SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

NÉRI SZENT FÜLÖP KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1161 Budapest, Béla utca 23. Telefon/fax: (36)1 405 – 2479; (36)1 40-200-44 E-mail: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tervezett felülvizsgálat rendje:

Szülői Szervezet Nevelőtestület jóváhagyásának jóváhagyásának dátuma: dátuma:

Budapest, 2008. 1

Iskolaszék jóváhagyásának dátuma:

Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................... 4 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre: .................................................................................................................................................... 4 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése: ..................................................... 5 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed ........................................................... 5

2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ........................................ 6 2.1. Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége........................................... 6 2.2. Az intézmény vagyona, gazdálkodása .................................................................................. 7

3. A MŰKÖDÉS RENDJE 3.1. A tanulók fogadásának rendje 3.2 A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

9 ….. 9 10

4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ....................................................... 12 4.1. Az intézményvezető ............................................................................................................... 12 4.2. Az intézményvezető-helyettes ............................................................................................. 13 4.3. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ......................................................................... 14

5. A HELYETTESÍTÉS RENDJE ........................................................................................... 14 5.1. A vezetők akadályoztatása esetén ....................................................................................... 14

6. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ........................................... 15 6.1. Az iskola szervezete ............................................................................................................... 15 6.2. Az iskola közösségeinek kapcsolata egymással és a vezetéssel .................................... 16

7. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL ...................................................... 17 8. A SZÜLŐI SZERVEZET ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .................................................................................................................................................. 17 8.1. A Szülői Szervezet .................................................................................................................. 17 8.2. A Szülői Szervezet jogai ........................................................................................................ 18 8.3. Szülők és a pedagógusok együttműködése ....................................................................... 19 8.4. Panaszkezelési eljárás ............................................................................................................ 20

9. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA ...................................................................................................................... 20 9.1. A nevelőtestület ...................................................................................................................... 20 9.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések ........................................................................................................................................................... 21 Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendje ......................... 22

10. A NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA........... 23 2

11. HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS IDŐPONTJÁT ÉS HELYÉT BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁS RENDJE ................................................................................................................................... 24 12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ................................................. 24 12.1. A belső ellenőrzés elvei ....................................................................................................... 24 12.3. A belső ellenőrzés rendje .................................................................................................... 26

13. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, MÓDJA, RENDJE .................................................................................................................. 27 15. A GYERMEK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE ....................... 30 19. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE ................. 31 19.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje ........................................................... 31 19.2. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai ............................................ 32 Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok .................................................................... 35 19.4. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése ................... 36

20. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

38

21. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI 38 22. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS 41 IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI, A FELVÉTEL RENDJE 42 24. A TANULÓK ÁLTAL LÉTREHOZOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK ÁTRUHÁSÁBÓL LÉTREJÖTT NYERESÉGBŐL A TANULÓNAK FIZETENDŐ DÍJAZÁS SZABÁLYAI 42 25. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE 43 26. MINDENNAPOS TESTEDZÉS 44 27. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA, RENDJ . 45 28. A DÖK, A DIÁKKÉPVISELŐK ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA, RENDJE 45 29. A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁ 46 34. AZ ANYAGI KÁRTÉRITÉSI FELELŐSSÉ SZABÁLYAI 48 35. AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 49 36. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYA 49 37. ADATKEZELÉS AZ INTÉZMÉNYBEN........................................................................ 45 38. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 45

3

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Néri Szent –Fülöp Katolikus Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a nevelőtestület, a nem pedagógus dolgozók közössége, a Szülői Szervezet, az iskolaszék és a diákok. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép életbe és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi iskolás gyermekére, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30 nap utáni első Főegyházmegyei EKIF ülés napja. 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata betartása A közoktatási intézmény működésére, belső- és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. (Kvt. 40. § (1) A Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján nevelőtestület 2008. év június hó 23. napján fogadta el, amelyről jegyzőkönyv készült. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az SZMK vezetősége. Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabályok nem rendeznek. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. Kötelező az SZMSZ megismerése és megtartása azok számára is, akik igénybe veszik, használják az iskola helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén Az alkalmazottakkal szemben az igazgató munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést

4

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre: A többször módosított 1993. LXXIX. számú Közoktatási törvény (Kt.) 2003. évi LXI. törvény 24/2000. (VIII.29) OM rendelet A Munka törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény (Mt) 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról Nemzeti Alaptanterv Pedagógiai Program A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 138/1992 (X.I.) Kormányrendelet 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 8/2000. (V.24.)OM rendelet 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 217/1998 (XII.30) Kormányrendelet az államháztartás működéséről A helyi Minőségirányítási Program (MIP) Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997 (IX.3.) NM rendelettel 11/1994. (VI. 8.) OM rendelet 37/2001. (X.12) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Pápai, püspökkari rendeletek, körlevelek Az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye által1996. november 5-én aláírt és 2004. március 11-én módosított Alapító Okirata 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése: Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Jelen SZMSZ felülvizsgálata minden tanév elején történik. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: 

Az iskola azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint



Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit.



Az intézményi SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni és közzé kell tenni a hatályba lépést követő első szülői értekezleten.

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed  az iskolába járó gyermekek közösségére  a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire  a nevelőtestületre  az intézményvezetőre és helyetteseire  a nevelő - oktató munkát segítőkre  egyéb munkakörben dolgozókra 5

2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2.1. Az intézmény neve, székhelye, jogállása, alaptevékenysége Intézmény neve:

NÉRI SZENT FÜLÖP KATOLIKUS ÁLTALÁNOS I ISKOLA

Intézmény alapítója:

Esztergom – Budapesti Főegyházmegye 1014 Budapest, Úri u. 62.

Alapító okirat kelte, száma:

1996.november 5-én aláírt, azt 2004. március 11-én módosító Alapító Okirat

Bírósági lajstromszám:

Pk/60035/1995/2.

Működési engedély száma:

13/208/03/2001. számon kiadott, a 13/301/01/2002 számú módosító engedély

Intézmény fenntartója:

Esztergom – Budapesti Főegyházmegye 1013 Kórház utca 32. A fenntartói jogokat az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye megbízásából az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye Főhatósága (EKIF) gyakorolja

Katolikus

Iskolai

Intézmény működési területe:

Az ország bármely területéről, elsősorban Esztergom- Budapest Főegyházmegye területéről

az

Intézmény típusa:

általános iskola

Intézmény jogállása:

Az iskola a Magyar Katolikus Egyházon belül működő önálló jogi személy, az Alapító Okirat rendelkezése szerint az EKIF által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik.

Intézmény OM azonosítója:

035100

Intézmény székhelye:

1161 Budapest Béla u. 23.

Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám:

8 évfolyamos általános iskola, maximálisan 420 fő vehető fel.

Az intézmény felépítése, szervezeti egységei:

Az iskola szervezeti egységei az élükön álló felelős beosztású vezetővel 

alsó tagozat – igazgató



felső tagozat – igazgató



napközi otthon - igazgatóhelyettes 6

Intézmény alaptevékenysége:

8011 Alapfokú oktatás - nevelés Az alaptevékenységet a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény – oktatási törvény – és végrehajtási rendeletei alapján, valamint Budapest, XVI. Kerülete lakosságának igényeit figyelembe véve általános iskoláskorúak oktatását, nevelését keresztény szellemben a katolikus egyház hagyományai szerint végzi.

Intézmény kiegészítő tevékenysége:

5551 alapfokú oktatásban részesülők étkeztetése 8051 iskoláskorúak napközi otthonos és tanulószobai ellátása 9131 vallási neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása 9251 könyvtári tevékenység - tanórán kívüli ellátási tevékenység - szakkör, sportkör, tanfolyam

Intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki, felette a munkáltatói jogokat az EKIF igazgatója gyakorolja. A vezető kinevezésekor a Rákosszentmihályi Római Katolikus Plébánia plébánosának véleményezési joga van.

2.2. Az intézmény vagyona, gazdálkodása Intézmény feladatellátást szolgáló vagyona:

a rendelkezésre bocsátott Budapest, XVI. Ker. Béla u. 23. sz. alatti ingatlan, melynek tulajdonosa a Rákosszentmihályi Római Katolikus Plébánia. A tulajdonos az ingatlant az intézmény használatába adja.

Intézmény vagyon feletti rendelkezési joga:

A közoktatási intézmény jogosultsága ezen vagyontárgy rendeltetésszerű hasznosítására terjed ki. Az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye és az EKIF igazgatójának a jogköre a hatályos egyházmegyei rendelkezések betartásával.

Intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványa:

Az EKIF által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, minden előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

7

Intézmény működésének, fejlesztésének forrása: támogatás, amely 

a központi költségvetésből,



a fenntartó költségvetéséből származik,



valamint saját bevétel, összefüggően lehet

amely

a

költségvetési

szerv

tevékenységével

-

alaptevékenységből származó bevétel; az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke; az intézményi ellátás díja; az alkalmazottak térítése, a más költségvetési szerv dolgozója vagy ellátottja részére nyújtott – ellátási köbe tartozó – szolgáltatás ellenértéke;

-

az alapokból, a köztestülettől, egyéb szervezetektől származó juttatás;

-

a kiegészítő tevékenységből származó bevétel, pl. a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúrája magáncélú igénybevételének térítése; a költségvetési szerv rendeltetéscélú működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből befolyt bevétel; a dolgozó, tanuló, stb. kártérítése, munkaruha- és egyéb térítése; a kamat, kötbér, bírság kártérítés; adók visszatérítéséből, bánatpénz megfizetéséből származó pénzösszeg

-

valamint külföldi segély, adomány.

A kiegészítő tevékenység keretében végzett szolgáltatás termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek teljes egészében fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembe vétele mellett. Az iskola helységeiben, területén, párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az intézmény azonosító számai: Adószáma:

16923553 – 1- 01

Statisztikai számjele:

181580043 8012 552 01

A szerv bankszámlavezetőjének Neve: Számlaszám:

Raiffeisen Unicbank 12025000 – 00217656 – 00100004

Az intézmény alanya az Általános Forgalmi Adónak. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a törvényi előírásokon kívül a fenntartó irányelvei és szempontjai határozzák meg. Az intézmény gazdasági szervezete: Az intézmény, mint részben önállóan gazdálkodó intézmény önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdálkodásra, a munkamegosztásra és a felelősségvállalásra vonatkozó rendelkezéseket a munkaköri leírások tartalmazzák. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan gazdálkodó: az intézményben elkülönítetten létrehozott gazdasági egység – a gazdasági vezető irányításával – ellátja 8

mindazokat a feladatokat (költségvetés tervezése, üzemeltetés, stb.), melyek az önálló működtetéshez szükségesek. A gazdasági vezetőt az intézményvezetés felé éves beszámolási kötelezettség terheli, valamint rendszeres és időszakos adatszolgáltatásra kötelezett mind az igazgató, mind a fenntartó részére – igényük szerinti gyakorisággal. A gazdaságvezető gazdasági intézkedéseket hoz és felelős a 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet 17.§ (1) bekezdésben részletezett feladat jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. Intézményünkben a gazdasági vezető pénzügyi – gazdasági adminisztratív és pénztárosi feladatokat láthat el, feladatait a Munkaköri leírása tartalmazza.

3. A MŰKÖDÉS RENDJE 3.1. A tanulók fogadásának a rendje Nyitva tartás A tanítási év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év folyamán az iskola hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A tanulók intézményben tartózkodása alatt folyamatosan biztosítjuk a pedagógiai felügyeletet. Reggel 7 – 730 között a gyülekező alatt, és 1630 – 17 óráig összevont napközis csoportokban délután pedagógiai felügyeletet biztosítunk tanulóinknak. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a munkaközösség vezető, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolát a munkarend szerint érkező gondnok nyitja. Zárva tartás Az iskola üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az iskola szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Zárva tart az intézmény az aktuális tanév rendjében meghatározott szünetekben. Az iskola zárva tartása alatti időpontban csak az intézményvezető, vagy helyettese engedélyével lehet a dolgozóknak az iskola területén tartózkodni. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az EKIF útmutatása alapján az iskola igazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

9

Nevelés nélküli munkanapok Az iskolai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az intézmény éves Munkatervében kell meghatározni: a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a megemlékezések, a nemzeti, az egyházi, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelő-testületi értekezletek időpontját. A nevelés nélküli munkanapokról a szülők a tanév elején tájékoztatást kapnak. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. Az iskola helyiségeinek használata Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: Diákönkormányzat, Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola. Az iskola helyiségeinek bérbeadásáról és annak díjáról az igazgató dönt. A bérlők a bérleti díjat az iskola alapítványába fizetik, amelynek felhasználásról az iskola vezetésének javaslata alapján a kuratórium dönt. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.  Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi  Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatali nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

10

3.2. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 8 és délután 16 óra között az intézményvezetőnek, vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendben rögzítettek lépnek életbe. Az intézményvezető a törvény által meghatározottak szerint tölti munkaidejét az intézményegységben. Kivéve, ha az intézményen kívül konkrét, soron kívüli feladatai adódnak, vagy azonnali intézkedést kívánnak (pl. igazgatói értekezlet, továbbképzés szakmai programok szervezése, karbantartással, beszerzéssel kapcsolatos és egyéb feladatok, stb.) A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves Munkatervben kell írásban meghatározni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 1425között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, 15, perc. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1630-ig tart. Az iskolában reggel 7 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az intézményben egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe a földszinti, emeleti, tetőtéri folyósóra, valamint az udvarra terjed ki. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető, vagy a helyettese), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az iskola szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, szülő, illetőleg képviselőik – a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskolában dolgozó alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény vezetője valamennyi dolgozó felett munkáltatói jogot gyakorol. Az iskola a fenntartó által elfogadott Pedagógiai Program szerint dolgozik.

11

4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 4.1. Az intézményvezető Az intézmény élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Egy szakmai igazgatóhelyettes segíti az iskola vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az iskolavezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók:  pedagógiai  munkaügyi  gazdálkodási  tanügy-igazgatási .Az intézmény vezetésével összefüggő feladatokat az igazgató és helyettese látja el. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény képviseletével kapcsolatos feladatokat. A vezető helyettes az igazgató távollétében teljes felelősséggel gyakorolja a vezetői feladatokat a munkaköri leírása alapján. Az igazgató felel:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,  a keresztény szellemiség érvényesüléséért a katolikus egyház hitre és erkölcsre vonatkozó tanítása szerint  a takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért  az iskola ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért,  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásért,  a nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a gyermekbalesetek megelőzéséért  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért  a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért  a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért  az iskolaszékkel, a Szülői Szervezettel való együttműködésért  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért  az egyházi, iskolai hagyományoknak megfelelő ünnepek, programok lebonyolításáért  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe  Az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat  A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházható – feladatok ellátásért  A gazdasági feladatokban közreműködő gazdaságvezető munkájának közvetlen irányításáért. 12

4.2. Az intézményvezető-helyettes Vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az igazgató írásban számára meghatároz. Az intézményvezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület, valamint a fenntartó véleményezési jogkörrel rendelkezik. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Felelős:  A házi továbbképzések, bemutató foglalkozások, nyílt napok, ünnepek, gyermekprogramok megszervezéséért,  A szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért,  A Szülői Munkaközösség és iskolaszék működésének segítéséért,  Minőségirányítási teamek munkájának koordinálásáért  A helyettesítési beosztás elkészítéséért, adminisztrálásáért  Tantestületi, vezetőségi értekezletek előkészítéséért, lebonyolításáért  Napközis étkeztetésért  A tanügyigazgatással és gazdálkodással kapcsolatos feladatokért, amelyet a Munkaköri leírás tartalmaz Az intézményvezető az őt megillető jogokat esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató hatásköréből a szakmai intézményvezető helyettesre ruházza 

Házi bemutató foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek megszervezését

 A vizsgák (osztályozó, javító év végi) és tanulmányi versenyek lebonyolítását 

a szakmai munkaközösségek munkájának irányítását, segítése, ellenőrzését



szakmai munkaközösség és az iskolaszék működési feltételeinek biztosítását

      

az egészségügyi követelmények betartását és betartatását, ellenőrzését a munkavédelmi előírások betartását a helyettesítések megszervezését (munkarend változás, vagy hiányzás esetében) a szülők tájékoztatása céljából kifüggesztett információk ellenőrzését a MIP hatékony működésének segítését A pedagógiai dokumentumok ellenőrzését (Munkaterv szerint) Egyéb ellenőrzéseket az Ellenőrzési Tervben rögzítettek szerint

Az intézményvezető-helyettes részletes munkaköri feladatait a Munkaköri leírása tartalmazza.

13

4.3. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskolavezetőség konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal bír, és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a vezető szükségesnek tart. Tagjai az intézményvezető, helyettese, gazdasági vezető, műszaki vezető, plébános, szakmai munkaközösség-vezetők, a DÖK vezetője és a Minőségfejlesztési csoport vezetője. Az iskola vezetősége havonta egyszer, illetve szükség esetén igazgatói elrendelésre tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Vezetői értekezleten beszámolnak a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezető és helyettesének kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak megbeszéléseket.

5. A HELYETTESÍTÉS RENDJE 5.1. A vezetők akadályoztatása esetén Az igazgató akadályoztatása esetén helyettesítését a szakmai igazgatóhelyettes látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másképp intézkedik. Az igazgató munkahelyéről való távolmaradása esetére a fenntartó engedélyét előzetesen beszerzi (egész napos, vagy azt meghaladó távollét, szabadság, betegség, stb. esetén bejelentési kötelezettsége van). Engedélyt csak az EKIF igazgatója, vagy igazgatóhelyettese adhat. Az intézményvezető, illetve helyettesének egyidejű távolléte esetén intézkedésre a vezető által megbízott személy jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Abban az esetben, amikor az intézményben nem tartózkodik pedagógus, akkor a megbízott közalkalmazott felelős a felmerülő gond megoldásáért. 5.2. A nevelők helyettesítési rendje A tanóra védelmében és a gyerekek érdekében törekedni kell a szakszerű helyettesítésre. A távollévő pedagógust elsősorban a hasonló szakos közalkalmazott helyettesíti. Hosszantartó távollét esetén állandó helyettest kell beosztani, valamint a terheket arányosan kell megosztani. A helyettesítés beosztásánál figyelembe kell venni a gazdasági szempontokat, a váltótárs teherbírását, és lehetőség szerint az önkéntességet, valamint a családi hátteret is.

14

Az igazgató felelős az egyenletes terhelés lehetőség szerinti megvalósításáért, a túlmunkára vonatkozó törvényes előírások betartásáért valamint a túlmunkáért járó anyagi ellenszolgáltatás számfejtéséért. A technikai dolgozók munkabeosztását az iskola teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat heti váltásban, illetve egy műszakban, szükség esetén módosítás, átcsoportosítás alkalmazásával végzik, amelyről az intézményvezető és a gazdaságvezető gondoskodik.

6. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 6.1. Az iskola szervezete 6.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják:  Az igazgatóhelyettes  A gazdasági vezető

Az intézmény vezetőjét az intézmény vezetésével összefüggő feladati ellátásában a szakmai igazgatóhelyettes segíti. Az intézményvezető képviseli az intézményt, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményen belül sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkeznek az alábbi közösségek:  az iskolaközösség (az iskolai dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják)  a nevelőtestület (tagjai az intézmény alkalmazásában álló pedagógusok)  az alkalmazotti közösség (tagjai az intézmény alkalmazásában álló közalkalmazottak)  a szakmai munkaközösségek  alkalmi feladatokra alakult munkacsoport  a Szülői Szervezet  Iskolaszék működése esetén  Tanulók közösségei (DÖK) E közösségekkel való kapcsolattartás, az őket érintő döntési folyamatokba való bevonásuk, az információáramlás biztosítása az intézményvezető feladata.

15

6.2. Az iskola közösségeinek kapcsolata egymással és a vezetéssel 6.2.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: 

Az igazgatóság ülései



Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései



Megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az iskolai Munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli és írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

Az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól



Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel. 6.2.2. Iskolaszék Iskolánkban Iskolaszék jelenleg nem működik. Újraalakulása esetén az alábbi jogszabályok és képviseletek szerint működik: Fenntartói képviselet 1 fő, Tantestületi képviselet 3 fő, Szülői képviselet 3 fő Az iskolaszék célja a nevelő és oktató munka segítése, továbbá az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítása. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása. Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskola által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az iskolaszék egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az SZMSZ, a Pedagógiai Program és Házirend elfogadásakor. Javaslattevő jogkörét érvényesítheti az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

16

6.2.3. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató tájékoztat az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal) és a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell. A szülőknek lehetőségük van az elektronikus tájékoztatás igénybevételére is. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, vagy az iskolaszékkel.

7. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL A szülők az intézmény előterébe léphetnek be. Az osztálytermekbe szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt-nap, ünnepélyek, beszoktatás). Az iskolával jogviszonyban nem álló idegenek az intézményben csak intézményi dolgozó kíséretében tartózkodhatnak. Idegennek minősül az a személy, aki nem az intézmény dolgozója, nem a gyermek családtagja, illetve aki írásos engedéllyel nem rendelkezik a gyermek elvitelével kapcsolatban. Az iskolai csoportok, és tanórák látogatását idegen személyek, tanárjelöltek részére az igazgató engedélyezheti. Az iskola helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, igazgatói engedéllyel lehet. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli, kötelesek betartani a Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Az iskola dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az iskola területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Az iskolatitkár a feladatkörét meghaladó ügyek esetén a jelentkező külső személyeket az igazgatóhoz, vagy helyetteséhez irányítja.

8. A SZÜLŐI SZERVEZET KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

ÉS

A

VEZETŐK

KÖZÖTTI

8.1. A Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre. Ha az iskolában több Szülői Szervezet működik, az a Szülői Szervezet járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába felvett gyermekek szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet hiányában a szülői szervezetek az intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet a képviselet ellátásával. A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot.

17

A Szülői Szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. Az iskolai Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az intézmény Házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek nagyobb csoportja alatt. A szülők közösségei intézményünkben: - az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják - az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök  elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai Szülői Szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A Szülői Szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50 %-a jelen van. Döntésit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Szülői Szervezet választmányát (vezetőségét) az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 8.2. A Szülői Szervezet jogai Az iskolai Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola Szülői Szervezet választmánya. Az iskola Szülői Szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Döntési jog:    

saját működési rendjéről munkatervének elfogadásáról (az iskolai Munkatervhez igazodva) tisztségviselőinek megválasztásáról A szülők képviselőinek megválasztása az iskolaszékbe

Javaslattevő jog: nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a vezető személyét, az intézmény egészét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben Véleményezési jog: -az intézmény Pedagógiai Programját illetően, -az intézményi Minőségirányítási Program elfogadásakor -Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása -tanítási időn kívüli gyermekfelügyelet a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját 18

az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben a Házirend megállapításában  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,  az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, Munkatervnek a szülőket is érintő részében Egyetértési jog:   

az SZMSZ elfogadásakor az iskola Házirendjének elfogadásakor Az IMIP elfogadásakor

8.3. Szülők és a pedagógusok együttműködése Az iskolai szintű Szülői Szervezet vezetőjével az igazgató, az osztályszintű ügyekben az osztályok szülői szervezetének képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról: a) az igazgató  a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén, vagy iskolai szülői értekezleten  a bejáratnál elhelyezett hirdetőbálán keresztül, az alkalmanként, vagy évente kétszer megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül (Szülői levél ) b) az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletén, valamint elektronikus úton tájékoztatják. Az intézményszintű Szülői Szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a Szülői Szervezet részére véleményezési, vagy egyetértési jogkört biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője a Szülői Szervezetet, valamint az iskolaszéket tanévenként egy alkalommal tájékoztatja az iskolában folyó munkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az iskola mindennapi működésével kapcsolatos, a szülőket is érintő információkat a hirdetőtáblán kell közzétenni. Az osztályfőnökök szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal adnak tájékoztatást az osztály szülői szervezetének. A szülők, és a nevelők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőséget kell biztosítani a következő területeken:     

nyilvános ünnepélyeken, faliújságra kifüggesztett információkon keresztül a szülők képviselőinek részvétele a nevelői értekezleteken gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül az iskolai rendezvények közös szervezése során 19

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  családlátogatások  szülői értekezletek  fogadóórák  nyílt napok  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben  elektronikus tájékoztatás (az iskola honlapján megtalálható az aktuális fogadóórák, szülői értekezletek időpontja, lehetőség van az osztályok honlapjának megtekintésére, elektronikus információcserére) A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai Munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, elektronikusan, vagy írásban, egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel. 8.4. Panaszkezelési eljárás Az intézmény vezetője és dolgozói előre meghatározott, nyilvánosságra hozott időpontokban fogadóórákat tartanak. A fogadóórák rendje ki van függesztve a faliújságra, valamint megtalálható az iskola honlapján és az éves Munkaterv is tartalmazza. Előzetes telefonos vagy írásos egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is fogadnak. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat illetékességből kivizsgálni, vagy illetékesség hiányában a megfelelő szerveknek továbbítani. Az írásban benyújtott panaszokat az intézmény ügyiratkezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell, ezekre – illetékesség esetén – az intézményvezető, vagy az általa megbízott intézményi dolgozó köteles 30 napon belül írásban válaszolni. Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza a „Panaszkezelési rend az iskolai tanulói részére” és a Panaszkezelési rend az iskola alkalmazottai részére” folyamatábrákat.

9. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA 9.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és az iskola gazdasági vezetője. A nevelőtestület tagjainak felvételéről az igazgató dönt. Döntésekor figyelembe veszi a plébános javaslatát és a jelentkező elkötelezettségét a keresztény hit és értékrend iránt. Döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörét a Ktv. 5. §-ának (3) pontja és az 57. §. (1-4) pontja határozza meg. Tanácskozási joggal meghívhatók: az EKIF képviselői és a Szülői Szervezet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, ha az igazgató, vagy az iskolában működő valamely választott testület (vezetőség), illetőleg a nevelőtestület egyharmada javaslatot tesz. A nevelőtestület üléseit az intézmény vezetője, illetve megbízottja vezeti. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás módját, arányát, a javaslatokat, a határozatokat. A nevelőtestület tagjai javaslatot tehetnek az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekre. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az igazgató 30 napon belül köteles választ adni. 20

A nevelőtestület tagjai kérhetik a válasz írásba foglalását. A nevelőtestület határozatképes, ha 50% + 1 fő jelen van. Döntését – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet  tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  2 alkalommal nevelési értekezlet  kéthavonta egy alkalommal tanári fórum A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása  a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása  az intézmény éves Munkatervének elfogadása  az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  a Házirend elfogadása  A Minőségirányítási Program elfogadása  az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása  jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint a vezető helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. 9.2. A nevelőtestület dönt:  a Pedagógiai Program, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról Az alkalmazotti közösség az intézmény valamennyi dolgozójának közössége. Döntési, véleményezési jogkörét a közoktatási törvényben, illetve annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint gyakorolja a munkatársi értekezleteken. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete  alsó – felső tagozat nevelőinek értekezlete  napközis nevelők értekezlete 9.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Ezt a 21

rendelkezést nem lehet alkalmazni a Pedagógiai Program, az IMIP, a Házirend és az SZMSZ elfogadásánál A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Kt-ben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendje Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 9.4. Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség hozható létre a pedagógusok kérésére. (Kt. 58.§ alapján) Munkaközösség vezetőt választanak, programot dolgoznak ki. A szakmai munkaközösségek az intézmény Pedagógiai Programja, Munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló Munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség vezetők munkájukat Munkaköri leírás alapján végzik. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel tartozik. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése  javaslattétel az iskola igazgatója felé a munkaközösség-vezető személyére  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez 9.4. A nevelők szakmai munkaközösségei a) b) c) d) e)

1-2. osztály alsós 3-4. osztály alsós 5-8. osztály szakmai 5-8 osztályfőnöki 1-8. osztály napközis és tanulószobás

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. 22

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak közössége:  konyhai dolgozók  ügyintéző, iskolatitkár  portás  takarítók  gondnok Az iskolatitkár az igazgató közvetlen munkatársa. Munkáját a vezető irányításával végzi, egyéb feladatait a Munkaköri leírás tartalmazza. A nevelőtestület és a technikai dolgozók csoportja közötti kapcsolattartás és az iskolai munka egészét, valamint az iskola valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben évente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. (A Munkaterv szerint) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoport Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait, vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

10. A NEVELÉSI NYILVÁNOSSÁGA

INTÉZMÉNY

DOKUMENTUMAINAK

Az iskola vezetője, és a pedagógusok kérésre kötelesek tájékoztatást adni a szülőknek a Pedagógiai Programról, a Házirendről, az Intézményi Minőségirányítási Programról, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatról. (szülői értekezlet, fogadóóra). A szülők az intézmény vezetőjétől, vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Erre minden héten az igazgató és az igazgatóhelyettes fogadóórája alatt, a Budapest, Béla utca 23. szám alatti épületben 15 és 17 óra között van módjuk. Egyébként a szülővel történő előzetes megbeszélés alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az iskola vezetője a Szülői Szervezet tagjait tájékoztatja a Pedagógiai Program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, későbbiekben a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot olvasható állapotban, elérhető helyen kell tartani, ahol a szülők bármikor megtekinthetik, olvashatják. A dokumentumokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni a nevelőtestületi szobában, az iskola igazgatójánál és/vagy az igazgatóhelyettesnél, az iskolai könyvtárban, valamint az intézmény honlapján. Teljes példányt juttatunk el a Szülői Munkaközösség választmányához. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek átadjuk. A Helyi Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: 23

 az iskola fenntartójánál  az iskola irattárában  az iskola könyvtárában  az iskola tanári szobájában  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél Az iskola titkárságán kell elhelyezni az intézmény vezetője által hitelesített másolati példányban:  Az iskola pedagógiai Programját  A Minőségirányítási Programot  A Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint  A folyosón a Házirendet Ezeket a szülők az iskolatitkártól elkérhetik, s helyben tanulmányozhatják. Az iskola hirdetőtábláján közöljük a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az iskolai beiratkozások előtt a szülők tájékoztatására az igazgató intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet. Az SZMSZ és Házirend a szülőket érintő részleteiről ki kell kérni véleményüket, javaslataikat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

11. HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁS RENDJE

IDŐPONTJÁT

ÉS

HELYÉT

Az iskolában a Katolikus Egyházon kívül a területileg illetékes történelmi egyházak hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A más történelmi egyházhoz tartozó szülők kérésére a gyermekeknek lehetőségük van az intézményben térítésmentesen részt venni hitoktatásban. A hitoktatás időpontját az igazgató és a hitoktató – a szülők igényeit figyelembe véve – közösen határozzák meg, a hitoktatás célját szolgáló helyiség biztosítása az intézményvezető felelőssége.

12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 12.1. A belső ellenőrzés elvei A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az igazgató és helyettese az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény 24

zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgató helyettes és szakmai munkaközösségek vezetőjének nevelő-oktató munkáját. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére, az iskola Pedagógiai Programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósulására, az iskola éves Munkatervében foglalt feladatok ellátásra, a szakmai dokumentumok ellenőrzésére, és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során:  A pedagógusok munkafegyelme  A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása  A nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága  A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja  A tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása A nevelő – oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - előzetes felkészülés, tervezés - a tanítási óra felépítése és szervezése - a tanítási órán alkalmazott módszerek - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések) - a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató, gazdálkodási munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működésért az intézmény vezetője felelős. 12.2. Az ellenőrzés módszerei (Az Ellenőrzési terv tartalmazza)  

Tanítási órák látogatása; beszámoltatás szóban, vagy írásban

Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. Az intézmény igazgatója minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év folyamán. Az egyes területek ellenőrzésébe bevonhatja:  a vezető helyettest, valamint 25

 a szakmai munkaközösség vezetőit Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógusokkal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Az ellenőrzés fajtái tervszerű, munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján alkalomszerű ellenőrzés célja: - a problémák feltárása, megoldása - eredményesség mérése - a napi felkészültség mérése 12.3. A belső ellenőrzés rendje Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. A helyettes és a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezető és helyettese a felelősek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, vagy a Szülői Szervezet is. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés:  területeit  módszerét és  ütemezését Az ellenőrzési tervet az iskolában nyilvánosságra kell hozni! Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az igazgató helyettes,  szakmai munkaközösség és  a Szülői Szervezet A tanítási év záró értekezletén értékeljük a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai Munkaterv részét képező Belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja tartalmazza az iskolában a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerét.

26

13. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, MÓDJA, RENDJE Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja és az éves Munkaterv részletesen tartalmazza. Az IMIP-ben található a „Kommunikációs csatorna az iskolában”, valamint a „Külső partneri kommunikációs csatornák” táblázata, melyben meg van jelölve a partner, a kapcsolattartó, a kommunikáció módja, eszköze, valamint az ellenőrzés. Az intézmény igazgatója kapcsolatot tart         



     





Az iskola vezetője rendszeresen kapcsolatot tart az Esztergom – Budapesti főegyházmegye Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatósággal A Rákosszentmihályi Plébániával és Egyházközséggel A XVI. Kerület Önkormányzatának képviselőtestületével és a Polgármesteri Hivatallal A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel Az iskola igazgatója, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a pedagógiai, szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A XVI. kerületi Óvoda, Általános Iskola, Módszertani Központ és Pedagógiai Szolgáltató Intézettel A Fővárosi Pedagógiai Intézettel A szakszolgáltatások és szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Nevelési Tanácsadóval az iskolavezető szükség esetén megállapodást köt. Az iskola gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a Gyámügyi Irodával és a Gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az igazgatónak rendszeresen beszámol. Az iskolát a szakmai szervezetekben az igazgató képviseli. A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel Egészségügyi szolgáltatóval Az egyházak képviselőivel az igazgató tart kapcsolatot. A munkavédelmi felelős kapcsolatot tart a kerületi munkavédelmi megbízottal, és megszervezi a dolgozók rendszeres oktatását. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat gyermekjóléti szolgálatot hozott létre. A Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújt a gyermekek veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködési megállapodást kötöttünk. Az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával, a helyi társadalmi egyesületekkel, a helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyénekkel A helyi gyermek-, illetve ifjúsági szervezetekkel

A munkakapcsolat felügyeléséért az igazgató a felelős, megszervezéséért az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelők személyét az iskola éves Munkaterve rögzíti.

27

14. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A

14.1. Az intézménnyel kapcsolatos hagyományok Az iskola zászlója, címere: A zászlón lévő emblémát Simon András grafikus művész tervezte, mely egy arannyal hímzett könyv (tudás), benne a szív (szeretet) és a galamb (lélek) hármas egységéből tevődik össze. A zászlót nagyobb iskolai rendezvények alkalmából három 8. osztályos tanuló viszi, két fiú és egy lány. Ballagáskor jelképesen átadják a leendő 8. osztályosoknak. Egyéb alkalmakkor a zászlót a kápolnában őrizzük. Az iskola címerében és bélyegzőjén egy kereszt és egy liliom látható. A címer az iskola bejárata fölött helyezkedik el. A bélyegzőt az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető és az iskolatitkár használhatja, más csak igazgatói engedéllyel. A kerek és a hosszú bélyegzőt a páncélszekrényben őrizzük. Az iskola jelvényei: Az iskola emblémájával ellátott fehér alapon arany mintázatú tűzzománc jelvényt egy kerületi jelvénykészítő kisiparos készíti. A pajzs formájú jelvényt saját tűjével lehet a ruhára rögzíteni. Az iskola pedagógusainak nyakba akasztós változatban készül. Megvásárlása nem kötelező. Ünnepi alkalmainkra sötétkék alapon arany hímzett nyakkendőt terveztettünk, melynek megvásárlása beiratkozáskor kötelező. Rendezvényeinken a nyakkendő teszi egységessé, ünnepivé tanulóink öltözékét. Ballagásra a lányoknak ugyanilyen anyagú és hímzésű körgallért, a fiúknak pedig hosszú nyakkendőt készíttettünk, melyet nem kell megvásárolniuk, hanem az iskola tulajdonát képezi. Az iskolai egyenruha: iskolánkban anyagi szempontok miatt nem kötelező az egyenruha, csak az egyszerű vonalú, általunk varratott kék iskolaköpeny. Használatát a Házirend szabályozza. Ünnepi alkalmakkor a lányok sötét szoknyában, fehér blúzban, a fiúk pedig sötét nadrágban, fehér ingben és mindannyian „Néris” nyakkendőben jelennek meg. Az iskola névadója emlékének ápolása: Névadónk, Néri Szent Fülöp, akinek névünnepe alkalmából minden év május 26-án tanítás nélküli munkanapot tartunk. Ezen a napon szentmisével, színjátszó köri műsorokkal emlékezünk névadó szentünkre. Mivel Szent Fülöp a vidámság megtestesítője, az iskolanap estéjén a szülők és pedagógusok számára bált rendezünk a kerületi színházban. Kitüntetések a tanulók körében: minden ballagó évfolyamunk legjobb tanulmányi és közösségi munkát végző tanulója (max. 3 fő) a tanévzáró ünnepség alkalmával Néri emlékplakettet kap. Ennek feltétele az itt eltöltött minimum 3 tanítási év alatt nyújtott kiemelkedő tanulmányi és közösségi munka, a tanulmányi versenyeken való eredményes részvétel. Odaítéléséről az iskola vezetése dönt a nyolcadikos osztályfőnökök javaslata alapján. Átadása a tanévzáró ünnepségen történik. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése: ezen emlékeket, írásos dokumentumokat az iskolai könyvtár gyűjti. Az írásos és nyomtatott anyagot a könyvtárban tároljuk, az egyéb dísztárgyakat – méretüknek megfelelően – az iskola folyosóin, ebédlőjében, tanári szobájában, irodáiban, esetleg szertáraiban helyezzük el. A könyvtárban őrzött dokumentumokért az iskolai könyvtáros felel.

28

14.2. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:  Tanévnyitó ünnepély  Nemzeti ünnepről megemlékezés: 1848-as szabadságharc március 15-e  Iskolai ünnepek, népszokások, hagyományok: Október 6, Október 23, Szent Miklós, A magyar kultúra napja, Húsvét, Farsang, Március 15., Anyák napja,  Néri Szent Fülöp iskolanap  Megemlékezés Trianonról  Egyéb helyi szokásokat, hagyományokat tükröző szokások: néphagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása.  „Történelmi pillanatok”  Őszi, téli, tavaszi tanulmányi kirándulások, séták  Múzeum-, bábszínház-, mozi-, színházlátogatás  Nyílt nap-, sportnapok a munkaterv szerint  Ballagás  Tanévzáró ünnepély Te Deum  Tanévnyitó Veni Sancte  Éneklő keresztút  Iskolamise  Reggeli áhítat  Advent ünnepe  Karizmák ünnepe Minden ünnepélyünkön, rendezvényünkön ünneplő ruhában (sötét alsó, fehér ing, nyakkendő) kell megjelenni. A gyermekek nyilvános, a szülők és más meghívottak jelenlétében tartott műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával   

farsang anyák napja tanévnyitó, tanévzáró, ballagás

Közös programok rendje: A lehetőségek kihasználásával, az előírások betartásával lehet a gyermekek számára közös programot szervezni. Ilyenek lehetnek  kirándulások  bábszínház látogatás  múzeum- és könyvtárlátogatás  állatkert- és vadaspark-látogatás  erdei iskola Az ünnepélyek és rendezvények szervezésének felelőseit, a mindenkori éves Munkaterv tartalmazza. A megoldás módjait, eszközeit pedagógusok a szülőkkel együtt határozzák meg a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának és a helyi sajátosságoknak megfelelően.

29

14.3. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok ápolása  Szakmai napok szervezése  Házi bemutatók tartása  Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása  Pedagógusok továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról  A pályakezdő, illetve az újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása  A távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása, névnapi megemlékezések  Testületi kirándulás  Közös karácsonyi ünnepség  „Néri gyűrű”  „Néri – díj”

15. A GYERMEK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE (Az intézmény Minőségirányítási Programjában szabályozva) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, tankötelessé válik legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. Szakértői és rehabilitációs szakvélemény alapján a tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A felvételi elveknél kiemelkedő szempont: a testvérkapcsolatok figyelembevétele.

16. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, mosogatás, takarítás, ételminta eltevése, stb.) Az ÁNTSZ megbízottja által jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséről az intézmény vezetője köteles gondoskodni. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója, vagy fenntartója megállapodást köt a XVI. kerületi Önkormányzat Egészségügyi szolgáltatójával. A megállapodásnak biztosítania kell: 

Az iskolaorvos heti egy alkalommal történő (tanévenként meghatározott időpontban)



A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:



-

fogászat: évente 1 alkalommal

-

belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal

-

szemészet: évente 1 alkalommal

rendelését

A tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal 30

az iskolában



A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát 1 alkalommal



A tanulóknak a körzeti védőnő szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal

által

végzett

higiéniai

–

tisztasági

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az orvosi vizsgálatok alatt az intézmény vezetője gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A pedagógusok a szükséges iratokat / törzslap, beutalók / figyelemmel kísérik, és biztosítják a szülő és az orvos közötti információcserét, valamint kötelesek tájékoztatni a szülőket. Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet újra iskolába. Fertőző gyermekbetegség esetén az intézményt azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésére, tisztaságra. Az iskolában történt fertőző megbetegedésekről nyilvántartást kell vezetni. (Egészségügyi megbízott feladata a nyilvántartások vezetése mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében). A fertőzés tényéről az egészségügyi megbízott az ÁNTSZ-t értesíti, a szülőket tájékoztatja. Az iskola konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az egészségügyi előírások az iskola dolgozóira is kötelező érvényűek. Az intézményben való alkalmazás feltétele az évenkénti munkaegészségügyi ellenőrzésen való részvétel. A dolgozók munkájukat érvényes negatív tüdőszűrővizsgálati igazolás és egészségügyi kiskönyv birtokában végzik. Az iskola területén és közvetlen környezetében dohányozni csak a gyermekektől elkülönített, erre a célra kijelölt helyen lehet. Az intézményen belül szeszes ital és egyéb tudatmódosító szerek fogyasztása TILOS! Az intézmény vezetőjének feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:  Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit,  Gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről  Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről

17. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 17.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje  A gyermekvédelem irányítása, összefogása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető meghatározza a kapcsolattartás formáját, a tájékoztatás rendjét a Gyermekjóléti szolgálat és az intézmény között. Biztosítja a gyermekvédelmi megbízott munkavégzésének feltételeit. Figyelemmel kíséri a KT. alapján kötelezően iskolába járó gyermekek kimaradásának okait és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét.  Védő- és óvótevékenység a pedagógusok munkaköri kötelessége a KT. 19 (7) bekezdése alapján. A gyermekek életében tapasztalt negatív változásokat azonnal jelenteni kell a gyermekvédelmi megbízottnak, megfelelő intézkedés meghozatala érdekében. 31

A nevelési év kezdetekor a szülőket írásban kell tájékoztatni: - Gyermekvédelmi felelős neve - tartózkodási helye - fogadóórájának időpontjáról.  Közzé kell tenni a szülők számára: - Gyermekjóléti Szolgálat címét, telefonszámát - Gyámügyi Iroda címét, telefonszámát - Nevelési Tanácsadó címét, telefonszámát  A gyermekvédelmi megbízott közvetlen kapcsolatot tart fent a szülőkkel. A gyermekek anyagi veszélyeztetése esetén segítségnyújtást kezdeményez a Polgármesteri Hivatalnál. 

A gyermekvédelmi felelős: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres szakmai kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal.  



 





segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját a pedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson vesz részt a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat polgármesteri hivatalánál a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények - gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, gyámhatóság címét, illetve telefonszámát A gyermekvédelmi felelős munkáját, az éves intézményi feladattervben rögzítettek alapján végzi.

17.2. A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésének feladatai Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan  Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (Munkavédelmi) szabályzatát, valamint a Tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 32

 A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset – megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, -a Házirend balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásait az iskolaépület és az udvar rendeltetésszerű használatát, -az iskolaépület, az udvar, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát -a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor (földrengés, árvíz) szükséges teendőket, a menekülési útvonalat) -a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

 A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.  A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen Munkaköri leírásuk és a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza.  Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola Munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén  A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie 33



Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának  A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.  A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt online nyomtatványon nyilván kell tartani  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem működik, akkor a Szülői Szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai Munkavédelmi szabályzat szabályozza. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a tanév megkezdésekor, valamint szükség szerint, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentáljuk az osztálynaplóban. A nevelési- oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A gyerekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. A Kt. 41.§.(5) bekezdése szerint az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyerekek egészségének megóvásáról Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata: 

Az iskolán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, rendezvények során a pedagógusok kötelezettségei a következők: 34

Az intézményből való távozást szóban és írásban részletesen jelenti a vezetőnek és helyettesének: mi okból hagyja el az intézményt, visszaérkezés időpontja, a gyermekek létszáma, kísérők száma és neve, igénybevett utazási forma. Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges. A tanulócsoportot kísérő dolgozók nem hagyhatják magukra, illetve nem bízhatják szülők felügyeletére a gyermekeket. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok A baleset jellegétől, a sérülés súlyosságától függően kell eljárni (elsősegélynyújtás, orvos, mentő hívása, stb.) A pedagógus kötelessége az azonnali elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy veszélyforrást bármely közalkalmazott észleli, köteles azonnal intézkedni, az igazgatót, vagy a helyettest és az intézmény munkavédelmi felelősét értesíteni. A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az iskolai személyzetnek értesítenie kell a szülőt. 17.3. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A gyermekbaleseteket nyilván kell tartani: 

Online nyilvántartás és jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet, haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat. Ezekről a balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb 8 napon belül megküldi a fenntartónak, valamint a gyermek szülőjének. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A súlyos balesetet a nevelési – oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon, vagy személyesen - azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak. Az eset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt be kell vonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely:    

a sérült halálát, ill. a baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztést, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást elmezavart okoz.

Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. 35

17.4. A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése Az intézményi munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi felelős látja el. Hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni. A munka, -tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatást minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele.

18. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az SZMSZ alkalmazása szempontjából rendkívülinek minősül az az esemény, amely a gyermekek, az iskolában dolgozók, ott tartózkodó más személyek testi épségét, egészséget sérti, vagy veszélyezteti, vagy az iskola rendeltetésszerű működését oly mértékben akadályozza – vagy annak veszélyével jár -, hogy amiatt az iskola részéről azonnal intézkedésre van szükség a sérülés, kár, veszélyhelyzet, illetőleg az esemény következményeinek elhárítása érdekében. Rendkívüli esemény különösen:  Az iskolát érő természeti csapás, tűz-, vegyi-, vagy sugárszennyeződés, az iskolát érintő bűncselekmény, az iskola felügyelete alatt álló gyermek, iskola alkalmazottjának munkaidőben történő sérülése, balesete, iskolában fertőző megbetegedés felbukkanása, közműszolgáltatásnak (elektromos energia, gáz, víz, csatorna) az iskola működését akadályozó, vagy azzal közvetlenül fenyegető meghibásodása.  Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  Igazgató  Igazgatóhelyettes  Műszaki vezető  Gazdasági vezető, iskolatitkár  Munkaközösség vezetők 

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója 36

szükségesnek tartja. 

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangszórón keresztül, vagy személyes közléssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.



A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát, vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.



A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: -

-

-

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia



Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról - A vízszerelési helyek szabaddá tételéről - Az elsősegélynyújtás megszervezéséről - A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról



Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -



a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye 37

  



 

szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” című igazgatói utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítésért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A Tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - porta - gazdasági vezetői iroda

Kiemelkedő súlyú rendkívüli eseményről (pl. bűncselekmény, tűz, energiaellátás meghibásodása) egyidejűleg tájékoztatni kell az intézmény fenntartóját is. A gyermekek testi épségét veszélyeztető események bekövetkezte vagy bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás. Csak a tűzszerészek által átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni.

19. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Az intézmény gazdasági reklámtevékenységet is folytathat, amely nem lehet ellentétes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. 122. §(12) bekezdésével, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben foglaltakkal, valamint az iskola keresztény szellemiségével. Az intézmény e tevékenységre szerződést köt. A reklámozásból származó bevételeiről az intézményvezető köteles tájékoztatni a fenntartót. A nevelő – oktató munkával nem összefüggő plakátok, használati és élvezeti cikkek bemutatása és terjesztése nem megengedett tevékenység. Az intézményben a dolgozók részére történő bármilyen árusítás csak vezetői engedéllyel történhet.

20. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET – KIEGÉSZÍTÉS Az intézményben kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülnek az intézményi minőségirányítási munkacsoport tagjai. Ugyancsak kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesíthető a tartósan és folyamatosan nyújtott magas színvonalú pedagógiai munkát, valamint példamutató emberi 38

magatartást tanúsító dolgozók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása – az igazgatói tanács és a intézményvezető-helyettes véleményét figyelembe véve - a munkáltató feladata. A kereset-kiegészítés egy nevelési évre szól, de több alkalommal meghosszabbítható. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélését és az azt meghatározó szempontokat évente felül kell vizsgálni. A kereset-kiegészítésben szerződéses dolgozók is részesülhetnek. A havi rendszerességgel fizetett kereset – kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható: - Fejlesztési feladatra - Minőségi körök megalakulása esetén, a jogszabály figyelembevételével Az igazgató felé javaslatot tehet:  Igazgatói tanács  Vezető helyettes  Szakmai munkaközösség vezetők  Nevelőtestület Minőségi munka értékelésének elvei:  a tanulók nevelése, fejlődése érdekében végzett folyamatos, magas színvonalú pedagógiai tevékenység  Pedagógiai program fő célkitűzéseiért kiemelkedő tevékenység  önképzés, továbbképzés igénye, a szerzett tapasztalatok felhasználása és továbbadása az oktatás - nevelés hatékonyságának növelése érdekében  megfelelő önállóság, döntési képesség, következetesség a nevelésben  megbízhatóság, lelkiismeretesség, pontosság a munkavégzésben  jó tervezési, szervezési készség az iskolai élet mindennapjaiban  az adminisztráció naprakész vezetése  a pedagógusok értékátadó szerepének igazítása napjaink követelményeihez, munkaköri leíráson felüli plusz munkavégzés  megfelelő pedagógiai és emberi magatartás, empátiakészség, pozitív beállítódás  megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a kollégákkal, az intézmény valamennyi dolgozójával, új kolléga betanítása  megfelelő kapcsolat megteremtése és megtartása a szülőkkel a gyermekek érdeke és fejlődése szempontjait figyelembe véve  aktivitás, kezdeményező készség az iskola egészének életében  pályázatok írásában való részvétel, kiemelkedő innovációs tevékenység  eszközök védelmében kifejtett erőfeszítés

21. A TANULÓK ÁLTAL LÉTREHOZOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSÁBÓL LÉTREJÖTT NYERESÉGBŐL A TANULÓNAK FIZETENDŐ DÍJAZÁS SZABÁLYAI A nevelési – oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói viszonyhoz

39

kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. (2003. évi LXI tv. 12 §(2) A törvény értelmében a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló (14 életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével) és a nevelés – oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályozásakor figyelembe kell venni a tanulók teljesítményét. (2003. évi LXI. tv. 12§(4) Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az adott iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196 – 197.§) kell alkalmazni.

22. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, A FELVÉTEL RENDJE Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthon - egyéb tanórán kívüli foglalkozások  szakkörök  énekkar  diáksportkör  felzárkóztató foglalkozások  tehetségfejlesztő foglalkozások  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások  szolfézs, zeneoktatás  logopédiai foglalkozás A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok a) A napközi otthonba történő tanulói felvétel a szülő személyes és írásbeli kérésére történik a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján b) A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján és ezt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói Házirend részét képezi c) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: 40

 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell  A tanórán kívüli foglakozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.  A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Igazgatói engedéllyel tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves Munkatervében meghatározott időpontban (hónapban) osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét, célkitűzését az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a részt vevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

23. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI  Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 3, illetve 2,5 tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, a napközis foglalkozásokba tervezetten biztosítja.  A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.  Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 41

 Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.  A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, a tornaterem, a téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 3 napján 14 óra és 1630 között a tanulók számára nyitva legyen.  A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

24. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA, RENDJE

ISKOLAVEZETÉS

Az intézménnyel jogviszonyt létesítő valamennyi tanuló tagja az iskolai sportkörnek. Az ISK munkáját a testnevelő szakos kolléga koordinálja, aki az intézmény vezetőivel napi kapcsolatban áll. Beszámolási kötelezettsége félévente van a nevelőtestület előtt. Az ISK tagjai által elért versenyeredmények összesítése negyedévente történik, az eredmények megjelennek az Iskolai Hírmondóban, az iskola hirdetőtábláján, a honlapon, valamint a Kovász újságban.

25. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A DIÁKKÉPVISELŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA, RENDJE A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket Munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - osztálytitkár - osztálytitkár helyettes - leckefelelős - tisztaságfelelős - képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a Házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy – egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

42

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 5 fő diákképviselőt választ.

26. A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE Az igazgató az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal),illetve a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül ad tájékoztatást.

27. AZ ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója és gazdasági vezetője határozza meg.

28. AZ INTÉZMÉNY RENDJE

KÁRTÉRÍTÉSI

FELELŐSSÉGE,

ELJÁRÁSI

Az iskola a tanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért vétkességétől függetlenül felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelembe véve a közoktatási törvény jogszabályait.

29. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI, FELADATAI, RENDJE 29.1. A könyvtár használóinak köre Az iskolában a nevelő – oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy – egy tanévre kikölcsönöz.

43

Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a XVI. Kerületi könyvtárakkal. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásért a könyvtáros – tanár a felelős. A könyvtáros – tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található Gyűjtőköri Szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 29.2. A beiratkozás, adatváltozás bejelentésének módja  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása  könyvtári dokumentumok kölcsönzése  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és az egész tanévre szól. A beiratkozásban közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros – tanár tudomására kell hoznia.

29.3. A könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő kötelező olvasmány esetében 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézkönyvek,  számítógépes szoftverek  muzeális értékű dokumentumok  CD lemezek, kazetták  Videofilmek A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros – tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 29.4. A nyitva tartás, kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár, tanítási napokon, kedden és csütörtökön 14 órától 16 óráig tart nyitva. 44

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros – tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros – tanárral (tanítóval) egyeztetniük kell.

30. ADATKEZELÉS AZ INTÉZMÉNYBEN Az iskola jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatairól. Az adatok továbbíthatók:  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv részére minden adat,  testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságra, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől, illetve vissza,  az iskolai fejlődéssel kapcsolatos adatok szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, másik iskolának. Az iskolát érintő adatok kiadása az igazgató jogköre, hiányában helyettese van felruházva erre. A gazdasági vezető a fenntartó fele adhat ki a dolgozókra és a gazdálkodásra vonatkozó adatokat. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. 30.1. Az intézmény bélyegzője Az intézményben a sorszámozott bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak: 01-es sorszámmal: igazgató 02-es sorszámmal: igazgató helyettes 03-as sorszámmal: gazdasági vezető 04-es sorszámmal: iskolatitkár.

Felirata:

31. MELLÉKLETEK 

Iratkezelési szabályzat

Egyéb szabályzatok Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket egyéb szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben a jogszabályi előírások, fenntartói utasítások, belső 45

intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Nem képezik az SZMSZ részét az iskola önálló szabályzatai.       

Továbbképzési és beiskolázási szabályzat Kockázatértékelési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Adatkezelési szabályzat Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az intézmény ellenőrzési nyomvonala

32. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola alkalmazott közössége a 2008… ………….. ..-n megtartott, határozatképes értekezletén …… %-os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt a vezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

Budapest, 2008.....

.............. ...

…………………............. jegyzőkönyv vezető

………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

…………………………. igazgató

A Szülői Szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és a jogszabályban biztosított kérdésekben az egyetértésünket adtuk. Budapest, 2008.....

............... .... ……………………………….. Szülői Szervezet képviselője

46

Továbbképzési szabályzat A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (5) és 19. § (5) bekezdése által előírt valamint a 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet által szabályozott pedagógustovábbképzésről, pedagógus-szakvizsgáról, a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló rendelkezések ismeretében az alábbiak szerint fogalmazzuk meg a Néri Szent Fülöp Kat. Ált. Isk. nevelőtestületére vonatkozó továbbképzési szabályzatot.

A szabályzat meghatározza: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A pedagógus szakvizsga és továbbképzés rendszerét A szabályzat hatálya alá tartozók körét A szabályzat érvényességét A támogatható továbbképzési formákat Az intézményben elsőbbséget élvező továbbképzési területeket A továbbképzésre biztosított céltámogatás felhasználásának elveit A továbbképzés támogatásának rendező elveit A támogatás felhasználásának dokumentálását

A szabályzat mellékletei:    

jelentkezési lap szakvizsgára, továbbképzésre nyilvántartás a pedagógusok végzettségéről a 277/1997. (XII.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése alapján a nevelőtestület öt évre szóló továbbképzési programja a 277/1997. (XII.) Korm. rendelet 1. § (2) és (5) bekezdése alapján az évenkénti beiskolázási tervek a 277/1997. (XII.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése és 14. § alapján

1. A pedagógus szakvizsga letételét és a 7 évenkénti továbbképzésben való részvételt a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény teszi kötelezővé, valamint a 277/1997. (XII.) Korm. rendelet szabályozza a szakvizsgára kötelezettek körét, a kötelező továbbképzésben résztvevőkre vonatkozó előírásokat. - az 1998/99. tanévben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben tanulmányaikat megkezdők számára alkalmazási feltétel lesz a szakvizsga letétele. - az ismeretek folyamatos megújítására a pedagógus 7 évenként 120 óra időtartamú továbbképzésen vesz részt. A hét évenkénti továbbképzésben addig, ameddig a szakvizsga megléte nem alkalmazási feltétel azok a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatályba lépése előtt legalább 7 éve 47

megszerezték a pedagógus-munkakör végzettséget és szakképzettséget.

betöltésére

jogosító

felsőfokú

iskolai

2. A szabályzat vonatkozik a Néri Szent Fülöp Iskolában dolgozó határozatlan és határozott időre kinevezett pedagógusokra. 3. A szabályzat érvényes a nevelőtestületi értekezleten (2005. szeptember 20-án) kinyilvánított egyetértéstől 5 évig. 4. A támogatható továbbképzések. A, a pedagógus pálya első szakaszában a szakvizsgára felkészülést szolgáló B, a hétévenkénti továbbképzésekben: a KT képesítési előírása szerint a másoddiploma vagy szakdiploma megszerzésére irányuló az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, pedagógus munkakörben közvetlenül hasznosítható szakképzést adó tanfolyamokon való részvétel a szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézetek által meghirdetett továbbképzéseken való részvétel. a Katolikus Pedagógiai Szakmai Továbbképző Intézet által szervezett képzések.

Kiemelten támogatott továbbképzési területek:   

 

a NAT műveltségi területei – kiemelten az informatika és az idegen nyelvek oktatása a mentálhigiéné témakörébe tartozó továbbképzések A nem szakrendszerű oktatás szervezéséhez több matematika és magyar szakos kollégánkat iskolázzuk be a törvényileg meghatározott továbbképzésekre, valamint felhasználjuk alsós kollégáink szakkollégiumi végzettségét. A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik -hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Az ökoiskola cím elnyerésével további prioritás a környezeti neveléshez és a fenntartható iskolához kapcsolódó továbbképzések megtalálása. A kulcskompetenciák fejlesztését elősegítő képzések előnyt élveznek.

5. Intézményünkben elsőbbséget élvező továbbképzési területek a pedagógiai program célkitűzései és az Egyházmegyei Iskolafelügyelet koncepciója alapján:       

az anyanyelv kiemelt fontosságú oktatását elősegítő az idegen nyelvek magas szintű oktatását segítő a számítástechnika tantárgyi alkalmazását elősegítő a környezetvédelem oktatását elősegítő a helytörténet oktatását elősegítő a mindennapos testmozgás megvalósítását elősegítő a művészetek oktatását elősegítő továbbképzések

48

6. A továbbképzésekre biztosított céltámogatás felhasználásának elvei Téríthető illetve fedezhető a pedagógusok minden olyan továbbképzési költsége, amelyet a törvényi előírás megenged: a részvételi díj 80%-a, utazási költség, szállásdíj, kötelezően előírt jegyzetek, tankönyvek árának törvényi előírás szerinti hányada. További pályázható támogatási lehetőség az iskola alapítványának erre elkülönített kerete. Minden olyan költség téríthető mely a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítésével kapcsolatos. A diplomát adó képzésre járó pedagógus részére tanulmányi szabadság és vizsganap biztosítható. A hétvégi továbbképzésen való részvételért napidíjat nem kap a pedagógus. Órakedvezményt nem biztosít az iskola csak az esetleges tanulmányi szerződéssel továbbtanuló pedagógusnak. Tanulmányi szerződés kötése a továbbtanuló pedagógussal nevelőtestületi elfogadással történhet. 7. A támogatás rendező elvei Szakvizsgára, továbbképzésre jelentkezési igényét a pedagógus a szabályzat melléklete szerinti jelentkezési lapon írásban jelzi az igazgatónak az évenkénti munkatervben külön meghatározott időpontig, február 28-ig, hogy a beiskolázási program, illetve a továbbképzési terv elkészíthető legyen március 15-ig. Az igazgató írásban válaszol a jelentkezőnek, hogy tudomásul vette továbbtanulási szándékát. A szakvizsgára való felkészülés, illetve a továbbképzésre való jelentkezés indokoltását, iskolai célkitűzésekkel való összhangját az iskola szűkebb vezetősége (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők) bírálja el a rendelettel, a továbbképzési programmal összhangban. A döntés alapján az igazgató a kedvezményezett részére írásbeli határozatot hoz. A pedagógus írásban kéri a tanulmányi szabadságok és a vizsganapok biztosítását egy héttel korábban, hogy a helyettesítések összehangolhatóak legyenek. A szabadságot és a vizsganapot az igazgató engedélyezi. A pedagógus akkor is részt vehet továbbképzésben, ha nem tartozik a kötelező továbbképzés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit azzal a kikötéssel, hogy csak akkor finanszírozható a képzési támogatásból, ha szerepel az éves beiskolázási tervben. Közvetlenül is jelentkezhet az a pedagógus továbbképzésre, aki nem tart igényt a rendeletben meghatározott kedvezményekre, juttatásokra, támogatásra. Továbbképzésben való részvételről az igazgatót írásban kell értesítenie. 8. A támogatás felhasználásának dokumentálása  jelentkezési lapok  igazgatói határozatok másolata  a MKM által kiadott kérdőívek kitöltött példányainak másolata  Az EKIF-hez beküldött adatlapok a központi támogatás igényléséhez . 49

1. számú melléklet

Jelentkezés szakvizsgára, továbbképzésre

Név ……………………………………….. Végzettség főiskolai szak

éve

egyetemi szak

éve

Jelentkezés szakvizsgára A szakvizsga megnevezése Szakvizsgáztató A szakvizsga ideje

Jelentkezés továbbképzésre A továbbképzés Kezdete megnevezése

Időtartama

A továbbképző A továbbképzés Továbbképzési intézmény költsége időpontok

50

Befejezése

Helyettesítési igény

Finanszírozási alprogram A pedagógus átképzések, továbbképzések támogatására juttatott pénzösszeg felhasználását a törvényi előírásoknak megfelelően végezzük. Az összeget a tandíjak, tanfolyami díjak 80%-ának befizetésére fordítjuk, a fennmaradó összeg felhasználásában elsőbbséget a helyettesítés finanszírozása kap, majd az utazási költségekre, esetleg a tankönyvek vásárlására juttatunk.

Helyettesítési alprogram Szorgalmazzuk és prioritást kapnak a gyesen-gyeden lévő pedagógusok továbbképzései. Előnyben részesülnek azok a továbbképzések, amelyek a hétvégi időpontokra, munkaidőn túlra hirdetik programjukat.

Továbbképzési program a 2005-2010-es tanévekre: Helyzetelemzés A Néri Szent Fülöp Kat. Ált. Isk. nevelőtestülete jól képzett és csekély fluktuáció jellemzi. Valamennyi kolléga végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Az eddigi években a hangsúlyt a már elkezdett felsőfokú diplomaszerző képzések befejezése kapta. Jelenleg nem folytatnak tanáraink másoddiplomás képzést. Az informatika, médiaismeret és drámapedagógia szerepe hangsúlyos volt. Prioritások 1. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez kell megfelelő számú kollégát biztosítani: - ehhez több matematika és magyar szakos tanárunk kezd 120 órás képzésbe. - a meglévő szakkollégiumi végzettségek kihasználása és bővítése. 2. Az Ökoiskola cím elnyerésével szükséges a környezeti nevelés módszertanának elsajátítása és ökoiskola vezető tanfolyam elvégzése. 3. Szakértő tanáraink továbbképzése is hangsúlyos, tanügyigazgatásban, közoktatási vezetőképzésben is minden évben beiskolázunk legalább egy munkatársat. 4. A Meixner módszerrel történő oktatást pedagógiai programunk kiemelten kezeli, ezért tanítóink számára kötelező a beiskolázás a jövőben is. 5. Emelt színvonalú nyelvi programot valósítunk meg, melyhez elengedhetetlen tanáraink nyelvi képzése minden évben. 6. A növekvő adminisztrációs terhek könnyítéséhez egyre inkább a megfelelő számítógéphasználat kötelező. Informatikai továbbképzések is tervezendők minden évben. 7. Az iskola katolikus jellege miatt a KPSZTI által szervezett speciálisan katolikus tartalommal megjelenő szaktárgyi továbbképzéseket is beépítünk az éves továbbtanulási programba.

51

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ melléklet)

Készült: 2005. október 10-én,a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 40 §. (4) bek. alapján és az 1992. évi XXXIII. sz. törvény figyelembevételével

I. Az alkalmazottak adatai 1. Az intézményben az alkalmazottakról nyilvántartott adatok lehetnek: Név, születési hely és idő, állampolgárság; Lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám; Munkaviszonyra, közalkalmazotti viszonyra vonatkozó adatok. A munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok az alábbiak: - iskolai végzettség, szakképesítés, erkölcsi bizonyítvány - munkában eltöltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,- a többi adat (az érintett hozzájárulásával). 2. Az adatok kezelésére jogosultak: - Az alkalmazottak tekintetében az igazgató, - Az igazgató (magasabb vezet ő) tekintetében az EKIF. 3. Az alkalmazottak adatai továbbíthatók: a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellen őrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

II. A tanulók adatai 1. Az intézményben a tanulókról nyilvántartott adatok lehetnek: -A tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének (tartózkodási helyének) címe telefonszáma, nem magyar állampolgár esetében a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme; -A szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; - A tanuló jogviszonnyal kapcsolatos adatok. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok lehetnek: -A felvételivel kapcsolatos adatok, -A tanuló magatartásának szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, -A tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, A sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, -A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel 52

küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló - és gyermekbalesetekre vonatkozó adatok, -A tanuló diákigazolványának sorszáma, -A tanuló azonosító száma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, -A többi adat (az érintett hozzájárulásával). 2. A tanulói adatok továbbíthatók: a)A fenntartó, bíróság, rend őrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv és nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat. b)A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási nehézségre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek és vissza. c)A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellen őrzés végzőjének. d)A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat. e) A gyermek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához és vissza. f) Az egészségügyi, iskola -egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából g) A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. h) A tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 3. A kedvezményekre való igényjogosultság megállapításához szükséges adatok Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. III. Adatkezelés az intézményben 1. Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítőt hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkozási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggőadat közölhet ő, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A nagykorú tanuló szülőjével, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös 53

háztartásban él, a tanuló jogviszony megszűnéséről, és a tanulmányi kötelezettségének a teljesítéséről szóló iskolai döntéseket tartalmazó adat közölhet ő. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésekre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. 2. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik Azokra az esetekre: a) Ha a tanulók adatait a II/2. pontban meghatározott célokból továbbítja az intézmény. b) Ha a tanulók személyes adatait pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátásához, gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához, iskola - egészségügyi ellátásához továbbítja az intézmény/intézményegység/tagintézmény. c)Ha az intézmény/intézményegység/tagintézmény vezetőjének a megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerül. Ilyen esetben a gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni kell. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. d)Ha az intézmény/intézményegység/tagintézmény az alkalmazottak személyes adatait a foglalkoztatással, juttatásokkal, kedvezményekkel, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével, nemzetbiztonsági okokból, a kötelező nyilvántartások vezetése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. 3. Adattovábbításra jogosult Az adattovábbításra az intézmény/tagintézmény vezetője és –a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezet ő vagy más közalkalmazott jogosult. 4. Önkéntes adatszolgáltatás Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szül őt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelez ő. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. 5. Az adatok statisztikai célú felhasználása Az alkalmazottak, a tanulók jelen szabályzatban felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, de statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon kell azokat átadni.

IV. A közoktatás információs rendszere 1. Központi nyilvántartás A közoktatás információs rendszere a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszerébe az intézmény köteles adatot szolgáltatni. 54

1.1.Közalkalmazotti nyilvántartás A Közoktatási Információs Iroda annak, akit pedagógus munkakörben, illetve nevel ő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztat az intézmény, azonosító számot ad ki. A közoktatás információs módszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását (név, születési adat, azonosító szám, végzettség, munkahely címe, típusa, OM azonosítója), akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetteken kívül – csak az egyes foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának az ellen őrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentést ől számított 5 évig lehet kezelni. (kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba). 1.2.Tanulói nyilvántartás A Közoktatási Információs Iroda annak, aki tanulói jogviszonyt létesített az intézménnyel, azonosító számot (kártyát) ad ki. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát és az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó, vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentést ől számított 5 évig lehet kezelni (kivéve, ha ez idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba).

V. A pedagógus igazolvány A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja, valamint az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógus igazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követ ő5 évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási irodával történő egyeztetését foglalja magába

55

VI. A diákigazolvány Az intézmény a tanulói részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéséhez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti az igazolvány érvényességének megszűnését követő 5 évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

GYŰJTŐKÖRI ( KÖNYVTÁR ) SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár feladata az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapelveknek, valamint az alap- és érettségi vizsga követelményeinek megfelelően az iskolában folyó oktató- nevelő tevékenység elősegítése, az ehhez szükséges könyvtári dokumentumok és szolgáltatások biztosítása. Iskolai könyvtárunk gyűjtőkör szabályzatának elkészítésekor az alábbi meghatározó tényezőkből indultunk ki. Az intézményben német és angol nyelvű idegen nyelv oktatás is folyik és egyre nagyobb teret nyer a számítástechnikai oktatás. Az oktatott ismeretkörök pontos tartalmát a helyi tantervek rögzítik, a bennük megjelenő feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak a könyvtár fő gyűjtőkörébe. A gyűjtőkör kialakulását a pedagógiai programban található következő célkitűzések határozzák meg: fő képzési és nevelési céljaink között szerepel az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismertetése, illetve a gyakorlatias, önmegvalósítást szolgáló szakmai ismeretek elsajátíttatása; társadalmi beilleszkedés elősegítése, a kommunikációs készség fejlesztésével, a team munkára képes autonóm egyéniségek nevelésével; cél, hogy a végzett tanulók képesek legyenek megszerzett ismereteikkel a választott területen önálló életstratégia, életvezetés kialakítására; a viselkedés kultúra szabályainak és az emberi kommunikáció területeinek ismeretére való oktatás, nevelés segítése, kiemelten a magyar nyelvi kultúra sokirányú megközelítése, megszerettetése, elsajátíttatása. Az iskolai könyvtárnak a pedagógiai program alapján célja, hogy a korábbi évek tanulmányaira és könyvtár használati gyakorlatára építve elsajátíttassa a fenti szempontok alapján a tanulókkal az iskolai és közkönyvtárakban való információ gyűjtés gyakorlatát, saját készítésű dokumentumok, kisebb terjedelmű szakmai leírások, elemzések, dolgozatok 56

elkészítését. A gyűjtőkör meghatározásakor fontos tényező, hogy iskolánk diákjai nem csak helyi, hanem részben a környező településekről bejárók. Anyagi és szociális hátterük a hazai átlagnak megfelelő, de számos a hátrányos helyzetű tanulónk is. A gyűjtőkör meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a tanulási, tanítási folyamat minden szereplőjének igényeire tekintettel kell lenni, mérlegelve a tényleges szükségleteket, a könyvtár adottságait és lehetőségeit, illetve a könyvtári környezet adta lehetőségeket. A városban található közkönyvtári ellátás színvonala magas, széles spektrumú, jó kiegészíti a mi lehetőségeinket, kiemelkedően jó helyismereti gyűjteménnyel is rendelkezik. Az iskolai könyvtárnak a fenti tények figyelembe vételével az adott jogszabályok alapján gyűjteni kell: monografikus műveket; lexikonokat; szótárakat; értelmező szótárakat és egyéb segédkönyveket valamint az oktatásba bevont tankönyveket, kritikai kiadásokat, a klasszikus és kortárs magyar- és világirodalom kiemelkedő alkotásait, ott idegen nyelvek tankönyv családjait, és alapkönyveit

periodikákat. A könyvtári gyűjtőkör formai szempontjai:

-ROM (Ezek az oktatástechnológus, illetve a munkaközösség vezetők kezelésében vannak.) Az oktatási és nevelési célok megvalósításához az állományfejlesztésnél törekedni kell az együttműködésre, a tájékozódásra, a párhuzamosságok elkerülésére. A könyvtár fő gyűjtőköre: pedagógia, általános és szaktárgyak szaktudományainak összefoglaló kézikönyvei, segédletei, tanári kézikönyvek, segédkönyvek, a világ- és magyar irodalom klasszikusai, könyvtéri szakirodalom és segédkönyvek, iskolatörténeti dokumentumok Mellék gyűjtőkör: a pedagógiai határtudományai, oktató nevelő munkában felhasználható egyéb dokumentumok A gyűjtés szintje és mélysége: teljességgel egyetlen tantárgy, szakterület irodalmát sem gyűjtheti a könyvtár, a tartalmi teljesség az igényeknek megfeleltetett ellátottságot jelenti. Alapvető szempont, hogy adott tantárgy alapját képező tudományterület legfontosabb kiadványait beszerezzük. Szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott műveit, antológiákat, szöveggyűjteményeket gyűjtjük. A tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó szép. és ismeretközlő irodalmat válogatva, de tartalmi teljességre törekedve gyűjtjük. Kiemelt szempont, hogy nem csak az iskola jellegének tantárgyi struktúrájának megfelelő 57

kézikönyveket szerezzük be, hanem a teljesség igényével gyűjtendő valamennyi ismeretág összefoglaló műve, amely segíti a szélesebb tájékozódást, kiemelten a pedagógiai program alapelveiből következő területekre. (Etika, művelődéstörténet, egészséges életmód és környezetvédelem, tanítás és tanulás módszertan, kommunikáció és részterületei, vállalkozási ismeretek.) Alapelv, hogy a beszerzés anyagi korlátai miatt (beszerzési keret és az iskola sokirányú képzési profiljából adódó szak- és általános műveltséget gyarapító könyvek magas árai) a kötelező és ajánlott, munkapéldányok, illetve az érettségire kiadott segédanyagok magasabb példányszámú beszerzése mellett, elsősorban a kézikönyvtári állományt fejlesztjük. A helyhez kötött munka erősítése mellett a másolati példányokkal való segítség nyújtás az eszközünk. A gyűjtőkör tematikus részletezése: A gyűjtőkör terjedelme és szintje

mélysége

Szépirodalom kötelező és ajánlott irodalom átfogó lírai, prózai, drámai antológiák (világ- és magyar irodalom) tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők művei tananyagban nem szereplő klasszikus és kortárs szerzők művei tematikus antológiák regényes életrajzok, történelmi regények, útleírások ifjúsági regények, elbeszélések iskolában oktatott idegen nyelvek tanítását segítő irodalmi művek

teljességgel teljességre törekedve teljességre törekedve válogatva válogatva válogatva válogatva erősen válogatva

Ismeretterjesztő és szakirodalom Általános Művek A hazai és egyetemes művelődéstörténet a kultúra, a tudományok kis közép és nagyméretű elméleti és történeti összefoglalói Alap-és középfokú könyvtártani és módszertani kiadványok

teljességre törekedve

A fontosabb másodfokú szak- és tantárgyi bibliográfiák

válogatva

Általános kis közép és nagyméretű lexikonok, enciklopédiák

teljességre törekedve

1 Filozófia 58

válogatva

teljességre törekedve Filozófiai, etikai és pszichológiai kisenciklopédiák és erkölcsi kérdésekkel foglalkozó kézikönyvek

A gyűjtőkör terjedelme és szintje A pszichológia alapfogalmait, fejlődését tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak, pszichológia egyes ágaival foglalkozó kézikönyvek közül az általános-, fejlődés-, neveléstanulás-, és munkalélektan, a szociálpszichológia és a csoport lélektan legalapvetőbb művei

mélysége teljességre törekedve

Kutatási és vizsgálati módszerek segédkönyvei

erősen válogatva

2 Vallás válogatva Vallástörténeti, mitológiai kislexikonok, és összefoglaló munkák 3 Társadalomtudomány válogatva Szociológia és szociológiai módszerek kézikönyvei, középiskolai korcsoporttal foglalkozó szociológiai kiadványok Pedagógiai szakirodalom, lexikonok, kézikönyvek, monográfiák, módszertani kiadványok Néprajzi lexikonok, ismeretterjesztő munkák Társadalmi érintkezés szabályairól, az illemről szóló kiadványok

válogatva erősen válogatva teljességre törekedve

4 Természettudományok Matematika, fizika, kémia, biológia kézikönyvei, lexikonok, enciklopédiák, monográfiák Környezetvédelmi kiadványok

tantervi követelmények szerint válogatva erősen válogatva

5 Alkalmazott tudományok Az egészséges életmóddal, higiéniával, balesetvédelemmel foglalkozó kiadványok Faipar alap- közép szintű kiadványok

Építőipar alap-közép szintű kiadványok 59

válogatva tantervi követelmények szerint válogatva "

Gépjárműjavítás alap-közép szintű kiadványok Elektrotechnika alap- közép szintű kiadványok

" "

A gyűjtőkör terjedelme és szintje Közlekedés irányítás alap- közép szintű kiadványok Forgácsolás, anyagmegmunkálás alap-közép szintű kiadványok Ruhaipar alap- közép szintű kiadványok Kárpitosipar alap-közép szintű kiadványok Találmányokról, feltalálókról kiadott ismeretterjesztő művek

mélysége " " " " erősen válogatva

6 Művészet, szórakozás

Művelődéstörténeti, építészettörténeti, művészeti lexikonok, albumok, kézikönyvek, összefoglaló munkák monográfiák Film- és színművészeti, tömegkommunikációs lexikonok, kézikönyvek, évkönyvek Társasjátékok, sakk, rejtvények Sportkönyvek, kézikönyvek, szabálykönyvek, turisztika, természetjárás

teljességre törekedve tantervi követelmények szerint válogatva válogatva válogatva

7 Irodalom, nyelvészet Tananyaghoz kapcsolt, részterületeket taglaló szakirányú segédkönyvek elméleti és történeti összefoglalók és kézikönyvek, szótárak, lexikonok, enciklopédiák Tananyagon túlmutató, tájékozódást segítő alap-és középszintű ismeretközlő irodalom Az idegen nyelvek tanításához felhasználható irodalom, szótárak

teljességre törekedve válogatva válogatva

8 Földrajz, történelem Tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, részterületet bemutató szakirányú segédkönyvek, elméleti és történeti összefoglalók, kézikönyvek, szótárak, kronológiák Tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó ismeretközlő irodalom A városra, a régióra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok

60

teljességre törekedve teljességre törekedve erősen válogatva

Iskolatörténettel kapcsolatos dokumentumok

teljességgel

Periodikák

Napilapok Pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok

erősen válogatva teljességre törekedve

Módszertani folyóiratok

teljességre törekedve

A tantárgyak oktatásához közvetlenül kapcsolódós és a kulturális, tudományos és társadalmi tájékozottságot segítő periodikák A diákoknak szóló korosztályos lapok Audiovizuális és elektronikus gyűjtemény

teljességre törekedve

erősen válogatva válogatva

A gyűjtőköri szabályzat bevezetője szerint

A Könyvtár használati szabályzata Az iskolai könyvtár feladata, hogy segítse az oktató, nevelő és tanulmányi munkát valamint előmozdítsa a tanulók olvasásra és egyéni munkára, illetve könyvtárhasználatra nevelését. Működési szabályzata értelmében nem nyilvános könyvtár, szolgáltatásait az iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A kölcsönzés szabályai: A könyvtár használói táskájukat, kabátjukat kötelesek az erre kijelölt helyre letenni. A könyvtárból kölcsönvehetők mindazok a dokumentumok, amelyek nincsenek helyben használathoz kötve. A könyvtár használata ingyenes. A beiratkozáskor a használó a következő adatokat kell, hogy megadja:Név, születési hely és idő, lakcím, osztály, anyja neve, személyi igazolványszám. Kölcsönzési idő könyvek esetében négy hét, mely kérésre egyszer meghosszabbítható. Kölcsönözhető dokumentumok száma: 4db.A szaktanároknál lévő dokumentumok száma nincs korlátozva. A tanév utolsó kölcsönzési dátuma, az adott tanév májusának első hete. A könyvek visszaadásának utolsó dátuma az adott tanév májusának utolsó hete. A vissza nem hozott könyvekről a könyvtáros tételes listán értesíti az osztályfőnököket. A kölcsönzés módja: Mindenki csak személyesen a könyvtárban kölcsönözhet. A kölcsönzés a kölcsönző kártya aláírásával történik, a számítógépes kölcsönzés bevezetésével első félévben kettős nyilvántartás, második félévtől csak gépi nyilvántartás. A vissza nem hozott - elveszett, megrongált könyveket a kölcsönző köteles megvenni, vagy az okozott anyagi kárt pénzben megtéríteni. A támogatott tankönyveket 50 % -os értéken, a könyvtári állományt napi forgalmi értéken kell megtéríteni. A fenti esetekben a könyvekről a könyvtáros törlési jegyzéket vesz fel, melyet a pénztári befizetés és a gazdasági ügyiratkezelés szabályai 61

szerint kell kezelni. Azok a tanulók, illetve dolgozók, akiknek tanulói- vagy munkaviszonya megszűnik kötelesek minden kikölcsönzött dokumentumot leadni, melyet a könyvtáros a kilépőkártyán aláírásával igazol. Helyben használat: Azokat a dokumentumokat, amelyek nem kölcsönözhetőek a könyvtár csak helyben olvasásra adja olvasó kezébe. Kivételes esetben hétvégére ezek a dokumentumok is kiadhatóak. Nem kölcsönözhetők a kézikönyvek, az iskolatörténeti anyagok és a periodikák egy része, valamint a CD ROM-ok, audió kazetták ( A CD ROM-ok, CD-k a pedagógusok számára, oktatási céllal tanórára kölcsönözhető ). Az olvasóteremben saját könyv is használható, amelyet be- és kilépéskor be kell mutatni. Korlátozott példányban beszerzett művek esetében - amennyiben erre igény mutatkozik - a dokumentumok egyes részeiről a könyvtár másolatot készített a belső szabályozás szerint. Egyes dokumentum esetében érték, állapot, ritkaság stb.- a könyvtár korlátozhatja a szolgáltatást. A könyvtári szabályok megsértőitől a kölcsönzés, illetve a helyben használati jog megvonható. A könyvtáros munkaköri leírása A könyvtáros feladata az iskola oktató, nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásaival segíteni. Ellátja a könyvtárvezetői teendőket, az állománygondozási, könyvtár-pedagógiai és olvasószolgálati tevékenységeket. Az iskolai könyvtáros részmunkaidős foglalkozású munkatárs. Munkáját a közvetlen szakmai felettese, az igazgató irányításával, ellenőrzésével végzi. Munkaidő: heti 20 óra, kötelező óraszám nincs. Hétfő – csütörtök: iskolában eltöltendő: 8- 12 Péntek: iskolán kívüli tevékenység: 8-12 Megoszlása: 11 óra kölcsönzés, 6 óra könyvtári adminisztráció, 3 óra külső tájékozódás, könyvbeszerzés. A könyvtár működési rendjét az igazgató jóváhagyásával a könyvtáros határozza meg tanévenként. A könyvtáros a könyvtár állományáért anyagilag felelős, ha az őrzés technikai feltételei megfelelőek és biztosítottak. A könyvtáros szakmai feladatai: 1.

Könyvtárszervezés, vezetés.

A könyvtár szervezeti és működési szabályzatának elkészítése, módosítása. A könyvtár helyiség berendezése, az állomány elhelyezése, fejlesztése. Az új informatikai technológiák figyelembevételével az új feldolgozási, kölcsönzési, katalogizálási rendszerekre való folyamatos átállás megszervezése. Ütemterv készítése az iskola aktuális munkaterve alapján. Könyvtári bemutató órák tartása, illetve a szakórák munkájának segítése, kérésre különböző statisztikák elkészítése. Egyéni és munkaközösségi továbbképzéséken való részvétel.

62

2.

Az állománykezelése:

Állománygyarapítás, melyben az évi költségvetés alapján tervszerű felhasználást biztosít. A megfelelő kiadványokból, illetve egyéb szakmai forrásokból tájékozódik. Évenkénti szerződéskötés megújítása a Könyvtárellátóval. Esetenként egyedi beszerzések végzése. Konzultáció az érintett munkaközösség vezetőkkel, kollégákkal,iskolavezetőséggel. Állományba-vétel. A beszerzett dokumentumokat a beérkezés után a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi. A felesleges, elhasználódott, elveszett, elavult műveket a rendelkezéseknek megfelelően törli az állományból. Az állományvédelmi és ellenőrzési munkákat a 3/1975. VIII. 17. Km. Pm. rendelet és a MK. 1978. 9. számú irányelvek alapján végzi. Raktári rend kialakítása a szabadpolcos és kézikönyvtári részlegben. A periodikák tervszerű megrendelése és rendezése. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartást. 3.

Szolgáltatások. a. Kölcsönzés a működési szabályzatban meghatározottak szerint. Olvasótermi felügyelet. Sajtófigyelés, különös tekintettel a pályázati anyagokra. Könyvtárhasználati órák előkészítése és tartása. Az iskolai munkatervben meghatározott feladatok, évfordulók, tanulmányi versenyek, vetélkedők ajánlójegyzékkel, illetve dokumentumokkal valósegítése. Igényfeltárás, egyéni beszélgetések. Könyvtári propaganda. A pedagógus-továbbképzéssel járó szükségletek kielégítése, illetve segítése. Szükség esetén a dokumentumok könyvtárközi kölcsönzésével.

4.

Egyéb feladatok:

A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal. Segíti a szaktanárok könyvtárhasználati munkáját. Szakmai kapcsolatot tart közművelődési és egyéb szakkönyvtárakkal. Tájékozódik az audiovizuális és elektronikus dokumentumok beszerzéséről. Félévi, év végi beszámoló jelentést készít a könyvtár működéséről, hasznosításáról, fejlesztésekről. Szükség szerint adatszolgáltatás. A könyvtár nyitvatartási ideje: Hétfő - Csütörtök 8-12

63

A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS

(FEUVE) SZABÁLYZATA Jóváhagyás időpontja: 2008. ……….. Jóváhagyta: …………………………………..……. Igazgató

Tartalom Bevezetés

3

I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok

4

II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság

7

III. A FEUVE rendszer és a jogszerűség

9

IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság

11

V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság

13

VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség

15

VII. Ellenőrzési nyomvonal

17

VIII. Kockázatkezelés

18

IX. Melléklet

19

1. számú melléklet: A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése

20

2. számú melléklet: A szabályzatok listája és felülvizsgálati rendje

21

3. számú melléklet A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája

23

4. számú melléklet A kockázatkezelési szabályzat

24

64

1. Szabályzatkészítési kötelezettség Az intézmény FEUVE szabályzatának kidolgozására-az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a, továbbá - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszer-tani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor. 2. A szabályzat hatálya A szabályzat az Intézmény, mint költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésére terjed ki, a szabályzat borítóján megjelölt időponttól. 3. A szabályzat és az SZMSZ A szabályzat szerves részét képező egyes dokumentumok e szabályzathoz tartozóan, de a hivatkozott jogszabályok alapján az SZMSZ-ben kerülnek rögzítésre. Az SZMSZ Költségvetési ellenőrzés című mellékletében kerül meghatározásra: - a szabálytalanságok kezelésének szabályzata, - az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások, valamint - az ellenőrzési nyomvonal.

I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a határozza meg. 1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. 2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések jogszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). 3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése 65

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek az intézményen belüli, fel-adatköri elkülönítését – az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott előírás érdekében az 1. számú melléklet biztosítja. 4. A FEUVE rendszer A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való - jogszerű, - gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit. 5. Az intézményvezető felelőssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban Az intézményvezető köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források jogszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles - kialakítani, - működtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni: - a szerv gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a szerv egyéb sajátosságait. Az intézményvezető köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. 6. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a jogszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, vissza-élésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 66

harmonizációjára és össze-hangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a jogszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. 7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (jogszerűség, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 7.1. Jogszerűség A jogszerűség azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak. 7.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatá-lyos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 7.3. Gazdaságosság A gazdaságosság az adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 7.4. Hatékonyság A hatékonyság az adott tevékenység során létrejött eredmények (hozzáadott pedagógiai érték, előállított tanműhelyi termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények), valamint a létrehozásukhoz (előállításukhoz) felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5. Eredményesség Eredményesség az adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény - mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; - a belső szabályozásánál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott követelmények, célkitűzések, elvárások;- a hatályos jogszabályok 67

alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; - az intézmény működése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek fel-tárásra kerüljenek, majd elkészüljenek a vonatkozó szabályzatok, előírások. 2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni:- Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi előírások kötelező előírásai miatt. - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozása (anélkül, hogy azt kötelező központi előírás kötelezővé tenné) szükséges az intézmény működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területet jelöl, szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. - Új belső szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott – a szabályozás előtt - előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, - csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamat-gazdákkal. -A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti időközönként felül kell vizsgálni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, - a független belső ellenőrzés (ha van ilyen az intézményben) megállapításait, valamint - a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. -A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz (tartozó folyamatgazdákkal). 3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása folyamatábráját a 3. számú melléklet tartalmazza. 4. Belső szabályzatok Az intézmény vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. Belső szabályozás körébe így a következők tartozhatnak: - szervezeti és működési szabályzat a mellékleteivel, - tervek (mint pl. közép és hosszú távú program, fejlesztési program, a fenntartó költségvetési rendeletben 68

meghatározott költségvetési terv, és intézményre vonatkozó eljárási szabályai, egyéb megállapodások a fenntartóval, likviditási terv és előirányzat-felhasználási ütemterv stb.), rendeletek (pl. a már említett költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), - működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati időszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelős személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található.

III. A FEUVE rendszer és a jogszerűség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a jogszerűség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa - a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, - a belső szabályokhoz való hozzáférést, - a központi, illetve a belső szabályzatokkal kapcsolatos információkat a jogszerűség betartása érdekében. 2. Eljárások A jogszerűség érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). -A központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. -A belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. - Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő - feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve - tevékenységek folyamatgazdái 69

figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. -A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a jogszerűséget a következő esz-közökkel kell biztosítani: - előzetes vezetői ellenőrzéssel, - egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, - utólagos vezetői ellenőrzéssel, - független (ha a személyi feltételek adottak) belső ellenőrzéssel. A jogszerűség területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák jogszabályi/szabályzati ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a jogszerűség tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot el-látó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a jogszerűség vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A (független) belső ellenőrzés a jogszerűség vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. 3. Belső szabályzatok A jogszerűségnek a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni.

IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. Cél, a megfelelő minőségi paraméterekkel rendelkező „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőségi paraméterek fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Egy intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre 70

álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erőforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. 2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem vesszük figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - a létszámelőirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok fel-használása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet – a humánerőforrás-gazdálkodás minőségjegyeit megtartva – a legoptimálisabban oldjuk meg. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. -A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. -A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. 3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. 4. Belső szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításához nem áll rendelkezésre a szükséges megfelelő részletezettségű adatbázis, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek.

71

V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata,hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb dologi eszköz és munkaerő felhasználásával - a lehető legtöbb, és - legjobb minőségű feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenységét is). 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb dologi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszámelőirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása vonatkozásában az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több fel-adatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybe-vételével ellátni. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon a szerv nem hatékony működését eredményezi. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. -A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. 72

3. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírások. 4. Belső szabályzatok Amennyiben a hatékonyság számításához nem áll rendelkezésre a szükséges megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilván-tartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek.

VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási előirányzatok felhasználása, - a létszám-előirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás. Az eredményesség az intézmény tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. Az intézmény adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredmé-nyes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni -a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez 73

mennyiségben és minőségben. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minőségben,gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nő, illetve a szolgáltatás megítélése is javul).- a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat,hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevőkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetősége milyenhatást gyakorol rájuk. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. -A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményesség szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményesség számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyon-gazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. Belső szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához nem áll rendelkezésre a szükséges, megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetőek legyenek.

VII. Ellenőrzési nyomvonal Az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes leírást, valamint a konkrét ellenőrzési nyom-vonalakat az SZMSZ Költségvetési ellenőrzés című melléklete tartalmazza, mivel e témakört a vonatkozó jogszabályok alapján az SZMSZ-hez kapcsolódva kell szabályozni.

1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény - tervezési folyamatainak, - pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az 74

- ellenőrzési folyamatainak leírása. Az ellenőrzési nyomvonal leírás - szöveges, illetve - táblázatba foglalt, valamint - folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum. 2. Az intézményvezető feladata az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban Az intézményvezető köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 3. Az ellenőrzési nyomvonal a szervezeti és működési szabályzatban való rögzítése Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét kell, hogy képezze. A mellékletként való csatolásért az intézményvezető tartozik felelősséggel. 4. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak Az egyes ellenőrzési nyomvonalak megtalálhatóak az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletében. Ellenőrzési nyomvonalak: - Tervezési folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Végrehajtási folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Ellenőrzési folyamatainak ellenőrzési nyomvonala.

VIII. Kockázatkezelés 1. Az intézményvezető kockázatokkal kapcsolatos feladata Az intézményvezető köteles a kockázati tényezők figyelembevételével - kockázatelemzést végezni, és - kockázatkezelési rendszert működtetni. 1.1. A kockázatelemzés A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

75

1.2. A kockázatkezelés A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni - azon intézkedéseket és - az intézkedések megtételének módját, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat. 2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján el-készített, mellékelt Kockázatkezelési szabályzat szerint.

IX. Mellékletek 1 számú melléklet A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése 2 számú melléklet A szabályzatok listája és felülvizsgálati rendje 3 számú melléklet A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája 4 számú melléklet A kockázatkezelési szabályzat 1. számú melléklet A FEUVE SZABÁLYZATHOZ

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése 1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Költségvetési terv - azt intézményre vonatkozó költségvetési koncepció - az intézmény éves költségvetési terve - az intézmény költségvetésének módosításai - az intézményt érintő normatív állami támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak

Feladatkörök megnevezése Int.vez. Gazd.vezető Fenntartó

1.2. Kötelezettségvállalások 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) 76

X X

X X

X X

X X X

X X X

X X

X

X

X

X

aktuálisan

- értékesítések - selejtezés 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénz-ügyi döntések jogszerűségi és szabályozottsági szem-pontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - előirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma)

X X

X X

X X X X X

X X X aktuálisan

X X

X

X

aktuálisan

- értékesítések - selejtezés 3. Gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési előirányzatok könyvelése - eredeti előirányzatok - módosított előirányzatok

X X

X X

aktuálisan aktuálisan

X X X

X X X

3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése 3.3. Féléves beszámoló 3.4. Éves beszámoló

X X X

X X X

Kiemelt eioknál X X

2. melléklet A FEUVE SZABÁLYZATHOZ

A belső szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje Belső szabályzatok megnevezése

Felülvizsgálat időszakai, határnapjai

Felülvizsgálat elvégzéséért felelős személy(ek)

Aktuálisan Legalább programkészí-tésenként

Int.vezető Int.vezető

2. Tevékenységhez, működéshez kapcsolódó általános szabályozások Szervezeti és működési szabályzat részeként a követ-kezők - Ügyrend

Aktuálisan

- Gazdálkodási ügyrend

Aktuálisan

Gazd.vez Int.vezető Gazd,vez Int.vezető

1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások Tervezési és beszámolási szabályzat Az intézmény közép és hosszútávú programja

77

- Feladatellátás rendjének szabályozása

Aktuálisan

Az SZMSZ szerint: Int.vezető, igazgató helyettes,

Munkaügyi szabályok, pl.: Kollektív szerződés, köz-alkalmazott szabályzat stb. Tűzvédelmi szabályzat

Aktuálisan

Int.vezető

Aktuálisan

Munkavédelmi szabályzat

Aktuálisan

Tűzvédelmi szakalkalmazott, Int.vezető Int.vezető

3. Tevékenység pénzügyi-számviteli szabályozása Költségvetési rendelet részeként az intézményre vonatkozó - az előirányzat és felhasználási ütemterv Likviditási terv Vagyonrendelet intézményi gazdálkodásnál figye-lembe veendő részei Számviteli szabályzatgyűjtemény részeként a követ-kezők - Számviteli politika és egyéb fontosabb előírások - Pénztár és pénzkezelési szabályzat - Bizonylati szabályzat és bizonylati album - Bankszámlapénz kezelési szabályzat

Aktuálisan

Int.vezető ellenőrzi, jóváhagyja negyedévente Gazd.vez havonta Gazd.vez Aktuálisan Vagyongazdálkodási szakalkalmazott Aktuálisan Int.vezető ellenőrzi, jóváhagyja Aktuálisan Gazd.vez Aktuálisan Aktuálisan Aktuálisan

Gazd.vez Gazd.vez Gazd.vez Gazd.vez

- Selejtezési és hasznosítási szabályzat

Aktuálisan

- Leltározási és leltárkészítési szabályzat

Aktuálisan

Gazd.vez

-Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségválla-lás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatás-köri rendje - Eszközök és források értékelési szabályzata - Készletgazdálkodási szabályzat - Önköltség-számítási szabályzat Számlarend részeként a következők - I. rész a főkönyvi számlák számlakapcsolatai

Aktuálisan

Gazd.vez

Aktuálisan Aktuálisan Aktuálisan

Gazd.vez Gazd.vez Gazd.vez Gazd.vez Gazd.vez

Évente

78

-II. rész Egyéb szabályozási elemek további része-ként a következők - A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások tartalmára vonatkozó szabályok - A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend - Az analitikus nyilvántartások formájának, tartalmának és azok vezetésének módjára vonatkozó szabályzat.

Évente

Gazd.vez

- Analitika album

Évente

Gazd.vez

3. Ellenőrzéshez kapcsolódó szabályok Belső ellenőrzési kézikönyv FEUVE szabályzata SZMSZ költségvetési ellenőrzés melléklete 4. Speciális feladatellátáshoz, tevékenységhez kapcsolódó szabályozások - Étkeztetési szabályzat, - Gépjármű üzemeltetési szabályzat, 5. A munkavállalókkal kapcsolatos szabályozások - Közalkalmazotti szabályzat(kollektív szerződés) -Szabályzat a munkavállalók szociális, jóléti, kultu-rális és egyéb juttatásairól

79

Aktuálisan Aktuálisan Aktuálisan

Int.vezető Int.vezető Int.vezető

Aktuálisan Aktuálisan

Gazd.vez Gazd.vez

Akruálisan

Int.vezető

Akruálisan

Int.vezető

3. számú melléklet A FEUVE SZABÁLYZATHOZ A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája

80

4. számú melléklet A FEUVE SZABÁLYZATHOZ

Kockázatkezelési szabályzat Az intézmény a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/C. § -a alapján – figyelembe véve a PM kockázatkezelés kialakításához kiadott útmutatóját - a következők szerint szabályozza a kockázatkezelés rendjét. I. Általános rész 1.1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározásra kerüljenek a kockázatkezelés helyi szabályai, ezen belül: - a kockázatelemzés végzésének, - a kockázatkezelés rendszer működtetésének, továbbá - az objektív kockázatelemzési módszer alkalmazásának követelményei. A szabályzat célja továbbá az, hogy a kockázatkezelési eljárás során rögzítse: - a kockázat azonosítási, - a kockázat mérési, valamint - a kockázat kezelési feladatokat. Az intézmény a kockázatkezelés során - feltárja a kockázatot, másrészt - a kockázatok megelőzésére törekszik. 1.2. A kockázat fogalma, tartalma Kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik az intézmény működését. Kockázatot jelentő elemek és események a következők lehetnek: - véletlenszerű esemény, - hiányos ismeret vagy információ, - ellenőrzési hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázat lényege, hogy az lényegi, jelentős befolyással legyen az intézmény célkitűzéseire. A kockázatok között megkülönböztetünk: - eredendő kockázatot, valamint - ellenőrzési kockázatot. Eredendő kockázat az a kockázat, amely a szabálytalanságok vagy a szervezeti célok megvalósítása során fellépő hibák előfordulásának kockázataként jelenik meg. Az ellenőrzési kockázat az a kockázat, amely az eredendő kockázathoz tartozó kockázati tényezők meg nem előzéséből, valamint a folyamatba épített belső ellenőrzés során fel nem tárt eredeti kockázatok körébe tartozó kockázatok előfordulásából származik.

81

1.3. A kockázat kezelési feladatok ellátója A kockázat kezelési feladatok ellátására ki kell jelölni a kockázat kezelési feladatok ellátóit. A kockázatkezelési feladatok konkrét ellátóit az 1. számú melléklet tartalmazza. A kockázat kezelésért felelős személyeknek más szabályozásban (lásd ellenőrzési nyomvonal)meg kell határozni, hogy milyen döntéseket lehet és kell hozniuk a kockázatok megszüntetése módjáról. 1.4. A kockázatkezeléssel érintett területek (hatókör) A kockázatkezelésnek ki kell terjednie az intézmény valamennyi tevékenységére, folyamatára. Az intézmény ellenőrzési nyomvonalában meghatározott vezetők, illetve a vezetők által meg-határozott személyek felelőssége és kötelessége: - az éves költségvetési terv kialakítása, - a költségvetés végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, ennek során - a kockázati tényezők azonosítása, - a kockázatok bekövetkezte valószínűségének meghatározása, - a kockázatok mérése, - a beszámolás során a kockázatok ismételt áttekintése, a beszámolóban szereplő kockázatok azonosítása, a kockázatok semlegesítése. A szerv az 1. számú mellékletben meghatározott feladatellátói szinten köteles elkészíteni a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok - elemzését - azonosítását, - értékelését, - kezelési módjának leírását. Az elemzés során felméri, hogy mi jelenthet kockázatot az adott területen, s hogy milyen mértékűt. A kezelési módok leírása során rögzíteni kell, hogy az elemzés során meghatározott kockázatok milyen intézkedéseket igényelnek. II. A végrehajtás szabályai 2.1. A kockázatkezelés általános szabályai A kockázatkezelési feladatok ellátása során a tevékenységet ellátónak figyelembe kell vennie a belső ellenőrzés ajánlásait, javaslatait. A kockázatok azonosítását követően törekednie kell olyan válaszlépések megfogalmazására, melyekkel a kockázatok csökkenthetők. Az intézkedések várható hatásáról az intézkedések megtétele előtt felmérést, elemzést kell készíteni, s csak akkor szabad adott intézkedést végre-hajtani, ha annak hatása valóban kedvező. Egyes, kiemelten nagy kockázattal járó terület előzetes, megelőző ellenőrzését is célszerű lehet elrendelni, melyre vonatkozó javaslatot a területért felelős vezető kezdeményezheti. A megelőző ellenőrzés eszköze lehet: - a folyamatos jelentéskérés, 82

- az időszakos beszámoló kérés, - helyszíni vizsgálatok, vagy - konkrét belső ellenőrzési vizsgálat elvégzése. A kockázatkezelésben résztvevő vezetőknek szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a kockázatok kezelésére legjobb eszköz a folyamatba épített ellenőrzés, melyet az ellenőrzési nyomvonal segít. A nyomvonal alapján lehet a legmegfelelőbb kockázat elemzési tevékenységet is ellátni. A kockázatkezelési tevékenységnek meg kell jelenniük - a döntés előkészítésnél, - a költségvetési tervezésnél, - a költségvetés végrehajtásánál, valamint - a beszámolásnál. 2.2. A kockázatkezelés folyamata, lépései A kockázatkezelési tevékenység során az alábbi főbb munkafolyamatokat lehet elkülöníteni: - a kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása, - a kockázatok értékelése, - az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára), - a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók meghatározása, azonosítása, - a kockázatokra adható válaszok megvalósításának mérlegelése, az intézkedések hatékonyságának áttekintése, - az intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata. 2.2.1. A kockázatok azonosítása A kockázatok azonosítása keretében gondoskodni kell arról, hogy a felszínre kerüljenek az intézmény célkitűzéseit, feladatmegvalósítását veszélyeztető főbb kockázatok. A kockázat azonosítási folyamatot az intézmény tevékenységének meghatározó jellege szerint kell végezni. A kockázat azonosítást az 1. számú mellékletben meghatározott személyeknek kell elvégezniük, akik e feladatuk ellátásába az erre a célra létrehozott munkacsoportot, testületet is bevonhatnak. A kockázatok azonosítása alapvetően két módszerrel történhet: - kockázatvizsgálat, - kockázat önértékelés. Kockázatazonosítás kockázatvizsgálattal A kockázatvizsgálat során vizsgálni kell a szervezet valamennyi tevékenységét, a tevékenységek kapcsolódását az intézmény célkitűzéseihez. Az érintett területen dolgozó valamennyi személy tevékenységét - főleg interjú segítségével - kell vizsgálni. A kapott adatokat össze kell vetni, majd le kell vonni a következtetéseket. Kockázatazonosítás kockázat önértékeléssel A kockázatok önértékeléssel történő azonosítása során az intézmény dolgozóinak aktívan 83

részt kell venniük a feladatokban. Ekkor alkalmazni lehet a kérdőívet, valamint a munkamegbeszéléseket. A kockázati kategóriák A kockázatok azonosítása megkönnyítése érdekében kockázati kategóriákat lehet alkalmazni. A kockázatokat a szerint is csoportosítani kell, hogy azok mely kockázati kategóriába (3.sz. melléklet) tartoznak: - külső kockázatok: - gazdasági, - jogi (szabályozási), - politikai, - elemi csapás, - pénzügyi kockázatok: - költségvetési,- tevékenységi kockázatok: - működési stratégiai, - működési, - információáramlási, - hírnév, - emberi erőforrás kockázatok:- személyzet létszámából fakadó, - személyzet képzettségéből fakadó. A kockázati térkép elkészítése A kockázatazonosítás eredményeképpen el kell készíteni az intézmény kockázati térképét. A kockázati térképnek kockázatonként tartalmaznia kell a kockázatok - szervezetre gyakorolt hatását (alacsony/magas), - bekövetkezésének valószínűségét (alacsony/magas). s z e r v e z e t r e g y a

m a g a s a l a c s o n y

k o r o l t

84

h a t á s alacsony magas bekövetkezés valószínűsége

2.2.2. A kockázatok értékelése A kockázatokat értékelésük előtt csoportosítani kell a szerint, hogy a kockázatok: - számszerűsíthetők, vagy - nem számszerűsíthetők. A számszerűsíthető kockázatok jellemzői, hogy számszakilag értékelhetők, értékük, mértékük pénzben kifejezhető. Ilyenek általában a pénzügyi kockázatok. A nem számszerűsíthető kockázatok jellemzői, hogy számszakilag nem értékelhetők egyértelműen, inkább csak szubjektív értékelésük lehetséges. Ilyen például a hírnév. A kockázatok értékelése - az egyszerűség kedvéért - két kategóriával történik: - alacsony, illetve - magas. 2.2.3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára) Az elfogadható kockázati szint meghatározására azért van szükség, hogy megállapításra kerül-jön egy olyan határ, ami alatt nem szükséges közvetlen intézkedés meghozatala, de az adott határt elérő és meghaladó kockázat esetén szükséges intézkedések, válaszlépések meghatározása. Az elfogadható kockázati szintek meghatározása - a számszerűsíthető kockázatoknál számszerűsítve, - a nem számszerűsíthető kockázatoknál szubjektív módon, előre meghatározott szem-pontok szerint történik. . Az elfogadható kockázati szintek megállapítása minden esetben a feltárt kockázatok azonosítása és értékelése után, a kapott eredmények figyelembevételével történik. A kockázati szintet alkalmanként az a személy határozza meg, aki felelős a kockázatkezelési tevékenység lefolytatásáért. 2.2.4. A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók meghatározása, azonosítása Az azonosított, értékelt, az elfogadható kockázati szint szerint csoportosított kockázatokra a szervezetnek az alábbiak szerint kell reagálnia: 1. az elfogadható kockázati szintet meghaladó kockázatoknál az alábbi sorrendben: kockázatkezelést kell folytatni – de csak akkor, ha a kezelés nem jár aránytalanul nagy költséggel 85

- a kockázatos tevékenységet be kell fejezni, illetve át kell alakítani, szervezni úgy,hogy az kisebb kockázattal, vagy kockázatkezeléssel kezelhető legyen, - a kockázatokat át kell adni – pl.: biztosítást kell kötni, - a kockázatot viselni kell – ha az előzőekben említett lehetőségek alkalmazására nincs mód. 2. az elfogadható kockázati szinten, illetve az alatt lévő kockázatoknál az alábbi sorrendben: - vizsgálni kell a kockázatkezelés lehetőségét – a kockázatkezelést alkalmazni azonban csak akkor lehet, ha annak költségei alacsonyabbak, mint a kockázat viseléséé, - a kockázatokat át kell adni – pl.: biztosításkötéssel, - a kockázatokat viselni kell. 2.2.5. A kockázatokra adható válaszok megvalósításának mérlegelése, az intézkedések hatékonyságának áttekintése A kockázatokra adható reakciók az előző pontban felsorolt fajtái alkalmazása csak akkor kerülhetnek, ha azok alkalmazásának eredményességéről, hatásairól, következményeiről előre tájékozódnak. Ennek érdekében mérlegelni kell, hogy egy-egy reakció milyen költség, illetve egyéb ráfordítással jár, s az a kockázatot mennyiben befolyásolja. Az egyes kockázatokról (különösen a jelentős anyagi kockázatot jelentő kockázatok esetében), az intézmény vezetőjének utasítására kockázat-nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartásnak célja, hogy áttekinthető formában felsorolja a kockázatokkal kapcsolatos részletes információkat. Így a nyilvántartást úgy kell megszervezni, hogy az tartalmazza leg-alább a 2. számú mellékletben meghatározott elemeket. 2.2.6. Az intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata A kockázatkezelés során végrehajtott intézkedéseket a továbbiak során is figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy az intézmény ellátandó feladatainak köre folyamatosan bővüljön, illetve javuljon azok minősége. Az intézkedéseknek be kell kerülniük a mindennapi tevékenységbe. Az intézkedések meghozatalát követően ezért külön figyelmet kell szentelni arra is, hogy az intézkedések végrehajtását, a végrehajtás eredményességét és folyamatosságát is ellenőrizzék. A rendszeres felülvizsgálattal elkerülhető, hogy a kockázat az intézmény belső, folyamatba épített belső ellenőrzési rendszerének hiányára visszavezethetően jelenjen meg újra, magas, illetve jelentős anyagi kockázatot képviselve. III. Hatályba léptető és egyéb szabályok 3.1. A kockázatkezelési folyamat megindítása A kockázatkezelési folyamat megindításáért és a kockázatkezelési rendszer fejlesztéséért, működtetéséért az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. A kockázatkezelési folyamat megindításakor az intézmény vezetőjének kötelessége a - a kockázatkezelési szabályzat megismertetése, - a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeréről való 86

tájékoztatás, - az ellenőrzési nyomvonalak rendszerének áttekintése. Az intézmény vezetője a kockázatkezelési folyamat megindítása céljából kijelölheti a különböző területek kockázatkezelési felelőseit, akik segítik a vezetői feladatait, illetve aktívan, a szabályzatban foglaltak szerint részt vesznek a kockázatok azonosításában, értékelésében, a kockázatok kezelésében, nyilvántartásában. 3.2. A kockázatkezelési szabályzat hatálya A kockázatkezelési szabályzat a szabályzat aláírása napját követő napon lép hatályba.

A kockázatkezelési feladatok ellátói Az intézménynél a kockázatkezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni (a felelősségi terület meghatározásával):

Szervezet (szervezeti egység) Központi irányítás Gazdasági iroda

Terület Külső kockázatok, emberi erőforrás kockázatok Gazdasági- pénzügyiműködésiinformációáramlási

Közreműködő személy beosztása Igazgató Gazd. vez

2. számú melléklet Kockázat-nyilvántartás … számú kockázat megnevezése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Nyilvántartási adatai A kockázat fontossága

87

A kockázat kezelési reakció (javasolt intéz-kedés)

A kockázatkezelésért felelős személy

A kockázattal kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés, eljárás pontja, jellemzői

A szervezet folyamatba épített ellenőrzésen túli intézkedése

MELLÉKLET

Költségvetési ellenőrzés

Hatályos: ………………………………………. tól

…………………………………. Igazgató intézményvezető 88

Tartalom Bevezetés Bevezetés

3

I. A FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok I/A. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata I/B. Az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírások I/C. Az ellenőrzési nyomvonal

4 4 16 20

II. A belső ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy/ szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

21 22

III. Mellékletek

25

Az intézmény az SZMSZ-hez a költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat jelen, összevont mellékletben határozza meg. A szabályozás az alábbiak szerint történik: -I. részben találhatóak a FEUVE szabályzathoz kapcsolódó, a FEUVE szabályzat részeként is kezelendő dokumentumok, a - szabálytalanságok kezelésének szabályzata, valamint - az ellenőrzési nyomvonalak, -II. részben kerülnek meghatározásra a belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatban az SZMSZ szintű szabályozást igénylő területek, így - a belső ellenőrzési kötelezettség, - a belső ellenőrzést végzők jogállása és feladatai. Az egyes szabályozási terültekhez kapcsolódó jogszabályi hivatkozást az adott témakör tartalmazza.

89

I. A FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok I/A. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési intézmény vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Az intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére – figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját – az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-,büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - fenntartói rendelettől, határozattól, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában, - egyéb esetben.

91 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság,-nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság.

2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében az intézmény a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre: - az intézmény megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - az intézmény a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy az intézmény valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

92 belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak az intézmény feladatainak ellátásához, végső soron az intézmény célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. Az intézmény működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül az intézmény vezetőjének a feladata. 3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába az intézmény vezetője -az 1. számú mellékletben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat. 3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.4. Általános elvek A költségvetési intézmény vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével szabálytalanságok ne forduljanak elő. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az intézmény minden tevékenysége vonatkozásában. Az intézmény azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer e területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

93 amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható. 3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - az intézmény különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha az intézmény valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor az intézményvezetőjét,- ha az intézmény vezetője is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési intézmény vezetőjét. A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik az intézménynél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükségesetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés az intézménynél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet – szerint kell eljárni. Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

94 A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben rögzíti. Az ellenőrzési jelentés alapján az intézménynek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban az intézmény vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokoló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) intézményen belül megoldható intézkedések. Az intézményen belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. Az intézményen belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére,- a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. A 2. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési intézmény vezetőjének feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetősége megszűnjön, azaz felderítésre kerüljenek azok a körülmények, helyzetek, amelyek hasonlószabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzéskiemelt hangsúlyt fektet. Indokolt esetben az intézmény vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

95 3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési intézmény vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet). 4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, -az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok,tevékenységek, - az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak,folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1 A korábbi évek tapasztalatai alapján – a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2 Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3 Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű – területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4 Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1 Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és az intézmény számára jelentős anyagi kárt okoz, fegyelmi eljárást kell indítani. 2 Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

96 3 Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1 Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2 Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés 1 Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2 Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3 Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1 Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2 Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1 Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2 Az intézmény hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

97 tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, az intézmény a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. Az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: - rendszeresen át kell tekinteti az intézmény belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot,eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében -a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történjen meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok a következők: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e), - a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

98 megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, igazgatói utasításban kell meghatározni. 5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézmény vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - az intézménynél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatosa FEUVE tevékenység,- a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellőrugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,- az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,- a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje Az intézmény vezetője köteles bevonni más személyeket is – az intézmény 2. számú mellékletében meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is. Az intézmény vezetője mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni. Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

99

A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 7. A szabályzat hatálya A szabályzat a szabályzat aláírása napján lép hatályba. Kelt: ..................................................................

Igazgató

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 1. számú melléklet: A szabálytalanságok kezelésébe bevont más személyek Az intézménynél a szabálytalanság kezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni – a felelősségi terület meghatározásával:

Szervezet (szervezeti egység)

Terület

Központi vezetés (iskola)

oktatás, ügyvitel és pénzügyi tevékenység

Gazdasági egység

Teljeskörű

Közreműködő személy(ek) beosztása Igazgató Gazd. vez

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 2. számú melléket: Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

100 1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény,kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóságrészéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 2 Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

101

I./B Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézmény vezetője – figyelembe véve a PM ellenőrzési nyomvonal kialakításához közzétett útmutatóját – a következők szerint határozza meg az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével kapcsolatos szabályokat: 1. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos általános szabályok 1.1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, ill. folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenőrzési nyomvonal a fentiek alapján az intézmény folyamataira vonatkozó egyes tevékenységeknek, a tevékenységek jogi alapjának (külső és belső jogforrásának), a felelősöknek, a tevékenységek ellenőrzésének, nyomon követésének, a kapcsolódó dokumentumoknak a meghatározása. 1.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége több területen is megmutatkozik. Ilyen kiemelt területek: - a felelősségi szintek meghatározása, - az intézményen belüli együttműködés megszilárdítása, erősítése, - az intézményi működés elemzése, feltérképezése. 1.2.1. A felelősségi szintek meghatározása Az ellenőrzési nyomvonal eljárások együttesét jelenti, s ez alapján meghatározásra kerülnekaz adott folyamathoz tartozó felelősök, valamint az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal alapján könnyen meghatározhatóak a különböző szinten állófelelősök, így felelősségi láncok jönnek létre.

Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

102 1.2.2. Az intézményen belüli együttműködés megszilárdítása, erősítése Az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével az intézményen belüli együttműködés színvonala, eredményessége nő, mivel a szervezet egyes folyamatai, tevékenységei – felelősök, illetve ellenőrzési pontok révén – kapcsolódnak egymáshoz. 1.2.3. A szervezeti működés elemzése, feltérképezése. Az ellenőrzési nyomvonal jelentős pozitív hatást gyakorol a szervezet működésére, mivel elkészítésekor az intézményben rejlő működési kockázatok könnyen megtalálhatók. 1.3. Felelősség Az intézmény ellenőrzési nyomvonalai kialakításáért az intézmény vezetője tartozikközvetlenül felelősséggel.Az intézmény vezetőjét azonban nemcsak a nyomvonal kialakításáért, hanem aműködtetéséért, fejlesztéséért is felelősség terheli. 2. Az ellenőrzési nyomvonalak elkészítési szabályai 2.1. A nyomvonalak elkészítésének előkészületi feladatai Az ellenőrzési nyomvonalak elkészítése előtt gondoskodni kell az intézmény működésének folyamatokra osztásáról, azaz - a főfolyamatok, és - a főfolyamatokon belüli részfolyamatok meghatározásáról. A fő-és részfolyamatok a Belső ellenőrzési kézikönyvben kerülnek meghatározásra, melyet a nyomvonal kialakítása előtt ismételten át kell tekinteni, szükség szerint be kell vonni a belső ellenőrzéssel foglalkozó munkatársakat is. Csak a működést teljes egészében átfogó folyamatrendszert lehet alapul venni az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál. A belső ellenőrzési rendszer által meghatározott, és a FEUVE rendszerben használt folyamatleírások egyezőségét biztosítani kell, mivel a két ellenőrzési rendszer így tudja egymás tevékenységét legjobban segíteni, támogatni. 2.2. Az ellenőrzési nyomvonal rendszere Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2.3. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak tartalmi követelményei Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

103 Az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál figyelembe kell venni az alábbi tartalmi követelményeket. Az ellenőrzési nyomvonal tartalmazza - a sorszámot – főbb munkafolyamatonként megadva, - a tevékenység, feladat, munkafolyamat - megnevezését, - jogszabályi alapját (lehet központi jogszabály, illetve belső szabályzat), - feladatellátójának megnevezését (ide értve az előkészítőt is), - eredményeként keletkező dokumentumot, - a feladat ellátási határidejét - a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlóinak nevét,* - pénzügyi teljesítésre vonatkozó információt,* - könyvvezetésben való megjelenés adatait. -a tevékenységgel kapcsolatban ellátott előzetes, folyamatba épített, valamint utólagos ellenőrzés - módját, eszközét, - feladatellátóját, - határidőt. A *-gal jelölt követelményeket értelemszerűen nem kell szerepeltetni a tervezésre vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnál. 2.4. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - gazdasági program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerülnek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerülnek a 2.3. pont szerinti adatok. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 2.5. A pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó főfolyamatok, tevékenységek megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása,

Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

104 - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység,- pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás,érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerülnek meghatározásra a 2.3. pont szerint. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 2.6. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet, - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 3. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos speciális szabályok 3.1. Az intézmény vezetője e szabályzat mellékleteként rendelkezhet úgy, hogy az ellenőrzési nyomvonalak további pontosításra, illetve részletezésre kerüljenek. E Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

105 feladat ellátása érdekében ütemtervet határozhat meg. Az ütemtervben meg kell jelölni ez esetben az egyes részfeladatokat, a határidőket, valamint a felelősöket. 3.2. Az ellenőrzési nyomvonalakat a 3.1. ponttól függetlenül évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, melyért az intézmény vezetője tartozik közvetlen felelősséggel. 3.3. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos eljárásrendet az eljárásrend aláírását követően kell alkalmazni. Igazgató – intézményvezető

I/C. Az ellenőrzési nyomvonaltáblázatai folyamatábrája és melléklete Az ellenőrzési nyomvonalak táblázat, folyamatábrák, valamint szöveges leírás alapján kerülnek meghatározásra az alábbiak szerint. Táblázatok 1 számú táblázat. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2 számú táblázat. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Folyamatábrák 1 számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2 számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3 számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Mellékletek 1. számú melléklet. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról

Az itt felsorolt táblázatokat, folyamatábrákat, és mellékletet lásd a III. mellékletek részben!

Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

106

II. A belső ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum A belső ellenőrzési kötelezettség,a belső ellenőrzést végző személy/szervezetjogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. A belső ellenőrzési kötelezettség Az intézmény köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény vezetője köteles gondoskodni. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység a 2. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét - az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőr(ök) funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

107 kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző személy(ek) feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szervezeti egység - bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenőrzött szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat-és titokvédelmi előírások betartásával. 3. Az ellátandó feladatok 3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. 3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

108

1. számú melléklet

A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása Az intézmény a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezheti meg: - független belső ellenőri szervezet (több főállású belső ellenőrrel), - független belső ellenőr foglalkoztatása, - a független belső ellenőrzési feladatok társulásban való elláttatása, - a független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával történő ellátása Az intézmény a fent ismertetett lehetőségek közül az alábbi ellátási formát határozza meg: - a független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával történő ellátása.

Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat