SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Kispesti Zöld Sziget Óvoda

Szervezeti és Működési Szabályzat

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1193 Budapest Csokonai u. 5 Készítette: …………………………………..

Intézmény OM - azonosítója: 034703

P.H.

Benkőné Sipos Erika

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: Véleménynyilvánítók: …………………………………………..

2014/2015. 5. határozatszámon elfogadta:

Radulyné Gál Anett

……………………………………… nevelőtestület nevében

2014/2015. 6. határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. intézményvezető

Ph. Egyetértését kinyilvánító: ………………………………………………… Fenntartó, működtető nevében

Hatályos: a kihirdetés napjától visszavonásig. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: A vezetői irodában, www. bobita-ovi.hu honlapon

Verziószám: 2015 módosított változat

Készült: 2 példányban

Iktatószám: I/1/76/2015.

1



Tartalom 1.

2.

Általános rendelkezések ............................................................................................................................. 6 1.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ........................................................................................ 6

1.2.

Az SZMSZ hatálya ................................................................................................................................ 6

1.2.1.

Az SZMSZ személyi hatálya ......................................................................................................... 6

1.2.2.

Az SZMSZ területi hatálya:.......................................................................................................... 7

1.2.3.

Az SZMSZ időbeli hatálya............................................................................................................ 7

1.3.

Az SZMSZ felülvizsgálatának módja ................................................................................................... 7

1.4.

Az SZMSZ kihirdetésének módja (nyilvánossága) ............................................................................. 7

1.5.

Az SZMSZ törvényi háttere ................................................................................................................. 7

Az intézmény általános jellemzői ............................................................................................................... 9 2.1.

Az intézmény jellemzői a fenntartó által kiadott alapító okirat alapján. ........................................ 9

2.1.1.

Alapító okirat száma, és kelte: 334/2013 (V. 16.) ..................................................................... 9

2.1.2.

Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye:................................................... 9

2.1.4.

A költségvetési szerv, illetékessége, működési köre:............................................................... 9

2.1.5.

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:............................................................... 9

2.1.6.

A költségvetési szerv képviseletére jogosult személy: ........................................................... 10

2.1.7.

A költségvetési szerv tevékenységei........................................................................................ 10

2.1.8.

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: .... 11

2.1.9.

A költségvetési szerv ellátható vállalkozási tevékenysége és mértéke: ............................... 11

Költségvetési szerv, vállalkozási tevékenységet nem folytat. .................................................................... 11 2.1.10.

A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: .................................. 11

2.1.11.

Foglalkoztatottjainak jogviszonya:........................................................................................... 11

2.3.

Kiegészítő tevékenységek ................................................................................................................. 12

2.4.

Az intézmény jogállása:..................................................................................................................... 12

3.3.

Az óvodavezető ................................................................................................................................. 19

3.4.

Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza................................................................... 22

3.4.1.

Az óvodavezető helyettesre ..................................................................................................... 22

2


3.4.2. 3.5.

4.


A szakmai munkaközösség vezető/kre .................................................................................... 22

Az óvodavezető helyettes feladatai: ................................................................................................ 22

3.5.1.

A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában: 23

3.5.2.

Az óvodavezető helyettes felelős: ........................................................................................... 23

3.6.

A szakmai munkaközösség vezető/k feladatai: ............................................................................... 23

3.7.

Az óvodatitkár.................................................................................................................................... 24

3.8.

Gyermekvédelmi felelős feladata; ................................................................................................... 24

Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével ........................................ 25 4.2. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ................................................................... 25 4.4.

A pedagógiai munkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazottak közössége .................. 31

4.5.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógus közalkalmazottak ............................................... 32

4.5.1. Logopédus........................................................................................................................................ 32 4.5.2. Fejlesztőpedagógus......................................................................................................................... 32 4.6.

A szülői közösség ............................................................................................................................... 32

4.6.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogokat rögzíti a szülői munkaközösség számára: ......................................................................................................................... 33 4.6.3. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje................................. 34 5.

Társadalmi környezettel való kapcsolattartás ......................................................................................... 35 5.1. Az óvoda és fenntartó kapcsolata ......................................................................................................... 35 6.2. Általános Iskola és az óvoda kapcsolata ............................................................................................... 36 5.5. Pedagógiai Szakszolgálat és az óvoda kapcsolata ................................................................................ 37

6.

A működés rendje...................................................................................................................................... 40 6.1. A nevelési év rendje .............................................................................................................................. 40 6.2. A gyermekek elosztásának rendje: ..................................................................................................... 41 6.3. A nyitva tartás rendje ............................................................................................................................. 42 6.4. Az intézményben dolgozók munkarendje: ........................................................................................... 43 6.4.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje ............................................................ 43 6.4.2. Az alkalmazottak munkarendje ........................................................................................................ 44

3



6.5.1. Az óvodavezető helyettesítésének rendje: ................................................................................... 45 6.5.2. Az óvodapedagógusok szakszerű helyettesítésének rendje ........................................................ 46 6.5.3. A pedagógiai munkát segítők szakszerű helyettesítésének rendje ............................................. 46 6.6. Az alkalmazottak távolmaradása ......................................................................................................... 47 6.7.

Szabadságolás ütemezése ................................................................................................................ 47

6.8.

Az óvoda dolgozóira vonatkozó egyéb szabályok ........................................................................... 47

6.9.

A gyermek távolmaradásának rendje .............................................................................................. 48

6.10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 48 6.11.

Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások ............................... 50

6.12.

Az étkezési hozzájárulás befizetésének szabályai....................................................................... 51

6.13.

Lobogózás ...................................................................................................................................... 51

6.14.

Belső ellenőrzési rend – önértékelés rendszer kiépítése, működtetése................................... 52

6.14.1.

Az óvodavezető értékelésének eljárásrendje ......................................................................... 54

6.14.2.

A munkatársak értékelése ........................................................................................................ 54

6.15. 6.15.1. 6.16.

Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....... 57 A gyermeki élet hagyományos ünnepei .................................................................................. 57 A létesítmény, és helységek belső használati rendje ................................................................. 58

6.16.1.

Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok:................................................. 58

6.16.2.

Az intézmény helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok ........................................... 59

6.16.3.

Az udvar használati rendje: ...................................................................................................... 59

7.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................................ 60

8.

Óvó-védő rendelkezések........................................................................................................................... 60 8.1. Az intézmény dolgozóinak feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében: .......................... 60 8.2. Gyermekvédelmi tevékenység .............................................................................................................. 61 8.3. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok ......................................................................................................................................................................... 62 8.4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetére meghatározott szabályok................................................ 63

9.

Adatkezelés, hivatali titok megőrzés........................................................................................................ 64

4


10.


9.1.

Általános szabályok ....................................................................................................................... 64

9.2.

Különös közzétételi lista ............................................................................................................... 64

Iratkezelés .............................................................................................................................................. 65

10.1.

Az iratkezelési feladatok megosztása .......................................................................................... 66

10.2. A kötelezően használt nyomtatványok ............................................................................................... 67 10.2.1. Papíralapú dokumentumok.......................................................................................................... 67 10.2.2. Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályok .. 68 11. Etikai Kódex .................................................................................................................................................. 70

5



A 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak alapján a Kispesti Zöld Sziget Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ az intézményvezető, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

1. Általános rendelkezések 1.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

Meghatározza a Kispesti Zöld Sziget Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.

1.2.

Az SZMSZ hatálya

1.2.1.Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (vezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézményben dolgozó valamennyi vezetőre, közalkalmazottra, óvodai munkát segítő dolgozóra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szülőkre. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de az intézmény területén munkát végeznek, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában, az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.

-

az intézményvezetőre, vezető helyettesre a nevelőtestületre, a nevelőmunkát segítőkre, egyéb munkakörben dolgozókra, a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, az óvodába járó gyermekek közösségére, az intézménnyel kapcsolatba kerülőkre.

6



1.2.2. Az SZMSZ területi hatálya:  kiterjed az óvoda működési területére és minden olyan helyszínre, ahol a gyermekekkel az óvoda dolgozói részt vesznek,  az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra,  óvodán kívüli programokra, rendezvényekre,  a családi rendezvények szervezésére. 1.2.3. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az óvodavezető jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti 2013. szeptember 30-i dátummal számon tartott, a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában kifüggesztjük, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást adunk. 1.3.

1.4.

Az SZMSZ felülvizsgálatának módja  Jogszabályi változás 

A nevelőtestület 50+1 %-ának írásban megfogalmazott előterjesztése



A működésben bekövetkezett jelentősebb változások

Az SZMSZ kihirdetésének módja (nyilvánossága) 

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82.§ (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.



1.5.

Szülői értekezletek keretében

Az SZMSZ törvényi háttere  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról

7



 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, annak módosításai  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2011. évi CXCV.Törvény az államháztartásról (Áht.)  368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)  2012. évi I. Törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)  2012. évi II. Törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. Törvény A munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról  44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári  Nevelőtestületi határozatok  Vezetői utasítások

8



2. Az intézmény általános jellemzői 2.1.

Az intézmény jellemzői a fenntartó által kiadott alapító okirat alapján.

2.1.1.Alapító okirat száma, és kelte: 334/2013 (V. 16.) Az intézmény neve: Kispesti Zöld Sziget Óvoda Az intézmény székhelye: 1193. Budapest, Csokonai u. 5. sz. Az intézmény telefonszáma: 1/357-9314 Az intézmény e- mail címe: [email protected] Honlap címe: www.bobita-ovi.hu Az intézmény típusa: óvoda Az intézmény OM azonosítója: 034703 Az intézmény férőhelyeinek száma: 180 fő Az óvodai csoportok száma: 6 Az intézmény tevékenységei 

Jogszabályban meghatározott közfeladat: óvodai nevelés



Alaptevékenység:  óvodai nevelés a gyermek három éves korától a tankötelezettség megkezdéséig  sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

2.1.2. Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Kispest község Képviselő testülete, jogutódja Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának képviselő testülete. 2.1.3. Az intézmény fenntartó, működtető és felügyeleti szerve: Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata 1195. Budapest Városház tér 18 – 20. 2.1.4. A költségvetési szerv, illetékessége, működési köre: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest közigazgatási területe

2.1.5. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő Testülete Megbízás időtartama: határozott idejű Megbízás módja: nyilvános pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és ennek végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet szerint.

9



2.1.6. A költségvetési szerv képviseletére jogosult személy: A költségvetési szerv vezetője, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerinti személy.

2.1.7. A költségvetési szerv tevékenységei Szakágazat száma

Szakágazat megnevezése

851020

Óvodai nevelés

Szakfeladat száma

Szakfeladat megnevezése

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Integrált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: 

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető



autista gyermekek ellátása (intézményi szinten összesen 2 fő – csoportonként 1 fő)



beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat.

10



562912

Óvodai intézményi étkeztetés

890441

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatások

2.1.8. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Kormányzati funkció

Alaptevékenységek

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096010

Óvodai intézményi étkeztetés

098031

Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai

098032

pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai

2.1.9. A költségvetési szerv ellátható vállalkozási tevékenysége és mértéke: Költségvetési szerv, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2.1.10. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: Budapest XIX. kerület Dobó Katica utca 73. sz. alatti ingatlanon (helyrajzi szám: 161027) és a Budapest XIX. kerület Zoltán utca 71. sz. alatti ingatlanon (helyrajzi szám: 160980/2) lévő épület, a benne lévő berendezés és szakmai felszerelés. A vagyon feletti rendelkezés a mindenkori hatályos helyi önkormányzati rendelet alapján történik. 2.1.11. Foglalkoztatottjainak jogviszonya: Közalkalmazotti jogviszony melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló megbízási jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény az irányadó

11


2.2.

2.3.


Az óvodai nevelés keretében biztosított foglalkozások 

a logopédiai fejlesztés a feladat ellátási helyen,



fejlesztőpedagógus által végzett fejlesztő foglakozás.

Kiegészítő tevékenységek Nevelési évenként a szülők igényeit felmérve, az intézmény lehetőséget ad olyan tanfolyamok szervezésére, melyek az óvoda pedagógiai szemléletével egyezőek. Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.

A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. 2.4.

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy:  Az intézmény szakmai tekintetben önálló, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló gazdálkodást folytat.  Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe.  A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesz a fenntartó, a pedagógusok, szülők, ill. a képviselők – a jogszabályban meghatározottak szerint.  Az intézmény meghatározott pénzügyi – gazdasági feladatait a Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat önálló gazdálkodó Gazdasági Ellátó Szervezete látja el.  Az intézmény helységeiben, területén, párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 12


2.5.


Az intézmény bélyegzői Aláírási

joggal

az

intézményvezető

rendelkezik,

akadályoztatása

esetén

az

intézményvezető helyettese. Kiadmányozásra, utalványozásra, kötelezettségvállalásra, megrendelésre, megállapodásra, előírt feladatok szakmai teljesítésére, végrehajthatóság jogosultságára, összegszerűségének igazolására, kizárólag az intézményvezető hivatott. A bélyegzőket az irodában elzárva kell tartani, eltűnésük esetén érvényteleníteni kell. Jegyzőkönyvet kell készíteni. A bélyegzők használatára az idevonatkozó hatályos jogszabályt kell alkalmazni. Az intézmény bélyegzőjének használatára jogosultak  Óvodavezető  Óvodavezető helyettes  Óvodatitkár Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata Hosszú bélyegző

2.6.

Körbélyegző

Az intézmény működési alapdokumentumai

A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. 

Az Alapító okirat



Az óvoda Pedagógiai programja



Az óvoda éves pedagógiai munkaterve



Jelen SZMSZ és mellékletei/Etikai Kódex



Házirend



Továbbképzési program,- beiskolázási terv



Esélyegyenlőségi terv 13





Kockázatvállalási Szabályzat



Tűz- és munkavédelmi szabályzat

Az alapdokumentumok nyilvánosak, minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, az intézményvezető irodában. A vezetővel történő egyeztetést követően megtekinthetőek. Megtalálható és hozzáférhető az intézmény honlapján, illetve a főbejárattal szemben található faliújságon kifüggesztve. Az alapdokumentumok hivatalos példányát az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltozásának módját a dokumentumok végén

található

érvényességi

rendelkezések

szabályozzák.

Az

alapdokumentumok

megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket. Az újonnan beiratkozott gyerekek szülei szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak az óvoda Pedagógiai programjáról valamint a Házirend alapvető szabályairól. 2.5.1. Az alapító okirat Az intézmény legfontosabb jellemzőit tartalmazza, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 2.5.2. Az óvoda Pedagógiai programja tartalmazza 

Az óvoda nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit



Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,



A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,



A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,



A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,



Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,



A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,



A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.



Az óvoda hagyományait, ünnepeit.

14



2.5.3. Az óvoda éves pedagógiai munkaterve

Az éves pedagógiai munkaterv a Pedagógiai program, a továbbképzési program és az esélyegyenlőségi terv alapján tartalmazza az adott év hangsúlyos feladatait a tárgyi- és humán erőforrások, valamint a szakmai fejlesztés vonatkozásában. Részletezi az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét, a felelősök és határidők megjelölésével. Tartalmazza: 

Az óvoda nevelésnélküli munkanapjait, időpontját, felhasználását



A szünetek időtartamát



Az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek, hagyományok megtartásának időpontját



Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadó órák időpontját



Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját



Minden egyéb a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést

Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. 2.5.4. Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza 

Az intézmény működési rendjét, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendjét,



A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,



A belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,



Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,



A vezetők és az óvodai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,



A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

15





A külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal,

a

pedagógiai

szakmai

szolgáltatokkal,

a

gyermekjóléti

szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, 

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,



A

szakmai

munkaközösségek

együttműködését,

kapcsolattartásának

rendjét,

részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, 

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,



Az intézményi védő, óvó előírásokat,



Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,



Annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,



Azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,



Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,



Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,



Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás mintákat,



Mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

2.5.5. Házirend tartalmazza 

azokat az információkat és szabályokat, melyek érdemi módon segítik az óvoda – család együttműködését, és lehetővé teszik a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését.



Az óvodába felvett gyermek szülője a Házirend 1 példányát kötelezően megkapja.

16



2.5.6. Az óvoda továbbképzési programja tartalmazza 

A pedagógusok kötelező továbbképzésének és a továbbképzés finanszírozásának elvi szempontjait,



A továbbtanulás engedélyezésére vonatkozó szabályokat, rangsorolási szempontokat.

Az intézmény vezetője a továbbképzési program szabályai alapján készíti el - nevelési évenként - a beiskolázási tervet.

3.

Az intézmény szervezeti felépítése  Az intézmény belső szervezeti egységeinek, szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy feladatait zökkenőmentesen lássa el a követelményeknek megfelelően.  Az óvoda szervezeti struktúrája. (lásd a 1. számú melléklet.)  Az intézményt az óvodavezető képviseli, személyével testesíti meg.

A jogkörét

esetenként az intézményvezető helyettesre vagy az intézmény más alkalmazottjára – írásban – átruházhatja.

3.1.

Az óvoda dolgozói

Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik, melyet munkába állásuk első napjától számított 15 napon belül az óvoda vezetője ad át. Engedélyezett pedagógus létszám: 13 fő Engedélyezett technikai dolgozók létszáma: 9 fő

A munkaköri leírások tartalmazzák: 

A munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését



A munkaidőt



A közvetlen felettes meghatározását 17





A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét



Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat



A munkaköre szerinti ellenőrzését



A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat



A helyettesítés rendjét

Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett.

3.2.



Gyermekvédelmi felelős



Tűz és munkavédelmi felelős



Szakmai munkaközösség vezető



Egyéb

Az intézmény vezetősége 

intézményvezető



intézményvezető helyettes



szakmai munkaközösség vezető/k

Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége az ellátandó feladatok mennyiségétől, és időbeli eloszlásától függően tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

18


3.3.


Az óvodavezető

Az intézményvezető jogköre, felelőssége és feladatköre: Az intézmény vezetője, a fenntartó képviselő testülete által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően – pályázat útján, határozott időre. Megbízására, alkalmazására a Köznevelési törvény rendelkezései, valamint az SZMSZ előírásai az irányadók. Az intézmény élén a vezető áll, egyszemélyi felelősként. Magasabb vezetői beosztású közalkalmazott. Kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Az óvodavezető megbízatása az óvoda, alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelésről szóló törvény állapítja meg.  Az óvodavezető felelős:  Az óvoda szakszerű és törvényes működéséért 

A takarékos gazdálkodásért



A pedagógiai munkáért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért



Az intézményi szabályzatok elkészítéséért



Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját



Az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért



A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és az esélyegyenlőségi tervben foglaltak végrehajtásáért.



A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért



A gyermekbalesetek megelőzéséért



A középtávú pedagógus – továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért



A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért



Munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért 19





Az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett



A nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért



A jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért



HACCP működtetéséért.

 Gyakorolja a munkáltatói jogkört  Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden ügyben  Képviseli az intézményt  Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja  Feladatkörébe tartozik különösen: 

A nevelőtestület vezetése



A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a pedagógus teljesítményértékelés lebonyolítása, a gyakornoki szabályzat végrehajtása



A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése



Az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-

gazdasági

feladatokban

történő

megállapodásban

rögzített

munkamegosztás szerinti közreműködés 

Szülői szervezettel való együttműködés



Óvodai ünnepek méltó megszervezése



A gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, kit, mikor és hol kereshetnek meg



A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása



A gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése



A gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelésnélküli munkanapon, ha a szülők azt igénylik



A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul 20





Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal

 Az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: 

az óvodába felvett gyerekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte



A tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele



A szülők értesítése az óvoda nyári és téli zárva tartásáról, nevelésnélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja.

 kizárólagos jogkörébe tartozik: 

A teljes munkáltatói jogkör gyakorlása



A kötelezettségvállalás



A kiadmányozás (aláírás) Az intézmény nevében az aláírásra csak az intézmény vezetője jogosult. Távolléte

illetve

akadályoztatása

esetén

az

azonnali

vagy

sürgős

intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az intézményvezető helyettes írhatja alá. 

A fenntartó előtti képviselet



Utasítási, intézkedési jog gyakorlása

 közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, az óvodatitkárt.

Az óvodavezető további feladata a kapcsolattartás koordinálása:  Az Önkormányzattal,  GESZ-szel,  VAMÜSZ-szel,  Humánszolgáltatási Irodával, 21


      

3.4.


Pedagógiai Szakszolgálatokkal, Gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekkel, Szakmai szervezetekkel, A felettes szervekkel, A gyermekek étkezését biztosító konyhával, Védőnővel, Iskolákkal, bölcsődével.

Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza

3.4.1. Az óvodavezető helyettesre  A nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését  Az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében  Az óvodai hagyományok őrzését és az ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését,  A felelősök, megbízottak feladatainak ellenőrzésé,  A technikai dolgozók munkájának szervezését, ellenőrzését.

3.4.2. A szakmai munkaközösség vezető/kre  A nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését 

Az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését.

3.5.

Az óvodavezető helyettes feladatai: A vezető munkáját óvodavezető helyettes segíti. Vezetői tevékenységét az óvodavezető

közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi. A vezető távollétében teljes jogkörrel (kivéve munkáltatói jogkör) és felelősséggel végzi a vezetői feladatokat. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe utaltak kivételével az óvodavezető közvetlen munkatársaként részt vesz az óvoda irányításában, működtetésében. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz.

22



Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja. Az óvodavezető helyettes az óvoda határozatlan időre kinevezett alkalmazottja, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusa lehet. 3.5.1. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában:     

a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának segítése, a szakmai munkaközösség működésének segítése, az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésében való közreműködés, a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosítása, a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése.

3.5.2. Az óvodavezető helyettes felelős:          

a belső továbbképzések, hospitálások megszervezéséért, a szülői közösség működésének segítését, az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítéséért a helyettesítési beosztás elkészítéséért a belső és külső továbbképzések megszervezéséért a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért a minőségfejlesztő csoport működési feltételeinek biztosításáért a szülői munkaközösség működésének segítéséért részt vesz az ellenőrzési terv összeállításában, az ellenőrzésben közvetlenül szervezi, irányítja, ellenőrzi a dajkák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkáját.

Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége- figyelembe véve a munkaköri leírását- az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. 3.6.

A szakmai munkaközösség vezető/k feladatai:  módszertani tevékenység irányítása és ellenőrzése,  a munkaközösség éves munkatervének, majd értékelésének elkészítés,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  segítségadás a tervező munkában,  a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerekről, innovatív tevékenységekről, esetenként beszámol a munkaközösség foglalkozásain,  a szakmai délelőttök irányítója és értékelője,

Megbízása a nevelőtestület véleménye alapján határozott időre szól. 23



Beszámolási kötelezettsége- figyelembe véve a munkaköri leírását - az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki.

3.7.

Az óvodatitkár Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Feladata:  az intézményi gazdasági, ügyviteli feladatok jogszabálynak megfelelő maradéktalan ellátása,  az intézményi leltár és selejtezés lebonyolítása  felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért.  gondoskodik a ki- és befizetések időben történő teljesítéséről. Az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről.  munkájával segíti az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodását.  gondoskodik arról, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen. Az óvodatitkár feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. 

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Anyagi felelőséggel tartozik az általa kezelt készpénzt illetőleg.



Beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:  a térítési díjak kezelésére  az ügyiratok vezetésének kezelésére



Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

3.8.

Gyermekvédelmi felelős feladata; Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, segíti az óvodapedagógusok gyermek és

ifjúságvédelmi munkáját. Feladata:  veszélyeztetett gyermek megismerése, a veszélyeztető okok feltárása, 

ennek érdekében családlátogatások lebonyolítása, 24





a gyermekbántalmazás esetén, vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén: értesítik a gyermekjóléti szolgálatot,



a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesznek az eset megbeszélésén,



a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén tanácsadás támogatáskérés ügyben.



a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények, Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Gyámhatóság címét, illetve telefonszámát,



a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkáját, az éves intézményi feladattervben rögzítettek alapján végzi. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

4. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével 4.1.

Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

4.2. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége  Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 

Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti

lehetőségeit

a

magasabb

jogszabályok

(elsősorban

a

Munka

Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény), illetve ehhez kapcsoló rendeletek rögzítik. 

A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor.



Az éves munkaterv rögzíti a nevelési év folyamán az óvodavezető által összehívandó alkalmazotti értekezletek számát. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat.

Az

értekezletről

jegyzőkönyv

készül,

melyet

az

éves

munkatervben

megjelölt

jegyzőkönyvvezető vezet.

25



Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg: Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési és javaslattételi jog illeti meg az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben, melyet a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban beadott javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölni kell. Döntési (egyetértési) jog illeti meg a pedagógus munkát segítők teljesítményértékelése és minősítése elfogadásakor, illetve módosításakor, ha ezt már megelőzte a nevelőtestületi elfogadás. E jogkör esetén nyilvános szavazással, egyszerű többséggel dönt. 4.3. A nevelők közössége 4.3.1. A nevelőtestület Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében

pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú

végzettséggel

rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4.3.2. A nevelőtestület jogosítványai Döntési jogkörébe tartozik: 

a pedagógiai program és módosításának elfogadása



a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása



az óvoda éves munkatervének elfogadása



a továbbképzési program elfogadása 26





a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása



a házirend elfogadása



jogszabályban meghatározott más ügyek, így például a működés és döntéshozatal rendje



az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról



a nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettesi megbízás visszavonása előtt



A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadása)



Az intézményben a vezetői feladatokat ellátók és pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak valamint a pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelési szempontjainak valamint az értékelés rendjének, a minősítés elvének elfogadása.

4.3.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben az átruházott feladatokkal

működő

bizottságot,

a

bizottságok

vezetőjének,

tagjainak

nevét,

meghatározott esetben az eljárásrendet. 4.3.3.1. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: 

A szakmai munkaközösségre



Vezető választást lebonyolító bizottságra



Panaszt kivizsgáló bizottságra stb.

A szakmai munkaközösség, az alkalmi bizottság tevékenységének befejezésekor írásban tájékoztatja a nevelőtestületet az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről.

27



A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása megbízással történik. A megbízásnak tartalmaznia kell:      Az

a bizottság feladatát a bizottság hatáskörét a nevelőtestület elvárását a beszámolás formáját a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását. átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles-a nevelőtestület

által meghatározott időközönként és módon, azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. 4.3.3.2.

A nevelőtestület átruházott jogkörének gyakorlói

Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. (20/2012. EMMI. 118.§) A szakmai munkaközösség együttműködése, kapcsolattartási rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 

A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.



A hatékony működés érdekében a munkaközösség 3-4 főből áll.



A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja.



A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát és feladatait nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti.



A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységet folytatja  Javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét  Fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásokat  Javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására  Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját  Segíti

a

különböző

programok

elkészítését,

szükség

szerint

annak

felülvizsgálatát és hatékonyságvizsgálatát is elvégzik 28





A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit  Pedagógiai program elfogadása  A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása  Házirend elfogadása  Az intézmény éves munkatervének elfogadása  A továbbképzési terv elfogadása

4.3.3.3. A nevelőtestület értekezletei 

A testület tervezett és rendkívüli értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart/hat. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: 

nevelési évet nyitó értekezlet



félévértékelő értekezlet



nevelési évet záró értekezlet

 A testület rendkívüli értekezletei Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, az óvoda vezetője szükségesnek látják.

A

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezletet

foglalkozási

időn

kívül

a

kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. Összehívásának feltételei: 

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges.



Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e. 29



A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések  A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő  A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja



-

a Pedagógiai programot

-

a Szervezeti és Működési Szabályzatot

-

a Házirendet

-

a Munkatervet

-

az óvodai munkára irányuló átfogó értékeléseket, elemzéseket

-

a beszámolókat

-

az intézkedési tervet

-

továbbképzési terv elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.

Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.



Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének.



Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról.



A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. 

A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes látja el



A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezleten egy nevelőtestületi tagot kell választani



A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő 30



írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. 

A jegyzőkönyvet a 20/2012. EMMI rendelet 85§(3) pontjában meghatározott formai, tartalmai követelményeknek megfelelően kell vezetni.



A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.



A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt o akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel o aki a meghívás ellenére nem jelenik meg



Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki.



A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában.

4.4.

A pedagógiai munkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazottak közössége

A csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását az óvodavezető helyettes és a dajkák képviselője segíti. Szükség esetén, (pl. munkakörülmények változása) szervezik munkaértekezleteiket, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó 2 óvodapedagógus, 1 dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszéli. A csoport óvodapedagógusai folyamatosan tájékoztatják dajkájukat a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadható információról. Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelőmunkát 

Óvodatitkár



Pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens,



Dajka



Kertész 31



4.5. A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógus közalkalmazottak 4.5.1. Logopédus  A logopédiai ellátást az intézmény részére a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa végzi. Feladata  A szülői engedélyek megléte mellett az óvodába járó gyerekek szűrése, a logopédiai foglalkozások órarendjének kialakítása, a foglalkozások vezetése  rendszeres kapcsolattartás a pedagógusokkal, szülőkkel, a gyermek haladásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében  fogadóóra, nyíltnap tartása  nevelési év végén összegző értékelés készítése. 4.5.2. Fejlesztőpedagógus  A fejlesztő foglakozásokat a szakvéleménnyel rendelkező gyermekek részére a Pedagógiai szakszolgálat fejlesztőpedagógusa végzi. Feladata 

a szakértői véleményben foglaltak alapján a gyermekek egyéni, illetve

kiscsoportos fejlesztése, 

rendszeres kapcsolattartás a pedagógusokkal, szülőkkel, a gyermek haladásával

kapcsolatos tájékoztatás érdekében.

4.6.



fogadóóra, nyíltnap tartása



nevelési év végén összegző értékelés készítése.

A szülői közösség Szükséges, hogy a szülők ismerjék az intézmény nevelési törekvéseit és programját. A

szülők jogos igénye, hogy gyermekük intézményi életéről, képességei fejlődéséről rendszeres felvilágosítást kapjanak, ezért a szülők tájékoztatására kiemelt gondot fordítunk. Fontos, hogy az óvónők, jól ismerjék a csoportjukba járó gyermekek családi hátterét. Az óvodai intézményt tekintve óvodai szinten a szülői munkaközösséggel az intézményvezető, a csoport szülői munkaközösségével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. A 32



szülői munkaközösség működése a Nemzeti Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően rendelkeznek a szülők közösségéről, működéséről. Ennek alapján az óvodában a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre.

4.6.1. A szülői szervezet részére biztosított jogok Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy  A hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, 

Megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek,



A szülői szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva minden esetben, köteles írásban nyilatkozni.

4.6.2. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogokat rögzíti a szülői munkaközösség számára: Az óvodai szülői szervezete (közösség) javaslattételi jogot gyakorol:  a kulturális rendezvényekre történő eljutás, részvétel formáinak, tartalmi elemeinek kialakításában,  a házirend kialakításában  az óvodai SZMSZ kialakításában  az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor  az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában  a szülőket érintő működéssel kapcsolatos kérdésekben

Az óvodai szülői szervezete (közösség) döntési jogot gyakorol:  a saját működési rendjében  munkatervének elfogadásában  tisztségviselőinek elfogadásában

Az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:  az óvodai SZMSZ kialakításában 33



 a házirend kialakításában  az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor  a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában  az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában  a munkatervnek a szülőket is érintő részében  a gyermekek fogadásának rendjében,  a létesítmény használatára vonatkozóan A Szülői Szervezet véleményezési jogkörében eljárva, - írásban teszi meg nyilatkozatát.

Az óvodai szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol:  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben  az óvodai dokumentumainak nyilvánosságra hozásának módjával kapcsolatosan

Működése:  A szülői munkaközösség a nevelési év kezdetén alakuló ülést tart (csoportonként 2 képviselő). Megalkotja a munkatervet, ezt követően szükség szerint tart értekezletet. 

Az óvodai munkaközösség kapcsolattartója tájékoztatást ad az óvoda munkájáról a csoportok szülői közösségét képviselő kapcsolattartóknak.



Az óvodai csoportok szülői munkaközösségének tevékenységét az óvónők segítik.

4.6.3. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje  A szülői szervezet közreműködik az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezetőnek. 

A munkatervek egymás részére történő megküldése.



A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van.



Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.



A nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére. 34





Írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz.



Azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok).



A szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek.



A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik.



Az óvodai Szülői Szervezet és vezetők kapcsolattartási formái  személyes megbeszélés szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,  értekezlet  írásbeli tájékoztatók  szülői szervezet nevére szóló levelek átadása  dokumentumok, iratok nyilvánossága

5.

Társadalmi környezettel való kapcsolattartás Az intézmény működési feladatainak ellátása érdekében rendszeresen tart kapcsolatot más

intézményekkel, és szervezetekkel. 5.1. Az óvoda és fenntartó kapcsolata  Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata.  A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik felmérése a vezető felelőssége.  A kapcsolat tartalma kiterjed: 

Az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására



Az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, elfogadására (ha pénzügyi vonzata van)



Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére



Az intézmény-gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére



Az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, 35





Az intézmény az óvodavezetőn keresztül tart kapcsolatot az Önkormányzattal, a Humánszolgáltatási irodával, a GESZ- szel, a VAMÜSZ-szel.

 A kapcsolattartás formája és módja: jelen dokumentumban és a Pedagógiai programban leírt szabályok szerint történik. Külső partnerekkel való kapcsolattartás módja, formája:  beszámolók, jelentések  egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel  a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása  speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan: 

statisztikai adatszolgáltatás



az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése

Gyakorisága: Szükség szerin, folyamatos.

6.2. Általános Iskola és az óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: az óvoda vezetője A kapcsolat tartalmi célja: 

az óvoda-iskola gyermeket érintő elvárásainak egymáshoz közelítése,



az intézményekben folyó szakmai munkába való betekintés biztosítása,



az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése,



az óvodából kikerülő gyermekek fejlődésének, teljesítményének nyomon követése.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet. 5.3. Bölcsőde és az óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: intézményvezető Kapcsolat tartalma: bölcsőde-óvoda közötti átmenet megkönnyítése 36



Kapcsolat formája:  Szakmai napokon való részvétel 

Óvodába kerülő gyerekek megismerése



óvodai nyílt napok látogatása

Gyakoriság: időszakos

5.4. Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Kapcsolattartó: intézményvezető Kapcsolat tartalma:  A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatás  Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás  munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése  időszakos orvosi vizsgálatok

Kapcsolat formája: intézményen belül megvalósuló egészségügyi szolgáltatás Gyakoriság: időszakos 5.5. Pedagógiai Szakszolgálat és az óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: intézményvezető Kapcsolat tartalma kiterjed: 

A gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére



Az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására



A gyerekek nevelési tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására



Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a Pedagógiai Szakszolgálat 1 logopédusa biztosítja,

valamint

szakvélemény

alapján,

fejlesztést-iskolaelőkészítést

1

fejlesztőpedagógus végez.

37



Kapcsolat formája: 

Az óvodavezető és a fejlesztő pedagógus konzultációs kapcsolatot tarthat a pedagógiai szakszolgálattal a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban



A logopédus, fejlesztőpedagógus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, az óvoda vezetőjével ▪

konzultáció, információ átadás, az ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén.

Gyakoriság: eseti 5.6.

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Kapcsolattartó: intézményvezető Kapcsolat tartalma:  A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs

bizottságok

állapíthatják

meg,

komplex

-

orvosi,

pedagógiai,

gyógypedagógiai, pszichológiai - vizsgálat alapján. Kapcsolat formája:  A vizsgálatok kérelme  A szakértői véleménnyel felvett óvodás szakvéleménye szerinti kapcsolatfelvétel kezdeményezése  A szakértői véleményben rögzített kontroll vizsgálatok határidő szerinti kérelme  A gyermek érdekében szükségesnek ítélt vizsgálatok kezdeményezése, kérelme

Gyakoriság: eseti Az érintett bizottságok neve:  Fővárosi 3. sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 38



 Beszédvizsgáló Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

5.7.

Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Hivatal és az óvoda

kapcsolata

Kapcsolattartó: gyermekvédelmi felelős, vezetői szinten az intézményvezető Kapcsolat tartalma: gyermeket veszélyeztető okok elkerülése, megszüntetése, a hátrányok csökkentése Kapcsolat formája:  értesítés  kerületi gyermekvédelmi munkaközösség foglalkozásai  esetmegbeszélés  konzultálás  előadásra, rendezvényre meghívás Gyakoriság:  Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolat tart a családsegítő szolgálat és gyermekjóléti központtal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza. Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelmében indokolt, segítséget kérhet:  a gyermekjóléti szolgálattól  más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az intézmény megkeresése után a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

39


5.8.


Egyházak és óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: intézményvezető helyettes A kapcsolat tartalma: 

Szülői igény szerint, a gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan,



szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg.

A kapcsolat formája: 

Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket.



Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza



Szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató.



Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát.

Gyakorisága: rendszeres

6. A működés rendje 6.1. A nevelési év rendje A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg – a szülői közösség véleményét figyelembe véve. Munkatervben kerül rögzítésre. Tanévnyitó értekezleten kerül elfogadásra, mely tartalmazza:        

a nevelési év rendjét, a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az ünnepélyek, rendezvények idejét, módját, felelősök megnevezésével, nevelésnélküli munkanapok időpontját, bemutató foglalkozások időpontját, munkaközösségek munkatervét, zöld óvoda program tervét, szakmai ellenőrzések témáit és ütemtervét.

40



A nevelési év szeptember 01–től, a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek. A nyári zárásról, a nevelésnélküli munkanapok időpontjairól az óvoda a szülőket az intézmény honlapján és a folyosón kihelyezett faliújságon értesíti. A nyári zárás idejéről február 15 – ig. A nyári zárva tartás ideje alatt ügyeletet kell tartani, melyről a fenntartó dönt. A nyári, téli szünetek, a nevelés nélküli munkanapok időpontjáról legkorábban ebédbefizetéskor szóban, és aktuálisan 14 nappal megelőzően kell értesíteni a szülőket. 6.2.

A gyermekek elosztásának rendje:

A felvételi elbírálást követően az intézmény vezetője a pedagógusok és szülők véleményének, kérésének figyelembevételével végzi az elosztást. Amennyiben több a beiratkozott gyermek, mint a felvehetők száma, úgy a Szülői Munkaközösséggel együtt egy bizottságot kell létrehozni, amely a felvételnél a következő szempontokat veszi figyelembe:  az óvoda körzetében életvitelszerűen élő, illetve tartózkodó gyermek,  óvodaköteles korú gyermek (3. életévét betöltött),  hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,  szakvélemény alapján az óvoda került kijelölésre a gyermek ellátására,  testvér (jelenleg is az óvodába jár),  szabad hely esetén mást körzetből igény szerint felvehető gyermek.

A szülők szabadintézmény választási jogát fenntartva. A szülő elhelyezésre vonatkozó kérését figyelembe véve. A gyermekcsoportok kialakításának rendje: Az óvodai csoportok szervezésének szabályai a Nemzeti Köznevelési törvényben szabályozza. A csoportba való elosztásról az intézményvezető dönt a szülők és a pedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodánkban 3 homogén 3 vegyes életkorú csoport szervezésre, mindaddig, míg ezt a jelentkezők életkorából, és számából fakadóan megvalósítható.

41



6.3. A nyitva tartás rendje A gyermekek fogadása  Nyitvatartási idő: hétfőtől-péntekig, 5 napos munkarendben, reggel 6.00-tól, du. 18.00 óráig.  Ügyelet: reggel 6.00-7.00., ill. du. 17.00-18.00 óra között. Az ügyeleti rend és beosztás hetente változik. Az ügyeletes csoportról tájékoztatást a szülő a fő faliújságnál elhelyezett csoport logokon keresztül kap.  Az óvodát reggel a munkarend szerint beosztott kertész-karbantartó, és pedagógus nyitja, délután munkarend szerint dolgozó kertész-karbantartó és óvodapedagógus zárja. A kertész-karbantartó távolléte esetén az adott műszak megbízott dajkája végzi ezt a feladatot a vezető megbízása alapján. Ettől való eltérés indokolt esetben, vezetői engedéllyel lehetséges. ▪ Aki zárja az épületet köteles ellenőrizni az alábbiakat: 

a közlekedési utak szabadon hagyását, az elektromos berendezések /kávéfőző, vasaló, számítógép stb./ kikapcsolt állapotát,



az ajtók, ablakok zárt állapotát,



a tűzoltó készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartását, megközelíthetőségét.

 A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt csak az intézményvezető adhat. Az intézményvezető egyeztet a Humánszolgáltatási Igazgatóval. 

Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen csökken, a teljes nyitvatartási időben a csoportokat össze lehet vonni. Ebben az esetben is a törvényben foglalt létszámhatároknak eleget kell tenni. Az ilyen esetekben csak az intézményvezető adhat engedélyt.

 Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglakozik.  A napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben megfogalmazottak szerint – a gyermeküket az óvodai tevékenységek zavarása nélkül behozhassák és haza vihessék.  Az óvoda bejárati ajtaja – biztonsági zárral működik, a gyermekek, és a vagyontárgyak biztonsága védelmében. Az óvoda bejárati ajtajának kulcsa az óvoda konyháján van 42



elhelyezve. A bejárati ajtó 9.00 óráig nyitva van, ezt követően 15 óráig zárva tartjuk. (12.00-13.00 óráig nyitva az ebéd után haza menő gyermekek szüleinek) Csengetésre az adott műszakban dolgozó bármelyik dajka nyithat ajtót, aki a külső látogatót az irodába kíséri. 

A hivatalos ügyek intézése csak az intézményvezetői irodában, vagy az óvodatitkárságon történhet.



Az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető helyettes fogadja a szülőket és a vezetőt részletesen tájékoztatja, szükség esetén feljegyzést készít.

6.4. Az intézményben dolgozók munkarendje: A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A munkarend az intézmény minden dolgozója számára a munkaköri leírásban kerül szabályozásra. A munkakörökkel kapcsolatos feladatok ellátásában irányadó a munkaköri leírás, mely az óvodavezető által meghatározott eseti vagy tartós megbízásokat is tartalmazza. 6.4.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje Az intézmény teljes nyitva tartási ideje alatt felelős vezetőnek kell benn tartózkodnia. Az óvodáért felelős mindig az intézményben tartózkodó vezető. Az óvodavezető helyettes benn tartózkodása esetén hatáskörét meghaladó ügyekben az intézményvezetőt értesíteni kell. Az intézmény vezetését a helyettes akadályoztatása esetén a szakmai munkaközösség vezetője látja el, távollétében az óvoda leghosszabb közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező óvodapedagógusa. A reggeli, és délutáni ügyelet ideje alatt az ügyeletes pedagógus helyettesíti a vezetőt. Megnevezés

Intézményben való tartózkodás rendje

Óvodavezető

Heti munkaideje: 40 óra ebből vezetői feladatokra: 30 óra csoportban kötelezően végzett feladatokra:10 óra Heti munkaideje: 40 óra ebből vezetői feladatokra: 8 óra csoportban kötelezően végzett feladatokra: 24óra

Vezetőhelyettes

43



6.4.2. Az alkalmazottak munkarendje Általános szabályok  A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.  munkavégzés céljából – munkára képes állapotban -, a munkáltató rendelkezésére állni..  Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt.  A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el.  Munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni.  Valamennyi munkatárs a pontos és zavartalan munkakezdés érdekében munkaidejének kezdésekor köteles, átöltözve elfoglalni a számra kijelölt munkaterületét, mely a munkaköri leírásban kerül megfogalmazásra.

Mt.86. §. A munka- és pihenőidő Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. (3) Nem munkaidő a) a munkaközi szünet, b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Mt.92.§ (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Mt.103.§ (1)A munkaközi szünet A munkaközi szünet: A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a hat órát meghaladja, húsz perc, munkaközi szünetet kell biztosítani.  A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

44



 Ezt a pedagógusok maximum két részletben, a technikai dolgozók három részletben vehetik igénybe.  A munkaközi szünet nem számít bele a kötelező óraszámba.  A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.

6.4.2.1. Pedagógusok  Heti váltásban, két műszakban 3 óra átfedési idővel dolgoznak.  A heti munkaidő 40 óra, mely a csoportban töltendő oktatással-neveléssel lekötött idő (32 óra), oktatással-neveléssel le nem kötött idő (8 óra), melyből 4 óra az intézményben letöltendő-, tevődik össze. Ettől eltérő arányát – a megbízatások függvényében – a munkaköri leírások tartalmazzák.  A heti munkarendet a mindenkori éves munkaterv, míg a délelőtti – délutáni ügyelet beosztását az ügyeleti rend tartalmazza.  A helyettesítés rendjét az SZMSZ szabályozza 6.4.2.2. Pedagógiai munkát segítők  A dajkák heti váltásban dolgoznak, munkaidejük 40 óra, kétcsoportonként dolgozók átfedési ideje 4 óra.  A heti munkarendet az éves munkaterv, a helyettesítések rendjét - távollét esetén az SZMSZ szabályozza  Pedagógiai asszisztens munkaideje heti 40 óra.

6.4.2.3. Óvodatitkár, kertész-karbantartó  Heti munkaidejük 40 óra

6.5. A helyettesítés rendje 6.5.1. Az óvodavezető helyettesítésének rendje: 

Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti teljes jogkörben (kivéve munkáltatói jogkör). 45





Az óvodavezető akadályoztatása esetén a vezető helyettesnek kiadmányozási jogot ruház át távolléte idejére.



Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.



Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a munkaközösség vezető látja el.



Mindhármuk egyidejű hiányzása esetén az óvodavezető által írásban megbízott óvodapedagógus látja el.



Együttes hiányzásuk (4 fő) esetén a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus látja el.



Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. (szabadság, betegség, hivatalos ügy)



A megbízásokról az óvoda vezetője értesíti a fenntartót.



A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). A reggel 6.00 órától 7.00 óráig, illetve a 17.00 órától 18.00 óráig terjedő ügyeleti időben a

vezető helyettesítésének ellátásában közreműködik a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógus. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Amennyiben az óvoda vezetőjének megbízása bármilyen okból kinevezése határidejének lejárta előtt megszűnik, feladatait a vezető helyettes veszi át, a fenntartó e kérdésben történő további intézkedéséig. 6.5.2. Az óvodapedagógusok szakszerű helyettesítésének rendje 

A helyettesítés megszervezését a vezető helyettes végzi.



A helyettesítést két egymást követő napon a saját váltótárs végezheti, oktatássalneveléssel le nem kötött munkaidejének terhére, mint eseti helyettesítés.

6.5.3. A pedagógiai munkát segítők szakszerű helyettesítésének rendje 

A szakszerű helyettesítés a vezető-helyettes beosztása alapján történik. 46





A kertész-karbantartó helyettesítése az óvoda nyitása és zárása esetén: 

reggel az óvodavezető által munkabeosztás szerint dolgozó megbízott dajka,



délután az óvodavezető által munkabeosztás szerint dolgozó megbízott dajka.

6.6. Az alkalmazottak távolmaradása 

Az alkalmazott a távolmaradás szándékát 7 nappal korábban köteles bejelenteni.



Rendkívüli távolmaradást (pl.: betegség) a lehetőleg 1 nappal korábban, de legkésőbb munkaidejének kezdetéig köteles jelezni a vezetőnek, vagy a helyettesnek, hogy azonnal tudjon gondoskodni a helyettesítésről.



A dolgozó a betegszabadságát igazoló dokumentumokat az óvoda titkár részére köteles átadni. Minden nemű távolmaradás jelentés köteles, melyet a jelenléti íveken rögzíteni kell. A formanyomtatványokat minden hónap 1-én az intézményvezető helyettes összegyűjti és az intézményvezető részére átadja ellenőrzés céljából, ezzel egy időben kiosztásra kerül a következő hónapra vonatkozó nyomtatvány.

6.7.

Szabadságolás ütemezése Minden évben február 28-ig a dolgozók jelzik erre a célra rendszeresített nyomtatványon

szabadság igényüket. Ennek megfelelően az intézményvezető helyettes elkészíti a szabadságolási tervet. A szülői igényfelmérést követően május 30-ig véglegesíti a tervet, majd júniusban megkezdhető a szabadságok kiadása. 6.8.

Az óvoda dolgozóira vonatkozó egyéb szabályok A dolgozó a mobiltelefonját magánál tarthatja, munkaideje, valamint a gyermekkel való

foglakozás ideje csak indokolt esetben fogadhat, illetve kezdeményezhet hívást magáncéllal. Az intézményi vonalas telefon csak a vezető engedélyével használható magáncélra. A szülők a pedagógust csak a központi számon értesíthetik a gyermekük távolmaradásáról, a pedagógus megzavarása nélkül. Minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg, kötelezettségeit, jogait, munkakörének megfelelően. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik (2. sz. melléklet). A munkaköri leírásokat az intézményvezető készíti el minden év szeptember 30-ig. Az óvodatitkár, kertész munkarendjét az intézményvezető állapítja meg. 47


6.9.


A gyermek távolmaradásának rendje

 Amennyiben a szülő bármilyen ok miatt nem kívánja gyermekét az óvodába hozni, legalább 1 nappal előre jeleznie kell az óvodapedagógus felé ½ 9 –ig.  Ha a távolmaradás előre nem látható, azt annak napján ½ 9-ig jeleznie kell a szülőnek.  Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. A szülőt már 1 igazolatlan nap után értesíti az óvodavezető az igazolatlan hiányzás következményeiről. Az óvónők jelzési kötelezettséggel tartoznak a vezető felé. 6.10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: 

Nem szükséges engedély az intézményben tartózkodáshoz a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy: 

A gyermek érkezésekor és távozásakor a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, és tőle való átvételt követően a kísérő távozásához szükséges időtartamra



A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor



valamint minden más személy pl: utazó gyógypedagógus, logopédus, védőnő, orvos, gyermekjóléti szolgálat stb.



Külön engedéllyel tartózkodhat az intézményben 

minden más személy pl: szerelők, tűz- és munkavédelmi ellenőrök, stb.

Külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

48





Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, felkeresése a következők szerint történhet: 

Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az óvodatitkárhoz kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését



Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be



A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik.



Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai 

Belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek



Benntartózkodásuk, tevékenységük óvodavezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét



Az intézményvezető engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását: -

jótékonysági programokon

-

az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismeréséhez

-

gyerekek részére szervezett programokon

-

az óvodai játszónapokon

-

ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor



A benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik



A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet



Alkalmi

ügynökök,

kereskedők

belépését,

benntartózkodását

saját

hatáskörében engedélyezheti!

Külső szolgáltatást nyújtók belépése, benntartózkodása A nevelési időn kívül – délutáni órákban szervezett tanfolyamok összekötőinek, oktatóinak belépése, benntartózkodása: 

Külső szolgáltatást csak pedagógus végzettségű személy nyújthat. 49





A nevelési évenként tanfolyami szerződések megkötését követően az oktatótanár a szerződésben rögzített időtartamra és időbeosztásban léphet be/tartózkodhat az intézményben a tevékenységéhez biztosított helyiségbe

Az óvoda nevelési időn belül szervezett programjainak szolgáltatói (gyermek előadások) a meghívásuk szerinti alkalomra szóló módon léphetnek be, tartózkodhatnak az óvodában.

6.11. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások

A nevelési intézményekben nem folytatható olyan reklámtevékenység mely: 

gyermekkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja,



A tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.

A reklámtevékenység engedélyeztetése:  A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető írásbeli engedélyével lehetséges 

Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult



Az intézményvezető köteles -

a pedagógusoktól

-

a szülőktől

-

a gyermekektől érkező

az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái:  szórólapok, újságok terjesztése  plakátok (az óvodavezető aláírásával, bélyegzővel tehető ki) 50



 szóbeli tájékoztatás Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 6.12. Az étkezési hozzájárulás befizetésének szabályai  Az étkezési térítési díjakat a szülők készpénzben fizetik, az arra kijelölt napokon az óvoda épületében, az óvodatitkárnál. 

A befizetések időpontjáról, az ellátási napok számáról, a fizetendő napidíj összegéről, és a fizetendő teljes havi ősszegről, a szülőket a befizetést megelőzően legalább egy héttel előtte tájékoztatni kell.

A felhívás az óvoda ajtóra, központi és

csoportfaliújságokra kerül kihelyezésre. 

A díjak minden hónapban előre kerülnek kifizetésre, a lemondott étkezések kompenzálásával.



A gyermekek étkezési nyilvántartását az óvodatitkár végzi, naprakészen. Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a térítési díjak befizetésre kerültek-e.



Ha a szülő valamilyen ok miatt nem tudta rendezni gyermeke térítési díját, úgy az óvodavezető pótbefizetésre adhat lehetőséget, mely alkalmával köteles a szülő mulasztását pótolni, amennyiben ezt nem teszi meg, gyermeke számára az étkezés nem kerül megrendelésre.



Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a térítési díj beszedő kötelezettségének eleget tesz-e.

6.13. Lobogózás  A 2000. évi XXXVIII. Tv. Módosított l995. évi LXXVIII.tv., valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VII. 20-án hatályba lépett 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.”  A középületeken megfelelő méretű zászló kell kitűzni..  A zászló állandó minőségének megtartásáról az óvodavezető gondoskodik

51



6.14. Belső ellenőrzési rend – önértékelés rendszer kiépítése, működtetése A belső ellenőrzés az ellenőrzési terv szerint történik, amely az éves munkaterv része. Az egész évre szóló ellenőrzési tervet a szakmai közösség vezetőinek véleményét figyelembe véve az intézmény vezetője készíti el. A belső ellenőrzés alapvető céljai: 

Biztosítsa az intézmény vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.



Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.



Fogja át a pedagógiai munka egészét.



Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.



Összhangban legyen az országos tanfelügyeleti ellenőrzéssel (pedagógus, vezető, intézményi önértékelés).

Ennek érdekében a vezető feladata a nevelőtestület tagjaiból önellenőrzési munkacsoport megalakítása, működtetése. Cél: kulcskompetenciákra, kritériumokra az intézmény sajátosságainak, elvárásainak megfogalmazása. Főbb feladatok: 

a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési rendszer kiépítése, és az önértékelés lebonyolításának irányítása, koordinálása az intézményben.



az intézményben meglévő önértékelési rendszer megfeleltetése a tanfelügyeleti rendszerrel



szempontok átvétele a pedagógus, a vezető, az intézmény szintjén - indikátorok meghatározása



a partneri kérdőívek felülvizsgálata, kiegészítése



tájékoztatás az önértékelésről: önértékelés indításáról, részletekről – cél, a megvalósítás fő lépései, résztvevők, határidők.

52



Az kidolgozott önértékelési rendszer az 2015. szeptemberétől az SZMSZ mellékletét képezi.

Belső ellenőrzés területei:  a nevelőmunka hatékonyságának vizsgálata, a Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulása,  fejlesztőtevékenység ellenőrzése, 

a gyermekek fejlődésének vizsgálata – a várható fejlettségi szint elérése alapján,

 délelőtti, délutáni munkaellenőrzés, beszámoltatás, eredményvizsgálatok,  az intézményi belső rendjének, a működésre vonatkozó szabályok vizsgálata – törvényesség, szakszerűség, hatékonyság,  dokumentációk ellenőrzése – pontosság, szakszerűség, szabályoknak megfelelés,  gazdasági, ügyviteli munka ellenőrzése. Az ellenőrzés dokumentumai:  Éves ellenőrzési terv  Vezetői ellenőrző lap  Az ellenőrzött értékelő lapja Az ellenőrzések lehetnek:  tervezett, valamilyen témában az ellenőrzési terv szerint / ezek lehetnek átfogó, tematikus és visszatérő ellenőrzések,  előre be nem jelentett váratlan ellenőrzések problémák feltárása, megoldása érdekében, a napi felkészültség ellenőrzése érdekében.

Szakmai munkaközösség vezetők ellenőrzésben való szerepe:  az intézményvezető szakmai ellenőrzéseiben való részvétel. 

teljesítményértékeléshez

érdemi

értékeléssel

járul

hozzá

óvodája

dolgozóinak

tekintetében.

A szakmai munkaközösség ellenőrizheti: 53



 a munkatervében megfogalmazottak megvalósítását,  a pedagógusok feladatainak felelősségteljes megvalósítását.  véleményt

alkot

a

teljesítményértékelés

alkalmával

a

munkaközösségi

tagok

munkavégzéséről.

Az ellenőrzés menete:  az ellenőrzést végzők kötelesek az ellenőrzéskor tapasztaltakat írásba foglalni, 

legkésőbb a következő munkanapon az ellenőrzöttel megtárgyalni,



az ellenőrzött személy, írásban észrevételt tehet.

6.14.1. Az óvodavezető értékelésének eljárásrendje

Nkt. 69. § (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A kérdőíves felmérés formái: 

munkatársak véleménye,



szüli közösség véleménye,



fenntartó által történt ellenőrzések eredményei, megállapításai.

6.14.2. A munkatársak értékelése

Az értékelés célja: 

Az egyéni és a közös értékrend összehangolása 54





Egyéni erősségekre, teherbíró képességre, aktivitásra alapozott feladatelosztás



Diszkrét, fejlesztés elvű értékelés



Önértékelés igényének megalapozása

Az értékelés feladata: 

A munkavégzés minőségének, szakszerűségének megítélése a nevelési programban, valamint a munkaköri leírásokban meghatározott kritériumok alapján



A kitűzött célok és eredmények összevetése



Átlátható cél -, feladat-, és kritériumrendszer kiépítése

Sikerkritériumok: 

Kialakul az önellenőrzés igénye



A dolgozók tisztában vannak képességeikkel, erősségeikkel, gyengeségeikkel



Igényük van az innovációra



A dolgozók a szakmai ismereteiket tudatosan alkalmazzák



Ismerik és alkalmazzák a törvényi előírásokat

Az értékelés folyamata: 

A megadott szempontok alapján a vezető értékeli az ellenőrzés során tapasztaltakat.



Ha a vezető az ellenőrzés során hiányosságokat tár fel, akkor ajánlást készít a hiányosságok pótlására.



Fejlesztést segítő kritériumokat fogalmaz meg.



Megadja az ellenőrzött folyamatba történő visszacsatolás helyét és az újabb ellenőrzés szempontjait.

Az éves ellenőrzési tervet az óvodavezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. (Az éves munkaterv tartalmazza) Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés:  területeit 55



 módszereit  ütemezését Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  óvodavezető-helyettes  szakmai munkaközösség  szülői szervezet (közösség) Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját értékeli – legalább 1 alkalommal a nevelési év folyamán a teljesítményértékelés és a minősítés szempontjainak segítségével. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:  a vezető-helyettest  a szakmai munkaközösség vezetőjét 6.14.3. A belső ellenőrzés (vezetői) elvei, szabályai: 

Az időszakos ellenőrzés pontos időpontja és az ellenőrzés típusa (amely lehet tájékozódó, tematikus, visszatérő) az adott nevelési év munkatervében kerül rögzítésre.



Amennyiben az ellenőrzés elmarad – előre nem látható esemény miatt – az érintett személy erről tájékoztatást kap.



Az elmaradt ellenőrzés – a váratlan esemény megszűnte után két héten belül pótlásra kerül.



Váratlan események, problémák miatt szükségessé vált ellenőrzést nem kell bejelenteni – ha az veszélyeztetné az ellenőrzés eredményességét.



A folyamatos ellenőrzést nem kell bejelenteni.

Az ellenőrzés és a teljesítményértékelés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.

A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell:

56



 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszűntetéséhez szükséges intézkedéseket.  A teljesítményértékelésből adódó szervezetfejlesztési feladatokat 6.15. Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A gyermeki személyiségfejlődéshez, az összetartozás érzésének, a közös élmények örömének megtapasztalásának, értékek megteremtésének nagyon fontos eszközei az ünnepek. A hagyományok hozzájárulnak az intézmény arculatának kialakításához, a hírnév megőrzéséhez. 6.15.1. A gyermeki élet hagyományos ünnepei  Az óvodai ünnepeket a Pedagógiai Program foglalja össze.  Az ünnepek szervezésével kapcsolatos feladatokat (időpont, felelős) az éves munkaterv tartalmazza.  A Házirend szabályozza az ünnepek, megemlékezések rendjét. Csoportok ünnepei (zárt ünnepek):    

Mikulás nap Karácsony Farsang Húsvét

Csoportok nyílt ünnepei:  Anyák napja  Évzáró (búcsúzó)

Megemlékezések: 57



 Március 15.

Gyermekek életének jeles napjai, Zöld ünnepek:  Állatok világnapja, 

Kézmosás napja – egészségnapok keretében ,



Madárkarácsony,



Víz világnapja,



Föld világnapja,



Madarak, fák világnapja.

Egyéb programok   

Játék és tea- délután, Adventi vásár, Gyermeknap.

Hagyományok  Intézményi évfordulók,  Közös ünnepségek (karácsony, pedagógusnap)  Távozó (nyugdíj) munkatárs búcsúztatása  Az óvoda logojának megjelenítése pólókon, meghívókon, leveleken stb.

6.16. A létesítmény, és helységek belső használati rendje 6.16.1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok: 6.16.1.1. 

Egészségvédelmi szabályok: Az intézmény működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.).

58





Az intézmény gondoskodik az egészséges, biztonságos feltételek megteremtéséről, a balesetek megelőzéséről.



Az intézmény dolgozói csak érvényes munka alkalmassági és egészségügyi kiskönyvvel dolgozhatnak. ▪

Az érvényesítés módja: munka alkalmassági vizsgálat, munkába álláskor, és időszakos berendelés alapján, egészségügyi alkalmassági vizsgálat évente.



Dohányzás: a közoktatási intézményegységek területén, és annak 5 méteres körzetében tilos.

6.16.1.2.

Általános szabályok:

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon dolgozók, és tartózkodók kötelesek: 

a közösségi tulajdont védeni a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,



az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal

takarékoskodni, tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, munka és egészségvédelmi szabályokat betartani, 

az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!



oly módon használni a helységeket, hogy az ne zavarja, vagy veszélyeztesse a

nevelő tevékenységet. 6.16.2. Az intézmény helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok  A gyermekek az intézmény helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják.  Az egyes csoportszobák működési idejét a dolgozók munkarendje határozza meg.  A szülők a gyermekükkel az öltözőben tartózkodhatnak. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a Házirend tartalmazza.  Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet! 6.16.3. Az udvar használati rendje: 

Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvónői felügyelettel használhatják. 59



7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el, a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján.  a védőnő és orvos saját hatáskörben történő ütemezésben látogatja az óvodát,  a vezető feladata az egészségügyi feladatokat ellátók munkafeltételeinek biztosítása,  a védőnő rendszeresen ellenőrzi a kötelező védőoltások beadásának megtörténtét,  a beteggyanús gyermek ellátását a Házirend szabályozza,  gyermek gyógyszert az óvodában nem kaphat, kivétel szülői engedéllyel történő lázcsillapítás, és orvosilag indokolt egyéb esetekben rendszeresen szedendő gyógyszerek beadása.

8. Óvó-védő rendelkezések 8.1. Az intézmény dolgozóinak feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében: 

Az óvoda vezetője felelős a nevelőmunka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtésért, a gyermekbalesetek megelőzésétért. A feltételrendszer folyamatos vizsgálata, és javítása folyamatos vezetői feladat. Amennyiben balesetveszélyesnek ítél meg egy játék, udvari területet, azt a baleset megelőzés érdekében lezárhatja.



Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv, valamint a katasztrófavédelmi terv rendelkezéseit. Az általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson kell ismételten elsajátítani.



A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét az óvónők a csoportnaplóban kötelesek dokumentálni.



A balesetveszélyt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell kezelni. 60




Óvodán

kívüli


programok

szervezése

esetén

is

gondoskodni

kell

megfelelő

elsősegély nyújtási eszközökről. 

Minden óvónő felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért.

Amennyiben

mégis

bekövetkezik

a

gyermekbaleset,

úgy

az

óvodapedagógus azonnal köteles az eset súlyosságát figyelembe véve intézkedni. Vélhető törés, agyrázkódás, nyílt sebbel járó erős vérzés stb. esetén: mentőt kell hívni, ezzel egyidejűleg gyermek szüleit értesíteni. A gyermeket elsősegélynyújtásban kell részesíteni a mentő megérkezéséig, illetve a szerint kell cselekedni, ahogy a mentésirányító elrendeli. A gyermekbalesetről meghatározott formanyomtatványon jegyzőkönyvet kell az óvodapedagógusnak felvennie. Súlyosabb balesetről a vezetőnek a fenntartót is értesítenie kell, illetve a KIR rendszerben pedig jelentenie kell.

8.2. Gyermekvédelmi tevékenység A gyermekvédelem intézményi rendszerének működtetéséért az intézmény vezetője a felelős, azonban a gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Az óvodában gyermekvédelmi felelős is működik, aki kiemelten foglalkozik a halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek felkutatásával, helyzetük szakszerű megoldásával, gyermekvédelmi szervek segítségének igénybevételével. Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermeknél veszélyeztetettségre utaló jelet tapasztal, a gyermekvédelmi felelős által köteles jelezni a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A nevelési év legelső szülői értekezletén minden óvodapedagógus informálja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, a gyermekvédelmi felelős kilétéről és elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős évente beszámol gyermekvédelmi munkájáról, a hátrányos, illetve veszélyeztetett gyermekek érdekében történő intézkedésekről. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A

gyermekvédelemmel

foglakozó

összes

intézmény,

és

az

intézményben

gyermekvédelemmel foglakozó pedagógus elérhetőségét jól látható helyen kell megjeleníteni.

61



8.3. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok A szülők tájékoztatása  Nevelési időben óvodán kívüli foglalkozás csak a szülők / gondviselők írásbeli hozzájárulásával szervezhető.  Az engedélyezési dokumentumnak tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás:  időpontját,  helyszínét,  a közlekedés útvonalát, eszközét,  az indulás és a várható érkezés időpontját,  a foglalkozás költségvonzatát,  a kísérők aláírását. a szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre.

A program megvalósításának feltételei  A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.  Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő.  Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő.  Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.  A szülői engedélyek megléte, megfelelősége.

Nevelési időben szervezett foglalkozások 

Helyszíni foglalkozás



Kirándulás, séta



Színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás



Sport programok



Kulturális programok



Bölcsőde, iskola, könyvtárlátogatás 62



A pedagógus kötelessége: A külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi fentiekben felsorolt feltétel biztosítása 8.4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetére meghatározott szabályok Minden olyan esemény, mely előre nem láthatóan bekövetkezve az óvodai életet negatívan befolyásolja, vagy veszélyt jelent a gyermekekre, dolgozókra, az intézmény épületére, rendkívüli eseménynek minősül. Ilyenek. földrengés, villámcsapás, tűz, robbanásveszély stb. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 

az intézmény fenntartóját



tűz esetén a tűzoltóságot (katasztrófavédelem)



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget



személyi sérülés esetén a mentőket



egyéb

esetekben

az

esemény

jellegének

megfelelő

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja

Az intézményben, a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti menekülési útvonalakat állandóan akadálymentesen kell tartani. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény épületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni mind a dolgozókkal, mind a gyermekekkel, a kiürítés a tűzriadó terv szerint történik. A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani, aki:

gondoskodik az alábbi feladatokról: 

kijáratok kinyitásáról



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről 63





az elsősegélynyújtás megszervezéséről



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek

stb.)

fogadásáról,

és

azok

tájékoztatása

az

eseménnyel

kapcsolatosan történtekről. A tűzriadó és a katasztrófavédelmi tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.

9. Adatkezelés, hivatali titok megőrzés 9.1. Általános szabályok  Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. 

A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.



A pedagógust és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott.



A titoktartási kötelezettség nem terjed ki nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére.



A gyermekek személyes adatai csak pedagógiai célból, gyermek és ifjúságvédelmi célból, és egészségügyi okból adhatóak ki, illetve a törvény rendelkezései szerint.



Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, a célnak megfelelő mértékben és célhoz kötötten lehet nyilvánosságra hozni.



Az adattovábbításra az intézmény vezetője akadályoztatása esetén az általa meghatalmazottak jogosultak. Az adatkezelésre vonatkozóan bővebben az intézmény „Adatkezelési szabályzata” rendelkezik.

9.2. Különös közzétételi lista Nyilvánosságra kell hozni: 64





az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét



a dajkák számát, szakképzettségét



az óvodai nevelési év rendjét



az óvodai csoportok számát, ill. az egyes csoportokban a gyerekek létszámát



a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót,



a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett csoportok számát,



köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,



a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,



a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,



a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,



a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.

Ezeknek az adatoknak a közzététele internetes honlapon, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon az intézményre nézve kötelező. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni.

10. Iratkezelés A szabályozás célja: Az óvoda iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy:  az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, 65



 szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását,  az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.

10.1. Az iratkezelési feladatok megosztása Óvodatitkár Minden, olyan küldeményt, amely az óvoda címére, illetve a foglalkoztatottak nevére érkezett, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni.  átveszi az intézményhez érkezett küldeményeket  az érkeztetést követően az iratokat átadja az óvoda vezetőjének  gondoskodik az egyes dokumentumoknak a szervezeti egységekhez, illetve az „s.k” jelzésű küldemény esetén a címzetthez való eljuttatásáról  a küldemények átadás – átvételét dokumentálja  gondoskodik az ügyintézés során készült, nem minősített kiadmányok (intézkedések, levelek, táviratok, csomagok) postai feladásáról, elkészíti a feladó jegyzéket  végzi a külső és belső kézbesítést  rögzíti a vezetői szignálás adatait függetlenül attól, hogy iktatott iratról vagy nem iktatásköteles, érkeztetett küldeményről van szó  végzi a külső küldemények iktatását, ennek során előzményt keres, elvégzi az elő- és utóiratok szerelését, főszám iktatást vesz fel az irattári tervnek megfelelően a vezető utasítása alapján  intézi az érkeztetett, illetőleg iktatott iratok irányítását, óvodán belüli továbbítását  az óvodába közvetlenül (faxon vagy e-mailben, esetleg személyes kézbesítéssel) érkezett küldeményeket nyilvántartásba veszi (érkezteti) az óvoda Érkeztető – könyvébe  a szervezeti egységhez kiadmányozás céljából érkezett iratok esetében rögzíti a kiadmányozás megtörténtét, időpontját  iktatja a belső kezdeményezésű iratokat

66



 az óvoda tevékenységéhez tartozó, kiadmányozásra kerülő azon iratok esetében, amelyekből külső továbbításra szánt dokumentumok keletkeznek, gondoskodik a borítékok címzéséről, a szükséges mellékletek csatolásáról.  ellenőrzi és postai feladásra előkészíti a küldeményeket (expediálás)  kezeli a kézi irattárat, a kézi irattári feljegyzéseket rögzíti  amennyiben a küldemény nem az óvoda illetékességébe tartozik, átadja az illetékes szerv részére és az átadás tényét a rögzíti  a kézi irattárból a még nem selejtezhető iratokat 2 évente elhelyezi az Irattárban.  biztosítja az óvoda 2 évnél régebbi elintézett iratainak rendszerezett irattári elhelyezését, kezelését és nyilvántartását  a vezető utasítása alapján megszervezi és lebonyolítja az iratselejtezéseket.

10.2. A kötelezően használt nyomtatványok 88. § Az óvoda által használt nyomtatvány:            

a felvételi előjegyzési napló, a felvételi és mulasztási napló, az óvodai csoportnapló, az óvodai törzskönyv, a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény). munkaköri leírások dolgozók szabadságolási terve személyi anyagok vezetése eszköznyilvántartás egyéni fejlődési napló egészségügyi törzskönyv munkaidő nyilvántartás

87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatványok lehetnek 10.2.1. Papíralapú dokumentumok 89. § (1) Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál. (2) A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év 67



végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát. 90. § (1) A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. (4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. (5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt. 91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. 92. § (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál 93. § (1) Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány. 10.2.2. Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályok Iratok létrehozása:  Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik.  Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára.  Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell.  Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későbbiekben a megváltoztatása,célszerű írásvédetté kell tenni. Az óvoda vezetője felelős: 68



 az iratok szakszerű és biztonságos megőrzéséért az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért. 

az Iratkezelési Szabályzat elkészítéséért, jóváhagyásáért, szabályszerűségéért és a feladatoknak megfelelő célszerűségéért.

69



11. Etikai Kódex Az etikai kódex elkészítésekor figyelembe vettük az érvényben lévő törvényeket, rendeleteket, állásfoglalásokat: Magyarország Alaptörvénye; az Emberi Jogokról szóló Egyezmény, a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, az 1992. évi XXXIII. Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény, a Gyermekek Jogairól szóló Nemzetközi Egyezmény. Az etikai kódex azokat az elveket, magatartási szabályokat tartalmazza, melyeket a Kispesti Zöld Sziget Óvoda minden munkatársától elvár és törvény által nem szabályozott. Olyan belső szabályok gyűjteménye, amely a munkahelyi egységes szemlélet kialakítására, a harmonikus emberi viszonyok, megteremtésére szolgál. A szakmai etikai kódex érvényességi köre kiterjed az óvoda közalkalmazotti jogviszonyban lévő közalkalmazottakra.

Célja: A közösen megfogalmazott elvárások, szabályok, normák elfogadása, betartása a nevelőközösség összetartozásának erősítése. Közös értékrend alkalmazásával az intézményünkről kialakult pozitív kép megőrzése. Az intézményünkben dolgozók elengedhetetlen személyiségjegyei:  feltételnélküli gyermekszeretet,  empátia, türelem, lelkiismeretesség, önzetlenség, bizalom,  az egyéni sajátosságok, különbözőségek elfogadása,  áldozatkészség,  önismeret, önkontroll,  felelősségvállalás, hitelesség következetesség. Egyéni munkavégzésünkkel összefüggnek etikai normáink. Feladatainkat a legjobb minőségben végezzük, munkaköri leírásainknak megfelelően.

Szülőkkel való kapcsolataink etikai normái: 

A kapcsolataink alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés. Családlátogatáson, fogadóórákon és egyéb személyes alkalmakkor teljes körű információt gyűjtünk tapintatosan a gyermekről, az elhangzott magáninformációkat szigorúan titokban tartjuk, csak a gyermek 70



érdekében használhatóak fel. A szülői értekezleten az egész csoportra vonatkozó kérdéseket, problémákat, feladatokat érintjük, az egyes gyermekről fogadóórán adunk tájékoztatást. A szülők szociális helyzetének ismeretében, ahol szükséges, segítségnyújtást kezdeményezünk. A szülők között nem teszünk különbséget, törekszünk az együttműködés kiépítésére, fenntartására. A nevelőmunkát segítő munkatársaink kizárólag saját hatáskörüknek megfelelő információkat adhatnak a gyermekekről. Intézményünk hírneve, pozitív megítélése: Minden pedagógusnak és a pedagógiai munkát segítőknek kötelessége az intézmény pozitív megítélésének erősítése, jó hírnevét sem tetteikkel, sem nyilatkozataikkal nem csorbíthatják. A gyermekek, szülők jelenlétében, csakis a nevelői szolidaritás tiszteletben tartásával formálunk véleményt munkatársainkról, a gyermekekről, és a szülőkről. Emberi kapcsolatainkat a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jellemezze. A konfliktushelyzetek kezelésében minden esetben kulturált viselkedést tanúsítva járunk el. Tiszteletben tartjuk egymás magánéletét, vallási hovatartozását, világnézetét és politikai meggyőződését.

Eljárási szabályok: Etikai eljárás indulhat az ellen, aki etikai vétséget követ el, vét az Etikai Kódexben meghatározott szabályok ellen. Normák megsértése, etikai vétség: Az óvodapedagógus, mint minden ember tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzése, illetve kijavítására való törekvés etikai kötelessége. Az Etikai Kódexben meghatározott normák, magatartási szabályok megsértése etikai vétség. A kötelességek elmulasztásáért a közalkalmazott a törvényekben meghatározott módon vonható felelősségre.

Az etikai vétséget kivizsgálja: Az etikailag vitatható kérdésekben az Etikai Bizottság illetékes véleményt mondani. Az Etikai Bizottság jogköre, hogy a meghallgatások után és a vonatkozó dokumentumok tanulmányozása után véleményt alkot etikai kérdésekben, azt szakmai körökben nyilvánosságra hozzák. Az etikai vétség kivizsgálásánál fontos elvárás a pártatlanság, valamint az érintett dolgozó megfelelő képviseletének biztosítása 71



Az etikai bizottság létrehozása és működtetése: Az etikai bizottság tagjai nem állandó résztvevők. Az etikai bizottság tagjait az óvoda vezetője nevezi meg, a pártatlanság elvének szem előtt tartásával. A háromtagú bizottság egyik tagja a munkaközösség vezetők valamelyike. Az Etikai Bizottság, a vezetőjét minden alkalommal maga határozza meg, aki az etikai vétség esetén írásbeli feljegyzést készít, és állásfoglalását a vezető felé továbbítja.

12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának a napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2013. évi Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben a szülőket érintő pontokról a szülőket is tájékoztatni kell.

72



Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kötelező mellékletekkel teljes:

13. MELLÉKLET: 1. sz. melléklet: Szervezeti struktúra 2. sz. melléklet: Munkaköri Leírások

73



Legitimációs záradék Az SZMSZ-t Benkőné Sipos Erika megbízott óvodavezető, és a nevelőtestület készítette. 2015. május 11. ………………………………………. aláírás

Az óvoda SZMSZ- ében foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. A nevelőtestület részéről: 2015. május 11. ………………………………………. aláírás A szülői képviselet, a Kispesti Zöld Sziget Óvoda SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.” Az óvodában működő Szülői Szervezet 2015. május 11. ……..................................................... Szülői Szervezet elnöke A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta és megadta a települési önkormányzat. …………………………..

….........................................

dátum

aláírás P.h.:

74



Az óvoda 2014/2015 5. számú határozatával elfogadott SZMSZ –t a nevelőtestület képviseletében döntési hatáskörében 2014/ 2015 6. számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője. P.h.: ........................................................ dátum

………………………………… aláírás

. 75



JEGYZŐKÖNYV

Időpontja: 2015. május 11-e, hétfő, 8 óra Helyszín: Kispesti Zöld Sziget Óvoda nevelői szobája Esemény: Alkalmazotti értekezlet Téma: A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának megvitatása, elfogadása. Jelen vannak:                      

Benkőné Sipos Erika – mb. óvodavezető Czaltik Ilona - vezetőhelyettes Birszán Zsoltné Ferencz Szidónia Földváriné Ludányi Zsuzsanna Gábzori Anikó Leiner Tünde Hegedűs Anikó Mácsik Zoltánné Nagy Andrea Polgár Márta Rapaláné Jenovai Ágnes Sági Illésné – óvodapedagógusok, Földvári István Gyimesi Zoltánné Jeneiné Lászki Ildikó Lakatos-Balogh Judit Németh Istvánné Sáfrán Erika Szigeti Erika Véghné Major Gyöngyi Vinczéné Som Éva– technikai dolgozók.

Igazoltan távollévők: Jegyzőkönyvvezető: Czaltik Ilona Hitelesítő: Hegedüs Anikó Hozzászólások: Határozat: 2014./2015. sz. határozat 76



Az óvoda nevelőtestülete a szervezeti és működési szabályzatot 2015. május 11. napján tartott határozatképes nevelőtestületi ülésén át nem ruházható jogkörében 100 %-os igenlő szavazattal 2014./2015. 5. határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják

Budapest, 2015. május 11. …………………………..

P.H.

………………………………..

jegyzőkönyvvezető

jegyzőkönyv hitelesítő

……………………………. Óvodavezető 1. számú melléklet

Óvodavezető Óvodatitkár

Óvodavezető helyettes

Szakmai munkaközösség vezető 1.

Szakmai munkaközösség vezető 2.

Nevelőtestület

Pedagógiai munkát segítő dolgozók

77



78

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents