Az orosz epika a XIX. század második felében Gogol: A köpönyeg Nyikolaj Vasziljevics Gogol 1808 ukrajnai kozák kisnemesi család művészi hajlam: festészet, színészet, versírás 1828 Pétervár, barátságot köt Puskinnal 1831, 1832 Tanyasi esték – siker 1834 katedra az egyetemen – lemond Fontos elbeszélései: Az őrült naplója, Az orr, A köpönyeg Drámák: A revizor Regény: Holt lelkek súlyos depresszió halála:1852 A köpönyeg 1842, elbeszélés egyszerű cselekmény, a középpontban: egy magányos és jelentéktelen hivatalnok áll, akinek egyetlen boldogsága, célja a készülő köpönyege, végül elrabolják tőle és bánatában meghal, de a túlvilágról visszajár, hogy elégtételt vegyen. Föszereplő értelmezése: Akakij Akakijevics Basmacskin a főszereplő helyzete, élete egyszerre tragikus és komikus. tragikomikus hatás: a főszereplő jelentősége radikálisan lefokozódik: ez a névválasztásban, foglalkozásban, személyiségjegyeken mutatkozik meg. Basmacskin cipészt jelent, eredete homályos, származása egy cipőtől ered. Keresztneve és apai neve: ugyanaz, így főszereplőnkből hiányzik az egyediség, eredetiség, egyetlen meghatározó jellemzője a másolat. Benne rejlik még a „kakoj” - Na, és milyen? - kérdés. aktamásoló hivatalnok, semmilyen kreativitásra nincs szüksége, ennél bonyolultabb munkát nem tudna elvégezni. Az írás és szóbeli megnyilatkozása is le van korlátozva (határozószavak, segédszócskák használata). Életvitele is lefokozott: öltözete, igénytelen étkezés, semmilyen szórakozás. Egyetlen különlegesebb céljaként a köpeny elkészítését látja, amely mások számára egyszerű, hétköznapi ruhadarab. Tehát az idea (Platón) és a cél kisszerűsége ellentétben állnak. komikum hatása: a felnagyított vágya a főszereplőnek, önérzete, eltúlzott képzelgése, takarékoskodása. Az is a komikum forrása, hogy a másolás gyönyörűséget szerzett neki, a köpeny megszerzése pedig nagy esemény. A szélsőséges össze nem illő elemeknek társítása, groteszk hatást eredményez. Groteszk: grotta – barlang esztétikai minőség, a komikum egyik fajtája, amely szélsőségesen össze nem illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást. Gyakran társítja a komikumot és a tragikumot, a mindennapi a fantasztikummal, a nevetségest a félelmetessel. Világa zárt, valószerű és a képtelenség együtt van jelen, kedveli a torz, rút, undort keltő elemeket. A szerkezeten van a hangsúly, az elemek egymáshoz való viszonya. a főhős halálának értelmezési lehetőségei: a köpeny elrablása= emberi méltóságának
elvesztése, az idea megfosztása, amely az életet jelentette számára. csinovnyikerényeinek megkérdőjelezésével létének alapja omlik össze. A novella tárgyilagos hangvétellel kezdődik, majd gúnyos hangnembe vált át, aztán megint tárgyilagos az elbeszélő stílusa, de a közbevetések mindig megszakítják. Hangnemek keverése. Komikum (némely betű különös szeretete), tragikus, tárgyilagos, érzelmes, szatirikus hangvételű részek váltakozása. –groteszk hatás Elbeszélő szerepköre: mindentudó, máshol tudásának korlátozott voltát hangsúlyozza, találgatások, teljes bizonytalanság érzete: rögtönzésszerű, hanyag, fecsegő. néha a szerző-olvasó pozícióból szólal meg az elbeszélő: néha az élő előadás stílusát idézi („ az olvasónak meg kell tudnia…; az olvasó maga is láthassa…”) beszéltnyelvűség: nyelvi fordulatok, rögtönzések, anekdoták, kitérők, szójátékok jelzik. szkáz: A szóbeliség illúziójának megteremtésére alkalmas elbeszélőforma. Az elbeszélő az élőbeszédben használt módon szól a befogadóhoz. A szerző és elbeszélő, valamint a befogadó bonyolult kapcsolata, különböző nézőpontok ütköztetése. A szkáz modellálja a történetalakítást. Akakij A. nemcsak szereplője, de résztvevő alakítója is az elbeszélt világnak. Gogol hatása: „Mindnyájan Gogol köpönyege alól bújtunk ki” /Dosztojevszkij/ az orosz prózában először jelent meg a csinovnyikí-kishivatalnok, a kisember, groteszk ábrázolásmód megjelenése, valószerű és képtelen világ egybemosása, az elbeszélő szerepkörének megbontása. A XX. századi irodalom, különösképpen az abszurd prózavilág előzménye, első lépcsőfoka (Franz Kafka, Örkény) Dosztojevszkij: Bűn és Bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821, Moszkva apja orvos Dosztojevszkij hadmérnöki pálya 1844-től az irodalomnak él 1845 első kisregénye megjelenik (Szegény emberek) 1849 börtön, halálra ítélték, a cár kegyelme, 4 év szibériai kényszermunka, életfogytiglani közkatonaság idegbetegsége, epilepsziája súlyosbodott 1859 Szentpétervár 2. felesége: Anna Grigorjevna Sznyitkina 1867-71 nyugat-európai körút 1860-ban jelentek meg nagyregényei, nagyon népszerű Fontosabb regénye: Feljegyzések az egérlyukból, A játékos, Bűn és bűnhődés (1866), A félkegyelmű, Ördögök, Karamazov-testvérek Halála: 1881 https://www.youtube.com/watch?v=XYXt_xRxFsw
óriási hatása volt a modern epika alakulására: elbeszélés technikai megoldások, alkotásai más művészeti ágak megihletője. Bűn és bűnhődés – elemzés Címe utal a Bibliára: Ószövetség bűnesetei és következményei, kiűzetés, Éden elvesztését, Lázár feltámadása, evangélium tanítási, Tíz parancsolat: „Ne ölj!”, bűn – bűnhődés – bűnbocsánat üdvtörténeti szemlélet. büntetés: emberi és isteni igazságszolgáltatás, a lelkiismeret-furdalás a bibliai vonatkozások árnyalt jelentésképzést, összefüggésrend kialakítását teszik lehetővé. Cselekmény: a bűnügyi történet hagyománya, de nagy különbség, hogy a gyilkosság tervéről, dilemmájáról, már a regény elején tudunk. Nem az a lényeg itt, hogy lelepleződjön a gyilkos, hanem egy eszme, egy tézis bizonyítás. A főszereplőt foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy alávaló emberi lény meggyilkolása bűnnek tekinthető-e, el tudja-e viselni bűnének a súlyát, együtt tud-e vele élni. A felsőbbrendűség elméletét tudja-e bizonyítani. A főhős azt vallja, hogy egy nem közönséges ember tisztje lehet lelkiismeret-furdalás nélkül a célját elérni, még halálos áldozatok árán is. Elpusztulnak a régi értékek, hagyományok, amire később újak lesznek teremtve. (Szolón, Mohamed, Napóleon) Napóleon-mítoszból táplálkozó elmélete. Montesquieu: A cél szentesíti az eszközt! Eszmeregény A mű középpontjában a főhőst foglalkoztató eszme áll és annak a bizonyítása. Eszme: Mi a szabadsága? Meddig terjednek a cselekvés szabadságának határai. E gondolatok elsősorban a szereplők tudatában bontakoznak ki. Új regénytípus megteremtője! Fogalom: A kort, a szerzőt foglalkoztató gondolati kérdés, probléma, eszmét középpontba állító tematikus regénytípus. Különböző álláspontok felvonultatása, különböző gondolatok ütközése, a befogadónak kell eldönteni. A gyilkosság elkövetése után R. lelkileg összeomlik, vizsgálóbíróval való párharc – (Bűnügyi tört.-ben: R.-bűnöző, Nyomozó párharca, szimbolikus értelemben pedig: R. bűntettet elkövető ember, a nyomozó pedig a lelkiismeret. (Szonya is) Eszmék: Razumihin, Szonya, Porfirij: test, lélek, szellem képviselői Szonyáé tűnik a legerősebbnek, magasabb rendűnek. Dosztojevszkij bízik az erkölcsi megválthatóságban. Nem dönthetjük el, emberek azt a kérdést, hogy ki érdemli meg a halált és ki nem (Luzsin vagy Katyerina Ivnovna, mert az isteni gondviselésnek kell itt érvényesülnie. Antigoné, utánanézni ennek a résznek!) A bűn vállalása, a bűnhődés folyamata tisztítja meg a lelkét és végül megváltásban – bűnbocsánatban részesül. Szonya szerelme segít neki a reménytelen, istentelen világból kijutni a hit és a szeretet jelentésteli világába.
Szereplői tudatok szereplői tudatok bemutatására helyeződik a hangsúly. A pontos idő és tér meghatározása már nem lesz olyan meghatározó. Az elbeszélő mindent tud a hőseinek tudatállapotáról, nem uralja őket, nem ítélkezik. A befogadó nem kap elbeszélői támpontot. Bahtyin: polifonikus regény: olyan regényszerkezet megnevezése, több, egymással ellentétes gondolkodású, magatartású karakter szólamából: egyenlő súlyú nézeteiből és értékrendjéből alkotja meg a regényvilágot. Tehát nem egy uralkodó eszme vonul végig a regényen. Bahtyin: tudatok kölcsönhatása, a tudatok között dialogikus viszony van, a regény szerkezete erre épül, szereplő-szereplő között, a hősök belső monológjai egymást győzködő eszmék párbeszéde sokszor. R. oda képzeli Sz. vagy anyja szavait is. A szereplők nézetei hatással vannak egymásra, értelmezik, átértelmezik egymást. A személyiség nem ismerhető meg önmagában, csak más személyekhez való viszonyában. Tolsztoj: Ivan Iljics halála Lev Nyikolajevics Tolsztoj 1828 arisztokrata, grófi családban Jasznaja Poljana nevű falucskában lévő családi birtokon. 1844 kazanyi egyetemen nyelveket tanult és jogot hallgatott 1847 visszatért Jasznaja Poljanába, birtokainak modernizálása, reformtörekvései 1851 belép a hadseregbe (Gyermekkor, 1952) krími háború (elbeszélések) Pétervár: kapcsolat Turgenyevvel, Goncsarovval 1857 európai utazás 1862 feleségül vette Szofia Andrejevna Bersz, moszkvai orvos lánya, 15 gyerekük született. 1881 Moszkva iskola alapítása parasztgyerekeknek, ő maga paraszti munkát végzett 1901 Krím, Csehov, Gorkij 1910 elhagyta Jasznaja Poljanát és családját, útközben megbetegedett, Asztapovo állomásfőnök lakásán halt meg a vasútállomáson (okt. 27. – nov. 7.), a feleség odaért. Legfontosabb regényei: Háború és béke; Anna Karenina, Feltámadás Híres filmadaptációk: Háború és béke –Szergej Bondarcsuk Tolsztojizmus: tökéletesedés – egyetemes erkölcsi törvény, igazi szabadság a természetes jóhoz való igazodás. A rosszal szembe kell szegülni. Filozófiájára hatással voltak az evangéliumok, Rousseau, keleti filozófiák Ivan Iljics halála 1881, Az igazi életet lezáró halál, amely egy új kezdetet indít el. Az ember olyan halált hal, amilyen életet élt. A mű az életet a halál felől értelmezi. Hogyan élhet az ember hiteles, kiegyensúlyozott életet saját múlandóságának, hálának tudatában. – Kirkegaard gondolkodása érezhető erről a kérdéskörről fog írni tanulmányt, felvetődik a XX. századi Heideggernél a „halálhoz mért lét” gondolata. 12 fejezet, az első fejezet külön egység.
Az elbeszélő retrospektív, visszatekintő idővezetéssel él. Ivan Iljics Golovin halálhíre és temetésének pontos időpontja, majd a munkatársak reakciója és Pjotr Ivanovics részvétlátogatása. Az időfolytonosságot követve az utolsó fejezetet kellene követnie az első fejezetnek. oknyomozó jelleg: folyamatos feszültség és kíváncsiság fenntartása. Mi történt a főszereplővel, hogyan élt stb. Az első fejezet előrevetíti a főhős megvilágosodás folyamatát, a környezete szenvtelenségét, közönyét. 2. fejezet: értékítélet Hogyan lehet az egyszerűség és mindennapiság iszonyú? I. I. életének a társadalmi pozíció biztosította élvezetek és formaságok adtak értelmet. Értékrendje a közvélemény a társadalmi szabályok által megkövetelt illendőségek adtak határokat. A 2. és a 3. fejezetben a főhős életéről és pétervári életéről ír az író. Majd a 4. fejezettől a külső fizikai létről a belső lelki történések elbeszélésére helyeződik át a hangsúly. I. I. belső átalakulása, tudatának változása kerül a középpontba. A halálközelség saját életével kapcsolatban megvilágít addig meg nem látott vagy elnyomva tartott érzéseket. Szembenéz életével és halálának bizonyosságával. A munkatársak oldaláról a halál bekövetkezhetetlennek tűnik. I. I. fokról fokra lerombolja élethazugságait: bizalom - orvosok, gyógyszerek; a halállal való szembesülés; önsajnálat, félelem a haláltól, düh, fizikai szenvedés; kétségbeesés, magány, önvizsgálat; erkölcsi szenvedés, életének átértékelése, kifelé forduló önzetlenség, szeretet, megvilágosodás, halál. Belátja, hogy amire addig olyan büszke volt, a sikerei, pályája, valójában személyiségének fokozatos kiüresedéséhez vezettek, hiteles lét elvesztése. Az elbeszélő mindent tudó, nem kommentál. szimbolikus-metaforikus motívumok a regényben: medalion: „bármit teszel, figyelmesen tedd, és tartsd szemed előtt a véget” A megvilágosodásig elmulasztotta a főszereplő mindezt. Szimbolikus értelmet nyernek a létra, lejtő, fent, lent, emelkedő szavak. Tolsztoj fokozatosan leépíti a városi életmódot, a külvilágot és leszűkíti a főszereplő körüli térre. A lelki vizsgálat és a számvetés előkészítése. Az idő is szubjektivizálódik, az időjelölés fellazul. megváltás motívuma: („Hát a halál? „”Hol van ő?” ”Vége a halálnak”…) Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levelére utalás. - a fizikai szenvedéstől való megszabadulás - megvilágosodás, a valódi élet értelme részvét érzése, egyetemes jóság, szeretet I. I.-nél a halál a nem valódi, hamis létből a valódi transzcendens létbe való átlépést jelenti. Ez a transzcendens távlat feloldja a véglegesség határait. A fénymotívum is azt jelöli, hogy a halállal nincs vége az emberi létnek. zsákmetafora: Geraszim a az egyszerű ember romlatlanságát, tisztaságát, ösztönös életet képviseli: a magzat, vagyis a nemlétből a létbe, majd ugyanolyan természetességgel távozik az ember újra a nemlétbe. Az ősegységbe való visszatérés, a harmóniába való visszatalálás. Jellemző Tolsztojra a filozófiatörténeti, esszészerű betétek.
Anton Pavlovics Csehov 1860 Taganrog (Azovi-tenger partján) ősei jobbágyparasztok, apja vegyeskereskedő moszkvai egyetem orvosi kara egy ideig orvosként dolgozik fegyenctelep tanulmányozása súlyos tüdőbeteg 1904 német fürdővárosban Badenweilerben halt meg. Fontosabb elbeszélései: A csinovnyik halála, A 6-os számú kórterem, A kutyás hölgy drámái: Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert A 6-os számú kórterem 1892, Kisregény: terjedelmesebb egy átlagos novellánál, hosszabb idő és több szereplő, cselekménye egységes, ugyanakkor megalkotott világa kevésbé átfogó, mint a regényé. rövid, csattanóra kihegyezett, anekdotaszerűen építkező novellák filozófiai elbeszélés hagyományához kötődik (francia, német felvilágosodás) – a szereplők maguk hivatkoznak Marcus Aureliusra, Voltaire-re A mű regényében a személyiség önazonosság-vesztése és a törvényes normalitás ellehetetlenülése áll. két filozófiai rendszer: kétfajta világlátás ütköztetésével-dialógusával-alkotja meg a prózavilágát. A vitatkozó filozófiai rendszerek a műben a hősök életértelme, a főszereplők sorséban meghatározó szerepet játszik világlátásuk. A XX. századi eszmeregény egyik fontos előzménye. hiteles helyzet megteremtése közlési módja: szerkezet, hősök viselkedésén, tetteiken, gondolataikon keresztül. szerkezete: egy állapotleírás és két eseménysor időjelölése: bizonytalan díszletezése: metaforikus-szimbolikus (a lakók életkörülményei mérhetetlenül le vannak fokozva, életlehetőségeiket jelöli: rothadás, bűz, szemét, szöges kerítés; kórház-börtönkisváros-Oroszország összekapcsolása.) eseménysor: Gromov múltja és üldözési mániájának kialakulása. Ragin doktor múltja, életvitele, gondolkodásmódja késleltetett kezdés: 9. fejezettől mutatja be Ragin doktor látogatása Gromovnál, viták sora, amely végül a doktor bezárásához és halálához vezet. Mindkét főszereplő gondolkodó emberek, akik harmóniára vágynak egy kaotikus és sekélyes világban. Helyzetértékelésük hasonló, de más-más következtetésre jutnak. Az elbeszélés szerkezete zárt. A társadalmi szerepkörök lehetetlenné teszik a személyesség önérvényesítését, szellemi önrendelkezését, ami végül a személyiség önazonosság-vesztéséhez vezet.
Gromov: tébolyult elme, érzékenyebb alkatú ember reagálása, a romantika őrült zsenije, szélsőséges értékítéletű. Gondolatrendszere: Életszeretet, az emberi méltóság tisztelete, nem tűri a megaláztatást és a szenvedést. Eszmerendszere alapvetően illuzórikus. Ragin: józan közöny, mások szenvedései iránt érzéketlen, felszabadítja magát az erkölcsi kötelezettségek alól: az erkölcs rossz, a szenvedés elkerülhetetlen, a halál minden ember közös sorsa. Menekülés az élet elől a szellemi szférába. A szenvtelen, intellektuális szemlélődés ad belső békét. (Marcus Aurelius, Tolsztoj gondolatai vagy Schoppenhauer filozófiája) Az orvost saját sorsa döbbenti rá az elméletének hamisságára. (A 6-os számú korteremben talál rá szellemi partnerére.) A lelkiismeret-furdalás, önvád következtében agyvérzést kap. Nyikita: a hatalom öntudat nélküli végrehajtója (eszmék elszakadása az életszerűségtől: végzetes következményei lehetnek) Elbeszélő: visszafogott, egyre inkább háttérbe vonul, semleges állapot http://k-o-r.gportal.hu/gindex.php?pg=22507652
