Kemenesaljai Digitális Könyvtár 2015.05.06. 15:17
KEMENES
BÉLA
SZILAGYI MARIA AJÁNDÉKA CELLDÖMÖLKNEK
I
Celldömölknek a
VÁROSAVATÓ ünnepen
1979. január 06.
Szilágyi Mária keramikusművész
Ajándék a leendő városnak
XXHI. évfolyam, 255. szám .1978. október 28., szombat
Szilágyi Mária kerámikusművész elhatározta, hogy életművét a leendő, városnak, Celldömölknek adomá nyozza. A fővárosban élö művészt évek óta szoros kap csolat íüzi Celldömölkhöz. Az ő kerámia fala díszíti a Kemenesaljái Művelődési Központot, Dózsa György mellszobra a járási pártbizottságon, egy másik alkotása a Mikes úti óvodában található. A várossá nyilvánítás nap ján több mint 50 munkáját bemutató kiállítás nyílik a Kemenesaljái filűvelődSi^Közp^nTJsáa. A" cettaömölkiek a későbbiekben külön épületben helyezik el a művész állandó életmütárlatát. (MTI)
MAGYAR HÍRLAP 1 9 7 8 . október 2 9 . :
SZILAGYI
MARI
A '
KERAMI-
'XVSMÜVÉSZ egész életművét 'a hamarosan várossá nyilvánítandó Celldömölknek adományozta. Az ünnepi alkalommal főbb mint 50 munkáját bemutató, kiállítás ny%-> 'lik\'m'újd a Kemenesaljái 'Műve lődési Központban. Később k-iflön épületbén 'Helyezik él" a művész állandó életmütárlatát.
NÉPSZAVA
1 9 7 8 . október 2 9 . :
1 - h -
•
— Szilágyi Mária ke^ ramikusmüvész felaján lotta, hogy műveit Cell dömölknek .adományozza A ' hamarosan várossá nyilvánítandó, Celldömöl kön a művész 50 munká ját - b e m u t a t ó - kiállítás nyílik.
I I I I I I I I
1979- ,január Ob.
U E L L
D 0 iVi
U 1
K
V A R O S
MAGYAR NEMZET 1979- január 0 7 .
NÉPSZAVA
A városavatás alkalmából' .településtörténeti ' 'Kiállítást nyitottak meg, bemutatták .Szilágyi Mária keramikusmű vész Celldömölk részére ado-, Hiányozott alkotásai!, a "város-j központban pedig városalapító] emlékkövet adtak á t I
1979. január i o .
A fúndék Ce lldöm ö l fin ek Évek óta szoros kap csolat fűzi a fővárosban élő és alkotó Szilágyi Mária keramikusművész nőt Celldömölkhöz, a K e menesaljához. A művész nő most úgy határozott, hogy életművét az új városnak, Celldömölknek adományozza. Alkotásait — vázakat, kerámia fi gurákat, dombormüveket, körplasztikákat, az anya és gyermek" kapcsolatát megjelenítő , kompozícióit — jelenleg a kemenesa!jai központban mutatják be.
. S z e r d a , 1979. j a n t t á r
18.
Sziláayi Mari keramikus életmüvét Celldömölk városán nak adományozza. Müvei most a kemenesaljai művelődési központban • ítíífioíó/c, majd pedig állandó tárlaton kap nak helyet Celldömölkön.
A Művésznő dedikálja a katalógust.
I l
nyörü művészi gyüjleménynyel gazdagodott, amikor megkapta Szilágyi Mária keramikusművész . legszebb alkoiásaii. A megajándéko zott hosszú idők óta pártfo gója a művészeteknek, tá mogatója a pályakezdő te hetségednek es a mái* híres sé váll alkotóknak egyaránt. A múvelödeM központ ga lériája rendszeresen helyet ad kiállításoknak —nevelve, kialakítva egyúttal a műélvező, műértő közönséget is.
A kezdet.
Szilásvi Maria is ezen az úton érkezett Celldömölkre. Amikor a Kemenesaljái Mű velődési Központ épült, pá lyázatot hirdetlek egy nagy méretű fali kompozícióra. A zsűri az ő pályamunkáját ta lálta a legalkalmasabbnak, amely azóta éke. dísze a ~náz kiállító csarnokának. A mű vésznő azóta cellöömölkinek vallja magát: korábbi gazdag ajándékain kívül többször tartottak itt kiállí tást müveiből. így tehát az ismeretség is kölcsönös a művésznő és Kemenesalja közönségével.
Kaphat-e a születő város becsesebb ajándékot annál, hogy egy nagytehetségű mű vész alkotásainak tekinté lyes részét adja hozomány Szilágyi Mária művészete ként. Kemenesalja központ rendkívül vonzó. A népmű ja — vele együtt természe vészeti hagyományt sokszí tesen egész megyénk — gyönűen, sokféleképp kama toztatja, de mindig úgy, hogy alkotó módon újat teremt, gazdagítva az Örökséget is. Eddigi kiállításai egy-sgy lezáruló, vagy újra kezdődő korszakáról adtak átfogó képet. Tíz évvel ezelőtt a me« séket, balladákat, az ókori görög mítoszok világát idé ző kerámia faliképei őszin te csodálatot váltottak ki a nézőből. Különösen kiemel kedtek e sorból Villon-il lusztrációi (a hányatott éle tű, gazdag világú költő az óta is vissza-visszatér mű vészeiében), és a Busó-soro zat színpompás darabjaii'a is szívesen emlékeznek, akik látták. Ez a kiállítás rend kívüli módon emelte alkotói kedvét, érzelmekben, indu latokban már lényegesen gazdagabb, figurális kom pozíciókkal bizonyít az 1969es ferencvárosi bemutatko záson. Négy évvel később a Derkovils teremben ren dezett kiállításán pedig is mét új edény- és vázatipusokkal. játékos figurális al kotásokkal lepi meg a kö zönséget. Itt mutatta be a Celldömölknek korábban A menyasszony.
ajándékozott Dózsa portré ját és a Páva című kompo zícióját. A devecseri emlék művel együtt ezek váltották ki akkor a legnagyobb el ismerést. Celldömölk adott otthont a következő. lÜTri-ben ren dezeti kiállításának, amely a művésznő fe/irr-korszükíinak első legsikerültebb da rabjait: vázákat. gyertya tartókat, .s a népművészetből gazdagon merítő, de újsze rűen átfogalmazott jelképes íigurákaí, parasztikonokat mutatta be. Ennek a iehsrkorszaknak a kiteljesedett művészetét adto közre a ta valyi műcsarnoki kiállítása Budapesten: ..szímboíikus, sokértelmű életfa-ábrázolá sokkal, nagyméretű Icerámia/ioitrákItal, a betont és a ke rámiát együttesen alkalmazó faliképekkel" — idézzük az ismertetőből. A jelenlegi, a csaknem száz darabból álló kiállítás, alkotásai a művésznő legki tel jesedettebb korszakából valók. „Jó ezek között a kerámiák között jámi-kelni, nézelőd ni. Nyugalom és elevenség, erő és gyöngédség, költőiség és kedves humor, vagy csip kelődő, szatirikus gúny, já tékosság és komolyság árad ezekből a formákból, ezekből a figurákból" — hangzott el a megnyitón. A néző a mesterségbeli tu dás gyors felismerése mel lett meggyőződhet például arról is. hogy a művésznő kerüli az érzelmességét. Ma donna gyermekkel című kompozíciója mégis a legem beribb gyengédséget, az anyai szeretetet és büszkesé get sugallja. A mai kor jel képes anya-figuráját az "Őrhajós Madonna testesíti meg. Kompozíciói, figurái a ke rámiaművészet legmaga sabb fokán szólalnak meg, a művésznő színekben gaz dag érzelemvilágát is bele komponálva.
i 5
Elctta (részlet). Devecseri Gábor, a kiválc költő irta Szilágyi Máriáról l!)68-ban: „Ítéletei vannak, f. nagyon egyéni, nagyon gaz dag mondanivalója mindig". A műcsarnoki kiállítás al kalmából Pogány ö . Gáboi azt irta róla: ..Szilágyi Ma ria öntudatosan, emelt fő vel műveli szakmáját, azt is tudhatja már, hogy amit csinál, nem sorolható az idő leges teljesítmények közé." S a legújabb kiállítását ren dező Kerékgyártó István szerint „értelmesen, szerve sen Önmagát korrigáló és bennünket gazdagító módon" bontakozik ki Szilágyi Má ria művészi világa. Az a nemes gesztus, amelylyel a művésznő e gazdag kiállítás anyagát Celldömölk nek adományozta, bizonyít ja azt a ragaszkodást és szereletet, amely őt e tájhoz köti. Csak a szülőföldhöz va ló ragaszkodás hevülhet ilyen magas fokon. Szilágyi Mária azonban nem cell dömölki, az ország másik felében élte gyermekkorái, vált felnőtté. Az ajándéko zást indokolva azt mondta: az ember hálával és..szeretettel gondol a felnevelő szü lőföldre. A szülőföld szeretetén túl azonban a művész szá mára még sok minden szük séges, hogy ilyen jelentős elhatározásra jusson. Talán még nagyobb fontosságú a művésznek a műveit kísérő szeretet és figyelem, az al kotói bontakozást ségíiő gondoskodás. Ez az, amit Celldömölk adott Szilágyi Máriának. A kiállítás a Kemenesaljái Művelődési Központ Galé riáján február 27-ig tekint hető meg. Pósfai János
KEPE
1979. JANUÁE 13. SZOMBAT.
S-i-
SZILÁGYI MÁRIA Arcképe Benke László festménye 1936.
120.
Szilágyi Mária, a Főiskola végzős növendéke - portré Készitette S z u c h i Ferenc Főisk. tanár. Terrakotta
S Z I L Á G Y I M Á R I A életútja /dióhé j j b a n /
Édesapja: Szilágyi Géza. Balázsy Mária és Szilágyi Ignác házassá gából született. Gyógyszerész diplomáját Kolozsváron s z e r e z t e meg. Édesanyja: T o p e r c z e r I l o n a . Cholnoky C l e m e n t i n a és T o p e r c z e r Rez.ső házasságából született. Szülei, m i n t f i a t a l házasok az Abaúj-Torna vármegyei Krasznokvajdán t e l e p e d t e k l e , mert Szilágyi Géza i d e kepo-St " P a t i k a j o g o t " . I t t született két gyermekük Szilágyi Erzsébet és Mária. A t r i a n o n i országosönkitás, 1920.06.04.-én, túlságosan közel h o z t a az országhatárt Krasznokvajdához, ezért a két csöpp g y e r e k k e l át költöztek Jászszentandrásra. I t t k e z d e t t iskolába járni a két k i s lány. Mária nagyon hamar összebarátkozott a f a l u s i osztálytársakkal. Ők i s megszerették a nem falubélit és minden t i t k u k b a baavatták. Balladák, mondák, regék - babonák, népmesék és népszokások nagyon bő tárháza n y i l t meg előtte. Érzékeny lelkébe - fogékony agyába na gyon sok élmény rögzült. Memóriája egészen különleges v o l t . A h a l l o t t mesét több hónappal később i s e l t u d t a mondani szóról - szóra ! Az 1926/27 tanévben a S a i n t G o t l i v e r e n d iskolájában t a n u l , a b e l g i u m i Oostende városában. 1929•-ben a Szilágyi család P e s t r e költözik és már ez év augusztusá ban Bernben nyaralással gyógyítják egészségét. Szeptemberben a két testvér már az Állami Erzsébet Leánygimnáziumban t a n u l - az Ajtósi Dührer-sorban• Mária az ötödik gimnázium elvégzése után az Iparművészeti Főiskola kerámia - szakára s i k e r e s felvételi tehetségvizsgát t e t t . M e s t e r e Orbán A n t a l és Domanovszky Endre v o l t . Szak-tanulmányait végig k i magasló tehetséggel, külön elismerésekkel végezte. D i p l o m a osztás után Édesapjától ajándékba kap egy t e l j e s e n f e l s z e r e l t k e r a m i k u s műtermet a L o g o d i utcában. A Főiskolán p e d i g e l n y e r egy év tanulmány u t a t Olaszországba. Központ ROMA, a P r o f e s s z o r VICTORIO d e l COLBERTALLó. Egy év. Nagyon hamar elrepült, de k i m o d h a t a t l a n u l sok művészi élménnyel tért haza. L e l k e legnagyobb gyönyörűségére, saját műtermében szabadon a l k o t h a t o t t szebbnél szebb kerámiákat. B a j az v o l t , ha v a l a k i n e k m e g t e t s z e t t egy alkotása jószivvel mindjárt oda i s ajándékozta. Ez az e g y i k ok, hogy azon alkotásaiból ma n i n c s egy darab se.
