SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon, 1089 Budapest, Diószeghy Sámuel utca 25. 2010. 2

I. BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon Budapest, VIII., Diószeghy Sámuel utca 25. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. A SZMSZ célja, tartalma. Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: ▪ a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) ▪ a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban:R.) ▪ az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) ▪ a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) ▪ a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) 3

▪ a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM. rendelet ▪ a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet ▪ az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet ▪ a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További az adott intézmény fontosabb jogszabályok:

működését

meghatározó

▪ az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell (Ámr. 292/2009. (XII. 19.) 20 §. (2) ▪ a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények, ▪ az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ▪ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ▪ a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. LXXVII. törvény ▪ a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amelyet módosított a 2009. évi CXXXV. törvény, ▪ a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet ▪ a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény ▪ a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet ▪ a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet ▪ a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet ▪ a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet ▪ a kerettervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet ▪ a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet ▪ a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMSZ rendelet 4

▪ az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) ▪ a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet ▪ a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet ▪ 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a családi pótlék személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról. ▪ A Szervezeti és Működési Szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. a) Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzatok: - Alapító okirat, - Pedagógiai program - Házirend - Belső szabályzatok (igazgatói utasítások) b) Munkaügyi, munkajogi helyi szabályzatok: - Közalkalmazotti szabályzat - Kollektív szerződés - Munkavédelmi szabályzat c) Gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok: - Gazdasági ügyrend - Számviteli politika - Eszközök és források értékelési rendje - Számlarend, számlatükör - Pénz és értékcikk kezelésének rendje - Leltározási szabályzat - Selejtezési szabályzat - FEUVE szabályzata - Belső ellenőrzési kézikönyv - Tűzvédelmi szabályzat 5

3. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Hatálybalépés Az intézményi SZMSZ a nevelőtestület által történő elfogadással és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. Az SZMSZ módosítása Az SZMSZ megalkotására és módosításra a vonatkozó jogszabályok érvényesek.

II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók Név: Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon Székhely: Budapest VIII., Diószeghy S. u. 25 Telephely: Budapest, IX., Friss u. 2. Az intézmény 160.863/1973.

létrehozásáról

szóló

határozat

száma:

Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 491262 Alapító okirat kelte:

2010. május 31.

Alapító okirat azonosítója:

736/2010. (IV. 29.) Főv. Közgyűlés 6

Alapítás időpontja: 1973. augusztus 2. OM azonosító száma: 038414 KSH azonosító:

15490012

PIR azonosító:

491262000

Adóalanyiság:

alanyi mentes

Adószám:

15491264-1-42

Bankszámlaszám:

11784009-15491264

2. Az intézmény tevékenységei a.) Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: alap szakfeladat: 852010-1 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 852021-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 7

852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés További szakfeladatok szakfeladat: 853000-1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam:) feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 879012-1 Gyermekotthoni ellátás feladatmutató: gyermekvédelmi ellátottak száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 879014-1 Különleges gyermekotthoni ellátás feladatmutató: gyermekvédelmi ellátottak száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 879015-1 Utógondozó otthoni ellátás feladatmutató: utógondozottak száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára feladatmutató: kollégista tanulók száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés

8

855922-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése feladatmutató: oktatásban részt vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés feladatmutató: étkezési ellátottak száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése feladatmutató: étkezési ellátottak száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés feladatmutató: étkezést igénybe vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése feladatmutató: napközi otthont igénybe vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése feladatmutató: igénybe vevők létszáma szerint forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység feladatmutató: szakszolgálatot igénybe vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatmutató: szolgáltatást igénybe vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 841901-1

Önkormányzatok, valamint társulások elszámolásai

többcélú

kistérségi

855911-1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés feladatmutató: napközi ellátást igénybe vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 9

855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés feladatmutató: igénybe vevők létszáma szerint forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése feladatmutató: igénybe vevők száma szerint forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés feladatmutató: igénybe vevők száma szerint forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése feladatmutató: igénybe vevők száma szerint forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés b.) Alaptevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység feladat mutató: részt vevő száma szerint forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 856000-2 oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása feladat mutató: szolgáltatást igénybe vevők létszáma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 562917-2 Munkahelyi étkeztetés feladat mutató: az étkezést igénybe vevők száma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés és működési bevétel 559099-2 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás feladat mutató: szolgáltatást igénybe vevők létszáma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése feladat mutató:szolgáltatást igénybe vevők létszáma forrás: az intézmény fenntartója által biztosított költségvetés

10

c) Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS igazgató

iskolai ig.h.

kollég. ig.h.

oktatótan. koll.nev. ped. assz. gyf. gyv. üi. ápolónők dajkák

gyo.-i ig.h.

gazd. vez.

isk.titkár

gyo.-i nev. adminisztratív gyf. techn.dolg.-ók

1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK (INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK) MEGNEVEZÉSE, ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMA, FELADATA Iskola EGYMI Diákotthon Gyermekotthon Engedélyezett létszám 118 fő, ebből szakmai 92 fő, technikai 26 fő. Iskola és EGYMI, diákotthon működése szeptember 1-június 15.-e között /szorgalmi időben) Gyermekotthon folyamatos működésű. Feladatai: - iskola: középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása, 11

- EGYMI: szakszolgálati feladatok ellátása (logopédia, gyógytorna), utazótanár. Segítségnyújtás az integráltan nevelkedő középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek részére. - diákotthon: középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére szálláshely biztosítása a tanév alatt. - gyermekotthon: gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek teljes körű ellátása. a) Vezetők, vezetőség Az intézményi vezetési szerkezete, a munkamegosztás.

vezetők közötti

Igazgatótanács: Az igazgatótanács segíti az intézmény vezetését, az intézényegységek munkájának összehangolását, valamint részt vesz az intézményvezető döntéseinek előkészítésében. Az igazgatótanács az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll. Az intézményegységek 2-2 főt delegálhatnak. Megbízásuk egy tanévre szól. Az igazgatótanács együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. Az igazgatótanács havonta egyszer, de szükség szerint rendkívüli összehívással tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatótanács összehívása az intézményvezető feladata. Részletes programját az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményegységek titkos szavazással, szavazattöbbséggel választják meg delegáltjaikat.

egyszerű

Az Igazgatótanács dönt: - az intézményegység-vezető megbízásáról és a megbízás visszavonásáról. Az intézményegység-vezető megbízása 5 évre szól. 12

Egyéb esetekben rendelkezik.

véleményező,

javaslattevő

jogkörrel

Az iskolavezetés havonta legalább egy alkalommal ülést tart. A vezetők közötti feladatmegosztás: Az intézmény felelős vezetője, munkáltatója az igazgató, aki tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény nevelőoktató munkáját. Közvetlen hatáskörébe tartozik a humánpolitikai tevékenység, és az intézmény munkájának menedzselése. Rendelkezik a gazdálkodási tevékenység, a költségvetési előirányzatok, és az intézménykeret felett. A nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, irányításában és ellenőrzésében közvetlen segítői az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők. Az iskolai igazgatóhelyettes irányítja, szervezi, ellenőrzi az oktatótanárok, utazótanárok, gyógypedagógiai asszisztensek, gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkáját. Az igazgatót – akadályoztatása esetén – teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. Az igazgató általános helyettese. Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A diákotthoni igazgatóhelyettes irányítja, szervezi, ellenőrzi a nevelőtanárok , gyermekfelügyelők és az ápolónők munkáját. Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Az igazgatót – az iskolai igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén – helyettesíti. A gyermekotthoni igazgatóhelyettes irányítja, szervezi, ellenőrzi a nevelők, gyermekfelügyelők, családgondozó a gyermekvédelmi ügyintéző munkáját. A munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. 13

A gazdaságvezető az intézmény gazdálkodási munkáját irányítja, szervezi és ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját. Tapasztalatairól és az intézmény működtetésével kapcsolatos aktuális gazdálkodási eredményekről tájékoztatja az igazgatót. Gazdasági vonatkozásban az igazgató első számú helyettese. Az összes vezető távolléte esetén az iskolatitkár felel az intézmény biztonságos működéséért. Jogköre, felelőssége az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A munkaközösség-vezetők az iskolai-diákotthoni munkatervek alapján összeállítják a munkaközösségek éves tervét. Irányítást adnak a munkaközösségek tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez: munkatervek, heti tervek hétvégi programok tervezéséhez. Ezeket ellenőrzés és véleményezés után az igazgatónak aláírásra előterjesztik. Szervezik a szakmai bemutatók, előadások látogatását: az iskolán belüli bemutató tanításokhoz segítséget nyújtanak. Segítik az igazgatót és pedagógiai helyetteseit a tanulók tudásának mérésében, ellenőrzésében, s ennek érdekében: ▪ javaslatot tesznek a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, illetményük emelésére, ▪ képviselik a munkaközösségeket megbeszéléseken, értekezleteken.

a

szakmai

A szervezeti egységek élén az alábbi vezetők állnak: -

iskolai igazgatóhelyettes diákotthoni igazgatóhelyettes gyermekotthoni igazgatóhelyettes gazdaságvezető

Az igazgató akadályoztatása esetén utalványozási jogköre van az igazgatóhelyetteseknek. A gazdaságvezetőnek ellenjegyző, érvényesítő jogköre van.

14

Cégszerű aláírások: igazgató – gazdaságvezető Akadályoztatás esetén: igazgatóhelyettesek, illetve mérlegképes könyvelő Az intézményvezető a munkáltatói jogkört kivételes esetekben (pl.: hosszantartó betegség) írásban ruházhatja át. b.) Gazdasági szervezet felépítése és feladata Az iskola egy gazdálkodási szervezettel rendelkezik. A szervezetnek a munkája során meg kell oldania a tervezéssel, az előirányzat felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással kapcsolatos feladatokat, valamint az üzemeltetéssel, fenntartással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. A gazdaságvezető ▪ irányítja a gazdasági, műszaki és kisegítő munkakörben foglalkoztatottak munkáját, ▪ felelős az intézmény gazdálkodásáért,

ésszerű

és

takarékos

▪ felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, ▪ gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről az adó és a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésérő, ▪ gondoskodik arról, hogy az iskola gazdálkodása a jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen, ▪ ellenjegyzi a kifizetéseket.

15

Az utalványozási, ellenőrzési, kötelezettségvállalási és ellenjegyzési jogköröket az iskola gazdasági szabályzata tartalmazza. A gazdasági szervezet vezetőjét az iskola igazgatója nevezi ki, menti fel, illetve bízza meg a gazdaságvezetői feladatok ellátásával. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet. Intézkedéseket hoz, felelős a gazdasági feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. Főkönyvi könyvelő ▪ Az intézmény bankszámlájának kezelése. Vegyes bizonylatok készítése, továbbá számlák és egyéb összes bizonylatok számlarendnek megfelelő előírás szerinti – kontírozása, könyvelése. ▪ Számvitellel kapcsolatos bizonylatok megőrzése és a bizonylati rend betartása. ▪ A tárgyhónapot követő hó 7-ig havi zárlat készítése. ▪ Biztosítja a főkönyvi naprakészségét.

és

analitikus

könyvelés

▪ Felelős a számviteli feladatok határidőre történő maradéktalan ellátásáért, a statisztikai adatok határidőre történő pontos szolgáltatásáért. ▪ Havi információk készítése költségvetési előirányzatok felhasználásáról és bevételekről. ▪ A féléves és éves beszámoló jelentésekhez, valamint a vagyonmérleghez a számszaki adatok határidőre történő pontos megadása. ▪ Ellenőrzési feladatai - pénztárellenőri teendők ellátása, a szigorú számadású nyilvántartások vezetésének és készleteknek ellenőrzése. Az analitikus könyvelés és feladások helyességének ellenőrzése. ▪ Elkészíti az átutalásokat és gondoskodik azok továbbításáról a bank felé. Felelős a szállítói követelések határidőn belüli átutalásának teljesítéséért. 16

▪ Nyilvántartja és megrendeli az étkezési igényeket. Adminisztrátor-ügyintéző-pénztáros, analitikus könyvelő, ▪ Készpénz kímélő fizetési eszközzel végre nem hajtható kifizetések lebonyolítása. MNB számláról felvételezett pénzellátmány kifizetése és elszámolása. Gondoskodik a havi zárókészlet betartásáról. Pénztári kifizetést csak érvényesítési és utalványozási rendelkezéssel ellátott kiadási bizonylat alapján teljesít és vezeti a kifizetett számlák, valamint a kötelezettségvállalások nyilvántartását. ▪ Feladata a pénztárforgalmat, bevételeket rögzíteni, köteles önellenőrzést végezni pénztárzárlat készítésével. Számfejti és nyilvántartja a gondozási díjjal kapcsolatos befizetéseket. ▪ Nyilvántartást vezet a kiadott ellátmányokról és az összegek határidőre történő elszámolásáról. ▪ Munkájához szigorú számadású nyomtatványokat használ (készpénzcsekk, bevételi és kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés). Megőrzéséről a jogszabályokban foglaltak szerint gondoskodik. ▪ Nyilvántartást vezet a pedagógus továbbképzésekről. ▪ Az intézmény valamennyi dolgozója illetményszámfejtésének ellenőrzése a FÁKISZ által számfejtett és az általunk leadott anyagok alapján. A pedagógusok és egyéb dolgozók helyettesítési díjainak elszámolása, megbízási díjak, alkalmi bérek elszámolása. ▪ Jelenléti ívek kiértékelése, hiányzások nyilvántartása, a dolgozók szabadság-nyilvántartásának előkészítése. ▪ Végzi az iskola anyagkönyvelési feladatát az erre a célra rendelkezésünkre álló gépi program alapján. Feladást készít a kért időpontokban. A meglévő készletet egyezteti a raktárossal, havonta, illetve szükség szerint. 17

Iskolatitkár ▪ A dolgozók közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó közalkalmazotti szolgálati idő megállapításához szükséges adatok előkészítése, a beszámítható idő figyelemmel kísérése a dolgozóknál. A soros előlépésről kimutatás készítése. A jubileumi jutalomban részesülőkről lista felfektetése. ▪ Nyugdíjfolyósításra történő előkészítés és ügyintézés. Az intézményi gazdálkodásra vonatkozó eljárások A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni az intézmény gazdálkodási jogkör szerinti besorolását (önállóan gazdálkodó). A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő szerkezet szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat. (Alapul kell venni az adott intézményen belül megállapított esetleges alcímeket.) A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok Intézményünk költségvetetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. A számításokat az intézmény felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan gazdálkodó intézmény), a feladat-ellátási módot (saját szervezet) – kell elkészíteni. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből (várható fenntartói támogatásokból) kell kiindulni. 18

Az intézmény gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. (A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat: - számát, - tárgyát, - ügyintézőjét - és a határidőket. Az iratokat „évi tervezési dokumentumok" szöveggel ellátott irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.) A normatív állami hozzájárulásokhoz az intézményi feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért az intézmény tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: - a féléves beszámoló elkészítésénél, - és az éves költségvetési beszámolásnál. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Intézményünk beszámolási feladatainak ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. 19

(A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat: - számát, - tárgyát, - ügyintézőjét - és a határidőket. Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott irományfedélben kell – eredeti vagy másolati példányban – gyűjteni: - ".... év I. féléves beszámolójának dokumentumai", - " ....évi költségvetési beszámoló dokumentumai".) Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök felhasználásának és elszámolásának dokumentálásáért, az arról történő adatszolgáltatásért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért az intézmény beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. (Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.) A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei A költségvetési koncepció elkészítése A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni: - intézményünk által ellátandó feladatokat, ezt követően - az intézmény bevételeit, - majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepció készítésekor az intézmény bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok alapján kell bemutatni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt. Intézményünknek a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója – gazdasági vezető - a tervezés ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során: 20

- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat, - a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e, - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e. A költségvetési tervezés A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor az intézmény költségvetésének összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért az intézmény vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. Az intézmény költségvetési terv javaslatát az intézmény vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyeket az alábbi táblázat tartalmazza.

21

Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum

1. Költségvetési koncepció készítése

Költségvetési koncepció

1.1. Az intézményre vonatkozó koncepció elkészítése

Belső számítási anyag és a koncepció szükség szerint

1.2. A koncepció ellenőrzése, korrekciója 2. A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai

Költségvetési terv

2.1. A költségvetési terv kidolgozásában szükség szerint résztvevő személyek szakmai tájékoztatása, információs garnitúra átadás, szükség szerint konzultáció, tájékoztatás a KT. által elfogadott koncepcióról

Jogszabály szerint KT., illetve a felügyeleti szerv előírása szerint -

febr. 15. vagy a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap) -

Ellátásért felelős személy megnevezése

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja

Szabályzat szerint SZMSZ, igazgató Számviteli gazd.vez. politika

u.a.

gazd.vez. igazgató

gazd.vez.

igazgató /felügyeleti szervtől függ/

22

2.2. Az intézmény költségvetési terv javaslatának kidolgozása a költségvetési koncepcióban jóváhagyott keretszámok, illetve megfogalmazott szempontok szerint 2.3. A költségvetési terv szakmai (pénzügyiszámviteli) ellenőrzése

Belső számítási anyag

-

-

-

Főkönyvi könyvelő

2.4. Szöveges előterjesztés, indoklás elkészítése a költségvetési tervjavaslathoz

Előterjesztés készítése

-

3. Információszolgáltatás az államháztartás mérlegrendszerébe - önállóan gazdálkodó intézmény esetében

TÁH információs a 2. pont jelentés garnitúra és szerinti floppy határidőtől számított 30 nap TÁH információs jelentés garnitúra és floppy -

gazd.vez. /felügyeleti szervtől függ/ gazd.vez. /felügyeleti szervtől függ/

3.1. A TÁH információs garnitúra időtálló módon való kitöltése, floppyra mentés 3.2. Az információ leadása 3.3. A nyomtatványgarnitúra tárolásáról gondoskodás

-

Főkönyvi könyvelő

gazd.vez. /felügyeleti szervtől függ/

-

gazd.vez. /felügyeleti szervtől függ/ gazd.vez. /felügyeleti szervtől függ/ Főkönyvi könyvelő

gazd.vez. /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

23

Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. E feladat ellátási határidejét a felügyeleti szerv állapítja meg. Költségvetési beszámoló helyi szabályai A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az előirányzatkönyveléseket követően – az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30.-ai fordulónappal kell készíteni. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót az intézmény vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni: - a jogszabályi előírásokat, - az intézmény belső információs igényét, valamint - a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét. Az intézmény vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy főkönyvi könyvelő és a gazdasági vezető a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelősek. Az éves költségvetési beszámolás Az éves beszámolót az intézmény vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős. A beszámolót át kell adni felülvizsgálatra a felügyeleti szervnek. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az alábbi táblázat tartalmazza. 24

I. Munkafolyamat megnevezése

A költségvetési tervezés

Dokumentum

1. Költségvetési koncepció készítése

Költségvetési koncepció

1.1. Az intézményre vonatkozó koncepció elkészítése

Belső számítási anyag és a koncepció Szükség szerint

1.2. A koncepció ellenőrzése, korrekciója 2. A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai

Költségvetési terv

2.1. A költségvetési terv kidolgozásában szükség szerint résztvevő személyek szakmai tájékoztatása, információs garnitúra átadás, szükség szerint konzultáció, tájékoztatás a KT. által elfogadott koncepcióról

Ellátási határidő Jogszabály szerint KT., illetve a felügyeleti szerv előírása szerint -

febr. 15. vagy a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap) -

Ellátásért felelős személy megnevezése

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja

Szabályzat szerint SZMSZ igazgató Számviteli gazd.vez. politika

u.a.

gazd. vez. igazgató

gazd. vez.

igazgató /felügyeleti szervtől függ/

25

2.2. Az intézmény költségvetési terv javaslatának kidolgozása a költségvetési koncepcióban jóváhagyott keretszámok, illetve megfogalmazott szempontok szerint 2.3. A költségvetési terv szakmai (pénzügyiszámviteli) ellenőrzése

Belső számítási anyag

-

-

-

Főkönyvi könyvelő

2.4. Szöveges előterjesztés, indoklás elkészítése a költségvetési tervjavaslathoz

Előterjesztés készítése

-

3. Információszolgáltatás az államháztartás mérlegrendszerébe - önállóan gazdálkodó intézmény esetében

TÁH információs a 2. pont jelentés garnitúra és szerinti floppy határidőtől számított 30 nap TÁH információs jelentés garnitúra és floppy -

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

3.1. A TÁH információs garnitúra időtálló módon való kitöltése, floppyra mentés 3.2. Az információ leadása

3.3. A nyomtatványgarnitúra tárolásáról gondoskodás

-

Főkönyvi könyvelő

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

-

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ Főkönyvi könyvelő

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

26

II. A költségvetési beszámolás Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum

Ellátási határidő Jogszabály szerint Aht.

Szabályzat szerint

1.1. A beszámoló-készítésben résztvevők Szükség szerint szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció 1.2. Az intézmény költségvetési beszámolója főkönyvi kivonat és összeállítása a főkönyvi kivonat alapján beszámoló javaslat

Aht,

Számlarend

Aht.

Eszközök források ért. szab

1.3. A beszámoló szakmai ellenőrzése

Ámr

1. A féléves költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló készítése

Féléves beszámoló

Számlarend

Ellátásért felelős személy megnevezése

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ Főkönyvi könyvelő

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja

igazgató /felügyeleti szervtől függ/ igazgató /felügyeleti szervtől függ/ gazd.vez. /felügyeleti szervtől függ/

Számviteli Főkönyvi könyvelő politika

1.4. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése

Beszámoló-tervezet és Aht előterjesztés

Számlarend

Főkönyvi könyvelő

1.5. Intézményünk esetében a TÁH információs garnitúra kitöltése

TÁH információs garnitúra

Számlarend

Főkönyvi könyvelő

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

27

28

1.6. Intézményünk esetében az információs jelentés leadása

Aht.

Számlarend

Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

1.7. Intézményünk esetében a nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás

Aht,

1.8. A tájékoztatás szakmai ellenőrzése

Aht.

Számlarend

Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

1.9. A tájékoztatás és az előterjesztés elkészítésében való részvétel

Tájékoztató tervezet és előterjesztés

Ámr

2. Az éves beszámoló készítése

Éves beszámoló

Aht

Eszközök források ért. szab Számviteli politika

Főkönyvi könyvelő

Számlarend

Főkönyvi könyvelő

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ Főkönyvi könyvelő felügyeleti szervtől függ

gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ 2.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció

Szükség szerint

2.2. Az intézmény költségvetési beszámolójának összeállítása a főkönyvi kivonat alapján

főkönyvi kivonatok és beszámoló javaslat

Aht.

Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

2.3. A beszámoló szakmai ellenőrzése

Aht,

Számlarend

Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

Aht.

2.4. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítésében való részvétel

Beszámoló-tervezet és előterjesztés

Ámr

2.5. intézményünk esetében a TÁH információs garnitúra kitöltése

TÁH információs garnitúra

Aht

2.6. intézményünk esetében az információs jelentés leadása

Számlarend

Eszközök források ért. szab Számviteli politika Számlarend

Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/ igazgató gazd.- vez. /felügyeleti szervtől függ/ Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

Áht., Ámr

Számlarend

Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

2.7. intézményünk esetében Nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás

Áht., Ámr

Számlarend

Főkönyvi könyvelő gazd. vez. /felügyeleti szervtől függ/

29

Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel. E szabályzat alapján azonban fegyelmi felelősség terheli a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személyeket is, akiknek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket. A költségvetés végrehajtásának szabályai A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a szervre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes előirányzatok felhasználásakor, - az egyes előirányzatok módosításakor. A költségvetés végrehajtásakor ütemtervet kell alapul venni.

az

előirányzat-felhasználási

Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet. A költségvetés végrehajtására és pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az intézmény belső szabályzata (gazdasági ügyrend) tartalmazza.

29

Költségvetési koncepció tartalmi követelményei A koncepció összeállításának sarokpontjai A koncepció összeállítására az önkormányzat gazdasági programjának, illetve az adott költségvetési évre vonatkozó, irányadó főbb keretszámok figyelembevételével került sor. Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az intézményünk költségvetésére. Az évi költségvetés bevételei és kiadásai Költségvetés főösszege, költségvetési bevételek és kiadások főbb bevétel és kiadás-nemenként, valamint kiemelt előirányzatonként. Az évi költségvetés egyensúlya Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése. Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei. Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül. Tartalmazza: Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék változása – nőtt, vagy csökkent. A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevételnemek közötti százalékos megoszlását.) A bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet.

30

Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A bevételeknél külön ismertetni kell: - a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket. A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadásnemek közötti százalékos megoszlását.) A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A kiadásoknál külön ismertetni kell: - a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést. Az értékelésnek ki kell térnie az adott feladattal kapcsolatos teljesítmény és feladatmutatókra, valamint a feladat minőségével kapcsolatos észrevételekre. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény: - a jól áttekinthetőség, - a kevés táblázat, - a pontokba szedés, részletes tagolás. A gazdasági folyamatok feladatellátása. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának (költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító): a) feltétel- és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárását és dokumentumainak leírását.

31

a) Feltételrendszer Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely az intézmény tevékenységi körébe tartozik. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladatmegoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól eltérő feladat-ellátási módot választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen azaz: - a költségvetési bevételeket: - növeli, - nem változtatja, - a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, - a költségvetési kiadásokat: - csökkenti, - nem változtatja, a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. - a bevétek és kiadások ütemezése: - nem változik, - kedvezőbben alakul, - kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, akkor az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

32

Követelményrendszer A feladatellátást megközelíteni.

a

teljesítmények

oldaláról

kell

A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. A felügyeleti szerv által kezdeményezett vizsgálat során aktívan, segítőkészen közre kell működni. A tartósan (3 éven túl) jelentős költségvetési kiadással, és az összehasonlítások alapján alacsonyabb, vagy közel azonos elért teljesítmények esetében az adott feladat esetében gondoskodni kell a kedvezőbb a feladat-ellátási mód felkutatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének. Ha intézményünk költségvetése csak a fenntartó(k) által adott jelentős működési többlettámogatással kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell az intézményi alapfeladatokon kívüli önként vállalt feladatainak csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. A feladatcsökkentésre az igazgató és gazdasági vezetője együtt tesznek javaslatot. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben,

33

- a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladat ellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: - az adott feladatellátás szerepel az intézményünk alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek az intézmény SZMSZ-ben, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van, a feladatmutatót. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről.

34

A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítményvizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor, - a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért, - különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására, - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, - különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, biztosítása a feladatellátók számára. - A feladatellátás során a gazdasági vezető felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges az intézményre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell az intézményre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is.

35

A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a rejtett lehetőségeket, lehetőség szerint szervezeten belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egy időben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni, arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei össze egyeztethetőek-e az előirányzatfelhasználási ütemtervvel. A kötelezettségvállalásokat – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát (költségvetés, előirányzatfelhasználási ütemterv, szerződés, megrendelés) nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások.

36

A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb, előirányzatfelhasználáshoz kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szervezet külön szabályozásban részletezi. A közbeszerzési kötelezettségvállalások

törvény

hatálya

alá

tartozó

Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, illetve az iskola szabályzatai határozzák meg további részletes előírásokat. Előirányzat felhasználási ütemterv Az intézmény teljesítménytervét a gazdasági egység adatai alapján az igazgató és a gazdasági vezető készíti elő, a bevételi terv elkészítése a fenntartói iránymutatások alapján történik. Az így kialakított terv képezi alapját a szerződéseknek. A gazdasági egység előkészíti az intézmény egyéb és saját bevételi tervét a gazdasági vezető jóváhagyásával. A bevételi oldal kialakításával párhuzamosan összeállításra kerül a kiadás nemenkénti kiadási terv. A kiadási terv az intézmény összesített anyagigénylési terve, az előző év anyag és szolgáltatás igénybevételi tapasztalatai és a várható árváltozások alapján áll össze naturális mutatóban és értékben. A bevételi és kiadási tervek elkészítésének határideje: A gazdasági egység a bevételi terv, a kiadás nemenkénti terv és az előző évről áthúzódó kötelezettségvállalások alapján készíti el a költségvetési tervet.

37

A bevételi és kiadási oldal egyeztetése a gazdasági vezető feladata. A költségvetési terv képezi az alapját az előirányzat felhasználási tervnek. Az előirányzat felhasználási terv havi bontásban tartalmazza az intézmény bevételeit és kiadásait. A kiadásokat olyan részletességgel kell kimutatni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás. A kötelezettségvállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. Az intézmény nevében kötelezettségvállalásra jogosult az igazgató, illetve az általa írásban meghatalmazott személy. A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult a szervezet mindenkori gazdasági vezetője, illetve az általa írásban meghatalmazott, a hatályos rendelet által előírt iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező személy. A kötelezettségvállalás be nem tartása, a hatáskör túllépése fegyelmi felelősségre vonást, súlyosabb esetben kártérítési eljárást eredményezhet. A kötelezettségvállalási illetve ellenjegyzési jogkörrel felruházott személy e tevékenységet névre szóló megbízólevél alapján látja el. Kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó dokumentumait az utalványozó, ellenjegyző vizsgálja. A dokumentumai közé az alábbiak tartoznak: - tárgyévi költségvetés, - előirányzat nyilvántartás, - bér, létszámgazdálkodásról valamint bér megtakarításról vezetett nyilvántartás, - előirányzat-felhasználási ütemterv.

38

Az eljárás során vizsgálni szükséges, hogy - beszerzés valós indokokat szolgálja, - az előirányzat a vásárlásra biztosított, - a raktáron való készlet mennyiségét, - számolni kell a várható kiadásokkal és a még le nem könyvelt tételekkel, melyek az adott kiadási jogcímet terhelnék. Szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére a dologi kiadások terhére – meghatározott kivétellel – szolgáltatási szerződéssel számla ellenében külső személy vagy szervezet igénybe vehető. A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni. A szerződéskötés feltétele, hogy az iskola az adott feladatellátáshoz megfelelő szakemberrel az adott esetben nem rendelkezik, illetve a feladat ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre, vagy az iskola alapfeladatait jelentősen meghaladó többletfeladatot kell átmenetileg elvégezni. Vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető. A szerződésnek az alábbiakat kell tartalmazni: - az ellátandó feladatot, - a díjazás mértékét, - utalást arra, hogy miért van szükség az ilyen jellegű feladat ellátáshoz, - a szerződés időtartamát, - a megbízott részéről feltűntetni a feladatellátó nevét, - a teljesítés igazolására felhatalmazott személy nevét. Az éves beszámoló keretében az alapfeladat szolgáltatásban végzett feladatellátásról tájékoztatást kell adni a fenntartónak. Belső ellenőrzés 1. A belső ellenőrzési kötelezettség A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli,

39

illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény belsőellenőrzési vezetője /iskolaigazgató helyettes/ gondoskodik. Intézményünk belső ellenőrzését a belső ellenőrzési szabályzat, a belső ellenőrzési kézikönyv és a FEUVE szabályzat szabályozza. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A 193/2003. (XI. 26.) Korm. rend. 4. § (5) alapján külső szakértő bevonásával látja el intézményünk a belső ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőrzést végző személy: tevékenységét a belső ellenőrzési vezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, más intézményi tevékenység végrehajtásába nem vonható be, az ellenőrzési program végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el, befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, következetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést, amelynek tartalmáért felelősséggel tartozik. A belső ellenőrzési vezető feladata: - a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése, - a kockázatelemzéssel alátámasztott éves ellenőrzési tervek összeállítása, - az ellenőrzési program elkészítése, az ellenőrzések összehangolása,

40

- a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása, - a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról tájékoztatni. A külső szakértő szakmai követelményei: Belső ellenőrzési tevékenységet legalább az alábbi követelményeknek megfelelő büntetlen előéletű magyar állampolgár láthat el: a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség (közgazdasági, jogi, államigazgatási), vagy b) más felsőfokú iskolai végzettség esetén a következő képesítések valamelyikével rendelkezik: ba) okleveles pénzügyi revizori, bb) pénzügyi-számviteli szakellenőri, bc) okleveles könyvvizsgálói, bd) költségvetési ellenőri, be) mérlegképes könyvelői, illetve azzal egyenértékű képesítés, bf) a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri képesítése, bg) okleveles informatikai rendszer ellenőr, bh) közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértő, valamint az a), illetve a b) pontban meghatározott képzettség és képesítés mellett legalább kétéves munkaviszony, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony, hivatásos állományú szolgálati viszony megléte ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben. A külső szakértő jogai és kötelezettségei: A belső ellenőrzést végző személy az alábbiakra jogosult: a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére;

41

b) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett – átvételi elismervény ellenében – átvenni; c) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni; d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől; d) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni; és az intézmény fent említett belső szabályzatai az irányadóak. A belső ellenőrzést végző személy köteles: a) ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani; b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni; c) objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; d) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani; e) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek; f) ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyeztetni;

42

g) az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést a belső ellenőrzési vezetőnek átadni; h) ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; i) az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a költségvetési szerv vezetőjének átvételi elismervény ellenében átadni; j) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni; k) a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni; l) az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni. jelenlévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével; g) a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés; h) a nyilatkozat, amely az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység alkalmazottjának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okirat hiányában vagy meglévő okirattal ellentétesen valamilyen tényállást közöl; i) a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról.

43

A külső szakértő összeférhetetlensége: A belső ellenőrzést végző személy tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt az ellenőrzésben, amennyiben a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója; b) korábban az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének munkáltatói jogköre alá tartozott, a jogviszony megszűnésétől számított három éven belül; c) az ellenőrizendő szakterülettel vagy intézménnyel közös, illetve kapcsolódó program vagy feladat végrehajtásában közreműködött, a program lezárását, illetve a feladat elvégzését követő három éven belül; d) az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása tőle egyéb okból nem várható el. 3. Az ellátandó feladatok A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani

44

A belső ellenőrzést végző személy munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. c.) Pedagógusok közösségei A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek: Az intézmény nevelőtestülete: A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója, valamint a gazdasági vezető. A közoktatási törvény 57. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb köreit. A nevelőtestület véleményt nyilvánít a pedagógusok oktatónevelő munkájával összefüggő egyes teendőkre történő kijelölésének és megbízásának elveiről. A kijelölés során figyelembe kell venni az iskolai végzettséget, a rátermettséget, az oktatás speciális szempontjait, az önkéntességet, és az egyenletes terhelést. Választás alapján kerül megbízásra a/z/: ▪ iskolaszéki képviselő /tag/ ▪ munkaközösség-vezető Önkéntes vállalás alapján kapja megbízását a ▪ szertáros ▪ SZMK összekötő

45

Az igazgató megbízása alapján végzi munkáját az ▪ osztályfőnök ▪ könyvtáros A pedagógusok kötelező óraszámában elvégzendő további feladatokat az 1992. XXXIII. tv. /Kjt./ 55. §-a, a 138/1992. /X.8./ Korm. r. /Vhr./ 7. /7/ bekezdése, valamint a „Kollektív Szerződés” szabályozza. Pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok: Vhr. 7. §. /4/-/5/ bek., és a KSz szabályozza. Munkakörükkel kapcsolatos feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. A nevelőtestület tanév végén osztályozó értekezletet tart. Az értekezlet résztvevői: valamennyi oktatótanár, fejlesztő pedagógus, igazgató, igazgatóhelyettesek. A tanuló tantárgyi értékeléséről, tanév végi „osztályzatáról” a tantárgyat tanító pedagógus dönt. A nevelőtestület további állandó tanácskozásai: ▪ tanévnyitó, tanév záró értekezlet ▪ szakmai napok ▪ őszi és tavaszi nevelési értekezlet ▪ team megbeszélések A szakmai napok és a nevelési értekezletek összevonhatók. A team megbeszéléseken csak az adott osztály osztályfőnöke, nevelőtanára, és az általuk meghívott – az osztályban tanító – pedagógus vesz részt. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az igazgató, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet, közösség, iskolai, diákotthoni diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

46

A nevelőtestület a jogszabályban /közoktatási tv. 56-57. §./ rögzített egyes jogosítványait átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, személyekre, illetve más közösségekre. Ennek során a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére meghatározott időre, vagy alkalmilag, bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles a nevelőtestületet tájékoztatni - a félévi és év végi nevelési értekezleten - az elvégzett munkáról. A nevelőtestület átruházza: A szakmai munkaközösségekre: ▪ Tantárgyfelosztására vonatkozó javaslattétel jogát. ▪ A pedagógiai tervek megvalósításához szükséges taneszközök, tankönyvek kiválasztását. ▪ A tanmenet tanévenkénti kiegészítését és jóváhagyását. ▪ A továbbképzéshez, átképzéshez való javaslattétel jogát ▪ A helyi szakmai módszertani programok összeállítását. ▪ A MK tagjainak béremelésére, jutalmazására, kitüntetésére való javaslattételi jogát. ▪ Az intézményvezetés évente legalább kétszer beszámol a testületnek a végzett munkáról, elemzi a nevelőtestület és a vezetés tevékenységét. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök: A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestületben a következő bizottságok működnek: ▪ alkalmi vizsgabizottságok magántanulók vizsgáztatására, ▪ fegyelmi bizottságok 47

d.) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik az oktató, nevelő, fejlesztő munkát: gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők, adminisztratív dolgozók, pszichiáter, gyermekorvos, gyermekvédelmi ügyintéző, technikai dolgozók. e.) Tanulók közösségei Az intézményben az alábbi tanulói közösségek szerveződnek: ▪ osztályközösségek, ▪ diákotthoni illetve gyermekotthoni közösségek. Osztályközösségek: Az osztályközösségek osztályonként szerveződnek. Munkájában együttműködnek az osztályfőnökkel. Diákotthoni, illetve gyermekotthoni közösségek: Hálócsoportonként szerveződnek. Munkájában együttműködnek a csoport nevelőtanárával. A tanulók véleménynyilvánításának szabályai: Tanulóink – sajátos állapotuk miatt – a következőkben tudnak, képesek véleményt nyilvánítani: - különféle iskolai és szabadidős programok tervezésében, - az osztályba, a diákotthonba vásárolandó játékokról, szabadidős tevékenységhez szükséges eszközökről, - a lehetséges nyaralások, üdülések helyének meghatározásában. A tanulók – az őket érintő dolgokról – az osztályfőnöktől, a nevelőtanártól, illetve az iskolarádióból kapnak tájékoztatást.

48

f.) Szülői szervezetek (közösségek) Tevékenységét a közoktatási törvény 59. §-a, valamint az egyéb oktatási jogszabályok alapján végzi. A szülői szervezetet (közösséget) - amely az évfolyamok szülői közösségeiből épül fel - a szülők hozzák létre, jogaik érvényesítése érdekében. Feladata: ▪ az intézményvezetés munkájának segítése, ▪ együttműködés az megvalósításában.

intézmény

nevelési

programjának

A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik: ▪ saját működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, ▪ a képviseletében eljáró személyek megválasztása, ▪ a rendelkezésére álló pénzeszközökből, az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A Szülői Szervezet javaslattevői, véleményezési és egyetértési joga: ▪ a Szülői Szervezet /közösség/ véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, ▪

egyetértési jogot gyakorolnak:

- a jogszabályban meghatározott kérdésekben, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor, - a Házirend elfogadásakor, - a Nevelési és pedagógiai program elfogadásakor.

49

▪

javaslattevő jogkörrel rendelkezik:

- a nevelési-oktatási intézmény irányítását, vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. ▪ A szülői szervezet részére az intézmény igazgatója, tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. ▪ A szülői szervezet, illetve képviselője a fentieken kívül jogosult mindazon jogok gyakorlására, mellyel őt a SZMSZ – más helyen – felruházza. g.) Iskolaszék Intézményünkben jelenleg iskola, illetve kollégiumi szék nem működik. 2. A VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusok és választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: - a vezetőség ülései, - a különféle értekezletek, - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

50

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, alkalmazottakat az ülés döntéséről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozók kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, iskolavezetés felé, - a pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségvezetőjük, illetve választott képviselő útján közölhetik az iskola vezetőségével. b) A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái kapcsolattartásának rendje. A szakmai munkaközösség: Tevékenységét a közoktatási törvény 58. §-a, és az intézmények működéséről szóló MKM rendelet 30. §-a, valamint az egyéb oktatási jogszabályok alapján végzi. Szakmai munkaközösség hozható létre az intézményben dolgozó, legalább három, azonos tantárgyat tanító, illetve /a diákotthonban / azonos munkakört vagy nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A szakmai munkaközösségek feladatait a munkaközösségek saját maguk határozzák meg. A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: ▪ javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,

51

▪ fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, ▪ kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, ▪ szervezik a pedagógusok továbbképzését, ▪ az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, ▪ javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, ▪ támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: ▪ összeállítja a munkaközösség éves programját, ▪ összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, ▪ módszertani és szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat /tanórákat/ szervez, ▪ irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést, ▪ javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását, ▪ képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, ▪ ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét,

52

▪ részt vesz az IMIP dolgozói értékelésében, e célból óralátogatásokat végez. ▪ a szakmai munkaközösségek vezetői félévi, illetve tanévzáró értekezleten tájékoztatják egymást és a nevelőtestületet a munkatervi feladataik megvalósulásáról, meghívják egymást a munkaközösségi foglalkozásokra, bemutatókra. c) A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat az intézmény valamennyi osztályközösségét, illetve diákotthoni csoportját magába foglalja. A diákönkormányzat a tanulók és közösségeik érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete. Munkáját segítséggel, az intézmény igazgatójával, illetve megbízottjával, tantestületével együttműködve végzi. A diákönkormányzat számára az intézmény igazgatója biztosítja a működéshez szükséges feltételeket (helyiség, berendezés használata, költségvetési támogatás). A támogatások igénybevételéhez konkrét célokat megjelölve kaphatnak anyagi támogatást. A diákönkormányzattal való kapcsolattartásra az igazgató egy pedagógust is megbízhat. Az intézményvezetése rendszeresen és folyamatosan tájékoztatja a tanulókat: ▪ ▪ ▪ ▪

iskolagyűlés, iskolarádió, iskolaújság, hirdetőtáblák útján.

A tanulók tájékoztatásában és közvetlen kapcsolattartásban kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek, illetve csoportvezető tanároknak.

53

A diákönkormányzat vezetője, illetve megbízottja minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottságban. Az iskolai tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A közgyűlés összehívását a diákönkormányzat kezdeményezi. A rendkívüli közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az igazgató kezdeményezheti. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki, tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek az intézmény vezetőjéhez. d) Az intézményi sportkör, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményben működő iskolai sportkör célja a sportolási igény felkeltése, a tanulók fizikai képzése, egészségük megőrzése. Az iskolai sportkör egyesületi formában (BEAC-DIÓSZEGHY) szervezett közösség, amely versenyszerűen vesz részt a Speciális Olimpiai Szövetség a M.É.S., illetve egyéb sportversenyeken. Az iskolai sportkört vezető pedagógus rendszeresen tájékoztatja az intézmény igazgatóját (személyesen), a tanulókat (faliújság, iskolarádió) az elért eredményekről, illetve félévéi és tanévzáró értekezleten beszámol. - Időbeosztása: a versenykiírások alapján, az intézmény vezetősége által jóváhagyott időkeretben. Feladata: - a testnevelés, testkultúra, tömegsport népszerűsítése, - mozgósítás a kiírt versenyekre, - a versenyeken való sikeres szereplés elősegítése

54

e) A vezetők és a szülői (iskolai, diákotthoni) szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az iskola egyetértési illetve véleményezési jogosultságot ad az iskolai szülői szervezetnek minden olyan kérdésben, amelyben az érvényes törvények, rendeletek előírják azt az iskolaszék vonatkozásában. Az iskola igazgatója és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az SZMK munkaprogramjainak egyeztetésével állapítják meg. Az SZMK elnökével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Az igazgató és az iskola szülői szervezetének képviselői szükség szerint, de legalább félévenként ülnek össze. Az igazgató az üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Ha az SZMK az intézmény működésével kapcsolatban valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény, javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet minden olyan napirendi pontjainak megtárgyalására, amelyben a SZMK-nek egyetértési vagy véleményezési joga van. f) Intézményünkben iskolaszék és kollégiumi szék nem működik. g) Az intézményegységek kapcsolattartási rendje: Az intézményegységek vezetői az intézmény hatékony működésének érdekében szorosan együttműködnek. Az intézményegységek vezetői rendszeresen tájékoztatják egymást az igazgatótanács ülésein az elvégzett feladataikról, problémáikról.

55

3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE a.) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A tanulók tájékoztatásában és a közvetlen kapcsolattartásban kiemelt szerepe az osztályfőnököknek és a nevelőtanároknak van. A kapcsolattartás –a tanórákon kívül – az ünnepélyeken, a különféle rendezvények, kirándulások keretében valósul meg. b.) Pedagógusok közösségei

közösségei

–

szülői

szervezetek

A szülői szervezet (közösség) elnöke, vagy megbízottja meghívás alapján részt vehet nevelőtestületi, osztályfőnöki (egyéb) értekezleteken, illetve intézményvezetőségi megbeszéléseken. A szülőkkel való kapcsolattartás más formái: ▪ összevont szülői értekezlet (évente legalább egyszer), ▪ osztályszintű háromszor),

szülői

értekezlet

(évente

legalább

▪ intézményi rendezvények, ▪ nyílt napok, ▪ levél, e-mail, telefon, távirat stb. ▪ esetenként családlátogatás.

56

4. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel, b) a gyermekjóléti szolgálattal, c) az egészségügyi szolgáltatóval, d) egyéb közösségekkel, - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

57

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhatnak. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Intézményünkben a gyermekvédelmi feladatokat b) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős c) a családgondozó d) a gyermekvédelmi ügyintéző látja el.

58

A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb feladata a megelőző, védő és óvó tevékenység, azoknak a veszélyhelyzeteknek a feltárása, megszüntetése és csökkentése, amelyek lehetetlenné tehetik a tanuló egészséges, jó irányú fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. Pedagógusok feladata: A törvény előírásai alapján a pedagógus számára kötelező, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Kötelessége, hogy segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. Ennek értelmében az osztályfőnökök feladata: - az állandó, naprakész kapcsolattartás az intézmény gyermekés ifjúságvédelmi felelősével, szükség esetén, a gyermekjóléti szolgálattal. Az intézményvezetés feladata - Az igazgató (vagy az általa kijelölt helyettes) feladata a gyermek- és ifjúságvédelem irányítása, összefogása. -

Az intézmény vezetése gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Feladata: -

Segíteni és koordinálni az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátását.

-

A veszélyeztetett tanulóknál veszélyeztető okokat környezettanulmány).

megkísérelni feltárni a (pl. családlátogatás,

59

- Ha a veszélyeztető tényezőket nem tudja megszüntetni, értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot. - Felmérni (az osztályfőnökök közreműködésével) és javaslatot tenni a segélyezésre. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményeznie az illetékes önkormányzatnál. - Az iskolában a tanulók és a szülök által jól látható helyen kell közzétenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon stb.) címét és telefonszámát. Felelős: - Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetének rendszeres ellenőrzéséért. -

A gyermekjóléti szolgálattal és a TEGYESZ-szel való folyamatos kapcsolattartásért.

Eljárási szabályok - Az intézménynek közre kell működnie a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. - Együtt kell működni a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. -

Ki kell építeni a kapcsolatteremtés leghatékonyabb formáját, amelynek keretében megvalósulhat a kölcsönös tájékoztatás.

- A szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell arról, hogy ki látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait, hol és milyen időpontban kereshető fel.

60

Az iskola egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás módja, az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Intézményünkben az iskola-egészségügyi ellátási teendőket a Heim Pál Kórház által biztosított 1 fő gyermekorvos, az iskola alkalmazásában álló 4 fő szakképzett ápolónő, heti 4 órában 1 fő védőnő, valamint heti 3 órában 1 fő pszichiáter biztosítja. Az ápolónők /3 fő/ nappal, két műszakban teljesítenek szolgálatot. Éjszaka 1 fő látja el a diákok körüli egészségügyi teendőket. A gyermekorvos hetente kétszer, de szükség esetén naponta biztosítja a szükséges ellátást, illetőleg beutalja a tanulókat a szakrendelésekre.

IV. MŰKÖDÉS RENDJE 1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanítás nélküli munkanapokon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Nyitvatartási rend: A diák- és gyermekotthon folyamatos üzemű: /00.00-24.00 hig/ - Diószeghy utca épület Portai ügyelet: 06.00-19.00 óra között van, külön beosztás és szabályozás szerint. Az iskolai (Friss u. 2.sz. alatt) portaszolgálat 06.30-18.00 hig van.

61

Tanítási szünetekben az iskola vezetése ügyeletet tart. Időpontja: szerda: 08.00-16.00 óra között. Helye: az ügyeletes vezető irodája. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje: Igazgató hétfőtől péntekig 08.00-16.00 h-ig Iskolai igazgatóhelyettes: hétfő kedd szerda csütörtök péntek

08.00-16.00 h-ig 08.00-16.00 h-ig 08.00-16.00 h-ig 08.00-16.00 h-ig 08.00-16.00 h-ig

Diákotthoni igazgatóhelyettes: hétfő kedd szerda csütörtök péntek

10.00-18.00 h-ig 10.00-18.00 h-ig 10.00-20.00 h-ig 10.00-18.00 h-ig 08.00-16.00 h-ig

Gyermekotthoni igazgatóhelyettes: hétfő kedd szerda csütörtök péntek

10.00-18.00 h-ig 10.00-18.00 h-ig 10.00-20.00 h-ig 10.00-18.00 h-ig 08.00-16.00 h-ig

Gazdasági vezető: hétfőtől péntekig 08.00-16.00 h-ig tartózkodik az intézményben.

62

Pedagógus ügyelet, pedagógiai felügyelet 07.30-08.45 óra között reggeli ügyeletet, az óraközi szünetekben folyosó-ügyeletet látnak el. Az iskolai ügyeletek rendjét az iskolai igazgatóhelyettes készíti el, A diákotthoni ügyeletek rendjét a diákotthoni igazgatóhelyettes készíti el. A gyermekotthoni ügyeletek rendjét a gyermekotthoni igazgatóhelyettes készíti el. A beosztás során ügyelni kell a pedagógus egyéni órarendjére, beosztására, valamint a pedagógusok egyenletes terhelésére. Szükség esetén, nem pedagógus munkakört ellátó munkavállaló is elláthat ügyeletesi feladatot. A tanítás rendje: A tanítás ideje: hétfőtől-péntekig, a munkanapok délelőttje. Váltakozó tanítás nincs. A tanórák kezdete: 08.45 h. A tanítási óráról sem tanárt kihívni, sem tanulót kiküldeni nem lehet! A tanítási órákat bármi módon zavarni t i l o s ! A délutáni csoportfoglalkozások kezdete a déli étkezés befejezésének időpontja /12.30-14.00 óra között/, a csoportfoglalkozások befejezésének időpontja pedig az esti étkezés kezdete /18.00 h./. A délutáni csoportfoglalkozások időbeosztását a napirend és az órarend tartalmazzák. A csoportok életkori sajátosságainak különbözőségéből, illetve a tanulók fogyatékosságából adódóan az időbeosztás csoportonként eltérő lehet.

63

2. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS TARTÓZKODÁS RENDJE

A BENT

A beérkező külső személyek fogadása és útbaigazítása a portai szolgálatot ellátó munkavállaló feladata. Az érkezés és a távozás idejét, valamint a keresett személyt be kell jegyezni az erre rendszeresített füzetbe. Várakozni a porta mellett, kijelölt részen lehet. Idegenek az épületben csak külön engedéllyel, s kísérővel tartózkodhatnak. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

3.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: ▪ a napközis és tanulószobai foglalkozás, ▪ a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör,

64

▪ a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap, ▪ az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: ▪ napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. ▪ diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni.

65

▪

A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg.

▪ Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. ▪ A diákotthoni csoportfoglalkozások az ismeretek elmélyítésének, gyakorlásának, játéknak, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét, formáját az igazgatóhelyettes irányításával a nevelőtanárok dolgozzák ki az oktatótanárok tanmenetének figyelembevételével. ▪ A tanórán kívüli foglalkozások idejére tanulócsoportokat kell kialakítani. A tanulócsoportok a délutáni foglalkozások idején azonosak az osztályokkal. Szabadidős foglalkozások idejére /kulturális-, munka-, sportfoglalkozások, szakkörök, stb./ az osztálykeret a gyermekek kívánságai, önkéntes jelentkezése alapján feloldható. 66

▪ A napirend- az iskolai foglalkozási rendhez igazodva – részletes időbeosztást tartalmaz a tanulók számára, a gyermekek életkorának, testi és szellemi igényeinek figyelembevételével. ▪ A napirend előírásaitól önkényesen, alapos indok és engedély nélkül – eltérni nem szabad. A napirendtől való eltérésre az igazgató vagy helyettesek, hétvégén, akadályoztatásuk esetén az ügyeletes nevelő adhat engedélyt. ▪ A tanulócsoportok számára szervezett foglalkozások naponkénti rendszerét a hetirend tartalmazza. ▪ Összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a gyermekek kellő szabadidővel is rendelkezzenek. ▪ Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a nevelőtestület javaslata alapján indítunk. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg, a foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. ▪ A szakköri és klubfoglalkozásokra a tanulók jelentkeznek.

önként

▪ A foglalkozások rendjét úgy kell összeállítani, hogy a tanuló elfoglaltság nélkül ne maradjon. ▪ Külön napi- és hetirendet kell készíteni a tanév szorgalmi idejére, a munkaszüneti napokra, valamint a szünetek /tavaszi, nyári, őszi, téli, rendkívüli/ idejére. ▪ A tanórán kívüli foglalkozásoknál a csoportvezető nevelő nevelési tervet és heti tervet készít. Ennek tartalmaznia kell – hetenkénti bontásban – a foglalkozások tartalmát.

67

Tervezni kell: ▪ a tanulási munka segítését, ▪ a készségfejlesztő lehetőségek felsorolását, ▪ a kulturális foglalkozásokat, színház, mozi, kiállítások látogatását, ▪ sport-és játékfoglalkozásokat, kirándulásokat, ▪ az önkiszolgáló munkát, a fizikai munkaalkalmat. A hétvégi és ünnepnapok programját is tervezni kell a heti tervben. Csak a tervezett és jóváhagyott, részletes költségvetést is tartalmazó program kiadásait viseli el az intézmény. A tervezettől engedély nélkül eltérni nem lehet. Az engedély megadása a diákotthoni igazgatóhelyettes jogköre. A terveket a szünidő előtt legalább 10 nappal be kell mutatni. A tanórai foglalkozásokon kívül tanulóink fejlesztésben részesülnek, illetve részesülhetnek:

a

következő

- Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. A mindennapi testedzés formái: ▪

Kötelező tantervi testnevelés óraszáma: délelőtt: 1. évfolyam: heti 4 óra, 2. évfolyam: heti 4 óra, 3-10. évf. : heti 3 óra, délutáni 1-2. évfolyam: heti 4 óra /mozgásfejlesztés/ kötelező foglalkozások: 3-10. évfolyam: heti 1 óra /sport/

68

▪

A gyógytornára utalt tanulók foglalkoztatását az iskola látja el 2 fő szakképzett gyógytornász irányításával.

▪

A délutáni szervezett szabadidős foglalkozások során, legalább napi 1 órát az udvaron mozgással töltenek el tanulóink.

▪

Tehetséges tanulóinknak sportköri foglalkozást szervezünk.

4. AZ ÜNNEEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

a a

Ünnepeink: a/ Társadalmi ünnepek: október 6. október 23. február 25. március 15. április 16. Az ünnepeket – a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve tartjuk az iskolában rendezett megemlékezésen, vagy központi ünnepségeken, koszorúzásokon.

69

b/ Családi ünnepek: Télapó, karácsony, húsvét és a gyermeknap az egész tanulói közösség szintjén kerül megrendezésre játékos, hangulatos formában. Karácsonykor a gyermekek egyéni vágyait figyelembe vevő ajándékot kapnak az állami nevelt és intézeti nevelt tanulók. c/ Egyéni ünnepek: A születésnapokat, névnapokat diákotthoni foglalkozások keretében tartjuk. Születésnapokat összevonni nem szabad! Ezzel segítjük a tanulókban az éntudat kialakulását. Ezeken az ünnepeken célunk: a köszöntő szavakkal, az ízléses ajándékcsomagolással a vendéglátás megtanítása. d/ Iskolaszintű versenyek és rendezvények: ▪ tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, ▪ farsang, ▪ ballagás, ▪ sportnapok, akadályverseny, ▪ kirándulások, ▪ gyermeknap, ▪ táborozás, nyaralás, ▪ „Koncz Dezső” tanulmányi verseny, ▪ iskolatalálkozó /végzett növendékeinknek/, ▪ szavalóverseny, ▪ dalverseny,

70

▪ Ki mit tud? ▪ zene világnapja, ▪ Föld-napja, ▪ Luca-napi vásár. e/ Felnőttek részére: ▪

új munkatársak bemutatása, köszöntése,

▪

pedagógusnapi köszöntő, Dió-díj átadása

▪

nőnapi köszöntő

▪

nyugdíjba vonuló búcsúztatása,

▪

valamennyi iskolai verseny,

▪

tantestületi kirándulások.

f/ Az iskola tanulóinak ünnepi viselete: Fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing, Lányok részére: sötét szoknya, fehér blúz. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok megőrzésével célunk, hogy a periodikusan visszatérő események, a visszaemlékezésen keresztül az időszemléletet, a folytonosságot, a személyes és közösségi élmények, az éntudati, érzelmi, erkölcsi tulajdonságokat formálják, erősítsék tanulóinkban az iskolához, diákotthonhoz tartozó érzetét.

71

Az intézmény belső ünnepségei, az iskola és a diákotthon közös rendezvényei, az iskola és a diákotthon együttműködésével kerülnek megrendezésre. Az intézmény életének kiemelkedő eseményeit, szakmai- és sportsikereit, neves évfordulóit videokazettán örökítjük meg. Az egyes kiemelkedő események megörökítésére az igazgató esetenként ad megbízást a nevelőtestület bármely tagjának. Az ünnepélyek megrendezésével és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat és a felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. 5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1/ A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai oktató-nevelő munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. 2/ Szervezése. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az intézmény igazgatója felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 3/ Módszerei, területei: ▪ tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ▪ pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok, írásos dokumentumok vizsgálata, 72

▪ tanulói munkák, produktumok vizsgálata, ▪ időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, ▪ nevelőtestületi- és tanulói munkafegyelem ellenőrzése, ▪ beszámoltatások rendszere, ▪ a szaktanácsadói vizsgálatok javaslatainak realizálása, ▪ eredményvizsgálatok, ▪ felmérések, tesztek. 4/ Ellenőrzésre jogosultak: ▪

az intézmény vezetője,

▪

az igazgatóhelyettesek,

▪

a munkaközösség-vezetők.

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően saját területükön végzik. 5/ A belső ellenőrzés célja: ▪ Az ellenőrzések fő célja az oktatás-nevelés minőségének megőrzése és továbbfejlesztése. Ennek értelmében az iskola vezetősége folyamatosan információkat gyűjt az intézményben folyó munka eredményességéről és a külső környezet visszajelzéseiről, értékítéletéről. ▪ Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rend, és az intézményi tulajdon védelmét.

73

▪ Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben tárja fel az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat és hiányosságokat. ▪ Konstruktívan segítse az ellenőrzött kollégát abban, hogy a feltárt hibát maga is felismerje, és a kijavítására, megszüntetésére adott tanácsokat, javaslatokat, ajánlásokat elfogadja és munkájába beépítse.

6. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai: Az iskolai könyvtárat az intézmény minden tanulója és dolgozója jogosult használni. A könyvtárba külön beiratkozás nincs: a közalkalmazotti, illetve a tanulói jogviszony létrejöttével bárki élhet a különféle könyvtári szolgáltatások – kölcsönzés, fénymásolás /az ésszerűség határain belül/, stb. – lehetőségével. A szolgáltatás igénybevétele ingyenes. Amennyiben közalkalmazotti, illetve tanulói jogviszony megszűnik a könyvtári tagsága is megszűnik, s ezzel egyidejűleg igazolnia kell, hogy nincs könyvtári tartozása. A könyvtárhasználat szabályai: A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges művel pótolni.

