SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ÖVEGES JÓZSEF Szakközépiskola és Szakiskola Budapest, Fehérvári út 10. 1117

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013.

I. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek megfelelően az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseit jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban: (továbbiakban SZMSZ) határozza meg.

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói, szülői, pedagógusi/közalkalmazotti jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestülete, az iskolaszék és a diákönkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el:

2. Jogszabályi háttér -

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 34/2011. (VI. 24.) NEFMI rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) korm. rendelet 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet. a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 2

-

-

-

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel, valamint az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) korm. rendelet, valamint az azt módosító 180/2011. (IX. 2.) korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI. 4.) korm. rendelet, valamint az azt módosító 73/2013. (III. 8.) korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) korm. rendelet 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, továbbá az Országos Képzési Jegyzékről és módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.CLV. törvény végrehajtásáról szóló 280/2011. (XII. 20.) korm. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról

3. Az SZMSZ hatálya 1) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, alkalmazottjainak, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 2) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén 3

az alkalmazottakkal szemben az intézmény vezető, illetőleg illetékes helyettese hozhat intézkedést, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az intézmény vezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.

II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók Az intézmény neve: Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola székhelye: 1117 Budapest, Fehérvári út 10. telephelye: 1118 Budapest, Beregszász út 10. Fenntartója és irányítója: Klebelsberg Intézményfenntató Központ Alapító okirat száma: 2289/2012. (X. 31.) Főv. Kgy. h. Alapító okirat kelte: 2012. 12. 05. Alapítás időpontja: 1981 Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény illetékességi és működési köre: országos OM azonosító: 035325 Címkód: 370605

2. Az intézmény tevékenységei a) Az intézmény alaptevékenységei Szakágazati besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Alap szakfeladata: 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon

4

További szakfeladatai: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853135-1 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134-1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

Alap, illetve speciális feladatai: Pedagógiai szakszolgálat keretében logopédiai ellátás és gyógytestnevelés. Sajátos nevelési igényű (látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos okra visszavezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált és szegregált oktatása. Eötvös Loránd Tudományegyetemmel a Testnevelési Egyetemmel és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karral kötött szerződés alapján (a dyslexiás tanulók képzésében) oktatási-nevelési, módszertani feladatok ellátása a műszaki pedagógusképzés területén, közreműködés a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel kötött megállapodás szerint a szakmacsoporthoz kapcsolódó pedagógiai, módszertani és szaktárgyi szaktanácsadási, pedagógus továbbképzési feladatok ellátásában.

5

A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: szakközépiskola: középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12) középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9.ny-12) szakképző évfolyamokon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint szakiskola: felzárkóztató oktatás: 1 szakképző évfolyamokon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 1200 nem nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 300 b) Szakmai képzés Szakmacsoport: Gépészet Elektrotechnika-elektronika Közlekedés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján az intézmény saját tanulói mellett a szakképzési évfolyamán felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban a Budai Középiskola és a Mechatronikai Szakközépiskola végzett tanulóit, a Közlekedés szakmacsoportban (közös tantárgyi modulokban) a Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola és a Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola általános képzési szakaszán végzett tanulóit, vendégtanulói státuszban. A Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat. c) Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856091-2 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 931204-2 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása d) Vállalkozási tevékenysége Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. e) Egyéb tevékenységek A KMOP-4.1.1/A-2008-0001 és TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0014 azonosító számú uniós projektek megvalósításával és fenntartásával járó feladatok ellátása. 6

Feladatmutatók: A mindenkori éves költségvetés készítéséhez kiadott PM tájékoztató tartalmazza. - Intézményi étkezést igénybevevők létszáma (fő) - Létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma (fő) - Tanulók létszáma (fő) - Oktatásban résztvevők létszáma (fő) - Szakszolgálati ellátásra jogosult tanulók létszáma (fő) - Szakmai szolgáltatás igénybevételére jogosult tanulók létszáma (fő) - Iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők létszáma (fő) Forrás: Az állami feladatként ellátott alaptevékenység valamint alaptevékenységet kiegészítő tevékenység forrásai a 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet meghatározása szerint: - költségvetési támogatás, - átvett pénzeszközök, - intézmény tevékenységéből származó bevételek.

7

INTÉZMÉNY VEZETŐ

TISZK koordinátor

Titkárság

Műszaki igazgatóhelyettes

Tanügyi igazgatóhelyettes

Nevelési igazgatóhelyettes

Szakmai elméleti munkaközösségek

Reál tantárgyi munkaközösségek

Humán tantárgyi munkaközösségek

Szakmai gyakorlati munkaközösségek

Beiskolázás Érettségi vizsgák szervezése

Felnőttképzés Szakmai vizsgák Munkavédelem Tűvédelem

Műszaki csoport

TMK

8

Ifjúságvédelem Diákönkormányzat Szülői szervezet Sportkörök

III. 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a) Vezetők, vezetőség Intézmény vezető Feladatait és jogkörét nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§-ában leírtak alapján látja el. Felel: a) az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) Felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (4) Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az iskola vezetői testülete Vezetői testület: intézmény vezető, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető. A vezetői testület hetente tanácskozik, a tanácskozásra meghívja témától függően az érdekképviseletek, a diákönkormányzat illetve a Közalkalmazotti Tanács (KT) képviselőjét is. 9

Az intézmény vezető közvetlen segítői: az igazgatóhelyettesek, a gyakorlatioktatás-vezető, az iskolatitkár. Munkájukat munkaköri leírásuk szerint végzik. A vezetők közötti feladatmegosztás Műszaki igazgatóhelyettes: Az intézmény vezető elsőszámú helyettese, ellenjegyzési illetve az intézmény vezető 3 napon túli távolléte esetén aláírási jogkörrel rendelkezik. Előkészíti a tanév naptári tervét, ellenőrzi megvalósítását, szervezi a munkaértekezleteket. Felelőse a műszaki-, a szakmai elméleti tantárgyak oktatásának, a túlóra- elszámolásnak, irányítja a szakterületéhez tartozó munkaközösségeket, a felnőttképzést. Irányítja a szakmai vizsgák szervezését, a szakmai tanulmányi versenyekre történő jelentkezést, felkészítést. Felelőse az iskola napi működésének, rendjének. Irányítja a pedagógiai asszisztens, az oktatástechnikus, a számítástechnikai rendszergazda munkáját, az intézményi munkavédelmi- és a tűzvédelmi megbízott munkáját a Gazdasági Szervezet munkavédelmi és tűzvédelmi vezetőjével közösen. Részt vesz a szaktanárellátás biztosításában. Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes Az intézmény vezető második számú helyettese. Az elsőszámú igazgatóhelyettes távolléte esetén ellenjegyzési, illetve az intézmény vezető 3 napon túli távolléte esetén aláírási jogkörrel rendelkezik. Irányítja az iskola tanügyigazgatási tennivalóit, az adatszolgáltatást, a tantárgyfelosztást, az órarendkészítést, a beiskolázást, az évközi és az érettségi vizsgák, a továbbtanulás szervezését. Részt vesz a szaktanárellátás biztosításában. Szervezi a hiányzó tanárok szakszerű helyettesítését, a közismereti-tanulmányi versenyeket. Felelőse a reál-közismereti tárgyak oktatásának. Irányítja az ezen a területen tevékenykedő munkaközösségeket. Nevelési igazgatóhelyettes Az intézmény vezető harmadik számú helyettese. Felelőse az iskolában folyó nevelőmunkának, a diákok szabadidős tevékenységének. Irányítja az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken való diák- és tanárrészvételt, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskolai vöröskeresztes-tanár, a diákönkormányzatot segítő tanár, a könyvtáros munkáját, az iskolarádió, iskolaújság működését. Felügyeli az iskolai sportkört. Irányítja a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet. Kapcsolatot tart a Koordinációs Iroda szabadidő-szervező valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi munkatársával. Az iskolavezetés részéről tagja a tanulói fegyelmi bizottságnak, kapcsolatot tart a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az iskolaegészségügyi hálózattal. Felelőse a humán-közismereti tárgyak oktatásának, irányítja az ezen a területen tevékenykedő munkaközösségeket. Részt vesz a szaktanárellátás biztosításában.

