SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2011.

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE I.

Bevezetés

1. A SZMSZ célja, tartalma A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait, valamint hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott gazdasági szervezetben. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

2008.évi CV. tv. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról, 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról, 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, (hatálybalépésétől a 2009. évi CXX. törvény.) 2000. évi C. törvény a számvitelről, 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről, 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a különleges adatok nyilvánosságáról 292/2009. (XII.19.) Korm. r. az államháztartás működési rendjéről, 249/2000. (XII.24.) Korm. r. az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, 193/2003.(XI.26.) Korm. r. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed a gazdasági szervezettel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek a szervezet területére, használják helyiségeit, létesítményeit.


1. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE A SZMSZ előírásai érvényesek a szervezet területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint a szervezet által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. II. Szervezeti alapadatok 1. Szervezeti azonosítók név: Építőipari TISZK Gazdasági Szervezete székhely 1087 Budapest, Mosonyi utca 6. telephely --Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest, V., Városház u. 9-11. e) Az intézmény fenntartója: Budapest Város Közgyűlése Budapest, V., Városház u. 9-11. f) Az intézmény működési köre: Budapest g) Az intézmény besorolása: - közfeladatot ellátó szervezet - önálló jogi személy - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv h) Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: 1301/2011.(V.25.) i) Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 793852 j) Alapító okirat kelte: 2011. június 28. k) Alapító okirat száma: 1301/2011.(V.25.) Főv. Kgy. l) Az alapítás időpontja: 2011. július 1. m) Adószám: 15793858-2-42 n) Bankszámlaszám: 11784009-15793858-00000000 Főszámla 11784009- 15793858-02130000 TÁMOP Unios számla 11784009- 15793858-10010000 Szakképzési támogatás 11751841- 00140883 EUR devizaszámla o) Adóalanyiság: az intézmény ÁFA alany p) PIR azonosító: 793852 q) KSH azonosító: 15793858-8411-322-01 a) b) c) d)

2. A szervezet tevékenységei a) A szervezet alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: 841116 Önkormányzati, valamint többcélú intézményeket ellátó, kisegítő szolgálatai

kistérségi

társulási

A költségvetési szerv az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően az alábbi szakmai alapfeladatként meghatározott közszolgáltató tevékenységet látja el: 692000-1 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 811000-1 Építményüzemeltetés


2. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE b) További szakfeladatok, szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységei (a költségvetési szervhez rendelt önállóan működő intézményeket érintően) Az intézmény az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően az alábbi, alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból – nem haszonszerzés céljából az alábbi tevékenységet látja el: 479909-2 Egyéb nem bolti, nem piaci kereskedelem 552001-2 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559099-2 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 561000-2 Éttermi, mozgó vendéglátás 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 562920-2 Egyéb vendéglátás 581100-2 Könyvkiadás 581400-2 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900-2 Egyéb kiadói tevékenység 682001-2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 773000-2 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 843043-2 Egészségbiztosítási egyéb pénzbeli ellátások finanszírozása 855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856011-2 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856091-2 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 889943-2 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások 900400-2 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 910121-2 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123-2 Könyvtári szolgáltatások 931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása A kisegítő, kiegészítő tevékenység kapacitása az alaptevékenységhez kapcsolódóan az intézmény rendelkezésére áll. E tevékenységet a csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával intézményünk nem nyereségszerzés céljából végzi. A kisegítő tevékenység keretében végzett tevékenység vállalkozásszerűen nem működtethető. (Ámr.12.§. (11) bek. A kiegészítő, kisegítő tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termékelőállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat is. Kisegítő tevékenység esetében a bevételnek fedeznie kell az amortizációt is. (Áht. 92.§)


3. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE A termék, szolgáltatás ellenértékének a meghatározásához ki kell számolni az önköltségét. Az önköltségszámítás módját az Önköltség-számítási szabályzatban kell rögzíteni. A kiegészítő, kisegítő tevékenység keretében végzett szolgáltatásra, termék-előállításra szerződés kell kötni. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg. A szerződésnek legalább tartalmaznia kell: - a szerződő felek megnevezését, székhelyét, egyéb azonosító adatait, - a szerződés tárgyát (szakmai, műszaki tartalom), - a teljesítési feltételeket (szakmai, műszaki teljesítés időpontja), - a teljesítés igazolásának módját, - a késedelmes, hibás teljesítés jogkövetkezményeit, - a fizetési feltételeket (összeg, időpont), - a szerződéskötésre jogosultak aláírását, Az intézményvezető felelős a kiegészítő, kisegítő tevékenység gazdaságos, hatékony és eredményes működéséért. c) Vállalkozási tevékenység (a költségvetési szervhez rendelt önállóan működő intézményeket érintően) Vállalkozási tevékenységből származó bevétel a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyítva 50%-os mértéket érhet el. 682002-4 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 855931-4 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932-4 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933-4 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935-4 Szakmai továbbképzések 855937-4 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856099-4 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység A vállalkozási tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termékelőállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt is. A termék, szolgáltatás ellenértékének meghatározásához ki kell számolni annak önköltségét. Az önköltségszámítás módját az Önköltség-számítási szabályzat rögzíti. A vállalkozási tevékenység keretében végzett szolgáltatásra, termékelőállításra szerződést kell kötni. A vállalkozási szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg. A vállalkozási szerződésnek legalább tartalmaznia kell: - a szerződő felek megnevezését, székhelyét, egyéb azonosító adatait, - a szerződés tárgyát (szakmai, műszaki tartalom), - a teljesítési feltételeket (szakmai, műszaki teljesítés időpontja), - a teljesítés igazolásának módját, - a késedelmes, hibás teljesítés jogkövetkezményeit,


4. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE - a fizetési feltételeket (összeg, időpont), - a szerződéskötésre jogosultak aláírását, Az intézményvezető felelős a vállalkozási tevékenység gazdaságos, hatékony és eredményes működéséért. Ha a vállalkozási tevékenység összességében veszteségessé válik az intézményvezető köteles azt az irányító szerv részére azonnal jelenteni. III. Szervezeti felépítés 1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. A szervezet dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a szervezet igazgatója alkalmazza. Engedélyezett létszám: 91 fő 2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek megnevezése, főbb feladatai A csoportvezetők közvetve az igazgató, közvetlenül az igazgatóhelyettes irányítása és ellenőrzése alatt végzik munkájukat. a) Pénzügyi – számviteli csoport: A pénzügyi-számviteli csoport ellátja az intézmény működésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat, melyet a fenntartó által biztosított normatív támogatásból és egyéb bevételek felhasználását és elszámolását is jelenti. A mindenkori jogszabályi előírásoknak, a fenntartó utasításainak megfelelően végzi tevékenységét, szervezi az intézmény gazdasági, pénzügyi munkáját. Kialakítja és folyamatosan ellátja az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási rendszerét. A csoportnak kell ellátnia a költségvetési tervezéssel, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a vagyon kezelésével, a beszámolással, a könyvvezetéssel, az előírt adatszolgáltatással és a folyamatba épített ellenőrzési kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat. b) Műszaki csoport feladatai: A műszaki csoport biztosítja az intézményüzemeltetéssel, a műszaki és gondnoki teendőkkel kapcsolatos feladatokat. A műszaki csoport biztosítja az épületek, berendezések üzemképes állapotát, folyamatos karbantartását, tisztán tartását.


5. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE c) Munka- és bérügyi feladatokat ellátók feladatai: Közalkalmazotti jogviszonnyal és egyéb foglalkoztatásokkal kapcsolatos munkaügyi, személyügyi és bérügyi feladatok ellátása helyben és a Magyar Államkincstáron keresztül. Közvetve az igazgató, közvetlenül az igazgatóhelyettes irányítása és ellenőrzése alatt végzik munkájukat. 3. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladataikat a munkaköri leírások alapján végzik. A munkaköri leírások az Ügyrend mellékletét képezik. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: − az igazgató az igazgatóhelyettes − az igazgatóhelyettes a beosztott dolgozók esetében, − az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője a hozzá tartozó dolgozók esetében 4. Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskör, a hatáskörök gyakorlásának módja, a helyettesítés rendje, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályok A feladatokat a névre szóló munkaköri leírások részletesen tartalmazzák a hatáskör, a hatáskörök gyakorlásának módja, a helyettesítés rendje, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályok előírásaival együtt. 4.1. Intézményvezető (igazgató) feladat és hatásköre − vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, − felelős az intézmény vállalkozási tevékenységének gazdaságosságáért, eredményességéért, − biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, − képviseli az intézményt külső szervek előtt, − tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, − gyakorolja a munkáltatói jogokat, − az igazgatóhelyettes tartós vagy átmeneti akadályoztatása esetén haladéktalanul gondoskodik helyettesítéséről, az igazgatóhelyettesi álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről, − az igazgatóhelyettes álláshelyének betöltéséig tartó átmeneti időszakra írásban, megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki az igazgatóhelyettesi feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

6. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE − ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, − megszervezi az intézmény belső ellenőrzését, − felelős a belső kontroll rendszer működéséért, − elkészíti (elkészítteti) az intézmény SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá az intézmény működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket, − kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, − kapcsolatot tart nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel, − támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, − folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját. 4.2. Igazgatóhelyettes feladat és hatásköre − irányítja és ellenőrzi a csoportok munkáját, valamint a munka- és bérügyi dolgozókat, − az intézmény vezetőjének helyettese, − iránymutatást ad az intézményhez rendelt más költségvetési szervhez kihelyezett gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak, − felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért, − ellenőrzi és jóváhagyja az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról, − gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az intézményvezető kötelezettségvállalása, utalványozása esetén, − ellenjegyzése (vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése) nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő, − kialakítja az anyag és eszközgazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja az intézmény anyag és eszközellátását, − kialakítja és szervezi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét, − kétévente köteles a belső kontroll rendszer témakörében a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. 4.3. Pénzügyi-számviteli csoportvezető: − szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoport munkáját, − a csoport szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek, illetve a felügyelettel megbízott igazgatóhelyettesnek, − segíti az intézményvezető pénzügyi-számviteli feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat. 4.4. Műszaki vezető: − elvégzi a gazdasági szervezet épületeinek műszaki felügyeletét, − véleményezi a gyakorlati oktatás anyagigényléseit,


7. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE − segíti az igazgató munkáját a műszaki jellegű döntésekben, − elkészíti a műszaki jellegű jelentéseket, beszámolókat, − az éves karbantartási, beruházási és közbeszerzési terveket összeállítja és felülvizsgálatra bemutatja az igazgatóhelyettesnek, − a karbantartási, nagyjavítási, felújítási munkákat folyamatosan figyelemmel kíséri, folyamatosan naplóban rögzíti észrevételeit, − a műszaki jellegű számlák tekintetében szakmai teljesítésigazolást végez 4.5. Főkönyvi könyvelő: − a könyvvezetés során gondoskodik a gazdasági események folyamatos és naprakész nyilvántartásról a számítógépes program segítségével − a banki és pénztárbizonylatok, gazdasági események számlaösszefüggéseinek kijelölése, kontírozása, könyvelése − elkészíti határidőre a havi, negyedéves, éves jelentéseket 4.6. Analitikus könyvelő − vezeti a kötelezettségvállalás-nyilvántartást és folyószámla nyilvántartást − végzi a főkönyvhöz tartozó, azzal megegyező egyes analitikus nyilvántartásokat (pl. bevételi előírás, szakképzési hozzájárulás, stb.) − feladást készít főkönyv felé negyedévenként a készlet és tárgyi eszközök értékében bekövetkezett változásokról 4.7. Vagyonnyilvántartó − az intézmény vagyonáról nyilvántartást vezet napra készen − kezeli a nagy értékű, illetve kis értékű vagyontárgyak leltárfelelősönkénti kimutatását − vezeti és figyelemmel kíséri az előirányzatokat 4.8. Gazdasági ügyintéző − az iskoláknál végzi munkáját, mint összekötő − a gazdasági szervezettől ellátmányt vesz fel és a kisebb kifizetésekkel számla ellenében hetente elszámol − a kifizetés előtt gondoskodik a szakmai teljesítés igazolásról, a számlákat tartalmi és számszaki szempontból ellenőrzi 4.9. Munka- és bérügyi előadó − munkáját elsősorban a vonatkozó jogszabályok (Kjt., Mt., Kt., stb.) figyelembevételével végzi − kezeli az IMI programot − végzi a közalkalmazott munkavállalók alkalmaztatásával kapcsolatos teendőket (kinevezés, átsorolás, munkaviszony megszüntetés, stb) − a központi bérszámfejtő hivatallal állandó kapcsolatot tart fenn, intézi a bérszámfejtéssel kapcsolatos ügyeket és jelentéseket (változó bérek, távolmaradás, stb) határidőre − személyi nyilvántartást vezet


8. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE − vezeti és figyelemmel kíséri név szerinti kimutatásban a tárgyév során teljesített túlórákat − rendszeresen vezeti a létszámnyilvántartást, az üres állásokat − az igazgató vagy igazgatóhelyettes kérésére elkészíti a szükséges kimutatásokat, adatszolgáltatást végez 4.10. Pénztáros − kezeli az intézmény házipénztárát, a hozzá tartozó szigorú számadású nyomtatványokat − munkája során az intézmény szabályzatai alapján jár el − a házipénztári pénzkezelést számítógépes programmal látja el − pénztári bevételeknél minden esetben számlát állít ki − gondoskodik a házipénztári pénzkészletről − vizsgálja az alapbizonylatokat számszaki, alaki és formai szempontból 4.11. Gondnok − gondoskodik az intézményüzemeltetéssel, fenntartással és működtetéssel kapcsolatos feladatokról − közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi a takarítást, karbantartást, portaszolgálatot, melegítőkonyhát − biztosítja a hozzá beosztott dolgozók munkavégzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat − gondoskodik az oktatás technikai feltételeiről − gondoskodik az oktatáshoz és üzemeltetéshez szükséges eszközök, anyagok beszerzéséről 4.12. Kézbesítő − továbbítja felelősséggel és titoktartással az intézmény által kiállított dokumentumokat a határidők betartásával − ugyancsak felelősséggel és titoktartással tartozik az intézménybe érkező küldemények tekintetében 4.13. Portai dolgozó − figyelemmel kíséri az épületbe bejövő idegeneket, akiknek nevét feljegyzi az időpont és látogatott személy megnevezésével − kezeli a helyiségek kulcsait gondoskodik azok védelméről − figyelemmel kíséri a portán lévő jelzőberendezéseket − kezeli a telefont 4.14. Konyhai dolgozó − − − −

melegítőkonyhán étel kiszolgálása, ételhulladék gyűjtése, mosogatás konyhai üzem tisztántartása élelmezés-egészségügyi, higiénés szabályok betartása HACCP rendszer követése, végrehajtása


9. oldal


4.15. Karbantartó − köteles a területet rendszeresen végigjárni, hibafelmérést végezni − folyamatosan gondoskodik az épületben levő meghibásodások kijavításáról − naponta karbantartási naplót vezet az elvégzett munkákról 4.16. Takarító − területén a napi szemetelés, takarítás, felmosás, szellőztetés − virágok rendszeres locsolása − berendezési, felszerelési tárgyak tisztántartása, lemosása 4.17. Raktáros − egyszemélyi felelősséggel kezeli a raktárakat 4.18. Anyagbeszerző − a beszerzésekhez ellátmányt, vásárlási előleget vesz fel, melyért anyagi felelősség terheli − a beszerzésekről minden esetben az iskola nevére ÁFÁ-s számlát kér 4.19. Titkársági adminisztrátor − − − − −

beérkező és kimenő iratok kezelése levelek előkészítése, továbbítása jegyzőkönyvvezetés táblázatok, kimutatások készítése elektronikus adattovábbítás

5. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetője a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. 5.1. Az intézményi munka irányítását segítő fórumok: − vezetői értekezlet, − csoport értekezlet, − dolgozói munkaértekezlet. Vezetői értekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de legalább félévente vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vesznek:


10. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE -

igazgató igazgatóhelyettes pénzügyi- számviteli csoportvezető műszaki csoportvezető egyéb meghívottak.

A vezetői értekezlet feladata: - tájékozódás a gazdasági szervezet munkájáról, - az intézmény, aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Csoport értekezlet: A csoportvezető szükség szerint csoportértekezletet tart. A csoportértekezletet a csoport vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi dolgozóját és az intézmény vezetőjét, vagy helyettesét. A műszaki csoport összetettsége miatt az értekezlet történhet tevékenységi körönként vagy intézményenként is. Közalkalmazotti munkaértekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. 5.2. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik.


11. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE 6. Az irányító szerv által a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolása Jelen SZMSZ rendelkezéseit a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv – az irányító szerv által jóváhagyott – együttműködési megállapodásban rögzített munkamegosztás és felelősségvállalás keretei között kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás a 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 16.§. előírásainak figyelembevételével készült a Gazdasági Szervezet és alábbi intézmények között: Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium székhelye: Budapest XVIII., Thököly u. 11.

Építészeti,

Informatikai

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola székhelye: Budapest VIII., Mosonyi u. 6. telephelye:Budapest VIII., Festetics u. 3. Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola székhelye:Budapest XIV., Várna u. 21/b telephelye:Budapest XIV., Öv u. 33. Budapest XIV., Öv u. 31. Budapest XIV., Öv u. 29. Budapest XIV., Pillangó u. 32. IV.

Működés rendje

1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1. A közalkalmazotti jogviszony létrejötte

jogviszony,

munkavégzésre

irányuló

egyéb

A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idejű kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Határozott időre történő kinevezéssel a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint köthető csak közalkalmazotti jogviszony. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. A szerződés megkötésekor figyelembe kell venni az Ámr. 90.§. (6) bekezdésének előírásait is. 1.1.1. A közalkalmazotti vagyonnyilatkozat A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: - intézmény igazgatója - intézmény igazgatóhelyettese - csoportvezetők


12. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE - belső ellenőr A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörökről nyilvántartást kell vezetni. 1.2. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása 1.2.1. Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a kinevezési okiratban kell rögzíteni. Az illetmény kifizetéséről a központosított bérszámfejtő hely gondoskodik. A közalkalmazott a betöltött munkakör függvényében illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. 1.2.1.1.

Vezetői pótlék

A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg, vezetői beosztású közalkalmazott esetén a vezetői pótlék mértéke a jogszabályban meghatározott legmagasabb %. 1.2.1.2.

Címpótlék

Magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény elismerését az intézmény vezetője címek adományozásával ismerheti el. Mértéke a jogszabályban meghatározott legmagasabb %. 1.2.1.3.

Idegennyelv-tudási pótlék

Ha a közalkalmazott, olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv, rendszeres használata szükséges jogosult az idegennyelv-tudási pótlékra, melynek mértékét jogszabály határozza meg. Az idegennyelv-tudást, államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. 1.2.1.4.

Éjszakai pótlék, délutáni pótlék

A pótlékokra való jogosultság és mérték a Mt. szabályai szerint.


13. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE 1.2.2. Nem rendszeres személyi juttatások 1.2.2.1.

Jutalom

A fenntartói, illetve jogszabályi előírások alapján tervezhető és folyósítható. 1.2.2.2.

Kereset-kiegészítés

A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti, amennyiben fedezet rendelkezésre áll. 1.2.2.3.

Megbízási díj

Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor. 1.2.3. Egyéb juttatások Az egyéb juttatások körét a Munkaügyi Szabályzat tartalmazza. 1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban, illetve a munkaköri leírásban foglaltak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.


14. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: − az alkalmazottak személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, − a tanulók, (ellátottak, gondozottak) személyiségi jogaihoz fűződő adatok, − az alkalmazottak (ellátottak, gondozottak) egészségi állapotára vonatkozó adatok, − minden olyan adatközlés, amely az intézmény jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 1.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. 1.5. A munkaidő beosztása A heti munkaidő 40 óra. Az intézményben az általános, hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: - hétfőtől csütörtökig

7.30 órától 16.00 óráig

- pénteken

7.30 órától 13.30 óráig

A fenti munkarendtől a gazdasági szervezethez tartozó iskolák munkarendjéhez igazodva alábbi munkakörökben történik a foglalkoztatás: − takarítók − karbantartók − biztonsági őrök − portaszolgálat A munkaidő beosztásokat személyre szólóan a munkaköri leírások tartalmazzák. 1.6. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. Az alkalmazottak éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani és kiadni. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért munka és - bérügyi ügyintéző felelős.


15. oldal


1.7. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. 1.8. Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról külön szabályzat rendelkezik. 2. Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani. Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni. A saját gépkocsi használat részletes szabályait a Gépjármű üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente felül kell vizsgálni. 3. Kártérítési kötelezettség A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A térítés mértékét az eset összes körülményeinek mérlegelése után az intézményvezető határozza meg. A pénztárost, raktárkezelőket, egyéb pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz vagy árukészlet tekintetében. (leltárhiány) Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Kjt., valamint a Munka Törvénykönyve 172173.§-a az irányadó.


16. oldal


4. Anyagi felelősség A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak saját felelősségére hozhat be munkahelyére (Pl. számítógép, mobiltelefon, stb.). Az intézmény valamennyi dolgozója felelős az intézmény tulajdonában lévő berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért, melyhez anyagi felelősségvállalási nyilatkozat megtétele szükséges. 5. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje 5.1. A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak napi rendszerességgel közvetlen párbeszéd, illetve telefon használat útján 5.2. A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a hozzá rendelt intézményekkel, továbbá fenntartóval személyes megbeszélés, telefon, email, levelezés útján tartja a kapcsolatot. Szakmai társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 6. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést, a kiadmányozás és bélyegzők használatának rendjét az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. 7. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézmény vezetőjének feladata. 7.1. Az Ügyrend A gazdálkodási feladatokat az Ügyrendben meghatározott módon kell végezni. 7.2. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok Az intézményben a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését a 4. számú mellékletben felsorolt belső szabályzatok határozzák meg részletesen.


17. oldal


8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje A gazdasági szervezet saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – az iskolák szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja.

9. Az intézményben végezhető reklámtevékenység Az intézményben reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

10. Belső ellenőrzés 10.1.

A belső ellenőrzés működtetése Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

10.2.

A belő kontrollrendszer Az intézmény vezetője a működés folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni az intézmény belső kontroll rendszerét. Az intézmény vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

11. Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz, bombariadó esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. Az intézmény biztosítást köt, tárgyi eszközeire, készleteire.


18. oldal


V.

Záró rendelkezések

1.

A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2011. év …………………….. hó ………… napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes.

2.

A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

A fenntartó a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadta.

Budapest, 2011. PH.

