SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT II. RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER

HATÁLYOS: 2016. ÁPRILIS 6-TÓL

SOPRON 2016

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM ............................................................................................................... 6 I. FEJEZET ...................................................................................................................... 6 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................. 6 A foglalkoztatási jogviszony alanyai ........................................................................................................................... 6 A jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása ........................................................................................... 6 Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei .................................................................................................................. 7 Az egyetemen létesíthető munkakörök ....................................................................................................................... 8 Munkáltatói jogok gyakorlása és átruházása ............................................................................................................ 8 A foglakoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyetemen belüli jogorvoslatok .......................................................... 8 További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás................................................................................... 9

II. FEJEZET ................................................................................................................... 10 AZ OKTATÓI, TANÁRI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÓI MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK...................................................................... 10 Az oktatói, tanári munkakör alapkövetelményei .................................................................................................... 10 Az oktatók, tanárok általános jogai és kötelezettségei ............................................................................................ 11 A kötelező óraterhelés és az ellátandó oktatói, kutatói, tanári feladatok .............................................................. 12 A tanársegéd ............................................................................................................................................................... 13 Átmeneti szabály ........................................................................................................................................................ 14 Az adjunktus............................................................................................................................................................... 15 Átmeneti szabály ........................................................................................................................................................ 15 A főiskolai docens ....................................................................................................................................................... 16 Átmeneti szabály ........................................................................................................................................................ 17 Az egyetemi docens .................................................................................................................................................... 18 A főiskolai tanár ......................................................................................................................................................... 18

2

Az egyetemi tanár....................................................................................................................................................... 19 A főiskolai és egyetemi tanári jogviszony létesítésének és megszűnésének közös szabályai,................................ 20 A tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok .......................................................... 22 A nyelvtanár ............................................................................................................................................................... 22 A testnevelő tanár....................................................................................................................................................... 23 Átmeneti rendelkezés ................................................................................................................................................. 23 A művésztanár ............................................................................................................................................................ 23 A mestertanár ............................................................................................................................................................. 24 A gyakorlati oktató, mérnöktanár, műszaki tanár ................................................................................................. 24 A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok ........................................................ 25 A tudományos segédmunkatárs ................................................................................................................................ 26 A tudományos munkatárs ......................................................................................................................................... 27 A tudományos főmunkatárs ...................................................................................................................................... 27 A tudományos tanácsadó ........................................................................................................................................... 28 A kutatóprofesszor ..................................................................................................................................................... 28 A gyakornoki foglalkoztatás szabályai ..................................................................................................................... 29 Alkotói szabadság....................................................................................................................................................... 30 Az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszony megszüntetése ...................................................... 30

III. FEJEZET .................................................................................................................. 32 A NEM OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK...................................................................... 32 A magasabb vezetők és vezetők ................................................................................................................................ 33 A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő feladatok átadása, átvétele ..................................... 35 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ..................................................................................................................... 35

IV. FEJEZET ................................................................................................................. 38 A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS RENDJE .............................................................................. 38 Általános szabályok.................................................................................................................................................... 38

3

A pályázatok kiírása .................................................................................................................................................. 38 A pályázati felhívás tartalma .................................................................................................................................... 40 A pályázatok elbírálása ............................................................................................................................................. 41 A pályázatok Előkészítő Bizottság általi véleményezése ......................................................................................... 41 A pályázatok testületek általi rangsorolásának általános szabályai ...................................................................... 42 Az egyetemi tanár munkakörre kiírt pályázatok eljárási rendje........................................................................... 43 Az oktatói, kutatói munkakörre kiírt pályázatok rangsorolása............................................................................. 44 A rektori pályázat ...................................................................................................................................................... 44 A kancellári pályázat ................................................................................................................................................. 45 A belső ellenőrzési vezetői pályázat .......................................................................................................................... 45 A rektorhelyettesi, dékáni, főtitkári pályázat .......................................................................................................... 45 A kutatási főigazgatói pályázat ................................................................................................................................. 46 Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatói pályázat .............................................................................................. 46 Az egyéb vezetői munkakörökre kiírt pályázat ....................................................................................................... 47 Köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézmények magasabb vezetői megbízásainak pályázata .................. 47 A pályázati eljárás egyéb kérdései ............................................................................................................................ 48

V. FEJEZET .................................................................................................................. 50 A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS SZABÁLYAI .................................................................. 50 VI. FEJEZET ................................................................................................................. 50 KITÜNTETÉSEK ÉS CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA ......................................................... 50 VII. FEJEZET ................................................................................................................ 50 A SZEMÉLYÜGYI ADATOK KEZELÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA.............................. 50 A közalkalmazott adatközlési kötelezettsége ........................................................................................................... 50 A közalkalmazottakra vonatkozó személyügyi nyilvántartás ................................................................................ 51

VIII. FEJEZET ............................................................................................................... 52

4

A KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ....................................... 52 IX. FEJEZET ................................................................................................................. 54 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBAN; A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY ......................................... 54 Az összeférhetetlenség általános szabályai ............................................................................................................... 54 A munkaidőt érintő összeférhetetlenség ................................................................................................................... 55 Az összeférhetetlenség egyéb esetei ........................................................................................................................... 55 Az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályok .......................................................................................... 56

X. FEJEZET .................................................................................................................. 58 Záró rendelkezés ........................................................................................................................................................ 58

1. SZ. FÜGGELÉK: OKTATÓI, KUTATÓI LETERHELTSÉG ...................................... 60 2. SZ. FÜGGELÉK: A DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁS ELVEI ................ 66 3. SZ. FÜGGELÉK: AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSBÓL FINANSZÍROZOTT OKTATÓI ÉS KUTATÓI LÉTSZÁM MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI ........................................................................ 69 4. SZ. FÜGGELÉK: KULTURÁLIS KÖZALKALMAZOTTI MUNKAKÖRÖK ............... 70 5. SZ. FÜGGELÉK: NEM OKTATÓI MUNKAKÖRÖK KÖZALKALMAZOTT OSZTÁLYBA SOROLÁSA ........................................................................................... 73 EGYSÉGES MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE AZ 53/2006. KORM. RENDELET 1. SZ. MELLÉKLETE 9-15. PONTJA ALAPJÁN .................................................................... 74 6. SZ. FÜGGELÉK: GYAKORNOKI SZABÁLYZAT .................................................... 76 7. SZ. FÜGGELÉK: MINŐSÍTÉSI LAPOK .................................................................... 77 8. SZ. FÜGGELÉK: ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ............................. 85 9. SZ. FÜGGELÉK: TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT ................................................. 87

5

Preambulum A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa az egyetem közalkalmazottaival szemben meghatározott követelményeket, továbbá az alkalmazásnál és előléptetésnél követendő eljárások rendjét – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.), valamint az Nftv. végrehajtási rendeleteiben kapott felhatalmazás alapján; – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) és ennek végrehajtására kiadott rendeletek előírásaiban; – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és végrehajtási rendeleteiben; – a Szervezeti és Működési Szabályzat I. részében rögzítettek figyelembe vételével a Foglakoztatási Követelményrendszerben határozza meg. Az egyetem előtt álló feladatok színvonalas ellátása érdekében a foglalkoztatottaknak egységes követelményeknek kell megfelelniük, amelyek tevékenységük kereteit, teljesítményük értékelését és foglalkoztatásuk, további előléptetésük alapját jelentik.

I. FEJEZET Általános rendelkezések A foglalkoztatási jogviszony alanyai 1. § A foglalkoztatási jogviszony alanyai: a) a munkáltató, b) az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak, c) a jelen szabályzat kifejezett rendelkezése esetén - az egyetemmel megbízási, vagy más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek (óraadó oktatók), - a Professor Emeritus címmel rendelkezők és a közalkalmazotti jogviszonyban nem álló egyéb címek birtokosai, [a c) pontban írtak a továbbiakban együttesen: a foglalkoztatási jogviszony egyéb alanyai].

A jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása 2. § (1)

Az egyetem a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően a Foglalkoztatási Követelményrendszer keretei között a rendeltetésszerű joggyakorlás és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően köteles eljárni a foglalkoztatási jogviszony létesítése, módosítása és megszüntetése során. Ennek keretében jogosult a közalkalmazottak és a foglalkoztatási

6

jogviszony egyéb alanyai számára munkavégzésre irányuló utasítást adni, a munkavégzést ellenőrizni, a kimagasló, átlagtól eltérő teljesítményt jutalmazni, a kötelezettségszegést szankcionálni. Az Egyetem lehetőségeihez mérten köteles a közalkalmazottak továbbképzését, a megfelelő szociális körülmények biztosítását elősegíteni.

Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei 3. § (1) Az egyetem minden alkalmazottjának joga, hogy − az egyetem működésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, − az Nftv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen az egyetem testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában, − az oktatási jogok biztosához forduljon, − igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot1. (2) Az egyetem minden alkalmazottjának kötelessége, hogy − megtartsa a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat, − a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait. (3) A közalkalmazottak és a foglalkoztatási jogviszony egyéb alanyai kötelesek a rájuk bízott feladatokat tudásuknak megfelelő legmagasabb színvonalon lelkiismeretesen ellátni, az írott és íratlan szakmai és erkölcsi normákat, az egyetem szabályzatainak munkakörük szerinti rájuk vonatkozó előírásait megtartani, az egyetem hagyományait ápolni, az egyetemen és azon kívül is az egyetemhez méltó magatartást tanúsítani. (4) A foglalkoztatási jogviszony alanyai a jogviszony fennállása során kötelesek egymással kölcsönösen együttműködve eljárni. (5) Az egyetemen való alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezzen az előírt végzettséggel és szakképzettséggel. (6) A közalkalmazott a jogviszony létesítésekor köteles a 9. sz. függelék szerinti titoktartási nyilatkozatot megtenni. A titoktartási nyilatkozat megtétele a jogviszony létrejöttének feltétele. A jelen szabály hatálybalépésekor közalkalmazotti jogviszonyban állók a szabály hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek a titoktartási nyilatkozatot megtenni. Ha a közalkalmazott a nyilatkozattételt megtagadja, a munkáltatói jogkörű vezető kezdeményezi a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését. A titoktartási nyilatkozatot a Humánerőforrásgazdálkodási Osztály, valamint a kari munkaügyi előadók tárolják és gyűjtik.2

1 2

az 1/2007. Korm. r. 1. § (1) bekezdése alapján a feladatot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja el Beillesztve az 50/2015. (II. 11.) sz. szenátusi határozattal

7

Az egyetemen létesíthető munkakörök 4. § (1) Az egyetemen az oktatással összefüggő feladatokat az oktatói (tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai tanár, egyetemi tanár) és tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, gyakorlati oktató, mérnöktanár, műszaki tanár, mestertanár) munkakörökben foglalkoztatottak látják el. (2) Az egyetemen az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói (tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor) munkakör létesíthető. (3) Az oktató és a tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. (4) Az oktatók, tudományos kutatók és a tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az egyetem működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyi-gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakör létesíthető. (5) Az egyetem közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi szervezeti egységeiben foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott külön jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, valamint büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.3 (7) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörökkel kapcsolatos részletes szabályokat a II. fejezet, a nem oktatói, kutatói, tanári munkakörökre vonatkozó részletes szabályokat pedig a III. fejezet tartalmazza. Munkáltatói jogok gyakorlása és átruházása4 5. §

A foglakoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyetemen belüli jogorvoslatok 6. §

3 4

Módosítva a Szenátus 10/2010. (II. 25.) sz. határozatával A szabályozást 2016. február 1. napjától az 1/2016. (02.01.) Rektori-Kancellári Utasítás tartalmazza.

8

(1) A közalkalmazott valamely döntéshozatalra jogosult személy foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - írásban jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzatban és az egyéb szabályzatokban (Közalkalmazotti szabályzat) foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik. (2) A jogorvoslati kérelmet az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani, aki azt harminc napon belül elbírálja és annak alapossága esetén a panaszolt személy intézkedését – szükség esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett – megsemmisítheti, illetve a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja. (3) A Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása esetén a rektor, vagy a kancellár a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül meghozhatja, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását. (4) Amennyiben a rektor, vagy a kancellár a saját maga döntése, intézkedése, illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, az egyetemen belül további jogorvoslatnak nincs helye.

További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás 7. § (1) Ha az adott szervezeti egység feladatainak ellátása indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni más munkáltatónál munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalóval. (2) További közalkalmazotti jogviszony kizárólag részmunkaidős jogviszony formájában létesíthető, ha ehhez az alkalmazni kívánt munkavállaló munkáltatója a jogszabályok alapján hozzájárult (engedélyt adott). A részmunkaidős alkalmazás időtartamát (havi munkaidő) az ellátandó feladat mennyisége határozza meg, de az kevesebb kell hogy legyen, mint a teljes havi munkaidő (174 óra). (3) Részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre, valamint meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, továbbá helyettesítés céljából határozott időre létesíthető, ha a munkavállaló az adott munkakör betöltésére vonatkozó feltételeknek megfelel. (4) Ha jogszabály vagy jelen szabályzat alapján a munkakör betöltése pályázattal történik, részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony csak olyan munkavállalóval létesíthető, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

9

II. FEJEZET Az oktatói, tanári és tudományos kutatói munkakörökre vonatkozó különös szabályok Az oktatói, tanári munkakör alapkövetelményei 8. § (1) Az egyetemen oktatói, tanári munkakörben (oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban) az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel, tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint büntetlen előéletű és cselekvőképes. (2) Oktatói, tanári munkakörben munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek. Az oktatói, tanári munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Ha az oktató, tanár munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja. (3) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál az (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. (4) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottaktól elvárható alapvető követelmény: a) feleljen meg a szabályzatban a beosztásához előírt oktatói és kutatói követelményeknek; b) legyen alkalmas a hallgatók képzésére, jövendő hivatásukra való felkészítésére, tudományos kutató és szakmai alkotómunka végzésére; c) feleljen meg a felsőoktatásban dolgozó értelmiségitől elvárható magatartásnak intézményen belül és kívül; d) tanúsítson – olyan magatartást, amellyel hozzájárul az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, illetve javításához; e) rendelkezzen az oktatótól elvárható általános műveltséggel, idegen nyelv ismerettel, alapos szakmai felkészültséggel, pedagógiai alkalmassággal. Ez magában foglalja a szakmai ismeretek folyamatos megújítására való igényt és képességet, továbbadási készséget, az oktatás-nevelés kreativitásra késztető ellátását, az oktatási módszerek folyamatos fejlesztését.

