Kölcsönfedezeti élet- és egészségkárosodás biztosítás feltételei egyszeri díjfizetés (KÉR-EGY/75-RK) és rendszeres éves díjfizetés (KÉR-ÉV/75-RK) esetén Jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre és az alkalmazásával megkötött biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó. Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 10. sz. melléklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szövegben kivastagított dőlt betűkkel olvashatóak. Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50. Tulajdonos: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat: 1123 Budapest, Alkotás utca 50. Telefon: (361) 458 4222; Egyéb elérhetőség:
[email protected], www.signal.hu Felügyelő hatóság: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1. Biztosítási szerződés alanyai Biztosító: a SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás utca 50). Biztosító a biztosítási díj ellenében a kockázatot viseli, és a jelen szerződési feltételek 2. pontjában meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a szerződési feltételek 4. pontjában meghatározott szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállal. Szerződő: a Biztosítóval Szerződő fél (továbbiakban: pénzintézet vagy hitelintézet), aki a biztosítási díjat tartozik fizetni. Biztosított lehet az a szerződéskötéskor 18. életévét betöltött természetes személy, ha a Biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel és a Szerződőnél a biztosítási szerződés alapját képező hitel- vagy kölcsönszerződéssel (a továbbiakban kölcsönszerződés vagy hitelszerződés) rendelkezik és a szerződéskötést megelőzően egészségügyi állapotáról a Biztosító formanyomtatványának (továbbiakban: Nyilatkozat) aláírásával írásban nyilatkozik. A Biztosított életkora a biztosítási szerződés lejáratakor nem haladhatja meg a 75 évet. Ennek értelmében a biztosítási szerződés nem köthető meg, ha a Biztosított életkora a biztosítási szerződés lejáratakor meghaladná a 75. életévet. Együttbiztosított lehet az a természetes személy, aki a kölcsönszerződésben a Biztosított adóstársaként szerepel. Együttbiztosított lehet minden, a biztosítás megkötésekor 18. életévét betöltött természetes személy, ha a Biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel és a szerződéskötést megelőzően egészségügyi állapotáról a Biztosító formanyomtatványának aláírásával írásban nyilatkozik. Az Együttbiztosított életkora a biztosítási szerződés lejáratakor nem haladhatja meg a 75 évet. Ennek értelmében a biztosítási szerződés nem köthető 1
meg, ha az Együttbiztosított életkora a biztosítási szerződés lejáratakor meghaladná a 75. életévet. A biztosítási szerződésben maximum egy Együttbiztosított jelölhető meg. A Szerződő személyére vonatkozó megkötések (hitelintézet), és a szerződés jellege miatt a Biztosított nem léphet a Szerződő helyébe. A kedvezményezett jelen biztosítási szerződés esetében kizárólag a Szerződő hitelintézet. 2. Biztosítási események a) a Biztosított vagy az Együttbiztosított kockázatviselési időszakon belül bekövetkező halála, b) a Biztosított vagy Együttbiztosított a jelen biztosítási szerződés időbeli hatálya alatt bekövetkezett, és jelen szerződési feltételek 2.1. pontjában meghatározott balesetből eredő, a kockázatviselési időszakon belül bekövetkező olyan maradandó egészségkárosodása, amely során a Biztosított vagy Együttbiztosított véglegesen 30%-os mértéket meghaladó egészségkárosodást szenved el, c) a Biztosítottra vagy Együttbiztosítottra vonatkozóan a magyar társadalombiztosítási szerv, a biztosítási szerződés időbeli hatálya alatt a szerződési feltételek 2.1. pontjában megfogalmazott és a kockázatviselési időszakban bekövetkezett balesetből eredő D-E vagy C2 típusú rokkantságot, illetve jelen biztosítási szerződés időbeli hatálya alatt bekövetkezett betegségből származó D vagy E típusú rokkantságot állapít meg. 2. 1. A baleset fogalma jelen biztosítási feltételek vonatkozásában: A Baleset a jelen biztosítás szerződés időbeli hatálya alatt bekövetkező és a Biztosított vagy Együttbiztosított akaratán kívül fellépő olyan hirtelen külső behatás, amelynek következtében a Biztosított vagy Együttbiztosított a baleset következtében jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerint, annak megtörténtétől számított 1 éven belül maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) szenved. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a Biztosított vagy Együttbiztosított akaratán kívüli események is: vízbefúlás, égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, vagy elektromos áram behatásai. Nem minősülnek balesetnek: - a betegségek és - az ételmérgezés. A betegség bekövetkeztének időpontja az a nap, amit a kezelőorvos a betegség bekövetkeztének, vagy - amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy mikor következett be a betegség – első diagnosztizálásának napjaként megállapít és igazol.
