SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Nyergesújfalu, 2013. augusztus 29.

Készítette: Magyaráné Kaiser Zsuzsanna óvodavezető

TARTALOMJEGYZÉK

I. Általános rész 1. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok 2. Az intézmény adatai 3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata

2. 3. 7.

oldal oldal oldal

II. Az intézmény szervezeti felépítése

8.

oldal

11. 11. 17. 17. 18. 18.

oldal oldal oldal oldal oldal oldal

20. 22. 23.

oldal oldal oldal

25.

oldal

26. 29.

oldal oldal

IV. Külső kapcsolatok rendszere

30.

oldal

V. Működés rendje 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása 2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 4. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 6. Intézményi védő, óvó előírások 7. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 8. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás (Pedagógiai Program, Szakmai Program, SZMSZ, Házirend), dokumentumok elhelyezése 9. Reklámtevékenység szabályai

32. 32.

oldal oldal

35. 36.

oldal oldal

38. 39. 39. 42.

oldal oldal oldal oldal

43. 44.

oldal oldal

VI. Záró rendelkezések Legitimációs záradék, érvényességi rendelkezések Nyilatkozatok Jóváhagyás

45. 46. 47. 48.

oldal oldal oldal oldal

III.A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolatok rendje, formája 1. Vezetők közötti feladatmegosztás 2. Vezetők közötti együttműködés 3. A helyettesítés rendje 4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 4. 1. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 4. 2. Nevelőtestület és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 4. 3. Szakmai munkaközösségek 4. 4. Minőségfejlesztési csoport 5. Tagóvodával, telephelyekkel, bölcsődei egységgel való kapcsolattartás rendje, formája 6. A vezetők, valamint a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formája 7. Érdekképviseleti fórum működése

1

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok 

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról



17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: 

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló



138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

A Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde szervezeti felépítésére, működésére, az intézmény és a dolgozók jogaira, kötelességeire, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására jogszabályváltozás miatt került sor. Az SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el. 2

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a jelenleg hatályos jogszabályokban változás áll be, vagy ha a nevelőtestület, a szülők közössége erre javaslatot tesz vagy az intézmény szerkezete változik. Területi hatálya kiterjed: Az intézmény épületére, udvarára, az intézmény területén kívül szervezett , az intézményi nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra. Időbeni hatálya kiterjed: Az intézményi nevelés idejében, kertében zajló programokra, eseményekre, illetve az intézmény külső képviseleti alkalmaira. Személyi hatálya kiterjed: - az óvodába és bölcsődébe járó gyerekek közösségére - a gyerekek szüleire, törvényes képviselőire - a nevelőtestületre, kisgyermeknevelői testületre - a nevelő- oktató munkát segítő dolgozókra - egyéb munkakörben dolgozókra.

2. Az intézmény adatai Intézmény neve: Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde OM azonosító száma: 031733 Az alapító okirat száma, kelte: 152./2013. (VI.27.) Ny. Kt. határozatával Adószám: 16761807-2-11 TEÁOR: 7511 Székhelye és címe: 2536 Nyergesújfalu, Május 1 tér 11. Tagintézménye, címe: 

Bóbita Óvoda és Bölcsőde Bajóti Tagóvoda 2533 Bajót, Kossuth L.u. 69. 3

Telephelyei, címe: 

Felszabadulás téri telephely Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3.



Óvoda u. telephely Nyergesújfalu, Óvoda u. 3.



Kossuth L. ui telephely Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 57.

Tevékenységi köre: A Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde 16 óvodai és 2 bölcsődei csoporttal rendelkező közös igazgatású intézmény. Az óvodai csoportok számából: Székhelyen 4 óvodai csoport Bajóti Tagintézményben 2 óvodai csoport Felszabadulás téri telephelyen 4 óvodai csoport Óvoda u.i telephelyen 2 óvodai csoport Kossuth L. úti telephelyen 4 óvodai csoport működik Bölcsődei csoportok a székhelyen működnek. Az intézmény típusa szerinti besorolás: óvoda Létrehozásáról rendelkező határozat: 142/1991. (VII.30.) sz. KT határozat Közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 6. pontjában foglalt óvodai ellátás. Közvetlen jogelőd: 

Intézményi székhely esetében: Magyar Viscosa Gyár Óvodája 2536 Nyergesújfalu, Irinyi u. 1. 1956. szeptember 1- jétől működik Alapítója: „Magyar Viscosa Gyár- Nyergesújfalu” volt



Tagintézmény esetében: Bajóti Napközi Otthonos Óvoda A Bajóti tagintézmény alapítója Bajót Községi Tanács (2533 Bajót, Kossuth L. u. 69.) Az alapítás éve: 1950 4

Az alapító jogutódja: 1990-től Bajót Község Önkormányzata (2533 Bajót, Kossuth L. u. 69.) Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés, gyermekek napközbeni ellátása Felvehető engedélyezett gyermeklétszám:

400

fő

98

fő

a székhelyen bölcsődében :

26

fő

Bajóti tagintézményben:

55

fő

Felszabadulás téri telephelyen:

105

fő

Óvoda u. telephelyen:

47

fő

Kossuth L. u. telephelyen:

95

fő

Ebből a székhelyen óvodában :

Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés (jellemző alaptevékenységi szakágazat) Alaptevékenységek szakfeladat rend szerinti besorolása: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 862912 Óvodai intézményi étkeztetés 889101 Bölcsődei ellátás 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890116 Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek és programok 890114 A hátrányos helyzetű gyermekek, családok életmódját javító programok Illetékessége, működési köre: Nyergesújfalu Város és Bajót Község közigazgatási területe a Nyergesújfalu - Bajót Óvodai és Bölcsődei Intézményfenntartó Társulás megállapodásában rögzítettek szerint. Az óvodai és bölcsődei ellátás esetében a fenntartó által meghatározott óvodai körzetek Nyergesújfalu és Bajót közigazgatási területén. 5

Az intézmény irányító szervének neve, székhelye: 

Nyergesújfalu- Bajót Óvodai és Bölcsődei Intézményfenntartó Társulás (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106.

A fenntartó neve, székhelye: Nyergesújfalu-Bajót Óvodai és Bölcsődei Intézményfenntartó Társulás (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106.). Az alapító neve, székhelye: Nyergesújfalu Város Önkormányzata (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106.) Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi- gazdálkodási feladatait Nyergesújfalu Városi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya látja el. A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatellátáshoz rendelkezésre áll a 439/281 hrsz. alatti 3107 m2 alapterületű ingatlan (2536 Nyergesújfalu, Május 1. tér 11.), a rajta lévő óvoda-bölcsőde épület, a benne lévő berendezés és szakmai felszerelés leltár szerint nyilvántartva. A tagintézményben a feladatellátáshoz rendelkezésre áll a 102 hrsz. alatti 3057 m 2 alapterületű ingatlan (2533 Bajót, Kossuth L. u. 69.) az udvarral és egyéb tárgyi eszközökkel. A telephelyeken a feladatellátáshoz rendelkezésre áll az 584 hrsz. alatti 4735 m2 alapterületű ingatlan (2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3.), a 81 hrsz. alatti 1807 m2 alapterületű ingatlan (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 57), valamint a 1569/18 hrsz. alatti 3127 m2 alapterületű ingatlan (2536 Nyergesújfalu, Óvoda u. 3.), udvarral és egyéb tárgyi eszközökkel. A vagyon feletti rendelkezés Nyergesújfalu Város Önkormányzata mindenkor hatályos vagyonrendelete alapján történik, a tagintézmény esetében a vagyon feletti rendelkezés Bajót Község Önkormányzata vagyonrendelete alapján történik. Kezelési joggal az intézmény vezetőjét bízza meg.

6

Intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Intézmény élén óvodavezető áll, aki önálló munkáltatói joggal bír. Az intézmény vezetőjét az intézmény irányító szerve , az általa kiírt nyilvános pályázati felhívás útján öt évre bízza meg. Alkalmazotti létszám az óvodában: 61 fő Óvodapedagógusok létszáma:

33 fő

Dajkák létszáma:

17 fő

Élelmezésvezető:

1 fő

Adminisztrátor, óvodatitkár:

2 fő

Egyéb kisegítő alkalmazott létszáma:

8 fő

Alkalmazotti létszám a bölcsődében:

5 fő

Kisgyermeknevelők létszáma:

4 fő

Egyéb kisegítő alkalmazott létszáma a bölcsődében: 1 fő

3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: 

Hosszú fejbélyegző székhely: Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde 2536 Nyergesújfalu, Május 1 tér 11.



Hosszú fejbélyegző adószámmal székhely: Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde 2536 Nyergesújfalu, Május 1 tér 11.



Hosszú fejbélyegző tagóvoda: Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde Bajóti Tagóvodája

2533 Bajót, Kossuth L.u. 69. 

Cégbélyegző (körpecsét): Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde Nyergesújfalu

7

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek és a vezetői szintek közötti együttműködésnél alapelv, hogy az intézményi feladatok a jogszabályi előírásoknak és tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon valósuljanak meg.

1. Vezető beosztások Magasabb vezető beosztás : 

óvodavezető



óvodavezető- helyettes



tagóvoda- vezető

Vezető beosztás: 

óvodai telephely- vezetők



bölcsőde-vezető

A tagóvoda vezetők, telephely- vezetők, bölcsőde- vezető munkájukat önállóan, személyes felelősséggel, munkamegosztáson alapuló, munkaköri leírás szerint végzik. A vezetők a döntések előtt konzultálnak az óvodavezetővel. Az intézkedésekről, szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. 2. Az intézmény alkalmazotti közösségét a székhelyén, tagóvodában és a telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott óvodai és bölcsődei közalkalmazottak, valamint a tagóvodában és a telephelyen foglalkoztatott közalkalmazottak. 3. Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén, a tagóvodában és a telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, a tagóvodában valamint a telephelyeken működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkotnak. A bölcsőde nevelő- gondozó testületét a székhelyen működő bölcsődei intézményegységben foglalkoztatott kisgyermeknevelők alkotják. A kisgyermeknevelők szakmai tekintetben önálló közösséget alkotnak. 4. Az óvoda székhelyén, a tagóvodában és a telephelyeken a nevelő- oktató munkát segítő dajkák önálló csoportot alkotnak. 8

5. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen, a tagóvodában és a telephelyeken. 6. Az óvoda minőségfejlesztési tevékenységét a székhelyen, a tagóvodában és a telephelyeken működő minőségfejlesztési csoport végzi a helyettes, a tagintézmény-vezető és telephelyvezetők irányításával. A minőségfejlesztési csoport tevékenysége egységesen fogja át a székhely,a tagóvoda és telephelyek tevékenységét. 7. Élelmezésvezető (óvodatitkár) az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző a székhelyen. A Felszabadulás téri és a Kossuth L. úti telephelyen a telephely- vezetőhöz beosztott ügyintéző. 8. Konyhai dolgozók az intézményben a tálaló konyhán élelmezéssel kapcsolatos feladatokat látnak el.

9

BÓBITA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI nnn FELÉPÍTÉSE

INTÉZMÉNYI SZÜLŐI SZERVEZET ÉLELEMEZÉSVEZETŐ, ÓVODA TITKÁR

ÓVODAVEZETŐ KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES

TELEPHELY-VEZETŐ

SZÉKHELY: BÓBITA ÓVODA

FELSZABADULÁS TÉRI TELEPHELY

NEVELŐ TESTÜLET

KOSSUTH L. TELEPHELY

TAGÓVODA VEZETŐ

ÓVODA ÚTI TELEPHELY

EGYÉB ALKALMAZOTTAK

INTÉZMÉNY EGYSÉG SZÜLŐI SZERVEZETE

10

BÖLCSŐDEVEZETŐ

BAJÓTI TAGÓVODA

KISGYERMEK NEVELŐ

III. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 1. Vezetők közötti feladatmegosztás 1. 1. Óvodavezető: az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját segítik: óvodavezető- helyettes, tagóvoda- vezető, telephely-vezetők, bölcsőde- vezető. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. a.) Az óvodavezető felelős 

az óvoda szakszerű és törvényes működéséért



takarékos gazdálkodásért



intézményi szabályzatok elkészítéséért



a pedagógiai munkáért



a pedagógus etika normáinak betartásáért



az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés előkészítéséért, adatszolgáltatásért



a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért



a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért



a gyermekbalesetek megelőzéséért



a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért



a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért

11



a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat – és adatkezelésének, az adattovábbításának szabályosságáért



munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért



az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért



a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért

b.) Gyakorolja a munkáltatói jogokat; c. ) Dönt az óvoda működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe; d.) Képviseli az intézményt; a. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet – és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja; e.) Feladatkörébe tartozik: 

a nevelőtestület vezetése



a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése



a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése



minőségfejlesztési rendszer működtetése



az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján



közalkalmazotti tanáccsal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködés



nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése és ellátása



a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor, hol kereshetnek meg

12



a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása



a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése



gyermekek felügyeletének megszervezése nevelés nélküli munkanapokon, ha azt a szülők igénylik



az óvodai/bölcsődei jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint



az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: 1. az óvodába/bölcsődébe felvett gyermekek nyilvántartása 2. tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele 3. szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai/bölcsődei elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja

g.) Kizárólagos jogkörébe tartozik: 

a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, tagóvodában, telephelyen, bölcsődében foglalkoztatottak tekintetében a tagóvoda- vezető, telephelyvezető, bölcsőde- vezető véleményének kikérésével



kötelezettség vállalás, amelyet hosszabb távolléte esetén meghatalmazással átruházhat



kiadmányozás (aláírás), amelyet hosszabb távolléte esetén meghatalmazással átruházhat



fenntartó előtti képviselet

13

h.) Közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, a tagóvoda-vezetőt, telephely-vezetőket, bölcsőde- vezetőt valamint a székhelyen az élelmezésvezetőt. 1. 2. Óvodavezető-helyettes (általános helyettes) A vezető helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Vezetői tevékenységét munkaköri leírás alapján , az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben, - el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését. Az óvodavezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. a.) Közreműködik:  a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében  óvodapedagógusi munkaidején túl segíti az óvodavezetőt a döntések előkészítésében  nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában  éves munkarend és szabadságolási terv készítése óvodavezető jóváhagyásával  a tagóvodával, telephelyekkel, bölcsődével való együttműködésben  az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában  gyermekvédelmi feladatok ellátásában a székhelyen, bölcsődében c.) Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, amelyeket – közös megbeszélés és egyeztetés után – az óvodavezető meghatároz. d.) Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját a székhelyen. e.) Nyomon követi az óvodával kapcsolatos jogszabályváltozásokat 1. 3. Tagóvoda-vezető, telephely- vezető a.) Munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi

14

b.) Személyes felelősséggel tartozik az óvodavezetőnek Felelőssége a tagóvodában, telephelyen  nevelőtestület vezetése  nevelőmunka irányítása és ellenőrzése  a munka megszervezésével kapcsolatos dokumentumok kiadása, vezetése, ellenőrzése  éves munkarend és szabadságolási terv készítése óvodavezető jóváhagyásával  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése  az óvodavezetővel való egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  szabadságok tervezése, ütemezése  szünetek alatti ügyelet biztosítása  munkarend szervezése ellenőrzése  egészségügyi vizsgálat megszervezése  a szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés  nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése c.) Éves szinten írásban beszámol a tagintézmény, telephely egész működésére, pedagógiai munkájára, belső ellenőrzés tapasztalataira vonatkozóan, valamint jelzi a tagóvodát, telephelyet érintő megoldandó problémákat d.) Szoros kapcsolatot tart a székhely óvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában, telephelyen e.) Az irányítása alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatai közvetíti az óvodavezető felé. f.) Nyomon követi az óvodával kapcsolatos jogszabályváltozásokat

1.4. Bölcsőde-vezető a.) Munkáját munkaköri leírás alapján végzi b.) Személyes felelősséggel tartozik az óvodavezetőnek

15

Felelőssége a bölcsődében  kisgyermeknevelő testület vezetése  éves munkaterv készítése  éves munkarend és szabadságolási terv készítése óvodavezető jóváhagyásával  szünet alatti ügyelet biztosítása  munkarend ellenőrzése  egészségügyi vizsgálat megszervezése  vezeti az előírt dokumentációkat  nevelő- gondozó munka irányítása, szervezése és ellenőrzése  a munka megszervezésével kapcsolatos dokumentumok kiadása, vezetése, ellenőrzése  Nyomon követi a bölcsődével l kapcsolatos jogszabályváltozásokat  bölcsőde működésével kapcsolatos jelentések elkészítése  a kisgyermeknevelők jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése  tervezi, szervezi a kisgyermeknevelők szakmai továbbképzését  felügyeli a bölcsőde higiéniai követelményeinek betartását  gyermekbalesetek megelőzése  az óvodavezetővel való egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása  a szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés c.) Éves szinten írásban beszámol a bölcsőde egész működésére, nevelő- gondozó munkájára, belső ellenőrzés tapasztalataira vonatkozóan, valamint jelzi a bölcsődét érintő megoldandó problémákat d.) Szoros kapcsolatot tart az óvodavezetővel, biztosítja az információk továbbítását a bölcsődében e.) irányítása alá tartozó kisgyermeknevelők kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezető felé.

16

2. Vezetők közötti együttműködés 

Az intézmény vezetősége: óvodavezető 1 fő óvodavezető- helyettes 2 fő telephely- vezetők 2 fő bölcsőde-vezető 1 fő



Vezetők közötti együttműködés rendszeresített formája a hét második munkanapján kéthetente tartott vezetői értekezlet, illetve a rendkívüli vezetői megbeszélés, ha azt valamilyen halaszthatatlan ügy szükségessé teszi.  Közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható.  A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egység működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.



A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleteken, a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. Döntéshozatal, döntés-előkészítés folyamatába a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség és a Közalkalmazotti Tanács jogszabályban biztosított jogait figyelembe kell venni.

3. A helyettesítés rendje 3. 1. Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti a III. rész 1. 1. 2. a.) pontban írtak szerint. 3. 2. A tagóvoda-vezetőt, telephely- vezetőt akadályoztatása esetén az óvodában tartózkodó legidősebb

óvodapedagógus helyettesíti, aki felel az

intézménybiztonságos működéséért, a gyermekek biztonságának megóvásáért. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. 3. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a számozás sorrendjében 1.) az élelmezésvezető, óvodatitkár 2.) Minőségfejlesztési csoport vezetője, tagja 3.) Az óvodában tartózkodó legidősebb óvodapedagógus látja el

17

3.3. 1.)-3.) pontban felsorolt megbízott személyek felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény biztonságos működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. 4. A reggeli és délutáni ügyelet ideje alatt a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködik a munkarend szerint ez időben munkát végző legidősebb óvodapedagógus. Intézkedési jogköre az intézmény biztonságos működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 4.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

Vezetői szint Óvodavezető

Szervezeti egység

Kapcsolattartás rendje és formája

szervezeti egység - Információs vezetői értekezlet 2 hetente neve:

- Írásos tájékoztatás

Vezetők

- Értekezletek (tanévnyitó, tanévzáró, nevelőtestületi )

(Óvodavezető-

- Telefonos egyeztetés az aktuális információknak

helyettes

megfelelően

Tagóvoda-

- E-mail, fax az aktuális információknak megfelelően

vezető Telephelyvezetők Bölcsődevezető) szervezeti egység - Értekezletek ideje, rendszeressége: neve:

évente 3-4 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon,

Nevelőtestület

vagy kötelező órán túli időben - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél

18

Óvodavezető

szervezeti egység - Értekezletek ideje, rendszeressége: neve:

évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon

Alkalmazotti

- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje,

közösség

rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél

szervezeti egység - Nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, neve:

- Írásos tájékoztatás

Munkaközösség - Munkaközösségi foglalkozásokon való részvétel (évi minimum 4) - Egyéni beszélgetések, beszámolók, , rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Év végi beszámoló elkészítése szervezeti egység - Nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, neve:

- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje,

Minőségfejlesz-

rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl

tési csoport

- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság - Év végi beszámoló elkészítése

szervezeti egység - Információs beszélgetések neve:

- Írásos tájékoztatás

Közalkalmazotti Tanács

19

4.2. Nevelőtestület és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Középvezetői

Szervezeti

szint

egység

Kapcsolattartás rendje és formája

szervezeti egység szervezeti egység - Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség neve:

neve:

szerint, kötelező órákon túl, nevelés nélküli napon

Vezetők

Nevelőtestület

- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:

vezető- helyettes Kisgyermek-

szükség szerint, kötelező órákon túl

tagóvoda-vezető

- Vezetői megbeszélések, tájékoztatók ideje,

nevelő testület

telephely- vezető

rendszeressége:

bölcsőde- vezető

szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél

szervezeti egység szervezeti egység - Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség neve:

neve:

szerint, kötelező órákon túl, nevelés nélküli napon

Vezetők

alkalmazotti

- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:

vezető- helyettes közösség

szükség szerint, kötelező órákon túl

tagóvoda-vezető

- Vezetői megbeszélések, tájékoztatók ideje,

telephely- vezető

rendszeressége:

bölcsőde- vezető

szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél

20

szervezeti egység - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: neve:

szükség szerint, kötelező órákon túl

Óvodában

- Értekezlet aktualitásnak megfelelően szükség

működő teamek szerint, kötelező órán túl MICS

- Év végi beszámoló elkészítése

IPR

- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Szervezési feladatok ideje, rendszeressége: folyamatosan aktualitásnak megfelelően

szervezeti egység - Nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, neve:

SZMK

- Munkaközösségi foglalkozások (évi min.2) - Év végi beszámoló elkészítése

szervezeti egység - Folyamatos beszoktatás neve:

- Nyílt napok

Szülők

- Játékdélutánok, kirándulások - Ünnepek, ünnepélyek - Fogadóórák - Családlátogatások - Szülői értekezletek - Munkadélután - Faliújságra kifüggesztett információk A kapcsolattartási formák rendje a intézményegységek éves munkatervében található

21

4.3. Szakmai Munkaközösségek (SZMK) 

Célja:

Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a helyi pedagógiai program tartalmának megfelelő témában hozható létre. 

Feladata:

Részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában .Gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő- oktató munkájának szakmai segítéséről. Magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti az adott terület módszertanát. Figyelemmel kíséri működési területére kiírt pályázati lehetőségeket. A pedagógusok számára bemutató foglalkozások megtartása, konzultációs lehetőségek (értekezlet) és hospitálás biztosítása, eszközfejlesztés, szakirodalmak megismerése, módszertani és pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése és megvalósítása. Az intézmény szakmai dokumentumainak elkészítésében történő részvétel. Szakmai munka ellenőrzésében való közreműködés. Felméri és értékeli a gyermekek fejlettségi szintjét. 

Létrehozása:

Nevelőtestület legalább 5 tagjának kezdeményezésére. Óvodában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. Szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja. akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. 

Munkaközösség- vezető: Beszámolási kötelezettsége van az óvodavezető felé. Díjazása a 2011. évi CXC törvény alapján.



Működés rendje:

A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb

22

feladataival. A munkaközösség vezetőjének félévente a nevelőtestületi értekezleten beszámolási kötelezettsége van. Év végén értékelést készít a munkaközösség-vezető az év eredményeiről, munkájukról. A munkaközösség ingyenes használja az intézmény épületét, berendezését. A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok biztosítják, illetve az intézményvezető engedélyével felhasználhatnak a költségvetésből is a szükséges egyeztetések lefolytatásával. 

Véleményezési jogkör:

Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez Pedagógiai Program, továbbképzési program elfogadása Nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása 4. 4 Minőségfejlesztési csoport A Minőségfejlesztési csoport létszáma 6 fő. Tagjait az óvodavezető a nevelőtestület jóváhagyásával bízza meg határozott időre, legalább egy nevelési évre. A csoportból kilépni írásbeli lemondással lehet. Csoport tagjainak elismerése: a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből a történik. Vezető: 300 % , tagok: 200% A döntések a csoporton belül többségi szavazattal történnek. Csoportvezető feladatai és hatásköre: A csoportmunka szervezése, ütemterv-munkaterv elkészítése a tagok bevonásával. Nevelőtestület bekapcsolása a feladatokba. Tájékoztatás a csoport munkájáról, szóbeli, írásbeli beszámolók. Óvodavezetővel való kapcsolattartás. A csoport beszámolási kötelezettsége folyamatos az óvodavezetőnek és a nevelőtestületnek. Félévkor szóbeli összegzés a munkáról, év végén írásbeli beszámoló. 4. 5. Az óvoda nevelési egységei (csoportjai) közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv, Minőségfejlesztési munkaterv, a szakmai munkaközösségi tervben ütemezett nevelőtestületi értekezletein/megbeszélésein , munkaközösségi megbeszéléseken valósul meg.

23

4. 6. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: 

a nevelési program és módosítása elfogadására



a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására



a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására



az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására



a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására



a házirend elfogadására



az ötéves – pedagógus – továbbképzési terv elfogadására



az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására



a nevelési tanácsadó vagy szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására.

4. 7. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha 

az óvodavezető összehívja



nevelőtestület egyharmada kéri



szülői szervezet kezdeményezi akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.

4. 8. A székhelyóvoda, a tagóvoda, a telephely, a bölcsőde nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 4. 9. Alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő dajkák és egyéb technikai dolgozók együttműködését. 4. 10. A székhely és tagóvodának, telephelyeknek alkalmazotti értekezletet kell tartani: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC.törvényben meghatározott

fenntartói döntések előzetes véleményezésére,

24

amelyek az óvoda

megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetői megbízással kapcsolatosak. 4. 11. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhelyet, vagy csak a tagóvodát, telephelyet, bölcsődét érintik, a szervezeti egységek külön is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. 4. 12. A dajkák munkaértekezleteit az általános óvodavezető- helyettes , a tagóvodavezető, a telephely- vezető hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. 4. 13. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. 4.14. A tagóvoda értekezleteit a tagóvoda- vezető, a telephely értekezleteit a telephelyvezető, a bölcsőde értekezleteit a bölcsődei intézményegység- vezető az óvodavezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze.

5. A tagóvodával, telephelyekkel, bölcsődei egységgel való kapcsolattartás rendje, formája 5. 1. A tagóvoda- vezető, telephely- vezető, bölcsőde- vezető részt vesz a kéthetente tartott vezetői értekezleten, ez alkalommal beszámol a tagintézményben, telephelyen, bölcsődében folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Ezen a megbeszélésen, a pedagógiai munkán és továbbképzéseken kívül, az intézmény gazdálkodásával, költségvetésével kapcsolatos kérdések is megbeszélésre kerülnek. 5. 2. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben, telephelyen, bölcsődében folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai, és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. 5. 3. A székhely , a tagóvoda, a telephelyek vezetői, a bölcsőde vezetője együttesen felelnek azért, hogy az intézmény pedagógusait, a kisgyermeknevelőket illetve

25

gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához, a telephelyekhez, a bölcsődéhez és azokat az érintettek megismerjék. 5. 4. A tagóvoda-vezető, a telephely- vezetők a rendkívüli eseményeket azonnal jelentik telefonon az óvodavezetőnek. Bölcsőde-vezető a rendkívüli eseményt személyesen jelenti. 5. 5. Az óvodavezetőt meg kell hívni a tagóvodában, telephelyeken, bölcsődében tartott értekezletre. 5. 6. Az óvodavezető ellenőrzési terve alapján, vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát és a telephelyeket. 5. 7. Az óvodavezető, a tagóvoda-vezető, a telephely- vezetők, bölcsőde-vezető a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen kapcsolatban állnak egymással (telefon, fax, e-mail, személyes kapcsolat).

6. A vezetők valamint a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formája 6. 1. A szülők az óvodában szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet a működési rendjéről saját maga dönt. 6. 2. Intézményi szülői közösség felépítése 

Szülői közösség vezetője/elnöke: 1 fő (intézményegységek vezetőiből)



Intézményi szülői közösség vezetője: 5 fő (intézményegységekből 1 fő)



Intézményegységek szülői képviselői : 32 fő (csoportonként 2 fő)

6. 3. Az intézményi szülői közösséggel való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. A szülői szervezet működési feltételeinek biztosításáról az óvodavezető gondoskodik.

26

6. 4. A szülői közösség képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői közösségnek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztés írásos anyagát. A szülői közösség véleményét be kell szerezni: -

a pedagógiai program elfogadása előtt

-

a házirend elfogadása előtt

-

az SZMSZ elfogadása előtt

-

a nevelési- oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánosságára vonatkozó szabályok kérdésében (EMMI 82§(6) bek)

-

az intézményi munkatervben a nevelési év helyi rendjének elfogadása előtt

-

az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése, és ezek továbbításának szabályozása tekintetében.

A szülői közösség véleményalkotására úgy kell kiadni a dokumentumot, hogy legalább 7 nap a véleményalkotásra rendelkezésre álljon. A szülői közösség javaslattevő jogkörrel rendelkezik -

az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben

-

az óvoda irányítását, a vezető személyét

-

az óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben

6. 5. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével (szülői munkaközösség elnökével) az óvodavezető, csak a székhelyet-, tagóvodát-, telephelyet-, bölcsődét- érintő ügyekben az adott épületben megbízott vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek

képviselőivel az

óvodapedagógus tart kapcsolatot .

6. 6. A tagóvoda- vezető, a telephely- vezető, a bölcsőde-vezető a saját egysége szülői közösségével közvetlen kapcsolatot tart. 6. 7. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, ahol jogszabály azt előírja.

27

6. 8. Ha a szülői közösség az intézmény működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával- az óvodavezető gondoskodik. 6. 9. Az óvodapedagógus a csoport szülői képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. 6. 10. A szülői közösség részére érkezett küldeményeket felbontatlanul kell átadni. 6. 11. A családokkal való kapcsolattartás formái: 

Kiértesítések



Meghívók



Plakátok, szórólapok



Programismertetők, kérdőívek



Családlátogatás, napi kapcsolattartás csoport szinten



Szülői értekezletek, nyílt napok



Fogadó óra „beszélgető percek”



Beszoktatási idő



Óvodai ünnepélyek, rendezvények



Gyermek programok, kirándulások

6. 12. Panaszkezelés szabályai: A szülő bármilyen jellegű panaszával első fokon a gyermek óvónőihez, kisgyermeknevelőihez fordulhat. Amennyiben problémáját nem sikerült rendezni, megoldani, másodfokon az óvoda/bölcsőde megbízott vezetőjéhez fordulhat. Ha a szülő problémája továbbra is megoldatlan marad a székhelyen tartózkodó óvodavezetőhöz fordulhat, aki a beérkező panaszt, észrevételt dokumentálja, és azt az érinttettek bevonásával kivizsgálja. A szóbeli panaszra szóban, az írásbeli panaszra írásban visszajelez, aminek határideje 15 munkanap, kivéve az azonnali intézkedést igénylő panaszt. Az intézményen belül lehetőség szerint megoldást kell találni a szülői panaszra. Ellenkező esetben a

28

szülőnek jogában áll ügyét tovább vinni az intézményt fenntartó Önkormányzathoz, aki kivizsgálást rendelhet el.

7. Érdekképviseleti fórum működése a bölcsődében A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Gyv.tv.1997.évi.XXXI. törvény 35.§( 1 ) értelmében, a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az intézmény érdekképviseleti fórumot köteles működtetni, mely megalakításának és működésének szabályait, az intézmény fenntartója határozza meg. 7. 1. Az érdekképviseleti fórum tagjai: 

a csoportot képviselő szülők, 3 fő.



a bölcsődét képviselő kisgyermeknevelők, 2 fő.



a fenntartó önkormányzat delegáltja, 1fő.

Az aktuális tagok névsorát jól látható helyen, a faliújságon hozzuk a szülők tudomására. 7.2. Az érdekképviseleti fórum feladata: 

Az intézménnyel jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelme.



A hozzá benyújtott panaszok és a hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata, döntés.



Intézkedések kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél.



Intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket érintő ügyekben.



Az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésére, működtetésére, valamint az ebből származó bevételek felhasználására vonatkozó javaslattétel.



A házirend elfogadásánál egyetértési jog gyakorlása.

7.3 Az érdekképviseleti fórum működése Az Érdekképviseleti Fórum tagjait az intézményvezető által összehívott alakuló ülésen választják meg, amelyre meghívót kapnak az ellátott gyermekek szülei, vagy más törvényes képviselői, az intézmény munkatársai és a fenntartó képviselője. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai maguk közül az alakuló ülésen egyszerű szótöbbséggel Elnököt választanak.

29

Az Érdekképviseleti Fórum az Elnökhöz érkezett szóbeli vagy írásbeli összehívási javaslat, indítvány esetén, de legalább évente két alkalommal ülésezik. A működési szabályzatot a szülőkkel ismertetjük, tevékenységéről a fórum elnöke szülői értekezleten számol be a szülőknek. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek a bölcsőde vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál: 

az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,



a gyermeki jogok sérelme,



az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén.

Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és t ájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. Az ülésről, melyet az Elnök vezet, jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet két fő hitelesíti, elkészülési határideje 8 munkanap. Az Érdekképviseleti Fórum, tag kilépése esetén új tagot választ. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, ha 15 napon belül nem kap értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat jogorvoslatért, akinek a neve a faliújságom megtalálható.

IV. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE 1. Az óvodavezető, a tagóvoda- vezető, telephely- vezető, bölcsőde- vezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. Módja: értekezletek, telefon. Rendje: szükség szerint. 2. A gyermekek fejlesztésének, iskolai alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Nevelési Tanácsadóval, a Pedagógiai Szakszolgálattal. Módja: értekezletek, telefon. Rendje: szükség szerint, minden év január.

30

3. Az óvoda gyermekvédelmi megbízottja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében folyamatos kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek, a tagóvoda- vezetőnek, a telephely- vezetőnek, bölcsőde- vezetőnek rendszeresen beszámol. Kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. Gyermekvédelmi megbízott létszáma: 1 fő óvodai szervezeti egységenként. Módja: írásos értesítés szükség esetén, esetmegbeszélések, értekezletek, telefonon, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése(biztosítva a közvetlen elérhetőséget), előadásokon való részvétel. Rendje: szükség szerint. 4. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás a nyergesújfalui óvodákban az óvodavezető, bölcsődében a bölcsőde-vezető, tagóvodában a tagóvoda- vezető feladata. Módja: értekezletek, telefon. Rendje: jogszabályban meghatározottak ill. szükség szerint. 5. Az óvodát szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Módja: értekezletek, telefon. Rendje: lehetőség szerint. 6. Egyházak képviselőivel a nyergesújfalui óvodákban az óvodavezető, tagóvodában a tagóvoda- vezető tart kapcsolatot. Módja: megbeszélés . Rendje: igény szerint. 7. Nyergesújfalu Város Polgármesteri Hivatalával az óvodavezető tart kapcsolatot, Bajót Község Polgármesteri Hivatalával elsősorban a tagóvoda-vezető tart kapcsolatot, sürgős ügyekben az óvodavezető. Módja: megbeszélés, értekezletek, telefon, e- mail, fax. Rendje: szükség szerint, vezetői értekezlet. 8. Az óvodavezető tart kapcsolatot Nyergesújfalu Város Képviselő-testületével és Bajót Község Képviselő-testületével. Tagóvodában a tagóvoda- vezető is részt vesz a kapcsolattartásban a Képviselő- testület felkérésére. Módja: képviselő-testületi ülések, bizottsági ülések, megbeszélés, írásbeli beszámolók, fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi- gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Rendje: szükség szerint.

31

9. Nyergesújfalu városban működő iskolákkal, a tagóvodával és a telephelyeken működő óvodai részlegekkel , az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtárral az óvodavezető tart kapcsolatot, Bajót községben működő iskolával a tagóvoda- vezető . Módja: értekezletek, telefon, levél, megbeszélés. Rendje: szükség szerint. 10. Német Nemzetiségi Önkormányzattal az óvodavezető tart kapcsolatot. Módja: ülések, értekezletek, telefon. Rendje: szükség szerint. 11. A Tatabányai Egyesített Módszertani Bölcsődével az óvodavezető és a bölcsődevezető tart kapcsolatot. Módja: továbbképzések, értekezletek, telefon, e- mail Rendje: szükség szerint. 12. A Bóbita Óvodásokért Nyílt Alapítvánnyal való kapcsolattartás az óvodavezetőhelyettes feladata. Csiribiri Alapítvánnyal való kapcsolattartás a Felszabadulás téri telephely vezetőjének a feladata. Módja: üléseken való részvétel, telefon, megbeszélés. Rendje: szükség szerint.

V. MŰKÖDÉS RENDJE 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása 1. 1. Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel

működik.

1. 2. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a fertőtlenítő nagytakarítás. Szünetel még az üzemeltetés a téli időszakban karácsony és újév között is előzetes igényfelmérés alapján. 10 fő igény estén ügyeletes óvoda látja el a gyermekek felügyeletét. 1. 3. Nyári zárás előtt 15 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell.

32

1. 4. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – külön megállapított beosztás szerint – a hivatalos ügyek intézésére ügyeletet kell tartani. 1. 5. A nyitva tartási idő a székhelyen, Felszabadulás téri és Kossuth L . u. telephelyen, napi 11,5 óra: reggel 530 órától 1700 óráig, Óvoda u. telephelyen 10,5 óra: reggel 530 órától 1600 óráig, tagóvodában napi 9,5 óra: reggel 700 órától 1630 óráig. Az ügyelet a nyergesújfalui óvodákban reggel 530 órától 730 óráig, délután 1600 órától 1700 óráig tart, tagóvodában reggel 700 órától 800 óráig, délután 15 30 órától 1630 óráig tart. Óvoda u. telephelyen reggel 530 órától 730 órától, délután 15 00 órától 16 00

óráig.

1. 6. Az óvodát reggel a nyergesújfalui óvodákban a munkarend szerint 530 órára, tagóvodában a 700 órára érkező dajka nyitja. Bölcsődei részleget az 530 órára érkező kisgyermeknevelő nyitja A gyermekbejáró és a főbejárat ajtaja az óvodában 830 óráig nyitva van, bölcsődében 800 óráig, ezt követően az ajtót zárva kell tartani. Csengetésre a beosztás szerinti (nyitós) dajka nyit ajtót vagy a főbejáratnál a konyhai dolgozó. Az ajtót kinyitó személy a külső látogatót a kért helyre kíséri. A gyermekbejáró a gyermekek hazavitelekor 1130-1300 óráig és 1500 órától nyitva van. 1. 7. A hivatalos ügyek intézése a székhelyen az óvodavezető és az élelmezésvezető irodájában, tagóvodában a tagóvoda- vezető, telephelyeken a telephely- vezető és az óvodatitkár irodájában történik. 1. 8. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. 1. 9. Az intézmény nyitvatartási idején belül a székhely óvodában reggel 8, 00 és délután 16, 00 óra között óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A tagóvoda- vezető, telephely- vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozáskor az intézményben tartózkodó óvodatitkár -ahol van-, amennyiben ő is

33

távozott, a legidősebb óvodapedagógus felel a tagóvoda, telephely biztonságos működéséért. 1. 10. Pedagógusok, kisgyermeknevelők munkarendje A nevelési – oktatási intézményben dolgozó pedagógus, kisgyermeknevelő heti munkaideje (40 óra), amely kötelező órákból óvodapedagógus (32 óra), kisgyermeknevelő (35 óra), valamint a gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező óraszámon felül a nevelő – oktató nevelő-gondozó munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, illetve a kijelölést a székhely intézményben az óvodavezető, tagóvodában a tagóvoda-vezető, telephelyeken a telephely- vezető, bölcsődében az intézményegység- vezető adja . A pedagógusok munkarendjét és a helyettesítési rendet a székhely óvodában az óvodavezető- helyettes, tagóvodában a tagóvodavezető, telephelyeken a telephely- vezető, bölcsődében a bölcsődei intézményegység- vezető állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. Alapelv: az intézmény zavartalan működése, törvényben előírt szakember biztosítása. Az intézmény alkalmazottainak munkaköri leírásait a melléklet tartalmazza. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles az óvodában/bölcsődében olyan időpontban megjelenni, hogy munkaidejének kezdetekor munkaruhába öltözve, a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Munkaidő alatt az intézmény épületét székhelyen az óvodavezető, a tagóvodában/telephelyen a tagóvoda- vezető/telephely- vezető engedélye nélkül senki sem hagyhatja el. Az intézmény minden dolgozója, ha munkáját betegség, egyéb rendkívüli ok miatt ellátni nem tudja, köteles a székhelyen a vezetőnek vagy helyettesének, tagóvodában/telephelyen a tagóvoda/ telephely- vezetőnek, bölcsődében a bölcsőde-vezetőnek távolmaradását úgy jelezni, hogy az intézmény zavartalan működését biztosítani lehessen. 1. 11. Az intézmény alkalmazottainak részletes, általános munkarendjét az éves munkaterv tartalmazza. A munkarendtől eltérni kivételesen indokolt esetben csak vezetői engedéllyel szabad. Az alkalmazottnak a munkából való távolmaradását előzetesen jeleznie kell.

34

A jelzést a székhely óvodában az óvodavezetőnek vagy helyettesének, tagóvodában/telephelyen/bölcsődében a tagóvoda- , telephely- , bölcsődevezetőnek, hogy feladatának ellátásáról gondoskodni lehessen. A közalkalmazottak szabadságának kiadására a szabadságolási terv elkészítésével a székhely óvodában a vezető – helyettes, tagóvodában/telephelyen/bölcsődében a tagóvoda- vezető/ telephely-vezető/ bölcsőde-vezető tesz javaslatot, amelyet az óvodavezető jóváhagy. 1. 12. A nevelés nélküli munkanapokat a jogszabályban meghatározott célra az óvodavezető engedélyével tervezik a szervezeti egységek vezetői a nevelési év munkatervében. A zárva tartás idejéről a szülőket 7 nappal előbb értesíteni kell. Szülői igény esetén ügyeletes óvoda biztosítja a gyermek elhelyezését az adott napon. 2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 2. 1. A gyermekeket kísérő szülő kivételével az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek a konyhai dolgozónak, a dajkának jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A bejárati ajtó zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka, konyhai dolgozó a belépőket az óvodavezetőhöz, tagóvoda-vezetőhöz, telephely-vezetőhöz , székhely óvodában az óvodavezető elfoglaltsága esetén az élelmezésvezetőhöz kíséri. 2. 2. Az élelmezésvezető a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. 2. 3. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. 2. 4. Az intézményi csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az székhelyen az óvodavezető, tagóvodában/telephelyen a tagóvoda- vezető/telephelyvezető, bölcsődében a bölcsőde- vezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben. 2. 5. A tagóvodában és a telephelyen a tagóvoda-, telephely- vezető fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső látogatókat.

35

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 3. 1. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője teljes jogkörrel valamennyi feladat-ellátási helyen és munkakörben b) az általános intézményvezető- helyettes a székhelyen teljes jogkörrel minden munkakörben az óvodavezető megbízásából c) tagintézmény- vezető/telephely- vezető a saját óvodájában teljes jogkörrel minden munkakörben az intézményvezető megbízásából d) bölcsőde- vezető a bölcsődében teljes jogkörrel minden bölcsődei dolgozónál e) szakmai munkaközösség- vezető a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon , a munkaközösség munkatervében meghatározott témákban az óvodavezető megbízásából önállóan és a vezetés tagjaival is 3. 2. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: 

az általános helyettes



a tagóvoda-vezető



telephely- vezető



bölcsőde-vezető



szülői munkaközösség

3. 3 Az óvodavezető közvetlenül ellenőrizheti az óvodavezető- helyettest, a tagóvodavezetőt, telephely- vezetőt és a szakmai munkaközösség- vezetőjének a nevelő munkáját. 3. 4. Az ellenőrzési tervet székhelyen az óvodavezető, telephelyeken a telephely- vezető tagóvodában tagóvoda- vezető, bölcsődében a bölcsőde- vezető készíti el az óvodavezető jóváhagyásával . 36

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét, ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni szeptember 30-ig. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. 3. 5. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Az ellenőrzésről feljegyzés készül az ellenőrzési naplóba vagy a látogatási naplóba 3. 6. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 3. 7. Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére , a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára és az intézményi szabályzatokban meghatározottak betartására. 3. 8. Az óvodavezető ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény minden dolgozójára az általuk végzett munka helyességére, eredményességére, az egész intézmény működésére. A tagóvoda- vezető, a telephely- vezetők és bölcsődevezető ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az általa közvetlenül irányított szervezeti egység minden dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére, eredményességére. 3. 9. Az ellenőrzés fajtái 

tervszerű, tematikája az éves munkatervben kerül meghatározásra



spontán, alkalomszerű ellenőrzés - a problémák feltárása a megoldás érdekében - napi felkészültség felmérésének érdekében

3. 10. A belső ellenőrzés módszerei  csoport látogatás előre meghatározott szempontok alapján,  dokumentáció – elemzés, ellenőrzés  szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás

37

4. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nemzeti ünnepek (október 23. , március 15.) megemlékezésének rendjét az intézmény éves munkaterve határozza meg. 4. 1. A óvodában a gyermekek műsorral ünnepelnek a következő

ünnepélyek

alkalmával: 1.) karácsony 2.) farsang 3.) anyák napja 4.) nagycsoportosok búcsúja az óvodától 5.) évzáró a tagóvodában Az anyák napja, a farsang, valamint a nagycsoportosok búcsúja nyilvános. Ezekre a szülők kapnak meghívást, akik más vendéget is hozhatnak. Karácsonyi ünnepélyre a szülői munkaközösség tagjai kapnak meghívást. 4. 2. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az intézményben: 1. ) Farsang (házi) 2. ) Húsvét 3. ) Bóbita – hét (gyermeknap hetében) székhelyen, Nemzetiségi- hét a Kossuth L u. telephelyen, Gyermekek hónapja a Felszabadulás téri telephelyen 4. ) Gyermeknap- tagóvodában 5. ) Pünkösd (tagóvodában) 6. ) Mikulás – nap 7. ) Karácsony Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról. 4. 3. Népi hagyományok ápolása körében történik a 1. ) jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése 2. ) a népi kézműves technikákkal való ismerkedés (székhelyen).

38

5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 5. 1. Az intézménybe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvoda/bölcsőde gyermekorvosa és védőnője látja el a Népjóléti Miniszter rendelkezése és a jogszabály szerint. 5. 2. Az orvos, valamint a védőnő előzetes időpont egyeztetés után az éves munkatervükben meghatározottak szerint látja el feladatát. Az óvodavezető, a tagóvoda-vezető, telephely- vezető, bölcsőde-vezető 1. ) biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit 2. ) gondoskodik a szükséges óvónői/kisgyermeknevelői felügyeletről és 3. ) szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. 5. 3. Az óvodapedagógusok/kisgyermeknevelők biztosítják a szülő és az orvos közötti információ cserét. 5. 4. Ha egy gyermek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: 

betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az intézménybe



napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, szükség szerint le kell fektetni.



szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.



gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

5. 5. Az üzemorvossal együttműködve az intézmény vezetője előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik az alkalmazottak törvényben meghatározott kötelező szűréséről. Az intézményben minden alkalmazottnak rendelkeznie kell érvényes egészségügyi könyvvel. Az újonnan belépő dolgozóknak részt kell venniük alkalmassági vizsgálaton, amelyet a megbízott foglalkozás egészségügyi orvos végez el. 6. Intézményi védő, óvó előírások 6. 1. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

39

6. 2. Minden óvodapedagógus köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a.) a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és b.) ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá c.) ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 6. 3. Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint valamennyi óvodai csoportban – a gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát, amelyet írásban a csoportnaplóban dokumentálni kell. A gyermek óvodai/ bölcsődei életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják. 6. 4. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos szabályok az intézmény alkalmazottaira vonatkozóan: 

Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben.



Aki reggel nyitotta az óvodát, annak 830-kor be kell zárnia a gyermekbejárókat. Bölcsődében 800-kor.



Óvodán kívüli program esetén gondoskodni kell megfelelő számú felnőtt kísérőről. (8-10 gyermek / felnőtt).



A kísérők felelnek a rájuk bízott max. 10 gyermekért, akiket indulás előtt név szerint vállaltak. A nehezen kezelhető gyerekek csak az óvónő csoportjához lehetnek beosztva.



Balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyerekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni. (vágás, tornaszerek használata, stb.)

40



Udvaron az óvodapedagógusoknak/ kisgyermeknevelőknek fokozott figyelemmel, aktív részvétellel a gyermekek között kell lenni a baleset megelőzése érdekében. Kerülni kell a felnőtteknek a csoportosulást, az egymással való beszélgetést.



Amikor a gyerekek az udvaron vannak, minden épületrészben legalább egy dajkának felügyelnie kell a mosdó és a szoba környékét.

Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok: 6. 5. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus/kisgyermeknevelő kötelessége az elsősegélynyújtás, ha szükséges, orvos hívása . Tájékoztatni kell az óvodavezetőt mindennemű gyermekbalesetről, a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni. 6. 6. A balesetről, a kezelés módjáról, helyéről az óvodapedagógusnak értesítenie kell a szülőt. 6. 7. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: 

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi, és szervezési gondokat.



Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványon a munka és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. A baleseti jegyzőkönyv egy példányát az óvodavezetőjének is át kell adni. Egy példányt az érintett tagintézmény vagy telephely őriz meg.



Súlyos baleset esetén telefonon, telefaxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

41

6. 8. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a további balesetek elkerülése érdekében. 6. 9. Egyéb balesetvédelmi szabályok 

A munkavédelmi feladatokat az önkormányzat által megbízott munka és balesetvédelmi megbízott látja el. Az intézményi munka –és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a székhelyen az intézményvezető, tagóvodában a tagóvodavezető, telephelyeken a telephely- vezető végzi.



A munka – tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak. Erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatáson mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele.



Csoportszobában a szülő engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (beszoktatás, nyílt nap, ünnepély stb.)



Dohányozni és szeszes italt fogyasztani az intézmény egész területén tilos.



Takarítási munkákat a gyermek távollétében kell végezni.



Vegyszereket, maró anyagokat a gyerekektől elzárt helyen kell tartani.

7. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 7. 1. Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Székhelyen az óvodavezető, tagóvodában a tagóvoda- vezető, telephelyen a telephely-vezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. (Tűzoltóság, rendőrség értesítése) 7. 2. Bombariadó esetén székhelyen az óvodavezető vagy a helyettes, tagóvodában a tagóvoda- vezető, telephelyeken a telephely- vezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 7. 3. Intézményekben az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

42

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a vezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A tagóvodában és telephelyeken az azonnali intézkedéseket a tagóvoda-vezető illetve a telephely- vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt. 7. 4. Tűz vagy bombariadó esetén az óvoda dolgozói a gyermekeket ideiglenesen: székhelyen a Kernstok Károly Általános Iskola Felszabadulás téri épületében, tagóvodában a Művelődési Házban helyezik el. 7. 5. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 8. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás (Pedagógiai Program, Szakmai program, SZMSZ, a Házirend, a dokumentumok elhelyezése). 8. 1. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend nyilvánosak, elérhetőségük az óvodában óvodapedagógusok segítségével történik. Megtekinthető továbbá Nyergesújfalu Város Honlapján is. www.nyergesujfalu.hu Az alapdokumentumokhoz az óvodapedagógusok szabadon hozzáférhetnek. A dokumentációk hivatalos tárolási helyei: - óvodavezetői iroda, - tagóvoda-vezetői iroda, telephely- vezetői iroda - nevelői könyves szekrény ahol, a dokumentumok egy-egy hiteles másolata található. A dokumentumot a szülők az óvodában szabadon megtekinthetik. 8. 2. A dokumentumok tartalmáról a szervezeti egységek vezetői tájékoztatást adnak szülői értekezletek alkalmával. Az érdeklődők számára az iratok helyben, az intézményvezető, a tagóvoda-vezető, a telephely- vezetők

munkaideje alatt olvashatók.

43

8. 3. A gyermek felvételekor az óvodai házirend 1 példányát a szülőnek át kell adni, melyet aláírásukkal igazolnak. A házirend minden szülő számára a faliújságon, szabadon hozzáférhető. 9. Reklámtevékenységgel kapcsolatos szabályok 9. 1. Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal , a környezetvédelemmel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A faliújságra csak az intézményben megbízott vezető engedélyével lehet a felsorolt témákkal kapcsolatos anyagot vagy reklámszövegeket kirakni.

Nyergesújfalu, 2013. augusztus 29. Magyaráné Kaiser Zsuzsanna óvodavezető

44

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete és a kisgyermeknevelőtestülete fogadja el, amely 2013. szeptember 1-től válik érvényessé. 3. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 179/2012. (VIII.30.) Ny.Kt.határozatsz. Szervezeti és Működési Szabályzata. 4. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni  az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint  azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. 5. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Nyergesújfalu, 2013. augusztus 29. Magyaráné Kaiser Zsuzsanna óvodavezető

45

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK, ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A fenti – módosításokkal egybeszerkesztett és mellékletet is tartalmazó – Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda vezetőjének előterjesztése alapján a Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete, kisgyermeknevelő-testülete 2013. augusztus 29-én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100 % -os szavazataránnyal elfogadta.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. szeptember 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 179/2012. (VIII.30.) Ny.Kt sz. határozattal elfogadott SZMSZ. .

Nyergesújfalu, 2013. augusztus 29.

…………………………………………. óvodavezető

46

NYILATKOZATOK 1. A szülői közösség képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása előtt véleményezési és egyetértési jogunkat gyakorolhattuk. Nyergesújfalu, 2013. augusztus 16. ……………………………………………… Szülői Munkaközösség képviselője

2. Az intézmény közalkalmazotti tanács elnökeként nyilatkozom arról, hogy a Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása előtt a közalkalmazotti tanács közalkalmazotti törvényben biztosított véleményezési jogkörét gyakorolhatta. Nyergesújfalu, 2013. augusztus 14. ………………………………………….. Közalkalmazotti Tanács elnök

2. A Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként nyilatkozom arról, hogy a Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása előtt a Német Nemzetiségi Önkormányzat törvényben biztosított véleményezési jogkörét gyakorolhatta. Nyergesújfalu, 2013. augusztus 12.

………………………………………….. Német Nemzetiségi Önkormányzat elnök

47

JÓVÁHAGYÁS A Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete és kisgyermeknevelőtestülete a Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatát a mai napon elfogadta. Jóváhagyás dátuma:

2013. augusztus 29.

Határozat száma:

75. sz. /2013. (VIII.29.)

……………………….. óvodavezető

48

49

50