SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely)

Nevelõtestületi elfogadás dátuma: 2009. június 15. Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2009. szeptember 30. Érvényesség: nevelõtestületi döntés szerint Tervezett felülvizsgálat dátuma: jogszabályi elõírás, fenntartói döntés szerint Az Óbudai Nagy László Általános Iskola (székhely: 1032 Budapest, Zápor u. 90., telephely: 1035 Budapest, Váradi u. 15/b.) közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és mûködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetõjének elõterjesztése alapján, a nevelõtestület 2009. június 19-én fogadta el. Elfogadásról a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülõi munkaközösség iskolai választmánya.

Tartalomjegyzék I. A Szervezeti és mûködési szabályzat célja, feladata I.1. A Szervezeti és mûködési szabályzat meghatározása I.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló, az intézmény alap- és kiegészítõ tevékenységét meghatározó jogszabályok I.3. Az intézmény törvényes mûködését szabályozó alapdokumentumok I.4. Az SZMSZ személyi és idõbeli hatálya II. Az intézmény meghatározása II.1. A közszolgáltató közoktatási közintézmény jellemzõi II.2. Az iskolában folyó tevékenységek az egyes feladatellátási helyeken II.3. Egyéb, a fõ feladatot segítõ tevékenység

II.4. Az intézmény gazdálkodási jogköre II.4.1. Az intézmény gazdálkodása II.4.2. Az intézmény feladatellátást szolgáló vagyoni eszközei II.4.3. A pénzügyi tevékenységet segítõ külsõ intézmény II.5. Az intézmény egyéb jellemzõi II.5.1. Az intézmény bélyegzõinek felirata, lenyomata II.5.2. Aláírási és pecséthasználati jogkör II.5.3. Az Alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok II.5.4. Az iskola beiskolázási körzete III. Az intézmény mûködési rendje III.1. A közoktatási intézmény felépítése III.2. Az intézmény alapvetõ feladatai, szolgáltatásai III.3. Az intézmény munkarendje III.3.1. A közalkalmazottak munkarendje III.3.2. A pedagógusok munkarendje III.3.4. A nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ és más alkalmazottak munkarendje III.3.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje III.4. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekek fogadásának és benntartózkodásának rendje az iskolában III.5. A vezetõk intézményben való benttartózkodásának rendje III.6. A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel III.7. Az intézményi védõ, óvó elõírások III.7.1. A tanulók egészségének és testi épségének megóvására vonatkozó rendszabályok III.7.2. Tanulói balesetek esetén történõ teendõk III.7.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok III.7.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai III.7.5. Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje III.7.6. A rendkívüli események esetén történõ teendõk III.7.6.1. Bombariadó esetén történõ teendõk IV. Az iskola szervezeti rendszere, irányítás IV.1. Az iskola szervezeti egységei IV.2. A vezetõk és a szervezeti egységek, valamint a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái IV.3. Az intézmény szervezeti felépítése IV.4. Az intézmény irányítása IV.4.1. Az intézményvezetõ és feladatköre IV.4.2. A vezetési feladatok megvalósítása IV.5. Az intézmény vezetõi szintjei IV.6. A vezetõi helyettesítés rendje V. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel V.1. Az iskolai közösségek jogai V.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége V.3. A nevelõk közösségei V.3.1. A nevelõtestület V.3.1.1. A nevelõtestület tagjai, feladat- és hatásköre V.3.1.2. A nevelõtestület értekezletei, a belsõ kapcsolattartás formái és rendje V.3.1.2.1. A belsõ kapcsolattartás általános rendje és formái V.3.1.2.2. A székhely és a telephely nevelõtestületi kollektívái közötti kapcsolattartás formái V.3.1.2. A nevelõtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések V.3.2. A nevelõk szakmai munkaközösségei V.3.2.1. A szakmai munkaközösségek szerepe, feladatai V.3.2.2. Az intézményünkben mûködõ szakmai munkaközösségek V.3.2.3. A munkaközösség-vezetõ feladatai és jogai V.3.2.4. A szakmai munkaközösségek közötti együttmûködés formái és kapcsolattartásának rendje V.4. A szülõk közösségei, a szülõkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái, rendje V.4.1. Az iskolai vezetõk és a szülõi munkaközösség közötti kapcsolattartás formái V.4.2. Az iskola és a szülõk közötti tájékoztatás rendje V.5. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat V.5.1. A diákönkormányzat V.5.2. Az osztályközösségek V.5.3. A tanulók és a nevelõk közötti tájékoztatás rendje V.5.4. A diákönkormányzat, a diákképviselõk, valamint az iskolai vezetõk közötti kapcsolattartás formája és rendje VI. Az iskolai nevelõ-oktató munka belsõ ellenõrzése VI.1. Célja VI.2. Szervezése VI.3. Általános követelmények VI.4. Az ellenõrzést végzõk köre VI.5. Az ellenõrzés területei VI.6. Az ellenõrzés formái VI.7. A pedagógiai munka belsõ ellenõrzésrendje VI.8. A pedagógus egyéb feladatainak ellenõrzése VI.9. Belsõ ellenõrzési szabályzat VI.9.1. Az intézményi belsõ ellenõrzés rendeltetése VI.9.2. Helyszíni ellenõrzés VI.9.3. Az intézményi belsõ ellenõrzések típusai és gyakorisága VI.9.3.1. Az ún. komplex (átfogó) ellenõrzés VI.9.3.2. A célellenõrzés VI.9.3.4. A témaellenõrzés VI.9.3.5. Az utóellenõrzés VI.9.4. Az intézményi belsõ ellenõrzés fõ területei és a vezetõk egyes ellenõrzési feladatai VI.9.4.1. Felelõsségi viszonyok

VI.9.4.2. A gazdálkodási tevékenység ellenõrzése VI.9.4.3. A nevelõ-oktató tevékenység ellenõrzése VI.9.4.4. A vezetõi belsõ ellenõrzés VI.9.4.5. A munkafolyamatba épített belsõ ellenõrzés VI.9.5. A vezetõk egyes ellenõrzési feladatai VI.9.5.1. A kibõvített iskolavezetõség tagjainak általános ellenõrzési feladatai VI.9.5.2. A kibõvített iskolavezetõség tagjainak egyéb ellenõrzési feladatai VI.9.5.3. Az igazgatóhelyettesek ellenõrzési feladatai VI.9.5.4. A gazdasági vezetõ ellenõrzési kötelezettsége VI.10. A pedagógusok munkájának ellenõrzése VI.10.1. Célja VI.10.2. Az ellenõrzés ütemterve VI.11. A pedagógusok teljesítményértékelése VI.11.1. A pedagógusok teljesítményértékelésének elvi alapjai VI.11.2. A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontrendszere és eljárásrendje VI.12. A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése VI.12.1. A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének elvi alapjai VI.12.2. A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének szempontrendszere VI.13. A kiemelkedõ munkavégzésért járó kereset-kiegészítés VI.13.1. A szakmai munka minõségi bérezésének normái VI.13.2. A minõségi munka sikerkritériumai VI.13.2.1. A szaktanári munka kiemelkedõ szintû végzésének mutatói: VI.13.2.2. A nevelõ munka kiemelkedõ szinten való végzésének mutatói VI.13.2.3. A fejlesztõpedagógusok kiemelkedõ szinten való munkavégzésének mutatói VII. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje VII.1. A tankönyvtámogatás megállapításának elvei VII.2. Az iskolai tankönyvellátás rendje VIII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje VIII.1. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésének jogszabályi háttere VIII.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje VIII.4. A mindennapi testedzés formái VIII.5. Az iskolai diáksport egyesület mûködése, az iskola vezetésével való kapcsolattartásának formája és rendje IX. Az iskolai könyvtár mûködésének és használatának rendje IX.1. Irányítás, ellenõrzés, elhelyezés IX.2. A könyvtár állományával kapcsolatos feladatok IX.3. A könyvtár szolgáltatásai IX.4. A könyvtár használatának rendje X. Az iskolai hagyományok, ünnepélyek és megemlékezések rendje X.1. Az iskolai évkönyv X.2. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények X.2.1. Ünnepségek X.2.2. Megemlékezések X.2.3. Rendezvények X.3. Az iskola díszpolgárának megválasztása X.4. Nagy László-díj X.6. Iskolarádió XI. Az iskola vezetésének és közösségeinek külsõ kapcsolatai XI.1. Az iskola horizontális kapcsolatrendszere XI.2. A Comenius-I minõségbiztosítási modell keretében mûködõ külföldi nevelési-oktatási intézményekkel ápolt kapcsolatok XI.3. Az iskolai gyermekvédelem együttmûködési kapcsolatai XI.4. A nevelési tanácsadókkal való együttmûködés XI.5. A munkakapcsolatok megszervezése, további partnereink XII. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása XIII. A Szervezeti és mûködési szabályzat és az iskola más belsõ szabályzatainak összefüggései, kapcsolata XIII.1. A Szervezeti és mûködési szabályzat koherenciája a munkajogi szabályozás intézményi szintû dokumentumaival XIII.2. Az intézmény belsõ szabályzatainak felsorolása XIII.3. Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága, hozzáférhetõsége XIV. Egyéb rendelkezések XIV.1. A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések XIV.2. Igazgatási díj iskolai bizonyítványmásodlat kiállítása esetén XIV.3. Az iskolába hozható használati eszközök bevitelének szabályozása XIV.4. A szociális ösztöndíj illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei XIV.5. A kedvezményekrõl nyújtott információk XIV.6. A reklámlehetõségek szabályozása az iskolában XV. Záró rendelkezések XV.1. A Szervezeti és mûködési szabályzat bevezetése XV.2. A Szervezeti és mûködési szabályzat felülvizsgálati rendszere XV.3. A Szervezeti és mûködési szabályzat módosítása XV.4. A Szervezeti és mûködési szabályzat nyilvánosságra hozatala XVI. Legitimációs záradék XVII. Az SZMSZ mellékletei

1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet

Alapító okirat Az intézményben dolgozó közalkalmazottak munkaköri leírásai Informatikai és adatkezelési szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerzõdés Iskolai könyvtár mûködési és gyûjtõköri szabályzata Folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés /FEUVE/ A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Ellenõrzési nyomvonalak szabályzata Kockázatkezelési szabályzat 8. sz. melléklet Diákönkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata 9. sz. melléklet Szülõi munkaközösség szervezeti és mûködési szabályzata

I. A Szervezeti és mûködési szabályzat célja, feladata I.1. A Szervezeti és mûködési szabályzat meghatározása A Szervezeti és mûködési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, mûködésének belsõ rendjét, az iskola külsõ és belsõ kapcsolataira vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt mûködését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. I.2. Az SZMSZ alapjául szolgáló, az intézmény alap- és kiegészítõ tevékenységét meghatározó jogszabályok

A közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló (módosított) 1992. évi XXXIII. törvény A tankönyvpiac rendjérõl szóló (módosított) 2001. évi XXXVII. törvény A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény Az államháztartásról szóló (módosított) 1992. XXXVIII. törvény A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992 évi LXIII. törvény A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló mindenkor hatályos törvények Az oktatásért felelõs miniszter éves rendeletei a tanév rendjérõl 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatokról 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

54/1996. (IV.12.) Kormányrendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevõk juttatásairól és kedvezményeirõl 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl,és alkalmazásáról 243/2003 (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl, és alkalmazásáról 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl 17/2005. (II. 8.) Kormányrendelet a diákigazolványról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl 193/2003. (XI. 23.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás mûködési rendjérõl 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 11/1999. (V. 15.) EüM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet módosításáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl

I.3. Az intézmény törvényes mûködését szabályozó alapdokumentumok Pedagógiai program Szervezeti és mûködési szabályzat Házirend Intézményi minõségirányítási program Kollektív szerzõdés Közalkalmazotti szabályzat Alapító okirat Egyéb jogszabályban elõírt szabályzatok, munkaköri leírások Az intézmény éves munkaterve és éves beszámolója

I.4. Az SZMSZ személyi és idõbeli hatálya A Szervezeti és mûködési szabályzat, az egyéb belsõ szabályzatok és intézményvezetõi utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelezõ érvényû. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A Szervezeti és mûködési szabályzat a fenntartó jóváhagyási idõpontjával lép hatályba és határozatlan idõre szól. Ezzel egyidejûleg hatályon kívül helyezõdik az intézmény elõzõ szervezeti és mûködési szabályzata.

II. Az intézmény meghatározása II.1. A közszolgáltató közoktatási közintézmény jellemzõi Az intézmény alapítója: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Az intézmény alapító okiratának száma: 94/ÖK/2008. (II.27.) kelte: 2008. július 31. OM azonosító: 034 838 A közszolgáltató közoktatási közintézmény neve, székhelye: Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor u. 90. Telephelye: Óbudai Nagy László Általános Iskola 1035 Budapest, Váradi u. 15/b. Az intézmény elérhetõségeire vonatkozó adatok Az intézmény postacíme: 1032 Budapest III, Zápor u. 90. 1035 Budapest III, Váradi u. 15/b. Az intézmény telefonszámai: 06-1-250-2710 (székhely) 06-1-242-5349 (székhely) 06-1-454-1461 (székhely) 06-1-388-7747 (telephely) 06-1-367-5845 (telephely) 06-1-453-2222 (telephely) Az intézmény faxszámai: 06-1-250-1088 (székhely) 06-1-388-7747 (telephely) Az intézmény webcíme: http://obudanagylaszlo.dyndns.org Az intézmény e-mail címei: [email protected]

[email protected] A közszolgáltató közoktatási közintézmény fenntartójának neve, címe: Budapest, Fõváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fõ tér 3. A közszolgáltató közoktatási közintézmény irányító szerve, címe: Budapest, Fõváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fõ tér 3. A közszolgáltató közoktatási közintézmény mûködési területe, köre: Budapest, III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat A közszolgáltató közoktatási közintézmény jogállása: jogi személy, önállóan mûködõ és gazdálkodó, költségvetési szerv, teljes jogkörû bankszámlával rendelkezõ költségvetési intézmény. Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló (1033 Budapest, Folyamõr u. 22.) látja el. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az épület Budapest Fõváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdona. Az intézmény vezetõje a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetõleg biztosítékként felhasználni. A közszolgáltató közoktatási közintézmény vezetõjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testülete pályázat útján bízza meg. A vezetõ felett a munkáltatói jogkört az Önkormányzat mindenkori polgármestere látja el. A közszolgáltató közoktatási közintézmény képviseletére jogosultak: az intézmény igazgatója és az általa megbízott intézményi dolgozó(k) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Az intézményben foglalkoztatottak valamennyien közalkalmazottak. A közszolgáltató közoktatási közintézmény típusa: közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási intézmény általános iskola évfolyamok száma: 8 az intézmény maximális tanulólétszáma székhelyen: 350 fõ telephelyen: 450 fõ iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyamon székhelyen: 200 tanuló telephelyen: nincs az intézményben étkezõ felnõtt és gyermek maximális létszáma székhelyen: 420 fõ telephelyen: 507 fõ napközi és tanulószobai ellátottak száma: székhelyen: 350 tanuló telephelyen: 450 tanuló A jogszabályban meghatározott közfeladatai 2009. december 31-ig az intézmény szakágazat szerinti besorolása: (TEÁOR) 852010 alapfokú oktatás alaptevékenységek: 80120 általános iskolai oktatás Szakfeladatok: a) az ellátandó alaptevékenység: Székhelyen: 80121-4 általános iskolai nappali rendszerû nevelés-oktatás. Fejlesztõ oktatás: kis létszámú osztályt (max.15 fõ) indíthat a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkezõ súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ tanulók számára 80122-5 sajátos nevelési igényû tanulók nappali rendszerû, általános iskolai nevelése oktatása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetõ és oktatható, mozgássérült, enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, a megismerõ funkció vagy a viselkedési fejlõdésének organikus okokra vissza, vagy vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ tanulók számára, 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idõben), 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés, 75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kisebbségi társulások elszámolásai. Telephelyen: 80121-4 általános iskolai nappali rendszerû nevelés-oktatás, a nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkezõ súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ tanulók nevelése-oktatása 80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idõben), 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés, 75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kisebbségi társulások elszámolásai. b)

Az alaptevékenységen kívüli kapcsolódó tevékenység: Székhelyen: - kiegészítõ tevékenység:

75195-6 a szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítõ tevékenység 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 92403-6 diáksport - kisegítõ tevékenység: 70101-5 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, mértéke: 10 % - vállalkozási tevékenység: nincs, mértéke: 0 % Telephelyen: - kiegészítõ tevékenység: 75195-6 a szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítõ tevékenység 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 92403-6 diáksport - kisegítõ tevékenység 70101-5 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, mértéke: 10 % - vállalkozási tevékenység: nincs, mértéke: 0 % A jogszabályban meghatározott közfeladatai (székhelyen és telephelyen): 2010. január 01-tõl az intézmény szakágazat szerinti besorolása: (TEÁOR) 8520 Alapfokú oktatás alaptevékenysége: 85201 Általános Iskolai Nevelés Oktatás alsó tagozat 85202 Általános Iskolai Nevelés Oktatás felsõ tagozat Szakfeladatok: a) az ellátandó alaptevékenység: Székhelyen: 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerû nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) gyógy-testnevelés, úszóoktatás, önkormányzati fenntartású iskolák tanulói számára fejlesztõ oktatás: kis létszámú osztályt (max. 15 fõ) indíthat a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkezõ súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ tanulók számára 852012 sajátos nevelési igényû általános iskolai tanulók nappali rendszerû nevelése-oktatása (1-4. évfolyam) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság, Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetõ-oktatható mozgássérült, enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, a megismerõ funkció vagy viselkedési fejlõdésének organikus okokra vissza, vagy vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ tanulók számára, 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerû nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 sajátos nevelési igényû általános iskolai tanulók nappali rendszerû nevelése-oktatása (5-8. évfolyam) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság, Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetõ-oktatható, mozgássérült, nagyothalló, gyengén látó, enyhén értelmi fogyatékos, a megismerõ funkció vagy viselkedési fejlõdésének organikus okokra vissza vagy vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ tanulók számára, iskolai könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, iskolai könyvtári szolgáltatások 855911 általános iskolai napközi-otthoni nevelés 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkeztetés 841901 önkormányzatok, valamint többcélú kisebbségi társulások elszámolásai. 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931102 sportlétesítmények mûködtetése és fejlesztése (tanuszoda) 856099 egyéb oktatást kiegészítõ tevékenység a, az ellátandó alaptevékenység (Telephelyen): 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerû nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) gyógy-testnevelés, úszóoktatás, önkormányzati fenntartású iskolák tanulói számára fejlesztõ oktatás: kis létszámú osztályt (max.15 fõ) indíthat a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkezõ súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ tanulók számára 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerû nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) iskolai könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, iskolai könyvtári szolgáltatások 855911 általános iskolai napközi-otthoni nevelés 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkeztetés 841901 önkormányzatok, valamint többcélú kisebbségi társulások elszámolásai. 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931102 sportlétesítmények mûködtetése és fejlesztése (tanuszoda) 856099 egyéb oktatást kiegészítõ tevékenység b) Az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek: (székhelyen és telephelyen) kiegészítõ tevékenység: 856099 egyéb oktatást kiegészítõ tevékenység (a szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítõ tevékenység)

855931 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás kisegítõ tevékenység: 682002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése, mértéke: 10 % c) vállalkozási tevékenység (székhelyen és telephelyen): nincs, mértéke: 0 % Az intézmény Alapító okiratát az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. II.2. Az iskolában folyó tevékenységek az egyes feladatellátási helyeken Az iskola egyes feladatellátási helyei: a székhely és a telephely. Tevékenység 1-8. évfolyamon folyó általános iskolai oktatás iskolaotthoni oktatás 1-4. évfolyamon napköziotthoni és tanulószobai ellátás 5-8. évfolyamon fejlesztõ foglalkozás sajátos nevelési igényû tanulók gyógypedagógiai ellátása korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás iskolai étkeztetés biztosítása idegen nyelv oktatása második idegen nyelvre való felkészítés számítástechnika oktatása a székhelyen 6-8., a telephelyen 1-8. évfolyamokon ECDL-vizsgára történõ felkészítés

Feladatellátási hely székhely, telephely

Költséghely

székhely székhely, telephely székhely, telephely székhely székhely, telephely székhely, telephely székhely: 4-8. évfolyamon telephely: 1-8. évfolyamon telephely székhely: 6-8. évfolyamon telephely: 1-8. évfolyamon telephely

Tevékenység tanulói szakkörök, diákkörök, mûvészeti csoportok

Feladatellátási hely székhely, telephely

tanulmányi, mûvészeti és sportjellegû versenyek

székhely, telephely

alapfokú mûvészetoktatás: zene és képzõmûvészeti oktatás (mûhelyfoglalkozások)

telephely

tömegsport foglalkozások gyógytestnevelés judooktatás labdarúgó utánpótlás nevelésére irányuló sportoktatás környezetvédelmi vetélkedõk, pályázatok, tanfolyamok kiállítások iskolai könyvtár

székhely, telephely székhely, telephely székhely telephely

Költséghely

Aelia Sabina Zene-, Képzõ és Táncmûvészeti Iskola Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény szervezésében III. ker. feladatellátás Óbudai Judo Klub III. kerületi TUE

székhely, telephely székhely, telephely telephely

Megjegyzés: A megkülönböztetett hátérrel jelölt foglalkozások megszervezése nem az Óbudai Nagy László Általános Iskola, hanem a költséghely oszlopban megnevezett intézmény költségvetésének terhére történik. II.3. Egyéb, a fõ feladatot segítõ tevékenység

helyiségek bérbeadása szakmai tanfolyamok szervezése rendezvények szervezése

II.4. Az intézmény gazdálkodási jogköre II.4.1. Az intézmény gazdálkodása Az iskola önálló jogi személy, amely önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézmény adószáma: 15503499-2-41 II.4.2. Az intézmény feladatellátást szolgáló vagyoni eszközei Az intézmény vagyoni eszközeinek tételes felsorolását a jogszabályban meghatározott statisztikai adatszolgáltatás dokumentumai, a Közoktatási Információs Rendszerben rögzített adatok és az intézményi analitikus nyilvántartások tartalmazzák. Egyéb vagyon a vagyonnyilvántartás szerint és az éves költségvetésben biztosított pénzeszközök. Fenti vagyoni eszközök a Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdonát képezik. II.4.3. A pénzügyi tevékenységet segítõ külsõ intézmény

Raiffeisen Bank Zrt. Bankszámlaszám: 12001008-00115096-00100005 Külön szabályzatokban meghatározott feltételek betartásával aláírási joggal az intézmény következõ beosztottjai rendelkeznek: igazgató, gazdasági igazgató, igazgatóhelyettesek. II.5. Az intézmény egyéb jellemzõi II.5.1. Az intézmény bélyegzõinek felirata, lenyomata Hosszú bélyegzõk: Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest III., Zápor u. 90. Tel.: 06-1-250-2710 Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest III., Zápor u. 90. Tel.: 06-1-250-2710 OM 034838 Adószám: 15503499-2-41 Számlaszám: 12001008-00115096-00100005 1. Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest III., Zápor u. 90. Tel.: 06-1-250-2710 OM 034838 Adószám: 15503499-2-41 Számlaszám: 12001008-00115096-00100005 2.

Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest III., Zápor u. 90. Tel.: 06-1-250-2710 OM 034838 Adószám: 15503499-2-41 Számlaszám: 12001008-00115096-00100005 3.

Óbudai Nagy László Általános Iskola Telephelye: 1035 Budapest III., Váradi u. 15/b. Tel.: 06-1-388-7747 Óbudai Nagy László Általános Iskola Telephelye: 1035 Budapest, Váradi u. 15/b. OM 034838 Tel: 388-7747 Óbudai Nagy László Általános Iskola Telephelye: 1035 Budapest III., Váradi u. 15/b. Tel.: 06-1-388-7747 OM 034838 Adószám: 15503499-2-41 Számlaszám: 12001008-00115096-00100005 2.

Körbélyegzõk: Óbudai Nagy László Általános Iskola OM 034838 1. Tel.: 06-1-250-2710 1032 Budapest Zápor utca 90. (Középen a Magyar Köztársaság címere) Óbudai Nagy László Általános Iskola OM 034838 2. Tel.: 06-1-250-2710 1032 Budapest Zápor utca 90. (Középen a Magyar Köztársaság címere) Óbudai Nagy László Általános Iskola 3. Tel.: 06-1-250-2710 Adószám: 15503499-2-41 1032 Budapest III., Zápor u. 90. Számlaszám: 12001008-00115096-00100005

(Középen a Magyar Köztársaság címere) Óbudai Nagy László Általános Iskola 4. Tel.: 06-1-250-2710 Adószám: 15503499-2-41 1032 Budapest III., Zápor u. 90. Számlaszám: 12001008-00115096-00100005 (Középen a Magyar Köztársaság címere) Óbudai Nagy László Általános Iskola OM 034838 1. Tel.: 06-1-388-7747 Telephelye: 1035 Budapest, Váradi u. 15/b. (Középen a Magyar Köztársaság címere) Óbudai Nagy László Általános Iskola 2. Tel.: 06-1-388-7747 Adószám: 15503499-2-41 Számlaszám: 12001008-00115096-00100005 Telephelye: 1035 Budapest, Váradi u. 15/b (Középen a Magyar Köztársaság címere)

A bélyegzõk nyilvántartási, használati rendjét belsõ intézményi szabályzat határozza meg. II.5.2. Aláírási és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén az általános igazgatóhelyettesnek és az igazgatóhelyetteseknek van. Saját mûködési területükön aláírási joguk van az igazgatóhelyetteseknek, az iskolatitkárnak (pl. személyi igazolványok, iskolalátogatási igazolások) és a gazdasági ügyintézõknek (pl. terembérleti szerzõdések, számlák). Pecsétet az igazgató, a helyettesek, az iskolatitkár és esetenként az alább felsorolt megbízott személyek használhatnak: bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenõrzõk hitelesítésére az osztályfõnökök; fejlesztési tervek, foglalkozási tervek, tanmenetek esetén a munkaközösség-vezetõk; vásárlások, ügyintézés esetén a gazdasági vezetõ és az ezzel megbízott személy; munkaügyi és gazdasági jellegû dokumentumok, ügyiratok aláírására a gazdasági vezetõ. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. II.5.3. Az Alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok Az Alapító okiratban szereplõ adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történõ változásokat 30 napon belül be kell jelenteni az önkormányzat jegyzõjének. Az Alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók. II.5.4. Az iskola beiskolázási körzete Az Óbudai Nagy László Általános Iskola az Alapító okiratban foglaltak szerint, a Közoktatási Törvény 66. § (2) alapján kötelezõ felvételt biztosító iskola. Beiskolázási körzetének meghatározásáról a fenntartó, Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testülete határoz. Intézményünk beiskolázási körzetét a Házirend 3.1.4. pontja tartalmazza.

III. Az intézmény mûködési rendje III.1. A közoktatási intézmény felépítése Intézményünk önálló jogi személy, önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott költségvetési intézmény. Az intézmény a fenntartási és mûködési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elõ. III.2. Az intézmény alapvetõ feladatai, szolgáltatásai Alapvetõ feladata az iskolának, hogy biztosítsa a Közoktatási Törvényben és más jogszabályokban által elõírt feladatok teljesítését. A nevelés-oktatás folyamatának objektív színteréül szolgál az iskola épülete, helyiségei, valamennyi berendezési tárgya és eszközei. Ezek színvonalának, állagának, esztétikumának és használhatóságának meg kell felelnie az oktatási és biztonságtechnikai elvárásoknak is. Iskolánk két épületben mûködik: a Zápor utcai feladatellátási helyen (1032 Budapest III. kerület, Zápor utca 90. sz. alatt, továbbiakban: székhely) és a Váradi utcai feladatellátási helyen (1035 Budapest III. kerület, Váradi utca 15/b. sz. alatt, továbbiakban: telephely). A Zápor utcai épületben 1-4. évfolyamon iskolaotthonos, 5-8. évfolyamon kis létszámú osztályok, 5-6. évfolyamon napközis, 7-8. évfolyamon tanulószobai csoport oktatása, s az ehhez kapcsolódó a pedagógiai programban meghatározott nevelõ-oktató tevékenység folyik. Itt található az intézményvezetés, a székhely tevékenységét irányító és koordináló pedagógiai vezetés, adminisztráció, gazdasági ügyintézés, valamint az épületben dolgozó karbantartók mûködési központja. A Váradi utcai épületben az 1-8. évfolyamosok oktatása, 1-6. évfolyamokon napközis, 7-8. évfolyamon tanulószobai csoport oktatása, valamint az ehhez kapcsolódó a pedagógiai programban meghatározott nevelõ-oktató tevékenység folyik. Itt található a telephely tevékenységét irányító és koordináló pedagógiai vezetés, adminisztráció, gazdasági ügyintézés, valamint az épületben dolgozó karbantartók mûködési központja. A székhelyen és a telephelyen folyó tevékenységek részletes felsorolását az SZMSZ II.2 fejezete tartalmazza. Az iskola alapvetõ szolgáltatása a nappali rendszerû, általános mûveltséget megalapozó iskolai oktatás, ezen belül: kötelezõ tanórai foglalkozások szervezése; felzárkóztató foglalkozások (csoportos korrepetálások, egyéni foglalkozások) szervezése;

fejlesztõ foglalkozások a szakvéleményben javasoltak szerint; SNI-tanulók gyógypedagógiai ellátása a jogszabályok alapján, az Alapító okiratban rögzítettek szerint a szakértõi véleményben javasoltaknak megfelelõen; választható (nem kötelezõ) tanórai foglalkozások szervezése, megtartása; tanórán kívüli foglalkozások (napközis és tanulószobai foglalkozások, szakkörök, érdeklõdési kör, önképzõ kör, énekkar és egyéb szabadidõs tevékenységek) szervezése, megtartása; tanulmányi, szakmai, kulturális verseny versenyek rendezése; judo oktatás testnevelés órák és tömegsport foglalkozások keretében alsó tagozaton; az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális illetõleg sportrendezvény; az iskola munkatervében rögzített tematikus napok (egészségnap, sportnap, Nagy László-napok, nemzetiségi nap), diákönkormányzati rendezvények (diáknap) megszervezése és lebonyolítása; tanítás kezdete elõtti, napközis foglalkozás utáni ügyelet biztosítása; diáksport tevékenység (tömegsport) szervezése, megtartása; házi bajnokságok, versenyek lebonyolítása; erdei iskola, tanulmányi kirándulás szervezése; tanulmányok alatti vizsgák (javítóvizsgák, osztályozóvizsga, különbözeti vizsgák) szervezése, lebonyolítása; az iskola létesítményeinek (pl. könyvtár), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; az intézményi vagyon mûködtetése, iskolai intézményi étkeztetés.

Kiegészítõ tevékenységek: Saját és bérelt ingatlan hasznosítása, iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás, diáksport. Pénzügyi és számviteli tevékenység: Pénzügyi és számviteli tevékenység. III.3. Az intézmény munkarendje III.3.1. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatási Törvény 15. §-a, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a Kt. 16. és 17. §-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a Kt. 19.§-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munka Törvénykönyvérõl szóló (módosított) 1992. évi XXII. törvény /továbbiakban: Munka Törvénykönyve/, a közalkalmazottak jogállásáról szóló (módosított) 1992. évi XXXIII. törvény /továbbiakban: Közalkalmazotti Törvény/ valamint más kapcsolódó jogszabályok rendelkezései alapján a Közalkalmazotti szabályzat (SZMSZ 4. sz. melléklete) és a Kollektív szerzõdés (SZMSZ 5. sz. melléklete) tartalmazza. A Közalkalmazotti Törvény 39. § (2) bekezdése garanciális szabályként fogalmazza meg, hogy a közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelõen, a közérdek figyelembevételével látja el. Az iskola alkalmazottainak munkarendjét munkaköri leírásuk tartalmazza (SZMSZ 2. sz. melléklete). III.3.2. A pedagógusok munkarendje A Közoktatási Törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje kötelezõ órákból, valamint a nevelõ-oktató munkával vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelõ foglalkozással összefüggõ feladatok ellátásához szükséges idõbõl áll. A pedagógus kötelezõ óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetõleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. A pedagógus foglalkoztatása pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történik. A Kt. 17. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell. Pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki a Közoktatási Törvényben meghatározott felsõfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató illetve az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A tényleges napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetõségének javaslatait a tanórákra és tanórán kívüli foglalkozásokra elkészített óra- és foglakozási rend, valamint ügyeleti beosztás függvényében. A pedagógus a tanítási beosztása szerinti elsõ foglalkozása elõtt 15 perccel a munkahelyén illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elõtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetõleg elõzõ nap, de legkésõbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetõjének vagy helyettesének, hogy közvetlen felettese a helyettesítésrõl intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal elõbb a tanóra illetve a foglalkozás elhagyására. A tanmenettõl eltérõ tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az igazgató és az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. A pedagógus kérésére a munkajogi jogszabályokban és a kollektív szerzõdésben biztosított munkavégzés alóli mentesülés, szabadság valamint munkaidõ-kedvezmény kiadását az igazgató elõzetes jóváhagyásával az igazgatóhelyettes biztosítja. A hiányzó pedagógus helyettesítését lehetõség szerint szakos pedagógussal kell megoldani. Valamennyi pedagógus köteles tanmeneteit és foglalkozási terveit szakmai munkaközösség-vezetõjéhez eljuttatni, illetve a tanári szobában hozzáférhetõvé tenni annak érdekében, hogy távolmaradása esetén a helyettesítõ tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elõrehaladást. A pedagógusok számára a kötelezõ óraszámon felüli nevelõ-oktató munkával összefüggõ rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetõ adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetõk javaslatainak meghallgatása után a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, az egyenletes munkaterhelés elveinek figyelembevételével. Az intézményi szintû rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelezõ az alkalomhoz illõ öltözetben. A pedagógus kötelessége az iskolán kívül szervezett programokon felelni a tanulók testi épségéért, a megfelelõ fegyelemrõl. Ha anyagi kihatással is jár a rendezvény, a szülõk felé köteles elszámolni a befizetett összeg felhasználásáról hivatalos számlákkal. Ha a rendezvényen súlyos rendbontás vagy baleset történik, köteles arról értesíteni az iskola igazgatóját és a szülõket, valamint szükség esetén köteles orvosi ellátásról a helyszínen gondoskodni. A rendezvényen résztvevõ tanulók folyamatos felügyelete is a kísérõ pedagógus kötelessége. A pedagógus az általa oktatott tantárgy(ak)ból tanulóit magántanítványként, díjazásért, ellenszolgáltatásért nem taníthatja. III.3.4. A nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az igazgató állapítja meg, s megszervezéséért az intézmény

zavartalan mûködése érdekében az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezetõ felelõs. A nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ munkaköröket betöltõ alkalmazottjaink: gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs; szabadidõ-szervezõ; pedagógiai asszisztensek. Egyéb munkaköröket betöltõ alkalmazottjaink: iskolatitkárok; munkaügyi ügyintézõ; oktatástechnikus; gazdasági vezetõ; gazdasági ügyintézõk; karbantartók; portások; kézbesítõk; gondnokok. A törvényes munkaidõ és pihenõ idõ figyelembe vételével, a kollektív szerzõdésben foglaltak alapján az igazgató tesz javaslatot a felsorolt alkalmazottak napi munkarendjének összehangolt kialakítására, esetleges megváltoztatására és munkavégzés alóli mentesítésük, szabadságuk, munkaidõkedvezményeik kiadására. Az iskolában külön szerzõdés alapján a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaviszony keretében más alkalmazottak is végezhetnek feladatokat. A takarítás megoldható vállalkozó céggel kötött szerzõdés szerint is. Ebben az esetben szerzõdésben kell foglalni az elvégzendõ feladatokat, elvárásokat, a díjazást és az esetleges kártérítési kötelezettségeket. Az iskola mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló 54/1996. (IV.12.) Kormányrendelet alapján, házipénztárári és pénzkezelési, bizonylati, a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési szabályzata alapján végzi gazdasági tevékenységét. A gazdasági egység dolgozói: a gazdasági vezetõ, gazdasági ügyintézõk és a munkaügyi ügyintézõ. III.3.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje A házirendben rögzített intézményi rendszabályok tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, azok érvényesülésének és teljesítésének módjait, valamint az iskola belsõ rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelezõ, erre elsõsorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettesek feladata. A házirend melyet az intézmény vezetõje készít el, a nevelõtestület fogad el, s a fenntartó hagy jóvá a jogszabályban meghatározottak alapján az intézmény alapdokumentumaihoz tartozik. III.4. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekek fogadásának és benntartózkodásának rendje az iskolában 1.

Zápor utcai épület: munkanapokon 6.00-tól 22.00 óráig portás által õrzött. A gyermekek számára a pedagógiai felügyelet 6.30-tól 17.00 óráig biztosított. 6.30-tól 7.30-ig az ügyeletes nevelõ a földszinti elõtérben fogadja a gyermekeket, és felügyeli õket. Ezután a tanulók a folyosói ügyeletes nevelõk jelenlétében a foglalkozást tartó pedagógussal megbeszéltek szerint a tanterem elõtt gyülekeznek a tanítási óra illetve a foglalkozás megkezdéséig. Ekkor a terem elõtt sorakozva az órát illetve a foglalkozást tartó nevelõvel a terembe vonulnak. Kicsöngetést követõen a tanulók rendet tesznek a teremben, a hetesek letörlik a táblát és szellõztetnek, ellenõrzik a terem tisztaságát, majd a többi tanulóval együtt felszerelésükkel elhagyják a tantermet, amelyet az órát illetve foglalkozást tartó nevelõ bezár. A termek kulcsait a Kulcskezelési szabályzatban foglaltak szerint köteles minden nevelõ elhelyezni. Az óraközi szünetek idején a gyermekek a folyosókon, elõterekben tartózkodnak, ahol a felügyeletet az ügyeletes nevelõk gyakorolják. Az alsós osztályok az osztálytanítók felügyeletével az osztálytermükben is tartózkodhatnak az óraközi szünetekben. Jó idõ esetén a 3. órát követõ szünetben a tanulók pedagógus felügyelet mellett az udvaron tartózkodhatnak. A szünetek rendjét a házirend 6.1.5. pontja szabályozza. A tanítási idõ végeztével a napközis és tanulószobás, továbbá iskolaétkeztetésben részesülõ gyermekeket a felügyelõ tanárok és a pedagógiai asszisztensek fogadják, s felügyelik a rendet az ebédlõben és az elõterekben. Utolsó óra illetve foglalkozás után a pedagógusok a pedagógiai asszisztensek segítségével a délutáni foglalkozásokon részt nem vevõ gyermekeket rendben hazaengedik. A délutáni foglalkozásokra (korrepetálás, szakkör, sportkör stb.) érkezõ tanulók a földszinti elõtérben várják meg a foglalkozást tartó nevelõt. A délután folyamán ügyelni kell arra, hogy az iskolában a napközis és tanulószobás gyermekeken kívül nevelõi felügyelet nélkül más ne tartózkodjon. Az iskolaotthonos tanulók 16.30 órakor, a napközis és tanulószobás tanulók 16.00 órakor (kivételes esetben szülõi kérésre ettõl az idõponttól eltérõ idõben) hagyják el az iskola épületét. Nevelõi felügyelet nélkül az iskola épületében sem a folyosókon, sem egyéb más helyiségekben vagy az udvaron gyermek nem tartózkodhat.

2.

Váradi utcai épület: munkanapokon 6.00-tól 18.00 óráig portás által õrzött. A tanulók számára pedagógus felügyeletet 6.45-tõl 7.30-ig, és 16.00-tól 17.00-ig biztosítunk. A tanulók jó idõ esetén az iskola udvarán gyülekeznek, és 7.45 órakor az ügyeletes nevelõ engedélyével mehetnek be az épületbe. Rossz idõ esetén a gyülekezés a földszinten történik, a felsõbb szintekre az ügyeletes nevelõ engedélyével 7.30 órakor mehetnek a gyermekek ahhoz a tanteremhez, ahol az elsõ órájuk illetve foglalkozásuk lesz megtartva. Ezután a tanulók a folyosói ügyeletes nevelõk jelenlétében a foglalkozást tartó pedagógussal megbeszéltek szerint a tanterem elõtt gyülekeznek a tanítási óra illetve a foglalkozás megkezdéséig. Ekkor a terem elõtt sorakozva az órát illetve a foglalkozást tartó nevelõvel a terembe vonulnak. Kicsöngetést követõen a tanulók rendet tesznek a teremben, a hetesek letörlik a táblát és szellõztetnek, ellenõrzik a terem tisztaságát, majd a többi tanulóval együtt felszerelésükkel elhagyják a tantermet, amelyet az órát illetve foglalkozást tartó nevelõ bezár. A termek kulcsait a Kulcskezelési szabályzatban foglaltak szerint köteles minden nevelõ elhelyezni. Az óraközi szünetek idején a gyermekek folyosókon, elõterekben tartózkodnak, ahol a felügyeletet az ügyeletes nevelõk gyakorolják. Az alsós osztályok az osztálytanítók felügyeletével az osztálytermükben is tartózkodhatnak az óraközi szünetekben. Jó idõ esetén a 3. órát követõ szünetben a tanulók pedagógus felügyelet mellett az udvaron tartózkodhatnak. A szünetek rendjét a házirend 6.1.5. pontja szabályozza. A tanítási idõ végeztével a napközis és tanulószobás, továbbá iskolaétkeztetésben részesülõ gyermekeket a felügyelõ tanárok és a pedagógiai asszisztens fogadja, s felügyelik a rendet az ebédlõben és az elõterekben. Utolsó óra illetve foglalkozás után a pedagógusok a délutáni foglalkozásokon részt nem vevõ gyermekeket rendben hazaengedik. A délutáni foglalkozásokra (korrepetálás, szakkör, sportkör stb.) érkezõ tanulók a terem elõtt várják meg a foglalkozást tartó nevelõt. A mûvészetoktatási és sportfoglalkozásra érkezõ tanulók a foglalkozásokat vezetõ pedagógus által megbeszélt módon és rendben érkeznek a foglalkozás helyére. A délután folyamán ügyelni kell arra, hogy az iskolában a napközis és tanulószobás gyermekeken kívül nevelõi felügyelet nélkül más ne tartózkodjon. A napközis és tanulószobás tanulók 16.00 órakor (kivételes esetben szülõi kérésre ettõl az idõponttól eltérõ idõben) hagyják el az iskola épületét. Nevelõi felügyelet nélkül az iskola épületében sem a folyosókon, sem egyéb más helyiségekben vagy az udvaron gyermek nem tartózkodhat.

III.5. A vezetõk intézményben való benttartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.30 és 17.00 között az intézmény magasabb vezetõi (igazgató, általános igazgatóhelyettes, igazgatóhelyettesek) közül elõzetesen kialakított beosztás alapján az iskolában tartózkodik egyikük. Amennyiben ez nem megoldható, az igazgató az iskola pedagógusai közül írásos meghatalmazás alapján bíz meg érdemi intézkedésre jogosult alkalmazottat. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. §-a értelmében a vezetõi feladatokkal megbízott közalkalmazott felelõssége, intézkedési jogköre az intézmény mûködésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggõ azonnali döntést igénylõ ügyekre terjed ki. A vezetõi benntartózkodás általános rendje Vezetõ Igazgató Általános igazgatóhelyettes Intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettesek

Hétfõ 8-16h 8-17 h 8-17 h

Kedd 8-16 h 8-17 h 8-17 h

Szerda 8-16 h 8-15 h 8-17 h

Csütörtök 8-16 h 8-17 h 8-16 h

Péntek 8-16 h 8-16 h 8-15 h

Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézése céljából tanítási szünetekben a fenntartó által meghatározott idõpontban biztosított az ügyelet. Az ügyelet pontos idõpontját a bejárati kapun jól látható helyen ki kell függeszteni. Az iskola intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettesei mellett az igazgató és az általános igazgatóhelyettes elõzetesen kialakított beosztás alapján gondoskodik arról, hogy személyes jelenlétük a hét valamennyi munkanapján megfelelõ idõtartamban mindkét épületben biztosított legyen. A vezetõi benttartózkodás rendjét és a vezetõi feladatokkal megbízott közalkalmazott meghatalmazását mindkét épület tanári szobájában és a titkárságon ki kell függeszteni. III.6. A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskolával tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban nem álló kiskorú vagy felnõtt személy csak elõzetes megbeszélés alapján, a megbeszélt idõpontban és idõtartamban tartózkodhat az iskola épületében. Az iskola vezetõinek és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülõi értekezletek rendjét a tanévnyitó szülõi értekezleteken nyilvánosságra hozzuk, és az iskola honlapján megjelenítjük. A szülõk gyermekeiket az iskola bejárati kapujáig illetve a portáig kísérhetik, s a foglalkozások után itt fogadhatják õket. A tanítási illetve foglalkozási idõ alatt az iskolába belépõket a portás fogadja, s megtudván érkezésük célját, a keresett felnõtt személy megérkezéséig a vendég az iskola elõterében várakozik. Ha a keresett személy tanuló, abban az esetben a látogatónak igazolnia kell kilétét. Ha a gyermek felügyeletére jogosult vagy a jogosult által írásban megbízott személy, akkor a földszinti elõtérben lehetõséget biztosítunk a személyes találkozásra. Ha a belépõ személy az iskola valamely helyiségének alkalmi vagy rendszeres bérlõje az elõzetes megállapodás szerinti idõben és helyiségekben, azok épségét és állagát megõrizve tartózkodhat vagy tartózkodhatnak a bérlõ által megnevezett személyek. Errõl szóban vagy írásban történik elõzetes megállapodás az intézmény igazgatójával és a felügyeletet ez idõ alatt biztosító személyekkel. Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételre a rendezvény jellegétõl függõen meghívott személyek jogosultak. Az õ fogadásuk és kalauzolásuk az erre kijelölt alkalmazottak feladata. A meghívott személyekrõl listát kell készíteni, amelyet a fogadásukra illetékes nevelõk, egyéb dolgozók és tanulók elõre megkapnak. Ennek alapján az elõre meghatározott, a fogadásukra kijelölt helyre kísérik a meghívottakat. Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak, amennyiben figyelmeztetés ellenére sem hagyják el az iskola illetve az iskolai rendezvény helyszínét az intézmény vezetése hatósági intézkedést kezdeményez. III.7. Az intézményi védõ, óvó elõírások A balesetek elkerülése érdekében az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles ismerni és betartani a szükséges óvintézkedéseket. A létesítmény és a vagyontárgyak megóvása, védelme érdekében az iskola minden dolgozója és tanulója felelõs a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megõrzéséért és az energiatakarékos felhasználásáért. A helyiségek rendeltetésszerû használatának szabályait a következõ szabályzatok határozzák meg: x Házirend 7. és 8. fejezete x Tûzvédelmi szabályzat x Munkavédelmi szabályzat x Vészhelyzeti cselekvési terv (prevenciós program) III.7.1. A tanulók egészségének és testi épségének megóvására vonatkozó rendszabályok A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a szorgalmi idõ megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl.: osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelõen kell ismertetni. Az ismertetés tényét a naplóba, az elsõ osztályfõnöki óra anyagaként piros színû tollal kell dokumentálni. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, informatika) a pedagógus köteles az elsõ tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekrõl és azok megelõzési módjáról. Ezért a szaktanárok felelõsek. III.7.2. Tanulói balesetek esetén történõ teendõk A tanulói balesetet azonnal jelenteni kell az igazgatónak, illetve a helyettesek egyikének a szülõ haladéktalan értesítésével. A balesetet szenvedett tanulót, ha szükséges és lehetséges elsõsegélyben kell részesíteni, súlyosabb esetben a kerületi szakorvosi rendelõbe át kell kísérni, mely a pedagógiai

asszisztens illetve az ezzel megbízott pedagógus feladata. Minden osztályfõnök köteles tanév elején az osztálynaplóba a szülõ napközben elérhetõ telefonszámát és a tanuló társadalombiztosítási azonosító számát bejegyezni. Az iskola vezetõinek, pedagógusainak és alkalmazottainak feladatait a tanulóbalesetek megelõzésében és balesetek elõfordulása terén, valamint a tanulóés gyermekbalesetek jelentkezési kötelezettségének teendõit a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló (módosított) 11/1994. (VI.8.) sz. MKM rendelet 2. sz. melléklete határozza meg. III.7.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a gondnok együttes, írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevõ a tárgyak épségéért anyagilag felelõs. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidõt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönvevõnél marad. A szakmai felszerelések, a szemléltetõeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendelésérõl, beszerzésérõl a szakmai munkaközösségek gondoskodnak igazgatói engedélyezést követõen. A tanításhoz használt személtetõ eszközök, anyagok médiák foglalkozásokon való felhasználásának biztosítása a nevelõ feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a karbantartóknak illetve az oktatástechnikusnak jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a fent nevezett alkalmazottaknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételrõl az intézkedõ alkalmazott tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. III.7.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát az irodában a kulcsos szekrénybe kell elhelyezni. A tantermek zárásának ellenõrzõ felelõse az épületet záró gondnok, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. A tantermek, szaktantermek, elõadók, laboratóriumok, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A szertárba a tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az õ utasítására mehetnek be, és csak az általa elõírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfõnök köteles a szülõt értesíteni. A gazdasági vezetõ feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülõvel, gondviselõvel történõ rendeztetése. III.7.5. Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény a Közoktatási Törvény 38. § (2) bekezdése alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az intézmény bérleti szerzõdéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerû használat rendjét és idejét. A bérbeadásból származó bevételeket az intézmény mûködési feltételeinek javítására kell fordítani. III.7.6. A rendkívüli események esetén történõ teendõk Rendkívüli eseményrõl az intézményben tartózkodó igazgató vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményrõl írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell. III.7.6.1. Bombariadó esetén történõ teendõk Bombariadó esetén az intézmény felelõs vezetõje köteles tájékoztatni a fenntartót, és bejelentést tenni a III. ker. rendõrkapitányságon. Ezután azonnal meg kell kezdeni az intézmény munkavédelmi felelõsének irányításával az épület kiürítését a tûz esetére meghatározott menekülési útvonalakon, és meg kell tenni egyéb intézkedéseket az áramtalanítás, gázcsapok elzárására vonatkozóan. A kiürítési útvonalat a Tûzvédelmi szabályzat azon belül a tûzriadó terv tartalmazza. A tanulók felügyeletét a rendkívüli események illetve a tûzriadó alatt a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Lehetõség szerint értesíteni kell a szülõket az eseményrõl, és kérni a gyermekek hazavitelét. A bombariadó miatt elmaradt tanítási órák és foglakozások megtartásának pótlásáról az intézmény igazgatója dönt.

IV. Az iskola szervezeti rendszere, irányítás IV.1. Az iskola szervezeti egységei Szervezeti egységek

Zápor u. székhely

Váradi u. telephely

Szervezeti egység vezetõje

Szervezeti egység helye

Alsó tagozat

Intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettes

1032 Budapest, Zápor u. 90.

Felsõ tagozat

Általános igazgatóhelyettes


Gazdasági egység

Gazdasági vezetõ


Alsó tagozat


1035 Budapest, Váradi u. 15/b.

Felsõ tagozat



Gazdasági egység

Gazdasági vezetõ


IV.2. A vezetõk és a szervezeti egységek, valamint a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái Az iskolai vezetõk és a szervezeti egységek, valamint a székhely és a telephely szervezeti egységei közötti kapcsolattartás megvalósul: mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; az igazgató és az általános igazgatóhelyettes munkanapokon történõ székhelyi és telephelyi benttartózkodása során az intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetõkkel történõ munkamegbeszélések útján; heti vezetõi megbeszélések, egyeztetések alkalmával; kibõvített iskolavezetõségi üléseken és munkaértekezleteken való részvétel (havi rendszerességgel illetve szükség szerint) révén; szakmai munkaközösségek munkamegbeszélései (hospitálások, vitafórum, gyakornoki felkészítés, mûhelymunka stb.) során; az iskolai munkatervben szereplõ nevelõtestületi értekezleteken, konferenciákon, rendezvényeken, programokon; a feladatok elvégzésének határidejétõl függõen változó rendszerességgel megtartott szakmai megbeszéléseken, konzultációkon; kerületi és fõvárosi szintû szakmai rendezvényeken való részvételben; problémamegoldó fórumokon, esetmegbeszélések révén; az iskolai bemutató foglalkozásokon történõ közremûködésben IV.3. Az intézmény szervezeti felépítése

Szövegdoboz : Igazgató

Szakmai-szervezeti koordináció a Zápor u. székhely és a Váradi u. telephely között

Általános

Kapcsolattartási, egyeztetési, információs funkció

fenntartó közalk. tanács szakszervezetek diákönkormányzat szülõi szervezet

Zápor u. székhely felsõ tagozatos ped.

igazgatóhelyettes

Vezetési, irányítási funkció

szakmai mk. osztályfõnöki mk. szabadidõ-szerv.

Zápor u. székhely intézményegységvezetõ igazgatóhelyettese

gyermekvéd. fel. könyvtár

Zápor u. székhely alsó tagozatos ped. pedagógiai asz. alsós mk. székhelyen mûködõ mk. tagjai és a nev.okt. munkát közvetlenül segítõk Váradi u. telephely pedagógusai pedagógiai asz. alsós mk. telephelyen mûködõ mk. tagjai és a nev.okt. munkát közvetlenül segítõk

Váradi u. telephely intézményegységvezetõ igazgatóhelyettese

gazdasági-pénzügyi munkatársak munka- és Gazdasági vezetõ

Rövidítések magyarázata:

tûzvédelmi felelõsök titkárság a székhelyen és a telephelyen dolgozó technikai állomány takarítással mb. vállalkozó gyermekvéd. fel.: gyermekvédelmi felelõs közalk. tanács: közalkalmazotti tanács mb. megbízott mk.: munkaközösség nev.-okt.: nevelõ-oktató ped.: pedagógusok pedagógiai asz.: pedagógiai asszisztens szabadidõ-szerv.: szabadidõ-szervezõ u.: utcai

IV.4. Az intézmény irányítása Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és mûködésével kapcsolatban önállóan dönt minden olyan ügyekben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény székhelye és telephelye irányítási-vezetési értelemben egységes szervezetet képeznek. IV.4.1. Az intézményvezetõ és feladatköre A közoktatási intézmény vezetõje - a Közoktatási Törvény alapján - felelõs az intézmény szakszerû és törvényes mûködéséért, az ésszerû és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mûködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerzõdés (közalkalmazott szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elõírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezetõ jogkörét, felelõsségét, feladatait a Közoktatási Törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezetõ kiemelt feladatai: a nevelõ és oktató munka irányítása és ellenõrzése; a nevelõtestület vezetése, a nevelõtestület jogkörébe tartozó döntések elõkészítése, végrehajtásuk szakszerû megszervezése és ellenõrzése; a nevelési-oktatási intézmény mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján;

a munkáltatói jogkör gyakorlása; a közoktatási intézmény képviselete és az együttmûködés biztosítása a szülõi szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, és a diákok képviselõjével; a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése.

IV.4.2. A vezetési feladatok megvalósítása Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az általános igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezetõ, és az iskolatitkárok közremûködésével látja el. Az igazgató helyettesei /vezetõhelyettesek/: a) általános igazgatóhelyettes b) intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettesek /az a)-b) pont alatt szereplõk igazgatóhelyettesek/ c) gazdasági vezetõ Az igazgató helyetteseinek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezetõ adja. Vezetõhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idõre kinevezett közalkalmazottja kaphat. A megbízás visszavonásig érvényes a kinevezési okmányban foglaltak szerint. A vezetõhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelõssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az intézményvezetõ közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetõ közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetõi és a közvetlen munkatársak az intézményvezetõnek tartoznak felelõsséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény mûködésére és pedagógiai munkájára, a belsõ ellenõrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintõ megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetõi heti rendszerességgel tartanak vezetõi megbeszéléseket. IV.5. Az intézmény vezetõi szintjei I. Az iskolavezetõség Az iskolavezetõség tagjai: igazgató általános igazgatóhelyettes intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettes (Zápor u. székhely) intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettes (Váradi u. telephely) gazdasági vezetõ. Az iskolavezetõség az intézmény operatív vezetõi testülete, amely heti rendszerességgel tartja munkamegbeszéléseit. Koordinálja és megszervezi az iskolai munkaterv alapján összeállított havi feladat- és munkatervben foglaltak teljesítését, irányítja a szakmai munkaközösségek tevékenységét. II. Kibõvített iskolavezetõség A kibõvített iskolavezetõség tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági vezetõ szakmai munkaközösség-vezetõk diákönkormányzatot segítõ pedagógusok minõségi körök vezetõi közalkalmazotti tanács elnöke A kibõvített iskolavezetõség az iskolai élet egészére kiterjedõ irányító, tervezõ, szervezõ, ellenõrzõ, értékelõ tevékenységet végez meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az iskola kibõvített vezetõsége havonta illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról, melyekrõl írásban emlékeztetõ készül. A megbeszélést az igazgató hívja össze. Az iskola kibõvített vezetõségi ülésein tanácskozási joggal, meghívottként vesz részt a gyermekvédelmi felelõs és a napirendnek megfelelõen eseti meghívás alapján az iskola más alkalmazottjai. Az iskola kibõvített vezetõségének tagjai munkájuk végzésérõl az igazgató döntése alapján, de legalább félévkor és a tanév végén írásban is beszámolnak. Elkészítik az igazgató és az általános igazgatóhelyettes által kért beszámolókat, jelentéseket, elemzéseket, statisztikai adatok összesítését, rendszerezését kiadott szempontsorok alapján. IV.6. A vezetõi helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti elsõdlegesen. Ha az igazgató és az általános igazgatóhelyettes is távol van, az intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettesek a felelõs vezetõk a szervezeti hierarchia és a célszerûség elvét követve. Ha az igazgató és helyettesei egyaránt távol vannak, az intézmény gazdasági vezetõje a felelõs vezetõ. Az intézményvezetõ és a vezetõhelyettesek együttes távolléte esetén az igazgató által írásban meghatalmazott vezetõi feladatokkal megbízott közalkalmazott jogosult a saját munkaterületén a jogszabályban meghatározott érdemi döntésekre (ld. még SZMSZ III. 5. pontjában foglaltakat). A vezetõi helyettesítés hierarchizált rendjének sémája:

V. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösséget az iskolával jogviszonyban álló alkalmazottak, tanulók és szüleik, gondviselõik alkotják. V.1. Az iskolai közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselõit jogszabályokban meghatározott esetekben az alábbi jogok illetik meg: Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülõt, jogi személyt. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés elõkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezõvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. Döntési jog illeti meg az iskola különbözõ közösségeit a magasabb jogszabályokban meghatározott esetben. A döntési jogkör gyakorlásának módját iskolai belsõ szabályzatok határozzák meg. Az intézmény különbözõ közösségeinek tevékenységét a vezetõi feladatokkal megbízott alkalmazottak (kibõvített iskolavezetõség) és a választott közösségi képviselõk segítségével az iskola igazgatója fogja össze. V.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai közalkalmazottak közössége (továbbiakban: alkalmazotti közösség) az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók összessége: x nevelõk; x nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottak; x egyéb munkaköröket betöltõ közalkalmazottak. Részletes felsorolásuk a mindenkori tantárgyfelosztásban és az SZMSZ III.3.4. pontjában található. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezetõ hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály elõírja, vagy az intézmény egész mûködését érintõ kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirõl tartalmi jegyzõkönyvet kell készíteni. A nevelõtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit az iskola pedagógus munkakörrel rendelkezõ közalkalmazottai alkotják. Az iskola közalkalmazottainak jogait és kötelességeit, juttatásait, munkavégzésük fõbb szabályait a magasabb jogszabályok (ágazati és munkajogi jogszabályok) valamint a Kollektív szerzõdés, a Közalkalmazotti szabályzat és munkaköri leírásaik rögzítik. V.3. A nevelõk közösségei V.3.1. A nevelõtestület V.3.1.1. A nevelõtestület tagjai, feladat- és hatásköre A nevelõtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelõtestület tagjai: az iskola valamennyi nevelõ-oktató tevékenységet betöltõ alkalmazottja, az intézmény gazdasági vezetõje valamint az nevelõoktató munkát közvetlenül segítõ felsõfokú végzettségû dolgozók. A nevelõtestület az iskolát érintõ legfontosabb nevelési-oktatási és módszertani kérdésekkel foglalkozik. Feladata ezentúl a tantárgyi osztályzatok megállapítása, a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálása, javítóvizsgára, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre utalás. Évente két alkalommal nevelési értekezlet keretén belül vitatja meg a fent említett témakörökben a kiemelt teendõket és módszertani újításokat. Az elsõ és a második félév lezárását követõen jogszabályban rögzítettek szerint elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelõtestület döntési hatáskörébe tartozik: a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és mûködési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása;

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelõtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend, az intézményi minõségirányítási program elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetõi, intézményegység-vezetõi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggõ szakmai vélemény kialakítása; j) jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelõtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörökkel rendelkezik. A nevelõtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben szóban vagy írásban.

A szóbeli véleménynyilvánítás formái: - szakmai konzultációkon; - értekezleteken; - egyéb megbeszéléseken. Az írásbeli észrevételek lehetséges formái: - félévente történõ beszámolókban; - a problémák, javaslatok írásban történõ megfogalmazása esetleges megoldási javaslatokkal. V.3.1.2. A nevelõtestület értekezletei, a belsõ kapcsolattartás formái és rendje A nevelési értekezletek tervezett idõpontját, témáját és elõterjesztéseit az iskolai közösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni. Egy tanév során a nevelõtestület legalább az alábbi értekezletet tartja: - tanévzáró és nyitó értekezlet; - félévi és év végi osztályozó értekezlet; - két alkalommal nevelési értekezlet; - havonta munkaértekezlet. Rendkívüli nevelõtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelõtestület tagjainak 25%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetõsége, illetve a közalkalmazotti tanács ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelõtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelõtestület döntéseit ha errõl jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, minõsített szótöbbséggel hozza. A nevelõtestület egyes, nem munkáltatói hatáskörbe tartozó személyi kérdésekben a nevelõtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelõtestületi értekezletekrõl emlékeztetõ, a jogszabályban meghatározott esetekben tartalom szerint jegyzõkönyv készítendõ. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: - egy osztályban tanító nevelõk értekezlete, egy évfolyamon tanítók értekezlete, ugyanazon tantárgyat tanítók értekezlete, alsó-felsõ tagozat nevelõinek értekezlete, munkaközösségi értekezlet. V.3.1.2.1. A belsõ kapcsolattartás általános rendje és formái A nevelõtestület különbözõ közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetõk és a választott képviselõk útján valósul meg. A kapcsolattartás rendszeres fórumai: értekezletek, szakmai megbeszélések, intézményi gyûlések, nyílt napok, fogadóórák. Ezen fórumok idõpontját az iskolai munkaterv és a nevelõtestület havi feladatterve határozza meg. Az iskolavezetõség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetõtáblán, a tanári közlemények asztalán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelõket. Mindkét feladatellátási hely tanári szobájában nyomtatott és digitális formában egyaránt elérhetõk a következõ dokumentumok: tantárgyi tanmenetek, éves munkaterv, havi feladatterv, III. kerületi pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény havi programterve, egyéb fontos információkat tartalmazó adathordozók. Az iskolavezetõség tagjainak tájékoztatási kötelezettségei: - az iskolavezetõségi ülések után tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, technikai dolgozókat az ülés õket érintõ döntéseirõl, határozatairól; - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik az igazgató és az iskolavezetõség többi tagja felé; - a tantárgyfelosztás és órarend kialakításáról szóló véleményeket, és ajánlásokat közvetítik. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét idõpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható módón kell kihelyezni a tanári szobában (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belsõ kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözõ döntési fórumokra, nevelõtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselõt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzõkönyvben

kell rögzíteni. A székhelyen és a telephelyen folyó nevelõtestületi munka szervezetileg elkülönül. A havi munkamegbeszélések és a napi szakmai konzultációk fizikai természetû okokból külön folynak a Zápor utcai és a Váradi utcai feladatellátási helyeken. V.3.1.2.2. A székhely és a telephely nevelõtestületi kollektívái közötti kapcsolattartás formái

Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes személyes közlései, írásos közleményei, vezetõi utasítások Faliújságon keresztül közzétett hirdetmények (mindkét tanári szobában) Személyes konzultációk Nyomtatott és elektronikus adatközlések Telefonbeszélgetések Nevelõtestületi értekezletek A szakmai munkaközösségek megbeszélései Az óralátogatások A pedagógusok munkájának értékelésére összehívott megbeszélések Szakmai team A munkatervben és havi feladattervben rögzítettek szerinti programok.

V.3.1.2. A nevelõtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelõtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elõkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idõre vagy alkalmilag bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy az iskolaszékre vagy a szülõi munkaközösségre. A nevelõtestület a következõ jogköreit ruházhatja át: x a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; x a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; x a nevelõtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; x a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; x a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; x az intézményvezetõi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggõ szakmai vélemény kialakítása; x jogszabályban meghatározott más ügyek. A Közoktatási Törvény 57. § (4) bekezdése kimondja, hogy a nevelõtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházási jogköre nem alkalmazható a pedagógiai program, a szervezeti és mûködési szabályzat, a házirend és az intézményi minõségirányítási program elfogadásánál. A nevelõtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása esetén tartalmi jegyzõkönyvet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy mely - témában, - milyen idõtartamra, - kinek, - milyen tájékoztatási kötelezettséggel adta megbízását. A megbízottnak az eljárt ügyben végzett munkájáról írásban kell elkészíteni tájékoztató beszámolóját a nevelõtestület részére a megállapodási jegyzõkönyv elõírása szerinti idõpont(ok)ban és módon. A jegyzõkönyvet és az írásos tájékoztatást az irattárban iktatni kell. A nevelõtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásáról a nevelõtestület nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel dönt. Munkacsoportot az igazgatóság döntése alapján is létre lehet hozni, melyrõl tájékoztatni kell a nevelõtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelõtestület vagy az igazgató bízza meg. V.3.2. A nevelõk szakmai munkaközösségei A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelõ és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenõrzéséhez. A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. V.3.2.1. A szakmai munkaközösségek szerepe, feladatai

Szakmai módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelõ munka belsõ fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerûsítés). Tájékoztatják tagjaikat a legfontosabb jogszabályi ismeretekrõl (tanügyigazgatási jogalkalmazás). Javaslatot tesznek az egységes követelményrendszer kialakítására: a tanulók ismeretszintje folyamatos mérésének, értékelésének formáira. Javaslatot tesznek az iskola szervezeti egységei közötti együttmûködés rendjét, a székhely és a telephely kapcsolattartási formáit és azok tartalmát érintõ kérdésekben. Pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki, szerveznek, bonyolítanak le. Különbözõ szintû iskolai rendezvények, ünnepélyek, projektek, tematikus napok szervezése, lebonyolítása és értékelése Kerületi versenyekre történõ felkészítés, az azokon történõ eredményes szereplés lehetõségének biztosítása. Részt vesznek a szakmai munka belsõ ellenõrzésében. Közremûködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidõ hasznos eltöltésével összefüggõ feladatok, a sajátos nevelési igényû és a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók integrációját szolgáló feladatok megvalósításában. Szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelõk önképzéséhez. Javaslatokat tesznek a pedagógusok teljesítményértékesekor, a kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés megállapításakor. Részt vesznek vezetõik által a jogszabályban elõírt, az intézményi minõségirányítási programban (továbbiakban: IMIP) szabályozott személyi minõsítések munkájában. Összeállítják a vizsgák tételsorait, ezeket értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elõirányzatok felhasználására. Segítik a pályakezdõ pedagógusok munkáját.

Javaslatot tesznek a munkaközösség vezetõjének személyére. Segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetõjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérõl készülõ elemzések, értékelések elkészítéséhez. Arányos munkamegosztást valósítanak meg a szakmai munkaközösségen belül. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a többi iskolai szakmai munkaközösséggel és részt vesznek a kerületi munkaközösségek tevékenységében.

V.3.2.2. Az intézményünkben mûködõ szakmai munkaközösségek

Alsós munkaközösség (Zápor u. székhely) Alsós munkaközösség (Váradi u. telephely) Fejlesztõ munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Természettudományi munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Napközis munkaközösség Osztályfõnöki munkaközösség Rajz munkaközösség

A szakmai munkaközösség az iskola programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint végzi tevékenységét. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetõ irányítja. A szakmai munkaközösség-vezetõt feladatainak ellátásáért a Kollektív szerzõdésben rögzítettek szerinti pótlék és a Közoktatási Törvényben meghatározott órakedvezmény illeti meg. V.3.2.3. A munkaközösség-vezetõ feladatai és jogai x x x x x x x x x x x x x x x

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelõs a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez. Összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét. Részt vesz az iskolai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenõrzésében, illetve egységes dokumentációs rendszer kidolgozásában (tájékoztató füzetek, foglalkozási naplók). Ellenõrzi a munkaközösség tagjainak tanmenetit és tématerveit, azokat elfogadásra ajánlja az igazgatónak. Részt vesz a kibõvített iskolavezetõség munkájában. Képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül. Javaslatot tesz a nevelési értekezletek témaköreire, napirendi pontjaira. Szakmai továbbképzésekre tesz javaslatot. Összekötõ szerepet tölt be a munkaközösség és más közoktatási intézmények munkaközösségének vezetõje között. Beszámol a nevelõtestületnek a munkaközösség tevékenységérõl. Ellenõrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az általános igazgatóhelyettes és az igazgató felé. Adott témában együttmûködik a szaktanácsadóval és a területgondozóval, valamint szakmai területén a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények és pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival. Állásfoglalásai, javaslatai elõtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség tagjainak meghallgatását követõen véleményezi a vezetõi pályázatokat. Távolléte esetére illetve a munkaközösség irányításával kapcsolatos feladatok megosztása érdekében munkaközösségvezetõ-helyettesi megbízást adhat.

A szakmai munkaközösség-vezetõ részletes feladatait, alapvetõ felelõsségeit és a hatásköreit munkaköri leírása tartalmazza. V.3.2.4. A szakmai munkaközösségek közötti együttmûködés formái és kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösségek tevékenységüket összehangoltan, az éves iskolai munkaterv alapján, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzik. A szakmai munkaközösségekben folyó munka fontos területe az intézmény székhelyén és telephelyén folyó pedagógiai munka összehangolásának, az egységes mûködésnek. A szakmai munkaközösségek vezetõi egyeztetnek az iskolavezetõséggel és egymással az iskolai munkaterv, a tanév helyi rendje, a munkaközösségi munka- és feladatterv, a félévi, valamint az év végi beszámolók és más elemzések, jelentések összeállításával kapcsolatos, továbbá az iskolai rendezvények, tematikus napok, projektek szervezését, s minden az iskolavezetõség által kiadott feladat teljesítést érintõ valamennyi kérdésben. A szakmai munkaközösségek vezetõi közötti kapcsolattartás színterei: személyes beszélgetések, konzultációk; adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések; kibõvített iskolavezetõség ülései; havi nevelõtestületi munkaértekezletek; a vezetõk és a pedagógusok teljesítményértékesével, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel és a személyi minõsítéssel kapcsolatos megbeszélések; nevelõtestületi értekezletek; iskolai, intézményi és kerületi szintû szakmai konferenciák; ad hoc jelleggel létrehozott munkabizottságokban való részvétel. A szakmai munkaközösségek tagjainak együttmûködése megvalósul: személyes beszélgetések, konzultációk, adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések, szakmai mûhelymunkák, osztályszintû értekezletek, problémamegoldó fórumok, esetmegbeszélések, havi nevelõtestületi munkamegbeszélések,

nevelõtestületi értekezletek, iskolai rendezvények, versenyek, projektek, tematikus napok szervezése és a minõségbiztosítási tevékenység végzése során. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét az iskolai munkaterv és az annak részét képezõ éves munkaközösségi munka- és feladattervek részletesen szabályozzák. V.4. A szülõk közösségei, a szülõkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái, rendje A Közoktatási Törvény alapján a szülõk meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelezettségeik teljesítésére szülõi szervezetet (intézményünkben: szülõi munkaközösséget) hozhatnak létre. A szülõi munkaközösség dönt saját szervezeti és mûködési rendjérõl, képviseletérõl. A szülõi munkaközösség szervezetileg a székhelyen és a telephelyen külön közösségként mûködik, jogszabályban garantált jogait azonban közös álláspont kialakítása révén egységesen érvényesíti. A feladatellátási helyek szülõi munkaközösségeinek együttmûködési formáit és kapcsolattartásuk rendjét a szülõi munkaközösség szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg (SZMSZ 9. sz. melléklete). A szülõi munkaközösség tagjai az osztályok szülõi közössége által megválasztott képviselõk, osztályonként 2-3 fõ, akik maguk közül választják meg vezetõiket, azok helyetteseit és gazdasági vezetõjüket. A megválasztott személyek alkotják az iskola szülõi választmányát. A szülõi munkaközösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelõtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintõ bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetõjétõl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselõje tanácskozási joggal részt vehet a nevelõtestület értekezletein. A szülõi munkaközösség tagjai egyetértési jogokat gyakorolnak: x a Kt.-ben meghatározott maximális osztálylétszámok túllépése ügyében az Oktatási Hivatalhoz beadott fenntartói kérelem ügyében; x a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatának elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben; x az adatkezelési és informatikai szabályzat elkészítésénél illetve módosításánál; x a nevelési-oktatási intézmény vezetõje által az intézményben üzemelõ élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata ügyében kötött megállapodás megkötésének kérdésében; x az intézményi alapdokumentumokról való tájékoztatás kérés SZMSZ-ben való szabályozása ügyében; x a házirend elfogadásakor; x a fegyelmi tárgyalást megelõzõ egyeztetõ eljárás rendjének szabályozásánál; x tankönyvellátási szerzõdés megkötésekor. A szülõi munkaközösség tagjai véleményezési jogkörrel rendelkeznek: x a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának, x az intézményi mûködés szülõket is érintõ rendelkezéseinek, x a házirend megalkotásának, x az iskolai programok, rendezvények szervezésének, x a szülõket érintõ anyagi tehervállalásoknak, x a tanulók ellen folytatott fegyelmi eljárásnak illetve az azt megelõzõ egyeztetõ eljárásnak és a x a pedagógiai program elfogadásának ügyében. A szülõi közösség további jogköreit jogszabályok határozzák meg. V.4.1. Az iskolai vezetõk és a szülõi munkaközösség közötti kapcsolattartás formái A szülõi választmány tagjainak az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi idõszakának végén) tájékoztató értekezletet tartanak. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjérõl szóló nevelõtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékelésérõl, a munkatervi feladatok teljesítésérõl. Indokolt esetben a Közoktatási Törvény 59-61. §-ban foglaltak alapján a szülõi választmány nagyobb gyakorisággal is összehívható. A szülõi választmány összehívására javaslatot tehet: az igazgató, az iskolavezetõség tagjai, a szülõi választmány tagjai és vezetõi. Szükséges esetben a szülõi választmány vezetõi a kibõvített iskolavezetõség, valamint a nevelõtestület értekezleteire is meghívhatók. V.4.2. Az iskola és a szülõk közötti tájékoztatás rendje Az iskola az éves munkatervben rögzítettek szerint tanévenként három rendes szülõi értekezlet és három rendes fogadóórát tart. A szülõi értekezletek

Az osztályok szülõi közössége számára a szülõi értekezletet az osztályfõnök tartja. A szülõk a tanév rendjérõl, feladatairól a szeptemberi szülõi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendõ gyermekközösségek szüleit a beiratkozás napján írásban tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelõzõ elsõ szülõi értekezletrõl a tanév kezdésének zavartalansága érdekében.

Az új közösségek és az ötödik osztályosok osztályfõnökei a szeptemberi szülõi értekezleten bemutatják az osztályban nevelõ-oktató pedagógusokat. A pályaválasztási szülõi értekezleten a továbbtanulással kapcsolatos eljárásrendrõl az igazgatóhelyettesek és a nyolcadik évfolyamos osztályfõnökök tájékoztatják a továbbtanulók szüleit. Rendkívüli szülõi értekezletet hívhat össze az intézményvezetõ, a szülõi munkaközösség vezetõje, az osztályfõnök a gyermekközösségben felmerülõ problémák megoldásának ügyében.

A szülõi fogadóórák

Az intézmény valamennyi pedagógusa a munkatervben meghatározott idõpontokban fogadja a szülõket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. A tanulmányaiban jelentõsen visszaesõ tanulók szülõjét az osztályfõnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselõ a munkatervben rögzített idõpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idõpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Amennyiben a szülõ a szülõi értekezleteken és a fogadóórákon rendszeres meghívás ellenre sem vesz részt, az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a szülõ törvényes kötelezettségének a Közoktatási Törvény 14. § (2) c) és d) pontjában foglaltaknak az elmulasztásáról.

Szülõk Akadémiája Szülõk Akadémiája elnevezéssel minden évben tematikus elõadás- és vitafórumok kerülnek megrendezésre aktuális közoktatási, nevelési és más a szülõk széles köreit foglalkoztató az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekben. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében havi rendszerességgel feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. Abban az esetben, ha a tanulónak huzamosabb ideig nem elérhetõ a tájékoztató füzete, vagy a bejegyzések hosszabb ideig nem kerülnek láttamozásra, ajánlott tértivevényes levélben tájékoztatja az osztályfõnök a szülõt.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatás fórumai

Írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben Fogadóórák Szülõi értekezletek Nyílt napok Családlátogatások (szükség esetén, nem kötelezõen)

Az iskolai szülõi értekezletek és fogadóórák idõpontját az iskola földszinti elõterében, a tanári szoba mellett elhelyezett hirdetõtáblán és az iskolai honlapon közzé kell tenni. V.5. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A közoktatási törvény 62- 64. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintõ kérdéseket illetõen. V.5.1. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintõ valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzata a tanulóközösség által elfogadott, a nevelõtestület által jóváhagyott szervezeti és mûködési rend alapján tevékenykedik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetileg a székhelyen és a telephelyen külön közösségként mûködik, jogszabályban garantált jogait azonban közös álláspont kialakítása révén egységesen érvényesíti. A feladatellátási helyek diákönkormányzatainak együttmûködési formáit és kapcsolattartásuk rendjét a diákönkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg (SZMSZ 8. sz. melléklete). Az iskolai diákönkormányzat élén mûködési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákönkormányzati képviselõk állnak. A tanulóifjúságot az iskola vezetõsége és a nevelõtestület elõtt az diákönkormányzati képviselõk delegált vezetõje képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét feladatellátási helyenként az iskolai diákmozgalmat segítõ pedagógusok támogatják és fogják össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetõségéhez. A diákönkormányzat üléseit munkarendjében meghatározott módon tartja. A diákközgyûlés (iskolagyûlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekbõl áll. A diákközgyûlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekû észrevételeit, javaslatait. A diákközgyûlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mûködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyûlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vesznek részt. E közgyûlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az elõzõ diákközgyûlés óta eltelt idõszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérõl, érvényesülésérõl. A diákközgyûlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, felvethetik az iskolai élettel kapcsolatos gondjaik, problémáik megoldásának kérdéseit. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon, egyszerûbb esetekben egy héten belül érdemi választ kell adnia. A diákközgyûlés napirendjét a közgyûlés rendezése elõtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyûlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetõje vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat döntése alapján küldöttgyûlés is szervezhetõ, amelyen a diákok küldöttei és az iskolavezetés tagjai vesznek részt. A diákönkormányzat a tanulókat a diákönkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül is tájékoztatja mûködésérõl. Diákkörök

Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére a Házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A diákönkormányzat mûködéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény törvényes kötelezettségeként biztosítja a diákönkormányzat zavartalan mûködésének feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat mûködéséhez szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit jelen szabályzatban rögzített használati rendszabályok szerint veheti igénybe. V.5.2. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetõségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga dönt diákképviseletérõl. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezetõ, az osztályfõnök áll. Az osztályfõnököt az intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettes és az osztályfõnöki munkaközösség-vezetõ javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfõnököt feladatainak ellátásáért a kollektív szerzõdésben rögzítettek szerinti pótlék és a Közoktatási Törvényben meghatározott órakedvezmény illeti meg. V.5.3. A tanulók és a nevelõk közötti tájékoztatás rendje A tanulók az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról az igazgatónak a gyermekeket érintõ intézkedéseirõl tájékoztatásra jogosultak. Ennek színterei: iskolagyûlések; iskolarádió; intézményi honlap; hirdetmények az iskolai faliújságon; osztályfõnöki óra; szaktanárok közlései (szóban és írásban). Az iskolai diákönkormányzat vezetõségének ülésein és a diákközgyûlésen rendszeresen képviselik a nevelõtestületet az igazgatóhelyettesek. V.5.4. A diákönkormányzat, a diákképviselõk, valamint az iskolai vezetõk közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot segítõ pedagógus. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelezõ az alábbi esetekben: a tanulók nagyobb közösségét érintõ kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör mûködési rendjének megállapításakor, egyéb jogszabályban meghatározott kérdésekben. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: a diákönkormányzat vezetõségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetõsége, a nevelõtestület, valamint az szülõi választmány értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetõjénél, a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót a tanulók külön megbeszélt formában. Az iskolavezetés a jogszabályokban meghatározottak szerint valamennyi olyan kérdésben, amelyben a tanulóközösség választott diákképviselõinek egyetértési, javaslattevõ és véleményezési jogköre van, a diákönkormányzathoz fordul, s az említett kérdéseket tárgyaló nevelõtestületi ülésre a diákönkormányzat vezetõjét meghívja. Az igazgató a félévi és az év végi nevelõtestületi értekezletre szükség szerint meghívja a diákönkormányzat vezetõit. A diákönkormányzat vezetõsége és az iskolavezetés minden, az iskola egészét érintõ kérdésekben megbeszélést kezdeményezhetnek. A megbeszéléseken a diákönkormányzatot képviselõ pedagógusok részt vesznek.

VI. Az iskolai nevelõ-oktató munka belsõ ellenõrzése VI.1. Célja A belsõ ellenõrzési rendszer átfogja az iskolai nevelõ-oktató munka egészét. Célja, hogy biztosítsa a hibák idõben történõ feltárását, mutasson rá a hiányosságok pótlására, erõsítse meg a helyes gyakorlatot, s járuljon hozzá a jó módszerek népszerûsítéséhez fokozva ezzel a munka hatékonyságát. VI.2. Szervezése A folyamatos belsõ ellenõrzés megszervezéséért, hatékony mûködéséért az iskola igazgatója felelõs. Az ellenõrzéseket, méréseket az ellenõrzést végzõk ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. A terv elején elõre értesítik az ellenõrzésre kerülõ területek felelõseit, hogy azok a munkát elõkészíthessék, segíthessenek. A bejelentett ellenõrzések mellett alkalomszerûen, illetve az ellenõrzés természetének megfelelõen, bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenõrzésre. VI.3. Általános követelmények Az intézmény belsõ ellenõrzésével szemben támasztott követelmények azt szolgálják, hogy az ellenõrzés segítse a nevelés-oktatás minél eredményesebb megvalósítását. Ennek érdekében az ellenõrzés: Segítse a szakmai, gazdálkodási, és egyéb feladatok legésszerûbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belsõ rendet, a társadalmi tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellõ idõben jelezze az intézmény mûködése során felmerülõ megalapozatlan vagy helytelennek minõsülõ intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat is. Segítse a vezetõi utasítások végrehatását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelõzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. VI.4. Az ellenõrzést végzõk köre A belsõ ellenõrzést a következõ személyek végzik: az intézmény vezetõje, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösség-vezetõk, a szakmai munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál munkamegosztás alapján, osztályfõnökök saját szaktárgyaik területén, illetve osztályukon belül, a gyermekvédelmi felelõs. Az ellenõrzést végzõknek saját felelõsi területükön ellenõrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgatóhelyettesek és az igazgató felé. VI.5. Az ellenõrzés területei A belsõ ellenõrzés az alábbi területekre terjed ki: pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok, idõszakos, állandó, kiemelt és speciális tevékenységek köre, adminisztrációs munkavégzés, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, értékelések. VI.6. Az ellenõrzés formái A belsõ ellenõrzés formái az alábbiak: óraellenõrzés (óralátogatás és értékelõ megbeszélés), fejlesztõ foglalkozások ellenõrzése, tanórán kívüli foglalkozások ellenõrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, értékelések, helyszíni ellenõrzések.

VI.7. A pedagógiai munka belsõ ellenõrzésrendje Az ellenõrzést végzõ vezetõ

Kit ellenõriz?

A vezetõi ellenõrzés szervezeti formája

Az ellenõrzés szempontjai

Visszacsatolás

igazgató

munkaközösségvezetõ

Operatív megbeszélések, vezetõi értekezletek, írásbeli beszámoló a munkaközösség munkájáról, a munkaközösség feladatainak végrehajtásáról; interjú

A nevelõtestület munkatervében foglaltak teljesítése;

A munkaközösség által elért eredmények, a jövõbeni feladatok kijelölése és a végrehajtásuk: Mennyiben lett sikeresebb a végrehajtás? A munkaközösség tagjainak visszajelzése

A munkaközösség munka- és feladattervében kitûzött feladatok megvalósításának mérhetõ eredményei; A határidõk betartása; A feladatok végrehajtásáért felelõs személyek munkavégzése, munkájuk koordinálása és segítése.

Az ellenõrzést végzõ vezetõ

Kit ellenõriz?



Visszacsatolás

igazgató

szaktanár tanító fejlesztõ pedagógus

Óralátogatás, megbeszélés, munkaértekezletek

A szaktanár, a tanító, és a fejlesztõ pedagógus munkaköri leírásában foglaltak teljesítése; Az óra pontos, a tanmenetnek, tantervnek, illetve a fejlesztési tervnek megfelelõ, pedagógiailag és didaktikailag szakszerû megtartása;

A feladatok végzésének eredményessége a tananyag felelõs megtanítása, a tanítandó tudásanyag alkalmazható tudássá alakítása, melynek sikeressége a tanulók elért eredményeiben, a tanulmányi versenyeken bizonyított tudásszintjében mérhetõ fel.

A szaktanár, a tanító és a fejlesztõ pedagógus felkészültsége; Az órafelépítés és óraszervezés tudatossága és megvalósítása; A tanítási óra vagy foglalkozás szellemiségének, nevelõ-oktató funkciójának érvényesülése; A Házirend elõírásainak a tanórán való érvényesülése illetve betartatása.


Kit ellenõriz?


igazgatóhelyettesek

szaktanár tanító fejlesztõ pedagógus

Óralátogatás, megbeszélés, adminisztráció ellenõrzése

Az ellenõrzés szempontjai A szaktanár, tanító fejlesztõ pedagógus munkaköri kötelességeinek teljesítése; A tanítási óra vagy foglalkozás tervezése, szervezése, felépítése, a feladatok végrehajtása, ellenõrzése; A szaktanár, tanító, fejlesztõ pedagógus felkészültsége; A szaktanár, tanító, fejlesztõ pedagógus órai adminisztrációja; A szaktanár és tanító együttmûködése az

Visszacsatolás A szaktanár, tanító, fejlesztõ pedagógus nevelõ-oktató tevékenységének mérhetõ eredményessége

osztályfõnökkel, fejlesztõ pedagógussal; A tanítási óra vagy foglalkozás szellemiségének, nevelõ-oktató funkciójának érvényesülése.


Kit ellenõriz?


munkaközösségvezetõ

szaktanár, tanító, fejlesztõ pedagógus

Óralátogatás, megbeszélés (A tanítási óra ellenõrzésének és elemzésének szempontjai ld. IMIP 3. sz. melléklete)


Visszacsatolás

A tanítási óra vagy foglalkozás szaktárgyi értékelése; Az óra vagy foglakozás célja és tartalma; Az órán vagy a foglalkozáson alkalmazott nevelési-tanítási módszerek (szemléltetés és differenciálás); Az óra foglalkozás felépítése szervezése;

A tanulók által elért mérhetõ eredmények, a fejlõdés értékelése (meghatározott szintfelmérések után); korábbi tapasztalatok beépítése.

vagy és

A tanulók munkája és magatartása; A nevelõ munkája, egyénisége, magatartása; Témazáró dolgozatok, a tanulók írásbeli munkáinak értékelése; Eredmények, következtetések levonása, újabb célkitûzések

VI.8. A pedagógus egyéb feladatainak ellenõrzése Osztálytanítók, szaktanárok: az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való részvétel; a gyermekek részére szervezett programokon való részvétel illetve azok lebonyolításában történõ közremûködés; a szabadidõs tevékenységek szervezésében való részvétel; a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban való részvétel; az intézményi minõségirányítási programban megjelölt feladatokban való részvétel. Szakmai munkaközösség-vezetõk: az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való koordinációs munkavégzés; a változatos programokat biztosító munkaközösségi munkatervek összeállítása (egyéni javaslatok figyelembe vételével); tankönyvszerzõi bemutatók, bemutató órák, szülõi bemutatók szervezése, szakmai konzultációk; tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolításában való részvétel; folyamatos kapcsolattartás biztosítása az iskolavezetés és a munkaközösségi tagok között; tanmenetek, foglalkozási tervek, fejlesztési tervek ellenõrzése; a munkaközösségéhez tartozó kollégák szakmai munkavégzésének ellenõrzése (óralátogatások).

VI.9. Belsõ ellenõrzési szabályzat VI.9.1. Az intézményi belsõ ellenõrzés rendeltetése A belsõ ellenõrzés rendeltetése az, hogy segítse az intézmény vezetését: a döntések elõkészítésében illetve szakmai megalapozásában; utasításai, rendelkezései meghatározásában, végrehajtásában; a belsõ tartalékok feltárásában; a mulasztások, hiányosságok, szabálytalanságok megelõzésében; a belsõ rend és fegyelem megszilárdításában; a takarékosság érvényesítésében. VI.9.2. Helyszíni ellenõrzés Helyszíni ellenõrzést az ellenõrzés helyszínén, közvetlen tájékozódással, a számviteli adatok, bizonylatok, valamint egyéb okmányok és nyilvántartások alapján kell lefolytatni. A helyszíni ellenõrzés keretében alkalmazott ellenõrzési módszerek: a nyilvántartások és okmányok alapján végzett (dokumentális) ellenõrzés, ami lehet tételes, leíró, próbaszerû és mintavételes; közvetlen megfigyelésen, tapasztalatokon alapuló ellenõrzés, ami lehet szemle, rovancs, kísérlet és mintavétel; egyéb ellenõrzési módszerek (pl.: elemzés, kérdõív, szóbeli kérdésfelvétel, beszélgetés, mélyinterjú stb.). VI.9.3. Az intézményi belsõ ellenõrzések típusai és gyakorisága VI.9.3.1. Az ún. komplex (átfogó) ellenõrzés Ez az ellenõrzési forma minden esetben az adott konkrét tevékenység egészére irányul, komplex módon értékeli a szakmai és gazdálkodási feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. VI.9.3.2. A célellenõrzés Ezen ellenõrzési forma mindig egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma vizsgálatára irányul. Gyakorisága eseti, illetve alkalom szerinti. VI.9.3.4. A témaellenõrzés Ezen ellenõrzési forma általában azonos idõben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló (horizontális) nem teljes körû ellenõrzés. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni és ennek megfelelõ intézkedéseket lehessen hozni. Gyakorisága eseti, illetve alkalom szerinti. VI.9.3.5. Az utóellenõrzés Ezen ellenõrzési forma egy korábban lefolytatott ellenõrzés alapján tett intézkedések végrehajtásának, illetve eredményeinek felülvizsgálata a következõ esedékes ellenõrzést megelõzõen vagy annak keretében. VI.9.4. Az intézményi belsõ ellenõrzés fõ területei és a vezetõk egyes ellenõrzési feladatai VI.9.4.1. Felelõsségi viszonyok Az intézményen belüli belsõ ellenõrzési rendszer kialakításáért, szabályozottságáért és hatékony mûködéséért az igazgató felelõs. ¾

A belsõ ellenõrzés elemei: a vezetõi belsõ ellenõrzés a munkafolyamatba épített ellenõrzés az eseti megbízásos belsõ ellenõrzés

¾

A belsõ ellenõrzés fõbb területei: a gazdálkodási tevékenység ellenõrzése a nevelõ-oktató tevékenység ellenõrzése a vezetõi belsõ ellenõrzés munkafolyamatba épített belsõ ellenõrzés

VI.9.4.2. A gazdálkodási tevékenység ellenõrzése Így különösen: állóeszköz-gazdálkodás, a létszám-, és bérgazdálkodás, készlet és energiagazdálkodás, mûködési bevételek, az érdekeltségi rendszer, a számviteli-elszámolási tevékenység, a vagyonvédelem ellenõrzése, a szakmai, pedagógiai tevékenység ellenõrzése. VI.9.4.3. A nevelõ-oktató tevékenység ellenõrzése Így különösen: a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenõrzése, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata; a nevelõi-oktatói munka tartalmának és színvonalának az iskolavezetõség által

meghatározott követelmények alapján történõ ellenõrzése; a tanulók szaktárgyi-tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése; a törzslapok, haladási és értékelési naplók folyamatos, szabályszerû vezetésének ellenõrzése; a napközis és tanulószobai nevelõmunka hatékonysága; a felvétel, osztályok, osztályozó- és javítóvizsgák szabályszerû lefolytatása; a szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, tantermek, berendezéseinek szabályszerû használata; a túlóra átalányok pontos megállapítása; a tanulók balesetvédelmi és tûzrendészeti oktatása, ennek bizonylatolása; nevelõ-oktató munka gazdasági hátterének biztosítása.

VI.9.4.4. A vezetõi belsõ ellenõrzés A vezetõk irányító tevékenységük során kötelesek figyelemmel lenni az alábbiakra: az igazgatói döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, gazdasági és más jellegû információk elemzése, értékelése, ehhez az eseti vagy rendszeres statisztikai, számviteli és egyéb adatszolgáltatások, valamint a függetlenített/eseti megbízásos ellenõrzés jelentéseinek felhasználása; a feladatok teljesítésérõl, az intézkedések végrehajtásáról a beosztott vezetõk és közalkalmazottak rendszeres és eseti beszámoltatása; postabontás, továbbá az aláírási, utalványozási, láttamozási, ellenjegyzési jog gyakorlása szakmai és gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságának, tartalmi helyességének, szabályszerûségének vizsgálata; közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyen végzett helyszíni ellenõrzés. A vezetõk ez irányú ellenõrzési kötelezettségét munkaköri leírásuk részletesen tartalmazza. VI.9.4.5. A munkafolyamatba épített belsõ ellenõrzés Az intézmény vezetõi kötelesek biztosítani a szakmai és gazdasági folyamatok megszervezésének összhangját, amelynek során megfelelõ munkaszervezéssel biztosítani kell, hogy: a munkavégzés egyes folyamatai megszakítás nélkül ellenõrzésre kerüljenek; a hibák, kedvezõtlen jelenségek kellõ idõben észrevehetõk, felmérhetõk és megakadályozhatók legyenek; a munkafolyamatban tapasztalt rendellenességek megszüntetésére gyors intézkedések történjenek; a közalkalmazottak személyes felelõssége a végrehajtás minden szakaszában megfelelõen érvényesüljön.

VI.9.5. A vezetõk egyes ellenõrzési feladatai VI.9.5.1. A kibõvített iskolavezetõség tagjainak általános ellenõrzési feladatai Az intézmény minden vezetõjének kötelessége, hogy munkaterületén a folyamatos munkaköri-ügyviteli ellenõrzés mellett eseti téma- és célellenõrzést végezzen elõzetes terv és tájékoztatás alapján. A konkrét ellenõrzés elvégzésekor a jelen szabályzatban leírtakat kell alkalmazni. Minden esetben gondoskodni kell az ellenõrzések során tapasztalt hiányosságok megszüntetésérõl. A hibák kijavítására határidõt kell adni, s ellenõrizni kell azok végrehajtását. Amennyiben a hiba a szervezeti egység szintjén nem számolható fel, felsõbb szinten kell ahhoz segítséget adni. VI.9.5.2. A kibõvített iskolavezetõség tagjainak egyéb ellenõrzési feladatai Ellenõrzési feladataik kiterjednek továbbá az alábbi területekre: figyelemmel kísérik, hogy a felügyeletük alá tartozó területen a beosztott pedagógusok, dolgozók eleget tesznek-e az elõírt és elvárható kötelezettségeiknek, ezen túlmenõen eleget tesznek-e a belsõ szabályzatokban, vezetõi utasításokban valamint a munkaköri leírásokban elõírt kötelezettségeiknek; a munkafolyamat változása esetén gondoskodnak a szakmai vagy gazdasági munkafolyamatokba épített ellenõrzési rend módosításáról, kiegészítésérõl; a dolgozók észrevételeit és érdekeit is figyelembe véve javaslatokat tesznek a szakmai, gazdálkodási feladatok ellátásának ésszerûsítésére, a munkaerõvel, az anyagi és pénzügyi eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás elõsegítésére; az igazgatóhelyettesek felelõsek a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél a nevelõ-oktató munka eredményes megszervezéséért. Ellenõrzési joguk és kötelességük az igazgató tartós távolléte esetén az intézmény egészére, valamennyi dolgozójára kiterjed. VI.9.5.3. Az igazgatóhelyettesek ellenõrzési feladatai Ellenõrzési feladataik kiterjednek az alábbi területekre: a szakmai-pedagógiai tevékenységgel összefüggõ ellenõrzési feladatokra, továbbá az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására; az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére; a nevelõ-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartása; az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak és tantárgyi modulok tanterv szerinti haladására; a tantárgyak és tantárgyi modulok tanóráira, a különbözõ foglalkozások eredményességére; a tanulók munkafüzeteire, a szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére; a pedagógus ügyelet pontosságára, feladatellátására; a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: diákkörök, könyvtár, sportkörök mûködése); a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára; a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre. VI.9.5.4. A gazdasági vezetõ ellenõrzési kötelezettsége

A gazdasági vezetõ az intézmény igazgatójának gazdasági ügyekért felelõs helyettese, a nevelõ-oktató munkájához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatokat ellátó gazdasági apparátus és a technikai-mûszaki állományban dolgozó alkalmazottak egyszemélyi felelõs vezetõje. A gazdasági vezetõ az igazgató hatáskörében jár el gazdasági, mûszaki, pénzügyi ügyekben, és ebben a körben az intézmény egészére kiterjedõen érvényes intézkedéseket tesz. E körben ellenõrzési joga és kötelessége kiterjed egyrészt a gazdasági egység dolgozóira, az általuk végzett munka helyességére és pontosságára, másrészt az egész intézményre a gazdasági, mûszaki és pénzügyi munkaterületek vonatkozásában. Ellenõrzési jogát és kötelességét különösen az intézményi vagyonvédelem kötelezettsége, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások pontos és naprakész vezetése támasztja alá. Ellenõrzési joga és kötelezettsége kiterjed különösen: az intézmény pénzgazdálkodásának és költségvetésének elkészítése terén a jogszabályok, tervezési elõírások és egyéb utasításokban kiadott rendelkezések betartására, az intézményi gazdálkodással kapcsolatos valamennyi munka ellenõrzésére; az intézmény fizetõképességének folyamatos figyelemmel kísérésére; az érvényes könyvviteli-, elszámolási-, vagyonvédelmi rend, ezen belül a vagyonbiztonság ellenõrzésére, naprakész vezetésére; a munkaerõ és bérgazdálkodás terén a szabályok megtartásának ellenõrzésére, felülvizsgálatára; az anyaggazdálkodás és ellátás ellenõrzésére; a mûszaki ellátás ellenõrzésére; az élelmezéssel kapcsolatos tevékenység ellenõrzésére; a szállítási feladatok ellátásának ellenõrzésére; a hatékonyság, az ésszerû takarékosság biztosítása érdekében a gazdálkodás ellátásának folyamatos ellenõrzésére; a leltározás és selejtezés szabályszerû végrehajtásának ellenõrzésére; az elfekvõ készletek feltárásának és hasznosításának évenkénti ellenõrzésére; a pénzkezelés ellenõrzésére; az intézmény mûködõképességéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására, az ezzel kapcsolatos munkafolyamatok ellenõrzésére. Ezen felül a gazdasági vezetõ feladata az intézmény pénzforgalmával, készpénzforgalmával összefüggõ kiadások és befizetések lebonyolítása, s az ezzel kapcsolatosan elõírt okmányok pontos vezetése. Ellenõrzési jogát és kötelezettségét meghatározza továbbá az, hogy: az intézmény készpénzforgalmával kapcsolatos és ki- és befizetések telepítése elõtt folyamatosan ellenõrizni tartozik a kapcsolódó okmányokat, azok tartalmi és alaki helyességét; pénzintézeti átutalások elõtt ellenõrzi a bizonylatokat, azok tartalmi és alaki helyességét; minden pénzügyi bizonylatot ellenõriz a teljesítés elõtt az okmányszerûség vonatkozásában; étkezési térítési díjak befizetésének ellenõrzését és egyeztetését végzi; egyéb térítések és térítmények tételes ellenõrzését látja el. VI.10. A pedagógusok munkájának ellenõrzése VI.10.1. Célja 9 9 9 9

A kollegák munkája a dokumentumokban meghatározottak szerint folyik-e. Munkájuk eredményesen szolgálja az iskola célkitûzéseit, szakmai elismertségét. Az esetleges hibák korrigálása, a pozitívumok megerõsítése. A folyamatos fejlõdés, képzés és önképzés biztosítása.

A hatékonyság szempontjából nagyon fontos, hogy a tanári munka értékelésének formái, szempontjai, módszerei, eszközei tantestületi konszenzuson alapuló rendszert alkossanak. VI.10.2. Az ellenõrzés ütemterve Idõpont

Szaktanár

Osztályfõnök

Munkaközösségek

Szeptember

Tanmenetek Év eleji felmérések

Éves munka feladatai

Október

Szakkörök, csoportos korrepetálások, egyéni foglalkozások indítása Óralátogatások

Munkatervek Helyzetelemzések elkészítése Naplók, statisztika

Negyedéves beszámolók, a tanulók negyedéves értékelése Kulturális programok szervezése Féléves értékelések bejegyzése, féléves beszámolók, statisztika Szülõi értekezlet

Bemutató órák

Óralátogatások

Versenyek

Szervezi és értékeli a házi versenyeket Féléves beszámolók

November

December Január

Versenyek (folyamatosan) Naplók ellenõrzése

Február

Óralátogatások

Március

Nyílt nap

Április

Óralátogatások, kulturális bemutató

Idõpont

Szaktanár

Szülõi látogatások szervezése Háromnegyed éves beszámolók, kulturális bemutató

Osztályfõnök

Egyéni fejlesztési tervek elkészítése, ellenõrzése

Házi tanulmányi versenyek lebonyolítása

Munkaközösségvezetõk Éves munkaterv Tanmenetek ellenõrzése Az elkészült tervek összegyûjtése

Szakmai továbbképzések a tervek alapján

Óralátogatások

Erdei iskolák szervezése

Munkaköri leírások, egyéb dokumentumok felülvizsgálata

Munkaközösségek

Munkaközösség-

Május

Vizsgák év végi felmérések, erdei iskolák, kirándulások

Egyéni elõmenetelek számonkérése

Június

Év végi beszámolók, Év végi beszámoló, törzslapok adminisztráció lezárása

Vizsgák, témazáró dolgozatok és a házi versenyek második fordulója Javaslatok a következõ tanév tervezéséhez

vezetõk Az erdei iskolák programjának ellenõrzése Év végi beszámolók, összesítõ felmérések, statisztikák elkészítése

Az ellenõrzés ütemtervében szereplõ idõpontok pontos meghatározását az éves iskolai munkaterv szabályozza. A beszámolók elkészítése az iskolavezetõség elõre kiadott szempontok alapján történik. Folyamatosan ellenõrzés területei: a munkafegyelem (munkakezdés, ügyelet, szakszerû óravezetés stb.); a gyerekekkel való kapcsolattartás; a munkatársi kapcsolatok minõsége; a tantermek és egyéb létesítmények színvonalának, esztétikájának megõrzése. Továbbá: a diákönkormányzatot irányító pedagógus éves beszámolót tart a nevelõtestületi értekezleten és a diákoknak a diákgyûlésen; a fejlesztõ pedagógus a fejlesztõ munkaközösség foglalkozásain a megbeszéltek szerint, rendszeresen beszámol munkája eredményességérõl; a gyermekvédelmi felelõs munkájáról félévente tájékoztatja a nevelõtestületet, minden gyámügyi intézkedés alkalmával az igazgatót, illetve a fenntartó vagy az iskola kérésére beszámol az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységérõl. VI.11. A pedagógusok teljesítményértékelése VI.11.1. A pedagógusok teljesítményértékelésének elvi alapjai Alapelvek: − tényanyag birtokában történjen, − ösztönzõ hatású legyen, − személyre szóló legyen, − megfelelõ légkörben történjen. Célok: − az egyéni és az iskolai célok összehangolása, − az önértékelési képesség fejlesztése, − folyamatos minõségbiztosítás, − a probléma- és konfliktuskezelés javítása. Szempontok a pedagógus munka értékeléséhez: − kapcsolat és együttmûködés a gyermekekkel, szakmai tevékenység: szaktárgyi, módszertani felkészültség, tanulásirányítási munka: differenciálás, tanulási technikák, gondolkodtatás, problémakezelés, közösségalakító tevékenység, önképzés, továbbképzés, együttmûködés a kollégákkal, együttmûködés a szülõkkel, innovációs tevékenység, tanórán kívüli iskolai tevékenység, megbízhatóság, pontosság, adminisztrációs munka, különleges teljesítmény. A pedagógus munka ellenõrzésének formái: spontán megfigyelés, tervezett megfigyelés, kérdõíves információ, tanulói teljesítmények vizsgálata, óralátogatás, interjú, dokumentumok (osztálynapló, tanmenetek) vizsgálata, ellenõrzése. A pedagógus munka értékelésének formái: − nyilvános szóbeli, − zártkörû szóbeli, − írásos, − munkaértékelõ interjú. VI.11.2. A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontrendszere és eljárásrendje A vezetõk és pedagógusok teljesítményértékelése az IMIP 2. sz. mellékletében meghatározott Pedagógus értékelési szabályzat alapján történik. VI.12. A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése VI.12.1. A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének elvi alapjai Alapelvek: − tényanyag birtokában történjen,

− ösztönzõ hatású legyen, − személyre szóló legyen, − megfelelõ légkörben történjen. Célok: − az egyéni és az iskolai célok összehangolása, − az önértékelési képesség fejlesztése, − folyamatos minõségbiztosítás, − a probléma- és konfliktuskezelés javítása. Szempontok az értékeléséhez: − kapcsolat és együttmûködés a kollégákkal, szakmai felkészültség, problémakezelés, közösségalakító tevékenység, önképzés, továbbképzés, együttmûködés a szülõkkel a szükséges esetekben, innovációs tevékenység, megbízhatóság, pontosság, adminisztrációs munka, különleges teljesítmény. Az ellenõrzés formái: spontán megfigyelés, tervezett megfigyelés, kérdõíves információ, interjú, munkavégzés produktumának vizsgálata, ellenõrzése. Az értékelésének formái: − nyilvános szóbeli, − zártkörû szóbeli, − írásos, − munkaértékelõ interjú. VI.12.2. A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének szempontrendszere A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak teljesítményértékelésére az IMIP 1.1.5. pontjában szereplõ mérési-értékelési módszereket kell megfelelõen alkalmazni. VI.13. A kiemelkedõ munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A kiemelkedõ munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a minõségi munkavégzés anyagi elismerésének eszköze, a sikeres pedagógiai tevékenység fontos motívuma. Azt, hogy milyen minõségû munkavégzés számít kiemelkedõ munkateljesítménynek a Kollektív szerzõdés 4.4 pontja, a kiemelkedõ munkavégzésért járó kereset-kiegészítés általános, elvi szempontjait az említett dokumentum 4.3. pontja, feltételeit a 3. sz. melléklete határozza meg. VI.13.1. A szakmai munka minõségi bérezésének normái A minõségi bérpótlékban az részesülhet, akinek a mindennapi munkavégzését jellemzi a munkaköri leírásában foglaltak maradéktalan teljesítése mellett:

A pedagógiai programban, s ezen belül a helyi tantervben foglalt nevelési-oktatási feladatok mérhetõen magas szintû elvégzése, az eltervezett és a tanmenetben rögzített tananyagok felelõs megtanítása, a tanítandó tudásanyag alkalmazható tudássá alakítása, melynek indikátorai a tanulók: szintfelmérõ dolgozataiban, szóbeli és írásbeli munkáiban önmagukhoz képest elért pozitív eredményei, a tanulók fejlõdésében mutatkozó tendenciális javulás, a tanulók tanulmányi versenyeken elért eredményei.

A kötelezõen elõírt és megtartott tanítási órákon és foglalkozásokon felül önként vállalt és végzett nevelési-oktatási tevékenységek színvonalas elvégzése, illetve az iskolának végzett egyéb megbízások teljesítése, melyeknek indikárorai: a foglalkozásokon keletkezett produktumok, a megbízások teljesítésének írásos eredményei (projekttervek, pályázati anyagok stb.).

A szakmai munkaközösségben és a minõségirányítási program kiemelt feladatainak megvalósítását koordináló minõségi körökben végzett kiemelkedõ alkotó, szervezõ, adminisztrációs tevékenység, melyeknek indikátorai: - a megbízások teljesítésének írásos eredményei (projekttervek, pályázati anyagok stb.), - az elégedettségi mérés kérdõíveinek eredményei.

Emberi-etikai helytállás, a tanulókhoz, a szülõkhöz és kollégákhoz való kölcsönösen pozítívan értékelt viszony, melynek indikátorai: - az elégedettségi mérés kérdõíveinek eredményei, - szülõi értekezleteken, fogadóórákon vagy más fórumokon (pl. szülõi munkaközösség ülésein) kinyilvánított vélemény. Kimutatható az iskola jó hírnevének kialakításáért és öregbítéséért kifejtett iskolai és iskolán kívüli tevékenységeinek pozitív eredményessége, melynek indikátorai az alábbi területeken tapasztalt kiemelkedõ munkavégzés: - az iskola fejlõdéséért végzett áldozatos tevékenység, - kerületi vagy magasabb szintû versenyekre történõ felkészítés, - táborok szervezése, - kerületi munkaközösségben végzett munka, - kerületi vagy magasabb szintû nevelési, pedagógiai, mûvelõdési intézményekben végzett munka stb., - a végzett tevékenységérõl, pedagógiai kultúrájáról írásos formában fejeznek ki pozitív visszajelzéseket a munkatársak, szakmai véleményezõk, fenntartó, szakértõ, szaktanácsadó, szülõk, diákszervezetek, melynek indikátorai: - vezetõi beszámolók,

- szakértõi szaktanácsadói értékelések, - az elégedettségi mérés kérdõíveinek eredményei, - értekezleteken elhangzott véleményalkotás.

A szakmai munkaközösség-vezetõ illetve a felettesei által pozitív szakmai vélemény fogalmazódik meg tevékenységérõl, melynek indikátorai: - munkaközösség-vezetõi beszámoló, - az elégedettségi mérés kérdõíveinek eredményei. Eredményesen vesz részt a pályakezdõ kollégák felkészítésében, mindennapi munkavégzésének mentorálásában, elõsegítve ezzel az intézmény pályaszocializációs tevékenységének minél sikeresebb elvégzését, melynek indikátorai: - a Gyakornoki szabályzatban foglalt teljesítményértékelésének eredményei, - az elégedettségi mérés kérdõíveinek eredményei.

VI.13.2. A minõségi munka sikerkritériumai VI.13.2.1. A szaktanári munka kiemelkedõ szintû végzésének mutatói x A tanórák magas színvonalú tartása (óralátogatások tapasztalatai, a tanulók felméréseinek eredményei képességeik szerint). x Bemutató órák illetve pedagógiai és szakmai kérdésekrõl tartott elõadások. x Szakmai munkaközösségek vezetése. x Aktív részvétel a közösségi munkában. x Az iskola jó hírnevének öregbítésében való aktív részvétel. x A pályakezdõ fiatalok segítése. x A szakmai munka megújításában való aktív részvétel. x Kiemelkedõ eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (tanítványai sikeresen szerepelnek tanulmányi és sportversenyeken, folyamatos munkát végez a tanulók olvasóvá nevelésében). x Képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetû gyermekeket, és az átlagosnak megfelelõ vagy annál magasabb szintû tanulmányi eredményt ér el velük. x Permanensen és sokoldalúan képzi magát, melyet munkájában hasznosít. x Differenciált munkát végez az nevelõ-oktató munkában. VI.13.2.2. A nevelõ munka kiemelkedõ szinten való végzésének mutatói Kiemelkedõ osztályfõnöki munka (jó osztályközösség kialakítása, mûködtetése, melyben alapvetõen meghatározó az iskolai élet szabályainak betartása). A kulturált szabadidõ eltöltésére nevelés (rendszeres szabadidõs programok szervezése, osztályprogramok, kirándulások, táborok, szakkörök, sportfoglalkozások). Folyamatos, következetes és eredményes munka a fegyelem, a viselkedés, és környezetkultúra szintjének emeléséért. Példamutató tanár-diák kapcsolat megerõsítése, humánus bánásmód. Közös együttmûködés a szülõk bevonásával a nevelés terén. Egyes gyermekek egyéni sorsának figyelemmel kísérése, magánéleti konfliktusaikban maximális segítségnyújtás folyamatos kapcsolattartás a kollegákkal ennek érdekében. Az iskolai rendezvények, mûsorok magas színvonalú megrendezése. A nevelõtestületi értékrend egységes képviselete. VI.13.2.3. A fejlesztõ pedagógusok kiemelkedõ szinten való munkavégzésének mutatói A folyamatosan magas szinten végzett fejlesztõ tevékenység, amelyet az osztálytanítók jelzései és a kontrollvizsgálatok eredményei bizonyítanak. Az adminisztrációs tevékenység pontos elvégzése. A szülõk, gyermekek elégedettsége.

VII. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje VII.1. A tankönyvtámogatás megállapításának elvei A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékérõl évente a nevelõtestület dönt. A kedvezményes tankönyvtámogatás a mindenkori jogszabályoknak megfelelõen az iskolai anyagai kereteihez mérten az alábbi esetekben adható: x önhibáján kívül alacsony keresetû családban élõ gondviselõnek; x látható jegyek alapján (fogyasztási szint; rossz állagú, vagy nem komfortos lakás; öltözködési hiányosságok stb.) valószerûsíthetõen szerény körülmények között élõ gondviselõnek; x önhibáján kívül munkanélküli, egyébként keresõképesnek minõsíthetõ családfenntartónak; x munkaképtelen (rokkantság, testi vagy szellemi fogyatékosság stb.) vagy csökkent munkaképességû (leszázalékolt) családfenntartónak; x három vagy többgyermekes családban élõ gondviselõnek; x kettõ vagy több gyermekét egyedül nevelõ szülõnek (pl. fõállású anya); x ingyenes étkeztetésre, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermek szüleinek; x eltérõ jogosultsági helyzeteknek megfelelõen differenciáltan. A tankönyvtámogatás megítélésénél a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet alapján elõnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy fõre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelezõ legkisebb

munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A felsorolt elvek, szempontok alapján a rászorultság megállapítása az osztályfõnök véleményének kikérésével történik. A tankönyvi támogatás 25%-a tartós tankönyv címén kerül felhasználásra a könyvtári állományban. A tankönyvigényléssel és a tankönyvtámogatással kapcsolatos kérdéseket a Házirend 3.9.1. pontja szabályozza. VII. 2. Az iskolai tankönyvellátás rendje 1.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgató által feladatellátási helyenként megbízott személyek a felelõsek.

2.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell, a tankönyvfelelõsök nevét, akik az adott tanévben: elkészítik az iskolai tankönyvrendelést, részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben.

3.

A tankönyvrendelésben illetve, a tankönyvterjesztésben résztvevõ munkatársakkal az igazgató megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelõs dolgozók feladatait, a szükséges határidõket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, a felelõs dolgozók díjazásának módját és mértékét.

4.

E megállapodás elkészítése elõtt az iskola igazgatójának be kell szereznie az iskolafenntartó írásos nyilatkozatát arról, hogy részt kíván-e venni és ha igen, akkor milyen módon a tankönyvterjesztésben. A felelõs dolgozókkal kötött megállapodásnál a fenntartó nyilatkozatát figyelembe kell venni.

5.

A tankönyvjegyzékbõl az iskola helyi tanterve alapján és a szülõi munkaközösség véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelendõ tankönyveket.

VIII. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje VIII.1. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésének jogszabályi háttere A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon jogszabályban meghatározott tanítási napokból áll. Az iskolában a tanítást ha e törvény másképp nem rendelkezik , a nappali oktatás munkarendje /Közoktatási Törvény 121. § (1) bekezdésének 26. pontja/ szerint, a nem kötelezõ tanórai, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával /Közoktatási Törvény 121. § (1) bekezdésének 1. pontja/ kell megszervezni. Tanórán kívüli foglalkozás: x a napközis és tanulószobai foglalkozás; x a szakkör, érdeklõdési kör, önképzõkör, énekkar, mûvészeti csoport; x az iskolai sportkör; x a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; x az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetõleg sportrendezvény.

Iskolánkban a tanórai foglalkozások igénybevétele térítésmentes. VIII.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje Az intézményekben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák mûködnek: napközis foglalkozások, szakkörök, énekkar, diáksportkör, gyógytestnevelés, tanulószoba, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, hit- és vallásoktatás. A fenti foglalkozások helyét és idõtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 1. A napközi otthoni foglalkozások a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidõ hasznos eltöltésének színtere. Mûködésének rendjét a napközis munkaközösség javaslatára az iskolavezetés határozza meg. A napközi otthoni foglalkozásokról való eltávozás csak a szülõ tájékoztató füzetébe beírt kérelme alapján történhet a napközis, ill. tanulószobai nevelõ engedélyével, az igazgatóhelyettes elõzetes jóváhagyásával. 2. A szakköröket a tanulók érdeklõdésétõl függõen az iskolai tantárgyfelosztás alapján a munkaközösség-vezetõk javaslatának figyelembe vételével indíthatók. A szakkörbe való jelentkezéshez szülõi hozzájárulás szükséges, melyet a szülõ formanyomtatványon nyújt be. A jelentkezés legalább félévre szól, és a jelentkezés után a foglalkozásokon való részvétel kötelezõ, a mulasztásokról szülõi igazolást kell hozni. A szakkörök vezetõit az igazgató bízza meg. A foglalkozások elõre meghatározott tematika alapján történnek. Errõl valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. 3. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott idõkeretben mûködik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezetõ javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülõ írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetõtõl kérheti. 4. Az iskolai diáksportkör sportköri foglalkozásokon, versenyeken biztosítja a tanulók mindennapi testedzésének lehetõségét. 5.

A gyógytestnevelés és a könnyített testnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelezõ. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejûleg a tanuló orvosi javaslatra az igazgató által felmentést kaphat az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A könnyített testnevelésben részt vevõ tanulókkal a testnevelõ differenciáltan foglalkozik.

6. A (korrepetáló) tanulószobai foglalkozásokat a felsõ tagozat hetedikes és nyolcadikos tanulói számára szervezzük. Célja a tanulás segítése és rendszeres szakkorrepetálások biztosítása. 7. A korrepetálások (egyéni foglalkozások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó tagozaton a felzárkóztató foglalkozások órarendbe illesztett idõpontban történnek. A Zápor utcai székhelyen 1-4. osztályokban az oktatás iskolaotthonos formában történik, így biztosított minden tanuló számára kellõ óraszámban az egyéni és kiscsoportos fejlesztés és felzárkóztatás. Mindez órarendi keretben rögzített, iskolaotthonos idõkeretben történik. A felsõ tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkozás, ami az egyes tanulókra (egyéni foglalkozás 1-3 fõ részvétele esetén) vagy tanulócsoportokra vonatkozóan kerül megszervezésre. 8. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedõ teljesítmények függvényében lehetségesek. Tanulók az intézményi, a kerületi és az országos meghirdetésû versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. 9.

A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az iskola együttmûködik a kerületben mûködõ történelmi egyházakkal. Megfelelõ létszámú foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

10. Az Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény által szervezett mûvészetoktatási foglalkozások valamint a III. kerületi TUE és az Óbudai Judo Klub által szervezett sportfoglalkozások rendjét a szervezõ intézmény szabályzatai határozzák meg. A tanórán kívüli foglalkozások mindkét feladatellátási hely tanulói számára a közös részvétel elvének figyelembe vételével szervezhetõk meg.

VIII.4. A mindennapi testedzés formái A mindennapos testedzés elsõdleges céljai és feladatai: - a fokozódó szellemi terhelés elviselése az erõs fizikumúak, a fizikai tevékenység fokozása; - az edzettség folyamatos számszerûsítése, a reális edzettség önértékelõ rendszer megalapozása; - mozgáskoordinációs képességek fejlesztése, a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai igen széles skálájának gyakorlatai; - felkészítés az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre; - pozitív személyiségfejlesztés. A mindennapos testedzés szervezeti keretei: - alsó tagozaton a mindennapi játékos testmozgás, amely a tanítási órák és foglalkozások, valamint az iskolaotthon szabadidõs tevékenységeibe (székhelyen) és a napközis foglalkozásokba (telephelyen) szervesen beépülnek; - az óratervi testnevelés órák; - judo tantervû testnevelés órák (székhelyen); - a III. kerületi TUE által tartott futball foglalkozások (telephelyen); - az Óbudai Judo Klub által szervezett judo foglalkozások (székhelyen); - tömegsport foglalkozások; - iskolai diáksport egyesület foglalkozásai; - sportversenyeken történõ részvétel; - jó idõ esetén az udvari szünetben való mozgásos tevékenység. VIII.5. Az iskolai diáksport egyesület mûködése, az iskola vezetésével való kapcsolattartásának formája és rendje Az iskolai diáksport egyesület (továbbiakban: DSE) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult, benne sportcsoportok szervezhetõk. A DSE, mint szervezeti forma önálló jogi személyként mûködik.

A DSE sportköri foglalkozásokon, versenyeken biztosítja a tanulók mindennapi testedzésének lehetõségét, valamint a DSE által szervezett edzéseken való részvételt. A DSE vezetõsége a bevétellel a hatályos jogszabályoknak megfelelõen anyagi felelõsséggel tartozik. Az iskola vezetõségével való kapcsolattartás rendje: x x x

Az iskolavezetõség és a DSE vezetõje aláírt együttmûködési szerzõdés alapján félévenként egyezteti a sportolási lehetõségeket. A DSE vezetõje és az igazgató a tanév elején áttekintik a sporttevékenység aktuális feladatait. A kétoldalú megbeszélést bármelyik fél kezdeményezésére meg kell szervezni

IX. Az iskolai könyvtár mûködésének és használatának rendje IX.1. Irányítás, ellenõrzés, elhelyezés Az iskolai könyvtár az Óbudai Nagy László Általános Iskola 1035 Váradi utca 15/b. sz. alatti épületében mûködik. Az iskolai könyvtár munkáját szakmai szolgáltató tevékenységével a Fõvárosi Pedagógiai Intézet és a III. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet segíti. A könyvtár mûködését az iskola igazgatója irányítja, tevékenységét az általános igazgatóhelyettes ellenõrzi a nevelõtestület és a diákközösségek javaslatának meghallgatásával. A mûködéshez szükséges anyagi feltételeket az iskola elõre tervezetten biztosítja. A könyvtáros hozzájárulása nélkül a gyûjteménybe dokumentum nem vásárolható. IX.2. A könyvtár állományával kapcsolatos feladatok Az állomány gondozásával kapcsolatos feladatok:

a használók tájékoztatása és/vagy kérése alapján a gyûjtõkörbe illõ dokumentumok beszerzése; a szépirodalom és a szakirodalom elõírt arányának megtartása (40-60%); a dokumentumok épségének megóvása különös tekintettel a muzeális állomány védelmére; az elavult dokumentumok törlése.

Az állomány elhelyezésével kapcsolatos feladatok: a raktári rend megóvása; a letétek kihelyezése, ellenõrzése, a róluk készült nyilvántartás vezetése. Az állomány nyilvántartásával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok: a beszerzett dokumentumok gépi adatfelvétele; a raktári katalógusban elhelyezendõ cédula elkészítése; a raktári katalógus gondozása; a selejtezett dokumentumok listázása és törlése a gépi nyilvántartásból; a 3 évenkénti teljes leltározás elvégzése; leltárkönyv készítése az éves gyarapodásról; 10 évenként a leltárkönyv újranyomtatása.. Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok: a gépi visszakeresés biztosítása; a felhasználók felkészítése a gépi keresõk használatára. IX.3. A könyvtár szolgáltatásai A könyvtár használói: az iskola tanulói, az iskola dolgozói. A könyvtári szolgáltatások térítésmentesek. Szolgáltatások: dokumentumok kölcsönzése; helyben olvasás; irodalomjegyzék készítése, anyaggyûjtés; könyv- és könyvtárhasználati órák megtartása a helyi tantervben foglaltak szerint; a könyvtári szakórák megtartásának elõsegítése; más könyvtárak szolgáltatásainak megismertetése. IX.4. A könyvtár használatának rendje A dokumentumok használata: A beiratkozás az olvasó adatainak felvételével történik. Az adatokban bekövetkezett változásokról a legközelebbi kölcsönzéskor az olvasó köteles a könyvtárost tájékoztatni. A beiratkozott olvasók a könyvtár minden dokumentumát használhatják. Kölcsönözni a muzeális, régi illetve a kézikönyvtári állomány kivételével minden dokumentumot lehet. A kölcsönzési idõ általában 1 hónap, de ettõl a használat sajátosságai alapján el lehet térni. Egyszerre tetszõleges számú dokumentum kölcsönözhetõ. A könyvtár használója anyagi felelõsséggel tartozik az általa használt dokumentumokért, berendezési tárgyakért. Köteles a könyvtár rendjét megtartani. A könyvtárból csak a könyvtáros tudtával vihetõ el bármilyen dokumentum. Nyitva tartás

A könyvtár nyitva tartását a bejárati ajtón ki kell függeszteni. A nyitvatartási idõ évenként változhat. A tanórák látogatása alól felmentett tanulók a nyitvatartási idõben a könyvtárban tartózkodnak. A könyvtáros munkaköre: Gondoskodik a könyvtár heti 22 órás nyitva tartásáról. Munkaidejének a nyitvatartási idõn túli részét iskolán belüli illetve iskolán kívüli munkára fordítja. Figyelemmel kíséri a kerületi könyvtáros munkaközösség tevékenységét. Munka- és feladatkörének részletes szabályozását munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár kiegészítõ feladata: a tankönyvellátás megszervezése A könyvtáros gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzéke a munkaközösségek rendelkezésére álljon. Feladata az ingyenes tankönyvek tárolása és kiadása az év közbe érkezõ, rászoruló tanulóknak. Az iskolai könyvtár mûködési rendjét és a könyvtári gyûjtõkör szabályozását az SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.

X. Az iskolai hagyományok, ünnepélyek és megemlékezések rendje X.1. Az iskolai évkönyv Minden tanévben az iskola tanulóinak és nevelõinek igénye szerint, az iskolai élet kiemelkedõ eseményeirõl képekkel illuszrált digitális iskolai évkönyv készül az adatvédelemrõl szóló jogi rendelkezések tiszteletben tartásával X.2. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Az iskolai ünnepségek, megemlékezések az éves munkaterv és havi feladatterv eseménynaptára alapján kerülnek megrendezésre. X.2.1. Ünnepségek - tanévnyitó ünnepély - október 23-i ünnepély - március 15-i ünnepély - ballagás, tanévzáró ünnepély X.2.2. Megemlékezések - október 6. (kulturális mûsor) - január 21. (Magyar Kultúra Napja) - április 11. (Magyar Költészet Napja) - április 22. (A Föld Napja kapcsolódik a kerületi szintû ÖKO-hét rendezvényeihez) - május elsõ vasárnapja (Anyák Napja megemlékezések, programok szervezése osztálykeretben) - május utolsó vasárnapja (Gyermeknap megemlékezések, programok szervezése osztálykeretben) - aktuális évfordulókról történõ megemlékezés X.2.3. Rendezvények - szeptember vége: õszi játszóház (alsó tagozat székhelyen) - szeptember vége-október eleje: szüreti bál (felsõ tagozat) Iskolacsalogató elnevezéssel mindkét feladatellátási helyen decembertõl áprilisig az iskola tevékenységét, mindennapi életét bemutató játékos foglalkozások megtartására kerül sor a leendõ elsõ osztályosok, szüleik és óvópedagógusuk számára; - december 6. Mikulás-járás felsõ tagozatban, ünnepi mûsor, ajándékosztás alsó tagozatban - december 13: Luca napi forgatag (játszóház és vásár az alsó tagozatban) - karácsonyi ünnepkör: ünnepség az iskola tanulóinak és nevelõinek részvételével - (ünnepi hangverseny is) - február: iskolai farsang jelmezes felvonulás és bál a felsõ tagozatban, jelmezbemutató és tréfás versengések az alsó tagozatban - február-március: szakmai konferencia megrendezése - március-április: egészség- illetve sportnap rendezvények, programok a PSZI és az ÁNTSZ közremûködésével - március-április: kulturális bemutató - április: Nagy László-napok (kiállítás, versmondó verseny, képzõmûvészeti pályázat, gálamûsor) - május: képzõmûvészeti kiállítás - húsvét: népszokásokon alapuló játszóház az alsó tagozatban - ÖKO-hét programjain való részvétel - Kihívás Napja részvétel a központi szervezésû sportprogramokban - kéthavonta klubnapközis foglalkozások (telephely) X.3. Az iskola díszpolgárának megválasztása Az iskola díszpolgára cím a tanulók legmagasabb elismerési formája. A díszpolgári cím feltétele az intézményben elvégzett minimum két tanév, jeles vagy jó tanulmányi eredmény, kiemelkedõ iskolai közösségért végzett tevékenység, illetve kimagasló sport vagy mûvészeti teljesítmény. A díszpolgári cím az iskola tanulóközössége elõtt a tanév végén ünnepélyes keretek között adományozható. Az iskola díszpolgára cím nevelõtestületi határozattal visszavonható, ha a díszpolgár tanulmányi és közösségi munkája, magatartása miatt méltatlanná válik ahhoz.

A díszpolgárok a belépõjegyes rendezvényeken ingyen vehetnek részt. Az iskolai ünnepségeken az elsõ sorban ülhetnek. Az iskola díszpolgárára vonatkozó szabályokat a Házirend 3.5.6. pontja tartalmazza. X.4. Nagy László-díj A Nagy László-díjat az a nyolcadik osztályos tanuló kaphatja, aki minimum hat tanéven keresztül minden évben jeles bizonyítványt és legalább jó magatartást szerzett, és iskolai tevékenységével erõsítette az intézmény hagyományait, jó hírét. A Nagy László-díjra vonatkozó szabályokat a Házirend 3.5.7.1 pontja tartalmazza. X.6. Iskolarádió Az iskolarádió ünnepi mûsorok, fontos események, hirdetnivalók, diákönkormányzati rendezvények és mûsorok fontos orgánuma iskolánkban. Az iskolarádió mûködtetését az intézményegység-vezetõ igazgatóhelyettesek és a DÖK tevékenységét segítõ pedagógusok felügyelik.

XI. Az iskola vezetésének és közösségeinek külsõ kapcsolatai XI.1. Az iskola horizontális kapcsolatrendszere Az iskolai munka megfelelõ szintû irányításának érdekében az iskola vezetõségének és közösségeinek állandó munkakapcsolatban kell állnia Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézményekkel: - a fenntartóval (szakmai irányítás, gazdasági ügyintézés, kerületi szintû szakmai koordináció, elvi útmutatások, koordinálás és segítségnyújtás); - a helyi önkormányzati képviselõtestülettel és polgármesteri hivatallal (szakmai irányítás, koordináció); - az Óbudai Szabadidõ és Sport Nonprofit Kft-vel (kapcsolat a sport- és szabadidõs lehetõségek bõvítése terén); - az Egyesített Tanuszodákkal (alsó tagozaton folyó úszásoktatás révén); - az Óbudai Kulturális Központtal (együttmûködés közmûvelõdési feladatok terén); - Békásmegyeri Közösségi Házzal (kulturális programok kapcsán); - helyi oktatási intézmények vezetõségével (szakmai jellegû kapcsolattartás, koordináció és tapasztalatcsere); - a kerületi óvodákkal (szakmai kapcsolattartás óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében); - kerületi és budapesti középfokú oktatási intézményekkel (beiskolázás és a pályakövetési rendszer révén); - a környéken lévõ anyaotthonokkal és gyermekotthonokkal (tanulóink között több állami gondozott van ill. több gyermek gondviselõje anyaotthonban kapott ideiglenes elhelyezést); - Fõvárosi Pedagógiai Intézettel (fõvárosi szintû pedagógiai továbbképzések és tanfolyamok); - a III. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézettel (kerületi szintû szakmai és módszertani segítségnyújtás, versenyek szervezése és lebonyolítása, egészségnap szervezése, kiállítások, elõadások szervezése); az Apáczai Kiadó és Tankönyvterjesztõ Kft-vel a székhelyen (havi rendszerességgel tartunk apáczais tankönyvekbõl bemutató órákat bázisiskolaként); a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt-vel, Mozaik Tankönyvkiadóval és Mûszaki Tankönyvkiadóval (szakmai konferenciák, továbbképzések, tankönyvbemutatók révén); a Független Pedagógiai Intézettel (a kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása terén rendszeresen a szakmai együttmûködés, több kollégánk az intézmény külsõ munkatársa); - a nevelési tanácsadókkal (folyamatos kapcsolattartás és ellenõrzési jogkör); - a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságokkal (folyamatos szakmai együttmûködés az SNI-gyermekek oktatása terén); - s Szellõ utcai Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézménnyel (az utazó gyógypedagógus hálózaton és szakmai konzultációkon keresztül rendszeres szakmai kapcsolatban állunk); - a pályaválasztási tanácsadókkal (együttmûködés a 8. évfolyamosok beiskolázása terén); - a Fõvárosi Beszédjavító Intézettel (szakmai konzultáció és tanácsadás); - Sodexo Pass Hungaria Kft-vel az intézményi étkeztetés révén; - Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatalával az intézményi mûködés gazdasági-pénzügyi területei révén. XI.2. A Comenius-I minõségbiztosítási modell keretében mûködõ külföldi nevelési-oktatási intézményekkel ápolt kapcsolatok x

SvédországUmeå Böleangsskolan

x

Olaszország Milánó Paderno Dugnano III Circolo Didattico Paderno Scoula Elementare Don Milani

x

Románia, KolozsvárBrassai Sámuel Líceum

x

Hollandia Montfort obs De Hobbitstee

x

Németország- Freiburg - Italienisches Konsulat Ufficio Scoula Murg Murgtalschule Waldkirch Kollau Grund Hauptschule

x

Lengyelország- Varsó SPnr306

XI.3. Az iskolai gyermekvédelem együttmûködési kapcsolatai Partneri kapcsolatok a gyermekvédelmi munka terén az alábbi szervezetekkel:

Család, gyermek Anyaotthonok Gyermekjóléti szolgálat Jelzéssel élõ polgár vagy egyéb társadalmi szervezet Önkormányzat egészségügyi, szociális és lakásügyi ügyekért felelõs szervezeti egysége

Gyámhivatal Jegyzõ Rendõrség Háziorvos, gyermekorvos, védõnõ Óvoda és egyéb oktatási intézmény III. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet Nevelési tanácsadók Szakszolgálatok Civil szervezetek, alapítványok

Kiemelhetõ a helyi Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal való kölcsönös együttmûködés a problémás gyerekek helyzetének rendezése, az intézkedések meghozatalában való részvétel, folyamatos felügyelet és a családokkal való kapcsolattartás segítése terén.

XI.4. A nevelési tanácsadókkal való együttmûködés Iskolánk által felvállalt tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdõ gyermekek ellátása révén szoros kapcsolat alakult ki az óbudai és a békásmegyeri nevelési tanácsadókkal. A kapcsolattartás fõbb formái: vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek részképesség-fejlõdésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük elõírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi; - évente háromszor jelentés küldése a nevelési tanácsadóban foglalkoztatott tanulókról; havonta egyszer illetve szükség szerint esetmegbeszéléseken vesznek részt a nevelési tanácsadóban az iskola nevelõi: osztályfõnökök, gyermekvédelmi felelõs, fejlesztõ pedagógusok; - rendszeresen részt veszünk a különbözõ szakmai konferenciákon; - a nevelési tanácsadó jogszabályok értelmében szakmai ellenõrzési jogkört gyakorol az iskola fölött; - évente mérjük a nevelési tanácsadók munkatársainak mint az iskola partneri kapcsolati tényezõinek az igényeit és elégedettségét a minõségirányítási program és az éves munkaterv szerint meghatározva. XI.5. A munkakapcsolatok megszervezése, további partnereink A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelõs. A kapcsolattartás idõszerû feladatit, azok ütemezését, felelõseit a minõségirányítási programmal összhangban az éves munkaterv tartalmazza. A kerületben mûködõ óvodákkal való kapcsolattartás a következõ tanévben leendõ elsõs osztálytanítók és az alsós munkaközösség-vezetõ feladata, amely elõsegíti a beiskolázást illetve az iskolaválasztást a szülõk számára. Az iskolánk kapcsolatot tart fenn a környéken mûködõ a továbbtanulási statisztikáink alapján tanulóink által leginkább preferált középfokú oktatási intézményekkel. Az eredményes oktató és nevelõmunka érdekében, az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn továbbá a következõ intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A kerületi kisebbségi önkormányzatokkal, különösképpen a nemzetiségi, kisebbségi nevelés megszervezése terén; Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménnyel, mint a Váradi utcai telephelyen folyó mûvészeti oktatást szervezõ intézménnyel; A III. kerületi TUE-val, mint a Váradi utcai telephelyen mûködõ sport tehetséggondozás szervezõ intézménnyel; Az Óbudai Judo Klubbal, mint a Zápor utcai székhelyen folyó judo oktatás szervezõ intézménnyel; A helyi közéleti és sport médiákkal folyamatos együttmûködésre törekszünk az iskola PR-kapcsolatainak építése céljából: Óbuda Televízióval, az Óbuda, a Helyi Téma c. lapokkal. Az iskolát támogató GÁT Alapítvány kuratóriumával, mely anyagi támogatásban részesíti a halmozottan hátrányos helyzetû tanulóinkat erdei iskolai rendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon, nyári táborokban való részvételt illetõen.

A Közoktatási Törvény 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötõdõ társadalmi szervezet nem mûködhet. Az iskola közvetlen és közvetett partneri kapcsolatainak tételes felsorolását a Pedagógiai Program 1.4. pontja tartalmazza.

XII. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 1. A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védõnõ, valamint a gyógytestnevelõ az intézményvezetõvel egyeztetett rend szerint végzi. 2. A tanulók egészségügyi ellátásán kívül egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés) az iskolaorvos és a védõnõ az oktatási intézmény vezetõjével, illetõleg a szakmai szervezetekkel együttmûködve végzi. 3. Az iskolaorvos és a védõnõ egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértõnként közremûködik a nevelõtestület illetve az szülõi munkaközösség munkájában. 4. A gyermekek, tanulók csoportos fogászati szûrõvizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelõben évente szorgalmi (tanítási) idõben történik. Fogászati szûrõvizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szûrõvizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét az iskola biztosítja. 5. Az iskolában heti 1 alkalommal orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített, megelõzõ orvosi intézkedéseken, szûrõvizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az iskolavezetés feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést csak szakorvosi írásos vélemény alapján adhat az iskola igazgatója. A felmentést a tanuló köteles a testnevelõ tanárnak átadni. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. 6. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt a Budapest III. kerületi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: III. ker. ÁNTSZ) vezetõjével. A megállapodásnak biztosítania kell: a tanulók egészségügyi állapotának ellenõrzését, szûrését az alábbi területeken; fogászat, évente egy alkalommal; belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal; szemészet, egy alkalommal; az élõsködõk rendszeres szûrését; a tanulónak a körzeti védõnõ által végzett higiéniai-tisztasági szûrõvizsgálatát évente két alkalommal. A vizsgálatokról a szülõket az osztályfõnökökön keresztül tájékoztatni kell. 7. Az iskolaorvos és a védõnõ az osztályfõnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító elõadásokat tarthat, valamint közremûködhet az iskola pedagógiai programjában szereplõ egészségnevelési program megvalósításában. A kötelezõ orvosi vizsgálatokat, védõoltások idõpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy a tanítást a lehetõ legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás elõtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok idõpontjáról az osztályfõnököt az igazgatóhelyettes tájékoztatja. 8. A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az iskola vezetõsége rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti gyermekorvosokkal és védõnõkkel. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, melynek éves tervezetét közösen készítik el az iskola vezetõivel, figyelembe véve a tanulók életkorának és egészségi állapotának törvényileg szabályozott kereteit. Rendszeresen közremûködnek az egészségnevelési program megvalósításában, mint egy-egy témakör elõadói. Tanácsokkal látják el a gyermekeket életvezetésükkel kapcsolatban, valamint szokásaikat illetõen az egészséges életmódra nevelésben, személyi higiénéjük kialakításában.

XIII. A Szervezeti és mûködési szabályzat és az iskola más belsõ szabályzatainak összefüggései, kapcsolata XIII.1. A Szervezeti és mûködési szabályzat koherenciája a munkajogi szabályozás intézményi szintû dokumentumaival 1.

A közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1)-(3) bekezdései alapján az intézmény mûködésére, belsõ és külsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetõje készít el, a nevelõtestület fogad el, s a fenntartó jóváhagyásával válik érvényesé.

2.

A hatályos munkajogi szabályozás alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot /KT/ kell választani, melynek elnöke készíti el az intézmény közalkalmazotti szabályzatát (SZMSZ 4. sz. melléklete).

3.

A munkáltatóval a közalkalmazottak jogállásáról szóló (módosított) 1992. évi XXXIII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján , a reprezentatív szakszervezet köti meg a kollektív szerzõdést. A kollektív szerzõdést a reprezentatív szakszervezet vezetõje (titkára) készíti el, s köti meg a munkáltatóval (SZMSZ 5. sz. melléklete).

4.

A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai:

Megnevezés Kollektív szerzõdés Közalkalmazotti szabályzat Munkavédelmi szabályzat Munkaidõ - beosztás, módosítás Jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi jogvita esetén) Szociális juttatások Jóléti pénzeszközök felhasználása Dolgozó képviselet Információkérés joga általában

Közalkalmazotti Tanács Véleményezõ Kötõ fél Véleményezõ Véleményezõ

Szakszervezet Kötõ fél Véleményezõ Véleményezõ Kollektív szerzõdésben kötõ fél hiányában véleményezõ

Jogellenesség esetén bíróság elõtti megtámadás

Kifogásolási jog

Véleményezõ

Kollektív szerzõdést kötõ fél

Együttdöntési jog

Kollektív szerzõdést kötõ fél

Egyedi ügyben nem, közösség nevében igen Minden jogszabályban elõírt kérdésben megilleti

Tagjai vonatkozásában Tagjai vonatkozásában

XIII.2. Az intézmény belsõ szabályzatainak felsorolása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Alapító okirat (SZMSZ 1. sz. melléklete) Házirend Pedagógiai program Intézményi minõségirányítási program Közalkalmazotti szabályzat (SZMSZ 4. sz. melléklete) Kollektív szerzõdés (SZMSZ 5. sz. melléklete) Közalkalmazotti tanács ügyrendje Az intézményben dolgozó közalkalmazottak munkaköri leírásai (SZMSZ 2. sz. melléklete) Intézményi közoktatási esélyegyenlõségi szabályzat Esélyegyenlõségi terv Munkavédelmi szabályzat Munkahelyi kockázatértékelés Tûzvédelmi szabályzat Veszélyhelyzeti cselekvési terv (prevenciós program) Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Selejtezési és hasznosítási szabályzat Bizonylati szabályzat Gazdálkodási ügyrend Költségtérítési szabályzat Tervezési és beszámolási szabályzat Számviteli politika Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 49. 50.

Eszközök és források értékelési szabályzata Önköltség-számítási szabályzat Számlarend Ellenõrzési nyomvonalak szabályzata (SZMSZ 7. sz. melléklete) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (SZMSZ 7. sz. melléklete) Kockázatkezelési szabályzat (SZMSZ 7. sz. melléklete) Költségvetés ellenõrzésének szabályzata Költségvetés tervezési és beszámolási szabályzat A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés rendjének szabályozása Vagyonvédelmi szabályzat Vagyonkezelési szabályzat Vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzat Diákönkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata (SZMSZ 8. sz. melléklete) Szülõi munkaközösség szervezeti és mûködési szabályzata (SZMSZ 9. sz. melléklete) Informatikai és adatkezelési szabályzat (SZMSZ 3. sz. melléklete) Adatvédelmi szabályzat Kulcskezelési szabályzat Bélyegzõ használati szabályzat Telefonhasználati szabályzat Gyakornoki szabályzat Pályáztatási szabályzat Feladatellátás rendjének szabályozása Munkaruha szabályzat Iskolai könyvtár mûködési és gyûjtõköri szabályzata (SZMSZ 6. sz. melléklete) Beiskolázási terv Továbbképzési program

XIII.3. Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága, hozzáférhetõsége Az intézmény alapdokumentumai: a Szervezeti és mûködési Szabályzat, a Pedagógiai program, a Házirend, az Intézményi minõségirányítási program nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklõdõ számára szabadon megtekinthetõ. Az említett alapdokumentumok nyomtatott formában, a felsorolt intézmények nyitva tartási illetve fogadási idejében tekinthetõk meg: az iskola titkárságán (mindkét épületben), az iskola könyvtárában, az iskola irattárában, az iskola fenntartójánál. Az intézményi alapdokumentumokról ezen túl tájékoztatást kaphatnak 1. az iskola dolgozói: az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló alkalmazottaktól a munkaközösség-vezetõktõl a munkaközösségi foglalkozásokon az iskolavezetéstõl a nevelõtestületi megbeszéléseken és egyéb más megbeszélt módon 2. a tanulók: az osztályfõnököktõl osztályfõnöki órán a diákönkormányzatot segítõ pedagógustól a DÖK megbeszélésein az iskolavezetéstõl a diákközgyûlésen és egyéb más a nevelõkkel megbeszélt formában 3. a szülõk: a nevelõktõl, osztályfõnököktõl a szülõi értekezleteken és fogadóórákon az igazgatótól a szülõi választmányi tájékoztató értekezletén és egyéb más a nevelõkkel megbeszélt formában 4. az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: az intézményi honlapon indokolt esetben személyes tájékoztatás útján.

XIV. Egyéb rendelkezések XIV.1. A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések

A térítési díjak fizetésérõl a Közoktatási Törvény 115. §-a rendelkezik. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint. A térítési díjak befizetésérõl, annak mértékérõl és módjáról a szülõi értekezleteken, fogadóórákon, az földszinti elõtér hirdetõtábláin, valamint az iskolai honlapot történik tájékoztatás. A térítési díj befizetése a feladatellátási helyek gazdasági irodáján történik Az étkezési térítési díj visszafizetése jóváírással történik. XIV.2. Igazgatási díj iskolai bizonyítványmásodlat kiállítása esetén Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VIII. része alapján megszabott illetéket kell fizetni. XIV.3. Az iskolába hozható használati eszközök bevitelének szabályozása A tanuló iskolába csak a tanuláshoz szükséges eszközöket hozzon. Ezek az eszközök nem lehetnek balesetveszélyesek, nem veszélyeztethetik sem a saját, sem a mások testi épségét. Nem hozhatnak a tanulók olyan eszközöket magukkal, amelyeknek biztonságos és rendeltetésszerû használata az iskolában nem biztosítható (pl.: gördeszka, görkorcsolya stb.). Nem hozhatnak olyan eszközöket magukkal, amelyek társaikban félelmet kelthetnek, vagy társaik megbotránkoztatását szolgálják. Amennyiben a tanulónál magasabb értéket képviselõ eszköz vagy pénz van, azért az iskola csak abban az esetben vállal felelõsséget, ha azt felnõtt megõrzésére átadja. A tanulóknak az iskola épületébõl bármely tárgyat, amely nem a saját tulajdonát képezi, elvinni nem szabad. Kivétel könyvtári könyv, szaktanártól kölcsön kapott segédanyag a felkészüléséhez. Az iskolába behozni tanítási órára a szaktanár által kért eszközöket abban az esetben szabad, ha azok a nem veszélyeztetik a tanulók egészségét és testi épségét. Az otthonról hozott anyagból készített tárgyakat a tanulók hazavihetik, a szaktanár kérésére a tanuló engedélyével ezek a tárgyak kiállíthatók az iskolában vagy azon kívül is. Kiállítás után a munkadarabját a tanuló visszakapja. A tanuló az iskola által biztosított eszközöket köteles rendeltetésszerûen használni, szándékos rongálás esetén gondviselõje köteles az okozott kárt megtéríteni. A tanuló társai által behozott eszközöket nem rongálhatja meg, társa engedélye nélkül azt el nem veheti. Az iskola az ily módon okozott kárért nem vállal anyagi felelõsséget. XIV.4. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulókat megilletik: a mindenköri költségvetési törvényben meghatározott kedvezmények; a fenntartó önkormányzat mindenkori rendeletében meghatározott étkezési, térítési díjkedvezmények, tankönyv- és taneszköz-támogatások, ösztöndíjak, szociális támogatások. XIV.5. A kedvezményekrõl nyújtott információk Az iskola vezetõsége köteles a tanulókat és a szülõket az elõzõ tanév végéig a következõ tanévre érvényes szociális juttatásokról tájékoztatni. A tájékoztatás formái: szülõi értekezlet szülõi tájékoztató levél szülõi választmány informálása. XIV.6. A reklámlehetõségek szabályozása az iskolában Az iskola épületén belül reklám elhelyezésére a földszinti elõtér hirdetõtáblája és a tanári szoba melletti faliújságok szolgálnak. Bármilyen reklám elhelyezéséhez az iskolavezetés valamely tagjának engedélye szükséges. A reklámhordozónak az iskola tevékenységével kapcsolatosnak vagy közcélúnak kell lennie. A benne foglaltak az iskola tevékenységével, a benne tanulók életkori sajátosságaival, személyiségi jogaival nem lehetnek ellentétesek. Reklámanyagként a következõ témájú anyagok szerepelhetnek: Sport; Kulturális tevékenység vagy kulturális programra való felhívás; Oktatási tevékenységet kiegészítõ programok ismertetõi. Az elhelyezésrõl és ezek idõszerû cseréjérõl a pedagógiai asszisztens gondoskodik.

XV. Záró rendelkezések XV.1. A Szervezeti és mûködési szabályzat bevezetése Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyással lép érvénybe, és ezzel egy idõben érvényét veszti a korábbi szabályzat. Bevezetésének napja megegyezik a jóváhagyás napjával. Az intézmény eredményes és hatékony mûködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák igazgatói utasításokként. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi elõírások, belsõ intézményi megfontolások vagy az intézmény felelõs vezetõjének megítélése ezt szükségessé teszi. XV.2. A Szervezeti és mûködési szabályzat felülvizsgálati rendszere A szabályzatban foglaltak megvalósulását a nevelõtestület évente egyszer, év végi értekezletén elemzi, felülvizsgálja. XV.3. A Szervezeti és mûködési szabályzat módosítása A szabályzat módosítását kezdeményezheti: az iskola igazgatója, az iskola igazgatóhelyettesei, az iskola gazdasági vezetõje, a nevelõtestület, a diákönkormányzat, a szülõi munkaközösség, az intézmény fenntartója. A szabályzat kötelezõ módosítását jogszabály is elõírhatja. A szabályzat módosítását a nevelõtestület fogadja el, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. XV.4. A Szervezeti és mûködési szabályzat nyilvánosságra hozatala Az intézmény Szervezeti és mûködési szabályzata nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklõdõ számára megtekinthetõ. A Szervezeti és mûködési szabályzat nyomtatott formában a következõ helyeken tekinthetõ meg: az iskola titkárságán (mindkét épületben), az iskola könyvtárában, az iskola irattárában, az iskola fenntartójánál.

XVI. Legitimációs záradék 1. A Szervezeti és mûködési szabályzatot az iskolai diákönkormányzat 2009. június 3-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. június 19. diákönkormányzat vezetõje (Zápor u. székhely)

diákönkormányzat vezetõje (Váradi u. telephely)

2. A Szervezeti és mûködési szabályzatot az iskolai szülõi munkaközösség 2009. június 3-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. június 19. iskolai szülõi munkaközösség vezetõje (Zápor u. székhely)

iskolai szülõi munkaközösség vezetõje (Váradi u. telephely)

3. A Szervezeti és mûködési szabályzatot a nevelõtestület 2009. június 19-i ülésén elfogadta. Budapest, 2009. június 19. igazgató 4. A Budapest, III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testülete az iskola Szervezeti és mûködési szabályzatát a ........................................................................ ülésén jóváhagyta. Budapest, 2009. .

polgármester

XVII. Az SZMSZ mellékletei 1. sz. melléklet

Alapító okirat

2. sz. melléklet

Az intézményben dolgozó közalkalmazottak munkaköri leírásai

3. sz. melléklet

Informatikai és adatkezelési szabályzat

4. sz. melléklet

Közalkalmazotti szabályzat

5. sz. melléklet

Kollektív szerzõdés

6. sz. melléklet

Iskolai könyvtár mûködési és gyûjtõköri szabályzata

7. sz. melléklet

Folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés /FEUVE/ A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Ellenõrzési nyomvonalak szabályzata Kockázatkezelési szabályzat

8. sz. melléklet Diákönkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata 9. sz. melléklet Szülõi munkaközösség szervezeti és mûködési szabályzata

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents