Szervezeti és Működési Szabályzat

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégiuma OM azonosító: 039237 Székhelye: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 33.

Szervezeti és Működési Szabályzat

Készítette:

Jóváhagyta:

Polyák Ferenc igazgató

Miskolc, 2014. január 16.

tankerületi igazgató

Tartalomjegyzék 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 3

2.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................................ 3

3.

PÉNZÜGYI ÉS GAZDÁLKODÁSI FELADATOK ............................................................................................... 5

4.

INTÉZMÉNYÜNK SZERVEZETE, VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, FELADATMEGOSZTÁS ................. 6

5.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK .............................. 8

6.

AZ EGYES PEDAGÓGIAI KÖZÖSSÉGEKRE ÁTRUHÁZHATÓ NEVELŐTESTÜLETI FELADATOK ....................... 12

7.

A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE................................................................................................................ 14

8.

FELVÉTEL A KOLLÉGIUMBA, A KOLLÉGIUMI TAGSÁG TARTAMA, MEGSZŰNÉSE (NKT. 50.§, 52.§, 53.§) ....................................................................................................................................................... 18

9.

A KOLLÉGISTA TANULÓK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE ...................................................................... 19

10. A KOLLÉGIUMBAN FIZETENDŐ TÉRÍTÉSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A FIZETÉS RENDJE ........................... 20 11. A KOLLÉGIUM SZAKMAI ELLENŐRZÉSE, A KOLLÉGIUMBAN ELHELYEZETT TANULÓK ÉS A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK LÁTOGATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........................................... 20 12. A SZAKKÖRÖK FORMÁI ÉS MŰKÖDÉSE ................................................................................................... 20 13. A KOLLÉGIUMI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, KAPCSOLATAINK ................................................................. 21 14. A KOLLÉGIUM LÉTESÍTMÉNYEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE .............................................. 23 15. AZ ANYAGI FELELŐSSÉG, KÁRTÉRÍTÉS ..................................................................................................... 23 16. AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................................... 23 17. A VEZETÉS ÉS A DÖK KAPCSOLATA ......................................................................................................... 24 18. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ........................................................................................ 24 19. AZ ÁTLAGON FELÜLI MUNKATELJESÍTMÉNY ELISMERÉSE A KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (KT. 118.§ (12)) MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS. ........................................................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 20. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐINEK, PEDAGÓGUSAINAK ÉS MÁS ALKALMAZOTTAINAK FELADATAI BOMBARIADÓ ESETÉN (POLGÁRVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA) ......................................................... 24 21. KÖNYVTÁRI SZMSZ (CSATOLVA A DOKUMENTUM VÉGÉN) ..................................................................... 25 22. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐI SZERVEZETEKKEL, EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDJE .......................................... 26 23. DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA, BETEKINTÉS RENDJE .................................................................... 26 24. KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK......................................................................................................................... 26 25. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 26

2

1. Általános rendelkezések A kollégium, mint közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A szabályzatot az intézmény vezetője készíti el, elfogadása és módosítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, a kollégiumi diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározottak szerint - véleményezési jogot gyakorol. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Fenti témára vonatkozó rendelkezéseket a következő jogszabályok tartalmazzák:  a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) és módosításai,  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) módosításai,  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) és módosításai,  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (Nkt.) és módosításai,  a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.)  368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R.1.),  a 177/ 1993. (XII.19.) Kormányrendelet (R.2.),  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

az

A működési szabályzat hatálya E működési szabályzat hatálya a Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium kinevezett, szerződéssel alkalmazott és óradíjas pedagógusaira, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottra, a kollégiummal tanulói jogviszonyban álló kollégistákra, a nyári termelési gyakorlatosokra, valamint a turizmus keretében a kollégiumban ideiglenesen tartózkodó vendégekre terjed ki.

2. Az intézmény adatai 1. Fő adatok            

Neve: Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Székhelye: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 33. Főhatósága: Oktatási Minisztérium Bp., Szalai u. 10-14. Fenntartó hatósága: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Felügyeleti szerve: Alapító okirat kelte, száma: OM azonosító: 039237 Alapítás: KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium által adott „működési engedély” szerint. Dátum: 1959. június Költségvetési szerv nyilvántartási száma: 15473127 7020 322 05 KSH Költségvetési számla száma: A felvehető tanulók maximális létszáma: 314 fő Az intézmény alaptevékenysége: Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára (TEÁOR: 559011-1), Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (TEÁOR: 855921-1), Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (TEÁOR: 855922-1), 3

Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (TEÁOR: 855923-1) 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó alapdokumentumok: -

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

3. Az intézményi alap és kiegészítő tevékenységek forrásai  Alaptevékenység forrásai: állami támogatás, pályázati források,  A vagyonkezelésért felelős szervezet: Miskolci Közintézmény-működtető Központ 4. Feladatmutatók  Intézményi vagyon működtetése: Feladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma.  Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása: Feladatmutató: kollégiumi és externátusi elhelyezésben részesülők létszáma, kollégiumi csoportok száma.  Ellátásban részesülő tanulók: Feladatmutató: a Miskolc városban tanuló, vidéki állandó lakással rendelkező középiskolás fiú tanulók. 5. Feladata: Az Alapító Okiratban rögzített feladatok ellátása. Ezen túlmenően, a kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatására azoknak:  akiknek lakóhelyén a választott típusú iskola vagy speciális osztály nem áll rendelkezésükre, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani (Nkt. 25 §).  Lehetőséget biztosít a nem kollégista tanulók számára menzai étkezés igénybevételére.  A tanulók második otthona a szülői otthontól távoli időben. A szülői házzal összhangban fejti ki nevelő tevékenységét. Eszközeivel segíti a tanulók tehetségének kibontakozását, szabadidejük hasznos eltöltését, egészséges életmód folytatását.  Az intézmény működése során a következőkkel áll kapcsolatban: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a vele kapcsolatban álló iskolák, a felügyeleti szervek, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a munkavállalói érdekképviselet, külső tömegszervezeti és civil egyesületek, Második Otthon Kollégiumi Alapítvány, Intézményi tanács, 4

 Az intézmény jelképei: − zászló, − embléma, − választott példakép, névadó, − kerek bélyegző, − hosszú bélyegző. 6. A kollégium szervezeti felépítése a munkakörök kapcsolatrendszere

3. Pénzügyi és gazdálkodási feladatok

1. Pénzügyi feladatok 1.1. Tervezés Az intézmény vezetése ellátja a költségvetési tervezéssel kapcsolatos feladatokat. Elkészíti az éves likviditási tervet és beküldi a KLIK területi igazgatójának véleményezésre. 1.2. Előirányzat felhasználás Az előirányzat felhasználás körében a szervezet feladatai közé tartozik:  az elfogadott likviditási terv alapján, a KLIK pénzügyi szabályzatát figyelembe véve a szükséges havi készpénz ellátmány igénylése,  a pénzforgalom helyi szintű adminisztrációja,  az ellátmánnyal történő elszámolás, a szükséges KLIK által meghatározott dokumentumok elkészítése,  a készpénz kezelés feladatát a gazdasági ügyintéző látja el. 1.3. Üzemeltetés, fenntartás, működtetés A szerv az üzemeltetési, fenntartási, működtetési feladatok között az alábbi feladatokat látja el:  az épületek, gépek karbantartása érdekében segédkezik a MKMK munkatársai által készítendő éves karbantartási terv előkészítésében, annak kidolgozásában,  többéves felújítási tervhez javaslatot készít az MKMK részére. 5

1.4. Pénzgazdálkodási teendők  rendkívüli kiadások engedélyeztetése,  havi ellátmány elszámolás. 2. Munkaerő gazdálkodás A szervnél a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során az alábbi részfeladatok adódnak: a) a munkaviszony létesítésével kapcsolatos feladatok:  pályáztatás lebonyolítása, szükséges egyeztetés a KLIK tankerületi igazgatójával,  egyéni munkaszerződés, kinevezés előkészítése,  a különböző nyilvántartásokba való felvétel,  a munkaviszony alapján járó juttatások biztosításával kapcsolatos adminisztrációs, adatszolgáltatási és egyéb feladatok,  az egyes munkaviszonnyal kapcsolatos jogosultságok biztosítása és nyilvántartása (pl.: szabadság nyilvántartása, kiadása).  munkavédelmi feladatok ellátása,  továbbképzéssel kapcsolatos nyilvántartási feladatok,  munkaviszony szüneteltetésével kapcsolatos nyilvántartási feladatok,  a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos feladatok,  a fegyelmi felelősség témakörébe tartozó tevékenységek. b) a munkaerő-gazdálkodási feladatok a létszám- és illetménygazdálkodás területén:  a feladatellátáshoz igazodó létszámszükséglet folyamatos figyelemmel kísérése, a tapasztalatok alapján a létszámigénynek megfelelő tervezés, a likviditási tervjavaslat összeállításakor,  a személyi juttatások és a létszámmal való gazdálkodás, a jogszabályi korlátozások és a belső rendelkezések, illetve a fenntartói igények figyelembe vételével,  a pénzmaradvány személyi juttatások maradványa kidolgozása és felhasználási javaslat adása a KLIK felé. c) A dolgozók távollétével, túlmunkájával kapcsolatos teendők  havi szinten a KIR3 rendszer használata, a szükséges teendők elvégzése a KLIK szabályzata alapján,  a feladatot az igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző együttesen látják el,  Ebből az igazgatóhelyettes feladata: a dolgozók havi túlmunkájának összesítése a szintnaplók alapján, a dolgozók havi szabadságának összesítése a szabadság nyilvántartás alapján, a dolgozók havi táppénzének összesítése a dokumentumok alapján,  Gazdasági ügyintéző feladata: a változóbér, távolléti adatok rögzítése a KIR3 rendszerében, a szükséges dokumentumok továbbítása a KLIK központjába.

4. Intézményünk szervezete, vezetése, hatáskörök átruházása, feladatmegosztás  Intézményünk szervezetileg önálló. Élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll.(R.1. 5.§)  Az igazgató intézményvezetői feladatait megosztja helyettesével, a nevelőtestülettel és az iskolatitkárral az alábbiak szerint:

6

1. Az igazgató  Felelős a kollégium szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért.  Gyakorolja a KLIK elnöke által átruházott munkáltatói jogokat.  Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.  Távolléte esetén helyettesíti az igazgatóhelyettest. 2. Az igazgatóhelyettes  Segítséget nyújt az igazgatónak az előbbi feladatok ellátásában.  Önállóan dönthet azokban az ügyekben, amelyet a munkaköri leírásában az igazgató rábízott.  Az igazgató távollétében a munkaköri leírásában megfogalmazottak szerint helyettesíti az igazgatót. Az igazgató és helyettese munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy a szorgalmi időben munkanapokon 8-20 h-ig, pénteken 8-16 h-ig egyikőjük a kollégiumban tartózkodjon. 3. Munkaközösség vezető A szintek nevelőtanárainak javaslata alapján, az igazgató megbízásával látja el feladat- és hatáskörét. Fő feladata a szintek pedagógiai tevékenységének összefogása, a napi teendők tervezése, szervezése, kapcsolattartás az intézmény vezetőivel. Javaslataival, észrevételekkel támogatja a vezetés munkáját, elősegíti és ellenőrzi a pedagógiai programban és a nevelési munkatervben leírtak megvalósítását. Feladatát a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően látja el 4. Diákönkormányzatot segítő tanár A diákönkormányzat felkérése alapján az igazgató megbízásából látja el feladatát. Segíti a diákság választott képviselőinek munkáját, részt vesz üléseiken, továbbítja az igazgató felé a diákság javaslatait. Felelős a diákság önszerveződésen alapuló rendezvényeinek szervezéséért, a lebonyolításban való segítségnyújtásért. 5. Minőségügyi vezető Az intézményi minőségfejlesztő csoport munkájának irányítója, gondoskodik a szervezet minőségügyi rendszerének, a nevelőtestület önkéntes vállalása alapján történő folyamatos karbantartásáról, a folyamatábrában meghatározottak szerint. 6. A nevelőtestület A nevelőtestület a kollégium pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézet legfontosabb tanácskozó és határozathozó testülete. Tagja a kollégium valamennyi nevelőtanár munkakört betöltő alkalmazottja és a könyvtáros-tanár (Nkt. 61.§), továbbá az intézményi számítástechnika tanár. 7. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört az iskolatitkár, és az ápolónő látnak el. Munkaköri feladataikat a munkaköri leírásuk szerint látják el.

7

8. Egyéb munkakörök -gazdasági ügyintéző. Munkaköri tartalmazzák.

feladatait

a munkaköri

leírásában foglaltak

A kollégium alapfeladatainak ellátása érdekében az alábbi munkakörökben tevékenykednek az MKMK alkalmazásában álló alkalmazottak:  gazdasági munkakör,  műszaki munkakör,  kisegítő munkakör, Feladatukat az MKMK által kiadott munkaköri leírásukban foglaltak szerint látják el. 9. Egészségügyi ellátás Tanulóink egészségügyi ellátását szolgálja az ápolónő tevékenysége, aki hetente két munkanapon áll rendelkezésre. Munkaköri feladatait a munkaköri leírásában foglaltak szerint látja el. Beteg tanulóinkat elkülönített betegszobában tudjuk elhelyezni. Szükség esetén az ügyeletes tanár orvosi ügyeletet vagy mentőt hív. A tanuló kórházba szállításáról a szülőt értesíteni kell.

5. A nevelő-oktató munkával összefüggő szervezeti és működési kérdések 1. Nevelőtanári munkakörre vonatkozó általános szabályok Köznevelésről szóló törvény értelmében (Nkt. 66.§, 3. sz. melléklet) tanítói, tanári vagy pedagógiai képesítés szükséges a munkakör betöltéséhez. Ezen túlmenően büntetlen előéletűnek kell lennie. Kollégiumunk elsődlegesen középiskolás tanulóknak biztosít elhelyezést, ezért elsősorban a nevelőtanári funkciót, egyetemet végzett középiskolai tanárok láthatják el. Ha ez megfelelő jelentkező hiányában nem lehetséges, az álláshelyet főiskolai képesítésű tanár is betöltheti. A nevelőtanári állások betöltése pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási Közlönyben kell meghirdetni (R.1. 17.§). A nevelőtanár heti teljes munkaideje heti 40 óra. Kötelező óraszáma 30 óra, 2013. szeptember 1-től a kötött munkaidőben ellátandó óraszám: 32 óra. Kötelező óraszámát a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, oktatásra-nevelésre kell fordítania. Munkakörébe tartozik továbbá a foglalkozásokra való felkészülés, a tanulók munkájának értékelése, a kollégium kulturális és sportéletének szervezése, továbbá a kollégium tevékenységével kapcsolatos minden olyan feladat, mely pedagógiai szakértelmet igényel (R.1. 17§ 3., 4.), továbbá az eseti helyettesítés. Nevelő-oktató tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtja. A gyermekek, a tanuló emberi jogait tartja tiszteletben (Nkt. 62.§). Fenti feladatainak a kollégium igazgatója által tanévenként készített, a tanév folyamán esetenként szükség szerint módosított foglalkozási terv, munkarend és tantárgyfelosztás alapján tesz eleget. Feladata továbbá, hogy széleskörű pedagógiai felkészültséggel, önállósággal, céltudatossággal segítse a kollégiumi életben rejlő nevelő hatások kibontakozását, a fiatalok személyiségének sokoldalú fejlesztése érdekében.

8

Munkaidejének megkezdése előtt 15 perccel köteles a kollégiumban megjelenni. Egyéb tekintetben munkáját a munkaköri leírásában, illetve az intézmény éves munkatervében megfogalmazottak szerint látja el. 2. Munkaköri feladatainak csoportosítása 2.1. Alaptevékenységei           

munkáját évenként készített munkaterv és foglalkozási terv alapján végzi, segíti a gondjaira bízott tanulók erkölcsi - világnézeti fejlődését, tanulmányi munkáját, művelődését, egészséges életmódjának kialakítását. erre egyrészt a tanulók szabadidejét, másrészt a csoportfoglalkozásokat használja fel. Köteles saját pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét fejleszteni, hogy nevelési feladatait mind magasabb szinten láthassa el. megismeri neveltjeinek családi körülményeit, és szoros kapcsolatot tart fenn tanulóinak szüleivel, szükség esetén otthonukban is felkeresi őket, részt vesz a kollégiumi munkával kapcsolatos értekezleteken, megbeszéléseken, tanulói személyiségfejlődését figyelemmel kíséri és arról megfelelő feljegyezéseket készít, félévkor és évvégén közreműködik tanulói szorgalmának és magatartásának értékelésében és minősítésében, az igazgató beosztása szerint pihenő- és munkaszüneti napokon, valamint éjszaka ügyeleti szolgálatot tart, aktívan részt vesz a kollégiumi pedagógiai közösség munkájában, végzett munkájáról félévkor és év végén a megadott szempontok alapján beszámolót készít.

2.2. A kollégiumi foglalkozások rendje (59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelethez) a) Oktató-nevelő munkáját az intézmény pedagógiai programjában és nevelési munkatervében megfogalmazottal továbbá a minden tanév elején meghatározott foglalkozási terv alapján végzi. b) Un. kötelező foglalkozási időben (14 óra)  a tanulók szilenciumi munkájának ellenőrzése, a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása,  a kollégista tanulók korrepetálása, felzárkóztatása szaktárgyakból,  csoportos foglalkozás előzetes tematika alapján  felkészítő foglalkozások c) Un. "további" foglalkozási időben a nevelőtanár az alábbiakat látja el (10 óra)  tehetségműhely, tehetséggondozó foglalkozások, szakkör, érdeklődési kör, művészeti csoport,  kollégiumi - tömegsport foglalkozások vezetése, szervezése,  kulturális verseny, házibajnokságok, Petőfi-hét rendezvényei, kollégiumok közötti bajnokságok, ünnepségek  egyéb, kollégiumi, a közösségi élet szervezésével kapcsolatos rendezvények stb. d) egyéb foglalkozási időben (6 óra)  ügyelet ellátása: ebédlő ügyelet, ébresztés, fektetés, a heti munkarend szerint e) Ebédlőügyelet, éves beosztás szerint a vacsoráztatás rendjéhez igazodik, naponta péntek kivételével 1830 – 2000 h-ig tart. Az ügyeletes tanár feladata a tanulók ebédlőbe való kulturált bevonulásának, a vacsoráztatás rendjének biztosítása, az ebédlő előterében és az aulában a rend fenntartása. 9

2.3. Kötelező óraszámon kívül kötelezően ellátandó feladatok     

adminisztrációs kötelezettségek ellátása, továbbképzéseken kollégiumi és iskolai értekezleteken való részvétel, felügyelet ellátása rendkívüli munkaidőben (MT. 129. §), leltározás, más, kizárólag a kollégiumban ellátható szakfeladatokkal kapcsolatos feladatok (R.1. 7. § 1., 2.)

2.4. Kötelező pedagógiai, adminisztratív feladatok                  

csoportnapló vezetése ügyeleti napló vezetése „Betegfüzet” vezetése Éjszakai ügyeleti füzet vezetése Konditerem ügyeleti füzet vezetése Szakköri foglalkozási napló vezetése Szilenciumi tanulói jelenlét nyilvántartás vezetése Nevelési munkaterv készítése Félévi és évvégi beszámoló készítése Tanuló felvételének, leszámoltatásának adminisztrációja Jegykiírás az iskolai osztálynaplókból, E-naplókból Tanulói kimenő adása Kártérítési ügyek jegyzőkönyvének készítésében való közreműködés Baleseti, fegyelmi ügyek jegyzőkönyveinek készítése Reszortfelelősök félévi, évvégi beszámolója Tanulói adatbázis, listák készítésében való közreműködés, adatszolgáltatás Egyéb jegyzőkönyvek készítése pl. nevelőtestületi értekezlet Egyéni fejlesztési tervek készítése.

2.5. Önként vállalható többletmunkái  közalkalmazotti tanácsi megbízásokat vállalhat  a nem a KLIK fenntartásában álló iskolák felkérése alapján óraadást vállalhat, ha az, a kollégiumi feladatainak végzésével nem ütközik,  a diákönkormányzatot segítő tanár feladatát a DÖK felkérésére  a nevelőtanár köteles a feladatait akadályozó bármely tényezőről a kollégium igazgatóját a legrövidebb időn belül tájékoztatni. 2.6. A pedagógusok munkáját biztosító informatikai eszközök    

Tanári szobákban lévő PC-k – nevelőtanári munkavégzés céljából Könyvtárban lévő PC – könyvtáros-tanár munkavégzése céljából Informatika teremben lévő tanári PC – informatika-tanár munkavégzésének céljából Egyéb informatika teremben lévő PC és informatikai eszköz – nevelőtanári munkavégzéshez, foglalkozási időn kívül  2 db laptop – igazgató és igazgatóhelyettes munkájának végzéséhez  1 db PC – iskolatitkári munka végzéséhez

10

2.7. Pedagógiai munka belsőellenőrzési terve 2.7.1. Nevelőtanári ellenőrzés kiterjed a tanulók a) Tanulmányi előmenetelére. Havonta jegykiírás, iskolai nyilvántartások ellenőrzése, konzultáció az iskolai osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. b) A tanulók hollétére. Erről pontos nyilvántartást kell vezetni, a tanulókkal kapcsolatban a csoportvezető, illetve az ügyeletes tanár minden időpontban el tudjon számolni, a nyilvántartásoknak egyezniük kell. c) A tanulók által okozott károkra az év eleji átadás - átvételi nyilvántartás alapján. A káresetről 24 órán belül jegyzőkönyvet kell készíteni a kár, és lehetőség szerint a károkozó személy pontos megjelölésével. A karbantartási munkák elvégzése - kivéve az amortizációt - jegyzőkönyv hiányában nem kezdeményezhető, amelyet törvényességi és gazdálkodási szempontok indokolnak. d) A csoportvezető felelős az ügyeleti idejében ráeső vagy neki kiírt, a tanulók által végrehajtandó feladatok ellenőrzéséért, regisztrálásáért. e) Az udvartakarítás, létszámellenőrzés, reggeli, délutáni, esti szobavizit, a tisztaság ellenőrzése, a tanulók iskolába való elvonulásának ellenőrzése, a szilenciumi rend és fegyelem biztosítása, másnapi felkészülésének napi szintű, eseti ellenőrzése, ügyeletek. f) A tanulók egészségi és egyéni higiénés állapotának napi szintű ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos intézkedések meghozatala, dokumentálása. g) A reggeli illetve a pénteki szolgálatot követően a lakószobák, közös használatú helységek nyílászáróinak zárása a kulcsok meglétének ellenőrzése és a portán való leadása. h) Kéthetente csütörtökönként a tanulók íróasztalai, szekrényei rendjének ellenőrzése, szükség szerinti takaríttatása. 2.7.2. A szintfelelősi ellenőrzés kiterjed a) A munkaközösség tagjainak az 1. pontban foglalt ellenőrzési kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységeinek ellenőrzésére. b) A szintre bízott munkatervi feladatok szervezésére, ütemezésére, ellenőrzésére: ügyeleti beosztások figyelemmel kísérésére, a végrehajtás előkészítésére. c) Havonta a tanulói károkozások összesítésére, jelentés készítésére. d) A szint általános fegyelmi helyzetének, tisztaságának szilenciumi fegyelmének ellenőrzésére, havonta szintgyűlésen való értékelésére. e) Az éjszakai bejegyzésekről való napi tájékozódásra, késve érkező tanulók elleni elszámoltatás kezdeményezésére a csoportvezető kolléga felé. f) A szintdokumentációk vezetésének ellenőrzésére. 2.7.3. A vezetés ellenőrzési feladatai Igazgatói ellenőrzés Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az igazgató napi rendszerességgel ellenőrzi a helyetteseinek munkáját, a pedagógusok folyamatos munkavégzését. Az ellenőrzés módszerei általában: – a foglalkozási órák, foglalkozások látogatása – írásos dokumentumok vizsgálata – a tanulói munkák é tevékenységük vizsgálata 11

– beszámoltatás (szóbeli, írásbeli) – kérdőíves megkérdezés. a) Alapja  az első két pontban foglaltak ellenőrzése. b) Naponta  a szintek rendjének, tisztaságának ellenőrzése a reggeli (6 - 10 h-között) a délutáni (15 - 19 h-ig) és az esti időszakban.  A szilenciumi fegyelem, a tanulók hollétének, ügyeleti feladatok ellátásának ellenőrzése, korrepetálás, felzárkóztatás ellenőrzése, a tanulói délelőtti bent tartózkodás jogosságának ellenőrzése, az éjszakai ügyeleti füzet ellenőrzése. c) Hetente: a keddi és csütörtöki napokon  az udvar és a sportpályák takarítottságának ellenőrzése,  a munkatervi feladatok megvalósítási ütemének ellenőrzése,  a kárfelvétel végrehajtásának ellenőrzése. d) Havonta:  a csoportnaplók, a szintnaplók, kimenőfüzet, a kimenőkártyák, a foglalkozási naplók, a kulcsfelvételi füzetek, betegfüzet, kárfelvételi jegyzőkönyvek és javítási napló ellenőrzése,  a szintgyűléseken való megjelenés és nyílt értékelés,  a tanulók felvételének és a leszámoltatás szabályosságának ellenőrzése,  az éjszakai ügyeletes tevékenységének, az éjszakai rend és fegyelem ellenőrzése,  a tanulók hétvégi benntartózkodása és hétvégi visszaérkezésének ellenőrzése. Az itt leírtakon túlmenően a nevelőtanár kollégák munkaköri kötelességei közé tartozó feladatokat a vezetés bármely előre be nem jelentett időpontban ellenőrizheti!

6. Az egyes pedagógiai közösségekre átruházható nevelőtestületi feladatok A kollégiumban működő pedagógus közösségek  a nevelőtestület,  a kollégiumi nevelőtanári munkaközösség,  a szintnevelői munkaközösségek,  a fegyelmi bizottság(ok). 1. Nevelőtestület a) Igazgató, igazgatóhelyettes, nevelőtanárok, a könyvtáros-tanár és az informatika-tanár. b) A nevelőtestület tagjai alkotó módon közreműködnek a nevelő munka fejlesztésében az eljárások korszerűsítésében a követelmények és az értékelés egységének kialakításában, a kollégium pedagógiai programjának kidolgozásában és elfogadásában. c) A nevelőtestület döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. d) Döntési jogkörébe tartozik (Nkt. 70.§):  Az intézmény pedagógiai munkájának, nevelési munkatervének kidolgozása és elfogadása.  A Működési Szabályzat elfogadása, módosítása, illetőleg a jóváhagyását megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása.  A kollégiumi munkát összefoglaló, értékelő igazgatói elemzések elfogadása.  A tanulók egyes fegyelmi ügyében való döntés. Például áthelyezés más csoportba, szintre, áthelyezés más kollégiumba, kizárás.  A házirend jóváhagyása. 12

 A kitüntetésre felterjesztés helyi kritériumainak megállapítása.  A kollégium kapcsolatainak és azok elveinek meghatározása. e) A nevelőtestület véleményezési jogköre kiterjed az igazgatói pályázatra benyújtott vezetői megbízásra és a megbízás visszavonására (R.1. 5.§ (10)). Véleményezési jogkörébe tartozik továbbá:  a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó ügyek,  kollégiumi diákkörök indítása,  a kollégiumi versenyek indítása és díjazása,  a pedagógusok munkaidő-beosztásának és foglalkozási tervének, megbízatásainak megállapítása (pl.: a munkaközösség-vezető, ifjúságvédelmi felelős stb.),  a pedagógus álláshelyek pályázati kiírása,  a kollégiumi költségvetés szakmai részének felhasználása,  a kollégiumfejlesztési, beruházási terveinek kialakítása,  pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezése, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerése. f) A nevelőtestület javaslattevő jogköre a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre kiterjed. g) A nevelőtestület döntéseit értekezleteken nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyekre vonatkozóan külön jogszabály vagy rendelet van érvényben (pl.: az igazgató megbízására vonatkozó javaslat). h) A nevelőtestület a jogkörbe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestület tagjaiból állhat, s munkájáról a nevelőtestület köteles beszámolni. i) A nevelőtestület 1/3-ának, vagy a kollégium valamelyik választott testületének kezdeményezésére az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezletet köteles összehívni (R.2. 29.§). 2. A kollégiumi nevelőtanári munkaközösség a) Egy tanévre javaslatot tehet a munkaközösség vezető személyére (megbízatása többször megújítható, max. öt évre adható). b) A munkaközösség dönt:  a továbbképzési programról,  a kollégiumi vezetőséggel egyetértésben a diákkörök (szakkörök, tevékenységi körök stb.) indításáról,  a kollégium teljes nevelőtevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indításáról és értékeléséről. c) A kollégiumi nevelői munkaközösség ellenőrzi a nevelés eredményességét és javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. d) Véleményezési jogkört gyakorol saját területén minden kérdésben, amelyben a nevelőtestületnek is véleményező jogköre van. e) A munkaközösség vezető feladatai: - folyamatosan tájékoztatja a vezetést a szinteken történtekről, kollégáit pedig informálja az aktuális teendőkről - a szintek és a kollégium nevelési tervéből adódó feladatait evidenciában tartja, az ezzel kapcsolatos munkában közreműködik, szervezi azok végrehajtását /teremberendezés, kollégiumi rendezvények, udvartakarítás/ - a vétséget elkövető tanulók ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet - az éjszakai ügyeletesekkel tartja a kapcsolatot, a megfelelő súlyú problémák kivizsgálását kezdeményezi - közreműködik a jutalmazásban, értékelésben 13

- együttműködik a szintfelelősökkel, az éjszakai ügyeletesekkel, a DÖK-patronáló tanárral és az ifjúságvédelmi felelőssel -kötelessége a kollégiumi napi munkavégzéssel kapcsolatos problémákra vonatkozóan az érintett pedagógusnál észrevételt tenni, felhívni figyelmét az elvégzendő feladat végrehajtására, illetve szükség szerint azt az ügyeletes vezető felé jelezni - a kollégium SZMSZ-ének helyettesítési rendje szerint a kollégium igazgatója és igazgatóhelyettese távollétében gondoskodik a helyettesítésükről - figyelemmel kíséri a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit, azonnal jelzi az ezen a területen jelentkező hiányosságokat - bekapcsolódik a kollégium nevelési ütemtervében megfogalmazott rendezvények szervezésébe és lebonyolításába, a nevére kiírt, a nevelési munkatervben meghatározott feladatokat határidőre végrehajtja - távollévő kollégái helyettesítésére javaslatot tesz, közreműködik ügyeleti beosztások készítésében, - a vezetés által közölt információkat, szakmai anyagokat eljuttatja a kollégákhoz - közreműködik a pedagógusok teljesítményértékelésében, az intézményi minőségfejlesztési feladatokban. 3. A nevelőtestületnek javaslatot tehet  a kollégiumi felvétel tartalmi (szociális helyzet, tanulmányi eredmény, magatartás stb.) követelményeinek meghatározására,  kiegészítő programokra, taneszközökre, módszerekre,  központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására,  a csoportfoglalkozások, a tanórán kívüli más foglalkozások programjaira,  a tanulócsoportok kialakítására,  a szintnevelői munkaközösségek vezetőinek személyére. 4. Szintnevelői közösség (R.2. 30. §) a) egy évre (többször megválaszthatóan) megválasztja a szintfelelős vezető-tanárt, b) Dönt:  mint fegyelmi bizottság, a szinten előforduló súlyosabb fegyelemsértési ügyekben saját hatáskörben hozható fegyelmi büntetésről,  az igazgatóval egyetértésben a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapításáról,  a neveltségi szint felmérésének elvégzéséről. c) Javaslatot tesz  a kollégiumi szintes munkaközösségek egyetértésével, címek, kitüntetések adására,  a szinten dolgozó nevelők jutalmazására, annak jellegére és mértékére,  a tanulócsoportok életkor szerinti összetételének és neveltségi szintjének megfelelő foglalkozási tervekre,  az igazgató, illetőleg a nevelőtestület elé utalandó fegyelmi ügyekre,  a pedagógusok munkaidő és ügyeleti beosztására.

7. A kollégium munkarendje 1. Működési rend a) A tanév rendjét az oktatási miniszter évenként kiadott utasítása szabályozza, amely alapját képezi az intézmény működési rendje kialakításának. 14

b) A kollégium a tanév rendjében megfogalmazottaknak megfelelően hétköznapokon hétfőtől-péntekig folyamatosan, pénteken 16 h-ig, illetve vasárnap 16 h-tól áll a tanulók rendelkezésére. c) A kollégium éves munkarendje az intézmény és a kapcsolatos iskolák pedagógiai programjához és munkarendjéhez igazodik, azok megvalósítását szolgálja minden eszközzel. d) Egyedi vagy csoportos kérésre a hét végén is lehetőség van tanulóink számára a bent tartózkodásra. A kérelmek jogosságát az ezért felelős tanár bírálja el. e) A tanítási szünetekben a tanulók benntartózkodása csak külön igazgatói engedéllyel lehetséges. f) Bent maradó tanuló esetén a kollégium a tanulók számára pedagógiai-felügyeletet biztosít. Meleg étkezés igénybevételére a hétvégén a tanulók számára nincs lehetőség. g) A hét végeken, illetve a tanítási szünetekben a tanulók csak igazgatói engedéllyel léphetnek be az intézmény területére. Az éjszakai ügyeletes tanároknak jogában áll a tanulókat, a tanulók által használt helységeket ellenőrizni. h) A kollégiumban az éjszakai nyugodt pihenés biztosításának céljából naponként 2-2 fő éjszakai ügyeletes tanár lát el készenléti szolgálatot. i) A kollégium, mint önálló intézmény, munkáját a pedagógiai program alapján készített éves munkaterv alapján végzi. j) Az iskolák munkarendjéhez igazodva, évente kétszer (félévkor és év végén) értékeli a nevelés különböző területein végzett munkát, felméri a munka eredményeit, megállapítja a hiányosságokat és meghatározza a következő időszak feladatait. k) A tanév elején a nevelési munkatervben megfogalmazott feladatokat mind a nevelőtestület, mind a tanulói önkormányzat megismeri, s ezek szellemében készíti el a DÖ munkatervét, a nevelőtanárok pedig foglalkozási tervüket, nevelési programunkat. l) Félévi és év végi értekezleteken kívül évente két nevelési értekezletet tartunk, amelyeken aktuális nevelési kérdéseket, problémákat beszélünk meg. m) A munkaterv végrehajtásával kapcsolatos napi feladatokat, azok eredményeit, gondjait a havonta (általában keddi napokon tartandó) munkaértekezleteken beszéljük meg. n) A kollégista tanulók az iskolai tanévnyitó ünnepély napján, vagy az azt megelőző napon költöznek be a kollégiumba, s ott tartózkodnak az elméleti és gyakorlati oktatás időtartama alatt. o) A tanulók az iskola által szervezett elfoglaltságokon kívüli időt a kollégiumban töltik. A kollégiumban töltött időt tanulásra, művelődésre, sportra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre szermélyes tárgyaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. p) A kollégista tanulókból csoportokat kell szervezni. Az egyes csoportok létszámát és összetételét az Nkt. 3. sz. melléklete figyelembevételével az igazgató állapítja meg. q) Ha a kollégiumban externátusi ellátást is biztosítanunk kell, a feltételek biztosítása mellett önálló externátusi csoport alakítható. Ennek létszáma a kollégiumi csoportok átlagos létszámának fele. r) A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összefüggésben, kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható. Ennek száma évente maximum 5 nap lehet. Foglalkozás nélküli napokon a tanulók felügyeletét biztosítani kell. 2. Kimenő, eltávozás, távolmaradás a) A tanulók naponta 1 - 2 órás szabad kimenőt kaphatnak, ennek lehetőségeit és formáit a Házirendben szabályozzuk. b) A tanulók minden hétvégén hazautazhatnak. Indokolt esetben az igazgató engedélyével hét közben is haza lehet utazni. 15

c) Több napos tanítási (téli, tavaszi, nyári) szünetekre a tanulók szüleikhez utaznak. Indokolt esetben - igazgatói engedéllyel - az iskolai szünidőt, vagy annak egy részét a kollégiumban is tölthetik. d) Állami gondozott tanulók szünidei ellátásáról az illetékes Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatója gondoskodik. Az állami gondozott tanulók a tanítási szüneteket vagy annak egy részét - igazgatói engedéllyel - tanulótársak családjánál tölthetik. e) Engedély nélküli eltávozásnak kell tekinteni, ha a tanuló a nevelőtanár vagy az igazgató tudta és engedélye nélkül távozik el a kollégiumból és annak okát 24 órán belül nem jelzi az illetékeseknek. Az ilyen tanuló ellen első esetben fegyelmező intézkedést kell tenni, ismétlődés esetén fegyelmi eljárást kell indítani. f) A tanuló távolmaradását - betegség miatti hiányzás stb. - telefonon köteles a kollégium titkárságán vagy nevelőtanárának, az ok keletkezését követő első munkanapon 8 óráig bejelenteni. 3. A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége a) A kollégiumi tanulók valamely intézmény, szervezet, társadalmi egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, sportegyesületek stb.) munkájában az igazgató, a szülő és az osztályfőnök egyetértésével - állami gondozott tanuló esetében szülői egyetértés nélkül - adott engedélyével vehetnek részt. Az engedély határozott időre, vagy egy-egy alkalomra szólhat. b) Az igazgató a DÖ véleményének meghallgatásával engedélyezheti a kollégiumi nevelő hatásokat erősítő, azokat kiegészítő olyan tevékenységek egyéni vagy csoportos végzését, amelyek a tanulók kollégiumi vagy iskolai kötelezettségeinek teljesítését nem gátolják és a tanulók számára nem okoznak túlzott megterhelést. c) A nevelőtanár rendszeresen tájékozódik a tanuló iskolán és kollégiumon kívüli tevékenységéről, s szükség esetén tapasztalatairól tájékoztatja a tanuló osztályfőnökét és a szüleit is. d) Ha a tanuló iskolai és kollégiumi munkájában visszaesés mutatkozik, az engedély - a tanuló fejlődése érdekében - bármikor visszavonható. e) Ha a tanulót valamelyik intézmény, szervezet, egyesület, vállalat engedély nélkül, vagy az engedély visszavonása után is foglalkoztatja, az igazgató panaszt tesz az intézmény felettes szervénél, a tanulót pedig fegyelmileg felelősségre kell vonni. 4. Tanulmányi kirándulások a) A kollégium elsődlegesen az iskolai tanítási időn kívül szervezhet kirándulásokat. b) A kirándulásokat a nevelőtestület döntése alapján a diákönkormányzat véleményének kikérésével kell megtervezni és megszervezni. c) A kirándulásokhoz minden 20 (húsz) tanulóhoz egy nevelőtanár kísérőt kell biztosítani. Elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést vinni kell. d) A kirándulás költségeit úgy kell megtervezni, hogy az minden résztvevő tanuló számára elfogadható legyen. Állami gondozott tanulók kiadásait a diákjóléti célokra tervezett előirányzatból lehet fedezni. A kísérő tanár költségeit lehetőség szerint a kollégiumi költségvetés biztosítja. e) A tanulók szorgalmi időben történő külföldi utazását az iskola igazgatója engedélyezi. Állami gondozott tanulóknál az intézeti gyám egyetértése szükséges. f) Kollégium dolgozóinak külföldi utazásához a szorgalmi időben az intézet igazgatójának engedélye szükséges, ha ez szabadság engedélyezésével jár. 5. A kollégium munkarendje, létesítmény használat a) A kollégiumban folyamatos munkarendben állandó portaszolgálat üzemel. 16

b) A pedagógusok munkaidő beosztását - a szintközösségek javaslatainak bekérése után évente az igazgató készíti el, a szabadságolási ütemterv elkészítéséért az igazgatóhelyettes felelős. c) Az intézménybe való belépés a kollégium valamennyi dolgozójára vonatkozóan - a munkavégzés esetét kivéve - az igazgató tudomásával történhet. d) A tanuló hétvégeken, illetve tanítási szünetekben történő bent tartózkodására, a helyiség használat rendjére a magánlakhatáshoz való jog tiszteletben tartásával, a kollégiumi házirend vonatkozó pontjai a mérvadók. e) A kollégisták napi munka és életrendjét a házirend 4. pontjában megfogalmazottak szabják meg. f) A kollégium kulturális és sportlétesítményei - könyvtár, szám.tech. terem, angol labor, kondicionáló terem, sportpályák - működési rendjüknek megfelelően, illetve a sportpályák esetén a házirendben megfogalmazottak szerint tartanak nyitva, állnak a tanulók rendelkezésére. 6. A vezetők benntartózkodási rendje, feladatmegosztás, helyettesítés Az intézményben a következő megbízás alapján ellátott vezetői beosztások vannak: a) Igazgatót (intézmény-vezetőt) öt évre a KLIK bízza meg. Munkaköri feladatait a munkaköri leírásában, illetve a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint heti 40 órában látja el. Távolléte esetén feladatai ellátásáról az igazgatóhelyettes gondoskodik. Tartós távolléte idején helyettesítéséről feladatmegosztás alapján az igazgatóhelyettes és a jogszabályoknak megfelelő korlátozással a munkaközösség vezető gondoskodik. Az igazgatóhelyettes távolléte esetén gondoskodik az igazgatóhelyettes helyettesítéséről. b) Igazgatóhelyettes: munkaköri leírása alapján heti 40 órában látja el munkakörét, kötött munkarendben. Munkarendjét évente az igazgató határozza meg úgy, hogy az igazodjon az intézmény működéséhez. Munkaköri leírásában meghatározottakból kiindulva elsődleges feladata az intézményben folyó nevelő-oktató tevékenységgel kapcsolatos vezetési funkciók gyakorlása. Feladata az intézmény sport és kulturális életének irányítása, kapcsolattartás az iskolákkal, szülőkkel. Különleges feladata, hogy az igazgató tartós távolléte esetén az igazgató által átruházott munkáltatói jogkör alapján munkáltatói jogokat gyakoroljon. A gondnoki tevékenység révén gondoskodik a működéshez szükséges tárgyi és humán feltételrendszer biztosításának megszervezéséről, erre vonatkozóan az igazgatót tájékoztatja, javaslatokat tesz. Távolléte esetén helyettesítéséről az igazgató gondoskodik. Az igazgató és igazgatóhelyettes rendkívüli esetben történő távolléte esetében helyettesítésükről a munkaközösség vezető gondoskodik. c) Nyitvatartási időben a kollégium igazgatója, távolléte esetén az igazgatóhelyettes az intézményben tartózkodik. 7. Belépés és a benntartózkodás rendje a kollégiummal nem jogviszonyban állók számára a) a kollégisták a kollégium Házirendjében foglaltak szerint fogadhatnak látogatókat b) a „látogatók” beléptetése az intézménybe a portán keresztül, a „látogatók könyvébe” történő regisztrálással történik, amelynek végrehajtásáért az éppen ügyeletes portás a felelős. c) a „látogatók” csak rendkívüli esetben - igazgatói, ügyeletes vezetői engedéllyel mehetnek fel a szintekre. d) egyéb vonatkozásban a portaszolgálatos munkatársak munkaköri leírásában leírtak a mérvadóak. 17

e) a „látogatók” benntartózkodásának/belépési jogosultságának magállapítása a mindenkori főügyeletes tanár vagy ügyeletes vezető munkaköri feladatai közé tartozik (ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik). 8. Felvétel a kollégiumba, a kollégiumi tagság tartama, megszűnése (Nkt. 50.§, 52.§, 53.§) 1. Felvétel elvei a) a tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, b) a kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója dönt, c) a felvétel során mérlegelni kell a tanuló szociális helyzetét, a bejárási lehetőségeket, a tanuló előző évi kollégiumi magatartását, d) a felvétel egy tanévre szól. A felvételi kérelemhez csatolni kell a Felvételi adatlapot és az első felvétel esetén a közösségi elhelyezésre való alkalmasságot tanúsító orvosi igazolást, valamint iskolalátogatási igazolást. 2. A kollégiumi tagság tartama a) az iskolába jelentkező tanuló az iskolába való jelentkezéssel együtt jelentkezhet a kollégiumba is. A következő tanévre - elsődlegesen a szorgalmi idő utolsó napjáig -, ha a jelentkezés idején már kollégiumi tag, közvetlenül a kollégiumban. Amennyiben van üres férőhely, a tanév bármely időpontjában igényelhető kollégiumi felvétel. b) a gyámhatóság által kezdeményezett felvételt soron kívül teljesíteni kell. c) a kollégiumi tagság a gyámhatóság által kezdeményezett és az állami gondozott tanulók esetében a tanulói jogviszony fennállásáig egyébként egy tanévre szól. 3. A kollégiumi tagság megszűnése 3.1. Megszűnik a kollégiumi tagsága a) a tanév végén, b) annak, akit fegyelmi büntetésként a kollégiumból vagy az iskolából kizártak a határozat jogerőre emelkedésének napján, c) akinek kollégiumi tagságát térítési díj hátralék miatt az igazgató megszünteti, a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, d) annak, aki a kollégiumi tagságról lemond, a bejelentésben megjelölt napon. Kiskorú tanköteles tanuló esetében csak a szülő vagy a gyám mondhat le a kollégiumi tagságról, e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján, f) az a. és a c. pontban megfogalmazottak nem érvényesíthetők, amennyiben a tanuló még tanköteles. 3.2. Állami gondozott tanuló tagságának megszűnése a) az állami gondozott és a gyámhatóság által felvett tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésekor, egyébként a tanév utolsó napján, b) az állami gondozott fiatal részére engedélyezhető, hogy indokolt esetben tanulmányainak befejezését követően - legfeljebb a következő tanév kezdetéig - a kollégiumban maradhat, c) az állami gondozott fiatal a kizárásra vonatkozó fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után, ameddig a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója az elhelyezésről nem gondoskodik, a kollégiumban marad, 18

d) ha kiskorú tanuló kollégiumi tagságát kell térítési díj hátralék miatt megszüntetni, kollégium igazgatója köteles gyámhatóság intézkedését kérni.

9. A kollégista tanulók tevékenységének értékelése 1. Fegyelmi eljárás A kollégista tanuló, ha a kollégiumi tagságával kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanul, de súlyosan illetve ismételten megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető (Vhr. 4.§ (1)) A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) kizárás. A fegyelmi határozatot a b) esetben a kollégium igazgatója, c) esetben a kollégium nevelőtestülete hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során figyelembe kell venni. A fegyelmi bizottság tagjai:  a kollégium nevelési igazgatóhelyettese, a bizottság elnöke,  a tanuló szintfelelőse,  a tanuló csoportvezetője,  a diákönkormányzat képviselője,  a kollégium ifjúságvédelmi felelőse. Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja az eljárás kezdeményezője. A fegyelmi eljárásra meg kell hívni a kollégista osztályfőnökét és az iskola igazgatóját, valamint a kiskorú tanuló szülőjét vagy gondviselőjét (Vhr. 4.§). A tanulót a szülő, gondviselő távollétében más is képviselheti. A fegyelmi eljárás kezdeményezője az eljárás megindításához a tényanyagot írásban köteles beterjeszteni a fegyelmi bizottsághoz, vagy tantestülethez. A tényállást sokoldalúan tisztázni kell, s a kollégium tagjának lehetőséget kell biztosítani a védekezésre. A fegyelmi bizottság a fenti büntetéseken kívül mellékbüntetést is kiszabhat, pl. a tanulót más csoportba helyezheti, javasolhatja a tanuló másik kollégiumba való áthelyezését. A fegyelmi büntetést kiszabó testületnek - mérlegelve az eset szándékosságát vagy ismétlődését - lehetősége van súlyosbító előterjesztést tenni, vagy a büntetés végrehajtását meghatározott időre felfüggeszteni. A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a tárgyalás során kiderül, hogy az eset nincs kellően bizonyítékkel alátámasztva, vagy a vétség foka nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását. Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem szükséges írásban megküldeni, ha azt a kiskorú szülője és osztályfőnöke tudomásul vette és fellebbezés jogáról lemond. Az állami gondozott tanuló esetleges kizárása esetén, a határozat jogerőre emelkedése esetén mindaddig a kollégiumban marad, amíg a GYIVI igazgatója az elhelyezéséről gondoskodik. A kizárás büntetés a határozat jogerőre emelkedése után, a fellebbezési idő leteltével lép életbe. Olyan esetben, amikor a tanuló jelenléte káros a közösségre, a fellebbezési idő leteltéig a kollégiumi tagság ideiglenes szüneteltetését lehet elrendelni. A fegyelmi határozat ellen 15 napon belül fellebbezni lehet, az a) és a b) pontok esetében az intézmény igazgatójánál, a c) pont alatti büntetés esetében az illetékes szakigazgatási szervhez, de az intézmény igazgatóján keresztül. 19

10. A kollégiumban fizetendő térítési díjak megállapítása és a fizetés rendje A kollégiumban térítési díjat csak az étkezésért kell fizetni. A fizetendő díj mértékét a MMJV rendeletben szabályozza. 1. A nyersanyagnorma 100%-át az 1-2 gyermekes szülők, 50%-át a 3 vagy több gyermekes szülők és a gyermekvédelmi támogatásban részesülők fizetik. 2. A hónap közben történő étkezési lemondást, vagy igénylést két nappal korábban kell bejelenteni. 3. Szociális okok miatti rászorultság esetén a tanuló gondviselője a lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól hozzájárulást kérhet az étkezési térítési díj fizetéséhez vagy kérheti a térítési díj fizetésének átvállalását. 4. Az intézmény fenntartója határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a kollégium igazgatója dönt további kedvezmények nyújtásáról, tanulmányi eredmények, vagy szociális helyzet alapján.

11. A kollégium szakmai ellenőrzése, a kollégiumban elhelyezett tanulók és a kollégiumi foglalkozások látogatására vonatkozó szabályok 1. A kollégium, mint nevelési - oktatási intézmény szakmai tekintetben önálló. A fenntartói irányítás nem sértheti a kollégium szakmai önállóságát az intézmény szakmai, döntési hatáskörét. A pedagógiai munka szakmai ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel az országos szakértői névjegyzékben. A fenntartó a foglalkozási és pedagógiai program végrehajtását a szakmai munka eredményességét: a) szakértői vélemény, b) az intézmény által készített (tanévenként egy alkalommal) beszámoló alapján értékelheti. A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább két nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetni kell az intézmény vezetőjével az időpont, forma, módszer stb. vonatkozásában. A pedagógiai értékelő tevékenység megállapításait nyilvánosságra kell hozni. Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát. 2. A kollégium rendezvényei, foglalkozásai és tanulói látogatásra jogosultak: a) a főhatóságunk megbízottai, b) a fenntartó képviselői, c) a GYIVI munkatársai, d) a kapcsolatos iskolák nevelőtestületeinek tagjai, e) a tanulók szülei, f) más személyek, akiknek a kollégium igazgatója engedélyezte. 3. A kollégiumban a fenntartó szakirányú ellenőrzéssel megbízott dolgozói a kollégium igazgatójának tudtával végezhetik feladatukat. Állami gondozott tanulók esetében eljárásra az illetékes Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója és a tanuló nevelőszülője jogosult. 4. A Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium működésének törvényes felügyeletét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el.

12. A szakkörök formái és működése 1. 2.

A szakkörök szervezése önkéntes jelentkezés alapján, az érdeklődésnek megfelelően történik. A szakkör az érdeklődésnek megfelelően meghatározott létszámmal működhet. Minimális létszáma: 10 fő. 20

3. a) b) c) 4. a) b) c) 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. a) b) c) d) 14.

A szakkörök fajtái: A kollégium költségvetésében tervezett és az igazgató által engedélyezett szakkör. A DÖ javaslata alapján szervezett és az általa működtetett szakkör. Társadalmi szakkör vagy diákkör. A szakkör vezetése választott vezetők útján történik. A kollégium költségvetésében tervezett szakkör esetében a szakkörvezető személyét a tantestület véleményezése alapján az igazgató jelöli ki. A DÖ által működtetett szakkör vezetőjét a DÖ választja a kollégium vezetőjének jóváhagyásával. A szakkörök diákvezetőit a szakköri tagok választják. A DÖ saját pénzeszközeiből támogatást adhat a kollégiumi költségvetés keretében működő szakkör számára. A szakkörvezető tanárt, ha a szakköri tagok száma 10 vagy annál több, díjazás illeti meg, amennyiben azt rendes heti munkaidején túlmenően végzi. Ha a szakkör vezetője tevékenységét díjazás ellenében végzi, megbízásának feltételeit írásban kell rögzíteni. Ha a szakkör létszáma 10 fő alá csökken, a szakkört fel kell oszlatni. Bármelyik szakkör tagja csak kollégista lehet. A szakkörben a szakköri tagok a vezető útmutatásai alapján önállóan tevékenykednek. A szakköri tagokat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A szakkör munkatervét a szakkör tagjai a szakkör vezetővel együtt állítják össze, és a szakköri foglalkozások idejét is közösen állapítják meg. A szakköri tagok kötelességei és jogai A szakkör tagjainak a foglalkozásokon rendszeresen részt kell venniük. A szakkör helyiségeinek, berendezési tárgyainak, felszereléseinek, eszközeinek gondos kezelése és védelme alapvető kötelesség. A szakkörben készült munkák a kollégium tulajdonát képezik, kivéve a saját nyersanyagból készült munkákat. szakkörökkel kapcsolatos versenyek, pályázatok meghirdetésében a diákönkormányzatoknak véleményezési joga van. Ebbe a témakörbe tartozó egyéb kérdésben, a házirend megfelelő pontját kell figyelembe venni.

13. A kollégiumi hagyományok ápolása, kapcsolataink A kollégiumi hagyományokat ápoljuk, azokat ünnepségek, megemlékezések formájában tartalommal töltjük meg. 1. Ünnepélyek, megemlékezések 1.1. Az iskolai által előírt ünnepélyeken, megemlékezéseken a tanulók az iskolában vesznek részt. Ezeken az alkalmakon külön ünnepélyt a kollégiumban nem kell tartani. A kollégium a maga sajátos eszközeivel járul hozzá az ünnepélyek élményének fokozásához (Fórum-tabló készítése, pályázatok kiírása, kiállítások szervezése, plakátverseny stb.). 1.2. A megfelelő időpontban az iskolától függetlenül meg kell tartani a tanévnyitó és tanévzáró szintgyűléseket, a kollégium névadójának megünneplését - ennek keretében az új DÖ eskütételét - továbbá azokat az ünnepségeket, amelyeket hagyományaink ápolása igényel és a kollégiumpedagógiai programja, munkaterve tartalmaz, illetve a tanév rendje előír (pl.: a végzősök búcsúztatása, elsősök fogadalomtétele, a Petőfi-hét rendezvényei). 1.3. A kollégium hagyományainak szellemében rendezzük meg az éves ismeretterjesztő előadásokat, a vers és prózamondó versenyt, a különböző sportrendezvényeket. 21

1.4. Arra kell törekedni, hogy a kollégiumi ünnepélyek szervezési és tartalmi munkájából a DÖK minél nagyobb részt vállaljon. 1.5. Az egyéb szervezett ünnepségeket, alkalmakat - mint a Csacsiavató, Mikulás ünnepség, stb. - lehetőleg a diákönkormányzat rendezze az igazgató és a nevelőtestület tudtával. 1.6. A kollégiumi ünnepségeken a nevelőtestület tagjainak, a kollégium tanulóinak megjelenése kötelező, kivéve a kötelező iskolai foglalkozásokon résztvevő tanulókat. Ezekre az ünnepségekre az igazgató és a DÖ-titkár meghívhatja a kapcsolatos iskolák képviselőit, a szülők és a fenntartó képviselőit. 1.7. Más szerv által rendezett ünnepélyeken, összejövetelek a kollégium tanulói az igazgató tudtával és engedélyével vehetnek részt. 2. Kapcsolatok A kollégium hagyományainak ápolása keretén belül gondozzuk a már kialakult kapcsolatainkat: 2.1. Az iskolákkal - elsősorban a tanulóink jelentős részét adó Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola, Andrássy Gyula Szakközépiskola, Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Kandó Kálmán Híradástechnikai Szakközépiskola, Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola, Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola, Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolával, Magister Gimnázium, Diósgyőri Gimnázium, 2.2. A művelődési házakkal - főként az Ifjúsági és Szabadidő Házzal, 2.3. A Miskolci Nemzeti Színházzal, 2.4. A sportegyesületekkel (DVTK, MISI, MVSC), 2.5. Ifjúsági szervezetekkel, ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakszolgálatokkal, 2.6. A szülőkkel-szülői értekezleteken, levelezés és szükség esetén családlátogatás útján és a minőségbiztosítási rendszerünkben meghatározottak szerint. A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás formái: évente két alkalommal megbeszélés, illetve írásos érintkezés. 2.7. A TIT Miskolc városi szervezetével, 2.8. A Vöröskereszt helyi szervezetével és a Máltai Szeretetszolgálattal. Az iskolákkal fenntartott kapcsolat elsősorban nevelőtanári feladat. (L.: a szabályzat III. fejezetének 2. pontját). Új kapcsolat létesítése esetén is hagyományai szellemében járunk el, s mindig tanulóink érdekeit tartjuk szem előtt. 2.9. A testvérintézményeinkkel a Teleki Tehetséggondozó Kollégiummal, Szemere Bertalan Szakközépiskola és Kollégiummal, továbbá a Karacs Teréz Leánykollégiummal való kapcsolataink közös sport és kulturális rendezvények szervezésére, illetve egymás rendezvényein való részvételre terjednek ki. 2.10. A fenntartóval 2.11. A felügyeleti szervekkel 2.12. A munkavállalói érdekképviselettel 2.13. Üzleti partnereinkkel 2.14. A Második Otthon Kollégiumi Alapítvánnyal 3. A vezetők és a szülői szervezet, intézményi tanács közötti kapcsolattartás 3.1. Minden olyan kérdésben az intézmény vezetője kikéri a szülői szervezet és az intézményi tanács véleményét, amely az intézmény működése szempontjából meghatározó jelentőségű, továbbá minden olyan kérdésben, amelyet valamely jogszabály ír elő. 3.2. Kapcsolattartás formái: e-mail, levelezés, telefon. Gyakorisága: évente min. 1 alkalommal, illetve szükség szerint. 22

14. A kollégium létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje 1. Az intézmény alaprendeltetését nem sértheti, az esetleges bérbeadással kapcsolatban az MKMK-nak, mint az épület üzemeltetőjének minden esetben kötelessége egyeztetni a KLIK-kel, mint a szakmai fenntartóval. 2. Könyvtárunk helyiségének használatát a Működési Szabályzat mellékleteként szereplő Könyvtári Működési Rend szabályozza. 3. Egyéb e témakörbe tartozó kérdések tekintetében a Házirend 5. pontja a mérvadó.

15. Az anyagi felelősség, kártérítés Az anyagi felelősség érvényesítésére vonatkozóan a Nkt. 59.§ rendelkezéseit kell alkalmazni. 1. Ha a kollégiumot kár éri, az igazgató köteles:  a károkozás körülményeit kivizsgálni,  az okozott kár nagyságát felmérni,  a károkozó személyét megállapítani. 2. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt a kollégium tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható kiskorú tanuló szüleit írásban haladéktalanul tájékoztatni kell. 3. Ha a tanuló kártérítési felelőssége megállapítható, a tanulót illetve a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. 4. A tanuló által okozott kárért a tanuló gondviselője a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles helytállni. 5. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér egyhavi összegének:  gondatlan károkozás esetén 50%-át,  szándékos károkozás esetén max. a legkisebb munkabér 5 havi összegét. 6. Szándékos károkozás esetén a tanuló a teljes kárt köteles megtéríteni. 7. A tanuló a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. 8. A kollégium által szervezett foglalkozásokon (rendezvényeken) keletkezett károkozásokért is alkalmazni kell a felelősségre vonást. 9. A tanuló iratait, bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg.

16. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A kollégium nem tud orvosi ellátást biztosítani, mert erre nincsen jogszabályi felhatalmazása. A kollégistáink egészségügyi felügyeletét a kollégiumi nevelőtanárok és a kollégiumi ápolónő látják el. Ennek formái az alábbiak:  a szinten lévő ügyeleti naplóba a beteg tanulók regisztrálása.  a tanulók szakrendelésre való irányítása az ügyeletes tanár vagy az ápolónő által.  az iskola értesítése a tanuló távollétéről az iskolatitkár közreműködésével  a meghozott orvosi intézkedésről, amennyiben az súlyos, illetve a tanuló nem utaztatható a szülő tájékoztatása és szükséges esetben a tanuló elkülönítése  A foglalkozási időn kívüli időszakban történt megbetegedések (balesetek ügyében való szükséges intézkedések meghozatala), minden esetben az ügyeletes, vagy a csoportvezető tanár feladata.

23

17. A vezetés és a DÖK kapcsolata A kollégium vezetése a kollégium diákönkormányzatának SZMSZ-ében foglaltak szerint, az ott szabályozott kérdésekben, valamint minden a kollégisták nagyobb tömegét érintő kérdésben a DÖK vezető szervével, illetve a diákönkormányzati képviselőkkel együttműködik. Formái:  hetente ülésezés.  egyedi/rendkívüli esetekben sürgősségi ülés vagy konzultáció.  írásos beadványok, kérelmek, beszámoló, zárszámadás készítése.  a DÖK részére készített írásos vezetői tájékoztatók. A kollégium vezetése a DÖK vezető szervének működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételrendszert, mindenkor térítésmentesen biztosítja.

18. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az kollégium udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és a kollégium parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményen kívül tartott kollégiumi rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az kollégiumban és az azon kívül tartott kollégiumi rendezvényekre olyan tanulót, aki – a kollégiumi rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy a diák nevelőtanára, illetve a szolgálatot teljesítő ügyeletes tanár.

19. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak feladatai bombariadó esetén (Polgárvédelmi feladatok ellátása) Napjainkban elszaporodtak a telefonon bejelentett robbantásos fenyegetések. Minden bejelentést, fenyegetést rendkívüli eseménynek kell tekinteni és komolyan kell venni. Senki sem tudhatja, hogy a fenyegetés igaz, vagy sem. A bejelentés, fenyegetés után azonnal bombariadót kell elrendelni és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A bombariadó elrendelése fokozott feladatok elé állítja az intézmény vezetését, valamennyi alkalmazottját. Legfontosabb feladat az emberi élet mentése. A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a következő intézkedéseket léptetjük életbe. 1. Feladatok bombariadó esetén  az a dolgozó, aki a fenyegetést vette, értesíti a vezetés valamelyik tagját, aki a munkaidő-beosztás szerint az épületben tartózkodik. A kapott információ után a vezetés bármely tagja köteles a bombariadót elrendelni.  azonnal értesíteni kell a rendőrséget, bejelenteni, hogy ki vette a hívást, mit helyeztek el az épületben, mikor várható a robbanás ideje. Meg kell adni a fenyegetett intézmény pontos megnevezését, címét, hogy kiket és mit veszélyeztet az esetleges robbanás.  a rendőrségi bejelentés után azonnal riasztani kell a szinteken lévő tanárokat, a gondnokot, portást,  a szinteken tartózkodó tanárok azonnal riasztják az épületben tartózkodó diákokat és haladéktalanul megkezdik a kivonulást. Kivonulni az épület előtti Bajcsy-Zsilinszky útra kell. 24

 az MKMK részéről a gondnok riasztja a technikai dolgozókat (karbantartó, takarítók, konyhai dolgozók). A technikai dolgozók is kötelesek kivonulni a Bajcsy-Zsilinszky útra.  az igazgató távolléte esetén helyettese, mindkettőjük távolléte esetén a portás elzárja a fő gázcsapot és elhagyja az épületet,  a vezetés tagjai végig ellenőrzik az épületet, hogy mindenki elhagyta-e azt,  az intézmény vezetője telefonon értesíti a Humán Főosztályt, valamint a Miskolci Tankerületet az eseményről,  a rendőrségi ellenőrzés után a tanárok biztosítják a tanulók felvonulását a szintekre.  az igazgató a megtörtént eseményről jegyzőkönyvet vesz fel, melynek 1 példányát megküldi a Humán Főosztálynak, valamint a Miskolci Tankerületnek, 1 példányt pedig az irattárban helyez el. 2. Polgári védelmi feladatok Az intézmény vezetése a Polgári Védelem megkeresése esetén - hó helyzet, árvízveszély, egyéb katasztrófahelyzet - a kollégium szabad férőhelyeinek terhére a Polgári Védelem Parancsnokságával együttműködik.

20. Könyvtári SZMSZ (csatolva a dokumentum végén)

25

21. Kapcsolattartás a szülői szervezetekkel, együttműködés rendje A kollégiumban szülői munkaközösség működik. A szülői munkaközösség tagjait a nevelőtanári munkaközösség javaslata alapján az igazgató kéri fel. A szülői munkaközösség 3 főből áll, amely évente elnököt választ. A szülői munkaközösség évente legalább két alkalommal ülésezik, amelyre a kollégium képviselőit is meghívja. A szülői munkaközösség véleményezési és egyetértési jogot gyakorol valamennyi olyan kérdésben, amelyet a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A szülői munkaközösségi jogviszony a tanuló kollégiumi jogviszonyának befejeztével megszűnik. A szülői szervezet működéséhez szükséges feltételeket az intézmény térítésmentesen biztosítja. A szülői munkaközösség véleményezési és egyetértési joga kiterjed a kollégium pedagógiai programjára, házirendjére, valamint javaslatot tehetnek a kollégiumi tanulókat érintő bármely kérdés vonatkozásában.

22. Dokumentumok nyilvánossága, betekintés rendje Az intézmény alapdokumentumai közül a pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, a kollégiumi tanulók és szüleik által a kollégium könyvtárában, nyitvatartási időben megtekinthetők. A kollégium házirendje a tanulók kollégiumi jogviszonyának létesítésekor a tanulóknak és szüleiknek átadásra kerül, továbbá arról a tanév elején szülői értekezleten, illetve a kollégistáknak szintgyűlések keretein belül tájékoztatást adunk. Az alapdokumentumok megtekinthetőek a kollégium honlapján is.

23. Kötelező mellékletek  Adatkezelési szabályzat,

24. Záró rendelkezések  Közzétételi kötelezettség teljesítésének módja: www.petofi-koll.sulinet.hu  Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot a kollégium nevelőtestülete és diákönkormányzata 2013. március hónapban megtárgyalta és 2013. március 29-én elfogadta.  A szabályzat a fenntartói jóváhagyást követően lép hatályba és visszavonásig érvényben marad.  Módosítás feltételei: jogszabályi változás esetén a SZMSZ-t a nevelőtestület határozatilag módosíthatja a diákönkormányzat, intézményi tanács véleményének kikérése mellett. Miskolc, 2014. január 16.

…………….………… DÖK titkár

…………………. Polyák Ferenc igazgató

………………………… intézményi tanács képviselője

............................................ Zsiga László munkaközösség vezető

26

A KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Szűcs-Fazekas Beáta könyvtáros-tanár Jóváhagyta: Polyák Ferenc igazgató

Miskolc, 2013. március 28. 27

I. A könyvtár feladatai A Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium szervezetileg önálló intézmény. A könyvtár elsődleges feladata a kollégium pedagógiai programjának függvényében fogalmazható meg: a tanulmányi munka segítése, a tanulók közti egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a tehetséggondozás segítése. Természetesen éppily fontos, hogy biztosítani tudjuk a pedagógusok szakmai munkájához, fejlődéséhez és továbbképzéséhez szükséges könyvtári hátteret is. Másodlagos feladatunk a szabadidő tartalmas kitöltésének elősegítése: a szilencium biztosítása, a különféle szakkörök, korrepetálások, versenyek megtartása. Intézményünkben évente megközelítően 260-270 diák nyer befogadást, akik 10-15 tanintézetből érkeznek a kollégiumba. Vannak azonban úgynevezett „bázisiskoláink”, ahonnan a tanulók évről évre jelentős számban kerülnek nálunk elhelyezésre.

II. A könyvtár állománya A kézikönyvtár és a szépirodalmi állományrész lefedi a nevelés és oktatás alapvető igényeit. A szakirodalom változó képet mutat, bizonyos szakterületeken megfelelő más területeken pedig hiányosságok mutatkoznak. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Könyvtárunk állománya vétel, ajándék útján gyarapodik. Gyűjtőköri profilba nem illő kiadványokat még ajándékba sem fogadunk el. A könyvtárba érkező (gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 6 napon belül állományba vesszük. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben ellátjuk a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jellel. A gyarapítási tevékenységet kiegészítő állományapasztás a jogszabályban előírt időszakonkénti állományellenőrzéssel együtt történik (3 évente). Az állományból kivonásra kerülnek a tartalmilag elavult, fizikailag megrongálódott dokumentumok. Minden kivonási folyamatot megelőz egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros-tanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és a kollégium bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik.

28

A gyűjtés területei: Időbeli határa: az utolsó 20-25 év könyvtermése. Természetesen ezt nem lehet mereven értelmezni, korábbi kiadású dokumentumokat is megőrzünk, ha megfelelnek a gyűjtőköri alapelveknek Nyelvi határa: elsősorban magyar nyelvű kiadványok beszerzése jellemző, de tekintettel kell lenni az idegen nyelvek oktatási igényeire is (idegen nyelvű segédkönyvek, szépirodalom gyűjtése).

A gyűjtemény formai meghatározása

III.

1. Írásos, nyomtatott dokumentumok (könyvek, segédkönyvek, atlaszok stb.) 2. Audiovizuális ismerethordozók (CD-lemez, videokazetta, DVD) 3. Számítógéppel olvasható ismerethordozók (CD-ROM) 4. Egyéb dokumentumok (pedagógiai program, SzMSz, oktatási segédanyagok, intézményi tájékoztató

dokumentumok)

IV.

A könyvtár használatának szempontjai

Az állomány a használat szempontjából három nagyobb csoportra oszlik: 1. Kézikönyvtár: állománya nem kölcsönözhető, csak helyben használható 2. Törzsállomány: a gyűjtemény legnagyobb kölcsönözhető része ismeretközlő irodalom szépirodalom 3. Különgyűjtemények: nem kölcsönözhető (audiovizuális ismerethordozók, számítógéppel olvasható ismerethordozó)

V. A gyűjtemény tartalma A kollégiumi könyvtár a kollégium információs központja, ezért elsődleges feladata, hogy biztosítsa a neveléshez, a tanításhoz és a tanuláshoz nélkülözhetetlen információkat és információhordozókat. Mindazok a dokumentumok, amelyek ezekhez a folyamatokhoz szorosan kapcsolódnak, a gyűjtemény főgyűjtőkörét alkotják. Azok a dokumentumok pedig, amelyek közvetve kötődnek a könyvtár munkájához, annak másodlagos funkcióját szolgálják, a mellékgyűjtőkört képezik. A könyvtár nem gyűjti a tankönyveket, hiszen a kollégium tanulói nagyon sok különféle iskolából kerülnek ki és nem tudjuk biztosítani, hogy mindenféle iskola minden évfolyamán használatos könyveket beszerezzük. A következőkben az ETO szakrendje szerinti csoportosításban soroljuk fel a gyűjtési területeket, végül a szépirodalmat. 29

Ismeretközlő irodalom 0 Kultúra és tudomány Főgyűjtőkör: általános enciklopédiák és lexikonok a művelődéstörténet, a kultúra, a tudományok összefoglaló művei, könyvtári módszertani kiadványok, a könyvtári munkához szükséges segédanyagok Mellékgyűjtőkör: a kultúra és tudomány válogatott irodalma 1 Filozófia Főgyűjtőkör: filozófiai lexikonok, szakszótárak, filozófiatörténeti összefoglaló művek, etikai lexikonok, szótárak, összefoglaló művek, a nevelési programhoz felhasználható etikai szak- és ismeretközlő művek, esztétikai lexikonok, szótárak, összefoglaló művek Mellékgyűjtőkör: a tananyagban szereplő filozófusok válogatott művei, filozófiai, etikai és esztétikai résztanulmányok 150 Pszichológia Főgyűjtőkör: pszichológiai lexikonok és szakszótárak a tananyaghoz kapcsolódó szak- és ismeretközlő irodalom, összefoglaló művek, fejlődés- és nevelés lélektani összefoglaló művek önismeretre, önnevelésre vonatkozó ismeretközlő irodalom 2 Vallás Főgyűjtőkör: Szentírás vallási és bibliai lexikonok, bibliai, teológiai és liturgiai szótárak, bibliai atlaszok, szakés ismeretközlő irodalom a hit, erkölcs és kultúra témaköréből, egyháztörténeti művek, hitmélyítő irodalom Mellékgyűjtőkör: a világ vallásait ismertető összefoglaló monográfiák 290 Mitológia Főgyűjtőkör: mitológiai enciklopédiák, lexikonok összefoglaló mitológiai monográfiák Mellékgyűjtőkör: mitológiai történetek, mondagyűjtemények 300 Szociológia Főgyűjtőkör: összefoglaló szociológiai szakmonográfiák modern és klasszikus szociográfiák

320 Politika Főgyűjtőkör: politikai lexikonok és szakszótárak a történelem tananyagához igazodó politikatörténeti művek és politikai 330 Közgazdaságtan Mellékgyűjtőkör: közgazdasági lexikonok, válogatott gazdaságtörténeti és gazdasági szakirodalom 340 Jog és államtudomány Főgyűjtőkör: az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok és segédletek, családjogi törvény, emberi jogokat, a gyermekek jogait megfogalmazó törvény, ezzel kapcsolatos szakirodalom, Magyarország 30

Alkotmánya, alkotmányos intézményrendszerünket bemutató, állampolgári nevelést segítő ismeretközlő irodalom 350 Államigazgatás, hadtudomány Mellékgyűjtőkör: államigazgatási kézikönyvek, hadtudomány és honvédelem ismeretközlő irodalma, hadtörténeti feldolgozások, képes albumok 360 Népjólét Főgyűjtőkör: gyermek- és ifjúságvédelem jogszabályai, szakirodalma 370 Pedagógia Főgyűjtőkör:

pedagógiai

lexikonok,

kézikönyvek,

monográfiák,

neveléstörténeti

összefoglalók

és

résztanulmányok, általános és szakdidaktika, családi és kollégiumi neveléssel foglalkozó művek, tanulásmódszertani ismeretközlő irodalom Mellékgyűjtőkör: a pedagógia határterületei 380 Mértékügy Mellékgyűjtőkör: mértéklexikon, mértékekkel, mértékrendszerekkel, azok történetével foglalkozó ismeretközlő irodalom 390 Néprajz Főgyűjtőkör: néprajzi lexikonok, magyar néprajzi monográfiák, a magyar népművészet reprezentatív kiadványai, az illemtan ismeretközlő irodalma Mellékgyűjtőkör: az egyetemes néprajz összefoglaló kiadványai, magyar néprajzi résztanulmányok

510 Matematika Főgyűjtőkör: matematikai lexikonok, enciklopédiák, szakszótárak, a tananyaghoz kötődő matematikai szak- és ismeretközlő irodalom, matematikatörténeti kézikönyvek, feladatgyűjtemények Mellékgyűjtőkör: matematikai játékok, fejtörők 520 Csillagászat Főgyűjtőkör: összefoglaló csillagászati kézikönyvek, csillagászati atlaszok Mellékgyűjtőkör: a szakterület válogatott ismeretközlő irodalma 530/540 Fizika, kémia Főgyűjtőkörök: a szaktudományok enciklopédiái, lexikonai, szakszótárai, szaktörténeti kézikönyvek, a tananyaghoz kötődő szak- és ismeretközlő irodalom, feladatgyűjtemények Mellékgyűjtőkör: fizikusok, kémikusok életrajza, találmánya, felfedezések, története tudományos vagy népszerűsítő feldolgozásban

31

550/560 Geológia, őslénytan Főgyűjtőkör: a szaktudományok összefoglaló kézikönyvei Mellékgyűjtőkör: a tananyaghoz kötődő válogatott ismeretközlő irodalom 570/590 Biológia Főgyűjtőkör: biológiai enciklopédiák, lexikonok, szakszótárak, a biológia állattan, növénytan összefoglaló kézikönyvei, ismeretközlő irodalma, atlaszok, albumok, határozók 610 Orvostudomány, egészségügy Főgyűjtőkör: összefoglaló kézikönyv az egészségről, az egészséges életmód és egészségnevelés irodalma, a biológia tananyaghoz kötődő összefoglaló kézikönyvek 620/670 Műszaki tudományok, mezőgazdaság, ipar Mellékgyűjtőkör: ipar- és technikatörténeti összefoglaló lexikonok, ismeretközlő műszaki irodalom szakkönyvei, lexikonai 680 Számítástechnika Főgyűjtőkör: számítástechnikai szakirodalom a tananyag igényei szerinti válogatásban Mellékgyűjtőkör: magasabb szintű programozói szakkönyvek 7 Művészetek, szórakozás, sport Főgyűjtőkör: képzőművészeti, zenei, film- és színházművészeti lexikonok, kézikönyvek, opera- és hangversenykalauzok, művészeti albumok a művészetek és a zene összefoglaló monográfiái, válogatott szakirodalma, történeti feldolgozásai a tananyag és az általános művelődés igényei szerint, sporthoz, olimpiákhoz köthető szakkönyvek Mellékgyűjtőkör: a sportélet összefoglaló kézikönyvei, turisztikai kézikönyvek, játékokat, rejtvényeket tartalmazó kiadványok, vicckönyvek 800 Nyelvtudomány Főgyűjtőkör: a nyelvtudomány kézi és segédkönyvei, lexikonok, egy- és többnyelvű szótárak, nyelvészeti összefoglalók és részmonográfiák, válogatás a magyar nyelvtörténeti és nyelvtudományi irodalomból, az iskolában tanított idegen nyelvek tanulásához szükséges idegen nyelvű irodalom Mellékgyűjtőkör: a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő ismeretközlő irodalom

820/890 Irodalomtudomány Főgyűjtőkör: magyar és világirodalmi lexikonok, enciklopédiák, irodalomelméleti és irodalomtörténeti összefoglaló monográfiák és résztanulmányok, a tanított irodalmi korszakokat és a tanított szerzők életművét bemutató szakirodalom, a kötelező olvasmányokat és a tanított költők verseit elemző kiadványok Mellékgyűjtőkör: a tananyagban érintőlegesen szereplő szerzőkre vonatkozó szakirodalom 32

900 Földrajz Főgyűjtőkör: földrajzi lexikonok, kézikönyvek, helységnévtárak, atlaszok, Magyarország, Borsod –Abaúj Zemplén megye honismereti irodalma, a tananyaghoz kapcsolódó szak- és ismeretközlő irodalom, összefoglaló monográfiák Mellékgyűjtőkör: útikönyvek, útleírások, földrajzi felfedezéseket ismertető irodalom 920 Életrajz, heraldika Főgyűjtőkör: életrajzi lexikonok, Ki kicsoda? kiadványok, a kollégium névadójáról szóló dokumentumok Mellékgyűjtőkör: ismeretközlő irodalom a heraldika területéről 930/990 Történelem Főgyűjtőkör: történelmi lexikonok, kronológiák, forráskiadványok, összefoglaló monográfiák, történelmi atlaszok, a magyar és világtörténelem válogatott szakirodalma a tananyag követelményei szerint Mellékgyűjtőkör: a tananyagon túlmutató válogatott szakirodalom, történelmi képes albumok emlékiratok Szépirodalom Főgyűjtőkör: házi és ajánlott olvasmányok, a tananyagban szereplő szerzők válogatott vagy összkiadása, a magyar és külföldi népköltészet gyűjteményes kötetei, antológiái Mellékgyűjtőkör: a tananyagban nem vagy csak érintőlegesen szereplő klasszikus és modern szerzők reprezentatív művei, nemzetek irodalmát tartalmazó antológiák, műfaji gyűjtemények

A gyűjtés mélysége, példányszámok A kézikönyvtár kiadványtípusai színvonalra, korszerűségre és hitelességre figyelő válogatásban 1 példány. Kivétel: a tanított nyelvek közép- és nagy szótárai: egy nyelvi csoportnak megfelelő példányszámban. Az ismeret- és tudományterületek kiadványai korszerűségre, színvonalra és pedagógiai célokra figyelő válogatásban 1-5 példány. Házi és ajánlott olvasmányok teljességgel 10-20 példány. Az irodalmi tananyagban szereplő szerzők művei teljességgel 2-5 példány. Az irodalmi tananyagban nem, vagy érintőlegesen szereplő szerzők művei művészi és erkölcsi értékre figyelő válogatásban 1-2 példány.

33

Könyvtárhasználati szabályzat

A Miskolci Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium könyvtárát az intézmény tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják.

Jogok és kötelezettségek A beiratkozás a kollégium tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói számára ingyenes. A könyvtáros a beiratkozó adatait nyilvántartásba veszi. Az adatokban bekövetkező változásokról a könyvtárost értesíteni kell. A könyvtár szolgáltatásai: A könyvtár olvasóit az alábbi alapszolgáltatások illetik meg: -

könyvtárlátogatás

-

a könyvtári gyűjtemény helyben használata

-

kölcsönzés

-

tájékoztatás a könyvtár szolgáltatásairól

A könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata (A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy szilenciumra kikölcsönözhetik.)

A könyvtárban csoportos foglalkozások megtartása. Olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények, kulturális programok szervezése. A szabadpolcon található könyvek kölcsönzése. Adott szaktantárgyhoz illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás, bibliográfiák összeállítása. Dokumentumok előjegyeztetése. Könyvtárközi kölcsönzés. A kölcsönzés szabályai: Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. Kölcsönözhetőség szempontjából a dokumentumok az alábbi kategóriákba sorolhatók: kölcsönözhetők; korlátozottan kölcsönözhetők; csak helyben használhatók. A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található szabadpolcokról választható ki. Egy olvasó egyidejűleg maximum 5 kötetet kölcsönözhet. A dokumentumok kölcsönzési időtartama 4 hét. Hosszabbítás két alkalommal kérhető. A kölcsönzési határidőt be nem tartók új könyvet addig nem kölcsönözhetnek, amíg a kint lévőket vissza nem hozták.

34

Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, az olvasóteremben található dokumentumok (kézikönyvek,

lexikonok,

enciklopédiák,

szótárak,

képzőművészeti

albumok),

audiovizuális

dokumentumok, CD-ROM-ok. Az intézmény állományából távozó olvasó könyvtári tag (diák, kollégiumi nevelő, adminisztratív és technikai dolgozó) tartozásait köteles elrendezni távozása előtt, s azt a könyvtárossal igazoltatni. A könyvtári tartozásokkal a kollégium valamennyi olvasója köteles a tanév utolsó tanítási napjáig elszámolni. Végzős hallgatók esetében a határidő: szóbeli érettségi, szakmai vizsga első napja. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok, technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért.

2. A kölcsönzött könyvek megrongálása vagy elvesztése esetén a kölcsönző köteles ugyanazon műnek egy másik, kifogástalan állapotban lévő példányát beszolgáltatni a könyvtárnak, vagy a könyv árát megtéríteni a mindenkori beszerzési értéknek megfelelően. A könyvtár berendezéseit, könyveit és egyéb dokumentumait rendeltetésszerűen szabad használni. Azok meglétére és épségére valamennyi olvasó köteles vigyázni. A könyvtárba táskát, a kabátokat behozni nem lehet. A mobiltelefon használata a könyvtárban nem megengedett.

A könyvtár nyitva tartása A könyvtár az első tanítási naptól június 30-ig tart nyitva. Működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőkben zárva tart. A könyvtár kölcsönzési ideje: Hétfő – csütörtök: 13.00-19.00

35

Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében a kollégiumi könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret - (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) - megjegyzések - kötés: ár - ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. A kollégiumi könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testület név vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó) - közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) - tárgyi melléktétel Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó.

36

Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. A kollégiumi könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: - a betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján) Dokumentumtípusok szerint: - Könyv Formája szerint: - cédula A cédulaszükségletet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítjuk meg. Kollégiumunk könyvtárában a dokumentumokat szeretnénk számítógépes feltárással nyilvántartásba venni, ez azonban évek óta húzódik a kerethiány miatt.

37