AZ OROSZ KISEBBSÉG HELYZETE A BALTIKUMBAN,

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁN

AZ OROSZ KISEBBSÉG HELYZETE A BALTIKUMBAN, KIVÁLTKÉPP LETTORSZÁGBAN

Készítette: Kovács Blanka Budapest, 2011

Tartalomjegyzék 1.

2.

3.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4 1.1.

A szakdolgozat támaválszatása ............................................................................................... 4

1.2.

A szakdolgozat célja................................................................................................................. 4

Történelmi áttekintés ...................................................................................................................... 5 2.1.

Lettország történelme ............................................................................................................. 5

2.2.

Észtország történelme ........................................................................................................... 12

2.3.

Litvánia történelme ............................................................................................................... 16

Az orosz kisebbség jelenlegi helyzete............................................................................................ 17 3.1.

Az országok gazdasági helyzete, statisztikai adatok .............................................................. 17

3.2.

Az állampolgárságot és nyelvhasználatot szabályozó törvények .......................................... 19

3.3.

Problémák az orosz kisebbséggel .......................................................................................... 32

3.4.

A lengyel kisebbség helyzete Litvániában ............................................................................. 48

3.5.

Kalinyingrád helyzete (2.5) .................................................................................................... 51

3.6.

Az orosz diaszpóra-politika .................................................................................................... 53

4.

Belpolitikai helyzet Lettországban................................................................................................. 56

5.

Befejezés........................................................................................................................................ 60

6

.Mellékletek ................................................................................................................................... 62

6.

Felhasznált irodalom ..................................................................................................................... 80

3

1. Bevezetés 1.1.A szakdolgozat támaválszatása

Szakdolgozatom témáját, az orosz kisebbség helyzetéről a Balti államokban két érv miatt választottam. Először is azért, mert gyakorlatom egy részét sikerült a Rigai Nagykövetségen eltöltenem, így kézenfekvő volt, hogy olyan témát válaszzak, mely az országhoz kötődik, hiszen a követségen az események közelében lehetek és sok felhasználható anyag állt a rendelkezésemre. A második indok az volt, hogy ez a téma még mindig aktuális az országban. Ahogy lett fiatalokkal beszéltem, majdnem mindig előjött a téma, és szó szerint, minden sarkon van valami, ami kapcsolódik a témához. A téma aktualitását az is jelzi, hogy az „orosz” párt nyerte meg a 2011-es választásokat és jelenleg az orosz ajkú lakosság petíciót nyújt be azért, hogy az orosz legyen az ország második hivatalos nyelve.

1.2. A szakdolgozat célja Szakdolgozatomban szeretném bemutatni a balti államok történelemét, az államok törvényeit mely a kisebbségek életét szabályozza. Emellett bemutatom a fontosabb konfliktusokat az oroszok és abalti népek között – bár alapvetően a helyzet feszült, de konfliktusmentes. Főleg lett és észt fiatalok között véegzetem egyy közvélemény kutatást és ennek az eredményét is bemutatom. Ezek után szóba kerül a litván-lengyel konfliktusis, hiszen az ottani helyzet nagyon hasonló az lett-oroszhoz. Természetesen bemutatom Oroszország diaszpórapolitikáját, hogy láthassuk, az anyaország hogyan támogatja a külföldön élő honfitársakat. Végezetül pedig bemutatom Lettország belpolitikai helyzetét, a legutóbbi választásokat. A dolgozat célja az, hogy egy komplex képet adjon a Baltikum helyzetéről, arról, hogy az országok hogyan birkóznak meg az ötven éves orosz múlttal és ez mind a mai napig hogyan befolyásolja az itteni életet Oroszország közelsége.

4

2. Történelmi áttekintés Ebben, az első fejezetben be szeretném mutatni a három ország történetét.

2.1.Lettország történelme A mai Lettország területén az első népek körülbelül i.e.3000 évvel telepedtek le, főként észtek, lívek, finnek és más finnugor népek. I.sz. 1000 környékére pár nagyobb nép vette át az uralmat a terület felett: a lívek, és a balti népek: a kúrföldiek, a latgalianok, a zemgaleiak és a seliaiak. Ez időben a kereszténység is elkezdett terjedni az országban: keleten az ortodox változat, míg nyugaton a katolicizmus. Az első ortodox templomot 1140-ben építették Kokneseben, míg az első katolikust 1148-ban Kolkában. Lettország területe stratégiailag és földrajzilag mindig is fontos volt a nagyobb nemzetek számára. A tizenegyedik század végén egyre több kereskedő érkezett a nyugatról. Főként német kereskedők voltak, aki a katolikus kereszténységet hirdették. Egyesek (Friar Meinhard, Theodor, Ciszterci apát, Bertold) letelepedtek, templomokat, településeket kezdtek el építtetni. A legjelentősebb közülük Albert volt, aki 1200-ban érkezett a balti területekre és 1201-ben elkezdte építtetni püspöki rezidenciáját a Daugava torkolatánál. Később ez lett Riga alapításának szimbolikus dátuma. A rezidencia után felépült egy vár a Kardtestvérek Lovagrendje megbízásából és a Szent Péter templom. Ezzel a német birodalom egy bázist épített ki magának a Balti területeken, ahonnét folytathatták a további hódításokat. Albert jó diplomata volt, elérte, hogy a kisebb törzsek egymás ellen forduljanak, s így gyengítsék egymást, illetve jó kapcsolatot épített ki a dán és a német királlyal. Riga belépett a Hanza szövetségbe, fontos közvetítő város lett a nyugat-európai – orosz kereskedelmi életben. Albert elérte azt is, hogy Rigát bevonják a nyugat-európai kulturális életbe. Ekkoriban már élesen elhatárolódott az ortodox és katolikus kereszténység által képviselt terület. Nyugaton megerősödött a katolicizmus, de eleinte ez nehezen ment, mert a német papok nem beszéltek lettül. A reformáció alatt ez a helyzet megváltozott: egyre több pap kezdett lettül tanulni, és tanítani a letteket. A lett írás sokat fejlődött a 15. században, 1525ben kiadták az első lett nyelvű könyvet Németországban.

5

A német uralom ellen a különböző kisebb népcsoportok folyamatosan lázadtak és időnként győzelmet arattak felettük. Ebben az időben született meg egy litván állam, mely különböző népeket foglalt magába, majd Lengyelország vazallusállamává vált. A 16. század közepén az orosz uralkodó, Rettegett Iván megtámadta Ólivóniát, mindent elpusztított maga mögött és elüldözte a németeket a területről. A környező országok folytatták a harcot ellene, és Lettország türelete svéd és lengyel fennhatósága alá került. 1600-ban háború robbant ki Svédország és Lengyelország között, ami 29 évig tartott. Ez alatt az idő alatt, a parasztok éheztek. A háború végére Riga svéd uralom alá került, Észtországgal és Vidzemével együtt Lengyel fennhatóság alá került a Kúrföldi Hercegség, Zemgalia és Latgalia. A svéd királyok próbáltak úgy uralkodni, hogy jót is tegyenek a lakossággal. Rájöttek, hogy a szabad parasztok hasznosabb munkaerő, mint a rabszolgák. Ennek következtében Vidzeme „svéd kenyeres kosárrá” vált. 1632-ben a svéd király megalapította az első egyetemet Terbatában, ahová svédek és finnek is jártak tanulni. 1685 és 1694 között egy német teológus, Ernst Gluck lefordította a Bibliát lettre és 1500 példányban publikálták. A tizenhetedik század végére a terület szerves része lett a Svéd Királyságnak s a királynak rezidenciája is volt az országban. Ez alatt az idő alatt a négy nagy népcsoport egyesült és megalakult egy egységes lett nemzet, akik egységes lett nyelvet beszéltek. Ebben az időben, amikor a lengyelek és a svédek háborúztak, megalakult a Kurzemei és Zemgalei hercegség (Kúrföldi hercegség). A huszadik század előtt Lettország történelmében az egyetlen szabad államszerű képződmény. A hercegség több mint, 200 évig létezett (15611795), s ez alatt az idő alatt a lengyel király vazallus állama volt. A hercegség Jacob uralkodása alatt élte fénykorát. Ezt az időszakot a Hercegség Arany Éveinek nevezek. Ekkor lendült fel legjobban a terület, bányák, malmok és rengeteg más manufaktúra nyílt. A herceg hadserege az egyik legfejlettebb volt Európában, több csatahajója volt, mint Dániának és Svédországnak, illetve Jacob hajóinak egy részét eladta Angliának és Franciaországnak. De a hercegnek is sem volt elég, kolóniákat alapított Afrikában. A herceg halála után az állam lassan elkezdett összeomlani, az oroszok egyre nagyobb befolyásra tettek szert. 1726-ban a Jelgavai városi tanács I. Maurice-t választotta meg Hercegnek, aki a lengyel király fia volt, s később az orosz cárnő Anna Ivanova kedveltje lett. 6

Sajnos, a herceg igen népszerű volt a hölgyek körében és ez által elvesztette a cárnő bizalmát, s amikor ő megkérte, hogy adja át a helyét vonakodott ezt teljesíteni. Végül a cárnő 3000 katonát küldött Kurzemébe és a herceg Franciaországba szökött. Ezután a dolgok még rosszabbul mentek a Hercegségben, míg végül 1795-ben az utolsó herceg, Peter Biron lemondott a hatalomról és a területet Oroszországhoz csatolták. A tizenhetedik század végén háború robbant ki Svédország és Oroszország között. A háború alatt Lettország elszegényedett, a várakat lerombolták, a földeket felgyújtották és még a pestis is felütötte fejét. Videzme teljesen lakatlanná vált – az embereket vagy megölték, vagy elmenekültek. Végül 1710. július 4-én Oroszország elfoglalta Rigát, és Lettországban megkezdődött az orosz uralom. Ebben az időben a parasztokat kizsákmányolták. emelték az adókat és megtiltották nekik a kereskedést a piacon. A lett férfiak igyekeztek tömegesen elhagyni az országot, katonának szegődtek a svéd hadseregben. A katolikus egyházi élet virágzott, az emberek kedveltek a feldíszített templomokat és a papok és próbáltak segíteni a szegényeknek, megérteni őket. Az orosz cári tanácsban a rangos helyeket német földesurak foglalták el, akiknek korlátlan joguk volt a lett parasztokkal szemben. Ők éltek is kiváltságaikkal és az adókat még magasabbra emelték. A parasztok próbáltak ellenállni, és időről időre lázadás robbant ki (a legjelentősebb 1784-ben és 1802-ben volt). Ekkor Nyugat-Európában már nem létezett a jobbágyrendszer, de Oroszországban igen és az Oroszország által uralt területeken is. 1801-ben I. Sándor lett az orosz cár, aki humánus és liberális eszméknek volt a híve. 1804ben elfogadták Vidzemei Földművesek Törvényeit, amely pontosan meghatározta a parasztok tulajdonjogait és kötelezettségeiket. A földesurak többé nem adhatták el jobbágyaikat és nem emelhettek önkéntesen adókat. 1812 és 1814 között Oroszország háborúban állt I. Napóleon ellen. A francia hadsereg megtámadta Lettországot és elfoglalta Kurzemét. A területen eluralkodott a pánik. Végül Essen parancsok utasítására felgyújtották Riga külvárosát, 782 épület égett le. De a francia sereg végül nem érte el Riga falait. 1817. augusztus 30-án I. Sándor cár jelenlétében hivatalosan kijelentették Jelgavában, hogy Kurzemében a jobbágyokat felszabadítják. Ezzel szabadon választhattak lakhelyet, de 7

levesztették földjeiket, amiket újra meg kellett vásárolniuk vagy bérelniük. Végül 1861-ben szűnt meg a jobbágyság Oroszországban és Latgaléban. Ebben az időben a lett kultúra gyorsan fejlődött. Sokáig a lett szinonimája volt a parasztnak, míg a német a gentlemannek. A legmagasabb hivatás, amit egy lett megszerezhetett, a tanár, könyvelő, csapos vagy művész. Ha valaki magasabbra jutott, többé nem lettként, hanem németként tartották számon. 1850-ig összesen 34 lett diák tanult a Terbatai Egyetemen, de eddig egyetlen lett diák sem merte magát lettnek nevezni. 1855. december másodikán Krisjanis Valdemars felvállalta, hogy lettként is lehet gentlemannek lenni és erre büszkének lenni. Az óta a nap óta hívják a lettek magukat letteknek és ez büszkeséggel tölti el őket. A Valdemars alakította csoport, a Fiatal Lettek, hatalmas erőfeszítést tett a lett kultúra fejlesztéséért, újrafogalmazták a lett irodalmi nyelvet, elkezdték gyűjteni a lett népi elemeket (folklórt). Harcot indítottak azért, hogy a letteknek is meglegyen azok a jogai, amelyeket más nemzetek már hosszabb ideje élveztek. A parasztok elkezdtek földeket vásárolni. 1873-ban az első Rigai Dal és Tánc Fesztiválon tanárok kórusa elénekelte Baumana Karlis Isten áldja Lettországot című dalt, mely később a lett nemzeti himnusz lett. A tizenkilencedik század végére Riga lett Európa leggyorsabban növekedő városa, a rigai kikötőben folyt az orosz export és import legnagyobb része és folyamatosan épültek új gyárak. Riga a tudományos élet központja is lett, egy lett tudós kétszer is kapott Nobel-díjat (Wilhelms Ostvalds 1884-ben és 1888-ban). A lett földművesek meggazdagodtak, a gyerekeket egyetemre tudták küldeni. Több olyan vers jelent meg, amely a szabadságról szólt, illetve ekkor írták meg a lett nemzeti eposzt, a Lacplesist (Medve gyilkos). Mindez a nemzetre is hatással volt, politikai mozgalmak jöttek létre az orosz cárság ellen és mindenkiben gyűlt a feszültség. Megérett az idő, hogy a lettek harcoljanak a függetlenségükért. A huszadik század elején Oroszországban kitört a forrdalom, majd a háború Japánnal. Japán támogatta az orosz felkelőket. Rigában a sztrájk 1905. január 12-én tört ki. Az emberek békés jelleggel tűntettek a Daugava jegén, de a cárhoz hű katonák tűzet nyitottak, több mint 70 embert megöltek és kitört a káosz. Ezután a sztájk elterjedt az egész országban és szeptemberben a munkások meg támadták a Rigai Központi Börtönt és kiszabadították a politikai foglyokat.

8

Szentpétervárról orosz hadsereg érkezett, hogy elfojtsa a felkelést. A sereg mindent elpustíott maga körül. A lettek fegyveres ellenállásba kezdtek és november 18-án legyőzték a sereget. Oroszország ezután több megtorló hadjáratot küldött Lettországba. A felkelés végül elbukott, de Lettország számára pozitív eredménye volt, mert a forradalom rákényszerítette a cárt, hogy demokratikus reformokat vezessen be, mint a lett nyelvű oktatást. Az első világháború kitörésekor a lett veztőség hűséget fogadott Oroszországnak, hogy Németország ellen fog harcolni, de ezzel hátrányosan lettek érintve a balti németek, hiszen el kellett hagyniuk a területet. A háború alatt Németország fokozatosan elfoglalta az ország területét,

1917-ben végül

Rigát is.

Mindeközben 1917

novemberében Valkában

megalapították a Lett Szovjetköztársaságot. A háború végén, amikor Németország vereséget szenvedett, 1918. november 18-án kikiálltották a független Lett Köztásraságot Rigában. 1920-ban megtartották az első Alktományozó Gyűlést. 1921-ben Nagy Britannia, Franciaoeszág, Olaszország és Japán elismerte Észtország és Lettország függetlenségét és 1922-ben a balti államok felvételt nyertek a Népszövetségbe. 1922-ben kihirdették az Alkotmányt, mely szerint Lettország egy független, demokratikus, szuverén állam. A törvények maghozatalára a Saeima jogosult, melynek képviselőit a felnőtt lett állampolgárok választják meg. Az állam irányítója az elnök, akit a Saeima választ meg. Az elnök jogai korlátozottak, csak reprezentatív szerepet tölt be. A függetlenség havében rengeteg új párt alakult és a kormányok gyakran váltották egymást. De ez nem törpantotta meg Lettország igazán gyors újjászületését. A neo-liberalizmus uralta a gazdaságot. beindult a nemzetközi kereskedelem, a fő partnerek Anglia és Németország voltak. A lett külügyminiszter mindeközben igyekezett jó kapcsolatot kialakítani a szomszédos Észtországgal, Litvániával és Oroszországgal, illetve Finnországgal, és Lengyelországgal. Bevezették az új hivatalos lett pénzt, a latot. Az 1920-as években, Európában sorra megjelentek a demokráciát veszélyeztető totalitáriánus rendszerek. Ez a hullám Lettországot is elérte, 1934. május 15-én Karlis Ulmanis puccsal átvette az irányítást, és önkényuralmi rendszert hozott létre, melynek alapjai vezetés, az egység és a nacionalizmus voltak. Ulmanis ideje alatt fejlődött a gazdság, az ország pénzügyi helyzete megszilárdult. Rengeteg új iskola és gyár épült, fejlődött az infrastruktúra.

9

1939. augusztus 23-án Németország és Oroszország aláírta a Molotov-Rippentrop paktumot, mely szerint felosztották maguk között Lengyelországot és a balti államokat a szovaj érdekszféra alá rendelték. Ez év októberében Moszkva arra kötelezte a lett államot, illetve Észtországot és Litvániát, hogy aláírjanak egy olyan egyezményt, myel megengedte, hogy az orosz csapatok bázisnak használják a balti területet. A második világháború 1939. szeptember 1-jén tört ki. Lettország területére 1940. juniús 15én szovjet csapatok megtámadták a lett határt. Június 17-én megszállták Lettországot és kikiáltották a Lett Szovjet Szocialista Köztásraságot és augusztus 5-én az ország hivatalosan is a Szovjetunió tizenötödik tagállama lett. Az ezt követő évet a Terror évének is nevezik, rengeteg embert deportáltak Szibériába, többek között Karlis Ulmanist is. A szovjetesítés azonnal elkezdődött, betiltották a katolikus vallást és a lett hadsereget a Vörös Hadsereghez csatolták. Korlátlan hatalmat kapott két gyilkos (Semjon Sustin és Alons Noviks), akik ezrek ítéletét írták alá. 1 év alatt 7020 ember került bíróságra, majdnem közülük majdnem 1000-t lelöttek, a többieket deportálták. A kegyetlenség 1941 júniusában tezőzött, amikor tömeges deportációs vonat indult Szibériába. Ekkor körülbelül 15.500 embert deportáltak, köztek egészen kicsi, ártatlan gyermekeket is. A szovjet terror után következett a náci terror. Németország 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót és foglalta el Lettország terültét. Rengeteg embert lőttek le, deportálták a zsidókat és romákat és több ezer helyi lakosnak kellett Németországba költöznie. Az országot végül a Vörös Hadsereg foglalta 1944-ben, bár egyes helyeken a harc még 1945ben is folyt. A szovjet csapatok úgy vonultak végig az országon, mint az ellenség területén. Betörtek a házakba, fosztogattak és romboltak. A második világháború alatt az ország lakossága két harmadára csökkent és rengeteg város pusztult el örökre. A lett gazdaságban óriási károk keletkeztek. A háború után Németország hivatalosan is bocsánatot kért az országtól a megszállásért, de Oroszország továbbra is megtagadja a megszállás tényét. A második világháború után a nagyhatalmak között foly tárgyalások eredménye képp a balti országok hivatalosan is a szovjet érdekszférába kerültek. A szovjetesítés már az elején is nagyon erős volt, bár a kommunsták elleni partizánakciókat csak az 50-es években sikerült felszámolni. A deprotálások folytatódtak, a földek nagyrészét államosították ésa földműveseknek be kellett lépniük a kollektívákba. Amennyiben nem léptek be, deportálták 10

őket Stibériába. Ez akkor vált egészen nyílvánvalóvá, amikor 1949. március 15-én több mint 42.000 embert küldek el az országból marhavagonokban. Megkezdődött az oroszok betelepítése. Korábbi katonák kezdtek gyárakban, földeken dolgozni. Az orosz emigránsok nagy része lusta volt, és ez a mentalitás lassan ráragadt a lettekre is és lecsökkent a mezőgazdasái termelés szintje is. Az 1940-es évek a végén az ipar elkezdett fejlődni, de akorábbi könnyipari gyárak helyett a nehézipar lett a hangsúlyos. 1953-ban meghalt Sztálin és a szigorú szovjet rendszer elkezdett enyhülni. 1956-ban Hurscsov hivatalosan is elítélte Sztálin politikáját, és megengedték a Szerbiába deportáltaknak, hogy hazatérhesssenek 1956 és 1959 között Lettországban is enyhült a politikai nyomás, de 1959-ben az irányítást lett gyűlölő vezetőség vette át. Betiltották a nyári napforduló ünneplését, amit Ligo-Jani fesztiválnak hívnak. A fesztivál neve két névből származik. A Janis nevet korábban felhasználták dolgok elnevezésére (sör, sajt, giliszta, bogyós gyümölcs) de a kormány politikája miatt mindent át kellett nevezni. Emelett a színházakban nem engedtek olyan darabokat játszani, amiknek nem volt a vége boldog. 1961-ben megint változott a Szovjetunió fő irányvonala és ismét az erős szovjetizáláson volt a hangsúly. Lettországban hatalmas gyárakat nyitottak meg, és hogy az emberhiányt csökkentsék ismét rengeteg embert hoztak be az országba. Az újonnan érkezetteknek szállásra volt szüksége, így elkezdték építeni a tömegek elszállásolására alkalmas panelépületeket. Az 1970-es években fellendült a lett gazdaság és az egész Szovjetunió területén itt termelték a legtöbbet mind a mezőgazdaságban, mind az iparban. De eközben a Szovjetunióban hatalmas tervek készültek, mint a Baikal-Amur autópálya vagy a nyugat-szibériai olaj és földgázmezők fejlesztése, ezért rengeteg lett fiatalnak kellett Oroszországba mennie, hogy ott dolgozzanak. A 1980-as években a Szovjetunió gazdasági már stagnált. A pártvezetésre az volt jellemző, hogy az idősebb generáció fokozatosan kikerült onnét és 1985-ben a fiatal Gorbacsov lett a szovjetunió főtitkára. Reformokat vezetett be, többek között küzdött alkoholizmus ellen. Ahogy a szovjet rendszer egyre gyengébb lett, úgy lett egyre erősebb Lettországban a vágy, ahogy az ország újra független legyen. Egyre több írás jelent meg az orosz elnyomásról és egyre több tüntetést tartottak a szovjetek ellen. 1988-ban megalakult egy csoport, mely a 11

nemzeti önrendelkezésért harcolt, és 1989-ben a lettet tették meg az ország hivatalos nyelvének. Ez év augusztus 23-án a balti államok tagjai egy élőláncot alakítva fejezték ki összetartozásukat és függetlenné válásukat a Szovjetuniótól. Az élőlánc Tallinntól Vilniusig ért. 1990-ben tarott választásokat már lett párt nyerte meg a kommunistákkal szemben. Az új kormány 1990. május 4-én jelentette ki Lettország függetlenségét. Az 50 éves szovjet uralám hatása mind a mai napig érezhető, 1990-ben a gazdaság borzalamas állapotban volt, a környzetet folyamatosan szennyezték és sok embert megnyomorítottak. Az 1990-ess évek óta Lettország gazdasága sokat fejlődött, felzárkózott a Nyugathoz. Mára az ország NATO tagállam. 2004-ben a balti államok Magyarországgal együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz1.

2.2.Észtország történelme A mai Észtország területén, már Kr.e. 3000 évvel ezelőtt éltek emberek, akik a finn és balti népek ősei voltak. Kr.e. 1000 környékén az itt elő népeknek sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk a közép-svédországi, illetve délnyugat-finnországi népekkel, így a települések védelme erősebb volt. I.sz. 1 évezredben a kisebb különböző népek egyesültek és kialakult az észt nép. Mint ahogy Lettország területe is, Észtországé is fontos volt stratégiailag és egyre több kereskedő érkezett, illetve egyre több rabló- és keresztes hadjárat történt a szomszéd területekről. A Kardtestvérek Lovagrendje 1208 és 1227 között elfoglalta Észtország déli részeit, míg szövetségesük, a dán király meghódította Észak-Észtországot és 1219-ben megalapította Tallinnt. A kettős fennhatóság évei alatt több vár és templom is épült, lassan terjedt a kereszténység és folyamatosan kisebb-nagyobb lázadások voltak. 1346-ban a dán király Észak-Észtországot eladta a német lovagrendnek és Észtország területe Lettországgal együtt a Német-római császár fennhatósága alá tartozott. A nagyobb városok csatlakoztak a Hanza szövetséghez, és a 16. századra kiépült a feudalizmus, melynek következtében az észt parasztok jobbágyokká váltak. Az itt élő tehetős

1

A fejezet J. Straume Latvia, land and state c. könyve alapján készült.

12

németek, a földbirtokosok az egyház és a városi kereskedők és iparosok kezükben tartották a hatalmat, széles körű autonómiájuk volt egészen a 20. századig. 1520-ban érte el az országot a reformáció. A kereszténységnek csak ekkor kezdtek el jelentősebb hagyományai kialakulni az országban és az észt nyelv is sokat fejlődött – folyamatosan jelentek meg észt nyelvű könyvek. Viszont az első teljes Bibliát észt nyelvre csak 1739-ben fordították le. A tizenhatodik század közepén a Rettegett Iván elleni harc Észtországot is elérte, s az északi részét a svédek szerezték meg, míg a délit Lengyelország. Az 1600-ban kitört svéd-lengyel háború végén az ország teljes területe svéd uralom alá került. Ezekben a hosszú harcokban az ország lakosságának majdnem két harmada odaveszett. Az első egyetemet a svéd király, II. Gusztáv Adolf alapította Tartuban, 1632-ben. A tizenhetedik század második felében megkezdődött a népiskolai hálózat kialakítása. Bár a svéd király megpróbálta megtörni a földbirtokosok autonómiáját, 1671-ben mégis hivatalosan röghöz kötötték a jobbágyokat és bevezették a kötelező robotot. Lettországgal együtt I. Péter 1710-ben elfoglalta Észtországot is, s mint ahogy Lettországban, a lakosság nagy része ismét elpusztult. Péter megerősítette a német földesurak jogait, kötelező lett a német nyelvhasználat és az evangélikus hit, miközben a parasztok egyre nehezebb körülmények között éltek. Az első törvények, melyek a parasztság helyzetét igyekeztek javítani 1802 és 1804 között születtek. A jobbágyokat végül 1816 és 1819 között szabadították fel, de parasztoknak robottal kellett fizetniük a földhasználatért, mely a földesurak kezében maradt. Ebben az időben rengeteg parasztlázadás volt. Ezek nem jártak sikerrel és 1850 táján az észt parasztok tömegesen elhagyták az országot. Mint ahogy Lettországban, itt is kiadták a nemzeti eposzt, a Kalevipoeget, megalakult az Észt Tudós Társaság és elkezdődött a nemzeti ébredés időszaka. De a nemzetegyesítések nem jártak sikerrel, mert az orosz cárok erős oroszosító politikát folytattak, de az évszázad végére újra fellángolt az észt nemzeti érzés

13

1870-től Észtország ipara gyorsan fejlődött, nagy szerepe volt a textiliparnak, a fémfeldolgozásnak és a gép-, valamint a papíriparnak. Ezzel a terület Oroszország egyik legfejlettebb iparvidékévé nőtte ki magát. A huszadik század elején az észt nemzeti mozgalomnak két iránya alakult ki, az egyik a nemzet művelését hangsúlyozó irányzat volt, míg a másik a radikálisabb változásokat követelő csoport volt. Ebben az időben mind a gazdaság, mind a társadalom gyorsan fejlődött és 1905-ös orosz események hatására sztrájkok, tömegdemonstrációk alakultak ki, a munkások és zsellérek fellázadtak. Az I. világháború alatt 1917 áprilisában az Ideiglenes Kormány segítségével az észtek lakta területeket egy kormányzósággá szervezték, majd választásokat is tartottak. Ennek eredményekképp összevonták az észt katonákat és hadosztályt szerveztek belőlük. A háború alatt a németek és az oroszok többször is elfoglalták az országot, de 1918. február 24-én kikiáltották a függetlenséget és Nagy-Britannia és Franciaország ezt elismerte. 1919-ben a választásokon baloldali kormány győzött, aki kisajátította a földesúri birtokokat, észt kézbe adta a kulturális és a vallási élet irányítását. Ennek hatására az észt kultúra kibontakozott és 1920. június 15-én az első alkotmány is életbe lépett. 1920. február 2-án, a tartui békén Oroszország ígéretet tett arra, hogy mindörökre lemond Észtországról és kijelölték a határokat. Az országot 1921-ben felvették a Nemzetek Szövetségébe. 1923-ban Lettország és Észtország kölcsönös védelmi szerződést kötött és ehhez 1934-ben csatlakozott Litvánia is. A Szovjetunióval 1932-ben kötöttek megnemtámadási szerződést. Ezt az 1920 és 1932 közötti időszakot a liberális demokrácia korszakának nevezik. A világgazdasági válságnak negatív hatásai voltak Észtországra is, megerősödött a szélsőjobboldali párt és 1932-ben alkotmányos válság alakult ki. Végül új alkotmány lépett életbe és rendkívüli állapotra hivatkozva betiltották a szélsőjobboldali mozgalmat, és tekintélyuralmi diktatúrát vezettek be feloszlatták a parlamentet és 1935-ben egy párt rendszer lett. Ezt az időszakot a hallgatás időszakának nevezik. Csak 1937-ben siketült visszaállítani a parlamentáris demokráciát és stabilizálni a belpolitikai helyzetet. Az 1939-ben aláírt Molotov-Ribbentrop paktum záradékában foglaltak szerint Észtországnak támogatni kellett a Szovjetuniót, ilyen módon is, hogy az katonai bázisokat állíthasson fel az ország területén. 1940. június 17-19 között Észtországot megszállta Vörös Hadsereg és 14

augusztus 6-án az országot Észt Szovjet Szocialista Köztársasággá nevezték át és ezzel a Szovjetunió tagállama lett. Először az országból az oroszok deportáltak 10000 észtet, majd az ország 1941-ben német megszállás alá kerültek, akik több tízezer észt katonát soroztak be. Az országot kizsákmányolták és elnyomták. 1944 novemberében a Szovjetunió ismét megszállta az országot, de utána még évekig tartott a fegyveres ellenállás. Az országot Moszkvából irányított. 1949-ig több tízezer embert deportáltak a földreformok és kollektivizálás következményeképp. A szovjetek, mint máshol is, az erőltetett iparosítást helyezték előtérbe, amely miatt nőtt az urbanizáció és egyre több nem észt anyanyelvű ember költözött az országba (1945-ben az észtek arány 97.3%volt, míg 1989-ben már csak 61.5%). Sztálin halála után megkezdődtek az olvadások, több mint 30 000 deportált térhetett haza, köztársasági vezetésnek is nagyobb hatásköre lett és az életszínvonal is bizonyos mértékben javult. Észtország a Szovjetunió „kirakat-köztársasága” lett és óvatosan fenntarthatta jó kapcsolatát a nyugati országokkal. Az 1970-es évektől az észt értelmiségiek elkezdték felhívni a figyelmet a rendszer problémáira, de válaszul erősebb oroszosítási politika jött. A 80-as évek a peresztrojka kudarca és a Szovjetunió hanyatlása Észtországban egy új nemzeti ébredést hozott. 1987-ben rendezték meg az első hivatalos tüntetést a szovjet politika ellen. 1988-tól folyamatos tömegdemonstrációk voltak, melyeken többszázezer ember vett részt. Végül ez év november 16-án a Legfelsőbb Tanács szuverenitási nyilatkozatot adott ki, melyben az észt törvényeket helyezték előtérbe a szovjetekkel szemben. 1989-ben lépett életbe a nyelvrendelet és novemberben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta, hogy a 3 balti állam gazdaságilag önálló. 1990 márciusában az Észt Kongresszus összeült és megpróbálta felállítani a második világháború előtti Észt Köztársaságot, végül 1991. augusztus 20-án jelentették ki hivatalosan az Észt Köztársaság függetlenségét, és az új alkotmányt 1992-ben fogadták el és új nemzeti valutát (korona) vezettek be. 2

2

A fejezet Bereczki A.: Észtország története c. írás felhasználásával íródott.

15

2.3.Litvánia történelme A mai Litvánia területének a litvánok voltak az őslakói. A litván állam 1240-ben alakult meg s nem csak a jelenlegi területek tartoztak hozzá, hanem a mai Fehéroroszország területei is. Az államot Mindaugag fejedelem alakította ki, aki felvette a katolikus vallást. De a kereszténység itt se hódított gyorsan és a későbbiekben erre a területre is érkeztek keresztes hadjáratok (német lovagok, és Nagy Lajos magyar-lengyel király is). 1386-ban perszonálunió alakult ki Lengyelország és Litvánia között a Jagello-dinasztia uralkodása alatt. A tizenötödik században az ország Európa legnagyobb országa lett, fennhatósága alá tartozott, a mai Fehéroroszország, Nyugat-Ukrajna területe is. 1569. június 28-án Lengyelország és Litvánia szövetséget kötött, mellyel megalakult a lublini unió. Ebben a rendszerben közös volt az uralkodó, de például a kincstárak már nem lettek közösek. Ennek hatására Litvánia nagyobb városait elözönlötték a lengyelek és megpróbálták az államot ellengyelesíteni. Lengyelország három felosztása után Litvánia az Orosz Birodalom fennhatósága alá került és függetlenségét csak az első világháború után szerezte vissza. Bár ez a szabadság nem tartott sokáig, Lengyelország bekebelezte a keleti területeket, és Vilniust is és a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka szerint az ország szovjet érdekszférába került. 1939-ben végül a szovjet csapatok bejutottak az országba, és Litvánia „felvételt nyert” a Szovjetunióba. Ahogyan a többi balti államban is, itt is két orosz megszállás között a németek is megszállták az országot. A második szovjet megszállás elleni szembenállás egészen az 1950-es évekig elhúzódott. Lettországgal és Észtországgal ellentétben az szovjetek nem kezdtek el oroszokat telepíteni nagyobb mértékben, az országban és az addig lengyel többség alatt alá városok is inkább litván többségűek lettek. A Szovjetunió felbomlása utána Litvániában mindenki állampolgárságot kapott, származástól függetlenül. 1991 óta az orosz kisebbség aránya folyamatosan csökken. 3

3

A fejezet a Litvánia Rövid történelme című cikk alapján készült

16

3. Az orosz kisebbség jelenlegi helyzete 3.1.Az országok gazdasági helyzete, statisztikai adatok

3.1.1. Lettország gazdasági helyzete Lettország kicsi, nyitott gazdaságú ország, ahol az export jelentősen hozzájárul a GDP növekedéséhez. Földrajzi elhelyezkedésének köszönthetően a tranzit szolgáltatások igen fejlettek, a fa és fa-feldolgozás, mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek, a műszaki gépek és az elektronikus eszközök gyártásában. A gazdasági aktivitás legnagyobb része a szolgáltatási szektorban van. A korrupció továbbra is akadályozza a külföldi működő tőke beáramlását, és az alacsony születési ráta és a csökkenő népesség nagyobb kihívások elé állítja hosszú távon az országot. A gazdasági válság előtt Lettország GDP növekedése majdnem 10%volt, de 2008-ban a növekedés súlyos recesszióba ment át, a fenntartatlan fizetési mérleg hiány és a nagy arányú adósság miatt. 2009-ben a GDP 18%-kal zuhant – a három balti államnak volt a legrosszabb a teljesítménye a világon ebben az évben. Hála az erős exportnövekedésnek 2009 és 2010-ben, a gazdaságban a növekedés első jelei először 2010 harmadik negyedévében jelentek meg (2.9%), bár az éves növekedés még mindig negatív volt (-0.3%). Az IMF, az EU és más nemzetközi pénzügyi szervezetek jelentősen támogatták Lettországot egy olyan megállapodás részeként, hogy megvédjék a valuta leértékelődését az euróval szemben. Megállapodás leírták, hogy 2012-re Lettországnak csökkentenie kell az államháztartási hiányt 3 % alá, hogy megfeleljen a Maastrichti kritériumoknak. Dombrovskis kormánya jelentős kiadáscsökkentő döntéseket hozott, hogy 2010-ben a hiányt a GDP 8.5 %-ra csökkentsék. 2011-re a költségvetési hiánycél 5.4%. A cégek, bankok és ingatlanok többsége privát kézben van, de az államnak továbbra is jelentős mennyiségű részvényei vannak a nagyobb vállalkozásokban. Lettország lakossága 2.204.708 fő. A lakosságnak csak az 59.3%-a lett. A legnagyobb kisebbséget az oroszok alkotják 27.8%-kal, de élnek itt fehéroroszok 3.6%, ukrajnaiak (2.5%), lengyelek (2.4%) és litvánok (1.3%). Az országban körülbelül 300 magyar él. Az országban körülbelül ugyanannyi ember lutheránus, mint ortodox keresztény.

17

A hivatalos nyelv a lett, de mindössze a lakosság 58.2%-a beszél lettül, míg 37.5% beszél oroszul.4

3.1.2. Észtország gazdasági helyzete Észtországnak, aki 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, modern piacalapú gazdasága van és a közép-európai és baltik régióban az egyik legmagasabb bevétel per fő szinttel rendelkezik. Észtország egymást követő kormányai támogatták a szabad piacot és a probusiness gazdasági programot, de egy kicsit megingott a bizalmuk a pro-market reformokban. A jelenlegi kormány követi a viszonylag stabil költségvetési politikát, ennek eredményeképp a költségvetés kiegyensúlyozott és az államadósság nagyon alacsony. A gazdaság előnyeit az erős elektronikus és telekommunikációs szektor adja, illetve a szoros gazdasági kapcsolat Finnországgal, Svédországgal és Németországgal. Tallinn prioritása volt, hogy fenntartsanak egy magas növekedési arányt – átlagosan 8%-ot évenként 2003-tól 2007-ig. A válság hatására az észt gazdaság jelentősen lelassult, majd beköszöntött a recesszió 2008 közepén. Először a beruházások és a fogyasztás esett vissza, majd kidurrant az ingatlan buborék. A GDP vagy 14%-kal esett 2009-ben, mint ahogy fentebb említettem, a Balti országokban volt a legnagyobb ebben az évben a GDP növekedés lassulása. Szerencsére, az export Svédországba és Finnországban nőtt, így a 2010 a gazdaság helyreállt, de a munkanélküliség megmarad 17%-on. Észtországban jelenleg 1.282.963 ember él. Többségük észt (68.7%), de itt is jelentős az orosz (25.6%) illetve az ukrán (2.1%), a fehérorosz (1.2%) és a finn (0.8%) kisebbség. Az észt nyelv a hivatalos Észtországban, a lakosság 67.3%-a beszél észtül, 29.7%-ok oroszul.5

3.1.3. Litvánia gazdasági helyzete Az Európai Uniós csatlakozásnak köszönhetően Litvánia főleg közép- és kelet-európai országokkal kereskedik és az Oroszországgal folytatott kereskedelem aránya is nőtt. Mára már majdnem minden nagyobb állami szervezetet privatizáltak. Külföldi gazdasági és 4 5

CIA: The World Factbook - Latvia CIA: The World Factbook- Estonia

18

pénzügyi segítségnek köszönhetően az ország át tudott állni a tervgazdálkodási rendszerről piacgazdaságra. A gazdasági válság előtt Litvániában a gazdasági növekedés 8%-os volt, az exportnak és a belföldi keresletnek köszönhetően. De 2009-ben a GDP majdnem 15%-kal esett le és, mint már említettem a gazdasági válság alatt a három balti nyújtotta a legrosszabb gazdasági teljesítményt. A kormány, hogy a válság ellen védekezzen, elindított egy nagy horderejű kampányt, hogy bevonzza a külföldi tőkét és újra felélénkítse az exportot. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007 és 2008-ban körülbelül a GDP 15%-a volt, de 2009-ben 4%-os többletet eredményezett és 2010-ben is pozitív 3.4% volt, de az importot leépítettek a 2008-as szint felére. Ennek ellenére a gazdasági növekedés továbbra is lapos és a munkanélküliségi ráta is emelkedik, 2010-ben 17.9% volt. Litvánia a balti államok közül a legnépesebb, 353347 ember lakik itt. lakosság nagy része, 84%-a litván és itt ellentétben a másik két országgal a legnagyobb kisebbség a lengyeleké (6.1%). Mára az orosz kisebbség csak 4.9%-ban van jelen, emellett a fehéroroszászi kisebbség is jelentős (1.1%). A hivatalos nyelv a litván, amit lakosság 82%-a beszéli ezt a nyelvet. Oroszul a lakosság 8%a, lengyelül 5.6%-a beszél. Litvánia vallásában is különbözik a másik két balti országtól, itt az emberek többsége a katolikus keresztény.6

3.2.Az állampolgárságot és nyelvhasználatot szabályozó törvények Ebben a fejezetben szeretném bemutatni, hogy a három ország hogyan szabályozza az állampolgárságot és a nyelvhasználatot. Végül, pedig, összehasonlításképp bemutatom a magyar törvényeket.

3.2.1. A lett állampolgársági törvény Az 1998-as lett állampolgársági törvény megkülönbözteti a lett állampolgárokat, az idegeneket, a hontalanokat és az állampolgársággal nem rendelkező személyeket. Minden lett állampolgár egyenlő, függetlenül attól, hogy hogyan és mikor szerezte meg az állampolgárságot. Lett állampolgár, aki 1940. június 17-én lett állampolgár volt, illetve leszármazottaik, akik a későbbiekben teljesítették a regisztrációs procedúrát és nem 6

CIA: The World Factbook - Lithuania

19

állampolgárai egy másik országnak 1990 májusa után. Lett állampolgár még, aki honosítás útján vagy más törvényes folyamat alapján kapta meg az állampolgárságot. Lett állampolgár, az a gyermek, akit az ország területén találnak meg és a szülei ismeretlenek, és az a gyermek, akinek nincsenek szülei, de lett árvaházban vagy bentlakásos iskolában nevelkedik, illetve minden gyermek, akinek mindkét szülője lett állampolgár a gyermek születésének időpontjában, a szülés helyétől függetlenül. A hontalanok és az állampolgársággal nem rendelkező személyek 1991. augusztus 21. után született gyermekei megkaphatják a lett állampolgárságot, ha Lettország területén élnek életvitelszerűen, nem volt elítélve 5 évnél hosszabb idejű börtönbüntetésre és ezt megelőzően hontalan vagy állampolgársággal nem rendelkező személyi státuszban volt. Amint a gyermek eléri a 15 éves kort, kérvényt nyújthat be a lett állampolgárságért. Amennyiben egy lett állampolgár egy hontalannal vagy állampolgársággal nem rendelkező személlyel összeházasodik, az állampolgársági státuszok nem változnak meg. Nem jelentkezhet lett állampolgárságért, az aki, alkotmányellenes módszerekkel megsértették a Lett Köztársaság függetlenségét, a demokratikus parlamentáris rendszert, illetve azok, akik 1940. június 17-e után választották lakhelyül a Lett Köztársaságot, közvetlenül az után, hogy leszereltek az orosz hadseregtől, és aki aznap nem rendelkezett lettországi állandó lakhellyel. Nem kaphat állampolgárságot az a személy sem, aki a Szovjetuniónak, vagy a KGB-nek dolgozott informátorként, ügynökként vagy más nemzet más titkosszolgálati szervénél. A továbbiakban nem kaphat állampolgárságot, aki ellen jelenleg büntetőjogi eljárás van bármely országban, vagy 1991. január 13-után Lettország ellen dolgozott különböző kommunista mozgalmakban, pártokban. Lett állampolgárságot csak azok kaphatnak, akik folyékonyan beszélnek lettül, ismerik az ország felépítését, alapvető torvényeit, kultúráját és hagyományait, van legális bevételük és lojálisak Lettországhoz.7

3.2.2. A lett nyelvtörvény Az 1999-es lett nyelvtörvény alapján Lettországban a hivatalos nyelv egyedül a lett, az országban mindenkinek joga van ezen a nyelven kérelmeket beadni, kommunikálni a különböző hivatalos szervekkel. Az állam biztosítja a történelmi, írott latgalian nyelv

7

Latvian Citizenship Law

20

védelmét. Az állam védelme alá helyezte a lív nyelvet is. Ezeken kívül bármely más nyelv idegen nyelvnek számít az országban. Az oktatás hivatalos nyelve a lett. Azokat az írásbeli munkákat, melyek a tudományos fokozatok megszerzéséhez szükségesek, még ha eredetileg idegen nyelven is íródtak, be kell nyújtani a hivatalos nyelven is. A tömegmédia hivatalos nyelvét a Rádió és Televízió Törvény szabályozza. Minden filmet és videót feliratozni kell a hivatalos nyelven, vagy a szinkronizálást úgy kell alkalmazni, hogy az eredeti nyelv hallható legyen.8

3.2.3. A lett állampolgársági politika 1991-ben Lettország helyreállította a függetlenségét és a jogfolytonosságot a két világháború közötti független Lett Köztársasággal deklarálta, lényegében az 1922-es alkotmány lépett életbe. Az életbe lépő állampolgársági törvény alapján több százezer ember lett hontalan, a 2009-es adatok alapján körülbelül 350000 fő nem állampolgára semelyik országnak sem, mely a lakosság körülbelül 15.79%-a. Miklósi Zoltán szerint: „a valamely állam területén életvitelszerűen élők halmaza és az állampolgárok

halmaza

közötti,

huzamosan

fennálló

eltérés

morális

szempontból

elfogadhatatlan. Amennyiben az állam elfogadja egy személy tartós jelenlétét a területén, úgy az állampolgárrá válás perspektíváját is meg kell nyitnia előtte.9” Lettországban a törvények erre nem adnak lehetőséget, szigorúan meghatározzák azoknak a körét, akik nem kaphatnak állampolgárságot. Jelenleg sem dőlt el, hogy az ország területén élő oroszokat, bevándorlónak vagy kisebbségnek tekintsék-e. Az állampolgársági törvény megalkotásakor, a politikai élet két fő témaköre a függetlenség és az etnikai kérdések voltak. Ebben az időben minden párt hátorozottan állástfoglalt a második kérdésben is, minden párt azt hirdette, hogy a szovjet megszállókkal, migránsokkal keményen kell bánni. Kezdetben ezek csak az igazi hazafiasságot bizonyították és csak konzervatív eszméknek tűntek, de később az oktatás- és a nyelvpolitikának is a szimbólumává váltak. De végül még a lett kommunisták is amellett szavaztak, hogy rekesszék ki az oroszokat a lett állampolgárok köréből.

8 9

Latvian Official Langauge Law Miklósi Zoltán: A politikai közösség határai, Fundamentum

21

A Legfelsőbb Tanács az állampolgárság visszaállításáról a határozatot 1991. október 15-én fogadta el, melyben megkülönbözették a csoportokat, hogy kik kaphatnak állampolgárságot és kik nem, illetve megígérték, hogy kidolgozzák a honosítás folyamatát azoknak, akik ekkor nem kaptak állampolgárságot, de a háború után telepedtek be. A törvény értelmében mindenkit regisztrálni kellett az országban, aki legalább 3 hónapot itt tartózkodott, meg kellett jelölni azokat, akik 1940. június 17-e előtt voltak lett állampolgárokat és közvetlen leszármazottaikat. Ők ekkor új útlevelet kaptak. Ekkor körülbelül 740000 ember nem tudta, hogy meg fogja-e kapni az állampolgárságot, vagy nem. Ez csak 1994-ben derült ki, amikor elfogadták a Lett Állampolgársági Törvény módosítását. 1992 és 1995 között a Bevándorlási Hivatal kezelte az állampolgársági ügyeket és sok esetben önkényesen döntött, sok regisztrálási kérelmet megtagadtak és azzal vádolták az illető személyt, hogy a Vörös Hadsereggel kapcsolatban állt. Ezek a visszaélések nemzetközi botrányokat kavartak és sok ügy az Európai Emberi és Jogi Bíróság elé került. A lett sérelmek jó része 1994-ben megszűnt, amikor az orosz hadsereg kivonult az országból, de az orosz identitású emberek nem bíztak meg többé a lett bürokráciában. Ekkor folytak a tárgyalások Oroszország és az EBESZ között, aki többek között Lettországnak is ajánlásokat fogalmazott meg az állampolgársággal kapcsolatban. Azt kérték Lettországtól, hogy olyan nyelvtörvényt alkossanak meg, ami megengedőbb, és az európai elvárásoknak megfelel, illetve hogy a már itt született gyermekeknek honosítás nélkül adjanak állampolgárságot és az idős emberek esetében (60 év fölött) az állampolgárság megszerzéséhez ne legyen szükséges a lett nyelv ismerete. Az ország vezetése ezeket az ajánlásokat elutasította. Miután 1993-ban az állampolgársági törvény az eredeti terv szerint született meg, az EBESZ vezetője újra írt az ország vezetőinek, miszerint ezzel a politikával az ország demokratikussága megkérdőjelezhetővé vált. Javasolta, hogy az eddigi honosítási menetrendek szerint az számítson, hogy az adott polgár mióta lakik életvitelszerűen az országban. 1994-ben az Európai Tanács álláspontja is az volt, hogy ezzel a politikával Lettország nem lehet Európai Uniós tagállam. 1991 és 1992 között készült az a kutatás (Poulsen-kutatás), mely azt mérte fel a lakosság körében, hogy mennyire támogatják az állampolgársági politikát. A kutatás eredménye az lett, hogy a lett nemzetiségűek 46%-a értett egyet azzal, hogy az új állampolgárságot csak a volt lett állampolgárok és leszármazottaik kapják meg. Érdekes, hogy az orosz nemzetiségiek 22

közül 12% támogatta ezt a javaslatot. A lettek 23%-a, míg a bevándorlók 4%-a támogatta volna azt, hogy a migránsok menjenek haza. A mérsékelt irányt támogatók közül a lettek 81%-a és az oroszok 29%-a támogatta azt a javaslatot, hogy az állampolgárság megszerzésének a feltétele a lett nyelvtudás, a történelem és az alkotmány ismerete legyen. Az oroszok azt a javaslatot támogatták leginkább, miszerint minden állandó lakosnak meg kell adni az állampolgárságot (60%), de a lettek között ez az ötlet nem volt sikeres, mindössze a lettek 20%-a támogatta a javaslatot. A törvényt többször visszaküldték újraolvasásra, átgondolásra, és végül 1994. július 22-én fogadták el végelegesen a jogszabályt, melyben az állampolgárság megszerzését feltételekhez kötötték, és bizonyos csoportokat kirekesztettek. A törvény szerint a honosítás fokozatokban zajlott, először 1995-ben jelentkezhettek állampolgárságért a lett állampolgárok rokonai, majd 1996-ban azok, akik az ország területén születettek. 2001 után már olyanok is beadhatták a kérelmet, akik nem itt születtek, hanem más országban. Meghatározták az állampolgársággal nem rendelkezők jogait, miszerint kaphatnak olyan úti okmányokat, melyek nem állampolgároknak szól, de nemzetközileg is elismertek, nem választhatnak, és nem választhatják meg őket, köztisztviselők sem lehetnek és a fölvásárlási jogaik is korlátozottak. Miután a honosítási folyamat sikertelennek bizonyult, az EBESZ újabb ajánlásokat küldött az ország vezetésének, melyben kérte, hogy könnyítsék meg a vizsgákat és csökkentsék annak díját. A politikai rendszer Lettországban ekkor nem volt megfelelő a törvények módosításához, így az EBESZ csak azt javasolta, hogy szüntessék meg a honosítási folyamatnak ezt a változatát. A nemzetközi nyomás fokozódott, 1997-ben Lettország nem kapott meghívót az Európai Unió első bővítési körébe, s még ebben az évben az Európai Bizottság felelős igazgatója kijelentette, hogy bár az állampolgárság az országok belügyei közé tartozik, mégis az Európai Unióba való belépésnek a gazdasági és politikai költségi nem lesznek megvalósíthatóak, ha az országban ilyen magas a nem-állampolgárok aránya. Úgy vélték, hogy az 1994-es törvény alkalmatlan a problémák megoldására. 23

Végül a törvényt utoljára 1998-ban módosították és fogadták el. Ekkor a nacionalista párt azt követelte az elnöktől, hogy ezt két hónapig ne hozza nyilvánosságra és írjanak ki népszavazást, támogatják-e az állampolgárok is az ablakrendszer eltörését. A referendumon 53% szavazott a rendszer eltörlése mellett, s ezzel Lettország számára is megnyílt az út az Uniós csatlakozáshoz. Kutatók szerint a lett állampolgársági politika azt próbálta elérni, hogy minél több orosz ajkú ember hagyja el az országot, de még a regisztrációs rendszer sem hozta meg a kívánt eredményt. Sokan úgy gondolják, hogy mivel Lettországot folyamatosan elnyomták, és a letteknek kisebbségben kellett éliük saját országukban, ezért most hogy többségbe került, nem tudnak megfelelni többségi lét elvárásainak, például a kisebbségekkel szemben tanúsított toleranciának, vagy pedig az, hogy az állampolgárság kiterjesztésében fenyegetést láttak a lett nyelv és kultúra ellen. Azok, akik nem hagyták el az országot két lehetőség közül választhattak. Vagy beolvadtak a lett nemzetbe, vagy politikai szervezeteket hoztak létre, de ezeket a csoportokat nem legalizálták, hiszen ez a politizáláshoz joga csak az állampolgárokat illette meg. Az Európa Tanács 2005. május 26-án fogadta el a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményt. Ez nem tartalmaz konkrét megfogalmazást, hogy ki számít kisebbségnek, így ezt később a Saeima írta le, illetve azt is, ki nem tartozik ide. Ők azok, akik nem állampolgárai egyik országnak sem, de életvitel szerint élnek Lettország területén és magukat nemzeti kisebbséggel azonosítják. A Saeima elfogadott két határozatot arról, hogy a keretegyezmény

bizonyos

pontjai

az

országra

nézve

nem

kötelezőek,

mert

alkotmányellenesek, mert az alkotmányban a törvényhozás nyelvének kizárólag a lett nyelvet említik meg, míg a keretegyezmény a kisebbségi nyelvek segítését és használatát segítené, illetve azt, hogy azokon a területeken, ahol kisebbségi többség van a helyneveket, utcaneveket a kisebbségi nyelven is ki kellene írni. De ezek mellett Lettország megfogadta, hogy az emberi jogok védelme alkalmazkodni fog a legmagasabb nemzetközi elvárásokhoz. A lett nyelvtörvény összhangban áll a lett állampolgársági politikával és az Alkotmánnyal, melyben a lett nyelvet jelölik meg az ország hivatalos nyelveként. Ez a törvény is negítv hatással volt az orosz ajkúakra, hiszen a törvény köveztében az értelmiség körében sokan vesztették el munkájukat, mert nem beszéltek lettül. Így rengeteg oroszul beszélő tanár, újságíró és orvos lett munkanélküli.

24

A törvény következtében 1992-ig folyamatosan cserélődtek az emberek a legmagasabb pozíciókban, ahol eddig a magas szintű orosz nyelv tudását várták el. Az egyetemeken már csak lett nyelven oktattak, de az általános és középiskolákban megmaradt az orosz nyelv oktatása. A lett kormány rendelkezéseket hozott, amely hosszú távon támogatta a lett nyelvű tanfolyamokat és 1994 és 1995 között az ENSZ segítségével létrehozták a Lett Nyelvtanulás Nemzeti Programot. A program használt, bővült a lettül beszélők száma. A fiatalok számára az volt ösztönző, hogy a nyelvtudás hiányában nem járhattak egyetemre. A legnagyobb dilemma az oktatásban az volt, hogy hogyan segítség az etnikai integrációt. Erre az egyik megoldás a szegregált iskolarendszer megszüntetése lenne. Ez a rendszer a korábbiakban nyelvi alapon jött létre, a lettek a lett iskolába jártak, míg kisebbségek az oroszba és ők ez által nem is tanultak meg lettül, míg a letteknek kötelező volt oroszt tanulni. Az alapelképzelés az volt, hogy a kisebbségeknek speciális kisebbségi iskolákat hoznak létre, és az orosz anyanyelvűek számára két tannyelvűeket. De ez nem jött létre, az egyéb kisebbségek eloroszosodtak, és az oroszoknak csak a fele tanult meg lettül. Ez probléma volt mindenkinek, a tanárok aggódtak, hogy ha túl sok orosz diák van az osztályban, az negatívan befolyásolja a letteket, mert rájuk ragad az orosz zsargon és ők lassítják a többieket, mert alaposabban kell elmagyarázni mindent, illetve probléma volt az is, hogy ha a szülők nem beszéltek lettül, akkor nem tudtak a gyermekeiknek segíteni a tanulásban. A diákok többsége nem észlelte a problémát, de az érdekképviseletek úgy vélték, hogy az asszimilációs politika nem vezethet célhoz. 1995-ben az érettségi eredmények borzalmasak voltak, sok orosz diák gondolta úgy, hogy lett tudás nélkül is elboldogulhat az országban. Ettől kezdve az orosz iskolákban pár tantárgyat lettül kellett tanítani, ám általában olyan tárgyakat választottak az iskolák, melyek nem fejlesztették a lett nyelvtudást, pl. testnevelés. A kisebbségi iskolákat 2003-ban reformálták meg, melyben meghatározták, hogy a tárgyak több mint felét, de legalább ötöt lettül kell tanítani, a többi tantárgy meg olyan lehet, ami kötődik az adott nyelv kultúrájához, történelmet. 2007 óta minden állami vizsga lett nyelven történik10

10

A fejezet Ölveczky A.: A Lett Köztársaság állampolgársági politikája 1989-2009 c. munkája alapján készült

25

3.2.4. Az észt állampolgársági törvény Az 1995-ös Észt Állampolgársági Törvény szerint észt állampolgár, aki e törvény megszületése révén fogva észt állampolgár vagy pedig folyamodott az állampolgárságért és nem állampolgára egyidejűleg egy másik országnak. Aki születésénél fogva kettős állampolgár, a 18. születésnapját követő három éven belül le kell mondania valamelyik állampolgárságáról. Honosítás útján észt állampolgár lehet, aki elmúlt 15 éves, életvitelszerűen hosszabb ideje él Észtország területén és állandó legális jövedelme van, beszél észtül és ismeri az ország alkotmányát, lojális az országhoz, és leteszi az esküt. Az észt állampolgársági törvény bár leírja általánosan, hogy ki nem lehet az állampolgára (alkotmányellenes viselkedés, más országban végzett titkosszolgálati tevékenység), nem írja le, hogy a szovjet megszállók közül ki nem lehet állampolgár, mint ahogy a lett törvény meghatározta.11

3.2.5. Az észt nyelvtörvény Az 1995-ös nyelvtörvény szerint Észtország hivatalos nyelve azt észt. E törvény értelmében az észten és az észt jelnyelven kívül minden más nyelv idegen nyelvnek számít. Azok az észt állampolgárok, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak, használhatják anyanyelvüket az ország területén. Az idegen nyelveket csak olyan mértékben támogatja a kormány, hogy azok ne sértsék az észt nyelvet. Az észt közigazgatásban csak észtül beszélő személyek dolgozhatnak, de olyan területeken, ahol sok nemzeti kisebbségi lakos él, a helyi önkormányzatok döntése alapján, az ő nyelvüket lehet második nyelvként használni. A nemzeti kisebbségi és azok hivatalos kulturális szervei használhatják az adott kisebbség hivatalos nyelvét, mint belső munka nyelvet. Minden olyan esetben, ha az idegen csoport nem tartozik a nemzeti kisebbségek közé, a belső nyelvnek is észtnek kell lennie.12

11 12

Estonian Citizenship Act Estonian Language Act

26

3.2.6. Az orosz kisebbség helyzete Észtországban A második világháború előtt nem élt túl sok orosz az országban, bár az ország legnagyobb kisebbsége volt, s azok, akik itt laktak egy csoportban éltek a határ mellett és hagyományos önkormányzatok útján képviseltették magukat. A második világháború után a helyzet radikálisan megváltozott, hiszen a Szovjetunió politikájának része az orosz ajkúak betelepítése is volt. Ennek hatására 1959-ra már az ország lakosságának 22,3 %-a volt orosz és 1989-re ez az arány már 35,2%-ra nőtt. Tallinn észt lakossága ebben az évben már kevesebb, mint 50 % volt. Észtország, amikor 1991-ben független lett, a szovjet megszállás előtti 1940-edik évi Észtországgal vállalta a jogfolytonosságot és átvette a két világháború közötti kisebbségi jogrendszert. Az 1992-ben elfogadott alkotmány biztosítja a legfőbb emberi és kisebbségi jogokat, például a diszkriminációmentességet és a kisebbségi nyelvhasználatot, a kulturális önkormányzatokhoz és a hivatalokban való nyelvhasználathoz való jogot. A jogfolytonosságból következően az ország nem adta meg az állampolgárságot az 1940. június 16.-a után bevándorolt szovjeteknek és utódaiknak, így körülbelül 590.000 fő vált hontalanná, idegenné. Őket nem illették meg a kisebbségi jogok. A hontalanoknak egy része, körülbelül 80.000-en a függetlenség kikiáltását követő években elhagyta

az

országot,

körülbelül

60.000

közülük

a

későbbiekben

megkapta

az

állampolgárságot, majd 25.000 főt honosítottak 1992 és 1995 között, mer támogatták az észt függetlenségi mozgalmakat. Végül több mint 120.000 fő inkább orosz állampolgár lett, mert azt könnyebb volt megszerezni és 40.000 fő tette le az észt állampolgársági vizsgát. Körülbelül 166.000 fő kérelmezett hontalan kártyát, amivel az országban maradhattak és 95.000 fő tartózkodik ott illegálisan. Ez a rendszer egy idő után átláthatatlanná vált. Az észt jog három csoportot tartott számon, az észt állampolgárokat, a hontalanokat és az idegen állampolgárokat és a hozzájuk sorolt kisebb csoportokat. Az integrálódás fontos lenne az oroszoknak, mert nem akarják elhagyni az országot, másrészt az észtek politikai célkitűzése. De az, hogy az észtek idegenként kezelik az oroszokat, nem segíti ezt az integrációs folyamatot, sőt kirekeszti őket a gazdasági nemzet fogalmából

27

Mint ahogy Lettországban is, a nem állampolgároknak itt sincs joguk arra, hogy részt vegyenek a politikai életben, bár az önkormányzati választásokon szavazhatnak. 1993-ban létrejött egy új intézmény, az elnöki kerekasztal, mely a kisebbségek érdekeit képviselte. Ekkoriban éleződött ki leginkább az orosz-észt konfliktus. Ekkor Narvában tartottak egy népszavazást arról, hogy a lakosok szeretnék-e, hogy az ország Észország területén belül önálló autonómiával rendelkezzen. A referendumon a lakosság 55% vett részt és 97%-a szavazott igennel és ezt a választ a Legfelsőbb Bíróság előzetesen semmisnek nyilvánította. Sok országban nem fogadták el utazási okmányként a hontalan igazolványt, ezért Észtország honosítani kellett a hontalanokat. 1995 után minden újszülött észt állampolgárlett, akinek legalább egy felmenője észt volt. Akik így nem jutottak állampolgársághoz azokat honosították. Körülbelül 100.000 ember jelentkezett a folyamatra. Közülük 30.000 észt etnikumú volt és minden nehézség nélkül megkapták az állampolgárságot, 70.000 orosz ajkú közül 25.000 könnyített eljárással kapták meg az állampolgárságot, míg 45.000 főnek át kellett esnie a teljes honosítási procedúrán. Észtországban mindenki számára egységesek az állampolgárság megszerzésének feltételei, csak az idősebb oroszoknak a nyelvi- és kulturális vizsgák teljesítése nehézséget okozott. Akik nem tudják, vagy akarják megcsinálni a nyelvvizsgát, az állam kibocsájt egy úgy nevezett szürke útlevelet, mely bár a poltikai életben való részvételre nem jogosítja őket, de munkát vállhatnak vele és utazhatnak. Fontos különbség a született észt és a honosítás útján szerzett állampolgárság között, hogy a második fajtától bármikor meg lehet fosztani az adott polgárt. Az 1993-as a kisebbségek kulturális anatómiájáról szóló törvény visszaállított egy 1925-ös évi helyzetet, mely szerint az orosz anyanyelvű, de észt állampolgárok önkormányzatokat hozhassanak létre. Rajtuk kívül még a német és svéd anyanyelvűekre illetve a zsidókra vonatkozott ez a törvény. Így az orosz lakosság megőrizhette kulturális, oktatási intézményeit és ezeket az észt állam működteti. A nyelvtörvény szerint az ország hivatalos nyelve az észt és a kormánynak garantálnia kell a nyelv tanulásához szükséges feltételeket. De ez a szegényebb régiókban nem megy akadálytalanul, hiszen azokon a területeken az orosz ajkú fiatalok nem használják az észtet a 28

mindennapokban és ezért ott a hivatalos nyelv idegen nyelvnek számít. Kevés a tanár erre, így egyelőre lehetetlen, hogy észtül tanítsanak minden tantárgyat. 1996-ban egy közvélemény kutatás szerint az orosz lakosság körülbelül fele nem beszélt észtül, viszont az idősebbek közül nagyon sokan úgy gondolták, hogy a gyermeküknek fontos megtanulniuk észtül, szerintük ez egzisztenciát, biztonságot nyújtana. A parlamentbe bekerült orosz képviselők is azt javasolták, hogy az észt nyelv tanítását intenzívebbé, jobbá kell tenni, hiszen már az észtek sem tanultak meg oroszul és így kommunikációs szakadék alakult ki a két nép között. Az oroszok helyzete még könnyebb lett azzal. hogy egyre több és több helyen használhatják az anyanyelvüket. Az alkotmány szerint minden olyan településen, ahol a kisebbség legalább a lakosság 50%-a, intézhetik ügyeiket orosz nyelven. Érdekes, hogy az orosz minoritás mindenképpen Észtországban akart maradni, még annak árán is, hogy elveszették politikai jogaikat. Az ok, amiért maradtak a jobb gazdasági és szociális helyzet volt. Miután az észtek megengedik az orosz kisebbségnek, hogy megőrizhessék nyelvi és kulturális hagyományaikat, így valószínűleg a helyzet nem fog kiéleződni a két nép között. 13

3.2.7. A litván állampolgársági törvény Az 1991-es litván állampolgársági törvény szerint a Litván Köztársaság állampolgára, aki 1940. június 15-e előtt a Litván Köztársaság állampolgára volt és az ő leszármazottaik, azok, akiknek 1919 és 1940 között állandó földterületük volt Litvánia területén és az ő leszármazottaik, ha e törvény életbelépése napján nem állampolgárai egy másik államnak, az a személy, aki igényli az állampolgárságot vagy 1991 előtt volt állampolgársága, csak elvesztette. Minden litván állampolgárnak ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak. Nem lehet litván állampolgár, aki emberiség vagy fajellenes bűntettet követett el, aki Litvánia ellen követett el bűncselekményt, olyan személyek, akik korábban más országban követtek el bűntettet, akik krónikus alkoholistás és drogfüggők vagy különösen veszélyes fertőző betegségük van. 13

Deák A.: Többségben és kisebbségben. Az észtországi oroszok helyzete a kilencvenes években

29

A litván törvény sem nevezi meg konkrétan azokat a csoportokat, akik nem kaphatnak állampolgárságot – nem úgy, mint a lett törvény.14

3.2.8. A litván nyelvtörvény Az 1995-ös litván nyelvtörvény értelmében, a Litvániában a hivatalos nyelv a litván. De a törvény nem terjed ki a nem hivatalos társalgásra és a vallásos események nyelvhasználatára. Litvánia területén minden cégnek, vállalkozásnak é szervezetnek litván nyelven kell nyilvántartást vezetniük, minden állami és helyi önkormányzati intézmények hivatalos ügyintézési nyelve is ez. Minden vezetőnek, igazgatónak akár a cégeknél, akár az állami szférában megfelelő szinten kell beszélnie litvánul. A jogi procedúra is litvánul zajlik, de amennyiben valamelyik résztvevő nem beszél litvánul, úgy biztosítani kell számára egy tolmácsot ingyenesen. Az ügyletek papírjait is litvánul kell leadni, de amennyiben szükséges, úgy mellékelni lehet a dokumentumok fordítását. Az államnak biztosítania kell a lakosoknak a jogot, hogy litván nyelven alapfokú, felsőoktatási és posztgraduális végzést szerezhessenek.

Minden középiskolának, amely

általános tárgyakat tanít, az állam által előírt módon kell tanítania a litván nyelvet. A filmeket és más audiovizuális tartalmakat vagy szinkronizálni kell vagy feliratot kell hozzá mellékelni. Minden személy és helységnevet a litván helyesírás szabályai szerint kell leírni (de ez feszültséget keltett a lengyel kisebbség körében lásd.) Minden közösségi jelet litván nyelven kell feltüntetni. Az etnikai kisebbségek szervezetinek nevét fel lehet tüntetni más nyelven is a hivatalos nyelv mellett, de csak olyan formában, hogy annak betűmérete nem lehet nagyobb, mint az állami nyelvvé.15

3.2.9. A magyar törvények Magyarország 1993-as állampolgársági törvénye szerint mindenki magyar állampolgár, aki a törvény életbelépésekor magyar állampolgár, aki magyar állampolgár leszármazottja, akkor is, ha egyidejűleg egy másik országnak is az állampolgára.

14 15

Republic of Lithuania – Law on citizenship Republic of Lithiuania - Law on the state language

30

Honosítás útján az válhat magyar állampolgárrá, aki 8 éven keresztül folyamatosan Magyarországon lakik, büntetlen előélete van, legális jövedelme van Magyarországon, honosítása nem sérti a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát.16 Az 1993-as kisebbségi törvény rendelkezései szerint Magyarországon kisebbségnek számít minden olyan népcsoport, mely több mint egy évszázada Magyarország területén lakik, tagjai magyar állampolgárok, de saját nyelve és kultúrája megkülönbözteti a lakosság többi részétől. A kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos, illetve minden olyan politika tilos, mely a kisebbségek beolvasztását célozza meg. A kisebbségek alkotmányos joga, hogy helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre, melyek a kisebbségi érdekeket védik. Magyarországon a kisebbségek tagjainak joguk van az általuk választott nyelven nevet adni gyermekeiknek és ezt saját ábécéjük szerint hivatalosan írni és a hivatalos dokumentumok kérés szerint akár kétnyelvűek is lehetnek. A kisebbségi diákoknak joguk van kisebbségi iskolákban, kisebbségi nyelven tanulniuk, de emellett meg kell tanulniuk magyarul. Az államnak, önkormányzatnak biztosítania kell mind az anyanyelvű, mind a magyar nyelvű oktatást a diákok számára. A kisebbségi nyelvet meghatározott keretek között lehet használni. Használható a polgári és büntetőeljárásokon, az Országgyűlésben, helyi önkormányzatban. Amennyiben a lakosok igénylik, a hirdetményeket a kisebbség anyanyelvén is ki kell hirdetni és a helység és utcaneveket, intézmények neveit is ki kell írni.17

16 17

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

31

3.3.Problémák az orosz kisebbséggel Ebben a fejezetben azt szeretném bemutatni, hogy hogyan alakul a balti népek és az orosz emigránsok együttélése. A helyzet érdekessége, hogy nincsenek folyamatosan konfliktusok, időnként úgy tűnik, hogy mindkét fél belenyugodott ebbe a helyzetbe. Bár időnként van egyegy jelentősebb botrány, mint a lett-orosz olaj vita, vagy a nyelvtörvény reformja, vagy az észtországi szovjet emlékmű esete. A fejezet második felében szeretném bemutatni a közvélemény kutatásom eredményét, melyre főleg lett és észt fiatalok válaszoltak

3.3.1. Lett-orosz olajvita 1998-ban 1998. április 10-én Oroszország megfenyegette Lettországot, hogy megszakítja az olaj exportját Lettországon keresztül, mert az orosz nemzetiségűeket hátrányosan különböztették meg az országban. Mivel ez a diszkrimináció közel 700.000 ezer orosz nyelvű embert érint, az orosz elnök Borisz Jelcin arra kérte saját kormányát, hogy változtassa meg az olajexport útvonalát. Oroszország azt akarta, hogy Lettország változtassa meg az állampolgársági törvényt, amely az orosz nyelvű lakosság körülbelül negyedét hontalanná tette. Az első miniszterelnök-helyettes Poris Nemtsov szerint, az orosz olajexport 11-12 %-a zajlik a lettországi Ventspilsen keresztül, ami évente 127 millió tonnát jelent. Oroszország ezt csökkentette 15 %-kal. Ez a konfliktus a két ország között, több mint egy gazdasági vita, mely összefügg az olajexporttal. Az Oroszországból áramló olaj mennyisége szorosan összefügg az emberi jogokkal. Mint ahogy korábban említettem, az orosz-lett konfliktusnak történelmi múltja van. Most ennek pár aktuális kérdését szeretném feleleveníteni. Az olaj termékek vezetékét az orosz olajfinomító központból, Samarából a Volga folyón 1992 októberében lezárták. Az oroszok választották ezt az utat, amikor Lettország tulajdonjogot szerzett a Szovjetunió felbomlásakor. 1994 áprilisában Oroszország jelentette, hogy visszatérnek az olaj pumpálásához Lettországi kikötőbe, Ventspilsbe, miután a vitatott vezeték közös tulajdonba került. Lettország és Oroszország megállapodott abban, hogy felállítanak egy közös vállalatot, amely a vezeték lettországi szakaszát működteti, amiben Lettországnak 66%-os, míg Moszkvának 34%-os részesedése lett volna. Ugyanakkor vita kezdődött ismét, amikor az orosz kormány jóváhagyásával Boris Jelcin elnök bejelentette, hogy csökkentik az olajexportot a ventspilsi kikötőn át. Ez a döntés rákényszerítette a lett 32

kormányt, hogy változtasson az állampolgársági törvényen, hogy Lettország magába fogadja az orosz kisebbséget, mint a lett társadalom teljes jogú tagjait. 1998 márciusában Oroszország azzal vádolta a lett rendőrséget, hogy brutálisan viselkedtek az idősek és főként az orosz etnikumú lakossággal Rigában, akik a közüzemi árak túlzott növekedése ellen tűntettek. Oroszország feldühödött és Vladimir Lukim, a korábbi washingtoni nagykövet a lett kabinetet „kretének bandájának” nevezte. Az év áprilisában egy bomba robbant az orosz követség mellett, és bár keletkeztek károk, senki sem sérült meg. Az orosz külügyminisztériumban összefüggést fedeztek fel a szégyenteljes támadás és az oroszellenes hisztéria között Lettországban. Ezért, Oroszország az páneurópai kritikára hivatkozva, mely szerint Lettországban növekedett az oroszellenes politika és a nacionalizmus, szankciókkal fenyegetőzött. Riga szerint a szankciók indokolatlanok voltak. „Amennyiben Oroszország csökkentené az áruszállítást az országon keresztül, az egyaránt káros volna az orosz és a lett gazdaságnak is.”. Ezt Valdis Birkavs jelentette ki, aki az akkori külügyminiszter volt. Egy parlamenti képviselő szerint, az orosz szankciók elsősorban az orosz lakosokat sújtották volna. Az akkori lett elnök, Gunter Ulmanis megpróbálta megállítani az Oroszországból és később Nyugat-Európából érkező kritikát. Az olasz külügyminiszter szerint ezek az események eltávolították Lettországot az EU tagságtól. Míg Észtország szabad utat kapott a csatlakozáshoz, addig Lettországnak várnia kellett. Az Európai Tanács az EBESZ is figyelmezette Rigát, hogy az új nyelvtörvényben számos olyan javaslat van, melyeknek az a célja, hogy betiltsák az orosz nyelv használatát a munkahelyeken, sértik a nemzetközi emberi jogi egyezmények által garantált szólásszabadságot. Ez alatt a nyomás alatt, néhány változtatást jelentettek be a törvénnyel kapcsolatosan. Az orosz miniszterelnök, Sergej Kirijenko szerint az orosz kormány felkészült, hogy gazdasági szankciókkal sújthassa Lettországot. Bizonyos intézkedések a megvásárolható termékeket vették célba, „a lett gazdaság szorosan kapcsolódik az orosz cégek szolgáltatásaihoz, beleértve a tranzit szolgáltatásokat is. Jobb lenne, ha Oroszország nem hozna ilyen intézkedéseket, de ha Lettországban az oroszokhoz való hozzáállás nem változik, kénytelenek lesznek ezeket bevezetni.”

33

Az olajvezeték, amely a korábbi szovjetrendszer része, képes körülbelül 400.000 tonnányi üzemanyag szállítására egy hónapban, amely főleg dízelolaj. A ventspilsi Nafta olajterminál, mely most már támaszkodhatott a vasútra is, körülbelül 500.000 tonnát tudott szállítani havonta. Ventspils kezelte az orosz olaj export 11-12 %-át, ami évenként akár 127 millió tonna is lehetett. Az orosz olajexportot 61.000 hordó/nappal csökkentették. Ez volt az egyhangú döntése az orosz állami és üzletembereknek is, akik az olaj világpiacát próbálták stabilizálni. Oroszország, a világ harmadik legnagyobb olaj exportőre, ebből nem maradhatott ki, mikor más országok is csökkentették az olajexportot. A petróleum termékek exportja napi 2900 tonnával csökkentették naponta. De ezeket a lépéseket csak legvégső esetben vezették be. A fenyegetésekre reagálva Lettország változtatott az 1991-es állampolgársági törvényen, könnyített a honosítási teszteken és ez által egyre több orosz hontalan lett lett állampolgár. 1998. augusztus 7-én a Lett Vasúti Miniszter az nyilatkozta, hogy az Oroszországgal fenntartott rossz viszony miatt a lett GDP akár 2-3 %-kal is eshet. Azt is nyilatkozta, hogy a költségvetési bevételek csökkentek, mert csökkent a tranzit forgalom Lettországban Oroszország irányába. A miniszter tervezte, hogy találkozik az orosz vezetőkkel, hogy megbeszéljék a változtatásokat az állampolgársági törvényben 1998 augusztusának végén az orosz külügyminiszter helyettes azt nyilatkozta, hogy bízik Lettország elkötelezettségében, mely szerint változtatni akar a nyelvtörvényen, és megengedi számos orosz nyelvű lakosnak, hogy lett állampolgár legyen, de ugyanakkor, a javasolt módosítások kételyeket ébresztenek a politikai és civil jogokkal kapcsolatban.18

18

Latvia and Russia oil dispute

34

3.3.2. A 2004-es oktatási törvény módosítása és az ebből eredő vita A legnagyobb orosz ajkú megmozdulásra 2003 és 2004 folyamán került sor Lettországban, amikor az orosz lakosság nem bírta tovább az elnyomást és kiállt magáért A bonyodalom azért robbant ki, mert be akarták vezetni az új nyelvtörvényt, mely szerint a korábbi kisebbségi iskolákban ezután a tárgyak 60%-át lettül kellene tartani és a maradék 40%-ban sem lehetnek főtárgyak. 2003-2004-ben Lettország már fel volt készülve, hogy belépjen az Európai Unióba, mindössze kétmillió lakosával és egy bonyolult történelemmel. Akkoriban a lakosság körülbelül 40%-a volt orosz anyanyelvű és sokuk helyzete a társadalomban még nem alakult ki. A kisebbségi iskolákban a fő tantárgyakat és az anyag nagy részét oroszul tanították, de a törvény értelmében ezen változtatni kellett, és ez sok diáknak okozott nehézséget, mert nem beszéltek olyan jól lettül, így nehezebbé vált számukra a tanulás. Megalakult az az Orosz Iskola Védelmi Stáb, akik azt akarták elérni, hogy ne vezessék be az új nyelvtörvényt, és megfenyegették az országot, miszerint, ha a kormány nem vonja vissza a törvényt, a szervezet felkészült arra, hogy tönkretegye Lettország csatlakozásnak napját az Európai Unióhoz. Viszont, a lett kormány szerint, ha az orosz nyelvűek a társadalom teljes értékű tagjai szeretnének lenni, meg kell tanulniuk az állam hivatalos nyelvét. Van, aki az oroszok közül ezt támogatja, de van, aki továbbra is makacsan ragaszkodik ahhoz, hogy hontalan, idegen legyen. Sokak szerint ez a vita csak generációk múlva fog megoldódni.19 Az emberek az utcára vonultak, még a diákok is tüntettek. Ezek során az a demonstrálók iskolák kapuihoz láncolták magukat, és különböző feliratokkal mászkáltak, mint „Lettország – Európa szégyene”, „Lett nyelv – igen, asszimiláció – nem”. De a tüntetések nem jártak sikerrel, a nyelvtörvényt bevezették20

19Latvians face new wall: language 20

Ölveczky Anna: A lett köztársaság állampolgársági politikája 1989 és 2009 között

35

3.3.3. Az észtországi szovjet emlékmű esete 2007-ben 2007. áptilis 17-én az észt védelmi miniszter bejelentette, hogy elkezdenek kibontani tallinni háborús síremléket. A szobrot 1947-ben állította fel a Vörös Hadsereg, hogy az elesett katonákra emlékezzen, azonben a helyi lakosság továbbra is az orosz okkupáció szimbólumát látja benne. Amint nyílvánosságra hozták a döntést, sejthető volt, hogy diplomácia botrány lesz belőle, de nem is sejtették mekkora. A kormány természetesen döntött arról is, hogy titkosítani fogják az információkat. A sírt azért ássák ki, hogy megszámolják és azonosítsák a szobor alatt eltemetett holttesteket. Már többször is tüntettek a fővárosban, egyesek a szobor lebontása ellen, mások a szobor lebontása mellett vonultak fel.21 Moszkva és az orosz ajkú lakosság tiltakozott ez ellen, de ennek ellenére a kormány elkezdte a szobor feltárását. Oroszország gazdasági szankciókkal fenyegette meg az észt kormányt, megemlítették annak lehetőségét, hogy Oroszország kereshet más utakat a kőolaj exportjára, mert szerintük ezzel Észtország megsérti a fasizmus ellen harcoló szovjet katonák emlékét. Kezdetben csak kis létszámú csoportok tüntettek a művelet ellen, de többen fogadkoztak, hogy leállítják az áthelyezést és csoportokat szerveztek. Az észt rendőrség biztonsági okokból a vidéki egységeket is a fővárosba hívta, biztonsági kordont emeltek és még vízágyukat is kivezényeltek és megszigorították a határátlépők ellnőrzését. Több embert nem engedtek be az országba, mert feltételezhető volt, hogy ezek a személyek kapcsolatban állnak a harcias csoportokkal.22 A későbbiekben az indulatok elszabadultak, Tallinnban zavargások voltak, és más észt városokra is átterjedt a forradalmi hangulat, a rendőrök összecsaptak a tűntetőkkel, és az orosz tűntetők megvertek egy észt zászlót lengető fiatalt. Narvában több, mintl egy 100 fiatalt tartóztattak le, máshol egy tizenhat éves fiúnál kézigránátot találtak. Három nap alatt körülbelül ezren került őrizetbe, akiknek többsége hontalan volt. Több mint százezren megsérültek, köztük rendőrök is. Ekkor döntött úgy az észt kormány, hogy az orosz szobrot nem bontják le, hanem áthelyezik egy katonai temetőbe. Az fenyegetésre az észt kormány válalasza hasonló volt, mint 1998-ban a letteké, bíztak abban, hogy az orosz kormány nem szánja rá magát erre a lépésre, mert ez leginkább az 21 22

Észtország lebontja szovjet emlékművet – de titkosít Készültség Észtországban a szovjet emlékmű áthelyezése miatt

36

Észtországban élő oroszokat sújtaná. Szerintük ilyen esetben az ország inkább áldozatnak látszana a világ szemében és Európa már nem is figyelne az eredeti problémára. A szankció hatására Észtország GDP-ja 5-10%-kal esett volna az áruszállításban, és ebben a szektorban főleg az orosz lakosság dolgozik.23 Az indulatok lecsillapodtak, a szobrot áthelyzeték, így a május 9-i veterán napi felvonulás már a belvárostól messze lévő temetőben zajlott le. Ugyanekkor szervertúlterheléses támadások kezdődtek. Megtámadták az észt államigazgatás hivatalos weboldalait és kommunikációs csatornáit, intenzív propagandatámadások folytak az internetenen és sms üzeneteken keresztül (ezekben az üzenetekben fegyveres ellenállásra szólítottak fel), megpróbálták megbénítani különböző észt honlapokat, hogy az átlagos felhasználók ne érhessék el azokat. Ezeknek következtében lelassult az adatforgalom, az internetes központok többször leálltak naponta, a banki rendszerek megbénultak, nem lehetet pénzügyi műveleteket elvégezni. Május közepén érte el a támadás a csúcsát, de támadás a későbbiekben is folytatoódott, sok rendszer csökkentett üzemmóddal sem tudott működni. A bankok sorra állították le internetes szolgáltatásaikat és hozták nyilvánosságra a támadások miatti veszteségeiket. Sikerült néhány támadásról kideríteni, hogy orosz IP címről érkeztek, és az Európai Parlament szerint nem egyszerű orosz szerverekről érkeztek a támadások, hanem egyenes az orosz közigazgatás IP címeiről, de ezt nehéz volt bebizonyítani. Az észt külügyminiszter azt mondta, hogy „bebizonyosodott, hogy az észt kormányszervek és az elnöki hivatal honlapjai elleni internetes terrortámadások az orosz kormányszervek, ideértve az elnöki adminisztráció számítógépeiről érkeztek”. De Oroszország tagadja, hogy ők támadták volna meg az észt rendszereket. A NATO segítséget küldött Észtországnak, hogy segítsenek kivédeni a kormányzati szervek elleni akciókat. A NATO azért segített az országnak, mert az egyik NATO-tag elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül, de a NATO nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy kik is voltak a támadók kinek a megbízásából.24 Végül azonban kiderült, hogy egy Tallinnban tartózkodó orosz ajkú diákra tudták rábizonyítotani rá bíróság előtt, hogy részt vett az akcióban. 1600 dolláros pénzbüntetést 23 24

Tart a Bronzkatona-harc Észtországban Kíberháború az orosz-észt viszony kapcsán

37

kapott. Az orosz kormány nem vizsgálta ki az országukból induló támadásokat. A kedélyek ezután lecsillapodtak.25

3.3.4. A közvélemény kutatás eredménye A következő közvélemény kutatást (1. sz. melléklet) az internet segítségével készítettem el. Megkértem Lettországban, Észtországban és Litvániában elő ismerőseimet, hogy osszák meg a kérdőívet ismerőseik között. 50 válasz érkezett a kérdőívre. A válaszok többsége részletesen válaszol a kérdésekre, bár akadt egy-egy rövidke válasz is. Úgy gondolom, hogy ezek a válaszok, és a történetek, amiket helyi lettek meséltek, jól tükrözik a balti népek hozzáállását az ittlakó orosz ajkú emberekhez. 1-3. kérdés: A kérdőívet kitöltők adatai Mint már említettem, a kérdőívet 50-en töltötték ki, főleg fiatalok. Az ismerőseim közösségi oldalakon osztották meg a kérdőívet az ismerőseikkel. A kérdőivet 7 olyan fiatal töltötte ki, aki 14 és 18 év között van, 39, aki 18 és 25 év között van és 7, aki 25 évnél idősebb. A válaszok többségét nők töltették, 30-an. 1. ábra

26

A válaszadók nemzetisége

Lett Észt Dán Magyar Litván

A kérdőívet kitöltők többsége lett állampolgár (36 fő), rajtuk kívül 11 észt fiatal válaszolt, egy dán egy magyar és sajnos csak egy litván állampolgár.

25 26

Aljosa, a tallinni turul Saját készítésű

38

4. kérdés: Ön szerint súlyos probléma, hogy az Ön országában jelentős orosz kisebbség él? 2. ábra

27

Mennyire rossz a helyzet? 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1

2

3

4

5

A fenti diagramm azt mutatja, hogy a megkérdezettek szerint mennyire súlyos a helyzet az országukban az orosz nyelvű lakosság miatt. Az egyes jelenti azt, hogy nincs probléma, míg az 5-ös, hogy nagyon súlyos. Mint láthatjuk a válaszadók többsége szerint a helyzet nagyon súlyos, 16-an értékelték így a helyzetet. 12-ún úgy gondolják, hogy a helyzet eléggé súlyos, 14-én, hogy a helyzet elviselhető. 8-an gondolják összesen úgy, hogy nincsnek problémák, vagy csak nagyon minimális szinten. 5-6. kérdés: Volt-e valaha Önnek vagy ismerősnek negatív élménye oroszokkal? Ha igen, mi történt? Az első kérdésre a válaszok 95 %-az igen volt, míg összesen 5-en válaszoltak nemmel. A második kérdésre különböző válaszok születtek. Probléma az oroszokkal, hogy fizikailag bántalmazzák az embereket és kirabolják őket, részegek és hangosak az utcán, és a tömegközlekedi eszközökön. Probléma továbbá, hogy nem beszélik az adott ország nyelvét, nem tisztelik a kultúráját, orosz zászlós autókkal közlekednek és emellett egy szót sem tudnak lettül. Az egyik észt válaszadó szerint, néhány éve áprilisban nagyon durva események történtek. Szerinte az összes orosz fiatal kiment az utcára és mindent összetörtek utuk során, a 27

Saját készítésű

39

rendőrségnek keményen kellett fellépnie ellenük. Ez a csoport nem akar semmit sem tenni Észtországért és az észtekről is negatívan gondolkoznak. Észtországban az idős hölgyek a régi jó szovjet időkért imádkoznak. Egy magyar ismerősöm mesélte, aki Észtországban él, hogy egyszer egy orosz csoport egy szórakozóhelyen megvert egy német fiút, mert azt hitték, hogy észt. Lettországban is hasonló a helyzet, sok orosz bántalmaz letteket, csak mert ők lettek. Sokak szerint az oroszok arrogánsak és durvák. Mindig keresik a bajt. A dán állampolgár véleménye az, hogy sokáig nem hitt abban, hogy ők tényleg rossz emberek (rosszabbak, mint mások), amíg nem került összetűzésbe velük. Szerinte az arabok, afgánok és oroszok nagyon hasonló népek, nem kellemes velük társalogni. Azzal, hogy az oroszok nem beszélnek lettl vagy észttül a probléma a válaszadók szerint az a baj, hogy viszont elvárják, hogy a helyiek beszéljenek oroszul, és ha nem tudnak, akkor „hülyének” tekintik őket. 7-8. kérdés: Volt-e valaha Önnek vagy ismerősnek pozitív élménye oroszokkal? Ha igen, mi történt? Meglepő, hogy erre a kérdésre is sok igen válasz érkezett, a válaszadók közül 39-en válaszoltak iggennek, és csak 11-en nemmel. Sokan azt válaszolták, hogy vannak orosz barátaik, akikkel együtt szoktak játszani, vagy segítenek egymásnak. Úgy gondolják, hogy az oroszok nagyon segítőkészek és melegszívük maguk között illetve a barátaikkal. Az idősebb orosz hölgyek, ha szépen kérik őket, azonnal segítenek. A litván lány, aki válaszolt úgy gondolja, hogy az jó, hogy náluk az oroszok megőrzik hagyományaikat (náluk nincsen olyan konfliktus, mint az észteknél és a letteknél), szereti a helyi néptánccsoportjukat. Egyes válaszadók szerint az oroszok egy csoportja békésen él Lettországban, és örül, hogy itt élhet.

40

A következő kérdésekre szeretném lefordítani a válaszokat, mert jól tükrözik a lakosság hozzáállását a szituációhoz. 9. kérdés: Hogyan írná le a jelenlegi helyzetet a saját szavaival? „Az én városomban nagyszámú orosz közösség lakik, időnként vannak problémák, de a mindennapi életben nem lehet őket látni. De lehet látni, főleg a fiatalokon, hogy az oroszok tiszteletlensége bántja a letteket.” „Én Észtország közepén élek, ahol nincsen sok orosz. Tallinnban viszont sokan vannak, de azt hiszem, hogy az észt fiatalok is lehetnek hangosak és részegek.” „A városban, ahol élek sok orosz lakik, főleg a kikötő miatt. Sokan jönnek ide dolgozni. Eddig még nem vettem észre semmi nagyobb konfliktust.” „Az én „világomban” nincs sok orosz, de ha mégis vannak, akkor nem csinálnak semmi rosszat.” „Az állandó probléma az orosz közöséggel a környékünkön, hogy nagy a részvételi arányuk az erőszakos cselekményekben főleg a helyi lakosság ellen. Gyakran követik az orosz hírcsatornákat, amiken gyakran uszítják őket a Balti kormányok ellen. Ez ahhoz vezet, hogy különbözőképpen látják a történelmet, ez alatt azt értem, hogy az orosz kormány tagadja, hogy megszállta a balti országokat.” „A városban, ahol élek, nincs olyan sok orosz, mint Tallinnban. A helyzet itt rendben van. Van a városnak egy része, ahol több orosz lakik, mint a város többi részén. A problémák nem olyan súlyosak, mint Tallinnban, szerintem.” „Sok orosz lakik a városban, ahol élek és sokan közülük arrogánsak és hirdetik magukról, hogy utálják Észtországot és az észteket. De más oldalról nézve, az oroszok között sok a kedves ember, akik nem hírdetik a nemzeti különbségeket. De mivel nagyon sok orosz nem beszél és nem tanul meg észtül, ezért problémát jelentenek.” „Én egész jól viszonyulok az oroszokhoz, mert gyerekkorom óta vannak orosz barátaim, de nagyon sok barátom utálja őket.” „Ők úgy gondolják, hogy ez itt Oroszország.”

41

„Az én városomban kicsit több orosz él, de úgy viselkednek, mint más emberek más nemzetiségekkel. Természetesen, időnként vannak problémák, de ez nem a nemzetiségük miatt van. Minden nemzetben vannak rossz személyek.” „Szerintem a legnagyobb probléma a nyelv. Sok boltban a személyzet nem beszél észttül, ami hülyeség.” „Szerintem a legnagyobb probléma az oroszokkal (egy részével) az, hogy bár egész elétükben Észtországban éltek, nem tudnak egy szót sem észtül. Nehéz kommunikálni ilyen oroszokkal, főleg mert, ők úgy gondolják, hogy nekem kéne tudnom és beszélnem oroszul és időnként nagyon arrogánsak, amikor nem vagyok hajlandó oroszul beszélni velük.” „A terület, ahol felnőttem (Kengarags), híres az orosz kisebbségéről. Kirabolják az embereket, provokálják, és megverik őket igen gyakran. De a helyzet javult az elmúlt pár évben. Most már kevesebb „gang” létezik.” „Azt mondják, hogy Tallinn lakosságának 50%-a orosz. Az kétségtelen, hogy sok az orosz Tallinban, de város központjában állva nem mondanád, hogy az arány 50 % körül mozog. Az oroszok bizonyos kerületekben élnek, ahol az arányuk meghaladja a 60-70%-ot is. Összességében nincs probléma az oroszokkal Tallinnban, de érezhető a diszkrimináció ellenük, de az hazugság lenne, hogy teljesen támasz nélkül vannak.” „Az oroszok nem tisztelik az országot ahol élnek, szóval deportálni kéne őket az anyaországukba.” „Ha az oroszok nem erőltetnék ránk a nyelvüket, és ha nekünk nem kellene kötelezően oroszul tanulnunk, csak választható tárgy lenne, ha udvariasan viselkednének és elfogadnák hogy nem a saját országukban élnek, minden rendben lenne. „Ők nagy problémát jelentenek számunkra, mert a lettek és az oroszok teljesen különböző karakterek. Az oroszok szemtelenek, érvényesítik az akaratukat, akkor is, ha ez itt Lettország – egy kis hely, ahol lettek élnek a világban – és nem nagy, mint Oroszország. Sok dolog derogál nekik, amit a lettek csinálnak, csak úgy, előítéletből.” „A városban ahol élek, nincs sok orosz, így probléma sincs velük. De Rigában, ahol tanulok, szerintem az általános helyzet az oroszokkal nincs rendben.”

42

„A vársoban, ahol élek nincsen sok orosz, de akik itt élnek kedvesek és nyugodtak, nem úgy, mint azok az oroszok, akik Lettország fővárosában élnek.” „Sok az olyan orosz Lettországban, akik úgy érzik, hogy nem kell megtanulniuk lettül. Közösségi helyeken dolgoznak, és azt hiszik, hogy ők a világ közepe. Úgy hiszem, nem igazán tudják, hogy hol vannak. Csak a történelem miatt, amikor Lettország a Szovjetunió tagja volt, még ma is azt hiszik, hogy az ország Oroszországhoz tartozik.” „Az a tény, hogy oroszok élnek Lettországban, önmagában nem probléma. A probléma az, hogy a kormány nem engedi beolvasztani őket. Mért vannak még mindig külön iskolák? Szóval ők nem integrálódhatnak, és kormányok ezt felhasználják a választásokon. Hogy őszinte legyek, ez hülyeség. A probléma az, hogy a két csoport különböző információkat kap, és mindkét fél megpróbálja manipulálni vagy a letteket, vagy az oroszokat, hogy egy véleménynek higgyenek.” „Az én városomban – Rigában – sok orosz él. Egyaránt vannnak jó és rossz élményeim. A legrosszabb, hogy sokan közülük nem tudnak lettül (meg sem értik a nyelvet), de sokan vannak azok is, akik tudnak lettül, csak nem akarnak így beszélni, mert azt hiszik, hogy a saját országukban élnek. És most azt akarják, hogy minden iskolában tanítsanak oroszul… Nagyon szomorú.” „Én nem akarok megtanulni oroszul azért, hogy munkát kapjak.” „Szerintem az oroszok keresik a problémákat, és szeretik is őket.” „Észre kellenne venniük, hogy itt élnek, Lettországban, ami azt jelenti, hogy tisztelniük kell az országot. Nem kérhetnek meg senkit, hogy oroszul beszéljenek, és nem követelhetik, hogy az orosz legyen az ország második hivatalos nyelve, ez képtelenség. Amennyiben vitatkozni szeretnének erről, bármikor elmehetnek.” 10. kérdés: Mit gondol, mit akarnak elérni az oroszok a közeljövőben az Ön országában? „Most éppen megpróbálják elérni, hogy az orosz legyen az ország második hivatalos nyelve.” „Azt akarják, hogy maradjanak meg az orosz iskolák” „Nincs semmi ötletem. Ők Litvánia részei, úgy gondolom, hogy boldogok, hogy van lehetőségük oroszul tanulni, de emellett, szerintem, jól beilleszkedtek a kultúránkba.”

43

„El akarják venni az országunkkat… Nem, nem tudom. Valószínüleg több erőt akarnak, például választási jogot. Tulajdonképpen, azokat a dolgokat akarják, amiket az észt állampolgárok.” „Azt akarják, hogy könnyebben kaphassák meg az állampolgárságot. Több orosz nyelvhasználatot

a

hétköznapi

életben.

Szorosabb

együttműködést

Oroszországgal

kormányzati szinten.” „Remélem, hogy csak egy elérthető normális életet szeretnének, még mindig diszkriminálva vannak.” „Azt akarják, hogy Oroszország újra megszállja Lettországot!” „Azt akarják, hogy az orosz legyen Észtországban az észt mellett a második hivatalos nyelv. És úgy tudom, hogy harcolnak azért, hogy az iskolákban továbbra is legyen orosz oktatás.” „Nem tudom, nem vagyok rasszista. És most nem is erre gondolok. De, tudod, ahogy mondják, az, hogy valaki szimpatikus, vagy utálod nem légből kapott. Ugyanaz, mint a sztereotípiáknál. Mindig van ok. Korábban nem tudtam sokat róluk – csak, hogy Oroszország a világ legnagyobb országa és a fővárosa Moszkva, és hogy a második világháború alatt rengeteg bajt okoztak, de ez nekem már csak történelem. Amíg nem találkoztam velük, rengeteg történetet hallottam róluk. Most, sajnos, negatívan állok hozzájuk.” „Biztos, hogy Lettország második hivatalos nyelvének az oroszt akarják. Én úgy képzelem, hogy rengeteg tervük van titokban, csak várnak a megfelelő időpontig, hogy elmondják őket.” „Nem gondolom, hogy az oroszok bármi mást el szeretnének érni, mint az észtek. Szóval az integráció ilyen tekintetben jól működött. Talán, a leghőbb vágyuk az, hogy fejleszzék az életkörülményeiket. A fiatalok körében, szerintem, a tendencia az, hogy nyugatiabbá váljanak, esetleg külföldre költözzenek.” „Talán azt akarják, hogy az orosz legyen a második hivatalos nyelv Lettországban, továbbra is megtagadják a szovjet megszállást és úgy tesznek, mintha a lettek mindig elégedettek lettek volna azzal, hogy ilyen sok orosz van az országukban. Azért akarják elérni ezeket, mert sok orosz nem gondolkozik, csak vakon hisznek abban, amit a magasabb pozíciókban lévő oroszok mondanak, például Nils Usakovs, Riga polgármestere.” „Amit el akarnak érni, az béke, megértés, és diszkrimináció mentesség a lettek részéről.” 44

„Azt akarják, hogy az ország második hivatalos nyelve az orosz legyen. Ha ez megtörténne, az oroszok soha nem beszélnének lettül, csak oroszul. De a letteknek meg két nyelven kell majd tudniuk beszélni – így az oroszok uralnák az országunkat. És most már egyre több az orosz politikus, és sok lett fél attól, hogy az ország politikája közeledni fog Oroszországhoz. Szerintem az oroszok uralni akarják a világot, legalábbis Oroszország körül (Lettország, Észtország, Ukrajna, stb.)” „Továbbra sem hiszem, hogy ŐK azok, akik ezeket akarják. Igen, van politikai pártjuk, aki meggyőzi őket arról, hogy mit akarjanak. De, szerintem, mindenki elégedett lenne, ha nem néznék a múltat, hanem elkezdenénk azt nézni, mit kell most csinálni. Kezdve az iskolák összevonásával.” „Valószínüleg el akarják nyomni a tradícióinkat, és azt akarják, hogy az orosz legyen az ország fő nyelve. Remélem, ez soha nem fog megtörténni, de az oroszok bármit képesek élerni, mostanában egyre erősebb csoportokat alkotnak. A lettek mutathatják, hogy valami nem tetszik nekik, de nem hiszem, hogy valaha egy csoportként fellépnének és harcolnának a dolgok ellen.” 11. kérdés: Mit gondol, mi a legnagyobb probléma ebben a szituációban? „Két oldalról kell néznünk a problémát. Egyik oldalról a probléma az, hogy Lettország nem áll fel, és mondja azt az oroszoknak, hogy ez a mi országunk és nektek tisztelnetek kell. Másrészról, a legnagyobb probléma az, hogy az oroszok nem tisztelik az örökségünket. Ha elutazol Spanyolországba, nem kezdesz el beszélni a saját nyelveden, legalább megpróbálsz pár spanyol kifejezést megtanulni, vagy találni valami kompromisszumot.” „Az orosz emberek még mindig hisznek abban, hogy Oroszországban élnek és nem tanulják meg a nyelvünket.” „Azon a szinten, ahol én élek, nem látok semmi problémát. Amikor oroszokkal beszélek, nem nézem a nemzetiségüket, hanem csak az embert. Polotikailag, vannak veszélyek és megoldatlan problémák, mint, hogy nem ismerik el, hogy megszállták a balti országokat. Ha a média szeretné, a konfliktusok nagyobbak lehetnének. De jelenleg a helyzet inkább passzív. Poltikai érdelemben, és a hétköznapi emberek értelmében is.” „Nem tanulnak meg észttül. Úgy gondolják, hogy nem fontos nekik, hogy beszéljenek észttül, de igazából igen. Ha Észtországban akarnak élni, meg kell tanulniuk észtül.” 45

„Kevesebb, mint egy millió ember maradt meg a népemből mára és ez a szám tovább csökken. A nyelv is lassan haldoklik. Olyan emberek integrálása, akik nem tisztelik, vagy nem tudnak semmit a kultúránkról, nyelvünkről, történelmünkről, csak felgyorsítják ezt a folyamatot. Úgy tűnik, hogy Oroszország próbál minnél nagyobb befolyást szerezni az országunk fölött. Ennek oka lehet a múltbeli konfliktus és az ország magas geopolitikai értéke. Az orosz médiának sokkal szélesebb az olvasói köre, mint a miénknek. Amíg ez az álláspont fennáll, és Oroszország nem kezeli úgy a mi kormányunkat, mint egyenlő felet, addig az nem lehetséges, hogy az országok között, vagy akár a személyek között baráti viszony legyen.” „A probléma az, hogy az oroszok egy része (nem az összes) nagyobb befolyást szeretne az ország dolgaiba és nem akarnak megtanulni lettül. Szerintem a legnagyobb probléma az oroszoknak az, hogy megtanuljanak lettül, és ezért ilyen rossz a helyzet az országban. Nem hiszem, hogy vannak poltikai, vagy történelmi egyetnemértések. Az emberek csak egyszerűen szeretnének élni és az oroszok nem akarják megtanulni a nyelvet. Fontos, hogy legyen állampolgárságuk, de ezt csak nyelvtudással lehet megszerezni.” „A szakadék a nyelvtudásban. És az, hogy az oroszok és az észtek nem vegyülnek.” „A történelem és az orosz kormány. Ha nem ez lenne, fogadok, hogy lettek és az oroszok jól kijönnének egymással, mert általában véve nagyon kedves emberek.” „Valahogy én nem látok semmilyen nagyobb problémát. De ha meg kell nevezni egyet a problémák közül, szerintem ez a politika lenne. Egyrészről, Oroszország politikája az, hogy növelje a befolyását Észtországban (bár itt a nyomás kisebbnek látszik, mint Lettországban – talán feladták), a másik részről egyes észt poltikusoknak, akik félnek mindentől, ami orosz, vészjósló politikájuk van. Az érzékenyebb emberek (akár észtek, akár oroszok) kimaradnak ebből.” „A legnagyobb probléma az orosz politikusok. Az elnökük nem jó ember. Oroszország majdnem minden lakosa azt hiszi, hogy ők nagyon fontosak. És amikor erre gondolnak, más országokat alacsonyabb rendűnek tekintenek (úgy értem, azt hiszik jobbak, mint mások, nem ismerik el egyetlen más ország kultúráját és sajátjukat probálják ráerőltetni másokra.” „Azok az oroszok, akik itt éltek a függetlenség kikiáltása előtt, hozzá voltak szokva ahhoz, hogy Lettország a Szovjetunió része, és most nem akarják elfogadni, hogy egy független állam vagyunk a saját tradícióinkkal és nyelvünkkel.” 46

„Az életem nagyrészét Lettországban éltem le és összesen 5 oroszt ismerek. Az városomban, Rigában, a lakosság fele orosz. Ez hogy lehetne normális? Mi kellenne hogy a saját véleményem legyen? Amit a médiában hallok? A lényeg az, hogy túl kéne lépni a történelmi sérelmeken és kulturális különbségeken és ténylegesen találkozni kellene egymással. És ha nem volna a mi részünkről olyan nagy megkülönbözetés, hogy ők, az oroszok olyan mások, mert nem azok. Mi mind egy helyen nőttünk fel, mi mind Lettországot tekintjük a helynek, ahhonét jövünk.” „A kormány, ami azt akarja, hogy az oroszok és a lettek között ne legyen egyetértés és utálják egymást. Tisztán látszik, hogy ez a helyzet kedvez nekik és megprobálnak minél több felesleges dolgot tenni, hogy mégjobban komplikálják a dolgokat.” „Úgy gondolom az elkötelezettség és az erős akarat. A letteknek nem tetszik ez a szituáció, de talán túl passzívak ahhoz, hogy valamilyen nagyobb lépésre szánják el magukat. Mindig lesznek olyanok, akik az orosz oldalra állnak, ami nagyon szomorú. Lettország a letteké!” Ezek mellett még volt pár rövidebb megjegyzés is, miszerint „oroszok”, „itt élnek” vagy „túl sokan vannak”. A válaszok és tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy bár a felszínen nincsenek nagyobb konfliktusok, de minden embernek, aki itt él van álláspontja az ügyről, de nem mernek lépni ellene.

47

3.4. A lengyel kisebbség helyzete Litvániában Litvániában az oroszok jól integrálódtak, lényegében az üzlettel foglalkoznak, nem az anyanyelvvel. Litvániában a probléma inkább a lengyelekkel van. Litvániaban a lengyel kisebbség aránya a legnagyobb, körülbelül a lakosság 7%-a lengyel ajkú. 79 lengyel kisebbségi iskolát alapítottak Litvániában, ebből 53 tiszta lengyel, 26 vegyes iskola és 30 másik iskolában vannak lengyel nyelvű osztályok. Jelenleg az oktatás minden szintje elérhető az anyanyelven a lengyel kisebbség számára. Ez Európában egy egyedülálló oktatási rendszer. A lengyel kisébbség elég aktív, ezt jól mutatja, hogy jó ideje napirenden van a nyelvhasználati ügyük, és ehhez kapcsolódva az új litván oktatási törvény körüli társadalmi vita teszi ki a litván sajtó szinte 100%-át a litvániai kisebbségek helyzetével kapcsolatban. Az új nyelvhasználati törvényt 2011 márciusában fogadták el és Varsó keményen kritizálta azt. A lengyel külügyminiszter akkor megjegyezte, hogy a szavazás, mely a törvényről fog szólni vízválasztó lesz Litvániában a kisebbségi jogok meghatározásában. A litván diplomácia vezetője tiltakozott az ellen, hogy egy idegen állam, még ha az Lengyelország is, beleavatkozzon Litvánia törvényalkotásába és belügyeibe. A litván-lengyel diplomácia kapcsolatok ettől kezdve minimálisra csökkentek. A litván miniszterelnök, Andrius Kubilis nem érti, miért romolhatna meg a két ország kapcsolata egy olyan törvény elfogadása miatt, mely „elősegíti a lengyel diákok fejlődését, és biztosítja számukra a litván nyelv elsajátítását”. 2011. szeptember 2-án a Litvániai Lengyel Iskolák Szülői Fóruma demonstrációt tartott Vilniusban a fent említett törvény hatályba lépése ellen. A demonstráción a 100 érintett lengyel iskola közül 70 iskolának a tanulói és az ő szüleik vettek részt. Korábban a litvániai lengyelek képviselő beadtak egy petíciót, melyet hatvanezren írtak alá, de a litván kormány ezt nem vette figyelembe. Ekkor döntöttek úgy a lengyelek, hogy az utcára vonulnak. A demonstráció résztvevői a lengyel kisebbséget hátrányosan érintő törvény egyes részeinek visszavonását követelték.

48

Ahogy a Szovjetunió irányítása alatt mindenkinek oroszul kellett tanulnia, úgy a lengyeleknek is. A szabadságát visszanyert új litván állam eddig megengedte, hogy a kisebbségek az anyanyelvükön tanulhassanak, de most az új oktatási törvénnyel azt akarják elérni, hogy 2013-tól egységes litván nyelvű érettségi legyen bevezetve, másrészt azt, hogy a történelmet, a földrajzot és a hazafias nevelést ezután csak litvánul lehessen tanítani, diszkriminálva ezzel a lengyel anyanyelvú diákokat a kisebbségi iskolákban. Ennek következtében kevesebb lengyel anyanyelvű diák kerülhet be a litván felsőoktatási intézményekbe. Leginkább azok a lengyel diákok kerülnek majd hátrányos helyzetbe, akik olyan településeken lakának, ahol a litván kormány a továbbiakban nem kívánja fenntartani a kisebbségi iskolát, mert racionalizálásra hivatkozva tervez iskolabezárásokat. A lengyel diákok itt többé semmilyen tárgyat nem tanulhatnak majd lengyelül, mindent litvánul kell majd megtanulniuk. Lengyelországban minden jelentős politiai szereplő elítéli az új litván oktatási törvényt, és támogatásáról biztosította a litvániai lengyel közösséget. 2011. szeptember 4-én Andrius Kubilus litván miniszterelnök meghívta Donald Tusk lengyel miniszterelnököt

Vilniusba,

egy

munkalátogatásra,

ahol

Tusk

kijelentette,

hogy

Lengyelország viszonya jövőben olyan lesz Litvániával, amilyen a litván állam viszonya az ott élő lengyel kisebbséghez. Litván politikai elemzők szerint Tusk kijelentését lehet fenyegetésként is értelmezni, hogy a jövőben Varsó képes lenne leépíteni kapcsolatait Vilniussal, amennyiben a helyzet változatlan marad. 28 A másik probléma régebbre nyúlik vissza. 2010-ben a litvániában elő lengyel kisebbég azt akarta elérni, hogy a hivatalos okmányokban (útlevél, születési anyakönyvi kivonat) a lengyel helyesírás szabályai szerint írhassák a nevüket, nem pedig a litván szerint. Így Viktoras Kavalskis helyett az új név Wiktor Kowalski lenne. De Litvániai Alkotmány Bíróság szerint a „nemzet útlevele bizonyítja az adott személy állampolgárságát és nemzeti hovatartozását, ezért minden adatnak az állam hivatalos nyelvén kell benne szerepelnie.” Emellett az Alkotmány Bíróság azt is kijelentette, hogy arra sincs lehetőség, hogy neveket mind a kétféle írásmód szerint beleírják az útlevélbe. A harmadik probléma a földek újraelosztásával van. Ez a kérdés Litvániában mindenkit érint diszkrimináció nélkül. Litvánia az egyetlen olyan állam, ahol a szovjet kormány a földek 28

Lengyelország aggódik a litvániai lengyel kisebbség helyzete miatt

49

100%-át államosította. A függetlenné válás után, Litvánia egy olyan példátlan törvényt fogadott el, ami mindent visszaadott a korábbi tulajdonosoknak. Egyes esetekben a földreform és a jogok visszaállításának folyamata elhúzódott, mert egyrészt a szovjet megszállás alatt minden földet államosítottak, másrészt mert a függetlenség visszaállítása után körülbelül 800.000 kérvényt nyújtottak be a földek visszaszerzéséért, harmadrészt sok időt vett igénybe, hogy megtaláljanak bizonyos dokumentumokat akár más országok archivumaiban is. Illetve azért, mert a vilniusi régióban dokumentumok hiánya miatt gyyakran vannak viták és perek az igénylők között. Mindazonáltal, 2010 októberében a vilniusi régióban, ahol több teljes településen is olyan litván állampolgárok laknak, akik lengyel származásúak, a földhöz, erdei és vízi területekhez tartozó tulajdonosi jogoknak csak 84%-át osztották ki újra, míg Litvánia egyéb területein ez az arány 97%. Viszont a kormány prioritásként kezeli ezt az ügyet és már elkötelezték magukat amellett, hogy ebben a régióban a türeletek újra-kiosztását befejezik 2013. december 31-ig. A negyedik probléma a tradicionális helység- és utcanevek írásával van. A jelenlegi litván törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén is feltűntessék az állam hivatalos nyelve mellett a történelmi helyek hivatalos nevét. Az állam nyelvtörvénye azonban biztosítja, hogy olyan helyeken, ahol az egyes nemzeti kisebbségek képviselőinek teljes koncentrációja megtalálható, a területi igazgatások helyi irodái és szervezetei használhatják a kisebbség nyelvét az hivatalos mellett. Ezt a rendelkezést a nyelvtörvény a későbbiekben kidolgozta, miszerint lehetőség van arra, hogy a nemzeti kisebbségek szervezeteinek neveit és az információs feliratokat más nyelveken is feltűntessék, amennyiben azok megegyeznek az eredeti litván nyelvű szöveggel. A törvény nem szabályozza a nyelvhasználatot a kisebbségek hivatalos rendezvényein. (Jelenleg az Európai Unióban nincs egy meghatározott rendszer arra, hogy a kisebbségi nyelveket hogyan kell használni.) 29

29

Poland Lithuania and self-centredness goes nuclear (updated)

50

3.5.Kalinyingrád helyzete (2.5) A Königsberget 1254-ben alapította teuton lovagrend. A kezdeti időkben főleg németek és lengyelek éltek itt. A területért sok csata zajlott, és végül teljes német fennhatóság alá került. Königsberg csatlakozott a Hanza szövetséghez, és fontos szerepet töltött be az északi kereskedelemben. Königsberg mindig fontos szerepet játszott Poroszország történetében, sokáig ez volt a főváros és az orosz-német kereskedelem nagy része is a városon keresztül zajlott. 1918-ban létrehozott Lengyel folyosó elválasztotta Könegsberget Németország többi részétől. Hitler vágya volt, hogy újra egyesítse a területeket a második világháború alatt, de végül a vörös hadsereg szerezte meg a terület feletti uralmat 1945-ben és az óta is Oroszországhoz tartozik. A háború alatt a város nagy részét lebombázták, a német lakosságot kitelepítették, helyükre oroszok érkeztek. Még ma is 100%-ban orosz állampolgárok lakják a területet. A szovjet időkben a Kalinyingrádi régió fontos stratégiai terület volt, mert ez volt az egyetlen jégmentes kikötő télen. Sok területet még a helyi lakosok elől is elzártak és rengeteg katonát költöztettek ide. A városban még ma is sok a katona és Baltiysk kikötő az orosz hadiflotta egyik nagy hadiszállása. Mostanában Kalinyingrád kezd ismét feléledni. Különleges Gazdasági Zóna státuszt kapott és megpróbálja lenyűgözni a túristákat. A lakosok nagyon kötődnek Moszkvához és nem akarnak elszakadni Oroszországtól, annak ellénre, hogy a földrajzi távolság az anyaországtól sok nehézséget okoz. A kilencvenes években Kalinyingrád kérdése meghatározó volt a litván-orosz kapcsolatnak. A személy- és teherforgalom, illetve az energia vezétek csak Litvánia terültén keresztül kapcsolták össze az exklávét és az anyaországot. 2002-ben írtak alá egy kedvezményes vízum megállapodást. 2004 után, amikor a két szomszédos állam, Lengyelország és Litvánia csatlakozott az Európai Unióhoz, az áruszállítás még bonyolultabbá vált és a 2007-es schengeni csatlakozás eredményeképp jóval szigorúbb ellenőrzés lépett életbe.30

30

From Konigsberg to Kaliningrad – history and facts

51

Mára Kalinyingrád katonai jelentősége csökkent, mert az orosz flotta rossz állapotban van. A város, mely egyik az egyik legjelentősebb hadi kikötő volt, mára logisztikai központ lett, jelentős tranzitváros az Oroszország és Nyugat-Európa közötti kereskedelemben. A város technológiailag nincsen azon a szinten, hogy az érzékenyebb termékeket a városon keresztül szállítsák (az orosz kereskedők inkább Helsinkit, vagy Ventspilst választják), viszont a külföldi tőke folyamatosan érkezik, mert 1996-ban Különleges Gazdasági Zónának Nyilvánították. Ez azt jelenti, hogy az idetepülő cégek adó- és vámkedvezményekben részesülnek, amennyiben az orosz piacra szállítanak. Mindemellett Kalinyingrád vészélyforrás az Európai Unióra nézve. A kikötő és a katonai támaszpontok összefüggésbe hozhatóak nemcsak fegyvercsempészettel, de prostitúcióval és kábítószer-kereskedelemmel

is.

Rossz

a

lakosság

általános

egészégi

állapota,

a

közegészségügyi infrastruktúra nemcsak elavult, de túl is van terhelve és nem lehet kizárni egy járvány eltrejedésének esélyeit sem. Rengeteg katonai bázis és üzem áll a területen elhagyatva, melyek veszélyt jelenthetnek a környezetre. Az Európai Unió és Oroszország együttesen próbálja normalizálni a kalinyingrádi helyzetet.31

31

Kisebbségi kérdés és biztonsági kockázatok – Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig – IV. rész

52

3.6.Az orosz diaszpóra-politika Mint korábban bemutattam, az orosz anyaállam erélyesen lépett fel olyan esetekben, amikor a balti országokban elő orosz kisebbséget hátrányosan érintő határozatok születtek. Ebben a fejezetben az szeretném bemutatni, hogy Oroszország hogyan támogatja a külfödön elő orosz kisebsségi csoportokat. A kilencvenes években az orosz poltika kiemelt területe volt a határon túl élő oroszok kérdése. Körülbelül 10-12 millió ember maradt másik országban a Szovjetunió felbomlása után. E miatt az ügy miatt, mint láthattuk, folyamatos feszültség volt Moszkva és balti államok között. Ahhoz, hogy a probléma mára enyhült, hozzájárult az is, hogy Oroszországnak nem volt egységes, kiforrott politikája a külföldön elő orosz kisebbségek felé. Bár létrehozták a Rosszijanye alapítványt, de az csak igen alacsony költségvetésből tudott működni, és nem volt átgondolt stratégia a működése mögött.32 Az Orosz Föderáció elnökének rendelete 2011. május 25-én jelent meg, mely támogatja egy olyan alap létrehozását, amely a külföldön élő oroszok támogatását és jogainak védelmét szolgálja. Az „Orosz nyelv” szövetségi programról június 20-án döntött az orosz kormány, amely szimbolikusan lezárja azt a törvényhozási folyamatot, ami „az Oroszországi Föderációnak a külhoni oroszokkal kapcsolatos állami politikájáról” szóló törvényjavaslattal kezdődött el egy évvel korábban. Az 1999-es törvény alapján a külhoni honfitársak köre igen széleskörűen volt értelmezhető, de alapvetően két fajta csoportot határoztak meg. Az egyik csoport, akiknek a felmenői a forradalom és a polgárháború miatt hagyták el az országot, a másik csoport, akik a Szovjetunió felbomlásakor a befogadó országban maradtak. Az orosz diaszpóra-poltika megújításának alapkérdése volt, hogy a külhoni orosz kifejezést újraértelmezzék, pontosítsák. Ez kizárná annak a lehetőségét, hogy ide autómatikusan sorolódjanak be azok, akik poszt-szovjet államokban élnek. A javaslat célja az volt, hogy ebbe a körbe azok tartozzanak, akik Oroszország állampolgárai, de életvitelszerűen élnek külföldön, illetve azok, akik kinyílványítják az Oroszország területén élő valamely néppel a fennálló érzelmi és kulturális kapcsolatukat (nyelvi kulturális kapcsolat).

32

Kisebbségi kérdés és biztonsági kockázatok – Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig – IV. rész

53

A törvény korszerűsíté már régebbóta vissza-visszatért az orosz kormány elé, különböző fórumokon. Végül 2009-ben kezdődött meg a folyamat, amikor megállapodtak a módosítás tervezett irányairól. Korábban az orosz poltika nem volt egységes, kezdetben csak eseti segítségnyújtások voltak, míg később egyre inkább a koncepcionális projektek kaptak nagyobb hangsúlyt. Ezek keretében megpróbálták feltérképezni a külföldön élő oroszok helyzetét minden téren. A kormányzati program az elmúlt három évben főleg az orosz kulturális térség megőrzését támogatta, így 2008-ban létrejött a Rosszotrudnyicsesztvo, majd a Ruszkij Mir alap, amelyek jelentős állami támogatást kaptak az orosz nyelv és kultúra terjesztésére. 2007-től kezdve működik egy program, mely a külhoni oroszok hazatelepítésében segít. A program keretében több mint 20.000 fő költözött át Oroszországba és kapta meg az állampolgárságot. Az új koncepció szerint a külhoni oroszoknak biztosított támogatások és kedvezmények követik a nemzetközi gyakorlatok alapelveit, így kiterjednek az emberi és polgári jogok védelmére, a kultúrára és nyelvhasználatra is. A törvényben leírják azt is, hogy Oroszország a támogatáskor figyelembe veszi a nemzetközi szerződéseket és az érintett államok jogszabályait is Ennek értelmében a támogatási lehetőségek a kultúra, a nyelvhasználat és az oktatás területén a legszélesebbek (kifejezetten az orosz nyelv használatának és fejlesztésének támogatása, az orosz nyelven való tájékoztatás és tájékozódás, az orosz anyanyelvű oktatás, az anyaország múltjának, történelmének és a kulturális örökségek megismerése, a külföldön élő diákok fogadása Oroszországban, a tananyagok kidolgozása és beszerzésének segítése, új iskolák létrehozása, az orosz egyetemek támogatása, hogy külföldön új részlegeket nyithassanak, illetve a diplomák kölcsönös elsimerése a balti országokkal és a FÁK államokkal). A szociális és gazdasági területeknél megfigyelhető a sajátos orosz politika, amely nem egyszerűen a külföldi oroszok vállakozásait akarja támogatni, hanem arra próbálja öszönözni azokat, hogy orosz vállalatokkal közösen működjenek, segítik az oroszországi befektetések lehetőségeit. A szociális támogatásoknál feltüntetik a rászorultsági elv érévnyesítését. Amennyiben egy külhoni orosz beutazik Oroszország területére és ott tartózkódik, akkor ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint az orosz állampolgárok, kivéve, ha az alkotmány, egy nemzetközi szerződés vagy szövetségi törvény másképp nem szabályoz.

54

A szabályozásban látszik az is, hogy az orosz államnak nem az a célja, hogy mindenkit visszatelepítsen Oroszországba, hanem a már kialakult közösségeket lakhelyükön megerősítse, és kapcsolataikat felhasználva segítsenek az orosz államnak más országokkal folytatott kulturális és gazdasági együttműködésében.33

33

Az orosz diaszpóra-politika megújítása

55

4. Belpolitikai helyzet Lettországban Amikor a szovjet rendszer elkezdett fellazulni, akkor Lettországban is gombamód szaporodni kezdek a kis pártok. Ezek a pártok nem tűntek el véglegesen, jelenleg is sok párt működik, melyek nem poltikai szempont szerint szerveződtek, inkább gazdasági érdekek vagy népcsoportok körül alakultak ki. Megfigyelhető, hogy a pártoknak nincsen tartós támogatottsága vagy állandó szavazóbázisa. Az első lett párt, mely legyőzte a kommunista pártot az első új választáson 1989-ben a Lett Népfront volt. A párt hihetetlenül gyorsan nőtt támogatottsága, és végül kijelentették, hogy támogatják Lettország elszakadását a Szovjetuniótól. Ők álltak az 1989 és 1990-es tömegtüntetések és diplomácia események mögött, hogy kivívják az ország függetlenségét. A függetlenséget 1991. augusztus 21-én kiáltották ki. Mivel az ekkor megszületett állampolgársági törvény nehézségekbe ütközött, az első „posztszovjet” parlamenti választásokat csak 1993 júniusában tartották meg. Az eredmények azt mutatták, hogy választópolgárok támogatják a status quo-t és azt remélték, hogy mérsékelt ütemben fognák áttérni a piacgazdasági rendszerbe. Az új parlamentet 1995 őszén választották meg. Lettország választói ekkorra már megosztottak voltak, és a kormánynak egy hónap kellett ahhoz, hogy felálljon. A konvzervatívok szorosabb kapcsolatot szerettek volna a Nyugattal, míg a liberálisok az orosz kapcsolatok erősítése mellett álltak és lazították volna a honosítási szabályokat. Ebben a helyzetben két szélsőgés párt is volt a parlamentben, akik fenntartották az egyensúlyt. De ez a kormány se volt hosszú életű, a kabinet új elnökét 1998-ban választották meg, majd őt is leváltotta Lettország első női elnöke, Vaira Vike-Freiberga lett 1999-ben. A kormányok általában ezután is rövidéletűek voltak és általában jobbközép beállítottságúak. A ciklusok alatt is gyakran változott a kormányok összetétele, de ennek ellenére a belpolitikai helyzet stabilnak mondható. Általában több párt alakított koalíciós kormányt, mert egyetlen pártnak sem volt elegendő támogatása, hogy egyedül irányítsa az országot. Viszont eddig egyetlen koalíciónak sem volt tagja „orosz” párt, mely az orosz kisebbség jogait képviselte

56

volna illetve orosz származású politkiusok a tagja. A legagyobb konfliktus az „orosz” és a lett pártok között az, hogy az „oroszok” nem ismerik el a megszállás tényét.34 A Saskanas Centrs (magyarul Harmónia Központ) jelenleg az ország egyik legerősebb pártja, és az egyetlen olyan párt, ahol a lettek és az orosz származásúak együtt dolgoznak. A párt 2005 óta működik és az óta egyre nagyobb a támogatottsága. A Harmónia Körpont mérsékeltebb vonalat képvisel, a hontalanok problémájának megoldását a honosítási folyamat újragondolásában látja.35 A másik „ororsz” párt, akinek sikerült bekerülni a parlamentbe, az Emberi Jogokért az Egyesült Lettországban, már radikálisabban képviseli a nemállampolgárok érdkeit és szerintük, az állampolgárságot feltétel nélkül meg kellene kapnia mindenkinek. 36 A világgazdasági válság hatására a stabil belpolitikai helyzet megingott, 2008-ban demonstrációk és zavargások is voltak. 2009-ben az Európai Parlamenti választásokon a részvétel 53 % volt, és az akkor kormánypárt-ellenzéki arány jelentősen megváltozott, 7:2-ról 4:4-re módosult, ami jelezte a balközép/centrista pártok és az „orosz” pártok növekvő népszerűségét. Ezzel egyidőben tartották az önkormányzati választásokat is, és Rigában a Harmónia Központ megnyerte a választást 34%-kal, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy egyedül irányítsák a várost, így 15%-ot kapott Lettország Első Pártjával léptek koalícióra. Riga polgármestere az orosz származású Nils Usakovs lett, aki a Harmónia Központ egyik legjelentősebb politikusa. 2010-ben a választásokon ismét koalíciós kormány nyert. A koalíciót Valdis Dombrovskis vezette, a két nyertes párt az Egység és Zöldek és Farmerek Szövetsége volt. Dombrovskisék annak ellenére jelntős többséggel nyerték meg a választást, hogy gazdasági megszorító programot terveztek bevezetni.37 2011. május 28-án Valdis Zatlers, aki már 4 éve volt az ország köztársasági elnöke, a parlament feloszlatását kezdeményezte, mert szerinte a kormány, a döntéshozók és az igazságszolgáltatás között olyan helyzet alakult ki, ami nem felel meg a választók akaratának. A döntéséhez hozzájárult az is, hogy az egyik parlamenti képviselőnél a Korrupció Megelőzési és Elhárítási Hivatal házkutatást akart tartani, mert a képviselőt többek között 34

Latvia – Political Background Saskanas Centrs honlapja 36 Ölveczky Anna: A lett Köztársaság állampolgársági politikája 1989-2009 37 A coalition of coalitions: The 2010 Parlamentary Elections in Latvia 35

57

pénzmosással és zsarolással vádolták. Azonban, a Saeima ezt megakadályozta, mert a képvieslők többsége nem támogatta a vádlott képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezután Zatlers hivatalosan is elítélte a Saeima működését és megnevezett több kétes hírű személyt is. 2011 júniusában tartott köztársasági elnök választást Andris Berzins nyerte 53%-kal. A parlament feloszlatását indítványozó népszavazára július 23-én került sor, és ennek eredményeképp a parlamenti választásokat szeptember 17-én tartották.38 A választások előtti estén, Nils Usakovs a Harmónia Párt vezetője, egy érdekes bejelentést tett egy fogadáson a diplomaták előtt. Mint már említettem az „orosz” pártok eddig nem ismerték el a megszállás tényét, de ezen az estén Usakovs azt nyilatkozta, hogy a háború utáni időszak története szovjet megszállás, de kiemelte, hogy az itt elő oroszok nem megszállók. Az orosz lakosság egy része negatívan reagált erre. Miroszláv Mitrofanov, lett politikus szerint: „A megszállás tényének elismerése egyenlő a jelenleg Lettországban lakó oroszok kollektív felelősségéeal azokért a reális és kitalált bajokért, amelyeken átesett a lett nép. Bár a valóságban az emberek többsége élt a szovjet hatalom alatt, és emlékszik mi történt az elmúlt évtizedben. Természetesen, voltak problémák a társadalomban. De Lettország példamutató szovjet köztársaság volt. Sok fontos pozíciót a köztársaságban lett nemzetiségűek foglaltak el. Sokan közülük később a független Lettország politikusai lettek, és éppen ők rendszeresen felvetik a megszállás kérdését, követelve, hogy az egyszerű orosz emberek bűnösnek érezzék magukat.”39 A választások eredménye meglepően alakult. A legtöbb szavazatott a Harmónia Központ kapta 31%-kal, de ez nem volt elég ahhoz, hogy egyedül kormányt alakítsanak. Így történt, hogy az a párt, aki megnyerte a választásokat nem lett a koalíciós kormány tagja, hanem a másik négy bekerült pártból 3 alakított koalíciós kormányt. A miniszterelnök ismét Dombrovskis lett.40 November 1-jén aláírás-gyűjtés kezdőtött Lettországban azért, hogy népszavazást tartasanak a későbbiekben arról, hogy az orosz legyen az ország második hivatalos nyelve. A petíciót Riga polgármestere, Nils Usakovs is alárta, pedig pártja a Harmónia Központ elismeri, hogy Lettország egyetlen hivatalos nyelve a lett. Usakovs azt nyilatkozta, hogy ő ezáltal azt 38

A long hot summer for Latvia Lettország választóinak kétharmada szavazott az Egyetértés mellett 40 Kogolyózták a hatalomból a lett választások győztesét 39

58

támogatja, hogy legyen népszavazás a kérdésről, nem pedig azt, hogy legyen 2 hivatalos nyelve az országnak. Jelenleg 78.279 ember írta alá a petíciót (2011. november 23.) A november 30-án lejáró petíciót az ország lakosságának egy tizede, vagyis körülbelül 154.400 embernek kell aláírni. Mint ahogy a választásokon, ebben a kezdeményezésben is csak lett állampolgárok vehetnek részt.41 Amennyiben a kezdeményezés sikerrel jár, és november 30-ig összegyűjtik az aláírásokat, úgy népszavazást fognak erről a kérdésről kiírni. Tudni kell a lett népszavazásokról, hogy nincsen meghatározva egy alsó határ, ami mellett érvényes a referendum. Amennyiben a népszavazás eredménye igen lesz, úgy nem csak Lettország hivatalos nyelve lesz az orosz, de az Európai Unióé is.42

41 42

Signature gather continues for petition on status of Russian language in Latvia Riga Mayor singns petition in favor of making Russian language 2nd official language in Latvia

59

5. Befejezés Szakdolgozatomban megpróbáltam bemutatni, hogy a három balti ország, főleg Lettország hogyan próbálja megoldani a Szovjetunióó örökségéből adódó problémákat. Látható, hogy lett törvényyek egyáltalán nem diszkrimináció mentesek a magyarral szemben és hogy ezt a nagy nemzetközi szervezet és ország elutasítják. Így az országnak a nagyhatalmi nyomás miatt kellett lazítania a politikáján, pedig a nemzet képvislőinek meg van az okuk arra, hogy ezt ne tegyék meg. Az Európai Unióhoz is csak ezzel a feltéttel csatlakoztak. A közvélemény kutatásból kiderült, hogy a legnagyobb probléma az orosz kisebbséggel az, hogy sokan nem tanulnak meg lettül és emellett nem fogadják el, hogy mostmár nem orosz fennhatóság alatt élnek. Bemutattam a lengyel-litván vitát is, hiszen Litvánia történelmében Lengyelország legalább olyan fontos, mint Lettországéban Oroszország. Ott is láthattuk, hogy Litvánia nem tűr beleszólást más államoktól a törvénykezésébe, de ők most már Európai Uniós tagállamok, így emiatt nem kell változtatniuk. Kalinyingrád helyyzete azért érdekes, mert a balti területhez tartozik, viszont Oroszország része. A terület ma is fontos transzfer terület Oroszország és Nyugat-Európa között, viszont Oroszországnak

törekednie

kell

arra,

hogy

jó

viszonyt

ápoljon

Litvániával

a

transzferszállítások miatt. Végezetül, pedig, igyekeztem leírni a belpoltikai helyzetet Lettországban, hiszen a Harmónia Központ megerősödésével bizonyítható, hogy az orosz-lett vitának még jó ideig nem lesz vége. Általában véve azt láthatjuk, ha a balti országok helyzettét nézzük, hogy nincsenek folyamatos, harsány, média által felkapott viták az oroszok és az észtek, lettek között. Néhanéha történik egy nagyobb megmozdulás, tűntetés és ilyenkor Oroszország is kimutatja méregfogát. De alapvetően, szerintem az oroszok, akik itt élnek elfogadták ezt a helyzetet, és örülnek, hogy nem kell hazamenniük.

60

Ez a kérdés még sokáig nem lesz megoldva, hiszen éveknek kell még eltelnie addig, amíg már senki nem emlékszik a szovjet időkre személyesen. De talán a legjobb az lenne, ha távolságtartás és idegenkedés helyett az észtek, lettek és oroszok megpróbálnak együttműködni, a jelen és a jövő feladatai koncentrálni.

61

6 .Mellékletek 1. számú melléklet: Közvélemény kutatás a Baltikumban élő fiatalok körében, mit gondolnak az orosz kisebbség helyzetéről

Age G

Is it a big problem, that a huge Russian minority is living in your Nationality? country?

1825

hungarian

1825

F

M Latvian

Have You (or Your friends) ever had bad experiences with Russians?

If your answer was Yes, could You decsribe me what happened?

3 No

5 Yes

Have You (or Your friends) ever had good experiences If your answer was Yes, with could You describe me Russians? what happened?

How could You describe this whole situation with your own word?

What do You think, what the Russians want to achieve in the near future in your country?

What do You think, what the biggest problem is in this situation?

No

There some physical encounters with them.

There are two sides how you can look at this problem.

Another thing is that most of them don't respect the Latvian culture, language, co and that even after 20 years after the collapse of the USSR they still don't acknowledge that they occupied Latvia. As a good example, is the cars with Russian flag and that a person who has lived here all his life doesn't know a word in Latvian.

From one point is that Latvians don't stand up to the Russians and say them this is our country and you have to respect that.

Yes

I have some good friends that I used to play hockey together.

62

In my city there is a big population of Russians and there are sometimes problems, in the day to day life you can't see them. But you can see, especially with the young persons, that the Russian disrespect of our heritage is fed up.

Right now they are trying to get Russian language as a second language.

And the other side, and the biggest side, is that, as I previously mentioned, that the Russians that live here don't respect our heritage. If you go to Spain you don't talk in your native language to them, you try to learn at least some phrases in Spanish or try to find a compromise.

1825

25-

1418

F

F

F

Estonian

Lithuanian

Estonian

2 Yes

Drunk russians in the bus or somewhere. They were very loud and so on.

1 Yes

I would call it unpleasant experience rather than bad - when clearely for a long time living in Lithuania russian person would pretend not to know lithuanian language - I find it disrespectful, also, when in a market place some people would refer to you firstly in russian.

3 Yes

they are just screaming and being really loud in the street. they think they own the city.. or the country

Yes

I have many good friends that are russians and they have helped me alot. Russians have a huge heart inside of them.

I live in the center of Estonia so there aren't a lot of russians. In Tallinn on the otherhand there are a lot of them, but I think that Estonian young people can be loudly and drunk aswell.

They want russian schools to stay..

In a city where I live a lot of russians are living, because of port - many people came here to work. I do not notice any bigger conflicts.

I do not see any problems in a level that I see - when I communicate with russians, I do not see their nationality, I see a person. Politically there are some dangers and unsolved problems - like, not aknowledging the fact of ocupation, or not giving for I have no idea. They the court some people that are a part of Lithuania, are suspects in some political I guess, they are happy cases. If media would like to having apportunity of they could provoce the more school education in open conflict. Now I would russian, I think they call it passive. In this political integrated fine in our sence, among ordinary culture. people.

Yes

I really like russian minority keeping their traditions, like in Vilnius there is a great folk group Arinuska, it always brings a lot of joy to see people living a ritch cultural life.

Yes

in my world, there is not many russians, and if there is, they I have had really good don't do anything friends, who are russians. bad.. or something yea, voting

63

Russian peopla still believe in everythink that is in Russia and they don't learn our language.

that they don't learn ESTONIAN. they think it's not important to them, but actually it is. if they live in estonia, they have to learn estonian language!

1418

1825

F

Estonian

M Estonian

4 Yes

4 Yes

Nothing big doesn't recall, but many of them are just rude.

My friend was attacked by a group of young russian men with no apperant reason when he was walking through the city late in the evening.

Yes

Yes

Well, there are great russians too, with whom I get along and maybe are even friends. Also, we have a lot of half estonians, half russians.

Well, the place(s) where I live, there aren't many russians and the few that are, are nice.

The general problem with russian community around here is their high participation in criminal activity when compared to local ethnic population. Also they follow Russian news broadcasts, which are often There are some russian biased against Baltic students in my class in governments. That college who are very in turn leads to polite and sometimes different views on even friendly, though history, by which I they tend to keep to mean Russian themselves. In addition, government a close friend of mine has denying the dated several girls who occupation of Baltic are russian. states.

64

..they want to take over our country... no, I don't know. Just more power and yeah, rights for voting. Basically, they want to have the same things that estonians have.

That there are so many russians and Estonia might not be Estonia anymore.

Means for getting citizenship with less effort. More russian language in everyday life. Closer cooperation with Russian Federation on government level.

There are less than a million of my people remaining today and the number is declining. The language is slowly dying as well. Integration with foreign people not respecting or even having knowledge of our culture, history or language can only hasten that process. It seems Russian Federation is trying to achieve more control over this land. That might be because of past conflicts and my country's high geopolitical value. To justify that cause, they often accuse my country in nazism and other crimes. Russian media has a much wider public than our's. Until that attitude persists and my government is not treated as an equal by Russian Federation, it will not be possible for our countries nor our people to have friendly relations.

1825

F

Estonian

4 Yes

they were very violent during the april unrest few years ago. All young russians were on the streets and broke everything on their way, police had to use harder ways to calm them down or arrest them. They are not planning to learn estonian while living here (about 50 yrs) and so this doesn´t help us to have more positive experiences with this minority. This group generally don`t bother to do anything for this country, they are mostly badly minded about estonians too. Yes

I have more good experiences than bad with russians, so there is two kind of russian experience if you could say so. This group are happy to live here and to learn our language these people are mostly very welcoming, polite, kind and temperamental. So I have only good experiences with these russians.

65

In my city there is lots of Russians, but not as much as Tallinn has. Situation is okay here, we have a part of the city where there are more Russians living than any other part of the city. Problems aren`t as big as in Tallinn I think

I hope they just want as normal life here as possible, probably they are still discriminated

Language - younger estonians don`t see the point learning russian, if they don`t learn estonian while living here. We don`t have to speak foreign language in our own country.

1825

F

Estonian

4 Yes

A few Russians have called me and my names and have tried to pick a quarrel. Yes

the russians want and ask too much from our country, like make russian language the second official language etc.

1825

M Latvian

3 Yes

1418

F

4 Yes

1825

Latvian

M Latvian

5 Yes

Yes

They steeling money from people

No

M Latvian

5 Yes

1825

F

3 Yes

They want to make Russian as a second national language in Estonia.

There shouldn't be any Russian schools in Estonia.

i have a lot of russian friends !

im quiet okay with russians, because i have russian friends from child hood, but a lot of my friends hate them !

they whant that the russian federation occupies latvia !

russians ! :D

No Russians usually get drunk and wanna fight

1825

Latvian

Yes

Helped me in different situations.

There are a lot of Russians living in my home town and quite many of them are arrogant and display hate for Estonia and Estonians. But on the other hand there are very nice people amongst Russians, who do not promote national differences. But because very many Russians do not speak and do not learn to speak Estonian, they are a problem.

In winter one time they help me get my car out of snow They think that here ir russia

Yes

66

1825 1825

1418

1418

M Latvian M Latvian

M Latvian

F

Estonian

2 Yes

A lot of experiences..similar with latvians or other nacionalities

Yes

5 Yes

Urlas pa daudz kaujaas :D

No

4 No

2 Yes

The biggest problem is that russians do not speak our native language. The second problem is their arrogant behaviour.

A lot of different situations starting with simple help to spent a night in a bed together :D

In my city Russian might are slightly more but they are acting like other people with other nacionality. Ofcourse there are some problems sometimes but its not a nacionality fault but individual person. All nacionalities have their bad individs.

The problem is that some(not all) russians want more power in our country and they dont want to learn our(latvian) language. I think learning latvian language is the biggest problem for russians thats why this situation in this country went so far. I dont think that there are some political or historical disagreements...people just want their lifes easier and russians dont want to learn our language. Its neccessary to get citizens status but the only way to get it is knowing Same as other citizens. latvian language. dont know

russians

Yes

Russian people too are my friends.!

in my city lots of Russians are living, sometimes there are small problems, but generally the sitaution is ok. that is 100 tru about me.!

I don't know

most of all people in latvija, dont want to mess with russians.

Yes

Russians are openhearted so if you ask politely, any russian old women will help you.

The situastion is OK. I can not complain.

Get a passport without The gap of languages. And needing to make a that russians and estonians effort for it. do not mix.

67

1825

F

Estonian

4 Yes

they are violent on streets, lots of drug addicts GULAG & so on.

Yes

some of my friends are from russia but they live in estonia, they are very nice people! although most of them STILL dont speak any estonian...

Yes

All latvians have many friends betveen russians.

There Were many Wariors cross Latvija. Was blood , death and so on. But only russian occupants like after all cruelty shit on your dinner table.

25-

M Latvian

4 Yes

P.S. They aren`t minority , they are fascist okkupants.

68

i think the biggest problem is language. some shop assistants cant speak estonian, which is stupid.

i have no idea what they are plannig...

the biggest problem is that estonians and russians will always have a "fight", and it can get worse like few years ago happened in tallinn.

1825

F

Estonian

4 Yes

Some of my friends have been beaten up by Russians. I work in a shop and every thief "visiting" the shop is Russian and alcoholic/drug addict.

Yes

I have many friends who call themselves Russian, but have lived in Estonia their whole lives and I can say that they are really nice people.

69

In my opinion the main issue concerning (some) Russians living in Estonia is that they have lived here their whole lives, but cannot even say one word in Estonian. It's hard to communicate with that kind of Russians, because mostly they think that I have to know and speak Russian and sometimes are really arrogant when I'm not willing to speak to them in Russian, but choose to go for Estonian.

That Russian would be the second recognized language besides Estonian in Estonia - at the moment formal language is only Estonian. And I know that some schools fight for the right to continue teaching in Russian.

Definitely language barrier Estonians (atleast younger generations) are not good at speaking Russian and Russians thinks that Estonians have to speak Russian.

1825 25-

M Dane M Latvian

3 Yes 4 Yes

All I know they are not nice persons. I heard bad stories from my friends from Lithuania and Latvia - we studying together in Århus. Honestly I didn't really believe it. Till I got in situation. All russian dudes I met in my life was with bad english language knowledge, bad attitude and bad temper. They always looking for a trouble even though you are friendly. I'm not saying that all of them are bad persons. But I got a bad experience with them, plus I heard bad stories about them too - so it kinda make sense. I met a lot of people from other countries and one thing I can tell for sure is - in percentage russians, arabs and afgans are pretty similar. Not nice people to talk with. fights a lot of fights

Yes No

I got one classmate and he been telling me that his father is russian and a funny guy. Telling a bad ass jokes, could make a laugh whole city :)

70

with my own world?all I had experienced is they looking for a trouble

IDK... I am not racist. I really don't think about that. But you know as they say sympathy or hate against someone doesn't come from nothing. The same about stereotype. There always are reason. Before I didn't know much about them - Only think that Russia is biggest country in the world and capital is Moscow... A and they made a lot of trouble in second world war the same like germans :) but fuck that... that was before, I am not thinking the same like my grand parents. Till I actually met russians and heard stories about them... Now unfortunately I got my negative stereotype against them, it wasn't like that before but it is now.Anyways this was the reason why I accepted respond to Sorry, didn't get this this survey question...

1825

F

Latvian

3 Yes

They have insulted me and my friends loads of times for no reason at all, several times it has ended with an actual fight. Some Russian kids with knifes in their hands robbed my brother.

Yes

I have a few Russian friends who are absolutely amazing people.

71

The area(Kengarags) where I grew up in is pretty famous with its Russian population, people get robbed,insulted and beaten by them quite often. However, the situation has improved over the last few years. Now there are less so called "gangs".

They definitely want Russian as Latvia`s second language. I expect they have many plans that are kept in secret, just waiting for the right time to come.

History and Russia`s government. If it wasn`t for that, I bet Latvians and Russians would get along pretty well, because generally they are really nice people.

1825

1825

F

Estonian

M Latvian

3 Yes

5 Yes

Some people have been beaten up for nothing in the streets of Tallinn and Tartu. But often there are also Estonians who cause much trouble, so you can't just blame Russians for causing the violence in the streets. Yes

I have some friends who come from RussianEstonian families, very lovely people.

Yes

72

They say in Tallinn the Russian population is about 50%. While there are undoubtedly many Russians all over Tallinn, you wouldn't say in the city centre that the percentage would be 50... Russians tend to live in certain regions, where their population certainly exceeds 60-70%. Overall, there are no problems with Russian population in Tallinn, but surely some prejudices against them can be sensed - and one would lie by stating that they are completely unfounded.

I don't feel Russians generally want to achieve something different from Estonians. So in this sense, integration has worked well. I guess their main desire is to improve their living standards, and among young Russians, I think the tendency is to become more "Westernized" (even to the point of desiring to leave Estonia and settle down in West Europe, US, etc).

I don't somehow sense any major problems. However, if there would be one single problem to bring to the front, it would be politics. From one side the policy of Russian Federation to increase their influence in Estonia (although the pressure seems to be smaller over here than e.g. in Latvia - maybe they've given up:) ) - and from the other side, the alarmist policy of some less liberal Estonians who are afraid of almost anything Russian. Sensible people (no matter if they're Russians or Estonians) mostly stay out of this : )

Russians don't honor the countries where they are living, so they must be deported to their fucking motherland.

Rights for voting, getting their language as the second official language in country.

The biggest problem is that the Russians don't honor the country they are living at.

1825

F

Latvian

5 Yes

1825

M Latvian

3 Yes

1825

M Latvian

5 Yes

Buutiibaa jau,ja vinji neuzbaastos ar savu valodu,ja mums nevajadzeetu to skolaa obligaati maaciities,bet vinjiem kaa izveeles priekshmetu,ja vinji uzvestos pieklaajiigi,un pienjemtu to,ka dziiivo NE SAVAA valstii un ka mums NAV jaaprot runaat vinju valodaa,tad buutu okey, Jaani! :D

No they are agressive. Bļe

Most of the criminals in Latvia are russians.

Vinjie,lielaakaa dalja noteikti grib,lai krievu valoda buutu oficiaalaa valoaa Latvijaaa.

Man tieshaam skjiet,ka vislielaakaa probleema ir taaa,ka vinji ir tik daudz pie mums. Ja vinju enbutu tik daudz,buutu vieglaaak apspiest vinjus- taada doma par oficiaalo krievu valodu nebuutu 100%

No

Yes

Many of them are friendly, always interesting are sport activities with them.

73

They are a very big problem, cause latvians and russians have many different characteristical differences, russians are impudent, they are imposing they will, even if this is Latvia- the small place where latvians live in the world, not like the big Russia. They are derogating many things, that latvians do, like just for Official languageprinciple. russian.

If there will be second fficial language russian, only people who will be speaking in two languages will be latvians...

1825

1825

1825

F

F

Estonian

Latvian

M Latvian

1 Yes

Quarrelings and some situations have grown to a fight. Sometimes I can feel the bad attitude towards estonians, especially old ladies who are praising good old soviet times to the skies and regretting that estonians took it away. Yes

5 Yes

In Daugavpils one woman don't understand what i say to her in latvian and thats why she can't sell me the necessary product.

1 Yes

Can't come up with any particular events about bad experience with russians but overall there have been some a lot of intolerance and failure of understanding each other between me, my friends and russians.

I have had friends among russians.

No

Yes

Lot of russinans living in Baltic states are influenced by Russia media, having this one sided view.

Again, nothing particular I can remember but I can say that russians are more open-minded, more kindly and more empathetic than any other nationality.

74

They might want to make russian language as second in Latvia, also deny occupation and pretend that latvians have always been satisfied with so many russians in our In my city aren't lots country. They want of russians (Ikšķile) achieve all of that so we don't have because lots of many problems russians don't think with them, but in with their heads but Rīga where i study they blindly believe now i think situation what say russians in with russians in higher positions, for generally isn't ok. example Nils Ušakovs.

That russians don't understand that if they live in Latvia then they need to know latvian language. They don't want to accept that and in my opinion if they don't learn latvian then they need to buy one way ticket to Russia.

There's not a lot of russians in my city but the ones who live here are pretty friendly and calmly than russians who live in capital city of Latvia.

Lot of hatred from both sides of nationalities but particulary from latvians 'cause of the historical events which were happening throughout the past few decades.

They want achieve peace, understanding and no discrimination or abusing from latvians.

1825

1825

1825

F

F

Latvian

Latvian

M Latvian

3 Yes

5 Yes

3 Yes

they want russian english as second official language in Latvia. I think it`s shamelessly because they have Russia. So go there to your russian language and live happy

many russian people are rude. I think it`s because of their charachter. They are different and they have many expletives (bad words in their language) :) Yes

Because of their charachter they are very heartily but they show it only against people they want.

Usually somewhere in public palces russians who lives in Latvia for years, don't know latvian language. And they are mad that we don't know russian. And then they are starting a discussion how stupid latvians are just because we don;'t know russian (but russian isn't Latvia's language, they shoould be speaking latvian) Yes

They want for russian language to be second language of the country. If that There are a lot of happens, Russians will Russians in Latvia, never speak latvian, who thinks that they will just keep there is no need to talking in russian. But know latvian latvians will be language. They even speaking in two work in public languages, russians places and they will rule our land! And think that they are right now there's a lot the center of the of russians in politics, world. I guess they so a lot of latvians are As people they are not don't even know afraid that we will get bad, they are really where they are. Just close to Russia (in friendly, but only if they because of the politics, i mean). I know latvian - if they history, when Latvia think Russians want to don't know latvian, those was in USSR, they rule the world, at least are special group of still thinks we are around Russia - Latvia, people! part of Russia. estonia, ukrain etc..

Russians dont know and dont want to learn latvian language...

Yes

I have some russiand friends and we have no problems comunicating

75

Norman situation. Every people can be problematic

I am currently living in UK and here are not too manyrussians, but those who are here are cind people

To make Latvia as a part of Russia...

Russain people, who think it`s normal 2 official languages in Latvia.

The biggest problem is Russia's politics. Their president isn't a good person. And almost whole Russia thinks they are really important. And when they think that, they put other countries in lower condition (i mean- they think that they are better than anyone else, they don't accespt any other countries culture and they want their culture everywhere) Russians who lived here before our independece where used to fact that Latvia was a part of the USSR and now they dont want to accept that we are our own nation with own traditions an language....

1825

M Latvian

5 Yes

1418

F

5 No

1825

1825

F

F

Latvian Latvian

Latvian

4 Yes

2 No

mums viņi nepatīk

Yes

ieviest krievu valodu un piespiest mūs runāt krieviski šeit ir Latvija

daži ir laipni un pieklājīgi

viņi grib piespiest mūs runāt krieviski

No Yes

Yes

krievi

Some are just good friends.

Although I do not know many Russians, the ones that I do know are just really cool people.

76

The fact that Russians live in Latvia is not a problem. The problem is that the government is not letting them integrate. Why do we still have separate schools? So that they do not integrate and the government could play on this during elections? That is just stupid to be honest. Russians as such are not the problem, the problem is that we are in different information circles, where each side is trying to manipulate either Latvians or Russians to think in a certain way.

I have lived in Latvia for most of my life and I think I know about 5 Russians. My city is about half Russian (Rīga)... So Once again, I don't how is this normal? What is think it is THEM that my personal opinion of them actually want this supposed to be? What I get stuff. Yes they have from media? The point is that their own political we could get over all the party that will history and cultural convince them what differences if we actually MET they want, but I think each other. And if there everyone would wasn't such a great greatly benefit if we distinction in our minds that could just chill about THEY, the Russians are SO the history and look different, because they what what we need to aren't. We all grew up in the do now. And start with same place, we all consider putting schools Latvia to be the place we are together. from.

1825

1825 1825

F

F

Latvian

Latvian

M Latvian

3 Yes

they grabbed me

3 No

5 Yes

Had fight with them

Yes

In my city - Riga are living a lot of russian. I have good and also bad experiance. The worst thing is that a lot of them can't speak latvian (the don't understand the language) but there are also a lot of people who know the language but just don't want to speak latvian because they think that they live in their own country Russia. And now they want let in all latvian school there would be russian In Latvia there will not I have really good russian language not be latvians but only friends. latvian... So sad. russian people.

I think that it's because of the gouverment..

Yes

I know only normal russians. They speak I just do not want to get russian language latvian and some of them learn speak russian as a second language are good friends to me. just to get a job. in Latvia

I need to learn russian if i want to get a job

Yes

Helped me

77

They are too much here. They do not respect indigenous.

I hope nothing.

That they do not understand that the are moniroty

25-

F

Latvian

3 Yes

in shortly - those people don't like latvian people only for that, they are LATVIANS, there was many problems with it, even fights :( Yes

1825

F

Latvian

5 Yes

long story

1418 1825

1825

1825

F

F

F

Latvian

Latvian

Latvian

M Latvian

2 Yes

i dont want talk about it

I have lot of friends Russians, they are polite, good and interesting people, they didn't look at nationality, but at each people as he are. And best of good experience about this is that my husband is Russian, I never met better man than him.

its nothing interesting

3 Yes

Russians tried to fight with them

Yes

I have few Russian friends, who are very nice people

4 Yes

They are very agressive. And they stole mine grandmothers bag...

Yes

I had russian friends.

Yes

At my class are very much russians. About them i can say only good words.

5 Yes

I don' t want answer to this question...it's so complicated

Government, who wants the Russians and Latvians misunderstood and hate each other. clearly they are in their interest in this situation and they try to do lot of unnecesarry things to complicated this.

obsolutelly

they want live here and ocupation our contry

they are living here!1!!!

I thing Russians find problems and them like problems.

I don't know what he wants. I thing nothing.

Very low education level.

No

Yes

Don't like a vulgar behavior.

We have many Russians, but whole situation in my opinon isn't so bad. There ar some bad situations, but good things are more

78

1825

M Latvian

5 Yes

1825

F

5 Yes

Latvian

They have stolen some things from my friends in a club

They probably want to take over OUR They have to realise traditions, maybe where are they russian to be main living... it's Latvia... language... I hope it it means they have will never happen. I to respect Latvia in think russians can all ways... they can't unfortunately ask anyone to speak achieve... because russian or to ask they are actually russian to be 2nd coming together... language, it's Latvians can show that nonsense. If they they don't like want to argue about something, but I don't things like these, think that all of them they are very will come together welcome to get out and fight for of here! something.

No Yes

79

I think commitment and strong will... Latvians don't like the situation, but hey might be too passive to do something major about the situation. And there are allways be some cowards who will go to russian side, which is really, really sad. Latvia for latvians !

6. Felhasznált irodalom 1. A long hot summer for Latvia (The Economist, 2011. július 3.) (Hosszú, meleg nyyár Lettországban) http://www.economist.com/blogs/easternapproaches/2011/06/latvian-politics Letöltve: 2011. november 21. 2. Bereczki András: Észtország története http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/egyestort/eszt/eszttort.html Letöltve: 2011 október 28. 3. Bodoky Tamás: Aljosa, a tallinni turul (index.hu, 2008. augusztus 17) http://index.hu/velemeny/eheti/eesti3503/ Letöltve: 2011. november 18. 4. Case No. 505: Latvia and Russia oil dispute (505. eset: Olajvita Lettország és Oroszország között) http://www1.american.edu/ted/latviaoil.htm Letöltve: 2011. november 13. 5. CIA: The World Factbook - Estonia https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/en.html Letöltve: 2011. október 30. 6. CIA. The World Factbook - Latvia https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/lg.html Letöltve: 2011. október 30. 7. CIA. The World Factbook – Lithuania https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/lh.html Letöltve: 2011. október 30. 8. Deák András: Többségben és kisebbségben: az észtországi oroszok jogi helyzete a kilencvenes években (Magyar Kisebbség – nemzetpolitikai szemle, IV. évfolyam, 1998, 3-4. szám) http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?action=cimek&cikk=m980319.ht m Letöltve: 2011. november 6.

80

9. Jill Dougherty: Latvians face new wall: language (A lettek új akadállyal szembesülnek: a nyelv) http://edition.cnn.com/2004/WORLD/europe/04/14/eu.latvia.language/ Letöltve: 2011. november 14. 10. Estonian Citizenship Act (Észt állampolgársági törvény) http://www.legaltext.ee/text/en/X40001K6.htm Letöltve: 2011. november 5. 11. Estonian Language Act (Észt nyelvtörvény) http://www.regione.taa.it/biblioteca/minoranze/estonia3.pdf Letöltve: 2011. november 6. 12. Észtország lebontja a szovjet emlékművet – de titkosít http://kitekinto.hu/europa/2007/04/19/esztorszag_lebontja_a_szovjet_emlekmvet__de_titkosit Letöltve: 2011. november 18. 13. From Konigsberg to Kaliningrad – history and facts (Königsbergtől Kalinyingrádig – történelem és tények) http://www.studyrussian.com/kaliningrad/history.html Letöltve: 2011. november 20. 14. Gémesi Ferenc: Az orosz diaszpóra-politika megújítása (Le Monde diplomatique – Magyar Kiadás, November) http://www.magyardiplo.hu/kezdlap/527-az-orosz-diaszpora-politika-megujitasa Letöltve: 2011. november 20. 15. Marje Joeste, Andrejs Urdzins, Kestutis Demskis. The Baltic States – a reference book (1991, Tallinn Book Printers, Tallin, Estonia) 16. Készültség Észtországban a szovjet emlékmű áthelyezése miatt http://mno.hu/kulfold/keszultseg-esztorszagban-a-szovjet-emlekmu-athelyezese-miatt446671 Letöltve: 2011. november 18. 17. Kigolyózták a hatalomból a lett választások győztesét (MTI, 2011. október 11) http://index.hu/kulfold/2011/10/11/kigolyoztak_a_hatalombol_a_lett_valasztasok_gyo zteset/ Letöltve: 2011. november 22. 18. Latvian Citizenship Law (Lett állampolgársági törvény) 81

A Rigai Magyar Nagykövetségről 19. Latvian Official Language Law (Lett nyelvtörvény) A Rigai Magyar Nagykövetségről 20. Latvia – Political background (Lettország – Politikai háttér) http://www.nationsencyclopedia.com/World-Leaders-2003/Latvia-POLITICALBACKGROUND.html Letöltve: 2011. november 21. 21. Lengyelország aggódik a litvániai lengyel kisebbség helyzete miatt (MTI, 2011. április 20) http://hvg.hu/vilag/20110419_Lengyel_Lengyelorszag_kisebbseg_lengyelki Letöltve: 2011. november 19. 22. Lettország választóinak kétharmada szavazott az Egyetértés mellett (Oroszország hangja, 2011. szeptember 19.) http://hungarian.ruvr.ru/2011/09/19/56391854.html Letöltve: 2011. november 22. 23. Emelie Lilliefeldt: A coalition of coalitions: The 2010 Parlamentary Elections in Latvia (A koalíció koalíciója: A 2010. évi parlamentáris választások Lettországban) http://balticworlds.com/the-2010-parliamentary-elections-in-latvia/ Letöltve: 2011. november 21. 24. Litvánia rövid történelme http://posztinfo.hu/tudni-erdemes/tudni-erdemes-litvania/litvania-rovid-tortenelme/ Letöltve: 2011. október 28. 25. Muha Lajos: Kiberháború az orosz-észt viszony kapcsán, (Hacktivity, 2007. 09. 22). https://hacktivity.com/hu/letoltesek/archivum/17 Letöltve: 2011. november 18. 26. Nyilas Gergely: Tart a Bronzkatona-harc Észtországban (Népszabadság, 2007. ápr. 30) http://sofar.sofargo.hu/node/84753?tid=111 Letöltve: 2011. november 18. 27. Ölveczky Anna: A lett Köztársaság állampolgársági politikája 1989-2009 (Prominoritata folóirat, 2010. nyári szám, 138 – 161. oldal) 28. Poland, Lithuania and self-centredness goes nuclear (updated) (The Economist, 2010. október 25)(Lengyelország, Litvánia és az önközpontúság fokozódik) http://www.economist.com/blogs/easternapproaches/2010/10/poland_and_lithuania Letöltve: 2011. november 19. 82

29. Dr. Rácz András: Kisebbségi kérdés és biztonsági kockázatok – Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig – IV. rész (Zipp, 2010. június 24.) http://zipp.hu/velemeny/2010/06/24/kisebbsegi_kerdes_es_biztonsagi_kockazatok__biztonsagpolitikai_prognozis_2015-ig_-_iv_resz Letöltve: 2011. november 20. 30. Republic of Lithuania – Law on citizenship (Litván állampolgársági törvény) http://www.litlex.lt/Litlex/eng/Frames/Laws/Documents/55.HTM Letöltve: 2011. november 9. 31. Republic of Lithuania – Law on the state language (Litván nyelvtörvény) http://www.minelres.lv/NationalLegislation/Lithuania/Lithuania_Language_1995_Eng lish.htm Letöltve: 2011. november 8. 32. Riga Mayor sings petition in favor making Russian language the 2nd official language in Latvia (Russkiy Mir Foundation Information Service, 2011. november 9.) (Riga polgármestere aláírja a paetíciót azért, hogy az orosz legyen a második hivatalos nyelv Lettországban) http://www.russkiymir.ru/russkiymir/en/news/common/news4852.html Letöltve: 2011. november 22. 33. Saskanas Centrs hivatalos honlapja http://www.saskanascentrs.lv/ Letöltve: 2011. november 21. 34. Signature gather continues for petition on status of Russian language in Latvia (Russkiy Mir Foundation Information Service, 2011. november 23.) (Az aláírás gyűjtés tovább folytatódik az orosz nyelv helyzetének érdekében Lettországban) http://www.russkiymir.ru/russkiymir/en/news/common/news4993.html Letöltve: 2011. november 24. 35. Janis Straume: Latvia, land and state – a brief look into history (2007, Nacionalais Apgads, Riga, latvia) (Lettország, föld és állam – rövid betekintés a történelembe) 36. 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300055.TV Letöltve: 2011 november 10. 37. 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól http://www.mtaki.hu/docs/cd2/Magyarorszag/6-1-2.htm Letöltve: 2011. november 11. 83