Szervezeti, működési és ügyrendi szabályzata

Közép−Tisza−vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szolnok

Szervezeti, működési és ügyrendi szabályzata

Szolnok, 2005. május

2

I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. § A Szervezeti, Működési és Ügyrendi Szabályzat hatálya kiterjed a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség valamennyi szervezeti egységére, a jogszabályban megjelölt feladatainak ellátására, működésére, szervezeti felépítésére, vezetőinek és munkatársainak jogállására.

II. A FELÜGYELŐSÉG JOGÁLLÁSA, IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI 2. § A Felügyelőség alapítója, alapító okirat száma alapítás időpontja, jogelőd A Felügyelőség alapítója a Magyar Köztársaság Kormánya, a feladatok ellátásáért felelős Minisztérium útján. Alapító Okirat száma: 2455/9/2001, Alapítás időpontja: 1990. december 01. Az Alapító Okirat módosítását a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztere a 2004. december 28-án kelt, JKH-182/9/2004. számú okiratban adta ki, a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján. Jogelőd: Az 1990. december 1. napján alapított Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, és az illetékességi területén működött vízügyi felügyeletek, valamint a működő nemzeti park igazgatóságok.

3. § A Felügyelőség elnevezése, székhelye A felügyelőség elnevezése: Közép−Tisza−vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Rövid név: KÖTI-KTVF A felügyelőség székhelye: Központ, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Környezetvédelmi Laboratórium, 5000 Szolnok, Tiszaliget 4. § A Felügyelőség jogállása, gazdálkodásának rendje A felügyelőség jogállása: A Közép−Tisza−vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környezetvédelem szakigazgatási szerve. Önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Gazdálkodási rendje: önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. A Felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

3

5§ A Felügyelőség irányító- és felettes szerve Irányító felügyeleti szerv: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A felügyelőség igazgatójának kinevezését, ellenőrzését a munkáltatói jogokat gyakorló Közigazgatási Államtitkár látja el. A felügyelőség szakmai felügyeletét a Környezetvédelmi Helyettes Államtitkár látja el. Felettes szerv az államigazgatási eljárásban: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. 6.§ A Felügyelőség illetékességi területe A Felügyelőség illetékességi területét a 29/2004.(XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg. (6. sz. melléklet) 7. § A Felügyelőség azonosító számai Törzsszám: 325729 Szektor: 1051 Számlavezető: Magyar Államkincstár 10045002-01711930-00000000 Államháztartási azonosító: 039200 Adószám: 15325725-2-16 ÁFA-alany

8. § A Felügyelőség feladatai A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 75.11 általános közigazgatás. A Felügyelőség feladatait az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet határozza meg: A Felügyelőség állami feladatként Ha jogszabály másként nem rendelkezik - gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú a) környezetvédelmi, b) természetvédelmi, c) tájvédelmi és d) vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket. A Felügyelőség a) működteti a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumot; b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat; c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.

4 Ellátja a) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint b) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat. Közreműködik a) a nemzetközi feladatok végrehajtásában, b) III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott - feladatainak ellátásában. Véleményezi a) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat, b) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket, c) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot. A Felügyelőség a) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; b) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában; c) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. A Felügyelőség a) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására; b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt; c) közreműködik ca) a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, és cb) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában; d) szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki; e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

5

III. A FELÜGYELŐSÉG VEZETŐINEK ÉS MUNKATÁRSAINAK FELADAT ÉS HATÁSKÖRE 9. § Az igazgató hatásköre -

-

-

-

-

Az igazgató a felügyelőség egyszemélyi felelős vezetője. Az igazgatót a közigazgatási államtitkár nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. Felelős a felügyelőség egész tevékenységéért, annak vagyonáért, tervszerű és gazdaságos működéséért. Irányítja a felügyelőség humánpolitikai és oktatási, igazgatási és jogi, tűzvédelmi, munkavédelmi, vagyonvédelmi, ellenőrzési, valamint hatósági és felügyeleti tevékenységét. Meghatározza a felügyelőség igazgatóhelyetteseinek és osztályvezetőinek a teljesítménykövetelményeket és évente írásban értékelést készít. Elkészítteti az érintett vezetők vonatkozásában a vagyonnyilatkozatokat, és gondoskodik a Belügyminisztérium Közigazgatássszervezési és Közszolgálati Hivatala részére történő megküldéséről, illetve a felügyelőségen maradó példányok őrzéséről. Irányítja, koordinálja és ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és azok irányítása alá rendelt osztályok munkáját. Beszámoltatja helyetteseit az irányításukra bízott osztályok munkájáról. Megilleti az intézkedési (döntési) jog mindazokban az ügyekben, amelyekben a döntést jogszabály hatáskörébe utalja, vagy amelyeket a maga részére fenntart. Az igazgató gondoskodik a Felügyelőség Szervezeti, Működési és Ügyrendi Szabályzatának elkészíttetéséről és kihirdetéséről. Igazgatói utasításokkal szabályozza mindazokat a területeket, amelyek speciális szabályozást igényelnek. Képviseli a felügyelőséget felügyeleti és társszervek, valamint hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek előtt. Gyakorolja a humánpolitikai és munkáltatói jogokat az 1992. évi XXIII. tv−ben (Ktv) foglaltak alapján. Nevezetesen az igazgató joga a felügyelőség dolgozóinak kiválasztása, alkalmazása, kinevezése, vezetők megbízása, megbízás visszavonása, közszolgálati jogviszony megszüntetése. Az igazgató gyakorolja a fegyelmi és kártérítési jogkört is. Az igazgató állapítja meg a közszolgálati jogviszonyt létesítő dolgozók illetményét. A dolgozók munkaviszonyát és életkörülményeit érintő kérdésekben az intézkedés jogát az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben gyakorolja, figyelemmel az Ktv.18−28. §−ában foglaltakra. Az igazgató rendelkezik a felügyelőségi bankszámlán lévő pénzeszközökkel a gazdasági igazgatóhelyettes ellenjegyzésével. Az igazgató bármely ügyet, az eljárás bármely szakaszában elintézésre saját hatáskörébe vonhat. Konkrét ügy, konkrét elintézésére utasítást adhat. Az igazgató által adományozható közigazgatási szakmai tanácsadói, főtanácsadói címek számát az 1. sz. mellélet határozza meg. Az igazgató által meghatározott képzettségi pótlékra jogosító munkakörök felsorolását a 3. sz. mellélet tartalmazza.

6

10. §. Az igazgatóhelyettesek hatásköre Általános, teljes körű helyettesítés csak tartós távollét (betegség, szabadság stb.) esetén, megbízás alapján történhet. Az igazgató intézkedési jogkörének átruházása nem érinti az igazgatónak azt a jogát, hogy helyettesei intézkedéseit és döntéseit felülbírálja, illetve részükre utasítást adjon. Saját hatáskörébe tartozó osztályvezetőket irányítja, beszámoltatja. I. Hatósági igazgatóhelyettes - az Igazgató távollétében ellátja a közigazgatási és hatósági ügyek helyettesítését, - ellátja a hozzárendelt szervezeti egységek felügyeletét és irányítását, - koordinálja és felügyeli a felügyelőség környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi hatósági tevékenységét, - koordinálja és felügyeli a hatósági felügyeleti tevékenységet, - a felügyelőség nevében hatósági határozatokat és szakhatósági állásfoglalásokat ad ki. II. Műszaki igazgatóhelyettes -

az igazgató távollétében ellátja a szakmai, műszaki helyettesítését, kivéve humánpolitikai és oktatási ügyek, igazgatás, polgári védelem, vagyonvédelem, tűzvédelem, ellátja a hozzárendelt szakági egységek felügyeletét és irányítását, koordinálja tevékenységüket, ellátja a rábízott teamek munkájának felügyeletét, irányítását és koordinálását, előkészíti és felügyeli a műszaki tartalmú jelentések főhatóságokhoz történő továbbítását, koordinálja a szakágazati osztályok munkatervének elkészítését és azok végrehajtását. koordinálja a felügyelőség éves munkatervének elkészítését és a teljesítésről szóló beszámolójelentéseket,

III. Gazdasági igazgatóhelyettes -

Ellátja el a felügyelőség működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok irányítását. Intézkedésekre jogosult a felügyelőség gazdasági és pénzügyi feladatainak ellátása, irányítása és ellenőrzése során a hatáskörébe tartozó gazdasági és pénzügyi ügyekben. A felügyelőséget terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalásokért a jelen szabályzatban a leírtak szerint felel. A felügyelőség kezelésében lévő eszközöket érintő intézkedés a gazdasági igazgatóhelyettes tudomása nélkül nem tehető. Az igazgató távolléte esetén gazdasági ügyekben ellátja helyettesítését. Képviseli a felügyelőséget a felügyeleti szervnél közgazdasági és költségvetési szakterületen. Döntésre előkészíti a felügyelőség intézményi költségvetését, a gazdálkodással összefüggő intézkedéseket, jelentéseket, gondoskodik a felügyelőség féléves és éves beszámolójának határidőben történő elkészítéséről.

