SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola OM: 027829

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013.

Tartalom 1

2

Általános rendelkezések .................................................................................................................. 1 1.1

Az SZMSZ célja ......................................................................................................................... 1

1.2

Hatálya..................................................................................................................................... 1

1.3

Az SZMSZ nyilvánossága .......................................................................................................... 1

1.4

Jogszabályi háttér .................................................................................................................... 1

1.5

Az intézmény alapadatai ......................................................................................................... 3

A működés közös szabályai – Szervezeti rendszer .......................................................................... 4 2.1

2.1.1

Vezetési szerkezet ........................................................................................................... 4

2.1.2

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök ............... 7

2.1.3

Vezetők közti feladatmegosztás ...................................................................................... 8

2.1.4

A képviselet és a kiadmányozás szabályai ....................................................................... 9

2.2

3

Vezetés, irányítás..................................................................................................................... 4

Az intézmény szervezeti egységei, kapcsolattartásuk rendje ................................................. 9

2.2.1

Az intézményegységek .................................................................................................... 9

2.2.2

Gyermekek-óvodai csoportok ......................................................................................... 9

2.2.3

Tanulók .......................................................................................................................... 10

2.2.4

Diákönkormányzat......................................................................................................... 11

2.2.5

Alkalmazottak ................................................................................................................ 14

2.2.6

Szülők, szülői közösségek .............................................................................................. 23

2.2.7

Könyvtár ........................................................................................................................ 26

2.2.8

Sportkör ......................................................................................................................... 26

2.3

Külső kapcsolatok .................................................................................................................. 27

2.4

Az alapdokumentumok nyilvánossága .................................................................................. 32

2.5

Elektronikus dokumentumok kezelési rendje ....................................................................... 32

2.5.1

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .... 32

2.5.2

Az elektronikus napló .................................................................................................... 33

2.5.3

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 34

Az óvoda működési rendje ............................................................................................................ 35 3.1

A nevelési év helyi rendje ...................................................................................................... 35

3.1.1 3.2

A nevelési év rendjének meghatározása ....................................................................... 35

A belépés és a benntartózkodás rendje ................................................................................ 36

3.2.1 A gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje ........................................................................................................ 36 3.2.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ..................................................................................................... 37 3.3

A helyettesítés rendje............................................................................................................ 37

3.4

Gyermekek felvétele ............................................................................................................. 38

3.4.1 Óvodai felvétel, átvétel eljárásrendje: ................................................................................. 38 3.5

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 39

3.6

Egészségvédelem................................................................................................................... 40

3.6.1

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................ 40

3.6.2

Az óvoda egészségvédelmi szabályai ............................................................................ 41

3.6.3 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ..................................................................................................................................... 41

4

3.6.4

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők............................................................ 44

3.6.5

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................ 46

Az iskola működési rendje ............................................................................................................. 49 4.1

A belépés és a benntartózkodás rendje ................................................................................ 49

4.1.1 A gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje ................................................................................................. 49 4.1.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ..................................................................................................... 50 4.2

A helyettesítés rendje............................................................................................................ 51

Tanulók felvétele ............................................................................................................................... 51 4.3

Tankönyvellátás rendje ......................................................................................................... 53

4.4

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 56

4.5

Az egyéb foglalkozások .......................................................................................................... 58

4.6

Egészségvédelem................................................................................................................... 63

4.6.1

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................ 63

4.6.2 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ..................................................................................................................................... 68

5

4.7

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők.................................................................... 69

4.8

A fegyelmi eljárás .................................................................................................................. 71

4.9

A belső ellenőrzésének rendje .............................................................................................. 76

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................................ 81

Mellékletek ............................................................................................................................................ 83 1.

számú melléklet............................................................................................................................. 84

2. számú melléklet ................................................................................................................................. 85 3. számú melléklet ................................................................................................................................. 86

1 Általános rendelkezések 1.1 Az SZMSZ célja A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola működésének, belső és külső kapcsolatainak szabályozása.

1.2 Hatálya (1.) A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó 29. napján fogadta el. (2.) Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: 

az iskolai diákönkormányzat,



az iskolai szülői szervezet,



az óvodai szülői szervezet

(3.) Az intézmény fenntartója, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye jóváhagyásával lép hatályba 2013. szeptember 1-jén. (4.) A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

1.3 Az SZMSZ nyilvánossága Az intézmény SZMSZ-ét az intézmény hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni.

1.4 Jogszabályi háttér (1.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései

1

(2.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései (3.) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: (4.) Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (23. §, 19. § (1), 22. § (1)) (5.) 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról (6.) A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (7.) A Kormány 138/1992. (X.8.) Korm. rendelete a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (8.) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (9.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (10.) 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

részt

vevők

juttatásairól

és

kedvezményeiről (11.) 2012. évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról (12.) 51/2012.

(XII.

21.)

EMMI

rendelet

a

kerettantervek

kiadásának

és

jóváhagyásának rendjéről (13.) 110/2012.(VI. 4.)

Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról (14.) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet (15.) 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet - A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

2

(16.) Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 30/2012.(IX. 28.) EMMI- rendelet (17.) 48/2012(XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről (18.) 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (19.) 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (20.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (21.) a mindenkori hatályos költségvetési törvény

1.5 Az intézmény alapadatai (1.) Az intézmény neve: Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola (2.) Az intézmény székhelye, címe: Jánoshalma, Rákóczi u. 8. (3.) Az intézmény tagintézménye: Szent Anna Katolikus Óvoda (4.) Az intézmény telephelyei:

Jánoshalma, Bernáth Zoltán u. 12. Jánoshalma, Molnár János u. 9.

(5.) Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke nevez ki. (6.) Az intézmény alapításának időpontja: 1993. (7.) Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. (8.) Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó (9.) Az intézmény fenntartója: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (10.) Az intézmény alaptevékenységei: A szakfeladat megnevezése

Száma

Óvodai nevelés, ellátás

851011

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása  az érzékszervi fogyatékosok közül a nagyothalló,  az enyhén értelmi fogyatékos,  egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált nevelése.

851012

3

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. 852011 évf.) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évf.):  az érzékszervi fogyatékosok közül a nagyothalló,  egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók integrált oktatása-nevelése.

852012

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. 852021 évf.) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 852022 (5-8. évf.):  az érzékszervi fogyatékosok közül a nagyothalló,  egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók integrált oktatása-nevelése. (11.) Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

(12.) Felügyeleti szervek:  Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatásügyi Bizottsága, mint Egyházi Főhatóság  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal  Emberi Erőforrások Minisztériuma (13.) Az intézmény számlaszáma: 11732129 – 20036586 - 00000000 (14.) Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 18341656 – 2 - 03 (15.) Az intézmény statisztikai számjele: 18341656 8520 552 03 (16.) Az intézmény OM azonosító száma: 027829 (17.) Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: általános forgalmi adó alany, de nincs levonási kötelezettsége

2 A működés közös szabályai – Szervezeti rendszer 2.1 Vezetés, irányítás 2.1.1 Vezetési szerkezet 4

(1.) Igazgató: (1) Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. (2) Az igazgatót a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseke, az oktatásért felelős miniszter jóváhagyásával nevezi ki. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. (2.) Spirituális: (1) A Kalocsa-Kecskeméti érsek bízza meg az intézmény növendékeinek és pedagógusainak lelki gondozásával. (2) Munkáját az Érseki Hivatal irányítása alatt végzi, egyeztetve az intézmény igazgatójával, oktatási igazgatóhelyettesével és a tagintézmény-vezetővel. (3.) Tagintézmény-vezető: (1) A tagintézmény-vezető megbízatása a fenntartó jóváhagyásával az igazgató által történik. (2) A tagintézmény-vezető munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. (4.) Szervezési igazgatóhelyettes: (1) A szervezési igazgatóhelyettes megbízatása a fenntartó jóváhagyásával az igazgató által történik. (2) A szervezési igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. (5.) Oktatási igazgatóhelyettes: (1) Az oktatási igazgatóhelyettes megbízatása a fenntartó jóváhagyásával az igazgató által történik. (2) Az oktatási igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. (6.) Gazdasági vezető: (1) A gazdasági vezető megbízatása a fenntartó jóváhagyásával az igazgató által történik. (2) A gazdasági vezető munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. 5

Szervezeti ábra

6

2.1.2 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök felel az intézmény szakszerű és törvényes

igazgató

működéséért, ,

tagintézmény-vezető

felel az intézmény szakszerű és törvényes

gazdasági vezető

gazdálkodásért gyakorolja a munkáltatói jogokat,

igazgató

dönt az intézmény működésével kapcsolatban

igazgató

minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

minden vezető a saját területén

jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,

igazgató

képviseli az intézményt.

igazgató, tagintézmény-vezető

a pedagógiai munkáért,

oktatási igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető

a nevelőtestület vezetéséért,

oktatási igazgatóhelyettes

óvodai nevelőtestület vezetéséért,


a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések


előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért óvodai nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések


előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért a rendelkezésre álló költségvetés alapján a

gazdasági vezető

nevelési-oktatási intézmény működéséhez

szervezési igazgatóhelyettes

szükséges személyi és tárgyi feltételek


biztosításáért a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez

7


igazodó, méltó megszervezéséért, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez


igazodó, méltó megszervezéséért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok


megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és


biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

gazdasági vezető tagintézmény-vezető

a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a


szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, diákönkormányzatokkal való megfelelő


együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

szervezési igazgatóhelyettes gazdasági vezető, tagintézményvezető

a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi

oktatási igazgatóhelyettes,

vizsgálatának megszervezéséért,


a pedagógus etika normáinak betartásáért és

oktatási igazgatóhelyettes,

betartatásáért.


2.1.3 Vezetők közti feladatmegosztás Igazgató: tanügyigazgatás Tagintézmény-vezető: óvodai élet szervezése Szervezési igazgatóhelyettes: munkaügy Oktatási igazgatóhelyettes: pedagógiai feladatok Gazdasági vezető: gazdálkodás

8

2.1.4 A képviselet és a kiadmányozás szabályai Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó gazdasági ügyiratokat a gazdasági vezető, egyéb iratokat a szervezési igazgatóhelyettes írja alá.