10

Az oktatók, tanárok általános jogai és kötelezettségei 9. § (1) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy: a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, c) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, f) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, g) tudományos célú pályázatot nyújtson be, h) a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet, i) tudományos kutatási, eredményeit közzétegye. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok tekintetében is alkalmazni kell. (3) Az egyetem valamennyi oktatójának kötelezettsége, hogy beosztásának megfelelően vegyen részt az oktatásban, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban, az egyetemi közéletben és folytasson tudományos munkát. (4) Az oktató: - vegyen részt a tantárgyak fejlesztésében, folyamatos aktualizálásában, tananyagok, oktatási segédletek készítésében, az oktatás elméleti-módszertani és didaktikai módszereinek tökéletesítésében, alkalmazásában, - tartson rendszeres kapcsolatot a szakmai és a tudományos élettel, folytasson tudományos és művészeti tevékenységet, - működjön közre a felvételi, szakmai gyakorlatok, vizsgáztatás, szakdolgozat bírálatok stb. munkáiban, - szakterületén támogassa a hallgatói kezdeményezéseket, segítse a hallgatók önképzésen alapuló munkáját, kiemelten a TDK munkát, - lássa el a követelményeknek, illetve jogszabályoknak megfelelően elnyert intézményi tisztséget, amelynek kötelezettsége alól a kinevező, illetve a választó szervezet adhat felmentést, - kötelessége a jogszabályok, valamint az egyetem szabályzatának megtartása, a rábízott vagy az általa használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme, (5) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy – az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, 11

– oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, – a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, – a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

A kötelező óraterhelés és az ellátandó oktatói, kutatói, tanári feladatok 10. § (1) Az egyetem - az Nftv. rendelkezéseivel összhangban - jelen szabályzatban határozza meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a szabályzatban foglaltakat az oktató nem teljesíti. (2) Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév átlagában - legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben - munkaköri feladatként - a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével, és igénylik az oktató szakértelmét. (3) Az egyetemen az egyes oktatók kötelező legkisebb óraterhelését munkakörönként és tanévenként kell meghatározni és azt részükre a munkaköri leírás mellékleteként kell részletesen megállapítani. (4) A rektor, a rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes esetében a kötelezően tanításra fordított idő megbízatásuk egész időtartamára ötven százalékkal csökken. Az előzőekben nem szereplő magasabb vezetők, valamint a vezetői megbízatású oktatóknál a kötelezően tanításra fordított idő megbízatásuk egész időtartamára húsz százalékkal csökken. (5) A vezetői megbízatások tanításra fordított időkedvezményei nem vonhatóak össze. (6) Ha az oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja az intézmény, a tanításra fordított idő, illetve annak csökkentése a foglalkoztatási idővel arányos. (7) A tanításra fordított idő a következő tanrend szerinti oktatási-nevelési tevékenységgel tölthető ki: Tanóra: Előadás: a nappali, levelező és esti alap-, mester, és doktori képzés részét képező tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. Szeminárium: a nappali, levelező és esti képzés részét képező foglalkozás, amely a tananyag interaktív feldolgozására épül. 12

Gyakorlat: a nappali, levelező és esti képzés részét képező, kiscsoportos tanóra, melyen a hallgatói önálló munkavégzés is követelmény. Egyéni művészeti képzés: a művészeti képzés részét képező tanóra, amelyen az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását, ugyanakkor a tananyag interaktív feldolgozása és a hallgató önálló munkavégzése is követelmény. Konzultáció: a tantervben szereplő, nappali, levelező és esti képzésben az oktató által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége. Nem tanórai oktatási munka: Vizsgáztatás: a nappali, levelező és esti képzésben az előadáson közvetített ismeretek, készségek és képességek elsajátításának értékeléssel egybekötött (írásbeli, szóbeli vagy egyéb) ellenőrzési formája. Témavezetés: a nappali vagy levelező alapképzésben az oktató által azon hallgatók részére biztosított kiscsoportos foglalkozás, akik szaktárgyából évfolyam- vagy szakdolgozatot készítenek. Tehetséggondozás: a hallgató tehetségének kibontakoztatását segítő minőségi oktatás (tudományos diákkör, szakkollégium, szakmai műhely). (8) Az oktatói, kutatói, tanári leterheltség részletes szabályait az 1. sz. függelék tartalmazza. Az oktatói leterheltség kari eltéréseket meghatározó kari szabályozásai az 1. sz. függelék mellékletét képezik. Azok az oktatók, tanszékek és oktatási szervezeti egységek, akik a fenti normatív teljesítmény felett teljesítenek, a többletfeladat ellátásáért – forrás fedezet biztosítása mellett – a kar dékánja által megállapított többletilletményben részesülhetnek a 2. sz. függelékben írtak figyelembevételével. (9) Az oktatói, kutatói, tanári leterheltség alapján megállapítandó differenciáló jövedelemelosztás elveit a 2. sz. függelék tartalmazza. (10) A jelen szakasz alapján megállapított alaptevékenységhez kapcsolódó költségvetési támogatásból finanszírozott oktatói, kutatói, tanári létszám meghatározásának szabályait a 3. sz. függelék tartalmazza. a. Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. Az írásbeli nyilatkozat mintáját a 79/2006. Korm. r. 10. számú melléklete tartalmazza. Az egyetemen foglalkoztatott oktatók jelen szabályzat hatályba lépésétől számított 30 napon belül kötelesek a nyilatkozatot megtenni.

A tanársegéd

13

11. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen a tárgyi kutatáshoz szükséges legalább egyéves szakmai gyakorlattal, amelybe az eredményes tudományos diákköri tevékenység vagy a demonstrátori megbízás is beszámítható, (b)kezdje meg a doktori képzést (igazolt doktorandusz hallgatói jogviszony), (c) a graduális szintet meghaladóan ismerje az oktatott tantárgyat, (d)legyen alkalmas gyakorlatok vezetésére, (e) rendelkezzen a tantárgy jellegének megfelelő gyakorlati ismeretekkel, (f) legalább egy világnyelvből államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bizonyítvány. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 14 tanórában, 2 félév átlagában, (b) látogassa rendszeresen a főiskolai, egyetemi docensek, főiskolai, egyetemi tanárok óráit, (c) vegyen részt a tananyag összeállításában, a gyakorlatok előkészítésében, segítse a tantárgyfejlesztő munkát, (d) vegyen részt a hallgatók konzultálásában, beszámoltatásában, vizsgáján, szükség szerint felvételi előkészítésben, felvételi vizsgáztatásban, (e) vezető oktató irányításával végezzen folyamatos kutató/alkotó munkát, (f) kutatási/művészeti eredményeit publikálja, (g) segítse a hallgatók tudományos és művészeti diákköri munkáját, (h) törekedjen a doktori képzés megkezdésére, ill. a doktori fokozat megszerzésére. Átmeneti szabály5 12. § (1) Az e szabályzat hatálybalépésekor a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. alapján határozott időre foglalkoztatott egyetemi/főiskolai tanársegédek, akik rendelkeznek az FKR 11. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelményekkel, a munkáltatói jogkörű vezető javaslatára kinevezésük pályázati eljárás nélkül határozatlan időre tanársegéd munkakörre módosítható, és az új kinevezésben meg kell határozni a további oktatói előrelépéshez szükséges követelmények teljesítésének határidejét. (2) Az e szabályzat hatálybalépésekor az (1) bekezdés szerint foglalkoztatott egyetemi/főiskolai tanársegédek, akik nem rendelkeznek az FKR 11. § (1)-(2) bekezdésben előírtakkal, a határozott idő lejártával, a jogszabályban előírt és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén, új pályázati eljárásban pályázhatnak az oktatói munkakörre, de a pályázati eljárás során a sikeres pályázat feltételeként elő kell írni, hogy 3 éven belül meg kell felelni a tovább foglalkoztatáshoz szükséges, jogszabályban előírt alkalmazási feltételeknek, ellenkező esetben jogviszonyuk megszűntetésre kerül. 5

A 12. §, 14. § és 16. §-kat a Szenátus a 235/2008. (VII. 1.) sz. határozatával módosította.

14

(3) Az e szabályzat hatálybalépésekor határozatlan időre kinevezett egyetemi/főiskolai tanársegédek, akik nem rendelkeznek az FKR 11. § (1)-(2) bekezdésben előírtakkal, a jogszabályban előírt követelményeket 2008. szeptember 1. napjától számított 3 éven belül teljesíteniük kell, ellenkező esetben jogviszonyuk felmentéssel megszűntethető.

Az adjunktus 13. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen szakterületén legalább − négy éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámíthat, és létesítsen doktorjelölti jogviszonyt (igazolt PhD szigorlat), vagy − három éves szakmai gyakorlattal és doktori fokozattal. (b) rendelkezzen az oktatott tananyagot meghaladó ismeretekkel, legalább magyar nyelven megjelent, saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló (önálló, lektorált) publikációkkal, önállóan vagy társszerzővel hazai tudományos konferencián megtartott előadással/hazai és nemzetközi kiállításokon való szerepléssel, (c) legyen képes színvonalas gyakorlatok és előadások tartására, (d) legalább egy világnyelvből államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bizonyítvány. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 14 tanórában, 2 félév átlagában (b) vegyen részt a tantárgy korszerűsítésben, jegyzetírásban, (c) vegyen részt beadott hallgatói feladatok értékelésében, tantárgyi vizsgáztatásban, tartson konzultációkat, (d) irányítson tudományos diákköri és szakdolgozati témákat, (e) a tantárgy jellegétől függően tartson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal és segítse a gyakorlati problémák megoldását, (f) rendszeresen végezzen kutató/alkotó munkát és kutatási/művészeti eredményeit publikálja, (g) törekedjen a doktori fokozat megszerzésére.

Átmeneti szabály 14. § (1) Az e szabályzat hatálybalépésekor a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. alapján határozott időre foglalkoztatott egyetemi/főiskolai adjunktusok, akik rendelkeznek az FKR 13. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelményekkel, a munkáltatói jogkörű vezető javaslatára kinevezésük pályázati eljárás nélkül határozatlan időre adjunktus munkakörre

15

módosítható, és az új kinevezésben meg kell határozni a további oktatói előrelépéshez szükséges követelmények teljesítésének határidejét. (2) Az e szabályzat hatálybalépésekor a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. alapján határozott időre foglalkoztatott egyetemi/főiskolai adjunktusok, akik nem felelnek meg az FKR 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a határozott idő lejártával: a) a jogszabályban előírt és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén új pályázati eljárásban pályázhatnak az oktatói munkakörre, de a pályázati eljárás során a sikeres pályázat feltételeként elő kell írni, hogy 5 éven belül meg kell szerezniük a tovább foglalkoztatáshoz szükséges, a jogszabályban előírt alkalmazási feltételeket, ellenkező esetben jogviszonyuk megszűntetésre kerül; b) amennyiben az a) bekezdésben leírtak olyan oktatót érintenek, akinek az Mt. 294. § (1) bekezdésének ga) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig (öregségi nyugdíjasnak minősülés) kevesebb, mint 5 éve van hátra – a jogszabályban előírt és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén -, új pályázati eljárásban pályázhat az oktatói munkakörre, de mentesítést kap a jogszabály szerinti követelmények megszerzése alól; c) amennyiben az a) bekezdésben leírtak olyan oktatót érintenek, aki az Mt. 294. § (1) bekezdés ga) pontjában meghatározott feltétel szerint nyugdíjasnak minősül, a jogszabály és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén az intézmény oktatási feladatainak érdekében új pályázati eljárásban pályázhat az oktatói munkakörre, de mentesítést kap a jogszabály szerinti követelmények megszerzése alól, vagy az Mt. figyelembevételével a törvény erejénél fogva nyugdíjasnak minősülés címén közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel megszűntetésre kerülhet. (3) Az e szabályzat hatálybalépésekor határozatlan időre kinevezett egyetemi/főiskolai adjunktusok, akik nem rendelkeznek az FKR 12. § (1)-(2) bekezdésben előírtakkal, a jogszabályban előírt követelményeket 2008. szeptember 1. napjától számított 4 éven belül teljesíteniük kell, ellenkező esetben jogviszonyuk felmentéssel megszűntethető.

A főiskolai docens 15. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább öt éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámít, (b) rendelkezzen doktori fokozattal (PhD oklevél, vagy DLA fokozat, vagy DLA fokozattal egyenértékű művészeti díjak, kitüntetések), (c) rendelkezzen magas színvonalú elméleti és gyakorlati ismeretekkel az oktatott tantárgyból és megfelelő ismeretekkel a kapcsoló tudományterületekről, (d) legyen képes színvonalas előadások és gyakorlatok rendszeres tartására, (e) legyen alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi, tudományos/művészeti munkájának irányítására, (f) rendelkezzen igazoltan elismert oktató, kutató vagy kiemelkedő szakmai/művészeti gyakorlati tevékenységgel, 16

(g) rendelkezzen saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló önálló publikációkkal, saját vagy társszerzőkkel írt jegyzettel, könyvvel. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 13 tanórában, 2 félév átlagában (b) rendszeresen fejlessze tantárgyait mind tartalmi, mind módszertani vonatkozásban, (c) írjon tanulmányi segédletek, jegyzetek, (d) vizsgáztasson, irányítson vizsga (szigorlati) bizottságokat, szakterületétől függően szükség esetén vegyen részt felvételi, illetve záróvizsga-bizottságok/művészeti alkotó telepek munkájában, (e) végezzen folyamatosan önálló kutató/alkotó munkát, publikálja az eredményeket (f) kísérje figyelemmel az intézeti/tanszéki TDK tevékenységet, (g) kapcsolódjon be a hazai szakmai, tudományos/művészeti közéleti tevékenységbe, (h) irányítsa a hozzá beosztottak munkáját, fejlessze az általa irányított egységet, (i) tartson előadásokat/bemutatókat hazai, illetve nemzetközi szakmai/művészeti fórumokon, (j) tartson kapcsolatot a gyakorlattal, működjön közre gyakorlati feladatok megoldásában, (k) törekedjen a habilitációra. Átmeneti szabály6 16. § (1) Azoknak a főiskolai docenseknek, akik e szabályzat hatálybalépésekor nem rendelkeznek doktori fokozattal, felülvizsgálati eljárás során a további alkalmazás feltételeként elő kell írni, hogy 2008. szeptember 1. napjától számított 5 éven belül kötelesek a doktori fokozat megszerzésére, ellenkező esetben jogviszonyuk felmentéssel megszüntethető. (2) A munkakör felülvizsgálat alól kivételt képeznek azon határozatlan időre foglalkoztatott főiskolai docensek, akiknek az Mt. 294. § (1) bekezdésének ga) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig (öregségi nyugdíjasnak minősülés) kevesebb, mint 5 évük van hátra. (3) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglakoztatásának kezdetétől számított 12. év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. A határidőbe nem számit be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. (4) Az oktatói munkakörre vonatkozó egyéb átmeneti szabályokat az Nftv. 115. § tartalmazza.

6

Módosítva a Szenátus 98/2014. (VI. 25.) sz. határozatával

17

Az egyetemi docens 17. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább tíz éves felsőoktatási oktatói tapasztalattal, de habilitált oktató esetében e feltétel teljesítése nem szükséges, (b) rendelkezzen doktori fokozattal, (c) legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, (d) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét, (e) legyen alkalmas új tantárgyak programjának kialakítására, előadásainak, gyakorlatainak megtartására, tananyagainak elkészítésére, (f) rendelkezzen széles körben elismert hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel, (g) előadói és vitakészségű nyelvismeret valamelyik világnyelven.

(2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 12 tanórában, 2 félév átlagában, (b) az oktatott tárgyat nemzetközi szinten művelje, (c) fejlessze tantárgyát, írjon jegyzetet, vegyen részt tankönyvírásban, (d) szakterületétől függően vizsgáztasson, vezessen vizsgabizottságot / alkotótelepi kurzusokat és igény szerint vegyen részt felvételi bizottságban, (e) irányítsa és ellenőrizze a beosztott oktatók/alkotók munkáját, (f) vállaljon vezető szerepet a szakmai gyakorlati és tudományos/művészeti kapcsolatokban, törekedjen hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítására, (g) végezzen önálló kutatómunkát, tudományos/művészeti alkotó tevékenységet, lehetőség szerint vegyen részt kutató/alkotó csoport munkájában, folytasson rendszeres hazai és nemzetközi publikációs tevékenységet, (h) irányítsa a hallgatók tudományos diákköri, szakdolgozat, diplomaterv készítési tevékenységét, és lehetőség szerint oktasson doktori programban, témavezetőként segítse a doktorjelöltek munkáját, (i) vegyen részt a hazai és nemzetközi tudományos/művészeti szakmai közéletben, (j) törekedjen a habilitációra. (3) A munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány.

A főiskolai tanár 18. § 18

(1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább tíz éves felsőoktatási oktatói tapasztalattal, de habilitált oktató esetében e feltétel teljesítése nem szükséges, (b) rendelkezzen doktori fokozattal, (c) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét, (d) legyen képes új tantárgyak tartalmának kidolgozására, bevezetésére, előadásainak magas színtű megtartására, (e) legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelvű előadás tartására, vezessen önálló kutatómunkát és kutatócsoportot, (f) hazai szakmai körökben tegye elismertté munkáját, (g) rendelkezzen önállóan vagy társszerzőkkel írt jegyzettel, hazai és nemzetközi publikációkkal, (h) előadói és vitakészségű nyelvismeret valamelyik világnyelven. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 11 tanórában, 2 félév átlagában, (b) fejlessze rendszeresen az oktatott tantárgyakat, (c) működjön közre új tárgyak programjának kidolgozásában, tervezésében, (d) írjon tankönyveket, szakkönyveket, illetve működjön közre ezek írásában, (e) lásson el szakterületétől függően záróvizsga, felvételi vizsgabizottságban elnöki vagy tagsági feladatokat, (f) irányítsa az oktatási, kutatási-fejlesztési tevékenységet, (g) irányítsa, fejlessze, ellenőrizze a fiatal oktatók szakmai/oktatási/kutatási/ művészeti tevékenységét, (h) irányítsa a doktori képzésben részvevőket, (i) publikáljon rendszeresen, tartson hazai és külföldi rendezvényeken előadást, (j) vegyen részt hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenységben, (k) törekedjen a habilitációra. (3) A munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány.

Az egyetemi tanár 19. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább tíz éves oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett szakmai gyakorlattal, (b) rendelkezzen doktori fokozattal és habilitációval, vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal,

19

(c) legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, (d) legyen tájékozott tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről, fejlessze tovább ezeket az ismereteket, (e) rendelkezzen hazai és nemzetközi szakmai elismertséggel, amit a hazai és külföldi publikációk, szak- és tankönyvek, a rájuk való hivatkozások, valamint a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel bizonyítanak, (f) legyen képes önálló kutató/alkotó munkára és kutató/alkotócsoport vezetésére, (g) legyen képes idegen nyelven publikálni. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 10 tanórában, 2 félév átlagában, (b) az oktatott tárgyat rendszeresen fejlessze, (c) dolgozzon ki új tárgyakra tantárgyi programokat, (d) irányítson tudományos diákköri és doktori témákat, (e) a bizottság tagjaként, vagy vezetőjeként vegyen részt záróvizsgáztatásban, diplomavédésen, doktori szigorlatokon, tantárgyi vizsgákon, (f) végezzen önálló tudományos/alkotó munkát, vezessen kutató/alkotócsoportot, vegyen részt nemzetközi kutatási/alkotási együttműködésben, (g) ellenőrizze, és irányítsa a hozzá beosztott oktatók/alkotók munkáját, (h) határozza meg a hallgatók vizsgakövetelményeit, (i) vegyen részt tudományos publikációk készítésében, közreadásában bel- és külföldi folyóiratokban és tudományos/művészeti tanácskozásokon, (j) tartson rendszeres kapcsolatot a hazai és a nemzetközi szakmai közélettel, segítse a fiatal oktatók/kutatók/alkotók kapcsolatteremtését, igény szerint vegyen részt a tudományos minősítésben és a habilitáltatásban. (3) A munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, habilitációs oklevél, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány. A főiskolai és egyetemi tanári jogviszony létesítésének és megszűnésének közös szabályai7,8 20. § (1) A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás előfeltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök főiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze. A miniszterelnöki, illetve a köztársasági elnöki intézkedés a főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását eredményezi.

7 8

Módosítva a Szenátus 10/2010. (II. 25.) számú határozatával Módosítva a Szenátus 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával

20

(2) Főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor – a munkaköri cím adományozása céljából – kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést. A rektor – a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott – a főiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát megküldi a fenntartónak, abból a célból, hogy az oktatásért felelős miniszter útján továbbítsa a kinevezésre a munkaköri cím adományozására jogosultnak. (3) Az, aki jogosult a főiskolai tanári vagy az egyetemi tanári cím használatára, másik munkáltatónál is létesíthet azonos oktatói munkakört újabb munkaköri cím adományozása nélkül. (4) A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkaköri cím használati jogának biztosítása, megvonása – külön erre irányuló munkáltatói intézkedés hiányában – nem eredményezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, megszűnését. A főiskolai, illetve egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a felsőoktatási intézményben munkáltatói jogkört gyakorló rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni. (5) Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg. (6) A munkáltató megszünteti a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatást, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt – a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva – felmentette. (7) A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri cím megvonását a rektor a fenntartónál kezdeményezheti. A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást, ha azt az érintett kéri, ha a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, ha a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A rektor e bekezdés szerinti kezdeményezésével egyidejűleg intézkedni köteles a főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetéséről is. (8) Ha a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri cím viselésére jogosult nem áll felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés – a munkaköri cím használati jog megvonásának – kezdeményezésére a miniszter jogosult. (9) Főiskolai tanári, egyetemi tanári munkakörben az oktató közalkalmazotti jogviszonyban legfeljebb a hetvenedik életévének a betöltéséig foglalkoztatható. (10) A főiskolai tanár, egyetemi tanár közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell megszüntetni, hogy a munkavégzés alóli mentesítésre lehetőleg szorgalmi időszak kezdetével kerüljön sor és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének ideje ne essen későbbi időre, mint a közalkalmazott hetvenedik életéve betöltésének napja. 21

A tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok9 21. § (1) Egyes szakmai gyakorlati oktatási (így különösen nyelvtanári, testnevelő tanári, művésztanári, gyakorlati oktatói, mérnöktanári, műszaki tanári, mestertanár) feladatok tanári munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban, vagy óraadó oktatóként megbízási jogviszonyban láthatók el. (2) A tanári munkakörben a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltató a tanításra fordított időt – a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint – tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanár esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti tizenkét óra. A munkáltató a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal emelheti, illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő óránál.

A nyelvtanár 22. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább egy idegen nyelvből középiskolai tanári (egyetemi) diplomával, (b) az oktatott idegen nyelvből vezessen színvonalas nyelvi órákat, (c) ismerje és alkalmazza a korszerű nyelvoktatási módszereket, (d) ismerje a választott szakmai terület szakkifejezéseit, legyen képes színvonalas szakszöveg-fordítására. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) tartson nyelvórákat heti 20 órában, két félév átlagában, (b) állítson össze segédleteket, szakszöveg-gyűjteményeket, (c) segítse az oktatás-módszertani és oktatástechnikai fejlesztéseket, (d) gyarapítsa a hallgatók nyelvtudását, készítse fel az érdeklődő hallgatókat állami nyelvvizsgára, (e) működjön közre a hallgatók tudásszintjének felmérésében, vizsgáztatásában,

9

Módosítva a Szenátus 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával

22

(f) működjön közre az egyetemi alkalmazottak nyelvoktatásában, készítse fel őket nyelvvizsgára.

A testnevelő tanár 23. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen Testnevelési Egyetemen, vagy tanárképző főiskola testnevelési szakán szerzett oklevéllel, (b) vezessen önállóan színvonalas testnevelési órákat, foglalkozásokat, edzéseket, (c) legalább egy idegen nyelv társalgási szintű ismerete. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) tartson testnevelési órákat heti 20 órában, két félév átlagában, (b) törekedjék minél színvonalasabb testnevelési órák, hallgatói sportfoglalkozások levezetésére, (c) felügyelje, irányítsa a hallgatók szakmai edzéseit, (d) szervezzen és irányítson fakultatív edzéseket, szabadidőben végzett kötetlen sportprogramokat, illetve teremtse meg ezek feltételeit, (e) szerezzen és alkalmazzon korszerű edzésmódszertani ismereteket a testnevelésben, (f) szervezze az intézmény sportrendezvényeit, (g) szervezzen egyetemi és egyetemközi sportrendezvényeket, (h) törekedjék egy vagy több szakedzői képesítés megszerzésére, (i) irányítson lehetőség szerint edzőként egy-egy intézményi szakosztályt.

Átmeneti rendelkezés 24. § (1) Azoknak a tanároknak, akik a Foglalkoztatási Követelményrendszer hatályba lépésének napján nem rendelkeznek az előírt követelményekkel, a továbbalkalmazás feltételeként elő kell írni, hogy 2008. szeptember 1. napjától számított öt éven belül kötelesek az előírt feltételeket teljesíteni, ellenkező esetben jogviszonyukat a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel megszüntetheti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni azon tanárokra, akiknek az Mt. 294. § (1) bekezdés ga) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt évük van hátra.

A művésztanár 25.§.

23

(1) Alkalmazási követelmények: (a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű és szakirányú végzettséget tanúsító oklevél, (b) legalább kétéves oktatási tapasztalat, (c) legalább egy idegen nyelv társalgási szintű ismerete. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) tartson művészeti órákat heti 20 órában, két félév átlagában, (b) az oktatott művészeti ág magas szintű elméleti és gyakorlati ismerete, folyamatos fejlesztése, (c) általános tájékozottság a művészeti ág gyakorlatában és szakirodalmában, (d) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése. A mestertanár 26. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen MA/MSc vagy azzal egyenértékű és szakirányú végzettséget tanúsító oklevéllel az alkalmazásának megfelelő tudományterületen, (b) rendelkezzen szakterületén legalább 5 éves igazoltan elismert szakmai gyakorlati tevékenységgel, (c) rendelkezzen szakterületén legalább 10 éves felsőoktatási oktatói gyakorlattal, (d) legyen képes magas színvonalú szakmai elméleti és gyakorlati órák tartására, (e) rendelkezzen saját szakterületéről önálló publikációkkal, (f) legalább egy idegen nyelv társalgási szintű ismerete. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti oktatási elfoglaltságban heti 20 órában, két félév átlagában (b) vegyen részt az általa oktatott tantárgy tantárgyi programjának fejlesztésében, oktatási segédlet készítésében, (c) vegyen részt beadott hallgatói feladatok értékelésében, tantárgyi vizsgáztatásban, bizottság tagjaként szakdolgozatvédésen, záróvizsgáztatásban, (d) vezessen és opponáljon szakdolgozati témákat, vegyen részt a hallgatók tehetséggondozásában, (e) vállaljon szerepet a hazai és a nemzetközi szakmai közéletben, törekedjen hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítására, (f) vegyen részt a szakterületéhez tartozó szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak módszertanának a fejlesztésében, (g) folyamatos szakmai fejlődése érdekében vegyen részt szakmai továbbképzéseken (szakirányú továbbképzések, szakvizsga), (h) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése.

A gyakorlati oktató, mérnöktanár, műszaki tanár 27. § 24

(1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen szakterületének megfelelő felsőfokú végzettséggel, (b) rendelkezzen szakterületén legalább 6 éves oktatói gyakorlattal, (c) vezessen önállóan színvonalas gyakorlati órákat, foglalkozásokat, demonstrációkat, (d) ismerje és alkalmazza a korszerű gyakorlati oktatási módszereket. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) tartson szakmai gyakorlati órákat heti 20 órában, két félév átlagában, (b) felügyelje és irányítsa a hallgatók oktatásában az egyéni hallgatói munkaórák terhére kiadott feladatokat, (c) működjön közre a hallgatók tudásszintjének évközi felmérésében és a félév végi vizsgáztatásban, (d) vegyen részt a gyakorlati oktatás módszertanának a fejlesztésében, (e) törekedjen társalgási szintű idegen nyelv ismeretre. A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok10 28. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is. (2) A felsőoktatási intézményben létesíthető kutatói munkakörök a következők: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor. (3) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben jelen szabályzat 8. § (1)–(3) bekezdésben, 10. § (10) bekezdésében foglaltakat is kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni. A felsőoktatási intézmény az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási, vagy más polgári jogi szerződéssel jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás, megrendelés keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni.

10

Módosítva a Szenátus 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával

25

(4) Az egy évnél hosszabb időre szóló kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. (5) Nem foglalkoztatható tovább a kutató, ha a kutatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított 12 év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. (6) Kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörben a kutató hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. (7) A kutatói munkakörben foglalkoztatottaktól elvárható alapvető követelmény: (a) átfogóan ismerje és folyamatosan bővítse az adott tudományterületen szerzett hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati ismeretanyagot, a kutatás során alkalmazható módszereket, (b) rendszeres tudományos kutatómunkája mellett a lehetőséghez mérten kapcsolódjon be tudományos továbbképző és oktató munkába, (c) tudományos munkakörében tegyen meg mindent annak érdekében, hogy intézménye feleljen meg a hazai és nemzetközi igényeknek, és munkájával mindenkor segítse elő az egyetem kutatási-fejlesztési feladatokkal történő folyamatos megbízását, (d) támogassa az intézmény vezetőit az intézmény szakmai elismertetése és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységeikben, (e) vegyen részt az intézmény közéletében, segítse a feladatok eredményes megoldását. (f) ismerje a tudományterületéhez kapcsolódó gyakorlat problémáit, és rendszeresen vegyen részt a tudományos eredmények gyakorlati felhasználásának elősegítésében. A tudományos segédmunkatárs11 29. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen a kutató-fejlesztő munka végzéséhez alapvetően szükséges elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretekkel, (b) legyen képes tájékozódni az adott tudományterület hazai és nemzetközi szakirodalmában, (c) legyen alkalmas eredményes kutató-fejlesztő munka végzésére, (d) egy nyelvből legalább „C” típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen, (e) rendelkezzen doktoranduszi vagy doktorjelölti jogviszonnyal. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) tegyen eleget a számára előírt szakmai továbbképzési követelményeknek, (b) folyamatosan fejlessze ismereteit az adott tudományterület szakirodalmában, módszertani kérdéseiben,

11

Módosítva a Szenátus 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával

26

(c) vegyen részt a munkahelye által szükségesnek ítélt bel- és külföldi tanulmányutakon, (d) növelje publikációs készségét és kutatási eredményeit folyamatosan publikálja, (e) törekedjen a doktori fokozat megszerzésére, (f) vegyen részt munkahelye szakmai és tudományos közéletében.

A tudományos munkatárs 30. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább 3 éves kutatói, oktatói gyakorlattal, mely idő alatt kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. A kinevezési jogkör gyakorlója a gyakorlati idő számításánál az egyetem által szervezett doktori ösztöndíjas és nappali költségtérítéses képzés időtartamát is figyelembe veheti, (b) rendelkezzen legalább ötéves szakmai gyakorlattal, ebből legalább 3 év kutatóként, oktatóként, tanszéki mérnökként végzett munka, (c) a szakmai tevékenységében legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezzen, (d) legyen alkalmas aktív kutatómunkára mind egyénileg, önálló témavezetésre, mind kutatócsoport keretében, (e) rendelkezzen doktori fokozattal, (f) legyen képes a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítésére. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) rendszeresen fejlessze tudását, tegyen eleget a szakmai továbbképzés előírásainak, (b) vegyen részt kutatási pályázatok elkészítésében, (c) kutatási eredményeit rendszeresen publikálja, (d) vegyen részt a felsőoktatási intézmény tudományos diákköri és szakdolgozat (diplomamunka) konzulensi munkájában és igény szerint oktatási tevékenységében, (e) alkotó módon vegyen részt munkahelye tudományos közéleti tevékenységében, (f) tartson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal és segítse a tudományos eredmények gyakorlati megvalósítását, (g) folyamatosan fejlessze idegen-nyelv tudását.

A tudományos főmunkatárs 31. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen a szakterületére vonatkozó habilitációnak megfelelő tudományos teljesítménnyel valamint legalább tízéves kutatói, oktatói gyakorlattal, (b) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét, (c) legyen alkalmas hazai és nemzetközi tudományos fórumokon szakterületének megfelelő szintű képviseletére, (d) legyen alkalmas több kutató munkájának irányítására, 27

(e) tartson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal, és segítse a tudományos eredmények gyakorlati megvalósítását. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) szakterületét nemzetközi szinten művelje, (b) irányítsa, ellenőrizze a beosztott kutatók munkáját, (c) törekedjen tudományos kutatási pályázatok elnyerésére, (d) vállaljon vezető szerepet szakmai kapcsolatok kialakításában, (e) törekedjen a hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, (f) kapcsolódjon be a tudományos továbbképzésbe, (g) vegyen részt a hazai és a nemzetközi szakmai, tudományos közéletben, (h) hatékonyan vegyen részt a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítésében, (i) vegyen részt a fiatal kutatók nevelésében, munkatársai széleskörű elméleti és módszertani tájékozottságának elősegítésében, (j) folyamatosan fejlessze idegennyelv tudását, előadás és előadói készségét.

A tudományos tanácsadó 32. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel, (b) rendelkezzen hazai és nemzetközi elismertséggel. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) aktívan működjön közre a kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásában, (b) rendszeresen publikáljon belföldi és külföldi tudományos szakmai folyóiratokban, (c) vezessen kutatócsoportot, tartson rendszeres kapcsolatot a hazai és a nemzetközi szakmai, tudományos közélettel, (d) tevékenyen vegyen részt a tudományos továbbképzésben, (e) szervezze, segítse elő az elért tudományos eredmények hatékony alkalmazását. A kutatóprofesszor 33. § (1) Alkalmazási követelmények: (a) legyen a Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagja, (b) rendelkezzen kiterjedt kutatási kapcsolatrendszerrel. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) aktívan működjön közre kimagasló tudományos munkában, (b) folyamatosan vállaljon feladatot a tudományterület stratégiájának kidolgozásában, megoldásának irányításában, 28

(c) (d) (e) (f)

tevékenyen kapcsolódjon be a hazai és nemzetközi tudományos életbe, vegyen részt tudományos továbbképzésben és a vezető kutatók kiválasztásában, segítse a fiatal kutatók kapcsolatteremtését, szakmai előrehaladását, szervezze, segítse elő az elért tudományos eredmények hatékony alkalmazását. A gyakornoki foglalkoztatás szabályai 33/A. §

(1) Az E-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak esetén, az alább meghatározott munkakörökben, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – ide értve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kitöltése kötelező, ha a jelölt nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, három évet meghaladó szakmai gyakorlattal: a) b)

az 53/2006. Korm. r. mellékletében meghatározott tanári munkakörök, kivéve, ha a jelölt tudományos fokozattal (PhD, DLA) rendelkezik; a 150/1992. Korm. r. 1. sz. mellékletében meghatározott muzeális intézményi, könyvtári, levéltári, közművelődési szakmai munkakörök;

(2) A szakmai gyakorlat a Kjt. 22. § (3) bekezdésben meghatározott jogviszonyban szerezhető meg. A több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. (3) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, b) az F–H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. (4) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor elő kell írni. A gyakornoki idő megszűnik, a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése. (5)

A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt a) a „nem megfelelt” minősítés okán megszűnik, vagy

29

b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való – az egészségügyi alkalmatlanság kivételével – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került. (6) A gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a korábbi, a Kjt. 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. A gyakornoki idő kitöltésének mellőzésére a kinevezésben utalni kell. (7) A gyakornoki idő tartamába nem számít be: a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama. (8) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi. (9) A gyakornok és szakmai vezetőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. (10) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat a Kjt. 40. § alapján minősíteni kell. A minősítés során a munkáltatói jogkör gyakorlója a szervezeti egység vezetőjének, valamint a gyakornok szakmai vezetőjének írásbeli véleményét is köteles mérlegelni. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható. Amennyiben a közalkalmazott „nem megfelelt” eredményt kap, a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva, a minősítés közalkalmazottal való közlésének napjától számított 10. napon szűnik meg. (11) A gyakornokkal szemben támasztott általános követelményeket e szabályzat 7. sz. függeléke (Gyakornoki szabályzat), a speciális szakmai követelményeket a munkaköri leírás tartalmazza. Alkotói szabadság12 34. §

Az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszony megszüntetése 35. §

12

Törölve a Szenátus 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával

30

(1) Az egyetem felmentéssel – a Kjt.-ben meghatározottakon túl – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató (a) nem teljesítette a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottakat, (b) nem teljesítette azokat a követelményeket, amelyeket a munkakör betöltéséhez szükséges feltételként a munkáltató a kinevezési okmányban meghatározott, (c) az Nftv. 31. § (5) bekezdés, valamint az FKR 10. § (10) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe.13 (2) Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. (3) A törvény erejénél fogva megszűnik a tanársegédi közalkalmazotti jogviszony, ha közalkalmazott – az FKR e fejezetének hatálybalépésétől kezdődően - a munkába állástól számított (a) három éven belül nem kezdi meg a doktori képzést; (b) nyolc éven belül nem létesít doktorjelölti jogviszonyt. (4) A törvény erejénél fogva megszűnik az adjunktusi közalkalmazotti jogviszony, ha a közalkalmazott – az FKR e fejezetének hatálybalépésétől kezdődően - az egyetemen munkába állástól számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. (5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott határidőkbe nem számít be az az időszak, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint – a munkáltatói jogkörű vezető véleménye alapján szakmailag, egyetemi érdekből támogatott - külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel.

13

Módosítva a Szenátus 10/2010. (II. 25.) sz. határozatával. Hatályba lép: 2010. szeptember 1. napján

31

III. FEJEZET A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok 36. § (1) Ügyvivő-szakértői elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanügy-igazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell. (2) Tanszéki mérnök elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételeinek (labor, műhely, hardver, szoftver, stb.) megteremtésében, fejlesztésében. (3) Ügyintéző (gazdasági, műszaki igazgatási) elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító – felsőfokú szakképesítést igazoló – bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat. (4) Pénzügyi-gazdasági munkakörök elsősorban a Gazdasági Igazgatóságon, a Karokon, valamint egyéb szervezeti egységeknél létesíthetők. (5) Műszaki-szakmai szolgáltató elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel, vagy felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.

32

(6) Ügyviteli elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik. (7) Az egyetem az óvodapedagógusok, a tanítók és a tanárjelöltek gyakorlati képzésére – saját Alapító Okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működő - gyakorlóiskolákat és gyakorlóóvodákat tart fenn. Az ott foglalkoztatott közalkalmazottakra a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az egyetem által fenntartott közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, szak(ma)-és oktatástörténeti gyűjtemények/múzeumok) alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételeket a Kjt. előírásain túlmenően a 150/1992. Korm. rendelet, a 2/1993.MKM rendelet, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. és az 1/2000. NKÖM rendelet tartalmazza. (9) További szakképesítés elismerése: további szakképesítés címén díjazás csak akkor fizethető, amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségen, képzettségen felül a közalkalmazott – az alapbesorolásának megfelelő szintű - további szakképesítéssel rendelkezik, amelyet a betöltött munkakörben hasznosít. Egyetemen belüli munkakör átsorolás esetén felül kell vizsgálni az új munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi feltételeket és az új képzettségi elvárásoknak megfelelően kell a besorolási feltételeket megállapítani. Ha a munkakör átsorolás esetén a közalkalmazott nem rendelkezik a képesítési feltételekkel a kinevezési okmányban rögzíteni kell a képzettség megszerzésének határidejét, amely maximum 5 év lehet. Amennyiben a határidő elteltével a közalkalmazott a képesítési feltéteket nem teljesíti, közalkalmazotti jogviszonya e szabályzat alapján megszűnik. (10) Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. (11) Az egyetem által fenntartott közgyűjteményekben létesíthető kulturális közalkalmazotti munkakörök listáját és fizetési osztályba sorolását a 150/1992. Korm. rendelet alapján a 4. sz. függelék tartalmazza. Az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket a 2/1993. MKM rendelet tartalmazza. (12) Az egyetemen létesíthető tanári munkakörök, oktatói és kutatói munkát segítő munkakörök, és egyéb munkakörök felsorolását és fizetési osztályba sorolását az 53/2006. Korm. rendelet alapján az 5. sz. függelék tartalmazza. A magasabb vezetők és vezetők1415 37. § (1) Az Egyetemen magasabb vezetői megbízások: 14 15

Módosítva a Szenátus 99/2015. (V. 6.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 56/2016. (IV. 6.) sz. határozatával

33

a) b) c) d) e) f)

rektor, rektorhelyettes, központi könyvtár és levéltár főigazgató, dékán, kancellár, kutatási főigazgató.

(2) Az Egyetemen vezetői megbízások: a) belső ellenőrzési vezető, b) főtitkár, c) dékánhelyettes, d) dékáni hivatalvezető, e) intézetigazgató, f) egyetemi központ igazgató, g) gazdasági igazgató, h) műszaki igazgató, i) Egyetemi Informatikai Központ igazgató, j) Egyetemi Tanulmányi Központ igazgató, k) Ügyfélkapcsolati és Tudásmenedzsment Központ igazgató, l) kollégium igazgató, m) múzeumigazgató, n) SEK Könyvtár és Levéltár igazgató, o) levéltár vezető, p) tagkönyvtár vezető, q) Botanikus Kert igazgató, r) laboratórium vezető, s) osztályvezető, t) csoportvezető. (3) A magasabb vezetői és vezetői megbízok határozott időre, az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott megbízások legfeljebb három évre adhatóak. Az (1) bekezdés a), c), d) és f) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés b) és e) pontjában felsorolt megbízások több alkalommal is meghosszabbíthatóak. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni. (5) Egy személy egy időben legfeljebb egy magasabb vezetői és egy vezetői megbízást, vagy két vezetői megbízást tölthet be. (6) Az egyetemen a közalkalmazotti kinevezés oktatói, kutatói, tanári, ügyvivő-szakértő stb. munkakörre (alapmunkakör) történik, magasabb vezetői és vezetői munkakörök nincsenek. Az (1) bekezdésben megjelölt magasabb vezetői és vezetői feladatok határozott idejű megbízások útján láthatók el.

34

A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő feladatok átadása, átvétele16 38. § (1) A magasabb vezetői, vezetői megbízás megszűntekor a vezető köteles a vezetői megbízással összefüggő, folyamatban lévő ügyeit, feladatait, az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat átadás-átvételi eljárás során átadni. (2) Az átadó az a vezető, akinek vezetői megbízása lejár. Az átvevő az új vezető. Abban az esetben, ha a régi vezető vezetői megbízásának megszűnésekor még nincs új vezető, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt. (3) Az átadás-átvételi eljárást a vezető utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. (4) Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének időpontját, b) az átadás-átvételben résztvevő személyek nevét, beosztását, c) a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat, d) a folyamatban lévő ügyeket és az azokban megtett, illetve megteendő intézkedéseket, e) minden, a vezetői feladat ellátása szempontjából fontos adatot és körülményt, különös tekintettel a kötelezettségvállalásokra, f) az átadásra kerülő iratok, bélyegzők, kulcsok és eszközök tételes listáját, g) az átadó, illetve az átvevő észrevételeit, h) az eljárásban résztvevők aláírását. (5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételénél jelen kell lennie a vezető felett munkáltatói jogkört gyakorló személynek. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség17 38/A. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. alapján az alábbi munkakört, magasabb vezetői, vezetői megbízást betöltő közalkalmazott a jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni:

16 17

a.

az FKR. 37. § (1) bekezdésben megjelölt magasabb vezetői megbízást betöltő közalkalmazott,

b.

ügyvivő-szakértő munkakört betöltő közalkalmazott, aki feladata ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszköz felett önállóan vagy testület tagjaként döntésre, javaslattételre, ellenőrzésre jogosult,

Beillesztve a Szenátus 159/2009. (X. 7.) sz. határozatával Beillesztve a Szenátus 159/2009. (X. 7.) sz. határozatával

35

c. d.

ügyvivő-szakértő munkakört betöltő közalkalmazott, aki közbeszerzési eljárásban önállóan vagy testület tagjaként döntésre, javaslattételre, ellenőrzésre jogosult, az egyetem által fenntartott gyakorló köznevelési intézmény igazgatója.

(2) A munkakörhöz kötött vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tényét a pályázati felhívásban és a közalkalmazott kinevezésében, vezetői megbízásában is meg kell jeleníteni. (3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony betöltését megelőzően, illetőleg megszűntét követő 15 napon belül, - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony fennállása alatt az első vagyonnyilatkozat megtételét követően az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személy évenként, minden más személy kétévenként, az év június 30. napjáig köteles eleget tenni. (4) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. (5) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ezen esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni. (6) A vagyonnyilatkozatok őrzése a Gazdasági Igazgatóságon történik, az őrzésért a rektor által átruházott hatáskörben a gazdasági főigazgató felelős. (7) Amennyiben a nyilatkozatra kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható, az őrzésért felelős személy az adóhatóságnál kezdeményezett vagyongyarapodási vizsgálat előtt a kötelezetett meghallgatja. (8) A meghallgatás célja a bejelentés alapjául szolgáló tények adatok, körülmények tisztázása. (9) A meghallgatásra az érdekképviseleti szerv – amennyiben a kötelezett valamelyik, az intézményben működő szakszervezetnek tagja, annak képviselőjének, amennyiben nem tagja

36

az intézményben működő egyetlen szakszervezetnek sem, a reprezentatív szakszervezet képviselőjének - jelenlétében kerül sor. (10) Az őrzésért felelős személy a meghallgatásról a bejelentés kézhezvételétől számítottan 8 napon belül írásban értesíti a kötelezettet és a szakszervezetet. (11) A meghallgatás zártkörű, azon csak a kötelezett, az őrzésért felelős és a szakszervezet képviselője vehet részt. A meghallgatáson a kötelezett személyesen köteles jelen lenni, vagy a Ptk.-ban megjelölt meghatalmazott útján képviseltetheti magát. A meghallgatáson a kötelezett indítványára az általa tanúként megjelölt személy is jelen lehet. (12) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. (13) Amennyiben a meghallgatást követően a bejelentés alapjául szolgáló tények, adatok, körülmények hitelt érdemlően nem tisztázódtak, az őrzésért felelős személy az adóhatóságnál a jogszabályban meghatározottak szerint vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatását kezdeményezi. (14) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül tett vagyonnyilatkozatot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési határidő utolsó napjáig kell megőrizni. (15) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség egyéb szabályait, valamint a formanyomtatványokat a 2007. évi CLII. tv. tartalmazza.

37

IV. FEJEZET A pályázati eljárás rendje18 Általános szabályok 39. § (1) Álláshely (új vagy előrelépés) csak akkor hirdethető meg, ha az éves illetmény a kinevezés tervezett időpontjában rendelkezésre áll. (2) A pályázatok Oktatási és Kulturális Közlönyben való megjelentetése ingyenes, csak sürgősségi eljárás esetében merül fel költség, ami az érintett szervezeti egység költségkeretét terheli. (3) Az éves elemi költségvetési terv elkészítéséhez a tárgyévet követő költségvetési év vonatkozásában tervezetet kell készteni a külső-belső oktatói, kutatói pályázati kiírásokra vonatkozóan, amelyet a munkáltatói jogkörű vezetők a tárgyév november 15. napjáig megküldik a Gazdasági Igazgatóságra. Egyúttal nyilatkoznak arról, hogy a személyi juttatásokra a pénzügyi forrás rendelkezésre áll.

A pályázatok kiírása 39/A. § (1) Pályázatot kell kiírni: - a magasabb vezetői és vezetői megbízás, - egy évnél hosszabb idejű egyetemi/főiskolai tanári/docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkakör, - tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs munkakör - adjunktus, tanársegéd, tanári munkakör, - ügyvivő-szakértő, főmérnök, tanszéki mérnöki munkakör, - a 150/1992. Korm. rendeletben megjelölt munkakörök esetén. (2) Nem kötelező pályázat kiírása: a) a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén, b) olyan munkakör vagy magasabb vezetői, vezetői megbízás betöltése esetén, amely tekintetében - 90 napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására; c) olyan munkakör, vagy magasabb vezetői, vezetői megbízás betöltése esetén, amelynek haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez

18

Módosítva a Szenátus 99/2015. (V. 6.) sz. határozatával

38

elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók; d) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg; e) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén; f) egy évet meg nem haladó egyetemi tanár/docens, főiskolai tanár/docens munkakör létesítése esetén, amennyiben a jelölt az oktatói címmel más felsőoktatási intézménynél már rendelkezett, vagy rendelkezik; g) az 53/2006. Korm. r. 1. sz. mellékletének 12-15. pontja szerinti munkakörök (ügyintéző, ügyviteli, szakmai szolgáltató, műszaki szolgáltató) létesítéséhez. (3) Nyilvános pályázatot kell kiírni a magasabb vezetői, vezetői megbízás, az egy évnél hosszabb idejű egyetemi/főiskolai tanári/docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi tanári, ügyvivő-szakértő, főmérnök, tanszéki mérnök munkakör ellátására. A pályázatokat a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) internetes oldalán [http://kozigallas.gov.hu], az egyetem honlapján, továbbá a munkáltató székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A vezetői megbízásokra vonatkozó pályázati felhívásokat az egyetem honlapján is közzé tenni. (4) A rektori magasabb vezetői pályázatot az Oktatási és Kulturális Közlönyben is meg kell jelentetni. Más magasabb vezetői megbízásra, vezetői megbízásra, vagy munkakörre kiírt pályázat az Oktatási és Kulturális Közlönyben közzé tehető. (5) A pályázati kiírásáról a) a dékánhelyettes, intézetigazgató, múzeumigazgató, tangazdaság igazgató, Botanikus Kert igazgató, laboratórium vezető, egyéb kari szervezetbe tartozó vezetői megbízás esetén a Kari tanács véleményét mérlegelve a dékán; b) egyetemi/főiskolai tanári munkakör esetén az EDT, valamint a Szenátus véleményét mérlegelve a rektor, c) az oktatói, kutatói, tanári munkakörök esetén a Kari Tanács véleményét mérlegelve a dékán, d) a többi munkakör esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (6) A kancellár munkáltatói jogkörébe tartozó közalkalmazotti, vagy vezetői pályázatok esetében a pályázati felhívás megjelentetéséhez a kancellár egyetértése szükséges. (7) Az egyetemi/főiskolai tanár/docens pályázatokat valamint a magasabb vezetői pályázatokat a rektor, az egyéb pályázatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója hirdeti meg. (8) A rektor és a dékán a pályázatukkal egyidejűleg vezetői programot készítenek. A vezetői programot ismertetni kell az egyetem dolgozóival, illetve dékán esetében a kar dolgozóival. 39

(9) Az NKI honlapján közzétett pályázati felhívás esetén a benyújtási határidő a honlapon való közzétételtől számított 15 nap. Az NKI honlapon kívül máshol is közzétett pályázati felhívásban mindig meg kell jelölni az NKI honlapon való közzététel időpontját. Az NKI honlapon és az Oktatási és Kulturális Közlönyben, az egyetem honlapján, vagy egyéb más módon közzétett pályázatok benyújtási határideje nem lehet kevesebb a pályázati felhívásnak az NKI honlapján való elsődleges közzétételétől számított 30 napnál.

