2014
Szervezeti és Működési Szabályzat Győri Kovács Margit Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító: 202971 9024 Győr Répce u. 2.
1
Tartalom 1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................... 6 1.1.
A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja..............................................6
1.2.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ....................6
1.3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ........................................6
2.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .................................................................................. 7 2.1.
Az intézmény adatai, alapfeladatai, feladatellátási rendje ..................................................7
2.2.
Az intézmény gazdálkodása..................................................................................................8
3.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE ............................................................. 9 3.1.
Az intézményben meglévő folyamatok ................................................................................9
3.2.
Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................... 10
A vezetői feladatkörök megosztása............................................................................................... 11 3.3.
A vezetők helyettesítési rendje ......................................................................................... 12
3.4.
Az intézmény vezetősége .................................................................................................. 13
3.5.
Az intézmény vezetője....................................................................................................... 13
3.6.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai ..................................................................... 14
3.7.
Általános intézményvezető-helyettes ............................................................................... 14
3.8.
Intézményegység-vezető ................................................................................................... 15
3.9.
Intézményegységvezető-helyettes .................................................................................... 15
3.10. Munkaközösség-vezetők ................................................................................................... 15 3.11. Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök ..................................... 16 4. A VEZETŐK, ILLETVE A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS, INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA ........................................................................................................................................... 17 4.1.
A vezetői kapcsolattartási rendje: ..................................................................................... 17
4.2.
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái....................................................... 17
4.2.1. Szakalkalmazotti értekezlet ............................................................................................... 18 4.2.2. Nevelőtestületi értekezlet ................................................................................................. 18 4.2.3. A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása .............................................. 19 4.2.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök ................................................................. 20 4.3. Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal ................................................................................................................................... 20 4.3.1. Az osztályfőnök feladata ................................................................................................... 20 4.3.2. Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladata ................................................. 21 4.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus feladata........................ 21 4.3.4. Az ügyeletes pedagógus kötelességei ............................................................................... 22 4.3.5. 6.2.6 A közalkalmazottak elérhetősége............................................................................. 22
2
4.4.
A pedagógiai munka ellenőrzése ....................................................................................... 22
4.5.
Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal .... 24
5.
A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK FORMÁI .............................................. 24 5.1.
Az osztályközösség ............................................................................................................ 24
5.2.
Az iskolai diákönkormányzat ............................................................................................. 24
5.3.
A házirend .......................................................................................................................... 25
5.4.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása ........................................................................... 26
6. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGE, AZ ISKOLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÜLŐI SZERVEZET ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE ........................................................................................................ 26 6.1.
Szülői munkaközösség ....................................................................................................... 26
6.2.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása ............................................................................. 27
6.3.
Az intézményi tanács ......................................................................................................... 28
6.3.1. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje .................... 28 7.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ......................... 29 7.1.
Szakmai alapdokumentum ................................................................................................ 29
7.2.
Szervezeti és működési szabályzat, házirend .................................................................... 30
7.3.
A pedagógiai program ....................................................................................................... 31
7.4.
Az éves munkaterv ............................................................................................................ 32
7.5.
Az integrált nevelésből adódó szervezési feladatok ......................................................... 33
8.
KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA ....................................................... 33 8.1.
Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás................................ 34
8.2.
Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ........................................................... 35
8.3.
Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkelvaló kapcsolattartás ............ 35
8.3.1. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás ........................................................... 35 8.3.2. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás ................................................ 36 8.3.3. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás .............................................................................................................................. 36 8.3.4. 10.5.5 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás .............................................. 37 8.3.5. Az intézmény egyéb intézményekkel, szervezetekkel, közösségekkel való kapcsolattartása ............................................................................................................................ 37 8.4. 9.
A külső kapcsolattartás rendje .......................................................................................... 37 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................. 37
9.1.
Az intézmény nyitva tartása, az intézményben tartózkodás szabályai ............................. 38
9.2.
A vezetők munkarendjének szabályozása ......................................................................... 38
9.3.
A tanulók benntartózkodásának rendje ............................................................................ 38
9.4.
Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje ................................ 39
9.4.1. A közalkalmazottak munkarendje ..................................................................................... 40 9.4.2. A pedagógusok munkarendje ............................................................................................ 40
3
9.4.3. Etikai követelmények a pedagógussal szemben ............................................................... 43 9.4.4. Távolléttel kapcsolatos szabályok ..................................................................................... 43 9.4.5. Egyéb szabályok................................................................................................................. 44 9.4.6. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje............ 45 9.4.7. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai .............................. 45 9.4.8. A létesítmények használati rendje .................................................................................... 46 10.
HAGYOMÁNYÁPOLÁS ............................................................................................................ 47
11.
A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ....................................... 48
11.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................. 48 11.1.1. A fegyelmi eljárás szabályai ............................................................................................... 48 11.1.2. Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések ................................................................... 50 11.1.3. A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei ............................................ 50 11.1.4. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................. 51 11.2. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás .................................................................. 52 11.3. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések .................. 52 11.4. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás .................................................................. 53 11.5. Ifjúságvédelem .................................................................................................................. 54 12. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK, A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ........................................................................................................................................... 54 12.1. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ................................................. 54 12.2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők................................................................ 56 12.2.1. Bombariadó esetén szükséges teendők ............................................................................ 58 13.
A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ....................................................................... 58
14.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE ....................................................................... 61
15.
AZ ISKOLAI SPORTKÖR MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ................................................................... 62
16.
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................................... 63
16.1. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési rendje ... 64 16.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ... 64 16.3. A kiadmányozás szabályai ................................................................................................. 64 16.4. A képviselet szabályai ........................................................................................................ 65 17.
AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................................................... 66
17.1. Az intézmény vezetőjének és tankönyvfelelősének feladatai ........................................... 67 18.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................................................... 68
18.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei....................................................... 68 18.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ................................................. 69 18.3. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, adatváltozás bejelentése, szolgáltatás igénybevételének feltételei ....................................................................................... 69
4
18.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai ................................. 70 18.5. A könyvtárhasználat szabályai ........................................................................................... 72 18.6. Tankönyvtári szabályzat .................................................................................................... 74 18.7. Katalógusszerkesztési szabályzat ...................................................................................... 76 19.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................... 78
20.
MELLÉKLET .............................................................................................................................. 80
5
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2013. évi CCXXXII.törvény a tankönyvellátásról
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított: - az intézményi tanácsnak, - a diákönkormányzatnak. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az iskola titkárságán munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. ……..…-i határozatával fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző 2013. szeptember 1-én érvénybe lépett Szervezeti és működési szabályzata.
6
2.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
2.1. Az intézmény adatai, alapfeladatai, feladatellátási rendje OM azonosítója: Elnevezése:
202971 Győri Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Székhelye: 9024 Győr, Répce u. 2. Jogelőd neve, székhelye: Marcalvárosi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Szakképző Iskola 9024 Győr, Örkény u. 2-4. Felvehető tanulók száma a szakképző iskolába: 280 fő Évfolyamok száma: szakközépiskola: négy évfolyam párhuzamos művészeti képzésben+ 2/13. szakképző évfolyam szakiskola: három szakképző évfolyam Gyakorlati képzés megszervezése: A szakiskola és a szakközépiskola esetében is iskolai tanműhely keretében: 9024 Győr, Répce utca 2. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatokat a Szakmai Alapdokumentum tartalmazza. Az iskola körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere, a Győri Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola 9024 Győr, Répce u. 2. körfelirattal. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető, az általános intézményvezető helyettes, az általános iskolai intézményegység-vezető és helyettese minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az intézmény alapfeladatainak ellátására a 2672/21 helyrajzi számon nyilvántartott Győr, Répce u. 2. szám alatti ingatlan és épülete szolgál. Az iskola 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) jogi személyiségű szervezeti egysége, melynek működtetője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. Vagyonhasználati jogkör:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
7
Működtetői jogkör:
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1.
Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény általános iskolai intézményegységgel rendelkezik. Jelen SZMSZ tartalmazza közös igazgatású intézmény egységes működési szabályait, valamint a szakképző iskola működését meghatározó előírásokat is. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 2.2. Az intézmény gazdálkodása Az iskola gazdálkodása: Az intézmény a Klebersberg Intézményfenntartó Központ része, gazdálkodást nem folytat.
8
3.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE
3.1. Az intézményben meglévő folyamatok 2. Kiegészítő folyamatok egészségvédelem
gyermek- és ifjúságvédelem
szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
munkavédelem
tűzvédelem
Fő folyamatok
3. Feltételi folyamatok
tantárgyi tanulás szervezése irányítása,
szakmai önismeret, továbbképzés
énfolyamatok tanulása, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás
munkaügyi, személyzeti tevékenység, szakember utánpótlás
iskolai szocializáció, közösségi nevelés
tanügyigazgatás
alapfokú művészetoktatás ellenőrzés, mérés, értékelés
kötelező eszközök, felszerelések biztosítása
iskolán kívüli közművelődési alkalmakhoz kapcsolt tanulás
információ és dokumentációs tevékenység egységének fejlesztése
játék-szórakozás, tanulás (szabadidős tevékenység tanulása)
környezetkultúra fejlesztése
továbbképzési, innovációs folyamatok
étkeztetés
9
3.2. Az intézmény szervezeti felépítése A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.
10
Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Működtető: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
KLIK Győri Tankerület
3. sz. Gazdasági Működtető Központ
Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Ált. Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Szakképző iskola
Általános iskola
Iskolai könyvtár
Művészeti munkaközösség
Alapfokú művészeti iskola
Reál és pályaválasztási munkaközösség
Módszertani munkaközösség
Humán és idegen nyelv munkaközösség
Nevelési munkaközösség
Testnevelési és sport munkaközösség
Vizuális munkaközösség
Osztályfőnöki munkaközösség
Általános iskolai DÖK
Középiskolai DÖK
PEDAGÓGUSOK
11
A vezetői feladatkörök megosztása Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az általános intézményvezető-helyettes, az intézményegység-vezető, az intézményegységvezető-helyettes közreműködésével látja el, akiknek jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 3.3. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt akadályoztatás esetén az általános intézményvezető helyettes intézményi szinten, mindegyikük távolléte esetén az általános iskola vonatkozásában az intézményegységvezető és az intézményegység-vezető helyettes, a középiskola vonatkozásában a szakmai munkaközösség vezető, műszaki vezető helyettesíti (ebben a sorrendben). Az intézményegység-vezető öt napot meghaladó helyettesítéséről az intézményvezető intézkedik. Átruházott jogok: Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az általános intézményvezető helyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az általános intézményvezető helyettes, az intézményegység-vezető és az intézményegység-vezető helyettes felhatalmazását. Az intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általános intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; - az általános intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az általános intézményvezetőnek vagy az iskolatitkárnak kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok
12
A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak kell tartalmaznia. 3.4. Az intézmény vezetősége A közös igazgatású köznevelési intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti. Az igazgatótanácsának tagjai az intézményegységek vezetői: az általános iskola igazgatója a szakképző iskola igazgatója Az itt felsoroltak szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács állandó meghívottjai az igazgatóhelyettesek. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - intézményvezető - az általános intézményvezető helyettes - intézményegység-vezető (általános iskola) - intézményegység-vezető helyettes (általános iskola) - műszaki vezető - a közalkalmazotti tanács elnöke - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzatok vezetői, segítő pedagógusai - a pedagógus szakszervezet titkára Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta egyszer) megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, az intézményi tanács tagjaival, a diákönkormányzat diákképviselőivel. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Akadályoztatása esetén a helyettesekre átruházhatja ezt a jogot. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 3.5. Az intézmény vezetője
13
Az intézményvezető jogállását, feladatát a 2011. évi CXC A nemzeti köznevelésről szóló törvény 68. és 69.§-a szabályozza. Ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. A székhelyintézmény intézményi feladatait intézményegységével egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló látja el. Az intézményegység szakmai önállósággal működik. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában az intézmény vezetője a KLIK és az önkormányzat között megkötött megállapodásban, használati szerződésben meghatározott kapcsolattartás rendje szerint vesz részt. Az intézményvezető feladatait és felelősségét munkáltatója által kiadott munkaköri leírás szerint látja el. 3.6. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: - az általános intézményvezető helyettes - intézményegység-vezető (általános iskola) - intézményegység-vezető helyettes (általános iskola) - műszaki vezető - iskolatitkár Az intézményvezető és intézményegység vezető helyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozott időre szól. Az általános intézményvezető helyettes és intézményegység vezető és helyettesének feladatés hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SzMSz mellékletében találhatók. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.7. Általános intézményvezető-helyettes Az intézményvezető munkáját az általános intézményvezető-helyettes segíti. A helyettest az intézményvezető a nevelőtestület véleményének kikérésével kéri fel.
14
Az intézményvezető-helyettes feladatait és felelősségét munkáltatója által kiadott munkaköri leírás szerint látja el. 3.8. Intézményegység-vezető Az általános iskolai intézményegységet intézményegység-vezető vezeti. Munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az intézményegység-vezető személyes felelősséggel tartozik az iskola valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Feladatai: - az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása. Ennek alapján az intézményegység-vezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatási-nevelési feladatok ellátásáért. - Az intézményegység-vezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. - Az intézményegység-vezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés-igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett gyakorol. - Az egységes hivatali működés – az intézményegység-vezetők szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. - Az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményegység-vezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az intézményegység-vezető részletes feladatait, felelősségét munkaköri leírása tartalmazza. 3.9. Intézményegységvezető-helyettes Az intézményegység-vezető munkáját intézményegységvezető-helyettes segíti. A helyettest az intézményegység-vezető a nevelőtestület véleményének kikérésével kéri fel. Az intézményegységvezető-helyettes részletes feladatait, felelősségét munkaköri leírása tartalmazza. 3.10. Munkaközösség-vezetők Az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében szakmai munkaközösségek vesznek részt. A szakmai munkaközösség tagjai az azonos vagy rokon szaktárgyat tanító vagy hasonló feladatot ellátó pedagógusok. Szakmai munkaközösség legalább 5 fővel alakítható. A szakmai munkaközösségeket munkaközösség-vezetők irányítják, akit a munkaközösség javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Munkájukat illetménypótlék biztosításával látják el. A munkaközösségek kisebb egységei a munkacsoportok. Vezetőik illetménypótlék nélkül végzik munkájukat.
15
Feladatai: - a helyi tanterv és a szaktárgyi programok összehangolása, - az ellenőrzések, mérések és az iskolai értékelés összehangolása, - tanulmányi versenyek, programok szervezése - tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanórán kívüli programok szervezése, - szakmai segítség nyújtása a tankönyv- és taneszköz kiválasztáshoz, - belső továbbképzések, konzultációk szervezése, - új pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazására való szakmai felkészülés megtervezése, - intézményi és intézményen kívüli programok szervezése (bemutató, kiállítás szervezés stb.) - részvétel a továbbképzési program összeállításában, - figyelemmel kíséri a gyakornokok beilleszkedését, - képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül, - Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. A munkaközösség-vezetők tartalmazza.
részletesebb
feladatait,
felelősségét
munkaköri
leírásuk
3.11. Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat a szakképző iskola vonatkozásában: - az általános intézményvezető helyettes számára – szóbeli egyeztetést követően- a tanulók felvételi ügyeiben való döntést a szakképző iskola vonatkozásában, - az általános intézményvezető helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, - az általános intézményvezető helyettes számára – szóbeli egyeztetések után - az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, - az általános intézményvezető helyettes – az intézményvezető akadályoztatása esetén – a tanügyi dokumentumok aláírásának jogát, - az általános intézményvezető helyettes és az általános iskola intézményegység-vezető számára - szóbeli egyeztetés után - a pedagógusok pótszabadságának engedélyezését. Szervezeteknek biztosított jogok: - Véleményezési jogot biztosít a szülői munkaközösségnek a jogszabályokban előírt ügyekben. - Véleményezési vagy egyetértési jog biztosít a diákönkormányzat számára a jogszabályokban előírt ügyekben. - Véleményezési vagy egyetértési jog biztosít a Német Önkormányzat számára a jogszabályokban előírt ügyekben. - Véleményezési jogkör biztosít az intézményi Tanács számára a jogszabályokban előírt ügyekben.
16
4. A VEZETŐK, ILLETVE A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS, INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA 4.1. A vezetői kapcsolattartási rendje: Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény vezetői a struktúrában elfoglalt helyük alapján az intézményi folyamatok irányítói, a folyamatos üzemelés felelősei. Vezetői koordinációs testületük heti rendszerességgel megbeszélést tart. Részt vevői: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes - általános iskolai intézményegység-vezető - intézményegységvezető-helyettes - művészeti munkaközösség-vezető A vezetői koordinációs testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik az intézményegységek szakmai munkájának, belső életének és külső kapcsolatrendszerének közös kérdéseiben. A kibővített vezetői megbeszélések havi rendszerességgel történnek. A vezetői koordinációs testület kibővül a munkaközösség-vezetőkkel és a munkacsoportok vezetőivel. 4.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái Az intézmény alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A teljes alkalmazotti közösség összehívását az intézményvezető rendelheti el. Az intézmény szakalkalmazotti közösségének tagjai a pedagógusok. A szakalkalmazotti értekezlet összehívására az intézményvezető és az intézményegységvezető jogosult. A szakalkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - a vezetői koordinációs testület ülése - értekezletek - megbeszélések Az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, szóbeli tájékoztatókon, valamint elektronikus értesítik a nevelőket. Az általános intézményvezető helyettes, az intézményegység-vezető kötelesek az irányításuk alá tartozókat az ülések döntéseiről, határozatairól tájékoztatni, valamint kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közvetíteni az illetékes magasabb vezető felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik.
17
4.2.1.
Szakalkalmazotti értekezlet
A vezetőkből és a köznevelési intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból álló közösség. A szakalkalmazotti értekezlet üléseit a intézményi és intézményegységi szinten is összehívható a napirendi pontok megjelölésével és a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges írásos anyagoknak az ülés előtt legalább 5 nappal az értekezlet tagjainak való megküldésével. Összehívása: szükség esetén, de legalább háromhavonta. A szakalkalmazottak részvétele kötelező. Ha a plénum új napirendi pont felvételét nem javasolja, az aktuális napirend megtárgyalása vitával folytatódik, határozat hozatalával végződik. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmad része jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kétharmados minősített többséggel dönt. A szakalkalmazotti értekezlet dönt: - A szabályzatok, a munka- és feladatterv elfogadásáról és módosításáról, az állampolgárokkal és a közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározásáról. - Az intézményegységek munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. Szakalkalmazotti értekezletet kell tartani: - a pedagógiai program és módosításának elfogadására, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására, - a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására, - az éves - féléves munka értékelésére, - a tanév pedagógiai munkájának értékelésére, - a házirend elfogadására, - az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, - valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. 4.2.2.
Nevelőtestületi értekezlet
Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, szakoktató munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület kisebb csoportjai rendszeresen megtartják szakmai megbeszélésüket. A nevelői értekezletek összehívásáról az intézményvezető vagy az általános intézményvezető helyettes gondoskodik. Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézményegység egészére vonatkozó, az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. A szakalkalmazotti értekezleten vesz 18
részt az összes szakalkalmazott. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vehet meghívás alapján a szülői szervezet képviselője és a diákönkormányzat képviselője. A szakképző iskola 9-13. évfolyamán tanító pedagógusok, szakoktatók szakmai fóruma a szakképzős nevelői értekezlet. Vezetője: az intézményvezető A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör) - tanévzáró értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör) - félévi és év végi osztályozó értekezletek (9-13. évfolyamokon) - 2 alkalommal nevelési értekezlet (témától függően kisebb csoportokban is lehet) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az intézményvezető ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 4.2.3.
A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása
Az intézmény pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakképző iskola és az általános iskola felső tagozatának közismereti tárgyakat oktató pedagógusai közösen alakíthatnak munkaközösségeket. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető tervezi és szervezi az intézményvezető irányításával. A munkaközösség-vezető - az iskola pedagógiai-művelődési programja és az éves munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyak oktatásáért, - módszertani, szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, - felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok munkáját, munkafegyelmét, szükség esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető vagy helyettese felé, - képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, 19
-
összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség munkájáról félévente, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt konzultál a munkaközösség tagjaival.
Az intézményben tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól tevékenységéről, aktuális feladatairól, azok megvalósításáról az intézményvezetőt és a szakalkalmazotti kört. 4.2.4.
A nevelőtestület által átruházott feladatkörök
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 4.3. Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal A pedagógusok számára a kötött munkaidőn felül a nevelő - oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. A megbízásokat a tantárgyfelosztás, az iskolai munkaterv rögzíti. A megbízott pedagógus köteles írásban vagy szóban beszámolni az intézményegységvezetőnek évente legalább 1 alkalommal. Pedagógiai szempontokat figyelembe véve a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatoknál az egyenletes elosztásra kell törekedni. 4.3.1.
Az osztályfőnök feladata
Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Feladata, hogy: - egyéniségével, tudásával, tapasztalatával segítse a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogassa óráikat, - ismerje meg tanítványai személyiségét erkölcsi, pedagógiai elvárásai szerint nevelje osztályának tanulóit, - aktív pedagógiai kapcsolatot tartson fent az osztály szülői munkaközösségével, 20
-
kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a tanulók véleményét figyelembe véve minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát, a szülői értekezleten kívül is szoros kapcsolatot tartson a szülőkkel, az osztályfőnöki munkával járó adminisztratív feladatokat pontosan, naprakészen végezze, készítse fel tanulóit a vizsgákra, a továbbtanulásra, tanulóit rendszeresen tájékoztassa az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítson, közreműködjön a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, érettségire készülő osztálynál vegyen részt az érettségi előkészítésében, lebonyolításában, szakmai vizsgára készülő osztálynál vegyen részt a szakmai vizsga előkészítésében, lebonyolításában.
Az osztályfőnök további feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 4.3.2.
Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladata
A diákok által felkért személy, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátására. A megbízást minden évben meg kell újítani. A megbízni kívánt tanár legalább egy éve tanítson az iskolában. Jó szervezőkészsége, határozott fellépése legyen. A diákokkal, a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel egyaránt jó kapcsolata legyen. Az iskola és a diákok érdekeit egyaránt tudja képviselni. Feladatai: - a diákmozgalom irányítása, - a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, irányítása. 4.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus feladata Az intézményvezető megbízása alapján az alábbi teendőket kell folyamatosan ellátnia: -
-
-
-
Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Év elején teljes körű felmérést készít az osztályfőnökök közreműködésével a tanulók körében. Megállapítja, van-e veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanuló, erről nyilvántartást vezet és ez alapján a szükséges lépéseket megteszi. Tájékoztatja az iskolaorvost, osztályfőnököt is a felmérés eredményeiről. Ezt a tantestülettel is ismerteti. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményegység-vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Szükség esetén az osztályfőnökkel környezettanulmányt készít. Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A fegyelmi tárgyaláson részt vesz, véleményt nyilvánít, a tanuló védelmére felhozható indokokat a fegyelmi bizottság elé tárja. A tanévzáró értekezleten beszámol az éves munkájáról.
21
4.3.4.
Az ügyeletes pedagógus kötelességei
Az iskola diákönkormányzata és nevelőtestülete által közösen készült házirend előírja, hogy az oktatási intézményekben biztosítani kell a tanulók egészségének védelmét, ehhez szükséges az intézmény tanárainak és diákjainak közös felügyeleti tevékenysége. Az ügyeleti rendszer biztosítása az alábbiak szerint történik: - Az ügyeletes tanárok az ügyeleti beosztás alapján ellenőrzik az osztálytermek, folyosók és mellékhelyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók magatartását. Az ügyeletben lévő tanár naponta legalább egyszer ellenőrzést végez a mosdókban. - A felügyelő tanár jelenlétével segítse elő a diákok kulturált, fegyelmezett, a közösségi együttélés szabályinak megfelelő magatartását. Az ügyeletes tanár feladata, hogy az ügyeletes diákokkal együttműködve a következő esetekben intézkedjen: - az épület nem rendeltetésszerű használatakor (falfirkálás, rongálás stb.), - dohányzás vagy egyéb iskolában tiltott szerek használata esetén, - az intézményből engedély nélkül történő eltávozáskor. Ha a tanuló diákhoz méltatlanul viselkedik társaival vagy bárkivel szemben, úgy a felügyelő tanárnak jogában áll eldönteni, hogy milyen szankciót alkalmaz: enyhébb esetben először szóban figyelmezteti a tanulót, hogy a rendbontást szüntesse meg, súlyosabb esetben a házirendnek megfelelően jár el. 4.3.5.
6.2.6 A közalkalmazottak elérhetősége
Az újonnan belépő közalkalmazott munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit a titkárságon leadni, illetve az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. 4.4. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint a pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: - az általános intézményvezető helyettes - intézményegység-vezető (általános iskola) - intézményegység-vezető helyettes (általános iskola) - műszaki vezető - a szakmai munkaközösségek vezetői - osztályfőnökök - pedagógusok, szakoktatók.
22
A közalkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az általános intézményvezető helyettes, az intézményegység-vezető, az intézményegység-vezető helyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, általános intézményvezető helyettes, az intézményegység-vezető, az intézményegység-vezető helyettes, munkaközösségvezetők), - tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, - haladási és osztályozónapló ellenőrzése legalább évi két alkalommal, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, - az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, - a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. A belső ellenőrzés kiterjed a kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményvezető és az általános intézményvezető helyettes készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az, intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézményvezető az általános intézményvezető helyettes az intézményegység-vezető az intézményegységvezető-helyettes, a munkaközösség-vezetők. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az általános intézményvezető helyettes, az intézményegység-vezető, intézményegységvezető-helyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes szakmai vezetőt. Évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek a szakalkalma-zotti értekezletre.
23
A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól a vezetők a heti megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást. A vezetőség legalább évente egyszer tájékoztató jellegű beszámolót kér a felelősi feladatokkal megbízottaktól. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit az ellenőrzést végzők értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi vagy szakalkalmazotti értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább öt évig meg kell őrizni. 4.5. Kapcsolattartás a alkalmazottakkal
nevelő-oktató
munkát
közvetlenül
segítő
és
más
A nevelő-oktató munkát segítő, az intézmény épületében dolgozó nem pedagógus közalkalmazottak: iskolatitkár könyvtáros asszisztens rendszergazda A 3. sz. Gazdasági Működtető Központtal közös épületben folyó zavartalan munka érdekében az intézmény vezetői javaslatot tehetnek a GMK dolgozói esetében a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, szabadságuk kiadására a GMK vezetője felé. 5.
A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK FORMÁI
5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.2. Az iskolai diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákszervezeteket működtet, amely működését a nevelőtestület segíti. 24
A diákszervezetek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákszervezetek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után térítésmentesen és szabadon használhatja, amennyiben az a nevelő-oktató munkát nem zavarja, és a létesítmény használati rendjében megfogalmazottakat betartja. Az iskola a diákönkormányzat munkájához térítésmentesen biztosítja a telefon, fax, Internet, iskolai honlap, fénymásolás, portai szolgáltatás használatát a DÖK segítő tanári illetve igazgatói egyeztetés után. A diákönkormányzat rendezvényein az intézményvezetés a szükséges tanári közreműködést és felügyeletet biztosítja. 5.3. A házirend A házirend a tanulóknak és szüleiknek szóló szabályzat, amely közérthetően tartalmazza a működés, valamint az iskola által elvárt viselkedési normák rendjét. Tartalmazza: - tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, - a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, - a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, - a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, - a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, - a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, - elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, 25
-
az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.
Az iskola házirendje állapítja meg: - a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, - az iskolai tanulói munkarendet, - a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét, - a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, - az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, - az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. A házirenddel kapcsolatban az iskolának ki kell kérnie a tanulók és a szülők javaslatait és véleményét. 5.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményvezető a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. 6. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGE, AZ ISKOLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÜLŐI SZERVEZET ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE 6.1. Szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet szülői munkaközösséget hoznak létre és működtetnek. A szülői munkaközösség intézményszintű képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a szakalkalmazotti értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői munkaközösség a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az intézményvezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet 26
szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői munkaközösség képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek szakalkalmazotti vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az intézmény vezetője tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 6.2. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: - a szülői munkaközösség ülésén - az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, - a bejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül, - az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten, - fogadóórákon, - egyéni fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a szülői értekezletek, - a nevelők fogadóórái, - a nyílt tanítási órák, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, - elektronikus napló Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) is bejegyezni, és dátummal, kézjeggyel ellátni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés érdekében az érdemjegyek száma lehetőség szerint legalább havi 1 legyen! A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjáról a szülők az ellenőrzőn keresztül kapnak tájékoztatást. Szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja évente kétszer, szeptemberben és februárban. Tájékoztatja a szülőket a tanév feladatairól, az osztály problémáiról. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerült problémák megoldására. Erről az intézményvezetőt tájékoztatni kell. Szülői fogadóórákat az iskola valamennyi pedagógusa évente 2 alkalommal tart (általános fogadóóra). Egyéni fogadóórára heti rendszerességgel jelöl meg egy adott nap adott óráját. 27
Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai-művelődési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől valamint helyettesétől nevezettek fogadóóráin kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola honlapján, - az iskola fenntartójánál, - az iskola titkárságán, - az iskola intézményegység-vezetőjénél Az iskola szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje megtekinthető - az iskola honlapján, - az iskola titkárságán, - az iskola intézményegység-vezetőjénél A házirendet a szülők a tanévnyitó szülői értekezleten ismerik meg. 6.3. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. 6.3.1. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az intézményvezető elküldi.
28
Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola vezetője és helyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az intézményvezető véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: -
a szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 7.1. Szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123.§ (1) bekezdésében leírtakra. Az intézmény szakmai alapdokumentuma tartalmazza: - az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, - az intézmény - külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét, - az intézmény típusát, - az intézmény feladatellátási helyét, - székhelyét, - tagintézményét, - telephelyét, - alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, - nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, 29
-
iskolatípusonként az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
A szakmai alapdokumentum nyilvános, azt bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. 7.2. Szervezeti és működési szabályzat, házirend Az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az iskola házirendje állapítja meg a köznevelési törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az intézményvezető készíti el, a szakalkalmazotti értekezlet az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat és a házirend nyilvános. Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében a tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az iskolai osztályra megállapított minimális és maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha a tanítási év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: - a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, - a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, - a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, - ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, - az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, - a vezetők és az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, - a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, - a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti
30
-
-
szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, az intézményi védő, óvó előírásokat, bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, az intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat, mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.
Az intézmény szervezeti és működési szabályzata meghatározza: - az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, - a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), - az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, - a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, - az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZét Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. 7.3. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
31
Az iskola pedagógiai programja meghatározza: -
-
-
-
-
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét,1, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
Az intézmény általános iskolai egységében tanulók számára a művészeti készségfelmérésen való megfelelés esetén biztosított a továbbhaladás a szakképző iskolai intézményegységbe. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai program nyilvános, megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az intézmény az szakképző iskola és az általános iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. 7.4. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv
1
2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.
32
egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, - az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú iskolai nyílt nap tervezett időpontját, - a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, - minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. 7.5. Az integrált nevelésből adódó szervezési feladatok A sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét jogszabály határozza meg. A sajátos nevelési igényű tanulóknak tanóra keretén belül, integrált foglalkozás biztosított. - a tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, - iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, - a szakértői bizottság által meghatározott fejlesztő feladatok. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának a jogszabályban előírt óraszám rendelkezésére. A tanuló felkészítéséhez szükség esetén gyógypedagógus bevonása lehetséges. 8.
KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA
33
Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. Az iskola vezetősége, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézményekkel (módszertani napok, továbbképzések, ünnepélyek látogatása). Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgálattal; - az egészségügyi szolgáltatóval; - egyéb intézményekkel, szervezetekkel, közösségekkel. Az intézmény többek között a következő jelentős kapcsolatokkal rendelkezik: KLIK Győri Tankerülete Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Német Önkormányzat Megyei Pedagógiai Intézet (MPI) Győr város közoktatási intézményei Győr város kulturális intézményei Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekjóléti Központ Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály GY-M-S- Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő Szolgálat Családsegítő Szolgálat Egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogászat…) Nemzeti Munkaügyi Hivatal Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győri Ipartestület Hagyományok Háza közművelődési intézmények, múzeumok művészeti szakközépiskolák kollégiumok sportegyesületek 8.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, 34
-
a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértvea tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket,valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése.
A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 8.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 8.3.
Az egyéb, kapcsolattartás
a
köznevelési
igazgatással
összefüggő
szervekkelvaló
Az intézmény kapcsolatot tart: - a Kormányhivatallal, - más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. 8.3.1. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, - a konduktív pedagógiai ellátás, 35
-
a gyógytestnevelés, az iskolapszichológiai ellátás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 8.3.2. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, tantárgygondozás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 8.3.3. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal, - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, 36
-
esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére, az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban 8.3.4. 10.5.5 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás
Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaiegészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. A szolgáltatatást a szolgáltató a fenntartóval kötött szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. 8.3.5. Az intézmény egyéb intézményekkel, szervezetekkel, közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális, sport valamint a szakképzéssel kapcsolatos szakmai tevékenység jellemző. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 8.4. -
-
-
-
9.
A külső kapcsolattartás rendje
Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. A vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az intézményvezető útján kezdeményezhet. Az iskolaorvossal, védőnővel való közvetlen kapcsolattartás az igazgató feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban a főigazgató vagy az intézményvezető képviseli az iskolát. Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az intézményvezető tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros gondozza Az intézmény külső sportkapcsolatait az ISK vezető és a testnevelő tanárok szervezik. A művészeti szakközépiskolákkal, szakmai szervezetekkel a intézményvezető és a szakmai munkaközösség-vezető szervezi az intézmény kapcsolattartását. Az ifjúságvédelmi feladat valamennyi pedagógus kötelessége, munkájukat az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus segíti. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE
Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés a) pontja alapján 37
- a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 9.1.
Az intézmény nyitva tartása, az intézményben tartózkodás szabályai
Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 6 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig van nyitva. Az intézmény működésének rendje: - Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján - a működtető adhat engedélyt. - A reggeli ügyelet legkorábban 6 órakor kezdődik és 7.30 óráig tart. - A tanítás kezdete a 7.55, szakmai gyakorlati órák 8.00-kor kezdődnek. A közismereti tanítási órák 45, a 7. órától pedig 40 percesek, a szakképzés szakmai gyakorlati órái 60 percesek. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. - A nevelő-oktató munka a pedagógusok vezetésével, heti órarend alapján a kijelölt tantermekben, gyakorlati műhelyekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. - Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 11.00 és 14.30 óra között kell lebonyolítani. - Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 9.2.
A vezetők munkarendjének szabályozása
Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az intézmény vezetői közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. -
-
-
Az intézmény nyitvatartási idején belül hétfőtől csütörtökig reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között, pénteken 7.30 óra és 14.30 óra között az intézmény vezetői (intézményvezető, általános intézményvezető helyettes, intézményegység-vezető és intézményegység-vezető helyettes) közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00-kor, illetve pénteken a 14.30-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartók és a portás tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.
9.3.
A tanulók benntartózkodásának rendje 38
-
-
-
-
Az intézményt munkanapokon 6.00 órától 21.00 óráig portaszolgálat őrzi. A tanulók számára a reggeli ügyelet – amennyiben legalább 10 szülői ezt kéri – 6.30 órától 7.30 óráig biztosított. Az intézmény ezzel megbízott alkalmazottja az iskolavezetés által kijelölt helyiségben fogadja a tanulókat, és felügyeli őket. Ezután a tanulók megkezdik napi feladataik teljesítését a házirendben foglaltaknak megfelelően. A tantermekben, tanműhelyekben a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. Az óraközi szünetek idején a tanulók a folyosókon, előterekben tartózkodnak, ahol felügyeletüket az intézmény erre kijelölt alkalmazottai gyakorolják. Jó idő esetén a 3. órát követő nagyszünetben a tanulók – pedagógus felügyelet mellett – kötelezően az udvaron tartózkodnak. A szünetek rendjét a házirend szabályozza. A tanítási idő végeztével az iskolaétkeztetésben részesülő menzás tanulókat az erre kijelölt alkalmazott fogadja, felügyeli a rendet az ebédlőben és az előterekben. Az osztályok ebédeltetését a tanév elején kialakított órarendi beosztás szerint végezzük. Az egyéb foglalkozásokra érkező tanulók a tantermek előtt várják meg a foglalkozást tartó nevelőt. Nevelői felügyelet nélkül az iskola épületében – sem a folyosókon, sem egyéb más helyiségekben – vagy az udvaron tanuló nem tartózkodhat. A fent leírtaktól való eltérés csak az intézményvezető engedélyével történhet.
9.4.
Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje
Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. A pedagógusok munkaidejük kötött részét az iskolavezetés által meghatározottak szerint az intézményben, illetve az intézményen kívüli foglalkozások helyszínén kötelesek tölteni. A nevelő a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a tanulókkal való közvetlen foglalkozások megtartásával tölti az intézményvezető által a munkaköri leírás függelékében meghatározott időkeretben, a tantárgyfelosztás alapján az órarendben részletesen megjelöltek szerint. Ettől eltérni kizárólag az intézményvezető előzetes engedélyével lehet. A pedagógus kötött munkaidejének neveléssel-oktatással le nem kötött részében a nevelő-oktató tevékenységgel összefüggő, elsősorban órai felkészüléssel, adminisztratív teendőkkel összefüggő feladatokat, valamint eseti helyettesítést és a tanulók felügyeletét látja el. A pedagógus a beosztása szerinti első foglalkozása előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok kötelező programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. Az intézmény nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottai, ha a munkakörhöz tartozó feladatuk ellátása másként nem teljesíthető, kötelesek teljes munkaidejüket a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően, az intézményvezető utasítása szerint az intézményben végezni. Ha a munkakörükhöz tartozó feladatuk ellátása a
39
munkahelyen kívüli tartózkodást szükségessé teszi, ennek tényét és az intézményen kívül való tartózkodás várható idejét az intézményegység-vezetőnek előzetesen be kell jelenteniük. Az intézmény alkalmazottai benntartózkodásuk tényét kötelesek rendszeresen, jelenléti íven vezetni, és regisztrálni a beléptető kapun keresztül. 9.4.1. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkavégzés szabályait, a pedagógusok jogait és kötelességeit törvény szabályozza. 9.4.2. A pedagógusok munkarendje A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, - a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött feladataira. A kötelező óraszámban ellátott feladatok: - a tanítási órák megtartása - a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, - osztályfőnöki feladatok ellátása, - iskolai sportköri foglalkozások, - énekkar, szakkörök vezetése, - differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), - magántanuló felkészítésének segítése, - könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött feladatai különösen: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a tanulók teljesítményének értékelése, - érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 40
-
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, részvétel iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, a diákönkormányzat segítése, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, szakleltárak és szaktantermek, tanműhelyek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, valamint pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára.
Egyéb foglalkozás, rendszeres nem tanórai foglalkozás lehet: -
-
szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint 41
-
az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás.
A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha -
a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy - a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. Az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások helyettesítéseinek száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. Tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra rendelhető el. Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. Az intézményvezető az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. A pedagógusok munkarendje: - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményvezető és az általános intézményvezető helyettes állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. - A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerint órája előtt 15 perccel a munkahelyén, ill. a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. - A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az intézményvezető és az általános intézményvezető helyettes engedélyezi. - A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az általános intézményvezető helyettes és a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra történő megbízásának elvei: 42
megfelelő pedagógiai szakértelem, egyenletes terhelés, funkcióhalmozás elkerülése, a pótlékkal és órakedvezménnyel járó funkciók egyenletes elosztása. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. -
9.4.3. Etikai követelmények a pedagógussal szemben Az iskola pedagógusaival szembeni elvárások: - Az intézmény általános ismerete és jó hírének terjesztése - Fejlessze általános műveltségét! - Ismerje a számítógép alapvető felhasználási lehetőségét, éljen az Internet nyújtotta gyors információhoz jutás lehetőségével! - Tartsa be a munkafegyelmi előírásokat! - Titoktartási kötelezettség a tanulókkal kapcsolatos iskolai és családi ügyekben, a nevelőtestületet érintő kérdésekben. - A tanulók munkáját magáncélra sem a tanítási időben, sem azon kívül igénybe venni nem szabad. - A pedagógus a saját iskolájának tanulóit magántanítványként nem taníthatja. - A pedagógus a tanulóktól vagy azok hozzátartozóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el. - Kulturált öltözetével és viselkedésével példaként álljon a tanulók előtt! 9.4.4. Távolléttel kapcsolatos szabályok - Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 730-ig személyesen, családtagja révén vagy telefonon köteles bejelenteni az intézményvezetőnek vagy az általános intézményvezető helyettesnek, vagy akadályoztatásuk esetén, az iskola titkárságán. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az az intézményvezetőnek vagy az általános intézményvezető helyettesnek jelezni. A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja az iskolatitkárnak. - Előrelátható távolmaradás A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzását az intézményvezetőnek vagy az általános intézményvezető helyettesnek jelzi. A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban vagy (hosszabb idejű távolmaradás esetén pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie. A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal személyesen köteles bejelentést tenni az intézményvezetőnek vagy az általános intézményvezető helyettesnek. A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles legalább 1 nappal a hiányzás előtt a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni, eljuttatni a helyettesítést kiíró és/vagy helyettesítést végző pedagógusnak vagy a munkaközösség-vezetőnek. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az az intézményvezetőnek vagy az általános intézményvezető helyettesnek jelezni. 43
- Gyermekek után járó pótszabadság A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság kiadását az intézményvezető vagy az általános intézményvezető helyettes biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az igazgatóhelyetteseknek / munkaközösség-vezetőnek/ eljuttatni. -
Hivatalos távollét A tanulókat versenyre, szakmai útra kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy általános intézményvezető helyettesnek (munkaközösség-vezetőnek) eljuttatni. - Késések bejelentése Váratlan események bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a 5.3..2 pontban rögzített időpontban előreláthatólag nem érkezik meg az iskolába, lehetőség szerint az igazgatóhelyetteseknek legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15 perccel köteles telefonon vagy más módon értesítést küldeni. - Helyettesítő („H”) órák Az un. „H” órák (helyettesítő órák) rendjét a pedagógusok jelentkezése alapján az intézményvezető és az általános intézményvezető helyettes véglegesítik. Nem megfelelő számú jelentkezés esetén a pedagógus kötelezhető a „H” óra vállalására. A „ H” órás” pedagógus kötelessége meggyőződni arról, ki van-e írva helyettesítésre. - Szabadság-pótszabadság A szakképző iskola pedagógusainak szabadság kérelmét az intézményvezető engedélyezi, a törvényben meghatározottak alapján történik. Az általános intézményvezető helyettes és az általános iskolai intézményegység-vezető szabadság kérelmét az intézményvezető engedélyezi. Az intézményvezető szabadságát a fenntartó engedélyezi. A szabadság-nyilvántartó lap kitöltése, vezetése és nyilvántartása az intézményvezető részére kötelező. 9.4.5. Egyéb szabályok - Mobiltelefon–használat: A pedagógusok a tanítási órákon, a foglalkozásokon mobiltelefont nem használhatnak. Kivételt képez természetesen a rendkívüli helyzet, pl. rosszullét, tűzeset, stb. A telefont kikapcsolt vagy lehalkított üzemmódban maguknál tarthatják. - Fénymásolás: Fénymásolásra az intézményvezető és az általános intézményvezető helyettes adnak engedélyt. A másolt mennyiséget fel kell jegyezni. - A dohányzással kapcsolatos előírások: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt módosított formájában, valamint a 44
39/2013. (II.14.) Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 20 méter sugarú területrészt– a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A nemdohányzók védelméről szóló2 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 9.4.6. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak (iskolatitkár, könyvtáros asszisztens, rendszergazda) munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel. 9.4.7. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai Külső látogatók az iskolai portánál elhelyezett beléptető rendszeren keresztül, „vendég” belépőkártyával jöhetnek be és távozhatnak az épületből. A beléptetés szabályai: - Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. - A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az intézmény bejáratáig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanitt várhatják meg. - Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. (A portás a beérkezőkről nyilvántartást vezet, ellátja őket beléptető kártyával.) - A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket az intézményvezető fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. - A tanórák látogatására külső személyek részére az intézményegység-vezető ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. - A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 20 percen belül léphetnek be. A foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A bérbeadás joga a 3.sz. GMK vezetőjét illeti meg. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget. 2
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
45
-
Az intézményvezető által engedélyezett iskolai rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni.
A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portánál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 9.4.8. A létesítmények használati rendje Az intézmény tanulói és dolgozói csak az iskolai portánál elhelyezett beléptető rendszeren keresztül, belépőkártyával jöhetnek be és távozhatnak az épületből. A kártya használatával kapcsolatos szabályokat a házirend tartalmazza. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az épületben tartózkodás szabályai mindenkire nézve kötelezőek. -
-
-
A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy a helyettese), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak a vezetők adhatnak engedélyt. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól csak az iskola intézményvezetője adhat felmentést. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, tanműhelyeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, tanműhelyek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézményvezető felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
46
-
-
-
-
-
-
10.
Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése az általános intézményvezető helyettes és a működtető szerv gondnokának feladata, a kártérítés részleteinek a szülővel való tisztázása az intézményvezető, az általános intézményvezető helyettes feladata. Az osztálytermeket a takarítás után a takarító zárja be. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, nyitvatartási időben az ő felügyelete mellett használhatják a pedagógusok és a tanulók. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy megkapja a munkájához szükséges informatikai eszközöket a könyvtáron keresztül, a számítástechnika teremben vagy a nevelői szobákban. A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A gépek rendeltetésszerű használatáért a foglalkozást tartó nevelő felelős. A terem bezárása a tanítási órákat követően az órát tartó pedagógus feladata. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tanműhelyeket zárni kell. Bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezetővel való egyeztetés után – szabadon használhatja A külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodásnak megfelelően tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevők vagyonvédelmi kötelezettséggel és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az aula használatát a többi használóval egyeztetve végezzük. Az éves eseménynaptárban nem szereplő programok, események időpontját a portán elhelyezett füzetbe írjuk be. Az aulában a tanulók felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak. A színpadtechnikát és az elektromos függönyt csak a kijelölt dolgozó kezelheti. HAGYOMÁNYÁPOLÁS
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az intézmény éves munkatervében határozza meg. -
-
Az iskola zászlójának (magyar és német nemzetiségi zászló) őrzési helye az intézmény kiemelt helye. Az ünnepségeken, zászlót vivő tanulókat az osztályfőnökök jelölik ki. A Kovács Margit Emlékfal a jobbszárny első emeletén (a fordulóban) található Intézményi jubileumi évkönyv, hangzó és/vagy papíralapú kiadvány az ötéves évfordulókra jelenik meg. Az intézmény névadójára a megemlékezések, programok november hónapban kerülnek megszervezésre. Ünnepélyes keretek között zajlik a tanévnyitó és a tanévzáró, valamint végzős diákjaink búcsúztatása, a ballagás. Iskolai esemény a kilencedik évfolyam avatása és a végzősök szalagavatója. 47
-
A szakképzés munkáját, a végzősök vizsgaremekei évente két alkalommal kiállítási keretek közt kerülnek bemutatásra. A nemzeti ünnepek napján, vagy az őket megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza.
A hagyományápolás külsőségei: - Az intézmény emblémája - Kötelező ünnepi viselet: lányok: sötét szoknya, fehér blúz fúk: sötét hosszú nadrág, fehér ing - Hagyományos sportfelszerelés: lányok: fehér zokni, sport nadrág, fehér póló vagy tornadressz, tornacipő fiúk: fehér zokni, sport nadrág, fehér póló, tornacipő - A szabadban tartott testnevelési órákon melegítőöltözet. 11. A TANULÓK SZABÁLYOK 11.1.
ÜGYEINEK
KEZELÉSÉVEL
KAPCSOLATOS
A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
11.1.1.
A fegyelmi eljárás szabályai
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. - A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. - Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás - A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. - A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat -
48
-
-
-
-
-
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását, és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.
Az eljárást megindító kérelem -
-
Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, nagykorú tanuló esetén saját jogon, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.
Összeférhetetlenség -
-
-
A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.
Vegyes rendelkezések
49
-
A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri 11.1.2.
-
Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések
megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából.
A tanköteles tanulók esetén elsőrendű érdek, hogy teljesítsék tankötelezettségüket, ezért tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 11.1.3. A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei -
-
-
-
Törvényesség követelménye. A közoktatási intézményben fegyelmi büntetést kizárólag a jogszabályokban előírt szigorú eljárási rend betartásával, a jogszabályokban, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a házirendben megállapított kötelesség súlyos és vétkes megszegéséért lehet kiszabni. Személyes felelősség elve. A kötelezettségszegés tényét személyre szólóan kell bizonyítani, mert fegyelmi büntetést egy bizonyos diák valamely bizonyított kötelességszegéséért lehet adni. A „kollektív felelősségre vonás” nem jogszerű. Ha a diákok a jogsértést csoportosan követik el, akkor az eljárás során a csoport tagjainak felelősségét személyenként kell bizonyítani. Az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a fegyelmi felelősségét jogerősen meg nem állapították. Bizonyítottság követelménye. Ez a követelmény az ártatlanság vélelméből következő kívánalom. Ez az elv valójában két kívánalmat foglal magában: egyrészt azt, hogy mindig a vádló kötelessége bizonyítani állítása valódiságát, másrészt a bizonyítás során vitathatatlanná kell tenni azt, hogy a kötelességszegést az ezzel vádolt diák követte el, és azt más nem követhette el. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Törekedni kell a fokozatosság elvének betartására
50
11.1.4.
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 58. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai: -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 51
-
a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
11.2.
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás
A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 11.3. A térítési rendelkezések
díj,
tandíj
befizetésére,
visszafizetésére
vonatkozó
A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt a magasabb jogszabályokban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Térítési díj ellenében vehető igénybe:
A tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája A tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A tanulóknak menzás (csak ebéd) étkezést biztosítunk. Külföldi állampolgárságú tanuló térítési díjat fizet, ha a szülő nem rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodási engedéllyel és kereső tevékenységgel.
Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás: A középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
52
A tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
Térítési díj- és tandíjmérséklés, illetve mentesség kérelemre, a fenntartó rendelete alapján adható egy tanévre. A kérelmekről a főtárgy vagy a szaktárgy tanára, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az Igazgatótanács határoz.
Az étkezési térítési díjakat a befizetési napokon, havonta kell befizetni. A gazdasági hivatal minden tanév elején az éves naptári rendben közli az étkezési befizetések időpontjait a szülők, tanulók részére. Az étkezés díját a megjelölt napokon a pénztári nyitva tartás idejében kell befizetni személyesen a pénztárba. Betegség vagy egyéb váratlan körülmény miatt az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történhet, az étkezést megelőző napon 9 óráig a pénztárban vagy a portán elhelyezett füzetbe történő bejegyzéssel. A lemondott étkezések díjának visszafizetése a lemondás napját követő 2. befizetési alkalommal történik meg. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az intézmény intézkedik. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen, a portán elhelyezett füzetbe való bejegyzéssel történhet naponta 9 óráig. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket a fenntartó rendelete állapítja meg. A tandíj befizetése minden hó 1-5. napjáig esedékes. Elmaradása esetén a szakképző egység igazgatója írásban felhívja a szülőt, figyelmeztetve a következményekre. Ha hó végéig sem történik meg a tandíj befizetése, a tanuló törölhető a szakképzés tanulónyilvántartásából. 11.4.
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás
tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal és az ifjúsági védőnővel. A megállapodásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente 1 alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal, - szemészet: évente 1 alkalommal, - a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak az ifjúsági védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 4 alkalommal, - közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását, - üvegműves tanulók vérvizsgálatát. A
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
53
11.5.
Ifjúságvédelem
Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 12. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK, A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 12.1.
A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: -
-
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét. a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve a tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 54
A balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Szakközépiskolai, szakiskolai tanulókat tanévnyitó után munkavédelmi, balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet a naplóban elhelyezett jelenléti ívvel kell igazolni. Szakmai gyakorlati foglalkozások elején balesetvédelmi oktatást kell tartani, új technológia bevezetése esetén munkavédelmi oktatás kötelező, melyet a szakoktatók tartanak. (munkavédelmi szabályzat) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményegység-vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen (munkavédelmi bizottság bevonásával legalább évente két alkalommal) ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A gyermekek és az iskolás tanulók felügyeletét ellátó nevelőknek az őket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést, az iskola vezetőjének ki kell vizsgálnia, a vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülendő a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesettel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt módon kell nyilvántartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak, (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítania kell a szülői és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
55
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkavédelmi (balesetvédelmi) szabályzata tartalmazza. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 12.2.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: -
a természeti katasztrófa /pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb./ a tűz a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, intézményegység-vezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: -
intézményvezető intézményvezető-helyettes intézményegység-vezető intézményegységvezető-helyettes a helyettesítési rendben megjelölt személy.
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: -
az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedő szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell a külön szabályzatban rögzített módon, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. 56
A gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -
-
-
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőknek a termen kívül (pl. mosdóban, szertárban, öltözőben, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra vagy foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a tanterem, foglalkozási terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról: -
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása, a közművezetékek /gáz, elektromos áram/ elzárása, a vízszerzési helyek szabaddá tétele, az elsősegélynyújtás megszervezése, a rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadása.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -
a rendkívüli esemény jellemzőiről, eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi illetve katasztrófavédelmi szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon pótolni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményvezető a felelős. 57
Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - intézményvezetői iroda - intézményegység-vezetői iroda - nevelői szoba - könyvtár. 12.2.1.
Bombariadó esetén szükséges teendők
Bombariadó alkalmával az intézmény kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 13.
A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK
Az egyéb foglalkozások célja: a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével előre tervezetten, rendszeresen biztosítani: - a szabadidő hasznos eltöltését, - a speciális ismeretek nyújtását - a közösségfejlesztést megvalósító csoportok kialakítását, - az egyéni vagy csoportos felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást, - az érdeklődési köröknek megfelelő foglalkozásokat, - a tantárgyakhoz, szakmához kapcsolható versenyekre, pályázatokra történő szakszerű felkészítést. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményegység-vezető és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Egyéb foglalkozások időkerete:
45 perc.
Szervezeti formák: - szakkör, - iskolai sportkör - tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap, - tanulmányi, szakmai kirándulás, - környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás, - kulturális, illetőleg sportrendezvény, - művészeti alkotótábor, - könyvtár - gyógytestnevelés - felzárkóztatás, tehetséggondozás - énekkar
58
Érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A szakkörökbe a tanulók önkéntes jelentkezés alapján vehetők fel. A felvett tanuló viszont köteles a foglalkozásokon részt venni. Távolmaradását igazolni kell. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Tanulmányi, szakmai kirándulások Az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (1 illetve 2 napos) kirándulást szervezhetnek. (A kirándulások költségei a szülőt terhelik. A kísérőtanárok díjazása a jogszabályok szerint történik.) Tanulmányi kirándulásnak minősülhet a zenei versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Sportköri tevékenységek Az iskolai sportkörben a tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A testnevelő tanárok felmérik, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásra van igény, és március 31-ig tesznek javaslatot az iskolai sportkör szakmai programjára. Az iskolai sportköri csoportok az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az intézmény sportlétesítményeit és udvarát. Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával és az Egészségfejlesztési Mintaprogram megszervezésével biztosítja. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban az udvar, téli időszakban a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként az ISK munkatervében leírtak szerint. Az iskolai sportkör szakmai programja az intézmény munkatervének részét képezi. Az intézmény vezetősége és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen. Művészeti tevékenységek Az alkotónap, alkotótábor a művészetoktatás külső helyszínen való mélyítése Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások 59
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor az iskola diákjainak vagy dolgozóinak és más hivatásos és amatőr művészek alkotásaiból. Táborok A táborok (téli, nyári, művészeti és alkotótábor) vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A művészeti és alkotótáborokban megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a táborban folyó magas szintű alkotómunka biztosításáért. Téli (sí) tábor abban az esetben szervezhető, ha az iskola szponzori támogatást tud rá összegyűjteni. 20 fő tanulónként 1 fő pedagógus szabadsága terhére szervezheti. Nyári tábor a KLIK -kel történő külön egyeztetés alapján szervezhető. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat, szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A felzárkóztatások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás Öntevékeny diákkör A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, megszervezését és működtetését a diákok végzik. nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső intézményvezető engedélyével.
melynek meghirdetését, A diákkörök munkája aktivitására, önfejlesztő tanulók kérése alapján szakemberek végzik az
Ünnepségek Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Diákönkormányzati foglalkozások Diákönkormányzati foglalkozásokhoz a szükséges feltételeket biztosítja az intézmény. Rendelkezésre áll szükség esetén egy terem, igénybe vehető berendezések: fénymásoló, nyomtató. Diáknap A Diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A Diákönkormányzat aktív részvételével zajlik. Énekkar Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. 60
Diákszínpad A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.
Erdei iskola Az erdei iskola lehetősége a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül. Időtartama: maximum 3 nap, helyszíne: a KLIK Győri Tankerületének illetékességi területe. A részt vevők köre: az 9-10. évfolyam tanulói. Egy napos, a tananyaghoz kapcsolódó erdei iskola bármely évfolyamon szervezhető. Könyvtári programok, rendezvények Szervezett külföldi kapcsolatok Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket, kultúrájukat, művészetüket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az intézményvezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. Fejlesztő foglalkozások Különleges bánásmódot igénylő tanulók, sajátos nevelési igényű tanulók egyéni és kiscsoportos fejlesztése saját és/vagy utazó gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok segítségével. A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozásokat a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus szervezi A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész intézmény-közösség megismerje. 14.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE
Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz,3 amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: - az ISK-ban (Iskolai Sportkör) sportoló tanulók számára a választott sportágban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel - a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza 3
A 2012/2013-as tanévben az 9.. évfolyamon vezettük be, a továbbiakban felmenő rendszerben folytatódik.
61
-
-
-
a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek délutáni időszakban szervezett testmozgás: show- és divattánc, asztalitenisz stb.
A speciális helyzetből adódóan közös ISK szerveződhet az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegységek között. Az iskola és az ISK vezetése közötti kapcsolattartás alapja a sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A sportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a z ISK vezetője napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. 15.
AZ ISKOLAI SPORTKÖR MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE
Az iskolasport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményen belül: a kötelező tanórai foglalkozásokkal, valamint a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Iskolánkban a sportkör célja: tagjainak rendszeres mozgási lehetőség, játék, versenyzés biztosítása az intézmény, társadalmi szervezetek, alapítványok támogatásával biztosítani a tagok rendszeres testgyakorlásának feltételeit, a tárgyi háttér folyamatos javítását; rendszeres kapcsolattartás a körzet és a megye diáksport – szervezeteivel. A sportkör feladata a tanórán kívüli sport tevékenységekre, versenyekre való felkészítés, az utánpótlás biztosítása. A sportkör tagságának felvétele és kizárása: A sportköri tagsági jog az iskolába való belépéssel (tanulói jogviszonnyal) keletkezik és kilépéssel, illetve más iskolába történő átvétellel szűnik meg. Különösen indokolt esetben, a vezetőség javaslatára kizárás mellett is dönthet. Sportköri tagok jogai: részt vehet a sportkör sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat; a sportkör képviseletében részt vehet a diák sportversenyeken; javaslatot tehet az iskola sportkört érintő kérdésekben; 62
Sportköri tag kötelességei: rendszeres sporttevékenységet folytasson; tartsa be a sportkör működési szabályzatát óvja meg az intézmény testnevelési és sporteszközeit, felszereléseit; legjobb tudásának megfelelően képviselje és segítse sportkörét. A sportkör legfőbb döntéshozó szerve a sportköri gyűlés melyet évente egyszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelése és a következő időszak feladatainak, meghatározására, valamint a balesetvédelmi oktatás megtartására. A gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a működési szabályzat előkészítése és módosítása; az előző időszak munkájának eredményeinek értékelése; a következő időszak munkatervének kialakítása; A munkatervben meg kell határozni: a legfontosabb fejlesztéseket; versenyzési tervet; a sportcsoportok működési területeit és feladatait; a rendezvényeket és az egyes tevékenységek közvetlen felelőseit. Az iskolai sportkör tevékenységét az ISK vezető irányítja. Feladatai: az iskolai sportkörtevékenységének irányítása; a tanévre szóló iskolai sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének az intézmény munkarendjét figyelembe vevő elkészítése és előterjesztése; a sport fejlesztési tervének kidolgozása a munkaterv és az eseménynaptár alapján; a foglalkozások idejének meghatározása; a sportkör tagjainak szervezése; kapcsolattartás az iskolavezetéssel, más sportkörökkel és egyesületekkel; az iskolai sporttal kapcsolatos információk továbbítása. A sportkörben – a helyi lehetőségek figyelembevételével – a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a gyűlés határozata alapján általános vagy sportági állandó vagy időszakos sportcsoportok működhetnek. 16.
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola intézményvezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény vezetője egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), - törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), 63
-
bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (vezetéséért felelős: igazgató helyettes, iskolatitkár), osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), műhelynaplók (vezetéséért felelős: gyakorlati oktatásvezető, műhelyvezetők) diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).
16.1. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy (iskolatitkár) köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az intézményvezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményegység-vezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 16.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást (amennyiben lesz) kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 16.3. -
A kiadmányozás szabályai
Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető 64
-
-
-
-
-
jogosult. Kimenő leveleket csak az intézményvezető vagy az intézményegységvezető írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, email cím) - az irat iktatószáma - az ügyintéző neve - az ügyintézés helye és ideje A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya - az esetleges hivatkozási szám - a mellékletek száma A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.
16.4. -
-
-
A képviselet szabályai
Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: - jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; - az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során 65
-
17.
állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt - intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményi tanáccsal; más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel; az intézmény belső és külső partnereivel; az intézmény székhelye szerinti egyházakkal; munkavállalói érdekképviseleti szervekkel; - sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; - az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE
Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: -
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a 2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet A 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet
valamint
az
iskolai
Az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek kivételével –, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. 66
A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős készíti el, aki tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze, majd elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 17.1.
Az intézmény vezetőjének és tankönyvfelelősének feladatai
Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: -
A Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában; a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében.
A tankönyvellátás szervezésével kapcsolatban az iskolának a következő feladatai, valamint egyeztetési, véleményeztetési kötelezettségei vannak: 1. Április utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelést -
-
lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülők megismerjék biztosítja tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási jogát – különös tekintettel a tankönyvek grammban kifejezett tömegére biztosítja, hogy a szülő nyilatkozhasson arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani a tankönyvrendelés előtt beszerzi a szakmai munkaközösség véleményét a tankönyvrendelés elkészítése előtt be kell szerezni a fenntartó egyetértését
Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját az iskola házirendjében kell meghatározni. 2. Május 31-ig az iskola közzéteszi az iskolai könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét 3. Június 10-ig a tankönyvellátási igények, lehetőségek felmérése -
felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre tájékoztatja a szülőket, hogy az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.
67
-
a helyben szokásos módon – hirdetményben közzéteszi a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit
4. Június 15-ig tájékoztatás, vélemények beszerzése -
-
tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot és az iskola fenntartóját az 1. pontban szereplő felmérés eredményéről kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához
5. Június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét -
erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót erről tájékoztatja továbbá a fenntartót a tankönyvellátás helyi rendjét szabályozó dokumentumban az iskola vezetőjének meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit
6. Június 30-ig tankönyvrendelés módosítása, kézikönyvek rendelése -
elkészíti a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését a tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje
7. Szeptember 5-ig tankönyvek pótrendelésének határideje 18. 18.1.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A könyvtár működésének célja, a működés feltételei
Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel 68
Könyvtárunk kapcsolatot tart és együttműködik más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, kiemelten a győri dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi térrel. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A könyvtáros segíti az évvégi jutalomkönyvek beszerzését. 18.2.
Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai
Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 18.3. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja, adatváltozás bejelentése, szolgáltatás igénybevételének feltételei Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: -
név (asszonyoknál születési név), 69
-
születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek kölcsönzése, tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról 18.4.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai
Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők:
70
- az intézmény szerkezete és profilja (8 évfolyamos általános iskola – rajztagozat, német nemzetiségi nyelvoktatással, kézműves szakképzés, művészeti szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás) - az iskola nevelési és oktatási célja, tantárgyi követelményrendszere, tehetséggondozási és felzárkóztatási programja, melyeket a pedagógiai – művelődési program tartalmaz - más könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele - a könyvtárnak a város könyvtári rendszerében betöltött szerepét Főgyűjtőkör - melyben anyagiak függvényében viszonylagos teljességre törekszünk- általános lexikonok és általános enciklopédiák - pedagógiai szakirodalom - pszichológiai szakirodalom - néprajztudomány - művészettörténet - iparművészet - tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) elméleti és történeti összefoglalói - tartós tankönyvek - az intézmény érvényben levő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai - az iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok - a tanított szakmai tárgyak ismeretközlő irodalma - házi olvasmányok, ajánlott irodalom - a világ- és a magyar irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái - a mai világ- és magyar irodalom kritikailag értékes és pedagógiailag hasznos művei Mellékgyűjtőkör - válogatva gyűjtjük, anyagi kondícióink függvényében – - egészséges életmód, mentálhigiéne - szótárak, nyelvkönyvek, idegen nyelvű könyvek - informatika - vallás, mitológia - útirajzok, térképek - környezetvédelem, természetvédelem - természettudományok - népszerű irodalom - hivatali segédkönyvtár dokumentumai Tipológia / dokumentumtípusok: Írásos nyomtatott dokumentumok - könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv - periodikumok: folyóiratok - térképek, atlaszok Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) - hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD) 71
Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai program pályázatok oktatócsomagok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni 18.5.
A könyvtárhasználat szabályai
A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek
08.00–10.30 12.30 – 15.00 12.00 – 15.00 08.00–10.30 12.30 – 15.00 08.00–10.30 12.30 – 15.00 08.00–10.30 12.30 – 14.00
A könyvtárhasználat módjai : -
helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat
Helyben használat
72
Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb négy dokumentum kölcsönözhető négy hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb négy hétre. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. Késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg tanulmányaikat befejező tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni. Könyvtárközi kölcsönzés
73
A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) . A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatják. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. 18.6.
Tankönyvtári szabályzat
Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell
74
fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) tankönyvosztáskor veszik át. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első év végére legfeljebb 25 %-os - a második év végére legfeljebb 50 %-os - a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os - a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. 2.
ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára
Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok: Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el: - követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,, 75
-
a tanév közben lehetőséget nyújt a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.
Az iskolai könyvtár nyilvántartásba veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Katalógusszerkesztési szabályzat
18.7.
A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet - bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzeteket - tárgyszavakat A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: -
főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám
A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) - cím szerinti melléktétel - közreműködői melléktétel - tárgyi melléktétel Raktári jelzetek 76
A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum kölcsönzőcédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével Az SZMSZ könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit az iskola honlapján nyilvánosságra hozza.
77
19.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Győr, 2014.
……………………………. intézményvezető
Nyilatkozat A Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Győr, 2014. …………………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke
Nyilatkozat A Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Győr, 2014. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője 78
Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat A Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola szervezeti és működési szabályzatának módosítását jóváhagyja. Győr, 2014.
P.h. ……………………………….
79
20.
MELLÉKLET Munkaköri leírásminták
……………………………………… munkaköri leírása 20….. szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör megnevezése: Általános intézményvezető-helyettes A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető Munkáltatói jogkör gyakorlója: KLIK Elnöke A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2 Az általános intézményvezető-helyettes munkáját két feladatkör alkotja: - az intézményvezető munkáját segíti a Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskolában - az intézmény általános iskolai intézményegységében intézményegység-vezető munkáját segíti a felső tagozat vonatkozásában. Helye a szervezeti felépítésben: Intézményvezető
Intézményegység vezető
Általános intézményvezető helyettes
Intézményegység vezető helyettes
Munkakörülményei: - munkaideje heti 40 óra - vezetői feladatait kötetlen munkaidőben végzi, vezetői ügyelet: csütörtök 7.3016.00 óráig - heti kötelező tanóráinak száma 4 óra, melyet a tantárgyfelosztásban foglaltaknak megfelelően lát el. - szabadságot, távollétet részére az intézményvezető engedélyezhet. Akadályoztatását az intézményvezetőnek kell bejelentenie. - munkaideje 50-50%-ban megoszlik a két terület között, heti 20-20 órával, mely a feladatok jellege között tömbösítve átcsoportosítható. Hétfőn, szerdán és pénteken 80
középiskolai és intézményi szintű feladatokat lát el, kedden és csütörtökön általános iskolai intézményegységhez kapcsolódó feladatokat végez. 1. Az intézmény vezetése körében az általános intézményvezető-helyettes (általános iskola, iparművészeti szakközépiskola és szakiskola) vonatkozásában: - az általános intézményvezető helyettes az intézményvezető közvetlen munkatársa, az intézményvezetőt akadályoztatás esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti a munkáltatói jogkör kivételével. Intézkedéseiről utólag beszámol az intézményvezetőnek. - az intézményvezető által átruházott jogkörökben teljes felelősséggel jár el. - gyakorolja a ráruházott utasítási és ellenőrzési jogot a közalkalmazottak felett - ellenőrzi az intézményvezető utasításainak végrehajtását, s az intézményvezető rendelkezései szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben, hozzájárul az iskola törvényes és szakszerű működéséhez. - az intézményvezető által és az általános iskola intézményegység-vezetője által az általános iskola vonatkozásában kiadott munkák elvégzése - szervezi és ellenőrzi az általános iskolai nevelés-oktatás feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését - közreműködik a döntés előkészítő munkában az intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály az intézményvezető hatáskörébe utal - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és az intézménnyel kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait - javaslatokat tesz a Pedagógiai Program, Helyi Tanterv a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend változtatására, közreműködés az iskolai dokumentumok kidolgozásában - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét - tájékoztatást ad az intézmény tevékenységéről az intézményvezetőnek - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója, valamint az intézményvezető és az intézményegység-vezető által kért adatszolgáltatást Az egységes működés – az intézményvezető helyettes szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az általános intézményvezető-helyettes: - a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az intézményvezetővel, az intézményegység-vezetővel, az alapfokú művészeti iskola munkaközösségvezetőjével, a könyvtár vezetőjével és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér munkatársaival - az intézmény működtetése kérdésében a III. sz. Gazdasági Működtető Központ illetékes képviselőjével. 1.1 Feladatai és ellenőrzési kötelezettségei az intézmény (általános iskola, iparművészeti szakközépiskola és szakiskola) vonatkozásában Szakmai munkával kapcsolatosan: - a munkaközösségek nevelő-oktató munkájának, működési rendjének irányítása, ellenőrzése - munkaközösségi munkatervek jóváhagyása 81
-
adminisztratív feladatok ellenőrzése.
Tanulókkal kapcsolatban: - iskolanapok, iskolai rendezvények, ünnepélyek koordinálása. Pedagógusok munkájával kapcsolatosan: - javaslat kitüntetésre, jutalmazásra - továbbképzéseken való részvétel szervezése - kezdő és új kollégák bevezetése, segítése - nevelési értekezletek megszervezése - helyettesítések beosztása - tantárgyfelosztás előkészítése - nevelőtestületi értekezletek előkészítése. A szülőkkel és a külvilággal kapcsolatban: - a szülői értekezletek és a fogadóórák koordinálása - a partnerkapcsolatok ápolása. Az iskola működésével kapcsolatban: - órarend készítése - iskolai statisztikák elkészítése - javaslat tantárgyfelosztásra - pályázatok figyelemmel, pályázatok koordinálása - folyosói és egyéb ügyelet megszervezése, ellenőrzése - az iskola épületének belső állapotának figyelemmel kísérése - felel a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért (Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat szerint) - él a felelősségre vonás jogával - a vezetői megbeszéléseken beszámol az intézmény életével kapcsolatos tapasztalatokról, észrevételekről, javaslatokról, elképzelésekről. 1.2 További feladatai és ellenőrzési kötelezettségei az iparművészeti szakközépiskola és szakiskola vonatkozásában: Az iskola működésével kapcsolatban: - a szakközépiskola és a szakiskola pedagógusai munkájának szakmai összefogása, segítése, ellenőrzése a közismereti oktatásban és a szakképzésben - a közismereti oktatás és a szakképzés feladatainak figyelemmel kísérése, segítése - tanügyi nyilvántartások, központi elektronikus nyilvántartási rendszerek kezelése - tanügyi nyomtatványok beszerzése - adminisztratív feladatok elvégzése (naplók, törzslapok, leltárívek, baleseti jegyzőkönyvek ellenőrzése) - pedagógusok beosztásával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, ellenőrzése - egyéni munkaidő nyilvántartás ellenőrzése - óralátogatások és egyéb tapasztalatok alapján a nevelők munkájának értékelése - az alkalmazottak orvosi vizsgálaton való részvételének figyelemmel kísérése - személyi anyagok kezelése, rendben tartása - tanári helyettesítések és óracserék szervezése - naplók, törzslapok, adminisztráció ellenőrzése - elvégzi a belső ellenőrzésből rá háruló feladatokat - a kárt okozót felelősségre vonja, az okozott kárt megtérítteti 82
A szaktanári munkával kapcsolatban feladata: - munkaközösségi munkatervek jóváhagyása - munkaközösség-vezetők szakmai véleményezése alapján tanmenetek jóváhagyása - tankönyvkiválasztás jóváhagyása, tantervfejlesztés - a szakterületen felmerülő szakmai és adminisztratív feladatok - óralátogatások egyéb ellenőrzési tapasztalatok alapján a nevelők munkájának értékelése Pedagógusok munkájával kapcsolatban: - továbbképzéseken való részvétel megszervezése - új kollégák bevezetése - gyakornokok segítése, mentorok kijelölése, mentori munka ellenőrzése - nevelési értekezletek előkészítése - helyettesítések beosztása - tantárgyfelosztás előkészítése - a tanóravédelem elvének érvényesítése - a Házirend szabályai betartásának ellenőrzése - óralátogatások lebonyolítása, a kapcsolódó teendők elvégzése - véleményezi a hatáskörébe tartozó nevelőket - javaslatot tesz a minőségi munka elismerésére Tanulókkal kapcsolatban: - osztályozó vizsgák, javító vizsgák megszervezése, lebonyolítása - érettségi és szakmai vizsgák szervezése - vizsgákra való felkészítés figyelemmel kísérése, segítése, ellenőrzése - beiskolázással, továbbtanulással kapcsolatos feladatok végzése - tanulmányi versenyekkel kapcsolatos teendők koordinálása - fegyelmi ügyek - kérelmek, felmentések kezelése, határozatok előkészítése - tanórán kívüli foglalkozások szervezése - szakmai gyakorlat szervezése - szakmai utak, tanulmányi kirándulások koordinálása - szakköri csoportok szervezése - javaslat tanulói jutalmazásra - ifjúságvédelem felügyelete - diákönkormányzat segítése - ebédeltetés rendje A szülőkkel és a külvilággal kapcsolatban: - kapcsolattartás a szülői munkaközösséggel - fogadóóra a szülők számára, - kapcsolattartás a kollégiummal - kapcsolattartás az intézmény külső partnereivel 2. Szaktanári munka Feladata: - Szaktanári munkájának a szakképesítését adó tantárgyak területén a Nkt, az intézményi pedagógiai program, a tantervek és egyéb intézményi szabályzók által előírt módon való ellátása a tantárgyfelosztásban megjelölt osztályokban és csoportokban. 83
-
Nevelő-oktató munkájának, pedagógiai tevékenységének tudományra alapozottan, szaktudásának legjavát adva, feltételrendszer függvényében.
elvégzése a korszerű a rendelkezésre álló
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
84
……………………………………………..munkaköri leírása 20….. szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Munkakör: tanár A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes, munkaközösség-vezető A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Heti munkaideje: 40 óra Kötött munkaideje: 32 óra/hét Szakmai munkáját az intézményvezető, általános intézményvezető-helyettes irányítja és ellenőrzi. A nevelőtestület tagja. Feladatai: Tanári munkájának a szakképesítését adó tantárgyak területén a köznevelési törvény, az intézményi pedagógiai program, a tantervek és egyéb intézményi szabályozók által előírt módon való ellátása a tantárgyfelosztásban megjelölt osztályokban és csoportokban; Oktató-nevelő munkájának, pedagógiai tevékenységének elvégzése a korszerű tudományra alapozottan, szaktudásának legjavát adva, a rendelkezésre álló feltételrendszer függvényében; Törekvés tudományosan alátámasztott, korszerű ismeretek tanítására és szakmai elvárások alkalmazására; A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre; A tanórán kívüli, óra- és munkarend szerint folytatott egyéb foglalkozások megtervezése foglalkozásonként, egész tanévre, illetve a foglalkozás egész tartamára; Felkészülés a tanítási órákra; Az intézmény pedagógiai, ezen belül nevelési programjának tervezésében és értékelésében való részvétel; 85
A pedagógiai program alapján az ismeretek, a tananyag, a nevelés és tanítás módszereinek megválasztása; Részvétel helyi tanterv megalkotásában, vagy tantervi adaptációs tevékenységben; a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök megválasztása; Gondoskodás a tanításhoz felhasználásra kerülő AV eszközökről, médiákról, kísérletező, illetve mérőeszközökről; Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről; Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése; A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása; A tanulók írásbeli munkáit lehetőség szerint a következő órára, de legkésőbb két héten belül ki kell javítani; A haladási és osztályozó napló vezetése; Oktató-nevelő tevékenységének ellátása az intézményvezető, általános intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezető irányítása mellett, szükség esetén igénybe véve a szaktanácsadói és szakértői hálózat iránymutatását, segítségét; Részvétel az intézményi szintű szakmai továbbképzéseken, felkészítő, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon, illetve személyes részvétel hiányában a szakterületet érintő információk megszerzése; Részvétel nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb, az oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen; Részvétel a szakmai munkaközösség munkájában A munkáltató utasítására a tantárgyfelosztásban megjelölt tartós túlmunkák ellátása; szükség szerinti eseti helyettesítés; Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a tanítási időkereten belül, a beosztásnak megfelelően; Kapcsolattartás szülőkkel az iskolai munkatervben megjelölt fórumokon, illetve a szülők gyermekük iskolai munkájával kapcsolatos eredményeiről és gondjairól való tájékoztatása; Tanári munkájával összefüggő elemzés, beszámoló, adatszolgáltatás az iskolavezetés, a munkaközösség-vezető, a nevelőtestület részére igények szerint; A tanulók felkészítése eseti jelleggel szaktárgyi versenyekre, vetélkedőkre.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló 86
Győr, 20.... szeptember 1. ……………………………………………..munkaköri leírása 20….. szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör: tanár, osztályfőnök A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes, munkaközösség-vezető A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei
AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
Munkáját közvetlenül az intézményvezető, az általános intézményvezető helyettes, illetve a munkaközösség-vezető irányítja. Feladatkörét a tantárgyfelosztásban megjelölt feltételek és illetménypótlék biztosítása mellett látja el. Feladatai: Osztályfőnökként a mindenkori tantárgyfelosztás szerint rábízott osztály vezetésének ellátása; Az osztályfőnöki órák megtartása éves munkaterv alapján; Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kisérése; Az osztálynapló megnyitása, az osztályfőnöki munkával kapcsolatos adminisztráció (értesítés, levelezés, szakértői vizsgálathoz szükséges tanulói jellemzés készítése, bizonyítvány, igazolások, törzskönyv, haladási/osztályozási napló, stb.) elvégzése; Késések, mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása; Osztálya tanóráin való – tapasztalatszerzés, hospitálás; Nevelési programjának megvalósításával az osztályközösség - benne az egyes gyerek fejlődésének biztosítása; 87
Az osztályban tanító nevelők munkájának nevelésszempontú koordinálása, szükség esetén pedagógus team összehívása; Szülői értekezletek és osztályprogramok intézményi pedagógiai program és működési rend szerinti szervezése, lebonyolítása; Szükség szerint folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel; Az osztály tanulmányi kirándulásainak, szakmai útjainak előkészítése, szervezése, vezetése; Az osztályába tartozó gyermekek tanórán kívüli programjainak figyelemmel kísérése, lehetőség szerint azokon való részvétele, elkerülhetetlen esetekben pénzbeszedés; Az osztály tanulói részére az ünnepségek, megemlékezések, sportnapok és egyéb iskolai rendezvények előkészítése, szervezése, figyelemmel kisérése; Egyéni tanulói és családi problémák kezelése Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, illetve arra érdemes tanulók dicsérete; Érettségi és szakmai vizsgákkal, továbbtanulással kapcsolatos ügyek szervezési és adminisztrációs tevékenységének elvégzése.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
88
……………………………………………..munkaköri leírása 20….. szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör: Tanár, munkaközösség-vezető A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: a munkaközösség tagjai A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei
A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkáját közvetlenül az intézményvezető, az általános intézményvezető helyettes irányítja és ellenőrzi. Feladatkörét illetménypótlék biztosítása mellett látja el. Feladatai: Segítségnyújtás az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez; A helyi szakmai közösség éves és távlati feladatainak, céljainak megtervezése munkaközösségi munkatervben; Javaslat a szakmai közösség tagjainak tantárgyfelosztására, órarendjére; A központi tantervek és tantervi javaslatok adaptációjának koordinálása, részvétel helyi tanterv készítésében; A munkaközösség tagjainak ösztönzése szakmai továbbképzésekre; Szaktárgyi, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való tanulói részvétel koordinálása, ösztönzése; ilyen versenyek előkésztése, szervezése, lebonyolítása; Szakmai jellegű taneszközök és segédeszközök használatának, megrendelésének összehangolása; 89
A dologi feltételrendszer (szaktantermek berendezési tárgyai, taneszközök, médiák) fejlesztésének koordinálása; Pályakezdők és új belépő nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése; Egymás munkáját kölcsönösen támogató hatékony munkakapcsolat kialakítására törekvés a kollégák, munkaközösségi tagok körében; Az ésszerű újítások, szakmai változások támogatása iskolai szinten; A felmerülő szakmai problémák megoldásának segítése intézményi szinten, szükség esetén intézkedés kezdeményezése; Óralátogatásokkal, tapasztalatcserékkel az iskolai belső ellenőrzés és a szakmai közösség tagjainak pedagógiai jellegű segítése; Belső továbbképzések, óralátogatások, bemutató tanítások, szakmai-módszertani konzultációk szervezése; Javaslattétel a szakmai közösség tagjainak elismerésére, jutalmazására a lehetőségek függvényében; Tanórán kívüli tevékenységek koordinálása; Részvétel a munkaközösség tevékenységi területéhez tartozó műsorok, vetélkedők, rendezvények szervezésében; A tanmenetek szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfeleltetés felügyelete, a tanmenetek véleményezése; Az iskolavezetőség és a nevelőtestület számára igény szerint összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése, adatszolgáltatás; Pályázatok írásában való közreműködés, pályázatok önálló megírása; Szakmai-módszertani kultúra fejlesztése; A pedagógiai-szakmai szolgáltatás munkájának segítése, együttműködés kialakítása; A munkaközösség képviselete; A munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyak körére vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszerek kialakítási, fejlesztési munkáinak összehangolása, irányítása; Feladatlapok, mérőlapok készítési munkáinak koordinálása, irányítása.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1. 90
……………………………………………..munkaköri leírása 20….. szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör: gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei GYÓGYPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Heti munkaideje: 40 óra Kötött munkaideje: 32 óra/hét 1. A munkakör célja: Az intézményben beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, (BTM) küzdő tanulók és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pedagógiai ellátása, terápiás megsegítése. 2. Munka területei:
Előkészíti, megszervezi és lebonyolítja az SNI-s és BTMN-es tanulókkal való szakszerű foglalkozásokat Elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket: egyéni fejlesztési tervet készít a foglalkozásokat egyéni fejlődési lapon dokumentálja haladási naplót vezet Együttműködik a többségi pedagógusokkal segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz az eredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerek, eszközök alkalmazására Kapcsolatot tart a nevelési tanácsadóval és a szakértői bizottságokkal 91
Kontrollvizsgálat figyelemmel kíséri a kontrollvizsgálatos tanulókat, a változásokat dokumentálja és konzultál az érintett pedagógusokkal tanév végén a következő évi kontrollvizsgálatos tanulók kérelmét és jellemzését elküldi az illetékes szakértői bizottságnak és a nevelési tanácsadónak Kapcsolatot tart fenn a szülőkkel
3. Egyéb kötelezettségek
részt vesz team megbeszéléseken kötelező óraszámon kívüli munkaidejét kapcsolattartásra, szakmai dokumentációra, felkészülésre, továbbképzésre használja részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről gondoskodik titoktartási kötelezettség szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el tiszteletben tartja a hozzá fordulók méltóságát, személyiségi jogait. a rábízott eszközökért, rendeltetésszerű használatukért és megőrzésükért anyagi felelősség terheli.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
92
……………………………………………..munkaköri leírása 20... szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör: Diákönkormányzatot segítő pedagógus A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei
DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJÁT SEGÍTŐ NEVELŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkáját közvetlenül az intézményvezető, az általános intézményvezető helyettes irányítja és ellenőrzi. I. Segíti, irányítja, szükség szerint szervezi a diákönkormányzat munkáját az alábbi, oktatási törvény által meghatározott jogosultságok tekintetében: Döntési jogkör gyakorlása - saját működéséről: - a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáról: - hatáskörei gyakorlásáról: - egy tanítás nélküli munkanap programjáról: - az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről: Véleményezési, javaslattételi jogkör: - a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 93
II. Segíti és szervezi a tanulói önkormányzat tevékenységét, véleményalkotását a gyermekszervezet és az intézmény életét érintő alábbi területeken: 1./ Tanulói érdekképviselet létrehozása, működtetése, irányítása a., Diákközgyűlés megszervezése tanévenként 1 alkalommal: b., DÖK megbeszélések (programok, problémák megbeszélése) havonta 1-2 alkalommal; 2./ Az egyéb foglalkozások formáinak meghatározása; 3./ Részvétel a diákokat érintő döntések meghozatalának előkészítésében; 4./ DÖK anyagi eszközeinek kezelése; 5./ Elszámolás az anyagi eszközökkel az intézményvezetőnek; 6./ Portai, ügyeleti szolgálat megszervezése (tanulók); 7./ Diákújság szerkesztése; 8./ Szociálisan rászoruló tanulók segítése; 9./ A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítése, elfogadása; 10./ A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése, megszervezése; 11./ A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakítása; 12./ Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyek; 13./ Az iskolai sportkör működési rendjének megállapítása III. A diákönkormányzat képviseletében beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettsége van a diákszervezetet érintő szervezeti, szervezési, tanulói érdekképviseleti döntésekről, intézkedésekről az iskolavezetés, az érdekelt osztályfőnökök, valamint jogszabályban, vagy az intézmény működési rendjében megjelölt intézményi és intézményen kívüli szervek felé. Előzetesen köteles tájékoztatni, az intézményvezetőt a diákönkormányzat rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
94
……………………………………………..munkaköri leírása 20... szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör:
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott: Rendszergazda A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei RENDSZERGAZDA MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Heti munkaideje: 40 óra Közvetlen munkakapcsolatban áll a munkáját irányító intézményvezetővel, az általános intézményvezető helyettessel és az iskolatitkárral. Feladatai: Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti felettesének, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. 95
Rendszeres időközönként köteles beszámolni az intézményegység-vezetőnek a berendezések állapotáról, állagáról. Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Szükség esetén segítséget nyújt az intézmény pedagógusainak a portfolió feltöltéséhez szükséges alapismeretek elsajátításában. Időszakos feladatai: - Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében - Anyagbeszerzés, szállítás Jogosult és egyben köteles a közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre. Felelősségre vonható: A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért. A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. Leltáríven átvett eszközökért anyagi felelősséggel tartozik, a meghibásodásukat írásban jelenti közvetlen felettesének. 1. Titoktartási kötelezettség Titoktartási kötelezettség terheli az intézménnyel kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről munkája során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... 96
munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1. ……………………………………………..munkaköri leírása 20... szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör:
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott: Iskolatitkár A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Heti munkaideje: 40 óra Munkaidő beosztás: hétfő-csütörtök: 7.30-16.00 óráig péntek : 7.30-13.30 óráig Munkáját munkaköri leírása alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzi, akinek teljes körű beszámolási kötelezettséggel tartozik. A munkakör célja: Az intézmény ügyvitelének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásának vezetése, döntés előkészítő feladatok ellátása, adatszolgáltatás, valamint az intézményvezető adminisztrációs teendőinek segítése. Elvárások: A köznevelési szakmai és jogi előírások, intézményi belső szabályozások ismerete Magas szintű szoftverfelhasználói és gépírói gyakorlat Pontosság, precizitás, megbízhatóság 97
Problémamegoldó és rendszerező képesség Felelős munkavégzés Jó szervező képesség és kommunikációs készség, nyugodt viselkedés. Feladatai: Szervezi az intézmény hivatalos ügyintézését, vezeti a titkárságot, kiépíti az ügyköröket (fenntartói, működtetői, vezetési, nevelési, gazdasági, alkalmazotti, gyermekvédelmi, stb.). Nyilvántartja és rendszerezi (rangsorolja) az átfutó és határidős ügyeket, ügyel a határidős feladatok időben történő teljesítésére. Kezeli az ügyiratokat, a szigorú elszámolású nyomtatványokat (bizonyítvány, törzslap, stb.) a bélyegzőket, gondoskodik megőrzésükről. Átveszi, felbontja, kezeli a küldeményeket, iktatja az iratokat. Továbbítja a határidős ügyiratokat – az intézményvezető szignálása után – az ügyintézőkhöz, aláírással átveteti azokat. Előkészíti a kiadványozást, bérmentesíti és továbbítja a kiadványokat, küldeményeket. A hivatalos üzeneteket, a körtelefonok tartalmát továbbítja, tájékoztatást ad az érintetteknek az ügyben eljáró illetékes ügyintéző felhatalmazása alapján. Gépeli és másolja a vezető által engedélyezett intézményi iratokat, szükség esetén – az intézményvezető utasítására – jegyzőkönyvet vezet. Vezeti a tanulók és a dolgozók naprakész intézményi nyilvántartását, a hivatalos statisztikákat, az okiratokról, dokumentumokról hivatalos másolatot, másodlatot készít. Ellátja az érkező és távozó tanulók hivatalos adminisztrációját, továbbítja és nyilvántartja az igazolatlan mulasztásért való felszólításokat, feljelentéseket. Rendben és elzárva tartja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról beszerzéssel gondoskodik. Kezeli az irattárat, rendezi, az elintézett ügyek iratait irattárba helyezi, elkészíti az irattári jegyzékeket, elvégzi az iratselejtezést és a levéltári átadást. Közreműködik az adatszolgáltatásban, különös tekintettel a tankerület felé történő adatszolgáltatásban. Koordinálja az iskolaorvossal, védőnővel, a védőoltások, szűrővizsgálatok és fogászati kezelések beosztását, valamint a dolgozók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát nyilvántartja. Szervezi és egyezteti az intézményvezető, az intézményegység-vezető és az általános intézményvezető helyettes és munkatársaik hivatalos kapcsolattartását, elvégzi az általuk kiadott feladatokat. Fogadja a vezetőkhöz látogató személyeket, a szülőket, pedagógusokat, diákokat, ügyeik intézését elősegíti, minden intézkedéséről tájékoztatja a vezetőt vagy helyettesét. Elvégzi a tanulók tandíj (térítési díj) beszedését, nyilvántartását, intézi az ösztöndíjakkal kapcsolatos ügyeket. A hónap végi munkaidő-nyilvántartások, hiányzások, útiköltség-elszámolások kimutatásában közreműködik. Vezeti a pedagógusok szabadság-nyilvántartását. A pedagógusok részére megrendeli a pedagógus igazolványokat és azokat a jogszabályi előírások szerint kezeli. Vezeti az utazási kedvezményre jogosultak listáját. Figyelemmel kíséri a jogosultságot. 98
A számítógépről naponta letölti az E-mail üzeneteket. Munkaköre bizalmas jellegű, ezért az intézménnyel kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt, amelyről munkája során szerzett tudomást hivatali titokként kezel. Felelős az információk titkos kezeléséért, felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
99
……………………………………………..munkaköri leírása 20... szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör:
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott: könyvtáros asszisztens A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes, könyvtáros tanár A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei KÖNYVTÁROS ASSZISZTENS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Heti munkaideje: 40 óra Munkaidő beosztás: hétfő-csütörtök: 7.30-16.00 óráig péntek : 7.30-13.30 óráig Munkáját az adott munkaterületeken tevékenykedő okleveles könyvtáros irányítása mellett végzi. A könyvtáros asszisztens a könyvtári információs tevékenység ellátása során részben segítő, részben bizonyos munkafeladatok esetében önálló munkát lát el. A munkakör során előforduló legfontosabb feladatok:
Az állománykezelés területén:- az állománygyarapító és feldolgozás terén a hagyományos (kézi) és modern (számítógépes) adminisztráció elvégzése, nyilvántartások készítése, levelezés,- raktározási, állományvédelmi és -ellenőrzési feladatok és adminisztráció ellátása, az állományapasztás adminisztratív teendőinek elvégzése.
100
A dokumentum- és információszolgáltatás területén:- az olvasószolgálati nyilvántartások kezelése, adminisztratív teendők ellátása, az olvasókkal/könyvtárhasználókkal kapcsolatos ügyintézés manuális és számítógépes eszközökkel való ellátása, - az olvasószolgálati tevékenység során használatos technikai eszközök és berendezések működtetése, - letétek, fiókok, mozgókönyvtári és háziellátás stb. területén adminisztráció, nyilvántartás és anyagmozgatás végzése.
Az ügyintézés területén:- levelezés, irattározás (hagyományos és számítógépes) intézése,- nyilvántartások, kimutatások stb. készítése, adatszolgáltatás. Egyéb feladatok - Az intézmény WEB lapjának szerkesztése, folyamatos karbantartása - Tankönyvfelelősi feladatok elvégzése - A könyvtári programokban való aktív közreműködés - Az intézmény eseményeinek, rendezvényeinek megörökítése (fotó, videó)
Munkája során tartsa tiszteletben a tanulók és dolgozók könyvtári-információs szolgáltatásokhoz való hozzáférésének jogát, tartsa tiszteletben a könyvtárhasználókkal való bánásmód alapszabályait, módszereit és etikáját, alkalmazza a munkaterületre vonatkozó jogi, szakmai és helyi előírásokat.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
101
……………………………………………..munkaköri leírása 20... szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola
Munkakör: szakoktató A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei SZAKOKTATÓ (szakmai elméleti és gyakorlati oktató) MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
Heti munkaideje: 40 óra Kötött munkaideje: 32 óra/hét Szakmai munkáját az intézményvezető, általános intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezető irányítja és ellenőrzi, valamint a műszaki vezető segíti. A nevelőtestület tagja. 1. Tantárgyfelosztás szerinti órák ellátása. Pedagógiai feladatok: - Szakoktatói munkájának a köznevelési és a szakképzési törvény, az intézményi pedagógiai program, a tantervek és egyéb intézményi szabályozók által előírt módon való ellátása a tantárgyfelosztásban megjelölt osztályokban és csoportokban - Oktató-nevelő munkájának, pedagógiai tevékenységének elvégzése a korszerű tudományra alapozottan, szaktudásának legjavát adva, a rendelkezésre álló feltételrendszer függvényében - A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként egész tanévre; - Szakmai gyakorlati és elméleti felkészítés biztosítása - Szakmai vizsgakövetelményekre való felkészítés
102
-
-
-
-
-
-
-
-
A tanítás, a műhelyfoglalkozás előkészítése, arra való felkészülés Részvétel az intézmény szakmai programjának tervezésében és értékelésében; A szakmai program alapján az ismeretek, a tananyag, a nevelés és tanítás módszereinek megválasztása; Részvétel helyi tanterv és a szakmai program megalkotásában, a szakmai program alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az alkalmazott tankönyvek, segédletek, taneszközök megválasztása; Szemléltető és munkaeszközök foglalkozásokra való előkészítése A tanulók szakmai teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása.; A haladási és osztályozó napló vezetése; a szakoktatói teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása Részvétel az intézményi szintű szakmai továbbképzéseken, felkészítő, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon, illetve személyes részvétel hiányában a szakterületet érintő információk megszerzése; Részvétel szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, nevelőtestületi üléseken, konferencián, egyéb, az oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen; Részvétel a szakmai munkaközösség munkájában Részvétel iskolai rendezvényeken Szükség szerinti eseti helyettesítés ellátása Kapcsolattartás szülőkkel az iskolai munkatervben megjelölt fórumokon, illetve a szülők gyermekük iskolai munkájával kapcsolatos eredményeiről és gondjairól való tájékoztatása; Kapcsolattartás a szakképzés munkáját segítő, intézményekkel, szervezetekkel, egyéb külső partnerekkel Szakoktatói munkájával összefüggő elemzés, beszámoló, adatszolgáltatás az iskolavezetés, a munkaközösség-vezető, a nevelőtestület részére igények szerint; Ügyeleti feladatok ellátása Múzeumi, kiállítási látogatások, szakmai utak szervezése Részvétel az intézmény kiállításainak, szakmai bemutatóinak szervezésében, rendezésében Pályázatokra, szakmai versenyekre való felkészítés Versenyekre, szakmai programokra való kíséret Szakmai bemutatók szervezése, a bemutatókon való aktív részvétel
Szakmai gyakorlati oktatói egyéb feladatok: - A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban leírtak betartása és betartatása - Műhelyfoglalkozás előtt a balesetmentes munka megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtése - Kéziszerszámok állandó felülvizsgálata - Hibás szerszámok javíttatása - Foglalkozás előtt a villamos gépek felülvizsgálata - Elektromos gép használatakor állandó felügyelet - Elektromos gép javíttatása, ill. hiba bejelentése (Javítást csak szakember végezhet!) - Balesetmentes foglalkozás biztosítása (védőeszközök, védőfelszerelések biztosítása és használatának ellenőrzése) - Anyagok és hulladék anyagok balesetmentes tárolása - Baleset esetén a sérült ellátása, orvoshoz juttatása - Baleset bejelentése - A műhely felszerelésének, eszközeinek gondozása, leltározása
103
-
Leltárba vett gépek, szerszámok védelme, hiánytalan megőrzése A foglalkozáshoz szükséges anyagok beszerzése, az anyagok takarékos felhasználása Anyagfelhasználás nyilvántartása, az elkészült munkák nyilvántartása Műhelyterem foglalkozás előtti nyitása és foglalkozás utáni zárása Foglalkozás befejezése utáni teljes áramtalanítás Vegyi anyagok ill. egészségre káros anyagok zárt tárolása, használatának fokozott felügyelete Összefüggő szakmai gyakorlatok vezetése
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
104
……………………………………………..munkaköri leírása 20... szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola MŰSZAKI VEZETŐ
Munkakör: Műszaki vezető A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei MŰSZAKI VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
Heti munkaideje: 40 óra Munkáját az intézményvezető és az általános intézményvezető-helyettes irányítja és ellenőrzi. Feladatai: - munkájában kapcsolatot tart feletteseivel, a szakmai munkaközösség-vezetővel és a szakoktatókkal --folyamatosan figyelemmel kíséri az iskolai tanműhelyek működésének tárgyi feltételeit - a szakmai munkaközösség-vezetővel és a szakoktatókkal való egyeztetés alapján javaslatot tesz anyagok, eszközök, gépek, berendezések beszerzésére Az intézményvezetővel való egyeztetés és jóváhagyás után gondoskodik az árajánlatkérésről, beszerzésről, illetve figyelemmel kíséri a vásárlást - részt vesz az eszközleltárak és a tanulói termékek leltárának elkészítésében, nyomon követésében 105
- közreműködik a selejtezések előkésztésében, törekszik arra, hogy selejtezésre csak a már nem javítható szerszámok, eszközök, berendezések kerüljenek - törekszik a költséghatékony gazdálkodásra, a takarékosságra, erre ösztönzi a szakoktatókat is - félévi és év végi ellenőrző munkát végez, beszámolókat készít, javaslatokat tesz - tevékenyen részt vesz a szakmai vizsga szervezésében, előkészítésében, lebonyolításában - részt vesz a szakképzés területén adódó helyettesítések megszervezésében - közreműködik az órarend elkészítésében, az iskolai tanműhelyek beosztásának elkészítésében - a tantárgyi és órafelosztási tervet - közreműködik a szakképzés beiskolázási programjaiban - segítséget nyújt tanulmányi versenyek, pályázatok, az iskola által rendezendő szakmai programok, kiállítások, bemutatók szervezésében, lebonyolításában - részt vesz a szakképzés iskolai szintű szakmai munkaközösségének munkájában, értekezleteiken - a szakmai munkaközösség-vezetővel együtt figyelemmel kíséri a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást - folyamatosan ellenőrzi a csoportnaplók naprakész vezetését - szükség szerint javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre, illetve fegyelmi tárgyalás lefolytatására és indokolt esetben ezeken részt vesz - az esetleges rongálók kártérítési kötelezettségének összegére tegyen javaslatot az igazgatóhelyettes, az igazgató felé - a munka és tűzvédelmi szabályzatból ráháruló feladatok ellátása, ellenőrzése - a tanműhelyek rendjének ellenőrzése A hatáskörét, a tevékenységi körét meghaladó tanműhelyi gondokat, problémákat a lehető legrövidebb időn belül köteles jelezni az intézményvezetőnek. ……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
106
……………………………………………..munkaköri leírása 20... szeptember 1-jétől Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Munkakör: pályaválasztási felelős A dolgozó munkakörében utasítást adók köre: Intézményvezető, általános intézményvezetőhelyettes A dolgozónak alárendelt munkakörök: ---A munkáltatói jogkör gyakorlója a dolgozó esetében: KLIK A munkavégzés helye: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola Győr, Répce u. 2. A munkakörökre irányadó törvényi és helyi szabályozók: - az adott feladatkörre vonatkozó minden, hatályban lévő központi szabályozó - a hatályban lévő köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei - az intézményi SZMSZ és abban felsorolt (annak mellékletét képező) helyi szabályzók - a hatályos Mt., Kjt. és végrehajtási rendeletei PÁLYAVÁLASZTÁSI FELELŐS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkáját közvetlenül az intézményvezető irányítja és ellenőrzi. Feladata: - Kapcsolattartás az általános iskolákkal -
Szakmai bemutatók, nyílt napok szervezése
-
Bemutatóanyagok biztosítása
-
Közreműködés a beiskolázás, továbbtanulás ügyviteli munkájában
-
Osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken tájékoztatók tartása
-
A végzett tanulók továbbtanulásának, szakmában való elhelyezkedésének nyomon követése.
……………………………. munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem. 107
Az abban foglaltakat tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásomban foglaltak elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
…………………………..... munkavállaló Győr, 20.... szeptember 1.
108
