SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Dél-Balatoni Szakközépiskola

1

TARTALOMJEGYZÉK

4. oldal

Bevezető rendelkezések

5. oldal

Az intézmény működési rendje

7. oldal

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

8. oldal

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

8. oldal

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 19. oldal Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 20. oldal A vezetők, valamint az iskolai szülői szervezet / munkaközösség/ közötti kapcsolattartás formája 21. oldal A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 22. oldal A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja. A gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. 25. oldal Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok


2

26. oldal A tanulók távolmaradásának, vonatkozó rendelkezések

mulasztásának

igazolására

27. oldal A térítési díj, igazgatási díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 31. oldal A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

31. oldal Az intézményi védő, óvó előírások. Az iskola és kollégium létesítményeinek és helyiségeinek használata 36. oldal Rendkívüli teendők

esemény,

bombariadó,

stb. esetén szükséges

36. oldal A szülői szervezet döntési, egyetértési, /véleménynyilvánítási / jogosítványai

véleményezési

37. oldal A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

39. oldal

Állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okirattal rendelkező tanulók tanulmányi kedvezményei

39. oldal

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

42. oldal

42. oldal

A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei. A tankönyvtámogatás megítélésének elvei.

43. oldal

A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

44. oldal

A tanulók jutalmazásának elvei és formái


3

44. oldal

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

45. oldal

Az iskolai könyvtár működési rendje

48. oldal

A tankönyvrendelés rendje

48. oldal

Az Intézménybe történő felvételről való döntés elvei

49. oldal

Az intézményi dokumentumok megtekintési rendje, tájékoztatás , megismertetés rendje

49. oldal

Tájékoztatás az ifjúságvédelmi felelős gyermekvédelmi intézmények neveiről

nevéről

és

A felnőttoktatás formái, szabályai Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 51. oldal

Záradék

a


4

Bevezető rendelkezések

1./ Az intézmény elnevezése: 2./ A középiskola székhelye:

Dél-Balatoni Idegenforgalmi és Közgazdasági Szakközépiskola Székesfehérvár, Vértanú u.22.

3./ A középiskola alapításának éve: 2002. 4./ Az alapító megnevezése

Rockenbauer Felsőoktatási Kft., melynek alapításkori : telephelye Székesfehérvár, Irányi D.u.9. cégbejegyzés száma: 07-09-004095 ( 1995. 12.19.)

5./ A középiskola fenntartója és felügyeleti szerve: Rockenbauer Felsőoktatási Közhasznú Nonprofit Kft Székesfehérvár, Koppány u. 2/a

6./ A középiskola jellege: közoktatási intézmény,érettségi utáni szakképző iskola 7./ A középiskola jogállása: mint oktatási intézmény önálló jogi személy, amely vagyonával és költségvetésével részben önállóan gazdálkodik, az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultsága részjogkörű. Az iskola vezetője, az igazgató, aki képviseli az intézményt és az iskola dolgozói felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. 8./ A középiskola feladata: nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai elméleti és gyakorlati oktatás, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű elméleti és gyakorlati felnőttoktatás, iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás , vizsgáztatás; nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi elhelyezése, kollégiumi szolgáltatás a felnőttoktatásban résztvevőknek és kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli hasznosítása valamint diáksport. 9./ A középiskola gazdálkodási szempontból részben önálló, az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultsága részjogkörű. 10./ A középiskola a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg azokat. 11./ A középiskola a rendelkezésre álló helyiségeket, így a tantermeket, stb. egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérletbe adhatja, feltéve, hogy a bérbeadás az iskolát alaptevékenysége ellátásban nem akadályozza.


5

12./ A középiskola nevelőtestülete az Alapító Okiratban nem szabályozott, a működésre vonatkozó rendelkezéseket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában állapítja meg. 13./ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Dél-Balatoni Szakközépiskola nevelőtestülete megalkotja a szervezeti és működési szabályzatát. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a szakközépiskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének ,pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén  az alkalmazottakkal szemben az igazgató - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést.  a tanulóval szemben fegyelmező intézkedésre, illetőleg fegyelmi eljárás lefolytatása után fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség.  a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását s, ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja az illetőt, hogy hagyja el az iskola épületét.

Az intézmény működési rendje

l./ A tanév rendjét a művelődési miniszter rendelkezése alapján a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 2./ Az épület tanítási napokon 7.00 órától 20.00 óráig nyitva, de 16.30–tól csak a szervezett foglalkozások résztvevői tartózkodhatnak benn, a kijelölt foglalkozási helyeken. Más rendezvényeken, illetve foglalkozásokon a nyitva tartás külön utasítás szerint. 3./ A tanítás 8.30 órakor kezdődik. Az elméleti órák időtartama 2x 45 perc. Az órák között 15 perces szüneteket tartunk.


6

4./ A tanórán kívüli foglalkozások 13.30 -kor kezdődnek. Tanórán kívüli foglalkozás szervezésére a 7 -8. órában akkor kerülhet sor, ha a tanulóknak tanórai /órarendi/ foglalkozásuk nincs. 5./ Az igazgató és a helyettes napi munkabeosztását úgy kell elkészíteni, hogy a munkaidő megkezdésétől a befejezéséig egyikük mindig az iskolában tartózkodjék. Az igazgató 7,00-tól 15,00-ig az iskolában tartózkodik. Távolléte esetén a helyettesítési rend szerinti a munkabeosztás. 6./A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóban /osztály, szakköri, fakultatív foglalkozás/ vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat, valamint a nem szakszerűen helyettesített órákat, ügyeleti munkaórákat nem sorszámozzuk.

7/ A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége! A tanítási órát nem lehet zavarni! 8./ A tanulók viselkedését a Házirend szabályozza. 9. / az iskolai tanács létrehozásának és működésének szabályai: A tagjai tisztségüknél fogva kerülnek az tanácsba. Ennek tagjai: igazgató A fenntartó képviselője A DÖK vezetője Az iskolai tanács az intézmény életének egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A tanács rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. A tanács üléseit az igazgató hívja össze, készíti elő és vezeti. A tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

1./ A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése két szinten történik. a/ Az igazgató és az igazgatóhelyettes belső ellenőrzése. b/ A szakmai munkaközösségek, munkaközösség- vezetők ellenőrzése. 2./ Mindkettőnek a pedagógiai munka, a szakmai munka hatékonyságát, eredményességét kell vizsgálnia. A pedagógusok módszereiket az oktatási törvény, a tantervi követelmények kereteinek megfelelően szabadon választhatják meg. 3./ Az iskolavezetés belső ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési tervben a felelősöket megjelöli. 4./ A szakmai munkaközösségek minden tanév elején munkaterveikben rögzítik az ellenőrzés módját és formáit. A tanév végén a szakmai munkaközösség vezetője értékelést készít a munkaközösség, a munkaközösségi tagok munkájáról. A szakmai


7

minősítést a munkaközösség tagjaival megbeszéli, s ez után terjeszti a tanévzáró tantestületi értekezlet elé. 5./ Az igazgató, az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségi értekezleteken részt vesznek, s azokon közösen áttekintik a tárgy szakmai, szakmai-pedagógiai helyzetét, a fejlesztés lehetőségeit, feladatait. Ha szükséges, javaslatot dolgoznak ki a további feladatok megoldására.

A területek felosztása a vezetők között: -

Az igazgató az osztályfőnöki munkaközösség,

-

az igazgatóhelyettes a német és angol nyelvi munkaközösségek, a szakmai munkaközösségek munkáját segíti, ellenőrzi

6./ Az igazgató, igazgatóhelyettes ellenőrzésének formái, módszerei: a./ óralátogatások: - az igazgató, igazgatóhelyettes, - tanév elején elkészített - az adott tanévre vonatkozó óralátogatási terv szerint végzik, -

az óralátogatási tervtől való eltérést az aktuálisan jelentkező problémák, feladatok indokolhatják.

-

az óralátogatásokról feljegyzést kell készíteni, a tapasztalatokat az illetékes tanárokkal meg kell beszélni. Az óralátogatási tapasztalatok egyik eleme a tanári munka átfogó értékelésének.

b./ A munkaközösségek szakmai megbeszélésein való részvétel: Az igazgató, igazgatóhelyettes , a 4. pontban foglaltaknak megfelelően vesznek részt a munkaközösségi megbeszéléseken, amelyeket felhasználnak arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek a munkaközösség munkájáról, és ugyanakkor értékelést adjanak az addig végzett tevékenységről. c./ Az oktató-nevelő munkával kapcsolatos dokumentumok megtekintése, ellenőrzése. /Tanmenetek, dolgozatok, haladási naplók, osztályozó naplók, munkatervek/ A belső ellenőrzésről feljegyzés készül. Az értékelést a félévi, illetve év végi értekezleten a tantestülettel is meg kell ismertetni!


8

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

1. Idegen személy az iskolában csak engedéllyel tartózkodhat. 2. A hivatalos látogatókat, vendégeket az ügyeletes tanuló az igazgatói irodába kíséri. / A portás a látogató érkezését telefonon jelzi az igazgatónak, vagy a titkárságnak. / 3. Ha az intézmény egy dolgozójához látogató, vagy vendég érkezik, akkor a dolgozó köteles a benntartózkodás ideje alatti tevékenységéért felelősséget vállalni. 4. A portás senkit sem engedhet be az intézménybe addig, amíg nem jelentkezik az a dolgozó, akihez érkezett az idegen személy. 5. Tanulók látogatót – kivételes esetekben – a porta előtti aula részben fogadhatnak. 6. Ha az idegen személy el kívánja hagyni az intézményt, a porta előtti ajtóig kíséri, akihez érkezett. 7. Iskolai rendezvények, ünnepségek alkalmaira tanári ügyeletet szervezünk. A beléptetésért a mindenkori ügyeletes tanár a felelős. 8. Reggel 7 órától csak a porta melletti bejárati ajtót tartjuk nyitva. A többi ajtó kulcsa a portán található olyan helyen, hogy szükség esetén a legrövidebb idő alatt ki lehessen nyitni azokat. A bejáratoknál jelenleg diákügyelet van / két fő a földszinten, egy fő az első emeleten /.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

l./ Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik. 2./ Az igazgató dönt és felelős az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. 3./ Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók : Igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető 4./ Az iskolát az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként, illetve kivételes helyzetben átruházhatja helyetteseire, a kollégiumvezető-helyettesre, vagy a tantestület valamely tagjára. 5./ Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.


9

6./ Az igazgatóhelyettes és a többi vezető beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 7./ Az igazgatóhelyettes az igazgató távollétében teljes jogú helyettesei az igazgatónak, kivéve a személyi kérdéseket és a tanulói jogviszony létesítését, illetve megszüntetését. 8./ Az igazgatóság rendszeresen, hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 9./ Az iskola vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető a munkaközösségek vezetői, a diákokat érintő kérdéseknél a diákönkormányzat vezetője. Az iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége évente négyszer az éves munkatervben rögzített feladatokhoz kapcsolódóan tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésekről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskolavezetőség alapvető feladata a döntések előkészítése, amelyeket az igazgató más fórumok elé terjeszt, vagy saját hatáskörében hoz meg. Javaslatait, állásfoglalását vita során, többségi szavazattal alakítja ki. Az iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint külön megbízás alapján ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény szervezeti egységei szoros kapcsolatban állnak egymással. A kollégium és az iskola közötti kapcsolattartást az intézmény igazgatója folyamatosan ellenőrzi. A kapcsolattartás úgy történik, hogy a kollégiumvezető-helyettes heti rendszerességgel ill. ha szükséges , vagy azt konkrét esemény indokolja, szükség szerint ülést tartanak, amelyen az intézmény igazgatója jelen van és tájékoztatják egymást a szervezeti egységek életéről. 10./ Az iskolában folyó munka területeinek megosztása az alábbiak szerint történik: Az igazgató feladatai: Feladatait a fenntartó által készített alábbi munkaköri leírás tartalmazza: I. Jogállása, fontosabb hatáskörei: 1. A Rockenbauer Felsőoktatási Közhasznú Nonprofit Kft. által fenntartott, önálló iskola egyszemélyi felelős vezetője, teljes jogkörrel képviseli intézményét külső szervek és a fenntartó felé.


10

2. Felelősségét a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX.tv. 54. §-a határozza meg. Ennek megfelelően felelős:  az intézménye szakszerű, törvényes működéséért,  a fenntartó által biztosított pénzeszközökkel való ésszerű, célszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja intézménye közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Felel az iskola pedagógiai munkájáért, a pedagógiai programban megfogalmazottak végrehajtásáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért,  a tanulók, gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Rendkívüli szünetet rendelhet el rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, melyhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését. 3. Feladatainak ellátását átruházhatja vezetőtársa(i)ra, melyet a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíteni kell. Ennek érdekében: gondoskodik az iskola vezető szervezetének létrehozásáról, annak működéséről, munkamegosztásáról. II. A pedagógiai munka irányításának feladatai: 1. Elsődleges feladata az iskola pedagógiai irányítása, a nevelőtestület vezetése. Ennek érdekében: gondoskodik a pedagógiai programban meghatározottak végrehajtásáról, ellenőrzéséről. 2. Vezetőtársa(i) bevonásával ellenőrzi a hatékonyságát, évente ellenőrzési tervet készít.

nevelő-oktató

munka

minőségét,

3. Lehetőséget biztosít a nevelőtestület tagjainak a minél szélesebb körű szakmai autonómia gyakorlására. 4. Személyes példamutatással tevékenyen részt vesz az egységes és következetes nevelési követelmények és eljárások, a példamutató tanár-diák viszony kialakításában. 5. A vizsgaszabályzatok betartásával szervezi a- szakmai vizsgákat. III. Tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenysége:


11

1. Vezetőtársai bevonásával, a jogszabályi előírások és a fenntartó utasításának betartásával elkészíti a tantárgyfelosztást és órarendet, melyeket egyeztetés céljából bemutat a fenntartónak. Felelősséggel tartozik a Munka Törvénykönyvében rögzített éves túlóraszám betartásáért. A tantárgyfelosztás igazgatóra vonatkozó részét a fenntartó hagyja jóvá. 2. Felelős az éves munka megtervezéséért és megszervezéséért, annak a nevelőtestület által történő értékeléséért (kulturális-, sportesemények, értekezletek, rendezvények). 3. Felelős a beiskolázási feladatok tervezéséért, lebonyolításáért. 4. Iskolája érdekeinek szem előtt tartásával elkészíti a pedagógus továbbképzési programot, a beiskolázási tervet. 5. Gondoskodik a nemzeti ünnepek méltó megünnepléséről, az iskolai hagyományok ápolásáról. 6. Segíti és ellenőrzi az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységét, munkáját. IV. Munkáltatói feladatai: A Munka Törvénykönyve, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. szabályozza. Ennek megfelelőn: 1. Dönt a fenntartó által jóváhagyott álláshelyek betöltéséről. 2. Kinevezi vezetőtársa(i)t és az intézmény dolgozóit. 3. Megbízást ad különböző tisztségek betöltésére (munkaközösség vezető, diákönkormányzatot segítő tanár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, stb.) A megbízások előtt beszerzi a fenntartó hozzájárulását az anyagi fedezet biztosítása érdekében. 4. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását. 5. Elkészíti a közalkalmazottak besorolását, figyelemmel kíséri az előmeneteli rendszert, gondoskodik a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetéséről. 6. Szükség szerint elkészíti a közalkalmazottak minősítését. 7. Dönt az alkalmazotti közösség erkölcsi és anyagi elismeréséről. 8. A jogszabályi előírások figyelembe vételével ütemezi az éves szabadságokat, elkészíti a szabadságolási tervet. 9. Gondoskodik a téli, tavaszi és nyári szünetek alatti ügyeletről. 10.Megszervezi az iskola munkarendjét, azt rendszeresen figyelemmel kíséri. V. Pénzügyi és gazdálkodási feladatok: a költségvetésről szóló törvény, az államháztartási törvény, ezek végrehajtási utasításai, valamint a fenntartó költségvetési rendeletében meghatározottak alapján. 1. A fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Programok alapján tervezi az éves költségvetést. 2. Ellátja a részben önálló gazdálkodási feladatokat.


12

3. A költségvetésben meghatározott keretek között biztosítja az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit. 4. A munkaszerződések megkötése, módosítása előtt egyeztet a fenntartóval a többletjuttatások fedezete érdekében. 5. Törekszik az intézmény saját bevételének növelésére, ennek érdekében menedzseli intézményét. 6. Felel az intézmény vagyonának megóvásáért. 7. Elkészíti és betartja a gazdálkodással és vagyonvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat. 8. Pályázatok készítésével segíti az intézmény szakmai fejlesztését. VI. Tanügy igazgatási feladatok: a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. alapján 1. 2. 3. 4.

Elsősorban dönt a tanulói jogviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatban. Intézkedik a tanulói fegyelmi ügyekben. Tervezi, szervezi a felvételi eljárást, beiratkozást. Gondoskodik a félévi értesítő és év végi bizonyítvány kiosztásáról.

VII. Kapcsolattartás 1. Kapcsolatot tart a Szülői szervezet, a Diákönkormányzat, valamint a szakszervezet(ek) vezetőivel, javaslattételi, véleményezési és egyetértési joguk gyakorlásában segíti őket, döntései meghozatala előtt - a hatáskörükbe tartozó ügyekben - kikéri véleményüket. 2. A Diákönkormányzat részére biztosítja a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, valamint a költségvetésben rögzített támogatást. 3. Tanévenként tájékoztatja a szülőket, a Diákönkormányzatot a Pedagógiai Program teljesítéséről, az iskola nevelési-oktatási tevékenységének, feladatainak végrehajtásáról. 4. Rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval . Adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségeit a jogszabályokban és a fenntartó utasításaiban meghatározott módon, határidőre, pontosan és felelősséggel teljesíti. VIII. Adminisztratív szervezési feladatok 1. Gondoskodik a tanulói nyilvántartás naprakészségéről. 2. Elkészíti az intézmény működését segítő helyi dokumentumokat, szabályzatokat. Gondoskodik azok hozzáférhetőségéről. 3. Figyelemmel kíséri az intézmény adminisztratív teendőit, ügyiratkezelését, nyilvántartások, naplók vezetését, baleseti jegyzőkönyvek megküldését. 4. Gondoskodik az iskolai dokumentáció megőrzéséről, selejtezéséről. IX. Vagyonvédelmi feladatok 1. Gondoskodik a tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartatásáról, a szabályzatok elkészítéséről. 2. Előkészíti és megszervezi a leltározást, selejtezést. 3. Gondoskodik az épület és egyéb vagyontárgyak védelméről.

betartásáról

és


13

X. Egyéb kötelezettségek 1. A megye oktatási és kulturális rendezvényein képviseli intézményét vagy képviseletéről gondoskodik. 2. Nemzeti ünnepeinken, jelentős eseményeken gondoskodik a tanulói képviseletről. 3. Munkakörébe tartozik minden olyan feladat, mely iskolája vagy a város oktatásügyének érdekében munkáltatója - külön díjazás nélkül - megbízza. XI. Feladatait - alapvetően - a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII.tv., a Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX.tv., a Szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI.tv., a mindenkori költségvetésről szóló tv., a tv.-ek végrehajtási utasításai, miniszteri rendeletek, szakmai vizsgaszabályzatok, valamint a Rockenbauer Felsőoktatási Közhasznú Nonprofit Kft. rendeletei és határozatai szabják meg.

Igazgatóhelyettes feladatai: 1.Közreműködik a pedagógiai programban meghatározottak végrehajtásában, ellenőrzésében. 2. Közreműködik az éves munka megtervezésénél , megszervezésénél, s annak a nevelőtestület által történő értékelésénél. 3. Személyes példamutatással tevékenyen részt vesz az egységes és következetes nevelési követelmények és eljárások, a példamutató tanár-diák viszony kialakításában. 4. Közreműködik a nevelő-oktató munka ellenőrzésénél, hatékonyságának vizsgálatánál. 5. A jogszabályi előírások és a fenntartói utasítások betartásával közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésénél. 6. A tanórák beosztásának elkészítése, az órarendkészítés, az órák tantermi elhelyezése. Az órarend és a teremvándorlási rend egész évben történő gondozása. (évközi órarend változások elkészítése) 7. Túlórák kijelölése, elszámolása. 8. Az állandó helyettesítések feltüntetése az órarendben. Helyettesítések szervezése. 9. Korrepetálások, előkészítő foglalkozások, szakkörök szervezése, elszámolása 10. Közreműködik a szervezési feladatok megoldásában, szervezi az egészségügyi ellátással kapcsolatos teendőket. 11. Az osztályfőnöki munka segítése, kapcsolattartás külső előadókkal. 12. Közreműködés az iskolai statisztikák elkészítésénél, a törzskönyv vezetésében. 13. Munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok irányítása. 14.Iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezésének irányítása, tervezése. 15.Tankönyvsegély szétosztása, tartós tankönyvek beszerzésének irányítása.


14

16.Felelősséggel tartozik a Munka Törvénykönyvében rögzített éves túlóraszám betartásáért. 17.Szakmai munkaközösség irányítása. 18.Felelős a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. 19.A vizsgaszabályzatok betartásával közreműködik a szakmai vizsgák szervezésénél. Elkészíti a szakmai vizsgák terem- és felügyeleti beosztását. 20.A C típ. középfokú nyelvvizsga bizonyítványok begyűjtése, idegen nyelvből a nyelvi órák látogatása alóli felmentések intézése. 21.A vizsgákra felügyelő tanárok szervezése. 22.Szervezi a beiskolázási feladatokat. 23.Tervezi, szervezi a beiratkozást. 24.Pályázatok készítésével segíti az intézmény szakmai fejlesztését. 25.Gondoskodik a tanulói nyilvántartás naprakészségéről. 26.Figyelemmel kíséri az intézmény adminisztratív teendőit, ügyiratkezelését, nyilvántartások, naplók vezetését, baleseti jegyzőkönyvek megküldését. 27.Az osztály-diákbizottságok munkájának irányítása (IDB felelős tanárral együtt). Az igazgatóhelyettes az igazgatóval közösen felelős azért, hogy az intézkedéseket összehangolják és egyformán képviseljék az iskolát, az iskolai élet minden lényeges ügyéről, eseményéről időben és kölcsönösen tájékoztassák egymást. Az igazgatóhelyettes munkáját az igazgatóval történt előzetes megbeszélés és a személyre szóló munkaköri leírása alapján végzi. Gondoskodik a munkaterületére vonatkozó jogszabályokból, a felügyeleti szervek utasításaiból és intézkedéseiből adódó feladatok végrehajtásáról.

A munkamegosztás értelmében ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját /naplók, anyakönyvek, bizonyítványok/, továbbá az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők bevonásával az osztályzatok beírását. A tanítási órákat látogatja. Az irányítása alá tartozó területeken a tanárok közvetlen elöljárója, részt vesz a velük kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásában, javaslatot tesz jutalmazásukra, kitüntetésükre, béremelésükre. Elkészíti a területére vonatkozó jelentéseket, értékeléseket.

A gyakorlati oktatásvezető feladatai 1. Munkáját az igazgatóhelyettessel együttműködve végzi. 2. Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai gyakorlati oktatást. 3. Felelős a tanműhelyek szakszerű és törvényes működéséért, a gyakorlati foglalkozások egészséges, biztonságos és esztétikus feltételeinek biztosításáért, az ésszerű és takarékos anyagfelhasználásért. 4. Kapcsolatot tart az iskola szakképzési tevékenységével összefüggésben a felsőoktatási intézményekkel és a hasonló karakterű intézményekkel. 5. Irányítja és szervezi a gyakorlati oktatást vezető tanárok továbbképzését. 6. Új szakképző évfolyam indítását előkészíti.


15

7. Figyelemmel kíséri a szakképzéssel és szakképesítéssel kapcsolatos jogszabályokat, azok változásait és a szakirodalmat. 8. Ellenőrzi a napi gyakorlati foglalkozásokat. 9. Felelős a szalmai -képesítő vizsgák előkészítéséért, lebonyolításáért. 10. Irányítja a tanműhelyek műszaki fejlesztését, a korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtését. 11. Szervezi és irányítja a tanműhelyek és gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatónevelő munkáját, az iskolai szintű szakmai gyakorlati versenyeket. 12. Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, azok megvalósításához segítséget nyújt. Gondoskodik a versenyeken továbbjutók felkészítéséről, további versenyzésük feltételeinek biztosításáról, az elért eredmények rögzítéséről. 13. Irányítja az iskolai kiállítások szervezését. 14. Gondoskodik a tanulók gyakorlati képzőhelyeiről, ellenőrzi a tanulókat a helyszíneken. 15. Irányítja a taniroda munka és tűzvédelmi tevékenységét. 16. Javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. 17. Közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 18. Ellenőrzi és jóváhagyja a munkaterveket, felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást, ellenőrzi az adminisztrációt. 19. Elkészíti a tanév közbeni és tanév végi értékeléseket, statisztikákat. 20. Szervezi a nyári gyakorlatokat. 21. Közreműködik a havi emlékeztetők összeállításában.

A nevelők szakmai munkaközösségei:

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösség vezetők megbízása 5 évre szól. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:  szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetésének munkáját.  részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében.  egységes követelményrendszert alakítanak ki, folyamatosan mérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.  részt vesznek pályázatok, tanulmányi versenyek szervezésében, lebonyolításában.  szervezik a pedagógus továbbképzéseket, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez.  az iskolavezetés kérésére felmérő tételsorokat állítanak össze, ezeket értékelik.  javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját.  javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére.  segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.


16

 a szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkatervek szerint tevékenykednek.  a szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja.  a munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.

Az iskolai munkaközösség-vezetők feladatai:

 A szakmai munkaközösség-vezetők képviselik a munkaközösséget.  A munkaközösség tagjainak segítségével éves munkatervet készítenek.  Előkészítő munkát végeznek a tantárgyi-tanulmányi versenyek érdekében, gondoskodnak a nevezések határidőben történő leadásáról és segítséget nyújtanak a háziversenyek lebonyolításában.  Tehetséges tanulókkal kiemelten foglalkoznak.  Segítséget és útmutatást adnak a pályakezdő tanároknak, módszertani megbeszéléseket tartanak.  Óralátogatásokat szerveznek és végeznek.  Közreműködnek a szakszerű helyettesítések megoldásában.  Kapcsolatot tartanak a szaktanácsadókkal.  Elősegítik a munkaközösségek tagjainak szakmai továbbképzését.  Véleményezik a munkaközösségek tagjainak munkáját, melynek alapján javaslatot tesznek jutalmazásra, béremelésre, kitüntetésre.  Segítik a tanmenetek határidőre történő összeállítását  Figyelemmel kísérik a tantervek teljesítését!  Javaslatokat tesznek az oktatási eszközök fejlesztésére és szorgalmazzák azok időbeni beszerzését.  Figyelemmel kísérik a meglévő oktatási eszközök hasznosítását, gondoskodnak - a munkaközösség többi tagjával együtt - azok védelméről és besegítenek a leltározási munkákba.  A munkaközösség bevonásával javaslatot tesz a tankönyvrendelésre.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár feladatai: Az iskola jelentős szerepet tölt be a gyermek- és ifjúságvédelem megelőző szakaszában a veszélyeztetettség észlelésében és felderítésében, valamint az okok megszüntetésére irányuló visszajelzésben. A megelőző gyermekvédelem a "problémás" gyermekre vonatkozó differenciált nevelőmunkát, a rászorultságnak megfelelő szociális gondoskodást, valamint a gyermek védelme érdekében a szülő támogatását, illetve figyelmeztetését célzó hatósági intézkedés kezdeményezését foglalja magába.  az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények /pl. gyermekjóléti szolgálat,


 



   



    

17

nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb/ címét, illetve telefonszámát az osztályfőnökökkel kapcsolatot tart és velük együttműködve szervezi a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. a pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét együttműködik a szülői munkaközösséggel, elősegítve ezzel a kétirányú kapcsolattartást ( iskola  család ) közvetítő szerepet lát el a szülők és az iskola között ( nézeteltérések, szülők iskolával való konfliktusa esetén ) figyelemmel kíséri a veszélyeztetett helyzetű tanulók fejlődését, szociális helyzetét közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a szociális segélyért folyamodó pályázatok kedvező elbírálásához javaslatával, véleményezésével hozzájárul szükség esetén családfejlesztő, értékformáló munkát folytat életvezetés, gyermeknevelés, kapcsolatok, együttműködés fejlesztése terén a félévi és év végi tantestületi értekezleten tájékoztatást ad a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: - a gyermekbántalmazás félelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot - a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó –, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében - az iskola nevelési programja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében segíti egészségnevelési, ennek részeként kábítószerellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri végrehajtását; szükség esetén intézkedést kezdeményez az iskola igazgatójánál, tájékoztatást nyújt a tanulók, szülők és a pedagógusok részére

A tűz- és munkavédelmi felelős feladatai:


18

Az igazgató megbízása alapján szervezi az iskola tűz- és munkavédelmi feladatainak megoldását. - Elkészíti a tűz- és munkavédelmi szabályzatokat, a megjelenő újabb rendeletek értelmében gondoskodik arról, hogy a szabályzatok időszerűek legyenek. - Megszervezi a tűz- és munkavédelmi bejárásokat, gondoskodik a jegyzőkönyvek elkészítéséről, a feladatok végrehajtását ellenőrzi. - A tanulói, tanári és technikai dolgozók tanév eleji munkavédelmi- tűzvédelmi oktatásának megszervezéséről gondoskodik. - A tűz- és munkavédelmi részfeladatok lebontásában a témáért felelős igazgatóhelyettesnek segítséget nyújt. - A rendeletek által meghatározott jelentéseket határidőre összeállítja, a balesetei jegyzőkönyvek elkészítéséről, pontos vezetéséről gondoskodik. - Ha balesetveszélyt, tűzvédelemmel kapcsolatos gondot észlel, intézkedik. Amennyiben a feladatot nem tudja megoldani, az igazgatónak jelenti a problémát. - A munkavédelmi vizsgára kötelezett dolgozók részére az intézeti vizsgáztatást megszervezi. - A tűzvédelmi megbízott köteles részt venni a vonatkozó jogszabályban /1996. évi XXXI. Tv. 22.§./ előírt tanfolyamon. - Köteles figyelemmel kísérni a tűzvédelmi szabályok előírások megtartását, ezen belül: 1. a dohányzó helyekre vonatkozó táblák kifüggesztését, a rendelkezések betartását; 2. a tűzoltó készülékek minőségi és ellenőrzési jegyének meglétét és érvényességét; 3. a helyiségek tűzvédelmi utasításának megfelelőségét; 4. hiányosságok esetén intézkedést kérni az intézmény vezetőjétől; - Gondoskodik a tűzvédelmi riadótervről, annak megismertetéséről. A riadótervnek megfelelően, annak begyakorlása érdekében levonulási gyakorlatot szervez. - Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét. Felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. - Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését. - Felelős az irányítása alá tartozó területen: 1./ a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, a dohányzóhely kijelöléséért, 2./ hogy a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó-felszereléshez vezető út szabad legyen, 3./ az éghető folyadékból a munkahelyen csak az utasításban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra, -


19

4./ a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propaganda anyagok elhelyezéséért, 5./ a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek, 6./ TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉSI NAPLÓ-t köteles a munkahelyen tartani, ellenőrzés esetén azt az ellenőrzésre jogosult személynek átadni.

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről a nevelőtestületet tájékoztatni kell!

Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

1.

Az igazgatót távollétében / akadályoztatása esetén / az igazgatóhelyettes helyettesíti.

2.

Amennyiben az igazgatóhelyettes is távol van, a vezetői feladatokat a kollégiumvezető- helyettes látja el.

3.

Az iskola körbélyegzőjét az igazgató a név aláíráshoz használja. Távolléte esetén a bélyegző használat a helyettesítés rendje szerinti. Tanulóknak adott iskolalátogatási bizonyítványon, egyetemi-főiskolai továbbtanulási lapon az osztályfőnök aláírása mellé a körbélyegző használható. Az osztályfőnök távollétében iskolalátogatási bizonyítványt a tanuló nyilvántartást vezető is kiadhat, bélyegzőt használhat.

A vezetők, valamint az iskolai szülői szervezet /munkaközösség/ közötti kapcsolattartás formája

Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik.


20

Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből elnököt és elnökhelyettest választanak. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb színtű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezeteinek elnökei vesznek részt. Az osztály szülői szervezetének elnökét akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti. Az iskolai szülői szervezet választmánya megválasztja az iskolai elnököt és elnökhelyettest.

a

szülők

javaslatai

alapján

Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tartja a kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

l./ A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. 2./ A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 3./ A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 4./ A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.


21

5./ A nevelőtestület az 1993. évi LXXIX. törvény 57. § - ában megfogalmazott jogkörei közül az alábbi jogokat ruházza át: a/ A tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét a nevelőtestület annak az osztálynak vagy osztályoknak a nevelőtestületére ruházza át, amelyben vagy amelyekben a fegyelmi vétséget elkövető tanuló vagy tanulók beiratkoztak. b/ Az osztályozó vizsgára bocsátás döntési jogkörét a nevelőtestület annak az osztálynak vagy osztályoknak a nevelőtestületére ruházza át, amelyben vagy amelyekben a tanuló vagy tanulók osztályozó vizsgát tenni kívánnak. c/ A pedagógusok továbbképzésben való részvételével kapcsolatos véleményezési jogkörét a nevelőtestület a szakmai munkaközösség-vezetőkkel kibővített iskolavezetésre ruházza át. d/ A pedagógus álláshelyek pályázati kiírásával összefüggő véleményezési jogkörét a nevelőtestület a szakmai munkaközösség-vezetőkkel kibővített iskolavezetésre ruházza át. 6./ A jogkörök átruházásából adódó feladatok ellátásáról a megbízottak évente egyszer, a tanévzáró tantestületi értekezleten számolnak be a nevelőtestületnek.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás

1./ A Dél-Balatoni Szakközépiskola és a fenntartó kapcsolata: A Dél-Balatoni Szakközépiskola fenntartója a Rockenbauer Felsőoktatási Közhasznú Nonprofit Kft., mely fenntartó irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos jogait a közoktatási törvény 102-107. §-ai alapján gyakorolja. Az intézmény évente egy alkalommal a fenntartó részére beszámolót készít, melyben az éves munkáját értékeli. /Ez a beszámoló általában a tanév végén készül./


22

A Dél-Balatoni Szakközépiskola tantárgyfelosztását, munkatervét, órarendjét tájékoztatásul felterjeszti a fenntartónak. Megküldi a félévi és év végi értékelő értekezletek anyagát és jegyzőkönyveit. Az intézmény az iskolai rendezvényekre meghívja a fenntartó képviselőit. /Tanévnyitó tantestületi értekezlet, félévi és év végi értékelő értekezletek, kiállítások, szalagavató, ballagás stb./ A Dél-Balatoni Szakközépiskola folyamatos kapcsolatot tart a Rockenbauer Felsőoktatási Közhasznú Nonprofit Kft. -val. Az általa szervezett programokról, versenyekről a tantestületet és a tanulóifjúságot tájékoztatja.

4./ A Dél-Balatoni Szakközépiskola és más középfokú oktatási intézmények kapcsolatai: Az iskola vezetése szoros munkakapcsolatot alakított ki Siófok és Székesfehérvár többi középfokú oktatási intézményeivel. Őket rendezvényeire meghívja.

Támogatja a régió középiskolái által szervezett tanulmányi és kulturális versenyeket és azokon tanulóival részt vesz.

5./ A Dél-Balatoni Szakközépiskola és a felsőoktatási intézmények kapcsolata:

Az intézmény vezetése kiemelt figyelmet szentel felsőfokú intézményekkel való kapcsolattartásra. Ezen belül jól működő kapcsolat alakult ki a Veszprémi Egyetemmel. Ennek keretében a nyelvtanár szakos hallgatók részére igény szerint iskolánk biztosítja a tanítási gyakorlat lehetőségét. A Szolnoki Főiskolával kötött megállapodás alapján akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést végzünk. 6./ A Dél-Balatoni Szakközépiskola és a régió kulturális intézményeinek a kapcsolata:

A városi művelődési házak programjairól a tanulóifjúság folyamatos tájékoztatást kap. A művelődési házak által szervezett versenyeken való tanulói részvételt az iskola szorgalmazza és támogatja.

7/.Az iskola-egészségügyi kapcsolattartás

ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való


23

Az MKM 16/1998. /IV./8. rendeletének 2.§-a szerint a nevelési - oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskola- egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 10.§-ában szabályozza a gyermekek, a tanulók jogait és kötelességeit. Az /1/ bekezdés szerint " a tanulónak joga, hogy nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A 11.§. /1/ bekezdése alapján a tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

 

 





A 41.§. /5/ bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről., továbbá gondoskodni kell évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről. A népjóléti miniszter az iskola- egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. /IX.3. / NM. rendelete szerint a következőket szabályozzuk. az iskolaorvos a nevelési- oktatási intézményből hozzáirányított tanulót /akut beteget/ elsősegélyben részesíti és további kezelésre a háziorvoshoz irányítja az iskola - egészségügyi orvosi ellátást az iskolaorvossal és a védőnővel együttműködve valósítjuk meg. A 18 - 22 éves korosztályt megelőző jellegű az egészségügyi alapellátás keretében szervezett, rendszeres iskola-egészségügyi ellátásban fogjuk részesíteni, kérjük, hogy az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, szakértőként működjék közre a nevelőtestület munkájában, a tanulók egészségügyi ellátását az orvossal és a védőnővel egyeztetett rend szerint végezzük. A szűrések gyakorlati végzése elsősorban az orvos feladata, a szűrés eredményének megítélése, a további szakellátás igénybevétele az orvos felelőssége. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a tanuló szakorvosi vizsgálaton való részvételét. Iskolánkban a 13. évfolyamos tanulók kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek részt, ahol az iskolaorvos a korrekcióra szoruló tanulókat szakorvosi vizsgálatra utalja be. Az iskolaorvos által beutalt tanulónak - saját érdekében - kötelessége részt venni a szakorvosi vizsgálaton és a leletet visszavinni az iskolaorvosnak. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét biztosítjuk. A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskolaegészségügyi feladatokat /környezet - egészségügy, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás/ az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével együttműködve végzi. a védőnőtől igényeljük, hogy nyújtson segítséget a preventív ifjúságvédelmi tevékenység megszervezésében, az egészségvédelemmel, egészséges életmódra neveléssel, családvédelemmel, AIDS - és drog megelőzéssel kapcsolatos kérdésekben .Az osztályfőnök ez irányú munkájába kapcsolódjék be. Tevékenyen működjék közre az Egészségvédelmi Nap programjának megszervezésében. Heti egy alkalommal - minden tanév elején meghatározott időpontban - fogadóórát tartson, ahol négyszemközt foglalkozzék a hozzáfordulók testi - lelki problémáival az iskola - egészségügyi, háziorvosi, körzeti védőnői, családvédelmi szolgálatok, valamint Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetei a


24

gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják. Az iskola e tájékoztató munkában részt vesz. 8./ A gyermekjóléti szolgálat és iskolánk kapcsolata. Feladatok Cél: segíteni a gyermekek családban történő fejlődését, növekedését, megelőzni a családból való kiemelést. Prevenciós céllal:  a szolgálattal együttműködve figyelemmel kísérjük az iskolánkba járó gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét  a veszélyeztetettség megelőzése érdekében észlelő, jelzőrendszert működtetünk  a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása után javaslatot teszünk a megoldásra  a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a családdal a kapcsolatot felvesszük  elősegítjük pedagógiai módszerekkel a családi konfliktusok megoldását  tájékoztatjuk a tanulókat a nevelési, egészségügyi, pszichológiai tanácsadáshoz való hozzájutás lehetőségéről  felkérésre környezettanulmányt készítünk  a gyereket, illetve szülőjét tájékoztatni fogjuk mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, melyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával  segítjük a kérelem előterjesztését, ill. szükség esetén kezdeményezzük a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét  a gyermek számára olyan szabadidős programokat szervezünk, melyek enyhítik a családban jelentkező nevelési problémákat, illetve melyek megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna  feladatunk az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerése. Ennek keretében figyelemmel kísérjük az iskolába járó gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét  az esetmegbeszélés állandó meghívottjai az érintettek, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat felelőse ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, ill. szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, egészségügyi ellátás biztosítását kezdeményezzük

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

l./ Az iskola feladatai közé tartozik, hogy a tanulókkal megismertesse a Magyar Köztársaság állami ünnepeit, a hozzájuk kötődő történelmi eseményekkel együtt. A Magyar Köztársaság állami ünnepei. március 15, augusztus 20. október 23. közül aug. 20-át nem ünnepeljük iskolai keretek között. a./ Az iskola közintézmény, így a törvény szerint a Magyarország zászlójával állandóan fel van díszítve. A nemzeti ünnepek előtt egy munkanappal az iskola


25

épületére a köztársasági zászló kerül, az osztálytermek dekorációit az ünnepekhez méltóvá kell tenni. b./ A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában osztály rendezvényekkel emlékezünk. A megemlékezés módját az osztályközösségek és a tantestület tagjai határozzák meg. c./ Március 15-e évfordulóján minden évfolyam megemlékezést tart. 2./ A diákélethez kapcsolódó hagyományok a./ Tanévnyitó , az évfolyam köszöntése, az osztályfőnökök bemutatása, az igazgatóság szervezésében, az igazgatóság és az osztályfőnökök részvételével. b/ Tanévzáró ünnepély, osztálykeretek között. c/ Diák-napok rendezése az IDB szervezésében. d/ Mikulás-napi rendezvény az IDB szervezésében. e/ Karácsonyi műsor osztálykeretben. f/ Nyelvi estek, osztály klubdélutánok szervezése az adott közösségek irányításával. /Munkaközösség, osztály

A tanulók távolmaradására, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

l./ A mulasztást vagy a késést tanítási óra esetén az osztálynaplóba, gyakorlati foglalkozás esetén a foglalkozási naplóba, valamint az osztálynaplóba is a tanár jegyzi be. A késést a felügyelő, órát tartó tanárok, illetve osztályfőnökök tartják nyílván. A becsengetés után érkező tanuló köteles késését igazolni. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, úgy igazolatlan órát kap. Az igazolatlanul késő tanuló a felügyelete miatt köteles az órán bent maradni, bent tartózkodni. 2./ A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát az osztálynaplóba bevezetett mulasztások alapján naponta, illetve havonta összesíteni kell! Az iskolai városi, megyei, országos szintű tanulmányi verseny első fordulóján szereplő tanulók a verseny napján a 2. óra után nem kötelesek részt venni az órákon. Az országos, megyei és városi sportversenyekre az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal történő előzetes konzultáció alapján a tanuló tanítási időről elengedhető. A területi és az országos szintű tanulmányi versenyek második fordulóján résztvevők a verseny napján mentesülnek a tanítási órák látogatása alól, e mulasztásokat igazoltnak tekintjük és nem számítjuk be a hiányzási statisztikába. 3./ Kulturális, műveltségi vetélkedőre, sportversenyre – az iskola érdekében - tanítási óráról is elengedhető a tanuló. A távolmaradás idejére a felkészítő szaktanár ad


26

javaslatot, a távolmaradást az igazgató engedélyezi és ezt a mulasztást sem számítjuk a mulasztott órák közé. 4./ Az előre nem látható események kivételével /betegség, időjárási vagy közlekedési nehézségek stb/ a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. 5./ A szülő vagy intézmény előzetes írásbeli kérésére az osztályfőnök engedélyezheti a tanuló 1-3 napi távolmaradását a tanításról, 3-nál több napra az igazgató adhat engedélyt. A szülők egy tanévben indokolt esetben összesen 3 napról történő távolmaradást igazolhatnak.

6./ Ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról távol marad, azt a mulasztást követő 8 napon belül köteles igazolni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni: a/ amennyiben a tanuló engedélyt kapott a távolmaradásra. b/ ha a tanuló beteg volt és azt a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a visszaérkezés után 8 napon belül igazolja. c/ amennyiben a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni és ezt igazolta. d/ ha a szülő legfeljebb 3 tanítási nap mulasztását igazolta /ami csak rendkívüli- és alaposan indokolt esetben lehet több/. A tanulók mulasztásának igazolását minden esetben az ellenőrző könyvbe kérjük. Az orvosi igazoláson, az orvos aláírása mellett a szülő, vagy a kollégiumi nevelőtanár aláírásának is szerepelni kell. 7./ A 10 óránál több igazolatlan mulasztással rendelkező tanulónál fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi az osztályfőnök. 8./ Ha a tanuló a mulasztását nem igazolja, mulasztása igazolatlan. Az osztályfőnök az első igazolatlan mulasztáskor 10 óra után köteles a szülőt értesíteni. A szülő figyelmét fel kell hívni az igazolatlan mulasztás következményeire. 9./ Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a,/ az iskolai nevelés – oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, b/ egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 % - át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait. 10./ Ha a tanulónak egy tanítási évben a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a gyakorlati képzési idő /óraszám/ 20 % - át, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.


27

11./ Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, akinek az igazolatlan mulasztása 30 óránál több, feltéve, hogy az iskola a tanulót (és a szülőt) legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményére. 12./ A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra, a késésre, valamint az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell.

A térítési díj, igazgatási díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. alapján szabályoztuk a térítési díj és tandíj fizetési kötelezettséget és annak mértékét. 1. A rendelkezés hatálya - A rendelet hatálya kiterjed valamennyi, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákra. - Az iskolával oktatási kapcsolatban álló tanulókra 2. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

Az intézményben ingyenes a./ Valamennyi , a Kt.114. § -ában meghatározott szolgáltatás , a Kt. 115, 116 §-ban meghatározott kivétellel. ( kivétel az, amiért térítési díjat, illetve tandíjat kell fizetni.)  Tanórai foglalkozások a Kt. 52. § 3 és 7. pont szerint (tehát a nem kötelező tanórai keretből biztosított tanóra)  Nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és a tisztálkodási eszköz.  A szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette.  A Kt. 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve - tanulmányi, szakmai versenyeket - diáknapokat, - énekkart, kórust, - a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, - az iskolai sportkört, mindennapi testedzést, házi bajnokságokat, iskolák közötti versenyt, bajnokságokat.


28

 A felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga,  A tanulói jogviszony fennállása alatt az első szakmai vizsga ; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga és első alkalommal a javítóvizsga  Az iskolai létesítményeknek ( könyvtár, számítástechnikai terem, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. b./ A fenntartó által jóváhagyott helyi pedagógiai programban szereplő - iskola által nyújtott - szolgáltatások.

3. Térítési díj fizetési kötelezettség Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 3 / 1. A Kt. 114. §-ban fel nem sorolt - a Kt. 52 § 7. bekezdésében meghatározott időkereten túli tanórán kívüli foglalkozások,. A térítési díj óradíja tanévenként a szakmai feladatra - tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra, egy tanórára jutó hányadának 25 %-a. 3 / 2. A térítési díj a szociális helyzettől, tanulmányi eredménytől függően tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéstől számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó, egy órára járó hányadának 15 %-áig csökkenthető. 3 / 3. Szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a Kt.114. § (1) bekezdés b),-c) pontjában meghatározottak. A térítési díj mértéke a szakmai feladatra - tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 50 %-a. A szociális helyzet függvényében a térítési díj az említett kiadások 25 %-áig csökkenthető.

4. Tandíjfizetési kötelezettség Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 4 / 1. A Kt. 114. §-ban meghatározott kivétellel szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b-c) pontjában felsoroltak . A tandíj mértéke a szakmai feladatra - tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a. A szociális helyzetnek, tanulmányi eredménynek megfelelően a hányad 75 %-ig csökkenthető. 4 / 2. Szakközépiskolában a nevelési, illetve a pedagógiai programhoz, helyi tantervhez /alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás tandíjköteles. (pl. érdeklődési kör a kötelező nyelvoktatáson túli nyelvtanulás stb.) A tandíj mértéke a szakmai feladatra tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. (100 %-a).


29

4 / 3. Szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a Kt.114. § (1) bek. b)-c) pontjában meghatározottak. A tandíj mértéke a szakmai feladatra - tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada (100 %-a) A szociális helyzettől függően a tanulóra jutó hányad 80 %-ig csökkenthető. 4 / 4. Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a Kt. 110. §. I-3. bekezdésében foglaltak alá (ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik) iskolai ellátásért tandíjat köteles fizetni. A tandíj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 80 %-át. Az iskola a tanulmányi eredmény, a szociális helyzet alapján az említett összeg a folyó kiadások 50 %-ában határozhatja meg a tandíj mértékét. 5. Az iskolával nem tanulói jogviszonyban lévő tanulók tandíj-kötelezettsége. 5 / 1. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga tandíjköteles. A tandíj mértéke a vizsgáztatási feladat egy vizsgájára jutó intézeti szakmai költsége. 5 / 2. Cserekapcsolat formájában az intézetben tanuló külföldi diák tandíjmentes.

6. A térítési díj, tandíj csökkentésének szabályozása 6 / 1. A térítési díj, tandíj a szociális helyzettől, a tanulmányi eredménytől függő csökkentését bizottság dönti el. A bizottság tagjai: az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (elnöke), a diákbizottságot patronáló tanár, a diákbizottság elnöke, , meghívottként - szavazati joggal - a tanuló osztályfőnöke és az ODB titkára. 6 / 2. A tandíj és a térítési díj szociális indok alapján, illetve tanulmányi eredménytől függően történő mérséklése költségvetési többlettámogatási igénnyel nem járhat.

7. A befizetett tandíj és térítési díj felhasználása 7 / 1. A tandíj és a térítési díj nyereséget nem tartalmazhat. 7 / 2. A befolyt tandíjból és térítési díjból származó bevétel felhasználásáról az intézmény vezetése dönt a tantestület bevonásával. 7 / 3. A befolyó tandíj és térítési díj magában foglalja a közreműködők személyi juttatását és annak közterheit. A tandíjból és térítési díjból származó bevétel legfeljebb


30

70 %-a használható fel személyi juttatás és közterhei kifizetésére. A fennmaradó 30 % dologi kiadásokra, iskolai eszközök beszerzésére használható fel.

8. Az igazgatási díj fizetése 8 / 1. Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre a./ az elveszett vagy megsemmisült pótbizonyítványt állít ki b./ névváltozás esetén bizonyítványt cserél

bizonyítványról másodlatot vagy

8 / 2. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér /minimálbér / tíz százaléka 8 / 3. Az igazgatási díjat az iskola számlájára kell befizetni. A befizetett igazgatási díj az iskola bevétele. Az igazgatási díjat az iskola pénztárába bevételi bizonylaton kell bevételezni.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A közoktatási törvény 10 §-ának /l/ bekezdése szerint a tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjék. A Kt. 121. § /1/ bekezdésének a/ pontja az alapszolgáltatások körében sorolja fel a rendszeres egészségügyi felügyeletet. - Az iskolaorvosi rendelés az iskolai rendelőben történik. Az iskolaorvos és a védőnő munkaidejéről az iskolatitkárnál lehet felvilágosítást kérni. - Az iskola rendszeres kapcsolatot tart az ifjúsági védőnővel, aki segít a mentálhigiénés feladatok /egészséges életmódra nevelés, óralátogatások, kapcsolattartás nevelőtestülettel / megoldásában.

- Az iskolaorvos és a védőnő által előzetesen jelzett időpontban tanévenként meg kell szervezni az első évfolyamos tanulók szűrővizsgálatát. Az iskolaorvos neve:

Dr. Csomán István


Rendelőjének helye: Rendelésének időpontja:

31

Székesfehérvár, Koppányu.2/a kedd 16.00 – 18.00 -ig

Az intézményi védő, óvó előírások Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használata

I. A felnőtt-, a tanuló- és a gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok 1. A dolgozók munkavédelmi oktatása Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek kielégítése érdekében biztosítani kell az iskola működési körében foglalkoztatott dolgozó részére a munkakörének, beosztásának megfelelő munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Ezt munkavédelmi oktatás, ill. munkavédelmi beszámoló keretében valósítjuk meg. Munkavédelmi oktatásban részesítjük az iskola összes dolgozóját minden tanév elején. Az év közben belépő alkalmazottakat a munkába állást követően 1 héten belül munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, hasonlóan a tartós távollétről visszaérkező dolgozót is. Az oktatásokról jegyzőkönyvek készülnek.

   

2. A tanulók oktatása A tanulókat az egészség és testi épség védelmére vonatkozó szabályok megismertetése és elsajátítása érdekében munkavédelmi oktatásban kell részesíteni az alábbiak szerint: Minden tanévkezdéskor / megkülönböztetett figyelemmel a szakmai gyakorlati oktatóknál /. A tanulók gyakorlati oktatása, valamint sportfoglalkozások előtt, különösen, ha új gyakorlatot kezdenek. Tanulmányi kirándulás előtt. A tanév elején számítógépes foglalkozásokon résztvevő tanulók számára. A tanulóknál az oktatott anyag elsajátításáról kérdések segítségével meg kell győződni. Az oktatási anyagot, valamint a részvétel tényét jegyzőkönyvben, a tanulók aláírásával rögzítjük. 3. Tűzvédelem Tűzriadó esetén a tanulók a Tűzriadó terv szerint hagyják el az épületet. Minden évkezdéskor felhívjuk a figyelmet az épület belső falain elhelyezett, jól látható és érthető levonulási tervre. A megelőzés és elhárítás kapcsán figyelmet fordítunk a tanulók dohányzásának elkerülésére. Az épületben dohányozni tilos és balesetveszélyes. Felnőtt dolgozóinknak a kijelölt helyen engedélyezett a dohányzás ( az iskola épületén kívül) Évente egy alkalommal tűzriadó-gyakorlatot tartunk. Tűz esetén értesítjük a Tűzoltóságot és az intézmény fenntartóját.


32

4. Az eddigiekkel kapcsolatban a részletes rendelkezések az intézmény Tűzvédelmiés Munkavédelmi Szabályzatában találhatók. 5. Az intézményi védő, óvó előírások Iskolánk egész napos védelméről gondoskodtunk. - Éjszakára és hétvégekre az intézmény fontosabb helyiségeinek biztonságát riasztók felszerelésével oldjuk meg.

   

Riasztóval ellátott termek : Számítástechnika terem Tanári (naplószoba) Pénztár Könyvtár A bombariadóval és más rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkről az SZMSZ rendelkezik. Az iskola bejárati ajtajain megtalálhatók az értesítendők telefonszámai, akik bármely rendkívüli esemény bekövetkezésekor értesítendők. 6. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek - Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, ill. tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építése, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.

    

     

A tanuló által nem használható gépek, eszközök : villamos köszörűgép barkácsgép faesztergálásra faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép szalagfűrész-lap - hegesztő készülék valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök A tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: villamos fúrógép barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong törpe feszültséggel működő forrasztópáka 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. "pillanat" -forrasztópáka villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép.) számítógép A biztonságos munkavégzésért a szakórán a szaktanár felel. Órák között a folyosón felügyelő tanár lát el hasonló feladatokat.


33

A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége  A baleseteket a Munkavédelmi Szabályzat mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek 1-1 példányát a kivizsgálás befejezésekor, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak. A jegyzőkönyv 1 példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek (telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen) azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában.  Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

II. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használata 1./ Az iskola létesítményei, helyiségei: Az iskola épülete, az iskola körüli park. /tantermek, előadók, számítógépterem, nyelvi labor, nyelvi terem, tanári, kondicionáló terem, öltözők, irodák, műhely, irattár, raktárak, hőközpont, aulák, folyosók./ Az iskola oktatási feladataihoz tantermeket bérel. 2./ Az iskola létesítményeinek, használatának beosztási rendjéért az órarendet készítő /terembeosztási rendet összeállító/ igazgatóhelyettes a felelős. A munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartásáért a munkavédelmi tűzvédelmi feladatokkal megbízott , a munkavédelmi, tűzvédelmi megbízott felel. 3./ Az épület létesítményeinek rendjére vonatkozó előírások a./ Az osztálytermek rendjének biztosítása, állagának megóvása minden tanár, de főleg az osztályfőnökök munkaköri kötelessége. Az osztálytermek tisztaságának biztosítása az üzemeltetési vezető ( bérbeadó ) munkaköri kötelessége. b/ Az előadótermek, szaktantermek felügyelete az oda beosztott szaktanáraihoz tartozik. - Előadókban a tanulók csak tanári felügyelettel, engedélyével, az ő felelősségükre tartózkodhatnak. c/ Könyvtár:

osztályok

illetve

a

tanárok


34

- Az intézmény könyvtárának működési rendjére külön szabályzat készül. A könyvtár rendjéért, az állományvédelemért az iskolatitkár erkölcsileg és anyagilag felelős. A könyvtári órák, kölcsönzési órák rendjét az ajtóra ki kell függeszteni. d/ Számítástechnika szaktanterem A gépterem berendezéséért, az ott elhelyezett gépekért a számítástechnikát oktató számítástechnika szakos tanárok a felelősek. A szaktanteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. A vagyonvédelemért, a baleseti szabályok betartásáért a szaktanárok felelősek. e/ A raktáakr rendje : - A munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartásáért az ott dolgozók mind együttesen felelősek. f/ Kazánház: - a kazánházban csak a fűtő tartózkodhat, - a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása fokozottan kötelező. g/ Udvar /park/: - az udvar /park/ tisztaságáért az üzemeltetési vezető( bérbeadó) felelős, - az udvar utjain a KRESZ szabályai érvényesek.

hl/ Kondicionáló-terem: - a kondicionáló terem felszerelési tárgyaiért a nevelő tanárok anyagilag felelősek. - a teremben folyó munkáért a megbízott nevelő tanár a felelős, csak jelenlétében tartózkodhatnak ott tanulók, - a felelős ügyel a terem rendjére, felszerelésére, s a terem rendeltetésszerű használatáért felel, - a foglalkozások előtt a tanulók figyelmét fel kell hívni a balesetveszélyre, a tájékoztatás tényét a tanulók aláírásukkal igazolják. - fokozott figyelmet kell fordítani a munkavédelmi szabályzat betartására. i/ Tanári szoba - a tanári szoba a tanárok tartózkodási helye, tanári értekezletek, megbeszélések helyisége. - a haladási-, az osztályozó-, a korrepetálási-, a munkába állást segítő foglalkozások, a szakköri naplókat a tanári szobában helyezzük el. - a szaktanár az első órára magával viszi a haladási naplót, az utolsó órát tartó tanár visszaviszi a tanári szobába. - a tanári szobában kerül elhelyezésre a helyettesítési napló is. A tanárok itt szerezhetnek tudomást a szükséges helyettesítésekről. - a tanári szoba zárásáról gondoskodni kell. /A délutáni takarítást végző dolgozó megkülönböztetetten figyel a tanári szoba zárására./ - Diák a tanári szobába nem léphet be! j/ Az iskola létesítményének nyitása, zárása.


35

- külön nyilvántartás tartalmazza az összes bejárati ajtó és helyiség kulcsainak elhelyezését, kiadását. a földszinti előadók, tantermek ablakait, ha a tanulók, tanárok nem tartózkodnak bent, zárni kell. A tanóra után az órát tartó tanár az ablakok zárását ellenőrzi. Este a takarítás befejeztével a takarítónők feladata az ablakok bezárása. - Az emeleti helyiségek ablakait tanítás végén be kell csukni. Felelős az utolsó órát tartó tanár. Délutáni takarítás után a takarítónő az ablakokat becsukja, az ablakok zárását ellenőrzi. - Utolsó tanítási óra befejezését követően az órát tartó tanár a tanulók figyelmét felhívja arra, hogy a székeket rakják fel az asztalokra. Az órát tartó tanár az osztály távozása után a villanyt lekapcsoltatja. - A portás az épületet a délutáni munka után /korrepetálás, szakkör, edzés/ bezárja, ellenőrzi, az összes bejárati ajtó zárását, a földszinti ablakok becsukását, az emeleti nyílászárók zárását. Gondoskodik az épület éjszakai biztonságáról. - Rendkívüli esemény esetén a kulcsos szekrényből, illetve a lepecsételt borítékokból kiveszi a kulcsot, az ajtókat felnyitja, a szükséges intézkedést beavatkozást megteszi. A közvetlen veszély megszüntetéséről gondoskodik, illetve ha szükség van, a tűzoltóságot, rendőrséget, igazgatót értesíti. Az eseményről naplót vezet. A kulcsok borítékba történő visszazárása a gazdaságvezető, igazgató jelenlétében megtörténik. - A gázóráknál lévő főcsapok nyitását a karbantartó-fűtök végezhetik el. - Az előadók, szertárak vízcsapjainak zárásáért az órát tartó tanárok a felelősek. Este, takarítás után zárás alkalmával az ellenőrzést a takarítónő köteles elvégezni. - Tanítási órák alatt, amikor az aulák világítása felesleges, a villanyt le kell kapcsolni a portán lévő főkapcsolóval. Felelős: a portás.

Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény bekövetkezésekor elsődleges a tanulók és a dolgozók biztonsága. Bombariadó esetén a tanulók a Tűzriadó terv szerint hagyják el az épületet. Ennek részletes leírása a Tűzvédelmi Szabályzatban található. A rendkívüli esemény bekövetkezésekor értelemszerűen értesíteni kell a rendőrséget, tűzoltóságot, a tűzszerészeket, a katasztrófavédelmet, illetve az intézmény fenntartóját, és a szükséges védelmi -, óvó intézkedéseket meg kell tenni. Bombariadó esetén a kieső órák pótlásáról gondoskodni kell. A tanulók hét végén, szombaton pótolják az elmaradt foglalkozásokat.


36

A bombariadó megelőzésére fontosabb események alkalmával üzenetrögzítővel működtetjük telefonjainkat. Így a vakriasztás esélye minimálisra csökken, hiszen a rosszhiszemű riasztó feltételezhetően nem mondja magnóra a szövegét.

A szülői szervezet döntési, egyetértési, véleményezési /véleménynyilvánítási / jogosítványai

A szülői szervezet feladata a szülői jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítésének elősegítése. A szülői szervezet a kapcsolatot az iskolavezetéssel, a diákönkormányzattal elsősorban a szülői munkaközösségen keresztül tartja. A Közoktatási Törvény bizonyos szakaszai -szabályai -, lehetővé teszik a szülők számára a kollektív érdekképviseletet, amennyiben a szülők 20 %-a kezdeményezi azt. Az iskolai szülőknek azonban érdeke, hogy a szülői érdekérvényesítés ne egy szűk csoport kezében legyen, hanem abba többen, érdemben beleszólhassanak. Mindennek eszköze a szülői szervezet Kapcsolat az iskola többi szereplőivel A szülői szervezet szükségszerűen kapcsolatban van az iskola többi használójával, a diákokkal és pedagógusokkal egyaránt. Különösen élénk napi kapcsolatban lehet az intézmény vezetőjével és annak helyettesével, az iskolatitkárral, az osztályfőnökkel, a diákönkormányzatért felelős pedagógussal és a diákönkormányzattal. Az iskolai szülői szervezet jogosítványai Döntési jogosítvány / A döntési hatáskör azt jelenti, hogy az adott tárgykörben egyedül a hatáskör gyakorlójának áll jogában határozatot, elhatározást hozni. Ő felel ennek tartalmáért, a döntési eljárás szabályainak betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért. /  Megválasztja saját tisztségviselőit  Megválasztja a szülők képviselőit  Kialakítja saját működési rendjét  Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét Egyetértési hatáskör / Az egyetértési jogkör azt jelenti, hogy a döntési jogkör jogosultja - a döntés előtt vagy után - köteles beszerezni az egyetértési jog gyakorlójának egyetértő nyilatkozatát. A gyakorlatban " vétójognak" nevezett egyetértési jogkör nagyon erős jogosítvány, mert érvényes döntés ezen egyetértés nélkül nem hozható./  Az iskola házirendjével kapcsolatban Véleményezési jog


37

/ A döntésre jogosult köteles kikérni a véleményezésre jogosult álláspontját. Enélkül nincs érvényes döntés. A véleményezésre jogosult nem köteles élni ezzel a jogával, s a döntésre jogosult sem köteles helyt adni a beérkező véleményeknek, de a véleményezésre érdekében történő megkeresés az érvényes döntéshozatali eljárás része./  A tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt  Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt  Az iskola vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt  Az iskolai tanév helyi rendjének nevelőtestületi elfogadásakor  Az iskola pedagógiai programjának elfogadása előtt  Az SZMSZ azon pontjainak elfogadásával kapcsolatban, amely a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatos Az iskolai szülői szervezet az iskolai élet valamennyi kérdésével kapcsolatban kifejtheti véleményét.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

l./ A Dél-Balatoni Szakközépiskolában a tanórán kívüli foglalkozások formái általában a következők: a/ korrepetálások b/ vizsgákra való felkészítések, c/ verseny-előkészítők, d/ tantárgyakhoz, illetve érdeklődési körökhöz kapcsolódó szakkörök,, e/ szervezett eseti foglalkozások, f/ a diákönkormányzat rendezvényei. 2./ A tanórán kívüli foglalkozásokat általában szeptember 15-től szervezzük. Kivételt a korrepetálások képeznek, amelyek az első tanítási nappal indulhatnak. A foglakozások általában a tanév végéig tartanak, a szakköri foglalkozások május 15-éig befejeződhetnek. 3./ A foglalkozások napi- és órabeosztását a mindkori tanév munkarendjében kell meghatározni. A tanórán kívüli foglalkozásokról külön órarendet kell készíteni, amit jól látható helyen - tanárok és tanulók számára egyaránt - ki kell függeszteni. Az esetleges változtatást az igazgatósággal közölni kell! 4./ Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.


38

5./ A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálási órákat az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a szaktanárok kérésére az igazgató engedélyezi. A korrepetálási foglalkozásokról korrepetálási naplót kell vezetni. 6./ A szakmai vizsgára előkészítő foglalkozásokat a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével, a szaktanárok kérésére az igazgató engedélyezi. Az előkészítő foglalkozásokról naplót kell vezetni. 7./ A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében a tanulók számára lehetséges. A tanulók városi, területi, megyei és országos versenyeken egyaránt részt vehetnek, szaktanári felkészítést igényelhetnek. Felkészítő, kíséreti órákat a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a szaktanárok kérésére az igazgató engedélyezheti. A felkészítő foglalkozásokról naplót kell vezetni. 8./ A diákönkormányzat munkáját az iskola éves munkatervével összhangban az iskolai diákönkormányzat éves munkaterv alapján szervezi. A diákönkormányzat munkáját tanár segíti. Működését külön működési szabályzat rendezi. 9 / A tanulók - osztályfőnökeik tudtával - iskolán kívüli szervezésű formák keretében is részt vehetnek tanórán kívüli foglalkozásokon. /Városi szakkörök, sportegyesületek stb./ Amennyiben az iskolán kívüli tevékenység a tanuló teherbíró képességét meghaladja, káros a fejlődésére, magatartására, akkor az osztályfőnök vagy az igazgató konzultál a szülővel a folytatást illetően. / A továbbiak intézése a szülő felelőssége. /

Állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkező tanulók tanulmányi kedvezményei

a./ 13. évfolyamon jeles osztályzattal kell értékelni a tanuló tudását, ha alapfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik. b./ 14. évfolyamon jeles osztályzattal kell értékelni a tanuló tudását, ha kétnyelvű középfokú "C" típusú vizsgával rendelkezik.


39

c./ A kétnyelvű középfokú "C" típusú vizsgával rendelkező tanuló kérelmére a 14. évfolyamon felmenthető az óralátogatás alól. Amennyiben a tanulmányi kedvezményekben részesülő tanulók nem tudásuknak vagy nem a követelményeknek megfelelően teljesítenek, az előző pontokban biztosított tanulmányi kedvezményeket részükre nem lehet megadni!

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek / helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás / biztosítása

I. Az iskolai diákönkormányzat működési rendje. 1./ A tanulói közösségek, a diákmozgalom működésének általános szabályait a 11/1994. /VI.8./ sz. Mk. rendelet tartalmazza. 2./ Iskolánkban a diákönkormányzatnak az alábbi szervei épültek ki: - osztály diákbizottságok /ODB/ - iskolai diákbizottság /IDB/ - öntevékeny diákkörök /ÖDK/ - diákközgyűlés. 3./ Az ODB munkáját annak tagjai szervezik, az osztályfőnök segítségével. Az ODB választott vezetője az osztálytitkár. 4./ Az IDB tagjait az évente megválasztott osztálytitkárok, valamint az évfolyamfelelősök, továbbá az IDB titkár és titkárhelyettes képezik. Ez a választott testület irányítja az iskolai diákéletet a patronáló tanár segítségével, az igazgatóhelyettes hatásköre alatt. 5./ A diákönkormányzati munkát segítő tanár tagja az iskolavezetésnek, tájékoztatja az iskolavezetést az IDB tevékenységéről. 6./ A diákönkormányzat célja: - a tanulók érdekképviselete - véleménynyilvánítás a diákokat érintő kérdésekben - javaslattétel az egyéb, iskolát érintő kérdésekben 7./ A diákönkormányzat jogkörei a/ Döntési jog: - saját működési rendjéről, - saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról, - tisztségviselői megválasztásáról, - a működéshez rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáról,


-

40

meglévő hatáskörei gyakorlásáról, diákrádió működtetéséről, saját tájékoztatási rendszeréről, az iskolai tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének személyéről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A diákönkormányzat döntési hatáskörében véleményezési joga van a nevelőtestületnek, de ezt a véleményt nem kötelező elfogadnia. Azonban, ha a diákönkormányzat nem kéri ki előzetesen a nevelőtestület véleményét, súlyos formai hibát követ el, ami miatt határozata érvényteleníthető. b/ Egyetértési jog: - az iskolai szervezeti és működési szabályzat bizonyos – diákokat érintő pontjainak elfogadása, módosítása terén, - a szociális juttatások elveinek meghatározásában, - ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásában, - a házirend elfogadásában és módosításában,

c/ Véleményezési jog: A diákönkormányzat kialakított véleményét ismertetheti - az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, - a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban, - az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban, - az intézmény költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban, - az intézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatban, - a tankönyvtámogatással kapcsolatban.

d/ Javaslattevő jog: Az iskola életével kapcsolatos bármilyen kérdésben javaslatot tehet. A döntéshozónak legkésőbb 30 napon belül választ kell diákönkormányzat javaslatára.

adni

a

8./ Az iskolai diákbizottság titkára, vagy képviselője meghívottként részt vesz azokon a tantestületi értekezleteken, ahol a tanulókat érintő kérdéseket tárgyalja a tantestület. 9./ Az IDB havonta egyszer ülésezik, de programoktól, esetleges problémáktól függően gyakrabban is. Üléseire lehetőség szerint a patronáló tanáron kívül meghívja az igazgatót és az igazgatóhelyettest is. 10./ Az IDB évente diákközgyűlést tart, melyen részt vesz az iskola igazgatója, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök. A közgyűlésen az iskolai élettel kapcsolatos javaslatokkal, problémákkal állhatnak elő a diákok /küldöttek/.


41

Ezen a diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak érvényesüléséről. 11./ A diákönkormányzat egyéb szervei /ÖDK/ munkájuk során folyamatosan konzultálnak és kapcsolatban állnak az iskola igazgatóhelyettesével, a diákmozgalmat segítő tanárral, az osztályfőnökökkel. II. Az iskolai diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása 1./ A diák-önkormányzati gyűlésekhez helyiségek,/ könyvtár, olvasóterem/ biztosítása. 2./ A klubdélutánokhoz - tanulói igény szerint - tantermek, technikai felszerelések /erősítő, hangfal, stb./ biztosítása. 3./ A discókhoz aulát, ruhatárat bocsát az iskola a tanulók rendelkezésére. 4 / Valamennyi diákrendezvény megszervezéséhez biztosítja a tanulók által igényelt helyiségeket. Az 1-4. pontban foglaltakhoz az iskola minden esetben tanári felügyeletet biztosít, valamint a rendezvények utáni takarításról is gondoskodik. 5 ./ A tanulók hirdetéseinek helyet biztosít hirdetőtáblák felállításával. Az iskolarádió működését támogatja, a tárgyi és a személyi feltételek megteremtésével /stúdió használata, oktatástechnikus segítsége./. 6./ Lehetőséget ad a diákrendezvények fényképezőgép biztosításával.

megörökítésére,

videó

kamera

és

7./ Az IDB üléseinek jegyzőkönyveit, az iskolai rendezvények forgatókönyveit az iskolatitkár – igény szerint - legépeli, sokszorosítja. 8./ A diákmozgalom munkájának segítésére patronáló tanárt biztosít. 9./ Anyagi lehetőségeihez mérten a diákbizottságban dolgozók munkáját könyvvel, kirándulással jutalmazza. 10./ Az IDB munkáját az iskola - anyagi lehetőségei függvényében - évente pénz átutalásával támogatja.

A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje


42

Az iskolai testnevelésnek és sportnak kiemelkedő jelentősége van a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésében. A közoktatási törvény megfogalmazza, hogy "Az iskola köteles biztosítani a mindennapos testedzést és az iskolai sportkör működését. Az iskola köteles gondoskodni a könnyített és a gyógy-testnevelés megszervezéséről. Az iskola sportlétesítményeit másnak használatra nem engedheti át, ha az veszélyezteti az iskolai sportkör munkatervében meghatározott feladatok megvalósítását."

A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tankönyvtámogatás megítélésének elvei

I.

A szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapítása, felosztásának elvei

 Az iskola költségvetésében szociális ösztöndíjra, szociális támogatása keretet nem tervezhet. A szociálisan rászorult tanulók támogatásának kérdésével a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár foglalkozik. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanár szociális segélyezésre az önkormányzat illetékes irodájához irányítja a tanulókat. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanár az igényjogosult tanulóknak - helyzetelemzés alapján - a támogató nyilatkozatokat megadja.  Az anyagi és családi körülményeik miatt rászoruló és jó tanulmányi eredményt felmutató tanulókat felterjesztjük alapítványi ösztöndíjra. II. A tankönyvtámogatás megítélésének elve - A közoktatási törvény 118. §-ának /5/ bekezdése szerint a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. - A támogatás megítélésénél a Művelődési és Közoktatási Miniszter 5/1998 (II.18) MKM rendelete alapján járunk el. - A tantestület döntésénél figyelembe veszi a Diákönkormányzat javaslatát. - Az odaítélésnél kérjük a diákbizottság véleményét. - A szociálisan rászorulók és igénylők létszámának és a tankönyváraknak megfelelően osztjuk szét az összeget az osztályok között - Az osztályfőnök a szociális rászorultság mértékének és az igényjogosultságnak megfelelően határozza meg osztályában a tanulókra jutó összeget - Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatások összege nem haladhatja meg a tanulók tankönyveinek árát - A tankönyvtámogatást a október hónapban adjuk ki


43

A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

 Az iskolai diákbizottság titkára, egy-egy képviselője meghívottként részt vesz azokon a tantestületi értekezleteken, ahol a tanulókat közvetlenül érintő kérdéseket tárgyalja a tantestület. A titkár ( az IDB képviselője) a diákbizottságot a felvetett kérdésekről tájékoztatja.  Az IDB havi rendszerességgel ülésezik, de a feladatoktól függően gyakrabban is. Az ülésre a patronáló tanár, az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét meghívják. Az említett értekezleteken a tájékoztatás kölcsönös. Az ODB titkárok az osztályokat osztályfőnöki órákon tájékoztatják a felvetésekről.  Az IDB és az iskola vezetése minden évben megszervezi a diákközgyűlést, központi előírások szerint a diákparlamentet. A diákság felvetéseire a közgyűlésen az igazgató, igazgatóhelyettesek, az iskolai diákbizottság titkára ad választ. A küldöttek a felvetésekről az osztályokat tájékoztatják.  A tantestület, az iskola vezetése azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a tanulók problémáikkal bármikor jelentkezhetnek, és a ha különösebb elfoglaltság nem akadályozza az érintetteket, a felvetésekkel mindig érdemben foglalkoznak vagy megállapodnak egy időpontban, amikor a megbeszélést folytatják. Az előzőekben említetteken túl az iskola igazgatója egyéni kérdésekkel, osztályfelvetésekkel kapcsolatban fogadja a diákokat és kérdéseikre válaszol.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

l./ A tanulók jutalmazásakor /egyéni vagy közösségi/ az elért tanulmányi eredményeket, magatartást, szorgalmat, kiemelkedő teljesítményt kell figyelembe venni tekintettel arra, hogy az elismerés nevelő hatású legyen, s további - az iskola elismertségét fokozó teljesítményekre ösztönözzön. 2./ Egyéni jutalmazási lehetőségek: a./ osztályfőnöki, szaktanári dicséret. Ha a tanuló az osztályban, iskolai közösségben, tanulmányi munkában a tanév során kiemelkedő eredményt ért el. A dicséretet az osztály előtt kell kihirdetni és az ellenőrző könyvben történő bejegyzéssel a szülők tudomására hozni. b./ igazgatói dicséret


44

Ha a tanuló tanulmányi tevékenysége, magatartása, kulturális-, művészeti-, sport-, közösségi munkája kiemelkedően jó a tanév során, s ezzel kitűnve társai közül öregbíti az iskola hírnevét. A dicséretről az iskola tanulóit szóban, az érintett tanulók szüleit írásban kell tájékoztatni. c./ kimagasló tanulmányi munkáért szaktanári dicséretben részesülhet a tanuló, és azt az osztályfőnök félévkor az osztálykönyvben, a tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány jegyzet rovatába beírja. 3./ A dicséretben, elismerésben részesült tanulókat a nevelőtestület a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy egyéb módon is megjutalmazhatja. 4./ A kiemelkedő eredménnyel működő közösségek csoportos jutalmazásban részesíthetők /kirándulás, opera-,színház előadás/. 5./ A tanulókat csoportos vagy egyéni jutalmazásra a nevelőtestület tagjai, az osztálydiákbizottságok és a szülői munkaközösségek javasolhatják.

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

l./ A tanulók fegyelmi felelősségét az oktatási törvény szabályozza. 2./ Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy büntetésben kell részesíteni. 3./ A fegyelmező intézkedésnek és fegyelmi büntetésnek az alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait valamint elkövetett vétsége súlyát. 4./ A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nem lehet megtorló, megalázó, hátrányosan megkülönböztető. Testi fenyítést alkalmazni tilos! 5./ A fegyelmező intézkedések formái: a/ szaktanári figyelmeztetés írásban vagy szóban, ha a tanuló magatartásával zavarja az óra rendjét. b./ osztályfőnöki figyelmeztetés /szóbeli és írásbeli osztályfőnöki intés/ a szaktanárok javaslatára, illetve az osztályfőnök értékelése alapján. c./ megbízás visszavonása. d./ igazgatói figyelmeztetés, intő, írásbeli formája annak a tanulónak, aki súlyos fegyelemsértést követett el, illetve az osztályfőnökök kezdeményezésére, ha a tanulónak korábban már osztályfőnöki büntetései voltak. 6./ Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető, amelynek formái: a/ megrovás, b/ szigorú megrovás, c/ meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása,


45

d/ áthelyezés az évfolyam másik osztályába, e/ áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, f/ eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, g/ kizárás az iskolából. A c/ pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

Az iskolai könyvtár működési rendje

1. Az iskolai könyvtár feladatai: Az iskolai könyvtár a Dél-Balatoni Szakközépiskola Pedagógiai Programját szolgálja sajátos eszközeivel és munkaformáival. A pedagógiai programban megfogalmazott oktatási nevelési célok megvalósítását segíti a könyvtár eszközeivel. Az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumokat biztosítja.



  

Alapfeladata gyűjteményének folyamatos és tervszerű fejlesztése, lehetőség szerint dokumentumtípustól függetlenül, feltárása, őrzése, gondozása és szolgáltatásai útján az olvasók rendelkezésére bocsátása ; tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról ; az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása ; könyvtári dokumentumok kölcsönzése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatként más könyvtárak szolgáltatásait is közvetíti. ( Az iskolai könyvtár egyéb szolgáltatásokat is kialakíthat - számítógépes informatikai szolgáltatások, közhasznú információk szolgáltatása, stb - könyvtáros asszisztens alkalmazása esetén. )

   

2. Gyarapítás a könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapszik az állománygyarapításra szolgáló összeget az iskola a költségvetésben önálló tételként tervezi, s biztosítja, hogy az év folyamán ez folyamatosan felhasználható legyen A beszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros a felelős. Tudtán kívül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy egyéb dokumentumot más nem vásárolhat, rendelhet. a megrendeléseket az igazgató hagyja jóvá. 3. A dokumentumok állományba vétele, az állomány ellenőrzése, védelme A könyvek állományba vételére és védelmére, az állományból történő kivonásra, az állomány ellenőrzésére a 3/1975. (VIII.1.) KM-PM számú együttes rendelet, valamint a Műv.Közlöny 1978. 9.számában közzétett irányelvek érvényesek. A könyvtár köteles állományát pénzügyi és statisztikai szempontból megbízhatóan nyilvántartani.


46

A könyvek megérkezését követő egy héten belül az iskolatitkár állományba veszi a könyveket. A könyvtári szabályok szerint minden egyes kötetbe beüti a tulajdonbélyegzőt, beírja a címleltár szerinti sorszámot, s ellátja a könyvet raktári jelzettel, ill. sarokkal. A kifizetés alapját szolgáló számlán igazolja a bevételezést. A periodikákról ideiglenes (cardex) nyilvántartás készül.  Az audiovizuális dokumentumokról az alábbi nyilvántartást vezetjük: közös egyedi (cím) leltárkönyvet dokumentumtípusonként, a típus jelölő betűvel és folyószámozással  A brosúrákról összesített nyilvántartás készül B... sorszám jelöléssel. Itt tartjuk nyilván a tanári segédleteket, tanterveket, tanári kézikönyveket, tankönyveket, szöveggyűjteményeket, feladatgyűjteményeket, a tartalmilag gyorsan avuló és/vagy a mindennapi használattól fizikailag is könnyen rongálódó kiadványokat. A felsorolás irányadó, a hasonló jellegű kiadványoknál a könyvtáros dönti el brosúránként kezeli-e a dokumentumot. Nem tartoznak ebbe a típusba azok a pedagógiai kiadványok (ártól függetlenül), melyek tartalma "időtálló". A brosúrák állományba vételekor a számlánkon jelöljük azokat a dokumentumokat, melyeket brosúra nyilvántartásba vettünk. A brosúrák nem leltárkötelesek. A könyvtáros tanár nem felelős anyagilag ezekért a dokumentumokért. A könyvtári állomány ellenőrzése, védelme Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, de legalább 2 évente egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is. Az olvasó által elveszített, megrongált dokumentumot az olvasó az alábbiak szerint pótolhatja:  a dokumentum beszerzésével  a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével  a dokumentum másolási értékének megtérítésével. A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állományvédelmi rendelet szerint szabályos időközönként ellenőrizzék az állományt. A könyvtári állomány megóvásának érdekében - a könyvtárban minden tűzvédelmi óvintézkedést meg kell tenni, - gondoskodni kell arról, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen, - a könyvtárban dohányozni, nyílt lángot használni tilos, - a könyvtárhelyiséget zárni kell és riasztóval kell ellátni, oda csak a könyvtáros tudtával lehet belépni. 4. Az állomány feltárása A könyvek raktári rendje szakrendben történik a "Könyvtári raktározási táblázatok" alapján. A könyvtár valamennyi egyedi leltárkönyvbe vett könyvállományát leíró- és szakkatalógusban hagyományos formában tárja fel. A feltárás módjáról és mélységéről katalógusszerkesztési házi szabályzat készül. 5. A könyvtár munkarendje


47

 A könyvtár heti nyitvatartási óráinak száma 20 óra.  A könyvtár nyitvatartási idejét minden tanév elején a munkaterv határozza meg.  A könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, s valamennyi dolgozója díjmentesen használhatja.  A kölcsönzés rendje: A könyvtárból az iskolatitkár tudta nélkül könyvet elvinni nem lehet. Az olvasóknak személyi tasakban kell elhelyezni a nevükkel ellátott kölcsönző kártyát, amellyel igazolják, hogy átvették a beírt dokumentumot. Egyszerre több dokumentum is kikölcsönözhető. Szigorúan vett kölcsönzési határidő nincs, azonban ha időközben másoknak is szüksége van a kölcsönzött dokumentumra, a könyvtárnak jogában áll azt visszakérni. A tanév végére minden tanuló köteles tartozását rendezni. Az iskolából távozó tanuló vagy dolgozó köteles könyvtári tartozását rendezni. A leszámolást a könyvtáros igazolja. A könyvtár gyűjtőkörébe a képzési formák és az oktatott tantárgyak szakirodalmának gyűjtése tartozik a kívánt mértékben és mélységben. A könyvtár gyűjti (esetenként dokumentumtípustól függetlenül)  az oktatásban felhasználható, ill. az általános tájékozódáshoz szükséges általános és szakirányú kézikönyveket, lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, kronológiákat, adattárakat, bibliográfiákat ;  az oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok összefoglaló munkáit, monográfiáit, közép- (esetenként felső) szintű ismeretterjesztő műveket - különös tekintettel az új műveltségterületekre (informatika, környezetvédelem, családi életre nevelés, stb.) ;  a nyelvi képzést segítő kiadványokat: szakirodalom és szépirodalom angol, ill. német nyelven ;  alapvető műveket a pszichológia és pedagógia területéről ;  valamennyi oktatott tárgyból a pedagógus munkáját segítő módszertani kiadványokat, tanulmányköteteket, alternatív tankönyveket ;  feladatgyűjteményeket, tesztgyűjteményeket, példatárakat, határozókat, szótárakat  a tartós tankönyveket, új tankönyveket, új szöveggyűjteményeket, munkafüzeteket, feladatlapokat, új segédkönyveket, gyakorlókönyveket ;  klasszikusokat és mai értékes szépirodalmat a magyar és világirodalomból (líra, próza, dráma) ; ünnepek, ünnepélyek forgatókönyveit. Fontosabb gyűjtött dokumentumtípusok: - könyvek - folyóiratok - videokazetták - hangkazetták - CD lemezek - diaképek, diafilmek - számítógépes dokumentumok (pl.CD-ROM kiadványok)

A tankönyvrendelés rendje


48

1./ A kiadók általában decemberben megküldik az iskolának azt a jegyzéket, melyben majdnem teljességgel szerepelnek azok, a Művelődési Minisztérium által elfogadott tankönyvek, amelyek a következő tanévben használhatók lesznek. 2./ Az iskola igazgatója minden évben - a tankönyvjegyzék megjelenése után a diákönkormányzattal egyeztetve - az nevelőtestület ülése elé terjeszti a tankönyvrendelés előkészítésével kapcsolatos elképzeléseket. 3./ A tankönyvfelelős a munkaközösség-vezetőkhöz juttatja a jegyzéket, melyben ők megjelölik azokat a könyveket, amelyekből tanítani szeretnének szeptembertől. 4./ A tankönyvfelelős a megjelölt tankönyvekből listát készít, melynek alapján felméri a tanulónkénti igényt, nevezett könyvekből. 6./ A leendő elsősöknek tankönyvigényt felmérő nyomtatvány postázása. A tanulók által kitöltött nyomtatványok beérkezése, összesítése, majd az esetleges tankönyvrendelés - módosítás megtétele. 7./ A tankönyvek kiszállítása után kiosztás - a rendelés alapján - pénzbeszedés. A tankönyvfelelős elszámol a terjesztő felé, a szerződésben meghatározott határidő betartásával.

A felvételről való döntés elvei

1./ A felvétel az előzetes felvételi eljárás keretében történik. 2./ A tanulók a jelentkezési lapjukat a tanév folyamán folyamatosan küldik be az iskolákba. 3./ A beiratkozáskor alkalmassági vizsgát tartunk , mely egy intelligencia teszt és egy nyelvi teszt kitöltéséből áll. 4 / Amennyiben az teszt eredménye megfelelő, beiratkozhat a tanuló az új tanévre.

Az intézményi dokumentumok megtekintési rendje, tájékoztatás , megismertetés rendje.

 A Dél-Balatroni Szakközépiskola Pedagógiai Programját, munkatervét, SZMSZ- t az igazgatóhelyettestől lehet megtekintésre elkérni.  A tanári szoba számítógépén bárki számára hozzáférhető dokumentumok a házirend és a PP, de tervezzük az iskola honlapjára is feltenni.  A házirend az iskola faliújságán megtekinthető  Az igazgató kérésre tájékoztatást ad .


49

Tájékoztatás az ifjúságvédelmi felelős nevéről és a gyermekvédelmi intézmények neveiről

 Az intézmény " Az iskolavezetés hirdetményei" táblán közzéteszi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét, valamint azt, hogy mely időpontban, hol kereshető fel.  Az intézmény az igazgatóság hirdetőtábláján közzéteszi a fontosabb gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, címét, telefonszámát.

A felnőttoktatás formái, szabályai

A felnőttoktatásban részt vevő levelező vagy más sajátos munkarend szerint tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon az alábbiak szerint: 1. nagykorú tanuló az e célra kijelölt helyen dohányozhat ( az épületen kívül) 2. az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát 3. nagykorú tanuló esetén nem kell vizsgálni a felügyeletet ellátó személyt

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az intézmény egységeiben a reklámtevékenység kizárólag akkor megengedett, ha a reklám a tanulók részére szól, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Megengedett továbbá az intézmény egyes tevékenységének vagy az intézmény által szervezett programoknak mindenfajta reklámozása. A reklámok az intézmény jó hírnevét nem sérthetik.


50

ZÁRADÉK

A szabályzat hatálybalépése: 2011. szeptember 1. Érvényessége: 2012. december 31. A nyilvánosságra hozatal időpontja: 2011. március 30. A felülvizsgálat rendje: évente ill. jogszabály változásakor A nevelőtestület a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40. § - ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadta, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Székesfehérvár, 2011. március 30.


51

_____________________ igazgató

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Recommend Documents