Az orosz kultúra sajátosságai

Az orosz kultúra sajátosságai

Az orosz kultúra Előzmények: • az államiság kialakulásának sajátosságai (varjag és tatár-mongol elemek), • az orosz ortodoxia és a hatalmi eszme bizánci indíttatása és fokozatosan növekvő izolacionizmusa → az egyeduralmi állami forma és a kultúra vallási jellege; A művelődés központjai:  templomok: Thietmar német krónikás szerint 1018-ban már több mint 400 templom volt  kolostorok  fejedelmek udvara pl. Bölcs Jaroszláv, Szent Bölcsesség (Szofía) temploma

• Bizánci mintára monumentális templomépítészet; • kőtemplomok, mozaik és ikonművészet; • Bölcs Jaroszláv unokája, Vlagyimir Monomah a legműveltebb orosz fejedelmek közé tartozott, elmélkedő, íróember volt; • Két központ kiemelkedése: Kijev és Novgorod; • a 17. sz. második feléig a világi kultúra szűk tere (folklór és a népi kultúra = „nem-kultúra“ • Igricek = énekmondók [szkomorohi, "скоморохи"]), • „aszketizmus” (nem fejlődnek a kultúra esztétikumra orientált ágai: szobrászat, színház, líra) • szó-centrikussága, • kulturális korszakok kihagyása (reneszánsz) és elhúzódó középkor. Vlagyimir Monomah

Novgorod

A művelődés központjai: templomok középkori orosz művelődés – és vele a nevelés –  központját nem a mai értelemben vett iskola, hanem a templom jelentette;  a templom: művészet, a prédikáció és a nép részvétele a liturgikus énekben egyetlen nevelő hatalom alatt egyesítette az embereket;  a kőből épült nagyobb templomok könyvtáraknak, okleveleknek, hivatalos iratoknak szolgáltak őrzőhelyéül.  velük kapcsolatban létesültek a betegek és a szegények házai, a vendégek, zarándokok, idegenek fogadói és a gyermekek oktatására az iskolák.

A művelődés központjai: a kolostorok  Nagy Szent Vazul (Basileios, †379) reguláját követik;  a 11. sz. városokban keletkeztek,  kulturális központokká váltak,  a szerzetesek könyveket fordítanak, másolnak, díszítenek, a könyveket bekötik, könyvtárakat létesítenek, életrajzokat írnak, ikonokat festenek, krónikákat szerkesztenek,  a mongol korszak kezdetéig kb. két-háromszáz épült,  a szerzetesek száma ezekben átlag 30-50 lehetett,

A művelődés központjai: a fejedelmek udvara

 az ország adminisztratív feladataival összefüggő világi műveltség kezdetei jelentkeztek,

Szuzdal

Kirillo-Belozerszkij kolostor

Kijev hanyatlása • Felvirágoztak az orosz vidéki városok, amelyek fejedelmei a főváros utánzására törekedtek; Novgorod, Pszkov, Szmolenszk, Polock, Csernyigov, Szuzdal, Vlagyimir, Rosztov, Rjazany; • Megindult a kultúra szélességben való terjedése: • de minden szerényebb; • a városok kisebbek, a templomok már nem gigantikus görög méretűek, • a mozaikművészet helyett az egyszerűbb falfestészet (freskó), az arany díszítményeket az ezüst váltotta fel. • a keresztény városi művelődés az új központokba is beköltözött, ahol jobban átitatódott népi-nemzeti elemekkel.

Fejedelemségek

Hanyatlás és felemelkedés (13-15. század)  Az egyház mint a kultúra hordozója megsínylette a tatárjárást anyagi, szellemi, személyi vonatkozásban; sok kolostor, templom, könyv, pap és írástudó elpusztult, a műveltség szeretete az otthonokba szorult vissza, a nép műveltségének hordozója: az alsópapság otthon tanul;  az egyháziak alacsony műveltsége;  meddő bizánci hagyomány őrzése;  a tanulatlan, babonás muzsik alakját ez a kor szülte;  a városok fejletlensége;  az oroszok vallásos hite már a kijevi kortól kezdve útjában állt a bizánci és a nyugati tudás- és ismeretanyag elsajátításának;  a világi hatalom csak a 18. században vette kezébe a művelődés irányítását,

Felemelkedés: 15. század  a politikai egység létrejöttének hajtóereje a nemzeti egyház;  a moszkvai nagyfejedelemség megerősödése,  az orosz metropolita Moszkvába való átköltözése,  Moszkva: az egyház fejének székhelye, mint a pravoszlávia (=„orthodoxia”, igazhitűség) központja, a műveltség központja is;  1380: kulikovói győzelem = az orosz öntudat ébredése a népköltészetben, irodalomban, évkönyvekben  a kolostorok szerepének megnövekedése;

16. század A kultúra alapvetései:  Az uralkodó jogait nem a Kelet-Római Birodalom „örökségére” alapozza – hanem Oo. ősi függetlensége Bizánctól ;  a moszkvai nagyfejedelmeknek egyenest Augustus császártól való leszármazására, IV. Iván a cári címhivatalos felvétele,  III Iván: a nemzet szellemi újjászületése, Nyugati hatások: felesége Zoí bizánci származású (nem kedvelt a görög kultúra miatt),  Élénkülő nyugati kapcsolatok: de megmarad az orosz nemzeti büszkeség és az orosz föld szeretete,  Egységes orosz építészeti stílus: Uszpenszkij katedrális

IV. Iván „Sztoglav” zsinat (1551)  nem az eredeti bizánci szokásokra építve egységesít,  sok sajátosan orosz fejleményt törvényesítenek a vallásos és világi élet területén,  megszüntetik az egyházi szertartásokban mutatkozó helyi különbségeket,  egységesen igyekeznek mindent szabályozni,  egységes szabályokat állít fel a templomi festészetben,  a korábbi sátortetős, sisakkupolás templomépítési stílus helyébe ekkor lép az aprólékosan előírt hagymakupolás építészet pl. Vaszilij Blazsennij székesegyház (1556-60).

Uszpenszkij katedrális

Vaszilij Blazsennij székesegyház

Az átmeneti korszak – 17. század A 17. század közepe – az orosz állam és kultúra fejlődésének válsága. Okai: • a 17. sz. eleji „zavargások kora“ (Смута = "szmuta") • A válság = isteni büntetés vallási újjászületésre van szükség, • Ennek központja a cári udvar lesz, • 1653-58 Nikon pátriárka Moszkva és egész Oo. pátriárkája, • Egyházi könyveket és szertartásokat érintő reformok a görög és régi egyházi szláv mintára, • vissza-görögösítési tevékenység, pl. kereszt 3 ujjal ( a 2 helyett,)

 Régi szertartások híveinek ellenállása,  Megtorlás,  A pátriárka a cár felettinek tekintette magát,  Nikon bukása, de a reformok folytatódnak,  Elősegítik Oo. európaizálását, orosz középkor vége  1654 az egyházszakadás (раскол = raszkol), az óhitűek külön egyházat alapítanak 1666-67. évi zsinat kiközösíti őket,

Alekszej cár és Nyikon pátriárka tanácskozás közben (Alekszej Kivsenko)

17. század 2. fele

A kulturális izolacionizmus fokozatos megszűnése, A cári udvar a kultúra fő pártfogója, A lengyel kultúra hatása (ukrán és fehérorosz közvetítéssel), Lengyel barokk elterjedése, Az „alacsony“ kultúra aktivizálódása Nagy Péter reformjai (adminisztratív, társadalmi, gazdasági, kulturális) → a kultúra robbanásszerű átalakulása. Cári udvarban az első egyházi cenzúrától független nyomda, Nyomtatás fellendülése: 16. sz. a könyvnyomtatás bevezetése óta (1564) csak 18, a 17. sz. már összesen 483 kiadvány látott napvilágot, Főként egyházi könyvek és tankönyvek, Megmarad a kézírás is,

A 18. század  A felvilágosodás-kori eszmék elterjedése és gyakorlatias felfogása (felülről kezdődő reform).  A felvilágosult uralkodó eszményképe és realizálódása Nagy Péter személyiségében  A kultúra intézmény-rendszerének tudatos felépítése (oktatás, életforma, társadalmi érintkezés, nyelv, és ezek intézményei)  A kultúra szemiotizációja (ruha, küllem, viselkedés)

 Az antinómiák: saját / idegen, régi / új ↔ európai / orosz, magas /alacsony, vallási / világi kultúra, a kultúra központja / perifériája

• Az orosz klasszicizmus barokkos és reneszánsz vonásai (felgyorsult fejlődés)  • A kultúra többnyelvűsége. • A 18. sz. végére beéri az európai kultúra fejlődési szintjét.