SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 1095 Budapest, Mester u.23 Telefon/Fax: 215-9254 Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf.: 178 E-mail: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2011

I. BEVEZETÉS A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 1095 Budapest, Mester u. 23. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40§. (1) bek.) 1. A SZMSZ célja és tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola intézményben. A SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer, tevékenységcsoportok és folyamatok, valamint a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Társaság (BETISZK) összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.)  az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)  a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.r.) 2

 a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)  a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet  a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet.  az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet  a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:  az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell. (Ámr. 292/2009. (XII. 19.) (20. §. (2) bekezdés)  a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények  az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény  a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény  a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel  a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény  a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet  az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet  a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet  a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007 (V.21.) SZMM rendelet  a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet  az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet  a munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3

Egyéb határozatok, megállapodások  A gazdasági szervezetek létrehozásáról szóló 803/2011 (IV.6.) Főv. Kgy. számú Fővárosi Közgyűlési határozat  Együttműködési megállapodás a koordinációs iroda feladatainak ellátására a Belvárosi Integrált Térségi Szakképző Központtal

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, kötelező érvényű. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívülre kerül az előző SZMSZ. A SZMSZ módosításának lehetőségeit a zárórendelkezés tartalmazza.

II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók a.) A költségvetési szerv neve: Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola b.) Székhely: Budapest IX., Mester u. 23. c.) Telephely: nincs d.) Közgyűlési határozat száma: 1909/2011 (VI.22.) Főv. Kgy. e.) Törzskönyvi azonosító: 492544 000 (Amr. 20.§ (2) bek b) pont) f.) Alapító okirat kelte: 2011. július 29. 4

(Ámr. 20.§ (2) bek b) pont) g.) Alapító okirat száma: (Ámr. 20.§ (2) bek b) pont) h.) Alapítás időpontja: (Ámr. 20.§ (2) bek b) pont) i.) OM azonosító: j.) KSH azonosító: k.) PIR azonosító: l.) Adóalanyiság: m.) Adószám: n.) GSZ Bankszámlaszám:

1909/2011. (VI.22.) Főv. Kgy. 1911. augusztus 035431 15492540-8022-322-01 492544 GSZ megalakulása miatt az iskolának nincs GSZ megalakulása miatt az iskolának nincs 11784009-15793865

2. Az intézmény tevékenységei (Ámr. 20.§ (2) bek.c) pont) A.) Az intézmény alaptevékenységei: (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) a) Alaptevékenységei Szakágazati besorolása 853100 Általános középfokú oktatás Alap szakfeladata: 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) B.) Az intézmény további szakfeladatai: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853000-1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211-1 Felsőfokú szakképzés 5

855917-1

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

Alap, illetve speciális feladatai: A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: szakközépiskola: középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12) középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) szakképző évfolyamokon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint (kifutó jelleggel) Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: óvodai férőhely: --nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 550 nem nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 280 bentlakásos intézményi férőhelye: --Szakmai képzés Szakmacsoport: Közgazdaság Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 67. § (5) bekezdése és A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2.§ (5) bekezdése alapján a Közgazdaság és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204-2 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása C.) Ellátandó vállalkozási tevékenysége, mértéke: Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6

D.) Befolyásszerzés (Ámr. 20.§. (2) d) pont Intézményünkre nem vonatkozik. E) Egyéb tevékenység – koordinációs feladatok ellátása Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhető járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján. A gyermek- és ifjúságvédelmi és a szabadidő szervezős feladatokat a BETISZK koordinációs Irodával az intézmény közösen látja el. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon: Budapest 37863 hrsz-ú 2512 m2 területű, valóságban Budapest, IX. kerület Mester u. 23. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. A közoktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel a jelen alapító okirat 5. pontjában megnevezett gazdasági szervezet gyakorolja a közte és a közoktatási intézmény között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje és foglalkoztatási jogviszonyai: A közoktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése nyilvános pályázat útján határozott időre bízza meg. A foglalkoztatottakat az intézmény vezetője (igazgatója) közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 1095 Budapest, Mester u. 23. OM: 035431 Tel.: 215-9254 7

Körbélyegző:

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Budapest, 1095 Mester u. 23. (Középen címer)

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, pedagógiai igazgatóhelyettes. A közoktatási intézmény képviselője a közoktatási törvény 18. §-a szerint a megbízott intézményvezető. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre a fenntartó által összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. Az intézmény számlaszáma 2011. augusztus 31-ével megszűnt, a GSZ számlaszáma: 11784009-15793865 amelyet az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Budapesti Önkormányzati Fiók vezet.

III. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (Ámr. 20 § (2) bek e) pont) A következő ábra tartalmazza az intézmény kapcsolatrendszerét. Ámr. 20. § (2) bek. i) pontja 8

↓

↓

Az intézmény szervezeti felépítése INTÉZMÉNYVEZETŐ (IGAZGATÓ) ↓ ↓

Pedagógiai igazgatóhelyettes (I)

Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes (II)

felnőtt oktatás rendszergazda munkaközösségvezetők

felnőtt oktatás rendszergazda

könyvtáros ifjúsági orvos iskolatitkár I.,II osztályfőnökök oktatástechnikus DÖK munkáját segítő személy. iskolai diákbizottsági titkár osztály diákbizottsági titkárok postai összekötő

munkaközösségvezetők

GSZ gazdasági ügyintéző (feladatellátás szempontjából)

gondnok (feladatellátás szempontjából) karbantartó portások konyhai dolgozók takarítók fűtő, udvari munkás

pedagógusok oktatástechnikus könyvtáros ifjúsági orvos iskolatitkár I. II.. postai összekötő

9

↓

.

↓ rendszergazda

1. / A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése (Amr. 20.§. 2.bek. e) pont) A.) Vezetők, vezetőség Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató  az igazgatóhelyettesek  a közalkalmazotti tanács elnöke Az intézmény vezetőségének munkáját közvetlenül segítik  munkaközösség-vezetők  reprezentatív szakszervezet képviselője Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézményvezetőség tagjai vezetési és ellenőrzési feladatokat látnak el. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, pl. a szülői szervezet és a diákönkormányzat diákképviselőivel. Az intézmény vezetője és gazdasági ügyintézője folyamatos kapcsolatot tart a Belvárosi TISZK gazdasági szervezetének vezetőjével, munkatársaival. A közoktatási intézmény vezetőjének feladata (Közoktatási Törvény 54.§ - 55. §.) 54.§. (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi 10

vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési- oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési- oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. (2) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. (3) A közoktatási intézmény vezetője az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.(Ámr. 20.§ (2) bek. h) pont) Rendkívüli esetben a munkáltatói jogok gyakorlását az igazgatót helyettesítő igazgatóhelyettesre ruházhatja át. 55.§. (1) a) Az iskola élén az igazgató áll. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a) a nevelőtestület vezetése b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése d) a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása e) a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezettel (közösséggel) való együttműködés f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek - az iskolatitkárok Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. 11

Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az iskolatitkárok szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgató és a vezetők közötti feladatmegosztás (R.4.§ (1) bek. e) pont A pedagógiai igazgatóhelyettes feladatai Előkészíti a szakkörök, diákkörök indítását, javaslatot tesz tevékenységükre, ellenőrzi munkájukat, pénzügyi tevékenységüket. Koordinálja az iskolai szintű, valamint az iskola épületén kívüli, de iskolai szervezésű kulturális, sportprogramok, ünnepélyek, megemlékezések színvonalas szervezését, megtartását. Szervezi és figyelemmel kíséri az iskolán belüli, valamint központi szervezésű tanulmányi versenyeken való részvételt, a szabályszerű lebonyolítást. Ösztönzi a tanulókat a továbbtanulásra, gondoskodik arról, hogy az érdeklődő tanulók továbbtanulásukhoz megkaphassák a szükséges tájékoztatást, és tárgyi feltételeket. Irányítja a pályaválasztásért felelős pedagógust. Felügyeli a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet, a szabadidő szervező, valamint a DÖK munkáját. Figyelemmel kíséri az iskolai sportkörök munkáját, a kirándulások szervezését, az ügyelet eredményes működtetését. Segíti az iskola dekorációjában résztvevőket az ízléses, korszerű dekorációk kivitelezésében. A tanári és tanulói munkafegyelem erősítése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a késések, hiányzások alakulását. Nyomon követi a tankönyvellátás rendjéért felelős dolgozó tevékenységét, a könyvtárostanár munkáját, az iskolaújság megjelentetésével foglalkozó pedagógus tevékenységét. Szükség esetén javaslatot tesz munkájuk hatékonyabbá tételére és segíti őket a színvonalas munkavégzés feltételeinek biztosításában. Segíti az ifjúsági orvost és a pszichológust (akit esetenként kérünk fel) a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtésében. Gondoskodik arról, hogy az egészséges tanulók az ifjúsági orvos által kért időpontban a felülvizsgálaton, 12

valamint az ellátásra szoruló tanulók az ifjúsági orvos rendelési idejében ellátásban részesülhessenek. Figyelemmel kíséri és segíti a kezdő és a fiatal tanárok munkáját. Irányítja az iskolatitkárok és az oktatástechnikus, a rendszergazda munkavégzését. Az osztályfőnökök segítségével gondoskodik a pedagógiai vélemények megírásáról. Részt vesz a pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók teljesítmény értékelésében, vezeti az intézményi önértékelést. Javaslatot tesz a munkatervre és a folyamatos munkavégzésre, a költségvetési előirányzatokra és az eszközfejlesztésre, jutalmazásra, kitüntetésre, hiányosság esetén elmarasztalásra. A tanügyigazgatási igazgatóhelyettes feladatai Előkészíti a tantárgyfelosztást, irányítja a tanügyigazgatás dokumentációinak folyamatos, naprakész vezetését, gondoskodik a szükséges nyomtatványokról, azok szabályszerű kitöltéséről. Elkészíti a tanév rendjéről a javaslatot, egyezteti az igazgatóval és gondoskodik kihirdetéséről. Koordinálja a tanítási órák és a tanórán kívüli korrepetálások és szakkörök órarendi és terembeosztását. Ellenőrzi a haladási naplókat. Gondoskodik a túlórák és helyettesítések elszámolásáról, ellenőrzi és összesíti azokat (egyezteti a szabadságról, ill. távollévőkről szóló kimutatásokkal). Megszervezi az iskolába történő felvétel előkészítését. Gondoskodik a tanulónyilvántartás vezetéséről, elkészíti a statisztikákat. Az érettségi vizsgákat előkészíti, az arról szóló dokumentumok szabályszerű kitöltését biztosítja. Megszervezi a vizsgák lebonyolítását, gondoskodik az anyag irattározásáról. Vezeti a tanári hirdetőkönyvet, tájékoztatást nyújt a pedagógus továbbképzésről, ösztönzi és megszervezi az azon való részvételt. Figyelemmel kíséri és segíti a kezdő és fiatal tanárok munkáját. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az iskolatitkárok, valamint az ifjúsági orvos munkáját, szervezi az orvosi vizsgálaton való részvételt. Koordinálja az oktatástechnikus, könyvtárostanár munkáját.

a

13

rendszergazda

feladatait, segíti

a

Irányítja és részt vesz a pedagógus és nem pedagógus dolgozók teljesítmény értékelésében, továbbá az intézményi önértékelés folyamatában. Részt vesz a munkavédelmi ellenőrzésen, ellenőrzi a feltárt hiányosságok és egyéb műszaki hibák elhárítását. Részt vesz a belső ellenőrzés terv szerinti ellátásában. Javaslatot tesz a munkatervre és a folyamatos munkavégzésre, a költségvetési előirányzatokra, az eszközfejlesztésre, jutalmazásra, kitüntetésre, hiányosság esetén elmarasztalásra. A felnőttoktatás felelős pedagógiai és tanügyigazgatási irányítója. Mint a felnőttoktatás gyakorlati felelőse, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik a tagozat munkájához szükséges szakmai felszerelések, dologi eszközök biztosításához. Előkészíti a felnőttoktatás éves programját, melynek jóváhagyása a tagozaton dolgozók és az igazgató feladata. Kialakítja a tanév munkarendjét, előkészíti az órarendet, a házirendet, elkészíti és elemzi a tanév eleji felméréseket. A felmérések alapján meghatározza a szükséges felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat. Lebonyolítja a nyelvoktatási csoportok kialakításával kapcsolatos feladatokat. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulói ügyeket (tandíj, térítési díj, kimutatás, statisztika), részt vesz az esetleges fegyelmi eljárások előkészítésében. Ez ügyben egyeztet és közösen dönt a nevelőtestülettel és igazgatóval. Közreműködik a tanulói önkormányzat, diáktanács megalakításában, és későbbiekben folyamatosan tartja velük a kapcsolatot. Megszervezi a tanári helyettesítéseket, irányítja az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Gondoskodik a tanulónyilvántartás vezetéséről, elkészíti a statisztikákat. Figyelemmel kíséri a szakmai továbbképzési lehetőségeket, a felnőtt tagozat képzési rendszeréhez igazodva szükség szerint azokon részt vesz, illetve a pedagógusok részvételét biztosítja. Esetenként a fenntartó, illetve az igazgató felkérésére bemutató tanítást szervez. Szervezi és bonyolítja az évközi és év végi vizsgákat, valamint az érettségi vizsgákat. Intézi az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tagozat munkáját. Részt vesz a pedagógus és a nem pedagógus dolgozók teljesítmény értékelésében, és az intézményi önértékelésben. Az igazgató megbízása alapján részt vállal az ügyeletekből, ellenőrzésekből és az iskolát érintő egyéb feladatokból. Az elvégzett munkáról, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. 14