2.2 Az intézmény szervezeti egységei, kapcsolattartásuk rendje 2.2.1 Az intézményegységek  Szent Anna Katolikus Óvoda: óvodai nevelés, ellátás

 Szent Anna Katolikus Általános Iskola: általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évf.) Kapcsolattartás: (1.) Az igazgatósági megbeszéléseken stratégiai fontosságú, míg a vezetőségi megbeszéléseken taktikai szintű kérdések kerülnek egyeztetésre, ezeken mindkét intézmény képviselői jelen vannak. (2.) A gazdasági ügyek intézése teljes mértékben, a tanügyigazgatási ügyek nagy része is a székhelyen történik, a tagintézmény-vezető közvetlen kapcsolatot tart fenn a gazdasági vezetővel és az iskolatitkárral. (3.) A fejlesztő- és gyógypedagógiai ellátás , a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, a külső kapcsolatok fenntartása, az intézmény arculatának kialakítása egységesen kerül megszervezésre. (4.) Az óvoda-iskola átmenet munkacsoport kialakítása célként tűzi ki a kapcsolattartás erősítését is.

2.2.2 Gyermekek-óvodai csoportok (1.) Az óvoda két telephelyen, összesen négy gyermekcsoporttal működik. A Szivárvány, a Méhecske, a Katicabogár és a Halacska csoportokban összesen maximum 100 kisgyermek óvodai nevelési feladatát látjuk el.

9

(2.) Tanév elején szervezhető azonos és különböző (vegyes) életkorú gyermekekből álló csoport is, a gyermekek létszámától és fejlettségi szintjétől, illetve különböző befolyásoló tényezőktől függően.

2.2.3 Tanulók (1.) Tagozatok (1) Alsó tagozat: az 1-4. évfolyamra járó tanulók alkotják, oktatásuk és nevelésük minőségéért az alsós munkaközösség, s mint ennek felelős vezetője a munkaközösség-vezető felel a vezetőségben, s a tanulók érdekeit ugyanebben a függelmi rendszerben képviselik a pedagógusok. (2) Felső tagozat: az 5-8. évfolyamra járó tanulók alkotják, oktatásuk és nevelésük minőségéért a felsős munkaközösség, s mint ennek felelős vezetője a munkaközösség-vezető felel a vezetőségben, s a tanulók érdekeit ugyanebben a függelmi rendszerben képviselik a pedagógusok. (2.) Osztályok: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, melyet a tantárgyfelosztásban rögzít írásban. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 

osztálytitkár, aki egyben küldött az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe



tisztasági felelős,



1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

(3.) A tanulók és a nevelők kapcsolata: (1) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató o a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, o esetenként a honlapon keresztül o esetenként az elektronikus naplón keresztül 10

 a diákönkormányzatot segítő pedagógus o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta, o esetenként a honlapon keresztül o esetenként az elektronikus naplón keresztül  a munkaközösség-vezetők és a folyamatgazdák o az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, o esetenként a honlapon keresztül o esetenként az elektronikus naplón keresztül 

az osztályfőnökök o az osztályfőnöki órákon, o rendszeresen az elektronikus naplón keresztül



a szaktanárok tanórákon o rendszeresen az elektronikus naplón keresztül tájékoztatják.

(2) A tanulót és a tanuló szüleit (törvényes képviselőjét) a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnöknek és a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban (ellenőrző-könyv, elektronikus napló) tájékoztatniuk kell. (3) A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az intézmény igazgatóságához,

az

osztályfőnökükhöz,

az

iskola

nevelőihez,

a

diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. (4) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői közösséggel.

2.2.4 Diákönkormányzat (1.) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. (2.) Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési

11

jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. (3.) Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Döntési jogkörei: dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (pl. iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. Véleményezési jogkörei: 

a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képező adatkezelési szabályzat véleményezése



az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok



a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek,



a mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje



a szociális támogatás megállapítása és felosztásának elvei



a tanulók szervezett véleménynyilvánítása, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái



a tanulók jutalmazásának elvei és formái



a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei



a diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, ezek használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása



egyéb kérdések, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez



az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához



a tankönyvrendelés elkészítéséhez

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével

és

a

tanulókkal

kapcsolatos 12

valamennyi

kérdésben.

A

diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább l5 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre

kerülő

anyagok

tervezeteinek

előkészítésébe

a

diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. (4.) Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanuló-közösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá a diákönkormányzatot segítő tanár előterjesztése alapján. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. (5.) Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. (6.) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézmény igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat vezetője közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai.

13

A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az intézmény igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezésétől. (7.) A

diákönkormányzat

működéséhez

szükséges

feltételeket

(helyiségek,

berendezések használata) a diákönkormányzat éves munkatervében foglaltak szerint térítésmentesen biztosítja az intézmény, amennyiben az nem zavarja az oktató és nevelőmunkát. Ennek érdekében a diákönkormányzatot segítő tanár köteles egyeztetni a munkatervek készítése során. A diákönkormányzat egyéb támogatási igényét az intézményi költségvetés készítése előtt nyújthatja be, s abban az esetben részesülhet ebben, amennyiben az igazgató és a gazdasági vezető jogosnak és hasznosnak ismeri el, illetve a fenntartó jóváhagyja.

2.2.5 Alkalmazottak (1.) Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. (2.) Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek). (3.) Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az igazgató alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik, az érvényes tantárgyfelosztás, az éves munkaterv, az igazgatótól vagy a közvetlen felettesüktől kapott feladat, utasítás alapján végzik. (4.) Elvárások: katolikus szellemiségű életvitel 14

(1) Az intézményi szentmiséken való megjelenés kötelező, kivéve orvos által igazolt betegség, illetve évente egy alkalommal családi okokra hivatkozva írásban bejelentett, az igazgató által jóváhagyott kérvény alapján. Az intézményi szentmisékre való gyülekezés az iskola épülete előtt vagy épületében történik, legkésőbb 15 perccel a liturgia megkezdése előtt minden dolgozó köteles megjelenni. Az osztályfőnökök tanulóik gyülekezésére felügyelnek, ezért számukra a megjelenés a szentmise megkezdése előtt 30 perccel előírt. (2) Az intézmény dolgozói vallásuknak megfelelően, az előírások szerint megjelennek a szentmiséken, istentiszteleteken, szertartásokon. (3) Évente legalább egy alkalommal lelki beszélgetést folytat az intézmény spirituálisával. (4) Lelkigyakorlat: évente legalább két alkalommal lelkigyakorlaton részt vesz. (5) A lelkigyakorlaton kívül is bekapcsolódik az egyházközség lelki életébe (pl.: zarándoklat, májusi litániák, roráték, októberi rózsafüzér imádság). 2.2.5.1 Nevelőtestület (1.) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. (2.) A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. (3.) A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. (4.) A

nevelőtestület

véleményét

ki

kell

kérni

a

magasabb

jogszabályokban

megfogalmazott esetekben. (5.) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6.) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések (1) nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, továbbá

15

(2) a tanulók osztályozó vizsgára bocsátására vonatkozó döntési jogköreinek gyakorlását átruházza az alsós- és felsős-munkaközösség feladatkörébe, azaz e témába tartozó ügyek előkészítését és eldöntését. A munkaközösségek a félévi és év végi osztályozó értekezleten kötelesek szóban és írásban évfolyamokra lebontva beszámolni az oktatási igazgatóhelyettessel történt egyeztetés után. (7.) Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat, illetve munkacsoportot hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárásra a nevelőtestület, fegyelmi bizottságot hoz létre  Tagjai: az igazgató, szervezési igazgatóhelyettese, az igazgató által megbízott tanár, DÖK által delegált képviselője, SZK által delegált képviselője  Jogköre: fegyelmi eljárás előkészítése, lefolytatása, döntéshozatal, értesítés lebonyolítása.  Beszámolási kötelezettsége: a döntéshozatalt követő értekezleten szóban és írásban. (8.) Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  két alkalommal nevelési értekezlet, (9.)

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(10.) A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. (11.) A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet (amennyiben határozat születik) vagy emlékeztetőt kell vezetni. (12.) A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

16

Kapcsolata a vezetőséggel: (1.) A nevelőtestület kapcsolattartása a vezetőséggel az alábbi formákban valósul meg: 

nevelőtestületi értekezletek – munkaterv szerint



rendkívüli nevelőtestületi értekezlet



az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblán



valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül (pl.: körlevél, elektronikus levél) értesíti a nevelőket

(2.) A vezetőség tagjai kötelesek: 

az igazgatósági megbeszélések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a vezetőségnek.

(3.) A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a vezetőséggel. 2.2.5.2 Igazgatóság (1.) Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: 

az oktatási igazgatóhelyettes,



a szervezési igazgatóhelyettes



az óvodai tagintézmény vezetője,



a gazdasági vezető,

(2.) Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. (3.) Az igazgatóság elsősorban stratégiai döntéseket hoz, melyek során figyelembe veszi a vezetőség véleményét. 2.2.5.3 Vezetőség (1.) Az intézmény vezetőségének tagjai: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettesek,



gazdasági vezető



tagintézmény vezetője, 17



a szakmai munkaközösségek vezetői: alsós, felsős, nevelési szakmai munkaközösségek vezetői



a diákönkormányzatot segítő tanár,

A megbeszéléseken tanácskozási jog nélkül az iskolatitkár is részt vesz. (2.) Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. (3.) Az éves munkaterv végrehajtásához szükséges taktikai szintű döntéseket hoz. Vitás esetekben az igazgató dönt. (4.) Az intézmény vezetősége rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül, melynek rögzítéséért az iskolatitkár felel. Az intézményvezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az egyes témáért, feladatért felelős vezetőségi tag előterjeszti javaslatait, terveit, melyeket a vezetőség véleményez. A felelős beszámol az elvégzett munkáról, elkészíti a program értékelését, melyet a vezetőség elfogad vagy kiegészít, illetve módosít. Az így véglegessé vált értékelést a felelős egy héten belül írásban átadja az igazgatóságnak. (5.) Az intézmény vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Kapcsolata az igazgatósággal: (1.) A vezetőség kapcsolattartása az igazgatósággal a következő módokon valósul meg: 

az vezetőségi megbeszélések heti rendszerességgel,



az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblán,



írásbeli tájékoztatókon (körlevél, elektronikus levél) keresztül értesíti a vezetőségi tagokat.



valamint személyes beszélgetéseken (találkozás, telefon)

(2.) Az igazgatóság tagjai kötelesek: 

az igazgatósági megbeszélések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó vezetőségi tagokat az ülés döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó vezetőségi tagok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak.

18

2.2.5.4 Szakmai munkaközösségek (1.) Az intézmény pedagógusai a pedagógiai tevékenység egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. (2.) Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 

nevelési szakmai munkaközösség tagjai: folyamatgazdák



alsós szakmai munkaközösség tagjai: munkaidejük nagyobb részében alsó tagozatban tanító nevelők,



felsős szakmai munkaközösség tagjai: munkaidejük nagyobb részében felső tagozatban tanító nevelők



óvoda-iskola átmenet tagjai: nagycsoportosokkal foglalkozó óvodapedagógusok, elsős tanítók, leendő elsős tanítók, fejlesztő pedagógus

(3.) Jogkörök (1) Az alsós és a felsős szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át:  nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, továbbá  a tanulók osztályozó vizsgára bocsátására vonatkozó döntési jogköreinek gyakorlását átruházza az alsós- és felsős-munkaközösség feladatkörébe, azaz e témába tartozó ügyek előkészítését és eldöntését. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: (2) Dönt: 

pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,



az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,



egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,



év eleji, félévi, év végi eredménymérések anyagának összeállítása



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, 19

(3) Javaslatot tesz: 

a munkaközösség-vezetők személyére



az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,



a szabadon választható tanórai foglalkozás bevezetésére, működésére, szakkörök indítására, megszüntetésére, a szakkörvezetők személyére



alternatív programok indításánál a programot vezető pedagógus személyére



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,



tanulmányi kirándulások szervezése és lebonyolítása



a tanulmányok alatti vizsgák összeállítása, értékelése,

(4) Véleményez: 

a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok, azok felhasználása,



a pedagógiai program elfogadásához



a pedagógusnak ki kell kérnie a munkaközösség véleményét a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek, ruházati és más felszereléseket kiválasztásához

(5) Tevékenységei: 

a

pedagógusok

munkájának

segítése

hospitálásokkal,

bemutató

órák

szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, 

a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,



a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése,



részt vesz a belső ellenőrzésben és értékelésben

(4.) A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. (5.) A

szakmai

munkaközösség

munkáját

munkaközösség-vezető

irányítja.

A

munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. (6.) A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

20

Kapcsolata a vezetőséggel: (1.) A munkaközösség kapcsolattartása a vezetőséggel a következő módokon valósul meg: 

a munkaközösségi megbeszélések heti rendszerességgel,



a munkaközösség-vezető az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblán,



írásbeli tájékoztatókon (körlevél, elektronikus levél) keresztül értesíti a vezetőségi tagokat.




(2.) A munkaközösség-vezetők kötelesek: 

a vezetőségi megbeszélések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó vezetőségi tagokat az ülés döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó munkaközösségi tagok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak.

2.2.5.5 Munkacsoportok Alkalmi munkacsoportok (1.) Az iskolai munka

egyes

aktuális

feladatainak

megoldására

az

igazgató

folyamatgazdákat bíz meg, akik területük egyes feladatainak elvégzésére alkalmi munkacsoportot alakítanak a vezetőség jóváhagyásával. (2.) A

folyamatgazdák

legalább

egy

tanévre

kapják

megbízásukat,

melyben

meghatározásra kerül, hogy heti kötött munkaidejükből mennyit kötelesek erre a tevékenységre fordítani. (3.) A munkacsoportok tagjai a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő különbözetének terhére végzik munkájukat. (4.) A munkacsoport tagjai tevékenységi mátrixterv alapján végzik munkájukat. (5.) A mátrixterveket a munkaközösség-vezető hagy jóvá. (6.) A munkacsoport tagjai a feladat elvégzését adminisztrálják, melyet a folyamatgazda ellenjegyez. (7.) A folyamatgazda szóban és írásban köteles beszámolni az elvégzett munkáról a munkaközösség-vezetőnek. (8.) tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. (9.) Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia 21

kell a nevelőtestületet. (10.) Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Kapcsolata a vezetőséggel: (1.) A munkacsoport kapcsolattartása a vezetőséggel a következő módokon valósul meg: 

a munkacsoport megbeszéléseit vezetője hívja össze szükség szerint,



a munkacsoport vezetője az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblán,



írásbeli tájékoztatókon (körlevél, elektronikus levél) keresztül értesíti a nevelőket.




(2.) A munkacsoport vezetői kötelesek: 

a munkaközösségi megbeszélések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó munkacsoport tagjait az ülés rájuk vonatkozó döntéseiről, határozatairól,



az irányításuk alá tartozó munkacsoport tagok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak.

2.2.5.6 A pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak (1.) A magasabb jogszabály által előírt létszámban alkalmaz az igazgató iskolatitkári, pedagógiai asszisztens és dajka, gondozónő és takarító, pszichológus, könyvtárostanító, rendszergazdát munkakörökbe munkatársakat. (2.) Munkájukat munkaköri leírásuk és közvetlen felettesük irányítása alapján végzik. (3.) Az iskolatitkár elsődlegesen a tanügyigazgatás adminisztrációját végzi, ennek során kezel ügyviteli szoftvereket (Aromo, iktató program) közvetlen felettese az igazgató. (4.) A pedagógiai asszisztensek és a dajkák a pedagógusok nevelő és oktató munkáját segítik, közvetlen felettesük a munkaközösség-vezető és a tagintézmény-vezető. (5.) A gondozónő és takarító az óvodás gyermekek higiénés feltételeinek biztosításában működik közre, közvetlen felettese a tagintézmény-vezető. (6.) A pszichológus a gyermekek és tanulók mentális egészségének biztosításában működik közre, közvetlen felettese az igazgató. 22

(7.) A könyvtárostanító szervezi és bonyolítja a könyvtár pedagógiai felhasználását , végzi az ügyvitelét, állományalakítását, közvetlen felettese az oktatási igazgathelyttes. (8.) A rendszergazda működteti és fejleszti az intézmény informatikai rendszerét, eszközeit, javaslatot tesz a szükséges beszerzésekre, segíti a munkatársakat a rendszer használatában. Kapcsolatot tart az ügyviteli szoftver fejlesztőjével. Közvetlen felettese az igazgató. 2.2.5.7 Technikai munkatársak (1.) A fenntartó által engedélyezett létszámban alkalmaz az igazgató technikai dolgozókat konyhai munkára, takarításra és karbantartásra. (2.) Munkájukat munkaköri leírásuk és a szervezési igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény-vezető (munkavégzés helyétől függően) közvetlen irányítása alapján végzik. 2.2.5.8 Gazdasági, ügyviteli munkatársak (1.) A fenntartó által engedélyezett létszámban alkalmaz az igazgató gazdasági vezetőt (aki egyúttal a nevelőtestületnek is tagja), pénztárost, élelmezésvezetőt, gazdasági ügyintézőt. (2.) Feladatuk a tárgyi feltételek biztosítása a nevelő, oktató munka minél magasabb színvonalú végzéséhez, illetve a gyermekek, tanulók napközbeni ellátásához. (3.) Munkájukat munkaköri leírásuk és közvetlen felettesük irányítása alapján végzik. A gazdasági vezető közvetlen felettese az igazgató. Minden más gazdasági, ügyviteli munkatárs közvetlen felettese a gazdasági vezető.

2.2.6 Szülők, szülői közösségek 1. Az óvodai csoportok és az osztályok szülői szervezeteit az egy csoportba, osztályba járó gyermekek, tanulók szülei alkotják. 2. Az óvodai csoportok és az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a 1-3 főt delegálnak az óvodai szülői közösségbe, illetve az iskolai szülői közösségbe. 3. Az óvodában és az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői közösség működik. 4. Az óvodai csoportok és az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, 23

javaslataikat a szülői közösség tagjai révén juttatják el a szülői közösséghez, melyeknek ülésein jelen van az igazgatóság tagja. 5. Az óvodai csoportok és az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a szülői közösség tagjai vagy az osztályfőnök segítségével is eljuttathatják az igazgatósághoz. 6. Figyelemmel kísérik a tanulói, gyermeki, jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 7. A tanulók, gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 8. Az iskolai szülői közösség véleményezi a választható tantárgyak körét, a 8 óra előtt negyvenöt perccel korábban kezdődő tanóra szervezését, és véleményezési joggal részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában 9. A szülői szervezetek legmagasabb szintű döntéshozó szervei a szülői közösségek választmányai. 10. A szülői közösség választmányai saját szervezeti és működési szabályzatuk alapján működnek. 11. Az óvodai szülői közösség elnöke közvetlenül az óvodai tagintézmény-vezetővel, az iskolai szülői közösség elnöke közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. 12. A szülői közösségek választmányait az iskola igazgatójának és a tagintézményvezetőnek tanévenként, nevelési évenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola, az óvoda feladatairól, tevékenységéről. 13. A szülői közösségeket az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben az alábbi véleményezési, javaslattevő, saját működését illetőleg döntési jogok illetik meg: 

megválasztják saját tisztségviselőiket,



kialakítják saját működési rendjüket, 24



az intézményi munkatervhez igazodva elkészítik saját munkatervüket,



képviselik a szülőket és a tanulókat, gyermekeket az köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,



véleményezik az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, a szervezeti és működési szabályzat mellékletét: az adatkezelési szabályzatot



véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a szülőkkel és a tanulókkal, gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben,

14. Az óvodában és az iskolában egy-egy szülői közösség jogosult az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő jog gyakorlására. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató és a tagintézmény-vezető: o a szülői közösség választmányi ülésén évente legalább egy alkalommal, o a szülői értekezleten tanévenként egy alkalommal, o az intézmény folyosóin elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül, o a honlapon keresztül, o fogadóóráikon hetente o munkaidőben telefonon



az osztályfőnökök és az óvónők: o az osztályok és az óvodai csoportok szülői értekezletein, o személyes beszélgetésekben tájékoztatják.

2. A szülők számára a gyerekek, tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: 

a családlátogatások,



a szülői értekezletek,



a nevelők fogadóórái,



a nyílt (tanítási) napok, 25



a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,



írásbeli tájékoztatók a tanuló tájékoztató füzetében, elektronikus naplóban



előre egyeztetett egyéni időpontban történő beszélgetés



telefonon

3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az éves munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői közösséghez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői közösséggel.

2.2.7 Könyvtár Működésének szabályozása az 1. számú mellékletben található.

2.2.8 Sportkör (1.) Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott tanár segíti. (2.) Az iskolai sportkör munkáját segítő nevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. (3.) Az iskolai sportkör munkáját segítő nevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. (4.) Az iskolai sportkör munkáját segítő nevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, 26

felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. (5.) Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. (6.) Az

iskolai

sportkör

sportlétesítményeinek

foglalkozásaihoz (sportudvar,

az

iskola

tornaterem,

biztosítja

edzőterem,

az

stb.),

iskola valamint

sporteszközeinek használatát.

2.3 Külső kapcsolatok (1.) Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának

állandó

munkakapcsolatban

kell

állnia

a

következő

intézményekkel: 

Az intézmény fenntartójával, működtetőjével: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye 6301 Kalocsa, Szentháromság tér 1.



EKIF Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága 6120 Kiskunmajsa, Csontos K. u. 2.



A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Jánoshalma Város Önkormányzat, Polgármester Hivatala 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.



A területileg illetékes járási hivatallal Jánoshalmi Járási Hivatal 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.



A területileg illetékes tankerülettel Jánoshalmi tankerület 27

6440 Jánoshalma, Molnár János u. 3. 

A katolikus pedagógiai intézettel: Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 1068 Budapest, Városligeti fasor 42.



A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: -

Gyermeklánc Óvoda és Bölcsőde 6440 Jánoshalma, Radnóti M. u. 12.

-

Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium 6440 Jánoshalma, Radnóti u.13.

-

VM Kelet- magyarországi Agrárszakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 6440 Jánoshalma, Béke tér 13.

-

Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 6440 Jánoshalma, Kossuth utca 3.

-

Felső-Bácskai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 6440 Jánoshalma, Molnár János utca 4.



A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó 6400 Kiskunhalas, Csónak u. 2.



A területileg illetékes szakértői bizottsággal Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 6500 Baja, Deszkás u. 2.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. (2.) Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot

tart

fenn

az

alábbi

intézményekkel,

szervezetekkel,

gazdálkodókkal: 

Az iskolát támogató a Jánoshalmi Szent Anna Iskoláért Alapítvány kuratóriumával.



Az alábbi közművelődési intézményekkel:

28

Imre Zoltán Művelődési Központ 6440 Jánoshalma, Kossuth u. 3. 

Az alábbi társadalmi egyesületekkel: -

Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület 6440 Jánoshalma, Kossuth u.1.

-

Összefogás Jánoshalmáért Egyesület 6440 Jánoshalma, Deák Ferenc utca 45.

-

Magyar Máltai Szeretetszolgálat 6440 Jánoshalma, Béke tér 11.

-

Jánoshalmi Horgász Egyesület 6440 Jánoshalma, Bem utca 102.

-

Jánoshalmi Természetbarát és Szabadidősport Egyesület 6440 Jánoshalma, Radnóti u. 2.

-

Jánoshalma Város Cigány Érdekképviseleti Szervezete 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.



Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: -

Agroprodukt Kft. Jánoshalma, Kölcsey Ferenc utca 28.

-

Piramis Trade Bau Kft. Jánoshalma, Fenyő utca 1.

-

OTP Bank Nyrt. Jánoshalma Rákóczi u.10.

- Csepregi Gastro Food Kft. Felsőszentiván, Batthyány u. 75/B 

Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: -

Római Katolikus Plébánia és Egyházközség, Jánoshalma 6440 Jánoshalma, Béke tér 11.

-

Baptista Egyház Jánoshalma Baptista Gyülekezet 6440 Jánoshalma, Tompa utca 18.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves 29

munkaterve rögzíti. (3.) A gyermekek, tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Jánoshalmi Járóbeteg-Szakellátó Központ (6440 Jánoshalma, Petőfi S. u.1.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. (4.) A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola igazgatója felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálattal (6440 Jánoshalma, Dózsa Gy. u.93.) A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. (5.) Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett szervezetek helyi csoportjai: 

Máltai Szeretetszolgálat



Római Katolikus Plébánia, Egyházközség Jánoshalma

30

31

2.4 Az alapdokumentumok nyilvánossága (1.) A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az igazgatótól, a tagintézményvezetőtől, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, tagintézmény-vezetői, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. (2.) Az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. (3.) A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az intézmény honlapján,  az intézmény fenntartójánál,  az intézmény irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az intézmény igazgatójánál, tagintézmény-vezetőnél és igazgatóhelyetteseinél,  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, (4.) A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

2.5 Elektronikus dokumentumok kezelési rendje 2.5.1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje (1.) Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) (2.) Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az intézmény igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. (3.) Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat 32

hitelesítését az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. (4.) Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. (5.) Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) (6.) Az elektronikus iratokat az iskola szerver számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A szerver számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. (7.) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. (8.) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

2.5.2 Az elektronikus napló (1.) Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A szülő automatikus értesítőkön e-mail-eken keresztül tájékozódhat az érdemjegyekről, hiányzásokról, a szülői modul segítségével megtekinthető tantárgyanként, mit tanul a gyermek. (2.) Az elektromos naplóból kinyomtatott iratokat hitelesítés után iktatni kell, irattárba kell helyezni. (3.) Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, foglalkozásokat, egyéb tevékenységet. A pedagógusok a havonta a kinyomtatott haladási naplót kötelesek aláírni. Az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. (4.) Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az 33

intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. (5.) Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott dokumentumot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. (6.) A tanév végén a digitális napló által generált törzslapból papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg. (7.) Abban az esetben, ha a tanuló évközben távozik az iskolából, ki kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

2.5.3 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje (1.) Az elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok elektronikus formában elhelyezésre kerülnek: -

iskola irodájában, az igazgató-helyettesi irodában, a könyvtárában CD vagy DVD lemezen,

-

az intézmény honlapján.

(2.) Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni, iktatni, irattárban elhelyezni. (3.) Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 34

•

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítását,

•

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentéseket,

•

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentéseket

Az egyéb elektronikusan elkészített és megküldött adatokat az e célra az iskola szerver gépén létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell – melyért a rendszergazda felel - , ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek: az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek férhetnek hozzá.

3 Az óvoda működési rendje 3.1 A nevelési év helyi rendje 3.1.1 A nevelési év rendjének meghatározása Nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig, a tanév június 15-ig, illetve az utolsó tanítási napig tart. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. 3.1.1.1 A nevelési év rendje Az intézmény éves munkatervében kerül meghatározásra. 3.1.1.2 Az óvoda nyitva tartása (1.) Az óvoda napi 11 óra, 5 napos (hétfőtől péntekig) heti 55 órás munkarenddel üzemel. A Molnár J. utcai telephely napi 9 órás, 5 napos (hétfőtől péntekig), heti 45 órás munkarenddel üzemel. (2.) Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. (3.) Az óvodák dolgozóinak munkarendjét az éves munkatervek tartalmazzák. (4.) A gyermekek napirendjét a csoportok óvónői a csoportnaplóban rögzítik. (5.) A nyári időszakban 4 hétig zárva tartanak. Ez alatt az időszak alatt kell elvégezni az óvodák szükség szerinti felújítását. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig a szülőket tájékoztatni kell.

35

(6.) Az óvoda az iskolai szünetek alatt, illetve munkanap áthelyezés esetén a szülői igények és gazdaságosság figyelembe vételével tart nyitva. (7.) A nevelés nélküli munkanapok száma évente az öt napot nem haladhatja meg. Ezekről legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell, és a szülő igénye esetén az óvoda ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét. Az óvodai tagintézmény nyitva tartása Bernáth Zoltán utcai telephely nyitva tartása: 630 – 1730 Molnár J. utcai telephely nyitva tartása: 730- 1630 A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-vezető adhat engedélyt.

3.2 A belépés és a benntartózkodás rendje 3.2.1 A gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje A gyermekek benntartózkodásának rendje A gyermekek intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend betartása a nevelési program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Alkalmazottak benntartózkodása Az óvodapedagógusok benntartózkodása Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötött munkaidőből, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből áll. A munkarend kialakításánál az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése az alapvető szempont. Az óvodapedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény vezetője állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. Az óvodapedagógus köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a gyermekcsoportban megjelenni. Az óvodapedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Az óvodákban dolgozó óvodapedagógusok munkarendje

36

Az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található.  A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik.  Munkarendjük változhat: nyári szabadságolás ideje alatt az iskolai tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor.  Befolyásolja hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) továbbképzéseken való részvétel, továbbtanulás. A nem pedagógus dolgozók benntartózkodása A nem pedagógus dolgozók munkabeosztását az óvoda teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége alapján a tagintézmény-vezető határozza meg..

3.2.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel  Az óvoda épületében a dolgozókon a gyermekeken, és a szülőkön kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az óvodai tagintézmény vezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az óvoda épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a pedagógusok ellenőrzik. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az óvoda épületéből elvinni csak az óvodai tagintézmény vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.  Az óvoda helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az óvodai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az óvoda helyiségeit használó külső igénybe vevők, az óvoda épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

3.3 A helyettesítés rendje (1.) Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. (2.) Az óvodai tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén az óvodai nevelőtestület képviselője által év elején választott nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus helyettesíti. 37

(3.) Kivételes egyidejű akadályoztatásuk esetén a helyettesítés ellátása külön intézkedés, szóbeli, vagy írásbeli megbízás szerint történik. Amennyiben megbízásra nem került sor, a működés közben felmerülő azonnali intézkedéseket a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus teszi meg.

3.4 Gyermekek felvétele 3.4.1 Óvodai felvétel, átvétel eljárásrendje: Az óvoda a fenntartó által kijelölt, alapító okiratban rögzített körzettel működik. Alapító okiratában rögzített férőhelye mértékéig a felvételi körzete szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Beiratkozáskor a szülőket tájékoztatjuk gyermekeik óvodai csoportba történő beosztásának lehetőségeiről. Szakértői Bizottsági Szakvéleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek csoportba sorolásáról az óvodapedagógusok véleményének meghallgatása után tagintézmény-vezető javaslata alapján az igazgató dönt. Az óvodai tagintézmény vezetőjének javaslata alapján az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással az igazgató értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az az óvodapedagógusok véleményének meghallgatása után tagintézmény-vezető javaslata alapján az igazgató dönt. Az óvodai felvétel feltételei: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha a felvételi körzet településein található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető, és legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést.

38

A felvételhez, előjegyzéshez szükséges: - a gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy személyi igazolványa lakcím kártyája - a szülő személyi igazolványa, lakcím kártyája Adategyeztetés céljából kérjük továbbá: -

a gyermek TAJ kártyáját

-

a gyermek oltási kiskönyvét

A beiratkozás a szülő írásbeli kérelme alapján, az adatvédelmi szabályok betartásával, az önkéntes adatszolgáltatás dokumentálásával, jelentkezési lapon történik. Az óvodai felvétel, átvétel elbírálásának szempontjai: Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Előnyben részesítjük a felvételi eljárás során azokat a gyermekeket, akik -

testvére iskolánkba vagy óvodánkba jár

-

plébánosi ajánlással érkezik a beiratkozásra

-

vallását rendszeresen gyakorló szülő

3.5 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (1.) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézményközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. (2.) Óvodai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: Ünnepélyeink időpontját, a szervezésért felelős nevét az éves munkaterv tartalmazza. -

Farsang

-

Szent József napja - Apák köszöntése

-

anyák napja

-

gyereknap 39

-

évzáró

Egyházi ünnepek, szentmisék, lelkigyakorlatok: -

Szent Erzsébet kenyér sütés és szentelés

-

Szent Miklós

-

adventi közös gyertyagyújtás

-

karácsony

-

Vízkereszt, Napkeleti Bölcsek ünnepe

-

Gyertyaszentelés és Balázs- áldás

-

hamvazószerda

-

húsvét

-

lelkigyakorlatok felnőtteknek

-

közös áhítatok a kápolnában

-

intézményi szentmise: minden hónap első vasárnapján

(3.) Az óvodai rendezvényekről ünnepségekről, egyes eseményekről rendszeresen publikálunk a helyi újságban, valamint az egyházközségi lapban, és tájékoztatást adunk az óvoda, utcai falán a hirdetőszekrényben kitett képek formájában. Az intézmény internetes honlapja megtalálható a www.szentannaiskola.hu címen, felelőse a rendszergazda.

3.6 Egészségvédelem 3.6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (1.) A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény igazgatója megállapodást köt a Jánoshalmi Járóbeteg-Szakellátó Központ (6440 Jánoshalma, Petőfi S. u.1.) illetékes egészségügyi dolgozókkal. (2.) A megállapodásnak biztosítania kell, hogy: - a gyermekorvos megvizsgálja az óvodás korú gyermekeket járvány és a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében - fertőző betegség esetén, - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: -

fogászati szűrővizsgálatát az óvodában évente egy alkalommal,

-

a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente öt alkalommal az

40

óvodai védőnő által, (3.) A vizsgálatokról a szülőket az óvodai tagintézmény vezető értesíti (4.) Az óvodai dolgozók rendszeres egészségügyi ellenőrzése: Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt saját költségére teljes körű munkaalkalmassági vizsgálaton megjelenni, azt követően évente időszakos és szükség szerint soron kívül munkaalkalmassági, munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal a munkáltató költségére igazoltatni. 

tüdőszűrés: évente egy alkalommal,



általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,

3.6.2 Az óvoda egészségvédelmi szabályai (1.) Az óvoda működtetése során az Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, ételminta vétel, ételek hőkezelése). (2.) Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvodapedagógusnak addig gondoskodnia kell a gyerek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról, amíg a szülő érte nem jön. A gyermek betegség után csak orvosi igazolással jöhet óvodába.

3.6.3 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend (1.) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért. (2.) Az óvodapedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. (3.) A gyermek kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul

41

jelentse a felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. (4.) A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. (5.) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. (6.) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek, szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. (7.) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. (8.) A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. (9.) Súlyos az a gyermekbaleset, amely -

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

-

valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

-

a gyermek, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

42

-

a gyermek, súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

-

a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a gyermek bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

(10.) A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A kormányhivatal a nem állami intézményfenntartótól nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet, a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. (11.) Az óvodában lehetővé kell tenni a szülői közösség képviselője részvételét a gyermekbaleset kivizsgálásában. (12.) Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén: (1) A gyermekek felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült gyermekről azonnal gondoskodni kell, - horzsolásos balesetek, ütésből származó sérülések esetén elsősegélynyújtás, a szülő tájékoztatása, - nyílt törések, életveszélyes sérülés esetén azonnal mentő hívás és a szülő értesítése, - életveszélyt nem jelentő, de orvosi baleseti ellátást igénylő sérülés esetén a szülő értesítése és közös döntés a további intézkedésről, 

ha szükséges orvost kell hívnia,



a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,



a gyermek balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az óvodai tagintézmény vezetőjének.

E feladatok ellátásában a gyermek baleset helyszínén jelenlévő többi óvodai dolgozó is köteles részt venni. 43

(2) A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. (3) Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvodai tagintézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

3.6.4 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők (1.) Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

(2.) Amennyiben az intézmény bármely gyermekének vagy dolgozójának az óvoda épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az óvodai tagintézmény vezetőjével, vagy az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. (3.) Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

az intézmény igazgatója,



az óvodai tagintézmény vezető

(4.) A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket.

44

(5.) A rendkívüli esemény észlelése után az óvodai tagintézmény vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni, riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. (6.) A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért az óvodapedagógus a felelős. (7.) A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -

Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az óvodapedagógusnak a csoportszobán kívül (pl.: mosdóban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

-

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

-

A foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. Az óvodapedagógusnak a gyermekeket a csoportszoba elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

(8.) Az óvodai tagintézmény vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

-

a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

-

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

-

az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

-

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

(9.) Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvodai tagintézmény vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, 45

- a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. (10.) A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és gyermeke köteles betartani! (11.) A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. (12.) A tűzriadó terv elkészítéséért, a gyermekekkel és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a szervezési igazgatóhelyettes a felelős. (13.) Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az a szervezési igazgatóhelyettes vezetője a felelős. (14.) A tűzriadó tervben megfogalmazottak az óvodai tagintézmény minden gyermekére és dolgozójára kötelező érvényűek. (15.) A tűzriadó tervet lezárt borítékban az óvodai tagintézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  Óvodai tagintézmény vezetői iroda  Nevelőtestületi szoba

3.6.5 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (1.) Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. (2.) A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult az óvodai tagintézményben az igazgató és az óvodai tagintézmény vezetője: (3.) A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a ONOAP, 46

valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgató számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.  kiterjed az adminisztrációra és a gyakorlati munkára is.

(4.) Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme, 

a tevékenységek, foglalkozások pontos megtartása,



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,



a csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja,



a pedagógus-gyermek kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,



a nevelő és oktató munka színvonala a tevékenységeken, foglalkozásokon: -

a tevékenységekre, foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés,

-

a tevékenység, foglalkozás felépítése és szervezése,

-

a tevékenységen, foglalkozáson alkalmazott módszerek,

-

a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tevékenység, foglalkozás során,

-

a tevékenység, foglalkozás eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,



a tevékenységeken, foglalkozásokon kívüli nevelőmunka, eredménye, a közösségformálás.

(5.) Az éves munkaterv tartalmazza:  az éves ellenőrzések általános szempontjait  a feladatok végrehajtásának határidejét  a felelősök nevét. Az ellenőrzések ütemezésére, gyakoriságára vonatkozóan külön éves ellenőrzési terv készül. (6.) Az ellenőrzések tapasztalatairól a tagintézmény vezető vagy az ellenőrzéssel általa megbízott felelős ellenőrzési naplót vezet, amely a feltárt hibákat, hiányosságokat, 47

mulasztásokat, illetve az ezek kiküszöbölése végett indokolt változtatási javaslatokat és utasításokat tartalmazza.

48

4 Az iskola működési rendje 4.1 A belépés és a benntartózkodás rendje 4.1.1 A gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje (1.) Az iskola épülete a tanítási év ideje alatt hétfőtől péntekig 7:00 – 17:00 óráig tart nyitva. Reggel 7:00 óra előtt csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat tanuló az intézményben. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. (2.) A tanítási év ideje alatt hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.00 óra és délután 17.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. (3.) A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. (4.) Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. (5.) Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8:00 óra és 14:45 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15, illetve 10 perc, illetve a hosszabb ebédszünet , melyek pontosabb szabályozása a munkatervben történik évente. (6.) A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16:00 óráig tart, ezt követően 17:00 óráig felügyeletet biztosítunk a tanulók részére. (7.) Az iskolában reggel 7:00 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeleti rend pontos szabályozása, a feladatok, munkaterületek kijelölése az éves munka tervezése során történik. 49

(8.) A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. (9.) Az egyéb foglalkozásokat az utolsó tanítási órát követően 16:00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) (10.) A tanítási év ideje alatt a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 16.00 óra között. (11.) Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. (12.) Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

(13.) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést.

4.1.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (1.) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek 50

belépését a portaszolgálat ellenőrzi. (2.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. (3.) Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak

4.2 A helyettesítés rendje (1.) Az igazgatót távollétében az utalványozási és munkáltatói jogkörök kivételével a következő sorrendben helyettesíthetik: szervezési igazgatóhelyettes, oktatási igazgatóhelyettes egyenrangúan. Ha ők is akadályozottak, akkor a felsős munkaközösség vezetője. Az igazgató tartós távolléte (legalább két hetes folyamatos távollét) esetén teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettesek helyettesítésének rendje: Egymást egyenrangúan helyettesítik, akadályoztatásuk esetén a felsős munkaközösség vezetője. A gazdasági vezetőt akadályoztatása esetén: a magasabb iskolai végzettségű ügyviteli munkatárs.

Tanulók felvétele (1.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény45.§ (2) bekezdése értelmében a június 1. és augusztus 31. között született tankötelessé váló iskolaérett gyermekek a beiratkozása az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időpontban történik. (2.) A beíratáshoz szükség van: 

plébánosi ajánlás



a szülő (gondviselő) személyazonosító igazolványára,



a szülő (gondviselő) lakcímét igazoló hatósági igazolványra,



51



a gyermek nevére kiállított személyi azonosító, lakcímét igazoló hatósági igazolványra, azaz a lakcímkártyára



az iskolaérettségi igazolásra, (óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye)

 kérjük továbbá adategyeztetés céljából a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,  adószámát (adókártya)  társadalombiztosítási számát (TAJ kártya)  kedvezményekre jogosító igazolásokat (3.) A beiratkozás során a szülő kitölti az iskola jelentkezési lapját, nyilatkozik a kedvezményekre jogosító jogcímekről. A felvételi eljárást során a beiratkozáskor 

a szülő igazolja, hogy gyermekének hivatalos képviselője



átadja gyermeke adatait



igazolja, hogy gyermeke tanköteles



a szülő (gondviselő) a beiratkozás során írásban bejelenti, hogy gyermeke számára iskolánkat választja a tankötelesség teljesítése céljából



nyilatkozik arról, hogy elfogadja az SzMSz-ben és a Házirendben foglaltakat – melyek a vallásgyakorlással kapcsolatos előírásokat is tartalmaznak –, s azt magára és gyermekére nézve kötelezőnek ismeri el,



a jelentkezési lap kitöltésével egyidejűleg nyilatkozatokat tesz



beszélgetést folytat az igazgatóval (helyettesével), a leendő első osztályos tanítóval, a spirituálissal

(4.) A felvételi kérelmeket az igazgató bírálja el, melynek során az alábbi szempontok jelentenek előnyt a jelentkezőnek: - az óvodai nevelése saját intézményünkben történt, - testvér, közeli rokon az intézménnyel jogviszonyban áll. (5.) Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésbe (IPR-be) bevonni kívánt tanulókat, az igazgató bírálja el, melynek során az alábbi szempontok jelentenek előnyt: –

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)

–

Hátrányos helyzetű (HH)

–

Sajátos nevelési igényű (SNI)

–

Beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) 52

4.3 Tankönyvellátás rendje (1.) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a szervezési igazgatóhelyettes a felelős. (2.) Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. Erről a tankönyvrendelést elkészítésével megbízott dolgozó előterjesztése alapján az igazgató dönt. (3.) Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával - az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. (4.) Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: 

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,



részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

(5.) A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója a szervezési igazgatóhelyettes írásbeli előterjesztése alapján megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 

a felelős dolgozók feladatait,



a szükséges határidőket,



a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,



a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

(6.) Az iskola megbízott dolgozója a Könyvtárellátótól átvett tankönyveket a Könyvtárellátó nevében értékesíti, a beszedett vételárral elszámol a Könyvtárellátóval. A Könyvtárellátó az iskola által beszedett vételárából az iskola részére a Könyvtárellátó javaslata alapján az oktatásügyért felelős miniszter által megállapított 53

mértékű jutalékot az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása jogcímén visszatéríti, amely az iskolai tankönyvellátás vagy az iskola működésének egyéb költségeire fordítandó. (7.) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A KIR alrendszereként (TAR) működő tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A hit- és vallásoktatásban alkalmazható tankönyvek, továbbá a hittan órákon alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön részéből a spirituális javaslatának figyelembe vételével a hitoktatók választják ki. (8.) Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata (1) A szervezési igazgatóhelyettes minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola biztosítja, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés

fejlődési

zavarral 54

(súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény (3) Az igazgató a szervezési igazgatóhelyettes előterjesztése alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a) a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) a normatív kedvezményt, illetve c) hány tanuló igényel és milyen típusú a fentieken kívül. (4) A normatív kedvezmények igénylésének módja a) 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete az 5. mellékletben szereplő igénylőlapon lehet benyújtani. b) Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat: 

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás



tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

c) A bemutatás tényét az iskolatitkár rávezeti az igénylőlapra. (9.)

Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek és a Könyvtárellátónak. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt tankönyv - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tanuló tulajdonába kerül.

(10.) A tankönyvtámogatás összegét az iskola a Könyvtárellátónak utalja át. (11.) A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. (12.) A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. (13.) A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői 55

közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. (14.) Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. (15.) A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

4.4 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (1.) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézményközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. (2.) Jelmondatunk: “TECUM PRO TE” “VELED ÉRTED” Az intézményünk jelmondatának értelmezése: Iskolánk és óvodánk gyermekközpontú intézmény, ahol minden a gyermekek által és a gyermekekért történik. Jelmondatunk ennek a szemléletmódnak, célkitűzésnek a tömör megfogalmazása. (3.) Az iskola zászlója, címere: Szent Anna ülő alakja, ölében a Bibliával, jobb kezét felemeli. Előtte a gyermek Mária, amint kezét a könyv után nyújtja. Körülötte feliratként az intézmény hivatalos elnevezése. A zászló őrzésének helye: igazgatói iroda. A zászlóvivő tanulók megbízásának rendje: Minden tanév végén a hetedikes osztályfőnök javaslata alapján, az osztály tagjainak és a diákönkormányzat jóváhagyásával 2 hetedikes zászlóvivő tanulót, 4 fő zászlókísérőt jelöl. A hetedikes 56

tanulók minden tanév ballagási ünnepségén ünnepélyes keretek között veszik át a végzősöktől intézményünk zászlaját. Ezt követően egy éven át végzik feladatukat. (4.) Az iskola jelvénye (a jelvény leírása, beszerzése, kötelező viselete): 2,5 cm átmérőjű kör alakú kitűző Szent Annát ábrázoló képpel és az iskola nevével. Az első osztályosok jelvényének megrendelése a beiratkozott tanulók száma alapján, valamint az elveszett vagy sérült jelvények pótlása a tanulók megrendelése alapján az iskolatitkár feladata. Az első osztályosok jelvényének árát, az elveszett jelvények árát az érintett tanulók szüleinek kell befizetni. Az iskolai jelvényt kötelező viselni az iskolai ünnepélyeken és az intézmény rendezvényein, valamint ajánlott minden olyan rendezvényen, ahol a tanulók iskolánkat képviselik. (5.) Az iskolai egyenruha: Fehér ing iskolánk emblémájával, fekete alsó (szoknya, nadrág). Az ünneplőruha kötelező a felsorolt ünnepélyeken, ajánlott minden olyan rendezvényen, ahol a tanulók iskolánkat képviselik. (Kivételt képeznek a sportrendezvények.) Az egyenruha beszerzése a tanuló szüleit terheli. (6.) Iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: Ünnepélyeink időpontját, a szervezésért felelős nevét az éves munkaterv tartalmazza. Iskolai szintű ünnepélyeink: -

Veni Sancte

-

október 6. :Aradi Vértanúk Emléknapja

-

október 23. :Az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja

-

február 25. .Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

-

március 15. :Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja

-

április 16. :Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja

-

Te Deum

Iskolai szintű rendezvények: -

farsang

-

anyák napja

-

kerti ünnepség, gyereknap

-

áhítatok: Heti egy alkalommal közös alsós, illetve felsős; péntekenként iskolai, értékeléssel összekapcsolt áhítat; a többi napokon osztályáhítat.

57

Egyházi ünnepek, szentmisék, lelkigyakorlatok: -

karácsony

-

Balázs- áldás

-

a katolikus iskolák védőszentje: Szent Gellért püspök

-

Szent Miklós

-

adventi közös gyertyagyújtás

-

hamvazószerda

-

húsvét

-

lelkigyakorlatok felnőtteknek

-

lelkigyakorlatok gyerekeknek

-

intézményi szentmise: minden hónap első vasárnapján

(7.) Kitüntetések a tanulók és a szülők körében Pro Meritis: a díjat két végzős diáknak adjuk: - aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el. - aki magatartása, szorgalma, közösségért végzett tevékenysége alapján kiérdemelte. A díj erkölcsi elismeréssel és anyagi juttatással jár. Pro Scola- díj: annak a személynek adjuk, aki: -

hosszabb időintervallum alatt az iskola érdekében folyamatosan magas szintű munkát végzett, a jelentős eszmei és/vagy anyagi támogatást biztosított;

-

rendszeresen bekapcsolódott az intézmény (az iskolai életet bármilyen szinten érintő) programok megvalósításába;

A tantestület javaslatai alapján titkos szavazás lebonyolítása utána ítéljük oda a díjat. Az emlékplakett átadása a ballagási ünnepségen történik.

4.5 Az egyéb foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: (1.) Szervezeti formák: -

Felzárkóztatás 58

-

Tehetséggondozás

-

Habilitáció, rehabilitáció

-

Tanórára való felkészülés

-

Felkészülés a mindennapi életre

-

Szakkör

-

Tömegsport

-

A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, tehetség kibontakoztatása:

-

Első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztés

-

Hittel és vallással kapcsolatos egyéb foglalkozások

-

Szentmise Reggeli áhítat Lelki napok Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, o o o

diáknap -

integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés

(2.) A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok (1) A tanórán kívüli foglakozások megszervezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. (2) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. (3) A szakköri foglalkozásokra az előző tanév április 30-ig lehet jelentkezni a szakkör vezetőjénél írásban gondviselői nyilatkozattal. Az első évfolyamos tanulók számára a beiratkozáskor írásban kell nyilatkozni a gondviselőnek. (4) A szakköri foglalkozásokra a jelentkezés nem kötelező, de a felvételt követően a tanuló köteles részt venni a foglalkozáson. A gondviselő félévkor írásban kérheti az igazgatótól a gyermeke felmentését a szakköri foglalkozás alól. (5) A szakkör munkatervét és működési rendjét a szakkörvezető készíti el az iskola helyi dokumentumai alapján. (6) Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésbe az igazgató által jóváhagyott gyermekek vonhatók be, valamint ha a szülő hozzájárul, hogy gyermeke a programban részt vegyen. 59

(3.) Egyéb foglalkozások célja, időkerete (1) Felzárkóztatás A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. Részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A felzárkóztatás során a pedagógus feladata a felkészültségbeli hiányok pótlása, a tantárgyi tartalmak elmélyítse, a gondolkodási képességek fejlesztése és a kudarcélmények csökkentése. Heti 1 óra, egyéni vagy csoportos foglalkozások. (2) Tehetséggondozás A foglalkozást tartó pedagógus tehetségazonosítás és kiválasztás után a tanuló lehetőséget kapjanak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához. 1.-4. osztályban: célja a tehetség felismerése és a személyiségfejlesztés. Ezek olyan alapképességek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyerekeket arra, hogy a tehetségüket felismerjék és kibontakoztassák. Heti 1 óra, csoportos foglalkozások. 5.-8. osztályban: célja az egyéni tehetségek intenzív kibontakoztatása, amelyeken a tanulóknak lehetőségük van tehetségük elmélyítésére, tehetségterületre koncentráló képességük fejlesztésére, illetve versenyekre való felkészülésre. Heti 1 óra, egyéni 1-3 fős foglalkozások. (3) Habilitáció, rehabilitáció Az intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások célja, hogy a tanuló sajátos nevelési igényéből eredő hátrányának csökkentése. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete osztályonként 3 óra, a tanuló a szakértői bizottság javaslata alapján az igazgató határozata alapján vesz részt ezeken. (4) Tanórára való felkészülés A foglalkozást tartó tanító vagy tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási

módszerek

kialakításában,

segítséget

nyújtson

a

házi

feladatok

elkészítéséhez és az iskolai tananyag elsajátításához. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. 60

Tanórára való felkészülés szorgalmi időszak alatt működik naponta az órarendben meghatározott időben 7.-8. órában az erre a célra kijelölt tantermekben. (5) Felkészülés a mindennapi életre Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, élethosszig tartó tanulás témakörökhöz tartozó fejlesztési területek, melynek célja a tanuló mindennapi magán és társadalmi életéhez elengedhetetlen gyakorlati és elméleti tudásának elmélyítése. Órakeret évfolyamonként: 1. évfolyam: 144 óra, heti 4 óra 2. évfolyam: 144 óra, heti 4 óra 3. évfolyam: 144 óra, heti 4 óra 4. évfolyam: 144 óra, heti 4 óra 5. évfolyam: 72 óra, heti 2 óra 6. évfolyam: 108 óra, heti 3 óra 7. évfolyam: 144 óra, heti 4 óra 8. évfolyam: 144 óra, heti 4 óra A foglalkozás az órarendben meghatározott időben. (6) Szakkör: Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően szervezik meg a szakkörvezetők.: matematika, számítástechnika, fizika, színjátszó, történelem, idegen nyelvi, énekkar, furulya foglalkozásokat indít az iskola. A foglalkozás időtartama heti 1-2 óra (az órák 45 percesek). A szakköri foglalkozások legkésőbb október első hetében kezdődnek, és a tanév május utolsó hetéig tartanak. Az énekkar és a furulya szakkör külön szabályozása: Az énekkar és a furulya szakkör a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti egy alkalommal 45 perces időbeosztással működnek. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a szakkör vezető dönt. (7) Tömegsport: Tömegsport feladata a tanulók mozgásigényét, játékkedvét felkelteni, és ezek megvalósításához alkalmat teremteni. A sport hatékonyan alakítja a küzdőképességet, kitartást, az egész jellemet, ezért az iskola támogatja az egyes sportjátékok munkáját. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a megbízott felkészítő személy szervezi szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A tömegsport feladatait iskolai sportkör látja el éves munkaterv alapján. A foglalkozás időtartama heti 1-2 óra (az órák 45 percesek). 61

(8) A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, tehetség kibontakoztatása: Azokat a tanulókat, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében feltűnően nehezen tanulnak, illetve akiknél a biológiai-pszichológiai feltételeik kedvezőtlenek, valamint

környezeti

hatások

okozzák

a

tanulási

kudarcot,

az

eredményes

továbbtanulásuk érdekében, kötelező foglalkozáson vegyenek részt. A felzárkóztatás során a pedagógus feladata a felkészültségbeli hiányok pótlása, a tantárgyi

tartalmak

elmélyítse,

a

gondolkodási

képességek

fejlesztése

és

a

kudarcélmények csökkentése egyéni fejlesztési terv alapján. Heti 1 óra, 1–3 fős foglalkozások. A tehetség kibontakoztatása, képesség fejlesztése a megbízott személyek, illetve a foglalkozásokat vezetők javaslatai alapján valósul meg. Mindez az egyéni fejlesztési terv alapján, heti 1 óra, 1–3 fős foglalkozások keretében. (9) Első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztés A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. Részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A felzárkóztatás során a pedagógus feladata a felkészültségbeli hiányok pótlása, a tantárgyi

tartalmak

elmélyítse,

a

gondolkodási

képességek

fejlesztése

és

a

kudarcélmények csökkentése, fejlesztési terv alapján. Heti 2 óra, egy–három fős foglalkozások. (10) Hittel és vallással kapcsolatos egyéb foglalkozások Diákjaink keresztény, katolikus mivoltából adódó feladatai és kötelességei túlnyúlnak a szokásos iskolai kereteken. Iskolánk alkalmat és lehetőséget biztosít ehhez, hogy tanulóink közössége nem csupán a katedra, de az oltár köré gyűlő fiatalok közössége legyen. a. Szentmise: Minden hónap első vasárnapján vagy az igazgató által kijelölt más vasárnapon, a diákjaink intézményi szentmisén vesznek részt. A megjelenés a házirendben előírt módon kötelező. Hiányzás csak az osztályfőnök jóváhagyásával lehet, melyet a gondviselő írásban kérhet a szentmisét megelőző héten, illetve a mulasztást orvosi igazolással lehet igazolni. Egyéb nem rendszeres szentmise: 62

-

Veni Sancte

-

Te Deum

-

Lelki napokon adventben, nagyböjtben 1-1 szentmise

-

Nemzeti ünnepeken b. Reggeli áhítat:

A reggeli áhítatokat naponta a tanítás előtt 7:45-kor tartunk. Heti egy alkalommal közös alsós, és egy felsős; péntekenként iskolai, értékeléssel összekapcsolt áhítat; a többi napokon osztályáhítat. c. Lelki napok: A tanulók számára évenként két lelkigyakorlatos alkalmat szervezünk, melyeket, az oktatási igazgatóhelyettes és a plébános atya szerveznek közösen az osztályfőnökökkel. (11) Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportverseny, diáknap: Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez az éves munkaterv alapján az igazgató előzetes jóváhagyásával. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A tevékenységek alkalomszerűek. (12.) képeség-kibontakoztató foglalkozás Célja a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak leküzdése, ennek keretei között a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésük elősegítése, felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése. Minden tanuló a reá szabott egyéni fejlesztési terv alapján részesüljön fejlesztésben a hátrányok leküzdése érdekében. Foglalkozás időkerete az IPR munkacsoport munkatervében meghatározottak szerint, egyéni vagy csoportos foglalkozások.

4.6 Egészségvédelem 4.6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (1.) A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjék.

63

(2.) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt az iskolaorvossal és a védőnői szolgálatot működtető Jánoshalma Város Önkormányzata. (3.) A megállapodásnak biztosítania kell: 

az iskolaorvos heti 5 alkalommal, munkanapokon de. 8 órától 11 óráig az Egészségközpontban történő rendelésén fogadja tanulóinkat.



a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken -

fogászat: évente 2 alkalommal,

-

szemészet: évente 1 alkalommal

-

általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal



az iskolai védőnő heti 1 alkalommal 1 órás fogadóóráját tartja az iskolában.



a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,



a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát negyedévente 1 alkalommal,

A vizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A vizsgálatról a szülőket az iskola tájékoztató levélben értesíti. (4.) Az iskolaorvos az igazgatóval egyeztetett rend szerint elvégzi a tanulók kötelező oltását. Az oltásról a szülőket a védőnő előzetesen értesíti. (5.) Minden tanulónak részt kell vennie tanévenként két alkalommal fogászati szűrővizsgálaton. A fogászati szűrés az iskolafogászat és az iskola igazgatójának megbeszélése alapján meghatározott rend szerint történik. A szűrővizsgálatról az osztályfőnök tájékoztató levélben a szülőket előre értesíti. A fogászati szűrővizsgálatra a tanulókat osztályfőnökük, vagy az adott órát tartó szaktanár kíséri. A fogászati szűrésen talált foghibákról a fogorvos írásban tájékoztatja a kísérő pedagógus révén az iskolát. Az iskolatitkár összegyűjti a tájékoztatókat, majd az információkat továbbítja a védőnőnek és az osztályfőnököknek. Az osztályfőnök értesíti a szülőket a tanuló tájékoztató füzetén/elektronikus naplón, és felkéri őket, hogy kezeltessék gyermekük fogproblémáját. A védőnő a kapott információkat az év végi beszámolójába beépíti. (6.) A védőnő éves egészségtervet készít az iskolára, melyet a tanév elején átad az igazgatónak. A tanév során egészségügyi előadásokat, tanácsadásokat tart eseti egyeztetések alapján. Tanév végén beszámolót készít éves munkájáról, s a tanulók egészségi állapotáról, melyet szintén átad az igazgatónak. (7.) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 64

(1) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,



ha szükséges orvost kell hívnia,



a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,



a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. (2) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. (3) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. (8.) A tanuló által nem használható gép, eszköz 

a villamos köszörűgép,



a barkácsgép faesztergálásra,



a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép,



a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint



a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.

(9.) A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép 

a villamos fúrógép,



a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,



a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,



a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”forrasztópáka, 65



a villamos háztartási gép,



a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló),



a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

(10.) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. (2) A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. (3) A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza

az

haladéktalanul

egészségét jelentse

a

és

biztonságát

felügyeletét

védő

ellátó

ismereteket,

pedagógusnak

továbbá

vagy

más

alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. (4) A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. (5) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. (6) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus 66

úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. (7) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. (8) A

súlyos

baleset

kivizsgálásába

legalább

középfokú

munkavédelmi

szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. (9) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely 

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),



valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,



a

gyermek,

tanuló

orvosi

vélemény

szerint

életveszélyes

sérülését,

egészségkárosodását, 

a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),



a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

(10) A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez

szükséges

engedélyt

kiállító

kormányhivatal

részére.

A

kormányhivatal a nem állami intézményfenntartótól, a Központ a nevelésioktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére.

67

(11) Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. (12) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

4.6.2 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend (1.) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. (2.) A tanulók kötelessége, hogy azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel. (3.) A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek és a megszüntetés érdekében intézkedő személyek: (1) Az intézményben jelentkező megbetegedés esetén a felügyeletet ellátó pedagógus a gyermeket a titkárságra kíséri, és értesíti a szülőt. (2) Az épületben tapasztalt esetleges higiéniai hiányosságokról értesítendő a gazdasági vezető. (3) A gyermek nem megfelelő testi higiéniájáról, amennyiben ez veszélyezteti a többi tanuló egészségét, értesíteni kell a gyermekvédelmi felelőst, aki köteles jelenteni ezt az intézmény védőnőjének. (4) Önmaga és mások testi épségét veszélyeztető viselkedésű tanuló nevét az osztályfőnök, az eset súlyosságától függően, saját belátása szerint jelenti a gyermekvédelmi felelősnek, aki értesíti a megfelelő gyermekvédelmi szervet. (5) A fűtés, a világítás, és az áramforrások meghibásodásáról,a tantermek berendezésének megrongálódásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a gazdasági vezetőt. Ő intézkedik a megszüntetés érdekében. (6) A tanulók egészségét, testi épségét veszélyeztető időjárási tényezők felmerülésénél (pl.: kánikula, fagy, szél, csapadék) az adott napon ügyeletet 68

végző ügyeletes pedagógusok, délután a napközis nevelők intézkednek a helyzet elkerülése érdekében. Szükség esetén (pl. csúszásveszély) értesíteni kell a gazdasági vezetőt. (7) Az intézmény területére bekerülő veszélyes anyagok, hulladékok eltávolításáról a gazdasági vezető intézkedik. (8) Az udvaron fellelhető balesetveszélyes területek fokozott őrzése a mindenkori felügyeletet végző pedagógus feladata. (9) Más esetekben értesítendő az intézmény igazgatója, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

4.7 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők (1.) Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

(2.) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. (3.) Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

az iskola igazgatója,



a szervezési igazgatóhelyettes

(4.) A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

az intézmény fenntartóját,



tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket.

(5.) A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős 69

vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az erre szolgáló csengetési móddal értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. (6.) A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. (7.) A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

(8.) Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



az elsősegélynyújtás megszervezéséről,



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

(9.) Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), 70



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

(10.) A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! (11.) A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. (12.) A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. (13.) A

tűzriadó

terv

elkészítéséért,

a

tanulókkal

és

a

dolgozókkal

történő

megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. (14.) Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. (15.) A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. (16.) A tűzriadó tervet a tanulók által használt helyiségekben jól látható helyen kell elhelyezni:

4.8 A fegyelmi eljárás (1.) Az intézmény Az SZMSZ-ben és a házirendjében viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket határoz meg. A meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása esetén a tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás pedagógiai célokat szolgál. (2.) A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai az alábbiak.

71

(3.) A fegyelmi eljárást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53.§- ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető tárgyalás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. (1) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülőjének figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló szülője az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. (2) A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. (3) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, és az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. (4) Az egyeztető eljárás időpontját - az érdekeltekkel egyeztetve - az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. (5) Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. (6) Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. (7) Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél (szülője) azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. (8) Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, 72

hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. (9) Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. (10) Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. (11) Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. (12) A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. (13) Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. (4.) A fegyelmi eljárás (1) Megindításáról a tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a címzett a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola igazgatója a felelős. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás 73

lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. (6) A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. (7) A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülei, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítás érdekében meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. (8) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (9) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. (10) A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen (Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.) és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. (11) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha - a tanuló nem követett el kötelességszegést - a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását - a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el - a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy - nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (5.) A fegyelmi határozat:

74

(1) a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. (2) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (3) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (4) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (5) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. (6.) Jegyzőkönyv (1) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A jegyzőkönyvet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

75

(2) A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni. Az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni, egyetlen irattári számmal ellátva, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

4.9 A belső ellenőrzésének rendje (1.) A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az igazgató irányításával az igazgató helyettes és a munkaközösség vezetők végzik. (2.) A gazdasági szervezet működésének ellenőrzésére az intézményvezető és a gazdaságvezető jogosult. (3.) Az intézmény éves munkatervében kell meghatározni a belső ellenőrzés kiemelt területeit. Az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzés tapasztalatairól beszámolnak az intézményvezetőnek, és javaslatot tesznek az ellenőrzés során feltárt hibák javítására. (4.) Az intézményi belső ellenőrzés feladatai - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és belső szabályzataiban előírt) működését; - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; - tárja fel és jelezze a vezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt, - a vezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; -

szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével

kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. (5.) A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogosultságai (1) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;

76

- az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - esetleges hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. (2) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: -

az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;

-

az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról

-

másolatot készíteni;

-

az ellenőrzéshez kapcsolódva bármely helyiségébe belépni;

-

az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

(3) A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: - Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha azt bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. - Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. (6.) Az ellenőrzött alkalmazott jogosultságai (1) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés tényéről tudomást szerezni - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az ellenőrzés megállapításaira és módjára vonatkozóan írásban észrevételeket tenni. Ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. (2) Az ellenőrzött dolgozó köteles: -

az ellenőrzést végző munkáját segíteni, 77

-

az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;

-

a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

(7.) A belső ellenőrzésre jogosultak és kiemelt ellenőrzési feladataik (1) Igazgató - ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek; - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. - összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; - ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását. (2) Igazgatóhelyettesek: Folyamatosan ellenőrzi a felügyelete alá beosztott dolgozók nevelő-oktató és munkáját. Különösen nagy gondot fordít: -

a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységére;

-

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereire és eredményességére;

-

a pedagógusok munkavégzésére, munkafegyelmére;

-

a pedagógusok adminisztrációs munkájára.

(3) Gazdasági vezető: Folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, - a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; - a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, -

folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.

78

(4) Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját. Különösen nagy gondot fordítanak: - a pedagógusok tervező munkájára, a tanmenetekre; - a pedagógusok munkavégzésére, munkafegyelmére; - a nevelő és oktató munka eredményességére, - a pedagógusok adminisztrációs munkájára. (8.) Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. (9.) A pedagógiai nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje (1) A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. (2) A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: 

igazgató,



igazgatóhelyettesek



munkaközösség-vezetők.

79

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. (3) Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során -

a pedagógusok munkafegyelme,

-

a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,

-

a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,

-

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,

-

a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a diák-tanár kapcsolat,

-

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon és tanórán kívüli tevékenységeken

-

az órára, foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés,

-

a tanítási óra, foglakozás felépítése és szervezése,

-

katolikus keresztény szellemiség megjelenítése.

-

tanulók magatartása a tanítási órán, foglalkozásokon,

-

a tanítási órán, foglakozáson alkalmazott módszerek,

-

a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége,

-

a tanítási óra, foglakozás eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

-

A tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezetősége határozza meg. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a

-

közösségformálás lehetőségeinek alkalmazása. - Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés (IPR) működtetése

-

(4) Visszacsatolási eljárások 

Egyéni értékelés



Tapasztalatok általánosítása



Visszatérő ellenőrzés, értékelés

80

5

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai diákönkormányzat a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.1 Kelt:

................................................. diákönkormányzatot segítő tanár A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai szülői szervezet a 2013. év március hó 27. tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.2 Kelt:

................................................. szülői közösség vezetője A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az óvodai szülői közösség a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.3 Kelt:

................................................. szülői közösség vezetője

Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása. 1

2

3

81

A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola fenntartója jóváhagyja. Kelt:

................................................. Kerpits Miklós

A Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a 2013. év március hó 30. napján tartott ülésén elfogadta.4

Kelt:

................................................. igazgató

Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) 4

82

Mellékletek

83

1. számú melléklet


SZEVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. számú melléklete

KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT 2013.

Összeállította: Komárominé Vikor Ágnes,

Szakértette:

könyvtárostanító

84




ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2013.

85




MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK 2013.

86

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents