SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA II. FÁZIS: MÁSODIK MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Budapest, 2015. augusztus

Szigetbecse TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálata

Projektszám: 1042 Szigetbecse Község településszerkezeti terve helyi építési szabályzata és szabályozási terve felülvizsgálatát Szigetbecse Község Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefon/fax: (+36-1) 2667561 E-mail: [email protected]; Honlap: www.pestterv.hu

TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező és projekt menedzser: Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés:

Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Gertheis Mátyás tervező Mándi József vezető területrendező tervezővezető tájés kertépítész tervező

Közlekedés: Rhorer Ádám műszaki igazgató Közműellátás: Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vezetőtervező

szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463/06 tervezői jogosultság: TT1 szakképesítés: okl. településmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-6220 tervezői jogosultság: TT szakképesítés: okl. táj- és kertépítészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5149/12 tervezői jogosultság: TT/T, TK és TR-1 szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-3157 tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2418 tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2456 tervezői jogosultság: VZ-T vízimérnöki tervező

Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter

FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, 2015. augusztus 1

file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx


TARTALOMJEGYZÉK: BEZETÉS ................................................................................................................................................ 9 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ................................................................ 10 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK ........................................................................................................ 10 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 10 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ........................................................................................................................................................... 10 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ...................................... 11 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ..................................................... 12 1.3.1. OTrT ..................................................................................................................................... 12 1.3.2. PMTrT .................................................................................................................................. 17 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai ............................................................................................... 23 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ................................................................... 23 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ................................................................................................................................ 23 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 25 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ................................................. 25 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ................................................................... 25 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ........................... 25 1.7. A település társadalma ............................................................................................................... 26 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség .................................................................................................................. 26 1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata .................................................................................. 30 1.8.1. Természeti adottságok ......................................................................................................... 30 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet .................................................................................................... 31 1.8.2.1. Tájtörténeti vizsgálat ...................................................................................................... 31 1.8.2.2. Tájhasználat értékelése ................................................................................................. 31 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ............................................................. 32 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ......................................... 32 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék .................................................................................................................... 32 1.8.3.3. Ökológiai hálózat ........................................................................................................... 33 1.8.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ............................................................ 33 1.9. Zöldfelületi rendszer vizsgálata .................................................................................................. 33 1.9.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ............................................................................... 33 1.9.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek .................................................................................................................. 33 1.9.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése .................................................................................. 34 1.9.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ................................................................. 34 1.10. Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................. 34 1.10.1. Területfelhasználás vizsgálata ........................................................................................... 34 1.10.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ............................................. 34 1.10.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok ..................................................................................................................... 36 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

2


1.10.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek .................................................. 36 1.10.1.3.1. Lakóterületek ............................................................................................................ 36 1.10.1.3.2. Vegyes területek ....................................................................................................... 40 1.10.1.3.3. Gazdasági területek .................................................................................................. 41 1.10.1.3.4. Üdülőterületek .......................................................................................................... 41 1.10.1.3.5. Beépítésre szánt különleges területek ..................................................................... 42 1.10.1.3.6. Közlekedési területek ............................................................................................... 42 1.10.1.3.7. Zöldterületek ............................................................................................................. 42 1.10.1.3.8. Erdőterületek ............................................................................................................ 42 1.10.1.3.9. Mezőgazdasági területek.......................................................................................... 42 1.10.1.3.10. Vízgazdálkodási területek....................................................................................... 43 1.10.1.3.11. Természetközeli területek....................................................................................... 43 1.10.1.4. Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok vizsgálata ...................... 43 1.10.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek ....................................................................... 44 1.10.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ......................................... 44 1.10.2. A telekstruktúra vizsgálata ................................................................................................. 44 1.10.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat ..................................................................... 44 1.10.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat .................................................................................................. 45 1.10.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ...................................................................................... 46 1.10.4. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ................. 46 1.10.5. Az építmények vizsgálata .................................................................................................. 47 1.10.5.1. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) ................................ 47 1.10.5.2. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok . 48 1.10.6. Az épített környezet értékei................................................................................................ 48 1.10.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái ....................................................................... 48 1.11. Közlekedés ............................................................................................................................... 49 1.11.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ..................................................................................... 49 1.11.2. Közúti közlekedés .............................................................................................................. 49 1.11.2.1. Országos közutak ........................................................................................................ 49 1.11.2.2. Települési úthálózat ..................................................................................................... 49 1.11.3. Közösségi közlekedés ........................................................................................................ 49 1.11.3.1. Közúti közösségi közlekedés....................................................................................... 49 1.11.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés ............................................................................. 49 1.11.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ................................................................................. 49 1.11.5. Parkolás ............................................................................................................................. 49 1.11.6. Helyzetértékelés ................................................................................................................. 49 1.12. Közművesítés ........................................................................................................................... 50 1.12.1. Víziközművek ..................................................................................................................... 53 1.12.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ...................................................................................... 53 1.12.1.2. Szennyvízelvezetés ..................................................................................................... 53 1.12.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .............................................................. 54 1.12.2. Energiaközművek ............................................................................................................... 54 1.12.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás ........................................................................ 54 1.12.2.1.1. Villamosenergia ellátás ............................................................................................. 54 3



1.12.2.1.2. Földgázellátás .......................................................................................................... 55 1.12.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ................................................................................................................................. 55 1.12.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése............................... 55 1.12.3. Elektronikus hírközlés ........................................................................................................ 55 1.12.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények ............................................................................. 55 1.12.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ...................................................................... 56 1.12.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben ............................................................................. 56 1.13. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) .......................................................................... 59 1.13.1. Talaj .................................................................................................................................... 59 1.13.2. Felszíni és a felszín alatti vizek .......................................................................................... 59 1.13.3. Levegőtisztaság és védelme .............................................................................................. 59 1.13.4. Zaj- és rezgésterhelés ........................................................................................................ 60 1.13.5. Sugárzás védelem ............................................................................................................. 61 1.13.6. Hulladékkezelés ................................................................................................................. 62 1.13.7. Vizuális környezetterhelés ................................................................................................. 62 1.13.8. Árvízvédelem...................................................................................................................... 62 1.13.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák.......................................................... 62 1.14. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) .. 62 1.14.1. Építésföldtani korlátok ........................................................................................................ 62 1.14.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei ............................................... 62 1.14.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek ...................................................................... 62 1.14.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei ............................................................................ 62 1.14.2. Vízrajzi veszélyeztetettség ................................................................................................. 62 1.14.2.1. Árvízveszélyes területek .............................................................................................. 62 1.14.2.2. Belvízveszélyes területek ............................................................................................ 62 1.14.2.3. Mély fekvésű területek ................................................................................................. 63 1.14.2.4. Árvíz és belvízvédelem ................................................................................................ 63 1.14.3. Egyéb ................................................................................................................................. 63 1.14.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok ........................................................................... 63 1.14.3.2. Mélységi, magassági korlátozások .............................................................................. 63 1.14.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások .......................................................................... 63 1.15. Ásványi nyersanyag lelőhely .................................................................................................... 64 1.16. Városi klíma .............................................................................................................................. 64 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 64 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................................ 64 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ............................................................................................... 65 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ............................................................ 65 3.1.1. A folyamatok értékelése ....................................................................................................... 65 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ....................................................................................................................................... 65 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata .................................................................... 66 3.2. Probléma és értéktérkép ............................................................................................................. 66 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ......................................................................... 66 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

4


3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ........................................................... 66 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ............................................................................ 66 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 67 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ........................................................................................ 67 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ................................................................................................... 67 1.1. Településrendezési javaslatok .................................................................................................... 67 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer ................................................ 67 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek ............................................................................................. 67 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány ..................................................................................... 67 1.1.1.1.2. Vegyes területek ......................................................................................................... 69 1.1.1.1.3. Gazdasági területek .................................................................................................... 70 1.1.1.1.4. Üdülőterületek ............................................................................................................ 70 1.1.1.1.5. Beépítésre szánt különleges területek ....................................................................... 70 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek ..................................................................................... 70 1.1.1.2.1. Közlekedési területek ................................................................................................. 70 1.1.1.2.2. Zöldterületek ............................................................................................................... 70 1.1.1.2.3. Erdőterületek .............................................................................................................. 70 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek ............................................................................................ 71 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek........................................................................................... 71 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek .............................................. 71 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek......................................................................................... 71 1.2. A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései ............................................... 72 1.2.1. A változások bemutatása ..................................................................................................... 72 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása............................................................... 72 1.2.1.2. A helyi építési szabályzat változásának bemutatása .................................................... 73 1.2.1.3. A szabályozási terv változásának bemutatása.............................................................. 74 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása ..................................................................................................................................... 76 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 76 2. SZAKÁGI JAVASLATOK ................................................................................................................... 77 2.1. Tájrendezési javaslatok .............................................................................................................. 77 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata .................................................................................... 77 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok ............................................................................................... 77 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok ............................................................................... 77 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása ......................................................................................... 77 2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése ................................................................................................. 78 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai .......................................................... 78 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása .......................................................................................... 78 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok ................................ 79 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK ......................................................................................................... 79 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok ........................................................................................................ 79 3.2. Főbb közlekedési csomópontok ................................................................................................. 79 5



3.3. Belső úthálózat ........................................................................................................................... 79 3.4. Közösségi közlekedés ................................................................................................................ 79 3.5. Kerékpáros közlekedés .............................................................................................................. 79 3.6. Főbb gyalogos közlekedés ......................................................................................................... 79 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás .................................................................................................. 80 4. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT .......................... 80 4.1. Viziközművek .............................................................................................................................. 83 4.1.1. Vízellátás .............................................................................................................................. 83 4.1.2. Szennyvízelvezetés ............................................................................................................. 84 4.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ...................................................................... 85 4.2. Energiaellátás ............................................................................................................................. 86 4.2.1. Villamosenergia ellátás ........................................................................................................ 87 4.2.2. Földgázellátás ...................................................................................................................... 88 4.3. Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat ................................................................................... 88 4.3.1. Vezetékes elektronikus hírközlés ......................................................................................... 88 4.3.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ............................................................................. 89 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók ....................................................................................................................................... 89 4.4.1. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség ............................................................... 89 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK .................................................................................... 90 6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ......................................................................................................... 91 7. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK ........................................................................................... 91 7.1. Népességprognózis .................................................................................................................... 91 7.2. A közintézmények méretezése ................................................................................................... 92 7.3. A tervezés indításához adott előzetes államigazgatási és egyéb érdekeltek véleményeinek összefoglalója .................................................................................................................................... 93 7.4. Környezeti értékelés ................................................................................................................... 95 7.5. Területi hatásvizsgálat ................................................................................................................ 96 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ RAJZI MUNKARÉSZEK ..................................................... 97 TERVIRATOK, MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 98 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .................................................................................................. 108 III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV .............................................................................................. 109 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT ................................................ 109 M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ..................................................... 110 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS ....................................................................................................... 110 1.1. A településszerkezet fő elemei ................................................................................................. 110 1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása .................................................................................. 110 1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa ....................... 110 1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása .......................................................................... 110 1.5. A területfelhasználási elemek ................................................................................................... 110 1.5.1. Lakóterületek ...................................................................................................................... 110 1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) ............................. 111 1.5.3. Gazdasági területek ........................................................................................................... 111 1.5.4. Üdülőterületek .................................................................................................................... 111 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

6


1.5.5. Beépítésre szánt különleges területek ............................................................................... 111 1.5.6. Közlekedési és közműterületek .......................................................................................... 111 1.5.7. Zöldterületek....................................................................................................................... 111 1.5.8. Erdőterületek ...................................................................................................................... 111 1.5.8. Mezőgazdasági területek ................................................................................................... 111 1.5.9. Vízgazdálkodási területek .................................................................................................. 112 1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa .................................................................... 112 2. A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ............................................................................. 112 3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ...................................................................................................... 112 4. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM................................................................................................................ 112 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei: ............................................................................. 112 4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: ....................................................................... 113 5. A KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................. 113 6. A KÖZMŰELLÁTÁS ........................................................................................................................ 113 7. A KÖRNYEZETVÉDELEM .............................................................................................................. 114 8. A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK ........................................................................................ 114 9. A KORLÁTOZÁSOK ........................................................................................................................ 115 M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) .................................... 115 1. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK ..................................................................... 115 2. A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ......................................................................... 116 M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE ................................................................. 116 M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA .......... 116 2. BATRT ÖSSZHANG ........................................................................................................................ 124 3. PMTRT ÖSSZHANG ....................................................................................................................... 124 M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE ............................. 134 RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP ........................................................... 135 IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ...................................................................................................... 136 RAJZI MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERVLAP .............................................................................. 157 RAJZI FÜGGELÉK .............................................................................................................................. 158 SZÖVEGES FÜGGELÉK .................................................................................................................... 161

7



TERVLAP JEGYZÉK: -Jóváhagyandó munkarészekRajzszám TSZT SZT/a,b

Rajz megnevezése Településszerkezeti terv Szabályozási terv

-Alátámasztó munkarészekRajzszám AT PÉT TSZV KF-E-1 KF-E-2 KF-V-1 KF-V-2 K-K

Rajz megnevezése Vizsgálatok: Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével Probléma és értéktérkép Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat Tervjavaslatok: Közműfejlesztési javaslat: Energiaközművek és elektronikus hírközlés Közműfejlesztési javaslat: Energiaközművek és elektronikus hírközlés Közműfejlesztési javaslat: Víziközművek Közműfejlesztési javaslat: Víziközművek Közműellátás korlátozó tényezői

Szerkesztési méretarány m=1:10.000 m=1:4.000 Szerkesztési méretarány m=1:10.000 m=1:30.000 m=1:10.000 m=1:8.000 m=1:12.000 m=1:8.000 m=1:12.000 m=1:25.000

A papír dokumentáció egyes tervlapokat A/4, vagy A/3-as lapméretűre kicsinyített változataikban tartalmazza. A CD dokumentáció változatban ezek a tervlapok is a fenti méretaránynak megfelelő felbontással, szabadon nagyítható digitális pdf formátumban szerepelnek és így méretarányhelyesen nyomtathatóak ki. A papír térképek esetén a papírnyomat tényleges méretarányát a tervlapon szereplő mértékléccel előbb le kell ellenőrizni!

Budapest, 2015. augusztus file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

8


BEZETÉS SZERZŐDÉS, MUNKAINDÍTÁS Szigetbecse Község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének felülvizsgálatát, a települési önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a 2014. első félévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. A településtervezési munka a szerződéskötést követően az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉSI FELADATOK A tervezési feladat a hatályos településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: TFK) összhangban a településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) felülvizsgálatának elkészítése volt. Ezzel összhangban a terv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2005-ben jóváhagyott és egy módosítással jelenleg is hatályos terv a megváltozott önkormányzati igényeknek és a 2013. január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült terv módosítások is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérő- tervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált terv tehát a hatályos tervi megoldások továbbfinomított, korszerűsített változata. EGYÉB ELVÉGZENDŐ FELADATOK, TERVEK, TANULMÁNYOK E dokumentációval párhuzamosan a következő feladatokat kellett elvégeznünk: - Környezeti vizsgálat és értékelés elkészítésének eldöntéséhez szükséges előkészítésben, levelezésben való tervezői közreműködés - Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése TERVEZÉSI FOLYAMAT FÁZISAI ÉS RÉSZDOKUMENTÁCIÓK Munkafázis és részdokumentáció megnevezése I. fázis: Első munkaközi egyeztetési dokumentáció II. fázis: Második munkaközi egyeztetési dokumentáció III. fázis: Véleményezési dokumentáció IV. fázis: Végső szakmai véleményezési dokumentáció V. fázis: Jóváhagyást előkészítő dokumentáció VI. fázis: Véglegesített dokumentáció

Elkészülés időpontja 2014.07.24. 2015.08.07. később készül el később készül el később készül el később készül el

TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI EGYSZERŰSÍTÉSEI, ELMARADÓ FEJEZETEK A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. Ezzel összefüggésben kiemeljük, hogy a rendeletben felsorolt fejezetek közül a jogszabályban biztosított eltérési lehetőség alapján „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt” esetek fennállására való tekintettel - teljes egészében elmaradnak az alábbi fejezetek: - 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok - 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők - 1.8. A település humán infrastruktúrája - 1.8.1. Humán közszolgáltatások - 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása” - 1.9. A település gazdasága - 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre - 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői - 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 9



-

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.10.7. Energiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.14.5.1. Funkció, kapacitás 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom

A fenti rövidítés miatt a dokumentációban 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott fejezetszámok is értelemszerűen megváltoztak. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Szigetbecse Község hatályos településfejlesztési koncepciójának 2002. júniusi elfogadásával jogi szempontból megalapozott a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat hatályos változata és jelenlegi felülvizsgálata egyaránt. Az önkormányzat döntése szerint új koncepció, vagy a koncepció módosítása nem szükséges. A településfejlesztési koncepció meghatározta a településszerkezeti terv elkészítéséhez szükséges főbb stratégiai irányokat, de a terv elkészítéséhez szükséges minden részletkérdésben értelemszerűen nem biztosít kellő támpontot.

VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szigetbecse Pest megyében a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) mentén, a Csepel-szigeten helyezkedik el, Budapesttől mintegy 50 km-re D-i irányban, Ráckeve „alatt” található. A településről É-i irányban az 51112. j. ök úton Ráckeve felé elindulva mintegy 60 percen belül Budapest központi, belvárosi részei is elérhetőek. A községi rangú, mintegy 1.500 fő lélekszámú település a Budapesti Agglomerációtól D-re terül el. Szigetbecsével a következő települések igazgatási területei határosak közvetlenül: Ráckeve, Dömsöd, Makád és Lórév. Ezek közül Dömsöd csak más településeken keresztül közelíthető meg közúton. Szigetbecse Ráckeve felé meglévő jó közúti és tömegközlekedési kapcsolatai, a járásban (az RSD túloldalán Kiskunlacházán) áthaladó vasútvonal és a bankházi repülőtér relatív közelsége a távlatban még tovább erősíthetik Szigetbecse országon belüli és talán nemzetközi szerepét, kapcsolatait is. Szigetbecsének saját lakossága részére kell alapfokon a megfelelő életkörülményeket biztosítania. Ennek a követelménynek a település alapvetően megfelel. A Község saját szolgáltatásain túl közép, illetve felsőfokú intézményellátás szempontjából azonban egyértelműen a közeli nagyobb településekhez (Ráckeve, Kiskunlacháza), Szigetszentmiklóshoz, Dunaharasztihoz és Budapesthez kötődik.


10


Budapesti kapcsolatok: Mint Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba nem tartozó településen, Szigetbecsén is egyre erősödően érezhetőek az agglomeráció kiterjedésének hatásai. A település részére Budapest és agglomerációja biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt Szigetbecsének. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is részben a főváros és agglomerációja biztosítja (ingázás). Szigetbecse a fővárosi népesség egyre kedveltebb kitelepülési célterületévé válik a nyári időszakban. Az RSD a rekreáció igényével fellépő budapesti népesség egy része számára is kedvelt célterületté teszi a települést. Az életszínvonal várható emelkedésével párhuzamosan bizonyosan számítani lehet a helyi népesség Budapest irányába fellépő igényeinek emelkedésével is. Kistérségi kapcsolatok Ezek a kistérségi kapcsolatok állnak a legnagyobb fejlődési lehetőség előtt. Szigetbecse a múltban és a jelenben is törekedett a szomszédos településekkel való minél jobb és szorosabb együttműködés megvalósítására, amely nem egyszerű feladat. A község közintézményei a saját népességén kívül a szomszédos települések lakói számára is elérhetőek. A község korábbi járási központjával való hagyományosan jó primer kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak, mivel közvetlenül szomszédos a két település egymással. Szigetbecse lakosságának és szervezeteinek hivatalos ügyei döntő részét a járásközpont, Ráckeve intézi. Itt találhatóak a főbb középfokú közintézmények, például építéshatóság, földhivatal, szakorvosi rendelő intézet is. Ráckeve munkahelyteremtő, igazgatási, egészségügyi és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a szigetbecsei lakosság. A viszonosság elve alapján azonban szigetbecse rekreációs szolgáltatásait is igénybe vehetik a ráckeveiek. Kiemelendő, hogy szakközépiskolája révén Kiskunlacháza is nyújt szakközépiskolai szolgáltatást a településnek. Szigetbecse Lórévvel és Makáddal közösen működteti a polgármesteri hivatalt, Ráckevével együtt pedig a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatot. A közműellátó rendszerek közül a szennyvízelvezetés és kezelés megoldására kistérségi együttműködés alakult (Apaj, Dömsöd, Lórév Makád, Ráckeve és Szigetbecse közreműködésével). A szolgáltatást az ivóvízellátással együtt a dabasi DAKÖV Kft végzi, mely Ráckevén kirendeltséget működtet. Ugyancsak kistérségi együttműködés keretei között működik a hulladékgyűjtés és lerakás is (Dömsödi kistérségi lerakóra). Igazgatási területen belüli kapcsolatok: A központi belterület az RSD menti üdülőterületekre (amely a központi belterülettől távolabb K-i irányban helyezkednek el) egyértelmű vonzó hatást gyakorol. Ez vonatkozik a közintézményekre és a kereskedelmi-ellátó intézményekre egyaránt, mivel az üdülőterület önálló intézményi ellátással lényegében nem rendelkezik. A viszonosság alapján az üdülőterület strandja, és a szabad vízparti területei nyújtanak rekreációs lehetőséget a falu népességének.

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) településre vonatkozó megállapításai vizsgálata során először rögzítenünk kell, hogy a 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül. Az OTFK-ban megfogalmazott elvek egyrészt az OTrT-ben, másrészt a megyei területfejlesztési koncepción keresztül érvényesülnek, emiatt a tervi megoldások OTFK-val való összhangjának önálló vizsgálata nem szükséges. Elégséges az OTrT-vel és a megyei területfejlesztési koncepcióval való összhang igazolása. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció nem tartalmaz nevesítve meghatározottan Szigetbecse településre vonatkozó különleges területi, vagy egyéb megállapítást. A koncepció társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági célkitűzéseinek általános megállapításai ugyan természetesen érvényesek Szigetbecsére is, de ezek vagy nem érintik közvetlenül a településrendezési tervezési feladatokat, vagy pedig a rendezési tervben rögzített csekély számú módosítás érdemben nem befolyásolja ezek megvalósulását. Így a most elkészült terv Pest Megye Területfejleszési Koncepciójával való összhangja, a koncepció stratégiai fejlesztési céljaival való összhangja érvényesül.

11



1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: A 2003. évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), Az 5/2012 (V.10.) PM Kgy. sz. rendelet Pest megye Területrendezési Tervéről (továbbiakban PMTrT) A mostani tervezés során e jogszabályok kötelező elemeit, és előírásait be kell tartani. Kiemelt térségi terv, azaz a 2005. évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) nem érinti a települést, így nem képezi vizsgálat tárgyát. 1.3.1. OTrT Az OTrT Szigetbecsére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük.

2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve:

Az OTrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: „6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.”


12


3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete:

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével.

3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével.

3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: „13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”

13



3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: „14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.”

3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: „14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.”


14


3/6.sz. melléklet: Világörökségi es világörökségi várományos terület övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével.

3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete

A fenti térkép alapján a település teljes területe érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: „15. § (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.”

3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével.

15



3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített szöveges követelmény érvényesülését is. Ennek szövege a következő: „7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

Ezzel összhangban az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága Szigetbecsén 173,64 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 164,958 ha) csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 8.§-ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.

A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH-nek kellett volna adatot szolgáltatni, de ez (adathiány miatt) nem történt meg. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett az OTrT 8.§-a által. Megjegyzés: A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. sz melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. Az OTrT előírásait Szigetbecse területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított, hatályos - PMTrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a PMTrT -nek való megfelelést is vizsgálni kell majd. Az OTrT és a PMTrT közötti eltérést a 2014-es OTrT 31/B.§-a alapján az alábbiak szerint kell majd figyelembe venni: „31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”


16


1.3.2. PMTrT A tervezés során az OTrT-n túlmenően a PMTrT előírásait is figyelembe kell venni. A PMTrT Szigetbecsére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. A jelenleg hatályos PMTrT még a korábbi, az 1997-ben elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióra épül. Időközben azonban már a Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelet a hatályos. A koncepció és az OTrT változásaiból fakadóan várhatóan a PMTrT is változni fog, de ennek ideje még nem ismert. A konkrét PMTrT betartandó szabályok ismertetését megelőzően kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) az alábbi megyei övezeteket megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál ezeket nem kell alkalmazni: - 3.4. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - 3.5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3.5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület - 3.6. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete - 3.7. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete - 3.8. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - 3.9 sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete - 3.10. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - 3.11. sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete - 3.12. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete - 3.13. sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete - 3.14. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete 2. sz melléklet: térségi szerkezeti terv

A fenti PMTrT kivonat (és az 1.15. számú szöveges melléklet) alapján a települést az alábbi területhasználati besorolások és besorolási értékek érintik: Térségi területTelepülés közigazgatási Térségi terület-felhasználási kategóriák felhasználási kategória területéhez viszonyított arány területe (hektár) (%) Hagyományosan vidéki települési térség 192,71 11,26 Erdőgazdálkodási térség 312,67 18,27 Mezőgazdasági térség 1077,31 62,95 Vízgazdálkodási térség 128,71 7,52 Összesen: 1711,41 100 17



A fenti PMTrT kivonat alapján a települést az egyéb rajzi elemek közül az alábbi elemek érintik: - Ráckevei-Soroksári Duna melletti elsőrendű árvízvédelmi fővonal. A fent említett területhasználati besorolásokon és szabályokon túlmenően a települést a PMTrT mellékletei alapján nevesített elem nem érinti. A fentiek és az OTrT alapján a PMTrT előírásaiban a Szigetbecsére vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből A vízgazdálkodási térségből

Ilyen célra - erdőterületté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé. - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé. - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

Lehetséges területnagyság legalább: 265,7695 legfeljebb: 46,9005 legalább: 915,7135 legfeljebb: 161,5965 legalább:

109,4035

legfeljebb:

19,3065

A 2012.06.01 után jóváhagyott, PMTrT átsorolási korlátot érintő TSZT módosítások jellege és nagysága: Igénybevett területnagyság (ha)

Átsorolható ilyen kategóriából

Erdőgazdálkodási térségből

Mezőgazdasági térségből

A vízgazdálkodási térségből

Ilyen célra

125/2013. (X.28.)KT. Összesen Hat.

- erdőterületté, illetve természetközeli területté.

0

0

- bármely települési területfelhasználási egységgé.

0

0

- mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté.

0

0

2,68

2,68

- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé.

0

0

-olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

0

0


A fentiek alapján a 2012.06.01 után jóváhagyott TSZT módosításokkal helyesbítve a PMTrT átsorolási lehetőségek összesített értékei.


18

19


109,4035

19,3065

legfeljebb:

161,5965

915,7135

46,9005

265,7695

legalább:

legfeljebb:

legalább:

- mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé.

legfeljebb:

legalább:

Lehetséges területnagyság (ha)



Ilyen célra

- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület A vízgazdálkodási területfelhasználási egységgé. térségből -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.



Átsorolható ilyen kategóriából

legalább:

legalább:

legalább:

0 legfeljebb:

0

2,68 legfeljebb:

0

19,3065

109,4035

158,9165

915,7135

46,9005

265,7695

További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha)

0 legfeljebb:

0

A TSZT módosításoknál már igénybevett összes területnagyság (ha)



Magterület

Ökológiai folyosó

Pufferterület

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Erdőtelepítésre alkalmas terület

Nagyvízi meder

Rendszeresen belvízjárta terület

Földtani veszélyforrás terület

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Honvédelmi terület

3.1. sz. melléklet

3.1. sz. melléklet

3.1. sz. melléklet

3.2. sz. melléklet

3.3. sz. melléklet

3.3. sz. melléklet

3.11. sz. melléklet





Az egyéb rajzi mellékletek Szigetbecse területi érintettségének összefoglaló táblázata:

x

x

-

-

-

x x x - x x= érintett; -= nem érintett

3.1. sz melléklet: magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete

Vonatkozó OTrT előírások: Magterület övezete: „17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.


20


Ökológiai folyosó övezete: „18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.”

3.2. sz melléklet: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Vonatkozó OTrT előírások: „13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”

3.3. sz melléklet: kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

21



Vonatkozó OTrT előírások: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete „14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Erdőtelepítésre (alkalmas) javasolt terület övezete: 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.” meghatározó fontos területeket tartalmazza.”

3.11. sz melléklet: rendszeresen belvízjárta terület övezete

3.12. sz melléklet: földtani veszélyforrás területének övezete


22


3.15. sz melléklet: kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete

Ezen felül vizsgálni kell még az alábbi két, az OTrT által megállapított, de a PMTrT-ben még nem létező, rajzilag nem meghatározott, megyei tervi övezet előírásait is. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Vonatkozó OTrT előírások: „19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Vonatkozó OTrT előírások: „19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Ráckeve, Dömsöd, Lórév és Makád településszerkezeti terveiben rögzített elképzelések a szigetbecsei terv készítésére nincsenek hatással. A csatlakozó településrészeken a meglévő közútés közműhálózati kapcsolatok adottak, fejlesztésük nem merült fel, a csatlakozó területfelhasználások egymással összhangban vannak, ellentét nem merült fel.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terviratok között csatolt 47/2002. (VI.03.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai a következők: A szigetbecsei településfejlesztés alapvetése a helyi sajátosságokra alapuló és a kialakult állapotot figyelembe vevő ÜDÜLŐFALU célú fejlesztés, a minőségi elemekre (a települési komfortérzet és az életminőség javítására koncentráló) urbanizáció. A település-szerkezet értékei képezzék a fejlesztés és rendezés alapját. Átfogó cél a hosszútávon - ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt - fenntartható fejlődés, csak olyan mértékű (fejlesztés) urbanizáció, amely nem veszélyezteti sem a térség, sem a település egésze fenntarthatóságát sem a települési értékek és karakter megőrzését. Cél a község lakói számára teljes körű alapfokú szolgáltatást, az ide látogató és az itt pihenést 23



keresők számára pedig a csendes, nyugodt pihenés, a sport, a rekreáció sokoldalú lehetőségeit biztosító üdülő-falusi szolgáltatásokat széleskörű biztosítása. Távlatban maximum 2 ezer fő lakónépesség és ezer fő üdülőnépességet szolgáló - élhető - település kialakítása. Cél a falu és az üdülőterület egységes fejlesztése, a szigetbecseiek életminőségének javítása, a minőségi fejlődés feltételeinek megteremtése, a települési komfortérzet javítása. A településfejlesztés kiemelt feladatai (fentiek érdekében): 1. A helyi gazdaság erősítése, a helyben foglalkoztatottság arányának növelése - a turizmusban és a sportban, a szabadidő iparban lévő lehetőségek fokozatos kihasználása az R/S/D-re, Ráckeve közelségére, illetve a helyi falusi turizmus lehetőségeire egyaránt alapozva - a környezetet semmilyen vonatkozásban nem terhelő mikro és kisvállalkozások területi és működési feltételeinek javítása a lakóterületen belül, - a lakóterületen jelenleg zavaró vállalkozók részére a működés és a fejlődés lehetőségeinek biztosítása és támogatása a lakóterületen kívül, (ezzel a vállalkozások helyben tartása), - új gazdasági területek (ipari-, szolgáltató vállalkozói zóna) óvatos kijelölése és a területek tényleges fejlesztésre való alkalmassá tétele (Lórév felé a gázátadó állomáson túl valamint a Makád felé vezető út mentén az AGRO Kft. telephely és a csatorna közötti sávban, valamint a csatornán túli területen új vállalkozási terület kijelölésével). A készülő településszerkezeti tervben meg kell vizsgálni hogy a vállalkozási területek kiterjesztése milyen feltételekkel egyezethető össze a rekreációs célú fejlesztésekkel. 2. Lakóterület fejlesztés. - Belső területi tartalékok feltárása. - A jelenlegi lakóterület kismértékű (Ny-i, illetve D-i irányú) bővítése, a Jókai utcában folyamatban lévő bővítéssel, illetve a Fazekas Mihály utca és a Móricz Zsigmond utca közötti zónában, valamint a Makádi út mellett a csatornáig, továbbá a volt zártkertek (Akácfa u. Ny-i oldalán, és a Fazekas M. u. D-i részén) területén a lakótelek állomány helyi igényeket kismértékben meghaladó, (mintegy 100 egységgel történő) bővítése. 3. Rekreációs területek, a pihenést, üdülést, sportolást szolgáló területek fejlesztése: Az egyes területek felhasználásának meghatározásánál mindenkor előnybe kell részesíteni a közösség egészét szolgáló megoldásokat. - Kiemelkedő jelentőségű feladat a védett és védendő táji-, természeti elemek hatékony védelme, a holtág revitalizálása, táji-, természeti értékeinek – kímélő és értékőrző hasznosítása. - A „sziget” területét a mezőgazdasági alapfunkció megtartásával a távlatban is be nem épített területként kell megőrizni, - A sport a rekreáció lehetőségeit a belterületen is bővíteni kell, többek között az iskolához kapcsolódó, valamint a sportpálya melletti területen, - A jelenlegi üdülőterület (rekreációs igényeket is maradéktalanul kielégítő) továbbfejlődésének elősegítése. Ennek fejlesztést segítő intézkedései: = a területen a tulajdonosok együttműködésével (telekösszevonásokkal, telekrendezéssel) tovább javítandók a telekméretek és a telekgeometria, = az üdülőterületek kiszolgálására és a csendesített forgalom lebonyolítására nélkülözhetetlen közterületek fenntartása, fejlesztése, = a műszaki infrastruktúra továbbfejlesztése, = olyan beépítési százalék alkalmazása, amelynek betartásával biztosítható, hogy nem csökken a biológialag aktív zöldfelületek aránya, - A területen az üdülőterületi besoroláshoz kapcsolódó környezethasználati és környezetterhelési paraméterek maradnak érvényben. - Az R/S/D partja mellett még fel nem töltött, be nem épített terület egy részét (minimum 200 méter széles sávban) hosszú távon is közcélú zöldfelületként (mintegy 1/3-án nagy zöldfelület arányú intézményterületként) kell megtartani és ennek érdekében kell rendezni annak érdekében, hogy a község polgárai és a kirándulók a vízparton pihenhessenek, sportolhassanak. - Közhasználatú napozó és horgászstégek létesítése az R/S/D partján. - Az RSD holtág önkormányzati tulajdonba való visszaszerzése, a rehabilitáció mielőbbi megindítása érdekében. A belső tórendszer (4 db vízgyüjtő tó) rendezése, községközponthoz kapcsolódó Balassi téren a közterület-rendezés folytatásával rehabilitációval, az egyéb file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

24


-

-

tavakat, amelyek a Fazekas Mihály utca és a Réti utca közötti sáv, Márton u. D-i végénél és a község elején lévő mélyfekvésű vizes területek revitalizációjával -vízrendezéssel, tereprendezéssel, valamint a terület adottságaihoz igazodó (háromszintű növénytakarót biztosító) növénytelepítéssel- kell tovább bővíteni és rendezni a közhasználatú területeket. A település nem járul hozzá a kavicsbányászat megindításához a külterületen. A község és az üdülőterület között olyan zöldsávot kell kialakítani, amely lehetőséget ad a gyalogos és kerékpáros utak kedvező elvezetésére, tájbaillesztésére. A Réti út mentén fekvő területet - a falu és az üdülőterület rekreációs funkciójának közelítésére – sportot, szabadidőeltöltést szolgáló területként, valamint az ezt kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciókra kívánatos fejleszteni. A község egész területén (úgy a közterületeken, mint a magánterületeken) elő kell segíteni a zöldfelületek biológiai aktivitásának növelését, a helyi karaktert – és egyben az üdülési pihenési célokat és a környezetvédelmi követelményeket is - erősítő megjelenését. Ennek részeként = a faluképnek karaktert adó fásítást és növénytelepítést kell kezdeményezni a lakókkal, az ingatlan- tulajdonosokkal egyeztetett egységes koncepció alapján = támogatni kell az erdősítést, az erdészeti módszerekkel végzett – a pihenési-, rekreációs funkciót megalapozó – fásítást, valamint a mezőgazdasági táblahatárok mentén - a környezetvédelmi, talajvédelmi és tájvédelmi célokat egyaránt szolgáló - mezővédő fasorok, erdősávok telepítését.

A településfejlesztés és rendezés eredményeként Szigetbecse építészeti karaktere ne módosuljon, a községközpont (a Petőfi Sándor utca térsége illetve a Makádi út egy szakasza ) településszerkezeti helyi védelemben részesüljön. A lakóterületek karaktere családiházas (falusias, nagytelkes) beépítésű maradjon. 4. A környezetvédelem, a környezetfejlesztés. - Kistérségi összefogással a Ráckevei / Soroksári / Duna vízminőségének további javítása, a vízparti területek rendezése, a vízminőséget és a környezetminőséget veszélyeztető források csökkentése, az üdülőterületek csatornázása. - A zöldfelületi rendszer bővítése, biológiai és használati értékének együttes növelése. Tekintettel arra, hogy a II. részben lévő, az „1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatás” című fejezetében szereplő igazolásnak megfelelően a tervi változtatások a hatályos településfejlesztési koncepció jövőképpel és célokkal nem ellentétes, így a hatályos településfejlesztési koncepció felülvizsgálata és módosítása nem időszerű és nem szükséges! Szigetbecse jelenleg nem rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Szigetbecsének jelenleg nincs hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződése.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: Szigetbecse TSZT: 30 /2005(IV.18) Ök. (PESTTERV Kft.); Szigetbecse TSZT módosítása a Strand Büfé környéki területre: 125/2013. (X. 28.) Ök. (PESTTERV Kft.); Szigetbecse HÉSZ: 5 /2005 (V.2) Ör. (PESTTERV Kft.); Szigetbecse HÉSZ módosítása és SZT a Strand Büfé környéki területre: 12/2013. (XI. 4.) Ör. (PESTTERV Kft.) 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos - 2002-es eredeti és 2013-ban részlegesen módosított - településszerkezeti terv tervezett elemei közül egyedül a Strand Büfé környéki területre vonatkozó módosításban elhatározott fejlesztések kezdtek részben megvalósulni. Az egyéb korábban tervezett elemek (lakó, különleges, 25



gazdasági és erdőterületi fejlesztési elképzelések) még nem állnak megvalósulás alatt. Ezen korábban tervezett - elemek aktualitását a felülvizsgálat során áttekintettük és a ma is helytálló elemeket megtartottuk.

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi jövedelmi viszonyok, életminőség

összetétel, képzettség,

foglalkoztatottság,

A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a 2011. évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk 2014.-ben az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a ’80-es évtized). A 2012-es ismert utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma 1.304 fő volt. Az 1990-2011 közti időszakra jellemző megyei (28,18 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen kisebb népességnövekedés volt tapasztalható (1,4 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a mindig negatív egyenleget mutatott. A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) 1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 636 809 956 981 1044 1045

Évszám Jelenlévő népesség (fő)

1949. 1129

1960. 1204

1970. 1248

Jelenlévő népesség 1400 1200 1000 (fő)

800 600 400 200 0

Évszám Lakónépesség (fő)

1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. (évszám)

A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) 1970. 1980. 1990. 1224 1321 1266


2001. 1283

2011. 1301

26


Lakónépesség

1340 1320 1300 1280 1260 (fő) 1240 1220 1200 1180 1160

1970.

1980.

1990. (évszám)

2001.

2011.

A népesség számának alakulása 2000-től 2012-ig (helyi adat) évszám lakónépesség száma (fő) 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

1.330 1.318 1.314. 1.338 1.335 1.330 1.328 1.343 1.346 1.360 1.358 1.327 1.304

Évszám Lakónépesség összesen (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás (fő) Vándorlási különbözet (fő) Tényleges szaporulat (fő)

Népszaporodás (KSH adat 2011.) 1980. 1990. 1321 1266 152 130 22 -77 -55

A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Népesség száma (fő):

összesen 1301

2001. 1283 165 188 -23 40 17 férfi 644

2011. 1301 142 192 -50 68 18

nő 657

1000 férfira jutó nő 1020,2

A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2011-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő) 0-tól 4-ig (fő) 5-től 9-ig (fő) 27


1301 67 69


10-től 14-ig (fő) 15-től 19-ig (fő) 20-tól 24-ig (fő) 25-től 29-ig (fő) 30-tól 34-ig (fő) 35-től 39-ig (fő) 40-től 44-ig (fő) 45-től 49-ig (fő) 50-től 54-ig (fő) 55-től 59-ig (fő) 60-tól 64-ig (fő) 65-től 69-ig (fő) 70-től 74-ig (fő) 75-től 79-ig (fő) 80-tól 84-ig (fő) 85-től (fő)

80 65 71 68 96 108 115 55 91 106 87 78 69 33 23 20

A népesség korcsoportok szerinti megoszlása

85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig 0

20

40

60

80

100

120

(fő)

A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei átlagot (15,87 %) nem érte el. A településen ez a mutatószám 10,51 % volt.


28


A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő) 0 (fő) Általános iskolai osztály 1-7 (fő) 8 (fő) Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel (fő) Középiskola érettségivel (fő) Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel (fő)

1208 13 151 308 277 332 127

A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a népesség 43,04 %-a római katolikus, de jelentős a református vallásúak (11,3 %) települési arányszáma is. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) Római katolikus (fő) Görög katolikus (fő) Ortodox keresztény (fő) Református (fő) Evangélikus (fő) Izraelita (fő) Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik (fő) Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik (fő) Ateista (fő) Nem kívánt válaszolni, nincs válasz (fő) Összesen (fő)

560 8 5 147 4 10 139 10 418 1301

A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján a nemzetiségi hovatartozását megjelölő lakosság 84,8 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (11,12 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 2011.) magyar (fő) bolgár (fő) cigány (fő) görög (fő) horvát (fő) lengyel (fő) német (fő) örmény (fő) román (fő) ruszin (fő) szerb (fő) szlovák (fő) szlovén (fő) ukrán (fő) hazai nemzetiségek együtt (fő) arab (fő) kínai (fő) orosz (fő) vietnami (fő) egyéb (fő) Összesen (fő)

29


1060 28 6 139 3 4 182 7 1250


Foglalkoztatottsági adatok A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 2011.) Évszám Foglalkoztatott (fő) Munkanélküli (fő) Inaktív kereső (fő) Eltartott (fő) Összesen (fő)

2011. 503 70 393 335 1301

Megoszlási arány % 38,66 5,38 30,21 25,75 100,00

A nem foglalkoztatottak száma és aránya a 15-64 év közötti lakónépesség körében 2008-tól 2012-ig (helyi adat) Évszám Regisztrált álláskeresők száma (fő) Regisztrált álláskeresők aránya (%) 2008. 22 2,3 2009. 47 5,5 2010. 49 5,1 2011. 42 4,4 2012. 37 3,8 Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája, és a nem családháztartások igen magas aránya. Évszám Háztartások száma (db) 100 háztartásra jutó Családok száma (db) 100 családra jutó

Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) 1980. 433 személy (fő) 305 foglalkoztatott (fő) 149 376 családtag (fő) 316 összes gyermek (fő) 127

Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Egy családból álló háztartás (db) Két és több családból álló háztartás (db) Család háztartás összesen (db) Nem családháztartás összesen (db) Összesen (db) A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Házaspár és élettárs + 1gyerek (fő) Házaspár és élettárs + 2gyerek (fő) Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek (fő) Házaspár és élettárs + 0gyerek (fő) Házaspár és élettárs összesen (fő) Egy szülő + 1 gyerek (fő) Egy szülő + 2 gyerek (fő) Egy szülő + 3, vagy több gyerek (fő) Összes család száma (db)

1990. 438 289 140 365 299 114 348 7 355 151 506

2001. 452 284 98 388 292 109

2011. 506 257 99 362 299 117

Megoszlási arány % 68,78 1,38 70,16 29,84 100,00 66 76 32 123 297 38 18 9 362

1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.8.1. Természeti adottságok A település a Csepeli-sík kistáj és azon belül a Csepel-sziget déli részén fekszik. Domborzatára, illetve felszínére jellemző, hogy a 94,5 és 100 m tszf-i magasságú, jórészt ártéri szintű, hordalékkúp síkság. Meghatározó vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna, aminek a partján fekszik. Ahogy a RSD, úgy a többi csatorna vízjárása is mesterségesen befolyásolt. Éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az eredeti vegetációk ebben a file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

30


térségben az ártéri ligeterdők és mocsarak, a síkon homokpuszták, homoki tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági területek találhatók. 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.8.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A Második Katonai Felmérés (1806–1869) térképeit a mai állapotokkal összehasonlítva az alábbi rövid megállapítások tehetők: - A települések többségéhez hasonlóan a beépített területek jelentős növekedést mutatnak, elsősorban a korábbi településmag körül. - Az RSD mentén a parti sáv szinte folytonosan beépült és üdülőterületként hasznosított. - A mezőgazdasági területek esetében korábban a rét és legelő használat volt jellemző, mára túlsúlyba kerültek a szántó területek.

1.8.2.2. Tájhasználat értékelése A település viszonylag kevés, mintegy 10% erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület északi és déli részén helyezkednek jel. Jellemző a védelmi és a gazdasági rendeltetés. A település területének közel 60%-át teszik ki a szántó területek, míg a gyep (rét, legelő) és nádas 31



területek a 6,5%-át. Alacsony a gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területek nagysága, 1,6%. A településen (illetve a térségben) nincsenek hagyományai a tanyás gazdálkodási formának. A szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés is megjelenik a tájhasználatban. Kevés a különböző művelésű táblákat, parcellákat határoló mezővédő erdősáv, fasor, valamint mezsgyehatároló fa- és cserjesáv. A tájhasználat egyik legmeghatározóbb eleme az RSD menti üdülősor, ami elvágja a vízparti területek a belső területektől. 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek” az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre. Általában olyan, a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult területek tartoznak ide, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé az RSD menti területek tartoznak. 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi jelentőségű védett természeti területek: A Természetvédelmi Információs Rendszer, illetve a Védett Természeti Területek Törzskönyv nyilvántartása alapján a település területén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. Ellenben a hatályos szabályozási terv és a HÉSZ melléklet két helyi védettségű területet is jelöl, melyeket a 2/2008. (I.30.) Önkormányzati rendelettel nyilvánítottak védetté. Egyiket az RSD Holtág területén, másikat a külterület déli részén lévő rét-legelő területeken. A nyilvántartások közti ellentmondás feltárása érdekében a védetté nyilvánítás felülvizsgálata szükséges. Országos jelentőségű védett természeti területek: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett területnek minősülő természetvédelmi területek találhatók a településen. Az érintett lápok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről. Az érintett földrészletek: 0150/4; 067/1; 067/2. A tervben szereplő lehatárolás a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20042 jelű Ráckevei Duna-ág - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 067/1, 067/2, 068/1, 068/2, 068/3, 068/4, 068/5, 068/6, 068/7, 068/8, 068/9, 068/10, 068/11, 068/12, 068/13, 068/14, 068/15, 068/16, 068/17, 068/18, 068/19, 068/20, 068/21, 068/22, 068/23, 068/24, 068/25, 068/26, 068/27, 068/28, 068/29, 068/30, 068/31, 068/32, 068/33, 068/34, 068/35, 068/36, 068/37, 068/38, 068/39, 068/40, 068/41, 068/42, 068/43, 068/44, 068/45, 068/46, 068/47, 068/48, 068/49, 068/50, 068/51, 068/52, 068/53, 068/54, 068/55, 068/56, 068/57, 068/58, 068/59, 068/60, 068/61, 068/62, 068/63, 068/64, 068/65, 068/66, 068/67, 068/68, 068/69, 068/70, 068/71, 068/72, 068/73, 068/74, 068/75, 068/76, 068/77, 068/78, 068/79, 068/80, 068/81, 068/82, 068/83, 068/84, 068/85, 068/86, 068/87, 068/88, 068/89, 068/90, 068/91, 068/92, 068/93, 068/94, 068/95, 068/96, 068/97, 068/98, 068/99, 068/100, 068/101, 068/102, 068/103, 068/104, 068/105, 068/106, 068/107, 068/108, 068/109, 068/110, 068/111, 068/112, 068/113, 068/114, 068/115, 068/116, 068/117, 068/118, 068/119, 068/121, 0168/122, 0168/123, 068/124, 068/125, file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

32


068/126, 068/128, 068/129, 068/130, 068/131, 069, 070/2, 070/3, 070/4, 070/5, 070/6, 070/7, 070/8, 070/9, 070/10, 070/11, 070/12, 070/13, 070/14, 070/15, 070/16, 070/17, 070/18, 070/19, 070/20, 070/21, 070/22, 070/23, 070/24, 070/25, 070/26, 070/27, 070/28, 070/29, 070/30, 070/31, 070/32, 070/33, 070/34, 070/35, 070/36, 070/37, 070/38, 070/39, 070/40, 070/41, 070/42, 070/43, 070/44, 070/45, 070/46, 070/47, 070/48, 070/49, 070/50, 070/51, 070/52, 070/53, 070/54, 070/55, 070/56, 070/57, 070/58, 070/59, 070/60, 070/61, 070/62, 070/63, 070/64, 070/65, 070/66, 070/67, 070/68, 070/69, 070/70, 070/71, 070/72, 070/73, 070/74, 070/75, 070/76, 070/77, 070/78, 070/79, 070/80, 070/81, 070/82, 070/83, 070/84, 070/85, 070/86, 070/87, 070/88, 070/89, 070/90, 070/91, 070/92, 070/93, 070/94, 070/95, 070/96, 070/97, 070/98, 070/99, 070/100, 070/101, 070/102, 070/103, 070/104, 070/105, 070/106, 070/107, 070/108, 070/109, 070/110, 070/111, 070/112, 070/113, 070/114, 070/115, 070/116, 070/117, 070/118, 070/119, 070/120, 070/121, 070/122, 070/123, 070/124, 070/125, 070/126, 070/127, 070/128, 070/129, 070/130, 070/131, 070/132, 070/133, 070/134, 070/135, 070/136, 070/137, 070/138, 070/139, 070/140, 070/141, 070/142, 070/143, 070/144, 070/145, 070/146, 070/147, 070/148, 070/149, 070/150, 070/151, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 089/1, 089/2, 090, 091, 0109/3, 0112/6, 0113, 0114/1, 0114/2, 0115, 0116, 0117, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0119, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133/1, 0133/2, 0133/3, 0133/4, 0133/5, 0133/6, 0134, 0135, 0136/1, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0137/1, 0137/2, 0138, 0139, 0141, 0142, 0143/1, 0143/2, 0144, 0145, 0146/1, 0146/2, 0146/3, 0146/4, 0147, 0148/2, 0150/4, 0151/1, 0151/2, 0152/1, 0153, 2310/5, 2310/6, 2310/7, 2310/8, 2310/9, 2310/10, 2310/11, 2310/12, 2310/13, 2310/14, 2310/15, 2310/25, 2959, 2961, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974 A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. 1.8.3.3. Ökológiai hálózat Az „országos ökológiai hálózat” területei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózat övezet részét képező„magterület”, „ökológiai folyosó”, valamint „pufferterület”(al)övezetek közül magterület, és ökológiai folyosó érinti a település területét. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként Az RSD menti területek, valamint a település déli és északi részén lévő rét, legelő és nádas területek alkotják. A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. 1.8.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A település tájhasználati konfliktusai jellemzően az RSD menti területeket érintik, ahol az üdülősor közvetlen elfoglalja a parti sávot, elzárva ezzel a parttól távolabbi területeket a víztől. Az évtizedek óta meglévő beépítések nem csak a parti területek közösségi használatát lehetetlenítik el, de az élővilág számára is megnehezítik a vízfelület és a belső területek közti átjárhatóságot.

1.9. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.9.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.9.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek egy része a belterületet északról és nyugatról határolja határolva viszonylag összefüggő területet alkot. Két kisebb, a belterületbe beékelődő erdőterület is található, valamint „kondicionáló felületnek” tekinthető az RSD holtág is. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a szigeten, valamint a külterület déli részén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Balassi tér.

33



1.9.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése A kisebb településeken általában jellemző, hogy közparkot viszonylag kis területen, vagy egyáltalán nem alakítanak ki. Ennek okai között megtalálható egyrészt az, hogy a fenntartásra nincs elegendő pénz, másrészt a lakosság a rekreációs igényeit, ha teheti akkor inkább megoldja a saját telkén, amire a kertes lakóterület többnyire lehetőséget is biztosít. Szigetbecse rekreációs célú zöldfelületi ellátottságán nagy mértékben javítanak az RSD holtág menti területek. 1.9.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település erdőterületeinek nagysága messze átlag alatti, de ezt leszámítva a települési szintű zöldfelületi rendszere, elsősorban vízparti zöldsávok miatt jónak mondható.

1.10. Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH 2011. és TAKARNET 2014.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET 2014.1711,7510 Lakónépesség (fő) -KSH 2011.1.301 Átlagos népsűrűség (fő/km2) -KSH 2011.76 Belterületek (ha) -TAKARNET 2014.124,3861 Külterület (ha) - TAKARNET 2014.1569.7088 Zártkert (ha) - TAKARNET 2014.17,6561 1.10.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.10.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Szigetbecse település Pest megyében, a Csepeli-sík középső részén, a Ráckevei-Soroksári Dunaág (továbbiakban: RSD) mentén, domborzatilag gyakorlatilag tagolatlan területen helyezkedik el. Szigetbecse igazgatási területének alakja szabálytalan. A település központi belterülete az igazgatási terület súlypontjától ÉK-re, a Duna irányában helyezkedik el. A település szerkezetét tagoló fő elemek: - a természetföldrajzi elemek: az RSD és holtága, csatornák, erdők; - a közlekedéshálózati elemek: az 51112 jelű bekötő út és egyéb közúthálózati elemek nyomvonalai, - a különféle terület-felhasználási elemek. A domborzat síkvidéki, mély fekvésű területei belvízveszélyesek. A vízrajzi elemek közül kiemelkednek az RSD és holtágai, valamint a csatornák. Az RSD az igazgatási terület K-i szélén É-D irányban folyik. Az igazgatási terület K-i határa nagy hosszban a sodorvonalhoz igazodik. Az RSD holtágai a belterület K-i határán és belterület D-i részén találhatóak. A településképben ezeken a táji természeti adottságokon kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek is. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását Szigetbecsén is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. A község közlekedési szempontból viszonylag kedvező helyzetben van, mely közlekedési adottságokat önálló szakági fejezet értékeli. A település elsősorban közúton közelíthető meg. Buszjáratok kötik össze Budapesttel, Ráckevével, valamint a Ráckeve vonzáskörzetébe tartozó Makád és Lórév településekkel. A település közúti megközelítésen kívül az RSD-n keresztül elvben vízi megközelítési lehetőséggel is rendelkezik. Szigetbecse az 51112-es út mentén Ráckevétől D-re található. Az 51112-es főútról lehet elérni a Szigetbecse szomszédságában lévő Ráckeve illetve Makád településeket. Lórévvel csak földutas, Dömsöddel pedig csak áttételes kapcsolatokkal bír Szigetbecse. A település szerkezetét tagoló fő file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

34


közlekedéshálózati elemek az 51112-es út és egyéb alsóbbrendű közúthálózati elemek nyomvonala. Az 51112-es út azon túl, hogy feltárja és élteti a település belterületét, forgalmi adottságai miatt egyúttal el is választja a Ny-i és K-i részeket. A területfelhasználás főbb szerkezeti jellemzői az alábbiak: - Szigetbecse Község kis kiterjedésű igazgatási területének relatíve jelentéktelen része, mintegy 7 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. - A település központi belterülete az igazgatási terület közepén, az 51112-es út mentén, az üdülőterületi belterülete pedig az RSD mentén hosszan elnyúlva terül el. A település mai belterületeinek legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek és az üdülőterületek. A két egymástól területi értelemben is jól elkülönülő belterületek közül a központi belterületen jellemzően a falusias lakóterületek, az RSD menti belterületen pedig hétvégiházas üdülőterületek alakultak ki. A településre elsődlegesen jellemző lakó, valamint üdülő funkcióknak a kiszolgálásra a központi belterületen elszórtan egyéb területhasználati funkciók (pl. intézményi, gazdasági) is találhatóak. - Szigetbecse közintézményei a település kis méretei miatt kis területen koncentrálva kerületek telepítésre, a Makádi út menti térségben. A közintézményi ellátottság tehát a település egészére vetítve ugyan nem homogén, de a kis méretű központi belterület kompaktsága miatt kielégítő. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel elszórva a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. - Szigetbecse legjelentősebb ipari termelő tevékenységei a belterület szélein (a Makádi út és a holtág mentén) működnek. Fontos megemlíteni, hogy az 51112-es út (Makádi út) mellett, annak forgalomvonzó hatása miatt alakult ki egy települési szinten jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató vállalkozási zóna. Ezen a területen viszonylag sok és összességében vegyes kereskedelmiszolgáltató profillal működő vállalkozás telepedett meg a település és az átutazók ellátására specializálódva. Az igazgatási területen elszórtan, de többnyire a központi belterület D-i határa mentén és a Király-réten találhatóak a korábbi TSZ majorok telephelyei, amelyek iparszerű mezőgazdasági termelő tevékenységeknek, vagy egyéb ipari-kereskedelmi vállalkozásoknak nyújthatnak otthont. Így ezeket a területeket vizsgálatunkban ipari gazdasági területként tüntettük fel. - Szigetbecse üdülőterülete a központi belterülettől távolabb, K-i irányban az RSD partján található. Az üdülőterület, amely egyetlen kiépített -, de az árvízvédelmi töltés területén, a nem mentetett oldalon lévő kiszabályozatlan(!) - úttal kapcsolódik a belterülethez alakja ugyancsak hosszúkás. Az üdülőterület lényegében a teljes Duna-parti szakaszra kiterjedt, teljes hossza 8,6 km. Az üdülőterületek intézményi infrastruktúrával ellátatlanok. Az üdülőterületekre jellemző, hogy a növekszik a korábbi üdülők lakó funkcióra történő igénybevétele. A település RSD menti sávjában kialakult üdülőterület telkei méretbeli és beépítési adottságaik, továbbá - 2014-ben megszűnő csatornázatlanságuk miatt kevéssé alkalmasak egészséges térarányú lakóterületi átalakulásra. - A központi belterületen belül a református és katolikus felekezeti temetők, az RSD mentén a strand, valamint a külterületen a sportpálya és felhagyott homokbánya területe mind a különleges terület-felhasználási kategóriába tartoznak. Ezek a sajátos különleges funkciók a tervezés során egyedi problémakezelést igényelnek. - A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) közepesen ellátott. A zöldterületi, zöldfelületi adottságokat javítja, hogy a településre jellemző falusias családiházas és üdülő beépítés miatt az egyéni rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. - A külterület nagyobb hányadát mezőgazdasági területek teszik ki. Ezek egy része -, főként a nagyobb összefüggű gyep-nádas területek - természetvédelmi oltalom alatt állnak. - A külterületen erdőterületek nagyobb, összefüggő kiterjedésben a település központi belterületének nyugati és északi részein találhatók. Kisebb-nagyobb erdőfoltok találhatók még az RSD közeli területeken. - Szigetbecsén külterületi lakott hely (a majorokhoz kapcsolódóak kivételével) nem alakult ki. A település igazgatási területén a hagyományos értelembe vett zártkertek nem alakultak ki. Néhány volt zártkerti státuszú terület csatlakozik ugyan a belterülethez, de a jellegzetes zártkerties beépítés szerencsére sehol nem jelent meg a környéken. Ilyen volt zártkert státuszú terület a település ÉNy-i részén illetve a DK-i részén csatlakozik a beépített területekhez.

35



1.10.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A Takarnet 2015. júliusi adatai alapján a településen a művelési ágak megoszlása: erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő

Művelési ágak

Összesen

Terület (m2) 1776844 1795 276102 187207 148699 25504 3733712 640280 10234156 93211 17117510

% 10,38 0,01 1,61 1,09 0,87 0,15 21,81 3,74 59,79 0,54 100

A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 2014.08.28-i adatszolgáltatása alapján az átlagos aranykorona (AK) értékek, valamint az átlagosnál jobb minőségű területek és a minőségi osztályok megoszlása: Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos AK érték 3 31,30 1,5801 kert 30,25 1 38,20 0,9754 2 31,30 144,9390 szántó 3 24,30 500,0874 23,03 szőlő 3 31,30 6,5767 31,11 gyep (legelő) 1 17,40 3,1449 3 8,00 13,1777 7,99 2 27,80 10,8110 gyep (rét) 19,99 Megjegyzés: Az átlagos AK érték az adatszolgáltatás időpontjában lévő ingatlannyilvántartási adatokból származtatott érték. Ezek az értékek minden egyes művelésből való kivonás, vagy művelési ág váltás esetén kis mértékben módosulnak. 1.10.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.10.1.3.1. Lakóterületek Szigetbecse központi belterületének mintegy négyötödét a lakóterület alkotja, amely szerkezetének kialakulása több évszázados múltra tekinthet vissza. A településmag szerkezetileg, és némiképp a beépítésében is különbözik a később parcellázott településrészektől. Az lakóterületeket hatályos építésjogi státuszuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján a falusias lakóterületi (jele: Lf) terület-felhasználási kategóriába soroltuk. Ezek a következők: - A legelőször kialakult, hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település Petőfi S. utca és Makádi út menti részein található. A faluközponti területeken az átlagos 2 2 méretűeken kívül kicsi (mintegy 250-550 m ) és nagy (mintegy 1.000-2.500 m ) területű telkek is találhatók. Ezekben a tömbökben nem egyszer szabálytalan alakú telkekkel is találkozhatunk. A nagyobb telkek a lakó, a kereskedelmi-szolgáltató és az alapintézményi funkciókon túl elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. Szigetbecse településmagja a Makádi út É-i szakasza és a Petőfi S. utca környezetében alakult ki. A településmag nem túl sűrű beépítésű, a kialakult telkek méretei változatosak, az utcák keskenyek. A Makádi út Honvéd és Jókai út közötti szakaszán, valamint a Dunasor utcában a telkek fokozatos elaprózódásának nyomai figyelhetők meg. A nagyméretű lakótelek a Makádi és a Petőfi utca által határolt tömbben alakultak ki. E régi településrész területén a beépítés jellemzően laza, a telkek vagy nagyon kicsik, file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

36


vagy igen nagyméretűek, az épületállomány részben régi építésű. A területre a hagyományosan kialakult falusias, fésűs családiházas beépítés a jellemző földszintes, ritkábban földszint és tetőtér beépítéses változatban. A központi belterület egyéb részeit meghatározó falusias lakóterületeken jellemzően oldalhatáron álló, esetenként szabadon álló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, és raszteresebb telektömb hálózat a jellemző. A 2 telekállományról megállapítható, hogy a kisebb méretű telkek általában mintegy 720-1.000 m 2 közötti nagyságúak, a nagyobb méretűek pedig mintegy 1.000-1.500 m közötti nagyságúak. A kisebb telkek méretükből adódóan a lakó funkción túl legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. Ezeken a tervezetten létesült lakóterületeken az oldalhatáros beépítés, a közepes és jó állagú, általában földszintes, vagy földszint és tetőtér beépítéses lakóépületek a jellemzőek. A településrészen kialakult telkek alakja, mérete a vállalkozások számára is kedvező feltételeket biztosíthat.

-

2

Szigetbecsén az átlagos belterületi laksűrűség (956 m /fő) értéke, alacsony és ez igazolja a település ma még falusias jellegét Jelenleg nagyobb a belterületi lakótelek tartalék, mint a népesség igényeiből fakad. A település mai belterületén elszórtan még bárhol találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek, de nagyobb számban összefüggő fejlesztési területet alkotva ezek a település ÉNy-i, D-i és DK-i részein fordulnak elő. Ezek a foghíjak az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket elvben még néhány évig még ki tudják szolgálni, de gond velük kapcsolatban, hogy döntő részben magántulajdonban vannak, ezért nehezen indítható meg fejlesztésbe vonásuk. Elsődleges településpolitikai cél kell legyen ezeknek a foghíjaknak, hasznosítatlan területeknek a beépülését szorgalmazni. A lakóterületi tartalékok számbavétele, becslése Terület azonosítása Területnagyság (ha) Elszórtan a központi belterületen meglévő jelenlegi tartalékok Akácfa u ÉNy-i végénél 8,0 Fazekas Mihály és Móricz Zsigmond utcák között 8,4 Makádi út D-i végénél 4,6 Összesen: 21,0

Elvi telekszám (db) 140 91 96 52 379

A fenti telekszám becslésnél a következő képletet alkalmaztuk: a lakótelkek száma (db) = 2 2 területnagyság (m ) x 0,8 / 700 m . Az előzőeken túlmenően a nagymélységű még fel nem tárt telektömbökben tömbfeltárás révén elvileg újabb lakótelkek kialakulása is előirányozható, jelenleg nem számszerűsíthető mértékben. Ezt támasztja alá az is, hogy megjelent a lakosság részéről az igény a jelenleg kialakult telekterületeknél kisebb méretű telkek iránt. Az új településrészek telekosztása, valamint a történelmileg kialakult nagyméretű telkek elvileg lehetővé teszik a mezőgazdasági és egyéb jellegű vállalkozások konfliktusmentes kialakítását. A központi részek apró telkei azonban vállalkozási funkcióra csak meglehetős kompromisszumokkal, vagy egyáltalán nem felelnek meg Meg kell említeni, hogy a település üdülőterületeinek lakó célú hasznosítása is már megindult folyamat. A KSH 2011-es adatai szerint 39 már lakott üdülő volt a kb. 600 meglévő üdülőből. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése A település lakásállományának döntő része (98,87 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 1,13 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 8,26 %. A lakásvagyon mindössze 16 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 72 2 %. A lakásállomány 62 %-a három és több szobás. A lakásállomány 70,17 %-a alapterületre 80 m -nél nagyobb. A lakóházak 98,07 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 55 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben 533 db, a háztartások száma 506 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 0,95, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben kicsit több mint 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság).

37



Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) lakott (db) nem lakott (db) együtt (db)

Lakás

450 44 494 39 533 1239 62 266

Lakott üdülő (db) Lakás és lakott üdülő együtt (db) Lakott egyéb lakóegység (db) lakásban (fő) Lakók üdülőben (fő) egyéb lakóegységben (fő) 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 és több szobás Összesen

(db) 40 165 174 154 533

A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása

3 szobás 33%

4 és több szobás 29%

1 szobás 7% 2 szobás 31%

A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) magánszemély tulajdona Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon más intézmény, szervezet Összesen (db): tulajdonosi Lakott lakások használati jogcíme bérleti más jogcímű

527 4 2 533 476 9 4

A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) Építési év 1946 előtt 1946-1960 közötti 1961-1970 közötti 1971-1980 közötti 1981-1990 közötti 1991-2000 közötti 2001-2005 közötti 2006-2011 közötti Összesen file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

(db) 84 64 81 107 86 48 33 30 533

Megyei átlag (%) 13,30 9,59 12,93 19,42 15,18 11,07 9,77 8,74 100,00 38


A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele

1991-2000 közötti 9% 1981-1990 közötti 16%

2001-2005 közötti 6% 2006-2011 közötti 6%

1971-1980 közötti 20%

1946 előtti 16% 1961-1970 közötti 15%

Összesen (db) 533

29 alatt (db) 3

1946-1960 közötti 12%

Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) A lakás alapterülete (m2) 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 felett (db) (db) (db) (db) (db) (db) 17 27 22 90 165 209

Egy lakásra jutó alapterület (m2) 90

Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Vízzel A lakások ellátása

Hálózati (db) Házi (db)

Meleg folyóvízzel (db) Vízöblítéses WC-vel (db) Csatornával

Köz (db) Házi (db)

Összesen (db)

498 15 504 505 446 67 533

Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás Összesen (db):

39


295 198 14 22 4 533


A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Félkomfortos 3% Komfortos 37%

Komfort nélküli 4% Szükség és egyéb lakás 1%

Összkomfortos 55%

A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.) Földszintes (db) Emeletes (db) Összesen (db) 1 (db) 2-3 (db) 4-10 (db) 11-től (db)

Lakóépületenkénti lakásszám:

2001. 488 2000. 5

2002. 489 2001. 5

2003. 489 2002. 1

518 0 518 508 9 1 0

Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 496 501 504 512 511 515 Épített lakások száma 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 1 7 7 6 9 4 4

2010. 517 2010. 2

2011. 535

2012. 539

2011. 3

2012. 4

1.10.1.3.2. Vegyes területek Szigetbecse rendelkezik a jelenleg érvényes OTÉK által meghatározott településközpont és intézményi vegyes területekkel is, noha a hatályos terv - a készítés időszakában érvényes OTÉK előírásai miatt - egységesen ún. településközpont vegyes területekről beszélt. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket, vizsgálatainkban az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az intézményi vegyes terület-felhasználási kategóriába (Vi) soroltuk. Az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó közintézmények a település központi belterületén találhatóak. A település területének közintézményi ellátottsága a megközelítési távolságokat tekintve a kis és kompakt központi belterületi méretnek köszönhetően - megfelelőnek tekinthető. (A gondot az üdülőterületek ellátása jelenti, mivel az üdülőterületek elhelyezkedése, alakja, megközelíthetősége, továbbá a meglévő közintézmények elhelyezkedése között megközelítési távolságbeli konfliktus tapasztalható.) A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve többnyire nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak, jellemzően uniformizált kialakításúak. A település távlati fejlődése, fejleszthetősége érdekében szükséges, hogy külön is vizsgálat alá vonjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét is. A vizsgálat célja a település területén lévő közintézmények kapacitásának, jövőbeni használhatóságának megállapítása és értékelése. Ezek - az „1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)” című fejezetben található - vizsgálatok szolgáltatják majd a tervi munkarészek elkészítéséhez is a kiinduló adatokat.


40


Az ún. településközpont (Vt jelű) vegyes terület-felhasználási kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, melyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak. Ezen területek épületállományának adottságai vegyesek, valós használatukkal összhangban van. Azokat az elsősorban alapfokú kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg és lokális ellátási jelentőséggel bírnak, lakóterületi területfelhasználási kategóriába soroltuk. 1.10.1.3.3. Gazdasági területek A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító „vállalkozásainak” egy része a rendszerváltás következtében megszűnt, vagy átalakult. A „tisztán” vállalkozási célú telephelyek kisebb részben a régi telephelyek hasznosításával, nagyobb részben új terület igénybevétellel valósultak meg. A korábbi időszak gazdasági célú vállalkozásainak korábbi telephelyei és épületállománya mára átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek ad otthont. Mára már a régi -, de már nem, vagy csak részlegesen működő - telephelyeknek a funkcióval megtöltése révén a helyi munkahelyteremtés fokozása és a korábban igénybevett területek rehabilitációja is egyenrangú cél. A helyi ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára részben a korábbi lakótelkeken, részben pedig önálló vállalkozási célú telkeken valósultak meg. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni vállalkozások előtérbe kerülésével természetesen Szigetbecse teljes belterületén is megfigyelhető jelenség a korábbi évtizedekben megszokott mértéket jóval meghaladó mértékű lakóterületi iparűzés. Ez pedig a kellő szabályozás hiányában könnyen szomszédsági környezeti konfliktusok forrása lehet. Az ipari jellegű tevékenységek többnyire a település belterületén és annak közelében folynak, egy-két kivételtől eltekintve viszonylag nem túl nagy termelési volumennel. Ennek következtében és a többnyire relatíve kedvező telepítési helyeiknek köszönhetően kevéssé zavaróak még a lakosságra nézve. 1990-ig Szigetbecse mezőgazdasági és ipari tevékenységében is a TSZ és az Állami Gazdaság játszották a fő szerepét. Az ipari jellegű mezőgazdasági termelő és feldolgozó tevékenységek a termelőszövetkezetek megszűnése után is megmaradtak, átalakultak. A korábbi majorok többségének a területén részleges átalakulás mellett az eredeti termelő, feldolgozó tevékenységek folynak ma is. Külterületen a Királyrét puszta, valamint a Makádi út mellett találhatók gazdasági (mezőgazdasági major) területek. A településen pillanatnyilag a legjelentősebb (a kisvállalkozási szintet jelentősen meghaladó termelési volumenű) termelő (IG) vagy kereskedelmi-szolgáltató (KG) vállalkozások a következők: AGRO Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely); DRASPO TEMPO Kft. (autóalkatrész gyártás, kereskedelem, autószerviz); MIKROTHERM Kft. (mg-i szárítógép gyártás); MOHOSZ (haltenyésztés); SZABÓ Bt (szerszámkészítés); UNIVERZÁL Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely) A gazdasági telephelyek közül a DRASPO TEMPO Kft. autójavító telephelye a Petőfi u. mentén városrendezési szempontból kedvezőtlen helyen található. Célszerű lenne ezt a telephelyet kedvezőbb közlekedési adottságú helyre áthelyezni, mivel a telep forgalmi igényei és a Petőfi u. adottságai indokolják. A meglévő gazdasági célú létesítmények vonatkozásában megállapítható, hogy azok épületszerkezeti értelemben többnyire jónak, vagy legalább megfelelőnek mondhatók (bár bizonyos esetekben a karbantartatlanság jeleivel is találkozhatunk), kialakításuk (megjelenésük, kubatúrájuk) a befogadott funkciókhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem bírnak egyedi értékkel. 1.10.1.3.4. Üdülőterületek Szigetbecse belterületével nem egybefüggően a Ráckevei-Soroksári Duna-parton a teljes közigazgatási határ hosszán 8,6 km-en folyamatosan beépült hétvégiházas üdülőterület található. Az üdülőterület feltáró útjával együtt az árvízvédelmi töltés és az RSD közötti változó szélességű, de igen keskeny parti sávban épült ki. Fentiek következtében ennek az üdülőterületi sávnak a sajátossága, hogy a telekmélységek ritkán haladják meg a 25-30 m-t, sőt jellemzően ennél rövidebbek. Emiatt és mivel a telkek szélességi 41


Szigetbecse TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálata 2

méretei is igen kicsik (8-10 m) az üdülőtelkek területe nagyon kicsi (250-350 m alatti), a beépítés emiatt pedig igen zsúfolt. A telkek döntő része már beépült. A kis telekméreteknek, a zsúfolt beépítésnek és a keskeny utaknak köszönhetően az üdülőterület lakóterületi átalakulásra lényegében nem alkalmas. Az üdülő épületek mérete, stílusa, állaga vegyes, kirívóan jó állagú és nagyméretű épületekkel is találkozhatunk az üdülőterületeken. A parti sáv a közösség számára már csak kis szakaszokon áll rendelkezésére. Az üdülőtelek-tömbök között változó távolságonként lejárókat alakítottak ki. 1.10.1.3.5. Beépítésre szánt különleges területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért a vizsgálatok során is ezt a besorolást alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket: - A sportpálya (Ksp), mint önálló jó minőségű sportpálya a külterületen található a központi belterület DNy-i részéhez csatlakozva. A pálya további bővítéséhez szükséges területeket a sportpálya szomszédságában már megszerezte az önkormányzat. - A strand (Kst) területe a Duna mentén a belterülethez tartozó üdülőterületen található. A strand megközelíthetősége jó, mivel a belterületi bekötőút és az üdülőterületi utak találkozásánál található. - A település központi belterületén két (a Református, és a Római Katolikus) felekezeti temető (Kt) található. A nagy területű, használatban lévő Római Katolikus temető és a kisebb Református temető egymás szomszédságában helyezkedik el a központi belterület Ny-i határán. A temetők egyházi fenntartásúak. - A felhagyott homokbánya gödrök bányaterületei (Kb), mely jelenleg sport rekreációs területfelhasználásba vannak besorolva (Ksr) a belterület nyugati oldalán találhatók. A területek rekultivációja szükséges. A hatályos településszerkezeti terven jelölt különleges sport, rekreációs területek (jelük Ksr) nem valósultak meg. 1.10.1.3.6. Közlekedési területek Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a közutak, közterek (jelük KÖu) által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel. 1.10.1.3.7. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított „hulladék” területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók. 1.10.1.3.8. Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási területen elszórva több kisebb foltban találhatók. 1.10.1.3.9. Mezőgazdasági területek Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják. Az utóbbi évtizedben csökkent a kert, gyümölcsös területek nagysága. Mivel a térségben nincsenek hagyományai a tanya típusú gazdálkodásnak, ezért a külterületen elvétve találhatók, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó lakó funkciójú beépítések. A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódnak a volt zártkerti területek. A területek beépítetlenek. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

42


A településen rét legelő területei délen, a töltés mögötti mély fekvésű, nedves területeken, valamint a szigeti részeken találhatók. A rét-legelők és nádasok ökológiailag legértékesebb területei természeti értékvédelem alatt állnak. 1.10.1.3.10. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtágai vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna. 1.10.1.3.11. Természetközeli területek Természetközeli terület jelenleg nincs a település területén kijelölve. Elsősorban a település déli részén lévő természeti értékvédelem alatt álló gyep, rét és nádas művelésű területek lehetnének elvben alkalmasak ezen területfelhasználás kijelölésére. 1.10.1.4. Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok vizsgálata A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a 2012. év végén meglévő mintegy 1.300 fő feltételezett lakos számot, és a nagyságrendileg mintegy 540 meglévő lakást vettük figyelembe. Szigetbecse alapfokú közintézményeinek felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: Igazgatási intézmény: A Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal (Szigetbecse - Makád Lórév) elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. Egészségügyi és szociális intézmények: = Bölcsőde nincs. A szolgáltatási igény mintegy 23,4 férőhely lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Házi orvosi rendelő összes kapacitása 2 fő körzeti orvosi munkahely. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A szolgáltatás a szükséges 0,65 munkahelynél nagyobb kapacitással rendelkezik. = Fogorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,43 munkahelynyi lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Gyermek szakorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,23 lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Idősek otthona nincs, de már most is mintegy 7,8 fő kapacitásigénnyel számolhatunk a településen. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. Oktatási és művelődési intézmények: = A 2db óvoda összes kapacitását tekintve 75 férőhelyes. Az intézmények kapacitása elégséges (kb. 75,6 férőhelyre lenne szükség). Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. Az engedéllyel rendelkező új 75 férőhelyes óvoda a jelenlegi minőségi gondok miatt égetően szükséges. = Az 1 db általános iskola összes kapacitása 8+3 tanterem. Ez nagyobb érték, mit a szükséges 6,8 tanteremszám. Az iskola elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. = A Művelődési Ház kapacitását tekintve 100 fő befogadására alkalmas. A települési igényeket jól kielégíti. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. = A községi könyvtár (az iskola épületében) kapacitása 10.934 kötet, ami a szükséges 3.900 kötetnél lényegesen nagyobb, így megfelelő, kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. = André Kertész Fotó Múzeum és Emlékház elhelyezkedése, kialakítása megfelelő. A múzeum helyi originalitás. Zöldterületi jellegű intézmények: = A jelenleg működő temetők (katolikus és református) területnagysága 22.350 illetve 2 2 4.700 m . Tehát a temetők területe összesen 27.050 m . A temetők további bővítése a környező szabad területeken nagytávon is bőven megoldható. A jelenleg szükséges 2 összes területnagyság mintegy 5.200 m lenne. Így a meglévő kapacitás adat tehát bőven megfelelő. A mai és közeljövőben várható temetkezési szokásoktól függően 43



=

területigény akár a számítottnál kisebb is lehet. Szigetbecse legjelentősebb sportpályája külterületen közvetlenül a belterület mellett kedvező helyen található. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő, megközelíthetősége problémamentes. A csúcsidőben történő parkolás gondot okozhat a pálya környezetében.

Ellátási és szolgáltatási intézmények: A települési alapfokú kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási intézmények település szerte megtalálhatók, és a piacgazdasági viszonyok között értelemszerűen igyekeznek minden helyi fizetőképes keresetet kielégíteni, így a település is nagyságrendjéhez képest jól ellátottnak tekinthető. Szigetbecse alapfokú közintézményi ellátása tehát a jelenlegi népességi viszonyok mellett, lényegében biztosítottnak tekinthető, bár hiányok vannak. Nyilvánvalóan a lakossági elvárások növekedésével párhuzamosan bizonyos intézmények esetében a hiányok növekedhetnek, a feszültségek egyre erősödhetnek. Az önkormányzati fenntartású alapfokú közintézmények minőségi kialakításának javítása illetve a szolgáltatási kapacitások további bővítése nyilvánvalóan anyagi kérdés, amelynek megválaszolása a települési önkormányzat feladata. Ezért az egyes intézmények értékelésénél csak a legfőbb adatok egyszerűsített értékelésére vállalkozhattunk. Szigetbecse közintézményeit tekintve önálló (települési önkormányzati fenntartású) alapfokú ellátással bíró település. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (Ráckeve, Budapest, Szigetszentmiklós, Kiskunlacháza, Dunaharaszti) nyújtják Szigetbecsének. A szakorvosi és kórházi betegellátás tekintetében a ráckevei szakorvosi rendelőintézet illetve a Budapest nyújt szolgáltatást a település lakosságának. 1.10.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek Nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.10.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.10.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.10.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Telekmorfológia és telekméret vizsgálatunk alapját a lenti telekméret vizsgálati térképünk adja. Az ezen a térképen megjelenített ábrázolás jó kirajzolódóan plasztikusan bemutatja a jelenlegi adottságokat a bel- és a külterületek, az úthálózatok és a telekstruktúra jellemzőinek vonatkozásában.


44


Telekméret vizsgálat

1.10.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálatunk eredményét az alábbi vizsgálati térképünk mutatja be. Ennek alapadatait az Önkormányzati tulajdon kataszter adta, melyet személyes egyeztetésekkel finomítottunk és egészítettünk ki.

45



Tulajdonjogi vizsgálat

1.10.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az előző fejezetben említett vizsgálatok elkészítéséhez szükséges tulajdoni adatok az önkormányzati vagyonkataszteri kimutatásból származnak. Ennek releváns adatait munkánkhoz felhasználtuk. 1.10.4. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV 10.000 ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait, továbbá az RSD D-i végénél a tervezett üdülőterületi fejlesztések területén helyszíni geodéziai felmérést is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A digitális alaptérkép ún. DAT rétegei a 2014 év eleji állapotot, az RSD menti mérés pedig 2012. év végi állapotot ábrázolnak. A terepi méréseket és a különféle térképek a tartalmi egységesítést a FOR-MAP Kft. készítette el 2014 elején. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készültek, kizárólag településrendezési célra használhatók!


46


1.10.5. Az építmények vizsgálata Az alábbi fejezetekben a terv léptékének megfelelő mélységben értékelhető érdemi adottságokat vizsgáljuk meg. 1.10.5.1. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A község ingatlanainak részletes, mindenre kiterjedő helyszíni vizsgálata helyett az alaptérképi adatok alapján a meglévő beépítettséget értékelő vizsgálatunk eredményét a következő vizsgálati térkép mutatja be. Beépítettségi vizsgálat

A fenti térkép a földnyilvántartásban szereplő beépítettség mértékét mutatja, ami nem minden esetben azonos a valós helyzettel! A fenti térkép adatai alapján a túlépítettség a település területén elszórtan több helyen is kimutatható, ennek aránya és mértéke övezettípusonként változó, összességében kis mértékűnek tekinthető. A túlépített telkek leginkább -, bár itt is kis számban - a lakó- és az üdülőövezetekben jellemzőek. Jellegzetességük, csoportosulásuk, vagy mintázatuk azonban nem ad értékelhető jellegzetességet. Külterületen és beépítésre nem szánt övezetekben a rendelkezésre álló adatok alapján egyáltalán nincs túlépített telek.

47



1.10.5.2. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.10.6. Az épített környezet értékei A község művi étékeit, adottságait a külön kötetben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány sorolja fel részletesen, továbbá elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét Türk Attila és Vágner Zsolt, művi értékvédelmi részét Dr Vásárhelyi Balázs és Szesztay Domokos az ARCHEO-ART Bt. munkatársai állították össze. Az alábbi fejezeteket ennek a tanulmánynak az alapján készítettük el. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a község területén több területen régészeti és helyi védelem alatt álló építészeti értékek is találhatók. A településen országos műemléki, védelem alatt álló építészeti értékek nincs. A helyi védelem alatt álló építészeti értékek köre és a védelem módja felülvizsgálatra szorul, amelyet az új örökségvédelmi hatástanulmány megállapításai alapoznak meg. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni. A HÉSZ-nek ezzel az önálló rendelettel a szükséges végrehajtási kapcsolatát a régészeti lelőhelyek megfelelő védelmét biztosítottuk. A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen az alábbi fejezetek tartalmát. Mivel a hatástanulmányt a dokumentációhoz csatoltuk, ezért a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben rögzített alábbi fejezetekben szereplő tartalmakat, adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg: - 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag - 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület - 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők - 1.14.6.5. Műemlék, műemlék együttes - 1.14.6.9. Helyi védelem A község nem rendelkezik: - világörökségi és világörökségi várományos területtel, - történeti kerttel, temetővel és temetkezési emlékhellyel, - történeti táj, műemléki jelentőségű terület besorolású területekkel, - nemzeti emlékhellyel. 1.10.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Szigetbecse ismert épített környezeti konfliktusai, problémái nem jelentősek. Ezek is elsősorban leginkább arculati jellegűek, kevéssé funkcionális, vagy szerkezeti jelentőségűek. A funkcionális és szerkezeti jelentőségű problémák közül két említésre méltó elemet emelünk ki. Az egyik az RSD partján kialakult üdülőterület és épületállomány községközponttól elkülönült helyzete és hosszúkás vízpart menti geometriai kialakítása, továbbá épületállományi adottságai. Nyilvánvalóan ezen komolyabban változtatni belátható időtávon belül lényegében nem lehet. A másik az önkormányzattal szemben kialakult autójavító telephely kedvezőtlen elhelyezkedése, a potenciális funkciókonfliktus a közlekedési adottságok következtében. Ezen a tulajdonosok egyező értelmű szándékai esetén az önkormányzat támogatása mellett lehetne változtatni. A település viszonylagosan nagyobb súlyú arculati problémáinak megoldása is csak hosszabb távon lesz lehetséges és ez is csak kisebb részben hatósági, nagyobb részben egyértelműen gazdaságipénzügyi okokból. Az arculati problémák rendezésében az önkormányzati közintézmények, közterületek fejlesztése, rendezése jó példával jár elől. Amennyiben az önkormányzat képes rá, akkor felvilágosítási, szakmai iránymutatással és esetleg sajátos pénzügyi-támogatási lehetőségekkel is tudja elősegíteni a magántulajdonban lévő területek, létesítmények arculati megújulását, a meglévő arculati konfliktusok (romos, avult építmények, beépítés, lepusztult homlokzatok) kezelését.


48


1.11. Közlekedés 1.11.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Szigetbecse országos közúti hálózati kapcsolatait az 51112 jelű bekötő út biztosítja Ráckevén csatlakozva az 51501 jelű ök. úthoz. Főúti kapcsolata az 51. sz. főút felé az 5101 jelű úton van, a Dunától nyugatra húzódó M6 autópálya és 6. sz. főút felé a Lórév – Adony komppal lehetséges az átkelés. Vasúti kapcsolata nincs, a legközelebbi kötöttpályás vonal a Budapest – Ráckeve HÉV vonal, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat bonyolítja le. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon nincs menetrendszerű vízi közlekedés. 1.11.2. Közúti közlekedés 1.11.2.1. Országos közutak A Szigetbecse közúti forgalmát lebonyolító 51112 jelű Ráckeve – Makád bekötő út Ráckeve határától belterületi, déli szakasza külterületi jellegű. A 2x1 sávos keresztmetszet a forgalmi igényeknek megfelel, átlagos napi forgalma 2600 E/nap. Az út tervezési osztálya külterületen K.V.A., belterületen B.IV.c.B. A külterületi szakaszon az úttengelytől mért 50-50 m védőtávolságon belül kerítés 20-20 méterre, építmény 30-30 m-re helyezhető el. 1.11.2.2. Települési úthálózat A települési utak közül hálózati jelentőségű a Duna-ág menti üdülőterület megközelítését biztosító Réti utca (tervezési osztálya B.V.d.B.). A többi közút kiszolgáló út (B.VI.d.B.) A Duna-parton lévő üdülőterület kiszolgáló útja jelenlegi közterületi szélessége megtartandó. 1.11.3. Közösségi közlekedés 1.11.3.1. Közúti közösségi közlekedés A település utasforgalmát a VOLÁNBUSZ 697 számú Ráckeve – Szigetbecse – Makád – Lórév a 675. sz. Budapest – Szigetszentmiklós – Szigethalom Makád és a 661. sz. Budapest – Áporka – Ráckeve – Makád járatai bonyolítják le. A településen 3 megállójuk van, ez megfelelő ellátottságot biztosít. 1.11.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés Nincs a településen kötöttpályás közlekedés. 1.11.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen kiépített kerékpárút nincs, a kis közúti forgalom miatt ilyen igény nincsen. Gyalogos létesítmény a közutak járdáin kívül nincs. 1.11.5. Parkolás A közösségi intézmények parkolási igénye nem jelentős, a parkolás közterületen sem okoz forgalmi problémát. A tervezett létesítményekhez szükséges parkolók, az OTÉK előírások szerint, telken belül helyezhetők el. 1.11.6. Helyzetértékelés A település átlagosan nem jelentős közlekedési igényeit a közúti és autóbusz kapcsolatok kielégítik. Többlet-terhelést a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág hétvégi forgalma jelent.

49



1.12. Közművesítés A település jelenlegi közművesítéséről Szigetbecse Pest megyében, a Ráckevei kistérségben, a Csepel szigeten, közvetlen szomszédosan Ráckevével, a Ráckevei-Soroksári-Duna ág (RSD) mellett fekszik. A település közműellátása folyamatos fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartozik. Közműellátására a vízellátás, a szennyvízelvezetés-kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. Közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, de a végbefogadó a település nyugati szélén végighaladó RáckeveiSoroksári-Duna. (Az RSD a település keleti határán halad és csak zsilippel lezárt kapcsolatban áll a külterületi belvízlevezető csatornákkal.) A település az RSD mentén fekszik, amelynek vízminőség védelmére a talaj, talajvíz védelme kiemelt feladat. A szükséges védelmet a település, település szintű csatornázásnak a megoldása biztosítaná. A nem közcsatornával összegyűjtött szennyvíz gyűjtése házi egyedi, többnyire szikkasztó medencékkel történik, amelyekből a talajba szikkadó szennyvíz szennyezi a talajt, a talajvizet, közvetve pedig az RSD-t. A település jelenlegi közművesítettségéről pontos információk a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közművek vonatkozásában a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy ebben azóta lényeges változás nem történt. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve az üdülőket is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített belterület utcáiban 20,9 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 539 volt, ez a település lakásállományának 2013. január 1.-én 100 %-a volt. Ez azt mutatja, hogy jelenleg a településen élők teljes körűen ellátottak. Az üdülő sor ellátására is kiépítették a vezetékes ivóvíz ellátást. A közüzemi ivóvízhálózaton jelenleg 7 közkifolyó üzemel. A vízbekötéssel nem rendelkező külterületi ingatlanban élők a vízigényüket részben házi kutakból vételezik, részben a közkifolyókról tudják kielégíteni. Továbbá a kirándulók ivóvízellátását biztosítják a közkifolyókról. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak. Mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, ezért ivóvízként való használata már bizonytalan. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre.


50


A településen a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése, a település közvetlen RSD menti fekvése ellenére csak 2001-ben kezdődött. 2002-ben a lakásállomány 46,4 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 13,4 km kiépített közcsatorna hálózatra 461 lakás, a lakásállomány 85,5 %-a csatlakozik. A szolgáltató a hálózat kiépítettségét a belterületen teljesnek tartja, ez azt jelzi, hogy a kiépített hálózat mentén sem mindegyik ingatlan csatlakozik a közhálózatra. Az üdülő sor már vezetékes vízellátással, sőt gázellátással is rendelkező telkeinek csatornázását még nem oldották meg. Tervek már elkészültek, várhatóan a közeljövőben megvalósításra is kerül. A szennyvízcsatornával elvezetett szennyvizeket a Ráckevei regionális szerepkörű szennyvíztisztító telepén kezelik. A fentiekkel összefüggésben megismételjük és kiemeljük, hogy a part mentén húzódó üdülősoron a hálózat kiépítését 2014. augusztusában kezdik meg. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek - noha évtizedek óta csak zárt szennyvíztárolót engedélyeznek - a hazai gyakorlatnak megfelelően minden bizonnyal legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása. Ma is naponta átlagosan a 3 3 belterületen 20-25 m szennyvizet szikkasztanak a talajba, továbbá az üdülő soron további min 30 m t, amely a Ráckevei-Soroksári Duna-ág ma is jelentős szennyező forrásának tekinthető.

A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A nyílt árkok döntő hányada szikkasztó árokként üzemel, a nagyobb vízgyűjtőjű árkokkal összegyűjtött felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, végbefogadója az RSD. A jellemző nyílt árkos vízelvezetés mellett meg kell említeni, hogy majdnem minden telekre a nyílt árkos csatornát keresztező, aktív kocsi behajtót építettek, hiszen egyebek mellett a jelenleg nyilván tartott 487 személygépkocsit is a telkeken el kell tudni helyezni. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 29,2 km földgázelosztó hálózat üzemel, a belterület számára teljes körű kiépítettséget biztosítva és az üdülő sor ellátását is megoldva. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2013. január 1-én 677 lakás és üdülő csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra is ugyanennyi ingatlan hasznosította a földgázt, amely a komfortos életkörülmény lehetőségét teszi lehetővé. A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző.

51



A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A 3 település közüzemi ivóvízhálózatával 52,7 ezer m vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság és az üdülők számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 100 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb 120-150 l/fő, nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 2235 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 198 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére.

3

A település lakossági gázfogyasztása 452,2 ezer m volt 2012-ben. A gázfogyasztók közül egy 3 háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás mindössze 55,6 nm /hó, amelyből számolt csúcsigény 3 átlagosan 0,28 nm /h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő szinten megoldott, de műszaki megoldása, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, már se nem korszerű, se nem esztétikus.


52


1.12.1. Víziközművek 1.12.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Szigetbecsén a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A hálózat a Szigetbecsei Önkormányzat tulajdonában van, a vízellátó hálózat kezelője és üzemeltetője korábban a szintén 100%-os önkormányzati tulajdonú Szigetbecse Község Önkormányzat Ivóvíz ellátó Intézménye volt. A 2011. évi CCIX. számú víziközmű szolgáltatásról szóló törvény teljesítése érdekében csatlakoztak a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.-hez (DPMV Zrt.). 2012.09.18.-tól a település vízellátásának szolgáltatója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén található 3 db vízmű kút, amelyek összes vízadó 3 kapacitása a Vízjogi Üzemelési Engedélyek szerint 890 m /d. A valós vízfogyasztás ennél azonban kevesebb, a vízmű jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A vízmű kutak kapacitásai egyenként: I. számú kút, mélysége 200,8 m (Balassi téren): II. számú kút, mélysége 196 m (Makádi út 43): III. számú kút, mélysége 320 m (Makádi-Móricz u sarok):

130 l/perc 130 l/perc 260 l/perc

A vízellátó hálózatba a kutakból kitermelt vizet közvetlenül, tisztítás nélkül juttatják nyomásfokozó szivattyúkkal. A vízellátó hálózati rendszeren a víznyomást az ellennyomó tározóként működő, 200 3 m -es térfogatú víztorony biztosítja, magassága 30 m (tfsz: 134,43 mBf.). A hálózatban víznyomás problémák nincsenek. A hálózaton néhány nagyobb átmérőjű gerincvezeték üzemel, a Balassi téri és az Akácfa utcai nyomvonalú NÁ 200-as átmérőjű vezeték, valamint a Makádi úti és a Réti utcai NÁ 150-es vezetékek. A többi ellátó vezeték mérete NÁ 100-as, a település kedvező jellemzője, hogy ennél kisebb méretű vezetékek nem üzemelnek a hálózaton. A hálózatra föld feletti tüzivíz csapok vannak felszerelve. A vezetékek anyaga egységesen KMPVC. A település hálózati rendszere alapvetően körvezetékes módon épült ki, de sajnálatos módon a külterület felé kifutó utcákban még igen sok ágvezeték is található. Ezeknél a vezetékeknél a gyakori kis vízfogyasztás miatt gyakran pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint itt könnyebben lerakódhatnak a magas vastartalom miatt az üledékek. Az ágvezetékek további problémája, hogy azokban a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A település Ráckevei Duna-ág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat a településen belüli ellátó hálózatnál későbben épült ki. Ez a rendszer szintén 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. 1.12.1.2. Szennyvízelvezetés Szigetbecsén elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a település észak-nyugati részén üzemelő vákuum gépház és szennyvíz végátemelő fogadja, ahonnan nyomóvezetékkel szállítják tovább a szennyvizet a befogadó Ráckevei Szennyvíztisztító Telepre. A vízellátáshoz hasonlóan a 2011. évi CCIX. víziközmű szolgáltatási törvény kötelezésének megfelelően csatlakoztak a DAKÖV Zrt.-hez 2012. szeptember 18-tól a település szennyvízhálózatának üzemeltetője és a szennyvízkezelés biztosítója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A Ráckevei regionális szennyvíztisztító telepen Ráckeve, Dömsöd, Apaj, Makád, Szigetbecse és Lórév területein keletkező szennyvizeket tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep Nairam rendszerű mechanikai és biológiai technológiával épült ki. A telepen a szennyvizek először mechanikai előtisztításon esnek át, majd a kombinált mélylevegőztetős biológiai fokozatra kerülnek. A tisztítás utolsó fázisa a Dorr típusú utóülepítő, amely után a tisztított szennyvizeket nyomóvezetéken keresztül 3 a Nagy-Dunába, sodorvonali bevezetéssel juttatják. A tisztító telep kapacitása 4000 m /nap, jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. 53



1.12.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Szigetbecse kül- és belterületein a felszíni vízrendezés nyílt árkos rendszerrel történik, a talajadottságok miatt a csapadékvizek legnagyobb részben elszikkadnak, illetve árkok-csatornák segítségével –mint végbefogadóba- a vizeket az RSD-be vezetik. A településen áthalad a Moraszti III./5 csatorna, amelybe a Szigetbecsei halastó vízleeresztő csatornája is torkollik, ezek a csatornák fogadják be és vezetik tovább a település árokrendszerével összegyűjtött felszíni vizeket. A Moraszti csatorna a Makádi (III.) főcsatornába torkollik, amely az összegyűjtött vizeket Makád területén vezeti a Nagy Dunába. A település keleti oldalán észak-dél irányba haladó Ráckeve-Soroksári Dunaág vízszintjét zsilipekkel szabályozzák, így árvízveszély keleti irányból nem várható, noha az RSD mentén is van gát. A település közigazgatási területe a nagy Dunával nem érintkezik. A nagy Duna mellett kiépített gát, mint elsőrendű árvízvédelmi vonal védi Csepel sziget területét az árvízi elöntéstől. Az árvízvédelmet a KÖVIZIG biztosítja. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban nagyobb záporok után vízállásos területek kialakulásának veszélye fennáll. A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános. 1.12.2. Energiaközművek 1.12.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős. 1.12.2.1.1. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa a térségben üzemelő 132/22 kV-os alállomás. A településhez legközelebb eső alállomások a Ráckevei 132/22 kV-os alállomás és a Felsőbabádi 132/22 kV-os alállomás, mindkettőnek a betáplálása a Dunaújváros-Soroksár között üzemelő 132 kV-os nagyfeszültségű gerinchálózati rendszerről kiépített kétrendszerű 132 kV-os bekötéssel biztosított. Közeli alállomás még a Szigethalom 132/22 kV-os alállomás, amelynek betáplálása a Soroksár-Százhalombatta között üzemelő kétrendszerű 132 kV-os hálózatról kiépített kétrendszerű bekötéssel megoldott. A térségben üzemelő alállomásokról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja Szigetbecse település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

54


fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. 1.12.2.1.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. Szigetbecse gázellátásának bázisa a településen üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás, amelynek nagyközép-nyomású betáplálása a térséget kiszolgáló, Makád felöl megépített nagyközép-nyomású gerincvezetékről épült ki. Erről a nagyközép-nyomású gerincvezetékről látják el Ráckevét és Lórévet is. Szigetbecse gázfogadója 1994-ben épült. A település gázfogadójától, a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőtől induló, a Lőrinc utcában haladó NÁ 90-es KPE középnyomású vezeték a település gázelosztó hálózatának a gerince. NÁ 90-es vezeték épült a Lőrinc utcában a Márton utcáig és a Zöldfa utcában a Makádi közútig. Az erről táplált elosztóhálózat NÁ 63-as mérettel épült meg. A Duna parti üdülő-sor számára is épült gázelosztó vezeték, szintén NÁ 63-as mérettel. Ezzel biztosították a Duna parti üdülők téliesítési lehetőségét. A középnyomású gerinc-, illetve elosztóhálózatról épített bekötésekkel oldották meg az egyes ingatlanok gázellátását. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. 1.12.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely évi 2000-2200 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása különösen az üdülő soron az „ősi” berendezéssel, a festett hordóval szinte általánosan jellemző, helyszíni bejáráson több napkollektort, napelemet is lehetett látni. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. 1.12.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. Energiahatékonyságának javítására még konkrét üzemelő megoldásról nincs információ. 1.12.3. Elektronikus hírközlés 1.12.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Zrt. biztosítja. A Budapest szekunder központhoz tartozó 37-es körzetszámú Szigetszentmiklós primer központ Szigetbecse vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 24-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, addig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 491 egyéni lakásfővonal üzemelt, részben a lakások, részben az üdülők ellátására. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 213 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 39,5 %-os, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény a belterületen és az üdülő soron is kielégített. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen általánosan a vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb 55



területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás csak 2005-ben indult. A kiépített hálózatára jelenleg 222 lakás csatlakozik, ezzel a lakásállomány 41,2 %-ában biztosított a vezetékes műsorvétel. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése nem is várható.

Szigetbecsén jelenleg két távközlési (internet+TV+telefon) hálózat van kiépítve. Az Invitelé földfelszín alatt, az UPC-é- villanyoszlopokra szerelve. 1.12.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 1.12.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Szigetbecse területén 71 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Ágazati Tényleges Megszűnés Sorsz. Szolgáltató neve sorsz. kezdés dátuma 1 1 ACN Communications Hungary Kft. 2011.04.27 -2 2 AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft. 2002.10.02 2013.01.23 3 3 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2009.11.26 -4 4 BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. 2011.10.27 -5 5 Bsystems Telekom Kft. 2012.04.01 -6 6 BT Limited Magyarországi Fióktelepe 2006.09.05 -7 7 BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010.05.01 2013.04.14 8 8 Business Telecom Távközlési Nyrt. 2007.03.01 -9 9 Calltivation Ltd. 2013.10.31 -file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

56


57

10 11 12 13 14 15 16

11 12 13 14 15 17 18

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 36 37 38 39 40 41 42 43 44 46 47 48 49 51 52 54 55 56 57 58 59 60

55 56 57 58 59 60 61 62

61 62 64 65 66 67 68 70

Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. Cost Consulting Szolgáltató Kft. DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft. HFC Network Kivitelező és Szolgáltató Kft. Hungária Informatikai Kft. H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Invitel Távközlési Zrt. Invitel Távközlési Zrt. Invitel Technocom Távközlési Kft. IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. iSave Informatika Kft. ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft. KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft. Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft. Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft. Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. NetGen Infokommunikációs Kft. Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. PRIM TELEKOM Kft. Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SKAWA Informatikai Kft. Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.


2011.07.05 2013.09.25 2009.10.01 2008.10.07 2009.05.18 2008.11.15 2010.05.14

--2009.10.01 -----

2009.02.01 2009.03.25 2007.05.01 2006.06.15 2008.12.01 2012.10.11 2003.09.21 2012.11.05 1995.02.01 2005.09.14 2009.06.01 2010.10.01 2013.03.14 2011.07.01 2009.02.15 2009.10.01 2011.01.01 2013.12.16 2012.11.01 2010.11.15 2010.02.17 2010.07.01 2011.01.17 2011.02.01 2008.12.01 2006.05.04 2014.03.01 2012.04.01 2008.08.01 2010.09.01 2009.10.01 2009.12.21 2006.04.10 2005.09.19 2012.01.01 2012.01.01 2012.05.15 2008.11.15

2012.12.31 --2013.03.03 2008.12.01 ----2013.04.23 -----2013.03.25 --2013.02.07 -2013.03.10 --2013.03.05 -------2013.01.29 --2013.02.13 ----

2014.02.01 2011.05.15 2011.09.01 2010.04.10 2011.05.11 2010.10.01 2006.07.18 2012.05.01

---2013.11.14 -----


63 64 65 66 67 68 69 70 71

71 72 73 74 76 77 78 79 80

Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. VNM Zrt. Xyton Kft. Zalaszám Informatika Kft. ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 4VOICE Távközlési Kft.

2009.07.23 2013.05.31 2008.03.15 2011.05.29 2006.10.08 2011.06.15 2010.08.01 2011.08.01 2006.12.01

-2013.05.31 -2013.03.25 ------

A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője az Invitel Távközlési Zrt., volt, amely a szolgáltatást a térségben 1995-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van. Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató az Invitel Távközlési Zrt., mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye. Szigetbecse területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Ágazati Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. 4 5 Invitel Távközlési Zrt. 5 6 M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 6 8 UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. 7 9 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft.

Tényleges kezdés 2013.03.25 2012.04.01 2011.10.01 2010.05.11 2014.03.01 2011.04.01 2011.08.01

A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 7 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Ágazati Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 4 5 PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt. 5 6 Telenor Magyarország Zrt. 6 7 Tesco MBL Távközlési Zrt. 7 8 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön.


58


1.13. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.13.1. Talaj A település mezőgazdasági területeinek talajminőségi vizsgálata elsősorban talajvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. A mezőgazdasági területekre jellemző, hogy közepes heterogenitású területek, ahol gyengén közepes szervesanyag tartalmú (100-150t/ha), átlagosan semleges, de foltonként kisebb területi kiterjedésben gyengén savanyú kémhatású homokos vályog, vályog talajok találhatók. A talajminőséget rontó talajhibák közül legjelentősebb a defláció és a helyenkénti 25% feletti mészfelhalmozódás. Környezetvédelmi, talajvédelmi szempontból áltanosságban elmondható, hogy többnyire közepesen gyenge minőségű homokos vályog, vályog talajok, ahol a termőréteg csökkentő talajhibák közül meghatározó a defláció, ami tovább fokozódhat helytelen talajhasznosítás következtében. A településnek a saját mezőgazdasági területeire vonatkozó adatai alapján a mezőgazdasági területek mintegy 1/3 részt jó, 1/3 részt közepes és 1/3 részt gyenge minőségűek. 1.13.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Szigetbecse és közvetlen térségére jellemző, hogy pannóniai képződményeknél idősebb rétegek sehol sem találhatók a felszínen. Egyébként az egész területet negyedkori képződmények takarják be. Hidrogeológiai szempontból a terület földtani képződményei közül ivóvízbeszerzésre főként a 150-300 m közötti felső pannon vízadó képződmények alkalmasak. A vízáteresztő felszín és a rossz lefolyási viszonyok miatt a talajvíz általában a felszín közelében helyezkedik el. A talajvízjárást a Duna vízjárása jelentősen befolyásolja. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Szigetbecse az „érzékeny” területi kategóriába tartozik. A település központi belterületén a csatornahálózat mindenhol kiépített és a rákötöttség is közel teljeskörű. A szennyvizet a Ráckevei szennyvíztisztító telepre juttatják el. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. 1.13.3. Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján, a település az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid F /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid F /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid F /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd E /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol F /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) D Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján.

59



B csoport:

C csoport: D csoport: E csoport: F csoport: O-I csoport: O-II csoport:

azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását ----- a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza.

A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. Mivel Szigetbecse a Csepel-sziget déli részén fekszik, a településen áthaladó közlekedési útvonalak nem bonyolítanak le akkora forgalmat, hogy az számottevő légszennyezés terhelés okozna. 1.13.4. Zaj- és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Sorszám

Zajtól védendő terület

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. melléklete) file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

60

Szigetbecse TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálata Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06–22 22–06 06–22 22–06 06–22 22–06 óra óra óra óra óra óra

Sorszám Zajtól védendő terület

1. 2.

3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. melléklete)

Sorszám

1.

2.

3.

4.

kiszolgáló úttól, lakóúttól Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

származó zajra éjjel nappal 22– 06–22 06 óra óra

Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és a települési önkormányzat tulajdonában lévő külterületi közutaktól, belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóa repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** helytől*** származó zajra

származó zajra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

A település belterületén az átmenő közúti forgalom, valamint a belső forgalom által okozott zajterhelés nem jelentős. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. 1.13.5. Sugárzás védelem A település területén, vagy tágabb környezetében nincs olyan ismert objektum, ami sugárzásterhelés, illetve sugárzásvédelem szempontjából intézkedést igényel.

61



1.13.6. Hulladékkezelés A település belterületén és az üdülősoron a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot a Dömsödi lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. 1.13.7. Vizuális környezetterhelés A település területén területi védelmet, vagy intézkedést igénykő vizuális környezetterhelés nem ismert. 1.13.8. Árvízvédelem Szigetbecse és térsége árvízvédelmi szempontból mentesített ártérnek tekinthető. A Duna és az Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) két oldalát védgátak kísérik. A település az RSD mentén fekszik, habár belterületi részei inkább a holtág mellett találhatók, s a part menti rész elsősorban üdülési hasznosítású. Az RSD a Duna fő medrétől zsilipekkel leválasztott, szabályozott vízszintű mellékág, mely tószerűen van kialakítva. Az RSD jelenlegi hasznosítási módjai közül a legfontosabbak: üdülés, vízisport, természetvédelem, víztározás, belvizek befogadása, mezőgazdasági vízellátás (vízkivétel), szennyvíz befogadás és "feldolgozás", horgászat. A sokféle hasznosítási iránynak nagyon nehéz megfelelni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a RSD hidraulikai és ökológiai korlátait. 1.13.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A környezetvédelmi konfliktusok között kiemelendő a partmenti üdülőterületek csatornázatlansága és az ebből eredő, évtizedek óta fennálló talaj- és vízszennyezés. E súlyos az RSD mentén több helyen meglévő problémakör komplex rendezése kiemelt projekt keretében a közeljövőben kezdődik, az RSD Projekten belül IV. „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból”,

1.14. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.14.1. Építésföldtani korlátok 1.14.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.14.2.1. Árvízveszélyes területek Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint Szigetbecse közigazgatási területe árvízzel nem veszélyeztetett, árvízi védekezési feladat nincs. 1.14.2.2. Belvízveszélyes területek A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint Szigetbecse közigazgatási területe belvízzel veszélyeztetett, mindenütt Pálfai I. kategóriába tartozó veszélyeztetésnek kitett. Ajánlása file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

62


szerint ezért a következők figyelembe vétele szükséges: - A településnek el kell készíttetni a vízkár elhárítási tervét (Önkormányzati feladat) - A felszíni vizek befogadóig történő elvezetését ki kell építeni (a HÉSZ 16.§ (4) és (5) bekezdése ezt tartalmazza) - A befogadó csatorna kapacitását ellenőrízni kell és amennyiben nem megfelelő, a rendezését be kell tervezni (ahogy a HÉSZ 16.§ (4) bekezdése ezt tartalmazza) - Amennyiben a befogadó vízfolyás a beépítésből származó többletvizek befogadására nem képes, a beépítésrre kerülő területen belül meg kell oldani a többlet csapadékvíz időszakos tározását (ahogy a HÉSZ 16.§ (5) bekezdése ezt tartalmazza) - A kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások, csatornák melletti 6-6 m-es, egyéb vízfolyások, csatorna esetében 3-3 m-es parti sáv nem építhető be. A partéltől számított 6-6 m, ill 3-3 m távolságon belül építményt, fát, kerítést, bármilyen a fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos. (Ezt ágazati előírások rögzítik, 83/2014 (III.14. korm rendelet, így a HÉSZ-ben az előírása már nem szükséges.) A 16.§ (1) bekezdése viszont azt rögzíti, ha a karbantartó sáv közterületi, vagy vízgazdálkodási területi kiszabályozása nem oldható meg, akkor a mederkarbantartó számára szolgalmi jogi bejegyzés is szükséges. Az alátámasztó tervlapon az érintett szakaszra ez bejelölésre is került. - A mély fekvésű, lefolyástalan területek, valamint belvízzel veszélyeztetett területek beépítése nem javasolt. (A HÉSZ 13.§ (7) bekezdése rögzíti, hogy épületet elhelyezni, a terület funkcióváltását támogatni csak akkor lehet, ha az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett, ezért a beépítés előtt annak vízrendezését meg kell oldani.) - Új utcák, telkek kialakításánál közterületen kell helyet biztosítani a vízelvezető árkoknak, vagy zárt csatornáknak. (A HÉSZ 13. § (1) bekezdés rögzíti ennek igényét.) 1.14.2.3. Mély fekvésű területek Szigetbecse helyenként rendelkezik mély fekvésű területekkel, melyek jelenleg is és a javaslatok szerint is beépítetlen területek. A mélyfekvésű területek jelenlétét a sűrű vízfolyások jelenléte jelzi. A településen a kedvező talajadottságok (homok) miatt nincs tudomásunk konfliktusról. 1.14.2.4. Árvíz és belvízvédelem A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint Szigetbecse közigazgatási területe az azóta módosított 11/2010 (IV.28.) KvVM rendeletet felváltó 74/2014 (XII.23.) BM rendeletben felsorolt folyószakaszokhoz rendelt nagyvízi mederrel nem érintett.. A település a Csepel-sziget RSD-ág felőli oldalán fekszik a 02.02. sz Tass-Szigetújfalu árvízvédelmi szakasz mentesített árterén. Az RSD szabályozott vízjárása okán, illetve a 02.007 sz MakádSzigetszentmárton árvízvédelmi szakasz II. rendű árvízvédelmi töltés védelme alatt elheyezkedő Szigetbecse árvízzel nem veszélyeztetett, árvízi védekezési feladat nincs. A település teljes közigazgatási területe belvízzel veszélyeztetett, mindenütt Pálfai I. kategóriába tartozó veszélyeztetésnek kitett. 1.14.3. Egyéb 1.14.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.3.2. Mélységi, magassági korlátozások Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. Bár a belvízzel való veszélyeztetettség a térszín alatti beépítések esetében különleges körültekintést igényelnek. 1.14.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások A közműszolgáltatók tevékenységéhez szükséges helyhez kötött közműlétesítmények okoznak korlátozásokat. Ilyenek a vízmű kutak, azok hidrogeológiai védőidoma, a vízellátás műtárgyai, a szennyvízátemelő műtárgyak és vákuumgépház, azok védőterülete, a regionális szerepet betöltő nyomócsatornák, a gerinc villamosenergia elosztó hálózat, a gerinc nagyközép-nyomású földgázelosztó vezetékek és műtárgyai, valamint a vezeték nélküli elektronikus hírközlés műtárgyai. 63



1.15. Ásványi nyersanyag lelőhely Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének.

1.16. Városi klíma Szigetbecse a Csepeli-sík földrajzi kistáj déli részén helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam kb. 2050 óra, míg az évi o o középhőmérséklet 10,3 C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,5 C és az abszolút o hőmérsékleti minimumok átlaga –16,0 C körül van. A csapadék évi összege 530-550 mm. Az uralkodó szélirány É, ÉNy-i és az átlagsebessége meghaladja a 2,5-3 m/s. A település klímaháztartását befolyásoló tényezők közt említést érdemel a közközlekedés, a helyhez kötött energiafelhasználás, a biológiailag aktív felületek, s nem utolsó sorban a települési beépített felületarányok alakulása. A nem túl nagy településméret, a döntően kertvárosi jellegű beépítettség kedvezően, míg a nagyobb burkolt felületű, gazdasági célú beépítések, valamit a zöldfelületi rendszer hiányosságai kedvezőtlenül hatnak. A klímaháztartás kedvezőbb irányba történő befolyásolása érdekében lehetőség szerint kerülendő a beépített belterületek intenzitásának növelése, ellenben célszerű a meglévő biológiailag aktív felületek (zöldfelületek, vízfelületek) védelme és növelése.

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A jelenlegi közúti közlekedéshálózati elemek a település és az átmenő forgalom igényeit alapvetően kielégítik, kapcsolati hiányok nincsenek. Minőségük az anyagi lehetőségek függvényében fejleszthető. Az úthálózat és ez egyéb területhasználatok összhangban vannak egymással. Új, vízi és légközlekedési kapcsolatok és területek kialakítása nem szükséges. A meglévő falusias lakóterületek a meglévő igényeknek lényegében megfelelnek, újabb területek kijelölése nem szükséges. A lakosság fokozatos életmódváltásával párhuzamosan előtérbe kerül a kisebb méretű telkek iránti igény, azaz a meglévő telekállomány felaprózódásának elősegítése, adott esetben a nagyobb mélységű tömbök feltárásával. A község közintézményi és egyéb vegyes területei a meglévő igényeknek nagyjából megfelelnek. A kisebb mennyiségi és minőségi hiányok várhatóan az anyagi lehetőségek függvényében fokozatosan megszüntethetőek. Az életminőség szinten tartása és fokozatos javítása érdekében fontos feladat a mennyiségi és minőségi igényváltozások monitorozása. Szigetbecse kereskedelmi szolgáltató, valamint ipari gazdasági területei és a lakó, továbbá az üdülőfunkciók között - a belterületi autószerviz kivételével - lényegében nem ismert érdemi konfliktus. A gazdasági területek használati és beépítési minőségének további javítása, továbbá a már korábban kijelölt, de még beépítetlen területek hasznosítása a község érdeke. A Duna-parti hétvégiházas üdülőterületek jelentősebb területi értelmű belső fejlesztési tartalékkal már nem bírnak. E területeken a fő cél érdemben már csak a beépítés minőségének fokozatos javítása lehet. A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges területei (sportpálya, rekreációs terület, strand, temető, bánya) zömmel a jelentkező igényeknek megfelelően alakultak ki. A korábbi bányaterület rekultivációja, és a rekreációs területek használatba vétele községi prioritás. A település zöldfelületi ellátottsága összességében jónak mondható, habár a zöldfelületi rendszer elemei közül az erdőterületek nagysága erősen átlag alatti, viszont ezt kompenzálják a vizes élőhelyekhez köthető változatos zöldfelületek. A mezőgazdasági területek használata a termőhelyi adottságokkal összhangban van. A természeti értékkel bíró területek védelme megfelelően biztosított. Az RSD, mint vizes élőhely és egyben közösségi célú rekreációs terület viszonylagos elszigeteltsége file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

64


a parttól távolabbi területektől - az üdülősor által - kedvezőtlen, de kialakult állapotnak tekintendő. Szigetbecse esetében az egyes kialakult területhasználatok és a különféle infrastrukturális elemek nagyjából összhangban vannak egymással. Érdemi feszültségek hiányában a kialakult területhasználatok jelentősebb változtatása nem indokolt, legfeljebb a hiányzó infrastrukturális elemek pótlása (pl. az RSD menti közműves szennyvízelvezetés hiányosságának megszüntetése) indokolt.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése A Szigetbecsén zajló társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok eredményeképpen az épített környezet elemei, minőségük és értékük fokozatosan, de csak kis lépésekben nőnek, javulnak. E folyamat erősítése elsősorban nem településfejlesztési, -rendezési kérdés. A község jelentősebb épített, vagy természeti környezeti problémákkal nem küzd, de javításra váló elemek azért természetesen vannak. Amennyiben az országos és helyi társadalmi, gazdasági, pénzügyi környezet a későbbikben kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik majd, úgy felgyorsulhat az utóbbi években lelassult településfejlődési, -fejlesztési folyamat is. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztést befolyásoló értékek emelhetők ki: - Szigetbecse földrajzi potenciálja, a szigeti fekvésből adódó hosszútávú előnyök, a kedvező természeti-, táji adottságok: Az RSD menti fekvés, az RSD alsó harmadának kedvező vízminősége, az üdülési potenciál, a holtág és környezete, a belső tavak, vizes élőhelyek és a környezetükben kialakult - és revitalizálható - környezet. - A középfokú szolgáltatásokat, foglalkoztatási lehetőségeket, nyújtó Ráckeve közelsége, - A főváros viszonylagos közelsége, ezzel az üdülési-, rekreációs potenciálban rejlő lehetőségek kihasználásának esélye, - Megfelelő közúti (és tömegközlekedési) kapcsolat Ráckevével, (Ráckevén keresztül a régió távolabbi településeivel) a fővárosi-, főváros közeli munkahelyek, szolgáltatások elérését lehetővé tevő HÉV végállomásával. Ezzel a foglalkoztatási és munkalehetőségek, szolgáltatási és szabadidő eltöltési kínálat - még társadalmilag elfogadható - idő alatti elérési lehetősége - Szigetbecse karaktere, településszerkezetének egyedisége, belső - régi - településmagjának karaktere, hangulata, a lakóterületek tágassága, kertes, családi házas jellege, ahol a beépített és a zöld területek harmónikusan egészítik ki egymást, - A közlekedési utak csak kis felületen érintik a lakóterületet. A község és az RSD melletti üdülőterületeknek nyugalma biztosított, így kedvező Szigetbecsén környezet minősége. A csend és a nyugalom kedvező táji természeti környezettel párosulva a településfejlesztés egyik legfőbb erőforrása. - Szigetbecse társadalmának növekvő nyitottsága, amely lehetővé teszi az üdülőterületen nyaralók és élők mind erőteljesebb integrálását a község közéletébe, társadalmi életébe. - A helyi hagyományok, mint közösség összetartó és település-fejlesztő erő, - A község véleményformáló polgárainak - lakosainak - település-fejlesztés szempontjából stabil értékválasztása, elkötelezettsége a helyi sajátosságokat figyelembevevő, értékőrző, kiegyensúlyozott fejlesztés, a hosszútávon is kedvező megoldások mellett, - A szigetbecsei családok, háztartások (mint gazdasági egységek) értéktermelő képessége, megtakarítási hajlama, a megtakarítások jelentős részének megjelenése a település épített környezetében (építési jellegű beruházások, közműfejlesztések). - A helyi beruházások értékőrző, értéknövelő volta. - A település meglévő épület- és létesítményállománya. (Alapvetően és jellemzően megfelelő minőségben biztosítottak mindazok a közintézmények, amelyek a lakosság színvonalas alapfokú ellátásához szükségesek) - A kiépült műszaki infrastruktúra. - Az intézményhálózatot működtető szellemi - humán - infrastruktúra. Ezen a területen kiemelkedően fontos az itt dolgozó értelmiségiek igényessége, szakmai elkötelezettsége.

65



Szintén a hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztési és -rendezési problémák emelhetők ki: - A tulajdonváltozás, a mezőgazdasági földterületek magántulajdonba kerülése időről időre ismételten felvetheti a község hosszú-távú céljaitól eltérő más célú földhasználatnak és a beépítésnek további - jelentős - (magán és csoportérdekből történő) kiterjesztésének igényét: egyrészt a szigeten, másrészt a gát mögötti területeken. - Szigetbecse településszerkezetének kedvezőtlen elemei: = Az üdülőterület és a falu teljes fizikai elkülönülése, az üdülőterületen az ellátó létesítmények szinte teljes hiánya. = A kialakult üdülőterületek beszorulása a gát és a víz közé, e sáv keskenysége, a háttérterületek alacsonyabb potenciálja és értéke, = A vízparti területek részbeni elzártsága a közhasználat elől, a zöldterületek, pihenőterületek, közösségi területek hiánya, = A Duna parti üdülőterület kialakult telekállománya kedvezőtlen, kis méretű - funkcióváltásra nem alkalmas – telkekből áll, a vízparti közterületek korlátozott kiterjedése, a csatornázatlanságból adódóan a felszín alatti és felszíni vizek minőségének veszélyeztetése jellemző. - A hatályos településrendezési tervben rögzített fejlesztési elképzelések csak kisebb részben valósultak meg. Az utóbbi években a válság és a hazai társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok hatásaként és az általános tőkehiány következtében csak ütemezetten és hosszabb távon van esély a korábbi fejlesztési elképzelések megvalósulására. 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A jelen tervfelülvizsgálat és tervmódosítás során a tervezett módosítások a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban vannak, attól eltérő elemeket nem tartalmaznak. A településrendezés során a koncepcióban rögzítetteken túlmenően a településen érvényesülő jelenlegi gazdasági, társadalmi folyamatok hatásait egyaránt figyelembe vettük.

3.2. Probléma és értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalóját térképi formában - , a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolását - a tervlapok között található PÉT jelű térképpel szemléltetjük. A térkép az alábbiakat ábrázolja: - A mély fekvésű területeket a belterületen. - Rendezetlen telekstruktúrájú tömbbelsőt. - Belső feltárási igény esetén részletesen vizsgálandó tömbök területét. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú területet. - A korábbi bányaterületeket. - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltéréseit több kategóriában. - A közlekedési és vízügyi műtárgy közötti konfliktuszónát (a gát telkén megvalósult, nem bővíthető közutak területét). - A kialakítható Lórévi kapcsolat lehetőségét. - A potenciális jelentősebb beépítetlen lakó, gazdasági, üdülő és különleges fejlesztési területeket. - A farmgazdálkodásra alkalmas területeket. - A jelentősebb meglevő erdőterületeket és vízfelületeket.

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az egyes településrészek kijelölése, pontos lehatárolása Szigetbecse adottságai miatt nem indokolt. 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének.


66


3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A valamiféle beavatkozást igénylő fontosabb területek a PÉT jelű probléma és értéktérképen léthatóak. Az előbbi 3.2. számú fejezetben részletezett tartalmi elemek közül a fontosabb beavatkozást igénylő elemek a következők: - A korábbi bányaterület. - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltérései több kategóriában. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú terület a Petőfi Sándor utcában. - Rendezetlen telekstruktúrájú tömbbelsőt. - Belső feltárási igény esetén részletesen vizsgálandó tömbök területét. Az előzőeken túlmenően kisebb lokális korrekciókra is szükség lehet majd, melyek a PÉT jelű térképen nem, vagy csak nehezen lennének ábrázolhatóak. Ezek: - A Petőfi Sándor utcában lévő óvoda (62/2) telke. - A temető ravatalozójának közvetlen környezete.

II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. Településrendezési javaslatok A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal. 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer A község településszerkezete a jelenleg kialakult állapothoz képest lényegileg nem változik meg. Egy közúthálózati elem, néhány tömb közúti feltárása és néhány kisebb-nagyobb terület-felhasználási elem azonban megváltozik. Ezek részletes leírása a későbbi fejezetekben található. A közúthálózati elemek bővülésének nyomvonali változásának fő indoka a kedvezőbb településen településközi kapcsolati rendszer kialakításának igénye. A kisebb-nagyobb mértékben megváltozó terület-felhasználások indoka a korábbi terv hatálybalépése óta letelt időszak gazdasági, társadalmi, jogi környezetének megváltozásából fakadó kihívásoknak való megfelelés kényszerének figyelembe vétele. Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Szigetbecse igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A község (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, és beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen.

67



A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de még mindig sok terület, telek vár beépítésre. Az önkormányzati igényeknek megfelelően újabb lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A távlatban várható lehetséges legnagyobb lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A lakásszám számítási metódus: Ebben az anyagrészben azt számítjuk ki, hogy a HÉSZ szabályaival összhangban a TSZT-ben rögzített meglévő és tervezett terület-felhasználási besorolások nagyságát is figyelembe véve mekkora lehet az a potenciálisan legnagyobb lakásszám, amellyel számolnunk kell a későbbiekben. Nyilván ezek az értékek jóval nagyobb számot eredményeznek akár annál is, amely a meglévő területeken ma valójában kialakult, de a HÉSZ szabályai elvben a ma kialakult területeken a kialakult állapotnál is nagyobb lakásszám kialakulását is megengedik. (Nyilvánvalóan nem minden telket építenek, építettek úgy be a tulajdonosaik, hogy azokon az elvben lehetséges legnagyobb lakásszám jöjjön létre.) A számított, lehetséges legnagyobb telek- és lakásszám becsléseknél az adott terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan kiadódó területnagyságokat figyelembe véve a következő képleteket alkalmaztuk azoknál a terület-felhasználási kategóriáknál amelyeknél szóba jöhet akár legálisan, akár fél-/vagy illegálisan lakófunkció kialakítása: Falusias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes 2 területe (m ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. Településközpont területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan 2 (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma 2 2 = a telkek száma x 700 m (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 m (lakás alapterület). Intézményi területeknél általában a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma 2 átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1,5 (telkenkénti szolgálati lakások száma). Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület2 felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 1.100 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). Ipari gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület-felhasználási kategória 2 összes területe (m ) x 0,8 / 2.500 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). Hétvégi házas üdülőterületeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma 2 átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 350. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1 lakás/telek. A fenti számításoknál szereplő értékeket, a biztonság irányába tévedve az átlagos jellemzők alapján a legsűrűbb beépítést eredményező változatához igazodó értékekkel határoztuk meg. Várható lakásszám:

Számított lehetséges legnagyobb lakásszám (db) Meglévő megmaradó, már ilyen funkciókra beépült területek Falusias lakóterületek 915.221 2.092 Településközpont területek 118.024 1.416 Intézményi területek 20.498 35 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 253.021 368 Ipari gazdasági területek 120.347 39 Hétvégi házas üdülőterület 393.626 900 Meglévő összesen: 1.820.737 4.850 Tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek Falusias lakóterületek 5.028 11 Intézményi területek általában 2.755 5 Hétvégi házas üdülőterület 6.656 15 Ipari gazdasági területek 46.209 30 Tervezett összesen: 60.648 61 Terület-felhasználási kategória


Terület-felhasználás 2 területnagysága (m )

68


A fentiek szerint a meglévő területre számított lehetséges legnagyobb lakásszám 4.850-es értéke Szigetbecsén a jelenleg reális lakáslétesítési igények függvényében nyilván erősen túlbecsült adat, ezért ebben a vonatkozásban a kiadódó 4.850 db lakásnak csak 20%-át, azaz 970 db lakást veszünk figyelembe. Ehhez jön még a tervezett területeken várható 61 db lakás. Ez így összesen 1.031 lakást jelent. A fentiek alapján a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen 1.031 db új lakás létesülhet majd. Ez az érték a 2011-ben már meglévő 533 db összes lakóegység számhoz képest 2025-ig kb. 193 %-os, kiemelkedően magas lakásszám növekedést jelenthet. Ezért javasoljuk, hogy a település a valós népesedési folyamatok figyelemmel kísérésével párhuzamosan egy prioritási sorrend meghatározásával a későbbiekben mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket, vagy/és a HÉSZ szabályait szigorítsa tovább, ha a lakásszámot és ezen keresztül a népességszámot is szigorú keretek között kívánja majd tartani. (Az ütemezést már csak ezért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális belső lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es 533 db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további kb. kétszeres, összességében nagyjából 500 db új lakás kialakítását is lehetővé tenné a jelenleg már hatályosan átsorolt területeken.)

A lakásszám várható változása

1200 1000 800 600

1031

400 533

200 0

2011-ben meglévő

A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakott és nem lakott lakóegység összesen (db) Lakónépesség (fő)

2025-ig tervezett

2011-ben meglévő 266 533 1.301

2025-ig tervezett 260 1.031 2.680

A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább fokozatos szerves urbanizáció révén Lf jelű falusias beépítésű lakóterületként. Ennek érdekében a meglévő lakóterületeket eltérő adottságaiknak megfelelően eltérő lakó terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. 1.1.1.1.2. Vegyes területek A mostani tervezés során az egyik legfontosabb feladat az OTÉK változásával lehetőség kihasználása, mely szerint a korábbi „homogén” településközpont vegyes terület-felhasználási 69



kategóriát két részre lehetett osztani. Ennek megfelelően a község közintézményeit a Vi jelű intézményi terület-felhasználásba, az egyéb korábbi településközpont vegyes besorolású területeit a Vt jelű településközpont terület-felhasználásba soroltuk be. Ez az átstrukturálási feladat érdemi új területkijelölésnek nem minősül, de több részterületet is érintett. A tervmódosítás során új intézményterületet és új településközpont területet nem jelöltünk ki. 1.1.1.1.3. Gazdasági területek A tervezési feladat részben a meglévő gazdasági területek megfelelő -, szükség esetén pontosítottszabályozása volt. Új gazdasági területet a Makádi út mentén, más gazdasági területekhez kapcsolódóan, korábban lakóterületnek kijelölt, de meg nem valósult területen jelöltünk ki. 1.1.1.1.4. Üdülőterületek A tervben újonnan tervezett üdülőterületek kialakítására egy helyen tettünk javaslatot. A már a hatályos tervben is rögzített hétvégiházas üdülőterületeken túlmenően kizárólag a Duna-part Dvégénél lévő korábbi erdő területek helyén néhány teleknyi területen új hétvégiházas üdülőterület kialakítását rögzítettük (jele Üh) tervezett elemként. 1.1.1.1.5. Beépítésre szánt különleges területek Szigetbecsén elszórtan több, az OTÉK-nak megfelelően a beépítésre szánt különleges területek közé sorolandó területhasználat (sportpálya, sport, rekreációs terület, strand, temetők) alakult ki. A különleges területek közös lényeges jellemzője, hogy a rajtuk elhelyezkedő (vagy tervezett) építmények különlegessége miatt más övezetbe nem sorolhatók illetve jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól igényelnek védelmet. Ezeket a meglévő és az újonnan tervezett különleges területhasználatokat eltérő sajátos beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt eltérő terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. A tervmódosítás során új beépítésre szánt különleges területet a temetők bővítési területén (a korábbi erdőterületi besorolású, de meglévő ravatalozó és egyéb temetőrészek környezetén) túlmenően nem jelöltünk ki. 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek 1.1.1.2.1. Közlekedési területek A meglévő és tervezett közutak nyomvonalát a TSZT jelű településszerkezeti tervlap tartalmazza. Eszerint a meglévő országos mellékút és az önkormányzati (helyi) gyűjtőúthálózatot ábrázoltuk és a Lórév irányában kiépítendő külterületi közutat jelöltük a településszerkezeti tervi műleírással és a közlekedési műleírással összhangban. Fontosnak tartjuk, hogy az állami és önkormányzati úthálózat minősége, és e közterületek rendezettsége tovább javuljon. Az ehhez szükséges előírásokat a TSZTben és a HÉSZ-ben alkalmazott megoldásoknak megfelelően dolgoztuk ki. A meglévő és tervezett közúti közlekedési területek jele: KÖu. 1.1.1.2.2. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított „hulladék” területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók. A zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. Az új zöldfelületek létesítését és meglévők felújítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell végrehajtani. A zöldfelületek növényzettel való megfelelő borítottságát biztosítani kell. A közterületeken az előzőeken túl további zöldfelületi elemekként alakítandók ki az utcafásítások és zöldsávok. 1.1.1.2.3. Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

70


területen elszórva több kisebb foltban találhatók. Megjegyzés: a hatályos településrendezési tervben lévő erdőterület lehatárolások, ahol erre lehetőség volt, pontosításra kerültek az erdészeti nyilvántartásban lévő erdőterületek lehatárolások alapján. 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek Az általános mezőgazdasági területek közé, jellemzően a nagyobb kiterjedésű (helyenként nagytáblás művelésű) jellemzően szántó, gyümölcsös és rét-legelő területek tartoznak. Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják. A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódó volt zártkerti területek, mivel jellemzően beépítetlenek, ezért szintén az általános mezőgazdasági területek közé kerültek besorolásra. 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtága vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna. 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A község területét az alábbiakban felsorolt szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek érintik. Szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek: A meglévő 51112 jelű Ráckeve – Makád bekötő út. Egyéb települési meglévő gyűjtő utak. Tervezett kerékpár úthálózati rendszer. Szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások: A belterületen belüli zöldterületek, közparkok, A külterületi meglévő és tervezett erdőterületek. Az RSD vízfelülete. A holtág és a csatornák hálózata, egyéb mély fekvésű területek a központi belterületen. Szerkezetalkotó egyéb elemek: Árvízvédelmi gát az RSD mentén. 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek A község területét az alábbiakban felsorolt védelmi és korlátozó elemek érintik. Védőtávolságok: Közúti közlekedési létesítmények védősávjai. Közművek védőterületei és védősávjai. Közegészségügyi (temető, szennyvíz átemelők) védőterületek. Táj és természetvédelmi elemek, területek: Natura 2000 terület határa. országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó) határa; Kulturális örökségvédelmi elemek: Régészeti lelőhelyek. Helyi védelem alatt álló művi értékek.

71



1.2. A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései 1.2.1. A változások bemutatása 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.

Változási azonosító

A TSZT RAJZOLATÁN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások: Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

Formai egyszerűsítések, korszerűsítések, egyértelműsítések: A teljes korábbi TSZT rajzolatot átszerkesztettük a község teljes területére érvényes legfrissebb alaptérképre, a hatályos jogszabálynak megfelelő módosított jelkulcsnak megfelelően. (Az OTÉK megváltozása miatt.) Az terület-felhasználási besorolásoknál és jelöléseknél követtük az OTÉK besorolási változásait (pl. a településközpont vegyes terület szétválását településközpont és intézményi területre). (Az OTÉK megváltozása miatt.) Az alább részletezett új fejlesztési elképzelésekkel összhangban módosított javaslatot tettünk az új belterületi határokra. A már a korábbi tervekben rögzített, vagy már lezárult tervezéssel megváltoztatott elemek átvezetése: A korábban jóváhagyott TSZT módosításban kidolgozott terület-felhasználási változtatásokat a tervbe értelemszerűen beemeltük. (A tervi egységesítés érdekében.) A TSZT leírás szövegét a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján és a rajzi módosításoknak megfelelően kiegészítettük, módosítottuk. (A tervi egységesítés érdekében.) Az erdészeti, továbbá az országos természeti értékvédelem alatt álló területeknél ábrázoltuk a védett területek legutolsó hivatalos lehatárolását. (Jogszabályi kötelezettség miatt.)


Területspecifikus változtatások: Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több helyen. (Az OTÉK 1TS 2,3 ha, Vt 2,3 ha, Vi változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: Az óvoda területe a Petőfi Sándor utcában. (Korábbi tervi pontatlanság 2TS 0,3 ha, Lf 0,3 ha, Vi korrekciója és önkormányzati fejlesztési igények miatt.) Gazdasági terület a Petőfi Sándor utcában. (Forgalmi konfliktusok 3TS 0,2 ha, Gksz 0,2 ha, Lf megoldási szükségessége miatt.) Tömbfeltárás a Makádi út és a Petőfi Sándor utca között. (Önkormányzati 20TS 0,3 ha, Vt 0,2 ha, Lf igényre.) 22TS A Makádi út mentén. (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Vt 0,3 ha, Gksz A Makádi út mentén a 059/26 hrsz-ú telek egy részén. (Önkormányzati 24TS 4,6 ha, Lf 4,6 ha, Gip igényre.) A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: Az RSD menti üdülőterület D-i részén. (Önkormányzati telekértékesítési igények miatt, a KDVKF által is elfogadott Natura 2000 hatásbecsléssel és a 4TS 0,7 ha, E 0,7 ha, Üh KDVKF által adott KTVF 7964-4/2013 számú - terviratok között csatolt levélben megszabott feltételek alapján.) 22TS A Makádi út mentén. (Önkormányzati igényre.) 0,2 ha, E 0,2, ha Gksz file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

72


A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: Volt homokbánya területe a Lórévi út mentén. (A korábban tervezett 6TS 2,7 ha, Ksr 2,7 ha, Ev rekreációs funkció megvalósulásának elmaradása miatt.) A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: A Ravatalozó területe és a temető közti sáv. (A kialakult állapot 7TS 0,4 ha, E 0,4 ha, KT rendezésének igénye miatt.) A temető É-i sarka az Akácfa utca mellett. (Korábbi tervi pontatlanság 8TS 0,4 ha, E 0,4 ha, KT korrekciója miatt.) A Réti utca és a Fazekas Mihály utca közötti mély fekvésű terület. (Az 9TS OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt és korábbi tervi 1,4 ha, E 1,4 ha, Z pontatlanság korrekciója miatt.) A település É-i részén, beerdősült területek az Erdősor utca mellékutcájánál. 10TS 0,6 ha, Z 0,6 ha, Ev (A kialakult állapot lekövetése miatt.) Hibásan jelölt erdőterület a szigeti részen. (Korábbi tervi pontatlanság 11TS 0,7 ha, E 0,7 ha, Má korrekciója miatt.) A Település D-i részén a Duna menti sávban. (Önkormányzati fejlesztési 15TS 1,1 ha, M 1,1 ha, Z igények miatt.) A település külterületén több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti 16TS 96,9 ha, M 96,9 ha, Ev erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.) A TSZT leírás szövege a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján, de a fenti rajzi módosításoknak megfelelő szöveges kiegészítéssel és jelentősebb szakági-, szakmai korszerűsítésekkel teljes átszerkesztésre került! Ezen túlmenően a tervlapon történőt változásokon kívül a következő lényegesebb szöveges változtatásra került sor.


A TSZT LEÍRÁSÁBAN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások:

-

Leírás (változás indoklása, megjegyzés) A szöveg struktúrája megváltozott és a leírások tartalmi mélysége, részletezettsége megnőtt. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A leírás kiegészült a területi mérlegadatokkal és az OTrT-vel, BATrT-vel való összhangra vonatkozó elemekkel. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A szöveg az önkormányzat által igényelt fentebb részletezett módosítások tervi szövegbe való beépítését és a korábbi szövegrészek tartalmi aktualizálását is tartalmazza. (Az anyag általános frissítésének igénye miatt.)

1.2.1.2. A helyi építési szabályzat változásának bemutatása Az alábbiakban részletezzük a HÉSZ-t főbb módosítási javaslatokat.

Azonosító

A HÉSZ-BEN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK:

-

-

73

Leírás (változás indoklása, megjegyzés) A HÉSZ-en a jóváhagyás óta eltelt időben a szakmai, ágazati gyakorlat, a jogi környezet változása miatt részben formai, részben pedig tartalmi korszerűsítéseket, pontosításokat is végrehajtottunk. Ilyenek pl. övezeti jelek, §-ok alatti övezeti táblák, övezeti adattáblázatok, magasabb szintű jogszabályokra való közvetlen hivatkozások átalakítása, övezetek megnevezései, korábbi szöveges mellékletek, függelékek törlése és átalakítása, általános, vagy magasabb rendű jogszabály által már szabályozott előírások törlése, több helyen szabályozott témakörök egységesítése. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A tervbe beillesztettük, a HÉSZ általános módosításával összedolgoztuk a hatályban lévő korábban jóváhagyott SZT-hez kapcsolódó kiegészítő előírásokat. Az ellentétes, vagy nehezen értelmezhető előírásokat egységesítettük és egyértelműsítettük, vagy töröltük. (A jogszabályok megváltozása és a szövegegységesítési igények miatt.) file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx


-

-

A fentiek miatt új egységes HÉSZ készült a település egészére vonatkozó HÉSZ, a korábban jóváhagyott részterületi HÉSZ, HÉSZ módosítás egybeszerkesztésével, jogszabályi korszerűsítésével, és a lehetséges mértékű egyszerűsítésekkel, egységesítésekkel, szükség szerinti átalakításokkal, törlésekkel. Az újonnan létrejött HÉSZ szövege nem a régi szöveg helyenkénti módosításával állt elő, hanem teljesen új HÉSZ szöveg készült, amelynek egyes szövegrészei a hatályos HÉSZ előírásaival megegyeznek, illetve arra épülnek. (A jogszabályok megváltozása és a szövegegységesítési igények miatt.) Az övezeti besorolásoknál és jelöléseknél lekövettük az OTÉK besorolási változásait (pl. a településközpont vegyes terület megszűnését, átalakulását). (Az OTÉK megváltozása miatt.) A hatályos HÉSZ-ben rögzített övezeti jeleket részlegesen megváltoztattuk, pontosítottuk, az összedolgozással, egybeszerkesztéssel kiadódó új logikai rendszer szerint átszámoztuk az övezeteket. (A logikusabb felépítés miatt) A HÉSZ kiegészült a fogalom-meghatározásokkal. (Szabály egyértelműsítés igénye miatt.) Az övezetek jelentősebb részénél módosítottuk a korábbi övezeti paramétereket, bevezettük és meghatároztuk a legnagyobb szintterületi mutató értékét. (A módosított és pontosított paraméterezés önkormányzati igénye miatt.) A HÉSZ a korábbi mellékletek és függelékek helyett új szöveges mellékleteket és függelékeket kapott. (Jogszabály szerkesztési okokból.) A HÉSZ-ben eddig alkalmazott szabályozási paramétereiket egységesítettük. (Jogszabály szerkesztési okokból.) A szakági szabályok is egységesedtek, helyenként egyszerűsödtek. (Jogszabály szerkesztési okokból.) Egyes területekre új övezeti szabályokat dolgoztunk ki, vagy a meglévő paramétereket pontosítottuk. (Megváltozott önkormányzati igényre és jogszabály szerkesztési okokból.) A temetők területét az OTÉK változás miatt átsoroltuk az új Kt-1 jelű ún. beépítésre nem szánt különleges övezetbe. (Az OTÉK változás miatt megnyílt lehetőség kihasználása érdekében.) A hatályos HÉSZ-ben a mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályokat aktualizáltuk (A jogszabályok megváltozása miatt.) A HÉSZ közlekedési és közművesítési előírásait korszerűsítettük, de lényegi új elemeket nem tartalmaznak (A jogszabályok megváltozása miatt.) Az állattartó épületek elhelyezését a korábbi állattartási rendelet alapján a HÉSZ-be beillesztettük. (A jogszabályok megváltozása miatt.)

1.2.1.3. A szabályozási terv változásának bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos övezeti, és szabályozási tervet érintő rajzi módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.

Azonosító

AZ SZT-N MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Általános jellegű módosítások:

-

-

Leírás (változás indoklása, megjegyzés) A teljes tervi rajzolatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően átszerkesztettük, valamint a rajzolatot egységesen 1:4.000 ma-ú léptékben mutattuk be. Az összefüggések értelmezhetősége és az áttekinthetőség biztosítása miatt ezeken az egységes tervlapokon összedolgozva ábrázoltuk az egyik részterületre korábban elkészített és hatályos szabályozási tervlap tartalmát is. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A korábbi tervekből származó hatályos szabályozási vonalakat teljes körűen áttekintettük és az új egységes térképhez igazítottuk, helyenként a nyomvonalakon szükség szerint igazítottunk. Ahol szükséges volt a csatlakozási pontatlanságokat megoldottuk, az önkormányzat által igényelt kisebb módosításokat is beépítettük. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A teljes rajzolatot összhangba hoztuk az átfogóan korszerűsített HÉSZ előírásrendszerével. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A tervlap jelkulcsa, kötelező elemei részben egyszerűsödtek és módosultak, részben kiegészültek. (A jogszabályok megváltozása miatt.) Az erdőterületek továbbá az országos természeti értékvédelem alatt álló területek lehatárolásait az alaptérképnek, az adatszolgáltatásoknak és az önkormányzati módosítási elképzeléseknek megfelelően néhány helyen pontosítottuk. (A jogszabályok megváltozása és az önkormányzati igények miatt.)


74


Azonosító

AZ SZT-N MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Területspecifikus közlekedéshálózati módosítás: Leírás (változás indoklása, megjegyzés)


19S Kis mértékű szabályozási korrekció a Honvéd utca mentén. (Önkormányzati igényre.) 20TS A három helyen tervezett tömbfeltárások új közútjainak, lakóutcáinak kiszabályozása. (Önkormányzati 21S igényre.) 23S Területspecifikus változtatások: Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Övezeti változás nagysága, jele Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több helyen. (Az OTÉK 1TS 2,3 ha, Vt-1 2,3 ha, Vi-1 változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: Az óvoda területe a Petőfi Sándor utcában. (Korábbi tervi pontatlanság 2TS 0,3 ha, Lf-1 0,3 ha, Vi-1 korrekciója és önkormányzati fejlesztési igények miatt.) Gazdasági terület a Petőfi Sándor utcában. (Forgalmi konfliktusok 0,2 ha, 3TS 0,2 ha, Lf-1 megoldási szükségessége miatt.) Gksz-1 Az Akácfa utca, Makádi út, Lórévi út közötti területen. (Korábbi tervi 18S 3,4 ha, Lf-1 3,4 ha, Lf-2 pontatlanság korrekciója miatt.) Tömbfeltárás a Makádi út és a Petőfi Sándor utca között. (Önkormányzati 20TS 0,2 ha, Vt-1 0,2 ha, Lf-1 igényre.) 0,3 ha, 22TS A Makádi út mentén. (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Vt-1 Gksz-1 A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: Az RSD menti üdülőterület D-i részén. (Önkormányzati telekértékesítési igények miatt, a KDVKF által is elfogadott Natura 2000 hatásbecsléssel és a 4TS 0,7 ha, Ev 0,7 ha, Üh-1 KDVKF által adott KTVF 7964-4/2013 számú - terviratok között csatolt levélben megszabott feltételek alapján.) 0,2, ha 22TS A Makádi út mentén. (Önkormányzati igényre.) 0,2 ha, Ev Gksz-1 A Móricz Zsigmond és Fazekas Mihály utcák között. (Önkormányzati 23S 2,6 ha, Má-á 2,6 ha, Lf-1 igényre.) A Makádi út mentén a 059/26 hrsz-ú telek egy részén. (Önkormányzati 24TS 4,6 ha, Má-á 4,6 ha, Gip-1 igényre.) A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: Volt homokbánya területe a Lórévi út mentén. (A korábban tervezett 6TS 2,7 ha, Kb 2,7 ha, Ev rekreációs funkció megvalósulásának elmaradása miatt.) 0,4 ha, Vt-1 0,4 ha, KÖu-1 Tömbfeltárás a Makádi út és a Petőfi Sándor utca között. (Önkormányzati 20TS igényre.) 0,6 ha, Lf-1 0,6 ha, KÖu-1 0,3 ha, Lf-1 0,3 ha, KÖu-1 Tömbfeltárás a Makádi út, Jókai utca, Honvéd utca által határolt tömbben. 21S (Önkormányzati igényre.) 0,1 ha, Vt-1 0,1 ha, KÖu-1 A Móricz Zsigmond és Fazekas Mihály utcák között. (Önkormányzati 23S 0,4 ha, Lf-1 0,4 ha, KÖu-1 igényre.) A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: A Ravatalozó területe és a temető közti sáv. (A kialakult állapot 7TS 0,4 ha, E 0,4 ha, KT-1 rendezésének igénye miatt.)

75



8TS 9TS 10TS 11TS 15TS 16TS 17S 23S

A temető É-i sarka az Akácfa utca mellett. (Korábbi tervi pontatlanság korrekciója miatt.) A Réti utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti mély fekvésű terület. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt és korábbi tervi pontatlanság korrekciója miatt.) A település É-i részén, beerdősült területek az Erdősor utca mellékutcájánál. (A kialakult állapot lekövetése miatt.) Hibásan jelölt erdőterület a szigeti részen. (Korábbi tervi pontatlanság korrekciója miatt.) A Település D-i részén a Duna menti sávban. (Önkormányzati fejlesztési igények miatt.) A település külterületén több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.) A település közigazgatási területének középső és D-i részén. (A farmgazdasági területek kiterjesztésének önkormányzati igénye miatt.) A Móricz Zsigmond és Fazekas Mihály utcák között. (Önkormányzati igényre.)

0,4 ha, Ev

0,4 ha, KT-1

1,3 ha, Ev

1,3 ha, Z

0,6 ha, Z

0,6 ha, Ev

0,7 ha, Ev

0,7 ha, Má-á

1,1 ha, Má-á

1,1 ha, Z

96,7ha, Má-á

96,7 ha, Ev

595,8 ha, Má-á

595,8 ha, Má-f

0,5 ha, Má-á

0,5 ha, KÖu-1

1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatásával, és e szabályoknak való megfelelések igazolásával a TSZT jóváhagyandó munkarészeinek M-4 jelű melléklete foglalkozik részletesen. Ezért ezen a helyen az M-4 jelű melléklet megállapításait nem ismételtük meg. 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A jelenleg hatályos terv és a hatályos településfejlesztési koncepció közötti összhang adott. A tervfelülvizsgálat során a hatályos tervek módosulásait kell a koncepcióban rögzített elvekkel (jövőképpel és célokkal) összevetni az összhang igazolása érdekében. A tervfelülvizsgálat kapcsán a hatályos terveken végrehajtott érdemi változtatások a következő témakörökre terjednek ki: 1. A TSZT-n: - A hatályos tervi elemek összhangjának megteremtése a felsőbbrendű és ágazati tervekben szereplő elképzelésekkel, a szükséges jogi összhang biztosításával. - A központi belterületen intézményi területek kijelölése és határpontosítása a meglévő intézményhálózathoz igazodva. - A központi belterületen lévő gazdasági terület funkcióproblémájának kezelése lakóterületi átsorolással. - Az RSD menti üdülőterület D-i részén új hétvégiházas üdülőterület kijelölése. - Új erdő, zöld és természetközeli területek kijelölése a helyi adottságokhoz igazodó módon az igazgatási területen elszórtan. 2. A HÉSZ-ben és az SZT-n: - A hatályos tervi elemek összhangjának megteremtése a felsőbbrendű és ágazati tervekben szereplő elképzelésekkel, a szükséges jogi összhang biztosításával. - A központi belterületen intézményi övezetek kijelölése és határpontosítása a meglévő intézményhálózathoz igazodva. - A központi belterületen lévő gazdasági övezet funkcióproblémájának kezelése lakó övezeti átsorolással. - Az RSD menti üdülőterület D-i részén új hétvégiházas üdülőövezet kijelölése. - Új erdő, zöld és természetközeli övezetek kijelölése a helyi adottságokhoz igazodó módon az igazgatási területen elszórtan. - Farmgazdasági területek kiterjedésének a helyi igényekhez igazítása. A fenti változtatások az I. Megalapozó vizsgálatok című rész 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai című fejezetében említett jövőképpel és célokkal nem ellentétes, hiszen a koncepció az alábbiakat tartalmazza: file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

76


„A szigetbecsei településfejlesztés alapvetése a helyi sajátosságokra alapuló és a kialakult állapotot figyelembe vevő ÜDÜLŐFALU célú fejlesztés, a minőségi elemekre (a települési komfortérzet és az életminőség javítására koncentráló) urbanizáció. A település-szerkezet értékei képezzék a fejlesztés és rendezés alapját. Átfogó cél a hosszútávon - ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt - fenntartható fejlődés, csak olyan mértékű (fejlesztés) urbanizáció, amely nem veszélyezteti sem a térség, sem a település egésze fenntarthatóságát sem a települési értékek és karakter megőrzését. Cél a község lakói számára teljes körű alapfokú szolgáltatást, az ide látogató és az itt pihenést keresők számára pedig a csendes, nyugodt pihenés, a sport, a rekreáció sokoldalú lehetőségeit biztosító üdülő-falusi szolgáltatásokat széleskörű biztosítása. Távlatban maximum 2 ezer fő lakónépesség és ezer fő üdülőnépességet szolgáló - élhető - település kialakítása. Cél a falu és az üdülőterület egységes fejlesztése, a szigetbecseiek életminőségének javítása, a minőségi fejlődés feltételeinek megteremtése, a települési komfortérzet javítása.”

2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. Tájrendezési javaslatok 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A településszerkezeti tervben a meglévő tájhasználatot és tájszerkezetet jelentősen befolyásoló javaslatok nem kerülnek megfogalmazásra. A területfelhasználások és övezeti elírások, valamint hálózati elemek kialakítása során érvényesítésre került fontosabb szempontok:  A mezőgazdasági területek rendezése során egyrészt az (átlagosnál jobb minőségű) termelőterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Az ökológiailag értékesebb mezőgazdasági területek (rét, legelő és nádas) megóvása.  Az erdőterületek településrendezési tervi lehatárolásában a hatályos tervi állapotokhoz képest több helyen is változtatások történtek. Ennek oka, hogy a korábban használt forrásadatok (ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágak és egyéb kartográfiai erdőterület lehatárolások) felhasználásán alapuló tervi adatok az Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján pontosításra kerültek. 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok A településszerkezeti terv új helyi jelentőségű, vagy országos jelentőségű természeti védelemre nem tesz javaslatot. A már meglévő természeti értékvédelem alatt álló, elsősorban az országos ökológiai hálózat és a tájvédelmi körzet által érintett területeken olyan övezeti előírások kerültek kialakításra, amik a természeti értékek fennmaradását szolgálják. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kijelölt „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek” tájképi védelme a településrendezési tervben megfogalmazott területfelhasználások és övezeti előírások mellett megfelelően biztosított. A jelen módosítás során tervezett fejlesztésektől nem várhatók olyan változások, melyek a meglévő tájképvédelmi területek állapotát kedvezőtlen irányba befolyásolnák. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás 77



szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. A tervezési területre van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, Szigetbecse Község Településszerkezeti Terve. Terület-felhasználási kategória

Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégiházas üdülőterület Különleges, sportpálya terület Különleges, temető terület Különleges, strand terület Különleges, sport, rekreációs terület Közúti közlekedési terület Zöldterület, közpark Védelmi erdőterület Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Összesen:

Biológiai aktivitás érték szorzó 2,4 0,5 0,5 0,4 0,4 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 0,6 6,0 9,0 3,7 6,0

Meglévő állapot (ha)

Tervezett állapot (ha)

96,4 12,4 2,1 25,5 12,0 39,4 1,0 2,3 0,1 4,4 7,4 5,1 101,4 1233,4 168,5

92,0 11,8 2,3 25,8 16,7 40,0 1,0 3,1 0,1 1,7 7,4 4,9 198,2 1137,9 168,5 1711,4

1711,4

Terület változás (ha) -4,4 -0,6 0,2 0,3 4,7 0,6 0,0 0,8 0,0 -2,7 0,0 -0,2 96,8 -95,5 0,0

Biológiai aktivitás érték változás -10,63 -0,28 0,11 0,12 1,87 1,91 0,03 2,28 -0,02 -8,23 0,02 -1,15 871,60 -353,42 -0,13 504,07

A településszerkezeti terv hatályos és tervezett állapota közötti összesített területfelhasználási adatai alapján számított biológiai aktivitás érték egyenleg pozitívumot mutat. Biológiai aktivitásérték további kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges.

2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai a következőkben foglalhatók össze:  Külterületen az erdőterületek fejlesztésére települési források hiányában kevés a lehetőség.  Belterületen, a közösségi rekreációs célokat szolgáló zöldterületek, közparkok fejlesztésére kevés szabad terület áll rendelkezésre. A zöldterületek és közparkok kialakítását kertépítészeti tervek alapján, a várostűrés szempontjainak figyelembe vételével kell kialakítani. A formájuk, vagy elhelyezkedésük miatt korlátozottan hasznosítható területrészeken is kialakíthatók kisebb kiterjedésű új zöldterületek. Új zöldterület a módosítás során nem kerül kijelölésre.  Belterületen, elsősorban a közlekedési területeken található közterületi fasorok és cserjesávok fejlesztésében rejlenek lehetőségek. A közterületeken a közterület szélességétől függően legalább egy oldali fasort célszerű kialakítani. A fasorok telepítésénél legalább utcánként (illetve a kereszteződések által határolt utca szakaszonként) egyazon fa fajtából javasolt a fasorokat kialakítani. A fasorok telepítését faültetési (vagy kertépítészeti kiviteli) terv alapján kell végezni. A fasorok folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.  A beépítésre szánt területeken amennyiben legalább az övezeti előírásokban szereplő zöldfelületi aránynak megfelelően kerülnek kialakításra a telken belüli kötelező zöldfelületek, azzal jelentősen javulna a település egészének a zöldfelületi rendszere. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A tervben megfogalmazásra kerülő területfelhasználási és övezeti változások következtében mennyiségileg kis mértékben javul a zöldfelületi ellátottság. Ellenben a közterületeken található file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

78


zöldfelületek (közparkok és fasorok) fenntartási színvonalának emelésével minőségi értelemben javulás várható. 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A belterületi zöldfelületek minőségének (és mennyiségének) javításával tovább növelhető a település környezetállapotának javításában betöltött ökológiai szerepük. Az állatvilág számára új élőhelyek megjelenésével növekszik a biodiverzitás. A növényzet mennyiségének növekedésével nagyobb arányú a pormegkötés, a zajszűrés, a rezgés elleni védelem és kis mértékben javul a mikroklíma. Külterületen elsősorban a természeti értékvédelem alatt álló zöldfelületek, zöldhálózati (illetve ökológiai hálózati) elemek megőrzésével tovább növekszik a biodiverzitás, míg a mezővédő fasorok és cserjesávok megtartásával és fejlesztésével a mezőgazdasági területeken csökken az erózió és a defláció mértéke.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok A térség közúti hálózati kapcsolatainak fejlesztése csak távlatban az Adony – Lórév – Ráckeve irányú, Duna-hídon átvezetett út és a Csepel-szigeti gerincút kiépítésével várható. A közvetlen hálózati kapcsolatok Lórév felé a Lórévi út kiépítésével fejleszthetők, ez a kapcsolat jelenleg csak Ráckevén és Makádon át biztosítja országos közút. Az 51112 jelű országos közút fejlesztése nem szükséges, a belterületen a közterület szélessége nem változik. Külterületen az út tengelyétől mért 50 -50 m védőtávolságon belül kerítés 20 -20 méterre, beépítés 30 -30 méterre létesíthető.

3.2. Főbb közlekedési csomópontok A településen nincsenek jelentős forgalmú, bővítést igénylő csomópontok.

3.3. Belső úthálózat A települési úthálózat legfontosabb útja az üdülőterület megközelítő útja a Réti utca marad. A belterület forgalmát a Makádi útra a Lórévi út, az Akácfa utca és a Petőfi Sándor utca vezeti rá. A nagy területű tömbök feltárására íves vonalvezetésű, 12 m széles közterületű új utcák kialakítása célszerű. A meglevő kiszolgáló utcák közül 10 m széles közterülettel kétoldali járdával kétirányú utak alakíthatók ki, 8 m széles közterület esetén vegyeshasználatú burkolat biztosítja a megközelítést.

3.4. Közösségi közlekedés A település utasforgalmát lebonyolító helyközi autóbusz hálózat bővítése nem várható.

3.5. Kerékpáros közlekedés A település közútjainak forgalma nem teszi szükségessé kerékpárút építését. A legnagyobb forgalmú Duna-ág parti kerékpáros irány a Napospart soron megfelelően lebonyolítható.

3.6. Főbb gyalogos közlekedés A településen nincs nagy gyalogos forgalmú irány. A közutakon a minimális 1,5 m járdaszélesség biztosítása a cél.

79



3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás Új közterületi parkoló építésére nincs igény. Új beépítések esetén az előírások szerinti parkolók telken belül helyezendők el.

4. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT Szigetbecse közvetlen a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág (RSD) mentén fekszik, az utóbbi évek népességcsökkenése ellenére 10 éves távlatot vizsgálva kis hullámzással, de népességszáma lassan emelkedik. A település életképességét a növekvő népesség mutatná, ezért a lakosságának a megőrzése és a település iránti érdeklődés növelése érdekében a település általános fejlesztése szükséges. Elsődlegesen a település élhetőbbé-lakhatóbbá tételét kell javítani. Az igényesebb lakóés üdülőkörülmény alakításával, továbbá munkahely teremtési lehetőséggel és igényesebb intézményi infrastruktúra fejlesztéssel válhat élhetőbbé Szigetbecse. A településfejlesztéshez szükséges területhasznosítási változtatás meghatározásánál adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: a vízmű kutak, vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak. Területfejlesztés tervezésénél korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén: - a vízmű kutak helyét, azok rendelet alapján kijelölésre kerülő hidrogeológiai védőidomát, védőterületét, amelyekre vonatkozóan a területhasznosítás lehetőségét kijelölés határozata és a 123/1997 (VII.18.) Korm. rend. rögzíti. A védőidom kijelöléséig 10 m-es sugarú kört kell a kút védőidomának tekinteni, amelyre a belső védőidomra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni, - A vízellátást szolgáló létesítmények közül vízmű területeket (vízmű gépészeti létesítményeket). Szennyvízelvezetés területén: - a vákuumgépház területét, átemelő műtárgy területét és azok védőtávolság igényét, továbbá a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatornák nyomvonalát. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: - a település teljes területének belvízzel való veszélyeztetettségét, - az RSD és a további vízfolyások, tavak, tó-rendszerek és a jelentősebb árkok területigényét, valamint azok parti sávját, karbantartási sávját, - a települést érintő 02.007 sz Makád-Szigetszentmiklós árvízvédelmi szakasz II. rendű árvízvédelmi vonalát, - Az RSD mentén biztosítandó parti sáv 10 m, a további társulási, illetve önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén, azok mindkét oldalán 3 m-es sávot kell karbantartás céljára szabadon hagyni. Villamosenergia ellátás vonatkozásában: - a 22 kV-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan: - a település közigazgatási területén áthaladó nagyközép-nyomású földgázvezeték nyomvonalát, kapcsolódó létesítményeit és biztonsági övezeteinek helyigényét. Elektronikus hírközlés vonatkozásában: - a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antennákat. A felsorolt területfelhasználást korlátozó adottságok kiváltási igénye esetén a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll. A kiváltás kérdésében dönteni a kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet. A településtervező figyelembe véve a település korlátozó természeti adottságait és a közművek okozta korlátozásokat a település területét érintően több helyen javasolt területfelhasználási file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

80


módosítást. A település lassú fejlődését feltételezve ugyanis a népességszámának a jelenlegi 1301 főről 2025-re 2680 főre történő növekedése lenne kedvező. A prognosztizált lakónépesség igényes elhelyezésére a jelenlegi 533 lakásállományt 1031-re kellene növelni, erre részben új kijelölt lakóterület, részben a már beépített terület üres telkein biztosított a lehetőség. A település RSD menti fekvésének hasznosítására új üdülőtelek kialakítása is javasolt. A növekvő népesség ellátására az intézményi infrastruktúra fejlesztéshez központi terület, kereskedelmi, szolgáltató terület, különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület kialakítása is javasolt, továbbá a lakosság helyben tartását szolgáló munkahely létesítésére iparterült is került kijelölésre. Az új fejlesztésre javasolt területeken a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A fejlesztésre javasolt belterületi területek vagy már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területen, (az RSD menti sáv csatornázásának kiépítése folyamatban van, az is tekinthető már teljes közműellátással rendelkezőnek) vagy ahhoz kapcsolódó területen fekszenek. Ezeknél a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetés megoldási lehetősége is rendelkezésre állhat. A külterületen beépítésre szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha annak is legalább a részleges közműellátása biztosítható, úgy, hogy a szennyvízelvezetés, elhelyezés a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírás szigorú betartásával. A beépítésre nem szánt területen, a javasolt szintén beépítésre nem szánt használati mód megváltoztatás közműves szempontból változtatást nem igényel. A megengedett új épület, építmény elhelyezésének feltétele, hogy ellátására rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül (a település belvízzel veszélyeztetettségének a figyelembe vételével is) megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen. A településfejlesztési javaslatként vizsgált funkcióváltó fejlesztések mellett számolni kell a már beépített területen előforduló üres telkek hasznosítására, illetve egyes alulhasznosított telkek intenzívebb hasznosítású átépítésére. A településtervezési javaslat alapján javasolt új beépítés megvalósításához szükséges közműellátási igényekhez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményeik kialakításához szükséges többlet közműigények. Ezzel az új javasolt beépítési területeken jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A közműfejlesztési javaslatban ezt az összesített közműigény kielégítési lehetőségét kell megoldani. A megengedett új beépítés teljes megvalósítása esetén várható új közműigények:

sorszám

megszűnő

tervezett

vízigény

keletkező szennyvíz

villamosenergia igény

földgáz igény

m3/nap m3/nap kW nm3/h A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: 1TS Vt-1 Vi-1 60,4 54,3 1035,0 287,5 A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: 2TS Lf-1 Vi-1 7,9 7,1 135,0 37,5 0,0 0,0 0,0 0,0 3TS Gksz Lf-1 3,0 2,7 30,0 8,3 18S Lf-1 Lf-2 51,0 45,9 510,0 141,7 20TS Vt-1 Lf-1 3,0 2,7 30,0 8,3 0,0 0,0 0,0 0,0 22TS Vt-1 Gksz-1 3,2 2,9 108,0 30,0 81



A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: 4TS Ev Üh-1 2,8 2,5 28,0 5,8 0,0 0,0 0,0 0,0 22TS Ev Gksz-1 2,2 1,9 72,0 20,0 23TS Má-á Lf-1 39,0 35,1 390,0 108,3 24TS Má-á Gip 20,7 18,6 920,0 191,7 A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: 6TS Kb Ev 0,0 0,0 0,0 0,0 20TS Vt-1 Köu-1 0,0 0,0 0,0 0,0 20TS Lf-1 Köu-1 0,0 0,0 0,0 0,0 21S Lf-1 Köu-1 0,0 0,0 0,0 0,0 21S Vt-1 Köu-1 0,0 0,0 0,0 0,0 23S Lf-1 Köu-1 0,0 0,0 0,0 0,0 A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: 7TS Ev KT 0,4 0,3 6,0 1,7 8TS Ev KT 0,4 0,3 6,0 1,7 9TS Ev Z 0,2 0,2 3,9 1,1 10TS Z Ev 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15TS Má-á Z 0,2 0,2 3,3 0,9 16TS Má-á Ev 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17S Má-á Má-f 10,5 9,4 179,6 49,9 23S Má-á Köu-1 0,0 0,0 0,0 0,0 Már beépített belterületen építhető többlet új lakások belter Lf-1 60,0 54,0 600,0 160,0 összes 264,7 238,3 4056,8 1054,4 vízigény (m³/nap) távlati megengedett beépítés teljes megvalósulása után jelentkező új igény összesen már meglevő beépítés távlati max igény-növekedése távlatra prognosztizálható összes többlet igény ebből a tervezés távlatáig várható összes többlet igény

keletk. szennyvíz (m³/nap)

villamos energia igény (kW)

földgáz igény (nm³/h)

265

238

4057

1054

70

192

1186

335

430

5243

1512

50

170

786

227

458

A településszinten várható távlati összes többlet igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Tervezői tapasztalataink szerint a távlatra prognosztizált, a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező többlet igényekből a tervezés távlatáig ténylegesen kielégítendő igényként reálisan kb. 20 %-ának a jelentkezése várható a szennyvízelvezetés kivételével. A szennyvíz közcsatornás elvezetését a már meglevő beépítésnél település szintűre kell a tervezés távlatáig emelni a felszín alatti és felszíni vizek, valamint a környezetvédelmi elvárások teljesítése érdekében. Így a közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából kielégítendő igényként a tervezés távlatáig reálisan jelentkező igények kielégíthetőségét kell figyelembe venni. A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

82


igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igények ellátása különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik.

4.1. Viziközművek 4.1.1. Vízellátás A vizsgálatok alapján Szigetbecsén a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A vízellátó hálózat kezelője és üzemeltetője jelenleg a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén található 3 db vízmű kút, amelyek összes vízadó 3 kapacitása 890 m /d. A valós vízfogyasztás ennél azonban kevesebb, a vízmű jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A vízmű kutak kapacitásai egyenként: I. számú kút, mélysége 200,8 m (Balassi téren): II. számú kút, mélysége 196 m (Makádi út 43): III. számú kút, mélysége 320 m (Makádi-Móricz u sarok):

130 l/perc 130 l/perc 260 l/perc

A vízmű kutak hidrogeológiai védőterületének kijelölése még nem történt meg. A rendeletben előírtak szerinti kijelölésig a kút körül 10 m-es sugarú területet, mint belső védőterületet kell figyelembe venni. Ha a hidrogeológiai védőterület kijelölése megtörténik, akkor az arra hozott határozatban leírtak és a 123/1997 (VII. 18.) korm. rendeletben rögzített előírások betartása szükséges. A vízellátó hálózatba a kutakból kitermelt vizet közvetlenül, tisztítás nélkül juttatják nyomásfokozó szivattyúkkal. A vízellátó hálózati rendszeren a víznyomást az ellennyomó tározóként működő, 200 3 m -es térfogatú víztorony biztosítja, magassága 30 m (tfsz: 134,43 mBf.). A hálózatban víznyomás problémák nincsenek. A település gerinc-elosztóvezetéke a Táncsics Mihály téri és az Akácfa utcai nyomvonalú NÁ 200-as átmérőjű vezeték, valamint a Makádi úti és a Réti utcai NÁ 150-es vezetékek. A többi ellátó vezeték mérete NÁ 100-as, a település kedvező jellemzője, hogy ennél kisebb méretű vezetékek nem üzemelnek a hálózaton. A hálózatra föld feletti tüzivíz csapok vannak felszerelve. A vezetékek anyaga egységesen KMPVC. A település hálózati rendszere alapvetően körvezetékes módon épült ki, de sajnálatos módon a külterület felé kifutó utcákban még igen sok ágvezeték is található. A település Ráckevei Duna-ág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat a településen belüli ellátó hálózatnál későbben épült ki. Ez a rendszer szintén 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. A településrendező által prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában kb 3 50 m /nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő vízbázisokról ki lehet elégíteni. A vízellátó hálózatot a javasolt fejlesztési területek irányába tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében, ahol lehet körvezetékes módon. A település kiépített vízelosztó hálózatára az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre 83



kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást. A vízhálózat fejlesztésénél a tüzivíz ellátás biztosítása érdekében 100-as paraméterű vezetéknél kisebb átmérőjű vezeték építése nem javasolható és az új hálózatra is az ágazati előírások szerinti sűrűségben a föld feletti tüzivíz csapok elhelyezéséről is gondoskodni kell. Meg kell említeni, hogy építési engedély csak a tüzivíz ellátás biztosításával kapható. Amennyiben a tüzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tüzivíz tároló medence létesítéséről is gondoskodni kell. A település vízellátásában korábban is jelentős szerepet töltött be a házi kutak használata. A házi kutakkal a településen talajvíz, illetve az első vízadó rétegből vételezett vizet elsődlegesen locsolási célra hasznosítják. Erről rendelkezésre álló nyilvántartás nincs. A közmű szolgáltatási törvényben rögzítettek szerint ma már új házi kút csak engedéllyel létesíthető. A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges: olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamit - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkülkizárólag a talajvíz felhasználásával működik. Az engedélyben rögzíteni kell, hogy a víz nem ivóvíz minőségű. Az ezt meghaladó vízkivételi igény, vagy házi vízigénytől eltérő vízhasználati cél, továbbá parti szűrésű, karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele esetén az engedélyező a Vízügyi Hatóság. 4.1.2. Szennyvízelvezetés A vizsgálatok szerint Szigetbecsén elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a település észak-nyugati részén üzemelő vákuum gépház és szennyvíz végátemelő fogadja, ahonnan nyomóvezetékkel szállítják tovább a szennyvizet a befogadó Ráckevei Szennyvíztisztító Telepre. A település szennyvízhálózatának üzemeltetője és a szennyvízkezelés biztosítója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A Ráckevei regionális szennyvíztisztító telepen Ráckeve, Dömsöd, Apaj, Makád, Szigetbecse és Lórév területein keletkező szennyvizeket fogadja. A szennyvízátemelő műtárgyak és a vákuumgépház jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. A vizsgálatok szerint a településen korábban kiépített közcsatorna hálózat vákuumos rendszerű. Reálisan a tervezés távlatáig megvalósításra kerülő fejlesztéseknél és a település jelenleg 3 közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanjainál keletkező 170 m /nap többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását kell megoldani. A település topográfiai viszonyai alapján a szennyvízgyűjtő hálózat gravitációsan nem építhető ki. A jelenleg üzemelő vákuumos rendszer fejlesztése nem célszerű. Az újólag csatornázásra kerülő területeken a helyi lehetőségek figyelembe vételével, vagy nyomócsatorna hálózatot, vagy helyi gravitációs hálózatot és annak mélypontjára telepítendő átemelőt, onnan nyomóvezetéket építettek. A település RSD menti üdülőterületi sávja ezideig nem rendelkezett közcsatorna hálózattal, szennyezve és veszélyeztetve ezzel a Duna vízminőségét. Az RSD vízgazdálkodásának és vízminőségének javítására összefogtak az érintett települések és agglomerációkba szerveződve, pályázati támogatás (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0002) segítségével a part menti településrészek csatornázásának megvalósítása ma már folyamatban van. Szigetbecse a Ráckevei Szennyvíz Agglomerációhoz tartozik. Az üdülőterület csatornahálózatának kiépítésével a település csatornázottsága jelentősen javul és egyben javul az üdülőterületen az életminőség is. . A kiépítésre kerülő hálózat már gravitációs hálózati szakaszokból áll, s a mélypontjára telepített átemelő műtárgyból nyomóvezeték szállítja tovább a szennyvizeket. Új szennyvízátemelő műtárgyak már zajvédelemmel ellátottva és bűzzáróan kialakítva építhetők, távvezérlésük is megoldandó, így védőtávolság igényük, környezetbarát kivitelezéssel, egyedi megállapítással akár nulla méter is lehet. A műtárgyak körül kijelölt védőterületen belül ugyanis új beépítésre szánt terület (zavaró ipari file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

84


gazdasági terület és különleges hulladéklerakó, kezelő terület kivételével) nem jelölhető ki. A kialakult állapotban előforduló beépítésre szánt területhasznosítók védelme érdekében a műtárgyak védőtávolság igényének csökkentését, a műtárgyak bűzzáróvá és zajvédelmének kiépítésével meg kell oldani. A külterületen, igényként merül fel a keletkező szennyvizek tárolására, kezelésére a helyi közműpótló alkalmazása. Ennek korlátot szab, hogy kockáztatni a Duna vízminőségét a talajmechanikai és hidrogeológiai adottságokra való tekintettel, a saját vízbázis vízminőségét nem szabad. Figyelembe véve, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet becsületesen senki sem végeztetne el, így ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget meghaladja, akkor ragaszkodni kell a közcsatorna hálózat létesítéséhez, akkor is, ha beépítésre nem szánt területfejlesztés, esetlegesen időszakos hasznosítású és ha távolabb fekszik az üzemelő csatornahálózattól. Meg kell jegyezni, hogy a szippantással elszállított szennyvízdíj többszöröse a hálózattal elszállított szennyvízdíjnak, így az üzemeltetést is figyelembe véve a beruházás többlet költségének megtérülése reálisan számolható. Természetesen helyi pótlásként csak szigorúan vízzáró műtárgy építése lehetséges, amelyből a szennyvizek szippantással elszállításra kerülnek. A szippantás tényét számlákkal igazolni kell, illetve a szennyvíz gyűjtésére, elhelyezésére vonatkozóan, a helyi építési szabályzatban leírtakat kell majd figyelembe venni. Felmerül a kereskedelmi forgalomból is beszerezhető házi szennyvízkezelő műtárgy létesítési igénye. Ez kizárólag csak akkor támogatható, ha a tisztított víz befogadására felszíni befogadó rendelkezésre áll. A település teljes közigazgatási területe belvízzel veszélyeztetett, így a talajba szikkasztás, vagy a tisztított víz felszín alatti elhelyezése nem engedhető meg. 4.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A vizsgálatok szerint Szigetbecse kül- és belterületein a felszíni vízrendezés nyílt árkos rendszerrel történik, a talajadottságok miatt a csapadékvizek legnagyobb részben a nagyon kedvező talajmechanikai, geológiai adottságok miatt elszikkadnak, illetve árkok-csatornák segítségével –mint végbefogadóba- a vizeket az RSD-be vezetik. Az RSD mederkotrását tervezik. A mederben felgyűlt szerves anyag eltávolításával készülnek a vízminőség javítására. Az RSD mentén a rendeletekben előírt 10 m-es parti sávot, az állami kezelésű vízfolyások mentén 6 m-es sávot, önkormányzati kezelésű vízfolyások, csatornák, árkok mentén 3 m-es sávot a meder kezelésére, karbantartására szabadon kell hagyni. Az üdülő-soron is ki kell jelölni a meder karbantartást szolgáló parti sávot, mivel itt a parti sáv a Dunára kifutó magán telkekre esik, szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartó számára a munkavégzés lehetőségét biztosítani. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban nagyobb záporok, szélsőséges csapadékesemények után vízállásos területek kialakulásának veszélye fennáll. A településen a felszíni vizek elvezetése a jövőben is nyílt árkos rendszerrel javasolt, amelynek szakszerű és folyamatos karbantartásával, hidraulikai rendezettségével biztosítani lehet a zavarmentes felszíni vízrendezés megoldását. A javasolt nyílt árkos vízelvezető rendszer kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén, a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) várhatóan valamelyest növekedni fog. A burkolt felületekre eső csapadékvizek elvezetési nehézségét nemcsak az okozza, hogy a burkoltság miatt a csapadékvizek majdnem 100%-a elvezetést igényel, hanem az is, hogy a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A megvalósított fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége nő, a lefutása csökken, ezzel számolni kell a vízelvezetési rendszer méretezésénél. Ha fejlesztésre kerülő területről a várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer nem tudja befogadni és az azt befogadó vízfolyások fejlesztése nem megoldható, akkor a tervezett fejlesztés megvalósításának feltétele a helyi vízvisszatartás megoldása. 85



Ezért minden nagyobb területigényű, vagy nagyobb burkoltságot igénylő beruházásnál, telekalakításnál a többlet csapadékvizek elvezethetőségét a befogadóig ellenőrizni kell. Amennyiben a továbbszállítás útján, vagy a befogadónál szűk a befogadó képesség, akkor vagy a vízelvezető hálózatot kell alkalmassá tenni a többlet vizek elvezetésére, vagy pedig a csapadékvizek visszatartását kell megoldani. A vízvisszatartást záportározó létesítésével lehet megoldani, abba tárolva a vizet és abból csak olyan vízhozammal a befogadó vízfolyásba vezetni, amelyet a szállítás útján a vízelvezető rendszer kiöntésmentesen fogadni tud. Erről a továbbtervezés során lehet dönteni. A nyílt árkos rendszerű csapadékvízgyűjtő hálózatban sem maradhatnak pangó vizes szakaszok, ezért a nyílt árokhálózat is csak hidraulikailag méretezetten alakítható ki. A nyílt árok feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Ezért annak lefedett szakaszainak, a kocsi behajtóknak kialakítását korlátozni, szabályozni kell. Az élővízbe történő vízbevezetésnél a csapadékvizek szénhidrogén-származékokkal való szennyezése nagyon ártalmas a környezetre, a talajra és a talajvízre, ezért ennek is szigorú szabályozása szükséges. A település bel- és külterületén egyaránt mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan lehetne a felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését megoldani. Teljes közigazgatási területe a vízügyi ágazati tervek nyilvántartása szerint belvízzel veszélyeztetett. A területen megvalósítandó építkezéseknél ennek figyelembe vétele szükséges.

4.2. Energiaellátás A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken, a vezetékes gázellátás rendelkezésre állásának hiánya egyre szűkebb területen fordul elő. Az utóbbi időkben sajnálatosan egyre több telken, egyéni gazdasági lehetőségeik miatt térnek vissza a nem vezetékes energiahordozó használatára. Ezzel teljesen, vagy részben, vagy időlegesen lemondanak a vezetékes energiahordozóval biztosítható automatikus hőellátás lehetőségéről és a hagyományos energiahordozó használatával jobban terhelik a környezetüket. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével.


86


4.2.1. Villamosenergia ellátás A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ Hálózati Kft. Az ellátás bázisa a térségben üzemelő 132/22 kV-os alállomás. A településhez legközelebb eső alállomások a Ráckevei 132/22 kV-os alállomás és a Felsőbabádi 132/22 kV-os alállomás, mindkettőnek a betáplálása a Dunaújváros-Soroksár között üzemelő 132 kV-os nagyfeszültségű gerinchálózati rendszerről kiépített kétrendszerű 132 kV-os bekötéssel biztosított. Közeli alállomás még a Szigethalom 132/22 kV-os alállomás, amelynek betáplálása a Soroksár-Százhalombatta között üzemelő kétrendszerű 132 kV-os hálózatról kiépített kétrendszerű bekötéssel megoldott. A térségben üzemelő alállomásokról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja Szigetbecse település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása jelenleg szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. A település fejlődésével a villamosenergia igény is növekszik. A villamosenergia igénynövekedés részben a településrendezési javaslat szerinti új beépítésnél jelentkező igényből, részben a már meglevő fogyasztók igénynövekedéséből ered. A transzformátor kapcsokra vetített többlet villamosenergia igény a tervezés távlatáig 786 kW-ra prognosztizálható. A villamosenergia szolgáltatási törvény (VET) értelmében a villamosenergia ellátáshoz szükséges közhálózat fejlesztést a szolgáltatónak saját beruházásként kell megoldani, a fogyasztóval szolgáltatási megállapodást köthet, amelyben rögzítheti a szolgáltatás feltételeit. A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, ha már kiterheltté vált, a transzformátor állomások átépítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. A tervezés távlatáig prognosztizált igényt meghaladó igény jelentkezése, vagy új jelentősebb villamosenergia igényű területhasznosítás esetén, ha a helyi hálózat kiterheltté vált, a villamosenergiát igénylő fejlesztési területhez legkedvezőbb adottságú alállomásról új 22 kV-os hálózati kapcsolat kiépítése szükséges és a jelentkező igény súlypontjához közeli új fogyasztói transzformátor állomás telepítési igényével kell számolni. Új transzformátor állomáshelyeket úgy kell kialakítani, hogy nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is megfeleljen. A várható távlati fajlagos igénynövekedést egyszerű kapacitásnövelő gépcserével meg lehessen oldani. A településen meglevő közép- és kisfeszültségű hálózat jellemzően a település döntő hányadán oszlopokra szerelten került kivitelezésre. A hatályos VET módosítás alapján új hálózatépítés a belterületen már csak földalatti elhelyezéssel történhet. A település már beépített így már ellátott területein a tervezés távlatáig várhatóan a hálózatok föld feletti elhelyezése fennmarad. Ezeken a területeken arra kell törekedni, hogy legalább egy oszlopsorra kerüljön fektetésre valamennyi, az utcában haladó vezetékes villamosenergia és elektronikus hírközlési hálózat, hogy újabb oszlopsor ne kerüljön elhelyezésre. A település belterületén új házi bekötést már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy a távlati hálózatfektetési mód átalakítási lehetőségét majd a bekötések minél kisebb aránya korlátozzák. A település vonzásának növelése érdekében a közvilágítás fejlesztése is szükséges, bár az is nagy eredmény, hogy a Duna parti sávon is kiépítésre került a közvilágítás. A közlekedés, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmén túl esztétikai igényeket is ki kell elégíteni a közvilágításnak. Az új fejlesztési területeken, ahol a VET törvény értelmében a kisfeszültségű elosztóhálózat már csak földalatti elhelyezéssel épülhet, a közvilágítási hálózatok is már csak földalatti elhelyezéssel építhetők, így lámpatestek emelhetik ki a terület látványát. Egyéb területeken marad a tartóoszlopra szerelt lámpafejekkel történő megvilágítás, de ezek között is lehet arculat-alakítóbb, igényesebb lámpafejet 87



kiválasztani. 4.2.2. Földgázellátás A vizsgálatokban rögzítettek szerint a település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Földgázelosztó Kft. Szigetbecse gázellátásának bázisa a településen üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás, amelynek nagyközép-nyomású betáplálása a térséget kiszolgáló, Maklár felöl megépített nagyközép-nyomású gerincvezetékről épült ki. Erről a nagyközép-nyomású gerincvezetékről látják el Ráckevét és Lórévet is. A település gázfogadójától, a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőtől induló, a Lőrinc utcában haladó dn 90-es KPE középnyomású vezeték a település gázelosztó hálózatának a gerince. Dn 90-es vezeték épült a Lőrinc utcában a Márton utcáig és a Zöldfa utcában a Makádi közútig. Az erről táplált elosztóhálózat dn 63-as mérettel épült meg. A Duna parti üdülő-sor számára is épült gázelosztó vezeték, szintén dn 63-as mérettel. Ezzel biztosították a Duna parti üdülők téliesítési lehetőségét. A középnyomású gerinc-, illetve elosztóhálózatról épített bekötésekkel oldották meg az egyes ingatlanok gázellátását. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a 3 tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 227 nm /h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni. Ha a gázfogadó-nyomáscsökkentő kiterheltté válna, akkor annak kapacitásbővítése válhat szükségessé. A belterületre, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó területre javasolt fejlesztések gázellátása a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható. A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb megújuló energiaforrások is figyelembe vehetők, csökkentve a közüzemi vezetékes földgáz felhasználását.

4.3. Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat 4.3.1. Vezetékes elektronikus hírközlés A vizsgálatok alapján a település vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Zrt. biztosítja. A Budapest szekunder központhoz tartozó 37-es körzetszámú Szigetszentmiklós primer központ Szigetbecse vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 24-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A vizsgálatok szerint a település távközlési hálózatának kiépítése megtörtént, az ellátottság jelenleg teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás is kiépítésre került, de használata szűk körű. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése nem is várható. A vezetékes hírközlési (távközlési és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

88


történhet. A hálózatfejlesztés új fejlesztési területen már csak földalatti kivitelezéssel valósítható meg. Már ellátott területen ahol a gyengeáramú elosztóhálózat föld feletti elhelyezésű, ott, az elektronikus hírközlési hálózat is haladhat föld felett, ha a gyengeáramú elosztóhálózattal közös oszlopsorra fektethető. Amennyiben a közös oszlopsoron történő elhelyezésbe nem tudnak megállapodni, akkor az újabb építésű hálózat már csak földalatti elhelyezéssel építhető. Szigetbecse település esetén az elektronikus hírközlés településfejlesztő hatását is figyelembe kell venni. Azoknál a településeknél, és ezek közé tartozik Szigetbecse is, ahol a szezonális igénybevétel lényegesen eltér az állandó igénybevételtől, ott természetes a kiegyenlítésre, vagy afelé való törekvés. Ehhez nyújthat segítséget az infokommunikációs technológia széleskörű alkalmazási lehetőségének a biztosítása, amely az „otthonról” történő kapcsolat-tartást, munkavégzést biztosítva a csak üdülők, a szezonális ingatlan hasznosítók egy részét legalább időszakosan visszatarthatná, azzal a szezonális terhelés eltérés csökkenthető lehetne. Az infokommunikációs technológia alkalmazására jelenleg is van érdeklődés. Ezt tükrözik a statisztikai nyilvántartásban is már jelzett adatok. A településen 2014. január 1.-én 272 internet előfizetőt tartottak nyilván, amelyből 106 internet előfizetés DSL hálózaton, 165 internet előfizető kábeltelevízió hálózaton és 1 internet-előfizetés egyéb kapcsolaton (LAN, bérelt vonal, stb.) keresztül veszi igénybe a szolgáltatást. Ezt az ellátottságot tovább növeli a mobil internet szinte korlátlan rendelkezésre állása. Azon a településen, ahol a vezetékes internet szolgáltatás igénybe vételének aránya 50,4 %os, az jelzi, hogy fejlesztése, növelése szükséges, mivel az infokommunikációs lehetőséggel a szezonális hasznosítású ingatlanok használati idejét lehet nyújtani, s azzal a lakosság, az üdülők helyben tartása javul. 4.3.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi lehetőséget a településen és a környezetében levő településeken üzemelő antennák segítségével látják el. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák rendelkezésre állnak, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére és a modernebb műszaki berendezések megjelenésével további antennák telepítési igénye nem zárható ki. Az antenna elhelyezésének szabályozásával biztosítani lehet, hogy a lakosságban ne keltsen félelmet és a település arculatát se befolyásolja.

4.4. Megújuló energiaforrások energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók

alkalmazása,

környezettudatos

4.4.1. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Szigetbecse természeti adottsága, hogy 2000-2200 körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napenergia hasznosításának kiemelt szerepe lehet, mivel a település kihasználtsága, s az azzal járó energiaigénye nyári napsütötte időszakokban a legnagyobb. Akkor maximális a használati melegvíz fogyasztása, a klímaberendezések iránti igények. A használati melegvíz termelésre a napkollektorok, a klímaberendezések energiaellátására a napelemek alkalmazásával lehet a napenergiát hasznosítani. A napkollektorokkal felmelegített keringtetett vizet használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre lehet hasznosítani, ezzel a közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer 89



alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása. Egyéb megújuló energiahordozó hasznosítása legfeljebb reklám célra, vagy csak egyéni igény kielégítésére fordulhat elő, mert gazdaságos megtérülésével nem lehet számolni és energetikai szempontból sem várható eredmény.

5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Termőföldvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási vonzata a tervmódosításnak nem jelentős. A rendelkezésre álló adatok alapján a tervmódosítások környezetvédelmi szempontból a meglévő állapothoz képest számottevő káros hatással nem járnak. A meglévő környezetállapot megtartása, illetve javítása érdekében a településrendezési terv alkalmazása során a következő feltételek megtartása szükséges:  A mezőgazdasági területeken a helytelen gazdálkodás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani.  Az építési tevékenységek által érintett nagyobb kiterjedésű tereprendezési munkák végzése során, talaj védelme érdekében a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönítve kell tárolni. A deponált humuszos talaj újrahasznosításáról gondoskodni kell.  A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit tartalmazó, országosan egységes, összehangolt cselekvési program alapján kell eljárniuk.  A vizek védelme érdekében az építési tevékenységek során esetleg kialakításra kerülő nagy kiterjedésű burkolt felületekről a csapadékvizet víznyelőkön át tisztítóaknákba kell vezetni, majd ezután csak olajfogón keresztül kerülhetnek szikkasztó árokba.  Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezhető.  A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést.  A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen védőzöldsávokat kell telepíteni.  A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák.  Az újonnan beépítendő területeket is be kell kapcsolni a meglévő kommunális hulladékgyűjtési rendszerbe. A keletkező veszélyes hulladékok a telephelyeken belül - üzemi gyűjtőben átmenetileg tárolhatók, melyek rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.  A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával.  A meglévő belterületen, illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja a telkek mögötti területsávban helyenként előforduló illegális hulladék elhelyezés.


90


6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A település komolyabb hatású szabályozási változtatásokat (érdemi szerkezeti jelentőségű új közterület szabályozást, övezetmódosítást) a hatályos tervekben foglaltakhoz képest néhány tömbfeltáró jellegű, vagy útszélesítő hatású szabályozást és egy-két övezetpontosítást leszámítva érdemben nem tervezett. Emiatt alapvetően a hatályos tervek szabályozási eszközrendszerét alkalmaztuk a felülvizsgálat során is kisebb lokális módosításokkal, pontosításokkal, egyértelműsítésekkel. A tervben alkalmazott szabályozási eszközök: - szabályozási vonalak - övezethatárok és paraméterek - egyéb más szakági szabályozási nyomvonalas és zónaelemek (pl. természetvédelmi, örökségvédelmi)

7. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 7.1. Népességprognózis Ebben a részben (a korábbi fejezetekben szereplő településfejlesztési elképzelésekkel összhangban) a települési népesség számának a jövőben várható alakulását prognosztizáltuk. Erre az előrejelzésre azért van szükség, mert ennek révén váltak feltárhatóvá a helyben élő népesség távlati igényei a települési szolgáltatásokkal szemben. A lakossági igényeknek pedig csakis akkor lehet kellően megfelelni, ha meg tudjuk becsülni a lakónépesség távlati alakulását. Ha ismerjük és meg tudjuk becsülni a helyben élő népesség számát a kérdéses időszakokban, akkor a tervezés során a közúthálózatokkal, a közintézmény, valamint közműellátó rendszerekkel szemben felmerülő lakossági igényekre tudjuk méretezni az ellátórendszereket is. A települési népességszám távlati alakulását azonban nyilvánvalóan csak kisebb nagyobb pontatlansággal tudjuk előre jelezni, hiszen a tényleges távlati népességszámot több olyan külső tényező is befolyásolja, amelyet nem láthatunk előre pontosan, illetve amelyre nincsen ráhatásunk (pl. országos népesedési, népességvándorlási vagy az agglomerációs folyamatok). Kiindulópontként azokat a biztosabb tényezőket kell számba vennünk, melyeket nagyobb pontossággal ismerhetünk. A biztos tényezők közül ismerjük a település lakásszámát, valamint a múltbeli és jelenlegi népességszámot. Ismerjük a települési és az országos népesedési folyamatokat, illetve tudjuk azt is, hogy a település képviselőtestülete milyen lakóterület fejlesztéseket (új lakások részére történő új telekalakítási lehetőségeket) irányzott elő. A tényleges távlati valós népességszám várhatóan két szélső érték között alakul majd a településen. Az egyik szélső érték (első becslés) a bekövetkezett települési népességváltozási folyamatokat figyelembevevő, és azt töretlenül továbbfolytató adat lehet. A másik szélső érték pedig (második becslés) a távlatban várhatóan megvalósuló lakóépület állomány nagyságából számított elméleti népességnagyság lehet. Ez utóbbi becslés azt veszi számba, hogy a későbbi állapotban meglévő távlati lakásszámhoz mekkora népességszám tartozhat majd. A távlatban esetleg bekövetkező -, az előző két érték közötti- népességnövekedés mindenképpen hosszabb távú, és fokozatosan megvalósuló folyamat lesz. Ezért az Önkormányzat a népességváltozási folyamatot figyelemmel kísérve elvileg kellő időben, és fokozatos fejlesztésekkel is felkészülhet a közlekedési, a közmű- és a közintézményi infrastruktúra hálózatok fejlesztésére. Előrejelzésünk szerint tehát a települési lakónépesség várhatóan az alábbiak szerint alakul majd: 1. Az első becslésünk szerint a település lakónépessége az elmúlt évtizedek folyamatainak változatlansága esetén 2025-ig várhatóan kb. 1.320 fő lesz. Ennél a becslésnél kiindulásként, a KSH adatok közül az 1990-es kb. 1.270 fő és a 2011-es kb. 1.300 fő népesség számot, és az erre a 21 éves időszakra jellemző átlagban 1,43 fő/év népességnövekedési folyamatot vettük figyelembe. 2. A második becslés szerint számított elméleti népességnagyság megegyezik a lakóterületek ismertetésénél rögzített lakásszám és lakónépesség számításban szereplő értékekkel. Eszerint 2025 körül a népességszám kb. 2.680 fő lesz. A fentiekkel összhangban a méretezés igényeknél a kellő biztonság érdekében mértékadó értéknek a 2025-ig tartó időszakra a második becslésben szereplő 2.680 főt és (2,6 fő/lakás értékkel számolva) 1.031 db lakást, kicsit kerekítve 2.700 főt és 1.050 lakást vettük figyelembe. A 2011-es kb. 1.300 fő népességszámhoz a 2025. után terjedő időszak várható mértékadó népességszámát (2.700 főt) 91



viszonyítva a terv távlatán belül mintegy 108 %-os népesség növekedés prognosztizálható a településen. E jelentős népességnövekedés következtében várhatóan mind közmű- mind közintézményi infrastruktúra vonatkozásában a minőségi fejlesztés mellett jelentős mennyiségi kapacitásfejlesztésekre is szükség lehetne, ha ez a lakosságnövekedés bekövetkezne.

A népességszám várható alakulása Tényleges népességszám

3000 2500 2000

Első becslés szerinti növekedési ütem

(fő) 1500 1000 500 0 1980.

1990.

2001.

2011.

2025.

Második becslés szerinti növekedési ütem

(évszám)

A népesség számának legfeljebb maximum 2 ezer fő lakónépességre és 1 ezer fő üdülőnépességre (, tehát összesen 3 ezer főre) való növelését már a településfejlesztési koncepció is prioritásként rögzíti. A fejlesztések kordában tartására azt tudjuk javasolni, hogy a további átsorolásokat, az egyes lakóterületek SZT-it - terven rögzített ütemezés hiányában - a mindenkori képviselőtestület csak ütemezve hagyja jóvá. Azaz kísérje figyelemmel a már átsorolt területek beépülését, benépesülését, és csak akkor soroljon át újabb területeket, ha az átsorolás egyéb kapcsolódó feltételei is biztosítottak és a korábbi beruházások is már megvalósultak. Szükség esetén pedig a későbbiekben a HÉSZ paramétereinek változtatásával (pl. nagyobb telekterületi minimumok, alacsonyabb lakásszám maximumok meghatározása) a lakásszám csökkenés irányába mutató módosításokat hajtson végre.

7.2. A közintézmények méretezése A közintézmények méretezésénél a népesség távlati alakulását elemző fejezetben kiadódó mértékadó népességszámra végeztük el a számításokat. A távlati mértékadó népességszám függvényében tehát a következő irányadó közintézményi kapacitásszükségletekkel számoltunk tervünkben: Az önkormányzati ellátási kötelezettség miatt méretezendő közintézmények Legnagyobb 2011-ben 2025. körül szükséges megközelítési meglévő (1.301 Irányadó bővítési többlet Megnevezés (2.700 fő távolság fő és 533 telek terület igény (m2) és 1.050 lakás esetén) (m) lakás) Egészségügyi és szociális intézmények: Orvosi rendelő 1.200-1.500 2 munkahely 2 munkahely 0 Gyermek szakorvosi 1.500 0 munkahely 1 munkahely ~1x1.000 rendelő Fogorvosi rendelő 0 munkahely 1 munkahely ~1x1.000 Bölcsőde 500-800 0 férőhely 50 férőhely ~1x4.000 Időskorúak napközi otthona 800-1000 0 férőhely 17 férőhely ~1x1.000 Oktatási és művelődési intézmények: Óvoda 500-800 75 férőhely 150 férőhely ~1x5.500 Általános iskola 800 11 tanterem 13 tanterem 0 Művelődési ház 1.200-1.400 100 férőhely ~550 férőhely egyedi program alapján Könyvtár 10.934 kötet 8.100 kötet más intézményeken belül Zöldterületi jellegű intézmény (a különleges területeknél ismertetve): Temető 3.000 27.050 m2 10.800 m2 0 file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

92


A fenti adatokat a várható igények nagyságrendi meghatározása és a település vezetésének általános tájékoztatása céljából rögzítettük. Az igények kielégítésére több konkrét megoldás kínálkozik. A táblázatban szereplő közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények, vagy a művelődési, oktatási intézmények) és így beruházási költsége is. A fenti intézmények közül néhány közintézmény (pl. magán óvoda, orvosi rendelő) elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot ettől függetlenül is mindenképpen közvetlenül (, vagy közvetve) terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. Ugyan nem méreteztük, de a mai közös önkormányzati hivatal is bővítésre, korszerűsítésre (esetleg áthelyezésre) szorulhat majd, hiszen a távlatban a növekvő népesség igényeihez kell a hivatalt is ki(át)alakítani. A település saját üzemeltetésű közép- és felsőfokú intézménnyel (középiskola, egészségügyi központ) nem rendelkezik. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések nyújtják Szigetbecsének. A település közép- és felsőfokú intézményi ellátottsága tehát jellemzően más települések közintézményeinek igénybevételével jelenleg teljes körűen megoldódik. A település meglévő közintézményei a központi belterületen jelentkező ellátási igényeket a nagyjából optimális megközelítési távolságokon belül ki tudják elégíteni. Az RSD parti üdülőterületeknél azonban szolgáltatási külpontosság, ellátatlanság figyelhető meg, ami gazdaságosan nem is kezelhető problémát jelent. (A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat esetleges bővítése a későbbiekben egyre komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek felvásárlására, de esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges további területek megszerzésére is.) A település településközpont terület-felhasználásba sorolt kereskedelmi és szolgáltató (vállalkozási, profit orientált) intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a lakosság ellátását felvállaló kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére.

7.3. A tervezés indításához adott előzetes államigazgatási és egyéb érdekeltek véleményeinek összefoglalója A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet 28.§ (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően, a 37.§ (2) bek. értelmében és ugyanennek a rendeletnek a 9. számú mellékletben rögzítettekkel összhangban az ún. előzetes tájékoztatási szakaszban a tervek véleményezésében érdekelt államigazgatási és egyéb szerveket, partnereket az önkormányzat megkereste. A munkafázis lezárásig, 2015. 06. 01-ig az önkormányzathoz visszaérkezett és hozzánk eljuttatott válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltak önkormányzati szempontból is hasznosítható elemeit a tervezés során az adottságokhoz igazodó módon lehetőség szerint figyelembe vettük. A visszaérkezett előzetes véleményekből következően betartandó település-specifikus különleges tervezési elvek:

Államigazgatási szerv neve

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Állami Főépítész

93

A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni?

Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések:

Igen

A véleményezéshez papír és CD dokumentációt is kér. Kéri a környezeti vizsgálat és értékelés elkészítését. Kéri a szerkezeti terv módosítását szükségessé tevő településfejlesztési döntés pótlását. Kéri a hatályos TFK, TSZT, HÉSZ és SZT hitelesített változatának pótlólagos megküldését. Egyebekben pedig teljes részletességgel megadta azokat a szabályokat, jogszabályokat, amelyeket a dokumentáció



Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Igen

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Igen

Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság

Igen

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály

Igen

Igen Nem Igen

összeállításánál, egyeztetésénél, jóváhagyásánál figyelembe kell venni. A véleményezéshez CD dokumentáción kívül legalább a rajzi munkarészeket papír formátumban is kéri. Felhívja a figyelmet a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontú jogszabályok betartására. A konkrét tervi megoldások közül részletesen elemezte a 4TS, 6TS, 11TS, 15TS és 16TS jelű változásokat táj és természetvédelmi szempontból, továbbá ezekhez egyes esetekben kisebb pontosításokra is javaslatot tett. Levegőtisztaság-védelmi, valamint zaj- és rezgésvédelmi szempontból a tervi megoldásokkal kapcsolatban csak általános észrevételeket tett. Jelzik, hogy mely változtatási szándékok érintenek, ökológiai hálózatot, Natura 2000 területe. A 4TS, 6TS, 11TS, 15TS és 16TS jelű változásokkal kapcsolatban hasonló észrevételeket tesznek, mint a KDV-KTF. Továbbá kérik az F-4 függelékben szereplőm őshonos fajok jegyzékének korrekcióját az észrevételeiknek megfelelően. Nem kéri a környezeti vizsgálat és értékelés elkészítését. Jelzi, hogy a település egésze belvízzel veszélyeztetett (mindenütt Pálfai I. kategória). A HÉSZ 14.§ (1) bekezdés szövegének módosítására konkrét szövegjavaslatot tett. Javaslat alapján a bekezdést következőképen javítjuk: (1) a hidrogeológiai védőterülete: a) kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül min 10 m sugarú körnek megfelelő nagyságú belső védőterület biztosítandó, b) vízügyi hatósági eljárás keretében kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőövezetek esetében a vonatkozó jogszabályi előírások betartása szükséges, c) kijelölt hidrogeológiai védőterületre a kijelölő határozat, valamint a vonatkozó jogszabályi előírások betartása szükséges. A 16. és 58. oldalakon szereplő szöveg pontosítására javaslatot tett. Ennek megfelelően törölni kell az elsőrendű védvonalat, helyette Makád-Szigetszentmárton árvízvédelmi szakasz II. árvízvédelmi vonal kerül jelölésre. Továbbá a KÖVIZIG javítandó VIZIG-re. A felszíni vízgazdálkodással kapcsolatban részletes adatokat és javaslatokat tett. Elektronikus adathordozót kér. Az egyéb jogszabályokban rögzített szempontok betartására hívja fel a figyelmet. A véleményezéshez CD dokumentációt kér. A környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek. Előzetes észrevétele nincs. Észrevétele nincs. Kéri a közútkezelő egyeztetésbe történő bevonását. Általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. Érdemi észrevétele nincs.

Nem

Igen


Lehetőség szerint papír dokumentációt kér. A környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek. Jelzi, hogy a települést műemlék nem, de 2 nyilvántartott régészeti lelőhely érinti. Kéri ezek HÉSZ-ben való feltüntetését. Rögzíti, hogy mely örökségvédelmi szabályok betartása szükséges.

94


Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Országos Tisztifőorvosi Hivatal Egyéb érdekelt szervezet, partner neve

Igen

Igen Igen Nem Igen Igen Külön nem rögzítette A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni?

Pest Megyei Főépítész

Igen

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Igen

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Igen

TIGÁZ-DSO Kft.

