Szervezeti és működési szabályzat

2015 Szervezeti és működési szabályzat

Hatvani 5. Számú Általános Iskola Hatvan

Hatvani 5. Számú Általános Iskola

Szervezeti és működési szabályzat 2015.

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések……………………………………………….……………………….3 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja……………………………...3 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintés……………….3 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya…………………………..3 2. Az intézmény feladat ellátási rendje…………………………………………………………..4 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői…………………….………………………………5 4. Az intézmény szervezeti felépítése …………………………………………………………..5 4.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje……………………………………….5 4.3 A belső kapcsolattartás rendje………………………………………………………………11 4.4 Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok………………………….13 5. Az intézmény irányítása……………………………………………………………………...15 5.1 Intézményvezető…………………………………………………………………………….15 5.2 Az általános intézményvezető-helyettes:…………………………………………………...18 5.3 Pedagógiai intézményvezető-helyettes:…………………………………………………….19 5.4 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje………20 5.5 A kiadmányozás szabályai………………………………………………………………….21 5.6 A képviselet szabályai………………………………………………………………………22 6. Az intézmény közösségei…………………………………………………………………….23 6.1 Nevelőtestület……………………………………………………………………………….23 6.2 Szakmai munkaközösségek…………………………………………………………………24 6.3 Az intézményi tanács………………………………………………………………………..26 7. A tanulók közösségei…………………………………………………………………………27 7.1 A diákönkormányzat………………………………………………………………………...27 7.2 A szülők közösségei…………………………………………………………………………28 8. A működés rendje…………………………………………………………………………….28 8.1 A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje:……...28 8.2 Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje:……………………………………………………………………………………………29 8.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel:………………………………………………………………...30 8.4 Helyiségek, berendezések használatának szabályai………………………………………..31 9. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei………………………………..32 10. Az intézmény kapcsolatai…………………………………………………………………..34 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje…………………………………………………...36 1



12. Az intézményi védő, óvó előírások…………………………………………………………37 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje……………………………………38 14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők…………………………………………….38 15.A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai……………39 15.1 Az egyeztető eljárás szabályai…………………………………………………………….39 15.2 Az egyeztető eljárás részletes iskolai szabályai:………………………………………….41 16. Az intézményi adminisztráció………………………………………………………………42 17. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje…………………………………………………………………………………………….43 18. Az intézményi dokumentumokban való tájékozódás rendje……………………………….44 19. Záró rendelkezések………………………………………………………………………….44 19.1 Az SZMSZ hatálybalépése………………………………………………………………...44 19.2 Az SZMSZ felülvizsgálata………………………………………………………………...44 19.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai……………………………..44 Mellékletek………………………………………………………………………………………47 Adatkezelési szabályzat…………………………………………………………………………47 A szervezeti és működési szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok…………………………49 Könyvtári - Szervezeti és Működési szabályzat ……………………………………………….51 Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata…………………………………………………….60 Könyvtárhasználati szabályzat………………………………………………………………….64 Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata………………………………………………..66 Könyvtárpedagógiai program………….………………………………………………………..67 Bélyegző használati szabályzat…………………………………………………………………98

2



1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket

a

szervezeti

és

működési

szabályzat

határozza

meg.

Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti

felépítését,

továbbá

a

működésre

vonatkozó

mindazon

rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai a 2. számú mellékletben található. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a Hatvani 5. Sz. Általános Iskola nevelőtestülete fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak:  a szülői szervezet  a diákönkormányzat  az intézményi tanács Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Jelen szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, intézményvezetői

utasítások

betartása

az

intézmény

valamennyi

munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, és határozatlan időre szól.

3



2. Az intézmény feladat ellátási rendje A köznevelési intézmény Megnevezése: Hivatalos neve: Hatvani 5. Számú Általános Iskola Feladat ellátási helye: Székhelye: 3000 Hatvan, Szabadság út 13. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Típusa: általános iskola OM azonosító: 201495 Köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelése-oktatása

(beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos)  spottevékenység és támogatása, sportorientációs osztály Az iskola maximális létszáma: 416 fő Iskolai könyvtár működik saját szervezeti egységgel. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 3000 Hatvan, Szabadság út 13. Helyrajzi száma: 3978/57 Hasznos alapterülete: 3649 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Hatvan Város Önkormányzata Működtető székhelye: 3000 Hatvan, Kossuth Lajos tér 2. 4



Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos jogköre: Az alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ bel ső szabályzatai szerint. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi és működtető jogokat Hatvan Város Önkormányzata gyakorolja. 4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az iskola szervezeti ábrája

Intézményvezető

Pedagógiai

Pedagógia

Általános

Könyv-

Diákönkormány-

asszisztens

i igazgató-

igazgató-

táros tanár

zatot segítő

Iskolatitkár

helyettes

helyettes

Alsós

Felsős munka

munka-

közösség -

közösség -

vezető

pedagógus

vezető Alsós

Felsős

pedagó-

pedagógusok

gusok 4.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.2.1 Az intézményvezetés A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos 5



gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével

kapcsolatban

minden

olyan

ügyben,

amelyet

jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló - és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján,  az átruházott munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  a köznevelési intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével,  a nemzeti és az intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.  A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. A vezetési feladatok megvalósítása: 6



Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető-helyetteseket az intézményvezető bízza meg, a nevelőtestület véleményét kikérheti. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai a munkájukat,a munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: 

az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben,



a pedagógiai asszisztens és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben,



az

osztályfőnökök

az

év

végi

érdemjegyek

törzskönyvbe,

bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend:  Az intézményvezető akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is.  A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.  Az

intézményvezető

és

az

intézményvezető-helyettesek

egyidejű

akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a kijelölt munkaközösség-vezető feladata.  Az intézményvezető tartós távolléte esetén, a pedagógiai intézményvezetőhelyettes helyettesíti.  Mindkettőjük tartós távolléte esetén az általános intézményvezető-helyettes az iskola, felelős vezetője.

7



 A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben, azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire:  A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok.  A munkavégzés ellenőrzése.  Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése.  A tanulmányok alatti vizsgák szervezése.  Az iskolai dokumentumok elkészítése.  A statisztikák elkészítése.  Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése.  A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.  A választható tantárgyak körének meghatározása.  A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása.  A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése.  A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.  Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére.  Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés.  Személyi anyagok kezelése.  Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az intézményvezetőhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök, helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírásuk tartalmazzák. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Az intézményvezető feladatait, közvetlen munkatársai közreműködésével látja 8



el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:  az intézményvezető-helyettesek (általános és pedagógiai)  a pedagógiai asszisztens  az iskolatitkár Az intézményvezető-helyettesek, munkájukat, munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Intézményvezető-helyettesi megbízást, az intézmény, határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás az intézményvezetői megbízás időtartamáig szól. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. A pedagógiai asszisztens és az iskolatitkár: szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Az adminisztratív feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens távolléte esetén helyettesítése az iskolatitkár feladata. Az iskolatitkár távolléte esetén helyettesítése az adminisztratív feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre kiterjed – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára. 4.2.2 További szervezeti egységek: a nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és

oktató munkát

közvetlenül

segítő munkakörben

foglalkoztatottak

közössége. A nevelőtestület havonta legalább 2 alkalommal munkaértekezletet tart, amelyet az intézményvezető vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, 9



illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában két munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. A

munkaközösségek

tagjai

megosztják

tudásukat,

tapasztalataikat,

hospitálnak egymás óráin, összegyűjtik és átveszik egymás jó gyakorlatait. A

munkaközösségek

élén

a

munkaközösség-vezető

áll.

Feladata

a

munkaközösségi tagok munkájának segítése, szervezése, a munkatervi feladatok maradéktalan, naprakész betartása és betartatása. Diákönkormányzat Az

iskola

tanulói,

a

nevelés-oktatással

összefüggő

tevékenységük

megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákönkormányzatot hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Az osztályok jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Intézményünkben, 3. osztálytól választanak az osztály tanulói, maguk közül 2 fő diákönkormányzati képviselőt. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg az intézményvezető megbízatásának időtartamára. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az intézményvezetővel a szervezeti ábra szerint tartja a kapcsolatot. Szülői Közösség Iskolánkban

a

érdekében,

az

szülők

jogaik

intézmény

érvényesítése,

működését,

kötelességeik

munkáját

érintő

teljesítése

kérdésekben

véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az intézményvezető. Az intézményvezető, évente legalább 2 alkalommal hívja össze a Szülők Közösségét szülői fórumra. Intézményi Tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt. 73. §-ának (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A 10



tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az intézményvezető bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért a pedagógiai intézményvezető-helyettes a felelős. Az intézményvezető félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. 4.3 A belső kapcsolattartás rendje Az iskolai vezetők és a pedagógusok közötti kapcsolattartása:  a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában;  a heti rendszerességgel megtartott nevelőtestületi értekezleteken;  az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken;  az intézményvezető és a helyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során;  az intézményvezető-helyettesekkel és a szakmai munkaközösségvezetőkkel történő munkamegbeszélések útján;  az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein;  az

iskolai

munkatervben

szereplő

nevelőtestületi

értekezleteken,

rendezvényeken,  mindennapi írásbeli kapcsolattartás az információs falon keresztül, elektronikus úton, intézményvezetői tájékoztató füzeten keresztül.  A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Osztályközösségekkel való kapcsolattartás: Az osztályban tanító tanárok közössége, folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, iskolagyűlések alkalmával valósul meg. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői, a szülői értekezleteken, szülői fogadóórákon, nyílt tanítási napokon, iskolai és iskolán kívüli 11



rendezvényeken, rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel. Az intézményben tanévenként legalább 2 osztályszülői értekezletet tart az osztályfőnök. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az éves munkatervben meghatározott időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A munkaközösségek a pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a szülők számára bemutatóórákat, nyílt napokat tartanak évente legalább 1 alkalommal. A továbbtanulás előtt álló 8. osztályos tanulók szüleit az aktuális tudnivalókról folyamatosan tájékoztatják az érintett pedagógusok. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. A hatáskörileg illeté kes intézményvezető tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kaphatnak. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek a diáktanács tagokon keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15

napon

belül

válaszolni

kellírásban

az

adott

pedagógusnak,

osztályfőnöknek vagy az iskolavezetésnek. 12



4.4Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az

intézményben

megszervezése,

a

folyó

pedagógiai

szakmai

feladatok

munka

belső

végrehajtásának

ellenőrzésének ellenőrzése

az

intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető

kötelessége és

felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az igazgatóhelyettesek,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban és a személyi anyagban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Az iskolai belső ellenőrzés általános feladatai: 

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;



segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;



segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;



az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;



feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, 13





szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladata ik: Intézményvezető:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.  Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg.  A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Intézményvezető-helyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; 14



 a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). A belső ellenőrzést végző alkalmazottak jogai és kötelességei: ellenőrzést

Az

végző

dolgozó

a

belső

ellenőrzést

köteles

a

jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalni,  az ellenőrzéshez kapcsolódó dokumentumokba betekinteni,  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban, vagy szóban felvilágosítást kérni.  az ellenőrzés során a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni kell az ellenőrzött dolgozóval és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozó közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést, a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:  az ellenőrzött dolgozó jogosult az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az

ellenőrzés

módjára

és

megállapítására

vonatkozóan

írásban

észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez,  az ellenőrzött dolgozó köteles az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 5. Az intézmény irányítása 5.1 Intézményvezető  Az intézmény vezetője gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat.  Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. 15



 Jogköre:gyakorolja a KLIK által ráruházott jogköröket.  Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak.  Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója.  Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét.  Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét.  Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését.  Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor.  Fizetési

kötelezettségek,

utalványozás

esetén

gyakorolja

a

KLIK

által

meghatározott esetekben az aláírási jogkörét.  Dönt – kérelem esetén – a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről.  Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját.  Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát.  Kapcsolatot tart és együttműködik a működtető szervezet vezetőjével.  Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését.  Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról.  Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel.  Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét.  Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását.  A gyakornoki rendszer működtetése.  Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez.  Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről.  Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. 16



 Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről.  Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet.  Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat.  Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok

kezdeményezéseinek

nevelőtestületi

döntések

felkarolásáról

végrehajtásáról,

a

és

támogatásáról,

nevelőtestületi

a

értekezletek

megtartásáról.  Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról.  Biztosítja a Szülői Közösség, a diákönkormányzat és az intézményi tanács működésének feltételeit.  Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása a működtetővel és a fenntartóval együttműködve.  Irányítja és összehangolja az iskola – pedagógus és nem pedagógus beosztású – dolgozóinak tevékenységét.  Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő

munkát

végzőket,

és

szükség

esetén

felelősségre

vonást

kezdeményez.  Kezdeményezi és támogatja a nevelő–oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását.  Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat.  Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját.  Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését, a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat, a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok megszervezését.  Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét.  Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről a működtetővel és a fenntartóval együttműködve, a „Különös közzétételi lista” karbantartásáról, a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról. 17



 A rendszergazda irányítása.  A munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi.  Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről, az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. 5.2 Az általános intézményvezető-helyettes:  Általános nevelési és tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettesi hatás-és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettese az intézményvezetőnek.  Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról.  Általános

intézményvezető-helyettesi

feladatai

mellett

felügyeli

a

felsős

munkaközösség munkáját is.  Aláírási jogkör gyakorlása az intézményvezető által kiadott külön intézkedés szerint teljesítési kötelezettség esetén.  Részt vesz a rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításában.  Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására.  Az intézményvezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az intézményvezetőt helyettesesíti.  Jogkörét a vezető beosztású munkatárssal együttműködve gyakorolja.  Megszervezi, valamint részt vesz a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló vizsgák szervezésében.  Folyamatosan ellátja az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal.  Elkészítteti a tanmeneteket és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását.  A felsős munkaközösség pedagógusai számára óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez.  Részt vesz az iskolai munkaterv elkészítésében, részt vesz a KIR-statisztika elkészítésében.  Gondoskodik a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséről.  Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését.

18



 Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést.  Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja.  Elkészíti a munkaidő- elszámolásokat.  Biztosítja a tanárok szükség szerinti helyettesítését.  Együttműködik a leltározás megszervezésében és lebonyolításában.  Ellenőrzi a „Házirend” betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért.  Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét.  Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat.  Felelős az iskolai ünnepségek, a ballagás megszervezéséért és lebonyolításáért.  Ellátja az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos szervezési és adatszolgáltatási feladatokat.  Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatja. 5.3 Pedagógiai intézményvezető-helyettes:  Alapvető

feladata az iskolában folyó oktató-nevelő felügyelete.

 Felelősséggel

tartozik

az

iskola

nevelési

céljainak

megvalósításában.

Felelősséggel tartozik az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban.  Pedagógiai

intézményvezető-helyettesi feladatai mellett felügyeli az alsós

munkaközösség munkáját is.  Jogköre:

javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére,

jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. A

gyakornoki rendszer működtetése.

A

speciális tevékenységeket ellátók (gyógytestnevelő, utazó gyógypedagógus,

hitoktató, stb.) munkájának irányítása.  Az

intézményvezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség

stb.) esetén az intézményvezetőt helyettesíti.  Irányítja

a

helyi

tanterv

kidolgozását,

a

tantárgyak

tanmeneteinek

kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát, a pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek kidolgozását, és megszervezi azokat.  Gondoskodik

a hit - és vallásoktatás megszervezéséről. 19


 Szervezi


az általános iskolai tanulók beiskolázását és kapcsolatot tart az

általános iskolákkal.  Irányítja

az országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülést,

szervezi a versenyeken való tanulói részvételt, a szakterületén működő korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját.  Óralátogatásokat,  Elkészíti,

bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez.

és folyamatosan figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzési

tervét, és gondoskodik annak megvalósításáról.  Kapcsolatot  Irányítja

tart a pedagógiai szakszolgálattal.

és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet .

 Javaslatot

tesz

a szakmaterülethez tartozó pedagógusok minősítésére,

jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonásukra.  Figyelemmel  Javaslatot

kíséri a szakterületét érintő pályázati kiírásokat.

tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a

helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában.  Ellenőrzi  Havonta

és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások

megtartását és a naplóvezetést.  Az

iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja.

 Részt

vesz a pedagógiai program és az SZMSZ karbantartásában.

 Elkészítteti

és

tartalmilag

ellenőrzi

a

területéhez

tartozó

tantárgyak

tanmeneteit.  Ellenőrzi

és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását.

 Óralátogatásokat,  Irányítja,

bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez.

szervezi, ellenőrzi a korrepetálásokat, a hatáskörébe tartozó

szakkörök munkáját.  Szervezi

a gyógytestneveléssel és a könnyített testneveléssel kapcsolatos

tevékenységet.  Feladatainak

végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és

intézkedéseiről az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatni köteles.  Vezeti

az SNI-s és BTM-s tanulók adminisztrációját.

 Kapcsolatot

tart a gyermekvédelemmel, a gyámhatósággal és a

szakszolgálatokkal. 5.4 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 20



A tanítási napokon az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztást ki kell függeszteni az iskola titkárságán, a tanári szobában és a portai hirdetőtáblán. hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

8:00-17:00

9:00-14:00

8:00-12:00

11:00-15:00

9:00-17:00

8:00-15:00

8:00-17:00

8:00-14:00

8:00-13:00

8:00-13:00

8:00-16:00

8:00-12:00

10:00-17:00

8:00-17:00

8:00-12:00

Ginczli Lajosné mb. intézményvezető Bolla Györgyné intézményvezetőhelyettes Szalatnai Éva intézményvezetőhelyettes

5.5 A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnöke által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza:  A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;  Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;  Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket;  Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi intézményvezető számára nem tartott fenn;  A közbenső intézkedéseket;

21



 A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.  Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének

és

irattárazásának

engedélyezésére

az

intézményvezető jogosult.  Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettesek írhatnak alá. 5.6 A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:  jognyilatkozatok

megtétele

az

intézmény

nevében,

a

tanulói

jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,  munkáltatói jogkörrel összefüggésben,  az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben,  települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és a bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során,  nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményi tanáccsal,  más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, 22



 az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel,  sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az intézményvezető vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval és a működtetővel történt egyeztetés után),  az

anyagi

kötelezettségvállalással

járó

jogügyletekben

való

jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.  ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézményvezetője és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.  Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rend és a leadott hatáskörök a 4. és az 5. pont alatt találhatók. 6. Az intézmény közösségei 6.1 Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő

és

oktató

munkát

közvetlenül

segítő

munkakörben

foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Véleményezés és javaslattevői jogköre a következőkre terjed ki:  A pedagógiai program elfogadása.  Az SZMSZ elfogadása.  A házirend elfogadása.  Az iskola, éves munkatervének elfogadása.  Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.  A továbbképzési program elfogadása.  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.  A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók 23



osztályozóvizsgára bocsátása.  A tanulók fegyelmi ügyei.  Az intézményi programok szakmai véleményezése.  Az

intézményvezetői

pályázathoz

készített

vezetési

programmal

összefüggő szakmai vélemény tartalma.  A saját feladatainak és jogainak átruházása.  Ezen túlmenően véleményezi a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működését segítő anyagi eszközök felhasználását.  A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést, amelynek megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A megválasztott bizottság mindenkori elnöke a pedagógiai intézményvezető-helyettes.  A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten.  A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.  Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.  A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. 6.2 Szakmai munkaközösségek  A

munkaközösség

tagjai

a

legalább

öt,

azonos

tantárgyat,

tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok.  Ennek

megfelelően

az

iskolában

az

alábbi

munkaközösségek

működnek: alsós munkaközösség, felsős munkaközösség.  A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését.

24



 Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi

munkaközösség

legalább

3

értekezletet

tart.

A

munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza.  A munkaközösséget

a munkaközösség-vezető irányítja, akit az

intézményvezető bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre.  A munkaközösségek részletes feladatai:  Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az iskola, éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; a továbbképzési program elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról.  Részt

vesznek

az

iskola

szakmai

munkájának

irányításában,

tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében.  Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira.  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére.  Együttműködnek

egymással

az

iskolai

nevelő-oktató

munka

színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében

úgy,

hogy

a

munkaközösség-vezetők

rendszeresen

konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben

folyó

szakmai

munka

belső

ellenőrzésében,

a

pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. 25



 Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Szervezik a pedagógusok továbbképzését.  Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket.  Figyelemmel

kísérik

az

intézményvezető

kijelölése

alapján

a

gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.  Az intézménybe kerülő nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézményvezetőnek vagy helyetteseinek.  Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére.  A munkaközösségek segítséget nyújtanak az iskola vezetőségének az egységes

nevelési

alapelvek

kialakításában

és

ezek

gyakorlati

megvalósításában. 6.3Az intézményi tanács  A Knt. 73.§ (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalapítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit.  Az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni.  Jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti.  Székhelye azonos az érintett iskola székhelyével.  Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. 26



 Elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik.  Ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra.  Ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba.  Képviseletét az elnök látja el.  Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.  Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. 7. A tanulók közösségei 7.1 A diákönkormányzat  A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.  A diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok diáktanács tagjai képviselik. A közgyűlés választja saját vezetőségét. A vezetőség irányítja az osztályok diáktanácsának tagjait. 

A

diákönkormányzat

munkáját

e

feladatra

kijelölt,

felsőfokú

végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.  A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: saját működéséről; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról.  A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

27



 Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt.  A fenntartó a köznevelési törvény 83. §. (3) bekezdésében felsorolt döntések

előtt

kötelezően

kikéri

az

iskolai

diákönkormányzat

véleményét.  A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény intézményvezetője a felelős.  A

diákönkormányzat

működését

saját

szervezeti

és

működési

szabályzata szabályozza. 7.2 A szülők közösségei  Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési,

javaslattevő

joggal

rendelkező

szülői

szervezet

működik.  A szülői közösség saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működik. A szervezet alapegységei az osztály szülői közösségek. Küldötteik a Szülői Választmányban képviselik az osztályt.  A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érinti. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor.  A fenntartó a köznevelési törvény 83. §. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét. 8. A működés rendje 8.1 A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje:

Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 6.30-tól 17.00 óráig tart nyitva. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az intézményvezető engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt nyitva tartás csak az 28



intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehetséges. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartást az előre közzétett ügyeleti rend határozza meg. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. A tanítási órák a házirend „Az iskola működési rendje” fejezetében meghatározott rend szerint zajlik. Az első elméleti óra kezdete 8.00 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények,

óralátogatások

stb.

(egyéb

indokolt

esetek)

esetében

intézményvezetői vagy helyettesi engedély szükséges. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban

kell

átadnia

a

következő

órára,

hogy

ott

rendben

megkezdődhessen a következő tanóra. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az általános intézményvezető-helyettes által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét. A reggeli ügyelet 6.30-8.00-ig tart. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik. A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, múzeum- és színházlátogatásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az intézményvezető-helyettesek határozzák meg. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje – önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. 8.2 Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az intézményvezető határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. 29



Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A tanár az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. A testnevelő tanárnak az öltözőt ki kell nyitnia a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel és a tanórák alatt az öltözőket zárva kell tartania. A tanulók

átadott

értékeinek

megőrzéséről

az

óra

megkezdése

előtt

gondoskodnia kell. Betegség, hiányzás esetén legkésőbb a munkakezdés előtt telefonálni kell a titkárságra.

Az

iskolatitkár

értesíti

a

hiányzásról

az

általános

intézményvezető-helyettest, aki megszervezi a helyettesítést. Az újbóli munkába állást az iskolavezetésnek kell jelezni a megelőző munkanap 16.00-ig. 8.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel: Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és biztonsága

alkalmazottainak

érdekében

szabályozza

a

belépés

és

benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki őket. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az iskolavezetést, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Az iskola helyiségeinek bérlői a titkárságon előzetesen egyeztetett időpont és a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve),

csak

az

intézmény

vezetőjének

külön

engedélyével

lehet

idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. 30



Az iskolában való tartózkodás szabályai: Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. A tanítási órák látogatására az intézményvezető engedélyével kerülhet sor. A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. 8.4 Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus

felügyelete

mellett

–

lehetőség

van

az

iskola

minden

felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez

kapcsolódó

belső

szabályzatok,

igazgatói

utasítások

tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit 31



elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárak at zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 9. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező (minimum 10 fő) esetén az intézményvezető engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei rögzítik. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az intézményvezető szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosztással. A jelentkezési határidő szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való részvétel kötelező. Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a tehetséggondozás, a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az intézményvezető dönt a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető-helyettesek javaslata alapján. Az egész napos iskola a diákok tanulmányi munkájának segítése csoportos foglakozás formájában. A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az iskola a minden napos testnevelésórákon túl tömegsport foglalkozásokat is szervez. A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítson a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és versenyekre való felkészülésre. A részvétel igazolása a foglakozást tartó tanár által vezetett foglakozási napló részvételi adatai alapján történik. A szakkörök célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, 32



idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése. Közös jellemzőjük, hogy a foglakozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. A szakkörök minimális létszáma 10 fő. Indításukhoz intézményvezetői engedélyre van szükség. Időszakos tanórán kívüli foglakozások indulnak a tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok javaslata vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: egész napos iskola, tanulószoba, néptánc szakkör, dráma szakkör, rajz szakkör, énekkar, tömegsport,

felzárkóztató

foglalkozások,

tehetséggondozás,

fejlesztő

foglalkozás, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, kézilabda szakkör, labdarúgás. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola intézményvezetője bízza meg. Az iskola, étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában az államilag bejegyzett egyházak hit- és erkölcstanoktatást szervezhetnek. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a Házirend, az SzMSz és a szóbeli 33



utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az iskolai énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők. A tanulmányi kirándulás, tábor az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. Mivel a költségek a szülőt terhelik, a részvétel önkéntes. 10. Az intézmény kapcsolatai A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény, különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az

együttműködés

célja,

hogy segítse

a

pedagógusok

munkájának

ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését. Kapcsolattartás az Egri Pedagógiai Oktatási Központtal A POK-kal való kapcsolattartásért az intézmény vezetője felel. Megszervezi

a

pedagógus

minősítésével

kapcsolatos

feladatokat,

a

tanfelügyeleti látogatásokat, szaktanácsadói hálózatot működtet, melynek 34



igénybevételéért az intézményvezető a felelős. Folyamatosan tájékoztatást ad a fentiekkel kapcsolatban az Oktatási Hivatal Köznevelési Információs Rendszerén keresztül. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért a pedagógiai intézményvezető-helyettes a felelős. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve

segítséget

kérjenek

a

kiemelten

tehetséges

tanulók

további

fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus

továbbképzés,

a

pedagógiai

értékelés,

a

tanügy-igazgatási

szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi -, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot a pedagógiai intézményvezető helyettes tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata

az

osztályfőnökök

jelzéseit

követően

a

tanulói

hiányzások

jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt

vesz

továbbá

a

gyermekjóléti

szolgálat

által

szervezett

esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért a pedagógiai intézményvezető-helyettes 35



felelős. Kapcsolattartás az óvodákkal, az általános iskolákkal és a középfokú intézményekkel Az

óvodákkal

való

kapcsolattartás

célja

az

óvodákkal

való

szoros

együttműködés, az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentes biztosítása. Az

általános

iskolákkal

való

kapcsolattartás

a

kölcsönös

szakmai

együttműködésen alapszik. A középfokú intézményekkel

a továbbtanulás érdekében jó szakmai

együttműködésre törekszünk. 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola, éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról – a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján – az intézményvezető dönt. Az

ünnepélyekhez

forgatókönyv

készül

a

felelősök

részéről.

Az

osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére. Iskolai szintű ünnepélyek: Tanévnyitó Október 6. Fiókaavató Október 23. November 11. Márton-napi vigasságok December-Advent Február 12-13. Farsang 36



Március 15. Május-Ötös Gála Gyermeknap Június 4. A Nemzeti Összetartozás Napja Ballagás Tanévzáró 12. Az intézményi védő, óvó előírások Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén: Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztálynaplóban is dokumentálni kell. Az oktatásban részt vevő tanulókról nyilvántartást kell vezetni, amelyben a tanulók aláírásukkal igazolják az oktatást. A

tanuló

köteles

a

tevékenységével

kapcsolatos

baleset-megelőzési,

munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát testnevelési órán, szaktanteremben stb.-, amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot - gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb. -, amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével, vagy írásbeli szülői engedéllyel hagyhatják el. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni. Az ehhez szükséges elsősegélynyújtó láda az elsősegélynyújtó helyen, a tanári szobában van elhelyezve. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat 37



előírásai érvényesek. A pedagógus által készített a tanulás hatékonyságát növelő, segítő eszköz vagy felszerelés az iskolába, csak az intézményvezető-helyettesek engedélyével hozható be. Kivételt képeznek az írásvetítőhöz készült fóliák, rögzített felvételek, a CD-k, videók, multimédiás anyagok. A felhasznált anyagok jogtisztaságáért, vírusmentességéért a pedagógus felel. A bevitt eszközök közül a gyári készítésűeket csak a magyar nyelvű használati utasításnak megfelelően szabad használni. A tanár által készített szemléltető és egyéb eszközök balesetmentességéről a bevitel és engedélyezés előtt az intézményvezető-helyetteseknek meg kell győződnie. A

munkavédelemmel

kapcsolatos

részletes

szabályokat

az

iskola

Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az orvosi és a védőnői rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók egyénileg kötelesek a pótlásról gondoskodni. 14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők. Ilyen esetekben az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. A rendkívüli események körébe tartozik a bombariadó is. Az esemény bekövetkezésekor az első feladat az iskola kiürítése, amelyet az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, az iskolarádión keresztül, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók. 38



A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az iskola intézményvezetője vagy a pedagógiai asszisztens azonnal értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját. Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés

valóságtartalmának

vizsgálata

nélkül

köteles

elrendelni

a

bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet. A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az intézményvezető intézkedik a pótlás módjáról. 15.A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 15.1 Az egyeztető eljárás szabályai 

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az

iskolának okozott kár megtérítésének

megállapítása során. 

A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.



Fegyelmi

eljárást

kezdeményezhet:

az

intézményvezető,

az

intézményvezető-helyettesek,az osztályfőnök, a szaktanár. 

Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni.



Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az intézményvezető jár el.

39





A fegyelmi eljárás megindításáról az intézményvezető három hónapon belül dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni.



A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző

egyeztető

eljárást.

Az

egyeztető

eljárás

célja

a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 

A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek mindenkori elnöke a pedagógiai intézményvezetőhelyettes.



Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.



Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.



A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell.



Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

40





Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik

fél

kezdeményezésére

az

írásbeli

megállapodás

mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. 

Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.



Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.



Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad. Személyét az intézményvezető közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére.

15.2 Az egyeztető eljárás részletes iskolai szabályai: Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az

egyeztető

eljárás

vezetésével

megbízott

pedagógus

személyéről

elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel különkülön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. 41



Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le. 16. Az intézményi adminisztráció Intézményünkben az alábbi

elektronikusan előállított

dokumentumokat

használjuk. Az intézményben elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok:  a tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentése,  a KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok,  a bizonyítvány pótlapok az 1. és a 2. osztályos szöveges értékelésnél,  a KIRA rendszerből előállított nyomtatványok, KIR-STAT,  elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok,  levelezések. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt – az intézményvezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell megőrizni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és 42



biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről is az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. A tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik. A

szükség

esetén

kinyomtatott

elektronikus

okiratnak

minősülő

dokumentumok hitelesítési rendje: El kell helyezni a papíralapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát, és „elektronikus nyomtatvány” felirattal kell ellátni. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Hitelesítési záradék: az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát. Ez a dokumentum ...... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt:…. PH hitelesítő 17. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokon elektronikus aláírást (amennyiben van az intézményben erre lehetőség) kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhat. A KIR eléréséhez felhasználói nevek, szükséges jelszavak megadása, a telephely szintű jogok beállításai az intézményvezetői mesterjelszó kezelő rendszerben történik. A KIR egyes alrendszereihez való hozzáférés egyedi felhasználói névvel és ehhez tartozó, kizárólag a felhasználó által ismert jelszóval történik. Több felhasználóra azonos felhasználónév nem engedélyezhető. A felhasználónevet, a hozzátartozó jelszót lezárt borítékban az iskolatitkár őrzi. A mások által megismert jelszót azonnal le kell cserélni. A belépéseket a KIR naplózza. Jogosulatlan (más adataival való) hozzáférés esetén az okozott kárért – az intézményvezető által kezdeményezett vizsgálat 43



eredménye alapján - a kárt okozó személyesen felel. 18. Az intézményi dokumentumokban való tájékozódás rendje Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi

dokumentum

hozzáférhető

az

iskola

honlapján,

a

„Dokumentumok” menüpont alatt. A Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál, az iskola titkárságán és az iskola könyvtárában. A könyvtár nyitva tartása alatt, minden érdeklődő helyben tanulmányozhatja a dokumentumokat. Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola intézményvezetőjétől és az intézményvezető-helyettestől, előzetesen egyeztetett időpontban. 19. Záró rendelkezések 19.1 Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált és módosított szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2013. szeptember 1-jén készített (előző) SZMSZ. 19.2 Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára a jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Hatvan, 2015. szeptember 1. Ginczli Lajosné mb. intézményvezető P.H. 19.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diák önkormányzata 44



2015. augusztus

27-én

tartott

ülésén

megtárgyalta.

Aláírásommal

tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen szervezeti és

működési

szabályzat

felülvizsgálata

során,

a

jogszabályban

meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Hatvan, 2015. augusztus 27. diákönkormányzat vezetője A szervezeti és működési szabályzatot az intézményi tanács a 2015. augusztus 27-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Hatvan, 2015. augusztus 27. az intézményi tanács elnöke A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet 2015. augusztus 27-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Hatvan, 2015. augusztus 27. a szülői szervezet képviselője A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2015. augusztus 27-én tartott értekezletén 27 igen szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Kelt: Hatvan, 2015. augusztus 27.

hitelesítő nevelőtestületi tag

hitelesítő nevelőtestületi tag

Jelen szervezeti és működési szabályzat kapcsán a nemzeti köznevelésről 45



szóló CXC. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hatvani Tankerülete, mint az intézmény fenntartója, egyetértési jogkört gyakorol. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó képviselőjeként a Hatvani 5. Számú Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal egyetértek. Kelt: Hatvan, 2015. augusztus 27. a fenntartó képviselője

46



MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg

kell

felelnie

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényelőírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanulószülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 4. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) a dolgozók (alkalmazottak) adatait felvehetik, nyilvántarthatják: • intézményvezető-helyettes, • iskolatitkár, b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: • intézményvezető-helyettes, • iskolatitkár, • osztályfőnökök, pedagógusok 5. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) a közalkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja: • intézményvezető-helyettes, • iskolatitkár, b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási 47



szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak csak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: • a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője,

a

középiskola,

közigazgatási az

szerv,

a

nemzetbiztonsági

egészségügyi,iskola-egészségügyi

intézmény, a családvédelemmel foglalkozó gyermek-és

ifjúságvédelemmel

szolgálat,

feladatot

a

ellátó

intézmény, szervezet, a

foglalkozó

szervezet,intézmény,

a

tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, az intézmény igazgatója, helyettesei és az iskolatitkár, a szülő részére, • a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő és az osztályfőnök részére; • a tankönyvforgalmazó és a tankönyvfelelős részére, 7.

Az

alkalmazottak

adatait

a

közalkalmazottak

személyi

anyagában

kell

nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényalapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani.

48



2. számú melléklet: A szervezeti és működési szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről, A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 335/2005.

(XII.

29.)

Korm.

rendelet

a

közfeladatot

ellátó

szervek

iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A

pedagógus-továbbképzésről,

a

pedagógus-szakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai 49



nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.

50



3. sz. melléklet: Könyvtári - Szervezeti és Működési szabályzat I.

Alapadatok

A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár elnevezése: Hatvani 5. Számú Általános Iskola Könyvtára Alapítása: 1979. A könyvtár székhelye és pontos címe: Hatvani 5. Számú Általános Iskola 3000 Hatvan, Szabadság u. 13. Az iskola könyvtárának jellege: zárt iskolai könyvtár, amely helyiséget más tanórai célokra, egyéb rendezvényekre rendszeresen nem lehet használni, mert akadályozzák a könyvtár működését és az állomány fizikai védelmét. Az előre megbeszélt foglalkozások idejére, illetve iskolai rendezvények megtartása alkalmi jelleggel engedélyezhető, de az állomány védelme mindenek feletti. Az engedélyt az igazgató – az iskolai könyvtáros véleményét figyelembe véve – adja ki. Az iskolai könyvtár: Az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Irányítási, pedagógiai és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Sajátos

eszközrendszerével

segíti

az

iskolát

pedagógiai

programja

megvalósításában, másrészt; mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az iskolai könyvtár komplex egység, amelyet a tanításhoz, tanuláshoz nélkülözhetetlen ismerethordozók, a használatukhoz/előállításukhoz szükséges eszközök és szolgáltatások rendszere alkot, és amely a pedagógiai folyamattal 51



szemben támasztott fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységeit, szolgáltatásait. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati

felkészítését,

segíti

informatikai

szemléletük,

információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. I.1. Az iskolai könyvtár fenntartása, működtetése, irányítása, elhelyezése Fenntartás: Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az intézmény fenntartója gondoskodik. Működtetés: Az iskolai könyvtár működésének irányítói a következő jogszabályok: 

2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről (53. §, 45. §, 62. §, 63. §, 98. §, 2. melléklet, 3. melléklet)



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (4.§, 92. §, 120. §, 161. §, 163. §, 164. §, 165. §, 166. §, 167. § valamint a Felszerelési jegyzék)



2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról



2012.évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. törvény módosításáról



2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről



6/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény



22/2013. (III.22.) EMMI rendelet, amely módosította a

nevelési-

oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények 52



névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet egyes, iskolai könyvtárakat érintő rendelkezéseit. I.2. Az iskolai könyvtár működésének alapkövetelményei  legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely

alkalmas

elhelyezésére,

és

az

állomány

legalább

(állományrész)

egy

iskolai

szabadpolcos

osztály

egyidejű

foglalkoztatására, valamint;  könyvtáros tanár (- tanító) alkalmazása,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  szabadpolcos állományrész biztosítása,  tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. Irányítás: Az iskolai könyvtárat a mindenkori kinevezett könyvtáros tanár irányítja, az igazgató felügyeletével. A könyvtár működését közvetlenül az igazgató ellenőrzi, és a munkaközösség-vezetők, ill. a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával, annak mérlegelésével, a könyvtáros tanárral közösen, a célnak megfelelően együttműködve irányítja. Elhelyezése: Az iskolai könyvtár 2 tanterem összenyitását követően érte el mai területét és formáját (54+54m 2 ). A könyvtári dokumentumok szabadpolcos elhelyezése a könyvtári szabályoknak megfelelően felosztott. Munkaasztal, olvasói asztalok, székek és szekrények egészítik ki a szabadpolcos berendezést. Audio-vizuális eszközök: TV, Video-Dvd combo, Cd-s magnó, bakelit lemezjátszó és egy digitális tábla. Informatikai felszereltség: Nyilvántartás kezelő PC: 1db I.3. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja. II. Az iskolai könyvtár működésének meghatározása, alapfeladata, célja 53



Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell

a

különböző

dokumentumok

információhordozók

előállításához,

a

használatához,

dokumentumok

az

újabb

kiadásához,

könyvtárhasználati nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő könyvtárral. II. 1. A könyvtár alapfeladata Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, amely az iskola pedagógiai programjába foglalt céltételezésekkel összhangban kiemelten kezeli az iskolai könyvtárhasználat valamennyi alkotóelemét.

Mindezen célok megvalósítása érdekében az iskolai

könyvtár gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez, valamint az iskoláskorú gyermekek szépirodalmi olvasás-igényéhez is. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtár által nyújtott szolgáltatásoknak biztosítania kell:  a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,  a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. II. 2. Az iskolai könyvtár célja Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejlessze, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv, kotta stb.) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (helyi pedagógiai program és tanterv, szervezeti

és

működési

szabályzat,

stb.)

és

a

nem

nyomtatott

ismerethordozókat (diafilm, hanglemez, hang- és videokazetta, zenei CD, CD-ROM, számítógépes floppy, multimédia CD, stb.). Gyűjteményén belül kiemelt figyelmet szentel a gyors, naprakész (közhasznú,

közérdekű)

információszerzést

szolgáló

dokumentum-

típusoknak (számítógépes adatbázisok, stb.). 54



Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állományrész anyagát. Egységes

gyűjteményét

hozzáférhetővé

teszi

a

könyvtárhasználók

(tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Gyűjteményéből – az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően – letéteket helyez el az iskola, különböző helyszínein. Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, tájékoztatást ad az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben

működő

könyvtárak,

ill.

a

nyilvános

könyvtárak

dokumentumairól, szakirányú szolgáltatásairól. A dokumentumok iránti igények kielégítésében és tájékoztató feladatai ellátásához saját eszközein kívül közvetíti és felhasználja a könyvtári rendszer szolgáltatásait, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum - és információcserében

(Országos

Dokumentum-ellátási

Rendszer,

a

könyvtárközi kölcsönzés). A saját gyűjteményén és eszközein kívül felhasználja a helyi, regionális, ill. világméretű hálózaton hozzáférhető bibliográfiai és teljes szövegű információs forrásokat. A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek könyvtárhasználati követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár-pedagógiai program, könyvtárhasználati tantervek kidolgozásában, és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségterületen gyakorlati megvalósítását. Tanórai foglalkozások és a tanítást követő egyéni és csoportos foglalkozás keretében megalapozza eszközeivel és szolgáltatásaival a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra. Pedagógiai aktivitással központi helyet tölt be a nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információszerző, kommunikációs képességeinek fejlesztésében, a kívánatos olvasási, tanulási szokások kialakításában. Mint az iskola nyitott kommunikációs centruma, demokratikus fóruma lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére, a 55



diákok öntevékenységére. Szocializációs szerepe különösen fontos a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű tanulók esetében. III. Az iskolai könyvtár könyvtárhasználóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe

veheti

a

foglalkozás

megtartásához

szükséges

könyvtári

szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. III. 1. A beiratkozás módja, a tanuló adataiban bekövetkezett változások bejelentésének módja A tanuló, automatikusan a könyvtár olvasójává válik, amint az iskoláva l tanulói jogviszonyt létesít. A könyvtár szolgáltatásainak használatáért nem kérhető térítési díj. Tagsága akkor szűnik meg, ha már nem az iskola tanulója. (9. évfolyamba lép, tankötelezettsége megszűnik, illetve más közoktatási intézményben folytatja tanulmányait). A tanuló addig nem kaphatja meg az iskola elhagyásához szükséges dokumentumokat (bizonyítvány, iskolaváltoztatási nyomtatvány), amíg a könyvtáros

tanár

nem

igazolja,

hogy

a

kölcsönzött

könyveket,

tankönyveket visszaszolgáltatta az iskola könyvtárba. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető ill. annak helyettese tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. III.2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 10 nap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (Attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). 56



A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára

kifüggesztett,

az

iskolai

könyvtár

működésével

kapcsolatos

információkból tájékozódhatnak. IV. A könyvtárhasználat főbb szempontjai A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a külön gyűjtemények: audiovizuális anyagok, elektronikus dokumentumok, egyéb dokumentumok, folyóiratok. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a

könyvtár zárása és nyitása közötti időre

kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három

dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési 57



határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Könyvtárközi kölcsönzés: A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Csoportos használat: Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár nyitva tartási ideje: A nyitvatartási idő függ a tanulók, pedagógusok igényeitől. Naponta kölcsönzési időben biztosítani kell a könyvtárhasználatot. A könyvtár heti nyitva tartása: 12 óra. A kölcsönzési időt félévenként a könyvtáros tanár tervezi meg, s intézményvezetői jóváhagyás után teszi közzé. V. Az iskolai könyvtárban tartott iskolai rendezvények Az iskola könyvtár alkalmas különféle – az oktatással, tehetséggondozással, stb. – rendezvények megtartására. Ezeket a rendezvényeket az intézményvezető engedélyével, az iskola könyvtáros beleegyezésével tarthatják meg. A könyvtárban rendezett iskolai rendezvények alatt az azt rendező pedagógus gondoskodik a könyvtár felügyeletéről, s a szabadpolcos állomány védelméről. VI. Záró rendelkezések A könyvtár az intézmény szerves része. A könyvtár működési szabályzata az intézmény működési szabályzatának mellékletét képezi. A jelen szabályzatban nem említett kérdésekben az intézmény működési 58



szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. A könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásában,

szervezeti

felépítésében,

feladatrendszerében

lényeges

változások következnek be. A szabályzat gondozása a könyvtáros tanár feladata.

59



4. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskola intézményvezetőjének jóváhagyásával végzi. Az egyes dokumentumok beszerzésénél figyelembe kell venni az iskolai könyvtár funkciórendszerét, az iskola vonzáskörzetében működő könyvtárak szolgáltatásait, a beszerzési példányszámok meghatározásánál pedig az ellátandó tanulók, tanárok számát. Az iskolai könyvtár alapfunkcióját az iskola nevelési-oktatási céljai, és azok tartalma

határozza

meg.

A

könyvtár

elsődleges

funkciójából

adódó

feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtő körébe. Ide soroljuk az írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a segédkönyveket, a helyi tantervekben meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat, a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalmat, a szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakirodalmat, tanítás tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozókat. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtő körbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismerethordozók gyűjtését csak részlegesen vállalhatja. A tanulók és nevelők sokirányú érdeklődését, egyéni művelődését segítik más könyvtárak is. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról: - Írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, tankönyv, periodika. - Audiovizuális ismerethordozók: hangos-képes dokumentumok. - Egyéb információhordozók. A beszerzés forrásai: Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék, csere útján gyarapszik. Nem kerülhetnek az állományba a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok. A gyűjtés szintje és mértéke: Kiemelten kell gyűjteni a helyi tantervekben meghatározott kötelező és ajánlott irodalmat, munkáltató eszközként használatos műveket. A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó irodalmat tartalmi teljességgel, de válogatással kell gyűjteni. 60



Az ismeretközlő dokumentumok közül a tantárgyak oktatásában felhasználható tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése, a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, gyűjteményes kötetek, az iskolában tanulható szakmák szakkönyveinek a beszerzése az elsődleges. Az iskolai könyvtár az iskolában oktatott tantárgyak és a tanított szakmák alap- és középszintű irodalmát gyűjti. Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje, a gyűjtés mélysége Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására: teljesség igényével. Az általános iskolai tananyagnak megfelelően a házi- és az ajánlott olvasmányok: kiemelten. A tananyagban szereplő szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei: teljességgel. A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs alkotók művei: erős válogatással. Tematikus antológiák: válogatással. Regényes életrajzok, történelmi regények: erős válogatással. Az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalma: erős válogatással. Szakirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje, a gyűjtés mélysége Alap- és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák alapszinten: válogatva. Alap- és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák középszinten: teljességgel. A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói alapszinten: válogatva. A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói középszinten: teljességgel. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alap- és középszintű szakirányú segédkönyvek alapszinten: válogatva. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alap- és középszintű szakirányú segédkönyvek 61



középszinten: teljességgel. A tantárgyak, szaktárgyak, szaktudományok alap- és középszintű történeti összefoglalói alapszinten: válogatva. A tantárgyak, szaktárgyak, szaktudományok alap- és középszintű történeti összefoglalói középszinten: teljességgel. Munkáltató eszközként használatos alap- és középszintű ismeretközlő irodalom alapszinten: válogatva. Munkáltató eszközként használatos alap- és középszintű ismeretközlő irodalom középszinten: teljességgel. A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű irodalom: válogatva. A szakmai tárgyak alap-, közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalma alapszinten: teljességre törekvően. A szakmai tárgyak alap-, közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalma középszinten: teljességgel. A szakmai tárgyak alap-, közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalma felsőszinten: válogatva. Az iskola érvényben lévő tantervei, tankönyvei: teljességgel. Az iskola oktatási segédletei: teljességgel. A tanított nyelvek oktatásához felhasználható segédletek: erősen válogatva. Helytörténeti művek: válogatva. Pedagógiai gyűjtemény Az iskolai könyvtár gyűjti a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalmat (pedagógiai lexikonok, neveléselméleti kézikönyvek, neveléstörténeti összefoglalások, a pedagógiai klasszikusainak művei, a családi életre való neveléssel, értelmi neveléssel, személyiségformálással

kapcsolatos

munkák,

tantárgyi

módszertani

segédkönyvek), a pedagógia határtudományai közül az alapvető pszichológiai irodalmat, valamint a szociológia, szociográfia, statisztika, jog irodalmát enciklopédikus szinten. Könyvtáros segédkönyvtára A tájékoztató munkához a kézi- és segédkönyvek mellett: Válogatva gyűjtött: az általános bibliográfiák, szakbibliográfiák, kiadók és könyvkereskedői

katalógusok;

a

gyarapítás,

nyilvántartás,

osztályozás, 62



katalógusszerkesztés

szabályai;

a

könyvtárat

érintő

jogszabályok,

irodalompropagandával kapcsolatos módszertani kiadványok. Teljességgel

gyűjtött:

állományra

vonatkozó

alapjegyzékek,

ajánlóbibliográfiák, MPI iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok. Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetése részére gyűjtendő az igazgatás, a gazdálkodás, az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények. Periodika gyűjtemény A

tanulás-tanítás

folyóiratok,

folyamatában

anyanyelvi

felhasználható

művelődést

segítő

napilapok,

periodikumok,

tudományos pedagógiai

hetilapok, folyóiratok, tantárgyak módszertani folyóiratai, könyvtári szakmai folyóiratok. Audiovizuális gyűjtemény A

tantárgyak

oktatásához

rendszeresen

felhasználható

oktató,

illetve

ismeretterjesztő dokumentumok beszerzése fokozottan ajánlott.

63



5. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat Az iskolai könyvtárnak az iskola minden tanulója és dolgozója tagja lehet. A beiratkozás díjtalan, a könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges. A könyvtárat nyitvatartási időben a beiratkozott tagok használhatják. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A könyvtárból dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Az állományból egy-egy alkalommal maximum 5 kötet kölcsönözhető 2 hétre. A kölcsönzési idő egyszer meghosszabbítható. A könyvek a tanév végéig kölcsönözhetők. A

dokumentumok

közül

csak

helyben

használhatók:

olvasótermi,

kézikönyvtári könyvek, periodikumok, nem nyomtatott dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Az olvasó a könyvtári tartozását az iskolával való tanulói, illetve dolgozói jogviszony megszűnése előtt köteles rendezni. Az esetleges adatmegváltoztatás bejelentését a könyvtárhasználó köteles a változás után maximum 15 nappal írásos formában bejelenteni a könyvtáros részére. A változásokat hivatalos dokumentumokkal kell igazolni. A könyvtár nyitva tartási ideje minden tanév kezdetekor kifüggesztésre kerül a könyvtár ajtajára. Nyitva tartás időben lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, a könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására, melyek tervezésében, szervezésében a könyvtáros tanár a szaktanárokkal együtt vesz részt. Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről. A könyvtáros tanár segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges

irodalomkutatásában.

Segíti,

irányítja

a

könyvtárhasználati

versenyre való felkészítést. A könyvtárban nyilvántartás készül a kölcsönzésekről. A kölcsönzésben lévő műveket az olvasó előjegyeztetheti. A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket az olvasó kérésére a könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel elégítheti 64



ki. A felmerülő költségek az olvasót terhelik. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el szaktantermekben. A letéti állományt szeptember elején veszik át és tanév végén adják vissza a megbízott tanárok, akik az átvett állományért anyagi felelősséggel is tartoznak. A letéti állomány nem kölcsönözhető. Ha az olvasó a könyvtári dokumentumot elveszti, megrongálja, akkor ugyanannak a műnek egy másik, kifogástalan példányát köteles beszolgáltatni. Ha ez nem lehetséges, akkor az olvasó a könyv mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni. Végső esetben a könyvtár a megrongált, illetve elveszett dokumentummal egyenértékű dokumentumot is elfogadhat. Az intézményvezető-helyettes feladata, hogy a tanulói, illetve dolgozói jogviszony megszűnése előtt ellenőrizze az érintett személyek könyvtári tartozásait, és azok rendezését. Az állomány védelmére vonatkozó rendelkezések Az iskolai könyvtárban csak azok tartózkodhatnak, akik tanulni, kutatni, olvasni szeretnének. A könyvtárban folyó munkához feltétlenül szükséges a csend és a rend megtartása. A táskát, kabátot, sapkát a könyvtáron kívül kell hagyni, a mobileszközöket le kell halkítani. A könyvtárba enni- és innivalót nem szabad behozni. Az olvasónak kötelessége vigyázni a könyvtári dokumentumok és a bútorok épségére, tisztaságára. A polcról levett könyvet az asztalon kell hagyni, vagy a helyére visszatenni. A könyvtári számítógépek használatával más munkáját nem szabad zavarni. A kézikönyvtári könyvek nem kölcsönözhetőek. A kikölcsönzött könyvet a határidő leteltéig vissza kell szolgáltatni. Aki a könyvtár rendjét megsérti könyvtári tagságát felfüggeszthetjük, illetve korlátozhatjuk.

65



6. sz. melléklet: Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata A diákok a tanév befejezése előtt kötelesek a tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket a munkavállalói jogviszonyuk végéig vehetik igénybe. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Ezek tartós tankönyvként kezelendők. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható a tanulótól, hogy az általa használt tankönyv legalább a tanulmányai végéig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Ennek lehetőségei: ugyanolyan könyv beszerzése, anyagi kártérítés. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az intézményvezető szava döntő. Abban az eset ben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: --az első év végén a tankönyv árának 75 %-át, --a második év végén a tankönyv árának 50 %-át, --a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár

megtérítésével,

a

kártérítési

kötelezettség

mérséklésével,

illetve

elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. 66



7. számú melléklet: Könyvtár-pedagógiai program 1. A könyvtár-pedagógiai program törvényi és szakmai háttere 1.1. A könyvtár-pedagógiai program törvényi háttere  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet  a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei  A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  2013. évi CCXVII. törvény  2011.évi CXC tv. 46.§(6) c)  20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 166.§  22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet Az UNESCO által 1999-ben elfogadott iskolai könyvtári küldetésnyilatkozat egyértelműen meghatározza annak kettős alapfeladatát: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat teremt. A tanulók az iskolai könyvtár és a könyvtáros-tanár hathatós segítségével elsajátítják a legkorszerűbb információs szolgáltatások használatát, az önálló tanulás módszereit, a pedagógusok újszerű szakmai támogatást kapnak a munkájukhoz, emellett a jó iskolai könyvtárnak közösségformáló szerepe is van. Közösségi tér: lehetővé teszi a kultúrák, tanárok és tanulók, a tantárgyi és a tantárgyon kívüli ismeretek és egyáltalán a múlt és a jelen találkozását. A nemzeti köznevelési törvény szabályozza a könyvtárhasználatra nevelés során gyakran használt tanulásszervezési módok (pl. projekt, témahét) iskolai megjelenését. A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 166.§ szabályozza az iskolai könyvtár alapfeladatát. A Nemzeti Alaptantervről kiadott rendelet kiemelt fejlesztési feladatként 67



definiálja a könyvtárhasználatra nevelést. A könyvtári nevelés és tanterv összeállításánál figyelembe kell venni a helyi pedagógiai programban is feltüntetett kulcskompetenciák kialakításának megvalósítását. 2. A könyvtár-pedagógia fogalma A könyvtár-pedagógia a könyvtárban vagy könyvtári dokumentumok felhasználásával

való,

ismeretszerzéssel,

ismeretközvetítéssel,

információkereséssel foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat. Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése, könyvtárhasználóvá nevelés. A könyvtár-pedagógia továbbá a könyvtárhasználat tantárgy tanításánaktanulásának és az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok módszereivel foglalkozó pedagógiai tudományág. 3. A könyvtár-pedagógia célja A

könyvtár-pedagógia

egyik

általános

célja,

hogy

a

művelődési

esélyegyenlőség kialakításában részt vegyen, ahogy azt az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata megfogalmazza: „Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy

kritikus

gondolkodókká,

valamint

minden

típusú

és

formájú

információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak.” 4. A cél megvalósítását elősegítő módszerek, munkaformák, eljárások A

hagyományos

tanulásszervezési

módnál

hatékonyabb

a

könyvtár-

pedagógia területén a „konstruktivista pedagógia” által képviselt szemlélet, mely szerint a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan részt vesz, másokkal együttműködik. Ehhez komplex tanulási környezet kell teremteni. Ez azt jelenti, hogy nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság, illetve ilyen komplex tanulási környezet a könyvtár is a maga sajátos valóságában. A kooperatív technikák mind jól alkalmazhatók könyvtári környezetben illetve könyvtár-pedagógiai célkitűzés megvalósítása során. A páros munka is jól működik könyvtári környezetben. Lehet egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulása is, de akár hasonló érdeklődés, 68



személyes szimpátia is szervezheti a párokat a didaktikai és nevelési céltól függően. 5. A könyvtár-pedagógiai program célja 

minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd



mindennapi szükségletté váljon az olvasás, az információszerzés öröme



alapkészségek kialakítása (önálló ismeretszerzés, a tanulás készsége)



teljesítményképes tudás megalapozása



egész életen át tartó tanulás és az információs társadalom kihívásaira való felkészítés



a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése

6. A könyvtár-pedagógiai program megvalósításának felelősei A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. Az olvasási i gényesség, írásbeliség szintjének emelése, személyiségfejlesztés – ez a teljes tantestület közös felelőssége, különösen az osztályfőnöké. A könyvtáros-tanár a felelős azért, hogy az adott iskola évfolyamai részére elkészüljön a könyvtári program, melyet a tantestület közösen valósít meg. A könyvtáros-tanár a mindennapi gyakorlatban az osztályfőnökkel tud elsődlegesen kapcsolatot tartani egy osztály érdekében. 7. Az iskolai könyvtár pedagógiai feladatai Olyan könyvtár kialakítása, amely mind szakmai, mind pedagógiai szempontból megfelel a kompetencia alapú oktatásnak és az iskolai közösség minden tagja számára biztosítja szolgáltatásait. A célok egy része a könyv és könyvtárhasználati órákon valósul meg, amelyet a könyvtáros-tanár tart és a szaktárgyi órákon, amelyet a szaktanár tarthat a könyvtárban a könyvtáros-tanár közreműködésével. Tanórán kívüli feladata a vetélkedőkre, versenyekre való felkészítés segítése is. 7.1. Az iskolai könyvtár egyéb, nem pedagógiai jellegű, pedagógiai munkát közvetve segítő feladatai: A szolgáltatások fejlesztése, a könyvtár, mint munkavégzési, tanulási környezet 69



fejlesztése. A könyvtári állomány fejlesztése a Gyűjtőköri Szabályzatban foglaltak alapján, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. A számítógépes tájékoztatás és kölcsönzés kialakítása, működtetése. A könyvtár szakmai kapcsolatainak ápolása, továbbképzések látogatása, pályázatok figyelése. Együttműködés a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel, a városi könyvtárral, a többi iskolai könyvtárral. A pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése. 8. Nevelési program 8.1. Olvasóvá és könyvtárhasználóvá nevelés Alsó tagozaton nevelési feladatunk a könyvek és az értelmes informálódási lehetőségek világához való érzelmi kötődések erősítése, sikerélményeken keresztül az olvasási igény megalapozása. Kiemelt feladat a könyvekhez való pozitív viszony kialakítása. Megszokják a tanulók, hogy az iskolai könyvtár a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségét nyújtja, közösségi térként is funkcionál. A felső tagozatba lépéskor a könyvtár biztos pontként megmarad a gyerekek életében. Nevelési céljaink csak az életkornak megfelelő mértékben változnak, az olvasáskultúra fejlesztése, a pozitív érzelmi viszonyulás fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége továbbra is kiemelt feladatunk. Az olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban végigkíséri az általános iskola nyolc esztendejét. Az iskolai könyvtárnak lehetősége van a pedagógus kollégákkal együttműködve akár iskolai, egymásra épülő olvasásnépszerűsítő programsorozatok vagy projektek szervezésére, gyermekkönyvtárakkal való együttműködésre is. 8. 2. Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra Az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlen a korszerű információs műveltség elsajátítása. 9. Pedagógiai program és helyi tanterv 9. 1. A NAT és a helyi tanterv szabályozó szerepe A NAT kiemelt fejlesztési feladatként kezeli a tanulás színterét, a könyvtárat. 70



A könyvtárhasználati ismeretek tanításának fejlesztési követelményei az alábbi műveltségterületeken jelennek meg:  Magyar nyelv és irodalom  Ember és társadalom  Ember a természetben  Földünk-környezetünk  Mozgóképkultúra és médiaismeret  Informatika Legfőbb oktatási cél az információs problémamegoldásra való felkészítés, a könyv- és könyvtárhasználati tudás fejlesztése, a szellemi munka technikáinak fejlesztése és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Alsó tagozaton zajlik az alapfokú könyvtárhasználathoz és tanuláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, úgymint a könyvtár tereinek ismerete, a gyermekeknek készült dokumentumtípusok fajtáinak ismerete, alapvető azonosító adatok felismerése, a könyvek használatának ismerete. Felső tagozaton már az összetettebb tudás kialakítása a cél, például a kézikönyvtár biztos használata, a katalógus- és adatbázis használat, a feladatnak megfelelő források kiválasztása és használata, azáltal a lényegkiemelés, a megfelelő

feldolgozási

módszer

kiválasztása,

a

nem

hagyományos

dokumentumtípusok jellemzői, használatuk, és így tovább. 9. 2. A könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más könyvtár állományát és szolgáltatásait. gyűjteményében.

Igazodjék Gyakorolja

el

a a

médiatárak, könyvtári

információs

eszköztárra

központok

épített

önálló

ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási -önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. Dokumentumismeret és használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (audio-vizuális eszközök, számítógépes programok, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a 79



megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak stb.). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári

forrásokat

(lexikonok, szótárak, adattárak,

forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás-és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból felhasználni

és

modern

ismerethordozókból

és

a

forrásokat

megjelölni.

felhasználásával

a

könyvtári

eszköztár

bibliográfiák,

kézikönyvek)

kiselőadást,

Tudjon

információt

meríteni,

több

együttes

forrás

igénybevételével tanulmányt,

(katalógusok,

irodalomajánlást,

bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). 9. 3. Taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igényli: 80



 Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai.  Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök.  Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia).  Nemzeti alaptanterv, Kerettanterv  Az elkészített könyvtár-pedagógiai helyi tanterv.  A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök, tankönyvek. 9.4. Befogadó tantárgyak és óratípusok A könyvtárhasználat ismeretköre elsősorban három befogadó tárgyba épül be: az informatikába, a magyar nyelv és irodalom tantárgyba és az osztályfőnöki nevelésbe. Jellemző óratípusok: könyvtárbemutató óra, könyvtárhasználati (könyvtárismereti) óra, tantárgyi ismereteket feldolgozó óra, forráskeresőfeldolgozó óra. A könyvtár helyi tanterve tartalmazza az óratervet, a célokat, az általános fejlesztési követelményeket, az értékelés módjait. Könyvtárhasználat-tanterv Az

egyes

tantárgyak

órakeretébe

beépített

könyvtárhasználati

szakórák

évfolyamonkénti bontása

2015/2016. tanév

1.a 2.a 3.a 4.a 5.a 6.a 7.a 8.a 1.b 2.b 3.b 6.b

Magyar nyelv és irod.

24 24 24 12 12 24 12 24

ö s s z.: 156

Informatika

8

8

52

Összesen:

32 32 32 16 16 32 16 32

208

8

8

4

4

8

4

Célok A tanulásnak, az ismeretek megszerzésének, a műveltséganyag elsajátításának, a tantárgyak közötti „közlekedésnek” valóságos háttere legyen a könyvtár. A könyv- és a könyvtárhasználati tudás tervszerűen felépített, gyakorlatközeli tudás legyen, melyet hasson át az információs szemlélet. A tantárgy célja felkelteni és ébren tartani: - az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, - az elmúlt korok kulturális értékeinek megbecsülését, - az önművelés iránti igényt. 81



Követelmények -

A tanulók legyenek tisztában az egyes könyvtártípusok által nyújtott szolgáltatások lehetőségeivel.

-

Tudják önállóan használni korunk információforrásait.

-

Ismerjék és tudják az információ, a dokumentum és az információhordozó fogalmát és tartalmát.

-

Legyenek képesek megkeresni az adott feladatokhoz szükséges információkat, tudjanak az információhordozó dokumentumok között válogatni, legyenek tisztában azok felhasználási lehetőségeivel.

-

Tudják alkalmazni keresési stratégiájukban a hagyományos és a számítógépes eszközöket, módszereket. Váljanak rendszeres könyvtárhasználókká.

-

Legyenek képesek életkoruknak megfelelő önálló szellemi

alkotások

létrehozására, az erre vonatkozó alapvető etikai normák elsajátításával. Értékelés Fontos a szöveges értékelés, az elvégzett munka közös megbeszélése. Azoknak

a

feladatoknak

az

értékelése,

amelyek

egy-egy

tantárgyhoz

kapcsolódnak, a megfelelő szakórán történik, a szaktanár értékeli a könyvtári ismeretek alkalmazását, a könyvtári kutatómunka színvonalát. 1. évfolyam

Óraszám: 32

Cél: Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. A tanév kiemelt feladata, hogy megismertesse a tanulókat: -

a könyvtárhasználat alapvető szabályaival,

-

a könyvtár tereit, szolgáltatásait,

-

a könyvtár nyújtotta alapvető szolgáltatásokkal,

-

a korosztálynak készült könyveket: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek

-

könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása

-

szavak magyarázata gyermeklexikon használatával

-

a kölcsönzés rendjével.

Követelmény: A tanulók ismerjék meg az iskolai könyvtár használati rendjét, szabályait. Kulturált és fegyelmezett módon használják a könyvtár szolgáltatásait. Értékelés:

82



A magyar nyelv és irodalom, az informatika tantárgy értékelési szempontjaival: a közös és egyéni munka, valamint a házi feladatok eredményei alapján osztályozunk. 2. évfolyam

Óraszám:32

Cél: Könyvtárhasználati,

olvasási

szokások

alakítása

a

könyvtárban.

Könyvtárhasználói attitűdök kialakítása. A tanév kiemelt feladata, hogy megismertesse a tanulókat: -

gyermekkönyvek válogatásának módja megadott témához, egyéni érdeklődés szerint.

-

kölcsönzési szabályokat

-

eligazodást a könyvekben tartalomjegyzék alapján

-

tájékozódást a gyermeklexikon betűrendjében

-

ismerkedést gyermeklapokkal

-

gyermekkönyv tartalmi megállapításának képességét

-

megismerje a könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai

Követelmény: -

ismerje fel a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét

-

gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével

-

segítséggel keresni tudjon a gyermeklexikon betűrendjében

-

a gyermekkönyvek tartalmát képes legyen meghatározni a kép és a szöveg együttes értelmezésével.

Értékelés: A magyar nyelv és irodalom és az informatika tantárgy értékelési szempontjaival: a közös és egyéni munka, valamint a házi feladatok eredményei alapján osztályozunk. 3. évfolyam

Óraszám:32

Cél: Könyvtárhasználati, olvasási szokások elsajátítása, önálló feladatok végzése a könyvtárban A tanév kiemelt feladata, hogy megismertesse a tanulókat: -

a lakóhelyi közművelődési gyermekkönyvtárral,

-

könyvek keresését a szabad-polcon szerző és cím szerint,

83


-


szépirodalmi és ismeret-terjesztő művek témájának megállapításával (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosítsák a főbb állományrészek szerint,

-

ismeretlen szavak értelmezését gyermeklexikon és értelmező szótár segítségével.

-

a magyar helyesírási szótár használatának elsajátítása.

Követelmény: -

tudjon eligazodni a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között,

-

meg tudja állapítani a könyv témáját a főbb tartalmi és formai elemek segítségével,

-

meg tudja különböztetni az ismeretterjesztő és szépirodalmat,

-

tudjon címszavakat keresni a gyermeklexikon és helyesírási szótár betűrendjében,

-

a gyermekkönyvek tartalmát képes legyen meghatározni a kép és a szöveg együttes értelmezésével.

Értékelés: A magyar nyelv és irodalom és az informatika tantárgy értékelési szempontjaival: a közös és egyéni munka, valamint a házi feladatok eredményei alapján osztályozunk. 4. évfolyam

Óraszám: 16

Cél: Ismerje meg, legyen tudatos használója a lakóhelyi gyermekkönyvtárat. Képes legyen használni az életkorának megfelelő,

ismeretadó dokumentumokat

(gyermeklapok, gyermek-lexikonok és enciklopédiák), az egyszerű elektronikus információhordozókat. A tanév kiemelt feladata, hogy megismertesse a tanulókat: -

mesegyűjtemények, gyermekek részére készült verseskötetek válogatásának technikájával a szabadpolcon,

-

megadott szempontok alapján a könyvtár megfigyelésével,

-

az iskolai és gyermekkönyvtárról szerzett tapasztalatok összehasonlításával, hasonlóság, különbség rögzítésével írásban, rajzban,

-

ismeretlen fogalmak, szavak keresésével lexikonban, szótár betűrendjében,

-

fogalmak, nevek, témakörök keresésével enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján,

-

azonos

fogalmak

keresésével

az

alapvető

segédkönyv-típusokban;

hasonlóságának és különbségének megállapításában, -

ismeretek gyűjtésével segédkönyvekből tantárgyi témához,

-

a szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat készítésének alapjaival.

Követelmény: 84


-


a könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához.

-

tudjon fogalmak, nevek, témakörök keresését elvégezni enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján,

-

tudjon azonos fogalmak keresésével az alapvető segédkönyv-típusokban; hasonlóságának és különbségének megállapításában,

-

tudjon tájékozódni szótárakban, gyermeklexikonokban, segítséggel enciklopédiában

-

képes legyen gyűjtőmunkát végezni megadott segédkönyvből segítséggel, Értékelés: A magyar nyelv és irodalom és az informatika tantárgy értékelési szempontjaival: a közös és egyéni munka, valamint a házi feladatok eredményei alapján osztályozunk.

5. évfolyam

Óraszám: 16

Cél: Tudják használni a könyvtárat a könyvtárhasználati szabályok betartásával. Legyenek tisztában könyvtárunk rendezési elvével. A tanév kiemelt feladata, hogy megismertesse a tanulókat: - a könyvtári állomány rendjével, - az információhordozók alaptípusaival, Követelmény: -

A tanulók ismerjék meg az iskolai és a lakóhelyi közművelődési könyvtár használati rendjét, szabályait. Kulturált és fegyelmezett módon használják a könyvtár szolgáltatásait.

-

Tudjanak tájékozódni a könyvtárban. Legyenek tisztában a szabadpolcos raktári renddel, találják meg a számukra szükséges olvasmányokat a szabadpolcon.

-

A dokumentumtípusokat tudják alapszinten jellemezni. A kiegészítő elemek, mutatók, különféle mellékletek segítségével tudjanak tájékozódni a forrásokban. Tartalmuk alapján tudják megkülönböztetni a szép-, ill. szakirodalmat. Tudják használni a lexikonokat, szótárakat. Sajátítsák el az ismeretszerzés menetét.

-

A

különböző

órákon

tanult

témakörökhöz

kapcsolódó

könyvajánlás,

könyvismertetés készítése. Értékelés:

85



Minden tantárgy értékelési szempontjaival: a közös és egyéni munka, valamint a házi feladatok eredményei alapján osztályozunk. Az iskolai könyvtár állományára épülő csoportos és egyénekre szabott gyakorlati feladatok segítségével. Általános könyvtárhasználati ismeretek Cél: Az iskola, majd a lakóhelyi közművelődési könyvtár bemutatásával, szolgáltatásainak ismertetésével felkelteni a tanulókban a könyvtárak által nyújtott művelődési lehetőségek iránti érdeklődést. Ismerjék meg általában a rend fogalmát, tartalmát, és viszonyítsák a könyvtári rendhez. Követelmény: -

Ismerjék és alkalmazzák az iskolai és a lakóhelyi közművelődési könyvtár használati szabályait. Fogadják el a könyvtárban való viselkedés normáit. Legyenek tisztában a kezesség és a kár fogalmával. Legyenek tisztában az iskolai könyvtár általános rendjével, tudják azt készségszinten használni.

-

Tudjanak tájékozódni az iskolai könyvtárban, tudják megkülönböztetni funkcionális tereit, használják önállóan főbb állományegységeit és legalapvetőbb szolgáltatásait.

-

Igazodjanak el a szabadpolcos raktári rendben (betűrend, szakrend), ismerjék a fontosabb szakrendi jeleket. Tudjanak önállóan dokumentumokat keresni az állományban.

Tartalom: Az iskolai könyvtár használati szabályainak ismertetése. Tájékoztatás a könyvtár szolgáltatásairól. Az iskolai könyvtár rendje, a szabadpolcos raktári rend és a kézikönyvtár rendje. A helyi sajátságok tudatosítása. A szépirodalmi művek elhelyezésének módja, a Cutter-szám feladata. Az ismeretközlő művek elhelyezésének lehetőségei: a raktári rend és az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás). Dokumentumismeret Cél: megismertetni a különböző dokumentumfajták sajátosságait. Követelmény: A tanulók ismerjék a könyv részeit: borító, könyvtest, adatok. A feladatok megoldásánál elemezzék a részek funkcióit. Használják a megfelelő kifejezéseket: címlap, előzék, tartalomjegyzék. Készítsenek formai adatleírást úgy, hogy tudják felsorolni a legfontosabbakat. Átlapozással, az előszó, utószó és a tartalomjegyzék segítségével tudjanak eligazodni a nyomtatott dokumentumokban.

86



A dokumentumokból merített információikat, élményeiket legyenek képesek rövid tartalmi kivonatban rögzíteni. Olvasmányaikról tudjanak rövid ismertetést, ajánlást készíteni. A tanulók legyenek tisztában az információhordozók tájékoztatásban betöltött szerepével, tudják megkülönböztetni az információhordozók alapvető típusait. Ismerjék meg a nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok legfontosabb jellemzőit, azok szöveges és nem szöveges részeit. Tudjanak különbséget tenni ezen információhordozók feladatai és gyakorlati felhasználása között. Legyenek képesek önállóan elvégezni a könyv bibliográfiai azonosítását. Tartalom: -

a témakör alapfogalmai: információ, dokumentum.

-

az információhordozók alapvető fajtáinak jellemzése: a hagyományos és nem hagyományos adathordozók közötti tartalmi és formai különbség, szerepük az ismeretszerzésben, gyakorlati hasznuk.

-

a legfontosabb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, CD, CD-ROM).

-

a könyvek azonosítása és csoportosítási lehetőségei.

-

a nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részei.

-

a könyv formai elemei, belső tartalmi egységei (bevezetés, fejezet, tartalomjegyzék, előszó, utószó, jegyzetek).

A könyvtári tájékozódás segédeszközei Cél: -

megismertetni a tanulókkal azokat az alapvető tájékozódási segédeszközöket, amelyek direkt tényeket tartalmaznak.

-

célunk felismertetni a referens könyvek jelentőségét a tájékozódásban.

-

tudjanak keresni a betűrendes elrendezésű forrásokban, tájékoztató eszközökben, elsősorban életkoruknak megfelelő forrásokat ismerjenek meg.

Követelmény: -

tudják használni a betűrendes ismerettárakat (lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat).

-

ismerjék és tudják használni a segédkönyvek legfontosabb általános rövidítéseit és jeleit.

-

tudják, mi az előfej, hogyan használják.

-

tegyenek különbséget általános- és szaklexikon között, találják meg bennük a keresett adatokat, információkat. Tudják értelmezni a szócikket követő adatokat.

87


-

tanári


irányítással

tudjanak

a

különböző

tájékozódási

alaphelyzetekben

segédkönyvet választani a feladat megoldásához. Tartalom: -

a kézikönyvtár legfontosabb könyvtípusai, a tájékozódás direkt eszközei (lexikonok, enciklopédiák, szótárak), felépítésük.

-

a szócikk jellemzése.

-

a

direkt

tájékoztató

eszközök

használatának

bemutatása

egylépcsős

referenskérdések segítségével. 6. évfolyam

Óraszám: 32

Cél: -

megalapozza a tanulók önálló kutatómunkáját,

-

rámutasson a periodikumok sajátos szerepére az információszerzésben

-

megismertesse a tanulókat az alapvető katalógusok szerepével a tájékozódásban. Követelmény:

-

a tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az emberiség kulturális örökségének megőrzése és védelme minden kor fontos feladata. Legyenek képesek életkoruknak megfelelően színvonalas szellemi alkotás létrehozására.

-

önálló feladataiknak elvégzésekor ismerjék fel és használják a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Igazodjanak el a szabadpolcos állomány rendjében, tudják azt önállóan használni.

-

ismerjék és használják a lakóhely közművelődési könyvtárának szolgáltatásait.

-

feladataikhoz és egyéni problémáik megoldásához tudják kiválasztani a szükséges dokumentumokat, legyenek képesek gyakorlati felhasználásukra.

-

legyenek

képesek

a

nyomtatott

dokumentumok

tájékoztató

apparátusának

használatára. -

tudják önállóan használni a tájékozódás indirekt eszközei közül a betűrendes leíró katalógust: cím, szerző és sorozat szerint tudjanak keresni benne.

-

ismerjék fel a tankönyvek és segédkönyvek irodalomjegyzékeinek jelentőségét az önálló ismeretszerzésben.

-

legyenek tisztában a periodikák jelentőségével. Ismerjék a legfontosabb napilapokat és folyóiratokat. Legyenek képesek az egyes folyóirattípusok felismerésére. Tudják önállóan elvégezni a folyóiratcikk bibliográfiai azonosítását.

-

sajátítsák

el a jegyzetelés technikáját.

Tudják adott

szöveg

lényegét

megfogalmazni. Készítsenek vázlatot, tudjanak róla beszámolni. Legyenek

88



tisztában az idézés tartalmi, formai és etikai jellemzőivel. Értékelés: Az informatika valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyak értékelési szempontjaival: a közös és egyéni munka eredményei alapján osztályozunk. Egyénekre szabott feladatok értékelése. Az önálló feladatok adása és értékelése mindig szakórákhoz kapcsolódva történik. Általános könyvtárhasználati ismeretek Cél: -

Az elmúlt év során szerzett általános könyvtárhasználati ismeretek elmélyítése.

-

Célunk elsajátíttatni az ETO-főosztályok rendjét és alkalmazását a könyvtárban.

-

Megismertetni a külön gyűjteményeket, az audiovizuális dokumentumok helyét az állományban és kölcsönzési szabályait.

-

Használják rendszeresen az iskolai könyvtárat.

Követelmény: -

Az iskolai könyvtár állományát az ETO-főosztályok segítségével tudják bemutatni.

-

Tudjanak önállóan tájékozódni a helyi közművelődési könyvtárban.

-

Tudják megfogalmazni a külön gyűjtemények célját és használói körét, értékeit.

-

Tudják megnevezni, kiválasztani azokat az AV-dokumentumokat (videó, CD stb.), amelyek segítenek például egy iskolai rendezvényt előkészíteni.

Tartalom: Az iskolai és a közművelődési könyvtár közötti hasonlóságok és alapvető különbségek (állomány, raktári rend, szolgáltatások, kölcsönzés, helyben olvasás stb.). A könyvtári szakrend. Új informatikai eszközök a könyvtárban. Dokumentumismeret Cél: Az időszaki kiadványok megismerése, tartalmi, formai, szerkezeti jellemzőik, (rovat, hasáb, tipográfiai sajátosságok), információs tulajdonságaik. Követelmény: -

ismerjék a sajtó legfontosabb fogalmait (lap, folyóirat) és periodicitását, tudják értelmezni az impresszum adatokat.

-

ismerjenek napi, heti

és

havi lapokat:

országos,

helyi, általános,

politikai,

művészeti és irodalmi tartalmú, ismeretterjesztő, szakmai és szórakoztató

89



-

lapokat. Tudják, mire használhatók, milyen tartalmúak. Tudják ezeket bemutatni.

-

ismerjék a sajtó legalapvetőbb műfajait és azok információszerzésben betöltött szerepét.

-

készítsenek cikkajánlást.

-

ismerjék a rovat fogalmát, elemezzenek egy napilapot rovatok szerint.

Tartalom: -

A sajtótermékek funkciója, fajtái.

-

A különböző sajtótermékek szerkezeti felépítése (fejléc, impresszum, rovat, melléklet).

-

Cikkajánlás készítése.

A könyvtári tájékozódás segédeszközei Cél: Az indirekt tájékoztatási eszközök jelentőségének feltárása. A betűrendes katalógus alapszintű használatára megtanítani a tanulókat. Követelmény: -

a tanulók tudják önállóan használni az iskolai és a közművelődési könyvtár betűrendes katalógusát, tudjanak szerző, cím és sorozat szerint keresni.

-

legyenek tisztában azzal, hogy a katalógus mindig az adott könyvtár állományának leírására szolgál.

-

tudják megkülönböztetni a katalóguscédula adatcsoportjait.

-

ismerjék és segítséggel tudják használni a könyvtári kérőlapot.

Tartalom: -

a könyvtár és a katalógus kapcsolata.

-

a katalóguscédula felépítése, adatcsoportjai.

-

a betűrendes leíró katalógus.

A szellemi munkavégzés technikája Cél: Az önálló ismeretszerzés alapelemeinek tudatosítása a tanulókban. Logikus gondolkodásra és precizitásra nevelés. Az önálló kutatómunka megkedveltetése. Az adott feladatról szóban is tudjanak beszámolni. Követelmény: A tanulók feladataikhoz és problémáikhoz legyenek képesek: -

kérdéseiket pontosan megfogalmazni,

-

használni a könyvtár megadott segédeszközeit,

-

forrásokat választani.

90



-

ismerjék föl az elsődleges források mellett az egyéb források jelentőségét is.

-

ismerjék és használják a legfontosabb művek tárgymutatóit, névmutatóit,

-

legyenek képesek rövidebb előadott és olvasott szövegek jegyzetelésére.

-

olvasmányaikból tudjanak tartalmi ismertetést készíteni.

-

jegyzeteik alapján tudjanak szóbeli és írásbelin beszámolót, kiselőadást, dolgozatot készíteni.

-

legyenek tisztában az idézés és a hivatkozás etikai követelményeivel.

Tartalom: -

az önálló könyvtári ismeretszerzés legfontosabb módszerei és eszközei,

-

az olvasási technika fejlesztése: a kereső olvasás, az áttanulmányozás technikája, forráskutatás technikája,

-

az elsődleges és másodlagos források jellemzői,

-

könyvészeti adatok szerepe az anyaggyűjtésben,

-

kulcsszó és a lényegkiemelés technikájának megismertetése,

-

tudományos munka életkornak megfelelő írásbeli és szóbeli műfajai: a felelet, a vázlat és a kiselőadás,

-

az idézés és a hivatkozás feladata,

-

könyvismertetés és a könyvkritika jellemzői,

7. évfolyam

Óraszám: 16

Cél: A tanév feladata az eddig megszerzett ismeretek rögzítése és bővítése. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy napjainkban milyen fontos szerepet játszanak a könyvtárban fellelhető dokumentumtípusok és a tájékoztatás segédeszközei a mindennapi életben. Továbbra is célkitűzés, hogy a tanulók rendszeres könyvtárhasználók maradjanak. Követelmény: -

a tanulók igényeiknek megfelelően tudatosan vegyék igénybe az iskolai és a lakóhelyi közművelődési könyvtár szolgáltatásait,

-

a különböző dokumentumtípusok és a tájékoztató eszközök árnyaltabb ismeretében a korábbinál tudatosabban tudják azokat ismeretszerzés céljából igénybe venni,

-

feladataik megoldásához tudjanak dokumentumokat választani, s azok információit felhasználni,

-

legyenek képesek összetett feladatokat is megoldani a könyvtárban.

Értékelés:

91



Az iskolai könyvtár állományára épülő csoportos és egyéni feladatok. A számítástechnika tantárgy és a magyar értékelési szempontjaival: órai munka, feladatlapok,

házi

feladat

alapján.

Az

egyes

tantárgyakhoz

kapcsolódó

információkeresés értékelése a megfelelő szakórán történik. Általános könyvtárhasználati ismeretek Cél: Az elmúlt év során szerzett általános könyvtárhasználati ismeretek elmélyítése. Követelmény: Tudjanak önállóan tájékozódni az iskolai és a helyi közművelődési könyvtárban Dokumentumismeret Cél: Ki kell alakítanunk a tanulókban azt a szemléletet, hogy korunk emberének életében nélkülözhetetlen az információhordozók mindennapos használata. A téma feldolgozása során a legnagyobb hangsúly az egyéb időszaki kiadványok (évkönyvek, almanachok, naptárak) bemutatásán, a tájékoztatásban betöltött szerepüknek megfigyeltetésén van. Követelmény: -

Legyenek tisztában a tanulók a különböző dokumentumfajták információs tartalma és szerepe közötti különbségekkel és hasonlóságokkal.

-

Legyenek képesek a különböző dokumentumfajták tudatos felhasználására.

-

Legyenek képesek a különbségek és a hasonlóságok megállapítására a különböző típusú időszaki kiadványok tartalma és szerepe között.

Tartalom: A különböző dokumentumfajták szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben és a hétköznapi életben. A periodikák egyéb fajtái, az időszaki kiadványok jellemzése. A könyvtári tájékozódás segédeszközei Cél: Elmélyíteni az eddigi használói ismereteket és kiegészíteni az általános adattárak (atlaszok, kronológiák, életrajzi lexikonok) ismeretével. A tanulók feladataik megoldásához tudják használni a megfelelő kézikönyveket. A betűrendes katalógus összes lehetőségét tudják kiaknázni. Követelmény: -

A tanulók legyenek tisztában vele, hogy milyen problémánál milyen tájékoztató segédeszközhöz célszerű folyamodniuk.

92


-


Tudjanak keresni adattárakban, címtárakban. Tudják használni a különböző atlaszokat (földrajzi, történelmi, pszichológiai, SH-atlaszok). Tudjanak keresni életrajzi lexikonokban (Magyar Életrajzi Lexikon, Nobel-díjasok lexikona). Ismerjék és tudják használni a kronológiákat (Világtörténet évszámokban, Magyar történeti kronológia stb.).

-

Tudják használni a nyomtatott dokumentumok tájékoztató apparátusát, a tárgymutatót és az irodalomjegyzéket.

-

Tudjanak keresni a betűrendes katalógusban, kibővítve az irodalmi analitikus katalógussal.

-

Legyenek képesek tanári segítséggel kétlépcsős referens kérdésekkel is megbirkózni.

Tartalom: -

A kézikönyvtár szerepe a tájékoztatásban, használatának jellemzői.

-

Általános, szak- és életrajzi lexikonok, enciklopédiák, egy- és többnyelvű szótárak, általános és szakszótárak, kézikönyvek, egyéb források (adattárak, címtárak, kronológiák, statisztikák).

-

A közhasznú információs források (telefonkönyv, menetrend, térkép, utcajegyzék), felépítésük és használatuk.

-

A nyomtatott dokumentumok tájékoztató apparátusa (tárgymutató, névmutató, irodalomjegyzék, lábjegyzet).

-

Betűrendes katalógus, sorozati katalógus.

-

Egyéb betűrendes katalógusok (folyóiratok, verselemzések katalógusa). Az irodalmi analitikus katalógus.

A szellemi munka technikája Cél:A

forráshasználat

(anyaggyűjtés)

algoritmusának

gyakoroltatása

különböző

problémahelyzetekben, az eddig tanultak elmélyítése. Követelmény: -

A tanulók tudjanak kiválasztani olyan forrásokat, amik tágabb értelmezést adnak, olyan kézikönyveket, amik szűkebb értelmezést nyújtanak és kiegészítő elemei is vannak.

-

Tudjanak jegyzeteket készíteni különböző típusú dokumentumokból.

-

Az ismeretfeldolgozás során két-három oldalas szövegről tudjanak írni szövegértelmező vázlatot, illetve nem szöveges részről ábrát, magyarázó sémát. Ezeket szóban is legyenek képesek elmondani.

-

Legyenek képesek saját maguk megnevezni a keresett fogalmat, annak

93



-

jelentését, tartalmát.

-

Találják meg a raktári jelzet alapján a könyvet, a könyvben a választ, a válaszra vonatkozó kiegészítő eszközöket tudják használni.

-

Legyenek tisztában az idézés és a hivatkozás etikai követelményeivel.

Tartalom: -

Az anyaggyűjtés lépései: problémafelvetés, forráskiválasztás, forrásfeldolgozás (cédulázás), vázlatkészítés, jegyzetelés.

-

Megadott feladat megoldásához vezető kérdések pontos megfogalmazása.

-

A feladatnak megfelelő forrás kiválasztása.

-

A kiválasztott forrásban a kérdésekre válaszoló információ megkeresése.

-

Az információt tartalmazó szövegrész lényegének kiemelése, lejegyzése, ill. szóbeli ismertetése.

-

Anyaggyűjtés különböző dokumentumokból megadott témához.

8. évfolyam

Óraszám: 32

Cél:A könyvtárhasználatról, a kutatómunkáról tanultak elmélyítése, bővítése (szakkatalógus, tárgyszó

katalógus

bibliográfia),

komplex

alkalmazása.

A

kultúra

folyamatosságának, egymásra épülésének megfigyeltetése. Felhívni a figyelmet arra, hogy a könyvtárakon kívül más információs források is rendelkezésre állnak (rádió, televízió, levéltár, múzeum). Követelmények: -

A tanulók életkoruknak megfelelően legyenek képesek az információfeldolgozás fázisainak, technikáinak, módszereinek és etikai szabályainak alkalmazásszintű ismeretére.

-

Tanulmányaikhoz, feladataik megoldásához segítséggel legyenek képesek igénybe venni a közművelődési könyvtár szolgáltatásait.

-

Tudják megkülönböztetni a könyvtári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, feldolgozási színvonaluk alapján.

-

Ismerjék a direkt és indirekt tájékoztatási eszközök legfontosabb típusait.

-

Tudjanak különbséget tenni a katalógus és a bibliográfia között, ismerjék azok szerepét a tájékozódásban.

-

Ismerjék fel a betűrendes leíró katalógus és a szakkatalógus közötti különbséget. Segítséggel tudják használni a szak- és a tárgyszó katalógust.

-

Közhasznú információk megszerzéséhez készség szintjén tudják használni a menetrendet, a telefonkönyvet, autóstérképet, termék- és vállalkozói ismertetőket, hivatali tájékoztatókat. 94


-


Legyenek tisztában a különböző dokumentumtípusok és a tömegkommunikációs műfajok információs értékével.

Értékelés: Egyénekre szabott gyakorló feladatok. A könyvtárhasználati ismeretek elsajátításának mélységét év végén szintfelmérő íratásával ellenőrizzük. A szaktárgyi órák feladatainak megoldását a szaktanár a könyvtáros tanárral közösen értékeli. Általános könyvtárhasználati ismeretek Cél: Az elmúlt évek során szerzett általános könyvtárhasználati ismeretek, felidézése és elmélyítése. Követelmény: Tudjanak önállóan tájékozódni az iskolai és a helyi közművelődési könyvtárban. Dokumentumismeret Cél: Megismertetni a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök könyvtárban betöltött szerepével és jelentőségével. Megfigyeltessük a rádió és a televízió szerepét az információáramlásban. Összehasonlítani a könyvtári dokumentumok és a tömegkommunikációs eszközök információértékét, az információk felhasználásának lehetőségeit. Követelmény: -

A tanulók ismerjék föl és tudják jellemezni a tömegkommunikációs eszközök szerepét a mindennapi tájékozódásban és az információk megőrzésében.

-

Legyenek tisztában a tömegkultúra hatásával, kritikával szemléljék korunk kultúrájának termékeit.

-

Ismerjék föl és használják ki a kép, a hang nyújtotta többletinformáció jelentőségét a tájékozódásban.

-

Ismerkedjenek meg a televízió és a rádió legjellemzőbb műfajaival.

Tartalom: Az audio-vizuális dokumentumok, mágneses adathordozók, tömegkommunikációs eszközök, műsorok közös jellemzői. A rádió és a televízió szerepe a tájékoztatásban, sajátos műfajaik. A könyvtári tájékozódás segédeszközei Cél: -

Tudatosítani a katalógus és a bibliográfia közötti különbséget.

-

Felismertetni a bibliográfia szerepét a tájékozódásban, az önálló szellemi alkotás 95



elkészítésében. -

Megismertetni nagy, átfogó bibliográfiákat, valamint ajánló bibliográfiákat, és megtanítani a használatukat.

-

A tanulók a szakkatalógus és a tárgyszó katalógus rendszerében tudjanak tanári segítséggel tájékozódni.

Követelmény: -

A tanulók ismerjék fel a különbséget katalógus és bibliográfia között.

-

Ismerjék a bibliográfiák jelentőségét a tájékozódásban.

-

Tudják használni a már megismert bibliográfiai azonosító adatokat.

-

Legyenek képesek válogató bibliográfia készítésére egy megadott témával kapcsolatban.

-

Legyenek tudatában, hogy a szellemi munka készítésének etikája megköveteli a bibliográfiai jegyzék készítését.

-

Ismerjék és használják a legalapvetőbb katalógusokat, ismerjék az egyes katalógusok közötti különbségeket.

-

Tudják kiválasztani a kapott feladatnak megfelelő katalógustípust. Tanári segítséggel tudjanak tájékozódni a szak- és tárgyszó katalógusban, hogy az az iskolai feladatok megoldását szolgálja.

Tartalom: -

A bibliográfia, mint az indirekt tájékoztatás alapeszköze, fajtái, a teljes és válogató, az általános és a szakbibliográfia közötti különbségek megfigyeltetése.

-

A bibliográfiai azonosítás fogalmának elmélyítése.

-

A katalógus fajtái: betűrendes leíró (az ismétlés szintjén), ETO-szakkatalógus, tárgyszó katalógus.

A szellemi munka technikája Cél: -

Az önálló könyvtári ismeretszerzés alapvető formáinak alkalmaztatása a tanulók feladatainak megvalósításához.

-

Az eddig tanultak készségszintre emelése.

Követelmény: -

A tanulók feladataik megoldásához tudjanak önállóan információt gyűjteni a könyvtárban.

-

Tudjanak jegyzetelni, cédulázni, vázlatot írni, és ezek alapján kiselőadást vagy írásbeli dolgozatot készíteni.

96



-

Feladataikhoz tudjanak önállóan irodalomjegyzéket, ajánló bibliográfiát készíteni.

-

Legyenek tisztában a hivatkozás és az idézés etikai követelményeivel.

-

Tudjanak könyvismertetést és könyvkritikát készíteni.

Tartalom: -

Adott témához irodalomkutatás.

-

Annotált ajánló bibliográfia készítése.

-

A könyvismertetés és a könyvkritika.

97



8. sz. melléklet: Bélyegző használati szabályzat Érvényes: 2015. augusztus 14-től. I. Az intézmény bélyegzői a) 2 db sorszámozott körbélyegző Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az intézményvezető vagy a helyettesítésével megbízott intézményvezető -helyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: intézményvezető,

intézményvezető-helyettesek, az

intézményvezető helyettesítése esetén iskolatitkár, a munkaköri leírásban szereplő esetekben a pedagógiai asszisztens és az iskolatitkár. Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: az iskolatitkár. b) 2 db sorszámmal ellátott fejbélyegző Használata: az intézmény válaszlevelein és a borítékon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak: az intézményvezető, az iskolatitkár, pedagógiai asszisztens Őrzési hely: az intézmény titkársága Az őrzéssel megbízott személy: az iskolatitkár. II. A bélyegzők kezelésének szabályai A bélyegzők készíttetéséről, illetve a selejtezésről az iskola intézményvezetője dönt a fenntartó jóváhagyásával. A használaton kívüli bélyegzőket lemezszekrényben elzárva kell tartani. Az érvényes bélyegzőkről az iskolatitkár nyilvántartást vezet. A nyil vántartásnak tartalmaznia kell: a bélyegző lenyomatát, a bélyegző sorszámát, a bélyegzőt átvevő, használó és őrző tag nevét, aláírását, a bélyegző átadásának, illetve visszavételének helyét és időpontját. Az iskola hivatalos dokumentumain csak a nyilvántartásban szereplő bélyegzők használhatóak. A bélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, adatváltozás vagy egyéb ok miatt tovább nem használható. A bélyegző pótlásáról akkor kell gondoskodni, ha az elveszett vagy eltulajdonították. Amennyiben a pótlás után az eredeti bélyegző előkerül, úgy azt selejtezni kell. 98



A selejtezést az iskolatitkár végzi egy tanú jelenlétében. A selejtezés során a bélyegzőt fizikailag használatra alkalmatlanná kell tenni. A selejtezés okát, időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az iskolatitkár és a jelenlévő tanú ír alá. A jegyzőkönyvet csatolni kell a nyilvántartó laphoz. Jelen szabályzat hatálybalépésével érvényét veszti a 2015. július 21-én érvénybe lépett bélyegzőhasználati szabályzat.

Hatvan, 2015. szeptember 01.

Ginczli Lajosné mb. intézményvezető

99

Szervezeti és működési szabályzat

Recommend Documents