7 -

-

-

-

Irányítja, koordinálja és ellenőrzi a felügyelőség gazdálkodási feladatait. A felügyelőség gazdálkodási és pénzügyi feladataira vonatkozó jogszabályok és intézkedések előírásait érvényesíti. A közgazdasági területet érintő szabályzatokat elkészíti, illetve közreműködik azok elkészítésében. Feladatát képezi a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés kialakítása és működésének biztosítása, Javaslatokat tesz a felügyelőség rendelkezésére álló eszközök megőrzéséhez, rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználásához szükséges intézkedésekre. Irányítja és ellenőrzi a felügyelőség eszköz-, készlet- és pénzgazdálkodását. Kapcsolatot tart a KvVM - ügykör szerint - illetékes főosztályaival és a társfelügyelőségekkel. Szabályozza a közgazdasági szakterület és a fenti szervek közötti kapcsolattartás felügyelőségi teendőit. Felelős a saját és a helyettesítés folytán gyakorolt hatáskörében hozott intézkedésekért, döntésért, feladatainak szakszerű és határidőre történő végrehajtásért. Felelős továbbá minden olyan feladatért, amelyet a költségvetési szerv vezetője helyett átruházott jogkörben kell ellátnia. 11. § Az osztályvezetők hatásköre

-

-

-

Az osztályvezetők az irányításuk alá tartozó egységek egyszemélyi felelős vezetői. Rangsorolják az osztály előtt álló fontosabb munkafeladatokat. Elkészítik az osztály munkatervét és annak teljesítéséről az előírt formában és időközönként beszámolnak. Elvégzik az évenként esedékes teljesítményértékeléseket. Az osztályvezető joga, hogy javaslatot tegyen az irányítása alá tartozó dolgozók kitüntetésére. A rendelkezésére álló kereten belül döntenek a dolgozók jutalmazásáról, illetve béremeléséről. Gyakorolják az intézkedés és kiadmányozás jogát a vezetésükre bízott osztály ügykörében, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben az intézkedés jogát az igazgató, vagy az illetékes igazgatóhelyettes a maga részére fenntartotta. Az osztályvezető feladata, hogy az egység feladatkörébe tartozó ügyeket az egyes ügyintézőkre szignálja. Az osztályvezető képviseli az osztályt a vezetői értekezleten. Távollétében az osztályvezető feladatait az általános jelleggel, vagy meghatározott ügykörre megbízott helyettes látja el. Az osztályvezető az osztály dolgozóját adott ügyre, illetve meghatározott esetre is megbízhatja helyettesítésével.

8

12. § Az ügyintézők hatásköre -

-

-

-

Az ügyintéző gondoskodik a Felügyelőség feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben az érdemi döntések tervezeteinek elkészítéséről. Hatósági ellenőrzés során eljár a Felügyelőség képviseletében. Hatósági és szakmai tevékenysége során a legjobb tudása szerint, az általános környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények alapján, de a speciális szaktudását is kifejtve, szakszerűen, pontosan, gyorsan és a lehetőség szerint egyszerűen intézi az ügyeket, megoldja a rábízott feladatokat. Tevékenységét a vezetője irányításával, iránymutatásainak és utasításainak megfelelően, de önállóan végzi. Ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, valamint szükség esetén a vezetője utasításának megfelelően a munkakörén kívül eső feladatokat is. Munkavégzése során együttműködik a vezetőjével. Szükség esetén szakmai iránymutatást kér, illetve tájékoztatást ad. A munkavégzését, vagy az ügy elintézését akadályozó körülményeket haladéktalanul jelenti. A feladatai ellátásában észlelt jogszabálysértés, utasítások, szakmai követelmények megsértése – vagy nem kielégítő teljesítése – esetén köteles erről a vezetőjét tájékoztatni. Ha a vezetője ilyen utasítást vagy iránymutatást ad számára, köteles erre a körülményre a vezetője figyelmét felhívni. Felelős a feladatai jogszabályoknak, szakmai követelményeknek és vezetői utasításoknak megfelelő, határidőben történő, pontos és szakszerű teljesítéséért. Felelős a kiadmányozási és ügykezelési szabályok szigorú betartásáért. 13. § Az ügykezelők hatásköre

-

-

-

Az ügykezelő gondoskodik a munkaköri leírásában megállapított adminisztrációs feladatok ellátásáról, így különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a vezetők, illetve az ügyintézők útmutatása szerinti ügykezeléséről. Az ügykezelő feladata – a munkakörének megfelelő körben – a köztisztviselők munkájának segítése, az ügyintézéshez és a hivatali feladatok ellátásához tartozó adminisztrációs és más rutin hivatali teendők ellátása. Az ügykezelő felelős a feladatainak pontos, gyors ellátásáért, a vezetők és ügyintézők utasításának,- az ügyirat-kezelési szabályzatban előírtak szerinti - betartásáért. 14. § A fizikai alkalmazottak hatásköre

A fizikai alkalmazottak látják el a Felügyelőség hivatali épületének fenntartásával, a technikai eszközök és gépjárművek működtetésével összefüggő, és más – munkakörében meghatározott – fizikai munkát igénylő, és ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységet. Ebben a körben feladata a köztisztviselők és az ügykezelők munkájának segítése, az ügyintézéshez, az ügykezeléshez és a más hivatali teendőkhöz kapcsolódó fizikai munka elvégzése.

9 15. § Osztályvezetői értekezlet A vezetőségi értekezletet az igazgató vezeti. Feladata a felügyelőség feladatkörébe tartozó fontosabb kérdések, feladatok és intézkedések megtárgyalása, egységes álláspontok kialakítása, valamint a több oldalú információ biztosítása. Vezetőségi értekezlet kéthetenként – páratlan héten - kerül megtartásra. Az előterjesztéseket az igazgatóhelyettesek, illetőleg jóváhagyásukkal az illetékes osztályok vezetői nyújtják be. A jelentősebb napirendi témákat írásban kell előterjeszteni, úgy, hogy azt az érdekeltek legalább három nappal az értekezlet előtt kézhez kapják. A vezetőségi ülés állásfoglalásait emlékeztetőbe kell foglalni és az érdekelteknek meg kell küldeni. A titkári teendőket a jogtanácsos látja el. 16. § Szakmai vezetői értekezlet A szakmai vezetői értekezletet az igazgatóhelyettesek hívhatják össze, igény szerint. Feladata az osztályok teendőinek egyeztetése, koordinálása kiemelt ügyekben. Az értekezlet résztvevői a szakmai osztályok vezetői. 17. § Osztályértekezlet Az osztályok operatív feladatai ellátásának elősegítésére szükség szerint, de legalább az osztályvezetői értekezletet követően, osztályértekezletet tartanak. Az osztályértekezletet az osztályvezető hívja össze, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő ügyintéző. 18. § Hivatali munkaértekezlet A Felügyelőség valamennyi munkatársa részvételével - szükség szerint -, de legalább évi egy alkalommal hivatali munkaértekezletet kell tartani, ahol az éves feladatok kiértékelése és a tervezett feladatok meghatározása, mint kötelező napirend szerepel.

19. § Munkacsoport(team)-értekezlet A kiemelt feladatok gyors, szakszerű végrehajtása érdekében az igazgató munkacsoportokat hozhat létre. A csoport vezetőjét az igazgató jelöli ki. A munkacsoport vezetője szükség szerint munkaértekezletet hívhat össze. 20. § Az ügykezelés és iktatás rendje Az ügyintézés és ügykezelés szabályait az „Iratkezelési Szabályzat” rendelkezései állapítják meg.

10 21. § Kiadmányozási jog Igazgató és igazgatóhelyettesek kiadmányozási joga - Kiadmányozáson azt értjük, amikor az ügy érdemi elintézésekor az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó okiratnak – kiadmánynak – a Felügyelőségről való elküldéséről, vagy az ügyirat végleges irattárba helyezéséről. - Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, annak megfelelő tartalmi kidolgozásáért, az előírt határidőben való elkészítéséért a kijelölt ügyintéző, a kiadmányozott ügyirat tartalmi és formai helyességéért az arra illetékes kiadmányozó felelős. - Nem tartozik a kiadmányozás szabályai alá az a közbenső intézkedés, mellyel az ügyet érdemi intézése során visszavárólag más szervezeti egységhez küldik át, vagy annak meghatározott határidőre a nyilvántartásba vételét rendelik el. - Kiadmányozás csak sajátkezű aláírással történhet, erre a célra névbélyegző nem használható. Az igazgató és igazgatóhelyettesek kiadmányozási joga: Az igazgatót a kiadmányozási jogkorlátozás nélkül illeti meg. Kizárólagos jogkörébe tartozik az alábbi ügyiratok kiadmányozása: − a felügyelőség egészének működésével, vezetésével, ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések, − a felügyelőség munkatervének, költségvetésének jóváhagyásával és módosításával kapcsolatos ügyiratok, − a miniszterhez, a főfelügyelőség vezetőjéhez, az államtitkárokhoz, a társhatóságokhoz és az érdekvédelmi szervezetek vezetőihez közvetlenül címzett ügyiratok, − a KvVM és a Főfelügyelőség főosztályainak, osztályainak küldött ügyiratok, − a kitüntetésekre vonatkozó javaslatoknak az illetékes szervek felé való megtétele, − bérgazdálkodás, jutalmazási keretek megállapítása, − minden olyan szabályzat, amely a felügyelőség működését szabályozza, − fellebbezések felterjesztése, − bírósági, ügyészségi, rendőrségi megkeresés esetében. Gazdasági döntések esetén az Igazgató és a Gazdasági Igazgatóhelyettes közösen jogosult a kiadmányozásra. Az igazgató távollétében gazdasági döntés az Igazgató rendelkezése szerint. Az igazgatóhelyettesek az igazgató távollétében adott megbízás alapján az igazgató hatáskörébe tartozó ügyekben gyakorolhatják a kiadmányozás jogát.

Hatósági Igazgatóhelyettes kiadmányozási joga − A Felügyelőség egészét érintő hatósági−államigazgatási ügyekben teljes körű Osztályvezetők kiadmányozási joga Az igazgatóhelyettesek közvetlen irányítása alatt álló egyéb osztályok vezetői kiadmányozzák − mindazon ügyiratokat, melyek kiadmányozása nem tartozik igazgatói, hatósági, vagy gazdasági vezetői hatáskörbe.

11 Az osztályvezető helyettesítése a kiadmányozás szempontjából megegyezik az általános helyettesítési szabályokkal. 22. § Utalványozási jogkör -

-

Utalványozásra az igazgató és az általa felhatalmazott dolgozók jogosultak. Az utalványozásra jogosultakról és saját kezű aláírásukról a Gazdasági Osztály nyilvántartást köteles vezetni. Utalványozást csak akkor szabad teljesíteni, ha az utalványozó a nyilvántartásban szerepel. Érvényesítésre csak az ezzel írásban az igazgató által megbízott dolgozó jogosult.

IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI 23.§ A társhatóságokkal és más külső szervekkel való kapcsolattartás rendje -

-

A Felügyelőség a társhatóságokkal és más külső szervekkel, kölcsönösségen nyugvó, jó kapcsolatokra törekszik. Az együttműködés kereteit a lehető legszélesebb körben kétoldalú, írásbeli megállapodásokban rögzíti. A társhatóságokkal a Felügyelőség szoros munkakapcsolatot tart fenn. A szakmai együttműködés ügyintézői szintű, célja egymás munkájának kölcsönös segítése.

24. § A közvélemény, a sajtó tájékoztatására vonatkozó szabályok -

-

A közvéleményt az igazgató vagy az általa kijelölt munkatárs tájékoztatja. A nyilatkozattevő köteles betartani a minisztérium sajtó tájékoztatására vonatkozó előírásait. A Felügyelőség igazgatója és kijelölt munkatársai közvetlenül a minisztérium Sajtó Osztályának egyidejű tájékoztatásával adhatnak nyilatkozatot, információt a helyi sajtó (megyei vagy települési lap, helyi rádióadó, tv-csatorna) munkatársainak. Országos terjesztésű lapok, rádió és tv állomások megkereséseit azonban a Sajtó Önálló Osztályához kell irányítaniuk, s csak az onnan érkező engedély birtokában elégíthetik ki a sajtóérdeklődést.

25. § A felügyelőség képviselete -

Az értekezleteken az adott szervezeti egységet vezetője, vagy az általa felhatalmazott dolgozó képviseli.

-

Külső szervek részvételével, továbbá felettes szervnél tartott értekezleten, tárgyaláson a felügyelőséget az igazgató, vagy az általa meghatalmazott dolgozó képviseli. A képviseletet

12

-

az eljáró személy, vagy személyek minden esetben az előzetesen kialakított egységes felügyelőségi álláspont szerint kötelesek ellátni. Nemzetközi ügyekben az Igazgató vagy az általa megbízott ügyintéző látja el a képviseletet. Bírósági ügyekben közigazgatási ügyekben Hatósági igazgatóhelyettes vagy az általa megbízott ügyintéző gazdasági és munkaügyi eljárásokban az önálló jogtanácsos. Személyzeti ügyekben a Humánerőforrás Referens Sajtó és egyéb tömegkommunikációs eszközök előtt az igazgató, illetve az általa megbízott más dolgozó képviseli a felügyelőséget. Gazdasági ügyekben a Gazdasági igazgatóhelyettes, vagy az általa megbízott ügyintéző.

26. § Kötelezettségvállalás ellenjegyzése -

Kötelezettségvállasról a „Gazdálkodási Szabályzat” rendelkezik.

V. KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES RENDELKEZÉSEK, A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA

A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről a Felügyelőség „Közszolgálati Szabályzata” rendelkezik.

27. § Hivatali eskü A köztisztviselőnek kinevezésekor a Ktv. 12. §-a szerint esküt kell tennie.

28. § A munkáltatói jogok gyakorlása -

Az igazgatót a 341/2004.(XII.22.) Kormány rendelet 12. §. (1) bekezdés d.) pontja alapján a közigazgatási államtitkár nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói jogkört is. - A kinevezések, vezetői megbízások kiadása, a munkáltatói jogok gyakorlása igazgatói hatáskörbe tartozik. - Az igazgatóhelyettesek által irányított osztályok vezetőit a velük történt előzetes egyeztetés után, az igazgató bízza meg. Az egyéb munkáltatói jogokat is az igazgató gyakorolja az igazgatóhelyettesekkel történt egyeztetést követően - A kinevezésre kerülő dolgozókat az igazgató nevezi ki az adott osztály vezetőjével egyeztetve. Az egyéb munkáltatói jogokat az illetékes osztályvezető gyakorolja az igazgatóhelyettesekkel történt egyeztetés alapján Meghatározott időre alkalmazott dolgozókat az igazgató alkalmazza az egységvezetővel történt egyeztetést követően. Az egyéb munkáltatói jogokat az egységvezető gyakorolja

13

29. § Hivatalos munkaidő A Felügyelőség dolgozóinak hivatali munkaideje heti 40 óra. A napi munkaidő beosztást a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

30. § Hivatalos kiküldetés -

-

A kiküldetést az osztályvezető, a külföldi kiküldetést az igazgató rendeli el. Osztályvezetők kiküldetésének elrendelése az illetékes igazgatóhelyettes feladatát képezi. A kiküldetést elrendelő ellenőrzi, hogy a kiküldetés az utasítás szerint történt−e. A kiküldetést csak kiküldetési rendelvény alapján szabad teljesíteni. A kiküldetés teljesítője a kiküldetés költségeire előleget vehet fel. A költségelszámolás részletes szabályairól a Közszolgálati Szabályzat rendelkezik.

IV. A FELÜGYELŐSÉG SZERVEZETE A Felügyelőség szervezeti felépítését a 7. sz. melléklet ábrázolja. 31. § Titkárság Önálló jogtanácsos -

-

a felügyelőség belső szabályzatainak, az igazgatói utasításoknak az előkészítése, a felügyelőséget érintő, külső szervekkel, személyekkel kötendő szerződések elkészítése, nyilvántartása, határidők ellenőrzése, gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, stb. jogi szempontból történő előkészítése, részvétel az ügyintézésben, a felügyelőséget megillető pénztartozások behajtása, a felügyelőséget érintő peres és peren kívüli eljárások előkészítése, részvétel az eljárásban, az üzemi balesetekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása fegyelmi és kártérítési ügyekben való közreműködés ellátja az esélyegyenlőségi feladatokat. a felügyelőség lakásépítési alapjából a dolgozóknak nyújtandó kölcsönökre vonatkozó szerződések előkészítése, a szerződések nyilvántartása, a számla forgalmának ellenőrzése, a szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, ellátja a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX tv. és a felszámolási eljárás és végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995.(IX.8.) Kormányrendeletben foglalt feladatokat.

14

Humán erőforrás referens feladatai: -

a munkaszerződések, kinevezések, megbízások, felmentések, áthelyezések előkészítése, a felügyelőség hivatalos bélyegzőinek megrendelése, nyilvántartása, a felügyelőség részére szakfolyóiratok, kiadványok megrendelése, nyilvántartása, személyzeti feladatok ellátása: pályázatok előkészítése, pályázók nyilvántartása, stb. személyzeti nyilvántartás vezetése tanulmányi szerződések megkötése, a már érvényes szerződések nyilvántartása, a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, konferenciákon, továbbképzéseket (iskolarendszerű, iskola rendszeren kívüli) való részvétel megszervezése kártérítési ügyekben való közreműködés teljesítményértékelések előkészítése, vagyonnyilatkozatok előkészítése, továbbítása, a hivatali gépkocsik igény szerinti elosztása.

Munka- és tűzvédelmi megbízott feladatai: -

munkavédelmi, tűzrendészeti feladatok ellátása, oktatás, ellenőrzés üzemi balesetekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása.

32. § Hatósági Osztály Az osztály feladatköre: a jogszabályok szerinti hatósági és szakhatósági tevékenység ellátása. Feladatai:

-

a jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi államigazgatási ügyekben az elsőfokú hatósági tevékenység ellátása, más hatóságok előtt a felügyelőség, mint államigazgatási szerv képviselete, a hatáskörébe tartozó államigazgatási felügyelet ellátása a felügyelőség nevében szakhatósági állásfoglalások kiadása, szakigazgatási tevékenység ellátása jogszabályalkotásban: közreműködés, véleményezések.

15

33. § Vízügyi Felügyeleti Osztály Az osztály feladatköre: a jogszabályok szerinti hatósági és szakhatósági tevékenység ellátása. Feladatai:

-

a jogszabályokban meghatározott vízügyi államigazgatási ügyekben az elsőfokú hatósági tevékenység ellátása, más hatóságok előtt a felügyelőség, mint államigazgatási szerv képviselete, a hatáskörébe tartozó államigazgatási felügyelet ellátása a felügyelőség nevében szakhatósági állásfoglalások kiadása, szakigazgatási tevékenység ellátása jogszabályalkotásban: közreműködés, véleményezések.

34. § Hulladékgazdálkodási Osztály Az osztály feladatát képezi a hulladékgazdálkodás szakterületeit érintő hatósági intézkedések szakmai, műszaki előkészítése, környezetvédelmi elemzések, szakértői vélemények, tanulmányok készítése. Környezetvédelmi kérdésekben állami és civil szervezetekkel történő együttműködés. Részleteiben:

-

-

-

-

-

A hulladékok káros hatásai elleni védelemre vonatkozó jogszabályok, - elsősorban a hulladékgazdálkodásról szóló módosított 2000. évi XLIII. tv. és a végrehajtási rendeletei által megszabott, ill. hatósági, szakhatósági jogkörben hozott döntések betartásának környezetvédelmi hatósági helyszíni ellenőrzése a gyártónál, forgalmazónál, a hulladék termelőjénél, birtokosánál, kezelőjénél. A hulladékgazdálkodási ellenőrzések során tapasztalt jogszabálysértések esetén hatósági intézkedések (felszólítás, kötelezés, hulladékgazdálkodási bírság, szabálysértési eljárás, büntető feljelentés, végrehajtási bírság) kezdeményezése. Környezeti hatásvizsgálat-köteles, ill. egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenységekkel, és létesítményekkel kapcsolatos államigazgatási ügyekben műszakilag megalapozott szakvélemény, javaslatkészítés. A hulladékgazdálkodási törvényben és a végrehajtási rendeleteiben engedélyhez kötött tevékenységek esetén, a benyújtott kérelemre szakvélemény készítés. A Felügyelőség hatáskörébe utalt szakhatósági feladatok szakmai, műszaki előkészítése, ellátása. A csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló szervezetek nyilatkozatainak szakmai felülvizsgálata, indokolt esetben helyszíni ellenőrzése. A településrendezési, területfejlesztési, bányászati és tájrehabilitációs tervek (ÖRT, ÁRT, RRT, MÜT stb.) vonatkozó fejezetének szakmai felülvizsgálata, szakvélemény(ek), javaslat(-ok) elkészítése. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek szakmai véleményezése, azok esetleges módosítására, kiegészítésére javaslat elkészítése.

16 -

-

-

-

Hulladéktermelők által benyújtott hulladékkezelési szabályzatok és egyedi hulladékgazdálkodási tervek szakmai véleményezése, jóváhagyása. A különféle panaszügyek társszervek, társhatóságok bevonásával történő kivizsgálása, illetve az abban való közreműködés a mindenkor hatályos, hatósági, szakhatósági jogkörökbe tartozó ügyekben. Részvétel a környezetvédelmi információs rendszer kialakításában, a szakmai informatikai rendszerek (KAR, HNYR, HIR, LANDFILL) működtetésében és folyamatos adatkarbantartásában. A hivatalból rendelkezésre álló adatok hozzáférhetővé tétele, külön leválogatást, feldolgozást igénylő adatszolgáltatás. A felügyelőség illetékességi területére kiterjedő „Környezetállapot értékelés” elkészítésében való részvétel. Különböző pályázatok (AVOP, KIOP, GVOP stb.) szakmai, szakágazati véleményezése. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a Területi Hulladékgazdálkodási Terv elkészítésében, felülvizsgálatában való aktív közreműködés, ill. a kétévente készítendő beszámoló összeállításában való részvétel. A gyártók, forgalmazók, hulladéktermelők, birtokosok és kezelők hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai megoldásának elősegítése, a szaktanácsadási tevékenység ellátása. Működteti és koordinálja a felügyelőségen működő szelektív hulladékgyűjtési rendszert. Részt vesz a különböző kármentesítési feladatok végrehajtásában és az Országos Kármentesítési Programból adódó felügyelőségi feladatokban. Összefogja és koordinálja a Felügyelőség működési területén lévő hulladéklerakók rekultivációjából adódó felügyelőségi feladatokat.

35. § Levegőtisztaság-védelmi és Zajellenőrzési Osztály -

-

-

Feladatköre a levegőtisztaság-védelmi és zajellenőrzési szakterületeket érintő – a mindenkori hatályos jogszabályok előírásai alapján – a hatósági, szakhatósági intézkedések szakmai, műszaki előkészítése, környezetvédelmi elemzések, szakértői vélemények készítése, környezetvédelmi kérdésekben állami és társadalmi szervekkel történő együttműködés, kapcsolattartás. A központilag elrendelt statisztikai és egyéb adatszolgáltatási jelentési kötelezettségek elvégzése Adatokat szolgáltat és közreműködik a környezeti hatásvizsgálatok, valamint a környezetállapot értékelésének elkészítésében. Együttműködik a területen dolgozó, környezetvédelemmel foglalkozó érintett szervekkel, szervzetekkel, hatóságokkal. Rendkívüli környezetszennyezésekről érkezett bejelentések esetén elvégzi az ellenőrzési, irányítási feladatokat, műszakilag megalapozza a hatósági intézkedéseket, eljárásokat, intézkedéseket kezdeményez a hasonló esetek megismétlődésének megelőzésére.

17

a.) Levegőtisztaság-védelmi feladatok - Meghatározza és a Hatósági Osztály felé határozati javaslatot tesz - a helyhez kötött légszennyező források tekintetében - a kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelményeket, a légszennyező anyagok kibocsátásának, a kibocsátási határértékek és levegővédelmi követelmények betartásának, valamint a légszennyezettségi határértékek ellenőrzési módjára és gyakoriságára. - Ellenőrzi a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásait és a kibocsátási határértékek megtartását, valamint a helyhez kötött légszennyező forrásokra előírt környezetvédelmi követelmények betartását. - Mérést, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét mérés végzésére kötelezheti (a mozgó légszennyező források kivételével). - Meghatározza és a Hatósági Osztály felé javaslatot tesz a levegővédelmi bírságra. - A helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét a légszennyezés és a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszüntetése érdekében a technológia korszerűsítésére, légszennyezést csökkentő berendezés létesítésére, intézkedési terv készítésére, annak megvalósítására, illetve egyéb műszaki intézkedésre kötelezheti. Erről a Hatósági Osztály felé javaslatot készít elő. - A Hatósági Osztály felé javaslatot tesz az egyedi kibocsátási határértékek megállapítására. - A jogszabályban meghatározottak szerint a légszennyező forrás üzemeltetőjét a forrás működésének korlátozására, felfüggesztésére kötelezheti, vagy a forrás működését megtilthatja. Erről a Hatósági Osztály felé javaslatot tesz. - Hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál, a települési önkormányzat jegyzőjénél és egyéb szerveknél. - Az Országos Levegőminőséget Mérő Hálózattal (OLM) együttműködve folyamatosan méri, gyűjti és elemzi az illetékességébe tartozó területen a levegő terhelési és légszennyezettségi adatokat (immisszió) és azokat rendszeresen továbbítja a központi információs rendszerbe. Gondoskodik a légszennyezettségi adatok rendszeres értékeléséről és nyilvánosságra hozataláról. - Intézkedési programokat készít, hoz nyilvánosságra, irányít és hajt végre a határértékeket meghaladó légszennyezettségű településeken, térségekben és zónákban, határozatban írja elő az intézkedési programokban meghatározott feladatok végrehajtását. Erről a Hatósági Osztály felé javaslatot tesz. - Működteti az illetékességi területén a helyi levegőtisztaság-védelmi információs rendszert (LAIR). - Közreműködik a szmogriadó terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában. - A közegészségügyi hatóság közreműködésével rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, erről és a határértékeket meghaladó esetekről, valamint azok okairól évente értékelő jelentést készít. - Közreműködik a légszennyezettség lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásának a közegészségügyi hatóság által készített értékelésében. - Indokolt esetben a jogszabályban előírtaktól eltérő adatszolgáltatást írhat elő. b.) Zaj- rezgés- és sugárvédelmi feladatok Feladatkörében javaslatot tesz:

18 -

Feltételek megállapítására új üzemi létesítmény létesítése, használatba vétele, meglévő felújítása, bővítése, korszerűsítése, ill. jelentős építési munka végzése esetén. - Út- és vasútvonal, polgári repülőtér létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltoztatását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén a zajvédelmi követelmények megvalósítására - Meglévő és új üzemi létesítményekre zajkibocsátási határértékek megállapítására. - A zajkibocsátás jelentős változása esetén új határérték megállapítására, az eljárás lezárására. - Végzi a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos lakossági panaszok kivizsgálását, intézkedik a szükséges mérésekről. - A veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozására, illetőleg felfüggesztésére és annak feloldására. - Zaj- és rezgésbírság megfizetésére való kötelezés kiadásához. - Véleményt ad egyes összefüggő területek fokozottan védetté nyilvánításához, csendes övezet kialakításához. - Véleményezi a településrendezési terveket, illetve fejlesztési koncepciókat. - Közreműködik a radioaktív anyag birtoklása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása iránti engedélyezési eljárásban. - Közreműködik a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló műtárgy létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása iránti engedélyezési eljárásban. - Naprakészen vezeti az osztály tevékenységét érintő katasztereket és összeállítja a rendes és rendkívüli információs jelentéseket. Mérési tevékenysége során: - Elvégzi a szakágazati, hatósági tevékenységhez kapcsolódó zaj-, rezgés – és sugárvédelmi méréseket. - Elkészíti a mérési jegyzőkönyvet és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. - Gondoskodik a zajmérő műszerek, szoftverek üzemképességének megőrzéséről

36. § Természet- és Tájvédelmi Osztály Feladatköre a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos szakhatósági feladatok ellátása. Kapcsolattartás a Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi őrhálózataival. A felügyelőség informatikai tevékenységének irányítása és koordinálása. Részleteiben:

-

Koordinálja az erdőtervek véleményezését, továbbá a vezetékjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges állásfoglalásokat. Koordinálja a telekmegosztáshoz, a termőföld más célú hasznosításához szükséges felügyelőségi állásfoglalást. Koordinálja a települési rendezési- és fejlesztési tervek szakvéleményezését. Érintettség esetén természet- és tájvédelmi szakvéleményt ad a vízjogi engedélyezési eljárásokhoz.

19 -

-

Véleményezi a bányászati tevékenységekkel kapcsolatos ügyeket. Véleményezi a felügyelőségre beérkező nyomvonalas létesítmények terveit. Közreműködik a környezeti hatásvizsgálatok formai-tartalmi ellenőrzésében, a hatósági osztály részére értékelést készít. Ellátja a felügyelőség különböző szakterületein folyó számítógépes tevékenység segítését, a gépi eszközök és segédanyagaik beszerzését, üzembe helyezését. Kapcsolatot tart a Nemzeti Park Igazgatóságokkal, a természetvédelmi őrhálózatokkal, a társadalmi szervezetekkel, társszervekkel. Adatokkal feltölti, megjelenítését elvégzi és működteti a Tisza-tavi információs rendszert. Az adatszolgáltatókkal – Meteorológiai Szolgálat, ÁNTSZ-ek, Önkormányzatok – állandó kapcsolatot tart.

37. § Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály A felügyelőség működési területén ellátja a felszíni és felszín alatti vízkészlet, valamint a talaj védelmével, a vízgazdálkodással kapcsolatos szakigazgatási, szakhatósági feladatokat. Részletezve: A Felügyelőség szervezeti egységei között kialakított munkamegosztásnak megfelelően: -

-

-

-

A vízjogi engedélyezési eljárásokban szakvéleményt készít, érvényesítve a vízgazdálkodási érdekeket a vízellátási, szennyvíz gyűjtési és kezelési, vízrendezési, öntözési és árvízvédelmi, folyószabályozási kérelmek esetében. Közreműködik a vizek lefolyásai áramlási viszonyait érintő vízi munka elvégzésére, vízi létesítmények megépítésére, átalakítására, megszüntetésére irányuló minden vízügyi államigazgatási eljárásban. Közreműködik vízgazdálkodási érdekeket is érintő építmények építési engedélyezési eljárásaiban. Kezdeményezi a vízgazdálkodási érdekek védelme érdekében a vízjogi engedély módosítását, visszavonását, szüneteltetését, engedély nélküli vízkivétel szüneteltetését, vagy meghatározott módon való gyakorlás elrendelését. Közreműködik a vízvédelmi- és vízszennyezési, valamint csatorna bírsággal kapcsolatos javaslatok kialakításában. Közreműködik a vizek káros szennyezésének csökkentésére irányuló intézkedésekben; a vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásában. Közreműködik a vízminőségi kárelhárítási tevékenységgel összefüggő feladatokban. Részt vesz a Víz Keretirányelv feladataival összefüggő teendőkben. Működteti és a folyamatos karbantartásáról gondoskodik a különböző szakmai informatikai rendszereknek. Részt vesz a vízgazdálkodási fejlesztési és környezetvédelmi koncepciók célkitűzéseinek kidolgozásában (rendezési tervek, vízgazdálkodási koncepciók, tanulmányok, környezeti állapot felmérések) véleményezésében és érvényesíti a vízgazdálkodási követelményeket.

20 -

-

-

-

-

-

-

Vízgazdálkodási kérdésekben együttműködik az állami és más társadalmi szervekkel, intézményekkel. Közreműködik a Területi Vízgazdálkodási Tanács által felkért esetekben a vízgazdálkodással összefüggő feladatokban. Ellátja a vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői névjegyzékébe vétellel összefüggő feladatokat. A felszíni és felszín alatti vízkészletbe, időszakos vízfolyásba, talajra történő szennyezőanyag kibocsátás esetén a vízjogi engedélyezési eljárásban meghatározza a környezet védelme érdekében szükséges követelményeket. Közreműködik a vizek lefolyásai áramlási viszonyait érintő vízi munka elvégzésére, vízi létesítmények megépítésére, átalakítására, megszüntetésére irányuló minden vízügyi államigazgatási eljárásban. Közreműködik a szennyvízelhelyezés engedélyezési és a vízminőséget érintő építmények építési engedélyezési eljárásaiban. Kezdeményezi a vizek minőségének védelme érdekében a vízjogi engedély módosítását, visszavonását, szüneteltetését, engedély nélküli vízkivétel szünete1tetését, vagy meghatározott módon való gyakorlás elrendelését. Meghatározza a vízjogi engedélyezési eljárásban a szennyvíz, használt víz, szennyező anyag elhelyezés feltételeit. Ellátja a felügyelőség első fokú jogköréből adódó vízvédelmi- és vízszennyezési bírságolással kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz a bírság összegére. Véleményezi a csatornabírság javaslatokat. A vizek káros szennyezése esetén intézkedik a károkozás megszüntetésére. A vizek fertőzése vagy jelentősen káros szennyezése, ill. ezek bekövetkezésének veszélye esetén intézkedik a káros tevékenység korlátozására, illetve megtiltására. Koordinálja a szennyezés csökkentési intézkedési tervek készítését, közreműködik vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásában. Rendkívüli vízszennyezés, illetve vízminőség romlások esetén kezdeményezi a szükséges vízminőségi kárelhárítási tevékenységet, közreműködik az elhárításban és a kivizsgálásban. Működteti a Felügyelőség állandó környezeti kárelhárítási ügyeleti szolgálatát. Ellátja a Víz Keretirányelv felügyelőségi feladatainak összefogását (víztestek kijelölése, monitorozása, állapotának értékelése). Működteti az ivóvízbázisokkal és halas vizekkel kapcsolatos monitoringot. Ellátja, koordinálja az Országos Kármentesítési Programból adódó felügyelőségi feladatokat. Összefogja, irányítja a különböző környezeti kármentesítések végrehajtását. Működteti, és a folyamatos adatkarbantartásáról gondoskodik a szakmai informatikai rendszereknek. (VM, FAVI, KÁRINFO, HNYR). Koordinálja a szilárd és fluid ásványi nyersanyagok bányászatával, a tájrehabilitációkkal, szennyvíz-szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezésével, valamint a tartályok engedélyezésével kapcsolatos felügyelőségi feladatokat. Részt vesz a vízgazdálkodás fejlesztési és környezetvédelmi koncepciók célkitűzéseinek kidolgozásában (rendezési tervek, vízgazdálkodási koncepciók, tanulmányok, környezeti állapot felmérések) véleményezésében és érvényesíti a környezetvédelmi követelményeket. Víz- és talajvédelmi kérdésekben együttműködik az állami és társadalmi szervekkel, intézményekkel.

21

38. § Környezetvédelmi Laboratórium A Környezetvédelmi Laboratórium végzi a hatósági munkát megalapozó, a környezet állapotát figyelemmel kísérő - felszíni és felszín alatti víz vizsgálatokat - felszín víz üledék vizsgálatokat - szennyvíz és szennyvíziszap vizsgálatokat - hidrobiológiai és ökológiai vizsgálatokat - veszélyes hulladék vizsgálatokat - környezetvédelmi talaj vizsgálatokat - értékelő munkát készít, illetve azokban közreműködik - légszennyező anyagok kibocsátás (emisszió) vizsgálata A felsorolt szakterületeken nyert mérési és vizsgálati eredményeket a vizsgálatok befejezését követően igény szerint továbbítja a felügyelőség illetékes osztályai részére, egyben biztosítja ezen adatok folyamatos nyilvántartását, tárolását. Részt vesz a környezetvédelmi, termelési, szolgáltatási, valamint külön intézkedésre hatósági, kárelhárítási és regionális jellegű feladatok ellátásában. Alaptevékenységből eredő témákban külső megrendelők részére megbízásos munkát vállal. Önálló munkatervvel és elszámolási kötelezettséggel rendelkező egység. Munkáját bizonyos gazdasági és pénzügyi területeken a gazdasági osztály vezetőjének szakmai felügyelete mellett a laboratórium vezető közvetlen irányításával végzi. Gondoskodik a mérési adatok kézi és gépi nyilvántartásáról, továbbá az adatok továbbításáról meghatározott rend szerint, rendkívüli környezetszennyezés esetén soron kívül. a.) Vízminőségi vizsgálatokkal kapcsolatos feladatkörben - az országos vízminőségi törzshálózati rendszer működéséhez rendszeresen méri a minisztérium előírásainak megfelelően a törzshálózati felszíni vizek minőségét, eleget tesz az ezekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségének, - végzi a felügyelőség vízminőségvédelmi tevékenységéhez kapcsolódó vízminőségi vizsgálatokat, - a szennyvízkibocsátók felülvizsgálatával összhangban elvégzi a szennyvizek minőségének vizsgálatát, - ellátja a felügyelőség működési területén a hidroradiológiai szaktevékenységet, - figyelemmel kíséri a vízminőségi helyzet alakulását azokon a területeken is, amelyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak, - értékeli a vízminőség helyzetét, elvégzi a vizek osztályba sorolását és gondoskodik az eredmények továbbításáról, az előírt jelentések elkészítéséről, - rendkívüli vízszennyezés esetén ellátja a felügyelőség vízkárelhárítási szervezeti, működési és ügyrendi szabályzatában meghatározott feladatokat, - vezeti a vízminőség vizsgálatok eredményeit tartalmazó nyilvántartásokat, kezeli a kézi- és számítógépes adattárat, - folyamatosan követi a vízminőség vizsgálatokkal kapcsolatos központi előírásokat, szabványokat, közleményeket, módszereket, és gondoskodik ezek alkalmazásáról,

22 -

munkakapcsolatot tart azon külső intézményekkel, amelyek vízanalitikai, hidrobiológiai, és adatfeldolgozási szakterületen tevékenykednek.

b.) Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatkörben: -

végzi a veszélyes hulladékok minősítését megalapozó analitikai vizsgálatokat, a környezet veszélyes hulladékkal való szennyezésének közvetlen és súlyos veszélye, valamint bekövetkezett környezetszennyezés esetén közreműködik a szennyezés bekövetkezésének, eredetének, okának, okozójának vizsgálatában, a környezetszennyezés(ek) megelőzésével kapcsolatos feladatok meghatározásában. c.) Hidrobiológiai- ökológiai értékeléssel kapcsolatos feladatkörben: - A felügyelőségi igényeknek megfelelően részt vesz ökoszisztémák vizsgálatában, helyzetelemző feltárásában, - folyók, vízfolyások, csatornák, holtágak, tározók esetében hidroökológiai feldolgozásokat és értékeléseket végez. d.) Levegőtisztaság-védelmi vizsgálatokkal kapcsolatos feladatkörben: - együttműködik a szakágazati osztállyal a felügyelőség levegőtisztaság-védelmi tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásában, - végzi a légszennyezést okozó létesítmények kibocsátásával kapcsolatos (emissziós) helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat - Légszennyezettség (immisszió) vizsgálata, - a mérési eredményeket továbbítja a szakágazati osztály fel - folyamatosan követi a levegőtisztaság-védelmi vizsgálatokkal kapcsolatos központi előírásokat, közvéleményeket, módszereket, gondoskodik ezek alkalmazásáról - munkakapcsolatot tart fenn azon külső intézményekkel, amelyek levegőtisztaságvédelmi szakterületen tevékenykednek, - Végzi a települési légszennyezettségi helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat. - Értékelő munkát készít, illetve azokban közreműködik. e.) Regionális feladatkörben: -

a Környezetvédelmi Minisztérium által meghatározott témákban vizsgálatokat, értékeléseket, javaslatokat és kutatásokat végez, munkakapcsolatot tart fenn a társfelügyelőségek környezetvédelmi laboratóriumaival, mérőállomásaival.

f.) Termelési feladatkörben: -

előkészíti a laboratórium éves teljesítménytervét és figyelemmel kíséri a teljesítését, biztosítja a laboratóriumi munkához szükséges anyagokat és eszközöket (anyagbeszerzés) raktározást végez, ellátja a mintavételezéshez szükséges szállítási és szervezési feladatokat, megszervezi a belső laboratóriumi munkákat és ellenőrzéseket, ellátja a laboratórium tervgazdasági és adatszolgáltatási feladatait, elősegíti a dolgozók szakmai képzését, illetve továbbképzését, alkalmazza a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat és ellenőrzi azok betartását.

g.) Üzemgazdasági feladatkörben:

23 -

elkészíti a laboratórium pénzügyi tervét, figyelemmel kíséri a költséggazdálkodását és elkészíti a szükséges beszámolókat ellátja a tevékenységgel kapcsolatos megrendelési, beszerzési és raktározási feladatokat, vezeti a költségnyilvántartási számlákat és az analitikus nyilvántartásokat, ellátja az anyagkönyvelői, állóeszköz nyilvántartási feladatokat, biztosítja a bizonylati fegyelem betartását, a társadalmi tulajdon megóvását, ellátja a megrendelésekkel, számlázásokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, elvégzi az iktatási, ügyirat kezelési, nyilvántartási és gépírási feladatokat, kezeli a felügyelőség műszaki könyvtárás és a laboratórium adattárát

39. § Gazdasági és Munkaügyi Osztály A Gazdasági és Munkaügyi Osztály irányítását a gazdasági igazgatóhelyettes osztályvezető nélkül, közvetlen látja el. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját gazdasági szervezete által – Gazdasági és Munkaügyi Osztály - látja el az alábbi feladatokat: -

-

-

a költségvetés tervezésével, az előirányzat-felhasználással, előirányzat módosítással kapcsolatos feladatokat, a költségvetésben megtervezett bevételek beszedésével, a kiadások teljesítésével kapcsolatos operatív feladatokat, a pénzgazdálkodással, a bankszámlavezetéssel, a pénzellátással kapcsolatos teendőket, az üzemeltetéssel, a fenntartással, működtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával és hasznosításával kapcsolatos teendőket, továbbá a munkaerővel való gazdálkodás pénzügyi feladatait, a számviteli törvényből és a költségvetési szervek számviteli feladatait szabályozó kormányrendeletből adódó feladatokat, a beszámolással, az éves zárszámadással és évközben a gazdálkodásról szóló tájékoztatók elkészítésével, valamint más adatszolgáltatással járó tennivalókat, a pénzügyi-gazdasági munkafolyamatokba épített belső ellenőrzést, beleértve a gazdasági szervezet vezetőjének ellenőrzését.

Ezen belül: - Intézményi költségvetés készítés A költségvetés tervezésével kapcsolatos előkészítő feladatok, a döntés-előkészítést szolgáló közgazdasági elemzési teendők. A felügyelőségnek tervévre vonatkozó személyi, szervezeti, tárgyi feltételeinek, az ehhez szükséges szakmai feladat ellátás pénzügyi feltételrendszerének - kiadások és intézményi bevételek - számbavétele.

A KvVM által kiadott iránymutatás alapján az intézményi kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozása a költségvetési év(ek)re.

24 - Gazdasági belső szabályzatok elkészítése, karbantartása - Pénzügyi tevékenység Bejövő és kimenő számlák analitikus nyilvántartása; átutalások végrehajtása; kincstári egyeztetések elvégzése; környezetvédelmi bírságok határozatainak nyilvántartása, a befolyt bírságok KÖVICE felé való utalása, intézkedés az elmaradt bírságbevételek pénzügyi rendezésére; kincstári pénzfelvétel; napi készpénzforgalom lebonyolítása. - Eszköz- és készletgazdálkodáshoz kapcsolódó nyilvántartás Tárgyi eszközök, készletek analitikus nyilvántartása; vagyonváltozás folyamatos vezetése; selejtezés és leltározás előkészítése, bonyolítása; év végi értékcsökkenési leírás elszámolása. - Számviteli tevékenység Jogszabályban előírt könyvelési feladatok ellátása; kiadási és bevételi előirányzatok funkcionális és közgazdasági osztályozás szerinti folyamatos vezetése; havi ÁFA-bevallás elkészítése és leadása; könyvelt tételek egyeztetése az analitikával. - Bérszámfejtési, SZJA nyilvántartási tevékenység Bérszámfejtési feladatok elvégzése és nyilvántartása a hatályos adó- és társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően. Állományi és állományon kívüli bérek számfejtése; SZJA bevallás elkészítése és a levont adó utalása. Munkaügyi statisztikai jelentések elkészítése a KSH részére. - Társadalombiztosítási tevékenység Társadalombiztosítási kötelezettségek elszámolása és teljesítése (TB, nyugdíjjárulék stb.); társadalombiztosítási ellátások számfejtése és folyósítása; nyugdíjazással kapcsolatos teendők ellátása; TB ügyekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, a szükséges adminisztráció ellátása, statisztikai jelentések elkészítése. - Intézményi költségvetési beszámoló készítése A költségvetési kötelezettségről szóló kormányrendelet szerinti zárlati munkák elkészítése; a féléves és az éves beszámolók elkészítése; szöveges beszámoló el-készítése és felterjesztése a KvVM Közgazdasági és Költségvetési Főosztálya felé. - Beruházás, fejlesztés, felújítás A Közbeszerzési Törvény és a rendelkezésre álló források figyelembevételével javaslatot tesz a beruházások, felújítások megvalósítására. Beruházási és felújítási tervek elkészítésében való közreműködés, a beruházási és fejlesztési igények pénzforrásainak felterjesztése a fejezet felé: jóváhagyott beruházási előirányzatok alapján a beruházások végrehajtásában való részvétel (engedélyokirat elkészítése stb.), pénzügyi bonyolítása; a megvalósult beruházások nyilvántartásba vétele (aktiválás, könyvelés). - Egyéb közgazdasági tevékenységek Statisztikai kötelezettségek teljesítése; szakmai továbbképzésekben való részvétel; kapcsolattartás a társintézményekkel; számítástechnikai rendszerek és programok bevezetése, illetve azokban való részvétel. Közreműködik a felügyelőség által kötött együttműködési megállapodások, polgári jogi szerződések készítésében. Ellenjegyzi a felügyelőség kötelezettségvállalásaival kapcsolatos szerződéstervezeteket. Elvégzi a kincstári adatszolgáltatási kötelezettségeket.

25

40. § Egyéb rendelkezések A Ktv. 22/A § (8) bekezdésének e)-h) pontjaiban foglaltak alapján az érintett szervezeti egységeknél a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 3. sz. melléklete tartalmazza. A 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/A. § által meghatározott, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/B. § által meghatározott költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalának szabályzatát az 5. sz. melléklet tartalmazza 41. § Zárórendelkezések 1. A Szervezeti, Működési és Ügyrendi Szabályzat a felügyelőség feladatait meghatározó 341/2004.(XII.22.) Kormányrendelet 12. §. (1) bekezdés e.) pontja alapján a Közigazgatási Államtitkár jóváhagyását követően lép hatályba, rendelkezéseit azt követően kell alkalmazni. 2. A Szervezeti, Működési –és Ügyrendi Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 1999-ben jóváhagyott Szervezeti, Működési és Ügyrendi Szabályzata.

26

Mellékletek

1. számú melléklet Az adományozható közigazgatási szakmai tanácsadói, főtanácsadói címek számának meghatározása A felügyelőség igazgatója által adományozható közigazgatási szakmai tanácsadói, főtanácsadó címek számának meghatározásáról. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 30/A. §.(1) bekezdése alapján a felügyelőségnél legfeljebb 11 fő részére adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím.

2. számú melléklet A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 48/A. §. (3) bekezdése alapján a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő szakképesítés megszerzése esetén képzettségi pótlék folyósítandó az alábbi munkakört betöltő köztisztviselők esetében: a.) pénzügyi előadó b.) könyvelő c.) üzemgazdász

felsőfokú mérlegképes könyvelő felsőfokú mérlegképes könyvelő felsőfokú mérlegképes könyvelő

3. számú melléklet A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 22/A § és a 114/2001. (VI.29.) Kormányrendelet alapján az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából felügyelőségünk főosztályvezető helyettesi és osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselői vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

27

4. számú melléklet: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. §)

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok fogalomkörébe a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanságok fogalmi meghatározása A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. Alapesetei lehetnek: 1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) 2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a felügyelőség vezetőjének felelőssége, hogy: - a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet, - a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, - szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: - hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés) - keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a felügyelőség vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a felügyelőségen kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.

28

A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a felügyelőség vezetőjének felelőssége, mely felelősség fokozottan érvényes az államháztartás működési rendjét szabályozó kormányrendeletben nevesített esetekre. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. -

-

A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. c) A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

- A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot A költségvetési szerv vezetője illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. - A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a belső ellenőrzésre vonatkozó rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Az ide vonatkozó részletesebb szabályokat a felügyelőség belsőellenőrzési kézikönyve tartalmazza. -

Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A felügyelőség szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a felügyelőség vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szak-

29 értőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A felügyelőség vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során: - nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; - figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; - a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. A felügyelőség vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik – a vonatkozó jogszabályi előírások alapján; - egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; - nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. A felügyelőség vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. A terület részletes szabályozását, a felügyelőség belső ellenőrzési kézikönyve tartalmazza.

30

5. számú melléklet A felügyelőség ellenőrzési nyomvonala (217/1998.XII.30. Korm. Rendelet 145 B§)

Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felügyelőség működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: -

-

-

a felügyelőség működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét; kialakításával a felügyelőségre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor; valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, megmutatja a felügyelőség folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.

A felelősségi szintek terén: -

az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős, megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott tevékenységcsoportok meghatározása Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál, modelljének felépítésénél alapkövetelmény olyan tevékenységcsoportok kialakítása, melyek több elemi tevékenységet összefoglalóan képesek leírni. Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása a tervezés, végrehajtás és beszámolás folyamataihoz igazodóan határozza meg azokat a folyamatokat, melyek a rendszer alapjául szolgálnak.

31

A tervezésre vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonal Ssz.

A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum

Feladatgazda

1.

Költségvetési koncepció készítés

Áht., Ámr, PM irányelv

Felügyeleti döntések, kalkulációk

Gazdasági vezető

2.

Források felosztása

Jogszabályok, belső szabályzatok

Belső kalkulációk

Gazdasági vezető

3.

Költségvetési javaslat elkészítése

Jogszabályok, belső szabályzatok

Gazdasági vezető

4.

Költségvetési javaslat elfogadása

jogszabályok

Belső kalkulációk, szabályzatok, előző évi teljesítések Javaslat teljes anyaga

Gazdasági vezető, intézmény vezető

Ellenőrző

Ellenőrzési mód

Intézmény vezető, belső ellenőr Intézmény vezető, belső ellenőr Intézmény vezető, belső ellenőr Felügyeleti szerv

Felülvizsgálat – vezetői ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői ellenőrzés Felülvizsgálat jóváhagyással

A végrehajtásra vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonal Ssz. 1.

A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum

Rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások folyósítása Megbízásokkal kapcsolatos feladatok

Áht., Ámr, Ktv, Mt, belső szabályozások Áht, Ámr

3.

Dologi jellegű kiadások teljesítése

Jogszabályok, belső szabályzatok

Megrendelés szerződés

4.

Közbeszerzések lebonyolítása

Jogszabályok, belső szabályzatok

Teljes iratanyag

5.

Beruházások, felújítások lebonyolítása

Jogszabályok, belső szabályzatok

Teljes iratanyag

6.

Vagyongazdálkodással összefüggő feladatok elvégzése

Jogszabályok belső szabályzatok

Teljes iratanyag és analitika

2.

Kinevezési okirat

Megbízási szerződés

Feladatgazda

Ellenőrző

Ellenőrzési mód

Intézmény vezető, gazdasági vezető Kötelezettségvállaló, gazdasági vezető Gazdasági vezető

Intézmény vezető, belső ellenőr

Gazdasági vezető, intézmény vezető Gazdasági vezető, intézmény vezető Pü-i ügyintéző

Intézményvezető, belső ellenőr

Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Felülvizsgálat – vezetői és függetlenített belső ellenőrzés Munkafolya-matba épített, vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés

Intézmény vezető, belső ellenőr Intézmény vezető,. belső ellenőr

Intézményvezető, belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr

32

Ssz.

A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum

Feladatgazda

7.

Vagyonnyilvántartással összefüggő feladatok

Teljes irat anyag és analitika

Pü-i ügyintéző

8.

Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés szabályainak betartása

Jogszabályok, belső szabályzatok, KVI útmutatók Jogszabályok, belső szabályzatok

Teljes iratanyag és analitika

Pü-i ügyintéző,

9.

Kötelezettségvállalás nyilvántartása

Jogszabályok, belső szabályzatok

Alapbizonylatok

Pü-i ügyintéző, pénztáros

10.

Könyvelés, számviteli tevékenység

Alapbizonylatok

Kontírozó könyvelő

11.

Banki pénzügyi tevékenység

Alapbizonylatok, bevallások

Pü-i ügyintéző,

12.

Pénztári tevékenység

Alapbizonylatok

pénztáros

13.

Pénzügyi (pénztári) tevékenység és a könyvvitel kapcsolata, egyeztetések elvégzése

Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika) Jogszabályok, belső szabályzatok (pénzkezelési szabályzat) Jogszabályok, belső szabályzatok (pénzkezelési szabályzat) Jogszabályok, belső szabályzatok, ügyrend

Pü-i ügyintéző, pénztáros, kontírozó könyvelő

14.

Bérszámfejtés és TB ügyintézés

Jogszabályok, belső szabályzatok

Alapbizonylatok, könyvelési naplók, analitikus nyilvántartások Alapbizonylatok, bevallások

15.

Bérszámfejtés és könyvelés kapcsolata, egyeztetések elvégzése

Belső szabályzatok (ügyrend)

Alapbizonylatok, bérfeladás, könyvelési naplók

Bérszámfejtő, könyvelő

16.

Személyügyi ügyintézés

Jogszabályok, belső szabályzatok

Alapbizonylatok

Személyügyi ügyintéző

Bérszámfejtő

Ellenőrző

Ellenőrzési mód

Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr

Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés

Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Gazdasági vezető, függetlenített belső ellenőr Intézményvezető, függetlenített belső ellenőr, gazdasági vezető

Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés

Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés

Munkafolya-matba épített vezetői és füg-getlenítetett belső ellenőrzé Munkafolya-matba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés

33

A beszámolásra vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonala (valamennyi beszámolót és mérlegjelentést) Ssz.

A folyamat lépései

Hivatkozás

Dokumentum

Feladatgazda

Ellenőrző

Ellenőrzési mód

1.

Főkönyvi kivonat egyeztetése

Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) Jogszabályok, belső szabályzatok (leltározási)

Könyvelési naplók, alapbizonylatok

Kontírozó könyvelő

Gazdasági vezető belső ellenőr

Analitikák listái, leltározás bizonylatai

Pü-i ügyintéző

Gazdasági vezető, belső ellenőr

Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) Jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) Jogszabályok, belső szabályzatok

Főkönyvi kivonat, leltár, mérleg

Kontírozó könyvelő, gazdasági vezető, pü-i ügyintéző

Intézmény vezető,. Belső ellenőr

Főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés

Gazdasági vezető, könyvelő

Intézményvezető, belső ellenőr, gazdasági vezető

Főkönyvi kivonat, bevallások, analitikák

Intézményvezető, belső ellenőr, gazdasági vezető

Kiegészítő mellékletek összeálítása

Jogszabályok belső szabályzatok

Teljes iratanyag, analitikák, főkönyvi kivonat

7.

A beszámoló szöveges indoklásának összeállítása

Teljes beszámoló

8.

A beszámoló jóváhagyása

Jogszabályok, belső szabályzatok, felügyeleti irányelvek Jogszabályok, belső szabályzatok, felügyeleti irányelvek

Gazdasági vezető, pü-i ügyintéző, bérszámfejtő, könyvelő Személyügyi ügyintéző, könyvelő, gazdasági vezető, pü-i ügyintéző Gazdasági vezető

Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés

2.

Leltározás, egyeztetés, leltár jóváhagyása

3.

Könyvviteli mérleg öszszeállítása, jóváhagyása

4.

Pénzforgalmi jelentés összeállítása

5.

A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai

6.

Teljes beszámoló és szöveges indoklás

Gazdasági vezető

Intézmény vezető, függetlenített belső ellenőr, gazdasági vezető Intézmény vezető, függetlenített belső ellenőr Intézmény vezető, függetlenített belső ellenőr

Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső llenőrzés Munkafolyamatba épített vezetői és függetlenítetett belső ellenőrzés, felügyeleti felülvizsgálat – jóváhagyás

34

6. számú melléklet A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működési területe: Székhelye: Szolnok A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban: Szolnok megyei jogú város közigazgatási területe Heves megyéből Átány Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána közigazgatási területe 3. Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa közigazgatási területét. 4. Pest megyéből Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás közigazgatási területe.

35

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban; b) árvízvédelmi: a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal partja visszatöltésezett szakasza Tápiógyorgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között. c) Általános területi kapcsolattartása: Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működési terület térképe

36 7. számú melléklet A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti felépítése 2005.

Igazgató

Titkárság

Környezetvédelmi Laboratórium

Humán Erőforrás Referens

Minőség Irányítási Vezető

Hatósági igazgatóhelyettes

Hatósági Osztály Vízügyi Felügyeleti Oszt ál y

Műszaki igazgatóhelyettes

Gazdasági igazgatóhelyettes

Hulladékgazdálkodási Oszt ál y Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály Természet- és Tájvédelmi Osztály Levegőtisztaság-védelmi és Zajellenőrzési Osztály

Gazdasági és Munkaügyi Osztály

37 Tartalomjegyzék:

I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. § II. A FELÜGYELŐSÉG JOGÁLLÁSA, IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI 2. § A Felügyelőség alapítója, alapító okirat száma alapítás időpontja, jogelőd 3. § A Felügyelőség elnevezése, székhelye 4. § A Felügyelőség jogállása, gazdálkodásának renje 5 § A Felügyelőség irányító- és felettes szerve 6.§ A Felügyelőség illetékességi területe 7. § A Felügyelőség azonosító számai 8. § A Felügyelőség feladatai III. A FELÜGYELŐSÉG VEZETŐINEK ÉS MUNKATÁRSAINAK FELADAT ÉS HATÁSKÖRE 9. § Az igazgató hatásköre 10. §. Az igazgatóhelyettesek hatásköre 11. § Az osztályvezetők hatásköre 12. § Az ügyintézők hatásköre 13. § Az ügykezelők hatásköre 14. § A fizikai alkalmazottak hatásköre 15. § Osztályvezetői értekezlet 16. § Szakmai vezetői értekezlet 17. § Osztályértekezlet 18. § Hivatali munkaértekezlet 19. § Munkacsoport(team)-értekezlet 20. § Az ügykezelés és iktatás rendje 21. § Kiadmányozási jog 22. § Utalványozási jogkör IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI 23.§ A társhatóságokkal és más külső szervekkel való kapcsolattartás rendje 24. § A közvélemény, a sajtó tájékoztatására vonatkozó szabályok 25. § A felügyelőség képviselete 26. § Kötelezettségvállalás ellenjegyzése V. KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES RENDELKEZÉSEK, A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA 27. § Hivatali eskü 28. § A munkáltatói jogok gyakorlása 29. § Hivatalos munkaidő 30. § Hivatalos kiküldetés IV. A FELÜGYELŐSÉG SZERVEZETE 31. § Titkárság 32. § Hatósági Osztály 33. § Vízügyi Felügyeleti Osztály 34. § Hulladékgazdálkodási Osztály 35. § Levegőtisztaság-védelmi és Zajellenőrzési Osztály 36. § Természet- és Tájvédelmi Osztály 37. § Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 38. § Környezetvédelmi Laboratórium 39. § Gazdasági és Munkaügyi Osztály

2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 5 5 6 7 8 8 8 9 9 9 9 9 9 10 11 11 11 11 11 12 12 12 12 13 13 13 13 14 15 15 16 18 19 21 23

38 40. § Egyéb rendelkezések 41. § Zárórendelkezések MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Az adományozható közigazgatási szakmai tanácsadói, főtanácsadói címek számának meghatározása 2. számú melléklet A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek 3. számú melléklet A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök 4. számú melléklet A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje 5. számú melléklet A felügyelőség ellenőrzési nyomvonala 6. számú melléklet A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működési területe: 7. számú melléklet A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezeti felépítése 2005.

25 25

26 26 26 27 30 34 36