1
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA
2013.
2
Tartalom I. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései ................................................... 4 1.
Hatálya .................................................................................................................................................... 4
2.
A szervezeti és működési szabályzat célja................................................................................ 4
3.
A működést meghatározó alapdokumentumok ..................................................................... 4
4.
Képzési cél ............................................................................................................................................. 4
II. A tagintézmény alapadatai ..................................................................................................................... 5 III. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása ............................................................................. 6 1.
Az intézmény vezetése ..................................................................................................................... 6
2.
Az igazgató ............................................................................................................................................ 6
3.
Az igazgatóhelyettes - tagiskola vezető ..................................................................................... 6
4.
A nevelőtestület .................................................................................................................................. 7
5.
A munkaközösségek .......................................................................................................................... 7
6.
A szülői munkaközösség (SZMK) ................................................................................................. 7
7.
Diákönkormányzat ............................................................................................................................ 7
IV. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével .... 8 1.
Az iskolaközösség............................................................................................................................... 8
2.
Az intézményi alkalmazottak közössége ................................................................................... 8
3.
A nevelők közösségei ........................................................................................................................ 8
4.
A szülői szervezet (közösség) ........................................................................................................ 9
5.
A tanulók közösségei...................................................................................................................... 10
6.
Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása ................................................................... 11
V. A tagintézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ....................................... 13 VI. A tagiskola működési rendje ............................................................................................................. 15 VII. A tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................................ 21 VIII A tagiskolai nevelői-oktatói munka belső ellenőrzése .......................................................... 23 IX. Az iskolai könyvtárszoba működési rendje ................................................................................. 27 X. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása..................................................... 28 XI. Az intézmények dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) ............................................................... 28 1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ............................................................................................................................................ 28 2.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek esetén..................... 29
XII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................................................... 30 XIII. Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................................. 31
3 XIV. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok................................................ 32 XV. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása ...................................... 33 XVI. Záró rendelkezések ............................................................................................................................ 34 MELLÉKLETEK .............................................................................................................................................. 35 A gyúrói tagiskola könyvtárszobájának gyűjtőköri szabályzata ................................................ 36 Adatkezelési szabályzat ............................................................................................................................. 38 Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés elosztásának elvei ..................................... 41 Alapítvány ....................................................................................................................................................... 43 A munkaidő-nyilvántartás szabályai .................................................................................................... 44
4
I. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelk ezései 1. Hatálya A Gyúrói Tagintézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a tagintézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület …………….év ……….…….hó………napján fogadta el. Az elfogadott jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, az iskola szülői szervezete. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 2. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza a tagiskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat, az oktatásban érdekeltek alapvető jogait és kötelezettségeit. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszereket, tevékenységeket, csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 3. A működést meghatározó alapdokumentumok
Alapító okirat Helyi pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat Házirend Éves munkaterv
4. Képzési cél Az általános iskolánk pedagógiai céljait az általános műveltséget megalapozó nevelésiés oktatási tevékenységben határozza meg. Célunk, hogy tanulóink tudásban és magatartásban szilárd alapokat szerezzenek a továbbhaladáshoz
5
II. A tagintézmény alapadatai Alapító neve és fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Martonvásári Tankerülete Az intézmény neve: Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola Gyúrói Tagiskola OM azonosítója: 030174 Az intézmény székhelye: 2463, Tordas, Köztársaság út 1. Az intézmény telephelye: 2464 Gyúró, Thököly u. 25. Működési területe: Tordas és Gyúró község közigazgatási területe Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Beiskolázási körzete: Tordas, Gyúró Felügyeleti szerve: KIK Martonvásári Tankerület Feladata: Az alapító okiratban foglaltak szerint. Az intézménybe fogadható tanulói létszámok: általános iskola: 180 fő A feladat ellátását szolgálja: az önkormányzat tulajdonában álló:
Gyúró, Thököly utca 25. sz. alatti iskolaépület, 13 hrsz Gyúró, Thököly utca 13. sz. alatti tornaszoba, 32 hrsz
A tagiskola bélyegzőinek felirata és lenyomata:
Hosszúbélyegző: Sajnovics János Egyesített Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyúrói Tagiskola Gyúró, Thököly u. 25. Körbélyegző: Tordas-Gyúró Általános és Művészeti Iskola Gyúrói Tagiskola
6
III.
Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása
Az iskola szervezete A teljes szervezeti ábra a székhely iskola SZMSZ-ben található. Igazgató: Kosaras Péter Ákos Gyúrói tagiskola-vezető, Igazgató-helyettes: Vinisné Hegedűs Jolán Alsós munkaközösség tagjai: Fazekas Attila Molnár Józsefné Teket Anita Jézsóné Vörös Szilvia Bencze Józsefné Fehér Lajosné Felsős munkaközösség tagjai: Lezsák Edina Hajdu Edit Máli Réka Vinisné Hegedűs Jolán Takarítók: Zaka Imréné Erdőhegyi Jánosné 1. Az intézmény vezetése Az igazgató munkáját (irányítói, tervezői, szervezői, ellenőrzői, értékelői tevékenységét) az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a gyermekvédelmi felelős, és a gazdasági vezető segítik. A vezetők közötti feladatmegosztást, a megbízás elveit, a kapcsolattartás formáit, a jogokat és kötelezettségeket a VI. számú fejezet tartalmazza. 2. Az igazgató Az iskola irányítója és vezetője az igazgató. Az igazgatót a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei pályázat útján, határozott időre nevezik ki. 3. Az igazgatóhelyettes - tagiskola vezető
7 Az igazgatóhelyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató adja ki. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre, öt tanévre szól. 4. A nevelőtestület Az iskolát érintő legfontosabb nevelési-oktatási, módszertani kérdésekkel a nevelőtestületi értekezlet foglalkozik. Jogait a Nkt. §-ai szerint gyakorolja. A kapcsolattartás formái:
nevelési értekezlet munkaértekezletek - szükség szerint osztályozó értekezlet (évente kettő: félévkor és tanév végén)
5. A munkaközösségek
1-6. évfolyamon tanító pedagógusok osztályfőnöki munkaközössége
Tagjai a saját munkatervükben meghatározott feladatok, célok alapján végzik munkájukat. Segítik az iskolai feladatok megvalósítását, munkamegbeszéléseket tartanak. 6. A szülői munkaközössé g (SZMK) Az iskola és a szülői munkaközösség közötti együttműködés rendjét, a kapcsolattartás formáit a VI. fejezet tartalmazza. A szülőkkel való kapcsolattartásban legfontosabb szerepe az osztályfőnöknek van. Formái:
szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás a szaktanárok fogadóórákon és nyílt napokon informálják a szülőket a tájékozató füzeten keresztül írásbeli információt is kapnak a szülők e kapcsolatot mindenkor a hivatali titoktartás és a pedagógus etika kell, hogy jellemezze
Döntési, véleményezési jogkörért az Nkt. szabályozza. 7. Diákönkormányzat Létrehozásának, működésének rendjét a Nkt.48.§-a határozza meg. A diákönkormányzat szervezeti és működtetési szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá, véleményezi a működéshez szükséges anyagi eszközök felhasználását. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken, és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein.
8
IV. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén érvényesíthetik. 2. Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik. 3. A nevelők közössége i a) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kéni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
Tanévnyitó értekezlet, Tanévzáró értekezlet, Félévi és év végi osztályozó értekezlet, Szükség szerint (aktuális feladatok megbeszélésére) munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy a tagintézmény vezetője ezt indokoltnak tartja.
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
Nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
9 A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy –egy értekezleten. b) A nevelők szakmai munkaközösségei Az tagiskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
Osztályfőnöki munkaközösség: tagjai a mindenkori osztályfőnökök A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.
A szakmai munkaközösség feladatai az adott szakmai- pedagógiai területen belül:
A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, Az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. Egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, Javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, Segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések előkészítéséhez
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. c) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4. A szülői sze rvezet (közösség) A tagiskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Iskolai szülői munkaközösség: SZMK
10 Az iskolai osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok, csoportok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
osztályképviselő (2 fő) elnök elnökhelyettes – együtt: választmány
A szülők szervezete (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott elnök vagy elnökhelyettes segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve a tagintézményi szülői szervezet (közösség) választmánya. A szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szülői szervezet választmányát az intézmény igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői szervezet az alábbi véleményezési, egyetértési jogok illetik meg
Megválasztja saját tisztségviselőit, Kialakítja saját működési rendjét, Elkészíti saját munkatervét, Képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogok érvényesítésében, Véleményezi az iskola házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjai, amelyek a szülőkkel, illetve a gyerekekkel kapcsolatosak, Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal (gyerekekkel) kapcsolatos valamennyi kérdésben.
5. A tanulók közösségei a) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó gyerekek osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:
hetesek (2 fő) felelősök (tantárgyi) 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe (4.-6. osztály) 4. és 6. osztály 1-1 ügyeletet segítő tanuló
11 b) Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. c) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen a tagiskola vezetője vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai ház irendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzatot segítő nevelő felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. 6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása a) A tagiskola és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A tagiskola vezetője az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
12 A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselők útján közölhetik, az intézmény vezetőségével. b) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tagiskola vezetője
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalmanként, a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzatában biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy a választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik. c) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
a tagiskola vezetője: o a szülői szervezet ülésén alkalmanként o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal, o a tanári szoba ablakában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten o a fogadóórákon tájékoztatják.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:
családlátogatások szülői értekezletek nevelők fogadó órái nyílt tanítási napok tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza.
13 A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik. A szülők és más érdeklődök az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint a tagiskola vezetőjétől előzetes egyeztetés alapján kérhetnek tájékoztatást. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola irattárában, az iskola nevelői szobájában, a tagiskola vezetőjénél, az osztályfőnököknél,
A házirend egy-egy példányát – a Nkt. előírásainak megfelelően – az iskolában történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
V. A tagintézmény vezetésének és közössége inek külső kapcsolatai Az tagintézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
A székhelyiskolával: Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola, Tordas, Köztársaság u. 1. Az intézmény fenntartójával: KIK martonvásári Tankerület, 2462 Martonvásár, Szent László u. 24. Felügyeleti szervével: u. a. A régió pedagógiai intézeteivel. A Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottsággal - Székesfehérvár A területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval – Gárdony Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulással - Martonvásár
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
Az iskolát támogató „A Gyúrói Iskoláért Alapítvány” kuratóriumával. Az alábbi közművelődési intézményekkel:
14
o Községi Könyvtár, Gyúró, Kossuth u. 9. Az alábbi társadalmi szervezetekkel: o Sportegyesület, o Tűzoltóegyesület o Együtt Gyúróért Egyesület o Gyúróért Baráti Kör Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: o katolikus, o református, o evangélikus
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és a tagintézmény vezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (Martonvásár, Szent László u. 24.)
A munkakapcsolat felügyeletéért a tagintézmény vezető a felelős. Az iskola gyermekvédelmi feladatai A Nkt. §-ai szerint a nevelési-oktatási intézmény ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, azaz:
felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat pedagógia eszközökkel törekszik a káros hatások mellőzésére, illetve ellensúlyozására szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.
A Nkt. minden pedagógus számára előírja, hogy munkaköri feladatként „részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.” Ezt a munkát az intézmény gyermekvédelmi felelőse fogja össze. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok eredményes felderítésének alapfeltétele, hogy a pedagógus ismerje:
a gyermek személyiségét a családi hátterét környezetét baráti és kortársi kapcsolatait
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémákkal elsősorban az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse foglalkozik. A vele való kapcsolattartás valamennyi pedagógus kötelessége. Szükség esetén (pld. ha a szülő nem együttműködő, ha az iskola pedagógiai eszközökkel nem képes a káros hatások megelőzésére illetve kiküszöbölésére), a Gyermekjóléti Szol-
15 gálathoz, azonnali intézkedést igénylő ügyekben a települési önkormányzat jegyzőjéhez, illetve egyéb segítő szervhez (pld. rendőrség) kell fordulni. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat elérhetőségéről a szülők tanévkezdéskor tájékoztatást kapnak, illetve az írásos tájékoztatót az iskola hirdetőtáblára kifüggesztjük.
VI. A tagiskola működési rendje Az alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a nemzeti köznevelési törvény 34. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 36-37. §, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 35. §-a rögzíti. Az épület nyitva tartása Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7:15-tól délután 18 óráig tart nyitva. A tagiskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben a tagiskola vezetője rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az estleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13:30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc Az óraközi szünetek: 1. szünet: 10p 2. szünet: 15p 3. szünet 15p 4. szünet 10p 5. szünet: 5 p A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17:00 óráig tart. Az iskolában reggel 7:15 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
16 Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:
alsó tagozat épülete felső tagozat épülete
A tanuló a tanítási időben csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli estben – szülői kérés hiányában- az iskola elhagyására csak a tagiskola vezetője adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13:30-tól 18 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak a tagiskola vezetőjének beleegyezésével lehet. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a tagiskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők,a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak a tagiskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a tagiskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlés esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését senki sem ellenőrzi. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak a tagiskola vezetőjének engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A kompetencia alapú oktatás során használt notebookokat, lifebookokat csak a programban részt vevő pedagógus, a külön jegyzőkönyvben meghatározottak szerint viheti ki az intézmény területéről. Az iskola informatikai eszközeit bármely pedagógus használhatja, tanítási órán a tanulókkal közösen vagy szabadidejében tanórai felkészüléshez, adminisztrációs feladatok ellátásához.
17 Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és tanítási szünetekben - külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola egész területén dohányozni TILOS. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az tagiskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Térítési díjak befizetése Az iskolai étkezési díjakat utólagos elszámolással, minden hónap 15-ig, az élelmezésvezetőnél kell befizetni. Az előre be nem jelentett hiányzásokra az étkezés díját ki kell fizetni! A térítési díj kedvezményeit minden év szeptemberében felülvizsgálja az élelmezésvezető és jogosultság szerint osztja ki, a szülők által benyújtott kérelmek alapján. Helyiségek bérbeadása: Aula és osztálytermek
térítés nélkül kiadhatók: o az önkormányzatnak o egyházaknak helyi ünnepségekre o A Gyúrói Iskoláért Alapítvány részére o közművelődési tevékenységet szolgáló helyi rendezvényekre o helyi intézményeknek (pl. kiállításra) térítést kérünk: o a helyi intézményektől, szervezetektől o bevételes rendezvények, értekezletek, konferenciák után o idegen egyesületektől, szervezetektől értekezletek, továbbképzések, renciák, sporttevékenység után
Tornaszoba
térítés nélkül kiadható: o helyi sportrendezvényekre o óvodai ünnepségekre térítést kérünk: o idegen sportegyesület rendezvényeiért
A tanulók felvétele és mentesítése A tanulók felvételénél a tankötelezettség szabályai szerint járunk el.(Nkt 50.§)
konfe-
18 Az első osztályos tanulók felvételéről az óvónő javaslata alapján, az iskolaérettségi vizsgálat eredményének figyelembe vételével a tagintézmény vezető dönt. A felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél – a tantestület javaslatát figyelembe véve – a tagintézmény vezető dönt. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Külföldi bizonyítvány elismeréséről, különbözeti vizsgákról az EMMI miniszter rendelete értelmében az igazgató dönt. Mulasztások igazolása Az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell. Az iskola minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni. A szülő legfeljebb 3 nap távollétet igazolhat egy tanítási évben. (Az osztályfőnök ezeket a naplóban vezeti.) Amennyiben a szülő a mulasztást a meghatározott időn belül nem tudja igazolni, a hiányzás igazolatlannak minősül. Ebben az esetben az osztályfőnök köteles értesíteni a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül és fel kell hívni a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire. Egy tanévben több napos igazolatlan mulasztás esetén az igazolatlanul mulasztó tanuló szülője ellen szabálysértési eljárást kezdeményez az iskola az illetékes jegyzőnél. Akik a tanórán kívül foglalkozásokra jelentkeztek, és azokról igazolatlanul hiányoznak, azokkal szemben is a fenti módon jár el az iskola. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatnia. A tanuló engedély nélkül csak betegség esetén maradhat távol, engedéllyel indokolt esetben (hivatalos idézés, pályaválasztással kapcsolatos ügyek stb.) Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 napra adhat. Három, vagy annál több napot orvosi igazolással lehet igazolni. Hosszabb ideig tartó hiányzás után az osztályfőnök tájékozódik a tanuló lemaradásáról és javaslatot tesz a pótlásra. A pótlást korrepetálással biztosítani kell. Indokolt esetben, előzetes engedéllyel a tagiskola vezetője engedélyezheti a tanuló távolmaradását. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének elvei, formái A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola jó hírnevét öregbítő tanulókat jutalmazásban részesítjük.
19 Tantárgyi elismerés a) Több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló nevelőtestületi dicséretben részesül, amelyet bevezetünk az anyakönyvbe és a bizonyítványba. b) Kimagasló eredmény esetén oklevelet és jutalomkönyvet kapnak a tanulók a tanévzáró ünnepélyen c) Ha a tanuló munkájában, magatartásában, szorgalmában tartós igyekezet, rendszeres kötelességteljesítés vagy feltűnő javulás tapasztalható, jutalmat érdemel. d) Minden pedagógus arra törekszik, hogy buzdításával, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, munkakedvét, kezdeményező-képességét, hibái leküzdéséért tett erőfeszítéseit. e) A dicséretet a tájékozató füzeten keresztül a szülők tudomására kell hozni. f) Könyvjutalmat kapnak azok is, akik 1-2 négyes kivételével ötös osztályzatot értek el, vagy valamiből kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, szorgalommal igen sokat javítottak az előző félévhez viszonyítva, akik a közösségért sokat dolgoztak. A jutalmazás fokozatai:
osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret
Magatartás és szorgalom jutalmazása Azt a tanuló, aki magatartásában szorgalmas és példás, a felnőttekkel és társaival udvariasan, rendszertő, kötelességtudó, a közösségi életben aktív, kezdeményező az alábbi jutalmazási fokozatokban részesül:
szaktanári szóbeli dicséret szaktanári írásbeli dicséret osztályfőnöki szóbeli dicséret osztályfőnöki írásbeli dicséret igazgatói szóbeli dicséret igazgatói írásbeli dicséret nevelőtestületi dicséret
A nevelőtestületi dicséret bejegyzésre kerül a bizonyítványba és az anyakönyvbe. Fegyelmező intézkedések Azokkal a tanulókkal szemben, akik az iskolai házirend előírásait megszegik, az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedéseket kell tenni. A fegyelmező intézkedés fokozatai:
osztályfőnöki figyelmeztető – intés – megrovás igazgatói figyelmeztető – intés – megrovás nevelőtestületi intés
A bejegyzést a tájékoztató füzetbe az osztályfőnök végzi. A bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell.
20 Amennyiben a tanuló vétségét a szülői nemtörődömség is elősegítette és a teendő intézkedés meghaladja az iskolai vezetés hatáskörét, úgy a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadóját kell megkeresni. A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnök közös feladata. Helyes szokásrendek megteremtésével, és azok következetes betartásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő terhének biztosításával. A munkafegyelmet sértő tanulókat szaktanári figyelmeztetésben részesítjük. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi a fegyelmi eljárást – a jogszabályok alapján – le kell folytatni. A fegyelmi bizottság állandó tagjai:
tagintézmény vezető munkaközösség vezető A fegyelmi bizottság változó tagjai: osztályfőnök szaktanár
A fegyelmi eljárást a Házirendben szabályozott módon az egyeztető eljárásnak megfelelően kell lefolytatni. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. (Nkt, Ptk., GyVT). Az egyeztető eljárás rendje: Egyeztető eljárást kell lefolytatni, ha a szülői szervezet és diákönkormányzat azt közösen írásban kezdeményezte. Az eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú esetén a szülő egyetért. Az eljárást a tagintézmény vezetője és az érintett osztályfőnök folytatják le. Az eljárásról az igazgatót írásban értesíteni kell, az eljárást érintő minden feljegyzés, írásbeli dokumentum eredeti példányát az igazgatóhoz el kell eljuttatni. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló – kiskorú esetén a szülő – figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett – kiskorú esetén a szülő – hozzájárult. A tanuló, kiskorú esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
21 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségben meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb nyilvánosságra lehet hozni.
VII. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
napközi otthon tanulószoba (igény esetén) szakkörök énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, fejlesztő foglalkozások (habilitáció és rehabilitáció) egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások. korrepetálások, gyógytestnevelés logopédiai foglalkozás
a) A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra a tagiskola vezetője vagy a napközis nevelő adhat engedélyt. b) Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
22 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A fejlesztőfoglalkozásokra a szakértői véleményben foglaltak szerint kötelezett a tanuló. A korrepetálásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozáson kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését a (foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem iskolai pedagógusa. Az osztályfőnök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka hatékonysága érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott hónapban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlesztésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára –az önkormányzati konyha segítségével étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény szerint – a konyha ebédet (menzát) és tízórait biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtárszoba működik. Az iskolai könyvtárszoba működését egy fő túlóra díjazásban látja el.
23 A területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
VIII. A tagiskolai nevelői-oktatói munka belső ellenő rzése Az ellenőrzés általános feltételei A belső ellenőrzési rendszer átfogja a tagiskola egész nevelői-oktatói munkáját. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért a tagiskolában a tagintézmény vezető a felelős. Ezen túlmenően a tagintézmény minden vezető beosztású dolgozója felel a maga területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. A belső ellenőrzés végzésekor figyelembe kell venni:
Segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben hívja fel a figyelmet az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, hibákra, hiányosságokra. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, javításához.
Az ellenőrzést végzik:
az intézmény vezetője az igazgatóhelyettesek tagintézmény- vezető a munkaközösség-vezetők a gyermekvédelmi felelős
Az egyes felelősöknek a saját területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is a tagiskola vezetője felé. Az ellenőrzés területei
pedagógiai, szervezési, tanügyi feladatok ellenőrzése időszakos, állandó és speciális ellenőrzések (pld. új kolléga esetében) tanórákon tanórákon kívüli foglalkozásokon az iskolai élet egyéb területein
24 Az ellenőrzés módszerei:
óralátogatás foglalkozások ellenőrzése beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések információk írásos dokumentumok vizsgálata
Tagintézmény-vezető feladatai: Folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen
a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát; a beiskolázás, felvételi ügyek nyilvántartását; a kezdő és új kollégák bevezetését; a bér- és jutalomügyeket; a munkahelyi hiányzások nyilvántartását; a tantárgyfelosztás előkészítését; a túlóraátalányok számítását, túlórák nyilvántartását; az iskolai statisztikát; a naplók, adminisztráció ellenőrzését; az irattárat; a tanári helyettesítések és óracserék szervezését; a nyomtatványok beszerzését; az órarend elkészítését; az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást; folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.
Munkaközösség-vezetők
folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógus tervező munkáját, a tanmeneteket;
25
a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A pedagógusok nevelő-oktató munkával szorosan összefüggő teendőire való kijelölésének és megbízásának elvei: A nevelő-oktató munkával szorosan összefüggő megbízások:
Osztályfőnök Munkaközösség-vezető Gyermekvédelmi felelős Tanulószoba-vezető Napközis csoportvezető DÖK-vezető
A megbízás elvei:
szaktárgyi felkészültség rátermettség pozitív emberi tulajdonságok
A megbízáshoz szükséges a tantestület illetve munkaközösség-vezetők, valamint az igazgatóhelyettes előzetes véleménye. A munkaközösség-vezetőkre átruházott iskolavezetési feladatok:
éves program előkészítése a munkaközösségek munkájának értékelése a tagok pedagógiai irányításában való részvétel a pedagógiai egység biztosítása a módszertani kultúra fejlesztése bemutató tanítások, foglalkozások szervezése tanórák és foglalkozások látogatása az igazgató vagy helyettese felkérésére és többnyire vele együtt tanmenetek véleményezése, összehangolása részvétel az iskolavezetőségi megbeszéléseken javaslattétel kitüntetéssel, jutalmazással, elmarasztalással kapcsolatban
A kapcsolattartás formái:
Munkaközösség-vezetők és tagok között havonta (szükség esetén gyakrabban) szakmai megbeszélések. Munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettes és igazgató között havonta (szükség esetén gyakrabban) vezetőségi megbeszélések.
A munkaközösségeknek döntési jogkörük van:
a munkaközösségek működési rendjének kialakításában az igazgató által előterjesztett éves munkaterv jóváhagyásában új módszerek, egységes eljárások alkalmazásában
26
tanulmányi versenyek szervezésében
Véleményezési jogkörük van:
tantárgyfelosztásnál tanítás nélküli munkanapok felhasználásában álláshelyek betöltésénél, pályázatok elbírálásánál
Javaslattevő jogkörük az iskolai élet minden területére kiterjed. Beszámoló kötelezettségük: A munkaközösség-vezetők a félévi és év végi tantestületi értekezleten beszámolnak a munkaközösségek munkájáról. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
a pedagógus munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja a tanár-diák kapcsolat, a tanulók személyiségének tiszteletben tartása a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközössége javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás iskolai hagyományok ápolása: hagyományaink, kulturális értékeink összegyűjtése, megőrzése a néphagyományokon keresztül szorosabb és mélyebb kapcsolat kialakítása a szülőkkel, környezetünkben élőkkel.
27
IX. Az iskolai könyvtár szoba működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtárszoba működik. Az iskolai könyvtárszoba feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós könyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtárostanár rendszeres kapcsolatot tart fenn a Községi Könyvtárral (Gyúró, Kossuth u.9.) Az iskolai könyvtárszoba működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtárszoba gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtárszoba szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtárszoba szolgáltatásai:
tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.
A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy a tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. A nevelőknek az iskolai könyvtárban illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők.
28
kézikönyvek számítógépes szoftverek muzeális értékű dokumentumok
A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy tanító javaslata alapján a tagiskola igazgatója határozza meg.
X. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók és gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt az egészségház vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell:
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászati szűrés belgyógyászati vizsgálat szemészeti vizsgálat a tanulók fizikai állapotának mérése a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálat
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
XI. Az intézmények dolgozóinak feladatai a tanuló és gye rmekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (inté zményi védő, óvó előírások) A tagiskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló-é s gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak, a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.
29 Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o A házirend balesetvédelmi előírásait, o Rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o A tanulók kötelességét a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb. előtt) A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló - és gyermekbalese tek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, Ha szükséges, orvost kell hívnia, A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, A tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának (tagintézmény vezetőnek)
30 E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést a tagintézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
XII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
intézményvezető igazgatóhelyettes tagintézmény vezető
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.
Ezekben az esetekben a „tűzriadó-terv” szerint kell eljárni.
31 A tűzriadó-tervet a tanulók és az intézmény valamennyi dolgozója a tűz-és balesetvédelmi oktatás során ismeri meg, a tanév elején. Évente két alkalommal –a menekülési útvonal alapján – gyakoroljuk, hogyan kell az épületet riadó esetén elhagyni. A munkavédelmi, valamint a tűz- és balesetvédelmi oktatást hivatásos szakember tartja, a riadót az ő vezetésével gyakoroljuk.
XIII. Az iskolai tankönyvellátás rendje A tagiskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tagiskola igazgatója a felelős. A tagiskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:
elkészíti az iskolai tankönyvrendelést és részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a felelős dolgozók feladatai, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
A tagiskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a tagiskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek és szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:
A nevelőtestület döntése előtt a tagiskola igazgatója – a tankönyvfelelős és az osztályfőnökök közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. A felmérés eredményéről a tagiskolai igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
32
Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra való felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A tagiskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
Az iskolai tankönyvrendelést a tagiskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló öszszeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével a tagiskola igazgatója határozza meg.
XIV. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos felad atok Az iskola zászlója a nemzeti lobogó, címere a nemzeti címer. Az iskolai ünnepi ruha fehér blúz/ing, sötét szoknya/nadrág. Iskolai ünnepségek
Október 6. Október 23. Március 15.
Ezek a rendezvények a községi ünnepi megemlékezések részei. Iskolai rendezvények
Mikulás Advent Karácsony Farsang Anyák napja Műsoros délután Leendő első osztályosok fogadása
33
Madarak és fák napja Sportnap Őszi DÖK kirándulás Osztálykirándulások Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély
Közös rendezvények
Mesemondóverseny Költészet napi szavalóverseny Népdaléneklési verseny
Kitüntetések
Jó tanuló – jó sportoló- vándorkupa. A tanévvégi osztályozó értekezleten a tantestület dönt az odaítélésről, 1 tanuló részére, 1 tanévre
XV. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóv áhagyása Az SZMSZ-t az iskolai diákönkormányzat ………év…………..hó………..napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt…………………………. …………….………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője
Az SZMSZ-t az SZMK ………év…………..hó………..napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt…………………………. …………….………………………………….. az SZMK elnöke
Az SZMSZ-t a nevelőtestület………év…………..hó………..napján tartott ülésén elfogadta. Kelt…………………………. …………….………………………………….. igazgató …………….………………………………….. tagintézmény-vezető
34
XVI. Záró rendelkezések 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat egyetértésével lehetséges. 2. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:
a fenntartó a nevelőtestület, az iskola igazgatója a tagintézmény vezetője a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat vezetősége.
3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 4. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az iskola valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező. A szabályzatban foglaltakat be kell tartani az intézménnyel jogviszonyban nem állóknak is.
35
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Az iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata
2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat
3. sz. melléklet: A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei
4. sz. melléklet: Alapítvány
5. sz. melléklet: A munkaidő nyilvántartás szabályai
36 1. sz. melléklet
A gyúrói tagiskola könyvtárszobájának gyűjtőköri szabályz ata A Gyúrói Tagiskola könyvtárszobája által gyűjtött alapdokumentumok körét az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. I. A tagiskolai könyvtárszoba gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolán belüli tényezők:
Az iskola tanulói összetétele. A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok, Az iskola nevelési és oktatási céljai. Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztató programja.
Az iskolán kívüli tényezők:
Lehetőség a Községi Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása.
II. Az állománygyarapítás módja (a beszerzés forrásai):
Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen.
III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használt dokumentumok.
37 3. Szépirodalom Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:
Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. Fogalomgyűjtemények, szótárak. Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.
IV. A könyvtár gyűjtőköri dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.
38 2. sz. melléklet
Adatkezelési szabályzat 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az intézmény igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:
Papír alapú nyilvántartás, Számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.
4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető, gazdasági vezető, iskolatitkár.
b) a tanulók adatai felvehetik, nyilvántarthatják:
igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető, iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:
39 a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető, gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár,
b) tanulók adatait továbbíthatja:
Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár: A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár, vagy felelős pedagógus A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető. A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, tagintézmény vezető.
7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgatóhelyettes a felelős. 8. a) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:
Összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes9 Törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök)
40
Bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök) Beírási napló (vezetéséért felelős: gazdasági vezető) Osztálynapló (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök) Napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelő, tanulószoba vezető) Diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: megbízott pedagógus)
b) a tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának, a jogszabályi eljárásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.
41 3. sz. melléklet
Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés elosztásának elvei (Hivatkozás: 1997. CXLVI. Törv. A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről: 59. §. 4.5.6. bekezdése.) A nevelési-oktatási intézményben az átlagon felüli munkateljesítményt a munkáltató havi rendszerességgel kifizetett keresetkiegészítéssel ismeri el. Ez a keresetkiegészítés egy tanítási évre szól, de több alkalommal is megállapítható. Megilleti a keresetkiegészítés azt a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki által felkészített tanulók bejutottak az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium vagy a szakképzésért felelős minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny országos döntőjébe, vagy kijutottak nemzetközi diákolimpiára. A 24/2000. /aug. 29./ OM rendelet szerint kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésben kell részesíteni azt a pedagógust, aki az iskola minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában és végrehajtásában részt vesz. A rendelet értelmében e munka vezetését végző pedagógus a keresetkiegészítés alapjául szolgáló összeg 300 %ra, a munkában részt vevő pedagógus pedig az alapösszeg 200 %-ra jogosult. Ezen felül egyéb kiemelt munkáért további keresetkiegészítés is fizethető. A keresetkiegészítés további feltételei a Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola Gyúrói Tagiskolájában: 1.
Helyi tananyag készítése:
2.
Átlagon felüli szakmai munka:
3.
szemléltető eszköz feladatlap munkafüzet
kiváló oktatás munkaközösség-vezetők pótlékon felüli elismerése Bemutató órák tartása (helyi, regionális)
Felzárkóztatás
hátrányos helyzetű tanulók eredményes felkészítése gyenge tanulókkal való foglalkozás hiányzó tanulók felkészítése gyengébb tanulók középiskolai felvételire való felkészítése
42 4.
Tehetséggondozás
5.
versenyekre való eredményes felkészítés továbbtanulásra való felkészítés (előkészítő foglalkozás)
Osztályfőnöki munka (pótlékon felüli elismerése)
felkészítés pályaválasztásra szülőkkel való kapcsolattartás az of. közösségformáló tevékenysége (kirándulás, klubdélutánok stb.)
6.
Pedagógiai program kidolgozásában, átdolgozásában való aktív részvétel.
7.
Feladatfinanszírozás (célfeladat- egyszeri)
8.
Számítógépes ismeretek felhasználása a szakmai munkában.
9.
Iskolán kívüli rendezvények szervezése (felkészítés, aktív részvétel)
10. Pályázatírás 11. Munkafegyelem
ügyelet pontosság felügyeleti munka adminisztrációs munka
12. Önképzés (önként, saját erőből) 13. Közéleti tevékenység vállalása 14. Publikálás 15. Emberi magatartás: közalkalmazottól elvárható példamutatás, kollegalitás A keresetkiegészítés – rendeletben előírtakon túl – azt a pedagógust illeti meg, aki a fenti szempontok közül legalább hat feltételnek megfelel. A keresetkiegészítésre javaslatot tehet:
- igazgatóhelyettes - munkaközösség-vezetők
A keresetkiegészítésről az igazgató dönt. Az intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk.
43 4. sz. melléklet
Alapítvány Az iskolában 1996. óta működik A Gyúrói Iskoláért Alapítvány, melyet 419-es sorszámmal jegyzett be a Fejér Megyei Bíróság. Az alapítvány célja:
a gyermekek képességeiknek megfelelő fejlesztése, a kiemelkedő képességű és hátrányos helyzetű gyermekek segítése az iskolai nevelő-, oktató-, és alkotómunka, a szabadidős tevékenységek tartalmi és tárgyi feltételeinek javítása, fejlesztése, elsősorban a nyelvoktatás és a számítástechnika, valamint a szakmai munka színvonalasabbá tétele.
Az alapítvány és a kuratórium működését az alapító okirat határozza meg.
44 5. sz. melléklet
A munkaidő-nyilvántartás szabályai 1.
A pedagógus vezeti a „pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot”, és minden hónap utolsó tanítási napján leadja a tagintézmény vezetőjének, aki ennek alapján meghatározza a többlet tanítási órákat, amelyért óradíj jár.
2.
Intézményen kívül ellátható feladatok: Kirándulás, színház, mozi, múzeumlátogatás, szükség esetén: a tanóra, ill. foglalkozás előkészítése, felkészülés, dolgozat javítása
3.
Intézményben ellátandó feladatok: adminisztráció, nyomtatványok kitöltése, versenyek, ünnepélyek