- 2
-
1939. f e b r . 1 9 • Férjhez ment dr.Mokcsay"Sándor gépészmérnökhöz. Nem s e j t e t t e , hogy e z z e l a lépésével m i l y e n hosszú időre l e s z kény t e l e n nélkülözni a művészi alkotómunka l e l k i élményének gyönyörét. Férje ugyanis nem engedte saját műtermébe Máriát egy p e r c r e sem. Az a szomorú tény, hogy m i n t Mokcsayné egy darab kerámiát sem készített. 1940. január lányuk született Zsuzsa. 1943. január. A g y e r e k három éves l e t t . Szilágyi Mária művész lelkének belső parancsát követve közölte M o k c s a y v a l , hogy a négy éve rá kény s z e r i t e t t művészi tétlenséget a b b a h a g y j a és f o l y t a t n i f o g j a alkotó munkáját. A férj nem i s m e r t e f e l , hogy a művész lelkét egy rósz há zasság palackjába egy életre lezárni nern l e h e t . Mária elvált, de kislányát magával v i t t e . A n y a i Barátnője, FESZ'TY Masa " V i s s z a az életbe" segitő mozgalom keretében a M a r g i t - s z i g e t e n h a d i r o k k a n t a k n a k t a n i t o t t festést és művészi rajzolást. Masa segítségével Mária kerámia készítést t a n i t o t t ennek a mozgalomnak a keretében, polgári alkalmazottként, de száza d o s i fizetéssel. 1944. novemberében az egész K a t o n a i Kórházat Németországba vitték. Szilágyi Mária nem ment velük. Buda ostromát és elestét a B e t h l e n udvar óvóhelyén élte át. Különös tragédiája életének, hogy bomba támadás áldozata l e t t a L o g o d i u t c a i műterme, de a Kórház által a M a r g i t - s z i g e t e n hátrahagyott k e r a m i k u s műhely i s . 1945. február 13. Buda-Vár e l e s e t t . Háború után majd egy évet vidéken töltött a g y e r e k k e l . P e s t r e jőve O r t u t a y Gyula a Rádiónál csak konyhalányi állást t u d o t t N e k i a d n i . O t t később konyha felügyelő és büfévezető l e t t . Álomszerű könnyedság v o l t a Rádiónyomda rajzolójává "előlépni". Fiz a jó i s rövidesen meg szűnt. 1949. szeptemberben állását felmondták - átszervezés cimán. Mokcsay a g y e r e k e után soha egy fillér tartásdijat nem f i z e t e t t . így új munkahely után k e l l e t néznie. Szerencséjére felajánlották a Hon védség s z e n t e n d r e i Parancsnokságán a makett-műhely vezetését. Öröm mel e l f o g a d t a és polgári alkalmazottként d o l g o z o t t . j ) nagyon fárasz tó v o l t minden r e g g e l négy órákkor k e l n i , hogy h a t órára Szentendrén l e g y e n a Thököly út 130.-ból. 1950o április 30.-ig bírta csak e z t a túl nagy terhelést és saját kérésére felmentették munkájából. I t t , P e s t e n a Dobozgyárban sikerült álást k a p n i . Ez se v o l t könnyű munka, év végéig csinálta, m i k o r egy Barátnője áthívta a Lámpaernyő készítő szövetkezetbe. 1932.januárban m e g a l a k u l t a Kerámiaipari H„T.Sz., amelynek a z o n n a l t a g j a l e t t i n t modellező művész. e
?
m
19*3• január Margit - azigeti. " V I S S Z A
AZ
Hadirokkantak
É L E T B E " oktatása
Kerámia tárgyak kéezifcésére•
A
mázozás
gondos
-3-
ellenőrzés
rnelleti
töriénik.
1952. január, a I I . Világháború után végre ismét kerámia készítés s e l f o g l a l k o z h a t . De nem az o l a s z tanulmányúton magábaszivott t i s z t a művészettel, hanem Szoc. Reál. stílusnak megfelelően. 1949. decemberében feleségül ment d r . Koncz Imre o r v o s h o z . O p t i m i s tán és s z e r e t e t t e l i n d u l t a második házasságának, s a j n o s az "ÉLET" nem i g a z o l t a derűlátását. Művész egyénisége ebben a házasságban sem t u d o t t k i t e l j e s e d n i . Nyugodtabb és biztonságos jövő reményében lé p e t t házasságuk h a r m a d i k évében a Kerámiaipari szövetkezetbe. Ugy g o n d o l t a Férjének i s örömet szerez és 1952.december 19.-én szült egy fiút - Imrét. Mária erős f i z i k u m m a l rendelkező hölgy v o l t , s a szüléssel járó igénybevételt hamar k i h e v e r t e . Közeledett a Karácsony. Két n a p p a l az ünnep előtt már e l h a g y h a t t a a Kórházat, mely lehetőségről a z o n n a l értesítette Férjét, Testvérét, Sógornőjét és a házban lakó bejárónőt i s . A megjelölt nap délelőttjén, nagy boldogan ment haza - karján az ifjú "trónörökössel". Hazaérve örömének vége. Nem várja s e n k i I Minden ajtó zárva. Kórházi c s o m a g j a i t a taxisofőr b e s e g i t e t t e . Nagyon egyedül v o l t !!! Fél óra e l t e l t . Csengettek. Egészen véletlenül az Olaszországi tanulmányútján, Firenzében meg i s m e r t De B a t i s t a A l a j o s szobrászművész t e t t e tiszteletét. Az Öreg Barát, k i Édesapjánál i s korosabb azonnal érezte, hogy ennek a f i a t a l Anyának v a l a m i t s e g i t e n i k e l l e n e , de a háztartásban nem v o l t művész. Öreg i s , férfi i s , - a gyerekhez ügyetlen i s mégis s e g i t , hogy a f a g y o s a n h i d e g , üres lakást s z e r e t e t , béke és nyugalom árassza e l ! Ez a nap i s elmúlt, de nem n y o m t a l a n u l . A gyerek még csak n e g y e d i k hónapos v o l t , m i k o r A p j a egy évre Koreába ment. 1954- április 18.-án érkezett haza. Csak saját pályáját épít g e t t e . Feleségének sem a g y e r e k körül, sem önálló művész-életének megteremtése irányában nem segített, p e d i g az a k k o r i p o l i t i k a i és gazdasági h e l y z e t b e n már több keramikusművész i s Önálló művésze v o l t az országnak : Gádor István Gorka Géza Majoros Hédi Gorka L i v i a Kovács M a r g i t Janáki V. Kertész Klári K i s s Rooz I l o n a Simó Ágoston Bán Károly Nagy G a b r i e l l a Dr. Koncz nagyon jó ortopéd-sebész, szerették b e t e g e i és különösen a g y e r e k e k . Nem v o l t feltűnő, hogy sokat ügyelt a klinikán. A K l i n i k a és a Kerámiaa HTSz . Budán jóformán egy utcában v o l t . Ennek ellenére Mária nem sűrűn járt a g y a k o r i ügyeletet tartó férjét látogatni, nem a k a r t meggyőződni aprói, a m i t fájó s z i v v e l már úgy i s érzett.
1956 nyarán d r . Koncz végleg beköltözött a Klinikára, - e l h a g y t a Feleségét és n e g y e d i k évében lévő kisfiát <, 1956 novemberében t i z e n h a t éves lánya, Zsuzsa búcsúzás nélkül e l h a g y t a az országot, n y u g a t r a távozott. Ebbe a két nagy l e l k i fájdalomba b e l e b e t e g e d e t t . Egyedül nagyon l a s s a n t e l t az első év. A Karácsony i s csak o l y a n felemás: v o l t dicsőség a magasságban I s t e n n e k , de Békesség a föl dön nem v o l t . M i n d i g nagyon sokat d o l g o z o t t , hogy könnyebb l e g y e n a s o r s o t h o r d a n i . Majd éppen a sok munka közben, ami lelkének kettős fájdalmát már k e z d t e enyhíteni, - tisztázódott előtte, hogy mint d r . Konczné sem l e t t önálló alkotóművész. A Szövetkezetben ugyan d o l g o z h a t o t t , de csak az akkor élő irányzatnak megfelelően és név nélkül, mert minden alkotás a Szövetkezet neve a l a t t került a kereskedelembe• 1958.szeptember - Baktay E r v i n : I n d i a művészete az i r o d a l o m tük rében cimmel előadás s o r o z a t o t t a r t o t t az V . k e r . Tanács rendezé sében, az IPARTERV épületében. A Tervező Vállalat dolgozója veit Kemenes Béla épitészmérnök, a k i t Baktay előadásán m u t a t t a k be Máriának. A szimpátia kölcsönös v o l t . A közeledés nagyon óvatos és lassú. A bizalmatlanság i s érthető Mária két r o s z házas sága után és Kemenes i s elvált ember. Kemenes Édesanyja három csipkeszabadailom feltalálója, iparművész v o l t . Az o t t h o n hátteréből jól meglátta, hogy Máriának, egy i l y e n tehetséges művésznek nem Szövetkezetben a h e l y e . 1959 nyarán Mária a g y e r e k k e l B a l a t o n o n üdült. Egy nehezen f e l i s m e r hető vírusos fertőzést k a p o t t . M e n i n g i t i s t - gyulladás végig a g e r i n c b e n . Ez a nagy fájdalommal járó betegség még abban i s megaka dályozta, hogy Ő v i h e s s e fiát az E l e m i i s k o l a első osztályának, első tanítási napján az iskolába. Hála I s t e n n e k , egészsége rendkí vüli segítségnek köszönhetően egy hónap, a l a t t h e l y r e állt. A kór házból hazaérve astalán nem csak virág, hanem egy kézi korong i s v o l t . Nagyon megörült, mert ez l e t t az első munkaeszköze az Önálló fflüvész élete felé. Nem sokára megállapodtak, hogy Mária g a r z o n l a kásának halijából műtermet csinálnak. Egy lábbal hajtható f a z e k a s k o r o n g o t állított össze következő Karácsonyra Kemenes. H e l y e t szorítottak n e k i a h a l l b a n . Mária a n n y i r a Örült, hogy az éjjel nem a l u d t . Lelkében a L o g o d i u t c a i műtermének kedves atmoszférája éledt ujjá és k o r o n g o z o t t b o l d o g a n .
Hála I s t e n n e k , ebben az évben még egy öröm érte. K a p o t t
kölcsön
egy év időtartamra egy próba-kemencét. / 1 9 6 0 / Kemenes elkészített és h e l y s z i n e n beépített két m e n n y e z e t i g tartó p o l c r e n d s z e r t , ag^ag tároláshoz meg horganyzott-bádoglemez ládát. A p a r k e t t a védelmére műanyag járófelület készült. Végül közös erővel csínáltatták az első kerámiaégető kemencét, 40 x 50 x 40 cm belmérettel, berakólapokkal, állványokkal együtt 1961 Karácsonyára a XIV.Thököly út 130. egyszoba h a l l o s g a r z o n l a kás halijából keramikus-műterem l e t t . 0
1962.április 01.-én a Magyar N.Köztársaság önálló művésze l e t t . Előző napon kilépett a Kerámia H.T.SZ.-ből és kezdődött a már nagyon régen óhajtott " művészélet Természetesen, már az első önálló évében i s szép kerámiák sokaságát a l k o t t a , ami után a kereskedelemben i s nagy v o l t az érdeklődés. A sok rendelés kielégítéséhez még egy kemeneét k e l l e t t csináltatni. Mária nagyon sokat d o l g o z o t t . A sok munka közben, de inkább nagy szerénysége m i a t t eszébe nem j u t o t t saját kiállitást r e n d e z n i . Barátai, Munkatársai és Tanítványai hosszas biztatására, végre b e l e e g y e z e t t , hogy kihivják a "Zsűrit A zsűrizés s i k e r e természetes és óriási v o l t . A kikészített összes alkotás mind k a p o t t zsüriszámot. A killitás megnyílt
19&8. január 12.-én Eényes A d o l f
Terem
Megnyitóbeszédet mondott:
VARGA M Á T Y Á S Kétszeres K0SSUTH-D1jas díszlettervező
Leporellót
D E V E C S E R I G Á B O R KOSSUTH-Dijas költő, müforditó
irta:
Kiállitást r e n d e z t e :
L Á N Y I
-Aa-
Ottóné
I S Z I L Á G Y I
M Á R I A
Keramikusművész kiállítása Fényes Adolf Terem 1968. január
I 1
A kiállitást m e g n y i t o t t a : VARGA M Á T Y Á S Kétszeres KOSSUTH-Dijas díszlettervező
-IS"-
Részlet a LEPORELLÓ - ból
Még a borsón is szépei álmodott Szilágyi Mária abban a tíz esztendőben, amelyet — művész-pályája két izga mas és ihletett szakasza között — egy szövetkezetben, giccstehenek ragasztgatásával, szokványpásztorlányká Dgybeilleszlésével kényszerült tölteni. S mikor onnan kikerült és másodszor is nekivágott annak, aminek hisz belső törvények szerint másíéíezerszer is neki kell vágnunk naponta, a művészpályának — akkor a borsón álmodott áimok kiteljesedtek és valósággá rázkódtak, és közölték a művésszel: az az idő sem volt meddő. Ezt közlik velünk is, most mikor itt vannak, együtt és egymást megvilágítva. És mozgékonyan. Talán ez a l jellemzőbb rájuk: a szünetlen mozgás. Vázáira is, melyek az antikvitástól máig és eggyel tovább, ad dig a jövőig, amit minden valóságos művész egyénisége külön idődarabkaként valósít meg térben-hangbanbetűben, járnak vízért a forrásra, járják, nemes és örökölt formákban, nemes és új színekben táncukc a szemlélő előtt. De költészetnek s mitológiának a mai élettel egybefonódott ikerihletésében készült kompo zícióira még enné! is inkább jellemző ez az örökmozgás. Villon ül a kocsmában, s a falon bekeretezett paj zán ábra figyelmeztet a jelenre; Villon átfogja derekát a kövér Margit-nak, aki illetlen nőszemély s egyben illedelmes geometriai ábra is, mely utóbbi mivoltában szemmelláthatóan jól érzi magát; vagy Villon balladá jának akasztottja lóg félrecsuklott nyakkal és mintegy derűsen, annak rendje és módja szerint, mint aki por tosan a helyére került. És már meg is nyugodnánk az élet bonyolult izgalmaiból ismét nyugalommá sze lídült féldombormű láttán, kétszeresen nyugodnánk meg, minhogy azt is mondjuk magunknak: hói persze, kerámia, iparművészeti termék ez a tábla, tehát rajta az akasztott ember is elsősorban díszílmény, akármit ábrázol, végső célja, hogy derűsen díszítsen, tragikumot érzékeltetni nem feladata. Mondom, mó megnyugodnánk. Csak éppen nem tehetjük, mert regtön észrevesszük, hogy az akasztott ember feje a kép sarkában lángoló napkorong felé csuklik, a nap felé, amit most már nem Iát többé. S ha vidám érzéketlen séggel még ebbe is belenyugodnánk, hadd szóljon hozzánk is s hozzánk is hiába a költő szemrehányása: „S ti itthagynátok a szegény Villont?", hát akkor azt is kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy az akasztc^í ember feje és a nap mennyire hasonlít egymáshoz, akár fel is lehetne őket egymással cserélni. És akkor már bizonyosak lehetünk benne: ez a kerámia-tábla azt kiabálja — élő embert fosztanak meg a nap fénytől, amellyel oly nagyon egymáshoz tartoznak. Nem maradhatunk süketek. Vagy itt van „Trójai faló" tá lája, mulatságosan rémületes embereivel, akik a sokévezredes kultusz-szobrok és a legrégibb geometrikus vázák alakjainak mintájára elevenültek meg, és olyan mai módon helyezkednek el a lóban, mintha egy-ecy vonat-szakaszt foglaltak volna maguknak s azt is kinőték volna; vagy mintha maga a ló játékvonat volna. Legjobban talán mégis „Aranyborjú"-ját szeretem. Ezt, ugyanúgy, mint a fentebb említetteket, több változat ban is elkészítette; s ezt is rokonérzéssel figyelem: jó, ha a művészt a munka ennek elkészülte után senn hagyja nyugodni. Az egyik változaton napsárga négyszögben úgy ugrándoznak a gyerekesen groteszk, csak pontokkal, vonalkákkal jelzett emberkék a behemót borjú körül, hogy a nézőnek az az érzése: itt valaki ököl lel csaphatott egy kotlalap közepére, minek folytán a kották megkergültek, odahagyták harmonikus és her mónia-adó rendjüket, és most sodródnak, kiszolgáltatottan keringenek, de egy másik harmónia törvénye szerint, amely a ziláltságot rendben, az őrületet józanul érzékelteti. ítéletei vannak Szilágyi Máriának, s n gyon egyéni, nagyon gazdag mondandója mindig. S nagyon sokat szenvedhetett, mert jó humora is vem. J
Most azzal tisztelt meg, hogy közölte: egyik versemet, a „Töredék-óda Budapesthez" címűt dolgozza fel a maga anyagában, eszközeivel. Ez a vers tizenhétrészes, kerek és egész. A „töredék" szót azért viseli címé mert ez jelzi, hogy egész mivoltában is csak töredéke annak, ami e városról elmondható. Hogy folytatása mindig következhet. Örülök, hogy Szilágyi Mária fogadkozik vele, mert róla tudom, hogy nem illusztráló, nem továbbgondolkozó. Folytatni fogja. DEVECSERI GÁBOR
AZ ÉLETMŰ E KIÁLLÍTÁSBÓL ADÓDÓ RÉSZE,
ZSŰRISZÁMOK SORRENDJÉBEN
91*
106.12V68
ÁcLém + Éva
~A$-
falikép H 3 ^
52:cl8cm
121.
106.121/68
B e t o n - kerámia alabárdos f a l i d i s z
H3 -
4-5x31 cm
02.
106.162/68
Villon:
Három baráti
Plaketit
12x18 cm
05.
106.167/68
Villon:
Vérpad előtt -12> —
Plakett
12x12 <
07.
106.169/68
V i l l o n t Collin-Margofc-Cotard
Plakett
27x12 ob
1
09é
106.175/68
V i l l o n mécses -+-
/UJOil
15*613 cm
56.
10G .178/68
Kentaur t r i p t i c h o n
-ír-
oOul^
20 x
35
101.
106.179/68
Rózsa Sándor
-19-
Triptichon \y^Sty
23 x 32 cm
126.
106.131/03
K i s Busó nKszk
0
13
106.132/58
K i s Busó
maszk
0 Ip cm
M&Z7&
108.
65/68
Halott-vivők
-34-
L
t
fl ")
kisplasztika
40 x 36 cm
136.
106.190/63
Busó
maszk
0 21 cm
10.
106.192/68
Busó maszk
sárga
24x10 cm
11.
106.196/53
Busó maszk:,
zöld ördög
0 2 1 cm
131.
106.205/68
Fehér tál, zöld kraklés
130.
106.213/63
Fehér tál, ráz + üveg d i s z .
3 » -
/> 55 c:
1X9.
110.226/66
Bartók - tál
39
$ 40 cm
DEVECSERI
GÁBOR TÖREDÉK ÓDA BUDAPESTHEZ
NEM HŐSIESSÉG - E BARÁTAIM AMIT E VÁROSTÓL TANULHATUNK, HOGY VALAHÁNYSZOR A FÖLDRE ROSKADT OSAK ÉPP KEZDETT FÖLTÁPÁSZKODNI ÉS MÁR TRÉFÁLT, OSAK ÉPP FÉLAJKÁT NYERTE VISSZA ÉS MÁR TRÉFÁT MONDOTT VELE
124.
106.227/68
Töredék óda
DEVECSERI -\t^ju^QJo)
16 x 80 cm
12 .
106.228/63
Arany-borjú [^(j)
-
M
-
Falikép
48x53 om
I
I • .....
i i i i i
i i i i i 137-
110.861/69
L a p i t o t t váza, p i r o s - fehér
33 x 28 cm
100,
106.27V68
Kőműves
Kelemen
falikép
fá)^
60 x 60 cm
Ez a kiállítás - " a borsón álmodott álmok kiteljesedése '* D e v e c s e r i Gábornak o l y nagyon t e t s z e t t , hogy szűkebb Pátriájában i s , a s z e r e t e t t Vasmegyében i s meg a k a r t a m u t a t n i . Elhatározását t e t t követte és még az év nyarán S A V A R "T A 1968.
SZOMBATHELYÉ a
M Ú Z E U M B A N
a u g u s z t u s 11.-én m e g n y i l t
S Z I L Á G Y I
M Á R I A
keramikusművész
kiállítása.
Kiállitást m e g n y i t o t t a :
D E V E C S E R I
G Á B O R
KOSSUTH-Dijas költő.
Rendezésben közreműködött:
LÁNYI Ottóné
Kiállításhoz a helységet és időpontot 3 Z E N T L É L E K I
T I H A M É R
a Múzeum Igazgatója biztosított.
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI LEKTORÁTUS Budapest, I. Űri u. 54-J56.. ' Telefon: 160-633, 360-738
£-295..:
JW.M.VJII.hó
6»...-n:
H a t á r o z a
.Szii.4syi.. W&ria
w
.....:».: ^ ^ ^ ^ ^ T S ^ Í ^ á k ^ . ( 1 7 1 1 . . ^.,..
keraraifrus
művész
által
f
. S - z.. 0. m. h".. a.. t.. ÍL.. e.. 1: y . e. n
felsorolt m ü v e k kiállítását . . . . . . . . ^ . . . . ; helyiségében a betétlapban falst
engedélyezi a-Lektorátus. ~ .
-kc-
VflSNEPE , Szilágyi Mária kerámia kiállítása
A wombathelyl Savarta Mű«amban ma délben ffl lt-kat nyflft StíW.yi Mária kerímíkÉH mtoiti kU?lfU«. A nt|- . nyitó beaaédet Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő mondja. (Képünkön: részlet a kiáUiíásroL Foto: Je.) S Z O M B A T H E L Y E N a SAVARIA MÚZEUMBAN Megnyitó beszédet mondott: DEVECSERI GÁBOR K o s s u t h - d i j a s költő 1968.augusztus 1 1 . VASÁRNAP
^ 1 '
Mária
a
gyermekkorától becézett nevén :
mindenkinek s e g i t e t t ,
M A S I S K A
mindi
az élet bármilyen gondjában.
Megismert egy t e x t i l e s iparmüvésznőt, a k i n e k még nem v o l t kiáll Budapesten. Be kiállításra való anyaga sem v o l t a n n y i , hogy eg; tárlatot megtöltsön. H a s i s k a vállalta egy kerámia + t e x t i l közö kiállítás létrehozását - i g y s e g i t e t t a f i a t a l a b b művésznek, így k e l e t k e z e t t a : P I N C E T Á R L A T 1969.szept.19. -
okt.02.-4g
A kiállítás megnyitásán m e g j e l e n t a Magyar TV - tői HORVÁTH ÉVA művészeti vezető. Már az nap e s t e a TV hiradóban leadásra került a megnyitó és Szilágyi Mária, a h e l y s z i n e n i r t k i s nágysosros v e r s e :
V A L L O M Á S G o n d o l a t a i m agyagba véstem, A szivárványtól s z i n e k e t l o p t a m , Tüzet s z i t o t t a m a kemencébe... Azt h i s z e m , hogy nem hazudtam.
V1ZY OTTÓ A KlUlilASI
fllH>flf>EU
U,
(HtíÍHí.NYf.K
MfiSTtft V T C A 5
A rít A í.t fT AS H Y t Y Y A : l ? 4 * S I E P T E M I J E H l*-T<)í. ÖKTÖOfcft Kl-ÍQ HÉTK&XNAf H ó n A l ó l
19 éftAlfi
V A S A K H A T 10 Í R A T Ó t ÍJ
tí
ÍA A n A r d t
HÉTFŐM SZÜNNAP
önAiíi
óflAlS
ktáliítAsból adódó
ZSí'ÍRLSZÁMOK SORRENDJÉBEN
része
I 13.
110.848/69
Dóz£a parasfct h a r c o s
95.
110.850/69
Kentaur - falikép
30 x 2? cm
117.
M.Sz. 53/70
F e k e t e tál,
fehér körökkel -f{$)
$ 26 cm
15.
I
110.859/69
Paraszt Madonna
Fig.
52x20 cm
110860/69
107,
110.860/69
Házaspár
a x * A ^ @ ) falikép
30 x 23 cm
11Ö»
16.
110.874/69
Máttfés király
íig-
56 cm
110.875/69
Arany borjú OMJL*.
fríio)
fig.
30 x 20
18.
110.876/69
Zsazsanna és a vének
-Cl-
uJLJU-.*^
fig.
48x35 cm
21.
110.879/69
1
RÉSZVÉTELÉT A II. ORSZAQOS KERÁMIA BIENNALÉ RENDEZŐ BIZOTTSAQA NEVÉBEN KÖSZÖNJÜK ÉS TOVÁBBI M U N K Á J Á H O Z SOK SIKERT K Í V Á N U N K
M íj V
i S
2. E r
A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK FOl.Yc/iRATA X í i . ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1971, június
SZILÁGYI MÁRIA KERAMIKUSMŰVÉSZNÉL Irfct: SAUER J £ N Ő művészettörténte, krii-tkus
^X":OíiJ.f.í.V.L í
Ssllágyi Mária kerámiáival először 1963. januárjában t&iáikostaoi a Pényes A d o l f - teremben* Még emlékszem; egy oüvéssslölkü költő műfordítónk, Üevecseri Gábor i r t
akkor slősgióként aemesveretü,
lényeglátó és lényeget láttató Mondatokat a bemutató katalógusáhoss ©lekor nekec xa alkali/iaia ny 111 a baráti
körben s o k a t
amlegaKatit
művésszel k e ^ e t saoriiíani • 'Derűs > nyugodt lénye már első látásra i s a mélységes kiösysriaxUyosjottság benyomását t e t t e rám, o l a n művésa b^Xiyomásá t , akln.sk aa alkotó munka teljességgel kitölti kedélyvilégát, a k i fox'űaalakitó fantáziájának u j j a i köz'úl előcseperedo g y e r m a k s i b e n i g a z őrödét, ad* élethivat.isán&fc kiteljesedését találta meg , Szilágyi.Mária v-z agyag lírikusa - f o g a l m a i t a r a mag magamban az e l ső h e l y t áll ónak értett megállapítást* Kern i s cs oda
tehát, hogy köl
tő, mégpedig éppen a K l a s s z i k u s i r o d a l m a t .rajongva értő Gábor Írhatta kiállitásáaak remekmívű Katalógus - bekössön tő* jót ! Ügy k e l l e t t érasn.efíi v a l a h o n n a n a bViboskamenoék l a s l l e t t f o g a n t nép mesék világából s a r j a d t k i és i n d u l t e l ez a melagszivü, i s l g vérig a s s s o r o s a n gyengéd, válás? isté kos műves se-t a kibontakozás, a mejgérlelődéíj, v a l a m i n t a t u d a t o s , vagy t u d a t a l a t t i , t e r e m t Őkoneop ciók felé .
Így as sem l e h e t egés?;sen véletlen, hogy éppen a a 2 i n a s
máaű kályha-szeioek, a keővasen dekoratív, jó formájú égetett korner: cék j e l s . i k e aü.vász formáló tevékenyegének általa nagyon i s s o k r a t a r t o t t ~ ha nem éppen & 1 egasg b e c s ültebb - ágazatát gének, mesélő kedvének e g y i k legszebb
tehetse
virágba borulását •
'íjí változatos sorsú Kiüvés&nŐ kIncs-kereső, iaa-gömoxidó kisködmöxiének öblös b u g y r a i b a n ,
aeg - zugos r e j t e k e i b e n van például érdekeí-en
komponált b i b l i a i j o l a n s t , legendás, s z a l u u l i n f i g u r a , vagy tör ténelmi anekdótaleoke és népművészeti vaotlvumkincs-traxiszpozició. ü'tóbbira elég a k i f y g y h a t a t l a n vá 11oa«tossággal egyra bővülő, f a l i tányér formában t e s t e t öltő és a d i a b o l i k u s , fanüasztí.k.uniba t o r k o l l d busóie :)~sorozatánaV.. szingssdag
f a r s a n g i menetével u t a l n u n k .
F r i s s , mestexScéietlan, inkább aii:3kdót£?.ó, mintsem
konturnusos,
ünuspelyos, ea a b i z t o s lábakon álló k i f o g y h a t a t l a n u l ks-rámxaiíívvéssíjt• Elsősorban g y a r o r l a t . i ,
ötletgasd^g
tárgyalakitó, de egyben
életünket megesépitö cél&atu művészet ez, m e l y e t
mesterünk gond
t a l a n kedéllyel, o l y k o r tán túlzottnak i s tűnhető szerénységgel /majdtietőhogy ssemérem-usl/ g y a k o r o l .
" Lakómühely " l e h e t n e tán a legtalálóbb nsve ennek az egyébként rangos d o j n b o l d a l l házacskának, melyben SZILÁGYI &ária i&éu&as > laáz a t l a u , késs, vagy félig késs szobrocskák, vázák, domborművek és csempék s z i n t e a mosgást i s megnahazitö, vidám és szivgyönyörkööí;eí;Ö rangetagében ál. Sok érdekesei; t u d elmondani miivé ss se válá sának történetéről* -íamcsak alkotásai derűsek: icág élettörténeté nek l a váratlan, v i d o r csattanói varinak, méglnkább azoknak a s z t o r i k n a k , m e l y e k e t pály társaihoz és szűiohasájáhos kapcsolódó, iírudy-novellákba kívánkozó, h a j d a n v o l t figurákról meséi* Jászszentandráson töltötte életének első t i z e n e g y évét. I t t v o l t Édesatyja gyógyszerész, a Jászság e részének f u r c s a , népi m i s z t i c i z m u s b a vesző hagyományaival gyermekkorában bőven. isme.rkedhki t e t t * ííagyatyja t o k a j i szőlőmüvelö v o l t , 0 maga Krasznokvajdán születet t * Budapesten, végezte az Iparművészeti tfőiekslát Orbán A n t a l , Simay Imre, majd Domaaovszky Endre neveltje-ként, .ISgy évi itáliai tartóz kodás, római tanulmányi időszak Yittorió de O o l b e r t a l d o p l a s z t i k a irányításával már f e j l e t t , stílusában önálló keramikusmüvéss* A második világháborúnak, s első házasságának szövődményes a d o t t ságai agy időre meghiúsítják hivatásának még o l y szerény g y a k o r lását i s * 19^7-ben még m i n d i g csak konyhalány /!/ a rádió men záján, L.aesu talpraállás következik as ötvenes években, jobbára Kövei; ke a a t i rauak( ;k keretében és néhány társaskiállltáeon való részvétel i s j e l z i az aezkátizmusig hűségesen megőrzött kerámiai géniusz újbóli kibuggyanását> :
az 1 % 8 * évi "Fényes iidolí'-terembeli braniat átkoz ás más díszelőadás nak számit* A család segítsége, biztatása másodszor i n ''sínre állítja* a s z í v ó s a k a r a t i ; , hatalmas szorgalmú müvésat. Még 1963baa kerül s o r a s s o m b o t h e l y i , és 19ő9-ben a b u d a p e s t i P i n c e tárlat ban r e n d e a e t t kiállításra* 1
M i n t nagyobb Xéleksstü f e l a d a t o t k a l l említenünk a celldömölki Művelődési Központi belső falfelületének h a t négyzetméteres t e r ~ jedalmö dekoratív kerámia-faliképét, mely s z i m b o l i k u s embarábrá zolásával szépen illusztrálja a mű mottójául felhasznált, B e r z s e n y i t o l származó g o n d o l a t o t : 11
Ham sokaság, hanem lélek, Szabad nép t e s z csuda d o l g o k a t ,
u
Ahogy műhelye rejtekéből egy - e&y újabb d a r a b o t hoz elő, mind nagyobb formagazdagság b o n t a k o z i k k i saeiaaiak előtt. Kőid és zöldesbama mázzal b e v o n t a l a k o s plasztikái közül a Mátyás?-kori vitéz l o v a s szobrocskája és agy f a r s a n g i msnatböl kölcsön v a t t busópár tán a legroegkapöbb. G-azdag felületi vibrációju, különös, bozontos? subákat utánozó a l a k z a t o k a t i s elő t u d állítani, melye k e t - m i n t e-1 árulja- a a agyagnak s z i n t e gilisztává nyújtott hosszú s z a l a g j a i n a k felrakásával ér e l . A kerámia h a z a i m e s t e r e i közül G-áclor a példaképe, a k i az üveg mázas felületkorabináciöknak magalapozója v o l t az országban. Szilágyi Mária művészete imcaár t e l j e s e n önállósult ás kifejezően egyéni n y e l v e z e t t e l szól hozzánk*
D
A TJ 2í
lí
J •£ .eí 0
0
Készül
D Ó Z S A
G Y Ö R G Y
szobra.
19.69
VAS MEGYE TANÁCSA VÉGREHAJTŐ BIZOTTSÁGA MŰVELŐDÉSI OSZTÁJA igényére A MEGYEI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT bonyolításában
CELLDÖMÖLK MŰVELŐDÉSI HAZ ELŐCSARNOKÁBA 295 x300cm-es, plasztikus kerámia kompozíció tervezésére a KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI LEKTORÁTUS . kijelöli és megbízza
SZILÁGY! MÁRIA keramikusművészt Budapest, XI. Pannonhalmi út 18.
SZILÁGYI MÁRIA I Kerámia f a l KEMENESALJÁI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT C E L L D Ö M Ö L K 1972.
május
-IS-
15.
" BE VAN FEJEZVE A NAGY Míl - IGEN " Az alkotás a főlépcsővel szemben, beépítve készen v a n . Az alkotó nem p i h e n . Készül a következő kiállitására. Nagyon s o k a t d o l g o z i k , de r e n g e t e g az i d e g e s k e d n i való i s , m e r t nem jó minőségű a vásárolt alapanyag
-
a müvészagyag.
A sok idegesség megszüntetése, a fölöslegesen újragyártandó munkák kiküszöbölése és a nem csekély a n y a g i károk felszámolása érdekében Férje e l k e z d egy agyaggyártó gépsort összeállítani. M i v e l külföldi szaklapok sem m i n d i g a legmegfelelőbb gépeket ajánlják, i t t több gépet k e l l kipróbálni, kísérletezni a legmegfelelőbb gépsorig. Ehhez p e d i g idő k e l l . 1973 tavaszára Mária már készen v a n az Ősszel rendezésre kerülő kiállítása anyagával. Sokszor érzi magát r o s s z u l . Jászszentandrásra megy nyáron p i h e n n i a kedves és s z i n e s gyermek évek színhelyére. I t t i s sokszor l e t t r o s s z u l . Nem vették észre a helybéli a mikró-infarktusokat.
orvosok
N y a r a l n i i n d u l Férjével Almádiba augusztus 04,-én. Következő napon sürgősen Balatonfüredre, a Szivkórházba k e l l e t t szállítani. I n f a r k t u s s a l i t t feküdt október 06.-áig. I t t h o n nagyon l a s s n lábadozott. Gyógyult, de a n n y i r a nem, hogy kiállítása megnyitójára e l t u d o t t v o l n a menni.
D E R K O V I T S
T E R E M B E N
1973* november 15.-án Kiállitást m e g n y i t o t t a
a KOCZOGH ÁKOS
Az alkotóművész otthonában gyengélkedett.
~H9-
A K É P C S A R N O K MEGHÍVJA ÖNT
SZILÁGYI
MÁRIA
KERAMIKUSMŰVÉSZ ÜNNEPÉLYES
KIÁLLÍTÁSÁNAK
MEGNYITÁSÁRA
1 9 7 3. NOVEMBER 1 5 - É N , C S Ü T Ö R T Ö K Ö N DÉLUTÁN FÉL 5 ÓRÁRA A DERKOVITS
TEREMBE
BUDAPEST, VI., LENIN KÖRÚT 63.
MEGNYITJA:
K O C Z O G H
Á K O S
MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
M E G T E K I N T H E T Ő : 1973. XI. 15 HÉTKÖZNAP 9,30 — 18 ÓRÁIG
Képcsarnok V. Ny.
XII. 1.
SZOMBATON 9—14 ÓRÁIG
LEPORELLÓ "Ha a v i l á g a Htkok v á r o s a , ostorozója l é g y , S a szépségnek ne i e l t á r o s a , sokszorozója l é g y " . Devecseri G á b o r
A k e r á m i a , iparművészet.
C é l j a , hogy díszítsen S z i l á g y i Mária is ezzel a c é l l a l
nyúlt az agyaghoz huszonöt évvel ezelőtt. A z ó t a színből és formából önálló v i l á g o t teremtett. Ez a v i l á g nem sziget. Eró's gyökerekkei kapaszkodik a régmúlt m í t o s z a i b a ; rétjein álomvirágok és valósággyümölcsök teremnek. Sajátosan magyar v i l á g és sajátosan e g y é n i . A magyar népművészet nyelve magától értó'dó' természetességgel f o galmazódik át S z i l á g y i Mária
költészetében. Tág ez a v i l á g .
Magába z á r j a az
em
ber mikróvilágának r e á l t á r g y a i t , használati eszközeit és a kozmikus v i l á g összefogó gondolatait.
Ez a v i l á g jelenik meg mostani k i á l l í t á s á n is, ahol a sufykolótól Bábel
tornyáig, az ivóedénytó'l Dózsa G y ö r g y fejéig egy összhangba olvad mindaz, ami S z i l á g y i Mária kezén nyugtalan nyugalmat árasztva életrekelt. S az egész k i á l l í t á s felett ott Őrködik a p á v a , a művészet történelmi madara.
Kék-zöld
csillogásával
Összefogva és eszmei szintre emelve ezt a v i l á g o t . Színek káprázató, formák f i n t o r a , boldogság és tragikum ellentéte v á l i k egységgé m ű vészetében.
Nem hazudja k i a v i l á g b ó l a keservest és rémületest: tudomásul veszi.
És ennek a tudatnak birtokában teremt derűs összhangot. Humorral á b r á z o l j a a szépet és szépen a csúnyát. Szorongás és vigasztalás együtt
je
lentkezik a l k o t á s a i b a n ; hiszen a művészet vigasz, akár egy v á z a formájában, akár a Bábel-tornya szörnyűségeit á b r á z o l v a indít meg. S z i l á g y i Mária művészete megindít, mert ostorozója a v i l á g n a k és sokszorozója a szépségeknek.
HUSZÁR
KLÁRA
AZ
ÉLETMŰ
E KIÁLLÍTÁSBÓL adodo
ZSURISZAMOK SORRENDJÉBEN
része,
1I5.9%/71
Kentaur - tál
97*
115.906/71
Kentaur - tál
É 21 cm
119.509/73
27.
119.509/73
Róza
jellem-fej
28.
119.510/73
Részeges manó
jellem-fej
31.
119.513/73
Kalapos leány 4o^^
(3o) j e l l e m - f e j
0 13 cm
32.
119.51V73
Mérges nap (3?J
jellem-fej
J0 1$
cm
<
35.
119.515/73
1
imi5/n
M i n d e n t h i s z nagymama -Á
oellem-fej
0 15
c
m
34.
119.517/73
Rézi
deliem-fej
0 13 cm
119.518/73
35.
119.518/75
Ördög -fc^u^
jellem-fej
0 15. cm
119.521/73
38.
119.521/73
Mihály 1^,(61)
jellem-fej
0 13 cm
110.
119.540/73
Keresztelő Szent János,
90> -
falidisz
40x28cm
42.
119.542/73
K a l o c s a i asszony
faüdisz
0 42 cm
43.
119.5*3/73
Nyoszolyólány
4 ^ M J ^ )
Falidisz
28 cm
44.
119.557/73
I n d i a i anya / e ^ Ö O )
f i g .
60x35 cm
135.
119.566/73
Váza, fehér c s u r g a t o t t
-39-
45
cm
fi-- ••>:•
.
119.587/73
Napfény, fehér - sárga tál
{M)
0
59,5
cm
99-
119.604/73
B b e l tornya
térplasztika
120 x 32
cm
92.
119*607/73
A keramikuenő
falikép
74 x 40 cm
46.
119.608/73
Alabárdos vitéa euJUZQh)
Fig.
55x24 cm
50.
119.620/73
Fehéren zöld
tál
U^u^fá)
0 36 cm
I
118.
119.984/73
Korpusz
86 x 65 cm