A pályázati felhívás tartalma 39/B. (1) Minden pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a munkahely (egyetem, kar, oktatási szervezeti egység) munkakör és a beosztás megjelölését, b) a megbízás várható kezdetét és leghosszabb időtartamát, c) az alkalmazás jellegét (határozott vagy határozatlan időtartam) d) a kinevezés (megbízás) időtartamát, e) a legfontosabb munkaköri követelményeket, oktatási és kutatási feladatokat, f) a pályázati eljárás során támasztott különleges követelményeket (pl. idegen nyelvű előadás tartása stb.) g) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket, a megkívánt tudományos fokozatot, nyelvismeretet, h) a munkakör betöltésének egyéb feltételeit, i) a pályázat benyújtásakor csatolandó mellékleteket, j) a pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújtó személyt, k) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét, címét, l) a pályázat elbírálásának határidejét. (2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó a) személyi adatait, lakcímét, b) jelenlegi munkahelyét, munkakörét, beosztását, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyait, c) tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelv-tudását, d) szakmai tudományos munkáját, terveit, e) hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munkáját, tisztségét, a nemzetközi tudományos életben való részvételét, f) a szervezeti egység (Kar, intézet, stb.) vezetésével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit (amennyiben a pályázat vezetői megbízásra szól). (3) A pályázathoz csatolni kell: a) szakmai önéletrajzot, b) végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegen nyelvtudást tanúsító okiratok hiteles másolatát, c) habilitált pályázónál a habilitációt tanúsító oklevelet, 40

d) fontosabb publikációk és tudományos munkák vagy művészeti alkotások, sport tevékenység jegyzékét, e) hazai és külföldi referenciák másolatait (egyetemi/főiskolai tanár, egyetemi/főiskolai docens pályázatoknál), f) három hónapnál nem régebbi érvényes erkölcsi bizonyítványt, g) személyi adatlapot, h) a pályázó arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. (4) A pályázatot a kiírónak (munkáltatói jogkör gyakorlója) kell benyújtani a pályázati kiírásban megjelölt példányban és határidőig.

A pályázatok elbírálása 40. § (1) A magasabb vezetői pályázat – kivéve rektori és kancellári pályázat - esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő 21 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója által létrehozott, legalább három tagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező Előkészítő Bizottság hallgatja meg. A bizottság tagja nem lehet a munkáltatói jogkör gyakorlója. A munkáltatói jogkör gyakorolója a bizottság írásbeli véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő első Szenátusi ülésen hozott véleményező határozat ismeretében dönt a magasabb vezetői megbízásról. (2) A magasabb vezetői megbízás, a kari szervezetbe tartozó vezetői megbízás (dékánhelyettes, intézetigazgató, múzeumigazgató, tangazdaság igazgató, …), valamint a főiskolai tanár, főiskolai docens, egyetemi docens, adjunktus, tanársegéd, kutatói munkaköröknél a pályázatok véleményezésére legalább három fős Előkészítő Bizottságot kell létrehozni. A pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a pályázati határidő lejártát követően a véleményező testület részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább 30 napot kell biztosítani. Amennyiben ennél kevesebb idő áll rendelkezésre, de a feltételek adottak a pályázat elbírálásához, a beadott pályázat korábbi időpontban is véleményezhető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt vezetői megbízások, munkakörök esetén a pályázat elbírálásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt, a pályázati határidő lejártát követő legfeljebb 30 napon belül. (4) A rektornak, vagy a kancellárnak címzett pályázatokat a Gazdasági Igazgatóság, más munkáltatói jogkörű vezetőnek címzett pályázatokat az e feladattal megbízott személy készíti elő elbírálásra.

A pályázatok Előkészítő Bizottság általi véleményezése 40/A. § 41

(1) A 40. § (1)-(2) bekezdés alapján létrehozott Előkészítő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre az üzleti titok védelmére vonatkozó előírások az irányadók. Az Előkészítő Bizottság jegyzőkönyvéhez csatolni kell az ülés jelenléti ívét is. (2) Az Előkészítő Bizottság tagjait a kiíró kéri fel és látja el megbízólevéllel. Az Előkészítő Bizottság vezetésével csak egyetemi/főiskolai tanár, docens vagy magasabb vezető, vezető beosztású személy bízható meg. Az egyetemi/főiskolai tanári, egyetemi/főiskolai docensi pályázatokat véleményező bizottságokban részt vevő oktatóknak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. Az Előkészítő Bizottság szavazati jogú tagja a HÖK képviselője. (3) A rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi, intézetigazgatói, egyetemi/főiskolai tanári pályázatok esetén a bizottság vezetője csak egyetemi tanár, egyetemi/főiskolai docensi pályázatok esetében egyetemi/főiskolai docens is lehet. (4) Az Előkészítő Bizottság állásfoglalását titkos szavazással alakítja ki. A bizottság véleményét az elnök fogalmazza meg. Amennyiben a véleményezésre felkért bizottsági tag indokoltan nem tud részt venni a bizottsági ülésen, írásban adott véleményét figyelembe kell venni. (5) A pályázatokat az Előkészítő Bizottság véleményezi, majd a bizottság véleményét az elnök a munkáltatói jogkörű vezető, valamint a Kari Tanács, vagy Szenátus elé terjeszti. (6) A Szenátus hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket a rektor, a Kari Tanács hatáskörébe átruházott személyi kérdéseket a dékán terjeszti elő.

A pályázatok testületek általi rangsorolásának általános szabályai 40/B. § (1) A testület ülésén az Előkészítő Bizottság elnöke ismerteti a pályázat anyagát és rangsorolás esetén közli a bizottság által javasolt sorrendet, véleményezés esetén pedig a kialakított véleményt. (2) A testület a jelölteket meghallgathatja. A testület a már megismert pályázati anyaggal, vezetői programmal kapcsolatosan kérdéseket intézhet a jelöltek felé, akik kötelesek érdemi választ adni. A testület tagjai a pályázókról és azok programjairól véleményt nyilváníthatnak. A vélemény-nyilvánítás a jelöltek távollétében történik. (3) A kérdések és a vélemény-nyilvánítás után a testület elnöke elrendeli a szavazást. A szavazás alatt a jelöltek nem tartózkodhatnak a testületi ülésteremben. A testület tagjai a jelöltekre listán, egy jelölt esetén szavazócédulával, titkosan szavaznak. A szavazás pecséttel és dátumbélyegzővel ellátott hivatalos szavazólapon történik. A testület által megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság osztja ki és gyűjti össze a sorszámozás nélküli, a pályázók ABC sorrendben egymás alá írt neveit tartalmazó szavazólapokat.

42

(4) Érvényes az a szavazat, amelyen a szavazó a szavazólapon feltüntetett nevek mellett található kis négyzetbe beírt X vagy + jelet tett. Amennyiben egyetlen név mellé sem, vagy több név mellé tett a szavazó jelzést, a szavazat érvénytelen. (Egyetlen jelölt esetén a szavazólap igen, nem feliratot tartalmaz, és csak az egy megjelölést tartalmazó szavazólap érvényes.) (5) Az egyes jelöltekre leadott szavazattal kialakult sorrend tükrözi a testület véleményét, illetve képezi a testület által felállított rangsort. (6) A szavazatokat minden szavazási forduló előtt hitelesített, lezárt, üres, a szavazatszámláló bizottság által ellenőrzött urnába kell helyezni. Az urnát – a szavazási forduló befejezését követően – csak a szavazatszámláló bizottság nyithatja fel. (7) A szavazócédulákat minden választási fordulót követően külön borítékban kell megőrizni a tisztség megszűnéséig.

Az egyetemi tanár munkakörre kiírt pályázatok eljárási rendje 40/C. § (1) A Kari Tanács által javasolt, egy évet meghaladó egyetemi tanár (kutatóprofesszor) munkakörre kiírt pályázati kiírást a kar vezetője terjeszti elő a rektornak. A rektor a dékán, az EDT, valamint a Szenátus véleményét figyelembe véve dönt a pályázat meghirdetéséről. Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi tanári munkakört nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. (2) A pályázatok meghirdetése előtt az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) az egyetemi tanári cím aspiránsai részére ún. előminősítő eljárás keretében előzetesen véleményt nyilvánít arról, hogy az illető személy a MAB egyetemi tanári címre vonatkozó követelményrendszerének megfelel-e. Amennyiben az illető a MAB követelményeknek az előminősítő eljárás keretében nem felel meg, az EDT nem javasolja a rektornak a pályázat kiírását. (3) Az egyetemi tanári munkakörre benyújtott pályázatokat a Szenátus bírálja el. A szenátusi döntés előkészítésében szakmai véleményező testület, az Előkészítő Bizottság működik közre. Az egyetemi tanári munkakörre benyújtott pályázatokat az Előkészítő Bizottság véleményezi. Az Előkészítő Bizottság működésére az FKR 40-40/B. § irányadó azzal az eltéréssel, hogy az Előkészítő Bizottságban legalább két fő külső, az egyetemmel foglakoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos fokozattal és egyetemi tanári vagy akadémiai doktori címmel rendelkező személy részvételét is biztosítani kell. (4) Az Előkészítő Bizottság véleményét valamennyi érintett pályázó esetén írásban kötelező a Szenátus tagjai rendelkezésére bocsátani. A benyújtott pályázatokat a Szenátus rangsorolja. A Szenátus döntését tagjai legalább kétharmadának igenő szavazatával hozza. A rektor annak a pályázónak a pályázatát küldi el a MAB-nak szakértői véleményezésre, amelyik pályázót a Szenátus támogatta.

43

(5) A rektor a MAB szakértői véleményében foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a MAB szakértői véleményével, az Előkészítő Bizottság szakmai véleményével, valamint a Szenátus támogató határozatával együtt küld meg a fenntartó részére. (6) Az egyetemi tanári munkakör létesítésének és megszűnésének egyéb szabályait az FKR 20. § tartalmazza. (7) Az EDT eljárására, jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben, a Doktori Szabályzat rendelkezései irányadóak.

Az oktatói, kutatói munkakörre kiírt pályázatok rangsorolása 40/D. § (1) Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi/főiskolai tanári pályázatokat a Szenátus, más oktatói, kutatói munkakörre kiírt pályázatokat a Kari Tanács rangsorolja. A Szenátus / Kari Tanács ezen pályázatokat tagjai 2/3-ának igenlő szavazatával rangsorolja. Több pályázó esetén azt kell támogatottnak tekinteni, aki a tagok 2/3-ának szavazatát megkapta. Ha több ilyen pályázó van, akkor a legtöbb szavazatot kapott pályázót kell támogatottnak tekinteni. Bármely esetben, ha a pályázó nem kapja meg a jelenlévő tagok 2/3-ának támogató szavazatát, akkor úgy kell tekinteni, hogy pályázatát a testület nem támogatta. (2) Ha a pályázó oktató, kutató jogviszonya az egyetemen új vagy további közalkalmazotti jogviszony létesítésével keletkezik, őt az egyetem az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.

A rektori pályázat 40/E. § (1) A rektori pályázat kiírására a Szenátus tesz javaslatot, a pályázatot az oktatásért felelős miniszter hirdeti meg az NKI honlapján, valamint az Oktatási és Kulturális Közlönyben. (2) A benyújtott pályázatok rangsorolásáról és a rektorjelölt megválasztásáról az általános rektorhelyettes által összehívott Előkészítő Bizottság véleményét mérlegelve a Szenátus dönt. A Szenátus azt a személyt terjeszti fel az oktatási és kulturális miniszterhez, aki a rangsorban az első helyet és a tagok szavazatainak több, mint 50 százalékát megkapta. (3) Az Előkészítő Bizottságot az általános rektorhelyettes hívja össze és bízza meg tagjait. A rektori pályázat részét képezi a megbízás idejére szóló ún. rektori program, melyet a véleményezések kialakítása előtt ismertetni kell a Szenátus tagjaival és az intézmény munkatársaival. Az Előkészítő Bizottság javaslatát és a rektori programot az általános rektorhelyettes terjeszti a Szenátus elé. Az általános rektorhelyettes kezdeményezésére az

44

Előkészítő Bizottság ülését megelőzően, további előzetes vélemény kialakítására intézményi szinten, az egyetemi/főiskolai tanárok részvételével un. Professzorok Tanácsa összehívható. (4) Ha a pályázó az adott felsőoktatási intézménnyel a pályázat benyújtását megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt, a főtitkár igazolhatja, hogy a pályázathoz benyújtandó dokumentumok fénymásolatai az eredetivel egyezőek. (5) Rektori és dékáni pályázat esetén az a jelölt tekinthető támogatottnak, aki megkapta a testület jelenlévő tagjai szavazatainak több, mint 50 %-át. Amennyiben a szavazáskor egyik pályázó sem kapta meg a leadott szavazatok több, mint 50 %-át, a szavazást tovább kell folytatni úgy, hogy a legkevesebb szavazatot kapott pályázó a következő fordulóban már nem szerepelhet a szavazólapon. Amennyiben az egymást követő szavazási fordulók után egyik pályázó sem kapta meg a leadott szavazatok több, mint felét, új pályázat kiírását kell kezdeményezni.

A kancellári pályázat 40/F. § (1) A kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, a személyi javaslatok felterjesztéséről az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. A pályázat benyújtásának a határideje a közzétételtől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. A kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult. A kancellár az egyetemmel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat az oktatásért felelős minisztere gyakorolja.

A belső ellenőrzési vezetői pályázat 40/G. § (1) A belső ellenőrzési vezetői pályázatot a kancellár írja ki. A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított 15 napnál rövidebb nem lehet. A belső ellenőrzési vezetőt a kancellár a fenntartó előzetes egyetértésével bízza meg, illetőleg vonja vissza a megbízását. A belső ellenőrzési vezető felett a munkáltatói jogkört kancellár gyakorolja.

A rektorhelyettesi, dékáni, főtitkári pályázat 41. § (1) A rektorhelyettesi, dékáni megbízásokra kiírandó pályázatokat a rektor teszi közzé a Szenátus jóváhagyása után, dékán esetében a Kari Tanács előzetes javaslatára. (2) A dékáni pályázatot a Kari Tanács és a Szenátus, a rektorhelyettesi pályázatot a Szenátus rangsorolja. A rektor a Kari Tanács, Szenátus véleményét mérlegelve dönt a magasabb vezetői megbízásról. 45

(3) A főtitkári pályázatot, az Előkészítő Bizottság véleménye után, a Szenátus rangsorolja. A kancellár a rektor és a Szenátus véleményét mérlegelve dönt a vezetői megbízásról.

A kutatási főigazgatói pályázat19 41/A. § (4) A kutatási főigazgatói magasabb vezetői megbízásra kiírandó pályázatot a rektor teszi közzé a Szenátus jóváhagyása után. (5) A kutatási főigazgatói pályázatot, az Előkészítő Bizottság véleménye után, a Szenátus rangsorolja. A rektor és a Szenátus véleményét mérlegelve dönt a magasabb vezetői megbízásról.

Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatói pályázat 42. § (1) A Központi Könyvtár és Levéltárban vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki - szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy - nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, - főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettséggel, és - legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá - kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenységet végez. (2) A Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatói vezetői beosztás esetén szakmai gyakorlati időnek minősül a szakirányú felsőfokú végzettségnek megfelelő munkakörben, vagy felsőoktatási közgyűjteményi munkakörben korábban eltöltött valamennyi jogviszony. (3) A Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatói pályázatot a kancellár írja ki. A pályázati kiírást a tudományos és külügyi rektorhelyettes, valamint a Szenátus véleményezi. (4) A benyújtott pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság véleményezi, melynek tagja egy-egy a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált tag is, valamint a könyvtár és levéltár felett szakmai felügyeletet gyakorló tudományos és külügyi rektorhelyettes is. A pályázókról a kultúráért felelős miniszter véleményét ki kell kérni [1995. évi LXVI. tv. 15. § (3) bek; 1997. évi CLX. tv. 59. § (3) bek.]. A benyújtott pályázatokat a Szenátus véleményezi. A főigazgatót a kancellár nevezi ki. 19

Módosítva a Szenátus 56/2016. (IV. 6.) sz. határozatával

46

(5) A pályázatokat a benyújtási határidőt követően 30 napon belül kell elbírálni. Amennyiben a pályázat eredménytelen, a pályázatot 90 napon belül meg kell ismételni.

Az egyéb vezetői munkakörökre kiírt pályázat 43. § (1)

A dékánhelyettes, dékáni hivatalvezető, intézetigazgató, múzeumigazgató, tangazdaság igazgató, kollégiumi igazgató, Botanikus Kert igazgató, laboratórium vezető, és más kari szervezetbe tartozó vezetői pályázatot a Kari Tanács rangsorolja. A nyertes pályázatról a dékán a Kari Tanács véleményének mérlegelésével dönt.

(2)

A SEK Könyvtár és Levéltár igazgatói pályázatot a kancellár írja ki. A pályázati kiírást a BDPK és TTMK dékánok, valamint a Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója véleményezi. A benyújtott pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság véleményezi, melynek tagja egy-egy a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált tag is, valamint a központi könyvtár és levéltár főigazgató. A pályázókról a kultúráért felelős miniszter véleményét ki kell kérni [1995. évi LXVI. tv. 15. § (3) bek; 1997. évi CLX. tv. 59. § (3) bek.]. A benyújtott pályázatokat a BDPK és TTMK Kari Tanács véleményezi. Az igazgatót a kancellár nevezi ki.

(3)

A SEK Könyvtár és Levéltár igazgatói pályázatot a benyújtási határidőt követően 30 napon belül kell elbírálni. Amennyiben a pályázat eredménytelen, a pályázatot 90 napon belül meg kell ismételni.

(4)

A Kancellári Hivatal vezetői pályázati kiírásait (egyetemi központ igazgató, ÜTK igazgató, MI igazgató, GI igazgató, ETK igazgató, EIK igazgató) a Szenátus véleményezi. A beérkezett pályázatokat az Előkészítő Bizottság és a Szenátus véleményezi. A nyertes pályázatról a kancellár az Előkészítő Bizottság és a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt. Köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézmények magasabb vezetői megbízásainak pályázata 44. §

(1) Az egyetem köznevelési intézményeiben (Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda, Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium, Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ) magasabb vezetői megbízás ellátására való megbízás a munkáltató döntésétől függően, az év során bármikor öt évre adható. (2) Az óvodavezetői, iskolaigazgatói és Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ főigazgatói megbízást – beleértve a megbízás meghosszabbítását is – nyilvános pályázat útján 47

kell betölteni. A pályázati kiírást – a Szenátus jóváhagyása után – az egyetem rektora teszi közzé az Oktatási és Kulturális Közlönyben. (3) A pályázat benyújtási határideje – ha a pályázat hosszabb időt nem állapít meg – a közzétételtől számított 30 nap. (4) A köznevelési intézmények magasabb vezetői megbízásának részletes pályázati eljárási rendjét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. Korm. rendelet szabályozza. (5) Az intézményvezetőket a rektor bízza meg. Az intézményvezetői pályázatokról a rektor a szakmai felügyeletet gyakorló kar, valamint a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt. (6) A magasabb vezetői megbízás – a pályázati eljárás lefolytatásával – több alkalommal ismételhető.

A pályázati eljárás egyéb kérdései 45. § (1) A pályázat elbírálását követő 8 napon belül minden pályázót értesíteni kell annak eredményéről. (2)

Amennyiben a pályázat eredménytelen volt, azaz nem érkezett be pályázat, vagy egy pályázó sem felelt meg a pályázati kiírás feltételeinek, továbbá az oktatói, kutatói pályázatok esetén egy pályázó sem kapta meg a testület tagjainak minősített többségi (2/3) támogatását, rektori, dékáni pályázat esetén a testület jelen lévő tagjainak 50%+1 fő támogatását, akkor új pályázatot kell kiírni.

(3)

Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.

(4)

A többször megismételhető magasabb vezető és vezetői megbízása lejárta előtt legkésőbb 6 hónappal a kiíró írásban felkérheti a megbízottat, hogy nyilatkozzon ismétlési szándékáról.

(5)

A korábbi vezető új pályázata ismétlésnek számít, kivéve az alábbi eseteket: a) legalább egy teljes ciklus kihagyása után a korábbi vezető újra pályázhat, pályázata nem tekinthető ismétlésnek; b) rendkívüli események kényszerítő hatása következtében létrejövő pályázat nélküli ideiglenes vezetői feladatokkal megbízott időszak, továbbá amennyiben a vezetői feladatokkal megbízott időtartam nem több, mint egy évre szól. 48

(6) Magasabb vezetői, vezetői eredménytelen pályázat esetén a feladatok átmeneti ellátásával a korábbi vezetőt, vagy a helyettesét kell megbízni ismételt, új pályázati kiírás indítása mellett, legfeljebb annak eredményes lezártáig.

49

V. FEJEZET A habilitációs eljárás szabályai 46. § (1) Az Egyetem a tudományos fokozattal rendelkezők oktatói és előadói képességének, valamint tudományos teljesítményének megítélése érdekében – erre irányuló kérelem esetén – habilitációs eljárást folytat le. (2) A Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározott egyes munkakörök és egyes vezetői tisztségek ellátásának feltétele a habilitáció megléte. (3) A habilitációs eljárás részletes szabályait az Egyetemi Doktori és Habilitációs Szabályzat tartalmazza.

VI. FEJEZET Kitüntetések és címek adományozása 47. § (1) Az egyetem által alapított illetőleg a Kjt. vagy más jogszabály alapján adható kitüntetések, címek és egyéb elismerésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kitüntetések és címek adományozása c. szabályzat tartalmazza.

VII. FEJEZET A személyügyi adatok kezelése és nyilvántartása A közalkalmazott adatközlési kötelezettsége 48. § (1) A közalkalmazott – a közalkalmazotti nyilvántartás naprakész állapotának biztosítása érdekében – a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles közölni munkáltatójával: (a) nevének, lakcímének megváltozását, (b) magasabb végzettség, képzettség megszerzését, 50

(c) tudományos fokozat-szerzését, (d) ha a Kjt. 37/B. §-a szerint nyugdíjasnak minősül. (2) Az egyetem köteles a fenti adatok kezelése során az adatvédelmi rendelkezéseket betartani.

A közalkalmazottakra vonatkozó személyügyi nyilvántartás 49. § (1) Az egyetem azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. (2) Az egyetem az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. Az egyetem az alkalmazottak személyes adatait – ha a társadalombiztosítási szabályok eltérően nem rendelkeznek – a foglalkoztatás megszűnésétől számított tíz évig kezelheti. (3) Adattovábbításra a rektor és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. (4) Önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettet adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.

tájékoztatni

kell

arról,

hogy

az

(5) Statisztikai célra csak a felsőoktatási törvény mellékletében meghatározott adatok használhatók fel és adhatók át statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon.

51

VIII. FEJEZET A közalkalmazottak minősítésének szabályai 49/A. § (1)

A közalkalmazottat a) megbízott magasabb vezetőként, vagy vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő Kjt. 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt [tartósan magas színvonalú munkavégzés, miniszteri, állami kitüntetés], kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a Kjt. 66. § (1)–(3) bekezdés [további szakképesítés], illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt [megállapodásos illetmény, keresetkiegészítés, jutalom, prémium], d) a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, amennyiben a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény kerül megállapításra, egy év elteltével [Kjt. 66. § (8) bekezdés], e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje lejártának hónapjában minősíteni kell.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.

(3)

Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.

(4)

A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

(5)

A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata.

(6)

A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.

52

(7)

A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés: három pont, b) megfelelő minősítés: kettő pont, c) kevéssé megfelelő: minősítés egy pont, d) nem megfelelő: minősítés nulla pont.

(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a munkáltató székhelye, vagy telephelye szerint illetékes munkaügyi bíróságtól kérheti. (12) A minősítés a 7. sz. függelékben található A), B), C) D, fajtájú minősítési lap alkalmazásával történik. A minősítést először akkor kell végrehajtani, ha az arra alapot adó ok jelen szabályzat hatálybalépését követően keletkezik.

53

IX. FEJEZET Összeférhetetlenség a közalkalmazotti jogviszonyban; a munkavégzésre irányuló további jogviszony20 Az összeférhetetlenség általános szabályai 50. § (1) Jelen fejezet alkalmazása szempontjából munkavégzésre irányuló további jogviszony minden olyan jogviszony, amelyet a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya mellett munkavégzés céljából létesít: munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati, stb. jogviszony) vállalkozás, megbízás, munkavégzéssel járó tagsági viszony. (2) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. (3) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bek. b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne; b) a munkáltató tevékenységével azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző (Alapító Okiratban felsorolt alap- és kiegészítő tevékenységek) vagy az intézménnyel rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagság. (4) A magasabb vezető, valamint a vezető megbízással rendelkezők és e személyek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban (egyetem által alapított vagy részvételével működő gazdasági társaság) vezető tisztségviselői feladatot, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik. (5) Az intézményben - a (3) bek. b) ponttól eltérően és a (4) bekezdésben előírt korlátozás megtartása mellett – a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelő bizottsági tagság. (6) A (3) bek. b) pontjától eltérően a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak – a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával – tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.

20

Beillesztve a Szenátus 33/2013. (II. 28.) sz. határozatával

54

(7) Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az Egyetemen oktatói, kutatói, tanári munkakörben közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktatóval az Egyetem más Karán oktatói, kutatói, tanári munkakörben, munkavégzésre irányuló további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető. (8) Az Egyetem által fenntartott köznevelési intézmény – mint önálló jogi személy – alkalmazottai létesíthetnek munkavégzésre irányuló további jogviszonyt az Egyetem szervezeti egységeinél, amennyiben az egyéb feltételeknek a foglalkoztatásuk megfelel.

A munkaidőt érintő összeférhetetlenség 51. § (1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltatói jogkörű vezető előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. (2) A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – köteles a munkáltatói jogkörű vezetőnek előzetesen írásban bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Az Egyetemnek a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen - ebben az esetben - munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

Az összeférhetetlenség egyéb esetei 52. § (1) A közalkalmazott jogviszonyával összeférhetetlennek minősül:

a

jogszabályban

meghatározottakon

túl

- az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelyben az Egyetem szolgálati (üzleti) titkait képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k egyéni haszon érdekében történt alkalmazására, hasznosítására kerülhet sor; - egyetemi oktató, kutató, tanár részéről magánszemélyként vagy gazdasági társaság tagjaként ellenszolgáltatásért az általa oktatott hallgatóinak vizsgára és egyéb számonkérésre való felkészítése, -közalkalmazottnak az intézmény hallgatóival bármiféle kereskedelmi tevékenység folytatása, - hallgató igénybevétele bármilyen otthoni (magán), a közalkalmazotti jogviszonytól független munkára, 55

- a közalkalmazott munkakörével összeférhetetlen minden olyan további jogviszony, melyet az egyetemmel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnál üzletvezetésre jogosult tagi, ügyvezetői jogviszonyban végez, feltéve, hogy az egyetem által és a gazdasági társaság által végzett alaptevékenységek megegyeznek, - közalkalmazott részéről olyan tevékenység folytatása, amely sérti az Egyetem jó hírnevét és üzleti titkait. (2) Üzleti titok a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan téma, információ, megoldás, eljárási módszer, adat, amely a munkáltató számára vagyoni értéket képvisel.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályok 53. § (1) A közalkalmazott a jogviszony, vezetői megbízás létesítésekor köteles a mellékletben található összeférhetetlenségi nyilatkozatot kitölteni. A közalkalmazott a jogviszony fennállása alatt 3 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben törvényben, vagy jelen szabályzatban meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha a közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül, vagy az összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmában bármilyen változás adódik. (2) Az összeférhetetlenségi nyilatkozat kitöltése a közalkalmazotti jogviszony, vezetői megbízás létesítésének feltétele. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatban közöltek tartalmáért a közalkalmazott felelősséggel tartozik. (3) Az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles kivizsgálni és az összeférhetetlenség fennállása, illetőleg az összeférhetetlenségről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban felszólítani. (4) Ha a közalkalmazottaz 51. § (2) bekezdés szerinti tiltás, illetőleg a jelen § (3) bekezdés szerinti munkáltatói felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni. (5) Ha az összeférhetetlenség a magasabb vezetői, vezetői megbízással összefüggésben áll fenn, és az összeférhetetlenséget a munkáltató tudomásszerzését követő felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a közalkalmazott nem szünteti meg, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást azonnali hatállyal visszavonni. (6) A munkavégzésre irányuló további jogviszony nyilvántartásáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell gondoskodnia. A nyilvántartás egyik példányát a Gazdasági Igazgatóságra meg kell küldeni, és azt szükség szerint aktualizálni (összeférhetetlenségi vizsgálat miatt) kell. 56

(7) Az összeférhetetlenségi nyilatkozat mintáját a 8. sz. függelék tartalmazza.

57

X. FEJEZET Záró rendelkezés 54. § (1) A Foglalkoztatási Követelményrendszert a Szenátus a 3/2008. (I. 9.) számú határozatával fogadta el. A Foglakoztatási Követelményrendszer IV. fejezetét a Szenátus az 51/2008. (II. 27.) számú határozatával; a 12., 14. és 16. §-át a 235/2008. (VII. 1.) számú határozatával módosította. (2) A Foglalkoztatási Követelményrendszer 2008. január 9. napján, az 51/2008. számú határozattal módosított IV. fejezet 2008. február 27. napján, a 235/2008. számú határozattal módosított részek 2008. július 1. napján lépnek hatályba. (3) A Foglalkoztatási Követelményrendszer 33/A. §, 37. § és 49/A. §-át, valamint IV. fejezetét a Szenátus a 20/2009. (II. 26.) sz. határozatával módosította. Az módosított részek 2009. március 1. napján lépnek hatályba. (4) A Foglalkoztatási Követelményrendszer 37. §. 38/A. § és 38/B. §-át a Szenátus a 159/2009. (X. 7.) sz. határozatával módosította. A módosított részek 2009. október 7. napján lépnek hatályba. (5) A Foglakoztatási Követelményrendszer 4. §, 5. §, 20. §, 35. §, 37. §-át, valamint IV. fejezetét a Szenátus a 10/2010. (II. 25.) számú határozatával módosította. A módosított részek 2010. február 25. napján lépnek hatályba. (6) A Foglalkoztatási Követelményrendszer 37. §-át és IV. fejezetét a Szenátus a 209/2010. (X. 20.) sz. határozatával módosította. A módosított részek 2010. november 1. napján lépnek hatályba. (7) A Foglalkoztatási Követelményrendszer 5. §-át, 37. §-át és IV. fejezetét a Szenátus az 1/2011. (I. 14.) sz., valamint a 63/2011. (IV. 6.) sz. határozatával módosította. A módosított részek a módosító határozat keltének napján lépnek hatályba. (8) A Foglalkoztatási Követelményrendszer I-IV. fejezetét, valamint az 1., 2., és 3. sz. függelékét a Szenátus a 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával módosította. A módosított részek a módosító határozat keltének napján lépnek hatályba. (9) A Foglalkoztatási Követelményrendszer IX. fejezetét a Szenátus a 33/2013. (II. 28.) sz. határozatával illesztette be. A módosított részek a módosító határozat keltének napján lépnek hatályba. (10) A Foglalkoztatási Követelményrendszer 5. §-át, 37. §-át és IV. fejezetét a Szenátus az 153/2013. (VII. 24.) sz. határozatával módosította. A módosított részek 2013. augusztus 1. napján lépnek hatályba.

58

(11) A Foglalkoztatási Követelményrendszer 11-16. § és 40/F. §-át a Szenátus a 98/2014. (VI. 25.) sz. határozatával módosította. A módosított részek 2014. június 25. napján lépnek hatályba. (12) A Foglalkozási Követelményrendszer 3. §-át a Szenátus 50/2015. (III.11.) sz. határozatával módosította. A módosítás 2015. március 15. napján lép hatályba. (13) A Foglalkoztatási Követelményrendszert a Szenátus a 99/2015. (V. 6.) sz. határozatával módosította. A módosított részek 2015. május 6. napján lépnek hatályba. Jelen szabályzat alapján az érintett közalkalmazottak kinevezését, munkaköri leírását, vezetői megbízását 2015. május 31. napjáig fel kell vizsgálni, és ezen szabályzat szerint 2015. június 1. napjának hatályával módosítani. (14) A Foglalkozási Követelményrendszer 37. és 41/A. §-át. a Szenátus 56/2016. (IV. 6.) sz. határozatával módosította. A módosítás 2016. április 6. napján lép hatályba.

Sopron, 2016. április 6.

Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

Dr. Dinnyés Álmos kancellár

59

1. sz. függelék: Oktatói, kutatói leterheltség21 I. Jogszabályi háttér Az Nftv. 2. melléklet II. 2/c. pont alapján a Foglalkoztatási Követelményrendszerben kell meghatározni különösen • az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, • az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszert, • a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, • a követelmények teljesítésének értékelését és annak nyilvánosságát, • a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit. Az Nftv. 26. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a tanításra fordított időt – a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint – hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két egymást követő tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkettő óránál. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni, azzal, hogy a tanításra fordított idő megállapításánál a tanulmányi követelmények számonkérésével, a tananyagfejlesztéssel, a tankönyv, a segédlet készítéssel, az oktatói felkészüléssel összefüggésben végzett tevékenységet figyelembe kell venni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.

II. Oktatói, kutatói leterheltség egyetemi megoszlása 1.sz.táblázat

egyetemi tanár főiskolai tanár

OKTATÁS tevékenység 60% 65%

KUTATÁS tevékenység 30% 25%

EGYÉB (pl. bizottsági tagság stb.) 10% 10%

egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd

65% 65% 70% 70%

25% 25% 25% 25%

10% 10% 5% 5%

MUNKAKÖR

II. A. Oktatási feladatok Egyetemünkön – a fenti arányok figyelembevétel – a különböző oktatói munkakörökben az oktatási elfoglaltság minimális követelménye két félév átlagában az alábbi: 2.sz.táblázat 21

A 2014/15. tanévben együtt alkalmazandó az 1/2015. (I. 16.) sz. Rektori Utasításban írtakkal

60

MUNKAKÖR

TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ heti 10 óra heti 11 óra heti 12 óra heti 13 óra heti 14 óra heti 14 óra heti 20 óra

egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd tanári munkakör

Az oktatói feladatok és tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kell ellátni Ha az adott oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja a felsőoktatási intézmény, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni. Az oktató (tanár) a munkaidőből az oktatási tevékenységgel lekötött időtartamot köteles a munkahelyén tölteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidő beosztásának meghatározása során ezen felül is előírhatja a munkaidő munkahelyen való eltöltését. Az egyetemi minimum óraleterheltség szabályai alapján a munkáltatói jogkörű vezető a kari tanács véleményét mérlegelve a kari sajátosságoknak megfelelően határozza meg az óraterhelést. II. B. Oktatási tevékenység számítás: 1. Óraszám számítása: 1 óra előadás = 1 óra gyakorlat = 1 óra konzultáció =

2 óra oktatási elfoglaltság 1,5 óra oktatási elfoglaltság 1 óra oktatási elfoglaltság

Terepi és üzemi gyakorlatok, nagygyakorlatok, szakmai tanulmányutak, nyári foglalkozások napi 8 óra gyakorlati oktatási elfoglaltsággal vehetők figyelembe amennyiben külön díjazásban nem részesülnek. Az elfoglaltság óraszámát a félév szorgalmi időszakának heteivel elosztva kell számolni. A doktori képzésben a tanításra fordított idő a nappali, levelező ill. esti képzés során teljesített órákkal azonos értékűnek tekintendők. A diplomaterv/szakdolgozat konzultáció is konzultációnak minősül. (Beszámítható max. 2 konzultációs óra/hét).

61

2. Előadásokat tudományos fokozattal rendelkező személy tarthat. 3. A fent megadott óraszámok normatív jellegűek és adott oktatási egységre (intézet), teljes éves (mindkét szemesztert magába foglaló) elfoglaltságra vonatkoztatva számíthatók. 4. A vizsgaidőszakban nem résztvevő (nem vizsgáztató) oktatók esetén a kari sajátosságokat kell figyelembe venni. 5. A teljes képzési körben (nappali, levelező, esti stb.) a vizsga-időszakbeli elfoglaltságot a tantárgyat felvett hallgatók létszámát kalkulálva számítjuk ki. Gyakorlati vizsga Kollokvium (szigorlat) Elméleti vizsgák és egyéb számonkérések

= = =

0,3 óra 0,6 óra a fenti két adat figyelembevételével kari szabályozás.

6. A levelező oktatásban résztvevő oktatók oktatási elfoglaltsága a tényleges heti elfoglaltság és a szemeszter (15 hét) arányában számítandó ki. (Pl. félévenként 3 konzultáció alkalmankénti 3 órával = 3x3/15 hét=0,6 óra/hét) 7. A levelező oktatásban résztvevő vizsgáztató oktatók vizsgaidőszaka a számítás szempontjából megegyezik a nappali képzésben oktatók vizsgaidőszakbeli elfoglaltságának számításával. 8. Az az oktatási teljesítmény, amelyért a közalkalmazotti jogviszonyban álló oktató külön szerződés alapján díjazásban részesül, az óraterhelés kiszámításánál nem vehető figyelembe. 9. A magasabb vezetői és vezetői megbízással járó órakedvezmény mértékét a Foglakoztatási Követelményrendszer 10. § (4) bekezdés tartalmazza.

II. C. Minimálisan elvárt évi kutatási tevékenység mértéke Az oktatói leterheltség 1. sz. táblázatában megadott 30% - 25%-os kutatási tevékenységben kívánatos az alábbi szempontokat figyelembe venni, azaz a közölt adatokhoz az alábbiakban részletezett tevékenységek várhatók el.

3. sz. táblázat

62

PUBLIKÁCIÓK BEOSZTÁS egyetemi tanár

Tudományos és művészeti 1

KUTATÁSI PROJEKTEK

Szakmai, Témavezetés ismeretterjesztő 1 2

Részvétel * 2

főiskolai tanár egyetemi docens

1 1

1 1

1 1,5

2 1

főiskolai docens adjunktus tanársegéd

1 0,5 0,5

1 1 1

1 1

vagy 2 vagy 2 2

* A részvétel legalább éves jelentésben nevesített munkarészt jelöl.

1. A közölt megoszlástól kari sajátosságok alapján eltérő követelmények is lehetségesek. 2. A megadott teljesítés egységek egy évre vonatkoznak, három év átlagában értelmezve. Az egyes oszlopokban írt kategóriákon belül a megadottak szerinti vagylagos teljesítés lehetséges. 3. Publikáción az alábbiak értendők: a) Könyv, könyvrész b) Könyvfejezet c) Cikk szerkesztett könyvben d) Egyetemi jegyzet (nyomtatott, elektronikus) e) Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk f) Magyarországon megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk g) Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent idegen nyelvű előadás h) Technical Report (csak akkor, ha Könyvtáron keresztül beszerezhető) i) Magyar nyelvű folyóiratcikk j) Magyar nyelvű konferencia kiadványban megjelent előadás k) Magyar szabadalom l) Elektronikus publikáció (csak akkor, ha számítógépes keresőprogrammal felkereshető) m) További, figyelembe vehető munkák: 1. Nemzetközi forgalomban terjesztett program gépkönyvvel 2. Csak kivonatban megjelent konferencia-előadás 3. Csak szóban elhangzott előadás Előadás nélkül bemutatott poszter Népszerű szakmai közlemény n) Művészeti tevékenység: Képző- és iparművészet: - megbízások teljesítése köztéri alkotások, közgyűjteményi vásárlások magán (céges) megbízások - országos pályázatokon történő részvétel 63

-

megbízásos pályázatokon történő részvétel nemzetközi és hazai alkotótelepeken történő részvétel alkotótelep vezetése (szakmai, művészeti vezetés) önálló kiállítás (hazai, nemzetközi) csoportos kiállítás (hazai, nemzetközi) nyomtatott v. elektronikus önálló katalógus nyomtatott v. elektronikus csoportos katalógus művészeti írások, méltatások (pl. kiállítás megnyitó) országos szakmai folyóiratban megjelent bemutatkozás, méltatás a tárgyévben készült publikált (új) alkotások megnevezése

Zeneművészet: - önálló (v. saját együttesben) hangverseny, koncert - saját zenemű alkotása, bemutatása - ének-zenei együttes (zenekar, énekkar stb.) vezetése - hangverseny-körút (hazai és nemzetközi zenei szereplések) - zenei kiadvány (önálló v. együttes által kiadott hanglemez, CD) - zenei együttesben tagság (az együttes, zenekar, énekkar stb. szereplései) - rendezvényeken, kiadványokban történő különböző zenei közreműködések - szakmai folyóiratban megjelent zenei tárgyú elemző írás - zenekritikák írása - hangversenyeken való zsűrizés Előadóművészet: - önálló előadói est - önálló v. csoportos kötetben (írott, elektronikus médiák) történő megjelenés - előadóművészeti csoportokban tagság - irodalmi, zenei stb. rendezvényeken közreműködés

o) sporttevékenység: - sportágában válogatott szövetségi kapitány; - sportágában válogatott keret edzője; - sportági nemzeti bajnokság I. és II. osztályában vezetőedző - sportágában olimpiai, világ-, Európa-bajnok vagy helyezett sportoló; - országos és/vagy nemzetközi minősítésű versenybíró; - nemzetközi és hazai sporttalálkozók szervezése; - nemzetközi és hazai sporttudományi konferenciák és kurzusok szervezése; - országos és regionális sportszervezet vezetője, vezetőségi tagja; - sportszakmai folyóirat, kiadvány szerkesztője.

Tudományos publikációnak a lektorált és referált kiadványban megjelent közlemények számítanak, amelyeket a tudományág/szakterület szerinti tudományos közösség ismer és elismer.

64

Az a), b), c), d), e), f), g), i), j), k) pont alatti publikációk lehetnek tudományosak is és szakmai/ismeretterjesztő jellegűek is, míg a h), 1) és m) pont alattiak csak szakmai publikációnak számíthatnak.

III. Egyéb tevékenységek Az egyéb tevékenységen belül figyelembe vehető tudományos, illetve szakmai közéleti tevékenységek: - MTA szakbizottság elnöke, tagja, - MTA tudományos bizottság elnöke, alelnöke vagy titkára, - MTA tudományos bizottság tagja, - MTA valamely tudományok osztályának tagja, - hazai országos, regionális tudományos társaság elnöke, vezetőségi tagja vagy tagja, - nemzetközi tudományos társaság elnöke, titkára, vezetőségi tagja vagy tagja, - MTA doktori védés bizottsági elnöke, titkára vagy tagja, - PhD védés bizottsági elnöke, titkára vagy tagja, - habilitációs eljárás elnöke, tagja, - OTDK, illetve TDK dolgozat bírálója, szekció elnöke vagy tagja, - szakmai egyesületek elnöke, vezetőségi tagja, illetve tagja, - kamara elnöke vagy tagja, - egyetemi vagy kari bizottságok elnöke vagy tagja, - tudományos konferencia szervezése.

65

2. sz. függelék: A differenciáló jövedelemelosztás elvei I. Jogszabályi háttér Az Nftv. 2. melléklet II. 2/c. pont alapján a Foglalkoztatási Követelményrendszerben kell meghatározni különösen • az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, • az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszert, • a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, • a követelmények teljesítésének értékelését és annak nyilvánosságát, • a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit. Az Nftv. 36. § (1) bekezdés alapján a felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával. A Kjt. 77. § (1) bekezdés alapján a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A differenciáló jövedelemelosztás alapját az „Oktatói, kutatói leterheltség egyetemi szabályozása” c. függelékben leírt oktatási, kutatási és egyéb követelmények maradéktalan teljesítése és az ehhez képest elvégzett többletteljesítmények jelentik. A keresetkiegészítés feltételeit a II. pont alapján a munkáltatói jogkörű vezető határozza meg. A nem oktató, kutató, tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak a Kjt. szabályai szerint, a munkáltató döntése alapján részesíthetők keresetkiegészítésben.

II. Értékelés a.) A minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elvei: 1. Az oktatásra, kutatásra és egyéb tevékenységre munkakörönként előírt százalékos követelményszintek teljesítését követően, a két félév átlagában előírt minimális oktatási követelmény jelentős túlteljesítése.

66

2. A bolognai folyamat eredményeképpen bevezetésre kerülő lineáris oktatási rendszer keretén belül tervezett új alapszakok (BSc) illetve mesterszakok (MSc) szakalapítási és szakindítási engedélyeinek irányítása, elkészítése és azok folyamatos karbantartása. 3. A hagyományos osztatlan képzés, a kreditrendszerű valamint az új lineáris képzés keretein belül elindított, illetve közeljövőben elindításra kerülő szakok esetében szakfelelősi feladatok ellátása és az adott szakkal kapcsolatos szakmai irányítás, oktatási és ügyviteli feladatok elvégzése (pl. mintatantervek kidolgozása, szakirány felelősség, MAB akkreditáció, stb.) 4. A tehetséggondozás illetve elitképzés keretében elvégzett feladatok teljesítése (szakkollégiumok, tutori tevékenység, stb.) valamint intézményi és országos versenyeken való sikeresen szerepelt és eredményt elért hallgatóknál konzulensi tevékenység (hazai ill. nemzetközi tudományos diákkör konferencia, szeminárium, stb.), mely a minőségi oktatást szolgálja. 5. A minőségbiztosítás keretén belül a hallgatók által készített oktatói véleményezések figyelembevétele. 6. Mentorprogram szervezése és annak keretében a hátrányos helyzetű hallgatók segítése, felkészítése a felsőoktatási feladatok és követelmények lehetőség szerint maradéktalan elvégzése érdekében. 7. Az adott kar kompetenciájához tartozó posztgraduális képzés oktatási programjának kidolgozása, szakfelelősi feladatainak elvégzése (oktatásszervezés, FSZ szakképzés és felnőttképzés, adminisztrációs feladatok, záróvizsgáztatás lebonyolítása, külföldi hallgatókkal való idegen-nyelven történő foglalkozás, stb.), ha az adott személy külön díjazásban nem részesül. 8. A nem tanórai elfoglaltságnak minősülő, de a hallgatók tehetséggondozása ill. kibontakozása érdekében végzett szakkörök (nyelvi kurzusok, fafaragó szakkör, irodalmi kör, stb.) szakmai rendezvények szervezése és lebonyolítása, 9. Hazai és nemzetközi tudományos konferencia szervezése, workshop lebonyolítása, az azzal kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése, (konferencia kiadvány, poszter bemutató, stb.) 10. Tudományos folyóiratok szerkesztése, szerkesztő bizottságban való részvétel, lektori tevékenység végzése, különös tekintettel a nemzetközileg is elismert impakt faktorral rendelkező szakmai folyóiratokra.

b.) A követelmények teljesítésének értékelése és annak nyilvánossága: •

Az elvégzett többletfeladatok értékelését évente kell elvégezni, legkésőbb a következő naptári év február hó végéig, felhasználva a kötelezően elkészítendő éves egyéni

67

jelentéseket és abban ismertetett oktatási, tudományos és egyéb tevékenységet, elvégzett többletmunkát is. •

Az értékelést a szervezeti egység vezetője (pl. intézetigazgató) végzi, kikérve a mindenkori választott intézeti képviselő és a HÖK képviselet véleményét. Az értékelés eredménye első alkalommal intézeti értekezlet keretében kerül ismertetésre.

•

Az éves értékelések eredményeit az intézeti tájékoztatáson kívül az adott kar honlapján elkülönített formában is nyilvánosságra kell hozni kötelező jelleggel, melynek meglétéért a kar mindenkori dékánja a felelős.

•

A többletmunka elvégzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója (dékán) megemelheti az oktató, illetve a kutató havi rendszeres járandóságának összegét, illetve a munkavállaló közvetlen vezetőjével egyeztetve határozott időre, legalább egy évre szóló többletjárandóságot, keresetkiegészítést állapíthat meg. Az Ftv. 97. § (3) bekezdése alapján egy személynek adható havi többletjárandóság összege nem lehet kevesebb, mint a számítási alap háromszorosa.

c.) A követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményei: •

A Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározott oktatói, kutatói követelményrendszer nem vagy részbeni teljesítése esetén első alkalommal a munkavállaló felé a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásbeli észrevételt tenni.

•

A tartósan meghatározott szint alatt teljesítők nem részesülhetnek többletjárandóságban a kari bevételekből. Alulteljesítés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a szükséges intézkedéseket megtenni (átcsoportosítás, új feladatok meghatározása stb.).

68

3. sz. függelék: az alaptevékenységhez kapcsolódó költségvetési támogatásból finanszírozott oktatói és kutatói létszám meghatározásának szabályai Intézményi elvek Az alaptevékenységhez kapcsolódó költségvetési támogatásból finanszírozott létszám meghatározás végrehajtását a fenti törvényi rendelkezések figyelembevétele mellett, az alábbi szempontok illetve előírások szerint kell elvégezni: •

A létszám-meghatározás alapját a Foglalkoztatási Követelményrendszer „Oktatói, kutatói leterheltség egyetemi szintű szabályozása” című függeléke jelenti, mely az egyes oktatói, kutatói munkakörök kötelező óraleterhelésének előírásait tartalmazza.

•

Első lépésként intézeti, majd kari szinten kell megállapítani – a megelőző naptári évben – az egyes oktatók és kutatók tényleges órarendi elfoglaltsága alapján a tanításra fordított időt.

•

Ezt követően az egyes oktatói munkakörökben, külön-külön kategóriánként (egyetemi tanár, egyetemi docens, adjunktus, tanársegéd) a teljesített óraszámok összegét el kell osztani az adott munkaköri kategóriában foglalkoztatott oktatói illetve kutatói létszámmal.

•

Az így megkapott, egy oktatóra jutó óraszámot kell ezt követően összehasonlítani az „Oktatói, kutatói leterheltség egyetemi szintű szabályozása” című függelék 2. sz. táblázatban két félév átlagában kötelezően előírt (10; 12; 14; 14 óra) minimum követelménnyel.

•

Amennyiben az összóraszám kevesebb, mint az adott kategóriában lévő oktatói létszám és előírt óraszám minimum követelmény szorzata, meg kell vizsgálni az egyénenkénti óraleterhelést, különös tekintettel arra, hogy kik azok, akik az előírt óraszámot nem teljesítették.

•

Azokkal szemben, akik a követelményeket nem teljesítették, azaz alulteljesítés esetén, a karok vezetői – az intézetvezetőkkel történő egyeztetést követően – kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni (átcsoportosítás, új feladatok meghatározása, saját bevételre történő foglalkoztatás, végső esetben létszámcsökkentés, stb.).

69

4. sz. függelék: Kulturális közalkalmazotti munkakörök Fizetési osztályok

Munkakör megnevezése

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* *

* *

* *

Levéltári szakmai munkakörök főlevéltáros levéltáros segédlevéltáros

*

* *

* *

levéltári főrestaurátor

*

levéltári restaurátor levéltári segédrestaurátor

* *

*

levéltári könyvtáros

*

levéltári könyvtáros asszisztens levéltári kezelő

*

levéltári fotós *

*

*

levéltári rendszerszervező levéltári adatrögzítő

*

*

* * *

levéltári könyvkötő levéltári informatikus

*

*

*

*

Muzeális intézményi szakmai munkakörök főmuzeológus muzeológus segédmuzeológus

*

*

*

főrestaurátor restaurátor

* *

* *

segédrestaurátor műtárgyvédelmi munkatárs (műtárgyvédelmi asszisztens) muzeológus asszisztens

*

műtárgyvédelmi munkatárs (múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő)

*

*

*

* *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

múzeumpedagógus múzeumi mediátor, animátor, tárlatvezető

* *

* *

* *

* *

* *

múzeumi kulturális menedzser, múzeumi közművelődési szakember

*

*

*

*

*

múzeumi könyvtáros múzeumi segédkönyvtáros

* *

múzeumi könyvtáros asszisztens

*

múzeumi fotós régésztechnikus

*

*

* *

*

*

*

*

múzeumi kiállítástervező

*

*

*

*

*

*

*

műtárgyvédelmi munkatárs (múzeumi preparátor) múzeumi adattáros

* *

*

*

*

múzeumi informatikus

*

70

*

*

*

*

*

múzeumi rendszerszervező múzeumi adatrögzítő

* *

*

*

*

*

*

*

* *

* *

*

Könyvtári szakmai munkakörök főkönyvtáros könyvtáros

*

tudományos kutató szaktájékoztató

*

*

*

*

* *

formai, tárgyi feldolgozó

*

*

*

*

könyvtári szakinformatikus, informatikus könyvtári rendszerszervező, rendszerszervező

* *

* *

* *

* *

zenei könyvtáros

*

*

*

*

gyermekkönyvtáros helyismereti könyvtáros

* *

* *

* *

* *

*

*

*

*

segédkönyvtáros

*

könyvtáros asszisztens raktáros

* *

adatrögzítő

* *

könyvtári restaurátor

*

*

*

*

*

Egyéb közalkalmazotti munkakörök kulturális menedzser

*

kulturális szervező biztonsági szakreferens

* *

* *

* *

* *

*

gazdasági, műszaki, igazgatási szakalkalmazott

*

*

*

*

*

gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző ügyviteli alkalmazott műszaki, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott

*

* *

* *

* *

*

*

*

*

*

Tudományos munkakörök jegyzéke Múzeumok: főmuzeológus muzeológus főrestaurátor felsőfokú végzettséggel rendelkező restaurátor felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves múzeumi szakmai gyakorlattal rendelkező múzeumi könyvtáros felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves múzeumi szakmai gyakorlattal rendelkező közművelődési szakember, múzeumpedagógus Tudományos munkakör csak a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti múzeumi működési engedéllyel rendelkező intézményben létesíthető. Könyvtárak:

71

Tudományos fokozattal rendelkező munkatárs. Az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott, aki a könyvtári és információs tevékenység vagy az intézmény szakterületéhez kapcsolódó valamely terület elméletével, történetével, alkotói fejlesztésével foglalkozik, legalább munkaidejének fele részében. Tudományos munkakör csak az Országos Széchenyi Könyvtárban, országos feladatkörű szakkönyvtárban, egyetemifőiskolai könyvtárban, megyei könyvtárban létesíthető. Levéltár: Tudományos fokozattal rendelkező munkatárs: főlevéltáros levéltáros felsőfokú végzettséggel rendelkező (fő)restaurátor felsőfokú végzettséggel rendelkező levéltári könyvtáros Közművelődés: Tudományos fokozattal rendelkező munkatárs: tudományos kutató Tudományos munkakör csak a megyei és országos közművelődési szakmai tanácsadást, szolgáltatást végző szervezetekben létesíthető.

72

5. sz. függelék: Nem oktatói munkakörök közalkalmazott osztályba sorolása

Fizetési osztály Munkakör megnevezése

alsó képzetts égi szint A

közép képzettségi szint B

C

D

felső végzettségi szint E

F

G

H

I

J

* * *

* * *

* * *

* * * *

* * * *

* * *

* * *

* * *

*

Tanári munkakörök 1. művésztanár 2. mérnöktanár 3. műszaki (gazdasági) tanár 4. műszaki (gazdasági) oktató 5. nyelvtanár 6. testnevelőtanár 7. kollégiumi nevelőtanár 8. mestertanár

* * * * * * Oktatói, kutatói munkát segítő munkakörök * * * Egyéb munkakörök

9. ügyvivő-szakértő 10. főmérnök 11. tanszéki mérnök 12. ügyintéző, (gazdasági, műszaki, igazgatási) 13. ügyviteli 14. szakmai szolgáltató 15. műszaki szolgáltató (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott

*

*

* * *

* * *

* * *

*

*

*

*

73

* * *

*

Egységes munkakörök jegyzéke az 53/2006. Korm. rendelet 1. sz. melléklete 9-15. pontja alapján22

22

Egységesített munkakör neve

Elvárt iskolai vagy szakképzettség

Adminisztrátor általános előadó asszisztens autóbuszvezető belső ellenőr bérelszámoló betanított munkás biztonságszervezési munkatárs doktori előadó Erasmus-Ceepus koordinátor főtanácsadó gazdasági előadó gazdasági koordinátor gépkocsivezető gondnok hivatalsegéd humán erőforrás gazdálkodási munkatárs informatikus intézeti mérnök intézeti munkatárs intézeti titkár intézeti ügyintéző intézeti kisegítő jogtanácsos karbantartó kertészmérnök kertésztechnikus kertész szakmunkás kollégiumi koordinátor költségvetési koordinátor költségvetési munkatárs külügyi előadó laboráns minőségbiztosítási előadó munkaügyi előadó műszaki előadó műszaki koordinátor

középfok középfok/felsőfok felsőfok középfok felsőfok középfok alapfok felsőfok felsőfok felsőfok felsőfok középfok/felsőfok felsőfok középfok középfok alapfok felsőfok felsőfok felsőfok felsőfok felsőfok középfok/felsőfok középfok felsőfok középfok felsőfok középfok/felsőfok középfok felsőfok felsőfok felsőfok középfok/felsőfok középfok/felsőfok középfok/felsőfok középfok középfok/felsőfok felsőfok

műszaki kontroller közbeszerzési szakjogász közbeszerzési szakértő energetikus terv- és irattáros utazásszervező

felsőfok felsőfok középfok/felsőfok felsőfok középfok középfok/felsőfok

oktatási előadó pályázati koordinátor

középfok/felsőfok felsőfok

Módosítva a Szenátus 99/2015. (V. 6.) sz. határozatával

74

pályázati munkatárs portás PR munkatárs raktárkezelő rendszergazda segédmunkás szakmunkás takarító

felsőfok alapfok felsőfok középfok felsőfok alapfok középfok alapfok

tanulmányi előadó/koordinátor neptun felelős/koordinátor

középfok/felsőfok középfok/felsőfok

technikus titkárnő ügyintéző ügyvivő szakértő vagyongazdálkodási előadó web fejlesztő

középfok/felsőfok középfok/felsőfok középfok/felsőfok felsőfok középfok/felsőfok felsőfok

projektmenedzser számviteli előadó marketing szakértő ügyfélkapcsolati szakértő karrier tanácsadó pályázati szakértő jogi szakértő

felsőfok középfok/felsőfok felsőfok felsőfok felsőfok felsőfok felsőfok

75

6. sz. függelék: Gyakornoki szabályzat 1. A gyakornoki idő alatt teljesítendő általános követelmények: - A tanári munkakörben alkalmazott gyakornok: a) ismerje az intézmény szervezeti és működési rendjét, foglakoztatási követelményrendszerét, hallgatói követelményrendszerét, valamint képzési programját, b) ismerje az intézmény célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, c) gyakorlatban mélyítse el a korszerű oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket, d) válljon alkalmassá a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő hallgatók egyéni fejlesztésére, e) ismerje meg a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait - A közművelődési, közgyűjteményi munkakörben alkalmazott gyakornok ismerje meg: a) az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és belső szabályzatok tartalmát, b) munkahelyének intézményközi szakmai kapcsolatrendszerét, c) a szakmai követelményrendszert és a követelmények teljesítésének módját, d) az ügyintézés elveit és gyakorlatát. - A közművelődési, közgyűjteményi munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok a) megismerje a munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, szakmai előírásokat, b) elmélyítse ismereteit a munkaköréhez kapcsolódó szakterületen, c) alkalmassá váljék a munkakör önálló ellátására, d) elsajátítsa elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazási módját. 2. A kijelölt szakmai vezető köteles a gyakornok számára legalább heti egy alkalommal konzultációs lehetőséget biztosítani. 3. A kijelölt szakmai vezető tanévenként két alkalommal, január 30. és július 30. napjáig bezárólag írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, az általános és speciális követelményeknek való megfelelést. Az értékelés írásban, az általános és speciális követelmények teljesítésére kiterjedően, szöveges formájában történik. Az értékelés elkészítése előtt a gyakornok szóban meghallgatható. Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

7. sz. függelék: Minősítési lapok A. Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): .......................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................... Születési hely, idő: .............................................................................................................................................. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: .............................................................................................................................. A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ......................................................................................... A minősítés indoka: ............................................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) – Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: .............................................................................................................................................................................. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt)

7. A közalkalmazott által a ................................................................................................... Dátum:

77

minősítésre

tett

észrevétel:

A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

........................................................... a minősített aláírása

78

B. Minősítési lap (oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatottak) 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): .......................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................... Születési hely, idő: .............................................................................................................................................. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: .............................................................................................................................. A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ......................................................................................... A minősítés indoka: ............................................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. Teljesítmény-követelményeknek való megfelelés: Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) – Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.2. Oktatási tevékenység ellátásának minősége: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.3. Tudományos/művészeti tevékenység színvonala: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.6. A felsőoktatási intézmény közéletében való részvétel: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: .............................................................................................................................................................................. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt)

7. A közalkalmazott által a ...................................................................................................

79

minősítésre

tett

észrevétel:

Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

........................................................... a minősített aláírása

80

C. Minősítési lap (rektor) 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): .......................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................... Születési hely, idő: .............................................................................................................................................. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: .............................................................................................................................. A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ......................................................................................... A minősítés indoka: ............................................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. Teljesítmény-követelményeknek való megfelelés: Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) – Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.2. Oktatási tevékenység ellátásának minősége: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.3. Tudományos/művészeti tevékenység színvonala: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.6. A felsőoktatási intézmény közéletében való részvétel: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. Az Ftv. 27. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok alapján a felsőoktatási intézmény működésében megjelenő vezetői tevékenység színvonala: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4.2. A felsőoktatási intézmény fejlesztésében megjelenő vezetői tevékenység színvonala, hatékonysága, figyelembe véve az intézményfejlesztési tervet és a fenntartói megállapodást: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4.3. A felsőoktatási intézmény külső minőségében megjelenő vezetői tevékenység színvonala (akkreditáció, minőségi díjak, rangsorok): Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ..............................................................................................................................................................................

81

6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt)

7. A közalkalmazott által a ...................................................................................................

minősítésre

tett

észrevétel:

Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

........................................................... a minősített aláírása

82

D. Minősítési lap (közgyűjteményi munkakörök) 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): .......................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................... Születési hely, idő: .............................................................................................................................................. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: .............................................................................................................................. A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ......................................................................................... A minősítés indoka: ............................................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) – Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 3.6. A teljesítmény-követelményeknek való megfelelés: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő Szöveges indokolás: ............................................................................................................................................ 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: .............................................................................................................................................................................. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt)

7. A közalkalmazott által a ...................................................................................................

83

minősítésre

tett

észrevétel:

Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

........................................................... a minősített aláírása

84

8. sz. függelék: Összeférhetetlenségi nyilatkozat I. Általános összeférhetetlenség Alulírott … közalkalmazott a Foglalkoztatási Követelményrendszer 50-53. §-ai alapján úgy nyilatkozom, hogy közalkalmazotti jogviszonyom mellet, munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állok – nem állok23. Amennyiben további jogviszonyban állok: 1.) - a jogviszony jellege: munkaviszony – megbízás – vállalkozás – társasági tagsági jogviszony - a végzett tevékenység (munkaköri feladat): ………………………………….. - a munkaadó: …………………………………………………………………… - a munkaidő (bontásban, napi/heti óra): …………………………………………. - a munkavégzés helye: ……………………………………………………. 2.) - a jogviszony jellege: munkaviszony – megbízás – vállalkozás – társasági tagsági jogviszony - a végzett tevékenység (munkaköri feladat): …………………………….. - a munkaadó: ……………………………………………………………….. - a munkaidő (bontásban, napi/heti óra): ………………………………….. - a munkavégzés helye: …………………………………………………….

Közalkalmazott nyilatkozata a további jogviszonyt érintően a munkaidő szempontjából: a) Alulírott … közalkalmazott úgy nyilatkozom, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló jogviszonyban a munkaidő egybe esik, ezért kérem a munkáltatói jogkörű vezető engedélyét a további jogviszony létesítéséhez. b) Alulírott közalkalmazott, úgy nyilatkozom, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a munkaidő nem esik egybe. Ezért a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez a munkáltatói jogkörű vezető engedélye nem szükséges. Munkáltatói jogkört gyakorló döntése: - a további jogviszony a munkakörrel nem összeférhetetlen, vagy - összeférhetetlen, indokolás:…………………………………….…………………………….

23

A megfelelő aláhúzandó.

85

II. Jogszabályban (Kjt, Nftv.) szabályozott magasabb vezetői, és vezetői megbízást érintő összeférhetetlenség Alulírott, … közalkalmazott kijelentem, hogy a Foglalkoztatási Követelményrendszer 50-53. §-ában meghatározott összeférhetetlenség esetemben nem áll fenn. Felelősségen tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Az adatok változását 3 napon belül a munkáltatónak bejelentem.

Sopron, 2013.

………………………………………………………………………………………………… Munkáltatói jogkört gyakorló - közalkalmazott

86

9. sz. függelék: Titoktartási nyilatkozat Iktatószám:………………. Szervezeti egység:……………… Titoktartási nyilatkozat

Alulírott …………………………………………….. Anyja neve: …………………………………………. Szül. hely, idő: …………………………………….... Munkakör: …………………………………………… e nyilatkozattal kötelezem magamat, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, mint munkáltatóval fennálló közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben tudomásomra jutott, a Ptk. 2:47. § szerint annak minősített információkat, adatokat, tényeket üzleti titokként kezelem. A tudomásomra jutott üzleti titkot közalkalmazotti jogviszonyom fennállása alatt és után megőrzöm, azt illetéktelen harmadik személlyel nem közlöm. Az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megértettem. Tudomásul veszem, hogy jelen titoktartási nyilatkozatban foglaltak megsértése esetén a munkáltató a jogszabályban biztosított munkajogi, büntetőjogi, polgárjogi igénnyel (munkaviszony megszűntetése, kártérítési felelősség érvényesítése, feljelentés, stb.) élhet. Ptk. 2:47. § (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. (2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. Mt. 8. § (4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

…….. (hely), ……év ……………. hó ….. nap

………………………………….. közalkalmazott

87

88