Helyettesítés rendje (R.4. § (1) bek. f) pont Az igazgatót akadályoztatása esetén (hivatalos távollét, szabadság, betegség) a pedagógiai igazgatóhelyettes helyettesíti, tartós távollét esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Az igazgató és a pedagógiai igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, mindhármuk együttes akadályoztatása esetén az általa megbízott személy feladata az intézmény vezetőjének helyettesítése. A tartós távollétet kivéve a helyettesítés során az igazgató helyett a kizárólagos hatáskörben megillető, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek esetében – azonnali döntést nem igényelő helyzetek kivételével – az igazgatóhelyettesek nem intézkedhetnek. Abban az esetben, ha az igazgató és helyettesei egy időben hivatalosan elfoglaltak, az igazgató által megbízott munkaközösség-vezető jogosult. A helyettesítő közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre (Korm. r. 7. § (2) bek. b) pont) A megbízott személy a tőle elvárható gondossággal és felelősséggel köteles eljárni a rá bízott ügyekben. Jogköre az igazgató által rá bízott feladatokra terjed ki. A helyettesítés lejárta után az igazgató felé beszámolási kötelezettség terheli. Belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai (193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet4.§ (2) bekezdés a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről) A kormány rendelet szerinti belső ellenőrzésről a GSZ vezető köteles gondoskodni együttműködési megállapodás IV. pontja szerint.

B.) Gazdasági Szervezet felépítése és feladata (Amr. 17.§ (4) bek) A gazdálkodási feladatokat a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el együttműködési megállapodás alapján. A 2011. július elsejei megalakulás után az érdemi munka 2011. szeptember elsején indult meg. Iskolánk az alábbi GSZ munkatársakkal van kapcsolatban: 15

GSZ igazgató GSZ igazgatóhelyettes Gazdasági ügyintéző Műszaki vezető Főkönyvi főkönyvelő Pénztáros Pénzügyi ügyintéző Munkaügyi ügyintéző Az iskola és a GSZ közötti kapcsolattartás felelős személye a „gazdasági ügyintéző.”. Munkáltatója a GSZ, munkavégzésének helye az iskola.

A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatai Ámr 20.§ (2) bek. h) pont A GSZ-től átveszi és kezeli az intézményi készpénz ellátmányt, a GSZ integrált számviteli programcsomagjához tartozó házi pénztári programrész számítógépes támogatásával. Az ellátmányból az intézmény dologi keretei terhére teljesít kiadást, valamint beszedi a saját bevételt képező befizetéseket. Az intézmény személyi kiadási előirányzata terhére csak a GSZ által számfejtett kiadás és csak kiutalással teljesíthető. Pénztári órát biztosít az intézményigazgatókkal egyeztetett időpontokban. Beszedi a csak ebédre, vagy háromszori étkezésre befizető iskolásoktól az étkezési térítési díjat és megrendeli az étkezéseket. Beszedi a szervezett étkeztetésben részt vevő dolgozóktól az ebéd térítési díját, és megrendeli az étkezést, valamint gondoskodik az étkezési hozzájárulás számfejtéséről. Minden hónap 25-ig megküldi a GSZ részére a listát az étkezési hozzájárulást étkezési jegy formájában igénybevevőkről. Az étkezési megrendeléseket valamint az átvételt igazoló szállító leveleket megküldi a GSZ részére. Vezeti az étkezési nap nyilvántrtást, illetve az étkezők nyilvántartását. Összegyűjti a dolgozóktól a helyi közlekedési, valamint a vidékről bejárók előző havi bérletjegyeit, illetve számlákat és minden hónapban lista kíséretében leadja a GSZ-nek, ahol gondoskodnak a közlekedési hozzájárulás kiutalásáról. 16

A munkaügyekhez kapcsolódóan:  Az intézményigazgató munkáltatói döntését közlő ügyiratokat eljuttatja a GSZ részére, és intézi az elkészült munkaügyi okiratok aláírását, ill. a dolgozó és munkáltató példányának átadását,  átveszi az intézmény igazgatótól, vagy az általa megbízott helyettesétől a hiányzásjelentéseket, igazolt és igazolatlan mulasztások ügyiratait (szabadságkiírás, illetmény nélküli szabadság engedélyezése, igazolatlan hiányzás, betegséget igazoló okmányok, stb.) valamint a változó bérek (túlóra, helyettesítés, műszakpótlékok, stb.) okiratait, és minden hónap 5ig átadja a GSZ részére  vezeti az intézményigazgató munkáltatói jogkörének gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat. Gondoskodik a GSZ által átadott jelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatások, stb. intézményigazgatóhoz való eljuttatásáról. Figyelemmel kíséri az intézményi leltár-körzetek kialakítását, előkészíti a leltárkörzet felelős megbízását, figyelemmel kíséri a leltárkörzetek közötti eszközmozgásokat, és erről értesíti a GSZ-t. Elkészíti az értékhatáron felüli beszerzésekhez a használatba vételi bizonylatokat. Részt vesz a GSZ igazgató által előírt leltározás szervezésében és lebonyolításában. A leltározási bizottság tagja, és részt vesz a leltározás kiértékelésében. Előkészíti a feleslegessé vált eszközök kezelését, részt vesz az eljárásban. Folyamatos kapcsolatot tart a GSZ-szel az intézményi gépkocsi igény biztosítása céljából. Ellátja az összekötői feladatokat minden gazdasági, pénzügyi, technikai témakörben, melyekkel az intézményigazgató vagy a GSZ igazgatója megbízza.

C) Pedagógusok közösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a Közoktatásról szóló törvény 56. §-a alapján - a nevelésioktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület 17

tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Közoktatásról szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben vagy egyetértési, vagy véleményező vagy javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület által elfogadott dokumentumok határozzák meg az iskola szakmai működésének kereteit, a feladatellátásban közreműködő egyes személyek, az intézményvezetők és a pedagógusok munkáját. A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó-, félévet értékelő és tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjai, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A 11/1994 (VI.08.) MKM rendelet 29.§ (1) bekezdése alapján nevelőtestületi értekezletet kell összehívni ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikroértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Mikroértekezlet szükség szerint az osztályfőnök vagy az iskolavezetés megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt.

18

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai (R.4. §. (1) bek. h) pont) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a feladat teljesítése közben folyamatosan tájékoztatja a megbízót, illetve a nevelőtestületet a megbízás teljesítése után 30 napon belül az igazgató által meghatározott módon - szóban vagy írásban - köteles tájékoztatni. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A Közoktatásról szóló törvény 58. §-a szerint az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmény szakmai munkaközösségeinek jogkörei: A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg, lehetőség szerint tanév elején, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A megbízás többször meghosszabbítható. A megválasztott munkaközösség-vezető szükség szerint beszámol az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatai a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, 19

- javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.

álló

szakmai

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, - módszertani és szaktárgyi értekezleteket tarthat, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervezhet, segíti a szakirodalom felhasználását, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, - véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és igazgatói felhatalmazás alapján az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait, - megszervezi és elvégzi a teljesítmény értékeléssel kapcsolatos feladatokat.

D) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A gyermek és ifjúságvédelmi, valamint szabadidő szervezői feladatokat a BETISZK Koordinációs Irodájával az intézmény közösen látja el. - rendszergazda - oktatástechnikus Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Ha a tanulónál olyan problémát észlelünk, amely a gyermek és ifjúságvédelem körébe tartozik, felvesszük a kapcsolatot a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal. Ennek formái: szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás. A probléma megjelölése után az iskola és a szolgálat képviselője felveszi az osztályfőnökkel, valamint az érintett tanulóval a kapcsolatot. Kiskorú tanuló esetén a szülők segítségével keressük a megoldást. Indokolt esetben támogatjuk a szülők beiskolázási és nevelési segély kérelmét. 20

Rendszergazda A rendszergazda fő feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a tantestület tagjaival, elsősorban az informatikai és szakmai munkaközösségek tanáraival együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi. A rendszergazda az informatika munkaközösség tagja, így munkáját az informatika munkaközösség vezetője irányítja, segíti. Fő feladata, hogy biztosítsa az intézmény informatikai rendszerének működést. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát naplóba kell jegyeznie. Rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésre bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Figyelemmel kíséri az összes informatikával kapcsolatos eszköz működését. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet. Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Kapcsolatot tart a Sulinet rendszer üzemeltetőivel. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Negyedévenként beszámol az igazgatónak vagy megbízottjának a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról. Az informatikai munkaközösség tagja, folyamatos kapcsolatot a munkaközösség vezetővel tart.

21

Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. A fejlesztési koncepcióját az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, az informatika munkaközösséggel folytatott egyeztetés során alakítja ki. Javaslatot tesz a hálózat optimális struktúrájára. Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Részt vesz a géptermek felújításának tervezésében. Részt vesz az iskolai statisztikák készítésében. Segíti az irodai elektronikus adatszolgáltatás lebonyolítását. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket, frissítéseket installálja, alkalmazásában segítséget nyújt. Az iskolavezetéssel előre egyeztetett módon biztonsági adatmentést végez. Részt vesz a gépek leltározásában, a programokat és dokumentációkat és licencszerződéseket nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. Távollétében a borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató által kijelölt személy bonthatja fel további intézkedés céljából. Oktatástechnikus Munkaköri feladatai: Kezeli és karbantartja az iskola tulajdonát képező audiovizuális eszközöket. Gondoskodik arról, hogy a tanórák zavartalan megtartásához a tanárok igényei szerint a szemléltető eszközök, berendezések és felszerelések (laptop, projektor, TV, video, stb.) mindig időben elő legyenek készítve. Törekszik arra, hogy az eszközök meghibásodását karbantartással megelőzze. Ellenőrzi az iskolai ünnepélyekhez szükséges műszaki felszerelések működőképességét, a rendezvények ideje alatt a technikusi feladatokat ellátja, és felelős a programok technikailag zavarmentes lebonyolításáért. Kezeli az iskola stúdiójának berendezéseit. Részt vesz az iskola programjainak megörökítésében, kezeli a videokamerát és a fényképezőgépet. A tökéletes munkavégzés érdekében folyamatosan korszerűsíti ismereteit. 22

Betartja a munka- és tűzvédelmi utasításokat, valamint megismeri és ellenőrzi a biztonsági berendezés működését. Az általa használt eszközök működéséért és leltár szerinti meglétéért anyagi felelősséggel tartozik. A karbantartási és javítási feladatok sorrendjét jóváhagyatja, az anyagbeszerzést engedélyezteti. Beszámol az elvégzett munkáról, és a munkához szükséges eszközök használhatóságáról, továbbá minden rendellenes jelenségről. Felelős az azonnali, illetve a lehető legrövidebb időn belüli hibaelhárításért, a munkakörén belül használt, kezelt, karbantartott gépek üzemzavarmentes működtetéséért.

E) Tanulók közösségei A diákönkormányzat A közoktatási törvény 62-64. §-ai rendelkeznek a tanulóközösségek és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A törvény alapján „a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.” A diákönkormányzat - a diákokat érintő kérdésekben - véleményt nyilváníthat. Javaslatot tehet az oktatási-nevelési intézményünk működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az alábbi kérdésekben: - a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - a házirend elfogadásakor. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: - a diákok ötleteiket, problémáikat felvethetik az osztályfőnöki órákon, melyeket az osztályfőnök továbbít a DÖK munkáját segítő személynek, pedagógiai igazgatóhelyettesnek, illetve az igazgatónak - a DÖK titkár lehetőség szerint minden hónapban egyszer - szükség esetén több alkalommal - konzultál az ODB titkárokkal. E megbeszélések résztvevői: a pedagógiai igazgatóhelyettes, a DÖK munkáját segítő 23

személy, az ODB titkárok. Az ODB titkárok osztályfőnöki órán tájékoztatják társaikat a megbeszélésen elhangzottakról. - vitás kérdések esetén a DÖK titkár, illetve az ODB titkárok a délutáni fogadóóra időtartamában közvetlenül fordulhatnak az iskola igazgatójához, pedagógiai igazgatóhelyetteséhez. Az intézmény diákönkormányzata a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt a saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és annak működtetéséről. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által felkért és az iskola igazgatója által megbízott nevelő támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett nevelőn keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. Tanulmányi, szociális ösztöndíjat az iskola saját költségvetésből nem tud biztosítani. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat órarend szerint látogatják. Az osztályközösség mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége - megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB), - küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a pedagógiai igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg, szem előtt tartva az Esélyegyenlőségi tervben foglaltakat. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. 24

Az osztályfőnök feladatai: Alaposan ismernie kell tanítványait. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és lehetőség szerint látogatja óráikat. Lehetőség szerint aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, a hiányzásokra. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a tanév eleji, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását). Nyilvántartja és figyelemmel kíséri a diákok hiányzásának alakulását. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, a Házirendnek megfelelően segíti azok megoldását, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

F) Szülői szervezetek (közösségek) (R.4. § (1) bek. p) pont) A szülői szervezet A közoktatási törvény 59. §-a rendelkezik a szülői szervezetről. Ennek értelmében az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szervezeteket hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. 25

Az osztályok szülői szervezeteinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői szervezetek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézmény Szülői testületét (az osztályok szülői szervezetének képviselői alkotják) az iskola igazgatója tanévenként legalább 1 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A Szülői Testület elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. A szülői szervezet jogai (Kt. 59. § (6) bek.) Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit - kialakítja saját működési rendjét - az iskola munkatervéhez igazodva elkészíti saját munkatervét - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogai érvényesítésében - egyetértési jogát gyakorolja az iskola pedagógiai programjánál, házirendjénél, tankönyvrendelésénél, valamint a SZMSZ azon pontjainál, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Szülői testület Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére, a nevelőtestület és a szülők együttműködésének előmozdítására Szülői Testület alakulhat. A Szülői Testületben osztályonként legalább 1 fővel képviselik a szülői szervezetet. A szülői választmány alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit.

2./ A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Alkalmazotti közösség Az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban álló nem pedagógus dolgozókból áll.

26

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyeztetési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy a testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben – testületi jogkör esetében a testület abszolút többség (50% +1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái az értekezletek, fórumok, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a konkrét időpontokat az iskola adott tanévre vonatkozó munkaterve tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja és a hivatalos közlések helyén ki kell függeszteni). Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 27

B.) A szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje (R.4.§ (1) k. pont) A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1). k) pontjának értelmében az SZMSZ kiegészítését képezi a szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje. Valamennyi pedagógus tagja egy vagy több szakmai munkaközösségnek. A tantestületi döntést vagy véleménynyilvánítást igénylő kérdésekről először a munkaközösség-vezetők közössége folytat vitát. Ennek a közösségnek a feladata:     

a vezetőség döntés-előkészítő munkájának segítése, a munkaközösségek közötti koordináció megvalósítása, a munkaközösségek programjainak egyeztetése, összehangolása, a döntésekben képviselni a szakmai szempontokat, biztosítani az információ kölcsönös, kétirányú áramlását.

A munkaközösség-vezetők értekezletének összehívását kezdeményezheti: az igazgató, igazgatóhelyettesek vagy bármely munkaközösség-vezető. Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden olyan „tantárgyközi” feladat tervezését, megoldását: felvételi, pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, tanulmányi versenyek, évközi és év végi vizsgák stb. az érintett munkaközösségek – közös munkaközösségi értekezleten megvitatják. A munkaközösségek a tantestületi értekezleten döntéseiket nyilvánosságra hozzák. A munkaközösségek közötti kapcsolattartásának rendje:  az éves munka tervezésében az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség-vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik,  a munkaközösség-vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak. Közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például 28

 a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei,  a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei,  az iskolai dokumentumok (Pedagógiai Program, IMIP, SZMSZ), belső szabályzatok, helyi tantervek, tanmenetek felépítése,  tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, versenyre való felkészítés, érettségi tételek összeállítása stb.  a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei (tantárgyi minimum és maximum követelmények)  a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. Kapcsolattartásért felelős Munkaközösségvezetők

Kapcsolattartás módja Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban

Kapcsolattartás gyakorisága Félévente egyszeri alkalommal kibővített vezetőségi megbeszéléseken, napi gyakorlatban folyamatosan

Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzést végző igazgató, igazgatóhelyettesek Értékelés szóban és az éves pedagógusminősítésnél írásban

Dokumentálás módja Feljegyzés, jelenléti ív

A feladat fontossága: A munkaközösségek együttműködése az iskolai oktatásban egyre nagyobb jelentőséget kap. Vannak olyan tantárgyak, amelyek az oktatás komplexitása szempontjából nélkülözhetetlenek. A kommunikáció, a kulturált megszólalás, a szöveg pontos értése és értelmezése minden tanulási folyamat alapját jelenti. a magyartanítás azonban csak az alapokat teremtheti meg, tehát az egyes tantárgyakat tanítók feladata a szakmai nyelv ráépítése a kialakított alapokra. Különösen igaz ez a nyelvtanulás és a magyartanítás kapcsolatára, de legalább ilyen jelentős a természet- és társadalomtudományi tantárgyaknál is. Ugyanilyen alapot jelent napjainkban az informatika oktatása. Az informatikai forradalmon alapuló korunkban az iskoláktól elvárják az informatika nyújtotta lehetőségek ismeretét a tanárok és diákok részéről egyaránt. Ezekre a stabil alapokra kell építeni a tantárgyak oktatási módszereit. A prezentációk készítése, bemutatása a mai oktatásban éppoly alapkövetelménnyé vált mint a tanári előadás vagy a csoportmunka. Ehhez az oktatási intézmény csak az eszközállományt képes nyújtani, de az anyag létrehozása a munkaközösségek és az egyes tanárok feladata. Az új módszerek kidolgozása, megvalósítása szükségessé teszi a munkaközösségek együttműködését, és lehetőséget teremt a tanulók 29

megváltozott látásmódjához, tanulási módszereihez való alkalmazkodásra és ezzel az eredményesebb, hatékonyabb oktatásra. Az informatika munkaközösség igen sokat képes tenni a más tárgyat tanító kollégák továbbképzésében, új lehetőségek bemutatásában oktatások, tájékoztatók tartásával. Ugyancsak a kor igénye a tanulókkal szemben a feladatmegoldó gondolkodásmód kialakítása. Az iskolákban ezt a szükségletet a matematika és más természettudományos tantárgyakat tanító munkaközösségek képesek kialakítani. A matematika alapú gondolkodás az alapja a közgazdasági tárgyak tanításának is. Iskolatípusunk szerencsés jellegzetessége a közgazdasági tárgyak jelenléte. Ezek ismerete, valamint a tanulásuk során elsajátított grafikon-, diagram- és táblázatelemzés kiválóan alkalmazható a humán tárgyak közül elsősorban a történelem tanításában is. Miután egyik tantárgy sem képes az összes képesség kialakítására és fejlesztésére, az eredményes felkészítés szükségessé teszi az egyes feladatok munkaközösségek közötti megosztását, illetve a munkaközösségek folyamatos együttműködését is. A szakmai tárgyak egymást segítő tevékenységén túl jelentős szerepe van a készségtárgyak integrációjának is. Ami az osztályfőnöki órán elméletben elhangzik az egészségnevelésről, a mozgás öröméről, a szenvedélybetegségek megelőzésének lehetőségéről, az mind megvalósul a testnevelés órán fizikai keretek közt is. Az egészségtudatos, erőszakmentes iskola cím jegyében fontos ebben az új életformákat igénylő világban mind a szellemi adalék, mind annak realizációja az iskolán belül és azon kívüli szabadidős elfoglaltságokban is. A rajz és vizuális kultúra tantárgy a kézügyesség, szépérzék fejlesztésén túl a lélek nevelésére is alkalmas. Mindaz a tudásanyag, ami a művészettörténet keretén belül ezeken az órákon elhangzik, az osztályfőnökök szervezésében érzékelhetővé, láthatóvá válik a múzeumlátogatásokon, színházi előadásokon is. Ehhez teremtenek kereteket a különböző fent megfogalmazott kapcsolati protokollok

C) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. § (1) k. pont) A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. Az évi rendes diákközgyűlést az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. 30

A tanulók tájékoztatásának formái: - körlevél, faliújság, iskolaújság - iskolarádió - osztályfőnöki óra - az ODB titkárok beszámolója A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem zavarja az iskola működését. A diákönkormányzat működési feltételei: Az intézmény vezetője tanévenként meghatározza a diákönkormányzat működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a működéshez a fenntartó által biztosított előirányzatot. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat az IDB képviseletében. Az IDB-t képviselő nagykorú személy közvetlen kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával és a pedagógiai igazgatóhelyettessel. Az IDB megbízottja vagy megbízottjai képviselik a tanulói közösséget az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezletek tanulói közösséget érintő napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásánál az osztály diákbizottságának képviselője járhat el. A tanulók közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét havonta egyszer tartott fogadóóráján, amelynek időpontját az igazgató tanévenként határozza meg.

D) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje (R.4. § (2) bek. d) pont) Az iskola vezetése, tantestülete igen nagy figyelmet fordít a tanulók testedzésére. Az órarendbe beépített heti két testnevelési óra mellett szorgalmazzuk a sportkörök létrejöttét, működését (pl. kosárlabda, röplabda, labdarúgás). Az ISK vezetője minden hónapban tájékoztatja a pedagógiai igazgatóhelyettest az iskolai sportkör munkájáról. Az ISK tanévenként két alkalommal közgyűlést tart, melynek résztvevői: - az iskola igazgatója vagy igazgatóhelyettese - az ISK tanára - az osztályok által megbízott képviselők Az ISK az intézményi költségvetésből, a normatív alapon biztosított pénzösszeget a testnevelési eszközök pótlására, fejlesztésére, sporttáborok 31

(nyári, téli) és sportesemények szervezésére, azok költségeinek részbeni vagy teljes fedezésére használhatja fel.

E) A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája (R. 4.§ (1) bek. g pont) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök az elsődleges kapcsolattartó. Az osztályfőnök a munkaközösség vezetőjével, a munkaközösség-vezető az intézmény igazgatójával és az igazgatóhelyettesekkel tartja a közvetlen kapcsolatot. Ettől a rendtől indokolt esetben el lehet térni. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői, vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Testületet az intézményvezető egy évben egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

3./ A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (R. 4. § (1) bek. e) pont A) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente a tanév megnyitásakor, az első félév végén és tanév végén, valamint legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, továbbá a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője legalább havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanuló szüleit és a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a szülői szervezettel.

32

B) Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek A szülői értekezletek A szülők részére szülői értekezletet az osztályfőnök tart. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól, a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő kilencedik évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart, a szülők általános munkarendjétől eltérő időpontban. Rendkívüli szülői értekezletet az iskola vezetősége, az osztályfőnök vagy a szülői szervezet elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal tart szülői fogadóórát, a szülők munkarendjén kívül. Amennyiben a szülő, illetve a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal.

C) Kapcsolattartás a nem pedagógus dolgozókkal Az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben a vezetőség a munkamegosztásban megjelölt módon hozza a döntéseket. Az igazgatót minden, a működésben lényeges kérdésben tájékoztatni kell szóban vagy írásban. A kapcsolattartás rendjét az intézmény szervezeti felépítése tartalmazza.

4./ A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (R.4.§ (1) bek. i) pont) Az intézmény külső kapcsolatainak kialakítása és fenntartása az iskola igazgatójának vagy az általa megbízott igazgatóhelyettesnek vagy munkaközösség-vezetőnek vagy a pedagógusnak a feladata. Egy-egy lehetséges új kapcsolat kialakításáról az igazgatónak jelzést adhatnak az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a pedagógusok, a szülői szervezet elnöke vagy tagja, az iskolai diákbizottság titkára. A kapcsolat létrehozásának feltételeiről, a kapcsolattartás rendszeréről, a beszámolási kötelezettségről az igazgató dönt. 33

A kapcsolatok fajtái: - fenntartó - BETISZK, BETISZK GSZ, Koordinációs Iroda - Gyermekjóléti szolgálat, - Intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató - belföldi társiskolák - külföldi diákcsere kapcsolatok - szakképzés alapozásában részt vállaló cégek A kapcsolatok módja: - eseti jellegűek - határozott időtartamra szólóak - folyamatos kapcsolatok Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval és gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálattal pedagógiai igazgatóhelyettes, illetve a GSZ Koordinációs Irodája keretében kijelölt összekötő tartja a kapcsolatot. Az igazgató, a pedagógiai igazgatóhelyettes, az osztályfőnök és a gyermek- és az összekötő kölcsönösen segítik a kapcsolattartást. Az ifjúsági orvosi szolgálatot és a prevenciós fogorvosi vizsgálatot a IX. kerületi Önkormányzat biztosítja. Az ifjúsági orvosi vizsgálat esetén a rendelés helye az intézmény épületében lévő orvosi szoba. A fogorvosi vizsgálat a IX. kerület egyik szakrendelőjében történik.

IV. MŰKÖDÉS RENDJE (Ámr 20. § (2) bek. e) pont) Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - Alapító Okirat - Pedagógiai program - a tanév munkaterve - jelen Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend - Kollektív Szerződés - Közalkalmazotti Szabályzat 34

- Intézményi Minőségirányítási Program - Esélyegyenlőségi terv Az alapító okirat A közoktatási törvény 37. paragrafusa rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A pedagógiai program a./ A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A törvény 39. §-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 44-51. §. ad iránymutatást az intézmények pedagógiai programjáról. b./ A pedagógiai programot a nevelőtestület, szülői szervezet, DÖK elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. A tanév helyi rendje a./ Az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve. b./ Az intézmény éves rendjét a vezetőség készíti el, véglegesítésére, elfogadására a nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A Házirend Az iskolai Házirend az iskola törvényes működésének egyik alapfeltétele. Legfontosabb feladata azoknak a rendelkezéseknek a meghatározása, amelyek megtartása biztosítja a közösségi élet zavartalan megszervezését, a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát; azoknak a belső rendszabályoknak a megtartását, amelyek megtartásával garantálható az egyéni jogok érvényesülése anélkül, hogy az megzavarná a közösség munkáját. A Házirendnek két nagy szabályozási területe van: Az elsőbe tartoznak a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával összefüggő rendelkezések, a másodikba azok, amelyek az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeivel és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat állapítja meg. A Házirendben foglalt szabályokat a fenntartó jóváhagyásától kezdve a Házirend következő módosításáig kell alkalmazni. 35

Az érvényben lévő Házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha a jogszabályi változások ezt előírják. A Házirend felülvizsgálatát jogszabályi változások nélkül is kezdeményezheti: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület - a Szülői Szervezet - a Diákönkormányzat A Házirend az iskola tanulóira, pedagógusaira és összes dolgozójára vonatkozik. A további intézményi működést meghatározó dokumentum A Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív Szerződés kétoldalú megállapodás, amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. Az Intézményi Minőségirányítási Program Az Intézményi Minőségirányítási Program egységes dokumentum, amely két részből áll: - minőségpolitika és - minőségfejlesztési rendszer, amelyek tartalmát taxatív módon a Közoktatásról szóló törvény nem határozza meg. Lényegét tekintve: a minőségpolitika hosszú távra szóló elveket, a megvalósításra szóló elképzeléseket tartalmazza, míg a minőségfejlesztési rendszer a működést szabályozó folyamatokat szabályozza. Ez utóbbiak: - vezetési - tervezési - ellenőrzési - mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg - szabályozza a teljesítményértékelés folyamatát. Az Esélyegyenlőségi terv Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az intézmény szabályozza a munkaerő felvétel, a tanulók felvételének és oktatásának feltételeit.

36

1. Az intézmény működési rendje (R.4. § (1) bek. a) pont) Közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatásról szóló törvény 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16.§. és a 17. §. rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív Szerződése tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII. törvénnyel (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvénnyel (A közalkalmazottak jogállásáról), továbbá a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelettel, illetve azok módosításaival. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettesek vagy a gondnok készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a kollektív szerződés és a munkaköri leírások tartalmazzák. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a Kollektív Szerződés tartalmazza a hatályos jogszabályok alapján. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, az alábbiak szerint: a tanulókkal összefüggő feladatok, amelyek ellátásáért a pedagógust a munkáltatóval kötött megállapodás alapján külön díjazás illeti meg – ha az 37

intézmény költségvetése ezt lehetővé teszi – amennyiben nem a kötelező óraszám terhére, illetve nem a munkaköri leírása alapján látják el: - szakkör, diákkör, énekkar, zenekar vezetése, - tömegsportórák megtartása, sportköri foglalkozások, - differenciált képességfejlesztő foglalkozás (tehetséggondozás, felzárkóztatás), - órarend készítése, - klub vezetése, - nagyobb iskolai rendezvény szervezése, színi előadás, kiállítás rendezése, grafikai tervezés, nagyobb dekoráció készítése, - az iskolában szervezett budapesti szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyek felügyelete, - érettségi vizsgáztatás, - a tanulók versenyekre való utaztatása, kísérete, - sajátos nevelésű gyermekekkel egyéni foglalkozás. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőség állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni az esélyegyenlőségi tervben foglaltak alapján. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógusnak 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén, (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) kell megjelennie. A közalkalmazottnak - vagy meghatalmazottjának - várható távolmaradását és annak okát előre be kell jelentenie. Váratlan esemény miatti távolmaradást tanítási órájának kezdete előtt, de legkésőbb 24 órán belül be kell jelenteni az igazgatónak vagy az igazgatóhelyetteseknek, hogy helyettesítéséről a vezetőség tudjon intézkedni. A hiányzó pedagógus - lehetőségeinek megfelelően tájékoztassa kollegáit az elvégzendő feladatról. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 munkanappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését – indokolt esetben – az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a szakos helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani. 38

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek vagy a munkaközösség vezetők javaslatának meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az érvényes rendeletekben foglaltak szerinti terhelés. A pedagógus idegen nyelvtudási pótlékra jogosult, ha szaktárgyát idegen nyelven oktatja, ha felelős az iskola nemzetközi kapcsolataiért, és nyelvismeretét tolmácsolás és iskolai fordítás során rendszeresen felhasználja. Pótlék kifizetésre nem kerülhet sor, ha a pedagógus nyelvi végzettségét kizárólag nyelvoktatásra használja. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A Házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott személyek egyetértésével, és a fenntartó hagyja jóvá. Az iskola nyitvatartása a tanulók részére Nyitás: 6.00 óra Zárás: 21.00 óra Szombat, vasárnap: zárva Az iskola a tanítási szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Fenti nyitvatartási rendtől eltérni az igazgató engedélyével lehet. Tanítási órák rendje A kötelező elméleti tanítási órák kezdési időpontja 8.00 óra. Nappali tagozaton „0.” órát – különlegesen indokolt esetben – a tanulók, szaktanárok, szülők közös egyetértésével az igazgató engedélyezi. A tanítási órák között szünetet kell tartani. Ettől eltérni a szaktanár és a diákok megegyezésével lehet. Csengetés rendje 0. óra 7.10 1. óra 8.00 2. óra 8.55 3. óra 9.50 4. óra 10.50

- 7.50 - 8.45 - 9.40 - 10.35 - 11.35 39

5. óra 6. óra 7. óra 8. óra

11.45 12.50 13.45 14.35

-

12.30 13.35 14.30 15.15

A tanulóknak a tanítási óra előtt 10 perccel az iskola épületében kell tartózkodni. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, vagy rendkívüli esetben az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az épület elhagyásához a portán le kell adni egy, a tanár által aláírt kilépőt. Becsöngetéskor a tanulóknak abban a tanteremben vagy előtte kell tartózkodniuk, ahol az adott tanítási óra lesz, és ott fegyelmezetten kell várniuk a tanárt. A hetes feladatai: A rendellenességet jelzi a legközelebbi tanárnak, illetve szól az igazgatói irodában. A terem rendjének megfelelően a tanítási óra kezdetén létszámot ellenőriz, jelent, gondoskodik az órai munkához szükséges eszközökről (pl. kréta), tisztaságról, szellőztetésről, az igazgatói irodában jelzi, ha a tanár becsöngetés után 10 perccel nem érkezett meg a tanterembe. Tanítási időben a tanulók hivatalos ügyeiket az iskola titkárságán kifüggesztett időpontban intézhetik. A felnőttoktatás tanítási napjai 15 óra 25 perckor, illetve 16 óra 10 perckor kezdődnek. Csengetési rend: 0. óra: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:

15.25 – 16.05 16.10 – 16.50 17.00 – 17.40 17.45 – 18.25 18.30 – 19.10 19.15 – 19.55 20.00 – 20.40

Az osztályok terembeosztása külön hirdetményben szerepel, itt olvasható a tanév rendje is. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének megfelelő diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. 40

A diákkörök létrehozására az iskola igazgatójának javaslatot tehet bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. A már betervezett diákköröket, tanórán kívüli foglalkozásokat az igazgató az előző tanév végén meghirdeti. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama a nappali tagozaton 45 perc, a felnőtt oktatásnál 40 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, 15, illetve 20 perc, a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint, ettől eltérni – egyes esetekben – a tanár és a diák megegyezése alapján lehet. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – a tanév helyi rendje rögzíti. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év szorgalmi idejét minden évfolyamon a Közoktatásról szóló törvény, illetve az adott tanév rendje szabályozza. 41

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével a vezetőség határozza meg, a tanévnyitó értekezlet fogadja el. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi elemeiről, az új tanév feladatairól, - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, - a vizsgák szervezési feladatairól, - a tanévben a tanórán kívüli foglalkozásokról - a tantárgyfelosztásról. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. A tanév helyi rendjében jelentős események a vizsgák. A vizsgarendet a tanév rendje rögzíti. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben előre kihirdetett ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. Szorgalmi időben vagy az igazgató vagy helyettesei közül legalább egy fő 7 óra 45 perc és 15 óra 30 perc, pénteken 14 óra 30 perc között az iskola épületében tartózkodik. Szülői értekezlet, fogadóóra, tanulmányi versenyek, vagy az oktató-nevelő munka szempontjából kiemelkedő esemény ideje alatt vagy az igazgató vagy helyettese köteles az iskola épületében tartózkodni. 42

2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskolába belépő a portán szolgálatot teljesítő személynek megmondja a látogatása célját, és ha tudja, a keresett személy nevét. A belépő személy cédulát kap, melyet a fogadó fél aláír. Ezt a kilépéskor a portán leadja.

3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái R 4.§ (2) bek. b.) pont) A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (a közoktatási törvény 53. §-a alapján). Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák működhetnek: szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), emelt szintű foglalkozások, énekkar, ifjúsági sportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok, előkészítők, számítógép használat (Internet) A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, pedagógus beosztással, ügyelettel, terembeosztással együtt. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket szeptember 15-ig meg kell hirdetni, a tantárgyfelosztásban fel kell tüntetni, és a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell.

43

A tanulók diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését igazgatói engedéllyel a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi biztosításával. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működhet. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar - amennyiben megszerveződik biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken. A mindennapi testedzés formái: a heti testnevelés órák; tömegsport, naponta a tanítás befejezése után 17.00 óráig testnevelő tanári felügyelettel; házi bajnokságok, és iskolák közötti versenyek, országos szervezésű rendezvényeken való részvétel. Iskolavezetés és ISK kapcsolattartás formái és rendje ISK közgyűlés kötelezően félévente egyszer, igény szerint bármikor szervezhető. A közgyűlésen részt vesz az igazgató vagy az általa megbízott vezető. Az osztályok sportfelelősei beszámolnak az ISK vezető tanárnak, és a tanár az év végi tantestületi értekezleten a tantestületnek. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást - a szaktanár javaslatára - az igazgató által megbízott pedagógus tartja, akár évközi kezdéssel is. Nem megfelelő előmenetel esetén a szaktanár javasolhatja a tanulónak a korrepetáláson való részvételt. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a helyi és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igényelhetnek. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtári szabályzat intézkedik. A kétszintű érettségire való felkészülés segítésére a pedagógiai programban megajánlott tantárgyakból a diákok jelentkezése alapján a szaktanárok 44

foglalkozásokat szerveznek. Az emelt szintű érettségire való felkészítésre a 10. évfolyamon tanulók az adott tanévben május 20-ig jelentkezhetnek. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének.

4. A felnőttoktatás formái (R. 4.§ (2) bek. c) pont) Az alapító okiratban foglaltak alapján az intézményben a felnőttoktatás esti és levelező tagozaton folyhat. Esti tagozat esetében a tanítási napok száma két hetente (A hét, B hét) öt, a levelező tagozat esetében hetente kettő. A felnőttoktatás munkájának irányítását a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes végzi, munkarendjét meghatározza, a beszámolókat megszervezi, az adminisztrációt ellenőrzi.

5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézmény minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: (a tanév rendjének megfelelően) - Tanévnyitó első tanítási nap - Aradi vértanúk október 6. - A Magyar Köztársaság október 23. kikiáltása és az 1956-os forradalom - Iskolánk névadója október 25. - Szalagavató december eleje - Kommunista diktatúra áldozatai február 25. 45

- 1848-49-es forradalom és szabadságharc - Holokauszt áldozatai - Ballagás - megemlékezés a Nemzeti összetartozás napjáról - Tanévzáró

március 15. április 16. május első hétvégéje június 4. június 3. hete

A hagyományápolás külsőségei Az intézmény címerének leírása A címerpajzs reneszánsz gyalogsági pajzs formáját mintázza, eképpen klasszikus konkrét történelmi korszakhoz kevésbé kötődő arányokat mutat. A középen osztott pajzs domináns földszínei a vörös és a kék, megegyeznek a széki gróf Teleki család XVII. század végén bővített címerének meghatározó színeivel. A vörös felső mező a Teleki család ősének számító Garázda nemzetség ősi pajzsát idézi: ágaskodó vadkecske egy lángoló bokor előtt. A heraldikai jelkép pogány szimbólumot ötvöz biblikus utalással. A Keleti-Kárpátok nyugati lejtőin megtelepedő honfoglaló nemzetség totemállata, a hegyvidéki tájon honos zerge előtt lángoló bokor félreérthetetlenül emlékeztet arra az Ószövetségi jelenetre, melyben az Úr égő csipkebokorban jelenik meg Mózesnek, s ígéri meg a választott népnek a Kánaánt. Egyetlen szimbólum egyesül itt, a honszerzés ígérete és a honfoglalás valósága. A kék alapszínű alsó mező újabb keletű heraldikai közhely. Iskolánk klasszicizáló homlokzatának erősen egyszerűsített és stilizált képét a hangsúlyozottan tárt kapu uralja. Az épület meghatározó színére emlékeztető ezüst kontrasztjaként csillan meg a másik domináns fémszín, az arany: odakint hűvös világ van, a kapun belül világosság és meleg. Ki ide barátságos szándékkal, fényre, melegre vágyva szándékozik betérni, tárt kapura lel. Az intézmény nevének betűi nem teljesen szabályos ovális ívben fogják közre a pajzsot. Betűformájuk az ünnepélyes római nagybetűs írás, a maiuscula klasszikus mintája: a kolumna. A címer készült 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100. esztendejében, iskolánk fennállásának 85. évfordulója és felújítással párosult átépítés nyomán megújuló iskolaépület birtokbavétele alkalmával. Az intézmény zászlója: Az 1848-as honvéd hadizászló, fehér selyem, szélén vörös és zöld farkasfogak, középen az iskola neve és címere.

46

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viseletét, valamint sportfelszerelését a házirend szabályozza.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (R. 4.§ (1) bek. b) pont A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű működését - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktatómunka eredményességét, hatékonyságát - a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelésének elkészítéséhez. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösségvezetők Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az ellenőrzés kiemelt feladatai: Tanügyigazgatási feladatok tantárgyfelosztás, munkabeosztás tartalmi és formai ellenőrzése törvényben meghatározott óraszám tervezése, személyi lebontása tantárgyfelosztás elkészítésénél a munkaközösségek véleményének kikérése tantárgyfelosztás és órarend készítésekor a kedvezményezettek órakedvezményének figyelembe vétele (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, osztályfőnökök, szakszervezeti szóvivő, közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai) - tanítási órák terembeosztása -

Szabadidős programok, kirándulások - osztályok tanulmányi kirándulása - tanári illetve felnőtt felügyelet biztosítása 47

Igazgatási feladatok - tankötelezettségről szóló törvények tartalmi és formai követelményének maradéktalan érvényesülése - az intézmény igazgatója dönt a tanuló felvételéről és nyelvi csoportba sorolásáról - a felvételi rendjét külön szabályzat tartalmazza. Iskolai szervezési feladatok ellenőrzése tanulmányi versenyek előkészítése, lebonyolítása, kirándulások megfelelő ütemezése diákkörök, korrepetálások, tehetséggondozás szervezése vizsgák esetén a vizsgák rendjének, vizsgáztató személyek szabályszerű kiválasztása - helyettesítések, túlórák vezetése, bizonylatolása -

Ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatok ellenőrzése - ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos forgatókönyvek Elemzési, értékelési feladatok ellenőrzése -

iskolai statisztikai adatok tantárgyfelosztás munkamegosztás pályaválasztással, beiskolázással kapcsolatos feladatok, adatok

Tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetésének ellenőrzése - anyakönyvek, tanulói nyilvántartások, jegyzőkönyvek - felvételi iratok irattári elhelyezése - bizonyítványok tanév elejei elhelyezése, biztonságos őrzése - üres bizonyítványok őrzése elzárt helyen (sorszám szerinti szigorú nyilvántartással) - ellenőrző könyvek vezetése, osztályzatok, szülői aláírások ellenőrzése - tanulói hiányzások vezetése, igazolt és igazolatlan órák összesítése - a KSH részére adandó statisztikai adatok a naplók adataival egyeznek-e - iskolai alapdokumentumok tárolása biztonságos helyen és módon történik-e

48

A tanítási óra tartalmának elemzésénél a következő szempontok figyelembe vétele - házi feladatok ellenőrzése - tanulók felkészültségének ellenőrzése - az új anyag feldolgozása során alkalmazott módszerek hatékonyságának vizsgálata, milyen eredményességgel oktatta a szaktanár - tanulói és osztályfoglalkoztatás eszközei, eredményessége - feladatok ellenőrzése, önellenőrzése - tanulók értékelése - a tanítási órán használt szemléltető eszközök - óravezetés stílusa, tanár-diák kapcsolat A pedagógiai munka belső ellenőrzésének kiemelt feladata a teljesítményértékelés, amit az intézmény minőségirányítási programja részletesen tartalmaz.

7. A könyvtár működése (R.4.§ (2) bek. j) pont, R. 6/C .§, R.3. sz. melléklet) A.) A könyvtár igénybevételének, és működésének általános szabályai Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Irányítási, pedagógiai és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt; mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye széles körűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az iskolai könyvtár komplex egység, amelyet a tanításhoz, tanuláshoz nélkülözhetetlen ismerethordozók, a használatukhoz/előállításukhoz szükséges eszközök és szolgáltatások rendszere alkot, és amely a pedagógiai folyamattal szemben támasztott fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységeit, szolgáltatásait. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi, és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók 49

könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széles körű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. Az iskolai könyvtárak irányítása, fenntartása Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos önkormányzati tevékenység központi irányítása az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik. A könyvtári szakmai kérdések ágazati irányítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma látja el. A Fővárosi Önkormányzat gondoskodik az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának megvalósításához szükséges könyvtári ellátás feltételeinek megteremtéséről, és a könyvtári egységek jogszerű, szakszerű működtetéséről. Ez irányú feladataikat a közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályok és normatívák szerint, és a könyvtári, könyvtári informatikai tevékenységet meghatározó jogszabályok, normatívák, állásfoglalások figyelembevételével látják el. Az iskolai könyvtárak fenntartásáról és a normáknak megfelelő fejlesztéséről a fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott központi támogatások és a helyi források felhasználásával. Az iskolai könyvtárak közoktatási szakmai ellenőrzését – a fővárosi önkormányzat és a működtető intézmény igazgatójának megbízása alapján – az országos szakértői névjegyzéken szereplő iskolai könyvtári szakértők látják el a közoktatásról szóló törvény és a 42/1999. (X. 13.) OM rendelet előírásai szerint. Az 1997. évi CXL. Törvény és a 14/2001. (VII. 5.) NKM rendelet alapján a kulturális miniszter szakfelügyelet keretében ellenőrzi az iskolai könyvtári területen a könyvtári tevékenységekre vonatkozó jogszabályok, a könyvtár szakmai követelmények és normatívák betartását. A fentiek szem előtt tartásával a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola (Bp. 1095 Mester u. 23.) könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban a következők szerint szabályozom. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: A könyvtár neve:

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára

A könyvtár címe:

Budapest IX., Mester u. 23. 50

Telefonszáma:

216-2535/121

Fenntartójának neve:

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola keretében működik, fenntartásáról az iskolát fenntartó önkormányzat gondoskodik Fenntartójának címe: 1095 Mester u. 23. A könyvtár jellege: zárt könyvtár – csak az iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe A könyvtár elhelyezése: az iskola klubövezetében működik A könyvtár használata: ingyenes Az iskolai könyvtár működésének célja Az iskolai könyvtár működésének alapvető célja, hogy: - segítse elő az oktató- és nevelőmunkát, - a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok és nemhagyományos dokumentumok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését, - segítse elő az iskolai könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését, - a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár általános feladatai - elősegíti az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és Pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítja az iskolai nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat, - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét, - a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. Az iskolai könyvtár szakmai feladatai - az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az igények figyelembevételével, 51

- az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere) a beszerzési keret figyelembevételével végzi, - a beszerzett, megőrzése átvett dokumentumokat bevételezi és leltárba veszi, - a tanári kézipéldányokról, útmutatókról ún. brosúra nyilvántartást vezet, - az elavult, feleslegessé vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban az állományból kivonja, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, - a könyvtárállomány leltározását előírásoknak megfelelően végzi, - a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi (kézikönyvtár, segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány, időszaki kiadványok, nem-hagyományos dokumentumok) - gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, szolgáltatásaival segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. Az iskolai könyvtár használata során az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni: tájékoztatás, tanácsadás, az iskolai munkához kapcsolódó irodalomkutatás, témafigyelés könyvkölcsönzés és helyben olvasás biztosítása, számítógépes szolgáltatások biztosítása, internet hozzáférés biztosítása, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, másolat készítése, könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák tartása - nyilvántartások vezetése a kölcsönzőkről és a kölcsönzött dokumentumokról. -

Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell meghatározni. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. 52

A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait a melléklet rögzíti. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskolai pedagógiai program cél- és feladatrendszeréből indulunk ki, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az ebből adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe. A tematikusan meghatározott ismeretterületek tükrözik a tantárgyi eszközigényeket. Ide sorolandók: - a pedagógiai program, - a műveltségterületek tanításának, tanulásának alapdokumentumai, - az audiovizuális módszertani anyagok, - a módszertani segédanyagok, - a használatukhoz szükséges eszközök. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. (Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzatát lásd a mellékletben) Gyűjteményszervezés A folyamatosan , tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: - nevelési és oktatási célkitűzéseit, - tantárgyi rendszerét, - pedagógiai irányzatait, - tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék csere útján gyarapodik. A vásárlás történhet: - jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátó, kiadók, terjesztők) 53

- a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesbolt, kiadó, antikvár, terjesztők) Az ajándék mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől. A könyvtár gyűjtőkörébe nem illő dokumentumok elcserélhetők, jutalmazásra is felhasználhatók. A kiadók által küldött bemutató példányok minden kötelezettség nélkül megtarthatók. A csere mint gyarapítási mód szintén független a könyvtári költségvetéstől. Iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények intézmények könyvtáraitól kap a könyvtár új dokumentumot.

és

más

A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A leltári nyilvántartás: - jellege szerint lehet időleges és végleges, - formája szerint egyedi vagy összesített. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formája: SZIKLA 21 számítógépes könyvtári program. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazon dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra – legfeljebb három évre – szerez be. Az időleges nyilvántartás formái: - kardex - összesített Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni, függetlenül attól, hogy a későbbiekben végleges megőrzésre kerülnek. Időleges megőrzésre szánt dokumentumok: - brosúrák, propagandaanyagok, - alkalmi műsorfüzetek, - tervezési és oktatási segédletek, - gazdasági és jogi segédletek, - törvénykönyvek, rendeletek, - kisnyomtatványok, - szabadalmi leírások, - tankönyvek, jegyzetek 54

Az állományapasztás Az állomány törlésének okai Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése, abban az esetben történhet meg, ha: - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe, olvasói igényhiány miatt)) - a dokumentum a használat közben elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - a leltár során hiányként jelentkezett. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése - rendszeres jelleggel (évente), - elemi kár, esetleges lopás esetén a hiány észlelésének időpontjában Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni három példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni : -

a leltári számot, a mű címét és szerzőjét, a dokumentum nyilvántartási értékét, a dokumentum szakjelzetét, a törlés indokoltságát.

Állománygondozás, állományvédelem A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi feltételeket kell biztosítani: - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcon kell elhelyezni

55

- a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben, ennek hiányában jól elkülöníthetően egy sarokban szintén szabadpolcon kell elhelyezni, - külön polcon kell elhelyezni azon dokumentumok egy-egy példányát, melyek kevésbé keresettek vagy részben elavultak, - a hasonló témakörű dokumentumokat a rendszó betűrendjében kell elhelyezni, - a napilapokat, folyóiratokat külön kell tárolni, időbeli sorrendben, - nem hagyományos dokumentumokat (CD, CD-ROM, videokazetta, stb.) szintén külön kell tárolni, hogy áttekinthető legyen. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell a szakszerű tárolásról és könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. Szigorúan be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni nyílt lángot használni tilos. A könyvtár bejáratánál kézi poroltó készüléket kell elhelyezni. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javításáról a könyvtárosnak kell gondoskodni. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője; a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőrizni kell az állomány hiánytalanságát a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. - az állományt meghatározott időszakonként (a könyvállomány mennyiségétől függően) ellenőrizni kell, - soron kívül kell ellenőrizni az állományt ha károsodás éri, - soron kívül kell ellenőrizni az állományt ha a könyvtáros személye változik, - az állományellenőrzéshez leltári ütemtervet kell készíteni, ennek tartalmaznia kell: - az ellenőrzés lebonyolításának módját, - a leltározás kezdő időpontját, tartamát, 56

- a leltározás mértékét, - részleges leltározás esetén az állományegység megnevezését, - az ellenőrzésben résztvevő személyek neveit, - a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét. - a leltározást legalább két személynek kell elvégezni, - az állományellenőrzést a nyilvántartások és az állomány rendezésével elő kell készíteni - az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartás összehasonlításával történik - az állományellenőrzés során felmerült hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani - a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A tankönyvkölcsönzés és nyilvántartás szabályozása Tankönyv az, amit a 40/2007 (XII.22) OKM rendelettel módosított 5/1998. MKM rendelet szerint tankönyvvé nyilvánítottak. Ez nem csak könyv lehet, hanem bármilyen ismerethordozó, bármilyen műfajban, ami az engedélyt megkapja. A tartós tankönyv egy ettől szűkebb fogalom. Tartós tankönyvnek tekinti a jogszabály azokat a tankönyveket, amelyek kivitelük és tartalmuk minősége szerint alkalmasak arra, hogy több tanuló, több éven át használja. A tartós tankönyvek kiválasztása: Fel kell mérni, hogy az iskolában hány tanuló kíván a következő tanévben tartós tankönyvet vagy segédkönyvet kölcsönözni az iskolai könyvtárból. - Meg kell határozni a tankönyvtámogatás módját, figyelembe véve azt, hogy az iskolára jutó teljes összeg 25%-át tartós tankönyvekre és segédkönyvekre kell fordítani. Ezek az iskola tulajdonába kerülnek és az iskolai könyvtár tartja nyilván. - A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület határozza meg, hogy a tartós tankönyvekre elkülönített összeget, mely tankönyvek, segédkönyvek beszerzésére fordítják. - Tartós tankönyveken kívül az erre szánt 25%-ot ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására is fordíthatja az iskola. - A tankönyvrendelésbe olyan könyveket is fel lehet venni, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, amennyiben azzal a Szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. A tanulók által kölcsönözhető tankönyvek jegyzékét és a kötelező olvasmányok jegyzékét közzé kell tenni. -

57

Ingyenes tankönyv A tankönyvpiac rendjéről szóló 2007. évi XCVIII. törvénnyel módosított 2001. évi XXXVII. törvény meghatározza, a nappali rendszerű iskolai oktatásban, a 913. évfolyamokon– családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül – térítésmentes tankönyvellátásban részesülő tanulók körét. Ingyenes tankönyvre jogosult a tanuló, ha:  tartósan beteg,  testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,  pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dycalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),  három- vagy többgyermekes családban él,  nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Tankönyvek nyilvántartása az iskolai könyvtárban Külön kell kezelni a tankönyv, tartós tankönyv és ingyen tankönyv fogalmát, nyilvántartásának módját. A tankönyvvásárlás során az ingyen tankönyvre jogosultak, lista szerint kapják meg tankönyveiket, amit aláírásukkal bizonyítanak. Ez a törvényi szabályozásnak megfelelően nem kerül nyilvántartásba. A könyvtár állományába került tankönyvek csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után adhatók ki. A tankönyveket a Tankönyvnyilvántartásba kell felvenni, cím, kiadó, ár és a kölcsönző feltüntetésével. A Tankönyvnyilvántartásba vett tankönyveket a szaktárgy tanulásának befejezése után (2-4 év) állapottól függően, le lehet selejtezni. A leselejtezett tankönyvekről a könyvtáros törlési ügyiratot készít, amit az iskola igazgatója jóváhagy. Ezen kívül a tartós tankönyv keretből (25%), kell megvásárolni a több tanéven keresztül használható a szöveggyűjteményeket, példatárakat, szótárakat, atlaszokat, kézikönyveket és kötelező olvasmányokat. Ezekről a dokumentumokról egyedi nyilvántartást kell vezetni dokumentumtípusonként.

58

Az iskolában használt minden tankönyvből lehetőség szerint egyet állandóan az iskolai könyvtárban kell tartani, és azokat együtt kezelni, hogy más szakos tanárok, más tankönyvből tanítók és a diákok is hozzáférhessenek. A ki nem kölcsönzött tankönyveket célszerű a könyvtárban külön gyűjteményként tárolni. Megrongált, elvesztett tankönyv A tankönyv az iskola tulajdona, ha a tanuló megrongálja, vagy elveszti tankönyvét a szülő kártérítési felelősséggel tartozik. A kártérítés összege a tankönyv árának és az elhasználódás mértékének a függvénye, melyet a könyvtáros a gazdasági vezetővel együtt állapít meg. A kártérítés összegét az iskola pénztárába kell befizetni. Amennyiben a tanulók, ill. a szülők által igény merül fel a használt tankönyvek megvásárlására, azt egyedi elbírálás alapján teljesítjük. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A könyvtárat az iskola épületében jól megközelíthető helyen kell kialakítani. Figyelembe kell venni az: - állomány nagyságát, - a dokumentumtípusok féleségét, mennyiségét, - a könyvtár differenciált szolgáltatásait, - az iskola könyvtárhasználati igényeinek jellegét és mértékét. A könyvtári állomány tagolása A könyvtárban elhelyezett dokumentumoknak biztosítani kell a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Állományegységek: - könyvállomány

- kézikönyvtár - ismeretközlő irodalom - szépirodalom

- folyóiratok - pedagógiai gyűjtemény - nem-hagyományos dokumentumok - számítógépes dokumentumok - külön-gyűjtemények – tankönyvek, tartós tankönyvek

59

A könyvtárból kihelyezett letétek A letéti állományrészekkel segíteni kell az iskola oktató-nevelő munkáját. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, szótárak, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, nemhagyományos és számítógépes dokumentumok. A könyvtárból kihelyezett letétek: taniroda, számítógépterem, szaktanterem, gazdasági iroda. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. A számítógépes feltárás - a SZIKLA 21 könyvtári program - lehetővé teszi a könyvtári állomány sok szempontú visszakereshetőségét. A tanulók a saját adatbázison kívül az MNB mindig frissített adatbázisában is tájékozódhatnak. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanórán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzat rögzíti. A könyvtárhasználat módja:

- helyben használat - kölcsönzés - csoportos használat A könyvtár egyéb szolgáltatása: - információszolgáltatás - témafigyelés, irodalomkutatás, - ajánló bibliográfiák készítése - másolatszolgáltatás - letétek telepítése - internet használat A könyvtári házirend tartalmazza: - a könyvtár használatára jogosultak körét, - a használat módjait, és feltételeit, - a kölcsönzési előírásokat, - a nyitva tartás és kölcsönzés idejét, - az állomány védelmére vonatkozó rendelkezéseket.

60

A könyvtárhasználat rendje A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A könyvtár használata az iskola tanulói és dolgozói esetében megkötöttség nélküli, ezért a tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárhasználat módjai Helyben használat A helyben olvasás, tanulás feltételeit a könyvtárosnak kell biztosítani. Helyben olvasáskor a könyvtárosnak a könyvtárban kell tartózkodnia. A helyben használt dokumentumokat nem kell az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban rögzíteni. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technika eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, - folyóiratok, napilapok, - nem hagyományos dokumentumok (videofilmek, magnókazetták, CD, CD-ROM) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Minden kölcsönző részére kölcsönző lapot kell kiállítani. A tanulók részére osztályonként csoportosítva kölcsönző füzetet kell nyitni névvel és sorszámmal ellátva. A könyvtárból egy alkalommal maximum öt könyvet lehet kölcsönözni. A kölcsönzési határidő négy hét, ami egy alkalommal meghosszabbítható. 61

Folyóiratokat indokolt esetben két napra, ill. a hét végén lehet kölcsönözni. Az elveszített vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni vagy könyvek árát meg kell téríteni. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. A nem teljesíthető olvasói igények indokolt esetben külső forrásból (könyvtárközi kölcsönzés) elégíthetők ki. Az iskolai könyvtár nyitva tartása Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz; az iskolai szünidőben zárva tart. Az iskolai könyvtár az igényeknek megfelelően hosszabbított nyitva tartással áll az olvasók rendelkezésére. Nyitva tartása heti 25 óra. A nyitva tartás rendje az aktuális tanév rendjéhez igazodik. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros - az osztályfőnökök, szaktanárok közreműködésével - foglalkozásokat szervezhet. A foglalkozásokat a témától függően a könyvtáros és a szaktanárok is tarthatják. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Információszolgáltatás Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információt nyújt a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Alapja: - a könyvtári gyűjtemény dokumentumai, - a könyvtár adatbázisa, - más könyvtárak adatbázisa, - internet adatbázis. Témafigyelés, irodalomkutatás Ajánló bibliográfiák készítése Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készülhetnek a könyvtár állománya alapján. Másolatszolgáltatás Az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolatot is készíthet a könyvtáros.

62

A reprográfiai úton előállított anyagokat is meg kell őrizni, de leltározni nem szükséges. Letétek kezelése Az iskolai könyvtár letétet helyez el a számítógépteremben és a nyelvi szak tantermekben. A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. A letéti állomány nem kölcsönözhető. Számítógépes szolgáltatás A Sulinet program keretében az Internet szolgáltatás biztosítása; lehetőleg válogatva a tanulás-tanítás előtérbe helyezésével. A könyvtár rendje A könyveket és egyéb dokumentumokat rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, vigyázni kell épségükre, tisztaságukra. Ügyelni kell a könyvtár rendjére és tisztaságára. Kulturáltan kell viselkedni, kerülni kell a hangos beszédet, a felesleges mozgást, járkálást. A kabátokat, és a táskákat a fogason és a mellette levő polcokon kell elhelyezni. A könyvtárban enni, inni, dohányozni és nyílt lángot használni tilos. 7.B.) Egyes tankönyvek iskolai könyvtárból való megvásárlásának feltételei (Tp.r. 8/E.§) Az iskolai könyvtárból akkor vásárolható meg egy használt tankönyv, ha elegendő darab áll rendelkezésre a tartós tankönyvi ellátáshoz. Az eladási ár a tankönyv használtsága függvényében a bolti ár 80, 50, vagy 25 %-a. Az árat a könyvtáros tanár állapítja meg, az igazgató hagyja jóvá.

8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás (Tpr. 29.§.) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi szabályozására: - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet alapján kerül sor. 63

iskolai rendje

A szabályzat hatálya kiterjed: - az iskolára, - az iskola tanulóira, - az iskola pedagógusaira, más alkalmazottaira, - az iskola tanulóinak szüleire, - a tankönyvellátásban részt vevő kiadóra, forgalmazóra A.) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása Az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy, a tankönyvfelelős (továbbiakban tankönyvfelelős) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. A pedagógusok a tankönyvfelelős által rendelkezésükre bocsátott jegyzék, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A pedagógusok a tankönyvellátással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, - anyagi, költségvetési szempontok, - annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A szakmai munkaközösségnek figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is. B.) Az iskolai tankönyv ellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyvfelelős a tankönyvrendelés előkészítési feladatai során a következő tevékenységeket látja el: 64

 A tankönyvrendelés előkészítése érdekében fogadja a szakmai munkaközösségek tankönyvekre, segédletekre vonatkozó javaslatait.  A javaslatok alapján tervezetet készít évfolyamonként, illetve indokolt esetben – ha a helyi tanterv alapján eltérő tantárgyak oktatása folyik – évfolyamokon illetve osztályokon belüli csoportonként arról, hogy milyen tankönyvek, segédletek kerülnek alkalmazásra. Elkészíti, hogy egy-egy tankönyvcsomag várhatóan mennyibe fog kerülni.  A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekkel kapcsolatban áttekinti, hogy a tankönyv fogyasztói ára nem jelent-e nagy terhet o a szülőkre, o valamint az iskolai költségvetés számára a kötelező tankönyvellátás kapcsán rá háruló kiadások miatt.  A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekkel kapcsolatban a végleges tankönyvjegyzék összeállítását megelőzően kéri o először a szakmai munkaközösség egyetértését, majd o az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértését.  A fenti szervezetek tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekkel való egyetértését – az érintettek aláírását is tartalmazó – írásos dokumentumban megőrzi, és csatolja a tankönyv megrendelési javaslathoz.  A tankönyv megrendelési javaslatot írásban véleményezteti a szülői szervezettel és az iskolai diákönkormányzattal. C.) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje Az iskolaigazgató a tankönyvkedvezmények felmérési feladatainak ellátására a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst (továbbiakban felelős) jelöli ki. Az iskolában tanulói jogviszonnyal már rendelkezők tankönyvkedvezményei iránti igényekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja minden év november 15-e. Az iskolába belépő új osztályok tanulói tankönyvkedvezmény iránti igényekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja a beiratkozás napja. Az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelős gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igénybejelentési határidőről, az igénybe vehető normatív kedvezményekről, a normatív kedvezményen túl is igénybe vehető kedvezményekről, és arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. A felelős gondoskodik arról, hogy a szükséges formanyomtatványok rendelkezésre álljanak, hogy az igénylők a nyomtatványokhoz hozzájussanak. A felelős összegyűjti a beérkező igényeket. 65

Az igények átvételekor ellenőrizni kell, hogy a szükséges dokumentumokat az igénylő bemutatta-e, s az azokon szereplők megfelelnek-e a kedvezménynyújtás feltételeinek. Azok az igények, melyekhez a dokumentumokat nem mutatták be, vagy azok nem feleltek meg a feltételeknek, azokat tényleges igényként kezelni nem lehet. Ezt a tényt írásban kell rögzíteni. A kedvezményekre érkezett igények összesítése A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a kedvezményekre érkezett igényeket az alábbi fő tagolásban összesíti: o I. normatív kedvezményre való igény o II. normatív kedvezményen túli igény további kedvezményre A normatív kedvezményre való igény összesítése a hatályos jogszabályok alapján történik. A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetőségeinek áttekintése A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetőségeinek áttekintése a tankönyvellátás kiemelt feladata. A nevelőtestületi döntés előkészítése céljából a tankönyvfelelős javaslatot készít a rendelkezésre álló tankönyvtámogatás felhasználására. A tankönyvfelelős a kedvezményekre benyújtott igényekről minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, valamint a diákönkormányzatot. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év december 15-ig dönt. A tankönyvfelelős a nevelőtestület döntésének elősegítése céljából a nevelőtestület rendelkezésére bocsátja a kedvezményekre vonatkozó igények osztályonkénti és iskolai szintre elkészített összesítését, valamint azt a felmérést, mely a tartalmazza a tanulók új tankönyv, és a tankönyv kölcsönzési igényét. A nevelőtestület a tankönyvtámogatás módját írásban is rögzíti. A nevelőtestület az osztályfőnök bevonásával értesíti a tankönyvtámogatás módjáról az érintett tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A tankönyvmegrendelés összeállítása A tankönyvfelelős gondoskodik a tankönyvmegrendelés összeállításáról. Az összeállítás során figyelembe veszi  a tanulók, szülők által jelzett új tankönyvigényeket, 66

 az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módja meghatározása alapján megvásárolandó további könyveket,  az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát. A tankönyvmegrendelés összeállításának határideje minden év február 15-e. A kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele A tankönyvfelelős minden év június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, melyeket az iskola könyvtárából a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt. Az iskolaigazgató döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenységet végez. A nevelőtestület meghatározza azt, hogy a tankönyvellátásban kiknek és hogyan kell részt venniük:  meghatározzák a tankönyvfelelőst,  és meghatározzák a tankönyv értékesítésben közreműködő tankönyvforgalmazót. Az iskolaigazgató a nevelőtestületi döntés alapján gondoskodik arról, hogy az érintett személyek tényleges kijelölése és megbízása megtörténjen. Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok Biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatóak legyenek. Az iskolai tankönyvellátás során el kell látni a következő feladatokat:  tankönyv beszerzése  tankönyv tanulókhoz való eljuttatása A tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel – függetlenül attól, hogy a feladat egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.

Tankönyvellátási szerződés kötése Az iskolaigazgató javaslatot tesz a nevelőtestület számára a megfelelőnek tartott tankönyvforgalmazókról, az általuk vállalt szerződési feltételekről. 67

A nevelőtestület dönt arról, hogy az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására mely tankönyvforgalmazóval köt tankönyvellátási szerződést. A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. A tankönyvellátási szerződésnek tartalmaznia meghatározott kötelező tartalmi elemeket.

kell

a

jogszabályban

A tankönyvellátási szerződést – a jogszabályoknak megfelelően – az iskola nevében az iskolaigazgató írja alá. A tankönyvellátási szerződésben javasolt kitérni arra is, hogy a tankönyvellátás megszervezése során milyen feladatokat vállal az iskola, s melyeket kell ellátni a forgalmazónak. Adatszolgáltatás és tankönyvértékesítési feladatok Az iskola gondoskodik arról, hogy a tankönyvforgalmazó részére a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást biztosítsa. A tankönyv értékesítési feladatok ellátása az iskola közreműködésével, illetve a tankönyvforgalmazóval kötött szerződés alapján történik. Az ingyenes tankönyvben részesülők a tankönyv átvételét aláírásukkal igazolják; a tankönyvek árát az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. (A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki.) Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tankönyvek, tartós tankönyvek ténylegesen bekerülnek a könyvtár állományába. A tankönyv értékesítésre vonatkozó tájékoztatás megadása Az iskolaigazgató és a tankönyvfelelős megszervezik a tanuló, a kiskorú tanuló szülője tájékoztatását  a tankönyv értékesítésének helyszínéről,  valamint a tankönyv értékesítés időpontjairól. Az értékesítésre három napos időtartamot határozunk meg, ennek időtartamáról legkésőbb a tanévzárón tájékoztatjuk az érintetteket. A tankönyv értékesítésben közreműködő díjazása Az iskolaigazgató a tankönyvfelelőssel – díjazás ellenében – megbízási szerződést köt a tankönyvekkel kapcsolatos feladatok ellátására, legkésőbb február 15-ig. 68

A megbízási szerződést az aktuális tanévvel kapcsolatos tankönyvellátási feladatellátásra, és nem időtartamra kell kötni. Összeférhetetlenségi szabályok A tankönyvellátással kapcsolatban az alábbi területre terjednek ki az összeférhetetlenségi szabályok: a) tankönyvkiadóra, forgalmazóra, b) tankönyvellátás szervezésében közreműködő iskolai alkalmazottra, c) tankönyvválasztásban közreműködő pedagógusra. A tankönyvellátás szervezésében részt vevő iskolai alkalmazott a tankönyvkiadótól, tankönyvforgalmazótól nem fogadhat el semmilyen formában juttatást, kedvezményt.

9. Intézményi védő, óvó előírások (R.4.§ (1) bek. n) pont, R. 7.sz. melléklet VII. Egészség és munkavédelmi eszközök) a./ A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (R.4.§ (1) bek. m) pont Az intézményben heti egy alkalommal 8.00 – 16.00 óráig tartó rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. A rendelési időt és helyet tartalmazó tájékoztatót a tanári szoba melletti hirdetőtáblán elhelyezzük, valamint a tanulókat tanévkezdéskor az osztályfőnök is tájékoztatja. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az egészségügyi ellátást biztosító ifjúsági orvos az adott tanévre munkatervet készít, a védőnőn keresztül, illetve személyesen tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével. Előre ütemezve végzi a szűrővizsgálatokat. A gyermekek, tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente kétszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelésioktatási intézmény biztosítja.

69

b./ A dolgozók feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében (R. 6/A. § (3) bek., R. 2. számú melléklet) A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó feladatok szervezése a GSZ és az iskola közötti megállapodás keretében zajlik. Ez vonatkozik a minden évben megtartandó tűzriadó gyakorlat szervezése is. A GSZ műszaki vezetőjének, valamint az intézmény vezetőjének, munkavédelmi felelősének és a pedagógusoknak a feladata a tanulóbalesetek megelőzése, illetve esetleges bekövetkezésük esetén a kivizsgálásával kapcsolatos teendők lebonyolítása. A tanulói balesetek megelőzése érdekében a feladatok a következők:  minden tanévben legalább egyszer a tanulóknak baleset és tűzvédelmi oktatáson kell részt venniük, ezt aláírásukkal igazolják,  a tanulók felügyeletéről a megbízott pedagógus gondoskodik,  a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése,  minden tantárgy keretében meg kell tanítani azokat az ismereteket, rendszabályokat, viselkedési normákat, amelyek megtartásával a balesetek elkerülhetők,  gyakorlati foglalkozások esetén a szaktanárnak ismertetnie kell a szaktanterem (pl. számítógépterem, könyvtár, taniroda) rendjét, a veszélyforrásokra és azok elkerülésére fel kell hívni a figyelmet,  a testnevelő tanároknak külön gondot kell fordítani a testnevelés órák balesetforrásainak ismertetésére az alábbiak szerint: o a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat o a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselnünk o a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót  a büfé és az étterem viselkedési normáit, balesetmegelőzési szabályait az osztályfőnöknek ismertetni kell,  az iskola épületén belül a helyes magatartási normák kialakítása, a helyes közlekedési szabályok ismertetése az osztályfőnök feladata,  az osztályfőnök által ismertetett baleset-, tűz- és munkavédelmi előírásokat a Házirend tartalmazza,  a tűzvédelem megszervezése a tűzvédelmi felelős feladata, a tűzriadó begyakoroltatására az igazgató jelöli ki az időpontot. A bekövetkezett tanulói balesetekkel kapcsolatos teendők:  az igazgató vagy az őt helyettesítő vezető azonnali értesítése 70

 amennyiben szükséges, azonnali orvosi ellátás biztosítása  egyértelműen rögzíteni kell a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt és eseményt, különösen: o a baleset pontos helyszínét, o a sérült tevékenységét a baleset idején, o ha szerepe volt a balesetben, akkor a környezeti tényezőket o a tanuló esetleges szerepét a baleset bekövetkezésében  a balesetet észlelő pedagógusnak az igazgatót vagy az őt helyettesítő vezetőt a legrövidebb időn belül tájékoztatni kell a baleset körülményeiről. Ha szükséges, az igazgató megállapítja a felelősséget.  Baleset esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, és 3 napon túl gyógyuló baleset esetén jelenteni kell a Fenntartónak. Az intézmény minden dolgozója a tanév elején – vagy új munkavállaló esetén a munkába állás napján – munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásban részesül. Az oktatást a GSZ által felkért megfelelő felelősök végzik, a munkavállalók az ezen való részvételt aláírásukkal igazolják.

c./ Rendkívüli esemény, bombariadó, katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Az igazgató, illetve a felelős vezető azonnal tájékozatja a GSZ műszaki vezetőjét. A GSZ műszaki vezetője meghatározza a további intézkedések sorrendjét, beleértve a mentést, a hivatalos szervek értesítését, a személy és vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a kárrendezés és helyreállítás feladatait. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 71

- igazgató, - igazgatóhelyettesek - munkavédelmi felelős. A GSZ műszaki vezetője a rendkívüli esemény jellegétől, sürgősségétől, illetve a mielőbbi hatékony elhárításhoz szükséges tájékoztatás miatt a pontos ismeretekkel rendelkező személy hollététől függően meghatározza, hogy ki értesítse az alábbi hatóságokat: a) a fenntartót, b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d) személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szerveket Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a „Tűzriadó terv” alapján kell elhagyniuk az épületet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a pedagógusnak a tanulók létszámát ellenőriznie kell. A GSZ műszaki vezetőjének, az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a „Tűzriadó terv”-ben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról.

72

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét a GSZ műszaki vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkednie a GSZ vezetőjének. Az illetékes szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 2011. szeptember 01-től megszűnik a kéthavi tanítási időkeret (1993. LXXIX. tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II.6. pont és 138/1992 (X.8) Kormányrendelet).

d./ A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelmi ágazati feladatokról szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet A végrehajtási rend érvényes az intézmény épületében, illetve az iskola által bérelt területen folytatott bármilyen tevékenység során. A rendkívüli eseményekre vonatkozó rendet a GSZ műszaki vezetője, az igazgató, vagy az ügyeletes vezető irányítása mellett az intézmény minden dolgozójának és tanulójának be kell tartani. Rendkívüli esemény esetén a legfontosabb szempont a tanulók és alkalmazottak testi épségének védelme. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az alábbiak szerint alakítjuk ki: A rendkívüli esemény neve Tűzvész, Bombariadó, Robbantás

Intézkedni köteles GSZ műszaki vezetője, igazgató vagy az ügyeletes vezető

Intézkedés

Végrehajtásban segédkezők A rendőrség és a A tanulócsoportűzoltóság, tokban levő szükség esetén a tanárok, mentők gondnok, értesítése, az tűzvédelmi épület kiürítése megbízott

73

Megjegyzés Csak a GSZ műszaki vezető, az ügyeletes vezető, a gondnok és a bejelentést tevő

Terrortámadás

GSZ műszaki vezető, igazgató vagy az ügyeletes vezető

Villámcsapás

GSZ műszaki vezető igazgató vagy az ügyeletes vezető

Az épület állagának nagymértékű károsodása

GSZ műszaki vezető, igazgató vagy az ügyeletes vezető

Energia vagy ivóvíz szolgáltatás jelentős idejű kimaradása

GSZ műszaki vezető, igazgató vagy az ügyeletes vezető

Rendkívüli időjárási viszonyok

GSZ műszaki vezető, igazgató vagy az ügyeletes vezető

maradhat az épületben A rendőrség A tanulócsopor- Csak a GSZ értesítése, az tokban lévő műszaki vezető, épület nem tanárok, gondnok az ügyeletes érintett részeinek vezető és a kiürítése gondnok maradhat az épületben A tűzoltóság Gondnok A sérült részek értesítése, kivonása a szakemberrel a tanításból károk felmérése és az okok felderítése Bejelentés a Gondnok, Az egyszerűbb fenntartóhoz, a átmeneti sérült épületrész megoldások kiürítése elvégzése, bevezetése Felméri a Gondnok, Szükség esetén kimaradás karbantartó rendkívüli szünet hatását az elrendelése (az oktatásra és igazgató eszerint dönt a hatásköre) tanítás folytatásáról Felméri a Minden dolgozó Szükség esetén kimaradás rendkívüli szünet hatását az elrendelése (az oktatásra, és igazgató eszerint dönt a hatásköre) tanítás folytatásáról

10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat Pedagógiai szakszolgálat az intézményben nem működik.

11. Egyéb kérdések a./ A keresetkiegészítés feltételei A Kollektív Szerződés XIV/1 fejezete szabályozza. 74

b./ A teljesítménypótlék összege, meghatározásának elvei A Kollektív Szerződés XIV/2. fejezete szabályozza.

c./ Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12.§ (2) – (5) bek) Az Alapító Okirat értelmében az intézményben a közgazdaság és kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakterületen történik szakképzés. Ezeken a szakokon nem keletkeznek olyan művészeti értékű termékek, amelyek értékesíthetők lennének.

d./ Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztántartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása Az intézményben szakközépiskolai képzés folyik, szakképzés nem.

e. Vagyonnyilatkozat-tétel (2007. évi CLII. Törvény (Vnyt.)) A vagyonnyilatkozat –tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben, b) közbeszerzési eljárás során, c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. Ennek értelmében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: - az intézményvezetői munkakört ellátó közalkalmazott. Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkor megszűnését követő harminc napon belül, 75

c) a vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Nem kell az a) pont szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg. Nem kell a b) pont szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása a 6 § szabályozása alapján: Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9.§ szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig és a 9.§ szerinti tilalom fennállása alatt nem látható el, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni vagy vele más szerződéses jogviszonyt létrehozni nem lehet. A 9.§-ban megfogalmazott tilalom: Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a közszolgálatban álló személy esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, az intézmény vezetője a felelős. A „vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata” elkészítése az intézményvezető feladata. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit, a formai követelményeket továbbá a vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos feladatokat a vagyonnyilatkozatok kezelési szabályzata rögzíti. 76

f. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. (R.4. § (1) bek. r) pont) Térítési díj, tandíj megállapítási és elszámolási rendje Az 1993. évi LXXIX a közoktatásról szóló törvény valamint a 73/1996 Fővárosi rendelet értelmében a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola az intézményi térítési és tandíjakat az alábbiak szerint állapítja meg: Térítési díj fizetési kötelezettség A 115. § (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményben feladat ellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: - a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor, - a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével – felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól, - a szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második és további alkalommal történő megismétlésekor, ami a felnőttoktatásban résztvevőkre tekintetében is alkalmazni kell. Tandíj fizetési kötelezettség Intézményünkben tandíj fizetésre kötelezettek: - a Kt. 116. § (1). bekezdése szerint aki nem tanköteles (18 évét betöltötte) feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, és felnőtt oktatásban vesz részt, valamint aki betöltötte a huszonkettedik életévét. - a szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá ezeken az évfolyamokon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további megismétlésekor, 77

- a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve javító- és pótlóvizsgát is-, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javító vizsga. A fentieket a felnőtt oktatásban részvevők tekintetében is alkalmazni kell. A térítési díj és tandíj mértéke Térítési díj tanévenként a szakmai feladatra – tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának - 15-25 százaléka a második szakképesítés megszerzésekor (117. § (1) a.) pont, 115.§ (1) bek. a).-b).pontok); - A felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól 20-40 százaléka (117. § (1) d.) pont, 115.§ (1) bek. d).pontok); - A tizenegyedik évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második megismétlésekor (117. § (1) e.) pont, 115.§ (1) bek. e).pontok); A térítési díjat az intézmény vezetője a tanulmányi eredménytől függően az jogszabályi előírásokhoz mérten az alábbiak szerint csökkenti: - ha a tanulmányi átlag 3,9-et nem haladja meg, akkor a teljes térítési díjat kell fizetni, - ha 3,91 és 4,49 a tanulmányi átlag, akkor a számított térítési díj 50%-a, - ha 4,50 vagy a fölött van a tanulmányi átlag, akkor a térítési díjat nem kell megfizettetni a tanulóval. E kedvezmények alapja a tanuló előző év végi, illetve előző beszámoló eredménye. A Diák-bizottság a tanuló kérelmére, szociális indokok alapján további kedvezményeket ítélhet meg, melyeket az igazgató hagy jóvá, az intézmény anyagi lehetőségeit is mérlegelve. Az iskola igazgatója dönt a térítési díjak összegéről, melyeket a tanulmányi eredmények és a szociális helyzet alapján adható kedvezmények befolyásolhatják.

Tandíj mértéke Az 1993. évi LXXIX. Törvény értelmében a tandíjra kötelezett tanulók számára a tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. 78

Ha a tanulmányi átlag 3,9 vagy annál kevesebb, akkor a teljes díjat fizeti meg, 3,91-4,49 között a tandíj 50%-át, 4,50 átlagtól a tanuló tandíjmentes lesz. A tandíj és a térítési díj mértékét minden tanévkezdésnél, külön kimutatható számítások alapján a gazdasági igazgatóhelyettes, a felnőttoktatás tagozatvezetője és az intézmény vezetője állapítja meg. A térítési és tandíj kötelezettek névsorát a területért felelős igazgatóhelyettesek a tanév kezdését követően 30 napon belül leadják a gazdasági vezetőnek. A leadott névsorok tartalmazzák a tanulók díjkedvezményének %-os meghatározását is. A megállapított díjak teljes összege a teljes tanévre vonatkozik. A befizetett díj csak akkor téríthető vissza, ha a tanuló még a tényleges tanulmányok megkezdése előtt, írásban visszavonja beiratkozási szándékát. A díjakat közvetlenül az iskola pénztárába kell befizetni. A befizetés végső határideje mindig az írásbeli beszámolók megkezdése előtt tíz nappal. Új beiratkozók, évismétlésre utasítottak tanulói jogviszonya csak a befizetés után válik érvényessé. Az osztályozó, beszámoló, érettségi vizsgára bejelentkezés elfogadásának feltétele a díj befizetése. Folyamatos tanulói jogviszonyban állók a tanév elején, osztályfőnöki órán értesülnek a kötelezettségük mértékéről, módjáról.

g. Egyéb jogszabály, vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés A GSZ megalakulása folytán kapcsolattartás és munkafeladat egyeztetés a gazdasági összekötővel és a GSZ állományába tartozó munkatársakkal.

12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága (R. 8. § (1) –(5) bek.) Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai programja és a Házirend az iskola honlapján megtekinthető. A közalkalmazottak (pedagógus és nem pedagógus dolgozók), szülők, diákok a könyvtárban a következő dokumentumokat kaphatják meg betekintésre: - Pedagógiai program - Házirend - Szervezeti és Működési Szabályzat 79

- Intézményi Minőségirányítási Program - Esélyegyenlőségi Szabályzat A fent felsoroltak az igazgatói, igazgatóhelyettesi irodában, a tanáriban és a titkárságon is megtalálhatók.

80

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A SZMSZ hatálybalépése

A SZMSZ ___________ év ________________ hó ____ napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2010. év július hóban készített (előző) SZMSZ.

2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Budapest, _______ év _________________ hó __- nap PH.

igazgató

81

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata _______. év ___________ hó _____ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. diákönkormányzat vezetője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet _______ év ____________ hó ____ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Szülői szervezet képviselője A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete _______ év ______________ hó _____ napján elfogadta.

__________________________ hitelesítő nevelőtestületi tag

___________________________ hitelesítő nevelőtestületi tag

82

A SZMSZ hatálybalépése Fenntartói jóváhagyás

A SZMSZ ___________ év ________________ hó ____ napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2010-ben készített (előző) SZMSZ.

________________________________ Csomós Miklós Főpolgármester helyettes

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3. számú melléklet: Iratkezelési Szabályzat

83

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ........................................................................................................ 2 1. A SZMSZ célja és tartalma ....................................................................... 2 2. Jogszabályi háttér ...................................................................................... 2 3. A SZMSZ hatálya ...................................................................................... 4 II. Intézményi alapadatok ................................................................................... 4 1. Intézményi azonosítók ............................................................................... 4 2. Az intézmény tevékenységei ..................................................................... 5 A. Az intézmény alaptevékenységei ......................................................... 5 B. Az intézmény további szakfeladatai..................................................... 5 C. Ellátandó vállalkozási tevékenysége, mértéke ..................................... 6 D. Befolyásszerzés .................................................................................... 7 E. Egyéb tevékenység ............................................................................... 7 III. Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................. 8 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése .............. 10 A. Vezetők, vezetőség............................................................................. 10 Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai ................... 11 Az igazgató és a vezetők közötti feladatmegosztás .......................... 12 Helyettesítés rendje ........................................................................... 15 Belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai ....................................... 15 B. Gazdasági szervezet felépítése és feladata ......................................... 15 C. Pedagógusok közösségei .................................................................... 17 D. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak...................................... 20 E. Tanulók közösségei ............................................................................ 23 F. Szülői szervezetek (közösségek) ........................................................ 25 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája .................................................................................................... 26 A. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................. 26 B. A szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................................. 28 C. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ............ 30 D. Az intézményi sportkör valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ......................................................... 31 E. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája ........ 32 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ............................. 32 A. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ................................. 32 B. Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek................................... 33 C. Kapcsolattartás a nem pedagógus dolgozókkal ................................. 33 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .................................. 33 84

IV. Működés rendje .......................................................................................... 34 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .................. 34 1. Az intézmény működési rendje ............................................................... 37 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel .............................................................. 43 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ................................... 43 4. A felnőttoktatás formái ............................................................................ 45 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .............................................................................. 45 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................. 47 7. A könyvtár működése .............................................................................. 49 A. A könyvtár igénybe vételének és működésének általános szabályai ............................................................................................. 49 B. Egyes tankönyvek iskolai könyvtárból való megvásárlásának feltételei .............................................................................................. 63 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás .................... 63 A. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje .................. 64 B. Az iskolai tankönyv ellátás megszervezésének helyi rendje ............. 64 C. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje ......................................................................................... 65 9. Intézményi védő, óvó előírások ............................................................... 69 A. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..................... 69 B. A dolgozók feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében 70 C. Rendkívüli esemény, bombariadó, katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ..................... 71 D. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelmi ágazati feladatokról szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet ........................ 73 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat ........................................................................................... 74 11. Egyéb kérdések ...................................................................................... 74 A. A keresetkiegészítés feltételei ............................................................ 74 B. A teljesítménypótlék összege, meghatározásának elvei .................... 75 C. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai ................................................................ 75 D. Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztántartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása ................................. 75 E. Vagyonnyilatkozat-tétel ..................................................................... 75 F. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni ...... 77 Térítési díj, tandíj megállapítási és elszámolási rendje ...................... 77 G. Egyéb jogszabály, vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be 85

tartozó kérdés ..................................................................................... 79 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága ........................................... 79 V. Záró rendelkezések ...................................................................................... 81

86