A veszprémi
DEÁK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA - 8200 Veszprém, Aradi vértanúk útja 2. – OM azonosító: 037033
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
3
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ........................................................................................................ 3 PREAMBULUM....................................................................................................... 5 1.1. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok ....................................................... 6 1.2. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok......... 6 1.2.1. Alapító okirat............................................................................................... 7 1.2.2. Pedagógiai program..................................................................................... 9 1.2.3. Éves munkaterv ........................................................................................... 9 1.3. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai ……………………9 1.4. Intézményi bélyegzők használatával kapcsolatos kötelezettségek és jogok:... 10 1.5. Az intézmény kiadmányozási rendje: .............................................................. 10 1.6. Az intézmény gazdálkodási jogköre: ............................................................... 11 2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS....................................................................................... 11 2.1.Az iskola szervezeti felépítése .......................................................................... 11 2.1.1. Az iskola igazgatósága .............................................................................. 12 2.1.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége………………..15 2.1.3. A nevelők közösségei …………………………………………………...15 2.1.4. A nevelőtestület értekezletei……………………………………………. 15 2.1.5. Nevelők szakmai munkaközösségei …………………………………….16 2.2. Az iskola szülői szervezete (iskolai SZM választmány)……………………..17 2.3. A tanulók közösségei: ...................................................................................... 18 2.4. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása …………………………………...19 2.5. Az igazgatóság és a nevelőtestület …………………………………………..20 3. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGÉNEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI…………………………………………………………………22 3.1. Munkakapcsolatok…………………………………………………………...22 3.2. A tanulók egészségi állapotának megóvása …………………………………23 3.3. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése ………………………………23 3.4. Az iskola helyiségeinek használata ………………………………………….23 4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ………………………………………….24 4.1. Használati lehetőségek ………………………………………………………24 4.2. Általános szabályok e létesítmények használatához ………………………...24 4.3. Védő-óvó intézkedések ……………………………………………………...24 4.4. A házirend elfogadásának és módosításának általános szabályai …………...26 5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE………..27 5.1. A belső ellenőrzés célja:................................................................................... 27 5.2.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: ....................................... 27 5.3. Területei: .......................................................................................................... 27 5.4. A belső ellenőrzés rendje: ................................................................................ 28
4 5.5. Ellenőrzést végez:............................................................................................. 28 5.6. Az ellenőrzés módszerei: ................................................................................. 28 6. HELYETTESÍTÉS RENDJE.............................................................................. 29 7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK....................................................... 29 8. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE......................................... 30 8.1.Az iskolai könyvtár feladata:............................................................................. 30 8.2.Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:.................................................................... 30 8.3. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése: .......................................................... 30 8.4. Az iskolai könyvtár dokumentumai ................................................................ 31 8.5. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: ........ 31 8.6. A könyvtárhasználó, kiskorú tanuló esetén ………………………………….31 9. MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI............................................................ 31 10. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ............................................................................................................ 32 11. BALESETVÉDELEM, INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ RENDSZABÁLYOK 33 11.1.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: ......................................................................................................... 33 11.2.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .............................. 34 11.3. Gyermek- és ifjúságvédelem.......................................................................... 35 12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK................... 36 13. TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .................................................................. 38 14. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ............................................... 39 15. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága......................................................... 41 Záró rendelkezések ……………………………………………………………….42 Záradékok ………………………………………………………………………...43 Nyilatkozatok …………………………………………………………………….43 Iskolai dokumentumok ............................................................................................ 45 A FOLYAMATBA ÉPÍTETT,ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE)SZABÁLYZATA............................................................ 3 A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE................ 12 I.A kockázati tényezők és értelmezésük ................................................................. 20 Bevezetés................................................................................................................. 30 Záró rendelkezések.............................................................................................. 41 KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS ......................................................................... 41 Adatkezelési szabályzat........................................................................................... 49
5
PREAMBULUM Az SZMSZ célja, feladata, rendelkezései és hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata meghatározni a Deák Ferenc Általános Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és minden olyan rendelkezést, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a közoktatási intézmény vezetőjének kell elkészíteni és azt a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakoroltak: - Szülői Munkaközösség - Diákönkormányzat. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása, feladata az iskola egész közösségének. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetében Az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést, A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, A szülőt, vagy más, az iskolában nem dolgozó személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását is, ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólíthatja, hogy hagyja el az iskola épületét.
6
1.SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1.1.
Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok Az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről A 2000. évi C. törvény a számvitelről Az l993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (és módosításáról) 20/1997(II.3.)Korm. rendelet 217/1998.(XII.30.) Korm. Rendelet 249/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet az Államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 193/2003. (XI. 26.) Korm. Rendelet a Költségvetési szervek belső ellenőrzéséről a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény Az 5/1988 (II.8) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A VMJV Önkormányzatának rendeletei
1.2. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. Ezek a dokumentumok a következők: - Alapító okirat - Pedagógiai Program (helyi tanterv) - Házirend - Minőségirányítási Program
7
1.2.1. Alapító okirat
Alapító okirat Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Bem József Általános Iskola 61/1994. (II.25.) Kh.sz. határozattal kiadott, a 124/1995. (V.26.) Kh.sz., a 254/1997. (XII.19.) Kh.sz., a 225/1999. (XII.17.) Kh.sz., a 33/2003. (II. 25.) Kh.sz., 247/2003. (XII.18.) Kh.sz., a 147/2005. (III.31.) Kh.sz. 225/2005. (VI. 23.) Kh.sz., 72/2006. (IV. 27.) Kh.sz., 60/2007. (III. 29.) Kh.sz. határozattal módosított alapító okirata egységes szerkezetben:
1.) Az intézmény neve: székhelye: alapításának ideje: alapító szerve: típusa: évfolyamok száma: maximális tanulólétszám:
Deák Ferenc Általános Iskola Veszprém, Aradi vértanúk u. 2. 1974. Városi Tanács Veszprém általános iskola 8 912 fő
2.) Az intézmény jogutódja az 1980-ban a veszprémi Városi Tanács által alapított Széchenyi István Általános Iskolának.
3.) Az intézmény fenntartó szerve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Veszprém, Óváros tér 9. felügyeleti szerve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
4.) Az intézmény jogállása: Jogi személy; önálló költségvetéssel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik
5.) Az intézményvezető: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg. Az intézményben a munkáltató jogait gyakorolja.
8
6.) Az intézmény alaptevékenysége: 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs nevelés, oktatás, 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása integráltan nevelhető autista
nappali
az alaptevékenységen belüli további tevékenységek: 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 1-4 évfolyamon egész napos iskolaotthon 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 92403-6 diáksport Környezetvédelmi Fejlesztő és Oktató Központ működtetése 80541-0 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok kiegészítő tevékenysége: 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 7.) A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: ingatlan hrsz.: 3057/50. alapterület: 4064 m2 A vagyon felett a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik, az intézménynek használati joga van. 8.) Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Deák Ferenc Általános Iskola 8200 Veszprém, Aradi vértanúk u. 2. Debreczenyi János sk. polgármester
Dr. Büki Szilvia sk. jegyző, címzetes főjegyző
Kapják: 1.) Deák Ferenc Általános Iskola, Veszprém, Aradi vértanúk u. 2. 2.) VMJV Polgármesteri Hivatal, Oktatási és Sport Iroda 3.) MÁK Veszprém, Egyetem u. 17. 4.) Irattár
9 1.2.2. Pedagógiai program 1./ Az iskola pedagógiai programja képezi a nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. 2./ A program részét alkotó nevelési tervet a munkaközösségek és a minőségfejlesztésben résztvevő pedagógusok előkészítő munkája alapján az igazgató, a helyi tanterv vonatkozó részeit a szakmai munkaközösségek, ill. az érintett szaktanárok készítik el. 3./ A programot a Szülői Szervezettel való véleményeztetés után a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. 1.2.3. Éves munkaterv
Az intézmény vezetője az éves munkatervet az OM által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelet és az iskola partnereinek javaslatai alapján készíti el, majd a nevelőtestület hagyja jóvá. Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: - Feladatok konkrét meghatározását - Feladatok végrehajtásáért felelősök nevét - Feladat végrehajtásának határidejét - A tájékoztatási kötelezettségeket 1.3. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai: Körbélyegző: Középen a Magyar Köztársaság címerével, melyet Deák Ferenc Általános Iskola 8200 Veszprém, Aradi vértanúk u. 2. felirat vesz körül Lenyomata:
Hosszúbélyegző: melyen az iskola neve, címe, telefonszáma található. Lenyomata:
10
Érkeztetési bélyegző: melyen az iskola neve, székhelye, érkezési idő, ügyintéző neve, előszám, iktatószám szerepel. Lenyomata:
1.4. Intézményi bélyegzők használatával kapcsolatos kötelezettségek és jogok: Intézményi körbélyegzőt kell használni: - Az igazgatói, vagy annak hiányában igazgatóhelyettesi aláírások hitelesítésére - Az utalványozásra jogosult személyek aláírásának érvényesítéséhez az utalványozáskor - Számlázáskor - Levelek, megrendelések hitelesítésekor - Megbízási szerződések hitelesítésekor Az intézményi körbélyegző használatára jogosultak köre: igazgató, igazgatóhelyettesek, vezető gazdasági ügyintéző, iskolatitkár Intézményi hosszú bélyegzőt kell használni: - postázáskor, a feladó jelölésére - vásárolt áruk átvételére Érkeztetési bélyegzővel kell ellátni valamennyi postai küldeményt, levelet, amely az intézmény irattárába, vagy tagintézmény irattárába, ill. nyilvántartásába kerül. Használatára jogosultak: iskolatitkár 1.5. Az intézmény kiadmányozási rendje: Az intézményben az aláírási, kiadmányozási jogot az igazgató gyakorolja. Távollét esetén az aláírási, kiadmányozási jogot az igazgatóhelyettesek gyakorolják, a helyettesítés rendje szerint.
11
A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 11748007-15430018-00000000
1.6. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: 3057/50 hrsz. Veszprém, Aradi vértanúk u. 2. cím alatt lévő ingatlan, amely a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában van, Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított, fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő, a fenntartó gondoskodik a Pedagógiai Programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény gazdálkodási eseményeit az önállóan gazdálkodó OEPMSZSZ-el együtt, a megkötött Együttműködési Megállapodás alapján végzi. A főkönyvi könyvelést az OEPMSZSZ végzi, melyről kivonatot ad intézményünknek. Előirányzat módosítását az intézmény kérése alapján az OEPMSZSZ végzi saját hatáskörében, illetve a kiemelt előirányzatok módosítását a fenntartótól kéri. Önálló bankszámlával nem rendelkezünk, kisebb kifizetések teljesítésére az OEPMSZSZ készpénzellátmányt biztosít külön a tagintézménynek is, melynek kezelését a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Költségvetési beszámolók, információs jelentések, mérleg készítése az OEPMSZSZ feladata, ehhez intézményünk adatokat szolgáltat.
2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 2.1. Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetve a munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
12 Az iskola közösségei Felnőtt dolgozók: Nevelőtestület: - Igazgató - Igazgató helyettesek - Munkaközösség-vezetők - Osztályfőnökök - Szaktanárok, tanítók, napközis nevelők - Könyvtáros Pedagógus munkát segítők: - Rendszergazda - Ifjúságvédelmi felelős - Pedagógiai asszisztens Nem pedagógus állományban dolgozók: - Vezető gazdasági ügyintéző - Gazdasági ügyintéző - Iskolatitkár - Adminisztrátor - Karbantartó, udvaros - Portások - Takarítók, kézbesítő Tanulók közösségei Szülői közösségek Közalkalmazotti Tanács, szakszervezetek 2.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Közvetlen munkatársai az alábbiak: Felső tagozatos, általános igazgatóhelyettes Alsó tagozatos igazgatóhelyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi.
13 Az igazgatót távollétében teljes jogkörben az igazgatóhelyettesek – a helyettesítési előírásnak megfelelően – helyettesíthetik. Az igazgatóság heti rendszerességgel tart megbeszélést az aktuális feladatokról, az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: igazgató felső tagozatos igazgatóhelyettes alsó tagozatos igazgatóhelyettes Közalkalmazotti Tanács elnöke Diákönkormányzat vezetője ifjúságvédelmi felelős szakszervezet képviselője szakmai munkaközösségek vezetői vezető gazdasági ügyintéző Az iskola vezetőség tagjai részt vesznek • Az éves munkaterv elkészítésében • Javaslatot tesznek az irányításuk alá tartozó területen dolgozóak anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására, • Elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkájának értékelését, • A tanév rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (havonta egyszer) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A megbeszélésről írásos emlékeztető készül. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökben, a fenntartó által engedélyezett létszámban, az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint
14 feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: - igazgató, igazgatóhelyettesek. Az iskola szervezeti egységei A szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: A alsó tagozat: igazgatóhelyettes B felső tagozat: igazgatóhelyettes C technikai dolgozók: vezető gazdasági ügyintéző Az iskola közösségei, ezek kapcsolatai egymással és a vezetéssel Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézményi közösségek: Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület - szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Tanulói közösségek: - osztályközösségek - diákönkormányzat - diáksport Szülői választmány Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet Az intézmény közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a közösségek választott képviselőinek segítségével az igazgató koordinálja. Kapcsolattartás rendszeres formái: - értekezletek, fórumok, ülések, nyílt napok, fogadóórák. A különböző fórumokra, nevelési értekezletekre a döntési, egyetértési, véleményezési jogot gyakorló érintett közösségek képviselőit meg kell hívni. Jogaikat a Közoktatási Törvényben és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint gyakorolhatják.
15 2.1.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogi, kötelességei, juttatásai, valamint iskolán belül érdekérvényesítési lehetőségei a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze a jogszabályban előírt esetekben. Ezek a következők: - Közalkalmazotti Tanács választása - Véleménynyilvánítás vezetői pályázattal kapcsolatban - Az intézményi minőségirányítási program elfogadása, módosítása Ugyancsak összehívásra kerül, ha az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a születő döntések határozatok. 2.1.3. A nevelők közösségei A nevelőtestület – a Közoktatási Törvény 56.§ és 57.§ alapján az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, a vezető gazdasági ügyintéző, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel bír. 2.1.4. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az intézményvezető, a jegyzőkönyvet vezető és a testület két tagja mint hitelesítő ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának, magatartásának elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak kezelését osztálymegbeszélések keretében végzi el. A megbeszéléseken az osztályban tanító pedagógusok kötelesek részt venni. A lebonyolításért az osztályfőnökök felelnek. A tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja:
Tanévnyitó értekezlet Félévzáró értekezlet Tanévzáró értekezlet Félévi osztályozó értekezlet
16 Év végi osztályozó értekezlet Őszi nevelési értekezlet Tavaszi nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetője ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza (személyi kérdésekben a többség kérésre titkos szavazással is dönthet). A nevelőtestületi értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. 2.1.5. Nevelők szakmai munkaközösségei A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának döntési jogát az osztályban tanítók közösségére ruházza át. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést a fegyelmi bizottsága révén hozza meg. Az iskola költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának tervezését és a fejlesztési tervek jóváhagyásának jogkörét az iskola vezetőségére ruházza át. - Alsó tagozatos (tagjai: az alsó tagozaton tanító pedagógusok) - Felső tagozatos (tagjai: a felső tagozaton tanító pedagógusok) - Matematika és számítástechnikai (tagjai: az alsó és felső tagozaton matematikát és számítástechnikát tanító pedagógusok) - Humán (tagjai: a felső tagozaton Magyar nyelv és irodalmat, történelmet, éneket tanító pedagógusok) - Idegen nyelvi (tagjai: az alsó és felső tagozaton angol, illetve német nyelvet tanító pedagógusok) - Természettudományi (tagjai: a felső tagozaton biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát, technika- életvitelt, testnevelést tanító pedagógusok) A szakmai munkaközösségek feladata szakterületükön belül - pedagógiai - szakmai - és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése - A nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése. - Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása. - A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése - A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása.
17 - A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése. - Javaslattétel az iskola igazgatója felé a munkasközösség-vezető személyére. - A munkaközösség-vezetőt a a munkaközösség tagjainak választása alapján az igazgató bízza meg egy évre, mely megbízás a munkaközösség véleménye alapján meghosszabbítható. - A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve szerint a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított tanévre szóló munkaterv alapján tevékenykedik.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak, melynek tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Munkaközösség működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szüleik alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből kerülnek ki: - elnök - tagok. Az osztályok szülői szervezeti kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 2.2. Az iskola szülői szervezete (iskolai SZM választmány) Az iskolai szülői szervezet (SZM) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZM választmánya tagjainak javaslata alapján megválasztja az iskolai SZM alábbi tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettesek. Az iskolai SZM működését - a választmány által kialakított és elfogadott – Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.
18
a/ Véleményezési jog illeti meg: - a tankönyvellátási/rendelési szabályzat elkészítésekor, - intézményvezetői pályázatok vezetői programjának értékelésekor, - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. b/ Egyetértési jog illeti meg: - az SZMSZ elfogadásakor (miniszteri rendelet által meghatározott témakörben), - a házirend elfogadásakor. c/ A szülői tanács értékeli az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak végrehajtását. Az intézmény munkáját segítő közösségek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról jogszabályok ide vonatkozó rendelkezései alapján köt megállapodást. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. 2.3. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetősége. Tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjai közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai Diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai Diákönkormányzat jogosítványait az iskolai Diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai Diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérni. Az iskolai Diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban meghatározott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai Diákönkormányzatot segítő nevelőt a Diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést. Összehívását a Diákönkormányzat vezetője
19 kezdeményezi. A diákközgyűlés a tanulók javaslatai alapján osztályonként egy fő diákképviselőt választ tanévenként. Az iskolai Diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szabályzata szerint alakítja. 2.4. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezető és a választott képviselők útján valósul meg. Az osztályfőnök Feladatai: -az osztály tanulóinak megismerése alapján egyéni és közösségi fejlődésük biztosítása, öntevékenységük fejlesztése, -az osztály fejlesztési programjának tervezése, a végrehajtás megszervezése, -az osztályban tanító pedagógusokkal, a szülői közösséggel, a gyermekvédelmi felelőssel, és a diákönkormányzattal való együttműködés kialakítása, -a szülői értekezleten, fogadó órákon tapasztaltakról beszámol az iskola vezetőségének, -képviseli az iskolai tevékenységgel kapcsolatos többségi tanulói véleményeket; A diákönkormányzat tanárelnöke: 1./ Segíti az iskola diákvezetőinek munkáját. Részt vesz a Diáktanács munkájában, tagja az iskolavezetésnek, így ő a kapcsolattartás letéteményese a két szervezet között. 2./ Feladatai: gondoskodik a diákönkormányzat működési szabályzatának végrehajtásáról , - részt vesz az iskolai hagyományok keretébe tartozó rendezvények előkészítésében, szervezésében, - gondoskodik a DÖK tevékenységének dokumentálásáról, - gondoskodik a diákokat érintő belső pályázatok kiírásáról, elbírálásáról és teljesítéséről, - együttműködik az osztályfőnökökkel, a gyermekvédelmi felelőssel Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. - Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.
20 - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. - Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, sportpályáit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
2.5. Az igazgatóság és a nevelőtestület
A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az iskolavezetőség ülései - különböző értekezletek - megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők és a tanulók: Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: A, Az igazgató Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal) iskolagyűléseken keresztül tájékoztat. B, Az osztályfőnökök Az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell.
21
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, vagy a nevelőtestülettel. C, A nevelők és a szülők: A szülői szervezettel a kapcsolatot az igazgató tartja. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni arra a nevelőtestületi értekezletre, amelyen a szülőket is érintő ügyeket tárgyalnak. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: D, Az igazgató: - A szülői munkaközösség választmányi ülésén, vagy iskolai szülői értekezleten - az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón, illetve az iskola internetes oldalán keresztül E, Az osztályfőnökök: Az osztály szülői értekezleten tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek - fogadóórák - írásbeli tájékoztató a tájékoztató füzetben - szükség esetén családlátogatások F, Szülő értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára az értekezletet az osztályfőnök tartja. A szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a szülők a tanév rendjéről, feladatairól, az osztályfőnök nevelési programjáról. A január-februári értekezlet témája a félévi munka értékelése. Az elsős diákok szüleinek a tanévet megelőző májusban tartunk értekezletet Rendkívüli szülői értekezletet Összehívhatja az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülők megbízottja (szülők 25%-ának kérése alapján) a közösségben felmerülő egyedi vagy aktuális problémák tisztázására. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, vagy nevelőtestületével.
22 A szülők és más érdeklődők, az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola igazgatójánál, ill. helyetteseinél
3. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGÉNEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 3.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - A fenntartóval: Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Veszprém, Óváros tér 9. - Az önálló gazdálkodó OEPMSZSZ-el, Veszprém, Haszkovó u.39. - A Veszprém Megyei Pedagógiai Intézettel Veszprém, Kossuth L. u. 9. - Helyi oktatási intézmények vezetőségével: Alsófokú igazgatói munkaközösség-vezetővel Középfokú igazgatói munkaközösség-vezetővel - A Nevelési Tanácsadóval, Veszprém, Lóczy u. 22. - Gyermekjóléti szolgálattal - Egészségügyi szolgálatokkal - A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. Az iskolát támogató Deák Közhasznú Alapítvány kuratóriumával Lokálpatrióta Egyesülettel Harmónia Művészeti Alapiskolával, Veszprém Helyőrségi Művelődési Otthonnal, Veszprém, Zalka Máté tér Petőfi Színházzal ,Veszprém Pannon Várszínházzal, Veszprém Kabóca Bábszínházzal, Veszprém Egészségesebb Iskoláért Európai Hálózattal, Budapest
23 Erdei Iskola Egyesülettel, Budapest Országos Közoktatási Intézettel, Budapest Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségével, Szentendre Hétvezér Általános Iskolával, Székesfehérvár Csalán Környezetvédelmi Egyesülettel, Veszprém Csermák Antal Zeneiskolával, Veszprém Apáczai Kiadóval, Celldömölk MKB Veszprémmel Partneriskolai kapcsolatot tart a Veszprémi Egyetemmel, melynek részleteit külön megállapodás tartalmazza. A Közoktatási Törvény 39. §. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. A kapcsolattartás formája és módja: A kapcsolattartás rendszerességét az oktat-nevelő munka határozza meg. A kapcsolattartás felelőse az igazgató, illetve az általa megbízott személy. A kapcsolattartás fajtái és formája: Folyamatos, rendszeres, alkalomszerű. 3.2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosi szolgálattal. 3.3.A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő Központtal és Gyermekjóléti Szolgálattal. 3.4.Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntései alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek és ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: a, diákönkormányzat
A közoktatási törvény 39.§(4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
24
4.AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok 4.1. Használati lehetőségek - Minden tanuló joga, hogy tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit a szabályok betartásával. - Az iskola munkanapokon 6 órától 20 óráig tart nyitva. A gyerekek felügyeletét 7 órától 16.30-ig látjuk el. - Esti és rendkívüli foglalkozások csak igazgatói engedéllyel szervezhetők, melyeket a tervezett időpont előtt 5 nappal be kell jelenteni. - Tanítási napokon kívül (hétvége, szünidő) az iskola létesítményei zárva tartanak. Kivételt képeznek a tanév végén kijelölt és közzétett ügyeleti napok, illetve az iskolai munkatervben megjelölt rendezvények. 4.2. Általános szabályok a létesítmények használatához - A létesítményeket használók kötelessége: - megőrizni, illetve az előírásoknak megfelelően kezelni az oktatás során használt eszközöket - óvni az iskola létesítményeit, felszereléseit, rendjét és tisztaságát - a szándékosan okozott kárt megtéríteni (Kt. 77.) - az iskola balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályzatát, munkarendjét betartani - az észlelt kárt (károkozást), balesetveszélyt jelenteni az intézmény valamely pedagógusának - Az iskola zavartalan működése érdekében tanulói közreműködés vehető igénybe (pedagógus felügyelete mellett): - tanórák előkészítéséhez, lebonyolításához - iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítéséhez, lebonyolításához - az iskola környezetének rendben tartásához
4.3. Védő-óvó intézkedések 1. A tanuló kötelessége, hogy óvja és védje saját és társai egészségét, testi épségét. 2. Ha a tanuló saját vagy társai egészségét veszélyeztető tényről, eseményről szerez tudomást, kötelessége azt azonnal jelenteni az iskola valamely dolgozójának.
25
3. A tanuló joga, hogy minden tanév elején megismerje az intézményre, illetve helyiségeire vonatkozó munkavédelmi balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat, és kötelessége ezek maradéktalan betartása. 4. Joga, hogy minden tanév elején megismerje az épület kiürítési tervét, mely rendkívüli esemény bekövetkezésekor lép életbe. 5. A balesetek elkerülése érdekében az épület helyiségeinek és eszközeinek rendeltetésszerű használata mindenki számára kötelező. 6. Amennyiben a tanuló rosszul érzi magát, megsérült – amennyiben állapota ezt lehetővé teszi –, azonnal jelentenie kell azt az iskola valamelyik nevelőjének. 7. Az iskola területén dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek lehet az arra kijelölt helyen. A dohányzóhelyet az iskola igazgatója jelöli ki. 8. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos és védőnő biztosítja. 9. Az iskolaorvosok az intézménnyel történő egyeztetést követően végzik el a szükséges egészségügyi ellenőrzéseket és szűrővizsgálatokat a háziorvosi, illetve az iskolai orvosi rendelőben. A vizsgálatokon a gyermekek a szülők egyetértése alapján nevelői felügyelettel vesznek részt. A felügyelet megszervezése az iskolavezetés kötelessége. Az orvosi ellátás területei: - fogászat - belgyógyászat - szemészet - kötelező védőoltások 10.Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. 11.A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat iskolánkban ifjúságvédelmi felelős látja el. 12.Iskolánk bármely tanulója, vagy a tanuló szülei tanácsért és/vagy segítségért fordulhatnak a felelőshöz a gyermek körülményeit, helyzetét érintő kérdésekben, illetve azok megoldásában. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásához az iskola biztosítja a szükséges és elégséges feltételeket.
26 4.4. A házirend elfogadásának és módosításának általános szabályai 1. A házirend tervezetét az iskola igazgatója készíti el a nevelők, tanulók és szülők javaslatainak figyelembevételével. 2. Iskolánk 3-8. évfolyamos tanulói véleményüket, észrevételeiket – a házirend tervezetével kapcsolatban, annak megvitatása után – képviselőik útján juttatják el a diákönkormányzat vezetőségéhez. Az összegzett véleményeket a diákönkormányzat vezetősége juttatja el az iskola igazgatójához. 3. Az intézmény pedagógusai megvitatják a házirend tervezetét, és eljuttatják véleményüket az iskola igazgatójához. 4. Az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét a tervezett házirenddel kapcsolatban. 5. Az előzetes vélemények birtokában és figyelembevételével az iskola igazgatója elkészíti a házirend végleges tervezetét. A jogszabályi előírásnak megfelelően az intézmény igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését és a szülői szervezet véleményét. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s a Veszprém Megyei Jogú Város Oktatási és Ifjúsági Bizottságának jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben lévő házirend módosítását nevelői, tanulói vagy szülői javaslatra – ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége. 8. Az eljárás menete ez esetben megegyezik az 1-6. pontban foglaltakkal.
27
5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az ellenőrzési rendszer kialakításáért, rendeltetésszerű és hatékony működéséért az intézmény igazgatója a felelős. 5.1. A belső ellenőrzés célja:
a tanári teljesítmény értékelése feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése a munka hatékonyságának vizsgálata problémafeltárás
5.2.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: - Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. - Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktatói munka eredményességét, hatékonyságát. - Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. - Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
5.3. Területei: -
A pedagógusok munkafegyelme A tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága Tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - előzetes felkészülés, tervezés - tanítási óra felépítése és szervezése - a tanítási órán alkalmazott módszerek - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán
28 - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredmény mérések) - a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg - tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás 5.4. A belső ellenőrzés rendje: A belső ellenőrzés éves feladatai az éves ellenőrzési tervben kerülnek meghatározásra. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. A munkaterv elkészítésével egy időben az igazgató elkészíti helyetteseivel az ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési terv tartalmazza - az ellenőrzés területét - az ellenőrzés időbeli ütemezését - az ellenőrzés módszerét - az ellenőrzést végzők személyét Az iskola minőségirányítási programja tartalmazza az egyes területek ellenőrzésénél alkalmazott eljárás rendjét. Ezek betartása az ellenőrzést végzők számára kötelező. 5.5. Ellenőrzést végez: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség vezetők Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 5.6. Az ellenőrzés módszerei:
a tanórák, foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása a tanulói munkák ellenőrzése az adminisztratív feladatok ellátása beszámoltatás szóban és írásban információszerzés a tanulóktól személyes interjú
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg.
29
6. HELYETTESÍTÉS RENDJE Az igazgató helyettesítését az általános igazgatóhelyettes látja el teljes felelősséggel, feladat és hatáskörrel, kivéve a munkáltatói jogok, kötelezettségvállalást 50e. Ft alatt. Az általános igazgatóhelyettes helyettesítését az alsó tagozatos igazgatóhelyettes látja el teljes feladat és hatáskörrel. A vezető gazdasági ügyintéző helyettesítését a gazdasági ügyintéző látja el teljes felelősséggel és hatáskörrel. A vezetők egyidejű távolléte esetén a halaszthatatlan vezetői feladatokat az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el.
7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK - Heti rendszerességűek - szakkörök - sportkörök - tömegsport - diákköri foglalkozások, klubok - könyvtárhasználat - napközi otthon, tanulószoba - Nem heti rendszerességűek - választható (nem kötelező) erdei iskola, témahét - tanulmányi kirándulás - a Környezetvédelmi és az Egészségnevelési programban szereplő rendezvények - tanulmányi versenyre való felkészítés - művészeti szemlékre való felkészítés - versenyek, vetélkedők szervezése, lebonyolítása - választható kulturális tevékenységek (színház, mozi, kiállítás stb.) - szakmai rendezvények - pályázatok - a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont munkájában való részvétel - táborok A tanórán kívüli foglalkozásokra éves tervet kell készíteni, és naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés egész tanévre szól.
30 Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett történelmi egyházak hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
8. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik, melynek iskolánk minden tanulója és felnőtt dolgozója tagja. 8.1.Az iskolai könyvtár feladata: - A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. - Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a Eötvös Károly Megyei Könyvtárral. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárosa felelős. A könyvtáros részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 8.2.Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása 8.3. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése: - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásinak elérésének segítése.
31 A könyvtár szolgáltatásait az iskola dolgozói és pedagógusai vehetik igénybe. Az iskolai könyvtár a hét tanítási napjain hétfőtől csütörtökig 9.30-14.30-ig, pénteken 10-12 óráig van nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját az igényelt szolgáltatások körét, a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. 8.4. Az iskolai könyvtár dokumentumai (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) három hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. 8.5. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézi könyvek - számítógépek, szoftverek - muzeális értékű dokumentumok 8.6. A könyvtárhasználó, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője, a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve, ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető.
9. MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést kötelező heti testnevelési órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A diáksportkör munkáját az igazgató által megbízott tanár segíti, tartja a kapcsolatot az iskolavezetéssel. A sportkör munkájáról évente írásban beszámol. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.
32
10. A TANULÓK RENDSZERES FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA
EGÉSZSÉGÜGYI
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvosi szolgálat látja el. Az iskola főépületében működik orvosi rendelő, a vizsgálatok, védőoltások beadása itt is lebonyolítható. Az iskolaorvosok: Dr. Pável Mária Dr. Gelencsér Katalin Dr. Takács Júlia
Veszprém, Március 15. u. 4. Veszprém, Március 15. u. 4. Veszprém, Jutasi út 59.
Iskolafogászok: Dr. Ritoók Judit Dr. Rácz László
Veszprém, Március 15. u. 4/C Veszprém, Széchenyi u. 1.
-
Fogászat: évente két alkalommal Belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal Látás vizsgálat: évente egy alkalommal Hallás vizsgálat: évente egy alkalommal A tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal A tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrő vizsgálatát évente két alkalommal
A védőnő iskolai feladatai: 26/1997. IX. 03. NM rendelet – Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló rendelet - A tanulók egészségügyi állapotának követése, dokumentálása - Alapszűrővizsgálatok 1., 3., 5., 7. évfolyamon (súly, magasság, mellkörfogat, látás, színlátás, golyvaszűrés, mozgásszervek szűrése, vérnyomás ellenőrzés) - A tanulók segítése a pályaválasztásban - A tanulók személyi higiéniájának ellenőrzése - Szűrővizsgálatok szervezése, előkészítése, közreműködése az orvosi vizsgálatoknál, oltásoknál - Krónikus betegek gondozása, segítése - Egészségnevelés életkornak, osztálynak megfelelően - Iskolai egészségügyi programban való részvétel (pl. Egészségnap) - Az étrend, étkezési kultúra, higiénia ellenőrzése - Mellékhelyiség, WC higiéniájának ellenőrzése - Balesetmentes környezet - Gyógytestneveléssel kapcsolatos teendők - Gyermekvédelmi feladatok - Fogadóóra: Szerda 10 - 12
33
11. BALESETVÉDELEM, INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ RENDSZABÁLYOK Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset esetén. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 11.1.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: - minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit - az iskola helyi tanterve alapján, minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat - a nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt, kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni - az osztályfőnököknek, az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, a következő esetekben: A tanév megkezdésekor. Ennek során ismertetni kell : - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - A házirend balesetvédelmi előírásait - A rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat) - A menekülés rendjét - A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban
34 - Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, a tanév végén (nyári idénybalesetek) a veszélyekre kell felhívni a tanulók figyelmét. - A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. - A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját, az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. - A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait, részletesen a házirend és a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
11.2.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén, haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának E feladatok ellátásában, a tanulóbaleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset.
35 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani - A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon a KIR segítségével jegyzőkönyvet kell felvenni, www.om.hu/baleset internet címen. A jegyzőkönyvet ki kell nyomtatni, rá kell írni a személyes adatokat, hivatalosan alá kell írni, végül egy példányát legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig el kell juttatni a szülőnek és egy példányát az intézményben vezetett tanuló baleseti nyilvántartáshoz kell csatolni. A jegyzőkönyv OM-be küldése a kitöltő felületen történő mentéssel és lezárással megvalósul. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. 11.3. Gyermek- és ifjúságvédelem A iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét az ifjúságvédelmi felelős hangolja össze. Gondoskodik a gyermeki jogok érvényesítéséről és a rászoruló gyermekek segítéséről. A tanulókat és szüleiket a tanév első osztályfőnöki óráján az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős személyéről, a fogadóóra idejéről és helyéről. Az ifjúságvédelmi felelős feladata • A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekés ifjúságvédelmi munkáját. • Az osztályfőnöki órán tájékoztatja az osztályt arról, hogy milyen problémával hol, és mikor, milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel. • A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében megismerkedik a tanuló családi környezetével. • Veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. • A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. • A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az önkormányzatokat megkeresi a szülőkkel egyetértésben. • Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen, a hirdetőtáblán közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát. • A tanulók részére prevenciós programokat szervez a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében.
36
12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa - tűz - robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benn tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely, intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató - igazgató helyettesek - vezető gazdasági ügyintéző A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - tűz esetén a Tűzoltóságot - robbantással történő fenyegetés esetén a Rendőrséget - személyi sérülés esetén a Mentőket - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, amennyiben ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak, a tűzriadó terv és a bombariadó terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát, vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.
37
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell - a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradte esetlegesen valamelyik tanuló az épületben - a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek elzárásáról - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről - az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról - az épületben található veszélyes anyagokról - a közművezetékek helyéről - az épületben tartózkodó személyek számáról, életkoráról - az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni, a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat, a nevelőtestület által meghatározott időpontban be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. Robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását, az intézkedési terv bombariadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza.
38 A Tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján, évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója felelős. - A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. - A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény irattárában kell elhelyezni.
13. TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozók nevét, akik az adott tanévben elkészítik az iskolai tankönyvrendelést, részt vesznek az iskolai tankönyv terjesztésben. A tankönyvrendelésben, ill. a tankönyv terjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók adatait - a szükséges határidőket - a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét - a felelős dolgozók díjazásának módját, mértékét Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját - a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét - a szükséges határidőket - a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelölés után kikéri a szülői választmány véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, ill. segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.
39 A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján, az SZM választmány véleményének figyelembe vételével a szakmai munkaközösségek, ill. a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések Az iskola a tanulói jogviszony fennállása alatt addig biztosítja a tanulónak tankönyvkölcsönzéssel a tankönyvet, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint felkészítés folyik. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt megtéríteni. A kár megtérítésének mértéke a helyi tanterv szerinti felkészítés első évében a tankönyv beszerzési ára, a soron következő években a beszerzési ár évenkénti 25 %-kal csökkentett összege. A kártérítés mérsékelhető, ha a tanuló a károkozást gondatlanságból követte el, de nem lehet kevesebb, mint a beszerzési ár 25 %-a.
14. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. 2. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló tényezői: a/ az intézmény épületeinek homlokzatán a nemzeti zászló elhelyezése Az iskola zászlójának felirata: Deák Ferenc Általános iskola (nemzeti szín, címerrel, arany felirattal) - A zászló őrzési helye: igazgatói iroda - Zászlót a tanévnyitó ünnepélyen nyolcadikos tanulók tartják, a ballagáskor hetedikesek viszik, a búcsúzó nyolcadik évfolyam emlékszalagot köt rá, a tanévzáró ünnepélyen történik meg a zászló hivatalos átadása a hetedikeseknek. (Egy fiú és egy lány viszi.)
40
3. Az iskola logoja: Fábián László grafikusművész munkája (színe: zöld, fehér) Mottó: „Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, Gyökereket és szárnyakat.” (közmondás) - az osztálytermekben a Magyar Köztársaság címere 4. Deák-díj minden tanév végén egy diáknak 5. az iskola honlapja 6. Az iskola jubileumi éveiben (5 évenként) jelentet meg évkönyvet, melynek felelős kiadója a mindenkori igazgató. 7. Az iskola névadójáról minden évben a számukra készített emlékfal előtt emlékezik meg az iskola a március 15-i műsor keretében 8.Iskolai ünnepségek rendje, helye, felelősei: Tanévnyitó ünnepély: Október 6. iskolarádiós megemlékezés: Október 23-i iskolai ünnepély: Karácsonyi ünnepély Március 15-is iskolai ünnepély: Tanévzáró iskolai ünnepély: Ballagás: Föld Napja: Farsang Kerékpártúra Diáknap Egészségnap
4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam
7. évfolyam Természettudományi munkaközösség
Az iskolai ünnepélyeket a gálaműsorok kivételével az iskolai aulában, illetve az iskolaudvaron rendezzük meg. A műsorokért felelős: népművelés szakos kollégák, valamint az említett évfolyamok osztályfőnökei, szaktanárai. A jubileumi gálaműsorok helye a HEMO vagy a Városi Művelődési Központ nagyterme.
41
9. A Deák Ferenc Általános Iskola díjat alapított, és amelyet évente kívánnak odaítélni rétegszavazatok alapján 1 tanár, 1 tanító, 1 alsós, 1 felsős tanulónak. A Deák Ferencet ábrázoló bronz plakett, hozzá tartozó oklevél és pénzjutalom (minimálbér). A tanulói díjnál ajándék. Átadás ideje: a tanévzáró ünnepély. A díjat az igazgató adja át. Rendkívüli esetben az iskolai munkát kiemelkedően segítő külsős szakember is megkaphatja. 10. Az iskolatörténeti emlékek gyűjtésének helye a könyvtár. A gondozásért, bővítésért az adminisztrátor és a szakmai munkaközösség-vezetők, könyvtáros felelősek. 11.Az iskolarádió működtetéséért, diákönkormányzat vezetője a felelős.
az
iskolaújság
megjelentetéséért
a
15. AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA 15.1.Az iskola igazgatója minden évben szülői választmányi értekezleten, tanévnyitón tájékoztatást ad a szülőknek az iskola pedagógiai programjáról, a minőségirányítási programról, a szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről. A házirendet a szülőnek, illetve a tanulónak beiratkozásukkal egy időben át kell adni. 15.2.A szülők a pedagógiai programról, a minőségirányítási programról, a szervezeti és működési szabályzatról és a házirendről a szülői értekezleten, fogadóórán az osztályfőnöktől is kérhetnek tájékoztatást. 15.3.A pedagógiai program, a minőségirányítási program, a szervezeti és működési szabályzat és az iskolai házirend egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni, s biztosítani kell, hogy azt a szülők a könyvtár nyitva tartása, kölcsönzési idő alatt, a szülői értekezletek, fogadóórák idején, szabadon megtekinthessék. 15.4.A pedagógiai program, a minőségirányítási program, a szervezeti és működési szabályzat és az iskolai házirend az iskola honlapján, szabadon megtekinthető.
42
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői választmány és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó - a nevelőtestület - az iskola igazgatója - a szülői választmány - a diákönkormányzat iskolai vezetősége Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója, a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
Veszprém,
Horváth Szilárd igazgató
43
ZÁRADÉK Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete a .…………….i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a …………….képviselője, valamint kettő ………………..választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Veszprém, .200 ……………….hó……..nap ……………………………….. jegyzőkönyvvezető ……………………………….. jegyzőkönyvvezető ……………………………….. …………….képviselője
NYILATKOZATOK
Az iskolai diákönkormányzat képviseletében a felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Veszprém, .200……………….hó……..nap ………………………………..
diákképviselő
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Veszprém, .200……………….hó……..nap …….……………………………….. közalkalmazotti tanács képviselője
44
A szülői szervezet képviseletében, annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Veszprém, .200……………….hó……..nap ……………………………….. szülői szervezet képviselője
A szülői szervezet képviseletében, annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Veszprém, .200……………….hó……..nap ……………………………….. szülői szervezet képviselője
A fenntartó jóváhagyása:
A Deák Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (Oktatási és Ifjúsági Bizottsága) 200 . év ………….. hó ……… napján tartott ülésén jóváhagyta.
………………………………….. irodavezető
45
Iskolai dokumentumok SZMSZ mellékletei
1. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 2. Kockázatkezelési eljárás rend 3. Ellenőrzési nyomvonal
Az intézmény szervezeti felépítése:
Szülői munkaközösség
Diákönkormányzat
Közalkalmazotti tanács
Igazgató
Igazgatóhelyettes I.
Osztályfőnöki mk. vezetője
Munkaközösség vezetők
Szaktanárok
Könyvtáros tanár
Vezető gazdasági ügyintéző
Igazgatóhelyettes II.
Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus
Munkaközösség vezetők
Szaktanárok
Munkaközösség vezetője
Gazdasági ügyintéző
Tanítók, napközis nevelők
Kisegítő dolgozók
Pedagógiai munkát segítők
Gazdasági pénzügyi dolgozó
Kisegítő dolgozók
Iskolatitkár
Rendszergazda
Ifjúságvédelmi felelős
Szabadidő szervező
Függelékek I.
Alapdokumentumok 1. Alapító okirat 2. Pedagógiai Program 3. Házirend 4. Intézményi Minőségirányítási Program
II.
Munkaügyi Szabályzatok 1. Kollektív Szerződés 2. Közalkalmazotti Szabályzat
III.
Az iskola szervezeteinek szabályzatai 1. Diákönkormányzat Működési Szabályzata 2. Iskolai DSK Működési Szabályzat
IV.
Gazdasági Szabályzatok 1. Gazdasági Ügyrend 2. Önköltség számítási Szabályzat 3. Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata 4. Leltárkészítés és leltározási szabályzat 5. Pénzkezelési szabályzat 6. Belső ellenőrzési szabályzat 7. Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata 8. Együttműködési megállapodás (OEPMSZSZ-el) 9. Bizonylati rend 10. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
V.
Működési rendre vonatkozó szabályzatok 1. Tűzvédelmi Szabályzat 2. Munkavédelmi Szabályzat 3. Munkaköri leírások 4. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 5. Könyvtárhasználati szabályzat
VI.
Egyéb szabályzatok 1. Adatkezelési Szabályzat 2. Az iskola tankönyvellátási szabályzata 3. Pedagógus továbbképzési terv 4. Esélyegyenlőségi terv 5. Iratkezelési Szabályzat
3
A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE)SZABÁLYZATA
OM azonosító:037033
4 I. Bevezetés
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 121. §. (1). bekezdése, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) sz. Korm. rendelet 145/A §-a alapján, a Deák Ferenc Általános Iskola megalkotja a munkafolyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről szóló szabályzatát. II. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok
1. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 121. §-a, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) sz. Korm.rend. 145/A §-a határozza meg. 2. A FEUVE fogalma A FEUVE az Áht. 121.§-ában meghatározott ellenőrzés. A Deák Ferenc Általános Iskola, mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a gazdálkodásért felelős szervezeti egység (OEPMSZSZ) pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszere alá tartozik. A jelen szabályozás csak az intézményben folyó rész-gazdálkodási tevékenységekre vonatkozik. 3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma: − A pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését: • költségvetés tervezés, • kötelezettségvállalások, • szerződések, • kifizetések okmányai. − Az előzetes és utólagos ellenőrzést, a szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyást. Az utalványozás az intézményvezető, az ellenjegyzés az önállóan gazdálkodó hatásköre. − A gazdasági események elszámolása (könyvvezetés, beszámolás.) OEPMSZSZ hatáskör.
5
4. A FEUVE rendszer tartalma A rendszer tartalmazza mindazon − elveket, − eljárásokat és − belső szabályzatokat melyek alapján az intézmény érvényesíti az előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való − szabályszerű, − gazdaságos, − hatékony és − eredményes gazdálkodás követelményeit. 5. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények. − Az intézmény rész-gazdálkodási tevékenysége legyen összhangban a szabályszerűség és a megbízható gazdálkodás elveivel. − Az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás során ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetés ellenes felhasználásra. − Megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre. 6. A FEUVE rendszer legfontosabb alapelvei. 6.1. A szabályosság Az intézmény működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. 6.2. A szabályozottság Az intézmény működése, tevékenységi folyamata megfelelően szabályozott. A szabályozottság megfelel a hatályos jogszabályoknak. 6.3. A gazdaságosság A tevékenységhez felhasznált erőforrások, költségek optimalizálását jelenti, a megfelelő minőség mellett. 6.4. A hatékonyság Az intézmény által ellátott tevékenység során megvalósult eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 6.5. Az eredményesség
6 Az ellátott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.
a
III. A FEUVE rendszer és a szabályozottság A szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül: 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy − az intézmény ellássa a belső szabályozási feladatait, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, − a kialakított belső szabályzatok ismertté váljanak, − a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek. 2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: − Meg kell határozni azokat a területeket, melyek szabályozásáról gondoskodni kell. − Fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozás,- központi előírás nélkül is,- tekintettel az intézmény sajátosságaira, szükséges. − A szabályzatok rendszeres felülvizsgálata szükséges. − A szabályozottságot előtérbe kell helyezni. IV. A FEUVE rendszer és a szabályosság A szabályosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül:
1. Elvek Az intézmény vezetőjének feladata, hogy a dolgozói számára biztosítsa: − a hatályos jogszabályok, kötelező szabályozások megismerését, − a hozzáférést, − a szabályosság betartása érdekében szükséges információkat.
7 2. Az eljárások A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: − − − − − −
Gondoskodni kell a jogszabályok, előírások hozzáférhetőségéről. Biztosítani kell a dolgozók rendszeres továbbképzését. Gondoskodni kell a szakkönyvek, szakmai folyóiratok beszerzéséről. Biztosítani kell a belső szabályzatok hozzáférhetőségét. Fel kell hívni a dolgozók figyelmét, a szabályzatok betartására. A szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: • előzetes vezetői ellenőrzés, • egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, • az utólagos vezetői ellenőrzés
3. A szabályosság területén alkalmazott eszközök Az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a dolgozók szabályozottsági ismereteinek a megismerése, megbeszélés, beszámoltatás útján. A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a tevékenység részfolyamatait ne ugyanaz a személy lássa el. Az adott feladatot ellátónak kötelessége legyen az előző feladat elvégzésének az ellenőrzése. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában a betartás ellenőrzése beszámoltatással, a dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel. V. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság A gazdaságosság követelménye az alábbi eljárások, elvek alapján érvényesül: 1. Elvek: Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatok ellátására szolgáló − bevételi és kiadási előirányzatokkal, − a létszám-előirányzattal, valamint − a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy érvényesüljenek a gazdaságosság követelményei. A cél, a megfelelő minőségi, „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye, hogy az adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei, - a minőség fenntartása mellett, optimalizálva legyenek.
8 Az intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzik be és használják fel az eszközöket és az emberi erőforrásokat. 2. Az eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: − Gazdaságossági számításokat kell végezni • a bevételi és kiadási előirányzatok felhasználása vonatkozásában, • a létszám-előirányzatok tekintetében és • a vagyongazdálkodás során. − Fel kell mérni azokat az előirányzatokat, melyek felhasználásában a legnagyobb kockázat rejlik. − Rendszeresen vizsgálni kell a vagyongazdálkodás gazdaságosságát. − Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a külső erőforrásokat. A gazdaságosság szempontjából kiemelt területek: − az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzése, − a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása.
VI. A FEUVE rendszer és a hatékonyság A hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások alapján érvényesül: 1. Elvek Az intézmény vezetőjének a feladata, hogy a gazdálkodás során figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell: − a bevételi és kiadási előirányzatokkal, − a létszám előirányzattal, valamint − a vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy az adott feladat ellátása során, a nyújtott szolgáltatás, az eredmény, valamint az ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával − a lehető legtöbb és − a legjobb minőségű feladatellátást végez.
9 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: − Hatékonysági számításokat kell végezni • a bevételi és kiadási előirányzatok felhasználása vonatkozásában, • a létszám –előirányzatok tekintetében, • a vagyongazdálkodás során. − Fel kell mérni, hogy a hatékonyság szempontjából melyek azok az előirányzatok, amelyek a legnagyobb kockázatot rejtik.
3. A hatékonyság vizsgálat kiemelt területei: − −
A szervezeti felépítés, az SZMSZ. A szakmai előírások.
VII. A FEUVE rendszer és az eredményesség
Az eredményesség követelménye az alábbi elvek, eljárások alapján érvényesül: 1. Elvek Az intézményvezető feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek az alábbi területeken kell érvényesülnie: − a kiadási előirányzatok felhasználása, − a létszám felhasználása, valamint − a vagyonnal való gazdálkodás területén. Az eredményesség, az intézmény tevékenységének megvalósulási mértéke, a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az intézmény feladatellátása − elérte-e a célját, és − ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. Az intézmény tevékenysége akkor eredményes, ha a szolgáltatásnyújtását az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, és azzal elégedettek.
10 2. Az eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: − hatékonysági számításokat kell végezni • • •
− −
a bevételi és kiadási előirányzatok felhasználása tekintetében, a létszám felhasználás tekintetében, a vagyongazdálkodás során. Fel kell tárni azokat az előirányzatokat, amelyek felhasználása a legnagyobb kockázatot rejtik az eredményesség szempontjából. Az eredményesség javítása érdekében számításokkal, felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.
VIII. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok elkülönítése 1. Az intézmény vezetője felelős a felelősségvállalásról és a munkamegosztásról szóló megállapodásban rögzített rész-gazdálkodási feladatok végrehajtásárért. A költségvetés tervezet benyújtásáért, az elfogadott költségvetés végrehajtásáért. A kötelezettségvállalásokért és a vagyonnal való gazdálkodásáért. A működés szabályozottságért. A gazdálkodást ellátó szervezet felelős a megállapodásban rögzített pénzügyiszámviteli-könyvviteli-nyivántartási feladatok végrehajtásáért. Az előirányzatok, a módosított előirányzatok és azok teljesülésének könyveléséért. A beszámoló készítéséért. Az ellenőrzési rendszer kialakításáért és működéséért. A gazdálkodás szabályozottságáért.
11 IX. A jelen szabályzat: A jelen szabályzat: − Hatálya kiterjed az intézmény munkafolyamatba épített, valamint az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenységére.
12
A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
OM azonosító: 037033
13 Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) sz. Korm.rendelet 145/A. §. (5). bekezdése alapján, a Deák Ferenc Általános Iskola megalkotja a Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét.
I. Általános alapelvek
1.
A szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: − jogszabályi rendelkezéstől, − helyi rendelettől, − egyéb belső szabályzattól való eltérést, az elvárások be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat: − nem megfelelő cselekményből, − mulasztásból, − hiányosságból. Szabálytalanságnak minősül az, amely mértéke alapján: − a büntető-, − szabálysértési, − kártérítési, illetve − fegyelmi eljárás megindítása adhat okot.
2.
A szabálytalanságok kezelési rendje rögzítésének célja: A kezelési rend meghatározásának célja: a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a FEUVE rendszerbe olyan ellenőrzési pontokat kell beépíteni, hogy a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.
14 Az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer hatékonyságával kell a szabálytalanságok bekövetkezését elkerülni.
II. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok szabálytalanságok megelőzése érdekében
1.
−
1.2.
kezelése
a
A nagyobb kockázatot rejtő feladatok − − −
1.1.
kiemelt
a tervezési folyamatok, az illegális pénzügyi cselekmények lehetőségét rejtő folyamatok, az intézményben nagy kockázatot rejtő folyamatnak minősített terület, a pénzügyi tranzakciók területén nagy kockázatot rejtő feladatnak minősített folyamtok,
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a tervezési folyamatok során •
A tapasztalatok alapján meg kell keresni azokat a területeket, ahol különösen kényes tételek fordulnak elő (nagyobb mennyiségű készpénz és készlet mozgás).
•
Gondoskodni kell a nagy összegű kiadással járó területek fokozott ellenőrzéséről (fejlesztések).
•
Biztosítani kell a szabályozottság aktualizálását.
•
A külső ellenőrzések észrevételeinek figyelembevétele.
Az illegális pénzügyi cselekmények lehetőségét rejtő folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje. •
Meg kell határozni egy olyan belső rendet, amely megelőzi az illegális pénzügyi cselekményeket.
15
1.3.
1.4.
•
Az intézmény dolgozói számára legyen ismert, hogy illegális pénzügyi cselekmény gyanúja esetén melyek a bejelentés és a kivizsgálás szabályai.
•
Fel kell mérni az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusait, területeit, esetleg személyhez való köthetőségét.
Az intézményben nagy kockázatok rejtő folyamatnak minősített területek esetében alkalmazandó eljárás rend. •
Rendszeresen át kell tekinteni a belső szabályozottságot, és az ott szabályozott folyamatokat.
•
Vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot. Eltérés esetén gondoskodni kell a szabályzatok módosításáról.
A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: •
A valódiság és a hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók teljes végigkísérése történjen meg.
•
A kiemelt pénzügyi tranzakciók:
−
személyi juttatások köre, /kötelezettségvállalások, teljesítésigazolások/ a készletbeszerzések köre /döntés-előkészítés, megrendelés, szakmai ellenjegyzések/
−
a felhalmozási kiadások /döntés-előkészítés, ajánlatok nyilvántartásba vétel/
kérése,
teljesítésigazolás,
kötelezettségvállalás,
16
III.
A vezető értékelési feladatai megakadályozása érdekében
a
szabálytalanságok
Az intézmény vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az egyes működési folyamatokat.
Az értékelés szempontjai: • mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, • megfelelő ütemű-e a FEUVE fejlesztés, • megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési pontok, • kellő figyelemmel betartják-e a FEUVE-t.
IV. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén Ha a működés bármely területén szabálytalanság merül fel: a szabálytalanságot, vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőjének, az intézményvezető ha szabálytalanságot vagy annak gyanúját észleli köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.
17
V. A büntető, szabálysértési, kártérítési illetve fegyelmi eljárások 1.
A büntetőeljárás A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 10. §. (1). bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.tv. 6. §. (1). bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást indítani. A 171. §. (2). bek. előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni.
2.
A szabálysértés A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1. §. (1). bek. alapján szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, rendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít. A 82. §. (1). bek. kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
3.
A kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §. (1). bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.tv. rendelkezései az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadó egyéb jogszabályok: 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről
18 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról 1993. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról A fegyelmi eljárások tekintetében a fenti törvények megfelelő rendelkezései az irányadók.
VI. Záró rendelkezések A Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: Hatálya kiterjed az intézményben felmerülő szabálytalanságok kezelésére. Szervezeti és Működési Szabályzat számú függelékét képezi. Jóváhagyására és módosítására az intézmény vezetője jogosult.
19
KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSI REND
OM azonosító: 037033
20 A 217/1998. (XII.30.) sz. Korm.rendelet 145/C. §. (1). bekezdése alapján a Deák Ferenc Általános Iskola mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, - az alábbiak szerint megalkotja a kockázatkezelési eljárási rendjét.
I. I.A kockázati tényezők és értelmezésük
A rész-gazdálkodási tevékenység és az előzetes és utólagos vezetői, valamint a munkafolyamatba épített ellenőrzés során a kockázat jelenléte elkerülhetetlen. A kialakított vélemények helyessége, a megállapítások bizonyossága soha nem abszolút. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés kockázattal jár. A kockázat : a feltáratlan hibák előfordulási valószínűsége. Abszolút bizonyosság csak teljes informáltság esetén jöhet létre. A kockázat: az információhiány következménye. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés kockázati tényezői: • Az adott terület szabályozásából, irányításából, szervezéséből, működéséből adódó hibalehetőségek. • Az ellenőrzések feltárási kockázata. • Az irányítás kockázata: a szervezetnél nem, vagy alacsony hatékonysággal működik a FEUVE, nem deríti fel a folyamatokban levő hibákat és nem akadályozza meg azok keletkezését.
II. A kockázatelemzés előkészítése A kockázatelemzés annak megítélését jelenti, hogy milyen zavaró tényezők okozhatják az eltérést. Meg kell vizsgálni a zavarok forrását, fajtáját, tárgyát és helyét.
21 Az elemzés annak vizsgálatát jelenti, hogy : szubjektív kockázat, függ-e a kockázat a cselekvő alanytól, objektív kockázat, független a kockázat a cselekvő alanytól normál kockázat felismerte-e helyesen az alany a kockázatot. Kiemelkedő kockázati tényezők: az észlelés készsége a meglévő hiányosság megtalálásához való érzék erkölcsi tényező egyéni gyengeség, jellemhiba erkölcstelenségi tényező tudatos figyelmetlenség, szándékos károkozás A kockázatértékelés a zavaró tényezők hatását és következményeit vizsgálja: • a hiányosságok, károkozások előfordulásának gyakorisága és hatása, • a hiányosságok nagyságrendje, jelentősége. A kockázatelemzést megelőzően a vezető: • elemzi a kontroll környezetet, • azonosítja a folyamatokat és folyamatgazdákat, • azonosítja a célkitűzéseket, • elkészíti a kockázatelemzési mátrixot. A kontroll környezet változásának elsődleges forrásai: • jogszabályi változás, • gazdasági környezet változás,
22 • stratégia,
célkitűzés
változás,
• szervezeti változások, • belső szabályozottság változás.
A folyamat és folyamatgazda azonosítás: meghatározott célok működési folyamatok főfolyamatok részfolyamatok folyamatgazdák Stratégia, célkitűzés azonosítás: A szervezet célkitűzései: • rövidtávú, • folyamatos, • hosszútávú, A vezető elvárásai: • meghatározott kérdéskörök, • speciális irányelvek. Kritikus folyamat elemzés: A működési folyamatok az ellenőrzési célhoz viszonyított relatív jelentősége lehet: magas, közepes, vagy alacsony.
23 Ami függ: • minden elem relatív fontosságától (mi volt a legfontosabb célkitűzés) • a folyamatok relatív fontosságától (kritikus-e a folyamat a cél elérése szempontjából) A kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) Minden kockázat meghatározható a következő kritériumok alapján: a szervezet céljaira gyakorolt negatív hatása, • és a bekövetkezés valószínűsége. A KKM elemzési rangsort nyújt a kockázat hatásának megítéléséhez: magas, közepes, alacsony
24 III. Kockázatelemzés
A kockázatelemzési folyamat célja, hogy azonosítsa, elemezze és dokumentálja a szervezet folyamataiban létező kockázatokat. A kockázatelemzést az intézményvezető irányítja. A folyamatok megértése • munkamegbeszélések a folyamatgazdákkal, • egyedi jellemzők megértése. A munkamegbeszélések szempontjai: • megismerni a folyamat célját és tárgyát, • a szervezet céljainak való megfeleltetés, • meghatározott vezetői szempontok • folyamat változások.
Kockázatazonosítás: Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása, ami gátolja a célok elérését. Minden kockázatnak két jellemzője van: • Az oka: Bármely esemény, tevékenység vagy azok elmulasztásának van valószínűsége.
25 • A hatása: A szervezeti célokra gyakorolt befolyás. A kockázatazonosítás főbb kérdései: • Melyek azok a tényezők, amelyeknek jól kell működniük ahhoz, hogy a folyamat a céloknak megfelelően funkcionáljon ? • A folyamaton belül milyen hiba akadályozhatja a célok teljesítését ? • Tartalmaz-e folyamat eredendően olyan tényezőt, amely pénzügyi vagy egyéb veszteséget eredményez ? Az ellenőrzési pontok azonosítása: Az ellenőrzési pontok a folyamatok végrehajtásáért felelős folyamatgazdák által kialakított olyan folyamat elemek, csomópontok ahol a folyamat eredményes működése szempontjából fontos ellenőrzési lépéseket valósítanak meg. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzésnek fel kell tárnia a legfontosabb ellenőrzési pontokat, látnia kell az ellenőrzési pontok rendszerét. Ezt követően kell az ellenőrzési pontokat és az azonosított kockázatokat egymáshoz csatolni. Az egyedi kockázatokat feltárásuk és fontosságuk alapján a folyamatok szerint kell csoportosítani. A vezető összehasonlítja a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és hatását a KKM-ben szereplő kritériumokkal. Összesített kockázat értékelés Ennek során két összetevőt kell bemutatni: • a vizsgált folyamat mennyire jelentős, fontos • a vizsgált folyamat mennyire kockázatos. Ebből a két tényezőből kell a végső következtetést levonni. Az értékelés végeredménye mutatja meg, hogy mire kell koncentrálni.
26
IV. A kockázatelemzés eszközei
Megbeszélés: A vezető a folyamatgazdákkal és a folyamatban résztvevő más munkatársakkal megbeszélést tart. Az ellenőrzési pontok értékelése: A vezető értékeli, hogy az egyes kontroll pontok milyen hatékonyan csökkentik a kockázatokat. Feladat: • A beazonosított kontrollokat a kockázatokhoz kapcsolni. • Felmérni a kontrollok hatékonyságát, a kockázatok megelőzése, feltárása és csökkentése tekintetében. • Mennyire lehet támaszkodni a kontroll pontokra. • A hatékonyság növelése.
Az alábbi kérdésekre kell a választ keresni: • Mi hibásodhat meg a folyamatban? • Milyen intézkedések biztosíthatják, hogy a folyamat ne hibásodjon meg? • Ezek az intézkedések megfelelőek-e, hogy a kockázatokat elfogadható szintre csökkentsék?
A tesztelés
27 A tesztelés célja, hogy meghatározza a jelentős kockázatok kontrolljainak működése megfelel-e az elvárásoknak. A kontroll pontok tesztelése: • ha biztosított a hatékonyság, rögzíteni kell a kontroll pontot, • ha a hatékonyság csak más kontroll pontokkal együtt érhető el, akkor azokat is tesztelni kell.
A főbb tesztelési technikák: • A bizonylatolás A dokumentumok alapbizonylatokig.
átvizsgálása,
a
tételek
követése
az
• Újraértékelés A meglévő ellenőrzési pontok és folyamatok újbóli értékelése, az eredmények és a megtett intézkedések összehasonlítása. • Megfigyelés Az ellenőrzési pontok folyamatos figyelemmel kísérése. • Kérdezés A munkafolyamatba épített ellenőrzést végzők hogyan látják el feladataikat. • Analitikus eljárások Statisztikai irányvonalak, mintavételi eljárások.
Az ellenőrzési pont vagy folyamat gyengesége: • Felmerülhet-e a kockázat a megfelelően működő kontroll mellett ?
28 Ha a kontroll nem az lehetőség van a kezelésre:
elvárásoknak megfelelően működik két
• a kontrollért felelős személlyel való egyeztetés, • kontroll pontok felülvizsgálata.
V. Záró rendelkezések
A Kockázatkezelési Eljárási Rend A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Hatálya kiterjed az intézmény ellenőrzési tevékenységére.
29
ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
OM azonosító: 037033
30
I.
Bevezetés Az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998.(XII.30.)sz. Korm. rendelet 145/B. §.(1.).bekezdése alapján, a Deák Ferenc Általános Iskola, - mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az alábbiak szerint megalkotja az ellenőrzési nyomvonalat. Az ellenőrzési nyomvonal, - a hivatkozott jogszabálynak megfelelően, - az alábbi területekre kerül meghatározásra: költségvetés tervezés, végrehajtás, ellenőrzés II. A tervezés ellenőrzési nyomvonala 1.
A tervezési munka ellenőrzési nyomvonala meghatározza a tervezéshez kapcsolódó, annak alapjául szolgáló tevékenységek figyelembevételét: a fenntartó gazdasági programja, a fenntartó költségvetési koncepciója a fenntartó külön előírásai, a Pedagógiai Program, az éves munkaterv 1.2. A rögzített tevékenységek, munkafolyamatok ellenőrzéséhez meghatározásra került az előzetes vezetői ellenőrzés, a munkafolyamatba épített ellenőrzés és az utólagos vezetői ellenőrzés
31 •
módja, eszköze,
•
feladatellátója,
•
határidők, feladat-ellátási gyakoriság
III. A végrehajtás ellenőrzési nyomvonala
2.
A működés szabályozottsága
2.1.
Az Alapító Okirat Vonatkozó jogszabályok:
1990. évi LXV.tv. 1992. évi XXXVIII.tv. 217/1998.(XII.30.) sz. Korm.rend.
Kockázati elemek: tartalmi követelmények, feladat,-jog, és hatáskörök, engedélyezett tevékenységek 2.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXXVIII.tv. 1997. évi CXL.tv. 217/1998.(XII.30.) sz. Korm.rend.
Kockázati elemek: tartalmi követelmények,
32 feladat,-jog,
és
hatáskörök,
engedélyezett tevékenység szervezése a működés további szabályozása Pedagógiai Program Vonatkozó jogszabályok:
Közoktatási tv., NAT
Kockázati elemek: fenntartói jóváhagyás, végrehajthatóság. 2.4. Iratkezelési és Kiadmányozási Szabályzat Vonatkozó jogszabályok:
1995. évi LXVI.tv. 38/1998. (IX.4.) BM.rend.
Kockázati elemek: jogszabály követés, betarthatóság 2.5. Munkavédelmi Szabályzat (a fenntartó és külső szolgáltató) Vonatkozó jogszabály: 1993. évi XCIII.tv. Kockázati elem: kockázati besorolás, 2.6. Tűzvédelmi Szabályzat (a fenntartó és külső szolgáltató) Vonatkozó jogszabály: 1996. évi XXXI.tv. Kockázati elem: tűzriadó terv, 2.7. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozása Vonatkozó jogszabály: 1992. évi XXXVIII.tv. 217/1998. (XII.30.) sz. Korm.rend.
33 Kockázati elemek: a folyamtok és folyamatgazdák rögzítése, az ellenőrzési pontok kiépítése, hatékonysága, gyakoriság dokumentálás 2.8. Ellenőrzési Nyomvonal Vonatkozó jogszabály: 217/1998. (XII.30.)sz. Korm.rend. Kockázati elemek: teljes körűség, munkamegosztás, felelősségre-vonhatóság 2.9. Kockázatkezelési Szabályzat Vonatkozó jogszabály: 217/1998. (XII.30.)sz. Korm.rend. Kockázati elemek: teljes körűség, megelőzés, 2.10. A szabálytalanságok kezelésének rendje Vonatkozó jogszabály: 217/1998. (XII.30.)sz. Korm.rend. Kockázati elem: felelősségre-vonhatóság, jogszabály követés, betarthatóság 3.
A gazdálkodás szabályozottsága
3.1.
A Számvitel Politika (OEPMSZSZ) Vonatkozó jogszabályok:
2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.).sz. Korm.rend.
Kockázati elemek:
34 a jogszabályi előírások
érvényesülése,
a gyakorolt hatás 3.2.
Az eszközök és források értékelési szabályzata (OEPMSZSZ) Vonatkozó jogszabályok:
2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend.
Kockázati elemek: a jogszabályi előírások érvényesülése, a gyakorolt hatás 3.3.
Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Vonatkozó jogszabályok:
2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend.
Kockázati elemek: felelősségvállalás, ellenőrzés, biztonság 3.4.
A leltározás és leltárkészítés szabályzata Vonatkozó jogszabályok:
2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend.
Kockázati elemek: feladat,-jog és hatáskörök, mérlegvalódiság alátámasztás 3.5.
Önköltségszámítási szabályzat Vonatkozó jogszabályok:
2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend.
Kockázati elem: engedélyezett tevékenység, 3.6.
Számlarend (OEPMSZSZ) Vonatkozó jogszabályok:
2000. évi C.tv. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend.
35 Kockázati elemek: jogszabály érvényesülés, analitikus nyilvántartási rend 3.7.
A gazdasági szervezet ügyrendje Vonatkozó jogszabály: 217/1998. (XII.30.).sz. Korm.rend. Kockázati elemek: feladat-, jog és hatáskörök, ellenőrzési pontok, felelősségre-vonhatóság
3.8.
A kötelezettségvállalás – szakmai teljesítésigazolás- érvényesítésutalványozás – ellenjegyzés szabályozása (OEPMSZSZ és az intézmény) Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXXVIII.tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend.
Kockázati elemek: összeférhetetlenség, ellenőrzési pontok, 3.9.
A munkamegosztásról és felelősség-vállalásról szóló megállapodás (OEPMSZSZ és az intézmény ) Vonatkozó jogszabály:
217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend.
Kockázati elemek: feladat elhatárolás, felelősségre-vonhatóság
4.
A kiadási előirányzatok felhasználásának ellenőrzési nyomvonala.
4.1.
A személyi juttatások Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXII.tv. 1992. évi XXIII.tv.
36 1992. évi XXXVIII.tv. 150/1992.(XI. 20.) Korm.rend. 217/1998.(XII.30.) Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet Kockázati elemek: jogszabály változás, álláshely változás, betöltetlen álláshelyek, személyi erőforrás, szükséglet és ellátottság, a személyi juttatások előirányzat változása, fenntartói rendelkezések, a felhasználás aránya 4.2.
A járulékok (adók) Vonatkozó jogszabályok:
1995. évi CXVII.tv. 1997. évi LXXX.tv. 1997. évi LXXXI.tv. 1999. évi LXIV.tv. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet
Kockázati elemek: jogszabály változás, fenntartói rendelkezések, előirányzat változás,
4.3.
Dologi kiadások Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXXVIII.tv. 2000. évi C. tv.
37 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet Kockázati elemek: jogszabály változás, erőforrás és szükséglet, fenntartói rendelkezés, előirányzat változás 4.4.
A felhalmozási kiadások (OEPMSZSZ és az intézmény) Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXXVIII.tv. 2000. évi C. tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet
Kockázati elemek: jogszabály változás, döntés-előkészítés, kötelezettségvállalás, fenntartói rendelkezés előirányzat változás 4.5.
Átadott pénzeszközök (OEPMSZSZés az intézmény) Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXXVIII.tv. 2000. évi C. tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény
38 mindenkori költségvetési rendelet Kockázati elemek: jogszabály változás, döntés-előkészítés, kötelezettségvállalás, fenntartói rendelkezés előirányzat változás 5.
A bevételi előirányzatok teljesítésének ellenőrzési nyomvonala Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXXVIII.tv. 1992.. évi LXXIV. tv. 2000. évi C. tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet
Kockázati elemek: a saját bevétel realitása, a pályázati lehetőségek, a fenntartó támogatása, a pénzmaradvány jóváhagyása 6.
A rész-gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellenőrzési nyomvonala Vonatkozó jogszabályok:
1992. évi XXXVIII.tv. 2000. évi C. tv. 217/1998.(XII.30.)sz. Korm.rend. 249/2000.(XII.24.)sz. Korm.rend. mindenkori költségvetési törvény mindenkori költségvetési rendelet
39 Kockázati elemek: jogszabály változás, analitikus nyilvántartások, bizonylati rend és bizonylati fegyelem, készpénz ellátmány kezelés, selejtezés és leltározás, kötelezettségvállalás, szakmai teljesítésigazolás, információ szolgáltatás
IV. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzési folyamatok átfogják a szerv valamennyi tevékenységét, szervesen kapcsolódnak a tervezés és a végrehajtás munkafolyamataihoz. 1.
A tervezéshez kapcsolódó ellenőrzési folyamatok jogszabály követés, döntéselőkészítés, munkamegosztás, igényfelmérés, forrásfelmérés, dokumentálás
2.
A végrehajtáshoz kapcsolódó ellenőrzési folyamatok a működés szabályozottsága, a gazdálkodás szabályozottsága, személyi juttatások,
40 járulék kiadások dologi kiadások, felhalmozási kiadások átadott pénzeszközök, saját bevétel, átvett pénzeszközök, fenntartói finanszírozás, pénzmaradvány, a rész-gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos feladatok, dokumentálás
41 V. Záró rendelkezések Az Ellenőrzési Nyomvonal: A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Hatálya kiterjed az intézmény vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzési tevékenységére.
KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS
szakmai munkaterv
elkészítés
véleményeztetés
benyújtás
tárgyalás költségvetés tervezés
munkamegosztás
42
jogszabály követés
saját bevétel
részletes terv
átvett pénzeszköz
egyensúly teremtés
pénzmaradvány
véleményeztetés
finanszírozás
benyújtás
személyi juttatások
járulékok
dologi kiadások
felhalmozás
tárgyalás
elfogadás
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok Feladatkörök megnevezése Megnevezése Felelős Végrehajtó Ellenőrz ést végző 1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Költségvetési terv azt intézményre vonatkozó Igazgató Gazdasági Igazgató, költségvetési vezető fenntartó Koncepció - az intézmény éves költségvetési Igazgató Gazdasági Igazgató, terve vezető fenntartó - az intézmény költségvetésének Igazgató Gazdasági Igazgató, módosításai vezető fenntartó
43 - az intézményt érintő normatív állami Igazgató támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak 1.2. Kötelezettségvállalások Igazgató 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek Igazgató nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések Igazgató - selejtezés
Igazgató
2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása Fenntartó - előirányzat-felhasználási ütemterv
Fenntartó
- likviditási terv
Fenntartó
2.2.Kötelezettségvállalások ellenjegyzése Igazgató 2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése beszerzések, vásárlások Igazgató (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések Igazgató
- selejtezés
Igazgató
Gazdasági vezető Igh.II. Megbízott ügyintéző
Igazgató, fenntartó
Megbízott ügyintéző
Ellenjegy ző
Megbízott ügyintéző Selejtezési bizottság
Ellenjegy ző Gazdasá gi vezető
Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Ellenjegyző
Igazgató
Ellenjegy ző
Igazgató Igazgató Érvényes ítő
Beszerzés- Ellenjegy re jogosult ző, Érvényes ítő Gazdasági Ellenjegy vezető ző, Érvényes ítő Selejtezési Gazdasá bizottság gi vezető
44 3. Gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési előirányzatok Gazdasági Könyvelő könyvelése vezető - eredeti előirányzatok Gazdasági könyvelő vezető - módosított előirányzatok Gazdasági Könyvelő vezető 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése Gazdasági Könyvelő vezető 3.3. Féléves beszámoló Igazgató Könyvelő 3.4. Éves beszámoló
Igazgató
Könyvelő
Gazdasá gi vezető Gazdasá gi vezető Gazdasá gi vezető Gazdasá gi vezető Gazdasá gi vezető Gazdasá gi vezető
45 A belső szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje
Belső szabályzatok megnevezése
1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások
Felülvizsgál Felülvizsgálat at időszakai, elvégzéséért határnapjai felelős személy Jogszabály Igazgató, Gazdasági vezető változást követően, legalább évente
A fenntartó tervezési és beszámolási előírásai Az intézmény éves programja 2. Tevékenységhez, működéshez kapcsolódó Jogszabály változást általános szabályozások követően, legalább évente Szervezeti és működési szabályzat részeként Jogszabály a következők változást követően, legalább évente Iskola ügyrendje Jogszabály változást követően, legalább évente Kollektív szerződés Jogszabály változást követően, legalább évente Tűzvédelmi szabályzat Jogszabály változást követően, legalább évente Munkavédelmi szabályzat Jogszabály változást
Igazgató, Gazdasági vezető
Igazgató, Gazdasági vezető
Igazgató, Gazdasági vezető
Igazgató
Igazgató, tűz-és munkavédelmi megbízott
Igazgató, tűz-és munkavédelmi
46 követően, legalább évente 3. Tevékenység pénzügyi-számviteli Jogszabály változást szabályozása követően, legalább évente Költségvetési rendelet részeként az intézményre vonatkozó - az előirányzat és felhasználási ütemterv Likviditási terv (havi) Számviteli szabályzatgyűjtemény részeként a következők (önállóan gazdálkodó intézménynél teljes körűen) - Számviteli politika, számlarend - Pénzkezelési szabályzat - Selejtezési szabályzat - Leltározási szabályzat - Kötelezettségvállalás, bevétel előírás, utalványozás, ellenjegyzés jogkörének szabályozása - Értékelési szabályzata - Önköltség-számítási szabályzat - Bizonylati szabályzat Jogszabály 3. Ellenőrzéshez kapcsolódó szabályok változást követően, legalább évente Belső ellenőrzési kézikönyv FEUVE szabályzata Belsőellenőrzési szabályzat Belső ellenőrzési stratégiai-és közép távú terv Költségvetési ellenőrzés
megbízott
Igazgató, Gazdasági vezető
Igazgató, Gazdasági igazgató
47
A megfelelő kialakításának és fenntartásának folyamatábrája
szabályozottság
JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÖTELEZŐ BELSŐ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK
A SZERV MŰKÖDÉSI, SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGA MIATT BELSŐ SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA
SZABÁLYOZÁS
ÚJ BELSŐ SZABÁLYOZÁS
MEGLÉVŐ SZABÁLYOZÁS
ELŐZETES KONZULTÁCIÓ
A SZABÁLYOZÁS KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLATI IDŐKÖZÉNEK, ILLETVE HATÁRNAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
A TERÜLETEN
ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA
DOLGOZÓ
SZABÁLYZAT TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE
SZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA
TAPASZTALATOK ÁTTEKINTÉSE (FEUVE-, KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI -, BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALAT )
SZABÁLYZAT TERVEZET VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE
A TERÜLETEN DOLGOZÓ
ÉRINTETT FOLYAMAT
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE
48
SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE
A TERÜLETEN SZABÁLYZAT MEGISMERTETÉSE
DOLGOZÓ
ÉRINTETT FOLYAMAT
MÓDOSÍTÁS ELKÉSZÍTÉSE MEGISMERTETÉSE
MÓDOSÍTÁS MEGISMERTETÉSE
49
Adatkezelési szabályzat
OM azonosító: 037033
50
1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”) - A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról - A közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.
51
1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Deák Ferenc Általános Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2007. november 8-i értekezletén elfogadta.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata hagyta jóvá, melyet a címlapon dátumozott időpontban aláírásával ismer el. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartása alatt, valamint az igazgatói irodában. A dokumentumok megtekinthetők az iskola http://deak.veszprem.hu weblapján. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a munka törvénykönyve 76. § /6/-/7/ bekezdése, valamint a 76/B § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni.
2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges
52 adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen – felvételivel kapcsolatos adatok. - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
53 - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, d/ a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, e/ a tanuló diákigazolványának sorszáma - a tanuló azonosító száma, f/ a többi adat az érintett hozzájárulásával.
3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének d) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középiskolába történő felvétellel kapcsolatosan az érintett intézményhez és vissza.
54 f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
4. Az adatkezeléssel meghatalmazása
foglalkozó
alkalmazottak
körének
Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, a tagintézmény vezetőjét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: - a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, - a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, - a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, - a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, - a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.
55 Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.
Igazgatóhelyettesek: - a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, - a 3.2 fejezet e),f),h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.
Vezető gazdasági ügyintéző: - beosztottjainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben, - a 2.1 fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, - a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben, - a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, - kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.
Iskolatitkár: -a tanulók adatainak kezelése a 2.2 a),b),e) szakaszai szerint - a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint - adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben Osztályfőnökök: - a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek - a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek
56
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: - a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok, - a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás
Munkavédelmi, balesetvédelmi felelős: - 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása.
Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: - beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg. - Beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges) - A fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos
5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: - nyomtatott irat - elektronikus adat - az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.
57 5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.
A személyi iratok köre az alábbi: - a közalkalmazott személyi anyaga - a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok) - a közalkalmazott bankszámlájának száma - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok
5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: -
a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.
5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: - az intézmény vezetője és helyettesei, - az intézmény vezető gazdasági ügyintézője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, - az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, - a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, ebellenőr, revizor) - saját kérésére az érintett közalkalmazott.
58 5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: - az intézmény igazgatója - az intézmény gazdaságvezetője - az adatok kezelését végző iskolatitkár A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: -
a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor a közalkalmazott áthelyezésekor a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak
A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.
59
5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek -
az intézmény igazgatója az igazgatóhelyettesek az intézmény vezető gazdasági ügyintézője, az iskolatitkár
Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: -
összesített tanulói nyilvántartás törzskönyvek beírási napló osztálynaplók a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma
5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: - a tanuló neve, osztálya - születési helye és ideje, anyja neve - állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma
60 A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az igazgató felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el.
61 b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
62
Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.
Horváth Szilárd igazgató
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
közalkalmazotti tanács elnöke
Az iskola szülői munkaközössége, ill. az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor egyetértései jogunkat gyakoroltuk.
szülői munkaközösség elnöke
diákönkormányzat vezetője
