Szervezeti és Működési Szabályzat

   

Szervezeti és Működési Szabályzat                   

TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA,  SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM     

5400 Mezőtúr, Dózsa György út 17.             

2014.                                 

1   

 

Tartalomjegyzék    Általános rendelkezések   1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja   1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése   1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya   2. A szakmai alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások   2.1. Az intézményre vonatkozó adatok   2.2. Az intézmény feladatellátási rendje   2.2.1. Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenységei   2.2.2. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok   2.2.3. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok   3. Az intézmény szervezeti felépítése   3.1. Az intézmény vezetője és (feladatai)   3.2. Magasabb vezetők az intézményben és (feladatai)   3.3. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása   3.4. Az intézményvezető vagy intézményvezető­ helyettes akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 1.

 

3.5. 3.6.

A vezetők közötti feladat megosztás   Az intézményvezető feladat­ és hatásköréből leadott feladat­ és hatáskörök a megbízottak megjelölésével

                           

3.7. Munkaköri leírások 3.7.1. Általános munkaköri leírások 3.7.2. Pedagógusok 3.7.3. Adminisztratív és technikai munkakörök 3.8. Az intézmény szervezeti felépítése 3.9. Az intézmény vezetősége 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 4.1.1. A szakmai alapdokumentum (alapító okirat) 4.1.2. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) 4.1.3. A pedagógiai program (PP) 4.1.4. A házirend 4.1.5. Az éves munkaterv 4.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

 

4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. 5.10. 5.11. 5.12. 5.13. 5.14.

2   

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje   Az intézmény működésének rendje   A működés rendje az iskolában   A működés rendje a kollégiumban   A pedagógusok munkaideje   Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje   A távolmaradások engedélyezése, a mulasztások igazolása   A tanítási órák, óraközi szünetek rendje   Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei   A felnőttoktatás formái   Az intézményi védő, óvó előírások, teendők balesetek esetén   A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend   Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére   Az intézmény nyitva tartása, az iskolába való belépés és bent tartózkodás rendje   A vezetők, ügyeletes tanárok nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje   A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési­oktatási  intézménnyel  

Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje   A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje   A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje   6. Az intézményi közösségek   6.1. A nevelőtestület, a nevelőtestületi értekezletek   6.2. A nevelőtestület működésének és döntéshozatalának rendje   6.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott  beszámolására vonatkozó rendelkezések   6.4. A nevelőtestület által átruházott néhány jogkör a megbízottak megjelölésével   6.5. A szakmai munkaközösségek   6.6. A szakmai munkaközösségek feladatai (tevékenysége)   6.7. A szakmai munkaközösség­ vezetők feladatai   6.8. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés (pedagógusok és egyéb dolgozók)   7. Az intézményi közösségek   7.1. A tanulók közösségei   7.1.1. Az osztályközösségek   7.1.2. Diákkörök   7.1.3. A diákönkormányzat és a működéséhez szükséges feltételek   7.1.4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai   7.2. A gyermek­ és ífjúságvédelmi feladatok, a gyermek és ifjúságvédelem megszervezésének rendje   7.3. A szülők közösségei (a szülői szervezet)   7.4. Az intézményi tanács   8. A kapcsolattartás formái   8.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti  feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.   8.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás   8.3. A kiadmányozás és a képviselet szabályai   8.3.1. A kiadmányozás szabályai   8.3.2. A képviselet szabályai   8.4. A tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje   8.5. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és  rendje   8.6. A vezetők és az intézményi tanács (IT), a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet, valamint az  iskolai­kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája   8.6.1. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája   8.6.2. A vezetők és a szülői szervezet (ISZK) közötti kapcsolattartás formája   8.7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja   8.7.1. A fenntartóval való kapcsolat   8.7.2. Az iskola működtetőjével való kapcsolata   8.7.3. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás   8.7.4. A gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás   8.7.5. Pedagógiai Szakszolgáltatás   8.7.6. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartás formái 5.15. 5.16. 5.17.

 

8.7.7. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás formái   8.7.8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás   8.7.9. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása   8.7.10. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek   9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok   9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje   9.2. Az iskolai hagyományok és a hagyományápolással kapcsolatos feladatok   9.2.1. Hagyományt erősítő rendezvényeink   9.2.2. Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása  9.2.3. Hagyományt erősítő elismerési formák  

3   

10. 11. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 14. 15. 15.1.

Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal  ruházza fel   Az intézményben folytatható reklámtevékenység   Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések   Áttanítás más intézménybe   Patronálás, a gyakornokokhoz rendelt szakmai vezető kiválasztásának a rendje   Az iskolai könyvtár működési szabályzata   Az iskolai könyvtár működési rendje   A könyvtár használati szabályzata   A könyvtári házirend   A tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai   Mellékletek   Záró rendelkezések   MELLÉKLETEK   Adatkezelési szabályzat  

   

4   

 

  1.

Általános rendelkezések 

  1.7255.  

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 

A  nemzeti  köznevelésről  szóló  2011.  évi  CXC.  törvény  25.  §­  ában  ​ foglaltak  alapján  ​ a  közoktatási  intézmény  ​ működésére,  ​ belső  és  külső  kapcsolataira  vonatkozó  rendelkezéseket  ​ a  szervezeti  és  működési szabályzat határozza meg.  A  20/2012.  (VIII.  31.)  EMMI  rendelet  4. pontja alapján a szervezeti  és működési szabályzat (SZMSZ)  határozza  meg  a  közoktatási  intézmény  szervezeti  felépítését,  továbbá  a  működésre  vonatkozó  összes  olyan rendelkezéseket, amelyeket másik jogszabály nem rendez.  A  szervezeti   és  működési  szabályzat  (​ SZMSZ​ )  létrehozásának  jogszabályi   hátterét  az  alábbi  törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek biztosítják:     ● ● ● ● ● ● ● ● ●

A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési­oktatási intézmények működéséről  A 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  A 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  A  17/2014.  (III.  12.)  EMMI  rendelet  a  tankönyvvé,  pedagógus­kézikönyvvé  nyilvánítás,  tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  A  23/2004.  (VIII.  27.)  OM  rendelet   a  tanulói  tankönyvtámogatás  és  az  iskola  tankönyvellátás  rendjéről  A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról  Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet iskola­ egészségügyi ellátásról 

  1.7256.

A  szervezeti  és  működési  szabályzat  elfogadása,  jóváhagyása,  megtekintése 

 

A  szervezeti   és  működési  szabályzatot  a  nevelőtestület  fogadja  el,  az  intézmény  vezetője hagyja jóvá.  Kikéri az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményét.  Fenntartói egyetértés csak a fenntartóra többlet kötelezettség esetében szükséges.   

Az  SZMSZ  nyilvános,  megtekinthető  a  székhelyiskola  és  a  tagintézmény:  könyvtárában,  az  iskola  titkárságán, elektronikus formában pedig az intézmény hálózatán és honlapján.      1.7257.  

A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya 

Az  SZMSZ  hatálya  kiterjed  az  intézmény  alkalmazottaira,  tanulóira,  a  tanulók  szüleire,  valamint  mindenkire, aki az intézmény területén tartózkodik.  A  szervezeti  és  működési  szabályzat  és  mellékleteinek  betartása  ​ az  intézmény  valamennyi  munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű.   

A  szervezeti   és  működési  szabályzat  a  ​ fenntartó  jóváhagyásának  időpontjával  ​ válik  érvényessé,  és  határozatlan időre ​ szól.   

Az  SZMSZ  előírásai  azokra  az  iskolai  és  iskolán  kívüli,  tanítási  időben,  illetve  tanítási  időn  kívül  szervezett  programokra  vonatkoznak,  amelyeket  a  Pedagógiai  Program  alapján  az  iskola  szervez,  és  amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.   

Az SZMSZ­ t a rendeletek előírásai szerint felül kell vizsgálni, szükség szerint évente.  5   

 

Ez az SZMSZ 2014. szeptember 1. lép életbe.    1.   1.1.  

A szakmai alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb  szabályozások 

Az intézményre vonatkozó adatok 

Az intézmény székhelye szerinti megye neve​ : Jász­Nagykun­Szolnok megye  Tankerület megnevezése​ : Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete  A köznevelési intézmény:  1. Hivatalos neve​ : Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium  2. Feladatellátási helye​ i:   2.1. Székhelye​ :  Teleki  Blanka  Gimnázium,  Szakközépiskola,  Szakiskola  és  Kollégium,  5400 Mezőtúr, Dózsa György utca 17​ .  2.1.1. telephelyei:   5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1.  5400 Mezőtúr, Petőfi út 6.  2.2. Tagintézmény  megnevezése,  címe​ :  Teleki  Blanka  Gimnázium,  Szakközépiskola,  Szakiskola és Kollégium 626. Szakiskola és Kollégium Tagintézménye  2.2.1. telephelye​ : 5400 Mezőtúr, Földvári út 8.  2.2.2. telephelyei:   5400 Mezőtúr, Sugár út 38.  5400 Mezőtúr, Gorkij út 29.  5400 Mezőtúr, Vásárhelyi Pál út 2.   5400 Mezőtúr, Rákóczi út 49.   3. Alapító és fenntartó neve és székhelye​ :  3.1. Alapító szerv neve: ​ Emberi Erőforrások Minisztériuma  3.2. Alapító jogkör gyakorlója: ​ emberi erőforrások minisztere  3.3. Alapító székhelye:​  1055 Budapest, Szalay utca 10­14.  3.4. Fenntartó neve:​  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  3.5. Fenntartó székhelye:​  Budapest, Szalay utca 10­14.  4. Típusa​ : közös igazgatású köznevelési intézmény  5. OM azonosító​ : 035999  6. Működtető:  Neve: Mezőtúr Város Önkormányzata  Székhelye: 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1.  7. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.  8. Közhasznú társaságnak nem tagja.  9. Gazdasági társaságnak nem tagja.    1.2. Az intézmény feladatellátási rendje    1.2.1. Az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenységei    Jogi háttér: A Nkt. 21. §. (1)    

6   

Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott  intézményvezető látja el.   

Az intézményünk az alábbi köznevelési feladatokat látja el:  ­ gimnáziumi nevelés­oktatás  ­ sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése­oktatása  ­ szakközépiskolai nevelés­oktatás  ­ kollégiumi ellátás  ­ szakiskolai nevelés­oktatás    1.2.2.  

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 

853111 853121 853131 853134 853211 853221 855921 853122   1.2.3.  

Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9­12. évfolyam)  Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9­12. évfolyam)  Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9­10. évfolyam)  Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9­10. évfolyam)  Szakképesítés  megszerzésére  felkészítő  nappali  rendszerű  szakmai  elméleti  oktatás  a  szakképzési évfolyamokon  Szakképesítés  megszerzésére  felkészítő  nappali  rendszerű  szakmai  gyakorlati  oktatás  a  szakképzési évfolyamokon  Nappali  rendszerű  iskolai   oktatásban  részt  vevő  tanulók  kollégiumi,  externátusi  nevelése  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása 

Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok 

A fenntartóváltás miatt iskolánk nem rendelkezik saját gazdálkodással, így saját számlaszámmal sem.  Intézményünk működtetését Mezőtúr Város Önkormányzata biztosítja.   

Vállalkozási tevékenységet nem folytat.      2.   2.1.  

Az intézmény szervezeti felépítése  Az intézmény vezetője és (feladatai) 

Az  intézményvezető  az  oktatási  intézmény  egyszemélyi  felelős  vezetője.  Az  intézményvezető  a  vezetőtársaival  és  vezetőtársai  által,  a  nevelőtestület  tagjaival,  a  tanulóifjúság  képviselőivel  vezeti  és  irányítja az intézményben folyó munkát.    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ 7   

Külső  szervek  és  szervezetek  magánszemélyek,  valamint  a  képviselőtestület  és  bizottságai  előtt az intézményt teljes jogkörrel képviseli.  Felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért.  A Szakmai alapdokumentumban meghatározott feladatok ellátásáért.  Biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését.  Gyakorolja az intézmény dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogokat.  Az  alkalmazottak  foglalkoztatására,  élet­  és  munkakörülményeire  vonatkozó  döntéseknél  jogszabály által előírt egyeztetési kötelezettségeinek eleget tesz.  Szakszerűen és hatékonyan vezeti a nevelőtestületet.  Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktató­nevelő munkát.  A  Szakmai  alapdokumentumban,  valamint  a  pedagógiai  programban  meghatározott  feladatok figyelembe vételével megalkotja az iskola szervezeti struktúráját.  Gondoskodik az alábbi tanügy­igazgatási feladatok megszervezéséről, ellátásáról: 

a tanulók felvétele,  a vizsga és képesítési követelmények meghatározása,  a tanulók osztálybeosztása,  a felzárkóztatás és tehetséggondozás biztosítása,  a tantárgyfelosztás elkészítése,  Az iskolai élet minden területére kiterjedő ellenőrzési feladatainak eleget tesz.  Részt  vesz,  illetve  képviselteti  magát  a  képviselőtestület,  illetve  illetékes  szakmai  bizottságai nyilvános ülésein, központi ünnepségein.  Rendszeres  kapcsolatban  áll  és  együttműködik  az  igazgatótanáccsal,  az  intézményi  tanáccsal,  az  iskolában  működő  Közalkalmazotti  tanáccsal,  szakszervezetekkel,  a  szülői  közösséggel  és  az  iskolai  diákönkormányzattal,  biztosítja  jogszabályokban  meghatározott  működési feltételeiket.  Napi kapcsolatban áll a tagintézmény és intézményegység vezetőkkel.  Szorgalmazza  a  szaktanácsadók  bekapcsolását  az  iskolán  belül  folyó  tantárgy­pedagógiaifejlesztő, innovációs munkába.  Jelzi  a  fenntartónak  az  intézményben  bekövetkezett  rendkívüli  eseteket,  valamint  a  rendkívüli tanítási szünet elrendelését,  a  fenntartóval  tanügy  igazgatási  és  költségvetési  ügyekben  folyamatos  kapcsolatot  tart,  együttműködik a fenntartó hivatalának vezetőivel, munkatársaival.  Elnököl a nevelőtestületi értekezleteken.  A tanórákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat látogatja.  Tervezi és szervezi az iskolai hagyományokhoz kötött ünnepek méltó megünneplését.  A fenntartóval együttműködve elkészíti az intézmény szakmai, illetve fejlesztési terveit.  A fenntartóval együttműködve elkészíti az iskola hosszú távú stratégiai tervét.  Előkészíti,  előkészítteti  és  a  nevelőtestület  elé  terjeszti  a  nevelőtestület  döntési  jogkörébe  tartozó  alábbi   dokumentumokat:  Pedagógiai  program,  SZMSZ,  éves  munkaterv,  a  végzett  munka elemzéséről, értékeléséről szóló jelentések, Házirend, tanulók fegyelmi ügyei.  Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a meghozott döntések végrehajtását.  A  fenntartóval  együttműködve  pályázatot  nyújt  be,  nyújtat  be  a  címzett  és  célzott  támogatások elnyerésére.  Az osztálynaplókat félévente legalább kétszer ellenőrzi, ellenőrizteti.  Az  intézményi  tanács  ülésein,  mint  meghívott  részt  vesz,  a  szükséges  napirendi  pontokhoz  az anyagot kidolgozza, kidolgoztatja.  A munkaközösség­vezetőket, osztályfőnököket megbízza.  Felelős a gazdasági­, pénzügyi rendelkezések megtartásáért és a végrehajtás ellenőrzéséért.  Az intézmény ügyviteli munkáját irányítja és ellenőrzi.  A  hivatásának  nem  megfelelő  magatartást  tanúsító  tanárt  figyelmezteti,  szükséges  esetben  fegyelmileg felelősségre vonja.  A költségvetést elkészíti, illetve elkészítteti.  A  munkaközösségek  és  a  szaktanácsadók  javaslata  alapján  meghatározza  a  beszerzések  belső arányainak kialakítását.  Meghatározza az érettségi vizsgák idejét, rendjét.  Az ünnepélyek, megemlékezések megszervezését, lebonyolítását figyelemmel kíséri.  Rendkívüli szabadság, fizetés nélküli szabadságra vonatkozó engedélyt elbírálja.  A három napot meghaladó tanulói távolmaradást engedélyezi.  A  diák  szociális  juttatások  igénylését,  odaítélését  figyelemmel  kíséri,  ellenőrzi,  szükség  esetén javaslatot tesz, illetve dönt a vitás kérdésekben.  A  leltározáshoz,  selejtezésekhez,  belső  ellenőrzésekhez  a  körülményeket,  a  szükséges  személyeket biztosítja.  A belső ellenőrzést megszervezési és működteti.  Az  alkalmazottak  feladatköreit  iskola  törvényes  működésének  biztosítása  érdekében  a  személyi feltételek figyelembevételével módosíthatja.  ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

8   

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­   2.2.  

Szervezi  a  beiskolázási,  pályaválasztási  kiállításokat,  gondoskodik  annak  anyagáról,  biztosítja a kiállítandó eszközök szállítását, megszervezi a tanárok, tanulók részvételét.  Előkészíti  a  beiskolázási  napot,  gondoskodik   a  tanulók  névsorának  összeállíttatásáról,  a  tanulók felkészítéséről, tájékoztató anyagokkal való ellátásáról.  Előkészíti,  szervezi  a  nyílt  napot  (bemutató  órák,  tájékoztatók,  vendégek  fogadása,  szóróanyag biztosítása).  Segít  a  szakközépiskolai,  szakiskolai,  szakképző  évfolyamokba  a  tanulókat  szervezni,  tájékoztatókat tart diákok és szülők számára.  Beiskolázási hirdetéseket készít (tet), megjelentetésükről gondoskodik.  A helyi és a környékbeli sajtóban, tévékben beiskolázási anyagokat népszerűsít.  Ellen jegyzi a számlákat.  Ellenőrzi a gazdasági ügyintézők munkáját, a leltárkészletek nyilvántartását.  Részt vesz a pedagógusok teljesítményének értékelésében.  A minőségirányítási csoportban képviseli az iskolavezetést.  Kezeli (továbbküldi, illetve irattárazza) az érettségi vizsga dokumentumait.  Előkészíti az érettségi vizsga megbízásait.  Felelős az iskola szakmai programjáért (HELYI TANTERV)  Segíti, ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját.  Megszervezi  az  iskolai  események  sajtóban  történő  megjelenését,  rendszeres  kapcsolatot  tart a sajtó képviselőivel.  Irányítja  a  különböző  pályázatok  megírását,  nyertes  pályázat  esetén  a  pályázati  célok  megvalósítását, elkészíti és elkészítteti az elszámolást, a visszaigazolást.  Megszervezi, nyilvántartja és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozásokat.  Ellenőrzi a nyári felújítások karbantartások előkészítését, lebonyolítását  Felelős  az  iskola  Pedagógiai  Programjáért,  ennek  frissítéséről,  aktualizálásáról   gondoskodik.  Ellátja a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos teendőket.  Felelős az iskola Házirendjéért, ennek frissítéséről, aktualizálásáról gondoskodik.  Az iskola internetes Honlapját ellenőrzi.  Elenőrzi a rendszergazda szakmai tevékenységét.  Ellenőrzi  a  diákönkormányzatot  segítő  tanár  munkáját,  felel  a   diákrendezvények  lebonyolításáért (Teleki nap is!).  Felügyeli a diáksportot.  A munkaidő kiosztását kezeli. 

Magasabb vezetők az intézményben és (feladatai) 

Az  ​ általános  intézményvezető  helyettes    ​ az  igazgató  közvetlen  munkatársa,  az  igazgató  akadályoztatása  esetén  teljes  jogkörrel  és  felelősséggel   helyettesíti  az  irányító  munkában,  az  ellenőrzésben  és  a  napi  ügyek  intézésében.  Az  igazgatóhelyettes  feladatköréért  felelős,  a  hatáskörébe  tartozó problémákat meg kell oldania, vagy megoldásukról gondoskodnia kell.    

Intézményünkben  az  általános  intézményvezető  helyettesi  feladatokat  a  szakképzésért  felelős  intézményvezető helyettes látja el.     

A szakképzési intézményvezető helyettes feladatai    ­ ­ ­ ­

9   

Az ünnepélyek, megemlékezések megszervezését és lebonyolítását figyelemmel kíséri.  Ellenőrzi a nyári szakmai gyakorlat előkészítését, lebonyolítását, értékelését.  Megszervezi a kezdő évfolyamos tanulók beírását.  Biztosítja  az  általános  iskolák  számára  a  korábban  végzett  tanulóik  eredményeiről  a  visszajelzést (9.évf., 10. évf.). 

­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

A  belső  ellenőrzési  tervben  évente  meghatározott  osztályok  tanügyi  dokumentumainak  vezetését  folyamatosan,  havonta  ellenőrzi  (pl:  beírási  napló,  törzslap,   osztálynapló,  bizonyítvány).  Segíti a többletmunka és az óraadók elszámolását.  Kezeli a tanulók bizonyítványait, törzslapjait.  Részt  vesz  a  szakmai   vizsgákkal  kapcsolatos  szervezési  feladatokban,  a  vizsga  lebonyolításában  Ellenőrzi a vizsga dokumentumainak elkészítését, elküldését, irattárazását.  A  pedagógiai  és  szakmai  szempontok maximális érvényesítésével szervezi a helyettesítések  ellátását, vezeti a helyettesítési naplót.  Elkészíti a statisztikai jelentéseket (KIR STAT, stb…).  Kiadja  az  osztályfőnököknek  az  év  eleji,  a  félévi  és  az   év  végi  statisztikai  adatlapokat,  és  ezek lapján összesíti az adatokat .  Összeállítja és elküldi az éves nyomtatványrendelést.  Elkészíti  a  szabadságolási  tervet,  nyilvántartja  a  pedagógusok  szabadságát,  vezeti  az  ezzel  kapcsolatos dokumentumokat.  Nyilvántartja  a   sajátos  nevelési  igényű  tanulókat,  megszervezi  részükre  a  rehabilitációs  és  fejlesztő  foglalkozásokat,  elkészíti  az  SNI­s  ,BTMN­es  tanulókkal  kapcsolatos  határozatokat,  ellenőrzi  és  nyilvántartja  a  szaktanárok  által  készített  szöveges  értékelést  osztályozás alóli felmentés esetén.  Jelentkezteti a tanulókat a szakmai vizsgára.  Adatokat szolgáltat az NMH­ nak, a Kamaráknak és a Fenntartónak a szakmai vizsgákról.  Elvégzi  a  szakmai  vizsgákkal  kapcsolatos  szervezési  feladatokat,  megszervezi  a  vizsga  lebonyolítását,  ellenőrzi  a  vizsga  dokumentumainak  elkészítését,  elküldését,  és  irattározását.  Minden hónap elején elkészíti a változásjelentést.  Tanév elején kiadja, tanév végén beszedi a szakköri, korrepetálási stb. kis naplókat.  Nyilvántartja és kiadja a bizonyítványokat és tanúsítványokat .  Megszervezi és lebonyolíttatja a javítóvizsgákat, gondoskodik ennek adminisztrációjáról.  Előkészíti  és  lebonyolítja  a magántanulók  vizsgáit, elkészíti a magántanulókkal kapcsolatos   határozatokat.  Nyomon kíséri a szakmai vizsgadíjak kifizetését.   

 

A közismereti intézményvezető helyettes feladatai    ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ 10   

Szervezi és felügyeli a közösségi szolgálatot.  Az ünnepélyek, megemlékezések megszervezését, lebonyolítását figyelemmel kíséri.  Előkészíti  a  beiskolázási  napot,  gondoskodik   a  tanulók  névsorának  összeállíttatásáról,  a  tanulók felkészítéséről, tájékoztató anyagokkal való ellátásáról.  Előkészíti,  szervezi  a  nyílt  napot  (bemutató  órák,  tájékoztatók,  vendégek  fogadása,  szóróanyag biztosítása).  Előkészíti  a  9.  évfolyam   beiskolázását,  kezeli  a  jelentkezők  dokumentumait,  a  tanulmányi  eredmény alapján javaslatot tesz az intézményvezetőnek a felvételre, illetve az elutasításra.  A  belső  ellenőrzési  tervben  évente  meghatározott  osztályok  tanügyi  dokumentumainak  vezetését  folyamatosan,  havonta  ellenőrzi  (pl:  beírási  napló,  törzslap,   osztálynapló,  bizonyítvány).  Folyamatosan tartja a kapcsolatot a védőnővel.  Megszervezi  a  tanulók  rendszeres  orvosi  vizsgálatát  (iskolaorvosi  vizsgálat,  fogászati  szűrés, tüdőszűrés, stb.).  Megszervezi  a  tanulók  érettségi  vizsgára  (rendes,  előrehozott,  ismétlő,  javító,  szintemelő)  jelentkezését.  Segíti az emelt szintű érettségire való jelentkezést. 

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­  

Előkészíti az írásbeli érettségi vizsga felügyeletét.  Előkészíti a szóbeli érettségi vizsgát.  A szakma nyomon követésével kapcsolatos adatszolgáltatást végzi.  Segíti a tanulmányi kirándulások szervezését, nyilvántartja a kirándulásokat.  Folyamatos kapcsolatot tart a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi felelősökkel.  Figyelemmel  kíséri,  értelmezi,  és  a  szaktanárok  tudomására  hozza  az  országos,  illetve  a  megyei tanulmányi versenyekről megjelenő kiírásokat.  Előkészíti, szervezi, ellenőrzi a tanulmányi versenyek elbonyolítását.  Elkészíti a tanári folyosói felügyelet rendjét, valamint gondoskodik annak betartásáról.  A  tantárgyfelosztás  alapján  a  tantestület  tagjainak  bevonásával  elkészíti  az  órarendet,  teremrendet,  és  szükség  esetén  a  pedagógiai  elvek  maximális  figyelembe  vételével  módosítja azt.  Az órarend és teremrend változásiról tájékoztatja a tantestületet és a tanulókat.  Az év során rendkívüli esetben, órarend és teremrend változásokat készít.  Kezeli a​  ​ tantárgyfelosztást és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást.  Megszervezi  a  különböző  szintű  (megyei,  országos,  OKÉV)  méréseket,  gondoskodik  a  lebonyolításáról, koordinálja a központi kérdőívek kitöltését.  Nyomon kíséri az érettségi díjak kifizetését. 

A ​ kollégiumvezető​ höz tartozó munkaterületek   

Döntési területi:  ­ a  kollégiumi  tanulók  felvétele  (az  igazgatóval  egyeztetve),  kollégiumi  jogviszony  megszüntetése  ­ a kollégista tanulók térítési díjának megállapítása  ­ a nevelők munkarendjének alkalomszerű módosítása  ­ kollégiumi csoportvezetők kijelölése  ­ a kollégiumi tanulók házirendtől eltérő hazautazásának engedélyezése  ­ a kollégiumi tanulók jutalmazása, büntetése   

Feladatai:  ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ 11   

a  kollégiumi  nevelőtestület,  diákság,  valamint  a  kollégium  belső  rendjét  biztosító  személyzet tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése  közreműködik  a  tantestületi döntések előkészítésében, a területéhez kapcsolódókat önállóan  előkészíti  a kollégiumi pedagógia program elkészítéséért és végrehajtásáért felel.  Elkészíti a kollégiumi Házirendet, biztosíttatja ennek betartását  a  kollégiumi  nevelők  munkabeosztását  évenként  elkészíti,  folyamatosan  ellenőrzi,  szükség  esetén módosítja  elkészíti  a  tanulók  csoportbeosztását,  jóváhagyja  a  szobabeosztást,  tanév  közben  engedélyezi a szobaváltoztatást   tervezi és szervezi az ünnepek kollégiumi méltó megünneplését,  a nyílt nap szervezéséhez segítségnyújtás a kollégium vonatkozásában  megszervezi a kollégiumi beiratkozást, kezeli a jelentkezők dokumentumait  a  kollégium  tanügyi  dokumentumainak  vezetését  folyamatosan,  havonta  ellenőrzi   (pl:  csoportnaplók, ügyeleti naplók, foglalkozási naplók)  látogatja a kollégiumi foglalkozásokat és ellenőrzi az ott folyó munkát  elkészíti a statisztikai jelentéseket a kollégium vonatkozásában  kiadja a csoportvezetőknek az év eleji, a félévi  és az év végi statisztikai adatlapokat, és ezek   lapján összesíti az adatokat  a  kollégiumi  nevelők  vonatkozásában  elkészíti  a  szabadságolási  tervet,  nyilvántartja  a  pedagógusok szabadságát, vezeti az ezzel kapcsolatos dokumentumokat  a kollégiumi dokumentumokat pontosan, a határidőknek megfelelően vezeti,  

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­

a KIR nyilvántartást naprakészen vezeti a kollégista tanulókra vonatkozóan.   Elkészíti  a  túlórák,  helyettesítések,  ellenőrzését,  elszámolását.  Nyilvántartja a túlmunkákat.  Felel az elszámolások helyességéért és szabályosságáért.  A költségvetés által biztosított keretet célszerűen, takarékosan használja fel  A kollégiumi munkarend ellenőrzését folyamatosan végzi  Az  externista  tanulók tanulmányi munkáját figyelemmel kíséri, szükség esetén a  kollégiumi  ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló lakhatási feltételeit ellenőrzi.  A  KDT  munkáját  folyamatosan  figyelemmel  kíséri,  ügyel  a  rendezvények  színvonalas  megszervezésére.  Év elején elkészíti a kollégium munkatervét, melynek folyamatos betartását ellenőrzi  A  kollégiumi  karbantartási   és  beszerzési  feladatok  ütemezését  elkészíti,  ezek  megszervezését biztosítja.   A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata:  a)  a  napirend  szerinti   tevékenységek,  így  az  ébresztő,  a  takarodó,  az  étkeztetés  megszervezése, felügyelete, ellenőrzése,  b)  a  tanulói  nyilvántartások,   különösen  a  betegség,  távollét,  kimenő,  engedélyek  folyamatos vezetése,  c)  a  közös  helyiségek  és  közösségi  eszközök  használatának,  az  öntevékeny  diákkörök  tevékenységének a felügyelete,  d)  a  felmerülő  egyéni  problémák  kezelése,  ennek  részeként  az  ügyeletes  nevelőtanári  intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak.  Kapcsolatot tart a testvér intézményekkel  Az intézmény igazgatósági munkájába (ügyeleti rend, értekezletek) bekapcsolódik  Javaslatot  tesz  a  kollégiumi  dolgozók  elismerésére,  jutalmazására  vagy  felelősségre  vonására  Részt vesz az igazgatótanács munkájában.  Elvégez  minden   olyan  feladatot,  amely  az  intézmény  törvényes  működése  érdekében  szükséges. 

 

Tagintézmény­vezető    ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ 12   

Feladata:  A  tagintézmény  oktató/nevelő  munkájának  koordinálása,  a   pedagógia  program  szerinti  működés,  a  fejlesztő  munka  irányítása,  a  jogszabályi  kötelezettségek  betartása/betartatása a működés során.  Dönt  az  intézmény  működésével  kapcsolatban  minden  olyan  ügyben,  melyet  jogszabály  vagy más belső szabályzat nem utal más hatáskörébe.  felelős  a  tagintézmény  szakszerű  és  törvényes  működéséért,  az  Alapító  okiratban  meghatározott feladatok ellátásáért,  Gondoskodik a munkafegyelem és a munkavégzés törvényességének megtartásáról.  Gondoskodik  a  vezetői  team­munka  megszervezéséről,  előkészítéséről,  a  belső  információáramlásról.  A fenntartói feladatok ellátáshoz szükséges adatszolgáltatásról köteles gondoskodni.  Évente beszámolót készít az intézmény működéséről.  Fokozottan  ügyel  az  intézmény  pedagógiai  programjához  illeszkedő  tanítási   programok,  taneszközök kiválasztására, figyelembe veszi a munkaközösség­vezető javaslatait.  Ellenőrzi  és koordinálja a szaktárgyi munkaközösség által kidolgozott követelményrendszer  szerinti méréséket, az elkészített időterveket.  Megszervezi  a  munkaközösség­vezetők  segítségével  a követelményrendszer kipróbálását, a  szükséges korrekciókat jóváhagyja.  Irányítja a szabadidős tevékenységek szervezését, lebonyolítását.  Kötelessége:  a  kulturált,  illemtudó  viselkedésben  a  példaadással  való  nevelés,  az  iskolai  és  iskolán kívüli tárgyi és természeti környezet védelme.  Részt vesz az iskolai szintű fogadóórákon, egyéni fogadóórát szükség szerint tart.  

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ 13   

az  intézményvezetővel  tanügy  igazgatási  és  költségvetési ügyekben folyamatos kapcsolatot  tart, és együttműködik az intézmény vezetőivel, munkatársaival.  Nagy figyelmet fordít a gyermekek jogainak betartására, az egyenlő bánásmódra.  Képviseli az tagintézményt, ennek keretében aláírási jogkörrel rendelkezik. ,    Külső  szervek  és  szervezetek  magánszemélyek,  valamint  a képviselőtestület és bizottságai  előtt az intézményt képviselheti, az intézményvezetővel történő egyeztetés után.  biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését,  az  alkalmazottak  foglalkoztatására,  élet­  és  munkakörülményeire  vonatkozó  döntéseknél  jogszabály által előírt egyeztetési kötelezettségeinek eleget tesz,   szakszerűen és hatékonyan vezeti a tagintézmény nevelőtestületét,  tervezi,  szervezi,  irányítja  és  ellenőrzi  az  oktató­nevelő  munkát,  elkészíti  a  tagintézményre  vonatkozó tantárgyfelosztást és órarendet.  gondoskodik a hiányzó kollégák helyettesítéséről  dönt a tanulók felvételéről a tagintézménybe,  dönt a tanulók osztálybeosztásáról,  feladata a felzárkóztatás és tehetséggondozás biztosítása,  az  intézményvezetővel  tanügy  igazgatási  és  költségvetési ügyekben folyamatos kapcsolatot  tart, és együttműködik az intézmény vezetőivel, munkatársaival.  elnököl a tagintézményi nevelőtestületi értekezleteken,  a tanórákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat látogatja,   tervezi és szervezi tagintézményi hagyományokhoz kötött ünnepek méltó megünneplését,  az  intézménnyel  együttműködve  előkészíti  a  tagintézmény  szakmai,  illetve  fejlesztési  terveit,  előkészíti,  előkészítteti  és  a  tagintézményi  nevelőtestület  elé  terjeszti  a  nevelőtestület  döntési  jogkörébe  tartozó  alábbi  dokumentumokat:  tanévi  munkaterv,  a  végzett  munka   elemzéséről, értékeléséről szóló jelentések, tanulók fegyelmi ügyei.  megszervezi, irányítja és ellenőrzi a meghozott döntések végrehajtását,  a  székhelyintézménnyel  együttműködve  pályázatot  nyújt  be,  nyújtat  be  a  címzett  és célzott  támogatások elnyerésére.  az osztálynaplókat félévente legalább egyszer ellenőrzi, ellenőrizteti,  a  tartósan  jó  munkát  végző  és  továbbképzésben  résztvevő  kollégákat  magasabb  szintű  elismerésekre terjesztheti fel,  az  Iskolaszék  ülésein,  mint  meghívott  részt  vesz,  a  szükséges  napirendi  pontokhoz  az  anyagot kidolgozza, kidolgoztatja,  a  gyermek­  és  ifjúságvédelmi  feladatokkal  megbízott  kollégákkal  szoros munkakapcsolatot  tart,  a munkaközösség­vezetőket, osztályfőnököket megbízza a tagintézményben,  felelős a gazdasági­, pénzügyi rendelkezések megtartásáért és a végrehajtás ellenőrzéséért,  a tagintézmény ügyviteli munkáját irányítja és ellenőrzi,   felelős  a  havi  tanítási   időkeret  és  a  helyettesítések szabályszerű és időbeni elszámolásáért a  tagintézmény vonatkozásában.  a  hivatásának  nem  megfelelő  magatartást  tanúsító  tanárt  figyelmezteti,  szükséges  esetben  fegyelmileg felelősségre vonja,  a részt vesz a költségvetés előkészítésében,  a  munkaközösségek  és  a  szaktanácsadók  javaslata  alapján   javaslatot  tesz  a  beszerzések  belső arányainak kialakítására,   gondoskodik  a  tagintézményi  és  egyéb  tanulmányi,  kulturális,  sportversenyek  meghirdetéséről,  meghatározza a szakmunkás vizsgák idejét, rendjét,  a  tagintézményben  az  osztályozó  vizsgák,  javító  vizsgák  idejét  meghatározza,  kijelöli  a  lebonyolításért felelős személyeket,   az ünnepélyek, megemlékezések megszervezését, lebonyolítását figyelemmel kíséri,  a három napot meghaladó tanulói távolmaradást engedélyezi, 

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­  

a  diák  szociális  juttatások  igénylését,  odaítélését  figyelemmel  kíséri,  ellenőrzi,  szükség  esetén javaslatot tesz,  a társadalmi, önkormányzati, magántulajdon és a környezet fokozott védelmét megköveteli,  a  leltározáshoz,   selejtezésekhez,  belső  ellenőrzésekhez  a  körülményeket,  a  szükséges  személyeket biztosítja,  együttműködik  a  szülői  közösség  tanárelnökével,  az  iskolaszékkel,  a  diákbizottsággal,  a  közalkalmazotti tanács és a szakszervezet vezetőjével,   minden  rendelkezésre  álló,  eszközzel  és  intézkedéssel  megköveteli  és  megkövetelteti  a  nevelő­oktató munka tekintélyét és tiszteletbetartását,  az intézményi védő, óvó előírásokat betartja, betartatja,   a fenntartó törvényességi ellenőrző munkájában együttműködik,  a  feladatai  ellátásához  a  költségvetési  szerv  vagyonkezelésébe,  használatába  adott  vagyon  rendeltetésszerű igénybevételét biztosítja, ennek védelméért felel  a  költségvetési  szerv  gazdálkodásában  a  szakmai  hatékonyság  és   a  gazdaságosság  követelményeit érvényesítteti,  a  tervezési,  beszámolási,  információszolgáltatási  kötelezettséggel  kapcsolatos  feladatok  elvégzi, elvégezteti a tagintézményre vonatkozóan  a tagintézményen belül a belső ellenőrzést megszervezési és működteti. 

A HÍD program vezetője    ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ 14   

Feladata  az  iskolai  HÍD   2/C  program  irányítása,  az  ott  dolgozó  kollégák  munkájának  szervezése, felügyelete, patronálása.  E  mellett  az intézmény vezetési­szervezési feladatainak megosztása az intézményvezetővel,  a  tagintézmény­vezetővel  a pedagógiai program által meghatározott szakmai programból az  elméleti  részterület  felügyelete  az  iskolába  járó  gyermekek  személyiségének  kiteljesítése,  tudásuk elmélyítése érdekében.  Felelősséggel  tartozik  az  iskola  Pedagógiai  Programjában  megfogalmazott  célok  megvalósulásáért.  Irányítja a szakmai képző évfolyamok munkáját, és ott dolgozó pedagógusok munkáját.  Gondoskodik  a  szakmai  képző  évfolyamok  munkájának  fejlesztéséről,  a  pedagógiai  program vonatkozó részének átdolgozásáról, a szabályszerű jóváhagyatásról.  Vezetői feladatait a munkaközösség­vezetőkkel összehangoltan végzi.  Közreműködik  a  felügyelete,  irányítása  alatt  működő  részlegek  költségvetési  előirányzatainak szabályszerű felhasználásában, a felhasználás dokumentálásában.  Közreműködik a tantestületi döntések előkészítésében, végrehajtásában.  Fokozottan  ügyel  az  intézmény  pedagógiai  programjához  illeszkedő  tanítási   programok,  taneszközök kiválasztására, figyelembe veszi a munkaközösség­vezető javaslatait.  Szaktárgya  körében  közre  kell  működnie  a  teljesítmény­mérésekben,  a  minőségbiztosítási  rendszer működtetésében.  Irányítja a szaktárgyi szabadidős tevékenységek szervezését, lebonyolítását.  Szervezi a tagozat közművelődési tevékenységét.  Kötelessége:  a  kulturált,  illemtudó  viselkedésben  a  példaadással  való  nevelés,  az  iskolai  és  iskolán  kívüli  tárgyi  és  természeti  környezet  védelme,  a  szakszerű   ügyelet­ellátásban  való  közreműködés.  Köteles  ellenőrizni,  hogy  a  tanulóknak  az  osztályozáshoz,  értékeléshez  megfelelő számú érdemjegye legyen.  A  tagintézményben  gondoskodik   arról,  hogy  a  tanulók  írásbeli  dolgozatait  1  évig  megőrzésre kerüljenek.  Az érdemjegyek naplóba való beírását ellenőrzi.  Részt vesz az iskolai szintű fogadóórákon, egyéni fogadóórát szükség szerint tart.   A  tanórán  és  a  tanórán  kívüli  programokon  egyaránt  figyelemmel  van   a  nevelési  szempontokra is.   Fokozott figyelmet kell fordítani a balesetmentes környezet megteremtésére. 

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­   2.3.  

Nagy figyelmet fordít a gyermekek jogainak betartására, az egyenlő bánásmódra.  A  rábízott  leltári  tárgyakért  felelősséget  visel  a  Munka  Törvénykönyve  és  a  Kjt.  által  meghatározott mértékben.  Javaslattétel a pedagógiai program megváltoztatására.  A tagozatra vonatkozó költségvetési tervezet összeállítása.  Beszámolók és jelentések készítése.   A  tagintézmény  vezetővel  tervezi  és  szervezi  tagintézményi  hagyományokhoz  kötött  ünnepek méltó megünneplését,  Kidolgozza  a  szakmai  vizsgák  rendjét,  kapcsolatot  tart  a  megyei  Kereskedelmi  és  Iparkamarával.  Szervezi  és  felügyeli  a  tagintézményben  az  osztályozó  vizsgák,  javító  vizsgákat,  kijelöli  a  lebonyolításért felelős személyeket,   az ünnepélyek, megemlékezések megszervezését, lebonyolítását figyelemmel kíséri,  a  diákok  szociális  juttatások  igénylését,  odaítélését  figyelemmel  kíséri,  ellenőrzi,  szükség  esetén javaslatot tesz,  a  hiányszakmát  tanuló  diákok  Szakiskolai  ösztöndíját  igényli,  figyelemmel  kíséri,  elvégzi  az elszámolást.  Együttműködik a KLIK megyei tankerület szakmai csoportjával. 

Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 

Az  intézmény  vezetője  vagy  helyettesei  ​ közül  egyiküknek  az  intézményben  kell  tartózkodnia  abban  az  időszakban,  amikor   tanítási  órák,  a  tanulók  számára  szervezett  iskolai  rendszerű  délutáni  tanórai  foglalkozások vannak.  Szorgalmi  időben  hétfőtől  csütörtökig  a  nyitvatartási  időn  belül  az  iskola  vezetőjének,   vagy  egyik  helyettesének  reggel  7,30 órától legalább 16,00 óráig, pénteken 7,30­től 14,00­ig, továbbá az iskolában  lévő foglalkozások ideje alatt végig az iskolában kell tartózkodnia.  Egyéb  esetekben  munkájukat  az  iskola  szükségleteinek  és  aktuális  feladataiknak  megfelelő  időben  és  időtartamban látják el.   Az  iskolában  szervezett  rendezvények  esetében  a  vezetők  közül  valakinek  az  iskolában  kell  tartózkodnia.      2.4.

Az  intézményvezető  vagy  intézményvezető­  helyettes  akadályoztatása  esetén  érvényes helyettesítési rend 

 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) f)   

A  nevelési­oktatási  intézmény  vezetője  az  alábbiak  szerint  köteles  gondoskodni  arról,  hogy  ő,  vagy  helyettesének akadályoztatása esetén a:  ­ vezetői,   ­ vezetőhelyettesi  feladatokat ellássák.   

Az  intézmény  vezetőjének  az  akadályoztatása  esetén  (pl.  betegsége,  egyéb  távolléte  stb.)  vezetői  feladatokat az általános intézményvezető­helyettesnek kell ellátnia.  Ha  ő  nincs  az  intézményben,  a  helyettesítését  az  oktatási  intézményvezető­helyettes,  majd  a  nevelési  intézményvezető­helyettes  végzi.  Amennyiben  az  intézményvezető­helyettesek  vannak  akadályoztatva,  akkor  az  osztályfőnöki  munkaközösség  vezető  köteles  a  felmerült  problémákat  megoldani, vagy megoldatni.  Amennyiben  a  fent  felsoroltak  közül  egyikük  sem  tud  az  iskolában  tartózkodni,  az  esetleg  szükséges  intézkedések  megtételére  a  nevelőtestület  egyik  tagját  kell  megbízni.  A  megbízást  a  dolgozók  tudomására kell hozni.  15   

 

A tagintézményben   

Távollévő  tagintézmény  vezetőt  egy  napnál  hosszabb  távollét  esetén  teljes  jogkörrel  a  tagintézmény  vezető  helyettes helyettesíti. Ha a tagintézmény vezető  helyettes akadályoztatta van a vezetői feladatok  ellátásában  a  helyettesíti  faladatokat  a  gyakorlatioktatás­vezető,  az  ő  távolléte  esetén  a  kollégium  vezető látja el. Ha  a tagintézményben a kollégium vezetőt kell helyettesíteni, a helyettesítési feladatot a  legtöbb  gyakorlati  idővel  rendelkező  kollégiumi  nevelő  látja  el.  A  gyakorlatioktatás­vezetői  feladatokat távolléte esetén a tagintézmény vezető helyettes látja el.   

A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások    ­ ­ ­

a  helyettesek  csak   a  napi,  a  zökkenőmentes  működés  biztosítására   vonatkozó  intézkedéseket,  döntéseket hozhatják meg a vezető, a vezetőhelyettes helyett,  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok,  a  helyettesítés  során  a  helyettes  a  jogszabály,  illetve  az  intézmény  belső  szabályzataiban,  rendelkezéseiben, kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.   

2.5.  

A vezetők közötti feladat megosztás 

Lásd az intézményvezető és intézményvezető­helyettesek munkaköri leírása fejezetben.     2.6.

Az  intézményvezető  feladat­  és  hatásköréből  leadott  feladat­  és  hatáskörök  a  megbízottak megjelölésével 

 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) t)   

Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok    ­ ­ ­

­

az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlása,  kötelezettségvállalási, utalványozási jogkör gyakorlása  döntés  –  az  egyetértési  kötelezettség  megtartásával  –  az  intézmény  működésével  kapcsolatban  minden  olyan  ügyben,  amelyet  a  jogszabály,  vagy  a  Közalkalmazotti  Szabályzat  más  hatáskörébe nem utal.  Közvetlenül  irányítja   az  igazgatóhelyettesek,  tagintézményvezető,  kollégiumvezető,  valamint  az iskolatitkár munkáját. 

 

Intézményvezetői hatáskörök átruházása  Az intézményvezető –egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett­ a következő hatásköröket  ruházza át:  Képviseleti jogkörökből:  ­ A   tagintézmények  szakmai  képviseletét  a  tagintézmény­vezetőre  abban  az  esetben,  ha  a  képviselet nem haladja meg az érintett tagintézmény kereteit  ­ Az intézmény képviseletét szakmai kérdésekben az ált. igazgatóhelyettesre.   

Munkáltatói jogkörökből:  ­ Szabadságolást, helyettesítéseket, továbbképzési beosztásokat az oktatási  intézményvezető­helyettesre, a tagintézmény­vezetőre, kollégium vezetőre, a technikai  dolgozók esetében a személyzeti ügyintézőre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak  tekintetében.  16   

­

Kinevezéseknél az intézményvezető az érintett tagintézmény­vezetőjétől, a kollégium vezetőtől  véleményt kér. 

 

Kötelezettségvállalás jogkörből:  ­ A tagintézmények helyiségeinek bérbeadását a tagintézmény vezetőjére.  Minden egyéb átruházott hatásköröket a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák.     2.7.  

Munkaköri leírások 

Jogi háttér. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) t)    2.7.1. Általános munkaköri leírások   

Az egyénre szóló munkaköri leírások a személyi anyagokban találhatók, az SZMSZ­nek nem részei.   A  technikai  dolgozók  közül  a  takarítói,  karbantartói,  konyhai  feladatokkal  kapcsolatos  munkakörök  kikerültek  az  intézmény  hatásköréből  2009.  augusztus  1­jétől.  A  dolgozók  feladatait  tartalmazó  elvi  munkaköri  leírásokat   azonban  meghagytuk  az  SZMSZ­ben,  hiszen  változatlanul  az  intézményben  ezeket el kell látni. A konkrét munkaköri leírásokat azonban az új foglalkoztató adja ki.    2.7.2.

Pedagógusok 

Munkakörükben és megbízatásaik alapján ellátandó feladataik, a megbízással kapcsolatos elvek   

A pedagógusok munkaköri kötelezettségét szabályozza:  ­ a Munka Törvénykönyve  ­ Köznevelési törvény  ­ a bér­ és munkaügyi rendeletek  ­ miniszteri rendeletek és utasítások  ­ KJT   ­ a felettes szervek határozatai  ­ a pedagógiai program   ­ az SZMSZ   

A  pedagógus  munkaköri  kötelessége  különösen  az  egyes  pedagógus  munkakörökre  előírt,  illetőleg  a  heti  kötött  munkaidőben  tartandó  tanítási,  nevelési  és  a  tanulókkal  való  egyéb  közvetlen  foglalkozási  feladatok,  továbbá  a  tanítási,  a  foglalkozás  előkészítésével, a tanórán kívüli foglalkozásokkal szorosan  összefüggő olyan feladatok ellátása, amelyek a pedagógus szakértelmét igényli.   

A pedagógusok legfontosabb munkavégzései területei    ­ ­ ­

17   

a szaktanári tevékenység  kollégiumi nevelőtanári tevékenység  megbízatásból adódó feladatok:  térítéssel járók (pótlék és/vagy órakedvezmény)  a) szakmai munkaközösség­vezető  b) osztályfőnök  c) közalkalmazotti tanács vezető és vezetőségi tagok  d) szakszervezeti vezetők  térítés nélküliek:  a) gyakorlati oktatásvezető feladatokat ellátó  

diákmozgalmat segítő pedagógus  gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó  szertárfelelős  teremfelelős  tanári segéd könyvtáros  esélyegyenlőségi referens  szülői közösség tanárelnöke   környezetvédelmi felelős  tűzvédelmi felelős  munka­és balesetvédelmi felelős  továbbtanulási felelős  minőség irányítási feladatokat ellátó  a pedagógus munkaterülethez szorosan nem kapcsolható tevékenység  társadalmi munka  b) c) d) e) f) g) h) e) f) g) i) j)

­ ­  

Szaktanári tevékenység   

Szaktanárok   

A  köznevelési  törvényben  foglaltak  alapján  a  pedagógus  alapvető  feladata  a  rábízott  gyermekek,   tanulók  nevelése,  oktatása,  a  kerettantervben  előírt  törzsanyag  átadása,  elsajátításának  ellenőrzése,  sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.  Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy:  ­ nevelő  és  oktató  munkája  során  gondoskodjék  a  gyermek  személyiségének  fejlődéséről,  tehetségének  kibontakoztatásáról,  ennek  érdekében  tegyen   meg  minden  tőle  elvárhatót,  figyelembe  véve  a  gyermek  egyéni  képességeit,  adottságait,  fejlődésének  ütemét,  szociokulturális helyzetét,  ­ a  különleges  bánásmódot  igénylő  gyermekekkel  egyénileg   foglalkozzon,  szükség  szerint  együttműködjön  gyógypedagógussal  vagy  a  nevelést,  oktatást  segítő  más  szakemberekkel,  a  bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,  ­ segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,  ­ előmozdítsa  a  gyermek,  tanuló  erkölcsi  fejlődését,  a  közösségi  együttműködés  magatartási  szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  ­ egymás  szeretetére  és  tiszteletére, a családi élet  értékeinek megismerésére és megbecsülésére,  együttműködésre,  környezettudatosságra,  egészséges  életmódra,  hazaszeretetre  nevelje  a  gyermekeket, tanulókat,  ­ a  szülőt  (törvényes  képviselőt)  rendszeresen  tájékoztassa  a  tanuló  iskolai  teljesítményéről,  magatartásáról,  az  ezzel  kapcsolatban  észlelt  problémákról,  az  iskola  döntéseiről,  a  gyermek  tanulmányait érintő lehetőségekről,  ­ a  gyermek  testi­lelki   egészségének  fejlesztése  és   megóvása   érdekében  tegyen  meg  minden  lehetséges  erőfeszítést:  felvilágosítással,  a munka­ és balesetvédelmi előírások betartásával és  betartatásával,  a  veszélyhelyzetek  feltárásával  és  elhárításával,  a  szülő  ­  és  szükség  esetén  más szakemberek ­ bevonásával,  ­ a  gyermekek,  a  tanulók  és  a  szülők,  valamint  a  munkatársak  emberi  méltóságát  és  jogait  maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  ­ az  ismereteket  tárgyilagosan,  sokoldalúan  és  változatos  módszerekkel   közvetítse,  oktatómunkáját  éves  és  tanórai  szinten,  tanulócsoporthoz  igazítva,  szakszerűen  megtervezve  végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,  ­ a  kerettantervben  és  a  pedagógiai  programban   meghatározottak  szerint  érdemjegyekkel  vagy  szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,  ­ részt vegyen a számára előírt pedagógus­továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,   ­ tanítványai  pályaorientációját,  aktív  szakmai  életútra  történő  felkészítését  folyamatosan  irányítsa,  18   

­ ­ ­ ­ ­ ­

a  pedagógiai  programban  és  az  SZMSZ­ben  előírt  valamennyi  pedagógiai  és  adminisztratív  feladatait maradéktalanul teljesítse,  pontosan  és  aktívan  részt  vegyen  a  nevelőtestület  értekezletein,  a  fogadóórákon,  az  iskolai  ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,  megőrizze a hivatali titkot,  hivatásához méltó magatartást tanúsítson,  a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 

 

Szakoktatók    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­

A  szakmai  szakoktató  az  iskola  pedagógiai  programja és a szakmai programja alapján irányítja  a tanulókat a gyakorlati ismeretek elsajátításában.  Fokozott  figyelemmel  előkészíti  a  képzési  program  szerint  a  foglalkozáshoz  szükséges  eszközöket, anyagokat.  A tanév elején a kidolgozott követelményrendszer szerint éves foglalkozási ütemtervet készít.  Fokozott  figyelemmel  segíti  a   gyengébb  képességű  tanulókat  az  ismeretek  elsajátításában, a jó  képességűeket segíti tehetségük kibontakoztatásában.  Kötelessége  a  kulturált,  illemtudó  viselkedésben  a  példaadással  való  nevelés,  az  iskolai  és  iskolán kívüli tárgyi, és természeti környezet védelme.  Köteles  gondoskodni  arról,  hogy  a  tanulóknak  az  osztályozáshoz,  értékeléshez  megfelelő  számú érdemjegye legyen.  Az érdemjegyek naplóba való beírása a feladata.   Felügyeli a tanulókat a foglalkozás közti szünetben.  Részt vesz az iskolai szintű fogadóórákon, az iskola egyéb szervezett rendezvényein.  Közreműködik  az  iskola  programjainak  szervezésében,  az  oktatási  folyamatok  szervezésében   és előkészítésében.  Fokozott  figyelmet  kell  fordítania  a  balesetmentes  környezet  megteremtésére,  és  munkavégzésre   Nagy  figyelmet  fordít   a  gyermekek  jogainak  betartására,  az  egyenlő  bánásmódra,  eltérő  nevelési  igényű  gyermekek  oktatása,  nevelése  esetén  az  ezen  programból  ráháruló  feladatot  pontosan és empatikusan végzi.  A  rábízott  leltári  tárgyakért  felelősséget  visel  a  Munka  Törvénykönyve  és  a  Kjt.  Által  meghatározott mértékben.  Folyamatosan  figyelemmel  kell  kísérnie  a  szakmai  ismeretek  körébe   tartozó  új  tudományos  eredményeket, a pedagógiai módszertani újításokat. 

 

Kollégiumi nevelőtanárok    ­ ­

­ ­

­

19   

A  nevelőtanár  feladata,  hogy  széleskörű  pedagógiai  felkészültséggel,  felelősséggel,  önállósággal, céltudatosan segítse a kollégiumi életben rejlő nevelő hatások kibontakoztatását.  A  nevelőtanár  feladata,  hogy  figyelemmel  kísérje,  segítse  a  kollégiumi  és  a  gondjaira  bízott  externátusos  tanulók  erkölcsi  fejlődését,  tanulmányi  munkáját,  sokoldalú  művelődését,  egészséges életmódjának alakulását.  Hivatásából  eredő kötelessége, hogy fejlessze pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános  műveltségét.  Ismerkedjék  meg  a  rábízott  tanulók  családi  körülményeivel,  tartson  kapcsolatot  a  szülőkkel.  Évente  két  alkalommal   írásban  értesítse  a  szülőket  gyermekük  tanulmányi   munkájáról,  magatartásáról.  Működjön  együtt  szorosan  az  általa  irányított  kisebb  közösséggel,  segítse  tervező,  szervező,  irányító  ,  ellenőrző  munkájukat,  öntevékenységük  kibontakoztatását,  érdekvédelmi  feladataik  végrehajtását. 

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Törekedjen  arra,  hogy  őszinte,  nyílt  nevelőtanár­diák  kapcsolatot  teremtsen  a  rábízott  fiatalokkal.  Tartson  rendszeres  kapcsolatot  a  tanulók  osztályfőnökével,  szaktanáraival,  sportfoglalkozásra  készüljön fel és vezesse a munkájához szükséges adminisztrációt.  Rendszeresen  ellenőrizze  a  tanulók  által  használt  helyiségek  rendjét,  tisztaságát,  a  tanulók  ápoltságát, a szekrények rendjét.  Gondoskodjon  a  betegek  orvosi  ellátásáról,  vizsgálaton  való  megjelenéséről,  betegszobai  elhelyezéséről ellenőrzésükről.  A  kollégiumvezető  beosztása  szerint  pihenő  és  munkaszüneti  napokon,  valamint  éjszaka  ügyeleti szolgálatot teljesít.   Valamely  beosztás  szerinti  foglalkozás,  ügyelet  elhagyására,  elcserélésére  engedélyt  kell kérni  a kollégium vezetőtől.  Az  Mtk.  és  végrehajtási  rendeletei  szerint  anyagi  felelősséggel  tartozik  a  gondozására  bízott  eszközök, felszerelések épségéért.  A  szakmai  munkaközösségi  üléseken,  nevelési  értekezleteken  és  tantestületi  értekezleteken  részt vesz.  Az  ügyeletes  nevelő  gondoskodik  a   foglalkozáson  nem  tartózkodó  tanulók  pedagógiai  felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.  A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár:  a)  visszatérő  rendszerű  ellenőrzést  folytat  a  külső  és  belső  biztonsági  rendszabályok,  a  balesetvédelmi  előírások  betartása,  az  egyéni  és  közösségi  tulajdon  védelme,  a  megelőzés  érdekében,  b)  folyamatos  jelenlétével  biztosítja  a  házirend  betartatását,  különös   tekintettel  az  együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére,  c)  időszakos  ellenőrzést  folytat  az  egyéni  és  közösségi  rend  fenntartása,  a  tisztasági  és  az  egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából,  A  pedagógiai  felügyelet  átadásakor  az  ügyeletes  nevelőtanárok  között  ­  dokumentált  ­  információcserére kell sort keríteni. 

 

Iskolapszichológus   

Az  iskolában  folyó  oktató­nevelő  munka  hatékonyabbá  tételét  hivatott  segíteni  az iskolapszichológus.  Szakmai tevékenységében a megelőzésen van a hangsúly, így feladata, hogy minél korábban felismerje  a  felmerülő  tanulási,  vagy  magatartási  problémákat,  beilleszkedési  illetve  alkalmazkodási  nehézségeket.  Ezen  problémák  időben  történő  azonosításával  a  korrekció  kisebb  erőfeszítéssel  valósítható  meg.  A  problémák  feltárása  mellett  előre  jelezheti   a  kiemelkedő  tehetségeket  is  azok  fejlesztése érdekében.  Mentálhigiénés  vizsgálatokat  végez  (szorongás,  figyelem,  fáradás  vizsgálata)  problematikus  esetek  kiszűrése  végett.  Közösségek  viszonyrendszerének  feltérképezését  végzi  pszichometriai  eszközökkel.  Egyéni vagy csoportos formában foglalkozik a hozzá forduló gyerekek problémáival.    

Az iskolapszichológus feladatai:    ­ ­ ­ ­

20   

Információgyűjtés az egyes gyerekről illetve gyerekcsoportról  Ennek  során  az  iskolapszichológus   teszteket,  felmérőlapokat,  kérdőíveket  használ  és  megfigyeléseket végez az osztályban.  Közvetlen foglalkozás egy­egy gyerekkel illetve gyerekcsoporttal  A  problémák  súlyosságában  különbséget  tesz  az  iskolapszichológus  és  azokat  a  gyerekeket,  akik  hosszú  ideig  tartó  terápiát  igényelnek,  a  nevelési  tanácsadó  szakembereinek  gondjaira  bízza.  Ezen  kívül  összegyűjtheti  azokat  a  gyerekeket,  akik  az  első  osztályban  tanulási  problémákkal  küzdenek  és  számukra  korrekciós  programot  vezethet  be.  Pl.  tanulási  tréning  szervezése.  A  pszichológus  nem  elsősorban  korrepetál,  hanem  olyan   alapkészségek  fejlesztésével  foglalkozik,  melyek  létrejötte  könnyebbé  teszi   az  ismeretelsajátítást.  A 

­ ­

­

pályaválasztási  orientáció  felmérésében  illetve  pályaválasztási  tanácsadásban  aktívan  közreműködik. Igény esetén önismereti csoportot vezet, ismeretterjesztő előadásokat szervez.  Konzultáció a pedagógusokkal  Az  iskolapszichológus  tanácsadóként  működik  közre.  A  közvetlen  nevelési  beavatkozást  a  pedagógus  végzi.  A  konzultációs   kapcsolat  a  kölcsönös  bizalmon  alapszik,  a  pedagógus   részéről önkéntes részvételt feltételez.  Az  iskolapszichológus  az  iskola  vezetőjével  és  a  szülőkkel  is  folytathat  konzultációt,   amennyiben ezt az illető személyek igénylik. Óralátogatásokon vesz részt. 

 

Szükség  esetén  a  gyereket  továbbküldi  a  problémát  megfelelően  ellátni  tudó  intézményhez  (Nevelési  Tanácsadó, kórház, terápiás intézmény).    

Gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus   

A munkakör célja: az iskolában tanuló sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási  nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek/tanulók pedagógiai ellátása,  terápiás megsegítése, szakvélemény készítése.   Munkaterületei​ :  ­ komplex pszichológiai­pedagógiai vizsgálatok pedagógiai részének végzése  ­ tanácsadás  ­ egyéni és kiscsoportos foglalkozások vezetése  ­ szakvélemények készítése   

Pedagógiai diagnosztizálás​ :  ­ pedagógiai vizsgálat alkalmával az általános képességek,részképességek,figyelem ,emlékezet,  gondolkodás, taníthatóság, tantárgyi ismeretek felmérését, azok életkori szinttel/osztályfok  szinttel való összevetését végzi,  ­ szükség esetén (a szülő hozzájárulása mellett) konzultáció a gyermek/tanuló  óvodapedagógusával, pedagógusával és egyéb intézményekkel,  ­ amennyiben  a  komplex  pszichológiai­pedagógiai  vizsgálat  összegzése  alapján  a  gyermeknél/tanulónál   sajátos  nevelési  igény  valószínűsíthető,  szükség  esetén  szakértői  vizsgálatot kezdeményez.   

Tanácsadás:  ­ a  hozzá  fordulóknak­  otthoni  körülmények  között  is  megvalósítható­  ötleteket,   tanácsokat,  esetleg hozzáférhető szakirodalmat ajánl, a felmerülő problémák kezelése érdekében   ­ felkérésre  konzultációt  biztosít  az  oktatási­nevelési  intézmények  pedagógusainak  és  szakembereinek  Csoportfoglalkozások vezetése:  Az  SNI­s  és  BTMN­  nel  küzdő  gyermekek/tanulók  fejlesztő  foglalkoztatása,  ez  a  probléma  függvényében egyéni vagy kiscsoportos.   

Szakvélemény készítése:  A  tanulási  és  beilleszkedési  nehézséggel,  magatartási  rendellenességekkel  küzdő  gyermekek  pedagógiai vizsgálatát követően írásos szakvéleményt készít   

Adminisztratív munka:  ­ forgalmi naplót vezet  ­ egyéni lapon rögzíti a gyermekek megjelenését  ­ feljegyzéseket vezet a foglalkozások tartalmáról   

Egyéb kötelezettsége​ :  ­ részt vesz a heti megbeszéléseken  21   

­ ­ ­ ­ ­ ­

kötelező  óraszámon   kívüli  munkaidejét  kapcsolattartásra,  szakmai  dokumentációra,  felkészülésre, továbbképzésre használja  részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről gondoskodik  titoktartási kötelezettség  szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el  tiszteletben tartja a hozzá fordulók méltóságát, személyiségi jogait  a  munkavállaló  feladata  továbbá  mindaz,  amellyel  a  munkaköréhez  kapcsolódóan,  a  szakképzettségével összefüggően az intézményvezető megbízza 

 

Egyéb feladatok:  ­ Segítségnyújtás  a   gyermek,   a  tanuló  neveléséhez,  oktatásához,  ha   adottsága,  fejlettsége,  képessége, tehetsége, fejlődési üteme indokolja   ­ A Pedagógiai Szakszolgálatok szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése.   

Megbízás   

A  nevelési­oktatási  intézmény  alapvető  működése  szükségessé  teszi,  hogy  a   pedagógusok  a  nevelő­oktató munkával kapcsolatos feladatokat lássanak el.  Törekedni kell arra, hogy minden megbízatásnál a legrátermettebb pedagógusra essen a választás.   

A nevelő­oktató munkával kapcsolatos megbízatásnál figyelembe kell venni:    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

a nevelési­oktatási szempontokat,  az intézmény továbbképzési tervét,  a tanulóifjúság érdekeit,  a nevelőtestület érdekeit,  a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet véleményét,  az egyéni adottságokat, a speciális irányultságot,  az egyenletes teherviselésre való törekvés elvét,  a szociális szempontokat (terhes, kisgyermekes, egyéb) 

 

Diákmozgalmat segítő pedagógus (DÖK tanár)    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

irányító,  szervező  munkájával  segíti  a  DÖK  munkáját,  a  diákrendezvények  megszervezését,  lebonyolítását  a diákmozgalom éves munkatervét a diákvezetőkkel együtt elkészíti,   a  tanév  első  hetében felmérést készít a tanulóifjúság körében arról,  hogy  milyen érdeklődési körök,  diákkörök iránt a legnagyobb az érdeklődés  a  tanév  elején  meghirdetett  pályázatokra,  versenyekre  az  intézményvezetőség  egyetértésével  mozgósít. Az éves programot kidolgozza.  Az iskola szintű rendezvényeket szervezi, irányítja  a  diákmozgalommal  kapcsolatos  rendezvényeken  –  iskolain  és  iskolán  kívülin­  a  felügyeletet  illetve kíséretet a vezetőség bevonásával megszervezi  a  „Teleki  nap”  megszervezésében,  programjának  a  kialakításában segítséget nyújt a DÖK­nek és a  tanulóifjúságnak  a tantestületet folyamatosan tájékoztatja a diákrendezvényekről  az osztályfőnökökkel szorosan együttműködik  a  diákmozgalommal  kapcsolatos  tevékenységről  közvetlenül  beszámolási   kötelezettséggel  rendelkezik az intézmény vezetőségének, illetve az intézményvezetőnek. 

 

Az osztályfőnök   

22   

A  20/2012.  (VIII.  31.)  EMMI  rendelet  7.  §.  (1)  ae)  pont  alapján  a  pedagógiai  programunk  2.5. pontja  részletesen  tartalmazza  az  osztályfőnök  kiválasztását,  az  osztályfőnöki  munka  tartalmát,  és  az  osztályfőnök feladatait.   

A ​ gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó   

Feladatai:    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­  

Nyilvántartja a potenciálisan veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat.  Folyamatosan  figyelemmel  kíséri  a  veszélyeztetett  tanulók  szociális  és  életkörülményeit,  szükség  esetén a családdal, gyámügyi szervekkel felveszi a kapcsolatot.  Összehangolja  az   osztályfőnökök  ifjúságvédelmi  munkáját.  Szükség  esetén  az  osztályfőnökkel  közös családlátogatást szervez.  A diák­szociális bizottság üléseit szervezi, irányítja.  A támogatások odaítélésével kapcsolatos dokumentumokat vezeti.  A  városi  gyermek  és  ifjúságvédelmi  előadóval  és  az  egészségügyi  szervezetekkel  folyamatos  kapcsolatot tart.  Tankönyv kedvezmények elosztását szervezi, nyilvántartja  Továbbképzéseken, tájékoztatókon vesz részt. 

Pályaválasztási felelős    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­  

Koordinálja és irányítja az osztályfőnökök pályaorientációs tevékenységét.  A  pályaválasztással  kapcsolatos  anyagokat  tanulmányozza,  azokról  a  kollégákat  és  a  tanulókat  tájékoztatja.  Az osztályfőnökökkel pályaválasztási üzemlátogatásokat szervez.  A pályaválasztással kapcsolatos statisztikai kimutatásokat készít.  Az  intézmény  pályaválasztási  tevékenységét  folyamatosan  figyelemmel  kíséri,  elemzi,  felkérésére  beszámol az intézményi vezetőségnek illetve az igazgatónak.  A  felsőoktatási  intézmények  beiskolázási  felelőseivel  felveszi  a  kapcsolatot,  az  igényeknek  megfelelően előadást szervez tanulóinknak.  A felsőoktatási intézmények nyílt napjaira látogatást szervez.  Az  intézmény  továbbtanulási  eredményeit  folyamatosan  figyelemmel  kíséri,  szükség  esetén  tanácsokat ad a tanulóknak és a szülőknek.  Munkaterületével kapcsolatos értekezleteken felkérésre részt vesz. 

A szülői közösség tanárelnöke:    ­ ­ ­ ­ ­ ­  

Rendszeres kapcsolatot tart az SZK elnökével  Az  SZK  választmányát  tájékoztatja  az  intézmény  fő  nevelési­oktatási  területeiről.  A  választmány  tagjait megnyeri az iskolai célok, feladatok megvalósításához.  Az SZK választmányi ülésein az iskola képviselője.  A  választmányi  üléseken elhangzottakról, az ott született döntésekről  beszámol az igazgatónak és a  tantestületnek.  Az SZK rendezvényeit operatív módon segíti, támogatja.  A tanuló ifjúság érdekét szem előtt tartva együttműködik a SZK aktíváival. 

DSK működését segítő pedagógus ​ ?????????????????????????    ­ ­

23   

Tegye  lehetővé  és   vonzóvá  a  tanulóifjúság  számára  a  mindennapi,  rendszeres  testgyakorlást.  A  nem szakos kollégák támogatását is igyekezzen megnyerni.  A  DSK  működési  szabályzatának  megfelelően  biztosítsa  az  intézmény  DSK  működési  tevékenységét. 

­ ­ ­ ­ ­  

A  DSK  működéséről,  eredményeiről,  gondjairól  évente  egy  alkalommal  elemző  értékelést  készítsen.  A DSK működéséhez szükséges dokumentumokat készítse, illetve készíttesse el.  A sportköri pénzeszközök felhasználása szolgálja a tanulóifjúság széles rétegét.   Segítse a szakosztályok megszervezését és működését.  Az igazgatót tájékoztassa folyamatosan a DSK­ban folyó munkáról. 

Munka­ és balesetvédelmi felelős    ­ ­

­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Az  intézmény  munkavédelmi  szabályzatát  elkészíti,  szükség  esetén   –a  vonatkozó  rendeletek  változásának megfelelően felülvizsgálja, módosítja.  Évente  egyszer  –  lehetőleg  a  tanévnyitó  értekezleten­  a  tantestület  tagjait  munkavédelmi  oktatásban  részesíti.  Ezen ismertetnie kell az új munkavédelmi rendelkezéseket és a munkavédelmi  szempontból  jelentős  változásokat.   A  munkavédelmi  oktatásról  jegyzőkönyvet  és  jelenléti  ívet  fektet fel.  Az  intézmény  ügyviteli­   adminisztratív­technikai  állományában  lévő  dolgozókat  munkaterületüknek   megfelelően  munkavédelmi  oktatásban  részesíti,   melyről  jegyzőkönyvet  és  jelenléti ívet fektet fel.  A  tanulók  munkavédelmi  tájékoztatását  az  osztályfőnökök  és  a  szaktanárok  bevonásával  megszervezik.  A  munkavédelmi  oktatások  bejegyzését  ellenőrzi  az  osztálynaplóban,  erről  szeptember  10­ig  jelentést tesz az igazgatónak.  Évenként  munkavédelmi   szemlét  tart,  a  tapasztalatokat  jelenti  az  igazgatónak  és  az  intézmény   gondnokának.  A balesetvédelmi jegyzőkönyvet elkészíti.  A  felmerült  hiányosságok,  problémák  megoldásában  a  gondnokkal  együttműködik,  ezek  megvalósulását ellenőrzi.  A szakórákat félévenként egy­egy alkalommal balesetvédelmi szempontból ellenőrzi.  A  tanév  közben  munkába  álló  dolgozókat,  illetve  tanév  közben  érkező  tanulókat  munkavédelmi  oktatásban részesíti. 

 

Tűzvédelmi felelős, prevenció felelős    ­

Elkészíti  az  iskola  tűzvédelmi  szabályzatát  és  a  tűzriadó   tervet.  Szükség  esetén  felülvizsgálja,  módosítja.  ­ A   rendeleteknek  megfelelően  –  lehetőleg  a  tanévnyitó  értekezleten  –  a  tantestület  tagjait  tűzvédelmi  oktatásban   részesíti.  A  tűzvédelmi  oktatásról  elkészíti  a  jegyzőkönyvet és jelenléti ívet  fektet fel.  ­ Az  intézmény  ügyviteli­   adminisztratív  és  technikai  állományában  lévő  dolgozókat  tűzvédelmi  oktatásban részesíti, erről is jegyzőkönyvet készít és felfekteti a jelenléti ívet.  ­ A   tanulók   tűzvédelmi  oktatását   az  osztályfőnökök  bevonásával  megszervezi.  A  tűzvédelmi  oktatások  bejegyzését  ellenőrzi  az  osztálynaplókba,  erről  szeptember  10­ig  jelentést  tesz  az  igazgatónak.  ­ A tanév közben érkező dolgozókat, tanulókat tűzvédelmi oktatásban részesíti.  ­ Folyamatosan  ellenőrzi  a  tűzvédelmi  szabályzat   betartását  és  betartatását,  félévenként  egyszer   tűzvédelmi szemlét és tűzriadót tart.  ­ Negyedévenként ellenőrizteti a poroltókészülékeket a gondnok bevonásával.  ­ Dolgozók, alkalmazottak csak a kijelölt dohányzó helyen dohányozhatnak.    2.7.3.

Adminisztratív és technikai munkakörök 

Székhelyintézményben  24   

 

Iskolatitkár    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Esetenként –amikor a portaszolgálat beosztottai nem dolgoznak – elviszi a postára a  küldeményeket, s onnan elhozza az intézmény részére érkezett leveleket, iratokat.  Minden esetben felbontja a beérkezett küldeményeket.  A tanulóknak a dolgozóknak érkező küldeményeket továbbítja.  Végzi az iskolán belüli kézbesítést.  Az intézménybe érkező közüzemi­ és egyéb számlákat átadja a gazdasági ügyintézőnek.  Az általa kezelt levelekért, egyéb küldeményekért, valamint az általa kézbesített  pénzösszegekért anyagilag felelős.  Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását.  Rendezi a faxforgalmat. Körözvények eljuttatását, láttamozását számon tartja.  A jelenléti ívét vezeti.  Jegyzőkönyvet vezet és készít el. Az igazgatósághoz érkező vendégeket fogadja, reprezentál.  Az érettségi­ és szakképző évfolyam vizsgáival kapcsolatos ügyviteli teendőket ellátja.  Szabályzatokat gépel.  Az eseti pályázatokat legépeli.  Végzi az iskolai tanulók KIR­ben történő nyilvántartását.  Az igazgató és igazgatóhelyettesek levelezését gépeli, iktatja, postázza, az adminisztrációs  munkájukat segíti.  A tanárok által elkészítendő dokumentumok gépelésében  alkalmanként részt vesz igazgatói  vagy igazgatóhelyettesi jóváhagyással.  A tanulók és alkalmazottak fegyelmi tárgyalásán jegyzőkönyvet vezet és gépel.  A tantestületi értekezleteken jegyzőkönyvet vezet és készít.  Olyan esetekben, amikor nincs portaszolgálat, telefonügyeletet lát el.  Figyelemmel kíséri az ADAFOR üzeneteket és továbbítja az illetékesek felé.  E­mail forgalmat folyamatosan figyeli és továbbítja az üzeneteket  Fénymásolás.  Iskolai rendezvényekre iratok, szórólapok, plakátok stb. előkészítése. (nyílt nap,  szalagavató, ballagás…)  Figyelemmel kíséri az ügyintézések határidejét.  A kimenő postát iktatja, aláírás után előkészíti postázásra.  Gondoskodik a munkája során keletkezett dokumentumok archiválásáról.  Gondoskodik a jelentkezési  lapok nyilvántartásáról, időben történő kiküldéséről.  Bizonyítvány­másodlatokat, tanulóidő igazolásokat ad ki.  Az iskolában történő érettségi találkozókat jelzi a gondnok felé.  Segíti a munkatársai munkáját.  Diákigazolványok ügyintézése. 

   

Ügyviteli dolgozó    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ 25   

A hatályos jogszabályokat figyelemmel kíséri, és ezeknek megfelelően vezeti a  diákigazolványok nyilvántartását.  A kezdő évfolyamosok számára intézi a diákigazolvány rendelést.  Az elveszett, megrongálódott igazolványok helyett gondoskodik újak rendeléséről.  Megrendeli a szükséges nyomtatványokat, érvényesítő matricákat.  Kiadja és nyilvántartja az ideiglenes diákigazolványokat.  Az iskolából távozott tanulók diákigazolványának megsemmisítéséről gondoskodik.  Ellát minden olyan feladatot, amely a diákigazolványokkal kapcsolatos.  Beírási naplók vezetése.  KIR rendszer kezelése. 

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Tanulók adatainak naprakész nyilvántartása.  Energialeolvasó lapok vezetése.  Leltározás.  Bizonyítványok, nyomtatványok rendelése.  Iskolai statisztikák készítése.  Jegyzőkönyvvezetés.   Gépelési feladatok ellátása.  Elektronikus úton érkezett levelek figyelése, továbbítása.  A pedagógusok munkaidő nyilvántartásának elkészítése.  Nyomtatványrendelés elküldése.  Az irattár kezelése. 

 

Munkaügyi, személyzeti előadó    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

A bérkifizetést megelőzően egyezteti és ellenőrzi a bérjegyzéket, a számfejtés helyességét, a  levonásokat.  Évente egy alkalommal elkészíti a dolgozók utazási igazolványát.  Nyilvántartja és kezeli a pedagógus igazolványokat.  A bérek vonatkozásában elkészíti a nyilvántartásokat.  A dolgozók személyi anyagát folyamatosan karbantartja, a változásokat követi.  A dolgozók éves adóbevallásához szükséges nyomtatványokat átvizsgálja, ellenőrzi, szükség  esetén a Kincstárral javíttatja, a dolgozóknak továbbítja.  Gondoskodik a Kincstár felé szükséges adatszolgáltatásokról, a határidők betartásával (távollét,  túlóra, stb.)  A ki­és belépő dolgozókkal kapcsolatos adatfelvételi, adatszolgáltatási feladatokat ellátja  (kinevezések, munkaszerződések, munkaviszony megszüntető elkészítése).  Folyamatosan figyeli a dolgozók kulcsszám változását és jubileumi éveit, intézkedik az ezzel  kapcsolatos teendőkről.  Elkészíti a GYES és GYED, nyugdíjazási, stb. határozatokat.  Tájékoztatást küld a KLIK­nek az intézmény dolgozóinak adatairól, az igényléseket bonyolítja  (pl.: prémiuméves dolgozók bére, rehabilitációs járulék, stb.)  Közfoglalkoztatottakról adatokat szolgáltat.  Nyilvántartást vezet a dolgozók betegszabadságának igénybevételéről, valamint begyűjti az  orvosi igazolásokat, és a bérszámfejtő hely felé továbbítja.  A hónap végén összegyűjti a jelenléti íveket.  Megállapítja és vezeti a technikai dolgozók szabadságát, elkészíti az éves szabadságolási  tervet.  Feladata az iskola rendezvényekkel kapcsolatos mindennemű technikai­szervezési, beszerzési  feladatok irányítása, megvalósítása.  Megrendeli a karbantartási és javítási anyagokat.  A KIR személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszerben a pedagógusok adatait folyamatosan  karbantartja  Elkészíti a dolgozók megbízási szerződéseit.  Karbantartási feladatok.  Tisztítószerek megrendelése. 

 

Gazdasági ügyintéző, pénztáros    ­ ­

26   

Intézi az iskola gazdasági és pénzügyi jellegű feladatait.  A KLIK­től felveszi a készpénzállományt, melyből kisebb vásárlásokat és utazási költségeket fizet  ki. A készpénzállománnyal havonta elszámol a KLIK felé. 

­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­  

Kiadási kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi bizonylat alapján engedélyezteti a különböző  anyagigényeket, utazási költségtérítéseket és egyéb kiadásokat.  A beszerzett anyagok, vásárlások számláit ellenőrzi, utalványrendeletet készít melléjük és a már  engedélyezett kiadási kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi bizonylattal együtt beküldi a  KLIK­hez.  Havonta előkészíti a szükséges dokumentumokat a bejáró dolgozók útiköltség­térítéséhez.  Felel az intézmény leltáráért, selejtezésért.  Elkészíti a KLIK­től kért adatszolgáltatást a költségvetéshez és más pénzügyi beszámolóhoz.  A nagyobb összegű kifizetéseket előre egyeztetés után felveszi a KLIK­től, mellyel 1­2 napon  belül elszámol.  Részt vesz a leltározási, selejtezési bizottság munkájában.  A pályázatok pénzügyi nyilvántartását és elszámolását végzi.  Nyilvántartást vezet az intézményben tanulók kedvezményben részesülő dokumentumairól  (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény).  Intézi a tanulók étkeztetését, napi kapcsolatban van a kollégiummal. 

Rendszergazda    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­  

Folyamatosan ellenőrzi az intézmény számítógépeinek működőképességét  Rendszeresen elvégzi a számítógépeken a vírusirtást  Az igazgatósági és titkársági gépeken folyamatos adatmentést végez  Segít az elektronikus adatszolgáltatásban.  Segítséget nyújt a tanároknak az informatikai eszközök használatában  Ellenőrzi a gépeken a programok törvényességét  Figyeli az informatikai eszközök mozgásterét. Személyeknek történő kiadásukat írásban rögzíti.   Az  informatikai  gépek,  eszközök  meghibásodása  esetén  gondoskodik a javíttatásukról  esetleg újak  beszerzéséről  az  igazgatósággal  történt  egyeztetés  után.  Javaslatot  tesz  az  eszközök  selejtezésére,  beszerzi az ezzel kapcsolatos iratokat.  Az  érettségi  és  szakmai  vizsgák  elektronikai  előkészítését  elvégzi,  segít  a  jegyzőknek  és  az  igazgatóságnak az adatrögzítésben, adat továbbításban.  Az  informatika  érettségik  előtt  feltelepíti  a  gépekre  a  szükséges  információkat.  A  vizsga  végén  rögzíti a feladatmegoldásokat.  A  szakmai  vizsgák  elektronikai  részét  előkészíti,  a  vizsgát  felügyeli,  probléma  esetén  segítséget  nyújt.   Az iskolai honlap működését biztosítja.  Az iskolai rendezvények elektronikai és informatikai előkészítését biztosítja.  A rendezvényeken rögzíti az eseményeket (fénykép, video).  Segít  az  adminisztratív  dolgozóknak  az  adatok  központi  információs/adatszolgáltató  rendszerbe  történő továbbításában. (KIR, OEP,Adafor, stb)  Segít a nyomtatásokban, szóróanyagok, oklevelek, stb készítésében,  Munkáját az adatvédelmi törvények, és a vizsgákra vonatkozó titoktartás alapján végzi. 

Egyéb, nem rendszergazdai feladatok    ­ ­ ­    

Besegít a hangosítási feladatokba.  Iskolai rendezvényekről igény szerint fénykép vagy videó felvételeket készít.  Segít a nyomtatásokban, szóróanyagok, oklevelek, stb… készítésében. 

Betegápoló    27   

Betegápolóként   ­ A kollégiumi orvos rendeléseinek koordinálása.  ­ A beteg gyermek nyilvántartásba vétele, orvoshoz, vagy tanárhoz irányítása.  ­ Szükség esetén a beteg gyermek orvoshoz kísérése.  ­ Betegellátás: lázmérés, gyógyszer, tea stb  ­ Gyógyszervásárlás.  ­ Kapcsolattartás a kollégiumi orvossal, a nevelőtanárokkal, a gyermekekkel, a nevelő távolléte  esetén a szülővel.  ­ Betegek nyilvántartása az erre a célra kinevezett füzetben.  ­ Szükség esetén a beteg gyermek felügyelete, gondozása.   

Egyéb ellátandó feladatok  ­ A tanár hivatalos távolléte esetén telefonügyelet végzése.   ­ Kapusi feladatok ellátása.esetén (érkezés­távozás) hazautazási füzet vezetése.  ­ Szükség szerint textiljavítás.  ­ Virágok ápolása.  ­ Többfunkciós szoba takarítása.  ­ Tiszta törölköző, terítők, konyharuha naponkénti cseréje, mosása.  ­ A kollégium esztétikus környezetének figyelemmel kísérése, észrevételek jelzése a  kollégiumvezetőnek, vagy az ügyeletes tanárnak.  ­ A kollégium területén évente két alkalommal köteles nagytakarításban segítkezni, pl: a  nagyfüggönyök, sötételők, faliszőnyegek, asztalterítők, különféle díszítő textíliák mosása.  ­ Textilraktár kezelése, selejtezése, nyilvántartás: ágynemű huzatok, faliszőnyegek,​  ​ szőnyegek,  függönyök,​  ​ törölközők, paplanok,​  ​ párnák  ­ Köteles esetenként a felettese által kiadott, nem munkaköréhez tartozó, de az intézmény törvényes,  szabályszerű és balesetmentes működésével kapcsolatos feladatokat ­külön díjazás nélkül­  elvégezni. Ilyenek pl. : kisebb bútorok mozgatása, rendezvények előkészítése. A munkavégzés  során gondosan ügyel a bútorok, egyéb berendezési tárgyak épségére. A felszerelésekkel,  berendezésekkel kapcsolatos rendellenességeket köteles jelezni, a nevelőiben elhelyezett  hibabejelentő füzetbe beíratni.   ­ Munkáját a mindenkor érvényes rendeletek alapján végzi az intézményvezető , a kollégium vezető  és a munkahelyi vezetője irányításával azok utasításai betartásával.   

Portások    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

az intézmény területére érkező vendégeket udvariasan útbaigazítja,  kezeli a telefonközpontot,   üzeneteket vesz át, és azokat továbbítja az illetékeseknek,  kezeli a talált tárgyakat,   napközben ellátja az intézmény kulcsainak felügyeletét,  a titkárságon rábízott feladatokat elvégzi (fénymásolás, boríték címzés,stb)  a fénymásolási feladatokat a portásfülkében elhelyezett fénymásolón végzi,  A  napi  munkaidején  belül  –  külön  díjazás  nélkül­  köteles  elvégezni  mindazokat  a  feladatokat  amelyek  az  intézmény  fenntartásával  és  üzemeltetésével  kapcsolatosak  és  amelyek  ellátására  az  intézmény  erre   illetékes  vezetője  utasítást  ad.  Ilyenek  lehetnek  pl:  kisebb  bútorok  mozgatása,  rendezvények előkészítése, egyéb feladatok 

 

Házmester   

Munkaidő kezdése előtt, illetve után   ­ köteles naponta egyszer felseperni az intézményt körülvevő járdákat, a Dózsa György út, a  Csokonai úti, valamint a Vas utcai szakaszokon, téli időszakban a havat is el kell takarítani,  szükség szerint naponta többször is.  28   

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­  

Az intézmény udvarát naponta fel kell seperni, igény szerint fel kell locsolni.  A Dózsa Gy. utcai előkert, valamint az udvaron lévő virágágyak gondozása és a Csokonai és Vas  utcai árokszakasz kitakarítása (fűnyírás, gereblyézés).  A sportudvaron lévő távolugró gödröt naponta fel kell ásni, elgereblyézni, a pályát rendben kell  tartani.  Köteles a kapuk zárását és nyitását ellátni.  Reggel fél 7­kor köteles az intézményt kinyitni, este 20.30 órakor becsukni.  Ajtónyitás előtt köteles meggyőződni arról,  hogy illetéktelen személy nem járt­e az épületben,  bármilyen probléma esetén köteles azt a leggyorsabban jelenteni feletteseinek.  Munkáját köteles úgy végezni, hogy a tűz­ és balesetvédelem rendelkezéseit betartja.  Mint házmester felel az intézmény területén lévő vagyontárgyakért, és felszerelésekért.   Hét végén is köteles az intézményben tartózkodni, hosszabb időre nem hagyhatja el az intézmény  területét, ekkor is köteles valakit, (házastárs,) felhatalmazni a legszükségesebb feladatok  elvégzésére.  Érettségi találkozók alkalmával köteles a termet kinyitni, majd bezárni.  Munkaviszonyának megszűnése esetén a szolgálati lakást kifestve köteles átadni. 

Az alábbi feladatokat az intézmény területén 2009. aug. 1­től a Mezőtúri Intézményellátó és  Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai látják el:   

Karbantartó   

A napi 8 órás munkaidejében köteles ellátni az intézmény területén lévő munkájába illő, általános  karbantartási feladatokat. Munkaterülete az intézmény területe és a kiskollégium. A munkavégzés  kiterjed a kisebb lakatosipari, vízvezeték szerelői, továbbá köteles elvégezni külön utasítás alapján  mindazokat a feladatokat amelyekkel felettesei megbízzák. Ilyenek lehetnek: bútorok mozgatása,  függönytartók cseréje, törött ablakok leszerelése, parketta csiszolása, lakkozás, festési – mázolási  feladatok.   Munkavégzése során nem végezhet villanyszereléssel kapcsolatos munkákat, ha erre szakképesítése  nincs. A napi tevékenységébe tartozik a munkaterületén lévő hibák észrevételezése és azok azonnali  elhárítása, hibák, hiányosságok kijavítása, valamint a hivatalsegédek által jelzett hibák –hibajegyzék  füzet alapján­ elhárítása. Munkájának ütemezésében a legsürgősebb feladatokat köteles előre­ sorolni.  A tanítási rendet csak kivételesen indokolt esetben, igazgatói utasításra zavarhatja.    

Takarítók   

Takarítás az irodákban, tantermekben, folyosókon, hálókban, lépcsőházakban.  A kollégiumban a  textíliák mosása.  Ezen belül naponta:  ­ söprögetés, portörlés, szőnyegek portalanítása (porszívózás), poharak elmosogatása  ­ folyosók­, lépcsők váltott vizes felmosása  ­ asztalok, táblák lemosása   ­ szemetes kosarakból a szemét összegyűjtése és az udvari kukába történő kihordása  ­ WC­k fertőtlenítése, WC papír, tiszta törölköző, kézmosó szappan kihelyezése  ­ Mosdók, mosogatókagylók, csempék, tükrök tisztítása, mosogatáshoz mosogatószer, illetve tiszta  konyharuha kihelyezése   ­ számítógépek és tartozékaik, fénymásolók, telefonok, egyéb elektromos berendezések portalanítása  (Pl TV­k, videomagnók)  ­ virágok öntözése, gondozása   

Szükség szerint:  ­ pókhálózás, ajtók lemosása  ­ nyílászárók­, üvegfelületeinek takarítása  29   

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

­

­

­ ­

szekrények­, radiátorok tisztítása  parketta ápolás  függönyök leszedése és visszatétele függönymosás után  a könyvtár polcainak és könyveinek portalanítása  egyéb berendezési tárgyak, oktatáshoz használt eszközök portalanítása  folyosókon elhelyezett tablók, képek és egyéb berendezési tárgyak tisztítása  folyosók, irodák szőnyegeinek folttisztítása  Napi munkájának befejeztével köteles meggyőződni, hogy területén az ablakok ajtók zárva vannak  e, kulcsait a portásfülkében (a kollégiumban a tanári szobában) elhelyezett szekrénybe kell  helyeznie.  Évente két alkalommal a tavaszi és nyári szünetben, köteles nagytakarítást végezni, amely az  összes üvegfelület­, padlózat­, bútorzat, egyéb berendezési tárgyak és az oktatáshoz használt  szemléltető eszközök takarítását, illetve a szőnyegek tisztítását foglalja magában.  A napi munkaidején belül – külön díjazás nélkül­ köteles elvégezni mindazokat a feladatokat  amelyek az intézmény fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosak és amelyek ellátására az  intézmény erre illetékes vezetője utasítást ad. Ilyenek lehetnek pl: kisebb bútorok mozgatása,  rendezvények előkészítése, egyéb feladatok  Köteles a napi feladatokon belül a nyári­, tavaszi nagytakarítást, illetve az épület felújítása  karbantartása utáni takarítást ellátni.  Munkavégzés során gondosan ügyel a bútorok, egyéb berendezési tárgyak épségére. A  felszerelésekkel, berendezésekkel kapcsolatos rendellenességeket köteles jelezni, és a portán  elhelyezett hibabejelentő füzetbe aláírásával bevezetni. 

 

Kézilány    ­ ­ ­ ­ ­ ­  

A főzőkonyháról beszállított ételek mennyiségi és minőségi átvétele, azok szakszerű előkészítése,  melegen tartása, pontos adagolása,  és az előírt időben történő kiosztása.   Ételminták szakszerű vétele, előírás szerinti tárolása.  Az éttermi edények, a szállító edények előírás szerinti tisztítása, mosogatása a higiénés  rendszabályok betartása.  Az ebédlő, a folyosó, a tálalókonyha tisztántartása, a tálalástól időben elkülönítve.  Feladatait a konyhára beosztott szakács irányítása alapján végzi.  A munkakör csak egészségügyi alkalmasság esetén tölthető be. 

A Tagintézményben   

Iskolatitkár    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ 30   

Esetenként –amikor a portaszolgálat beosztottai nem dolgoznak – elviszi a postára a  küldeményeket, s onnan elhozza az intézmény részére érkezett leveleket, iratokat.  Minden esetben felbontja a beérkezett küldeményeket.  A tanulóknak a dolgozóknak érkező küldeményeket továbbítja.  Végzi az iskolán belüli kézbesítést.  Az általa kezelt levelekért, egyéb küldeményekért, valamint az általa kézbesített  pénzösszegekért anyagilag felelős.  Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását.  Levelek postázása  Rendezi a faxforgalmat. Körözvények eljuttatását, láttamozását számon tartja.  A jelenléti ívét vezeti.  Jegyzőkönyvet vezet és készít el. A tagintézmény vezetéshez érkező vendégeket fogadja,  reprezentál.  A szakképző évfolyam vizsgáival kapcsolatos ügyviteli teendőket ellátja.  Szabályzatokat gépel. 

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Az eseti pályázatokat legépeli.  Végzi az iskolai tanulók KIR­ben történő nyilvántartását.  Vezeti a beírási naplót (Tanulók kiirása, beirása)  A tanárok által elkészítendő dokumentumok gépelésében alkalmanként részt vesz igazgatói  vagy igazgatóhelyettesi jóváhagyással.  A tanulók és alkalmazottak fegyelmi tárgyalásán jegyzőkönyvet vezet és gépel.  A tantestületi értekezleteken jegyzőkönyvet vezet és készít.  Telefonügyeletet lát el.  E­mail forgalmat folyamatosan figyeli és továbbítja az üzeneteket  Fénymásolás.  Iskolai rendezvényekre iratok, szórólapok, plakátok stb. előkészítése. (nyílt nap, szalagavató,  ballagás…)  Figyelemmel kíséri az ügyintézések határidejét.  Gondoskodik a munkája során keletkezett dokumentumok archiválásáról.  Gondoskodik a jelentkezési lapok nyilvántartásáról, időben történő kiküldéséről.  Bizonyítvány­másodlatokat, tanulóidő igazolásokat ad ki.  Az iskolában történő érettségi találkozókat jelzi a gondnok felé.  Segíti a munkatársai munkáját.  Diákigazolványok ügyintézése. Ideiglenes diákigazolvány kiadása, diákigazolványok  bevonása, diákigazolvány jelentések az OH­nak.  Nyomtatvány­rendelés   Szigorú nyomtatványok nyilvántartása  Tankönyv­rendelés, visszáruzás, pótrendelés  Ingyenes tankönyvre jogosult tanulók nyilvántartása, az ingyenesen kiadott könyvek  nyilvántartásba vétele  Irodaszerek megrendelése 

 

Gazdasági dolgozó    ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­    

A  beszerzett   anyagok  számláit  ellenőrzi,  rávezeti  az  előírtakat,  elkészíti  a  bevételi  és  kiadási  pénztárbizonylatokat  Havonta adminisztrálja a bejáró dolgozók útiköltség­térítését  Felel az intézmény leltáráért, a selejtezésért  Részt vesz a leltározási, selejtezési bizottság munkájában  Elkészíti a költségvetési és más pénzügyi beszámolókhoz kért adatszolgáltatásokat.  A vonatkozó jogszabályokat folyamatosan figyelemmel kíséri  Felelős a tanműhelyek anyagmegrendelésének bonyolításáért.  Tájékoztatást küld a székhelyintézménynek az intézmény dolgozóinak adatairól  Nyilvántartást vezet a dolgozók betegszabadságának igénybevételéről, valamint begyűjti az orvosi  igazolásokat, és a bérszámfejtő hely felé továbbítja.  A hónap végén összegyűjti a jelenléti íveket, ezek alapján elvégzi a túlóra elszámolást.  Segíti a költségvetés készítését.  Összegyűjti és nyilvántartja a közüzemi fogyasztási adatokat, szükség szerint adatot szolgáltat  Gondoskodik a munkája során keletkezett dokumentumok archiválásáról.  kezeli a telefonközpontot,  

Portások    ­ ­ ­ ­ 31   

az intézmény területére érkező vendégeket udvariasan útbaigazítja,  kezeli a telefonközpontot,   üzeneteket vesz át, és azokat továbbítja az illetékeseknek,  kezeli a talált tárgyakat,  

­ ­ ­

napközben ellátja az intézmény kulcsainak felügyeletét,  a titkárságon rábízott feladatokat elvégzi (fénymásolás, boríték címzés,stb)  A  napi  munkaidején  belül  –  külön  díjazás  nélkül­  köteles  elvégezni  mindazokat  a  feladatokat  amelyek  az  intézmény  fenntartásával  és  üzemeltetésével  kapcsolatosak  és  amelyek  ellátására  az  intézmény  erre   illetékes  vezetője  utasítást  ad.  Ilyenek  lehetnek  pl:  kisebb  bútorok  mozgatása,  rendezvények előkészítése, egyéb feladatok 

 

Udvaros   

Munkaidő kezdése előtt, illetve után   ­ köteles naponta egyszer felseperni az intézményt körülvevő járdákat, a Dózsa György út, a  Csokonai úti, valamint a Vas utcai szakaszokon, téli időszakban a havat is el kell takarítani,  szükség szerint naponta többször is.  ­ Az intézmény udvarát naponta fel kell seperni, igény szerint fel kell locsolni.  ­ A Dózsa Gy. utcai előkert, valamint az udvaron lévő virágágyak gondozása és a Csokonai és Vas  utcai árokszakasz kitakarítása (fűnyírás, gereblyézés).  ­ A sportudvaron lévő távolugró gödröt naponta fel kell ásni, elgereblyézni, a pályát rendben kell  tartani.  ­ Köteles a kapuk zárását és nyitását ellátni.  ­ Reggel fél 7­kor köteles az intézményt kinyitni, este 20.30 órakor becsukni.  ­ Ajtónyitás előtt köteles meggyőződni arról,  hogy illetéktelen személy nem járt­e az épületben,  bármilyen probléma esetén köteles azt a leggyorsabban jelenteni feletteseinek.  ­ Munkáját köteles úgy végezni, hogy a tűz­ és balesetvédelem rendelkezéseit betartja.  ­ Mint házmester felel az intézmény területén lévő vagyontárgyakért, és felszerelésekért.   ­ Hét végén is köteles az intézményben tartózkodni, hosszabb időre nem hagyhatja el az intézmény  területét, ekkor is köteles valakit, (házastárs,) felhatalmazni a legszükségesebb feladatok  elvégzésére.  ­ Érettségi találkozók alkalmával köteles a termet kinyitni, majd bezárni.  ­ Munkaviszonyának megszűnése esetén a szolgálati lakást kifestve köteles átadni.   

Az alábbi feladatokat az intézmény területén 2009. aug. 1­től a Mezőtúri Intézményellátó és  Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai látják el.   

Udvaros   

A napi 8 órás munkaidejében köteles ellátni az intézmény területén lévő munkájába illő, általános  karbantartási feladatokat. Munkaterülete az intézmény területe és a iskolai telephelyek. A  munkavégzés kiterjed a kisebb lakatosipari, vízvezeték szerelői, továbbá köteles elvégezni külön  utasítás alapján mindazokat a feladatokat, amelyekkel felettesei megbízzák. Ilyenek lehetnek: bútorok  mozgatása, függönytartók cseréje, törött ablakok leszerelése, parketta csiszolása, lakkozás, festési –  mázolási feladatok.   Munkavégzése során nem végezhet villanyszereléssel kapcsolatos munkákat, ha erre szakképesítése  nincs. A napi tevékenységébe tartozik a munkaterületén lévő hibák észrevételezése és azok azonnali  elhárítása, hibák, hiányosságok kijavítása, elhárítása. Munkájának ütemezésében a legsürgősebb  feladatokat köteles előre­ sorolni. A tanítási rendet csak kivételesen indokolt esetben, igazgatói  utasításra zavarhatja.   Köteles naponta egyszer felseperni az intézményt körülvevő járdákat, téli időszakban a havat is el kell  takarítani, szükség szerint naponta többször is.  Az intézmény udvarát naponta fel kell seperni, igény szerint fel kell locsolni.  Munkavégzés során gondosan ügyel a bútorok, egyéb berendezési tárgyak épségére. A  felszerelésekkel, berendezésekkel kapcsolatos rendellenességeket köteles jelezni.      32   

 

33   

 

2.8.    

Az intézmény szervezeti felépítése 

Intézményünk szervezeti felépítése a következő:     

     

34   

 

Az intézmény vezetősége 

2.9.  

Az  intézmény  vezetőségének  tagjai: az intézményvezető és  az intézményvezető­helyettesek. Feladatuk  az  intézmény  munkájának  tervezése,  szervezése,  irányítása,  ellenőrzése  és  értékelése.  Az  intézmény  vezetősége hetente munkaértekezletet tart.   Az  intézmény  vezetőinek  munkáját  középvezetők  segítik,  akiknek  meghatározott  feladataik,  jogaik  és  kötelezettségeik vannak.  A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai.   A ​ kibővített vezetőség​  tagjai:  ­ intézményvezető  ­ intézményvezető­helyettesek  ­ intézményegység­vezető (kollégiumvezető)  ­ tagintézmény­vezető  ­ szakmai munkaközösségek vezetői  ­ közalkalmazotti tanács elnöke  ­ szakszervezeti vezető  A  kibővített  vezetőség  mint  testület   konzultatív,  véleményező  és  javaslattevő  joggal  rendelkezik,  alkalmanként ülésezik.  Ha  az  intézményvezető  és  az  intézményvezető­helyettesek  együttesen  vannak  távol, akkor  feladatukat  ideiglenes jelleggel a helyettesítési rendben meghatározottak alapján kell ellátni.      3.   3.1.  

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok  A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló –  alapdokumentumok határozzák meg.  ­ az alapító okirat  ­ a szervezeti és működési szabályzat  ­ a pedagógiai program   ­ a házirend  ­ az éves munkaterv   

Az intézmény tervezhető működésének részei az alábbi dokumentumok:  ­ a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal)  ­ egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).    3.1.1.  

A szakmai alapdokumentum (alapító okirat) 

A  szakmai  alapdokumentum  tartalmazza  az  intézmény  legfontosabb  jellemzőit,  aláírása  biztosítja  az  intézmény  nyilvántartásba  vételét,  jogszerű  működését.  Az  intézmény  szakmai  alapdokumentumát  a  fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.    3.1.2.  

A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) 

A  SZMSZ  biztosítja  az  intézmény  alapfeladatainak  elvégzését,  és  kötelezettséget  jelent  a  benne  foglaltak végrehajtására. Az SZMSZ hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára.    3.1.3.  

A pedagógiai program (PP) 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) o)  35   

 

Az  intézmény  pedagógiai  programja  képezi  az  intézményben  folyó  nevelő­oktató  munka  tartalmi,  szakmai alapjait.   A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.  A  pedagógiai  program  megtalálható  az  iskola  könyvtárában,  elérhető  az  iskola  honlapján.  A  pedagógiai programról tájékoztatást lehet kérni az iskola igazgatóságán, munkaidőben.  Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatást adnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.    3.1.4.  

A házirend 

A házirend a tanulók, illetve a szüleik számára készített belső szabályozó dokumentum.    3.1.5.  

Az éves munkaterv 

Az  éves  munkaterv   az  intézmény  hivatalos  dokumentuma,  amely  a  hatályos  jogszabályok  figyelembevételével  tartalmazza  a  nevelési  célok,  feladatok  megvalósításához  szükséges  tevékenységek,  munkafolyamatok  időre  beosztott  cselekvési  tervét  ​ a  felelősök  és  a  határidők  megjelölésével.  Az  intézmény  éves  munkatervét  ​ a  nevelőtestület  készíti  el​ ,  elfogadására  a  tanévnyitó  értekezleten  kerül  sor.  A  tanév  helyi  rendje  a  munkaterv  részét  képezi,  ennek  elfogadásakor  be  kell  szerezni  a  szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.  A  munkaterv  egy példányát a tantestület minden tagja elektronikus úton megkapja. Az éves munkaterv  eseménynaptár részét az intézmény honlapján is el kell helyezni.     3.2.

Az elektronikus  és az  elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok  hitelesítésének rendje 

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) r)      3.3.

Az  elektronikus  úton  előállított,  hitelesített  és  tárolt  dokumentumok  kezelési  rendje 

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) s)      4.  

Az intézmény működésének rendje 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) a)    4.1.  

A működés rendje az iskolában 

A tanév rendjéről egy külön rendelet rendelkezik évenként (a tanév rendjéről szóló rendelet).  Szünetel  a  tanítás  március  15­én,  május  1­jén,  pünkösd  hétfőjén  és  október  23­án,  valamint  az  őszi,  téli, tavaszi és nyári szünetekben.  Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg.   A  munkatervhez  ki  kell  kérni  az  intézményi  tanács,  az  iskolai  szülői szervezet (közösség), a tanulókat  érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét.   

A  szorgalmi  idő  ­  eltérő  rendelkezés  hiányában  ­  szeptember  hó  első  napján  kezdődik  és  június  közepéig  tart.  A  tanévnyitó  ünnepély  és  a  tanévzáró  ünnepély  időpontját  az  éves  munkatervben  határozzuk meg, az intézményvezető javaslata alapján.  36   

A  szorgalmi  idő  két  félévre  oszlik:  az  első  félév  a  tanév  megnyitásától  január  közepéig  (a  tanév  rendjéről szóló rendeletben előírt időpontig), a második félév a szorgalmi idő végéig tart.  Az iskolai tanév helyi rendjében (éves munkatervben) meg kell határozni:  ­ az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását  ­ a szünetek időtartamát  ­ a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésnek időpontját  ­ az évi rendes diákközgyűlés idejét  ­ a nevelőtestületi értekezletek időpontját  A tanítás nélküli munkanapok felhasználhatók:  ­ nemzeti,  ­ iskolai hagyományok,  ­ nevelőtestületi értekezletek, továbbképzések,  ­ a diákok szellemi, testi, erkölcsi nevelését szolgáló rendezvények,  ­ tanulmányi kirándulások,  ­ diáknap céljára  Az  iskolai  tanítás  nélküli  munkanapok  számát  a  tanév  rendjéről  szóló  rendelet  határozza  meg.  Intézményünk  általában,  ha  erről  a  tantestület  az  adott  tanévre  vonatkozóan  másképpen  nem  dönt  az  éves munkaterv elfogadásakor, az alábbiak szerint osztjuk szét:  ­ 3 napot az írásbeli érettségik idején, az első három napon (magyar, matematika, történelem)  ­ egy nap a diákbizottság döntése alapján a Teleki nap  ­ 2  nap  pedig  iskolai  rendezvényre,  értekezletre,  nevelőtestületi  továbbképzésre  fordítható  az  évi  feladatok ismeretében, az adott tanév munkatervében rögzítettek szerint  A  tagintézményben  1  napot  az  írásbeli  szakmunkásvizsga  idején,  1  napot  a   tagintézményi  nyílt  nap  idején adnak ki, a fel nem használt napok esetében általában a székhelyintézményhez igazodik.    

A  fenti alapelveket az adott tanévre vonatkozóan a mindenkori éves Munkatervben módosítani lehet az  éves feladatoktól, naptári átcsoportosításoktól függően.   

Tanulmányi  kirándulások  úgy  szervezhetők,  hogy  azok  az  oktatás  folyamatát  ne  akadályozzák.  Több  napos  kirándulásra  évente  legfeljebb  két  munkanap  vehető  igénybe,  előzetes  tervezés  és  egyeztetés   alapján.  Tanulmányi   kirándulás  csak  olyan  esetben  szervezhető,  ha  az  osztály  szülői  közössége  erre  felkéri  az  osztályfőnököt,  és  a  szülők  vállalják  a  tanulmányi  kirándulás  költségét,  melyről  írásban  nyilatkoznak.   

Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.   

Az intézmény működési területét több egységre tagolhatjuk.  1. Székhelyintézmény:  ­ az intézmény főépületében, a Dózsa György út 17.  ­ Petőfi út 6.  2. A székhelyintézmény kollégiuma  ­ a Városi Oktatási Centrum Petőfi tér 1. alatti épületének 3. és 4. szintjén  3. 626. Tagintézmény   ­ Földvári út 8.   4. A tagintézmény kollégiuma  ­ Földvári út 8. 2. emelet  5. A tagintézmény gyakorlati oktatása  ­ Sugár út 38., Kávási Sándor út 29., Földvári út 8., Vásárhelyi Pál út 2.,  Rákóczi út 49.   A  tagintézmény  kollégium  egysége  a  Földvári  út  8.  alatt  a  2.  emeleten  található,  melyért  irányítás  és  szervezés tekintetében is a kollégiumvezető felel.  A  székhelyintézmény  és   a  tagintézmény  kollégiuma  egy  közös  intézményegységet  alkot,  melyet  egy  kollégiumvezető irányít.    37   

A  tanítás helye általában az iskolaépületben lévő tantermek, tornaterem, sportudvar. A testnevelés órák  egy  részét  a   Városi  Oktatási  Centrum tornacsarnokában illetve a Városi Sportcsarnokban tartjuk. Ilyen  esetben  a  tanulók  kíséretéért  a  szaktanár  felel.  A  délutáni  gyógytestnevelés  foglalkozásokra  a  tanulók  önállóan  mennek  az  uszodába.  Alkalmanként  oktatási  helyiségnek  minősül  a  könyvtár,  a  múzeum.  Ideiglenes  tanítási  helynek  minősül  a  szakmai  oktatás  céljára  kijelölt  munkahely,  terület,  üzem,  intézmény.    4.2.  

A működés rendje a kollégiumban 

1. Általános szabályok   

A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg.   

A munkatervhez ki kell kérni:  ­ az iskolai/kollégiumi szülői szervezet – közös az iskolával  ­ a tanulókat érintő programokat illetően a kollégiumi diákönkormányzat véleményét.   

A  kollégiumi  foglalkozás  nélküli  munkanapon  szükség  esetén  gondoskodni  kell  a  tanulók  pedagógiai  felügyeletéről.   

2. A kollégisták fogadásának rendje (a nyitva tartás)   

A kollégium nyitvatartási rendjét a kollégium házirendje határozza meg.     4.3.  

A pedagógusok munkaideje 

A  nemzeti  köznevelési  törvény  62.  §.  (5)­  (6)  pontjainak  alapján  a  pedagógusok   heti  munkaideje  az  alábbiak szerint alakul:  Kötött munkaidő: ​ a teljes heti munkaidő 80%­a, azaz 32 óra/hét  Ebből:  ­ neveléssel­oktatással lekötött munkaidő​  ​ (​ a teljes munkaidő 55­65%­a) 22­ 26 óra/hét  ­ neveléssel­oktatással le nem kötött munkaidő ​ (​ a teljes munkaidő 66­80%­a) 27­ 32 óra/hét  A  kötött  munkaidőt  az  intézményvezető  által  ­  az  e  törvény  keretei  között  ­  meghatározott  feladatok  ellátásával   köteles  tölteni.  A  munkaidő  fennmaradó  részében  a  munkaideje  beosztását  vagy  felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni.   

A  neveléssel­oktatással  lekötött  munkaidő  tanórai  és  egyéb  foglalkozások  megtartásából,  a  fennmaradó  részében  ​ nevelés­oktatással  összefüggő  egyéb  feladatokból:  tanulói  felügyelet,  eseti  helyettesítés ​ (szakszerű helyettesítés vagy felügyelet) állhat.  Az  ​ egyéb  foglalkozás  ​ a  326/2013.  (VIII.  30.)  kormányrendelet  17.  §.  (2)  alapján,  ​ a  tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely lehet:  a. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör  b. sportkör, tömegsport foglalkozás  c. egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás   d. egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás  e. napközi  f. tanulószoba,  g. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás  h. pályaválasztást segítő foglalkozás  i. közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás  j. diákönkormányzati foglalkozás  k. felzárkóztató,   tehetség­kibontakoztató,  speciális  ismereteket  adó  egyéni  vagy  csoportos,  közösségi  fejlesztést  megvalósító  csoportos,  a  szabadidő  eltöltését  szolgáló  csoportos,  a  38   

tanulókkal  való  törődést  és  gondoskodást  biztosító  egyéni,  a  kollégiumi  közösségek  működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás  l. tanulmányi  szakmai,  kulturális  verseny,  házi  bajnokság,  iskolák  közötti  verseny,   bajnokság,  valamint  m. az  iskola  pedagógiai  programjában  rögzített,  a  tanítási  órák   keretében  meg  nem  valósítható  osztály­ vagy csoportfoglalkozás   

A  neveléssel­oktatással  le  nem  kötött  munkaidő a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17. §. (1)  pontjában megadott feladatok elvégzéséből állhat, az alábbiak szerint:  1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése  2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése   3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének  megszervezése  4. a tanulók nevelési­oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő  feladatok végrehajtása  5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók ­ tanórai és egyéb  foglalkozásnak nem minősülő ­ felügyelete  6. a tanuló­ és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása   7. a gyermek­ és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása  8. eseti helyettesítés  9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység  10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése  11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása  12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység  13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása  14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel  15. munkaközösség­vezetés  16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés  17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása  18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása  19. hangszerkarbantartás megszervezése,  20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény  telephelyei közötti utazás  21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy  egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása   

A  pedagógus  a  kötött  munkaidőben   köteles  a  nevelési­oktatási  intézményben  tartózkodni, kivéve, ha  kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el.  Mivel  az  intézményvezető  határozza  meg,  hogy  melyek  azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak  a  nevelési­oktatási  intézményben,  és  melyek  azok  a  feladatok,  amelyeket  az  intézményen kívül lehet  teljesítenie,  ezért  ​ iskolánkban  a  pedagógusok  a  foglalkozások,  felügyeletek,  eseti  helyettesítések  időpontjaiban kötelesek az iskolában tartózkodni.   

A kollégiumi nevelők neveléssel­oktatással lekötött munkaideje​  ​ 30 óra/hét.    4.4.  

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 

A  technikai  személyzet  kötelessége,  hogy  az  oktatási  órák  megkezdéséig  kulturált,  rendezett,  tiszta  környezetet  alakítson  ki.  A  tantestület  feladata,  hogy  a  tanulóifjúság  figyelmét  felhívja  a  kulturált,  tiszta  környezet  fenntartására,  illetve  kialakítására.  A  rendbontók  illetve  a  környezet  tisztaságát   nem  kímélő  tanulókat  felelősségre  kell  vonni,  s  intézkedni  kell az eredeti állapot visszaállítására (ügyeletes  tanár, osztályfőnök, igazgatóság).    39   

Az  intézményben  a   nem  pedagógus  munkavállalók  munkarendjét  a  jogszabályok  betartásával  az  intézmény  zavartalan  működése  érdekében  az  intézményvezető  állapítja  meg.  Munkaköri  leírásukat  ő  készíti  el.  A  napi  munkaidő  megváltoztatása  az  intézményvezető,  szóbeli  vagy  írásos  utasításával  történik.  Iskolatitkár, ügyviteli dolgozó, rendszergazda: Hétfőtől­csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig  Pénteken 8.00 órától 14.00 óráig   

Személyzeti, munkaügyi előadó, gazdasági dolgozó: Hétfőtől­csütörtökig 7.00 órától 15.00 óráig  Pénteken 7.00 órától 14.00 óráig   

Kisegítő dolgozók: ­ délelőttös portás: ­ délutános portás:

 

Hétfőtől­péntekig Hétfőn:  Kedden: Szerdán: Csütörtökön: Pénteken:

7.30 órától 15.30 óráig  11.00 ­ 19.00  11.30 ­ 20.30  11.00 ­ 20.00  11.30 ­ 20.30  07.00 ­ 12.00 

 

Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat.    4.5.  

A távolmaradások engedélyezése, a mulasztások igazolása 

A  tanulók  hiányzásainak  feltételeit,  az  igazolások módját a Házirend rögzíti. A dolgozók az évi rendes  szabadságukat  előre  meghatározott  szabadságolási  terv  alapján  vehetik  igénybe.  Betegség  esetén  legkésőbb  reggel  7.30­  7.45  között,  a  tagintézményben  legkésőbb  a  gyakorlaton  6.45­re,  elméleten  7.00  óráig  telefonon  vagy  személyesen  jelezzék  az  iskolában  ügyeletes  igazgatósági  tagnak, akik nem  tudják felvenni a munkát.     4.6.  

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje 

A  tanórák  és  foglalkozások  kijelölésénél  maximálisan  figyelembe  kell  venni  a  pedagógiai elveket. Az  elméleti  órák  45  perc,  a  gyakorlati  órák  60  perc  időtartamúak.  Az  órákat  önkényesen elhagyni, illetve  megrövidíteni  nem  lehet,  ezért  fegyelmi  felelősséggel  tartozik  mindenki.  Órákat  összevonni  csak  alkalmanként,  az  intézményvezető  vagy  az  intézményvezető­helyettesek  engedélye  alapján  lehet.  Kivételt  képeznek  a  tantárgyi  gyakorlatok,  a  tömbösített  órák,  melyeket   a  tanmenetben  rögzíteni  kell,  illetve  az  órarend  készítéséhez  előre  jelezni  szükséges.  Az ilyen típusú órákat a tanítás zavartalansága,  a  tanulóifjúság  hatékonyabb  időkihasználása  érdekében  a  tanítási  nap  elejére  vagy  végére  kell  szervezni.  Külső személyek az órákat csak intézményvezetői engedéllyel látogathatják.   

A  tanítási  nap  beindítása  és  zavartalan  lebonyolítása  az  ügyeletes  igazgatósági  tag,  ügyeletes  tanár  feladata.  A  szaktanároknak  illetve  a  tanulóknak  a  tanítási  óra  megkezdése  előtt  legalább  10  perccel  az  intézmény épületében kell tartózkodnia.    4.7.  

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (2) a)   

Iskola   

Az  iskola  –  a  tanórai  foglalkozások  mellett  –  a  tanulók  érdeklődése,  igényei  szerint  egyéb  foglalkozásokat szervez.  40   

 

Az egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok   

Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, az év elején történik, és egy tanévre szól.    

Az  egyéb  foglalkozások  megszervezését  (a  foglalkozások  megnevezését,  heti  óraszámát,  a  vezető  nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.  Az  egyéb  foglalkozások  megszervezésében  a  tanulói,  szülői,  nevelői   igényeket  a  lehetőségek  szerint  figyelembe kell venni.    

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg.  Az  osztályfőnökök  a  tantervi  követelmények  teljesítése,  a  nevelőmunka  elősegítése  érdekében  évente  egy  alkalommal  osztályaik   számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az iskola nevelői, szülői az  intézményvezető  előzetes  engedélyével  a  tanulók  számára  túrákat,  kirándulásokat,  táborokat  szervezhetnek.   

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport­ és kulturális  vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai  munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.   

Az egyéb foglalkozások formái:  a. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör  b. sportkör, tömegsport foglalkozás  c. egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás   d. egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás  e. napközi  f. tanulószoba,  g. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás  h. pályaválasztást segítő foglalkozás  i. közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás  j. diákönkormányzati foglalkozás  k. felzárkóztató,   tehetség­kibontakoztató,  speciális  ismereteket  adó  egyéni  vagy  csoportos,  közösségi  fejlesztést  megvalósító  csoportos,  a  szabadidő  eltöltését  szolgáló  csoportos,  a  tanulókkal  való  törődést  és  gondoskodást  biztosító  egyéni,  a  kollégiumi  közösségek  működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás  l. tanulmányi  szakmai,  kulturális  verseny,  házi  bajnokság,  iskolák közötti verseny,  bajnokság,  valamint  m. az  iskola  pedagógiai  programjában  rögzített,  a  tanítási  órák   keretében  meg  nem  valósítható  osztály­ vagy csoportfoglalkozás   

Kollégium   

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások   

A  kollégium  a  foglalkozások  tervezése,  szervezése  során  kiemelten  ügyel  a  pozitív  tanulási  attitűd  kialakítására  és  megerősítésére,  a  kreativitás  fejlesztésére,  az  egész  életen  át  tartó  ismeretbővítés  fontosságára,  gondoskodik  a  tanulókkal  való  személyes  törődés  tapintatos  formáinak  kialakítására.  Külön  figyelmet  fordít  a  nemzetiségi  sajátosságokra  és  a  sajátos  nevelési  igényű  tanulók  egyéni  szükségleteire.  A  kollégium  a  foglalkozások  formáját  és  tartalmát  úgy  határozza  meg,  hogy  azok  hozzájáruljanak  a  tanulók  erkölcsi  gyarapodásához,  személyiségének  gazdagodásához,  kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.   

Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:    41   

Tanulást segítő foglalkozások:   a)​  rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás,  b)​  differenciált képességfejlesztő, tehetség­kibontakoztató foglalkozás,  c)​  a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció,  d)  a  tantárgyi  ismeretek  bővítése  és  a  pályaválasztás  segítése  érdekében  szervezett  szakkörök,  diákkörök,  e)​  tematikus csoportfoglalkozás.   

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:   

Csoportvezetői foglalkozások:  a)​  közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára:  a  csoport  életével  kapcsolatos  feladatok,  tevékenységek,  események,  problémák  megbeszélése,  értékelése  b)​  tematikus csoportfoglalkozások:  A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:  a)​  a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása  b)​  kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések)  A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:  a  foglalkozásokon  (tanulói  vagy  pedagógusi  kezdeményezésre)  a  diákok  feltárhatják  egyéni  problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére  Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:  Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett  ­ irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,  ­ természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,  ­ egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú,  ­ a  hasznos  gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó,  a  pályaorientáció  szempontjából  is  fontos  tartalmakat  hordozó  szakkörök,  szakmai,  művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők.   

A kollégium által szervezett tanulási felkészítő foglakozásokon kívüli foglalkozások   

A foglalkozás  megnevezése  felzárkóztató ­​  magyar nyelv és irodalom  felzárkóztató – ​  történelem  tehetséggondozó – ​ történelem  felzárkóztató –​  biológia – körny.véd.  tehetséggondozó – ​ környezetvéd. – biológia  felzárkóztató –  matematika, fizika,  Spec. ism:  Honismeret, népismeret, roma kultúra  42   

A foglalkozás  fő jellemzői  Irodalmi, anyanyelvi és kommunikációs  ismeretek gyarapítása, tanulásmódszertan  Történelem tantárgy tanulásához módszertani  segítség nyújtása, érettségi felkészülés  segítése  Történelem tantárgy tanulásában kiemelkedő  tanulóknak további ismeretátadás  Biológia, környezetvédelem tanulásához  tanulásmódszertan, érdeklődés felkeltése  Biológiai, környezetvédelmi speciális  ismeretek gyarapítása  Matematika, fizika, műszaki ismeretekből  egyéni, kiscsoportos formában segítség adása  A roma kulturális és nyelvi emlékek,  hagyományok ápolása 

Spec.ism.:Agyagozás, helyi mesterségek   közösség   személyiségfejlesztő önismereti tréning   érdeklődési kör –   egészséges életmód   érdeklődési kör –    Sport – tornatermi, konditermi  érdeklődési kör –   internetes kommunikáció  Horgászat, galambászat   Vizeink  Filmklub  Kreatív kör  csoportfoglalkozások  

A fazekasság alapjainak megismerése  A közösségépítés, személyiségfejlesztés,  empátia, alkalmazkodáshoz fejlesztése  Az egészséges életmód és táplálkozás  igényének formálása  Az egészséges testedzés, mozgás  szükségessége, életstílussá alakítása  Az információs, kommunikációs  technológiák alkalmazása a tanulásban,  életben  Speciális ismereteket adó érdeklődési körök a  természetkedvelőknek  Irodalmi, történelmi filmek megismerése  Képzőművészeti kör, gyakorlati alkotások  készítése  A kollégiumi alapprogram szerint korosztályi  sajátosságokat érvényesítve. 

 

A tanulók igényei, a fejlesztési feladatok és a rendelkezésre álló óraszámok, valamint a személyi  feltétele alapján módosulhat a fenti táblázat.      4.8.  

A felnőttoktatás formái 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (2) b)    ­ ­

ECDL vizsga­felkészítő tanfolyamokat szervez az iskola felkérésre.   A  szakképzési  szakmai  programok  akkreditált  felnőttképzési  programok,  ezért  megfelelő  számú  jelentkezés, vagy felkérés alapján szervezhet az intézmény ilyen jellegű oktatást.  Az  oktatás  az  intézmény  szaktantermeiben  folyik.  Ilyen  jellegű  oktatásra  csak  a  délutáni, esti, hétvégi  időpontokban kerülhet sor. A munkarendje: esti vagy levelező oktatás lehet.    4.9.  

Az intézményi védő, óvó előírások, teendők balesetek esetén 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) m)   

Az intézmény védő­óvó előírásai   

Intézményünkben  házmestert  alkalmazunk,  aki  feleségével  együtt  intézményünk  főépületében  szolgálati  lakásban  lakik.  Így  a  főépület  a  tanítási  idő  után  és  az  éjszakai  időszakban  sem  marad  személyi  felügyelet  nélkül.  A  nagyobb  értékű eszközöket tartalmazó tantermeket, valamint a Petőfi úti  iskolaépületet riasztóval szereltettük fel.  A  Petőfi  téri  és  a  Földvári  úti  kollégiumban  rendszeres  felügyeletet  csak  a  szorgalmi  időszak  tanítási  napjain, illetve a hétköznapok éjszakai időszakára tudunk biztosítani a nevelőtanárok által.  A  szorgalmi  időszakban,  naponta  a  szünetekben  az  ügyeletes  tanárok  látják  el  a  felügyeletet,  az  épületek  biztonságára  portások  vigyáznak.  Este  20.00  órakor  zárjuk  a  főépületet  a  székhelyintézményben.  A  Petőfi  út 6. sz. alatti épület zárása a tanítási órák végén történik. Az épületek  napközbeni  folyamatos  zárása  az  ott  órát  tartó  tanárok  feladata.  Az  épület  végleges,  biztonságos  zárásáért, nyitásáért az ottani takarító felel.   

A  tanulóknak  csak  azon  személyes  tárgyaiért  tud  az  iskola  felelősséget  vállalni,  amelyet  a  tanulók  a  portán  leadnak  megőrzésre,  vagy  testnevelés  óra  előtt  átadnak  a  szaktanárnak,  vagy  a  kollégiumban  a  kollégiumi nevelőnek.  43   

 

A  Petőfi  téri,  és  a  Földvári  úti  kollégiumban  a  délelőtti  órákban  az  épület  felügyeletét  az  ügyeletes  nevelők látják el.  A  szertárak  zárását  különös  gonddal  intézzük,  a  szaktanárok  felelőssége  a  szertári  állomány  védelme.  Bármi  jellegű  rendellenesség  esetén  haladéktalanul  jelenteni  kell  a  tapasztaltakat  az  intézmény  vezetőjének, hiányában a helyetteseknek.  A  számítógépes  termek  szintén  fokozott  mértékben  igénylik  a  vagyonvédelmet,  a  különösen  értékes  számítógépek felügyelete kódolt riasztóhálózattal ellátott.  A  riasztóhálózat  kiépítését  és  működését  e  területen  specializálódott  vállalkozóra  bíztuk.  A  szolgáltatásért   havi  általányt  fizetünk.  A  belépési  kódokat  az  intézményvezető  által  megbízott  dolgozók ismerik.  Az intézmény vagyon­ és balesetbiztosítással rendelkezik, amelyet a fenntartó kötött.  A  pénztárat  belső  riasztóhálózattal  láttuk  el,  amelynek  jelzését  az  intézmény  erre  kijelölt  dolgozói  ismerik.  Intézményünkben a hatályos jogszabályok szerint tilos a dohányzás.  Intézményünkben  tanév  elején  tartjuk  a  tűzrendészeti  és  balesetvédelmi  tájékoztatást  a  tanulók  és  dolgozók  részére,  valamint  a  minden  épületegységre  kiterjedő  tűz­  és  balesetvédelmi  ellenőrzést,  bejárást.  A  szakfelelősökön  kívül  ezen  részt  vesz  az  igazgatóság  képviselője,  a  gondnok  és  a  karbantartó.  A  szemle  során  létrehozott  jegyzőkönyvet  a  tűzrendészeti  és  balesetvédelmi  felelős  aláírja,  a  gondnok  a  problémákat  jelzi  az  Intézményellátó  Kft.  felé.  Elektromos  probléma  esetén  a   házmester áramtalanítja az épületet.  Az  intézményben  lévő  tárgyak  és  felszerelések  vagyonvédelme  csak  részben  biztosított,  ehhez  a  megfelelő feltételek –anyagiak híján – nem állnak rendelkezésre.   

A pedagógusok feladata, hogy:  ­ haladéktalanul  jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az  intézményvezető felelős  ­ gondoskodjanak a tanulók biztonságáról  Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:  ­ a  munkaterületükön   fokozott  óvatossággal  járjanak  el,   ügyelve a gyermekek biztonságára, testi  épségére  ­ a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb…  ­ ha balesetveszélyre utaló helyzeteket látnak, azonnal jelezzék az iskolavezetésnek   

A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok   

Az intézményvezető feladatai  1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja.  2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  ­ intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan  kivizsgálásáról, e balesetekről azonnal jegyzőkönyvet vetet fel, amit elektronikusan is elküld a  fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy  példány megőrzéséről gondoskodik;  ­ ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az  okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet  3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  ­ a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé  ­ gondoskodik  a  baleset  legalább  középfokú  munkavédelmi  szakképesítéssel  rendelkező személy  bevonásával történő kivizsgálásáról  Súlyos  az  a  tanulóbaleset,  amely  a  sérült  halálát,  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését,  illetve  jelentős  mértékű  károsodását,  orvosi  vélemény  szerint  életveszélyes  sérülést,  egészségkárosodást,  súlyos  csonkulást,  a  beszélőképesség  elvesztését  vagy  feltűnő  eltorzulást,  bénulást, illetve elmezavart okozott.  44   

4.  Lehetővé  teszik  az  intézményi  tanács,  ennek  hiányában  az  iskolai  szülői  szervezet  és  a  diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.  5.  Intézkedik  minden   tanulóbalesetet  követően  a  megelőzésről,  azaz  arról,  hogy  a  megtörtént  balesethez hasonló eset ne történhessen meg.    

Teendők tanulóbaleset esetén  A  pedagógus  a  kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Ha szükséges, intézkedik a sérült azonnali orvosi  ellátásáról,  kíséretéről,  szállításáról.  Súlyosabb  esetben  mentőt vagy orvost hív. A balesetről értesíti az  iskola igazgatóját, vagy helyettesét, kollégiumban történt baleset esetén a kollégium vezetőjét.  A rosszullétről, balesetről azonnal értesítenie kell a tanuló szülőjét is.  Tanórán  és  tanórán  kívüli  foglalkozásokon  a  foglalkozást  tartó  pedagógus,  óraközi  szünetekben  és  a  rendezvényeken  a  tanulók  felügyeletét  ellátó  pedagógus   felel  a  tűz­  és  balesetvédelmi  előírások  betartásáért.   

A pedagógus feladata:  1.  A  megbízott  pedagógus  az  intézményvezető  utasítására  a  balesetekkel  kapcsolatos  nyilvántartást  vezeti.   

2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:  ­ közreműködik  a   három  napon   túl  gyógyuló  sérülést  okozó  tanulóbalesetek  haladéktalan  kivizsgálásában  ­ e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel  ­ jegyzőkönyvet  készít,   ha  a  kivizsgálás  elhúzódása  miatt  az  adatszolgáltatás  határideje  nem  tartható  3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban:  ­ a  balesetet  azonnal  jelenti az intézményvezetőnek,  illetve  az intézményvezető távolléte esetében  a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről  ­ közreműködik a baleset kivizsgálásában  4.  Közreműködik  az  iskolaszék,  ennek  hiányában  az  iskolai  szülői  szervezet  és  diákönkormányzat  tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában.  5.  Intézkedést  javasol  minden  tanulóbalesetet  követően  a  megelőzésre,  az  intézményvezető  megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.   

Nem pedagógus alkalmazott:  ­ az  intézményvezető  utasításának  megfelelően  működik  közre  a  tanulóbaleseteket  követő  feladatokban.    4.10.  

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 

A  tanulókkal  az  iskolai  tanítási  év,  valamint  szükség  szerint  tanóra,  foglalkozás,  kirándulás  stb.  előtt  ismertetni kell a következő védő­óvó előírásokat.   

Védő­óvó előírás:  ­ az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás  ­ a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások  ­ a tilos és az elvárható magatartásforma   

A védő­óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.  Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.  Az  iskola  házirendjében  kell  meghatározni  azokat  a   védő,  óvó  előírásokat,  amelyeket  a tanulóknak az  iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.   

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok  45   

 

Az iskolában csak a szabványnak megfelelő eszközöket, felszereléseket lehet használni.  Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze az alábbiakat:  ­ az  intézményben  keményforrasztás,  ív  és   lánghegesztés,  ipari  gázpalack,  illetve  tartály   felszerelése  az  épületen  szakkivitelező  által  folytatott  építési,  felújítási,  javítási  munka  kivételével nem végezhető  ­ az  intézmény  területén  a  tanulókra  veszélyes  eszköz,  szerszám  csak  a  legszükségesebb  időtartamig,  az  adott  felújítási,  egyéb  szerelési  tevékenység  idejéig,  s  csak  az  azzal  dolgozók  állandó felügyelete mellett lehet  ­ az intézmény tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő  eszközöket,  gépeket:  villamos  háztartási  gépek  (tűzhely,  főzőlap,  kávéfőző,  kávédarálógép,  robotgép, vasaló, varrógép stb.)  ­ csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.  ­ rendezvényekre  való  készülés,  gyakorlás  idején  is  csak  tanári  felügyelettel  tartózkodhatnak  a  diákok  az  intézményben,  és  csak  felügyelettel  használhatnak  elektromos  eszközöket  (Pl.:  hangszerek, erősítők, magnók, projektor, stb…)  A  krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos  véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata.  A  védő,  óvó  intézkedések  céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető  táblákat,  hirdetményeket  ki  kell  függeszteni,  illetve  azok  tartalmát  legalább  évente  ismertetni  kell  a  veszélyeztetettekkel.    4.11.  

Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) n)   

Az iskola rendelkezik külön Prevenciós tervvel, mely részletesen tartalmazza ezt a kérdést.   

A  rendkívüli  esemény  észlelésekor,  tudomásra  jutásakor  haladéktalanul  tájékoztatni  kell  az  intézményvezetőt.  Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően  a) haladéktalanul értesíti:  ­ az érintett hatóságokat  ­ a fenntartót  ­ a szülőket  b)  megtesz  minden  olyan  szükséges  intézkedést,  amelyek  a  gyermekek,  tanulók  védelmét,  biztonságát szolgálják.  Rendkívüli eseménynek számít különösen:  ­ a tűz  ­ az árvíz,   ­ a földrengés,   ­ bombariadó,  ­ egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő, munkát akadályozó, nehezítő körülmény   

Amennyiben  a  rendkívüli   esemény  jellege  indokolja,  gondoskodni  kell  az  intézmény  kiürítéséről,  amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.   

Az  egyéb  intézkedést  követelő  rendkívüli  események  bekövetkeztekor  a  Prevenciós  tervben  meghatározottak  az  irányadók,  illetve  az  intézményvezető/tagintézmény­vezető  a  pedagógusok  bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.   

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendőkről    46   

A kérdés a Prevenciós tervben részletesen szabályozott.  A  bombariadóra  vonatkozó  bejelentést  (telefonon,  levélben,  stb.)  haladéktalanul  az  intézmény  igazgatójának,­ hiányában a helyetteseknek, vagy az ügyeletes tanárnak a tudtára kell hozni.  Bombariadó,  vagy  bármilyen  más  katasztrófa­  vagy tűz esemény esetén az intézményvezető, illetve az  igazgatóhelyettes  haladéktalanul  tegye  meg  a  jelzést   a  helyi  rendőrkapitányságnak,  párhuzamosan  intézkedjen az épület kiürítéséről.  A  tanulók  az  éppen  órát,  foglalkozást  tartó  tanár  vezetésével  osztályonként  felsorakoznak  az  iskola  udvarán,  a  szaktanár,  vagy  az  osztályfőnökök  illetve  a  kollégiumi  ügyeletes  tanárok  számba  veszik  a  tanulókat.  A  tanulók  és  a   dolgozók  a  gyülekezési  helyet, illetve megbízatási helyüket csak az igazgató  vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatják el.   Az  intézmény  igazgatója,  a  helyettesek,  az  ügyeletes  tanár  illetve  a  tűzrendészeti  felelős  bevonásával  szükség  esetén  eltávolítják  a  személyi  sérülések  megelőzése  érdekében  a  tanulókat  és  a  dolgozókat  a  főépület környékéről.  A portás és a gondnok a bejárati ajtók ellenőrzéséről gondoskodik, illetve ­ ha lehetséges – körbejárja  és ellenőrzi az épületet, hogy kijött­e mindenki.  A rendőrség megérkezéséig az igazgató illetve az igazgatóhelyettes felelős az esetleges jelzések,  nyomok illetve későbbi bizonyítékok megőrzéséért.   

A  kollégiumok  területére  vonatkozó  bejelentés  esetén  a  kollégistákat  és  a  tanulókat  a  kollégiumi  nevelő  illetve  az  ott  tartózkodó  szaktanár  köteles  felszólítani  az  épület  mielőbbi  elhagyására.  A  tanulókat  a  szaktanár  illetve  a  kollégiumi  nevelő  a  számbavételezés  után  a  veszélyeztetett  területről  biztonságos területre kíséri.   

Az  eseményt  a  lefújása  után  értékelni  kell  tantestületi  szinten,  illetve  diákságot érintő közösségben. A  tanulságokat  le  kell  vonni,  az  esetleges  felelősségre  vonásokat  alkalmazni  kell,  illetve  az  erre  vonatkozó intézkedéseket meg kell tenni.    4.12.

Az  intézmény  nyitva  tartása,  az  iskolába  való  belépés  és  bent  tartózkodás  rendje 

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) a)   

A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás)   

Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon:  ­  reggel  7.00  órától  a  tanórák,  tanórán  kívüli  foglalkozások,  egyéb  szervezett  programok  befejezéséig, de legkésőbb 20.00 óráig van nyitva.   

 A tagintézmény – tanítási napokon:   ­  reggel  6.00  órától  a  tanórák,  tanórán  kívüli  foglalkozások,  egyéb  szervezett  programok  befejezéséig, de legkésőbb 20.00 óráig van nyitva.   

Az  intézmény  előbb  szabályozott  időponttól  való  eltérő nyitva tartására ­ előzetes kérelem alapján ­ az  intézmény vezetője adhat engedélyt.   

A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.   

A tanulók hivatalos ügyeik intézését, iskolai időben, az iskola és a tagintézmény titkárságán, gazdasági  irodában  az alábbiak szerint kérhetik:  ­ iskolaidőben:​  10.00­12.00­ig, és 14.00­15.00­ig   

47   

Az étkezési díjfizetés külön beosztás szerint történik, amely minden hónap elején kerül kifüggesztésre  a pénztár ajtaján.    ­

iskolaidőn kívül​  (tanítási szünetekben): minden héten, szerdán 9.00 – 12.00­ig 

 

A  székhelyintézmény  nyitásáért,  zárásáért  a  házmester  felel,  a  Petőfi  út  6.  alatti  épületért  az   ottani  takarító.  A  Földvári  út  8.  sz.  alatti  tagintézmény  és  gyakorlóhelyein  lévő  épületek  nyitási,  zárási  rendjének  meghatározásáért  a  tagintézmény­vezető  felel.  A  Földvári  út  8.  sz.  alatti  tagintézményben  reggel   a  takarító  nyitja  az   épületet,  este  az  ügyeletes  kollégiumi  nevelő  zárja.  A  Gorkij  út  29.  alatti  tanműhelyben  a  nyitás  és  zárás  a  szakoktató  feladata.  A  Sugár  úti  tankonyhában  a  tagintézmény  portása  nyit  reggel,  a  foglalkozások  után  pedig  a  szakoktató  zárja  az  épületet.  A  székhely­  intézményhez  kulccsal  rendelkezők  nyilvántartásáért  a  gondnok  felel,  a  tagintézményben  a  gazdasági  ügyintéző.   

A  tanulók  és  kollégisták  a szorgalmi időben és a szünetekben a Házirendben meghatározott időhatárok  között  tartózkodhatnak  az  intézmény  területén.  A  tanórákon  kívül  a  tanulók  csak  engedéllyel  tartózkodhatnak a tornateremben, a tantermekben és a sportpályákon.  A  tanulók  csak  csoportosan,  tanári kísérettel mehetnek át egyik intézményegységből a másikba, illetve  a bérelt oktatási helyszínekre (pl: a főiskola tornatermébe, színházterembe, Petőfi út 6 sz. épületekbe).  Mindig az órát tartó tanár felelőssége a tanulók biztonságos át­ és visszakísérése.    4.13.

A  vezetők,  ügyeletes  tanárok  nevelési  oktatási  intézményben  való  benntartózkodásának rendje 

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) a)   

Az  intézmény  működésével  kapcsolatban  biztosítani  kell,  hogy  az  intézményben  a  vezetői  feladatok  folyamatosan ellátottak legyenek.   

A  ​ székhelyintézményben  az  igazgatóság  tagjai  közül  egy  személy  az  oktatási  időszakban  bent  tartózkodik  az  intézmény  területén,  az  éves  beosztásnak  megfelelően.  Az  oktatási  időszakban  az  iskolai  igazgatóság  tagjai  (napi  váltásban)  felváltva látják el az ügyeletet a székhely intézményben. Az  ügyeletes  igazgatósági  tagnak  és  az  ügyeletes  tanárnak  reggel  7,30­tól  kell  az  intézményben  tartózkodnia.  Az  ügyelet  ellátásáért  külön  díjazásban  nem  részesülnek, ez munkaköri feladat a 40 órás   munkahét alapján.  Az  ügyeletes  tanár  köteles  a  számára  kijelölt intézményegységben az ügyeleti beosztás alapján kijelölt  folyosón  a  tanulók  között  tartózkodni  szünetekben.  Az  udvar  területére   is  köteles   az  ellenőrző  tevékenységét  kiterjeszteni.  A  Petőfi  út  6.  alatti  épületben  a  tanulók  az   órát  tartó  tanárral  mennek oda  és jönnek el onnan, értük a mindenkori tanórát tartó tanár a felelős.  Az ügyeletes tanárok a 7. óra végéig, azaz 14.35 óráig látják el feladatukat.  A  tanórán  kívüli  rendezvények  idejére  külön ügyelet szervezendő. Ha  a rendezvény nem nagyszabású,  akkor a rendezvényt szervező tanár látja el az ügyeletet.  Az  igazgatóság  munkáját  segítik  a  felügyelő  tanárok,  valamint  a  portaszolgálat.  Ennek  beosztását,  figyelemmel  kisérését,  ügyeleti módosítását a feladattal megbízott nevelési intézményvezető­ helyettes  végzi.   

A  ​ tagintézmény  vezetői  közül  egy  személy  az  oktatási  időszakban  bent   tartózkodik  a  tagintézmény  területén,  az  éves  beosztásnak  megfelelően.  Az  első  hivatalos  foglalkozást  megelőzően10  perccel  előbb  az  épületben  tartózkodik  az  ügyeletes  igazgatósági  tag  és  az  ügyeletes  tanár.  Az  ügyeletes  tanárok 13.25­ig látják el feladatukat.   A tagintézmény tanműhelyeiben a tanuló szakoktatói felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A szakoktató  köteles a 7 órai kezdést megelőzően 10 perccel a tanműhelyben megjelenni.   48   

 

A  ​ kollégium  vezetője  a  Petőfi  tér  1.sz  alatti  és  a  Földvári  út  8,  sz  alatti  kollégiumban  is  köteles  az  ellenőrző tevékenységre.    

A  tanítási  szünetekben  szerdai  napon  9­12  óráig  egy  igazgatósági  tag  és  egy   adminisztratív  dolgozó  ügyeletet lát el.    4.14.

A  belépés  és  benntartózkodás  rendje  azok  részére,  akik  nem  állnak  jogviszonyban a nevelési­oktatási intézménnyel  

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) c)   

Iskola   

Az  intézménnyel  jogviszonyban  nem  állók  intézménybe  lépése  és  ott  tartózkodása  a  következők  szerint történhet:  ­ Külön  engedély  nélkül  tartózkodhat  az  intézményben  a  portánál  a  tanulót  kísérő  hozzátartozó   az erre szükséges időtartamig.  ­ Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:  ­  a  tanulót  kísérő  hozzátartozó  akkor,  ha  nem  az  intézmény  nyitvatartási  rendjében  meghatározott időben érkezik az intézménybe  ­ minden más személy   A  külön  engedélyt  az  adott  helyszínen  az  iskola  illetékes  dolgozójától  kell  kérni.(igazgatóság,  tanárok,  portaszolgálat,  ügyintézők).  Csak  az  általa  adott  szóbeli  engedély,  és  szükség  szerint  egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.   

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  ­ a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor  ­ a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor   

Az  iskola  tanulói  vendégeket  csak  tanítási  időn  kívül  fogadhatnak,  rendkívüli  esetben  azonban  az  igazgatóság vagy az ügyeletes tanár engedélyével lehetséges a megkeresés.   

Az intézményben a  vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat  működését  a  házirend   tartalmazza.  A  székhelyintézményben  a folyamatos felnőtt portaszolgálat reggel  7.00 órától este 20.00 óráig működik.  A kollégiumban lévő ügyeleti rendet a kollégium házirendjében szabályozzák.  A  tagintézményben  a  Földvári  út  8  szám  felnőtt  portaszolgálat  9.00  órától  14.00  óráig  működik,  (lehetőség szerint 19.00 óráig.) Diákügyelet nem működik.   

Kollégium   

A  kollégiummal  tagsági  viszonyban  nem  állók  intézménybe  lépése  és  ott  tartózkodása  a  következők  szerint történhet:  ­ az  ügyeletes  nevelőtanár  engedélyével  tartózkodhat  az  intézményben  a  tanulót  kísérő  hozzátartozó  a  kollégiumba  érkezéskor  és  távozáskor  a  tanuló  csomagjainak  szállítására  szükséges időtartamig.  ­ ezekben  az  időpontokban  a  kollégium  tanulói  naposai,  illetve  a  pedagógiai  ügyeletet  ellátó  tanár a házirendben, s feladatellátásban meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.  ­ az  ügyeletes  nevelőtanár  engedélyével  tartózkodhat  a  kollégiumban  a  bentlakó  kollégista  által  meghívott vendég az engedélyezéskor meghatározott időtartamig és feltételek betartása mellett,    

49   

Nem  kell  a  tartózkodásra engedélyt kérni a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való   tartózkodáskor.   

Az intézményben a  vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat  működését az iskolai házirend tartalmazza.    4.15.

Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái  és rendje 

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (2) d)   

A mindennapi testedzés formái   

Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái:  ­ a kötelező tanórai foglalkozások  ­ a nem kötelező tanórai foglalkozások  ­ a tanórán kívüli foglalkozások  ­ az iskolai sportköri foglalkozások   

A  mindennapi  testedzést  úgy  szerveztük  meg,  hogy  a  tanulók  részére  biztosítva  legyen  naponta  legalább  negyvenöt  perc  időtartamban  a  testmozgás,  sportolás  lehetősége.  A  mindennapi  testedzés  megszervezésénél  a  közoktatási  törvény  3.  számú  mellékletében  az  osztályok  létszámhatárára  vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.  Az  iskola  a  lehetőséget biztosítja ahhoz, hogy a testnevelés órán kívül is részt tudjanak venni a tanulók  a sportolásban, azonban ez számukra nem kötelező.   

A  tanulót,  ha  egészségi  állapota  indokolja,  az  iskolaorvosi,  szakorvosi  szűrővizsgálat  alapján  könnyített  vagy  gyógytestnevelési  órára  kell  beosztani.  A  gyógytestnevelési  órákat  az  iskolában  és  a  városi uszodában kell megszervezni.    

A  testi,  érzékszervi,  értelmi,  beszéd­  és  más  fogyatékos  tanuló  a  szakértői  és  rehabilitációs  bizottság  szakértői  véleményében  meghatározottak  szerint  vesz  részt  a  testnevelési  órákon  vagy  mozgásjavító  foglalkozáson.   

Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje   

Az iskolai sportkör jellemzői:  ­ a többi foglalkozásoktól elkülönül  ­ külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja   

Az  iskola  a  nem  kötelező  tanórai  foglalkozások  megszervezéséhez  rendelkezésre  álló  időkeret terhére  szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait, sportcsoportonként heti 2 órában.  Az iskola biztosítja a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket.  Az  iskolai  sportkör  és  az  iskola  vezetése  közötti  kapcsolattartás  formáit  és   rendjét  a  sportkör  jelen  SZMSZ­ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza.    4.16.  

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) b)   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja   

50   

A  pedagógiai  munka  belső  ellenőrzése:  a  nevelési­oktatási  intézmény  valamennyi  pedagógiai  tevékenységére kiterjed.   

A  pedagógiai  munka  belső  ellenőrzésének  célja  az  esetlegesen  előforduló  hibák  mielőbbi  feltárása,  majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.  Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:  ­ fogja át a pedagógiai munka egészét,   ­ segítse elő valamennyi pedagógiai munka magas színvonalú ellátását,  ­ a  tantervi  követelményekhez  igazodva  mérje  és  értékelje  a  pedagógus  által   elért  eredményeket,  ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,  ­ támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,  ­ a  szülői  közösség,  és  a  tanuló  közösség  (iskolaszék,  diákönkormányzat)  észrevételei  kapcsán  elfogulatlan  ellenőrzéssel  segítse  az  oktatás  valamennyi  szereplőjének  megfelelő  pedagógiai  módszer megtalálását,  ­ biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,  ­ támogassa  a  különféle  szintű  vezetői  utasítások,  rendelkezések  következetes  végrehajtását,  megtartását,  ­ hatékonyan működjön a megelőző szerepe   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:  ­ az intézmény vezetője  ­ az intézményvezető helyettesei, kollégiumvezető   

Tagintézményben:  ­ az intézmény vezetője,  ­ tagintézmény vezető  ­ tagintézmény vezető helyettes   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek.  A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.   

A  pedagógiai  munka  belső,  valamely  területre  vonatkozó  ellenőrzésére  az  intézmény  valamennyi  pedagógus dolgozója javaslatot tehet.   

A  belső  ellenőrzés  során  feltárt  hiányosságok  megszüntetésére  az  igazgató  haladéktalanul  megteszi  a   szükséges intézkedéseket.   

Az ellenőrzés, értékelés témái   

Az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése   A minőségirányítási rendszer működésének ellenőrzése  A tanügyi dokumentumok ellenőrzése  Pénzügyi dokumentumok ellenőrzése  Belső szabályzatok, programok rendszeres felülvizsgálata  A Pedagógiai Program beválásának vizsgálata  Az intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzése  Éves szakmai beszámoló   Év végi statisztikai adatok elemzése  51   

Tanulói tudásmérés  Neveltségi szint mérése   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái   

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:  ­ szóbeli beszámoltatás,  ­ írásbeli beszámoltatás,  ­ értekezlet,   ­ óralátogatás,   ­ foglalkozáslátogatás,  ­ speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok  ­ szaktanácsadókon, szakértőkön keresztül,  ­ érettségi vizsga, szakmai vizsga eredmények elemzése,  ­ tanügyigazgatási dokumentumok vizsgálata,  ­ rendezvények megtekintése,  ­ kérdőív,  ­ tanulói felmérés   ­ személyes beszélgetés,  ­ egyéb módok.   

Közvetlen ellenőrzés  ­ az órák és foglalkozások ellenőrzése,  ­ iskolai és osztályszintű rendezvények ellenőrzése,  ­ beszámoltatás,  ­ az intézmény helyiségeinek szemléje,  ­ egyéb ellenőrző tevékenység.  Közvetett ellenőrzés  ­ a tanulók munkájának ellenőrzése,  ­ tantárgyi felmérők, tudásszint­mérés,  ­ tanulmányi verseny eredményeinek elemzése,  ­ egyéb versenyeredmények elemzése,  ­ továbbtanulási eredmények elemzése,  ­ neveltségi szint felmérése,  ­ oktatási dokumentumok, tanügyigazgatási dokumentumok ellenőrzése   

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.   

A pedagógusok nevelő­oktató munkájának ellenőrzése és értékelése:   

Az  eredményes  nevelő­oktató  munka  csak  tervszerűen  végzett feladatok folyamatával valósulhat meg.  A  kitűzött  célok,  feladatok  megvalósulásának  figyelemmel kísérése az  ellenőrzés és az ehhez szorosan  kapcsolódó értékelés.   

Tervezési szintek:   

Intézményi szintű tervek:  ­ Pedagógiai Program  ­ Középtávú továbbképzési­, beiskolázási terv  ­ Éves munkaterv   Munkaközösségi szint:  ­ A   középtávú  célok  elérését  szolgáló,  tantárgyakhoz,  tantárgycsoportokhoz  kapcsolódó,  didaktikai, módszertani feladatok  52   

Éves munkarend  Követelményrendszer egységesítését szolgáló tervek  Tanórán kívüli foglalkozások tervezése, (szakkör)  Szemléltető eszközök és tárgyi feltételek fejlesztését szolgáló tervezés  Egyéni tervezési szint:  ­ A foglalkozások tervezetét tartalmazó tanmenet.  ­ Osztályokhoz igazított feladatok, óravázlatok.   ­ ­ ­ ­

 

Az intézmény igazgatósága   

Folyamatosan ellenőrzi:  ­ a tanórákat  ­ az órán kívüli foglalkozásokat  ­ az iskolai rendezvényeket, azok előkészítését,   ­ az intézményi dolgozók munkafegyelmét, munkavégzését,   ­ a tanulóifjúság munkáját és fegyelmét,  Időszakosan ellenőrzi   ­ az oktatási és tanügyigazgatási dokumentumokat,  ­ év eleji adminisztrációs munkák elvégzését (javító vizsgák, naplók, statisztikák stb.)  ­ az  intézmény  helyiségeinek  tárgyi  felszereltségét,  rendjét,  tisztaságát,  (évente  legalább  három  alkalommal)  ­ a naplók részletes ellenőrzése.   

Gyakorlati oktatásvezető  ­ figyelemmel kíséri és ellenőrzi a gyakorlati oktatásokat,   ­ szakmailag ellenőrzi a gyakorlati tantárgyak tanmenetét,   ­ ellenőrzi a gyakorlati tantárgyak érdemjegyeit,   ­ ellenőrzi a gyakorlati oktatás helyiségeinek rendjét, felszereltségét.   

Megbízatással rendelkező pedagógusok  ­ folyamatosan  kísérjék  figyelemmel,  ellenőrizzék  az  általuk  irányított  terület  feladatainak  megvalósulását   ­ a rendezvények szervezését,  ­ a nevelők és tanulók munkáját.   

Munkaközösség­vezetők  ­ óralátogatásaikkal  és  az  órán  kívüli  szakmai  jellegű  foglalkozások  rendszeres  figyelemmel  kísérésével ellenőrzik a területükön folyó nevelő­oktató munkát,  ­ év elején ellenőrzik a hozzájuk tartozó tanárok tanmeneteit,  ­ félévenként  legalább  egy  alkalommal  ellenőrzi  a   munkaközösségbe  tartozó  szaktanárok  tantárgyi osztályzatait,  ­ ellenőrzik folyamatosan az újonnan belépő kollégák munkáját,  ­ folyamatosan  figyelemmel  kísérik  tantárgyaik  megtartott  óráinak  számát,  és  a  tanmenetnek  való megfelelését, a lemaradást haladéktalanul kötelesek jelezni az igazgatóságnak,  ­ évente legalább kétszer beszámolnak a tantárgyuk helyzetéről a tantestület előtt,   

Osztályfőnök, kollégiumi csoportvezető    ­ ­

53   

félévente  kétszer  értékeli  az  osztályába/csoportjába  tartozó  tanulók  előmenetelét  (probléma  esetén írásban értesíti a szülőt, illetve a gondviselőt),  figyelemmel  kíséri  a   tanulók   tanórai  munkáját,  érdemjegyeinek  alakulását,  a  szaktanárokkal  rendszeresen konzultál, 

­ ­ ­ ­ ­ ­

folyamatosan  ellenőrzi  a  tanulók  hiányzását,  a  Házirendben  meghatározott  hiányzások  esetén  írásban értesíti a szülőt,  figyelemmel  kíséri  osztálya  tanulóinak  órán  kívüli  elfoglaltságát, s ha problémát  észlel, jelezze  a szülőnek,   ellenőrzi,  hogy  tanítványai  hogyan védik az iskolai és az egyéni tárgyakat, eszközöket, szükség  esetén intézkedik, felelősségre von,  ellenőrzi, hogy tanulói betartják­e a Házirendet,   ha szükséges, családlátogatást végez,  hetente  ellenőrzi  az  osztályában  tanító  tanárok  naplóba  történő  bejegyzéseit,  szükség  esetén  figyelmezteti a szaktanárt. 

 

Szaktanár (önellenőrzés)  ­ havonta ellenőrzi tantárgya érdemjegyeinek alakulását,  ­ az  érdemjegyeket  és  a  hiányzásokat  a  kis  naplóból  hetente  átvezeti  az  osztálynaplóba  naprakészen,  ­ folyamatosan ellenőrzi a tanmenet és a végzett tananyag egymásnak való megfelelőségét,   ­ az írásbeli dolgozatokat legkésőbb 14 munkanapon belül kijavítja.   

A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése   

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése   

A  nevelőtestület  és  a  DÖK   közös  és  folyamatos  feladata  az iskolai közösség fejlettségének, illetőleg a  tanulók  képességeinek  megfelelő  magatartási  és  szorgalmi  követelmények  megállapítása,  s  azok  alapján a tanulók értékelése.  A  magatartás  és  szorgalom  elbírálásának  iskolai  minősítési  rendszerét  részletesen  a  pedagógiai  program tartalmazza.   

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése és osztályozása   

A tanulók munkájánál az értékelés az oktatási folyamat egyik legfontosabb eszköze.  A  tanulóknak  az  adott  tantárggyal  összefüggő  minden  lényeges  szóbeli,  írásbeli  vagy  gyakorlati  tevékenységét  figyelemmel  kell  kísérni,  értékelni  kell.  A  szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a tanuló  különböző  típusú  feleletekkel  bizonyíthassa  ismereteit  és  tudását.  A  tanulók  teljesítményét  folyamatosan kell értékelni, lehetőség szerint érdemjeggyel minősítve.   A  tanárok  –  munkaközösségi  követelményszinttel  –  egységes  követelmények  szerint  bírálják  el  a  tanulók tudását, ismereteinek gyakorlati alkalmazását és a közös munkában való részvételt.   

A  tanulók  tanulmányi  munkájának  értékelését  és  osztályozását  részletesen  a  pedagógiai  program  szabályozza.    4.17.  

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) l)   

A  tanulónak  joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az  intézmény biztosítani köteles.   

Az iskola­egészségügyi ellátás az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll.  Az iskola­egészségügyi ellátásban közreműködik még:  ­ a fogorvos és a fogászati asszisztens.   

54   

Intézményünk  tanulói  számára  rendelkezésre  áll  az   iskola  orvosi  ellátás,  intézményünk  kollégiumi  orvosi szolgáltatása biztosítja a kollégisták és az externátusos tanulóknak az orvosi felülvizsgálatot.  Diákjaink  az  iskola   iskolaorvosi  szolgáltatás  keretén  belül  rendszeres  egészségügyi  vizsgálatban  részesülnek.   A  tanulók  terheléses  vizsgálata  a  városi  sportorvos  és  a  testnevelő  tanárok  közös  tevékenysége  során  oldódik meg.  Intézményünk  szakképzett  gyógytestnevelés  tanárt  foglalkoztat,  a  gyógytestnevelési  foglalkozást  igénylő tanulók külön csoportban illetve csoportokban vesznek részt a foglalkozásokon.   

Az iskolai­egészségügyi ellátás rendje   

a) iskolaorvosi szolgáltatatás   

Az egészségügyi ellátás megnevezése 

Iskolaorvosi szolgáltatás 

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése 

Dr. Csellár Zsuzsanna  gyermekorvos  Az  ellátást  nyújtó  foglalkoztatásának  jellege  részmunkaidő  (teljes, részmunkaidő stb.)  Az  ellátást  nyújtó  által  az  intézményben  Iskolaorvosi rendelő:  töltendő idő  csütörtök: 13­15 óra  Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel)  Mezőtúr, Damjanich út   Az  ellátás  nyújtása  során   annak  a    háziorvosnak  (háziorvosi  körzetnek)  a  megnevezése,  akivel  együttműködve  történik  a szolgáltatásnyújtás   

b) védőnői szolgáltatás    

Az egészségügyi ellátás megnevezése  Az ellátást nyújtó pontos megnevezése  Az  ellátást  nyújtó  foglalkoztatásának  jellege  (teljes, részmunkaidő stb.)  Az  ellátást  nyújtó  által  az  intézményben  töltendő idő  Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) 

Védőnői szolgáltatás  Varga Andrea  alkalmankénti   

Szükség szerint   

Iskola­ orvosi rendelő  Az iskola épületei  

Az  ellátás  nyújtása  során   annak  a  védőnőnek    (védőnői  körzetnek)  a  megnevezése,  akivel  együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás   

c) iskolafogászati ellátás   

Az egészségügyi ellátás megnevezése  Az ellátást nyújtó pontos megnevezése 

Iskolafogászati ellátás  Dr. Ambrózy Péter  A tagintézményben:   Dr. Patakfalvy Károly   Az  ellátást  nyújtó  foglalkoztatásának  jellege  részmunkaidő    (teljes, részmunkaidő stb.)  Az  ellátást  nyújtó  által  az  intézményben  Fogászati rendelő  töltendő idő  Szerda 8.00­9.00  Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)  Mezőtúr, Kossuth út  55   

 

Kollégium   

A  tanulók  rendszeres  egészségügyi  felügyeletét,  mint  ingyenesen  igénybe  vehető  szolgáltatást  az  intézmény biztosítani köteles.   

Az iskola­ egészségügyi ellátás:  ­ a kollégiumi orvos és a betegápoló együttes szolgáltatásából áll.   

A kollégiumi­egészségügyi ellátás rendje:   

a) kollégiumi szolgáltatatás   

Az egészségügyi ellátás megnevezése  Az ellátást nyújtó pontos megnevezése  Az  ellátást  nyújtó  foglalkoztatásának  jellege (teljes, részmunkaidő stb.)  Az  ellátást  nyújtó  által  az  intézményben  töltendő idő  Az  ellátás  nyújtásának  helye  (pontos  címe)  Az  ellátás  nyújtása  során   annak  a  háziorvosnak  (háziorvosi  körzetnek)  a  megnevezése,  akivel  együttműködve  történik a szolgáltatásnyújtás 

Iskolaorvosi szolgáltatás  Dr. Imreh Zoltán háziorvos  részmunkaidő   

Hétfőtől péntekig: 7.00­tól 8.00 óráig   

Mezőtúr, Bajcsy­Zs. út   Dr. Imreh Zoltán háziorvos 

 

b) betegápolói szolgáltatás   

Az egészségügyi ellátás megnevezése  Az ellátást nyújtó pontos megnevezése  Az  ellátást  nyújtó  foglalkoztatásának  jellege (teljes, részmunkaidő stb.)  Az  ellátást  nyújtó  által  az  intézményben  töltendő idő  Az  ellátás  nyújtásának  helye  (pontos  címe) 

Betegápolói szolgáltatás   

teljes   

8 óra   

Mezőtúr, Petőfi tér 1.   

    5.  

Az intézményi közösségek 

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai  érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt módon és közösségek révén érvényesíthetik.  Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból  tevődik össze. Jogaikat, kötelességeiket, juttatásaikat, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési  lehetőségeiket a magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Kjt. és az ehhez kapcsolódó  rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti.   

Alkalmazotti  értekezletet  kell  tartani  abban  az  esetben,  ha  jogszabály  valamely  kérdés  eldöntésére  a  nevelőtestület  helyett  az  alkalmazotti  közösséget  hatalmazza  fel.  Az  alkalmazotti  értekezletre  –  ha  jogszabály  másként  nem  rendelkezik  –  a  nevelőtestületi  értekezletre  vonatkozó  szabályokat  kell  alkalmazni.    56   

5.1.  

A nevelőtestület, a nevelőtestületi értekezletek 

A ​ nevelőtestület  intézményünk  legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, amely a köznevelési  törvényben  és  más  jogszabályban  meghatározott  ügyekben  döntési  vagy  véleményezési  jogot  gyakorol.  A  nevelőtestület  tagja   az  iskola  valamennyi  pedagógusa,  a  nevelő­oktató  munkát  segítő,  felsőfokú  iskolai  végzettségű,  főfoglalkozású  dolgozója.  A  következetes  és  korszerű  nevelő­oktató  munka,  az  intézmény  irányítása megköveteli, hogy az iskola vezetési szerkezete, az alá­fölérendeltségi viszony  az  intézményi dolgozók, illetve szükséges mértékben a tanulóifjúság előtt világos legyen.   

A  nevelőtestület  értekezleteit  az  intézményvezető  vagy  a  helyettese  vezeti.  Intézményünk  nevelőtestületének  tagjai:  a  pedagógusok  (tanárok,  szakoktatók,  kollégiumi  nevelők). A nevelőtestület  az  éves  munkatervben  meghatározott  időpontokban,  ezen  felül  szükség  szerint  ülésezik.  A  nevelőtestület  értekezletein  a  részvétel  a  nevelőtestület  minden  tagja  számára  kötelező.  Távollét  csak  indokolt  esetben,  intézményvezetői  engedéllyel  lehetséges.  A  nevelőtestület  –  ha  jogszabály  másként  nem  rendelkezik  –  akkor  határozatképes,  ha  tagjainak  legalább  ötven  százaléka  részt  vesz  a  határozathozatalban.  A  nevelőtestület  döntéseit  nevelőtestületi  értekezleten  –  ha  jogszabály  másként  nem  rendelkezik  –  nyílt   szavazással,  szótöbbséggel  hozza.  Titkos  szavazást  akkor  lehet  elrendelni,  ha  azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri.    5.2.  

A nevelőtestület működésének és döntéshozatalának rendje 

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  ­ alakuló értekezlet   ­ tanévnyitó értekezlet   ­ félévi értekezlet   ­ tanévzáró értekezlet   ­ félévi és év végi osztályozó értekezlet   ­ két alkalommal nevelési értekezlet   ­ havonta tantestületi munkaértekezlet    

Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %­a kéri, illetve ha az iskola  igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.   A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestület akkor határozatképes, ha  tagjainak több mint 50 %­ a jelen van.  A nevelőtestület a döntéseit – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt  szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.   

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is  dönthet.  A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.  A  nevelőtestületi  értekezletekre  vonatkozó  szabályokat  kell  alkalmazni  akkor  is,  ha  az  aktuális  feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy­egy értekezleten.   

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 70.§. alapján a nevelőtestület döntési jogkörébe tartoznak:  ­ a pedagógiai program elfogadása,   ­ a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,   ­ a nevelési­oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása,   ­ a nevelési­oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,  ­ beszámolók elfogadása,  ­ a továbbképzési program elfogadása,  57   

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  a  tanulók  magasabb  évfolyamba  lépésének  megállapítása,  a  tanulók  osztályozóvizsgára  bocsátása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,  az  intézményvezetői  pályázathoz  készített  vezetési  programmal  összefüggő  szakmai  vélemény  kialakítása,   jogszabályban meghatározott más ügyek. 

­ ­ ­ ­ ­ ­  

A  nevelőtestület  véleményt  nyilváníthat  vagy  javaslatot  tehet  a  nevelési­oktatási  intézmény  működésével  kapcsolatos  valamennyi  kérdésben.  Ki  kell  kérni  a  nevelőtestület  véleményét  az  iskolai  felvételi  követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok  külön  megbízásainak   elosztása  során,  az  intézményvezető­helyettesek  megbízása,  illetve  a  megbízás  visszavonása előtt, valamint külön jogszabályban meghatározott ügyekben.  Az  óraadó  a  nevelőtestület  döntési  jogkörébe  tartozó  ügyekben  –  a  tanulók  magasabb  évfolyamba  lépésének  megállapítása,  a  tanulók  osztályozóvizsgára  bocsátása  és  a  tanulók  fegyelmi  ügyeiben  való  döntés kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.    5.3.

A  nevelőtestület  feladatkörébe  tartozó  ügyek  átruházására,  továbbá  a  feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) h)   

Iskola   

A  nevelőtestület  feladatkörébe  tartozó  ügyek  átruházása,  a  feladatok  ellátásával  megbízott  beszámoltatása   

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:  ­ a szakmai munkaközösségre  ­ az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra  A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:  ­ pedagógiai program elfogadása  ­ a szervezeti és működési szabályzat elfogadása   

A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:  1. döntési jogkörét:  a)​  ​ a nevelési­oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése  b)  ​ a  nevelési­oktatási  intézmény  munkáját  átfogó  elemzések,  értékelések,  beszámolók  elfogadása  c)​  ​ a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  d)​  ​ a házirend elfogadása  e)​  ​ a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása  f)​  ​ a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása  g)  ​ az  intézményvezetői,  intézményegység­vezetői  pályázathoz  készített  vezetési  programmal  összefüggő szakmai vélemény kialakítása  h)​  ​ jogszabályban meghatározott más ügyek  2. Véleménynyilvánítási jogkörét:  a) a nevelési­oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt  c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során  d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt  58   

e)  a  nevelési­oktatási  intézmény  költségvetésében  szakmai  célokra  rendelkezésre  álló  pénzeszközök felhasználásának megszervezésében  f) a nevelési­oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában  g) az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál  h) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben  3. Javaslattételi  jogkörét  –  a  nevelési­oktatási  intézmény  működösével   kapcsolatos  –  valamennyi  kérdésben.   

Az  átruházott  jogkör  gyakorlója  a  nevelőtestületet  tájékoztatni  köteles  azokról  az  ügyekről,  amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.    5.4.  

A nevelőtestület által átruházott néhány jogkör a megbízottak megjelölésével     

Jo   gk Megnevezés  ör  tar tal m a    D V ö é n l t e é m s  é n y  n y il v á n í­ t á s  A  tantárgyfelosztás  elfogadása    X  előtt  A  nevelőtestület  képviseletében  X    eljáró pedagógus kiválasztása  Enyhébb fegyelmi ügyek   X   

 

Az  egyes  pedagógusok   külön    megbízásainak elosztása során  A  nevelési­oktatási  intézmény    költségvetésében  szakmai  célokra  rendelkezésre  álló  pénzeszközök    felhasználásának  megszervezésében 

X 

 

X 

 

 

 

59   

   

Megbízott 

 

J a v a sl a t­ t é t e l 

     

Beszá molás 

 

   

Mó dja 

Időköze 

munkaközösség­veze szóban  június  tők  intézményvezető  szóban  Két  belül  intézményvezető  szóban  Két  belül  intézményvezető,  a  szóban  Két  KT vezetője  belül  intézményvezető,  int.  szóban  Két  vez. helyettesek  belül   

 

 

héten  héten  héten  héten 

A  nevelési­oktatási  intézmény    X  beruházási  és  fejlesztési  terveinek megállapításában  Fegyelmi  tárgyalás  előtti  X    egyeztetés, békéltetés 

60   

 

intézményvezető,  int.  szóban  Két  vez. helyettesek,  belül  KT vezetője 

Kis   ebb  súly ú  ügy ek  eset én  feg yel mi  tárg yalá s  előt t  az  isko la  igaz gat ója/ tagi ntéz mé ny­ vez etőj e,  ifjú ság véd elm i  fele lőse ,  a  tan uló  oszt ályf őnö ke  koll égi umi  ügy ek  eset én  koll

 

 

héten 

égi umi  cso port vez etőj e,  egy ezte tő  me gbe szél ést  foly tath at  a  tan uló val,  ill.  ne m  nag yko rú  tan uló  eset ébe n  a  szül őve l  is.  Enn ek  sike ress ége  eset én  az  igaz gat ó  eljá rhat  sajá t  hatá skö réb en.  61   

 

  Az  intézményben  a   tanulók  X   

fegyelmi  ügyeiben   való  döntés  céljából  a  nevelő  testület  megbízásából  az  igazgató  fegyelmi  

62   

 

 

A  feg yel mi  biz otts ág  álla ndó  tagj ai:  az  inté zmé nyv ezet ő,  vag y  tagi ntéz mé ny  vez ető,   az  ifjú ság véd elm i  fele lős  ¸  a  diá kön kor má nyz atot  kép vise lő  tag,   vált ozó  tag ok  lehe tne k:  a  mű

   

   

   

köd ési  sza kter ület  vez etőj e,  az  érin tett  tan uló  oszt ályf őnö ke,   oly an  ped agó gus,  aki  tan ulót  ma gas abb  óras zám ban  taní tja,  az  isko lave zeté s  kép vise lője ,  a  tant estü let  me gbí zott  kép vise lője .  63   

(A  ne m  álla ndó  tag ok  köz ül  1  főt  lega láb b  ki  kell  jelö lni.)  szó ban ,  írás ban  bizottságot hoz létre. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

     

     

     

   

    Kol  

     

légi um ban  foly tato tt  feg yel mi  eljá rás  eset én,  vag y  koll égis ta  tan 64   

Az  állandó  tagok  a  neve­lő  testületi  értekezleten  kötelesek  tájékoztatást  adni  a  nevelőtestüle tnek       

ulót  érin tő  feg yel mi  eljá rás  eset én:    A  feg yel mi  biz otts ág  álla ndó  tagj ai:  az  inté zmé nyv ezet ő,  vag y  tagi ntéz mé ny  vez ető,  a  koll égi um vez ető  az  ifjú ság véd elm i  fele lős  ¸  a  diá kön kor 65   

 

66   

 

 

má nyz atot  kép vise lő  tag,  Vál   toz ó  tag ok  lehe tne k:  az  érin tett  tan uló  oszt ályf őnö ke,  koll égi umi  cso port vez etőj e,  oly an  ped agó gus,  aki  tan ulót  ma gas abb  óras zám ban  taní tja.  (A  ne m  álla ndó 

 

 

tag ok  köz ül  1  főt  lega láb b  ki  kell  jelö lni.)    5.5.  

A szakmai munkaközösségek 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) k)   

Az  intézményünkben  folyó  nevelő­oktató  munka  tervezését,  szervezését  és  ellenőrzését  szakmai,  módszertani kérdésekben így a pedagógusokból létrehozott munkaközösségek segítik.  A  nemzeti  köznevelésről  szóló  törvény  71.  §.  alapján  a  nevelési  –  oktatási  intézményben  legalább  öt  pedagógus  hozhat  létre   szakmai  munkaközösséget.  Egy  nevelési–oktatási  intézményben  legfeljebb  tíz  szakmai  munkaközösség  hozható  létre.  A  szakmai  munkaközösség  részt  vesz   a  nevelési  –  oktatási  intézmény  szakmai  munkájának  irányításában,  tervezésében,  szervezésében  és  ellenőrzésében,  összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.  Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet.   

Az iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  A székhelyintézményben:  ­ osztályfőnöki  ­ magyar­művészetek  ­ társadalomtudományi  ­ természettudományi  ­ idegen nyelvi  ­ szakmai   

A tagintézményben:  ­ szakmai elméleti, szakmai gyakorlati és közismereti   

A munkaközösségek szakmai csoportosítása az éves feladatoktól és a létszámtól függően változhat az  intézményvezető döntése alapján. A Munkatervben kell ezt rögzíteni.   

A szakmai munkaközösség maga állapítja meg működési rendjét, és évente munkaprogramot készít.  Dönt a szakterületén​ :  ­ a tanterv alkalmazásáról  ­ saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról  ­ az iskolai versenyekre való jelentkezésről   ­ a tantárgyakhoz kapcsolódó pályázatokról és vetélkedőkről  ­ minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyben a nevelőtestület a döntést átruházza  ­ az alkalmazott tankönyvekről, segédeszközökről  Az átruházott jogkör gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a nevelőtestületnek számol be.   

Véleményezési jogköre van​ :  ­ képzési irányok megválasztásáról  ­ a szakmai oktatási kísérletekben való részvételről  67   

­ a szakképző évfolyamok szakmai profiljának a megválasztásáról  Javaslatot tesz:  ­ a beiskolázási tervről   ­ kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre  ­ központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására  ­ a fakultáció és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira  ­ a tanulók osztályba, csoportba való sorolására  ­ a felvételi követelményeinek meghatározására  ­ a minőségi munkát végző személy teljesítményének elismerésére   

A  szakmai  munkaközösségek  együttműködése,  kapcsolattartásának  rendje,  részvétele  a  pedagógusok munkájának segítésében    

A  szakmai  munkaközösségek  évente  a  munkaprogramjuk  alapján  tartanak  megbeszélést.  A  munkaközösség­vezetők  a  rendszeres  tantestületi  értekezleteken  elmondhatják  a  munkaközösséggel  kapcsolatos  aktuális  információkat,  véleményt  cserélhetnek.  A  félévi  és  év  végi  záró­értekezleten  a  tantestület előtt összegzik a munkaközösség munkáját.  Az iskola működése szempontjából különösen fontos kérdésekben az intézményvezető egyénileg, vagy  a kibővített vezetőségi ülésen kikéri az érintett munkaközösség­vezetők véleményét.    5.6.  

A szakmai munkaközösségek feladatai (tevékenysége) 

A  nevelőtestületen   belül   kisebb  hatáskörrel  működnek  a  szakmai  munkaközösségek,  melyeknek  hatáskörébe a következő kérdések tartanak:   

A munkaközösség dönt:  ­ a munkaközösség­vezetőt megválasztja  ­ a munkaközösség­vezető megbízatásának időtartamáról  ­ a működés rendjéről, munkaprogramjáról  ­ a tagok munkáját elemző, értékelő, ellenőrző szempontok összeállításában  ­ az iskolai szintű tanulmányi versenyek programjáról, követelményeiről, lebonyolításáról   ­ eredményes módszerek munkaközösségi szintű bevezetéséről  ­ egységesített követelményrendszer kidolgozásáról   

A munkaközösség véleményezi:  ­ a működési területéhez kapcsolódó tantervi dokumentumokat, segédleteket  ­ iskolai pedagógiai, módszertani pályázatok kiírását, értékelését  ­ a munkaközösség tagjainak erkölcsi és anyagi elismerését   ­ az oktató­nevelő munkához szükséges tárgyi feltételek, szemléltető eszközök biztosítását  ­ speciális  körülmények   következtében  a  tanuló  osztályozó  vizsgára  történő  bocsátását,  egyes  tantárgyakból való felmentését, mentesítését   

A munkaközösség javaslatot tesz:  ­ a tantárgy oktatásának továbbfejlesztésére, eredményességének növelésére  ­ rendkívüli tárgyak, a tanórán kívüli foglalkozások szervezésének és programjának kialakítására  ­ az iskolai nevelőmunka fejlesztésére  ­  a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában  ­ az előre láthatóan hosszabb tanári távollétek miatti helyettesítések megszervezésére  ­ a vezető pedagógusi cím odaítélésére  ­ a minősítések megfogalmazására és a feladatok meghatározására  ­  a tantárgyfelosztásra és a tanórán kívüli feladatokra  ­ a tantárgy oktatásával kapcsolatos nevelési és szakmai kérdésekben    68   

5.7.  

A szakmai munkaközösség­ vezetők feladatai 

A szakmai munkaközösség­vezető   

A  szakmai  munkaközösségek  vezetői  az  e  szabályzatban   és  a  munkaköri  leírásban  foglaltak  szerint  segítik  a  nevelő­oktató  munka  tervezését,  szervezését  és  ellenőrzését.  ​ A  munkaközösség  vezetőjét  a  munkaközösség  javaslata  alapján  az  intézményvezető  bízza  meg  egy  tanévre.  A  munkaközösség  vezetője  felelős  a  tervezéshez,  szervezéshez  és  ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás  szakszerűségéért.  A szakmai munkaközösség vezetője vezeti és képviseli a munkaközösséget.   

Feladatai:  ­ Összeállítja a munkaközösség programját, ezt ismerteti, elfogadtatja a munkaközösséggel.  ­ Az igazgatóság részére – május 20­ig – javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra.  ­ A munkaközösségi foglalkozásokat – évente 2­4 alkalommal – előkészíti, levezeti.  ­ A   szakmai  és  módszertani   folyóiratokat  folyamatosan  figyelemmel  kíséri,  ezekre  felhívja  a  munkaközösség tagjainak figyelmét.  ­ Kölcsönös   óralátogatásokat,  esetenként  bemutató  órát  szervez.  Óralátogatási  tapasztalatait  –  a  szakmai és didaktikai – a kollégákkal megbeszélik.   ­ Segítséget  és  útmutatást  ad  a  kezdő  tanár  kollégáknak.  Fél  év  eltelte  után   a  pályakezdő  kolléga   szaktanári munkájáról szóbeli jelentést ad az igazgatónak.  ­ Javaslatot  készít  a   munkaközösség  tagjainak  a  továbbképzésére.  A  továbbképzési  program  kidolgozásában közreműködik.  ­ A   félévi  értekezleten,  ill.  folyamatosan  tárgyilagos  információt   ad  az  igazgatóságnak  szaktárgya  helyzetéről,  problémáiról,  a  szaktanárok  munkájáról.  Beszámol  arról,  hogy  a  tanmenethez  képest  van­e  elmaradás.  Folyamatosan  figyelemmel  kíséri  az  óraszámokat  és  a  szaktárgyi  anyagok  megfelelőségét. Két hétnél nagyobb elmaradást haladéktalanul köteles jelenteni az igazgatóságon.  ­ Félévenként  egy  alkalommal  (novemberben/decemberben,  ill.  márciusban/áprilisban)  ellenőrzi,  hogy  a  munkaközösségbe  tartozó  szaktanároknak  kellő  számú  osztályzat  rendelkezésére  áll­e  a  tanulók tanulmányi munkájának értékeléséhez.  ­ Megszervezi az iskolai tanulmányi versenyeket a szaktárgyából, a tanulók részvételét előkészíti  ­ Közreműködik  az  igazgatói  beszámolók  elkészítésében,  a  munkaközösség  tagjainak  minősítésében.  ­ A   munkaközösség  egységes   követelményrendszerének   kidolgozásában  és  megvalósításában  folyamatosan tevékenykedik.  ­ Elősegíti  a  szaktanárok  jó  eredményes  módszereinek,  tesztjeinek,   szemléltető  eszközeinek   elterjesztését,  a  kollégák  között.  Az  eredményes  szakmai  és  módszertani  kezdeményezéseket  támogatja, szükség esetén az intézmény vezetőségét is tájékoztatja.  ­ Megoldja a hatáskörébe tartozó szaktárgyi problémákat.  ­ A munkaközösségben jó emberi kapcsolatok kialakítására törekszik.  ­ Képviseli  a  munkaközösséget  az  iskolai  és  iskolán  kívüli  értekezleteken,  szakmai  megbeszéléseken.  ­ Javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, bérfejlesztésére.   

Az osztályfőnöki munkaközösség­ vezető ​ feladata:    ­ megállapítja működési rendjét, évente munkaprogramot készít  ­ tervezi és ütemezi a szülőkkel való kapcsolattartást  ­ fontos  feladata  az  iskola  nevelési  elképzeléseinek  megvalósítása,  a  követelmények  egységes  érvényesítése  ­ a  pedagógiai  programban  a  nevelési  feladatok aktualizálása, javaslattétel a napi gyakorlatban ezek  megvalósítására  ­ az osztályfőnöki munkával kapcsolatos adminisztráció nyomon követése, ellenőrzése  69   

javaslatokat tesz a nevelés iskolai szintű problémáinak megoldására  összehangolja az osztályok tanulmányi kirándulásait  segíti a pályaválasztási tevékenység koordinálását  javaslatot tesz az új osztályfőnökök személyére 

­ ­ ­ ­   5.8.

A  kiemelt  munkavégzésért  járó  kereset  kiegészítés  (pedagógusok  és  egyéb  dolgozók) 

 

A minőségi munkáért járó kereset­kiegészítés elosztásának szempontjai     

A  minőségi  munkáért  járó   kereset  kiegészítés  megállapítható  az  intézmény  bármely  alkalmazottjának  egy  alkalomra,  vagy  meghatározott  időre.  A  meghatározott  időre   szóló  minőségi  bérpótlék  szeptembertől  decemberig  és  januártól  júniusig/  augusztusig  vagy  egy  tanévre  szól,  a  keretösszeg  módosulása szerint.   

Az  összeg  odaítéléséről  és  differenciálásáról  az   intézményvezető  dönt  a  közalkalmazotti  tanács,  a  szakszervezetek,  az  intézményvezető­  helyettesek,  tagintézményvezető  és  kollégiumvezető  véleményének  megkérdezése  után.  Az  igazgató  munkáltatójánál  ennek  az  előterjesztésére  a  közalkalmazotti tanács elnöke tehet javaslatot.  Az  egy  alkalomra  szóló   kereset  kiegészítés  adása  az  intézményvezető  jogköre  a  Közalkalmazotti  tanács  vezetőjével  történt  egyeztetés  után,  kiemelkedő  munkateljesítmény,  versenyeredmény,  pénzjutalommal  nem  járó   kitüntetés,  vagy  bármely  olyan  esemény,  teljesítmény  után,   amely  az iskola  számára kiemelkedően fontos.   

A meghatározott időre szóló kereset kiegészítés odaítélésének szempontjai​ :   

­ magas színvonalon végzett oktató, nevelő munka  ­ eredményes részvétel a tehetséggondozásban  ­ tanulmányi  versenyekre,  kulturális  bemutatókra,  versenyekre,  sportversenyekre  eredményesen  készíti fel tanulóit  ­ feladatokat vállal a tanórán kívüli tevékenységekből, többletmunkákat végez  ­ színvonalas osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői munkát végez  ­ kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulókkal  ­ eredményesen   vesz  részt  pályázatokon,  az  intézmény  számára  bevételt  jelentő  tevékenységet  végez  ­ szakmailag folyamatosan képzi magát  ­ pontos precíz adminisztratív tevékenységet végez  ­ valamilyen megbízatással rendelkezik, e területen az intézmény érdekében munkálkodik   ­ szabadidős tevékenységet, kulturális és sporttevékenységeket rendez a diákok számára   ­ tanulmányi  kirándulásokat,  nyári  táborokat,  nyári  (belföldi,  külföldi)  kirándulásokat  szervez  a  tanulók részére  ­ kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű fiatalokkal (ifjúságvédelem, lelki segítségnyújtás)  ­ részt  vállal  az  iskola  szerkezet­  átalakításában,  a  szakmai  programok  elkészítésében,  a  minőségfejlesztésben  ­ nyelvet/   nyelveket  tanul  és  munkájában  hasznosítja  a  nemzetközi  kapcsolatok  erősítése  érdekében és a szakirodalom olvasása miatt  ­ szakterületéhez kapcsolódó publikációt végez   ­ bemutató órákat, előadásokat tart, segíti a pályakezdőket   ­ olyan tevékenységet végez, amely az iskola életében meghatározó, amely előreviszi a közösséget   ­ vezetői  megbízást  kapott  (igazgatóhelyettes,  gyakorlatioktatás­vezető,  kollégiumvezető,  munkaközösség­vezető, DÖK­tanár)  ­ színvonalas osztályfőnöki munkát végez  70   

szabadidős (pl. színházlátogatás) és sporttevékenységeket szervez a diákok részére  önálló, kreatív munkát végez   közép­ vagy felsőfokú nyelvvizsga­bizonyítványt szerzett  részt vesz az intézményi kapcsolatok létesítésében, továbbfejlesztésében  újságcikkeket ír, jelentet meg az intézmény arculatának bemutatása érdekében  a beiskolázási munkából aktívan kiveszi a részét  olyan  tevékenységet  végez,  amely  az  intézmény  számára  meghatározó;  egyedi  területeken  népszerűsíti intézményünk jó hírét 

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­  

Az odaítélés szempontjai az ​ iskolavezetés​  részére kiegészülnek az alábbiakkal:  ­ magas  színvonalon  irányítsa  az  intézmény  oktató­  nevelő  munkáját,  a  Pedagógiai  Program  alapján  ­ hatékonyan  képviselje  az  intézményt  a  fenntartó a különböző intézmények, tömegszervezetek és  magánszemélyek előtt. Biztosítsa a kapcsolattartást más intézményekkel  ­ munkastílusát a demokratizmus és a humánum jellemzi      6. Az intézményi közösségek    6.1. A tanulók közösségei    6.1.1. Az osztályközösségek   

Az  azonos  évfolyamra  járó  és  közös  tanulócsoportot  alkotó  tanulók  egy  osztályközösséget  alkotnak.  Az  osztályközösség,  mint  az  intézmény  diákönkormányzatának  legkisebb  egysége,  megválasztja  az  osztály titkárát és az osztály diákbizottságának tagjait.   

Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll.  Az  osztályfőnököt  –  az  osztályfőnöki  munkaközösség  vezetőjének  javaslatát  figyelembe  véve  –  az  intézmény vezetője bízza meg. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék illeti meg.    6.1.2.  

Diákkörök 

Az  iskola  tanulói  a  nevelés­oktatással  összefüggő  közös  tevékenységük  megszervezésére,  a  demokráciára,  a  közéleti  felelősségre  nevelés  érdekében  ––  diákköröket  hozhatnak  létre,   amelyek  létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73.§).  A diákkörök létrehozását és működését a Házirend szabályozza részletesebben.    6.1.3.  

A diákönkormányzat és a működéséhez szükséges feltételek 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (2) c)   

A  tanulók,  tanulóközösségek  a  tanulók  érdekeinek  képviseletére  diákönkormányzatot  hozhatnak  létre  (DÖK).  A  DÖK  munkáját  a  tanulók  által  felkért  nagykorú  személy  (DÖK  tanár)  segíti.  A  DÖK  jogköreiről részletesen a DÖK Működési Szabályzata rendelkezik.   

A DÖK dönt:  a) saját  működéséről,  programjáról,  melyet  a  tanulóközösség  fogad  el  és  a  nevelőtestület  hagy  jóvá,  b) a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  c) iskolai diákgyűlés összehívásáról és annak programjáról,  d) iskolarádió és iskolaújság létrehozásáról, ezek diákszerkesztő­bizottságának megbízásáról,  e) egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról és programjáról.  71   

 

A DÖK véleményt nyilvánít:  a) az  ifjúság  egészét  érintő  intézkedésekről,  kérdésekről az intézményi  szintű megbeszéléseken és  értekezleten,  b) ünnepségek, megemlékezések, rendezvények megszervezéséről, lebonyolításáról, értékeléséről,  c) a tanulók elleni fegyelmi eljárásról.  d) a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor,   

A DÖK egyetértési jogot gyakorol:  a) az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor,  b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,   c) ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  d) az iskolai ifjúsági klub működési rendjének és programjának meghatározásakor,  e) a DÖK tisztségviselői munkájának értékelésekor.   

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek   

Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.  Az intézmény a működés feltételeként biztosít:  ­ a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget  ­ a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat  ­ a működés anyagi támogatását.  A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség:  ­ 1 tanterem a diákbizottsági gyűlések alkalmával  A helyiség igénybevétele:  ­ időben korlátozott, a következők szerint: szerda, 16.00 órától  A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések:  ­ Asztalok, székek, rendezvények alkalmával magnók, hangosító berendezések  (csak felnőtt felügyelettel!)   

A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás:   Az iskolában szervezett rendezvényen csak felelős tanári felügyelettel lehet tartózkodni.   

A diákönkormányzat támogatása:  ­ a  diákönkormányzat  az  intézmény  által   a  számára  kijelölt  helyiséget  és  berendezésit   a  működése erejéig térítés nélkül használhatja  ­ a  diákönkormányzat  kérésre,  az  intézményvezető  beleegyezésével  jogosult  térítés   nélkül   használni  az  intézmény  egyéb  helyiségeit  is  (pl.  közgyűlés,  Teleki  nap,  egyéb  rendezvény,  stb…)    6.1.4.  

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 

A  tanulóval  szemben  lefolytatott  fegyelmi  eljárás  részletes  szabályait  a  20/2012.  (VIII.31.)  EMMI  rendelet 4.§ (1) q) szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni.   A  fegyelmi  eljárás  megindítása  a  tanuló  terhére  rótt  kötelességszegést  követő  30  napon  belül  történik  meg,  kivételt  képez abban az esetben, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az  esetben  a  kötelességszegésről  szóló  információ  megszerzését   követő  30.  nap  a  fegyelmi  eljárás  megindításának határnapja.  Ha  a  tanuló  kötelességeit  vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal  fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet:  ­ megrovás,  ­ szigorú megrovás,  ­ meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,  72   

­ ­

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. 

 

A  fegyelmi  büntetés  megállapításánál  a  tanuló  életkorát,  értelmi  fejlettségét, az elkövetett cselekmény  súlyát  figyelembe  kell  venni.  A  fegyelmi  büntetést  a  nevelőtestület  hozza.  A  diákönkormányzat  véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.   

A  fegyelmi  eljárás  megindításáról  –az  indok  megjelölésével­  a  tanulót  és  a  tanuló  szülőjét  írásban  értesíteni  kell.  A  fegyelmi  eljárás  során  a  tanulót  meg  kell  hallgatni,  és  biztosítani   kell,   hogy   álláspontját,  védekezését  előadja.  Ha  a  meghallgatáskor  a  tanuló  vitatja  a  kötelezettségszegést, vagy a  tényállás  tisztázása  egyébként  indokolja,  tárgyalást  kell  tartani,  amelyen  részt  vesz  a  tanuló és szülője  is.   

A  fegyelmi  eljárást a köznevelési törvény 53. §­ a alapján ​ egyeztető tárgyalás előzheti meg, amelynek  célja  a  kötelezettségszegéssel  gyanúsított  és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása,  a  sérelem  orvoslása  érdekében.  A  szülőt  a  fegyelmi  eljárásról  szóló  levélben  értesíteni kell az egyeztető  tárgyalás  lehetőségéről.  A  szülő  a  levél  kézhezvételétől  számított  5  napon  belül  kérheti  az  egyeztető  tárgyalás  lefolytatását.  A  fegyelmi  eljárást  folytatni  kell,  ha  az  egyeztető  tárgyalás  sem  vezetett  15  napon belül eredményre.  A  tanuló  harmadszori  kötelezettségszegése  esetén  a  fegyelmi  jogkör  gyakorlója  megtagadhatja  az  egyeztető tárgyalást.  Amennyiben  az  egyeztető  tárgyaláson  a  felek  meg  tudnak  állapodni,  a  fegyelmi  eljárást  fel  lehet  függeszteni, illetve meg lehet szüntetni.    ­ ­

­

­ ­

­

­ ­

­ ­

­ ­

73   

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az  intézmény  vezetője  a  fegyelmi  eljárás  megindítását  megelőzően  személyes  találkozó  révén  ad  információt  a  fegyelmi  eljárás  várható  menetéről,  valamint  a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető  eljárás lehetőségéről,   a  fegyelmi  eljárást  megindító  határozatban  tájékoztatni kell a  tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást  megelőző egyeztető  eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban  történő megállapodás határidejét,   az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége,  a  harmadik  kötelezettségszegéskor  indított  fegyelmi  eljárásban  az  iskola  a  fegyelmi  eljárást  megelőző  egyeztető  eljárást  nem  alkalmazza,  ebben  az  esetben  erről  a  tanulót  és a szülőt nem  kell  értesíteni,   az  egyeztető   eljárás  időpontját  –  az  érdekeltekkel   egyeztetve  –  az  intézmény  igazgatója  tűzi  ki, az  egyeztető  eljárás  időpontjáról  és  helyszínéről,  az  egyeztető  eljárás  vezetésével  megbízott  pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az  egyeztető   eljárás  lefolytatására  az  intézmény  vezetője  olyan  helyiséget  jelöl  ki,  ahol  biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az  intézmény  vezetője  az  egyeztető  eljárás  lebonyolítására  írásos  megbízásban  az  intézmény  bármely  pedagógusát  felkérheti,  az  egyeztető  eljárás  vezetőjének  kijelöléséhez  a  sértett  és  a  sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az  egyeztető   személy  az  egyeztető  eljárás  előtt  legalább  egy­egy  alkalommal  köteles  a  sértett  és  a  sérelmet  elszenvedő  féllel  külön­külön  egyeztetést  folytatni,  amelynek  célja  az  álláspontok  tisztázása és a felek álláspontjának közelítése,   ha  az  egyeztető  eljárás  alkalmazásával  a  sértett  és  a  sérelmet  elszenvedő  fél  azzal  egyetért,  az  intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az  egyeztetést  vezetőnek  és  az  intézmény  vezetőjének  arra  kell  törekednie,  hogy  az  egyeztető  eljárás –lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon 

­ ­

­ ­

az  egyeztető   eljárás  lezárásakor  a  sérelem  orvoslásáról  írásos  megállapodás  készül,  amelyet  az  érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az  egyeztető   eljárás  időszakában  annak  folyamatáról  a  sértett  és  a  sérelmet  okozó  tanuló  osztályközösségében  kizárólag  tájékoztatási  céllal  és  az  ennek  megfelelő  mélységben  lehet  információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az  egyeztető   eljárás  során  jegyzőkönyv  vezetésétől  el  lehet  tekinteni,  ha  a  jegyzőkönyvezéshez  egyik fél sem ragaszkodik   a  sérelem  orvoslásáról  kötött  írásbeli  megállapodásban  foglaltakat  a  kötelességszegő  tanuló  osztályközösségében  meg  lehet  vitatni,  továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben  nyilvánosságra lehet hozni 

 

A  fegyelmi  tárgyalást  a  nevelőtestület  saját  tagjai  közül  választott  legalább  háromtagú  bizottság  folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagja közül választja meg.  A  tárgyalásról  jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, idejét, a részt  vevők  nevét,  az  elhangzott  nyilatkozatok  főbb  megállapításait.  A  fegyelmi  határozatot  a  fegyelmi  tárgyaláson szóban kell kihirdetni.  A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha:  ­ a tanuló nem követett el kötelezettségszegést,  ­ a kötelezettségszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,  ­ a kötelezettségszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,  ­ a kötelességszegés ténye nem bizonyítható.   

Ha  a  tanuló  tanulmányi  kötelezettségének  teljesítésével  összefüggésben  az intézménynek jogellenesen  kárt okoz, a Ptk. Szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:  ­ gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%­át,  ­ ha  a  tanuló  korlátozottan  cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb a  kötelező  legkisebb   munkabér  öthavi  összegét.  Nem  kell  megtéríteni  a  kárt,  ha  azt  a  károsult  elháríthatatlan magatartása okozta.    6.2.

A  gyermek­  és  ífjúságvédelmi  feladatok,  a  gyermek  és  ifjúságvédelem  megszervezésének rendje 

 

Az  intézményünk  figyelemmel  kíséri  a  tanulók  veszélyeztetettségének  megelőzésével  és  megszüntetésével  kapcsolatos  feladatokat.  Az  ifjúságvédelem  az  intézmény  összes  dolgozójának  alapvető  feladata.  A  gyermek­  és  ifjúságvédelmi  felelős  kapcsolatot  tart  a  fenntartó  által  működtetett  Gyermekjóléti  Szolgálat  szakembereivel,  illetve  a  gyermekvédelmi  rendszerhez  kapcsolódó  feladatokat  ellátó  más  személyekkel,  intézményekkel  és  hatóságokkal.  A  tanuló  anyagi  veszélyeztetettsége  esetén  kezdeményezi,  hogy  az  iskola  igazgatója  indítson  eljárást  rendszeres   vagy  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.   

A  316/2013.  Kormányrendelet  életbelépése után, 2013. szeptember 1­jétől gyermek­ és ifjúságvédelmi  felelős státusz megszűnt.   A  feladatok  ellátására  az  intézményvezető  a  20/2012.  (VIII.31.)  EMMI  rendelet  69.§  (2)/f  bekezdésében  meghatározott  szerinti  feladatok  ellátására  gyermek­  és  ifjúságvédelmi  felelősöket  bíz  meg.  A  megbízott  kollegák  a  gyermek­  és  ifjúságvédelmi  feladatokat  a  kötött   munkaidő   oktatással  le  nem  kötött  részében  látják  el.  Azt,  hogy  kik ezek a kollegák, az éves munkatervben rögzítjük. Az éves  feladatok alakulásakor ez a beosztás módosulhat.  Az  intézményvezető  az  ifjúságvédelmi  feladatokkal  megbízottak  közül  kijelöl  egy  felelőst,  aki  összefogja, koordinálja a feladatokat.  Valamennyien  tartanak  fogadóórát  meghatározott  időpontokban,  mely  időpontokat  a  tanulók  ellenőrzőjébe be kell írni, a faliújságokon ki kell hirdetni.    74   

A gyermek– és ifjúságvédelmi felelős​  feladatai:  ­ kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel  ­ tájékoztatja  a  tanulókat arról, hogy milyen problémával hol, és milyen időpontban fordulhatnak  hozzá,  továbbá,  hogy  az  iskolán  kívül  milyen  gyermekvédelmi  feladatot  ellátó  intézményt  kereshetnek fel  ­ a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, fórumokon  ­ közzéteszi az iskolában a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve  telefonszámát  ­ gyermekbántalmazás  vélelme,  vagy  egyéb  veszélyeztető  tényező  megléte   esetén   értesíti  a  Gyermekjóléti Szolgálatot  ­ részt vesz az iskolai ingyenes tankönyvellátás megszervezésében (igazolások begyűjtése)   

Az  osztályfőnök  és  minden pedagógus közreműködik és segít a gyermek – és ifjúságvédelmi  feladatok  ellátásában.    6.3.  

A szülők közösségei (a szülői szervezet) 

Jogi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 73.§.   

Az  intézményben  a   szülők  jogaik  érvényesítése,  kötelességük  teljesítése  az  intézmény  működését,  munkáját  érintő  kérdésekben  véleményezési,  javaslattevő  jogkörrel  rendelkező  érdekében  szülői  szervezetet hozhatnak létre.  Intézményünkben közös szülői szervezet működik az iskolában és a kollégiumban. Döntéseik mindkét  területre vonatkozhatnak, külön nem kerülnek összehívásra.   

A szülők képviseletét az Iskolai Szülői Közösség (ISZK) választmánya látja el.  A  tagjai  elnököt  választanak.  Az  ​ ISZK  elnöke  képviseli  az  iskolai  szülői  közösséget  az  intézményi  élet legjelentősebb eseményein.   

Az osztályok szülői munkaközösségeit (SZMK) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.  Az  iskolai  SZMK  vezetőségének  munkájában  az  osztályok szülői munkaközösségeinek tisztségviselői   vehetnek részt.  Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  ­  elnök   ­  tagok (2 fő)    

Az ISZK szervezési feladatai   

az ISZK választmányi ülések összehívása évente kétszer  az  osztály  szülői  közösségi  aktívák  megválasztását  előkészíti,  a  választás  lebonyolításáról  gondoskodik  a szülőket érintő iskolai rendezvényekre megszervezik a szülők képviseletét  az  intézmény  vezetőségének  felkérésére  segítik  az  iskola  oktató­nevelő  munkájának  véleményezését  a tanulóifjúságot mozgósítják a tanulmányi feladatok minél eredményesebb megvalósítására 

­ ­ ­ ­ ­

 

Az ISZK jogkörei   

Döntési jogkörrel rendelkezik:   működési rendjének, tanévenkénti munkatervének megállapításában  a  vezetőség  és   a  képviseletében  eljáró  személyek  megválasztásában,  megbízásában,  visszahívásában  ­ a szülők körében szervezett, iskolát segítő munka megszervezésében  ­ ­

75   

a szülői közösség pénzalapjainak felhasználásában 

­   ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Véleményezési jogkörrel rendelkezik:  az iskola éves munkatervéről  az iskola működési szabályzatának szülőket is érintő rendelkezéseiről  az iskola házirendjének kialakításáról  az iskola és család kapcsolattartási rendjének kialakításáról   a szülői értekezletek formáinak, napirendjének meghatározásáról  az iskolai Pedagógiai Programról  az iskolai tankönyvellátásról   

Javaslattételi jogkörrel rendelkezik:  ­ minden  olyan   kérdésről,  amely  az  intézmény  nevelő­oktató  munkáját,   külső  kapcsolatrendszerét, a tanulóközösség óraterven kívüli munkáját érinti.    6.4.  

Az intézményi tanács 

A fenntartó javaslatára intézményünkben intézményi tanács működik.  Az intézményi tanácsba azonos számú képviselőt küldhet:  a)​  a nevelőtestület  b)​  az iskolai szülői szervezet  c)​  az iskolai diákönkormányzat  d)​  az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat  e)​  az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház,   f)​  szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara.  Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat.   

Az  intézményi  tanács  dönt  a  működési  rendjéről  és  munkaprogramjának  elfogadásáról,  tisztségviselőinek  megválasztásáról,  továbbá  azokban  az  ügyekben,  amelyekben  a  nevelőtestület  a  döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.  Az  intézményi  tanács  véleményt  nyilváníthat  a  nevelési­oktatási  intézmény  működésével  kapcsolatos  valamennyi kérdésben.   Ki  kell  kérni  az  intézményi  tanács  véleményét  a  pedagógiai  program,  az  SZMSZ,  a  házirend,  a  munkaterv elfogadása előtt.  Az  intézményi  tanács  feladatai  ellátásához  térítésmentesen  használhatja  az  iskola  helyiségeit,  berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.      7.   7.1.

A kapcsolattartás formái  A  vezetők  és  a  szervezeti  egységek  közötti  kapcsolattartás  rendje,  formája, a  vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás  rendje.  

 

Jogi háttér: A 20/2012. EMMI rendelet 4. §. (1) e)   

Az intézmény vezetési területei  ­ iskolai, tagintézményi és kollégiumi tantestület  ­ intézményi tanács  ­ iskolai és kollégiumi diákönkormányzat  ­ szülői szervezet, közösségi aktíva értekezlet  ­ közalkalmazotti tanács    76   

Az intézményvezető testülete  ­ nevelőtestület (tantestület)  ­ alkalmazotti közösség testülete  ­ igazgatóság   ­ intézményi tanács  ­ közalkalmazotti tanács  ­ szakmai munkaközösségek vezetőinek testülete  ­ iskolai és kollégiumi diákönkormányzat és ​ DMS pedagógus​  a DÖK munkáját segítő pedagógus   

Az  intézmény  munkájának  irányítását,  vezetését  és   a   kapcsolattartást  szolgáló  értekezletek,  megbeszélések   

Tanévnyitó értekezlet  A nevelési, oktatási célokat, feladatokat meghatározó értekezlet.  Ideje: augusztus vége.   

Tanévzáró értekezlet  A tanév munkáját elemző, értékelő értekezlet.  Ideje: június vége   

Osztályozó értekezlet  Ideje: munkaterv szerint   

Félévi értékelő értekezlet  Az első félév tanulmányi, fegyelmi munkájának az áttekintése, értékelése.  Ideje: munkaterv szerint   

Nevelési értekezlet  Az intézmény nevelő­oktató munkájához szorosan kapcsolódó nevelési, oktatási terület elemzése,  értékelése, célmeghatározása.  Ideje: munkaterv szerint, évente kétszer.   

Vezetői értekezlet  Az intézmény nevelő­oktató munkájához szorosan kapcsolódó nevelési, oktatási terület napi, heti  értékelése, a konkrét feladatok meghatározása.   Ideje: hetente egyszer, szükség esetén akár naponta   

Szükség esetén összehívható:  1. Az ​ egy osztályban tanító tanárok értekezlete​  az osztályfőnök kezdeményezésére.  Az  adott  osztály  szaktárgyi,  közösségi  munkájának  elemzése,  nevelési  feladatainak  kijelölése.  A  tanulók  továbbtanulási  és  pályaválasztási  területeinek  a megbeszélése, a tanulói személyiség  jobb megismerése.  2. Az ​ ágazati értekezlet, évfolyam szinten​ , az évfolyamfelelős kezdeményezésére  Az adott osztályok szaktárgyi, közösségi munkájának elemzése, nevelési feladatainak kijelölése;  A tanulók továbbtanulási és pályaválasztási területeinek megbeszélése céljából.   

Tantestületi megbeszélés  Az intézmény ​ hetes​  munkájának koordinálása, értékelése, véleményezése.   

DÖK­ titkárok megbeszélése  Aktuális feladatok megbeszélése, feladatok meghatározása,   Ideje: hetente   

Munkaközösségi értekezlet:  77   

Az adott tantárgy vagy tantárgyak módszertani és szakmai munkáját irányító, értékelő megbeszélés   Ideje: évente 2­4 alkalommal a munkaközösség döntése alapján.   

Közérdekű hirdetések​ :  ­ faliújságok   ­ iskolarádió  ­ iskolaújság      7.2.  

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 

Vezetői szint  Legfelsőbb  vezetői  szint:  (intézmény­ vezető) 

Szervezeti egység  1. számú:  Székhelyintézmény   

 

 

 

 

 

 

2. számú:  Kollégium 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú:  626. Tagintézmény  

 

 

78   

Rendje és formája  Értekezletek ideje, rendszeressége:  ­ Kéthetente hétfőn, vezetőségi értekezlet  ­  aktuális  feladatokban  azonnali  megbeszélés  a  vezetőség tagjaival  (Egyéb értekezletek később részletezve)  ­  A  gondnokkal,  személyzeti,  gazdasági  előadóval napi  megbeszélést tartanak  ­  Ügyeletes  nevelők  napi   szóbeli  beszámolói  az  igazgatóság ügyeletes tagjának  Csoportos megbeszélések​  ideje, rendszeressége:  ­  Minden  hónap  utolsó  péntekje   14.00­tól  tantestületi  megbeszélés  Egyéni  beszélgetések​ ,  beszámolók,  tájékoztatás  ideje,  rendszeressége:  ­  Az  igazgató  és   helyettesei  az  iskolatitkárral  folyamatos közös munkát, megbeszélést folytatnak.  Értekezletek​  ideje, rendszeressége:  Minden hétfőn:   A kollégiumvezető részt vesz a vezetőségi értekezleten  (Egyéb értekezletek később részletezve)  Csoportos megbeszélések​  ideje, rendszeressége:  ­Hétfőn délután kollégiumi nevelőtestületi megbeszélés  Egyéni  beszélgetések​ ,  beszámolók,  tájékoztatás  ideje,  rendszeressége:  ­Ügyeletes  nevelők  napi   beszámolói  a  kollégium  vezetőnek  Egyéb írásbeli kapcsolattartás​  ideje, rendszeressége:  Az ügyeletesi napló alapján  Felelős: Tagintézmény vezető  Értekezletek ideje​ , rendszeressége:  ­  Minden  hétfőn:  vezetőségi  értekezlet,  aktuális  feladatokban  azonnali  megbeszélés  a  vezetőség  tagjaival  (Egyéb értekezletek később részletezve)  Csoportos megbeszélések​  ideje, rendszeressége:  ­  kedden  délután  tantestületi  megbeszélés  (általában  havonta egyszer)  ­ A gondnok (alkalmanként az igazgató) szükség  szerint, rendkívüli munkavégzés esetén megbeszélést  tart a technikai dolgozókkal. 

 

 

 

 

Középvezető 1. számú:  i szint   székhelyintézmény   

 

 

 

 

2. számú:  Kollégium 

 

 

   

   

 

3. számú:  626. Tagintézmény  

 

 

 

 

  7.3.  

Egyéni  beszélgetések​ ,  beszámolók,  tájékoztatás  ideje,  rendszeressége:  A tagintézmény­ vezető és helyettese  ­ Az ügyintézővel folyamatos közös munkát,  megbeszélést folytatnak  ­  A  gondnokkal,  személyzeti,  gazdasági  előadóval napi  megbeszélést tartanak  ­  Ügyeletes  nevelők  napi   szóbeli  beszámolói  az  igazgatóság ügyeletes tagjának  Csoportos megbeszélések​  ideje, rendszeressége:  Heti munkamegbeszélés a technikai dolgozókkal  Egyéni  beszélgetések​ ,  beszámolók,  tájékoztatás  ideje,  rendszeressége:  ­  Napi  feladatok  megbeszélése.  A  gondnok  naponta  ellenőrzi  a  végzett  munkát,  szükség  szerint  megbeszéli  a problémákat, feladatokat.  Egyéb írásbeli kapcsolattartás​  ideje, rendszeressége:  A  portán  elhelyezett  hibajegyzék­füzet  folyamatos  figyelemmel kisérése, intézkedéstétel (gondnok).  Csoportos megbeszélések​  ideje, rendszeressége:  ­  Heti  munkamegbeszélés  a  technikai  dolgozókkal  (gondnok, alkalmanként a koll. vezető)  Egyéni  beszélgetések​ ,  beszámolók,  tájékoztatás  ideje,  rendszeressége:  ­ Napi feladatok megbeszélése   Egyéb írásbeli kapcsolattartás​  ideje, rendszeressége:  ­  A  portán  ill.  a  kollégiumban  elhelyezett  hibajegyzék­füzet  folyamatos  figyelemmel  kisérése,  intézkedés tétel  (kollégiumvezető, gondnok)  ­ ​ Csoportos megbeszélések​  ideje, rendszeressége:   Felelős: tagint. vez.  Heti munkamegbeszélés a technikai dolgozókkal  ­  ​ Egyéni  beszélgetések​ ,  beszámolók,  tájékoztatás ideje,  rendszeressége:  Napi  feladatok  megbeszélése.  A  gondnok  naponta  ellenőrzi  a  végzett  munkát,  szükség  szerint  megbeszéli  a problémákat, feladatokat.  ­ ​ Egyéb írásbeli kapcsolattartás​  ideje, rendszeressége:  A  portán  elhelyezett  hibajegyzék­füzet  folyamatos  figyelemmel kisérése, intézkedéstétel (gondnok). 

A kiadmányozás és a képviselet szabályai 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) e)    7.3.1.  

A kiadmányozás szabályai 

Az  intézményben  bármilyen  területen  kiadmányozásra,  a  kiadványok  továbbküldhetőségének  és  irattárazásának  engedélyezésére  az  intézményvezető  jogosult.  Kimenő  leveleket  csak  az  intézmény  vezetője  írhat  alá.  Az  intézményvezető  akadályoztatása  esetén  a  kiadmányozási  jog  gyakorlója   az  intézményvezető  által  –  aláírásával  és  az  intézmény   bélyegzőjével  ellátott  írásos  nyilatkozatban  –  79   

megjelölt  magasabb  vezető  beosztású  alkalmazottja  az  intézménynek.  Az  intézmény  ügyintézésével  kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:  ­ az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e­mail cím)  ­ az irat iktatószáma  ­ az ügyintéző neve    

A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:  ­ az irat tárgya   ­ az esetleges hivatkozási szám  ­ a mellékletek száma   

A  kiadványokat  eredeti  aláírással  vagy  hitelesített  kiadványként  lehet  elküldeni.  Ha  a  kiadványozó  eredeti  aláírására  van  szükség,  a  kiadvány  szövegének  végén,  a  keltezés  alatt,  a  kiadványozó  nevét,  alatta  pedig  a  hivatali  beosztását  kell  feltüntetni.  A  hitelesítést  a  kiadvány  jobb oldalán kell elvégezni.  A  keltezés  alatt  a  kiadványozó  nevét  „s.k."  toldattal  valamint  alatta  a  hivatali  beosztását  kell  szerepeltetni.  Bal  oldalon  „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot  aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.    7.3.2.  

A képviselet szabályai 

A  köznevelési  intézmény  képviseletére  az  intézményvezető  jogosult,  aki  ezt  a  jogát  meghatározott  esetekben  átruházhatja  más  személyre  vagy  szervezetre.  31. Az intézmény képviseletéről a fenntartó –  indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet.  Az  intézményvezető  a  képviseleti  jogát  –  aláírásával  és  az  intézmény  bélyegzőjével  ellátott  írásos  nyilatkozatában  –  az  általa  kijelölt  személyre  ruházhatja  át,  kivéve  a  jogviszony  létesítésével,  módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.  A  képviseleti  jog  átruházásáról  szóló  nyilatkozat  hiányában  –  amennyiben  az  ügy  elintézése  azonnali  intézkedést  igényel  –  a  nyilatkozattételre  az  a  személy  jogosult,   akit   erre  a  szervezeti  és  működési  szabályzat  helyettesítésről  szóló  rendelkezései  az   intézményvezető  helyett  történő  eljárásra  feljogosítanak.   

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:   ­ jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében  ­ tanulói jogviszonnyal,  ­  az  intézmény  és   más  személyek  közötti  szerződések  megkötésével,  módosításával  és  felbontásával,  ­ munkáltatói jogkörrel összefüggésben  ­ az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján  ­ hivatalos ügyekben:  ● az intézményfenntartó előtt  ● települési önkormányzatokkal való ügyintézés során  ● állami szervek, hatóságok és bíróság előtt  ­ Intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során:  ● a  nevelési­oktatási  intézményben  működő  egyeztető  fórumokkal,  így  a  nevelőtestülettel,  a  szakmai  munkaközösségekkel,  a  szülői  szervezettel,  a  diákönkormányzattal  ● más  köznevelési  intézményekkel,  szakmai  szervezetekkel,  nemzetiségi  önkormányzatokkal,  az  Intézmény  fenntartásában  és  működtetésében  érdekelt  gazdasági és civil szervezetekkel  ● az intézmény belső és külső partnereivel  ● megyei gazdasági kamarával  ● az intézmény székhelye szerinti egyházakkal  ● munkavállalói érdekképviseleti szervekkel  80   

 

Sajtónyilatkozat  ​ megtétele  az  intézményről  a  nyomtatott  vagy  elektronikus  média  részére  kifejezett  rendelkezéssel  arról,  hogy  mit  és  hogyan  hozhatnak  a  nyilatkozatból  nyilvánosságra.  Erre  az  intézményben az igazgató jogosult.   

Az  intézményben  ​ tudományos  kutatás  ​ vagy  szépirodalmi  művek  elkészítésének  céljából  történő  információgyűjtés ​ engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtételére az igazgató jogosult.   

Az  ​ anyagi  kötelezettségvállalás​ sal  járó  jogügyletekben való jognyilatkozat­tételről, annak szabályairól  fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.  Ha  jogszabály  úgy  rendelkezik,  hogy  a  jognyilatkozat  érvényességéhez  két  képviseleti  joggal  rendelkező  személy  nyilatkozata  szükséges,  azon  az  intézmény  igazgatója  és  valamelyik  magasabb  vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.   

Aláírási­, bélyegzőhasználati jog az intézmény képviseletekor   

Az  intézményi  bélyegzők  használatára  az  alábbi  beosztásban  dolgozó  alkalmazottak  jogosultak  (a  munkakörükkel összefüggő dokumentumok kiállításakor):  ­ igazgató,  ­ igazgatóhelyettesek,  ­ gyakorlati oktatásvezető,  ­ felnőttképzési tagozatvezető,  ­ gazdasági vezető,  ­ iskolatitkárok,  ­ osztályfőnökök.  Az  osztályfőnökök  kizárólag  az  osztályfőnöki  adminisztráció  során,  az  intézmény  tanulmányi  irodájában, valamint az igazgatói titkárságon használhatják az iskola bélyegzőjét.    7.4.  

A tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) d)   

A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények:  ­  Az  intézménynek  a  tagintézménnyel/intézményegységgel  folyamatos,  napi  kapcsolatot  kell  fenntartania.  A  napi  kapcsolattartásnál  az  intézményvezető és a tagintézmény/intézményegység vezetőnek is  kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt.  ­ Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy:   ­  az  egyes  vezetői  döntéseinél,  illetve  vezetői  jogkörében  eljárva  a  tagintézményt/intézményegységet,  illetve  annak  dolgozóit  hátrányos  megkülönböztetés  nem érheti,  ­  az  intézmény  munkáját,  rendezvényeit  úgy  kell  megszerveznie,  irányítania,  hogy  a  tagintézmény/intézményegység is megfelelő súlyt kapjon.   ­  A  tagintézmény/intézményegység  vezetői  kötelesek  minden  intézményvezetői  jogkörrel  kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé.   

A kapcsolattartás formái:  ­ személyes megbeszélés, tájékoztatás,  ­ telefonos egyeztetés, jelzés,  ­ írásos tájékoztatás,   ­ értekezlet,   ­ a tagintézmény ellenőrzése stb.    81   

7.5.

A  diákönkormányzat,  a  diákképviselők,  valamint  az  iskolai  vezetők  közötti  kapcsolattartás formája és rendje 

 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (2) c)   

A kapcsolattartás formái:  ­ személyes megbeszélés,   ­ tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,   ­ írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.   

Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:  ­  átadják  a  diákönkormányzati  szervnek,  illetve  képviselőjének  a  diákönkormányzat  véleményezési,  egyetértési,  illetve  javaslattételi  joga  gyakorlásához  szükséges  dokumentumokat  ­ a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják  ­  megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban  feltett kérdésekre  ­  a  diákönkormányzat   javaslatait,  véleményét  figyelembe  veszik  az  intézmény  működtetése,  illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során   

A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:  ­  gondoskodnak  a  véleményezési,  egyetértési,  illetve  javaslattételi  jog   gyakorlása  miatt  átvett  dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról  ­  aktívan  részt  vesznek  azokon  a  fórumokon,  melyekre  megjelenni  jogosultak,  illetve  ahová  meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint  ­  gondoskodnak  az  intézményvezetők  megfelelő  tájékoztatásáról  (írásbeli  meghívó)  a  diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól    7.6.

A  vezetők  és  az  intézményi  tanács  (IT),  a  közalkalmazotti  tanács,  a  szakszervezet,  valamint  az  iskolai­kollégiumi  szülői  szervezet  (közösség)  közötti kapcsolattartás formája 

 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) g)   

Iskola    7.6.1.  

A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája 

A nevelési­oktatatási intézmény vezetőjének feladata az intézményi tanáccsal való együttműködés    

Az együttműködés és kapcsolattartás során:  ­ A   vezetők  feladata  az  iskolaszék  jogainak  gyakorlásához  szükséges  információs  bázis  megadása.  Az  információ  bázis  megadása  alatt  kell  érteni valamennyi nyilvános, az intézmény  működésével  kapcsolatos  irat,  dokumentum  hozzáférésének  biztosítását,  illetve  meghatározott  dokumentumok  közvetlen  rendelkezésre  bocsátását.  Közvetlenül   rendelkezésre  kell  bocsátani  azokat  az  iratokat, dokumentumokat, melyek az intézményi tanács jogainak /pl. véleményezési,  javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.  ­ Iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal.   ­ Az  intézményi  tanács  feladata,  hogy  éljen  a   jogszabály és az  iskola más,  belső szabályzataiban   megadott  jogosítványaival,  s  jogainak  gyakorlásával.  Segítse  az  intézmény  hatékony  működését és támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.   

Az intézményi tanács kiemelt feladata, hogy:  82   

a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen:  ­ az intézmény irányítását érintő kérdésekben  ­ a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben   ­ az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben  b) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat ​ egyetértési jogot​   (a 20/2012. EMMI r. alapján):  ­ a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor  ­ a házirend elfogadásakor  ­ a pedagógiai program elfogadásakor  ­ az éves munkaterv készítésekor   

Az  intézményi  tanács  és  a  vezetők  kapcsolattartásának  egyik  speciális  eszköze  a  nevelőtestület  összehívásának  kezdeményezési  joga.  Az  intézményi  tanács  által  a  nevelőtestület  összehívására  tett  kezdeményezésről a nevelőtestület dönt.   

Az intézményi tanács és a vezetők kapcsolattartási formái:   ­ szóbeli személyes megbeszélés  ­ értekezletek  ­ írásbeli tájékoztatók  ­ az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek  ­ dokumentum, irat az intézményi tanács által gyakorolt jogok írásba foglalásával   

Az  intézmény  vezetője  állandó  meghívottként  jelen  van  az   intézményi  tanácsi  üléseken.  Az  intézményvezető  évente  a  tanévzáró,  tanévnyitó  értekezlet  előtt  véleményezteti  az  intézményi  tanáccsal az intézményben folyó oktató­nevelő munkáról szóló beszámolóját  Előzetes  felkérésre,  külön  napirendi  pont  keretén  belül  beszámol  az  egyes  nevelési­oktatási  területekről.  Az  intézményvezető  az  iskolaszék  ülésein  létrehozott  határozatokat  alkalmazza  az  intézmény nevelő­oktató munkájának az irányítására.  Az  intézményi  tanácsi  ülés  lehetőséget  biztosít  a  fenntartóval,  a   szülőkkel és a diákképviselőkkel való  találkozásra,  a   fenti  területek  képviselőinek  a  véleményének  a  kikérésére.  Az  iskolaszék  tagjai  meghívást  kapnak  az  iskolai  rendezvényekre.  Az  intézmény  vezetője  rendszeresen  részt   vesz  a  szülői  közösség  által  létrehozott  értekezleteken,  megbeszéléseken.  Operatív  munkájával  segíti  a  szülői  közösség  tevékenységét.  A  tanulókat  érintő  kérdésekben  az  intézményvezető  kikéri  a  szülői  közösség  véleményét.  Félévenként  tájékoztatja  a  szülőket  az  intézmény  tanulmányi,  nevelési  helyzetéről,  a   tárgyi felszereltség alakulásáról, és az iskola gazdasági helyzetéről.     7.6.2.  

A vezetők és a szülői szervezet (ISZK) közötti kapcsolattartás formája 

Az ​ ISZK elnöke​  képviseli az iskolai szülői közösséget az intézményi élet legjelentősebb eseményein. 

Az  osztályok  szülői  munkaközösségei  kérdéseiket,  véleményeiket,  javaslataikat  a  választott  osztály  SZMK–elnökének  vagy  az  osztályfőnöknek  a  segítségével  juttatják  el  az  iskola  vezetőségéhez.   

Az  iskolai  SZMK  vezetőségét  az  intézmény  vezetőjének  tanévenként  legalább  két  alkalommal  össze  kell hívnia, itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.  A  szülői  szervezet  figyelemmel  kíséri  a  gyermeki,  tanulói  jogok  érvényesülését,  a  pedagógiai  munka  eredményességét,  a  gyermekek,  tanulók  csoportját  érintő  bármely  kérdésben  tájékoztatást  kérhet  a  nevelési­oktatási   intézmény  vezetőjétől,  az  e  körbe  tartozó   ügyek  tárgyalásakor  képviselője  tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.  Az  iskola  SZMK–elnöke  közvetlenül  az  intézmény  vezetőjével  és  az  intézményvezető által megbízott  pedagógussal (SZMK tanárelnök) és az IT elnökével tart kapcsolatot.    7.7.   83   

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) e)   

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:   

Az egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:  ­ a fenntartóval  ­ az iskola működtetőjével  ­ más oktatási intézményekkel  ­ az intézményt támogató szervezetekkel  ­ a gyermekjóléti szolgálattal  ­ a családsegítő szolgálattal  ­ a szakértői és rehabilitációs bizottsággal  ­ a pedagógiai szakszolgálatokkal  ­ az egészségügyi szolgáltatóval  Egyéb közösségekkel:  ­ az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival  ­ a település egyéb lakosaival  ­ testvériskolával    7.7.1.  

A fenntartóval való kapcsolat 

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  ­ az intézmény működtetésére  ­ az intézmény átszervezésére, megszüntetésére  ­ az intézmény tevékenységi körének módosítására  ­ az intézmény nevének megállapítására   ­ az  intézmény  pénzügyi­gazdálkodási  tevékenységére  (elsősorban  a  költségvetésre,  költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb…  ­ az intézmény ellenőrzésére:  ­ gazdálkodási, működési törvényességi szempontból  ­ szakmai munka eredményessége tekintetében  ­  az  ott  folyó  gyermek­   és  ifjúságvédelmi  tevékenységre,  valamint  a   tanuló   és  gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében  ­ az intézményben folyó szakmai munka értékelésére   

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:  ­  az  intézmény  SZMSZ­e  jóváhagyása  és  módosítása,  a  Pedagógiai  programja,   Házirendje  jóváhagyása tekintetében.   

A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  ­ szóbeli tájékoztatásadás  ­ írásbeli beszámoló adása  ­ egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel  ­ a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,  ­ speciális  információszolgáltatás  az  intézmény  pénzügyi­gazdálkodási,  valamint  szakmai  tevékenységéhez kapcsolódóan.    7.7.2.  

Az iskola működtetőjével való kapcsolata 

KIDOLGOZNI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!   

84   

7.7.3.  

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás 

Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki.  A kapcsolatok lehetnek:  ­ szakmai  ­ kulturális  ­ sport és egyéb jellegűek   

A kapcsolatok formái:  ­ rendezvények  ­ szakmai megbeszélések  ­ versenyek   

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.  A  kapcsolatok  megjelenhetnek  anyagi  téren  is,  az  intézmények   egymásnak  kedvezményeket  biztosíthatnak  egyes  eszközeik  értékesítésénél,  illetve  ingó  és  ingatlan  vagyontárgyaik  használatba  adásakor.   

Az általános iskolákkal lévő kapcsolat   

Intézményünk  oktatási  feladatából  adódóan hagyományosan rendszeres kapcsolatot tart a város, illetve  a  környék  általános  iskoláival.  A  beiskolázási  időszakban  több  mint  száz  általános   iskolát  tájékoztatunk  intézményünk  oktatási­képzési  szerkezetéről  a  diákok,  illetve  újsághirdetések  segítségével,  valamint  a  nyílt  nap  szervezésével.  Intézményünk  vezetői  és  tanárai  évente  tíz  –  tizenöt   intézményt  keresnek  fel  beiskolázási  céllal.  Az  intézmény  jelesebb  rendezvényeire  rendszeres  meghívást  kapnak  a  helyi  általános  iskolák  képviselői.  A  diákrendezvények  területén  folyamatos  a  kapcsolattartás  az  általános  iskolás  diákközösségekkel.  Intézményünkbe  a  hagyományoknak  megfelelően  kb.  40­50  településről  érkeznek  diákok.  A  közvetlen  kapcsolattartás  ápolására  és  beiskolázási  céllal  tanulmányi  versenyeket  szervezünk  az  általános  iskolások  részére  történelemből,  informatikából, matematikából, angol és német nyelvből.   

Középiskolákkal való kapcsolattartás   

Intézményünk  a  hagyományoknak  megfelelően  rendszeres  kapcsolatot  tart  a  város  és  a  régió  középfokú  oktatási  intézményeivel.  A  szakképzési  jellegből  adódóan fontosnak tartjuk megyei szinten  a  szakképzés  koordinálását.  Intézményünk  az  igazgatóságán  keresztül  rendszeresen  részt  vesz  ill.  képviselteti  magát  a  megyei  és  a  regionális  igazgatói értekezleteken. A kapcsolattartás sajátos formája   a  Teleki  Blanka  nevét  viselő  középfokú  oktatási  intézményekkel  kialakult  együttműködés.  Ez  a  kapcsolattartás elsősorban egy­egy rendezvényre illetve jelesebb ünnepségre korlátozódik.   Az  iskolákkal  való  kapcsolattartást  erősíti az is, hogy iskolánk részt vesz az Implom József Helyesírási  Verseny  megyei/regionális  fordulójának  megszervezésében,  így  több  középiskola  résztvevőit  és  felkészítő tanárait látja vendégül.    7.7.4.

A gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő szolgálattal való  kapcsolattartás 

 

Az  intézmény  kapcsolatot  tart  a  gyermekek  veszélyeztetettségének  megelőzése  és  megszüntetése  érdekében a:  ­ gyermekjóléti szolgálattal  ­ a családsegítő szolgálattal  ­ a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:  ­ személyekkel,   ­ intézményekkel  85   

­ hatóságokkal.   

Az  intézmény  segítséget  kér  a  gyermekjóléti  szolgálattól,  családsegítő  szolgálattól,  ha  a  gyermeket  veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.  Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.   

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  ­ a  gyermekjóléti  szolgálat,  családsegítő  szolgálat  értesítése  –  ha   az  intézmény  a  szolgálat  beavatkozását szükségesnek látja  ­ esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére  ­ a  gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat címének és telefonszámának intézményben  való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget  ­ előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére  A  közvetlen  kapcsolattartásért  felel  az  iskola  ifjúságvédelmi  felelőse,  a  tanulókkal  való  problémákat  felé az intézményegységek ifjúságvédelmi feladattal megbízott tanárai kell, hogy jelezzék.    7.7.5.  

Pedagógiai Szakszolgáltatás 

Gyógytestnevelés   

Iskolánkban  a  gyógytestnevelés   órákat  a  megyei  pedagógiai  szakszolgálat  keretében  saját  pedagógusainak segítségével látjuk el.  Az  órákat  erre  szakképesített  pedagógus  vezeti.  Intézményünkben  a  tanulók  gyógytestnevelés  órákra  való  besorolását,  a  tanulók  terhelhetőségét  az  iskolaorvos  határozhatja  meg,  melyről  minden  esetben  írásban  nyilatkozik.  A  tanulók  számára  az  ilyen  foglalkozáson  való  részvétel  kötelező  tanórának  számít.  A  tanuló  a  tanév  eleji  orvosi  vizsgálaton  köteles  megjelenni,  s  minden  olyan  esetben,  amikor  állapotában  változás  áll  be.  A  foglalkozások  az  iskola  tornatermében,  illetve  a  városi  uszodában  kerülnek megtartásra.   

Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása   

A  SNI­s  tanulók  ellátása  szakképzett  gyógypedagógus  vezetésével  történik  intézményünkben  kiscsoportos foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv szerint.    7.7.6.

A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal való  kapcsolattartás formái 

 

Az  intézmény kapcsolatot tart  a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése érdekében a szakértői és  rehabilitációs bizottsággal.   Az  intézmény  segítséget  kér  a  szakértői  és  rehabilitációs  bizottságtól,  ha  a  gyermekek  fejlődésében  problémát észlel, illetve, ha a fejlesztési feladatokat nem tudja önállóan megoldani.  Az intézmény a szakértői és rehabilitációs bizottsággal közvetlen kapcsolatot tart fenn.    

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  ­ a  szakértői  és rehabilitációs bizottság értesítése – ha az intézmény a bizottság  beavatkozását  szükségesnek látja  ­ esetmegbeszélés – a bizottság szakembereinek részvételével az iskola felkérésére  ­ a  szakértői  és  rehabilitációs  bizottság  címének  és  telefonszámának  intézményben  való  kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  ­ utazó fejlesztő szakemberek felkérése a speciális feladatok ellátására  A  közvetlen  kapcsolattartásért  az  iskola  intézményvezető­  helyettese  felel,  a  tanulókkal  való  problémákat felé a szaktanárok, illetve az osztályfőnökök, szülők kell, hogy jelezzék.    86   

7.7.7.  

A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás formái 

Az  intézmény  kapcsolatot  tart  a  gyermekek  nevelési  problémáinak  megelőzése  és  megszüntetése  érdekében a pedagógiai szakszolgálatokkal.  Az  intézmény  segítséget  kér  a  pedagógiai  szakszolgálattól,  ha  a   gyermeket  veszélyeztető  okokat  pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.  Az intézmény a pedagógiai szakszolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.   

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  ­ a pedagógiai szakszolgálat értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja  ­ esetmegbeszélés  ­ a  pedagógiai  szakszolgálat  címének  és  telefonszámának  intézményben  való  kihelyezése,   lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget  ­ előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.   

A  közvetlen  kapcsolattartásért  felel  az  iskola  ifjúságvédelmi  felelőse,  a  tanulókkal  való  problémákat  felé  az  intézményegységek  ifjúságvédelmi  feladattal megbízott tanárai és az osztályfőnökök kell, hogy  jelezzék.    7.7.8.  

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 

Az  intézmény  a  gyermek  mindennapos, rendszeres egészségügyi  felügyeletét egészségügyi szolgáltató  bevonásával oldja meg.  Az  egészségügyi  szolgáltatóval  az  intézménynek  folyamatos  kapcsolata  van.  A  szolgáltatatást  a  szolgáltató  szolgáltatási  szerződés  alapján  biztosítja  az  intézménynek.  A  szolgáltatás  díját  az  intézmény költségvetésében tervezni kell.  A  kapcsolattartás  részletes  formáját,  módját  a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények  szerint kell rendezni.    

A rendszeres egészségügyi ellátás, felügyelet területei​ :  ­ belgyógyászati vizsgálat  ­ fogászati szűrés  ­ tüdőszűrés  ­ szemészeti vizsgálat  ­ pályaalkalmassági vizsgálat   ­ bőrgyógyászati vizsgálat (Eü. könyvhöz)  ­ a tanulók fizikai állapotának mérése  ­ tisztasági vizsgálat   

Az  osztályfőnök  a  szűrővizsgálatokról  írásban  értesíti  a  szülőt.  Amennyiben  a   szülő  nem  kívánja  igénybe  venni  gyermeke  egészségügyi  ellátását,  és  azt  írásban  jelzi  az  osztályfőnöknek,  a  tanuló  felmentést  kaphat  a  vizsgálat  alól.  Nem  kérheti  a  szülő  az  orvosi  vizsgálat  alóli  felmentést,  ha  annak  elmulasztása veszélyezteti a többi tanuló egészségét.   

Az  időpontok  kijelölése  a  védőnő  feladata,  az  osztályok  besorolása  az  intézményvezető­  helyettes  feladata,  a  tanulók  kísérete  és  felügyelete  a  szűrések  alkalmával  az  osztályfőnök,  vagy  az  igazgatóhelyettes által kijelölt tanár feladata.  Az iskolafogászati szűrés osztályonként történik az intézményvezető­ helyettes beosztása alapján.  A védőnő a tisztasági szűréseket előre megbeszélt időpontokban délelőtt végzi.    

A  munkaegészségügyi  szűrővizsgálatokat  évente  végzi  a  szakorvos.  Minden  dolgozó  köteles  ezen  megjelenni a kijelölt időpontban. A szervezés az intézményvezető­ helyettes feladata.    87   

7.7.9.  

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása 

Az  intézmény  egyéb   közösségekkel  való  kapcsolattartására  a  közösségi  szervező,  kulturális  és  sport  tevékenység jellemző.  Összetartó szerepe jelentős.  A  külső  kapcsolattartás  a  hagyományos  rendezvényekben,  illetve  más  jellegű   programokban  jelenik  meg.   

A weidai Samuel­Dörffel Gimnáziummal​  1994. május elsejétől van testvériskolai kapcsolatunk.   

A kapcsolat célja:   ­ tanulóink német környezetben bővítsék tovább nyelvismeretüket  ­ ismerjék meg a két nép kulturális, művelődési hagyományait  ­ tanáraink német környezetben tanulmányozzák az ottani oktatási­képzési szerkezetet  ­ a sportkapcsolatok bővítése  ­ a két intézmény énekkarának tapasztalatcseréi    7.7.10. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek     

Az intézményi kapcsolat  típusa  Fenntartó 

A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe 

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Szolnoki Tankerülete  Szolnok, 5000. Szolnok, Kossuth tér 1.   Működtető  Mezőtúr Város Önkormányzata  Mezőtúr, Kossuth tér 1.  Szakképzés  Kamarák    JNSZ TISZK, Szolnok, Baross út 37.  Más oktatási intézmény:  Mezőtúr város iskolái    Általános iskolák:  Városi Általános Iskola  Református Általános Iskola   Szent István Katolikus Általános Iskola  IIntézményt  támogató  Szakképzési támogatók (évenként változik)  szervezetetek  Gyermekjóléti szolgálat  Mezőtúr, Kossuth tér 1.   

Családsegítő szolgálat 

Mezőtúr, Kossuth tér 1.   

Tanulási  Képességeket  Vizsgáló  Szolnok, Pedagógiai Intézet  Szakértői  és  Rehabilitációs  bizottság  Pedagógiai Szakszolgálatok  Szolnok  Mezőtúr, illetve más településről  Egészségügyi szolgáltató  Iskolaorvosi szolgálat:    Dr. Csellár Zsuzsanna    Mezőtúr, Damjanich út    Iskolafogászat:  Dr.Ambrózy Péter, Dr. Patakfalvy Károly  Mezőtúr, Kossuth út    Munkaegészségügyi felülvizsgálat:  88   

 

Dr. Tálas Gabriella  Mezőtúr, Dózsa Gy. út  Kollégiumi orvosi ellátás:  Dr. Imreh Zoltán  Mezőtúr, Petőfi tér 1.  Védőnők: Varga Andrea, 

 

      8.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával  kapcsolatos feladatok 

 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) j)    8.1.  

 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje 

Az  intézményben  az  ünnepélyek,  megemlékezések  rendje  évenként  ismétlődő  jelleggel,  a  korábbi  hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.   

Az  ünnepélyek,  megemlékezések  pontos  időpontját,  a  rendezvényekkel  kapcsolatos  feladatokat  és  felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.   

Az ünnepély, megemlékezés neve  Tanévnyitó ünnepség a székhely intézményben 

Az ünnepély, megemlékezés  (irányadó) időpontja  A tanév első tanítási napján 

Megemlékezés az aradi vértanúkról 

Október 6. 

Megemlékezés 1956­ról 

Október 23.(vagy azt megelőzően) 

Karácsonyi ünnepség 

December utolsó tanítási hetében 

Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól 

Február 25. 

Megemlékezés az 1848­as forradalomról 

Március 15. vagy azt megelőzően 

Megemlékezés a Holocaust áldozatairól 

Április 16. 

Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás napjáról 

Június 4. 

Pedagógusnapi ünnepség 

Június első péntekén 

Tanévzáró ünnepély 

Június vége 

  8.2.  

Az iskolai hagyományok és a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.  A  hagyományápolással  kapcsolatos   feladatok  célja  az  intézmény  meglévő  ​ hírnevének  megőrzése,  illetve növelése.  A  hagyományápolás  elsősorban   a  nevelőtestület  feladata,  mely  tagjai  közreműködése  révén  gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.   

A hagyományápolás eszközei:  ­ ünnepségek, rendezvények  ­ egyéb kulturális versenyek   ­ egyéb sport versenyek  ­ egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.)    89   

Az intézmény hagyományai érintik:  ­ az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat)  ­ a felnőtt dolgozókat  ­ a szülőket   

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:  ­ jelkép használatával (zászló, jelvény stb.)  ­ a tanulók ünnepi viseletével  ­ az intézmény belső dekorációjával   

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat  teremtsen,  majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.   

Az  iskolai  ünnepélyek,  megemlékezések  tartalmukban  és külsőségükben a tanulók nevelését, az iskola  hagyományainak  ápolását  szolgálják.  Az  iskolai  hagyományok  ápolása  a  legnemesebb  emberi  cselekedetek  egyike,  amely  emberformáló  igen  fontos  nevelési  tényező.  Az  ünnepi  egyenruha  és  az  ünnepi alkalomnak megfelelő dekoráció szolgálja hűen a rendezvény jellegét.   

Ünnepélyt  kell tartani  a tanév megnyitásakor, zárásakor. A fenti rendezvények lebonyolítására egy­egy  osztályközösség  kap  megbízást,  ez  kiterjed  az  ünnepi  műsor  szerkesztésére,  előadására,  a  műsorral  kapcsolatos szervezésekre. A lebonyolításért az osztályfőnök és az DÖK együttesen felelős.   

Az  iskolai  munkatervben  meghatározott  formában  és  időben  megemlékezést  kell  szervezni  minden  évben ​ október 23­án, március 15­én​  és a tanév rendjében központilag meghatározott napokon.    

Az  iskolai  szinten  koordinált  rendezvényeken  kívül  be  kell  kapcsolódni  a  városi  szintű  rendezvényekbe is.   

Az  előzőekben   nem  említett  rendezvényeket,  megemlékezéseket  évfolyam  illetve  osztályszinten  lehet  megrendezni.  Az  intézményi  faliújságok  folyamatosan  tükrözzék  a  nemzetközi  és  nemzeti  ünnepeinkről a megemlékezést.   

Az ünnepségek szervezettek, élményadóak legyenek, méltó előkészítéssel szolgálják fő nevelési  céljainkat. Az előkészítő munka nem mehet a tanulmányi munka rovására, a tanórákat ilyen célra nem  lehet igénybe venni.   

Az iskolával, az iskola tanulóival kapcsolatosan megjelent újságcikkeket, filmanyagokat,  iskolatörténeti emlékeket az intézmény könyvtárosa gyűjti, és az iskola könyvtárában őrizzük.    8.2.1. Hagyományt erősítő rendezvényeink    ­ Tanulóifjúságunknak meg kell ismernie az iskola névadóját, Teleki Blankát és az életútját,  munkásságát osztályfőnöki óra keretében.  ­ A 9. osztályos tanulók körében az első félévben tehetségkutató versenyt lehet szervezni. Célja a  tehetség felmérése és továbbfejlesztése.  ­ Nyelvi estéket lehet rendezni évenként.  ­ A végzős tanulók szalagavató ünnepségét a mindenkori 11. évfolyam szervezi.  ­ Ballagási ünnepélyt a 12. évfolyamos tanulók búcsúztatását a kialakult hagyományoknak  megfelelően kell megrendezni. A rendezés a mindenkori 11. osztályos tanulók feladata.  ­ Szakmunkásavató ünnepélyt a tagintézmény sikeres szakmai vizsgát tett tanulóinak szerveznek.    Teleki nap​  – diáknap 

90   

­ ­

A tanulóifjúság tanévenként egy tanítás nélküli munkanapon iskolanapot – diáknapot  rendezhet, amely a DÖK jogköre.  Az iskolanapra – diáknapra a DÖK tartalmas programot állít össze, amelyet egyeztet az iskola  vezetőivel. 

 

Az öregdiákok találkozóinak, az érettségi találkozóknak az iskola mindenkor otthont biztosít.   

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények   

Fecsketábor 

új kollégisták 

Fecskeavató ünnepség   Tehetség – kutató  

9. évfolyam  (szervező a 10. évf.)  9. évf. 

A rendezvény  (hozzávetőleges)  időpontja  Augusztus  utolsó  hétvégéje  Október  15.  körül  csütörtökön.  November 

Mikulás 

mindenki 

Dec.6. 

Szalagavató ünnepség 

11. és 12. évfolyam 

December eleje 

Ballagás 

11. és 12. évfolyam 

Teleki­nap 

mindenki 

Április  vége  vagy  május  eleje  Április közepe 

Szakmunkásavató 

11, 12.,13. évfolyam 

Június vége. 

A rendezvény neve 

  8.2.2.

A rendezvénnyel  érintettek köre 

Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának,  használatának leírása 

 

Megnevezés  Az iskola zászlója 

Az iskola címere 

Leírás  Nemzeti szín zászló, egyik oldalán az állami  címer, másik oldalán arany betűkkel az iskola  neve, középen az iskola címerének  körvonalában az intézmény névadójának,  Teleki Blankának a név­kezdő betűi (TB) és  az intézmény alapításának évszáma (1897).  Középen vízszintesen osztott pajzs alapon  felül kék alapon egy nyitott könyv, rajta  keresztben egy toll, alul piros alapon Mezőtúr  város címeréből az Anjou­liliom, alatta egy  stilizált virág­forma. A pajzs körül az  intézmény neve olvasható fehér alapon fekete  betűkkel. 

A tagintézmény címere  Az iskola jelvénye 

 

Az iskola évkönyve 

Alkalmanként jelenik meg, ha előteremthető  a pénzügyi fedezet 

Iskolaújság 

 

91   

Az iskolacímer kicsiben, fém jelvényen. 

Az iskola névadója: Teleki Blanka  Egyenruha 

Póló  Szalag a végzősöknek 

Tarisznya a végzősöknek 

Nyakkendő (terv)    8.2.3.  

A névadóról szobor, két dombormű, festmény  látható az iskolában. A diáknap is az ő  tiszteletére Teleki­nap.  Lányoknak: matrózblúz, sötét szoknya vagy  nadrág  (a szakképzésben és a tagintézményben: fehér  blúz, sötét alj)  Fiúknak: fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág  Az iskola címerével díszített fehér vagy  színes póló  Az iskola címerét ábrázoló jelvényből kilógó  két világoskék szalag, rajta a kezdés és  végzés évszámával.  Az iskola névadójának képével, vagy az  iskola épületének képével vagy az iskola  címerével díszített tarisznya, melyet a  ballagáson kapnak a végzősök.  Az iskola címerével díszített sötétkék  nyakkendő 

Hagyományt erősítő elismerési formák 

Tanulók részére adható elismerések   

Iskolánk kiváló diákja (plakett)   

Feltétel:  ­ kiváló tanulmányi munka   ­ rendelkezzen legalább két nevelőtestületi dicsérettel  ­ a 4­ vagy 6 év folyamán egyetlen évben sem lehet három négyesnél több az érdemjegyei között   

Jó tanuló, jó sportoló (plakett)   

Feltétel:  ­ jó tanulmányi eredmény   ­ sportágában legalább megyei szintű helyezés   

„​ Az iskola kiváló ………… tanulója​ ” Pl. kereskedő, közgazdász, stb…(plakett)   

Feltétel:  ­ példás magatartás, szorgalom  ­ legalább 4,5­es tanulmányi átlag  ­ közepese nincs  ­ jó közösségi munka   

Musulin Alapítvány díja (pénz)   

Minden  évben  annak  a  tanulónak  lehet  odaítélni,  aki  a  matematika,  fizika,  informatika  területén  kiemelkedő eredményt ért el. A jutalmat a ballagási ünnepélyen kell átadni.   

Példamutató tanulmányi munkáért és kötelességteljesítésért tantestületi dicséret (oklevél, könyv)   

92   

Azok  a tanulók kaphatják meg  a tantestületi dicséretet, akiknek kiemelkedő a  tanulmányi munkájuk, és  kettőnél  több  négyesük  nincs.  Emellett  sokat  dolgoznak  a  közösségért,  versenyeken  vesznek  részt,  vagy bármilyen kiemelkedő dolgot visznek véghez, ami az iskola javát szolgálja.   

Kiváló Tanulmányi munkáért (oklevél, könyv)   

Azok  a  tanulók  kaphatják  meg  a  tantestületi  dicséretet,  akiknek kiemelkedő a  tanulmányi munkájuk, s  kettőnél több négyesük nincs.   

Kiváló szakmai munkáért (oklevél, könyv)   

Azok a tanulók kaphatják, akik a szakmai tárgyakból értek el kiemelkedő teljesítményt.    Az év Ifjú Asztalos Szakmunkása​  (​ tárgyjutalom)   

A szakmai vizsgabizottság ítéli oda a legjobb vizsgaremeket készítő tanulónak.    

Kiváló Kulturális munkáért (oklevél, könyv)   

Azok a tanulók kaphatják meg a tantestületi dicséretet, akiknek kiemelkedő a kulturális munkájuk.   

Kiváló sport munkáért (oklevél, könyv)   

Azok a tanulók kaphatják meg a tantestületi dicséretet, akiknek kiemelkedő a sport munkájuk,  rendszeresen járnak edzésekre, versenyekre.   

Kiemelkedő közösségi munkáért (oklevél, könyv)   

Azok a tanulók kaphatják meg a tantestületi dicséretet, akiknek kiemelkedő a közösségi munkájuk.   

Dolgozóknak adható elismerések   

Teleki Plakett   

Iskolánk volt és jelenlegi tanárai és diákjai, szülők, az iskolával kapcsolatban álló szervezetek és  személyek számára alapítva, az iskola fennállásának 100. évfordulójára.  Az iskola tantestülete ítéli oda titkos szavazással. Átadása a ballagási ünnepségen történik.  Formája: plakett.   

„Pedagógiai munkáért” emlékplakett   

Évente  3  fő pedagógus kapja, pedagógus napon, melyet 2 év kihagyás követ. Május első hetében titkos   szavazással  választanak  a  kibővített  vezetés.  A  választást  a  közalkalmazotti  tanács  készíti  elő  és   bonyolítja le.  Választhat és választható, aki az adott év aktív dolgozója.   

„A pedagógiai munka segítéséért” emlékplakett   

Évente 1 fő kaphatja meg (technikai és adminisztratív területen dolgozók)  Szavaz:​  ​ a kibővített vezetés. Aki megkapta, a következő 2 évben nem kaphatja.   

Az igazgató javaslatára a dolgozói elismerések odaítéléséről el lehet térni.      93   

9.

Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) az  SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel 

 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) p)   

A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok:   

a) véleményezési jog:  ­ éves munkaterv véleményezése  ­ a  tankönyvtámogatás   módjáról  a  nevelőtestület  dönt,  az  iskolaszék   az  iskolai  szülői  szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének a házirend elfogadása előtt  ­ a tanév rendjének elfogadása előtt      10.  

Az intézményben folytatható reklámtevékenység 

Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet:   

A tiltott és megengedett reklámtevékenység   

Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység.   

Megengedett  a  reklámtevékenység,  ha  a  reklám  a  gyermekeknek,  tanulóknak  szól,  és  a  következő  tevékenységekkel kapcsolatos:  ­ egészséges életmód  ­ környezetvédelem  ­ társadalmi tevékenység  ­ közéleti tevékenység  ­ kulturális tevékenység   

A reklámtevékenység engedélyeztetése   

A  reklámtevékenység  folytatásának  minden  formája,  módja  csak   az  intézményvezető  engedélyével   lehetséges.  Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:  ­  a  reklámtevékenység  folytatására  engedélyt  kérő,  és   e  tevékenység  folytatására  jogosult  személy, szerv megnevezését, címét  ­ a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját  ­ a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.  Az  engedély  legalább  két  példányban  készül,  melynek  egyik  példányát  az  intézmény  őriz,  másik  példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.   Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.   

A reklámtevékenység jellegének besorolása   

Az  intézményvezető  önállóan,  illetve  az  általa  jelentősnek  minősített  reklámtevékenység  esetében  ­  a  nevelőtestület,  a  szülői  közösség,  valamint  a  gyermekközösség  bevonásával  állapítja  meg  valamely  reklámtevékenység jellegét.   

Az  intézményvezető  köteles  a  pedagógusoktól,  a  szülőktől,  a  gyermekektől,  tanulóktól   érkező,  az  intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.   

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai  94   

 

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:  ­ házimozi, belső kábeltelevízió­hálózat  ­ az intézményi rádió,  ­ újságok terjesztése,  ­ szórólapok,   ­ plakátok,  ­ szóbeli tájékoztatás  ­ stb…  Az  adott  reklámtevékenység  során  alkalmazható  formát,  módot  az  intézményvezető  által  kiadott  engedély határozza meg.  A tagintézmény vonatkozásában erről a kérdésről felelősséggel dönthet a tagintézmény­vezető is.      11.

Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem  szabályozható – kérdések 

 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (1) u)    11.1.  

Áttanítás más intézménybe 

A  pedagógus,  ha  munkaidején  felül más intézményben is munkát kíván vállalni, ​ írásban engedélyt kell  kérnie​  akkor ezt írásban be kell jelentenie az intézmény vezetőjének.  A munkavállalás nem sértheti az intézmény tanítási és működési rendjét.      11.2.

Patronálás,  a  gyakornokokhoz  rendelt  szakmai  vezető  kiválasztásának  a  rendje 

 

A  szakmai  segítőt  (segítőket)  az  intézmény  vezetője  jelöli  ki  szakterületenként,  az  intézményben  legalább  öt  éve  alkalmazott,  és  legalább  tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusok közül. A döntés  előtt  az  intézményvezető  kikéri  az  iskolavezetés  véleményét.  Amennyiben  nincs  ennek  a  feltételnek  megfelelő  szakos  tanár,  akkor  más  szakos  tapasztalt  kollégát  is  kijelölhet   erre  a  feladatra  az  intézményvezető.   

A szabályozást részletesen az iskola Gyakornoki szabályzata tartalmazza.      12.  

Az iskolai könyvtár működési szabályzata 

Jogi háttér: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §. (2) g)   

A  tanulók  önképzésének,  egyéni  tanulásának  segítésére  az  iskolában  iskolai  könyvtár  működik.  A  könyvtár  működésének  részletes  szabályait  ​ a  könyvtár  SZMSZ­  e  tartalmazza,   amely  az  iskolai  SZMSZ mellékletét képezi.  Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét külön ​ Gyűjtőköri szabályzat​  határozza meg.   

Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai:  ­ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  ­ Az 1997. évi CXL. törvény (könyvtári törvény)  ­ A   20/2012.  (VIII.  31.)  EMMI  rendelet  a  nevelési­oktatási  intézmények  működéséről  és  a  köznevelési intézmények névhasználatáról  95   

­ ­ ­

­   12.1.  

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  110/2012.  (VI.  4.)  Korm.  rendelet  a  Nemzeti  alaptanterv  kiadásáról,  bevezetéséről  és  alkalmazásáról  48/2012.  (XII.  12.)  EMMI  rendelet  a  pedagógiai­szakmai  szolgáltatásokról,  a  pedagógiai­szakmai  szolgáltatásokat  ellátó  intézményekről  és   a  pedagógiai­szakmai  szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről  3/1975. KM­PM. számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről 

Az iskolai könyvtár működési rendje 

A könyvtár működésének célja, a működés feltételei  Az  iskola  könyvtára  az  iskola  működéséhez,  pedagógiai  programjának  megvalósításához,  a  neveléshez,  tanításhoz,  tanuláshoz  szükséges  dokumentumok  rendszeres  gyűjtését,  feltárását,  megőrzését,  a  könyvtári  rendszer  szolgáltatásainak  elérését,  továbbá  a  könyvtárhasználati  ismeretek  oktatását biztosító, az intézmény könyvtár­pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.  Könyvtárunk  SZMSZ­  e  szabályozza  a  könyvtár  működésének  és  igénybevételének  szabályait.  Az  iskolai  könyvtár  állományába  csak  a  könyvtár  gyűjtőkörébe  tartozó  dokumentum  vehető  fel.  A  tankönyveket  külön  gyűjteményként  kezeljük,  a  külön  gyűjtemény nyilvántartásának és használatának  sajátos szabályait a tankönyvtári nyilvántartás tartalmazza.  Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:  ­ a  használók  által  könnyen  megközelíthető  könyvtárhelyiség,   amely  alkalmas   az  állomány  szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására  ­ legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte  ­ tanítási  napokon  a  tanulók,  pedagógusok  részére  megfelelő  időpontban  a  nyitva  tartás  biztosítása  ­ rendelkezik  a  különböző  információhordozók  használatához,  az  újabb  dokumentumok  előállításához,  a  könyvtár  működtetéséhez  szükséges  nyilvántartások  vezetéséhez,  katalógus  építéséhez szükséges eszközökkel.   

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata  A  könyvtárban  elhelyezett  számítógépeket  tanítványaink  a  könyvtár  nyitvatartási  ideje  alatt  szabadon  használhatják.  Tanári  felügyelet  nélkül  a  számítógépek  használata  tilos.  A  tanulók  felelősséggel  tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért.     

Azonosító adatok:  A könyvtár neve: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Könyvtára  Székhelye: 5400 Mezőtúr, Dózsa György út 17.sz.  Telefon: 06/56­350­082/25m.  Email: ​ [email protected]  Létesítésének időpontja​ :​  Az iskola alapítása óta, 1897­től folyamatosan működik az iskolai könyvtár.  Önálló  névhasználatra  jogosult  egysége  és  címe:  Teleki  Blanka  Gimnázium,  Szakközépiskola,  Szakiskola és Kollégium 626. Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézményének Könyvtára   5400 Mezőtúr, Földvári út 8. sz.   

A könyvtár fenntartása  Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó  Klebelsberg Intézményfenntartó  Központ  az  iskola  költségvetésében  gondoskodik.  A  szakszerű  könyvtári  szolgáltatások  kialakításáért  a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget.   Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója által kijelölt helyettese ellenőrzi.    

Az iskolai könyvtár gazdálkodása 

96   

Az  iskolai  könyvtár  feladatainak  ellátásához  szükséges  feltételeket  az  intézmény  a  költségvetésben  biztosítja.  A  fejlesztésre   fordítandó  összeg  megállapításához  szükséges  az  iskolai  szintű  tervezés.  A  könyvtár  fejlesztésére  tervezett  keretet  úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és  folyamatos  beszerzés  biztosítható  legyen.  A  könyvtári  költségvetés  célszerű  felhasználásáért  a  könyvtárostanár  felelős.  Ezért  csak  a  beleegyezésével  lehet  a  könyvtár  részére  a  könyvtári  keretből  dokumentumot vásárolni.   Az  iskola  gazdasági  vezetője  gondoskodik  a  napi  működéshez  szükséges  technikai  eszközökről,  irodaszerekről és a szociális feltételekről.   A  könyvtár  működéséhez   szükséges  dokumentumok,  nyomtatványok  beszerzése  a  könyvtáros  tanár  feladatai.    

Az iskolai könyvtár feladata:  Az  iskolai  könyvtár  az  oktató­nevelő  munka  eszköztára,  szellemi  bázisa,  gyűjtőkörének  igazodnia  kell a műveltségterület követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez.   Biztosítania kell:  ­ a tanítás ­ tanulás folyamatában jelentkező szaktanári ­ tanulói igények teljesíthetőségét  ­ a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát.      12.2.  

A könyvtár használati szabályzata 

A könyvtár használói köre  Az  iskolai  könyvtár  korlátozottan  nyilvános  könyvtár.  Az  iskolai  könyvtárat  az  iskola  tanulói,  pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Állományát kötelesek megóvni.   Az állományvédelmet jogilag biztosítja azáltal, hogy a tanuló­ és munkaviszony megszüntetése csak az  eseteleges könyvtári tartozás rendezése után történhet.   A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.   

A könyvtárhasználat módjai  ­ helyben használat  ­ kölcsönzés  ­ csoportos használat   

Helyben használat  A  helyben  használat  tárgyi  és  személyi  feltételeit  az  iskolának,  szakmai  feltételeit  a  könyvtárostanárnak kell biztosítani.  A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni.  A  csak  helyben  használható  dokumentumokat  a  szaktanárok  egy­egy  tanítási órára, indokolt esetben a  könyvtár zárása és nyitása közötti időre kölcsönözhetik.    

Kölcsönzés  A  könyvtárból  bármely  dokumentumot  csak  a  könyvtáros  tanár  tudtával  lehet  kivinni.  Dokumentumokat  kölcsönözni  csak  a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt  a  kölcsönző  aláírásával  kell  hitelesíteni.  A  kikölcsönözhető  dokumentumok  száma  5,  a   kölcsönzési  időtartam  három  hét.  Az  elveszett  vagy  erősen  megrongálódott  dokumentumot  az  olvasó  köteles  egy  kifogástalan  példánnyal  vagy  a  könyvtár  számára  szükséges  más  művel  pótolni,  illetve  napi  forgalmi  értékben megtéríteni.   A  nyitva  tartás  napi  időszakait  az  olvasói  igényeknek  megfelelően  kell  kialakítani,  úgy  hogy  a tanítás  idején és bejezése után is igénybe lehessen venni a könyvári szolgáltatásokat.   A  könyvtár  az  ott  megtartott,  tanmenet  szerinti  tanítási  órák  kivételével  csak  nyitvatartási  időben  vehető igénybe.    97   

Csoportos használat  Az  osztályok,  a  tanulócsoportok,  a  szakkörök  részére  a  könyvtárostanár,   az  osztályfőnökök,  a  szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.   A  szakórák,  foglalkozások  megtartására  az  összeállított  és  elfogadott,  a  könyvtári  nyitvatartásnak  megfeleltetett tanterv szerint kerül sor.   A könyvtári házirendet a könyvtárhasználó rendelkezésére kell bocsátani.   

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai  ­ a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül a gyűjtemény használata  ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő  segédeszközök (pl.: térképek,   példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése  információgyűjtés az internetről a könyvtáros tanár segítségével  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról  dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata  számítógép­ és internet használat 

 

A könyvtár egyéb szolgáltatásai  Az  iskolai  könyvtár  a  tárgyi  és  személyi  feltételek  keretein  belül  még  az  alábbi  szolgáltatásokat  nyújthatja:  ­ információszolgáltatást  nyújthat  a  tanítás  ­  tanulás  folyamatában  felmerült  problémák  megoldásához  ­ témamegfigyelés:  a  könyvtárostanár  esetenként  szakirodalmi  témamegfigyelést  vállalhat  a  szaktanári,  tanulói  pályamunkák,  nevelőtestületi  értekezletek,  szakmai  konferenciák  előkészítéséhez   ­ irodalomkutatás:   a  könyvtárostanár  a  tantárgyi  programok  elkészítésénél  és  a  könyvtárra  épülő  szaktárgyi órák előkészítése során segítséget adhat a szaktanároknak   ­ könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítása az Országos Dokumentumellátó rendszer keretein belül    12.3.  

A könyvtári házirend 

A könyvtár használatára jogosultak köre:  ­ Az  iskolai  könyvtárat  az  iskola  tanulói,  pedagógusai,  adminisztratív  és  technikai  dolgozói  használhatják. Állományát kötelesek megóvni.   ­ A tanulók iskolai beiratkozása egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít.   ­ A   tanuló­  és  munkaviszony   megszüntetése  csak  az  esetleges könyvtári  tartozás rendezése után  történhet.   ­ A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.   ­ A   könyvtár  az  ott   megtartott  ­  tanmenet  szerinti  tanítási   órák  kivételével  csak  nyitvatartási  időben vehető igénybe.  ­ Nyitvatartási idő: hétfőtől – csütörtökig 8 órától 16 óráig  pénteken: 8 órától 14 óráig   

A könyvtár állományalakítása  A  könyvtár  a  NAT  követelményeinek  megfelelően  folyamatosan,  tervszerűen  és  arányosan  fejleszti  állományát a gyűjtőkör szerint.   A könyvtár vétel, ajándék és csere útján gyarapodik.   Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét külön ​ Gyűjtőköri szabályzat​  határozza meg.   

A könyvtárostanár munkaköri feladata  98   

Az  iskola  könyvtárát  könyvtárosi  szakismerettel  és  pedagógiai  képesítéssel  rendelkező  könyvtárostanár  vezeti,  aki  az  iskola  nevelőtestületének  tagja.  Anyagilag  és  fegyelmileg  felel  a  könyvek  állományáért,  rendeltetésszerű  működtetéséért,  ha   a  vagyonvédelmi  követelmények  biztosítottak.   

Egyéb feladatok:  ­ végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását,  ­ a dokumentumok állományba vételét  ­ biztosítja az állomány hozzáférhetőségét  ­ gondoskodik az állomány védelméről  ­ lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést  ­ segítséget ad az információk közötti eligazodásban  ­ tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról  ­ vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat,  ­ felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért,  ­ biztosítja  a  szaktanároknak  és  a  tanulóknak  az  ismeretszerzés  folyamatában  a  könyvtár  teljes  eszköztárát,   

Zárórendelkezés    ­ ­

­ ­ ­ ­   12.4.

Az iskola szervezeti és működési szabályzata a könyvtári tevékenységre is érvényes.  A  könyvtári  szabályzat   gondozása  a  könyvtáros­tanár  feladata,  aki  köteles  a  jogszabályok  változása esetén,  továbbá az iskolai körülmények megváltozása  miatt szükséges módosításokra  javaslatot tenni.  A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja.   Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.   A szabályzat a visszavonásig érvényes.   A  fentiekben  felsorolt  feladatok  alapján  a  könyvtáros  munkakörét  a  könyvtári  munkára  adott  kedvezménnyel (munkaidő) arányosan kell meghatározni. 

A tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai   

Vonatkozó jogszabályok  ­ A 2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről   ­ 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus­kézikönyvvé nyilvánítás, a  tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  ­ A 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  ­ Az  501/2013. (XII. 29.) kormányrendelet a  nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  szóló 2013.  évi  CCXXXII.  törvény  egyes   rendelkezéseinek  végrehajtásáról,  valamint  a  tankönyvellátásban  közreműködők kijelöléséről  ­ A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezet  ­ A   20/2012.(VIII.  31.)  EMMI  rendelet  a  nevelési­oktatási  intézmények  működéséről  és  a  közművelődési intézmények névhasználatáról   

Értelmező rendelkezések   

a​ )  használt  tankönyv​ :  az  iskolai  tankönyvellátás  keretében  az  adott  iskolával  tanulói  jogviszonyban  álló  tanuló  részére  az  iskola  által  ingyen  vagy  térítés  ellenében  átadott,  legalább  három  hónapon  át  használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv  b)  ​ kísérleti  tankönyv​ :  olyan,  a  miniszter  engedélye  alapján  kiadott,  bármely  iskolai  évfolyam  vonatkozásában  bármely,  a  nemzeti  köznevelésről  szóló  törvény  felhatalmazása  alapján  kiadott  Nat­ban  meghatározott  műveltségi  területre,  vagy  a  miniszter  által  kiadott  kerettantervek  bármely  tantárgyára  vonatkozó,  valamint  bármely  nevelési­oktatási  program  részeként  keletkezett  tankönyv,  99   

amelynek  célja  a  kísérleti  köznevelés­fejlesztési  program  keretében  történő  alkalmazás  az  iskolák  részvétele alapján, amelyet a részt vevő iskolák rendelkezésére kell bocsátani  c) ​ közismereti tankönyv​ : a Nat bármely műveltségi területéhez fejlesztett tankönyv  d​ )  munkafüzet​ :  az  a  szerzői  jogi  védelem  alá  eső,  nyomtatott  formában  megjelentetett  vagy  elektronikus  formában  rögzített  és  az  e  törvényben  meghatározottak  szerint  tankönyvvé  nyilvánított  kiadvány,  amely  alkalmas  arra,  hogy  egy  vagy  több  meghatározott  tankönyv  tananyagának  gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse  e)  ​ munkatankönyv​ :  az  a  tankönyv,  amelynek  alkalmazása  során  a  tanulónak  a  tankönyvben  elhelyezett,  de  a  tankönyvtől  elválasztható  és  utánnyomással  önállóan  előállítható  feladatlapon kell az  előírt feladatot megoldania  f)  ​ pedagógus­kézikönyv​ :  valamely  kerettantervhez  jóváhagyott  tankönyv  iskolai  nevelés­oktatásban   történő  rendszerszintű  alkalmazását  támogató,  pedagógiai  célú  szakmódszertani  útmutatásokat  tartalmazó   kézikönyv,  amely  nyomtatott  formában  vagy  elektronikus  úton  is  előállítható  és   terjeszthető;   g)  ​ szakképzési  tankönyv​ :  a  szakképzési  kerettanterv  alapján  az  iskolarendszerű   szakképzésben  alkalmazott tankönyv;   h)  ​ tankönyv​ :  az  a  könyv,  amelyet  jogszabályban  meghatározottak  szerint  tankönyvvé  nyilvánítottak,  továbbá  az,  amelyet  a  miniszter  az  általa  kiírt  nyilvános  pályázat  keretében  kiválasztott.  Tankönyvvé  nyilvánítható  a  szótár,  a  szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkatankönyv, a  munkafüzet, a  feladatgyűjtemény,  a  digitális  tananyag  és  a  nevelési­oktatási  program  részét  alkotó  információhordozó, feladathordozó;   i)  ​ tartós  tankönyv​ :  az  a  tankönyv,  könyvhöz  kapcsolódó  kiadvány,  amely  nem  tartalmaz  a  tankönyvbe  történő  bejegyzést  igénylő  feladatokat,  és  alkalmas  arra,  hogy  a  tanulók  legalább  négy  tanéven keresztül használják.   Az országos tankönyvellátás   

A  köznevelés  tankönyvellátásának  és  a  pedagóguskézikönyv­ellátásának  a  megszervezése  állami  feladat.  A  16/2013.  (II.  28.)  EMMI  rendelet  24.  §  alapján  a  tankönyvek  országos megrendelése, beszerzése és  az  iskoláknak  történő  eljuttatásának  megszervezése,  valamint  a  tankönyvek  vételárának  beszedése  közérdekű  feladat,  amelyet  az  állam  a  Kormány  rendeletében  kijelölt  Könyvtárellátó  Kiemelten  Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság révén lát el.  A  tankönyvellátási  szerződés  a  Könyvtárellátó  és  az  állami  intézményfenntartó  központ  között  jön  létre.  A  Könyvtárellátó  közfeladata  ellátása  érdekében  a  Könyvtárellátó  és  a  KIR  adatkezelője  együttműködik,  amelynek  keretében  a  KIR  adatkezelője  a  Könyvtárellátó  részére  átadja  az  átadáskor  hatályos  tankönyvjegyzéket,  továbbá  a  KIR­ben  szereplő  és  a  tanulókra  vonatkozóan  a  tankönyvtörvény 8/B. § (3) bekezdésben meghatározott adatokat.  A  Könyvtárellátó  tankönyvellátási  szerződést  köt  a  központ  fenntartásában  működő  iskolák  tankönyvellátása vonatkozásában a központ egyidejű bevonásával, az iskolával.   

Az iskolai tankönyvrendelés   

Az  iskolai  tankönyvrendelést  –  a  fenntartó  egyetértésével  –  az  iskola  igazgatója  készíti  el,  a  szakmai  munkaközösség  véleményének  beszerzését  követően,  az  Nkt.  63.  §  (1)  bekezdés  c)  pontjának  figyelembevételével.  A  tankönyvrendelés  alapján  kell  meghatározni,  hogy  a  tankönyv  vásárlására  rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.  A  tankönyvjegyzékről  a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, csak a tankönyvvé nyilvánított könyvek  közül választ.  Az  iskolai  tankönyvrendelést  az  iskola  –  jogszabályban  meghatározottak  szerint,  elektronikus  formában  –  megküldi  a  könyvtárellátónak.  A  könyvtárellátó  számára  az  iskola  a  tankönyvrendeléssel  kapcsolatban  a  2013.  évi  CCXXXII.  törvényben  foglaltaknak  megfelelően  az  alábbi  személyes  adatokat adja át:  100   

a) a tanuló neve,  b) a tanuló diákigazolványának száma,  c) a tanuló törvényes képviselőjének neve,  d) a tanuló lakcíme,  e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója,  f) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése,  g)  az  iskola  minden  tanulója  esetén  az  iskolai  tankönyvellátás  keretében  megvásárolt  tankönyvek  címe, illetve a tankönyvvásárláshoz kapott támogatás összege   

A tanulói tankönyvtámogatás   

Az  iskola  vezetője  minden  év  január  10­éig  köteles  felmérni,  hány  tanulónak  kell,  vagy  lehet  biztosítani  a  tankönyvellátást  az  iskolai  könyvtárból,  továbbá  hányan  kívánnak  használt  tankönyvet  vásárolni.  E  felmérés  során   tájékoztatni  kell  a  szülőket  arról,  hogy  a  tankönyvtörvény  8.  §  (4)  bekezdés  alapján  várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre.  Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.  Az  iskola  a  felmérés  alapján  megállapítja,  hogy  hány  tanuló  esetében   kell  biztosítani  a  tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt.  Az  igényeket  az  1.  mellékletben  meghatározott  igénylőlapon  lehet  benyújtani.  Az  igénylőlap  benyújtásával  egyidejűleg  be  kell  mutatni  a  normatív  kedvezményre  való  jogosultságot  igazoló  iratokat.  A  jogosultságot  (igazoló  okiratot)  a  tankönyvfelelős  ellenőrzi  A  bemutatás  tényét  az  iskola  rávezeti az igénylőlapra.   

Az  intézményben  minden  olyan  tanulónak  biztosítani  kell,  hogy  a  tankönyvek  ingyenesen  álljanak  rendelkezésre (un. normatív kedvezmény.), aki nappali rendszerű iskolai oktatásban részesül, és:  a) tartósan beteg,  b)  a  szakértői  bizottság  szakértői  véleménye  alapján  mozgásszervi,  érzékszervi,  értelmi  vagy   beszédfogyatékos,  több  fogyatékosság  együttes  előfordulása  esetén  halmozottan  fogyatékos,  autizmus  spektrum  zavarral  vagy  egyéb  pszichés  fejlődési  zavarral  (súlyos  tanulási,  figyelem­  vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,  c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,  d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy  e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,  A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás  b)  tartósan  beteg  tanuló  esetén  szakorvosi  igazolás  vagy  a  magasabb  összegű  családi  pótlék  folyósításáról szóló igazolás  c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.  A  családi  pótlék  folyósításáról  szóló  igazolásként  el  kell  fogadni  a  bérjegyzéket,  a  pénzintézeti  számlakivonatot,  a  postai  igazolószelvényt.  Nem  kérhet  az  iskola  igazolást  olyan adatokról, amelyet a  köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel.   

Az  iskola  igazgatója  a  véleményezésre  jogosultak  véleménye  alapján  minden  év  január  25­éig  meghatározza  az  iskolai  tankönyvellátás  rendjét,  és  erről  tájékoztatja  a  szülőt,  vagy  a  nagykorú  cselekvőképes tanulót. A tájékoztatás szóban, osztálykeretben, vagy az iskola honlapján történhet.   

Az  iskolai  tankönyvvásárláshoz   nyújtott  fenntartói  támogatásból  elsősorban  a  normatív  kedvezményeket   kell  biztosítani.  Az  esetlegesen  fennmaradó  összegből  az  iskolai  könyvtár  részére  a  normatív  kedvezmények  biztosításához  szükséges  tankönyv,  kötelező  olvasmány,  digitális  tananyag,  oktatási program szerezhető be.    101   

A tankönyvrendelés   

A  tankönyvigények  összeállításánál  alapvető  elv  az  adott  tantárgy  magas   szintű  szakmai  oktatásának  elősegítése.  A  szakmai munkaközösségek, a szaktanárok javaslatai alapján évfolyamonkénti bontásban  állítják  össze  a  tankönyvigényeket.  A  tankönyveket  a  hivatalos  tankönyvjegyzéken  szereplő  tankönyvjegyzékből választják ki.  Az  iskola  a  Nemzeti  alaptanterv  felmenő  rendszerű  bevezetésével  érintett  iskolai  évfolyamokon  bármely  tantárgyhoz,  műveltségi  területhez  csak  olyan  tankönyvet  rendelhet  az  iskolai  tankönyvrendelés  keretei  között,  amelyiknek  a  tankönyvvé  nyilvánítása  a  kerettantervi  rendelet  kihirdetését  követően  történt  feltéve,  hogy  az  adott  tantárgyhoz,  műveltségi   területhez  a  kerettantervi  rendelet  alapján  került  kiadásra  vagy  jóváhagyásra  kerettanterv,  továbbá  szerepel  ilyen  tankönyv  a  hivatalos tankönyvjegyzéken.  A  tankönyvrendelést  a  Teleki  Blanka  Gimnázium,  Szakközépiskola,  Szakiskola és Kollégium a KLIK  Szolnoki  Tankerület  egyidejű  tájékoztatásával  a  KIR  és  a  Könyvtárellátó   által  működtetett  elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg.  a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja,  b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15.,  c) a pótrendelés határideje szeptember 5.  A  tankönyvrendelést  a  körülményekhez  képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a  kiválasztott  tankönyvek  címének,  darabszámának,  az  érintett  tanulók  (ha  ismertek)  és  a  tanulókat  esetlegesen  megillető  támogatások  feltüntetésével.  Az  iskolának  a   megrendelés  során  azokat  a  tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével.  A  módosításra  és  a  pótrendelésre  csak  indokolt  esetben,  így  különösen  az  osztálylétszám  változása  esetén  kerülhet  sor.  A   módosítás  és  a  pótrendelés  során  csak  a  végleges  rendelésben  megadott  tankönyvek  darabszámát  lehet  módosítani.  A  módosítás  az  eredeti  rendeléstől  maximum  10%­ban  térhet el.   

A  tankönyvrendelés  leadására  jogosult  intézmény  a  pótrendelés  leadásán  túli  időszakban  a  tankönyvellátási  szerződésben  meghatározott  feltételekkel  is  jogosult  tankönyvrendelést  leadni,  amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tőle elvárható erőfeszítést köteles megtenni  A  tankönyvrendelés  összeállításánál  biztosítani  kell,  hogy  megfelelő  számú  tankönyv,  segédkönyv  álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.  Az igényeket a fentieknek megfelelően a tankönyvfelelős összesíti.  A  szülő  nyilatkozhat  arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja­e vásárolni, vagy  egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani.   

A tankönyvfelelős feladatai   

Összesíti a normatív kedvezményre jogosult diákok körét.  Az  elfogadott  és  egyeztetett  tankönyvrendelés  alapján  mindenosztálynak  elkészíti  a  tankönyvlistát.  A  lista tartalmazza:  ­ az iskola nevét, címét  ­ osztály, tanuló nevét  ­ a tankönyv megnevezését  ­ a tankönyv árát  ­ az átadás­átvétel dátumát  A  diákok  által  leadott  tankönyvrendeléseket  összesíti.  A normatív kedvezményekben részesülő diákok  tankönyvellátását megszervezi.  a)  Felméri  a  normatív  kedvezményben  részesülő  diákokról,  hogy  melyik  diák  milyen  tankönyveket  kíván  a  normatív  kedvezmény  alapján  a  könyvtár  tankönyvkészletéből  kölcsönözni  és  milyen  tankönyveket kíván megvásárolni. 

102   

b)  Összesíti  a  normatív  kedvezmény  alapján  a  könyvtárból  megrendelt  tankönyveket,  ezt  összeveti  a  könyvtár  tankönyvkészletével  és a fenntartóhoz elküldi azon tankönyvek listáját, amelyeket a könyvtár  nem tud biztosítani a normatív kedvezményben részesülő diákok számára.  ­ Összesíti a tankönyvrendelést.  ­ Megrendeli a tankönyveket.  ­ Elvégzi a módosításokat.  ­ A beérkező tankönyveket fogadja.  A  tankönyvkiosztással  megbízott  alkalmazott  anyagi  felelősséget  vállal  az  átvett  tankönyvekért.  Az  anyagi  felelősség  nem  terjed  ki  olyan  esetekre,  amely  a  tankönyvfelelősnek  fel  nem  róható  okokból  történt  (betörés,  természeti  katasztrófa,  stb.).  Amennyiben  a  diák   tankönyvet  kölcsönzött az iskolából,  a  tanuló,  illetve  a  kiskorú  tanuló  szülője  köteles  a  tankönyv  elvesztéséből, megrongálásából származó  kárt  az  iskolának  megtéríteni.  Nem  kell  megtéríteni  a  rendeltetésszerű  használatból  származó  értékcsökkenést.   

A tankönyvfelelős díjazása   

A  díjazás  forrása  a  Könyvtárellátó  által  a  tankönyvellátási  szerződés  alapján  a  központon keresztül az  iskolának átengedett összeg.   

Tankönyvrendelés   

A  tankönyvrendelést  a  központilag  kiadott  megrendelő  lapokon  vagy  elektronikus  úton  a  fenntartó  mindenkori  utasításainak  megfelelően,  a  tanévet  megelőző  március  végéig  az  iskolai  tankönyvfelelős  eljuttatja a tankönyvterjesztéssel megbízott Könyvtárellátóhoz.   

Tankönyvosztás   

A  tankönyvkiosztással  megbízott  alkalmazott  az  elfogadott  és  egyeztetett  tankönyvrendelés  alapján  minden osztálynak elkészíti a tankönyvlistát.  A tankönyveket az iskola vezetésével egyeztetett időben, a tanév elején kiosztja.    12.5.

Mellékletek   

1. sz. melléklet  Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz   

Az intézmény neve: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium  címe: 5400 Mezőtúr, Dózsa György út 17.  OM­azonosítója: 035999  A tanuló:  neve:  …………………………………………….osztálya:………lakcíme:…………………………………  Tanulói azonosító száma:  ……………………..diákigazolvány­száma:……………………………………  A szülő (gondviselő) neve:  ………………………………………lakcíme:………………………………….  azonosító iratának típusa:…………………… száma:………………  I. Normatív kedvezmény iránti igény  Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  8. §  (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert  a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül:  A tanuló:  103   

a) tartósan beteg,  b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy  beszédfogyatékos,  több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral  vagy  egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem­ vagy magatartásszabályozási zavarral)  küzd,  c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelõ családban él,   d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy  e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.   

Kérjük, ​ aláhúzással jelölje​  a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló.  Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok  változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt.   

II. Igénylés további kedvezményekre ​ (amennyiben a fenntartói támogatásból a normatív  kedvezmények igényeit kielégíti az intézmény, a fennmaradó összegből támogathatóak a  kedvezményre nem jogosultak)  Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  8. §  (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére  jelentkezem:  Dátum: ....................................  ..................................................................  szülő vagy nagykorú tanuló aláírása   

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli  további  tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen – nem.  Kelt: .......................................................  ...........................................................  iskola igazgatójának aláírása   

A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;  b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék  folyósításáról szóló igazolás;  c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.  A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti  számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.   

2. sz. melléklet   

A tankönyvellátási szerződés kötelező kereskedelmi feltételei  (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 10. melléklete)      1. A   Könyvtárellátó   köteles  a  megrendelt  tankönyveket  a  tankönyvszerződéssel  érintett  iskola  helyiségében a megállapodás szerinti időpontban az iskolának átadni.  2. A   központ,  az  iskola   az  iskolai  tankönyvrendeléssel  érintett  tankönyvek  vonatkozásában 

köteles  mennyiségi  vagy  minőségi  kifogásait  haladéktalanul  jelezni  a  Könyvtárellátó  részére,  melyet  a  Könyvtárellátó  a  központ  által  fenntartott  iskola  esetében  a  központtal,  a  nem  a  104   

központ  által  fenntartott  iskola  esetében  az  iskolával  közösen  megállapodott  feltételekkel  orvosol.  3. A   Könyvtárellátó   a  tanulók  részére  megrendelt  tankönyvek   vonatkozásában  fennálló  számlaadási  kötelezettségét  legkésőbb  a  tankönyveknek  a  tanulók  részére  történő  átadásával  egyidejűleg köteles teljesíteni.  4. A   központ  vagy  az  iskola  a  visszárut  szeptember  30­ig  köteles   (a  felek  eltérő  megállapodása  hiányában) saját helyiségében a Könyvtárellátó rendelkezésére bocsátani.      13.  

Záró rendelkezések 

Jelen  szervezeti és működési szabályzatot  (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői  munkaközösség  és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.   Az  intézmény  eredményes  és  hatékony  működéséhez  szükséges  további  rendelkezéseket  önálló  szabályzatok  tartalmazzák.   A  mellékletben  található  szabályzatok  ­  mint  igazgatói  utasítások   ­  jelen  SZMSZ  változtatása  nélkül  is  módosíthatók,  amennyiben  jogszabályi  előírások,  belső  intézményi  megfontolások  vagy  az  intézmény  felelős  vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 

A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi elő írás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását az arra jogosultak bármelyike kezdeményezi.  Az SzMSz módosításának kezdeményezői:  ­ a fenntartó  ­ a nevelőtestület  ­ az intézményvezető  ­ a szülői munkaközösség iskolai vezetősége  ­ az intézményi tanács  ­ a diákönkormányzat iskolai vezetősége  A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezető höz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.    14.

MELLÉKLETEK   

  14.1.    

105   

Adatkezelési szabályzat