74

A könyvtár nyitvatartási ideje: - minden tanítási nap: délelőtt a nagyszünetben, délután 13-14 h-ig. Ezen kívül előzetes megbeszélés alapján rendkívüli nyitva tartásra is van lehetőség. A kölcsönzés időtartama: 4 hét. b) Tankönyv kölcsönzés szabályozása: Intézményünk minden tanuló számára térítésmentesen biztosítja a tankönyveket, segédleteket, megvásárlásukra nincs lehetőség.

7. TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS TANKÖNYVTÁMOGATÁS a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje: Intézményünk az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. /II. 18./ MKM rendelet 17. §.-át, és a tankönyvpiacról szóló rendeletet figyelembe véve rendeli és szerzi be a tankönyveket. Az iskola a tankönyvek, segédletek beszerzési feladatait nem hárítja át a szülőkre. ▪ A tankönyvrendelésért az intézmény igazgatója a felelős, aki az irányítási és szervezési feladatokat a kijelölt igazgatóhelyettesre átruházhatja. ▪ A tankönyvek kiválasztása az osztályfőnökök, és a betanítók feladata, a pedagógiai program alapján. ▪ A munkaközösség-vezetők tankönyvrendelésre.

javaslatot

tesznek

a

75

▪ A tankönyvrendeléssel kapcsolatban a szülői szervezetnek egyetértési joga van. b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje: A tankönyvellátásért, az osztályokba, csoportokba való szétosztásért az iskolai igazgatóhelyettes felelős. c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje: Az intézmény a tankönyveket, illetve segédleteket térítésmentesen bocsátja a tanulók rendelkezésére.

8. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Intézményünkben az iskola-egészségügyi ellátási teendőket a Heim Pál Kórház által biztosított 1 fő gyermekorvos, az iskola alkalmazásában álló 4 fő szakképzett ápolónő, heti 4 órában 1 fő védőnő, valamint heti 3 órában 1 fő pszichiáter biztosítja. Az ápolónők /3 fő/ nappal, két műszakban teljesítenek szolgálatot. Éjszaka 1 fő látja el a diákok körüli egészségügyi teendőket. A gyermekorvos hetente kétszer, de szükség esetén naponta biztosítja a szükséges ellátást, illetőleg beutalja a tanulókat a szakrendelésekre. Egészségvédelem: ▪ A diákotthonba csak „Fertőzőmentes környezetből távozik”, illetőleg „Fertőző betegségben nem szenved, közösségbe mehet” megállapítást tartalmazó orvosi igazolással vehető fel növendék, a szünidőről való visszatérés esetén is.

76

▪ A szünidőről, illetve engedély nélküli eltávozásról /szökésről/ visszatérő növendékeknél – 24 órán belül – egészségügyi szűrést kell végezni. A szűrést az ápolónő vagy a visszaérkezéskor ügyeletes nevelő kezdeményezi. ▪ A tetvesen, ápolatlanul, sérülésekkel, stb. visszaérkező gyermek nevét, illetve névsorát az intézmény vezetőjének jelenteni kell, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse. ▪ A megbetegedett tanulókat az – orvos utasítása szerint az – ápolónő látja el, továbbá feladata a gyógyszerek beszerzése, a gyógyszeradagok előkészítése, kiosztása. A fekvőbetegek nagy száma esetén betegápolással, kórházba kíséréssel, az intézmény vezetői gyermekfelügyelőt is megbízhatnak. Orvoshoz kíséréssel /akut sérülés, baleset vagy rosszullét miatt/ az ügyeletes nevelő is megbízhatja saját műszakjában szolgálatot teljesítő kollégáját. Ebben az esetben a megbízott kolléga csoportjának szétosztásáról vagy felügyeletéről az ügyeletes nevelőnek kell gondoskodni. A gyógyszerek, orvosi műszerek, felszerelések biztonságos elhelyezéséért az igazgató, elzárásáért és megőrzéséért a diákotthon orvosa és az ápolónők a felelősek. Az intézmény rendelkeznek:

különálló

egészségügyi

helyiségekkel

- vizsgáló, váró, - betegszoba /7 ágy/, - fürdőszoba, WC. Járvány esetén a szomszédos betegszobaként üzemel.

7-8-as

hálóterem

is

A betegszobán – az ott szolgálatot teljesítőkön és a betegeken kívül – illetéktelen személy csak igazgató engedéllyel tartózkodhat.

77

b)

A dolgozók feladatai a tanuló megelőzésében és a baleset esetén:

és

gyermekbalesetek

- minden pedagógus köteles a rábízott gyermekek egészségügyi állapotát gondos figyelemmel kísérni, bármilyen betegséget vagy annak gyanúját a z o n n a l jelezni az orvosnak, ápolónőnek vagy az intézmény vezetőinek. - baleset bekövetkezése esetén köteles a gyereket – a lehetőségekhez mérten – ellátni vagy elláttatni, s ezután a balesetről az intézmény vezetőit, munkavédelmi megbízottját és egészségügyi szolgálatát részletesen tájékoztatni. A tanulók egészségének és testi épségének védelmét, valamint a különféle foglalkozásokon, szabadidőben előforduló veszélyforrásokat tanulóink értelmi képességeinek megfelelő szinten a különféle tanórák, foglalkozások keretében /beszéd, általános ismeretek, munka-, egészségvédelem/ tanév elején, illetve szükség szerint az egyes foglalkozások /kirándulások, nyaralások/ előtt ismertetni kell. Az ismertetés tényét, tartalmát a foglalkozási naplóba, szakköri naplóba, diákotthoni naplóba, stb. be kell jegyezni. Ezeket a dokumentumokat az igazgatóhelyettesek ellenőrzik. A balesetek megelőzése érdekében már a balesetveszélyes helyzetek kialakulását is kerülni kell. Az iskola minden dolgozójának kötelessége az azonnali balesetveszély elhárítása. Ha ezt ott helyben önmaga elhárítani képtelen, haladéktalanul köteles jelenteni a közvetlen felettesének. Baleset esetén az ügyeletet teljesítőt, s ezzel egyidőben a felelős vezetőt is értesíteni kell. Ha olyan időpontban történik a baleset amikor az ápolónő nem tartózkodik az intézet területén a felelős ügyeletes vezető köteles intézkedni. Ha az intézmény nem pedagógus dolgozója tapasztalja, hogy egy tanuló balesetveszélyes cselekedetet végez, a z o n n a l köteles a gyermeket a tevékenységében megakadályozni, s – későbbi hasonló cselekedetek megelőzésének érdekében – a gyermek pedagógusát erről értesíteni.

78

A 16/1998. MKM rend. „A nevelési-oktatási intézmények működéséről”, a 11/1994. /VI.8./ MKM rendelet módosításáról szóló miniszteri rendelet 1. sz. mellékletének 5. pontjára való hivatkozással a 3., 4. pontban felsorolt eszközök, gépek tanári felügyelet mellett is csak akkor használhatják tanulóink, ha azt értelmi és testi képességei is lehetővé teszik. Ennek eldöntése a gyermeket felügyelő pedagógus joga és kötelessége. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: ▪ a tanuló és gyermekbaleseteket a hatályos rendeletben előírt nyomtatványon kell nyilvántartani, ▪ a három napon túl gyógyuló balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napon meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, illetve a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A jegyzőkönyv felvétele a balesetvédelmi felelős feladata. ▪ ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet az intézménynek azonnal be kell jelentenie a fenntartónak. Súlyos az a baleset, amely a sérült halálát, valamely érzékszerv elvesztését, jelentős károsodását, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, beszélőképesség elvesztését, feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. ▪ az intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a baleset kivizsgálásában, ▪ minden tanuló- és gyermekbaleset követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére,

79

c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők: Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni (árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó, stb.). Riadó elrendelése, végrehajtása ▪ Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az iskolában való benntartózkodás rendje szerint illetékes első számú vezető riadót rendel el. ▪ A rendkívüli eseményt, a riadót két percen túli, szaggatott csengőjelzéssel (azonos a tűzriadó jelzéssel), kolomppal, iskolarádión, vagy hangosbeszélőn keresztül bemondott szöveggel, vagy élőszóval kell jelezni! ▪ A kiürítés folyamatos végrehajtásának érdekében a megadott jelre a tantermekben lévő tanulók, a tanárok felügyelete mellett fegyelmezetten, gyorsan elhagyják a tantermeket, tanműhelyeket és a kijelölt útvonal igénybevételével az iskola udvarán osztályonként, vagy csoportonként felsorakoznak. A tanárok ellenőrzik a tanulók létszámát, ha hiányzik tanuló azonnal jelezni kell a vezetőnek. A dolgozók (tanulók) a kiürítés végrehajtását irányító vezetők utasításainak betartása mellett a munkahelyeket, az iskola területét kötelesek elhagyni, majd további intézkedésig a kijelölt gyülekezési helyen tartózkodni. ▪ A helyiségek elhagyása előtt a foglalkozást vezető tanárok, illetve a helyiségek dolgozói kötelesek a helyiséget áramtalanítani (gépek, berendezések, készülékek kikapcsolása). Az épületek áramtalanítása a karbantartó feladata. A tantermek, helyiségek ajtajait nyitva kell hagyni. A gázcsapok elzárása a fűtő feladata. Rendkívüli esemény esetén a legfontosabb szempont a tanulók és alkalmazottak testi épségének védelme. A pedagógus a rendkívüli esemény végéig a rábízott tanulókkal marad.

80

▪ A bombariadóról, vagy más rendkívüli esemény esetén (ha az nem felsőbb szervtől érkezett) azonnal értesíteni kell a Rendőrséget, illetve megfelelő szakhatóságot – tűzoltóságot, polgári védelmet. ▪ Bombariadó esetén a Rendőrség tűzszerészeti vizsgálatának eredménye dönt arról, hogy folytatni lehet-e a tanítást. ▪ A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat lehetőség szerint pótolni kell, délutáni tanítási órák keretében. ▪ A veszélyhelyzet megfelelő kezelése és elhárítása érdekében minden tanítási évben valóságos helyzetet szimulálva „riadó-gyakorlatot” kell tartani. Ezek a szituációk segítenek a menekülési útvonal gyakorlati megismerésében, a helyes magatartás kialakításában, a pánik elkerülésében.

81

d) Katasztrófa- tűz és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje:

A rendkívüli esemény neve Tűzvész,

Intézkedni köteles

Intézkedés

Végrehajtásban segédkezők

Megjegyzés

Ügyeletes vezető Igazgató

A rendőrség és a tűzoltóság A tanulócsoportokban bentlévő értesítése, az épület kiürítése tanárok, gondnok tűzvédelmi megbízott

Robbanás Terrortámadás

Ügyeletes vezető

A rendőrség értesítése, az épület A tanulócsoportokban nem érintett részeinek kiürítése tanárok, Gondnok

Villám-becsapás

Ügyeletes vezető

Szakemberrel a károk felmérése Gondnok, gazdasági vezető és az okok felderítése

A sérült tanításból

Az épület állagának nagymértékű Ügyeletes vezető karosodása

Bejelentés a fenntartóhoz A sérült épületrész kiürítése

Energia- vagy ivóvíz szolgáltatás Ügyeletes vezető jelentős idejű kimaradása

Felméri a kimaradás hatását az Gondnok, karbantartó oktatásra és eszerint dönt a tanítás folytatásáról

Az egyszerűbb átmeneti megoldások elvégzése, bevezetése Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

Rendkívüli időjárási viszonyok

Felméri a kimaradás hatását az Minden dolgozó oktatásra, és eszerint dönt a tanítás folytatásról

Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

Bombariadó,

Ügyeletes vezető

Gondnok, gazdasági vezető

Csak az ügyeletes vezető, a gondnok és a bejelentést tevő maradhat a épületben

bentlévő Csak az ügyeletes vezető és a gondnok maradhat az épületben részek

kivonása

a

82

9.NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEN BELÜL MŰKÖDŐ PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT a) A szakszolgálat működési rendje: Intézményünkben a pedagógiai szakszolgálat körébe tartozik:

működési

▪ logopédiai ellátás, ▪ gyógytorna, ▪ tanácsadás, gondozás, ▪ középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek integrált oktatását segítő módszertani központ működése (utazótanár). A szakszolgálat az iskolai nevelési-oktatási évhez (tanév) igazodva működik. A logopédiai ellátás, s a gyógytorna kizárólag az intézményünkkel tanulói jogviszonyban álló gyermekek fejlesztését végzi. A tanácsadás, a gondozás, az integrált oktatás segítése igény esetén történik. A foglalkozások tanítási napokon 0800-1800 h. között zajlanak. b) A vezetők közötti feladatmegosztás: A pedagógiai szakszolgálat felelős vezetője az igazgató, aki tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakszolgálat munkáját. Közvetlen munkatársa az iskolai igazgatóhelyettes, aki teljes felelősséggel, jogkörrel helyettesíti. Az iskolai igazgatóhelyettes irányítja, szervezi, ellenőrzi a logopédusok, gyógytornászok, utazótanárok munkáját. c) A szakszolgálat belső ellenőrzésének rendje: 1/ A belső ellenőrzési rendszer átfogja a szakszolgálat munkájának egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát.

84

2/ Szervezése. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az intézmény igazgatója felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 3/ Módszerei, területei: ▪ tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ▪ pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok, írásos dokumentumok vizsgálata, ▪

tanulói munkák, produktumok vizsgálata,

▪

időszakos, állandó, ellenőrzések,

▪ nevelőtestületiellenőrzése, ▪

és

kiemelt tanulói

és

speciális

munkafegyelem

beszámoltatások rendszere,

▪ a szaktanácsadói realizálása, ▪

eredményvizsgálatok,

▪

felmérések, tesztek.

vizsgálatok

javaslatainak

4/ Ellenőrzésre jogosultak: ▪ az intézmény vezetője, ▪

iskolai igazgatóhelyettes,

▪

a munkaközösség-vezetők.

85

Az intézményvezető a szakszolgálatban folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi. e) Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja: Mivel a szakszolgálat az intézmény részét képezi, külső kapcsolatainak rendszerét, formáját és módját lásd: a III. 4. fejezet Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja c. részben.

10. EGYÉB KÉRDÉSEK a) A keresetkiegészítés feltételei Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismeri el a meghatározott teljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés az iskola bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. Ennek megállapítását és feltételrendszerét a Kollektív szerződés szabályozza. b) A kéthavi tanítási időkeret kiszámításának szabályait és azokat a feladatokat, amelyeket a pedagógusnak az intézményben, illetve az intézményen kívül lehet teljesíteni a Kollektív Szerződés tartalmazza. c) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei. A teljesítménypótlék összegének meghatározásának alapelveit a kollektív szerződés tartalmazza.

86

d) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan birtokba került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. Az oktatási törvény 12. §. (2) bekezdése alapján a tanulók által előállított termékek ellenértékét – abban az esetben, ha értékesítésre kerülnek – a tanuló, illetve a gyámja, vagy törvényes képviselője a Hendikep Alapítvány javára ajánlja fel. e) Vagyonnyilatkozat Intézményünknél vagyon-nyilatkozattételi kötelezettsége van annak a közalkalmazottnak, aki: - javaslattételi, - döntési, - vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik munkaköri feladatival összefüggésben a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Intézményünkben a következő munkakörben dolgozók, illetve feladatot ellátók kötelezettek a vagyon-nyilatkozat megtételére: - intézményvezető, - gazdasági igazgatóhelyettes, - iskolai igazgatóhelyettes, - gyermekotthoni igazgatóhelyettes, - diákotthoni igazgatóhelyettes. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség azt megelőzően terheli a közalkalmazottat, mielőtt kötelezettséggel terhelt munkakörre megbízást kap. Utólagos vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség: Abban az esetben, ha az érintettnek megszűnik a beosztása, az a jogviszonya vagy feladatköre, amely tekintetében vagyonnyilatkozattételre volt köteles, a megszűnést követő harminc napon belül vagyon-nyilatkozatot köteles tenni.

87

Időszakosan esedékes vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség: A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséggel együtt járó beosztás, munkakör fennállása alatt, illetve az ilyen kötelezettséggel együtt járó feladat ellátási kötelezettség meglétének ideje alatt az időszakosan esedékes vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséget hétévenként kell teljesíteni, az esedékesség évében június 30-ig. Nem kell megismételni a vagyon-nyilatkozattételt, amennyiben annak teljesítése után megváltozik az érintett beosztása, munkaköre, feladata olyan módon, hogy a változás következtében ismételten vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségnek kellene eleget tennie. A vagyon-nyilatkozat teljesítéséig nem adható ki az a megbízás, illetőleg jogviszony, vagy más foglalkoztatási jogviszony, amelynél a vagyon-nyilatkozattétel kötelező. Aki megtagadja a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem foglalkoztatható tovább. Ez a tény megalapozza a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, illetőleg a vezető megbízás visszavonását. A vagyon-nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója őrzi, mint őrzésért felelős. A munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatai: - A nyilatkozattételre kötelezettet az esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal tájékoztatja. - A nyomtatványt és a kitöltési útmutatót a rendelkezésre bocsátja. - Tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről, ha az érintett a nyilatkozattételt megtagadja. - Ha a kötelezett nem tesz eleget kötelezettségének, hogy nyolc napon belül pótolja a nyilatkozattételt. - Ha a felszólítás nem vezet eredményre, az érintett foglalkoztatását meg kell szüntetni, illetve a megbízást vissza kell vonni. - A vagyon-nyilatkozatokat átveszi, gondoskodik annak megőrzéséről a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások megtartásával.

88

f) Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai: Az intézményben kizárólag az oktatással, kultúrával, társadalmi közéleti tevékenységgel, környezetvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos reklámtevékenységet lehet folytatni. A reklámtevékenység minden formájának és módjának engedélyezése az igazgató jogköre. g) Az intézményi térítési díjak befizetése és visszatérítésének módja: Intézményünk Alapító Okiratát az 1917/2005. (VIII. 3l.) Főv. Kgy. rendelet hagyta jóvá, melyben az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek között megtalálható az „iskolai intézményi közétkeztetés, a kollégiumi intézményi közétkeztetés és a munkahelyi vendéglátás” megnevezés is. A 73/1996. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelet 6. §-a szerint az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni az alapító okirat szerinti kiegészítő tevékenységet és az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos térítési díj mértékét, a kedvezményeket és a befizetés módját. A térítési díjak meghatározásánál a Fővárosi Közgyűlés által érvényesen jóváhagyott a Fővárosi Önkormányzat fenntartási körébe tartozó intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakat vesszük alapul. (Fogyatékosokat nevelő-oktató intézmények ellátása.) Az étkezési térítési díjakra adható kedvezmények megállapításához a mindenkor hatályos 1997. évi XXXI. Számú „ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” törvény 148. §-át veszi alapul az intézmény. A törvény szabályozáson felüli kedvezmény nem adható. A dolgozók térítési díja a SODEXHO és az intézmény által közösen megállapított ÁFA nélküli eladási ár megnövelve a tálaló konyhánk egy adagra jutó rezsi költségével.

89

Az étkezési térítési díjak befizetése utólag történik az étkezési nyilvántartólapok alapján, ahol napi bontásban szerepelnek az étkezések. A befizetések határideje tárgyhót követő hónap első pénteki napja. Túlfizetés esetén jóváírjuk a következő hónapra, vagy tárgyhót követő 5 napon belül visszafizetésre kerül. Tanulói jogviszony megszűnése esetén a fennálló túlfizetés a megszűnéssel egy időben kerül visszafizetésre. h) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Tv. 8. §-a szerint intézményünkben nem szükséges szakmai tanácsadó testület létrehozatala. 11. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA A nyilvános dokumentumok köre - az intézmény Pedagógiai Programja - intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat - intézményi Házirend - minőségirányítási program A nyilvánosság érvényesítése ▪ Az intézmény honlapján. ▪ A nyilvános dokumentumokat a titkárságon, az iskolai könyvtárban és a tanári szobában kell elhelyezni egy-egy példányban. ▪

A titkárságon és a könyvtárban az intézmény vezetősége megteremti a feltételt ahhoz, hogy az érdeklődők írásban kifejthessék véleményüket, illetve kérdéseikre választ kaphassanak (szóban vagy írásban). Megjelölt időpontban, az erre a feladatra megbízott pedagógus közvetlen tájékoztatást ad.

90

▪ A bejegyzett észrevételeket értékelni kell. ▪ A szülői hirdetőtáblán, jól látható helyen tájékoztatást kell nyújtani a tanulóknak és a szülőknek, hogy mikor és hol élhetnek ezzel a lehetőséggel. ▪ A pedagógusok tekintetében a nyilvánosságnak abbó1 a szempontból is érvényesülnie kell, hogy kötelesek megismerni (alkalmazni) és megismertetni (alkalmaztatni) az intézmény működésére vonatkozó belső szabályokat, illetve a munkájukra vonatkozó törvényeket, rendeleteket, jogszabályokat. ▪ A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

V. GYERMEKOTTHON Szervezeti felépítés 1. Szervezeti egységek (intézményi közösségek megnevezése) a) vezetők: - igazgató, - igazgatóhelyettes, (1 fő) Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény életét. A gyermekotthoni igazgatóhelyettes irányítja, szervezi, ellenőrzi a nevelőtanárok, gyermekvédelmi asszisztens, gyermekvédelmi ügyintéző, családgondozó, gyermekfelügyelők munkáját. Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Az igazgatót akadályoztatása esetén helyettesíti.

91

b) Pedagógusok közösségei Nevelőtanárok munkarendje. Gyermekcsoportban kötelező óraszám heti 26 óra (hétvégi ügyelettel együtt). Gyermekotthoni csoportonként 1 nevelőtanár teljesít szolgálatot. Munkakörükkel kapcsolatos feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Nevelőtanárok munkaidő-beosztása a törvényes munkaidő, és pihenőidő figyelembevételével havi intervallumokban került meghatározásra. Ez a tanév során állandó beosztást jelent. c) Gyermekotthoni munkát segítő alkalmazottak: ▪ Gyermekvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelők munkarendje heti 40 óra a hétvégi ügyelettel együtt, délelőtt - délután heti váltakozással, délelőtt 07.00-14.00 óráig, délután 13.00-20.00 óráig. Lehetőség van egyműszakos munkarendre is. ▪ Család- és utógondozás: Munkaideje heti 40 óra, 5 napos munkarendben – napi 8 óra, amely magába foglalja az intézményen kívüli feladatok ellátását is (családlátogatások, elhelyezési tanácskozások, stb.), mindazt, amit a munkaköri leírása meghatároz. ▪ Gyermekvédelmi ügyintéző: Feladata a gyermekek családi és árvajáradék ügyintézése, éves és eseti számadások készítése, kapcsolattartás a gyámhivatalokkal.

92

d) Gyermekek közössége: Az intézményben a gyermekotthoni közösségek hálócsoporton ként szerveződnek, maximum 8-10 fő. A csoportok heterogén összetételűek, de lakóegységen belül a hálókban azonos nemű gyermekek tartózkodnak. e) Érdekképviseleti fórum: Tagjai: 1 fő szülő, 3 fő a fenntartó részéről. Az érdekképviseleti fórum kéthavonta ülésezik, illetve alkalmanként, szükség szerint, vagy ha valamelyik fél kezdeményezi. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája: a)

A vezetők és az alkalmazotti kapcsolattartás formái és rendje.

közösségek

közötti

Az intézmény különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a választott képviselők útján valósul meg. A gyermekotthonban élő gyermekek jogainak érvényesítése érdekében a gyermekjogi képviselőhöz fordulhatnak. (Neve, címe, elérhetősége a hirdetőtáblán megtalálható.) b) Gyermekjogi képviselő feladata: A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek a panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti a gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásában.

93

Működés rendje: ▪ A gyermekotthon működési rendje: A gyermekotthon nyitva tartása 00.00 h-tól 24.00 h-ig tart. Az intézmény gyermekotthoni részlege 40 férőhellyel működik. 6-20 éves korú gyermekotthont nyújtó ellátását biztosítja. Székhelye: 1089 Budapest, Diószeghy S. u. 25. Gyermekotthon fogalma: Otthont nyújtó ellátás kialakítása ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és a tartós nevelésbe vett középsúlyos értelmi fogyatékos 6-20 éves tanköteles korú gyermekek, illetve fiatalok számára. Gyermekotthon célja: Otthont nyújtó ellátás biztosítása, családgondozás, nyomon követés, utógondozás, gyámi feladatok ellátása, továbbá az egyéni elhelyezési tervekhez illeszkedő egyéni nevelési tervek megvalósítása. Ezen belül, hogy minden gyermek hozzájusson a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, gyógypedagógiai ellátáshoz, harmonikus személyiségfejlődéshez, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez, a pedagógiai szakszolgáltatásokhoz. Célunk, hogy a növendékeinket felkészítsük a felnőtt életre, a várható társadalmi integrációra, a minél zavartalanabb beilleszkedésre, ennek érdekében széleskörű kapcsolattartásra törekszünk a gyermekek hozzátartozóival, a családjával, az érdekükben eljáró más intézményekkel.

94

Gyermekotthon feladata: - az otthont nyújtó ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek számára, - utógondozói ellátás a fiatal felnőttek számára, - gyámhivatal határozata alapján a gyámi feladatok

ellátása,

- elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családba történő visszahelyezését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyámhivatallal. ▪

A gyermekotthonba helyezés feltételei: A gyermekotthonba olyan gyermek vehető fel, aki rendelkezik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság írásos szakvéleményével, középsúlyos értelmi fogyatékos, a Fővárosi TEGYESZ Szakértői Bizottságának javaslatával és a területileg illetékes gyámhivatal és a területileg illetékes gyámhivatal elhelyezési határozatával. Gyermekotthonunkba középsúlyos értelmi fogyatékos, tanköteles korú, önálló helyváltoztatásra képes gyermekek kerülnek felvételre. Intézményünkbe egész évben folyamatosan helyezhető el új gyermek. Gyermekotthoni elhelyezés megszűnése: A gyermek családjához kerül vissza - gyámhivatali határozat alapján. Amennyiben a gyermek befejezi tanulmányait – nagykorúságát eléri – a gyermekvédelmi törvény előírásai alapján szociális foglalkoztató intézménybe kerül elhelyezésre.

95

3. Belépés és benttartózkodás rendje: A szülők, hozzátartozók a gyámhivatali határozat alapján látogathatják. A gyermek a látogatás céljára kijelölt helységben fogadhatják hozzátartozóikat. A szülők a gyermeket a gyermekotthonból csak a gyámhivatali határozatban meghatározottaknak megfelelően vihetik ki. A gyermeket meglátogatókról, valamint a gyermek távollétéről nyilvántartást vezet az ügyeletes nevelő. 4. Családdal való kapcsolattartás: A rendszeres kapcsolat a szülőkkel elősegíti a nevelési helyzetek megoldását, a család funkció-képességének megsegítését. A családdal való kapcsolattartásnak prevenciós jellege is van, tevékenységünkkel megakadályozhatjuk a gyermek helyzetének romlását. A „Szülők iskolája” program keretében előadássorozattal segíteni a szülők és gyermekük kapcsolatát, az otthon töltött idő tartalmas eltöltését. A gyermekotthon valamennyi dolgozójának kötelessége törekedni egy olyan elfogadó, empatikus légkör kialakítására, amely elősegíti, támogatja a szülők, hozzátartozók bírósági ítéletben, vagy gyámhivatali határozatban meghatározott jogainak és kötelességeinek maradéktalan érvényre jutását. A gyermek családi, rokoni kapcsolatait, kapcsolattartását a család- és utógondozó kíséri figyelemmel a gyermekvédelmi törvényben és a munkaköri leírásában meghatározottak alapján.

96

5. A gyermekotthon kapcsolatrendszere: A gyermekotthon feladatai ellátása érdekében folyamatos kapcsolatot tart: fenntartóval, gyámhivatallal, területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, települési önkormányzattal, gyermekjóléti szolgálatokkal, a gondozott gyermek és fiatal hozzátartozóival, s különféle intézményekkel. Gyermekotthonunk évek óta jó kapcsolatot tart fenn Conditio Humana egyesülettel. A munkát segíti az iskola Hendikep alapítványa. Támogatják a gyermekotthoni munkát a Nemzetközi Nőklub tagjai is. 6. Utógondozás, utógondozói ellátás: Intézményünk utógondozói feladatokat is ellát azoknál a fiataloknál, akiknek tankötelezettségük megszűnt, illetve a 18. életévüket betöltötték és a gyámhivatal elrendelte. Ezt az ellátást addig biztosítjuk az önálló életvitelre alkalmatlan, fogyatékos fiataloknak, amíg a felnőtt fogyatékosok szociális intézményébe felvételt nyer. A gyermekotthon segítséget nyújt, elősegíti a gyermek, fiatal családi környezetben való be-, illetve visszaillesztését, ehhez igénybe vesszük a TEGYESZ, valamint a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is. 7. Egészségügyi ellátás: A gyermekek egészségügyi ellátását a Heim Pál Gyermekkórház állományába tartozó 1 fő gyermekorvos végzi. A gyermekorvos heti rendszerességgel felügyeli gyermekeink egészségügyi állapotát. Az aktuális, kötelező oltásokat az intézményben kapják meg a tanulók. 1 fő pszichiátere is van az intézménynek, aki a pszichésen sérült gyermekekkel foglalkozik. A Heim Pál Gyermekkórházzal intézményünknek jó kapcsolata van, közelsége révén szakorvosi rendeléseit igénybe vesszük.

97

8. Étkeztetés: Az étkeztetés a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet 5. sz. mellékletében, valamint az ÁNTSZ előírásokban előírtaknak megfelelően történik. A gyermekotthonban elhelyezett tanulók számára napi ötszöri étkezést, valamint kétszeri kiegészítő étkezést biztosítunk. Az egészségügyi állapotuk miatt speciális élelmezésre utalt gyermekek ellátását a Heim Pál Gyermekkórház diétás konyháján keresztül biztosítjuk a hét minden napján. 9. Gyermekotthoni munka belső ellenőrzésének rendje: a) A belső ellenőrzési rendszer átfogja a gyermekotthoni munka egészét. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, ezenkívül fokozza a munka hatékonyságát. b) A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az intézmény igazgatója a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési terv nyilvános. Az ellenőrzési tervben szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. c) Területei: - étkeztetés, - gondozottság, ruházat, - ébresztés, - fektetés, - hétvége, szabadidő. - adminisztráció.

98

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A SZMSZ hatálybalépése A szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a 2009. február 16. napján jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dogozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. B u d a p e s t , 2010. november 18.

/ Lengyel Zoltán / igazgató

99

Fenntartói jóváhagyás határozat száma:

………………………. bizottsági elnök

100

Mellékletek: 1 sz. Gyűjtőköri szabályzat 2. sz. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3. sz. Adatvédelmi szabályzat 4. sz. A családi pótlék személyre felhasználásának szabályzata Budapest, 2010. november 1.

/ Lengyel Zoltán / igazgató

101

T A R T A L O M I. BEVEZETÉS 1. Az SZMSZ célja, tartalma 2. Jogszabályi háttér 3. Az SZMSZ hatálya II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók 2. Az intézmény tevékenységei

3 3 6 6 6 7

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

11 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata 11 a) Vezetők, vezetőség 12 b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata 15 c) Pedagógusok közösségei 45 d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 48 e) Tanulók közösségei 48 f) Szülői szervezetek 49 g) Iskolaszék 50 2. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 50 a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 50 b) A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 51 c) A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 53 d) Az intézményi sportkör, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 54 e) A vezetők és a szülői (iskolai, diákotthoni) szervezet közötti kapcsolattartás rendje 55 f) Intézményünkben iskolaszék és kollégiumi szék nem működik 55 g) Az intézményegységek kapcsolattartási rendje 55

102

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 56 a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei 56 b) Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek közösségei 56 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

IV. MŰKÖDÉS RENDJE

57

61

1. Az intézmény működési rendje 61 2. Az intézménybe való belépés és a bent tartózkodás rendje 64 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 64 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje az intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 69 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 72 6. A könyvtár működése 74 7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás 75 8. Intézményi védő, óvó előírások 76 9. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat 84 10.Egyéb kérdések 86 a) A keresetkiegészítés feltételei 86 b) A kéthavi tanítási időkeret 86 c) A teljesítménypótlék összege, meghatározásának elvei 86 d) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai 87 e) Vagyonnyilatkozat 87 f) Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai 89 g) Az intézményi térítési díjak befizetése és visszatérítésének rendje 89 h) A szakképzésről 90 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága 90

V. GYERMEKOTTHON Szervezeti felépítés Működés rendje

91 91 94

103

2.sz.melléklet

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból - hiányosságból 2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.

104

2.sz.melléklet A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezető gondoskodik arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az iskola minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet szentel. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. 5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. 5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl.: beruházások, eseti, nagyösszegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról;

105

2.sz.melléklet Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2 Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, amely az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. Gondoskodni kel arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell maghatározni: - Az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható az eltérés, az intézmény a vizsgálat során – írásban is rögzítve – határozza meg - Az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekintetni a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.

106

2.sz.melléklet 5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: I. a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, II. megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, III. az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosul végezte-e - a gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése - a készletjellegű termékek beérkezését követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az igazgató a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.

107

2.sz.melléklet Az értékelés során át kell hogy tekintsék legalább a következőket: -

az iskolánál, illetve annak tevékenységeinél, a feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.

Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr illetve a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.

7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: e) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott – szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; f) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról;

8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1.) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan, vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1.) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozóhatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.

108

2.sz.melléklet A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél, vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben, vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít és amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomása alapján indulhat meg. 8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban az XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. B u d a p e s t , 2010. november 18.

Lengyel Zoltán igazgató

109

3.sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (továbbiakban: „Avtv.” ), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban: „Ktv”), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 9.) MKM rendelet (továbbiakban „MKM rendelet”) alapján az Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon az Adatkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint szabályozza az adatok védelmével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárásokat.

I. Általános szabályok A Szabályzat célja A cél egyrészt biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az intézményben folyó munkavégzés során, másrészt biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az intézményi alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását, továbbá eleget tenni a Ktv-ben foglalt kötelezettségnek, illetve biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését.

II. A szabályzat hatálya A szabályzat szervezeti, személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a) az intézmény minden belső szervezeti egységére, illetőleg minden dolgozójára, amely vagy, aki személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket, stb) készít. b) bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosítható-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására.

110

3.sz. melléklet

A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat előírásait alkalmazni kell az intézmény szervezeti egységei által vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illetőleg dokumentum esetében.

III. Értelmező rendelkezések Az egyes fogalmak meghatározására a jogszabályi megfogalmazás, vagy annak részbeni átvételével kerül sor. Személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző fegyelmi kártérítési, büntetőjogi felelősségre való tényező alapján azonosítani lehet. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Különleges adat: faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Közérdekből nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Kötelezően közzéteendő közérdekű adat: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. Törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését

111

3.sz. melléklet

adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: az intézmény, illetve az a belső szervezeti egység, amely a személyes, illetőleg a közérdekű adatok körébe tartozó adatok, dokumentumok kezelését, szolgáltatását ellátja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, összekapcsolása, szolgáltatása, megjelenítése, stb. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adatközlő: az intézmény azon belső szervezeti egysége, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat a jogszabályokban meghatározott módon közzéteszi. Adatmegsemmisítés: az adatok, az adathordozók fizikai megsemmisítése, felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatbázis: számítógépes adatállomány, amelyet megfelelő fejlesztő szoftverrel hoztak létre, előre meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezelő szoftverrel kezelhetők, illetőleg érhetők el. Adat: a természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemzői illetőleg azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése. Adat tágabb értelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részleteket vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül. Adatfelelős: az intézmény azon belső szervezeti egységének a dolgozója, aki köteles tevékenységével, feladatkörével kapcsolatban gondoskodni az adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő előállításáról, azok ellenőrzéséről, folyamatos szolgáltatásáról. A belső szervezeti egység dolgozója felelős az adatok tartalmáért és határidőre történő szolgáltatásáért. Adatvédelem: az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás, a megsemmisülés, stb. megakadályozása. A személyes adatok esetében kiegészül az

112

3.sz. melléklet

adott személy személyes adatai jogellenes gyűjtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelemmel. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Intézmény: adott intézmény neve. Tanulói viszony: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában, az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony.

IV. Nyilvántartható és kezelhető adatok köre Ktv. alapján a közoktatási intézményben nyilvántartani és kezelni a következők szerint:

meghatározott

adatokat

kell

4.1 Az alkalmazottak adatai: ▪ ▪ ▪

Név, születési hely és idő, állampolgárság, Lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám, Munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója (Budapest Főváros Önkormányzata) kezeli.

113

3.sz. melléklet

Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4.2 A gyermekek, tanulók adatai: ▪ gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, szám: ▪ szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; ▪ a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; ▪ a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A 4.2 pontban felsorolt adatok a Ktv. által meghatározott célból továbbíthatók: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza - iskolába lépéshez szükséges adatok - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

114

3.sz. melléklet

-

-

-

-

-

4.3

a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

Egyéb nyilvántartható adatok:

A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

V. Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok 5.1 Titoktartási kötelezettség 5.1.1 Titoktartási kötelezettség terheli: -

az intézmény valamennyi pedagógusát, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat, azt aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (továbbiakban együttesen „pedagógus”)

A Ktv. 42. §-ának (5) bekezdése alapján az iskola gondoskodik a reá bízott tanulók felügyeletéről. A Ktv. 121. §-a (1) bekezdésének 11. pontja alapján felügyelet alatt a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást kell érteni a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől annak jogszerű

115

3.sz. melléklet

elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet megszervezése a nevelési-oktatási intézmény feladata, melynek ellátásában nemcsak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Ezért a titoktartásra vonatkozó rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában. Megjegyzés: A titoktartásra vonatkozó rendelkezések arra épülnek, hogy a tanulónak az iskolába történő beíratásával a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogviszony jön létre, amelynek az alanya a tanuló és a nevelésioktatási intézmény, illetve a fiatalkorú szülője. Mindenki más a jogviszonyon kívül álló harmadik személynek minősül, melyből következően velük szemben a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekről a felügyelet ellátásban való közreműködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény más alkalmazottja. Az, aki hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett, megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben a vallomás megtételével megsértené a titoktartási kötelezettségét. Ez a jogosultság fennáll a büntetőeljárásban (Be. 82. § (l) bekezdés c) pont), a polgári peres eljárásban (Pp. 170 § (1) bekezdés c) pont), valamint az államigazgatási eljárásban (Áe. 29. § (3) bekezdés b) pont). Az intézmény a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhet adatot. A Ktv. 2. számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel. 5.1.2 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki: - a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, - a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. 5.1.3 A titoktartási kötelezettség kiterjed: - mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén.

116

3.sz. melléklet

5.2. Intézményi adatkezelés: A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. 5.2.1 Fiatalkorú tanuló szülőjével közölhető adat: A fiatalkorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.2.2. Nagykorú tanuló szülőjével közölhető adat: A Ktv. 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él: - a tanulói jogviszony megszűnésével, - a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, - a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével, - és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. 5.3 Adattovábbítás, adatkezelés: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak jelen szabályzat 4.2. és az 5.1.2. pontjában meghatározott nyilvántartásra és továbbításra. Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait: - pedagógiai célból, - pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, - gyermek- és ifjúságvédelmi célból, - iskola-egészségügyi célból, - a Ktv-ben meghatározott nyilvántartások szerint a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti.

117

3.sz. melléklet

A Ktv-ben meghatározottakon túlmenően az intézmény a tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a fiatalkorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a Ktv-ben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az iskola igazgatója és – a meghatalmazás keretei között az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 5.4 Önkéntes adatszolgáltatás esetén: - a tanulót, - fiatalkorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Fiatalkorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. 5.5 Az adatok statisztikai célú felhasználása Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra átadhatók. 5.6 Intézményi adatkezelés és szolgáltatás: Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos Statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja - a tanuló- és gyermekbaleseteket, - teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, - és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi főjegyzőjének.

118

3.sz. melléklet

Az intézmény köteles bejelentkezni, és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt. Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. 5.7 A pedagógus-igazolvány: A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és küldi meg a munkáltatónak. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. 5.8 A diákigazolvány: Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza: - a tanuló nevét, - születési helyét és idejét, - lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát,

119

3.sz. melléklet

- a tanuló aláírását, - cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását, - a tanuló fényképét, - azonosító számát, - az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatok kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. B u d a p e s t , 2010. november 18.

Lengyel Zoltán / igazgató

120

4.sz. melléklet

A CSALÁDI PÓTLÉK SZEMÉLYRE SZÓLÓ FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYZATA I.

BEVEZETÉS

A 31/2009. (XII. 22. ) SZMMM rendelettel módosított 15/1998. ( IV. 30. ) NM rendeletet 2010. január 01.-től kiegészült a 125/B.§-sal, mely a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról rendelkezik. Ennek megfelelően ez a szabályzat tartalmazza azt az eljárási rendet, amelyet Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona és Általános Iskolája a családi pótlék személyre szóló felhasználása során alkalmaz. Ez a szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. Érvényessége kiterjed az intézményen belül működő mindkét szakmai egységre. A szabályzat elkészítéséért, annak jogszabály követéséért az intézmény vezetője a felelős.

II.

LETÉTI SZÁMLA

A letéti számlát az irányító szerv által engedélyezés után az intézmény vezetője nyitja meg az OTP Bank Budapest 1054 Budapest Báthori u. 9. központjában. A letéti számla számát közli az intézményben tevékenykedő gyermekvédelmi ügyintézővel, aki tájékoztatja a családtámogatási ellátást folyósító szervet a gyámhatósági fenntartásos betét, illetve a gyermekotthoni letéti számla számáról. Az intézményben egyetlen letéti számlára érkezik az összes gyermek családi pótlékának felhasználható része. A számla feletti rendelkezési jog az intézményvezetőé. 1. Rendelkezés a letéti számláról: A letéti számla felett aláírási joggal 4 fő rendelkezik. A számlán történő pénzügyi műveletekhez két aláíró szükséges. 1. aláíró: Lengyel Zoltán intézményvezető, gyám távollétében Fejéregyháziné Girtler Andrea gyermekotthoni igazgatóhelyettes 2. aláíró: ellenjegyző: Gyürkés Tamásné gazdaságvezető távollétében: Loboda Mihályné pénzügyi előadó Amennyiben az aláírók személyében változás történik, haladéktalanul kérni kell a változtatáshoz a fenntartó jóváhagyását, illetve jelezni kell azt a számlát vezető pénzintézettel. 2. A pénz felvétele a letéti számláról: A készpénzutalvány-füzet használatával havonta egyszer a gyermekvédelmi ügyintéző hozza ki az igényelt összeget a bankból. Bankkártya használata nem lehetséges.

121

4.sz. melléklet III. IGÉNYLÉS, ELSZÁMOLÁS 1. Az igénylés módja Az igénylés formanyomtatványon, írásban történik ( 1.számú melléklet ), a gyermek és a gyermekfelügyelő véleményének figyelembe vételével. A gyermekfelügyelők az igénylést minden hónap 25.-ig leadják a gyermekotthoni igazgatóhelyettesnek, aki jóváhagyja és minden hónap 28.-ig leadja a gyermekvédelmi ügyintézőnek, előre a következő hónapra. Gyermekenként a számlára havonta befolyó összegeket az elszámolási éven belül göngyölíteni lehet, egy későbbi egyösszegű kifizetés céljából, de előre elkölteni – mínuszba menni – más gyerek pénzkeretét igénybe venni tilos! A zsebpénz igénylése formanyomtatványon, írásban történik. ( 1.számú melléklet) A zsebpénz összege a minimum öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5, 13 és 18 %-a. 2. A pénz átvétele A gyermekvédelmi ügyintéző minden hónap 5.-ig az igénylések alapján felveszi a letéti számláról az igényelt pénzösszeget, melyet bevételi pénztárbizonylaton bevételez, majd gyermekenként kiadja a kiadási pénztárbizonylaton a gyermekfelügyelők részére. A bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványként kell nyilvántartani és kezelni. A gyermekvédelmi ügyintéző a be- és kifizetések időrendi sorrendjében éves sorszámmal is köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot kell szerepeltetni a pénztári tétel sorszámaként a pénztárjelentésen. A pénztárjelentést havonta kell zárni. A letéti számláról felvett pénzösszeget a gyermekvédelmi ügyintéző elkülönítetten kezeli. 3. Zsebpénz felvétele Csoportonként a gyermekvédelmi ügyintéző a nevelőtanároknak kiadja a kiadási pénztárbizonylaton. A kiadás minden hónap 5.-e utáni első munkanapon történik. A nevelőtanárok a Friss utcában 13-14 óra között veszik fel a pénzt és aláírják a 6. számú mellékleten. Lehetőség van - legfeljebb az éves számadási időn belül - több havi zsebpénz összegyűjtésére és együttes felhasználására. Június, július és augusztus hónapban a zsebpénz összege összevontan kerül felhasználásra (nyaraltatások, közös nyári programok pl. strand). Az elköltést igazoló bizonylatok külön dossziéban kerülnek irattározásra. 4. Elszámolás Minden hónap 28.-ig, az újabb igénylés leadásával egyidejűleg történik. Az elszámolás módja: a gyerek nevére kiállított számla alapján számol el a nevelőtanár és a gyermekfelügyelő. Az elszámoló személy felelős a számlák alaki és tartalmi követelményeiért. Az elszámoláshoz szükséges a teljesítés igazolása. Ez a számlán történik. Erre a gyám jogosult.

122

4.sz. melléklet Az el nem költött összeg visszavételezésre kerül a letéti számla pénztárába, erről feljegyzést készít, amit a gyermek dossziéjában helyez el. Újabb igénylés alkalmával a letéti pénztárban lévő összeget figyelembe veszi a gyermekvédelmi ügyintéző a következő pénzfelvételnél. A zsebpénz elszámolásnál 500 Ft-ig a blokk elfogadható, ha a vásárolt áru megnevezése szerepel rajta. A zsebpénzből előre költeni – mínuszba menni nem lehet! A zsebpénz összegét minden hónapban el kell költeni, lehetőség van a zsebpénz több havi összegyűjtésére ( nagyobb értékű tárgyak vásárlása), ezt az összeg a letéti pénztárban kell elhelyezni, de az éves számadás napjára 0 Ft-ra kell kihozni. A havi zsebpénz nyilvántartása a 3. számú mellékleten történik. Minden gyereknek más-más időpontban van az éves számadása, ennek időpontjáról a gyermekvédelmi ügyintéző ad tájékoztatást. 5. Bizonylatok nyilvántartása, tárolása A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7. számú mellékletét a gyermekvédelmi ügyintéző vezeti. A melléklet kiegészítésre kerül az „éves elszámolás határideje” szövegrésszel, illetve az önkéntes távollét miatt, beszámolás előtt a gyerek családi pótlék számlájára utalandó összeggel. Minden gyerek részére külön dossziét kell nyitni, mely tartalmazza a 7.sz. melléklet szerinti kimutatást, illetve az azt alátámasztó bizonylatokat. A 7. sz. mellékletben a gyermek aláírása rovatot, csak az írni tudó gyermek írja alá. A dossziék külön szekrényben kerülnek elhelyezésre. Az elszámolási időszakról szóló beszámoló a családi pótlék másik felének elszámolásával együtt kerül irattározásra. 6. Ellenőrzés A letéti számla forgalmát a gyermekvédelmi ügyintéző tartja nyilván és arról havonta tájékoztatja az intézményvezetőt. Amennyiben eltérést tapasztal a leutalt és leutalandó összeg között ( névsort és az összeget egyezteti ) azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket ( felveszi a kapcsolatot a MÁK-kal ) 2. számú melléklet alapján. A zsebpénz és az egyéb felhasználások ellenőrzése a gyermekotthoni igazgatóhelyettes feladata.

IV.

A CSALÁDI PÓTLÉK LETÉTI SZÁMLA FELHASZNÁLHATÓSÁGA

A letéti számlán elhelyezett pénz a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítését szolgálja. A felhasználás során előnyben kell részesíteni a gondozott számára történő cipő és ruhavásárlást, kulturális programok fedezését. A letéti számlán elhelyezett összeg

123

4.sz. melléklet nem használható fel jutalom zsebpénz biztosítására. Ezt az intézményi költségvetés biztosítja. Továbbá nem használható fel élelmezésre, tartós fogyasztási cikk vásárlására. A gyermek részére ezen összegekből vásárolt dolgokat elkülönítetten kell kezelni, külön nyilvántartást kell róla vezetni. (8. számú melléklet) Az intézmény leltárában a vásárolt dolgok nem szerepeltethetőek és nem is selejtezhetőek. A 8. számú mellékletet a gyermekvédelmi ügyintéző vezeti. Az egy éves elszámolási időszakon belül a gyermekvédelmi ügyintéző családi pótlék felhasználásáról nyilvántartási összesítőt vezet. (4. számú melléklet)

V.

GONDOZÁSI HELYVÁLTOZÁS, GYÁMVÁLTÁS

A gyermek gondozási helyének megváltozása esetén, illetve gyám váltásakor az intézményvezető elkészíti a gyerekre vonatkozó beszámolót, amelyet átad a gyámnak. Majd gondoskodik a gyermeket megillető, a letéti számlán fennmaradó összegnek az új gondozási helyként kijelölt családi pótlék letéti számlájára utalásáról.

VI.

TEENDŐK A GYERMEK TÁVOLLÉTE ESETÉN

Ha az ellátott harminc napot egybe függően meghaladó időtartamra önkényesen távozik, ennek időtartamára az utána járó családi pótlék letéti számlára utalt összegét a gyermekvédelmi ügyintéző – a beszámoló készítés határidejével egyidejűleg – átutalja a gyermek gyámhatósági fenntartásos betétjébe. A távol töltött napokat mindig naptári napokban kell számolni, nyilvántartani és az ezekre jutó időarányos összeget kell visszautalni. A nyilvántartást vezető feladata, hogy ezen összeget figyelemmel kísérje, és az átutalás időpontjában rendelkezésre álljon.

VII.

BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE

A rendelet 125/B. §(6) e.) pontja értelmében a gyám beszámolót készít a gyermek családi pótléka személyre szóló felhasználásáról, amelyhez csatolja a 7. számú melléklet szerinti kimutatás másolatát és ezeket megküldi a gyámhivatalnak. Határideje a családi pótlék gyámhatósági elszámolása előtt egy héttel. VIII. UTÓGONDOZOTTAK Minden év január hónapjában az utógondozó közli a gondnokkal az arra az évre érvényes havi zsebpénz összegét. Az utógondozó formanyomtatványon, írásban megigényli negyedévre előre az utógondozottak számára a zsebpénzt a gondnoktól. (1. számú melléklet).

124

4.sz. melléklet Az utógondozó havi bontásban átadja a zsebpénzt a gyermekotthoni nevelőtanároknak (5. számú melléklet). A fennmaradó összeget páncélkazettában kell tartani a felhasználásig. A gondnokolt további szükségleteinek kielégítése ( ruha, cipő, kulturális program, műszaki cikkek) külön kérelemre történik. A fiatal felnőtt az aláírásával igazolja, hogy a zsebpénz felhasználásra került. Az elszámolás ugyanúgy történik, mint a kiskorú gyermekeknél. Ha a fiatal felnőtt gondozási helye megváltozik a fennmaradó zsebpénzt vissza kell utalni a gondnok számára. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Jelen szabályzat kiterjed az intézmény ellátottjaira és a feladat végrehajtásában részt vevő dolgozókra, gyámra. A szabályzat tartalmát az intézmény igazgatója köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény érintett alkalmazottjai számára Jelen szabályzat a letéti számla megnyitásával lép hatályba. Budapest, 2010. február 23.

Lengyel Zoltán igazgató

125

TARTALOM I.

Bevezetés………………………………………………………………………1

II.

Letéti számla ………………………………………………………………… 1 1. Rendelkezés a letéti számláról………………………………………… 1 2. A pénz felvétele a letéti számláról …………………………………… 1

III.

Igénylés, elszámolás………………………………………………………… 1. Az igénylés módja……………………………………………………… 2. A pénz felvétele………………………………………………………… 3. Zsebpénz felvétele…………………………………………………… 4. Elszámolás…………………………………………………………… 5. Bizonylatok nyilvántartása, tárolása …………………………………… 6. Ellenőrzés ………………………………………………………………

IV.

A családi pótlék letéti számla felhasználhatósága …………………………….. 3

V.

Gondozási helyváltozás, gyámváltás ………………………………………….. 4

VI.

Teendők a gyermek távolléte esetén ………………………………………….. 4

VII.

Beszámoló készítése…………………………………………………….........4

VIII.

Utógondozottak ……………………………………………………………

IX.

Záró rendelkezés ……………………………………………………………..5

2 2 2 2 2 3 3

4

126

AZ ISKOLA HÁZIRENDJE

Budapest, 2010. november 15. 127

Tartalom 1

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 129 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6

2

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................................ 129 A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA ..................................................................................................................... 131 A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJE.......................................................................................... 131 A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ........................................................................................................................ 131 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI .......................................................................................................................... 132 FELVÉTELI ELJÁRÁS AZ ISKOLÁBA................................................................................................................. 132 JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK ............................................................................................................... 132

2.1 2.2 3

TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA ................................................................................................................... 132 A TANULÓ KÖTELESSÉGE........................................................................................................................... 133 AZ ISKOLA MUNKARENDJE ............................................................................................................. 133

3.1 CSENGETÉSI REND ................................................................................................................................... 133 3.2 ÉTKEZÉSEK RENDJE .................................................................................................................................. 136 3.3 TANÓRAI, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE ..................................................................................... 136 3.3.1 Tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................................................... 137 3.3.2 Felvétel a napközis foglalkozásokra .......................................................................................... 137 3.4 AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK ÉS TERÜLETÉNEK HASZNÁLATA .......................................................................... 137 3.5 A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE - ÉRDEMJEGYEK .................................................................................... 138 3.5.1 Jutalmazások ............................................................................................................................ 139 3.6 TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK ................................................................................................................ 139 3.7 A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE ............................................................................................................. 140 3.7.1 Fegyelmező intézkedés ............................................................................................................. 140 3.7.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás biztosítása ................................................... 140 3.7.3 Intézményen kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartás ............................................... 140 3.7.4 Késés ......................................................................................................................................... 140 3.7.5 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ................................................. 141 4

EGÉSZSÉGVÉDELEM ......................................................................................................................... 141

5

BALESETVÉDELEM ........................................................................................................................... 142

6

VAGYONVÉDELEM ............................................................................................................................ 142

7

EGYÉB ELŐÍRÁSOK ........................................................................................................................... 142

8

HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE ................................................................................... 143

9 A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI........................................................................................................... 143 10

A TÉRÍTÉSI DÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ............................................................................ 143

11

A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ................. 144

12

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: ....................................................................................................................... 145

128

1.Bevezető rendelkezések 1.1.Az Intézmény adatai ▪ neve: Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon ▪ székhelye: 1089 Budapest, Diószeghy Sámuel u. 25. ▪ telephelye: 1098 Budapest, Friss u. 2. ▪ alapító szerve: Budapest Főváros Önkormányzata ▪ felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirendet: ▪ az iskola igazgatója készíti el, ▪ és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: ▪ a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; ▪ a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; ▪ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; ▪ a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; ▪ a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 222.) OM rendelet, ▪ a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet ▪ a tankönyvpiac rendjéről szóló2001. évi XXXVII. törvény, ▪ a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet, ▪ a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet, 129

a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 5/1997. (II. 14.) Főv. Kgy. rendelet ▪ a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény, ▪ továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. ▪

A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra, szülőkre egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. A házirend előírásai kiterjednek az iskola, tanítási időben és tanítási időn kívül szervezett programjaira, valamint az intézmény területén kívüli rendezvényekre (erdei iskola, táborok, osztálykirándulások, egyéb rendezvények), melyeket a pedagógiai program alapján az intézmény szervez, és amelyeken az intézmény látja el a gyermekek felügyeletét. A házirend a fenntartó jóváhagyásával lép életbe és visszavonásig, illetve módosításáig érvényes. Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján kötelesek megismertetni tanítványaikkal (képességeiknek megfelelően) a házirend szövegét, valamint azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie. A házirend egy-egy példány megtekinthető: - az iskola portáján - az iskola titkárságán - az iskola könyvtárában - az iskola vezetőinél - minden tanteremben A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától az igazgató-helyettesektől, az osztályfőnököktől, illetve a nevelőktől, előre egyeztetett időpontban.

130

1.2.A tanulók tájékoztatása ▪ A tanulókat az iskola életéről, az aktuális tennivalókról az osztályfőnökök folyamatosan, illetve az igazgató és helyettesei alkalmanként tájékoztatják. ▪ Heti egy alkalommal az iskolarádió adásaiból és a negyedévenként megjelenő iskolaújságból is értesülhetnek a tanulók az őket érintő eseményekről. 1.3.A tanulók véleménynyilvánításának rendje ▪ A tanulók véleményükkel, kérdéseikkel, aktuális problémáikkal az osztályfőnököket kereshetik meg. Amennyiben az osztályfőnökök nem tudnak segíteni, az igazgatóhoz vagy az igazgatóhelyettesekhez fordulhatnak a tanulók. ▪ Egy osztály, tanulócsoport egészét érintő problémával, javaslattal a csoport választott képviselője fordulhat az iskola igazgatójához minden tanítási napon 800 – 1200 óra között. 1.4.A szülők tájékoztatása ▪ A szülőket az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról: - az iskola vezetői az összevont szülői értekezlet alkalmával, - az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletén, illetve szükség szerint egyéb módon (telefon, levél, egyéni megbeszélés, üzenő füzet) tájékoztatják. ▪ A szülői értekezletek időpontjait az éves iskolai munkaterv rögzíti. Az aktuális időpontról a szülők legalább egy héttel előre értesülnek: meghívót kapnak, illetve olvashatják az intézmény portáján. ▪ A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat és kéréseiket szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőjük útján közölhetik az intézmény igazgatóságával és nevelőivel. Írásbeli beadványukra legkésőbb 10 napon belül írásbeli választ kell kapniuk. Amennyiben a válasszal érdemben nem értenek egyet vagy számukra elfogadhatatlan, panasszal élhetnek az intézmény fenntartójánál. ▪ A szülők joga, hogy gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen tájékozódjanak, neveléséhez segítséget, tanácsot kapjanak.

131

▪ Intézményünknél alkalmazásban álló pedagógusoknak előre meghatározott fogadóórájuk nincs. Előre egyeztetett időpontban a szülőknek lehetőségük van a tanulókkal kapcsolatos problémák megbeszélésére. ▪ A szülők a gyermekeikkel vagy az iskola életével kapcsolatos teendőiket hétköznaponként 800 – 1600 óra között intézhetik az irodában. 1.5.A tanulók közösségei ▪ A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a tanuló létszám 25 %-a minősül. ▪ Az azonos évfolyamra járó tanulók csoportot alkotnak – vezetőjük az osztályfőnök. 1.6.Felvételi eljárás az iskolába ▪ Iskolánkba a tanulónkat a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleménye alapján vesszük fel, felvételi eljárást nem tartunk.

2.Jogok és kötelességek 2.1.Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. ▪ Iskolánkban az oktatás ingyenes. ▪ Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport, sportkör. A diákkör létrehozására javaslatot tehetnek a diákok és a nevelőtestület tagjai. ▪ A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, illetve az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákkört az igazgató által felkért nevelő vezeti. ▪ Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. 132

▪ A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a)-d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. 2.2.A tanuló kötelessége ▪

hogy, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,

▪

rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa a felnőtt utasításait,

▪

az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,

3.Az iskola munkarendje ▪ Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. ▪ A tanítás 845 órakor kezdődik. 3.1.Csengetési rend Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Becsengetés 845 935 1035 1125 1215 1305

Kicsengetés 930 1020 1120 1210 1300 1350

▪ Minden, naponta bejáró diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel érkezzen meg az iskolába. ▪ A bejáró tanulók részére 730-tól gyógypedagógiai asszisztensi felügyelete mellett ügyeletet biztosítunk.

133

▪ A bejáró tanulókat a Friss utcai épületből délután 17 00 -ig kell hazavinni. Pénteken 16 00-ig ügyeletet tartunk. ▪ Szünetekben a tanár rendelkezéseit be kell tartani. ▪ A második óra utáni nagyszünet a tízórai elfogyasztására szolgál. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a tankonyha, barkács műhely, tornaterem), jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. ▪ A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. ▪ A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget vagy rongálást okozhat. ▪ Tűz esetén, riasztásra a tűzriadó terv szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. ▪ Tanítási idő alatt vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. ▪ A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is. ▪ Gyermeket és gyermekcsoportot nem lehet felügyelet nélkül hagyni. Amennyiben az órát tartó pedagógus a becsengetést követően nem érkezik meg, a gyermekfelügyelő jelzi az igazgatóhelyettesnek. ▪ A késve érkező tanulót szüleik a portáig kísérhetik, onnan gyermekfelügyelők viszik osztályukba. ▪ A szülők, látogatók az intézmény helyiségeibe csak engedéllyel léphetnek. ▪ Indokolt esetben a tanulót a foglalkozásokról: szülő, illetve törvényes képviselő, igazgató, tanárok gyermekorvos, pszichológus 134

hivatalos szervek kérhetik el. ▪ A tanulók az intézményt vezetői engedéllyel hagyhatják el. Gyermekcsoport távozása esetén a portán elhelyezett „kilépő” füzetbe a kísérőnek be kell jegyezni: a kilépés időpontját és célját a gyermek és kísérőjének nevét visszaérkezés várható időpontját ▪ Tanszereket- és taneszközöket térítésmentesen biztosítjuk tanulóink számára. Félévenként a taneszköz igényt az osztályfőnökök és nevelőtanárok jelzik. ▪ A tankönyveket térítésmentesen biztosítjuk tanulóink számára. ▪ A vezetők a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tartózkodnak az intézményben. ▪ Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket minden tanév elején ismerhetik meg a diákok. A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként. ▪ Az iskola épületét a diákok csak felnőtt kísérettel hagyhatják el. Kivételt a szülő kérésére az igazgató tehet. Tanítási idő alatt csak igazgatói, vagy helyettese engedélyével lehet távozni. ▪ A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. ▪ Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. ▪ A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. ▪ Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét.

135

3.2.Étkezések rendje Az étkezések ideje: Ebédelni a tanórák befejezése után 1210-1415 között lehet. Törekedni kell a kulturált és fegyelmezett étkezésre. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az ebédlőt. 3.3. Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások rendje ▪ Iskolánkban tantárgyválasztásra lehetőség nincs, választani az érdeklődési körnek megfelelően a szakköri és sportköri foglalkozások közül lehet. ▪ Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény használói felelősek: Az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, Az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, A tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok betartásáért, ▪ Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házi rendben megfogalmazott előírások betartásáért. ▪ Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. ▪ Tanítási órákon, a folyosókon közlekedőknek tekintettel kell lenniük a tantermekben folyó munkára, tehát nem zajonghatnak, rendetlenkedhetnek. ▪ A hetesek, naposok képességeiknek megfelelően vesznek részt a tanítási órák előkészítésében. A hetes kijelöléséről az osztályfőnök gondoskodik. ▪ A tanulók hetente szükség szerint végezzenek olyan jellegű tevékenységeket is, amely hozzájárul az iskola külső és belső környezetének szebbé, barátságosabbá tételéhez.

136

▪ Az egyes tanórán kívüli rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, a rendezvény megszervezésért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. 3.3.1.Tanórán kívüli foglalkozások Az intézmény a következő tanórán kívüli foglalkozásokra nyújt lehetőséget: Tanítás nélküli munkanapon – ha a szülő igényli – ügyeletet biztosítunk, Diákétkeztetés Tehetséggondozó foglalkozások Felzárkóztató és egyéni foglalkozások Iskolai sportkör Szakkörök (az egyéni képességfejlesztést szolgálják) Versenyek, vetélkedők, bemutatók (a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik) Erdei iskola (a nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik) Múzeum, színház és mozi látogatás Szabadidős foglalkozások (túrák, nyári táborok, úszás) Iskolai könyvtár Hit- és vallásoktatás A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulói jelentkezés – a felzárkóztató és egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. 3.3.2. Felvétel a napközis foglalkozásokra A szülő kérésére – magántanulót kivéve – napközis ellátást biztosítunk iskolánkba járó tanulóink részére. Iskolánkban tanulószobai foglalkozások nincsenek. 3.4.Az intézmény helyiségeinek és területének használata ▪ Az intézmény technikai, audiovizuális eszközei csak felnőtt engedélyével, illetve felügyeletével használhatók. Az egyes helyiségekben található eszközök, felszerelési tárgyak csak tanári engedéllyel vihetők át más helyiségekbe. Az intézmény épületéből felszereléseket csak az igazgató írásos engedélyével lehet kivinni.

137

▪ A gyermekekkel foglalkozó munkatársak mobil telefont a foglalkozások szünetében használhatnak. Foglalkozásokon, tanórán mobiltelefont használni tilos. ▪ A tanítási óra ideje alatt a folyosón szolgálatot teljesítő gyermekfelügyelők tevékenységükkel nem zavarhatják a tanítást. (pl. mobiltelefon, rádióhallgatás stb.) ▪ A tanulók által okozott szándékos szennyeződés eltakarítására a tanulók kötelezhetők. ▪ A talált tárgyakat a lehető legrövidebb időn belül az irodában vagy a portán kell leadni a lelőhely és az idő megjelölésével. ▪ A helyiségeket használaton kívül zárva kell tartani. ▪ Foglalkozások alatt a termeket nem szabad bezárni. ▪ Az udvari kapukat és a bejárati ajtókat –gyermekek védelmébencsukott állapotban kell tartani. ▪ Szülők, látogatók csak vezetői engedéllyel tartózkodhatnak a tantermekben, helyiségekben. ▪ Kerékpározni csak a kijelölt útvonalon és irányban lehet. ▪ Labdázni a sportudvarban szabad. ▪ Az intézmény területére gépkocsival behajtani, illetve ott parkolni csak igazgatói engedéllyel, saját felelősségre lehet. 3.5.A tanuló munkájának elismerése - érdemjegyek ▪ Tanítási év közben nem értékelünk érdemjeggyel. ▪ A tanulók magatartását, szorgalmát érdemjeggyel nem minősítjük. ▪ Félévkor és év végén a tanulók tanulmányi előmeneteléről az iskola Pedagógiai Programjában meghatározottak szerint – szöveges értékeléssel - értékeljük.

138

3.5.1. Jutalmazások ▪ Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját - képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez – az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza. ▪ A tanulók jutalmazásának formái: a) Egyéni : Osztályfőnöki dicséret Szaktanári, nevelőtanári dicséret Nevelőtestületi dicséret könyvjutalom tárgyjutalom, oklevél b) Csoportos Kirándulás Külső programok A jutalmazásra javaslatot tehet az Osztályfőnök Szaktanár Nevelőtanár, illetve a gyermekekkel közvetlen kapcsolatban álló intézményi dolgozó 3.6.Tanulmányi kötelezettségek ▪ Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. ▪ Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. ▪ Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 139

meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket. ▪ Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 3.7.A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: kedvenc foglalatosságtól való eltiltás. egyéni elbírálás szerint – külső programtól eltiltás. 3.7.1. Fegyelmező intézkedés Célja: A nem kívánt magatartási formák helyes irányba terelése, figyelembe véve a gyermek értelmi és pszichikai állapotát. 3.7.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás biztosítása ▪ a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően egyeztető eljárásra van lehetőség, amennyiben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen kezdeményezi ▪ az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 3.7.3. Intézményen kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartás ▪ tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása, ▪ tilos a szándékos rongálás, ▪ tilos mások értékeinek eltulajdonítása, ▪ a kiskorúak az intézményen kívül sem dohányozhatnak, 3.7.4. Késés ▪ ▪ ▪ ▪

Tanulóink állapota miatt a késve érkezés nem minősül késésnek. A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

140

3.7.5. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ▪ Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. A tanuló mulasztásai igazolatlannak minősülnek, ha 5 napon belül nem igazolja távolmaradását. ▪ A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. ▪ Az igazolást a szülők az osztályfőnöküknek adják le, a mulasztást követő első napon. ▪ A hiányzás első napján a szülő köteles értesíteni az iskola titkárságát vagy az osztályfőnököt telefonon a hiányzás okáról és várható időtartamáról. ▪ A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat.

4.Egészségvédelem A tanulók részére folyamatos egészségügyi ellátásról gyermekorvos, pszichiáter, védőnő és ápolónők gondoskodnak. ▪ Minden gyermek kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Ennek érdekében képességeinek megfelelő szinten el kell sajátítania az egészséget és biztonságot, védő ismeretekeket. A gyakorlati alkalmazás során jelentenie kell a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy alkalmazottnak, ha veszélyeztető állapotot észlel vagy megsérült. ▪ Rendkívüli esemény (pl. tűz) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait. ▪ Váltócipő használata a gyermek és az intézmény higiénéjének megtartása érdekében mindenki számára kötelező.  Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata a tanulók biztonságának és balesetmentes életének biztosítása. A baleset jelzése az orvos és a felelős vezető felé minden felnőtt számára kötelező.

141

5.Balesetvédelem ▪ Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első tanítási napon kerül sor az osztályfőnök irányításával ▪ A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.

6.Vagyonvédelem ▪ A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, állagát megóvni. ▪ A helyiségeket használaton kívül zárva kell tartani.

7.Egyéb előírások ▪ Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Szülő kérésére – felelősségvállalás nélkül - az igazgató kivételt tehet. ▪ A tanulók 200 Ft-nál több készpénzt nem tarthatnak maguknál. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. ▪ A szándékos károkozásért a tanuló fegyelmileg felelős. ▪ A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik önállóan. ▪ A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása, a botrányt keltő viselkedés. ▪ Az iskolai pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken az iskola házirendjében megfogalmazottak érvényesek. ▪ Az iskolában továbbá az iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása. 142

▪ A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik. ▪ A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. ▪ A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. ▪ Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék.

8.Hivatalos ügyek intézésének rendje ▪ A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. ▪ Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. ▪ Tanulók és a szülők a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, 8.00 – 16.00 óra között kereshetik fel. ▪ Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

9.A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ▪

A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok a tanuló tulajdonába kerül, e fölött a szülő vagy a törvényes képviselő rendelkezik.

10.A térítési díjra vonatkozó szabályok ▪ Az étkezési díjat a szülők havonta, 5-ig a gazdasági irodán fizetik. A tartozás és a túlfizetés a következő havi befizetéskor kerül jóváírásra. A rászoruló tanulók részére az étkezési támogatás igénylésében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyújt segítséget.

143

▪ Ha a gyermek távol marad az intézményből, a hozzátartozó támogatottság esetén is – köteles aznap 9h-ig lemondani az étkezést.

11.A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei ▪ Az intézményben a tankönyvek, taneszközök ingyenesek. ▪ Szükség esetén a rászorulókat használt ruhával, s különféle eszközökkel támogatjuk. ▪ Kérésre a rászoruló diákokat - alapítványunkkal közösen - nyaralási támogatásban részesítjük. ▪ A támogatásnál előnyben részesítjük: a munkanélküli szülőket rossz szociális körülmények között élőket.

Kelt: Budapest, 2010. november 15.

Lengyel Zoltán sk igazgató

144

Záró rendelkezések: 1. Az iskolai házirend hatálybalépése A házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Házirend hatálybalépésével egyidejűleg az előző 2009. június 24. napján jóváhagyott Házirend hatályát veszti. 2. Az iskolai házirend felülvizsgálata Az iskolai házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A iskolai házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Budapest, 2010. november 15.

Lengyel Zoltán sk. igazgató

145

DIÁKOTTHON HÁZIRENDJE

Budapest, 2010. november 15. 146

Tartalom 1

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................. 148 1.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI............................................................................................................................. 148 1.2 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI .......................................................................................................................... 150 1.2.1 Csoportok ...................................................................................................................................... 150 1.2.2 Véleményezési jog gyakorlása szerinti csoport ............................................................................. 150 1.2.3 Diákönkormányzat ........................................................................................................................ 150 1.3 FELVÉTEL A DIÁKOTTHONBA ...................................................................................................................... 150 1.3.1 Általános szabályok ....................................................................................................................... 150

2

JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK..................................................................................................................... 151 2.1 2.2 2.3 2.4

3

TANULÓI JOGOK ..................................................................................................................................... 151 TANULÓI KÖTELESSÉGEK ........................................................................................................................... 151 TANULÓK ÉS SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA-JOGOK GYAKORLÁSA ............................................................................. 152 TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI ........................................................................................... 153

A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE ............................................................................................................. 153 3.1 DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA.............................................................................................. 153 3.1.1 Tanórán kívüli foglalkozás ............................................................................................................. 153 3.1.2 Diákotthoni csoportfoglalkozások ................................................................................................. 154 3.2 DIÁKOTTHONI NAPIREND .......................................................................................................................... 154 3.3 A DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSOK RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA ............................................................................... 155 3.3.1 A foglalkozások szüneteiben ......................................................................................................... 155 3.3.2 A foglalkozások ideje alatt ............................................................................................................ 155 3.3.3 Egyéb szabályozás ......................................................................................................................... 156 3.4 TÁVOLMARADÁS ENGEDÉLYEZÉSE, BETEGSÉG IGAZOLÁSA, KÉSÉS ....................................................................... 156 3.5 LÁTOGATÁS, TÁVOZÁS-VISSZAÉRKEZÉS SZABÁLYOZÁSA.................................................................................... 156 3.6 DIÁKOTTHONI TANULÓI MAGATARTÁS......................................................................................................... 157 3.6.1 Általános szabályok ....................................................................................................................... 157 3.6.2 Jutalmazás ..................................................................................................................................... 158 3.6.3 A tanuló fegyelmi felelőssége ........................................................................................................ 158 3.6.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás biztosítása ....................................................... 159 3.6.5 Diákotthon által szervezett diákotthonon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartás ....... 159 3.6.6 Diákotthoni lakhatás ideje alatt a diákotthonon kívüli tartózkodás során tiltott magatartás ..... 159

4

A DIÁKOTTHON HELYISÉGEINEK ÉS TERÜLETÉNEK HASZNÁLATA ......................................................... 160 4.1 4.2

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁS ........................................................................................................................ 160 VAGYONVÉDELEM................................................................................................................................... 161

5

EGÉSZSÉGVÉDELEM ............................................................................................................................. 161

6

BALESETVÉDELEM ................................................................................................................................ 161

7

HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE ............................................................................................ 162

8

A TÉRÍTÉSI DÍJRA ÉS TANDÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................................................................... 162 9

A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ..................................................................... 162

147

1.Bevezető rendelkezések 1.1.Az intézmény adatai ▪ neve: Általános Iskola, EGYMI, Diákotthon és Gyermekotthon ▪ székhelye: 1089 Budapest, Diószeghy Sámuel u. 25. ▪ telephely: 1098 Budapest, Friss u. 2. ▪ alapító szerve: Budapest Főváros Önkormányzata ▪ felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése A házirend a diákotthon diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint a diákotthon munkarendjét. Betartása és betartatása a diákotthon minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. A Házirend hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek a diákotthon területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A Házirend előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken, a rendezvény ideje alatt. Hatálybalépés:a diákotthoni házirend a nevelőtestület által történő elfogadással és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. A házirendet: ▪ a diákotthon igazgatója készíti el, ▪ és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. Ezen házirend ▪ a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény; ▪ a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; ▪ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; ▪ a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; ▪ a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.222.) OM rendelet, 148

▪ a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet. ▪ a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény, ▪ a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet, ▪ a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet, ▪ a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 5/1997.(II.14.) Főv. Kgy. rendelet, ▪ a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény ▪ továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései és pedagógiai programja alapján készült. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló diákotthon belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra, szülőkre egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más diákotthoni dolgozóknak is alkalmazni kell. A házirend előírásai kiterjednek a diákotthon foglalkozási időn kívül szervezett programjaira, valamint az intézmény területén kívüli rendezvényekre (hétvégi programok, táborok, kirándulások, egyéb rendezvények), melyeket a pedagógiai program alapján az intézmény szervez, és amelyeken az intézmény látja el a gyermekek felügyeletét. A házirend a fenntartó jóváhagyásával lép életbe és visszavonásig, illetve módosításáig érvényes. A diákotthoni nevelőtanárok minden tanév első tanítási napján kötelesek megismertetni tanítványaikkal (képességeiknek megfelelően) a házirend szövegét, valamint azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie.

149

A házirend egy-egy példány megtekinthető: a diákotthon portáján a diákotthon vezetőjénél minden hálóteremben A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet a diákotthon igazgatóhelyettesétől és a nevelőktől előre egyeztetett időpontban. 1.2.

A tanulók közösségei

1.2.1. Csoportok

Diákotthoni tanulócsoportok: a délutáni szakszerű foglalkozásokat – az iskolai tananyagra támaszkodva- osztály csoportokban végzik kollégáink. Vezetőik a diákotthoni nevelőtanárok A hálóközösségek csoportot alkotnak. 1.2.2. Véleményezési jog gyakorlása szerinti csoport

A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a diákotthoni létszám 25%-a minősül. 1.2.3. Diákönkormányzat

A diákönkormányzat javaslatot ad a játékok beszerzéséhez, illetve a kirándulások helyszínének kiválasztásához, kulturális programokhoz.

1.3.

Felvétel a diákotthonba

1.3.1. Általános szabályok

Intézményünk diákotthoni férőhelyet-, ellátást, gyógypedagógiai nevelést biztosít a hozzánk járó gyerekeknek. Kollégiumi férőhelyünk 40 fő. ▪ Diákotthonba való felvételhez az intézmény igazgatójához írásos kérelmet nyújtanak be a szülők. ▪ Követelmény, hogy a gyermek iskolánk beírt tanulója legyen. ▪ Rendelkeznie kell érvényes, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakértői véleménnyel, melyben a középsúlyos értelmi fogyatékosságot megjelölik.

150

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Rendelkeznünk kell üres, nemének megfelelő férőhellyel. A diákotthonba az elhelyezés jelentkezési sorrendbe történik. A diákotthonba csak tanév (szorgalmi idő) ideje alatt tartózkodhat a tanuló. A tanév során a hétvégi hazautazás nem kötelező. A szülő gondoskodik arról, hogy a diákotthonban elegendő mennyiségű, életkorának és évszaknak megfelelő ruhaneművel rendelkezzék a tanuló. A tanulók ruháit tartós jelöléssel kell ellátni, s leltár szerint átadni a gyermekfelügyelőknek. A jelöletlen ruhákért nem tudunk felelősséget vállalni.

2.Jogok és kötelességek 2.1.

Tanulói jogok ▪ Kollégiumi tanulóink a tanulói jogviszonnyal járó jogokat a beiratkozás napjától gyakorolhatják. ▪

2.2.

Tanulóink jogait a többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10 -11. (1) §-a tartalmazza.

Tanulói kötelességek ▪ betartsa a diákotthoni házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, ▪ segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, ▪ azonnal jelentse a legközelebbi felnőttnek ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve rendkívüli eseményt vagy balesetet észlel, ▪ rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa a felnőtt utasításait, ▪ a diákotthonba tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, ▪ A tanulók az ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. ▪ Elvárjuk tanulóinktól, hogy társaikkal, tanáraikkal, a diákotthon valamennyi dolgozójával és vendégeivel szemben kulturáltan 151

viselkedjenek, a napszaknak megfelelő illő köszöntéssel üdvözöljék a felnőtteket. 2.3.Tanulók és szülők tájékoztatása-jogok gyakorlása ▪ A tanulókat a diákotthon életéről, az aktuális tennivalókról a nevelők folyamatosan, illetve a diákotthoni igazgató alkalmanként tájékoztatja. ▪ A szülőket az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról: a diákotthon vezetője az összevont szülői értekezlet alkalmával, illetve szükség szerint egyéb módon (telefon, levél, egyéni megbeszélés, üzenő füzet) tájékoztatja. ▪ A szülői értekezletek időpontjait az éves munkaterv rögzíti. Az aktuális időpontról a szülők legalább egy héttel előre értesülnek az intézmény portáján kifüggesztve. ▪ Intézményünknél alkalmazásban álló pedagógusoknak előre meghatározott fogadóórájuk nincs. Előre egyeztetett időpontban a szülőknek lehetőségük van a tanulókkal kapcsolatos problémák megbeszélésére. ▪ A szülők joga, hogy gyermekük fejlődéséről, magatartásáról rendszeresen tájékozódjanak, neveléséhez segítséget, tanácsot kapjanak. ▪ A diákotthonba beiratkozott tanulók a Közigazgatási törvény 11.§ (1) bekezdése a)-d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől ( tanévnyitó) gyakorolhatják. ▪ Sérelem esetén a diákotthon tanulója – kiskorú esetén törvényes képviselője – a nevelőjétől, illetve a diákotthon vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. ▪ A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat és kéréseiket szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőjük útján közölhetik az intézmény igazgatóságával és nevelőivel. Írásbeli beadványukra legkésőbb 10 napon belül írásbeli választ kell kapniuk. Amennyiben a válasszal érdemben nem értenek egyet vagy számukra elfogadhatatlan, panasszal élhetnek az intézmény fenntartójánál.

152

▪ A tanulók kéréseikkel, véleményükkel, javaslataikkal szóban v. írásban naponta 8-17 óra között fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez vagy helyetteséhez. 2.4.Tanulók véleménynyilvánításának formái ▪ A tanulók véleményükkel, kérdéseikkel, aktuális problémáikkal a nevelőtanárokat kereshetik meg. Amennyiben a nevelőtanárok nem tudnak segíteni, az igazgatóhoz vagy az igazgatóhelyettesekhez fordulhatnak a tanulók. ▪ Egy osztály, tanulócsoport egészét érintő problémával, javaslattal a csoport választott képviselője fordulhat az iskola igazgatójához minden tanítási napon 800 – 1600 óra között.

3.A kollégium munkarendje 3.1.Délutáni foglalkozások meghatározása 3.1.1.Tanórán kívüli foglalkozás

Az intézmény a következő tanórán kívüli foglalkozásokra nyújt lehetőséget: 

Tanítás nélküli munkanapon ügyelet biztosítása



Diákétkeztetés



Tehetséggondozó foglalkozások



Felzárkóztató és egyéni foglalkozások



Versenyek, vetélkedők, bemutatók (a tehetséges tanulók

továbbfejlesztését segítik) 

Múzeum, színház és mozi látogatás



Könyvtár



Hit- és vallásoktatás



Diákkörök létrehozásának rendje:  Diákotthoni sportkör

153

 Szakkörök (az egyéni képességfejlesztést szolgálják) A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulói jelentkezés – a felzárkóztató és egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. Az érdeklődési körnek megfelelően lehet választani szakköri és sportköri foglalkozások közül. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. 3.1.2.Diákotthoni csoportfoglalkozások

Az intézmény a következő diákotthoni foglalkozásokra nyújt lehetőséget: 

készségfejlesztés



mozgás-játék



szervezett szabadidő foglalkozás



önkiszolgálás



külső programok



egyéni fejlesztés

3.2.Diákotthoni napirend ▪ 600 Ébresztés, reggeli teendők végzése, - mosakodás, személyi higiéné, öltözködés, hálók rendje, ▪ 700 Reggeli ( fiúk ) ▪ 720 Reggeli (lányok ) ▪ (a kollégiumból az iskolába iskolabusz viszi azokat a tanulókat, akik fogyatékosságuk miatt gyalogosan nem tudnak közlekedni. A buszban utazó gyerekek névsorát a diákotthon igazgatóhelyettes állítja össze. ) ▪ 1210-1415 Ebéd ▪ 1415-1535 Szervezett szabadidős tevékenységek, egyéni fejlesztések ▪ 1535 Délutáni foglalkozások (készségfejlesztés, mozgás-játék, önkiszolgálás, tankonyha, külső programok, szakkörök, fakultatív programok) ▪ 1615 Iskolabusz indulása (alsós) ▪ 1645; 1715 Iskolabusz indulása (felsős) ▪ 1800 Vacsora I.

154

▪ 1820 Vacsora II. ▪ 1840 Esti teendők, fürdés, testápolás, egyéni esti foglalkozás, szabadidős tevékenységek a hálókban (irányítással). ▪ 2000 Villanyoltás a kicsiknél. ▪ 2100 Villanyoltás a nagyoknál. ▪ 2000- Éjszakai éber ügyelet, melyet két éjszakás lát el. ▪ 0600 3.3.A délutáni foglalkozások rendjének szabályozása 3.3.1.A foglalkozások szüneteiben

▪ Szünetekben a tanár rendelkezéseit be kell tartani. ▪ Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a tankonyha, barkácsműhely, tornaterem), jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak. ▪ A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. ▪ A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. ▪ Tűz esetén, riasztásra a tűzriadó terv szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején a diákotthoni nevelők ismertetik tanítványaikkal. ▪ A vezetők a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tartózkodnak a diákotthonban. 3.3.2.A foglalkozások ideje alatt

▪ A foglalkozások ideje alatt vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló. ▪ Gyermeket és gyermekcsoportot nem lehet felügyelet nélkül hagyni. Amennyiben a foglalkozást tartó pedagógus a becsengetést követően nem érkezik meg, az asszisztens jelzi az igazgatóhelyettesnek. ▪ A tanítási óra ideje alatt a folyosón szolgálatot teljesítő gyermekfelügyelők tevékenységükkel nem zavarhatják a tanítást. (pl. mobiltelefon, rádió hallgatás stb.) ▪ Foglalkozási időben soron kívüli látogatást kivételes esetben engedélyezünk. ▪ Tanszereket- és taneszközöket térítésmentesen biztosítjuk tanulóink számára. Félévenként a taneszköz igényt a nevelőtanárok jelzik. 155

3.3.3.Egyéb szabályozás

▪ 1800 –tól 1930-ig gyermekfelügyelők vigyáznak a kollégiumban lakó gyerekekre. 19.30-tól az éjszakás gyermekfelügyelők veszik át a gyermekeket, aláírásukkal igazolva a létszámot. ▪ A szülők, látogatók az intézmény helyiségeibe csak engedéllyel léphetnek. 3.4.Távolmaradás engedélyezése, betegség igazolása, késés ▪ Indokolt esetben a tanulót a foglalkozásokról szülő, illetve törvényes képviselő, igazgató, nevelők, gyermekorvos, pszichológus, hivatalos szervek kérhetik el. ▪ A tanulók az intézményt vezetői engedéllyel hagyhatják el. Gyermekcsoport távozása esetén a portán elhelyezett „kilépő” füzetbe a kísérőnek be kell jegyezni:  a kilépés időpontját és célját,  a gyermek és kísérőjének nevét,  visszaérkezés várható időpontját. ▪ Betegség után mindig szükséges az orvosi igazolás, hogy egészséges és közösségbe mehet. ▪ A hiányzás első napján a szülő/gondviselő köteles értesíteni az iskola titkárságát a hiányzás okáról és várható időtartamáról. ▪ Késés  tanulóink állapota miatt a késve érkezés nem minősül késésnek.  napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! 3.5.Látogatás, távozás-visszaérkezés szabályozása ▪ A diákotthonban a látogatási idő pénteken 14-18 h-ig, munkaszüneti napokon 10-18 h-ig tart. ▪ Foglalkozási időben soron kívüli látogatást kivételes esetben engedélyezünk. ▪ A látogatókat az ügyeletes kíséri a kijelölt terembe, illetve az intézmény kertjébe. ▪ A tanuló a diákotthon területét csak igazgatói vagy helyettesi engedéllyel hagyhatja el.

156

▪ Gyermeket csak józan állapotban lévő szülőnek, felnőtt hozzátartozónak, ismert megbízottnak lehet kiadni, ezért a mindenkori ügyeletes a felelős. ▪ A diákotthonból pénteken a tanórák után lehet hazautazni és vasárnap 14 -18 h-ig kell visszaérkezni. Ettől az időponttól való eltérés igazgatói engedéllyel lehetséges. ▪ A szülő a portán lévő füzetben aláírásával igazolja gyermeke elvitelét és vissza hozatalát. ▪ Ha beteg volt a gyermek, akkor a szülő kötelessége orvosi igazolással bizonyítani, hogy a gyermeke meggyógyult. Az igazoláson fel kell tüntetni, hogy „egészséges, közösségbe mehet” a gyermek. ▪ A nyári szünetről való visszaérkezéskor szükséges az orvosi igazolás, mely tartalmazza, hogy a gyermek egészséges, közösségbe mehet. ▪ Diákotthonból való távozás, hazautazás csak szülő, törvényes képviselő vagy ismert megbízott kíséretében történhet. ▪ A szülők csak év elején illetve év végén mehetnek fel a hálókba, más rendkívüli esetben igazgatói vagy diákotthoni igh. engedéllyel tartózkodhatnak a hálókban. 3.6.Diákotthoni tanulói magatartás 3.6.1.Általános szabályok

▪ A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. ▪ Tűz esetén, riasztásra a tűzriadó terv szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején a diákotthoni nevelők ismertetik tanítványaikkal. ▪ Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után a kollégium udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon ▪ A diákotthon területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Szülő kérésére –felelősségvállalás nélkül- az igazgató kivételt tehet. ▪ A tanulók 200 Ft-nál több készpénzt nem tarthatnak maguknál. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. ▪ A szándékos károkozásért a tanuló fegyelmileg felelős. ▪ A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik önállóan.

157

▪ A diákotthonban, továbbá a diákotthonon kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. ▪ A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik. ▪ A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. ▪ A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. ▪ Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék. ▪ Épületen belül a nyílt láng használata tilos, dohányozni csak a kijelölt helyen a 18 éven felüli diákoknak lehet. 3.6.2. Jutalmazás

▪ Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját - képességeihez mértenkiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul a diákotthon jó hírnevének megőrzéséhez – a diákotthon dicséretben részesíti, jutalmazza.

▪

A tanulók jutalmazásának formái:  Egyéni Nevelőtanári dicséret Nevelőtestületi dicséret:

könyvjutalom tárgyjutalom oklevél

 Csoportos Kirándulás Külső programok ▪ A jutalmazásra javaslatot tehet a nevelőtanár, gyermekfelügyelő ,illetve a gyermekkel közvetlen kapcsolatban álló intézményi dolgozó 3.6.3. A tanuló fegyelmi felelőssége

▪ Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

158

 Kedvenc foglalatosságtól való eltiltás.  Külső programoktól való eltiltás.  Hazautazás fegyelmi vétség esetén sem tiltható meg. ▪ A fegyelmező intézkedés célja: A nem kívánt magatartási formák helyes irányba terelése, figyelembe véve a gyermek értelmi és pszichikai állapotát. 3.6.4. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás biztosítása

▪ a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően egyeztető eljárásra van lehetőség, amennyiben a kollégiumi szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen kezdeményezi ▪ az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 3.6.5. Diákotthon által szervezett diákotthonon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartás

▪ tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása, ▪ tilos a szándékos rongálás, ▪ tilos mások értékeinek eltulajdonítása, ▪ a kiskorúak az intézményen kívül sem dohányozhatnak, ▪ nagykorúak az intézményen kívül csak a kijelölt helyen dohányozhatnak. 3.6.6. Diákotthoni lakhatás ideje alatt a diákotthonon kívüli tartózkodás során tiltott magatartás

▪ tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása, ▪ tilos a szándékos rongálás, ▪ tilos mások értékeinek eltulajdonítása, ▪ a kiskorúak az intézményen kívül sem dohányozhatnak, ▪ nagykorúak az intézményen kívül csak a kijelölt helyen dohányozhatnak.

159

4.A diákotthon helyiségeinek és területének használata 4.1.Általános szabályozás ▪ Az intézmény technikai, audiovizuális eszközei csak felnőtt engedélyével, illetve felügyeletével használhatók. Az egyes helyiségekben található eszközök, felszerelési tárgyak csak tanári engedéllyel vihetők át más helyiségekbe. A diákotthon épületéből felszereléseket csak az igazgató írásos engedélyével lehet kivinni. ▪ A diákotthoni könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket minden tanév elején ismerhetik meg a diákok. A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként! ▪ A gyermekekkel foglalkozó munkatársak mobiltelefont a foglalkozások szünetében használhatnak. Foglalkozásokon mobiltelefont használni tilos. ▪ A tanulók által okozott szándékos szennyeződés eltakarítására a tanulók kötelezhetők. ▪ A talált tárgyakat a lehető legrövidebb időn belül az irodában vagy a portán kell leadni a lelőhely és az idő megjelölésével. ▪

A helyiségeket használaton kívül zárva kell tartani.

▪

Foglalkozások alatt, a termeket nem szabad bezárni.

▪

Éjszaka a hálószobák bezárása tilos.

▪ Az udvari kapukat és a bejárati ajtókat védelmében- csukott állapotban kell tartani.

–gyermekek

▪ Szülők, látogatók, csak vezetői engedéllyel tartózkodhatnak a tantermekben, helyiségekben. ▪

Kerékpározni, csak a kijelölt útvonalon és irányban lehet.

▪

Labdázni a sportudvarban szabad.

▪ Az intézmény területére gépkocsival behajtani, illetve ott parkolni csak igazgatói engedéllyel, saját felelősségre lehet.

160

4.2.Vagyonvédelem ▪ A tanuló köteles a diákotthon vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, állagát megóvni.

5.Egészségvédelem ▪ A tanulók részére folyamatos egészségügyi ellátásról gyermekorvos, pszichiáter, védőnő és ápolónők gondoskodnak. ▪ Minden gyermek kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Ennek érdekében képességeinek megfelelő szinten el kell sajátítania az egészséget és biztonságot, védő ismeretekeket. A gyakorlati alkalmazás során jelentenie kell a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy alkalmazottnak, ha veszélyeztető állapotot észlel vagy megsérült. ▪ Váltócipő használata a gyermek és az intézmény higiénéjének megtartása érdekében mindenki számára kötelező. ▪ Balesetvédelmi szempontból a növendékek papucsot nem használhatnak. ▪ Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata a tanulók biztonságának és balesetmentes életének biztosítása. A baleset jelzése, az orvos és a felelős vezető felé minden felnőtt számára kötelező.

6.Balesetvédelem ▪ Minden tanulónak a tanév megkezdésekor balesettűzvédelemi oktatáson kell részt vennie.

és

▪ A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni a diákotthon valamely felnőtt dolgozójának. ▪ Rendkívüli esemény (tűz) esetén pontosan tartsa be a diákotthon felnőtt dolgozóinak utasításait.

161

7.Hivatalos ügyek intézésének rendje ▪ A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel a nevelőtanárhoz fordulhatnak. ▪ A nevelőtanári hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, a nevelőtanár véleményét meghallgatva. ▪ Tanulók és a szülők a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, 8.00 – 16.00 óra között kereshetik fel. ▪ A diákotthoni csoport több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.

8.A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok ▪ Az étkezési díjat a szülők havonta, 5-ig a gazdasági irodán fizetik. A tartozás és a túlfizetés a következő havi befizetéskor kerül jóváírásra. A rászoruló tanulók részére az étkezési támogatás igénylésében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyújt segítséget. ▪ Ha a gyermek távol marad az intézményből, a hozzátartozó támogatottság esetén is –köteles a hiányzást jelezni, legkésőbb aznap 9 h-ig lemondani az étkezést. ▪ Ha a diákotthonban marad hétvégén vagy ünnepnapon a tanuló, a szülő kötelessége az utolsó tanítási napot megelőző nap 9-ig a gyermeke hétvégi étkezését megrendelni. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a tanulót nem tudjuk hétvégén fogadni, haza kell vinnie.

9.A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei ▪ Az intézményben a taneszközök ingyenesek. Szükség esetén a rászorulókat használt ruhával, s különféle eszközökkel támogatjuk.

162

▪ Kérésre a rászoruló diákokat - alapítványunkkal közösen nyaralási támogatásban részesítjük. ▪ A támogatásnál előnyben részesítjük:  a munkanélküli szülőket,  rossz szociális körülmények között élőket.

Kelt: Budapest, 2010. november 15. _________________________ Lengyel Zoltán igazgató

163

Záró rendelkezések: 3. A diákotthoni házirend hatálybalépése A házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Házirend hatálybalépésével egyidejűleg az előző 2009. június 24. napján jóváhagyott Házirend hatályát veszti. 4. A diákotthoni házirend felülvizsgálata Az diákotthoni házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az iskolai házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2010. november 15.

Lengyel Zoltán sk. igazgató

164

GYERMEKOTTHONI HÁZIREND

165

Az intézmény adatai: neve: Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon székhelye: 1089 Budapest, Diószeghy Sámuel utca 25. telephely: 1098 Budapest, Friss u. 2. alapító szerve: Budapest Főváros Önkormányzata felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése A házirend a gyermekotthon lakóinak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint a gyermekotthon munkarendjét. Betartása és betartatása a gyermekotthon minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirendet az igazgató a nevelőtestület véleményének figyelembevételével és az érdekképviseleti fórum egyetértésével készíti el, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet; a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 5/1997. (II. 14.) Főv. Kgy. rendelet; a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény;

166

az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezése, az iskolai pedagógiai programja alapján készült; a gyermekotthon sajátos nevelési igényű (középsúlyos értelmi fogyatékos), tanköteles korú gyermekek, illetve utógondozásban részesülő fiatalok ellátását biztosítja; a Házirend hatálya kiterjed az ellátott gyermekekre, fiatalokra, a gyermekotthon dolgozóira és mindenkire, aki bármilyen okból az intézmény területén tartózkodik; a gyermekotthonban 8 fő alkot egy csoportot; a csoportok napirendjüket, s az ebből adódó feladatokat saját maguk határozzák meg, figyelembe véve a hétköznapok és a pihenőnapok, ünnepnapok elfoglaltságát; a gyermekotthon élő gyermek, fiatal tisztelje társait, az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, tartsa tiszteletben méltóságukat, jogaikat ne sértse; védje saját és társai testi épségét, ezért t i l o s a kábítószer- és az alkoholfogyasztás, dohányzás; dohányzás csak a nagykorúaknak – a kijelölt helyen engedélyezett; szabadidejét úgy töltse el, hogy tevékenységével másokat ne zavarjon; a gyermek, fiatal köteles jelenteni a felnőttnek, ha veszélyhelyzetet, illetve rendkívüli eseményt, vagy balesetet észlel; jutalmazni, figyelmeztetni – az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottakkal összhangban – csak egyénenként a gyermek értelmi képességeinek, aktuális pszichés állapotának figyelembevételével lehet;

167

intézményünkben a látogatási idő pénteken: 14.00-18.00 h-ig, munkaszüneti napokon: 10.00-18.00 h-ig tart; a szorgalmi időben a tanulók pénteken 13.00 h-tól hétfőn reggel 08.00 h-ig lehetnek távol. A tanulók hosszabb időre csak felnőtt hozzátartozó felügyeletével távozhatnak; gyermeket csak józan hozzátartozónak lehet kiadni;

állapotban

lévő

szülőnek,

panasszal közvetlenül a nevelőhöz, az intézmény igazgatójához, helyetteseihez, az Érdekképviseleti Fórumhoz, valamint a TEGYESZ gyermekjogi képviselőhöz lehet fordulni az ellátást érintő kifogások, gyermeki jogok sérelme és a dolgozói kötelezettségszegés esetén; személyesen 08.00-17.00 között, egyéb időben telefonon fordulhatnak az intézmény igazgatójához és helyetteseihez; Az Érdekképviseleti Fórum szükség szerint ülésezik, látja feladatait, illetve a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott esetekben ülésezik, illetve gyakorolja az egyetértési és a véleménynyilvánítási jogát.

168

Záró rendelkezések: 5. A gyermekotthoni házirend hatálybalépése A gyermekotthoni 2009. év ………………hó …..napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált gyermekotthoni házirend hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszi a 2005. március 25. napján készített (előző) gyermekotthoni házirend. 6. A gyermekotthoni házirend felülvizsgálata A gyermekotthoni házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A gyermekotthoni házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. B u d a p e s t , 2009. február 12. Lengyel Zoltán igazgató

169