2
2.2. A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja: 2. a. pont szerinti biztosítási esemény esetén: Bármely okú halál biztosítási esemény esetén a biztosítási esemény időpontja a halál bekövetkezésének napja. 2. b. pont szerinti biztosítási esemény esetén: az a nap, amit a maradandó, 30%-ot meghaladó egészségkárosodás bekövetkeztének időpontjaként a Biztosító orvosa szakvéleményében megállapít, feltéve, ha az egészségkárosodás mértéke végleges. Maradandó egészségkárosodás bekövetkeztének időpontja a Biztosított és Biztosító erre irányuló vitája esetén az a nap, amit jelen feltételek szerint független orvos szakértő a maradandó egészségkárosodás bekövetkeztének időpontjaként szakvéleményében megállapít. 2. c. pont szerinti biztosítási esemény esetén: az a nap, amit az egészségkárosodás mértékéről kiállított jogerős határozatban (NRSZH határozat) az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóság a jelen biztosítási feltételek szerinti rokkantság kezdeteként megjelöl, mely nem lehet korábbi, mint a hitelszerződés aláírásának napja, vagy - amennyiben ilyen határozat nem áll rendelkezésre - az a nap, amit a Biztosító orvosa szakvéleményében a rokkantság bekövetkezésének napjaként szakvéleményében megjelöl. Vita esetén az a nap, amit jelen feltételek szerint független orvos szakértő a rokkantság időpontjaként szakvéleményében megállapít. 2.3 Az egészségkárosodás végleges mértékének megállapítására vonatkozó általános rendelkezések Biztosító kizárólag abban az esetben szolgáltat a jelen szerződési feltétel 2.b. pontjában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén, ha a maradandó egészségkárosodás végleges mértéke megállapítható és az a 30%ot meghaladja. A maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megállapítása szempontjából a Biztosított/ Együttbiztosított alábbi időpontokban fennállott állapota irányadó: 2.3.1.Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mértéke egyértelműen és véglegesen megállapítható a jelen feltétel 3. pontja szerinti orvosi vélemény elkészítésekor, akkor az orvosi szakvélemény készítésekor fennálló állapot és annak alapján az orvosi szakvéleményben véglegesként meghatározott egészségkárosodás mértéke az irányadó. 2.3.2. Amennyiben az egészségkárosodás végleges mértéke a jelen szerződési feltételek 3. pontjában leírt orvosi vélemény elkészítésekor nem állapítható meg, mert a Biztosított/ Együttbiztosított állapotában orvosi kezelés, gyógykezelés, vagy egyéb ok miatt változás következhet még be, akkor legkorábban a baleset bekövetkeztét követő 1 év elteltével a Biztosító orvosa 3
ismételt vizsgálata alapján kerül meghatározásra a Biztosított/Együttbiztosított egészségkárosodásának végleges mértéke és a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének meghatározása. Az ismételt vizsgálatra a jelen feltételek 3. pontjában rögzített, orvosi véleményre vonatkozó rendelkezései irányadóak. Az ismételt vizsgálat szükségességét és időpontját Biztosító orvosa állapítja meg orvosi véleményében. 2.3.3. Amennyiben a biztosítási esemény bejelentésére a balesetet követő egy éven túl kerül sor, az egészségkárosodás végleges mértékének meghatározása szempontjából a Biztosított/ Együttbiztosított kárigény bejelentésekor fennálló állapota az irányadó. 3. A maradandó egészségkárosodás meghatározása A jelen szerződési feltételek 2/b pontjához kapcsolódó maradandó egészségkárosodás mértékét a szervek, végtagok, illetve működésképességük elvesztése esetén az alábbi táblázat iránymutatása alapján kell meghatározni. Testrészek egészségkárosodása Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése
Térítés 100%
Beszélőképesség teljes elvesztése vagy mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése
70%
Egy kar vállízületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége
70%
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége
70%
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége
65%
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése illetve teljes működésképtelensége
60%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége
60%
Egy kéz teljes elvesztése illetve teljes működésképtelensége
55%
Egy láb térd alatt való elvesztése illetve teljes működésképtelensége
50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése
50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége
45%
Egyik lábfej teljes elvesztése illetve teljes működésképtelensége
40%
4
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése
30%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége
20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége
10%
A szaglóérzék teljes elvesztése
10%
Bármely másik ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége
5%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége
5%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése
5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége
2%
A fenti táblázatból adódó, egy balesetre vonatkozó egészségkárosodási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. A Biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a 4. pontban meghatározott fennálló hitelösszeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha az egészségkárosodás foka az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működésképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértéke független a Biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a Biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe. A maradandó egészségkárosodás mértékét minden esetben a Biztosító orvosa állapítja meg, amely eltérhet a társadalombiztosítás által megállapított egészségkárosodási mértéktől. Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével vagy bekövetkeztének időpontjával nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a Biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elfogadott orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a Biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a Biztosító kérte. A jelen feltétel 2/c pontban meghatározottak esetében, amennyiben a hatályos jogszabályok értelmében nem tud a Biztosított/ Együttbiztosított becsatolni rokkantságot megállapító dokumentumot, úgy a Biztosító orvosa állapítja meg az egészségkárosodás és a rokkantság mértékét. Ha a Biztosított a Biztosító 5
orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás, rokkantság mértékével vagy bekövetkeztének időpontjával nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a Biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elfogadott orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a Biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a Biztosító kérte. Az egészségkárosodás mértéke, illetve a rokkantság foka eltérhet a társadalombiztosítás által megállapított egészségkárosodási mértéktől, illetve rokkantsági foktól. A jelen feltétel 2/c pontjában meghatározott biztosítási esemény vonatkozásában a Biztosító orvosa által meghatározott egészségkárosodás, rokkantság mértéke a jelen feltétel 3. pontjában rögzített egészségkárosodási táblázat mértékektől eltérően is megállapításra kerülhet, függően az egészségkárosodás mértékét megalapozó valamennyi betegségre vagy baleseti sérülésre. 4. A Biztosító szolgáltatása A jelen biztosítási szerződés 2. pontjában meghatározott biztosítási események bármelyikének bekövetkezése esetén a Biztosít, a kedvezményezettnek egy összegben kifizeti a Biztosítottnak (illetve adóstársként az Együttbiztosítottnak) a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában a kölcsönszerződés alapján még fennálló aktuális tartozását, de legfeljebb az eredeti kölcsönszerződésben meghatározott, késedelem nélküli ütemezés szerinti teljes tartozást, amely nem haladhatja meg a kezdeti kölcsönösszeget, valamint a 10 millió forintot. „Amennyiben a Biztosítottnak és Együttbiztosítottnak törlesztési hátraléka van, a Biztosító a fenti összegen felül legfeljebb háromhavi (illetve egy negyedévi) törlesztő részletet térít meg.” Devizahitel esetén a Biztosító kizárólag a devizában folyósított kölcsön forintra átszámított ellenértékére vállal kockázatot, illetve biztosítási esemény esetén kizárólag forintban teljesíti a biztosítási szolgáltatást. A Szerződő pénzintézet a kölcsönszerződés aláírásának napján az adott devizára vonatkozó adott pénzintézet által alkalmazott deviza közép árfolyamon átszámítva határozza meg a kölcsön összegét forintban. A fenti bekezdés szerinti forint összeg képezi a biztosítás, illetve a díjszámítás alapját, a díjak elszámolására is kizárólag forintban kerül sor. Devizahitel esetén a Biztosító szolgáltatása a hitel,- vagy kölcsöntartozásnak a biztosítási esemény bekövetkezése napján érvényes adott pénzintézet által alkalmazott deviza közép árfolyamon, de maximum a kölcsönszerződés aláírásának napján alkalmazott, adott devizanemre vonatkozó deviza közép árfolyamon átszámított a kölcsönszerződés alapján még fennálló aktuális hitel,6
vagy kölcsöntartozás forint összege,de legfeljebb az eredeti kölcsönszerződésben meghatározott, késedelem nélküli ütemezés szerinti kölcsöntartozás összegét, amely nem haladhatja meg a kezdeti hitel, - vagy kölcsönösszeget, valamint a 10 millió forintot. 5. A kölcsönszerződés A jelen szerződési feltételek alapján megkötött biztosítás olyan kölcsönszerződésekre vonatkozik, amelyekben a törlesztés egyenlő időközökben fizetett, egyenlő törlesztő részletekben történik. A kölcsönszerződésben meghatározott kezdeti kölcsönösszeg nem haladhatja meg a 10 millió forintot. Ha a kölcsönt nyújtó Szerződő és a Biztosított, illetve Együttbiztosított között fennálló kölcsönszerződés módosul, az nem jelenti jelen kölcsönfedezeti biztosítás azonos értelmű módosítását. A biztosítási szerződés tartama és biztosítási összege csak a szerződés létrejöttekor meghatározott tartam és biztosítási összeg lehet. A biztosítási díj és a biztosítási szolgáltatás is ennek megfelelően alakul, ettől való eltérés nem lehetséges. 6. A biztosítási szerződés létrejötte, tartama A biztosítási szerződés a Szerződő és Biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a Szerződő, a Biztosított/Együttbiztosított javára ajánlatot tesz a Biztosító számára a szerződés megkötésére. A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre. Kezdete az ajánlat aláírásának napját követő nap 0. órája, lejárata a biztosítási tartam utolsó napjának 24. órája, mely a kölcsönszerződés időtartamához igazodva kerül megállapításra. KÉR-ÉV/75-RK típusú szerződés esetén a szerződés minimális tartama 2 év. KÉR-EGY/75-RK típusú szerződés esetén a szerződés minimális tartama 1 év. A biztosítási tartam megegyezik a biztosítási szerződés aláírásának időpontjában megkötött kölcsönszerződés eredeti futamidejével. 7. A biztosítási szerződés időbeli hatálya, a kockázatviselés kezdete A biztosítási szerződés – ellenkező megállapodás hiányában – a kölcsön folyósítása, valamint a biztosítási ajánlat aláírása közül a későbbi időpontot követő nap 0 órájával lép hatályba, feltéve, hogy a Szerződő a biztosítás első vagy egyszeri díját a szerződés hatálybalépését követő 45 napon belül a Biztosító díjbekérőn/számlán megadott számlájára – a megfelelő azonosító adatokkal együtt - átutalja. A biztosítási szerződés időbeli hatályának lejárata a biztosítási tartam utolsó napjának 24. órája, mely a kölcsönszerződés időtartamához igazodva kerül megállapításra. 7
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálybalépésével egy időben kezdődik. A Biztosító jelen szerződési feltételekbe foglalt biztosítási módozatok esetén várakozási időt nem alkalmaz. 8. Biztosítási szerződés módosítása A biztosítási szerződés módosítására nincs lehetőség. 9. Biztosítási díj KÉR-EGY/75-RK típusú biztosítás esetén a biztosítás díja a kölcsön összegétől, valamint a biztosítás tartamától függ és a biztosítás teljes tartamára előre, egy összegben fizetendő. Az egyszeri díj a kölcsönszerződés létrejöttekor esedékes. KÉR-ÉV/75-RK biztosítás esetén a biztosítás díja a kölcsön összegétől, a hitelszerződés díjfizetési tartamától, valamint a hitelszerződés futamidejétől függ. A biztosítási díj a teljes tartamra a biztosítás kezdetekor kerül meghatározásra és mértéke a tartam során változatlan. Az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási évnek az első napján esedékes, amelyre vonatkozik. Ha a Szerződő az első, illetve egyszeri biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítás megszűnik. Ha a Szerződő (KÉR-ÉV/75-RK biztosítás esetén) a további díjakat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a Biztosító kockázatviselése az utolsó elmaradt díj esedékességétől számított 45 napig tart. A rendszeres biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig fizetendő, amelyben a Biztosított halála bekövetkezett. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szerződés díjhátralékot mutat, a Biztosító a díjhátralék kiegyenlítéséig visszatarthatja szolgáltatás kifizetését. Biztosítási évnek egy éves időtartamot kell tekinteni, amely nem minden esetben azonos a naptári évvel (biztosítási időszak). Bármely okból megszűnt szerződés újra érvénybe helyezésére (reaktiválás) nincs lehetőség. 10. Közlési és változás bejelentési kötelezettség
8
A Szerződő, a Biztosított és az Együttbiztosított köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. Az ajánlattételkor a Biztosítottnak és az Együttbiztosítottnak a Nyilatkozat aláírásával külön-külön egészségi állapotáról nyilatkoznia kell. A Nyilatkozatot akkor jogosultak aláírni, amennyiben egészségi állapotuk az aláírás időpontjában a nyilatkozatban foglaltakkal megegyezik. Biztosító a szerződés létrejöttét a Nyilatkozat aláírásától teszi függővé. A közlési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, csak az esetleges visszavásárlási összeget fizeti ki, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére. A 2/a pontban leírt biztosítási esemény esetén, ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körülményekről a Biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja. Amennyiben a Szerződő a Biztosított és az Együttbiztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele és a kockázatot jelen feltétel értelmében nem tudja vállalni, akkor a Biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. 11. Kizárt kockázatok 11.1. Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi biztosítási eseményekre, ha a biztosított vagy együttbiztosított halálának vagy balesetének, vagy betegségének oka: - elme- és tudatzavar, vagy ittasság, kábító- illetve bódító szerek fogyasztása, - a Biztosított/Együttbiztosított testén saját maga, vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor. - felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.
9
- öncsonkítás, a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság, vagy ezek kísérlete, még akkor sem, ha a Biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el. - megemelés, habituális ficam, patológiás törés. - napszúrás, hőguta, fagyás kivéve, ha az baleset következménye. 11.2. Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi biztosítási eseményekre, ha a biztosított vagy együttbiztosított balesetének oka: - agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a Biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll. - a Biztosítottat/Együttbiztosítottat ért szívinfarktus. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek. - légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett baleset. - veszélyes sport- és egyéb célú tevékenységek: a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, go-kart, moto-cross, jet ski, motorcsónak sport, vízisízés, motorkerékpár sport, rally, ügyességi versenyek gépkocsival), b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés, c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló jogszabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedíció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bázisugrás, falmászás, d) privát-, illetve sportrepülés, repülősportok (pl. ejtőernyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vitorlázó repülő, paplanrepülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlázó repülő). - közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen), abban az esetben amennyiben az nem áll összefüggésben a Biztosított – munkavédelmi szabályok betartása melletti – munkavégzésével. 11.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben: a) kóros elmeállapot, b) HIV-fertőzés, c) nukleáris energia. 11.4 Nem minősül biztosítási eseménynek/ balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. 11.5. A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus betegségek, illetve a szerződés megkötésének időpontjában bármely okból már károsodott, korábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korlátozott, sérült, károsodott 10
vagy csonkolt, (nem ép) testrészek és szervek (továbbiakban együtt: sérült szervek) a biztosításból ki vannak zárva. Továbbá a biztosításból ki van zárva, a jelen pontban leír betegséggel, sérült szervvel ok –okozati összefüggésben bekövetkezett maradandó egészségkárosodás, rokkantság is. 11.6. Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelyek - a Biztosított/Együttbiztosított igazolt (versenyzői, sportolói licencecel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevékenységével vannak okozati összefüggésben. - olyan, a biztosítási szerződés hatálya előtt már meglévő szervezet támasztórendszerét érintő ártalomra, melynek meglétére a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező baleseti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, ortopéd jellegű kórképek a biztosítási védelemből ki vannak zárva. 11.7. A Biztosított/Együttbiztosított foglalkozásával összefüggésben bekövetkező biztosítási események, amennyiben a Biztosított foglalkozása: – artista, – búvár, – bányász, - építőmunkás magas építményeken, – fegyveres testület tagja, – fegyveres őr, – kaszkadőr, – légiutas-kísérő, – pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő), – pirotechnikus, – pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője, – robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás, – tűzijáték- és csillagszórógyártó, – vadász, – veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr. 11.8. Nem téríti meg a Biztosító továbbá: bárminemű biztosítási eseményt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbiakban foglaltak szerint: - háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó. - Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel
11
okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. - Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy – egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy – a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy – melyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. - Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze. 12. A Biztosító mentesülése 12.1.A Biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a Biztosított/Együttbiztosított halála, illetve balesete, betegsége: – a kedvezményezett szándékos magatartása következtében következett be A Biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított/Együttbiztosított halála a Biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be 12.2. A Biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól a 2/b és 2/c pontokban leírt biztosítási események esetén, ha a baleset vagy a betegség a Biztosított/Együttbiztosított, vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény – nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudatmódosító szer hatására állt be, – a Biztosított/Együttbiztosított jogosítvány nélküli vezetése következtében áll be, vagy – a Biztosított/Együttbiztosított munkavégzése során a munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartása miatt következett be.
12
Hozzátartozó fogalma: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa; 12.3. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól a 2/b és 2/c pontokban leírt biztosítási események esetén, ha a Biztosított/Együttbiztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan. 13. Visszavásárlás, díjmentes leszállítás, értékkövetés, nyereségrészesedés, A biztosítási szerződés maradékjoggal nem rendelkezik, visszavásárlására és díjmentes leszállítására nincs lehetőség. A szerződés értékkövetésére nyereségrészesedésre nem jogosít.
nincs
lehetőség,
a a
szerződés szerződés
A Biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát. Két személyre kötött életbiztosítás esetén, ha a Biztosított vagy Együttbiztosított halála olyan esemény vagy ok következménye, amelyre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki, illetőleg ha a Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, akkor a biztosítási szerződés megszűnik. 14. A biztosítási esemény bejelentése A Biztosított, az Együttbiztosított valamint a Szerződő köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét a Biztosítónak a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatást, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A Szerződő által késedelmesen továbbított iratok miatt bekövetkezett károkért a Biztosító semmilyen nemű felelősséget nem vállal. 15. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 15.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a Biztosított/Együttbiztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a Biztosító rendelkezésére bocsátotta. 15.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a Biztosító a következő iratokat kéri be: 15.2.1.Biztosítási eseménytől független iratok: 13
a) hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő lap, b) baleseti jegyzőkönyv másolata, amennyiben készült ilyen, c) biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény, d) azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek, e) A hitelt nyújtó pénzintézet által kiállított írásos igazolás a biztosítási esemény napján fennálló aktuális hiteltartozás forintban megadott értékéről. (Deviza hitel esetén jelen szerződés 4. pontjában leírt módon meghatározott összegről) 15.2.2. halál esetén: – a Biztosított/Együttbiztosított halotti anyakönyvi kivonata másolatban, – a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány másolata, – a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolati példányai, 15.2.3. egészségkárosodás esetén: – a Biztosított/Együttbiztosított érvényes személyi igazolványának vagy születési anyakönyvi kivonatának másolata, 15.3. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a Biztosító a következő iratokat is bekérheti (a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a dokumentumok eredeti példányait bekérje): a) aktuális és részletes jelentés a Biztosított/Együttbiztosított állapotáról, b) baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció, szakértői vélemény, c) baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat, d) baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok, e) balesettel összefüggő, a baleset következményeinek felszámolására irányuló, a Biztosított nevére szóló, gyógyulásával kapcsolatos számlák, f) balesettel összefüggő, a baleset napjától számított két éven belüli kórházi kezelésről szóló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az ambulánsan végzett műtét leírása, g) betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton), h) boncjegyzőkönyv, korbonctani lelet, i) gyámhatósági okirat, j) hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához, k) kórházi zárójelentés, l) közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos baleseti jegyzőkönyv, m) külföldön bekövetkezett baleset esetén a baleset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítása, n) műtéti költségek miatti számlák eredeti példánya, o) műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot, p) OEP/MEP igazolás, q) orvosi ambuláns lap, r) orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos), s) öröklési bizonyítvány,
14
t) amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben hatósági eljárás indult, és annak eredménye a Biztosító szolgáltatási jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához elengedhetetlenül szükséges, akkor a Biztosító kérheti: – hatósági eljárás esetén az eljárást lezáró határozatot, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozatot vagy vádiratot, – rendőrségi jegyzőkönyvet, rendőrségi vagy hatósági határozatot, v) rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (NRSZH), aa) röntgenfelvétel és a röntgen lelet valamint az orvosi igazolás, bb) Szerződő/Biztosított általi meghatalmazás, cc) teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végleges kórlap, ápolási lap, labor eredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei), dd) testfelületet 20%- felett ért és legalább II.fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció, ee) eredeti hitelszerződés másolata, hiteltörténet vagy számlakivonat másolata Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefolytatására. 15.4.A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a Biztosítóval szemben érvényesíti. 15.5. A Biztosított, illetve az Együttbiztosított a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a Biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más Biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a Biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze. A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a Biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, dokumentumok beszerzése során a Biztosítóval együttműködni. Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény körülményeinek tisztázásához nem volt szükséges, a Biztosítót terheli. 16. A Biztosított, illetve Együttbiztosított egyéb kötelezettségei A baleset után a Biztosítottnak és Együttbiztosítottnak haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – lehetőség szerinti – elhárításáról és enyhítéséről. Indokolt esetben a Biztosított és Együttbiztosított a Biztosító által megnevezett orvosokkal köteles megvizsgáltatni magát. A Szerződő, a Biztosított, az Együttbiztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához, vagy a 15
szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes, vagy különleges adatok beszerzése érdekében köteles eljárni. 17. A szolgáltatás kifizetése A szolgáltatási igény jogosságát igazoló utolsó irat beérkezését követő 30 napon belül a Biztosító átutalással fizeti ki a biztosítási szolgáltatást a kedvezményezett számára. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el. A szolgáltatás elmaradása esetén a Biztosító az elutasításról utolsó irat beérkezését követő 30 napon belül ad írásos tájékoztatást a hitelintézetnek. 18. A biztosítási szerződés, illetve a Biztosító kockázatviselésének megszűnése Adott kölcsönszerződés vonatkozásában a Biztosító kockázatviselése díj visszatérítése nélkül megszűnik: - a kölcsön teljes előtörlesztésével, az előtörlesztés napjával; - a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének napjával; - azon a napon, amikor a Biztosított Szerződővel kötött kölcsönszerződésének tartama lejár; - amennyiben a Szerződő az adott Biztosított vonatkozásában fedezetbe vont kölcsönösszeg után nem fizeti a biztosítási díjat, az utolsó biztosítási díj esedékességét követő 45. nap leteltével; - amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt az adott Biztosított biztosítási eseménynek nem minősülő halála vagy balesetből eredő rokkantsága, valamint a kockázatviselési időszakban bekövetkezett baleseti eredetű D, E vagy C2-es típusú rokkantsága következik be; - a Szerződő és a Biztosított között fennálló kölcsönszerződés bármely egyéb okból történő megszűnése esetén, a megszűnés napjával; 19. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a Biztosító a tudomására jutott adatokat a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
16
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adat kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a Biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgozójának minősül. A Biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 18. pontja tartalmazza. A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. Az érintett a Biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet: Tájékoztatás kérése: az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a Biztosító 30 írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
napon belül, az érintett adatkezelés továbbításra
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul. Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a Biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az 17
érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Adatvédelmi
és
Helyesbítés: ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő. Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen. Törlés: a személyes adatot törölni kell, ha – kezelése jogellenes; – az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség; – az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; – az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; – azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte. Zárolás: törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről. Nyilvánosságra hozatal: a Biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A Biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló — összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása. 20. Titoktartási kötelezettség 20.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, 18
a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. 20.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 20.3. (1) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. (2) Az (1) előző bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 20.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 20.5. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, 19
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő Biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint a pénzügyi jogok országgyűlési biztosával, r) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (3) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 20.4.4.-ban, a 20.4.7.-ben és a 20.4.8.-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. (4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (5) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben foglaltak szerinti a) kábítószerrel visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
20
(6) A Bbiztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási Szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. (7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 20.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (Pmt.) meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. 20.7. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. (2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 20.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a Biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. 20.9. (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 20.4.2. alá eső adatok vagy az 21
adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. (2) A Biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 20.5. (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 20.5. (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. (3) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. 20.10. (1) A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. (2) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. (3) A Bit alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. (4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. 21. Elévülés A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított két év elteltével évülnek el. 22. Panaszok, kérelmek bejelentése Panaszbejelentés módja, csatornái: A Biztosító a panaszkezelés során a mindenkori hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az ügyfél szóban vagy írásban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse. Biztosító panaszkezelési szabályzata elérhető a www. signal.hu oldalon, illetve Biztosító központi ügyfélszolgálati irodájában. Az elérhetőségek változásának jogát Biztosító fenntartja, az aktuális panaszkezelési elérhetőségeket Biztosító panaszkezelési szabályzata tartalmazza. Elérhetőségek: Személyes panaszbejelentés 22
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Irodánk: 1123 Budapest, Alkotás utca 50. Nyitva tartás: Hétfő 8:00–18:00; Kedd–Péntek 8:00 –16:00 Telefonos panaszbejelentés Telefonon belföldről a 06-40-405-405 kékszámon vagy a külföldről is hívható +36-1-458-4200 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél. Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütörtök 8:00– 17:00; Péntek 8:00 –14:00 Postai úton történő panaszbejelentés A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260. Elektronikus panaszbejelentés Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@ signal.hu e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy - regisztrációt követően - Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a Biztosító részére. 22.1. Panaszkezelés gyakorlata A Biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést, továbbá a beszélgetést hangfelvétellel rögzíti, mely egy évig megőrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére bocsátja a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. A Biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz kezelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen tett panasz esetén átadja, telefonon bejelentett panasz esetén pedig megküldi az ügyfél részére, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követően, legkésőbb a jogszabályban meghatározott harminc napon belül megküldi. A panasz elutasítása esetén a Biztosító válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. 23
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1535 Budapest 114., Pf. 777 Pénzügyi Békéltető Testület címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében is lehetséges. A Biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezet, melyben szerepelnek az ügyfél és panaszadatok, valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek. A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrzi, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzés esetén bemutatja. 23. Vegyes rendelkezések Az orvosi vizsgálaton részt vett Biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni. 24. Adózással kapcsolatos szabályok A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA-tv) rendelkezései is irányadók. Jogi személy Szerződő esetén az SZJA-tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a Biztosított és a Szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A Biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján bocsátja ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a Biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a Szerződő és a Biztosított kíséri figyelemmel. A jelenleg hatályos adószabályok szerint a Biztosító jelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatása adómentes. 25. Kiegészítő biztosítások Jelen szerződéshez, mint alapbiztosításhoz kiegészítő biztosítás nem köthető.
24
