SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza, Búza u. 7-17. sz. Tel./fax: (42) 512-940 Email: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM: 033101

Nyíregyháza 2015.

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések......................................................................................................... 3 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .............................................. 3 1.2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya, jóváhagyása, megtekintése............................ 3 2. Az intézmény alapító okirat szerinti jogállása, feladatai ...................................................... 4 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ............................................................................... 5 4. Az intézmény szervezeti felépítése .......................................................................................... 6 4.1 Az intézmény vezetője .............................................................................................................. 6 4.2 Az intézményvezető-helyettesek ............................................................................................... 6 4.3 Tagintézmény-vezetőkre átruházott hatáskörök ...................................................................... 7 4.4 A telephely megbízott képviselője felel .................................................................................. 7 4.5 A vezetők helyettesítésének rendje ......................................................................................... 7 4.6 Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája ......................................................................... 8 4.7 Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei .................................................... 9 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése .................................................................................. 10 6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ......................................... 12 6.1 Az alapító okirat ................................................................................................................... 12 6.2 A pedagógiai program .......................................................................................................... 12 6.3 SZMSZ .................................................................................................................................. 13 6.4 Az éves munkaterv ................................................................................................................ 13 6.5 Házirend ............................................................................................................................... 14 7. Az óvodák működési rendje ..................................................................................................... 14 7.1 A nevelési év rendje .............................................................................................................. 14 7.2 Az óvodák munkarendje ....................................................................................................... 15 7.3 Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával ..... 17 7.4 Az óvodai felvétel rendje ...................................................................................................... 17 8. Az intézmény belső és külső kapcsolattartás rendje ............................................................ 19 8.1 Az óvodai közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája ............................................. 19 8.2 Az óvoda és a szülők kapcsolattartása .................................................................................. 19 8.3 Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ..................................................................... 20 8.4 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolattartás rendje ................................ 21 9. Hagyományápolás, ünnepek – ünnepélyek, rendezvények.................................................. 22 10. Teendők tűzriadó bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére........................... 22 11. Óvó-, védő előírások .............................................................................................................. 23 11.1 Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok ................................................................. 24 11.2 A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata ................................................................ 25 11.3 Óvodán belüli dohányzás ................................................................................................... 25 11.4 Telefonhasználat szabályai ................................................................................................. 26 12. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje............. 26 13. Lobogózás szabályai ............................................................................................................... 27 14. Béren kívüli juttatások rendje ............................................................................................... 27 15. ZÁRADÉK .............................................................................................................................. 28

2

1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja Célja: A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:                 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvérő 2011. évi CXCV. törvény államháztartásról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról közoktatási intézményekben 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Ktv.) érvényben lévő rendelkezései 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

1.2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya, jóváhagyása, megtekintése Hatálya: A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára a teljes alkalmazotti közösségre: a székhelyen és tagintézményekben, telephelyen foglalkoztatott közalkalmazottakra kötelező érvényű, a nevelés idejében. Továbbá kiterjed az óvodába járó gyermekekre, a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire és ezek közösségeire, valamint az óvodával kapcsolatban lévő minden szolgáltatóra. A szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető készíti el, a nevelőtestület fogadja el, miután a KT, és a Szülői Szervezet véleményezte. Ezt követően a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a vezetői irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 3

2. Az intézmény alapító okirat szerinti jogállása, feladatai A költségvetési szerv megnevezése: Búzaszem Nyugati Óvoda  székhelye 4400 Nyíregyháza, Búza u. 7-17.  telephely 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 20. Tagintézmények:

Búzaszem Nyugati Óvoda Aranykörte Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Körte u. 41. Búzaszem Nyugati Óvoda Városmajori Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 1. Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Tőke u. 3. Telephelye: Búzaszem Nyugati Óvoda Benczúr téri Telephely 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 20. Alapító, fenntartó és működtető szerv neve, székhelye Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. A költségvetési szerv közfeladata: óvodai nevelés Szakágazati besorolás szakágazat száma: 851020 szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8.§ (1) bekezdés alapján az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Kormányzati funkció szerinti besorolás: kormányzati funkció szám

kormányzati funkció megnevezés

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási terültén belül a Közgyűlés által meghatározott felvételi körzet A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg Az költségvetési szerv alkalmazottainak jogviszonya: közalkalmazotti jogviszony, megbízási viszony, munkaviszony.

4

A köznevelési intézmény fenntartója: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. A köznevelési intézmény típusa: óvoda alapfeladata: óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Felvehető maximális gyermeklétszám  Búzaszem Nyugati Óvoda Székhely 270 fő  Búzaszem Nyugati Óvoda Aranykörte Tagintézmény 240 fő  Búzaszem Nyugati Óvoda Városmajori Tagintézmény 180 fő  Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Tagintézmény 120 fő  Búzaszem Nyugati Óvoda Benczúr téri Telephely 120 fő

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény feladatellátást szolgáló vagyona Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezési jog Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó. Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos jogköre A költségvetési szerv előirányzatai felett rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az Eszterlánc Északi Óvoda látja el. A bélyegző használatának rendje Az intézmény bélyegzőjének használatára jogosult az intézményvezető, a helyettesek, tagintézmény vezetők, az óvodatitkárok, valamint a vezetők által esetenként megbízott személyek. Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője, távolléte esetében a megbízott helyettes.

5

4. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetését egy személyben az intézményvezető látja el, szoros munkamegosztásban három helyettessel, három tagintézmény vezetővel és egy telephelyfelelőssel. 4.1 Az intézmény vezetője Az intézmény vezetőjének kinevezése: A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg. Az intézményvezető feladatai, hatásköre: Az óvoda vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, a tagintézmény vezetőkre, más általa megbízott dolgozóra átruházhatja. 4.2 Az intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető a helyettesekkel munkamegosztásban tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli, a nevelőmunkát valamint részt vesz a feladatok végrehajtásában.  A helyettesek felelősségi körébe tartozik a vezető távollétében gondoskodni a nevelőmunka tárgyi, személyi, és szervezeti feltételeiről.  Tevékenyen részt vesznek az éves munkaterv elkészítésében és annak értékelésében, az óvoda dokumentációs rendszerének kialakításában. Felelősségi körük kiterjed:  a dajkák munkájának megszervezéséért,  az óvodai törzskönyv vezetéséért,  a helyettesítések megszervezéséért,  szabadságolások megszervezéséért, lebonyolításáért, adminisztrálásáért,  a szülői szervezet működésének segítéséért,  belső továbbképzések megszervezéséért,  belső ellenőrzések megszervezéséért, lebonyolításáért, adminisztrálásáért,  alkalmazotti értekezletek előkészítése, esetenként megtartása, 6

 gyermekkirándulások megszervezéséért További részletes feladataikat a szabályzat mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza. Beszámolási kötelezettségük kiterjed:  az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára,  a belső ellenőrzések tapasztalataira,  az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére.

4.3 Tagintézmény-vezetőkre átruházott hatáskörök A tagintézmény vezető munkamegosztásban az intézmény vezetőjével tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli, a nevelőmunkát valamint részt vesz a feladatok végrehajtásában. Részt vesz az óvoda dokumentációs rendszerének kialakításában.  Felelőssége körébe tartozik a tagintézményben gondoskodni a nevelőmunka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről.  Elkészíti a tagintézmény éves munkatervét, a munkaterv értékelését.  Gondoskodik az előírt statisztikák elkészítéséről, az adatszolgáltatások pontos és hiteles teljesítéséről.  Felelős a leltározás és selejtezés lebonyolításáért.  További feladatait a szabályzat mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza.

4.4 A telephely megbízott képviselője felel Az intézményvezető irányítása mellett szervezi a telephelyóvoda munkáját, felel a szakmai munkáért, a székhelyóvodával való kapcsolattartásért, az információ áramlásáért. További feladatait a szabályzat mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza.

4.5 A vezetők helyettesítésének rendje Az intézményvezető távollétében a helyettesek járhatnak el teljes képviseleti jogosultsággal munkaköri leírása szerint. A tagintézményekben a tagintézmény vezető által megbízott személy látja el a feladatokat. Az intézményvezető és a helyettesek, valamint a tagintézmény-vezetők egyidejű távolléte esetén a vezetők által megbízott személy (szokásjog alapján: munkaközösség vezető, kt elnök-, tag, legidősebb óvónő) helyettesíti, aki felel az óvoda biztonságos működéséért. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik.

7

4.6 Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti ábra tartalmazza:

8

4.7 Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület meghatározott időre létrehozhat bizottságot, vagy egyes jogköreit átruházhatja. A nevelőtestület dönt:  a pedagógiai program elfogadásáról,  az SZMSZ elfogadásáról,  az éves munkaterv elfogadásáról,  az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról  a továbbképzési program elfogadásáról,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,  a házirend elfogadásáról,  az intézményvezetői pályázat, szakmai véleményezéséről,  jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: 

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.



A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.



Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.

9

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Részt vesz a pedagógiai munka belső ellenőrzésében, önértékelésben, valamint a munkaköri leírásában meghatározott feladatok elvégzésében.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Belső kontroll rendszer Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. Felelős a belső kontrollrendszer működtetéséért (BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDTETÉSE- szabályzat). A belső ellenőrzés célja: A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység. Célja, hogy: 

biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról



jelezze az óvodapedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a pedagógiai, gazdasági és jogi következményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat



segítse a vezetői irányítást



megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet



vizsgálja az intézményi vagyon védelmét



segítse az éves működési terv prioritásának meghatározását

A belső ellenőrzés fő területei: 

a szakmai tevékenységgel összefüggő és



a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az intézmény pedagógiai munkájának belső ellenőrzésének megszervezéséért, hatékony működtetéséért az intézményvezető felelős. Az intézményvezető ellenőrzési-, önértékelési rendszert dolgoz ki, működteti az intézmény pedagógiai kulcsfolyamatait érintő területeken.

10

A pedagógiai munka külső ellenőrzése - tanfelügyelet Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézmény szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezető általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képezi az intézményi önértékelés. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények- megegyezik a külső tanfelügyeleti értékelés szempontjaival  Segítse elő valamennyi pedagógiai munka magas színvonalú ellátását.  A gyermeki tevékenységekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmények elérésére.  Támogassa a pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását.  Biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát.  Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.  Hatékonyan működjön a megelőzés szerepe.  Az ellenőrzés során a szakmai segítségnyújtás és az ösztönzés kerül előtérbe, hogy elősegítse a pedagógiai programban meghatározott tevékenységek teljesülését. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során  a 8 pedagógus kompetenciának való megfelelés,  a pedagógusok munkafegyelme,  a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a csoportszoba rendezettsége, tisztasága, csoportkép kialakítása,  az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,  a nevelőmunka színvonala, eredményessége.  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége,  a gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlesztése. A nevelőmunka belső ellenőrzésébe bevonható:  a helyettesek, tagóvoda vezetők,  szakmai munkaközösség-vezetők  önértékelési csoport tagjai. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az intézményvezető  a helyettesek, tagintézmény vezetők, 11

 szakmai munkaközösség,  a szülők közössége. Az ellenőrzés fajtái:  A pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja az óvodapedagógusok munkájának belső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.  A pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza.  A tervszerű, előre egyeztetett időpont szerinti ellenőrzésről jegyzőkönyv készül mindkét fél aláírásával.  Eseti (spontán, alkalomszerű) ellenőrzés a problémák feltárása, megoldása érdekében történik.  Írásbeli, szóbeli beszámoltatás. A belső ellenőrzés rendjét a munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógussal ismertetni kell. A nevelési év végén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetve az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:       

az alapító okirat pedagógiai program jelen szervezeti és működési szabályzat éves pedagógiai munkaterv a házirend az intézmény továbbképzési és beiskolázási terve egyéb belső szabályzatok (Házirend, Gyakornoki szabályzat, Munka-, és tűzvédelmi szabályzat)

6.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézményalapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

6.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: 12



az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit,



azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,



a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,



a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,



a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,



az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,



a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,



a tagintézmények arculatának megfelelő sajátosságokat.

Tájékoztatás a pedagógiai programról:  Az óvoda vezetője, és az óvodapedagógusok kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek a pedagógiai programról (szülői értekezlet, fogadó-óra).  A pedagógiai programot, és a házirendet, megtekinthetik a szülők az óvoda honlapján, illetve az előtérbe helyezve, ahol a szülők bármikor elolvashatják.  Az óvoda vezetője a Szülői Szervezet tagjait tájékoztatja a program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, későbbiekben a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről.

6.3 SZMSZ Az SZMSZ tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, jellemzőit, meghatározza a működés belső rendjét, az intézmény külső belső kapcsolatait a jogszerű zavartalan működés érdekében. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet véleményezi. Amennyiben az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyből a fenntartóra többletkötelezettség hárul úgy a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános. Az Nkt.62.§ (1)m) pontja szerint a pedagógus kötelessége, hogy az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesítse.

6.4 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelési év helyi rendjében kell meghatározni  az óvodai nevelés nélküli munkanapokat,  a szünetek időtartamát,  az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,  az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,  az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját, 13



minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

A munkatervnek tartalmaznia kell:  a feladatok konkrét meghatározását  a feladat végrehajtásáért felelős nevét  a feladat végrehajtásának határidejét  a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni a tagóvodáknak és a felügyeleti szervnek. Az intézményvezető a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

6.5 Házirend Az óvodák a törvényi előírásoknak, az SZMSZ-ben megfogalmazottak alapján és az egyéni sajátosságok megfelelően készítik el. Tartalmazza azokat az információkat és szabályokat, amelyek segítik az óvoda-család együttműködését, és lehetővé teszik a gyermekek, szülők az alkalmazottak számára kötelességeik teljesítését, jogaik érvényesítését.

6.6. Továbbképzési és beiskolázási terv tartalmazza    

a pedagógusok kötelezően továbbképzésének szempontjait, a továbbtanulás engedélyezésére vonatkozó szabályokat, a továbbképzés finanszírozás elvi szempontjait, a beiskolázási terv a nevelőtestület szavazata alapján válik érvényessé.

7. Az óvodák működési rendje A nevelési év helyi rendjét, programjait az intézményvezető által készített, a szülők által véleményezett, és a nevelőtestület által elfogadott munkaterv határozza meg. Az óvoda közzétételi listát hoz nyilvánosságra, helyben szokásos módon, mely személyes adatokat nem tartalmaz. Az óvoda hétfőtől péntekig 5 napos munkarenddel működik, a heti időkeret 55 óra.

7.1 A nevelési év rendje A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Nyitva tartás 6.30 – 17.30-ig lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel. A nyitva tartás teljes időtartama alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Ügyeletet biztosítunk reggel 6.30-tól 7.00 óráig, ill. délután 17.00 órától 17.30 óráig. Az ügyelet időpontja alatt egy összevont csoport működik óvodapedagógus vezetésével. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7 és 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Az új gyermekek fogadása szeptember 01-től folyamatosan történik, indokolt esetben, létszámot figyelembe véve, egész év folyamán lehetőség van felvételre. A gyermekek biztonsága érdekében az intézmény főbejárata reggel 8 órától 15 óráig zárva van. Ez idő alatt a hátsó bejáraton lehet közlekedni. A nyári zárás időpontját jegyzői határozat tartalmazza (június 15. - augusztus 31.).

14

Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint nyáron 5 hétig tart zárva, melyről a szülők február 15-ig kapnak tájékoztatás. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérésére a gyermeket a kijelölt óvodák fogadják. A zárva tartás ideje alatt történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Ez idő alatt a hivatalos ügyek rendezése érdekében – külön megállapított beosztás szerint 8-11 óráig ügyeletet tartunk. Bizonyos helyzetekben, alkalmanként a vezető engedélyével az év során bármikor történhet csoportösszevonás A téli szünet idejére a fenntartó által kijelölt ügyeletes óvodában biztosítjuk a gyermekek elhelyezését. A központilag engedélyezett szüneteken kívül az óvoda csak rendkívüli esetben (balesetveszélyes körülmények, épületben történt meghibásodás, stb.) tart zárva. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapok: Nevelési értekezletek, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása céljából 5 nevelési nélküli munkanapot vehetünk igénybe:  a nevelésnélküli munkanapokat minimum 7 nappal előre jelezzük a szülőknek;  a nevelésnélküli munkanapokat az éves munkatervben rögzítjük;  szülői igények alapján a nevelésnélküli munkanapokon a tagóvodákban biztosítjuk az óvodai elhelyezést.

7.2 Az óvodák munkarendje Az óvoda teljes nyitva tartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodapedagógusok átfedési ideje napi 2 óra. Az óvodapedagógus - munkaideje heti 40 óra, melyből 32 órát gyermekcsoportban köteles teljesíteni. Heti 4 óra eseti helyettesítésre elrendelhető, jogszabályban meghatározott módon. - kötelező óraszámába beszámított tevékenységek o gyermekekkel töltött nevelő-oktató munka, o gyermekvédelmi teendők ellátása, o munkavédelmi feladatok ellátása, o munkaközösség-vezetői munka, o egyéni megbízatásokkal kapcsolatos feladatok. - felkészülési idejébe számított tevékenységek: (ezek egy részét az intézményben, más részét azon kívül végzik) o írásbeli felkészülés a nevelő-oktató munkára, értékeli a gyermekek teljesítményét, időszakosan részt vesz a belső önértékelési többletfeladatok végzésében, szülői értekezlet, fogadóórák tartása, ünnepélyek szervezése, o írásbeli beszámolók a nevelőmunkájával kapcsolatban, o továbbképzéseken való részvétel, o nevelőtestületi, munkatársi értekezleteken, illetve egyéb óvodai élettel kapcsolatos megbeszéléseken való részvétel, o családlátogatás, leltározás, önképzés, munkaközösségi foglalkozás, kirándulás

15

Óvodapszichológus - munkaideje: 22+10 óra - feladata: Az óvodapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejeben végzi a gyermekek, egyéni vagy csoportos szűrését, vizsgálatát, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. További heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvodapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. Pedagógiai munkát segítők - (20/2011.(VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ 1 e.) Dajka - munkaidő: heti 40 óra, - munkabeosztását az óvoda teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat váltott műszakban végzik, szükség esetén célszerű átcsoportosítással.

Pedagógiai asszisztens  munkaidő: heti 40 óra  munkabeosztása: 8-16h-ig. Ettől a beosztástól el lehet térni, ha a feladatok ellátása megkívánja.  Feladata: a pedagógiai munka segítése. Óvodatitkár  munkaidő: heti 40 óra  munkabeosztása: 8-16 h-ig. Ettől a beosztástól el lehet térni, ha a feladatok ellátása megkívánja.  Feladata: az óvodai adminisztráció. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése: A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben levő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörbe tartozó munkát képességei szerint, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel, szülővel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az intézményvezető, helyettesek, tagintézmény vezetők utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A dolgozó az intézmény valamennyi feladatellátási helyére beosztható (változó munkahely). Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:  a dolgozók személyes adatai, bérezésével kapcsolatos adatok, 16



a gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok,



a család magánéletéhez kapcsolódó tények és adatok,



az óvoda belső életével, munkatársakkal kapcsolatos tények, adatok.

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Az SZMSZ alapelveinek konkretizálását a tagóvodák munkaterve tartalmazza, amelyet évente a tagintézmény vezető elkészít.

7.3 Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek a vezetőnek, helyettesének, tagóvoda-vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok-, és foglalkozások látogatását más személyek részére előzetes egyeztetés alapján, a vezető, a helyettes, tagóvoda-vezető engedélyezi. A szakszolgálatok szakemberei, óraadó pedagógusok a hét megadott napján a kijelölt helyeken foglalkozást vezethetnek. (logopédus, hitoktató, nyelvtanár, stb.) Az alkalmazottak hozzátartozói nem zavarhatják az intézmény nevelőmunkáját, ezért csak indokolt esetben, rövid ideig tartózkodhatnak az intézményben. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve az óvoda által szervezett vásár, valamint a nevelőtestület javaslatára az óvodavezető által engedélyezett, családokat segítő vásárlási lehetőségek alkalmával. Pl. könyv, ruha) Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvodában működő konyha területére idegenek csak indokolt esetben, az élelmezésvezető engedélyével léphetnek be.

7.4 Az óvodai felvétel rendje Az óvodai felvétel jelentkezés útján történik. A felvételnél meghatározó a férőhelyszám. A gyermeket abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek környezetében (körzetében) lakik, illetve szülője dolgozik, rugalmasan biztosítva (a törvényi szabályoknak megfelelően) a szülő számára a szabad óvodaválasztást. Az óvodai jelentkezés módját, a határidő előtt legalább 30 nappal, a fenntartónak nyilvánosságra kell hozni. A felvételt az intézményvezető, a helyettesek, tagóvoda-vezetők és telephely vezető bonyolítják. Minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba kell venni. A szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti a törvényi előírások határain belül. A beíratáshoz szükséges: „a gyermek személyi azonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa.) A felvételnél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  körzetbe tartozó gyermek, 17

     

tanköteles korba lépett, ötödik életévét betöltő gyermek, egyedülálló szülők gyermeke, mindkét szülő dolgozó, tartós nevelésben lévő gyermek, egyéb szociális okok miatt HH vagy HHH gyermek, SNI gyermekek szakértői bizottsági határozata alapján

A gyermekek fogadásának rendje Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló játékos tevékenységek keretében folyik. Az óvoda, nevelő intézmény, a gyermek három éves korától addig, amíg a tankötelezettség teljesítését más intézménytípusban meg nem kezdi. A szülő kötelessége, hogy biztosítsa a gyermeke zavartalan, rendszeres óvodába járását. Abban az évben, amikor betölti az ötödik életévét a gyermek, a nevelési év első napjától óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. Abban az évben, amelyben augusztus 31.-ig betölti a harmadik életévét a gyermek, a nevelési év első napjától óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie. A jegyző, a szülő kérelmére és az óvodavezető és a védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja Eltérő szabályozás vonatkozik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó óvodás gyermekekre (veszélyeztetett, HHH, védelembe vett). Gyermekek átvétele (a szülő írásbeli kérelmére) más intézményekből hivatalos átjelentkezés útján történik, melynek nyomtatványát az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak. Intézményen belül (két tagintézmény között, illetve csoportok között) történő áthelyezést a szülő írásban kér az intézményvezetőtől, aki ezt mérlegelés után engedélyezheti, vagy a kérelmet elutasítja, illetve más tagintézménybe történő elhelyezést javasol. A gyermek óvodai jogviszonyának megszüntetését a szülőnek írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Megszűnik az óvodai elhelyezés:  Ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,  a jegyző, a szülő kérelmére engedélyt adott (a gyermeknek az óvodából történő kimaradására),  a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda tartja nyilván. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodában a nevelő- oktató munka pedagógiai program alapján folyik.

18

8. Az intézmény belső és külső kapcsolattartás rendje 8.1 Az óvodai közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája Óvodai közösségek:     

óvodavezető, helyettesek, tagóvoda vezetők- vezetők közössége; nevelőtestület közössége; szakmai munkaközösségek; szülők közössége; munkatársi közösség.

A kapcsolattartás formái Vezetők közössége: Az intézményvezető mindennapos kapcsolatot tart a tagóvodákkal és a telephely megbízott képviselőjével személyesen, telefonon vagy e-mailen. A vezetők havonta vezetői értekezletet tartanak, illetve rendkívüli vezetői értekezletet, ha azt valamilyen halaszthatatlan ügy szükségessé teszi. A folyamatos kapcsolattartást a továbbképzések, óvodai bemutatók, városi pedagógiai napok szervezése alkalmából történő találkozások biztosítják. Az ellenőrzések az éves ellenőrzési tervben meghatározott időben és módon történnek. Értekezletek Az óvodákban az alábbi értekezleteket kell megtartani: nevelőtestület; munkatársi; szülői. Nevelőtestületi értekezlet: – Rendszeres kibővített értekezlet - évente 2x, témáját és időpontját a munkatervek tartalmazzák. (nevelés nélküli nap) – Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet - összehívhatja az intézményvezető, vagy a nevelőtestület, ha azt a nevelők 1/3-a kéri-. A javaslattevő is és az intézményvezető is köteles előre közölni az értekezlet témáját. Az értekezletről mindenkor jegyzőkönyvet kell készíteni. Munkatársi értekezlet  Az intézményvezető, vagy a tagóvoda-vezető hívhatja össze, de kezdeményezhetik a munkatársak is az előző feltételek mellett.  Résztvevők: óvónők dajkák, egyéb dolgozók  Célja és feladata: Az óvodai nevelés célkitűzéseinek ismertetés, munkaszervezési kérdések megbeszélése, tájékoztatás aktuális kérdésekről.

8.2 Az óvoda és a szülők kapcsolattartása Szülők közössége Az intézményben a szülők, gyermekcsoportonként szülői közösségeket hoznak létre, amelyben az általuk választott képviselők útján gyakorolják véleményező, javaslattevő (intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben) jogosultságukat. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: 19

-

a Szervezeti és Működési Szabályzatról, a Házirendben foglaltakról, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjában, a Munkatervnek a szülőket is érintő részéről.

Intézményenként a csoportok képviseletében eljáró szülők megválasztják saját képviselőjüket. Meghatározott rendszerességgel tanácskoznak, valamint továbbítják az információkat valamennyi szülő felé. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Szülői értekezlet  A szülői értekezletet az Szülői Szervezet elnökének egyetértésével a vezető, tagóvoda vezetők és a csoportvezető óvónők hívják össze.  Igény esetén az intézményvezető is összehívhat kibővített szülői értekezletet.  Az értekezletek időpontját és témáját a munkatervek tartalmazzák.

8.3 Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A társadalmi környezettel való kapcsolattartás  A tagóvoda-vezetők és óvónők rendszeres kapcsolatot tartanak a városi bölcsőde vezetőjével, dolgozóival, az iskolák igazgatóival, illetve az iskolák nevelőivel.  Tagóvodánként évente megállapodásban rögzítik a kapcsolattartás rendjét.  Folyamatos kapcsolatot tartanak a város közművelődési intézményeivel. A gyermekvédelmi felelős feladata: Az óvodák gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. A személyes találkozás szükség szerinti rendszerességgel történik a CsaládsegítőGyermekjóléti szolgálatnál. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, testi-, lelki egészségének biztosítása érdekében tájékoztatják a szülőt a jogokról, támogatásokról, ellátási formákról, a fenntartó önkormányzat ezzel kapcsolatos rendeletéről. Segítséget nyújtanak a kérelmek előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezik a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét. Észlelő-, és jelzőrendszerként működik az óvodai intézményben dolgozó valamennyi pedagógus - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A gyermekjóléti szolgálat meghívására részt vesz a jelzőrendszeri megbeszéléseken. Az óvodapedagógusok, szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerni a gyermekek családi környezetét.

20

A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy a vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A jelzőrendszer működtetése az intézményvezető feladata (99/ 2014.(III.25.)). Az intézményvezető kapcsolatot tart  A polgármesteri hivatal illetékes vezetőivel, dolgozóival  A bölcsőde vezetőjével  A városban működő más óvodai intézmények vezetőivel  Az iskolák képviselőivel  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjével  A Tanulási Képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Fejlesztő Központ vezetőjével A kapcsolattartásba a tagóvoda-vezetők is részt vesznek. A tagóvoda-vezetők - a lehetőségekhez képest- üzemekkel, vállalkozókkal is szorgalmazzák az együttműködést. A kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok, családi napok szervezése a munkaterv alapján történik.

8.4 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolattartás rendje Az egészségügyi ellátás a 26/1997. NM. rendelet alapján történik. (Az orvos és védőnő feladatait külön jogszabály tartalmazza.) Az intézményvezető helyettes, a tagóvodák vezetői rendszeres kapcsolatot tartanak a város fogorvosaival és megszervezik a gyermekek rendszeres fogászati ellenőrzését. Az intézményvezető helyettes, a tagóvoda-vezető feladata az egészségügyi ellátás keretén belül:  biztosítani az egészségügyi (orvosi, fogorvosi, védőnői) munka feltételeit, (védőnők számára az óvodákban, fogorvosi vizsgálat esetére a megadott rendelőkbe történő kíséretről gondoskodni, a szükséges óvodapedagógusi felügyelet megszervezése,)  szükség szerint előkészíteni a gyermekek vizsgálatát.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dolgozói és a védőnők évente ellenőrzik a gyermekeket az óvodai közösségben. A látás-, és hallásellenőrzését évente – szakrendelőkben - elvégzik a szakemberek.

21

9. Hagyományápolás, ünnepek – ünnepélyek, rendezvények Az ünnepek, hagyományok ápolását, ezek megünneplését a pedagógiai program, illetve az éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény egészét érintő ünnepeket, megemlékezéseket kiegészíti a tagintézmények arculatának megfelelő további rendezvények. Az ünnepek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves feladatterv tartalmazza. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában Csoporton belül készülődés és megemlékezés a gyermekek név,- illetve születésnapjáról, anyák napjáról Népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz tartozó szokások, népi kézműves technikák bemutatás, megtanítása (Mihály napi vásár, szüret, Luca-nap, karácsony, betlehemezés, farsang, húsvét, pünkösd) Tanulmányi kirándulások, környezetvédelmi jeles napok megünneplése (Takarítási világnap, Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi nap) Kulturális programok szervezése, (báb, mese, zenés előadások) Városi sportrendezvények, Az intézmény dolgozóinak hagyományos programjai, ünnepei        

Szakmai napok szervezése, Házi bemutatók szervezése, Továbbképzéseken, tanfolyamokon szervezett ismeretek átadása, Pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása, segítése, Távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása, Jubileumi jutalomban részesülők köszöntése, Közös őszi, vagy tavaszi kirándulások, Közös ünnepélyek megszervezése, pedagógusnap, névnapok, karácsonyi ünnepség

10. Teendők tűzriadó bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A gyermekek testi épségét veszélyeztető tűz- és bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. Akinek a tudomására jut a tűz-, vagy bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a vezetőt, mindenkori helyettesét, vagy a tagintézmény-vezetőt, a helyszínen tartózkodó vezető értesíti a tűzoltóságot és a rendőrséget. Az épület kiürítéséről, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a helyszínen tartózkodó vezető dönt. A tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz - és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről, évi egy alkalommal kiürítési gyakorlatot tart. Az épületből történő kimenetel után biztonságos környezetbe, megfelelő távolságra kell vinni a gyermekeket. A helyszínen tartózkodó vezető intézkedik valamennyi helység ellenőrzéséről, hogy nem maradt-e gyermek az épületben. Az óvónő létszámellenőrzést tart a gyermekek között. További teendőket a tűz és bombariadó szabályzat tartalmazza, melynek betartása az intézményvezető felelőssége. Feladatkörét megbízottja útján látja el. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

22

11. Óvó-, védő előírások A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezet kell kialakítani, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások magatartási formák kialakítására. Gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket (közlekedési balesetek, mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében). Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tevékenységekkel együtt járó veszélyforrásokat, az óvodai nevelési év megkezdésekor, ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban. Minden óvodapedagógusnak kötelessége a gyermekek figyelmét felhívni a nevelés során, minden tevékenység megkezdése előtt, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérete esetén csoportonként (20 fő) két óvodapedagógus és minden további tíz gyermek után egy óvodapedagógust vagy egy dajkát kell biztosítani. A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (vágás, varrás, barkácsolás, speciális tornaszerek használata). A gyermekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus vagy dajka felügyelete mellett használhatják. Az óvodapedagógusok a gyermekek elektromos áramütés elleni védelmét folyamatosan biztosítják az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével. Valamennyi a gyermekek számára veszélyforrást jelentő helyiséget, szekrényt zárva kell tartani. A szülő egyszeri írásbeli hozzájárulása szükséges az alábbiakhoz:  a gyermek óvodán kívüli programon való részvételéhez (kirándulás, séta, színház-, múzeum, könyvtár, sportrendezvények),  fényképezéshez,  óvodapszichológus, logopédus szűréséhez. További egészségvédelmi szabályok Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéséről számított legrövidebb időn belül haza kell vinni. Az óvónőnek addig is gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. A nevelési év alatt betegség esetén, orvosi igazolás bemutatása törvény által előírt szabály. Amennyiben nincs, az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása A gyermekcsoport legalább 30%-át érintő egyidejű megbetegedés esetén az óvónő jelzéssel él az óvodavezető helyettes, tagintézmény-vezető felé, aki további intézkedéseket hoz (rendkívüli fertőtlenítések elrendelések, intézményvezető értesítése, ANTSZ értesítése, stb.). 23

Csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (beszoktatás, nyílt nap, szülői értekezlet, ünnepélyek). Az óvoda konyhájába idegenek nem léphetnek be. Valamennyi óvodai alkalmazott érvényes, üzemorvos által kiállított, munka alkalmassági igazolással rendelkezik. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy annak megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye.

11.1 Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának. Súlyos az a gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv károsodását,  a gyermek, tanuló egészségkárosodását,

(érzékelőképesség) orvosi

vélemény

elvesztését szerint

vagy

jelentős

életveszélyes

mértékű sérülését,

 a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményvezető kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvónő kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető vagy helyettese figyelmét felhívni. 24

Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén mentőt kell hívnia az óvodapedagógusnak. A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről a vezetőnek, illetve az óvodapedagógusnak értesítenie kell a szülőt. Egyéb balesetvédelmi szabályok Az intézmény munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat a munka, és balesetvédelmi felelős látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. A munka, - tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos megfelelő szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a munkabiztonsági szakértő tart, erről jegyzőkönyv készül. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele. Minden dolgozónak ismerni kell a Munkavédelmi Szabályzatot és Tűzvédelmi Szabályzatot, valamint tűz esetén előírt utasításokat, a menekülés útját. A pedagógusok feladata, hogy:  Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek veszélyforrást jelenthetnek a gyermekek számára.  A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.  Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.  Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:  a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,  a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközeiket mindig zárják.

11.2 A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági vizsgálata a 33/1998. (VI.24.) NM rendelete alapján történik. Munkába lépés előtt valamennyi dolgozó köteles foglalkozás – egészségügyi vizsgálaton részt venni, az intézmény foglalkozás - egészségügyi orvosánál. A munkavállalók időszakos, rendszeres vizsgálaton vesznek részt, a jogszabályban előírtak szerint.

11.3 Óvodán belüli dohányzás  Az óvoda egész területén tilos a dohányzás.  Az óvoda területére – beleértve az udvart is – égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni tilos! Az óvoda épületében, valamint a kerítésen belüli területén sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, akár használják a gyermekek, akár nem! A dohányzóhely nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül.  Dohányzást tiltó feliratok jól láthatóan, az óvoda területének több pontján kihelyezettek.  A szabályzatban foglaltak megsértése fegyelmi eljárással szankcionálható. 25

 A szabályzat ellen vétő személy viseli a hatósági eljárás szankcióit és anyagi vonzatát.  A szabályzatban foglaltak ellenőrzéséért tagintézményenként a belső ellenőr felelős, aki napi rendszerességgel végrehajtja az ellenőrzést. Az intézmény egész területén tilos az alkoholfogyasztás!

11.4 Telefonhasználat szabályai  Az intézmény területén mobiltelefont csak indokolt esetben lehet használni.  A gyermekcsoportban a mobiltelefont le kell némítani a gyermekek zavartalan nevelése-fejlesztése érdekében.

12. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni. Az intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41-43.§-ai valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza. Az ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikuskapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az október elsejei statisztika. Az intézményvezetője nem rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, így a papír alapon elküldött (aláírt, lepecsételt) iratok felelnek meg a hitelesség kritériumainak. Az intézmény nem használ elektronikus naplót. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványtípusú óvodai dokumentumok:  óvodai csoportnapló  gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció Hivatali titok megőrzése: Kiemelt figyelmet igénylő területek:  A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére.  A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adatközlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését.  A gyermekek személyes adatai csak pedagógiai, gyermekvédelemi valamint egészségügyi célból adhatók ki.  Az intézmény vezetője köteles a gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz a szülő beleegyezése nem szükséges. 26

 Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással kapcsolatos, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, a célnak megfelelő mértékben és célhoz kötötten lehet nyilvánosságra hozni.  Az adattovábbításra az intézményvezetője, akadályoztatása esetén, az általa meghatalmazottak jogosultak.

13. Lobogózás szabályai A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. A zászló állagának (minősége, tisztasága) megtartásáról a helyettesek, tagintézmény vezetők gondoskodnak.

14. Béren kívüli juttatások rendje 

   

Erzsébet utalvány - amennyiben a fenntartó biztosítja, az intézménnyel jogviszonyban álló közalkalmazottak kapják. Tartós távollét esetén, (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, tartós táppénz,) a helyettesítő dolgozót illeti az utalvány. Helyi buszbérletek – munkaköri leírás alapján az arra jogosult dolgozók a mindenkori helyi összvonalas bérlet értékének megfelelően. Csekély értékű ajándék (nyugdíjba vonuláskor) - az óvoda saját költségvetésének terhére 10.000 Ft összegű ajándékvásárlás. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg – a szabályzatban leírtaknak megfelelően, az óvodák saját költségvetésének terhére. Munkaruha, védőfelszerelés juttatás - Munkaruha juttatás szabályzatban leírtak alapján

Az SZMSZ felülvizsgálata: -

minden törvényi változás esetén, illetve az intézmény működésében, szervezeti egységeiben beállt változás esetén, a felülvizsgálat kezdeményezői lehetnek:  intézményvezető,  intézményvezető-helyettes,  tagintézmény-vezető,  fenntartó.

Mellékletek:  Munkaköri leírások  Adatkezelési szabályzat

27

15. Legitimációs záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatba foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

A Búzaszem Nyugati Óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a szervezeti és működési szabályzatot 2015. év augusztus 27. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os szavazataránnyal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Nyíregyháza 2015. augusztus 27.

…………………………… nevelőtestület képviselője

…………………….. intézményvezető

Véleményezte: Szülői Szervezet és a Közalkalmazotti Tanács A nyilatkozatok mellékelve.

………………………………… Szülői Szervezet képviselője

………………………………… Közalkalmazotti Tanács elnöke

28

Nyilatkozat A Búzaszem Nyugati Óvoda Szülői Szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A szabályzatban leírtakkal egyetértünk.

Nyíregyháza, 2015. augusztus 31.

……….…………………………. a Szülői Szervezet képviselője

Nyilatkozat

A Búzaszem Nyugati Óvoda Közalkalmazotti Tanácsa az intézmény Szervezeti Működési Szabályzatának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Nyíregyháza 2015. augusztus 27.

………………………………………. Közalkalmazotti Tanács elnöke

…………………………………………… Szalainé Benyusz Klára intézményvezető

29