SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

BOKOD-KECSKÉD-SZÁKSZEND MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: dr. Karácsonyiné Handl Mária igazgató

2013. szeptember 02.

Tartalomjegyzék 1. 1.1. 1.2 1.3 2. 2.1 2.2 2.3 2.4

3. 3.1 3.2 3.3 4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

5.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma, jogszabályi alapjai .................................................................................................. 3.o. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása ................................................... 4.o. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya ...... 5.o. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai……………5.o. A törvényes működés alapdokumentumai ........................................... 8.o. A dokumentumok elhelyezése………………………………………… 9.o. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának rendje……………………………………………. 9.o. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény szervezeti felépítése…………………………………… 11.o. Az intézmény vezetője…………………………………………………….11.o. Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre………..12.o. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A vezetők intézményben való benntartózkodásának és helyettesítésének rendje……………………………………………………………….13.o. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodási rendje……...14.o. A kiadmányozás szabályai……………………………………………… 15.o. A képviselet szabályai…………………………………………………….17.o. A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére.................................................................................18.o. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI

A fenntartóval való kapcsolattartás redje….…………………………. 18.o. A belső kapcsolattartás általános formai és rendje…………………….18.o. 5.3 A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje………………………19.o. 5.4 A vezetők és az intézményi közösségek közötti kapcsolattatás………19.o. 5.5 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája…..20.o. 5.1 5.2

6.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Mellékletek: 1. 2. 3.

Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola SzMSz-e Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános Iskolájának SzMSz-e Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Öveges József Általános Iskola SzMSz-e

2

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja 1.1.1. Az SZMSZ célja, hogy meghatározza a Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferednc Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.1.2. Az SZMSZ jogszabályi alapjai 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)



a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény



az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.)



a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)



a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)



a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet



a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: 

Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény



a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény



a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény



a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény



a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény



az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

3



a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet



a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet



a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)



a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet



a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási



a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet



az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet



a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet



az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

1.2. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása 1.2.1 A a Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola szervezeti felépítésére

és

működésére

vonatkozó

szabályzatot

az

igazgató

előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év október hó….. napján elfogadta.  Csatolva: a nevelőtestületi ülés jegyzőkönyve A törvényben meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat (DÖK), a Német Kisebbségi Önkormányzat.  Csatolva: Szülői Szervezet jegyzőkönyve  Csatolva: Diákönkormányzat jegyzőkönyve  Csatolva: a Német Kisebbségi Önkormányzat jegyzőkönyve

4

1.2.2.

Jelen SZMSZ-t a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Oroszlányi Tankerületének igazgatója hagyja jóvá. 2013..év .................. hó ........napján, majd lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az ezt megelőző szabályzatok érvénytelenné válnak.

1.3.

A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya

1.3.1. Az SZMSZ betartása az intézmények valamennyi közalkalmazottjára (dolgozójára) kötelező érvényűek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel

kapcsolatba

kerülnek,

valamint

igénybe

veszik

annak

szolgáltatásait. 1.3.2. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól.

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai Hivatalos neve:

Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola

Feladatellátási helyei: Székhelye:

2855 Bokod, Fő utca 27.

Tagintézmények megnevezése és telephelyei: A tagintézmény hivatalos neve: Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 2852 Kecskéd, Vasút utca 100. A tagintézmény hivatalos neve: Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Öveges József Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 2856 Szákszend, Száki utca 95.

5

5.5

Alapító és a fenntartó neve és székhelye

2.2.1

Alapító szerv neve:

2.2.2

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

2.2.3

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

2.2.4

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

2.2.5

Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

2.3

Típusa:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

általános iskola

3. OM azonosító: 062788 4. Köznevelési és egyéb alapfeladata 4.1. 2855 Bokod, Fő utca 27. 4.1.1. Általános iskolai nevelés –oktatás 4.1.1.1 nappali rendszerű iskolai oktatás 4.1.1.2 alsó tagozat, felső tagozat 4.1.1.3 1-8.évfolyamok 4.1.1.4 sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos,érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 4.1.1.5. integrációs felkészítés 4.1.1.6 általános iskolai napközi otthonos nevelés általános iskolai tanulószobai nevelés beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztő, képességkibontakoztató foglalkozása iskolai diáksport tevékenység 4.1.2 iskola maximális létszáma: 300 fő 4.1.3 iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 4.2. 2852 Kecskéd, Vasút utca 100. 4.2.1 Általános iskolai nevelés –oktatás 4.2.1.1 nappali rendszerű iskolai oktatás 4.2.1.2 alsó tagozat, felső tagozat 4.2.1.3 1-8.évfolyamok 6

4.2.1.4 sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos,érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 4.2.1.5. nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás) 4.2.1.6 integrációs felkészítés 4.2.1.7 általános iskolai napközi otthonos nevelés általános iskolai tanulószobai nevelés beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztő, képességkibontakoztató foglalkozása iskolai diáksport tevékenység 4.1.2 iskola maximális létszáma: 224 fő 4.1.3 iskolai könyvtár saját szervezeti 4.3. 2856 Szákszend, Száki utca 95. 4.3.1 Általános iskolai nevelés –oktatás 4.3.1.1 nappali rendszerű iskolai oktatás 4.3.1.2 alsó tagozat, felső tagozat 4.3.1.3 1-8.évfolyamok 4.3.1.4 sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos,érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 4.3.1.5. integrációs felkészítés 4.3.1.6 általános iskolai napközi otthonos nevelés általános iskolai tanulószobai nevelés beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztő, képességkibontakoztató foglalkozása iskolai diáksport tevékenység 4.3.2 iskola maximális létszáma: 248 fő 4.3.3 iskolai könyvtár együttműködésben: községi könyvtárral

7

5. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használati joga 5.1. 2855 Bokod, Fő utca 27. 5.1.1 Helyrajzi száma:

861

5.1.2 Hasznos alapterülete:

nettó 2192 nm

5.1.3.Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

5.1.4 KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

5.2. 2852 Kecskéd, Vasút utca 100. 5.2.1 Helyrajzi száma:

1

5.2.2. Hasznos alapterülete: nettó 1572 nm 5.2.3 Intézmény jogköre: 5.2.4 KLIK jogköre:

ingyenes használati jog

vagyonkezelői jog

5.3 2856 Szákszend, Száki utca 95. 5.3.1. Helyrajzi száma:

510/8

5.3.2. Hasznos alapterület:

nettó 1818 nm

5.3.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

5.3.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

6. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

2.2

A törvényes működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg.  Szakmai Alapdokumentum (Alapító Okirat)  tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.  kelte: 2013. szeptember 02.  Jelen szervezeti és működési szabályzat

8

 Pedagógiai program  A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő – oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A Nkt. 26. §-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 6-8.§-a részletezi a pedagógia programmal kapcsolatos előírásokat.  Munkaterv  Az intézmény hivatalos feladatsora, mely az intézményi célok,

feladatok

megvalósításához

szükséges

tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terv, a felelősök megjelölésével.  A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 3.§-a meghatározza a dokumentum

tartalmát,

elkészítésére,

alkalmazására

vonatkozó szabályokat.  A munkatervet a nevelőtestület fogadja el minden tanév szeptember 20-ig.  Egyéb intézményi dokumentumok  Az egyéb intézményi dokumentumokat a tagintézmények Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2.3

A dokumentumok elhelyezése Mindhárom intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Pedagógiai Programját és a Házirendjét nyilvános helyen, az iskola honlapján és a nevelői szobában helyezik el. A dokumentumoknak a pedagógusok és a szülők számára nyitvatartási időben elérhetőnek kell lennie.

2.4 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani.

9

Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: 

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,



az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,



az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,



az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása; az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya



az

október

1-jei

pedagógus

és

tanulói

lista;

az

alkalmazott

pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések 

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető férhetnek hozzá.)

10

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Az intézmény szervezeti felépítése

3.1

Székhely: Móra Ferenc Általános Iskola Bokod

Tagintézmény: Kecskédi Általános Iskola

Tagintézmény: Öveges József Általános Iskola

Kecskéd

Szákszend

Az intézmény vezetője

3.2

Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Az intézményvezetői megbízás feltételeit a Köznevelési törvény 67.§-a, a vezetővel szemben támasztott feltételeket és felelősségi köröket a Nkt. 68-69.§-ok határozzák meg. a.) Az igazgató feladatkörébe tartozik:  szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; 

döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe;



előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;



jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet;

11



kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;



gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;



tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;



teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást;



szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából.

3.3

Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az

igazgató

közvetlen

igazgatóhelyettes,

aki

a

munkatársai székhely

vezetői

intézmény

beosztásban

élén

áll,

valamint

egy a

tagintézmények élén álló tagintézmény-vezetők. A tagintézmény-vezetők ellátják a helyettesi, valamint a munkaköri leírásukban rögzített egyéb feladatokat.

 Az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezetők megbízását a tankerületi igazgató adja. A tagintézmény-vezetők megbízása esetén a telephely szerinti képviselő-testület egyetértésének kikérése után.

 Igazgatóhelyettesi és tagintézmény-vezetői megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat, a megbízás 5 évig érvényes.

 Az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezetők feladat- és hatáskörébe, valamint

egyéni

felelőssége

mindazon

területre

kiterjed,

amelyet

munkaköre tartalmaz.

 Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

12

4. 4.1

A

vezetők

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE intézményben

való

benntartózkodásának

és

helyettesítésének rendje 4.1.1 Az igazgató benntartózkodásának és helyettesítésének rendje Az igazgató munkahelye a székhely szerinti intézmény. Az igazgató hetente személyes látogatást tesz a tagintézményekbe hivatali ügyek intézése céljából. A magasabb vezető helyettesítése A magasabb vezetőt tartós távolléte (tartós távollétnek minősül a legalább 4 hetes vagy ennél hosszabb ideig tartó távollét) esetén a helyettese jogosult az igazgatói feladat és hatáskörét átvenni (megbízott ig). A megbízott igazgatót ugyanazon jogkörök és juttatások – kötelező óraszám, magasabb vezetői pótlék – megilletik, mint a kinevezett igazgatót. Ennek alapján van joga a megbízott igazgatónak a tartós távollét esetén, - ha az addigi helyettes kerül megbízásra – saját maga helyére vezetőt megbízni. Rövid távollét esetén (5 nap) a vezető helyettes nem dönthet munkáltatói, gazdálkodási kérdésekben. A vezető köteles távollétét (5 nap) a fenntartó felé bejelenteni. Mindkét vezető távolléte esetén a vezetők helyettesítésében közreműködik az igazgató által tanévenként megbízott pedagógus (alsós, illetve a felső tagozatos munkaközösség-vezető). 4.1.2 A tagintézmény-vezetők benntartózkodásának és helyettesítésének rendje A

tagintézmény-vezetők

kötelesek

az

intézményben

tartózkodni.

A

tagintézmény-vezető alkalmi távolléte esetén az azonnali intézkedést igénylő feladatokat az intézmények saját SZMSZ-ükben megnevezett személyre átruházhatják. Bármely tagintézmény-vezető tartós hiányzása esetén (2 héten túli hiányzás) a vezetői feladatok ellátására az igazgató ad utasítást. Az

intézmény

munkarendjével,

a

közalkalmazottakkal,

a

tanulókkal

összefüggő minden egyéb szabályokat a tagintézmények SZMSZ-e különkülön, a helyi sajátosságoknak, a korábban kialakított jól bevált szokásoknak megfelelően tartalmazza.

13

4.2

Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje

4.2.1 A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottjainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. A pedagógusok új típusú munkaidő számítását a Nemzeti Köznevelési törvény (Nkt.) 62.§ (5)-(14) pontjai határozzák meg. Ennek értelmében a pedagógus a heti teljes munkaidejének 80 %-át (kötött munkaidő) az intézményben köteles tölteni, a fennmaradó 20 %-kal szabadon rendelkezhet. Vagyis a heti teljes munkaidő (40 óra) 80 %-a, 32 óra, melyet a pedagógusoknak az intézményben tanórai és egyéb foglalkozások, valamint a pedagógiai munkával összefüggő nevelési- és oktatási feladatok elvégzésével

kell

eltöltenie. A

326/2013

Kormányrendelet

17.§

(7)

bekezdése

értelmében

az

intézményvezető a pedagógusok vonatkozásában munkaidő nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási beosztása előtt munkahelyén megjelenni. A tanítás nélküli munkanapokon a programok kezdete előtt annak helyén ugyanígy köteles megjelenni. Az ügyeletes nevelő a tanítás kezdete előtt legalább 30 perccel köteles az iskolába megjelenni. A tanítás végeztével az ügyelet szerinti vezető meggyőződik az iskola rendjéről. Az ügyeletes pedagógus köteles feladatát teljes figyelemmel és személyi felelősséggel ellátni. 4.2.2 A munkából való távolmaradás A pedagógus a munkából való távolmaradását – rendkívüli okok kivételével – annak okát legkésőbb a távolmaradást megelőző napon, rendkívüli esetben legkésőbb a távollét napján 730-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, annak távolléte esetén helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit vagy a helyettesítés

pontos

anyagát,

tankönyveit,

munkafüzeteit

az

14

intézményvezetőnek eljuttatni, hogy távolléte esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti haladást. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató és a tagintézmény-vezetők évenként felülvizsgálják az iskola működési rendjéhez igazodva a törvényes előírásoknak megfelelően a munkaköri leírásban rögzítik.

4.3 A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének

és

irattárazásának

engedélyezésére

az

intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézményvezető a feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013.(I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott

kiadmányozási

jogát

a

köznevelési

intézmény

közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: 

a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;



a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;



a

KLIK

kötelezettségvállalás,

ellenjegyzés,

teljesítésigazolás,

utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;

15



az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;



az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;



a közbenső intézkedéseket;



a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

Az

intézményvezető

kötelezettségvállalási

jogosultságát

a

KLIK

kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi

juttatások

tekintetében

a

kiadmányozás

rendjében

szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatási intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető közvetlen kapcsolatot tart: a) a szakmai feladatai ellátása során az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőivel és polgármesterével.

16

4.4

A képviselet szabályai

4.4.1 A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 4.4.2 Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 4.4.3 Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja

át,

kivéve

a

jogviszony

létesítésével,

módosításával

és

megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 4.4.4 A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 4.4.5 A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében 

tanulói jogviszonnyal



az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,



munkáltatói jogkörrel összefüggésben;

az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 

hivatalos ügyekben



települési önkormányzatokkal való ügyintézés során



az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt

intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során 

a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményi tanáccsal



más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel,



nemzetiségi önkormányzatokkal,



az intézmény belső és külső partnereivel



az intézmény székhelye szerinti egyházakkal



munkavállalói érdekképviseleti szervekkel

17

4.4.6 sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra;

4.5

A

belépés

és

benntartózkodás

rendje

az

iskolával

jogviszonyban nem állók részére Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül – alkalmi rendezvények kivételével – csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától vagy a tagintézmény-vezetőktől engedélyt kaptak.

5. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI 5.1

A fenntartóval való kapcsolattartás rendje A fenntartóval napi munka kapcsolatban áll az intézmény vezetője. Az ügyintézés telefonon, e-mailben vagy szükség esetén személyesen történik. A Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

Oroszlányi

Tankerületének

igazgatója heti rendszerességgel tájékoztató értekezletet tart az aktuális feladatokról, így a kapcsolattartás heti rendszerességgel valósul meg.

5.2

A belső kapcsolattartás általános rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – a tagintézmény-vezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások. Az intézményi közösségek fórumainak rendszeres és konkrét időpontokat az iskolák éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás helyszínét valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

18

5.3

A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje, formái 1.) Heti egy alkalommal személyes látogatást tesz az intézmény igazgatója minden

tagintézménybe.

Ekkor

a

tagintézmény-vezetők

részletes

tájékoztatást adnak az eltelt időszak fontosabb eseményeiről, valamint megbeszélik az előttük álló feladatokat. 2.) Alkalomszerű megbeszélések szükség esetén bármely tagintézménnyel külön-külön. A közös fenntartású közoktatási intézmény székhelyén folyik a szolgáltatási feladatok ellátása, irányítása, az intézmény működésével, képviseletével összefüggő jogosítványok gyakorlása.

5.4

A

vezetők

és

az

intézményi

közösségek

közötti

kapcsolattartás formái Alkalmazotti közösséggel: Minden tanév kezdetén az igazgató általános tájékoztatást ad az év feladatairól a székhely és a tagintézmények alkalmazotti közösségei részére. Az alkalmazotti közösség szükség esetén tanév közben indokolt esetben bármikor összehívható. Össze kell hívni az alkalmazottak közösségét, amennyiben a dolgozók 2/3 része igényli, vagy ha az igazgató azt szükségesnek látja. Nevelőtestülettel: A tanév nevelési értekezletét közösen is megszervezheti a 3 intézmény (igazgató, felkért nevelő vagy előadó meghívásával). A félévi- és tanév végi osztályozó értekezletet a tagintézmény-vezetők bonyolítják le, lehetőség szerint az igazgató részvételével. A tanévzáró, tanévet értékelő értekezlet az igazgató és a tagintézményvezetők

előzetes

egyeztetés

alapján

közösen

vagy

külön-külön

is

megtarthatják. Rendkívüli értekezlet indokolt esetben bármikor összehívható. Szakmai munkaközösségekkel: A szakmai munkaközösségekkel a közvetlen napi munkakapcsolatot az igazgató-helyettes, ill. a tagintézmény-vezetők tartják. Az igazgatót közvetett módon tájékoztatják az értekezleten elhangzottakról.

19

Szülői Szervezetekkel: A szülői szervezet vezetőségével a közvetlen, napi kapcsolatot az igazgatóhelyettes, ill. a tagintézmény-vezetők tartják Bokodon, Kecskéden és Szákszenden is. Az igazgató lehetőség szerint minden összejövetelen részt vesz és szükség szerint tájékoztatást ad a tanulók szüleit foglalkoztató kérdésekről. A fogadóórák alkalmával az igazgató minden intézményben lehetőséget biztosít a szülőkkel való közvetlen találkozásra. A diákönkormányzattal: Az igazgató a diákönkormányzatot vezető pedagóguson keresztül tartja a kapcsolatot a diákönkormányzatokkal. Lehetőség szerint részt vesz a diákközgyűlésen és a diákönkormányzat rendezvényein.

5.5

A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje Az állami fenntartású iskolák társadalmi ellenőrzésére intézményi tanács létrehozását írja elő a Nkt. 73.§, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§. Az iskolaigazgató félévente egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésének álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

5.5.1 A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. 5.5.2 Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során.

20

5.5.3 Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. 5.5.4 Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai

munkájának

hatékonyságáról

szóló

elemzését

elvégző

értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az igazgató elküldi. 5.5.5 Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány vezetősége, valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó értekezletre, melyet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente egy alkalommal (tanév elején) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. 5.5.6

Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatóak.

5.5.7 Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 6.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 6.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

21

2013.

Bokod – Kecskéd - Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

22

Tartalom I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

2. oldal

II. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. A működés rendje, nyitvatartás, a tanulók, az alkalmazottak, a

vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 2. oldal 2. A létesítmények, a helyiségek használati rendje 3. oldal 3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 4. oldal 4. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái, rendje 5. oldal

5. 6. 7. 8. 9.

A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje 6. oldal A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje 6. oldal Intézményi védő, óvó előírások 6. oldal Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 6. oldal A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje,

a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 7. oldal 10. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 8. oldal

III. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÜK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1. Az intézményvezetés rendje, a szervezeti felépítés, a vezetők közötti feladatmegosztás 8. oldal

2. A helyettesítés rendje 9. oldal

3. A vezetők és a Szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 9. oldal

4. A szülői szervezet részére biztosított jogok 9. oldal

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9. oldal

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása a beszámolás rendje 7. Munkaköri leírás-minták 10. oldal

8. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

17. oldal

23

9. A külső kapcsolat rendszere, formája, módja 19. oldal

10. A tankönyvrendelés szabályai 19. oldal

IV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

20.

oldal

V. MELLÉKLET 42. oldal

I.rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

II.rész A MŰKÖDÉS RENDJE

24

1. A működés rendje, nyitvatartás, a tanulók, az alkalmazottak, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 1.1. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig – reggel 7.00-tól délután 15.00-ig – tart nyitva. Nyitvatartási időn kívül az iskola igazgatójával történő előzetes egyeztetés alapján a szokásos nyitvatartási rendtől el lehet térni. A szülői értekezletek és a fogadóóra napján a nyitvatartás ezek időpontjaihoz igazodik. A nyitvatartási időn túl a bérleti szerződéshez kötődő igénybevevők tartózkodhatnak a kijelölt helyeken. 1.2. Az iskolában a tanítás délelőtti műszakban folyik. 1.3. 7.00-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá az ebédeltetés alatt és a délutáni foglalkozások idején tanári ügyelet működik. 1.4. A tanítás kezdete 7.45 óra. A tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét, valamint az ügyelet rendjét a házirend szabályozza. 1.5. A tanítási idő végén a tanulók távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnök vagy az ügyeletes nevelő engedélyével hagyhatja el az iskolát. 1.6. Az iskola a tanítási szünetben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A tanítási szünetek ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. 1.7. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül az igazgatónak vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia, távollétük esetén a munkaközösség-vezetők látják el az ügyeletet, beosztás szerint. A vezető távozása után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus ill. az épületben maradó dolgozó tartozik felelősséggel az általa használt terület rendjéért. 1.8. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat. 1.9. Az iskolatitkár 7.30.-tól 16.00-ig, a kisegítő személyzet a munkaköri leírásban tanévenként megállapított rendben tartózkodik az intézményben.

2. A létesítmények, a helyiségek használati rendje 2.1. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 2.2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 2.3. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres 25

foglalkozásokon való részvételt a szülő az iskola által kiadott nyilatkozat kitöltése útján kéri. 2.4. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 2.5. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával  Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek engedély nélkül nem tartózkodhatnak az iskola épületében. Kivéve, ha:  hivatalos ügyeket intéznek,  meghívott vendégként érkeznek,  bérelt helyiségeket használnak. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják.  Az idegenek hivatalos ügyeiket 7.30 – 15.30 között intézhetik az iskolában.  Időpont egyeztetés ügyében az intézményvezetőhöz, osztályfőnökhöz lehet fordulni, az iskola nyilvános telefonján munkaidőben.  A szülők a nevelőket, osztályfőnököket kizárólag a fogadóórák ideje alatt, vagy előre egyeztetett időpontban, ellenkező esetben csak igazgatói engedéllyel kereshetik fel. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt.  Várakozás esetén a vendégeknek (idegeneknek) az első zsibongón kell tartózkodni, idegenek az osztálytermekbe nem léphetnek be!  Az ügyintézés befejezését követően a vendégnek haladéktalanul távoznia kell!  A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az iskola udvaráig (1. osztályban az osztályteremig) kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni.  Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni! Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.

3. Ünnepélyek, megemlékezések kapcsolatos feladatok

rendje,

a

hagyományápolással

3.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 3.2. Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: 3.2.1. Megemlékezések:  Október 6.: az aradi vértanúk emléknapja  október 23.: az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja; A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe

26

 február 25.: a diktatúrák áldozatainak emléknapja  március 15.: 1848. március 15. Pesten győzött a forradalom  május 8.: Vöröskeresztes Világnap  június 4.: a nemzeti összetartozás emléknapja 3.2.2. Ünnepi rendezvények:  tanévnyitó ünnepély  ballagás  tanévzáró ünnepély 3.2.3. A Diákönkormányzat rendezvényei:  DÖK-nap: akadályverseny  Mikulás  farsangi bálok 3.2.4. Tanulmányi versenyek, vetélkedők: - iskolai:  Magyar nyelv hete  Móra-napok  Természettudományi hét - kistérségi:  Játékos nyelvi vetélkedő  Könyvbarát vetélkedő  Természettudományi vetélkedő 3.2.5. Hagyományos rendezvények:  karácsony  anyák napja  egészségnap (Vöröskereszt Bázisiskolájaként)  gyermeknap 3.3. A hagyományápolás külsőségei: a) az intézmény zászlója b) az iskola tanulóinak ünnepi viselete, melyet a házirend határoz meg.

4. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái, rendje 4.1. Szervezeti formák: napközi otthon tanulószoba szakkör, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozás, tehetséggondozás, korrepetálás énekkar iskolai sportkör tanulmányi, kulturális-, sport verseny, házi bajnokság, osztályrendezvények, iskolák közötti verseny, tanulmányi kirándulás diákönkormányzat rendezvényei A szervezeti formák a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők, legalább 8 fő érdeklődő esetén. 4.1.1. Napközi otthon 27

A napközi otthon az alsó tagozatos tanulók számára a szorgalmi idő alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16.00 óráig tart. 4.1.2. Tanulószoba A tanulószoba szervezése 5-8. évfolyamig történik, megszervezésénél a szülői igényeket figyelembe kell venni. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik, tanítási napokon órarend szerinti beosztással a kijelölt tantermekben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulókra. 4.1.3. Szakkörök Az iskola a hagyományainak és személyi, tárgyi feltételeinek megfelelő szakköröket hirdet meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A foglalkozások időtartama heti 45 perc. A jelentkezés után a szakköri foglalkozásokon való részvétel egész évben kötelező. 4.1.4. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelést tanító pedagógusok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt a gyerekek. 4.1.5. A tanulmányi, kulturális verseny, sportvetélkedő része a tanév helyi rendjének, ill. az éves munkatervnek, amely meghatározza szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. 4.1.6. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek kell jelenteni. 4.2. A szakkör, sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek csoportjuk működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. Ha a tanuló felvételt nyert a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni!

5.

A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskola a mindennapi testedzést 2012. szeptember 1-től az első és ötödik évfolyamon a heti 5 testnevelés órával, a többi évfolyamon a 3 tanórai foglalkozás mellett az iskolai diáksportkörök működtetésével biztosítja. A diáksportkörökben a részvétel önkéntes, de törekedni kell, hogy a tanulók minél nagyobb számban

28

vegyenek részt. A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben valósul meg a heti öt testnevelés óra a többi évfolyamon.

6.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje

Tanévenként meghatározott időpontokban fogorvos, iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja.

7.

Intézményi védő, óvó előírások

Az iskolában kiemelt figyelmet fordítunk a munka- és balesetvédelmi előírások betartására, a veszélyt jelentő rendellenességek megszüntetésére. Minden tanév első napján és kirándulások előtt az osztályfőnök balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni! Az előforduló balesetekről jegyzőkönyvnet kell felvenni és három napon belül KIR-be bejelenteni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A súlyos baleset kivizsgálásába középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek elkerülésére.

8.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehetett látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén az először tudomást szerző dolgozó vagy tanuló azonnal értesíti az intézmény vezetőjét vagy helyettesét, akadályoztatásuk esetén a III. rész 2. pontja szerint kell eljárni. A vezető elrendeli az épület kiürítését. Gyülekező a hátsó udvaron a kézilabdapályán, rossz idő esetén a művelődési házban! Pedagógusok felügyelnek a tanulókra, az igazgatóhelyettes ad tájékoztatást az eseményről. Az igazgató telefonon értesíti a rendőrséget – tűzszerészeket és a fenntartót. Az épület külső őrzéséről az ügyeletes nevelők és a takarítók gondoskodnak. A rendőrség megérkezésekor az igazgató ad tájékoztatást az eseményről. A vizsgálat elvégzése alatt csak a tűzszerészek tartózkodhatnak az épületben. A szakemberek engedélye alapján vehető birtokba újra az épület.

29

9.

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményegység-vezetővel való egyeztetés után – jelen szabályzat 2. fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A DÖK véleményét a nevelőtestületi értekezleten a DÖK-öt segítő tanár képviseli. Munkájához és a DÖK működéséhez minden segítséget megkap /helyiségek, berendezések használata/. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, ill. véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik. 30

10. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 10.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

III.

rész

Az iskola vezetése, hatáskörük átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1.Az intézményvezetés rendje, a szervezeti felépítés, a vezetők közötti feladatmegosztás 1.1.Az iskolában a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató látja el. 31

1.2.Az igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgatói irányítás mellett látja el. 1.3.Az iskolavezetőség: Az igazgató döntés-előkészítő, javaslattevő testülete. Az iskolavezetőség tagjai: - igazgató - az igazgató-helyettes - a munkaközösség-vezetők Az igazgató által meghatározott munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a DÖK-ot segítő pedagógus, és az iskolai érdekképviseleti szerv vezetője. 1.4. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a Szülői közösség a vezetői megbízás második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.

2.A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása estén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén beosztás szerint a munkaközösség-vezetők látják el a vezetői feladatokat.

3.A vezetők és a Szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 3.1. A Szülői szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és a Szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját tekintve évente az iskolai munkaterv, ill. a Szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az igazgató ennek megfelelően készíti elő a Szülői szervezet üléseit, ahol rendszeres tájékoztatást ad az iskola minden lényeges kérdéséről, ill. előterjesztést tesz a Köznevelési törvényben rögzített jogosítványok gyakorlásához. A Szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben a Szülői szervezetnek egyeztetési vagy véleményezési joga van. Ha a Szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetve a vélemény és javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.

4. A szülői szervezet részére biztosított jogok

32

4.1. Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogkört gyakorol:  a házirend megállapításában,  szülőket anyagilag és érintő kérdésekben,  az iskola és a család kapcsolattartási rendjének megállapításában. 4.2. Az iskola pedagógiai programjáról, az SZMSZ-ről, a Házirendről minden szülői értekezleten, fogadóórán tájékoztatást kérhetnek a szülők az osztályfőnöktől, igazgatóhelyettestől, igazgatótól. Mindhárom dokumentumot a könyvtár nyitvatartási idejében is tanulmányozhatják az érdeklődők.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 5.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv foglalja magába. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 5.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes  a szakmai munkaközösség-vezetők. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzői tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. 5.4. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban. 5.5. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 5.6. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni kell.

33

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása a beszámolás rendje 6.1.

A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségre ruházza:  tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezés  a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkör  a költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának véleményezése  a Pedagógiai Program helyi tanterv részének kidolgozása  javaslattétel jutalmazásra, elismerésre  javaslattétel az éves munkatervhez  taneszközök, tankönyvek kiválasztása  továbbképzésre való javaslattétel

A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 6.2.

Az azonos osztályában tanítók közösségére átruházott feladatok:  a tanulók osztályozóvizsgára bocsájtására javaslat (a nevelőtestület dönt)  a tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi minősítése Az azonos osztályban tanítók közössége az első és a második félévi nevelőtestületi értekezleten számol be az átruházott jogkörök gyakorlásáról a nevelőtestületnek.

7. Munkaközösségek létrehozása, felépítése, feladatai Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek:  Alsós munkaközösség  Felsős munkaközösség

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezetők irányítják, akik munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A szakmai munkaközösségek az iskola Pedagógiai Programja, Munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: -

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység segítése, ellenőrzése az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése

34

-

-

egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése pályázatok tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása a pedagógusok továbbképzésének önképzésének szervezése segítése szakmai gyakorlatát végző hallgató munkájának koordinálása, segítése a pályakezdő pedagógusok, gyakornok munkájának segítése a gyermek- és ifjúságvédelmi, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokban történő együttműködés a munkaközösség vezetőjének megválasztása segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések elkészítéséhez a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása

8. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 8.1. Szaktárgyat tanító pedagógus munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Feladatai: Kötelessége különösen, hogy: 

nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg 35



    

  

       

minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen (1. osztályban egész tanévben, 2. osztályban az első félévben), sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

36

8.2. Osztályfőnök, osztálytanító munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: igazgató Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 8.2.1 Osztályfőnök feladatai:  Ismeri és követi az iskola pedagógiai és családpedagógiai koncepcióját.  Munkájáról félévenként beszámolót ad a munkaközösség-vezető által megadott szempontok alapján.  Irányítja a rábízott tanulók iskolai életét, munkáját.  Nyomon követi a tanulók fejlődését, iskolai tevékenységét, látogatja a más pedagógus által tartott órákat.  Rendszeresen figyelemmel kíséri a nem tantárgyi tanulási folyamatot, a gyermekek magatartását, szorgalmát. Tapasztalatairól visszajelzést ad az egyes területek felelőseinek, szülőknek.  Figyelemmel kíséri a reggeli késéseket és a mulasztásokat.  Ügyel az osztálynapló pontos vezetésére.  Szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait, tanulmányi látogatásait, kirándulásait.  Törekszik arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyeken tanulóinak többsége is részt vesz.  Nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységeit, konfliktusait, iskolában és iskolán kívül.  Kötelessége, hogy a szülőket tájékoztassa a házirendről, gyermekük teljesítményéről.  Gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján válasszák meg az osztály szülői munkaközösségének tagjait.  Állandó kapcsolatot tart a szülői házzal, szülői munkaközösséggel, bevonva őket az iskolai illetve szabadidős programok szervezésébe.  Pontos információkkal rendelkezik az osztály szociometriai képéről, törekszik minél jobb osztályközösség kialakítására.  Felelősséget vállal tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezet tisztaságának megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért.  Propagandát fejt ki a tanulók körében az ifjúsági- és gyermeksajtó olvasása érdekében.  Szorgalmazza a tanulók körében a tévé- és rádióműsorok, illetve a sajtó révén történő informálódást és önművelődést.  Törekszik arra, hogy a gyerekekben kialakítsa az értékőrző, később értékteremtő attitűdöt. 37

 Kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás.  Kötelessége az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme.  Fogadóóráin jelen van, tájékoztatja a szülőket a gyermeküket érintő információkról.  Jelen van minden iskolai szintű rendezvényen. 8.2.2 Osztálytanítói feladatok: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

Feladatai Kötelessége különösen, hogy:





    

 

nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, 38



       

a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen (1. osztályban egész tanévben, 2. osztályban az első félévben), sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

8.3 Napközis, valamint tanulószobai nevelő munkaköri leírás-mintája 8.3.1 A napközis nevelő feladatai: A napközis foglalkozás feladata, hogy a maga speciális lehetőségeivel elősegítse az iskola pedagógiai programjának megvalósulását.  Évente munkatervet készít vagy további megbízatás esetén ellenőrzi jelenlegi munkatervét, mennyire felel meg az iskolai célkitűzéseknek, nevelési területek céljainak, a csoport összetételének.  Munkatervéhez helyzetelemzést készít, az iskolai cél és nevelési területek céljai szerint. Kijelöli a megoldandó feladatokat és megválasztja hozzá a módszereket és a tevékenységi formákat.  Törekszik arra, hogy a tanulók elsajátítsák az önálló tanulás technikáit. Ennek érdekében biztonságot jelentő légkört alakít ki, megteremti az önálló munkához szükséges szervezési, tárgyi és mentális feltételeket, tisztában van a követelményekkel és ezeket és ezeket ismerteti a gyerekekkel is. Rendszeresen gyakoroltatja az önálló tanulás technikáját, ellenőrzi a gyermekek felkészülését.  Fejlesztő, korrigáló munkát végez.  A szabadidő hasznos eltöltésére és önálló felhasználására nevel. Törekszik sok mozgással járó szabadidős tevékenység feltételének a megteremtésére.  Irányítja a csoporton belüli társkapcsolatok kialakulását és fenntartását.  Törekszik az egészséges életmód kialakítására, folyamatosan ellenőrzi a kialakult napirendet, szokásokat és szükség szerint korrigálja azokat.

39

 Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók családjával, szükség esetén napközis szülői értekezletet hívhat össze.  Nap kapcsolatban áll az osztálytanítókkal.  Adminisztrációs munkája napra kész.  Képviseli a napközis csoport érdekeit, gondoskodik a hiányzó tárgyi feltételek pótlásáról, kiegészítéséről.  Az iskolai rendezvényeken jelen van. 8.3.2 Tanulószobai nevelő feladatai: A tanulószobai foglalkozás feladata, hogy a maga speciális lehetőségeivel elősegítse az iskola pedagógiai programjának megvalósítását.  Törekszik arra, hogy a tanulók elsajátítsák az önálló tanulás technikáit. Ennek érdekében biztonságot jelentő légkört alakít ki, megteremti az önálló munkához szükséges szervezései, tárgyi és mentális feltételeket, tisztában van a követelményekkel és ezeket ismerteti a gyerekekkel is. Rendszeresen gyakoroltatja az önálló tanulás technikáját, ellenőrzi a gyermekek felkészülését.  Fejlesztő, korrigáló munkát végez.  Irányítja a csoporton belüli társkapcsolatok kialakulását és fenntartását.  Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók családjával, szükség esetén tanulószobai szülői értekezletet hívhat össze. Fogadóóráin jelen van, segíti a szülőket a gyermeküket érintő tájékozódásban.  Napi kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel és a szaktárgyakat tanító pedagógusokkal.  Adminisztrációs munkája napra kész.  Képviseli a tanulószobai csoport érdekeit, gondoskodik a hiányzó tárgyi feltételek pótlásáról, kiegészítéséről.  Az iskolai rendezvényeken jelen van.  A tanulók felméréseit, dolgozatait 1 évig megőrzi. 8.4 A munkaközösség-vezető munkaköri leírás-mintája  Közreműködik az iskola Pedagógia Programjának kialakításában és megvalósításában.  Irányítja szaktárgyanként, évfolyamonként a követelményrendszer kidolgozását.  Irányítja munkacsoportjába tartozó pedagógusok munkáját, tevékenységét.  Segíti az órarend kialakítását.  Irányítja az iskola munkatervének összeállítását, szervezi a tanulmányi munkán kívüli foglalkozásokat.  Havonta ellenőrzi az osztálynaplók vezetését.  Félévente írásos beszámolót készít az igazgató vagy igazgatóhelyettes által megadott szempontok szerint. 40

 Közreműködik az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok kidolgozásában és megtartásában.  Nyomon követi a továbbképzési lehetőségeket és javasolja munkacsoportjába tartozó pedagógusoknak a részvételt. 8.5. Fejlesztő (korrekciós) tanító munkaköri leírása-mintája  Meghatározza a pedagógiai program követelményei alapján a fejlesztő tevékenységeket, felméri és értékeli a tanulói teljesítményeket a gyógypedagógiai diagnosztika eszközeivel.  A tanév elején hospitálásokat végez minden alsó tagozatos osztályban, és a tanítók jelzéseire kiszűri a tanulási zavarokkal, részképesség-kieséssel küzdő gyerekeket, segíti az osztálytanítókat a gyermekek tanulási zavarának megelőzésében.  A kiszűrt gyermekeknél beosztás szerint egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásban feltárja a tanulási zavar vagy lemaradás okát, segíti a kiváltó tényezők csökkentését, megszüntetését. Ezért családlátogatásokat végez, együttműködik a szülőkkel.  A tanulási zavar okainak megállapítására a differenciált diagnosztika eszközeit célirányosan alkalmazza. A munkaközösség vezetővel együtt elkészíti az egyéni, és – azonos terápiás igénynél – a kiscsoportos foglalkoztatás beosztását.  A gyermek egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével, a diagnózis alapján tudatosan megtervezi a hatékony foglalkoztatás módszereit és eljárásait. Fejlesztési tervet, és foglalkozási tanmenetet készít.  Differenciált foglalkozásokkal fejleszti a tanulási zavarral küzdő – az osztályközösségből időlegesen kiemelt, vagy kis létszámú csoportjába tartozó – gyermekeket, személyiségüket és képességeiket.  A gyerekek foglalkoztatásában az egyéni érési folyamathoz igazodva reális és eredményre vezető eljárásokat választ. Óvja a gyermek jogait, tiszteli emberi méltóságukat.  Tájékoztatja a szülőket gyermekük állapotáról, szorosan együttműködik a családokkal a speciális fejlesztő foglalkoztatás céljainak, feladatainak kivitelezésében. Segíti a speciális nevelést, a terápiás gyakorlásokat, tanácsokat ad.  Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelmükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül).  Közreműködik a gyermekvédelmi feladatokban, elvégzi az adminisztrációt.  Feladata a szükséges diagnosztizáló és terápiás eszközök beszerzése, tárolása és leltári őrzése, munkájához az intézmény külön foglalkoztató termet biztosít.  Feladata a kollégák pszichológiai, és gyógypedagógiai ismereteinek gyarapítása, a prevenció módszereinek megismertetése. E célból bemutató foglalkozásokat és belső továbbképzést tart a pedagógusoknak.  Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásait, a közösségi élet magatartási szabályait.

41

 Aktívan részt vesz az iskola pedagógiai programjának értékelésében, módosításában, a tantestületi és szakmai értekezleteken, beosztás szerint felügyel az intézményi ünnepélyeken, rendezvényeken.  Határidőre minőségi kivitelezésben ellátja mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket az igazgató (helyettes) rábíz. 8.6 Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája Az iskolatitkár az intézmény zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el.  végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos feladatokat,  nyomtatványokat rendel és kezel,  állóeszköz – fogyóeszköz leltári nyilvántartásokat folyamatosan vezeti,  elkészíti a megrendeléseket,  beszerzi az irodaszereket,  összeállítja a selejtezési jegyzékeket a szakleltárok jegyzéke alapján,  vezeti a személyi nyilvántartást,  igényli, kezeli az RKPSZ ellátmányt, gondoskodik azok elszámolásáról,  a hónapvégi túlóra és helyettesítési elszámolásokat megírja,  telefonügyeletet lát el,  gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek,  személyi anyagokat rendezi.  Fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató megbízza. 8.7 Kisegítő személyzet munkaköri leírás-mintája Elvárt ismeretek: Az iskola működési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete. Személyi tulajdonságok: Pontosság, megbízhatóság, higiéné, gyors fegyelmezettség.

tempó,

Kötelességek Feladatkör részletesen: 1. A kijelölt helyiségeket naponta fertőtlenítő oldattal felmossa, takarítja, a bútorzatot portalanítja, tisztántartja, a szemeteseket tisztántartja, lemossa a szennyeződött bútorokat, stb.) 2. Elvégzi a nagytakarítást: az ablakok, ajtók, berendezési tárgyak, tisztítását és fertőtlenítését, kimossa a függönyöket. 3. Mindazon más feladatokat ellátja, amivel közvetlen felettese, vagy az intézményvezető megbízza.

42

Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) felettese figyelmét felhívni, ha valami nem felel meg a szabályoknak, belső utasításoknak. Munkaköri kapcsolatok: A munkatársakkal munkakapcsolatot tart. Felelősségi kör Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: - Munkaköri feladatainak határidőn túl történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, - A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, - A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, - A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, - A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.

9. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

43

 A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni,  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 2. 8.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

44

 az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10.A külső kapcsolat rendszere, formája, módja Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: - oroszlányi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat - oroszlányi EGYMI - Tatabányai Képességvizsgáló és Rehabilitációs Bizottság - iskolaorvosi és védőnői szolgálat - fogorvosi szolgálat - iskolai alapítvány kuratóriuma - sportegyesületek - VISZÖV iskolái - KLIK Oroszlányi Tankerület intézményei

11.A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elveknek megfelelő tankönyveket,

45

valamint a segédkönyveket az igazgató által jóváhagyott példányszámban megrendelje. A szakmai munkaközösségek adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozó igényüket a tankönyvfelelőssel, aki ezek megfelelő összesítésével elkészíti a rendeléstervezetet. A tankönyvrendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre kell végezni.

IV. rész Az iskolai könyvtár működési szabályzata Móra Ferenc Általános Iskola

46

Iskolai Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata A könyvtár fenntartója: KLIK 109007 1055 Budapest Szalai u. 10-14. A könyvtár címe: 2855 Bokod, Fő u. 27. A könyvtár elhelyezése: az iskola területén, külön épületben Az iskolai könyvtár jogszabályi és iskolai forrásai: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról Az intézmény pedagógiai programja

Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a különböző tantárgyak, műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai: Az iskolai könyvtár alapfeladatai : Az intézmény könyvtárának, mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának alapfeladata szerint:  elősegíti az iskolai szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok megvalósítását,  biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (tankönyveket, szak- és általános jellegű könyvek, audiovizuális eszközöket, stb.),

47

 folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza,és rendelkezésre bocsátja gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével,  rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól,  központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának fejlesztésében,  részt vesz, illetve közreműködik az intézmény-oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében , tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, segítség nyújtása egyéni és csoportos könyvtárhasználók részére,  biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcsere, dokumentumok beszerzése segítségével),  ellátja a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, beleértve a tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is,  a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai :  A könyvtár rendezvényeket, könyvtárismertető foglalkozásokat tart, kiállításokat rendez, igény szerint rendhagyó irodalom órát, vetélkedőket szervez,  számítógépes informatikai szolgáltatást biztosít,  tájékoztatást nyújt az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak,a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokat biztosít,  részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum-és információcserében,  közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában,  NAVA-pontot működtet Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap- és kiegészítő funkcióit. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, míg a könyvtár

48

másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködésével jön létre.

Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. A gyarapítás A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel, vásárlással, átutalással, az intézményvezető és a gazdasági egység vezetőjének jóváhagyásával. Az ajándék és a csere, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni. A gyarapítás nyilvántartásai 

rendelési nyilvántartás;

 dezideráta.( beszerzésre javasolt dokumentumok előzetes adatainak (szerző, cím, kiadási adatok, ár, stb.) a rendszerbe való bevitele) Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdaságipénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek)

49

megőrzése az iskola gazdasági vezetőjének a feladata. Az eredeti példány (fény)másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtárostanárnak. A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal (címlap verzó, 17.oldal, utolsó számozott oldal) és raktári jelzettel (előzéklap, gerinc) Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv; Szirén integrált könyvtári rendszer A számítógépes nyilvántartás, feldolgozás folyamatos (visszamenőleg). Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formái: kardex; Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: 

brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok,



tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek,

50



tervezési és oktatási segédletek,

 tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, 

kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok,

 kötéstől függően ajánlott és háziolvasmányok, egyéb dokumentumok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított.

Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: 

tervszerű állományapasztás,



természetes elhasználódás,

Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Elavult dokumentum kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi. Fölösleges dokumentumok kivonása Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt: 

megváltozik a tanterv,



változik az ajánlott és háziolvasmányok jegyzéke,



módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete,



a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket,



csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. 51

Természetes elhasználódás: Ide sorolandók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni.

1. sz melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint Az iskolai könyvtárnak a rendelkezésre álló dokumentumok közül a fentiek figyelembevételével költségvetési keretén belül aszerint kell válogatnia, hogy eleget tehessen a könyvtár alap- és kiegészítő funkciójából eredő követelményeknek. 1.1 Főgyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: 

írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek,



a helyi tantervekben meghatározott háziolvasmányok,



az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek,

 a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom, 

periodikumok,



a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók,



az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai.

1.2 Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik.

szükségletek

megvalósítását

a

52

Az iskolai könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is biztosítja a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat, valamint épít a különböző kerületi, fővárosi, országos szakmai szolgáltató intézmények, báziskönyvtárak számítógépen elérhető információs forrásainak, adatbázisainak használatára is.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról  

Írásos-nyomtatott dokumentumok    

könyv periodika brosúra tankönyv



Kéziratok



Audio-vizuális dokumentumok       

CD-ROM zenei CD számítógépes multimédiás programok oktatócsomag videokazetta DVD interaktív tananyag

4. A gyűjtés szintje és mélysége A gyűjtés mélységéről, irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösség-vezetőkkel. Kiemelten fejlesztjük a kézikönyvtári és a segédkönyvtári állományt, fokozottan figyelembe vesszük a matematika, magyar, földrajz, a történelem, természetismeret, , sport, vizuális kultúra, zenetáncművészet és az idegen nyelvek tanításának dokumentumigényeit, gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. Nem gyűjtünk krímit, lektűr irodalmat, még ajándékba sem fogadhatunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. 53

Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát. 4.1 Kézikönyvtári állomány A műveltségterületek alapdokumentumai közül az általános iskolai életkornak megfelelően: Teljességgel gyűjteni kell: általános és szaklexikonokat, általános és szakenciklopédiákat, szótárakat, fogalomgyűjteményeket, kézikönyveket, összefoglalókat.

Válogatással: adattárakat, atlaszokat, tankönyveket, periodikákat, a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat. 4.2 Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni: 

a magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat;



házi és ajánlott olvasmányokat,



az egyes szerzők válogatott és gyűjteményes munkáit,

 a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló műveket, 

nemzeti antológiákat,



a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.

Válogatással : 

gyermek és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket,



az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát,



a kiemelkedő (de a tananyagban nem szereplő) kortárs alkotók műveit,



regényes életrajzokat, történelmi regényeket, 54

 az iskolában tanított nyelvek életkornak megfelelő olvasmányos irodalmát,  A nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését segítő szépirodalmi műveket a magyar nyelvű szépirodalmi művekre vonatkozó szempontok szerint.

4.3 Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjteni kell: 

az ált isk tananyagához illeszkedő alapszintű irodalmat,

 az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalóit, 

a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat,



a munkaeszközként használatos dokumentumokat,

 a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. Válogatva: 

helytörténeti műveket,



a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő ismeretközlő műveket,

 az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédleteket. 4.4 Pedagógiai gyűjtemény A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljesség igényével : 

pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat,



pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket,



a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat,

55

 az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit; 

tantárgymódszertani folyóiratokat,

 az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat, évkönyveket.

Válogatva:  az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket, 

a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumait,



általános pedagógiai folyóiratokat,



az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket.

4.5 Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell a tejesség igényével: 

könyvtártani összefoglalókat,



könyvtári jogszabályokat, irányelveket,



a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket,



az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat.

Válogatva : 

a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket,



a könyvtárhasználat módszertani segédleteit,



módszertani folyóiratokat.

4.6 Hivatali segédkönyvtár

56

Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat.

4.7 Periodika gyűjtemény Teljesség igényével kell gyűjteni: 

általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat,



irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat.

Válogatással: 

az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani folyóiratokat,



a tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, folyóiratokat,



gyermek és ifjúsági lapokat.

Erős válogatással: 

tudományos, irodalmi és művészeti folyóiratokat.

4.8 Kéziratok Gyűjteni kell: 

az iskola pedagógiai dokumentációit,



pályázati munkákat,



iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit,



kísérleti dokumentációkat.

4.9 Audiovizuális gyűjtemény A tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, DVD, multimédia, interaktív tananyag) közül:

57

Teljesség igényével gyűjti a könyvtár:  a tantervi követelményekhez igazodó CD-ket, AV, multimédi anyagot  kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit,  interaktív tananyagot Válogatva: 

értékes szépirodalmi műveket,

 egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat.

58

2. sz. melléklet

Könyvtárhasználati szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre Az összevont községi és iskolai könyvtár iskolai könyvtára korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:    

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai    

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat

2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, dokumentumok, helytörténeti gyűjtemény, folyóiratok.

elektronikus

59

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:    

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz 5. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitvatartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök

11.30 – 15.30 7.30 – 15.30 7.30 – 15.30 11.30 – 15.30 60

péntek

11.30 – 15.30

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat A könyvtárhasználati órákat a könyvtáros tanár tartja. Az osztályfőnökök, a szaktanárok könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak a könyvtárban, melynek előkészítéséhez a könyvtáros tanár szakmai segítséget nyújt. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás, értekezletek számára csak abban az esetben vehető igénybe, ha más lehetőség nincs, mivel ezek akadályozzák a könyvtár működését.

61

3. sz. melléklet Munkaköri leírás

A könytárostanár feladatai: o A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok:  az ÁMK igazgatójával és közösségeivel közösen a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának megtervezése,  munkatervet és tanév végi beszámolót készít a könyvtár működéséről, alkalmanként tájékoztatja a nevelőket a tanulók könyvtárhasználatáról,  elkészíti a könyvtári statisztikai jelentést és elvégzi elemzésüket,  szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait,  javaslatot tesz a költségvetés készítésénél a könyvtár fejlesztésére,  végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését,  részt vesz a leltározásban,  a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken képviseli a könyvtárat,  részt vesz a könyvtárosok számára szervezett továbbképzéseken, értekezleteken,  szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. o Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem:  Az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását végzi. A megrendelésekről és a beszerzési összeg felhasználásáról nyilvántartást vezet /cím- és csoportos leltár/.  Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és csoportos nyilvántartást.  A helyi feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza, építi a könyvtár katalógusait.  Folyamatosan kigyűjti az állományból az elhasználódott, az elavult tartalmú és fölöslegessé vált dokumentumokat, és legalább évente egy alkalommal elvégzi azok törlését. A brossúrák törlését folyamatosan – az elavulás és elhasználódás szerint- végzi.  Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.  Végzi a letétek kihelyezési munkáit, nyilvántartását, frissítését, gyarapítását és ellenőrzését. o Olvasószolgálat, tájékoztatás:  Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát /helyben/, végzi a kölcsönzést.  Segíti az olvasókat a könyvtár használatában. Tájékoztat, témafigyelést végez kérésre, bibliográfiát állít össze. Segíti az olvasók irodalomkutatását.

62

 Összeállítja a könyvtári foglakozások tervét. Megtartja a könyvtárhasználati órákat, segítséget nyújt a szaktárgyi órákhoz.  Részt vesz a munkaközösségek rendezésében lévő versenyek, rendezvények szervezésében, lebonyolításában.  Vezeti az olvasói, kölcsönzési nyilvántartásokat. Előjegyzéseket figyel. 4. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret  (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám)  ETO-számok és tárgyszavak  megjegyzések  kötés: ár  ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a tételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe),  cím szerinti melléktétel ( a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó)  közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó)  tárgyi melléktétel Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el.

63

Az iskolai könyvtár katalógusa Dokumentumtípusok szerint:  Könyv  tankönyv  brossura  CD  DVD  Interaktív tananyag Formája szerint:  számítógépes (SZIRÉN program) Számítógépes feltárás, SZIRÉN program alapján. Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. A SZIRÉN program megvásárlása óta a régi anyag számítógépes nyilvántartása folyamatosan történik. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása: A program elnevezése: SZIRÉN integrált könyvtári rendszer (Szirén9.0) A program a mindenkori könyvtáros gépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését Dr. Sári Andrásné iskolai könyvtáros végzi. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik.

64

5. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok A könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett 65

tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény)szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy:  Az iskolai könyvtár állományából a ……………s tanévre a tankönyveket átvettem.  ……………… június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tankönyveket.  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom ,és a megismert kártérítési szabályok szerint pótolnom azt. Aláírás

osztály

 A tanulók vagy a tanulók gondviselője az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és hogy jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el.  A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.  A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyvtámogatás 25 %-a iskolai könyvtári felhasználású. 66

Az összeg fordítható: tartós tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmány, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott kispéldányszámú tankönyv vásárlására. A tartós tankönyv tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használhatják (pl. szöveggyűjtemény, atlasz, stb.). A tartós tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyv, oktató segédanyag, speciális tankönyv, stb.) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Kártérítés: iskolai tulajdonú tankönyv esetén meg kell téríteni a tankönyv árát, ha az elvész, vagy megrongálódik. A tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenése esetén, nem kell megtéríteni az árát. Ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak az érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételár megfelelő hányadát kell kifizetnie: - az első év végén a tankönyv árának 75 %-át, - a második év végén 50 %-át, - a harmadik év végén 25 %-át. Kártérítés tartós tankönyv esetén: - egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása, - hosszabb idő esetén a dokumentum elhasználódásával az előző bekezdésben tárgyalt rendelet számít. Tartós tankönyv kezelésének szabályzata: - Időleges nyilvántartásban kerülnek a tartós tankönyvek, amelyeket a tanulók tartós használatra kapnak. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának a könyvtárhasználatra vonatkozó rendelkezéseit Bokod Község honlapján és a könyvtárban kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza.

67

I.

rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az

intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Bokod, 2013. október 28. ………………………… igazgató

68

Nyilatkozat A Móra Ferenc Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. október 21-ei ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Bokod 2013. október 21. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője

69

1. számú melléklet

Adatkezelési Szabályzat A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 41. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, 70

           

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.

II. Adatok továbbítása 1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók 1. a fenntartónak, 2. a kifizetőhelynek, 3. a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, 4. a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, 5. a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, 6. a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2.

A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség

71

teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 7. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság

72

elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. IV. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, 73

f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

74

d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

75

Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános Iskolája  2852 Kecskéd, Vasút u. 100.  Tel.: 34/478-153 Fax: 34/478-153 E-mail: [email protected]

A BOKOD-KECSKÉD-SZÁKSZEND MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

KECSKÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Orlovitsné Handl Edina tagintézmény-vezető

Kecskéd, 2013. október 25.

A dokumentum véleményezésére, vélemény-nyilvánítására jogosult szervek: A véleményező szerv neve Nevelőtestület Német Nemzetiségi Önkormányzat Szülői Szervezet Intézményi Tanács Diákönkormányzat Intézményvezető A tankerületi igazgató

Jogosítványa ……sz. határozatával döntött az SZMSZ elfogadásáról véleményezte véleményezte véleményezte véleményezte jóváhagyta jóváhagyta

A vélemény-nyilvánítás időpontja 2013. október 2013. október 2013. október 2013. október 2013. október 2013. ……….. 2013. ………….

76

Tartalomjegyzék 7. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma, jogszabályi alapjai….4.o. 1.3 Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............................ …….5.o. 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2.1 A törvényes működés alapdokumentumai……………………………………..6.o 2.2 Az intézmény nyitva tartásának rendje, a tanulók fogadása…………….…...7.o. 2.3 A tanulók felügyeletének biztosítása, a tanítási órák rendje….....................8.o 2.4 A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje, a helyettesítés rendje………………………………………………..………………..….………. 9.o. 2.5 A közalkalmazottak munkarendje................................................................10.o. 2.6 A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére................................................................................................11.o. 2.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje...........12.o. 2.8 Az intézmények helyiségeinek bérbeadásai rendje.....................................12.o. 2.9 Az intézmény informatikai eszközeinek kölcsönzése………………………..13.o. 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 3.1 Az intézmény ellenőrzésére vonatkozó szabályok ............................... …..13.o. 3.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................... …..14.o. 3.3 A belső ellenőrzést végző jogai és kötelezettségei .............................. …..14.o. 3.4 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelezettségei .............................. …..14.o. 3.5 Az ellenőrzésre jogosultak ................................................................... …..14.o. 3.6 Az intézményvezető munkájának ellenőrzése……………………………….15.o. 4. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS MUNKAKÖZÖSSÉGEI 4.1 A nevelőtestület...........................................................................................15.o. 4.2 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása…………………..17.o. 4.3 Az átruházott feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések……………………………………………………………………17.o. 4.4 A szakmai munkaközösségek......................................................................17.o. 5. 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK Az iskolai közösség………………………………………….................……….19.o. Az alkalmazotti közösség……………………....………………………………...19.o. Közalkalmazotti Tanács…………………………………………………………..19.o. A szülői szervezet............…………………………....……………………...…...19.o. A diákönkormányzat……………………………………………………………....20.o. Az osztályközösség……………………………………………………………….21.o.

6. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI 6.4 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje……………………… ...23.o. 6.5 Az intézmény külső kapcsolatai………....…………………………………....24.o. 7. AZ ISKOLAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 7.1 Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések formája, rendje………………….25.o. 7.2 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok…………………………26.o.

77

8. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 8.1 A tanulók felvétele…………………....…………………………………………27.o. 8.2 A gyerekek, tanulók jogai és kötelességei……………………………………27.o. 8.3 A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek……………………...28.o. 8.4 A tanulók jutalmazásának elvei…………………………….………………….28.o. 8.5 A tanulói hiányzás igazolása…………………………………….……………. 29.o. 8.6 Fegyelmező intézkedések……………………………………………………...30.o. 8.7 Fegyelmi büntetések……………………………………………………………31.o. 8.8 A fegyelmi eljárás részletszabályai……………………………………………32.o. 8.9 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai………33.o. 9. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 9.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek…………………………….....35.o. 9.2 Az iskolai munkavédelem…………………………………………………… 37.o. 9.3 A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok. Intézményi óvó- védő előírások............................................................................. 38.o. 9.4 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje…………...……..40.o. 9.5 Rendelkezés az iskolában történő dohányzásról………………………......41.o. 9.6 Az iskolában folytatott reklámtevékenység rendje………………………….41.o. 10. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 10.1. Feladatok bombariadó esetén.................................................................. 41.o. 10.2. Egyéb rendkívüli események ...................................................................41.o. 11. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 11.1 A tanórán kívüli foglakozások ……………………..………………..…….....42.o. 12. TÉRÍTÉSI DÍJAK, BEFIZETÉSEK, TÁMOGATÁSOK 12.1 Étkezési díjak…………………………......…………………………………….46.o. 13. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 13.1. A tankönyvellátás rendje……………………………...………………..……..46.o. 14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 14.1 Az iskolai könyvtár feladata……………………………….......…………......47.o. 14.2 A használók köre, a beiratkozás, adatváltoztatással kapcsolatos szab….47.o. 15. A NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI 15.1 A jelentkezés……………………………………………...………………..….48.o. 16. AZ ELEKTORNIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK RENDJE………………………...48.o. 17. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK……………………………………………….50.o. 18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK…………………………………………………...…59.o. Mellékletek: 1.sz. Melléklet :

A Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

2. sz. Melléklet:

Adatkezelési Szabályzat

3. sz. Mellélet:

Iratkezelési Szabályzat

78

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.3.

A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapjai

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti

és

működési

szabályzat

a

kialakított

cél-

és

feladatrendszerek,

tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ jogszabályi alapjai 

1993. évi LXXIX. A közoktatásról



2011. CXC törvény A nemzeti köznevelésről



1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról



1992. évi XXII. törvény A munka törvénykönyvéről



1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól



1997. évi CXXXV. törvény A helyi önkormányzatok Társulásairól



1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről



1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről



2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról



138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben



277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről



292/2009 (XII.19.) Korm. Rendelet: Az államháztartás működési rendjéről,



37/2001. (X.12) OM rendelet: A katasztrófák elleni védekezésről,

79



23/2004.

(VIII.

27.)

OM

rendelet

A

tankönyvvé

nyilvánítás,

a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

1.2

A

szervezeti

és

működési

szabályzat

elfogadása,

jóváhagyása,

megtekintése Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. október …. ülésén fogadta el. 

Csatolva: A nevelőtestület jegyzőkönyve

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A törvényben meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Szülői Szervezet,

a

diákönkormányzat

(DÖK),

a

Német

Nemzetiségi

Önkormányzat, Intézményi Tanács  Csatolva: Szülői Szervezet jegyzőkönyve  Csatolva: Diákönkormányzat jegyzőkönyve  Csatolva: a Német Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyve  Csatolva: Intézményi Tanács jegyzőkönyve Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

80

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2.1

A törvényes működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg.  Az alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Utolsó módosítás kelte: 2012. április 26.  Jelen szervezeti és működési szabályzat  Pedagógiai program  A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő – oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A Nkt. 26 §-a írja elő a pedagógiai program tartalmi elemeit és biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A pedagógiai programról az iskola nyitva tartásának idején lehet tájékoztatást kérni intézmény vezetőjétől vagy a helyettestől.  Munkaterv  A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 3.§-a írja elő az éves munkaterv tartalmi követelményeit. E munkaterv az iskola hivatalos

dokumentuma,

amely

feladatok

megvalósításához

az

intézményi

szükséges

célok,

tevékenységek,

munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, melyhez az iskola igazgatója vázlatot ad, melynek alapján az iskola

funkcionális

közösségei

kiegészítést,

javaslatot

tesznek. Az iskola igazgatója a javaslatok alapján elkészített végleges munkatervet

felterjeszti

a

nevelőtestület

elé,

melynek

elfogadására szeptember 15-ig munkaértekezleten kerül sor.

81

A munkaterv mellékletei: munkaközösségek munka- és feladatterve.  Házirend  A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 5.§-a írja elő a házirend tartalmi követelményeit, melyek az iskolával jogviszonyban állók részére kötelező érvényűek. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Közalkalmazottak részére az irodában megtekinthető: 

Pedagógiai program



SZMSZ



Házirend



Munkaterv

Szülők részére minden dokumentum munkaidőben kérésre megtekinthető, azonban az intézményből azokat elvinni nem szabad. 2.2 Az intézmény nyitva tartásának rendje, a tanulók fogadása 2.2.1 Az intézmény nyitása, zárása 

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6-tól a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig van nyitva.



Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén szombaton és vasárnap az iskola igazgatójával történő előzetes egyeztetés alapján nyitva tartható az iskola épülete, tornaterme.



Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.



A napi takarítási feladatokat ellátó személy vagy személyek feladata, akik rendelkeznek a riasztókészülék üzembe helyezéséhez szükséges kóddal- az intézmény riasztókészülékének be- ill. kikapcsolása.



A hivatalos ügyek intézése az igazgatói és az iskolatitkári irodában történik 8 és 15 óra között.



A tanévközi szünetekben az iskolában az ügyelet biztosított. A technikai dolgozók és az iskolatitkár ezeken a napokon is beosztásuknak megfelelően az épületben tartózkodnak.

82



A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére előre meghatározott napokon 9-13 óra között van lehetőség.



Az általános nyitva tartástól való eltérést az intézmény vezetőivel való előzetes egyeztetés alapján indokolt esetben lehet kérni. Időpont egyeztetésre az iskola nyilvános telefonján vagy személyesen kerülhet sor.

2.2.2 A tanulók fogadása 

A tanulókat általában reggel 7 órától, de külön kérésre –egyeztetés alapján- korábban is fogadja az intézmény.

2.3

A tanulók felügyeletének biztosítása, a tanítási órák rendje A tanulók intézményben való tartózkodásának ideje alatt (tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, iskolai rendezvények, sportrendezvények) a tanulók testi épségéért a foglalkozást vezető pedagógus felel. 

A folyosókon 730-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben beosztott pedagógus és diákönkormányzati ügyelet felügyeli a rendet.

Tanítási órák rendje 

A tanítás reggel 800 órakor kezdődik. Az órák időtartalma 45 perc.



Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban kétheti óraterv (órarend) alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.



A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.



Az óraközi szünetek időtartalma: 5, 10 és 15 perc a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére.



A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok látogatásának rendjét és idejét az éves munkaterv rögzíti.

83



A tanuló a tanítási idő alatt csak pedagógus engedélyével hagyhatja el az iskolát.



A tanulók és iskolai dolgozók részére az étkezést 12-14 óra között kell lebonyolítani.



A tanítási órák után (1230) folyamatosan következik a napközis foglalkozás 16 óráig.



A napközis tanulási idő 14 órakor kezdődik és 15 óráig tart.



Az étkezési díjak befizetése minden hónap 10-ig az iskolatitkári szobában (porta) történik 7-1430-ig.



A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Ebben az időintervallumban kell megszervezni a javító vizsgát.

Az iskolában megszervezett, de nem iskolai rendezvényen résztvevő tanulók felügyeletét a szervezők látják el.

2.4

A

vezetők

intézményben

való

benntartózkodásának

rendje,

a

helyettesítés rendje 2.4.1 Az igazgató benntartózkodásának és helyettesítésének rendje Az igazgató munkahelye a székhely szerinti intézmény. Az igazgató heti 1 alkalommal személyes látogatást tesz minden tagintézményben. Az ezen felüli időt a székhely intézményben tölti. A magasabb vezető helyettesítése A magasabb vezetőt tartós távolléte (tartós távollétnek minősül a legalább 4 hetes vagy ennél hosszabb ideig tartó távollét) esetén a helyettese jogosult az igazgatói feladat és hatáskörét átvenni (megbízott igazgató). A megbízott igazgatót ugyanazon jogkörök és juttatások – kötelező óraszám, magasabb vezetői pótlék – megilletik, mint a kinevezett igazgatót. Ennek alapján joga van a megbízott igazgatónak a tartós távollét esetén, - ha az addigi helyettes kerül megbízásra – saját maga helyére vezetőt megbízni. Rövid távollét esetén (5 nap) a vezető helyettes nem dönthet munkáltatói, gazdálkodási kérdésekben. A vezető köteles távollétét (5 nap) a fenntartó felé bejelenteni.

84

2.4.2 Az intézményegység-vezető benntartózkodásának és helyettesítésének rendje Az intézményegység-vezető köteles az intézményben tartózkodni 7,30 tól 15,30-ig. Az intézményegység-vezető akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az intézményegység-vezető helyettes látja el. Az intézményegység-vezető tartós hiányzása esetén (2 héten túli hiányzás) a vezetői feladatok ellátására az igazgató ad utasítást. Mindkét vezető (intézményegység-vezető és helyettese) távolléte esetén a vezetők helyettesítésében közreműködik az intézményegység-vezető által tanévenként megbízott pedagógus. (Sorrendben a következők: 1. alsós munkaközösség-vezető, távolléte setén 2. felsős munkaközösség-vezető, illetve 3. a közalkalmazotti tanács elnöke). 2.5 A közalkalmazottak munkarendje A Köznevelési törvény rögzíti a pedagógusok jogait és kötelességeit és előírja, hogy a pedagógus heti munkaideje kötelező órából és más, a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órákat a tantárgyfelosztás rögzíti, amelynek felosztása egy tanévre, vagy félévre szóló órarendben történik. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység-vezető

helyettes

állapítja

meg.

A

konkrét

napi

munkabeosztások összeállításánál elsősorban az intézmény zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni, de indokolt esetben más egyéni kérések is teljesíthetők. (Továbbtanulás támogatása, közlekedési feltételek bejárásnál, állandó megbízások intézményen kívül.) A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási óra előtt munkahelyén megjelenni. Munkából való rendkívüli távolmaradását előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a tanítás megkezdése előtt 30 perccel köteles jelenteni az igazgatónak vagy a helyettesnek. Helyettesítés esetén köteles a tanítandó anyagra vonatkozó tájékoztatást (tanmenet, tankönyv) megadni, hogy a helyettesítő tanár biztosítani tudja a tanulók előrehaladását. Előre ismert távollét miatti óracseréket az igazgató vagy a helyettese engedélyezhet. Tartós távollét esetén a helyettesítést úgy kell megszervezni,

85

hogy ugyanazt a csoportot egy tanár tanítsa, szükség esetén ideiglenes órarend beiktatásával. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli –a nevelő-oktató munkával összefüggő eseti vagy rendszeres megbízást az intézményegységvezető

adhat

a

helyettes

és

munkaközösség-vezetők

javaslatainak

meghallgatása után. A munkaidő-nyilvántartás módja: A 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet legutóbbi módosítása (186/2006.(VIII.31.) 7.§ (1) bekezdése értelmében munkaidő nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak. (Jelenléti ív) A pedagógusoknak vezetniük kell a tantárgyfelosztás alapján letanított munkaidő nyilvántartást. A közalkalmazottak díjazásáról Az 1992. évi XXII. (Mt.) valamint az 1992. XXXIII. Tv. (Kjt.) vonatkozó előírásai alapján. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje Az

intézményben

nem

pedagógus

munkát

végző

közalkalmazottak

munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény vezetője állapítja meg oly módon, hogy a zavartalan működés biztosítva legyen. Nem pedagógus dolgozók munkaidő beosztása:

2.6

Adminisztráció:

700 – 1530 óráig

Takarítók:

délelőttös:

600 – 1400 óráig

délutános:

1300 – 2100 óráig

A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül – alkalmi rendezvények kivételével – csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától vagy az intézményegységvezetőjétől engedélyt kaptak. Olyan személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel (pl fényképész) csak az igazgató vagy annak helyettese engedélyével léphetnek

86

be az intézménybe. A tartózkodásuk helyét, idejét is az igazgató vagy helyettese határozza meg. Különösen a tantermekbe történő belépés külső személyek számára minden esetben csak ellenőrzött formában valósulhat meg. A várakozás helye a porta előtti folyosó.

2.7

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a karbantartó feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

-

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

az energiafelhasználással való takarékoskodásért

-

a

tűz-

és

balesetvédelem,

valamint

munkavédelmi

szabályok

betartásáért. (A tűz- és munkavédelmi szabályzat előírásai az irányadók) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Szaktantermek esetében külön használati rend érvényes. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével portai nyilvántartással lehet az intézményből kivinni.

2.8

Az intézmények helyiségeinek bérbeadásai rendje A közoktatási intézmény a törvény 38. § (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az alapító okiratban megjelölt

módon.

Az

intézmény

helyiségeinek,

berendezéseinek

bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) –az érintett közösségek

véleményének

kikérésével

–

az

igazgató

a

fenntartó

egyetértésével, jóváhagyásával dönt. (tornaterem, informatika- és más szaktantermek)

87

2.9

Az intézmény informatikai eszközeinek kölcsönzése A pedagógust a munkakörével összefüggésben megilleti az a jog (Nkt. 63.§ (1), hogy az intézmény leltári állományában szereplő informatikai eszközöket használatra megkapja egy adott, hosszabb időt igénylő, csak otthon végezhető feladat ellátásához. A kölcsönzés tényét írásba kell foglalni, és csak az igazgató külön engedélyével valósulhat meg a kölcsönzés. A TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázat eredményeképpen nyert 5 db laptopot a pedagógusok a felkészülésükhöz otthoni használatra a szerződésben foglaltak értelmében használhatják. Amennyiben közalkalmazotti jogviszonyuk szünetel ill. megszűnik, vagy bármilyen egyéb oknál fogva a tanításból hosszabb időre kiesnek, a gépeket az intézménynek vissza kell adniuk.

3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 3.1

Az intézmény ellenőrzésére vonatkozó szabályok A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója felel. Az ellenőrzéshez, méréshez ellenőrzési tervet kell készíteni, ezt a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján ütemezni kell. Az ellenőrzésről szükséges értesíteni az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A

bejelentett

ellenőrzések

mellett

alkalomszerűen,

ill.

az

ellenőrzés

természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet. A Nkt .86.§ - 87.§. rendelkezik a köznevelési intézmény o pedagógiai-szakmai o törvényességi és o hatósági ellenőrzéséről.

88

3.2

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának belső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. A szakai ellenőrzés formái: 

óra-

és

foglalkozáslátogatás,

megfigyelés,

interjú,

pedagógiai

dokumentumok vizsgálata 3.3

A belső ellenőrzést végző jogai és kötelezettségei: 

Az ellenőrzéshez kapcsolódóan az iskola bármely helyiségébe joga van belépni;



Az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;



Az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés után figyelemmel kísérni;



Az ellenőrzött dolgozatról írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.



Az ellenőrzést végző személy köteles az ellenőrzött közalkalmazottal véleményét megosztani, a feltárt hiányosságokra javaslatot tenni.

3.4

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelezettségei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult 

az ellenőrzés megállapításait megismerni;



az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez;

Az ellenőrzött dolgozó köteles: 

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;



a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat megadott határidőn belül megszüntetni.

3.5

Az ellenőrzésre jogosultak Ellenőrzést végezhetnek: 

az intézmény vezetője, intézményvezető-helyettes, a munkaközösségvezetők

89

3.6

Az intézményvezető munkájának ellenőrzése A Nkt. 69.§ (4) pontja előírja a nevelési-oktatási intézményvezető munkájának ellenőrzését a megbízás 2. és 4. évében a nevelőtestület és a szülői közösség részéről. Az ellenőrzésre egy személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján kerül sor. Az ellenőrzés időpontjáról és módjáról a Közalkalmazotti Tanács és a Szülői közösség elnöke ad javaslatot és végez el. A kérdőívek kiértékelése után a vezető(k) szóban visszajelzést kapnak a fent említett szervektől.

4. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS MUNKAKÖZÖSSÉGEI 4.1 A nevelőtestület 

A nevelőtestület a köznevelési tv. 70. §-a alapján a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési

– oktatási intézmény valamennyi

pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. 

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

4.1.1 A nevelőtestület értekezletei A tanév során az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

Tanévnyitó, tanévzáró értekezlet



Félévi és év végi osztályozó értekezlet



Őszi és tavaszi nevelési értekezlet, formája tartalma lehet bemutató óra, szakmai kirándulás, tapasztalatcsere stb.



Havonta munkaértekezletet tartunk

90



A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleten, illetve a havi munkaértekezleteken végzi. A munkaértekezletek és értekezletek időpontját a munkaterv rögzíti.

A nevelőtestületi értekezletekről és minden érdemi döntést tartalmazó értekezletről jegyzőkönyv, vagy feljegyzés készül, melyet az igazgató helyettes, vagy az iskolatitkár készít el. 4.1.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható

össze

az

intézmény

lényeges

problémáinak

megoldására,

amennyiben a nevelőtestület tagjainak 75 %-a, valamint az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezleten elhangzottakról jegyzőkönyv készül, melynek egy példányát az illetékes jegyzőnek is továbbítani kell. 4.1.3 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések, határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: Nkt. 70.§ (2)  a pedagógiai program elfogadása  az SZMSZ elfogadása  az éves munkaterv elfogadása  a

nevelési-oktatási

intézmény

munkáját

átfogó

elemzések,

beszámolók elfogadása  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  a házirend elfogadása  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása  az osztályozó vizsgára való bocsátás  a tanulók fegyelmi ügyeiben  az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása  jogszabályokban meghatározott más ügyekben

91

4.2

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A

nevelőtestület

a

feladatkörébe

tartozó

ügyek

előkészítésére

vagy

eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre,

illetve

egyes

jogköreinek

gyakorlását

átruházhatja

a

szakmai

munkaközösségekre, a diákönkormányzatra vagy a szülői munkaközösségre. 4.3

Az átruházott feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

4.4

Szakmai munkaközösségek (Nkt.71.§) A szakmai munkaközösségek jogköre A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak. A munkaközösség-vezető koordinálja, szervezi, irányítja a munkaközösség tevékenységét. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésben, összegző

véleménye

figyelembe

vehető

a

pedagógusok

minősítési

eljárásában. Osztályfőnöki

és

szaktárgyi

munkaközösségek

hozhatók

létre.

A

megalakítható munkaközösségek számát a Nkt.71.§ (1) határozza meg. Munkaközösség akkor hozható létre, ha legalább 5 főből áll a szakmai közösség. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: 

javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő - oktató munka szakmai színvonalát, minőségét



fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a délutáni foglalkozások megválasztására

92



végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését



kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét



szervezik a pedagógusok továbbképzését



véleményezik az iskola pedagógiai programját



az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek



javaslatot

tesznek

a

tanévben

felhasználandó

tankönyvek

megrendelésére 

támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: 

összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját



irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért



ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmet, intézkedést kezdeményez az igazgató felé



képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül



állásfoglalása,

javaslata,

vélemény

-

nyilvánítása

előtt

köteles

meghallgatni a munkaközösség tagjait 

Részletesebben a munkaközösség-vezetők munkaköri leírásában

93

5. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK 5.1

Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.

5.2

Az alkalmazotti közösség Az

iskola

nevelőtestületéből

és

az

intézménynél

közalkalmazotti

jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll.

5.3

Közalkalmazotti Tanács Az

intézményben

Közalkalmazotti

3

főből

Tanácsot

álló

Közalkalmazotti

együttdöntési

jog

illeti

Tanács meg

működik. a

jóléti

A

célú

pénzeszközök felhasználásáról. A Közalkalmazotti Tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés szabályainak megtartásával kapcsolatos. A tájékoztatást a munkáltató nem tagadhatja meg. A Közalkalmazotti Tanács véleményét minden olyan kérdésben ki kell kérni, melyben együttdöntési jog illeti meg. 5.4

Szülői Szervezet A köznevelési törvény 73.§ (1)(2) rendelkezik a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a Szülői Szervezet számára (20/2012 (VIII.31.) EMMI r. 119.§)  Döntési jog saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról  Figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét  Egyetértési jogot gyakorol: A jogszabályban meghatározott kérdésekben, a házirend elfogadásakor  Véleményt nyilváníthat o a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

94

o A Pedagógiai – nevelési program elfogadásában, o a tanév tanulókat érintő rendezvényeinek munkatervéhez, o a báli rendezvények bevételének felhasználásáról o a Szervezeti és Működési Szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben.

Ilyenek

a

működés

rendje;

a

külső

kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást

biztosító

egészségügyi

szolgáltatóval;

ünnepélyek,

megemlékezések rendje; o az iskolakönyvtár működési rendje o a házirend megállapításában o a szülőket anyagilag is érintő ügyekben o a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában o az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában o a pedagógiai program elfogadásában Térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A szülői szervezet véleményét, állásfoglalását, javaslataikat a választott SZM elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

5.5

A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási

intézmény

működésével

és

a

tanulókkal

kapcsolatos

valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata

szerint

joggyakorlásának

működik.

módját

saját

Jogait

szervezeti

a

hatályos

szabályzata

jogszabályok, tartalmazza.

A

működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén,

95

annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

5.6

Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többséget az órarend szerint közösen

látogatják.

Az

osztályközösség

diákönkormányzatának legkisebb

egysége

–

mint

az

intézmény

megválasztja

az osztály

diákbizottságát, – küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség így önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az

96

osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődésüket figyelembe véve.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösséget.  Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat.  Aktív

pedagógiai

kapcsolatot

tart

fenn

az

osztály

szülői

munkaközösségével, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs stb.).  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát,  Szülői értekezletet tart évente legalább kettőt, indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat.  Szükség

eseten

családot

látogat,

az

ellenőrző

könyv

útján

rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt).  Saját hatáskörében indokolt esetben évi három nap távollétet engedélyezhet, igazolja a gyerekek hiányzásait.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az érdekeltekkel egyetértésben.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására segélyezésére, büntetésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességet.  Nevelő - oktató munkájához tanmenetet készít.

97

6. 6.1

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI

A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái:  értekezletek  fórumok  iskolagyűlések  nyílt napok  fogadóórák Az intézmény közvetlen kapcsolatot tart fenn: A Szülői Szervezettel A Szülői Szervezet vezetőségével a közvetlen, napi kapcsolatot az intézményegység-vezető tartja. Az intézmény vezetője lehetőség szerint minden szülői szervezeti vezetőségi összejövetelen részt vesz és szükség szerint tájékoztatást ad a tanulók szüleit foglalkoztató kérdésekről. A fogadóórák alkalmával az igazgató az intézményben lehetőséget biztosít a szülőkkel való közvetlen találkozásra, a személyes meghallgatásra. Minden tanévben a Szülői Szervezet alakuló ülésére meghívást kap az intézmény vezetője, ahol egyeztetésre kerül a Munkaterv alapján elkészített iskolai program. Problémák felmerülése esetén a Szülői Szervezet rendkívüli ülést hívhat össze, melyre meghívja az intézmény vezetőjét, aki a felmerült kérdésekre válaszol. A szülők tájékoztatásának formái: 

Szóbeli tájékoztatás A pedagógusok a tanév során szóbeli tájékoztatást tartanak az éves munkatervben rögzített programokról, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket, fogadóórákat tartanak.

 A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára szülői értekezletet az osztályfőnök tart. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői fórumon

98

kapnak tájékoztatást. Az első osztályosok szüleinek a tanév első napján tartja az osztálytanító, a zavartalan tanévkezdés érdekében a tanévkezdő szülői értekezletet. Szülői fórumot szükség esetén a tanév első két hetében lehet tartani, ahol az osztályokban tanító tanárokat a szülőknek az igazgató bemutatja, tájékoztatja a tanév rendjéről, feladatairól, munkatervéről. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök, az igazgató, a szülői szervezet hívhat össze. 

Fogadóórák Az

iskola

valamennyi

pedagógusa

évenként

legalább

kétszer,

a

munkatervben rögzített időpontban fogadóórát tart. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 

A rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjébe feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, a hiányzást a magatartás füzetbe dátummal be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú

tantárgyakból

havonta

legalább

1

érdemjegy

alapján

osztályozható a tanuló. (lásd. Pedagógiai program). Az osztályfőnök 2 havonta egyszer egyezteti a tanuló ellenőrzőjében lévő jegyeket a napló jegyeivel. 6.2 Az intézmény külső kapcsolatai Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő társintézményekkel: A Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó és ezen intézmény tagintézményei.

99

Nevelési Tanácsadó Az oroszlányi Nevelési Tanácsadó biztosítja intézményünk számára a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulók számára a szakszerű fejlesztő foglalkozások megtartását, valamint vizsgálatukat végzi. Gyermekjóléti Szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai hetente egy alkalommal egy délelőttöt az iskolában töltenek. Ekkor rendezik a tanulókkal kapcsolatos ügyeket és kölcsönösen tájékoztatják egymást az intézmény gyermekvédelmi felelősével. Iskola-egészségügyi Szolgálat A tanulók rendszeres vizsgálata, egészségügyi ellátása az iskolaorvos feladata. Az iskolaorvos munkáját, feladatát az iskola-egészségügyi törvény szerint végzi. (11/1999. (V.14.) EÜM rendelettel módosított 26/1997. (XI.3.) NM rendeletben foglaltak szerint. A tanulók rendszeresen részt vesznek fogászati szűrővizsgálaton. A védőnő elvégzi a tisztasági vizsgálatokat, szervezi a kötelező védőoltások és a tanulók fizikai, egészségi állapotának mérését. A Német Nemzetiségi Önkormányzat A Német Nemzetiségi Önkormányzat meghívja az intézmény vezetőjét azon üléseire, amikor az iskolát érintő egy-egy napirendi pont megtárgyalásra kerül. A Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese pedagógus, így az információ áramlása folyamatos.

7. AZ ISKOLAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 7.1

Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések formája, rendje Iskolai ünnepségeink a következők:  Tanévnyitó ünnepély  Október 23. Az 1956-os Forradalom és szabadságharc ünnepe  Karácsonyi ünnepély  Március 15. Az 1848-as Forradalom és szabadságharc ünnepe  Ballagás

100

 Tanévzáró ünnepély Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:  lányoknak: fehér blúz, sötét szoknya, alkalomhoz illő cipő  fiúknak: fehér ing, sötét szövetnadrág és sötét cipő Iskolai megemlékezések a következők:  Október 6. Az aradi vértanúk ünnepe  Március 22. A Víz világnapja  Április 22. A Föld napja  Június 4. A Nemzeti összetartozás napja Az ünnepségek és megemlékezések időpontját, a rendezvény szervezéséért felelős nevét az éves munkaterv tatalmazza. Az

iskola

német

nemzetiségi

iskolai

jellege

miatt

az

ünnepélyek,

rendezvények (kivéve az állami ünnepek) műsora kétnyelvű: német és magyar. Részleteket az iskolai pedagógiai programja tartalmaz.

7.2

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az iskola a nemzetiségi önkormányzattal karöltve valósítja meg a német nemzetiségi hagyományok ápolását, a nemzetiségi kultúra átörökítését. A

hagyományok

ápolásával

kapcsolatos

feladatokat,

továbbá

az

ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Iskolánkban a következő hagyományápoló tevékenységek folynak:  őszi Nemzetiségi Napok  karácsonyi betlehemezés („Christkindl”)  húsvéti népszokások  néptánc oktatás  nemzetiségi zenekar képzése

101

8. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA 8.1

A tanulók felvétele A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény 50.§-a részletesen szabályozza a tanulói jogviszony létrejöttét. A helyi, törvény által adott felvételi lehetőségeket a Pedagógiai program tartalmazza.

8.1.1 Tanulói jogviszony keletkezése A tanulói jogviszony – a tankötelezettségi törvényben meghatározottak szerint – a beiratkozáskor kezdődik. Iskolaváltásra is van lehetőség tanév elején és tanév közben szülői írásbeli vagy személyes kérésre. Mindkettőről az igazgató dönt. Távozáskor „Befogadó nyilatkozatot” kérünk a fogadó intézménytől. Más intézményből érkező tanuló felvételének elbírálása az igazgató hatásköre (a tanulmányi eredmény és a magatartás a mérvadó, valamint a német nyelvtudás) 8.1.2 A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha  Befejezi általános iskolai tanulmányait.  Tankötelezettsége megszűnt.  Felvételt nyert más iskolába és az erről szóló igazolást az intézmény megkapta.

8.2

A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 45-46.§-a szabályozza. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. Amennyiben a tanuló által elkészített dolgot az iskola megtartja, értékesíteni

102

kívánja és abból nyeresége származik, a tanulót díjazás illeti meg a következő feltételekkel: -

Ha az iskola biztosította az anyagot, akkor ennek arányában az iskola is részesedik a nyereségből.

-

A jótékony célra felhasználandó, az iskola alapítványának felajánlott nyereségből a tanulók nem részesednek.

8.3

A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A vizsgáztatás nem kötelező. A tantárgyi vizsgáztatást a szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató kezdeményezheti. Vizsgákat az adott intézményben akkor kell tartani, ha valamilyen helyi vagy fenntartói szabályzat azt az intézménynek előírja. A helyi vizsgák lehetnek:  felvételi (speciális pedagógiai program esetén)  osztályozó  javító  kimeneti mérés, vizsga: a 8. osztály végén A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét a

vizsgalapra az

osztályfőnök írja be. Az iskola jelenlegi vizsgáztatási rendjét és a vizsgák eredményének jegybe történő beszámítási módját az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza.

8.4

A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A részletes feltételeket a Pedagógiai program tartalmazza. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

103

8.4.1 A jutalmazás formái:

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:  napközis nevelői  szaktanári  osztályfőnöki  igazgatói  nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén könyvvel és

oklevéllel

jutalmazhatók,

az

ünnepélyen

szóbeli

dicséretben

részesülhetnek. A jutalmak odaítéléséről az osztályfőnök a szaktanár javaslatára a tantestület egyetértésével az osztályozó értekezleten dönt. A jutalmazás egyéb formáit, részleteit lásd a Pedagógiai Programban. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi- és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, magatartása egyben jó vagy példás, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veheti át.

8.4.2 Csoportos jutalmazási formák Az

anyagi

lehetőségekhez

mérten

kiránduláshoz

való

hozzájárulás,

színházlátogatás, dicséretek az ellenőrzőbe stb. 8.4.3 Magatartás, szorgalom értékelése A tantestület, a diákönkormányzat és a Szülői Szervezet által elfogadott, a Pedagógiai Programban jóváhagyott értékelési rend szerint történik.

8.5

A tanulói hiányzás igazolása A

tanuló

köteles

a

tanítási

órákról

és

az

iskola

által

szervezett

rendezvényekről való távolmaradást az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi igazolással igazolni. A szülő tanévenként háromszor egy napot igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Egy nap, vagy néhány tanítási óráról való távolmaradásra a szülő kérésére az

104

engedélyt az osztályfőnök, ennél több nap esetén az igazgató adhat. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig az ellenőrzőbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Amennyiben elmarad a szülő bejelentése, az osztályfőnök három napon belül köteles a hiányzás felderítésére. A hiányzás okát, a megszűnést követően 4 napon belül írásban igazolni kell. 243/2003. Korm.r. 5.§. a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A mulasztások részletes szabályozását a Házirend tartalmazza. 8.5.1 Igazolatlan mulasztás: A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére

vonatkozó

szabálysértési

eljárást.

Két

igazolatlan

óra

mulasztással rendelkező tanuló változó magatartásnál jobb értékelést nem kaphat. Az igazolatlan mulasztások esetén való eljárás szabályait a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§-a határozza meg.

8.6

Fegyelmező intézkedések A tanuló magatartásának értékelési kritériumait a Pedagógiai Program tartalmazza. Az a tanuló, aki kötelességeit valamilyen formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesítendő. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek:  napközis nevelői figyelmeztetés  szaktanári figyelmeztetés

105

 osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intő  igazgatói figyelmeztető  igazgatói intő  nevelőtestületi figyelmeztető  nevelőtestületi intő Enyhébb

fegyelmi

vétségért

a

tanuló

osztályfőnöki

vagy

szaktanári

figyelmeztetésben részesül. Osztályfőnöki intőben részesülhet a tanuló, nagyobb, súlyosabb, a közösségre romboló,

rossz

példát

mutató

magatartása

vagy

az

előzőekben

megfogalmazottak ismétlődése esetén. Amennyiben a tanórán kívül (szünetben, hazafelé, kiránduláson, iskolai rendezvényeken) vétséget követ el, a vétség súlyosságától függően részesül fegyelmező intézkedésben, súlyos esetben fegyelmi büntetésben. Öt osztályfőnöki figyelmeztető után, igazgatói figyelmeztető, vagy súlyosabb vétség - házirend szabályainak súlyos megsértése esetén – azonnal igazgatói figyelmeztetésben vagy intőben részesíthető a tanuló. Két igazgatói figyelmeztető után igazgatói intőben részesül a tanuló. Súlyos vagy sorozatos fegyelmi vétség esetén nevelőtestületi figyelmeztetőben részesül a tanuló. Ez esetben magatartásának értékelése: „rossz”. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell írni. Igazgatói és tantestületi figyelmeztető vagy intő esetében a tanuló félévi, vagy év végi magatartása – büntetés időpontjától függően - „rossz”. A félévi magatartásjegy részjegynek számít az év végi magatartásjegy értékelésénél. A büntetések formáit a pedagógiai program és a házirend is tartalmazza.

8.7

Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 76.§.(11.) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A köznevelési törvény 58. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és

106

kártérítési felelősségét. Ezek alapján fegyelmi büntetés lehet  megrovás  szigorú megrovás  meghatározott

kedvezmények,

juttatások

csökkentése

illetve

megvonása  áthelyezés másik tanulócsoportba, vagy iskolába  tanköteles koron túl, kizárás az iskolából. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmi büntetések formáit a pedagógiai program és a házirend is tartalmazza.

8.8

A fegyelmi eljárás részletszabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.



A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.



A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület

ezzel

kapcsolatos

döntését

jegyzőkönyvezni

kell.

A

nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a

107

fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. 

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.



A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.



A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.



A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de



A

fegyelmi

eljárással

kapcsolatos

iratok

elválaszthatatlanságának

biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 8.9 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető

események

kötelességszegéssel

feldolgozása, gyanúsított

és

értékelése, a

sérelmet

ennek

alapján

elszenvedő

a

közötti

megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

108



a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét



az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége



a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni



az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket



az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei



az

intézmény

vezetője

az

egyeztető

eljárás

lebonyolítására

írásos

megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges 

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza



az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése



ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti



az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon



az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

109



az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása



az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.



a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

9. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

9.1

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

9.1.1 Főbb feladatok Minden

pedagógus

közreműködik

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

összefüggő feladatok ellátásában. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: 

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,



feltárására,



megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit

az

iskola

a

gyermekjóléti

szolgálat

segítségével

minél

hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Nevelőtestületünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: 

Felismerni, és feltárni a tanulók problémáit.



Megkeresni az okokat.



Segítséget nyújtani a megoldáshoz.



Jelezni

a

felmerült

problémát

a

gyermekjóléti

szolgálat

szakembereinek.

110

9.1.2 A gyermekvédelmi felelős feladatai: 

A

tanév folyamán

tájékoztatja

a

szülőket

és

a

tanulókat

saját

tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. 

Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshet fel.



Közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.



A

tanulók

részére

egészségnevelési,

mentálhigiéniás

és

szenvedélybetegség megelőző programokat szervez. 

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.



Eseménynaplót vezet.



Tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálat munkatársait.



Intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.

9.1.3 A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatai: 

Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat.



Megismeri a nyilvántartott tanulók családi környezetét.



Figyelemmel kíséri a nyilvántartott tanulók tanulmányi eredményét, magatartását,

mulasztásait.

Szükség

esetén

kéri

a

Pedagógiai

Szakszolgálat segítségét. 

Gyermekbántalmazás, elhanyagoltság, alultápláltság esetén védő-óvó intézkedéseket javasol és közreműködik ezek megvalósításában.



Anyagi veszélyeztetettség (hátrányos helyzet) esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzatnál.



A gyermekjóléti szolgálat részére a tanulókról az osztályfőnökkel közösen környezettanulmányt készít.



Szakmaközi megbeszéléseken vesz részt.



Együttműködik a jelzőrendszeri tagokkal.

111

9.1.4 Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 

a felzárkóztató foglalkozások



indulási hátrányok csökkentése



a differenciált oktatás és képességfejlesztés



a pályaválasztás segítése



a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)



egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése



a családi életre történő nevelés



a napközis foglalkozások



az iskolai étkezési lehetőségek



az egészségügyi szűrővizsgálatok



a tanulók szabadidejének szervezése



a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)



a szülőkkel való együttműködés



tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról

9.1.5 Gyermekvédelmi ügyrend 

Az iskola gyermekvédelmi felelősétől akár a tanulók, akár a szülők segítséget kérhetnek bármely tanítási napon, majd időpont egyeztetés után kerül sor a megbeszélésre, családlátogatásra.



Az osztályfőnökök a tanév kezdetekor leadják azon tanulók nevét, akik az iskola gyermekvédelmi gondozási nyilvántartásába kerülnek.



A

Családsegítő

és

Gyermekjóléti

Szolgálat

munkatársainak

a

Polgármesteri Hivatalban minden héten egy meghatározott napon van ügyfélfogadási ideje.

9.2

Az iskolai munkavédelem A munkába állás feltétele:

Érvényes foglalkozás-egészségügyi, üzemorvosi-alkalmassági véleménnyel kell rendelkeznie minden munkavállalónak. Az iskola Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak betartása minden dolgozóra nézve kötelező.

112

Elsősegélynyújtó dobozt kell elhelyezni az igazgatói irodában, a portán, a kémia szertárban, a tornateremben.

9.3

A

tanuló-

és

gyermekbalesetekkel

összefüggő

feladatok.

Intézményi óvó- védő előírások 9.3.1 Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi, munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás rendelkezéseit (Tűzvédelmi Szabályzat 5. sz. melléklet). A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal

együtt

járó

veszélyforrásokat,

a

tilos

és

elvárható

magatartásformákat. Foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: 

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,



A házirend balesetvédelmi előírásait,



Rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa,

stb.)

bekövetkezésekor

szükséges

teendőket,

a

menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, 

A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját az osztálynaplóba

113

be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottabban balesetveszélyes tanítási órák: testnevelés, fizika, kémia, technika, balesetmegelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, jegyzőkönyv felvételét, a szemlén

résztvevő

dolgozók

személyét

a

munkavédelmi

szabályzat

tartalmazza. Rendkívüli események: bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa stb. esetén a kiürítés rendjét a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. A tűzriadó tervben meg kell határozni: 

A rendkívüli jelzések módjait,



A dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,



A dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság

–

értesítése,

fogadásuk

előkészítése,

biztonsági

berendezések kezelése), 

Az iskola helyszínrajzát, a menekülési útvonalat, vízszerzési helyekkel, veszélyességi övezetek bejelölésével.

9.3.2 Teendők tanulóbaleset esetén 

A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni.



A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást meg kell szüntetni.



Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának.



A feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. A szükséges beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. Az iskolában történt minden balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálni: 

Tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat.

114



A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok tekintetében a magasabb jogszabályok alapján kell eljárni: 

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,



A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a tanulónak, (kiskorú esetén a szülőnek), egy példányt az iskola őriz meg.



A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának



A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt is be kell vonni.



Az

iskola

igény

esetén

biztosítja

a

szülői

szervezet,

a

diákönkormányzat részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában.

9.4

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

9.4.1 A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnő

végzik

a

26/1997.

évi

Népjóléti

Miniszteri

rendeletben

meghatározottak szerint. Évente általános orvosi- és védőnői szűrővizsgálatok végzésére kerül sor a 2,4,6 és 8. osztályokban. A védőnő minden héten egy meghatározott napon délelőtt az iskolában tartózkodik. Elvégzi a tanulók egészségi és fizikai állapotának mérését. A vizsgálatok

egy

részét

az

iskola

épületében,

másik

felét

pedig

a

rendelőintézetben végzi. A védőoltásokról a szülőket előzetesen, írásban értesíti. A tanév során 3 alkalommal végez teljes körű tisztasági vizsgálatot (személyi

higiené

ellenőrzése)

iskolai

szinten.

Rendszeresen

tart

egészségügyi felvilágosító előadásokat a tanulók részére osztályfőnöki órák keretében. Figyelemmel kíséri a gondozott tanulókat. A fogorvos évente egy vagy két alkalommal szűrővizsgálatot végez minden tanulónál.

115

9.4.2 Közegészségügyi és járványügyi feladatok Fertőző betegség, járvány esetén az iskolaorvos javaslatára az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el. Ilyen esetben értesíti a fenntartót. A rendkívüli szünet napjait a tanév meghosszabbításával vagy hétvégi tanítással kell pótolni. Fejtetűvel fertőzött tanuló a védőnő javaslatára – az esetet szigorúan bizalmasan kezelve – a fertőzöttség megszűnéséig otthon maradhat. A távolmaradást a szülő rendkívüli helyzet miatt igazolhatja. A fertőzött osztályokban a védőnő visszaellenőrzést tart.

9.5

Rendelkezés az iskolában történő dohányzásról, annak szabályai, eljárási rendje Az iskola nemdohányzó intézmény. Ezért az épületen belül sem a diákok, sem a felnőttek nem dohányozhatnak.

9.6

Az iskolában folytatható reklámtevékenység rendje, szabályai Az iskola épületein belül és környékén a gyermekekre, egészségükre, nevelésükre káros reklámtevékenységet végezni tilos.

10. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 10.1 Feladatok bombariadó esetén Bombariadó esetén az igazgató és a helyettese gondoskodik az illetékes szervek (rendőrség, fenntartó) értesítéséről, az iskola, az épület gyors és szakszerű kiürítéséről a menekülési irányoknak megfelelően úgy, ahogy azt tűz esetén is tennék. (A kijárati kulcsok a nevelői szobában egy szögre akasztva, megjelölve találhatók; a takarítónők helységének ajtajában és a különböző kijárati ajtókban mindig benne kell lenniük a kulcsoknak.) Pánikkeltés nélkül hagyják el a tanulók az iskolát. Fontos az áramtalanítás és a gázcsap lezárása.

116

Ha a rendőrségi vizsgálat sokáig elhúzódik, s annak következtében a tanítási nap pótlására van szükség, akkor ez a heti szabadnapokon történik. A bombariadó érvényben létéig az épületben senki nem tartózkodhat, az intézmény alkalmazottjának feladata az épület bejáratainak őrzése.

A 8.sz. melléklet tartalmazza az iskola Bombariadó tervét. 10.2 Egyéb rendkívüli események Olyan események bekövetkezésekor, melynél feltételezhető, hogy a tanulók és dolgozók az iskola területén nincsenek biztonságban, a bombariadóban leírtaknak megfelelően kell eljárni.

11. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 11.1 A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola – a kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli szabadon választható tanítási órákat, illetve foglalkozásokat szervez Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák lehetnek:

Szakkörök Diáksportkör A mindennapi testedzés formái Énekkar Korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás Tanulmányi- és sportversenyek Tanfolyamok Egyéb rendezvények

Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és szülője figyelmét. A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel önkéntes, jelentkezés esetén

117

látogatása kötelező. 243/2003. Korm.r. 5.§. a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Szakkörök A tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indíthat az iskola különböző szakköröket. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozásokat előre meghatározott tematika alapján kell megtartani, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmának osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. A szakkörökre való jelentkezésre érvényesek a Pedagógiai programban jóváhagyott jelentkezés szabályai. Szakkör minimum 8 fő jelentkezése esetén indítható. Sportszakkör, sportfoglalkozás minimum12 fő esetén. Sportfoglalkozás A

tanulók

mozgásigényének

kielégítésére

a

mozgás,

a

sport

megszerettetésére alakul. Keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A mindennapi testedzés formái A köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében foglaltak értelmében bevezetésre került a mindennapos testnevelés. 2012. szeptemberétől az 1. és 5. évfolyamon heti 3 testnevelés óra órarendbe került beépítésre, a délután foglalkozások keretében a plusz 2 óra. A bevezetés felmenő rendszerű. A 2.,3. és 4. évfolyamon

a testnevelési órák mellett heti 1 óra sportkör

biztosított a következő módon:

118



játékos egészségfejlesztő testmozgás (azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra) ideje: 30’ vagy 2 X 15’ alkalom: tanítási óra részeként



du. napközis foglalkozások előtt (lehetőleg a szabadban) 45’ játékos testmozgás, ha nincs de. testnevelés óra

A felső tagozaton: 

A 6.,7. és 8. évfolyamon a testnevelés órák mellett heti 1 óra sportkör biztosított osztályonként



Iskolai sportkörök: sportágak és tevékenységi formák szerint 1 x 45’ / hét (testnevelő vagy edzői végzettséggel rendelkező tanár vezeti) lehetőség szerint legalább 1 – 2 sportágban indul foglalkozás



Gyógytestnevelés valamennyi rászoruló tanulónak biztosított.

Az iskola délutáni sportfoglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben és

tantárgyfelosztásban

meghatározott

napokon

és

időben,

az

ott

meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a sportlétesítmények zavartalan, ingyenes használatát. Az iskola énekkara A tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben szervezhető. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. A korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálásokat az igazgató által megbízott pedagógusok tartják. Az alsó és felső tagozatban a korrepetálás, felzárkóztatás differenciáltan, egyes tanulókra, esetenként egész osztályra kötelező jelleggel, a tanító javaslatára történik. Az évismétlésre utasított tanulók, valamint bukásra és elégséges minősítésre állók számára a felzárkóztató foglalkozás kötelező.

119

Tanulmányi- és sportversenyeken való részvétel A kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, települési, körzeti, megyei és országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A tanfolyamok Az

iskolai

tanulók

érdeklődésének

és

a

szaktanár

vállalkozásának

függvényében indíthatók. Az iskolai tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A

tanfolyamokon

való

részvételért

havonta,

félévenként,

évenként

megállapodás alapján térítési díj fizetendő. Tanfolyam indítható min. 10 fő jelentkezése esetén. A befizetés módjáról, a tanfolyamvezető díjazásáról, az iskolai eszközök, helyiségek használatának bérleti díjáról megállapodás készül. Osztálykirándulások Az iskola Pedagógiai – nevelési programjában meghatározott kirándulásokat és egyéb tanulmányi célra rendezett iskolán kívüli foglalkozásokat a lehetőségektől függően ingyenesen, illetve szükség szerint a szülők anyagi támogatásával szervezzük meg. Anyagi támogatás esetén a szülő írásos beleegyezését kérjük. A szervező feladata: takarékos, mindenki számára anyagilag elérhető program szervezése. A pedagógusok az osztályok számára évente egy alkalommal (1 vagy 2 napos) kirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Egyéb rendezvények Az

iskola

tanulói,

tanulóközösségei

részére

egyéb

rendezvények

is

szervezhetők. Az ilyen rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. (Osztályrendezvények, disco, színház stb.) A szabadidős tevékenységeket a Pedagógiai program tartalmazza.

120

12. TÉRÍTÉSI DÍJAK, BEFIZETÉSEK, TÁMOGATÁSOK 12.1 Étkezési díjak Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár minden hónap 10. napjáig havonta szedi. A tanuló készpénzben fizet, késés esetén csekken kell a fizetést teljesítenie. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnés illetőleg szüneteltetés kezdetét követő 1 hónapon belül az iskola intézkedik. Az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történhet 1 nappal korábban 11 óráig. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.

13. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 13.1

A tankönyvellátás rendje Az iskola

a

tankönyvrendelést,

az állami

és

normatív támogatás

felhasználását, az ingyenes és tartós tankönyvek vásárlását, a 2004. évi XVII.tv a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. tv. módosítása és az újonnan megjelent 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet alapján végzi. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az igazgató minden év január 15-ig megbízza az iskola tankönyvfelelősét a tankönyvrendelés és tankönyvellátás lebonyolításával. A tankönyvfelelős feladatköre Eljuttatja a tankönyvismertetőket a szaktanárokhoz. A szaktanárokkal és a szakmai munkaközösségekkel egyeztetve, a hivatalos tankönyvjegyzékben közzé tett tankönyvekből és segédkönyvekből választva elkészíti a tankönyvrendelést a megadott határidőre. A tantestület határozza meg, hogy mely tartós tankönyvek, segédkönyvek kerüljenek megrendelésre a rendelkezésre álló összegből.

121



A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, a tankönyvárakról, a támogatási lehetőségekről szülői értekezleteken szóban az osztályfőnökön keresztül, valamint írásos formában (levél) történik.



A tankönyv-támogatási igények felmérése.



A tankönyvellátás lebonyolítása.

A tankönyvfelelős e feladatokat a megbízási szerződésben a mindenkori költségvetésben meghatározott díjazás ellenében végzi. Tartós könyvek: Az iskola vásárolja meg a normatívából a tankönyveket, és könyvtári kölcsönzéssel oldja meg a tankönyvek rendelkezésre bocsátását.

14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 14.1

Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka bázisa, gyűjtőkörét a tanított tantárgyak tematikájához kapcsolja. Alapfeladata:  Gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.  Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.  A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

14.2 A használók köre, a beiratkozás, adatváltoztatással kapcsolatos szabályok: A könyvtár használatára jogosultak az iskola tanulói, tanárai, dolgozói (ig. engedéllyel az iskola volt tanulói), a használat ingyenes. Nyitva tartását a könyvtáros határozza meg az igazgatóval való egyeztetés alapján. Jelenleg naponta 730-800-ig tart nyitva. A könyvtáros a kölcsönzőket nyilvántartja a kölcsönzési füzetben. A kölcsönzési idő 1 hónap. Egyszerre maximálisan 4 könyv kölcsönözhető. Amennyiben bármely olvasó a tanév vége előtt nem szolgáltatja vissza a

122

kölcsönzött könyvet, büntetés róható ki rá, valamint az elvesztett könyv mindenkori értéket vagy egy ép példányát köteles a könyvtárnak adni. Szaktantermekben,

szertárakban

a

tanítás-tanulás

kézikönyvtárát

és

szépirodalmi alkotásokat helyezünk el. Ezekért felelősek a szaktanárok. Csak a szépirodalmi alkotások kölcsönözhetők a kölcsönzési füzetbe való bejegyzés után. Hivatkozás Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatokat, a tárgyi és személyi feltételeket, a könyvtár

fenntartását,

felügyeletét,

szakmai

irányítását,

feladatait,

gazdálkodását a könyvtári SZMSZ tartalmazza részletesen. A Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát a 12.sz. melléklet tartalmazza.

15. A NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI 15.1 A jelentkezés A leendő első osztályosok beíratásakor (minden év áprilisa) jelezni kell a napközis foglalkozások igénybevételének szándékát. A napközis foglalkozásra való végleges jelentkezés augusztus végén, a tankönyvek átvételekor történik írásban, jelentkezési lap kitöltésével. A napközibe minden jelentkező tanulót fel kell venni. Napközi 8 tanuló jelentkezése esetén indítható. A tanítás nélküli munkanapokon napközis foglalkozást legalább nyolc tanuló jelentkezése esetén kell megszervezni.

16. AZ ELEKTORNIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK RENDJE A Nkt. 57.§ kimondja, hogy az iskolai nyomtatványok az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonsági követelmények megtartásával elektronikusan is elkészíthetők és tárolhatók.

123

A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet 

nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány (pl. bizonyítvány)



nyomdai úton előállított, papíralapú nyomtatvány (pl. tanulmányok alatti osztályozó vizsga jegyzőkönyve)



elektronikus okirat, elektronikus úton előállított, és hitelesített nyomtatvány (pl. szöveges értékelés a bizonyítványban, elektronikus napló)

Az intézmény által elektronikus úton előállított nyomtatványok Az intézmény által szerkesztett, elektronikus úton előállított nyomtatványok a következők:  tantárgyfelosztás  túlórák elszámolására szolgáló adatlap  a napközis napok vezetésére szolgáló kimutatás Az elektronikus úton előállított nyomtatványok a papír alapon történő kinyomtatás és az

intézmény

vezetője

által

történő

hitelesítés

után

válnak

hivatalos

dokumentumokká. Az elektronikus okirat érvényessége, hitelesítésének módja: Akkor tekinthető érvényesnek és hitelesnek az okirat, ha tartalmazza a következőket: 

az iskola nevét, címét



oktatási azonosító számát



a megnyitás és lezárás időpontját



az igazgató aláírását



papír alapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjét

Elektronikus okirat tárolásának módja Az oktatási miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított okirat tárolható elektronikus formában (az iskolatitkár és/vagy az intézményvezető

számítógépén,

melyek

jelszóval

le

vannak

védve.

Ezen

elektronikus okiratok az elektronikus aláírás alkalmazásával válnak hitelessé. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni.

124

17. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK 17.1 Tagintézmény-vezető helyettes munkaköri leírása Munkáltató neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Intézmény neve: Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános Iskolája Címe: 2852 Kecskéd, Vasút utca 100. MUNKAKÖRI LEÍRÁS 1. Személyes adatok Név: Születési hely, idő: Adóazonosító száma: Beosztás (munkakör megnevezése): Heti munkaidő: A jogszabályban előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik Kinevezési jogkör gyakorlója: Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Távollét esetén helyettesíti:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi Igazgató Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi igazgatója munkaközösség-vezető

2. A munkakör fő tartalma A köznevelési tagintézmény vezetője felel a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért. 3. Feladatai:  dönt a tagintézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,  kapcsolatot tart fenn a tagintézmény fenntartójával és a működtetőjével,  betartja az adatszolgáltatási fegyelmet, gondoskodik a készletek nyilvántartásáról, leltározásáról, ellenőrzéséről,  felelős a tagintézményi szabályzatok elkészítéséért,  jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját,

125

    

képviseli a tagintézményt, kapcsolatot tart fenn a tagintézmény partnereivel, irányítja a pénzforrások felkutatását, pályázatok írását, biztosítja a pályázatok együttműködői partneri feladatainak elvégzését, a tagintézmény vagyonát felelősségteljesen kezeli és fejleszti.

A nevelési-oktatási tagintézmény vezetője felel:  a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  a tagintézmény költségvetésének tervezéséért, elkészítéséért,a munkaerő gazdálkodás tervezéséért,  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló-és gyermekbaleset megelőzéséért,  a nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért,  a középtávú továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,  a pályázatokban megfogalmazott feladatok ellátásáért,  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. 4. Ellenőrzési feladatai A köznevelési tagintézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat a tagintézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.  éves ellenőrzési terv alapján végzi az iskolában folyó pedagógiai tevékenység ellenőrzését,  dönt a rendkívüli ellenőrzésről,  meghatározza az ellenőrzési szinteket, dönt az ellenőrzésre jogosult személyek feladatairól,  ellenőrzi az iskola ügyviteli feladatainak ellátását,  biztosítja az intézményben az éves műszaki bejárást, megfogalmazza a legfontosabb tennivalókat,  tűzvédelmi, munkavédelmi feladatok ellátását irányítja és ellenőrzi. 5. Fentieken túl ellátja a 2011. évi CXC. Törvény 62.§ és 63. §-ban szabályozott pedagógus munkakörrel kapcsolatos feladatokat is.

126

A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre felettese megbízást ad. Munkaköri kötelezettségei az intézmény mindenkori feladatának megfelelően változhatnak. Ennek elrendelése - az alapbér változatlanul hagyása mellett – az intézményvezető jogköre, azonban a munkakörét érintő alapvető változásokról írásbeli utasítást kell kapnia. Kecskéd, 2013. szeptember 02. ----------------------------------igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, eredeti példányát a feladat végrehajtása céljából átvettem: ---------------------------------tagintézmény-vezető 17.2 Pedagógusok munkaköri leírása Munkáltató neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Intézmény neve: Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános Iskolája Címe: 2852 KECSKÉD, Vasút utca 100. MUNKAKÖRI LEÍRÁS 1. Személyes adatok Név: Születési hely, idő: Adóazonosító száma: Beosztás (munkakör megnevezése): Heti munkaidő: A jogszabályban előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik. Kinevezési jogkör gyakorlója: Munkáltatói jogkör gyakorlója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi Igazgató Bokod-Kecskéd-Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója

127

Távolléte esetén helyettese: Távollét esetén helyettesíti:

tanító vagy tanár

2. A munkakör fő tartalma A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 3. Feladatai Kötelessége különösen, hogy: 



    

   

nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

128

       

tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Mint 2. éves GYAKORNOK napi munkáját, a tanórai felkészülést a mentor irányításával végzi.

A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre felettese megbízást ad. Munkaköri kötelezettségei az intézmény mindenkori feladatának megfelelően változhatnak. Ennek elrendelése - az alapbér változatlanul hagyása mellett – az intézményvezető jogköre, azonban a munkakörét érintő alapvető változásokról írásbeli utasítást kell kapnia.

Kecskéd, 2013. szeptember 02. ----------------------------------intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, eredeti példányát a feladat végrehajtása céljából átvettem: ---------------------------------közalkalmazott

17.3 Könyvtáros-tanár munkaköri leírása A munkakör célja Az iskolai könyvtár szakszerű és pontos működtetése, az intézményben folyó nevelőoktatómunka segítése, a pedagógiai programnak megfelelő könyvtári szolgáltatás nyújtásával. Legfontosabb feladatok:  az állomány gondozása,

129

                    

az állomány gyarapítása, a beszerzett művek állományba vétele, az állomány selejtezése, védelme a könyvtár bemutatása, megismertetése, a könyv- és könyvtárhasználat biztosítása a nevelőknek és tanulóknak, ajánló jegyzékek készítése a nevelők kérésére, önképzésük segítése a nevelők folyamatos tájékoztatása a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról és cikkekről, az iskolai könyvtár, a tanári segédanyagok és egyéb rendelések nyilvántartása, folyóirat-rendelés belső továbbképzések előkészítése szakirodalom ajánlásával, a szakfolyóiratból szerzett információk továbbítása, kölcsönzés, könyvtári statisztika vezetése, jól használható kézikönyvtár összeállítása, aktív részvétel a magyar nyelv hetének rendezvényein, kötelező könyvtári tanórák megtartása a tanteremben, a könyvtárszobában a könyveket betűrendben, ill. tantárgyak szerinti szakrendben polcra helyezi. gondoskodik a folyóiratok elrendezéséről /megfelelő csoportosítás szerint./ tanév elején kiadja a szaktantermi, tanári kézikönyveket a pedagógusoknak, tanév végén azokat újra beszedi állományellenőrzést részben folyamatosan végez /selejtezés/, a nagyobb leltározást a tantestület segítségével szorgalmi időn kívül végzi. a selejtezésről jegyzőkönyvet készít tanévenként kitölti a könyvtárra vonatkozó statisztikai adatokat meghatározott nyilvántartási időben végzi a nyitvatartási munkát és az olvasótermi felügyeletet

Kecskéd, 2013. szeptember 05. -----------------------------------------intézményegység-vezető A munkaköri leírás egy példányát elolvasás után átvettem, a benne foglaltakat elfogadom. -----------------------------------------pedagógus

17.4 Az iskolatitkár munkaköri leírása A munkakör célja: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott adminisztrációs feladatok felelős végrehajtása. Az iskolatitkár az iskola pedagógiai ügyvitel felelős vezetője: Az intézmény életében szervezési, adminisztratív feladatokat végez az igazgató közvetlen irányítása mellett.

130

Feladatai:  az ügyiratok átnézése, levelezés előkészítése a levelek megírása, iktatószámmal való ellátása, feladása, postakönyvbe, iktatókönyvbe való felvezetése  figyelemmel kíséri a határidőket, gondoskodik a jelentések elkészítésének, elküldésének időre történő elvégzéséről  elkészíti a munkaviszonyra vonatkozó adminisztrációs munkát (kinevezés, megszüntetés, besorolás, átsorolás stb.)  megbízás szerint gondoskodik az ügyiratok, a feladatlapok sokszorosításáról  a nevelők által készített feladatlapokat gépeli és sokszorosítja  havonta szétosztja az étkezési bonokat, ebédjegyeket, a fizetési cédulákat  folyamatosan figyelemmel kíséri és irányítja a technikai dolgozók munkáját  a költségvetés elkészítésében segíti az iskolavezetés munkáját, figyelemmel kíséri az intézmény költségvetés szerinti gazdálkodását, gondoskodik a vagyonvédelemről, az ésszerű takarékosságról  megrendeli az iskola számára szükséges nyomtatványokat, szemléltető eszközöket, megvásárolja és nyilvántartja a fenntartáshoz, működéshez szükséges eszközöket, anyagokat (az intézményegység-vezetővel történt egyeztetés után)  közreműködik az álló- és fogyóeszközök leltározásában, az anyagok nyilvántartásában és kifizetésében  gondoskodik az intézményben szükséges tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, karbantartási anyagok beszerzéséről, azok rendeltetésszerű felhasználását ellenőrzi, az előírásoknak megfelelő raktározásról gondoskodik  az intézményegység-vezető utalványozása alapján kifizetéseket tesz  felveszi az ellátmányt és elszámol azzal a székhely intézmény felé  rendben tartja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról gondoskodik  gondoskodik az intézmény nyári tatarozásának, nagytakarításának megszervezéséről (az intézményegység-vezetővel való előzetes egyeztetés alapján)  a technikai dolgozók nyári szabadságolásának tervét elkészíti, és annak alapján szervezi meg a nagytakarítást (az intézményegység-vezetővel egyeztetve)  a tornaterem bérbeadásával kapcsolatos teendőket elvégzi  munkakörével összefüggő kérdésekben folyamatosan konzultál az intézményegység-vezetővel a tett intézkedésekről, felmerült problémákról haladéktalanul jelentést tesz  gondoskodik a diákigazolványok elkészítéséről, érvényesítéséről, nyilvántartásáról A felsorolt, rendszeres munkaköri feladatain túlmenően köteles ellátni azokat a teendőket, amelyekkel esetenként az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese megbízza. Bizalmas munkája nem nélkülözheti a titoktartást. Kecskéd, 2013. szeptember 05. -----------------------------------------intézményegység-vezető A munkaköri leírás egy példányát elolvasás után átvettem, a benne foglaltakat elfogadom. -----------------------------------------iskolatitkár

131

17.5 Technikai dolgozó munkaköri leírása Munkavállaló neve: Munkáltató neve: Munkakör: Munkavégzés helye: Napi munkáját az intézményvezető által meghatározott időben kezdik. Napi munkaideje: 8 óra. Napi feladatai: Délelőttös beosztásban naponta elvégzendő feladatok  Reggel, a munkaidő megkezdésekor „rendkívüli helyzet esetén” (hó, jégeső, ónos eső) a járdák, a bejárati lépcső akadálymentesítésének elvégzése  az intézmény előtt lévő járda, a belső udvar rendbetétele  a tornaterem, az öltözők, mosdóhelyiségek, a hozzátartozó folyosók rendbetétele  a folyosón lévő virágok gondozása  a folyosón lévő szekrények portörlése, folyosó felsöprése, sáros időben felmosása  szemetes edények kiürítése, fertőtlenítése, minden osztályteremben, folyosón  mosdók, WC helyiségek megtekintése, szükség szerinti tisztítása, fertőtlenítése  folyosói ügyelet az 5. óra után  iskolát körülvevő kert gondozása, kapálás, virágültetés, gyomlálás  az iskolai textíliák, védőruhák mosása, vasalása  folyosói ablakok tisztítása, szükség szerint az ajtók letörlése  tanulók kísérése fejlesztő foglalkozás céljából az óvodába Délutános beosztásban naponta elvégzendő feladatok  padok felületének és a rajta lévő gépek (számítógépek letörlése, padok belsejének kiürítése, felmosás, ajtók lemosása, ha szükséges)  táblák letörlése tiszta vízzel  eszközök letakarítása, lemosása  szükség esetán termek (tornaterem) berendezése  folyosók felsöprése, felmosása fertőtlenítős vízzel, szekrények rendbetétele  mosdók, WC helyiségek (tanulói és tanári) rendbetétele (mosdók kisúrolása, csaptelepek áttörlése, WC hypozása, eü. papírral, kéztörlővel való ellátása)  intézmények előtti járda lesöprése  nevelői szoba, igazgatói iroda porszívózása, portörlése minden nap Heti egyszeri feladat: - szekrények lemosása, pókhálózás, radiátorok, fűtéscsövek portalanítása, padok súrolása, virágok letörlése vizes ruhával, ablakpárkányok letörlése, lépcsőház felsúrolása

132

Negyedéves feladat: - nagytakarítás – ablaktisztítás, nyílászárok teljes lemosásával Félévenkénti feladat: - függönymosás, szőnyegtisztítás, tablók lemosása, műpadló, metlachi oldallapjának lemosásával Feladata még: - hétvégi ügyelet ellátása a tornateremben előzetes megbeszélés szerint. Délutános műszakban az intézmény elhagyásakor áramtalanít és élesíti az épület riasztó rendszerét. Munkáját az iskolatitkár irányításával végzi. A felsorolt rendszeres munkaköri feladatain túlmenően köteles ellátni azokat a feladatokat, amelyekkel esetenként az intézményvezető, az intézményegységvezetőhelyettes vagy az iskolatitkár megbízza. Minden munkavégzéshez a munka jellegétől függő védőfelszerelés (cipő, köpeny, gumikesztyű, védőszemüveg) használata kötelező! Kecskéd, 2013. szeptember 05. -----------------------------------------intézményegység-vezető A munkaköri leírás egy példányát elolvasás után átvettem, a benne foglaltakat elfogadom. -----------------------------------------technikai dolgozó

18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az

intézmény

eredményes

és

hatékony

működéséhez

szükséges

további

rendelkezéseket - mint például a belső ellenőrzés szabályozását, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, - önálló szabályzatok tartalmazzák. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: 

A fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, az iskolaszék, a szülői

szervezet vezetősége, a diákönkormányzat vezetősége. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások- jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése

133

szükségessé teszi.

ZÁRADÉK

A BDKSZ Kistérségi ÁMK Kecskédi Általános Iskolájának alkalmazotti közössége 2013. március 26-i értekezletén a Kecskédi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát nyilvános kézfenntartással …. igen szavazattal, 0 tartózkodással, és 0 nem-mel elfogadta. Jelen volt: Igazoltan távol:

19 fő 0 fő

Kecskéd, 2013. március 26. _________________________ Orlovitsné Handl Edina tagintézmény-vezető

134

Bokod– Kecskéd – Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Öveges József Általános Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzata

Tartalomjegyzék I. Az iskola jogi státusza……………………………………………………………………..5 II. A kapcsolattartás rendje…………………………………………………………………6 1. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje……………………...6 1. 1. A szülői munkaközösség részére a jogszabályi előíráson kívül biztosított jogok……….6 2. Külső kapcsolatok rendszere, formája módja………………………………………………6 3. Az intézményben működő szakszervezettel való kapcsolattartás rendje…………………..7 4. A diák – önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek…7 5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ..8 III. Működési szabályok……………………………………………………………………..8 1. Az iskola szervezeti felépítése……………………………………………………………..8 1. 1. Az intézmény felelős vezetője a tagintézmény vezető.(kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja)……………………………………………………………………………………..8 1. 1. 1. A tagintézmény vezető felelős…………………………………………………………8 1. 1. 2. Az vezetői jogkör átadása, nem helyettesíthető feladatok:……………………………8 1. 1. 3. A tagintézmény vezető feladatai………………………………………………………9 1. 1. 4. A tagintézmény vezető helyettesítése…………………………………………………9 2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje…………9

135

2. 1. Szakmai munkaközösségek jogköre ……………………………………………………11 2. 1. 1. Munkaközösség felépítése, együttműködése, feladatai, kapcsolattartás rendje……...11 2. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje…………………………………………..13 2. 3. Fegyelmi eljárás…………………………………………………………………………14 2. 3. 1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai……………….14 2. 3. 2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai………………….14 2. 4. Monitoring………………………………………………………………………………16 3. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézménybe való benntartózkodási rendje……16 3. 1. Nyitva tartás szorgalmi időben………………………………………………………….16 3. 2. Nyitva tartás szünet idején………………………………………………………………16 3. 3. Időpont egyeztetés módja, elérhetőség………………………………………………….16 4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával…..17 5. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok…….18 6. Rendszeres egészségügyi felügyelt és ellátás rendje……………………………………....18 7. Intézményi védő, és óvó előírások…………………………………………………………18 8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők……………………………..19 IV. Egyéb szabályozási kérdések 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái…………………………………………20 1. 1Szervezeti formák………………………………………………………………………...20 1. 2. Napközi………………………………………………………………………………….20 1. 3. Tanulószoba……………………………………………………………………………..20 1. 4. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás……………………………………………………..20 1. 5.Korrepetálás...……………………………………………………………………………20 1. 6. Szakkörök………………………………………………………………………………..21 1. 7. Az iskolai sportkör………………………………………………………………………21 1. 8. A tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb szervezési kérdések…………….21 2. A tankönyvrendelés szabályai……………………………………………………………...21 2. 1. Tankönyvrendelés ………………………………………………………………………21 2. 2. Iskolakönyvtár…………………………………………………………………………..22 3. Tájékoztatás a pedagógiai programról SzMSz – ről , házirendről,a dokumentumok elhelyezése……………………………………………………………………………………22 4. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje…….22 5. Záró rendelkezések………………………………………………………………………...23 V. Melléklet 1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 3. számú melléklet: Iskolai Könyvtár SzMSz

136

I. Az iskola jogi státusza 1. 1. Az iskola hivatalos elnevezése: Bokod – Kecskéd – Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Öveges József Általános Iskolája 1. 1. 1. Székhelye: 2856 Szákszend 1. 1. 2. Postacíme, telefon – és faxszáma: 2856 Szákszend Száki utca 95. 34/371 -515 (tel. + fax) 34/371 – 519 1. 1. 2. 1. E – mail címe: E – mail:[email protected] 1. 1. 3. Az iskola nyilvántartási száma: 1. 1. 4. Az iskola fenntartója: 1. 1. 5. Működési területe, beiskolázási körzete:

OM azonosító: 062788 KLIK Budapest 1051 Nádor utca. 32. Szákszend község közigazgatási területe

II. A kapcsolattartás rendje 1. A Vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével a tagintézmény – vezető tart kapcsolatot. • Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt a tagintézmény – vezető kéri meg az írásos anyag átadásával. •

A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni.

137

•

Az intézmény szülői munkaközössége részére a tagintézmény – vezető tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézményegység munkájáról.

•

Az osztályok szülői közösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

1.1.A szülői munkaközösség részére a jogszabályi előíráson kívül biztosított jogok A törvény jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői munkaközösség részére a következő jogokat biztosítja: A szülői szervezet véleményezési jogkört gyakorol • A szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben •

A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

•

Az iskola és a család napirendjének meghatározásában.

2.Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban a tagintézmény - vezető képviseli, és tart kapcsolatot a külső szervezetekkel. A Gyermekjóléti Szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az intézményegység – vezető feladata. Az iskola gyermek – és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a Gyermekjóléti Szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban a tagintézmény– vezető útján kezdeményezhet. Az iskola – egészségügyi szolgálattal való közvetlen kapcsolattartás és a tárgyalásokon az iskola képviselete a tagintézmény – vezető feladata. A megyei, tankerületi pedagógiai – szakmai szolgáltató, valamint a megyei pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel a tagintézmény – vezető tart kapcsolatot. Az egyházak képviselőjével a tag intézmény – vezető helyettesi feladatokkal megbízott pedagógus tart kapcsolatot. A közművelődési intézményekkel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval az tagintézmény – vezető valamint a nyolcadikos osztályfőnök tart kapcsolatot. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelést tanító tanárok szervezik. 3. Az intézményben működő szakszervezettel való kapcsolattartás rendje Az iskola dolgozói közül 7 fő tagja a Pedagógusok Szakszervezetének. A szakszervezeti titkár mindennapos kapcsolatot tart a tagokkal. 4. A diák - önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetően a szervezeti és működési szabályzat véleményezését, a diák önkormányzatot segítő tanár közreműködésével a tagintézmény – vezető útján kéri meg. A jogszabályban meghatározott estekben a diákönkormányzat véleményének beszerzéséről az tagintézmény – vezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal történő átadásával. Az tagintézmény – vezető a véleményezésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni azokban az ügyekben, amelyekben véleményének kikérése kötelező. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával - a tagintézmény – vezetőhöz fordulhat. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt helyet biztosít. Az iskola egyéb helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges.

138

5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola egy gazdagon felszerelt tornateremmel, egy szabadtéri kézilabda pályával rendelkezik, az önkormányzat engedélyével az iskola szomszédságában található játszóteret és futballpályát is használhatja a tanórákon és tanórán kívüli időszakban. Az adott feltételekhez alkalmazkodva az iskola lehetőséget biztosít alsó- és felső osztályos tehetséges tanulók számára szervezett keretek közötti tehetséggondozásra. A heti rendszerességgel megtartott foglalkozásokról a pedagógus haladási naplót vezet, melyet az iskola vezetése havi rendszerességgel ellenőriz. III. Működési Szabályok 1. Az iskola szervezeti felépítése 1. 1. Az intézmény felelős vezetője a tagintézmény vezető.(kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja) 1. 1 .1. A tagintézmény vezető felelős:  Az iskola oktató – nevelő munkájának színvonaláért 

Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért



Az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért



Képviseli az iskolát



Gyakorolja a munkáltatói jogokat



Dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem rendel más hatáskörbe

1. 1. 2. Az vezetői jogkör átadása, nem helyettesíthető feladatok: Jogkörét a megbízott pedagógusnak, vagy az iskola más alkalmazottjának átadhatja. Az intézmény vezetője az alkalmazottak foglalkoztatására, élet – és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogköreit a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Nem helyettesíthető feladatai:  Az intézménybe újonnan jelentkező közalkalmazott felvétele. 

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése.

1. 1. 3. A tagintézmény vezető feladatai:  A nevelőtestület vezetése 

A nevelői – oktatói munka irányítása, ellenőrzése

139



A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése



A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása



A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, Diákönkormányzattal való együttműködés



A nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése



A gyermek és ifjúságvédelemi munka, valamint a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása

Szülői

Szervezettel

és

a

1. 1. 4. A tagintézmény vezető helyettesítése A tagintézmény vezetőt az egész intézményre vonatkozó távolléte esetén a megbízott pedagógus, együttes távollétük esetén a felsős munkaközösség vezető, hármójuk távolléte esetén az alsós munkaközösség vezető helyettesíti. 2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a nevelési - oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület dönt  A pedagógiai program elfogadásáról  Az SZMSZ elfogadásáról  A nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról  A továbbképzési program elfogadásáról  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról  A házirend elfogadásáról  A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról  A tanulók fegyelmi ügyeiben  Az intézményvezetői, intézményegység vezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról  Saját működéséről  Döntéshozatalának rendjéről  Az átruházott hatáskörökről

A nevelőtestület véleményt nyilvánít

 A nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben

140

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni

 Az iskolai felvételi követelmények meghatározásához  A tantárgyfelosztás előtt  Az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során  Külön jogszabályban meghatározott ügyekben  A köznevelési intézmény vezetőjének megbízása előtt

A nevelőtestület a tanév során az alábbi értekezleteket tartja:  alakuló munkaértekezlet 

tanévnyitó értekezlet



félévzáró értekezlet



tanévzáró értekezlet



tanévzáró értekezlet



félévi – és év végi osztályozó értekezlet



két alkalommal nevelési értekezlet



havi alkalommal munkaértekezlet

Rendkívüli nevelési értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30% - a kéri, ill. iskola vezetője ezt indokoltnak tartja. A nevelési értekezletről jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni.

2. 1. Szakmai munkaközösségek jogköre A szakmai munkaközösségekre vonatkozó rendelkezéseket a NKt.71.§- a rögzíti. A szakmai munkaközösség dönt  Működési rendjéről és munkaprogramjairól  Szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről  Az iskolai tanulmányi versenyek programjairól

A szakmai munkaközösség véleményt nyilvánít A szakmai munkaközösség véleményét ki

 Szakterületét illetően - véleményezi a nevelési - oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre  A pedagógiai program, továbbképzési

141

kell kérni

program elfogadásához  A tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához

2. 1. 1. Munkaközösség felépítése, együttműködése, feladatai, kapcsolattartás rendje Az iskola feladatainak részleges ellátására munkaközösségeket, munkacsoportokat hoz létre. A szakmai munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tanártovábbképzés módszertani feladatainak kidolgozásához, végrehajtásuk megszervezéséhez. Iskolánkban az alsó és felső tagozatos munkaközösség működik . A munkaközösségek munkájába a többi pedagógus is aktívan részt vesz. A tagintézmény vezető napi kapcsolatot tart a munkaközösség vezetőkkel, akik őt közvetlen módon tájékoztatják. Havi egy alkalommal munkaértekezletet tartanak.

Alsós munkaközösség 1-4.évfolyam osztályfőnökei, tanítói Napközi fejlesztő pedagógus

Felsős munkaközösség 5-8.évfolyam osztályfőnökei , tanárai Tanulószoba könyvtáros

Tevékenységei:  az oktatás, nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása 

a tanulók versenyekre való felkészítése, tantárgyi versenyek szervezése, iskolai és iskolán kívüli tehetséges tanulók szakköreinek megszervezése



szakmai követelményrendszer kidolgozása



az oktatáshoz szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékének összeállítása,



a munkaközösség tagjainak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli továbbképzések összehangolása, szervezése



a gyakornok valamint az új alkalmazású pedagógus szakmai munkájának segítése, „figyelemmel kísérése”,”bevezetése”, szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése



véleményezi, javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak a tankönyvekre



meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben

142

A munkaközösségeket munkaközösség vezetők irányítják, akiknek megbízása egy tanévre szól (a tantestület véleménye alapján az intézmény vezetője bízza meg), de ez többször meghosszabbítható. A munkaközösség vezető:  összeállítja a Pedagógiai Program és az intézmény Munkaterve alapján a munkaközösség éves programját 

irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért



módszertani értekezleteket, bemutató órákat szervez



javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét



képviseli állásfoglalásában a munkaközösséget az intézmény vezetője előtt, ismerteti a vezető döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik annak végrehajtásáról



összesítő elemzést, beszámolót, értékelést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint a vezető részére

2. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő – oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható)tanórai , valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is . A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemezésének ütemtervét a tagintézmény – vezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. A belső ellenőrzési terv az éves munkaterv mellékét képezi. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról a tagintézmény – vezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. A nevelő – oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: • Az tagintézmény – vezető •

A munkaközösség vezetők

A tagintézménye – vezető ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területen végzi. Az ellenőrzés módszerei: • A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása •

Írásos dokumentumok vizsgálata

•

Tanulói munkák vizsgálata

Az ellenőrzési tapasztalatokról feljegyzést kell készíteni, melyet az érintett pedagógussal ismertetni kell, aki a tudomásulvételt aláírásával igazolja. A pedagógus az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet.

143

Az egyes területeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 2. 3. Fegyelmi eljárás 2. 3. 1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás szabályai a következők:  A fegyelmi eljárás megindítására a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül vagy kötelességszegésről szóló információ megszerzését követően 30 napon belül sort kell keríteni.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban, postai úton kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább 3 tagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább 2 nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 2. 3. 2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53.§- ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja, kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

144

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  Az intézmény vezetője, a szülői szervezet képviselője, a diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti az egyeztető eljárás elindítását. Ha az intézmény vezetője kezdeményezi az egyeztető eljárás lefolytatását, akkor írásban, postai úton tértivevénnyel ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a szülő számára.  A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.  Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége.  Ha a tanuló ellen már legalább kétszer folyt fegyelmi eljárás, vagy egyeztető tárgyalás, akkor a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni.  Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről postai úton, írásban értesíti az érintett feleket.  Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.  Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedő tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. .  Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedett féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.  Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legalább három hónapra felfüggesztheti.  Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.  Az egyeztető eljárásról, a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.  Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni..  A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

2. 4. Monitoring A nevelési - oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülői közösség a vezetői megbízás 2. és 4. évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. 3. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

145

3. 1. Nyitva tartás szorgalmi időben Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától legtovább 17.00 óráig tart nyitva (attól függően, hogy milyen rendezvény, program van az iskolában). A szülői értekezlet napjain a nyitva tartás ezek időpontjaihoz igazodik.17.00 után 20.00 óráig a tornatermet vagy az osztálytermeket bérleti szerződéssel igénybe vevők tartózkodhatnak a kijelölt helyeken. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon csak indokolt esetben lehet nyitva tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-egység – vezető ad engedélyt. A reggeli ügyelet 7. 30 – kor kezdődik és 8.00-ig tart. A tanítás kezdete 8. 00. óra. A tanítási óra 45 perces A szünetek 15 percesek , ezek beosztását , valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend szabályozza. A nevelő – oktató munka pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. 3.2.Nyitva tartás szünet idején Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva,Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodnak az épületben . A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézmény vezetője határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21 – én kezdődik, és augusztus 31 – ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat. 3.3.Időpontegyezetetés módja, elérhetőségek Ha a dokumentumban megfogalmazottakhoz az érdeklődőknek további információra van szüksége, akkor az intézmény vezetője egyeztetett időpontban készséggel áll rendelkezésre. A vezetők benntartózkodási rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7. 30. órától ameddig az iskola területén tanulói foglalkozás van, a tagintézmény – vezetőnek, helyettesi feladatokkal megbízott pedagógusnak, vagy a helyettesítési rendben kijelölt felsős, majd alsós munkaközösség vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezető távozása után, a délutáni beosztás szerinti pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek engedély nélkül nem tartózkodhatnak az iskola épületében. Kivéve ha: • hivatalos ügyeket intéznek •

meghívott vendégként érkeznek

•

bérelt helyiségeket használnak

•

külső személyek ebédet szállítanak

Külső látogatók az iskolában folyó nevelő – oktató munkát nem zavarhatják. • Idegenek hivatalos ügyeiket 7.30 -15.00 között intézhetik az iskolában. •

Szülők a nevelőket, osztályfőnököket kizárólag a fogadóórák ideje alatt, vagy előre egyeztetett időpontban kereshetik fel, külön engedély csak az iskola vezetője adhat.

146

•

Halaszthatatlan probléma esetén óraközi szünetben fordulhatnak az iskola dolgozóihoz.

•

Várakozás esetén a vendégeknek (idegeneknek) az iskolatitkári irodában kell tartózkodni, idegenek az osztálytermekbe nem léphetnek be.

•

Ebédet szállítók kizárólag a tálalókonyháig közlekedhetnek a folyosón 12. 00. órától14.00. óráig. Az ebéd felvétele után az iskola épületét azonnal elhagyni.

Ügyintézés befejezését követően a vendégeknek távozniuk kell. A szülők iskolás gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az iskola udvaráig kísérhetik. A tanítási órák után ugyanígy lehet megvárni. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban a tagintézmény fogadja. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevők a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az tagintézmény által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. 5. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában napon ünnepet kell szervezni. Amennyiben a helyi önkormányzat igényt tart rá, ez a községi ünnepéllyel közösen a Faluházban is megtartható. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az az iskolai munkaterv tartalmazza. Az iskola hagyományai közé tartozó rendezvények: • Öko – hét •

Öveges – nap

•

Karácsonyi ünnepség

•

Farsangi bál

•

Anyák napja

•

Gyermeknap, gyermekfesztivál

•

Ballagás

6. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola – egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételről. Tanévenkénti meghatározott időpontban iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére, akik a szükséges szemészeti és belgyógyászati szűréseket elvégzik. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Tanévenként egy alkalommal szervezett fogászati szűrésen vesznek részt a tanulók, amennyiben ez kihelyezett szűréssel megoldható. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre. 7. Intézményi védő, óvó előírások

147

A törvény jogot biztosít a tanulónak arra , hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő – oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések a tagintézmény vezető feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell tartania az osztályfőnöknek az utazással és egyéb baleseti forrással kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a titkárságra a kirándulás előtt le kell adni. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a munkavédelmi felelősnek kell átadnia. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmének felhívása. Amennyiben a baleset az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtás és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. A tanulói baleset észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét felhívni. 8. Rendkívüli esemény, bombariadó Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztére nem lehet előre felkészülni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a tagintézmény vezető hozhat, akadályoztatása esetén az SZMSZ - ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő estekben a közvetlen veszély elhárításéra az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény intézményegység vezetőjének. Bombariadó esetén az iskola épületének kiürítéséről a Tűzriadó Terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az intézményegység - vezető vagy az intézkedéssel megbízott személy dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a tagintézmény-egység – vezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. IV. Egyéb szabályozási kérdések 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 1. 1.Szervezeti formák • Napközi otthon •

Tanulószoba

•

Szakkörök

•

Iskolai sportkör

•

Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság

148

•

kulturális illetve sportrendezvények

•

Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás

•

Környezeti nevelés

•

Erdei Iskola

1. 2. Napközi A napközi otthon működtetése szülők igénye alapján történik. Igénybe vehető 1 – 4. osztályos tanulók részére háromszori étkezéssel együtt. A napközis tanulók a Napközi Éves Munkaterve alapján, napközis nevelő felügyeletével látják el feladataikat. 1. 3. Tanulószoba A tanulószoba szervezése 5 -8. évfolyamon történik, megszervezésénél a szülői igényeket figyelembe kell venni. A tanulószoba szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 12.00 órától 14.00. óráig az erre a foglalkozásra kijelölt teremben. 1. 4. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás A fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást kell tartani azon tanulók részére, akik a szakértői bizottság véleménye alapján rászorulnak, illetve akik számára a Nevelési Tanácsadó javasolja. A fejlesztő , felzárkóztató foglakozások kis csoportokban (1-3) tarthatók .A foglalkozásokat egyéni felzárkóztatási és fejlesztési terv alapján kell végezni , eredményeiről félévenként írásbeli beszámolót kell készíteni , és ezt a szülőkkel is ismertetni kell. 1. 5. Korrepetálás Azon tanulók részére, akik hosszabb idő alatt sajátítják el valamely tantárgy követelményeit, mint átlagos vagy jobb képességű társaik, szervezett korrepetálás tartható. A korrepetálást dokumentálni kell. Egy csoport létszáma nem lehet több, mint az osztály létszámának 51%- a .Ha több osztályból kell szervezni egy tárgy korrepetálását, legalább 10 főt alkosson. 1. 6. Szakkörök Szakköreink elsősorban a tehetséges gyerekeket fejlesztését szolgálják, ezért a megfelelő tanulási idő biztosítása céljából jelentkezési korlátokat vezettünk be. A szakköri foglalkozásokra szeptember 15 –ig lehet jelentkeznie annak a tanulónak, aki az előző évben nem bukott meg. • Egy szakkörre járhat az, akinek az átlagosztályzata 2 -3 között volt. •

Két szakkörre járhat az, akinek az átlagosztályzata 3 -4 volt.

•

Legfeljebb három szakköre járhat, akinek átlagosztályzata 4 -5- volt.

A foglalkozások időtartama heti 1 tanítási óra. 1. 7. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanár szervezi .A tanulók részvétele önkéntes , de törekedni kell arra , hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör a legváltozatosabb formában nyújt lehetőséget a testedzésre. A sportkör tagjai foglalkozásaikon használják az iskola tornatermét, sportfelszerelését, és udvarát. Az iskola a mindennapi testedzést tanórai(kötelező és nem kötelező)foglalkozások mellet a diáksportkörök működésének támogatásával is biztosítja .A mindennapi testedzés kötelező. 1.8. A tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb szervezési kérdések A szakkörök és a sportkörök vezetőit a tagintézmény vezető bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkörök és a sportkörök működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak.

149

2. A tankönyvrendelés szabályai 2. 1. Tankönyvrendelés A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő oktató - nevelő munkát közvetlenül segítő iskolatitkár intézkedik arról, hogy a kiadott tankönyvjegyzéket a szakmai munkaközösségek megismerhessék. A tankönyvrendelést az új szabályozás szerint a szaktanárok választása és a munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a tankönyvfelelős az internetes felületen a KELLÓ hálózatán keresztül eszi meg. A tankönyvrendelésben közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők betartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőre el kell végezni. 2. 2. Iskolakönyvtár A községi könyvtár iskolakönyvtári feladatokat is ellát. Az iskolai pedagógiai tevékenységhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv – és könyvtárhasználati ismereteket oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolakönyvtári feladatokat is ellátó könyvtár SzMSz – e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait, határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai könyvtár működtetésénél meg kell tartani. A szabályzatot a 3. számú melléklet tartalmazza. 3. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, SzMSz – ről, házirendről, a dokumentumok elhelyezése Az iskola alapdokumentumait a könyvtárban kell úgy elhelyezni, hogy azokat a szülők és a gyerekek a könyvtárban bármikor megtekinthessék. A dokumentum egy – egy példánya rendelkezésre áll az igazgatói és a tanári szobában, irodában is. A fenti dokumentumokat a település honlapján is nyilvánosságra kell hozni. Tájékoztatást a Pedagógiai Programról, és az egyéb iskolai dokumentumokról munkaidőben az intézmény vezetőjétől lehet kérni az iskola hivatalos telefonján. Egyeztetett időpontban a vezető készséggel áll rendelkezésre. 4. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak Megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • • • •

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és a tagintézmény-vezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk.

150

5. Záró rendelkezések 5.1.A Bokod - Kecskéd - Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Öveges József Általános Iskolájának szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot munkaközösségei munkaközösségi értekezleten tárgyalták. 5. 2. A Bokod - Kecskéd - Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Öveges József Általános Iskolájának szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a tagintézmény vezető előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év október hó ............napján elfogadta. A törvényben foglaltak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat. 5. 3. Jelen SzMSz- t a Bokod – Kecskéd – Szákszend Móra Ferenc Általános Iskola Igazgatója hagyja jóvá. 2013. év ........................................hó..............napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az ezt megelőző szabályzatok érvénytelenné válnak. 5. 4.Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményének kikérésével. 5.5.Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez további rendelkezések - mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat - és pénzkezelés, bizotmányolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait - önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változása nélkül módosíthatók. Szákszend,2013.szeptember 02. Palotainé Papp Éva tagintézmény vezető Jóváhagyó: dr.Karácsonyiné Handl Mária igazgató

1. SZ. MELLÉKLET

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 151

1.Általános rendelkezések A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározottak szerint a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével az Öveges József Általános Iskola adatkezelési szabályzata az alábbiak szerint került megállapításra: A szabályzat jogszabályi alapja: Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg.  

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „Adatvédelmi törvény”) A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról

152



A Közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény

A szabályzat célja: A szabályzat célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és a jogalapjáról, az adatkezelésre és adatfeldolgozásra jogosult személyekről, az adatkezelés időpontjáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A szabályzat megtekintése: Az adatkezelési szabályzatot a tanulók és szüleik megtekinthetik a könyvtárban, a tanári szobában, illetve a település honlapján. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az intézmény vezetője ad felvilágosítást. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya   

Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és a tanulójára nézve kötelező érvényű. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B.§ szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni.

2.Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének”A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti.

Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai: A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: 1. név, születési hely és idő, állampolgárság; 2. állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; 3. munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolás, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással

153

kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötele - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény, az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: 1. a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásásnak és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; 2. szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; 3. tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, 4. a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok 5. a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma 6. a többi adat az érintett hozzájárulásával.

3.Az adatok továbbításnak rendje A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adati továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A tanulók adatainak továbbítása

154

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: 1. fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, 2. tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, 3. a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, 4. a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, 5. a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, 6. az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, 7. a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4.Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézményegység – vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai:     

a 2.2 fejezet 1. és 2. szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2 fejezet 1. és 2. szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 pontokban meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1 és 3.2 pontokban meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 3.2 fejezet 3. pontjában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás

155



értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2 fejezet 6. pontjában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Intézményegység – vezető helyettes  a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet 3. és 6. szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,  a 3.2 fejezet 5.6.8. szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Iskolatitkár:  a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése  a közalkalmazottak bankszámla számának kezelése  a 2.1 fejezet 3. pontja szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,  a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben,kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát,  a tanulók adatainak kezelése a 2.2 1.2.5. pontjai szerint  a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 1. és 2. pontjai szerint  a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése,  adatok továbbítása a 3.2 4. pontjában meghatározott esetben.

Osztályfőnökök:  

a 3.2 fejezet 3. pontjában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülők felé, a 2.2 fejezet 4. pontjában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani az iskolatitkárnak

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:  

a 2.2 fejezet 4. pontjában szereplő adatok, a 3.2 fejezet 7. pontjában szereplő adattovábbítás.

Munkavédelmi felelős:  a 2.2 fejezet 4. pontjában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása

156

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat,  elektronikus adat Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az elektronikus módszert kötelezően is elrendelhető. 5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése Személyi iratok köre Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazott jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor , illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi:     

a közalkalmazott személyi anyaga, a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), a közalkalmazott bankszámlájának száma. a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:    

a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:    

az intézmény vezetője és helyettese, az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor stb.), saját kérésére az érintett közalkalmazott.

A személyi iratok védelme

157

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az intézményegység - vezetője  az intézmény egység – vezető helyettese  az adatok kezelését végző iskolatitkár A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az e fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartás. A Közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett Közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

   

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor, a közalkalmazott áthelyezésekor, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, ha a közalkalmazott adatat lényeges mértékben megváltoztak.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását és az iskolatitkár végzi. 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek  az intézményegység vezetője  az intézményegység – vezető helyettese  az iskolatitkár

158

Az adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás  törzskönyvek  bizonyítványok  beírási napló  osztálynaplók  a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:  a tanuló neve, osztálya,  születési helye és ideje, anyja neve,  állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,  a tanuló általános iskolájának megnevezése. A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatinak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az

159

adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett vadatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha  a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;  a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás, vagy tudományos kutatás céljára történik;  a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézményegység - vezető – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

160

Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.

161

Szákszend , 2013. március 26.

2. SZ. MELLÉKLET

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

162

Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Iratkezelési szabályzat Iratkezelés Irat Irattári anyag Levéltári anyag Irattári terv Irattári tétel

II. AZ IRAT- ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELEM ÉS IKTATÁSA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A küldemények átvétele A küldemények felbontása Az iktatás A táviratok és telefaxok iktatása gyűjtőszámos iktatás Az iktatókönyv A mutatókönyv Iratcsatolás

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS 1. Intézkedés tervezet 2. Kiadványozás 163

3. A kiadványok leírása, dátuma 4. A kiadvány aláírása V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ 1. 2. 3. 4.

A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez Elküldés módja Kézbesítés Határidős iratok nyilvántartása

VI. IRATTÁRI FELADATOK 1. 2. 3. 4. 5.

Az irat irattárba helyezése Az ügyirat kiadása az irattárból Irattári anyag selejtezése Iratselejtezési jegyzőkönyv Az iratok átadása a levéltárnak

VII. EGYÉB IRATKEZEÉSI FELADATOK 1. Az intézményi körbélyegző nyilvántartása VIII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

164

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A szabályzat 11/1994. MKM. rendelet előírásai szerint készült. Az intézmény iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbi intézményegységvezetői utasítással szabályozom az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként. Az iratkezelés az iskolában az iskolatitkári irodában centralizált módon folyik. I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Iratkezelési szabályzat Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült képés hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattárazását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. 2. Iratkezelés

165

Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy ott keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartás, segédletekkel ellátása, az intézményen belüli irányítása, az ügyintézés során készült kiadványok és azzal kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése és levéltárnak való átadása. 3. Irat Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és hangjegy (kotta), amely bármilyen anyagon, alakban, és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyv- jellegű kéziratokat. Iratnak minősülnek a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok is. 4. Irattári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni, az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékelteket, amelyekre még ügyviteli szempontból még szükség van. 5. Levéltári anyag Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, jogi, tudományos, oktatási, nevelési, kulturális vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, kép- és hangfelvételeket. A nevelési- oktatási intézményekben levéltári anyagnak számítanak az irattári terv nem selejtezhető tételi közé tartozó iratok, valamint azok, amelyek kiselejtezéséhez, az illetékes levéltár nem járult hozzá. 6. Irattári terv Az irattári terv az intézmény működésével kapcsolatban keletkezett iratanyag rendszerezésére szolgál. A nevelési- oktatási intézmény irattári tervét a melléklet állapítja meg. Az irattári terv határozza meg, hogy mely irattári tételek nem Selejtezhetők, illetve, hogy a selejtezhető irattári tételek iratait ügyviteli érdekből meddig kell megőrizni. 7. Irattári tétel Az irattári tervben rendszerbe foglalt, számmal ellátott, azonos ügyköröket jelző tárgyi csoport, amelyek a kiselejtezés szempontjából azonos kategóriát alkotnak. II. AZ IRAT- ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK

166

A nevelési-oktatási intézményegység vezetőjének határozata alapján a postai küldemények átvétele az iskolatitkár munkakörébe tartozik. Az iskolatitkár az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: - küldemények átvétele, - a küldemények felbontása, - az iktatás, - az esetleges iratok (előzmények) csatolása, - mutatózás, - az intézményben iktatott iratok belső továbbítása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - az intézményben iktatott iratokhoz kapcsolódó mellékletek csomagolása, - a kiadványok továbbítása, postai feladás, - a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése, - a határidős iratok kezelése és nyilvántartása, - az intézményben iktatott iratok kiadványainak külső kézbesítése, - az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, - az irattár kezelése, rendezése, - az irattári jegyzékek elkészítése, - közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA 1. A küldemények átvétele Az intézményhez ajánlottan vagy kézbesítés útján érkezett küldeményeket kézbesítőkönyvvel kell átvenni. A küldemények átvételét az iskolatitkár végzi. 2. A küldemények felbontása A névre szóló küldeményt a címzett távollétében a vezető, illetve helyettese akkor bonthatja fel, ha az megállapíthatóan hivatalos iratot tartalmaz. A személyesen benyújtott iratok átvételének igazolása történhet az irat másolatán, átadókönyvben vagy más egyéb módon. Az iskolatitkárnak a küldemény felbontásakor egyeztetnie kell a borítékon és a benne lévő iraton szereplő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül, ha a feladás időpontjához jogkövetkezmények fűződnek (felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, pályázat), a borítékot az irathoz kell csatolni és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett (+boríték) jelezni kell. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. Az iratkezelőnek rá kell vezetni a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírásával kell ellátnia. A diákönkormányzat, a Szülői munkaközösség, valamint a névre szóló levelek továbbítása átadókönyvvel történik. 3. Az iktatás

167

A nevelési-oktatási intézménybe érkezett azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe való bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. A küldeményeket a beérkezés napján – de legkésőbb az azt követő munkanapon – a vezetői szignálás után a beérkezés sorrendjében iktatni kell. A névre szóló küldemény címzettje a felbontás után köteles gondoskodni a hivatalos ügyirat bemutatásáról, és azonnali iktatásáról. A vezető is visszaadja iktatásra azokat az iratokat, amelyeket másra nem szignált ki, illetőleg amelyeket saját maga intéz. Iktatni kell a nemcsak a beérkezett küldeményeket, hanem a hivatalból kezdeményezett minden ügyiratot. Az ügyet iktatás nélkül intézni és csak a kiadvány továbbítás céljából való átadáskor iktatásra bocsátani nem szabad. Soron kívül kell iktatni a hivatalból indított ügyet, valamint a sürgős vagy határidő kitűzésével érkezett ügyiratot, táviratot, expressz küldeményt. 4. A táviratok és telefaxok iktatása Az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha az ügynek még nincs előzménye, a távirati vagy fax-szöveget előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni. 5. Iktatásra nem kerülő iratfajták Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok) valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (pl. meghívókat, szaklapokat). 6. Gyűjtőszámos iktatás Az intézkedésre, felhívásra több szervtől, személytől érkezett válaszokat nem szabad külön-külön iktatni, hanem beérkezésüket gyűjtőíven kell feljegyezni. Az így kezelt válaszokon az iktatószámot törni kell a gyűjtőív folyószámával. A gyűjtőívre előre fel kell jegyezni az intézkedés számát, tárgyát, valamint azoknak a szerveknek a nevét, amelyektől válasznak, véleménynek kell érkeznie, majd a beérkezés tényét, a megfelelő rovatban a napi dátum bejegyzésével kell rögzíteni. A gyűjtőív az iratok mellett marad és így kerül az irattárba. Gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán több ízben előforduló ügyeket, amelyek rendszerint egyetlen intézkedéssel elintézhetők. - Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvei - Szaktanácsadói vélemények - Munka- és tűzvédelmi szemlék jegyzőkönyvei - Átsorolások (magasabb fizetési fokozatba lépés) - Megrendelések - Intézményen belüli megbízások A gyűjtőszámon iktatott ügy, egyedi iktatószáma a gyűjtőszám alszáma, ezért az első alszámot is fel kell tűntetni, úgy, hogy a gyűjtőszámot törni kell az alszámmal (pl.

168

10/1/2002). A gyűjtőszámra iktatható ügyfajtákat az év elején a vezető állapítja meg. Gyűjtőszám nyitása indokolt esetben év közben is elrendelhető. Ugyanazon ügy fajták minden évben, ugyanazon gyűjtőszámot kapják. Az iktatókönyvben az ügy tárgyát tömören, az ügy lényegét legjobban kifejező szóval (cím, vezérszó) kezdve az azonosításhoz legszükségesebb szöveggel kell bejegyezni. Gyűjtőszám esetén az iktatókönyv tárgy rovatába csak az általános tárgyat kell beírni. 7. Az iktatókönyv Az ügyiratok iktatására az év elején megnyitott végig oldalszámozott és hitelesített iktatókönyvet kell használni. Naptári évenként új iktatókönyvet kell használni. Az iktatás sorszáma naptári évenként újra kezdődik. Az iktatókönyv hitelesítése az első, számozatlan oldalon történik. Az iktatókönyv lapjait összeragasztani, a feljegyzett adatokat – a ceruzával bejegyzett határidő kivételével – törölni (leragasztani, kivakarni, lefesteni tussal, tintával vagy bármi módon olvashatatlanná tenni) szem szabad. Ha az iktatókönyvben helyesbítés szükséges, a téves szöveget vagy számot úgy kell áthúzni vékony tollal, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel és keltezéssel igazolni kell. Téves iktatás esetén az iktatókönyvi bejegyzést tollal történő áthúzással érvényteleníteni kell oly módon, hogy a bejegyzés továbbra is olvasható maradjon. Az érvénytelenített bejegyzés iktatószámára újabb ügyiratot iktatni nem szabad. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet az iktatással felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével a hivatalos bélyegző lenyomatával le kell zárni. A lezárást a vezető látja el aláírásával. Az iktatókönyv egyegy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. 8. A mutatókönyv Az iktatott ügyiratot a későbbi megtalálása, érdekében még az iktatás napján legfeljebb azonban az iktatást követő munkanapon mutatózni kell. Ha az iktatókönyv tárgy rovatában az ügyfeleket az egyik beadó megnevezése mellett „és társai” megjelöléssel tüntették fel, az ügyiratot valamennyi név szerint mutatózni kell. A mutatózás mutatókönyvvel történik. Minden iktatókönyvhöz szervesen kapcsolódó név- és tárgymutató könyvet kell használni. A betűsoros mutatókönyv megnyitására, hitelesítésére, és lezárására, az iktatókönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A mutatókönyvben az iktatókönyv tárgy rovatában bejegyzett szöveget a kiemelt szó (vezérszó, címszó) kezdőbetűjének megfelelő betűhöz az iktatószám feltüntetésével kell bejegyezni. Ha az ügyirat több különböző tárgyat érint, vagy az azonos tárgy többféle képen jellemezhető, a tárgyat többféle szöveggel és több helyen kell mutatózni. Az iktató- és mutatókönyvet kék vagy fekete színű tollal, olvashatóan kell vezetni.

169

9. Iratcsatolás Ha az ügyben iktattak már iratot, azt csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz. A csatolás tényét az iratokon és az iktatókönyvben fel kell jegyezni, az iratokat össze kell szerelni és az alapszámon (első iktatási szám) kezelni. Az iratszerelést úgy kell elvégezni, hogy egy-egy üggyel kapcsolatos valamennyi irat időrendben következzék egymás után. Az egyes iratok könyvszerűen lapozhatók, könnyen olvashatók legyenek. Az iratokat borítólapban kell elhelyezni és kezelni. Ha az előirat nincs az irattárban, vagy a határidős nyilvántartásban, vagy pedig az bármely okból nem lehet az újabban beérkezett irattal összeszerelni, az újabb ügyiratra fel kell jegyezni, hogy az előirat hol található és mióta van a jelzett helyen. Ha az ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző évben iktatott iratokat, pedig át kell hozni, csatolni kell az új iktatószámhoz. IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS 1. Intézkedés tervezet Az ügyintézési határidők: - a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított 30 napon belül elintézni. - A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő – ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője más határidőt nem állapít meg – 30 nap. Az ügyintézés előtt – ha az szükséges – az ügyintéző köteles a közbenső intézkedéseket (véleménykérés, tényállás tisztázása) megtenni. Az ügyintézése történhet: - az eredeti irat továbbításával - az elintézési tervezet útján - intézkedés nélküli irattárba helyezéssel Elintézési tervezet készíthető: - előadói íven - sokszorosított nyomtatványon - tisztázati és egyidejűleg készülő másolati példányokon Az elintézi tervezet elkészítésével egyidejűleg az ügyintéző, a leíró és kezelő részére utasítást ad. - a példányszámra - a címzettre - az egyes kiadványokkal elküldendő mellékletekre

170

- a határidős nyilvántartásba helyes és határidő napjára - az ügyirat a kiadvány elküldésére vagy irattárba helyezése előtti láttamozására - a kiadvány postai továbbításának módjára Az előadói ívre az ügyintéző ráírja az irattári tételszámot.

2. Kiadványozás A kiadványozás úgy történik, hogy a kiadványozó az intézkedéstervezetet aláírásával és keltezéssel látja el, aláírása elé pedig „K” betűt ír. Ha a kiadványozó a kiadvány tisztázott példányát is saját kezűleg kívánja aláírni, ezt a tervezeten aláírása előtt „Kh” betűk feljegyzésével jelzi. Az ügyintézés gyorsítása érdekében az elintézési tervezet a tisztázattal egyszerre is készíthető. A nevelési-oktatási intézmények részére forgalomba levő nyomtatványok használata során feltétlenül irattári példányokról is gondoskodni kell. A határozat rendelkező része tartalmazza a döntést és a jogorvoslati út igénybevételére történő figyelmeztetést az indoklás, a tényállás rövid leírását, az annak alapjául szolgáló Bizonyítékokat az esetlegesen el nem fogadott bizonyítékokat és mellőzés okát, továbbá azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az intézményvezető a döntését meghozza. 3. A kiadványok leírása, dátuma A kiadványok leírásának módja: gépelés (szövegszerkesztő) sokszorosítás. A kiadványok leírásának készítője: az iskolatitkár, az intézményvezető és/vagy helyettese. Leírás után a tisztázatot – ha nem együtt készült a kiadványozott tervezettel – összeolvasás útján egyeztetni kell. Az egyeztetés megtörténtét és keltét az összeolvasók az iraton, illetve az előadói ív megfelelő rovatán feljegyzik, és kézjegyükkel látják el. 4. A kiadvány aláírása Leírás után a kiadványozó eredeti aláírásával látja el azokat a tisztázásokat, amelyek tekintetében ezt valamely rendelkezés előírja (kinevezések, megbízások, jegyzőkönyvek, jelentések) vagy ha ezt a kiadványozó szükségesnek tartja. Az aláírás mellett körbélyegzőt kell alkalmazni. Ha nincs ok eredeti névaláírásra a tisztázaton a kiadványozó neve után „s.k.” jelzést kell tenni és a kiadványt a kezelő „A kiadvány hiteles” záradékkal látja el, amelyet aláírásával hitelesít. V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ

171

1. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez A küldeményeket a továbbítás módja szerint csoportosítani kell (posta, külön kézbesítő). 2. Az elküldés módja A továbbítás kézbesítő könyvvel történik. Postai kézbesítés esetén a postai előírásnak megfelelő könyveket kell használni. A postai úton továbbított határozatot tértivevénnyel kell feladni. 3. Kézbesítés Kézbesítéssel csak sürgős esetben továbbítunk küldeményeket. Ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel. 4. A határidős iratok nyilvántartása Ha az ügyiratra tett intézkedésre más szervtől válasz bevárása szükséges, vagy ha az ügyben további intézkedés meghatározott feltétel bekövetkeztével vagy meghatározott későbbi időpontba tehető, az ügy intézésére közbenső határidőt kell kitűzni. A határidőt az ügyintéző állapítja meg és tünteti fel az iraton. Az ügyiraton feltüntetett határidőt az iktató – hónap, nap feltüntetésével – az iktatókönyvben ceruzával feljegyzi az iratot, pedig a megfelelő határidőnyilvántartásba helyezi. Ha az intézkedésre várt válasz a kitűzött határidőn belül megérkezik, a határidőfeljegyzést törölni kell és az ügyiratot – a válaszirat szerelése mellett – azonnal be kell mutatni az ügyintézőnek. Ha a válasz a határidő előtt nem érkezik meg, az ügyiratot a határnapon továbbítani kell az ügyintézőnek. VI. IRATTÁRI FELADATOK 1. Az irat irattárba helyezése Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelésioktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá – ha a levéltár másképpen nem rendelkezett – 50 év után át kell adni az illetékes levéltárnak. Az irattárban őrzött iratokat 5 évenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok

172

selejtezését a nevelési-oktatási intézményegység vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét, és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak a hozzájárulása alapján lehet. Azokat az iratokat, amelyeknek tisztázatait elküldték és ezt a tényt az iraton feltüntették, illetve azokat, amelyeknek irattározására az illetékes vezető utasítást adott, az esetleges elküldés utáni bemutatás megtörténte után az irattárba kell helyezni. Határidős iratokat az irattárba elhelyezni nem szabad. Az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Minden egyes tételt külön dossziéban, e dossziékat pedig dobozokban vagy fedőlemezek közé kell tenni, úgy, hogy az iratköteg vastagsága lehetőleg ne haladja meg a 15 cm-t. Az irattár számára olyan helyiség áll rendelkezésre, amelyben az irattár rendeltetésszerű működése biztosítható: száraz, jól szellőztethető, tisztántartható, tűztől védett. Az irattári használatnál kerülni kell az iratok összehajtását, zsineggel való átkötését vagy az iratkapcsolók használatát. Az iratokat eredeti alakjukban hajtogatás nélkül, illetőleg borítólapok között kell kezelni. Különleges méretű iratokat vagy mellékleteket (térkép, rajz) külön kell elhelyezni és ezt a tényt az iraton vagy a nyilvántartókönyvben jelezni kell. A különtárolt mellékleteken fel kell jegyezni az alapügyirat iktatószámát és irattári tételszámát. A nem iktatott egyéb iratokat (iktatókönyvet, naplót, törzslapot) az irattári tervben megállapított tételszám szerinti csoportosításban kell őrizni. 2. Az ügyirat kiadása az irattárból Irattárban elhelyezett ügyiratot hivatalos használatra az illetékes ügyintézőnek legfeljebb 30 napra szabad kiadni. A hosszabb időre való kiadást az intézmény vezetője engedélyezi. Ha az ügyintéző nem a munkaköréhez tartozó ügyiratot kíván kivenni, ahhoz meg kell szereznie a kiadványozásra jogosult vezető előzetes engedélyét. Az irattárból kiadott ügyirat átvételét a jogosult az e célra szolgáló irattári átadó könyvben (kölcsönzési füzetben) aláírásával köteles elismerni. A kiadásnál fel kell jegyezni, az ügyirat iktatószámát és a kiadás napját. A kiemelt irat helyére, pedig elismervényt kell letenni. Ha a kiadott ügyirat 30 napon belül vagy az engedélyezett határidőre nem érkezik vissza az irattárba, azt meg kell sürgetni. Az ügyirat visszaadásának napját a kölcsönzési füzetbe be kell jegyezni, az elismervényt, pedig meg kell semmisíteni. Kiadványozás után az ügyfél részére az ügyiratba való betekintés, az ügyiratról másolat, vagy abból jegyzett készítése a kiadványozó tudomásával történhet.

173

Az intézmény vezetője engedélyezheti – az iratoknak az irattárból való elvitele nélkül – az irattári anyagban tudományos célból való kutatómunka végzését. 3. Az irattári anyag selejtezése Az irattár anyagának azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, ki kell selejtezni. Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot csak iratselejtezés útján szabad az irattárból megsemmisítés céljából kiemelni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagát 5 évenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltéttől, vagyis a végleges irattárba helyezéstől kell számítani. A selejtező azt köteles vizsgálni, hogy a selejtezésre kijelölt iratcsomagba nem került e más tételszámú ügyirat. Ha ilyet talál, azt a megfelelő tételszámnál el kell helyezni. Az iratselejtezést az intézményegység vezetője rendeli el. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap eltelte után kezdhető meg. 4. Az iratselejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a következőket: - hol és mikor készült - kik végezték és ellenőrizték - mely évfolyam anyagát érinti, mely tételek kerültek selejtezésre, illetve e tételekből mely iratokat tartottak esetleg vissza - milyen mennyiségű iratot selejteztek ki - a selejtezők és ellenőrök aláírását. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A kiselejtezett iratokat megsemmisíteni, értékesíteni csak a jegyzőkönyvre vezetett levéltári hozzájárulás záradék megérkezése után szabad. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. 5. Az iratok átadása a levéltárnak A nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó irattári tételekbe tartozó iratokat általában 15 év őrzési idő letelte után az illetékes Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának kell átadni. A levéltár számára átadandó iratokat ügyviteli segédletekkel együtt az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, kötet) tételjegyzékkel együtt, teljes,lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott iratokról külön jegyzéket kell készíteni.

174

VII. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK A közérdekű bejelentések, javaslatok, illetve a panaszt tartalmazó beadványok iktatása, kezelése az általános szabályok szerint történik, azzal a különbséggel, hogy az iktatókönyvben az iktatószám elé kell jegyezni az irat minősítésére vonatkozó „KB,”KJ” vagy „P” jelet. Az iratot a szignáló vagy az ügyintéző minősíti a megfelelő jelzés feltüntetésével. 1. Az intézményi körbélyegzők nyilvántartása Azokról a bélyegzőkről, amelyeken a Magyar Köztársaság címere van, továbbá, azokról, amelyekre nézve az intézményegység vezetője elrendelte, nyilvántartást kell vezetni. Hivatalos bélyegzőt csak a legszükségesebb darabszámban szabad használatban tartani. A tönkrement (elavult, elkopott) bélyegzőt, továbbá a szöveg változása miatt megszűnt bélyegzőt – az intézményegység vezetőjének ellenőrzése mellet – meg kell semmisíteni. A megsemmisítés előtt a bélyegzőről lenyomatot kell készíteni, s arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni. A bélyegző elvesztéséről az intézményegység vezetője közleményt tesz közzé. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK  Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások átvezetés) az intézményegység vezetőjének kötelessége.  Az Iratkezelési Szabályzat ……………….. napjával lép hatályba.  A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi érintett dolgozójára.  A szerv megszűnése setén a rendelkező szerv köteles gondoskodni az iratanyag további elhelyezéséről, biztonságos őrzéséről. Amennyiben a szerv jogutód nélkül szűnik meg, nem selejtezhető iratait a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának kell átadnia. Szákszend, …………………………… ………………………………………. tagintézmény-vezető

………………………………………. iskolatitkár

Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

175

12. 13.

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Személyzeti, bér-, és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapítások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések statisztikák Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek Nevelési-oktatási kísérletek, újítások Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

14. 15. 16. 17.

Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése

18. 19.

Pedagógiai szakszolgáltatás Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek-és ifjúságvédelem Tanulói dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Gazdasági ügyek Ingatlan-nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok A gyermek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

27. 28. 29.

Nem selejtezhető Nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 10 5 5 10 Nem selejtezhetők 20 5 5 Nem selejtezhetők 5 Nem selejtezhetők 5 5 5 5 3 1 Határidő nélküli

10 Nem selejtezhetők 5

176

177