SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Budapest XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 1173 Budapest, Akácvirág utca 49. Tel/fax: 257-0020, http://kcss.hu/ OM azonosító: 035319

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013. március 26.

Dr. Hicz János igazgató

1/47

TARTALOMJEGYZÉK I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 3

II.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI..................................................................... 3

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE, HATÁSKÖRE, ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE, KÜLSŐ KAPCSOLATOK ............................................................................................................... 6 IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE ........................................................................... 8 V.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK .... 10

VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE .................................................................................... 10 VII.

AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 14

VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE16 IX. A TANULÓK FELVÉTELE .................................................................................................. 20 X.

A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ........................................................................ 21

XI. A VIZSGAKÖTELEZETTSÉG ............................................................................................ 21 XII.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ............................................................................................ 21

XIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS ELMARASZTALÁSA ............................................. 21 XIV. A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA ........................................................................................ 22 XV.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE ... 23

XVI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .......................................................... 24 XVII.

AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK................................. 25

XVIII.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG ...................... 28

XIX. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE .................................................................................................................... 29 XX.

PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS ....................................................... 29

XXI. A TANULÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, FEGYELMI ELJÁRÁS MENETE ........................................................................................................................................ 29 XXII. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK........................................................................................................................ 30 XXIII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................... 30 XXIV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................ 30

2/47

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Felülvizsgálata évente, legkésőbb a tanévzáró értekezletig esedékes. Az SZMSZ a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenység csoportok és folyamatok öszszehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.1. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok:   

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt..) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

1.2. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az intézmény vezetője hagyja jóvá. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek (akik az intézménnyel jogviszonyban állnak). A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. A szervezeti és működési szabályzatról a nevelőtestület dönt. A szabályzat határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. A szervezeti és működési szabályzatot módosítani a nevelőtestület és a köznevelési törvényben meghatározott közösségek véleményének kikérésével lehet. A fenntartó ellenőrzi a SZMSZ-t.

II.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az intézmény a 2012. évi CLXXXVIII. törvény 4. §. (1)-e alapján, 2013. január 01-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti XVII. Tankerületének államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik. Alapító okirat: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) adja ki.

3/47

Az iskola alapadatai: Általános jellemzők Az alapítás éve: 1982 Az iskolaépület átadásának éve: 1982 Intézményi kód: 202010 Az iskola telefon és fax száma: 06-1-2570-020 E- mail: [email protected] Az intézmény működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete Az intézmény képviselője: a köznevelési intézmény vezetője (igazgató) A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Budapest XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 2. Feladatellátási helye(i) Székhelye: 1173 Budapest, Akácvirág utca 49. Telephelye: 1173 Budapest, Akácvirág utca 42. 3. Típusa: általános iskola, gimnázium 4. OM azonosító:

035319

5. Alapfeladata: 5.1.

Köznevelési alapfeladatok:  Általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  Négy évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás  Fejlesztő nevelés-oktatás  Többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók iskolai nevelése-oktatása

5.2.

Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám székhelyen: 1173 Budapest, Akácvirág utca 49. 767 fő telephelyen: 1173 Budapest, Akácvirág utca 42. 140 fő Összesen: 907 fő

5.3.

Az iskolai évfolyamok számozása általános iskola: 1-8. évfolyam gimnázium: 9-12. évfolyam, 9/Ny-13/Ny évfolyam

5.4.

Iskolai könyvtár ellátásának módja:  saját szervezeti egységgel

4/47

5.5. 5.6.

Különleges pedagógiai célok megvalósítása:  nyelvi előkészítő (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) Speciális jellemzők - emelt szintű ének-zene oktatás (1-8. évfolyamon egy-egy osztályban) - angolnyelv-oktatás többlet óraszám felhasználásával (1-4. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű angolnyelv-oktatás (5-8. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű angolnyelv-oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - németnyelv-oktatás többlet óraszám felhasználásával (1-4. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű németnyelv-oktatás (5-8. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - nyelvi előkészítő osztály (9-13. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű angol/német nyelv-oktatás (5-8. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - emelt szintű angolnyelv-oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - egész napos iskola (1-4. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - emelt szintű humán oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy fél osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - emelt szintű reál és természettudományos oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy fél osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben)

6. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga:  Feladatellátási hely szerint:  pontos cím: 1173 Budapest, Akácvirág utca 49. helyrajzi szám: 125393/45 hasznos alapterület: két épületrész együtt 4407,9 nm + 866,72 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata (1173 Budapest, Pesti út 165.) 

pontos cím: 1173 Budapest, Akácvirág utca 42. helyrajzi szám: 125393/67 hasznos alapterület: 796,87 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata (1173 Budapest, Pesti út 165.)

7. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

5/47

III. 1.

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE, HATÁSKÖRE, ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE, KÜLSŐ KAPCSOLATOK

Az intézmény felelős vezetője

Az intézmény élén az igazgató áll. Az igazgató, a munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó (KLIK), valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Tevékenységét három igazgatóhelyettes segíti. Az igazgató felelős a Nkt. 69. §-a alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a szakszerű és eredményes pedagógiai munkáért. Gyakorolja az átengedett munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Dönt a szakmai szervezetek (munkaközösségek) javaslatairól. Dönt a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésekről. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az iskolával kapcsolatban nyilatkozni médiumokban csak az igazgató előzetes engedélye alapján lehet. Tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli az iskola alkalmazottainak munkáját. (Az általános ellenőrzési tervet (3. sz. melléklet) a Pedagógiai Program, az adott tanévre vonatkozó konkrét ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza.) Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a megbízott igazgatóhelyettes írja alá. Együttműködik a fenntartóval, működtetővel, gyermekvédelmi szervekkel, különböző ellenőrző szervekkel, más oktatási intézményekkel, a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekvédelmi szervekkel és a diákönkormányzatokkal, civil szervezetekkel külön szerződés szerint. Jogkörét - a munkáltatói jogkört kivéve - esetenként, vagy állandóra, helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára ruházhatja át. Ezt írásba kell rögzíteni. Elkészíti a beiskolázási tervet Távolléte vagy akadályoztatása (betegség, külföldi tartózkodás, szabadság) esetén az igazgatóhelyettesek teljes körűen helyettesítik (kivétel: átengedett munkáltatói jogok). Elsősorban a gimnáziumi- ő akadályoztatása esetén az alsós- ő akadályoztatása esetén a felsős igazgatóhelyettes. Ugyanez a sorrend, ha az intézményvezető megbízásának lejárta előtt nem tudja ellátni feladatát (pl. lemondás, egészségügyi alkalmatlanság), ez esetben az átengedett munkáltatói jogok is megilletik az új vezető megbízásáig a helyettest. 2.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai segítségével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 2.1. Igazgatóhelyettesek. Igazgató és igazgatóhelyettesek együttesen alkotják az igazgatóságot.

6/47

Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az intézményvezetőt az igazgatóhelyettesek helyettesíthetik. A helyettes a napi működést szabályozhatja. Olyan döntést nem hozhat, amelyet kizárólag az intézményvezető jogkörébe utal a jogszabály. 2.1.1 Alsó tagozatos igazgatóhelyettes Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az alsó tagozat és a napközi munkáját. Segít a tantárgyfelosztás és órarend elkészítésében. Irányítja az 1. osztályos beiskolázást. Gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről, vezeti az osztályozó értekezleteket, beszámol az alsó tagozat tevékenységéről. Az igazgató távollétében képviseli az iskolát. 2.1.2. Felső tagozatos igazgatóhelyettes Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a felső tagozat és a tanulószoba munkáját. Segít a tantárgyfelosztás és órarend elkészítésében, irányítja a továbbtanulást. Gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről, vezeti az osztályozó értekezleteket, beszámol a felső tagozat tevékenységéről. Az igazgató távollétében képviseli az iskolát. 2.1.3. Gimnáziumi igazgatóhelyettes Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a gimnázium munkáját. Segít a tantárgyfelosztás és órarend elkészítésében, irányítja/szervezi a (központi) felvételit és a továbbtanulást. Szervezi a fakultációkat és az érettségit, gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről, vezeti az osztályozó értekezleteket, beszámol a gimnázium tevékenységéről. Az igazgató távollétében képviseli az iskolát. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. 3. Az intézmény vezetősége (igazgatói tanács) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal, kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség vezetők Az intézmény vezetősége, mint testület az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége munkaterv szerint megbeszéléseket tart. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az intézmény vezetősége megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

7/47

Az igazgatói tanácsnak a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel: (Pl.: szülői közösség, diákönkormányzatok) 4.

Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a KLIK alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik az igazgató vezetése alatt.

IV. 1.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE

Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei

A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el. Szervezeti egységek: alsó tagozat felső tagozat gimnázium Az intézmény szervezeti egységeinek élén felelős beosztású vezetők állnak: alsó tagozat: igazgatóhelyettes felső tagozat: igazgatóhelyettes gimnázium: igazgatóhelyettes

8/47

2.

Az intézmény szervezeti vázlata

Igazgató

Alsós igazgatóhelyettes

Alsós szaktanárok

Felsős igazgatóhelyettes

Pedagógiai asszisztens Fejlesztő pedagógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzat segítő pedagógus

Felsős szaktanárok

Gimnáziumi igazgatóhelyettes


9/47

Gimnáziumi szaktanárok

Iskolatitkárok Rendszergazda Pedagógiai asszisztens Fejlesztő pedagógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzat segítő pedagógus


3.

Ellenőrzés rendje: külön ellenőrzési tervben. (3. sz. melléklet)

V.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK

A törvényes működés dokumentumai Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása bizonyítja az intézmény nyilvántartásba vételét, biztosítja a jogszerű működést. Szervezeti és működési szabályzat (Hozzáférhető a könyvtárban.) Házirend A házirendet a nevelőtestület, a diákönkormányzatok és a szülői közösség véleményének kikérésével módosíthatja. (Hozzáférhető a tanári szoba hirdetőtábláján, iskola honlapján, minden osztályfőnöknél, minden tanulónál.) Pedagógiai program (Hozzáférhető a könyvtárban.) Éves munkaterv (határidőkkel, felelősökkel) Az éves munkaterv az év tervezhető programjait tartalmazza a lehető legpontosabb időbeosztással. Rögzíti a tanítás nélküli napokat, hagyományőrző programokat. Az éves munkatervet az augusztusi tanév-nyitó értekezlet hagyja jóvá. (Hozzáférhető a tanári szoba hirdetőtábláján. Iskola honlapján.) Havi program A havi program az éves munkaterv havonta aktualizált változata. (Hozzáférhető a tanári szoba hirdetőtábláján. Iskola honlapján.)

VI. 1.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

A közalkalmazottak munkarendje

A köznevelésben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket a Nkt. 66. §.-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény a 1992. évi XXXIII. tv. (A közalkalmazottak jogállásáról), és a 2012. évi I. tv. (Munka Törvénykönyve) alapján határozza meg. 2.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg.

10/47

3.

A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt. 62. §.-a rögzíti A pedagógusok heti munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával öszszefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztás összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni (lehetőség szerint szaktanári helyettesítés biztosításával.) Az intézményvezetőség tagjai  a fenti alapelvek betartása mellett  javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási-, foglalkozási-, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésről intézkedhessen. A tervezhető hiányzások esetén a pedagógus köteles foglalkozási anyagait hiányzásának kezdetekor az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy távolléte esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt (legalább 1 nappal előbb) a tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú óra megtartására. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes is engedélyezheti. A legkorábban másnap elmaradó tanítási óráról a gyermekeket és a szülőket értesíteni kell. A tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén  lehetőség szerint  szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A pedagógusok számára  a kötelező óraszámon felül  nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra (tábor, ügyelet, stb.) a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslata alapján. A megbízások alapelve: rátermettség, szaktudás, ésszerű terhelés. A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság kiadását az igazgató biztosítja. A pedagógus köteles a rendkívüli esemény (pl. a bombariadó) következtében elrendelt póttanítási napon munkát végezni, tanítási órát tartani. 4.

Az intézmény tanulóinak munkarendje

Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott szervezetek véleményének kikérésével.

11/47

5.

A tanév helyi rendje

A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület az alábbiakról dönt:  a nevelő-oktató munka tartalma;  az iskolai szintű ünnepélyek, hagyományőrző programok, versenyek, rendezvények tartalma, időpontja;  a tanítás nélküli munkanapok időpontja és programja;  a tanév tanórán kívüli foglalkozásai;  az éves munkaterv. Az intézményi rendezvényekre, ünnepélyekre, tanulmányi- és sportversenyekre való felkészülés arányban kell, álljon a tanulók életkorával, teherbíró képességével. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az épület folyosóin, a tantermekben, és az első tanítási napon át kell adni minden tanulónak. 6.

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8-kor kezdődik. Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt –a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat lehetőleg 16 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató délutáni oktatást is elrendelhet. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. A kötelező orvosi vizsgálatok előre engedélyezett időpontban történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítási időt ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama 15 perc.

12/47

A szünetek rendjét tanár (pedagógus asszisztens) ügyeletesek biztosítják. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok rendjét a munkaterv rögzíti. Szülői kérésre a tanulók számára pedagógus felügyelettel ügyeletet biztosítunk: reggeli ügyelet: 6.30 – 7.30- ig esti ügyelet: napközi után 18h-ig Tanítás nélküli munkanapokon min. 10 fő kérésére az intézményben, kevesebb kérés esetén más iskolába történő átirányítással biztosítunk ügyeletet. Nyári napközis ügyelet kerületi szervezésben működik. Rendkívüli esemény alatt az iskola biztosít felügyeletet. 7.

Az intézményben tartózkodás rendje

Az intézmény szorgalmi időben reggel 6 órától este 8 óráig tart nyitva. Ettől eltérő időpontra az igazgató adhat engedélyt. Tanítási napokon 7.30 és 16 óra között legalább egy vezetőnek /ig. vagy igh./ az intézményben kell tartózkodni. Az igazgató távollétében az átruházható igazgatói jogokat az általa megbízott helyettes gyakorolja. Az ügyelet ideje alatt az azonnali veszélyhelyzet elhárításról a napközis/ügyeletes tanár intézkedik, majd értesíti az iskola vezetőségét. Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az intézmény látogatását az igazgató engedélyezi. A tanulók az iskolát tanítási időben a házirendben szabályozott módon hagyhatják el. 8.

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni.

Az épület lobogózása az iskolatitkárok feladata. 9.

Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Azonnali életveszélyt jelentő cselekményt a helyszínen/közelben tartózkodó alkalmazottaknak kell haladéktalanul (lehetőség szerint) elhárítani, megtenni a szükséges lépéseket. Ha szükséges azonnal megkezdeni a tanulók/alkalmazottak kimentését, és amennyiben lehetséges az iskola értékeit megóvni. Életveszély elhárítása után értesíteni kell az iskola vezetőségét. Amennyiben olyan esemény történik az iskolában, amikor külső szervezet tájékoztatása szükséges (rendőrség, mentő, tűzoltó, stb.) (azonnali életveszély elhárítása kivételével), az iskola vezetősége által történik.

13/47

Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala egyidejű értesítése mellett, rendkívüli szünetet rendel el.

VII.

1.

AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület a Nkt. 70.§-a alapján a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagjai: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint az Nkt. 70.§- ban és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2.

A nevelőtestület értekezletei

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:        

alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet nevelési értekezlet (témájáról a tanévnyitó értekezleten döntünk) félévi osztályozó értekezlet félévzáró értekezlet nevelési értekezlet (témájáról a félévzáró értekezleten döntünk) év végi osztályozó értekezlet tanévzáró értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület 50%-a azt szükségesnek látja, vagy az iskolavezetőség, vagy az igazgató azt kezdeményezi. 3.

A nevelőtestület döntései, határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt. 4.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai.

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösségekkel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestületnek való beszámolás az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök szükség esetén – a felelős vezető helyettes bevonásával – nevelői osztályértekezletet hívhat össze, amelyen az osztályban tanító pedagógusok megjelenése kötelező.

14/47

5.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A tanulmányi versenyek programjára, a pedagógus továbbképzés megválasztására javaslatot tesz. A munkaközösség vezetőt az igazgató bízza meg a munkaközösség tagjainak véleményének kikérése után, legfeljebb öt évre. 6.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége

Feladataik:  javítják, koordinálják az intézményben folyó oktató-nevelő munka szakmai színvonalát, minőségét  fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat  végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és versenyek kiírását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését  kialakítják az egységes követelményrendszert, folyamatosan ellenőrzik, mérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét  szervezik a pedagógusok továbbképzését, önképzését  pedagógiai kísérleteket kezdeményezhetnek  támogatják, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját patronáló nevelő (mentor) személyére való javaslattétellel  az adott szakmai-pedagógiai terület, nevelő és oktató munkájának segítése,  tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,  az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,  a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,  a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Javaslatot tehetnek a kiemelt munkavégzésért adható kereset kiegészítésre A szakmai munkaközösség vezető jogai, feladatai:  összeállítja a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét  módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását  szervezi, ellenőrzi, értékeli a munkaközösség munkáját

15/47

 javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, szakvizsgára, beiskolázásra, a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésre. A munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, egyéb dokumentumokat;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).  összefoglaló elemzést, értékelést készít a munkaközösség munkájáról

VIII.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösség összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. 3. A szülői szervezet Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére a Nkt.. 73.§-a alapján szülői szervezet (Szülői Munkaközösség SZMK) működik az intézmény eredményesebb működése érdekében. Kapcsolattartás: Az iskola vezetősége évente legalább két alkalommal összehívja a SZMK értekezletét. Értekezlet összehívását a SZMK is kezdeményezheti. Az iskola vezetősége alkalmanként tájékoztatja a SZMK vezetőségét és aktuális kérdésekben a véleményüket, egyetértésüket, javaslataikat kéri. A SZMK véleményezési, egyetértési jogát gyakorolja, ha az iskola a szülőket, gyermekeket érintő változtatást kíván életbe léptetni, vagy azt a jogszabály előírja. A SZMK véleményezési jogát gyakorolhatja bármely általa szükségesnek tartott esetben. A SZMK saját munkaterv alapján működik. 4. A diákönkormányzatok A Nkt.. 48.§ alapján: Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gya-

16/47

korlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskola évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervez a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) b) c) d) e)

jogszabályban meghatározott ügyekben különösen: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

5. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség küldötteket delegálhat a diákönkormányzatba. Az osztályfőnök kiemelt szerepe Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető igazgatóhelyettes javaslatára az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladat- és hatásköre:  ismernie kell tanítványait - személyiségüket, családi hátterüket, a közösségben elfoglalt helyüket  segíti a tanulóközösség kialakulását  koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját  kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére  ellenőrzi az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe írt jegyeket  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatait a nevelőtestület elé terjeszti  szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket

17/47

 ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat /osztálynapló, statisztikai lapok, továbbtanulás, környezettanulmány/  nyilvántartja és elbírálja a tanulók hiányzásait  tájékoztatja tanulóit az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására  mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében  adminisztrálja a felmentéseket  az érdekeltek egyeztetésével javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésre, segélyezésre 6. A diáksport egyesület /DSE/ A Kőrösi Diáksport Egyesület feladatai: a tanórán kívüli sportélet szervezése, az iskolán belül működő sportcsoportok anyagi támogatása, segítése és a tömegsport színesebbé tétele. Tagjai lehetnek az iskola tanulói, tanárai. Vezetősége három fős elnökségből és két fős ellenőrző bizottsági tagból áll, akiket az éves közgyűlés választ meg. A közgyűlésre a tagokon kívül meghívást kap az iskola vezetése, a diákönkormányzatok képviselői és a tantestület tagjai. A közgyűlés jóváhagyja az előző év szakmai és pénzügyi beszámolóját, ill. az elkövetkező év programjait, versenynaptárát, háziversenyeit és költségvetését. A DSE képviselője a tanévnyitó ill. tanévzáró értekezleten is beszámol az éves munkáról, eredményekről, programokról a tantestület tagjainak. A DSE a tagok befizetéseiből gazdálkodik, amelyet alkalmanként pályázatokon elnyert pénzek egészítenek ki. Az iskola és a DSE együttműködik az iskolai sportélet változatosabbá, bővebbé tételében. Az iskola vezetősége minden tanév előtt áttekinti az együttműködést, kidolgozzák a következő tanévre szóló együttműködést, különös tekintettel a mindennapos testnevelésre, helyiségek, eszközök használatára 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek munkakapcsolata folyamatos. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:    

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

18/47

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A diákönkormányzatok üléseikre meghívhatják az iskolavezetést. Az igazgató szükség - valamint lehetőség szerint hetente konzultál a diákönkormányzat vezetőjével. A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az éves munkaterv és a havi programok tartalmazzák. Az szülői közösséggel való kapcsolattartás formáit az igazgató a szülői közösség elnökével egyeztetve szabályozza. 8. A szülők tájékoztatásának formái Az iskola a tanév során szóban, elektronikus naplón keresztül vagy írásban tájékoztatja a szülőket gyermekeikkel valamint az iskolai élettel kapcsolatos intézkedésekről, történésekről. Szülői értekezletek:  A szülői értekezletet az osztályfőnök hívja össze.  A szülői értekezletek rendjét a munkaterv tartalmazza.  Az osztályfőnök vagy a szülők többségének kérésére rendkívüli szülői értekezlet hívható össze. Fogadó órák A fogadóórák rendjét a munkaterv tartalmazza. Valamennyi pedagógus köteles az általa adott érdemjegyet az osztálynaplóba beírni. Írásbeli tájékoztatás kötelező:    

A gimnáziumi tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos változásokról. Szülőt terhelő fizetési kötelezettségről Tanulmányi felmentésekről, mentesítésekről. Gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről.

9. Az iskola külső kapcsolatai Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató vagy megbízottja képviseli: 

fenntartó: igazgató, igazgatóhelyettesek

   

óvodák: igazgatóhelyettesek, tanítók általános iskolák: igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök középiskolák: igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök pedagógus szakmai szervezetek: igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, szaktanárok A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek kapcsolódnak a kerületi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába. művelődési házak, színházak: igazgatóhelyettesek, szaktanárok szálláshelyek, táborok: osztályfőnökök, szaktanárok német kisebbségi szervezetek: német kisebbségi munkaközösség



  

19/47

 HU – MAN I. Alapítvány: igazgató, alapítványi tisztségviselő kollégák  tűz- és munkavédelem: tűz- és munkavédelmi felelős  rendőrség: igazgatóhelyettes, igazgató, iskolatitkár. (pl.: bombariadó, lopás, betörés, szándékos rongálás)  művelődési házak: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök.  egyházak: igazgatóhelyettesek  polgári védelem: igazgató, osztályfőnök  pályáztatók: pályázó kollégák,  iskola egészségügy: o tanulók ellátása: igazgatóhelyettes, osztályfőnök o tanulóbalesetek: igazgatóhelyettes, osztályfőnök, pedagógus o Gyermekjóléti Szolgálat: gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, pedagógus 10. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  feltárja a tanulókat veszélyeztető okokat /magatartási, bántalmazás, szenvedélybetegség, anyagi, stb./  családlátogatáson vesz részt  tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról  segíti a pályaválasztást  tanácsadást végez  kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal

IX.

A TANULÓK FELVÉTELE

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskola általános iskolai 1. és gimnáziumi 9. évfolyamára felvétellel lehet bejutni minden év szeptember 01. előtt. 1. évfolyam Az általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető. Mivel a művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető énekzene tagozatos osztályunkba meghallgatást szervezünk. Az alkalmassági vizsga felépítését a 8. sz. melléklet tartalmazza 9. évfolyamra a felvételi rangsor összetevői, a felvétel módja A központi írásbeli eredményei (max.100 pont) és a hozott osztályzatok (50 pont) mellett szóbeli meghallgatást is szervezünk a különböző tanulmányi területekre. A szóbeli vizsga felépítését a 7. sz. melléklet tartalmazza. A szóbeli meghallgatáson 50 pont szerezhető. Más iskolából való átvétel feltételei:  adminisztratív feltételek teljesülése  különbözeti felmérés a tanuló korábbi előmenetele és a választott osztály követelményei alapján szükség szerint szervezhető

20/47

X.

A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

A tanulók jogait a Nkt.. 46-47 §-ai szabályozzák. A tanulói jogok és kötelességek részletes szabályozását a házirend tartalmazza.

XI.

A VIZSGAKÖTELEZETTSÉG

A tanulmányokkal kapcsolatot vizsgakötelezettségeket a házirend és a pedagógiai program tartalmazza. A vizsgák általános rendjét az éves munkaterv szabályozza.

XII.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

A tanulók rendszeres egészségügyi ellátását éves terv alapján az iskolaorvos végzi. A feladatokat és azok ütemezését az iskola igazgatójával vagy megbízottjával egyezteti. Ellátás: szűrővizsgálatok /ált. egészségügyi, fogászati, stb./ Kiterjed:  eseti ellátás  megelőző, felvilágosító tevékenység. A különböző vizsgálatokat lehetőleg tanórán kívül kell végezni. A pedagógusok a tanévnyitó értekezleten balesetvédelmi oktatáson vesznek rész. (Tartja a munka- és tűzvédelmi felelős.) Az osztályfőnökök a tanév első napján balesetvédelmi oktatást tartanak. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ismertetni kell a tanulókkal a baleseti és egyéb veszélyforrásokat az órai munka, szabadidős tevékenység /sport, kirándulás, közlekedés/ megkezdése előtt. A bekövetkezett balesetről, sérülésről a munkavédelmi felelőst értesíteni kell (határidő: 1 nap). A további hasonló balesetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. (Felelősök: igazgató, igazgatóhelyettesek.)

XIII.

A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS ELMARASZTALÁSA

1. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat és példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Jutalmazható még az a tanuló, aki:    

kiemelkedő valamely tantárgyban jó eredményt ér el tanulmányi versenyen átlagon felül szorgalmas eredményes kulturális tevékenységet folytat

21/47

 kimagasló sportteljesítményt ér el  a közösség életében tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 2. A jutalmazás formái  Szóban, írásban: szaktanári-, napközi vezetői-, osztályfőnöki-, igazgatói-, nevelőtestületi dicséret  oklevél  jutalomkönyv  tárgyi jutalom  Csoma diploma Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicsértét a bizonyítványba be kell vezetni. 3. Fegyelmi intézkedések Azt a tanulót, aki kötelességét enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Fegyelmi intézkedések:  szaktanári figyelmeztetés, intő, rovó  osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó  igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó Fegyelmi büntetések. Ha a tanuló kötelességét vétkesen megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ennek menetét az 5. sz. melléklet szabályozza. 4. Kártérítési kötelezettség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öthavi összegét. Az iskola a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

XIV.

A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA

A hiányzások igazolásának rendjéről a házirend rendelkezik.

22/47

A szülő (nagykorú tanuló) félévenként 3 alkalommal (1 alkalom max. 1 tanítási nap) való távolmaradást igazolhat.

XV.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE

1. Tanórán kívüli foglalkozások célja: egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások: A tanórán kívüli foglalkozások a gyógytestnevelés kivételével szabadon választhatók. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező.  Napközi – (a szülők az étkezésért fizetnek; 1 – 6. osztályig)  Könyvtár – használata külön szabályozva  Szakkör – minden tanév szeptember 15-ig az iskola közli a tanulókkal a felkínált szakköri lehetőségeket, amire jelentkezni lehet, elegendő létszám esetén (min. 10 fővel) októbertől indulhatnak el.  Sportfoglalkozás – minden tanév szeptember 15-ig az iskola közli a tanulókkal a felkínált sportfoglalkozási lehetőségeket, amire jelentkezni lehet, elegendő létszám esetén (min. 10 fővel) októbertől indulhatnak el.  Tanulószoba – (7 – 10. osztályig)  Énekkar – (emelt szintű ének-zene osztályokban kötelező)  Korrepetálás – (egyéni, csoportos). Órarendhez illeszkedve az osztályfőnök, vagy szaktanár javaslatára kötelező. Hosszabb hiányzás után a tanuló is kérheti.  Tanulmányi verseny  Tanulmányi versenyre készülés  Sportverseny  Sportversenyre készülés  Kulturális rendezvény. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét az igazgatóhelyettesek koordinálják. A foglalkozás vezetője lehet az iskola tanára, külső szakember, szülő. Eseti tanórán kívüli foglalkozások, amelyeken a részvétel önkéntes és önköltséges:        

tanulmányi kirándulás osztálykirándulás színházlátogatás múzeumlátogatás klubdélután vízi tábor erdei iskola nyelvi tábor

23/47

 gólyatábor  sítábor  évfolyamtábor Fenti foglalkozások is csak pedagógus felügyeletével szervezhetők. 2. A könyvtár használatának rendje  Használók köre:    

az intézmény jelenlegi és volt diákjai pedagógusok, egyéb alkalmazottak nyugdíjas, GYES-en lévő kollégák Beiratkozás módja:

 

az első kölcsönzés alkalmával egyénileg, adatlap kitöltésével /az adatok változását jelezni kell/ könyvtári óra után csoportosan

A könyvtár állományáért, fejlesztéséért, rendjéért a könyvtáros felel. A kölcsönzés a könyvtár napi nyitvatartási idejében történik: hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 12 - 16 óra között keddenként a könyvtáros az állománygondozást végez Tanulók részére kölcsönözhető könyvek:    

szépirodalom ismeretterjesztő folyóirat, újság tartós tankönyv

határidő: határidő: határidő: határidő:

1 hónap 1 hónap 1 hét 1 év

Minden könyvtári könyvet, folyóiratot a tanévzáró napjáig le kell adni a könyvtárban. A különösen értékes állományról külön nyilvántartást kell vezetni. Az elveszett, vagy megrongálódott és ezért vissza nem vett könyvek értékét a gondviselő/szülő az aktuális bolti áron köteles megtéríteni. A könyvtár működésére vonatkozó szabályokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

XVI.

AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

Az iskola hagyományainak ápolása, bővítése, az iskola jó hírnevének öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket a munkaterv rögzíti. Az iskola hagyományos rendezvényei:  gólyatábor – szervezi a felsős és gimnáziumi igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatok vezetője az osztályfőnökök részvételével  gólyanap – szervezik a 9. évfolyam osztályfőnökei, tanárai a diákönkormányzat részvételével  karácsonyi vásár – szervezi: DIÖK, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök

24/47

          

Csoma-hét – szervezik az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek részvételével tanulmányi-, kulturális versenyek sportversenyek tantermek és folyosók dekorációja évfolyam tábor erdei iskola vízitábor sítábor A bukaresti Ady Endre Liceummal való kapcsolattartás A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium való kapcsolattartás A hamelni Albert Einstein Gimnáziummal való kapcsolattartás

XVII.

AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. A) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait,

25/47

- rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 9. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 10. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy a tagozatért felelős igazgatóhelyettesnek E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 11. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 12. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

26/47

A tanuló által nem használható olyan gép, eszköz, amit a vonatkozó törvények tiltanak, illetve a használati utasításban veszélyesnek minősítettek. A nem tiltott gépeket, eszközöket a pedagógus felügyelete mellett használhatják a tanulók. B) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

27/47

 a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 10. Az iskolában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részt vehet a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 11. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 12. Betörésvédelem Teendők: Jogtalan behatolás észlelésekor értesíteni kell:  rendőrséget  igazgatót vagy helyettesét  fenntartót, működtetőt Intézkedés:  a nyomokat biztosítani kell. /pl. terem lezárása/  a keletkezett kárról felmérést, jegyzőkönyvet kell készíteni 13. Bombariadó esetén eljárási szabály:  igazgatót értesíteni  egyidejűleg rendőrségnek jelenteni  egyidejűleg az épületet kiüríteni /a tanulók felügyeletének biztosítása mellett/. Az épületbe ismételten bemenni csak a riadó lefújása után lehet. Az elmaradt tanítási órákat pótolni kell. 14. Tűzvédelem a tűzvédelmi szabályzatnak megfelelően. 15. Polgárvédelem /pl.: kiürítés/ a polgárvédelmi utasítások, rendeletek alapján. 16. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és az épületben tartózkodásának szabályai A regisztráció során, a portán közölni kell, hogy kihez, milyen ügyben szeretnének az iskolába belépni, ezt be kell írni a látogatók könyvébe. Regisztráció után el kell kísérni a látogatót vagy a titkárságot kell értesíteni. Az épület ajtaját 6.00 – 20.00 óráig nyitva tartjuk. Ebben az időben portaszolgálat működik. Szorgalmi időben 14 h-ig a szülő az iskola bejáratáig kísérheti gyermekét. A tanári fogadó órák a honlapon megtekinthetők. Azokra be lehet jelentkezni. Rendkívüli alkalmakkor telefonegyeztetést követően a szülők a pedagógusokkal a titkársági folyosó egy erre a célra kialakított részén találkozhatnak

XVIII.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG

28/47

Mindenfajta plakát, szóróanyag kihelyezése, reklámtevékenység csak az igazgató engedélyével történhet.

XIX.

AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE

1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező hivatalos elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat, így különösen az ADAFORon érkező iratok.) 2. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező hivatalos elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 4. Az elektronikus iratokat elektronikus formában is alá lehet írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 5. Az elektronikus iratokat az iskola szerverén, elektronikus úton meg kell őrizni. A szerveren őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 6. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

XX.

PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS

A Pedagógiai Programról szorgalmi időszakban az iskola igazgatójától, vagy konkrét kérdésben a tagozatért felelős igazgatóhelyettestől lehet tájékoztatást kérni telefonon, email-en, vagy időpont egyeztetés után akár személyesen az iskolában.

XXI.

A TANULÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, FEGYELMI ELJÁRÁS MENETE

A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium nevelőtestülete a 2011. évi CXC. tv. 58.§ (3) bekezdésében meghatározott tanulói fegyelmi ügyek kivizsgálására Fegyelmi Bizottságot (továbbiakban FEB) hoz létre. A fegyelmi részletes menetét: a tanulói Fegyelmi Bizottság működési szabályzata tartalmazza, lsd. 5. sz. melléklet. A FEB a félévi és év végi értekezleteken beszámol tevékenységéről.

29/47

XXII.

AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

Az érettségi vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja. Megbízási mintát a 6. melléklet tartalmazza.

XXIII.

A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

XXIV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a Nkt. által meghatározott közösségek véleményének kikérésével, lehetséges. 2. Az intézmény működéséhez szükséges további rendelkezéseket – igazgatói utasításként – önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. A mellékletben található szabályzatok az SZMSZ módosítása nélkül is megváltoztathatók. 3. A 1. sz. melléklet tartalmazza a kétszintű érettségi vizsga előkészítésével összefüggő szervezési teendők szabályozását. 4. A 9. sz. melléklet tartalmazza az Igazgatói Utasításokat. 5. A 10. sz. melléklet tartalmazza az iskola Adatkezelési szabályzatát. 6. A 11. sz. melléklet tartalmazza az iskola Iratkezelési szabályzatát. 7. A 12. sz. melléklet tartalmazza az iskola Tankönyvrendelési szabályzatát. 8. Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. 03. 26. napján elfogadta. 9. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánosságra hozatala: 2013.03. 27. 10. Az SZMSZ hatályba lépése: 2013. 04.01. Budapest, 2013. 03. 27. Dr. Hicz János igazgató

30/47

1. MELLÉKLET A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEZÉSI TEENDŐK SZABÁLYOZÁSA 1. Tanulók, szülők tájékoztatása  emelt szintű érettségi tárgyak választásáról: felvételi előtt nyílt napon, felvételi tájékoztatóban  új vizsgatípusokról, lehetőségekről, feltételekről 9. osztálytól osztályfőnök  emelt szintű érettségire felkészítés rendjéről (fakultációk ill. szükség esetén kötelező óraszámban biztosított többletórák) 10. osztály II. félév elején írásban is igazgató, osztályfőnök  érettségi vizsgára való jelentkezésről, érettségi menetéről, az érettségi és a felsőfokú felvételi kapcsolatáról 12. osztály az adott vizsgaidőszakban való jelentkezés előtt 1 hónappal előrehozott, szintemelő érettségi esetén az alsóbb évfolyamokon is 2. Fakultációk szervezése, a közép és emelt szintű vizsgára történő felkészítéshez szükséges óraszámok tervezése, biztosítása  11. és 12. évfolyamon  előrehozott vizsga esetén korábban is 3. Pedagógusok felkészülése továbbképzések  folyamatos önképzés elektronikus tájékozódás alapján is  munkaközösségi foglalkozások 4. Felkészülés az érettségi szoftver alkalmazására Érettségi szoftver alkalmazása  vizsgára való jelentkezések  érettségi vizsga lebonyolítása  érettségi dokumentumok /a bizonyítványok és tanúsítványok kivételével/ 5. Érettségi vizsgára való jelentkezések szervezése Osztályfőnökök irányításával  május - júniusi vizsgára:

február 15- ig

 szeptember – októberi vizsgára:

augusztus 31- ig

6. Érettségi szóbeli témakörök nyilvánossá tétele  szaktanárok  május – júniusi vizsgák esetében decemberben

31/47

7. Tanulók tájékoztatása a vizsganapokról az adott vizsgaidőszakban  Osztályfőnökök  Vizsgáztató pedagógusok /középszintű/, felügyelő tanárok megbízása, feladatok pontosítása legalább két héttel az írásbeli vizsga megkezdése előtt  Iskolai szülői közösség, diákönkormányzat tájékoztatása, véleményének kikérése az érettségi vizsga előkészítésével, szervezésével kapcsolatban legkésőbb az írásbeli vizsga megkezdése előtt két héttel 8. Középszintű írásbeli érettségi vizsga szervezése  vizsga helyének biztosítása  vizsgacsoportok kialakítása  felügyelet /terem, folyosó/ beosztása  helyettesről való gondoskodás  segédeszközök biztosításának ellenőrzése  tanulók tájékoztatása jogaikról, jogorvoslat lehetőségéről  igazgató feladatai 9. Középszintű szóbeli érettségi vizsga szervezése Igazgató feladatai:      

vizsgabizottság megalakítása előzetes értekezlet szervezése vizsga helyének biztosítása vizsgacsoportok kialakítása segédeszközök biztosításának ellenőrzése záró értekezlet szervezése

Jegyzők feladata  Vizsgairatok, dokumentumok elkészítése, továbbítása, ill. irattározása

32/47

2. MELLÉKLET A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Munkafolyamatok          

Állományfejlesztés, építés, az új kiadványok figyelemmel kísérése. Új könyvek vásárlása, állományba vétele, feldolgozása, tárolása. Egyéb dokumentumok feldolgozása és tárolása. A könyvtári rend /szépirodalom, szakirodalom, kézikönyvtár, folyóiratok, dokumentumok/ rendben tartása, kölcsönzésre előkészítése. Szakszerű kölcsönzés és olvasószolgálati szolgáltatás. Adminisztrációs feladatok ellátása. Könyvtári órák tartása. Folyamatos kapcsolattartás tanárokkal, diákokkal. Könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése. Selejtezés.

A könyvtár gyűjtőköre  Az iskolai oktatáshoz szükséges ajánlott- és kötelező olvasmányok többes példányai.  Szakirodalmi művek (általános- és középiskola).  Használható kézikönyvtár karbantartásához:  enciklopédiák  lexikonok  szótárak  fogalomtárak  atlaszok  kronológiák  Tankönyvek  Újságok, folyóiratok  AV dokumentumok  Szépirodalmi művek  mesekönyvek  klasszikus és modern szépirodalom  versek  magyar- és világirodalmi válogatások  az iskola névadójára vonatkozó irodalom  helytörténeti művek

33/47

3. MELLÉKLET ELLENŐRZÉSI TERV ELLENŐRIZENDŐ TERÜLET

FELELŐSÖK

Alkalmi túlórák

Igazgatóhelyettesek

Anyakönyvek


Baleseti jegyzőkönyvek


Balesetvédelem


Beszerzések

Igazgató

Bizonyítványok


Diákönkormányzatok

Igazgató

Ellenőrző könyvek

Osztályfőnökök

Esti ügyelet


Érettségi


Év eleji-, őszi- téli-, tavaszi szüneti, év végi ügyelet


Fakultációk


Felmérők

Munkaközösség vezetők

Felvételik


Fogadóórák


Folyosó ügyelet


Helyettesítés


Hiányzások, igazolások

Osztályfőnökök

Iskolai túlórák

Igazgató

Javító-, osztályozó,- pótvizsgák /jegyzőkönyvek/


Magatartás füzetek

Osztályfőnökök

Munkaközösségek


Munkatervek


Munkavédelem


Napközi

Igazgatóhelyettesek Igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök Igazgatóhelyettesek

Naplók Osztályfőnökök Osztálykirándulások

Igazgatóhelyettesek Munkaközösség vezetők, igazgatóhelyettesek Igazgató

Osztályozás, értékelés Pedagógiai program

34/47

ELLENŐRIZENDŐ TERÜLET

FELELŐSÖK

Pedagógus ügyelet


Pótvizsgára felkészítés


Reggeli ügyelet


Statisztika


Statisztikai lapok


Szakkörök


Szülői értekezletek


Taneszközök


Tanítási módszerek


Tanítási órák


Tanítás nélküli munkanapok


Tankönyvek


Tankönyvrendelés


Tanmenetek


Tanórán kívüli tevékenység

Igazgató

Tantermek


Tantervek


Tanulmányi kirándulások


Tanulmányi versenyek


Táborok


Táborok előkészítése


Tájékoztató füzetek


Továbbképzések

Igazgató

Túlórák


Tűzvédelem


35/47

4. MELLÉKLET A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS RENDSZERE Céljai:  a tanulók egészségének megőrzése (testi fejlődésük, érésük támogatása, higiénés szokások kialakítása, ortopédiai elváltozások megelőzése, a keringési és légzőrendszer erősítése)  mozgáskultúrájuk fejlesztése (alapvető mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése, a koordinációs készség fejlesztése, az úszás elsajátítása)  a tanulással együtt járó szellemi túlterhelés csökkentése, feszültségoldás  tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása  pozitív személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése A mindennapi testedzés megszervezésének lehetőségeit az iskola pedagógiai programja, sportolási hagyományai és személyi-tárgyi feltételei határozzák meg. 2013 szeptemberétől 1,2, - 5,6 - 9, 10-ik évfolyamon felmenő rendszerben az iskola, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt (amelyből lehetőség szerint 1 óra néptánc/tánc) testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) iskolai sportkörben való sportolással, b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A tanulók fizikai állóképességének felmérését 3.osztálytól végezzük évente kétszer, ősszel és tavasszal a Hungarofit tesztrendszer alapján. Az elvégzett vizsgálatok képet adnak a váll és karizom, a has-, hát- és csípőhajlító izmok erő állóképességről, ill. a tanulók aerob képességről. Az adatok összehasonlítása lehetővé teszi fejlődésük számszerű követését, visszacsatolást ad a pedagógus munkájának sikerességéről, ill. segíti a kiemelkedő fizikai képességekkel rendelkező tanulók korai felismerését.

36/47

5. MELLÉKLET A tanulói Fegyelmi Bizottság működési szabályzata A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium nevelőtestülete az alábbi fegyelmi szabályzatot alkotja: I. A Fegyelmi Bizottság működése 1. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium (továbbiakban iskola) nevelőtestülete a 2011. évi CXC. tv. 58.§ (3) bekezdésében meghatározott tanulói fegyelmi ügyek kivizsgálására Fegyelmi Bizottságot (továbbiakban FEB) hoz létre. 2. -A FEB állandó tagjai: a) FEB elnöke (továbbiakban elnök), b) nevelőtestület képviselője, c) gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, 3. -A FEB ideiglenes tagjai: d) fegyelmi eljárással érintett tanuló osztályfőnöke, e) fegyelmi eljárással érintett tanuló osztályának Osztály-diákbizalmi (továbbiakban ODB) tisztségviselő(i). 4. A FEB állandó tagjai megbízatása szeptember elsejétől a következő év szeptember elsejéig tart. Ez évente meghosszabbítható. 5. Az elnök és a nevelőtestület képviselőjének a személyére a nevelőtestület bármely tagja tehet javaslatot. A megbízás létrejöttéhez a nevelőtestület 50 % + 1 szavazata szükséges. 6. Az FEB elnökét és a nevelőtestület képviselőjét az igazgató bízza meg a nevelőtestület nevében. 7. Megszűnik a FEB állandó tagjainak tagsága: a) ha a megbízatásukat visszavonja a nevelőtestület, b) ha az állandó tagok iskolánkkal fennálló munkaviszonya megszűnik, c) lemondással. 8. A FEB tagjait egy szavazat illeti meg. Az ODB képviselőit együttesen illeti meg egy szavazat. 9. A FEB akkor határozatképes, ha a tagok közül legalább három fő jelen van. A három fő között az elnöknek, és az ODB tisztségviselőjének a fegyelmi tárgyaláson jelen kell lennie! A FEB elnökének akadályoztatása esetén az elnöki jogokat a nevelőtestület képviselője gyakorolja. 10. A FEB állandó meghívottja a Diákönkormányzat (továbbiakban DIÖK) megbízottja. A DIÖK megbízottat véleményezési jog illeti meg a fegyelmi üggyel kapcsolatban. A DIÖK ezt a jogát a fegyelmi tárgyaláson gyakorolhatja.

37/47

II. A fegyelmi tárgyalás indítása, szakaszai, menete. A FEB a köznevelési törvény 2011. CXC. törvény (továbbiakban Kn.), és a 20/2012 EMMI rendelet (továbbiakban Rend.) megfelelő szakaszai alapján indítja meg, folytatja le a fegyelmi tárgyalást, és hozza meg határozatát az alábbiak figyelembevételével. 1. A FEB hatásköre kiterjed minden olyan ügyre, amelyre a Kn. 58.§ (3) bekezdése hatálya alá tartozik. 2. Fegyelmi eljárást elsősorban a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő tanuló osztályfőnöke kezdeményezheti. Kirívó, az iskolai közösséget különösen veszélyeztető magatartás esetén a nevelőtestület bármely tagja kezdeményezhet fegyelmi eljárást iskolánk tanulójával szemben. 3. A fegyelmi eljárás megindításáról a FEB dönt. Az eljárás megindításáról a Kn.-ben és Rend. ben meghatározottak szerint értesíti az érintett tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is. Az értesítést az elnök írja alá a FEB nevében. Az értesítésről a FEB elnöke az iskola titkárságán keresztül gondoskodik. 4. A fegyelmi eljárást megelőzi az egyeztető eljárás. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért az elnök felel Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 5. A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti. 6. A fegyelmi tárgyalásról kivonatos jegyzőkönyv készül. Az elhangzottak szó szerinti rögzítését a fegyelmi eljárásban érintett személyek közül bárki kérheti. Esetenként a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető hangfelvétel alapján is elkészítheti. A jegyzőkönyvet a FEB két tagja hitelesíti. 7. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A FEB elnöke a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. Erre külön fel is hívja az érintettek figyelmét, ha a

38/47

fegyelmi eljárás az érintett tanuló(k) személyiségi jogait érinti. A zárt fegyelmi tárgyaláson készült jegyzőkönyvet (hangfelvételt), csak valamennyi érintett beleegyezésével tekintheti (hallgathatja) meg az érintetteken kívüli személy. 8. Tényállás tisztázása: A FEB köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. 9. Eljárás igazolatlan órák esetében. A házirend értelmében az osztályfőnök az iskola azon tanulója ellen, akinek az igazolatlan órái száma eléri, vagy meghaladja a 25-öt, és a megelőző intézkedések, értesítések megtörténtek, fegyelmi eljárást kezdeményez. III. Határozathozatal 1. A FEB határozathozatalakor csak tagjai lehetnek jelen. A FEB a tényállás tisztázása után hozza meg határozatát. A döntés egyszerű többséggel történik. A diák tisztségviselő(k) közösen 1, a FEB pedagógus tagjai személyenként 1-1 szavazati joggal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A szavazás menetéről, az elhangzó érvek és ellenérvekről a jelenlévők harmadik személynek nem nyilatkozhatnak. Csak a döntést jogosultak harmadik személlyel közölni. E szabály megszegése súlyos fegyelmi vétségnek számít. A fegyelmi büntetés lehet a) b) c) d) e) f)

megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. 2. A határozatot az elnök hirdeti ki. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elnök legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. IV. Fellebbezés 1. Az első fokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a FEB elnökéhez benyújtani. 2. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet a FEB elnöke nyolc napon belül továbbítja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához az iskola igazgatóján keresztül, az ügy irataival és véleményével együtt. V. Érintett kizárása a fegyelmi eljárásból 1. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. 2. Kizárási okra bárki felhívhatja a figyelmet.

39/47

3. Ha a FEB pedagógus tagjai közül érintett valamely személy, ezt az érintettséget a fegyelmi megkezdése előtt köteles bejelenteni a FEB elnökének. 4. A FEB elnöke és a nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója dönt. 5. Amennyiben az igazgató is érintett akkor az az igazgatóhelyettes jogosult új tagot jelölni, aki nem érintett. 6. ODB tagok érintettsége esetén a tanuló osztályfőnöke dönt. 7. Ha az adott ügyben az érintettség megállapítható, az igazgató erre az ügyre a nevelőtestület nevében új tagot bíz meg. Záradék A FEB működési szabályzata az SZMSZ melléklete, elfogadása azzal együtt történik. Módosítását a nevelőtestület fogadja el.

40/47

6. MELLÉKLET

MEGBÍZÓLEVÉL

……………………………………. részére

Megbízom Önt a 100/1997.(VI.13) Kormány rendelet 16.§ (3). bekezdése alapján a …….………………….vizsgaidőszakra az alábbi, vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatokban való közreműködéssel: A megbízott: – kiadja az igazgató által elkészített előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, – gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét, – ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét – megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláíratja a vizsga iratait, – minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

Budapest,

.................................... igazgató

A megbízólevelet átvettem. .................................... aláírás Budapest,

41/47

7. MELLÉKLET

A SZÓBELI MEGHALLGATÁSOK FELÉPÍTÉSE: 01-es tanulmányi terület - Emelt szintű nyelvi képzés angol nyelvből Az angol szóbeli meghallgatás két részből áll: I. II.

Társalgás előre meghirdetett témakörök alapján Nyelvtani feladat: A tanulóknak kérdéseket kell feltennie négy mondat aláhúzott mondatrészeire. A meghallgatás időtartama kb. 10 perc. 02-es tanulmányi terület – Emelt szintű humán képzés A humán szóbeli a tanuló választása alapján teljesíthető magyarból vagy történelemből. Mindkét meghallgatás alapvetően a magyar kultúrához és történelemhez kapcsolódik előre meghirdetett témakörök alapján, az ismeretek mélységét a mindenkor érvényes általános iskolai kerettantervek határozzák meg. A tanulónak egy rövid bevezető beszélgetés után önállóan kell az általa választott tárgykörből (magyar vagy történelem) húzott témáról beszélnie, illetve a végén egy-két tanári kérdésre válaszolnia. A meghallgatás időtartama kb. 10 perc. 03-as tanulmányi terület – Reál és természettudományos irányú képzés Egy rövid, motivációs beszélgetés után a jelölt húz egy kártyát, amelyen 4 érdekes, gondolkodtató feladat található. Pár perc gondolkodás után legalább kettőről (a tanuló saját választása szerint) ismerteti elképzeléseit, következtetéseit. Témakörök: Fizika:    

mozgások hőtan, hőtágulás nyomás halmazállapot-változások

Kémia:   

atomszerkezet periódusos rendszer, fontosabb főcsoportok kémiai kötések

Biológia:  

hazai életközösségek: erdő, mező, víz és vízpart távoli tájak élővilága: esőerdő, szavanna, sivatag, tajga, tundra, tengerek

Földrajz:    

fokhálózat, térkép topográfia, vízrajz felszínalakító munkák sarkvidékek

A meghallgatás időtartama kb. 10 perc.

42/47

8. MELLÉKLET

ZENEI MEGHALLGATÁS MENETE: Elsős beiskolázás alkalmával:  A meghallgatásról szóló tájékoztatók elhelyezése az iskola honlapján, az iskola hirdetőtábláin és az óvodákban.  A meghallgatásra előzetes jelentkezés alapján várjuk a gyerekeket.  A meghallgatás az iskolában zajlik, lehetőleg a leendő első osztályosok tantermében.  A meghallgatás csoportosan zajlik. Az előzetes jelentkezés alapján 5-8 fős csoportokba osztjuk be a gyerekeket. A gyerekek névtáblákat kapnak, hogy azonosítani tudjuk őket. A meghallgatáson a gyermekek szülei is jelen lehetnek.  Az alkalmassági vizsga időtartama kb.30 perc csoportonként.  Az alkalmassági vizsgán az emelt szintű ének-zenét tanító tanár(ok), a gyermekek leendő tanítója és az alsó tagozatért felelős igazgatóhelyettes értékelik a jelentkező gyermekeket.  A 30 perces foglalkozást ének szakos tanár vezeti. Először közösen énekelnek óvodás dalokat, együtt játszanak dalos játékokat. Később, amikor már oldottabb a légkör minden gyermek énekel egy-két óvodás dalt egyedül is. Dúdolt dallam visszaéneklésére, ritmus viszszatapsolására is sor kerül, közösen, majd egyénileg is.  A tiszta éneklés, a ritmusérzék és a zenei hallás feltérképezése a cél. Ezeket a területeket pontozással értékeljük.  Az eredményt az iskola honlapján tekinthetik meg a szülők egy véletlenszerűen generált kódszám alapján, amelyet a zenei meghallgatáson adunk át számukra. Igény szerint tájékoztatást adunk telefonon ill. személyes találkozó alkalmával is.  Visszajelzést kérünk arról, hogy a felajánlott helyet elfogadják-e a szülők. Visszamondás esetén a pontozási listán soron következő gyermeket választjuk ki . Átjelentkezés alkalmával:  A meghallgatásra előzetes jelentkezés alapján várjuk a gyerekeket.  A meghallgatás egyénileg ill több jelentkező esetén csoportosan zajlik.  A kb. 30 perces foglalkozást ének szakos tanár vezeti. A tiszta éneklés, a ritmusérzék, a zenei hallás, az adott évfolyam dalanyagának és elméleti ismereteinek, a 2. évfolyamtól a furulya használatának feltérképezése a cél. A meghallgatást írásbeli feladatok is kiegészíthetik. Az egyes területeket pontozással értékeljük.

43/47

9. MELLÉKLET

IGAZGATÓI UTASÍTÁSOK 1. Belső véleményezési rend osztályba sorolásnál  A tanuló osztályba sorolása előtt az igazgató kikéri az érintett igazgatóhelyettes véleményét.  Az 1 osztályba történő felvételinél az alsós igazgatóhelyettes tesz javaslatot a tanulók osztályba sorolására. Javaslatához az ének-zene tagozatra való besoroláshoz szaktanár véleményét is be kell szereznie.  Speciális osztályoknál az igazgatóhelyettesnek javaslatához az érintett szakmai munkaközösség véleményét is be kell szereznie. 2. Iskolai informatikai eszközök pedagógusok általi használata  A rendelkezésre álló informatikai eszközöket a pedagógus adminisztrációs teendőihez, oktatáshoz használhatja.  Az igazgató engedélyezheti pedagógusnak, hogy informatikai eszközöket személyes használatra kapjon. Ez mindig írásban történik.  Tanítási napokon hordozható informatikai eszközöket a titkárságról lehet elvinni a pedagógusnak a tanórára (maximum a tanítási nap végéig), miután a „kölcsönzési” füzetbe beírta az elvitt eszköz(ök) adatait és aláírásával igazolta.

44/47

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 1173 Budapest, Akácvirág u. 49.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013. 03. 26 - án a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium tantestületi értekezletén. Jelen vannak 52 fő /A mellékelt jelenléti ív szerint/ Tárgy: Az SZMSZ módosításának elfogadása. I.

Dr. Hicz János ismerteti az SZMSZ kiegészített részeit.

II.

Hozzászólások, vélemények: A tantestület jelenlévő tagjai az elhangzottakat tudomásul veszik.

III.

Határozat: A nevelőtestület az SZMSZ- t elfogadja.

Szavazatok:

51 igen:

1 nem:

0 tartózkodik:

Budapest, 2013. 03. 26.

Készítette: Dr. Hicz János s.k.

Hitelesítő: Nagy Dóra s.k.

45/47

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium

A Szülői közösség véleménye

A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát megismertük, a benne foglaltakkal és a kiegészítésekkel egyetértünk. Budapest, 2013. 03. 22.

Tóthné Mócsány Edina s.k. Szülői közösség nevében (SZMK)

46/47

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 1173 Budapest, Akácvirág u. 49.

A Diákönkormányzat véleménye

A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát megismertük, a benne foglaltakkal és a kiegészítésekkel egyetértünk. Budapest, 2013. 03. 22. Papp Rebeka s.k. Diákönkormányzat nevében

47/47

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents