ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
. sz. példány
Nyt. szám: Egyetértek! Budapest, 2011.
-
n.
Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
- 2011 -
2
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szenátusa – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény alapján (a továbbiakban: Hft.) – a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SzMSz) alkotja.
Az SzMSz hatálya kiterjed az Egyetem polgáraira: a hivatásos, a szerződéses állományú katona és a közalkalmazotti állományú oktatókra, kutatókra, tanárokra, más alkalmazottakra, a hallgatókra, a vendéghallgatókra, valamint az oktató-kutató tevékenységben részt vevő, nem az Egyetem állományához tartozó elméleti és gyakorlati szakemberekre.
3
BEVEZETÉS Az Egyetem közérdekből nyilvános adatai 1. § (1)
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) mint a Magyar Köztársaság állami egyeteme, önálló jogi személy. Feladatait a törvényekben biztosított autonómia szellemében, a vonatkozó jogszabályok alapján látja el. A Egyetem a gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ingatlan-fenntartási, üzemeltetési és fejlesztési, az épületek fenntartásához, üzemeltetéséhez és a személyi állomány ellátásához szükséges tárgyi eszköz és anyagellátási feladatait a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) önállóan működő és gazdálkodó, az ingatlanfenntartási és üzemeltetési feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve végzi.
(2)
Az Egyetem neve:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Rövidítve: ZMNE
(3)
Székhelye:
1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.
(4)
Postacíme:
1581 Budapest Pf. 15.
(5)
Alapításának éve:
2000.
(6)
Intézményi azonosítója:
FI 63652
(7)
Bankszámlaszáma:
10023002-01786220
(8)
Adószáma:
15708034-2-51
(9)
Alapító okirat száma, kelte:
14/2000. (HK 9.) HM határozat (2000. 04. 28)
(10)
Törzskönyvi azonosító száma: 708036
(11)
Az Egyetem alapítója az Országgyűlés. Az Egyetem feladatait a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alatt végzi.
(12)
Az Egyetem idegen nyelvű megnevezései: angol:
Zrínyi Miklós National Defence University
francia:
Université de Défense Nationale Zrínyi Miklós
német:
Zrínyi Miklós Nationale Verteidigungsuniversität
orosz:
Университет Национальной Обороны Имени Миклоша Зриньи
(13)
Az Egyetem bélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a "Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem" felirattal.
(14)
Az Egyetem címere:
4 (15)
Az ősi pajzsforma a védelem hadtörténeti szimbóluma. A könyv a haditudományokat kifejező jelkép. A könyvre helyezett tölgyfaág pedig a tudásra épülő erőre és az előmenetel perspektívájára utal.
(16)
Az Egyetem jogosult saját szimbólumrendszerének használatára.
(17)
Az Egyetem karai: 1. ZMNE Hadtudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Telephelye: 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Postacíme: 1581 Budapest Pf. 15. Telephelye: Szolnok, Kilián út 1. Postacíme: 5008 Szolnok, Pf. 1. Telephelye: Budapest, Budakeszi út 99–101. Postacíme: 1502 Budapest Pf. 117. Telephelye: Szeged, Mars tér 7., Postacíme: 6724 Szeged, Mars tér 7., Telephelye: Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, Postacíme: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Telephelye: Ózd, Gyár út 2. Postacíme: 3600 Ózd, Pf. 110.
(18) Közös képzés: Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai mérnöki kar Telephelye: 1081 Budapest Népszínház u.8. Postacíme: 1428 Budapest Pf: 31 (19)
Az Egyetem rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyon, amely tekintetében az Egyetem használati joggal rendelkezik: Cím: Budapest, X. ker. Hungária krt. 9-11. Hrsz.: Budapest 38900/12 Cím: Ócsa, gyakorlótér, Kincses domb Hrsz.: Ócsa 1128/4, 0150, 0152
(20)
Az Egyetemen a képzés nyelve a magyar és az angol.
(21)
Az Egyetem alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: a) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény b) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény c) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény e) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
5 f) a nyilvános könyvtári ellátásról szóló 1997. CXL. törvény (22)
Az Egyetem tevékenysége a 854200 Felsőfokú oktatás szakágazatba tartozik. Az Egyetem Államháztartási Szakfeladatrend szerinti a) alaptevékenysége: 854221 Alapképzés; 854222 Mesterképzés; 854223 Doktori képzés; 854225 Kifutó rendszerben egyetemi képzés; 854211 Felsőfokú szakképzés; 854212 Szakirányú továbbképzés; 854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés; 842204 Haderő kiképzése, felkészítése; 855935 Szakmai továbbképzések; 855936 Kötelező felkészítő képzések; 721971 Műszaki tudományi alapkutatás; 721972 Műszaki tudományi alkalmazott kutatás; 721973 Műszaki tudományi kísérleti fejlesztés; 721111 Egészségügyi biotechnológiai alapkutatás; 721112 Egészségügyi biotechnológiai alkalmazott kutatás; 721113 Egészségügyi biotechnológiai kísérleti fejlesztés; 721121 Környezeti, ipari biotechnológiai alapkutatás; 721122 Környezeti, ipari biotechnológiai alkalmazott kutatás; 721123 Környezeti, ipari biotechnológiai kísérleti fejlesztés; 722017 Szociológiai alapkutatás; 722018 Szociológiai alkalmazott kutatás; 722019 Szociológiai kísérleti fejlesztés; 722021 Filozófia- és történettudományi alapkutatás; 722022 Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás; 722023 Filozófia- és történettudományi kísérleti fejlesztés; 722024 Pszichológia- és viselkedéstudományi alapkutatás; 722025 Pszichológia- és viselkedéstudományi alkalmazott kutatás; 722026 Pszichológia- és viselkedéstudományi kísérleti fejlesztés; 842207 Honvédelmi K+F politika és a hozzá kapcsolódó források igazgatása és szervezése; 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása;
6 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme; 910123 Könyvtári szolgáltatások; 842151 Nemzetközi tudományos együttműködés; 842152 Nemzetközi oktatási együttműködés; 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása; 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése; 620300 Számítógép-üzemeltetés; 631100 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás; 631200 Világhálóportál-szolgáltatás; 562917 Munkahelyi étkeztetés; 559012 Kollégiumi szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára; 559016 Felsőoktatásban részt vevő hallgatók lakhatási támogatása; 854238 Tankönyv- és jegyzettámogatás; 854236 Egyéb pénzbeli hallgatói juttatások, ösztöndíjak; 854237 Oktatói ösztöndíjak; 721921 Orvostudományi alapkutatás; 721922 Orvostudományi alkalmazott kutatás; 721951 Kémiai alapkutatás; 721952 Kémiai alkalmazott kutatás; 722012 Gazdaságtudományi alapkutatás; 722011 Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás; 722031 Nyelv- és irodalomtudományi alapkutatás; 722032 Nyelv- és irodalomtudományi alkalmazott kutatás; 854231 Köztársasági ösztöndíj; 854233 Tanulmányi ösztöndíj; 854234 Szociális ösztöndíjak; 854235 Doktorandusz ösztöndíjak; 854239 Felsőoktatás-fejlesztés (minőség-, tehetséggondozás, kisszak); 854249 Egyéb felsőoktatás-szervezési feladatok; 855300 Járművezető-oktatás; 842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek; 842542 Minősített időszaki tevékenységek; 842191 Katonai diplomáciai tevékenység. b) 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás;
7 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás; 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások; 855100 Sport, szabadidős-képzés; 855200 Kulturális képzés; 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás; 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység; 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások; 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése; 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk; 841191 Nemzeti ünnepek programjai; 910131 Levéltári állomány gyarapítása, kezelése és védelme; 910132 Levéltári szolgáltatás, tudományos, publikációs és információközvetítő tevékenység; 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység; 890411 Hátrányos helyzetű kistérségek speciális komplex felzárkóztató programjai; 890412 Komplex térségi integrációt segítő programok; 931201 Versenysport-tevékenység támogatása; 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél; 749032 Minőségbiztosítási tevékenység. c) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon; 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás; 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon; 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás; 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok; 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános, komplex tevékenységek és programok; 890221 Az időskorúak társadalmi integrációját, az aktív és méltó időskor megteremtését célzó programok; 931301 Szabadidősport-(rekreációs sport-)tevékenység támogatása; 931901 Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása;
8 702100 PR, kommunikáció; 702200 Üzletviteli, vezetési tanácsadás; 591200 Film-, videógyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai; 591411 Film-, videó- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken; 592011 Hangfelvétel készítése; 592012 Élőhangfelvétel készítése; 620100 Számítógépes programozás; 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás; 562100 Rendezvényi étkeztetés; 562919 Egyéb étkeztetés; 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése; 521020 Raktározás, tárolás; 869037 Fizikoterápiás szolgáltatás; 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése; 951100 Számítógép, periféria javítása; 951200 Kommunikációs eszköz javítása; 479100 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem. d) Vállalkozási tevékenysége: 181200 Nyomás; 181300 Nyomdai előkészítő tevékenység; 181400 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás; 581900 Egyéb kiadói tevékenység; 582900 Egyéb szoftverkiadás; 620200 Információtechnológiai szaktanácsadás; 620900 Egyéb információtechnológiai szolgáltatás; 732000 Piac-, közvélemény-kutatás; 742000 Fényképészet; 743000 Fordítás, tolmácsolás; 749040 K+F tevékenységhez kapcsolódó innováció; 749050 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; 771100 Személygépjármű kölcsönzése; 771200 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna felett); 772100 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése; 182000 Egyéb sokszorosítás;
9 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása; 581100 Könyvkiadás; 581200 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása; 493909 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás; 619000 Egyéb távközlés; 639990 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás. (23) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységei arányának felső határa 33% a költségvetési szerv kiadásaiban. (24)
Az Egyetem feladatait a közpénz, valamint a közvagyon hatékony használata követelményének érvényesítésével és felelősségével végzi.
10
ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I. Fejezet A vezetés szerkezete Az Egyetem irányítási mechanizmusa 2. § A hatályos jogszabályok alapján az Egyetem a nemzeti erőforrás miniszter szakigazgatási és a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alatt működő állami felsőoktatási intézmény. Az Egyetem vezetési rendszere 3. § (1)
Az Egyetem működtetése és a katonai szolgálati tevékenység során a szervezeti hierarchiának megfelelő centralizált vezetési, a Kar, intézetek, tanszékek szakmai tevékenységében a decentralizált vezetési módszer valósul meg, az Egyetem vezetési rendszere a szervezeti struktúrának megfelelően épül fel. A vezetési szintek hatás-, feladat- és felelősségi körök alapján differenciáltak. A szervezeti egységek vezetői vonatkozásában az egyszemélyi vezetés és felelősség elve érvényesül.
(2)
Az Egyetem szervezi egységeinél szolgálati és szakmai elöljárói, valamint hivatali és szakmai felettesi rendszer érvényesül. A szolgálati elöljárónak parancsadási, a hivatali felettesnek alárendeltjei felé utasítási jogköre van. A szervezeti egységek vezetése és működtetése során a szolgálati út elve, mint alapvető vezetési, irányítási módszer érvényesül. A rektor és a más magasabb vezetők szükség szerint jogosultak közvetlenül utasítást adni alárendeltjeiknek. A vezetés rendje 4. §
(1)
Az Egyetem döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus.
(2)
Az Egyetemet a rektor vezeti, irányítja és képviseli. Munkáját a rektorhelyettes, a dékán, a főtitkár, valamint a gazdasági igazgató közreműködésével végzi.
(3)
Az Egyetem oktatással összefüggő tevékenységét az oktatási dékánhelyettes szervezi és irányítja.
(4)
Az Egyetemen folyó tudományos dékánhelyettes szervezi és irányítja.
(5)
Az egyetemi intézményfejlesztési, minőségbiztosítási, informatikai feladatokat a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes szervezi és irányítja.
tevékenységet
a
tudományos
11 (6)
A Kart a dékán vezeti, irányítja és képviseli. Vezetői tevékenységét a helyettesei és a dékáni hivatalvezető közreműködésével végzi.
(7)
A központi egységes igazgatási rend meghatározása és irányítása, a humánpolitikai, személy- és munkaügyi, ügyviteli és biztonsági feladatok központi koordinálása, az Egyetem jogi feladatai végrehajtásának koordinálása, továbbá az Egyetem általános működési rendje szabályozásának előkészítése és végrehajtásának irányítása a főtitkár feladata. A hatáskörébe utalt feladatokkal kapcsolatban határozatot, illetve intézkedést ad ki.
(8)
A gazdasági igazgató közvetlenül vezeti és ellenőrzi az Egyetem gazdasági szervezetét. Feladatát a rektor közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében a rektor helyettese. Vezetői állások és vezetői megbízások 5. §
(1)
Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) dékán, d) főtitkár, e) gazdasági igazgató.
(2)
Az Egyetemen a következő vezetői megbízások (kinevezések) adhatók ki: a) (oktatási, kutatási) szervezeti egységek vezetői és helyettesei, b) katonai főigazgató, c) szakterületi vezető.
II. Fejezet Az Egyetem magasabb vezetői A rektor 6. § (1)
A rektor az Egyetem felelős vezetője, teljes jogkörben képviseli az intézményt, ennek során jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat.
(2)
A rektori megbízásra az Egyetem állományába tartozó egyetemi tanárok pályázhatnak, amely megbízásra a Ftv. 96. § (5), valamint a Hft. 10-12. §-ai megfelelően alkalmazandók.
(3)
A honvédelmi miniszter – a Szenátus felterjesztése alapján – a nemzeti erőforrás miniszter egyetértésével javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a rektor megbízására, illetve felmentésére.
(4)
A rektor felett a munkáltatói jogkört – a kinevezési és felmentési jogkör kivételével – a honvédelmi miniszter gyakorolja.
12 (5)
A rektor felelős az Egyetem szakszerű és törvényes működéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséért, az oktatási és kutatási tevékenységért; az Egyetem rendelkezésére bocsátott vagyon előírás szerinti használatáért; az előírt tevékenységek jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; az Egyetem gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért; a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért; a belső kontroll rendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért; az előírt okmányok elkészítéséért, illetve azok aktualizálásáért, továbbá a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért.
(6)
A rektor a foglalkoztatási követelményrendszer alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat. A rektor e jogköreit esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. Törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott keretek között jogosult rektori intézkedésben, határozatban átruházni. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
(7)
A rektornak feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetve intézkedési joga van, melyet szóban, vagy írásban, rektori határozat, illetve rektori intézkedés formájában gyakorol; nem utasíthatja azonban az önkormányzatiság elvén működő szerveket, illetőleg az Egyetemen működő érdekképviseleti szervezeteket.
(8)
A rektor fő feladat- és hatásköre: a) az Egyetem képzési, tudományos kutatási, katonai, igazgatási, valamint gazdálkodási tevékenységnek irányítását a helyettesek, a dékán, a főtitkár és a gazdasági igazgató közreműködésével végzi; b) képviseli az Egyetemet, annak nevében kiadmányozási, kiadói és terjesztői jogot gyakorol; c) irányítja a Szenátus tevékenységéhez szükséges előkészítő- és szervezőmunkát; d) felügyeletet gyakorol a Kar és az egyéb szervezeti egységek oktatási, kutatási tevékenysége fölött; e) rendelkezik – az Egyetem költségvetésével összhangban – az Egyetem rendelkezésére álló intézményi költségvetési előirányzatok, vagyoni és más források felett; ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol; f) közvetlenül irányítja a helyettesét, a dékánt, a főtitkárt, a gazdasági igazgatót, a vezető jogtanácsost; g) gondoskodik az Egyetem belső kontroll rendszerének kialakításáról, a belső ellenőrzés megszervezéséről és működtetéséről.
(9)
A rektor egyes jogköreit esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében, átruházhatja a helyettesére, a dékánra, a főtitkárra, a gazdasági igazgatóra, illetőleg az intézmény más alkalmazottjára.
13 (10)
A rektor megsemmisít minden olyan egyetemi döntést, határozatot, intézkedést, – a Szenátus döntései kivételével – amely jogszabályt, vagy SzMSz-t sért, egyéb ügyekben kiegészíttetheti, kijavíttathatja, módosíttathatja azokat.
(11)
A Szenátus jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében a rektor előterjesztéssel fordulhat a honvédelmi miniszterhez. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(12)
Megbízása idején a rektor hat hónapnál hosszabb tartós távollétet nem vállalhat.
(13)
A rektor vezetői tevékenységéről köteles évente egy alkalommal a Szenátusnak és a havonta tartott állománygyűlésen az Egyetem polgárainak beszámolni.
(14)
Ha a rektor az oktatói, a vezetői és a katonai etika normáit súlyosan megsérti, vagy a rektori tisztségre más okból méltatlanná vagy alkalmatlanná válik, a Szenátus kezdeményezheti visszahívással történő felmentését. A visszahívást a Szenátusnál a honvédelmi vagy a nemzeti erőforrás miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséhez a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
(15)
A rektort a katonai főigazgató helyettesíti. A katonai főigazgató akadályoztatása esetén a rektor helyettese a főtitkár. Gazdálkodási kérdésekben a rektor helyettese a gazdasági igazgató.
(16)
Rektori megbízás hiányában a rektor jogköreit – ideértve a munkáltatói és állományilletékes parancsnoki jogkört is – a főtitkár, vagy a főtitkári feladatok ellátásával a honvédelmi miniszter által megbízott személy gyakorolja. Ilyen esetben a rektor jogköreit gyakorló személy helyettesítését a rektorhelyettes végzi. A további magasabb vezetőkre vonatkozó általános szabályok 7. §
(1)
A rektor helyettesét, a dékánt, a főtitkárt és a gazdasági igazgatót a Szenátus véleményezése alapján a honvédelmi miniszter nevezi ki, illetve bízza meg. A testület véleményét a rektor – saját véleményével együtt – terjeszti fel döntésre a fenntartónak. Az így elnyert megbízás további öt évre – két alkalommal – meghosszabbítható, az Ftv 96. § (5) alapján.
(2)
A munkamegosztási rendjüket és konkrét feladataikat az SzMSz-ben meghatározottakon túl a rektor állapítja meg.
(3)
A feladatkörükbe tartozó ügyekben az Egyetem teljes személyi állományára (a dékán esetében a Kar állományára) kiterjedő intézkedési jogkörrel rendelkeznek. Intézkedéseiket a rektor felülvizsgálhatja, azokat megváltoztathatja, illetőleg új intézkedések kiadására utasíthatja őket.
(4)
Megbízásuk idején hat hónapnál hosszabb tartós távollétet nem vállalhatnak.
(5)
Egymással együttműködve tervezik és koordinálják az akkreditációval kapcsolatos feladatokat.
(6)
A Szenátus üléseire előkészíttetik a szakterületükhöz tartozó előterjesztéseket.
14 (7)
Felügyelik az alárendeltségükbe tartozó meghatározott előirányzatok tervezését, valamint gondoskodnak a részükre biztosított költségvetési keret rendeltetésszerű felhasználásáról.
(8)
Irányítják az alárendelt szervezeti egységek tevékenységét.
(9)
Hatáskörükben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkeznek.
(10)
Kötelesek évente egy alkalommal a Szenátusnak és állománygyűlésen az Egyetem állományának, a dékán a Szenátusnak, a Kari Tanácsnak és a Kar állományának beszámolni.
(11)
A dékán tevékenységét – maximum egy – másik vezetői megbízásának megtartása mellett is végezheti.
(12)
Ha az, oktatói, vezetői és a katonai etikai normákat súlyosan megsértik, vagy tisztségükre más okból méltatlanná, vagy alkalmatlanná válnak, a Szenátus kezdeményezheti visszahívásukat. A visszahívást a Szenátusnál a honvédelmi miniszter is kezdeményezheti. A visszahíváshoz a Szenátus tagjai 2/3-ának igenlő szavazata szükséges.
III. Fejezet A további magasabb vezetők feladat-, és hatásköre Oktatási rektorhelyettes 8. § Tudományos rektorhelyettes 9. § Stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes 10. § (1)
Feladat-, és hatásköre: a) kialakítja az Egyetem rövid és hosszú távú stratégiáit és ellenőrzi azok végrehajtását, b) összehangolja az egyes szakterületekhez tartozó stratégiai elképzeléseket, c) felügyeli az intézményfejlesztési terv végrehajtását, d) elősegíti az Egyetem hatékony működését, ennek érdekében az Egyetem működésével kapcsolatos kimutatásokat készít és készíttet, azokat elemzi, e) ellátja az Egyetem pályázati és stratégiai fejlesztési tevékenységének szakmai felügyeletét, f) tárgyalásokat kezdeményez és folytat az Egyetem lehetséges együttműködő partnereivel, itthon és külföldön egyaránt, g) folyamatos konzultáció folytat a társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a térség kiemelt munkaadóival és a hallgatói szervezetekkel, h) koordinálja az egységes egyetemi arculat kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátását,
15 i) koordinálja az oktatói és hallgatói mobilitást szolgáló programokat, kialakítja az egyetemi szintű ERASMUS és más mobilitási programok szervezeti kereteit, ehhez előkészíti a külföldi egyetemekkel aláírandó megállapodásokat, j) koordinálja az Egyetem több szervezeti egységének részvételével zajló pályázatokat, k) figyelemmel kíséri a kutatási, fejlesztési, innovációs pályázatokat, l) előkészíti a kutatási, pályázati megállapodásokat, m) kapcsolatot tart az Egyetem szervezeti egységeivel, folyamatos tájékoztatást ad az aktuális pályázatokról, kutatási lehetőségekről, n) képviseli az Egyetemet, az egyetemi beruházásokon, pályázatokon, fejlesztésekkel kapcsolatos tárgyalásokon o) javaslatot tesz a rektornak az egyetemi fejlesztésekre, azok leggazdaságosabb, legelőnyösebb, az Egyetem stratégiai célkitűzéseinek megfelelő megvalósítására, p) elnöke az Egyetemi Minőségügyi Bizottságnak (a továbbiakban: EMÜBI), q) elnöke a Marketing és PR Bizottságnak, és felügyeli annak munkáját, r) az egyetemi intézményfejlesztési és minőségbiztosítási feladatok szervezése és irányítása; s) az Egyetem stratégiai szintű fejlesztési elképzeléseinek összehangolása az oktatás-, kutatás-, szervezet- és infrastrukturális fejlesztés területein; t) az Egyetem szervezeti egységei pályázati munkájának adminisztratív támogatása; u) az Egyetem oktatási, tudományos és vezetési tevékenységének infokommunikációs támogatása, v) az Egyetem infokommunikációs rendszerének működtetése és fejlesztésének felügyelete; w) szakterületét érintően az operatív belső kontrollok kialakítása, működtetése és fejlesztése. (2)
Felelős: a) az Egyetem minőségbiztosítással kapcsolatos munkájának központi szervezéséért; b) az egységes egyetemi információs rendszer technikai bázisának működtetéséért és fejlesztéséért; c) az egyetemi honlap működtetéséért; d) a TÁMOP-4.2.3/08/1/KMR, Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja, „Tudomány és biztonság” című egyetemi projekt megvalósításáért projekt szakmai vezetőként; e) a TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR, „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban” című egyetemi projekt megvalósításáért projekt menedzserként;
16 f) az intézményfejlesztési terv összeállításáért; g) az Egyetem intézményfejlesztésével kapcsolatos feladatok elvégzéséért; h) az egyetemi akkreditáció lebonyolításáért. (3)
helyettesíti: a Pályázati Iroda vezetője. Főtitkár 11. §
(1)
Feladat-, és hatásköre: a) a központi egységes igazgatási rend meghatározása és irányítása; b) a humánpolitikai, személy- és munkaügyi feladatok központi koordinálása és felügyelete; c) a humánpolitikai stratégia kidolgozásának irányítása, érvényesülésének megszervezése; d) a belső jogi feladatok végrehajtásának koordinálása és felügyelete; e) az Egyetem – mint intézmény – éves és havi munkatervezésének megszervezése, irányítása, az egyetemi rendezvényszervezés központi tervezése és koordinációja; f) az Egyetem központi titokvédelmi és ügyvitel-szervezési feladatainak szabályozása és felügyelete; g) az Egyetem – mint objektum – tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi feladatának szabályozása, rendszabályok betartásának ellenőrzése; h) az Egyetem protokoll- és nemzetközi kapcsolatainak tervezési és adminisztrációs végrehajtási feladatainak irányítása; i) az objektumbiztonsági rendszer felügyelete; j) az Egyetem általános működési rendjének szabályozása, végrehajtásának irányítása; k) az Egyetem egységes megjelenésének, kommunikációjának biztosítása, az egyetemi központi marketing és PR eszközök koordinációja; l) a Szenátus titkári teendőinek ellátása, a Szenátus üléseinek előkészítése, dokumentumainak, határozatainak nyilvántartása; m) a Főtitkári Hivatal működésének irányítása; n) szakterületét érintően az operatív belső kontrollok kialakítása, működtetése és fejlesztése.
(2)
Felelős: a) az Egyetem igazgatási feladatainak végrehajtásáért, tervezéséért, felügyeletéért és koordinálásáért; b) az Egyetem vezetési rendszerének hatékony működtetéséért; c) az egyetemi belső rend és fegyelem, az objektumbiztonság megszervezéséért és ellenőrzéséért;
17 d) a rendezvény-, protokoll és külkapcsolati feladatok végrehajtásának biztosításáért; e) a tűz-, munka- és környezetvédelmi tevékenység irányításáért. (3)
Helyettesíti: a Főtitkári Hivatal vezetője. Gazdasági igazgató 12. §
(1)
Feladat-, és hatásköre: a) az Egyetem gazdálkodási-, ellátási-, műszaki kiszolgálási feladatainak tervezése, szervezése, végrehajtása, b) az Egyetem gazdálkodásának és gazdasági ügyeinek megszervezése, irányítása, végrehajtásuk koordinálása, c) az Egyetem gazdálkodó egységei gazdálkodási tevékenységének felügyelete, d) a Keretgazda Lakás- és Szociálpolitikai Bizottság munkájának vezetése, e) az Egyetem éves költségvetésének tervezése, a költségvetési év során jóváhagyott költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás irányítása, f) számlakezeléssel és pénzforgalommal kapcsolatos feladatok szabályozása és végzése, g) ellenjegyzési, érvényesítési, kötelezettségvállalási és utalványozási tevékenység irányítása, h) az Egyetem központi pénzügyi alapjaival és a más pénzügyi forrásból származó keretekkel, valamint a hatáskörébe tartozó anyagi-technikai eszközökkel történő gazdálkodás, i) a kötelezettségvállalási, az utalványozási, a képviseleti és kiadmányozási jogok, valamint a javaslattételi, illetve véleményezési jogkör gyakorlása, j) az Egyetem gazdálkodó egységei gazdálkodási tevékenységének felügyelete, k) a rektor jóváhagyásával az Egyetem központi pénzügyi alapjaival és más pénzügyi forrásból származó keretekkel, valamint a hatáskörébe tartozó anyagi-technikai eszközökkel való gazdálkodás, l) az egyetemi fejlesztések, beruházások, az egyetemi létesítmények üzemeltetésének, állagmegóvásának és szakszerű karbantartásának, az Egyetem kezelésében lévő állami tulajdon védelmének megszervezése, m) az anyagi eszközök és pénzügyi források rendeltetésszerű, valamint gazdaságos felhasználásának biztosítása, n) leltározási feladatok irányítása, o) beszerzési, közbeszerzési feladatok tervezése, szervezése, végrehajtásának irányítása; p) szakterületét érintően az operatív belső kontrollok kialakítása, működtetése és fejlesztése.
18 (2)
Felelős: a) a Gazdasági Igazgatóság és az alárendelt szervezeti egységek működésért; b) az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért; c) a pénzügyi beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért; d) az intézményi számviteli rend, bizonylati fegyelem biztosításáért; e) a mérlegjelentések, a félévi és éves költségvetési beszámolók elkészítéséért; f) a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokkal, költségtérítésekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért; g) az Egyetem fenntartási, ellátási, kiszolgálási, anyaggazdálkodási feladatainak végrehajtásáért, h) az egyetemi fejlesztések, beruházások, az egyetemi létesítmények üzemeltetésének, állagmegóvásának és szakszerű karbantartásának, valamint az állami tulajdon védelmének megszervezéséért.
(3)
Helyettesíti: a gazdasági igazgatóhelyettes. Dékán 13. §
(1)
Feladat- és hatásköre: a) vezeti és képviseli a Kart, b) vezetői tevékenységét a helyettesei és a dékáni hivatalvezető közreműködésével végzi. c) betölti a Kari Tanács elnöki tisztét; d) irányítja a Kar oktatási, oktatással összefüggő, tudományos és igazgatási tevékenységét; e) hatáskörében aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik; f) gyakorolja a Kar tekintetében ráruházott munkáltatói jogosultságokat; g) irányítja a Kar szakalapítással és szakindítással kapcsolatos tevékenységét; h) irányítja a Kar képzési területeihez tartozó szakok feladatait; i) irányítja a dékánhelyettesek és a dékáni hivatalvezető tevékenységét, az intézetvezetők munkáját; j) hallgatók fegyelmi eljárásában a 140. § (2) bekezdése szerinti ügyekben másodfokon eljár; k) gondoskodik a Kar részére biztosított költségvetési keret rendeltetésszerű felhasználásáról;
19 l) felügyeletet gyakorol a kari szervezeti egységek és a Kar képzési, továbbképzési, tudományos kutatási, valamint igazgatási tevékenysége felett, ideiglenes bizottságokat jelölhet ki; m) dönt tanulmányi ügyekben: a más felsőoktatási intézményből történő átvételre, más felsőoktatási intézmény hallgatójának párhuzamos képzésben való részvételének, vendéghallgatói kérelmének elbírálása tárgyában; más felsőoktatási intézmény hallgatójának az áthallgatás engedélyezésére; külföldi tanulmányutakon, pályázatokon történő részvételre vonatkozó jelentkezési kérelem tárgyában, a félévnek, illetve a megkezdett félévnek utólagosan passzív félévvé nyilvánítása tárgyában;a szorgalmi időszakban nem teljesített követelmények halasztott teljesítésének elbírálása tárgyában,elővizsga engedélyezése tárgyában, alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj kérelmek tárgyában, az államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási forma közötti átsorolás tárgyában; n) a jogszabályok, hatósági előírások, egyetemi, kari határozatok és szabályzatok előírásainak végrehajtásának irányítása, egyéni felelős vezetőként közvetlenül, illetve megbízottja útján a kari munka-, titok- és tűzvédelmi tevékenységét megszervezése; o) vezeti a Dékáni Tanácsot, a Kari Professzori Tanácsot és a Vezetői Értekezletet; p) vezetői munkája során jogosult parancs, intézkedés, határozat, utasítás kiadására; q) ellenőrzi a Kar teljes állományának tevékenységét; r) gazdálkodási és kötelezettségvállalási jogkört gyakorol. (2)
Felelős: a) a Kar vezetési rendszerének hatékony működtetéséért; b) a Kar nem magasabb vezetői pályázatok előkészítéséért és a Kari Tanács véleményezése utáni megküldéséért; c) a kari szervezeti egységek és a Kar képzési, továbbképzési, valamint tudományos kutatási tevékenységéért; d) kari szervezeti egységben hozott jogszabályt sértő döntés, határozat vagy intézkedés, megsemmisítéséért; e) a hatáskörébe tartozó feladatok szakszerű és törvényes végzéséért, a rektor által meghatározott egyéb feladatok végrehajtásáért; f) a munkakörére vonatkozó egyetemi és kari szintű szabályzók és a Kar személyi állománya munkaköri leírásában foglaltak betartásáért; g) a vállalások határidőre történő színvonalas teljesítéséért, a szerződési és jogszabályi feltételek betartásáért. (3) Helyettesítik: a dékánhelyettesek és a dékáni hivatalvezető (a helyettesítés rendjét a dékán határozza meg).
20
IV. Fejezet A dékánhelyettesek Oktatási dékánhelyettes 13/A. § (1)
Az oktatási dékánhelyettes alapvető feladata az oktatási szervezeti egységeknél folyó szakmai képzés követelményeknek megfelelő irányítása, kari szintű koordinálása, és a követelmények megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése, a feltételek biztosítása, és az oktatás minőségbiztosítási rendszerében foglaltak érvényre juttatása. A dékán közvetlen alárendeltségében tevékenykedik, távollétében általános jelleggel helyettesíti.
(2)
Az oktatási dékánhelyettes jogállására, feladataira és felelősségére vonatkozó részletes szabályokat a Hadtudományi Kar Szervezeti és Működési Rendje tartalmazza. Tudományos dékánhelyettes 13/B. §
(1)
A tudományos dékánhelyettes alapvető feladata a kar tudományos munkájának koordinálása, tervezése, szervezése, szakmai irányítása és felügyelete és kar külföldi kapcsolatainak koordinálása. Feladatát közvetlenül a dékán alárendeltségében végzi.
(2)
A tudományos dékánhelyettes jogállására, feladataira és felelősségére vonatkozó részletes szabályokat a Hadtudományi Kar Szervezeti és Működési Rendje tartalmazza.
V. Fejezet Az Egyetem szervezeti felépítése 14. § (1)
Az Egyetem Karra, intézetekre, tanszékekre, szakcsoportokra, központokra, igazgatási, szervezési, belső ellenőrzési, gazdasági és szolgáltató szervezeti egységekre, ezen belül főigazgatóságra, igazgatóságra, hivatalra, központra, osztályra, alosztályra és irodára tagozódik.
(2)
Az Egyetem szervezeti felépítése:
21
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezeti felépítése
22
REKTOR Stratégiai és Intézményfejlesztési rektorhelyettes
Katonai főigazgató
Minőségbiztosítási Iroda
Vezető jogtanácsos
Főtitkár
Főtitkári Hivatal
Hadtudományi Kar DÉKÁN Belső ellenőr
Oktatási dékánhelyettes
Tudományos dékánhelyettes
Stratégiai Védelmi Kutatóközpont
Tanulmányi osztály
Egyetemi Kari Központi Könyvtár
Katonai át- és Továbbképző Központ
Tudományszervező Központ
Karrieriroda
Pályázati Iroda
Dékáni titkárság
Dékáni Hivatal
Nyelvoktatási Központ
Nyelvi Vizsgaközpont
Katonai Testnevelési és Sportközpont
Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ
Személy- és Munkaügyi Osztály
Gazdasági Igazgatóság
Pénzügyi és Számviteli Osztály Logisztikai Osztály Doktori iskolák
Hadtudományi Katonai Műszaki
Katonai Vezetőképző Intézet
Katonai Üzemeltető és Logisztikai Intézet
Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézet
23
VI. Fejezet Az egyes testületek és szervezeti egységek feladatai, működése A) Az Egyetem testületei és bizottságai 1.
Szenátus;
2.
Egyetemi Állománygyűlés;
3.
Rektori Tanács;
4.
Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat;
5.
Egyetemi Doktori Tanács;
6.
Egyetemi Habilitációs Bizottság;
7.
Egyetemi Professzori Tanács;
8.
Egyetemi Tudományos Tanács;
9.
Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács;
10.
Egyetemi Minőségügyi Bizottság;
11.
Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács;
12.
Hallgatói Tanulmányi, Vizsga-, és Szociális Ügyek Bizottsága;
13.
Egyetemi Kreditátviteli Bizottság;
14.
Hallgatói Jogorvoslati Bizottság;
15.
Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság;
16.
Egyetemi Közalkalmazotti Tanács;
17.
Egyetemi Érdekegyeztető Tanács;
18.
Keretgazda Lakás- és Szociálpolitikai Bizottság;
19.
Kockázatkezelési Bizottság. A Szenátus 15. §
(1)
A Szenátus az Egyetem legfelsőbb szintű döntéshozó testülete, amely döntési, véleményezési, javaslattételi, jóváhagyási, valamint ellenőrzési jogokkal rendelkezik.
(2)
Az Egyetem valamennyi oktatója, kutatója, és egyéb munkakörben foglalkoztatottja, valamint hallgatója jogosult a Szenátus tagjainak választására, és a testületbe tagként is megválasztható.
(3)
A Szenátus tagjainak megbízása három év, az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) képviselője esetében a hallgatói jogviszony ideje, de minimum egy, maximum három év lehet.
(4)
A Szenátus összetétele: a Szenátus szavazati jogú tagjainak létszáma 17 fő; a) a Szenátusnak hivatalból tagja és elnöke a rektor; b) a Szenátus választott tagja 16 fő, ebből
24 1. a Kar oktatói, kutatói, valamint a karon kívüli oktatók, kutatók által választott 8 fő; 2. az EHÖK delegál 5 főt, ebből 4 fő hallgató 1 fő doktorandusz képviselő; 3. az egyéb munkakörben foglalkoztatottak állományából 1 fő; 4. a HOSZ ZMNE alapszervezet állományából 1 fő; 5. a HODOSZ ZMNE alapszervezet állományából 1 fő. (5)
A Szenátus titkára a főtitkár.
(6)
Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, az EHÖK egy tag delegálására jogosult a Szenátusba. Ebben az esetben a Szenátus létszáma 13 fő.
(7)
A Szenátus tanácskozási jogú állandó meghívottjai: a) a honvédelmi miniszter képviselője; b) a rendészetért felelős miniszter képviselője; c) a nemzeti erőforrás miniszter képviselője; d) a Honvéd Vezérkar főnökének képviselője; e) az Egyetem rektorhelyettese; f) a dékán; g) a dékánhelyettesek; h) az Egyetem gazdasági igazgatója; i) a vezető jogtanácsos; j) az Egyetemi Kari Központi Könyvtár igazgatója; k) az Egyetem minőségügyi megbízottja; l) az EHÖK elnöke; m) a Tanulmányi Osztály vezetője; n) az Egyetem Közalkalmazotti Tanácsának képviselője; o) a Kari Dékáni Hivatal vezetője; p) a katonai főigazgató;
(8)
Meghatározott napirendi pontok tárgyalásához a szenátus tagjai – tanácskozási joggal – más személyeket is meghívhatnak. A meghívásról előzetesen tájékoztatni kell a Szenátus titkárát.
(9)
A választás szabályait az SzMSz részét képező Választási Szabályzat tartalmazza.
(10)
A Szenátus ülésének előterjesztései, jegyzőkönyvei, valamint határozatai – a zárt ülés anyagainak kivételével – az Egyetem hallgatói és dolgozói számára nyilvánosak.
(11)
A Szenátus bármely tagja kezdeményezheti zárt ülés tartását, amelyet a rektor a Szenátus tagjainak egyszerű többségi jóváhagyásával rendel el.
25 (12)
A Szenátus a működésre vonatkozó szabályokat maga állapítja meg, amelyet ügyrendjében rögzít.
(13)
A Szenátus feladat- és hatásköre: 1. Jóváhagyja: I. az Egyetemi tevékenységgel összefüggésben: a) a Szenátus éves munkatervi feladatait, azok végrehajtásának értékelését; b) a tanterveket; c) az ösztöndíj és a tanulmányi pótlék, valamint a támogatások folyósításának rendjét; d) a hallgatók által fizetendő vizsga-, juttatási és térítési díjak összegét; e) a szociális, egészségügyi, jóléti tevékenység elveit; II. az állandó bizottságok feladatkörét és ügyrendjét. 2. Meghatározza: a) az Egyetem képzési és kutatási feladatait; b) a tantervek kidolgozásának elvét; c) a hallgatói tanácsadás rendszerét; d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét; e) az Egyetemi ünnepek és megemlékezések rendjét; f) évente az éves minőségügyi mérések végrehajtásának rendjét. 3. Elfogadja az Egyetem: a) kutatási- fejlesztési- innovációs stratégiáját; b) képzési programját; c) szervezeti és működési szabályzatát; d) doktori szabályzatát; e) minőségfejlesztési programját; f) minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztási elveit; g) költségvetési beszámolóját; h) az SzMSz összes mellékletét. i) a rektor tájékoztatóját a tanévben végzett munkáról és a következő tanév feladatairól. 4. Dönt: a) együttműködési megállapodás megkötéséről a hatályos jogszabályok alapján; b) hitelfelvételről a jogszabályi keretek között;
26 c) kutatási program elfogadásáról; d) az Egyetem állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról; e) a rektorjelölt választásáról; f) docensi, tanári és vezetői pályázatokról, illetve azok rangsorolásáról; g) a Szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról; h) doktori képzés indításáról; i) a habilitációs eljárás szabályozásáról; j) címek és kitüntetések adományozásáról; k) a nem honvéd tisztképzés körébe tartozó szakindítás, képzési és kimeneti követelmények meghatározásáról; l) a nem honvéd tisztképzés keretébe tartozó képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről; 5. Értékeli: a) a rektor vezetői tevékenységét; b) az Egyetemen folyó tudományos kutatás eredményeit; c) a minőségfejlesztési program végrehajtását; d) évente kétszer az Egyetem működését, a gazdálkodást, az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását; e) az Egyetem szervezeti rendjének a feladatok végrehajtásához való igazodását. 6. Kezdeményezi a rektor, a rektorhelyettes, a dékán, a főtitkár, a gazdasági igazgató megbízását és felmentését, illetve a megbízások visszavonását. 7. Javaslatot tesz a fenntartónak: a) az intézményfejlesztési terv, az elemi költségvetés, az éves illetve éven túli kötelezettségvállalási terv és végrehajtásának ütemterve; vagyongazdálkodási terv; a fejlesztés indítása; a szervezeti egységek létrehozása, átalakítása, megszüntetése; a honvéd tisztképzés körébe tartozó szakindítás, illetve képzési és kimeneti követelmények jóváhagyására, illetve ezek módosítására; b) a polgári hallgatók részére köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezésére; c) a honvéd tisztképzés körébe tartozó képzés indítására, illetve megszüntetésére; d) doktori iskola létesítésére; e) rektori pályázat kiírására. 8. Ellenőrzi:
27 a) határozatainak végrehajtását közvetlenül vagy bizottságain keresztül; b) az Egyetem képzési és kutatási feladatainak végrehajtását. 9. Beszámoltatja: a) évente a rektort, a gazdasági igazgatót, a főtitkárt és az Egyetem minőségügyi megbízottját, indokolt esetben az Egyetemen működő bármelyik szervezeti egység vezetőjét; b) munkaterv szerint a dékánt. 10. A Szenátus az Egyetem tevékenységét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot jelölhet ki. Meghatározza a bizottság összetételét és működésének szabályait. 11. A Szenátus átruházhatja egyes jogait az állandó, illetve ideiglenes bizottságaira, kivéve azokat, amelyek kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartoznak. 12. A rektor jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése érdekében a Szenátus előterjesztéssel fordulhat a fenntartóhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. Az Egyetemi Állománygyűlés 16. § (1)
A rektor állománygyűlést hívhat össze, amelyen az Egyetem valamennyi alkalmazottja részt vehet. Az állománygyűlést rendszerint havonta kell összehívni.
(2)
Az állománygyűlésen a rektor tájékoztatást ad az Egyetem munkájáról, terveiről, fontosabb céljairól.
(3)
Az állománygyűlés bármely résztvevője kérdéseket intézhet a rektorhoz és az Egyetem más magasabb vezetőihez, akik erre – lehetőség szerint – azonnal kötelesek válaszolni. Ha a válasz azonnal nem adható meg, úgy a kérdezőnek 15 napon belül írásban kell válaszolni.
(4)
Az állománygyűlés levezető elnöke a főtitkár. A Rektori Tanács 17. §
(1)
A Rektori Tanács a rektor mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, illetve a rektor által megjelölt feladatokat ellátó testület.
(2)
A Rektori Tanács tagjai: a) a rektor; b) a rektorhelyettes; c) a dékán; d) a főtitkár; e) a gazdasági igazgató;
28 f) a vezető jogtanácsos; g) a MK Katonai Biztonsági Hivatal képviselője; h) a katonai főigazgató. (3)
A napirendektől függően a Rektori Tanács munkájában a rektor meghívása alapján ideiglenes tanácskozási joggal más személyek is részt vehetnek.
(4)
A Rektori Tanács üléseit heti gyakorisággal, a hét első munkanapján tartja. Az Egyetemi Doktori Tanács 18. §
(1)
Az Egyetemi Doktori Tanács a doktori képzés szervezésére, koordinálására, a doktori eljárás engedélyezésére és felügyeletére, a doktori fokozat odaítélésére létrehozott tudományos testület.
(2)
Az Egyetemi Doktori Tanács feladata a doktori képzés és felkészítés tervezése, szervezése, koordinálása, illetve ellenőrzése; a doktori eljárások engedélyezése, felügyelete; a doktori fokozat odaítélése.
(3)
Az Egyetemi Doktori Tanács elnöke a tudományos dékánhelyettes.
(4)
Az Egyetemi Doktori Tanács tagjait a tudományos dékánhelyettes javaslata alapján a Szenátus választja.
(5)
Az Egyetemi Doktori Tanács megbízása három évre szól.
(6)
Az Egyetemi Doktori Tanács az Egyetem Doktori Szabályzata alapján működik. Egyetemi Habilitációs Bizottság 19. §
(1)
Az Egyetemi Habilitációs Bizottság az oktatói és előadói képesség (habilitás), valamint tudományos teljesítmény egyetemi megítélésére, a habilitációs eljárás lefolytatására létrehozott tudományos testület.
(2)
Az Egyetemi Habilitációs Bizottság feladata a habilitációs minimumkövetelmények meghatározása és felülvizsgálata; kérelemre a habilitációs eljárás megindítása vagy az előfeltételek nem teljesülése esetén a kérelem elutasítása; a szakértői bizottság kijelölése; előbbi jelentése alapján döntés az eljárás nyilvános részének lefolytatásáról, a habilitáció odaítéléséről, illetve a kérelem elutasításáról.
(3)
Az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökét és tagjait a Professzori Tanács javaslata alapján a Szenátus választja és a rektor bízza meg.
(4)
Az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól.
(5)
Az Egyetemi Habilitációs Bizottság választásának, működésének és hatáskörének részletes szabályait a Habilitációs Szabályzat tartalmazza. Az Egyetemi Professzori Tanács 20. §
29 (1)
Az Egyetemi Professzori Tanács a rektor és a Szenátus tanácsadó testülete; fontosabb oktatási és tudományos kérdéseket megvitató, valamint ajánlásokat, javaslatokat előkészítő szervezet.
(2)
Az Egyetemi Professzori Tanács feladata az Egyetemi oktatás, a tudományos kutatómunka, a posztgraduális továbbképzés, a nemzetközi és hazai kapcsolatok, a humán és anyagi erőforrás-hasznosítás, valamint az egyetemi gazdálkodás koncepcionális kérdéseinek, továbbá más – a Szenátus, a rektor, illetve a Professzori Tanács által felvetett – kérdések véleményezése.
(3)
Az Egyetemi Professzori Tanács tagjai: az Egyetem kinevezett egyetemi tanári, illetve professzori cím használatára feljogosított főiskolai tanárai; továbbá az Egyetem foglalkoztatott nyugállományú professzorai, valamint Professor Emeritusai, akik vállalják a tanács céljait és feladatait, illetve az Egyetemmel személyes munkakapcsolatot tartanak fent. A tanács elnökét és titkárát a rektor bízza meg három évre.
(4)
Az Egyetemi Professzori Tanács a saját ügyrendje alapján működik. Az Egyetemi Tudományos Tanács 21. §
(1)
Az Egyetemi Tudományos Tanács az Egyetem Kutatási- Fejlesztési-, és Innovációs Stratégiájának kialakítását, megvalósítását irányító és véleményező testülete.
(2)
A tanács elnökét az Egyetemi Professzori Tanács javaslata lapján – a Professzori Tanács elnöke előterjesztésére – a Szenátus választja, és a rektor bízza meg.
(3)
Az Egyetemi Tudományos Tanácsnak hivatalból tagja: a tudományos dékánhelyettes, választás útján: az egyetemi tanárok kari képviselői, a tudományos fokozattal rendelkező kutatók képviselői és az EHÖK képviselője. Állandó meghívottként, tanácskozási joggal a Tanács ülésének résztvevői: az Egyetem Professor Emeritusai, a Professzori Tanács elnöke, az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke és a Tudományszervező Központ igazgatója.
(4)
A tanács választott tagjait a delegáló szervezetek javaslata alapján – a Professzori Tanács elnökének előterjesztésére – a Szenátus választja, és a rektor bízza meg.
(5)
Az Egyetemi Tudományos Tanács elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól.
(6)
Az Egyetemi Tudományos Tanács választásának, feladatkörének valamint működésének szabályait saját ügyrendje tartalmazza. Az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács 22. §
(1)
Az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács az Egyetem képzési stratégiájának és képzési programjának kialakítását, megvalósítását irányító és véleményező testülete.
(2)
Rendeltetése az Egyetem képzési stratégiájának kialakítása, irányítása, a képzési program véleményezése, továbbá javaslattétel.
30 (3)
Tagjai: az Egyetemen működő szakok szakfelelősei, az oktatási dékánhelyettes megbízottja (aki egyben a tanács titkára) és az EHÖK képviselője.
(4)
A Tanács elnöke: az oktatási dékánhelyettes.
(5)
A Tanács feladatkörének valamint működésének szabályait saját ügyrendje tartalmazza. Az Egyetemi Minőségügyi Bizottság 23. §
(1)
Az EMÜBI az Egyetemi Minőségbiztosítási Rendszernek (a továbbiakban: EMBR) teljes körű kiépítésére, a rendszer fokozatos bevezetésére, a Kar és az Egyetem más szervei minőségbiztosítási tevékenysége összehangolt működésének irányítására, valamint e feladatok koordinálására létrehozott szervezet.
(2)
Az EMÜBI tevékenységi köre kiterjed az oktatási és kutatási tevékenységen túl az ezekhez kapcsolódó folyamatok minőségbiztosítási kérdéseire is. A minőségbiztosítási követelmények érvényesülése érdekében segíti, valamint részben végzi e folyamatok ellenőrzését, az önértékelést és az akkreditációs mutatók rendszeres mérését, illetve értékelését.
(3)
Elnöke a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes.
(4)
Az EMÜBI tagjait a Szenátus három évre bízza meg.
(5)
Az EMÜBI elkészíti saját ügyrendjét. Az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat 24. §
(1)
A hallgatói önkormányzat az Egyetem hallgatóinak önálló önkormányzati szerve. A hallgatói önkormányzat tagja az Egyetem minden hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési formában végzi.
(2)
Az EHÖK elkészíti saját Alapszabályát, amelyet jóváhagyásra megküld a Szenátusnak.
(3)
A hallgatói önkormányzat Egyetemi szintű képviselő testülete az EHÖK, amely hatáskörét testületileg gyakorolja. Az EHÖK tagjai – maguk közül – elnököt választanak. Az elnök hivatalból tagja az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsnak.
(4)
Az EHÖK jogkörei: 1. dönt: a) működéséről; b) a működéshez biztosított anyagok, eszközök felhasználásáról; c) hatáskörei gyakorlásáról; d) az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről;
31 e) az Egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott ügyekben; 2. egyetértési jogot gyakorol: a) az Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; b) az Egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat elfogadásakor illetve módosításkor; c) az oktatók munkájának hallgatói véleményezése rendjében; d) e) az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; 3. véleményezési jogkört gyakorol: a) minden olyan egyetemi szabályozás esetében, amely a hallgatókra vonatkozó normatívákat állít fel; tanulmányi, élet- és munkarendjüket, szociális, valamint kulturális ellátásukat érinti; b) a hallgatóknak adományozható állami, egyetemi kitüntetések és jutalmak odaítélése esetében; c) a hallgatók helyzetét átfogó egyetemi (kari) szintű vizsgálatok indításáról, illetve a hallgatók helyzetéről szóló értékelések előterjesztéséről; d) az Egyetem sportlétesítményei hasznosításának rendjénél. 4. egyéb jogkörei: a) képviselőket delegál a Szenátusba, a Kari Tanácsokba, valamint más vezető testületekbe és bizottságokba, amelyekben hallgatói részvételt biztosítani kell; b) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, illetve a dolgozatok közzétételében; c) részt vesz a szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésre bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról; d) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális, és tudományos képzési kapcsolatainak építése; e) javaslattételi jog a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására; f) g) az EHÖK más – elsősorban a hallgatókat érintő – feladatok ellátására is felkérhető, és döntési jogkörrel is felruházható. 5. Az Egyetemen intézkedésre jogosult személy vagy szervezet az EHÖK javaslatára 30 napon belül – a Szenátus esetén a 30. napot követő első ülésen – érdemi választ köteles adni.
32 Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács 25. § (1)
Az Egyetemen a hallgatói tudományos munka szervezését, koordinálását és összefogását az EHÖK-kel együttműködő Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: ETDT) látja el, amely a hallgatói tudományos munkát érintő kérdésekben döntési joggal felruházott irányító, koordináló, véleményező és tanácsadó testület.
(2)
Az ETDT létszámát, összetételét, működési rendjét és a tagok megválasztásának, delegálásának rendjét a ZMNE TD ügyrendje határozza meg. A ZMNE TD elnöke az Egyetem olyan főállású oktatója, akit az EHÖK előterjesztése alapján a Szenátus bíz meg három évre.
(3)
Az ETDT tagjainak megbízása három évre szól. Hallgatói Tanulmányi, Vizsga-, és Szociális Ügyek Bizottsága 26. §
(1)
A Hallgatói Tanulmányi, Vizsga-, és Szociális Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: HTVSZÜB) a hallgatókat érintő ügyek intézésére létrehozott szervezet.
(2)
Elnökét és tagjait a Szenátus három évre bízza meg, amely megbízatás többször meghosszabbítható.
(3)
A HTVSZÜB tagjainak létszáma 8 fő.
(4)
A HTVSZÜB elkészíti saját ügyrendjét. Az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság 27. §
(1)
Az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban: EKÁB) az Egyetem felsőfokú szakképzésére, alapképzési és mesterszakjaira, szakirányú továbbképzésére, doktori (PhD) képzésére jelentkezők, vagy azokon hallgatói jogviszonnyal rendelkezők más felsőoktatási intézményben, vagy más szakon, illetve másik képzésben szerzett ismereteinek a szakok tanterve szerinti ismeretanyagként történő befogadhatóságáról döntést hozó szervezet.
(2)
Felügyeletét az oktatási dékánhelyettes látja el.
(3)
Az EKÁB elnökét és állandó tagjait a Szenátus három évre bízza meg, amely megbízatás többször meghosszabbítható.
(4)
Az EKÁB összetétele: az EKÁB-nak állandó és ideiglenes tagjai vannak. Az állandó tagok száma 5 fő, melyek közül 1 főt az oktatási dékánhelyettes, 2 főt a dékán és 2 főt az EHÖK jelöl. Az ideiglenes tagok a befogadó szakok képviselői.
(5).
A működésére vonatkozó részletes szabályokat – a TVSZ részeként – az EKÁB ügyrendje tartalmazza. A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság 28. §
33 A hallgató jogorvoslati kérelme tárgyában a rektor, vagy az általa létrehozott bizottság jár el. A bizottság eljárása esetén a tagok legalább egyharmadát az EHÖK delegálja. A jogorvoslati kérelem elbírálásának rendjét, a jogorvoslati bizottság létszámát, összetételét, működését a harmadik rész II. fejezete tartalmazza. Az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság 29. § (1)
Az Egyetem működésében a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok esélyegyenlőségének biztosítására, így különösen a nők és a férfiak arányos képviseletének, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tevékenységének figyelemmel kísérésére Esélyegyenlőségi Bizottságot (a továbbiakban: EEB) hoz létre. A bizottság javaslatokat tesz a férfiak és nők arányos képviseletének elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket. A fogyatékossággal élő hallgatók esetében vizsgálja a fogyatékosság típusához és mértékéhez mért technikai és személyi feltételek megvalósulását, egyes tantárgyak lehallgatása alóli felmentési kérelmek megalapozottságát.
(2)
A Szenátus az EEB-t a rektor előterjesztése alapján öt fővel hozza létre. A tagok közül legalább egy fő az EHÖK által delegált hallgató.
(3)
Az EEB részletes feladatait és ügyrendjét a harmadik rész III. fejezete tartalmazza. Az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács 30. § A munkáltatóval együttműködő választott szerv, amely a közalkalmazottak nevében gyakorolja egyetértési és véleményezési jogait a jogszabályokban és a Közalkalmazotti Szabályzatban leírtak szerint. Az Egyetemi Érdekegyeztető Tanács 31. §
(1)
Az Egyetemen az egyetemi polgárok szolgálati, közalkalmazotti, valamint hallgatói jogviszonyával, élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos vitás kérdések megegyezéses rendezése céljából Egyetemi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: ÉT) működik. Az ÉT működési rendjét maga alakítja ki, munkáját a titkár koordinálja.
(2)
Az ÉT 9 tagú testület. Tagjai: a) a rektor; b) a gazdasági igazgató; c) a főtitkár; d) a Kar képviselői; e) a személy- és munkaügyi osztályvezető; f) a vezető jogtanácsos;
34 g) az EHÖK képviselője; h) a reprezentatív szakszervezetek vezető tisztségviselői; i) a Közalkalmazotti Tanács képviselője. (3)
Az ÉT működése: Az ÉT a résztvevők által elfogadott ügyrend alapján félévente ülésezik. Indokolt esetben bármely fél írásban, a tárgyalandó napirendi pontok megjelölésével rendkívüli ÉT ülést kezdeményezhet az ÉT titkáránál.
(4)
Az ÉT ülésein a Szenátus tagjai is részt vehetnek. Az ÉT ülésére bármelyik részt vevő fél meghívhat belső és külső szakértőket. Az Egyetem oktatási és más szervezeti egységeinél érdekegyeztető tanácsok működtethetők, amelyek jogkörét az adott szervezeti egység ügyrendje tartalmazza. A Keretgazda Lakás- és Szociálpolitikai Bizottság 32. §
(1)
Az Egyetem személyi állománya lakásának és lakhatásának biztosításában, a szociálpolitikai feladatok végrehajtásában közreműködő, a rektori munkát segítő szerv.
(2)
A bizottság vezetője a gazdasági igazgató.
(3)
A bizottság titkára a gazdasági igazgató által kijelölt személy.
(4)
A bizottság tagjai: a) a vezető jogtanácsos; b) a rektorhelyettes közvetlen állományának képviselői; c) a főtitkár közvetlen állományának képviselője; d) a Kar állományának képviselői; e) a Közalkalmazotti Tanács képviselője; f) a reprezentatív szakszervezetek képviselői; g) az EHÖK képviselője.
(5)
A lakással és lakhatással kapcsolatos feladatok szakmai irányítását a HM illetékes szerve végzi. Kockázatkezelési Bizottság 33. §
(1)
Az Egyetem tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatok felmérésére és megállapítására létrehozott bizottság, mely az Egyetemen meghatározott kockázatkezelési felelősségi szintek vezetőiből áll. A bizottság tevékenységét a jogszabályi előírások, a fejezeti HM szabályzók és a pénzügyekért felelős miniszter módszertani útmutatója szerint kialakított Kockázatkezelési Szabályzat alapján végzi.
(2)
Összetétele: a) A bizottság elnöke: a főtitkár,
35 b) A bizottság tagjai: a rektorhelyettes, dékán, a gazdasági igazgató, a vezető jogtanácsos, az EISZK igazgató, az Egyetemi Kari Központi Könyvtár igazgatója, a személy és munkaügyi osztályvezető.
B) Az Egyetem szervezeti egységei A kar 34. § (1)
A kar a hallgatók oktatását és a tudományok művelését ellátó, a felsőfokú szakképzésben és a tudományos munkában együttműködő oktatókat, kutatókat és más nem oktatói, tudományos kutatói besorolású dolgozókat; külön igazgatási szervezettel rendelkező és más egységeket (intézetek, tanszékek, szakcsoportok, más gyakorlatoztató helyek, könyvtár stb.) magában foglaló szervezeti egység. A karon egy vagy több képzési területen, tudományterületen a képzési programban rögzített, szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási tevékenységének feladatait ellátó a) oktatási, tudományos kutatási; b) szolgáltató; c) funkcionális szervezeti egységek működhetnek.
(2)
A kar felelős vezetője a dékán.
(3)
A kar elkészíti saját Szervezeti és Működési Rendjét, amelyet a Szenátus fogad el.
A rektor közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek és személyek Vezető Jogtanácsos 35. § (1)
Feladata: A vezető jogtanácsos a rektornak közvetlen alárendelt vezetőként irányítja az Egyetem valamennyi jogtanácsosának és jogász beosztott dolgozójának jogi, szakmai munkáját. Előkészíti a rektor állományilletékes parancsnoki jogkörébe tartozó fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi döntéseket. Kapcsolatot tart a katonai igazságügyi szervezetekkel.
(2)
Jogi szempontból ellenjegyzési jogkört gyakorol minden, a rektor hatáskörébe tartozó szabályozó, kötelezettségvállalás és kiadmányozás területén. 36. § Katonai Főigazgatóság 37. § Rendeltetése: Az Egyetem hivatásos és szerződéses katonai állományú személyi állománya általános és szakmai katonai tevékenységének felügyeletével kapcsolatos tevékenységek ellátása, a katonai szakmai és az általános katonai képzések
36 egyetemi szintű összehangolásának irányítása, a Kar katonai szakfeladatai összehangolásának koordinációja. 38. § Az oktatási rektorhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 39. § 40. § 41. § 42. § 43. § A tudományos rektorhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 44. § 45. § 46. § A stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 47. § 48. § Minőségbiztosítási Iroda 49. § Rendeltetése: Működtetésével segíteni az Egyetem minőségügyi megbízottjának tevékenységét, biztosítani az Egyetem minőségbiztosítással kapcsolatos munkájának központi szervezését. A főtitkár közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek Főtitkári Hivatal 50. § (1)
A Főtitkári Hivatal egyetemi szintű hatáskörrel működő szerv.
(2)
Feladatait az Igazgatási és Tervezési Osztály és a Koordinációs és Rendezvényszervező Osztály szervezetén keresztül látja el.
(3)
Rendeltetése: a) az Egyetem egységes központi igazgatási feladatrendszerének megtervezése és működésének felügyeletével kapcsolatos tevékenységek ellátása; b) a főtitkár hatáskörébe tartozó igazgatási, szervezési, létszám-gazdálkodási és ügykezelési feladatok végzése, ellenőrzése;
37 c) az Egyetem napi életével kapcsolatos szabályzók, intézkedések szakmai előkészítése, érvényesülésének ellenőrzése; d) az egyetemi szintű éves és havi munkatervezési, továbbá az igazgatási feladatok összehangolása; e) a főtitkár – mint a Szenátus titkára – tevékenységének szakmai támogatása. A szenátusi ülések tervezése, előkészítésük koordinálása, a szenátusi anyagok elemzése, tárolása. A szenátusi döntések végrehajtásával kapcsolatos koordinációs és végrehajtási tevékenység végzése. f) az Egyetem különböző szintű rendezvényei tervezésének koordinálása; g) az Egyetemi rendezvények előkészítése és technikai biztosítása; h) az Egyetem nemzetközi kapcsolattartása tervezése, szervezése és koordinálása, valamint adminisztratív feladatainak végzése. i) Az egyetemi szintű marketing és PR tevékenység tervezői és szervezői munkájának végzése, a napi kommunikációs tevékenység egyetemi szintű összehangolása. Kapcsolattartás a HM Sajtóirodával, a honvédelmi tárcán belüli és a tárcán kívüli kommunikációs szervezetekkel, a média képviselőivel; Ügyviteli Iroda 51. § Rendeltetése: a) az Egyetem nyílt és minősített iratforgalmának biztosítása; b) az Egyetem központi titokvédelmi és szervezési feladatainak ellátása, a főtitkár – mint az Egyetem biztonsági vezetője – tevékenységének szakmai támogatása; c) a minősített adatok védelmével kapcsolatos jogszabályok, szabályozók előírásainak érvényre juttatása; d) az objektumbiztonság rendszerének működtetése és felügyeletével kapcsolatos tevékenységek ellátása, ennek során együttműködés az objektumparancsnokkal. 52. § Egyetemi Kollégium 53. § Rendeltetése: a) a polgári egyetemi hallgatók kulturált elhelyezési feltételeinek, valamint a pihenéshez, az önképzéshez, a művelődéshez, és a szabadidő tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételek biztosítása az objektumparancsnok irányítása alatt; b) kulturális, szabadidős, sport és egyéb tevékenységek tervezése, szervezése. A gazdasági igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek
38 Gazdasági Igazgatóság 54. § (1)
Rendeltetése: Az Egyetem működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, az intézményi szintű belső szakellenőrzésért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős – a gazdasági igazgató közvetlen vezetése és ellenőrzése alatt álló – szervezeti egység, amely az alárendeltségébe tartozó osztályokon és alosztályokon keresztül, a Szenátus által jóváhagyott Gazdálkodási Szabályzat alapján a keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységekkel együttműködve látja el feladatait. A gazdasági szakterületet érintően részt vesz a belső kontroll rendszerének kialakításában, működtetésében és fejlesztésében.
(2)
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza. 55. § Pénzügyi és Számviteli Osztály 56. § Rendeltetése: a) az Egyetem éves költségvetésének tervezése, a költségvetési év során jóváhagyott költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás felügyeletével kapcsolatos tevékenységek ellátása; b) a gazdaságosság követelményeinek érvényesítése az Egyetem gazdálkodásában; c) az Egyetem pénzügyi beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségének teljesítése, ezen belül az intézményi számviteli rend, bizonylati fegyelem biztosítása; d) a negyedéves és éves mérlegjelentések, a félévi és éves költségvetési beszámolók elkészítése; e) a számlakezeléssel és pénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátása; f) az Egyetem személyi állománya rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásaival, költségtérítéseivel kapcsolatos feladatok végzése; g) ellenjegyzési, érvényesítési, illetve a rektor által külön meghatározott esetekben kötelezettségvállalási és utalványozási tevékenység végzése; h) a belső kontroll tevékenység végzése, a gazdasági igazgató által jóváhagyott ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtása; i) az Egyetem bérgazdálkodási feladatainak ellátása; j) az intézményi szintű belső szakellenőrzés. 57. § Logisztikai Osztály
39 58. § Rendeltetése: A Gazdasági Igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egység, amely a hatáskörébe tartozóan végzi a logisztikai költségvetés tervezését, a beszerzésekkel kapcsolatos valamennyi feladatot. Együttműködik a keretgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egységekkel. Előkészíti az év végi leltárt, és koordinálja annak végrehajtását, részt vesz a belső kontroll rendszer kialakításában, működtetésében, fejlesztésében és aktualizálásában, végrehajtja a gazdasági igazgató által jóváhagyott ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzési feladatokat. Végzi az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, logisztikai ellátással (fegyverzet; élelmezés; üzemanyag; ruházat; közlekedés; páncélos-, és gépjármű; kiképzési; műszaki; vegyivédelmi; elhelyezés) kapcsolatos feladatokat. Ellátja a raktár- és anyaggazdálkodási tevékenységet, biztosítja az Egyetem szervei, szervezeti egységei, tanszékei részére a működéshez szükséges feltételeket. 59. § A dékán közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek Belső Ellenőrzési Csoport 59/A. § (1)
Rendeltetése: A Belső Ellenőrzési Csoport fő funkciója az államháztartási belső ellenőrzési feladatok ellátása. A Belső Ellenőrzési Csoport az Egyetemen folyó tevékenységek (folyamatok) szabályozottságát, jogszerűségét vizsgálja és értékeli. Az általa feltárt hiányosságok, szabálytalanságok, illetve kedvezőtlen tendenciák felszámolására tett intézkedési javaslatokkal biztosítja a vonatkozó jogszabályok és belső rendelkezések szerinti működést, gazdálkodást.
(2)
Jogállása: Tevékenysége – a dékán közvetlen irányítása mellett – az Egyetem valamenynyi szervezeti egységére, illetve az Egyetem alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtására kiterjed.
(3)
Feladatai: A belső ellenőrzési tevékenysége során szabályszerűségi-, pénzügyi-, rendszer-, és teljesítményellenőrzéseket végez. Személy- és Munkaügyi Osztály 59/B. § Rendeltetése: a) a hatályos jogszabályok és szabályozók szerint a hivatásos és szerződéses katonaállomány, a közalkalmazotti állomány, valamint a nappali képzésben résztvevő kettős jogállású hallgatói állomány személyi ügyeinek előkészítése döntésre, és azok intézése, az MH Ludovika Zászlóaljnál honvéd tisztjelölti jogviszonyban és egyúttal az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló állomány hallgatói jogviszonyával kapcsolatos, jogszabály-
40 ban vagy egyéb szabályozókban meghatározott személyi ügyeinek intézése.; b) a személyi-, és munkaügyi tervező munka végzése, a bérgazdálkodás területén a Gazdasági Igazgatósággal, a létesítménygazdálkodás területén a Főtitkári Hivatallal való együttműködés biztosítása. Katonai Testnevelési és Sportközpont 59/C. § Rendeltetése: Az általános katonai testnevelési feladatok, továbbá a hivatásos szerződéses katona és a hallgatói állomány fizikai állóképessége szinten tartásának biztosításával összefüggő tevékenység végzése. a) a katonai testnevelés, (katonai sport és rekreáció) tantárgy keretében a hallgatói állomány sokoldalú, speciális edzettségének fejlesztése, amelynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a hallgatók biológiai, fiziológiai kondicionálására és rekreálására; az egyoldalú igénybevételből fakadó testi elváltozások megelőzésére, illetve javítására; életkornak megfelelő testi képességek fejlesztésére, megőrzésére; b) az Egyetemen folyó testnevelési és sporttevékenység tervezése, szervezése, valamint az állomány speciális edzettségének fejlesztése érdekében tudományos kutatómunka végzése. Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) 59/D. § (1)
Rendeltetése: Biztonságpolitikai, védelempolitikai, továbbá hadtudományi kutatások folytatása önállóan, illetve együttműködve más szervezetekkel, szervekkel, valamint személyekkel – elsősorban a nemzeti, a nemzetközi biztonságot befolyásoló események és folyamatok, a katonai erők szervezése és alkalmazása tekintetében. A többszereplős kutatások végzésének koordinációja. A kutatások során elért eredmények megvitatása érdekében tudományos rendezvények szervezése és rendezése, majd azok közzététele, megjelenítése. Igény szerint a honvédelmi tárca döntés-előkészítő, döntéshozó tevékenységének szakértői támogatása. Tudományos kapcsolattartás a hasonló profilú hazai, illetve nemzetközi kutatóintézetekkel. Közreműködés a szakirányú képzési feladatok ellátásában, hozzájárulás az Egyetemen folyó képzés tananyagainak fejlesztéséhez.
(2)
Az SVKK feladatainak részletes ismertetését a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Rendje tartalmazza. Nyelvoktatási Központ 59/E. § Rendeltetése:
41 a) az Egyetem és a védelmi szektor igényeinek megfelelő katonai szaknyelvi és posztgraduális képzés, valamint a nyelvoktatással összefüggő kutató-, és kidolgozói munka végzése; b) a HM és az MH igényeinek, valamint az Egyetem nappali tagozatos hallgatóinak megfelelően különböző időtartamú intenzív és munka melletti, illetve szinten tartó nyelvi képzés folytatása; c) Speciális tanfolyamok keretében a többnemzetiségű békefenntartó missziókba, a nemzetközi megfigyelői csoportokba és NATO-beosztásokba kijelöltek szaknyelvi felkészítése; d) a NATO Békepartnerségi-, Mediterrán Dialógus és egyéb programban részt vevő országok fegyveres erői tagjainak, polgári dolgozóinak, továbbá a HVK Személyzeti Csoportfőnökség által igényelt külföldi hallgatók idegen nyelvi, katonai szaknyelvi képzése, továbbképzése angol, francia és német nyelven; e) közreműködik az MH regionális nyelvképzésének szakmai szempontú támogatásában és igény szerinti ellenőrzésében. Nyelvi Vizsgaközpont 59/F. § Rendeltetése: A védelmi szektor igényének megfelelő akkreditált ARMA kétnyelvű katonai, szakmai nyelvi vizsgáztatás, valamint a NATO STANAG 6001 követelmény szerinti akkreditált szakmai nyelvvizsgáztatás végrehajtása, illetve akkreditált vizsgahelyként az ITK ORIGO nyelvvizsgarendszerben általános nyelvvizsgák szervezése, lebonyolítása. Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ 59/G. § (1)
Rendeltetése: Az Egyetem informatikai, valamint híradó rendszerének működtetése, ellenőrzése és fejlesztése. Az Egyetem oktatási, tudományos és vezetési tevékenységének, illetve ezek segédfolyamatainak informatikai és híradó támogatása, az egységes Egyetemi információs rendszer technikai bázisának működtetése és fejlesztése a meglevő erőforrások hatékony felhasználásával, valamint az Egyetem céljai megvalósításának segítése. Az egyetemi honlap technikai hátterének biztosítása, a honlap fejlesztése és kezelése az információszolgáltatásra kötelezettek adatai alapján. Az informatikai és híradó rendszer egyetemi szintű feladatainak tervezése és megvalósítása. Az Egyetem informatikai és híradó rendszerek alkalmazása és használata rendjének kidolgozása, rendszeres aktualizálása, a felhasználók általi betartásának felügyelete.
(2)
Az EISZK-ra vonatkozó részletes szabályokat az Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ Szervezeti és Működési Rendje tartalmazza.
Az oktatási dékánhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek
42 Tanulmányi Osztály 59/H. § (1)
Rendeltetése: a) központi oktatási és tanulmányi dokumentációs és statisztikai feladatok végzése; b) egyetemi szintű oktatásszervezés; c) az éves és félévi tanulmányi tervezés; d) központi tanulmányi nyilvántartás és ügyfélszolgálat; e) a kreditrendszer és a NEPTUN üzemeltetése.
(2)
Feladatai: a) az Ftv. és más jogszabályok, szabályozók, utasítások alapján részt vesz az Egyetem oktatással kapcsolatos munkája központi szervezésének, elemző, értékelő és nyilvántartó-dokumentáló tevékenységének végrehajtásában és felügyeletében; b) a képzés egyetemi szintű tervezésének végrehajtása, a Kar oktatástervező munkájának segítése; c) az oktatással összefüggő egyetemi szintű adatszolgáltatás és központi levelezés megvalósítása; d) az oktatással, a képzéssel kapcsolatos egyetemi szabályzók kidolgozása, frissítése és más szervezési feladatok, folyamatok koordinálása; e) az oktatással és a képzéssel kapcsolatos tervek, valamint anyagok kezelése; f) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézése; g) a tanulmányi tervezés és nyilvántartás feladatainak ellátása, a hallgatók személyes adatainak a jogszabályi keretek között történő kezelése; h) a tanulmányi munkával kapcsolatos egyetemi szabályzók kidolgozása, frissítése; i) a kreditrendszerű képzés eredményes végrehajtásához szükséges szervezési és koordináló tevékenység biztosítása; j) a NEPTUN rendszer szabályozott működtetése. Katonai Át- és Továbbképző Központ 59/I. § Rendeltetése: A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény hatálya alá eső és az Egyetemen folyó tanfolyami képzések adminisztrációs feladatainak ellátása, továbbá az Egyetem továbbképzési tevékenységi rendszeréből fakadó feladatok végrehajtásának központi koordinálása, az Egyetemi továbbképzési rendszer fejlesztése és hatékony működtetése. Karrieriroda
43 59/J. § (1)
Rendeltetése: Az Egyetem ALUMNI és DPR feladatainak koordinálása, azok részelemei feladatainak végzése.
(2)
Feladata: a) az Egyetem és jogelődei egykori hallgatói és az Egyetem közötti kapcsolat kiépítése, illetve megerősítése, egyetemi hagyományok ápolása; b) az egykori hallgatók egymás közötti, illetve az egykori hallgatók és az Egyetem egykori és jelenlegi oktatói közötti kapcsolat kereteinek biztosítása; c) kulturális, tudományos és sportprogramok szervezése; d) az egykori hallgatók által kezdeményezett közösségi programok segítése; e) az Egyetem és jogelődei egykori hallgatói vonatkozásában a pályakövetés és más kutatások megvalósítása, az észrevételek visszacsatolásának kezdeményezése; f) az egykori hallgatók számára együttműködési hálózat kiépítése és kommunikációs lehetőség biztosítása a munkaerő-piaci szereplőkkel; g) pályaorientációs és karrier tanácsadási, valamint a tanulmányi és életpálya tanácsadási rendszert működtet; h) az érintett állomány tájékoztatására és kapcsolati fórumaként web-es portált hoz létre és működtet; i) egységes címadatbázis létrehozása; j) az egykori hallgatók rendszeres tájékoztatása a különféle programokról; k) öregdiák találkozók szervezése; l) elektronikus ügyfélszolgálat működtetése; m) segíti a végzett hallgatókat tanulmányaik folytatásában; n) az EuroPass dokumentum-család egyéb elemeinek alkalmazását támogató elektronikus szolgáltatást nyújt; o) az egyetemi ALUMNI és DPR működtetése során a Karrieriroda munkáját az Egyetem szervezeti egységei kötelesek támogatni. A támogatás szervezeti kereteinek biztosítása érdekében az Tanulmányi Osztály, az Egyetemi Információs Szolgáltató Központ, a Személy- és Munkaügyi Osztály, valamint a Kar két fő állandó közreműködőt jelöl ki. Az ALUMNI és DPR megbízottak nevét a kötelezett szervezetek tájékoztatása alapján a Karrieriroda vezetője tartja nyilván. Az Egyetem egyéb szervezeti egységei esetenként, a Karrieriroda vezetőjének kérése alapján támogatja a feladatvégrehajtását.
A tudományos dékánhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek Egyetemi Kari Központi Könyvtár
44 59/K. § (1)
Rendeltetése: komplex információs és tudásközpontként az oktatás, a tanulás és a tudományos kutatás támogatása.
(2)
Feladatai: a) Felsőoktatási könyvtárként az egyetemi karon folyó képzés és tudományos munka igényeihez igazodó gyűjtemény és szolgáltatások kialakítása, az egyetemi kari és doktori képzésben, a tudományos kutatásban résztvevők információs és szakirodalmi igényeinek ellátása, az egyetemi kari tudományos eredmények nyilvánosságát, archiválását biztosító digitális tudástár és repozitórium építése, az elektronikus tartalomszolgáltatás eredményeit közvetítő, a tehetséggondozást támogató intelligens tanulási környezet kialakítása, a könyvtárhasználók digitális információs kompetenciáinak könyvtári eszközökkel történő fejlesztése; b) Hadtudományi szakkönyvtárként a hadtudományi gyűjtemény és szakterminológia folyamatos fejlesztése, a közszolgálati szféra, benne a honvédelmi tárca állománya részére információs és szakirodalmi szolgáltatások nyújtása; c) A honvédségi szakkönyvtárak vezető könyvtáraként a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR) közös online hadtudományi adatbázis-építésének irányítása és ellenőrzése, a rendszerben dolgozó honvédségi szak-, és csapatkönyvtárak könyvtári informatikai támogatása (szoftvertelepítés, upgrade); d) HM utasításban foglaltaknak megfelelően a Katonai Szabvány Könyvtár működtetése, a NATO és EU egységesített dokumentumok országos szolgáltatása; e) Térképészeti szakanyagellátóként az egyetemi kar és az utaltsági rendbe tartozók ellátása; f) A NATO PfP tagországok könyvtári konzorciumának tagjaként részvétel a nemzetközi katonai elektronikus szakirodalmi tájékoztatásban; g) Az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) tagjaként a hazai, ezen belül a honvédségi könyvtárakból érkező hagyományos és elektronikus könyvtárközi kölcsönzési és másolatszolgáltatási igények kielégítése, nyilvános könyvtárként a hadtudományi diszciplína szakirodalmát kutatók ellátása.
(3)
Központi könyvtárként szakmai felügyeletéhez tartozik az egyetemi kar Repülő-műszaki, Légvédelmi és Radartechnikai Tanszékének szolnoki telephelyű könyvtára, egyben költségvetéséből ellátja annak állománygyarapítását.
(4)
Az Egyetemi Kari Központi Könyvtár rendeltetésének, szervezetének és működésének részletes szabályozását az Egyetemi Kari Központi Könyvtár Szervezeti és Működési Rendje tartalmazza. Tudományszervező Központ 59/L. § Rendeltetése:
45 Az Egyetemen folyó tudományos tevékenység körébe tartozó feladatok egyetemi szintű tervezése, szervezése, koordinálása és támogatása. Az Egyetem Kutatási-, Fejlesztési- és Innovációs Stratégiájának kidolgozása, pontosítása. Az Egyetemen folyó tudományos tevékenységgel összefüggő tervek, szabályzók, illetve dokumentumok kidolgozása, együttműködve más érintett szervezetekkel, szervekkel, valamint személyekkel. Az Egyetemen folyó kutatási, fejlesztési és innovációs programok tervezése, szervezése, koordinálása és nyilvántartása, a több résztvevős kutatási programok felügyeletével kapcsolatos tevékenységek ellátása, és azok támogatása. A tudományos tevékenység területén a hatáskörébe tartozó költségvetési előirányzatok tervezése, a felhasználás koordinálása és annak felügyeletével kapcsolatos tevékenységek ellátása, továbbá pénzügyi feladatok végzése. A Főtitkári Hivatallal együttműködésben tudományos rendezvények tervezése, szervezése és rendezése. A doktori felvételi eljárással, a doktori fokozatszerzéssel, a habilitációs ügyekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása. Az Egyetemi Doktori Tanács, az Egyetemi Habilitációs Bizottság, valamint az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottság munkájának biztosítása, illetve támogatása. Az egyetemi időszaki és eseti tudományos kiadványok szerkesztésében való részvétel. Pályázati Iroda 59/M. § (1)
Rendeltetése: Az Egyetem stratégiai szintű fejlesztési elgondolásainak és terveinek összehangolása az oktatás-, kutatás-, szervezet- és infrastrukturális fejlesztés területein. Az Egyetem szervezeti egységei pályázati munkájának adminisztratív támogatása.
(2)
Feladata: a) az intézmény-fejlesztési terv összeállítása; b) a pályázatok adminisztratív – intézményi – hátterének biztosítása; c) a pályázatok nyilvántartása és figyelemmel kísérése, a pályázati források felhasználásának szakmai elszámolása; d) kapcsolattartás más szervek pályázati koordinátoraival; e) az Egyetem egységes megjelenésének, kommunikációjának biztosítása, az Egyetemi központi marketing és PR eszközök koordinációja.
46
MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. Fejezet Általános rendelkezések Az Ftv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kot.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet alapján a Szenátus az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerét (a továbbiakban: FKR) az alábbiakban határozza meg: A követelményrendszer hatálya 60. § (1)
Az FKR hatálya kiterjed az Egyetem hivatásos, szerződéses, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatóira, kutatóira, tanáraira és más alkalmazottaira.
(2)
A rájuk vonatkozó mértékig kiterjed az Egyetem oktató-tudományos tevékenységében résztvevő, nem az Egyetem állományához tartozó elméleti és gyakorlati szakemberekre, valamint az Egyetem által meghívott oktatótudományos tevékenységet végző nem magyar állampolgárságú személyekre is. A foglakoztatási követelményrendszer rendeltetése 61. § A foglalkoztatási követelményrendszer: a) támpontot nyújt az oktatói/kutatói állásokra kiírt pályázatok feltételeinek előírásához és a pályázatok elbírálásához (kinevezési követelmények); b) alapul szolgál a munkaköri feladatok előírásához (munkaköri leírás); c) megbízható hátteret nyújt az oktató/kutató, valamint a tanár felkészültségének rendszeres értékeléséhez és alkalmasságuk folyamatos megítéléséhez; d) magas színvonalú oktatási-nevelési, tudományos szakmai tevékenység kifejtésére, és magasabb oktatói/kutatói beosztások elérésére ösztönöz; e) elősegíti az oktató/kutató/tanár alkalmazásának, tevékenységének irányítását és a "minőségi elv" érvényesülését az egyetemi/főiskolai tanár, docens, kutató kiválasztásában; f) kiindulási alapot nyújt a személyügyi döntések előkészítéséhez; g) meghatározza az oktató/kutató, valamint a tanár óratartási kötelezettségét és a tanóraterhelés számításához szükséges szabályzókat; h) támpontot nyújt más alkalmazottakkinevezéséhez.
47
II. Fejezet A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A munkáltatói jogkör kategóriái 62. § A munkáltatói jogkör kategóriái: a) kinevezési munkáltatói jogkör (kinevezés, megbízás, alkalmazás, jogviszony megszüntetése, felmentés, elbocsátás, áthelyezés, nyugdíjazás, fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi, kártérítési eljárás lefolytatása); b) bérgazdálkodói munkáltatói jogkör (bérgazdálkodás, juttatás megállapítása); c) munkairányítói munkáltatói jogkör (minősítés, teljesítmény-értékelés, kitüntetési, jutalmazási javaslat, túlmunka elrendelés, munkavégzés irányítása, ellenőrzése, munkaköri leírás elkészítése, munkaköröktől eltérő feladatok (a törvény szerint) időleges ellátására való utasítás, rendes szabadság engedélyezése, munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok ellenőrzése, munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése). A munkáltatói jogkör átruházása 63. § (1)
Az Egyetemen a munkáltatói jogkört (az egyetemi és főiskolai tanár kinevezése, felmentése, valamint a rektorhelyettes, főtitkár, gazdasági igazgató, valamint dékáni megbízás kivételével) a rektor gyakorolja, aki saját hatáskörét (megosztva) az Egyetem más vezetőire átruházhatja.
(2)
A kinevezési (megbízási) munkáltatói jogkört a rektor a vezető beosztások, az oktató-kutató és más alkalmazottak esetében fenntartja magának;
(3)
A bérgazdálkodói munkáltatói jogkört a rektor a gazdasági igazgatóra ruházza át.
(4)
A munkairányítói munkáltatói jogkört a rektor átruházza a munkaköri jegyzék szerinti szervezeti egységek vezetői részére (tanszék-, osztályvezetői vagy ezzel megegyező szintig bezárólag). Munkáltatói jogkör gyakorlása vezető beosztások tekintetében 64. §
(1)
A vezető beosztások: a rektor, a rektorhelyettes, a dékán és helyettesei, a gazdasági igazgató, a főtitkár, az oktatási, és a tudományos kutatási, valamint más szervezeti egység vezetője, a könyvtárigazgató, az igazgató, illetve ezek helyettesei, valamint a hivatalvezető.
(2)
A rektor tekintetében a munkáltatói jogköröket – a megbízás és felmentés kivételével – a honvédelmi miniszter gyakorolja.
(3)
A rektorhelyettes, a főtitkár, a gazdasági igazgató, a dékán vonatkozásában – a megbízás és felmentés kivételével – a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. Amennyiben valamelyik megbízás megszűnik, a beosztás vagy munkakör betöltésére kiírt pályázatot követő megbízásig a rektor tesz javaslatot az Egye-
48 tem állományába tartozó és a törvényi feltételeknek megfelelő személy megbízására. A munkakörhöz, beosztáshoz tartozó feladatok átmeneti ellátására a honvédelmi miniszter ad megbízást. (4)
A dékánhelyettes, valamint tanszékvezető esetében a megbízási és felmentési jogkört a rektor, a munkairányítói munkáltatói jogkört a dékán gyakorolja.
(5)
Az intézeti igazgató esetében a megbízási jogkört a rektor, a munkairányítói munkáltatói jogkört a rektorhelyettes, valamint a dékán gyakorolja.
(6)
A könyvtárigazgató esetében a megbízási jogkört a rektor, a munkairányítói munkáltatói jogkört a tudományos dékánhelyettes gyakorolja.
(7)
Más igazgatók, osztályvezetők és titkárságvezetők esetében a megbízási (kinevezési) jogkört a rektor, a munkairányítói munkáltatói jogkört az Egyetemre megállapított szervezeti felépítés szerinti vezető gyakorolja. Munkáltatói jogkör gyakorlása vezetőhelyettesek tekintetében 65. § A munkáltatói jogkör gyakorlása a dékánhelyettes, igazgatóhelyettes, tanszékvezető-helyettes és osztályvezető-helyettes vonatkozásában: a) A dékánhelyettes esetében – a megbízás és felmentés kivételével – a munkairányítói munkáltatói jogkört a dékán gyakorolja. b) Az igazgatóhelyettes, valamint a tanszékvezető-helyettes vonatkozásában a megbízás munkáltatói jogkört a rektor, munkairányítói munkáltatói jogkört az igazgató, illetve a tanszékvezető gyakorolja. c) A könyvtárigazgató-helyettes esetében a megbízási munkáltatói jogkört a rektor, a munkairányítói munkáltatói jogkört a könyvtárigazgató gyakorolja. d) Az átfogó szervezeti egység keretében működő igazgató-helyettes, osztályvezető-helyettes, vonatkozásában a kinevezési (megbízási) munkáltatói jogkört a rektor, a munkairányítói munkáltatói jogkört az átfogó szervezeti egység vezetője gyakorolja. 66. § A munkáltatói jogok gyakorlói munkájuk során a jogszabályokban (Ftv., Kjt., Hjt, Hft., stb) előírtaknak megfelelően kikérik a különböző tanácsok véleményét, javaslatát, támaszkodnak a munkahelyi tanácsok véleményére, és figyelembe veszik az érdekképviseleti szervek jogszabályokban, valamint az egyetemi vezetés és az érdekképviseleti szervek együttműködési megállapodásaiban előírt jogait. Kinevezési és megbízási rend az Egyetemen 67. §
(1)
Pályázat útján betölthető munkakörök: a) Oktatói munkakörök: egyetemi, főiskolai tanár; egyetemi, főiskolai docens b) Kutatói munkakörök: kutatóprofesszor; tudományos tanácsadó; tudományos főmunkatárs; tudományos munkatárs; tudományos segédmunkatárs.
(2)
Pályázat útján történő vezetői megbízások:
49 a) Magasabb vezetői tisztség (beosztás): rektor; rektorhelyettes; dékán; gazdasági igazgató; főtitkár b) Vezetői tisztségek (beosztások): dékánhelyettes; gazdasági igazgatóhelyettes; igazgató; igazgatóhelyettes; könyvtárigazgató-helyettes; tanszékvezető; intézeti igazgató. 68. § Oktatók kinevezési rendje
Munkakör
Előterjesztő
Véleményező
Javaslattevő
Kinevező
egyetemi tanár
dékán
Professzori Tanács, Kari Tanács
Szenátus (HM, NEFMI)
Köztársasági Elnök
dékán
Professzori Tanács, Kari Tanács
Szenátus (HM, NEFMI)
miniszterelnök
egyetemi docens
dékán
Professzori Tanács, Kari Tanács
Szenátus
rektor
főiskolai docens
dékán
Kari Tanács
Szenátus
rektor
adjunktus
dékán
Kari Tanács
Szenátus
rektor
tanársegéd
dékán
Kari Tanács
Szenátus
rektor
főiskolai tanár
50 69. § A vezetői megbízások eljárási rendje Megbízás max. ideje, ismételhetősége
Vezetői megbízás
Előterjesztő
Véleményező
Javaslattevő
rektor
Szenátus korelnöke
NEFMI Egyetértésével
Szenátus, HM
5 év köztársasági két ízben, elnök Ftv. 96. § (5) alapján
Szenátus
5 év honvédelmi két ízben, miniszter Ftv. 96. § (5) alapján 5 év honvédelmi két ízben, miniszter Ftv. 96. § (5) alapján
rektorhelyettes
rektor
dékán
Kari Tanács korelnöke
Professzori Tanács Kari Tanács
Szenátus
dékánhelyett es
dékán
Kari Tanács
Szenátus (rangsorol)
főtitkár
rektor
gazdasági igazgató
rektor
gazdasági igazgatóhelyettes
rektor
intézeti igazgató
rektorhelyettes, dékán
Megbízó
rektor
5 év több ízben
Szenátus
honvédelmi miniszter
5 év több ízben
Szenátus
honvédelmi miniszter
5 év több ízben
Szenátus (rangsorol)
rektor
5 év több ízben
Szenátus (rangsorol)
rektor
5 év több ízben
Intézeti Értekezlet Kari Tanács
51
tanszékvezető
dékán,
tanszékvezetőhelyettes
dékán
könyvtárigazgató
dékánhelyettes
Tanszéki Értekezlet, Intézeti Értekezlet Kari Tanács Tanszéki Értekezlet, Intézeti Értekezlet Kari Tanács
Szenátus (rangsorol)
rektor
5 év több ízben
Szenátus (rangsorol)
rektor
5 év több ízben
Szenátus (rangsorol)
rektor
5 év több ízben
III. Fejezet Egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények Általános követelmények 70. § (1)
Az Egyetemen határozatlan időre szóló oktatói/tudományos kutatói és tanári munkakörben az alkalmazható, aki: a) az Ftv-ben meghatározott egyéb feltételeken kívül oktató/tudományos kutató esetében mesterfokozattal és szakképzettséggel, tanár esetében felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, szakoktató esetében szakirányú középiskolai (érettségi) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik; b) büntetlen előéletű és cselekvőképes; c) beosztásában megfelel az Egyetem általános oktatói/tudományos kutatói, valamint tanári követelményeinek; d) megfelel a munkakör betöltéséhez szükséges – pályázatban meghatározott – sajátos szakmai feltételeknek; e) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást kell tanúsítania.
(2)
Az Egyetem oktatójának/tudományos kutatójának, valamint tanárának kötelessége: a) az általános kötelezettségeket az SzMSz alapján végrehajtani; b) hozzájárulni emberi magatartásával és szakmai eredményeivel az Egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez és növeléséhez; c) tanóráit az órarendben előírt helyen és időpontban pontosan megtartani (elmaradásuk vagy változásuk esetén arról a közvetlen vezetőjét (tanszék-
52 vezetőt, intézeti igazgatót) tájékoztatni, az elmaradások pótlásáról gondoskodni); d) szorgalmi és vizsgaidőszakban hetente legalább két fogadóórát tartani; Az oktatást folytató kutató, másodállású egyetemi oktató legalább heti egy fogadóórát - lehetőleg a hallgatókkal egyeztetett időpontban – tartson; e) szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseken, szakmai gyakorlatokon (csapatgyakorlatokon) részt venni. (3)
Az oktatók feladatai: a) Oktató-nevelő munka: 1. kontaktórák (előadás, szeminárium, tantermi gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, terepgyakorlat, csapatgyakorlat, speciálkollégiumok) megtartása különböző képzési szinteken és formákban; 2. a hallgatói teljesítmény mérése, értékelése (évfolyamfeladatok, zárthelyi dolgozatok, beszámoló, kollokvium, szigorlat, záróvizsga, doktori szigorlat stb.); 3. egyéb oktatói, tevékenység (konzultáció; szakmai gyakorlatok szervezése, vezetése; tananyag-módosítás, korszerűsítés, tantárgyi programok készítése; segédletek, tanulási útmutatók készítése; üzemlátogatás, csapatlátogatás szervezése, levezetése; óralátogatás; szakdolgozat, diplomaterv, doktori disszertáció témavezetése; tudományos diákköri munka irányítása, témavezetés; felvételi vizsga; az oktatók, tancsoportvezetők tanórán kívüli nevelő tevékenysége; oktatási adminisztráció, tancsoport vezető adminisztrációja); 4. felkészülés az oktató-nevelő munkára, tantervi kontaktórák előkészítése. b) Tudományos kutatómunka: 1. részvétel a nemzetközi, országos, HM, egyetemi, tanszéki szintű célprogramokban; 2. szerződéses K+F munkák; 3. egyéni továbbképzés (tudományos fokozat, nyelvvizsga, szakmai, pedagógiai továbbképzés, másoddiploma, egyéni önálló tanulás); 4. tudományos kutatómunka szervezése, irodalomkutatás, rendszerezés, részvétel tudományos üléseken, konferenciákon, valamint publikálás. c) Vezetői feladatok: 1. oktatási szervezeti egységek vezetése; 2. tanulmányi adminisztráció végzése; 3. szak-, szakirány-, tantárgyfelelősi feladatok ellátása; 4. ellenőrzések végrehajtása, regisztrálása; 5. részvétel vezetői értekezleteken; 6. beszámoló jelentések készítése, adatszolgáltatások;
53 7. vezető testületi tevékenységek, bizottsági munkák; 8. szakcsoportvezetői feladatok ellátása. 71. § Az Egyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak a velük szemben támasztott általános követelményeken kívül a következő munkakörökre vonatkozó alkalmazási, előmeneteli és folyamatos alkalmassági feltételeknek kell megfelelniük: Tanársegéd 72. § (1)
Alkalmazási követelmények: Tanársegédi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) megkezdte a doktori képzést; b) rendelkezik az alkalmazó tanszék által előírt időtartamú és minőségű, de legalább kétéves szakmai gyakorlattal; c) oktatói feladatainak témaköreiben az egyetemi diploma követelményeit meghaladó ismerettel és az ahhoz kapcsolódó széles körű tájékozottsággal rendelkezik; d) alkalmas alapszintű foglalkozások (gyakorlati foglalkozások, gyakorlatok, dokumentum-feldolgozó foglalkozások stb.) szemináriumok vezetésére, irányítására; e) rendelkezik a tudományos kutatómunka alapjainak és alkalmazási módszereinek ismeretével, valamint alkalmassággal és készséggel annak eredményes végzéséhez; f) a hallgatók nevelésében részt vállal az oktatás keretein kívül is.
(2)
A tanársegédi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tanársegédi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) az oktatott tantárgy anyagát jó színvonalon ismerje és folyamatosan végezzen oktatási feladatokat. Vezessen alapszintű foglalkozásokat a meghatározott óraszámban; b) érjen el megfelelő tájékozottsági szintet az oktatási egység alapvető fontosságú szaktudományaiban, és rendelkezzen mélyebb ismerettel a szaktudomány általa művelt részterületén; c) kezdje meg önálló tudományos kutatómunkáját, és annak eredményeiről különböző fórumokon (szakmai tanácskozás, tudományos értekezlet, kongresszus, folyóirat stb.) adjon számot. Évente legalább két alkalommal jelentessen meg szakmai publikációt; d) az alapvető szakmai ismeretek mellett rendelkezzen az oktatáshoz szükséges szakdidaktikai (pedagógia) felkészültséggel, és működjön közre egyetemi jegyzetek, tansegédletek, példatárak, információhordozók kidolgozásában;
54 e) fokozatosan váljon alkalmassá előadások megtartására; f) folyamatosan tökéletesítse szakmai ismereteit és nyelvtudását; g) a doktori fokozat megszerzése a doktori képzés megkezdésétől számított nyolc éven belül. (4)
Tanársegédi munkakörben az oktató – aki egyetemi végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik – három évig tanársegédi cím nélkül gyakornokként alkalmazható. Hivatásos állományúak esetében százados a rendszeresített rendfokozat.
(5)
A 2006. március 1. napján hatályon kívül helyezett felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján határozott időre kinevezett egyetemi és főiskolai tanársegédek közalkalmazotti, hivatásos vagy szerződéses katonai jogviszonya az eredeti kinevezésükben meghatározott időpontig változatlanul fennmarad. Ezt követően újabb alkalmazásukra csak a jelen fejezetben meghatározott követelmények alapján és határozatlan időre kerülhet sor.
(6)
Ha az (5) bekezdésben meghatározott határozatlan idejű alkalmazásra úgy kerül sor, hogy a közalkalmazott, hivatásos vagy szerződéses katona még nem rendelkezik doktori fokozattal, a határozatlan idejű alkalmazás feltételeként a kinevezési okmányban elő kell írni, hogy az Ftv. 157. § (2) bekezdése szerint számított, rá vonatkozó időszakon belül köteles e követelményt teljesíteni azzal, hogy ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel szűnik meg, a hivatásos vagy szerződéses állomány tagja pedig a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza, ahol rendfokozatának, végzetségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultság esetén szolgálati nyugállományba kell helyezni.
(7)
A (6) bekezdésben rögzített szabályokat a határozatlan idejű jogviszonyban álló tanársegédekre úgy kell alkalmazni, hogy velük a (6) bekezdésben meghatározott követelményváltozást és az ötéves határidőt 2010. szeptember 1. napjától kell számítani.
(8)
A (7) bekezdésben meghatározott határidőkbe nem számit be az az időszak, amely alatt a közalkalmazotti, hivatásos vagy szerződéses katonai jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. Adjunktus 73. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Adjunktusi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) doktorjelölti jogviszonyban áll; b) rendelkezik az alkalmazó tanszék által előírt időtartamú és minőségű, de legalább négyéves szakmai, lehetőleg felsőoktatási oktatói gyakorlattal; c) teljesítette a tanársegéddel szemben támasztott követelményeket;
55 d) bizonyította alkalmasságát ismeretátadói és nevelői képességeit az Egyetemen folyó oktatásban; e) tudományos tevékenységét önálló kutatási eredményeket is tartalmazó publikációkban tette közzé; (2)
Az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás együtt jár az adjunktusi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) ismerje átfogóan az oktatott tantárgyak tananyagát, legyen képes a vizsgáztatás végrehajtására, a szemináriumok, a gyakorlati foglalkozások, a gyakorlatok vezetésére és az előadások megtartására a meghatározott óraszámban; b) rendelkezzen megfelelő általános- és tantárgymódszertani felkészültséggel, működjön közre egyetemi tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek, példatárak, valamint információhordozók kidolgozásában; c) legyen képes felkelteni a hallgatók tudományos munka iránti érdeklődését, az érdeklődő hallgatókat ismertesse meg a kutatói módszerek alapelemeivel; d) mint témavezető segítse a hallgatókat szakdolgozataik, diplomamunkáik elkészítésében; e) végezzen önálló tudományos kutatómunkát, és annak eredményeiről a tudományos-szakmai fórumokon folyamatosan adjon számot. Évente legalább négy szakmai publikációt tegyen közzé; f) doktori képzést befejezését követően öt éven belül szerezze meg a PhD fokozatot.
(4)
A 2006. március 1. napján hatályon kívül helyezett felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján határozott időre kinevezett egyetemi és főiskolai adjunktusok közalkalmazotti, hivatásos vagy szerződéses katonai jogviszonya az eredeti kinevezésükben meghatározott időpontig változatlanul fennmarad. Ezt követően újabb alkalmazásukra csak a jelen fejezetben meghatározott követelmények alapján és határozatlan időre kerülhet sor.
(5)
A (4) bekezdésben meghatározott határozatlan idejű alkalmazás feltétele, hogy a közalkalmazott, hivatásos vagy szerződéses katona rendelkezzen doktorjelölti jogviszonnyal. Ha az első határozott idejű adjunktusi kinevezés és a határozatlan idejű alkalmazás között több mint három év telt el és a közalkalmazott, hivatásos vagy szerződéses katona még nem rendelkezik doktorjelölti jogviszonnyal, a határozatlan idejű alkalmazás feltételeként a kinevezési okmányban elő kell írni, hogy öt éven belül köteles e követelményt teljesíteni azzal, hogy ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetésére kerül sor, a hivatásos vagy szerződéses állomány tagja a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza, ahol rendfokozatának, végzetségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultság esetén szolgálati nyugállományba kell helyezni.
(6)
Az (5) bekezdésben rögzített szabályokat a határozott idejű jogviszonyban álló adjunktusokra úgy kell alkalmazni, hogy velük az (5) bekezdésben meghatá-
56 rozott követelményváltozást, illetve az ötéves határidőt 2010. szeptember 1. napjától kell számítani. (7)
Az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni azon adjunktusokra, akiknek a Kjt. 37/B.§-a (1) bekezdésének a) pontjában, illetve Hjt. 55. § (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt évük van hátra. Főiskolai docens 74. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Főiskolai docensi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori (PhD) fokozattal; b) rendelkezik az alkalmazó tanszék által előírt időtartamú, de legalább ötéves szakmai, lehetőleg felsőoktatási oktatói gyakorlattal; c) teljesítette az adjunktussal szemben támasztott követelményeket; d) átfogóan ismeri az oktatott tantárgyat, annak tudományos vetületeit; e) alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának irányítására; f) képes a meghatározott foglalkozások vezetésére, a vizsgáztatás végrehajtására; g) szakterületén tudományos tevékenységet folytat, és elért eredményeit folyamatosan publikálja.
(2)
A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a főiskolai docensi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) legyen képes valamennyi foglalkozástípus magas színvonalú vezetésére, a hazai és a külföldi rendezvényeken előadások megtartására; b) legyen képes az oktatói és hallgatói közösségek szakmai irányítására, segítésére; c) működjön közre a tantárgyprogramok, tantárgyi tematikák, jegyzetek, tansegédletek, információhordozók kidolgozásában, és az ilyen irányú munka koordinálásában; d) vegyen részt az Egyetem oktatói-tudományos életében, segítse a hallgatók tudományos tevékenységét.
(4)
Azoknak a főiskolai docenseknek, akik 2006. szeptember 1. napján nem rendelkeznek doktori fokozattal, a továbbalkalmazás feltétele, hogy 2010. szeptember 1. napjától számított öt éven belül kötelesek a doktori fokozat megszerzésére, ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonyuk felmentéssel történő megszüntetésére kerül sor. A hivatásos vagy szerződéses állomány tagja a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza, ahol rendfoko-
57 zatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultság esetén szolgálati nyugállományba kell helyezni. (5)
A (4) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni azon főiskolai docensekre, akinek a Kjt. 37/B.§-a (1) bekezdésének a) pontjában, illetve Hjt. 55. §. (1) bekezdésben és a Hszt. 52. §-ában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt évük van hátra. Egyetemi docens 75. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Egyetemi docensi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori (PhD) fokozattal; b) rendelkezik legalább 8 éves szakmai gyakorlattal, ezen belül legalább 4 éves felsőoktatásban szerzett szakmai tapasztalattal; c) teljesítette az adjunktussal szemben támasztott követelményeket; d) emberileg és szakmailag egyaránt alkalmas a kevesebb gyakorlattal rendelkező munkatársak irányítására, segítésére; e) tudományterületét átfogóan ismeri, szűkebb szakterületének elmélyült kutatója, nemzetközi szintű ismeretével rendelkezik; f) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson; g) ismereteit képes logikus rendszerbe foglalva írásban és szóban átadni, továbbá magas szintű tananyag-kidolgozó és ismeretátadó készséggel rendelkezik; h) önálló tudományos eredményei vannak, ezekről nemzetközi fórumokon is képes számot adni.
(2)
Az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás együtt jár az egyetemi docensi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) tartson rendszeresen fő- és speciálkollégiumokat, előadásokat, szemináriumokat, szükség szerint idegen nyelven is, a meghatározott óraszámban; b) vegyen részt rendszeresen az oktatói és kutatói utánpótlás képzésében, illetve nevelésében; c) irányítsa a doktori ösztöndíjasok, tanársegédek tanulmányi és tudományos munkáját; d) irányítsa a tudományos diákköri dolgozatot, a szakdolgozatot és a doktori disszertációt készítők munkáját;
58 e) vállaljon önálló feladatokat az oktatás szervezésében (új tematikák, programok kidolgozásában, tankönyvek írásában, összeállításában, illetve az ilyen jellegű tevékenységek irányításában); f) a pályázatokon való eredményes részvétellel, külső szakmai kapcsolataival javítsa az oktatás és a kutatás feltételeit, segítse elő a tudományos eredmények elterjedését és alkalmazását; g) a szűkebb szakterületén elért eredményeiről, önálló művekben is adjon számot; h) aktívan vegyen részt az Egyetemen kívül is hazai és nemzetközi szakmai fórumok munkájában; i) törekedjék a habilitáció megszerzésére. (4)
A habilitációs követelményt nem kell alkalmazni a 2006. szeptember 1. napján habilitációval nem rendelkező, továbbá az ezen időpontot megelőzően kiírt pályázat alapján foglalkoztatandó egyetemi docensekre. Főiskolai tanár 76. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Főiskolai tanári munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori fokozattal, legalább 8 éves szakmai gyakorlattal, ezen belül legalább 4 éves felsőoktatásban szerzett szakmai tapasztalattal; b) alkalmas önálló tananyagalkotásra, tantárgyprogramok kidolgozásának irányítására, tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek, információhordozók kidolgozására; c) képes az általa oktatott tananyag magas színvonalú előadására; d) átfogóan ismeri a szaktudományát, és folyamatosan követi annak új eredményeit; e) rendelkezik a szakterületén elismert tudományos tevékenységgel, a gyakorlatban is alkalmazható kutatási eredményekkel; f) képes vezetni és irányítani az oktatók tanszéki tevékenységét, biztosítani a tanszék működési feltételeit; g) képes legalább egy idegen nyelven a szakmai kommunikációra, előadások megtartására, különböző típusú foglalkozások vezetésére; h) képes kapcsolatot tartani a csapatokkal, a szakágak megfelelő szakmai vezetőivel.
(2)
A főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás együtt jár a főiskolai tanári munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) az Egyetem oktatói és tudományos közéletében rendelkezzen szakmai tekintéllyel; b) törekedjen a habilitáció megszerzésére;
59 c) irányítsa szakterületén a tananyagok folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítését; d) kapcsolódjon be a hazai, valamint a nemzetközi szakmai szervezetek munkájába, és alkotó részvételével segítse tudományterülete, továbbá az oktatás fejlődését. e) irányítsa a tudományos diákköri dolgozatot, a szakdolgozatot és a doktori disszertációt készítők munkáját; f) a pályázatokon való eredményes részvétellel, a külső szakmai kapcsolatokkal javítsa az oktatás és a kutatás feltételeit, segítse elő a tudományos eredmények terjesztését és alkalmazását. (4)
A habilitációs követelményt nem kell alkalmazni a 2006. szeptember 1. napján habilitációval nem rendelkező, továbbá az ezen időpontot megelőzően kiírt pályázat alapján foglalkoztatandó főiskolai tanárokra. Egyetemi tanár 77. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Egyetemi tanári munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) teljesítette az egyetemi docenssel szemben támasztott követelményeket; b) rendelkezik tudományos fokozattal, habilitációval, az adott tudományterület nemzetközileg elismert képviselője, és kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki; c) az oktatásban, a kutatásban, a kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére. Képes idegen nyelven publikálni, szemináriumot, előadást tartani; d) legalább 10 éves oktatói, kutatói, kutatásszervezési gyakorlattal rendelkezik; e) az Egyetem oktatási és tudományos közéletében elismerik szakmai felkészültségét.
(2)
Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás együtt jár az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
A folyamatos alkalmasság követelményei: a) tartson rendszeresen fő- és speciálkollégiumokat, szükség esetén előadásokat, szemináriumokat a számára meghatározott óraszámban; b) irányítsa és végezze szakterületén a tananyag folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítését, szükség esetén vállalkozzék jegyzet és tankönyv megírására; c) törekedjék átfogó, szintetikus tudományos eredményekre, s azokat rendszeresen tegye közzé hazai és nemzetközi publikációkban, valamint szakmai fórumokon;
60 d) szervezze és irányítsa a doktori ösztöndíjasok, beosztott oktatók tudományos munkáját; e) irányítsa a tudományos diákköri dolgozatot, a szakdolgozatot és a doktori disszertációt készítők munkáját; f) pályázati részvétellel, külső kapcsolatok eredményeivel javítsa az oktatás és a kutatás feltételeit, segítse elő szakterülete tudományos eredményeinek elterjedését, alkalmazását; g) kezdeményezzen, illetve tartson fenn olyan hazai és nemzetközi kapcsolatokat, amelyek segítik önmaga és munkatársai eredményeinek megismertetését, s mind az oktatásban, mind a kutatásban hozzájárulnak a hazai és a nemzetközi szakmai színvonal emeléséhez; h) vegyen részt az oktató- és nevelőmunka irányításában, a tanszék, az intézet, a kar és az Egyetem vezetésében; i) kapcsolódjék be a nemzetközi, illetve hazai szakmai szervezetek munkájába, s azokban alkotó részvételével segítse a tudomány és az oktatás fejlődését. (4)
Az egyetemi tanári munkakör betöltésével kapcsolatos szenátusi döntés előkészítésében szakmai véleményező testület (a továbbiakban: Testület) működik közre. A Testület munkájában tagként részt vesz: a) a Személy- és Munkaügyi Osztály vezetője; b) a BJHMK dékánja, vagy az általa megbízott tudományos fokozattal rendelkező személy; c) a KLHTK dékánja, vagy az általa megbízott tudományos fokozattal rendelkező személy; d) két fő, a rektor által felkért, az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos fokozattal rendelkező személy. A Testület a rektor felkérésére és az által meghatározott időpontra készíti el írásos állásfoglalását. Azt minden pályázó esetén a titkár útján küldi meg a Szenátusnak. A Testület a benyújtott pályázatok alapján készíti el állásfoglalását. Munkáját a Személy- és Munkaügyi Osztály osztályvezetője koordinálja. Alkotói szabadság 78. §
(1)
Az egyetemi és főiskolai docens, valamint az egyetemi és főiskolai tanár a tudományos kutatás végzéséhez, illetve az egyéni tudományos továbbképzéshez hétévenként legfeljebb egy év alkotói szabadságra jogosult. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár.
(2)
Az alkotói szabadság engedélyezését az (1) bekezdésben meghatározott oktató a rektortól szolgálati úton kérheti. A kérelméhez csatolnia kell a kutatási-, illetőleg az egyéni tudományos továbbképzési tervét.
(3)
Az alkotói szabadság engedélyezéséről a rektor 30 napon belül dönt. Határozata ellen jogorvoslatnak van helye.
61 (4)
Ha az alkotói szabadságot – kérelemre – a rektor alkotó tevékenység céljára biztosította, a munkáltatónak és az oktatónak megállapodást kell kötnie. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a kutatási témát; b) az elérendő célt; c) az alkotói szabadság időtartamát; d) a mulasztás jogkövetkezményeit.
(5)
Az alkotói szabadság lejártával az oktató köteles kutatási eredményeit bemutatni a Kari Tudományos Tanácsnak. Kutatónapok 79. §
(1)
Az egyetemi/főiskolai tanár, az egyetemi/főiskolai docens, az adjunktus és a tanársegéd tudományos kutatói tevékenységére kutatónapokat lehet biztosítani.
(2)
Az oktatási szervezeti egységek vezetői – a tanszék, az intézet feladatai alapján – tervezik a kutatónapokat. Az oktató kutatási tevékenységét Egyetemen kívüli kutatóhelyen is végezheti, de azt köteles bejelenteni munkahelyi vezetőjének.
(3)
A kutatónapok igénybevételének feltétele a szervezeti egység vezetője által jóváhagyott kutatási terv, amelynek végrehajtásáról az oktató félévenként beszámol. Tudományos segédmunkatárs 80. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Megegyeznek a tanársegéd részére meghatározott feltételekkel.
(2)
A tudományos segédmunkatársi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos segédmunkatársi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) sajátítsa el a tudományos kutatómunka alapvető módszereit, és gyarapítsa rendszeresen felkészültségét; b) vegyen részt kutatóhelyi feladatok megoldásában, legyen alkalmas résztémák önálló kidolgozására, doktori témaválasztásra és a fokozatszerzésre történő felkészülés megkezdésére; c) vegyen részt önállóan vagy társszerzőként kollektív kutatási eredmények feldolgozásában, és legyen képes eredményeit közölni; d) rendelkezzen egy idegen nyelv ismeretével, amely megfelelő szintű a kutatási területhez tartozó szakirodalom tanulmányozásához; e) legyen képes a hallgatók gyakorlati foglalkozásainak segítésére, vezetésére;
62 f) törekedjen a doktori fokozat megszerzésére. (4)
Tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül gyakornokként nem foglalkoztatható. Tudományos munkatárs 81. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Tudományos munkatársi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik doktori fokozattal; b) rendelkezik az oktatásban, kutatásban szerzett legalább öt éves szakmai tapasztalattal.
(2)
A tudományos munkatársi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos munkatársi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) vegyen részt szakterülete tudományos közéletében, segítse elő a kutatási eredmények hazai hasznosítását és nemzetközi megismertetését; b) legyen alkalmas a tudományos munka iránt érdeklődő hallgatókat megismertetni a kutatás módszertanával, és irányítani ilyen irányú tevékenységüket, valamint legyen képes vezetni a hallgatók gyakorlati foglalkozásait, a szakdolgozatok (záródolgozatok), a hallgatói tudományos munkák kidolgozásának folyamatát; c) törekedjen a tudományos főmunkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére. Tudományos főmunkatárs 82. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Tudományos főmunkatársi munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) teljesítette a tudományos munkatárssal szemben támasztott követelményeket; b) rendelkezik legalább 8 éves, az oktatásban és a kutatásban szerzett szakmai tapasztalattal; c) rendelkezik doktori (PhD) fokozattal; d) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére; e) széles körű önálló kutatási gyakorlata, megfelelő szintű (hazai és külföldi) szakmai kapcsolatrendszere van, vagy részt vesz a tudományos közéletben; f) képes idegen nyelven előadások megtartására.
63 (2)
A tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos főmunkatársi munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
A folyamatos alkalmasság követelményei: a) alkotó tevékenységével járuljon hozzá a kutatási feladatok megfogalmazásához, megoldásához; b) kutatási eredményeinek magyar és idegen nyelven történő hazai és külföldi publikálásával vegyen részt aktívan a tudományos közéletben. Pályázati és egyéb úton szerezzen kutatási és szakmai megbízásokat; c) legyen képes a kutatási feladatok önálló megoldására, illetve a kutatócsoportok munkájának irányítására, a komplex kutatások összefogására, jelentős tudományszervezési feladatok ellátására; d) segítse Egyetemének oktató-nevelő munkáját, legyen képes előadások megtartására, a posztgraduális és doktorképzésben való részvételre. Tudományos tanácsadó 83. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Tudományos tanácsadó munkakörben az alkalmazható, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) legyen az adott tudományterület nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki; b) rendelkezzen legalább tízéves, az oktatásban és a kutatásban, valamint a kutatásszervezésben szerzett szakmai tapasztalattal; c) az oktatásban, a kutatásban, a kutatásszervezésben szerzett szakmai tapasztalata alapján legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, valamint a kutatási projektek vezetésére; d) rendelkezzen doktori fokozattal és habilitációval; e) legyen képes idegen nyelven publikálni, szemináriumot, előadást tartani. f) legyen az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki.
(2)
A tudományos tanácsadó munkakörben történő alkalmazás együtt jár a tudományos tanácsadó munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)
A folyamatos alkalmasság követelményei: a) ismerje átfogóan tudományszakának teljes vertikumát, legyen képes azt alkotó módon fejleszteni, ismereteit és tapasztalatait továbbadni; b) meghatározó módon vegyen részt a kutatóhely, a kar, az Egyetem tudományos feladatainak kidolgozásában, a végrehajtás irányításában, ellenőrzésében, a kutatócsoportok munkájának összefogásában, vezetésében;
64 c) tegye közzé tudományos színvonalú publikációkban elért kutatási eredményeit. Legyen alkalmas szakkönyv írására, rendszeres és sokrétű kapcsolat fenntartására a hadtudomány művelőivel; d) végezzen aktív tudományszervezési feladatokat, legyen képes pályázati csoportok összefogására és szerezzen kutatási megbízatásokat; e) legyen képes tudományágának, intézményének színvonalas képviseletére a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben; f) legyen képes szakterületén idegen nyelvű előadások megtartására és a vitákban való részvételre; g) segítse kezdeményező módon az egyetemi oktató-nevelő munkát, vegyen részt a doktori képzésben és a habilitációs eljárásokban. Kutatóprofesszor 84. § (1)
Alkalmazási feltételei megegyeznek a tudományos tanácsadó részére meghatározott feltételekkel.
(2)
A kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás együtt jár a kutatóprofesszor munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
A nyelvtanári és testnevelő tanári munkakörre megállapított követelményrendszer 85. § (1)
Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(2)
A Nyelvoktatási Központban és a Katonai Testnevelési és Sportközpontban az oktatási, illetve kutatási feladatok jellegének és arányainak megfelelően az alábbi munkakörök szervezhetők: a) nyelvtanár I, nyelvtanár II; b) testnevelő tanár.
(3)
A felsorolt nyelvtanári és testnevelő tanári munkakörökben történő alkalmazás feltétele: a) egyetemi (egyes kategóriákban főiskolai) szakirányú oklevél (kutatói feladatok más egyetemi oklevéllel is elláthatók; nyelvtanári beosztás esetén a magyart mint idegen nyelvet oktatók esetében a magyar nyelv- és irodalom szak idegennyelv-szaknak minősül); b) nyelvtanár esetében a katonai szaknyelv, testnevelő tanár esetében a katonai testnevelési szakanyag oktatásképes ismerete.
(4)
A Nyelvoktatási Központban és a Katonai Testnevelési és Sportközpontban határozatlan, illetőleg határozott időre szóló nyelvtanári és testnevelő tanári munkakört az láthat el, aki: a) a munkakörének megfelelő felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik;
65 b) büntetlen előéletű és cselekvőképes; c) az alkalmazás általános feltételeinek megfelel; d) szakmai felkészültsége, pedagógiai képességei, hivatástudata, erkölcsi és emberi magatartása alapján alkalmas az oktató-nevelő munkára; e) képes szakmai alkotó munka végzésére; f) széles körű általános műveltsége alkalmassá teszi arra, hogy tanítványait az értelmiségi lét ellátására alkalmassá tegye. (5)
A nyelv- és testnevelő tanárnak az általános követelményeken kívül az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: Nyelvtanár I. 86. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Nyelvtanárnak (I.) az alkalmazható, aki az alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) főiskolai szakirányú tanári oklevéllel rendelkezik; b) szakmai vezetéssel képes alkotó tevékenységre az oktatással összefüggő területeken.
(2)
Az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményei: a) legyen képes az oktatott nyelvek tananyagának az oktatáshoz szükséges szintű ismeretére és gyakorlati foglalkozások vezetésére, valamint vizsgáztatásra; b) működjön közre részfeladatok ellátásában, gyakorlati tananyagok, segédletek, információhordozók kidolgozásában; c) rendelkezzen megfelelő tájékozottsággal az általa tanított nyelv alapvető fontosságú irodalmáról és a szakmai közéletről; d) legyen megfelelően tájékozott a katonai szaknyelvben, a szakmódszertanban, a nyelvpedagógiában és az alkalmazott nyelvészet területén; e) ismerje a szakmai munka módszereit, legyen képes azokat alkotó módon az oktatásban, a vizsgáztatásban alkalmazni. Nyelvtanár II. 87. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Nyelvtanárnak (II.) az alkalmazható, aki az alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) rendelkezik egyetemi szakirányú tanári oklevéllel; b) rendelkezik önálló szakmódszertannal és/vagy alkotói tevékenységgel (módszertani kísérletek, konferencia-előadás megtartása, szaknyelvi vagy nyelvpedagógiai publikációk);
66 c) fel tud mutatni dokumentált részvételt hazai vagy külföldi szakmai továbbképzéseken. (2)
A folyamatos alkalmasság követelményei: a) az alkalmazási készség szintjén ismerje az oktatott nyelv teljes tananyagát; b) rendelkezzen alapos felkészültséggel a nyelvi foglalkozások, vizsgák levezetéséhez, a nyelvi tananyagok, információhordozók elkészítéséhez; c) rendelkezzen az oktatott nyelv tárgykörébe tartozó, széles körű szakmai, gyakorlati tapasztalatokkal, valamint alapos tájékozottsággal a katonai szaknyelv kérdéseiben; d) igyekezzen szert tenni nemzetközi tapasztalatokra, és azokat aktívan felhasználni az oktatásban; e) legyen képes önállóan nyelvi tankönyv, tansegédlet, jegyzet, szakszótár, kifejezésgyűjtemény összeállítására; f) vegyen részt a nyelvkutatás és nyelvművelés tudományos tevékenységében, támogassa és segítse az idegen nyelvet eszközként használó oktatók/kutatók, valamint hallgatók munkáját; g) vegyen részt tevékenyen az intézeti és szakmai közéletben. Testnevelő tanár 88. §
(1)
Alkalmazási követelmények: Testnevelő tanárnak az alkalmazható, aki az alapkövetelményeknek megfelel, továbbá: a) felsőfokú szakirányú tanári oklevéllel (Testnevelési Főiskola/Egyetem) és lehetőleg tanári gyakorlattal rendelkezik; b) alkalmas tömegsport és minőségi sport szervezésére, vezetésére, irányítására; c) képes a KTSK által meghatározott szakedzői képesítés megszerzésére.
(2)
A folyamatos alkalmasság követelményei: a) legyen birtokában a katonai testnevelés és sport – a KTSK által megkövetelt szintű – elméletének, gyakorlatának, azokat folyamatosan fejlessze, szerezzen erről szakmai minősítéseket; b) rendelkezzen általános tájékozottsággal a testnevelés és sport szakági gyakorlatában, illetve szakirodalmában; c) legyen képes testnevelési órák, tanórán kívüli sportrendezvények szakszerű megszervezésére, lebonyolítására, a felsőoktatási intézmények közötti sportkapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére; d) ismerje a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek jellegéből adódó speciális testnevelési követelményeket és feladatokat, valamint az azok megvalósításához szükséges módszereket.
67 A gyakorlati oktató, szakoktatói munkakörökre megállapított követelmények 89. § (1)
Az Egyetem karán a katonai szakképzést, az elméleti és gyakorlati tevékenységet az oktatón kívül hivatásos, valamint közalkalmazotti állományú gyakorlati oktató, szakoktató segíti. A gyakorlati képzést vezető és segítő hivatásos állományú, illetve közalkalmazotti állománykategóriákra az általános alkalmazási feltételeknek történő megfelelésen, valamint kötelezettségeken túl további követelmény:
(2)
Szakoktató I. (foglalkozási hely, részgyakorlat vezető; laboráns; demonstrátor): a) legalább középiskolai végzettség, szakirányú szakmai képesítés, valamint kétéves szakmai gyakorlat; b) hivatásos állományú szakoktató esetében az alkalmazó tanszék által meghatározott szintű és minőségű legalább kétéves csapatszolgálat.
(3)
Szakoktató II.: a) a szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói, illetőleg főiskolai (hivatásos tisztek esetében katonai főiskolai) végzettség; b) legalább hároméves szakmai gyakorlat; c) hivatásos állományú szakoktató esetében az alkalmazó tanszék által meghatározott szintű és minőségű, legalább hároméves csapatszolgálat.
(4)
Szakoktató III.: a) a szakirányának megfelelő egyetemen, katonai egyetemen, akadémián szerzett végzettség; b) legalább ötéves szakmai gyakorlat; c) hivatásos állományú szakoktató esetében az alkalmazó tanszék által meghatározott szintű és minőségű legalább ötéves csapatszolgálat.
(5)
A szakoktatókon kívül az Egyetem karán szükség szerint alkalmazhatnak gyakorlati oktatót (követelményszintje megegyezik a szakoktató II-vel);
(6)
A szakmai gyakorlattól, illetve a csapatszolgálattól – a tanszékvezető javaslata alapján – el lehet tekinteni. Meghívott oktató 90. §
(1)
Egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakörök határozott időre, legkevesebb egy, de legfeljebb két félévre, meghívás alapján is betölthetőek.
(2)
Az oktató meghívására a Kari Tanács véleményének kikérését követően a dékán tesz javaslatot a Szenátusnak. Óraadó oktató 91. §
68 (1)
Oktató, kutató és tanár alkalmazására nem közalkalmazotti, vagy más jogviszony keretében csak akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatási szervezeti egység oktatási és kutatási feladatai indokolják.
(2)
Megbízási szerződést azzal lehet kötni, aki megfelel az e szabályzatban meghatározott oktatókkal szemben támasztott követelményeknek.
(3)
Oktatási feladatok ellátására megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű és nem áll azon tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul.
(4)
Azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére, b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – amennyiben ez a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5)
Amennyiben az Egyetem olyan személlyel létesít megbízási jogviszonyt, akinek büntetlen előélete egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonya tekintetében feltétel, a büntetlen előélet igazolására irányuló hatósági bizonyítvány beszerzése alól a megbízott az Egyetemmel létesítendő megbízási jogviszony tekintetében mentesül. A büntetlen előéletet feltételező munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tényét a megbízási szerződésben rögzíteni kell.
(6)
A megbízási jogviszony fennállása alatt a rektor írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a megbízottat annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Amennyiben a megbízott igazolja, hogy vele szemben a kizáró ok nem áll fenn, az Egyetem a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti.
(7)
A megbízási jogviszonyt az Egyetem azonnali hatállyal megszünteti, amennyiben a) a megbízott a (4) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, b) a rektor a kizáró ok fennállását a hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja. Az Egyetem más alkalmazottai munkaköri követelményei 92. §
(1)
Az Egyetem más alkalmazottai munkaköri követelményeit: a) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriába történő részletes besorolásáról, illetve a beosztásban rendszeresített rendfokozatokról szóló 34/2007. (VIII.17.) HM rendelet, a munkaköri követelményeket a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz
69 kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet tartalmazza; b) a közalkalmazotti állományúval betölthető munkakörök fizetési osztályba sorolását, a besorolás képesítési feltételeit és a képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III.14.) Korm. Rendelet, valamint a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet tartalmazza. (2)
Az Egyetem más alkalmazottainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. Az oktató és a tanár tanításra fordított ideje 93. §
(1)
Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató a hallgatókkal való foglalkozással, a tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben köteles a munkairányítói jogkörrel rendelkező vezető feladatszabása szerint ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek az Egyetem működésével és igénylik az oktató szakértelmét.
(2)
A rektor a tanításra fordított időt hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál.
(3)
A rektor a dékán javaslatának figyelembevételével az egyes oktatók tanításra fordított idejét minden év júniusában határozza meg a következő tanulmányi évre. A felsőoktatási törvény által előírt kötelező óranormát vezetői tisztségek ellátásának címén csökkenteni nem lehet. A szervezeti egységek arányos, egyenlő óraterhelésének biztosítása a szervezeti egység vezetőjének felelőssége.
(4)
A tanításra fordított idő számításánál az (1) bekezdésen túl figyelembe kell venni: a) konzulensi feladatokat; b) terep- és gyakorlati foglalkozások előkészítő és befejező tevékenységét, amelyet az oktató hajt végre; c) a vizsgáztatásra és a vizsgadolgozatok javítására fordított időt; d) doktori képzésben a témavezetést.
(5)
A (4) bekezdésben felsoroltak tanítási időbe történő beszámításának rendjét és módszerét a rektor szabályozza.
(6)
A dékán a tanításra fordított idő csökkentésére, illetve növelésére vonatkozó javaslata kidolgozásakor vegye figyelembe
70 a) a felsorolt képzésekben várható leterheltséget; b) az oktató várható katonai feladataiból származó leterheltségét; c) a várható hazai és nemzetközi gyakorlatok előkészítéséből és végrehajtásából eredő leterheltséget; d) a várható csapatgyakoroltatásából eredő időkiesést; e) a vezetői megbízatások ellátásával eltöltött időt. (7)
A tanár a heti teljes munkaidejéből – két tanulmányi félév átlagában – heti tizennyolc órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. A tanár a hallgatókkal való foglalkozással, a tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben köteles a munkairányítói jogkörrel rendelkező vezető feladatszabása szerint ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek az Egyetem működésével és igénylik a tanár szakértelmét.
(8)
A rektor a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított, tanításra fordított idő nem lehet kevesebb – két tanulmányi félév átlagában – egy tanárra vetítve heti tizennyolc óránál.
(9)
A rektor a rektorhelyettes, valamint a dékán javaslatainak figyelembevételével az egyes tanárok tanításra fordított idejét minden év júniusában a következő tanévre határozza meg. A felsőoktatási törvény által előírt kötelező óranormát vezetői tisztségek ellátásának címén csökkenteni nem lehet. A szervezeti egységek arányos, egyenlő óraterhelésének biztosítása a szervezeti egység vezetőjének felelőssége.
IV. Fejezet A nyilvános pályázatok elbírálásának rendje 94. § (1)
Az Egyetemen a magasabb vezetői, vezetői beosztásokat és az oktatói munkaköröket valamint más jogszabályokban meghatározott munkaköröket nyilvános pályázat útján kell betölteni.
(2)
A rektori, a dékáni, a gazdasági igazgatói, a főtitkári, az egyetemi tanári, valamint a főiskolai tanári pályázatot a honvédelmi miniszter, a többi pályázatot az Egyetem rektora írja ki.
(3)
Pályázatra kiírt munkakör (beosztás, megbízás) csak olyan személlyel tölthető be (bízható meg), aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Sikertelen pályázat esetén újabb pályázatot kell kiírni.
(4)
A pályázati felhívás tartalmát a jogszabályoknak megfelelően a pályázat kiírója határozza meg. A pályázati feltételeket mindig pontosan kell rögzíteni, vagyis közölni kell, hogy melyek a munkakör (beosztás, megbízás) betöltésének feltételei, és melyek azok a feltételek, amelyek az elbírálásnál előnyt jelentenek. a) A pályázati felhívásban meg kell jelölni a pályázat elbírálásának határidejét is, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A pályázat benyújtására rendelkezésre álló időszak a pályázat megjelenésétől számított harminc nap.
71 b) A benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. c) A pályázat érvényességének megállapítása a kiíró jogköre. (5)
Az Egyetem rektora által kiírt pályázati felhívásokra beérkezett pályázatok előzetes elbírálására az Egyetem rektora bizottságot jelöl ki, amelyben részt vesz: a) a személy és munkaügyi osztály osztályvezetője; b) a vezető jogtanácsos; c) a Kar (intézet, igazgatóság) vezetője, vagy az általa megbízott személy.
(6)
A pályázatban érintett az általa megpályázott munkakör (beosztás) személyi előkészítésében nem vehet részt. A pályázati felhívás kiadásának és elbírásának rendje 95. §
(1)
A pályázati felhívás kiadásának és elbírálásának előkészítése: a) megüresedett, vagy feltöltetlen munkakör (beosztás) betöltésére az illetékes szervezeti egység vezetője javaslatot készít elő a pályázat sajátos követelményeire; b) a személy és munkaügyi osztályvezetője összegzi és kiírásra előkészíti a hatáskörileg illetékes vezető (honvédelmi miniszter, vagy rektor) részére; c) a beérkezett pályázatokat a rektor megbízásából a személy és munkaügyi osztály vezetője gyűjti, és testületi elbírálásra előkészít. Javaslatot tesz az előkészítő bizottság személyi összetételére vonatkozó intézkedés tartalmára, koordinálja a rendezvények időpontját; d) a beérkezett pályázatokat a bizottság az oktatói munkakörök esetében jelen szabályzat alkalmazási követelményeinek szempontja szerint vizsgálja meg; e) az előkészítő bizottság ellenőrzi, hogy a pályázatok megfelelnek-e az előírt követelményeknek, munkájáról tájékoztatja a véleményező, javaslattevő szervet, a pályaműveket további elbírálásra az illetékes testületek részére megküldi.
(2)
Azokat a pályázatokat, amelyek valamilyen követelménynek nem feleltek meg, érvénytelennek kell tekinteni, és a további elbírálásban nem vehetnek részt. Az érintetteket a kiíró erről írásos indoklással, a pályázatuk egyidejű visszaküldésével értesíti.
(3)
Az érvényes pályázatokat a benyújtási határidő után az arra jogosult személyek számára tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni. A magasabb vezető, illetve vezető beosztásra vonatkozó pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a véleményező testület részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább hét napot kell biztosítani. A testületi ülésekre (Tanszéki Értekezlet, Kari Tanács, Szenátus) az összes érvényes pályázattal rendelkező személyt meg kell hívni. A meghívásról az érintett testület vezetője gondoskodik.
72 96. § (1)
A vezetői megbízások és az oktatók alkalmazási rendjét, az előterjesztő véleményét, javaslattevő, illetve megbízó vonatkozásában jelen szabályzat tartalmazza.
(2)
A Tanszéki Értekezlet (Intézeti Értekezlet) hatásköre: az oktatói és tanszékvezetői pályázatról véleményt nyilvánít. A szavazás titkosan történik, melyben az érintett nem vehet részt. Több pályázó esetén sorrendi javaslatot alakít ki. Ezt a véleményt nyilvánító szavazás tükrözi. A szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) az értekezlet idejét; b) a tanszék (intézet) létszámát; c) a résztvevők számát; d) a pályázó nevét; e) a felállított sorrendet, és a hozzájuk tartozó szavazatok számát.
(3)
A jegyzőkönyv egy-egy példányát a Kari Tanácsnak és a Szenátusnak meg kell küldeni.
(4)
Az oktatói pályázatot a tanszékvezető, vagy az általa megbízott személy, a tanszékvezetői pályázatot a dékán terjeszti elő.
(5)
A pályázatban érintett tanszéki személy a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek, míg a napirend tárgyalása és a szavazás szempontjából távollévőnek számít.
(6)
A Kari (Intézeti) Tanács hatásköre: A dékán előterjesztésére véleményezi a hatáskörébe tartozó vezetői és oktatói (dékán esetében a Kari Tanács korelnöke) pályázatokat és véleményét a Szenátus elé terjeszti.
(7)
A Szenátus hatásköre oktatói munkakörök esetében: a) a Szenátus azokat az oktatói pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek, rangsorolja. A Szenátus döntését tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával hozza. A rektor a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt (hivatásos állomány esetében megbízást adhat), illetve kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést. b) a foglalkoztatott oktatót a rektor csak akkor mellőzheti, ha olyan pályázót választ ki, aki a rangsorban megelőzi a foglalkoztatott oktatót. 97. §
(1)
Azon vezetői beosztások ellátására kell pályázatot kiírni, amelyeket jelen szabályzat tartalmaz.
(2)
A vezetői megbízásokra kiírt pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a munkahely és beosztás megjelölését; b) a megbízás várható kezdetét és leghosszabb időtartamát; c) az ellátandó feladatot és hatáskört; d) a megbízás (kinevezés) feltételeit;
73 e) a pályázóval szemben támasztott követelményeket; f) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét; g) a pályázat elbírálásának határidejét. 98. § (1)
Az oktatói munkakörökre kiírt pályázati felhívás megjelenésének formai és tartalmi elemei: a) a megpályázott munkakör megnevezése; b) a pályázó neve, munkahelyének, munkakörének megnevezése; c) szakmai, vezetői, tudományos és oktatói munkájának ismertetése; d) fontosabb saját publikációs és tudományos munkáinak jegyzéke; e) idegennyelv-tudás; f) a munkakör beosztás ellátására vonatkozó tervek, célkitűzések.
(2)
A pályázat melléklete: a) részletes szakmai önéletrajz; b) szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okirat hiteles másolata; c) nyilatkozat a pályázatba betekinthetők köréről; d) az Egyetemen kívüli közalkalmazott pályázó esetén három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány.
V. Fejezet A címek adományozásának rendje Adományozható címek 99. § Az Egyetemen a foglalkoztatási követelményrendszerrel összefüggésben az alábbi foglalkoztatási jogviszonnyal nem járó címek adományozhatók: a) Tiszteletbeli doktor (Doctor Honoris Causa) kitüntető cím; b) „Professor Emeritus” kitüntető cím; c) „Rector Emeritus” kitüntető cím; d) „Pro Militum Artibus” kitüntető cím; e) Egyetem Díszpolgára kitüntető cím; f) címzetes egyetemi tanári cím; g) címzetes egyetemi docensi cím; h) magántanári cím; i) mestertanári cím; j) mesteroktatói cím.
74 A „tiszteletbeli doktor” („Doctor Honoris Causa”) kitüntető cím adományozása 100. § (1)
Az Egyetem Szenátusa a Ftv. 65. § (2) bekezdése alapján a kiváló elméleti és gyakorlati eredményeket elért hazai és külföldi szakembereknek, köztük az Egyetem oktatóinak és kutatóinak is, tiszteletbeli doktor (doctor honoris causa – Dr. h. c.) címet adományozhat.
(2)
A tiszteletbeli doktor kitüntető cím adományozásának feltételeit és rendjét az Egyetem Doktori Szabályzata rögzíti. A cím odaítéléséről a Professzori Tanács egyetértésével az Egyetem Szenátusa dönt.
(3)
A tiszteletbeli doktor kitüntető cím évente három főnek adományozható. Az adományozásra vonatkozó javaslatot a Doktori Szabályzat alapján minden év január 15-ig kell előterjeszteni. A „Professor Emeritus” kitüntető cím adományozása 101. § A cím adományozásának feltételei
(1)
Az Egyetem Szenátusa az Ftv. 92. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, 5 évre a „Professor Emeritus”, vagy „Professor Emerita” (a továbbiakban „Professor Emeritus”) kitüntető címet adományozhat.
(2)
A cím egy-egy meghatározott tudományszakban kifejtett kiemelkedő tudományos teljesítmény, huzamos időn át végzett magas színvonalú oktató-nevelő tevékenység és aktív tudományszervező, illetve közéleti tevékenység végzését tanúsítja.
(3)
A „Professor Emeritus” cím adományozásának feltételei az egyetemi és főiskolai tanárokkal szemben: a) egyetemi vagy főiskolai tanárként legalább 10 éves közalkalmazotti vagy szolgálati jogviszony megléte az Egyetemen, illetve a jogelőd intézményeinek valamely intézetében, vagy tanszékén; b) szakterületén nemzetközileg is elismert oktató- és kutatómunka végzése; c) kiemelkedő szintű részvétel az általa oktatott tantárgy(ak) tartalmának és tananyagának korszerűsítésében és fejlesztésében, mely alkotó tevékenységet értékes tankönyv(ek), szakkönyv(ek) és egyetemi jegyzetek(ek) is igazolják; d) eredményes munkavégzés az oktatói és kutatói utánpótlás nevelésében, az Egyetem tudományos kutatási és közéleti tevékenységének fejlesztésében; e) oktatási és tudományos együttműködésben való részvétel, tudományos társaságokban, testületekben való tagság.
(4)
A (3) bekezdés (a) pontjában meghatározott 10 évből más egyetemen végzett egyetemi tanári tevékenység alapján legfeljebb öt évet el lehet ismerni. 102. § A cím adományozásának rendje
75 (1)
A cím adományozását – a nyugdíjas, illetve a nyugállományba vonuló egyetemi, illetve főiskolai tanár kifejezett hozzájárulása esetén – kezdeményezheti: a) a rektor; b) a dékán; c) az intézeti igazgató.
(2)
Professor Emeritus cím adományozására vonatkozó javaslatot a kezdeményező legkorábban a javasolt professzor 70. életévének betöltése előtt 3-6 hónappal tehet, úgy, hogy a cím adományozása lehetőség szerint arra az időpontra essen, amikor az érintett a 70. életévét betölti, és ennek következtében közalkalmazotti jogviszonyban tovább nem foglalkoztatható.
(3)
A Professor Emeritus kitüntető cím adományozásáról az Egyetem Professzori Tanácsa véleménye alapján a Szenátus dönt.
(4)
A Szenátus döntése alapján az Egyetem rektora a cím használatára jogosító oklevelet a Magyar Tudomány Napja alkalmából vagy az azt követő első ünnepi szenátusi ülésen, ünnepélyes keretek között adja át.
(5)
A cím adományozásának rendjére az Ftv. 149. § (14) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(6)
A cím használata és a vele járó elismerés 5 évre meghosszabbítható.
(7)
A Professor Emeritus cím használatára jogosult – a vele kötött együttműködési megállapodás alapján – havonta 121.320,- Ft, azaz százhuszonegyezerháromszázhúsz forint tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj mind a 2011. év január 01. napja előtt, mind az azt követően szerzett címekre vonatkozik. 103. § A „Professor Emeritus” tevékenysége
(1)
A Professor Emeritus jogosultságai: a) a neve mellett használhatja a „Professor Emeritus” (Prof. Em.) megjelölést; b) önálló előadást hirdethet meg (venia legendi) abban a tudományágban, amelyben a habilitációt elnyerte; c) felkérésre részt vehet szigorlati, illetve záróvizsga bizottságban, továbbá doktori (PhD) és habilitációs eljárásokban, mint bizottsági tag, illetve a bizottság elnökeként; d) tagja lehet az Egyetem Szenátusának, Professzori Tanácsának, Doktori Tanácsának és Habilitációs Bizottságának; e) jogosult az Egyetem infrastruktúrájának használatára. Oktató és kutatómunkájához a szükséges feltételeket az Egyetem biztosítja.
(2)
A Professor Emeritus köteles: a) részt venni a tudományos kutatómunkában, a tananyag fejlesztésében; b) betartani az Egyetem előírásait, a tudomány etikai normáit.
(3)
A Professor Emeritus cím megvonható, ha: a) a tudományos és pedagógiai etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból méltatlanná vált a cím viselésére, vagy
76 b) a címről lemondással. A „Rector Emeritus” kitüntető cím adományozása 104. § (1)
Az Egyetem Szenátusa az Egyetemet irányító volt rektorainak megbecsülésére „Rector Emeritus”, vagy „Rector Emerita” (a továbbiakban „Rector Emeritus”) kitüntető címet adományozhat.
(2)
„Rector Emeritus” kitüntető cím adományozható annak a személynek, aki legalább két ciklusban rektori tisztséget töltött be az Egyetemen, és munkájával továbbra is segíti az Egyetem működését, továbbá ha a rektori megbízása nem az Ftv. 29. § (8) bekezdése szerint (a Szenátus által kezdeményezett visszahívás) szűnik meg.
(3)
A „Rector Emeritus” cím adományozásáról a Professzori Tanács véleménye alapján a Szenátus dönt. A döntés előtt ki kell kérni az Egyetem hivatalban lévő rektorának írásos véleményét.
(4)
A Rector Emeritus – külön megbízás alapján — jogosult az Egyetem képviseletére, valamint a neve mellett használhatja a „Rector Emeritus” (Rec. Em.) megjelölést.
(5)
A „Rector Emeritus” cím viselőjét tényleges nyugállományba vonulásától és foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésétől kezdődően, havi rendszerességgel a „Professor Emeritus” címmel járó elismerés kétszerese illeti meg.
(6)
A „Rector Emeritus” cím legfeljebb 5 évre adományozható. A „Pro Militum Artibus” kitüntető cím adományozása 105. §
(1)
A „Pro Militum Artibus” kitüntető címet az Egyetem Professzori Tanácsának javaslatára, és a Szenátus döntése alapján az Egyetem rektora adományozza.
(2)
A részletesen indokolt javaslatot a Professzori Tanács elnöke terjeszti a Professzori Tanács és a Szenátus elé. A Szenátus minden év június 30-ig hozza meg döntését.
(3)
A cím azoknak a tudományos fokozattal nem rendelkező nyugállományú tábornokoknak és tiszteknek adományozható: a) akik aktív pályafutásuk során hosszú éveket vezető beosztásban töltve a honvédség vezető szervei, a fegyvernemek, vagy szakszolgálatok élén, szakmailag elismert, meghatározó jelentőségű katonai vezetővé, főnökké, gyakorlati szakemberré váltak és döntő szerepet játszottak a honvédség és a honvédelem fejlesztésében; b) akiknek mint elismert szaktekintélyeknek meghatározó szerepük volt a fegyvernem vagy a szolgálati ág tevékenységének elméleti megalapozásában fejlesztésében és gyakorlati irányításában; c) akik hosszú éveket tanszékvezetői, vagy tanári beosztásban töltve elévülhetetlen érdemeket szereztek a hivatásos állomány képzésében, a fiatal generáció hivatástudat formáló nevelésében, tudományos pályára irányításában;
77 d) akik a gyakorlati munkájuk végzése során szerzett tapasztalataikat tudományos igénnyel rendszerezve jelentősen gazdagították a magyar katonai szakirodalmat és járultak hozzá a Hadtudományok és a Katonai Műszaki Tudományok elméletének hazai fejlődéséhez. (4)
A „Pro Militum Artibus” kitüntető cím évente öt főnek adományozható.
(5)
A cím postumus is odaítélhető, évente öt főnek.
(6)
Az Egyetem rektora a „Pro Militum Artibus” kitüntető címet és oklevelet ünnepélyes keretek között adja át. Az Egyetem Díszpolgára kitüntető cím adományozása 106. §
(1)
A Szenátus az Egyetem Díszpolgára címet adományozhatja mindazon természetes személyeknek, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, az Egyetem érdekeit képviselő magatartásukkal kiemelkedő mértékben hozzájárultak az Egyetem oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez.
(2)
Az Egyetem Díszpolgára kitüntető címet az Egyetemmel közalkalmazotti, illetve más foglalkoztatási jogviszonyban nem állók, illetve tiszteletdíjban nem részesülők kaphatják.
(3)
A díszpolgári kitüntető cím odaítéléséről a Kari Tanács javaslatára, a Profeszszori Tanács véleményét kikérve a Szenátus dönt.
(4)
A Szenátus évente három személynek adományozhat díszpolgári címet.
(5)
A díszpolgári kitüntető címet és az azt tanúsító oklevelet ünnepélyes keretek között az Egyetem rektora adja át.
Címzetes egyetemi tanári és címzetes egyetemi docensi címek adományozása 107. § A címek adományozásának feltételei és rendje (1)
Címzetes egyetemi tanár cím adományozható az Ftv. 92. § (2) bekezdése b) pontja alapján az Egyetemen oktatói és vizsgáztató tevékenységet lehetőleg 10 éven át kifejtő, országosan elismert szaktekintélyű óraadó oktatónak, amennyiben megfelel az Ftv. 81. § (2) és a 83 § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek is.
(2)
Címzetes egyetemi docens cím adományozható az Ftv. 92. § (2) bekezdése b) pontja alapján az Egyetemen oktatói és vizsgáztató tevékenységet lehetőleg 5 éven át kifejtő országosan elismert szaktekintélyű óraadó oktatónak, amennyiben megfelel az Ftv. 81. § (2) és a 83 § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek is.
(3)
A cím adományozására vonatkozó javaslatot a dékán – a Kari Tanács véleményének kikérésével – évente egy alkalommal, november 15-ig tehet a rektornak. A rektor közvetlenül is tehet előterjesztést címzetes oktatói cím adományozására.
(4)
A rektor a javaslatot véleményezésre megküldi a Professzori Tanács elnökének. A javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt személy adatait (születési hely,
78 év, hó, nap), szakmai és tudományos munkásságát, valamint a címadományozás indokoltságát. A cím odaítéléséről a rektor előterjesztése alapján a Szenátus dönt. (5)
A Szenátus titkára a döntésről – az összes adat megküldésével – írásban tájékoztatja a Tudományszervező Központ igazgatóját.
(6)
A cím adományozásáról a Tudományszervező Központ oklevelet állít ki, és azt törzskönyvben rögzíti.
(7)
A rektor a cím használatára jogosító oklevelet ünnepélyes keretek között adja át az Egyetem Napja (február 2.) alkalmából. 108. § A címzetes oktatók jogai és kötelességei
(1)
A címzetes oktatók joga és kötelessége: a) előadást (szabadon választható tantárgyat) meghirdetni; b) a tananyagát folyamatosan fejleszteni; illetve a tananyag-fejlesztésben részt venni; c) felkérésre szigorlati, illetve záróvizsga bizottságban, továbbá doktori (PhD) és habilitációs eljárásokban részt venni; d) az Egyetem előírásait, etikai normáit megtartani.
(2)
A cím megvonható, ha a címzetes oktató: a) a tudományos és pedagógiai etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná a cím viselésére, és ezt etikai vizsgálat keretében megállapították; b) ha rendszeres és folyamatos oktatói tevékenysége megszűnt, vagy az illetékes dékán előzetes egyetértése nélkül három éven át nem hirdetett, vagy nem tartott előadást; c) a magántanár illetve a címzetes oktató azt maga írásban, az Egyetem rektorától kéri.
(3)
A cím visszavonása az adományozással azonos ügyrend szerint történik.
(4)
A (2) bekezdés b) pont miatt történő megvonás esetén – méltányosságból – a címet adományozó testület eltekinthet a visszavonástól, különösen olyan esetekben, ha a címzetes oktató nyugellátásra szerzett jogosultságot és/vagy egészségi állapotára tekintettel nem képes oktatási tevékenységének ellátására. Magántanári, mesteroktatói, mestertanári címek adományozása 109. §
(1)
A Szenátus a Ftv. 92.§ (2) bekezdésének a) pontja alapján a doktori fokozattal (tudományok kandidátusa, PhD) rendelkező óraadó oktatónak magántanári címet adományozhat.
(2)
A Szenátus a Ftv. 92.§ (2) bekezdésének c) pontja alapján a kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző óraadó oktatónak mesteroktatói címet adományozhat.
79 (3)
A Szenátus az Ftv. 92.§ (3) bekezdése alapján az intézményben tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző tanár részére mestertanári címet adományozhat.
(4)
A cím adományozására vonatkozó javaslatot a dékán – a kari tanácsok véleményének kikérésével – évente egy alkalommal, november 15-ig tehet a rektornak. A javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt személy adatait, szakmai munkásságát valamint a címadományozás indokoltságát. A cím odaítéléséről a rektor előterjesztése alapján Szenátus dönt.
(5)
A Szenátus titkára a döntésről – az összes adat megküldésével – írásban tájékoztatja a Tudományszervező Központ igazgatóját.
(6)
A cím adományozásáról a Tudományszervező Központ oklevelet állít ki, és azt törzskönyvben rögzíti.
(7)
Az Egyetem rektora a cím használatára jogosító oklevelet ünnepélyes keretek között adja át.
(8)
A cím megvonható, ha a magántanár, a mestertanár, illetve a mesteroktató: a) a pedagógiai etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná a cím viselésére, és ezt etikai vizsgálat keretében megállapították; b) azt maga írásban az Egyetem rektorától kéri; c) kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatói tevékenysége megszűnt.
(9)
A cím visszavonása az adományozással azonos ügyrend szerint történik.
(10)
A korábban – A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 20. § (2) valamint (3) bekezdései alapján – adományozott egyetemi, vagy magántanári címmel rendelkező személyek továbbra is viselhetik címüket.
(11)
A korábban – A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 20. § (6) bekezdése alapján – adományozott címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes egyetemi tanári címmel rendelkező személyek továbbra is viselhetik címüket, illetve – amennyiben megfelelnek az Ftv. 92. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak – számukra magántanári cím adományozható. „Kiváló oktató” cím adományozása 110. §
(1)
A „Kiváló Oktató” címet az Egyetemnek az a főfoglalkozású oktatója, tanára nyerheti el, aki az oktatókkal szemben támasztott követelmények maradéktalan teljesítésén túl, emberi magatartásával és szakmai eredményeivel – az Egyetemen belül és azon kívül, kiemelten a Magyar Honvédségnél, más felsőoktatási intézményeknél, tudományos rendezvényeken – jelentős mértékben hozzájárul az Egyetem jó hírnevének növeléséhez és megőrzéséhez. Magas színvonalú oktató tevékenységét a hallgatók mellett, vezetői és kollégái is elismerik.
(2)
A címet – amelynek jutalomösszege az érintett távoléti díjának maximum 100%-a – évente, Pedagógusnap alkalmával karonként 1 fő, a Nyelvi Intézetnél kétévente 1 fő részére ítélheti oda a Szenátus. A jutalomösszeg az általá-
80 nos parancsnoki jutalmazási keret terhére kerül kifizetésre – amennyiben annak terhére történhet jutalmazás. (3)
A jelölt személyére az Egyetem hallgatói, oktatói és tanárai tehetnek írásos javaslatokat, melyet indoklással a Személy – és Munkaügyi Osztályra kell leadni.
(4)
A beérkezett javaslatokat a Személy- és Munkaügyi Osztály megküldi az érintett tanszékeknek, Nyelvi Intézetnek. A Tanszéki, majd azt követően az Intézeti Értekezlet titkos szavazással véleményezi a javaslatokat. Az érintett saját magáról nem mondhat véleményt, illetve nem szavazhat. A Tanszéki és Intézeti Értekezlet minősített többsége által támogatott javaslatot az intézeti igazgató – a hallgatói önkormányzat támogató véleményével – az érintett Kari (Intézeti) Tanács elé terjeszti. A Kari (Intézeti) Tanácsok az Intézetek felterjesztései alapján a meghatározott létszámra tehetnek javaslatot, amit részletes indoklással megküldenek a Személy- és Munkaügyi Osztálynak. A Kari (Intézeti) Tanácsok javaslatait (határozatait) a Személy- és Munkaügyi Osztály osztályvezetője terjeszti be a Szenátusnak, amely minősített többséggel, titkos szavazással dönt a cím odaítéléséről
(5)
A Szenátus minden év április 30-ig hozza meg döntését.
(6)
Az elismerésben részesültek nevét az Egyetem történeti könyvébe be kell vezetni. Munkatársi, főmunkatársi, tanácsosi és főtanácsosi címek adományozása 111. §
(1)
A rektor a Kjt. alapján a meghatározott fizetési osztályba sorolt közalkalmazottainak – az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével – munkatársi, főmunkatársi, tanácsosi, illetve főtanácsosi címet adományozhat.
(2)
A cím adományozásának feltételei: a) a huzamos ideig végzett egyenletesen magas színvonalú munka, vagy kiemelkedő munkateljesítmény; b) tanácsosi, munkatársi cím adományozásához az Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben közalkalmazotti, vagy más szolgálati viszonyban eltöltött minimum 10 év; c) főtanácsosi, főmunkatársi cím adományozásához az előzőhöz viszonyítottan eltöltött további minimum 5 év.
(3)
A címek adományozására vonatkozó javaslatot a munkahelyi vezetők — az érdekképviseleti szervek véleményének kikérésével — évente egy alkalommal, január 15-ig tehetnek a rektornak. A javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt személy adatait, szakmai munkásságát valamint a címadományozás indokoltságát.
(4)
A rektor a cím használatára jogosító oklevelet ünnepélyes keretek között adja át az Egyetem Napja (február 2.) alkalmából.
(5)
A cím viselésére való jogosultság megszűnik, ha
81 a) a közalkalmazottat fegyelmi eljárás keretében fő- vagy mellékbüntetésként az eljáró fegyelmi testület a címtől megfosztja, b) a rektor a közalkalmazotti címet megvonja. (6)
A cím visszavonható, ha a) a közalkalmazott jogviszonyát jogellenesen szünteti meg; b) a közalkalmazottat bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítéli, vagy ha a cím viselésére egyéb módon méltatlanná vált; c) a közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, kivéve a nyugállományba vonulást.
(7)
A cím visszavonására az adományozásra vonatkozóan tehetnek javaslatot.
VI. Fejezet A habilitációs eljárás követelményei 112. § (1)
A habilitáció a tudományos fokozattal rendelkezők oktatói és előadói képességének, valamint tudományos teljesítményének megítélése.
(2)
Az Egyetem az Ftv. 27. § (10) bekezdésében foglaltak alapján habilitációs eljárást folytat a Társadalomtudományok tudományterületen belül a Hadtudományok tudományágban, továbbá a Műszaki tudományok tudományterületen belül a Katonai műszaki tudományok tudományágban.
(3)
A habilitáció megindítását egyetemi oklevéllel, tudományos fokozattal rendelkező büntetlen előéletű és cselekvőképes személy kérheti. A habilitációs eljárás megindításához meg kell felelni a habilitációs minimumkövetelményeknek.
(4)
A jelentkezési követelményeknek történő megfelelés esetén az Egyetemi Habilitációs Bizottság Szakértői Bizottságot kér fel a habilitációs eljárás lefolytatására és a bizottsági döntés előkészítésére. A Szakértői Bizottság a habilitációs kérelem alapján javaslatot tesz az eljárás nyilvános részének megindítására, vagy a kérelem elutasítására, amelyről az Egyetemi Habilitációs Bizottság dönt.
(5)
A habilitációs eljárás nyilvános részében a Szakértői Bizottság tudományos (szakmai) vita és habilitációs előadás lefolytatása után tesz javaslatot a habilitáció odaítélésére, vagy a kérelem elutasítására.
(6)
A habilitáció odaítéléséről az Egyetemi Habilitációs Bizottság dönt. A habilitációs oklevelet az Egyetem rektora a Szenátus ünnepi ülésén, fogadalomtételt követően adja át.
(7)
A habilitációs eljárás lefolytatásának részletes szabályait a Habilitációs Szabályzat és a Habilitációs minimum-követelmények tartalmazzák.
82
VII. Fejezet A folyamatos alkalmasság vizsgálata 113. § (1)
Az Egyetem kinevezett oktatójának (tudományos kutatóinak), kinevezett nyelvtanárának, egyetemi besorolású testnevelő tanárának oktató, tudományos és szakmai (tudományos) tevékenységét a folyamatos alkalmasság követelményei alapján figyelemmel kell kísérni és kétévenként értékelni. Az értékelés az önértékelés, a hallgatói vélemények és a vezetői ellenőrzés tapasztalatai alapján történik.
(2)
Az értékelést a) a tanszéki (intézeti) oktató, a tudományos kutató, valamint a tanár esetében az oktatási és kutatási szervezeti egység vezetője; b) tanszékvezető-helyettes esetében a tanszékvezető; c) tanszékvezető, intézeti igazgató, valamint dékánhelyettes esetében a dékán, illetve a rektorhelyettes; d) dékán, rektorhelyettes esetében a rektor végzi.
(3)
Az oktató az önértékelését, figyelemmel a kari (intézeti) követelményrendszer sajátosságaira, feladatterv alapján készíti el, és nyújtja be vezetőjének az előírt határidőre. A feladattervet az alkalmassági vizsgálatot elrendelő felelős vezető készíti el a (2) bekezdés alapján.
(4)
Az önértékelést a munkairányítói munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető (a továbbiakban: vezető) utasítására, az általa megadott szempontok szerint kell beszámoló formájában elkészíteni.
(5)
Az oktató, a nyelv- és testnevelő tanár oktatási tevékenységét a hallgatók rendszeresen véleményezik. A hallgatói érdekképviseletek a véleményezésre kialakított szempontsort évente közösen határozzák meg a dékánnal, és a véleményezéseket a megadott időpontig elkészítik.
(6)
A vezető az értékelés eredményét az oktató által benyújtott pályázatok elbírálásainál figyelembe veszi.
(7)
Az értékelést végző vezető a beszámolók (önértékelés), a hallgatói véleményezések és saját tapasztalatai alapján az egyes oktatókról, kutatókról, tanárokról értékelő képet alkot. Megállapítja, hogy munkatársa hogyan felel meg a szervezeti követelményeknek, a betöltött munkakör konkrét követelményeinek, milyen színvonalon teljesítette a rábízott feladatokat, képes volt-e a fejlődésre. Ennek alapján személyenként beszéli meg munkatársaival a következő időszakra esedékes feladatokat, illetve teendőket.
(8)
Az oktatóról, a kutatóról, a tanárokról, valamint a vezetőkről – a vonatkozó jogszabályok alapján – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül teljesítményértékelést, illetve minősítést kell készíteni, amelyben fel kell használni a közbenső időszak értékeléseit is.
(10)
Az Egyetemnek az az oktatója, aki a jelen szabályzatban foglalt követelményrendszer előírásait nem teljesíti, oktatói munkakörben tovább nem foglalkoztatható.
83
VIII. Fejezet Az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálásának rendje 114. § (1)
Kutatási pályázatot a rektor, a rektorhelyettes, valamint a dékán írhat ki az Egyetem oktatói, kutatói, tanárai, alkalmazottai, valamint hallgatói (a továbbiakban: pályázó) részére.
(2)
A pályázati kiírásban meg kell jelölni a pályázat célját, a pályázók körét, a pályázat formai követelményeit, a benyújtandó mellékleteket, a pályázat bírálatának kritériumait, beadási módját, helyét, határidejét és az elbírálási határidőt. A pályázat kiírójának kell gondoskodnia arról, hogy annak tartalmát minden érintett megismerhesse.
(3)
A pályázat bírálóit a kiíró kéri fel vagy jelöli ki. A bírálók az egyes pályázatokról a megadott bírálati szempontok alapján írásos véleményt készítenek, és rangsorolják a pályázatokat. A bírálatoknak a pályázat feltételein, követelményein, valamint a pályázat tartalmán kell alapulniuk. A bíráló köteles esetleges összeférhetetlenségét közölni a kiíróval, aki intézkedik új bíráló kijelölésére.
(4)
A bírálók véleménye és a rangsorolás alapján a kiíró dönt az egyes pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben két bíráló értékel egy pályázatot, és arról nagyon eltérő bírálatok érkeznek, a pályázat harmadik személynek is kiadható bírálatra. A kiíró a bírálatok beérkezését követő nyolc napon belül minden pályázót értesít a döntéséről.
(5)
A pályázó a döntés ellen az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül fordulhat a jogorvoslati bizottsághoz.
IX. Fejezet Az oktatók részvétele a felsőoktatási intézmény döntéshozatali eljárásában – Választási Szabályzat A fejezet hatálya 115. § (1)
A fejezet szervi hatálya kiterjed az Egyetem minden olyan testületére, amelynek tagjai – a hivatalból tagok kivételével – választás útján nyerik el tisztségüket. A fejezet hatálya nem terjed ki a tudományos testületek vezetőinek és tagjainak megválasztására. E testületekre a saját szabályzataikban foglaltak vonatkoznak.
(2)
A fejezet személyi hatálya kiterjed az Egyetem minden polgárára.
(3)
A fejezet tárgyi hatálya a testületek tagjainak jelölésére, a választás eljárási szabályaira, a létrejött testület működésének szabályaira terjed ki. Alapelvek 116. §
84 (1)
Az ebben a fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az Egyetemen működő választott testületek (a továbbiakban: választott testületek) megválasztására. A választott testületek újjáválasztására az adott szervezeti egység szervezeti és működési rendje e rendelkezések figyelembevételével további részletes szabályokat állapíthat meg.
(2)
A választott testületek hallgató tagjai választásának rendjét az EHÖK Alapszabályában kell meghatározni.
(3)
A testület választása végrehajtható a választásra jogosultak egészének körében vagy választási csoportonként.
(4)
A választási csoportok összetételét és az általuk választható képviselők, illetve póttagok számát a választott testület Szervezeti és Működési Rendjében, illetve az EHÖK Alapszabályában kell meghatározni.
(5)
A testületek választására sor kerülhet: a) a választott testület megalakulásakor; b) a működő választott testület újraválasztásakor; c) a működő választott testületben képviseli hely megüresedésekor, ha póttag nem áll rendelkezésre.
(6)
A testületek választásának megszervezése annak a szervezeti egység vezetőjének a feladata, amelynek vezetését vagy képviseletét a megválasztott testület ellátja.
(7)
Választói joga van az adott szervezeti egység, választási csoport minden egyetemi polgárának.
(8)
Választható, így részt vehet az Egyetem döntéshozatalában az adott szervezeti egység, választási csoport minden egyetemi polgára. A választási eljárás 117. §
(1)
A választott testület megalakulásakor a választásokat a testület által vezetett vagy képviselt szervezeti egység vezetője rendeli el. A választott testület újjáalakulásakor, illetve a megüresedett képviselői hely betöltésekor a választásokat az illetékes választott testület vezetője rendeli el.
(2)
A választás előkészítésére és szabályszerű lebonyolításának biztosítására választási bizottságot kell létrehozni. A választási bizottság elnökből és kettőnégy tagból áll.
(3)
A választási bizottságot a választott testület megalakulásakor a testület által vezetett vagy képviselt szervezeti egység Szenátusa, illetve tanácsa, egyéb esetekben az adott testület választja meg.
(4)
A választási eljárás jelölési és szavazási szakaszból áll. A jelölés 118. §
(1)
A választási csoport választási egységei jelöltjeinek listáját a jelölőgyűlés fogadja el. A jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a csoport választásra jogo-
85 sult tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben a jelölőgyűlés határozatképtelen, a megismételt jelölőgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. (2)
Jelölésre jogosult a választási csoport választási egységének minden választójoggal rendelkező tagja, valamint a választási csoporton belül működő szervezeti egység. A jelölőgyűlést megelőzően a jelölésre jogosult személyek vagy szervezeti egységek javaslatokat tesznek a jelöltekre a választási bizottságnál. A jelölésre jogosultakat a választott testület szervezeti és működési szabályzatában illetve az EHÖK Alapszabályában kell meghatározni.
(3)
A választási bizottság a beérkezett jelölések alapján alfabetikus sorrendben összeállítja az előzetesen jelöltek listáját. A listát a választásra jogosultak körében a jelölőgyűlést legalább hét nappal megelőzően nyilvánosságra kell hozni.
(4)
A jelölőgyűlést a választást elrendelő személy hívja össze, és a választási bizottság egy tagja vezeti. A választási bizottság tagja a határozatképesség megállapítása után tájékoztatja a résztvevőket a jelölés és a szavazás rendjéről, majd a jelöltek szavazásra bocsátása következik.
(5)
A választási bizottság tagja először az előzetesen jelölteket bocsátja szavazásra. A jelölőgyűlés résztvevői további személyek jelölését javasolhatják.
(6)
A jelöltek nyilatkoznak arról, hogy a jelölést elfogadják-e. A távol levő jelölt jelölésének elfogadásáról írásban is nyilatkozhat.
(7)
A jelölésről nyílt szavazás dönt. A listára való felvételre a jelenlévők legalább felének szavazata szükséges.
(8)
A jelöltlistára a jelölteket alfabetikus sorrendben kell felvenni.
(9)
A jelölőgyűlés a jelöltlista lezárása után a szavazatok összeszámlálására és a választás eredményének megállapítására a jelöltlistán nem szereplő jelenlevők közül elnökből és két tagból álló szavazatszedő bizottságot választ nyíltan, a jelenlevők több mint felének szavazatával. A bizottság összetételére a jelölőgyűlés résztvevői tesznek javaslatot.
(10)
A jelölés során kialakult jelöltlistát, valamint a szavazatszedő bizottság összetételét a választási bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, és a választásra jogosultak körében nyilvánosságra hozza. A szavazás 119. §
(1)
A szavazás időpontját, időtartamát, és helyét a választást elrendelő személy jelöli ki. A szavazást a jelölőgyűlés után hét nappal, de legfeljebb az azt követő tizennégy napon belül kell megtartani.
(2)
A választási bizottság a választásra jogosultak névsorát választói névjegyzékben rögzíti, és azt az érintett választási csoport tagjai körében nyilvánosságra hozza. A szavazatok leadására a választói névjegyzék alapján kerülhet sor.
(3)
A szavazás titkosan történik. A szavazatokat az erre a célra kijelölt szavazóhelyiségben kell leadni, amelyben szavazófülkét kell felállítani. A választásra jogosultak szavazólapjaikat lezárt urnába helyezik.
86 (4)
A választásra rendelkezésre álló idő alatt a szavazatszedő bizottságból legalább két főnek mindig a szavazóhelyiségben kell tartózkodnia.
(5)
A szavazásra rendelkezésre álló idő elteltével, vagy ha a választói névjegyzéken szereplő valamennyi személy leadta szavazatát, a szavazatszedő bizottság a szavazást lezárja, és megállapítja a választások eredményét.
(6)
A szavazólap a jelölőlistára került jelöltek nevét tartalmazza, feltüntetve azt, hogy hány képviselő választható meg a jelöltek közül.
(7)
Érvényesen szavazni a szavazólapon a megválasztani kívánt jelölt(ek) neve elé helyezett körbe írt X vagy + jellel lehet.
(8)
Érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon a választható képviselők számánál több név került megjelölésre, vagy azon eredetileg nem szereplő személy van feltüntetve.
(9)
A szavazás első fordulója érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele leadta szavazatát, és a leadott szavazatok legalább háromnegyede érvényes. A hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek megválasztásakor az Ftv. 77. § (2) bekezdése alapján érvényes a szavazás, ha azon a hallgatók húsz százaléka részt vett.
(10)
A szavazás első fordulójában képviselőnek megválasztottnak azok tekintendők, akik az érvényes szavazatok több mint felét megkapták. Póttagnak a kapott szavazatok sorrendjében azok tekinthetők, akik a választott képviselőkön kívül a szavazatok legalább egyharmadát megkapták.
(11)
Ha az első fordulóban a választható képviselők számánál kevesebb személy kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét, vagy a bekerült képviselőket az azonos szavazatszám miatt nem lehet meghatározni, második fordulót kell tartani.
(12)
A szavazás második fordulójában az üresen maradt képviselői helyeket töltik fel. A szavazólistára az előzőekben meg nem választott, újrajelölésükhöz hozzájáruló jelöltek kerülnek az előző választási fordulóban kapott szavazataik száma szerinti sorrendben. A szavazás az első fordulóval azonos módon történik azzal a különbséggel, hogy a megválasztásnak nem feltétele az érvényes szavazatok legalább felének a megszerzése. Az üres képviselői helyeket sorrendben a legtöbb szavazatot kapott jelöltekkel kell feltölteni. Ha ismételt szavazategyenlőség áll elő, a képviselő személyét a választási bizottság sorsolással állapítja meg.
(13)
A szavazás második fordulója a résztvevők létszámától függetlenül érvényes.
(14)
A választás eredményét a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a választást követő napon a választásra jogosultak körében nyilvánosságra kell hozni. A képviselők és a póttagok 120. §
(1)
A választott testületek tagjai a választóikat képviselik, és kötelesek beszámolni nekik.
(2)
A választott testület képviselőjének megbízatása megszűnik:
87 a) a választhatóság feltételeinek megszűnésekor; b) a választott testület újjáválasztása miatt; c) lemondással; d) visszahívással. (3)
A választott testület tagja megbízatásáról lemondhat.
(4)
A választott testület tagjának visszahívását az őt megválasztó választási csoport kezdeményezheti a választásra jogosultak legalább 10 %-ának írásban megfogalmazott kérésével. A visszahíváshoz a választásra jogosultak 2/3ának igenlő szavazata szükséges. A választási eljárásra az ebben a fejezetben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5)
A soron következő póttag a képviselői megbízatás megszűnése esetén – kivéve az újraválasztás esetét – a választott testület tagjává válik.
(6)
A soron következő póttag a választott képviselőt teljes joggal helyettesíti a képviselő visszatértéig, ha az három hónapnál hosszabb ideig tartósan távol van. Abban az esetben, amikor póttag nem áll rendelkezésre, az adott szervezeti egység új képviselőt választ. A testületek tagjainak jogállása 121. § A testületi tagok kötelességei és jogai
(1)
A különböző szintű testületek tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek az adott testület munkájában, az Egyetem döntéshozatali eljárásában, továbbá véleménynyilvánításukkal, állásfoglalásukkal elősegítsék annak eredményes működését.
(2)
A testületek tagja köteles: a) a testületek ülésein részt venni, akadályoztatása esetén előre bejelenteni a távolmaradást a testület elnökének vagy titkárának; b) működésük során a jogszabályokat és az egyetemi szabályzókat betartani; c) a testület tevékenységéről a választóiknak beszámolni.
(3)
A testületek tagja jogosult: a) a testület ülésén az annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést, szabályozást, módosítást kezdeményezni; b) a testület ülésén a működési szintnek megfelelő vezetőkhöz kérdést intézni; c) az erre hivatott egyetemi szervezetektől a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges információkat megkérni; d) munkájukhoz a testület szintjének megfelelő igazgatási egység adminisztrációs és technikai segítségét igénybe venni.
(4)
A testületek tagjait megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti. Ilyen sérelem esetén a tanácstag a testületéhez fordulhat jogorvoslatért.
88 (5)
A testületek választott tagjait sem a tanácskozásban, sem a szavazásban nem lehet helyettesíteni.
(6)
A testületek hivatalból delegált tagjai indokolt esetben – szavazati joggal – helyettesíthetők.
(7)
A választott testületi tag a választók javaslatára (a választók 20%-a írásban kezdeményezheti) visszahívható. A testületek működésének szabályai 122. § A testületek összehívása
(1)
Az újonnan megválasztott testület első ülését annak elnöke, ha elnökét tagjai közül maga választja, akkor a választást elrendelő szerv vezetője hívja össze. Az első ülést a testület megválasztását követő tizenöt napon belül meg kell tartani.
(2)
A különböző szintű tanácsokat szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal a testület elnöke köteles összehívni. A testületet legkésőbb nyolc napon belül akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada az indok megjelölésével ezt írásban kéri az elnöktől. Ebben az esetben a testület dönt arról, hogy tárgyalni kívánja-e a napirendre javasolt kérdést.
(3)
Az érintett testület ülésének időpontját, napirendjét és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább öt nappal írásban kell közölni a testület tagjaival.
(4)
Az elnök - tanácskozási joggal - egyetemi polgárokat vagy egyetemen kívüli személyeket is meghívhat. Az egyes napirendi pontok előadói - amennyiben nem tagjai a testületnek - csak tanácskozási joggal vehetnek részt a napirend vitájában. 123. § A testületi tanácskozás alapvető szabályai
(1)
Az ülést a testület elnöke vezeti.
(2)
Az ülés megkezdése után meg kell nevezni azokat, akik az ülésről való távollétüket előzetesen bejelentették.
(3)
Az elnök ellenőrzi a létszámot, és megállapítja a határozatképességet. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a testület tagjainak legalább kétharmada jelen van.
(4)
Amennyiben az elnök a testület határozatképtelenségét állapítja meg, - a szenátus kivételével - megismételt ülést kell elrendelnie; a távolmaradt tagok egyidejű értesítése mellett. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követő ötödik, legkésőbb a tizenötödik napra tűzhető ki. A megismételt ülés a résztvevő bizottsági tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt ülés nem tűzhető ki olyan időpontra, amely ellen az ülésen résztvevő tagok többsége tiltakozik.
(5)
Az ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a testület állapítja meg. Ennek keretében dönt azoknak az előzetesen megküldött előterjesztéseknek a tárgyalásáról, amelyek napirendre vételét az elnök nem javasolta. A napirend elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel szavaz,
89 azonban az elnök által nem támogatott napirendi javaslat csak minősített szótöbbséggel vehető napirendre. (6)
A testület tagjai a napirendben szereplő témákkal kapcsolatban kérdéseket intézhetnek a jelenlevő vezetőkhöz, akik azokra az ülésen szóban, vagy indokolt esetben nyolc napon belül írásban válaszolnak.
(7)
A testület ülésein a napirendben szereplő témák vitájában a testület tagjainak és a tanácskozási joggal meghívottaknak felszólalási joga van.
(8)
A testületi vita korlátozásáról, a külső résztvevő hozzászólásának jogáról, a hozzászólások időtartamának meghatározásáról a testület többségi szavazattal dönt.
(9)
A testületek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testület elnöke, valamint titkára ír alá, és a testület két tagja hitelesít.
(10)
A testületek előterjesztései, jegyzőkönyvei a zárt ülés anyagainak a kivételével nyilvánosak. A Szenátus dokumentumait az irattárban, valamint az egyetemi könyvtárban, az oktatási szervezeti egységek dokumentumait saját irattárukban vagy letéti könyvtárukban kell elhelyezni.
(11)
Jogszabályi előírás esetén a rektor, egyéb indokolt esetekben a testület többségi szavazással elrendelheti dokumentumainak bizalmas vagy titkos minősítését. 124. § A határozathozatal
(1)
A testület határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbségével fogadják el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A minősített többségű szavazást igénylő témákat a testület szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. A minősített többségű döntés meghozatalához a határozatképes ülésen jelenlevők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.
(2)
Titkos szavazást kell tartani, ha a testület személyi ügyekben dönt, vagy ha a tagok többsége ezt kéri. A titkos szavazás szavazólappal történik. A titkos szavazás lefolytatására elnökből és két tagból álló szavazatszedő bizottságot kell választani.
(3)
Vezetői megbízások esetében a pályázókat név szerinti "alfabetikus" sorrendben kell a szavazólapra felvenni.
(4)
A testületi ülés határozatait tanévenként újrakezdődően kell számozni. A határozatokat az elnök és az ügyrendben meghatározott személy aláírásával hitelesíti.
X. Fejezet Az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje 125. §
90 (1)
Az oktatót, kutatót, tanárt, valamint az intézmény más foglalkoztatottját (alkalmazottját) megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy: a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információhoz; b) az SzMSz-ben és a jogszabályokban szabályozott módon és esetekben személyesen, vagy képviselője útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; c) az SzMSz-ben részletezett testületekben, bizottságokban, és az ott rögzített eljárási szabályok betartásával választó és választható legyen; d) jogai megsértése esetén a rá irányadó munkajogi szabályok szerint eljárást indítson.
(2)
Az Egyetem oktatója, tudományos kutatója, tanára, hallgatója, valamint más alkalmazottja a döntéshozatalra jogosult személy, vagy valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása ellentétes az SzMSz-szel, vagy jogszabályba ütközik.
(3)
A jogorvoslatot (észrevételt, panaszt) a testületekhez (Szenátus esetén a főtitkárhoz) az illetékes képviselő útján, a vezetőkhöz a képviselő útján, vagy közvetlenül lehet írásos formában eljuttatni.
(4)
Az illetékes testület a legközelebbi, indokolt esetben az azt követő ülésén, a vezető pedig harminc napon belül köteles a jogorvoslattal élőnek írásos érdemi választ adni.
(5)
Amennyiben a rektor a saját maga, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, az Egyetemen belül további jogorvoslatnak nincs helye.
XI. Fejezet Egyéb rendelkezések Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek 126. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vny. tv.) 4. §-ában foglalt rendelkezés, valamint a Magyar Honvédség Vagyonnyilatkozat-kezelési Szabályzata kiadásáról szóló 50/2008. HM utasítás 4. §-a alapján az Egyetemen dolgozó (szolgálatot teljesítő) magasabb vezetői, vezetői beosztást (tisztséget), vagy munkakört betöltő személyeknek kell vagyonnyilatkozatot tenniük: a) rektor (Vny. tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján); b) rektorhelyettes (Vny. tv. 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján); c) dékán (Vny. tv. 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján); d) főtitkár (Vny. tv. 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján);
91 e) gazdasági igazgató (Vny. tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján); f) aki közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyekben, közbeszerzés során, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult; g) aki a Hit. hatálya alá tartozó tábornoki vagy ezredesi rendfokozattal rendszeresített munkakört (beosztást) tölt be.
92
HARMADIK RÉSZ A HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. Fejezet A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendje, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálása A hallgató joga és kötelessége 127. § (1)
A hallgató joga, hogy: 1. emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen: a) személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát; b) önrendelkezési jogát; c) cselekvési szabadságát; d) családi élethez való jogát feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve a felsőoktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét; 2. az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, a felsőoktatási intézmény, a kollégium működéséről; 3. tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről; 4. javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon; 5. véleményezze az oktatói munkát; 6. vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését; 7. levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; 8. a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez; 9. igénybe vegye a felsőoktatási intézményben, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai eszközök, sport-, és szabadidő-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.);
93 10. a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon vegye igénybe a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségeket; 11. látogassa a felsőoktatási intézmény által szervezett előadásokat, szemináriumokat; 12. válasszon a párthuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között; 13. teljes körű és tárgyilagos tájékoztatást nyújtsanak részére; 14. állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön; 15. segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez az egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelhez; 16. tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen a felsőoktatási intézmény kutató, fejlesztő tevékenységében; 17. tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa; 18. a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és annak szolgáltatásait igénybe vegye; 19. szüneteltesse hallgatói jogviszonyát; 20. vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen; 21. vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen; 22. kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak része; 23. szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, és jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön; 24. fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon; 25. diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket; 26. jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot; 27. a hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga; 28. hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz; 29. személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a felsőoktatási intézmény, a kollégium irányításában;
94 30. jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; 31. az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon; 32. igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot; 33. választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba. (2)
A hallgató kötelessége, hogy: 1. teljesítse a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelességeket; 2. betartsa az Egyetem, illetve a kollégium szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat; 3. betartsa az Egyetem helyiségei, továbbá a hozzá tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; 4. tiszteletben tartsa az Egyetem hagyományait, valamint az Egyetem alkalmazottainak és hallgatóinak emberi méltóságát; 5. a foglalkozásokon az előírt öltözetben és a meghatározott felszereléssel jelenjen meg; 6. tartsa meg a tudomására hozott minősített adatokat; 7. a képzési költségtérítést megfizesse, amennyiben képzési költségeit a beiskolázó szerv nem fedezi, illetve a jogszabály alapján nem mentesül annak kötelezettsége alól. Mellékletben szabályozott hallgatói követelmények 128. §
(1)
A felvételi eljárás rendjét az SzMSz mellékletét képező Egyetemi Felvételi Szabályzat tartalmazza.
(2)
A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjére, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának rendjére, valamint a tanulmányi rend és az ismeretek, jártasságok, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjére vonatkozó szabályokat az SzMSz mellékletét képező Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.
(3)
A hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjére, valamint a hallgatói juttatások elosztásának rendjére vonatkozó szabályokat az SzMSz mellékletét képező Egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza.
(4) (5)
A Hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat az SzMSz mellékletét képező Hallgatói Baleset-megelőzési Szabályzat tartalmazza.
95
II. Fejezet A hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálása, a jogorvoslat rendje A hallgató fegyelmi felelőssége 129. § (1)
A hallgató, aki hallgatói jogviszonyából eredő kötelességét – ideértve a kollégiumi tagsági jogviszonyból fakadó kötelezettséget is – vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2)
Mellőzni kell a fegyelmi büntetést, ha a hallgató az őt irányító oktató vagy más alkalmazott utasítására szegte meg kötelességét.
(3)
Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. Kivételt képez ez alól az a nappali tagozatos tiszti alapképzésben részvevő honvéd tisztjelölt hallgató, aki a Napirend megsértésével óralátogatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(4)
Nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak, ha a hallgató a fegyelemsértést: a) kóros elmeállapotban; b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt; c) tévedésből; d) jogos védelmi helyzetben; e) végszükségben követte el. A felsorolt fogalmak értelmezésénél a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit kell alapul venni. 130. §
(1)
A kötelességszegés elkövetésének bizonyítása az Egyetem feladata. Az elkövetés felderítése, elbírálása és a felelősségre vonás során be kell tartani a jogszabályok előírásait.
(2)
A fegyelmi büntetés célja az Egyetem általános rendjének védelme, az elkövető nevelése és a többi hallgató visszatartása a kötelességszegéstől. 131. § Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az Egyetemnek a fegyelmi vétségtől való tudomásszerzése óta egy hónap, illetve a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. A tudomásszerzés időpontja alatt értendő az, amikor az eljárásra okot adó körülmény az eljárás megindítására jogosult vezető tudomására jut. 132. § Az Egyetemen a hallgatók vonatkozásában a fegyelmi jogkört első fokon az ügyben eljáró fegyelmi bizottság, másodfokon a 140. § (1) bekezdése szerinti ügyekben a Honvéd Vezérkar főnöke, a 140. § (2) bekezdése szerinti ügyekben pedig a dékán gyakorolja.
96 A fegyelmi büntetések 133. § A hallgatók a következő fegyelmi büntetésben részesíthetők: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) a Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, legfeljebb hat hónap időtartamra; d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától; e) kizárás az egyetemről. 134. § (1)
A 133. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kizárólag polgári hallgatóval szemben alkalmazható.
(2)
A 133. §-ban meghatározott fegyelmi büntetések – a tanulmányok folytatásától való határozott idejű eltiltás kivételével – a kollégiumi tagsági viszonyból fakadó kötelezettség megsértése esetén is alkalmazhatók azzal, hogy az Egyetemről való kizárás helyett, a polgári hallgatók esetében a kollégiumból történő kizárás büntetés is alkalmazható. 135. § A fegyelmi büntetések tartalma
(1)
A megrovásban és szigorú megrovásban az Egyetem a hallgatóval szembeni írásos elmarasztalását fejezi ki.
(2)
A Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott kedvezmény és juttatás csökkentése esetén a hallgató a fegyelmi határozatban meghatározott időtartam alatt nem, vagy csak csökkentett mértékben jogosult a juttatásra. Ilyen büntetés esetén a határozat kizárólag egy kedvezményt, vagy juttatást érinthet. A büntetés szociális támogatást nem vonhat meg.
(3)
A tanulmányok folytatásától való eltiltás azt jelenti, hogy a hallgató a büntetés időtartama alatt az Egyetemen órát nem látogathat, vizsgát nem tehet, hallgatói jogviszonya szünetel. Ez a büntetés nem alkalmazható a honvéd tisztjelölt hallgatók fegyelmi ügyeinek elbírálása esetén.
(4)
Az Egyetemről való kizárással a hallgatói jogviszony megszűnik. A hallgatói jogviszony akkor szűnik meg, amikor a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedik, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték.
(5)
A kizárás a kollégiumból büntetés határozott idejű vagy végleges lehet. A nappali tagozatos tiszti alapképzésben részvevő honvéd tisztjelölt hallgatóval szemben ez a büntetés nem alkalmazható. 136. § A hallgató addig áll a büntetés hatálya alatt (addig terhelik a büntetéshez fűződő joghátrányok) amíg az alól nem mentesül. 137. §
97 Mentesülés a büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól A hallgató a büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól – kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül – mentesül: a) megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével; b) szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított négy hónap elteltével; c) a 133. § (1) c) és d) pontjaiban foglalt büntetések esetében a határozatban meghatározott idő lejártával; d) a kollégiumból határozott időre történő kizárás büntetés esetében a kizárás időtartamának lejártakor. 138. § A büntetés hatálya alatt álló hallgató: a) a megrovás büntetés hatálya alól, annak kiszabását követő egy hónap múlva; b) a szigorú megrovás büntetés hatálya alól, annak kiszabását követő kettő hónap múlva; c) a 133. § (1) c) és d) pontjaiban foglalt büntetések esetén a határozatban foglalt időtartam legalább felének eltelte után mentesíthető. 139. § Kizárás büntetés esetén a jogerőre emelkedés napjától számított három év elteltével, a volt hallgató kérelmére, az első fokon eljárt fegyelmi bizottság mentesítő határozatot hozhat, amely azonban nem jelenti a hallgatói jogviszony automatikus visszaállítását. A fegyelmi eljárás 140. § (1)
A nappali tagozatos tiszti alapképzésben részvevő honvéd tisztjelölt hallgatók által elkövetett fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárást a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj parancsnoka (a továbbiakban: MH LZ PK) rendeli el az eljárás alá vont hallgató és az érintett dékán egyidejű értesítése mellett.
(2)
Az Egyetem polgári hallgatóinak fegyelmi ügyeiben, ideértve a kollégiumi tagsági jogviszonyból származó szabályok megszegésének eseteit is, a fegyelmi eljárást a dékán rendeli el az érintett hallgató egyidejű tájékoztatása mellett.
(3)
A fegyelmi jogkört első fokon az (1) bekezdés szerinti ügyekben a MH LZ PK, a (2) bekezdés szerinti ügyekben pedig a dékán által kijelölt fegyelmi bizottság gyakorolja.
(4) 141. § Másodfokon a fegyelmi jogkört a 140. § (1) bekezdés szerinti ügyekben a Honvéd Vezérkar főnöke, a (2) bekezdés szerinti ügyekben a dékán gyakorolja.
98 142. § (1)
Fegyelmi ügyekben első fokon elnökből és két tagból álló fegyelmi bizottság jár el. A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a 140. § (1) bekezdés szerinti ügyekben a MH LZ PK, a 140. § (2) bekezdése szerinti ügyekben pedig a dékán jelöli ki a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban oly módon, hogy a bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke egyharmad legyen.
(2)
Amennyiben a dékán, illetve a MH LZ PK nem a saját állományába tartozó személyt kíván a bizottságba tagként kijelölni, úgy ehhez az érintett személy munkahelyi vezetőjének beleegyezése is szükséges.
(3)
A 140. § (1) bekezdés szerinti ügyekben a MH LZ PK az elnöki feladatkört – az ügy súlyára tekintettel – személyesen is elláthatja. 143. §
(1)
Az eljárás alá vont hallgató a Ptk. 222-223. §-ai szerinti meghatalmazottat is igénybe vehet.
(2)
A hallgató és a meghatalmazott jogai: a) betekinthet az eljárás irataiba; b) indítványokat terjeszthet elő, bizonyítási kísérletet kezdeményezhet; c) a tanú(k)hoz kérdéseket intézhet. 144. §
(1)
Nem gyakorolhatja a fegyelmi jogkört az adott ügyben: a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója; b) akinek az elbírálandó cselekmény közvetlenül sérelmet vagy hátrányt okozott; c) aki az eljárás alá vont személlyel perben, haragban áll; d) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
(2)
Az összeférhetetlenséggel érintett személy az összeférhetetlenséget – annak okának megjelölésével – köteles a dékán által elrendelt eljárásban a dékánnak, a MH LZ PK által elrendelt eljárásban pedig a MH LZ PK-nak jelezni.
(3)
Összeférhetetlenségi indítványt az eljárás alá vont hallgató és a meghatalmazott is tehet a fegyelmi eljárás során. Az indítványt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az összeférhetetlenség elfogadását, illetve elutasítását határozatba kell foglalni. Az indítvány elfogadása esetén az új bizottsági tag kijelöléséig a fegyelmi tárgyalást el kell napolni. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályt a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell. A fegyelmi bizottság az összeférhetetlenségről zárt ülésen határoz. 145. §
(1)
A fegyelmi eljárást az elkövetésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell elrendelni és egy hónapon belül be kell fejezni, a 146. §-ban foglaltak kivételével.
(2)
A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni. A fegyelmi
99 eljárásban a hallgatót meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizonyítási indítvánnyal éljen. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottsági ülésen, úgy a személyes meghallgatásáról el lehet tekinteni. Ha távolmaradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határozatban minden esetben indokolni kell. (3)
A fegyelmi eljárás alá vont személyt az eljárás során jogaira ki kell oktatni.
(4)
A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a fegyelmi bizottság iratismertetést tart, melynek időpontját előzetesen közli az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével. Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és képviselője bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a fegyelmi bizottság dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 146. §
(1)
Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a rektor feljelentést tesz.
(2)
Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(3)
A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségügyi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, illetve eljárási jogait nem gyakorolhatja.
(4)
A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számit be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe. 147. §
(1)
A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót és a tanút írásban, illetve szóban (közvetlenül vagy távbeszélőn) kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. A megidézett figyelmét fel kell hívni arra, hogy személyi igazolványát hozza magával. A szóban történő idézés megtörténtét az ügy irataiban fel kell jegyezni.
(2)
A fegyveres szerv tagjának idézése, illetve értesítése az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.
(3)
A fegyveres szervhez nem tartozó személyt szükség szerint meghallgatása végett fel kell keresni.
(4)
A fegyelmi eljárásban bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett bizonyíték is. 148. §
(1)
A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti, aki ügyel a Szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására, és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák. Az Egyetem alkalmazottai közül kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt.
100 (2)
Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg, s magát előzetesen, elfogadható indokkal nem mentette ki, a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható. 149. §
(1)
A fegyelmi tárgyalás nyilvános. Közérdekből vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében a fegyelmi bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról, vagy annak egy részéről kizárhatja. A zárt tárgyalást kezdeményezheti az eljárás alá vont hallgató, valamint a tanú is, ha valószínűsíti, hogy a nyilvános tárgyalás jogos érdekét sérti.
(2)
A fegyelmi bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után – ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya – felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót, aki védekezését összefüggően előterjesztheti. 150. §
(1)
Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet.
(2)
Ha bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi bizottság meghallgatja a tanúkat, és szükség esetén a szakértő(ke)t, ismerteti a beszerzett iratokat.
(3)
A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondási kötelezettségére és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire.
(4)
A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanú(k) vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni. 151. §
(1)
A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2)
A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. 152. §
(1)
A fegyelmi bizottság határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(2)
A határozat fegyelmi büntetést kiszabó, vagy a fegyelmi eljárást megszüntető lehet.
(3)
A fegyelmi bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakra, illetve az ott közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet.
(4)
A határozat bevezető részében meg kell jelölni: a) az ügy számát;
101 b) az eljárást elrendelő vezető beosztását; c) annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték; d) a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét; e) azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. 153. § (1)
Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek.
(2)
A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait (születési helyét és idejét, állandó és ideiglenes lakcímét, karát); b) az alkalmazott fegyelmi büntetést; c) utalást a jogorvoslat lehetőségére és határidejére. Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha a jogosultak a fellebbezésről lemondtak.
(3)
A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését; c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény vagy mulasztás megvalósítja a hallgatói kötelesség vétkes és súlyos megszegését; d) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosbító körülményeket, így különösen a cselekmény tárgyi súlyát, az elkövető vétkességének fokát és személyi körülményeit; e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. 154. §
(1)
A fegyelmi bizottság eljárást megszüntető határozatot hoz, ha: a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el; b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható; c) a hallgató vétkessége nem állapítható meg; d) a fegyelmi vétség elévült; e) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták.
(2)
Az eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték; c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását;
102 d) a megszüntetés okának megjelölését; e) utalást a fellebbezés benyújtásának lehetőségére és határidejére. Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha a jogosultak a fellebbezésről lemondtak. (3)
A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek az eljárás megszüntetését eredményezték. Ennek során hivatkozni kell az (1) bekezdésnek arra a pontjára, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul. 155. §
(1)
Az eljáró fegyelmi bizottság elnöke a zárt ülésen meghozott fegyelmi határozatot kihirdeti.
(2)
A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat – zárt ülésen írásba foglalt – rendelkező részét, és ismertetni kell a határozat indokolásának lényegét.
(3)
A határozat kihirdetése után a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi tárgyalást berekeszti.
(4)
Fegyelmi határozatot az érintett távollevőknek kézbesítés útján kell kihirdetni. 156. §
(1)
A fegyelmi bizottság határozatát a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni.
(2)
Az írásba foglalt fegyelmi határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá.
(3)
A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és a jogi képviselőnek akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték.
(4)
A fegyelmi bizottság a kihirdetett határozatot nem változtathatja meg. A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás) azonban kijavíthatja. 157. §
(1)
Az első fokú határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetőleg a meghatalmazott fellebbezhet.
(2)
A fellebbezésre jogosult a fellebbezést nyomban bejelentheti, a fellebbezési jogáról lemondhat, illetve gondolkodási időt tarthat fenn. Ez utóbbi esetben a fellebbezés határideje a határozat kézhezvételétől számított tíz nap.
(3)
Az írásbeli fellebbezést a Dékáni Hivatalhoz, a dékánnak címezve kell benyújtani.
(4)
A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van.
(5)
A jogerős fegyelmi határozat nem hajtható végre, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A kizárás a kollégiumból jogerős büntetés végrehajtására a bírósági felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya. 158. §
103 (1)
A fegyelmi bizottság a fellebbezést és az eljárásban keletkezett iratokat a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához.
(2)
A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezést annak kézhezvételétől számított tíz napon belül bírálja el.
(3)
A fellebbezett ügyben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója rendszerint az iratok alapján dönt. Szükség esetén azonban az érdekelteket megidézheti és meghallgatásuk, valamint az egyéb beszerzett bizonyítékok alapján határoz. Ebben az esetben a fellebbezést harminc napon belül kell elbírálni. A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a döntéshozatal előtt az ügyben kikéri a Kari Hallgatói Önkormányzat véleményét.
(4)
A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az első fokú határozatot a) helybenhagyja; b) megváltoztatja és más fegyelmi büntetést szab ki; c) hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra utasítja.
(5)
Ha a fellebbezés elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezést elutasítja.
(6)
A másodfokú határozat tartalmára az első fokú határozatra vonatkozó szabályok az irányadók. A határozat kézbesítésére a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója intézkedik. 159. §
(1)
A határozatot csak a jogerőre emelkedése után lehet végrehajtani. A tanulmányoktól eltiltást, illetve az egyetemről kizárást kimondó jogerős határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a hallgató azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül a bíróságnál nem támadta meg.
(2)
Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták; b) a fellebbezési határidő a fellebbezés bejelentése nélkül telt el; c) a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az első fokú határozatot helybenhagyó, vagy megváltoztató határozatát kézbesítette.
(3)
A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerőre.
(4)
A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni, a határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjében kell elhelyezni. 160. §
(1)
Ha a fegyelmi bizottság határozata első fokon jogerőre emelkedik, a határozatot a bizottság elnöke megküldi az érintett dékánnak.
(2)
A fegyelmi bizottság elnöke a jogerős határozat megküldésével értesíti: a) a Személy- és Munkaügyi Osztályt,
104 b) a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervezeti egységet. A mentesítési eljárás 161. § (1)
Mentesülés esetén a fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra az első fokú fegyelmi szerv intézkedése alapján rájegyzik a mentesülés tényét.
(2)
A hallgató vagy meghatalmazottja jogosult kérelmet beadni mentesítésre az alapügyben a fegyelmi eljárást elrendelő vezetőhöz, aki kijelöli a mentesítés ügyében eljáró fegyelmi bizottságot. A fegyelmi bizottság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül indokolt határozatban dönt a mentesítésről, vagy annak megtagadásáról.
(3)
A hallgató vagy meghatalmazottja a fegyelmi bizottság döntése ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja el. Új eljárás elrendelése 162. § Ha a jogerős határozat fegyelmi büntetésről rendelkezik, a hallgató (volt hallgató) 15 napon belül új eljárás iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem kizárólag a fegyelmi eljárás során fel nem merült tényekre (új tények), illetőleg ott fel nem használt bizonyítékokra (új bizonyítékok) alapozható. 163. § A kérelmet az első fokon eljárt fegyelmi bizottság bírálja el. Az elutasítást tartalmazó döntés ellen fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója bírálja el. A fellebbezésre, elutasításra vonatkozó határidőre a fegyelmi határozatra és az az elleni fellebbezésre vonatkozó határidők érvényesek. A hallgató kártérítési felelőssége 164. § A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggésben az Egyetemnek jogellenesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. 165. § A hallgató magatartásának felróhatóságát, a kár bekövetkeztét, annak mértékét, valamint az okozati összefüggést az Egyetemnek kell bizonyítani. 166. §
(1)
Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott, a kártérítés összege nem haladhatja meg a károkozás időpontjában érvényes legkisebb kötelező munkabér 50 %-át.
(2)
Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. 167. §
105 (1)
Ha több hallgató szándékosan és közösen okoz kárt, felelősségük az Egyetemmel szemben egyetemleges.
(2)
Ha több hallgató gondatlanul és együttesen okoz kárt, a kár összege közöttük a felróhatóság arányában oszlik meg. Amennyiben a felróhatóság arányát nem lehet megállapítani, a kár közöttük egyenlő arányban oszlik meg. 168. § A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel – visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel – átvett olyan dologban bekövetkezett hiányért, amelyet állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt külső elháríthatatlan ok idézte elő. 169. § Nem kell a hallgatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az Egyetem közrehatása következtében állt elő. A megrongált, elveszett vagyontárgy értékének megállapítása 170. § A kár összegének meghatározásakor, ha a dolog megrongálódott, a javításra fordított kiadást és a javítás ellenére még fennmaradó értékcsökkenést – az amortizációra tekintettel – kell figyelembe venni. 171. § Ha a dolog megsemmisült, használhatatlanná vált, illetve nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell figyelembe venni, ha pedig ez nem állapítható meg, a beszerzési érték az alap, az avulásra tekintettel. 172. § A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését lehetővé teszik (kijavítás, kicserélés). A hallgatók kártérítési felelősségének egyes szabályairól 173. §
(1)
A hallgató kártérítési felelősségének megállapítására a dékán jogosult.
(2)
A dékán a kár felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására, a vizsgáló személy, illetve bizottság kijelölésére.
(3)
A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, vagy a hallgató kéri, a kárügy lefolytatására bizottságot kell kijelölni. A bizottság egy tagja ebben az esetben az EHÖK képviselője.
(4)
Nem tekinthető a kárigény egyszerű ténybeli és jogi megítélésűnek, ha a) halálesettel; b) balesettel; c) betegséggel;
106 d) egyéb egészségkárosodással; e) nem vagyoni kárral, vagy f) korábban már elbírált káreseményből eredő újabb igénnyel kapcsolatos, továbbá, ha g) vitatható, hogy működési körön kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása szerepet játszott-e a kár bekövetkezésében; h) a károsult vétkes magatartása miatt kármegosztásnak lehet helye; i) a kár összege nem bizonyított; j) a kártérítés mértéke vitatott. (5)
A kártérítési eljárásban a hallgatót meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6)
A kártérítési ügyben a hallgató jogi képviselőt hatalmazhat meg.
(7)
A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő 60 napon belül a dékán a kártérítésre kötelezésről, vagy annak mellőzéséről indokolt írásbeli határozattal dönt. 174. §
(1)
A kártérítési eljárás során a bizonyítást – figyelembe véve a károkozó, vagy képviselője bizonyítási indítványait is – hivatalból kell lefolytatni.
(2)
A károkozó (képviselő) jogosult az iratokba betekinteni, a bizonyítékokra 15 napon belül észrevételt tenni. 175. §
(1)
A kártérítés kiszabását a dékán mellőzheti, ha ezt az eset összes körülményei indokolják, és az nem jár az egyetemi vagyontárgyak megóvásához fűződő érdekek sérelmével.
(2)
A megőrzési felelősség körében a kártérítés mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye.
(3)
A kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozásból a hallgató vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás szándékosan történt.
(4)
Ha a büntetőeljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, vagy a bíróság nem utasította egyéb törvényes útra, a kártérítésre való kötelezésről a büntetőügyben hozott jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül kell dönteni. 176. §
(1)
A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.
(2)
Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a dékán a kártérítés végrehajtását elhalaszthatja, a megállapított kártérítés értékét mérsékelheti, vagy elengedheti. 177. §
107 A hallgató a kártérítési felelősséget megállapító határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat az illetékes bírósághoz. 178. § (1)
Nem kell a teljes kártérítési eljárást lefolytatni, ha a károkozás ténybeli és jogi megítélése egyszerű, és a károkozást a hallgató elismeri, továbbá 10 000 Ftot meg nem haladó gondatlan károkozás esetén. Ebben az esetben a károkozás tényét, a kár megállapított összegét, a károkozó elismerő nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2)
A káreljárás során készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a) a vizsgálattal megbízott személynek, vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását; b) a hallgató személyi adatait (születési hely, idő, anyja neve) és lakóhelyét; c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit; d) a kár összegét; e) a bizonyítékokat (különösen: tanúvallomás, szemle jegyzőkönyv, fegyelmi, vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, szakmai kivizsgálásról készített jelentés); f) a hallgató felelőssége mértékének alapjául szolgáló összeget; g) azokat a tényezőket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről, vagy kiszabásának mellőzéséről való döntéshez szükségesek (vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények); h) a hallgató a felelősségére vonatkozó nyilatkozatát, továbbá; i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy, vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit (kiket) és milyen mértékben tart felelősnek.
(3)
A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. 179. §
(1)
A vizsgálat befejezése után a kárügy összes iratát haladéktalanul döntés céljából a dékán elé kell terjeszteni.
(2)
Ha vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, a dékán haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt.
(3)
Ha az iratok alapján az anyagi felelősség elbírálható a dékán határozatban dönt. A határozat a kézbesítéssel emelkedik jogerőre. 180. §
(1)
A dékán által hozott határozat rendelkező részből és indokolásból áll.
(2)
A rendelkező rész kötelező tartalma: a) a szervezet megnevezése; b) a kártérítésre kötelezett személyi adatai (születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), rendfokozata, beosztása;
108 c) a kiszabott kártérítés összege (számmal és betűvel); d) a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre, vagy a megfizetés elhalasztására vonatkozó rendelkezés; e) a jogorvoslat lehetőségéről történő tájékoztatás, mely szerint a hallgató határozat közlésétől számított 30 napon belül annak bírósági felülvizsgálatát kérheti. (3)
Az indokolás kötelező tartalma: a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetése, a kár kiszámításának módja, a bizonyítékokra utalás; b) a hallgató védekezésének lényege és annak értékelése; c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabályra, vagy egyéb szabályzóra vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás, és d) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolása (pl. a kártérítés mérséklése). 181. §
(1)
A kártérítési határozatot 3 példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből 1 példányt a hallgatónak kézbesíteni kell, 1 példányt a kárügy irataihoz kell csatolni, 1 további példányt pedig a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra a pénzügyi és számviteli szervezetnek kell átadni.
(2)
A határozat átvételének tényét és idejét a hallgató aláírásával köteles igazolni. Ha a kézbesítés posta útján történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál. 182. §
(1)
A dékán a határozatot név-, szám-, vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja.
(2)
A dékán hivatalból, vagy a hallgató kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.
(3)
A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és közölni kell a hallgatóval. 183. §
(1)
Indokolt esetben a hallgatók kérelemére, vagy hivatalból a jogerős és végrehajtható határozat végrehajtása elhalasztható.
(2)
A halasztás időtartamát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését sem. 184. §
(1)
A kiszabott kártérítés (beleértve a bíróság által megítélt kártérítést is) – kérelemre vagy hivatalból – akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha a) a kötelezett a károkozást követően tanúsított magatartásával ezt kiérdemelte és az Egyetem vagyonának megóvására irányuló érdek a kártérítés teljes megfizetése nélkül is megvalósult, vagy
109 b) a kötelezett anyagi helyzete (családi és szociális körülményei) úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy az általa eltartottak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni. (2)
Az utólagos mérséklésről és elengedésről a dékán dönt. Az Egyetem kártérítési felelőssége 185. §
(1)
Az Egyetem a vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben okozott kárért.
(2)
Mentesül az Egyetem a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3)
Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő. 186. § A kettős jogállású hallgatót, a honvéd tisztjelöltet és a volt HM ösztöndíjas hallgatót megillető kártérítési igény elbírálására a Hszt., illetve a Hjt., valamint e tárgykörben azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései az irányadók azzal, hogy esetükben az állományilletékes parancsnok az intézmény vezetője. 187. § Az Egyetem a hallgató dolgaiban bekövetkezett kárért – vétkességére tekintet nélkül – akkor felel, ha azt az Egyetem engedélyével, annak körletében, megőrzőjében, vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dologban keletkezett. 188. § A kár bekövetkezése esetén a dékán a károkozástól számított 30 napon belül köteles a hallgatót felhívni a kárigény előterjesztésére, valamint tájékoztatást adni a kártérítési eljárásról. 189. §
(1)
Ha a kárért az Egyetem felelőssége egyértelműen megállapítható és az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, továbbá, ha a kártérítés összege nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott összeghatárt, valamint a kártérítés nem jár járadékfizetési kötelezettséggel, a kártérítésre a dékán intézkedik.
(2)
A kártérítést a károsult részére az igénybejelentéstől számított 90 napon belül ki kell fizetni. 190. §
(1)
A kártérítési eljárás lefolytatása, a kártérítés összegének megállapítása és kifizetése az Egyetem hatáskörébe tartozik.
(2)
A kártérítési igényt 60 napon belül kell elbírálni és a döntést a károsulttal indokolt írásbeli határozatban kell közölni.
110 (3)
A károsult a dékán határozata ellen keresettel fordulhat az illetékes bírósághoz. 191. §
(1)
A hallgató és az Egyetem kártérítési felelőssége alapján támasztható kártérítési igények a Ptk. rendelkezései szerint évülnek el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a kárigény, illetőleg a kártérítési követelés esedékessé vált. Ha a jogosult a kártérítési igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, azt az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(2)
Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Jogorvoslati eljárás 192. §
(1)
A hallgató jogosult – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – az Egyetem döntése, intézkedése, vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen – ideértve a dékán döntését is – a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére, vagy egyéni érdeksérelemre hivatkozással felülvizsgálati kérelemmel élni.
(2)
A jogorvoslati eljárás indításának lehetősége kiterjed a felvételi eljárás egyetemi hatáskörbe tartozó cselekményeire, valamint a beiratkozási eljárásra is.
(3)
Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az Egyetem SzMSz-ében foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. 193. § A felülvizsgálati kérelem a döntés ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújtható be írásban a rektorhoz. A kérelemben – amennyiben jogsérelemre vonatkozik – meg kell jelölni, hogy a hallgató azt milyen hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt terjeszti elő. 194. §
(1)
A felülvizsgálati kérelem vizsgálatára és elbírálására a rektor 3-6 fős bizottságot jelöl ki úgy, hogy abban a hallgatói önkormányzat képviseletének mértéke egyharmad legyen.
(2)
A rektor a kérelmet akkor bírálhatja el személyesen, ha azt egyéni érdeksérelemre hivatkozva terjesztették elő. 195. § A kérelem elbírálása során a tényállást tisztázni kell és a hallgatót legalább egy ízben meg kell hallgatni. Az eljárásban a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, valamint közlésére, a döntés kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására, vagy visszavonására vo-
111 natkozóan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 196. § A jogorvoslati eljárás eredményeként az Ftv. 73. § (5) bekezdésében meghatározott döntések hozhatók. A döntést meg kell indokolni. A döntés a közlésével válik jogerőssé. Ellene a hallgató a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Erről köteles a keresetlevél egy példányának megküldésével az Egyetemet értesíteni.
III. Fejezet Esélyegyenlőségi Szabályzat Általános rendelkezések 197. § (1)
Az Egyetem elismeri és figyelembe veszi tevékenysége során a nők és férfiak egyenjogúságát. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az Egyetem működése során maradéktalanul tiszteletben tartsa a jogaikat, érvényesüljön az arányos képviselet elve.
(2)
Az Egyetem elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatáshoz való jogát. A fogyatékossággal élő munkavállalók nem szenvedhetnek hátrányt munkatársaikkal szemben.
(3)
Az Egyetem elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő hallgatók jogát a tanuláshoz, amennyiben az Egyetemen oktatott szak egészségi, pszichikai és fizikai követelményei lehetővé teszik fogyatékossággal élő hallgatók felvételét is. Ezen esetben a fogyatékossággal élő hallgatók nem szenvedhetnek hátrányt hallgatótársaikkal szemben. Fogyatékossággal élő hallgató az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerint érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
(4)
Az Egyetem az évente kiadott felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, valamint az írott és elektronikus médiában is megjelöli azon szakjait, melyek esetén speciális egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket kíván meg. E szakokra fogyatékossággal élő hallgatót nem vesz fel.
(5)
Az Egyetem az előző pontban meghatározottakon kívül érvényesíti tevékenységében az egyenlő bánásmód követelményét és az esélyegyenlőség szempontjait. Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a katonai képzés sajátosságainak figyelembevételével és alkalmazásával hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához. A szabályzat hatálya 198. §
112 A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem polgáraira, figyelembe véve a 197. § (4) bekezdésében foglaltakat, mely szerint lehetőség van a fogyatékossággal élők kizárására a katonai szakokon folytatott képzésből. Minden más szakon, mely nem követel meg speciális fizikai, egészségügyi valamint pszichikai alkalmasságot, nem hozhat az Egyetem olyan intézkedést, mely a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel vagy jelen szabályzattal ellentétes lenne. Az Esélyegyenlőségi Bizottság 199. § (1)
A Szenátus az Esélyegyenlőségi Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) a rektor előterjesztése alapján hozza létre 5 fővel, melynek elnöke a rektor által megbízott koordinátor. A tagok közül legalább egy hallgatót az EHÖK delegál.
(2)
A Bizottság feladata: a) figyelemmel kísérni a férfiak és nők arányos képviseletét az önkormányzati szervekben, erre javaslatokat tenni, ellenőrizni az intézkedések eredményességét; b) feltárni és a döntésre jogosult elé vinni a diszkrimináció megnyilvánulását, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket; c) elkészíteni és elfogadásra a szenátus elé terjeszteni az Esélyegyenlőségi Tervet; d) figyelemmel kísérni – a Tanulmányi Osztály tájékoztatása alapján – a Karra jelentkező speciális szükségletű hallgatók felvételi vizsgájának előkészítését, illetve gondoskodni az érintett hallgatók felvételi eljárásának lebonyolításához szükséges feltételekről; e) tervezni és dönteni a szükségleteknek megfelelő személyi segítségnyújtás mértékéről annak finanszírozásáról, a tutori, jelnyelvi vagy orális tolmácsolási, kísérői, eszköz betanítási, tájékozódás- és közlekedéstanítási, stb. feladatokról; f) koordinálni, biztosítani, finanszírozni más szakterületi szakemberek számára (pl. könyvtár) a speciális eszközök, technikák alkalmazásának és használatának betanítását; g) regisztrálni, és folyamatosan nyilvántartani – a Tanulmányi Osztály előzetes tájékoztatása alapján – a Karra beiratkozó speciális szükségletű hallgatókat az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint, és biztosítani az adatok statisztikai célú felhasználását; h) felmérni a speciális szükségletű hallgatók oktatással kapcsolatos igényeit a hallgatói és oktatói oldalról egyaránt, és koordinálni a szükséges feltételek biztosítását; i) elbírálni a speciális szükségletű hallgatók felmentési és segítési kérelmeit, tájékoztatást adni a jogorvoslat lehetőségéről. A kérelem elutasítása esetén útmutatással szolgálni az alternatív megoldási lehetőségeket illetően; j) konzultálni a speciális szükségletű hallgatókkal, tájékozódni az esetleges újabb igényekről;
113 k) kapcsolatot tartani tanácsadás szintjén is a speciális szükségletű hallgatók oktatóival; l) felvenni más felsőoktatási intézmény koordinátoraival a kapcsolatot; m) megtámadni az esélyegyenlőséget sértő intézkedéseket a megszüntetésükre jogosult személyeknél. 200. § A Bizottság összetétele (1)
A Bizottság munkáját annak elnöke irányítja, aki egyben az intézményi koordinátor, akit a rektor bíz meg határozatlan időre.
(2)
A Bizottság állandó tagjait a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg, elnökét a rektor intézkedésben jelöli ki. A tagok közül legalább egy fő hallgató, akit az EHÖK delegál. A tagok közül minden kar képviselteti magát.
(3)
A Bizottság ülései nyilvánosak, állandó meghívottak a Kar kijelölt munkatársai, időszakosan a gazdasági vezető vagy megbízottja, a könyvtár vezetője vagy megbízottja, valamint a Kar tanszékeinek oktatói. Amennyiben az ügy érintettje kéri, vagy a Bizottság bármely tagja javasolja, a bizottság elnöke zárt ülést rendel el. 201. § A Bizottság működése
(1)
A Bizottság a felvételi jelentkezések beérkezését követően a Tanulmányi Osztálynál megkéri a Karra felvételi kérelmet benyújtó fogyatékossággal élő hallgatók névsorát.
(2)
A Bizottság minden félév beiratkozási periódusát követő hét folyamán a Tanulmányi Osztálynál megkéri, illetve pontosítja a Karra újonnan felvételt nyert fogyatékossággal élő hallgatók névsorát.
(3)
Minden tanévben legkésőbb szeptember 15-ig (keresztféléven induló képzésben március 15-ig) felülvizsgálja az adott hallgatók igényeinek megfelelő akadálymentességet, elérhetőséget.
(4)
Az igényeknek megfelelően legkésőbb szeptember 31-ig (március 31-ig) tájékoztatja a fogyatékossággal élő hallgatók képzésében résztvevő tanszékeket a segítségnyújtás szükséges módjáról és lehetőségeiről.
(5)
Az intézményhez a költségtérítéses képzésre befizetett összeg ismeretében – annak terhére – a gazdasági igazgatóság előzetes tájékoztatása alapján, valamint a hallgatói és oktatói igényekre alapozva tervet készít, és döntést hoz az adott tanévben a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő támogatás felhasználásáról, a dologi kiadásokról, eszköz beszerzésekről. A döntésről tájékoztatja a gazdasági igazgatót.
(6)
A beérkezett igények elbírálását követően a Bizottság dönt a szükségleteknek megfelelő személyi és dologi segítségnyújtás mértékéről és módjáról, a döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a gazdasági igazgatót és az érintett hallgatókat.
(7)
A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az épületek akadálymentességét, javaslatokat tesz a fizikai környezet akadálymentességének javítására, a
114 szükséges eszközök, felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére, karbantartására. (8)
A Bizottság tagjai havi egy alkalommal előzetes bejelentkezés alapján fogadóórát tartanak a fogyatékossággal élő hallgatók és az őket oktató kollégák számára a folyamatos segítségnyújtás, kapcsolattartás biztosításáért. A fogadóórára történő bejelentkezést a tárgynapot megelőző nap munkaidő végéig lehet megtenni az intézményi koordinátornál telefonon vagy személyesen.
(9)
A Bizottság minden tanév elején listát készít a kölcsönözhető, illetve más módon hozzáférhető tanulást segítő eszközökről, s erről, valamint a kölcsönzés módjáról tájékoztatja a speciális szükségletű hallgatókat.
(10)
A Bizottság segítségével a Kar folyamatosan bővíti, korszerűsíti a speciális formában elérhető tankönyvek, oktatási segédletek (különösen: domború ábrák, stb.) körét, és ezeket a könyvtár állományába kölcsönzésre, nyilvántartásra átadja.
(11)
A Bizottság minden tanév elején önkénteseket toboroz a hallgatók közvetlen, illetve közvetett (különösen: tananyag előállítás) megsegítésének ellátására.
(12)
A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a férfiak és nők arányos képviseletét az Egyetem önkormányzati szervezeteiben. Abban az esetben, ha az arányos képviselet – akár közvetetten is – csorbát szenved, úgy a Bizottság kifogást emel a szervezetet alapító (létrehozó) szervnél és kéri a szervezet tagjainak személyi változtatását.
(13)
A Bizottság szükség szerint, de legalább tanulmányi évenként kétszer tart ülést. Ezen ülésen a (3)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül értékeli az Egyetemen az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseket, azok megvalósulását, különös tekintettel a férfiak és nők egyenjogúságára.
(14)
A Bizottság abban az esetben, ha írásos panasz vagy felmentési kérelem érkezik hozzá, vagy az Egyetem rektora utasítja eljárásra, a kézhezvételtől vagy az utasítástól számított legkésőbb 30 napon belül soron kívüli ülésen köteleses kivizsgálni az ügyet.
(15)
A Bizottság döntéseit a tagok többségi szavazatával hozza. A döntésről értesíti az érintett felet, az Egyetem rektorát, valamint a Tanulmányi Osztályt. 202. § Az intézményi koordinátor feladatai
(1)
Irányítja a Bizottság munkáját.
(2)
Gondoskodik a testület üléseinek megszervezéséről, a meghívottak értesítéséről, valamint arról, hogy az üléseken emlékeztető készüljön, melyet eljuttat az illetékes kari vezetőkhöz és – a pénzügyi vonatkozásokkal járó döntések előkészítése esetén – a gazdasági igazgatóhoz is.
(3)
Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtásáért felelős referens.
(4)
Összeállítja, és az adatvédelmi előírások betartása mellett nyilvánosságra hozza a Bizottság által elfogadott, az adott tanévre vonatkozó támogatási tervet.
115 (5)
A hallgatók kérésére és a Bizottság döntése alapján minden félév szorgalmi időszaka első havának 30. napjáig tájékoztatja a Kar oktatóit a fogyatékossággal élő hallgatók előadásokkal és gyakorlattal kapcsolatos igényeiről.
(6)
Kapcsolatot tart a Bizottság tagjai, illetve a gazdasági igazgató és a kari vezetők között.
(7)
Kapcsolatot tart a fogyatékossággal élő hallgatókkal szükség esetén személyesen is.
(8)
Minden év szeptember 15-ig vagy március 15-ig a TO közlése alapján összesíti a fogyatékossággal élő hallgatók létszámát, adatait, és beosztja őket a Bizottságban a Kart képviselő oktatóhoz.
(9)
Minden tanév végén beszámolót készít a testület munkájáról és a munka során szerzett tapasztalatokról.
(10)
Ellenőrzi és felügyeli a Karon a tárgykörben kiadott jogszabályok betartását.
(11)
Javaslatot tesz a Szenátusnak a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.
(12)
Az intézményi koordinátor díjazását – a vonatkozó jogszabályok alapján – a rektor állapítja meg. A fogyatékossággal élő hallgatók jogai 203. §
(1)
Beszéd-, és más fogyatékos hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás-diszgráfiás hallgató: a) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet; b) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; e) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett; f) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell;
116 c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök); d) A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a Bizottság engedélyezheti hosszabb felkészülési idő igénybevételét. A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg; e) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje, a felsőoktatásban államilag támogatott tizenkét félévhez képest négy félévvel megnövelhető. (2)
Hallássérült hallgató esetében: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget; b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól felmentést kaphat; c) aki már előző tanulmányai során tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani; e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére; f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása; g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.
(3)
Mozgáskorlátozott hallgatók esetében: a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint – a szabályzatban foglaltak alapján – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését; b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel; c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni; d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (pl. speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekeszszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát; e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani.
117 (4)
Látássérüléssel élő hallgatók esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; b) aki már előző tanulmányai során tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c) a fogyatékossága miatt bizonyos gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető; d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető; e) a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. A fogyatékosság megállapításának, igazolásának és elbírálásának rendje 204. §
(1)
A fogyatékkal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét szakvéleménnyel igazolja.
(2)
Fogyatékosság megállapítását, annak mértékét, illetve végleges vagy időszakos voltát igazoló szakvélemény kiadására: a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányi és érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság típusa szerint illetékes Országos Látás-, Hallás-, Mozgás-, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság; b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult.
(3)
A fogyatékosság igazolása, a fogyatékosság megállapítására szolgáló szakvéleménnyel történik, melyet a fogyatékkal élőnek kell benyújtania a Bizottság koordinátornak.
(4)
A fogyatékkal élő hallgatók, illetve a fogyatékkal élő jelentkezők felmentésére, segítésére irányuló kérelmet a Bizottság bírálja el.
(5)
A Bizottság a kérelmekről október 15-ig, illetve március 15-ig dönt. Az év közbeni méltányossági kérelmekről a Bizottság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. A Bizottság elnöke a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb 8 nappal meghosszabbíthatja.
(6)
A fogyatékkal élő hallgató, illetve fogyatékkal élő jelentkező a Bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül jogorvoslati kérelemmel fordulhat a rektorhoz.
118 (7)
A fogyatékkal élő hallgatónak a félév elején, de legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatnia kell oktatóit a számára adható és az általa igénybe venni kívánt oktatási-és vizsgáztatási kedvezményekről.
119
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 205. § (1)
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szenátusa 2011. augusztus 24-i ülésén hozott 469-27/2011 nyt. számú határozatával elfogadta. A Szabályzat 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. Az SzMSz 2. és 8. sz. mellékletei 2011. szeptember 1-jén hatályukat vesztik.
(2)
Az SzMSz-t és mellékleteit az Egyetem honlapján kell közzétenni. Az SzMSz és mellékleteinek közzétételéről és folyamatos megismerhetőségéről a rektor intézkedik.
120
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ........................................................................................................................3 Az Egyetem közérdekből nyilvános adatai ..................................................................................... 3
ELSŐ RÉSZ .......................................................................................................................10 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND ................................................................................10 I. Fejezet ....................................................................................................................................... 10 A vezetés szerkezete.................................................................................................................... 10 Az Egyetem irányítási mechanizmusa ..................................................................................... 10 Az Egyetem vezetési rendszere............................................................................................... 10 A vezetés rendje....................................................................................................................... 10 Vezetői állások és vezetői megbízások.................................................................................... 11 II. Fejezet ...................................................................................................................................... 11 Az Egyetem magasabb vezetői .................................................................................................... 11 A rektor ..................................................................................................................................... 11 A további magasabb vezetőkre vonatkozó általános szabályok .............................................. 13 III. Fejezet ..................................................................................................................................... 14 A további magasabb vezetők feladat-, és hatásköre.................................................................... 14 Stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes ................................................................... 14 Főtitkár...................................................................................................................................... 16 Gazdasági igazgató.................................................................................................................. 17 Dékán ....................................................................................................................................... 18 IV. Fejezet..................................................................................................................................... 20 A dékánhelyettesek ...................................................................................................................... 20 Oktatási dékánhelyettes ........................................................................................................... 20 Tudományos dékánhelyettes ................................................................................................... 20 V. Fejezet...................................................................................................................................... 20 Az Egyetem szervezeti felépítése................................................................................................. 20 VI. Fejezet..................................................................................................................................... 23 Az egyes testületek és szervezeti egységek feladatai, működése............................................... 23 A) Az Egyetem testületei és bizottságai ................................................................................... 23 A Szenátus ........................................................................................................................... 23 Az Egyetemi Állománygyűlés............................................................................................... 27 A Rektori Tanács.................................................................................................................. 27 Az Egyetemi Doktori Tanács................................................................................................ 28 Egyetemi Habilitációs Bizottság ........................................................................................... 28 Az Egyetemi Professzori Tanács ......................................................................................... 28 Az Egyetemi Tudományos Tanács ...................................................................................... 29 Az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács ............................................................................... 29 Az Egyetemi Minőségügyi Bizottság.................................................................................... 30 Az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat ..................................................... 30 Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács ........................................................................ 32 Hallgatói Tanulmányi, Vizsga-, és Szociális Ügyek Bizottsága ........................................... 32 Az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság .................................................................................... 32 A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság........................................................................................ 32 Az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság ............................................................................ 33 Az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács.................................................................................. 33 Az Egyetemi Érdekegyeztető Tanács .................................................................................. 33 A Keretgazda Lakás- és Szociálpolitikai Bizottság .............................................................. 34 Kockázatkezelési Bizottság.................................................................................................. 34 B) Az Egyetem szervezeti egységei......................................................................................... 35 A kar ..................................................................................................................................... 35 A rektor közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek és személyek............... 35
121 Vezető Jogtanácsos ........................................................................................................ 35 Katonai Főigazgatóság .................................................................................................... 35 A stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek............................................................................................................. 36 Minőségbiztosítási Iroda .................................................................................................. 36 A főtitkár közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek .................................... 36 Főtitkári Hivatal ................................................................................................................ 36 Ügyviteli Iroda .................................................................................................................. 37 Egyetemi Kollégium ......................................................................................................... 37 A gazdasági igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek................ 37 Gazdasági Igazgatóság ................................................................................................... 38 Pénzügyi és Számviteli Osztály....................................................................................... 38 Logisztikai Osztály ........................................................................................................... 38 A dékán közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek ..................................... 39 Belső Ellenőrzési Csoport................................................................................................ 39 Személy- és Munkaügyi Osztály...................................................................................... 39 Katonai Testnevelési és Sportközpont ............................................................................ 40 Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) ...................................................................... 40 Nyelvoktatási Központ ..................................................................................................... 40 Nyelvi Vizsgaközpont....................................................................................................... 41 Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ ..................................................................... 41 Az oktatási dékánhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek ....... 41 Tanulmányi Osztály ......................................................................................................... 42 Katonai Át- és Továbbképző Központ ............................................................................. 42 Karrieriroda ...................................................................................................................... 42 A tudományos dékánhelyettes közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek.. 43 Egyetemi Kari Központi Könyvtár .................................................................................... 43 Tudományszervező Központ ........................................................................................... 44 Pályázati Iroda ................................................................................................................. 45
MÁSODIK RÉSZ ................................................................................................................46 FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER ........................................................46 I. Fejezet ....................................................................................................................................... 46 Általános rendelkezések............................................................................................................... 46 A követelményrendszer hatálya ............................................................................................... 46 A foglakoztatási követelményrendszer rendeltetése................................................................ 46 II. Fejezet ...................................................................................................................................... 47 A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje ................................................................................... 47 A munkáltatói jogkör kategóriái ................................................................................................ 47 A munkáltatói jogkör átruházása .............................................................................................. 47 Munkáltatói jogkör gyakorlása vezető beosztások tekintetében .............................................. 47 Munkáltatói jogkör gyakorlása vezetőhelyettesek tekintetében ............................................... 48 Kinevezési és megbízási rend az Egyetemen ......................................................................... 48 III. Fejezet ..................................................................................................................................... 51 Egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények...................................................... 51 Általános követelmények.......................................................................................................... 51 Tanársegéd .............................................................................................................................. 53 Adjunktus.................................................................................................................................. 54 Főiskolai docens....................................................................................................................... 56 Egyetemi docens ...................................................................................................................... 57 Főiskolai tanár .......................................................................................................................... 58 Egyetemi tanár ......................................................................................................................... 59 Alkotói szabadság .................................................................................................................... 60 Kutatónapok ............................................................................................................................. 61 Tudományos segédmunkatárs ................................................................................................. 61 Tudományos munkatárs ........................................................................................................... 62 Tudományos főmunkatárs ........................................................................................................ 62 Tudományos tanácsadó ........................................................................................................... 63
122 Kutatóprofesszor ...................................................................................................................... 64 A nyelvtanári és testnevelő tanári munkakörre megállapított követelményrendszer ............... 64 Nyelvtanár I. ............................................................................................................................. 65 Nyelvtanár II. ............................................................................................................................ 65 Testnevelő tanár....................................................................................................................... 66 A gyakorlati oktató, szakoktatói munkakörökre megállapított követelmények ......................... 67 Meghívott oktató ....................................................................................................................... 67 Óraadó oktató........................................................................................................................... 67 Az Egyetem más alkalmazottai munkaköri követelményei ...................................................... 68 Az oktató és a tanár tanításra fordított ideje............................................................................. 69 IV. Fejezet..................................................................................................................................... 70 A nyilvános pályázatok elbírálásának rendje................................................................................ 70 A pályázati felhívás kiadásának és elbírásának rendje............................................................ 71 V. Fejezet...................................................................................................................................... 73 A címek adományozásának rendje............................................................................................... 73 Adományozható címek ............................................................................................................. 73 A „tiszteletbeli doktor” („Doctor Honoris Causa”) kitüntető cím adományozása ...................... 74 A „Professor Emeritus” kitüntető cím adományozása .............................................................. 74 A „Rector Emeritus” kitüntető cím adományozása................................................................... 76 A „Pro Militum Artibus” kitüntető cím adományozása .............................................................. 76 Az Egyetem Díszpolgára kitüntető cím adományozása........................................................... 77 Címzetes egyetemi tanári és címzetes egyetemi docensi címek adományozása ................... 77 Magántanári, mesteroktatói, mestertanári címek adományozása............................................ 78 „Kiváló oktató” cím adományozása .......................................................................................... 79 Munkatársi, főmunkatársi, tanácsosi és főtanácsosi címek adományozása............................ 80 VI. Fejezet..................................................................................................................................... 81 A habilitációs eljárás követelményei ............................................................................................. 81 VII. Fejezet.................................................................................................................................... 82 A folyamatos alkalmasság vizsgálata........................................................................................... 82 VIII. Fejezet................................................................................................................................... 83 Az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálásának rendje .............................. 83 IX. Fejezet..................................................................................................................................... 83 Az oktatók részvétele a felsőoktatási intézmény döntéshozatali eljárásában – Választási Szabályzat .................................................................................................................................... 83 A fejezet hatálya ....................................................................................................................... 83 Alapelvek .................................................................................................................................. 83 A választási eljárás................................................................................................................... 84 A jelölés .................................................................................................................................... 84 A szavazás ............................................................................................................................... 85 A képviselők és a póttagok....................................................................................................... 86 A testületek tagjainak jogállása ................................................................................................ 87 A testületek működésének szabályai ....................................................................................... 88 X. Fejezet...................................................................................................................................... 89 Az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje...................................................................................................... 89 XI. Fejezet..................................................................................................................................... 90 Egyéb rendelkezések ................................................................................................................... 90 Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek ................................................................................... 90
HARMADIK RÉSZ .............................................................................................................92 A HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER...................................................................92 I. Fejezet ....................................................................................................................................... 92 A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendje, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálása.............................................................................. 92
123 A hallgató joga és kötelessége................................................................................................. 92 Mellékletben szabályozott hallgatói követelmények................................................................. 94 II. Fejezet ...................................................................................................................................... 95 A hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálása, a jogorvoslat rendje .................................... 95 A hallgató fegyelmi felelőssége................................................................................................ 95 A fegyelmi büntetések .............................................................................................................. 96 A fegyelmi eljárás ..................................................................................................................... 97 A mentesítési eljárás .............................................................................................................. 104 Új eljárás elrendelése ............................................................................................................. 104 A hallgató kártérítési felelőssége ........................................................................................... 104 A megrongált, elveszett vagyontárgy értékének megállapítása............................................. 105 A hallgatók kártérítési felelősségének egyes szabályairól ..................................................... 105 Az Egyetem kártérítési felelőssége ........................................................................................ 109 Jogorvoslati eljárás................................................................................................................. 110 III. Fejezet ................................................................................................................................... 111 Esélyegyenlőségi Szabályzat ..................................................................................................... 111 Általános rendelkezések......................................................................................................... 111 A szabályzat hatálya............................................................................................................... 111 Az Esélyegyenlőségi Bizottság .............................................................................................. 112 A fogyatékossággal élő hallgatók jogai .................................................................................. 115 A fogyatékosság megállapításának, igazolásának és elbírálásának rendje .......................... 117
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..............................................................................................119 TARTALOMJEGYZÉK ....................................................................................................120 MELLÉKLETEK ...............................................................................................................124
124
MELLÉKLETEK 1.
számú:
A Hadtudományi Kar Szervezeti és Működési Rendje
2.
számú:
3.
számú:
Minőségbiztosítási Szabályzat
4.
számú:
Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
5.
számú:
Egyetemi Felvételi Szabályzat
6.
számú:
Egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat
7.
számú:
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
8.
számú:
9.
számú:
Hallgatói Baleset-megelőzési Szabályzat
Budapest, 2011. szeptember
-n
Prof. dr. Padányi József mk. ezredes mb. rektor
Készült: 1 eredeti példányban Egy példány: 124 lap Ügyintéző (tel.): dr. Bódi Roland (29-656) Kapja: Irattár Sokszorosítva: 9 példányban Egy példány 124 lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: rektor 2. sz. soksz. pld.: főtitkár 3. sz. soksz. pld.: katonai főigazgató 4. sz. soksz. pld.: ORH 5. sz. soksz. pld.: TRH 6. sz. soksz. pld.: SIRH 7. sz. soksz. pld.: BJHMK dékán 8. sz. soksz. pld.: KLHTK dékán 9. sz. soksz. pld.: gazdasági igazgató
