Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat 2013

3600 Ózd.Újváros tér 1.

E-mail: [email protected]

Tel./Fax:06-48/472620

Web: www.ujvarosteri-ozd.sulinet.hu

1

Tartalom I. Bevezetés.............................................................................................................................................. 6 1. Az SZMSZ célja, tartalma ..................................................................................................................... 7 2. Jogszabályi háttér ................................................................................................................................ 7 3. A SZMSZ hatálya .................................................................................................................................. 9 II. Intézményi alapadatok ...................................................................................................................... 10 1. Intézményi azonosítók....................................................................................................................... 10 2. Az intézmény tevékenységei ............................................................................................................. 11 2.1 Az intézmény alaptevékenységei ................................................................................................ 11 2.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek...................................................................... 11 2.3 Vállalkozási tevékenység ............................................................................................................. 12 III. Szervezeti felépítés ........................................................................................................................... 13 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése ........................................................ 13 1.1 Vezetők, vezetőség ...................................................................................................................... 13 A vezetők helyettesítésének rendje

14

1.2 Működési köre: alapfokú nevelés- oktatás Ózd területén .......................................................... 15 1.3 Pedagógusok közösségei ............................................................................................................. 16 1.4 Tanulók közösségei ...................................................................................................................... 17 1.5 Szülői szervezetek (közösségek) .................................................................................................. 20 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ................................... 21 2.1.

Az igazgatóság és a nevelőtestület ........................................................................................ 21

2.2.

A nevelők és a tanulók........................................................................................................... 21

2.3.

A nevelők és a szülők ............................................................................................................. 22

2.4

A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája ................................................. 23

2.5 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ..................................................................... 24 IV. A működés rendje ............................................................................................................................ 26 1. Az iskolaépület és a helyiségek használati rendje ............................................................................. 26 1.1 Az intézmény helyiségeinek egyéb használata:........................................................................... 28 Nyitva tartási rend:

28

A tanítás rendje

29

A vezetők benntartózkodása

29

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendje: ........................ 30 Ügyelet

30

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái .............................................................................. 31 2

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......... 31 Tanulók életével összefüggő hagyományaink: .................................................................................. 31 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................................... 32 V. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ................................................................... 35 1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ................................................................... 35 2. Az iskolai könyvtár működését meghatározó főbb jogszabályok...................................................... 35 2.1. Törvények ................................................................................................................................... 35 2.2. Kormányrendeletek .................................................................................................................... 36 2.3. Érvényben lévő tantervek .......................................................................................................... 36 3. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok ............................................................................................ 36 3.1. Általános adatok ......................................................................................................................... 36 3.2. A könyvtár fenntartása ............................................................................................................... 37 4. Az iskolai könyvtár működésének célja ............................................................................................. 37 5. Az iskolai könyvtár feladatai .............................................................................................................. 37 5.1. Alapfeladatok ............................................................................................................................. 37 5.2. Kiegészítő feladatok ................................................................................................................... 38 6. Az iskolai könyvtár gazdálkodása ...................................................................................................... 38 7. Az iskolai könyvtár elhelyezése, felszereltsége ................................................................................. 39 7.1. Elhelyezés ................................................................................................................................... 39 7.2. Felszerelés .................................................................................................................................. 39 8. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre........................................................................................................... 39 9. Gyűjteményszervezés ........................................................................................................................ 40 9.1. Az állomány gyarapítása ............................................................................................................. 40 9.2. Az állománygyarapítás módjai: .................................................................................................. 40 9.3. Állományba vétel ........................................................................................................................ 40 9.4. Időleges nyilvántartás................................................................................................................. 41 9.5. Csoportos leltárkönyv................................................................................................................. 41 9.6. Állományapasztás, törlés ............................................................................................................ 41 10. Állománygondozás .......................................................................................................................... 42 10.1. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, raktári rend ........................................................ 42 10.2. Állományvédelem ..................................................................................................................... 45 10.3. Az állomány ellenőrzése (leltározása) ...................................................................................... 46 10.4. Az állományvédelem nyilvántartásai........................................................................................ 48 11. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai .................................................................................................... 49 3

12. Záró rendelkezések.......................................................................................................................... 51 Mellékletek: ....................................................................................................................................... 55 1.sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása .................... 55 2.sz. melléklet: A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ..................... 55 3.sz. melléklet:Adatkezelési szabályzat

55

4.sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat

55

5.sz.melléklet: Munkavédelmi szabályzat

55

6.sz.melléklet. Tűzvédelmi szabályzat

55

7.sz.melléklet: Könyvtár működési rendje

55

8.sz. melléklet Tankönyvellátás rendje

55

13. Záradék ........................................................................................................................................ 78

4

Intézmény neve:

KLIK Újváros Téri Általános Iskola

Szabályzat típusa:

Szervezeti és működési szabályzat

Intézmény székhelye, címe:

3600 Ózd, Újváros tér 1.

Intézmény OM-azonosítója:

028906

KLIK azonosító:

049015

Intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Intézmény vezetője:

Galkóné Szabó Mária

Intézményvezető-helyettes(ek):

Pamlényiné Lőkös Emőke Kalló Gyula

5

I. Bevezetés A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában kapott felhatalmazás alapján a

KLIK Újváros Téri Általános Iskola 3600 Ózd, Újváros tér 1. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

6

1. Az SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben.

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

7

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet

8

3. A SZMSZ hatálya Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 18-ai határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

9

II. Intézményi alapadatok

1. Intézményi azonosítók KLIK Újváros Téri Általános Iskola Székhely: 3600 Ózd, Újváros tér 1. Telephely: 3600 Ózd, Újváros tér 1. 72/KH/2009 (V.21.) 1978.08.15. 1978.08.15. OM: 028906 KLIK azonosító: 049015 adószám: 15799658-2-41 bankszámlaszám: 10027006-00331638-00000000

10

2. Az intézmény tevékenységei

2.1 Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységei: alaptevékenység(ek) és forrásaik: A szakfeladat megnevezése

Száma

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

80121-4

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása integráltan

80122-5

2.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Az intézményi feladatmutatók megnevezése

A feladatmutatók megnevezése

Száma

Napközi otthoni (iskolaotthonos) és tanulószobai foglalkozás

80511-3

Iskolai intézményi étkeztetés

55232-3

11

Fejlesztő felzárkóztatás kis létszámú csoportokban

80591-5

Város és községgazdálkodási szolgáltatás

75184-5

(közhasznú szolgáltatás igénybevételével) Eseti pénzbeli szociális ellátások (tankönyvsegély, tanulóbérlet stb.)

85334-4

2.3 Vállalkozási tevékenység

Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

12

III. Szervezeti felépítés

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően)

Az iskola vezetési szerkezete: igazgató igazgatóhelyettesek alsós munkaközösségvezető (tagozatvezető) felsős munkaközösségvezető

Tágabb iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, alsós munkaközösségvezető, felsős munkaközösségvezető DÖK-vezető tanár, Szakszervezeti titkár, KT elnök

Az iskolavezetés hetente egyezteti a feladatokat. A tágabb iskolavezetés havi – kéthavi rendszerességgel, valamint szükség szerint ülésezik.

13

A vezetők helyettesítésének rendje Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén a vezetői feladatok ne maradjanak ellátatlanul: A távollévő igazgatót az igazgatóhelyettesek általános helyettesítési jogkörrel helyettesítik. Ha az igazgatóhelyettes is akadályoztatva van a vezető feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat az alsó tagozatos munkaközösség vezető látja el. Az alsó tagozatos munkaközösség vezető akadályoztatása esetén őt a felső tagozatos munkaközösség vezető helyettesíti.

14

1.2 Működési köre: alapfokú nevelés- oktatás Ózd területén Feladatmutatók: • Általános iskolai oktatás és általános iskolai napközis/tanulószobai foglalkozás. • Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. • Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás. • Intézményi társulás iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása. • Kedvezményes iskolai étkeztetés. • Nappali tanulók tankönyvellátásának támogatása. • Pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása.

Az alap és kiegészítő tevékenységek végzésének forrásai: az intézmény költségvetése, saját bevételei (pl. pályázatok, terembérlet). Az intézmény kisegítő és vállalkozói tevékenységet az Alapító okirat szerint nem folytat.

Az iskola jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. Az Alapító okirat rendelkezése szerint vagyonával, költségvetésével önállóan gazdálkodik. A munkáltatói jogokat 2013. 01.01-től a KIK gyakorolja. Az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket a fenntartó biztosítja, a működtetést a GEK végzi.

Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint.

15

1.3 Pedagógusok közösségei 1. Nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A testületi értekezletek időpontját és témáját az éves munkaterv tartalmazza. Az iskolát érintő legfontosabb nevelési – módszertani kérdésekkel a tantestületi értekezlet foglalkozik. Formái: - tanévnyitó értekezlet

1 alkalom (aug.)

- nevelési értekezlet

1 alkalom

- munkaértekezlet

kéthavonta

- osztályozó értekezlet

2 alkalom (félév, évvége)

- félévi értekezlet

1 alkalom (február)

- tanévzáró értekezlet

1 alkalom (június)

Feladatok: - osztályozó értekezlet: Tantárgyi osztályzatok megállapítása, magatartás, szorgalom elbírálása. Év végén: felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás. A tanuló tantárgyi értékeléséről félév- és tanév végén kizárólagosan a tantárgyat tanító pedagógus dönt. A tanulók magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt, a szaktanár javaslata alapján. A tanuló magatartás és szorgalmi minősítéséről az osztályközösség és az osztályfőnök javaslata alapján a konferencia dönt.

- félévi értekezlet: A félévi munka értékelése, célok további meghatározása.

16

- tanévnyitó értekezlet: Az oktató nevelő munka elemzése, értékelés, a pedagógiai program célkitűzéseinek meghatározása.

- nevelési értekezlet: Egy-egy aktuális, a pedagógiai munkát érintő téma elemzése.

- munkaértekezlet: Aktuális kérdések megbeszélése. A nevelőtestület jogkörét a 2011. évi CXC KNT 70. §-a tartalmazza.

2. Szakmai munkaközösségek Iskolánkban alsó tagozatos- és felső tagozatos szakmai munkaközösség működik. Fő feladataik: gondozzák a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyakat, összehangolják a kapcsolódó oktatási – nevelési feladatokat, biztosítják az egységes követelményrendszer kialakítását, a közös problémákat közös erővel, közös javaslatok alapján oldják meg.

1.4 Tanulók közösségei a,

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik.

b,

A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.

17

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

c,.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.

d,

Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős.

Dök véleményezési jogai: - az SZMSZ megalkotásához illetve módosításához jogszabályban meghatározott ügyekben - a tanulói szociális juttatás elosztási elvének meghatározásakor - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása - Házirend elfogadása - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseknél - a tanulók helyzetét elemző beszámolók készítésénél - tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében - tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásban

18

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása.

Vezetői:

Diákönkormányzati vezető nevelő - Dök vezető tanár Diákönkormányzati gyermek vezető-Dök vezető diák

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat javaslata alapján a tanulóközösség fogadja el, majd a nevelőtestület hagyja jóvá, melyet a jóváhagyás után az intézmény SZMSZ-hez kell mellékelni. - A nevelőtestület véleményezi a működésükhöz szükséges anyagi eszközök felhasználását. - A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleten, és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein.

1. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyetteshez fordulhat.

Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítéseibe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet.

A diákönkormányzat az iskola bármely szabad tantermét, helyiségét, annak berendezéseit használhatja.

19

1.5 Szülői szervezetek (közösségek) Az iskolai SZM választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. a,

Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösségek (SZM) működik.

b,

Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

c,

Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes

Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZM-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

d,

Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZM választmánya. Az iskolai SZM választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.

Az iskolai SZM elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

20

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 2.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az iskolavezetőség ülései - a különböző értekezletek - megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - az irányításaik alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

2.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen - és a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül 21

- valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZM-mel.

2.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén - a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül - az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül - az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten - fogadóórákon tájékoztatják a szülőket.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezletek - a nevelők fogadó órái - nyílt tanítási napok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató (ellenőrző) füzetben

22

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az SZM-hez fordulhatnak.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

2.4 A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája 1. A szülők jogairól és kötelességeiről a 2011. évi CXC KNT72.§-a, határoz. A szülői közösség (választmány) az osztály SZK vezetőség tagjaiból tevődik össze, mely élén a szülők által választott választmányi elnök 2 fős vezetőség áll. A szülői közösség döntési jogkörébe tartozik: - működési rendjük, munkaprogramjuk megállapítása - a képviseletében eljáró személyek megválasztása. Véleményezési jogkört gyakorol: - a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában - a Működési szabályzatnak szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. tanórán kívüli foglalkozások stb.) - a házirend megállapításában - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában. - a fakultatív foglalkozások, iskolán kívüli programok kialakításában - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben 23

- a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - az iskolai rendezvények (teadélutánok, karneválok) lebonyolításának mikéntjében.

Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülői közösség tagjaival, a választmány vezetősége az iskolavezetéssel.

2.5 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. 1. Kapcsolattartás a város többi oktatási – nevelési és közművelődési intézményével: rendszeres kapcsolatot tartanak a város valamennyi általános iskolájával, a Béke telepi és az Árpád úti óvodával, az ÓMI-val és az ózdi egyházi közösségekkel . pályaválasztási szülői értekezletre hívjuk a város középiskoláinak vezetőit. 2. Együttműködés: Az Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola, a Bólyai Farkas Szakképző Iskola szakács szakma képzésében résztvevő tanulóknak gyakorlati helyet biztosítunk az iskola főzőkonyháján.

3. Kapcsolatot tartunk: az Újváros Téri Általános Iskoláért Alapítvány kuratóriumával a városi sportegyesületekkel testvériskolánkkal: Chorzow 5.sz. iskola

24

4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal:

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját (munkaköri leírás szerint). A gyermekvédelemmel kapcsolatos eljárások további fokozata – amennyiben szükségessé válik – a gyámügyi szervekkel való kapcsolattartás. Eredménytelenség esetén az iskola a Polgármesteri Hivatal Szociális Ügyosztályával veszi fel a kapcsolatot. Az iskolavezetés gondoskodik a GYIV felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáról. A tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a szülőket arról, ki látja el a GYIV feladatokat, hol és milyen időpontban kereshető fel. Jól látható helyen az iskola közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát. Ha az iskola a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, akkor segítséget kér azoktól a személyektől, szervektől, intézményektől, amelyek a törvényben szabályozott rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el: - az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (iskolaorvos, védőnők) - Gyermekjóléti Szolgálat - Családsegítő Szolgálat - Nevelési Tanácsadó Intézet - Gyámhivatal (I. fokon Ózd Város Jegyzője) - Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat - Családok Átmeneti Otthona - rendőrség - ügyészség - bíróság - menekülteket befogadó állomás, átmeneti szállás - társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok - más közoktatási intézmények 25

5. Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátási rendje a vonatkozó törvények szerint zajlik. A tanulók szűrővizsgálatát, a védőoltását és a szükséges egészségügyi ellátást az iskolaorvos és a védőnők végzik. A dolgozók rendszeres foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység ellátásra vonatkozó törvényi előírás szerint, az üzemorvossal kötött megbízási szerződés alapján történik. Az iskola tanulóit a városi iskolafogászat saját időbeli ütemezése szerint részesíti fogorvosi ellátásban. Az osztályfőnökök a meghatározott évfolyamokon elkísérik az osztály tanulóit a fogászati szűrővizsgálatra. A visszarendelt tanulók – létszámtól függően – szülői illetve nevelői kísérettel mennek vissza a kezelésekre.

IV. A működés rendje

1. Az iskolaépület és a helyiségek használati rendje Az intézmény épületét, telephelyét címtáblával, nemzeti lobogóval, a hivatalos helyiségeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola valamennyi tanulója és dolgozója az iskola valamennyi oktatási, nevelési célra kialakított és használt helyiségeit rendeltetésszerűen használhatja.

A tornateremben, a könyvtárteremben és a számítástechnikai teremben tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak.

A tanulók kötelessége, hogy az általuk használt helyiségek rendjéért, tisztaságáért, a berendezések épségéért anyagilag és erkölcsileg is felelősséget vállaljanak. A károkozás esetén szükséges kártérítést a Házirend szabályozza. A károkozás következményéről a szülőket minden évben az iskola írásban értesíti. A keletkezett kárról az iskolavezetést azonnal értesíteni kell, a kár felmérése, a kártérítés tisztázása a szülővel a vezető és a gondnok feladata. 26

Minden nagyobb értékű audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt a pedagógus nyilvántartó füzetben vesz át az eszköz kezelőjétől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni. Az egyes helyiségekben található eszközök, felszerelési tárgyak csak tanári engedéllyel vihetők más helyiségbe. Ezek visszaszállításáról a foglalkozás után azonnal gondoskodni kell. Felszerelési tárgyak, eszközök az iskola épületéből csak vezetői engedéllyel vihetők ki. (Írásban kért engedély – átvételi elismervény). Idegen felszerelési tárgyak csak vezetői engedéllyel hozhatók be.

Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után a hivatalsegéd köteles bezárni, a kulcsot a kijelölt helyre elhelyezni. Az áramtalanítást is a hivatalsegédek végzik. Az ajtók, ablakok zárását, a főbejárati ajtók zárását a kijelölt hivatalsegéd, a többiek ellenőrzése mellett köteles végezni.

Az épület főajtajának kulcsai az igazgatónál, a gondnoknőnél és az arra kijelölt hivatalsegédnél lehetnek.

Az iskolai könyvtárat a könyvtáros tanár kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megőrzése is az ő feladata. Az egyes helyiségek használatakor mind a dolgozók, mind a tanulók kötelesek a takarékossági előírásokat betartani, a tűzvédelmi, balesetvédelmi, egészségvédelmi, előírásokat megtartani.

Az iskola nyitvatartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. Az érkező idegen a csengetős (kapusügyeletes) tanuló köteles kalauzolni.

Tanuló az épületet tanítási idő alatt csak pedagógus engedélyével hagyhatja el.

Külső személyeknek (szerveknek) a helyiségek használatra történő átadásának rendje: Arról, hogy az intézmény helyiségeit kinek engedi át használatra, az iskola igazgatója és a működtetőn keresztül a gondnok dönt. A használat feltételeit, időtartamát a vezető és a működtető engedélyezi. 27

A gondnoknő a vezetővel történt egyeztetés után – az érvényben lévő vonatkozó rendelkezések alapján – a (bérleti) szerződést megköti, gondoskodik a szerződésben megfogalmazott feltételek mindkét fél által történő megtartásáról, elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és gazdasági feladatokat. Az intézmény területén csak a tanulók nevelésével – oktatásával összefüggő, azt nem zavaró üzleti tevékenységet szabad folytatni.

1.1 Az intézmény helyiségeinek egyéb használata: Az iskola helyiségeit, tantermeit, auláját térítésmentesen bocsátja rendelkezésre önkormányzati beszámolók, választások tartása alkalmával, az iskola szülői szervezetei, érdekvédelmi szervezeti kérésére. Térítéssel minden helyiség bérbe adható, amennyiben az megfelel az iskola céljainak, szellemiségének. Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje: Az iskolába külön engedély nélkül léphetnek be a tanulók, dolgozók, a szülők gyermekeik ügyeinek intézése érdekében. A gyermekeket kísérő szülők az iskola bejáratáig kísérhetik gyermeküket, kivéve az első osztályosokat, akiket szeptember végéig a tanterem bejáratáig kísérhetik a szülők. Amennyiben a tanítás, napközi vagy más foglalkozás befejezésére várakoznak, az előtérben (a csengetős és a büfé közötti területen) tartózkodhatnak. Mindenki más, csak vezetői engedéllyel (szóbeli vagy írásbeli) léphet be az iskolába és tartózkodhat benn a neki szóló program idejére. Az iskolai ünnepségeken és nyitott rendezvényeken minden érdeklődő részt vehet.

Nyitva tartási rend: -

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6.00 – 20.00 között van nyitva. Az épületben a nyitva tartási időn kívül csak előzetes bejelentéssel lehet tartózkodni, mely esetben az épületért, azok vagyontárgyaiért az engedélyt kérő teljes felelősséggel tartozik.

-

Tanévközi tanítási szünetekben az ügyelet biztosított. A technikai dolgozók ezeken a napokon 6.00 – 14.00 óra között, az adminisztratív dolgozók 7.30 – 16.00 óra között dolgoznak.

28

-

Nyári szünetben az ügyelet kiegészül az iskolavezetés egy-egy tagjának – előre meghatározott ügyeleti napokon 9.00 – 13.00 óra között – iskolában tartózkodásával.

A tanítás rendje Az iskola 6.00-tól áll a tanulók rendelkezésére. A tanítás 7.50 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek 10 percesek, -

kivéve az első óra utánit, mely 20 perces nagyszünet /az első 10 perc a tízórai elfogyasztására kijelölt idő, minden osztály a tanteremben tölti az osztályfőnök jelenlétével/

-

A tanítási órák számát a tantárgyfelosztás heti és napi elosztását az órarend, a csengetés rendjét a házirend tartalmazza.

-

A tantárgyfelosztást az érvényes szabályzók és munkaközösségek javaslata alapján az iskolavezetés készíti el.

-

Az órarendet a feladattal megbízott pedagógus/ok/ készíti el. Az órarenden a tanterembeosztás is szerepel.

-

A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, az ebédelős tanulók megebédelnek. A tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka, saját munkarend szerint (ebédelés, levegőzés, tanulás). a napközis tanulók az uzsonnázás után 15.50 órakor mennek haza. Az iskolaotthonban a tanórák, az önálló és szabadidős foglalkozások meghatározott rend szerint zajlanak.

-

Nevelőt és tanulót óráról kihívni, az órát zavarni nem lehet. Tanulókat az óráról kiküldeni, az intézményből elküldeni nem lehet.

A vezetők benntartózkodása Ameddig az iskola kötelező foglalkozásokra tanulót fogad, addig felelős vezetőnek kell benntartózkodnia az épületben. Az intézmény vezetőinek napi munka- és időbeosztása úgy készül el, hogy 7.30 – 15.30 között valamelyik vezető intézményben tartózkodjék.

Igazgató minden munkanapon 8.00 – 15.30 között, 29

igazgatóhelyettes minden munkanapon 7.30 – 15.30 között tartózkodjon az intézményben. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a gondnok készíti el a GEK személyeire, a KIK alkalmazott a KIK által. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők /igazgatóhelyettes, gondnok / tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Aláírási jogkört - az iskolatitkár személyének kivételévela GEK gyakorol. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkarendje (KIK alkalmazott 1 fő ) iskolatitkár

7.30 – 16 óráig

gondnok

7.30 – 16 óráig (GEK alkalmazott)

Ügyelet -

Pedagógusügyelet:

7-30 – 12.35 óra között a tanítási órák előtt és órák közötti szünetekben történik. Beosztása az órarend szerint készül, figyelemmel a pedagógusok egyenletes terhelésére. Az 1. osztályos nevelők minden tanítási év első hónapjának valamennyi szünetét a gyermekek között töltik. A pedagógusügyelet beosztása a tagozati munkaközösség vezetők feladata. -

Tanulói ügyelet

A felső tagozatos osztályok végzik (Első félévben 6-8. osztály, második félévben 5-7. osztály). Előre félévre elkészített beosztás szerint egy-egy osztály egy héten át látja el az ügyeletesi feladatokat, az osztályfőnök irányítása és ellenőrzése mellett. Az ügyeleti helyeket iskolánk adottságai, szükségletei szerint határozzák meg. Az ügyeletes tanulók karszalagot, vagy kitűzőt viselnek, feladat- és jogkörüket a Diákönkormányzati tanács határozza meg, az osztályfőnök és a DÖK vezető ellenőrzi és értékeli munkájuk színvonalát. Az ügyeletesek feladatait a Házirend tartalmazza.

30

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanítási órán kívüli foglalkozások – szakkörök, tehetséggondozás, előkészítés, korrepetálás – az adott osztály óráinak befejezése után kezdődnek el és általában 16.00-ig tartanak.

Mindennapos testedzés Az iskola biztosítja a mindennapos testedzés feltételeit. Annak igénybe vétele a tanuló választásán múlik. A mindennapos testedzés megvalósítható tanórai (testnevelés) foglalkozások keretében, tanórán kívüli foglalkozásokon, sportköri tevékenység keretében. Az iskolai sportkör munkáját a testnevelő tanárok irányítják, vezetik, segítik, ISK belső szabályzat alapján.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nemzeti ünnepeket (március 15., október 23.) megelőző utolsó munkanapon iskolai ünnepség formájában köszöntjük. Városi ünnepségeken a tantestületet néhány tagja képviseli. Iskolai hagyományaink megőrzése és új hagyományteremtő tevékenység folytatása kiemelt pedagógiai feladataink közé tartozik.

Tanulók életével összefüggő hagyományaink: -

óvodások fogadása tanévenként egyszer tanítási órán

-

óvodások vendégül hívása iskolai ünnepségeinkre

-

első osztályosok fogadása tanévnyitón, bordó bársonyszalag felkötése

-

iskolai ünnepségek (munkaterv szerint)

-

iskolai megemlékezések (munkaterv szerint) 31

-

ünnepi „egyenruha”: sötét alj, fehér felső, nyakban bordó bársonyszalag

-

sulirádió, iskolaújság

-

Újváros Téri Gyermekhét rendezvénysorozat

-

tanulmányi versenyek

-

farsangi karnevál /2 napos/

-

testvériskolai kapcsolattartás (Chorzow 5. sz. iskola)

-

iskolai discok

-

diákközgyűlés

-

Dök programok, versenyek, vetélkedők, akciók

-

új munkatársak köszöntése

-

nyugdíjba vonulók búcsúztatása

-

kollégák névnapi köszöntése

-

jubileumi jutalmak utáni köszöntés

-

óévbúcsúztató összejövetel

-

Pedagógusnapi összejövetel

-

szülői közösség által szervezett bál /farsangi illetve szilveszteri/

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A 2011. évi CXC KNT 62. §- a meghatározza a pedagógusok kötelességeit és jogait. A jogosítványok mellett az iskola munkájának pedagógiai egységét, a munkatervben illetve Pedagógiai Programban meghatározott célkitűzések megvalósítását abban az esetben lehet hatékonyan biztosítani, ha megvalósul a pedagógiai munka belső ellenőrzése.

1. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő – oktató munka egészét. Biztosítja a pedagógiai munka hatékonyságának mérését, a felmerülő hibák időben történő feltárását, a rendelkezésre álló eszközök korszerűsítési igényének felmérését.

2. Tervezése, szervezése: 32

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Az éves ellenőrzési tervet az igazgató a munkaközösség vezetők javaslatait is figyelembevételével készíti el. Az igazgató átfogó felelősségén túl az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. A rendszeres ellenőrzésben – a munkaköri leírásoknak megfelelően – részt vesznek a helyettesek, munkaközösség vezetők, a gyermekvédelmi felelős és saját osztályukban az osztályfőnökök. A különféle felelősöknek a saját területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámoltatási kötelezettségük és az igazgató, illetve igazgatóhelyettes felé. Az ellenőrzést végzők előre értesítik az ellenőrzésre kerülő kollégákat, de a bejelentett ellenőrzés mellett alkalomszerűen, bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Indokolt esetben a vezető rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet, de ezt igényelheti a munkaközösség is. 3. Az ellenőrzés formái, módszerei: - munkarendi, órai - óralátogatás, foglalkozások megtekintése - tanügyi nyilvántartások, dokumentumok, statisztikák - eredménymérések, szintvizsgálatok, felmérések - egyéni beszélgetések - munkaközösségi értékelések - nevelési eredmények értékelése

Az elemzésekről feljegyzés készül, az óralátogatást értékelő megbeszélés követi. Az ellenőrzési eredményekről a nevelőtestületet tájékoztatni kell. Az ellenőrzés során hozott intézkedéseket határozatba kell foglalni.

4. Az értékelés színterei: - vezetői megbeszélések - kibővített vezetői megbeszélések - tanórai megbeszélések 33

- tantestületi értekezletek - nevelési értekezletek - munkaközösségi megbeszélések

34

V. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának szerves része (formai szempontból javasolt melléklete). A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működésének és használatának rendjét. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az adott intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentum. A dokumentum célja, hogy a vonatkozó jogszabályokkal összhangban szabályozza és meghatározza a könyvtár feladatát, szolgáltatásait, fenntartásának, fejlesztésének és gazdálkodásának módját, gyűjtőkörét és állományvédelmi eljárásait, kezelésének, működésének és használatának rendjét.

2. Az iskolai könyvtár működését meghatározó főbb jogszabályok 2.1. Törvények 1993. évi LXXIX. törvény még érvényben lévő részei a 2011. CXC. törvény már hatályos részei 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

35

2.2. Kormányrendeletek 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről

2.3. Érvényben lévő tantervek 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, melléklet 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról, mellékletek A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KM– PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről

3. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 3.1. Általános adatok A könyvtár neve: Újváros Téri Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe : 3600 Ózd, Újváros tér 1. Jellege: nem nyilvános, a könyvtárat csak az iskola tanulói és dolgozói használhatják Iskola típusa: általános iskola Maximális tanulói létszám: 507 fő Elhelyezés: az iskola földszintjén A könyvtár pecsétje:

36

3.2. A könyvtár fenntartása A fenntartó (önkormányzat, egyház, alapítvány) neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ózdi Tankerület A fenntartó címe:3600.Ózd, Zrínyi út 1. Az iskola fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó az intézmény költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója vagy általa kijelölt helyettese ellenőrzi, a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményének és javaslatainak meghallgatásával irányítja. A könyvtár munkatársait az iskola igazgatója alkalmazza. Feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza.

4. Az iskolai könyvtár működésének célja Az iskolai könyvtár működésének célja, hogy szakszerűen fejlesztett gyűjteményével, informatikai eszközeivel és ezekre épülő szolgáltatásaival, valamint más könyvtárak gyűjteményének és szolgáltatásainak felhasználásával elősegítse az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását; támogassa az oktató-nevelő munka szakmai fejlesztését; biztosítsa a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói információs igények teljesíthetőségét; vállaljon központi szerepet a tanulók könyvtár- és információhasználati felkészültségének megalapozásában, és koordinálja a nevelőtestület könyvtár-pedagógiai programjának megvalósítását; elősegítse a tanulók általános műveltségének kiszélesítését, esetleges kulturális hátrányainak mérséklését.

5. Az iskolai könyvtár feladatai 5.1. Alapfeladatok A könyvtári gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása 37

Könyvtár-informatikai eszközök és szolgáltatások igénybevételének biztosítása Tájékoztatás nyújtása: – A könyvtár szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról – A könyvtári és információs rendszer által közvetített információs forrásokról, információkról és azok tartalmáról – Más iskolai könyvtárak, pedagógiai szakkönyvtárak, az ODR szolgáltató és más nyilvános könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, különös tekintettel az ODR szolgáltató könyvtárak dokumentum ellátási szolgáltatásainak fogadására és közvetítésére Könyvtárhasználati tanórák megtartása és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák megtartásában való részvétel Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését A muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények kezelése, gondozása, rendelkezésre bocsátása

5.2. Kiegészítő feladatok Könyvtárra épülő tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények megtartása Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása

6. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés a törvényi, jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza.

38

7. Az iskolai könyvtár elhelyezése, felszereltsége 7.1. Elhelyezés A könyvtár az iskola földszintjén mindenki által jól megközelíthető helyen lett kialakítva. A könyvtár állománya raktári rendben, szabad polcon került elhelyezésre. Feliratok, választólapok, szimbólumok segítik a tájékozódást. Helyben olvasásra, egyéni kutatásra, számítógép használatra (internet hozzáféréssel), könyvtári foglalkozások, csoportok számára is elegendő férőhellyel rendelkezik. Külön raktárhelységben kerültek elhelyezésre a védett, valamint az alkalmilag használatos könyvek. Tankönyvtárban került elhelyezésre a tartós tankönyvek, évfolyamonként és tantárgyanként.

7.2. Felszerelés Tanári számítógép (internet hozzáféréssel) Tanulói számítógép (internet hozzáféréssel) Nyomtató Szkennelő Lejátszó-, felvevőberendezések: CD-lejátszó DVD-lejátszó videolejátszó, hangfelvételhez felvevő, lejátszó egyéb képmegjelenítő eszközök (projektor, televíziókészülék) Ezen eszközök kezelése, használói hozzáférésének lehetőségei, szabályai a könyvtárhasználati szabályzatban, házirendben találhatók.

8. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre A gyűjtőkör részletes szabályozását lásd a gyűjtőköri szabályzatban (I-es számú melléklet). 39

9. Gyűjteményszervezés 9.1. Az állomány gyarapítása A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempontok alapján, a költségvetési keretek és az egyéb lehetséges anyagi források (alapítvány, pályázat) figyelembevételével köteles állományát gyarapítani.

9.2. Az állománygyarapítás módjai: Vétel Csere Ajándék A könyvtáros tanár az állományalakítás egyszemélyi felelőse, ezért hozzájárulása nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. Csere és ajándékozás esetén csak a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelő dokumentumok fogadhatók el. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról a könyvtáros tanárnak nyilvántartást kell vezetnie.

9.3. Állományba vétel A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása. Bélyegzés a könyvtár bélyegzőjével. Könyvek esetében címlap hátoldalán a 17. oldal alján és az utolsó oldalon. Időszaki kiadványoknál a címlap hátoldalán. Audiovizuális dokumentumoknál a csatolt címkén. A címleltárkönyvben a következő adatokat kell kitölteni: - egyedi leltárszám - leltározás dátuma - dokumentum adatai (szerző, cím, kiadó) - darabszám - raktári jelzet - beszerzés módja, értéke - a számlán (szállítólevélen) a leltárba vett dokumentumok leltári számát fel kell tüntetni 40

9.4. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be. Az időlegesen megőrzésre szánt dokumentumok Brossúra nyilvántartásba kerülnek az alábbi adatok feltüntetésével: -

leltári szám

-

dátum

-

szerző

-

cím

-

darabszám

-

érték

A dokumentumra a B jelzés után kerül a leltári szám (pl. B/100).

9.5. Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll.

9.6. Állományapasztás, törlés Az állomány selejtezését, törlését évente rendszeresen (tanév végén), illetve egyéb esetekben (például elemi kár, lopás) a hiány bekövetkezése alkalmával el kell végezni.

Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás, hiány.

41

A törlés folyamata

Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített (pénzzel vagy dokumentummal), behajthatatlan követelés, állomány-ellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli), elháríthatatlan esemény.

Mellékletei: törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok, illetve állományellenőrzési többlet). A brossúra nyilvántartású dokumentumok nem leltárkötelesek, azonban a hiányról törlési ügyiratot kell készíteni, és ennek alapján kell az időleges nyilvántartású dokumentumokat törölni az összesített nyilvántartásból. Jegyzőkönyvet azonban nem kell felvenni. A törlés jóváhagyását követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből oly módon, hogy a leltári számot át kell húzni piros tollal, és a megjegyzés rovatba be kell írni a törlési jegyzőkönyv és a dokumentum sorszámát.

10. Állománygondozás 10.1. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, raktári rend A könyvtári állomány elhelyezése: A könyvtári állomány egésze szabadpolcon került elhelyezésre. A könyvtári állományban a tájékozódást irányító táblák, eligazító feliratok, raktári választólapok, magyarázó jelzések, szimbólumok segítik.

42

A könyvtári állomány tagolása

Az iskolai könyvtár gyűjteményének főbb állományrészei

Kézikönyvtár Kölcsönzési állomány – Szépirodalom – Gyermek- és ifjúsági irodalom – Ismeretközlő irodalom Pedagógiai gyűjtemény Nem nyomtatott dokumentumok – Audiovizuális – Elektronikus dokumentumok Könyvtáros segédkönyvtára Hivatali segédkönyvtár

Külön gyűjtemények – helytörténeti gyűjtemény – egyéb: kotta, zenemű-, hangtár, Letéti állományok

A könyvtári állomány raktározása

Az állományrészek raktári rendje Kölcsönözhető állomány szabadpolcon 43

– Szépirodalmi művek egységes szerzői betűrendben (cutter-szám szerint), (lehetséges szempont a házi, ajánlott olvasmányok, műfaji, tematikus csoportok kiemelése, sorozatok: Mi micsoda?, Bölcs Bagoly, Piknik.) – Ismeretközlő művek az ETO szakrendje, a raktározási táblázatok szakjelzetei szerint, az egyes csoportokon belül szerzői betűrend (cutter-szám) a rendezési elv (lehetséges szempont egyes sorozatok kiemelése); A kézikönyvtár dokumentumai raktári szakjelzet és cutter-szám szerint (továbbá a színcsíkos megjelölés is lehetséges) Pedagógiai gyűjtemény szabadpolcon az ETO szakrendjében Tankönyvtár:, évfolyamonként, tantárgyanként Audiovizuális és elektronikus dokumentumok gyűjteménye céltárolókban, zárható szekrényekben dokumentumtípusonként, ezen belül témánként elhelyezve. – Videofilmek és DVD-k  ismeretterjesztő és oktatófilmek téma szerint  irodalmi feldolgozások cím, illetve szerzőség betűrendjében  az oktatásban használható művészfilmek cím szerinti betűrendben – CD-k:  CD-lemezek cím szerint Tartós tankönyvnek minősülő dokumentumok gyűjteménye: tantárgyi/évfolyamonkénti rendben Raktári készlet: tartós tankönyvek,

A könyvtárból kihelyezett letétek

Könyvtárból kihelyezett letétek: szaktantermek, tantermek, napközis termek. Letéti állományként kezelendő a hivatali segédkönyvtár.

44

10.2. Állományvédelem A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. A leltári felelősséget a könyvtáros tanár munkaköri leírása (lásd a II. sz. mellékletet) szabályozza. Az állományra vonatkozó előírásokat a jelen szabályzat az alábbiakban határozza meg.

Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtár beszerzési keretének felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtári számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat a beérkezést követő hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését.

A könyvtáros tanár felelősségre vonható a dokumentum- és/vagy eszközhiányért, ha bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási kezelési, használati és működési szabályait, kötelességszegést követett el, a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket.

A kölcsönző tanárok, technikai dolgozók, tanulók anyagilag felelnek a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumtárolásra alkalmas. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsaiból egy példány a könyvtáros tanárnál, egy példány az igazgatóhelyettesi irodában található, szükség esetén csak az iskolavezetés valamely tagjának adható át a könyvtár kulcsa. A könyvtáros távolléte esetén a könyvtár bejárati ajtajának zárva kell lennie, foglalkozások a helyiségben nem tarthatók.

45

A könyvtáros tanár hosszan tartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az állomány fizikai védelme

A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos, az erre vonatkozó tilalmi táblát el kell helyezni. A könyvtárból való távozás előtt a helyiségeket áramtalanítani kell.

10.3. Az állomány ellenőrzése (leltározása) A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen egybevetik az egyedi nyilvántartással. Az állomány-ellenőrzés a tartós megőrzésre szánt dokumentumokra terjed ki, az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. Az állomány-ellenőrzést a 3/1975. évi (VIII. 17.) PM-KM rendelet és az ezt követő együttes irányelv (Műv. Közlöny 1978/9. sz.) alapján kell végrehajtani.

A könyvtári állomány-ellenőrzés jellege szerint: időszaki soron kívüli Időszaki leltározás, melynek kötelező időpontja az állomány nagyságától függ. 10 000 könyvtári egységig 2 évenként, 10 000–25 000 egység között 3 évenként Az iskola könyvtárára az utóbbi 3 évenkénti leltározás vonatkozik.

Soron kívüli leltározást kell tartani elemi csapás, betörés, egyszemélyes könyvtárban személycsere esetén, vagy ha az igazgató rendeli el (a könyvtáros tanár elhúzódó betegsége következtében szükséges helyettesítés után is).

Módja szerint folyamatos vagy fordulónapi (lásd részletesen a vonatkozó rendelet 6. §-át).

46

Mértéke szerint: teljes vagy részleges. A teljes körű állomány-ellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Részleges állomány-ellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. A leltározást célszerű a tanév végéig lebonyolítani. A záró javaslatokat (jegyzőkönyv, törlési jegyzék) az intézmény vezetőjének kell benyújtani. Ennek felelőse a leltári bizottság vezetője.

Az állomány-ellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához.

További feladatok: raktári rend megteremtése, nyilvántartások felülvizsgálata, revíziós segédeszközök előkészítése, pénzügyi dokumentumok lezárása.

Az állomány-ellenőrzés lebonyolítása A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén a gazdasági vezető – a leltározási bizottság vezetője – köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart.

Az ellenőrzés módszerei a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése számítógépes ellenőrzés

47

Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három munkanapon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A leltári bizottság vezetője az intézmény gazdasági vezetője. Személyi változás esetén a jegyzőkönyvet az átadó és átvevő könyvtáros tanár írja alá. A jegyzőkönyv mellékletei a leltározás kezdeményezése a jóváhagyott leltározási ütemterv a hiányzó, illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke

A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, illetve többlet okait a könyvtáros tanár köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad.

Megengedhető hiány Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állománynyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, illetve az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója.

10.4. Az állományvédelem nyilvántartásai Az állomány-ellenőrzési nyilvántartások A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: az ellenőrzés lebonyolításának módját, a leltározás kezdő időpontját, tartamát, a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, a leltározás mértékét, részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, az ellenőrzésben részt vevő személyek nevét. 48

A záró jegyzőkönyvnek rögzítenie kell: az állomány-ellenőrzés időpontját, a leltározás jellegét, az előző állomány-ellenőrzés időpontját, az állomány nagyságát, értékét dokumentumtípusonként, a leltározás számszerű végeredményét.

Kölcsönzési nyilvántartások Az iskolai könyvtárakban a füzetes, a tasakos és a számítógépes nyilvántartás használatos.

A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez (lásd a III. sz. mellékletet). A könyvtáros tanárok munkaköri leírása (Lásd a IV. sz. mellékletet)

11. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Helyben használat A könyvtár helyben használatának a tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételei biztosítottak. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia: az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, technikai eszközök használatában.

49

Kölcsönzés A beiratkozott olvasók – a csak helyben használhatók kivételével – kölcsönözhetnek a könyvtár állományából. Indokolt esetekben a könyvtárközi kölcsönzés útján más könyvtárak gyűjteményéből is kielégíthetők az olvasói igények. A dokumentumok kölcsönzését (füzetes, számítógépes) nyilvántartásokban kell rögzíteni.

Letétek létesítése Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el: szaktantermekben, tanári szobában, napközi otthonban, stb. A letéti állományt egy tanévre adják át a megbízott nevelőknek, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. A kihelyezett dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a letét helyét, a kiadott művek címét, leltári számát, a kiadás idejét. A letét kihelyezését az átadó és átvevő aláírásával hitelesíti. Az aktuális listáról egy másodpéldányt az átvevőnek át kell adni. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

A használó által igénybe vehető egyéb könyvtári szolgáltatások Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: Tájékoztatás, információszolgáltatás: az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információszolgáltatást nyújt a könyvtár dokumentumairól, adatbázisairól, más könyvtárak szolgáltatásairól annak érdekében, hogy tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldását segítse. Témafigyelés: a szaktanári, tanulói pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák előkészítéséhez. Irodalomkutatás: a tantárgyi tanmenetek elkészítésénél segítséget ad a szaktanároknak. A tantárgyi jegyzékek későbbi gondozását a gyűjteményváltozás tükrében elvégzi.

50

Ajánló bibliográfiák készítése: tantárgyi, szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak/tanulóknak a könyvtári állomány alapján. A forrásanyagok értékelése, kiválasztása mindig a pedagógiai program oktatási-nevelési céljainak függvényében történjék. Másolatszolgáltatás: Az adott tárgyi feltételeken belül az iskolai gyűjteményben megtalálható dokumentumok részleteiről (az idevonatkozó jogszabályok alapján) térítéses formában, korlátozott mennyiségben másolatot is készíthet a könyvtáros tanár. Az anyagok másolatát kölcsönözni nem szabad, csak oktatási segédletként használhatók. Informatikai szolgáltatások: A könyvtárhoz tartozó, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek kulturált használatára, az internetező tanulókra a könyvtáros tanár felügyel. Fontos, hogy az internetet és a könyvtárban megtalálható, számítógéppel használható dokumentumokat (CD-k, CD-ROM-ok, szoftverek) a könyvtárhasználati szabályok szerint használják. Szükség esetén számítógép-, illetve internet használati órarend vezetése szükséges. Az internethasználat szabályaival a könyvtáros tanár megismerteti a tanulókat (lásd a könyvtárhasználati szabályzatot a III. sz. mellékletben). A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai kölcsönzési nyilvántartás, könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása, letéti nyilvántartás, szakórák, foglalkozások ütemterve, előjegyzések nyilvántartása, dezideráta, statisztikai napló.

12. Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtár dolgozóira, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevőkre és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A könyvtári szabályzat gondozása a könyvtár vezetőjének feladata. A jogszabályok, szakmai követelmények és az iskolai körülmények változása esetén a szükséges módosításokra köteles javaslatokat tenni. A szabályzatot az iskola igazgatója a jogszabályi előírások alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni a könyvtárban. 51

Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Záró rendelkezések:

Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat legitimációs nyilatkozatok és a fenntartó jóváhagyása után érvényesíthető.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. szeptember 1-én lép életbe, s ezzel egyidejűleg a korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat szabályai hatályon kívül kerülnek.

Ózd, 2013. március 18.

........................................... Igazgató

52

Legitimizáció

A nevelőtestület 2013. március 18-án az Újváros Téri Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása mellett döntött:

DÖK vezető tanuló diákönkormányzatot segítő pedagógus: ....................................................... Varró Katalin DÖK vezető

A nevelőtestület döntésével a szülői szervezet egyetért: ……………………………………..

Horváthné Puzsár Szilvia SZM elnök

53

Az Újváros Téri Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, valamint annak mellékleteit és a Házirendet az előírt egyeztetések után az iskola igazgatója jóváhagyta.

Ó Z D, 2013. március 18.

……………………………………

igazgató

…………………………………..

DÖK felnőtt vezetője

………………………………

szülői szervezet vezetője

54

Mellékletek: 1.sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása

2.sz. melléklet: A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

3.sz. melléklet:Adatkezelési szabályzat

4.sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat

5.sz.melléklet: Munkavédelmi szabályzat

6.sz.melléklet. Tűzvédelmi szabályzat

7.sz.melléklet: Könyvtár működési rendje

8.sz. melléklet Tankönyvellátás rendje

55

MELLÉKLET 1. Munkaköri leírás-minta

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

Tanító, Tanár munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: tanító/tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése.

1. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, 56

a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az , osztályozó és javító, különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 57

2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás .2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: testnevelő

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük.

1. A főbb tevékenységek összefoglalása szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,

58

legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz a i vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét 2. Speciális feladatai a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást 3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér 59

a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 6.5.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája

A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: i igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő

60

61

MELLÉKLET 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig.

Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.1 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

V.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata

V.2.1.1. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. V.2.1.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 1

62

tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. V.2.1.3. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. V.2.1.4. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

V.2.2. A tankönyvfelelős megbízása

V.2.2.1. Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. V.2.2.2. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét2, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. V.2.2.3. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezményből megvásárolt tankönyvekről sem.

V2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

V.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni.

2

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit.

63

V.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. V.2.3.3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.3 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. V.2.3.4. A tankönyvfelelős az 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. V.2.3.5. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. V.2.3.6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. V.2.3.7. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

3

A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)

64

V.2.3.8. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. V.2.3.9. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

V.2.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

V.2.4.1. A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. V.2.4.2. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.

V.2.5. A tankönyvrendelés elkészítése

V.2.5.1. A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2. pontban szereplő megállapodás szabályozza. V.2.5.2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. V.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. V.2.5.4. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező

65

olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

66

a

tanulók

MELLÉKLET 3

Újváros Téri Általános Iskola

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az általános és a polgárok személyes adataival kapcsolatos eljárások rendjére vonatkozó adatkezelési szabályzat

Érvényes: 2013. szeptember 1-től Felelős: Galkóné Szabó Mária intézményvezető

67

Törvényi háttér: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról. E törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. Az Országgyűlés ezt a törvényt az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján alkotta. 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. Ez a törvény 26. pontja rendelkezik a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok nyilvántartásáról és továbbításáról. I. Általános adatkezelési szabályok

1. A szabályzat célja E törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása, a természetes személyek magánszférájának az adatkezelők általi tiszteletben tartása, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése és terjesztése a jog érvényesítése a célból, úgy, hogy jogszabályi rendelkezései alapján meghatározza iskolánk személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatait és eljárásrendjét. - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése - a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. 2.Az adatkezelés elvei A 2011. évi CXII. törvény 4. § értelmében személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. 68

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

3. A szabályzat személyi hatálya Az adatkezelési szabályzat hatálya kiterjed az Újváros Téri Általános Iskola dolgozóira (vezető, pedagógus, nevelést, oktatást segítő és egyéb alkalmazottak) és tanulójára nézve kötelező érvényű. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a kiskorú tanuló szülője köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama a jogviszony létesítésétől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, az osztálynapló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. 4. A szabályzat tárgyi hatálya Az iskola által vezetett személyes adatokat tartalmazó, illetve a személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartásokat, valamint az azokból történt adattovábbításokat, továbbá az iskola által elérhető személyes adatokat tartalmazó, nem saját nyilvántartásokat jelen szabályzat tartalmazza. A személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az intézmény vezetője felelős.

69

Az iskolában nyilvántartott adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, illetve sérülés, törlés vagy megsemmisülés ellen. Iratot munkaköri feladat ellátásán kívül a munkahelyről kivinni, valamint a munkahelyen kívül feldolgozni, tárolni csak az igazgató engedélyével lehet, azzal a feltétellel, hogy az irat tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az iratok kezelése, tárolása során ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy illetéktelen személy az iratok tartalmába betekintést nyerjen. Az iratokat az intézményben zárható helyiségben, elkülönítetten kell tárolni. A munkavégzés céljára szolgáló irodákat a közalkalmazott távozásakor kulcsra kell zárni. Az irodahelyiségek nyitva tartása miatti iratokhoz történő illetéktelen hozzáférés esetén az érintett fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik. 5. Az munkavállalók nyilvántartott és kezelt adatai A Közoktatási törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. sz. melléklete alapján nyilvántartott munkavállalói adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; anyja neve, családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete TAJ száma, adóazonosító jele b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; azonosító száma c) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkavállalói jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát. Az munkavállalók személyi iratainak vezetése Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkavállalói jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: munkavállaló személyi anyaga,

kapcsolatos iratok), 70

re kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 2 Lásd a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszait A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: sei, – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, -ellenőr, revizor, stb.), tett munkavállaló. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: 8 or

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.

71

5. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A köznevelési törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok (2011. évi CXC 41 §).: a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, d) a tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatok, e) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok f) évfolyam ismétlésre vonatkozó adatok g)a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka h.) az országos mérés-értékelés adatai i) a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, j) többi adat az érintett hozzájárulásával. A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

iskolatitkár. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

pló

72

Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: 9

lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 6.A személyes adatok védelme Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. ( 2011. évi CXII. törvény 7. § ) A személyes adatkezelést végző személyek felelősséggel tartoznak azért, hogy tevékenységüket az adatkezelést elrendelő jogszabály, annak hiányában pedig az érintett hozzájárulásának megfelelően végezzék. A személyes adatkezelést végző személyek a nyilvánvalóan jogsértő adatkezelési utasítást kötelesek megtagadni és erre az utasítást adó figyelmét felhívni Az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelésnél az adat felvételekor az érintettet előzetesen tájékoztatni kell az adatszolgáltatás önkéntességéről és kérésre a hozzájárulás megadásának vagy megtagadásának az adatkezelő tevékenységi körébe eső következményéről.

73

Az adatok tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy törlésük az adattörlési határidő lejártakor, illetve ha az más okból szükséges, elvégezhető legyen.

Az adatok a jogszabályban meghatározott célra használhatók fel.

Az intézményben számítógépen lévő nyilvántartásokba történő belépés csak az igazgató engedélyével lehetséges. Belépés csak a legszükségesebb esetben, a munkaköri feladatok ellátása céljából engedélyezhető.

Megnevezés

Hozzáférési jogosultság (az intézményvezetőn kívül) Igazgató helyettesek,

Alkalmazotti alapnyilvántartás

iskolatitkár

(bér- és adatprogram) Tanulói nyilvántartás

Iskolatitkár

Statisztika

Igazgató helyettesek, iskolatitkár, gondnok

Vagyonnyilvántartás

iskolatitkár, gondnok

7. Adatszolgáltatás

Az intézményben meg kell valósítani a célhoz kötött adatkezelést. Személyes adatokat joggyakorlás, kötelezettségteljesítés érdekében lehet kezelni. Megkeresésre akkor lehet adatot szolgáltatni, ha a megkeresést küldő szerv megindokolta, jogszabályi hivatkozással alátámasztotta az adat kezelésére való jogosultságot. Amennyiben az ügyfél érdeke kívánja az adatszolgáltatás teljesítését, akkor az iskola a kért és rendelkezésre álló adatokat a megkeresést küldő szerv részére átadja. Az érintettnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetőségét és erről másolat készítését oly mértékben kell biztosítani, amennyiben ez mások személyiségi 74

jogainak sérelme nélkül lehetséges. Az iskola által kezelt saját személyes adatokat tartalmazó nyilvántartásból történő adatszolgáltatás engedélyezése során tekintet nélkül arra, hogy a nyilvántartás számítógépes vagy manuális (esetleg mindkettő), az adatszolgáltatás iránti kérelem elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 2011. évi CXII. törvény 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani (2011. évi CXII. törvény 22. §)

8. Ellenőrzés

Az intézmény vezetője rendszeresen köteles ellenőrizni a személyes adatok védelmének érvényesülését, így különösen: az intézmény adatkezelési szabályainak aktualitását, rendelkezései törvényességét; az adatszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását; az adatvédelmi nyilvántartás vezetését; a nyilvántartás adatállománya megóvására tett technikai intézkedések megfelelőségét.

9. Közérdekű adatok nyilvánossága

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat. (2011. évi CXII. törvény 26. §)

75

Az intézményt érintő közérdekű adatok különösen: az intézmény felépítése, az intézmény feladat- és hatásköre, az intézmény közalkalmazottainak neve, beosztása, az intézmény működésére vonatkozó pénzügyi-gazdálkodási adatok, az intézmény hatáskörébe tartozó egyéb államigazgatási, önkormányzati feladatok végzése kapcsán keletkezett adatok. Az intézmény egészét érintő önálló közérdekű adatok kiadására irányuló kérelmet az intézményvezető bírálja el. A közérdekű adat közléséért, valamint az ügyfél által kért iratmásolatokért megállapítható költségtérítésről – a konkrét kérelem figyelembevételével – az intézményvezető dönt. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez írásban lehet előterjeszteni. Az intézményvezető az érintett ügyintéző beavatásával gondoskodik arról, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem teljesítése 30 nap belül megtörténjen, illetve hogy a kérelem megtagadásáról a kérelmező 8 napon belül a megtagadás indokainak közlésével értesítést kapjon. 10. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

76

11.A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések (Lásd a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 60/A. § előírásait, valamint az Adatvédelmi törvény 11-12. §-át) Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. Az érettségi vizsga feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titoknak minősítette, a minősítés érvényességi ideje alatt a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek. Hasonlóképen szolgálati titoknak minősülnek a szóbeli és írásbeli érettségi tételekre és feladatlapokra vonatkozóan a vezetők vagy munkavállalók birtokába jutott információk, továbbá az érettségizők szereplésével és eredményeivel kapcsolatos bármely adat. A szolgálati titok védelmének kötelezettsége az érettségi vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes. 12. Értelmező rendelkezések

A polgár természetes személyazonosító adatai: családi és utónév (nevei) nők esetében leánykori családi és utónév (nevei) nem születési hely és idő anyja leánykori családi és utóneve (nevei) A polgár lakcímadata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül: egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése; csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba sorolt polgárok adatainak rendszeres és eseti közlése.

77

13. Záradék Jelen szabályzat: 2013. szeptember 1- től hatályos. Módosítása a jogszabályi változás esetén történik. A módosítás átvezetése az intézményvezető feladata. Az iskola Szülői Munkaközössége, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor egyetértési jogunkat gyakoroltuk. a szülői munkaközösség elnöke …………………………………… Horváthné Puzsár Szilvia

a diákönkormányzatvezetője ………………………………… Varró Katalin

Ózd, 2013. március 18. …………………………………….. Galkóné Szabó Mária intézményvezető

78