A M A G Y A R É S AZ OROSZ M Ű V É S Z E T K A P C S O L A T A I A X I X . SZ. E L S Ő F E L É B E N
H a az o r o s z — m a g y a r f e s t é s z e t i k a p c s o l a t o k r ó l esik s z ó , leginkább Zichy Mihály nevével találkozunk, akinek
élete
Az
eltérő
magyar
művészeti
és m ű v é s z e t e a m ú l t s z á z a d m á s o d i k felében j a v a r é s z b e n
és
az orosz f ö l d h ö z k ö t ő d ö t t . M o s t e f é n y e s e n r a g y o g ó c s i l l a g
világíthatok:
mellé szeretném felsorakoztatni
lehetőségei
azokat a művészeket, akik
hagyomány
művészeti
élet
néhány
mellett
az
orosz
X I X . s z á z a d i eltérő konkrét
adattal
és
a
adottságai
könnyen
meg
A cári g y ű j t e m é n y e k g y a r a p í t á s a a X V I I I . s z á z a d elejétől
a X I X . s z á z a d e l e j é n ú t t ö r ő j e l e n t ő s é g ű e k az ö s s z e k ö t t e t é s
folyt.
megteremtésében.
é r d e k l ő d é s e i s ( p l . K e r p e l L i p ó t az E r m i t á z s l á t o g a t á s á r a
Tulajdonképpen még tén
a
művészeti
kapcsolataink
kezdeteit
k o r á b b a n , a k ö z é p k o r b a n , az e g y h á z m ű v é s z e t kellene
keresni.
Magyarország
Az
a történeti
nemzetiségeinek
tény,
nagy
hogy
a
vizsgálódásainkat.
ez i d e i g t e l j e s e n a templomokban
A
figyelmen
kívül
és
n y i t o t t a meg
az
ezekben
m á r a X V I . század végétől megtalálhatók
orosz i k o n f e s t ő k m u n k á i . A z e g y i k legszebb, a X V I . s z á z a d
és
M ű e g y l e t csak
példája
az
ajándé
ahtirszkói
csodatevő
Mária-ikon
másolata,
A
magyar
festők
Magyar
Nemzeti
csak
1846-ban
tudományok
szabad e g y e s ü l e t e " —
a
Pesti
1839-ben; 1797-től a Cári M ű v é s z e t i A k a
démia háromévenként rendezett kiállítást, melyeken a ma g y a r m ű v é s z e k m u n k á i is b e m u t a t á s r a k e r ü l t e k az
első
érdemleges
Oroszországban
az e g y h á z k ö z ö s s é g e k h e z . E n n e k s z é p
ízben).
élt
adománya révén
művészetek barátainak
kereskedők
Az orosz mesterek á l t a l k é s z í t e t t i k o n o k t ö b b n y i r e
kint
kapuit.
v a i i s k o l a k ö r é b e t a r t o z o t t , a pesti szerb t e m p l o m b a n
kozás útján kerültek
két
Pyrker
a
1801-ben a l a k u l t P é t e r v á r o t t „ A z i r o d a l o m ,
m á s o d i k feléből s z á r m a z ó i k o n , amelynek mestere a moszk van.
bizonyítja
kapott
királyi
szempontjából
maradt, hogy
kért
Múzeum képtára
része szláv volt,
kapcsolatok
jegyet
terüle
általuk létrehozott ortodox és p r a v o s z l á v e g y h á z a k körébe utalja
Jelentőségét
kis német az
első
—
műkiállítás
az
Akadémia
hazánkban
üzlet létesült.
tisztán
a
1840-ben mellett
1
—
volt;
működtek
s z á z a d elején
a
csak
1807-ben P é t e r v á r o t t
művészeti
Pesten 1770-től mű
néhány megjelent
folyóirat, a „ K é p z ő m ű v é s z e t i
Újság" — a magyar „ T u d o m á n y o s Gyűjtemény"
második
a m e l y e t I I . K a t a l i n c á r n ő 1782-es m a g y a r o r s z á g i á t u t a z á
évfolyama
sakor a j á n d é k o z o t t a m i s k o l c i Szt.
tot. Belinszkij kezdi demokrata szellemű kritikai tevékeny
Az
Naum-kápolnának.
orosz é s m a g y a r f e s t é s z e t v a l ó b a n t ö r t é n e t i
jelentő
ségét —
1 8 1 8 - b a n n y i t o t t a m e g az e l s ő m ű v é s z e t i
amikor
Henszlmann Imre a nemzeti
rova
művészetet
s é g ű kapcsolata és r o k o n tendenciái először i g a z á n a X I X .
h a n g s ú l y o z ó , , P á r h u z a m " - á t í r j a . A z e l t é r é s e k e t n e m c s a k az
században
időbeli, hanem a létrehozásukon m u n k á l k o d ó , s jellegüket
amely
figyelhetők
m á r ekkor
megteremtette
a
meg. A történeti-társadalmi fejlődés,
Hollandiától Franciaországig sajátosan
nemzeti
mindenütt
művészetet,
ország és a környező népek esetében a feudalizmus tól erősen l e l á n c o l v a csak
tuk
felsorakoztatni.
O r o s z o r s z á g b a n t e h á t a független
béklyói
zeti
állam
a XVIII.
a X I X . s z á z a d elején
kezdett
kibontakozni. Oroszországban a XVIII.
a
világi
festészet
megerősödését
s z á z a d meghozta. De a portréfestészetet
már
kivéve,
a t á b l a k é p egyes m ű f a j a i a d e k o r a t í v célok h á t t é r b e
szoru
lásával a X I X . századra lendültek igazán fejlődésnek. A
m a g y a r o r s z á g i m ű v é s z e t a l a k u l á s á t a 150 é v e s
hódoltság befolyásolta, s a kontinuitás
s z á l a i csak
n y a n , j ó r é s z t csak a p o r t r é m ű v é s z e t területén
m e g h a t á r o z ó e r ő k k ü l ö n b s é g é n e k h a n g s ú l y o z á s á r a is k í v á n
Magyar
intézményes
halvá
követhetők.
megszervezését lehetővé
művészet mintára
helyett létre
visszaszorította,
a XVIII.
hívott
művészek
egyértelmű
előtérbe
lések elsősorban a katolikus orosz m ű v é s z e t t ő l e l t é r ő e n
egyházhoz fűződtek;
festészetünk
l e g k o r á b b i n e m z e t i j e l e i t is f r e s k ó k o n , D o r f m e i s t e r találjuk.
az
Magyarországon a freskófestés
j u t o t t döntő súlyra. Jellemző, hogy történeti
szigetvári művén
így
így
önálló
században inkább
abszolutista
a
nemzetállam
külföldi művésze
beszélhetünk.
H a z á n k b a n — állapítja meg P o g á n y 0 . G á b o r
2
—
nem
z e t i m ű v é s z e t ü n k e l s ő j e l e i az á l t a l á n o s a b b t á r s a d a l m i i g é n y jelentkezéséhez
kapcsolódnak.
eredménye.
osztrák
élet
feudális talaját,
fejlődést
hatások
az
a
nemzeti
polgári
művészet már közvetlenül
után
t e t t e , de
a
A t ö r ö k k i ű z é s e u t á n i H a b s b u r g g y a r m a t i f ü g g é s az o l a s z
kerülését jelentette. A fontosabb m a g y a r o r s z á g i megrende
nem
században a művészeti
viszonyok konzerválása a népi-nemzeti törekvések
téről
török
léte m á r
Ezek
a
polgári
Oroszországban felrázott
nemesi
jellegű egy
így
a
bontakozó
magyar
a nemzeti
erők összefogásának
törekvések
Magyarországon
időben,
értelmiség
a
felvilágosodás
kezdeményezésére
meg.
István
*
és
eszméitől indultak
A z 1780-as é v e k b e n m i n d k é t o r s z á g b a n v i s s z h a n g r a t a l á l tak a francia
felvilágosodás eszméi. A nemesség
legjobbjai
A
hallatták szavukat a demokratikus polgári átalakulás ügyé ben.
Martinovicsék
ugyanazt
tűzte
S z a b a d s á g és
programjára,
megjelent
könyve,
hirdetett.
De
az
amit
„Utazás
mindkét
Egyenlőség Társasága
népnél
Ragyiscsev
Pétervárról elmaradt
a
1790-ben
Moszkvába" megvalósítás,
a n e m e s s é g csak f e u d á l i s e l ő j o g a i t n é z t e , s a francia
forra
d a l o m l á t t á n az u r a l k o d ó m ö g é s o r a k o z o t t . városi
fejlődés m e g i n d u l á s á n a k , a polgári osztály k i a l a k u l á s á n a k
a
is
maradt.
kerékkötője
X I X . század közepén
Jellemző,
is, a m i k o r
hogy
még
Franciaország
s á g á n a k e g y h a r m a d a , A n g l i á n a k fele v á r o s b a n é l ,
tisztikák. N e m szabad figyelmen kívül hagyni, jelentős
része
külföldiekből,
lakos
hazánk
hogy
elsősorban
Pest néme
k i , így ha s z á m szerint M a g y a r o r s z á g o n
tekből került
na
g y o b b is, de O r o s z o r s z á g b a n n e m z e t i p o l g á r s á g v o l t k i a l a kulóban.
Magyarországon
az
mindkét
országban
egyaránt.
első reformországgyűlés
megnyitja
első s z a k a s z á t a dekabrista felkelés nemesi
mozgalom
forradalmárai
n a k az ö n k é n n y e l v a l ó s z e m b e f o r d u l á s a j e l z i . A irodalmi
téren
az
é s az i r o d a l o m b a n
komoly
előzményekre
mozgalom
tekinthet
vissza:
a Volnoje obsesztvo (Szabad t á r s a s á g ) és a Ziljonaja l á m p a
cosok és á l d o z a t o k
közt
pedig
a korábbi aktív romantika De j e l l e m z ő , h o g y tevékenyen
ott
volt Rilejev,
legjelentékenyebb
egyetlen
művészről
belekapcsolódott
volna
har
költő,
képviselője.
sem
a
a
tudunk,
Társaság
aki
munká
jába. Az
1925.
évi
irodalmi
korszakhatárt
Magyarországon
az e l s ő n e m z e t i e p o s z , a Z a l á n f u t á s a , az o r o s z
irodalomban
az A n y e g i n e l s ő f e j e z e t e i n e k m e g í r á s a u t á n a B o r i s z nov
elkészülése jelzi. A
magyar
múltba
forduló
Godu-
nemzeti
r o m a n t i k a m e l l e t t a r e a l i s t a i r á n y e l s ő l é p é s e i e z e k az o r o s z m ű v é s z e t b e n . É s u g y a n a k k o r az o r o s z f e s t é s z e t b e n a r e a l i z
Ez a megkésett, a felvilágosodás racionalista ideológiáján nevelkedett társadalmi fejlődés művészeti téren nálunk
is
szerencsésen k a p c s o l ó d o t t a korszak egyetemes stílusához, a klasszicizmushoz. A p o l g á r o s o d á s s a l k ö z é p p o n t b a
került
új i g é n y e k n e k
terén,
megfelelően, különösen
Oroszországban
a
szobrászatban
is
az
építészet
maradandó
értékek
egész sorát teremtette meg, m é g bizonyos nemzeti jelleget sem
szerveződését
a 48 felé v e z e t ő u t a t . O r o s z f ö l d ö n a f e l s z a b a d í t ó
b a n 1 1 % - o t , O r o s z o r s z á g b a n csak 7 , 1 % - o t m u t a t n a k a sta
lakóinak
erők
év jelzi a politikában
( Z ö l d l á m p a ) , a m e l y b e n m á r P u s k i n is r é s z t v e t t . A
A jobbágyrendszer felszámolásának elodázása a
továbbra
nemzeti
1825.
nélkülöző
alkotásokkal. Jellemző rokonságot
árul
el
mus a
felé
magyar
alig
mutat
több, pusztán
művészetben
a szintén
szakot jellemző nemzeti r o m a n t i k a
korai
kísérlet,
kor
irányába.
A k é p z ő m ű v é s z e t t e h á t egy teljes k o r s z a k k a l b á r t á r s a d a l m i a l a p j u k azonos v o l t . N e m le a p r o b l é m á t .
mint
csak a k ö v e t k e z ő
lemaradt,
egyszerűsíthetjük
Korszakunkban a felépítmény
messze
az
a l a p f e j l ő d é s e e l ő t t j á r t , de a f e l é p í t m é n y e l e m e k k ö z t a k é p zőművészet materiálisán kötöttebb
formáinál fogva
elma
az a m e g á l l a p í t á s , h o g y P é t e r v á r é s P e s t é p í t é s z e t i k i a l a k u
r a d az i r o d a l o m m o z g é k o n y s á g a m ö g ö t t . K ü l ö n ö s e n i g a z ez
lását
a m ú l t s z á z a d eleji m a g y a r viszonyokra,
A
tekintve
a
klasszicizmus
szellemében
X I X . s z á z a d eleji v i s z o n y o k a t
egykorú
megállapításokra
„született".
v i z s g á l v a Melier
hivatkozva
Simon
megjegyzi,
hogy
P e s t t e l a f e j l ő d é s g y o r s a s á g á b a n csak S z e n t p é t e r v á r
ver
senyezhet. A
turális
lobbantásának szikrája mindkét
a nemzeti
öntudat
nép esetében a
lángra napóleoni
megteremtésének
A reformkor életre
hívása
után).
polgárosodás folyamatában
élet
kezdetét
tanúsítja
(pontosan
Mintegy
80
év
100
amikor még a kul
feladata
volt
napirenden.
a Tudományos
é v v e l az
késéssel nyílt
orosz meg
a
pétervárival
összehasonlítva a Pesti Magyar Színház. A m ű v é s z e t i terén „ A három legjelentősebb művészet (Pétervár,
nek
ellenére, piisztán a reformkori lelkesedés n e m
áttételesen, csalódása
érthetővé
a nemességnek
vezet
a
nemzeti
teszi
ezt,
a háborús
hazánkban
inkább
konjunktúra
törekvések
sajátos
utáni
bázisának
megteremtődéséhez, a „haza és h a l a d á s " jelszó kitűzéséhez.
1757)
magyar
élet
akadémiájá"-nak
háborúhoz k a p c s o l h a t ó , míg O r o s z o r s z á g b a n a nemzet erői összefogása
Akadémia
megalapítása
megfelelőjét, a számos
javaslat
tudta
meg
teremteni. Az akadémiai tanultság, a magasabb fokú tudás
a
kor
művészei
számára
szinte
mesterségbeli
elengedhetetlen.
O r o s z o r s z á g b a n t e r m é s z e t e s e n csak a „ h a l a d á s " , a p o l g á r i
A n n a k e l l e n é r e , h o g y az e g y r e i n k á b b m e g m e r e v e d ő ,
átalakulás
de
nek
és
t e t t é k az ö n á l l ó m ű v é s z i k i b o n t a k o z á s t . A C á r i M ű v é s z e t i
a
harc
harcának
megvívásáért indul a küzdelem,
megvívásának
Magyarországon
mechanizmusa
azonos:
a
Oroszországban
politikai tevékenységet
vélt s é m á k és s z a b á l y o k i n k á b b
fékezték,
örök
mint
segí
meg
A k a d é m i á r a a külföldieknek k ö n n y e b b volt bejutniok, bizo
előzik a kulturális mozgalmak. Ugyanis a despotikus belső
n y í t j a ezt, h o g y 1802-ben k ü l ö n s z a b á l y z a t o t k e l l e t t h o z n i ,
r e n d s z e r a k á r i d e g e n , a k á r n e m z e t i u r a l k o d ó r ó l v a n is s z ó ,
h o g y az a k a d é m i a i á l l á s o k h o z é s a m ű v é s z e t i m e g b í z á s o k
a „ h a l a d ó gondolatot a p o l i t i k a i élet a r é n á j á b ó l a k e v é s b é
h o z az o r o s z o k e l ő n y b e n r é s z e s ü l j e n e k a k ü l f ö l d i e k k e l s z e m
exponált s a rendőrség figyelmét inkább elkerülő
ben. A z a k a d é m i a i szellem I . Miklós u r a l k o d á s a alatt
életbe A
szorította".
kulturális
3
Habsburgok és Romanovok
inkább retrográddá vált. B á r a művészek társadalmi 4
érdekazonosságát
meg
pecsételte J ó z s e f n á d o r és A l e k s z a n d r a Pavlovna'' 1799-ben kötött
h á z a s s á g a , a S z e n t S z ö v e t s é g , az
gyar szabadságharc együttes leverése.
1848—49-es
ma
zete
a
nemes ifjakat
nem
csalta
az
akadémiára,
a j o b b á g y é s i p a r o s g y e r e k e k k í v ü l s z o r u l t a k az
még hely
mégis
intézmény
falain, k ü l ö n i s k o l á k b a . A k l a s s z i c i z á l ó a k a d é m i s t a szellem a szerényen bontakozó
m a g y a r m ű v é s z e t t ő l sem
v o l t ide-
gen. M ű v é s z e i n k l e h e t ő s é g e i k h e z mérten felkeresték a bécsi
ben. De m í g Itália a cári p o l i t i k a s z á m á r a a polgári h a l a d á s
akadémiát.
eszméivel szemben tűnt m e n t s v á r n a k ,
í g y m i n d k é t o r s z á g e s e t é b e n az ú j , n e m z e t i t ö r e k v é s e k e t t ü k r ö z ő m ű v é s z e k is az a k a d é m i á k r ó l k e n d t e k k i . É r t h e t ő ,
menedéket
hogy
kelés után
a l k o t á s a i k o n i s az ú j c é l , az ú j m o n d a n i v a l ó
sokáig
a pétervári
légkört,
az a k a d é m i a r á j u k n e h e z e d ő b e f o l y á s á t n e m b í r ó m ű v é s z e k kerestek i t t . Kiprenszkij és röviddel
fel
a r é g i , az e g y e t e m e s f e j l ő d é s b e n m á r i d e j é t m ú l t a k i f e j e z é s i
elutazása
m i á r a k í v á n k o z z é k . P n y i n , Sternberg, Szilveszter, Scsedrin,
k e z i k az a k a d é m i a i f e s t é s z e t é s a n e m z e t i t ö r e k v é s e k aránt
egy
legexponáltabb műfajában, a történelmi
festménye
Az akadémiák mellett a korra jellemző másik
tényezőnek,
Lebegyev, mintegy
hogy
a l e g k e v é s b é az
20 é v r e A l e k s z a n d r I v a n o v ,
ideig B r j u l l o v v o l t a k a r ó m a i orosz k o l ó n i a
akadé
rövidebb
legjelentősebb
tagjai.
ken.
olasz f ö l d v o n z ó e r e j é n e k
az
barátjának,
írta a dekabrista
és v é g l e g e s o l a s z o r s z á g i
formában jelentkezett. Ez különösen szemléletesen
jelent
előtt
második
értékelése
is k é t o l d a l ú
világítást igényel. A m ű v é s z e k részéről addig megnyilvánuló szavaival
kiolthatatlan
a művészet
lelkesedés
Mekkája,
meg
és azóta
Róma,
a klasszicizmus
juttatta
el ő k e t
nem
kis
tudomásunk
művé
a
maguk komoly
erőfeszítés
szoros b a r á t i
v i s z o n y á r ó l , d e az e g y m á s k ö z t i k a p c s o l a t r ó l e d d i g
erejéből"'' ( B í r ó B é l a ) , sokszor csak l e l k e s e d é s ü k , elszánásuk
művészek
árán
az
„ígéret földjére".
van.
Mellette
tanúskodnak
az
ilyen
művészeti
az
kevés elvétve
előkerülő utalások, m i n t K o v á c s Mihály naplójának
meg
j e g y z é s e , " h o g y m e g i s m e r k e d e t t orosz m ű v é s z e k k e l . Sajátos rokon v o n á s m é g a X I X . s z á z a d első felében
is
mindkét országban a külföldi művészek n a g y s z á m ú foglal koztatása. Hazánkban dában
döntő
ez k ü l ö n ö s e n a s z á z a d e l s ő h a r m a
s ú l l y a l esett l a t b a . T é v e s e n
úgy
tűnhetett,
h o g y az egyes f e l a d a t o k r a b e h í v o t t , i d e i g - ó r á i g
A z orosz m ű v é s z e k u g y a n e z t a célt a fejlettebb
kap
fenn e g y m á s s a l . A d a t o k ismeretesek
korában
tanulmányok
többnyire
élő külföldi
orosz é s a m a g y a r m ű v é s z e k n e k a n é m e t k o l ó n i á h o z f ű z ő d ő
befejeztével l e g t ö b b m ű v é s z ü n k felkereste O l a s z o r s z á g o t . . . o l y k o r m e c é n á s o k t á m o g a t á s á v a l , de
Rómában
Barabás
pedig k ü l ö n ö s e n a klasszikus a n t i k és a r e n e s z á n s z szetek h a z á j a i r á n t — érthető. „ A z a k a d é m i a i
is
A
csolatot t a r t o t t a k
itt-tartóz-
kodó osztrák mesterek képesek kielégíteni a m a g y a r igénye
el.
k e t . C s a k a 3 0 - a s é v e k b e n b i z o n y o s o d o t t be v é g l e g , h o g y
A Cári Művészeti A k a d é m i a a végzett növendékeket 3 évre
az a n y a g i é s e r k ö l c s i b a b é r o k l e a r a t á s a u t á n t á v o z ó o s z t r á k
viszonyok
jobb
ösztöndíjjal
adottságai
általában
leküldte
t a r t ó z k o d á s feltétlenül gyarapodást jelentett,
révén
minden
könnyebben
Itáliába.
Az
érték
olaszországi
művész számára
tudásbeli
s mint ilyen, a művészek
hazatérté
szabad
figyelmen
kívül
hagyni
azt
a
fiatal
nemzedék nevelése terén
m é g a z 1 8 4 0 - e s é v e k b e n az O l a s z o r s z á g b ó l é r k e z e t t t o n i szerzett elévülhetetlen
vel a nemzeti művészet j a v á t szolgálta. Nem
m ű v é s z , A . Einsle után mekkora jelentőséggel bírt B a r a b á s végleges letelepedése. De a
jelenséget,
Maras
érdemeket.
A z orosz m ű v é s z e t e k k o r m á r n e m szorult k ü l f ö l d i mesterekre.
művész
választotta
a kisebb tehetségű külföldi mesterek O r o s z o r s z á g b a n v a l ó
helyéül
a művészet
számára
elveszett.
hosszabb
vagy
végleges
letelepedés
ezen f e l l e g v á r á t , s í g y s a j á t Ez
a
jelenség
nem
nemzete
magyarázható
cinquecento művészete utáni nosztalgiával, hanem a társadalmi viszonyok
által meghatározott
a
csupán
hazai
művé
szeti v i s z o n y o k s a j á t s á g a i v a l . A m a g y a r t á r s a d a l o m gazda ságilag
elmaradva
és főuraink
egy
részének
hazafiatlan
könnyebb
Inkább
a
boldogulását.
a
Oroszországban
lehetőséget
a
teremtette, hogy
már
tudta
vészete sekélyebb is".
művészeinket kielégíteni. Ezért érthető,
ha g y e n g é b b
vészeink hosszabb-rövidebb tartózkodás után tek,
a
kor
Károly
egyik
legtehetségesebb
végleges lakhelyéül
a
az
ösztönző
példakép
lehetőségek.
Figyelmet
a francia t a n u l m á n y u t a k a t
büszkeség került.
nem
mint a külföldieknek,
8
Erre
s z o k á s is
meg
megerősödni."
datálódó
j ó v a l kevesebbet
„ m é g h a az u t ó b b i a k
Az oroszországi jobb lehetőségek és a magyar élet
negatívumai
együttesen
hathattak
abba
művészeti
az
h o g y m ű v é s z e i n k n a g y s z á m b a n — a m i t az e d d i g i csak k e v é s s é v e t t zad
elejétől
figyelembe
mű
irányba, kutatás
— mentek éppen a X I X . szá
a cári f ő v á r o s b a . A
távozás célját
tekintve
megállapítható, hogy nem a t a n u l á s ( A k a d é m i a , E r m i t á z s ) lehetősége vonzotta művészeinket. Hiszen Rombauer J á n o s
kény
18 é v i o t t - t a r t ó z k o d á s u t á n h a z a t é r v e E p e r j e s e n m á r k e v e
által teremtett
korlá
sebbet dolgozott,
érdemel
már
az
is,
hogy
c s a k 1789 u t á n v á l t j a f e l a m ű
v é s z e k R ó m á b a i r á n y í t á s a . I t t e l s ő s o r b a n n e m az ú j művészeti erjedést
letéte
azok
m á s okok
A z orosz m ű v é s z e t egy-egy t e h e t s é g é t
tozott
Appeggit
művészet szempont
és nemzeti
t á v o z á s r a ; a cári önkény
i d . Marko
melletti
ményesének szerepét leszámítva, háttérbe
szerítették
mű
h a z a is j ö t
tájfestője,
Firenze
v á l a s z t o t t a , s így a magyar nemzeti jából
nem
lehetővé
Oroszországba
az o r o s z m ű v é s z e k n e k
lási
megteremtésében
igyekeztek
korábbról
fizetnek,
lehetőségek
„Nagyrészt
tette
h a z á j u k b a n , a k i k n e k o t t v a l a m i m i a t t n e m k e d v e z e t t a sze rencse,
tanu
anyagi
igény
a festők utaztak, akik nem találtak megfelelő a l k a l m a z á s t
m a g a t a r t á s a m i a t t sem i g é n y b e n , sem í z l é s b e n , sem és
nagyarányú
tanító
h o g y a X I X . s z á z a d első f e l é b e n n e m egy m a g y a r és orosz
francia
l á t ó , h a n e m p á r i z s i p o l i t i k a i esz
m é k e t érezni n e m a k a r ó cári k u l t ú r p o l i t i k á v a l á l l u n k szem
Kozina Sándorról oroszországi működé
sével kapcsolatban csak a n n y i t t u d u n k , hogy „ n é g y é v u t á n százezer frankot hozott „Egyedül
neked
haza".
köszönhetem,
magyar
honban
el v a g y o k f o g l a l v a . S h a T e n e m v o l n á l , m á r a z ó t a
hogy
Muszka-
o r s z á g b a n kellene élnem, s élelmet keresnem, ahol a
mű-
vészt
és
a
művészetet
szeretik
s
becsülik,
míg
n a g y o n k ö z ö m b ö s e k az u t o l s ó i r á n t , m i n á l u n k t á r n a k áll m é g a v i l á g . " E
keserű
nálunk
csak
kon
9
szavak kétségtelen
bizonyítékai
annak,
hogy kény
szerülésének folyamata
záró
a X I X . sz. e l s ő f e l é b e n s e m
d o t t le.
k e t , S c h ö f f t (Schcefft) Á g o s t o n t , L i e b e M i k l ó s t , i n k á b b keleti
már
Megállapít
pl. Rombauer
Liszt Ferenccel
1 1
Jánost
Iljinszkij
ismeretség
gróf hívta
meg
a cárné Emsben ismerkedett meg;
A n t a l t orosz a k a d é m i k u s o k
1 0
,
Reguly
— vagy a cári szolgálatba lépett magyar tudósok javas lata révén, pl. Orlay J á n o s (Orlov) 1801-től m i n t orvos m ű k ö d ö t t
és a m a g y a r o r s z á g i t u d ó s o k
1 2
s z e r v e z t e , az ú j a b b
1 3
udvari
kivándorlását
adatok szerint köze v o l t
és Czausig O r o s z o r s z á g b a t á v o z á s á h o z
Rombauer
a
látnivalók
kedvéért
Tudományos
nem
tudott
Gyűjtemény
határozta
el
Man
végéig
Pétervárott
után
tájképeket,
dolgozott.
Museum
Demidov).
Kétségtelen, hogy nem a legkiválóbb tehetségeink
keres
Czetter
portréjáról is. F e l t e h e t ő , hogy pasztellfestőnk
is e k k é n t
a korabeli lapok
Oroszországot
és ismert
vélemények
a
megelőző
alapján
korszakokhoz
képest,
egyedül
a
művészet
általában
nagy
k e r e s t é k fel m ű v é s z e i n k O r o s z o r s z á g o t . Ez n e m ható
sőt
hozzá. E n n e k ellenére, s külö
kedvezőtlenül viszonyultak nösen
magyarázza,
kevéssé ismerték,
ismertetett
számban magyaráz
eltéréseivel,
a
cári
Mos-
rézkarcot
József
sem
az e r e d e t i p a s z t e l l p o r t r é
Frigyes
Oroszországot,
amint
a rézkarc,
nem m a r a d t fenn
(3. k é p ) .
S z i n t é n csak í r á s o s a n y a g b i z o n y í t j a egy m á s i k , j e l e n t e k é i n tehetségű
arcképfestő,
oroszországi
K o z i n a
működését.
Sándor
Munkásságának
(1801—1873) jelentős
részét
alkotják.
O l a s z o r s z á g o t b e j á r v a 1841-ben O g y e s s z á b a u t a z o t t . N é g y éves oroszországi tartózkodása után jelentős Magyarországra, ami
pénzmennyi
tehetségének
fel
i s m e r é s é r ő l , orosz m e g r e n d e l é s e k r ő l t a n ú s k o d i k . N a g y érzé
L o n d o n i V i l á g k i á l l í t á s o n is j e l e n t ő s
is, hogy
készített
W a g n e r
megjárta
kenységgel,
az
készített,
(Hortus
J. W . H ä s s l e r karmester és zeneszerző W a g n e r által festett
Károly Olaszországba, Brocky Károly Angliába Ennek okát nemcsak a művészeti különbség
ott
hazájának.
Metszetportrékat,
könyvekhez
t é k f e l a X I X . s z á z a d e l s ő f e l é b e n az o r o s z f ö l d e t . I d . Marko távozott.
szá
szerint
könyvillusztrációkat
elsősorban természettudományi
s é g g e l t é r t vissza
kovits Mihály, hogy minden áron eljut Oroszországba.
hanem
biztosítani
közlése
az o l a j k é p e k e n k í v ü l a k v a r e l l p o r t r é k é s v e d u t á k
;
— v a g y a r r a is v a n p é l d a , h o g y m e g h í v á s és a j á n l á s nél pusztán
foglalkoztatottságot
e r r e K a z i n c z y is u t a l l e v e l e z é s é b e n . Sajnos s e m
támogatták;
egyike.
( T z e t t e r ) S á m u e l ( 1 7 6 5 — 1 8 1 9 k . ) is 1 8 0 7 . j ú l i u s
A
quensis,
— az orosz a r i s z t o k r á c i á v a l k ü l f ö l d ö n k ö t ö t t
fellendülé
rézmetszőink
á l l a m i á l l á s b a n szerzett d i c s ő s é g e t m a g á n a k és Elete
korban
ható, hogy meghíváshoz jutottak
,
mára.
minta
a
Legnevesebb
26-án Oroszországba utazott, m i v e l a pesti egyetemi nyomda
divatos
nosztalgia,
utáni
körülményei még további tisztázást kívánnak.
1 4
C z e t t e r
ismerünk.
t e v é k e n y s é g e az i r o d a l m i é l e t
fokozódott.
e l v á g y ó d á s v e z e t t e az o r o s z f ö l d r e . T á v o z á s u k
egzotikum
romantikus
kül
sével
állandó
M á s o k a t , sok o r s z á g o t b e j á r t k a l a n d o s s o r s ú m ű v é s z e i n
révén,
rézmetszet másolatról A rézmetszők
a hazai lehetőségek hiányában művészeink külföldre
a
részt a S z o v j e t u n i ó m ú z e u m a i őrzik, n é m e l y e k e t pedig csak
és 4.
finoman
megfestett
kép). Ugyancsak
S z e r e l m e y
egy
portréival
sok
az
185 l - e s
sikere v o l t
( I . tábla
országot bejárt
( L i e b e ) M i k l ó s (1803—1875) is
művész,
megfordul
h a t o t t orosz f ö l d ö n . „ L o n d o n b a n hosszabb ideig dott, jelenleg
Prágában
keztében
Pétervárra
jelentős
pesti
érkezett
van,
utazik""'
folyóirat.
1837-ben
tartózko
ahonnan meghívása —
írta
róla
Egyanígy,
Ogyesszába
követ
1837-ben
világot
egy
jártában
S c h ö f f t
(Schoefft)
u d v a r g a z d a g s á g á n a k hírével "', h a n e m k ö z r e j á t s z o t t a t á r
Á g o s t o n (1809—1888),
s a d a l m i fejlődés á l t a l létrejött azonos i g é n y j o b b r e a l i z á l á s i
zott, m a j d élete v é g é n Velencében telepedett meg. M á r k i s s é
lehetősége is.
romantikus
1
A legtehetségesebb magyar művész, aki a múlt első
felében
Oroszországban
működött,
század
R o m b a u e r
J á n o s (Johann v. J á n 1782—1849). 1806-ban Iljinszkij gróf
számára
jellegű tájképei és portréi a magyar
sajnálatosan
Ágoston
n é p s z e r ű l e t t . S z á m t a l a n p o r t r é m e g r e n d e l é s t k a p o t t az e l ő
majd
élete
kelő családoknál (Hvosztov,
festett
Gurjov,
s o t t az a r i s z t o k r á c i a
Pescsurov, R a t k o v ,
B r a n y i t c k i j , Orlov, Gyenyiszov
stb.),
u d v a r r a l közvetlen kapcsolatba sohasem került. cár
portréját
1818-ban
Isabey
(jelenleg
( 1 . k é p ) . 1824-ig jó
a
miniatűrje Magyar
működött
átlagszínvonalához
mondható
után
festette
Nemzeti
alkotása a megrendelőktől
kis
cári
alkotják,
I . Sándor
(6. k é p ) .
a
rézlemezre
Galériában
Pétervárott,
kapcsolódva.
Litrinov, de
műveivel
őrzik) a
kor
Legsikeresebbnek függetlenül
készült
tehetségéről
művészet
tanúskodnak
Szerényebb tehetségű portré- és miniatűrfestőnk, v e y
magával Pétervárra,
elveszett
dolgo
(5. k é p ) .
körében
hívta
aki később a Közel-Keleten
(1814—1870)
végéig
Harkovban
arcképeiből, a
Magyar
is
őriz
áll
útjáról,
legjavát néhányat
K e r p e 1 Lipót
1849-re d a t á l h a t ó
került,
Elefántcsontra
munkásságának Galéria
oroszországi tartózkodásáról
sünkre. Valószínűleg
M e d -
Ogyesszába
dolgozott.
melyek
Nemzeti
A legrészletesebb beszámoló 1818—1880)
szintén
(Leopold,
rendelkezé pétervári
t a p a s z t a l a t a i r ó l f e s t ő n k m a g a s z á m o l t be l e v é l b e n ,
1 7
mely
b e n az o r o s z k u l t u r á l i s é l e t e t , a s z í n h á z - é s b a l e t t p r o d u k
Ö n a r c k é p e (1821), mely a M a g y a r Nemzeti Galéria á l l a n d ó
ciókat méltatja.
k i á l l í t á s á n szerepel (2. k é p ) . L a z á b b f e s t ő i s é g e , f é n y k e z e l é s e
látképeit
Kiprenszkij portréival rokonítja. Fennmaradt műveit nagy
sőt a pétervári művészi elismerést jelentő a k a d é m i a i festő
az
Pétervári, Nyizsnyij Novgorod-i és
orosz A k a d é m i a
tájképkiállítására
kijevi
beküldte,
c í m é r t is f o l y a m o d o t t , t a n í t a n i is s z e r e t e t t v o l n a — ezt
a leningrádi
archívum
anyaga
bizonyítja.
A
amint
h o z o t t az orosz f e s t ő k m a g y a r o r s z á g i v o n a t k o z á s a i n a k v i z s
Magyar
g á l a t a . H a z á n k a t , é r t h e t ő e n , az orosz m ű v é s z e k c s a k r ö v i d
N e m z e t i G a l é r i a sajnos csak egy I t á l i á b a n k é s z ü l t f e s t m é n y é t b í r j a , a m e l y az a p r ó l é k o s a n f e s t e t t , a k o r b a n topográfikus rokonnak nak, ezt
mutatja
pedig
Sz.
képviselőjének,
gában
érkezett
(7. k é p ) . O r o s z o r s z á g i m ű v e i l a p p a n g a
írásra
tervezett
N.
számon
Matvejev
tartották
festőnket,
amint
hazánkba
Kondakov
harc leverésére küldött
készített
művészmutatóban
Rombauer
képeit
gyarországra
l e s z á m í t v a , nincs
Magyarországra hazakerült
tudomásunk
orosz
festményekről,
legfel
festőművész a
meg
illusztrációinak
e l k é s z í t é s é r e . M ű v e sajnos n e m m a r a d t f e n n , csak a k ö n y v szövegrésze, töredékesen.
által
L. Mohn
magyarországi útikönyv
Művészeti Akadémia jubileumi ismertetőjé"-
v a l ó s z e r e p l é s e is b i z o n y í t j a .
földről
A X I X . s z á z a d e l e j é n k é t orosz t e r m é s z e t t u d ó s t á r s a s á
stílusával
korában
„Cári
a
hez
tájak
időre, k o n k r é t cél, m e g b í z á s k a p c s á n k e r e s t é k fel.
divatos
Pavlovics
a
1 8
1849-ben a m a g y a r
szabadság
cári csapatokkal e g y ü t t j ö t t
neves
csataképfestő
W i l l e w a l d
Bogdan
(1818—1903).
Az
akadémiai
festészet s z a b á l y a i szerint a k k u r á t u s a n m e g a l k o t o t t képeibe
N e u g a s s
f e s t v e m e g az ü t k ö z e t e k e t „ V e n g e r s z k a j a k o m p á n i a " c í m
Isidor
(1780—1847)
rendezett pesti
e s e t é b e n , a k i az
műkiállításon két
portrét
de az i d ő k s o r á n s a j n o s e z e k n e k i s n y o m u k Az
eddig
felsorolt
kapcsolatok
magyar
művészek
1842-
állított k i ,
után
a
i s m e r e t é b e n a v á r t n á l is k e v e s e b b
politikai
is b e á g y a z o t t ,
m e l . M a g y a r o r s z á g o n m ű v e i sajnos k é s ő b b
ményét
sorozatban
elpusztultak
1 < J
,
m ú z e u m o k h á r o m m a g y a r v o n a t k o z á s ú fest
de a s z o v j e t
veszett.
motívumokat
csata
j e b b a n é m e t s z á r m a z á s ú , de h a z á n k b a n d o l g o z o t t m ű v é s z ,
ben
életképi
Ma
(Gottfried)
őrzik. Bajkay
eredményt
Eva
J E G Y Z E T E K
1
A „Szevcrnaja portréit Galéria
(A.
P o c s t a " a z 1810.
Tyihomirov:
k ö z l e m é n y e i 1961.
- Pogány '•' A r a t ó
Endre: A
korban. Andies
Oroszországban.
A
Rombauer
Magyar
nemzeti m ű v é s z e t kialakulása. Magyar 345.
Tudo
o.
magyar—orosz
irodalmi
reform
kapcsolatok
Habsburgok
és
Romanovok
désük
művész (Bedo
Pavlovna
festette Rudolf:
képmásai.
pasztell
Múzeumba
szövetsége,
József
Béla:
Magvar
' U . o. 5 4 4 . 8
A.
P.
Budapest
utóda
Kovács 1910.
Értesítő
Magvar
Értesítő'
1953.
művészek
figyelemre
78—90.
az
válása
1.
sz.
arcképei
140—148.
került
a
Múzeum
Magyar orosz
Orosz
kal
van.
és
egyéb
o.)
Orosz
pedig L ó d y
Nemzeti
a X I X . század
Munkaközösség
Évkönyve
első felében. 531.
1925. o.
szemben,
65.
festők
és
szobrászok
1 1
1909.
l r >
Oroszországban,
Moszkva—
Tarkányi B é l á h o z
írott
levele.
a Pedagógiai
meg:
Európa
„ A z orosz
származó többi
„ H a a
nélkül jött
Jellemző
hogy
előnyben részesíti
adhat"'
(közli
Budapest
élete Oroszországban
jövevény
nem
762.
Eugen
Tardy Lajos közlése
1 9
Domonkos Imre Bogdan
Kerpcl:
Ein
Csekey
1957. isztorii
37.
azok
István:
o.).
vizrozsdenija.
1845.
Miklós
bizánci
v e n n é meg,
153.
(Leningrád
meghívásra,
volt k ö n n y ű festőnek
1925)
c.
ajánlólevél
dolga." tulajdonítható
az orosz c á r n a k
ajánlaná
sz.).
o.
Maler
500.
udvari
Pétervárra, nem
Szerelmey
1 8
a könyvnyomtatás
ő írt
alapján.
1 3
Művészet
kormányzat
férfiakat
része
M i h á l y élete és m u n k á s s á g a ,
adattára
1837.
az
Magyarországról
vagv ismeretség
Honművész
egye
világítja
Mária-képét, ha „ a hazai p a p s á g nem 1 0
műkö
majd
elnöke Kukolnyikov,
Vucseticshez
e g y é b részeiről
példa,
(László
P é t e r lett. A l e h e t ő s é g e t B a l u g y á n s z k y
akiket
kiemeli:
1847
Balugyánszky
Intézet tanára,
rektora; az egyetem
A. P. Müller: Idegen m ű v é s z e k művében
o.
o.
festőművésznek
1843,
1942).
Kukolnyik László. Hogy megtörtént, pétervári annak
fel v é t e l r e " ( N e m z e t i Ú j s á g Idegen
1842,
T a r d y L a j o s k ö z l é s e K . Sz. Szvecickij : Materiali po
Lvov
porcelánjai.
1953.
részlete
Balugyánszky 1 3
o.).
Olaszországban
Oroszországban:
Balugyánszky
után
és A u s z t r i á n a k
orosz —
méltó.
magángyűjteményben
magyarországi 1954.
ajándékaként
Művészettörténeti
Mihály
422.
budapesti
Pavlovna
nádor
is
o.
Müller:
Leningrád 9
tartózkodása
szempontjából
(T. Marik Klára: Az Iparművészeti
Művészettörténeti Bíró
magyarországi
arcképe
Alekszandra
Művészettörténeti
porcelánkészlete
A
rövid
m ű v é s z e t i kapcsolatok
támasztja alá.
is j á r t
Ferenc és az orosz zene, B u d a p e s t
bizonyítja:
levelének
Alekszandra
háromszor
Liszt
Mihály, L ó d y Péter,
koréból
temmé A
Ferenc
'- 1803-ban j a v a s o l t a , hogy m e g h í v á s t k a p j o n G ö r ö g D e m e t e r ,
o.
Erzsébet:
magyar
8
Liszt
Zsigmond:
1961. 5
A . T y i h o m i r o v ezt a n é z e t é t R o m b a u e r e l s ő ismert, o r o s z o r s z á g i f e s t m é n y é vel, Iljinszkij gróf p o r t r é j á v a l
"
m a g y a r o r s z á g i s z l á v o k és oroszok k a p c s o l a t á h o z a a
1 0
Nemzeti
o.).
I I . oszt. k ö z l e m é n y e i 1961.
Tanulmányok
I I . k ö t e t 245. 4
134.
Ö. G á b o r : A magvar
mányos Akadémia
évi a k a d é m i a i kiállításon említi
Rombauer
und
Europäer,
a
Lloyd
társaság
kiadásában
évfordulójára.
alapján. Pavlovics Willewaldról szóló cikke
előkészületben.
