A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum Diáktanácsának (SzéDiTa) lapja
4. évfolyam, 1. szám 2008. október
S
ziasztok! Igen, újra itt a Diáklapu, kipihenten, új lendülettel és még színesebb cikkekkel, információkkal, és persze jobbnál jobb viccekkel. A nyár rövid volt, gyorsan eltelt, de azért mégis sok minden történt. Így hát a mostani két fő témakör, melyben olvashattok, az az új suli és a vakáció. Remélem, üdítő élmény lesz olvasni az újságot.
Mint minden szeptemberben, most is megkezdődött a tanítás. Mi, diákok nagy vidáman beléptünk az iskola ajtaján, mert akkor még nem tudtuk, hogy többet nem mehetünk ki. Az épület szép, van rá kemény három év garancia, szóval mi XIIesek meguntuk, de szegény IXesek… A munkások nagy szorgalommal dolgoznak, kb. 1 óra/2 ecsetvonás gyorsasággal hamarosan elkészül az épület befejezetlen szárnya is. Az udvar szép, csak azt nem tudom, hogy hol van. Bár a szögesdrótokat már felfedeztem, biztos azzal fogják bekeríteni. Kedves tanárainknak szeretnék adni egy ötletet: ha már úgyis olyan kreatívan sanyargatnak mostanában minket, vezessenek a szögesdrótokba áramot is, úgy még szörnyűbb lenne az új suli hangulata. Bár most sem lehet
Olyan mintha nem csak iskolát, de panaszkodni… életérzést is cseréltünk volna… De Minden nagyon szép, nagyon jó, ennyit az elégiáról. A Nap süt (már vannak virágok is, meg minden, amikor), a fű zöld, a lovak meg van egy földszint is, ahova legelnek, szóval minden oké! Van nekünk, „második emeleteseknek” egy nagy mezőnk, meg nyáron nem szabad lemenni. Az elmúlt három évben mindig azt majd nézhetjük, hogy mennek mások a strandra. Nekünk, hallottam: fontos az iskolán belüli kommunikáció. Most ahhoz képest diákoknak pedig elő kell vennünk a legkreatívabb eszünk, hogy be vagyunk zárva az osztályunkba rájöjjünk, hogyan lehetne innen és nézhetjük a falat, ami gyönyörű meglógni. Ha bárkinek bármi fehér (ha pár vérfolt is lenne rajta, ötlete van, az kérem szépen, jöjjön akár a sürgősségin is érezhetnénk fel a XII. B-be, a Pap József tanár úr magunkat). A tanárokkal egyáltalán nem kommunikálunk… osztályába, és mondja el nekünk is. Várunk minden jelentkezőt! ja de mégis, bocsika: Hoppá, majdnem megfeledkeztem Ne mászkálj a folyosón! a IX- esekről. Üzenem a IX. B-nek, Ne beszélgess a folyosón! hogy retteghet, mert mi csináljuk Ne romantikázz a folyosón! nekik a gólyabált. Végetek lesz, Ne állj a korlátnál! mint a botnak. Na csá! Ne menj a fölszintre! blablabla Azért ennyi Ne-vel kezdődő Klaudia mondat kitalálásához is kreativitás kell. Ja, és ez a törvény, hogy a szülők nem jöhetnek be, ez valami abszurd. Talán attól félnek a fölöttünk állóink, hogy anyuci meg Diák a ketrecben <1.oldal> apuci kicsempész egy hátizsákban. A mi iskolánk <2.oldal> Mikor lesz már normális suli? <2.oldal> Griffinyár <3.oldal> Edzőtábor <3.oldal> Volt egyszer egy... <4. oldal> Bazi nagy barangolás Budapesten <4. oldal> Hangok a táborból <5.oldal> Zaj.Rideg.Tél <5.oldal> Balatonfüred <5.oldal> Diák mint munkás <6.oldal> Youth Parliament... <6. oldal> Kókuszgolyó recept <8. oldal> + viccek, képek, karikatúrák
Mi van terítéken?
Az ember Ádámtól és Évától származik – mondja a tanár Pistike közbeszól: Nekem a papám azt mondta, hogy a majmoktól származunk. Igen Pistike, de most nem rólatok volt szó!
D I Á K A K E TR E C B E N ( A Z A Z SZ U P E R A Z Ú J SU LI )
Diáklapu
2008. október
A mi új iskolánk
Eljött a szeptember 15-e, aki még nem tudná, megsúgom, ilyenkor kezdődik a suli. Évnyitónk kissé zord időben zajlott, az esernyőerdőből olykor elvétve kíváncsi tekintetek kandikáltak ki. Ez nem is lett volna baj, de az, hogy a precízen megrendezett műsorból kihagyták azt az apróságot, hogy bemutassák az új tanárokat, az engem kifejezetten zavart. Sok új arc van a folyosón, és nem tudom, hogy köszönjek nekik. Rendesen sziát vagy csókolomot köszönnék a velem szembejövőnek, de nem tudom eldönteni, hogy kinek mit, mivel kis kaméleonok is vannak, de ezt inkább hagyjuk. Már a negyedik hétben járunk, és még mindig kényesen vigyázunk a suli épségére, szépségére, még egy szöget sem lehet beverni a falba. Szünetekben komoly
Mikor lesz már nor mális suli?
Beköltöztünk az új suliba, és csalódottan tapasztaltuk, hogy nem épp olyan, mint amilyennek képzeltük. A falak fehérek, a termek visszhangoznak, a folyosó nyomasztó, az egésznek kórházas hangulata van. Semmi gond – hittük naivan – majd kipofásítjuk egy kicsit. De ekkor jött a kiábrándulás, vagyis az oszi a szabályzat-tervvel és az átmeneti határozatokkal. Ezek a többek közt a következőket tartalmazzák: egyelőre az osztályokat díszíteni tilos, az udvarra és egyáltalán az épületből kimenni nem lehet, falhoz nem érsz, ajtóra, ablakra, padra vigyázol, korlátnak nem dőlsz, folyosón nem állsz meg, mert útban lehetsz, más emeletre, ha nem muszáj nem mész, zenét nem hallgatsz, nem fényképezel, STOP. Állj meg vándor, mi ez, börtön? – gondoltuk magunkban. És ekkor felkerestem az igazgatót, hogy magyarázza meg, mi ez az egész? Így is lett, választ kaptam mindenre, és úgy gondoltam, illő lenne veletek is megosztani. Először interjú formájában akartam írni, de rájöttem, nem megy az nekem, így csak szimplán, kérdezz-
2. oldal
erőfeszítéssel próbálunk utat törni magunknak a tömött folyosókon, a „beszélgető” diákok közt. Amúgy nekem bejön az új suli, tetszik, hogy a réten épült fel, mert kisebb koromban még a libák birtoka volt ez a terület, és ha arra jártam, előszeretettel hajkurásztam őket. A lovak és a tehenek már kissé problémásabbak, velük már nehezebb dolga lesz például egy eltévedt, óvatlan ötödikesnek. Én kaján vigyorral nézem majd az ablakból, hogy rohan a kisdiák az iskola felé, persze csak ha jó futó. Ha nem, hát Istenem, áldozatokra amúgy is szükség van a tisztánlátáshoz. No, de félre a tréfával, a lényeg az, hogy a fizikai erőnlét biztosan meglesz a tehenekkel vagy lovakkal vívott élet-halál harc után. Nem tudom, hogy vagytok vele, de én még mindig jobban örülök egy csorda tehénnek, min egy veszett rókának. Boti
nem kell aggódni, meg lesz oldva a felelek nélkül írom le, hogy mi a probléma, már szóltak a munkáhelyzet. soknak, hogy még kell két terem. Mint azt már tudjátok, ezt a szárJó hír viszont, hogy laborunk lesz nyat az állam bácsi és a világbank elég, lesz fizika, kémia, biológia, 3 pénzeli, a másikat a helyi tanács infó, egy nyelvlabor, plusz dísztepróbálja fizetni, a munkálatokért rem és a diáktanács is lehetséges, pedig a margitai Marconst s.r.l. a felelős. De mi a helyzet a bebútoro- hogy kap valamit. Az udvart láthatjátok, még mindig zással? Azt egy besytercei cég bizcsinálják, így amíg be nem fejezik, tosítaná, de az augusztusra nem nem engedhetnek ki. hozta, három nappal sulikezdés A szabályzatot a diáktanács is átelőtt bejelentette, hogy majd csak nézte, kérték, hogy rugalmasabban októberben hozzák, s mint azt kezeljék a szabályokat, módosító tapasztaltuk végül nagy nehezen javaslatokat tettek, de a döntés teljesítették is ígéretüket. Miattuk nem az ő kezükben van. Jelzem, a volt és még van egy sor komplikászabályzat még nincs véglegesítve, ció. Azzal, hogy az utolsó pillanatnincs teljességgel elfogadva, még ban szóltak, a vezetőségnek nagy ha egyes tanárok már elfogadottfejtörést okozott a sulikezdés előtti ként is alkalmazzák. gyors pad, szék és tábla lehordás. Az aligazgató úr szerint a beköltöKénytelenek voltak a régi padokat, zés befejezése körülbelül januárra és a másik szárnyba megvett új tehető, mert addig még folyamapadokat ide berakni, a táblákat tosan költözünk még. Hisz az leszedni, majd feltenni, és persze, építkezés még nincs befejezve, a hogy most megérkeztek az újak, bútorok még nem jöttek meg, áram ezt még egyszer meg kellett ismég nincs rendesen, fűtés sincs mételni. Az osztályokat azért nem lehetett díszíteni, mert nem lehetett még, az 5-6. még a másik épületben van, és még a kastélytól sem lett előre tudni, hogy mekkora, milyen minden lehozva. Addig ő is, én is színű bútorok jönnek. Még annyit kell várni, hogy valami deszkát fel- türelmet és kitartást kérünk, és jó lenne, ha megpróbálnátok/próbáltegyenek a falra, amibe majd lehet nánk értékelni az új iskolát, még ha szegelni. Az épület másik szárnyában kilenc egyelőre börtön hangulata is van. osztály lesz, ami persze kevés, mert Lajaterra az 5-6-osok többen vannak. De - Hogy tetszik az iskola? -
Nyolcadikosok lettek a rendőrgyerekek. Elhatározzák, hogy az évet osztálykirándulással kezdik. Már órák óta a pályaudvaron várakoznak, amikor végre megszólal az egyik: - A következővel akkor is menjünk el, ha csak első és második osztály van rajta...
kérdi anyuka a kisfiát az első tanítási nap után. - Disznóság az egész! - fakad ki a gyerek. - Mi csináljuk meg a feladatokat és mégis a tanító néni kap érte fizetést!
Diáklapu
G ri ffin yá r
Sziasztok, remélem mindenki jól és szép helyeken töltötte a nyarát, mi, színisek igen. Ezt szeretném elmondani néhány mondatban. Mi nem voltunk külföldön, de rájöttünk, hogy itt Romániában is sok-sok szép hely van, erre majd ti is rá fogtok jönni a mellékelt képekből. Az egész nyár próbákkal kezdődött, ahol megbeszéltük a jobbágyfalvi drámatáborba való utunkat is. Eljött az utazás napja, hajnalban indultunk az 5 órás vonattal. Reggel még mindenki kába volt, de hamar megjött a hangulat. Egy rövid utazás után, ami körülbelül 13 órán át tartott, megérkeztünk Jobbágyfalvára (aki nem tudja, Jobbágyfalva egy kis székely falu a Nyárád mentén). Felvertük a sátrakat, és ismerkedtünk az ottaniakkal. A mi trénerünk Bordás Attila volt, aki egy nagyon jó koreográfus, ő foglalkozott velünk egész a tábor végéig, ami egy hetet tartott. Nagyon sokat tanultunk a színjátszásról, és nagyon jól éreztük magunkat annak ellenére, hogy végig esett az eső. A tábortól fájó búcsút vettünk, és elindultunk hazafelé, két ember híján, hiszen a jobbágyfalvi tábort ott kellett hagyja Major Lali és Bíró Orsi, hiszen ők mentek tovább a következő táborba, amely Sepsiszentgyörgyön volt, Fazakas Misi
2008. október
és az Osonó Színházműhely szervezésének köszönhetően. Ezt a tábort drámaedzőtábornak is lehet nevezni, hiszen nagyon kemények voltak a tréningek. A két „kirepült madarunk”, sok új gyakorlatot hozott nekünk. A nyár utolsó utazása a Vigyázóhegycsúcs meghódítása volt (ismertebb nevén Vlădeasa). Ott csak egy néhány órát vonatoztunk, de 8
órát túráztunk egy komoly emelkedőn, nehéz táskával, hiszen ott nincsenek boltok, ezért mi kellett mindent vigyünk magunkal. A Vigyázón csupán 3 napot voltunk, de ezalatt kb. 50 km-t tettünk meg gyalog. Felmentünk a csúcsra, ez azért volt különleges, mert az a Nyugati-Kárpátok második legmagasabb pontja – 1836 m. A csúcson van egy meteorológiai állomás, ahol disznó méretű kutyákkal is találkoztunk, amelyek nagyszerű
Egy nyolcadik osztályos kislány meséli a szüleinek: - Ma bejött egy nőgyógyász az iskolába és mindenkit megvizsgált. Képzeljétek, csak egyetlen lány szűz még az egész osztályban. - Biztos te vagy az aranyom, ugye? - Nem... a tanárnő.
Péter és felesége Ausztriába akarnak kirándulni, el is indulnak. Amikor a határhoz érnek, megkérdezik: - Hány kiló aranyat lehet átvinni a határon? - Határőr:50kg-ot. Péter megfordul: - Aranyom neked itthon kell maradnod!
3. oldal
ösztönzésül szolgáltak, hogy ne sokat pihenjünk. A sátortábor környéken sok érdekes dolgot láttunk, például bálázógépnek álcázott teheneket. Hogy miért nevezem így őket, arra nagyon egyszerű a felelet. Azért, mert ami eléjük került, mindent megettek, legyen az zacskó, üres konzervesdoboz, sátorzsák, stb. – de találkoztunk még magyar móccal is. A túrázások után a tábortűznél esti mese és különböző rémtörténetek helyett mindenki elsorolta, hogy mije fáj, és ez nagyon hosszú időt vett igénybe. Ha hiszitek, ha nem, nagyon örülünk, hogy egy ilyen komoly próbatételen aránylag könnyen átmentünk. Nagyszerűen teljesített mindenki, a 13 évestől a 19 évesig. A kirándulás ideje alatt egy kutya is csatlakozott a csapatunkhoz, Mócinak neveztük el. Móci egy fekete, igen barátságos kutya volt, aki annyira megszeretett minket, hogy még a vonatra is fel akart szállni a csapatunkkal, de nem engedte volna fel a kalauz, úgyhogy ott kellet hagyjuk. Mikor hazaértünk, kezdődött is a suli, és a hegyeket leváltották a fehér osztálytermek, de legalább sok emlékünk maradt. Ha valaki érdekes, szép helyen járt, akkor szívesen fogadja a Diáklapu szerkesztősége az írásait. Boros Roland
EDZŐTÁBOR
Nem unatkoztak a nyáron Székelyhíd ifjú focistái, legalábbis egy hétig biztosan nem. Ugyanis augusztus 4 – 9. között foci edzőtábor került megrendezésre Gyermelyen, amelyre hivatalos volt a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum is. Az edzőtáborban Székelyhíd illetve a házigazda Gyermely focicsapatai mellett részt vett a szlovákiai Kürt csapata is. A tábor négy különböző korosztály részére volt meghirdetve: utánpótlás, serdülő, ifjúsági és felnőtt. A székelyhídi iskola Kozma Sándor kíséretével többnyire az utánpótlás korosztályban (10-13 év) képviseltette magát, de részt vett a táborban két ifjúsági korosztályú diák is, akik a tábor ideje alatt a kürti csapatot erősítették. A székelyhídi küldöttség fantasztikusan szerepelt a táborban, az utánpótlás csapat valamennyi edzőmeccsét és a minibajnokságot megnyeret, csupán egy darab döntetlen meccset játszottak. Így a tábor végére több díjat is bezsebeltek megérdemelten, és veretlenül, emelt fővel térhettek haza Székelyhídra. Valaki
Diáklapu
VOLT EGYSZER
EGY ÉRMELLÉKI TÁBOR…
Július 14. és július20. között került megrendezésre a VI. Volt Egyszer Egy Érmellék kézműves tábor, amelynek a Székelyhidi Ifjúsági Ház adott otthont. A tábort több mint 70 gyerek választotta kikapcsolódásként a nyári szünidőre. A tábor házigazdája már hat éve Gavrucza Tibor, székelyhídi református lelkész. A házigazdának segített a székelyhídi asszonykórus kik a táborlakókat ellátották jó, olykor kevésbé jó ételekkel, valamint közreműködött Balogh Renáta kántornő, Jakó Sándor segédlelkész és még sokan mások. A tábor napjait félórás áhítatok szürkítették reggel és este, viszont a gyerekeket minden délután érdekes foglalkozások várták: gyöngyfűzés Kucskár Katalinnal, agyagozás Tóth Tiborral, gyékényfonás Nyéki Pista bácsival, festészet Kerekes Géza tanár úrral, gyertyakészítés Virágh Annával és még sok más tevékenység várta a
Bazi nagy barangolás Budapesten
Eltelt egy újabb vakáció, és nyári élményektől felvillanyozva léptünk be vadonatúj iskolánkba, hogy itt is „koptassuk” egy kicsit a padokat. (A koptatást átvitt értelemben írtam, nehogy valaki még azt higgye, „csúnya néni” vagyok, habár az utóbbi időben rossz idők járnak rám és szeretett diáktársaimra: „Hát igen, vége a jó kis puskázásoknak!”) De hogy valami biztatót is közöljek az olvasóimmal, lefüleltem, miszerint csak a folyosókon lesznek „mindentlátók”. De mit írok én kamerákról, meg puskázásról, nem erről akartam én írni, de írás közben mindig elkalandozok. (Na, látjátok már megint miket írok!) Voltam egy táborban, de nem akármilyen táborban, hanem egy rendőrtáborban. Gondolom ilyenkor minden ember fejében ezek a képsorok peregnek le: 4 órai kelés,
2008. október
táborlakókat. A táborban nem csak székelyhidiak vettek részt, más településekről is érkeztek gyerekek: Cegléd, Enying, Bogyoszló, Margitta, Bihardiószeg, Érmihályfalva, Biharfélegyháza. A táborlakók ellátogattak a székelyhídi vár egykori helyéhez, ezt követően a székelyhídi strandon kipihenték fáradalmaikat. Az éjjeleket úgymond „nem hivatalos” programok színesítették, köztük fogkrémezés, zsugaparti, mozizás, ezeket megnehezítette Kirsch Attilla, ceglédi lelkész, őrködése. Az utolsó estét hatalmas buli zárta, ahol DJ Dani lemezlovas csinálta a hangulatot, a tábor éjjeliőre (Kirsch Atilla), akinek már „három sör állt a fejébe”, a táncparkett ördögeként ropta majd lefeküdt a padlóra és kipihente fáradalmait. A vasárnap délelőtti záró istentisztelet után bemutatásra kerültek a táborlakók művei. A gyerekek boldogan, új tapasztalatokkal, és persze fáradtan indultak hazafelé. A tábor jövőre is megnyitja kapuit. Hard Club kemény edzés és csokis fánk majszolás. De erről szó sincs, jól elbuliztuk az időt, igaz, reggeli tornákon részt vehettünk, de Székelyhíd túlélő csa-pata mindent kibír, igaz-e? Székelyhíd „százveszélyttúléltem” csapata 7 tagból állt, nevezetesen: Szilágyi Orsolya, Ma-darász Boglárka a XII. B osztályból, Cuc Silvia és Boda Ioana a VIII. A leánytanulói, Streda Márta a XII. C-ből, szerény személyem a IX. C osztályból. Velünk volt még Dunai Melinda tanárnő is, aki spártai szigorral vezetett minden reggeli tornát, és mondanom sem kell, hogy úgy vigyázott ránk, mint kotló a csibéire. Természetesen velünk volt Barna János bácsi, aki sziklaszilárd jellemről tett tanúbizonyságot a táborban. Városnézésben sem volt hiány, mi mindenütt ott voltunk, ahol kellett: állatkertben, Millenáris Parkban, Parlamentben, cirkuszban, autóklubban és Visegrádon,
4. oldal
Két gyerekkori cimbora összefut az utcán. Megörülnek egymásnak, elbeszélgetnek. - Tűzoltó lettem. - mondja az egyik. - Igen? - csodálkozik a másik. - A fiam is az akar lenni. - Akkor adok egy tanácsot. Minél előbb állíts fel a házadban egy rudat, amin gyakorolhatja a lecsúszást. Az a legnehezebb ebben a mesterségben, hogy fel kell pattanni az éjszaka közepén, megragadni a rudat és lecsúszni rajta. ... Tíz év elteltével a két fickó megint találkozik egymással. - Na, mi újság? Tűzoltó lett a fiad? - Nem. Viszont a lányom sztriptíz-táncosnő lett
ahol átértékeli magában az ember a rendőr-táborokkal kapcsolatos gondola-tait, én legalábbis biztosan, de már kezdem megszokni, hogy nem minden az, aminek látszik. Pl. ez az újság talán kívülről nem az igazi, de ha beleolvasol, érdekes infókra bukkanhatsz. De akinek így is fenntartásai vannak, azt szoktam neki tanácsolni, hogy vegyen részt ő is a munkálatokban, és növelje ennek az újságnak a színvonalát. Ezt nem reklámszövegnek, sem célzásnak nem szántam, csupáncsak megjegyeztem. Na hali! Blöki
Diáklapu
2008. október
5. oldal
A következő cikk lehet nem lesz mindenki számára érthető. Augusztusban volt egy Geocaching vándor tábor, abból örökít meg néhány gondolatot az alábbi cikk. Mellékelve van a két csapat (piros és kék) inulója és csoportképük.
H a n g ok a t á b o r b ó l
Reggeli a kaporteás fazék mellett: A kaportea a kedvencem! (gyerek) A kaportea a kedvencem! (gyerek) Gyerekkoromban ittam utoljára kaporteát! (tanár) Ha majd látják azt a vashidat… (Gálospetri) A vashídnál… csak a juhásztanyát kerüljék el… Csak találják meg a vashidat… És átmentünk a vashídon. Amit alig hallottunk: Nem jó lemaradni! Nem leszek hátul! Nem akarok lemaradni! (juhászkutyákkal a nyakunkon)
Mielőtt a Kékek megnyerik, elvisszük a pálmát. A Piros a nyerő, bennünk az erő. Piros, Piros, Piros.
Z AJ . R IDEG . É L !?
Halványul az ég felettünk, a világ elszürkül, elhidegül. Megbomlik a nyugalom, a béke; a Jó – talán örökre elkerül.
Balatonfüred
Ha valaki meghallja, hogy Balatonfüred, egyből a „magyar tenger”, az Arany emberben is említett Balaton jut az eszébe. Nem először jártam itt, mivel nagyon szép hely, nem lehet ráunni. Így hát némi tapasztalatra is szert tettem már, javasolnék is ezt-azt. Ha jövőre úgy döntötök, hogy a Balatonra mentek kirándulni, merem ajánlani Balatonfüredet, mivel jó helyen fekszik. Először is szállásra van szükség, melyet szerintem a Siloam református üdülő megfelelően tud biztosítani. A szállás közel fekszik a parthoz, alig pár száz méter, a második emeletről kiválló a kilátás. Aztán jön a strand, ami a Balatonon elengedhetetlen. A füredi strand helyett
Párbeszéd Párbeszéd Párbeszéd (Melindával a sátorban) Aludjatok már! (Zoli)
Mi azt hittük, a tanárok úgy játszanak, mint a tanárok. De nem! A tanárok úgy játszanak, mint a gyerekek! (Gabi)
Egy jó beszélgetés után a vízben. A tanárnőt nem lehet meggyőzni! (Ricsi)
…magamnak Jaj, csak senkivel ne találkozzunk. Félek. Észrevettek. Miért szaladnak? Ja, oroszlán vagyok/vagyunk. (Számháború az erdőben, Pap Jóska a párom) Jagos Helén tanárnő
Kék az ég és kék az Ér, Ereinkben kék a vér. De nem vagyunk mi arisztokraták, Szeretjük a mi iskolánk. Mi vagyunk a kékek, Nem vagyunk balfékek!
A forrás vize – hideg cseppek – megfagy, összetörik s zuhan. A mélyben találkozik a sötétséggel, Imára bocsájtja testét – Uram! inkább az örvényesi strandot ajánlanám, mivel a belépés ingyenes, kisebb a tömeg és mindent olcsóbban meg lehet kapni. Ha már ott vagytok, semmiképp sem szabad kihagyni Tihanyt, temploma és a kilátás valami fantasztikus. Tűhegyen végül nem voltam, de mások nagyon dicsérték. Anyukák figyelmébe ajánlom még az ottani bazárokban kapható, hatalmas kézimunka terítőket, melyeknek áruk és kinézetük is elfogadható. Mint mondottam, Balatonfüred fekvése jó, Veszprém is ott van a közelben. Érdemes szánni rá egy kis időt, mivel macskakővel kirakott, keskeny, dombok közt lévő utcáin végig sétálni egy görög városka hangulatát idézi fel. Akinek nincs tériszonya, az felme-
Egy szem árván pihen lenn. Gúnyt, bánatot, távolságot tükröz. Ki ránéz, megérti az életét, s innentől nem kötődik a Földhöz. Hendzsi het a tűztoronyba is, melyről anynyit kell tudni, hogy annakidején innen figyelték Veszprémet, hogy ha tűz üt ki, azt egyből észrevegyék. Minden esetre érdekes foltja ez a része Magyaroszágnak, úgyhogy ha kedvetek van, érdemes ellátogatni ide. Flóra Beatrix (átdolgozva)
Tizenhat éves Marika házibuliba megy. Az anyja csodálkozik: - Kislányom, bugyit miért nem vettél fel!? - Ugyan anyukám, ha te operába mész, bedugod a füled?
Diáklapu
2008. október
Diák min t mun kás
Eljött a várva-várt vakáció, és a diák munkát vállal, ki külföldön, ki idehaza. Aki külföldön vállal munkát, az lehet, valamivel jobban jár, hisz azt mindenki tudja, hogy külföldön jobban megfizetik a munkát. De az tévhit, hogy ott a legjobb, mert ha figyelembe vesszük azt, hogy legalább egy hónapig nem vagy itthon, távol vagy minden ismerősödtől, és néha megesik, hogy végül mégsem fizetnek rendesen. Persze az esetek többségében megkapják bérüket a munkások, de azt ne felejtsük el, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés. Aki pedig idehaza fog a maga kis vállalkozásába, hát hogy is mondjam, nem biztos, hogy megkapja méltó jutalmát. Egyesek gyárakban próbálnak szerencsét, ahol jobb esetben megkapják a minimálbér felét. Mások építkezésekre mennek segédmunkásnak, de van, aki a napszámos melóban látja a „meggazdagodás” lehetőségét. És nyugi, nem kell megijedni, vannak még más helyek is, ahol ki tudják használni az embert az utolsó csepp erejéig. Szellemi munkát nagyon ritkán bíznak az emberre, de ez érthető is, hisz ahhoz már képesítés kellene. Így hát, amit rábíznak nyáron egy munkavállaló diákra, az nem más, mint a fizikai hajtás. A nyár folyamán én is sokfele megfordultam, Nagyszalontától egész Nagyváradig, sőt még a hegyekben is látogatást tettem, annyi szépséghibával, hogy nem turistaként, hanem mint jó munkásember. És ha ez még nem lenne elég, még itthon is dolgoztam a nyár vége felé. Furcsa mód, amikor Váradon szorgoskodtam, ráakadtam egy olyan vállalkozásra, amely még munkaszerződést is kötött velem, ami eddig ritkaságszámba ment. Igaz, manapság már más idők járnak, mert ha itt is feketén dolgoztam volna, és megfognak, olyan pénzbírságot varrtak volna a nyakamba, meg a munkáltatóm nyakába, hogy a kis másfél havi kere-
Youth Parliament cikk Diáklapuba! Hogy mik vannak?
Pontosabban: mi van? Hát például egy kilenc diákból álló csoport, akik Romániát Európa szintű ifparlamentben képviselik. Na, de egy kicsit bővebben. A lici a Scola Nostraval karöltve pályázott egy EU-s kiírásra, mint később kiderült ezt hihetetlen módon meg is nyerte. Hogy Székelyhíd líceuma képviselje Romániát egy tíz országos diákparlamentben? Hát mit kell ott csinálni??? – hangzottak a kérdések. Először is megnevezni a csoport vezetőjét. Ez esetünkben Egeresi
6. oldal
setem elbújhatott volna mellette. Dolgoztam még kőművesként is, persze diploma nélkül csak segédmunkásként, azonban mégis megtörtént, hogy a mester munkáját bízták rám. Megsúgom nektek, hogy ez idehaza kifejezetten jellemző az építőiparra, mert mindegy, hogy hogyan néz ki, amit csinálsz, csak legyen megcsinálva. Mi persze igyekeztünk ennek eleget tenni. No, de hova akarok én kilyukadni. Itt voltak olyan napjaim, melyek az ember fizikai és szellemi teherbíró képességét feszegették, és megvallom őszintén, volt amikor visszasírtam az iskolát. Lehet, hogy az öregeknek az természetes, hogy az ember tizenévesen munkát vállal, én most már úgy gondolom, hogy ez így mégsem jó, mert van amikor könnyebb napok is vannak, de általában kőművesként vagy vasbeton munkásként keményen meg kell dolgozni a pénzünkért. Sajnálattal néztem azokra, akik rá akartak venni, hogy hagyjam ott az iskolát, meg azokra a negyven éve dolgozó öregekre, akik elhasználódva élik mindennapjaikat. Tanulságnak azt vontam le, hogy lesz majd még alkalmunk dolgozni, most inkább csak tanuljunk, sulizzunk, tapasztalatot gyűjtsünk, hogy majd olyasmivel foglalkozhassunk, amit szeretünk, élvezünk és nem csak kényszerből csinálunk. Boti
Ingrid, angol tanárnő. Aztán megne-vezni azt a kilenc nebulót, akik ezen dolgozhatnak márciustól decemberig. Velence volt a mézes madzag. Igen. A csizma alakú Olaszország Velencéje, ahol de-
cember első hetében a Székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum tanítványai megmutatják, hogy kiérdemelték a pályázatot, s megbirkóztak vele. Háromszáz kérdőív, statisztikák, tanulmányok, képek, plakátok, esszék és interjú Béres Csaba polgármesterrel, függőségekről, ki- és bevándorlásról és klímaváltozásról. Mindez angolul bemutatva. A mi munkánk: Egeresi Ingrid Bihari Imike Bíró Orsi Fele Orsi Madarász Bogi Major Lali Máté Robi Mészáros Klaudia Szabó Levi Streda Márta
Diáklapu
2008. október
7. oldal
Úgy gondoltam, oké hogy átköltöztünk az új suliba, de azért illő lenne megemlékezni az öreg kastélyunkról, legalább néhány kép erejéig.
Diáklapu
2008. október
FOTÓKIÁLLÍTÁS
Biztos emlékeztek még a Miénk itt az Ér programsorozatra. Egyik programja, a fotós a csúcspontot most hétfőn érte el, a beérkezett Érmelléken készült, természeti képekből kiáll0tás nyílt. A programnak az olvasóterem (Babuci mellett a könyvtárnál) adott otthont. A képeket kb. egy hétig lehet megtekinteni, kinek mikor van ideje bemegy, szétnéz és szavazhat a szerinte legjobb képre. Majd a kiállítás vége fele szakmai zsűri fogja díjjazni a képeket, melyek tulajdonosai jutalomban részesülnek, ráadásul képük az iskola folyosóját fogja díszíteni. Ha még nem nézted meg a képeket, menj be, és szavazz!!!
8. oldal
„Álláshirdetés”
Lelkes újságírókat keres a Diáklapu! Ha szeretnél írni az újságba, vagy csak ötleted van, hogy miről lehetne írni, vagy miről szeretnél olvasni, akkor keress meg a X. Bben. Magyar, román cikk egyaránt jöhet, legalább a román osztályok is magukénak éreznék egy kicsit az újságot. Ja, és akár tanárok is jöhetnek ötlettel, cikkel, ha az megfelel a követelményeknek. Major Lali
Öreg székely meg a fia fát vágnak. A fiú odasuhint, hát véletlenül levágja az apja lábát. K ó kus zg o ly ó r ec e pt Erre az öreg: Hozzávalók: 5 dkg kakaó, 10 dkg vaj, 20 dkg - Áron, még egy ilyen és seggbe rúglak!
A 2 0 9 3 - a s t ör té ne l e m ér ettség i t ételei :
1. Fekete Pákó betelepülése majd kiűzetése Magyarországról! 2. Győzike vagyonosodása és az etnobiznisz összefüggései. 3. Fejtse ki részletesen, hogyan "kúrta" el Magyarország sorsát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök! 4. Ismertesse részletesen a századforduló médiájának egyetemes kultúrtörténeti alkotásait (Big Brother, Való Világ, Fókusz, Aktív, Dáridó, Fásy Mulató), és azok pozitív hatásait a kor társadalmának szellemiségére, intelligenciaszintjére. 5. Anettka és a kozmosz közti viszony a XXI-ik században. 6. Döntse el, melyik évben volt nő, és melyik évben volt férfi TerryBlack! 7.Balázs vs. Mónika show. Melyiknek volt a nagyobb nézettsége, és közerkölcsformáló hatása? 8. A Barátok közt szappanopera 102542. részének részletes bemutatása a XXI-ik század végén! Ismertesse bizonyos szereplők
darált dió, 30 dkg porcukor, 40 dkg darált háztartási keksz, 1/2 dl rum, kevés tej, kókuszreszelék, magozott meggybefőtt. Elkészítés : A kakaót a vajjal, a darált dióval, a porcukorral és a darált háztartási keksszel össze kell dolgozni a rum és kevés tej segítségével úgy, hogy kemény masszát kapjunk. Ebből a masszából apró golyókat kell formázni és megforgatni kókuszreszelékben. A golyók belsejébe lehet tenni kimagozott meggybefőttet, akkor az íze sokkal finomabb. Jó étvágyat hozzá! B. Imi A s z é ke l y h í d i P e t ő f i Sá n d o r E l m é l e t i L íc e u m d i á k t a n á c s á sorozatbéli életrajzát. Mint pl. a nak l ap j a
Tilda-karakter evolúciója (1-51-ig) 9.Ki volt Kiszel Donatella édesapja? Válassza ki, és húzza alá a megfelelő személy nevét: - Mr. Sylvester Stallone - Kondor Csaba Úrhölgy - Az ismeretlen katona ("akcióban eltűnt") - Az igazi Fantomas 10. Kelemen Anna metamorfózisának ismertetése, munkásságának kultúrtörténeti elemzése. 11. Ismertesse Kocsor Zsolt (egykori művésznevén: Kozsó) nemzetközi elismertségének (Nobel-békedíj, Grammy-díj, Szívárvány Zászló-érdemrend) okait és pályafutásának főbb állomásait. 12. Melyik hazai mestermű vált a világörökség részévé a XXI-ik század közepén? - Kiszel Tünde "Donatellácska" naptársorozata - A 4-es metró frissen átadott, Panama-díjas első szakasza - A Chuck Norris híd - Schobert Norbert Update Enciklopédiája
Kiadja: a Scola Nostra Egyesület, Székelyhíd Főszerkesztő: Major Lajos Munkatársak: Bertalan Hajnalka Bíro Orsolya Boros Roland Flóra Beatrix Hard Club Jagos Helén tanánő Mészáros Klaudia Kővári Szabolcs Kuti Tímea Papp Gabriella Szilágyi Szilvia Arculat: Lajaterra Elérhetőség:
[email protected]
Észrevételeiteket, írásaitokat, rajzaitokat, verseiteket, fotóitokat, vagy amit akartok, a fenti e-mail címre várjuk!