…………………………………………

Budapest, 2011. november 8. ………………………………………… Kálmán Márta igazgató


19. oldal


Mellékletek

1. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (Ámr. 156. § (3) bek.)

2. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

3. számú melléklet: Szervezeti felépítés

4. számú melléklet: Szabályzatok jegyzéke


20. oldal


1.számú melléklet

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 121. §-a és az Ámr. 145/A. § (5) bekezdése meghatározza, hogy az intézmény vezetőjének ki kell alakítania a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. Az intézkedés alkalmazásában: a) Szabálytalanság: valamely, a b.) pontban definiált szabályba ütköző magatartás, mellyel összefüggésben az adott folyamat eredménye eltér a szabályban, amely az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében az egyes műveletekben fordulhat elő a leírtaktól függetlenül attól, hogy - a cselekményt szándékosan vagy gondatlanul követték-e el, - elkövetése járt-e közvetlen károkozással, - a szabálytalanság nem kívánt következményei utólag korrigálhatók voltak-e. b) Szabály: a költségvetési gazdálkodás terén érvényesülő valamennyi jogszabály, szabvány, belső szabályzat, helyi intézkedés, írásban kiadott utasítás, körlevél, munkaköri leírás, szerződéses kötelezettség, stb. függetlenül attól, hogy a szabály alkalmazójának volt-e tudomása annak létezéséről. c) Szándékosság, gondatlanság: a fogalmakat a Polgári Törvénykönyv, továbbá a Munka Törvénykönyve, valamint a kapcsolódó jogszabályok szerint kell értelmezni. d) Kár, a károkozás mértéke: a szabálytalan cselekménnyel összefüggő, forintban kimutatható összeg. Az összefüggés tényét a Polgári Törvénykönyv, továbbá a Munka Törvénykönyve, valamint a kapcsolódó jogszabályok szerint kell értelmezni. e) A szabálytalanság utólagos korrekciója: a szabálytalanság észlelését követő, annak nem kívánt következményeit maradéktalanul felszámoló cselekmény.


21. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: − a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) − a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)

A szabálytalanság lehet továbbá: - egyedi, illetve rendszeresen ismétlődő.

Egyes eljárások értelmezése a szabálytalanságok során: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt. a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.


22. oldal


Közalkalmazottak esetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény megfelelő rendelkezései határozzák meg a szükséges intézkedéseket. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok elsődlegesen és az intézményvezető felelőssége.

megakadályozása

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény valamennyi dolgozójának felelőssége, hogy: − a jogszabályoknak megfelelő igazgatói intézkedések és belső szabályzatok alapján működjön a szervezet, − a szabályozottságot, illetve az intézkedések betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, − szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. Adott munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki a munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel és szakismeretekkel rendelkezik. A munkatársak kötelesek a munkakörükbe tartozó szabályokat megismerni és a kötelező képzéseken részt venni. A szabálytalanságok megelőzése érdekében a gazdálkodás folyamatait a belső irányítási lehetőségek különféle eszközeivel egyértelműen kell szabályozni. A belső szabályzatok érvényesüléséért az igazgatóhelyettes a felelős.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot és a mellékleteit, valamint a helyi intézkedéseket, belső szabályzatokat naprakészen kell tartani. A szabályok megismeréséért annak készítője a felelős, a szabályzat megfelelő példányszámban való kiosztásával. A megismertetés tényét az iraton dokumentálni kell. A hatályos jogszabályok és intézkedések megismerhetőségét, hozzáférhetőségét az igazgatóhelyettesnek folyamatosan biztosítani kell. A munkaköri leírásokat az igazgatóhelyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá. A munkaköri leírások tudomásul vételét az érintettel dokumentáltan igazoltatni kell. Az irányítás egyéb eszközeivel (szóbeli és írásos utasítások, eljárások, technológiák, stb.) kapcsolatban az intézményvezetőnek olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szereznek azok tartalmáról, s az elvárt magatartásról. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: − megakadályozza a különböző jogszabályokban és intézkedésekben meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)


23. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE − keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. − A szabálytalansággal érintett területeken szerzett tapasztalatok beépítésre kerüljenek a FEUVE rendszerébe. 3. A szabálytalanságok kezelése A gazdasági szervezetben az egyes területeken felmerülő szabálytalanságok kezelése - az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása – az adott terület vezetőjének feladata. Természetesen az ebből adódó feladatok végrehajtását az intézmény vezetője felügyeli és koordinálja. Pénzügyi-számviteli csoport Műszaki csoport

csoportvezető csoportvezető

4. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkatársak és vezetők részéről egyaránt. Ezen kívül az észlelés származhat a mind belső, mind a külső ellenőrzéstől, valamint egyéb külső személytől is. Dokumentumokon alapuló ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetén a hiba kijavítására hiánypótlásra felszólító levél megküldésével kell felhívni a folyamatért felelős szervezeti egységet. Amennyiben a hiánypótlást követően továbbra is súlyos szabálytalanság áll fenn, helyszíni ellenőrzés elrendelését kell kezdeményezni. 4.1. Az intézet valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a közvetlen munkahelyi vezetőjét. Amennyiben a közvetlen vezető az adott ügyben érintett, a dolgozónak az intézmény igazgatóhelyettesét kell értesítenie, szóban vagy írásban. Ha az igazgatóhelyettes megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézmény vezetőjét. Valamennyi felettes és a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén közvetlenül a felügyeleti szerv vezetőjét kell értesíteni. A költségvetési intézet vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 4.2. Az intézmény vezetője észleli a szabálytalanságot


24. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE Az intézmény vezetője illetve az igazgatóhelyettes észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 4.3. Az intézmény belső ellenőre észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az intézetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján; az intézkedési tervet végre kell hajtania. Egy szabálytalanság belső ellenőrzés által történő feltárásakor külön meg kell vizsgálni az alábbiakat: 1. miért nem tárta fel a FEUVE rendszer, 2. amennyiben a FEUVE rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szakterületi vezető miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, 3. ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást, 4. volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot. 4.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A külső szervek ( APEH, munkaügyi, tűzoltósági és egyéb ) ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet az érintett szervezeti egység vezetője köteles az igazgatórészére átadni. Az Állami Számvevőszék és az Európa Unió szerveinek ellenőrzései során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatos minden hatáskör az intézmény igazgatóját illeti meg. A szabálytalanságra vonatkozó intézkedési tervet kell kidolgozni.

megállapítások

alapján

az

intézménynek

4.5. Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot Amennyiben egyéb külső személy (pl. szerződéses ügyfél, társszervezet vagy ügyfél) jelzi a szabálytalanságot, a szervezeti egység vezetőjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően) írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé (amennyiben személye ismert). Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.


25. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE 5. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása, a szabálytalansági vizsgálat lefolytatása A szabálytalanságok mielőbbi észlelésének és kezelhetőségének érdekében minden hivatali szerv és szervezeti egység vezetője a fent hivatkozott jogszabályoknak és a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelő folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszert köteles kialakítani és működtetni. A FEUVE rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adott szervezeti egység működési körébe tartozó valamennyi szabály időszakos ellenőrzését lefedje, illetve képes legyen mind az egyedi, mind a visszatérő szabálytalanságok feltárására és megelőzésére. Szabálytalanságot elsősorban a FEUVE rendszerben kell feltárni, de bármely más munkatárs is észlelhet erre utaló magatartást, eseményt. A tevékenységi körében szabálytalanságot észlelő személy annak tényét vagy közvetlen felettesének (aki erről értesíti az érintett vezetőt), vagy az érintett terület vezetőjének haladéktalanul halaszthatatlan esetben szóban, egyéb esetben írásban jelenteni köteles. Az érintett terület vezetője a bejelentést érdemben köteles vizsgálni, aminek során megerősíti, vagy elutasítja a szabálytalanság tényét, felméri annak következményeit, meghatározza a vélhető felelősök körét, és intézkedik a következmények megszüntetésére. 5/a.

Amennyiben az észlelt szabálytalanság az érintett vezető szerint − szándékos cselekmény következménye, vagy − az intézetnek közvetlen kárt okoz (ide nem értve az adóigazgatásról, a társadalombiztosításról, a nyugellátásról és a Magyar Államkincstárról szóló jogszabályok alapján végrehajtott önellenőrzéseket), vagy − következményei utólag nem korrigálhatók, − úgy a következő minimális adattartalommal a tudomására jutást követő 8 napon belül − írásban köteles értesíteni az intézmény igazgatóját. A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy: 1. mi a szabálytalanság pontos tartalma, 2. milyen normától való eltérésről van szó, 3. elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot, 4. a szabálytalanság mely területet érinti, 5. van-e enyhítő körülmény, 6. a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés keretében merült fel, 7. korrigálható-e a szabálytalanság, 8. pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések, 9. amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket.

A fizetési késedelem miatti kötbérek akkor tartoznak a fenti körbe, ha annak összege meghaladja a számlaérték 1%-át vagy az éves költségvetési törvényben meghatározott "kis összegű követelés" mindenkori értékhatárát.


26. oldal


Az intézmény igazgatója a benyújtott szabálytalansági jelentést, amennyiben indokoltnak tartja, felülvizsgálatra kiadja a belső ellenőrnek, aki felülvizsgálja a vezető által megállapítottak valóságtartalmát, javaslatot tesz az igazgató felé a követendő eljárásra, továbbá a nyilvántartásba történő bevezetésre. Intézményen belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget az intézmny vezetője valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a jogszabályokban előírt korlátok közt korlátlan mértékben csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt képeznek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények, mivel azok vonatkozásában az eljárás megindítása kötelező, valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ott nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség. Az intézmény vezetőjének mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények: 1. kártérítési eljárás, 2. fegyelmi eljárás, 3. szabálysértési eljárás 4. pénzbeni juttatások további felfüggesztése. Az igazgató, illetve az intézményben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetői a rájuk átruházott jogkörnek megfelelően felelősek a szükséges intézkedések végrehajtásáért. A meghatározott vezetők a feladatkörébe tartozó területen észlelt szakmai és gazdálkodási szabálytalanságok megelőzéséért, feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, a felelőségre vonásért, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért felelősek. A költségvetési szerv vezetője dönt a szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben, kártérítési eljárásokban az igazgató vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre felkéri a belső ellenőrt, indokolt esetben külső szakértőt kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A külső szakértő írásbeli nyilatkozatot köteles tenni, hogy a munkája nem ütközik összeférhetetlenségi akadályokba. A jogkövetkezményekről való döntés nem kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a szakterület vezetőjének, a többi esetben az intézet vezetőjének a kötelessége. A szabálytalansági vizsgálat maximális időtartama az 1 hónapot nem haladhatja meg. Amennyiben a rendelkezésre álló határidő kevésnek bizonyul, a vizsgálatot lefolytatónak ezt a tényt – az indok és a javasolt határidő feltüntetésével – jeleznie kell az intézmény vezetőjének.


27. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE A vizsgálat eredménye lehet: 1. annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság, valamint a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés, jelentéktelen szabálytalanság stb.) 2. szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés 3. további vizsgálat elrendelése is, erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A szabálytalanság kapcsán a követendő eljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt és - ha szükségesnek látja – a Kjt, szerinti eljárást folytat le, vagy/és polgári vagy büntetőeljárást kezdeményez. 6. Az intézkedések, eljárások nyomon követése A gazdasági szervezetben az igazgató, illetve a intézményben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetői a rájuk átruházott hatáskörüknek megfelelően: − nyomon követik az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, − figyelemmel kísérik az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, − a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanságlehetőségeket beazonosítják, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) tájékoztatást adnak a belső ellenőr számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. − értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát. Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét, valamint annak felettesét írásban értesíteni kell a további intézkedések meghozatala érdekében. A szabálytalanság korrigálása esetén nincs további teendő. A szabálytalanság fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni.

7. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A szabálytalanságok nyilvántartására területenként egy az igazgató által hitelesített, nyilvántartó könyvet kell rendszeresíteni. A nyilvántartás és a mellékelt dokumentumok az esemény bekövetkezésének időpontjától számított 10. év eltelte után selejtezhetőek.


28. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE Az intézményben a szabálytalanságok nyilvántartását a szakterületi vezetők végzik: Pénzügy- számviteli csoport Műszaki csoport

csoportvezető csoportvezető

Feladatai: − a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezettetéséről gondoskodni olyan módon, hogy egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat, mely nyilvántartás tartalmazza a szabálytalanságok nyilvántartásának adattartalmát, ezen belül: o a szabálytalanság típusát ( büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó ); o a szabálytalanság rövid leírását; o a kapcsolódó lezárult eljárás eredményét; o az érintettek számát, beosztását; o az esetleges kár mértékét; o a meghozott szankciókat, és a hasonló esetek elkerülésére tett intézkedéseket; a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírását; o a keletkezett iratok és dokumentumok nyilvántartási számát és fellelhetőségüket. A 4.1-4.5 esetekben a nyilvántartásban azokat szabálytalanságokat kell nyilvántartani, melyek megfelel a 5/a. pontban kritériumoknak megfelel.

A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésével megbízottak feladat és hatáskörét a munkaköri leírásokban kerülnek rögzítésre.


29. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE 2.számú melléklet

Adatvédelmi szabályzat Az Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az Építőipari GSZ gazdasági Szervezetének nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Adatvédelmi Szabályzat célja, hatálya 1.1. Az Adatvédelmi Szabályzat célja A szabályzat célja, hogy rögzítse és összefoglalja azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek a helyi sajátosságokra figyelemmel biztosítják az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok kialakítását. 1.2. Az Adatvédelmi Szabályzat hatálya 1.2.1. A Szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Gazdasági Szervezetnél a közalkalmazotti alapnyilvántartással és a hozzá kapcsolódó iratok jogszabályszerű kezelésével összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra. 1.2.2. A Szabályzat személyi hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed valamennyi szervezeti egységére, különös tekintettel azokra, ahol személyi adatokat használnak, kezelnek, tárolnak vagy továbbítanak, valamint a betekintésre jogosultakra és az ügykezelés folyamatában személyi irattal érintkezőkre. 1.2.3. A Szabályzat időbeli hatálya A szabályzat időbeli hatálya kiterjed a közalkalmazotti alapnyilvántartással és a kapcsolódó személyi iratokkal valamint egyéb nyilvántartásokkal összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra, az irat beérkezésétől, keletkezésétől a megsemmisítésig.


30. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE 2. A Szabályzat elkészítése az alábbi jogszabályokon alapul − a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, − a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, − a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, 3. A Szabályzat tartalma Az Adatvédelmi szabályzat a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: − − − −

a személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményei; a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetésének adatvédelmi szabályai; a betekintési jog gyakorlásának szabályai; a közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége; − a közalkalmazotti nyilvántartást kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai; − egyéb nyilvántartások adatvédelmi szabályai


31. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE II. RÉSZLETES SZABÁLYOK

1. A személyi iratok kezelésének adatvédelmi követelményei 1.1. A személyi irat fogalma Személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 1.2. A személyi iratok köre - a személyi anyag iratai (a továbbiakban: személyzeti irat); - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok; - jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás stb.); - a saját kérelemre kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 1.3. A személyi iratok keletkezése A személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése vagy jogszabályi rendelkezés. A személyi anyagban a személyzeti iratokon kívül más irat nem tárolható. 1.4. A személyi iratok iktatása, kezelése A személyi iratokat külön számon kell iktatni. A személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az irattározás a jogviszony fennállásáig a személyzeti feladatokat ellátó ügyintézőnél történik. 1.5. A személyi iratok megőrzése A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Levéltárba adásáról az Iratkezelési szabályzat szerint kell eljárni. 2. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetésének adatvédelmi szabályai Az intézmény a közalkalmazottakról a szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (alapnyilvántartás).


32. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE A nyilvántartást a munka- és bérügyi ügyintéző vezeti. Az adatlap első alkalommal történő kitöltésekor a közalkalmazott aláírásával igazolja, hogy a felvett adatok a valóságnak megfelelnek. Az adatkezelésért felelős személy az igazolt adatváltozásokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése alapján haladéktalanul köteles rávezetni az adatlapra. Az 1. számú mellékletben nem szereplő körben adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. Az alapnyilvántartás adatai közül az intézmény megnevezése, a közalkalmazott nevére és beosztására, vonatkozó adat nyilvános, ezeket az adatokat az előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A nyilvános adatokon túl a nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát kiadni nem lehet. 3. A betekintési jog gyakorlásának szabályai 3.1. Az alapnyilvántartásba való betekintés Az alapnyilvántartásba indokolt mértékig jogosult betekinteni: − saját adataiba a közalkalmazott, − a közalkalmazott felettese, − a minősítést végző vezető, − a törvényességi ellenőrzést végző, − a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, − munkaügyi per kapcsán a bíróság, − feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

valamint

− a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos, − a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül. 3.2. A személyi iratok megtekintése Személyi iratokba csak az alábbi szervek és személyek jogosultak betekinteni: − saját adataiba a közalkalmazott, − a közalkalmazott felettese, − a minősítést végző vezető, − a törvényességi ellenőrzést végző, − a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, − munkaügyi per kapcsán a bíróság, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

33. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE − feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

valamint

− a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos, − a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén − törvényi felhatalmazás alapján társadalombiztosítási ellenőr),

jogosultak

(pl.

adóellenőr,

A személyi anyagot "Betekintési lap" kimutatással kell ellátni, amelyen dokumentálni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját. 4. A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége 4.1. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelős − a gazdasági szervezet igazgatója, − a gazdasági szervezet igazgatóhelyettese, − az érintett felettese, − a minősítést, illetve teljesítményértékelést végző vezető, − a személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott, − a közalkalmazott felelősséggel.

a

saját

adatainak

közlése

tekintetében

tartozik

4.2. A betekintési joggal rendelkezők felelőssége A közalkalmazott személyi anyagába betekintési joggal rendelkezők illetéktelennel semmilyen személyes adatot nem közölhetnek. 5. A személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai 5.1. A számítógépes információs rendszer célja A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő személyes adatokat tartalmazó számítógépes információs rendszer (illetve számítógéppel vezetett alapnyilvántartás) védelmének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét.


34. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE 5.2. A számítógépes információs rendszer adatvédelmi és adatbiztonsági szabályai A számítógépes információs rendszernek biztosítani kell az adatbiztonságot, a fizikai biztonságot, az üzemeltetés és a technikai biztonságot továbbá szabályozni kell az információtovábbítást. Ennek érdekében: − az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozása érdekében a helyiségéket minden esetben zárva kell tartani; − az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzésére a számítógépeket jelszóval kell ellátni − annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre, vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák nem használható kintről hozott semmiféle adathordozó − annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt távadat-átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek ezért közvetlenül interneten személyes adatot nem lehet továbbítani − a hozzáférési jogosultság betartását ellenőrizni kell − annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzített, úgy biztosítjuk, hogy az ügyintézők jelszavukat illetékteleneknek nem adhatják ki − annak megakadályozása érdekében, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák a számítógépen csak a KIR rendszeren keresztül lehet adatot továbbítani

A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: − az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségek úgy vannak kialakítva, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen; − számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell;

adathordozók

− azoknak a személyeknek a köre, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik a következők: igazgatóhelyettes, munka-és bérügyi ügyintézők − a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.


35. oldal


Az üzemeltetési biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: - külső személy - például karbantartás, javítás, fejlesztés céljából - a számítástechnikai eszközökhöz lehetőleg úgy férjen hozzá, hogy a kezelt adatokat ne ismerje meg; - a számítástechnikai rendszert - ideértve a programokat is - dokumentálni kell; a rendszer vagy annak bármely eleme csak az arra illetékes személy felhatalmazásával változtatható meg, amelyet ellenőrizni kell; - a hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni; jelszót ismételten nem lehet kiadni; - a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen; - a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedések: rendszeres mentés minden alkalommal, MÁK központi szerverére, valamint bérjegyzékek mentése számítógépre és CD-re. A technikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok: − az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni; − az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell ezért kettős mentést kell végezni. − az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell; − on-line adatmozgás egyes hozzáférési jogosultságok megosztásával ellenőrizhető − programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - el kell kerülni.

6 Egyéb adatkezelés A személyes adatkezelésen kívül minden egyéb adatfeldolgozásra, beleértve a számviteli, pénzügyi adatfeldolgozást is, értelemszerűen vonatkoznak fentiek azzal a kiegészítéssel, hogy az adatokhoz hozzáférés – a kezelőn kívül – az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyével történhet.


36. oldal


1. számú melléklet A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre A közalkalmazott I. -

neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II. -

legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete

III. -

a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja

IV. -

a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V. -

a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma hatályos fegyelmi büntetése

VI. -

- személyi juttatások


37. oldal

ÉPÍTŐIPARI TISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE VII. -

- a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII. -

- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX. -

A közalkalmazott munkavégzésére összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].


irányuló

egyéb

jogviszonyával

38. oldal


Szervezeti felépítés

Titkárság

Igazgató

Belső ellenőrzés

Pénzügyiszámviteli csoportvezető

Igazgatóhelyettes

Műszaki csoportvezető

Gondnokok Könyvelők Vagyonnyilvántartó Pénztáros

Munkaügyi és bérügyi előadók

Gazdasági ügyintézők

(személyi ügyek)


Kézbesítők Takarítók Portások Karbantartók Raktárosok Anyagbeszerzők Konyhai dolgozók

39. oldal


Szabályzatok jegyzéke Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak: 1. Számviteli politika 2. Számlarend 3. Eszközök és források értékelési szabályzata 4. Bizonylati rend és bizonylati album 5. Önköltségszámítási szabályzat 6. Pénzkezelési szabályzat 7. Leltárkészítési és leltározási szabályzat 8. Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata 9. Közalkalmazotti szabályzat 10. Adatvédelmi szabályzat 11. Közbeszerzési szabályzat 12. Gazdálkodási szabályzat 13. Ügyrend 14. Munkavédelmi szabályzat 15. Tűzvédelmi szabályzat 16. Munkaügyi Szabályzat 17. Belső ellenőrzési kézikönyv 18. Belső kontroll rendszer 19. Anyag és eszközgazdálkodási szabályzat 20. Beszerzési szabályzat 21. Informatikai biztonsági szabályzat 22. Iratkezelési szabályzat 23. Gépjármű üzemeltetési szabályzat 24. Telefonhasználati szabályzat 25. Helyiségek és berendezések használatának szabályzata 26. Kiküldetési szabályzat 27. Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje 28. Reprezentációs kiadások szabályzata 29. Szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú használatának szabályzat 30. Munkakörök átadás-átvételének szabályzata


40. oldal

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents