Szervezeti és működési szabályzat

Szervezeti és működési szabályzat TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ....................................................................................................................................... 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 6 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ..................................................... 6 1.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ........................... 6 1.3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA ............................................................................................................................. 6 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................................................ 7 2.1 AZ INTÉZMÉNY NEVE, AZONOSÍTÓ ADATAI, JOGÁLLÁSA................................................................................. 7 2.2 INTÉZMÉNYI JOGOSULTSÁG .......................................................................................................................... 10 2.3 AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK HASZNÁLATA, ALÁÍRÁSI JOGOK .................................................................. 10 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ........................................................................ 11 3.1 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS JOGKÖRE ....................................................................... 11 3.2 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSI FELADATAINAK ELLÁTÁSA ........................................................................ 11

3.2.1 A gazdasági iroda feladatköre .................................................................................. 11 3.2.2 A konyha szervezeti egysége ................................................................................... 11 3.2.3 Tangazdaság ............................................................................................................. 12 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ......................................................................................... 13 4.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE............................................................................................................................. 13

4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend............... 13 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ......................................... 13 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ....................... 13 4.3. VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS HELYETTESÍTÉSI RENDJE ....................................................................... 14 4.4 A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE .......................................................................................................... 15 4.5. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓI ........................................................................................................................... 16 ................................................................................................................................................................................ 18 5. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK................................................................................... 19 5.1. ALKALMAZOTTI JOGOK ÉS A KAPCSOLATTARTÁSI REND ............................................................................. 19 5.2. NEVELŐTESTÜLETI FELADATOK ÉS JOGOK .................................................................................................. 20 5.3. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK.................................................................................................................... 21 5.4 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG .................................................................................................................................... 23 5.5 AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS .............................................................................................................................. 23 5.6 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT .............................................................................................................................. 23 5.7 AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ............................................................................................................................ 24 5.8 A SZÜLŐK, TANULÓK, ÉRDEKLŐDŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI ............................................................ 24

5.8.1 Szülői értekezletek ................................................................................................... 24 5.8.2 Tanári fogadóórák .................................................................................................... 25 5.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása ................................................................................. 25 5.8.4 A diákok tájékoztatása ............................................................................................. 25 5.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ................................................................ 25 5.9 A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ....................................................................................... 26

5.9.1 Iskola-egészségügyi ellátás ...................................................................................... 26 5.9.2 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................ 27 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ........................... 27 6.1 A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI ............................................... 27

6.1.1 Az alapító okirat ....................................................................................................... 28 6.1.2 A pedagógiai program .............................................................................................. 28 6.1.3 Az éves munkaterv ................................................................................................... 29 1

Szervezeti és működési szabályzat 6.2 A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................ 29

6.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata .......................................................................... 29 6.2.2. A tankönyvfelelős megbízása.................................................................................. 30 6.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ........................................................... 30 6.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ..................................................... 31 6.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................... 31 6.3 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE .......... 32

6.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ........................................................................................................................................... 32 6.4 TEENDŐK BOMBARIADÓ ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE ........................................................ 32 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................................ 33 7.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA...................................................................... 33 7.2 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA ............................................................................ 33

7.2.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak ............................................. 34 7.2.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők .................. 34 7.2.3 Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok ........................................... 35 7.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK .................................................................... 35 7.5 MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK....................................................................................................................... 36

7.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája ............................................................................... 36 7.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája ....................................................................... 38 7.5.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája .................................................. 40 7.5.4 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája ....................................................... 42 7.5.5 Takarító munkaköri leírás-mintája ........................................................................... 43 7.6 A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA .................................................................... 44 7.7 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE, NYELVVIZSGA MIATTI KEDVEZMÉNYEK .................................................. 44 7.8 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE .................................................. 45 7.9 AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ............................................. 45 7.10 A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ........................................................................................... 46 7.11 A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................... 46 7.12 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE ............................................................................................. 47 7.13 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK................................................................................... 47 8. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ...................................... 47 8.1 A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA ............................................................................................................... 48 8.2 KEDVEZMÉNYEK NYELVVIZSGÁRA, NEMZETKÖZI VIZSGÁRA ....................................................................... 48 8.3 VERSENYEN RÉSZT VEVŐ TANULÓKAT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK ........................................................... 48 8.4 FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK NYÍLT NAPJÁN VALÓ RÉSZVÉTEL ................................................................ 49 8.5 A TANULÓI KÉSÉSEK KEZELÉSI RENDJE ........................................................................................................ 49 8.6 TÁJÉKOZTATÁS, A SZÜLŐ BEHÍVÁSA, ÉRTESÍTÉSE ........................................................................................ 49 8.7 A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS ........................................................................... 50 8.8 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ................................. 51 8.9 A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ........................................ 51 9. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA..................................................................................... 53 9.1 GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ........................................................................................ 53 9.2 ÁLTALÁNOS ISKOLA ..................................................................................................................................... 55 9.3 ÓVODA ......................................................................................................................................................... 57 1.SZÁMÚ MELLÉKLET:................................................................................................................................... 59 AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG SAJÁTOSSÁGAI ............................................................................... 59 1.

INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓ .............................................................................. 59 1.1 INTÉZMÉNYI ADATOK ................................................................................................................................ 59 1.2 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI MÓDJA .............................................................................. 59 1.3 INTÉZMÉNYI SZAKFELADATOK .................................................................................................................. 59

2

Szervezeti és működési szabályzat 2.

SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK................................................................................................... 59 2.1 AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................................................. 59 2.2 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ............................................................................................................... 60 2.3 AZ ÓVODAI MUNKA ÉVES TERVE ............................................................................................................... 60 2.4 A DOKUMENTUMOK KÖTELEZŐ NYILVÁNOSSÁGA..................................................................................... 61

3.

AZ ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ......................................................... 61 3.1 A TAGINTÉZMÉNY VEZETŐJE (ÓVODAVEZETŐ) ........................................................................................ 61 3.2 A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ MUNKATÁRSAI .............................................................................................. 62

3.2.1. Lelki vezető .......................................................................................................... 62 3.2.2. Az óvodapedagógusok ....................................................................................... 62 3.2.3. A dajkák ............................................................................................................. 63 3.2.4. Óvodatitkár ........................................................................................................ 63 3.2.5. Konyhai alkalmazott ......................................................................................... 64 3.2.6. Karbantartó, udvaros ....................................................................................... 64 3.3 A NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEK ....................................................................................................... 64 3.4 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG ................................................................................................................... 64

3.4.1

Munkaközösség vezető ...................................................................................... 64

3.5 GYERMEKVÉDELMI FELELŐS ..................................................................................................................... 65 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................................... 65 4.1 NEVELÉSI ÉV .............................................................................................................................................. 65 4.2 ÓVODAI SZÜNETEK.................................................................................................................................... 65 4.3 A DOLGOZÓK MUNKARENDJE ................................................................................................................... 65 5.

ÓVÓDAI JOGVISZONY .......................................................................................................................... 66 5.1 ÓVODAI FELVÉTEL...................................................................................................................................... 66 5.2 TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK: .................................................................... 66

6.

TÉRÍTÉSI DÍJ ............................................................................................................................................ 66

7.

AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI ............................................................................... 67

8.

AZ INTÉZMÉNYI HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE .............................................................. 67

9.

INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK ............................................................................................ 67 9.1 AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK ÁLTAL BETARTANDÓ ELŐÍRÁSOK: ..................................................................... 68

10.

AZ INTÉZMÉNYEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ...................................................... 69

10.1 A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ............................................................................................... 69 10.2 A TAGINTÉZMÉNYI SZÜLŐI KÖZÖSSÉG.................................................................................................... 69 11.

A TAGINTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI .................................................................................... 69

11.1 AZ ISKOLA ................................................................................................................................................. 69 11.2 EGYÉB KAPCSOLATOK FORMÁI ÉS MÓDJAI: ........................................................................................... 70 12.

PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE ............................................................................................. 70

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY SAJÁTOSSÁGAI .............. 72 1.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................... 72

2.

A TANÉV HELYI RENDJE ...................................................................................................................... 72

3.

TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE ..................................................................................................................... 73

4.

AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK ...................................................................................................................... 73

5.

TANULÓI HÁZIREND ÉS HIÁNYZÁSOK ........................................................................................... 73 5.1 HÁZIREND ................................................................................................................................................... 73 5.2 HIÁNYZÁS INDOKLÁSA ÉS A TÁVOLMARADÁSI ENGEDÉLY ........................................................................ 74 5.3 IGAZOLT ÉS IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS ....................................................................................................... 74

3

Szervezeti és működési szabályzat 6.

A DOLGOZÓK MUNKARENDJE .......................................................................................................... 74 6.1 A VEZETŐK MUNKARENDJE ........................................................................................................................ 74 6.2 ALKALMAZOTTAK ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE ........................................................................................ 74 6.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE.................................................................................................................. 75 6.4 PEDAGÓGUSOK FELÜGYELETI RENDSZERE................................................................................................ 75 6.5 A TÖBBI ALKALMAZOTT MUNKARENDJE ................................................................................................... 76 6.6 A DOLGOZÓK MEGBÍZÁSÁNAK ÉS KIJELÖLÉSÉNEK ELVEI ........................................................................ 76

7.

KÜLSŐ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK ............................................................................................. 76 7.1 KÜLSŐ KAPCSOLATOK CÉLJA ÉS MÓDJAI .................................................................................................. 76 7.2 RENDSZERES KÜLSŐ KAPCSOLATOK .......................................................................................................... 76

8.

TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK............................................................................ 77 8.1 TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK .......................................................................................................... 77 8.2 DIÁKKÖZÖSSÉGEK ...................................................................................................................................... 78

9.

TANULÓK DICSÉRETE ÉS FEGYELMEZÉSE .................................................................................. 78 9.1 A DICSÉRET ÉS A JUTALMAZÁS ELVEI ........................................................................................................ 78 9.2 A DICSÉRET ÉS A JUTALMAZÁS FORMÁI ..................................................................................................... 79 9.3 FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ......................................................................................................................... 79 9.4 FEGYELMI BÜNTETÉSEK ............................................................................................................................. 79 9.5 A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ..................................................................................................... 80

10.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ........................................................................... 80

10.1 ELLENŐRZÉSI CÉLOK, TERÜLETEK, ÉRTÉKELÉS .................................................................................... 80 10.2 VEZETŐI ÉS HATÁSKÖRI ELLENŐRZÉS ..................................................................................................... 81 11.

SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ................................................................................................................................ 83

11.1 SZÜLŐI JOGOK, KÖTELESSÉGEK ÉS A TÁJÉKOZTATÁS RENDJE............................................................... 83 10.2 SZÜLŐI SZERVEZET ÉS A KAPCSOLATTARTÁS.......................................................................................... 84

10.2.1 Intézményi szülői szervezet: a Szülői Közösség ................................................. 84 10.2.2 Kapcsolattartás a Szülői Közösséggel ................................................................. 85 11.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE ............................................................................ 85

11.1 RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................................................. 85 11.2 ALKALOMSZERŰ FOGLALKOZÁSOK ......................................................................................................... 86 11.3 SZABADIDŐS RENDEZVÉNYEK .................................................................................................................. 87 12.

TESTI NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ................................................................................. 88

13.

LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND ................................................................................................. 89

13.1 INTÉZMÉNYI VÉDŐ ELŐÍRÁSOK ................................................................................................................ 89 13.2 HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ......................................................................................................... 89

13.2.1. 13.2.2. 13.2.3. 14.

Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata............................................. 89 Szaktermek használati rendje ...................................................................... 89 Berendezések és felszerelések használata .................................................... 90

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI REND ........................................................................................................ 90

14.1 A KÖNYVTÁR ÉS CÉLJA ............................................................................................................................. 90 14.2 A KÖNYVTÁR FELADATAI ÉS VEZETŐJE ................................................................................................... 91 14.3 KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ELŐÍRÁSOK ...................................................................................................... 91 15.

DÍJFIZETÉSEK ÉS AZ ÖSZTÖNDÍJ ..................................................................................................... 92

15.1 TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉS ............................................................................................................................... 92 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ..................................................................... 93 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................. 93 1.1. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATUNK JOGSZABÁLYI ALAPJA ÉS CÉLJA ........................................................ 93

4

Szervezeti és működési szabályzat 1.2. AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE .................................. 93 1.3. AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA.......................................................... 94 2. AZ INTÉZM ÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE .............................................................. 94 2.1 AZ ALKALMAZOTTAK NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT ADATAI .................................................................. 94 2.2. A TANULÓK NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT ADATAI ................................................................................. 94 3. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................ 95 3.1 A PEDAGÓGUSOK ADATAINAK TOVÁBBÍTÁSA ............................................................................................ 95 3.2. A TANULÓK ADATAINAK TOVÁBBÍTÁSA .................................................................................................... 95 4. AZ ADATKEZELÉSSEL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAK KÖRÉNEK MEGHATALMAZÁSA ................................................................................................................................................................................ 95 5. AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA............................................................................ 96 5.1. AZ ADATKEZELÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZEREI.............................................................................................. 96 5.2. AZ ALKALMAZOTTAK SZEMÉLYI IRATAINAK VEZETÉSE.......................................................................... 97

5.2.1 Személyi iratok ......................................................................................................... 97 5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: 97 5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: ................. 97 5.2.4. A személyi iratok védelme ....................................................................................... 97 5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása .................................................................... 97 5.3. A TANULÓK/ GYERMEKEK SZEMÉLYI ADATAINAK VEZETÉSE.................................................................. 98

5.3.1. A tanulók/ gyermekek személyi adatainak védelme................................................. 98 5.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása ................................................. 98 5.3.2.1. Az összesített tanulói nyilvántartás ...................................................................... 98 5.4. AZ ADATNYILVÁNTARTÁSBAN ÉRINTETT ALKALMAZOTTAK, TANULÓK ÉS SZÜLŐK JOGAI ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK RENDJE ................................................................................................................................

99

5.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatinak módosítására ................. 99 5.4.2. Az érintett személyek tiltakozási joga ...................................................................... 99 5.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége................................................................... 100

5

Szervezeti és működési szabályzat 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • • • • • • •

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető készíti el és terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó Hajdúdorogi Püspöki Hivatal jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Módosítására akkor kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy az igazgató, a szülők, vagy a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskolai könyvtárban nyitvatartási időben, továbbá az intézmény honlapján.

1.3. A szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű.

6

Szervezeti és működési szabályzat 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása AZ ISKOLA NEVE, SZÉKHELYE, JOGÁLLÁSA, ALAPTEVÉKENYSÉGE Az intézmény neve:

Alapításának éve:

Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5. 1991

Működési engedély száma:

ÖH: 958-3/2010.

Az intézmény működési területe: Az intézmény típusa:

Az ország egész területe Közös igazgatású, többcélú köznevelési intézmény Önálló jogi személy, képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

Az intézmény alapítója és fenntartója:

Az intézmény jogállása: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény székhelye. Az intézmény alaptevékenysége.

031238 4087 Hajdúdorog, Ady Endre u. 23-27. Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés-oktatás Kollégiumi ellátás Gimnáziumi nevelés-oktatás Szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakiskolai nevelés a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,

o 010000 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások o 493901 Távolsági közúti személyszállítás o 552001 Üdülői szálláshelyszolgáltatás o 55909 Egyéb szálláshelyszolgáltatás o 562912 Óvodai intézményi étkeztetés

Az intézmény kiegészítő tevékenysége:

7

Szervezeti és működési szabályzat o 562913 Iskolai intézményi étkeztetés o 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése o 562916 Üdülői, tábori étkeztetés o 562917 Munkahelyi étkeztetés o 562919 Egyéb étkeztetés o 562920 Egyéb vendéglátás o 562100 Rendezvényi étkeztetés o 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése o 855100 Sport, szabadidős képzés o 855200 Kulturális képzés o 855300 Járművezető oktatás o 855900 M.n.s. egyéb oktatás o 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása o 856013 Fejlesztő felkészítés o 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység o 890301 Civil szervezetek működési támogatása o 890302 Civil szervezetek programés egyéb támogatása o 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása o 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme o 910123 Könyvtári szolgáltatások o 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése o 931200 Sportegyesületi tevékenység o 931204 Iskolai, diáksporttevékenység és támogatása o 931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása o 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Az intézmény igazgatójának megbízási rendje:

Az intézmény igazgatóját a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye bízza meg, felette a munkáltatói jogokat gyakorolja.

8

Szervezeti és működési szabályzat AZ ISKOLA VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA A Szent Bazil Oktatási Központ feladatellátást szolgáló vagyona:

A székhely: A gimnázium, szakközépiskola és a kollégium épülete 4087 Hajdúdorog, Ady Endre u. 23-27. Helyrajzi szám: 945 Ingóságok a vagyon-leltár szerint az Oktatási Központ tulajdonában vannak.

Az óvoda épülete: 4087 Hajdúdorog, Szív u. 3, Helyrajzi szám: 28 (3241 m2) Az általános iskola épülete: 4087 Hajdúdorog, Petőfi tér 1. Helyrajzi szám: 23 Nádas – Tangazdaság 4087 Hajdúdorog Újfehértói u. Hrsz: 0282/8/17/27 (2 ha. 7717 m2 földterülettel) Szántó Nemzeti Földalap tulajdona Hrsz: 0435/1 (19 ha. 9343 m2) Az iskola vagyon feletti rendelkezési joga:

A tulajdonost megillető jogokat a fenntartó gyakorolja. Az intézménynek használatba adja a feladatellátáshoz szükséges vagyont.

Az iskola gazdálkodással összefüggő jogosítványa:

Az iskola önállóan gazdálkodó egyházi fenntartású nevelési-oktatási intézmény.

AZ ISKOLA AZONOSÍTÓ SZÁMAI: Adószáma: Statisztikai számjele: Bankszámlavezetője: Számlaszáma:

19127677-2-09 19127677 8531 559 09 OTP Rt. 11738125-20031684

9

Szervezeti és működési szabályzat 2.2 Intézményi jogosultság • • • •

általános iskolai bizonyítvány kiállítása, gimnáziumi bizonyítvány kiállítása, szakközépiskolai bizonyítvány kiállítása, érettségi bizonyítvány kiállítása.

2.3 Az intézmény bélyegzőinek használata, aláírási jogok Az intézmény hosszú bélyegzője:

Az intézmény kerek bélyegzője:

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Pénzügyi, gazdálkodási kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumot a banki aláírási címpéldányon szereplő 1-es számú körbélyegzővel kell hitelesíteni. Pénzügyi, gazdálkodási kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumok aláírására az igazgató és a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai igazgatóhelyettes jogosult. A tanügyi dokumentumok hitelesítésére a következő sorszámú intézményi körbélyegzők használhatók: • a gimnázium, szakközépiskola és kollégium esetén az 1-es számú, • az általános iskolai dokumentumoknál a 2-es számú, • az óvodai dokumentumoknál a 3-as számú. A tanügyi dokumentumok aláírására az igazgató jogosult, de ezt a jogkörét igazgatói határozatban a területért felelős igazgatóhelyettesekre ruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdaságvezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzőjét kell használni az érettségi vizsgák iratainak hitelesítésére. Az érettségi vizsga iratait az igazgató írja alá, de ezt a jogkörét igazgatói határozatban a területért felelős igazgatóhelyettesekre ruházhatja.

10

Szervezeti és működési szabályzat 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény feladatellátásához szükséges vagyonok felett a tulajdonosi jogokat a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági iroda feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági iroda” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági irodájának létszáma 3 fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdaságvezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdaságvezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el. 3.2.2 A konyha szervezeti egysége Az intézmény saját konyhát működtet. A konyha szervezeti egységének vezetője az élelmezésvezető. A konyha szervezeti egységének feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása, a konyhai szolgáltatásunkat 11

Szervezeti és működési szabályzat igénybe vevők részére az étkezés biztosítása. Feladata továbbá az étlap összeállítása, a havi elszámolások lebonyolítása, az élelmiszer-szállítási szerződések előkészítése. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. Az élelmezésvezető a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként: a konyha szervezeti egység munkájának szervezése, a szállítókkal történő kapcsolattartás, a szállított áru megrendelése és átvétele, a konyhai hulladék elszállításának megszervezése, a közegészségügyi feltételek biztosítása. 3.2.3 Tangazdaság Alapvető szakmai, szervezeti egységei: • Nádas – tangazdaság, az állattenyésztő telep, gyümölcsös • szántóföldi növénytermesztés a hozzátartozó földterületekkel, takarmánytermesztés folyik az állatállomány számára.

ahol

a

Feladata: Ellátja a szakközépiskolai tanulók központi képzési programjában előírt gyakorlatát. Az állattenyésztés, növénytermesztés gyakorlati oktatását színvonalasan megszervezni, azt végrehajtani a tantervben és a szakmai követelményekben meghatározott módon és időben. Értékesítés útján hasznosítja a gyakorlat során előállított és újrafelhasználásra nem kerülő állati, növényi és élelmiszeripari termékeket. A tangazdaságvezető gondoskodik az értékesítés megszervezéséről és végrehajtásáról. Az értékesítést a belső bizonylati rend szabályai szerint végzi, ennek végrehajtásáért felel. A tangazdaság vezető: • közvetlenül irányítja az állattenyésztő szakmai munkát, megtervezi az állatállományt, • közvetlenül irányítja a növénytermesztő szakmai munkát, megtervezi a takarmányigényt, • hasznosítási tervet készít a szántóföldi növénytermesztésre, • felelős a tangazdaság termelési tevékenységének eredményességéért, • közvetlenül irányítja a hozzá beosztott szakmunkásokat, • felelős a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért, a biztonságos munkavégzésért, • a telepet folyamatosan alkalmassá teszi a mezőgazdasági gyakorlatok tartására, • Az épületek fenntartásával, karbantartásával összefüggő feladatokat az iskola gondnokának irányításával az iskola állományában lévő karbantartók látják el.

12

Szervezeti és működési szabályzat 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdaságvezetőre átruházhatja. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az oktatási, a szakmai vagy a kollégiumi igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. • az oktatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, • a szakmai igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, • az élelmezésvezető számára – a szóbeli egyeztetést követően – az élelmiszerszállítási szerződések megkötését, • a gazdaságvezető számára a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, • a gazdaságvezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. 13

Szervezeti és működési szabályzat Az igazgató közvetlen munkatársai: • a lelki igazgató • tagintézményvezetők • kollégiumvezető • az igazgatóhelyettesek, • a gazdaságvezető • tangazdaságvezető • iskolatitkár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület és a fenntartó véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás öt évre határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdaságvezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját a gazdaságvezető irányítja. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az élelmiszer-szállítási szerződések megkötésére, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A gazdaságvezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

4.3. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje 1. A kapcsolattartás Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos. Az igazgató tanács hétfő délutánonként megbeszélést tart az eltelt időszak eseményeiről és a következő időszak aktuális feladatairól. Az igazgató tanács megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgatótanács tagjai: • igazgató • lelki igazgató • tagintézményvezetők • kollégiumvezető 14

Szervezeti és működési szabályzat • az igazgatóhelyettesek 2. A vezető helyettesek helyettesítése: A vezető helyettesek kölcsönösen ellátják egymás helyettesítését. 3. Az intézmény vezetősége A Szent Bazil Oktatási Központ vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll. Ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik, értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyekben az intézmény vezetőjének. Az intézmény vezetősége havonta egyszer (a hónap első szerdáján) értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a tantestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával, a diákönkormányzatok vezetőivel. A diákönkormányzatokkal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Pénzügyi, gazdálkodási kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumok aláírására az igazgató és a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai igazgatóhelyettes jogosult.

4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. 15

Szervezeti és működési szabályzat A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: • az oktatási igazgatóhelyettes, • a szakmai igazgatóhelyettes, • a tagintézményvezetők, • a gazdasági igazgatóhelyettes (gazdaságvezető) • a munkaközösség-vezetők, • az osztályfőnökök, • a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai, a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: • tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), • tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, • a naplók, törzskönyvek ellenőrzése, • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, • az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, • a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

4.5. Az intézmény dolgozói A, A pedagógiai munkát közvetlenül végzők: • • • • •

görögkatolikus áldozópapok, szaktanárok, nevelőtanárok, óvodapedagógusok, könyvtáros tanár(ok).

B, A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: • iskolatitkár, • rendszergazda, • ifjúságvédelmi felelős, • szabadidő szervező. C, Gazdasági, pénzügyi dolgozók: • könyvelő, 16

Szervezeti és működési szabályzat • • • •

bér- és munkaügyi előadó, pénztáros, adminisztrátor, gondnok.

D, Kisegítő dolgozók • dajkák, • szakácsok, • konyhai dolgozók, • fűtő, • karbantartó, • festő, • villanyszerelő, • udvaros, • portások, • asztalos, • takarítók. Az intézmény valamennyi dolgozója az SzMSz mellékleteként szereplő munkaköri leírások alapján végzik munkájukat.

Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

17

Szervezeti és működési szabályzat Igazgató

Óvoda Tagintézményvezető

karbantartó

Általános Iskola tagintézményvezető

Munkakö zösségvezetők

Óvodapedagógusok

Iskolatitkár

Lelki igazgató

Gazdasági vezető

tangazdaság vezető

élelmezés vezető

gondnok

Szakmai igazgatóhelyettes

Gazdasági iroda dolgozói

Műszaki vezető

Szakmai tanárok

Gimnáziumi igazgatóhelyettes

IskolaIskolai titkár könyvtáros

Kollégiumvezető

Munkaközösségvezetők

Óvodatitkár Konyhai dolgozók

pedagógusok dajkák

Pedagógusok

Tangazdaság dolgozói

takarítók

18

Karbantartók, portások

Kollégiumi nevelők

Szervezeti és működési szabályzat 5. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK 5.1. Alkalmazotti jogok és a kapcsolattartási rend 1. Alkalmazotti jogok Az alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy követve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló alkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 2. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyek a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: - közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, - nyilvános fórumok, intézményi gyűlések, Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek nyilatkozatait a jegyzőkönyvekhez kell csatolni. A teljes alkalmazotti értekezletet az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

19

Szervezeti és működési szabályzat 5.2. Nevelőtestületi feladatok és jogok 1. A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési - oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai az adott tagintézmény pedagógusai. 2. Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: - a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, - a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, - a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, - a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, - a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, - a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, - a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, - a tanév munkatervének elkészítése, - átfogó értékelések és beszámolók készítése, - a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, - a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme. 3. Nevelőtestületi jogkör A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása és módosítása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, - környezeti- egészségnevelési program elfogadása, - a minőségfejlesztési program elfogadása, - a tanév munkatervének elfogadása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 4. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület feladatainak ellátására értekezleteket tart. Az értekezleteket az éves munkaterv rögzíti. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, 20

Szervezeti és működési szabályzat - havi értekezletek, - félévi és tanévvégi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait nyílt vagy titkos szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület 3 fős szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül, akik a szavazást lebonyolítják. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő ír alá. 5. Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: - a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést, - az osztályközösség problémáinak megoldását, A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: - a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - a szakmai munkaközösség vezető véleményezése, A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége.

5.3. Szakmai munkaközösségek 1. Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, vizsgák feladatait és tételsorait, 21

Szervezeti és működési szabályzat -

lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket.

A Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda szakmai munkaközössége: 1. Nevelési munkaközösség szakterülete: óvodai nevelés tagjai: óvodapedagógusok A Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskola szakmai munkaközösségei 2. Nevelési munkaközösség szakterülete: nevelés tagjai: osztályfőnökök, szaktanárok 3. Felső tagozatos munkaközösség szakterülete: felső tagozatos diákok tanítása tagjai: felső tagozatban tanító szaktanárok 4. Alsó tagozatos munkaközösség szakterülete: alsó tagozatos diákok tanítása tagjai: tanítók, alsó tagozatban tanító tanárok A Szent Bazil Görögkatolikus Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szakmai munkaközösségei: 5. Nevelési munkaközösség szakterülete: nevelő munka tagjai: osztályfőnökök, szaktanárok 6. Humán munkaközösség szakterülete: magyar, történelem, mozgóképkultúra- és médiaismeret tagjai: szakos tanárok 7. Reál munkaközösség szakterülete: matematika, fizika, informatika, biológia, kémia, földrajz tagjai: szakos tanárok 8. Kollégiumi munkaközösség szakterülete: kollégiumi nevelő munka tagjai: kollégiumi nevelők A Szent Bazil Oktatási Központ szakmai munkaközösségei: 9. Művészeti munkaközösség szakterülete: ének-zene, rajz és vizuális kultúra, testnevelés tagjai: szakos tanárok 10. Idegen nyelvi munkaközösség szakterülete: angol nyelv, német nyelv, olasz nyelv tagjai: nyelvtanárok Munkaközösség vezetői feladatok és jogok A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A szakmai munkaközösség vezető kimagasló felkészültségű és jó szervező. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai: - irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységét, 22

Szervezeti és működési szabályzat -

értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről.

szakmai munkaközösség vezető jogai: - bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, - hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.

5.4 A Szülői Közösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Közösség (a továbbiakban: SzK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői), • a szülői közösség tevékenységének szervezése, • saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzK munkáját az iskola tevékenységével a szakmai igazgatóhelyettes illetve a tagintézményvezetők koordinálják. Az SzK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

5.5 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.

5.6 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, 23

Szervezeti és működési szabályzat joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti és fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

5.7 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: • az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, • döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – a nevelési munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

5.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 5.8.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart az éves munkatervben meghatározott időpontban. Ezen túl a felmerülő 24

Szervezeti és működési szabályzat problémák megoldása céljából az igazgató vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 5.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa a munkatervben meghatározott szülői értekezletek időpontjában tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 5.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, levéllel vagy ellenőrző útján történhet. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrzőbe való bejegyzés útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 5.8.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 5.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: • alapító okirat, • pedagógiai program, • minőségirányítási program, • szervezeti és működési szabályzat, • házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a 25

Szervezeti és működési szabályzat www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

5.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája 5.9.1 Iskola-egészségügyi ellátás Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: • az iskolaorvos, • az iskolai védőnők, 5.9.1.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szakmai igazgatóhelyettes illetve a tagintézményvezető végzik. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 5.9.1.2 Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat • Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). • A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján. • A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján). • A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. • A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. • Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. • Sürgősségi eseti ellátást végez. • Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja. 26

Szervezeti és működési szabályzat • Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. 5.9.1.3 Az iskolai védőnő feladatai • A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény szakmai igazgatóhelyettesével illetve a tagintézményvezetővel. • Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. • Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. • Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel 5.9.2 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 6.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: 27

Szervezeti és működési szabályzat - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 6.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 6.1.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. • Az iskola helyi tantervét,2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. • Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. • a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, • a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, • a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, • a középszintű érettségi vizsga témaköreit. • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

28

Szervezeti és működési szabályzat 6.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján is el kell helyezni.

6.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, • a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, • a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 6.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért 29

Szervezeti és működési szabályzat kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 6.2.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 6.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.6 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 30

Szervezeti és működési szabályzat A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 6.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása Az 6.2.3 pont alapján elkészített felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 6.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2. pontban szereplő megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, 31

Szervezeti és működési szabályzat amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

6.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 6.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

6.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetősége, az iskola takarító személyzete, a technikai dolgozók a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: • Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

32

Szervezeti és működési szabályzat • A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. • Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. • A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! • Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. • Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. • A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 7.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

7.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket általában szerdai napokon tartjuk. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve személyes vagy telefonon történő megbeszélés útján határozza meg. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással 33

Szervezeti és működési szabályzat összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, neveléssel-oktatással lekötött munkaidő b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl a kötött munkaidő terhére elvégezendő feladatok 7.2.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 7.2.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
részvétel a lelkigyakorlatokon, 34

Szervezeti és működési szabályzat










a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

7.2.3 Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

7.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes illetve a tagintézményvezető állapítja meg az intézmény órarendjének, napirendjének a függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.15 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus a gimnáziumi igazgatóhelyettestől illetve a tagintézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes illetve a tagintézményvezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 35

Szervezeti és működési szabályzat A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

7.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 7.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. Nevelői tevékenysége és életvitele •

• • • • • • •

•

munkáját, a görögkatolikus szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, mindennapi nevelői munkája megfelel a Görögkatolikus Egyház szemléletének kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában közreműködik az intézmény céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom keresztény értékek szerinti formálásához 36

Szervezeti és működési szabályzat 2. A főbb tevékenységek összefoglalása • szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat, • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, • legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, • tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, • rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, • összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, • a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, • az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), • tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, • javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, • évente két alkalommal fogadóórát tart a munkatervben meghatározott időpontban, • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, • megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, • az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, • helyettesítés esetén szakszerű órát tart, • egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, • előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,

37

Szervezeti és működési szabályzat • folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi-, színházlátogatásra, stb. • szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, • a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 3. Különleges felelőssége • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Speciális feladatai • külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el

7.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. Nevelői tevékenysége és életvitele •

• • • • • •

munkáját, a görögkatolikus szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, mindennapi nevelői munkája megfelel a Görögkatolikus Egyház szemléletének kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja 38

Szervezeti és működési szabályzat •

•

részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában közreműködik az intézmény céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom keresztény értékek szerinti formálásához

2. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, tovább halad a tananyaggal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel

39

Szervezeti és működési szabályzat •

•

a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

3. Speciális feladatai • külön feladatleírás alapján igazgatói megbízással osztályfőnöki feladatokat lát el • minden tanév első testnevelés óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, a testnevelés órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja • különös figyelmet fordít a testnevelési órákon a balesetek megelőzésére • a testnevelés órákon nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait • a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a munkavédelmi felelősnek • kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel • kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal

7.5.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • • • •

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői közösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, 40

Szervezeti és működési szabályzat • • • • • • • • • • • • •

biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat félévkor és évvégén értékeli az osztálya tanulmányi és közösségi munkáját, a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • •

• •

• • • • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

41

Szervezeti és működési szabályzat 2. Ellenőrzési kötelezettségei • • • • • •

Folyamatosan ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat és a haladási részt érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén telefonon vagy levélben értesíti a szülőket, a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén tájékoztatja a szülőket az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelőssége • • • • •

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

7.5.4 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: a gazdaságvezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 730 – 1600, pénteken: 730 – 1400 óráig, Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása • Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. • A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. • Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.). • A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege. • Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át. 42

Szervezeti és működési szabályzat 2. Járandóság • a munkaszerződésében meghatározott munkabér, • a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök • az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

7.5.5 Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az gazdaságvezető Kinevezése, munkaideje: • határozatlan időtartamra, • munkabére munkaszerződése szerint 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása • az gazdaságvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban • napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát • napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket • naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket • a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat • mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását • szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét • napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti • kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása • porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát • szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat • nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását • a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását • a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak • a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával

43

Szervezeti és működési szabályzat • folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek 2. Járandóság • a munkaszerződésében meghatározott munkabér, • a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök • az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

7.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, legkésőbb 14.55 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (igazgató-helyettes illetve tagintézményvezető engedélyével) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.

7.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

44

Szervezeti és működési szabályzat f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal a gimnáziumi igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít.

7.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.30 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

7.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

45

Szervezeti és működési szabályzat Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt a szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

7.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 10 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, akkor a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. Az 1999. évi XLII. a nemdohányzók védelméről törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

7.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. 46

Szervezeti és működési szabályzat A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A tanítási órákra bevitt technikai jellegű eszközök veszélytelenségéért a pedagógus a felelős.

7.12 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: • a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza • a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával • a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

7.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

8. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

47

Szervezeti és működési szabályzat 8.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: • •

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

8.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.

8.3 Versenyen részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az 48

Szervezeti és működési szabályzat osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A versenyeken való részvétel és a felkészülés miatti hiányzást az osztályfőnök iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

8.4 Felsőoktatási intézmények nyílt napján való részvétel A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

8.5 A tanulói késések kezelési rendje Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

8.6 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: 49

Szervezeti és működési szabályzat • • • • •

első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az 50. igazolatlan óra után: a jegyző és a kormányhivatal értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: • • • •

első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

8.7 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

50

Szervezeti és működési szabályzat 8.8 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság elnökének és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni, ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indoklását.

8.9 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó vagy telefonon történő megbeszélés révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről 51

Szervezeti és működési szabályzat • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni • Az egyeztető eljárás akkor tekinthető eredményesnek, ha a megállapodást mind a sértett, mind az elkövető aláírta és a megállapodásban rögzített jóvátétel és megbánás alkalmas arra, hogy a kötelességszegés szankcióját kiváltsa.

52

Szervezeti és működési szabályzat 9. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 9.1 Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Hagyományos iskolarendszerben tanítunk, szombaton is van tanítás, kéthetenként van a tanulók számára hazautazás. Hagyományápolás külsőségei: iskolai egyenruha • Lányoknak sötétkék hosszú szoknya mellénnyel és fehér blúz) iskolajelvény • Fiúknak 9-11. évfolyamon sötétkék nadrág mellénnyel, fehér ing, iskolai nyakkendő, iskolajelvény. 12. évfolyamon sötétkék öltöny, fehér ing, iskolanyakkendő, iskolajelvény. • Sportegyenruha: fehér póló, sötétkék nadrág. Az iskola zászlója, címere: Leírása: fehér alapú, szélein piros-zöld farkasfog motívumokkal ékesítve. A zászló egyik oldalán a Magyar Köztársaság hímzett címere, a másikon Hajdúdorog városának (ami egyben iskolánk címere is) hímzett címere található, körülötte félkörös elrendezésben az iskola neve. A zászló őrzésének helye: az igazgatói iroda. Az iskola jelvénye: A jelvény leírása: ellipszis alakú, sötétkék alapon Hajdúdorog városának címere Felirata: Szent Bazil Oktatási Központ Hajdúdorog Kötelező viseletének alkalmai: egyenruhával az ünnepségeken, rendezvényeken Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek:  A tanévet közös ünnepélyes szentliturgiával kezdjük és fejezzük be.  Napi ima: a tanítás kezdetén és végén a tanulók az éppen azt az órát tanító pedagógussal közösen imádkoznak.  Osztályliturgia: az iskola kápolnájában tanítási napok reggelén a kijelölt osztályok részére szentliturgia van a tanítás előtt. (A többi tanuló számára fakultatív)  A liturgián részt vevő gyerekek aktívan bekapcsolódnak a szertartásokba, kántorizálnak, az apostoli szakaszt ők olvassák, ministrálnak. Előtte a hittan órán az osztály közösen készül a szentliturgiára. (A szertartási énekeket gyakorolják, a könyörgésbe saját kérésüket is megfogalmazhatják).  A szülői értekezleten a paróchusok szólnak a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről. A katolikus iskolákban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás "alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat. Isk.50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek életkorára, és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és 53

Szervezeti és működési szabályzat magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. Az egyházi ünnepek megtartása elősegíti tanulóink vallásos életének elmélyítését. Meg kell tanítani, ünnepelni a tanulókat, ne csak a ruhájuk legyen ünneplő, hanem a lelkük is. A középiskolában a négy év alatt a görögkatolikus fiatalok rendszeresen végzik, és tanulják szertartásainkat. Az iskola vegyes kara, a görögkatolikus egyházközségek meghívásának eleget téve öregbíti az iskola hírnevét, de énekelt már Rómában a Szentatya előtt. A karácsonyi és a húsvéti kétnapos lelkigyakorlatoknak nagy szerepük van az ünnepi ráhangolódásban, a lelki feltöltődésben. Az új pedagógusok felvételénél a szakmai rátermettség mellett elengedhetetlen legyen a keresztény elkötelezettség. Lassan felnövekvőben van egy új pedagógus generáció, amely tudatosan készülhet arra, hogy életét olyan intézmény szolgálatába állítsa, amely az ő világnézeti elkötelezettségének megfelel. A fiatal pályakezdő kollégáknál fontos az idősebb pedagógusok mentori szerepe. A keresztény ünnepek megünneplésére nagy hangsúlyt kell helyezni, ünnepeket mindig meg kell, hogy előzze a készület, az odafigyelés, a ráhangolódás. Ebben nagy szerepük van a lelki atyákon kívül az osztályfőnököknek. Természetesnek tartjuk, hogy egyházi iskolában, a tanulók számára napközben is kötelező legyen a keresztény köszönési mód. A hagyományteremtésben, a hagyományok ápolásában kulcs szerepe van a kollégiumnak, vallási élete, kulturális élete átsugárzik az iskola szellemiségére jelentős pluszt adva hozzá. A kollégium nagy gondot fordít az iskolai felkészülés mellett a diákok személyiségének teljes kibontakoztatására, érdeklődési körök, szakkörök széles skálájával. Ünnepeink A tanév jeles napjai • tanévnyitó szentliturgia • tanévzáró szent liturgia • lelki napok, lelki gyakorlatok gyónási alkalmak, karácsony, húsvét • farsang, iskolanapok: verébavató, iskolai diáknap • szalagavató, ballagás, zarándoklatok • közös lelki programok szülőknek, tanároknak, diákoknak • anyák napja • „Kis éji zene” tanévzáró koncert • Karácsonyi koncert Egyházi Ünnepek • szeptember 8. • szeptember 14. • október l. • november 8. • november 21. • december 6. • december 9. • január 6. • január 30. • február 02.

Az Istenszülő születése (Kisboldogasszony) A Szent Kereszt felmagasztalása Az Istenszülő oltalma Mihály és Gábor főangyalok Az Istenszülő templomba vezetése Szent Miklós Anna csodálatos foganása Vízkereszt Három főpap Az Úr találkozása Simeonnal (Gyertyaszentelő Boldogasszony) 54

Szervezeti és működési szabályzat • • • • •

febr.-márc.-ápr. március 25. április 23. május máj.-jún.

Állami ünnepek • január 22. • február 25. • március 15. • április 11. • április 16. • június 04. • október 6. • október 23.

NAGYBÖJT, HÚSVÉT Szűz Mária örömhírvétele (Gyümölcsoltó Boldogasszony) Szent György nagyvértanú Mennybemenetel (áldozócsütörtök) PÜNKÖSD A magyar kultúra napja Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Az 1848-as forradalom és szabadságharc A költészet napja A holokauszt áldozatainak emléknapja A Nemzeti Összetartozás Napja Aradi vértanúk Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az ünneplés módjai • Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten) • Iskolai ünnepély • Hangverseny • Színdarab • Tanítási szünet: - kirándulás - vetélkedők - szellemi - sport - találkozás neves személyiségekkel - közösen megtekintett film Az ünnepek megtartásának módjai Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. Az ünnepek megülésének módja évente változhat.

9.2 Általános iskola A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek: Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: - 1956-os forradalom és szabadságharc - október 23. - Az 1848-as forradalom és szabadságharc - március 15. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: - Aradi vértanúk – október 6. - A magyar kultúra napja – január 22. - Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja – február 25. - A költészet napja – április 11. - A holokauszt áldozatainak emléknapja – április 16. 55

Szervezeti és működési szabályzat -

A Nemzeti Összetartozás Napja – június 04.

1. -

Az intézmény hagyományos rendezvényei: Mikulás- nap Karácsonyi ünnepség Farsang

Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: - Őszi-tavaszi SULI-BULI, Fecskeavató - SULINAP - Ballagó bál Hagyományos nyári és tanévközi táborok: - Hittantábor - Alsó és felső tagozatos táborok Az intézmény csereutazásai és egyéb túrái: - Lengyelország – Lubartow - Románia - Stei 2. A hagyományápolás további formái Az intézmény 3 évenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanuló egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság félévi rendszerességgel jelenik meg, összeállításában intézményünk tanulói, kiemelten a médiaszakkör tagjai és vezetője, és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság rovatai, tartalma, külsőségei szerepet játszanak a fiatalok ízlésformálásában, ezért szükséges a kívánt színvonal megtartása. Ez vonatkozik a leendő iskolarádió működésére is: műsorát a tanulók közreműködésével, és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus vagy diákszerkesztő. Hagyományőrző feladatok, külsőségek 1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben! 2. Intézményünk jelképei Az intézmény logója: Kör alakban középen kereszt. A felirat körben Szent Bazil Oktatási Központ Általános Iskola Az intézményi zászló leírása: Fehér alapon, széle piros, fehér, zöld szegéllyel. Egyik oldal közepén: Hajdúdorog címere. Másik oldal közepén: az iskola címere.

56

Szervezeti és működési szabályzat 3. Kötelező viselet: Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában és egyen nyakkendőben kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. A pedagógusok ünnepi öltözete: alkalomhoz illő öltözet Ünnepi egyenruha: lányok részére:sötét alj, fehér blúz,egyen-sál fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing (vagy öltöny) egyen-nyakkendő Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányok részére:fehér póló, piros nadrág. fiúk részére: fehér póló, kék nadrág

9.3 Óvoda A hagyományápolás célja: Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztései, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti közösség minden tagjának kötelessége. A helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják, melyek a nevelési év keretét is megadják egyben. Hagyományok: -

Egyházi ünnepeink megünneplése. Résztvevők: Óvoda dolgozói, gyerekek és alkalmanként szülők.

-

Közös megemlékezés a gyermekek név és születés napjáról, csoportonként az óvodapedagógus irányításával

-

Ajándékkészítés: karácsonyra, húsvétra, anyák napjára. Alkalmanként szülőkkel közösen.

-

Óvodai ünnepélyek, rendezvények:

-

Mikulás; Helyszíne: Székesegyház. Résztvevők: Óvoda dolgozók, gyerekek.

-

Karácsony; Helyszíne: Székesegyház Résztvevők: Szülők, gyerekek, meghívott vendégek, óvoda dolgozói

-

Farsang: Helyszíne: Óvoda. Résztvevők: Gyermekműsort adó művészek, gyerekek, dolgozók.

-

Pünkösd: Helyszíne: Templomkert Résztvevők: Gyerekek, szülők, dolgozók.

-

Gyermeknap: Kirándulás tervezett helyszínre. Résztvevők: Dolgozók és gyerekek.

-

Anyák napja: Helyszíne: Óvoda. Résztvevők: Szülők, gyerekek és dolgozók.

-

Évzáró, ballagó ünnepség: Helyszíne: Iskola sportcsarnoka. Résztvevők: Szülők, családtagok, gyerekek, dolgozók.

-

Családi nap: Helyszíne: Iskola sportcsarnoka, óvoda udvara, épülete. Résztvevők: Szülők, gyerekek, dolgozók és meghívott művészek. 57

Szervezeti és működési szabályzat -

Kirándulások. Résztvevők: Dolgozók, óvodalelkész, egyházközség paróchusa.

-

Állami ünnepek Március 15. Október 23. Helyszíne: Óvoda, Főtéren elhelyezett emlékművek Résztvevők: Gyerekek, dolgozók.

A hagyományok, ünnepélyek, előkészítését a kijelölt felelősök végzik, az óvodavezető irányításával.

58

Szervezeti és működési szabályzat 1.SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG SAJÁTOSSÁGAI 1.

INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓ

1.1 Intézményi adatok Intézmény neve: Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Cím: 4087 Hajdúdorog Szív u. 3. Az intézmény OM azonosító: 031238 Csoportok száma: 5 Férőhelyek száma: 125 fő Intézményben alkalmazottak összes létszáma: 19 fő Óvodapedagógusok száma: 11 fő Dajkák száma: 5 fő Konyhai dolgozó: 1 fő Óvodatitkár: 1 fő Karbantartó: 1 fő

1.2 Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja Az intézmény a Szent Bazil Oktatási Központ tagintézményeként nem rendelkezik önálló gazdálkodással. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga az intézmény fenntartóját illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket az Oktatási Központ kezeli.

1.3 Intézményi szakfeladatok Alaptevékenysége az óvodáskorú gyermekek nevelése, az általános iskolai tanulmányokra, életmódra előkészítése a mindenkor hatályos jogszabályok és tanügyi dokumentumok alapján.

2.

SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK

2.1 Az óvoda nevelési programja A 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelettel kiadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a magyarországi óvodákra általános érvényű irányelveket adott az óvodai nevelőmunkára. Meghatározza: - Az alapelveket - Az óvoda funkcióit - Az óvoda nevelés feladatait - Az óvoda élet szervezési elveit - A nevelő-fejlesztő óvodák várható sikerkritériumait A helyi óvodai nevelési program a kötelezően előírt alapdokumentum. 59

Szervezeti és működési szabályzat A helyi programot a nevelőtestület készítette, a szülői munkaközösség véleményezte, majd a fenntartó tanulmányozás után a szakértővel megvizsgáltatta, s ez alapján a fenntartó jóváhagyta. A helyi nevelési programunk tartalmát az 1999. évi LXVII. Közoktatásról szóló törvény 47. § határozza meg. Helyi programunk címe: A Hajdúdorogi Görög Katolikus Óvoda helyi nevelési programja A helyi program 1999. szeptember 1-jén került bevezetésre a kiscsoportban. A módosított helyi nevelési program 2010. szeptember 01-én került bevezetésre az intézményben. A helyi programot szülői értekezlet keretében ismertetik az óvodapedagógusok, csoportonként egy példány a csoportszobában a szülők rendelkezésére áll tanulmányozás céljából. Az óvodai pedagógiai program tartalmazza: A módosított alapprogramban foglaltaknak megfelelően: -

A hitre nevelést, amely segíti olyan óvodai környezet légkör megteremtését, amelyben a gyermek a Jézusi szeretet legalapvetőbb megnyílvánulásait tapasztalja és gyakorolja. Azokat a nevelési feladatokat, amely biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, illetve az óvodai élet során (pl. gyermekjóléti Szolgálat, egészségügyi illetve közművelődési intézmények iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életébe.

2.2 Minőségirányítási Program A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségfejlesztési rendszert valósít meg: -

A nevelőmunka mérhető és eredményes ellátására A pedagógiai hatékonyság vizsgálatára A folyamatos fejlődés garantálására A tehetséggondozás megvalósítására

2.3 Az óvodai munka éves terve A munkaterv tartalmazza: -

A konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését A határidők megjelölését A felelősök név szerinti felsorolását

60

Szervezeti és működési szabályzat 2.4 A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, tájékozódhassanak. Dokumentumok: Nevelési program SZMSZ Házirend Éves munkaterv A dokumentációk megtekinthetők: -

Vezetői iroda Csoportszobák Óvoda honlapja

A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek.

3. AZ ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1 A tagintézmény vezetője (óvodavezető) Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse és képviselője. Vezetői munkáját egyszemélyi, egyéni felelősséggel a lelki vezető közreműködésével végzi. Az óvodai tagintézmény napi munkájának közvetlen vezetője a tagintézmény-vezető (óvodavezető). Feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény határozza meg. Munkaideje: heti 40 óra Gyermekcsoportban töltendő kötelező óraszáma: Kiemelt feladatai és hatásköre. • A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. • A nevelőtestület vezetése, és döntéseinek előkészítése. • A döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése. • A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a Szent Bazil Oktatási Központ rendelkezésére álló költségvetés alapján. • Az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása a hatályosságról történő gondoskodás. • Együttműködés a szülői munkaközösséggel, a szülőkkel, a gyermekekkel, az érdekképviselettel. • Az egyházi, nemzeti és intézményi ünnepek méltó szervezése. • A gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyermekbalesetek megelőzésének irányítása. • Döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

61

Szervezeti és működési szabályzat Feladatkörébe tartozik különösen: • Az intézmény katolikus szellemének kialakítása és megőrzése. • Óvodai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése. • Az óvodai nevelőtestületi értekezletek előkészítése. • A nevelési év beosztásának megtervezése, kirándulások engedélyezése. • A beiskolázás megszervezése, és lebonyolítása. • Jutalmazási és fegyelmi kérdésekben véleményezés. • A panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása. • A csoportok tevékenységeinek figyelemmel kisérése, látogatása. • Az óvodai nevelőtestület tagjai továbbképzésének megszervezése részvételének biztosítása. A munkáltatói jogkor gyakorlója az intézmény vezetője. A tagintézmény vezetőt véleményezési jog illeti meg: az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, módosításakor, megszüntetésekor, jutalmazási, fegyelmi és kártérítési ügyben, valamint továbbképzés és továbbtanulás engedélyezésekor. Döntési jog illeti meg a szabadság és rendkívüli szabadság ügyében. Feladata a fenntartó, az intézményvezető és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések előkészítése. A tagintézmény-vezető helyettesítési rendje: A tagintézmény-vezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén a munkaközösség vezető óvodapedagógus beosztású munkatársa helyettesíti.

3.2 A tagintézmény-vezető munkatársai 3.2.1. Lelki vezető Az óvodavezető közvetlen, mellérendelt munkatársa. Tevékenységével kapcsolatos feladatok: • Az intézmény katolikus szellemének alakítása és megőrzése. • Az évenkénti lelkigyakorlatok szervezése. • Egyéb lelki programok vezetése, illetve segítése. 3.2.2. Az óvodapedagógusok -

Az óvodapedagógus közfeladatot ellátó személy. Alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, oktatása. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Heti munkaideje 40 óra, mely kötelező órából, valamint szakfeladatának megfelelő tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Kötelező óráit a gyermekek között, csoportban köteles eltölteni. Azonos csoportban dolgozó óvónők heti, illetve délelőttös – délutános váltás módozatait alkalmazhatják. Erről az adott nevelési évben az óvodapedagógusok véleményezése után az óvodavezető 8tagintézmény-vezető) dönt. Az óvodai élet tevékenységformáinak megvalósítása hétfőtől – péntekig tart. Az óvodai élet napi szervezeti kerete a gyermek életkori sajátosságait figyelembe vevő napirend, melynek összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait. 62

Szervezeti és működési szabályzat -

-

Bármilyen céllal viszi az óvónő óvodai környezeten kívül a gyermekeket, tíz óvodás mellé legalább egy felnőtt kísérő szükséges. A távozás tényét, helyét, várható idejét, a távozás előtt szükséges közölni az óvodavezetővel (tagintézmény-vezetővel) (kirándulás esetén legalább három nappal). Óvodából csak írásos szülői kérésre lehet a gyermekeket egyedül hazaengedni. Erről a kérések alapján névsort kell vezetni. Az óvodapedagógus munkaköri feladatait az SZMSZ melléklete tartalmazza.

Az óvodapedagógusok tevékenységével kapcsolatos feladatok: - A nevelő munka kulcsszereplője az óvodapedagógus. - Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. - Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. - Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. - Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. - Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, illetve az óvodai élet során (gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. - A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napi rend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységével, szervezésével. - A napirend igazodik a különböző tevékenységéhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirendet áthatja a keresztény erkölcsi nevelés. - Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arány, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. - Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. - Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egy úttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. 3.2.3. A dajkák Tevékenységükkel kapcsolatos feladatok Mindazokat a feladatokat végzik, amelyek szükségesek a gyermek egész napos óvodai ellátásához az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez. Feladatuk az óvodapedagógus irányításával: - A gyermek gondozásában, nevelésében való részvétel. - Az óvoda helyiségeinek folyamatos rendszeres tisztántartása. - Elvégzik a vezető által munkakörükbe utalt feladatokat. 3.2.4. Óvodatitkár -

Feladatait a munkaköri leírása alapján látja el. Munkaköri leírást a dolgozó személyi anyag tartalmazza. 63

Szervezeti és működési szabályzat -

Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartásait köteles vezetni: a gyermekek adatairól az alkalmazottak adatairól egyéb nyilvántartások és jegyzőkönyvek

3.2.5. Konyhai alkalmazott -

Feladatait a munkaköri leírása alapján látja el. Elvégzi a tagintézmény-vezető által munkakörébe utalt feladatokat. Feladat különösképpen: - az óvoda tálalókonyhájának illetve a kijelölt helyiségek folyamatos rendszeres tisztán tartása, - az ételek kezelése során a higiéniai szabályok betartása.

3.2.6. Karbantartó, udvaros -

Feladatait a munkaköri leírása alapján látja el. Elvégzi a tagintézmény-vezető és a gazdasági vezető által munkakörébe utalt feladatokat.

Az óvoda minden dolgozójára vonatkozóan elvárás a görögkatolikus egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályok betartása, az intézmény szellemének megfelelően a hitélet gyakorlása.

3.3 A nevelőtestületi értekezletek -

tanévnyitó, tanévzáró, nevelési – alkalmazotti értekezlet munkaértekezletek óvodapedagógusok részére havi egy alkalommal, illetve szükség szerint bármikor technikai dolgozók részére kéthavonta, illetve szükség szerint bármikor

3.4 A szakmai munkaközösség -

Az óvodában működő nevelési munkaközösség határozott időre választja meg a munkaközösség vezetőt, dönt működési rendjéről és programjáról.

A szakmai munkaközösség dönt: - belső továbbképzési programokról - a nevelőtestület döntési jogköréből átruházott pedagógiai, szakmai kérdésekben - a munkaközösségi tagok programhoz kapcsolódó feladatairól, megbízásairól - véleményezi a szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását 3.4.1 Munkaközösség vezető A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta pótlékban részesül. A munkaközösség vezető feladatai: - Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját. - Értekezleteket hív össze. - Tervezi, szervezi, vezeti munkaterv alapján a munkaközösségi foglalkozásokat. - Szervezi a munkaközösségi tagok szakmai továbbképzését, kezdeményezi az önképzési területeket. 64

Szervezeti és működési szabályzat -

A munkaközösségi tagok munkáját hospitálások során ismeri meg. Segíti a pályakezdő óvónők munkáját. Részt vesz a kijelölt téma vizsgálatok elemzéseiben, értékelésében. A munkaközösség tevékenységéről minden év májusában írásbeli értékelést készít.

3.5 Gyermekvédelmi felelős Feladata: - Veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása, rendszeres óvodába járásuk figyelemmel kísérése. - Halmozottan hátrányos illetve hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása. - A gyermekvédelmi törvény változásának figyelemmel kisérése a gyermek jogainak védelme érdekében, az óvodapedagógusokkal rendszeres kapcsolattartás. - Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel. - Az óvodapedagógussal szükség esetén látogatja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek családját, tanácsot, segítséget ad a szülőknek. - Rendszeresen részt vesz a szakmai továbbképzéseken, a városi gyermek - ifjúságvédelmi bizottság ülésein.

4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 4.1 Nevelési év Szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. Új gyermekek fogadása szeptember 1-től folyamatosan történik. Nyári működési rend: június 1. – augusztus 31. Óvoda nyitvatartása napi 10 óra, hétfőtől- péntekig 700-1700 óra között. Ha a gyermeklétszám ideiglenesen csoportonként 10 fő alá csökken, csoportösszevonást kell szervezni.

4.2 Óvodai szünetek Nyári időszakban egybefüggően négy hét időtartamra takarítási, karbantartási célra az óvoda zárva tarthat. A szünet időpontját és tartalmát az óvodavezető kérelme alapján a fenntartó engedélyezi. A szülőket a nyári nagytakarítás megkezdése előtt három hónappal tájékoztatni kell a kijelölt időtartamról. A nevelési év során öt nevelés nélküli munkanap vehető igénybe, melyet az éves pedagógiai munkatervben kell rögzíteni. Karácsony és Újév közötti időszakban energiatakarékossági okok miatt – amennyiben más igény nem merül fel – az óvoda zárva tart a dolgozók szabadságukat töltik. A dolgozók részére a szabadságot a nyári időszakban illetve a téli bezárás idején kell kiadni.

4.3 A dolgozók munkarendje A tagintézmény zavartalan működésének érdekében az alkalmazottak munkarendjét az óvoda vezetője (tagintézmény-vezető) állapítja meg. A munkaköri leírásokat a tagintézmény-vezető készíti el. Minden alkalmazottnak be kell tartania az általános munka – és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben. Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkavédelmi felelősének feladata minden tanév elején. 65

Szervezeti és működési szabályzat -

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. A munkarendet az óvodavezető (tagintézmény-vezető) készíti el. A dolgozók kötelesek munkakezdés előtt tíz perccel a munkahelyen megjelenni Akadályoztatásuk esetén kötelesek értesíteni az óvoda vezetőjét (tagintézmény-vezető).

A távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető (tagintézmény-vezető) szervezi meg.

5.

ÓVÓDAI JOGVISZONY

5.1 Óvodai felvétel A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a szülőt megilleti a nevelési, illetve a nevelésioktatási intézmény szabad megválasztási joga. -

Minden év május első két hetében történik. Az óvodába beíratott gyermek a törvényben meghatározott életkorban vehető fel. A felvételről 21 napon belül írásban értesítjük a szülőt. Az elutasításról határozatot kell hozni.

5.2 Távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok: Az óvodás gyermek személyi adatait, jelenlétét, ill. hiányzásait a felvételi és mulasztási naplóban kell a csoportvezető óvónőnek nyilvántartania, a mulasztást naponta bejegyezni, havonta összesíteni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni ha: -

A gyermek előzetesen engedély kapott a távolmaradásra a csoportvezető óvónőtől, illetve a vezető óvónőtől Betegség miatt az orvos az óvoda látogatásától eltiltja

Hiányzások: -

A betegségből felgyógyuló, az igazolatlanul távollévő illetve újonnan óvodába kerülő gyermek csak érvényes orvosi igazolással vehető be a gyermek közösségbe. Az igazolást a csoportban dolgozó óvónőnek kell átadni. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon arról, hogy gyermeke a törvényben meghatározott életkortól rendszeres óvodai nevelésben részesüljön. Amennyiben a gyermek igazolatlanul mulaszt öt nap után a csoportban dolgozó óvónők felhívják a szülők figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az igazolatlan mulasztás tíz napját követően az óvodavezető írásban szólítja fel a szülőket.

Megszűnik a gyermek óvodai jogviszonya: -

Ha a szülő gyermekét másik óvodába beíratja Ha a gyermek az iskolai tanulmányait megkezdte

6. -

TÉRÍTÉSI DÍJ

Térítési díj befizetése havonta egy alkalommal történik. A befizetés pontos dátumát jól látható helyen kell kifüggeszteni. A térítési díj szedését az óvodatitkár végzi. 66

Szervezeti és működési szabályzat -

A gyermekek és a felnőttek ebéd igénylését személyesen vagy telefonon lehet bejelenteni, előző nap 11 óráig. Távolmaradás esetén a térítési díj fizetése szünetel. A fel nem használt díj összege a következő hónapban túlfizetésként kerül elszámolásra. Előre be nem jelentett hiányzó gyermeket három nap után a csoportvezető óvónő köteles az étkezésből kijelenteni. Térítési díjat előre kell fizetni. Amennyiben a szülő-gondozó nem fizette ki a térítési díjat, annak kezelője felszólítja a szülőt, a fizetés rendezésére. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő nem tarthat igényt a térítési díj visszafizetésére.

7. -

AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI

Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás). Az óvodában megbetegedő lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Lábadozó gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedés elkerülése érdekében, fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. A csoportszobába szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, ünnepélyek, stb.) Súlyos balesetet telefonon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a fenntartónak. A gyermek baleseteket nyomtatványon kell nyilvántartani. Jegyzőkönyv felvétele után nyolc napon belül meg kell küldeni a fenntartónak, illetve át kell adni a szülőknek. A nevelői munka folyamán az óvodapedagógus által bevitt és alkalmazott eszközök baleset és túzvédelmi szempontból megfelelőek legyenek. Az óvoda egész területén dohányozni TILOS!

8. AZ INTÉZMÉNYI HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE Az óvoda helyiségeit csak alap és speciális tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásaira használhatjuk, a házirend szigorú betartása mellett. Alkalmanként nem nevelési-oktatási célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet. A házirendben leírtak szerint, melyet az óvoda összes használója, és az óvodában tartózkodó személy köteles betartani.

9.

INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK

Idegenek az épületbe – vagyonvédelmi és biztonsági - okok miatt engedéllyel léphetnek be, melyet az óvodavezetőtől kérhetnek. -

Az elektromos berendezések szakszerű használatáért az óvoda összes dolgozója felelős. Az óvoda udvaron található kapuk zárásáért valamint az épület zárásáért mindenkor utolsóként távozott dolgozó a felelős. Az épület riasztórendszerét az intézmény karbantartója illetve az óvodavezető kezeli. Akadályoztatásuk esetén a megbízott személy. 67

Szervezeti és működési szabályzat 9.1 Az óvoda és a szülők által betartandó előírások: -

-

-

A helyiségek és az udvar rendjének betartása, a játékok, evőeszközök rendeltetésszerű használata. Az orrnyílásba és szájba idegen anyagokat nem vihet be. Alvásidőben csak az óvónő által engedélyezett tárgyat tarthatja magánál. A csoportszobából csak engedéllyel, felügyelete mellett léphet ki a gyermek. Az udvaron csak óvónői felügyelet mellett tartózkodhat a gyermek. Az épületből csak az óvodapedagógus engedélyével léphet ki. Társai testi épségét nem veszélyeztetheti, fizikai bántalmazást és lelki terrort, fenyegetést nem alkalmazhat. Az óvodapedagógus az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket a védő-óvó előírások figyelembevételével viheti be a foglalkozásokra. A gyermekek érdekében, a balesetek elkerülése miatt, az óvoda udvarán csak óvodapedagógusok felügyelete mellett lehet tartózkodni. Miután a szülő átvette gyermekét, az óvoda területén bekövetkezett balesetekért az óvoda nem vállal felelősséget. A gyermekek az óvodába csak a szülő, illetve a szülő által megbízott felnőtt kíséretében érkezhetnek és távozhatnak. A gyermekek érkezését és távozási szándékát be kell jelenteni. Érkezéskor kötelesek a kísérők a gyermeket megfelelő öltözékben az óvodapedagógusnak átadni, illetve a gyermek távozását jelezni az óvodapedagógusnak. A szülő írásbeli nyilatkozatára akkor van szükség, ha a gyermeket nem a szülő viszi haza. A szülő köteles megadni lakáscímét, telefonszámát az elérhetőség érdekében. A változásokat haladéktalanul be kell jelenteni az óvodapedagógusoknak. Ügyelni kell az óvoda ajtajának zárva tartására. A szülő is köteles erre figyelni a gyermek illegális eltávozásának megelőzése érdekében. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! A napközben megbetegedett gyermeket - az óvónők értesítése után - a szülő köteles elvinni az óvodából, csak orvosi igazolással jöhet ismét közösségbe, mivel erre az ÁNTSZ által előírt szabály kötelezi az intézményt. Ha a gyermek fertőzőbeteg - ahogy a szülő tudomására jut, - köteles azonnal jelenteni az óvoda vezetőjének. A fertőző betegségben szenvedő gyermeket nem lehet óvodába hozni, gyógyulást követően kizárólag csak orvosi igazolással. Gyógyszert a szülő az óvodapedagógusnak nem adhat át gyermeke gyógykezelésére. Csak rendkívüli esetben (életmentő gyógyszer kivételével). Erről írásos feljegyzés készül az óvodavezető és az érintettek között. A gyermek óvodában történő megbetegedése esetén, külön erre a célra kijelölt szobában tartózkodik mindaddig, amíg a szülő az értesítés után meg nem jelenik. Láz csillapítására addig is vizes borogatást alkalmazunk. Baleset, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén a gyereket haladéktalanul el kell látni, orvost értesíteni miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni.

A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat a csoportnaplókban kell rögzíteni, melyet a csoportban dolgozók kötelesek betartani. A gyermek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében szükséges a feltételrendszer vizsgálata, a feltételek folyamatos javítása. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli, köteles azonnal intézkedni. A veszélyforrásra az óvodavezető (tagintézmény-vezető) figyelmét haladéktalanul fel kell hívni! 68

Szervezeti és működési szabályzat A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető (tagintézmény-vezető) feladata. A házirend tartalmazza azokat az óvó-védő előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

10. AZ INTÉZMÉNYEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 10.1 A szülőkkel való kapcsolattartás A szülők és a nevelők kapcsolattartása a nevelés a gyermek személyiségének fejlesztése érdekében kiemelt feladat. - Ünnepek előtt lelki előkészület - Évnyitó és évzáró Szent Liturgia - Családlátogatás - Nyílt napok - Ünnepek - Fogadóórák - Faliújságon kifüggesztett információk - Szülői értekezletek - Óvodai rendezvények - Közös programok (pl. családi nap, munkadélelőttök, kirándulás) - Csoportújság

10.2 A tagintézményi szülői közösség -

A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját működési rendjéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletéről. A szülői közösség képviselőjét (elnökét) véleményezési jog illeti meg. Az tagintézmény szülői közössége részére az óvodavezető (tagintézmny-vezető) tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény működéséről.

11.

A TAGINTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI

11.1 Az iskola Fontos feladat egymás munkájának alaposabb megismerésével a gyermekek eredményes előkészítése az iskolai életmódra, az átmeneti problémák csökkentése érdekében. Kiemelt a kapcsolatrendszerben, a Szent Bazil Oktatási Központ Intézményeivel való együttműködés. Összehangolt egymásra épülő munkára van szükség, hisz nevelőmunkánk komplex feladatot alkot. Alapvető célunk a felnövő nemzedék személyiségét úgy alakítani, hogy képes legyen a keresztény hit befogadására. Kapcsolattartásunk formái, módjai a Szent Bazil Oktatási Központ Általános Iskolájával -

Tapasztalatcsere az óvoda-iskola átmenetről. Helyszíne az általános iskola, résztvevők az óvodapedagógusok és az alsó osztályos tanítók. Iskolai nyílt napokon való részvétel. Helyszíne az általános iskola, résztvevők az óvodapedagógusok és a szülők. 69

Szervezeti és működési szabályzat -

Nagycsoportos gyerekek megismertetése az általános iskolával fakultatív programokon keresztül. Résztvevők az óvodapedagógusok és gyerekek. Óvodai és iskolai ünnepeken részvétel. Az iskolások bábelőadása az óvodások részére. Helyszíne az óvoda. Óvodai szülő értekezlet az iskola képviselőinek jelenlétében. Óvodai családi nap programjaiba való bekapcsolódás, tanítók által kézműves foglalkozás szervezése. Helyszíne az iskola sportcsarnoka.

Kapcsolattartásunk formái, módjai a Szent Bazil Oktatási Központ Középiskolájával: -

Az óvodás gyerekekkel megismertetjük a tagintézményeink helyszínét, környezetét. Módja, séták alkalmával. Közös barkácsolás, kiállítás megtekintése. Hangversenyeken való részvétel. Helyszíne a Gimnázium. Résztvevők: óvodapedagógusok. Segítségnyújtás lehetőségei a tehetséggondozásban pl. képzőművészeti szakkör Helyszíne: Gimnázium Résztvevők: óvodások, pedagógusok, óvodapedagógusok. Belső továbbképzések. Helyszíne: Iskolák. Résztvevők: tanárok, óvodapedagógusok. Liturgiák, egyéb szertartások pl. panachida, közös részvétel. Helyszíne: Gimnázium kápolnája Résztvevők: Tagintézmények dolgozói

11.2 Egyéb kapcsolatok formái és módjai: -

-

Gyermekjóléti Szolgálat: Óvoda gyermek és ifjúságvédelmi felelősének rendszeres részvétele a Szolgálat által szervezett programokon. Óvoda gyermekorvosa: Javaslatok kiadása (gyógytorna, iskolaérettségi vizsgálat) Helyszíne: Gyermekorvosi rendelő Résztvevők: Szülők Védőnő: Heti rendszerességgel vizsgálja a csoportokban a gyerekek személyi higiéniáját, illetve fejtetvességet. Összekötő szerepet tölt be az óvoda és a gyermekorvos között. Pedagógiai Szakszolgálat: Városi Önkormányzat által kötött szerződés alapján működik, az egyes intézmények létszámától függően megállapított óraszámban. - Pszichológus: Szükség esetén gyerekek vizsgálata óvodába, illetve a hajdúdorogi fogadó órája alkalmával. Évente egy alkalommal iskolaérettségi vizsgálat elvégzése. Helyszín Óvoda. Résztvevők: Óvodapedagógusok, szülők. - Logopédus: Heti rendszerességgel. Helyszíne Óvoda. Résztvevők. Esetenként szülő. - Gyógytornász. Heti renszerességgel. Helyszín Óvoda. Könyvtár: Óvodások alkalmankénti látogatása. Kultúra napja alkalmából szervezett versmondó versenyen való részvétel. A könyvtáe által kiadott havi program alapján különböző rendezvényeken a dolgozók részvétele. Művelődési ház: Rendezvényeken, kiállításokon való részvétel. Helyszín: Helytörténeti Múzeum, Tájház, stb. Résztvevők: Gyerekek, szülők dolgozók.

12. PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE Ellenőrzés célja: A munkavégzés tartalmának, színvonalának és eredményének belső vizsgálatának célja, hogy: -

Biztosítsa a vezetőnek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását. Megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet 70

Szervezeti és működési szabályzat -

Tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, Biztosítsa az intézmény előírások szerinti működését Vizsgálja az intézmény vagyon védelmét, a takarékosságot

Ellenőrzés területei: -

A pedagógiai program feladatainak végrehajtása A munkatervben meghatározott feladatok megvalósítása, a határidők betartása Az óvodapedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata Valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése A gyermekek fejlődésének ellenőrzése

Az ellenőrzési tervet az óvodavezető (tagintézmény-vezető) készíti el. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető (tagintézményvezető) dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: -

Szakmai munkaközösség Szülői közösség

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, melyet az önértékelés után jegyzőkönyvben rögzítenek. A nevelési évzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményét, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

71

Szervezeti és működési szabályzat 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY SAJÁTOSSÁGAI 1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézmény általános rendje, nyitva tartása A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az épület lobogózása a gondnok feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • védeni a közösségi tulajdont, • megőrizni az iskola rendjét, tisztaságát, • takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, • eljárni a tűz – és balesetvédelmi előírások szerint, • betartani a munka – és egészségvédelmi szabályokat, • rendeltetésszerűen használni a berendezéseket. Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 6.30 órától 21.30.óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 8.00 órától 16.00. óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény – rendezvény hiányában zárva tart. A zárásért a hivatalsegédek a felelősek. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény területe a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak a portán felmutatott és leadott írásos vezetői vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el!

2. A TANÉV HELYI RENDJE A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. Az általános rendeletről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: a. b. c. d. e. f.

A nevelőtestületi értekezletek időpontja, A rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, A tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, A vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti) rendje, A tanítási szünetek időpontja (a rendelet kereteihez igazodva) A nyílt napok megtartásának rendje és ideje,

A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra havi programként a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással az osztályfőnökök (csoportvezetők) az első tanítási héten ismertetik a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor.

72

Szervezeti és működési szabályzat 3. TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: Az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, Az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, A terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik. A napi tanítási idő: 7,50 órától 14,30 óráig tart heti (ciklusi) órarend alapján. Az iskolaotthonos osztályokban 7.50-16.00-ig. Az első tanítási óra reggel 7,50 órakor kezdődik. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

4. AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend. A tízórai szünet 20 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint a szabad levegőn – az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezést 12 és 14,30 között kell lebonyolítani. Dupla órák csak az igazgatóhelyettes engedélyével tarthatók, de a pedagógus köteles a felügyeletet biztosítani a következő kicsengetésig.

5. TANULÓI HÁZIREND ÉS HIÁNYZÁSOK 5.1 Házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét a SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg. A házirend betartása – a pedagógiai program megvalósítása érdekében – minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja: • A tanulói munkarendet, • A tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, • A tanulói jogokat, és ezek gyakorlási módjukat, • A kötelezettségeket, és ezek végrehajtási módját, • A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, • A távolmaradások igazolásának módját, • A jutalmazások és fegyelmezések szabályait, • Az intézményi megbízatást teljesítő felelősök feladatait, • A helyiségek és az intézmény területek használati rendjét, 73

Szervezeti és működési szabályzat Az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását, vagy a feltételhez kötését, • A kártérítések rendezésének módját, A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadáskor, illetve módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. •

5.2 Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon (foglalkozásokon) és az intézmény hivatalos rendezvényein. Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni. Jelentős családi esemény miatti hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig a szülő igazolást írhat a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe. A szülő az előre tudott családi esemény miatt – előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet az igazgató bírál el (a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, mulasztásai ) alapján. A hiányzások miatt tanulmányi elmaradást az osztályfőnök által meghatározott határidőig pótolni kell.

5.3 Igazolt és igazolatlan hiányzás A tanuló késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli. A hiányzásokat az osztályfőnök - a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. A mulasztások igazoltak, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (2) magatartási jegyet von maga után. A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. Ismétlődő igazolatlan távollét után kötelesek környezettanulmányt készíteni. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

6. A DOLGOZÓK MUNKARENDJE 6.1 A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezető helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyét.

6.2 Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a tagintézmény-vezető készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá.

74

Szervezeti és működési szabályzat A tagintézmány-vezető tesz javaslatot, - a törvényes munka és pihenő idő figyelembe vételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka – és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben. Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején.

6.3 Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkarendje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő- oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését a tagintézmény-vezető engedélyezheti. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1. tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell a vezető helyettesnek. Az „anyanapok” igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani!

6.4 Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit, - fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletet! Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért a vezető helyettesek és az ügyeletvezető pedagógus (nevelési, alsós mk.vez.) a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.. Konkrét feladataikat az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: • Reggel ½ 8 órától 13,30 óráig osztálytanító, szaktanár, • Délután 12,30 - tól 16,30 óráig napközis nevelő felügyel. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok és ügyeletes diákok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Az ügyeletes pedagógusok munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályai a házirendben találhatók.

75

Szervezeti és működési szabályzat 6.5 A többi alkalmazott munkarendje Az oktató- nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával – a tagintézmény-vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az általános vezető helyettest. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását.

6.6 A dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának a munkabeosztások összeállításának alapelvei: • Az intézmény zavartalan feladatellátása, • A dolgozók egyenletes terhelése, • A rátermettség, alkalmasság, • A szükséges szakmai felkészültség, A 3 hónapnál hosszabb időre vonatkozó megbízást, (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása) az intézményvezető adja, a tagintézmény-vezető javaslatai segítségével. A tagintézmény-vezető jogosult rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre.

7. KÜLSŐ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK 7.1 Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: - közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

7.2 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: - a fenntartóval, a közös fenntartású többi intézménnyel, - a gyermek - egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal, 76

Szervezeti és működési szabályzat -

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a családsegítő központtal, egyéb szervezetekkel, hatóságokkal (rendőrség, bíróság, stb.).

8. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK 8.1 Tanulói jogok és kötelességek Tanulói jogviszony létesítése és feltételei Az intézménybe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Eltérő típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Az intézmény felvételi és átvételi rendjét a pedagógiai programunk tartalmazza. A napközis foglalkozásokra való felvétel rendje A napközibe történő beiratkozás minden évben az évet megelőző tanév májusában kerül sor. A beírásokat a szülői kérelmek alapján a napközis nevelők végzik. Tanulói jogok Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének felvételeit. A tanuló joga, hogy: Részesüljön: • az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban, • egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben, • rászorultságakor támogatásban, • érdemi tájékoztatásban. Védjék, tiszteletben tartsák: • emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását, • nemzeti, etnikai önazonosságát. Igénybe vegye: • a napközi otthoni, tanulószobai, • az egészségügyi, étkezési szolgáltatást, • az intézmény létesítményeit, • a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást, Részt vegyen: • a választható foglalkozásokon, • a diákönkormányzat munkájában, Kérelmezze: • a tanórai foglalkozások alóli felmentését, • más intézménybe való átvételét, • tudásának független vizsgabizottság általi értékelését. Tanulói kötelességek Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy: Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően. Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait. 77

Szervezeti és működési szabályzat Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel: a kötelező és a választott foglalkozásokon, az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényein, Megtartsa: a házirendet, az intézményi szabályokat, a tanórák (foglalkozások) rendjét, az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket, az eszközök, berendezések használati szabályait, Óvja saját és társai: testi épségét, egészségét és biztonságát. Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással: a közösségi élet feladatainak ellátásában, környezete rendezetten tartásában, a használt eszközök, helyszínek karbantartásában, a tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásában. Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével jár.

8.2 Diákközösségek 1. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes javaslatát meghallgatva az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult - a vezető helyettes tudtával - nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni! Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi, technika, informatika órák, fakultáció stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja.

9. TANULÓK DICSÉRETE ÉS FEGYELMEZÉSE 9.1 A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányait kiemelkedően végzi, - kitartóan szorgalmas, - példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 78

Szervezeti és működési szabályzat 9.2 A dicséret és a jutalmazás formái A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiugró eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget, csoportos dicséretben kell részesíteni. A szóbeli és írásos dicséreteket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni! A dicséretes tanulók nevét a dicséretes teljesítmény megnevezésével együtt közzé kell tenni az intézményi faliújságon, (az iskolarádióban és az iskolaújságban). Az írásos dicséretek formái: - tanítói, tanári, nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret, - igazgatóhelyettesi dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Elismerés illeti a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A csoportos dicsérettel rendelkező közösséget az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi.

9.3 Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi: - a házirendben foglaltakat nem tartja be, - igazolatlanul mulaszt - tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő, mely a súlyosabb fegyelemsértést megelőző nevelési eszköz. A cselekmény súlyától függően - az írásos intézkedés előtt, - szóbeli figyelmeztetésben is részesíthető a tanuló. A fegyelmi intéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, valamint az osztálynaplóba is be kell írni. Az írásos fegyelmi intézkedések: - tanítói, tanári, nevelői intés, - osztályfőnöki intés, - tagintézmény-vezetői intés, - igazgatói intés. A tagintézmény-vezetőii és az igazgatói intést az osztályfőnök kezdeményezi.

9.4 Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a Fegyelmi Bizottság jogosult. 79

Szervezeti és működési szabályzat A fegyelmi eljárás és az egyeztető eljárás részletes szabályai a Szent Bazil Oktatási Központ SZMSZ-nek 8.8 és 8.9 pontja határozza meg.

9.5 A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. A gazdasági vezető feladata a kártérítés rendeztetése a szülővel, vagy gondviselővel.

10.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE

10.1 Ellenőrzési célok, területek, értékelés 1. Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: - biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, - jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, - megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, - tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, - biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, - vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott rész részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedés érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. 2. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: - a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, - a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése, - a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, - a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, - a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata, - valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése, - a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, 80

Szervezeti és működési szabályzat -

a törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, a napközis nevelőmunka hatékonysága, az osztályozó, különbözeti, vizsgák szabályszerű lefolytatása, a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, az OKÉV által meghatározott ellenőrzések elvégzése,

3. Értékelő (realizáló) megbeszélés Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat, és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni: - a hibák és mulasztások jellegére, - a rendszerbeli okokra, - az előidéző körülményekre, - a felelő személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője, és az intézményvezető által kijelölt személyek. 4. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelés megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: - a hibák, hiányosságok javításáról, - a káros következmények ellensúlyozásáról, - a megelőzés feltételeinek biztosításáról, - az intézményvezető és az érintett kollegák tájékoztatásáról, - a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, - a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén - a pedagógiai vagy gazdasági vezető helyettes javaslatára - az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

10.2 Vezetői és hatásköri ellenőrzés 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: - biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, - határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, - megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, - megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket, - elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. 81

Szervezeti és működési szabályzat 2. A tagintézmény vezető ellenőrző munkája Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: - a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartatására, - a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, - a pedagógiai program megvalósítására: - a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, - a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, - a foglalkozások, tanórák eredményességére, - a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre, - a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, - a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelésére, - a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, - a határidők pontos betartására, - a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, - az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, - az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, - a tanügyi dokumentáció vezetésére: - a tanulói adminisztráció ellátására, - a nyilvántartások, a statisztikák vezetésére, - az értékelések készítésére, 3. A munkaközösség vezető ellenőrző feladatai: A szakmai munkaközösség vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgy pedagógiai irányításáért és az ellenőrzésért. Ellenőrzési feladatai: - a tanterv színvonalas megvalósítása, - a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása, - a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése, - a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, - tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése és lebonyolítása, - tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulói részvétel segítése, - a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas megtartása, - a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése, - a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, - az anyagok célszerű és takarékos felhasználása, - a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák, értékelések vezetése, - a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés,

82

Szervezeti és működési szabályzat 11.

SZÜLŐI KÖZÖSSÉG

11.1 Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendje 1. Szülői (gondviselő) jogok A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy: - igényelje, kezdeményezze: - a tárgyilagos ismeretközvetítést, - a tanórán kívüli foglalkozások szervezését, - a vallás- és hitoktatást. - Megismerje: - a pedagógiai programot, a helyi tantervet, - az SZMSZ-t, a házirendet, - gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését, - Részt vegyen: - az iskolaszék és a szülői szervezet munkájában, - a szülői képviselők megválasztásában, - az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a nevelési-oktatási intézményi munkájában, - vezetői engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon. - Választó és választható legyen a szülői szervezetbe és az iskolaszékbe. - Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. 2. Szülők kötelességei A szülői (gondviselői) kötelességek: - Gondoskodjék gyermekéről, biztosítsa gyermeke: - testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, - nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését. - Figyelje és segítse gyermeke: - személyiségének sokoldalú fejlődését, - tanulmányi előrehaladását, - közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását, - a kötelességek teljesítését. - Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival. - Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát. 3. Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább háromszor a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. 83

Szervezeti és működési szabályzat Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell mutatni az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat! Szülői fogadóórák rendje: A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 3 számú, a munkatervben rögzített időpontú, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelővel. 4. Szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulóktól rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a szülők gyermekük: - magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, - az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, - a szükséges aktuális információkról, A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítási időtartama alatt! Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a pedagógusnak ezt az osztálynaplóba dátummal, kézjeggyel be kell jegyezni és az érdemjegyet ceruzával be kell karikázni! A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és azt írásban közli a szülőkkel. Az 1-4. évfolyamon minden tanulóról szöveges minősítést kell adni: november végén, február elején, április végén és júniusban. Az 5. évfolyamtól csak azokat a tanulókat kell szövegben értékelni, akiknek szorgalma és tanulmányi eredménye jelentősen változott pozitív vagy negatív irányban. A magatartás feltűnő változása szintén indokolja a szöveges értékelést.

10.2 Szülői szervezet és a kapcsolattartás 10.2.1 Intézményi szülői szervezet: a Szülői Közösség A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Egy-egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője, vagy a Szülői Testület képviselője juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

84

Szervezeti és működési szabályzat 10.2.2 Kapcsolattartás a Szülői Közösséggel A Szülői Munkaközösséget az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább 2 szer hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és a feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A Szülői Testület elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

11. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE 11.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 1. Tanórán kívüli foglalkozások: Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői közösség, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon a részvétel kötelező! A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időkereteit az tagintézmény-vezető rögzíti az iskola heti, tanórán kívüli órarendjében, tanterembeosztással együtt. 2. Napközi és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthonos, vagy a tanulószobai ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni a tanuló tájékoztató füzetében. A napközis foglalkozások rendje, szervezeti formái: A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 17 óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést, a szabadidős foglalkozást, a szabadban való mozgást. A tanulószobai foglalkozásokat szaktanárok tartják, időkerete a hét különböző napjain eltérő közismereti tantárgyakból, évfolyamszintű szervezésben. 3. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés, tehetséggondozás igényével, a tanulók érdeklődéséhez igazítva indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika – Szakköri munkaterv - alapján zajlanak. A szakkör legalább tíz fő jelentkezésével indítható el. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A tanév során a csoport lehetőleg valamilyen fórumon mutatkozzon be, mutassa be munkáját. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.

85

Szervezeti és működési szabályzat 4.

Énekkar

Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 5. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére, tehetséggondozás céljából sportköri foglakozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, atlétika, stb.) edzéseken és versenyeken való részvételre. 6. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az 1-4. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az 5. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik. Ennek formái és időkeretei minden tanév elején a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után, igazgatói jóváhagyással, beépülnek az órarendbe.

11.2 Alkalomszerű foglalkozások 1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink intézményi, települési, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. A szaktanárok a munkaközösség-vezetővel, iskolavezetéssel egyeztetve választják ki a tantárgyi versenyeket. A szaktanár feladata a megfelelő felkészítés, a tanulók utazásának, kíséretének megszervezése. Az iskolai versenyeket, azok tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők felelősek lebonyolításukért. A szervezést az a munkaközösség vezetők a tagintézmény-vezető irányításával szervezik meg. 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): - a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, - a fiatalok közösségi életének fejlesztése A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni a tagintézmény-vezetőnek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. 86

Szervezeti és működési szabályzat A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék szűk, majd távoli környezetük nevezetességeit, hazánk valamennyi tájegységét. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően a költségekhez az iskola, az alapítvány is hozzájárulhat. A kirándulásokhoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan, biztonságos lebonyolításához szükséges, de osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 3. Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). A tanítási időben szervezett programokhoz az igazgató engedélye szükséges. 4. Külföldi utazások rendszabályai Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

11.3 Szabadidős rendezvények 1. A szabadidő- szervező Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. Szabadidő-szervező segíti az intézmény közösségeit a szabadidő igényes és változatos eltöltésében, a közösségi élet igényes kialakításában. A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. Az intézmény gondoskodik a szabadidő szervezés feltételeiről. A szabadidő-szervező feladata: - előkészíti és szervezi a környezeti neveléssel összefüggő tevékenységet, programokat (erdei iskola, táborok, stb.) - tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról, szervezi azokat - segíti a tanulóközösséget és a diákönkormányzatot, valamint a szülői szervezet rendezvénytámogató munkáját, - ismerteti és szervezi az intézményi, a társadalmi, a nemzeti, a kisebbségi hagyományok szokásos rendezvényeit,

87

Szervezeti és működési szabályzat -

szervezi az egészséges életmód és a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében az ifjúsági programokat, segíti az intézményt a hazai és nemzetközi kapcsolataiban, a partneriskolákkal való együttműködésben, hazai és külföldi tanulmányutakat szervez, közreműködik az intézményi pályázatok benyújtásában.

12. TESTI NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük - a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében - szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben lévő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: - a tanulók mindennapi testedzését, - a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, - az iskolai sportkör működését, - a könnyített és a gyógy-testnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 3 testnevelési órán vesznek részt. A testnevelők tömegsport keretében minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról szakorvosi vélemény alapján - csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk - az időjárási viszonyoktól függően - a szabadban. Az egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. Időtartama - a törvény alapján - legalább napi 45 perc. 2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét - egészségi állapota miatt - az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat - állapotától függően - nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő tanár vezeti, 16 fős csoportonként heti 3 tanórában. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászorulóknak, ezért időpontját az órarend rögzíti. 3. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: - a testi- lelki harmónia összefüggéseit, - az egészséges életmód, stressz mentes életvezetés jellemzőit, - a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét, - az egészségre ártalmas hatásokat, 88

Szervezeti és működési szabályzat - a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészség pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos,védőnő az osztályfőnök kérésére felvilágosító előadásokat tart. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók - az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) és - a szenvedélybeteg állapotáról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

13. LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND 13.1 Intézményi védő előírások 1. Látogatási rend Idegenek az épületbe - vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt - csak az ügyeletes hivatalsegéd kellő tájékozódása után léphetnek! A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. 2. Védő előírások A tantermek zárását tanítási idő után a hivatalsegéd végzi.

13.2 Helyiségek használati rendje 13.2.1. Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait! Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével! A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelttel használhatják! A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - házirend betartásával. 13.2.2. Szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. 89

Szervezeti és működési szabályzat A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika, nyelvi kabinet, stb.) használatához. 13.2.3. Berendezések és felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak! Indokolt esetben rövid időre (1-2 óra) a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (osztályfőnök) engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha az alkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgató aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a leltárért felelős őrzi, majd megsemmisíti a berendezés visszaszolgáltatásakor. 1. Bérbeadási rend A helyiségek, létesítmények, bérbeadásáról - nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását – az igazgató gondoskodik az érintettek véleményének kikérésével. A konkrét esetekben az intézményvezető bérleti szerződés aláírásával dönt a körülményekről. A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját (felelősét). 2. Karbantartás és kártérítés A tagintézmény-vezető felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a tagintézmény-vezető tudomására hozni. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni a tagintézmény-vezetőnek. Újbóli használatbavételről is ő tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint.

14. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI REND 14.1 A könyvtár és célja A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. Könnyen megközelíthető helyiség, alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpolcos elhelyezésére. A könyvtár művelődési jellege miatt valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért fejlesztése, a könyvtáros munkájának támogatása kiemelt az intézmény szervezeti egységei közül. A könyvtár minőségi működése nélkülözhetetlen: - a megalapozott tudás elsajátításához, - a sokoldalú művelődéshez, 90

Szervezeti és működési szabályzat - a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejlődéséhez, - a kultúrált magatartás kialakulásához. A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, melyet a szakértővel véleményeztetett gyűjtőköri szabályzat határoz meg (SZMSZ mellékletében). A gyűjtemény széleskörűen tartalmazza az információhordozókat. Rendelkezik az újabb dokumentumok előállításához, kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges sokszorosító és számítástechnikai berendezéssel.

14.2 A könyvtár feladatai és vezetője A könyvtár működési célkitűzéseinek csak sokoldalú feladatellátással felelhet meg. A fontosabb feladatai: - az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása, - a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása, - a dokumentumok kölcsönzése, azokról tájékoztatás adása, - az egyéni és csoportos használat biztosítása, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás más könyvtárakról, szolgáltatásaik elérése, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, - muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása, - közreműködés tankönyvellátás megszervezésében A könyvtárat szakképzett könyvtáros vezeti, felelőssége rendkívül nagy a jelenlegi társadalmi állapotok között. Feladatai: - végzi az állomány nyilvántartásba vételét, - irányítja raktári rend fenntartását, - felelős az állomány megóvásáért, - végzi az adatbevitellel kapcsolatos feladatok ellátását,

14.3 Könyvtár használati előírások A könyvtár a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók, pedagógusok és a szülők rendelkezésére. A könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, kölcsönzéséről a bejárati ajtón levő használati rend intézkedik. Használati előírások: - Használói kör: alkalmazottak, tanulók, szülők, - Nyitva tartás évente az órarendhez igazodik. Az éves munkaterv tartalmazza. - A beiratkozás módja: személyesen, érvényes diákigazolvány vagy személyi igazolvány bemutatásával. - Tilos bevinni: kabátot, táskát, esernyőt, élelmiszert, bekapcsolt mobiltelefont és egyéb kárt okozó tárgyat! - A könyvtárból csak kölcsönzött dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak helyszínen lehetséges! - Kötelező a csend, hogy másokat ne zavarjunk!

91

Szervezeti és működési szabályzat 15. DÍJFIZETÉSEK ÉS AZ ÖSZTÖNDÍJ 15.1 Térítési díj fizetés 1. Térítési díjak fizetése A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátásról a köznevelési törvény rendelkezik. A térítési díjak fizetéséről a köznevelési törvény rendelkezik. . Térítési díjat kell fizetni: - étkezés igénybevételéért, - tankönyv

92

Szervezeti és működési szabályzat 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2011. évi CXII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, Magyarország Alaptörvényének VI. cikke alapján.

1.1. Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja a.) Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismeréséről, az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - Az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - Az 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során - A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről b.) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a.) A hajdúdorogi Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium adatkezelési szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta az iskola Szülői Közössége és a diákönkormányzat. b.) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, a Hajdúdorogi Egyházmegye hagyta jóvá. c.) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartása alatt, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

93

Szervezeti és működési szabályzat 1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a.) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi alkalmazottjára és a tanulójára nézve kötelező érvényű. b.) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c.) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített alkalmazotti jogviszony esetén az alkalmazott köteles tudomásul venni, erre figyelmét fel kell hívni.

2. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE A nyilvántartott adatok körét a Köznevelési törvény 26. fejezet 41. §-a tartalmazza.

2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A Köznevelési törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a.) név, születési hely és idő, állampolgárság; b.) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c.) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolás, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény, az illetmények átutalása céljából kezeli az alkalmazottak bankszámlájának számát.

2.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A Köznevelési törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: a.) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b.) szülő (gondviselő) neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c.) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok 94

Szervezeti és működési szabályzat - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, a gyermekek 50%-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. Az intézmény a szülő hozzájárulásával nyilvántartja a gyermeke TAJ számát is, amelyet az évenkénti fogorvosi szűrésalkalmával továbbit a fogorvosnak.

3. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 26. fejezet 41. §-a és 43. §-a tartalmazza. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a.) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b.) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve vissza, c.) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d.) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e.) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középfokú intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középfokú intézményhez és vissza, f.) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g.) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h.) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

4. AZ ADATKEZELÉSSEL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAK KÖRÉNEK MEGHATALMAZÁSA Az intézmény karbantartásáért

adatkezelési tevékenységéért, az intézmény igazgatója az 95

jelen adatkezelési szabályzat egyszemélyi felelős. Jogkörének

Szervezeti és működési szabályzat gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi alkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.  Igazgatóhelyettes/ tagintézményvezető: a munkaköri leírásában meghatározottak szerint felelős a 2.2 fejezet c), d),f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 3.2 fejezet e), f),g), h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.  Iskolatitkár: a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint, a 2.1 fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, vonatkozó összes adat kezelése, a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben, a tanulók adatainak kezelése a 2.2 a), b), e) szakaszai szerint, a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása, adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben.  Gazdasági vezető: kezeli az alkalmazottak bankszámlájának számát.  Osztályfőnökök: a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok, a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás.

5. AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA 5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:
nyomtatott irat,
elektronikus adat, 96

Szervezeti és működési szabályzat Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában és számítógépes módszerrel is vezethetők.

5.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: - az alkalmazott személyi anyaga, - az alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), - az alkalmazott bankszámlájának száma, - az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: • közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, • jogszabályi rendelkezés. 5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: • az intézmény vezetője és helyettese, • az intézmény gazdasági vezetője, • az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, • a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, TB-ellenőr, revizor stb.), • saját kérésére az érintett alkalmazott. 5.2.4. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: • az intézmény igazgatója, • az adatok kezelését végző iskolatitkár. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. 5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik az alkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. 97

Szervezeti és működési szabályzat A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett Alkalmazotti alapnyilvántartás. Az alkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett alkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:
az alkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor,
az alkalmazott áthelyezésekor,
az alkalmazotti jogviszony megszűnésekor,
ha az alkalmazott adatat lényeges mértékben megváltoztak. Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását és az iskolatitkár végzi.

5.3. A tanulók/ gyermekek személyi adatainak vezetése 5.3.1. A tanulók/ gyermekek személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek  az intézmény igazgatója  az igazgatóhelyettes/tagintézményvezető  az iskolatitkár Az adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. 5.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás - törzskönyvek - bizonyítványok - beírási napló - osztálynaplók - a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1. Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: • a tanuló neve, osztálya, • születési helye és ideje, anyja neve, • állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, • a tanuló általános iskolájának megnevezése. 98

Szervezeti és működési szabályzat A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatinak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az alkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. Az alkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Az alkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett alkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) törvényben meghatározott egyéb esetben. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az 99

Szervezeti és működési szabályzat ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett alkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Záró rendelkezések Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek véleményezésével és a fenntartó jóváhagyásával.

100