10

Gyakorlatioktatás-vezető Feladatköre kiterjed az iskolai tanműhelyekben illetve a külső munkahelyeken folyó gyakorlati oktatásra és termelő munkára valamint a TMK területére. ezen belül feladata: - a gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása, - a szakoktatók pedagógiai, szakmai munkájának irányítása, - a gyakorlati oktatás tanévi munkájának kialakítása, - a nyári szakmai gyakorlat megszervezése, - a gyakorlati oktatáshoz, munkavégzéshez kapcsolódó dokumentáció, - tűz- és munkavédelmi oktatás, - a tanulói- és bérmunkaszerződések készítése, - a gyakorlati vizsgák lebonyolítása. Figyelemmel kíséri a tanműhely területén található munkahelyek, helyiségek berendezéseinek, eszközeinek állapotát. Irányítja a műszaki csoport, a szerszám- és anyagraktár, a TMK munkáját. Az intézmény vezető helyettesítésének rendje 1. A távol lévő intézmény vezetőt (3 nap után) az általános helyettesítési jogkörrel megbízott műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Ha a műszaki igazgatóhelyettes is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat a tanügyi igazgatóhelyettes látja el, az ő távolléte esetén pedig a nevelési igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettesek hiányában a gyakorlati- oktatásvezető. 2. A vezetők helyettesítésében közreműködnek az intézmény vezető vagy helyettesei által megbízott munkaközösség-vezetők vagy pedagógusok. 3. A műszaki igazgatóhelyettes feladatait akadályoztatása, távolléte esetén a megbízott igazgatóhelyettes látja el. 4. A helyettesek csak a napi, zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett. Az intézmény vezetésében, irányításában résztvevő további testületek, vezetők köre Kibővített vezetőség Tagjai: az iskola mindenkori vezetői, a Közalkalmazotti Tanács (KT) elnöke, az iskolaszék képviselője, az érdekképviseletek delegáltjai, a diákönkormányzat összekötő tanára és a munkaközösség-vezetők. A tevékenység összehangolása és az információk kölcsönös áramoltatása érdekében az intézmény vezető a kibővített vezetőséggel rendszeresen illetve szükség szerint tanácskozik. A tanácskozás tervezett időpontját a mindenkori éves intézeti munkaterv rögzíti.

11

TISZK koordinátor A koordinátor feladatait, munkáját a Koordináló Testület határozza meg. A munkáltatói jogokat a Testület elnöke, az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola mint súlyponti iskola intézmény vezető gyakorolja, a Koordináló Testület egyetértésével. A koordinátor az alábbi DBT-közi munkacsoportokat irányítja: - képzési munkacsoport, - minőségfejlesztési munkacsoport, - közösségfejlesztő munkacsoport, Szakmai Tanácsadó Testület Az intézmény szakmai munkáját Szakmai Tanácsadó Testület segíti, amely delegáltakkal kiegészülve ellátja a Dél-Budai Szakképzési Központ Tanácsadó Testülete feladatait is. b) A gazdasági szervezet felépítése és feladata A 3. sz. Gazdálkodást Ellátó Osztály (GEO) biztosítja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendeletben meghatározott gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással és működtetéssel, üzemeltetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat. A költségvetési szerv feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni a GEO vezetőjének és az intézmény vezetőjének a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghatározott előirányzatok tekintetében lehet. A GEO vezetője intézményekre lebontott kereteket határoz meg. Az intézmény vezető felelős az intézményi keretek betartásáért és jogszerű felhasználásáért. A kiadási keretek terhére történő teljesítések igazolása az intézményvezető feladata. Az éves költségvetés tervezése Intézményi feladatok A tervezés alapját képező intézményi okiratokat (tantárgyfelosztás, munkaidőmérleg, kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat) a GEO vezetője ellenjegyzi és az ezekből keletkező fizetési kötelezettségek jogosságát ellenőrzi. A mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében meghatározott normatív állami támogatás igényléshez és elszámolásához szükséges adatszolgáltatás elkészítése az intézmény vezető feladata. A mindenkori költségvetési törvény 5. számú mellékletében megpályázható, elszámolási kötelezettséggel felhasználható támogatások igénylése és elszámolása valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása tanügyigazgatást érintő pályázatok esetében az intézmény vezető feladata. A mindenkori költségvetési törvény 8. számú mellékletében meghatározott normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése és elszámolása, valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása az intézmény vezető feladata. 12

Az ellátásra fordítható és egyes normázott kiadási keretek megállapítási és felhasználási rendje Az intézmény vezető a szakmai feladatai megvalósításához dologi keretet kap („intézményi dologi keretet”), melyből az alábbi jogcímeken teljesíthet kiadást (készpénzes, vagy készpénzkímélő módon):                



tanulók ingyenes tankönyvellátása a mindenkori költségvetési törvényben biztosított normatíva alapján az intézmény rendelkezésére álló keretösszegen belül szakkiadványok (könyv, folyóirat, stb.) eseti vásárlása, gyógyszerek, kötszerek, mentőláda, szakmai anyagok, védőruha, munkaruha, egyéni védőeszközök beszerzése a gyakorlati oktatás számára, valamint az értékhatáron aluli berendezés, felszerelés-pótlás, tanügy-igazgatási nyomtatványok beszerzése, eseti irodaszerek, papírok, számítástechnikai anyagok, sokszorosítási anyagok irodák részére, postafiók és egyéb posta költségek, adómentes reprezentációs kiadások, belföldi kiküldetési (utazási költség, szállásköltség és egyéb költségek) kiadások, szállítási kiadások arra az esetre, ha a GEO nem tud gépkocsit biztosítani, egyes szakmai szolgáltatások igénybevétele, irodák és dolgozók hivatalos telefon költségeire, bankkártya költségek, kifizetői adó (magántelefonok után), kötelező egészségügyi minimum vizsgálat díja, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, a mindenkori költségvetési törvény 8. sz. mellékletében meghatározott feladatokra biztosított kötött felhasználású, illetve az 5. sz. mellékletében meghatározott feladatokra elnyert pályázat alapján biztosított (központosított) felhasználású normatív támogatásokra, rehabilitációs hozzájárulás.

Fentiek alapján megállapított kiadási keretet összességében kell betartani. A kiadási keretek közül a dologi kiadások az önállóan működő költségvetési szerv előirányzatainak részét képezik, a keretközlés kötelezettségvállalásnak minősül. Azokra a kiadási igényekre, melyekre kerettel az intézmény nem rendelkezik és közvetlenül a szakmai munkához kapcsolódik, eseti írásbeli kérés nyújtható be a GEO-hoz. Többlettámogatási igény esetén a GEO a fenntartó részére továbbítja a kérést saját javaslatával együtt.

13

A készpénz biztosítás és a készpénz kezelés rendje A GEO-ben működik a házipénztár, melynek működési rendjét a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A házipénztárból történik a készpénzes kiadások teljesítése. Az intézmény készpénzes kiadásainak teljesítésére a GEO ellátmányt biztosít készpénzben az intézmény vezetőjének, a GEO vezető jóváhagyása mellett. A készpénz ellátmány kezelője az intézményi gazdasági ügyintéző. Az ellátmányból az intézmény teljesítési hatáskörébe utalt kiadási keretek terhére lehet kiadást teljesíteni. Az intézményi gazdasági ügyintézőnek a GEO vezető szabályozása szerint el kell számolnia az intézményi ellátmányokról. A GEO vezető az intézmény vezetőjével egyeztetve felülvizsgálhatja az ellátmányok összegét. Az intézményekben dolgozó gazdasági ügyintéző munkaköri feladatai A GEO-tól átveszi és kezeli az intézményi készpénz ellátmányt. Az ellátmányból az intézmény dologi keretei terhére teljesít kiadást, valamint beszedi a saját bevételt képező befizetéseket. Az intézmény kézpénzes és átutalásos bevételeiről kimenő számlát állít ki. Az intézmény személyi kiadási előirányzata terhére a GEO által számfejtett kiadás csak átutalással teljesíthető. Pénztári órát biztosít az intézmény vezetőjével egyeztetett időpontokban. Beszedi az ebédre befizető iskolásoktól az étkezési térítési díjat, és megrendeli az étkezéseket. Összegyűjti a dolgozóktól a vidékről bejárók előző havi bérletjegyeit, illetve számlákat és minden hónapban lista kíséretében leadja a GEO-nak, ahol gondoskodnak a közlekedési hozzájárulás kifizetéséről. A munkaügyekhez kapcsolódóan:  az intézmény vezető munkáltatói döntését közlő ügyiratokat eljuttatja a GEO részére, és intézi az elkészült munkaügyi okiratok aláíratását, ill. a dolgozó és munkáltató példányának átadását,  átveszi az intézmény vezetőtől, vagy az általa megbízott helyettesétől a hiányzásjelentéseket, igazolt és igazolatlan mulasztások ügyiratait (szabadságkiírás, illetmény nélküli szabadság engedélyezése, igazolatlan hiányzás, betegséget igazoló okmányok, stb.), okiratait valamint a változó bérek túlóra, helyettesítés okiratait minden hónap 7-ig átadja a GEO részére,  vezeti az intézmény vezető munkáltatói jogkörének gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat. Gondoskodik a GEO által átadott jelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatások, stb. intézmény vezetőhöz való eljuttatásáról. Végzi az intézmény analitikus vagyonának nyilvántartását. Havonta könyveli mennyiségben és értékben az azokban bekövetkezett változásokat. Negyedévente feladást készít a főkönyvi könyvelés részére. 14

Figyelemmel kíséri az intézményi leltár-körzetek kialakítását, előkészíti a leltárkörzet felelős megbízását, figyelemmel kíséri a leltárkörzetek közötti eszközmozgásokat, és erről értesíti a GEO-t. Elkészíti az értékhatáron felüli beszerzésekhez a használatba vételi bizonylatokat. Részt vesz a GEO vezető által előírt leltározás szervezésében és lebonyolításában. A leltározási bizottság tagja, és részt vesz a leltározás kiértékelésében. Előkészíti a feleslegessé vált eszközök kezelését, részt vesz az eljárásban. Folyamatos kapcsolatot tart a GEO-val az intézményi gépkocsi igény biztosítása céljából. Ellátja az összekötői feladatokat minden gazdasági, pénzügyi, technikai témakörben, melyekkel az intézmény vezető vagy a GEO vezető megbízza. Működtetési és üzemeltetési feladatok rendje Az épületek és ingóságok működtetése, üzemeltetése Az épületek, telkek, gépek, berendezések és járművek működtetése, üzemeltetése a GEO feladata. Az intézmény vezető felelőssége az ingatlan állagának megóvása, a rendeltetésszerű használat biztosítása, a dolgozók és az ellátottak kártérítési felelősségének érvényesítése. Az ingatlan állagának megóvása érdekében a rendeltetésszerű használata során felmerülő bármiféle műszaki beavatkozást igénylő problémát soron kívül jelezni kell a GEO vezetőjének, aki intézkedik a szükséges karbantartási, felújítási, vis maior feladatok teljes körű lebonyolításáról. A gépekről, műszaki berendezésekről és járművekről az egyedi nyilvántartást a GEO vezeti. Felújítás A fejlesztési és felújítási tervjavaslatokat a GEO készíti el, és továbbítja a fenntartó felé, az intézmény vezető igénye, illetve saját műszaki megállapításait figyelembe véve. A GEO a felújítási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra feljogosított jogkörrel rendelkezik, ezért felelőssége kiterjed a felújítások lebonyolítására, kivitelezésére, műszaki ellenőrzésére, szerződések megkötésére, pályáztatási eljárás lefolytatására. A felújítási feladatok lefolytatása a GEO vezető feladata és felelőssége. Karbantartás A karbantartási feladatok alapvető területei:  napi, kisebb javítási, fenntartási feladatok,  nagyobb, műszaki közreműködést igénylő javítási feladatok,  tervszerű, megelőző karbantartási feladatok. 15

A napi, kisebb javítási, fenntartási feladatokat az intézményekben dolgozó (GEO munkajogi állományában lévő) karbantartó munkások végzik. Indokolt esetben a munkavégzés műszaki felügyelettel történik, melyről a GEO gondoskodik. A karbantartó munkások munkaköri leírását az intézményvezetővel történő egyeztetés után a GEO vezető adja ki, az ellenőrzés megoszlik az intézmény vezető és a GEO között. A munkaköri leírásban szereplő rendszeres feladatok elvégzését a GEO ellenőrzi, a hirtelen felmerült feladatokat az intézmény vezető kérheti számon. Az intézményi karbantartó munkások részére a GEO a helyszínre biztosítja a szükséges szerszámokat és anyagokat. Védőruhát, védőfelszereléseket a GEO biztosítja. A GEO vezetője gondoskodik a karbantartó munkások képzéséről, továbbképzéséről, munka- és tűzvédelmi oktatásukról, valamint foglalkoztatás-egészségügyi ellátásukról. A nagyobb javítási feladatokat a GEO szervezi. Ezeket a feladatokat részben az intézményből történő bejelentések alapján, másrészt a GEO vezetője által megbízott helyszíni bejárása során határozza meg. A munkavégzést a GEO felügyeli, és igazolja a munka elvégzését, szükség esetén kollaudálja a beadott számlákat. A feladatokat a GEO a karbantartókkal vagy szolgáltatás-vásárlás útján látja el. Tervszerű, megelőző karbantartási feladatokat – a kockázatelemzéseket figyelembe véve – a GEO intézi. Ezeket a feladatokat karbantartási tervben tervezni kell (ide tartoznak, pl. a gáz és villamos üzemek előírás szerinti felülvizsgálatai, levegőtisztasági mérések, tűzoltó készülékek folyamatos felülvizsgálatai, számítástechnikai berendezések folyamatos, átalánydíjas felügyelete, érintésvédelmi- és villámvédelmi felülvizsgálat stb.). A feladatokat a GEO a karbantartókkal vagy szolgáltatás-vásárlás útján látja el. A munkák elvégzését a GEO igazolja, illetve szükség esetén kollaudálják a beadott számlákat. A karbantartóknak az elvégzett munkákról munkanaplót kell vezetni. Takarítás, rovarirtás Az intézmény takarítása alapvetően szolgáltatás-vásárlással van megoldva. A takarító dolgozók a GEO állományába tartoznak, de az intézményben végzik munkájukat. A takarítók munkaköri leírását az intézményvezetővel történő egyeztetés után a GEO vezető adja ki. Takarítási feladat kizárólag az intézmény vezető egyetértésével végezhető el, akár szolgáltatás-vásárlással is. Rovarirtást a GEO műszaki csoportja intézi. Portaszolgálat A portaszolgálatokat az egyes intézményekben, a szükséges formában a GEO biztosítja. A portások a GEO állományába tartoznak, de az intézményben végzik feladataikat. Munkaköri leírásukat az intézményvezetővel történő egyeztetés után a GEO vezetője adja ki. 16

A portaszolgálat feladat kizárólag az intézmény vezető egyetértésével végezhető el akár szolgáltatás vásárlással is. Munkavédelmi feladatok A munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat az intézményekben a GEO szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az intézmény vezető és a GEO vezetője között, a Munkavédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GEO készít. A GEO gondoskodik az új dolgozók munkavédelmi oktatásáról, az iskolai tanulók folyamatos munkavédelmi felkészítéséről és a védőfelszerelésekről. A GEO évente szervez munkavédelmi (és balesetvédelmi) bejárást az intézmény vezetővel közösen, megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, megjelölik a hiányosságok felszámolásának módját és kijelölik a végrehajtásért felelős dolgozót. A GEO munkavédelmi felelőse az intézmény vezetőjével együtt képviseli az intézményt külső munkavédelmi ellenőrzés során. A tanuló balesetekkel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője szervezi. Tűzvédelmi feladatok A tűzvédelmi feladatokat az intézményekben a GEO szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az intézmény vezető és a GEO vezető között a Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GEO készít és az intézmény vezetője hagy jóvá. A GEO vezető az intézmény vezetőjével közösen szervezi a tűzvédelmi bejárásokat, a tűzvédelmi oktatásokat valamint a tűzriadó gyakorlatokat. A GEO-nak kell készítenie a tűzvédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, jelentéseket. A GEO tűzvédelmi felelőse az intézmény vezetővel együtt képviseli az intézményt külső tűzvédelmi ellenőrzés során. Kockázatkezelés, rendkívüli események Az intézményi kockázatértékelés és kockázatkezelés elkészítése a GEO és az intézmény vezető közös feladata és felelőssége. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, az esemény kapcsán a tennivalókat, az intézkedések megtételéért a felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a GEO vezetőt.

17

Energiagazdálkodási feladatok Az energiagazdálkodás szervezése, a felhasználóhelyek racionalizálásának kidolgozása a GEO feladata. A takarékos energiafelhasználás biztosítása és folyamatos figyelemmel kísérése az intézmény vezető feladata is. Anyag és eszközbeszerzés A GEO az anyag és eszközbiztosítások területén a hatáskörébe tartozó beszerzéseket végzi. Az intézményi kiadási keretek terhére az intézmény vezető konkrét megbízása alapján végez anyag és eszközbeszerzést a GEO. Gépkocsi üzemeltetése, fenntartása és szállítási feladatok A gépkocsi fenntartása és üzemeltetése a GEO feladata. A gépkocsi használatát vezényléses rendszerben a GEO végzi. A részletes szabályokat a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat tartalmazza, melyet a GEO vezetője készít el a GEOhoz tartozó intézmények alapfeladat-ellátását biztosító igények alapján. A gépkocsikat a GEO állományába tartozó gépkocsivezető vagy az intézmények vezetői által kijelölt, a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelő munkatársak vezetik. Gépjármű használat csak a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelően történhet. Amennyiben hirtelen felmerült fontos igényt a GEO kielégíteni nem tud, az intézmény számára meghatározott kiadási keret terhére oldható meg a feladat. Kézbesítési feladatok ellátása Az intézményi iratok kézbesítése intézményi feladat. A költségek az intézmény dologi keretét terhelik. Belső pénzügyi ellenőrzés működtetése és feladata A 193/2003. (XI. 26.) számú kormányrendeletben előírt belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről a GEO vezetője köteles gondoskodni. Az intézményi szakmai, illetve munkáltatói tevékenységek, folyamatok ellenőrzése az intézmény vezető feladata, hatásköre, és felelőssége. Az éves tervet a GEO vezetőjének kell elkészítenie, ugyancsak ő felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért is. Az intézmény vezető és a GEO vezető a saját szervezetére vonatkozóan köteles a munkafolyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE) kialakítani, működtetni és fejleszteni.

18

c) Pedagógusok közösségei Nevelőtestület: Feladatait a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70.§-a alapján látja el. Szakmai munkaközösségek: Feladatukat a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 71. § valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendeletben foglaltak alapján látják el. 1. A nevelőtestület az alábbi jogokat a szakmai munkaközösségekre ruházza át: a) A pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezése. Eljárás: A szakmai munkaközösség éves ütemtervében rögzíti, s a szakterületi vezetővel egyezteti, kit kíván a munkaközösség tagjai közül továbbképzésre küldeni. A szakszerű helyettesítésre - ha a továbbképzésben részesülő több héten át hiányzik - javaslatot tesz. b) Tankönyvkiválasztás Eljárás: A tankönyvjegyzék megjelenése illetőleg az iskolához történő eljuttatást követően az iskola vezetője a jegyzéket megküldi valamennyi munkaközösség vezetőjének. A szakmai munkaközösségek kiválasztják a következő tanévben használandó tankönyveket az SzMSz IV. 8. pontjában és a Pedagógiai Programban foglaltakat figyelembe véve. c)

Az adott munkaközösséghez tartozó tantárgyak felosztására történő javaslat: Eljárás: A munkaközösségek a személyi feltételeket illetőleg a pedagógiai követelményeket figyelembe véve elkészítik a tantárgyfelosztás őket érintő részét. Elképzeléseiket egyeztetik az érintett tantárgyi munkaközösségekkel, illetőleg az osztályfőnöki munkaközösségek vezetőivel. A gyakorlati oktatás tantárgyfelosztását a gyakorlatioktatás-vezető készíti elő az érintett munkaközösségekkel egyeztetve.

d)

A pedagógus álláshelyek pályázati kiírása: Eljárás: A munkaközösség-vezetők kölcsönösen egyeztetik a munkaközösségekhez tartozó tantárgyak pedagógus-szükségletét, majd javaslatot tesznek az intézmény vezetőnek a szükséges álláshelyek meghirdetésére, szükség esetén álláshelyek megszüntetésére.

19

e)

A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása:

Eljárás: A helyi szükségleteket, a rendelkezésre álló pénzeszközöket figyelembe véve a munkaközösség javaslatot tesz a munkaközösséghez tartozó tantárgyak szemléltető- és egyéb eszközeinek beszerzésére. A munkaközösségekre átruházott jogkör gyakorlásáról és annak eredményeiről a tanévzáró-tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolnak a nevelőtestületnek. Az egy osztályban tanító tanárok közössége: 1. Megvitatja az adott osztályban felmerülő problémákat. 2. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az osztályfőnök kezdeményezésére. 3. Fegyelmi tárgyalás esetén véleményt nyilvánít a nevelőtestület helyett. A nevelőtestület átruházza döntési jogát: - Ha a tanuló mulasztása a szakképzési évfolyamon a gyakorlati foglakozás óraszámának 20%- eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján az egy osztályban tanító tanárok közössége úgy ítéli meg (gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára), hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. - Az osztályozó vizsgára való bocsátást , amikor - a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában, - a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 órát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. A közösség munkájáról köteles beszámolni a nevelőtestületnek. f) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Feladatukat a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján látják el. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal foglalkozó felelős, egészségnevelő segíti a pedagógusok munkáját. Feladatai különösen:

20

Felmérés/Év eleji feladatok  Egységes formanyomtatványon helyzetfelmérést készít (adatfelvétel) a 9. évfolyamon, majd a felvett adatokat továbbítja a Koordinációs Iroda részére;  a 10-13. évfolyamon helyzetfelmérést készít, az új információk alapján aktualizálja az ismert adatokat;  regisztrálja a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat;  tájékoztatást nyújt elérhetőségéről, a folyamatos rendelkezésre állás módjáról és idejéről (év eleji óralátogatások, bemutatkozások az osztályok részére, faliújság elhelyezése – elérhetőség, fogadóóra, támogató és segítő szervezetek elérhetőségének feltüntetése);  igény szerint a páratlan évfolyamokon szociometriát, szociális hálót készít (kérdőívek felvétele, kiértékelése, eredményeinek beépítése az osztályfőnöki tevékenységbe). Gondozás  Nyomon követi és kezeli a hiányzásokat az alábbiak szerint: - igazolatlan hiányzások dokumentálása; - egységes eljárásrend szerint, egységes adatlapokkal jelzés a koordinációs iroda felé további intézkedés céljából; - igazolt hiányzások dokumentálása, a jogszabályok és az iskolai szabályzatok szerint;  ellátja a problémás tanulók és helyzetek kezelését, elősegíti az érintett felek közötti kommunikációt, tájékoztatja a koordinációs irodát a hivatalos eljárásba illetve gondozásba került tanulók esetkezeléséről;  kapcsolatot épít és tart fenn azokkal a kollégiumokkal, ahol az iskola tanulói élnek. Prevenció  Előkészíti és megszervezi a prevenciós foglalkozásokat - előzetes igényfelmérés alapján -, jelzi az iskolában felmerült igényeket a koordinációs iroda felé (pályaorientáció, önismeretés személyiségfejlesztés, munkavállalói kompetenciák, szenvedélybetegségek, szexualitás, életközi krízis-helyzetek kezelése). Kapcsolattartás/Fórumok  Aktívan részt vesz az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs/ak részére szervezett tematikus szakmai fórumokon;  kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt a koordinációs iroda részére;  szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel. A megbízott szabadidő-szervező közreműködik a tanulók iskolai és iskolán kívüli programjainak előkészítésében és lebonyolításában, irányítja azt. Feladatai különösen: Év eleji feladatok  Felméri az adott iskola munkaközösségeinek munkaterveit a szabadidős és kulturális igények és szükségletek feltérképezése céljából;  szükség esetén tevékenyen részt vesz a munkaközösségek ülésén; 21



egyeztetés és együttműködés a koordinációs irodával a felmerült szabadidős és kulturális igények mentén. Programszervezés  Együttműködik a szaktanárokkal, DÖK patronáló tanárral, osztályfőnökökkel, a TISZK koordinátorral: - az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítésében, szervezésében; - a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítésében, szervezésében. Pályázatok  Figyelemmel kíséri a hazai és a külföldi pályázati lehetőségeket, és ezekről tájékoztatást nyújt az adott társiskola részére;  együttműködik a pályázatok megírásában a koordinációs irodával és az adott társiskolával. Kapcsolattartás/Fórumok  Aktívan részt vesz az egyes társiskolákban kijelölt, szabadidő-szervezői feladatokkal megbízott munkatárs részére szervezett tematikus szakmai fórumokon;  kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt a koordinációs iroda részére;  szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel. A diákönkormányzatot segítő tanár irányítja, koordinálja az iskolai diákönkormányzat munkáját. Feladatainak részletes leírását a DÖK SZMSZ-e tartalmazza. A könyvtáros feladatkörét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A rendszergazda feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési feladatainak alárendelve, az informatika tanáraival együtt, igényeiket figyelembe véve végzi. Tevékenységének részletezését munkaköri leírása tartalmazza. g) Tanulók közösségei 1. Az azonos évfolyamra járó, közösen tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. 2. Az osztály tanulói maguk közül, az osztály képviseletére, valamint a közösségi munka megszervezésére ODB titkárt és helyettest választanak, akiket delegálnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 3. Az iskolában tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök szerveződhetnek: szakkörök, konzultációs klub, önképzőkörök, amatőr művészeti csoportok, sportkört, stb. 4. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézmény vezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő illetve a diákönkormányzat, a Szülői 22

Szervezet, az iskola vezetősége vagy az Iskolaszék. A diákkörök létrehozásáról minden tanév elején, az adott lehetőségek figyelembevételével, a tantárgyfelosztás valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 5. A diákköröket az intézmény vezetője által javaslatok figyelembevételével felkért nagykorú személy vezetheti. 6. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért, nagykorú személynek kell segíteni. A diákkör megalakulását az intézmény vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele kell egyeztetni. A felnőtt segítő személyével kapcsolatban be kell szerezni az intézmény vezetőjének egyetértését. 7. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 8. A diákkör saját tagjai közül egy-egy képviselőt választhat az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. h) Szülői szervezet 1. A Szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról tisztségviselőinek megválasztásáról valamint arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. 2. Javaslattételi jogkörrel élhet az iskolaszék felé az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Házirendet, az iskola Pedagógiai Programját, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Iskolaszék

i)

Feladatát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73.§-a alapján látja el. 1. Döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása 2. Egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásakor. 3. Véleményalkotási joga van a nevelés-oktatás és az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

j)

Az intézményben működő további testületek, szervezetek Közalkalmazotti Tanács Szakszervezetek

23

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

2. a)

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében az iskola egészét érintő ügyekben a pedagógusok rendszeresen, általában havonta egy alkalommal illetve szükség szerint tanári, szakoktatói értekezletet tartanak, amelyet az iskola éves munkaprogramja tartalmaz. 2. Az iskola szervezeti életét és működési rendjét érintő döntések meghozatala, az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása céljából félévenként legalább egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet kell tartani.

b)

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. A közösségeknek joga, hogy diákönkormányzatot hozzanak létre, és keretében meghatározott területeken saját ügyeiket önállóan intézzék, vezetőiket megválasszák, eldöntsék, milyen célt kívánnak elérni, elkészítsék a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, kialakítsák éves munkatervüket, s maguk értékeljék ennek teljesítését. A diákönkormányzat feladata a tanulókat érintő kérdések megvitatása, véleményezése, és a tanulók képviselete. Egy-egy osztályt az ODB tagjai képviselnek. Az iskolai szintű diákönkormányzati testület az iskolai diáktanács. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által javasolt, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. 2. A kapcsolattartás formája és rendje: - Az iskolavezetés évente egy alkalommal diákparlamentet hív össze, az iskolai munkatervben kitűzött napon. A diákparlamenten a diákönkormányzatot segítő tanár valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol a diákparlament óta eltelt időszak munkájáról, valamint intézmény vezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulmányi munkáról, a tanulói jogok érvényesüléséről, az iskolai házirendben megfogalmazottak tapasztalatairól és meghallgatja a diákság véleményét, javaslatait az iskola egészére vonatkozóan. - A diákönkormányzat ülésein állandó jelleggel részt vesz a diákönkormányzatot segítő tanár, időszakonként vagy felkérésre az intézmény vezető vagy helyettese. - Az intézmény vezetője tanévenként két alkalommal iskolai diákgyűlést hív össze. Első alkalom szeptember első tanítási napja, a második a félévi értesítőt követő időszak, amelyet az éves iskolai munkaprogram tartalmaz. - Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az intézmény vezetőjéhez való bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Akkor is lehetőséget kell nyújtani a személyes találkozásra, ha e határidő megtartására nem volt mód, feltéve, hogy az intézmény 24

vezetőjének elfoglaltsága a találkozót nem zárja ki. Ezeket a rendelkezéseket az iskola helyetteseinek tekintetében is alkalmazni kell. - Az intézmény vezetője legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják, és egyeztetik álláspontjukat. - Az iskolai diákönkormányzat külön intézmény vezetői vagy helyettesi engedéllyel használhatja az iskola technikai berendezéseit, helyiségeit. - Az iskolai a diákönkormányzat céljainak megvalósításához költségvetési évben meghatározott összeget biztosít az iskola vezetése. Az összeg feletti rendelkezés joga a diákönkormányzatot illeti meg a működési szabályzatban meghatározottak szerint. - Az iskolai diákönkormányzat az iskolában intézmény vezetői engedéllyel rendezvényt szervezhet. c)

Tanulói Fegyelmi Bizottság Tagjai: a tagozat szerinti illetékes ifjúságvédelmi megbízott, az ifjúságvédelmi felelős, intézmény vezető vagy helyettese, osztályfőnök, ODB tag, IDB tag, az osztályban tanító tanárok képviselői. Működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 58.§-a alapján készített iskolai Tanulói Fegyelmi Szabályzat szabályozza.

d)

Az intézményi sportkör valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás rendje Az intézményi sportkörrel a nevelési igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot.

e)

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje és formái - A szülői szervezettel a kapcsolatot a nevelési igazgatóhelyettes tartja. A szülői szervezet megkeresésére az intézmény vezető, illetőleg az érintett igazgatóhelyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. - A szülői szervezetet a szülői választmány elnöke rend szerint évente két alkalommal hívja össze, amelyet az éves iskolai munkaprogram tartalmaz. - A nevelőtestületi értekezletekre a szülői szervezet képviselőjének akkor kell meghívást küldeni, ha a vezetői értekezleten az iskola tanulóinak nagyobb csoportját érintő kérdéseket tárgyalnak, illetőleg az olyan ügyek megvitatására, amelyekhez a szülők segítségét kívánja igénybe venni az iskola. A nevelőtestületi 25

értekezletekre történő meghívásról szülői szervezet esetén a nevelőtestület külön dönt. - Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülői szervezet képviselőivel, tagjaival. f)

A vezetők és az Iskolaszék közötti kapcsolattartás formái - A nevelőtestületi értekezletekre minden esetben meg kell hívni az Iskolaszék képviselőit. - Az Iskolaszékkel a kapcsolatot az iskola intézmény vezetője tartja. Az Iskolaszék megkeresésére az intézmény vezető, illetőleg az érintett igazgatóhelyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. - Az Iskolaszék részére az intézmény vezető félévente legalább egy alkalommal, de az Iskolaszék megkeresésére tizenöt napon belül részletes tájékoztatást ad az iskola feladatairól, működéséről, a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről.

3.

A szervezeti egységek kapcsolattartás rendje a) Szakmai munkaközösségek - Rendszeres konzultáció a munkaközösségek között, versenyek, vizsgák összehangolása. Nyílt napok, szakmai börzék bemutatóinak szervezése. b) Pedagógusok közösségei-tanulók közösségei - Évente két alkalommal az első tanítási napon, illetve a félévet lezáró időszakban diákgyűlésre kerül sor. - Évente egy alkalommal Diákparlamentet hív össze az intézmény vezető. c) Pedagógusok közösségei-szülői szervezetek - Évente két alkalommal illetve szükség szerint szülői értekezletre kerül sor. Tervezett időpontja a tanévi programban rögzített. - Évente két alkalommal fogadónapra kerül sor. Időpontja rögzített. - A 9. évfolyamnak illetve a végzős évfolyamnak az iskola vezetése évente egy alkalommal összevont szülői értekezletet tart. d) További intézményi közösségek, szervezetek - Az intézményben működő dolgozói képviseleti szervezetekkel, szervekkel való kapcsolattartás módját az intézményi Kollektív Szerződés rendezi.

4.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, 26

- az alapdokumentumok jóváhagyására, módosítására - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés végrehajtása, - speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, katasztrófavédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. A 3. sz. Gazdálkodást Ellátó Osztállyal való kapcsolat - az éves költségvetés tervezésében, - pályázatok lebonyolításában, - évközi előirányzatok módosításában, - kiadások teljesítésében, bevételek beszedésében, - kötelező nyilvántartások vezetésének a rendjében, - működtetési és üzemeltetési feladatok rendjében, - gyermekétkeztetéssel kapcsolatban, - gépkocsi üzemeltetésben, fenntartásában és szállítási feladatokban. A kapcsolattartás formái: - szóbeli, személyes tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás, beszámoló, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel. A Gazdálkodást Ellátó Osztály és az intézmény között az információ illetve egyes okmányok és bizonylatok átadása, átvétele lehetőség szerint interneten, fax útján valósul meg. 3. Kapcsolattartás a Koordinációs Irodával: - gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben, - szabadidős tevékenységben. A kapcsolattartás módja: - szóbeli, személyes megbeszélés, - írásbeli tájékoztatás, beszámoló.

27

4. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás: Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb területeken, - rendezvények, - versenyek, - közös programok formájában. 5. Az intézményt „a fenntartón keresztül fejlesztési megállapodással támogató” gazdasági szervezetekkel való kapcsolattartás szempontjai: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény megvalósítandó elképzeléséről, a támogatás előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról nyilvántartást vezessen, és abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. 6. Gazdasági szervezetekkel, ahol diákjaink gyakorlati oktatása folyik tanulószerződéssel. 7. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a fiatalok veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. Az intézmény a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. 9. Az iskola együttműködik a XI. kerület önkormányzatának bizottságaival, kiemelten az ifjúsági, a sport, a kulturális, egészségvédelmi területen, a gyógytestnevelés feladatainak ellátásában. 28

10. Az iskola együttműködik az Öveges Öregdiák Alapítvánnyal. 11. A szakmai szövetségekkel. 12. Rendszeres kapcsolatot tart a fővárosi és országos szakmai szervezetekkel. 13. Együttműködünk civil szervezetekkel. 14. Napi együttműködésünk alakult ki a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó más szakértői bizottságokkal, szakmai tanácsadó szervekkel. 15. Nemzetközi kapcsolataink Eseti kapcsolataink rendjét konkrét megállapodások rögzítik.

IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje - Az iskola nyitva tartása: munkanapokon 6-20 óráig. A nyitvatartási időn túli benntartózkodáshoz külön engedély szükséges. - Az elméleti oktatás 7.15-kor kezdődik, és a nevelőtestület valamint az IDB által elfogadott csengetési rendnek megfelelően történik. - Gyakorlati foglalkozás 7.00 és 20.00 óra között szervezhető. - Az esti tagozaton a képzés 1350 órától kezdődik és 1920-ig tart. - A nappali tagozatos tanulók 18 óra után az iskolaépületben csak intézmény vezetőii vagy első helyettesi engedéllyel tartózkodhatnak. - Az óraközi szünetek 10, a nagyszünet 20 perces. - A pedagógus heti munkaideje 40 óra. - A pedagógus munkáját az intézményi órarend szerint végzi. - A pedagógus köteles első tanítási órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén megjelenni. - Az érettségi és szakmai írásbeli vizsga felügyelet előtt 15 perccel megjelenni. - Az óraközi szünetekben a beosztás szerinti folyosó ügyeletet ellátni. Köteles az órarendben és a munkaköri leírásban foglalt feladatokon túl részt venni az éves munkatervben rögzített programokon: nevelőtestületi értekezlet, nevelési értekezlet, tanári-szakoktatói értekezletek, munkaközösségi értekezletek, szalagavató, gólyabál, ballagás, Öveges nap, Sport-nap, diákparlament, évnyitó, évzáró, osztályozó értekezletek és ellátni az iskola vezetője által adott megbízást, további feladatot. - A pedagógus a munkakörében meghatározott feladatok ellátásán túl nem köteles az iskolában tartózkodni. - A szabadság kiírása (nyári, őszi, téli, tavaszi szünet) a szabadság-kiíró tömbben történik, amelyet a területileg illetékes vezető hagy jóvá. - A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel köteles az intézet vezetőjének vagy helyettesének bejelenteni. (Anyanap esetén ugyanezek az előírások érvényesek.) - Csak táppénzes illetve hatósági igazolás fogadható el. 29

- A nem pedagógus dolgozók munkaideje hétfőtől csütörtökig 7 00 órától 15 15-ig tart, pénteki napokon 7-14 óráig. Kivétel a gondnokság egyes dolgozói (portások, éjjeli őrök, kazánfűtők, takarító személyzet) Ezen dolgozók munkarendjét külön beosztás tartalmazza, amelyet az intézmény vezető hagy jóvá, a GEO vezető egyeztetve. - Az intézményben az oktatás vagy gyakorlati foglalkozás idejéig vezetői ügyeletet kell ellátni. Az ügyeletes az intézmény vezető vagy helyettesei, illetve a gyakorlatioktatásvezető. Az ügyelet 7-1630 óráig tart. A felnőttoktatás és a felnőttképzés tekintetében az oktatást végző pedagógus látja el az ügyeletet a tanítás befejezéséig. - Az ügyeleti rendet tanévenként kell meghatározni és közzé tenni. - A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik (előzetes programismertetés szerint.) - Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat. - Az osztályozó vizsgákat első félév végén illetve a tanév végén, a különbözeti vizsgákat november és március hónapban kell megszervezni. - A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden héten, szerdán 9-13 óráig ügyeletet kell tartani. 2. A belépés és benntartózkodás az intézményben a) Az intézménnyel jogviszonyban állók Az iskolába a személyi forgalom csak a főbejáraton keresztül történhet. Saját tulajdonú gép, eszköz csak vezetői engedéllyel hozható be az iskola területére. A tanulók 715 és 1140 között csak engedéllyel (kilépő cédulával) hagyhatják el az iskola épületét. b)

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók Az iskolába ügyintézési vagy egyéb célból (tanfolyam, sportolás, munkavégzés) belépők csak a következő feltételek teljesítése illetve megléte esetén léphetnek be az épületbe: a) Az iskolával jogviszonyban nem állók ügyintézés céljából az iskola épületébe 7 és 16 óra között. A portai szolgálat a belépő nevét és a látogatás célját beírja a portai füzetbe (kivétel az időre meghirdetett szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok). b) 16 óra után a belépés csak vezetői engedéllyel történhet. A 16 óra utáni benntartózkodást - megjelölve a benntartózkodás végső időpontját - az iskola vezetése engedélyezi a portai szolgálaton lévő füzetben. c) Munkaszüneti vagy pihenőnapon a belépés vagy benntartózkodás csak vezetői engedéllyel történhet, melyet a portai szolgálaton lévő füzetbe kell bejegyezni. d) Az iskolában rendszeresen megjelenők (tanfolyami hallgatók, sportfoglalkozások résztvevői, az épületben munkát végző külső cégek dolgozói) a portára leadott névsor alapján léphetnek be. Ezzel mentesülnek az eseti portai bejegyzések alól. A névsor leadására jogosultak: - intézmény vezető és helyettesei, - tanfolyamot vezető. e) A munkát végző külső cég dolgozói a munkájukhoz szükséges eszközöket, szerszámokat csak behozatali engedéllyel hozhatják be ill. kiviteli engedéllyel 30

vihetik ki. A munka megkezdése előtt meg kell ismerniük az iskola munka-és tűzvédelmi szabályzatát és a benntartózkodás ideje alatt azt be kell tartaniuk. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 1. Tanulószoba, konzultációs klub Az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban tanulószoba (konzultációs klub) működik, önkéntes jelleggel vagy a szülők kérésére. A konzultációs klubban szaktanárok adnak felügyeletet, akik segítik a diákok felzárkóztatását. 2. Az iskolában tehetséggondozás, csoportos felzárkóztató és egyéni foglalkozások szerveződnek, külön rend szerint. 3. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A sportkörön kívül tömegsport foglalkozásokon vehetnek részt az iskola tanulói a hét öt napján, a tanítási órák után, minden alkalommal 15.30-ig. A foglalkozásokat szaktanárok felügyelik. 4. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja, jellegük évről évre változik. Az iskolában a Pedagógiai Programunknak megfelelően hagyományosan működik néptánc csoport, diákszínjátszó kör, kézműves csoportok, énekkar. Az anyagi feltételeket az iskola a költségvetési támogatásból, pályázati forrásokból igyekszik biztosítani, a felmerülő eszköz- és anyagigényhez szülői támogatást kérhet. 5. Kirándulások, látogatások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából illetve a tanulmányok megerősítése céljából az osztályok, tanulócsoportok számára kirándulást, látogatásokat szervezhetnek. A tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. 20 tanulóra 1 kísérő tanárt kell biztosítani. 6. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár látogatható a tanórák közti szünetekben és a tanítási órák után. 7. Hit-és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak, az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a foglalkozások 14. 00-16. 00 óráig szerveződhetnek. 8. Gyógytestnevelés A fővárosi fenntartású nevelési-oktatási intézményekben a gyógytestnevelésről a fővárosi, kerületi önkormányzat gondoskodik. 9. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére az iskola gyakran szervez múzeumi, 31

kiállítási, művészeti programokat, színházi előadásokat, melyek kapcsolódnak egy-egy tantárgy témájának feldolgozásához. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 4. A felnőttoktatás formái Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. § alapján 1. Iskolánkban érettségire felkészítő felnőttoktatás három formában folyhat: - az esti oktatás munkarendje szerint; - a nappali oktatás munkarendje szerint, - levelező formában. A felnőttoktatásban igazolt és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át, illetve 10 óra igazolatlan mulasztás esetén a tanulói jogviszony megszűnik. 5. Ünnepélyek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. Nemzeti ünnepeink: 2. Megemlékezések:

- március 15. - augusztus 20. - október 23. - október 6. - február 24. - április 16. - június 4.

a) A nemzeti ünnepet és a megemlékezést megelőző utolsó munkanapon (szorgalmi időben) az iskolában központi ünnepséget kell szervezni, melynek műsorszámait az iskola tanulói és pedagógusai adják. 3. Rendezvények:

- Gólyatábor az érdeklődő leendő kilencedik éveseknek minden év nyarán - Tanévnyitó - Tanévzáró - Sport-nap - Nyílt napok az általános iskolások és szüleik számára - Gólyabál - Szalagavató - Ballagás - Öveges-nap - Diákparlament

a) Az iskolai rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező.

32

b) A tanulók és dolgozók a rendezvénynek megfelelő öltözékben kötelesek megjelenni (fiúk öltönyt, vagy sötét nadrágot és fehér inget, a lányok sötét szoknyát, fehér blúzt öltenek). c) Az iskola felnőtt dolgozóinak hagyományos rendezvényeit az érdekvédelmi szervezetek szervezik (óév-búcsúztató, nyugdíjasok búcsúztatása stb.). 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. 2. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek vezetőinek és az iskolavezetésnek a feladata. Az ellenőrzésnek alapvetően a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia, illetve gyakorlati munkájuk alapján. 3 A munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézmény vezető és az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a helyettese, a munkaközösség vezetők, a tűzvédelmi felelős, a munkavédelmi felelős, ill. a gazdasági vezető. 4.

Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést vezetőjét.

végzők tájékoztatják az iskola intézmény

5. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezető és a gyakorlati oktatásvezető készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A munka belső ellenőrzése kiterjed az iskolában és az iskolán kívül folyó nevelő-oktató munka valamennyi területére. 6. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézmény vezető illetőleg az illetékes helyettesei, gyakorlati oktatásvezető felelnek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. 7. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az intézmény vezetőjének rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői szervezet.(Az ellenőrzést lehetőleg a vezető és a munkaközösség vezetője közösen lássa el.) 8. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy tanév (nevelési év) során lehetőleg valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus is kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során mérjék fel a pedagógus nevelő-oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 9. Az ellenőrzési terv előkészületi munkáinál az iskolaszék és a szülői szervezet véleményét be kell szerezni (ha üléseik időpontja nem teszi lehetővé, írásban tájékoztatni kell a vezetőjét). 33

10. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. 11. A pedagógiai munka értékelésének rendje: a) A jegyeket a szaktanár az osztályozó naplóba minden hónap végéig, a tanuló pedig az ellenőrző könyvébe köteles bevezetni. A tanulóknak félévente minimálisan 3 osztályzatnak kell lennie tantárgyanként félévente, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél a heti óraszám több, mint három, félévente legalább a tantárgy heti óraszámával megegyező számú osztályzatot kell hogy kapjanak a tanulók. A szakoktató minden hónap 10-ig köteles az osztálynaplóba bevezetni a gyakorlati osztályzatokat illetve az osztályfőnök magatartás és szorgalom jegyeket beírni és a hiányzásokat lezárni.. b) Osztályfőnöki értékelés: Szülői értekezleteken (évente legalább két alkalommal), fogadónapon, valamint osztályfőnöki órákon történik. c) Szaktanári és szakoktatói értékelés: A szaktanárok, gyakorlati oktatók óráin történik illetve fogadónapon. d) Az értékelés színterei: - Nevelőtestületi értekezletek, amelyeket a tanév során a munkatervben rögzített időpontban, két alkalommal kell tartani. - Osztályozó értekezletek - Tanári, szakoktatói értekezletek (havonta) - Kibővített vezetőségi értekezletek (munkaterv szerint) 7.

A könyvtár működése a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A könyvtár működési rendje Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 9-12 óráig, 13-15 óráig pénteken: 9-13 óráig Felhasználói kör: Az iskola minden tanulója, tanára és egyéb dolgozója térítés nélkül veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A tanulók nyilvántartása "füzetes" kölcsönzéssel (Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása iskolai könyvtárak számára), a tanárok és egyéb dolgozók esetében "tasakos" módon történik. Határidő megállapítása általában a könyvtári állomány esetében négy hét, tartós tankönyvek, tanári segédkönyveknél egy tanév, jelzett egyéni igények figyelembevételével rugalmasan történik. A könyvtár külső felhasználásra nem nyitott.

34

b) A tankönyvkölcsönzés szabályai A tartós tankönyvek az iskolai könyvtár állományába tartoznak, kezelésük, nyilvántartásuk elkülönítve történik. A tartós tankönyvek egy részét a tanulók egyénileg a tankönyvraktárból kölcsönzik külön nyilvántartás alapján. A tartós tankönyvek más része a munkaközösségek tagjai veszik kölcsön csoportos tanulói felhasználásra arra az időszakra, amíg a tantárgyfelosztás alapján az adott tankönyvből tanítanak. A kölcsönzés tényét a könyvtáros személyi nyilvántartásban vezeti és az előírásoknak megfelelő idő után selejtezi, leírja. c) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A könyvtár tankönyvet nem árusít. 8.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás

a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje A tankönyvrendelés a vonatkozó törvények szerint történik az intézmény vezetője ill. megbízottja révén. A tantárgyi munkaközösségek a tankönyvjegyzékből az iskola pedagógiai programja 18. pontjának és a helyi tantervek figyelembevételével választanak. A megbízott tankönyvfelelős becsült létszám alapján készíti el – vagy közvetlen a kiadóhoz vagy a terjesztőhöz– a következő évre szükséges tankönyvek listáját. A listát az árjegyzékkel együtt ismerteti a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal és a nevelőtestülettel. Egyetértés esetén a tankönyvfelelős megrendeli a tankönyveket a kiadótól vagy a terjesztőtől. b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A normatív tankönyvtámogatás terhére vásárolt tankönyvek A tartós tankönyvek kijelölését az iskolai tankönyvfelelős végzi el a szülői szervezet egyetértésével. A tartós tanulói tankönyvek kölcsönzését a tankönyvraktáros a tankönyv felelősökkel együtt végzi. A kölcsönzés tényét, időtartamát, a könyv értékét a szülő illetve a nagykorú tanuló aláírásával veszi tudomásul és vállalja, hogy a tankönyv elvesztéséből illetve szándékos megrongálásából származó kárt a kölcsönzés lejárta után megtéríti. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából adódó értékcsökkenést. A tartós tankönyvek kölcsönzési idejét a tankönyvraktáros a tankönyvfelelősök által leadott adatok alapján tartja nyilván, és a megfelelő időpontban begyűjti a könyveket a diákoktól. Ő végzi a kilépő tanulóknál lévő tartós tankönyvek visszagyűjtését is. Az esetleges károkozást egy legalább három főből álló bizottság állapítja meg, annak mértékéről a tanuló illetve a kiskorú diák gondviselője hivatalos tájékoztatást kap. A tartós tankönyvek elején iskolai bélyegzőlenyomat található, melyen a szükséges adatok nyilvántarthatók és nyomon követhetők. 35

A 9. évfolyam tankönyveinek átadására illetve az árusításra a beiratkozási napokon kerül sor. A felsőbb évesek körében a tankönyvterjesztés ideje szeptember első hete. Ezen időpont után a tanulók maguk veszik meg a kereskedelmi forgalomban a tankönyvjegyzékben megadott tankönyveket. c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A tankönyvtámogatás mértékét kormányrendelet és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény hatályos vonatkozó rendelkezései alapján osztjuk szét. 9)

Intézményi védő, óvó előírások

a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje . Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását az iskolaorvos és a nővér végzik, akik a „GYÓGYÍR XI.” Közhasznú Társaság alkalmazottai. Az ellátás konkrét rendjét az intézmény vezetője tanév elején egyezteti. Az időrendet az orvosi szoba ajtaján kifüggesztik. Az iskolaorvos elvégzi: - A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, a tanulók fizikai állapotának mérését, valamint szakma-alkalmassági vizsgálatukat. - Jelen van a tanulók beiratkozásánál, a tanulók egészségügyi állapotának felmérésénél, a szülőkkel kérdőívet töltet ki a tanulók egészségügyi állapotára vonatkozóan. - Szakorvosi rendelőbe utalja az arra rászoruló gyermeket. - Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát a törvényi előírásoknak megfelelően. Az iskola alkalmazottait a Gazdasági Szervezet által biztosított foglalkozás-egészségügyi orvos látja el, rendelési idejét a tanári szobában illetve a gyakorlatioktatás-vezetői irodában a tanév elején kifüggesztik. A kapcsolattartásért a műszaki igazgatóhelyettes felelős. b) A dolgozók feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A dolgozók és a tanulók egészségének, testi épségének védelmére hozott, valamint az intézményben való tartózkodásra és az iskola rendezvényeire vonatkozó magatartási szabályokat az SZMSZ mellett a Házirend, a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat rögzíti, melyek vonatkozó előírásait a tanulók számára a tanév első munkanapján ismertetni kell, és amelyek tudomásulvételét a tanulók aláírásukkal igazolják. A felnőtt dolgozókra vonatkozó szabályok megismertetése a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat szerint történik, a felnőtt balesetek esetén szintén e szabályzat szerint kell eljárni. 1.

A tanulói balesetek megelőzése érdekében az intézmény rendeltetésének megfelelő üzemeltetését az iskola műszaki igazgatóhelyettese, a gyakorlatioktatás-vezető valamint a gondnok biztosítja. 36

A tanuló köteles munkavégzése során alkalmazni az egyéni védőfelszereléseket, megtartani a rendet és a tisztaságot. A munka irányítására kijelölt személy felelős azért, hogy: - a tanulók csak olyan munkát végezzenek, amelyet jogszabályok, rendeletek nem tiltanak, - a tanulók csak olyan gépekkel, berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel végezzenek munkát (műhelyben, laborban, testnevelési órán, szakkabinetekben stb.), amelyek a biztonsági előírásoknak megfelelnek, - a tanulók felügyelete folyamatosan biztosított legyen, - a tanulók munkavégzés közben, a foglalkozásokon olyan ruházatot, egyéb kiegészítőket nem viselhetnek, amelyek balesetforrások lehetnek. - amennyiben az iskola területén dolgozó vagy tanuló balesetveszélyes helyzetet észlel, köteles azt jelenteni az ügyeletes vezetőnek, illetve az intézmény gondnokának, a tanműhelyben észlelt problémákat közvetlenül a gyakorlatioktatás-vezetőnek. - Az iskola épületében a tanulók felügyeletéről az ügyeleti rendszer szerint kell gondoskodni. - A kirándulás során a tanulók védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelően ismertetni kell, melyről a tanulókat kísérő pedagógus gondoskodik. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. - A tanuló az iskolai élethez kötődő tevékenység közben elszenvedett mindenféle sérülést, rosszullétet, megbetegedést köteles a tanárnak jelenteni, és elsősegélyt kérni. Amennyiben állapota ebben akadályozza, a közvetlen irányítója vagy társa köteles ezt megtenni. - Az illetékes vezető köteles elsősegélyt nyújtani, illetve szükség esetén orvost, mentőt hívni. - Az iskola épületében történt esetekhez orvos, mentő hívása a titkárságon vagy a portán történik. - A fent felsorolt baleseteket jelenteni kell az iskola munkavédelmi megbízottjának. illetve a Gazdasági Szervezet munka- és tűzvédelmi munkatársának. c) A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.) - a tűz - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult vezetővel.

37

Rendkívüli esemény esetén - az intézmény illetve az adott napon ügyeletet ellátó vezető jogosult intézkedni. Teendők: Azonnal értesíteni kell a) a fenntartót, b) a GEO vezetőjét, c) tűz esetén a tűzoltóságot, d) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézmény vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket iskolarádión keresztül vagy szaggatott csengőszóval értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó csoportoknak „ Az elméleti épület és a tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. intézmény vezetői utasítás előírásai szerint kell el hagyniuk.

-

-

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozattan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! - Az intézmény vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi szervek, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. - Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott események, - a veszélyeztetett épület jellemezői, helyszínrajza, - az épületben található veszélyes anyagok, - a közmű vezetékek helye, - az épületben tartózkodó személyek létszáma, életkora, - az épület kiürítésének megtörténte. 38

- A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell rendelkezni a további biztonsági intézkedésekről, az utasításokat az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. - A rendkívüli esemény miatt elmaradt órákat a legalább 2 héttel előbb kijelölt napon kell pótolni. Az elmaradt nap pótlása a tanév meghosszabbításával történik illetve külön döntés alapján munkaszüneti nap is igénybe vehető erre a célra. (Végzősöknél az is az előre kijelölt napok délutánján.) A nem pedagógus dolgozók kieső munkaidejének pótlását az intézmény vezető utasításban rendeli el a mindenkori helyzetnek megfelelően. -

A tűz illetve robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendőket „ Az elméleti épület és tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. igazgatói utasítás tartalmazza.

-

Az épület kiürítését „ Az elméleti épület és tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. igazgatói utasításban foglaltak alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős.

-

„Az elméleti épület és tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. igazgató utasítást lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: titkárság, tanműhely-vezetői iroda, porta.

f) Katasztrófa, tűz-és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az intézmény Vészhelyzeti Cselekvési Terve tartalmazza. A felkészítés ideje, tartalma: - Alapozó elméleti felkészítés Kiterjed az IPM-be beosztottakra, az iskola dolgozóira, a tanulókra. Az alapozó felkészítés során az érintetteket a kerületet, az iskolát fenyegető veszélyek megismerésén túl betekintést nyernek az iskola Prevenciós Programjába. Felkészítés 2 évente történik, illetve új belépőnél egyszeri 1 óra. Tanulóknak katasztrófavédelmi a tanévkezdéskor osztályfőnöki órán 1 óra. - Gyakorlati felkészítés A gyakorlat során kell kipróbálni az iskola riasztási tervét, veszélyhelyzeti teendők sorrendjét. A gyakorlat évi 1 óra. 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálati tevékenység 1. Szaktanácsadás diszlexiával kapcsolatos kérdéskörökben Módszertani és szakmai segítségnyújtás bemutatóórák valamint csoportos és egyéni konzultációk biztosításával. Szakmai támogatás nyújtása azoknak a kollégáknak is, akik szakirányú továbbképzésük során szemináriumi- vagy szakdolgozatot készítenek a fenti témakörhöz kapcsolódóan. 39

Kapcsolattartás a Koordinációs Iroda pszichológus munkatársával. - Logopédiai fejlesztés - Gyógytestnevelés - Nevelési tanácsadás - A nagy- és finommozgások fejlesztése - Szakkönyvtár működtetése - Nyílt bemutató órák tartása 11. Szakmai szolgáltatás 1. Pedagógus továbbképzés „Diszlexia és más részképesség-zavar a középiskolában” című 40 órás tanfolyamot akkreditáltatott iskolánk. (Engedély száma: OKL-410/177/2010) 2. Tanácsadás, a felnőttképzés területén szerzett tapasztalatokra építve. 12. Egyéb kérdések a) Túlóra díj 1) A pedagógust a kötelező óraszámán felül megtartott órái után túlóradíj illeti meg. A túlóradíj elszámolása havonta történik. 2) A havi tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell tanításnélküli munkanap esetén, valamint minden olyan tanítási nap után, amely a Mt. 151.§-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, illetve a keresőképtelenség időszakára esik. 3) Ezeken túl: a) az elfogadott továbbképzési program szerint, illetve egyedi megbízás alapján teljesített: továbbképzés, konferencia, szakmai, nevelési program, b) országos és fenntartói mérés,- értékelés, c) iskolarendszerű vizsgáztatás, tanulmányi, szakmai, kulturális és sport versenyekre kísérés, d) a tanmenetbe beépített tanulmányi kirándulás kerül beszámításra. 4) Minden pedagógus állományú dolgozónak Pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot kell havonta kitölteni, amely alapján a túlóra kiszámításra kerül. b) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A tanulók a gyakorlati foglalkozás során végezhetnek olyan munkát, amelynek értékesítése esetén az iskola bevételhez jut. Ezekhez a munkákhoz a szakmai irányítást az iskola adja. A szükséges anyagokat a megrendelő biztosítja, esetleg az iskola szerzi be, minőségi garanciát szintén az iskola vállal. Ilyen munkavégzés esetén a tanulókat megilleti a szakképzési törvényben meghatározott munkabér. 40

Ez a munkabér a törvény értelmében igazodik a mindenkori minimálbérhez. Az alábbiak szerint alakul: - az első szakképző évfolyam első félévében 20%-a, - az első szakképző évfolyam második félévében 21,5%-a, - a második szakképző évfolyam első félévében 23%-a, - a második szakképző évfolyam második félévében 23,5%-a, - a harmadik szakképző évfolyam első félévében 24%-a, - a harmadik szakképző évfolyam második félévében 24,5%-a. Minden tanulót abba a kategóriába kell sorolni, amelyik szakképző osztályba jár, függetlenül attól, hogy hányadik szakképzésben vesz részt. A tanulók által gyakorló munkaként készített munkadarabok az iskola tulajdonát képezik. Külön kérésre azokat a tanulók jelképes összegért megvásárolhatják, vagy eseti elbírálás alapján térítés nélkül elvihetik. Az eseti elbírálást a szakoktató javaslatára a gyakorlatioktatás-vezető végzi, melyet írásban dokumentál. c) A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának szabályozása A szakképzésben résztvevő tanulónak munkaruha jár. A munkaruha kihordási ideje 2 év. Tisztán tartása a tanuló kötelessége. A munkaruhát a gyakorlati foglalkozásokon a tanulónak viselnie kell. Ha a munkaruha a kihordási időn belül használhatatlanná válik, a tanulónak kell saját költségén a munkaruhát pótolni. Ha a tanuló jogviszonya 2 éven belül megszűnik, a tanuló választhat, hogy megtartja a munkaruhát az iskola pénztárába befizetve annak időarányos árát, a képzésben eltöltött napok számát figyelembe véve vagy visszaadja. d) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az intézmény vezetője, a műszaki igazgatóhelyettes, a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes. A vagyonnyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója őrzi. 13. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola Pedagógiai Programja, az Intézményi Minőségirányítási Program, a Házirend és az SZMSZ nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A felsorolt dokumentumok elérhetők, illetve egy-egy példánya el van helyezve: - az iskola honlapján - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola nevelői szobájában - az intézmény vezetőnél - az igazgatóhelyetteseknél A dokumentumok a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor megtekinthetők.

41

Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az előző, 2011. április 6-án jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.

A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézmény vezetőjéhez kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2013. március 26.

Perkó László intézmény vezető

42

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény Diákönkormányzata a 2013. március 25-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Diákönkormányzat egyetértési jogát jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Szabó Erika Boglárka diákönkormányzat vezetője

Darvasné Décsi Andrea diákönkormányzatot segítő pedagógus

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Iskolaszék a 2013.március 25-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az Iskolaszék egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Lakner Mátyás Iskolaszék titkára

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 25-én elfogadta.

Perkó László intézmény vezető

Brázda Gabriella hitelesítő nevelőtestületi tag

Gyulasi Ottó hitelesítő nevelőtestületi tag 43

Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: ………………………….

…………………………………………….

44

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 1. Az SZMSZ célja, tartalma 2. Jogszabályi háttér 3. Az SZMSZ hatálya II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók 2. Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Vállalkozási tevékenység III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1.Vezetők, vezetőség Az intézmény vezető helyettesítésének rendje Gazdasági szervezet felépítése és feladata Pedagógusok közösségei Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Tanulók közösségei Szülői szervezet Iskolaszék 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az Intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái, és rendje Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek Pedagógusok közösségei-tanulók közösségei Pedagógusok közösségei-szülői szervezet További intézményi közösségek 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja IV. MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje 2. A belépés és benntartózkodás rendje 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 4. A felnőttoktatás formái 5. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 45

2 2 2 3 4 4 5 5 6 6 8 9 11 12 19 20 22 23 23 24 24 24 25 25 26 26 26 26 26 26 26 29 29 30 31 32 32 33

7. A könyvtár működése A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Tankönyvkölcsönzés szabályozása Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásnak feltételei 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 9. Intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Katasztrófa-tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat 11. Szakmai Szolgáltatás 12. Egyéb kérdések Túlóradíj Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A munkaruha kihordási idejének, tisztántartásának szabályozása Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 13. Intézményi dokumentumok nyilvánosság V. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK: 1. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 2. Adatkezelési Szabályzat 3. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

46

34 34 35 35 35 35 35 36 36 36 36 37 39 39 40 40 40 40 41 41 41 42