Nem

A részletes véleményhez kéri a tervezéssel érintett földrészletek hrsz-einek megadását és a tervezett övezeti besorolást, vagy papír térképet. Egyebekben általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. Jelzik a tervezésnél figyelembe veendő erdészeti szempontokat. A környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek. Jelzik a tervezésnél figyelembe veendő talajvédelmi szempontokat. Érdemi észrevétele nincs. Környezeti vizsgálat készítését nem tartja szükségesnek. Szigetbecsén bányatelek, nyilvántartott ásványvagyon és felszínmozgás-veszélyes terület nincs. Kéri a szakági fejezetnél az ágazati előírások, fokozottabb betartását és az érintett szolgáltatókkal az egyeztetések lefolytatását. Egyebekben általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet.

Lényeges előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Az 1.2. fejezet megírásához (a területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata) szükséges információkat megadta Javasolja az tervi 1.2.3. fejezetnél a módosítások megfelelőségének igazolását a módosítások egyenként történő ismertetésével. Több pontban részletes szövegpontosító és javító javaslatokat tett. Az 51112 j. ö.k. út külterületi jellegét meg kívánja őrizni. Kéri a külterületre eső Lf, Gksz és Gip területek feltárásának biztosítását, az utak forgalmi igényeknek megfelelő helyigényének biztosítását. A közúti közlekedésből eredő káros környezeti hatások elleni védelemről az építtetőnek kell gondoskodnia. Több helyen a műleírást és a HÉSZT érintő javaslatokat tett. Egyebekben általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására is felhívta a figyelmet. A véleményezéshez CD dokumentációt kér pdf formátumú állományokkal. A közeljövőben országos közúthálózati fejlesztés nem várható. Általános tervezési elvek és a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet. A terv nem érinti a gázhálózatot. Érdemi észrevételt nem tett, a továbbiakban nem is kíván az egyeztetéseken részt venni.

Az egyéb érintettek véleményei, a munkafázis lezárásáig nem érkeztek meg az önkormányzathoz és hozzánk.

7.4. Környezeti értékelés A településrendezési terv módosításával kapcsolatban a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 4-5.§-ainak megfelelően az Önkormányzatnak az előírt tájékoztatás megadása után kikérte a környezet védelméért felelős szervek szakvéleményét a környezeti vizsgálat készítéséről, illetve tematikájáról. A környezeti vizsgálat szükségességéről egy felelős államigazgatási szerv nyilatkozott, míg a tematika kialakításával kapcsolatban érdemi észrevétel nem történt. Ezek ismeretében az önkormányzatnak döntenie kell a környezeti vizsgálat lefolytatásáról, és annak a jogszabályban előírt tartalmi követelmények szerinti elkészítéséről. A környezeti vizsgálati dokumentáció az e terv mellékleteként a véleményezési dokumentációval egyidejűleg később készül el, önálló dokumentációként. 95



7.5. Területi hatásvizsgálat A most dokumentált tervi megoldások miatt nem volt szükség előzetesen ún. területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat lefolytatására, illetve ún. térségi terület-felhasználási engedély beszerzésére.


96


VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ RAJZI MUNKARÉSZEK

97



TERVIRATOK, MELLÉKLETEK -

A hatályos településfejlesztési koncepciót elfogadó 47/2002. (VI.03.) Kt. határozat (1 oldal) A munkaindító 47/2014.(VI.2.) Kt. határozat (1 oldal) A KTVF 7964-4/2013 számú levele, a KDVKTKF Natura 2000 hatásbecsléssel összefüggő véleményéről (6 oldal) Az első munkaközi egyeztetési dokumentáció önkormányzati áttekintése után adott feladatpontosító 25/2015. (IV.28.) Kt. határozat (1 oldal)


98


99




100


101




102


103




104


105




106


107



JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK


108


III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT

Szigetbecse Község Önkormányzatának ……/2015. (………..) határozata Szigetbecse Község településszerkezeti tervéről

Szigetbecse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a község 47/2002. (VI.03.)számú határozattal elfogadott településfejlesztési koncepciójában foglaltakkal összhangban a következők szerint megalkotja a nagyközség településszerkezeti tervéről szóló határozatát, és egyúttal jóváhagyja a településszerkezeti tervlapot, valamint azok kötelező együttes alkalmazását előírja. (1) Szigetbecse Község teljes igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a településszerkezeti terv e határozat szerinti szöveges, valamint rajzi mellékleteit. Az e határozat szöveges és rajzi mellékleteit azok módosításáig együtt kell alkalmazni. (2) E határozat szöveges mellékletei: a) M-1 melléklet: A településszerkezeti terv leírása b) M-2 melléklet: Változások (beavatkozások és ütemezések) c) M-3 melléklet: A település területi mérlege d) M-4 melléklet: A területrendezési tervvel való összhang igazolása e) M-5 melléklet: A biológiai aktivitásérték számítási eredménye (3) E határozat rajzi melléklete: a TSZT rajzszámú, m=1:10.000 méretarányú településszerkezeti terv. (4) Ez a határozat és a hozzátartozó szöveges és rajzi mellékletek a határozat meghozatalától számított 30. napon lépnek hatályba. (5) E határozat meghozatalával egyidejűleg a község településszerkezeti tervéről szóló 30/2005. (IV.18) Ök. határozat, az azt módosító 125/2013. (X. 28.) Ök. határozat és azok mellékleteit képező összes tervlap érvényüket vesztik.

Határidő: folyamatosan Felelős: jegyző Szigetbecse, 2015. ……………….….

Takács András Polgármester

109



M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS 1.1. A településszerkezet fő elemei A településszerkezetet meghatározó meglévő és tervezett elemek: - Természetföldrajzi elemek: = a Ráckevei-Soroksári Dunaág (RSD); = a Duna-holtág és egyéb mélyfekvésű területek, csatornák; = helyenként összefüggő kisebb-nagyobb kiterjedésű erdőterületek. - Közlekedéshálózati elemek: = a Ráckeve-Makád bekökő út (51112 j.); = az RSD part menti út - Különféle területfelhasználási elemek a későbbi részletes leírásnak megfelelően, mely területek. terület-felhasználási szempontból alapvetően beépítésre szánt továbbá beépítésre nem szánt területekre tagolódnak.

1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása A település beépítésre szánt területei tervezett állapotban az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: - lakóterületek (Lf); - vegyes területek (Vt és Vi); - gazdasági területek (Gksz, Gip); - üdülőterületek (Üh); - különleges beépítésre szánt területek (KSp, KSt, KT és KSr).

1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa Terület-felhasználási egység neve Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégiházas üdülőterület Különleges -beépítésre szánt- terület

Térképi jel Lf Vt Vi Gksz Gip Üh KSp, KSt, KSr, KT

Legnagyobb beépítési sűrűség 05 1,5 1,5 1,5 1,5 0,2 0,5

1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása A település beépítésre nem szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: - közúti közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési terület (KÖu); - zöldterület (Z); - védelmi erdőterület (Ev); - általános mezőgazdasági terület (Má); - vízgazdálkodási terület (V).

1.5. A területfelhasználási elemek 1.5.1. Lakóterületek A meglévő lakóterületek használatuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján a falusias lakóterületi kategóriába tartoznak. Ezek a falusias lakóterületek különböző jellegű (sűrűbben, vagy lazábban beépült) lakóterületek.


110


1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) A meglévő településközpont terület-felhasználási kategóriába tartoznak azok az ingatlanok, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, és intézményi terület terület-felhasználási kategóriába tartoznak, amelyek közintézmények elhelyezésére szolgálnak. E területek a központi belterületen és a Duna-part közelében mozaikosan helyezkednek el. 1.5.3. Gazdasági területek A település meglévő jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató és ipari gazdasági területei elsősorban a belterületek szélein helyezkednek el, de más településrészeken is megtalálhatóak. Ezek közül a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek túlsúlyban vannak. Ezek részben a központi belterületen, részben pedig D-i határa mentén jöttek létre. A meghatározó ipari gazdasági (termelő és raktározó tevékenységek) területek a központi belterület D-i részén, részben pedig a Duna-part közelében alakultak ki. Az újonnan kijelölt gazdasági területet a Makádi út mentén, más gazdasági területekhez kapcsolódóan, korábban lakóterületnek kijelölt, de meg nem valósult területen helyezkedik el. 1.5.4. Üdülőterületek A település döntően meglévő és kisebb részben tervezett hétvégiházas üdülőterületei a RáckeveiSoroksári Duna-parton a teljes közigazgatási határ hosszán találhatóak. 1.5.5. Beépítésre szánt különleges területek Jelenleg a beépítésre szánt különleges területek közül a meglévő sportpálya, és a strand, továbbá a sport, rekreációs terület részben Szigetbecse központi belterületén és a Duna-part mentén találhatóak. A meglévő temetők, a meglévő ravatalozó és a temetőrészekre kiterjedő bővítési területtel együtt a község ÉNy-i részén találhatók. 1.5.6. Közlekedési és közműterületek A közúti közlekedési terület-felhasználásba tartoznak a meglévő elemek közül az 51112 jelű Ráckeve – Makád bekötő út, az egyéb meglévő önkormányzati közutak, az egyéb gyűjtő utak, továbbá a lórévi kiépítendő külterületi földút nyomvonala is. 1.5.7. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított „hulladék” területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók. 1.5.8. Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási területen elszórva több kisebb foltban találhatók. 1.5.8. Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági területek: Az általános mezőgazdasági területek közé, jellemzően a nagyobb kiterjedésű (helyenként nagytáblás művelésű) jellemzően szántó, gyümölcsös és rét-legelő területek tartoznak. Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják. A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódó volt zártkerti területek, mivel jellemzően beépítetlenek, ezért szintén az általános mezőgazdasági területek közé kerültek besorolásra.

111



1.5.9. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtágai vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna.

1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa A település igazgatási területe 2014-ben a TAKARNET szerint 1711,7510 ha, amelyből a hivatalos földhasználati nyilvántartás szerint 124,3861 ha belterület, a fennmaradó 1587,3649 ha pedig külterület volt. A külterületen belül 17,6561 ha az ún. zártkerti nyilvántartási kategóriába tartozott. A földhivatali alaptérképi rajzi ábrázolása szerint azonban az igazgatási terület összes nagysága 1711,4146 ha, a belterület összes nagysága pedig 125,0659 ha volt. A település igazgatási területe tervezett állapotban nem változik. A terv a korábbi településszerkezeti tervben rögzített megoldáshoz képest a külterületbe visszacsatolásra jelöli (, azaz már nem jelöli belterületbe vonásra tervezett területként) a korábbi bánya területét, és belterületbe vonásra jelöli a temető határkorrekciójával érintett jelenlegi külterületet. Tervezett állapotban a településszerkezeti tervlap lehatárolásának megfelelően a belterület (jelenlegi földhivatali térképi rajzolat szerint nagyság 125,07 ha + a jelenlegi tervben megjelenő tervezett belterületek összes nagysága 75,01 ha =) 200,08 ha, a külterület pedig 1.511,67 ha lesz.

2. A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. A település területének természeti védelem alatt álló területeinek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, valamint a Natura 2000 területek teszik ki. Az országos védettségű területek közé az ex lege védett lápok tartoznak. A helyi jelentőségű védett természeti területek jelentős átfedésben vannak az egyéb más országos, vagy nemzetközi védelem alatt álló területekkel.

3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek egy része a belterületet északról és nyugatról határolja határolva viszonylag összefüggő területet alkot. Két kisebb, a belterületbe beékelődő erdőterület is található, valamint „kondicionáló felületnek” tekinthető az RSD holtág is. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a szigeten, valamint a külterület déli részén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Balassi tér.

4. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei: A régészeti értékek védelméről a helyi építési szabályzatban gondoskodni kell. A település területén, a településszerkezeti terven ábrázolt több ismert régészeti lelőhely található. Ezeket az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti. A helyi védettség alatt álló, és védendő létesítményeket az örökségvédelmi hatástanulmány és önálló helyi rendelet rögzíti. Ezeket a helyi védettség alatt álló, vagy védendő létesítményeket és területeket az HÉSZ-ben fel kell tüntetni.


112


4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: A településen az örökségvédelmi hatástanulmány alapján felül kell vizsgálni a külön rendelettel helyi védelem alá vont létesítményeket. Lehetőleg a HÉSZ-ben az önálló helyi értékvédelmi rendelet elveivel, céljaival összhangban lévő szabályozást kell kidolgozni, valamint a két rendelet közötti működési összhangot meg kell teremteni.

5. A KÖZLEKEDÉS A közlekedési hálózatok fejlesztése során a meglévő úthálózati elemek felhasználásával, a korábban tervezett elemek továbbvitelével és új, vagy módosított nyomvonalak kijelölésével megújuló úthálózat alakul ki. A település egésze szempontjából lényeges közlekedési úthálózat fejlesztési új elemei a TSZT-n ábrázolva: Új külterületi közút létesítése a Balassi tér - Lőrinc utca - földút nyomvonalon Lórév irányába. A kerékpárút-hálózat nyomvonala. A lakó- és gazdasági területek beépítésével párhuzamosan az úthálózatnak az adott területre eső továbbfejlesztéséről gondoskodni kell. A Duna-parti üdülőterület kiszolgáló útjainak esetleges forgalmi elégtelensége és a havária kockázat csökkentése érdekében az árvízvédelmi töltés mentett oldalán lévő közút kiépítését, jó karbantartására fokozott figyelmet kell fordítani.

6. A KÖZMŰELLÁTÁS Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A helyi építési szabályzat kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Belterületen Falusias lakóterületek Teljes közművesítettség Településközpont területek Teljes közművesítettség Intézményi területek Teljes közművesítettség Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Teljes közművesítettség Ipari gazdasági területek Teljes közművesítettség Hétvégiházas üdülőterületek Teljes közművesítettség Különleges területek - beépítésre szánt Teljes közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Teljes közművesítettség Zöldterületek Teljes közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Teljes közművesítettség Külterületen Ipari gazdasági területek Teljes közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Zöldterületek Közművesítetlen Erdőterületek Közművesítetlen Mezőgazdasági területek Közművesítetlen Vízgazdálkodási területek Közművesítetlen Természetközeli területek Közművesítetlen Különleges területek - beépítésre nem szánt Teljes közművesítettség A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A települési szintű szennyvízelvezetés közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a település teljes közigazgatási területén meg kell oldani.

113



A szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény kötelezi a csatornára való rákötésre. A beépítésre szánt fejlesztési területeken építés már csak a közcsatornával történő szennyvízelvezetés rendelkezésre állása esetén lehetséges. Beépítésre nem szánt területen a szennyvízgyűjtés elhelyezés lehetőségét a HÉSZ szabályozza, annak betartása szükséges. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A településesztétikai, és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy új (132 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia elosztó hálózat és vezetékes elektronikus hírközlési hálózat építése és a meglevő hálózat rekonstrukciója lehetőleg földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.)

7. A KÖRNYEZETVÉDELEM A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Szigetbecse az „érzékeny” területi kategóriába tartozik. A település központi belterületén a csatornahálózat mindenhol kiépített és a rákötöttség is közel teljeskörű. A szennyvizet a Ráckevei szennyvíztisztító telepre juttatják el. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A településen áthaladó közlekedési útvonalak nem bonyolítanak le akkora forgalmat, hogy az számottevő légszennyezés terhelés okozna A település belterületén az átmenő közúti forgalom, valamint a belső forgalom által okozott zajterhelés nem jelentős. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. A település belterületén és az üdülősoron a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot a Dömsödi lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott.

8. A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A hatósági nyilvántartások alapján a településen árvíz-, erózió- és csúszásveszélyes terület jelenleg nem ismert. Közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek a központi belterülettől távolabb eső egyéb beépített (üdülő, gazdasági és különleges területek) és beépítetlen területek. Meglévő és tervezett állapotban a következő jelentősebb védőterületek és védősávok érintik a települést: Közúti közlekedési létesítmények védősávjai. Közművek védőterületei és védősávjai. Közegészségügyi (temetők, szennyvíz átemelők) védőterületek. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

114


Tervezett állapotban a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek nagysága csökken, minden beépítésre szánt és egyúttal belterületi terület teljesen ellátottá válik. A közművek és közlekedési hálózatoknak a kiépítésével a nyomvonalakhoz igazodóan növekszik a védőterületek nagysága.

9. A KORLÁTOZÁSOK A terület-felhasználást befolyásoló, más jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások:  nyilvántartott régészeti lelőhely;  Natura 2000 terület határa;  természetvédelmi terület határa (ex-ege)  országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó) határa;  országos vízminőség-védelmi terület határa. A terület-felhasználást befolyásoló, helyi jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások:  telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv;  mezővédő tásítás;  hagyományos temetkezésre igénybe vehető terület.

M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) 1. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.


Területspecifikus változtatások: Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több helyen. (Az OTÉK 1TS 2,3 ha, Vt 2,3 ha, Vi változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: Az óvoda területe a Petőfi Sándor utcában. (Korábbi tervi pontatlanság 2TS 0,3 ha, Lf 0,3 ha, Vi korrekciója és önkormányzati fejlesztési igények miatt.) Gazdasági terület a Petőfi Sándor utcában. (Forgalmi konfliktusok 3TS 0,2 ha, Gksz 0,2 ha, Lf megoldási szükségessége miatt.) Tömbfeltárás a Makádi út és a Petőfi Sándor utca között. (Önkormányzati 20TS 0,3 ha, Vt 0,2 ha, Lf igényre.) 22TS A Makádi út mentén. (Önkormányzati igényre.) 0,3 ha, Vt 0,3 ha, Gksz A Makádi út mentén a 059/26 hrsz-ú telek egy részén. (Önkormányzati 24TS 4,6 ha, Lf 4,6 ha, Gip igényre.) A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: Az RSD menti üdülőterület D-i részén. (Önkormányzati telekértékesítési igények miatt, a KDVKF által is elfogadott Natura 2000 hatásbecsléssel és a 4TS 0,7 ha, E 0,7 ha, Üh KDVKF által adott KTVF 7964-4/2013 számú - terviratok között csatolt levélben megszabott feltételek alapján.) 22TS A Makádi út mentén. (Önkormányzati igényre.) 0,2 ha, E 0,2, ha Gksz A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek:

115



Volt homokbánya területe a Lórévi út mentén. (A korábban tervezett 2,7 ha, Ksr 2,7 ha, Ev rekreációs funkció megvalósulásának elmaradása miatt.) A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: A Ravatalozó területe és a temető közti sáv. (A kialakult állapot 7TS 0,4 ha, E 0,4 ha, KT rendezésének igénye miatt.) A temető É-i sarka az Akácfa utca mellett. (Korábbi tervi pontatlanság 8TS 0,4 ha, E 0,4 ha, KT korrekciója miatt.) A Réti utca és a Fazekas Mihály utca közötti mély fekvésű terület. (Az 9TS OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt és korábbi tervi 1,4 ha, E 1,4 ha, Z pontatlanság korrekciója miatt.) A település É-i részén, beerdősült területek az Erdősor utca mellékutcájánál. 10TS 0,6 ha, Z 0,6 ha, Ev (A kialakult állapot lekövetése miatt.) Hibásan jelölt erdőterület a szigeti részen. (Korábbi tervi pontatlanság 11TS 0,7 ha, E 0,7 ha, Má korrekciója miatt.) A Település D-i részén a Duna menti sávban. (Önkormányzati fejlesztési 15TS 1,1 ha, M 1,1 ha, Z igények miatt.) A település külterületén több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti 16TS 96,9 ha, M 96,9 ha, Ev erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.) 6TS

2. A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE A fejlesztések, változások megvalósításának ütemezését, az egyes később elkészítendő szabályozási tervek fokozatos jóváhagyásával, esetileg kívánja megszabni az önkormányzat. Külön ütemezési javaslat nem készült a tervhez.

M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE A településszerkezeti tervben rögzített terület-felhasználás változások alapján a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a település területmérlege a következők szerint alakul. Tervezett állapot Terület-felhasználási kategória

Meglévő állapot (ha)

Falusias lakóterület 96,4 Településközpont terület 12,4 Intézményi terület* 2,1 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 25,5 Ipari gazdasági terület 12,0 Hétvégiházas üdülőterület 39,4 Különleges, sportpálya terület 1,0 Különleges, temető terület 2,3 Különleges, strand terület 0,1 Különleges, sport, rekreációs terület 4,4 Közúti közlekedési terület 7,4 Zöldterület, közpark 5,1 Védelmi erdőterület 101,4 Általános mezőgazdasági terület 1233,4 Vízgazdálkodási terület 168,5 Összesen: 1711,4 * A korábbi TSZT-ben településközpont vegyes besorolású terület

Meglévő, megmaradó (ha) 91,5 11,8 2,0 25,3 12,0 39,4 1,0 2,3 0,1 1,7 7,4 2,5 97,9 1137,2 168,5 1600,7

Tervezett (ha)

Összesen (ha)

0,5 0,0 0,3 0,5 4,6 0,7 0,8

2,4 100,3 0,7 110,7

92,0 11,8 2,3 25,8 16,7 40,0 1,0 3,1 0,1 1,7 7,4 4,9 198,2 1137,9 168,5 1711,4

M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Az OTrT előírásainak érvényesülését jellemzően a PMTrT előírásainak való megfeleléssel lehet és kell igazolni. Ezen túlmenően azonban az OTrT változása miatt az alábbiakban részletezett témakörökben is igazolni kell az OTrT előírásainak érvényesülését. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

116


2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve:

A fenti kivonat alapján a módosítások nem érintenek országos jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatokat, ezért a tervi megoldások, és a 1.sz. (szöveges melléklet), valamint a 2.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősül.

117



3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete:

A fenti kivonat alapján a módosítások érintik az országos ökológiai hálózat övezetét. Betartandó OTrT előírás nem tartozik ehhez az elemhez, ezért a tervi megoldások, és a 3/1.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek.


118


3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete:

A fenti kivonat alapján a módosítások érintik jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét. Betartandó OTrT előírás nem tartozik ehhez az elemhez, ezért a tervi megoldások, és a 3/3.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek.

119



3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete:

A fenti kivonat alapján a módosítások közül új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/4.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek.


120


3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete:

A fenti kivonat alapján a módosítások érintik a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét. Az övezetet érintő módosítások során: - a megalapozó vizsgálat keretében meghatároznásra kerültek a tájjelleg megőrzendő elemei, elemegyüttesei, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos 121



-

tájhasználat helyi jellemzői, az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályok vannak rögzítve a HÉSZ-ben, a HÉSZ-ben olyan szabályok szerepelnek, melyek szerint a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

Emiatt a tervi megoldások, és a 3/5.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősülnek.


122


3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete:

A fenti kivonat alapján a módosítások érintik az országos vízminőség-védelmi terület övezetét. A TSZT-ben és a SZT-ben a vízvédelmi területek kijelölésre kerületek, a HÉSZ pedig tartalmazza az érintett területekre vonatkozó szabályokat. Emiatt a tervi megoldások, és a 3/7.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek 123



minősülnek. Az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülésének igazolása Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb Az TSZT-ben az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területből a nem erdőterületbe sorolt terület nagysága a településen

(ha) 173,64 164,958 8,682

% 100 95 5

0,712

0,41

A fenti táblázat adatai alapján tehát a tervmódosítás során az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesül! Az OTrT 8.§ -ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését az alábbiak igazolják: A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH-nek kellett volna adatot szolgáltatni, de ez (adathiány miatt) nem történt meg. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett a OTrT 8.§-a által, vagyis a terv megfelel a vonatkozó előírásoknak. Megjegyzés: A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1.az melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. A fentiek alapján tehát az OTrT 8.§ -ban rögzített követelmény érvényesül! A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és az OTrT közötti összhang érvényesül.

2. BATRT ÖSSZHANG A település területét kiemelt térségi terv ( a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény) nem érinti. Így e vonatkozásban igazolás nem szükséges.

3. PMTRT ÖSSZHANG Az alábbi táblázatban bemutatjuk a módosítással érintett területeknek a PMTrT vonatkozó övezeti lapjainak lehatárolásaival való elvi érintettségét. E jelölések azonban nem minden esetben jelölnek érdemi, vizsgálandó érintettséget is (pl. az adott övezet vonatkozásában egyébként megengedett átsorolás alkalmazása). Emiatt a táblázat adatai csak előzetes tájékoztatási célokat szolgálnak. A nem érintett minősítések azonban egyértelműek a területi lehatárolások vonatkozásában a nem érintettség bizonyítására.


124

125

Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Rendszeresen belvízjárta terület Földtani veszélyforrás terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület

3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.11. sz. melléklet 3.12. sz. melléklet 3.15. sz. melléklet 3.15. sz. melléklet

1TS 2TS 3TS 4TS 6TS 7TS 8TS 9TS 10TS 11TS 15TS 16TS 20TS 22TS 24TS 3.1. sz. melléklet



-

O O O O O O O O -

-

-

O O -

O O O -

-

-

-

-

- = nem érintett O = érintett



Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT 2. sz mellékletének (térségi szerkezeti terv) kivonatán bemutatva


126


A tervezett, a PMTrT szerint új beépítésre nem szánt terület-igénybevétellel együtt járó fejlesztési elképzelések területmérlege: Tervi Átsorolási döntés megnevezése azonosító

4TS

7TS

9TS

11TS

15TS

16TS

127

Terület (ha)

Erdőterületből tervezett üdülőterület az RSD menti üdülőterület D-i részén

0,6

Erdőterületből tervezett különleges, beépítésre nem szánt különleges temető terület, a ravatalozó területe

0,2

Erdőterületből tervezett zöldterület a Réti utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti mély fekvésű területen

1,1

Erdőterületből tervezett mezőgazdasági terület a szigeti részen

0,7

Mezőgazdasági területekből tervezett zöldterület a település D-i részén a Duna menti sávban Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a település külterületén több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.)


PMTrT kategóriából „elhasznál” (ha) a mezőgazdasági térségből

0,2

az erdőgazdálkodási térségből

0,4

az erdőgazdálkodási térségből

0,2 a vízgazdálkodási térségből

1,1

a mezőgazdasági térségből

0,7 1,1

az erdőgazdálkodási térségből a mezőgazdasági térségből

94,9

az erdőgazdasági térségben

1,1 1,1 93,8


109,4035

19,3065

legfeljebb:

158,9165

915,7135

46,9005

265,7695

legalább:

legfeljebb:

legalább:

- mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté.


legfeljebb:

legalább:

Lehetséges területnagyság (ha)



Ilyen célra

- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület A vízgazdálkodási területfelhasználási egységgé. térségből -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.



Átsorolható ilyen kategóriából legalább:

legalább:

legalább:

1,1 legfeljebb:

0

2 legfeljebb:

0

18,2065

109,4035

156,9165

915,7135

45,2005

265,7695

További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha)

1,7 legfeljebb:

93,8

A TSZT módosításánál már igénybevett területnagyság (ha)


Az OTrT előírásokból fakadóan a PMTrT szerinti közvetlen átsorolási területi korlátok és a tervi igénybevételek összevetése:

A melléklet rajzolati betartásához további kötelező szabályozási tartalom nem tartozik, így a tervezett változtatások nem ellentétesek a PMTrT-vel.

128


Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT övezeti kivonatain bemutatva: 3.1. sz melléklet: magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete

129



Az 5TS, 6TS, 7TS, 8TS, 10TS, 11TS, 15TS, 16TS, jelű - az ún. ökológiai folyosó övezetét érintő átsorolások új beépítésre szánt terület kijelölését nem tartalmaznak. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonalai a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kerülnek majd elhelyezésre. A 4TS terület besorolása az ökológiai folyosó előírásaival ütközik, azonban kijelölése Natura 2000 hatásbecslés alapján természetvédelmi érdeket nem sért.


130


3.2. sz melléklet: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét nem érintik átsorolások, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges.

131



3.3. sz melléklet: kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

A 7TS, 16TS jelű - az ún. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét érintő - átsorolások mindegyike beépítésre nem szánt célú, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges. A 4TS, 15TS, 16TS jelű - az ún. erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét érintő - átsorolások mindegyike beépítésre nem szánt célú, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

132


3.11. sz mellékletének: rendszeresen belvízjárta terület övezete

A rendszeresen belvízjárta terület övezetét érintő új beépítésre szánt területek nincsenek, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges. A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és a PMTrT közötti összhang érvényesül. 133



M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. A község területére van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, ez pedig Szigetbecse Község Településszerkezeti Terve. Ez alapján a tervezett terület-felhasználásból következően az aktivitási érték változás a következők szerint alakul: Terület-felhasználási kategória Biológiai Meglévő Tervezett Terület Biológiai aktivitás állapot (ha) állapot (ha) változás aktivitás érték (ha) érték szorzó változás Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégiházas üdülőterület Különleges, sportpálya terület Különleges, temető terület Különleges, strand terület Különleges, sport, rekreációs terület Közúti közlekedési terület Zöldterület, közpark Védelmi erdőterület Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Összesen:

2,4 0,5 0,5 0,4 0,4 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 0,6 6,0 9,0 3,7 6,0

96,4 12,4 2,1 25,5 12,0 39,4 1,0 2,3 0,1 4,4 7,4 5,1 101,4 1233,4 168,5 1711,4

92,0 11,8 2,3 25,8 16,7 40,0 1,0 3,1 0,1 1,7 7,4 4,9 198,2 1137,9 168,5 1711,4

-4,4 -0,6 0,2 0,3 4,7 0,6 0,0 0,8 0,0 -2,7 0,0 -0,2 96,8 -95,5 0,0

-10,63 -0,28 0,11 0,12 1,87 1,91 0,03 2,28 -0,02 -8,23 0,02 -1,15 871,60 -353,42 -0,13 504,07

A tervezett területfelhasználások megvalósulása esetén - a biológiai aktivitásértékek változás számításának összesítése után - települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik, így biológiai aktivitásérték kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges.


134


RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP

135



IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Betűszínezési jelkulcs: - Az előző dokumentáció változatban szereplő szövege - Az előző dokumentáció változatból törölt szöveg - A mostani dokumentáció változatba beillesztett új szöveg Szigetbecse Község Önkormányzatának ……./2015. ….. (……….) rendelete Szigetbecse Község helyi építési szabályzatáról Szigetbecse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdésében említett partnerségi egyeztetés szerinti érintettek, a 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek és az érintett területi és települési véleményének kikérésével - a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 1.§ (1) E rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Szigetbecse Község közigazgatási területére terjed ki. (2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű országos jogszabályok és helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad. (3) A HÉSZ mellékletei a HÉSZ szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a rendelet részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től függetlenül változtatható. (4) A HÉSZ rajzi melléklete az SZT/a,b jelű két szelvényes - m=1:4.000 méretarányú - szabályozási tervlap. (5) A HÉSZ rajzi függeléke: Mintakeresztszelvények (6) A HÉSZ szöveges függelékei: - F-1 számú függelék: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. - F-2 számú függelék: Régészeti lelőhelyek listája. - F-3 számú függelék: A helyi értékvédelem alatt álló művi és természeti értékek listája. - F-4 számú függelék: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke. 2. Fogalom-meghatározások 2.§ (1.) A HÉSZ alkalmazásában: 1. Építési munka: terület építmény elhelyezésére, vagy egyéb építési célra történő felhasználása; telekalakítás végrehajtása; építmény építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása; építmény rendeltetésének megváltoztatása. 2. Fekvő telek: olyan téglalap jellegű telek, melynek legkisebb telekmélységi értéke nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb értéket, és melynek egyúttal a legkisebb telekszélességi értéke meghaladja a legkisebb telekmélységi értékét. 3. Mély fekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

136


4. Szintterületi mutató: az adott telken lévő összes építményszint bruttó alapterületének és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 5. Terepszint alatti beépítettség mértéke: az adott telken lévő terepszint alatti épületrész(ek) által műszakilag igénybevett terület szintenként számolt bruttó szintterületeinek összege és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 6. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. II. FEJEZET VEGYES ELŐÍRÁSOK A KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 3. A szabályozási terv (továbbiakban: SZT) 3.§ (1) Más jogszabály által elrendelt kötelező elemek: - jelentősebb védőterület (védőövezet, védősáv) határa; - nyilvántartott régészeti lelőhely és azonosítója; - Natura 2000 terület határa - természetvédelmi terület határa (ex-ege); - országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó); - országos vízminőség-védelmi terület határa (2) Kötelező szabályozási elemek, amelyek módosítására az SZT módosításával van mód: - meglévő / tervezett beépítésre szánt terület határa - tervezett szabályozási vonal - övezet, építési övezet azonosítója és határa - telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv; - mezővédő tásítás; - hagyományos temetkezésre igénybe nem vehető terület; - rekultiválandó terület. (3) Tájékoztató elemek: - közigazgatási határ; - meglévő / tervezett belterületi határ; - belterületi határt megszüntető jel - a magánút irányadó területe; - vízműkút; - víztorony; - szennyvízátemelő / vákuum gépház; - regionális szennyvíznyomó vezeték; - nagyközép-nyomású földgázvezeték. 4. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 4.§ (1) Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg. (2) A jogszabályokban előírt legkisebb szabályozási szélességet el nem érő közutak esetén mintakeresztszelvény segítségével kell megállapítani a szükséges közművek fektetési helyét, egymástól való távolságát és az út keresztmetszeti kialakítását (pl. útfelületek, járdák, zöldsávok). (3) Új közúti közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során az adott közterületen elhelyezendő összes szükséges közműveken és közlekedési felületeken túlmenően -, amennyiben annak egyéb műszaki akadálya nincs - a 14,0 m-t el nem elérő szabályozási szélességű közterületeken esetén legalább egyoldali, a 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közterületeken kétoldali, fasort kell telepíteni. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 5. Településképi véleményezés, településképi bejelentés helyi építészeti-műszaki tervtanács 5.§ (1) Építési munka végzését megelőzően a településképi bejelentési eljárásról szóló rendeletnek megfelelő esetekben és módon a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni. 137



(2) Építési munka végzését megelőzően a településképi véleményezési eljárásról szóló rendeletnek megfelelő esetekben (pl. helyi művi értékvédelemmel való érintettség esetén) és módon a településképi véleményezési eljárást le kell folytatni. (3) Építési munka végzését megelőzően, a helyi építészeti-műszaki tervtanácsról szóló rendeletnek megfelelő esetekben és módon meg kell kérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács állásfoglalását. MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 6. Művi értékek védelmének általános előírásai 6.§ (1) Az ingatlan (építmény) tulajdonosának, és kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell. (2) Művi értékvédelem alatt álló területeken építési munkát végezni csak vonatkozó országos és helyi jogszabályokkal összhangban, lévő az értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész rendelet alapján lehet. A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7. Természeti értékvédelem általános előírásai 7.§ (1) Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon 8. A helyi jelentőségű védett természeti területek előírásai 8.§ (1) Az övezetbe a helyi jelentőségű természetvédelmi területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével végezhető. (3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az Önkormányzat védetté nyilvánító határozatával összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető. 9. A föld védelmének általános előírásai 9.§ A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. 10. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai 10.§ (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően kell végezni. (2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást. (3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (4) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

138


elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 11. A temetők védőtávolságának előírásai 11.§ (1) A temető területén belül, annak határa mentén kijelölt "hagyományos temetkezés számára igénybe nem vehető terület" sávban koporsós temetés és hamvak szétszórása nem engedélyezhető, csak urnás temetkezés lehetséges. 12. KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 12.§ (1) Külterületen az országos közút (51112 jelű út) 50-50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. (2) Külterületi, települési mező-és erdőgazdasági üzemi utak tengelyétől mért 10-10 m védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el. (3) A magánutak telkének és keresztmetszetének méretei a közutakéval egyező módon alakítandók ki. (4) Az épületek jogszabály szerinti parkoló igénye telken belül elégítendő ki. KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI 13. Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások 13.§ (1) A meglévő és a tervezett közüzemű: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani és az elhelyezésnél a HÉSZ előírásait figyelembe kell venni. Ha a közmű közterületi elhelyezésére nincs lehetőség, akkor a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni: a) a településképi megjelenésre, b) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), és c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre (4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell: a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében: a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 139



bb)

12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. (7) A településen épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) a belterületen, és a beépítésre szánt területeken rendelkezésre áll, és biztosított: aa) a villamosenergia ellátás, ab) a vezetékes ivóvíz ellátás, ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá ad) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett; b) a külterületen a beépítésre nem szánt területeken biztosított: ba) a villamosenergia ellátás, bb) az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosított, továbbá bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett. 14. Vízellátás 14.§ (1) A hidrogeológiai védőterület kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül ha a talpmélysége nem éri el a 100 m-t, akkor 100 m-es, a meghaladja a 10 m-es területet belső hidrogeológiai védőterületként kell kezelni. (2) A hidrogeológiai védőterület: a) kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül min 10 m sugarú körnek megfelelő nagyságú belső védőterület biztosítandó, b) vízügyi hatósági eljárás keretében kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőövezetek esetében a vonatkozó jogszabályi előírások betartása szükséges, c) kijelölt hidrogeológiai védőterületre a kijelölő határozat, valamint a vonatkozó jogszabályi előírások betartása szükséges. (3) Beépítésre szánt területen új vízhálózat: a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (4) Beépítésre nem szánt területen új közüzemi vezetékes ivóvíz ellátás nem alakítható ki és fogyasztói csatlakozás nem létesíthető. (5) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál nem szabad: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni, b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni. 15. Szennyvízelvezetés 15.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A település talajmechanikai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében: a) a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az átmenetileg sem lehetséges b) korábban kiépített nyílt árokba, felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket fel kell számolni. (3) Meglevő belterületi beépítésre szánt még csatornázatlan területeken, ha: 3 a) a napi keletkező szennyvíz az 5 m -t mennyiséget nem haladja meg, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szigorúan átmeneti jelleggel, lehetséges zárt szennyvíztároló medence alkalmazása. A közcsatorna hálózat kiépítését követően a zárt szennyvíztároló medencét fel kell számolni és a közcsatornára csatlakozást ki kell építeni. 3 b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m mennyiséget jelen § (5) bekezdésében leírtakat kell teljesíteni. (4) Belterület beépítésre nem szánt területén, vagy külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha: 3 a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m -t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor: aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, mely során: file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

140


-

az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, a közműpótló medence csak akkor alkalmazható, ha az ingatlan állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közútkapcsolat biztosított. ab) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha egyúttal: - a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható, - az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, - a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, - a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. 3 b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m -t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, akkor: ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, de csak akkor ha: - a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható, - az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, - a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, - a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. bb) építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. (5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága: a) egyedileg megállapított és rögzített méret szerinti érték, b) előzetes megállapítás nélkül: ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m, bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m. (6) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül: a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) rendeltetésű épület nem létesíthető. 16. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés 16.§ (1) A felszíni vizek mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. (2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel, vagy zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden: a) 0,5 ha-t meghaladó telekterületű új beruházás, és b) 0,5 ha területnél nagyobb új telekcsoport újraosztással, vagy telekfelosztással érintett terület esetén. Ezek a beruházások és telekalakítások csak akkor valósíthatók meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (5) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani. 17.§ (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni. (2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. (3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és b) a vízszállítás akadálymentes legyen. (4) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a 141



karbantarthatóság érdekében burkolni kell. 17. Villamosenergia ellátás 18.§ (1) A hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető belterületen és külterület beépítésre szánt területein üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója során -, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - a következő esetekben: a) helyi értékvédelmi területen, b) tájképvédelmi területen. (2) Külterületi beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. (4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni. (5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni. 18. Földgázellátás 19.§ (1) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. 19. Vezetékes elektronikus hírközlés 20.§ (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan csak a hálózatok földalatti elhelyezése lehetséges, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület már beépített területein, valamint külterület beépítésre szánt területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. (3) Beépítésre nem szánt területen az új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetőek a következők szerint: a) Önálló oszlopsor létesíthető a hálózatnak, ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve. b) Ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni az új hálózatot. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. 20. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés 21.§ (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak elhelyezésénél belterületen belül a beépítésre szánt területeken a következő szabályokat kell betartani: a) A gazdasági területek kivételével antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető. b) Antenna csak silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyokon ahhoz illeszkedő formai kialakításban helyezhető el. (2) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak a telepítése tilos bármilyen jellegű és kategóriájú országos védelem alatt álló területen. (3) Új antenna telepítésénél, a 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, az új file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

142


antennát csak a meglévővel közös tartószerkezetre lehet elhelyezni. (4) Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők. (5) Antenna telepítőjének évenként ellenőrizni kell az élettani hatásokra tekintettel a sugárzás mértékét. TELEKALAKÍTÉS ÉS ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 21. Telekalakítás 22.§ (1) Új konkáv poligon geometriai formájú (pl. amőba alakú, vagy nyúlványos), vagy fekvő építési telek nem alakítható ki. (2) Ha egy telket érintő szabályozás következtében az adott telek területe az övezetre meghatározott kialakítható legkisebb terület 90%-át eléri, akkor az egyéb előírások teljesülése esetén a telekalakítás lehetséges. (3) Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a HÉSZ közlekedési előírásai és az érintett övezetre vonatkozó szabályok szerint lehet kialakítani. Ebben az esetben a magánutak esetén a magánút tulajdonosának szolgalmi jog bejegyzésével biztosítani kell, hogy az út által kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. 22. Építési munka előkészítése, tereprendezés 23.§ (1) A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz. Az elő-, oldal ás hátsókertben a szomszédos és az építési munkával érintet telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól: a) a pinceszintet megközelítő lejárók környezete, b) a már kialakult és gazdaságosan ilyen módon nem rendezhető 1,0 m-t meghaladó szintkülönbséggel rendelkező terepállapotú telekrész. (2) Építési munkával együtt nem járó tereprendezés nem lehetséges. (3) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenésével a környezetbe illeszkedjen. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek. 23. Általános építési előírások, építmények kialakítása 24.§ (1) Ha egy telekre, építési telekre több övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor építési munka csak akkor végezhető, ha az érintett telket a tulajdonos előbb az övezeti szabályoknak megfelelően az övezethatár mentén megosztja és ezzel telekrendezési szempontból az építéssel érintett telekrészen egyértelműen megítélhető helyzetet hoz létre. (2) Az elő- oldal- és hátsókertek méretét az adott övezetre vonatkozó előírások tartalmazzák. Övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva esetileg kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m. (3) Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített előkerti méret csak akkor csökkenhető, ha az a környezetben kialakult állapot miatt lehetséges. Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített, hátsókerti érték akkor csökkenthető, ha az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági érték az övezeti előírások alapján lehetséges értéknél kisebb. Ebben az esetben a hátsókert méret az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági értéke. (4) Ténylegesen oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetben kialakult megoldáshoz illeszkedve kell a telken elhelyezkednie. Ha a környezetben kialakult állapot alapján nincs egyértelműen meghatározható oldalhomlokzati helyzet, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért 1,0 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron 143



álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadonálló beépítés alkalmazásának esetére. (5) Oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatár felé eső homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó épületmagasság értékét. (6) Az építési övezetekben az egyes homlokzatmagasságok nem haladhatják meg az övezetre vonatkozó épületmagasság 1,25 szeresét. 25.§ (1) Az építményeken a hagyományos homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok, színek alkalmazására kell törekedni. Ennek biztosítása érdekében a lakó, vegyes és üdülőövezetekben: a) a falfelületek természetes anyagból (tégla, kő, vakolat) készüljenek. b) az egyes építmények színezése csak fehér és meleg-árnyalatú színekkel alakítható ki. c) a magastető héjalása csak égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép lehet, szürke betoncserép, szürke pala, hullámpala, továbbá bitumenes zsindely nem alkalmazható. (2) A közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály-tároló, és az - épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény kivételével a melléképítményeket csak az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak az építési helyen kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást. (3) Utcai telekhatáron csak olyan kerítést szabad létesíteni, amely:  a gazdasági övezetek kivételével legfeljebb 2,0 m magas,  legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkezik, vagy lábazat nélküli,  legalább 80%-os átláthatóságot biztosít, és  amely a környezetbe való illeszkedés általános szabályainak megfelel. A gazdasági övezetek kivételével oldal- és hátsókerti kerítés, valamint az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés legfeljebb 1,5 m magas áttört, legalább 50%-os átláthatóságot biztosító kerítés lehet. Ezektől a szabályoktól az adott övezetre vonatkozó konkrét egyedi előírások szerint lehet eltérni. (4) Lakókocsi, üdülősátor csak azokban az övezetekben helyezhető el, melyekben a HÉSZ azt kifejezetten lehetővé teszi. 24. A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai 26.§ (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. (2) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe. (3) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. (4) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető. (5) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (6) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (7) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.


144


25. Állattartó építmények 27.§ (1) A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt védőtávolságokat be kell tartani. (2) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény kizárólag az Lf-1, Lf-2, Gip-1 és Má-f jelű övezetekben helyezhető el. (3) Haszonállat kivételével, egyéb állat tartására szolgáló építmény az Lf-1, Lf-2, Gip-1 és Má-f jelű övezetekben helyezhető el. (4) Állattartás céljára szolgáló új építmény a védőtávolság és beépítési százalék betartásával a következő övezetekben és területnél nagyobb területű földrészleteken létesíthető: 2 a) Lf-1 és Lf-2 övezetekben: 1.500 m felett; 2 b) Gip-1 övezetben: 5.000 m felett; 2 c) Má-f- övezetben: 20.000 m felett; (5) Az Lf-2 jelű övezetben nagy testű állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, strucc és egyéb nagy testűnek minősülő állat tartása, és annak tartására alkalmas építmény nem helyezhető el. (6) Védőtávolságok új haszonállattartás engedélyezése, és meglévő állattartó építmény bővítése során: Egyéb kisállat ólja, kifutója, trágya, vagy trágyalé kisállat, nagyállat, strucc ólja, tárolója és kedvtelésből tartott állat ólja, istállója, kifutója trágya, vagy kennelje, kifutója trágyalé tárolója 110050110011611100 500 1000 4000 5 10 50 állatig állatig állatig állatig állatig állatig állatig Lakó, vagy üdülő épülettől 8 10 15 20 10 15 20 Ásott, vagy mélyfúrású kúttól, 10 10 15 20 15 15 50 vagy ismert, védett rétegtől Ásott, vagy mélyfúrású kúttól, vagy ismert, védett rétegtől 20 20 20 20 20 20 50 külterületen Fúrt, telepített kúttól 5 5 10 10 5 5 10 Vízvezetéktől 1 1 1 1 2 2 2 Kerti csaptól 1 1 1 1 3 3 3 Külterületi pihenő épülettől 8 8 10 15 10 15 20 KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI 26. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 28.§ (1) Vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A közüzemi hálózat kapacitását meghaladó mértékű tüzivíz igényeket tartalék oltóvíz tározó létesítésével kell biztosítani. (2) A vízellátó hálózaton az egyéb jogszabályban meghatározottak szerint föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. Tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a tűzcsap és a védendő építmények között 100 m-nél nagyobb távolság nem lehet. (3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, és megvalósítani hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását. (4) Az ingatlanokon történő építési munka végzésénél az ivóvízkészlet minőségét megóvó megoldásokat kell alkalmazni. A felszíni és felszín alatti csapadékvíz-elvezető rendszereket fenn kell tartani. III. FEJEZET RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 27. A lakóövezetek általános előírásai 29.§ (1) Az adott övezet előírásaiban meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult 145



építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható. (2) A falusias lakóövezetek lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgálnak. A falusias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, b) kereskedelmi, szolgáltató, c) szállás jellegű, d) igazgatási, iroda, e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, f) kulturális, közösségi szórakoztató és g) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A falusias lakó építési övezetekben egy építési telken legfeljebb két lakóépület létesíthető. (4) Ha a legalább 16 m telekszélesség biztosított és az építési telek környezetben is a szabadonálló beépítés alakult ki, akkor a tárgyi építési telken szabadonálló beépítés kell alkalmazni. (5) A falusias lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. 28. Az Lf-1 jelű lakóövezet (meglévő hagyományos, és tervezett új beépítésű falusias lakóterületek) 30.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 700 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,5 Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is alkalmazható, ha az építési telek szélessége legalább 16 m. (3) Egy telken legfeljebb három lakás helyezhető el. 29. Az Lf-2 jelű lakóövezet (meglévő hagyományos aprótelkes falusias lakóterületek) 31.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 550 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 35 25 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,5 Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (1) Egy telken legfeljebb egy lakás helyezhető el. Az övezetben nem helyezhető el mező- és erdőgazdasági célú rendeltetés. file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

146


30. A vegyes (településközpont és intézményi) övezetek általános előírásai 32.§ (1) A településközpont övezetek elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) igazgatási, iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató, d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, e) kulturális, közösségi szórakoztató és f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (2) Az intézmény övezetek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak. Az intézmény övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - az előzőeken kívül -: a) iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) hitéleti és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az előző bekezdés a)–e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe vevő számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki. (4) A településközpont övezetekben magastetőtől eltérő más tetőforma csak akkor alkalmazható, ha igazolt az eltérő tetőforma harmonikus és esztétikus környezetbe való illeszkedése. (5) A településközpont és az intézményi övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (6) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt 2 legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. 31. A Vt-1 jelű településközpont építési övezet (meglévő és tervezett vegyes funkciójú területek) 33.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 900 700 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,4 Legnagyobb épületmagasság (m) 8,0 Legkisebb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben az oldalhatáron álló beépítésen kívül szabadonálló beépítés is alkalmazható. Szabadon álló beépítés csak akkor alkalmazható, ha az építési telek szélessége legalább 16 m. (3) Az építési övezet építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb két lakóépület létesíthető. (4) A legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

147



32. A Vt-2 jelű településközpont építési övezet (a Strand Büfé környéki vegyes funkciójú területek) 34.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1.000 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 16 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) - 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,4 Legnagyobb épületmagasság (m) 8,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 8,0 m lehet. A 8,0 m szélességű magánút kizárólag egyirányú forgalmú lehet. (3) Az övezetben létesíthető magánutakkal kapcsolatos egyéb általános szabályok: a) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. b) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága. c) A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége. (4) Az övezetben az oldalhatáron álló beépítésen kívül szabadon álló beépítés is alkalmazható. (5) Az előkert mélysége legalább 5,0 m. Az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m. A hátsókert legkisebb mérete 8,0 m. 35.§ (1) A szabályozási terven jelölt szélességben és területen a telken belül kialakítandó védőzöld sávot a tulajdonosoknak ki kell alakítaniuk. A telken belül kialakítandó védőzöld sáv és az épületek között legalább 5,0 m távolságot kell tartani. (2) Az építési helyeket keresztező infrastruktúra-területeket (közművek nyomvonalát és védősávjainak területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett közmű úgy kerül kiváltásra, hogy az új nyomvonal és védőtávolsága már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. (3) A közművek kialakításánál be kell tartani, hogy a közműnyomvonalakat elsődlegesen közterületen kell megvalósítani. Meglévő közművek az egyéb szabályok betartásával is csak akkor maradhatnak magánterületen, ha kellő megközelítésük időben függetlenül akadálymentesen biztosított, és a szükséges szolgalmi jog bejegyzésre került. (4) A közművek csak térszín alatti elhelyezéssel alakíthatók ki. 33. A Vi-1 jelű intézményi építési övezet (meglévő intézményi területek) 36.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Zártsorú A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 900 700 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 30 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,4 Legnagyobb épületmagasság (m) 12,0 (8,0) Legkisebb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 35 (2) A legnagyobb épületmagasság értéke csak templomépület esetén 12,0 m, minden más esetben 8,0 m. (3) Az építési övezetben a zártsorú beépítésen kívül szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres és file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

148


hézagosan zártsorú beépítés is alkalmazható. 34. Gazdasági (kereskedelmi szolgáltató, továbbá ipari) építési övezetek általános előírásai 37.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezetek elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak. A kereskedelmi, szolgáltató övezetekben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de egyes esetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. (2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma - az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában - telkenként legfeljebb kettő. (3) A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (4) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a gazdasági övezetekben a zöldfelületek területének legalább 1/3-án és az építési telkek be nem épített részén, a telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományt kell kialakítani. (5) A gazdasági övezetekben a használatbavételt megelőzően a lakó- és vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védő zöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 6,0 m. (6) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt 2 legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. 35. A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (meglévő kistelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 38.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) Legnagyobb épületmagasság (m) Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 1.500 700 18 50 30 30 30 0,8 5,0 30

36. A Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (meglévő és tervezett nagytelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 39.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) Legnagyobb épületmagasság (m) Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%)

149


Szabadon álló 5.000 1.500 50 20 80 40 35 35 1,3 8,0 30


37. A Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (meglévő mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területe) 40.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5.000 2.500 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 30 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 80 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,3 Legnagyobb épületmagasság (m) 8,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Ez az övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Ilyen funkció esetén az érintett ingatlannak ebben a részében lakás nem helyezhető el. Az övezetben a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenységek közül csak azok telepíthetők, melynek hatása kizárólag az adott ingatlanon jelentkezik Amennyiben az adott ingatlanon környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenység nincs, akkor az ingatlanon az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei is elhelyezhetők. Ebben az esetben az adott ingatlanon a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. 38. A hétvégi házas üdülő övezetek általános előírásai 41.§ (1) A hétvégi házas övezetekben legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. Az övezetekben olyan építmények elhelyezése is lehetséges, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények is elhelyezhetők. A hétvégi házas övezetekben közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el. (2) A hétvégiházas üdülőövezetekben egy építési telken legfeljebb két épület, ezen belül egy telken legfeljebb egy üdülőépület helyezhető el. (3) A hétvégiházas üdülő övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el. (4) Az épületeken magastetőt kell alkalmazni, melynek hajlásszöge 25-45 fok között választható meg. (5) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt 2 legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. 39. Az Üh-1 jelű üdülőövezet (meglévő és tervezett hétvégiházas üdülőterületek) 42.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 350 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 25 20 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 20 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 20 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,2 Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az övezet Natura 2000 lehatárolás által érintett részein belül az ingatlanokon a zöldfelületek kialakításának és fenntartásának szempontjai az alábbiak: file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

150


a) az őshonos ártéri fás szárú vegetációtkat a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékig meg kell tartani, különös tekintettel a Duna-part 6 m-es sávján belüli idős nyárfaegyedekre. b) kizárólag őshonos növényfajok egyedei ültethetőek. c) a parti zónában a kemény és lágyszárú vízi növényzet megtelepedése és fennmaradása nem akadályozható. (3) Az övezet Natura 2000 lehatárolás által érintett részein belül a partvonal engedély nélküli megváltoztatása (pl. lebetonozása, fel- és továbbtöltése) tilos. 40. A beépítésre szánt különleges területek övezeteinek általános előírásai 43.§ (1) A beépítésre szánt különleges területek övezeteiben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (2) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a zöldfelületek területének legalább 1/3-án többszintes növényzetet kell kialakítani. 41. A KSp-1 jelű különleges építési övezet (meglévő és tervezett sportpályák területe) 44.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1.000 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,2 Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető. (3) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási célú területek és az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el. 42. A KSt-1 jelű különleges építési övezet (strand terület) 45.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1.000 Kialakult (K) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) - Kialakult (K) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) - Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,2 Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg. (3) Az építési övezetben a strand, továbbá nagykiterjedésű sportolási célú területek, valamint az azokat kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el.

151



52 43. A KT-1 jelű különleges építési övezet (temetők területe) 57 46.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A beépíthető kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1.000 A beépíthető kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) A beépíthető kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,1 0,2 Legnagyobb épületmagasság (m) 10,0 (5,0) Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető. (3) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el. (4) A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10-0 m, minden egyéb esetben 5,0 m. (5) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (6) A temető védőtávolságának a temető telkébe eső részén, a tervlapon hagyományos temetkezésre igénybe nem vehető területként jelölt telekrészen hagyományos (koporsós) temetkezés nem, csak urnás temetkezés folytatható. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 43 44. A KÖu-1 jelű közlekedési övezet (közúti közlekedési területek) 46 47.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A beépíthető telek legkisebb területe (m2) A beépíthető telek legkisebb szélessége (m) A beépíthető telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) (2) Az övezetben elsősorban közlekedési, közművesitési és környezetvédelmi rendeltetésű építmények, továbbá a más jogszabályban meghatározott különféle egyéb rendeltetésű építmények utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető. (3) Az övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat. (4) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.


152


44 45. A Z-1 jelű zöldterületi övezet (a közparkok területe) 47 48.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A beépíthető telek legkisebb területe (m2) A beépíthető telek legkisebb szélessége (m) A beépíthető telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (3) Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (4) Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) Zöldterületet csak kertészeti kiviteli tervek alapján lehet kialakítani. 48.§ (6) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (7) A zöldterületi övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. 45 46. Az erdőövezetek általános előírásai 49.§ (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, valamint az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés. 46 47. Az Ev jelű erdő övezet (védelmi erdőterületek) 50.§ (1) Az övezet telkei nem építhetők be. (2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. 47 48. A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 51.§ (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető. (2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik. (3) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani. (4) Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki. (5) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott 153



terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítható-e, vagy sem. 48 49. Az Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet (beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek) 52.§ (1) Az övezet telkei nem építhetők be. 49 50. Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet (farmgazdálkodást, agrárturizmust, termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő, mezőgazdasági területek) 53.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 50.000 A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség (%) 1,5 A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000 A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0 A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0 A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m2) 20.000 Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség 3,0 terepszint felett (%) Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség 3,0 terepszint alatt (%) Legnagyobb épületmagasság (m) 7,5 2 (2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe. 2 (3) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 20.000 m , az alkalmazható beépítés 3% (4) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található. (5) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, vagy szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól. (6) A birtokközpont kialakítására előzetes elvi építési engedélyt birtokában kerülhet sor. (7) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, vagy korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont, és a birtoktest területén történő építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 20 km-nél távolabb nem lehetnek, valamint azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tulajdonában állnak. (8) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot. 54.§ (1) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (2) Az övezetben elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el, azonban az egyéb feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesíthető. A birtokközpont telkén az előzőeken túlmenően a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető. 2 (3) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 600 m -t meghaladja, akkor a beépítés már csak vázlatterv és elvi építési engedély, valamint a települési főépítész előzetes véleménye alapján engedélyezhető (4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

154


(5) (6)

(7) (8)

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 25-45 fok között választható meg. A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló; - épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. 2 2 Az 50.000 m -nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 20.000 m -nél kisebb területű önálló telken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges. Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények építésénél és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. 50 51. A V jelű vízgazdálkodási övezet (a vízfolyások meder és part területe)

55.§ (1) Az övezetbe a vízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. (2) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. 51 52. A Tk jelű természetközeli terület övezete 56.§ (1) Az övezet telkei nem építhetők be. 53. A Kb-1 jelű különleges építési övezet (bánya területe) 58.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód A beépíthető telek legkisebb területe (m2) A beépíthető telek legkisebb szélessége (m) A beépíthető telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) Legnagyobb épületmagasság (m) Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) (2) Az övezetben bánya és az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el. (3) Az övezetben a meglévő beépítés fenntartható, de új nem létesíthető.

155


Szabadon álló 0 0 0 0 40


IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54 53. Záró rendelkezések 59 57.§ (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó SZT a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 5 /2005 (V.2) Ör. számú rendelet, továbbá a módosítására kiadott 12/2013. (XI. 4.) Ör. számú rendelet (2) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Kelt: Szigetbecse, 2015. …………………….. Takács András polgármester

Jancsó Emőke jegyző

Záradék: A rendelet a Szigetbecse Község Önkormányzati Hivatal ………………………..-én kihirdetésre került.

hirdetőtábláján

2015.

Jancsó Emőke jegyző


156


RAJZI MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERVLAP

RM-1 számú melléklet a …/… (…) önkormányzati rendelethez: Szabályozási tervlap

Rajzszám SZT/a,b

157

Rajz megnevezése Szabályozási terv


Szerkesztési méretarány m=1:4.000


RAJZI FÜGGELÉK Mintakeresztszelvények


158


159




160


SZÖVEGES FÜGGELÉK F-1 számú függelék: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. Rendeletszám: 12/2004(IX.23) 14/2004(XII.16) 19/2004(XII.20)

Témakör: A talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályok megállapításáról Szemétszállításról Folyékony hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezésérők, valamint a szennyvízelvezetési és kezelési díj megállapításáról Frissítendő és kiegészítendő a 2015-ös állapotnak megfelelően! F-2 számú függelék: Régészeti lelőhelyek listája.

Az ismert régészeti lelőhelyek nyilvántartási azonosítói: 44191 és 58524 F-3 számú függelék: A helyi értékvédelem alatt álló művi és természeti értékek listája. Helyi művi értékvédelem alá vont ingatlanok: A helyi védettség felülvizsgálata szükséges! Nr

Megnevezés Cím, hrsz hrsz Településképi szempontból fontos helyi értékvédelmi rendelet által védett álló művi érték 1. Római katolikus plébánia templom Makádi út 32-36. 40 2. Tájház, sváb parasztház Makádi út 59. 108 Településképi szempontból fontos jelenleg nem védett művi érték 1. Községháza, Polgármesteri Hivatal Petőfi Sándor utca 34. 79/2 2. Régi sírkövekből kialakított kerítés két sorban Temető 08 3. 2. Világháború hősi halottainak emlékműve Temető 08 4. Kereszt pléhkrisztussal Temető 08 5. Középkori elpusztult Szent István templom helye, fakereszt Kereszt utca 510/5 kőkorpusszal 6. Nepomuki Szent János szobra (a szobor az eredeti másolata) Petőfi Sándor utca 36 7. Szent Vendel szobor (a szobor az eredeti másolata) Akácfa utca 252 8. Sváb parasztház Petőfi Sándor utca 20. 58 9. Sváb parasztház Petőfi Sándor utca 24 63 10. Sváb parasztház Petőfi Sándor utca 30. 73 11. Sváb parasztház Petőfi Sándor utca 32. 76 12. Sváb parasztház Petőfi Sándor utca 35. 81 13. Sváb parasztház Petőfi Sándor utca 37. 87 14. Sváb parasztház Kereszt utca 6. 115 Beton kerítés Makádi út 1. 15. Sváb parasztház Makádi út 5. 20 16. Sváb parasztház Makádi út 20. 412/2 17. Kocsma épület Makádi út 37. 70 18. Polgárház Makádi út 39. 72 19. Sváb parasztház Makádi út 41. 77 20. Sváb parasztház Makádi út 53. 96 21. Parasztház Makádi út 76. 594 22. Sváb parasztház Lórévi út 15. 202/1 23. Sváb parasztház Lórévi út 30. 243

161



Helyi természeti értékvédelem alatt álló területek: A helyi védettség felülvizsgálata szükséges! 2

Hrsz 067 068/119 068/120 b 068/120 c 068/120 d 068/120 f 068/120 g 070/151 a 070/151 b 070/151 c 070/151 d 070/151 f 0115

Terület nagysága(m ) 18.8823 3.2022 1.6186 0.5561 1.8378 0.3761 2.2598 0.9580 0.8257 7.9859 3.1412 8.5512 0.2698

Ak. 15.69 7.93 2.72 9.01 1.84 62.82 4.69 4.04 39.13 5.03 237.72 -

Művelési ág Kivett Duna folyam Erdő Erdő Nádas Nádas Erdő Gyep (rét) Erdő Nádas Nádas Erdő Gyep(rét)

0127 a 0127 b 0127 c 0127 d 0129 0130 0132 a 0132 b 0132 d 0132 f 0139 a 0139 b 0141 a 0141 d 0141 f 0141 h 0141 j 0141 k 0143/1 a 0143/1 b 0143/1 d 0143/1 f 2968 2967 2966 2965 2964 2963 2962 2961 2960 2959 2310/1 2310/2 2310/3 2310/4

6.6503 3.6068 3.9441 0.2897 24.2993 0.0682 1.6289 2.9065 0.6330 0.8308 1.6541 2.1286 16.2910 2.3115 0.2830 1.2272 1.6682 1.3861 2.4343 0.3272 0.4510 2.0413 479 469 472 479 485 491 497 500 496 491 161 488 496 496

53.20 5.77 49.30 1.42 38.88 10.75 14.24 3.10 4.07 20.68 10.43 7.83 3.70 1.39 6.01 8.17 6.79 11.93 1.60 2.21 10.00 -

Gyep(legelő)községi mintatér Erdő Gyep(rét) Nádas Erdő Árok Erdő Nádas Nádas Nádas Gyep(rét) Nádas Nádas Gyep(rét)községi mintatér Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Má-k övezet Kivett Má-k övezet Kivett Má-k övezet Kivett Má-k övezet Kivett Má-k övezet Kivett Má-k övezet Kivett Má-k övezet Kivett Má-k övezet Kivett Ev övezet Kivett Ev övezet Kivett Ev övezet Kivett Ev övezet Kivett Ev övezet Kivett Ev övezet

Kivett saját haszn.út (FEKETE NYÁR)

F-4 számú függelék: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke. A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi file: Szigetbecse_TSZTHESZfv_20150807.docx

162


adottságoknak megfelelően kell alkalmazni. tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés lombos fák Acer campestre mezei juhar Acer platanoides korai juhar Acer pseudoplatanus hegyi juhar Acer tataricum tatár juhar, feketegyűrű juhar Alnus glutinosa enyves éger, mézgás éger Alnus incana hamvas éger Betula pendula közönséges nyír, bibircses nyír Betula pubescens szőrös nyír, pelyhes nyír Carpinus betulus közönséges gyertyán Carpinus orientalis keleti gyertyán Castanea sativa Szelídgesztenye Cerasus avium (Prunus avium) vadcseresznye, madárcseresznye Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) Sajmeggy Fagus sylvatica közönséges bükk Fraxinus angustifolia ssp. pannonica magyar kőris Fraxinus excelsior magas kőris Fraxinus ornus virágos kőris, mannakőris Juglans regia közönséges dió Malus sylvestris Vadalma Padus avium zelnicemeggy, májusfa Populus alba fehér nyár Populus canescens szürke nyár Populus nigra fekete nyár Populus tremula rezgő nyár Pyrus pyraster vadkörte, vackor Quercus cerris csertölgy, cserfa Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) magyar tölgy Quercus petraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy Quercus pubescens molyhos tölgy Quercus robur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy Salix alba fehér fűz Sorbus aria lisztes berkenye Sorbus aucuparia Madárberkenye Sorbus dégenii Sorbus domestica házi berkenye Sorbus pseudolatifolia Sorbus rédliana Sorbus semiincisa budai berkenye Sorbus torminalis barkóca berkenye Tilia cordata (T. parviflora) kislevelű hárs Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs Tilia tomentosa (T. argentea) ezüst hárs Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) hegyi szil Ulmus laevis vénic szil Ulmus minor (Ulmus campestris) mezei szil tűlevelű fajok (fenyők) Abies alba Jegenyefenyő Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyő Larix decidua Vörösfenyő Picea abies (Picea excelsa) Lucfenyő Pinus sylvestris erdei fenyő Taxus baccata közönséges tiszafa lombos cserjék Alnus viridis havasi éger, zöld éger Amelanchier ovalis közönséges fanyarka Amygdalus nana (Prunus tenella) törpe mandula Artemisia alba sziklai üröm Berberis vulgaris közönséges borbolya, sóskafa 163



Calluna vulgaris (Erica vulgaris) Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) Clematis vitalba Colutea arborescens Cornus mas Cornus sanguinea Coronilla emerus Corylus avellana Cotinus coggygria Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) Crataegus laevigata (C. oxyacantha) Crataegus monogyna Crataegus nigra Crataegus pentagyna Cytisus ausrtiacus Cytisus hirsutus Cytisus nigricans Cytisus decumbens (C. procumbens) Cytisus supinus (C. capitalus) Daphne cneorum Daphne laureola Daphne mezereum Erica carnea Euonymus europaeus Euonymus verrucosus Frangula alnus (Rhamnus frangula) Genista tinctoria Hedera helix Helianthemum numullarium Hippophae rhamnoides Laburnum anagyroides Ligustrum vulgare Lonicera caprifolium Lonicera xylosteum Prunus spinosa Rhamnus catharticus Ribes alpinum Ribes uva-crispa Rosa canina Salix caprea Salix cinerea Salix eleagnos Salix fragilis Salix pentandra Salix purpurea Salix rosmarinifolia Salix triandra Salix viminalis Sambucus nigra Sambucus racemosa Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) Spiraea media Spiraea salicifolia Staphylea pinnata Viburnum lantana Viburnum opulus Vitis sylvestris


Csarab Csepleszmeggy erdei iszalag pukkanó dudafürt húsos som veresgyűrű som közönséges mogyoró Cserszömörce szirti madárbirs fekete madárbirs nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs kétbibés galagonya egybibés galagonya fekete galagonya ötbibés galagonya buglyos zanót borzas zanót fürtös zanót heverő zanót gombos zanót Henyeboroszlán babérboroszlán farkasboroszlán alpesi erika csíkos kecskerágó bibircses kecskerágó kutyabenge festő rekettye közönséges borostyán napvirág homoktövis közönséges sárgaakác, aranyeső közönséges fagyal jerikói lonc ükörke lonc, ükörke kökény varjútövis (benge) havasi ribiszke gyepűrózsa kecskefűz rekettyefűz, hamvas fűz ciglefűz, parti fűz törékeny fűz csőrege fűz babérfűz csigolyafűz serevényfűz mandulalevelű fűz kosárkötő fűz fekete bodza fürtös bodza seprőzanót szirti gyöngyvessző fűzlevelű gyöngyvessző mogyorós hólyagfa ostorménfa kányabangita ligeti szőlő

164

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents