SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA I. FÁZIS: ELSŐ MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1)

Budapest, 2014. július

Szigetbecse TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálata

Projektszám: 1042 Szigetbecse Község településszerkezeti terve helyi építési szabályzata és szabályozási terve felülvizsgálatát Szigetbecse Község Önkormányzatának megbízásából készítette:

Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefon/fax: (+36-1) 2667561 E-mail: [email protected]; Honlap: www.pestterv.hu A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező és projekt menedzser: Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés:

Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Gertheis Mátyás tervező Mándi József vezető területrendező tervezővezető tájés kertépítész tervező

Közlekedés: Rhorer Ádám műszaki igazgató Közműellátás: Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Örökségvédelem építészeti része: Dr Vásárhelyi Balázs (Archeo-Art Bt.)

szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463 tervezői jogosultság: TT/1É szakképesítés: okl. településmérnök Oklevélszám: 2/2009 szakképesítés: okl. táj- és kertépítészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5149/12 tervezői jogosultság: TT/T, TK és TR-1 szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-3157 tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2418 tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2456 tervezői jogosultság: VZ-T vízimérnöki tervező szakképesítés: okl. építőmérnök, műemlék szakmérnök Oklevélszám: PTA00227, 10947 szakképesítés: okl. építészmérnök Oklevélszám: 117/1998, Kamara: É1 - 2108

Szesztay Domokos (Archeo-Art Bt.) Örökségvédelem régészeti része:

PhD régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005 Türk Attila (Archeo-Art Bt.)

Oklevélszám: 459/2002

Vágner Zsolt (Archeo-Art Bt.) Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, 2014. július 1

file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx


TARTALOMJEGYZÉK: BEZETÉS ................................................................................................................................................ 9 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK .......................................................................................................... 9 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 9 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ............................................................................................................................................................. 9 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata .................................................................................................................. 11 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ..................................................... 11 1.3.1. OTrT ..................................................................................................................................... 11 1.3.2. Kiemelt térségi terv .............................................................................................................. 15 1.3.3. PMTrT .................................................................................................................................. 15 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ......................................................................... 25 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ................................................................... 26 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai ................................................................................................................................ 26 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 28 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ................................................. 28 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ................................................................... 28 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ........................... 28 1.7. A település társadalma ............................................................................................................... 28 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség .................................................................................................................. 28 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok .............................................. 33 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) .................. 33 1.8. A település humán infrastruktúrája ............................................................................................. 33 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ....................................................... 33 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 34 1.9. A település gazdasága................................................................................................................ 34 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 34 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ................................................................... 34 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése .................................................................................................................................... 34 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) ................................................................................................................... 34 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ............................................................................ 34 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere ........ 34 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program .................................................... 34 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ...................... 34 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ...................................................................................... 34 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ......................................................................................................... 35 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ......................................................................................... 35 1.10.6. Intézményfenntartás ........................................................................................................... 35 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

2


1.10.7. Energiagazdálkodás ........................................................................................................... 35 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások ...................................................................................... 35 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ................................................................................ 35 1.12.1. Természeti adottságok ....................................................................................................... 35 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet .................................................................................................. 35 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat .................................................................................................... 35 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése............................................................................................... 36 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ........................................................... 36 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ....................................... 36 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék .................................................................................................................... 37 1.12.3.3. Ökológiai hálózat ......................................................................................................... 38 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése .......................................................... 38 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ................................................................................................ 38 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ............................................................................. 38 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek .................................................................................................................. 38 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése ................................................................................ 38 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ............................................................... 38 1.14. Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................. 39 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ........................................................................................... 39 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ............................................. 39 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok ..................................................................................................................... 40 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek .................................................. 40 1.14.1.3.1. Lakóterületek ............................................................................................................ 40 1.14.1.3.2. Vegyes területek ....................................................................................................... 44 1.14.1.3.3. Gazdasági területek .................................................................................................. 45 1.14.1.3.4. Üdülőterületek .......................................................................................................... 45 1.14.1.3.5. Különleges (beépítésre szánt) területek ................................................................... 46 1.14.1.3.6. Közlekedési területek ............................................................................................... 46 1.14.1.3.7. Zöldterületek ............................................................................................................. 46 1.14.1.3.8. Erdőterületek ............................................................................................................ 46 1.14.1.3.9. Mezőgazdasági területek.......................................................................................... 46 1.14.1.3.10. Vízgazdálkodási területek....................................................................................... 47 1.14.1.3.11. Természetközeli területek....................................................................................... 47 1.14.1.3.12. Különleges (beépítésre nem szánt) területek ......................................................... 47 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)......... 47 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek ....................................................................... 48 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ......................................... 48 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata ................................................................................................. 48 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat ..................................................................... 48 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat .................................................................................................. 49 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ...................................................................................... 50 3



1.14.4. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ................. 50 1.14.5. Az építmények vizsgálata .................................................................................................. 51 1.14.5.1. Funkció, kapacitás ....................................................................................................... 51 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) ................................ 51 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom .................................................................................. 52 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok . 52 1.14.6. Az épített környezet értékei................................................................................................ 52 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ............................... 52 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ........................... 52 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ....... 52 1.14.6.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület .................................................... 52 1.14.6.5. Műemlék, műemlék együttes ....................................................................................... 53 1.14.6.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely 53 1.14.6.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet .... 53 1.14.6.8. Nemzeti emlékhely ...................................................................................................... 53 1.14.6.9. Helyi védelem .............................................................................................................. 53 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái ....................................................................... 53 1.15. Közlekedés ............................................................................................................................... 53 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ..................................................................................... 53 1.15.2. Közúti közlekedés .............................................................................................................. 54 1.15.3. Közösségi közlekedés ........................................................................................................ 54 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ................................................................................. 54 1.15.5. Parkolás ............................................................................................................................. 54 1.16. Közművesítés ........................................................................................................................... 54 1.16.1. Víziközművek ..................................................................................................................... 57 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ...................................................................................... 57 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés ..................................................................................................... 58 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .............................................................. 58 1.16.2. Energiaközművek ............................................................................................................... 59 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás ........................................................................ 59 1.16.2.1.1. Villamosenergia ellátás ............................................................................................. 59 1.16.2.1.2. Földgázellátás .......................................................................................................... 59 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ................................................................................................................................. 60 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése............................... 60 1.16.3. Elektronikus hírközlés ........................................................................................................ 60 1.16.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények ............................................................................. 60 1.16.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ...................................................................... 61 1.16.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben ............................................................................. 61 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) .......................................................................... 63 1.17.1. Talaj .................................................................................................................................... 63 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek .......................................................................................... 63 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme .............................................................................................. 64 file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

4


1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés ........................................................................................................ 65 1.17.5. Sugárzás védelem ............................................................................................................. 66 1.17.6. Hulladékkezelés ................................................................................................................. 66 1.17.7. Vizuális környezetterhelés ................................................................................................. 66 1.17.8. Árvízvédelem...................................................................................................................... 66 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák.......................................................... 67 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) .. 67 1.18.1. Építésföldtani korlátok ........................................................................................................ 67 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei ............................................... 67 1.18.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek ...................................................................... 67 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei ............................................................................ 67 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség ................................................................................................. 67 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek .............................................................................................. 67 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek ............................................................................................ 67 1.18.2.3. Mély fekvésű területek ................................................................................................. 67 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem ................................................................................................ 67 1.18.3. Egyéb ................................................................................................................................. 67 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) ...................................... 67 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások .............................................................................. 68 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások .......................................................................... 68 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely .................................................................................................... 68 1.20. Városi klíma .............................................................................................................................. 68 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 68 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................................ 68 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ............................................................................................... 69 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ............................................................ 69 3.1.1. A folyamatok értékelése ....................................................................................................... 69 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ....................................................................................................................................... 69 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata .................................................................... 70 3.2. Probléma és értéktérkép ............................................................................................................. 70 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ......................................................................... 70 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ........................................................... 70 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ............................................................................ 70 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 71 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ........................................................................................ 72 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ................................................................................................... 72 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK .................................................................................. 72 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer ................................................ 72 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) ................................................................................................... 72 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány ..................................................................................... 72 5



1.1.1.1.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) ...................... 74 1.1.1.1.3. Gazdasági területek .................................................................................................... 74 1.1.1.1.4. Üdülőterületek ............................................................................................................ 74 1.1.1.1.5. Különleges - beépítésre szánt - területek ................................................................... 75 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) ..................................................................................................................................... 75 1.1.1.2.1. Közlekedési területek ................................................................................................. 75 1.1.1.2.2. Zöldterületek ............................................................................................................... 75 1.1.1.2.3. Erdőterületek .............................................................................................................. 75 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek............................................................................................ 75 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek........................................................................................... 75 1.1.1.2.6. Természetközeli területek........................................................................................... 75 1.1.1.2.7. Különleges - beépítésre nem szánt - területek ........................................................... 76 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek .............................................. 76 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek......................................................................................... 76 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI ..... 76 1.2.1. A változások bemutatása ..................................................................................................... 76 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása............................................................... 76 1.2.1.2. A helyi építési szabályzat változásának bemutatása .................................................... 78 1.2.1.3. Az övezeti/szabályozási terv változásának bemutatása ............................................... 79 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása ..................................................................................................................................... 81 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 81 2. SZAKÁGI JAVASLATOK ................................................................................................................... 82 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK................................................................................................. 82 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata .................................................................................... 82 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok ............................................................................................... 82 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok ............................................................................... 82 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása ......................................................................................... 82 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ........................................................................... 82 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai .......................................................... 82 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása .......................................................................................... 82 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok ................................ 82 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK ......................................................................................................... 82 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok ........................................................................................................ 82 3.2. Főbb közlekedési csomópontok ................................................................................................. 82 3.3. Belső úthálózat ........................................................................................................................... 82 3.4. Közösségi közlekedés ................................................................................................................ 82 3.5. Kerékpáros közlekedés .............................................................................................................. 83 3.6. Főbb gyalogos közlekedés ......................................................................................................... 83 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás .................................................................................................. 83 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK ..................................................................................................... 83 4.1. Viziközművek .............................................................................................................................. 83


6


4.2. Energiaellátás ............................................................................................................................. 83 4.3. Hírközlés ..................................................................................................................................... 83 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók ....................................................................................................................................... 83 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK .................................................................................... 83 6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ......................................................................................................... 83 7. BEÉPÍTÉSI TERV ............................................................................................................................. 83 8. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................. 83 9. Egyéb kiegészítő munkarészek ......................................................................................................... 84 9.1. Népességprognózis .................................................................................................................... 84 9.2. A közintézmények méretezése ................................................................................................... 85 9.3. Területi hatásvizsgálat ................................................................................................................ 86 III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ............................................................................................... 87 IV. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ................................................................................................ 88 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT .................................................. 88 M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ....................................................... 89 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS ......................................................................................................... 89 1.1. A településszerkezet fő elemei ................................................................................................... 89 1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása .................................................................................... 89 1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa ......................... 89 1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása ............................................................................ 89 1.5. A területfelhasználási elemek ..................................................................................................... 89 1.5.1. Lakóterületek ........................................................................................................................ 89 1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) ............................... 90 1.5.3. Gazdasági területek ............................................................................................................. 90 1.5.4. Üdülőterületek ...................................................................................................................... 90 1.5.5. Különleges - beépítésre szánt - területek ............................................................................ 90 1.5.6. Közlekedési és közműterületek ............................................................................................ 90 1.5.7. Zöldterületek......................................................................................................................... 90 1.5.8. Erdőterületek ........................................................................................................................ 90 1.5.8. Mezőgazdasági területek ..................................................................................................... 90 1.5.9. Vízgazdálkodási területek .................................................................................................... 91 1.5.10.Természetközeli terület ....................................................................................................... 91 1.5.11. Különleges - beépítésre nem szánt - területek .................................................................. 91 1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa ...................................................................... 91 2. A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ............................................................................... 91 3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ........................................................................................................ 91 4. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM.................................................................................................................. 92 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei: ............................................................................... 92 4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: ......................................................................... 92 5. A KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................... 92 6. A KÖZMŰELLÁTÁS .......................................................................................................................... 92 7. A KÖRNYEZETVÉDELEM ................................................................................................................ 93 8. A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK .......................................................................................... 94 7



9. A KORLÁTOZÁSOK .......................................................................................................................... 94 M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) ...................................... 94 1. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK ....................................................................... 94 2. A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ........................................................................... 95 M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE ................................................................... 95 M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ................. 96 1. OTRT ÖSSZHANG ............................................................................................................................ 96 2. BATRT ÖSSZHANG ........................................................................................................................ 102 3. PMTRT ÖSSZHANG ....................................................................................................................... 102 M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE ............................. 112 RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP ........................................................... 113 V. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ....................................................................................................... 114 RAJZI MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERVLAP .............................................................................. 146 RAJZI FÜGGELÉK .............................................................................................................................. 148 SZÖVEGES FÜGGELÉKEK ............................................................................................................... 148 TERVIRATOK, MELLÉKLETEK .......................................................................................................... 153 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI ............................................................................... 162 TERVLAP JEGYZÉK: -Jóváhagyandó munkarészekRajzszám TSZT SZT/a,b

Rajz megnevezése Településszerkezeti terv Szabályozási terv

-Alátámasztó munkarészekRajzszám

AT PÉT TSZV K-K KV-E-1 KV-E-2 KV-V-1 KV-V-2 KF-V KF-SZ KF-G KF-E

Rajz megnevezése

Vizsgálatok: Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével Probléma és értéktérkép Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat Közműellátás korlátozó tényezői Energiaközművek és elektronikus hírközlés Energiaközművek és elektronikus hírközlés Víziközművek Víziközművek Tervjavaslatok: Vízellátási javaslat - később készül el Szenny- és csapadékvíz elvezetési javaslat - később készül el Gázellátási javaslat - később készül el Elektromosenergia ellátási javaslat - később készül el -

Szerkesztési méretarány m=1:10.000 m=1:4.000 Szerkesztési méretarány m=1:10.000 m=1:30.000 m=1:10.000 m=1:25.000 m=1:8.000 m=1:12.000 m=1:8.000 m=1:12.000 m=1:10.000 m=1:10.000 m=1:10.000 m=1:10.000

Budapest, 2014. július file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

8


BEZETÉS Szigetbecse Község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének felülvizsgálatát, a települési önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a 2014. első félévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. A településtervezési munka a szerződéskötést követően az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. A tervezési feladat lényegében a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) átfogó módosításának, korszerűsítésének elkészítése volt. Ezzel összhangban a terv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2005-ben jóváhagyott és egy módosítással jelenleg is hatályos terv a megváltozott önkormányzati igényeknek és a 2013. január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült terv módosítások is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű egybeszerkesztett egységes tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérő- tervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált terv tehát a hatályos tervi megoldások továbbfinomított, korszerűsített változata. A tervezési szerződés részletesen tartalmazza az elvégzendő tervezési feladatokat. E feladatok elvégzése során a szerződésben rögzített feladatokon túlmenően nem volt szükséges több egyéb kiegészítő feladat elvégzése. A több szakaszból álló teljes tervezési folyamat első fázisában készült el ez az változat, mely az ún. első munkaközi egyeztetési dokumentáció. Ennek a most elkészült dokumentációnak az önkormányzati megvitatása után, valamint az esetleges módosítási javaslatok tervbeépítésével készül majd el a terv ún. véleményezési dokumentációja. Annak a dokumentációnak pedig majd a jogszabályokban rögzített módon lefolytatandó egyeztetését és többszöri korrigálását követően lesz mód a későbbiekben a tervmódosítás önkormányzati jóváhagyására. 2013. január 1-ét követően már a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. A tervelőzmények figyelembe vételével mára kialakult tervezési helyzetre és a települési adottságokra való tekintettel, a fenti jogszabály által nyújtott eltérési lehetőségek keretei között, de a tervdokumentációt a következőkben ismertetett - az adottságokkal összhangban lévő, némileg eltérő és átalakított tartalomnak megfelelően, esetenként más fejezetcímekkel és más témaköri bontásban dolgoztuk ki. Szigetbecse Község hatályos településfejlesztési koncepciójának 2002. júniusi elfogadásával jogi szempontból megalapozott a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat hatályos változata és jelenlegi felülvizsgálata egyaránt. A településfejlesztési koncepció meghatározta a településszerkezeti terv elkészítéséhez szükséges főbb stratégiai irányokat, de a terv elkészítéséhez szükséges minden részletkérdésben értelemszerűen nem biztosít kellő támpontot.

I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Szigetbecse Pest megyében a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) mentén, a Csepel-szigeten helyezkedik el, Budapesttől mintegy 50 km-re D-i irányban, Ráckeve „alatt” található. A településről É-i irányban az 51112. j. ök úton Ráckeve felé elindulva mintegy 60 percen belül Budapest központi, belvárosi részei is elérhetőek. A községi rangú, mintegy 1.500 fő lélekszámú település a Budapesti Agglomerációtól D-re terül el. 9



Szigetbecsével a következő települések igazgatási területei határosak közvetlenül: Ráckeve, Dömsöd, Makád és Lórév. Ezek közül Dömsöd csak más településeken keresztül közelíthető meg közúton. Szigetbecse Ráckeve felé meglévő jó közúti és tömegközlekedési kapcsolatai, a járásban (az RSD túloldalán Kiskunlacházán) áthaladó vasútvonal és a bankházi repülőtér relatív közelsége a távlatban még tovább erősíthetik Szigetbecse országon belüli és talán nemzetközi szerepét, kapcsolatait is. Szigetbecsének saját lakossága részére kell alapfokon a megfelelő életkörülményeket biztosítania. Ennek a követelménynek a település alapvetően megfelel. A Község saját szolgáltatásain túl közép, illetve felsőfokú intézményellátás szempontjából azonban egyértelműen a közeli nagyobb településekhez (Ráckeve, Kiskunlacháza), Szigetszentmiklóshoz, Dunaharasztihoz és Budapesthez kötődik. Budapesti kapcsolatok: Mint Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba nem tartozó településen, Szigetbecsén is egyre erősödően érezhetőek az agglomeráció kiterjedésének hatásai. A település részére Budapest és agglomerációja biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt Szigetbecsének. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is részben a főváros és agglomerációja biztosítja (ingázás). Szigetbecse a fővárosi népesség egyre kedveltebb kitelepülési célterületévé válik a nyári időszakban. Az RSD a rekreáció igényével fellépő budapesti népesség egy része számára is kedvelt célterületté teszi a települést. Az életszínvonal várható emelkedésével párhuzamosan bizonyosan számítani lehet a helyi népesség Budapest irányába fellépő igényeinek emelkedésével is. Kistérségi kapcsolatok Ezek a kistérségi kapcsolatok állnak a legnagyobb fejlődési lehetőség előtt. Szigetbecse a múltban és a jelenben is törekedett a szomszédos településekkel való minél jobb és szorosabb együttműködés megvalósítására, amely nem egyszerű feladat. A község közintézményei a saját népességén kívül a szomszédos települések lakói számára is elérhetőek. A község korábbi járási központjával való hagyományosan jó primer kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak, mivel közvetlenül szomszédos a két település egymással. Szigetbecse lakosságának és szervezeteinek hivatalos ügyei döntő részét a járásközpont, Ráckeve intézi. Itt találhatóak a főbb középfokú közintézmények, például építéshatóság, földhivatal, szakorvosi rendelő intézet is. Ráckeve munkahelyteremtő, igazgatási, egészségügyi és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a szigetbecsei lakosság. A viszonosság elve alapján azonban szigetbecse rekreációs szolgáltatásait is igénybe vehetik a ráckeveiek. Kiemelendő, hogy szakközépiskolája révén Kiskunlacháza is nyújt szakközépiskolai szolgáltatást a településnek. Szigetbecse Lórévvel és Makáddal közösen működteti a polgármesteri hivatalt, Ráckevével együtt pedig a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatot. A közműellátó rendszerek közül a szennyvízelvezetés és kezelés megoldására kistérségi együttműködés alakult (Apaj, Dömsöd, Lórév Makád, Ráckeve és Szigetbecse közreműködésével). A szolgáltatást az ivóvízellátással együtt a dabasi DAKÖV Kft végzi, mely Ráckevén kirendeltséget működtet. Ugyancsak kistérségi együttműködés keretei között működik a hulladékgyűjtés és lerakás is (Dömsödi kistérségi lerakóra). Igazgatási területen belüli kapcsolatok: A központi belterület az RSD menti üdülőterületekre (amely a központi belterülettől távolabb K-i irányban helyezkednek el) egyértelmű vonzó hatást gyakorol. Ez vonatkozik a közintézményekre és a kereskedelmi-ellátó intézményekre egyaránt, mivel az üdülőterület önálló intézményi ellátással lényegében nem rendelkezik. A viszonosság alapján az üdülőterület strandja, és a szabad vízparti területei nyújtanak rekreációs lehetőséget a falu népességének.


10


1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: A 2003. évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), Az 5/2012 (V.10.) PM Kgy. sz. rendelet Pest megye Területrendezési Tervéről (továbbiakban PMTrT) A mostani tervezés során e jogszabályok kötelező elemeit, és előírásait be kell tartani. Kiemelt térségi terv, azaz a 2005. évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) nem érinti a települést, így nem képezi vizsgálat tárgyát. 1.3.1. OTrT A 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül, így az összhang vizsgálatánál elegendő a hatályos OTrT változat vizsgálata. A magasabb rendű hatályos tervek közül az OTrT kötelező előírásainak lényegesebb és Szigetbecse vonatkozásában különleges elemei a következők: A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő szerkezeti tervlap kivonat (2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve):

Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: „6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; 11



f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.” A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete):

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete):

A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete):

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

12


Az erre vonatkozó OTRT előírások: „13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.” A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete):

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: „14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.” A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete):

A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: „14/A. § (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.”

13



A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/6.sz. melléklet: Vilagörökségi es világörökségi várományos terület övezete):

A fenti térkép alapján a település nem érintett a vilagörökségi es világörökségi várományos terület övezetével. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete):

A fenti térkép alapján a település teljes területe érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: „15. § (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.” A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete):


14


A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete):

A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fentieken túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülését. Ennek szövege a következő: „7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.” Ezzel összhangban az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága Szigetbecsén 173,64 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 164,958 ha) csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. 1.3.2. Kiemelt térségi terv A település területét kiemelt térségi terv (pl. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény) nem érinti. 1.3.3. PMTrT A jelenleg hatályos PMTrT még a korábbi, az 1997-ben elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióra épül. Időközben azonban már a Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelet a hatályos. A koncepció és az OTrT változásaiból fakadóan várhatóan a PMTrT is változni fog, de ennek ideje még nem ismert.. A hatályos PMTrT még nem a 2014-ben módosult OTrT előírásaira épült. Ezért eltérés esetén külön vizsgálni kellett, hogy az adott témakörben a 2014-es OTrT változat előírásai a mértékadóak-e, vagy a PMTrT-é?

15



A tervezés során az OTrT-n túlmenően a PMTrT előírásait is figyelembe kell venni. A következőkben bemutatjuk a hatályos PMTrT település területét érintő tervlap kivonatait: A hatályos PMTrT: kivonat a 2. sz mellékletből (térségi szerkezeti terv)

A fenti PMTrT kivonat (és az 1.15. számú szöveges melléklet) alapján a települést az alábbi területhasználati besorolások és besorolási értékek érintik: Térségi terület-felhasználási kategória területnagyság (ha) területi megoszlás (%) Hagyományosan vidéki települési térség 192,71 11,26 Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Számított terület összesen

312,67

18,27

1077,31

62,95

128,71

7,52

1711,41

100

A fenti PMTrT kivonat alapján a települést az egyéb rajzi elemek közül a Ráckevei-Soroksári Duna melletti elsőrendű árvízvédelmi fővonal érinti. A fent említett területhasználati besorolásokon és szabályokon túlmenően a települést a PMTrT mellékletei alapján nevesített elem nem érinti.


16


A fentiek és az OTrT alapján a PMTrT előírásaiban a Szigetbecsére vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Erdőgazdálkodási térségből

Mezőgazdasági térségből

Vegyes területfelhasználású térségből

-

erdő területfelhasználási egységgé.

-

bármely más települési területfelhasználási egységgé.

-

-

mezőgazdasági, beépítésre szánt különleges honvédelmi, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi vagy természetközeli területfelhasználási egységgé úgy, hogy a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. bármely más települési területfelhasználási egységgé.

-

mezőgazdasági, erdő vagy természetközeli területfelhasználási egységgé.

-

nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységgé. vízgazdálkodási, vagy természetközeli területfelhasználási egységgé.

-

Vízgazdálkodási térségből

Lehetséges területnagyság legalább: (312,67x0,8=) 250,136 ha legfeljebb: (312,67x0,2=) 62,534 ha

Ilyen célra

-

nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységgé.

legalább: (1077,31x0,85=) 915,7135 ha legfeljebb: (1077,31x0,15=) 161,5965 ha legalább: (0x0,85=) 0 ha legfeljebb: (0x0,15=) 0 ha legalább: (128,71x0,85=) 109,4035 ha legfeljebb: (128,71x0,15=) 19,3065 ha

17

Ökológiai folyosó

Pufferterület

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Erdőtelepítésre alkalmas terület

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület

Világörökség és világörökség-várományos terület

Történeti települési terület

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület

Nagyvízi meder

Rendszeresen belvízjárta terület

Földtani veszélyforrás terület

Vízeróziónak kitett terület

Széleróziónak kitett terület

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Honvédelmi terület

3.1. sz. melléklet

3.1. sz. melléklet

3.2. sz. melléklet

3.3. sz. melléklet

3.3. sz. melléklet

3.4. sz. melléklet

3.5. sz. melléklet

3.5. sz. melléklet

3.6. sz. melléklet

3.7. sz. melléklet

3.8. sz. melléklet

3.9. sz. melléklet

3.10. sz. melléklet








Szigetbecse

Magterület 73.

3.1. sz. melléklet

Az előzőeken kívül a települést a PMTrT rajzi mellékletei közül az alábbi mellékletek és elemek érintik:

x

x

-

x

x

x

x

-

x

-

-

x

x

-

-

x

-

-

x

-

-



A hatályos PMTrT: kivonat a 3.1. sz mellékletből (magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete)

Vonatkozó OTrT előírások: Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete 18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.


18


A hatályos PMTrT: kivonat a 3.2. sz mellékletből (kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete)

Vonatkozó OTrT előírások: 13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.3. sz mellékletből (kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete)

Vonatkozó OTrT előírások: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Erdőtelepítésre (alkalmas) javasolt terület övezete: 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 19



A hatályos PMTrT: kivonat a 3.4. sz mellékletből (térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.5. sz mellékletből (térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete)

Vonatkozó OTrT előírások: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

20


folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településképvédelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.6. sz mellékletből (világörökség és világörökség-várományos terület övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.7. sz mellékletből (történeti települési terület övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. 21



A hatályos PMTrT: kivonat a 3.8. sz mellékletből (kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.9. sz mellékletből (felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni.


22


A hatályos PMTrT: kivonat a 3.10. sz mellékletből (ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.11. sz mellékletből (rendszeresen belvízjárta terület övezete)

Vonatkozó OTrT előírások: Rendszeresen belvízjárta terület övezete 23. § A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

23



A hatályos PMTrT: kivonat a 3.12. sz mellékletből (földtani veszélyforrás területének övezete)

Vonatkozó OTrT előírások: Földtani veszélyforrás terület övezete 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.13. sz mellékletből (rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni.


24


A hatályos PMTrT: kivonat a 3.14. sz mellékletből (széleróziónak kitett terület övezete)

Ezt a megyei területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A hatályos PMTrT: kivonat a 3.15. sz mellékletből (kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete)

Vonatkozó OTrT előírások: Honvédelmi terület övezete 27/A. §75 A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai Ráckeve, Dömsöd, Lórév és Makád településszerkezeti terveiben rögzített elképzelések a szigetbecsei terv készítésére nincsenek hatással. A csatlakozó településrészeken a meglévő közút25



és közműhálózati kapcsolatok adottak, fejlesztésük nem merült fel, a csatlakozó területfelhasználások egymással összhangban vannak, ellentét nem merült fel.

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terviratok között csatolt 47/2002. (VI.03.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai a következők: A szigetbecsei településfejlesztés alapvetése a helyi sajátosságokra alapuló és a kialakult állapotot figyelembe vevő ÜDÜLŐFALU célú fejlesztés, a minőségi elemekre (a települési komfortérzet és az életminőség javítására koncentráló) urbanizáció. A település-szerkezet értékei képezzék a fejlesztés és rendezés alapját. Átfogó cél a hosszútávon - ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt - fenntartható fejlődés, csak olyan mértékű (fejlesztés) urbanizáció, amely nem veszélyezteti sem a térség, sem a település egésze fenntarthatóságát sem a települési értékek és karakter megőrzését. Cél a község lakói számára teljes körű alapfokú szolgáltatást, az ide látogató és az itt pihenést keresők számára pedig a csendes, nyugodt pihenés, a sport, a rekreáció sokoldalú lehetőségeit biztosító üdülő-falusi szolgáltatásokat széleskörű biztosítása. Távlatban maximum 2 ezer fő lakónépesség és ezer fő üdülőnépességet szolgáló - élhető - település kialakítása. Cél a falu és az üdülőterület egységes fejlesztése, a szigetbecseiek életminőségének javítása, a minőségi fejlődés feltételeinek megteremtése, a települési komfortérzet javítása. A településfejlesztés kiemelt feladatai (fentiek érdekében): 1. A helyi gazdaság erősítése, a helyben foglalkoztatottság arányának növelése - a turizmusban és a sportban, a szabadidő iparban lévő lehetőségek fokozatos kihasználása az R/S/D-re, Ráckeve közelségére, illetve a helyi falusi turizmus lehetőségeire egyaránt alapozva - a környezetet semmilyen vonatkozásban nem terhelő mikro és kisvállalkozások területi és működési feltételeinek javítása a lakóterületen belül, - a lakóterületen jelenleg zavaró vállalkozók részére a működés és a fejlődés lehetőségeinek biztosítása és támogatása a lakóterületen kívül, (ezzel a vállalkozások helyben tartása), - új gazdasági területek (ipari-, szolgáltató vállalkozói zóna) óvatos kijelölése és a területek tényleges fejlesztésre való alkalmassá tétele (Lórév felé a gázátadó állomáson túl valamint a Makád felé vezető út mentén az AGRO Kft. telephely és a csatorna közötti sávban, valamint a csatornán túli területen új vállalkozási terület kijelölésével). A készülő településszerkezeti tervben meg kell vizsgálni hogy a vállalkozási területek kiterjesztése milyen feltételekkel egyezethető össze a rekreációs célú fejlesztésekkel. 2. Lakóterület fejlesztés. - Belső területi tartalékok feltárása. - A jelenlegi lakóterület kismértékű (Ny-i, illetve D-i irányú) bővítése, a Jókai utcában folyamatban lévő bővítéssel, illetve a Fazekas Mihály utca és a Móricz Zsigmond utca közötti zónában, valamint a Makádi út mellett a csatornáig, továbbá a volt zártkertek (Akácfa u. Ny-i oldalán, és a Fazekas M. u. D-i részén) területén a lakótelek állomány helyi igényeket kismértékben meghaladó, (mintegy 100 egységgel történő) bővítése. 3. Rekreációs területek, a pihenést, üdülést, sportolást szolgáló területek fejlesztése: Az egyes területek felhasználásának meghatározásánál mindenkor előnybe kell részesíteni a közösség egészét szolgáló megoldásokat. - Kiemelkedő jelentőségű feladat a védett és védendő táji-, természeti elemek hatékony védelme, a holtág revitalizálása, táji-, természeti értékeinek – kímélő és értékőrző hasznosítása. - A „sziget” területét a mezőgazdasági alapfunkció megtartásával a távlatban is be nem épített területként kell megőrizni, - A sport a rekreáció lehetőségeit a belterületen is bővíteni kell, többek között az iskolához kapcsolódó, valamint a sportpálya melletti területen, file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

26


-

-

-

-

-

A jelenlegi üdülőterület (rekreációs igényeket is maradéktalanul kielégítő) továbbfejlődésének elősegítése. Ennek fejlesztést segítő intézkedései: = a területen a tulajdonosok együttműködésével (telekösszevonásokkal, telekrendezéssel) tovább javítandók a telekméretek és a telekgeometria, = az üdülőterületek kiszolgálására és a csendesített forgalom lebonyolítására nélkülözhetetlen közterületek fenntartása, fejlesztése, = a műszaki infrastruktúra továbbfejlesztése, = olyan beépítési százalék alkalmazása, amelynek betartásával biztosítható, hogy nem csökken a biológialag aktív zöldfelületek aránya, A területen az üdülőterületi besoroláshoz kapcsolódó környezethasználati és környezetterhelési paraméterek maradnak érvényben. Az R/S/D partja mellett még fel nem töltött, be nem épített terület egy részét (minimum 200 méter széles sávban) hosszú távon is közcélú zöldfelületként (mintegy 1/3-án nagy zöldfelület arányú intézményterületként) kell megtartani és ennek érdekében kell rendezni annak érdekében, hogy a község polgárai és a kirándulók a vízparton pihenhessenek, sportolhassanak. Közhasználatú napozó és horgászstégek létesítése az R/S/D partján. Az RSD holtág önkormányzati tulajdonba való visszaszerzése, a rehabilitáció mielőbbi megindítása érdekében. A belső tórendszer (4 db vízgyüjtő tó) rendezése, községközponthoz kapcsolódó Balassi téren a közterület-rendezés folytatásával rehabilitációval, az egyéb tavakat, amelyek a Fazekas Mihály utca és a Réti utca közötti sáv, Márton u. D-i végénél és a község elején lévő mélyfekvésű vizes területek revitalizációjával -vízrendezéssel, tereprendezéssel, valamint a terület adottságaihoz igazodó (háromszintű növénytakarót biztosító) növénytelepítéssel- kell tovább bővíteni és rendezni a közhasználatú területeket. A település nem járul hozzá a kavicsbányászat megindításához a külterületen. A község és az üdülőterület között olyan zöldsávot kell kialakítani, amely lehetőséget ad a gyalogos és kerékpáros utak kedvező elvezetésére, tájbaillesztésére. A Réti út mentén fekvő területet - a falu és az üdülőterület rekreációs funkciójának közelítésére – sportot, szabadidőeltöltést szolgáló területként, valamint az ezt kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciókra kívánatos fejleszteni. A község egész területén (úgy a közterületeken, mint a magánterületeken) elő kell segíteni a zöldfelületek biológiai aktivitásának növelését, a helyi karaktert – és egyben az üdülési pihenési célokat és a környezetvédelmi követelményeket is - erősítő megjelenését. Ennek részeként = a faluképnek karaktert adó fásítást és növénytelepítést kell kezdeményezni a lakókkal, az ingatlan- tulajdonosokkal egyeztetett egységes koncepció alapján = támogatni kell az erdősítést, az erdészeti módszerekkel végzett – a pihenési-, rekreációs funkciót megalapozó – fásítást, valamint a mezőgazdasági táblahatárok mentén - a környezetvédelmi, talajvédelmi és tájvédelmi célokat egyaránt szolgáló - mezővédő fasorok, erdősávok telepítését.

A településfejlesztés és rendezés eredményeként Szigetbecse építészeti karaktere ne módosuljon, a községközpont (a Petőfi Sándor utca térsége illetve a Makádi út egy szakasza ) településszerkezeti helyi védelemben részesüljön. A lakóterületek karaktere családiházas (falusias, nagytelkes) beépítésű maradjon. 4. A környezetvédelem, a környezetfejlesztés. - Kistérségi összefogással a Ráckevei / Soroksári / Duna vízminőségének további javítása, a vízparti területek rendezése, a vízminőséget és a környezetminőséget veszélyeztető források csökkentése, az üdülőterületek csatornázása. - A zöldfelületi rendszer bővítése, biológiai és használati értékének együttes növelése. Tekintettel arra, hogy a II. részben lévő, az „1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatás” című fejezetében szereplő igazolásnak megfelelően a tervi változtatások a hatályos településfejlesztési koncepció jövőképpel és célokkal nem ellentétes, így a hatályos településfejlesztési koncepció felülvizsgálata és módosítása nem időszerű és nem szükséges! Szigetbecse jelenleg nem rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával.

27



1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Szigetbecsének jelenleg nincs hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződése.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: Szigetbecse TSZT: 30 /2005(IV.18) Ök. (PESTTERV Kft.); Szigetbecse TSZT módosítása a Strand Büfé környéki területre: 125/2013. (X. 28.) Ök. (PESTTERV Kft.); Szigetbecse HÉSZ: 5 /2005 (V.2) Ör. (PESTTERV Kft.); Szigetbecse HÉSZ módosítása és SZT a Strand Büfé környéki területre: 12/2013. (XI. 4.) Ör. (PESTTERV Kft.) 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos - 2002-es eredeti és 2013-ban részlegesen módosított - településszerkezeti terv tervezett elemei közül egyedül a Strand Büfé környéki területre vonatkozó módosításban elhatározott fejlesztések kezdtek részben megvalósulni. Az egyéb korábban tervezett elemek (lakó, különleges, gazdasági és erdőterületi fejlesztési elképzelések) még nem állnak megvalósulás alatt. Ezen korábban tervezett - elemek aktualitását a felülvizsgálat során áttekintettük és a ma is helytálló elemeket megtartottuk.

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi jövedelmi viszonyok, életminőség

összetétel, képzettség,

foglalkoztatottság,

A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a 2011. évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk 2014.-ben az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a ’80-es évtized). A 2012-es ismert utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma 1.304 fő volt. Az 1990-2011 közti időszakra jellemző megyei (28,18 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen kisebb népességnövekedés volt tapasztalható (1,4 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a mindig negatív egyenleget mutatott. Évszám Jelenlévő népesség (fő)

A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) 1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 636 809 956 981 1044 1045


1949. 1129

1960. 1204

1970. 1248

28


Jelenlévő népesség 1400 1200 1000 (fő)

800 600 400 200 0

Évszám Lakónépesség (fő)

1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. (évszám)

A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) 1970. 1980. 1990. 1224 1321 1266

2001. 1283

2011. 1301

Lakónépesség

1340 1320 1300 1280 1260 (fő) 1240 1220 1200 1180 1160

1970.

1980.

1990. (évszám)

2001.

2011.

A népesség számának alakulása 2000-től 2012-ig (helyi adat) évszám lakónépesség száma (fő) 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

29

1.330 1.318 1.314. 1.338 1.335 1.330 1.328 1.343 1.346 1.360 1.358 1.327 1.304



Évszám Lakónépesség összesen (fő) Élve születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Természetes szaporodás (fő) Vándorlási különbözet (fő) Tényleges szaporulat (fő)

Népszaporodás (KSH adat 2011.) 1980. 1990. 1321 1266 152 130 22 -77 -55

A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Népesség száma (fő):

összesen 1301

2001. 1283 165 188 -23 40 17 férfi 644

2011. 1301 142 192 -50 68 18

nő 657

1000 férfira jutó nő 1020,2

A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2011-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő) 0-tól 4-ig (fő) 5-től 9-ig (fő) 10-től 14-ig (fő) 15-től 19-ig (fő) 20-tól 24-ig (fő) 25-től 29-ig (fő) 30-tól 34-ig (fő) 35-től 39-ig (fő) 40-től 44-ig (fő) 45-től 49-ig (fő) 50-től 54-ig (fő) 55-től 59-ig (fő) 60-tól 64-ig (fő) 65-től 69-ig (fő) 70-től 74-ig (fő) 75-től 79-ig (fő) 80-tól 84-ig (fő) 85-től (fő)


1301 67 69 80 65 71 68 96 108 115 55 91 106 87 78 69 33 23 20

30


A népesség korcsoportok szerinti megoszlása

85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig 0

20

40

60

80

100

120

(fő)

A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei átlagot (15,87 %) nem érte el. A településen ez a mutatószám 10,51 % volt. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő) 0 (fő) Általános iskolai osztály 1-7 (fő) 8 (fő) Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel (fő) Középiskola érettségivel (fő) Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel (fő)

31


1208 13 151 308 277 332 127


A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a népesség 43,04 %-a római katolikus, de jelentős a református vallásúak (11,3 %) települési arányszáma is. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) Római katolikus (fő) Görög katolikus (fő) Ortodox keresztény (fő) Református (fő) Evangélikus (fő) Izraelita (fő) Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik (fő) Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik (fő) Ateista (fő) Nem kívánt válaszolni, nincs válasz (fő) Összesen (fő)

560 8 5 147 4 10 139 10 418 1301

A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján a nemzetiségi hovatartozását megjelölő lakosság 84,8 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (11,12 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 2011.) magyar (fő) bolgár (fő) cigány (fő) görög (fő) horvát (fő) lengyel (fő) német (fő) örmény (fő) román (fő) ruszin (fő) szerb (fő) szlovák (fő) szlovén (fő) ukrán (fő) hazai nemzetiségek együtt (fő) arab (fő) kínai (fő) orosz (fő) vietnami (fő) egyéb (fő) Összesen (fő) Foglalkoztatottsági adatok

1060 28 6 139 3 4 182 7 1250

A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 2011.) Évszám Foglalkoztatott (fő) Munkanélküli (fő) Inaktív kereső (fő) Eltartott (fő) Összesen (fő)


2011. 503 70 393 335 1301

Megoszlási arány % 38,66 5,38 30,21 25,75 100,00

32


A nem foglalkoztatottak száma és aránya a 15-64 év közötti lakónépesség körében 2008-tól 2012-ig (helyi adat) Évszám Regisztrált álláskeresők száma (fő) Regisztrált álláskeresők aránya (%) 2008. 22 2,3 2009. 47 5,5 2010. 49 5,1 2011. 42 4,4 2012. 37 3,8 Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája, és a nem családháztartások igen magas aránya. Évszám Háztartások száma (db) 100 háztartásra jutó Családok száma (db) 100 családra jutó

Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) 1980. 433 személy (fő) 305 foglalkoztatott (fő) 149 376 családtag (fő) 316 összes gyermek (fő) 127

Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Egy családból álló háztartás (db) Két és több családból álló háztartás (db) Család háztartás összesen (db) Nem családháztartás összesen (db) Összesen (db) A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Házaspár és élettárs + 1gyerek (fő) Házaspár és élettárs + 2gyerek (fő) Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek (fő) Házaspár és élettárs + 0gyerek (fő) Házaspár és élettárs összesen (fő) Egy szülő + 1 gyerek (fő) Egy szülő + 2 gyerek (fő) Egy szülő + 3, vagy több gyerek (fő) Összes család száma (db)

1990. 438 289 140 365 299 114 348 7 355 151 506

2001. 452 284 98 388 292 109

2011. 506 257 99 362 299 117

Megoszlási arány % 68,78 1,38 70,16 29,84 100,00 66 76 32 123 297 38 18 9 362

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad.

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 33



1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad.

1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.9.4. A gazdasági versenyképességet képzettsége, K+F stb.)

befolyásoló

tényezők

(elérhetőség,

munkaerő

E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad.

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

34


helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.10.6. Intézményfenntartás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.10.7. Energiagazdálkodás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad.

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad.

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok A település a Csepeli-sík kistáj és azon belül a Csepel-sziget déli részén fekszik. Domborzatára, illetve felszínére jellemző, hogy a 94,5 és 100 m tszf-i magasságú, jórészt ártéri szintű, hordalékkúp síkság. Meghatározó vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna, aminek a partján fekszik. Ahogy a RSD, úgy a többi csatorna vízjárása is mesterségesen befolyásolt. Éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az eredeti vegetációk ebben a térségben az ártéri ligeterdők és mocsarak, a síkon homokpuszták, homoki tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági területek találhatók. 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A Második Katonai Felmérés (1806–1869) térképeit a mai állapotokkal összehasonlítva az alábbi rövid megállapítások tehetők: - A települések többségéhez hasonlóan a beépített területek jelentős növekedést mutatnak, elsősorban a korábbi településmag körül. - Az RSD mentén a parti sáv szinte folytonosan beépült és üdülőterületként hasznosított. - A mezőgazdasági területek esetében korábban a rét és legelő használat volt jellemző, mára túlsúlyba kerültek a szántó területek.

35



1.12.2.2. Tájhasználat értékelése A település viszonylag kevés, mintegy 10% erdőterülettel rendelkezik. Ezek többnyire a külterület északi és déli részén helyezkednek jel. Jellemző a védelmi és a gazdasági rendeltetés. A település területének közel 60%-át teszik ki a szántó területek, míg a gyep (rét, legelő) és nádas területek a 6,5%-át. Alacsony a gyümölcsös és kert művelési ágban lévő területek nagysága, 1,6%. A településen (illetve a térségben) nincsenek hagyományai a tanyás gazdálkodási formának. A szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés is megjelenik a tájhasználatban. Kevés a különböző művelésű táblákat, parcellákat határoló mezővédő erdősáv, fasor, valamint mezsgyehatároló fa- és cserjesáv. A tájhasználat egyik legmeghatározóbb eleme az RSD menti üdülősor, ami elvágja a vízparti területek a belső területektől. 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek” az Országos Területrendezési Tervről file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

36


szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre. Általában olyan, a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult területek tartoznak ide, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé az RSD menti területek tartoznak. 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi jelentőségű védett természeti területek: A Természetvédelmi Információs Rendszer, illetve a Védett Természeti Területek Törzskönyv nyilvántartása alapján a település területén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. Ellenben a hatályos szabályozási terv és a HÉSZ melléklet két helyi védettségű területet is jelöl, melyeket a 2/2008. (I.30.) Önkormányzati rendelettel nyilvánítottak védetté. Egyiket az RSD Holtág területén, másikat a külterület déli részén lévő rét-legelő területeken. A nyilvántartások közti ellentmondás feltárása érdekében a védetté nyilvánítás felülvizsgálata szükséges. Országos jelentőségű védett természeti területek: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett területnek minősülő természetvédelmi területek találhatók a településen. Az érintett lápok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről. Az érintett földrészletek: 0150/4; 067/1; 067/2. A tervben szereplő lehatárolás a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20042 jelű Ráckevei Duna-ág - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 067/1, 067/2, 068/1, 068/2, 068/3, 068/4, 068/5, 068/6, 068/7, 068/8, 068/9, 068/10, 068/11, 068/12, 068/13, 068/14, 068/15, 068/16, 068/17, 068/18, 068/19, 068/20, 068/21, 068/22, 068/23, 068/24, 068/25, 068/26, 068/27, 068/28, 068/29, 068/30, 068/31, 068/32, 068/33, 068/34, 068/35, 068/36, 068/37, 068/38, 068/39, 068/40, 068/41, 068/42, 068/43, 068/44, 068/45, 068/46, 068/47, 068/48, 068/49, 068/50, 068/51, 068/52, 068/53, 068/54, 068/55, 068/56, 068/57, 068/58, 068/59, 068/60, 068/61, 068/62, 068/63, 068/64, 068/65, 068/66, 068/67, 068/68, 068/69, 068/70, 068/71, 068/72, 068/73, 068/74, 068/75, 068/76, 068/77, 068/78, 068/79, 068/80, 068/81, 068/82, 068/83, 068/84, 068/85, 068/86, 068/87, 068/88, 068/89, 068/90, 068/91, 068/92, 068/93, 068/94, 068/95, 068/96, 068/97, 068/98, 068/99, 068/100, 068/101, 068/102, 068/103, 068/104, 068/105, 068/106, 068/107, 068/108, 068/109, 068/110, 068/111, 068/112, 068/113, 068/114, 068/115, 068/116, 068/117, 068/118, 068/119, 068/121, 0168/122, 0168/123, 068/124, 068/125, 068/126, 068/128, 068/129, 068/130, 068/131, 069, 070/2, 070/3, 070/4, 070/5, 070/6, 070/7, 070/8, 070/9, 070/10, 070/11, 070/12, 070/13, 070/14, 070/15, 070/16, 070/17, 070/18, 070/19, 070/20, 070/21, 070/22, 070/23, 070/24, 070/25, 070/26, 070/27, 070/28, 070/29, 070/30, 070/31, 070/32, 070/33, 070/34, 070/35, 070/36, 070/37, 070/38, 070/39, 070/40, 070/41, 070/42, 070/43, 070/44, 070/45, 070/46, 070/47, 070/48, 070/49, 070/50, 070/51, 070/52, 070/53, 070/54, 070/55, 070/56, 070/57, 070/58, 070/59, 070/60, 070/61, 070/62, 070/63, 070/64, 070/65, 070/66, 070/67, 070/68, 070/69, 070/70, 070/71, 070/72, 070/73, 070/74, 070/75, 070/76, 070/77, 070/78, 070/79, 070/80, 070/81, 070/82, 070/83, 070/84, 070/85, 070/86, 070/87, 070/88, 070/89, 070/90, 070/91, 070/92, 070/93, 070/94, 070/95, 070/96, 070/97, 070/98, 070/99, 070/100, 070/101, 070/102, 070/103, 070/104, 070/105, 070/106, 070/107, 070/108, 070/109, 070/110, 070/111, 070/112, 070/113, 070/114, 070/115, 070/116, 070/117, 070/118, 070/119, 070/120, 070/121, 070/122, 070/123, 070/124, 070/125, 070/126, 070/127, 070/128, 070/129, 070/130, 070/131, 070/132, 070/133, 070/134, 070/135, 070/136, 070/137, 070/138, 070/139, 070/140, 070/141, 070/142, 070/143, 070/144, 070/145, 070/146, 070/147, 070/148, 070/149, 070/150, 070/151, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 089/1, 089/2, 090, 091, 0109/3, 0112/6, 37



0113, 0114/1, 0114/2, 0115, 0116, 0117, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0119, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133/1, 0133/2, 0133/3, 0133/4, 0133/5, 0133/6, 0134, 0135, 0136/1, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0137/1, 0137/2, 0138, 0139, 0141, 0142, 0143/1, 0143/2, 0144, 0145, 0146/1, 0146/2, 0146/3, 0146/4, 0147, 0148/2, 0150/4, 0151/1, 0151/2, 0152/1, 0153, 2310/5, 2310/6, 2310/7, 2310/8, 2310/9, 2310/10, 2310/11, 2310/12, 2310/13, 2310/14, 2310/15, 2310/25, 2959, 2961, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974 A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. 1.12.3.3. Ökológiai hálózat Az „országos ökológiai hálózat” területei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózat övezet részét képező„magterület”, „ökológiai folyosó”, valamint „pufferterület”(al)övezetek közül magterület, és ökológiai folyosó érinti a település területét. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületeit főként Az RSD menti területek, valamint a település déli és északi részén lévő rét, legelő és nádas területek alkotják. A tervben szereplő lehatárolás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján történt. 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A település tájhasználati konfliktusai jellemzően az RSD menti területeket érintik, ahol az üdülősor közvetlen elfoglalja a parti sávot, elzárva ezzel a parttól távolabbi területeket a víztől. Az évtizedek óta meglévő beépítések nem csak a parti területek közösségi használatát lehetetlenítik el, de az élővilág számára is megnehezítik a vízfelület és a belső területek közti átjárhatóságot.

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. Szerkezeti-, meghatározó elemek

kondicionáló

szempontból

lényeges

valamint

a

zöldfelületi

karaktert

Zöldfelületek alatt értendő minden olyan terület, amelyet részben, vagy egészben növényzet borít. A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek egy része a belterületet északról és nyugatról határolja határolva viszonylag összefüggő területet alkot. Két kisebb, a belterületbe beékelődő erdőterület is található, valamint „kondicionáló felületnek” tekinthető az RSD holtág is. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a szigeten, valamint a külterület déli részén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Balassi tér. 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése A kisebb településeken általában jellemző, hogy közparkot viszonylag kis területen, vagy egyáltalán nem alakítanak ki. Ennek okai között megtalálható egyrészt az, hogy a fenntartásra nincs elegendő pénz, másrészt a lakosság a rekreációs igényeit, ha teheti akkor inkább megoldja a saját telkén, amire a kertes lakóterület többnyire lehetőséget is biztosít. Szigetbecse rekreációs célú zöldfelületi ellátottságán nagy mértékben javítanak az RSD holtág menti területek. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település erdőterületeinek nagysága messze átlag alatti, de ezt leszámítva a települési szintű zöldfelületi rendszere, elsősorban vízparti zöldsávok miatt jónak mondható.


38


1.14. Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH 2011. és TAKARNET 2014.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET 2014.1711,7510 Lakónépesség (fő) -KSH 2011.1.301 Átlagos népsűrűség (fő/km2) -KSH 2011.76 Belterületek (ha) -TAKARNET 2014.124,3861 Külterület (ha) - TAKARNET 2014.1569.7088 Zártkert (ha) - TAKARNET 2014.17,6561 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Szigetbecse település Pest megyében, a Csepeli-sík középső részén, a Ráckevei-Soroksári Dunaág (továbbiakban: RSD) mentén, domborzatilag gyakorlatilag tagolatlan területen helyezkedik el. Szigetbecse igazgatási területének alakja szabálytalan. A település központi belterülete az igazgatási terület súlypontjától ÉK-re, a Duna irányában helyezkedik el. A település szerkezetét tagoló fő elemek: - a természetföldrajzi elemek: az RSD és holtága, csatornák, erdők; - a közlekedéshálózati elemek: az 51112 jelű bekötő út és egyéb közúthálózati elemek nyomvonalai, - a különféle terület-felhasználási elemek. A domborzat síkvidéki, mély fekvésű területei belvízveszélyesek. A vízrajzi elemek közül kiemelkednek az RSD és holtágai, valamint a csatornák. Az RSD az igazgatási terület K-i szélén É-D irányban folyik. Az igazgatási terület K-i határa nagy hosszban a sodorvonalhoz igazodik. Az RSD holtágai a belterület K-i határán és belterület D-i részén találhatóak. A településképben ezeken a táji természeti adottságokon kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek is. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását Szigetbecsén is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. A község közlekedési szempontból viszonylag kedvező helyzetben van, mely közlekedési adottságokat önálló szakági fejezet értékeli. A település elsősorban közúton közelíthető meg. Buszjáratok kötik össze Budapesttel, Ráckevével, valamint a Ráckeve vonzáskörzetébe tartozó Makád és Lórév településekkel. A település közúti megközelítésen kívül az RSD-n keresztül elvben vízi megközelítési lehetőséggel is rendelkezik. Szigetbecse az 51112-es út mentén Ráckevétől D-re található. Az 51112-es főútról lehet elérni a Szigetbecse szomszédságában lévő Ráckeve illetve Makád településeket. Lórévvel csak földutas, Dömsöddel pedig csak áttételes kapcsolatokkal bír Szigetbecse. A település szerkezetét tagoló fő közlekedéshálózati elemek az 51112-es út és egyéb alsóbbrendű közúthálózati elemek nyomvonala. Az 51112-es út azon túl, hogy feltárja és élteti a település belterületét, forgalmi adottságai miatt egyúttal el is választja a Ny-i és K-i részeket. A területfelhasználás főbb szerkezeti jellemzői az alábbiak: - Szigetbecse Község kis kiterjedésű igazgatási területének relatíve jelentéktelen része, mintegy 7 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. - A település központi belterülete az igazgatási terület közepén, az 51112-es út mentén, az üdülőterületi belterülete pedig az RSD mentén hosszan elnyúlva terül el. A település mai belterületeinek legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek és az üdülőterületek. A két egymástól területi értelemben is jól elkülönülő belterületek közül a központi belterületen jellemzően a falusias lakóterületek, az RSD menti belterületen pedig hétvégiházas üdülőterületek alakultak ki. A településre elsődlegesen jellemző lakó, valamint üdülő funkcióknak a kiszolgálásra a központi belterületen elszórtan egyéb területhasználati funkciók (pl. intézményi, 39



-

-

-

-

-

gazdasági) is találhatóak. Szigetbecse közintézményei a település kis méretei miatt kis területen koncentrálva kerületek telepítésre, a Makádi út menti térségben. A közintézményi ellátottság tehát a település egészére vetítve ugyan nem homogén, de a kis méretű központi belterület kompaktsága miatt kielégítő. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel elszórva a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. Szigetbecse legjelentősebb ipari termelő tevékenységei a belterület szélein (a Makádi út és a holtág mentén) működnek. Fontos megemlíteni, hogy az 51112-es út (Makádi út) mellett, annak forgalomvonzó hatása miatt alakult ki egy települési szinten jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató vállalkozási zóna. Ezen a területen viszonylag sok és összességében vegyes kereskedelmiszolgáltató profillal működő vállalkozás telepedett meg a település és az átutazók ellátására specializálódva. Az igazgatási területen elszórtan, de többnyire a központi belterület D-i határa mentén és a Király-réten találhatóak a korábbi TSZ majorok telephelyei, amelyek iparszerű mezőgazdasági termelő tevékenységeknek, vagy egyéb ipari-kereskedelmi vállalkozásoknak nyújthatnak otthont. Így ezeket a területeket vizsgálatunkban ipari gazdasági területként tüntettük fel. Szigetbecse üdülőterülete a központi belterülettől távolabb, K-i irányban az RSD partján található. Az üdülőterület, amely egyetlen kiépített -, de az árvízvédelmi töltés területén, a nem mentetett oldalon lévő kiszabályozatlan(!) - úttal kapcsolódik a belterülethez alakja ugyancsak hosszúkás. Az üdülőterület lényegében a teljes Duna-parti szakaszra kiterjedt, teljes hossza 8,6 km. Az üdülőterületek intézményi infrastruktúrával ellátatlanok. Az üdülőterületekre jellemző, hogy a növekszik a korábbi üdülők lakó funkcióra történő igénybevétele. A település RSD menti sávjában kialakult üdülőterület telkei méretbeli és beépítési adottságaik, továbbá - 2014-ben megszűnő csatornázatlanságuk miatt kevéssé alkalmasak egészséges térarányú lakóterületi átalakulásra. A központi belterületen belül a református és katolikus felekezeti temetők, az RSD mentén a strand, valamint a külterületen a sportpálya és felhagyott homokbánya területe mind a különleges terület-felhasználási kategóriába tartoznak. Ezek a sajátos különleges funkciók a tervezés során egyedi problémakezelést igényelnek. A település közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) közepesen ellátott. A zöldterületi, zöldfelületi adottságokat javítja, hogy a településre jellemző falusias családiházas és üdülő beépítés miatt az egyéni rekreációs igények nagyobb része saját telken belül is megoldható. A külterület nagyobb hányadát mezőgazdasági területek teszik ki. Ezek egy része -, főként a nagyobb összefüggű gyep-nádas területek - természetvédelmi oltalom alatt állnak. A külterületen erdőterületek nagyobb, összefüggő kiterjedésben a település központi belterületének nyugati és északi részein találhatók. Kisebb-nagyobb erdőfoltok találhatók még az RSD közeli területeken. Szigetbecsén külterületi lakott hely (a majorokhoz kapcsolódóak kivételével) nem alakult ki. A település igazgatási területén a hagyományos értelembe vett zártkertek nem alakultak ki. Néhány volt zártkerti státuszú terület csatlakozik ugyan a belterülethez, de a jellegzetes zártkerties beépítés szerencsére sehol nem jelent meg a környéken. Ilyen volt zártkert státuszú terület a település ÉNy-i részén illetve a DK-i részén csatlakozik a beépített területekhez.

1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok E fejezet elkészítéséhez a földhivatali adatszolgáltatás (szöveges, rajzi) szükséges. Az adatszolgáltatást és az adatok értékelését követően a konkrét tervi megoldásokat szükség esetén ennek figyelembe vételével módosítani kell. 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.14.1.3.1. Lakóterületek Szigetbecse központi belterületének mintegy négyötödét a lakóterület alkotja, amely szerkezetének kialakulása több évszázados múltra tekinthet vissza. A településmag szerkezetileg, és némiképp a beépítésében is különbözik a később parcellázott településrészektől. Az lakóterületeket hatályos építésjogi státuszuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján a falusias lakóterületi (jele: Lf) terület-felhasználási kategóriába soroltuk. Ezek a következők: - A legelőször kialakult, hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település Petőfi S. utca és Makádi út menti részein található. A faluközponti területeken az átlagos file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

40

Szigetbecse TSZT, HÉSZ és SZT felülvizsgálata 2

2

méretűeken kívül kicsi (mintegy 250-550 m ) és nagy (mintegy 1.000-2.500 m ) területű telkek is találhatók. Ezekben a tömbökben nem egyszer szabálytalan alakú telkekkel is találkozhatunk. A nagyobb telkek a lakó, a kereskedelmi-szolgáltató és az alapintézményi funkciókon túl elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. Szigetbecse településmagja a Makádi út É-i szakasza és a Petőfi S. utca környezetében alakult ki. A településmag nem túl sűrű beépítésű, a kialakult telkek méretei változatosak, az utcák keskenyek. A Makádi út Honvéd és Jókai út közötti szakaszán, valamint a Dunasor utcában a telkek fokozatos elaprózódásának nyomai figyelhetők meg. A nagyméretű lakótelek a Makádi és a Petőfi utca által határolt tömbben alakultak ki. E régi településrész területén a beépítés jellemzően laza, a telkek vagy nagyon kicsik, vagy igen nagyméretűek, az épületállomány részben régi építésű. A területre a hagyományosan kialakult falusias, fésűs családiházas beépítés a jellemző földszintes, ritkábban földszint és tetőtér beépítéses változatban. A központi belterület egyéb részeit meghatározó falusias lakóterületeken jellemzően oldalhatáron álló, esetenként szabadon álló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, és raszteresebb telektömb hálózat a jellemző. A 2 telekállományról megállapítható, hogy a kisebb méretű telkek általában mintegy 720-1.000 m 2 közötti nagyságúak, a nagyobb méretűek pedig mintegy 1.000-1.500 m közötti nagyságúak. A kisebb telkek méretükből adódóan a lakó funkción túl legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. Ezeken a tervezetten létesült lakóterületeken az oldalhatáros beépítés, a közepes és jó állagú, általában földszintes, vagy földszint és tetőtér beépítéses lakóépületek a jellemzőek. A településrészen kialakult telkek alakja, mérete a vállalkozások számára is kedvező feltételeket biztosíthat.

-

2

Szigetbecsén az átlagos belterületi laksűrűség (956 m /fő) értéke, alacsony és ez igazolja a település ma még falusias jellegét Jelenleg nagyobb a belterületi lakótelek tartalék, mint a népesség igényeiből fakad. A település mai belterületén elszórtan még bárhol találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek, de nagyobb számban összefüggő fejlesztési területet alkotva ezek a település ÉNy-i, D-i és DK-i részein fordulnak elő. Ezek a foghíjak az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket elvben még néhány évig még ki tudják szolgálni, de gond velük kapcsolatban, hogy döntő részben magántulajdonban vannak, ezért nehezen indítható meg fejlesztésbe vonásuk. Elsődleges településpolitikai cél kell legyen ezeknek a foghíjaknak, hasznosítatlan területeknek a beépülését szorgalmazni. A lakóterületi tartalékok számbavétele, becslése Terület azonosítása Területnagyság (ha) Elszórtan a központi belterületen meglévő jelenlegi tartalékok Akácfa u ÉNy-i végénél 8,0 Fazekas Mihály és Móricz Zsigmond utcák között 8,4 Makádi út D-i végénél 4,6 Összesen: 21,0

Elvi telekszám (db) 140 91 96 52 379

A fenti telekszám becslésnél a következő képletet alkalmaztuk: a lakótelkek száma (db) = 2 2 területnagyság (m ) x 0,8 / 700 m . Az előzőeken túlmenően a nagymélységű még fel nem tárt telektömbökben tömbfeltárás révén elvileg újabb lakótelkek kialakulása is előirányozható, jelenleg nem számszerűsíthető mértékben. Ezt támasztja alá az is, hogy megjelent a lakosság részéről az igény a jelenleg kialakult telekterületeknél kisebb méretű telkek iránt. Az új településrészek telekosztása, valamint a történelmileg kialakult nagyméretű telkek elvileg lehetővé teszik a mezőgazdasági és egyéb jellegű vállalkozások konfliktusmentes kialakítását. A központi részek apró telkei azonban vállalkozási funkcióra csak meglehetős kompromisszumokkal, vagy egyáltalán nem felelnek meg Meg kell említeni, hogy a település üdülőterületeinek lakó célú hasznosítása is már megindult folyamat. A KSH 2011-es adatai szerint 39 már lakott üdülő volt a kb. 600 meglévő üdülőből. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése A település lakásállományának döntő része (98,87 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 1,13 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 41



8,26 %. A lakásvagyon mindössze 16 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 72 2 %. A lakásállomány 62 %-a három és több szobás. A lakásállomány 70,17 %-a alapterületre 80 m -nél nagyobb. A lakóházak 98,07 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 55 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben 533 db, a háztartások száma 506 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 0,95, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben kicsit több mint 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság). Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) lakott (db) nem lakott (db) együtt (db)

Lakás

450 44 494 39 533 1239 62 266

Lakott üdülő (db) Lakás és lakott üdülő együtt (db) Lakott egyéb lakóegység (db) lakásban (fő) Lakók üdülőben (fő) egyéb lakóegységben (fő) 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 és több szobás Összesen

(db) 40 165 174 154 533

A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása

3 szobás 33%

4 és több szobás 29%

1 szobás 7% 2 szobás 31%

A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) magánszemély tulajdona Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon más intézmény, szervezet Összesen (db): tulajdonosi Lakott lakások használati jogcíme bérleti más jogcímű


527 4 2 533 476 9 4

42


A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) Építési év 1946 előtt 1946-1960 közötti 1961-1970 közötti 1971-1980 közötti 1981-1990 közötti 1991-2000 közötti 2001-2005 közötti 2006-2011 közötti Összesen

(db) 84 64 81 107 86 48 33 30 533

Megyei átlag (%) 13,30 9,59 12,93 19,42 15,18 11,07 9,77 8,74 100,00

A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele

1991-2000 közötti 9% 1981-1990 közötti 16%

2001-2005 közötti 6% 2006-2011 közötti 6%

1971-1980 közötti 20%

1946 előtti 16% 1961-1970 közötti 15%

Összesen (db) 533

29 alatt (db) 3

1946-1960 közötti 12%

Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) A lakás alapterülete (m2) 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 felett (db) (db) (db) (db) (db) (db) 17 27 22 90 165 209

Egy lakásra jutó alapterület (m2) 90

Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Vízzel A lakások ellátása

Hálózati (db) Házi (db)

Meleg folyóvízzel (db) Vízöblítéses WC-vel (db) Csatornával

Köz (db) Házi (db)

Összesen (db)

498 15 504 505 446 67 533

Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás Összesen (db): 43


295 198 14 22 4 533


A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Félkomfortos 3% Komfortos 37%

Komfort nélküli 4% Szükség és egyéb lakás 1%

Összkomfortos 55%

A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.) Földszintes (db) Emeletes (db) Összesen (db) 1 (db) 2-3 (db) 4-10 (db) 11-től (db)

Lakóépületenkénti lakásszám:

2001. 488 2000. 5

2002. 489 2001. 5

2003. 489 2002. 1

518 0 518 508 9 1 0

Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 496 501 504 512 511 515 Épített lakások száma 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 1 7 7 6 9 4 4

2010. 517 2010. 2

2011. 535

2012. 539

2011. 3

2012. 4

1.14.1.3.2. Vegyes területek Szigetbecse rendelkezik a jelenleg érvényes OTÉK által meghatározott településközpont és intézményi vegyes területekkel is, noha a hatályos terv - a készítés időszakában érvényes OTÉK előírásai miatt - egységesen ún. településközpont vegyes területekről beszélt. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket, vizsgálatainkban az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az intézményi vegyes terület-felhasználási kategóriába (Vi) soroltuk. Az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó közintézmények a település központi belterületén találhatóak. A település területének közintézményi ellátottsága a megközelítési távolságokat tekintve a kis és kompakt központi belterületi méretnek köszönhetően - megfelelőnek tekinthető. (A gondot az üdülőterületek ellátása jelenti, mivel az üdülőterületek elhelyezkedése, alakja, megközelíthetősége, továbbá a meglévő közintézmények elhelyezkedése között megközelítési távolságbeli konfliktus tapasztalható.) A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve többnyire nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak, jellemzően uniformizált kialakításúak. A település távlati fejlődése, fejleszthetősége érdekében szükséges, hogy külön is vizsgálat alá vonjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét is. A vizsgálat célja a település területén lévő közintézmények kapacitásának, jövőbeni használhatóságának megállapítása és értékelése. Ezek - az „1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)” című fejezetben található - vizsgálatok szolgáltatják majd a tervi munkarészek elkészítéséhez is a kiinduló adatokat. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

44


Az ún. településközpont (Vt jelű) vegyes terület-felhasználási kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, melyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak. Ezen területek épületállományának adottságai vegyesek, valós használatukkal összhangban van. Azokat az elsősorban alapfokú kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg és lokális ellátási jelentőséggel bírnak, lakóterületi területfelhasználási kategóriába soroltuk. 1.14.1.3.3. Gazdasági területek A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító „vállalkozásainak” egy része a rendszerváltás következtében megszűnt, vagy átalakult. A „tisztán” vállalkozási célú telephelyek kisebb részben a régi telephelyek hasznosításával, nagyobb részben új terület igénybevétellel valósultak meg. A korábbi időszak gazdasági célú vállalkozásainak korábbi telephelyei és épületállománya mára átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek ad otthont. Mára már a régi -, de már nem, vagy csak részlegesen működő - telephelyeknek a funkcióval megtöltése révén a helyi munkahelyteremtés fokozása és a korábban igénybevett területek rehabilitációja is egyenrangú cél. A helyi ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára részben a korábbi lakótelkeken, részben pedig önálló vállalkozási célú telkeken valósultak meg. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni vállalkozások előtérbe kerülésével természetesen Szigetbecse teljes belterületén is megfigyelhető jelenség a korábbi évtizedekben megszokott mértéket jóval meghaladó mértékű lakóterületi iparűzés. Ez pedig a kellő szabályozás hiányában könnyen szomszédsági környezeti konfliktusok forrása lehet. Az ipari jellegű tevékenységek többnyire a település belterületén és annak közelében folynak, egy-két kivételtől eltekintve viszonylag nem túl nagy termelési volumennel. Ennek következtében és a többnyire relatíve kedvező telepítési helyeiknek köszönhetően kevéssé zavaróak még a lakosságra nézve. 1990-ig Szigetbecse mezőgazdasági és ipari tevékenységében is a TSZ és az Állami Gazdaság játszották a fő szerepét. Az ipari jellegű mezőgazdasági termelő és feldolgozó tevékenységek a termelőszövetkezetek megszűnése után is megmaradtak, átalakultak. A korábbi majorok többségének a területén részleges átalakulás mellett az eredeti termelő, feldolgozó tevékenységek folynak ma is. Külterületen a Királyrét puszta, valamint a Makádi út mellett találhatók gazdasági (mezőgazdasági major) területek. A településen pillanatnyilag a legjelentősebb (a kisvállalkozási szintet jelentősen meghaladó termelési volumenű) termelő (IG) vagy kereskedelmi-szolgáltató (KG) vállalkozások a következők: AGRO Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely); DRASPO TEMPO Kft. (autóalkatrész gyártás, kereskedelem, autószerviz); MIKROTHERM Kft. (mg-i szárítógép gyártás); MOHOSZ (haltenyésztés); SZABÓ Bt (szerszámkészítés); UNIVERZÁL Kft. (mg-i termény előállítás, gépműhely) A gazdasági telephelyek közül a DRASPO TEMPO Kft. autójavító telephelye a Petőfi u. mentén városrendezési szempontból kedvezőtlen helyen található. Célszerű lenne ezt a telephelyet kedvezőbb közlekedési adottságú helyre áthelyezni, mivel a telep forgalmi igényei és a Petőfi u. adottságai indokolják. A meglévő gazdasági célú létesítmények vonatkozásában megállapítható, hogy azok épületszerkezeti értelemben többnyire jónak, vagy legalább megfelelőnek mondhatók (bár bizonyos esetekben a karbantartatlanság jeleivel is találkozhatunk), kialakításuk (megjelenésük, kubatúrájuk) a befogadott funkciókhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem bírnak egyedi értékkel. 1.14.1.3.4. Üdülőterületek Szigetbecse belterületével nem egybefüggően a Ráckevei-Soroksári Duna-parton a teljes közigazgatási határ hosszán 8,6 km-en folyamatosan beépült hétvégiházas üdülőterület található. Az üdülőterület feltáró útjával együtt az árvízvédelmi töltés és az RSD közötti változó szélességű, de igen keskeny parti sávban épült ki. Fentiek következtében ennek az üdülőterületi sávnak a sajátossága, hogy a telekmélységek ritkán 45



haladják meg a 25-30 m-t, sőt jellemzően ennél rövidebbek. Emiatt és mivel a telkek szélességi 2 méretei is igen kicsik (8-10 m) az üdülőtelkek területe nagyon kicsi (250-350 m alatti), a beépítés emiatt pedig igen zsúfolt. A telkek döntő része már beépült. A kis telekméreteknek, a zsúfolt beépítésnek és a keskeny utaknak köszönhetően az üdülőterület lakóterületi átalakulásra lényegében nem alkalmas. Az üdülő épületek mérete, stílusa, állaga vegyes, kirívóan jó állagú és nagyméretű épületekkel is találkozhatunk az üdülőterületeken. A parti sáv a közösség számára már csak kis szakaszokon áll rendelkezésére. Az üdülőtelek-tömbök között változó távolságonként lejárókat alakítottak ki. 1.14.1.3.5. Különleges (beépítésre szánt) területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért, és mivel időközben az OTÉK változása folytán lehetségessé vált a különleges területek beépítésre szánt, továbbá beépítésre nem szánt kategóriákba való szétbontása, a vizsgálatok során is ezt a kettős felosztási rendszert alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket: - A sportpálya (Ksp), mint önálló jó minőségű sportpálya a külterületen található a központi belterület DNy-i részéhez csatlakozva. A pálya további bővítéséhez szükséges területeket a sportpálya szomszédságában már megszerezte az önkormányzat. - A strand (Kst) területe a Duna mentén a belterülethez tartozó üdülőterületen található. A strand megközelíthetősége jó, mivel a belterületi bekötőút és az üdülőterületi utak találkozásánál található. A hatályos településszerkezeti terven jelölt különleges sport, rekreációs területek (jelük Ksr) nem valósultak meg. 1.14.1.3.6. Közlekedési területek Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a közutak, közterek (jelük KÖu) által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel. 1.14.1.3.7. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított „hulladék” területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók. 1.14.1.3.8. Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási területen elszórva több kisebb foltban találhatók. 1.14.1.3.9. Mezőgazdasági területek Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják. Az utóbbi évtizedben csökkent a kert, gyümölcsös területek nagysága. Mivel a térségben nincsenek hagyományai a tanya típusú gazdálkodásnak, ezért a külterületen elvétve találhatók, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó lakó funkciójú beépítések. A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódnak a volt zártkerti területek. A területek beépítetlenek. A településen rét legelő területei délen, a töltés mögötti mély fekvésű, nedves területeken, valamint a szigeti részeken találhatók. A rét-legelők és nádasok ökológiailag legértékesebb területei természeti értékvédelem alatt állnak. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

46


1.14.1.3.10. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtágai vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna. 1.14.1.3.11. Természetközeli területek Természetközeli terület jelenleg nincs a település területén kijelölve. Elsősorban a település déli részén lévő természeti értékvédelem alatt álló gyep, rét és nádas művelésű területek lennének alkalmasak ezen területfelhasználás kijelölésére. 1.14.1.3.12. Különleges (beépítésre nem szánt) területek A hatályos terv készítése során még csak egyféle, azaz az ún. beépítésre szánt különleges területi besorolás volt alkalmazható. Ezért, és mivel időközben az OTÉK változása folytán lehetségessé vált a különleges területek beépítésre szánt, továbbá beépítésre nem szánt kategóriákba való szétbontása, a vizsgálatok során is ezt a kettős felosztási rendszert alkalmaztuk. Eszerint e fejezetben az OTÉK-nak megfelelően az ún. beépítésre nem szánt különleges területek közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket: - A település központi belterületén két (a Református, és a Római Katolikus) felekezeti temető (Kt) található. A nagy területű, használatban lévő Római Katolikus temető és a kisebb Református temető egymás szomszédságában helyezkedik el a központi belterület Ny-i határán. A temetők egyházi fenntartásúak. - A felhagyott homokbánya gödrök bányaterületei (Kb), mely jelenleg sport rekreációs területfelhasználásba vannak besorolva (Ksr) a belterület nyugati oldalán találhatók. A területek rekultivációja szükséges. 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a 2012. év végén meglévő mintegy 1.300 fő feltételezett lakos számot, és a nagyságrendileg mintegy 540 meglévő lakást vettük figyelembe. Szigetbecse alapfokú közintézményeinek felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: Igazgatási intézmény: A Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal (Szigetbecse - Makád Lórév) elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. Egészségügyi és szociális intézmények: = Bölcsőde nincs. A szolgáltatási igény mintegy 23,4 férőhely lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Házi orvosi rendelő összes kapacitása 2 fő körzeti orvosi munkahely. Az intézmény elhelyezkedése, minősége megfelelő. A szolgáltatás a szükséges 0,65 munkahelynél nagyobb kapacitással rendelkezik. = Fogorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,43 munkahelynyi lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Gyermek szakorvosi rendelő nincs. A szolgáltatási igény 0,23 lenne. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. = Idősek otthona nincs, de már most is mintegy 7,8 fő kapacitásigénnyel számolhatunk a településen. A település kis méretéből fakadóan nem oldható meg helyben gazdaságosan, emiatt e szolgáltatás hiánya nem tekinthető kritikusnak. Oktatási és művelődési intézmények: = A 2db óvoda összes kapacitását tekintve 75 férőhelyes. Az intézmények kapacitása elégséges (kb. 75,6 férőhelyre lenne szükség). Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. Az engedéllyel rendelkező új 75 férőhelyes óvoda a jelenlegi minőségi gondok miatt égetően szükséges. = Az 1 db általános iskola összes kapacitása 8+3 tanterem. Ez nagyobb érték, mit a szükséges 6,8 tanteremszám. Az iskola elhelyezkedése, kialakítása, kapacitása megfelelő. = A Művelődési Ház kapacitását tekintve 100 fő befogadására alkalmas. A települési 47



igényeket jól kielégíti. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. A községi könyvtár (az iskola épületében) kapacitása 10.934 kötet, ami a szükséges 3.900 kötetnél lényegesen nagyobb, így megfelelő, kialakítása, elhelyezkedése megfelelő. = André Kertész Fotó Múzeum és Emlékház elhelyezkedése, kialakítása megfelelő. A múzeum helyi originalitás. Zöldterületi jellegű intézmények: = A jelenleg működő temetők (katolikus és református) területnagysága 22.350 illetve 2 2 4.700 m . Tehát a temetők területe összesen 27.050 m . A temetők további bővítése a környező szabad területeken nagytávon is bőven megoldható. A jelenleg szükséges 2 összes területnagyság mintegy 5.200 m lenne. Így a meglévő kapacitás adat tehát bőven megfelelő. A mai és közeljövőben várható temetkezési szokásoktól függően területigény akár a számítottnál kisebb is lehet. = Szigetbecse legjelentősebb sportpályája külterületen közvetlenül a belterület mellett kedvező helyen található. Kialakítása, elhelyezkedése megfelelő, megközelíthetősége problémamentes. A csúcsidőben történő parkolás gondot okozhat a pálya környezetében. =

-

Ellátási és szolgáltatási intézmények: A települési alapfokú kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási intézmények település szerte megtalálhatók, és a piacgazdasági viszonyok között értelemszerűen igyekeznek minden helyi fizetőképes keresetet kielégíteni, így a település is nagyságrendjéhez képest jól ellátottnak tekinthető. Szigetbecse alapfokú közintézményi ellátása tehát a jelenlegi népességi viszonyok mellett, lényegében biztosítottnak tekinthető, bár hiányok vannak. Nyilvánvalóan a lakossági elvárások növekedésével párhuzamosan bizonyos intézmények esetében a hiányok növekedhetnek, a feszültségek egyre erősödhetnek. Az önkormányzati fenntartású alapfokú közintézmények minőségi kialakításának javítása illetve a szolgáltatási kapacitások további bővítése nyilvánvalóan anyagi kérdés, amelynek megválaszolása a települési önkormányzat feladata. Ezért az egyes intézmények értékelésénél csak a legfőbb adatok egyszerűsített értékelésére vállalkozhattunk. Szigetbecse közintézményeit tekintve önálló (települési önkormányzati fenntartású) alapfokú ellátással bíró település. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (Ráckeve, Budapest, Szigetszentmiklós, Kiskunlacháza, Dunaharaszti) nyújtják Szigetbecsének. A szakorvosi és kórházi betegellátás tekintetében a ráckevei szakorvosi rendelőintézet illetve a Budapest nyújt szolgáltatást a település lakosságának. 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek Nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Telekmorfológia és telekméret vizsgálatunk alapját a lenti telekméret vizsgálati térképünk adja. Az ezen a térképen megjelenített ábrázolás jó kirajzolódóan plasztikusan bemutatja a jelenlegi adottságokat a bel- és a külterületek, az úthálózatok és a telekstruktúra jellemzőinek vonatkozásában.


48


Telekméret vizsgálat

1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálatunk eredményét az alábbi vizsgálati térképünk mutatja be. Ennek alapadatait az Önkormányzati tulajdon kataszter adta, melyet személyes egyeztetésekkel finomítottunk és egészítettünk ki.

49



Tulajdonjogi vizsgálat

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az előző fejezetben említett vizsgálatok elkészítéséhez szükséges tulajdoni adatok az önkormányzati vagyonkataszteri kimutatásból származnak. Ennek releváns adatait munkánkhoz felhasználtuk. 1.14.4. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV 10.000 ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait, továbbá az RSD D-i végénél a tervezett üdülőterületi fejlesztések területén helyszíni geodéziai felmérést is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A digitális alaptérkép ún. DAT rétegei a 2014 év eleji állapotot, az RSD menti mérés pedig 2012. év végi állapotot ábrázolnak. A terepi méréseket és a különféle térképek a tartalmi egységesítést a FOR-MAP Kft. készítette el 2014 elején. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készültek, kizárólag településrendezési célra használhatók!


50


1.14.5. Az építmények vizsgálata E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad, de a munka jellegének megfelelő mélységű adatokat a vonatkozó szakági vizsgálati fejezetek tartalmaznak. 1.14.5.1. Funkció, kapacitás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - lényegében elmarad. E munka jellegének megfelelő mélységű adatokat, azaz a részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat helyett a meglévő beépítettséget értékelő vizsgálatunk eredményét a következő vizsgálati térkép mutatja be. Beépítettségi vizsgálat

51



A fenti térkép a földnyilvántartásban szereplő beépítettség mértékét mutatja, ami nem minden esetben azonos a valós helyzettel! A fenti térkép adatai alapján a túlépítettség a település területén elszórtan több helyen is kimutatható, ennek aránya és mértéke övezettípusonként változó, összességében kis mértékűnek tekinthető. A túlépített telkek leginkább -, bár itt is kis számban - a lakó- és az üdülőövezetekben jellemzőek. Jellegzetességük, csoportosulásuk, vagy mintázatuk azonban nem ad értékelhető jellegzetességet. Külterületen és beépítésre nem szánt övezetekben a rendelkezésre álló adatok alapján egyáltalán nincs túlépített telek. 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad. 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.14.6. Az épített környezet értékei A község művi étékeit, adottságait a külön kötetben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány sorolja fel részletesen, továbbá elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét Türk Attila és Vágner Zsolt, művi értékvédelmi részét Dr Vásárhelyi Balázs és Szesztay Domokos az ARCHEO-ART Bt. munkatársai állították össze. Az alábbi fejezeteket ennek a tanulmánynak az alapján készítettük el. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a község területén több területen régészeti és helyi védelem alatt álló építészeti értékek is találhatók. A településen országos műemléki, védelem alatt álló építészeti értékek nincs. A helyi védelem alatt álló építészeti értékek köre és a védelem módja felülvizsgálatra szorul, amelyet az új örökségvédelmi hatástanulmány megállapításai alapoznak meg. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni. A HÉSZ-nek ezzel az önálló rendelettel a szükséges végrehajtási kapcsolatát a régészeti lelőhelyek megfelelő védelmét biztosítottuk. 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.14.6.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község világörökségi és világörökségi várományos területtel nem rendelkezik.


52


1.14.6.5. Műemlék, műemlék együttes A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község műemlékkel, műemlék együttessel nem rendelkezik. 1.14.6.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község történeti kerttel, temetővel és temetkezési emlékhellyel nem rendelkezik. 1.14.6.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község történeti táj, műemléki jelentőségű terület besorolású területekkel, és műemléki környezetekkel nem rendelkezik. 1.14.6.8. Nemzeti emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község nem rendelkezik nemzeti emlékhellyel. 1.14.6.9. Helyi védelem A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Szigetbecse ismert épített környezeti konfliktusai, problémái nem jelentősek. Ezek is elsősorban leginkább arculati jellegűek, kevéssé funkcionális, vagy szerkezeti jelentőségűek. A funkcionális és szerkezeti jelentőségű problémák közül két említésre méltó elemet emelünk ki. Az egyik az RSD partján kialakult üdülőterület és épületállomány községközponttól elkülönült helyzete és hosszúkás vízpart menti geometriai kialakítása, továbbá épületállományi adottságai. Nyilvánvalóan ezen komolyabban változtatni belátható időtávon belül lényegében nem lehet. A másik az önkormányzattal szemben kialakult autójavító telephely kedvezőtlen elhelyezkedése, a potenciális funkciókonfliktus a közlekedési adottságok következtében. Ezen a tulajdonosok egyező értelmű szándékai esetén az önkormányzat támogatása mellett lehetne változtatni. A település viszonylagosan nagyobb súlyú arculati problémáinak megoldása is csak hosszabb távon lesz lehetséges és ez is csak kisebb részben hatósági, nagyobb részben egyértelműen gazdaságipénzügyi okokból. Az arculati problémák rendezésében az önkormányzati közintézmények, közterületek fejlesztése, rendezése jó példával jár elől. Amennyiben az önkormányzat képes rá, akkor felvilágosítási, szakmai iránymutatással és esetleg sajátos pénzügyi-támogatási lehetőségekkel is tudja elősegíteni a magántulajdonban lévő területek, létesítmények arculati megújulását, a meglévő arculati konfliktusok (romos, avult építmények, beépítés, lepusztult homlokzatok) kezelését.

1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Szigetbecse országos közúti hálózati kapcsolatait az 51112 jelű bekötő út biztosítja Ráckevén csatlakozva az 5501 jelű ök. úthoz. Főúti kapcsolata az 51. sz. főút felé az 5101 jelű úton van, a Dunától nyugatra húzódó M6 autópálya és 6. sz. főút van, a Dunától nyugatra húzódó M6 autópálya és 6. sz. főút felé a Lórév – Adony komppal lehetséges az átkelés. Vasúti kapcsolata nincs, a legközelebbi kötöttpályás vonal a Budapest – Ráckeve HÉV vonal, a közösségi közlekedést helyközi autóbuszjárat bonyolítja le. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon nincs 53



menetrendszerű vízi közlekedés. 1.15.2. Közúti közlekedés Országos közutak A Szigetbecse közúti forgalmát lebonyolító 51112 jelű Ráckeve – Makád bekötő út Ráckeve határától belterületi, déli szakasza külterületi jellegű. A 2x1 sávos keresztmetszet a forgalmi igényeknek megfelel, átlagos napi forgalma 2600 E/nap. Az út tervezési osztálya külterületen K.V.A., belterületen B.IV.c.B. A külterületi szakaszon az úttengelytől mért 50-50 m védőtávolságon belül kerítés 20-20 méterre, építmény 30-30 m-re helyezhető el. Települési utak A települési utak közül hálózati jelentőségű a Duna-ág menti üdülőterület megközelítését biztosító Réti utca (tervezési osztálya B.V.d.B.). A többi közút kiszolgáló út (B.VI.d.B.) A Duna-parton lévő üdülőterület kiszolgáló útja jelenlegi közterületi szélessége megtartandó. 1.15.3. Közösségi közlekedés A település utasforgalmát a VOLÁNBUSZ 697 számú Ráckeve – Szigetbecse – Makád – Lórév a 675. sz. Budapest – Szigetszentmiklós – Szigethalom Makád és a 661. sz. Budapest – Áporka – Ráckeve – Makád járatai bonyolítják le. A településen 3 megállójuk van, ez megfelelő ellátottságot biztosít. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen kiépített kerékpárút nincs, a kis közúti forgalom miatt ilyen igény nincsen. Gyalogos létesítmény a közutak járdáin kívül nincs. 1.15.5. Parkolás A közösségi intézmények parkolási igénye nem jelentős, a parkolás közterületen sem okoz forgalmi problémát. A tervezett létesítményekhez szükséges parkolók, az OTÉK előírások szerint, telken belül helyezhetők el.

1.16. Közművesítés A település jelenlegi közművesítéséről Szigetbecse Pest megyében, a Ráckevei kistérségben, a Csepel szigeten, közvetlen szomszédosan Ráckevével, a Ráckevei-Soroksári-Duna ág (RSD) mellett fekszik. A település közműellátása folyamatos fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartozik. Közműellátására a vízellátás, a szennyvízelvezetés-kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. Közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, de a végbefogadó a település nyugati szélén végighaladó RáckeveiSoroksári-Duna. (Az RSD a település keleti határán halad és csak zsilippel lezárt kapcsolatban áll a külterületi belvízlevezető csatornákkal.) A település az RSD mentén fekszik, amelynek vízminőség védelmére a talaj, talajvíz védelme kiemelt feladat. A szükséges védelmet a település, település szintű csatornázásnak a megoldása biztosítaná. A nem közcsatornával összegyűjtött szennyvíz gyűjtése házi egyedi, többnyire szikkasztó medencékkel történik, amelyekből a talajba szikkadó szennyvíz szennyezi a talajt, a talajvizet, közvetve pedig az RSD-t. A település jelenlegi közművesítettségéről pontos információk a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közművek vonatkozásában a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy ebben azóta lényeges változás nem történt. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

54


IV. projektelemeként, a „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve az üdülőket is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített belterület utcáiban 20,9 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 539 volt, ez a település lakásállományának 2013. január 1.-én 100 %-a volt. Ez azt mutatja, hogy jelenleg a településen élők teljes körűen ellátottak. Az üdülő sor ellátására is kiépítették a vezetékes ivóvíz ellátást. A közüzemi ivóvízhálózaton jelenleg 7 közkifolyó üzemel. A vízbekötéssel nem rendelkező külterületi ingatlanban élők a vízigényüket részben házi kutakból vételezik, részben a közkifolyókról tudják kielégíteni. Továbbá a kirándulók ivóvízellátását biztosítják a közkifolyókról. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak. Mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, ezért ivóvízként való használata már bizonytalan. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre.

A településen a közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése, a település közvetlen RSD menti fekvése ellenére csak 2001-ben kezdődött. 2002-ben a lakásállomány 46,4 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 13,4 km kiépített közcsatorna hálózatra 461 lakás, a lakásállomány 85,5 %-a csatlakozik. A szolgáltató a hálózat kiépítettségét a belterületen teljesnek tartja, ez azt jelzi, hogy a kiépített hálózat mentén sem mindegyik ingatlan csatlakozik a közhálózatra. Az üdülő sor már vezetékes vízellátással, sőt gázellátással is rendelkező telkeinek csatornázását még nem oldották meg. Tervek már elkészültek, várhatóan a közeljövőben megvalósításra is kerül. A szennyvízcsatornával elvezetett szennyvizeket a Ráckevei regionális szerepkörű szennyvíztisztító telepén kezelik. A fentiekkel összefüggésben megismételjük és kiemeljük, hogy a part mentén húzódó üdülősoron a hálózat kiépítését 2014. augusztusában kezdik meg. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek - noha évtizedek óta csak zárt szennyvíztárolót engedélyeznek - a hazai gyakorlatnak megfelelően minden bizonnyal legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása. Ma is naponta átlagosan a 3 3 belterületen 20-25 m szennyvizet szikkasztanak a talajba, továbbá az üdülő soron további min 30 m t, amely a Ráckevei-Soroksári Duna-ág ma is jelentős szennyező forrásának tekinthető.

55



A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A nyílt árkok döntő hányada szikkasztó árokként üzemel, a nagyobb vízgyűjtőjű árkokkal összegyűjtött felszíni vizek befogadója az RSD holtága, a Balassi téri tó és egyéb mélyfekvésű területek, végbefogadója az RSD. A jellemző nyílt árkos vízelvezetés mellett meg kell említeni, hogy majdnem minden telekre a nyílt árkos csatornát keresztező, aktív kocsi behajtót építettek, hiszen egyebek mellett a jelenleg nyilván tartott 487 személygépkocsit is a telkeken el kell tudni helyezni. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 29,2 km földgázelosztó hálózat üzemel, a belterület számára teljes körű kiépítettséget biztosítva és az üdülő sor ellátását is megoldva. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2013. január 1-én 677 lakás és üdülő csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra is ugyanennyi ingatlan hasznosította a földgázt, amely a komfortos életkörülmény lehetőségét teszi lehetővé. A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző.

A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A 3 település közüzemi ivóvízhálózatával 52,7 ezer m vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság és az üdülők számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 100 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb 120-150 l/fő, nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 2235 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

56


átlagos villamosenergia fogyasztása 198 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére.

3

A település lakossági gázfogyasztása 452,2 ezer m volt 2012-ben. A gázfogyasztók közül egy 3 háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás mindössze 55,6 nm /hó, amelyből számolt csúcsigény 3 átlagosan 0,28 nm /h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő szinten megoldott, de műszaki megoldása, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, már se nem korszerű, se nem esztétikus. 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Szigetbecsén a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A hálózat a Szigetbecsei Önkormányzat tulajdonában van, a vízellátó hálózat kezelője és üzemeltetője korábban a szintén 100%-os önkormányzati tulajdonú Szigetbecse Község Önkormányzat Ivóvíz ellátó Intézménye volt. A 2011. évi CCIX. számú víziközmű szolgáltatásról szóló törvény teljesítése érdekében csatlakoztak a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.-hez (DPMV Zrt.). 2012.09.18.-tól a település vízellátásának szolgáltatója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A vízellátó rendszer vízbázisa a település területén található 3 db vízmű kút, amelyek összes vízadó 3 kapacitása a Vízjogi Üzemelési Engedélyek szerint 890 m /d. A valós vízfogyasztás ennél azonban kevesebb, a vízmű jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A vízmű kutak kapacitásai egyenként: I. számú kút, mélysége 200,8 m (Balassi téren): II. számú kút, mélysége 196 m (Makádi út 43): III. számú kút, mélysége 320 m (Makádi-Móricz u sarok):

130 l/perc 130 l/perc 260 l/perc

A vízellátó hálózatba a kutakból kitermelt vizet közvetlenül, tisztítás nélkül juttatják nyomásfokozó szivattyúkkal. A vízellátó hálózati rendszeren a víznyomást az ellennyomó tározóként működő, 200 3 m -es térfogatú víztorony biztosítja, magassága 30 m (tfsz: 134,43 mBf.). A hálózatban víznyomás problémák nincsenek. A hálózaton néhány nagyobb átmérőjű gerincvezeték üzemel, a Balassi téri és az Akácfa utcai 57



nyomvonalú NÁ 200-as átmérőjű vezeték, valamint a Makádi úti és a Réti utcai NÁ 150-es vezetékek. A többi ellátó vezeték mérete NÁ 100-as, a település kedvező jellemzője, hogy ennél kisebb méretű vezetékek nem üzemelnek a hálózaton. A hálózatra föld feletti tüzivíz csapok vannak felszerelve. A vezetékek anyaga egységesen KMPVC. A település hálózati rendszere alapvetően körvezetékes módon épült ki, de sajnálatos módon a külterület felé kifutó utcákban még igen sok ágvezeték is található. Ezeknél a vezetékeknél a gyakori kis vízfogyasztás miatt gyakran pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint itt könnyebben lerakódhatnak a magas vastartalom miatt az üledékek. Az ágvezetékek további problémája, hogy azokban a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A település Ráckevei Duna-ág melletti üdülőterületén a vízellátó hálózat a településen belüli ellátó hálózatnál későbben épült ki. Ez a rendszer szintén 100%-os szintre kiépítettnek tekinthető. 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés Szigetbecsén elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a település észak-nyugati részén üzemelő vákuum gépház és szennyvíz végátemelő fogadja, ahonnan nyomóvezetékkel szállítják tovább a szennyvizet a befogadó Ráckevei Szennyvíztisztító Telepre. A vízellátáshoz hasonlóan a 2011. évi CCIX. víziközmű szolgáltatási törvény kötelezésének megfelelően csatlakoztak a DAKÖV Zrt.-hez 2012. szeptember 18-tól a település szennyvízhálózatának üzemeltetője és a szennyvízkezelés biztosítója a DAKÖV Zrt.-hez tartozó Ráckevei Üzemigazgatóság. A Ráckevei regionális szennyvíztisztító telepen Ráckeve, Dömsöd, Apaj, Makád, Szigetbecse és Lórév területein keletkező szennyvizeket tisztítják meg. A szennyvíztisztító telep Nairam rendszerű mechanikai és biológiai technológiával épült ki. A telepen a szennyvizek először mechanikai előtisztításon esnek át, majd a kombinált mélylevegőztetős biológiai fokozatra kerülnek. A tisztítás utolsó fázisa a Dorr típusú utóülepítő, amely után a tisztított szennyvizeket nyomóvezetéken keresztül 3 a Nagy-Dunába, sodorvonali bevezetéssel juttatják. A tisztító telep kapacitása 4000 m /nap, jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Szigetbecse kül- és belterületein a felszíni vízrendezés nyílt árkos rendszerrel történik, a talajadottságok miatt a csapadékvizek legnagyobb részben elszikkadnak, illetve árkok-csatornák segítségével –mint végbefogadóba- a vizeket az RSD-be vezetik. A településen áthalad a Moraszti III./5 csatorna, amelybe a Szigetbecsei halastó vízleeresztő csatornája is torkollik, ezek a csatornák fogadják be és vezetik tovább a település árokrendszerével összegyűjtött felszíni vizeket. A Moraszti csatorna a Makádi (III.) főcsatornába torkollik, amely az összegyűjtött vizeket Makád területén vezeti a Nagy Dunába. A település keleti oldalán észak-dél irányba haladó Ráckeve-Soroksári Dunaág vízszintjét zsilipekkel szabályozzák, így árvízveszély keleti irányból nem várható, noha az RSD mentén is van gát. A település közigazgatási területe a nagy Dunával nem érintkezik. A nagy Duna mellett kiépített gát, mint elsőrendű árvízvédelmi vonal védi Csepel sziget területét az árvízi elöntéstől. Az árvízvédelmet a KÖVIZIG biztosítja. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban nagyobb záporok után vízállásos területek kialakulásának veszélye fennáll. A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános.


58


1.16.2. Energiaközművek 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős. 1.16.2.1.1. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa a térségben üzemelő 132/22 kV-os alállomás. A településhez legközelebb eső alállomások a Ráckevei 132/22 kV-os alállomás és a Felsőbabádi 132/22 kV-os alállomás, mindkettőnek a betáplálása a Dunaújváros-Soroksár között üzemelő 132 kV-os nagyfeszültségű gerinchálózati rendszerről kiépített kétrendszerű 132 kV-os bekötéssel biztosított. Közeli alállomás még a Szigethalom 132/22 kV-os alállomás, amelynek betáplálása a Soroksár-Százhalombatta között üzemelő kétrendszerű 132 kV-os hálózatról kiépített kétrendszerű bekötéssel megoldott. A térségben üzemelő alállomásokról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja Szigetbecse település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. 1.16.2.1.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. Szigetbecse gázellátásának bázisa a településen üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás, amelynek nagyközép-nyomású betáplálása a térséget kiszolgáló, Makád felöl megépített nagyközép-nyomású gerincvezetékről épült ki. Erről a nagyközép-nyomású gerincvezetékről látják el Ráckevét és Lórévet is. Szigetbecse gázfogadója 1994-ben épült. A település gázfogadójától, a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőtől induló, a Lőrinc utcában haladó NÁ 90-es KPE középnyomású vezeték a település gázelosztó hálózatának a gerince. NÁ 90-es vezeték épült a Lőrinc utcában a Márton utcáig és a Zöldfa utcában a Makádi közútig. Az erről táplált elosztóhálózat NÁ 63-as mérettel épült meg. A Duna parti üdülő-sor számára is épült gázelosztó vezeték, szintén NÁ 63-as mérettel. Ezzel biztosították a Duna parti üdülők téliesítési lehetőségét. A középnyomású gerinc-, illetve elosztóhálózatról épített bekötésekkel oldották meg az egyes ingatlanok gázellátását. 59



A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely évi 2000-2200 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása különösen az üdülő soron az „ősi” berendezéssel, a festett hordóval szinte általánosan jellemző, helyszíni bejáráson több napkollektort, napelemet is lehetett látni. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. Energiahatékonyságának javítására még konkrét üzemelő megoldásról nincs információ. 1.16.3. Elektronikus hírközlés 1.16.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Zrt. biztosítja. A Budapest szekunder központhoz tartozó 37-es körzetszámú Szigetszentmiklós primer központ Szigetbecse vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 24-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, addig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 491 egyéni lakásfővonal üzemelt, részben a lakások, részben az üdülők ellátására. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 213 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 39,5 %-os, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény a belterületen és az üdülő soron is kielégített. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen általánosan a vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás csak 2005-ben indult. A kiépített hálózatára jelenleg 222 lakás csatlakozik, ezzel a lakásállomány 41,2 %-ában biztosított a vezetékes műsorvétel. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése nem is várható.

Szigetbecsén jelenleg két távközlési (internet+TV+telefon) hálózat van kiépítve. Az Invitelé földfelszín file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

60


alatt, az UPC-é- villanyoszlopokra szerelve. 1.16.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 1.16.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Szigetbecse területén 71 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Ágazati Tényleges Megszűnés Sorsz. Szolgáltató neve sorsz. kezdés dátuma 1 1 ACN Communications Hungary Kft. 2011.04.27 -2 2 AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft. 2002.10.02 2013.01.23 3 3 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2009.11.26 -4 4 BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. 2011.10.27 -5 5 Bsystems Telekom Kft. 2012.04.01 -6 6 BT Limited Magyarországi Fióktelepe 2006.09.05 -7 7 BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010.05.01 2013.04.14 8 8 Business Telecom Távközlési Nyrt. 2007.03.01 -9 9 Calltivation Ltd. 2013.10.31 -10 11 Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. 2011.07.05 -11 12 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 2013.09.25 -12 13 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 2009.10.01 2009.10.01 13 14 Cost Consulting Szolgáltató Kft. 2008.10.07 -14 15 DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. 2009.05.18 -15 17 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2008.11.15 -16 18 Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2010.05.14 -EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és 17 19 Szolgáltató Kft. 2009.02.01 2012.12.31 18 20 Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2009.03.25 -19 21 Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2007.05.01 -20 22 GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft. 2006.06.15 2013.03.03 21 23 HFC Network Kivitelező és Szolgáltató Kft. 2008.12.01 2008.12.01 22 24 Hungária Informatikai Kft. 2012.10.11 -23 25 H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. 2003.09.21 -24 26 IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 2012.11.05 -25 27 Invitel Távközlési Zrt. 1995.02.01 -26 28 Invitel Távközlési Zrt. 2005.09.14 2013.04.23 27 29 Invitel Technocom Távközlési Kft. 2009.06.01 -28 30 IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. 2010.10.01 -29 31 iSave Informatika Kft. 2013.03.14 -61



30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

32 33 34 36 37 38 39 40 41 42 43 44 46 47 48 49 51 52 54 55 56 57 58 59 60

55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71

61 62 64 65 66 67 68 70 71 72 73 74 76 77 78 79 80

ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft. KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft. Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft. Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft. Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. NetGen Infokommunikációs Kft. Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. PRIM TELEKOM Kft. Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SKAWA Informatikai Kft. Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. VNM Zrt. Xyton Kft. Zalaszám Informatika Kft. ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 4VOICE Távközlési Kft.

2011.07.01 2009.02.15 2009.10.01 2011.01.01 2013.12.16 2012.11.01 2010.11.15 2010.02.17 2010.07.01 2011.01.17 2011.02.01 2008.12.01 2006.05.04 2014.03.01 2012.04.01 2008.08.01 2010.09.01 2009.10.01 2009.12.21 2006.04.10 2005.09.19 2012.01.01 2012.01.01 2012.05.15 2008.11.15

--2013.03.25 --2013.02.07 -2013.03.10 --2013.03.05 -------2013.01.29 --2013.02.13 ----

2014.02.01 2011.05.15 2011.09.01 2010.04.10 2011.05.11 2010.10.01 2006.07.18 2012.05.01 2009.07.23 2013.05.31 2008.03.15 2011.05.29 2006.10.08 2011.06.15 2010.08.01 2011.08.01 2006.12.01

---2013.11.14 -----2013.05.31 -2013.03.25 ------

A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője az Invitel Távközlési Zrt., volt, amely a szolgáltatást a térségben 1995-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van. Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató az Invitel Távközlési Zrt., mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye. Szigetbecse területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez.


62


Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Ágazati Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. 4 5 Invitel Távközlési Zrt. 5 6 M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság 6 8 UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. 7 9 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft.

Tényleges kezdés 2013.03.25 2012.04.01 2011.10.01 2010.05.11 2014.03.01 2011.04.01 2011.08.01

A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 7 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Ágazati Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 4 5 PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt. 5 6 Telenor Magyarország Zrt. 6 7 Tesco MBL Távközlési Zrt. 7 8 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön.

1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. Talaj A település mezőgazdasági területeinek talajminőségi vizsgálata elsősorban talajvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. A mezőgazdasági területekre jellemző, hogy közepes heterogenitású területek, ahol gyengén közepes szervesanyag tartalmú (100-150t/ha), átlagosan semleges, de foltonként kisebb területi kiterjedésben gyengén savanyú kémhatású homokos vályog, vályog talajok találhatók. A talajminőséget rontó talajhibák közül legjelentősebb a defláció és a helyenkénti 25% feletti mészfelhalmozódás. Környezetvédelmi, talajvédelmi szempontból áltanosságban elmondható, hogy többnyire közepesen gyenge minőségű homokos vályog, vályog talajok, ahol a termőréteg csökkentő talajhibák közül meghatározó a defláció, ami tovább fokozódhat helytelen talajhasznosítás következtében. A településnek a saját mezőgazdasági területeire vonatkozó adatai alapján a mezőgazdasági területek mintegy 1/3 részt jó, 1/3 részt közepes és 1/3 részt gyenge minőségűek. 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Szigetbecse és közvetlen térségére jellemző, hogy pannóniai képződményeknél idősebb rétegek sehol sem találhatók a felszínen. Egyébként az egész területet negyedkori képződmények takarják be. Hidrogeológiai szempontból a terület földtani képződményei közül ivóvízbeszerzésre főként a 150-300 m közötti felső pannon vízadó képződmények alkalmasak. A vízáteresztő felszín és a rossz lefolyási viszonyok miatt a talajvíz általában a felszín közelében helyezkedik el. A talajvízjárást a Duna vízjárása jelentősen befolyásolja. 63



A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Szigetbecse az „érzékeny” területi kategóriába tartozik. A település központi belterületén a csatornahálózat mindenhol kiépített és a rákötöttség is közel teljeskörű. A szennyvizet a Ráckevei szennyvíztisztító telepre juttatják el. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján, a település az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid F /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid F /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid F /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd E /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol F /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) D Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását ----- a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

64


Mivel Szigetbecse a Csepel-sziget déli részén fekszik, a településen áthaladó közlekedési útvonalak nem bonyolítanak le akkora forgalmat, hogy az számottevő légszennyezés terhelés okozna. 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) Sorszám

Zajtól védendő terület

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. melléklete) Sorszám Zajtól védendő terület

1. 2.

3. 4.

65

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület


Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06–22 22–06 06–22 22–06 06–22 22–06 óra óra óra óra óra óra 60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50


A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. melléklete)

kiszolgáló úttól, lakóúttól Sorszám

1.

2.

3.

4.

Zajtól védendő terület

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület

származó zajra éjjel nappal 22– 06–22 06 óra óra

Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és a települési önkormányzat tulajdonában lévő külterületi közutaktól, belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóa repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** helytől*** származó zajra

származó zajra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

nappal 06–22 óra

éjjel 22–06 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

A település belterületén az átmenő közúti forgalom, valamint a belső forgalom által okozott zajterhelés nem jelentős. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. 1.17.5. Sugárzás védelem A település területén, vagy tágabb környezetében nincs olyan ismert objektum, ami sugárzásterhelés, illetve sugárzásvédelem szempontjából intézkedést igényel. 1.17.6. Hulladékkezelés A település belterületén és az üdülősoron a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot a Dömsödi lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. 1.17.7. Vizuális környezetterhelés A település területén területi védelmet, vagy intézkedést igénykő vizuális környezetterhelés nem ismert. 1.17.8. Árvízvédelem Szigetbecse és térsége árvízvédelmi szempontból mentesített ártérnek tekinthető. A Duna és az Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) két oldalát védgátak kísérik. A település az RSD mentén fekszik, habár belterületi részei inkább a holtág mellett találhatók, s a part menti rész elsősorban üdülési hasznosítású. Az RSD a Duna fő medrétől zsilipekkel leválasztott, file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

66


szabályozott vízszintű mellékág, mely tószerűen van kialakítva. Az RSD jelenlegi hasznosítási módjai közül a legfontosabbak: üdülés, vízisport, természetvédelem, víztározás, belvizek befogadása, mezőgazdasági vízellátás (vízkivétel), szennyvíz befogadás és "feldolgozás", horgászat. A sokféle hasznosítási iránynak nagyon nehéz megfelelni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a RSD hidraulikai és ökológiai korlátait. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A környezetvédelmi konfliktusok között kiemelendő a partmenti üdülőterületek csatornázatlansága és az ebből eredő, évtizedek óta fennálló talaj- és vízszennyezés. E súlyos az RSD mentén több helyen meglévő problémakör komplex rendezése kiemelt projekt keretében a közeljövőben kezdődik, az RSD Projekten belül IV. „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból”,

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.18.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek Ismereteink szerint nincs ilyen nyilvántartott területe Szigetbecsének, de a központi belterületen belül egyes területrészeken azok mély fekvése miatt időszakos vízállások alakulhatnak ki. E területek beépítetlenek és beépítésük sem tervezett. 1.18.2.3. Mély fekvésű területek Szigetbecse helyenként rendelkezik mély fekvésű területekkel, melyek beépítetlen területek. Emiatt és a kedvező talajadottságok (homok) miatt nincs tudomásunk konfliktusról.. 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének.

67



1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének. 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének.

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének.

1.20. Városi klíma Szigetbecse a Csepeli-sík földrajzi kistáj déli részén helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam kb. 2050 óra, míg az évi o o középhőmérséklet 10,3 C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,5 C és az abszolút o hőmérsékleti minimumok átlaga –16,0 C körül van. A csapadék évi összege 530-550 mm. Az uralkodó szélirány É, ÉNy-i és az átlagsebessége meghaladja a 2,5-3 m/s.

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A jelenlegi közúti közlekedéshálózati elemek a település és az átmenő forgalom igényeit alapvetően kielégítik, kapcsolati hiányok nincsenek. Minőségük az anyagi lehetőségek függvényében fejleszthető. Az úthálózat és ez egyéb területhasználatok összhangban vannak egymással. Új, vízi és légközlekedési kapcsolatok és területek kialakítása nem szükséges. A meglévő falusias lakóterületek a meglévő igényeknek lényegében megfelelnek, újabb területek kijelölése nem szükséges. A lakosság fokozatos életmódváltásával párhuzamosan előtérbe kerül a kisebb méretű telkek iránti igény, azaz a meglévő telekállomány felaprózódásának elősegítése. A község közintézményi és egyéb vegyes területei a meglévő igényeknek nagyjából megfelelnek. A kisebb mennyiségi és minőségi hiányok várhatóan az anyagi lehetőségek függvényében fokozatosan megszüntethetőek. Az életminőség szinten tartása és fokozatos javítása érdekében fontos feladat a mennyiségi és minőségi igényváltozások monitorozása. Szigetbecse kereskedelmi szolgáltató, valamint ipari gazdasági területei és a lakó, továbbá az üdülőfunkciók között - a belterületi autószerviz kivételével - lényegében nem ismert érdemi konfliktus. A gazdasági területek használati és beépítési minőségének további javítása, továbbá a már korábban kijelölt, de még beépítetlen területek hasznosítása a község érdeke. A Duna-parti hétvégiházas üdülőterületek jelentősebb területi értelmű belső fejlesztési tartalékkal már nem bírnak. E területeken a fő cél érdemben már csak a beépítés minőségének fokozatos javítása lehet. A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges területei (sportpálya, rekreációs terület, strand, temető, bánya) zömmel a jelentkező igényeknek megfelelően alakultak ki. A bányaterület rekultivációja, és a rekreációs területek használatba vétele községi prioritás. A település zöldfelületi ellátottsága összességében jónak mondható, habár a zöldfelületi rendszer elemei közül az erdőterületek nagysága erősen átlag alatti, viszont ezt kompenzálják a vizes élőhelyekhez köthető változatos zöldfelületek. A mezőgazdasági területek használata a termőhelyi adottságokkal összhangban van. A természeti értékkel bíró területek védelme megfelelően biztosított. Az RSD, mint vizes élőhely és egyben közösségi célú rekreációs terület viszonylagos elszigeteltsége a parttól távolabbi területektől - az üdülősor által - kedvezőtlen, de kialakult állapotnak tekintendő. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

68


Szigetbecse esetében az egyes kialakult területhasználatok és a különféle infrastrukturális elemek nagyjából összhangban vannak egymással. Érdemi feszültségek hiányában a kialakult területhasználatok jelentősebb változtatása nem indokolt, legfeljebb a hiányzó infrastrukturális elemek pótlása (pl. az RSD menti közműves szennyvízelvezetés hiányosságának megszüntetése) indokolt.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése A Szigetbecsén zajló társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok eredményeképpen az épített környezet elemei, minőségük és értékük fokozatosan, de csak kis lépésekben nőnek, javulnak. E folyamat erősítése elsősorban nem településfejlesztési, -rendezési kérdés. A község jelentősebb épített, vagy természeti környezeti problémákkal nem küzd, de javításra váló elemek azért természetesen vannak. Amennyiben az országos és helyi társadalmi, gazdasági, pénzügyi környezet a későbbikben kedvezőbb lehetőségekkel rendelkezik majd, úgy felgyorsulhat az utóbbi években lelassult településfejlődési, -fejlesztési folyamat is. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztést befolyásoló értékek emelhetők ki: - Szigetbecse földrajzi potenciálja, a szigeti fekvésből adódó hosszútávú előnyök, a kedvező természeti-, táji adottságok: Az RSD menti fekvés, az RSD alsó harmadának kedvező vízminősége, az üdülési potenciál, a holtág és környezete, a belső tavak, vizes élőhelyek és a környezetükben kialakult - és revitalizálható - környezet. - A középfokú szolgáltatásokat, foglalkoztatási lehetőségeket, nyújtó Ráckeve közelsége, - A főváros viszonylagos közelsége, ezzel az üdülési-, rekreációs potenciálban rejlő lehetőségek kihasználásának esélye, - Megfelelő közúti (és tömegközlekedési) kapcsolat Ráckevével, (Ráckevén keresztül a régió távolabbi településeivel) a fővárosi-, főváros közeli munkahelyek, szolgáltatások elérését lehetővé tevő HÉV végállomásával. Ezzel a foglalkoztatási és munkalehetőségek, szolgáltatási és szabadidő eltöltési kínálat - még társadalmilag elfogadható - idő alatti elérési lehetősége - Szigetbecse karaktere, településszerkezetének egyedisége, belső - régi - településmagjának karaktere, hangulata, a lakóterületek tágassága, kertes, családi házas jellege, ahol a beépített és a zöld területek harmónikusan egészítik ki egymást, - A közlekedési utak csak kis felületen érintik a lakóterületet. A község és az RSD melletti üdülőterületeknek nyugalma biztosított, így kedvező Szigetbecsén környezet minősége. A csend és a nyugalom kedvező táji természeti környezettel párosulva a településfejlesztés egyik legfőbb erőforrása. - Szigetbecse társadalmának növekvő nyitottsága, amely lehetővé teszi az üdülőterületen nyaralók és élők mind erőteljesebb integrálását a község közéletébe, társadalmi életébe. - A helyi hagyományok, mint közösség összetartó és település-fejlesztő erő, - A község véleményformáló polgárainak - lakosainak - település-fejlesztés szempontjából stabil értékválasztása, elkötelezettsége a helyi sajátosságokat figyelembevevő, értékőrző, kiegyensúlyozott fejlesztés, a hosszútávon is kedvező megoldások mellett, - A szigetbecsei családok, háztartások (mint gazdasági egységek) értéktermelő képessége, megtakarítási hajlama, a megtakarítások jelentős részének megjelenése a település épített környezetében (építési jellegű beruházások, közműfejlesztések). - A helyi beruházások értékőrző, értéknövelő volta. - A település meglévő épület- és létesítményállománya. (Alapvetően és jellemzően megfelelő minőségben biztosítottak mindazok a közintézmények, amelyek a lakosság színvonalas alapfokú ellátásához szükségesek) - A kiépült műszaki infrastruktúra. - Az intézményhálózatot működtető szellemi - humán - infrastruktúra. Ezen a területen kiemelkedően fontos az itt dolgozó értelmiségiek igényessége, szakmai elkötelezettsége. Szintén a hatályos településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbi főbb településfejlesztési 69



és -rendezési problémák emelhetők ki: - A tulajdonváltozás, a mezőgazdasági földterületek magántulajdonba kerülése időről időre ismételten felvetheti a község hosszú-távú céljaitól eltérő más célú földhasználatnak és a beépítésnek további - jelentős - (magán és csoportérdekből történő) kiterjesztésének igényét: egyrészt a szigeten, másrészt a gát mögötti területeken. - Szigetbecse településszerkezetének kedvezőtlen elemei: = Az üdülőterület és a falu teljes fizikai elkülönülése, az üdülőterületen az ellátó létesítmények szinte teljes hiánya. = A kialakult üdülőterületek beszorulása a gát és a víz közé, e sáv keskenysége, a háttérterületek alacsonyabb potenciálja és értéke, = A vízparti területek részbeni elzártsága a közhasználat elől, a zöldterületek, pihenőterületek, közösségi területek hiánya, = A Duna parti üdülőterület kialakult telekállománya kedvezőtlen, kis méretű - funkcióváltásra nem alkalmas – telkekből áll, a vízparti közterületek korlátozott kiterjedése, a csatornázatlanságból adódóan a felszín alatti és felszíni vizek minőségének veszélyeztetése jellemző. - A hatályos településrendezési tervben rögzített fejlesztési elképzelések csak kisebb részben valósultak meg. Az utóbbi években a válság és a hazai társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok hatásaként és az általános tőkehiány következtében csak ütemezetten és hosszabb távon van esély a korábbi fejlesztési elképzelések megvalósulására. 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A jelen tervfelülvizsgálat és tervmódosítás során a tervezett módosítások a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban vannak, attól eltérő elemeket nem tartalmaznak. A településrendezés során a koncepcióban rögzítetteken túlmenően a településen érvényesülő jelenlegi gazdasági, társadalmi folyamatok hatásait egyaránt figyelembe vettük.

3.2. Probléma és értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalóját térképi formában - , a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolását - a tervlapok között található PÉT jelű térképpel szemléltetjük. A térkép az alábbiakat ábrázolja: - A mély fekvésű területeket a belterületen. - A feltárási igény (megközelítési probléma) esetén vizsgálandó rendezetlen telekstruktúrájú tömbbelsőt. - A nagy, beépítetlen belső részekkel rendelkező, feltárási igény esetén vizsgálandó tömbök területét. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú területet. - A korábbi bányaterületeket - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltéréseit több kategóriában. - A közlekedési és vízügyi műtárgy közötti konfliktuszónát (a gát telkén megvalósult, nem bővíthető közutak területét). - A kialakítható Lórévi kapcsolat lehetőségét. - A potenciális jelentősebb beépítetlen lakó, gazdasági, üdülő és különleges fejlesztési területeket. - A farmgazdálkodásra alkalmas területeket. - A jelentősebb meglevő erdőterületeket és vízfelületeket.

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az egyes településrészek kijelölése, pontos lehatárolása Szigetbecse adottságai miatt nem indokolt. 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Ismereteink szerint nincs ilyen területe Szigetbecsének.


70


3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A valamiféle beavatkozást igénylő fontosabb területek a PÉT jelű probléma és értéktérképen léthatóak. Az előbbi 3.2. számú fejezetben részletezett tartalmi elemek közül a fontosabb beavatkozást igénylő elemek a következők: - A korábbi bányaterület. - A valós erdőterületek, az erdészetei nyilvántartásban erdőként szereplő és a valóságban erdősült területek eltérései több kategóriában. - A nem megfelelő megközelítéssel rendelkező gazdasági célú terület a Petőfi Sándor utcában. Az előzőeken túlmenően kisebb lokális korrekciókra is szükség lehet majd, melyek a PÉT jelű térképen nem, vagy csak nehezen lennének ábrázolhatóak. Ezek: - A Petőfi Sándor utcában lévő óvoda (62/2) telke. - A temető ravatalozójának közvetlen környezete.

71



II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal. 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer A község településszerkezete a jelenleg kialakult állapothoz képest lényegileg nem változik meg. Egy közúthálózati elem és néhány kisebb-nagyobb terület-felhasználási elem azonban megváltozik. Ezek részletes leírása a későbbi fejezetekben található. A közúthálózati elemek bővülésének nyomvonali változásának fő indoka a kedvezőbb településen településközi kapcsolati rendszer kialakításának igénye. A kisebb-nagyobb mértékben megváltozó terület-felhasználások indoka a korábbi terv hatálybalépése óta letelt időszak gazdasági, társadalmi, jogi környezetének megváltozásából fakadó kihívásoknak való megfelelés kényszerének figyelembe vétele. Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Szigetbecse igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A község (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, és beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen. A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de még mindig sok terület, telek vár beépítésre. Az önkormányzati igényeknek megfelelően újabb lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A távlatban várható lehetséges legnagyobb lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A lakásszám számítási metódus: Ebben az anyagrészben azt számítjuk ki, hogy a HÉSZ szabályaival összhangban a TSZT-ben rögzített meglévő és tervezett terület-felhasználási besorolások nagyságát is figyelembe véve mekkora lehet az a potenciálisan legnagyobb lakásszám, amellyel számolnunk kell a későbbiekben. Nyilván ezek az értékek jóval nagyobb számot eredményeznek akár annál is, amely a meglévő területeken ma valójában kialakult, de a HÉSZ szabályai elvben a ma kialakult területeken a kialakult állapotnál is nagyobb lakásszám kialakulását is megengedik. (Nyilvánvalóan nem minden telket építenek, építettek úgy be a tulajdonosaik, hogy azokon az elvben lehetséges legnagyobb lakásszám file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

72


jöjjön létre.) A számított, lehetséges legnagyobb telek- és lakásszám becsléseknél az adott terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan kiadódó területnagyságokat figyelembe véve a következő képleteket alkalmaztuk azoknál a terület-felhasználási kategóriáknál amelyeknél szóba jöhet akár legálisan, akár fél-/vagy illegálisan lakófunkció kialakítása: Falusias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes 2 területe (m ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. Településközpont területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan 2 (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 900. A lakásszám maximuma 2 2 = a telkek száma x 900 m (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 m (lakás alapterület). Intézményi területeknél általában a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma 2 átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 900. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1,5 (telkenkénti szolgálati lakások száma). Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület2 felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 /1.500 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). Ipari gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület-felhasználási kategória 2 összes területe (m ) x 0,8 / 5.000 x 2 (telkenkénti szolgálati lakások száma). Hétvégi házas üdülőterületeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma 2 átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m ) x 0,8 / 350. A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1 lakás/telek. A fenti számításoknál szereplő értékeket, a biztonság irányába tévedve az átlagos jellemzők alapján a legsűrűbb beépítést eredményező változatához igazodó értékekkel határoztuk meg. Várható lakásszám:

Számított lehetséges legnagyobb lakásszám (db) Meglévő megmaradó, már ilyen funkciókra beépült területek Falusias lakóterületek 961.538 2.198 Településközpont területek 121.227 1.455 Intézményi területek 23.154 31 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 253.021 270 Ipari gazdasági területek 120.347 39 Hétvégi házas üdülőterület 393.626 900 Meglévő összesen: 1.872.913 4.892 Tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek Falusias lakóterületek 2.093 5 Intézményi területek általában 2.755 4 Hétvégi házas üdülőterület 6.656 15 Tervezett összesen: 11.504 24 Terület-felhasználási kategória

Terület-felhasználás 2 területnagysága (m )

A fentiek szerint a meglévő területre számított lehetséges legnagyobb lakásszám 4.892 db-os értéke Szigetbecsén a jelenleg reális lakáslétesítési igények függvényében nyilván erősen túlbecsült adat, ezért ebben a vonatkozásban a kiadódó 4.892 db lakásnak csak 20%-át, azaz 978 db lakást veszünk figyelembe. Ehhez jön még a tervezett területeken várható 24 db lakás. Ez így összesen 1.002 lakást jelent. A fentiek alapján a terv távlatán belül (kb. 2025-ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen 1.002 db új lakás létesülhet majd. Ez az érték a 2011-ben már meglévő 533 db összes lakóegység számhoz képest 2025-ig kb. 188 %-os, kiemelkedően magas lakásszám növekedést jelenthet. Ezért javasoljuk, hogy a település a valós népesedési folyamatok figyelemmel kísérésével párhuzamosan egy prioritási sorrend meghatározásával a későbbiekben mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket, vagy/és a HÉSZ szabályait szigorítsa tovább, ha a lakásszámot és ezen keresztül a népességszámot is szigorú keretek között kívánja majd tartani. (Az ütemezést már csak ezért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális belső lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es 533 db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további kb. kétszeres, összességében nagyjából 450 db új lakás 73



kialakítását is lehetővé tenné a jelenleg már hatályosan átsorolt területeken.)

A lakásszám várható változása

1200 1000 800 600 1002

400 533

200 0

2011-ben meglévő

A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakott és nem lakott lakóegység összesen (db) Lakónépesség (fő)

2025-ig tervezett

20011-ben meglévő 266 533 1.301

2025-ig tervezett 260 1.002 2.605

A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább fokozatos szerves urbanizáció révén Lf jelű falusias beépítésű lakóterületként. Ennek érdekében a meglévő lakóterületeket eltérő adottságaiknak megfelelően eltérő lakó terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. 1.1.1.1.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) A mostani tervezés során az egyik legfontosabb feladat az OTÉK változásával lehetőség kihasználása, mely szerint a korábbi „homogén” településközpont vegyes terület-felhasználási kategóriát két részre lehetett osztani. Ennek megfelelően a község közintézményeit a Vi jelű intézményi terület-felhasználásba, az egyéb korábbi településközpont vegyes besorolású területeit a Vt jelű településközpont terület-felhasználásba soroltuk be. Ez az átstrukturálási feladat érdemi új területkijelölésnek nem minősül, de több részterületet is érintett. A tervmódosítás során új intézményterületet és új településközpont területet nem jelöltünk ki. 1.1.1.1.3. Gazdasági területek A tervezési feladat részben a meglévő gazdasági területek megfelelő -, szükség esetén pontosítottszabályozása volt, új gazdasági területe nem jelöltünk ki. 1.1.1.1.4. Üdülőterületek A tervben újonnan tervezett üdülőterületek kialakítására egy helyen tettünk javaslatot. A már a hatályos tervben is rögzített hétvégiházas üdülőterületeken túlmenően kizárólag a Duna-part Dvégénél lévő korábbi erdő területek helyén néhány teleknyi területen új hétvégiházas üdülőterület kialakítását rögzítettük (jele Üh) tervezett elemként. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

74


1.1.1.1.5. Különleges - beépítésre szánt - területek Szigetbecsén elszórtan több, az OTÉK-nak megfelelően a beépítésre szánt különleges területek közé sorolandó területhasználat (sportpálya, sport, rekreációs terület, strand) alakult ki. A különleges területek közös lényeges jellemzője, hogy a rajtuk elhelyezkedő (vagy tervezett) építmények különlegessége miatt más övezetbe nem sorolhatók illetve jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól igényelnek védelmet. Ezeket a meglévő és az újonnan tervezett különleges területhasználatokat eltérő sajátos beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt az alábbiak szerinti eltérő terület-felhasználási kategóriákba soroltuk. A temetők területét az OTÉK terület-felhasználási rendszerének kibővítését követően a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába soroltuk át. A tervmódosítás során új beépítésre szánt különleges területet nem jelöltünk ki. 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) 1.1.1.2.1. Közlekedési területek A meglévő és tervezett közutak nyomvonalát a TSZT jelű településszerkezeti tervlap tartalmazza. Eszerint a meglévő országos mellékút és az önkormányzati (helyi) gyűjtőúthálózatot ábrázoltuk és a Lórév irányában kiépítendő külterületi közutat jelöltük a településszerkezeti tervi műleírással és a közlekedési műleírással összhangban. Fontosnak tartjuk, hogy az állami és önkormányzati úthálózat minősége, és e közterületek rendezettsége tovább javuljon. Az ehhez szükséges előírásokat a TSZTben és a HÉSZ-ben alkalmazott megoldásoknak megfelelően dolgoztuk ki. A meglévő és tervezett közúti közlekedési területek jele: KÖu. 1.1.1.2.2. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított „hulladék” területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók. 1.1.1.2.3. Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási területen elszórva több kisebb foltban találhatók. 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági területek: Az általános mezőgazdasági területek közé, jellemzően a nagyobb kiterjedésű (helyenként nagytáblás művelésű) jellemzően szántó, gyümölcsös és rét-legelő területek tartoznak. Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják A A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódó volt zártkerti területek, mivel jellemzően beépítetlenek, ezért szintén az általános mezőgazdasági területek közé kerültek besorolásra. 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtága vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna. 1.1.1.2.6. Természetközeli területek Természetközeli terület jelenleg nincs a település területén kijelölve. Elsősorban a település déli részén lévő természeti értékvédelem alatt álló gyep, rét és nádas művelésű területek lennének 75



alkalmasak ezen területfelhasználás kijelölésére. 1.1.1.2.7. Különleges - beépítésre nem szánt - területek A különleges - beépítésre szánt - területek leírásával összhangban a temetők területét az OTÉK terület-felhasználási rendszerének kibővítését követően a beépítésre nem szánt különleges területi kategóriába soroltuk át a meglévő ravatalozó és a temetőrészek környezetének korábbi erdőterületi besorolásának különleges temetőterületi átminősítésével együtt. Egyéb új beépítésre nem szánt különleges területfelhasználást nem jelöltünk ki. 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A község területét az alábbiakban felsorolt szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek érintik. Szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek: A meglévő 51112 jelű Ráckeve – Makád bekötő út. Egyéb települési meglévő gyűjtő utak. Tervezett kerékpár úthálózati rendszer. Szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások: A belterületen belüli zöldterületek, közparkok, A külterületi meglévő és tervezett erdőterületek. Az RSD vízfelülete. A holtág és a csatornák hálózata, egyéb mély fekvésű területek a központi belterületen. Szerkezetalkotó egyéb elemek: Árvízvédelmi gát az RSD mentén. 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek A község területét az alábbiakban felsorolt védelmi és korlátozó elemek érintik. Védőtávolságok: Közúti közlekedési létesítmények védősávjai. Közművek védőterületei és védősávjai. Közegészségügyi (temető, szennyvíz átemelők) védőterületek. Táj és természetvédelmi elemek, területek: Natura 2000 terület határa. országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó) határa; Kulturális örökségvédelmi elemek: Régészeti lelőhelyek. Helyi védelem alatt álló művi értékek.

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSEI

ÉRINTETT

TERÜLETEK

ÖSSZEFOGLALÓJA

ÉS

1.2.1. A változások bemutatása 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.


76


Változási azonosító

A TSZT RAJZOLATÁN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások: Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

Formai egyszerűsítések, korszerűsítések, egyértelműsítések: A teljes korábbi TSZT rajzolatot átszerkesztettük a község teljes területére érvényes legfrissebb alaptérképre, a hatályos korábban módosított OTÉK jelkulcsának megfelelően. (Az OTÉK megváltozása miatt.) Az terület-felhasználási besorolásoknál és jelöléseknél követtük az OTÉK besorolási változásait (pl. a településközpont vegyes terület szétválását településközpont és intézményi területre). (Az OTÉK megváltozása miatt.) Az alább részletezett új fejlesztési elképzelésekkel összhangban módosított javaslatot tettünk az új belterületi határokra. A már a korábbi tervekben rögzített, vagy már lezárult tervezéssel megváltoztatott elemek átvezetése: A korábban jóváhagyott TSZT módosításban kidolgozott terület-felhasználási változtatásokat a tervbe értelemszerűen beemeltük. (A tervi egységesítés érdekében.) A TSZT leírás szövegét a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján és a rajzi módosításoknak megfelelően kiegészítettük, módosítottuk. (A tervi egységesítés érdekében.) Az erdészeti, továbbá az országos természeti értékvédelem alatt álló területeknél ábrázoltuk a védett területek legutolsó hivatalos lehatárolását. (Jogszabályi kötelezettség miatt.)


Területspecifikus változtatások:

Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több helyen. (Az OTÉK 1TS 2,3 ha, Vt 2,3 ha, Vi változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: Az óvoda területe a Petőfi Sándor utcában. (Korábbi tervi pontatlanság 2TS 0,3 ha, Lf 0,3 ha, Vi korrekciója és önkormányzati fejlesztési igények miatt.) Gazdasági terület a Petőfi Sándor utcában. (Forgalmi konfliktusok 3TS 0,2 ha, Gksz 0,2 ha, Lf megoldási szükségessége miatt.) A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: Az RSD menti üdülőterület D-i részén. (Önkormányzati telekértékesítési igények miatt, a KDVKF által is elfogadott Natura 2000 hatásbecsléssel és a 4TS 0,7 ha, E 0,7 ha, Üh KDVKF által adott KTVF 7964-4/2013 számú - terviratok között csatolt levélben megszabott feltételek alapján.) A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A temetők területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség 5TS 2,3 ha, Kt 2,3 ha, Kt felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: Volt homokbánya területe a Lórévi út mentén. (A korábban tervezett 6TS 2,7 ha, Ksr 2,7 ha, E rekreációs funkció megvalósulásának elmaradása miatt.) A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: A Ravatalozó területe és a temető közti sáv. (A kialakult állapot 7TS 0,4 ha, E 0,4 ha, Kt rendezésének igénye miatt.) A temető É-i sarka az Akácfa utca mellett. (Korábbi tervi pontatlanság 8TS 0,4 ha, E 0,4 ha, Kt korrekciója miatt.) 9TS A Réti utca és a Fazekas Mihály utca közötti mély fekvésű terület. (Az 1,4 ha, E 1,4 ha, Z 77



10TS 11TS 12TS 13TS 14TS 15TS 16TS

OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt és korábbi tervi pontatlanság korrekciója miatt.) A település É-i részén, beerdősült területek az Erdősor utca mellékutcájánál. (A kialakult állapot lekövetése miatt.) Hibásan jelölt erdőterület a szigeti részen. (Korábbi tervi pontatlanság korrekciója miatt.) Sziget területén. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) Mélyfekvésű terület a Páva utca mellett. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) Mélyfekvésű terület a Lőrincz utca mellett. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) A Település D-i részén a Duna menti sávban. (Önkormányzati fejlesztési igények miatt.) A település külterületén több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.)

1,24 ha, E

1,2 ha, Tk

0,6 ha, Z

0,6 ha, E

0,7 ha, E

0,7 ha, M

… ha, E

… ha, Tk

0,5 ha, E

0,5 ha, Tk

0,9 ha, E

0,9 ha, Tk

1,1 ha, M

1,1 ha, Z

96,9 ha, M

96,9 ha, E

A TSZT leírás szövege a korábbi hatályos szöveg(ek) tartalma alapján, de a fenti rajzi módosításoknak megfelelő szöveges kiegészítéssel és jelentősebb szakági-, szakmai korszerűsítésekkel teljes átszerkesztésre került! Ezen túlmenően a tervlapon történőt változásokon kívül a következő lényegesebb szöveges változtatásra került sor.


A TSZT LEÍRÁSÁBAN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Általános jellegű módosítások:

-

Leírás (változás indoklása, megjegyzés) A szöveg struktúrája megváltozott és a leírások tartalmi mélysége, részletezettsége megnőtt. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A leírás kiegészült a területi mérlegadatokkal és az OTrT-vel, BATrT-vel való összhangra vonatkozó elemekkel. (Az OTÉK megváltozása miatt.) A szöveg az önkormányzat által igényelt fentebb részletezett módosítások tervi szövegbe való beépítését és a korábbi szövegrészek tartalmi aktualizálását is tartalmazza. (Az anyag általános frissítésének igénye miatt.)

1.2.1.2. A helyi építési szabályzat változásának bemutatása Az alábbiakban részletezzük a HÉSZ-t főbb módosítási javaslatokat.

Azonosító

A HÉSZ-BEN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK:

-

-

-

Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

A HÉSZ-en a jóváhagyás óta eltelt időben a szakmai, ágazati gyakorlat, a jogi környezet változása miatt részben formai, részben pedig tartalmi korszerűsítéseket, pontosításokat is végrehajtottunk. Ilyenek pl. övezeti jelek, §-ok alatti övezeti táblák, övezeti adattáblázatok, magasabb szintű jogszabályokra való közvetlen hivatkozások átalakítása, övezetek megnevezései, korábbi szöveges mellékletek, függelékek törlése és átalakítása, általános, vagy magasabb rendű jogszabály által már szabályozott előírások törlése, több helyen szabályozott témakörök egységesítése. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A tervbe beillesztettük, a HÉSZ általános módosításával összedolgoztuk a hatályban lévő korábban jóváhagyott SZT-hez kapcsolódó kiegészítő előírásokat. Az ellentétes, vagy nehezen értelmezhető előírásokat egységesítettük és egyértelműsítettük, vagy töröltük. (A jogszabályok megváltozása és a szövegegységesítési igények miatt.) A fentiek miatt új egységes HÉSZ készült a település egészére vonatkozó HÉSZ, a korábban jóváhagyott részterületi HÉSZ, HÉSZ módosítás egybeszerkesztésével, jogszabályi korszerűsítésével, és a lehetséges mértékű egyszerűsítésekkel, egységesítésekkel, szükség szerinti átalakításokkal, törlésekkel. Az újonnan létrejött HÉSZ szövege nem a régi szöveg helyenkénti módosításával állt elő, hanem teljesen új HÉSZ szöveg file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

78


-

készült, amelynek egyes szövegrészei a hatályos HÉSZ előírásaival megegyeznek, illetve arra épülnek. (A jogszabályok megváltozása és a szövegegységesítési igények miatt.) Az övezeti besorolásoknál és jelöléseknél lekövettük az OTÉK besorolási változásait (pl. a településközpont vegyes terület megszűnését, átalakulását). (Az OTÉK megváltozása miatt.) A hatályos HÉSZ-ben rögzített övezeti jeleket részlegesen megváltoztattuk, pontosítottuk, az összedolgozással, egybeszerkesztéssel kiadódó új logikai rendszer szerint átszámoztuk az övezeteket. (A logikusabb felépítés miatt) A HÉSZ kiegészült a fogalom-meghatározásokkal. (Szabály egyértelműsítés igénye miatt.) Az övezetek többségénél bevezettük és meghatároztuk a legnagyobb szintterületi mutató értékét. (A pontosított paraméterezés igénye miatt.) A HÉSZ a korábbi mellékletek és függelékek helyett új szöveges mellékleteket és függelékeket kapott. (Jogszabály szerkesztési okokból.) A HÉSZ-ben eddig alkalmazott szabályozási paramétereiket egységesítettük. (Jogszabály szerkesztési okokból.) A szakági szabályok is egységesedtek, helyenként egyszerűsödtek. (Jogszabály szerkesztési okokból.) Egyes területekre új övezeti szabályokat dolgoztunk ki, vagy a meglévő paramétereket pontosítottuk. (Megváltozott önkormányzati igényre és jogszabály szerkesztési okokból.) A temetők területét az OTÉK változás miatt átsoroltuk az új Kt-1 jelű ún. beépítésre nem szánt különleges övezetbe. (Az OTÉK változás miatt megnyílt lehetőség kihasználása érdekében.) A hatályos HÉSZ-ben a mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályokat aktualizáltuk (A jogszabályok megváltozása miatt.) A HÉSZ közlekedési és közművesítési előírásait korszerűsítettük, de lényegi új elemeket nem tartalmaznak (A jogszabályok megváltozása miatt.) Az állattartó épületek elhelyezését a korábbi állattartási rendelet alapján a HÉSZ-be beillesztettük. (A jogszabályok megváltozása miatt.)

1.2.1.3. Az övezeti/szabályozási terv változásának bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos övezeti, és szabályozási tervet érintő rajzi módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.

Azonosító

AZ SZT-N MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Általános jellegű módosítások:

-

-

79

Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

A teljes tervi rajzolatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően átszerkesztettük, valamint a rajzolatot egységesen 1:4.000 ma-ú léptékben mutattuk be. Az összefüggések értelmezhetősége és az áttekinthetőség biztosítása miatt ezeken az egységes tervlapokon összedolgozva ábrázoltuk az egyik részterületre korábban elkészített és hatályos szabályozási tervlap tartalmát is. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A korábbi tervekből származó hatályos szabályozási vonalakat teljes körűen áttekintettük és az új egységes térképhez igazítottuk, helyenként a nyomvonalakon szükség szerint igazítottunk. Ahol szükséges volt a csatlakozási pontatlanságokat megoldottuk, az önkormányzat által igényelt kisebb módosításokat is beépítettük. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A teljes rajzolatot összhangba hoztuk az átfogóan korszerűsített HÉSZ előírásrendszerével. (A jogszabályok megváltozása miatt.) A tervlap jelkulcsa, kötelező elemei részben egyszerűsödtek és módosultak, részben kiegészültek. (A jogszabályok megváltozása miatt.) Az erdőterületek továbbá az országos természeti értékvédelem alatt álló területek lehatárolásait az alaptérképnek, az adatszolgáltatásoknak és az önkormányzati módosítási elképzeléseknek megfelelően néhány helyen pontosítottuk. (A jogszabályok megváltozása és az önkormányzati igények miatt.)



Azonosító

AZ SZT-N MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Területspecifikus közlekedéshálózati módosítás: Leírás (változás indoklása, megjegyzés)


19S Kis mértékű szabályozási korrekció a Honvéd utca mentén. (Önkormányzati igényre.) Területspecifikus változtatások:


Övezeti változás nagysága, jele Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több helyen. (Az OTÉK 1TS 2,3 ha, Vt-1 2,3 ha, Vi-1 változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: Az óvoda területe a Petőfi Sándor utcában. (Korábbi tervi pontatlanság 2TS 0,3 ha, Lf-1 0,3 ha, Vi-1 korrekciója és önkormányzati fejlesztési igények miatt.) Gazdasági terület a Petőfi Sándor utcában. (Forgalmi konfliktusok 0,2 ha, 3TS 0,2 ha, Lf-1 megoldási szükségessége miatt.) Gksz-1 A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: Az RSD menti üdülőterület D-i részén. (Önkormányzati telekértékesítési igények miatt, a KDVKF által is elfogadott Natura 2000 hatásbecsléssel és a 4TS 0,7 ha, Ev 0,7 ha, Üh-1 KDVKF által adott KTVF 7964-4/2013 számú - terviratok között csatolt levélben megszabott feltételek alapján.) A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A temetők területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség 5TS 2,3 ha, Kt 2,3 ha, Kt felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: Volt homokbánya területe a Lórévi út mentén. (A korábban tervezett 6TS 2,7 ha, Kb 2,7 ha, Ev rekreációs funkció megvalósulásának elmaradása miatt.) A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: A Ravatalozó területe és a temető közti sáv. (A kialakult állapot 7TS 0,4 ha, E 0,4 ha, Kt rendezésének igénye miatt.) A temető É-i sarka az Akácfa utca mellett. (Korábbi tervi pontatlanság 8TS 0,4 ha, Ev 0,4 ha, Kt korrekciója miatt.) A Réti utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti mély fekvésű terület. (Az 1,3 ha, Ev 1,3 ha, Z 9TS OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt és korábbi tervi ….. ha, Ev …. ha, Tk pontatlanság korrekciója miatt.) A település É-i részén, beerdősült területek az Erdősor utca mellékutcájánál. 10TS 0,6 ha, Z 0,6 ha, Ev (A kialakult állapot lekövetése miatt.) Hibásan jelölt erdőterület a szigeti részen. (Korábbi tervi pontatlanság 11TS 0,7 ha, Ev 0,7 ha, Má-á korrekciója miatt.) Sziget területén. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása 12TS …. ha, Ev … ha, Tk érdekében.) Mélyfekvésű terület a Páva utca mellett. (Az OTÉK változásával megnyílt 13TS 0,4 ha, Ev 0,4 ha, Tk lehetőség felhasználása miatt.) Mélyfekvésű terület a Lőrincz utca mellett. (Az OTÉK változásával megnyílt 14TS 0,8 ha, Ev 0,8 ha, Tk lehetőség felhasználása miatt.) A Település D-i részén a Duna menti sávban. (Önkormányzati fejlesztési 15TS 1,1 ha, Má-á 1,1 ha, Z igények miatt.) 16TS A település külterületén több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti 96,7ha, Má-á 96,7 ha, Ev file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

80


17S 18S

erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.) A település közigazgatási területének középső és D-i részén. (A farmgazdasági területek kiterjesztésének önkormányzati igénye miatt.) Az Akácfa utca, Makádi út, xxx közötti területen (Korábbi tervi pontatlanság korrekciója miatt.)

367,7 ha, Má-á

367,7 ha, Má-f

3,4 ha, Lf-1

3,4 ha, Lf-2

1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatásával, és e szabályoknak való megfelelések igazolásával a TSZT jóváhagyandó munkarészeinek M-4 jelű melléklete foglalkozik részletesen. Ezért ezen a helyen az M-4 jelű melléklet megállapításait nem ismételtük meg. 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A jelenleg hatályos terv és a hatályos településfejlesztési koncepció közötti összhang adott. A tervfelülvizsgálat során a hatályos tervek módosulásait kell a koncepcióban rögzített elvekkel (jövőképpel és célokkal) összevetni az összhang igazolása érdekében. A tervfelülvizsgálat kapcsán a hatályos terveken végrehajtott érdemi változtatások a következő témakörökre terjednek ki: 1. A TSZT-n: - A hatályos tervi elemek összhangjának megteremtése a felsőbbrendű és ágazati tervekben szereplő elképzelésekkel, a szükséges jogi összhang biztosításával. - A központi belterületen intézményi területek kijelölése és határpontosítása a meglévő intézményhálózathoz igazodva. - A központi belterületen lévő gazdasági terület funkcióproblémájának kezelése lakóterületi átsorolással. - Az RSD menti üdülőterület D-i részén új hétvégiházas üdülőterület kijelölése. - Új erdő, zöld és természetközeli területek kijelölése a helyi adottságokhoz igazodó módon az igazgatási területen elszórtan. 2. A HÉSZ-ben és az SZT-n: - A hatályos tervi elemek összhangjának megteremtése a felsőbbrendű és ágazati tervekben szereplő elképzelésekkel, a szükséges jogi összhang biztosításával. - A központi belterületen intézményi övezetek kijelölése és határpontosítása a meglévő intézményhálózathoz igazodva. - A központi belterületen lévő gazdasági övezet funkcióproblémájának kezelése lakó övezeti átsorolással. - Az RSD menti üdülőterület D-i részén új hétvégiházas üdülőövezet kijelölése. - Új erdő, zöld és természetközeli övezetek kijelölése a helyi adottságokhoz igazodó módon az igazgatási területen elszórtan. - Farmgazdasági területek kiterjedésének a helyi igényekhez igazítása. A fenti változtatások az I. Megalapozó vizsgálatok című rész 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai című fejezetében említett jövőképpel és célokkal nem ellentétes, hiszen a koncepció az alábbiakat tartalmazza: „A szigetbecsei településfejlesztés alapvetése a helyi sajátosságokra alapuló és a kialakult állapotot figyelembe vevő ÜDÜLŐFALU célú fejlesztés, a minőségi elemekre (a települési komfortérzet és az életminőség javítására koncentráló) urbanizáció. A település-szerkezet értékei képezzék a fejlesztés és rendezés alapját. Átfogó cél a hosszútávon - ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt - fenntartható fejlődés, csak olyan mértékű (fejlesztés) urbanizáció, amely nem veszélyezteti sem a térség, sem a település egésze fenntarthatóságát sem a települési értékek és karakter megőrzését. Cél a község lakói számára teljes körű alapfokú szolgáltatást, az ide látogató és az itt pihenést keresők számára pedig a csendes, nyugodt pihenés, a sport, a rekreáció sokoldalú lehetőségeit biztosító üdülő-falusi szolgáltatásokat széleskörű biztosítása. Távlatban maximum 2 ezer fő 81



lakónépesség és ezer fő üdülőnépességet szolgáló - élhető - település kialakítása. Cél a falu és az üdülőterület egységes fejlesztése, a szigetbecseiek életminőségének javítása, a minőségi fejlődés feltételeinek megteremtése, a települési komfortérzet javítása.”

2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni! 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni! 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni! 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni! 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni! 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

3.2. Főbb közlekedési csomópontok Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

3.3. Belső úthálózat Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

3.4. Közösségi közlekedés

(közúti és kötöttpályás tömegközlekedés) Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!


82


3.5. Kerékpáros közlekedés Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

3.6. Főbb gyalogos közlekedés Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

4.1. Viziközművek Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

4.2. Energiaellátás Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

4.3. Hírközlés Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

4.4. Megújuló energiaforrások energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók

alkalmazása,

környezettudatos

Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Ez a fejezet későbbi munkafázisban fog elkészülni!

6. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A település komolyabb hatású szabályozási változtatásokat (új közterület szabályozást, övezetmódosítást) a hatályos tervekben foglaltakhoz képest nem tervezett. Emiatt alapvetően a hatályos tervek szabályozási eszközrendszerét alkalmaztuk a felülvizsgálat során is kisebb lokális módosításokkal, pontosításokkal, egyértelműsítésekkel. A tervben alkalmazott szabályozási eszközök: - szabályozási vonalak - övezethatárok és paraméterek - egyéb más szakági szabályozási nyomvonalas és zónaelemek (pl. természetvédelmi, örökségvédelmi)

7. BEÉPÍTÉSI TERV E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9.§ (6) bek-ben felsorolt „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt”esetek fennállására való tekintettel - elmarad.

8. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Ez a fejezet későbbi munkafázisban meghozott döntésektől függően fog elkészülni! 83



9. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 9.1. Népességprognózis Ebben a részben (a korábbi fejezetekben szereplő településfejlesztési elképzelésekkel összhangban) a települési népesség számának a jövőben várható alakulását prognosztizáltuk. Erre az előrejelzésre azért van szükség, mert ennek révén váltak feltárhatóvá a helyben élő népesség távlati igényei a települési szolgáltatásokkal szemben. A lakossági igényeknek pedig csakis akkor lehet kellően megfelelni, ha meg tudjuk becsülni a lakónépesség távlati alakulását. Ha ismerjük és meg tudjuk becsülni a helyben élő népesség számát a kérdéses időszakokban, akkor a tervezés során a közúthálózatokkal, a közintézmény, valamint közműellátó rendszerekkel szemben felmerülő lakossági igényekre tudjuk méretezni az ellátórendszereket is. A települési népességszám távlati alakulását azonban nyilvánvalóan csak kisebb nagyobb pontatlansággal tudjuk előre jelezni, hiszen a tényleges távlati népességszámot több olyan külső tényező is befolyásolja, amelyet nem láthatunk előre pontosan, illetve amelyre nincsen ráhatásunk (pl. országos népesedési, népességvándorlási vagy az agglomerációs folyamatok). Kiindulópontként azokat a biztosabb tényezőket kell számba vennünk, melyeket nagyobb pontossággal ismerhetünk. A biztos tényezők közül ismerjük a település lakásszámát, valamint a múltbeli és jelenlegi népességszámot. Ismerjük a települési és az országos népesedési folyamatokat, illetve tudjuk azt is, hogy a település képviselőtestülete milyen lakóterület fejlesztéseket (új lakások részére történő új telekalakítási lehetőségeket) irányzott elő. A tényleges távlati valós népességszám várhatóan két szélső érték között alakul majd a településen. Az egyik szélső érték (első becslés) a bekövetkezett települési népességváltozási folyamatokat figyelembevevő, és azt töretlenül továbbfolytató adat lehet. A másik szélső érték pedig (második becslés) a távlatban várhatóan megvalósuló lakóépület állomány nagyságából számított elméleti népességnagyság lehet. Ez utóbbi becslés azt veszi számba, hogy a későbbi állapotban meglévő távlati lakásszámhoz mekkora népességszám tartozhat majd. A távlatban esetleg bekövetkező -, az előző két érték közötti- népességnövekedés mindenképpen hosszabb távú, és fokozatosan megvalósuló folyamat lesz. Ezért az Önkormányzat a népességváltozási folyamatot figyelemmel kísérve elvileg kellő időben, és fokozatos fejlesztésekkel is felkészülhet a közlekedési, a közmű- és a közintézményi infrastruktúra hálózatok fejlesztésére. Előrejelzésünk szerint tehát a települési lakónépesség várhatóan az alábbiak szerint alakul majd: 1. Az első becslésünk szerint a település lakónépessége az elmúlt évtizedek folyamatainak változatlansága esetén 2025-ig várhatóan kb. 1.320 fő lesz. Ennél a becslésnél kiindulásként, a KSH adatok közül az 1990-es kb. 1.270 fő és a 2011-es kb. 1.300 fő népesség számot, és az erre a 21 éves időszakra jellemző átlagban 1,43 fő/év népességnövekedési folyamatot vettük figyelembe. 2. A második becslés szerint számított elméleti népességnagyság megegyezik a lakóterületek ismertetésénél rögzített lakásszám és lakónépesség számításban szereplő értékekkel. Eszerint 2025 körül a népességszám kb. 2.605 fő lesz. A fentiekkel összhangban a méretezés igényeknél a kellő biztonság érdekében mértékadó értéknek a 2025-ig tartó időszakra a második becslésben szereplő 2605 főt és (2,6 fő/lakás értékkel számolva) 1.002 db lakást, kicsit kerekítve 2.600 főt és 1.000 lakást vettük figyelembe. A 2011-es kb. 1.300 fő népességszámhoz a 2025. után terjedő időszak várható mértékadó népességszámát (2.600 főt) viszonyítva a terv távlatán belül mintegy 100 %-os népesség növekedés prognosztizálható a településen. E jelentős népességnövekedés következtében várhatóan mind közmű- mind közintézményi infrastruktúra vonatkozásában a minőségi fejlesztés mellett jelentős mennyiségi kapacitásfejlesztésekre is szükség lehetne, ha ez a lakosságnövekedés bekövetkezne.


84


A népességszám várható alakulása Tényleges népességszám

3000 2500 2000

Első becslés szerinti növekedési ütem

(fő) 1500 1000 500 0 1980.

1990.

2001.

2011.

2025.

Második becslés szerinti növekedési ütem

(évszám)

A népesség számának legfeljebb maximum 2 ezer fő lakónépességre és ezer fő üdülőnépességre való növelését már a településfejlesztési koncepció is prioritásként rögzíti. A fejlesztések kordában tartására azt tudjuk javasolni, hogy a további átsorolásokat, az egyes lakóterületek SZT-it - terven rögzített ütemezés hiányában- a mindenkori képviselőtestület csak ütemezve hagyja jóvá. Azaz kísérje figyelemmel a már átsorolt területek beépülését, benépesülését, és csak akkor soroljon át újabb területeket, ha az átsorolás egyéb kapcsolódó feltételei is biztosítottak és a korábbi beruházások is már megvalósultak. Szükség esetén pedig a későbbiekben a HÉSZ paramétereinek változtatásával (pl. nagyobb telekterületi minimumok, alacsonyabb lakásszám maximumok meghatározása) a lakásszám csökkenés irányába mutató módosításokat hajtson végre.

9.2. A közintézmények méretezése A közintézmények méretezésénél a népesség távlati alakulását elemző fejezetben kiadódó mértékadó népességszámra végeztük el a számításokat. A távlati mértékadó népességszám függvényében tehát a következő irányadó közintézményi kapacitásszükségletekkel számoltunk tervünkben: Az önkormányzati ellátási kötelezettség miatt méretezendő közintézmények Legnagyobb 2011-ben 2025. körül szükséges megközelítési meglévő (1.301 Irányadó bővítési többlet Megnevezés (2.600 fő távolság fő és 533 telek terület igény (m2) és 1.000 lakás esetén) (m) lakás) Egészségügyi és szociális intézmények: Orvosi rendelő 1.200-1.500 2 munkahely 2 munkahely 0 Gyermek szakorvosi 1.500 0 munkahely 1 munkahely ~1x1.000 rendelő Fogorvosi rendelő 0 munkahely 1 munkahely ~1x1.000 Bölcsőde 500-800 0 férőhely 50 férőhely ~1x4.000 Időskorúak napközi otthona 800-1000 0 férőhely 16 férőhely ~1x1.000 Oktatási és művelődési intézmények: Óvoda 500-800 75 férőhely 140 férőhely ~1x5.500 Általános iskola 800 11 tanterem 12 tanterem 0 Művelődési ház 1.200-1.400 100 férőhely ~500 férőhely egyedi program alapján Könyvtár 10.934 kötet 7.800 kötet más intézményeken belül Zöldterületi jellegű intézmény (a különleges területeknél ismertetve): Temető 3.000 27.050 m2 10.400 m2 0 A fenti adatokat a várható igények nagyságrendi meghatározása és a település vezetésének általános tájékoztatása céljából rögzítettük. Az igények kielégítésére több konkrét megoldás kínálkozik. A táblázatban szereplő közintézmények közül néhány egymást kiegészítő intézmény együtt is 85



telepíthető, ezáltal valamelyest csökkenthető az új létesítmények tényleges telekterület igénye (pl. egészségügyi intézmények, vagy a művelődési, oktatási intézmények) és így beruházási költsége is. A fenti intézmények közül néhány közintézmény (pl. magán óvoda, orvosi rendelő) elvileg piaci úton is megvalósulhat, azonban az önkormányzatot ettől függetlenül is mindenképpen közvetlenül (, vagy közvetve) terheli a települési alapintézmények fenntartási és létesítési kötelezettsége és költsége is. Ugyan nem méreteztük, de a mai közös önkormányzati hivatal is bővítésre, korszerűsítésre (esetleg áthelyezésre) szorulhat majd, hiszen a távlatban a növekvő népesség igényeihez kell a hivatalt is ki(át)alakítani. A település saját üzemeltetésű közép- és felsőfokú intézménnyel (középiskola, egészségügyi központ) nem rendelkezik. A középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések nyújtják Szigetbecsének. A település közép- és felsőfokú intézményi ellátottsága tehát jellemzően más települések közintézményeinek igénybevételével jelenleg teljes körűen megoldódik. A település meglévő közintézményei a központi belterületen jelentkező ellátási igényeket a nagyjából optimális megközelítési távolságokon belül ki tudják elégíteni. Az RSD parti üdülőterületeknél azonban szolgáltatási külpontosság, ellátatlanság figyelhető meg, ami gazdaságosan nem is kezelhető problémát jelent. (A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat esetleges bővítése a későbbiekben egyre komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek felvásárlására, de esetleg a meglévő intézmények bővítéséhez szükséges további területek megszerzésére is.) A település településközpont terület-felhasználásba sorolt kereskedelmi és szolgáltató (vállalkozási, profit orientált) intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a lakosság ellátását felvállaló kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére.

9.3. Területi hatásvizsgálat Ez a fejezet későbbi munkafázisban meghozott döntésektől függően fog elkészülni!


86


III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

87



IV. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT Szigetbecse Község Önkormányzatának ……/2014. (………..) határozata Szigetbecse Község településszerkezeti tervéről Szigetbecse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a község 47/2002. (VI.03.)számú határozattal elfogadott településfejlesztési koncepciójában foglaltakkal összhangban a következők szerint megalkotja a nagyközség településszerkezeti tervéről szóló határozatát, és egyúttal jóváhagyja a településszerkezeti tervlapot, valamint azok kötelező együttes alkalmazását előírja. (1) Szigetbecse Község teljes igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a településszerkezeti terv e határozat szerinti szöveges, valamint rajzi mellékleteit. Az e határozat szöveges és rajzi mellékleteit azok módosításáig együtt kell alkalmazni. (2) E határozat szöveges mellékletei: a) M-1 melléklet: A településszerkezeti terv leírása b) M-2 melléklet: Változások (beavatkozások és ütemezések) c) M-3 melléklet: A település területi mérlege d) M-4 melléklet: A területrendezési tervvel való összhang igazolása e) M-5 melléklet: A biológiai aktivitásérték számítási eredménye (3) E határozat rajzi melléklete: a TSZT rajzszámú, m=1:10.000 méretarányú településszerkezeti terv. (4) Ez a határozat és a hozzátartozó szöveges és rajzi mellékletek a határozat meghozatalától számított 30. napon lépnek hatályba. (5) E határozat meghozatalával egyidejűleg a község településszerkezeti tervéről szóló 30/2005. (IV.18) Ök. határozat, az azt módosító 125/2013. (X. 28.) Ök. határozat és azok mellékleteit képező összes tervlap érvényüket vesztik.

Határidő: folyamatosan Felelős: jegyző Szigetbecse, 2014. ……………….….


Magasitz Lajos Polgármester

88


M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS 1.1. A településszerkezet fő elemei A településszerkezetet meghatározó meglévő és tervezett elemek: - Természetföldrajzi elemek: = a Ráckevei-Soroksári Dunaág (RSD); = a Duna-holtág és egyéb mélyfekvésű területek, csatornák; = helyenként összefüggő kisebb-nagyobb kiterjedésű erdőterületek. - Közlekedéshálózati elemek: = a Ráckeve-Makád bekökő út (51112 j.); = az RSD part menti út - Különféle területfelhasználási elemek a későbbi részletes leírásnak megfelelően, mely területek. terület-felhasználási szempontból alapvetően beépítésre szánt továbbá beépítésre nem szánt területekre tagolódnak.

1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása A település beépítésre szánt területei tervezett állapotban az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: - lakóterületek (Lf); - vegyes területek (Vt és Vi); - gazdasági területek (Gksz, Gip); - üdülőterületek (Üh); - különleges beépítésre szánt területek (Ksp, Kst és Ksr).

1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa Terület-felhasználási egység neve Falusias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégiházas üdülőterület Különleges -beépítésre szánt- terület

Térképi jel Lf Vt Vi Gksz Gip Üh Ksp, Kst, Ksr

Legnagyobb beépítési sűrűség 05 1,5 1,5 1,5 1,5 0,2 0,5

1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása A település beépítésre nem szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: - közúti közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési terület (KÖu); - zöldterület (Z); - erdőterület (E); - mezőgazdasági terület (Má); - vízgazdálkodási terület (V); - természetközeli terület (Tk); - különleges beépítésre nem szánt terület (Kt).

1.5. A területfelhasználási elemek 1.5.1. Lakóterületek A meglévő lakóterületek használatuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága 89



alapján a falusias lakóterületi kategóriába tartoznak. Ezek a falusias lakóterületek különböző jellegű (sűrűbben, vagy lazábban beépült) lakóterületek. 1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) A meglévő településközpont terület-felhasználási kategóriába tartoznak azok az ingatlanok, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített „főépületként” kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, és intézményi terület terület-felhasználási kategóriába tartoznak, amelyek közintézmények elhelyezésére szolgálnak. E területek a központi belterületen és a Duna-part közelében mozaikosan helyezkednek el. 1.5.3. Gazdasági területek A település meglévő jelentősebb kereskedelmi-szolgáltató és ipari gazdasági területei elsősorban a belterületek szélein helyezkednek el, de más településrészeken is megtalálhatóak. Ezek közül a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek túlsúlyban vannak. Ezek részben a központi belterületen, részben pedig D-i határa mentén jöttek létre. A meghatározó ipari gazdasági (termelő és raktározó tevékenységek) területek a központi belterület D-i részén, részben pedig a Duna-part közelében alakultak ki. 1.5.4. Üdülőterületek A település döntően meglévő és kisebb részben tervezett hétvégiházas üdülőterületei a RáckeveiSoroksári Duna-parton a teljes közigazgatási határ hosszán találhatóak. 1.5.5. Különleges - beépítésre szánt - területek Jelenleg a beépítésre szánt különleges területek közül a meglévő sportpálya, és a strand, továbbá a sport, rekreációs terület részben Szigetbecse központi belterületén és a Duna-part mentén találhatóak. 1.5.6. Közlekedési és közműterületek A közúti közlekedési terület-felhasználásba tartoznak a meglévő elemek közül az 51112 jelű Ráckeve – Makád bekötő út, az egyéb meglévő önkormányzati közutak, az egyéb gyűjtő utak, továbbá a lórévi kiépítendő külterületi földút nyomvonala is. 1.5.7. Zöldterületek A település zöldterületi szempontból közepesen ellátott. A település közparkjának és (részben) játszóterének funkcióját a Balassi tér tölti be, emellett az Erdősor utcán is található egy nagyobb park és játszótér. A belterületen több helyen elszórtan, a közterületek más célra nem hasznosított „hulladék” területein, kisebb zöldfelületek (parkosított és parlagterületek) találhatók. 1.5.8. Erdőterületek A település az országos átlagnál jóval kevesebb erdőterülettel rendelkezik, melyek a közigazgatási területen elszórva több kisebb foltban találhatók. 1.5.8. Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági területek: Az általános mezőgazdasági területek közé, jellemzően a nagyobb kiterjedésű (helyenként nagytáblás művelésű) jellemzően szántó, gyümölcsös és rét-legelő területek tartoznak. Az általános mezőgazdasági területek döntő hányadát a szántó területek alkotják. A belterület nyugati és déli részéhez kapcsolódó volt zártkerti területek, mivel jellemzően beépítetlenek, ezért szintén az általános mezőgazdasági területek közé kerültek besorolásra.


90


1.5.9. Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD), valamint ennek holtágai vízgazdálkodási területek. Ezen kívül számos belvízlevezető csatorna található a település külterületén, a jelentősebbek: Makádi (III.) főcsatorna, III/4. és III/5. csatorna. 1.5.10.Természetközeli terület Természetközeli terület jelenleg nincs a település területén kijelölve. Elsősorban a település déli részén lévő természeti értékvédelem alatt álló gyep, rét és nádas művelésű területek lennének alkalmasak ezen területfelhasználás kijelölésére. 1.5.11. Különleges - beépítésre nem szánt - területek Jelenleg a beépítésre nem szánt különleges területek közül a meglévő temetők a meglévő ravatalozó és a temetőrészekre kiterjedő bővítési területtel együtt környezetének a község ÉNy-i részén találhatók.

1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa A település igazgatási területe 2014-ben a TAKARNET szerint 1711,7510 ha, amelyből a hivatalos földhasználati nyilvántartás szerint 124,3861 ha belterület, a fennmaradó 1587,3649 ha pedig külterület volt. A külterületen belül 17,6561 ha az ún. zártkerti nyilvántartási kategóriába tartozott. A földhivatali alaptérképi rajzi ábrázolása szerint azonban az igazgatási terület összes nagysága 1711,4146 ha, a belterület összes nagysága pedig 125,0659 ha volt. A település igazgatási területe tervezett állapotban nem változik. A terv a korábbi településszerkezeti tervben rögzített megoldáshoz képest a külterületbe visszacsatolásra jelöli (, azaz már nem jelöli belterületbe vonásra tervezett területként) a korábbi bánya területét, és belterületbe vonásra jelöli a temető határkorrekciójával érintett jelenlegi külterületet. Tervezett állapotban a településszerkezeti tervlap lehatárolásának megfelelően a belterület (jelenlegi földhivatali térképi rajzolat szerint nagyság 125,07 ha + a jelenlegi tervben megjelenő tervezett belterületek összes nagysága 75,01 ha =) 200,08 ha, a külterület pedig 1.511,67 ha lesz.

2. A TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. A település területének természeti védelem alatt álló területeinek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, valamint a Natura 2000 területek teszik ki. Az országos védettségű területek közé az ex lege védett lápok tartoznak. A helyi jelentőségű védett természeti területek jelentős átfedésben vannak az egyéb más országos, vagy nemzetközi védelem alatt álló területekkel.

3. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. Az erdőterületek egy része a belterületet északról és nyugatról határolja határolva viszonylag összefüggő területet alkot. Két kisebb, a belterületbe beékelődő erdőterület is található, valamint „kondicionáló felületnek” tekinthető az RSD holtág is. A nádas, rét, legelő területek elsősorban a szigeten, valamint a külterület déli részén helyezkednek el. A település jelentősebb közparkként is hasznosított területei: Balassi tér.

91



4. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei: A régészeti értékek védelméről a helyi építési szabályzatban gondoskodni kell. A település területén, a településszerkezeti terven ábrázolt több ismert régészeti lelőhely található. Ezeket az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti. A helyi védettség alatt álló, és védendő létesítményeket az örökségvédelmi hatástanulmány és önálló helyi rendelet rögzíti. Ezeket a helyi védettség alatt álló, vagy védendő létesítményeket és területeket az HÉSZ-ben fel kell tüntetni.

4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: A településen az örökségvédelmi hatástanulmány alapján felül kell vizsgálni a külön rendelettel helyi védelem alá kell vont létesítményeket. Lehetőleg a HÉSZ-ben az önálló helyi értékvédelmi rendelet elveivel, céljaival összhangban lévő szabályozást kell kidolgozni, valamint a két rendelet közötti működési összhangot meg kell teremteni.

5. A KÖZLEKEDÉS A közlekedési hálózatok fejlesztése során a meglévő úthálózati elemek felhasználásával, a korábban tervezett elemek továbbvitelével és új, vagy módosított nyomvonalak kijelölésével megújuló úthálózat alakul ki. A település egésze szempontjából lényeges közlekedési úthálózat fejlesztési új elemei a TSZT-n ábrázolva: Új külterületi közút létesítése a Balassi tér - Lőrinc utca - földút nyomvonalon Lórév irányába. A kerékpárút-hálózat nyomvonala. A lakó- és gazdasági területek beépítésével párhuzamosan az úthálózatnak az adott területre eső továbbfejlesztéséről gondoskodni kell. A Duna-parti üdülőterület kiszolgáló útjainak esetleges forgalmi elégtelensége és a havária kockázat csökkentése érdekében az árvízvédelmi töltés mentett oldalán lévő közút kiépítését, jó karbantartására fokozott figyelmet kell fordítani.

6. A KÖZMŰELLÁTÁS Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A helyi építési szabályzat kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve A kötelező minimális közüzemi közművesítettség mértéke Belterületen Falusias lakóterületek Teljes közművesítettség Településközpont területek Teljes közművesítettség Intézményi területek Teljes közművesítettség Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek Teljes közművesítettség Ipari gazdasági területek Teljes közművesítettség Hétvégiházas üdülőterületek Teljes közművesítettség Különleges területek - beépítésre szánt Teljes közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Teljes közművesítettség Zöldterületek Teljes közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Teljes közművesítettség Külterületen Ipari gazdasági területek Teljes közművesítettség Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Zöldterületek Közművesítetlen Erdőterületek Közművesítetlen Mezőgazdasági területek Közművesítetlen Vízgazdálkodási területek Közművesítetlen file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

92


Természetközeli területek Különleges területek - beépítésre nem szánt -

Közművesítetlen Teljes közművesítettség

A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A települési szintű szennyvízelvezetés közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a település teljes közigazgatási területén meg kell oldani. A szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. A fejlesztési területeken építési már csak a közcsatornával történő szennyvízelvezetés rendelkezésre állása esetén lehetséges. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A településesztétikai, és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy új (132 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózat építése és a meglevő hálózat rekonstrukciója lehetőleg földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kv-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.)

7. A KÖRNYEZETVÉDELEM A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Szigetbecse az „érzékeny” területi kategóriába tartozik. A település központi belterületén a csatornahálózat mindenhol kiépített és a rákötöttség is közel teljeskörű. A szennyvizet a Ráckevei szennyvíztisztító telepre juttatják el. A part mentén húzódó üdülősoron (egyéb belterületen) eddig a hálózat nem volt kiépítve. Az RSD Projekt keretében, annak IV. projektelemeként, a „Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból” (RSD parti sáv projekt) 2014. augusztusában kezdik meg a szigetbecsei üdülősor területén, mintegy 8,6 km hosszan a csatornahálózat kiépítését. A település területén számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A helyhez kötött légszennyező forrásokon légtérbe jutó szennyező anyagok zömmel a hőenergia termelésből erednek, ezek mennyisége nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és nem okoznak jelentős légszennyezést. A településen áthaladó közlekedési útvonalak nem bonyolítanak le akkora forgalmat, hogy az számottevő légszennyezés terhelés okozna A település belterületén az átmenő közúti forgalom, valamint a belső forgalom által okozott zajterhelés nem jelentős. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású telephely, szórakozóhely nem működik. A település belterületén és az üdülősoron a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot a Dömsödi lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott.

93



8. A VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A hatósági nyilvántartások alapján a településen árvíz-, erózió- és csúszásveszélyes terület jelenleg nem ismert. Közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek a központi belterülettől távolabb eső egyéb beépített (üdülő, gazdasági és különleges területek) és beépítetlen területek. Meglévő és tervezett állapotban a következő jelentősebb védőterületek és védősávok érintik a települést: Közúti közlekedési létesítmények védősávjai. Közművek védőterületei és védősávjai. Közegészségügyi (temetők, szennyvíz átemelők) védőterületek. Tervezett állapotban a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területek nagysága csökken, minden beépítésre szánt és egyúttal belterületi terület teljesen ellátottá válik. A közművek és közlekedési hálózatoknak a kiépítésével a nyomvonalakhoz igazodóan növekszik a védőterületek nagysága.

9. A KORLÁTOZÁSOK A terület-felhasználást befolyásoló, más jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások:  nyilvántartott régészeti lelőhely;  Natura 2000 terület határa;  természetvédelmi terület határa (ex-ege)  országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó) határa;  országos vízminőség-védelmi terület határa. A terület-felhasználást befolyásoló, helyi jogszabállyal érvényesülő, érvényesítendő korlátozások:  telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv;  mezővédő tásítás;  hagyományos temetkezésre igénybe vehető terület.

M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) 1. A TERVEZETT VÁLTOZÁSOK, BEAVATKOZÁSOK


Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT-t érintő módosítási javaslatokat. A változtatások könnyebb térképi nyomon követhetősége érdekében lehatároltuk és azonosítóval láttuk el az egyes térképen is beazonosítható módosítási elemeket, területeket.


Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő

Tervezett

A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A település korábbi és meglévő intézményei több helyen. (Az OTÉK 1TS 2,3 ha, Vt 2,3 ha, Vi változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: Az óvoda területe a Petőfi Sándor utcában. (Korábbi tervi pontatlanság 2TS 0,3 ha, Lf 0,3 ha, Vi korrekciója és önkormányzati fejlesztési igények miatt.) Gazdasági terület a Petőfi Sándor utcában. (Forgalmi konfliktusok 3TS 0,2 ha, Gksz 0,2 ha, Lf megoldási szükségessége miatt.) A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: Az RSD menti üdülőterület D-i részén. (Önkormányzati telekértékesítési 4TS 0,7 ha, E 0,7 ha, Üh igények miatt, a KDVKF által is elfogadott Natura 2000 hatásbecsléssel és a file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

94


KDVKF által adott KTVF 7964-4/2013 számú - terviratok között csatolt levélben megszabott feltételek alapján.) A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: A temetők területe. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség 5TS 2,3 ha, Kt 2,3 ha, Kt felhasználása miatt.) A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: Volt homokbánya területe a Lórévi út mentén. (A korábban tervezett 6TS 2,7 ha, Ksr 2,7 ha, E rekreációs funkció megvalósulásának elmaradása miatt.) A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: A Ravatalozó területe és a temető közti sáv. (A kialakult állapot 7TS 0,4 ha, E 0,4 ha, Kt rendezésének igénye miatt.) A temető É-i sarka az Akácfa utca mellett. (Korábbi tervi pontatlanság 8TS 0,4 ha, E 0,4 ha, Kt korrekciója miatt.) A Réti utca és a Fazekas Mihály utca közötti mély fekvésű terület. (Az 1,4 ha, E 1,4 ha, Z 9TS OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása miatt és korábbi tervi 1,24 ha, E 1,2 ha, Tk pontatlanság korrekciója miatt.) A település É-i részén, beerdősült területek az Erdősor utca mellékutcájánál. 10TS 0,6 ha, Z 0,6 ha, E (A kialakult állapot lekövetése miatt.) Hibásan jelölt erdőterület a szigeti részen. (Korábbi tervi pontatlanság 11TS 0,7 ha, E 0,7 ha, M korrekciója miatt.) Sziget területén. (Az OTÉK változásával megnyílt lehetőség felhasználása 12TS … ha, E … ha, Tk miatt.) Mélyfekvésű terület a Páva utca mellett. (Az OTÉK változásával megnyílt 13TS 0,5 ha, E 0,5 ha, Tk lehetőség felhasználása miatt.) Mélyfekvésű terület a Lőrincz utca mellett. (Az OTÉK változásával megnyílt 14TS 0,9 ha, E 0,9 ha, Tk lehetőség felhasználása miatt.) A Település D-i részén a Duna menti sávban. (Önkormányzati fejlesztési 15TS 1,1 ha, M 1,1 ha, Z igények miatt.) A település külterületén több helyen. (Az erdészeti nyilvántartás szerinti 16TS 96,9 ha, M 96,9 ha, E erdőterületek megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.)

2. A VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE A fejlesztések, változások megvalósításának ütemezését, az egyes később elkészítendő szabályozási tervek fokozatos jóváhagyásával, esetileg kívánja megszabni az önkormányzat. Külön ütemezési javaslat nem készült a tervhez.

M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE A településszerkezeti tervben rögzített terület-felhasználás változások alapján a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a település területmérlege a következők szerint alakul. Tervezett állapot Terület-felhasználási kategória

Meglévő állapot (ha)

Falusias lakóterület Településközpont terület* Intézményi terület* Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégiházas üdülőterület Különleges, beépítésre szánt sportpálya terület Különleges, beépítésre szánt temető terület 95


96,4 12,1 2,3 25,5 12,0 39,4

Meglévő, megmaradó (ha) 96,2 12,1 2,3 25,3 12,0 39,4

1,0 2,3

Tervezett (ha)

Összesen (ha)

0,2 0 0,3 0 0 0,7

96,4 12,1 2,6 25,3 12,0 40,0

1,0

0

1,0

0

0

0,0


Különleges, beépítésre szánt strand terület 0,1 Különleges, beépítésre szánt sport, 4,4 rekreációs terület Közúti közlekedési terület 7,4 Zöldterület, közpark 5,1 Védelmi erdőterület 101,4 Általános mezőgazdasági terület 1233,4 Vízgazdálkodási terület 168,5 Természetközeli terület 0 Különleges, beépítésre nem szánt temető 0 területe Összesen: 1711,4 * A korábbi TSZT-ben településközpont vegyes besorolású terület

0,1

0

0,1

1,7

0

1,7

7,4 2,5 97,9 1137,2 168,5 0

0 2,6 100,3 0,7 0 0,0

7,4 5,1 198,2 1137,9 168,5 0,0

0

3,1

3,1

1603,6

107,8

1711,4

M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 1. OTRT ÖSSZHANG Az OTrT előírásainak érvényesülését Szigetbecse vonatkozásában döntő részben a PMTrT előírásainak való megfeleléssel lehet igazolni Ezen túlmenően azonban az OTrT változása miatt az alábbiakban részletezett témakörökben is igazolni kell az OTrT előírásainak érvényesülését


96


A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő szerkezeti tervlap kivonat (2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve):

A megfelelést a PMTrT előírásainak való megfeleléssel kell igazolni.

97



A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete):

A megfelelést a PMTrT előírásainak való megfeleléssel kell igazolni.


98


A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete):

A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe vettük.

99



A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete):

A település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egységet jelöltünk ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezetet és övezetet hoztunk létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat meghatároztuk (pl. beépíthetőség, építménymagasság), ennek ellenőrzéséhez file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

100


a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete):

101



A település településrendezési eszközeinek készítése során kijelöltük a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szükséges szabályokat megállapítottuk. Az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülésének igazolása Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb Az TSZT-ben az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területből a nem erdőterületbe sorolt terület nagysága a településen

(ha) 173,64 164,958 8,682

% 100 95 5

0,712

0,41

A fenti táblázat adatai alapján tehát a tervmódosítás során az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesül!

2. BATRT ÖSSZHANG A település területét kiemelt térségi terv ( a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény) nem érinti. Így e vonatkozásban igazolás nem szükséges.

3. PMTRT ÖSSZHANG Az alábbi táblázatokban bemutatjuk a módosítással érintett területek elvi érintettségét a területlehatárolások alapján, a PMTrT vonatkozó övezeti lapjain. E jelölések azonban nem minden esetben jelölnek érdemi, vizsgálandó érintettséget is (pl. az adott övezet vonatkozásában egyébként megengedett átsorolás alkalmazása). Emiatt a táblázatok adatai csak előzetes tájékoztatási célokat szolgálnak. Az „NÉ”, azaz „nem érintett” minősítések azonban egyértelműek a területi lehatárolások vonatkozásában a nem érintettség bizonyítására.


102

103

Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökség és világörökség-várományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Nagyvízi meder Rendszeresen belvízjárta terület Földtani veszélyforrás terület Vízeróziónak kitett terület Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület

3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.6. sz. melléklet 3.7. sz. melléklet 3.8. sz. melléklet 3.9. sz. melléklet 3.10. sz. melléklet 3.11. sz. melléklet 3.11. sz. melléklet 3.12. sz. melléklet 3.13. sz. melléklet 3.14. sz. melléklet 3.15. sz. melléklet 3.15. sz. melléklet

1TS 2TS 3TS 4TS O 5TS O 6TS O 7TS O 8TS O 9TS 10TS O 11TS O 15TS O 16TS O - = nem érintett O = érintett 3.1. sz. melléklet



-

-

O O

O O O

O O O

-

O O O

-

-

O O O O O O O O O

O O O O O O O O O O O O O

-

-

-

-

-

O O O O O O O O O O O O O

-

-



Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT 2. sz mellékletének (térségi szerkezeti terv) kivonatán bemutatva


104


Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT 3.1. sz mellékletének (magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete) kivonatán bemutatva

105



Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT 3.2. sz mellékletének (kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete) kivonatán bemutatva


106


Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT 3.3. sz mellékletének (kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete) kivonatán bemutatva

107



Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT 3.5. sz mellékletének (térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete) kivonatán bemutatva


108


Az átsorolási döntések térképi jelölése a PMTrT 3.11. sz mellékletének (rendszeresen belvízjárta terület övezete) kivonatán bemutatva

A fenti fejezetekben ismertetett fejlesztési elképzeléseknek és a PMTrT előírásainak is összhangban kell lenniük egymással. Ennek az összhangnak az érvényesülését az alábbi számításokkal igazoljuk.

109



A tervezett, a PMTrT szerint új beépítésre szánt terület-igénybevétellel együtt járó fejlesztési elképzelések területmérlege: Tervi Terület Átsorolási döntés megnevezése PMTrT kategóriából „elhasznál” (ha) azonosító (ha) Erdőterületből tervezett üdülőterület az RSD - a mezőgazdasági térségből 0,2 4TS 0,6 menti üdülőterület D-i részén - az erdőgazdálkodási térségből 0,4 A fenti táblázat adatai szerint az előző a beépítésre szánt területek funkcióváltásával átsorolásokból: - összesen 0,2 ha az mezőgazdasági térséget, - összesen 0,4 ha az erdőgazdálkodási térséget érinti. A tervezett, a PMTrT szerint új beépítésre nem szánt terület-igénybevétellel együtt járó fejlesztési elképzelések területmérlege: Tervi Terület Átsorolási döntés megnevezése PMTrT kategóriából „elhasznál” (ha) azonosító (ha) Erdőterületből tervezett különleges, beépítésre 7TS nem szánt különleges temető terület, a 0,2 - az erdőgazdálkodási térségből 0,2 ravatalozó területe Erdőterületből tervezett zöldterület a Réti utca és 9TS a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti mély fekvésű 1,1 - a vízgazdálkodási térségből 1,1 területen Erdőterületből tervezett mezőgazdasági terület a 11TS 0,7 - a mezőgazdasági térségből 0,7 szigeti részen Mezőgazdasági területekből tervezett zöldterület 15TS 1,1 - az erdőgazdálkodási térségből 1,1 a település D-i részén a Duna menti sávban Mezőgazdasági területekből tervezett erdőterület a település külterületén több helyen. (Az - a mezőgazdasági térségből 1,1 16TS 94,9 erdészeti nyilvántartás szerinti erdőterületek - az erdőgazdálkodási térségből 93,8 megváltozott lehatárolásának átvétele miatt.) A fenti táblázat adatai szerint az előző a beépítésre nem szánt területek funkcióváltásával átsorolásokból: - összesen (0,7+1,1=) 2,6 ha az mezőgazdasági térséget, - összesen (0,2+1,1+93,8=) 95,1 ha az erdőgazdálkodási térséget érinti. - összesen 1,1 ha az vízgazdálkodási térséget érinti.

Az OTrT előírásokból fakadóan a PMTrT szerinti közvetlen átsorolási területi korlátok és a tervi igénybevételek összevetése: A TSZT További Átsorolható Lehetséges módosításnál fejlesztési ilyen Ilyen célra igénybe vehető igénybevett lehetőség kategóriából területnagyság területnagyság területnagysága erdő területfelhasználási egységgé. legalább: legalább: 93,8 ha Erdőgazdál250,136 ha 250,136 ha kodási bármely más települési legfeljebb: (0,4+0,2+1,1=) legfeljebb: térségből területfelhasználási egységgé. 62,534 ha 1,7 ha 60,834 ha mezőgazdasági, beépítésre szánt különleges honvédelmi, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi vagy természetközeli területfelhasználási legalább: legalább: 0,7 ha egységgé úgy, hogy a térségben 915,7135 ha 915,7135 ha Mezőgazdanagyvárosias lakóterület és vegyes sági térségből terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. bármely más települési legfeljebb: (0,2+1,1=) legfeljebb: területfelhasználási egységgé. 161,5965 ha 1,3 ha 160,2965 ha mezőgazdasági, erdő vagy természetközeli területfelhasználási legalább: 0 ha 0 ha legalább: 0 ha Vegyes egységgé. területfelhasználású nagyvárosias lakóterület kivételével térségből bármely települési területfelhasználási legfeljebb: 0 ha 0 ha legfeljebb: 0 ha egységgé. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

110


-

Vízgazdálkodási térségből

-

vízgazdálkodási, vagy természetközeli területfelhasználási egységgé. nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységgé.

legalább: 109,4035 ha

0 ha

legalább: 109,4035 ha

legfeljebb: 19,3065 ha

1,1 ha

legfeljebb: 18,2065 ha

A fenti adatok alapján az átsorolási területi korlátok és a tervi igénybevételek összhangja érvényesül. A PMTrT 2. sz mellékletét (térségi szerkezeti terv) érintő módosítások jogszabályi megfeleltetése: A melléklet rajzolati betartásához a fenti területmérleg egyezőségen túlmenően egyéb kötelező szabályozási tartalom nem tartozik, így a tervezett változtatások e vonatkozásban sem ellentétesek a PMTrT-vel. A 5TS, 6TS, 7TS, 8TS, 10TS, 11TS, 15TS, 16TS jelű - az ún. ökológiai folyosó övezetét érintő átsorolások új beépítésre szánt terület kijelölést nem tartalmaznak, továbbá a magasabb rendű jogszabályok előírások alapján biztosított, hogy az ún. ökológiai folyosó övezetét érintő közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. A 4TS terület besorolása az ökológiai folyosó előírásaival ütközik, azonban kijelölése Natura 2000 hatásbecslés alapján természetvédelmi érdeket nem sért. A 7TS, 16TS jelű - az ún. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét érintő - átsorolások mindegyike beépítésre nem szánt célú, így e vonatkozásban további igazolás nem szükséges. A 4TS, 15TS, 16TS jelű - az ún. erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét érintő - átsorolások esetében az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe vettük. A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A 4TS, 15TS, 16TS jelű - az ún. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét érintő átsorolások: során csak olyan területfelhasználási egység került kijelölésre, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. során csak olyan területfelhasználási egység került kijelölésre, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet került kialakításra, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. kapcsán a HÉSZ az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan a zöldfelületi és beépítési szabályokon keresztül (pl. beépíthetőség, építménymagasság) tartalmaz az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetét a MTv. megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetét a MTv. megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A széleróziónak kitett terület övezetét a MTv. megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és a PMTrT, továbbá az OTrT közötti összhang érvényesül.

111



M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. A község területére van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, ez pedig Szigetbecse Község Településszerkezeti Terve. Ez alapján a tervezett terület-felhasználásból következően az aktivitási érték változás a következők szerint alakul: Biológiai Biológiai Meglévő Tervezett Terület aktivitás aktivitás Terület-felhasználási kategória állapot állapot változás érték érték (ha) (ha) (ha) szorzó változás Falusias lakóterület 2,4 96,4 96,4 0,0 0,00 Településközpont terület 0,5 12,1 12,1 0,0 0,00 Intézményi terület 0,5 2,3 2,6 0,3 0,15 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,4 25,5 25,3 -0,2 -0,08 Ipari gazdasági terület 0,4 12,0 12,0 0,0 0,00 Hétvégiházas üdülőterület 3,0 39,4 40,0 0,6 1,80 Különleges, beépítésre szánt sportpálya terület 3,0 1,0 1,0 0,0 0,00 Különleges, beépítésre szánt temető terület 3,0 2,3 0,0 -2,3 -6,90 Különleges, beépítésre szánt strand terület 3,0 0,1 0,1 0,0 0,00 Különleges, beépítésre szánt sport, rekreációs terület 3,0 4,4 1,7 -2,7 -8,10 Közúti közlekedési terület 0,6 7,4 7,4 0,0 0,00 Zöldterület, közpark 6,0 5,1 5,1 0,0 0,00 Védelmi erdőterület 9,0 101,4 198,2 96,8 871,20 Általános mezőgazdasági terület 3,7 1233,4 1137,9 -95,5 -353,35 Vízgazdálkodási terület 6,0 168,5 168,5 0,0 0,00 Természetközeli terület 9,0 0,0 0,0 0,0 0,00 Különleges, beépítésre nem szánt temető területe 6,0 0,0 3,1 3,1 18,60 Összesen: 1711,3 1711,4 523,32 A tervezett területfelhasználások megvalósulása esetén - a biológiai aktivitásértékek változás számításának összesítése után - települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik, így biológiai aktivitásérték kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges.


112


RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP

113



V. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Betűszínezési jelkulcs: - A hatályos HÉSZ meglévő szövege - Új szöveg Szigetbecse Község Önkormányzatának ……./2014. ….. (……….) rendelete Szigetbecse Község helyi építési szabályzatáról Szigetbecse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdésében említett partnerségi egyeztetés szerinti érintettek, a 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek és az érintett területi és települési véleményének kikérésével - a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 1.§ (1) E rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Szigetbecse Község közigazgatási területére terjed ki. A rendelet hatálya Szigetbecse Község közigazgatási területére terjed ki, minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz. (2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű országos jogszabályok és helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad. A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyéb jogszabályban meghatározott építési munkát végezni, valamint az építési munkákra hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban HÉSZ) és mellékletei, továbbá a szabályozási tervek (továbbiakban SZT) együttes alkalmazásával szabad. (3) A HÉSZ rendelet mellékletei a HÉSZ rendelet szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ rendelet módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a rendelet részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től rendelettől függetlenül változtatható. (4) A HÉSZ mellékletét képezi: rajzi melléklete az SZT/a,b jelű két szelvényes - m=1:4.000 méretarányú - szabályozási tervlap. a) rajzi mellékletek: - ÖT-1/a, b: Övezeti terv (belterületek) - ÖT-2: Övezeti terv (külterület) - SZT-1: szabályozási terv (Strand Büfé környéki terület) b) szöveges mellékletek: - M-1: Fogalom-meghatározások - M-2: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások. (5) A HÉSZ rajzi függeléke: Mintakeresztszelvények (6) A HÉSZ szöveges függelékei: - F-1 számú függelék: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. - F-2 számú függelék: Régészeti lelőhelyek listája. - F-3 számú függelék: A helyi értékvédelem alatt álló művi és természeti értékek listája. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

114


- F-3 F-4 számú függelék: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke. - F-5 (7) A HÉSZ-ben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és mellékletei valamint az SZT-k jogszabályok keretei között végrehajtott módosításával van lehetőség. (8) A HÉSZ-szel együtt jóváhagyott, a település egészére vonatkozó övezeti tervlap alapján (a továbbiakban ÖT) a továbbtervezést nem igénylő területeken az építés az egyéb feltételek megléte esetén lehetséges. (9) Azokon a területeken, amelyeken a HÉSZ és az ÖT övezetváltás esetére a magasabb szintű jogszabályok előírásai miatt SZT készítésének kötelezettségét jelöli, a telekalakítás és az építés az új területhasználatnak megfelelően majd csak az SZT jóváhagyása után és annak előírásai alapján lehetséges. Amíg ezek az SZT-k jóváhagyásra nem kerülnek, addig telekalakítás és építési munka az ÖT-n a jelenleg rögzített besorolásnak megfelelő szabályok betartásával lehetséges. 2. Fogalom-meghatározások 2.§ (1.) A HÉSZ alkalmazásában: 1. Bruttó szintterületi mutató: az adott építési telken elhelyezhető épületek - más jogszabályban meghatározott módon számított - összes szintterületének és a adott építési telek területének viszonyszáma. 2. Bruttó szintterületi mutató: Az adott telken, építési telken meglévő és/vagy tervezett összes épület összes bruttó szintterületének és a tárgyi telek, építési telek területének a hányadosa. 3. Építési munka: terület építmény elhelyezésére, vagy egyéb építési célra történő felhasználása; telekalakítás végrehajtása; építmény építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása; építmény rendeltetésének megváltoztatása. 4. Épület bruttó szintterülete: Az épület valamennyi építményszintjének bruttó szintterülete. 5. Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező sajátos beépítési mód, amely jellemzően az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított tetőidomú épületekből áll. 6. Fekvő telek: olyan téglalap jellegű telek, melynek legkisebb telekmélységi értéke nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb értéket, és melynek egyúttal a legkisebb telekszélességi értéke meghaladja a legkisebb telekmélységi értékét. 7. Mély fekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. 8. Szintterületi mutató: az adott telken lévő összes építményszint bruttó alapterületének és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 9. Terepszint alatti beépítettség mértéke: az adott telken lévő terepszint alatti épületrész(ek) által műszakilag igénybevett terület szintenként számolt bruttó szintterületeinek összege és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 10. Több szintű növényállomány: fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. 11. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. II. FEJEZET VEGYES ELŐÍRÁSOK A KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 3. A szabályozási terv (továbbiakban: SZT) 3.§ (1) A HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges alapvető térképi, rajzi információkat az ÖT tartalmazza. (2) Az ÖT csak kötelező elemeket tartalmaz. A kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. (3) Más jogszabály által elrendelt kötelező elemek: - jelentősebb védőterület (védőövezet, védősáv) védőtávolság, -sáv határa; - nyilvántartott régészeti lelőhely és azonosítója; - helyi jelentőségű védett természeti terület határa; - Natura 2000 terület határa 115



- országos jelentőségű védett természeti terület – természetvédelmi terület határa (ex-ege); - ökológiai folyosó határa országos ökológiai hálózat határa (magterület, ökológiai folyosó); - természeti terület határa; - országos vízminőség-védelmi terület határa (4) Kötelező szabályozási elemek, amelyek módosítására az SZT módosításával van mód: - meglévő / tervezett beépítésre szánt terület határa - tervezett szabályozási vonal - övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa - telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv; - mezővédő tásítás; - hagyományos temetkezésre igénybe nem vehető terület; - rekultiválandó terület. (5) Tájékoztató elemek: - kozigazgatási határ; - meglévő / tervezett belterületi határ; - belterületi határt megszüntető jel - a magánút irányadó területe; - vízműkút; - víztorony; - szennyvízátemelő / vákuum gépház; - regionális szennyvíznyomó vezeték; - nagyközép-nyomású földgázvezeték. 4. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 4.§ (1) A közterületek kialakítása érdekében az SZT-n jelölt szabályozásokat végre kell hajtani. (2) Amennyiben a közterületek rendeltetéstől eltérő használata építési tevékenységgel is összefügg, akkor a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (3) Közterületen a tárgyi közterület övezeti besorolásnak megfelelő szabályok betartásával csak a közterület övezeti besorolásának megfelelő építmények helyezhetők el. (4) Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg. (5) A jogszabályokban előírt legkisebb szabályozási szélességet el nem érő közutak esetén mintakeresztszelvény segítségével kell megállapítani a szükséges közművek fektetési helyét, egymástól való távolságát és az út keresztmetszeti kialakítását (pl. útfelületek, járdák, zöldsávok). (6) Új közúti közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során az adott közterületen elhelyezendő összes szükséges közműveken és közlekedési felületeken túlmenően -, amennyiben annak egyéb műszaki akadálya nincs - a 14,0 m-t el nem elérő szabályozási szélességű közterületeken esetén legalább egyoldali, a 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közterületeken kétoldali, fasort kell telepíteni. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 5. Településképi véleményezés, településképi bejelentés helyi építészeti-műszaki tervtanács 5.§ (1) Építési munka csak az Önkormányzati tervtanács előzetes véleményezése után végezhető: a) településképi védelem alatt álló területen; b) helyi értékvédelem alatt álló településrészen; c) 500 m2-nél nagyobb bruttó összes alapterületű létesítmény esetén; d) lakóterületen minden 10 főnél nagyobb, egyéb területen 50 főnél nagyobb dolgozói létszámot befogadó gazdasági építmény esetén; e) hírközlési antenna telepítése esetén; f) közterületen. (2) Ha nincs Önkormányzati tervtanács, akkor az általános szabályok szerint kell eljárni. (1) Építési munka végzését megelőzően a településképi bejelentési eljárásról szóló rendeletnek megfelelő esetekben és módon a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni. (2) Építési munka végzését megelőzően a településképi véleményezési eljárásról szóló rendeletnek megfelelő esetekben (pl. helyi művi értékvédelemmel való érintettség esetén) és módon a településképi véleményezési eljárást le kell folytatni. (3) Építési munka végzését megelőzően, a helyi építészeti-műszaki tervtanácsról szóló rendeletnek megfelelő esetekben és módon meg kell kérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

116


állásfoglalását. A településkép védelmi előírások (1) Szigetbecse településképi jelentőségű területei közé tartozik minden telek és építési telek, amely közvetlenül határos az 51112 j. úttal, az RSD-vel valamint a holtággal vagy az azokkal közvetlenül határos párhuzamos közterületekkel. (2) A településképi jelentőségű területek védelmét a HÉSZ 3. §-a szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás betartásával kell biztosítani. MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 6. Művi értékek védelmének általános előírásai 6.§ (1) A művi értékvédelem vonatkozásában az adott telek Az ingatlan (építmény) tulajdonosának, illetve és kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell. (2) Művi értékvédelem alatt álló területeken történő telekalakítás, építés vagy használati mód megváltoztatása építési munkát végezni csak vonatkozó országos és helyi jogszabályokkal összhangban lévő értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész alapján lehetséges lehet. 26. Régészeti értékvédelem előírásai (1) Ha földmunkák végzése során régészeti leletek (pl. agyagedény töredékek, ember-, vagy állatcsontok stb.) kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. (2) A régészeti lelőhelyeken (különösen a Keszeg sor 204 sz. és környezetében) történő földmunkával járó építési munka, illetve a telekalakítás során a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni. A település területén előkerülő régészeti emlékek megelőző feltárásával, leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni. 29. Helyi védelem alatt álló művi értékek előírásai (1) A település későbbiekben külön rendelettel helyi értékvédelem alá védelem alá vonandó településrészeit és építményeit az F-2 számú függelékben kell feltüntetni és a soron következő HÉSZ felülvizsgálat alkalmával az ÖT-n jelölni kell. (2) A művi értékek helyi védelmét a HÉSZ 3. §-a szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás, valamint a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani. A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7. Természeti értékvédelem általános előírásai 7.§ (1) Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon (2) A szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi szabályozási övezeteket jelöli ki: - Országos jelentőségű védett természeti terület övezete (jele ER-TO). - Helyi jelentőségű védett természeti terület övezete (jele ER-TH). - Természeti terület övezete (jele ER-TT). XX. Az országos jelentőségű védett természeti terület előírásai (1) Az övezetbe az országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő lápos területek és nedves rétek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park 117



Igazgatóság engedélyével végezhető. (3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető. 8. A helyi jelentőségű védett természeti területek előírásai 8.§ (1) Az övezetbe a helyi jelentőségű természetvédelmi területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével végezhető. (3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az Önkormányzat védetté nyilvánító határozatával összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető. Egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek előírásai (1) Az övezetbe a DINP nyilvántartásában szereplő, védelem alatt nem álló természeti területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatásához a DINP engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével lehetséges. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK A környezet védelmének általános előírásai (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni. (2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. (3) Új területhasználat, beruházás esetén feltétel a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. 9. A föld védelmének általános előírásai 9.§ A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. A föld védelmének mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásai (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (2) A 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet szerint, a település nitrátérzékeny kategóriába sorolt települések közé tartozik, ezért a mezőgazdasági területeken a trágyázás során a kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170kg/ha/év határértéket. (3) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az É, ÉNy-i irányába eső határa mentén. file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

118


A vizek védelmének általános előírásai (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. (2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba. (3) A vonatkozó jogszabály szerint a település szennyeződés érzékenységi besorolása „A”, vagyis „fokozottan érzékeny”. A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó előírásai (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Levegőtisztaság-védelem általános előírásai Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket. Zaj- és rezgés elleni védelem általános előírásai Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad építeni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. 10. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai 10.§ (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően kell végezni. (2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást. (3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. (5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 11. A temetők védőtávolságának előírásai 11.§ (1) A temető védőtávolsága 50 m. A védőtávolság az ÖT-n ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó. (2) A védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. (3) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el. (4) A temető területén belül, annak határa mentén kijelölt "hagyományos temetkezés számára igénybe nem vehető terület" sávban koporsós temetés és hamvak szétszórása nem 119



engedélyezhető, csak urnás temetkezés lehetséges. A közlekedési területek védősávjainak előírásai (1) Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a HÉSZ 7. § (2) bekezdésében szereplő védősávokat kell biztosítani. (2) A közutak védősávjain belül csak a HÉSZ 7. § (2) bekezdésében szereplő feltételek betartásával, a vonatkozó jogszabályban rögzített esetekben lehet használni, felhasználni. A közművek védősávjainak előírásai (1) A település igazgatási területén lévő közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén az ÖT-n rögzített illetőleg az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat kell biztosítani. (2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, továbbá az érintett szakhatóság külön engedélyével lehet engedélyköteles tevékenységet folytatni. EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK (TILALMAK, TELEKALAKÍTÁS, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK, KÖZTERÜLET-ALAKÍTÁS) 12. KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 12.§ (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) A közigazgatási területen áthaladó 51.112 j. bekötőut: külterületen K.VI., belterületen B.IV.c. b) Gyűjtőutak: B.V.c. c) Kiszolgáló (lakó) utak: B.VI.d. (2) Külterületen az állami úthálózat részét képező utak védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterület értéke az úttengelytől mérve 50-50 m. Külterületen az országos közút (51112 jelű út) 50-50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. (3) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 men belül épület, építmény nem helyezhető el. Külterületi, települési mező-és erdőgazdasági üzemi utak tengelyétől mért 10-10 m védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el. (4) A tervezett közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított eltérések kiszolgáló utaknál: a) lakóövezet és vegyes övezet esetén az általánosan alkalmazandó 12,0 méter helyett kivételesen 10,5 méter is alkalmazható abban az esetben, ha az alkalmazott közmű elhelyezési megoldások ezt lehetővé teszik és a gyalogos forgalom is megoldható b) gazdasági övezet esetén minimum 16,0 méter. (5) A magánutak alkalmazható szélességi méretei az előző pontnak megfelelően a közutakra vonatkozó értékek szerintiek. A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és közszolgáltatások biztonsága. A magánutak telkének és keresztmetszetének méretei a közutakéval egyező módon alakítandók ki. (6) A Duna-parton levő üdülőterület jelenlegi (vízgazdálkodási övezetben levő) kiszolgáló útja a jelenlegi szélességében tartandó fenn. Ha a közlekedési és közművesítési követelmények nagyobb szélességet igényelnek, akkor a védtöltés nyugati (mentett) oldalán levő közút felhasználásával kell a helyigényt kielégíteni. (7) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Az épületek jogszabály szerini parkoló igénye telken belül elégítendő ki. (8) Tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m távolság megtartásával lehet csak kijelölni.


120


KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI 13. Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások 13.§ (1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag a HÉSZ-ben rögzített szabályokon kívül az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat is figyelembe kell venni. Az előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával végezhető. (3) A meglévő és a tervezett közüzemű: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani és az elhelyezésnél a HÉSZ előírásait figyelembe kell venni. Ha a közmű közterületi elhelyezésére nincs lehetőség, akkor a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (4) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (5) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni: a) a településképi megjelenésre, b) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), és c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre (6) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell: a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről. (7) A felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, a funkciót vesztett vezeték, létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (8) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell. (9) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonalfektetési helyet kell szabadon hagyni. (10)A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében: a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. (11)A településen építés épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt 121



részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll; a belterületen, és a beépítésre szánt területeken rendelkezésre áll, és biztosított: aa) a villamosenergia ellátás, ab) a vezetékes ivóvíz ellátás, ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá ad) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett; b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül, illetve e §. (7)-es bekezdésében leírtak teljesíthetőek. a külterületen a beépítésre nem szánt területeken biztosított: ba) a villamosenergia ellátás, bb) az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosított, továbbá bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett. (12) Az RSD menti üdülőterületen építmény, közmű elhelyezése és egyéb tevékenység csak a rávonatkozó előírások betartásával engedélyezhető. (13) A magas talajvízállásra tekintettel, a terepszint alatti építkezésnél a talajvíz továbbvezetését meg kell oldani, a víz áramlási útját elzárni tilos. 14. Vízellátás 14.§ (1) A vízbázisokra, vízmű kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (2) A hidrogeológiai védőterület kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül ha a talpmélysége nem éri el a 100 m-t, akkor 100 m-es, a meghaladja a 10 m-es területet belső hidrogeológiai védőterületként kell kezelni. (3) Beépítésre szánt területen új vízhálózat: a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (4) Beépítésre nem szánt területen új közüzemi vezetékes ivóvíz ellátás nem alakítható ki és fogyasztói csatlakozás nem létesíthető. (5) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál nem szabad: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni, b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni. (6) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Felügyelet az engedélyező hatóság.) 15. Szennyvízelvezetés 15.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem lehetséges. b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. d) Új építmény építése csak akkor lehetséges, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. A használatbavétel előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. e) A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

122


-

(3)

(4)

(5)

(6)

a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a vízügyi hatóság) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására alkalmazható helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (vízügyi hatóság) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés nem létesíthető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építmény nem építhető. A település talajmechanikai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében: a) a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az átmenetileg sem lehetséges b) korábban kiépített nyílt árokba, felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket fel kell számolni. Meglevő belterületi beépítésre szánt még csatornázatlan területeken, ha: 3 a) a napi keletkező szennyvíz az 5 m -t mennyiséget nem haladja meg, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szigorúan átmeneti jelleggel, lehetséges zárt szennyvíztároló medence alkalmazása. A közcsatorna hálózat kiépítését követően a zárt szennyvíztároló medencét fel kell számolni és a közcsatornára csatlakozást ki kell építeni. 3 b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m mennyiséget jelen § (5) bekezdésében leírtakat kell teljesíteni. Belterület beépítésre nem szánt területén, vagy külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha: 3 a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m -t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor: aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, mely során: - az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, - a közműpótló medence csak akkor alkalmazható, ha az ingatlan állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közútkapcsolat biztosított. ab) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha egyúttal: - a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható, - az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, - a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, - a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. 3 b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m -t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, akkor: ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, de csak akkor ha: - a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható, - az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, - a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, - a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. bb) építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága: a) egyedileg megállapított és rögzített méret szerinti érték, b) előzetes megállapítás nélkül:

123



ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m, bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m. (7) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül: a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) rendeltetésű épület nem létesíthető. b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. (8) Bármely övezetben a kibocsátott szennyvízek szennyezettségének meg kell felelnie a közcsatornára való rákötési előírásoknak. Az előírásokat meghaladó szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, legalább a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. 16. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés 16.§ (1) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. (2) A kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 10 m szélességű sávot, az RSD felöl kiépített II. rendű védvonal mentett oldali lábától 6 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (vízügyi hatóság) engedélyével szabad. (4) A felszíni vizek mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. (5) A csapadékvíz elvezetésére legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és azt folyamatosan fenn kell tartani. (6) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (7) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, és olajfogó elhelyezése kötelező. (8) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel, vagy zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező. (9) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén. Építési munka csak akkor végezhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (10)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden: a) 0,5 ha-t meghaladó telekterületű új beruházás, és b) 0,5 ha területnél nagyobb új telekcsoport újraosztással, vagy telekfelosztással érintett terület esetén. Ezek a beruházások és telekalakítások csak akkor valósíthatók meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (11)Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani. 17.§ (1) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (2) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni. (3) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. (4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

124


b) a vízszállítás akadálymentes legyen. (5) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. 17. Villamosenergia ellátás 18.§ (1) Az utcakép, a látvány és a mikrokörnyezeti (-klima) állapot javítása érdekében az új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és hírközlési hálózatokat) lehetőleg föld alatti elhelyezéssel szabad a belterületen és a beépítésre szánt területen, az országos, és helyi védelem alatt álló területeken, a településkép védelmi területeken. Az így felszabaduló területeken utcafásítást, növénytelepítést kell végezni. (2) A hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető belterületen és külterület beépítésre szánt területein üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója során -, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - a következő esetekben: a) helyi értékvédelmi területen, b) tájképvédelmi területen. (3) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen és beépítésre nem szánt területen (az e § (19)-es bekezdésében nem említett területeken) fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (4) Külterületi beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (5) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. (6) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni. (7) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni. 18. Földgázellátás 19.§ (1) Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (2) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. 19. Vezetékes elektronikus hírközlés 20.§ (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan csak a hálózatok földalatti elhelyezése lehetséges, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület már beépített területein, valamint külterület beépítésre szánt területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. (3) Beépítésre nem szánt területen az új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetőek a következők szerint: a) Önálló oszlopsor létesíthető a hálózatnak, ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve. b) Ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek 125



már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni az új hálózatot. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. 20. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés 21.§ (1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozást be kell tartani. (2) Hírközlési antennák telepítéséről a HÉSZ 6. §-ának (14) bekezdése intézkedik. (3) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak elhelyezésénél belterületen belül a beépítésre szánt területeken a következő szabályokat kell betartani: a) A gazdasági területek kivételével antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető. b) Antenna csak silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyokon ahhoz illeszkedő formai kialakításban helyezhető el. (4) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak a telepítése tilos bármilyen jellegű és kategóriájú országos védelem alatt álló területen. (5) Új antenna telepítésénél, a 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, az új antennát csak a meglévővel közös tartószerkezetre lehet elhelyezni. (6) Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők. (7) Antenna telepítőjének évenként ellenőrizni kell az élettani hatásokra tekintettel a sugárzás mértékét. TELEKALAKÍTÉS ÉS ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 21. Telekalakítás 22.§ (1) Új konkáv poligon geometriai formájú (pl. amőba alakú, vagy nyúlványos), vagy fekvő építési telek nem alakítható ki. (2) Ha egy telket érintő szabályozás következtében az adott telek területe az övezetre meghatározott kialakítható legkisebb terület 90%-át eléri, akkor az egyéb előírások teljesülése esetén a telekalakítás lehetséges. (3) Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a HÉSZ közlekedési előírásai és az érintett övezetre vonatkozó szabályok szerint lehet kialakítani. Ebben az esetben a magánutak esetén a magánút tulajdonosának szolgalmi jog bejegyzésével biztosítani kell, hogy az út által kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. (4) Az ÖT-n jelölt tervezett belterületi határon belül lévő területeken építési munka csak akkor végezhető, ha az adott telek, építési telek belterületbe-vonása megtörtént. 22. Építési munka előkészítése, tereprendezés 23.§ (1) A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz. Az elő-, oldal ás hátsókertben a szomszédos és az építési munkával érintet telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól: a) a pinceszintet megközelítő lejárók környezete, b) a már kialakult és gazdaságosan ilyen módon nem rendezhető 1,0 m-t meghaladó szintkülönbséggel rendelkező terepállapotú telekrész. (2) Építési munkával együtt nem járó tereprendezés nem lehetséges. (3) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenésével a környezetbe illeszkedjen. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek. (5) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz. (6) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

126


legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. 23. Általános építési előírások, építmények kialakítása 24.§ (1) Ha egy telekre, építési telekre több övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor építési munka csak akkor végezhető, ha az érintett telket a tulajdonos előbb az övezeti szabályoknak megfelelően az övezethatár mentén megosztja és ezzel telekrendezési szempontból az építéssel érintett telekrészen egyértelműen megítélhető helyzetet hoz létre. (2) Az elő- oldal- és hátsókertek méretét az adott övezetre vonatkozó előírások tartalmazzák. Övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva esetileg kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m. (3) Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített előkerti méret csak akkor csökkenhető, ha az a környezetben kialakult állapot miatt lehetséges. Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített, hátsókerti érték akkor csökkenthető, ha az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági érték az övezeti előírások alapján lehetséges értéknél kisebb. Ebben az esetben a hátsókert méret az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági értéke. (4) Ténylegesen oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetben kialakult megoldáshoz illeszkedve kell a telken elhelyezkednie. Ha a környezetben kialakult állapot alapján nincs egyértelműen meghatározható oldalhomlokzati helyzet, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért 1,0 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadonálló beépítés alkalmazásának esetére. (5) Oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatár felé eső homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó épületmagasság értékét. (6) Az építési övezetekben az egyes homlokzatmagasságok nem haladhatják meg az övezetre vonatkozó épületmagasság 1,25 szeresét. 25.§ (1) Az építményeken a hagyományos homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok, színek alkalmazására kell törekedni. Ennek biztosítása érdekében a lakó, vegyes és üdülőövezetekben: a) a falfelületek természetes anyagból (tégla, kő, vakolat) készüljenek. b) az egyes építmények színezése csak fehér és meleg-árnyalatú színekkel alakítható ki. c) a magastető héjalása csak égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép lehet, szürke betoncserép, szürke pala, hullámpala, továbbá bitumenes zsindely nem alkalmazható. (2) A közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály-tároló, és az - épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény kivételével a melléképítményeket csak az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak az építési helyen kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást. (3) Utcai telekhatáron csak olyan kerítést szabad létesíteni, amely:  a gazdasági övezetek kivételével legfeljebb 2,0 m magas,  legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkezik, vagy lábazat nélküli,  legalább 80%-os átláthatóságot biztosít, és  amely a környezetbe való illeszkedés általános szabályainak megfelel. A gazdasági övezetek kivételével oldal- és hátsókerti kerítés, valamint az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés legfeljebb 1,5 m magas áttört, legalább 50%-os átláthatóságot biztosító kerítés lehet. Ezektől a szabályoktól az adott övezetre vonatkozó konkrét egyedi előírások szerint lehet eltérni. (4) Lakókocsi, üdülősátor csak azokban az övezetekben helyezhető el, melyekben a HÉSZ azt kifejezetten lehetővé teszi. Az építmények elhelyezésével, kialakításával kapcsolatos általános előírások (7) Az egyes telkek, építési telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre, építési telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építeni csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásának együttes betartásával lehet. (8) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás lehetséges), de új építési 127



munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető. (9) Építési munka végzésénél figyelembe kell venni az ÖT-n feltüntetett, valamint az egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet (védőtávolságot, védősávot). (10) Építési munka végzése előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése; c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést. (11) Vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházás esetén vízrendezési (felszíni-, réteg- és talajvíz) vizsgálatokkal is igazolni kell az adott telek beépíthetőségét, különös tekintettel a belvíz megelőzésére, a vízelvezetés megoldására, a szomszédos ingatlanokra történő vízátvezetés megelőzésére. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy a szabad vízfelültek mentén (holtág, tavak) megvalósítandó épületek legalsó padlószintjének magassága a legmagasabb mértékadó vízszint fölött legyen. Az RSD mentén lévő üdülőterületek vonatkozásában a közművesítésre vonatkozó 8. § (12) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (12) A felszíni és a talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építés esetén építés csak talajmechanikai vizsgálatok alapján és az illetékes vízügyi hatóság bevonásával lehetséges. (13) Oldalhatáros beépítés esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának a kialakult állapothoz igazodva, az oldalsó telekhatártól mért legfeljebb 1,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie. (14) Egy adott övezetben, építési övezetben a vonatkozó övezeti előírásokban megengedett választható beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni, hogy azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülhetnek. (15) Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az általános jogszabályokban rögzített előírások szerint kell meghatározni kivéve, ha az adott övezetre, építési övezetre vonatkozó részletes szabályok ettől eltérően rendelkeznek. (16) A homlokzatszínezéseknél és tetőfedéseknél a hagyományos anyagok, színek alkalmazására kell törekedni. Ennek biztosítása érdekében új kialakítású magastetőkön szürke betoncserép, szürke pala (hullámpala) nem alkalmazható. (17) Önálló létesítésű új terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. Önálló létesítésű terepszint alatti létesítmény a HÉSZ elő-, oldal- és hátsókertre, továbbá a beépítettségre vonatkozó szabályainak betartásával helyezhető el. (18) Antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a HÉSZ lehetővé teszi. Ezeknek az antenna oszlopoknak az önállóan történő telepítése nem lehetséges. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni. (19) A környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTÉK vonatkozó előírásait is betartva legfeljebb 2,0 m magas, legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkező kerítést szabad létesíteni. (20) Lakókocsi, üdülősátor az OTÉK vonatkozó szabályainak megfelelően helyezhető el. (21) Építési munkát végezni a HÉSZ közművekre vonatkozó előírásaiban és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott közművesítési előfeltételek teljesülése esetén szabad. (22) Az egyes övezetekben, építési övezetekben építési munkát végezni, építményt használatba venni, rendeltetést megváltoztatni csak akkor lehet, ha a létesítményben tervezett tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékeket. (23) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban helyezhető el. 24. A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai 26.§ (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. (2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését -a területfel-használás változás jellegétől file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

128


függően- kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. (3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága aa) 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a; ab) 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a; ac) 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe. b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe. (4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. (5) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető. (6) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (7) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (8) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közterületen vagy közterületről látható módon (1) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot. (2) A létesítési, illetőleg fennmaradási engedéllyel nem rendelkező hirdető berendezést haladéktalanul el kell távolítani. A kötelezettséget a reklám elhelyezője felé kell kimondani. Amennyiben az elhelyező személye nem ismert a kötelezettség alanya az, akinek az érdekében a reklám elhelyezésre került (termék forgalmazója, gyártója, stb.). (3) A településképi jelentőségű területeken A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint fásított közparkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint. (4) A településen legfeljebb 1 m2 (~A0 ívméret) összfelületű hirdetés, reklámhordozó felület helyezhető el, kivéve a) az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítést; b) a közterületen elhelyezett reklámcélú építményeket, utcabútorokat, ha azok elhelyezését rendezési terv kifejezetten tartalmazta; c) új épület létesítése, valamit meglévő épület rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén az építési engedély részeként engedélyezett, az épület architektúrájához igazodó olyan homlokzati cégért vagy egyéb hirdetőtáblát, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik; (5) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el. 25. Állattartó építmények 27.§ (1) A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt védőtávolságokat be kell tartani. (2) Haszonállattartás céljára szolgáló építmény kizárólag az Lf-1, Lf-2, Gip-1 és Má-f jelű övezetekben helyezhető el. (3) Haszonállat kivételével, egyéb állat tartására szolgáló építmény az Lf-1, Lf-2, Gip-1 és Má-f jelű 129



övezetekben helyezhető el. (4) Állattartás céljára szolgáló új építmény a védőtávolság és beépítési százalék betartásával a következő övezetekben és területnél nagyobb területű földrészleteken létesíthető: 2 a) Lf-1 és Lf-2 övezetekben: 1.500 m felett; 2 b) Gip-1 övezetben: 5.000 m felett; 2 c) Má-f- övezetben: 20.000 m felett; (5) Az Lf-2 jelű övezetben nagy testű állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, strucc és egyéb nagy testűnek minősülő állat tartása, és annak tartására alkalmas építmény nem helyezhető el. (6) Védőtávolságok új haszonállattartás engedélyezése, és meglévő állattartó építmény bővítése során: Egyéb kisállat ólja, kifutója, trágya, vagy trágyalé kisállat, nagyállat, strucc ólja, tárolója és kedvtelésből tartott állat ólja, istállója, kifutója trágya, vagy kennelje, kifutója trágyalé tárolója 110050110011611100 500 1000 4000 5 10 50 állatig állatig állatig állatig állatig állatig állatig Lakó, vagy üdülő épülettől 8 10 15 20 10 15 20 Ásott, vagy mélyfúrású kúttól, 10 10 15 20 15 15 50 vagy ismert, védett rétegtől Ásott, vagy mélyfúrású kúttól, vagy ismert, védett rétegtől 20 20 20 20 20 20 50 külterületen Fúrt, telepített kúttól 5 5 10 10 5 5 10 Vízvezetéktől 1 1 1 1 2 2 2 Kerti csaptól 1 1 1 1 3 3 3 Külterületi pihenő épülettől 8 8 10 15 10 15 20

KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI 26. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 28.§ (1) Vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A közüzemi hálózat kapacitását meghaladó mértékű tüzivíz igényeket tartalék oltóvíz tározó létesítésével kell biztosítani. (2) A vízellátó hálózaton az egyéb jogszabályban meghatározottak szerint föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. Tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a tűzcsap és a védendő építmények között 100 m-nél nagyobb távolság nem lehet. (3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, és megvalósítani hogy az a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően biztosítsa a tűzoltóság vonulását. (4) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy az a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak is megfeleljen. (5) Az ingatlanokon történő építési munka végzésénél az ivóvízkészlet minőségét megóvó megoldásokat kell alkalmazni. A felszíni és felszín alatti csapadékvíz-elvezető rendszereket fenn kell tartani. Az ivóvízkészlet minőségét meg kell óvni. A felszíni csapadékvizek elvezetésére és a vízelvezető rendszerek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani. (6) A településen biztosítani kell a légi és katasztrófa riasztás lehetőségét és feltételeit.


130


III. FEJEZET RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 27. A lakóövezetek általános előírásai 29.§ (1) Az adott övezet előírásaiban meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható. Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel, vagy hétvégi házas épülettel már rendelkező építési telken is lehetséges az építés, ha a régi helyett új lakóépület, vagy hétvégi ház épül és az összes egyéb előírás betartható. (2) A lakó építési övezetek jellemzően és elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az építési övezetek építési telkeinek területén, az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ övezeti előírásai alapján esetenként más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető. (3) A falusias lakóövezetek lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgálnak. A falusias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, b) kereskedelmi, szolgáltató, c) szállás jellegű, d) igazgatási, iroda, e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, f) kulturális, közösségi szórakoztató és g) sport rendeltetést is tartalmazhat. (4) A falusias lakó építési övezetekben egy építési telken legfeljebb két lakóépület létesíthető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (5) Ha a legalább minimum 16 m telekszélesség biztosított és az építési telek környezetben is a szabadonálló beépítés alakult ki, akkor a tárgyi építési telken szabadonálló beépítés kell alkalmazni. (6) Az újonnan lakó építési övezetté váló területeken, ahol a környezetben nincs kialakult beépítés az előkert mélysége legalább 5 m. (7) A lakóépületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (8) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az OTÉK szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (9) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (10) Ha telekhatáron engedélyköteles támfal készül, akkor a támfalra épített kerítés 1 m magasságot meghaladó része csak 80%-ot meghaladó mértékben áttört kialakítású lehet. (11)A falusias lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (12) A lakóövezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy 131



szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők. 28. Az Lf-1 jelű lakóövezet (meglévő hagyományos, és tervezett új beépítésű falusias lakóterületek) 30.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 700 900 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,5 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is alkalmazható, ha az építési telek szélessége legalább 16 m. (3) Egy telken legfeljebb három lakás Az építési övezetben a legfeljebb háromlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportépítmény helyezhető el. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadékés gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető. 29. Az Lf-2 jelű lakóövezet (meglévő hagyományos aprótelkes falusias lakóterületek) 31.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 550 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,5 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (1) Egy telken legfeljebb egy lakás Az építési övezetben a legfeljebb egylakásos lakóépületen kívül kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény, és helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Az övezetben nem helyezhető el mező- és erdőgazdasági célú rendeltetés. (2) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadékfile: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

132


és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető. 30. A vegyes (településközpont és intézményi) övezetek általános előírásai 32.§ (1) A településközpont övezetek elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) igazgatási, iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató, d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, e) kulturális, közösségi szórakoztató és f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (2) Az intézmény övezetek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak. Az intézmény övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - az előzőeken kívül -: a) iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) hitéleti és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az előző bekezdés a)–e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe vevő számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki. (4) A településközpont övezetekben magastetőtől eltérő más tetőforma csak akkor alkalmazható, ha igazolt az eltérő tetőforma harmonikus és esztétikus környezetbe való illeszkedése. (5) A településközpont és az intézményi övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (6) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt 2 legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. 31. A Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (meglévő és tervezett vegyes funkciójú területek) 33.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód

Zártsorú Oldalhatáron álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 900 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,4 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 8,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben a HÉSZ 6. § (10) bekezdésében rögzített előírás betartásával a zártsorú az oldalhatáron álló beépítésen kívül szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítés is alkalmazható. Szabadon álló beépítés csak akkor alkalmazható, ha az építési telek szélessége legalább 16 m. 133



(3) Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény és nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető. (4) Az építési övezet építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb két lakóépület létesíthető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (5) A legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható. Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és kizárólag lakóépülettel már rendelkező építési telken is lehetséges az építés, ha a régi helyett új, de kizárólag lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható. (6) Az újonnan településközpont vegyes építési övezetté váló területeken, ahol a környezetben nincs kialakult beépítés az előkert mélysége 5 m. (7) Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (8) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (9) Az építési övezetben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (10) Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők. (11) Az építési övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 32. A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (a Strand Büfé környéki vegyes funkciójú területek) 34.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 1.000 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 16 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,4 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 8,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 8,0 m lehet. A 8,0 m szélességű magánút kizárólag egyirányú forgalmú lehet. (3) Az övezetben létesíthető magánutakkal kapcsolatos egyéb általános szabályok: a) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. b) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága. c) A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

134


biztosítandó a telkek megközelíthetősége. (4) Az övezetben a HÉSZ 6. § (10) bekezdésében rögzített előírás betartásával az oldalhatáron álló beépítésen kívül szabadon álló beépítés is alkalmazható. (5) Az övezetben elhelyezhető: a) lakóépület; b) igazgatási épület; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; f) sportépítmény. (6) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület; b) termelő kertészeti építmény. (7) Az építési telken a lakó funkció kizárólagossága esetén, egy telken legfeljebb két lakóépület létesíthető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (8) Az építési övezetben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (9) Az előkert mélysége legalább 5,0 m. Az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m. A hátsókert legkisebb mérete 8,0 m. 35.§ (1) A szabályozási terven jelölt szélességben és területen a telken belül kialakítandó védőzöld sávot a tulajdonosoknak ki kell alakítaniuk. A telken belül kialakítandó védőzöld sáv és az épületek között legalább 5,0 m távolságot kell tartani. (2) Az építési helyeket keresztező infrastruktúra-területeket (közművek nyomvonalát és védősávjainak területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett közmű úgy kerül kiváltásra, hogy az új nyomvonal és védőtávolsága már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. (3) A közművek kialakításánál be kell tartani, hogy a közműnyomvonalakat elsődlegesen közterületen kell megvalósítani. Meglévő közművek az egyéb szabályok betartásával is csak akkor maradhatnak magánterületen, ha kellő megközelítésük időben függetlenül akadálymentesen biztosított, illetőleg és a szükséges szolgalmi jog bejegyzésre került. (4) A közművek csak térszín alatti elhelyezéssel alakíthatók ki. (5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló; önálló - épülettől különálló – kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (6) Az övezetben a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők. (7) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el 33. A Vi-1 jelű intzéményi építési övezet (meglévő intézményi területek) 36.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) Legnagyobb épületmagasság (m) Legkisebb épületmagasság (m) 135


Zártsorú 900 14 50 35 35 1,4 12,0 (8,0) 5,0


Legkisebb zöldfelületi arány (%) 35 (2) A legnagyobb építménymagasság értéke templom esetén 12 épületmagasság értéke csak templomépület esetén 12,0 m, minden más esetben 8,0 m. (3) Az építési övezetben a zártsorú beépítésen kívül szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítés is alkalmazható. Szabadon álló beépítés csak akkor alkalmazható, ha az építési telek szélessége legalább 16 m. 34. Gazdasági (kereskedelmi szolgáltató, továbbá ipari) építési övezetek általános előírásai 37.§ (1) A gazdasági területek az OTÉK-nak megfelelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak. A gazdasági építési övezetekben jellemzően a vonatkozó jogszabályokban felsorolt építmények helyezhetők el az adott építési övezetre vonatkozó külön előírások figyelembevételével. (2) A kereskedelmi, szolgáltató övezetek elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak. A kereskedelmi, szolgáltató övezetekben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de egyes esetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. (3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma - az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában - telkenként legfeljebb kettő. (4) A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (5) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a gazdasági övezetekben a zöldfelületek területének legalább 1/3-án és az építési telkek be nem épített részén, a telekhatárok mentén összefüggő, többszintes védőzöld sávot növényállományt kell kialakítani. (6) A gazdasági övezetekben a használatbavételt megelőzően a lakó- és vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védő zöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 6,0 m. (7) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt 2 legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. 35. A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (meglévő kistelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 38.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 1.500 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 18 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,8 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, sportépítmény, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

136


lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. 36. A Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (meglévő és tervezett nagytelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 39.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 5.000 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 50 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) 80 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,3 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 8,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. 37. A Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (meglévő mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területe) 40.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 5.000 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 40 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) 80 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 1,3 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 8,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Ez az övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Ilyen funkció esetén az érintett ingatlannak ebben a részében lakás nem helyezhető el. Az övezetben a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenységek közül csak azok telepíthetők, melynek hatása kizárólag az adott ingatlanon jelentkezik Amennyiben az adott ingatlanon környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenység nincs, akkor az ingatlanon az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei is elhelyezhetők. Ebben az esetben az adott ingatlanon a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. Az építési övezetben a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, az ipari, az 137



energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadékés gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop elhelyezhető. 38. A hétvégi házas üdülő övezetek általános előírásai 41.§ (1) A hétvégi házas övezetekben legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. Az övezetekben olyan építmények elhelyezése is lehetséges, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények is elhelyezhetők. A hétvégi házas övezetekben közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el. (2) A hétvégiházas üdülőövezetekben egy építési telken legfeljebb két épület, ezen belül egy telken legfeljebb egy üdülőépület helyezhető el. (3) A hétvégiházas üdülő övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el. (4) Az épületeken magastetőt kell alkalmazni, melynek hajlásszöge 25-45 fok között választható meg. (5) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt 2 legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. 39. Az Üh-1 jelű üdülőövezet (meglévő és tervezett hétvégiházas üdülőterületek) 42.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 350 A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) 14 A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) 25 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 20 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 20 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,2 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az üdülőterületi alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben egy építési telken egy épület létesíthető. (4) Az építési övezetben létesített üdülőépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. Az üdülőépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges építménymagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmübecsatlakozási műtárgy,közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

138


(6) (7) (8)

(9)

0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el. Az építési övezet területén az üdülőterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők. Az építési övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az övezet Natura 2000 lehatárolás által érintett részeinbelül az ingatlanokon a zöldfelületek kialakításának és fenntartásának szempontjai az alábbiak: a) az őshonos ártéri fás szárú vegetációtkat a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékig meg kell tartani, különös tekintettel a Duna-part 6 m-es sávján belüli idős nyárfaegyedekre. b) kizárólag őshonos növényfajok egyedei ültethetőek. c) a parti zónában a kemény és lágyszárú vízi növényzet megtelepedése és fennmaradása nem akadályozható. Az övezet Natura 2000 lehatárolás által érintett részeinbelül a partvonal engedély nélküli megváltoztatása (pl. lebetonozása, fel- és továbbtöltése) tilos. 40. A beépítésre szánt különleges területek övezeteinek általános előírásai

43.§ (1) A beépítésre szánt különleges területek övezeteiben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (2) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a zöldfelületek területének legalább 1/3-án többszintes növényzetet kell kialakítani. Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 41. A Ksp-1 jelű különleges építési övezet (meglévő és tervezett sportpályák területe) 44.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) 1.000 Kialakult (K) A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) - Kialakult (K) A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) - Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,2 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető. (3) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási célú területek és az azt kiegészítő funkciójú rendeltetésű épület, építmény helyezhető el. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop 139



helyezhető el. 42. A Kst-1 jelű különleges építési övezet (strand terület) 45.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható Az építési telek legkisebb területe (m2) Kialakult (K) A kialakítható Az építési telek legkisebb szélessége (m) Kialakult (K) A kialakítható Az építési telek legkisebb mélysége (m) Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,2 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg. (3) Az építési övezetben a strand, továbbá nagykiterjedésű sportolási célú területek, valamint az azokat kiegészítő funkciójú rendeltetésű épület, építmény helyezhető el. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. A Ksr jelű különleges építési övezet (egyéb tervezett sport- rekreációs területek) (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló Az építési telek legkisebb területe (m2) Kialakult (K) Az építési telek legkisebb szélessége (m) Kialakult (K) Az építési telek legkisebb mélysége (m) Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,2 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb építménymagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 (2) Az építési övezetben a rekreációs funkción kívül nagykiterjedésű sportolási célú területek, valamint az azokat kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.


140


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 43. A KÖu-1 jelű közlekedési övezet (közúti közlekedési területek) 46.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A beépíthető telek legkisebb területe (m2) A beépíthető telek legkisebb szélessége (m) A beépíthető telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) Legnagyobb építményépületmagasság (m) 5,0 Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 2 (2) Az övezetben 500 m -nél nagyobb bruttó alapterületű építmény csak jóváhagyott SZT alapján helyezhető el. (3) Az övezetben elsősorban A közutak építési (szabályozási) szélességén belül közlekedési, közművesitési és környezetvédelmi rendeltetésű építmények, továbbá a más jogszabályban meghatározott különféle egyéb rendeltetésű építmények, a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető. (4) Az övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat. (5) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. 44. A Z-1 jelű zöldterületi övezet (a közparkok területe) 47.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A beépíthető telek legkisebb területe (m2) A beépíthető telek legkisebb szélessége (m) A beépíthető telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,02 legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) - 60 (2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető. (3) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (4) Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (5) Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (6) Közparkot Zöldterületet csak kertészeti kiviteli tervek alapján kell lehet kialakítani. 48.§ (1) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A zöldterületi övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási 141



műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. 45. Az erdőövezetek általános előírásai 49.§ (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetekre vonatkozó (30. §) előírásai vonatkoznak. (3) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, valamint az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés. 46. Az Ev jelű erdő övezet (védelmi erdőterületek) 50.§ (1) Az övezet védett erdőterületeinek, véderdőinek és védő zöldsávjainak területét min. 75 %-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. (2) Az övezet telkei nem építhetők be. (3) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal kerítés létesíthető. 47. A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 51.§ (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető. (2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik. (3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetek (30. §) előírásai vonatkoznak. (4) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le. (5) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani. (6) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki. (7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítható-e, vagy sem. 48. Az Má-ák jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet (beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek) 52.§ Az övezet telkei nem építhetők be.


142


49. Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet (mezőgazdasági farmgazdálkodást, agrárturizmust, termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő, farmgazdasági mezőgazdasági területek) 53.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A legkisebb beépíthető birtoktest területe (m2) 50.000 A legkisebb beépíthető birtoktest legkisebb szélessége (m) A legkisebb beépíthető birtoktest legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 1,5 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 1,5 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,4 Legnagyobb épületmagasság (m) 7,5 Legkisebb épületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 50.000 A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség (%) 1,5 A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000 A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0 A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0 A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m 2) 20.000 Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség 3,0 terepszint felett (%) Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség 3,0 terepszint alatt (%) Legnagyobb épületmagasság (m) 7,5 (2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe. 2 (3) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 20.000 m , az alkalmazható beépítés 3% (4) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található. (5) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, illetve vagy szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól. (6) A birtokközpont kialakítására előzetes elvi építési engedélyt birtokában kerülhet sor. (7) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve vagy korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont, és a birtoktest területén történő építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 20 km-nél távolabb nem lehetnek, valamint azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tulajdonában állnak. (8) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot. 54.§ (1) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesítése lehetséges. Az övezetben elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el, azonban az egyéb feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesíthető. A birtokközpont telkén az előzőeken túlmenően a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető. (3) Ha a birtokközpont telkén a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 600 m2-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján lehetséges. Ha a meglévő és 2 tervezett létesítmények összes alapterülete az 600 m -t meghaladja, akkor a beépítés már csak 143



(4)

(5) (6)

(7) (8)

vázlatterv és elvi építési engedély, valamint a települési főépítész előzetes véleménye alapján engedélyezhető Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 25-45 fok között választható meg. Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető. A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el. 2 2 Az 50.000 m -nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 20.000 m -nél kisebb területű önálló telken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges. Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények építésénél és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. 50. A V jelű vízgazdálkodási övezet (a vízfolyások meder és part területe)

55.§ (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. (2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetek (30. §) előírásai vonatkoznak. (4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. 51. A Tk jelű természetközeli terület övezete 56.§ Az övezet telkei nem építhetők be. 52. A Kt-1 jelű különleges - beépítésre nem szánt - övezet (temetők területe) 57.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A beépíthető Az építési telek legkisebb területe (m2) 1.000 Kialakult (K) A beépíthető Az építési telek legkisebb szélessége (m) - Kialakult (K) A beépíthető Az építési telek legkisebb mélysége (m) - Kialakult (K) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5 10 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) 0,1 0,2 Legnagyobb építményépületmagasság (m) 10,0 (5,0) Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető. (3) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú rendeltetésű épület, építmény helyezhető el. (4) A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10-0 m, minden egyéb esetben 5,0 m. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

144


műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); - épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti vízmedence, -napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejt;, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (6) A temető védőtávolságának a temető telkébe eső részén, a tervlapon hagyományos temetkezésre igénybe nem vehető területként jelölt telekrészen hagyományos (koporsós) temetkezés nem, csak urnás temetkezés folytatható. 53. A Kb-1 jelű különleges építési övezet (bánya területe) 58.§ (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód A beépíthető Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépíthető Az építési telek legkisebb szélessége (m) A beépíthető Az építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 /telek m2) Legnagyobb építményépületmagasság (m) Legkisebb építményépületmagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%) (2) Az övezetben bánya és az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a meglévő beépítés fenntartható, de új nem létesíthető.

Szabadon álló - Kialakult (K) 000 0,2 0 Kialakult (K) 40

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. Záró rendelkezések 59.§ (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó SZT a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 5 /2005 (V.2) Ör. számú rendelet, továbbá a módosítására kiadott 12/2013. (XI. 4.) Ör. számú rendelet (2) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Kelt: Szigetbecse, 2015. ……………………..

Magasitz Lajos polgármester

Jancsó Emőke jegyző

Záradék: A rendelet a Szigetbecse Község Önkormányzati Hivatal ………………………..-én kihirdetésre került.

hirdetőtábláján

Jancsó Emőke jegyző

145


2015.


RAJZI MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERVLAP Rajzszám SZT/a,b

Rajz megnevezése Szabályozási terv

Szerkesztési méretarány m=1:4.000

A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások. (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: a) belterületen: - szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter, - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter, - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter b) külterületen: - gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter, - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter , - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter, - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter, - cseresznyefa esetében 5,00 méter, - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter, c) külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: - 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter, - 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter, - 2 méterné( magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter, - fa esetében 8,00 méter. (2) Közút és vasút területén szőlőtől, gyümölcsöstől minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).


146


147



RAJZI FÜGGELÉK Mintakeresztszelvények Későbbi munkafázisban készül el!

SZÖVEGES FÜGGELÉKEK F-1 számú függelék: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. Rendeletszám: 12/2004(IX.23) 14/2004(XII.16) 19/2004(XII.20)

Témakör: A talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályok megállapításáról Szemétszállításról Folyékony hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezésérők, valamint a szennyvízelvezetési és kezelési díj megállapításáról

Frissítendő és kiegészítendő a 2014-es állapotnak megfelelően! F-2 számú függelék: Régészeti lelőhelyek listája. Az ismert régészeti lelőhelyek nyilvántartási azonosítói: 44191 és 58524 F-3 számú függelék: A helyi értékvédelem alatt álló művi és természeti értékek listája. Helyi művi értékvédelem alá vont telkek ingatlanok: A helyi védettség felülvizsgálata szükséges! Telek, építési telek utca, házszám, hrsz-a Makádi út 8. 8 Makádi út 53. 96 Makádi út 59. 108 Petőfi S. u. 6. 33/1 Petőfi S. u. 10. 38 Petőfi S. u. 12. 42 Petőfi S. u. 20. 58 Petőfi S. u. 21. 61 Petőfi S. u. 24. 63 Petőfi S. u. 26. 66 Petőfi S. u. 30. 73 Petőfi S. u. 37. 87 Petőfi S. u. 48. 103 Petőfi S. u. 50. 107 Megnevezés Római katolikus plébánia templom Nepomuki Szent János szobra Sváb parasztház Sváb parasztház Sváb parasztház Sváb parasztház Községháza, Polgármesteri Hivatal Sváb parasztház Sváb parasztház Sváb parasztház file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés Utcai kerítés

Védelem fajtája

Cím, hrsz Makádi út 32-36. Petőfi Sándor utca Petőfi Sándor utca 20. Petőfi Sándor utca 24 Petőfi Sándor utca 30. Petőfi Sándor utca 32. Petőfi Sándor utca 34. Petőfi Sándor utca 35. Petőfi Sándor utca 37. Kereszt utca 6. 148


Középkori elpusztult Szent István templom helye, fakereszt Beton kerítés Sváb parasztház Sváb parasztház Kocsma Polgárház Sváb parasztház Sváb parasztház Tájház, sváb parasztház Parasztház Sváb parasztház Sváb parasztház Szent Vendel szobor Régi sírkövekből kialakított kerítés 2. Világháború hősi halottainak emlékműve Kereszt pléhkrisztussal

Kereszt utca Makádi út 1. Makádi út 5. Makádi út 20. Makádi út 37. Makádi út 39. Makádi út 41. Makádi út 53. Makádi út 59. Makádi út 76. Lórévi út 15. Lórévi út 30. Akácfa utca Temető Temető Temető

Helyi természeti értékvédelem alatt álló területek: A helyi védettség felülvizsgálata szükséges!

149

2

Hrsz 067 068/119 068/120 b 068/120 c 068/120 d 068/120 f 068/120 g 070/151 a 070/151 b 070/151 c 070/151 d 070/151 f 0115

Terület nagysága(m ) 18.8823 3.2022 1.6186 0.5561 1.8378 0.3761 2.2598 0.9580 0.8257 7.9859 3.1412 8.5512 0.2698

Ak. 15.69 7.93 2.72 9.01 1.84 62.82 4.69 4.04 39.13 5.03 237.72 -

Művelési ág Kivett Duna folyam Erdő Erdő Nádas Nádas Erdő Gyep (rét) Erdő Nádas Nádas Erdő Gyep(rét)

0127 a 0127 b 0127 c 0127 d 0129 0130 0132 a 0132 b 0132 d 0132 f 0139 a 0139 b 0141 a 0141 d 0141 f 0141 h 0141 j 0141 k 0143/1 a 0143/1 b 0143/1 d 0143/1 f 2968 2967

6.6503 3.6068 3.9441 0.2897 24.2993 0.0682 1.6289 2.9065 0.6330 0.8308 1.6541 2.1286 16.2910 2.3115 0.2830 1.2272 1.6682 1.3861 2.4343 0.3272 0.4510 2.0413 479 469

53.20 5.77 49.30 1.42 38.88 10.75 14.24 3.10 4.07 20.68 10.43 7.83 3.70 1.39 6.01 8.17 6.79 11.93 1.60 2.21 10.00 -

Gyep(legelő)községi mintatér Erdő Gyep(rét) Nádas Erdő Árok Erdő Nádas Nádas Nádas Gyep(rét) Nádas Nádas Gyep(rét)községi mintatér Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Má-á Má-k övezet Kivett Má-á Má-k övezet


Kivett saját haszn.út (FEKETE NYÁR)


2966 2965 2964 2963 2962 2961 2960 2959 2310/1 2310/2 2310/3 2310/4

472 479 485 491 497 500 496 491 161 488 496 496

-

Kivett Má-á Má-k övezet Kivett Má-á Má-k övezet Kivett Má-á Má-k övezet Kivett Má-á Má-k övezet Kivett Má-á Má-k övezet Kivett Má-á Má-k övezet Kivett EV Ev övezet Kivett EV Ev övezet Kivett EV Ev övezet Kivett EV Ev övezet Kivett EV Ev övezet Kivett EV Ev övezet

F-4 számú függelék: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke. A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni. tudományos (latin) elnevezés magyar elnevezés lombos fák Acer campestre mezei juhar Acer platanoides korai juhar Acer pseudoplatanus hegyi juhar Acer tataricum tatár juhar, feketegyűrű juhar Alnus glutinosa enyves éger, mézgás éger Alnus incana hamvas éger Betula pendula közönséges nyír, bibircses nyír Betula pubescens szőrös nyír, pelyhes nyír Carpinus betulus közönséges gyertyán Carpinus orientalis keleti gyertyán Castanea sativa Szelídgesztenye Cerasus avium (Prunus avium) vadcseresznye, madárcseresznye Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) Sajmeggy Fagus sylvatica közönséges bükk Fraxinus angustifolia ssp. pannonica magyar kőris Fraxinus excelsior magas kőris Fraxinus ornus virágos kőris, mannakőris Juglans regia közönséges dió Malus sylvestris Vadalma Padus avium zelnicemeggy, májusfa Populus alba fehér nyár Populus canescens szürke nyár Populus nigra fekete nyár Populus tremula rezgő nyár Pyrus pyraster vadkörte, vackor Quercus cerris csertölgy, cserfa Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) magyar tölgy Quercus petraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy Quercus pubescens molyhos tölgy Quercus robur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy Salix alba fehér fűz Sorbus aria lisztes berkenye Sorbus aucuparia Madárberkenye Sorbus dégenii Sorbus domestica házi berkenye Sorbus pseudolatifolia Sorbus rédliana Sorbus semiincisa budai berkenye Sorbus torminalis barkóca berkenye file: Szigetbecse_TSZTHESZ_20140724.docx

150


Tilia cordata (T. parviflora) kislevelű hárs Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs Tilia tomentosa (T. argentea) ezüst hárs Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) hegyi szil Ulmus laevis vénic szil Ulmus minor (Ulmus campestris) mezei szil tűlevelű fajok (fenyők) Abies alba Jegenyefenyő Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyő Larix decidua Vörösfenyő Picea abies (Picea excelsa) Lucfenyő Pinus sylvestris erdei fenyő Taxus baccata közönséges tiszafa lombos cserjék Alnus viridis havasi éger, zöld éger Amelanchier ovalis közönséges fanyarka Amygdalus nana (Prunus tenella) törpe mandula Artemisia alba sziklai üröm Berberis vulgaris közönséges borbolya, sóskafa Calluna vulgaris (Erica vulgaris) Csarab Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) Csepleszmeggy Clematis vitalba erdei iszalag Colutea arborescens pukkanó dudafürt Cornus mas húsos som Cornus sanguinea veresgyűrű som Coronilla emerus Corylus avellana közönséges mogyoró Cotinus coggygria Cserszömörce Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) szirti madárbirs Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) fekete madárbirs Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs orientalis) Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya Crataegus monogyna egybibés galagonya Crataegus nigra fekete galagonya Crataegus pentagyna ötbibés galagonya Cytisus ausrtiacus buglyos zanót Cytisus hirsutus borzas zanót Cytisus nigricans fürtös zanót Cytisus decumbens (C. procumbens) Cytisus supinus (C. capitalus) gombos zanót Daphne cneorum Henyeboroszlán Daphne laureola babérboroszlán Daphne mezereum farkasboroszlán Erica carnea alpesi erika Euonymus europaeus csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge Genista tinctoria festő rekettye Hedera helix közönséges borostyán Helianthemum numullarium napvirág Hippophae rhamnoides homoktövis Laburnum anagyroides közönséges sárgaakác, aranyeső Ligustrum vulgare közönséges fagyal Lonicera caprifolium jerikói lonc Lonicera xylosteum ükörke lonc, ükörke Prunus spinosa kökény Rhamnus catharticus varjútövis (benge) Ribes alpinum havasi ribiszke Ribes uva-crispa Rosa canina gyepűrózsa 151



Salix caprea Salix cinerea Salix eleagnos Salix fragilis Salix pentandra Salix purpurea Salix rosmarinifolia Salix triandra Salix viminalis Sambucus nigra Sambucus racemosa Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) Spiraea media Spiraea salicifolia Staphylea pinnata Viburnum lantana Viburnum opulus Vitis sylvestris


kecskefűz rekettyefűz, hamvas fűz ciglefűz, parti fűz törékeny fűz csőrege fűz babérfűz csigolyafűz serevényfűz mandulalevelű fűz kosárkötő fűz fekete bodza fürtös bodza seprőzanót szirti gyöngyvessző fűzlevelű gyöngyvessző mogyorós hólyagfa ostorménfa kányabangita ligeti szőlő

152


TERVIRATOK, MELLÉKLETEK -

A hatályos településfejlesztési koncepciót elfogadó 47/2002. (VI.03.) Kt. határozat A munkaindító 47/2014.(VI.2.) Kt. határozat A KTVF 7964-4/2013 számú levele, a KDVKTKF Natura 2000 hatásbecsléssel összefüggő véleményéről

153




154


155




156


157




158


159




160


161



ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI


162

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents