsigmond által mintá z o t t bronzérem csak 1932-ben készült el, ekkor adták át visszamenő leg a kitüntetést Imre József, Mansfeld Géza, Fenyvessy Béla, Scipiades Elemér, Entzt Béla és Ángyán János pécsi professzoroknak, amíg a közben e l h u n y t Heim Pál érempéldányát özvegye vette át. A z utolsó T ó t h Lajos-jutalomérem kitüntetettje Bakay Lajos lett Pécsett 1943-ban. I t t említem meg, hogy az Orvosi H e t i l a p 1942.
Pécsi Egyetem Tudományos Egyesület. Tóth Lajos jutalomérme (Kisfaludi Stróbl Zsigmond)
évi K i . számában a következő közlemény olvasható: „A Debreceni Orvosegyesület Tóth Lajos emlékét azzal kívánja megörökíteni, hogy minden év első tudományos ülését neki szenteli és a felkért előadónak átadja a Tóth Lajos emlékérmet.' Ez a terv úgy látszik nem valósult meg, m e r t több irányú érdeklődésemre nem kaptam pozitív vá laszt. 1936. március 31-én Miskoczy Dezső professzor a tanítványokból alakult Schaffer Károly emlékbizottság nevében levelet intézett a Budapesti K i r . Orvosegyesület elnökéhez, melyben a Pátzay Pál által készített S chaffer-bronzérem tíz példányát ajánlja fel az Egye sületnek azzal a kéréssel, hogy azt kétéves időközben magyar szerző tollából megjelent elme- és idegkórtan bármely területébe vágó legjobb dolgozat jutalmazására fordítsa. Még abban az évben Meduna László nyeri el a Schaffer-érmet D i e Konvulsiontherapie der Schizophrenie című dolgozatáért. Utolsó alkalommal ezt a jutalom érmet Lehoczky Tibor professzornak ítélték oda 1943-ban. 1
A Magyar Orsz. Orvos Szövetség Békés megyei Fiókja 1932-ben arra az elhatározásra j u t o t t , hogy kiváló volt tagja, a Békésgyulai Kórház egykori sebészfőorvosa Kaczvinszky János emlékére évente egy előadást rendez, és az előadót Kaczvinszky-éremmel jutalmazza, hogy annak a kiváló orvosnak, akinek nagy része v o l t a gyulai kór ház országos hírében és fellendülésében, emlékét m i n d e n időkre megőrizze. A m i n t a Békésmegyei K ö z l ö n y 1933. áprilisi számában olvashatjuk, ő volt az első vidéki sebész, aki mindazokat a feladato kat, amelyeket eddig csak fővárosi kórházban vagy klinikákon oldot tak meg, egy vidéki kisvárosban a betegek ezrei javára elvégezte. H e l y b e l i művész, Téchy László által készített ezüstérmet első ízben 1933. május 20-án Grósz Emil szemészprofesszornak adták át az orvostovábbképzés terén szerzett érdemei elismeréséül. Grósz pro fesszor, A z ideghártya leválasztásának gyógyítása címen tartotta meg az első emlékelőadást, bevezetőjében kiemelve azt, hogy a Kaczvinszky-érem méltán viseli a köriratát: M E D I C U S I N O M N E AEVUM NOBILIS. A z Országos Közegészségügyi Egyesület alapításának 50. évfor dulója adott jogcímet arra, hogy első főtitkára, sőt Markusovszky mellett létrehozója és megszervezője emlékére, Fodor József^jutalomérmet létesítsen. A Válkó László által mintázott bronzérem első
példányát 1936. dec. 12-én az ifjabb Habsburg József főherceg nyerte el a „ K Ö Z E G É S Z S É G Ü G Y I M U N K Á É R T É S A Z Ü N N E P I F E L O L V A S Á S É R T " , a m i n t az érem hátlapján olvas hatjuk. Úgy vélem, abban az időben többen is voltak a magyar higienikusok között, akik magasabb szintű és eredményekben gaz dagabb közegészségügyi munkát t u d t a k felmutatni, m i n t az előbb említett Habsburg főherceg. 1931-ben Korányi Sándor kezdeményezésére létrejött a Magyar ORVOSOK TUDOMÁNYOS EGYESÜLETEINEK SZÖVET-
Országos Közegészségügyi Egyesület Fodor József jutalomérme (Valkó László) S É G E , mely 14 orvosi ágazatot, illetőleg egyesületet képviselt. Célja volt, hogy a magyar orvosok évente egyszer gyűljenek össze nagyobb jelentőségű orvosi kérdéseknek megvitatására. 1936b a n az elnökség érmet alapított, amely Manninger Vilmos szavaival é l v e : „a magyar orvostudomány összeségének elismerését jelentette azok számára, akik orvosi működésük alkonyán arra érdemesnek találtattak." 1936. június 1-én az orvosi nagyhét keretében Korányi Sándornak nyújtották át az ettől a naptól róla elnevezett impozáns bronzérmet. Reményi József, ennek a 180 m m átmérőjű, kerek d o m borműnek az alkotója, Asklepios és H y g i e i a között a 14 orvosi ága zatot jelképező mozgalmas gyermekcsoport formájában fejezi k i az Egyesület jelentőségét és a kitüntetés erkölcsi súlyát. Korányi
Sándorral együtt az orvosi nagyhét előbbi elnökei Dollinger Gyula, Bókay János, Buday Kálmán és Scholtz Kornél is tulajdonosai lettek ennek a nagyságában is értékét kifejezésre juttató jutaloméremnek. 1937. június 18-án a szegedi Ferenc József T u d o m á n y Egyetem Orvoskari Tanári Testülete Klebelsberg, néhai kultuszminiszter tiszteletére jutalomérem veretesét határozta el, „elsősorban külföldi előadó szaktudósok jutalmazására, illetőleg egyéb kivételes érdemeket szerzett kiváló egyének megtiszteltetésére", amint Rusznyák István
Magyar Orvosok Tudományos Egye sületeinek Szövetsége Korányi Sán dor jutalomérme (Reményi József)
Szegedi Egyetem Orvosi Fakul tása. Klebelsberg jutalomérme (Reményi József)
dékán írta a kivitelező művésznek, Reményi Józsefnek. A kétoldalú bronzérem első példányát ugyanis Klebelsberg özvegyének és Re ményi tanárnak ajánlotta fel tisztelete és elismerése jeléül 1938. május 24-én a kari ülés. Az első külföldi tudós, aki a jutalomérem ben részesült, 1939. m á r c . 11-én Gerhard Domagk Nobel-díjas német tudós v o l t , aki felfedezéséről a Prontozü-, illetőleg Sulfamid-therapiáról tartott Szegeden előadást. 1938-ban osztotta k i a Magyar Gyermekorvosok Társasága első ízben a Vilt Tibor által készített Bókay János-jutalomérmet az ifjabb Bókay János emlékére. E z t az érmet meglehetősen bőkezűen oszto gatták, mert minden gyermekgyógyász, aki az Orvosi Nagygyűlése-
ken valamilyen gyermekgyógyászati témát referált, megkapta az érmet egészen 1924-ig visszamenőleg. í g y történt, hogy p l . Hainiss Elemér gyermekgyógyász professzor évek folyamán t ö b b m i n t 10 példányt gyűjtött össze ezekből a bronzból öntött Bókay-érmekből. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület 1941. június 23. köz gyűlése elhatározta, h o g y az Egyesület nagynevű alapítója és első igazgató főorvosa, Kresz Géza halálának 40. évfordulója alkalmából emlékére jutalomérmet alapít, amellyel évente a legkiválóbb telje sítményeket felmutató mentőorvost tüntetik k i . A Kresz Géza arc mását mutató érem művésze Berán Lajos, a tőle megszokott rutinnal és művészi bravúrral oldotta meg feladatát, egyik legutolsó és leg szebb éremportréját. A m i n t az elmondottakból tehát kiviláglik, téves Szigeti megállapítása A Z É R E M X V I I . évfolyamában, hogy t i . 1934-ben készült v o l n a el. Ezt megcáfolja az a tény is, hogy az érem, sajnos, hadifémből készült, és a m i n t egy esetben tapasztaltam, az egyébként tetszetős aranypatina lekopása esetén az érem tönkrement. A z első példányát a Kresz Géza éremnek megint az ominózus Habsburg főherceg kapta. A második példány már indokoltabb tulajdoson kezébe került, mert Kresz Géza fia, Kresz Károly a B Ö M E igazgatóságának agilis tagja, úgyszintén a N u m i z m a t i k a i Társulat egykori tagjának tulajdonába jutott. Végül 1943. június 27-én, a jutalomérem alapítóoklevele szándékának megfelelően,
Erdélyi Múzeum Egyesület. Hőgyes Endre jutalomérme (Madarassy Walter)
78
Rácz Lajos főorvost tüntették k i az elmúlt évben teljesített kiváló mentőorvosi működéséért. A z 1859-ben alakult Erdélyi M ú z e u m Egyesületnek 1879-ben létesült az Orvos-Természettudományi Szakosztálya. I t t mutatta be Hőpyes Endre annak idején a L a b i r i n t n a k nystagmussal kapcso latos híres felfedezését. A m i k o r Erdély egy része visszakerült az anyaországhoz, a Múzeum Egyesület Orvosi Szakosztálya 1943. november 18-án Haynal Imre, akkor kolozsvári orvosprofesszor indítványára Hőgyes Endre-érmet alapított. A Madarassy Walter által disztingvált artisztikummal alkotott bronzérmét egyetlen a l kalommal osztották k i , Bakay Lajos sebészprofesszornak, aki 1944. március 2-án A z agysebészet problémái című előadás keretében vette át a kitüntetést jelentő jutalomérmet. Ez utóbbi dátum már sorsdöntő történelmi eseményekre u t a l . A következő év úgy hazai, mint világviszonylatban történelmi válasz vonalat jelent az új korszak küszöbén. D e orvosi jutalomérmek te kintetében is lezárul csaknem egy fél évszázad, amely a magyar orvostudomány rohamos fejlődését elősegítő, kiváló orvosaink k i tüntetését volt hivatva betölteni. Azóta újabb orvosi jutalomérmek alapítását határozták el illetékes orvosi testületek, túlnyomórészt ugyanazon orvosi nagyságokról elnevezve, de más művészektől megformálva. Ez a mennyiségben és minőségben nem kevésbé érté kes magyar orvosi jutalomérem-sorozat azonban egy másik t a n u l mány keretét van hivatva betölteni.
* A nem közölt jutalomérmek számában találhatók.
ábrái a Communicationes
12.
