Szervezeti és működési szabályzat

SZMSZ

Szervezeti és működési szabályzat Az 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, továbbá a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet megfelelő bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium tagja a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központnak. A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központban részt vevő középiskolák: ·

Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, (küldő iskola),

·

Széchenyi

István

Két

Tanítási

Nyelvű

Közgazdasági

Szakközépiskola

(küldő iskola), ·

Szent-Györgyi

Albert

Gimnázium,

Szakközépiskola

és

Kollégium

(fogadó iskola), ·

Vásárhelyi

Pál

Szakközépiskola

és

Kollégium

(fogadó iskola).

A küldő iskolák érettségi utáni képzését a fogadó iskolák végzik.

A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központ képviselete: ·

A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központ képviselőjét a Fenntartó (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata) – a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központban részt vevő középiskolák igazgatóinak egyetértésével – képviseleti-koordinációs feladatok ellátásával bízza meg.

·

A megbízás a visszavonásig érvényes.

·

A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központ képviselője – az érintett intézményvezetők egyetértésével – azokban, a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központ működését érintő képviseleti-koordinációs ügyekben jár el, melyek a részt vevő középiskolák közül valamennyit érintik.

1

SZMSZ Kapcsolattartás:

Intézményvezetői szint A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központban részt vevő középiskolák igazgatói – a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központ működését érintő ügyekben, szükség szerint – tanácskoznak, értekeznek, tartanak kapcsolatot az alábbi formákban: ·

megbeszélés, értekezlet,

·

telefonkapcsolat,

·

levél/körlevél/SMS.

Intézményvezető-helyettesi szint A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központban részt vevő középiskolák igazgatóhelyettesei – a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központ működését érintő ügyekben, szükség szerint – tanácskoznak, értekeznek, tartanak kapcsolatot az alábbi formákban: ·

megbeszélés, értekezlet,

·

telefonkapcsolat,

·

levél/körlevél/SMS.

Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: –pedagógiai program, kollégiumi pedagógiai program; –intézményi minőségirányítási program; –szervezeti és működési szabályzat; –házirend, kollégiumi házirend.

Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó további helyi dokumentumok: –Kollektív Szerződés; –belső szabályzatok; –igazgatói határozatok.

2

SZMSZ Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, és az irattárban van elhelyezve. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők az iskolatitkárnál kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. Intézményi

belső

szabályzat

rendelkezése

jogszabállyal

vagy

az

intézményi

alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. Reklámtevékenység csak az igazgató engedélyével folytatható!

I. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre

1.1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a)

mindazokat a kérdéseket, amelyeket Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b)

a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet

jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 1.2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe.

3

SZMSZ

II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése 2.1. Az intézmény hatályos alapító okiratát Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata illetve jogelődje a 352/2012. (XII. 14.) közgyűlés határozatával fogadta el. 2.2. Az Alapító okirat száma, kelte: 39/1992, 1992. XII. 18. 2.3. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenységei: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv alapján: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) (Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás az alábbi szakmacsoportokban: építészet szakmacsoport,

környezetvédelem,

vízgazdálkodás

szakmacsoport.

Szakközépiskolai

ágazatok: bányászat ágazat, építőipar ágazat, közlekedésépítő ágazat, környezetvédelemvízgazdálkodás ágazat, földmérés ágazat) ·

Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése

·

Érettségi vizsga szervezése

·

Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése

·

Szakmai vizsga szervezése

·

Felkészítő

(felzárkóztató,

tehetséggondozó,

speciális

ismereteket

adó)

foglalkozások tartása ·

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör stb.)

·

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés

853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) (sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (hallássérült), beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés

4

SZMSZ fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon A 853211 és 853221 szakfeladatokhoz tartozó OKJ-s képzések felsorolása az alábbi szakmákban: OKJ szám Szakma megnevezése

Szakmacsoport sz.

52 5401 04 Földmérő és térinformatikai technikus

20

52 5436 05 Geológus-geofizikus technikus

5

52 5801 01 Magasépítő technikus

9

52 5832 02 Közlekedésépítő informatikai technikus

13

52 5832 04 Közlekedésépítő, útépítő technikus

13

52 5842 01 Víz- és környezetgazdálkodási technikus

14

5

SZMSZ Szakképesítés

OKJ szám

Rész szakképesítés,

Szakmacsoport száma

elágazás, ráépülés Bányaipari technikus

54 544 01 0010 54 01

Magasépítő technikus

54 582 03 0000 00 00

9

Vízépítő technikus

54 582 05 0000 00 00

9

Közlekedésépítő

54 582 02 0010 54 01

technikus Közlekedésépítő

54 582 02 0010 54 02

13

Útépítő és -fenntartó

13

technikus 54 582 02 0010 54 03

technikus Környezetvédelmi

Hídépítő és -fenntartó

5

technikus

technikus Közlekedésépítő

Geológiai technikus

Vasútépítő és -fenntartó

13

technikus 54 850 01 0010 54 06

Vízgazdálkodó

14

54 581 01 0010 54 01

Földmérő és

20

technikus Földmérő, térképész és térinformatikai technikus Vízügyi technikus

térinformatikai technikus 54 853 01 0000 00 00

14

Szakképesítés

OKJ szám

Ágazat

Szakmacsoport száma

Bányaipari technikus

54 544 01

VII. Bányászat

5

Magasépítő technikus

54 582 03

XVI. Építőipar

9

Vízépítő technikus

55 582 03

XVI. Építőipar

9

Mélyépítő technikus

54 582 04

XVI. Építőipar

9

Hídépítő és -fenntartó

54 582 02

XX. Közlekedésépítő

13

54 582 05

XX. Közlekedésépítő

13

54 582 06

XX. Közlekedésépítő

13

technikus Útépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus 6

SZMSZ Környezetvédelmi

54 850 01

technikus

XXIII.

14

Környezetvédelemvízgazdálkodás

Földmérő, földügyi és

54 581 01

XXXV. Földmérés

20

54 853 01

XXIII.

14

térinformatikai technikus Vízügyi technikus

Környezetvédelemvízgazdálkodás Fluidumkitermelő

54 544 02

VII. Bányászat

5

technikus 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon A 853212 és 853222 szakfeladatok esetén sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (hallássérült), beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, a felsorolt szakmákban 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (hallássérült), beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd) 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés (feltételeinek biztosítása) 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 7

SZMSZ 562917 Munkahelyi étkeztetés 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások A közoktatási intézmény a szakképzési évfolyamán egészében felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola tanulóit az alábbi szakmákban: 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon A 853211 és 853221 szakfeladatokhoz tartozó OKJ-s képzések felsorolása Zene és táncművészeti oktatás párhuzamos képzésben az alábbiak szerint OKJ szám

Szakma megnevezése

Szakmacsoport száma

52 1822 04

Zenész

4

52 1822 03

Népzenész

4

52 1822 01

Egyházzenész

4

52 1822 02

Énekes

4

52 1833 02

Táncos

4

Szakképesítés

OKJ szám

Rész szakképesítés,

Szakmacsoport száma

elágazás, ráépülés Egyházzenész

54 212 02 0010 54 01

Kántor-énekvezető

4

Egyházzenész

54 212 02 0010 54 02

Kántor-kórusvezető

4

Egyházzenész

54 212 02 0010 54 03

Kántor-orgonista

4

Klasszikus zenész

54 212 04 0010 54 01

Hangkultúra szak

4

Klasszikus zenész

54 212 04 0010 54 02

Klasszikus zenész

4

(tenorkürt, hegedű, fagott, 8

SZMSZ trombita, zongora, klarinét, fuvola, bőgő, orgona) Klasszikus zenész

54 212 04 0010 54 03

Magánénekes

4

Klasszikus zenész

54 212 04 0010 54 04 Zeneelmélet-szolfézs szak

4

Népzenész

54 212 05 0010 54 01

Népi énekes

4

Népzenész

54 212 05 0010 54 02

Népzenész (népi hegedű,

4

cimbalom, népi brácsa, népi bőgő) Táncos

54 212 07 0010 54 03

Szakképesítés

OKJ szám

Klasszikus zenész

54 212 05

Néptáncos

Ágazat

4

Szakmacsoport száma 4

-

(szakirány megjelölésével) Népzenész (szakirány

54 212 06

megjelölésével) Egyházzenész (szakirány

54 212 02

-

4

4

megjelölésével) Táncos

54 212 09

Szabad kapacitás kihasználása céljából végzett tevékenység: 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás

9

-

4

SZMSZ 2.4. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. Tagja a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium intézményekkel együtt a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján létrehozott Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképző Központnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 67. § (5) bekezdés szerint működő fogadó intézményként a szakképzési évfolyamán készíti fel egészben a szakképzési évfolyam követelményeire

a

Bartók

Béla

Művészeti

Szakközépiskola

és

Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola mint küldő intézmény tanulóit. Szakképzési évfolyamára - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - kötelező felvételt

biztosít

a

Bartók Béla

Művészeti

Szakközépiskola

és

Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola tanulói számára a küldő iskolában folytatott tanulmányok szakképzésbe történő beszámításával. Intézményegységei: · szakközépiskola · kollégium 2.5. Az intézmény székhelye: 5600 Békéscsaba, Deák u. 6. 2.6. Az intézmény telephelyei: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 9. 5600 Békéscsaba, Keleti kertek

10

SZMSZ 2.10. Az intézmény egyéb jellemzői: Az intézményi bélyegzők felirata: VÁSÁRHELYI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 5601 Békéscsaba, Deák u. 6. Pf.: 69 Telefon: 66/321-145, Fax: 66/323-737 Leirata: Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium Békéscsaba feliratú körbélyegző Használatára a következő dolgozók jogosultak: Igazgató Szakmai igazgatóhelyettes 5 Közismereti igazgatóhelyettes 1 Gazdasági vezető 2 Kollégiumvezető 6 Iskolatitkár Pénztáros 3 Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium mellett működő Érettségi vizsgabizottsága címeres körbélyegző Használatára a következő dolgozók jogosultak: Igazgató Közismereti igazgatóhelyettes

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium mellett működő szakmai vizsgabizottsága címeres körbélyegző Használatára a következő dolgozók jogosultak: Igazgató Szakmai igazgatóhelyettes

11

SZMSZ

III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladata

IGAZGATÓ

KÖZISMERETI igazgatóhelyettes

SZAKMAI

GAZDASÁGI

igazgatóhelyettes

vezető

Közismereti

Gyakorlati

Szakmai

munkaközösségek

okt. vezető

munkaközösségek

KOLLÉGIUMVEZETŐ

Fiú Iskolatitkár

munkaközösség

Rendszergazda

munkaközösség

Gyakorlati Humán

okt. vezető

Lány Közlekedésépítő

helyettes

Gazdasági Reál

Magasépítő

dolgozók

OktatásOsztályfőnöki

Földmérő

technikus

Geológus-

Kisegítő

geofizikus

dolgozók

Környezet- és

Kollégiumi

vízgazdálkodó

titkár

12

SZMSZ

IV. A működés rendje Az intézmény nyitva tartása

A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon, a kollégiumi ügyek intézése a kollégiumi titkárnál történik. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény hirdetés formájában nyilvánosságra hozza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az igazgató és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. A tanulók munkarendjének szabályozása a Házirendben található.

A belépés és benntartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet

Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére, kötelessége: ·

az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme,

·

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése,

·

a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása,

·

a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása.

Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az igazgató utasítása szerint portai szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a

13

SZMSZ portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. Az intézményben 7.15-től 14.00-ig ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A kollégiumban 24 órás portai szolgálat van. A diákok reggel a tanórák kezdete előtt tíz perccel elindulnak az iskolába. Napközbeni visszaérkezéskor a portaszolgálat regisztrálja a benntartózkodás idejét. Az intézményben egyidejűleg 3 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: ·

udvaron,

·

földszinten,

·

emeleten.

Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik, az alábbi időbeosztásban: ·

7.15-től 10.20-ig,

·

11.05-től 14.00-ig.

·

A kollégiumban a kollégiumi házirend szerint.

A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon biztosítja, a kollégisták esetében a házirend szerint.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái.

Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók:

2

·

szakkörök (tehetséggondozás, versenyre vagy felvételire való felkészítés),

·

korrepetálás (felzárkóztatás),

·

öntevékeny diákkörök (iskolarádiósok, „VIZES LEPEDŐ” szerkesztők),

·

sportkör (ISK2), tömegsport foglalkozások,

·

házi tanulmányi versenyek,

·

Vásárhelyi Pál-diáknapok (szakestek), kollégiumi hét,

·

osztály és évfolyam rendezvények,

·

kirándulások.

Iskolai Diáksportkör

14

SZMSZ Az iskolán kívül szervezett foglalkozások esetén a pedagógiai felügyeletet a feladattal megbízott szervező pedagógusok látják el. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az erre a feladatra megbízott szervező pedagógusok biztosítják.

V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az igazgató és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei: ·

Az oktató-nevelő munka gyakorlatának ellenőrzése (óralátogatások),

·

Az oktató-nevelő munka írásos dokumentumainak ellenőrzése törzskönyvek, bizonyítványok, jegyzőkönyvek (tanmenet, elektronikus napló, kollégiumi naplók adminisztrációja, az értékelés folyamatosságának ellenőrzése),

·

A leltári felelősség vizsgálata (vagyonvédelmi szempont, értékmegőrzés),

·

A pedagógiai munka szakszerűségének a vizsgálata.

A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

VI. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Azok beléptetése, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, az épületbe a portai szolgálat tudomásával léphetnek be. Az épület rendjének, tisztaságának megőrzése, a balesetvédelmi szabályok betartása és a magántulajdon tiszteletben tartása mindenkire vonatkozik!

VII. A vezetők, szervezeti egységek és intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája A kapcsolattartás formái: igazgatósági ülések, nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések, munkaközösségi értekezletek, tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblák, iskolagyűlések, 15

SZMSZ diákközgyűlések, nyílt napok. A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A rendszeres időpontokat az intézményi közösségek kapcsolattartásában az iskolai munkaterv határozza meg.

Vezetőségen belüli kapcsolattartás

Az igazgató vezetésével hetente egy alkalommal vezetői értekezlet van a szakmai igazgatóhelyettes, a közismereti igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a gyakorlati oktatásvezető helyettes, a kollégiumvezető valamint a gazdasági vezető részvételével.

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás

A szervezeti egységek egymás között a vezetőkön keresztül tartják a kapcsolatot. Szükség esetén vagy vitás esetben az igazgató vagy igazgatóhelyettes koordinál. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A diákképviselők és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás

Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a Diáktanács, amely osztályonként 1 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A Diáktanács vezetőt és helyetteseket választ, dönt saját működéséről. A Diáktanácsot a vezetője képviseli. A vezető az intézmény vezetésével az igazgatóhelyetteseken keresztül tartja a kapcsolatot. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. 16

SZMSZ A Diáktanács ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a tanulókat. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. A kollégiumban önállóan működő diákönkormányzat van, külön működési szabályzat alapján.

Az iskolai sportkör és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás.

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a Közoktatási törvény és a Nemzeti Köznevelési törvény rendelkezéseinek megfelelően a kötelező heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a testnevelők irányítják. Iskolai Sportkör (továbbiakban: ISK) szakosztályok tevékenységébe minden tanuló jogosult bekapcsolódni. Az iskolai diáksportkör saját önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyűlés keretében elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A diáksportkört az elnök képviseli. Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével a testnevelési munkaközösség vezetője tart kapcsolatot. Az iskolai sportkör közgyűlése által a lehetőségek, és adottságok figyelembevételével meghatározott sportágakban a foglalkozásokat felnőtt vezető irányításával kell megtartani. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői szervezet, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként egy szülőt delegálnak. Az iskolai szülői szervezet delegált tagjainak

17

SZMSZ megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az igazgató szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői szervezet a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. A szülők tájékoztatásának rendje: Szóbeli tájékoztatás: csoportos (szülői értekezleten), egyéni (fogadóórán). Írásbeli tájékoztatás: elektronikus napló, levél útján. A beiratkozás napján tájékoztatjuk a beiratkozó tanulókat és szüleiket a vallás- és hitoktatás lehetőségéről. Amennyiben van olyan tanuló, aki igényli a fakultatív vallás- és hitoktatást, számára az egyházzal egyeztetve megszervezzük azt. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

VIII. A vezetők közötti munkamegosztás, a kiadmányozás szabályai ·

Igazgató Egyszemélyi felelős vezető. Közvetlen feladatai az oktató nevelőmunka tervezése, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, az iskolai nevelés szervezése, irányítása, a képviseleti feladatok ellátása. Első fokon dönt a tanulók ügyeiben. Irányítja és ellenőrzi az iskolában folyó ügyviteli és gazdasági munkát. Kapcsolatot tart fenn és együttműködik állami, társadalmi és gazdálkodó szervekkel.

·

Szakmai igazgatóhelyettes Az igazgató első helyettese, akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. A szakmai tantárgyak közvetlen felügyeletét és irányítását látja el. A szakmai oktatással kapcsolatos feladatok közvetlen irányítója. Felügyeli és irányítja a területéhez kapcsolódó munkaközösségeket. Elkészíti a tantárgyfelosztást és az órarendet. A beiskolázás felelőse, képesítővizsga, szakmai versenyek szervezője. 18

SZMSZ

·

Közismereti igazgatóhelyettes Az igazgató közvetlen munkatársa, akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. A közismereti tárgyak oktatásának közvetlen felügyeletét és irányítását látja el. Irányítja a területéhez kapcsolódó munkaközösségeket. Iskolai ünnepségeket, rendezvényeket szervez. Elkészíti a tanügyi statisztikákat, tanulmányi versenyeket szervez. A pályaválasztás és továbbtanulás felelőse. Megszervezi és felügyeli az érettségi vizsgák lebonyolítását, elszámolását.

·

A kollégiumi intézményegység-vezető: Az igazgató közvetlen munkatársa. A kollégium pedagógiai programjában foglaltak alapján vezeti a kollégiumi nevelőtestület munkáját. Irányítja a munkaközösségeket. Teljes körűen intézi a kollégisták ügyeit. Mindenoldalúan gondoskodik a diákok napi tevékenységéhez

szükséges

feltételek

biztosításáról.

Szervezi

a

férőhelyeinek

kihasználását, tanításmentes napokon szálláslehetőséget biztosít vendégek részére. ·

Gyakorlati

oktatásvezető

(útépítési,

oktatásvezető

helyettes

földmérési,

geológus-geofizikus

szakmai

gyakorlatok) Gyakorlati

(vízügyi,

magasépítési,

környezet-

és

vízgazdálkodási szakmai gyakorlatok) A tanműhelyek, laboratóriumok, szakmai gyakorlóhelyek irányítója, az ott folyó oktatónevelő munka egyszemélyi felelős vezetője. A gyakorlati oktatásban résztvevő tanárokkal, gyakorlati oktatókkal együttműködve irányítja a gyakorlati oktatási nevelési, szervezési, termelési teendőit. Előkészíti, irányítja, ellenőrzi a kötelező nyári szakmai gyakorlatot. Tapasztalatait elemzően értékeli. A tanulók szakmai teljesítményéről – szükség szerint – tájékoztatja az osztályfőnököket. ·

Gazdasági vezető A gazdálkodás felelős irányítója. A nem pedagógus dolgozók vezetője, munkájuk szervezője. A gazdasági vezető az aktuális adó és gazdálkodással kapcsolatos törvények, és rendeletek alapján végzi a munkáját. Gondoskodik a törvényi változásokhoz igazított, gazdálkodást érintő szabályzatok elkészítéséről. Szükség szerint elemző tájékoztatást ad

19

SZMSZ az igazgató, valamint a tantestület részére. A vagyon- és tűzvédelmi feladatkörbe tartozó intézkedések felelőse.

Az intézményben bármely területen részleges kiadmányozásra az intézményvezető jogosult.

IX. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az igazgató helyettesei helyettesítik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt közalkalmazott látja el. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.

X. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a pedagógusok; gazdasági vezető. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri.

20

SZMSZ Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A nevelőtestület az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

XI. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Intézményi kapcsolatok Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a fenntartó szakirodáival, továbbá számos intézménnyel. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgatóhelyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében a gyakorlati oktatás vezetője és a gyakorlati oktatás helyettes vezetője, a kollégiumi nevelőtanárok. Alapítványi kapcsolatok Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. Egészségügyi ellátást biztosító kapcsolat Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy.

Egyéb intézményi kapcsolat A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza a kapcsolat formáját és módját.

XII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola zászlója, emblémája. Méretei: 1 m x 2 m fekvő téglalap 21

SZMSZ Színe: királykék A zászló felirata: Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Békéscsaba A zászló közepén stilizált „VÍZMŰ” felirat látható. Az iskola emblémája: az oktatott szakmákat bemutató pajzs alakú vonalas ábra. Iskolai ünnepségek · tanévnyitó ünnepség · gólyabál · szalagavató · ballagási ünnepség · tanévzáró ünnepség Iskolai megemlékezések · Aradi vértanúk emléknapja (október 6.) · Október 23. nemzeti ünnep · Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) · Március 15. nemzeti ünnep · Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.) · Nemzeti összetartozás napja (június 4.) Hagyományos rendezvények · Vásárhelyi Pál-diáknapok · szakestek · kollégiumi gólyabál · kollégiumi hét Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola és a kollégium éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai és kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

22

SZMSZ

XIII. A szakmai munkaközösségek

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani

kérdésekben

az

intézmény

pedagógusaiból

létrehozott

szakmai

munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: ·

Humán

·

Reál

·

Osztályfőnöki

·

Fiú kollégiumi munkaközösség

·

Lány kollégiumi munkaközösség

·

Közlekedésépítő

·

Magasépítő

·

Földmérő

·

Geológus-geofizikus

·

Környezet- és vízgazdálkodó

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre/nevelési évre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. Be kell szerezni a szakmai munkaközösség véleményét a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához.

XIV. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézményben ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy közreműködésével történik.

23

SZMSZ

XV. Az intézményi védő, óvó előírások A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény értelmében az intézmény teljes területén tilos a dohányzás. Dohányzásnak minősül az elektromos cigaretta használata is. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskolába csak az előírásoknak megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért.

XVI. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni.

24

SZMSZ

XVII. Tájékoztatás kérése a pedagógiai programról A pedagógiai program megtalálható digitális formában az iskola honlapján, valamint nyomtatott formában az iskolai könyvtárban és a titkárságon.

A szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel a következő ügyekben: A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg, Házirend elfogadása és módosítása, Tájékoztató azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről, A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, A tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor.

XVIII. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Az alább leírtak a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. és 59. §-ai és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai alapján készültek. Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorútanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát

25

SZMSZ értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő, vagy a megbízott ismételt szabályszerű értesítés ellenére sem jelenik meg. Nem tanköteles korúnál megjelenés nélkül is lefolytatható a fegyelmi eljárás. A köznevelési törvény szerint az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a tantestület. E jogának gyakorlását átengedheti egy, a tagjaiból álló bizottságnak is. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására egyszerűbb esetekben a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A Fegyelmi Bizottság tagjai: 26

SZMSZ - a fegyelmi bizottság elnöke - szakterületileg illetékes igazgatóhelyettes - a tanuló osztályfőnöke - a diákönkormányzat képviselője - meghívott tagként jelen lehet a diák szülője, vagy képviselője. Abban az esetben, ha a tantestület úgy dönt, hogy nem bízza meg a Fegyelmi Bizottságot, hanem önmaga kívánja lebonyolítani a fegyelmi eljárást, akkor a nevelőtestületi fegyelmi tárgyaláson részt vevők köre: -

igazgató;

-

igazgatóhelyettesek;

-

osztályfőnök;

-

az osztályban tanító valamennyi tanár, beleértve a szakoktatókat is;

-

a Diáktanács és az ODB képviselője (véleménynyilvánítás erejéig);

-

az SZMK vezetője;

-

a szülő, gondviselő vagy törvényes képviselő, illetve megbízottja;

-

az eljárás alá vont tanuló

-

szükség esetén egyéb személyek (pl.: tanúk), vagy gyakorlóhely képviselője;

-

tanulószerződés esetén a területi gazdasági kamara képviselője;

Nem vehet részt a döntés meghozatalában az a pedagógus, akit a tanuló becsületében sértett meg, vagy egyéb összeférhetetlenségi ok merül fel vele kapcsolatban. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

27

SZMSZ A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Szünetel a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit fegyelmi határozattal az adott iskolából a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulót indokolt esetben a fegyelmi eljárás tartamára az oktatási intézmény látogatásától el lehet tiltani. A tanköteles tanulók esetén elsőrendű érdek, hogy teljesítsék tankötelezettségüket, ezért tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 28

SZMSZ Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. 29

SZMSZ A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.

XIX. Egyeztető eljárás szabályai

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított

30

SZMSZ tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Nevelőtestületi fegyelmi eljárást kell indítani az alábbi esetekben: – 10 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén – közveszéllyel való fenyegetés esetén – az igazgató által kiszabott fegyelmező határozat után elkövetett vétségekért – az igazgató hatáskörét meghaladó mértékű súlyos fegyelemsértés esetén (az igazgató mérlegelése alapján)

31

SZMSZ

XX.

Az

elektronikus

úton

előállított

papíralapú

nyomtatványok

hitelesítésének rendje Beírási napló A beiratkozást követően az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftverrel rögzítjük a tanulók adatait, majd a jogszabályoknak megfelelő tartalmú nyomtatványt papírra kinyomtatjuk, minden lapját intézményvezetői aláírással és intézményi bélyegző lenyomattal hitelesítjük, majd roncsolás nélkül szétválaszthatatlan módon bekötjük. Az évek során keletkező változásokat kézírással rögzítjük a dokumentumban. Bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványkönyvet az osztályfőnök kézírással, bebélyegzéssel vezeti, osztályfőnök, igazgató aláírásával hitelesíti. Érettségi bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványt az érettségi jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Érettségi tanúsítvány A nyomdai úton előállított tanúsítványt az érettségi jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványt a szakmai vizsga jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap külíve A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Törzslap belívei Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftverrel a tanév végén a miniszter által jóváhagyott szigorú számadású, sorszámozott papírra készült nyomtatvány. A nyomtatvány kétoldalas, a javító vizsga eredményeit utólag, kézzel kell felvezetni. Minden tanév végén új nyomtatvány készül, ezeket évfolyamonként, azon belül ABC sorrendben, a külívben elhelyezve kell a tanulmányok elvégzését követően beköttetni. Az osztályfőnök és az igazgató aláírásával hitelesíti. A törzslapokat PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola.

32

SZMSZ Törzslap külíve érettségi vizsgához Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap, belíve érettségi vizsgához Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Érettségi törzslap kivonata Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap külíve szakmai vizsgához Az szakmai vizsga szoftvere készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap belíve szakmai vizsgához Az szakmai vizsga szoftvere készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Értesítő (ellenőrző) Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével naprakészen vezetik a pedagógusok és az osztályfőnök. Az iskola WEB felületéről elérhető egy hitelesítő beléptetést követően. Természetesen a szülő, illetve a tanuló csak a saját adatait láthatja. Kérésre az osztályfőnök ki is nyomtathatja, bár így elvész interaktivitása. A tanuló félévi osztályzatairól az iskola papír alapú értesítőt ad ki, melyet az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesít. Itt van helye a szülő aláírásának is, így az osztályfőnök tájékozódhat arról, hogy látta-e a szülő az értesítőt. A félévi értesítőket PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola. Osztálynapló, csoportnapló, egyéb foglalkozási napló A digitális naplóban (jellemzően havonta), zárások után keletkező haladási naplót (ami magában foglalja az osztály-, csoport-, és egyéb naplókat is), helyettesítési naplót, egyéni foglalkozási naplót, elmaradt órák naplóját, többlettanítási kimutatást PDF formátumban CDR lemezre kell kiírni, a lemezt le kell zárni és el kell látni azonosító felirattal. A felirat tartalmazza az iskola nevét, logóját, a tanévet, a lezárt időszak megnevezését. A keletkező lemezt és annak tartalmát nyilvánosságra kell hozni az iskola hálózatán, oly módon, hogy minden érintett dolgozó megtekinthesse a rá vonatkozó adatokat. Ezt követően létre kell hozni egy olyan papír alapú dokumentumot, amelyen egyértelműen azonosítható a keletkezett CD-R (egyedi azonosító szám a lemez belső gyűrűjénél), a rajta lévő fájlok nevei. Az érintett 33

SZMSZ dolgozók a következő szöveg alatt táblázatosan, a nevük mellett aláírásukkal hitelesítik annak valódiságát. „A …azonosító számú CD-R-en lévő, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium …tanévének…időszakára vonatkozó haladási napló. pdf, helyettesítési napló.pdf, egyéni foglalkozási napló.pdf, elmaradt órák naplója.pdf, többlettanítási kimutatás.pdf fájlokat megismertem, tartalmukat tudomásul vettem, aláírásommal hitelesítem.” Erre a papír alapú dokumentumra alulra kerül az intézményvezető aláírása, az intézmény bélyegzőjének lenyomata. A CD-R lemez és a fenti papír együttesen képezi a dokumentálás alapját, együtt, egymás mellett lefűzve, idő szerint folytonosan haladva kell őket tárolni az irattárban. Az év végi naplókivonatokat PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola. Jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Órarend Elektronikusan az iskola honlapjáról elérhető, tanár szerinti, osztály szerinti, terem szerinti bontásban. A tantermek ajtaján megtalálhatóak a terem szerinti órarendek. A tanárok, diákok tetszőleges számban nyomtathatnak maguknak az iskola honlapjáról, ha szükségük van papír alapú verzióra. Tantárgyfelosztás Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével kinyomtatható, az intézményvezető aláírásával, az intézmény bélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. Továbbtanulók nyilvántartása Mivel a felsőoktatási, szakképzési jelentkezések elbírálása a tanulói jogviszony befejezése után van, ezért iskolánk csak a továbbtanulási vágyakat tartja nyilván osztályonként táblázatosan. Étkeztetési nyilvántartás Külön szoftver

segítségével történik,

ami

kezeli az

igényeket,

kedvezményeket,

lemondásokat, befizetéseket, számlázást… A térítési díj befizetéséről számlát állítunk ki. Közösségi szolgálati jelentkezési lap A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. 34

SZMSZ Tanulói jogviszony igazoló lapja Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével kinyomtatható papír alapú nyomtatvány, az osztályfőnök vagy az iskolatitkár vagy az intézményvezető aláírásával, az intézmény bélyegzőjének lenyomatával hitelesíti.

XXI. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Előállítás Az elkészült dokumentumot PDF formátumban kell előállítani (kinyomtatni). Hitelesítés A PDF dokumentumot az arra jogosult digitális aláírásával látja el. A digitális tanúsítványt (azonosítót) külső hitelesítés-szolgáltatótól (MÁV - informatika, Edukáció, stb...) kell igényelni. Az iskolában erre az igazgató, és az általános helyettes jogosult. Az aláírás létrehozásához használt tanúsítvány azt igazolja, hogy a dokumentum az aláírótól származik, az aláírás pedig azt, hogy nem módosították a dokumentumot. Mivel a saját magunk által létrehozott digitális tanúsítványokat nem hivatalos hitelesítés-szolgáltató állítja ki, az ilyen tanúsítvánnyal aláírt dokumentumokat nem tekintjük hitelesnek. Az aláírásnak láthatónak kell lennie, legalább tartalmaznia kell az aláíró nevét, az aláírás dátumát, az indokot az aláírásra, továbbá a kézírásos aláírás képét. Magát az aláírást a dokumentum végére, a jobb alsó sarokba kell elhelyezni. Akkor fogadható el ez a dokumentum hitelesnek, ha az „Aláírások” tulajdonságainál a következőt látjuk: „Az aláírás érvényes: A dokumentum nem lett módosítva az aláírás alkalmazása óta.” Noha a dokumentum digitális aláírása

nem feltétlenül akadályozza

meg,

hogy

megváltoztassák a dokumentumot, azonban az aláírás hozzáadása után nyomon követhetjük a változásokat, és szükség esetén visszatérhetünk az aláírt változathoz. Tárolás Az aláírt, hitelesített PDF fájlokat iktatni kell, majd az iskolatitkár számítógépén elhelyezett erre a célra kialakított mappában el kell tárolni. Év végén (dec.31.) a keletkezett fájlokat CD vagy DVD lemezre ki kell írni, a lemezt le kell zárni, feliratozni, majd az irattárban kell elhelyezni. Ez az archiválás az iskolatitkár feladata.

35

SZMSZ

XXII. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás Jogszabályi háttér: ·

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 2003. évi módosításokkal.

·

A

tankönyvvé

nyilvánítás,

a

tankönyvtámogatás,

valamint

az

iskolai

tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet.

A pedagógus tankönyvválasztási joga

A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülő ismereteket és tananyagot illetően a nevelési és tanítási módszereit, ezzel a jogával azonban a pedagógiai program keretei között, a helyi tanterv figyelembevételével élhet. A pedagógus azonban nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és a tankönyvellátás jogszabályi feltételei mellett nem biztosítható minden tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg. Nevelőtestületi döntés alapján csak a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvekből választhatnak a pedagógusok. Kivéve, ha döntés után kerül le a könyv a tankönyvjegyzékről.

A tankönyvjegyzék:

Tankönyv az a könyv, melyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzéket évente legalább egyszer az oktatási miniszter hivatalosan közzéteszi nyomtatott formában, hozzáférhető az Interneten is, és gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról. Közzéteszi azoknak a könyveknek a listáját is, melyeknek tankönyvvé nyilvánítása az előző két évben megszűnt.

A kedvezményes tankönyvellátásra jogosultak köre

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§. (4) bekezdése alapján az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére azoknak a tanulóknak, akik nappali rendszerű iskolai oktatatásban vesznek részt, és:

36

SZMSZ a) tartósan betegek vagy, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, d) három vagy több gyermekes családban élnek vagy, e) nagykorúak és saját jogon családi pótlékra jogosultak (2005/2006-os tanévtől), vagy f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek (2005/2006-os tanévtől).

Azoknál a tanulóknál, akik nem tartoznak az alanyi jogon jogosultak körébe, az iskola saját döntése alapján biztosíthatja a tankönyvhöz jutás részleges vagy teljes támogatásának lehetőségét. Mivel a 2005/2006-os tanévtől kezdődően a szociálisan rászorultak is ingyenes tankönyvhöz jutnak (az f. pont miatt), ezért csak különleges és egyedi esetekben gyakorolja az iskola igazgatója a szociális alapú kedvezmények biztosításának lehetőségét a szülő kérelmére.

A kedvezményre való jogosultság vizsgálata

A jogosultság elbírálásának legfontosabb feltétele, hogy a szülő ismerje meg a feltételrendszert és amennyiben jogosult a gyermeke az ingyenes tankönyvre, akkor a részére biztosított igénylő lapot kitöltve, aláírva és az ott szereplő határidőre visszajuttassa az iskolának. Az iskolában tanulmányait kezdő tanulók a felvételi értesítéssel egy időben kapják meg az igénylőlapot, azzal, hogy azt az ott megjelölt határidőre visszajuttatják az iskolának. Az igénylőlapot minden olyan információval el kell látni, melyből a szülő a jogosultságát el tudja dönteni. Az igénylés beadási határidejének elmulasztása jogvesztő. Kivételt képez ez alól, ha a családi körülményekben az év során változás állt be és az előre nem volt látható. A jogosultság elbírálásához az alábbi dokumentumok csatolása szükséges: a) Tartósan beteg tanuló esetében, a megemelt családi pótlék összegét igazoló bármilyen dokumentum eredetiben, vagy fénymásolatban, mely a szülő/gondviselő nevét tartalmazza, valamint orvosi igazolás betegségről. b) Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanuló esetében érvényes szakvélemény alapján. c) Pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló esetén érvényes szakvélemény alapján.

37

SZMSZ d) Három, vagy több gyermekes családban élő tanuló estében a családi pótlék összegét igazoló bármilyem dokumentum eredetiben, vagy fénymásolatban,

mely a

szülő/gondviselő nevét tartalmazza, valamint 16 év feletti testvérek iskolalátogatási igazolása. e) Nagykorúak és saját jogon családi pótlékra jogosultak estében, igazolás a folyósító szervtől, a családi pótlékról. f) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló estében, a támogatást folyósító önkormányzat határozatának hiteles másolata, vagy eredeti példánya.

Többes jogosultság esetén a támogatás csak egy jogcímen vehető igénybe. Az iskola mérlegelési joga eldönteni, hogy melyik jogcímet részesíti előnyben, nyilvánvalóan azt, amelyik módon a dokumentáció egyszerűbb. Az iskola fenntartja a jogát arra, hogy a határozott időre szóló igazolásokról, azok lejártát követően újabb igazolásokat kérjen be. A kedvezményes tankönyvvásárlásra való jogosultságot az iskola megelőlegezi abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy a tanuló körülményeiben változás várható a tankönyvvásárlás időpontja körül, vagy az igazolások benyújtása logikusan csak a tanév megkezdése után lehetséges. A pótlólagosan benyújtandó igazolások (orvosi, családi pótlék, szakértői, iskolalátogatási) beadási határideje az adott tanítási évben november 30. Az ez után keletkezett jogosultságokat csak a következő tanítási évben lehet figyelembe venni. Azt a tanulót, illetve szülőjét, aki a fenti határidő után sem tudja igazolni alanyi jogát az ingyenes tankönyvre, az iskola felszólítja az ingyenesen igénybevett tankönyvek árának visszafizetésére.

Szociális alapon, méltányosságból az igazgató által adható támogatást a szülőnek kell kérni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A kérvényen előírt dokumentumok csatolása után az igazgató dönt a támogatásról és annak mértékéről.

Az elbírálás szempontja: ·

a család egy főre jutó jövedelme

·

egyéb más egyedi elbírálást igénylő családi helyzet

38

SZMSZ Az igénylő felelőssége

A tankönyvtámogatásra való jogosultságot és az iskola által nyújtott egyéb kedvezményekre való jogosultságot a szülő által bemutatott okiratok mérlegelése után dönti el az iskola. A szülő, vagy a nagykorú az igényléssel egy időben a közölt adatok, valamint a csatolt dokumentumok valódiságáért felelősséget vállal, amit az igénylőlapon aláírásával erősít meg.

Az ingyenes tankönyvhöz jutás módjai

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§. (4) bekezdése előírja, hogy az iskolának biztosítani kell, hogy az érintett körbe tartozó tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek két megoldását alkalmazzuk úgy, mint: ·

a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás, valamint

·

az iskolától történő tankönyvkölcsönzés.

A lehetőség megválasztása nem a tanuló, hanem az iskola joga. Az iskola gondoskodik arról, hogy az egyes évfolyamok legdrágább tankönyveit megfelelő példányszámban megveszi. Ezt az összeghatárt minden év május 31-ig az igazgató határozza meg a következő tanévre vonatkozóan, mely az igények és a pénzügyi lehetőség ismeretében felülbírálható minden tanévben. Azok a tanulók, akik ingyenes tankönyvre jogosultak, ezeket a könyveket az iskola könyvtárából kikölcsönzik. A kölcsönzött könyvek addig maradhatnak a tanulónál, amíg az adott tárgyból a felkészítés folyik. A rendszer nem zárja ki a hagyományos kölcsönzési módot, mely a tanulói jogviszonya alapján jogosítja fel a tanulót. A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás azt jelenti, hogy a szülő/tanuló nem készpénzt, hanem tankönyvet kap, melynek ellenértékét az iskola fizeti ki.

A tanuló felelőssége a kölcsönzött könyvekért

A tanuló felelősséggel tartozik a kölcsönzött könyvekért és a szülő köteles megtéríteni az okozott kárt, ha az: ·

elvesztésből,

39

SZMSZ ·

megrongálódásból,

·

vagy szándékosan okozott (eltépte, összefirkálta, elégette).

A kártérítés összege megegyezik a könyv beszerzési értékével. Nem kell megfizetni a kárt, ha az természetes kopásból, elhasználódásból adódik. Ennek eldöntésére a könyvtáros hivatott, és egyben javaslatot tesz a könyv selejtezésére, vagy a tanulónak történő ingyenes átadásra.

További szabályok

a) Az ingyenes tankönyvre jogosult, de bukott tanulók csak abban az esetben kaphatnak tankönyvet ingyenesen, ha azok munkafüzetek, és a végleges elszámolásnál az iskolának marad még kerete a tankönyvek megvásárlására. b) Az iskola a tankönyvvásárlás minden napján átnézi az Interneten a tankönyvjegyzéket, és azokért a könyvekért, melyek nincsenek az adott napon rajta a jegyzéken, az alanyi jogosult tanulóknak is fizetni kell.

A tankönyvellátási szerződés

Az iskola tankönyv ellátási szerződést köt forgalmazóval, minden tanév február 28-ig a törvény 8/B.§ (1) szerinti tartalommal. A 2012/2013 tanévtől tankönyvek

országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz

történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el ezért az az iskola feladatai az alábbiak szerint módosulnak. ·

Szerződést köt a forgalmazóval az előírt tartalommal.

·

A forgalmazó a korábbi évek gyakorlatával ellentétben vállalja, hogy indokolt esetben beszerzi a tanév során használt tankönyveket a tankönyvjegyzékben rögzített áron.

·

Vállalkozó pedagógussal szerződést köt a végrehajtás részleteiről, mely szerint megbízza a vállalkozót a tankönyvrendelés technikai lebonyolítására, a tankönyvek árának beszedésére.

·

Helyet biztosít a tankönyvek elkülönült raktározására és árusítására. 40

SZMSZ ·

Adatokat közöl az ingyenes tankönyvvásárlásra jogosult tanulókról.

A vállalkozó vállalja: ·

a tankönyvforgalmazás teljes pénzügyi lebonyolítását

·

A tanulóknak a könyvek vételáráról nyugtát, kérésre számlát állít ki.

·

A kiszállított tankönyvek ellenértékét átutalja a tankönyvforgalmazónak.

·

A visszáruzással kapcsolatos feladatokat elvégzi.

·

Számlát állít ki azokról a könyvekről, melyet a tanulók ingyenesen kaptak meg, az iskola részére átutalja ezt az összeget.

·

A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló illetve a szülő nevére számlát nem állíthat ki a vállalkozó.

·

A vállalkozó szerződést köt a tankönyvforgalmazóval, a tankönyvek szállítására és a pénzügyi elszámolásra.

A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Ha a tanuló iskolát vált a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni a tankönyvet, ha az iskola a befogadó intézmény. Ha az iskolából távozik a tanév közben, akkor a részére ingyenesen biztosított tankönyvekkel (könyvtári vagy támogatott) el kell számolni. Az iskolai tankönyvellátás keretében egy tanuló évfolyamonként kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Az a tanuló, aki ingyenesen jutott tankönyvhöz, második esetben térítési díj ellenében kaphat tankönyvet a tanév során, vagy könyvtári példányt igényelhet.

A tankönyvellátás folyamata ·

Az iskola a tankönyvforgalmazással Könyvtárellátót bízza meg. Az ezzel kapcsolatos feladatokat

szerződésben

rögzíti.

Az

iskolai

tankönyvrendeléssel

és

a

tankönyvterjesztéssel tankönyvfelelős vállalkozó pedagógust bíz meg (továbbiakban tankönyvfelelős). Feladatait szerződésben rögzítik a felek. ·

A tanulók december 15-ig kézhez kapják azokat az igénylőlapokat, melyet a téli szünet utáni első tanítási napon kitöltve, a szülő által aláírva visszajuttatnak az

41

SZMSZ iskolának. Az osztályfőnök gondoskodik arról, hogy a hiányzó tanulókhoz is eljusson az igénylő lap. Nemleges igényt is célszerű jelezni. ·

A beérkezett igénylőlapokat az iskola összesíti, és a létszám, valamint a költségvetési törvényben akkorra már elfogadott normatívák ismeretében kiszámolja, hogy várhatóan mennyi összegre lenne szükség az igények kielégítésére. A leendő 9. évfolyamon várható jogosultak létszámát becsléssel állapítja meg az előző évek adatait alapul véve.

·

A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az EMMI által minősített és felhasználható tankönyvek segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre a nevelőtestület számára.

·

A munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva.

·

A munkaközösség-vezetők a tankönyvjegyzék alapján január 10-ig leadják a közismereti igazgatóhelyettesnek a munkaközösségi igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket.

·

A munkaközösségek által javasolt tankönyvjegyzéket az igazgató véleményezteti a tantestülettel és döntenek arról, hogy mely könyveket kell az iskolának tartós tankönyvként kölcsönözhető formában az ingyenességre jogosultaknak biztosítani, annak figyelembevételével, hogy az iskola a legoptimálisabban használja fel a részére biztosított normatív keretet.

·

A tankönyvjegyzéket a nevelőtestület határozatának ismeretében a szülői szervezet valamint a Diákönkormányzat egyetértésével kell ellátni január 20-ig.

·

A tanulók január 20-ig névre szóló megrendelő lapot kapnak a rendelhető tankönyvekről. A szülő aláírásával garanciát vállal arra, hogy a rendelt könyveket megvásárolja. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók tájékoztatást kapnak arról, hogy a megrendelhető könyvek közül melyek a támogatottak, melyekért kell fizetni, és melyeket lehet tartós tankönyvként kölcsönözni az iskolai könyvtárból.

·

A megrendelő lapokat a tanulók január 31-ig visszahozzák, feldolgozás után az iskola úgy állítja össze a tankönyv jegyzéket, hogy az már tartalmazza az előzetes igényként tartós tankönyvek számát is.

·

A tankönyvrendelést az igazgató által kijelölt tankönyvfelelős végzi el február 15-ig.

42

SZMSZ ·

A tankönyvforgalmazással kapcsolatos szerződéseket február 28-ig megköti az iskola a forgalmazóval és a tankönyvfelelőssel.

·

Az újonnan induló osztályok tanulói a felvételi értesítéssel egy időben megkapják a névre szóló megrendelő lapot, melyet a szülő kitöltve és aláírva május 5-ig megküld az iskolának.

·

Szükség esetén az iskola május 10-ig módosítja a tankönyvrendelést.

·

A beiratkozás napján az új 9. évfolyamos tanulók tankönyv előleget fizetnek. Az ingyenes tankönyvre jogosultak ekkor adják le az igényüket az ingyenes tankönyvre, melyet az iskola helyben bírál el, és tájékoztatást ad a további feladatokról. A jogosult tanulóktól előleg nem szedhető.

·

Augusztus 21-31. között megérkeznek a tankönyvek, melyet a tankönyvfelelős vesz át és raktároz.

·

Az iskola augusztus végére pontos adatot szolgáltat a tankönyvfelelősnek az ingyenes tankönyvekre jogosult tanulókról név, osztályok szerinti bontásban. A tankönyvfelelős a listát kiegészíti azzal, hogy mely könyveket kapja a tanuló támogatásként, és mely könyveket kölcsönözheti. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanuló amennyiben nem kívánja az arra kijelölt könyveket kölcsönözni, meg is veheti azokat.

·

A tankönyvek árusítását szeptember 15-ig be kell fejezni kivéve azokat a könyveket, melyeket a forgalmazó nem szállított le.

·

A tankönyvfelelős szeptember 30-ig elszámol a forgalmazóval, és ugyaneddig számlát nyújt be az iskolának az ingyenesen tanulóknak átadott könyvekről, valamint a könyvtár részére beszerzett könyvekről beszerzési árnak megfelelő áron.

·

Az iskola november 30-ig véglegesen lezárja a tankönyvforgalmazással kapcsolatos feladatait. A hiányzó igazolásokat begyűjti.

A 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 29.§ (1) bekezdése szerint: a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke, elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. 43

SZMSZ

XXIII. Az intézményvezetõ feladat- és hatáskörébõl leadott feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták Leadott feladat- és hatáskörök ·

Szakmai igazgatóhelyettes

Az igazgató első helyettese, akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. ·

Közismereti igazgatóhelyettes

Az igazgató közvetlen munkatársa, akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.

44

SZMSZ

Munkakörileírás-minták TANÁRI MUNKAKÖRI LEÍRÁS

A munkaköri leírás a Nemzeti köznevelési törvény, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) előírásai alapján készült. A közalkalmazott neve: ........................................................................................................ Végzettsége (képesítése): ....................................................................................................... Munkakörének megnevezése: ............................... munkavégzés helye: .............................. Besorolási kategóriája: ......................................................................................................... Közvetlen felettese: .............................................................................................................. Munkaközösségi tag a ...................................................... munkaközösségben.

I. Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások: · Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. · Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai, emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. · A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 10 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg. Az előírt orvosi vizsgálatokon részt vesz. · Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. · A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indokolt esetben lehet. Foglalkozáson ételt-italt elővenni szigorúan tilos. Mobiltelefon csak a Házirendben leírtak szerint lehet a tanórán.

45

SZMSZ · Tanulót fegyelmezési okból óráról kiküldeni nem lehet. Abban az esetben, ha az órán nem dolgozik, felszerelést nem hoz magával, társai tanuláshoz való jogát viselkedésével korlátozza, az igazgatóhoz kell küldeni. · A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás. · Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat. · Az iskola szabályszerű működése érdekében, rendkívüli esetben e munkaköri leírásban nem említett feladatok elvégzésére is kötelezhető. II. Alaptevékenységből adódó feladatok: · Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. · A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el. · Az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. · Kidolgozza és határidőre jóváhagyásra benyújtja a záróvizsgák tételeit, esetleges írásbeli feladatait. · Tanmenete alapján halad szaktárgyainak tanításában. A kétheti óraszámnál nagyobb eltérést - elmaradást - jelzi a munkaközösség vezetőjének, illetve az igazgatónak vagy helyettesének, akik tanácsaikkal, szervezési eszközökkel segítik a tanmenet rendjének mihamarabbi visszaállításában. · A helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a „H"-s készenléti feladatokat. Kijelölése időtartamában a tanári szobában tartózkodik, vagy szakszerű, illetve szakszerűtlen helyettesítést végez. · Az ügyeleti rend szerint köteles a tanítás teljes napi időtartama alatt folyosóügyeletet ellátni. · Az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, a digitális napló naprakész vezetését. Óráit, helyettesítéseit,

46

SZMSZ túlóráit, egyéb tevékenységeit pontosan vezeti. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a digitális naplóban is rögzíti. · Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. · Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el. · Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. · Feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése. · Szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére. · Segíti

az

iskola

egészségügyi,

munkavédelmi,

ifjúságvédelmi

feladatainak

végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. Szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk. ·

Betartatja a Házirendet.

·

Együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal.

·

Kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik.

·

Ellátja a rábízott teremőri feladatokat, a terem óvásába, gondozásába, fejlesztésébe bevonja tanulóit.

·

A tanítás nélküli munkanapokon - ettől eltérő utasítás hiányában - a program kezdete előtt legalább 10 perccel megjelenik, és a programtól függően végzi feladatát. Ide tartozik a nevelési, tanári, féléves értekezlet, szakmai vagy diáknapok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvény, szalagavató, ballagás, és minden elrendelt szorgalmi időn kívüli munkanap.

·

Az iskolában ellátható munkaköri feladatok elvégzésén túl szorgalmi időben nem köteles az iskolában tartózkodni, ha a munka iskolán kívül is ellátható. Nem végezhető

47

SZMSZ azonban iskolán kívül a tanügyi dokumentáció elkészítése, valamint egyéb adatvédelmi szempontból kockázatos - adminisztrációs tevékenység. · Közreműködik a tanulók beíratásában, egyéb ügyeletek ellátásában - beosztás szerint. III. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos felelősségek ·

Valamennyi pedagógus feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és megszüntetése.

A rendelkezésre

álló

felszerelések

hatékony

használata,

fejlesztése, bővítése, a minőség javítása. ·

Az iskolai értékelés alapelveit be kell tartani, különösen: ·

a tanulók érdemjegyeit digitális naplóba folyamatosan, de legkésőbb a hét végéig be kell írni;

·

az érdemjegyek száma tantárgyanként és félévenként minimum három, de legalább a heti óraszámmal egyező legyen (egy órás tárgy esetében félévente kettő);

·

az írásbeli munkákat 3 tanítási héten belül ki kell javítani;

·

a szóbeli tanulói teljesítményt - feleletet - is néhány mondatban értékelni kell az osztály előtt.

·

Az értékelés területei: tantestületi értekezletek, osztályozó konferenciák, munkaközösségi megbeszélések, szülői értekezletek, fogadóórák, melyeken az éves munkatervnek megfelelően minden pedagógusnak - érintettségével összhangban - részt kell vennie.

IV.

Megbízás

alapján

kötelezően,

esetenként

külön

díjazással

is

végzendő

többletmunkák: ·

A megbízáson alapuló feladatokat minden esetben az iskola igazgatója adja ki. A megbízások az alapdokumentumokban foglaltakkal összhangban történhetnek.

·

A díjazás a mindenkori törvényi szabályozás és az iskola anyagi lehetőségei alapján történik.

·

Óraszámmal kifejezhető megbízások: szakkör, korrepetálás, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás.

·

Tanulók

kísérése

jogszabályban

meghatározott

esetekben,

tanulmányi

kirándulások vezetése az SZMSZ és a Házirend maradéktalan betartásával. 48

SZMSZ ·

Osztályfőnöki teendők ellátása, versenyre felkészítés, a tanulók sportolásának, szabadidejének szervezése.

·

Vizsgáztatás, jegyzői feladatok ellátása az éves munkaterv szerint.

·

Diákönkormányzat segítése, ifjúságvédelmi teendők ellátása, értekezletek jegyzőkönyveinek vezetése.

V.

Munkabeosztás, távolmaradás a munkából ·

A

pedagógus

munkaideje

heti

40

óra.

(Részfoglalkozásúaknál

a

munkaszerződésben foglaltak az irányadók.) ·

Az adott tanévre szóló munkabeosztást az órarend határozza meg.

·

Az iskola szervezeti felépítéséből adódóan a munkavégzés helye változó is lehet.

·

A szorgalmi időszak előkészítése - a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten meghatározott módon - augusztus 21-31. között történik. Ekkor kell megszervezni a javító-, különbözeti, beszámoltató vizsgákat, pótbeiratkozásokat, a tanév technikai elindítását.

·

A személyi adatokban (lakcím, telefon, elérhetőség stb.) történt változásokat haladéktalanul az igazgatónak be kell jelenteni. Indokolt esetben elrendelhető a folyamatos nyári elérhetőség biztosítása.

·

A munkából történő távolmaradást, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 30 perccel az iskolavezetésnél vagy az iskola titkárságán be kell jelenteni.

·

A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el.

VI.

A pedagógust munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg: ·

Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel

kapcsolatban

javaslatokat

tehet,

véleményt

nyilváníthat.

Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat. ·

Tanmenetén év közben - az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel - a munkaközösség és az igazgató tájékoztatása mellett - kisebb sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet. 49

SZMSZ ·

Módszertani eljárásait - a tantárgyi követelményekkel és az adott tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban - egyéniségének megfelelően választhatja meg.

·

Az

igazgató

előzetes

hozzájárulásával

új

nevelési-oktatási

módszereket,

eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet. ·

A Pedagógiai Program figyelembevételével, a munkaközösség egyetértésével megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket.

·

A tanulók érdemjegyeit - az osztályozásra vonatkozó általános szabályok szem előtt tartásával - önállóan állapítja meg. Az érdemjegyen változtatni csak egyetértésével, illetve nagyon indokolt esetben - írásba foglalt - nevelőtestületi határozattal lehet.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

50

SZMSZ A OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Az

osztályfőnököt

az

igazgató

bízza

meg.

Munkáját

az

alapdokumentumokban

meghatározottak, valamint az iskolavezetés iránymutatásai alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője, a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: ·

Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását.

·

Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.

·

Az

éves

ütemtervben

meghatározottak

szerint

fogadóórát,

osztályszülői

értekezletet tart. Indokolt esetben családlátogatást végez. A digitális napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. ·

Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja.

·

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét.

·

Együttműködik

a

közösség

diákönkormányzatokkal,

kialakítása

szülőkkel,

szülői

és

fejlesztése

munkaközösséggel,

érdekében segíti

a őket

feladataik végrehajtásában. ·

Figyelemmel

kíséri

tanulói

tanulmányi

eredményeit,

osztálya

fegyelmi

helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. ·

Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel.

·

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, digitális napló), valamint a továbbtanulással,

ifjúságvédelemmel,

statisztikák

készítésével

adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően értesíti a bukásra állók szüleit.

51

járó

SZMSZ ·

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít,

közreműködik

a

tanórán

kívüli

tevékenységek

szervezésében. ·

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét.

·

Segíti

a

tanulók

pályaorientációját,

pályaválasztását,

igyekszik

ezeket

megalapozottá, a realitásokkal összhangban levővé tenni. ·

Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában.

·

Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az életkori adottságokra tekintettel folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (alapítvány, DSK, költségtérítés a szakképzésben).

·

Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel.

·

Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

52

[Ide írhatja a szöveget]

A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A munkaközösség-vezetőt - a munkaközösség tagjainak javaslata alapján - az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola alapdokumentumainak és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: ·

Összeállítja - az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján, a munkaközösség tagjainak bevonásával - a munkaközösség éves programját.

·

A munkaprogram végrehajtása során irányítja a munkaközösség szakmai munkáját, összehangolja tagjainak ezirányú tevékenységét, rendszeresen látogatja óráikat.

·

Ellenőrzi és összehangolja - az igazgatónak történő benyújtás előtt - a munkaközösség tanmeneteit. Segíti ezek elkészítését, ügyelve a tantervi követelmények megvalósítására, a követelmények, ütemezések megtartására.

·

A félévi és tanévzáró nevelőtestületi értekezletekre - az igazgató által meghatározott szempontok alapján - beszámolót, értékelést, adott esetben elemzést készít a nevelőtestület számára munkaközösségének tevékenységéről, a munkaterv végrehajtásáról.

·

Segíti a pedagógusok szakmai továbbképzését, javaslatot tesz ennek ütemezésére, részt vesz a helyi szakmai-pedagógiai továbbképzések tartalmi kimunkálásában.

·

Az iskolavezetéssel együtt szervezi területe szakmai, tanulmányi versenyeit, segíti a tehetséges tanulók kiválasztását, felkészítését.

·

Részt vesz a munkaközösség tantárgyfelosztásának tervezésében.

·

Irányítja az időszakonkénti eredményességi vizsgálatokat, szükség esetén részt vesz

elemzésükben,

értékelésükben,

az

ezekből

következő

feladat-

meghatározásban. ·

Javaslatot tesz az intézményi működési feladatokhoz, az oktató-nevelő munkához kapcsolódó intézményi szabályzatok változtatására, az intézményben folyó szakmai

tevékenység

korszerűsítésére,

a

nevelési

értekezletek

témáinak

megválasztására. ·

Segíti

az

iskolavezetést

megszervezésében.

a

munkaközösségi

tagok

helyettesítésének

[Ide írhatja a szöveget] ·

Figyelemmel kíséri az éves ütemterv időarányos megvalósulását, segíti az intézményvezetést a feladatok teljesítésében, a szervezési munkák ellenőrzésében, különös tekintettel az iskolai hagyományokból adódó nagyrendezvények, illetve munkaközösségét szakmailag érintő feladatok esetében.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS MUNKAKÖRI FELADATAI

Megbízását az igazgatótól kapja. Munkáját a hatályos gyermek- és ifjúságvédelmi jogszabályok, az iskola alapdokumentumainak vonatkozó részei és az iskolavezetés útmutatása szerint látja el. ·

Teendőit az iskolavezetéssel és az osztályfőnökökkel szoros együttműködésben végzi, információkat kér és ad.

·

A tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal,

családsegítő

központtal,

lakóhely

szerint

illetékes

önkormányzatokkal, pedagógiai szolgálatokkal, iskolaorvossal, pszichológussal (az ügy természete szerint). ·

Tájékoztatja a tanulókat problémáik megoldási lehetőségeiről, ezek helyeiről.

·

Az osztályfőnökök jelzése alapján - az iskolavezetés tájékoztatása mellett kezdeményezi az illetékes hatóságoknál az anyagi támogatást, vagy a szükséges eljárások megindítását (tankötelezettség megsértése, igazolatlan hiányzások stb.).

·

Szükség

esetén

személyes

elbeszélgetéssel

tájékozódik

a

tanulók

háttérproblémáiról, ezek ismeretében megteszi vagy javasolja az iskolavezetésnek a szükséges intézkedéseket. ·

Éves munkatervet készít, melyről beszámol az iskolavezetésnek.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

AZ ÜGYELETES NEVELŐ FELADATAI

Megbízatásának alapja az intézményi órarenden alapuló ügyeleti beosztás. Az ügyeletes nevelő: ·

Az ügyeleti beosztásban meghatározott időszakban az ügyeleti területén tartózkodik.

·

Ügyel a tanulók kulturált magatartására, betartatja az SZMSZ-ből, Házirendből adódó elvárásokat.

·

Megóvja területén a tisztaságot, betartatja a dohányzási tilalmat

·

Megakadályozza a rongálásokat, az esetlegesen mégis megtörtént károkozás esetén igyekszik kideríteni a károkozókat, a történtekről tájékoztatja az iskolavezetést.

·

Az ügyelet 7.15-kor kezdődik, a szünetek idején át 13.45 óráig tart az ügyeleti beosztásban foglaltak szerint.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

AZ ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Munkáját az igazgató (távollétében helyettese) irányítása alapján végzi. Nem egyedi feladatokat és megbízásokat teljesít, hanem önállóan és aktívan szervezi ügyviteli, adminisztrációs, igazgatási és klasszikus titkárnői tevékenységét. Az intézmény - ezen belül kiemelten az iskolavezetés - zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: ·

A hatályos jogszabályok és az intézmény iratkezelési szabályzatának megfelelően végzi az ügyiratok kezelését, az iktatást (ügyelve a határidők betartására), az irattári anyagok szakszerű nyilvántartását és tárolását.

·

Elkészíti az iskolavezetés levelezését, a be- és kimenő postai küldemények ügyintézését, a feladókönyv vezetését, és a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást.

·

Ellátja a beérkező telefonok fogadásával összefüggő teendőket az információk rögzítésétől és továbbadásától kezdve a hívások megfelelő helyre kapcsolásáig.

·

Vezeti a nyilvántartásokat, ideértve a tanulókra vonatkozó információk kezelését, rendszerezését, a felvételtől a szoros nyilvántartású dokumentumokon át a tanulói jogviszony megszüntetéséig.

·

Együttműködik az egészségügyi szervekkel a tanulók - törvényben rögzített egészségügyi ellátásának szervezésében.

·

Közreműködik az irodaszerek, az oktatáshoz napi szinten szükséges eszközök, kellékek megrendelésében, figyelemmel kísérésében (kréta, papír, festékek stb.).

·

Az iskolavezetés által meghatározott módon részt vesz az aktuális kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztató anyagok elkészítésében, rendezésében.

·

Ellátja az iskolavezetés által meghatározott fénymásolási feladatokat.

·

A klasszikus titkárnői feladatok keretében közreműködik az iskolavezetés vendégeinek fogadásában.

·

Felel környezete rendjéért, esztétikus megjelenéséért.

·

A tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az igazgató megbízza.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

A RENDSZERGAZDA MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A rendszergazda feladata az iskola számítástechnikai eszközparkjának felügyelete, működőképességének biztosítása, oktatásra kész állapotának folyamatos fenntartása. Munkáját az iskola pedagógiai programjának tartalma szerint, a számítástechnikát oktató nevelőkkel együttműködve, kéréseiket, igényeiket figyelembe véve végzi az igazgatótól kapott megbízás alapján.

Alapfeladatai: ·

Az informatika fejlődésének folyamatos nyomon követése, a lehetőségekhez mérten beépítve az intézmény oktatási rendszerébe, elősegítve annak folyamatos fejlődését.

·

A hatályos jogszabályok, tantervek, iskolai dokumentumok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnikát oktatókkal történt alapos egyeztetés során kialakítja, és évente előterjeszti a javasolt fejlesztési koncepciót.

·

Részt vesz a géptermek kialakításának tervezésében, a hardver- és szoftverbeszerzések szakmai véleményezésében.

·

Különös gondot fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására, rendszeres ellenőrzésére. Vírus felbukkanása esetén haladéktalanul mindent elkövet a terjedés megakadályozására, a fertőzés felszámolására, illetve adott esetben a keletkezett kár minimalizálására.

·

Közreműködik a gépek, perifériák, programok egyértelmű, pontos leltárának elkészítésében, vezeti a saját dokumentációjában bekövetkező változásokat, illetve ezek alapján folyamatosan ellenőrzi az eszközök meglétét.

Feladatai a hardver eszközök területén: ·

Elvégzi az új gépek, perifériák beállítását, beüzemelését, majd rendszeres ellenőrzéssel törekszik a rendellenességek megelőzésére.

·

A felmerülő hibákról tájékoztatja az iskolavezetést, megjelölve az elhárítás legcélszerűbb módját is.

·

Ha a javítás külső szakember igénybevételét teszi szükségessé - a javítás jóváhagyatását követően -, gondoskodik annak elvégeztetéséről.

·

Tartja a kapcsolatot a szállító cég, a garanciális vagy azon túli javítást végző szerviz

szakembereivel,

ellenőrzi az elvégzett

munkát,

a hibás teljesítést

haladéktalanul jelzi az iskolavezetésnek. ·

Kapcsolatot tart az Internet-szolgáltatóval, a Sulinet rendszer üzemeltetőjével.

·

Rendkívüli esetben (rendszerösszeomlás, hálózat sérülése, súlyos vírusfertőzés) haladéktalanul elkezdi a hiba elhárítását,

illetve gondoskodik az elhárítás

megkezdéséről. (Ennek érdekében biztosított számára a rendszerhez való hozzáférés lehetősége a nap minden órájában, illetve munkaszüneti napokon is.) ·

Károkozás, rongálás esetén azonnal tájékoztatja az igazgatót, és minden szakmai felkészültségével segíti a rongálók felderítését. A károkozó megtalálása esetén javaslatot tesz a kártérítés nagyságára.

·

Negyedévente beszámol az iskolavezetésnek a számítástechnikai termek, berendezések állagáról, állapotáról.

· A számítástechnikai eszközöket igénylő események (vizsgák, érettségik, versenyek) időpontjában (az iskola éves munkaterve, illetve az iskolavezetés utasítása szerint) biztosítja az eszközök rendelkezésre állását, és gondoskodik minden illetéktelen hozzáférést kizáró felügyeletükről.

Teendői a szoftverek területén: ·

Biztosítja a feladatok maradéktalan ellátásához a szükséges szoftverek működőképességét. Az iskola birtokában levő szoftvereket és a hozzájuk kapcsolódó licenceket nyilvántartja, és ellenőrzésre bármikor kész, áttekinthető állapotban tárolja. Összegyűjti az esetleges licenccel nem bíró programokat, és javaslatot tesz az igazgatónak legalizálásukra.

·

A beszerzett szoftvereket telepíti, beállításukat elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja e beállítások megőrzését.

·

Az iskolai működéshez vásárolt nem oktatási célú programokat installálja, kezelőiket tájékoztatja (irodai szoftverek). (A programok kezelőinek betanítása nem tartozik munkakörébe.)

·

Az iskolavezetéssel egyeztetett esetekben és módon biztonsági adatmentést végez.

·

Amennyiben egy szoftver jogtisztaságáról nem tud meggyőződni, annak telepítését meg kell tagadnia. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a program veszélyezteti a rendszer biztonságos működését.

Az iskolai Internet-hálózattal kapcsolatos feladatok: ·

Megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolai hálózat(ok) hatékony, biztonságos működésére, üzemeltetésére.

·

Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, illetve a későbbiekben az újonnan felmerült igényekhez igazítja.

·

Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről.

·

Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja.

·

Üzemelteti az iskola szoftvereit, ügyel azok legbiztonságosabb beállításaira.

·

A hálózati rendszerek belépési jelszavait lezárt borítékban az igazgatóval együtt elhelyezi a páncélszekrényben. A borítékot csak rendkívüli esetben, az igazgató engedélyével lehet felbontani.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

SZMSZ AZ OKTATÁSTECHNIKUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Az oktatástechnikus feladata az iskola pedagógiai folyamatában használt oktatástechnikai, informatikai, multimédiás, audiovizuális eszközök naprakész, biztonságos működtetése, szakszerű kezelése. Gondoskodik az eszközök folyamatos felügyeletéről, ellenőrzéséről, karbantartásáról, meghibásodás esetén - az iskolavezetéssel történő egyeztetést követően javíttatásáról. Tevékenysége során megfelelő segítséget nyújt a pedagógusoknak az eszközhasználat területén.

Feladatait önálló munkavégzéssel teljesíti, kiemelt fontossággal az alábbi tevékenységekre: ·

A felmerülő - és egyeztetett - igények alapján működteti az oktatástechnikai eszközöket.

·

Kérés szerint előkészíti, beállítja a szükséges technikát.

·

Rendszeresen figyelemmel kíséri az anyag- és alkatrészellátást, gondoskodik pótlásukról.

·

Szükség

esetén

elkészíti

az

iskolai

fejlesztésű

audiovizuális

vagy

számítástechnikai információhordozókat, kérésre rögzíti a médiában sugárzott oktatásban felhasználható - filmeket, anyagokat. ·

Saját ellenőrzési tevékenysége megkönnyítése, illetve az iskolai leltározás segítése érdekében elvégzi az oktatástechnikai eszközök, információhordozó anyagok nyilvántartásával, tárolásával kapcsolatos feladatokat. Az iskolavezetés kérésére - a rendszergazdával szoros együttműködésben - rövid idő alatt pontos helyzetképet nyújt az eszközállományról. Szükség szerint javaslatot tesz a selejtezésre, illetve a pedagógusok bevonásával az elkövetkező, szükséges eszközbeszerzésekre.

·

Igény szerint tanácsot ad az eszközök kezelésével kapcsolatban, új eszköz esetén bemutatót tart. Minden tőle telhetőt megtesz a helytelen eszközhasználatból fakadó károk megelőzéséért.

·

Biztosítja az eszközök balesetmentes használhatóságát, ismeri és megtartatja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat.

·

Környezetét balesetveszély-mentes, kulturált állapotban tartja, a technikusi szobát illetéktelenek elől zárva tartja.

62

SZMSZ · Munkájában közvetlen irányítás szempontjából az iskola igazgatójához (távollétében helyetteséhez) tartozik. Az igazgató rendelkezése alapján esetenként részt vesz az iskola működési dokumentumainak, reklámanyagainak elkészítésében. · A felsoroltakon kívül elvégzi azokat - az iskola működésével szorosan összefüggő feladatokat, melyekre az igazgatótól megbízást kap.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

63

SZMSZ A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének

biztosítása,

a

nevelőtestület

és

a

diákközösség

szándékainak,

elképzeléseinek összehangolása. A segítő pedagógus kiemelt feladata, hogy: ·

A diákönkormányzat a jogszabályokban és az iskolai alapdokumentumokban biztosított hatáskörében önállóan és célszerűen működjön. A diáktanács ülésein mindig részt vesz, segíti annak tevékenységét.

·

A tanulók igénye, a nevelőtestület céljai és saját szakmai tapasztalatai alapján szakmai

segítséget

nyújt

a

programok tervezéséhez,

megszervezéséhez,

értékeléséhez. ·

Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését.

·

Részt

vesz

az

iskolai

fórumok,

iskolagyűlések,

iskolai

rendezvények

szervezésében, lebonyolításában. ·

Gondoskodik a diákönkormányzat munkaprogramjának elkészíttetéséről, az abban foglaltak végrehajtásáról.

·

Személyesen és a kollegák, szülők bevonásával biztosítja a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken a Házirend betartásáért.

·

Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács ülését. Ismerteti a tanács tagjaival a diákönkormányzat jogait és hatáskörét.

·

Képviseli a diákönkormányzatot ott, ahol ezt a diákvezető adott esetben nem teheti meg (fenntartó, szakbizottság).

·

Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel.

64

SZMSZ A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

XXIV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZATA 1. Az iskolai könyvtár fenntartásának, irányításának, elhelyezésének körülményei

1. 1. A dokumentum elkészítésének jogszabályi és iskolai forrásai: A dokumentum elkészítésének jogszabályi és iskolai forrásai: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról Az intézmény pedagógiai programja

1. 2. A könyvtár azonosító adatai: Neve: Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium könyvtára A könyvtár címe, telefonszáma: 5600 Békéscsaba Deák u. 6.; 321-145 A könyvtár bélyegzőjének felirata: Vásárhelyi Pál SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRA Békéscsaba 65

SZMSZ 1. 3. Alapító okiratban meghatározott könyvtári státusz: középiskolai könyvtár A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe). A könyvtár használata ingyenes.

1. 4. A könyvtár fenntartója: KIK Békéscsabai Tankerület 033019

A könyvtár fenntartójának címe, telefonszáma: 1055 Budapest Szalay út 10-14.

Az iskolai könyvtár fenntartásáról és a normáknak megfelelő fejlesztéséről a fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik a mindenkori költségvetési törvényben

maghatározott

központi

támogatások

és

a

helyi

források

felhasználásával. 1. 5. A könyvtár személyi feltételei: magyar szakos középiskolai tanár végzettségű munkatárs heti 11 órában látja el a feladatot 1. 6. A könyvtár elhelyezése: helyiségek száma: 2. A könyvtár az iskola emeletén a 38. (alapterülete: 55,10 m2) és 37. (alapterülete: 16,09+1,84 m2) helyiségekben működik. A 38. teremben szabadpolcos elhelyezésben található az állomány, illetve ez a helyiség olvasóteremként is működik. Az 37. terem tankönyvraktár funkciójú. A könyvtár- és olvasóteremben CD lejátszó, valamint internetkapcsolattal rendelkező számítógépek is használhatók. Technikai felszereltsége: CD-lejátszós, USB-s magnó, 8 db számítógép internethasználattal és 1 db számítógép a könyvtáros számára nyomtatóval Maximalizált tanulói létszám az alapító okirat alapján: 730 fő

1. 7. A könyvtár működésének célja: - segítse az oktató-nevelő munkát /mint tevékenységet/, - a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, - segítse elő az iskolai könyvtárhasználók /nevelők, tanulók, egyéb dolgozók / általános műveltségének szélesítését, 66

SZMSZ - a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. 1. 8. A könyvtár feladatai: 1. 8. 1. Alapfeladatok: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audio-vizuális eszközök, stb.), -

gyűjteményét

folyamatosan

rendelkezésre

bocsátja,

folyamatosan

bővíti,

az

fejleszti,

iskola

korszerűsíti

feltárja,

helyi

megőrzi,

tantervének

állományát

az

gondozza,

és

figyelembevételével intézmény

tanárai,

nevelőközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével, - az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) az éves

munkatervében

foglaltak

alapján,

az

iskolai

beszerzési

keret

figyelembevételével végzi, - a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 3 napon belül bevételezi, leltárba veszi, - naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó digitális dokumentumot, -

az

elavult,

feleslegessé

váló,

vagy

fizikailag

használhatatlanná

vált

dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban 1 évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, - a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon 3 évente végzi, -

a

könyvek

elhelyezését,

tagolását

azok

tartalmának,

jellegének

figyelembevételével végzi (kézikönyvtár, segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány, időszaki kiadványok, egyéb írásos dokumentumok), - a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban, - gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt, 67

SZMSZ - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának elsajátításában, - részt vesz, illetve közreműködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés

a

könyvtárhasználatba,

segítség

nyújtása

különféle

könyvtári

dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.), - a könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. - a könyvtárhasználó(k) részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve (csoportos) helyi olvasás biztosításával kielégíteni. 1. 8. 2. Kiegészítő feladatok: - részt vesz, illetve közreműködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő egyéb tevékenységében (művelődési és iskolai egyéb programok,

vetélkedők szervezése,

segítség

nyújtása különféle könyvtári

dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.) - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), - amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés útján azt biztosítani. 1. 8. 3. Közreműködés a tankönyvellátásban Az

ingyenes

tankönyvellátásra

jogosult

diákok

az

iskolai

könyvtár

nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 1. 9. A gazdálkodásra vonatkozó adatok Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. Az ellátmány csak az alábbi célokra fordítható: -

könyvek, folyóiratok vásárlása,

-

könyvtárban szükséges információhordozók beszerzése,

-

nyomtatványok beszerzése.

2. A könyvtári munkafolyamatok 2. 1. Az állomány feldolgozása és gondozása 68

SZMSZ 2. 1. 1. A gyarapítás forrásai:

a. vétel: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b. ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, c. egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze.

Vétel

A vásárlás történhet: Jegyzéken megrendelve átutalással, előfizetéssel, A dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel

Ajándék

Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket, a gyűjtőkörbe nem tartozó könyvek elcserélhetőek, jutalmazásra felhasználhatóak, eladhatóak.

2. 2. Gyűjteményszervezés 2. 2. 1. Állományba vétel:

2.2.1.1.

Számlanyilvántartás

A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A beérkezett dokumentumok először könyvtári nyilvántartásba kerülnek. A számlára rákerül az egyedi leltári szám. 2.2.1.2.

Bélyegzés

Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát, 69

SZMSZ - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. 2.2.1.3.

Nyilvántartásba vétel

Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni, oly módon, hogy az azonos időpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától függetlenül. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező adattartalma: - sorszám, tételszám, - dátum (leltározás dátuma), - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató, stb.), melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban). (Az összesített nyilvántartásba vett dokumentumok körét a gyűjtőköri fejezetben szabályoztuk.) 2.2.1.4. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele: Címleltárkönyvi nyilvántartás: Könyvek, kiadványok esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: -leltári egyedi szám, -leltározás dátuma, -a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója), -darabszám, -raktári jelzet száma, -beszerzés módja, értéke. Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba

vett

művek darabszámát,

értékét

folyamatosan göngyölítve

összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni ("leltárba került a címleltárkönyv ....tól-....ig tételszám alatt .... db könyv ........ Ft értékben"). 70

SZMSZ A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat, folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni függetlenül attól, hogy azok az adott időszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. 2. 2. 2. A könyvtári állományból való törlés módjai, előírásai 2.2.2.1.

Az állomány törlésének okai, indokoltsága:

Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe), - a dokumentum a használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - leltár során hiányként jelentkezett. 2.2.2.2.

Az állomány törlésének időbeli hatálya:

Az állomány törlése - rendszeres jelleggel évente, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 2.2.2.3. Az állomány törlésének módja A selejtezendő, vagy törlendő dokumentumokról jegyzéket kell készíteni minimum 3 példányban. A jegyzékben fel kell sorolni a leltári számot, a mű címét, szerzőjét, a nyilvántartási értéket, szakjelzetet, a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a leltárkönyvből, a katalóguscédulát ki kell emelni a katalógusból. 2. 3. A könyvtári állomány védelme A

könyvtáros

a

rábízott

könyvtári

állományért,

annak

rendeltetésszerű

működtetéséért, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a nyilvántartásból történő kivezetés során biztosítania kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a működési szabályzatban, a leltári felelősséget a könyvtáros munkaköri leírásában rögzíteni kell. 2.3.1. Az állomány jogi védelme 71

SZMSZ A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Ezért hozzájárulás nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros felelősségre vonható a keletkezett hiányért, ha: - bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, - kötelességszegést követett el, - a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. Csökkenti a felelősséget, ha a könyvtárba a könyvtáros távollétében más személyek is bemehetnek, a megbízottakon kívül. - A tanulók és dolgozók munkaviszonyát illetve jogviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. Tanulók esetében a szülő a felelős. Az elveszett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: - a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével vagy - a dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével vagy - a dokumentum másolási értékének a megtérítésével vagy - a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével. 2.3.2. A könyvtári állomány fizikai állapotának védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A könyvtár az ún. „C” típusú tűzrendészeti osztályba tartozik. A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiségeket rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet), a nem hagyományos dokumentumok megfelelő elhelyezését

biztosítani kell.

A

megrongálódott, (rovar,

dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból. 72

penész,

szétesett)

SZMSZ 2.3.3. A könyvtári állomány leltározásának módjai Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb, ezzel összefüggő feltételeinek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az intézmény Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a) az állományt 3 évente ellenőrizni kell, b) soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, c) állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, d) a leltározást legalább két személynek kell végezni, e) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, f) az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások öszszehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, g) az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, h) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét. 2.4. Az állomány elhelyezése, raktári rendje Az áttekinthetőség és a világos rendezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét: - az állomány kölcsönözhető részét szabad polcokon kell elhelyezni, - a nem kölcsönözhető állományt zárt helyen kell tartani, - az elrendezést eligazitó táblákkal kell áttekinthetővé tenni, - a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni. 2.4.1. Állományegységek tagolódása: a) könyvállomány: - kézikönyvtár, 73

SZMSZ - ismeretközlő irodalom, - szépirodalom, - tankönyvek, - pedagógiai gyűjtemény, - kiemelt állományrészek: szótárak, albumok, gyűjteményes munkák, - külön gyűjtemények: helytörténeti dokumentumok b) folyóiratok c) nem hagyományos (elektronikus) dokumentumok – videó, CD, CD_ROM, Dia, kazetta, DVD d) egyéb: térképek letétek: angol-magyar, német-magyar szótárak – tanári szoba feladatgyűjtemények – fizika szertár értelmező szótárak – igazgatói iroda 2.5. Katalóguskészítés és -szerkesztés általános szabályai Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások, tájékoztatók a katalógusok. A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelező: - betűrendes katalógus, - szakkatalógus. 2.5.1. A katalóguskészítés általános szabályai: a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, b) a

bármilyen úton gyarapított

állományi könyvekről,

dokumentumokról,

ismerethordozókról a számítógépes rendszer üzembe helyezéséig (ld. 2.6.) katalóguscédulákat kell készíteni, c) a katalóguscédula elkészítésére a címleírás formai szabályai érvényesek. 2.5.2. A katalógusszerkesztés elvei: A dokumentumokat tudományterületek ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján kell osztályozni. A szakkatalógusok rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni. 2.6. A feldolgozás számítógépesítésének helyzete 74

SZMSZ A munkatervben szerepel egy számítógépes rendszer üzembe helyezése. A számítógépes feltárás folyamatban van.

3.

A könyvtári szolgáltatások

3.1 Alapszolgáltatások 3.1.1 Helyben használat A helyben használat tárgyi (olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárosnak kell biztosítania. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának, alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában A helyben használt dokumentumok számát és gyakoriságát a munkanaplóban rögzítjük a statisztika számára. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatóak: a kézikönyvek. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Bizonyos folyóiratok indokolt esetben kölcsönözhetők. 3.1.2 Kölcsönzés A könyvtárból dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. 3.1.3. Csoportos használat - A helyi pedagógiai programban megnevezett könyvtárhasználati órák tartása ( könyvtáros tartja évfolyamonként tanévenkénti 1, 1,5 ill. 2 órában ). - A helyi pedagógiai programban megtervezett szakórák a könyvtárban (szaktanár tartja, a könyvtáros közreműködik). - Tanórán kívüli foglalkozások nyitva tartásának megfeleltetett ütemterv szerint. 3.2. Kiegészítő szolgáltatások - könyvtárlátogatás - információszolgáltatás - kölcsönzés (könyvek, brosúrák) 75

SZMSZ - tartós tankönyvek kölcsönzése - zenehallgatás (CD-k) - a könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) által 3.3. Pedagógiai szolgáltatások - adott tantárgyhoz, témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás - a könyvtári gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használata - könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások tartása - a könyvtárban tartandó, olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése 3.4. Informatikai szolgáltatások - internethasználat kutatómunkához - számítógépes online és offline adatbázisok használata 3.5 A szolgáltatások igénybevételének feltételei, használók köre, beiratkozás Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkező változások bejelentésének módja: Az intézményünk tanulóinak és dolgozóinak a beiratkozás automatikus. A könyvtárhasználathoz szükséges adataik az iskolai számítógépes nyilvántartásból (DINA) elérhetőek. A személyi adatokban (pl. lakcím) történt változásokat az osztályfőnökök frissítik a tanulói nyilvántartásban (DINA). A könyvtárostanárnak jogosultsága van a tanulói adatok megtekintéséhez. Amennyiben tanuló kiiratkozik az iskolából, az iskolatitkár értesíti a könyvtárost a tanuló távozási szándékáról, aki az esetleges könyvtartozás rendezése után törli a könyvtári nyilvántartásból. Tanév közben érkezett tanulóról is az iskolatitkár értesíti a könyvtárostanárt, aki könyvtári nyilvántartásba veszi a tanulót. 3.5.1.

Az

iskolai

könyvtárhasználókat

alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól 76

megilletik

ingyenesen

az

alábbi

SZMSZ - a könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. - a könyvtárban tartandó, olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. - a csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. - kölcsönzés Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. A kölcsönözhető állomány egy része a könyvtárban található szabadpolcról is kiválasztható. A

kölcsönözhetőség

szempontjából

az

alábbi

kategóriákba

sorolhatók

a

dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. A kölcsönözhető dokumentumok kölcsönzési időtartama 1 hónap. Hosszabbítás indokolt esetben kérhető. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 1 nap. Nem kölcsönözhetőek a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek, lexikonok. Az ideiglenesen kikölcsönzött dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza az oktatók. 3.5.2. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: Tanéven belül: szeptember 1-től június 30-ig. Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. Az aktuális tanévi nyitva tartás mellékletként – évente – csatolandó.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét, tehát az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 77

SZMSZ A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárosra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek.

A szabályzat gondozása a könyvtáros feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, valamint az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításra javaslatot tenni. A szabályzatot az iskola igazgatója a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium

A KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1. Az iskola szerkezete: Az intézmény szakközépiskola, évfolyamonként 4-4 párhuzamos osztállyal; technikusi évfolyamon. Az iskola nevelési- oktatási céljai a Pedagógiai Programunkban meghatározottak. A kultúra és a műveltség átadása oly módon valósul meg intézményünkben, hogy a törvény által előírt Nemzeti Alaptanterv működési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. A tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai Program fogalmazza meg.

2. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a 78

SZMSZ könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét.

3. A könyvtár-pedagógiai program (stratégia) kialakítása A könyvtár-pedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül, de nem azonos vele, maximálisan figyelembe veszi az intézmény sajátosságait és adottságait. Az egyes műveltségterületek – ezen belül a könyvtár-pedagógia – helyi tervét az iskola vezetése és a tantestület a könyvtárossal együtt közösen készítik el. Az

intézményvezetés

biztosítja

a

tanulási,

önművelési

követelmények,

elvárások

megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárossal közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtáros és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért.

3.1. A könyvtáros feladatai A könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés.

3.2. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. A helyi könyvtár-pedagógiai program kidolgozásába be kell vonni a szaktanárokat is. Éppen ezért ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. 3.3. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtárostanárral való rendszeres konzultáció, időpont egyeztetés, a szervezési kérdések 79

SZMSZ megbeszélése,

vagyis

a

különböző

könyvtári

foglalkozások

(szakórák,

napközis,

tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony médiatári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumo(ka)t adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, mely(ek) az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelye(ke)t előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni.

3. 4. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. A választott feladatok és munkaformák kellően motiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adjunk, amelyek segítik a helyes tanulásmódszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók konkrétan megismerkednek a különböző dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig adjuk a kezükbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál felhívjuk a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb adatait (szerző, cím, impresszum). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. Alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye.

80

SZMSZ 3.5. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárosnak és a tanárnak egyaránt. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor.

4. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot – a könyvtári eszköztárra építve – számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és -átadásra – szóban is írásban egyaránt – a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi

pedagógiai

munkájukban

a

könyvtári

eszköztárra

épülő

önálló

információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. A helyi tantervben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak. Kívánatos, hogy korszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvonalú, informatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület. Meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Alapfeltétel egy működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fogadóképes iskolai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztosítéka); korszerű kézikönyvtári állomány, amely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes oktatásához 81

SZMSZ nélkülözhetetlen alapdokumentumokat tartalmazza (könyv, folyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, Internet).

5. Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga 5.1. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket.

5.2. Dokumentumismeret és -használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból.

5.3. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten

tájékozódjon

tankönyvekben,

munkafüzetekben,

forrás-

és

szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés,

lényegkiemelés,

cédulázás),

forráselemzést,

önálló

információszerzést.

Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 82

SZMSZ

5.4. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni

a

könyvtár

tájékoztató

segédeszközeit.

Legyen

képes

hagyományos

dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével

(katalógusok,

bibliográfiák,

kézikönyvek)

kiselőadást,

tanulmányt,

irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek).

6. Időtervek, órakeretek tervezése A könyvtári foglalkozásokat előre ütemezni kell. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtárostanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), 60%-a szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei).

7. Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: – Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai. – Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök. – Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia). – Nemzeti alaptanterv. – Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv. – A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök.

8. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása 83

SZMSZ A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag – jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű. A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: – önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, – változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), –

eszköztudás,

gyakorlati

technikák

elsajátítása

(könyvtárhasználat,

szaktárgyi

ismeretszerzés), – egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), – életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét.

84

SZMSZ

Gyűjtőköri Szabályzat Tartalmát meghatározó tényezők - iskola pedagógiai programja (iskolaszerkezet, nevelési-oktatási célok, tehetséggondozás, felzárkóztatás, művelődési/szociális hátránykompenzáció) - iskola helyi tanterve - külső társadalmi környezet (könyvtárak, könyvtári rendszer, művelődési lehetőségek, világháló) - állományelemzés

Iskolánk könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az intézmény helyi tantervében valamint pedagógiai programjában meghatározottak szerint, a külső társadalmi környezet illetve a meglévő állomány által behatároltan az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. Gyűjtés köre 1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai

1.1. Gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkőrébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe.

A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - általános lexikonok – enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói,

85

SZMSZ - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap, és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - Békés, Békéscsabára vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - iskolánk történetével, névadónk - Vásárhelyi Pál életével, munkásságával kapcsolatos anyagok, - a helyi tantervhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások. A könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: - lírai, prózai, és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, - folyóiratok, napilapok, szaklapok, - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom), - tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, - oktatással összefüggő jogszabályok.

1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a) teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - közép- és felsőszintű általános lexikonok, - közép- és felsőszintű általános enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, 86

SZMSZ - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályok, állásfoglalások.

b) válogatva gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve: - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom), - tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az adott környezetre (Békéscsaba város, Békés megye) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, - tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó felsőszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, 87

SZMSZ - folyóiratok, napilapok, szaklapok. c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének (vagy a gazdasági vezetőjének) írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. 1.3 Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a) könyvek és könyvjellegű kiadványok b) folyóirat jellegű kiadványok (periodikák): - napilapok, - pedagógiai folyóiratok, - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok. c) audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb., - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb., - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-Romok, szoftverek, internet, stb., - oktató programcsomagok.

KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állományba vétel munkafolyamata 3. Katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás, törlés 5. Állománygondozás - védelem – ellenőrzés

1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke: 88

SZMSZ A könyvtár

szakmai és gazdaságossági szempont

alapján a

pénzügyi

keretek

figyelembevételével köteles gyarapítani állományát.

1. 1. Az állománygyarapítás forrásai: a. beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b. csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények

könyvtáraitól kap

az

intézmény új

dokumentumot,

előzetes

megállapodás alapján, c. ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d. egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 1.2. A gyarapítás mértéke: A főgyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével állapítom meg: - a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok: 10- 20 példány, - a tananyagokhoz kapcsolódó alap, - és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek: 5-10 példány, - folyóiratok, napilapok, szaklapok: 1 példány, - lexikonok, enciklopédiák: 1-1 példány, - kézikönyvek: 1-1 példány. A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát.

2. Állományba vétel munkafolyamata A könyvtári állományba vétel menete az időbeli sorrendben alábbiak szerint történik: 2.1 . A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 89

SZMSZ 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. 2.3. Nyilvántartásba vétel 2.3.1 . Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni, oly módon, hogy az azonos időpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány da-rabszámától függetlenül. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező adattartalma: - sorszám, tételszám, - dátum (leltározás dátuma), - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató, stb.), melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban). (Az összesített nyilvántartásba vett dokumentumok körét a gyűjtőkőri fejezetben szabályoztuk.) 2.3.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele: Címleltárkönyvi nyilvántartás: - Könyvek, kiadványok esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: -leltári egyedi szám, -leltározás dátuma, -a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója), -darabszám, -raktári jelzet száma, -beszerzés módja, értéke. 90

SZMSZ Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni ("leltárba került a címleltárkönyv ....tól-....ig tételszám alatt .... db könyv ........ Ft értékben"). 2.3.3. A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat, folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni függetlenül attól, hogy azok az adott időszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. Évközben az időleges nyilvántartás céljára olyan cédulakatalógus kell alkalmazni, melynek segítségével ellenőrizhető, hogy a dokumentumsorozat minden tagja a könyvtárba beérkezett-e (kardex).

Könyvtárhasználati Szabályzat 1.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei, használók köre, beiratkozás

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkező változások bejelentésének módja: Az intézményünk tanulóinak és dolgozóinak a beiratkozás automatikus. A könyvtárhasználathoz szükséges adataik az iskolai számítógépes nyilvántartásból (DINA) elérhetőek. A személyi adatokban (pl. lakcím) történt változásokat az osztályfőnökök frissítik a tanulói nyilvántartásban (DINA). A könyvtárostanárnak jogosultsága van a tanulói adatok megtekintéséhez. Amennyiben tanuló kiiratkozik az iskolából, az iskolatitkár értesíti a könyvtárost a tanuló távozási szándékáról, aki az esetleges könyvtartozás rendezése után törli a könyvtári nyilvántartásból. Tanév közben érkezett tanulóról is az iskolatitkár értesíti a könyvtárostanárt, aki könyvtári nyilvántartásba veszi a tanulót.

2.

Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások:

- könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól 91

SZMSZ - a könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. - a könyvtárban tartandó, olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. - a csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. - kölcsönzés Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. A kölcsönözhető állomány egy része a könyvtárban található szabadpolcról is kiválasztható. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. A kölcsönözhető dokumentumok kölcsönzési időtartama 1 hónap. Hosszabbítás indokolt esetben kérhető. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 1 nap. Nem kölcsönözhetőek a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek, lexikonok. Az ideiglenesen kikölcsönzött dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza az oktatók. 3.

Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje:

Tanéven belül: szeptember 1-től június 30-ig. Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. Az aktuális tanévi nyitva tartás mellékletként – évente – csatolandó. 4.

Betartjuk a következőket:

- A könyvtárban nem táplálkozunk. - Semmivel nem zavarjuk mások munkáját, a könyvtár rendjét. - Kerüljük a csúnya beszédet. - Óvjuk a teremben található berendezési tárgyakat, dokumentumokat stb.

5.

Egyéb rendszabályok:

- A diákok számára tiltott, nem javasolt oldalak látogatása, képek nézegetése szigorúan tilos és komoly büntetést von maga után. - Külső audio ill. CD-ROM-okat tilos a gépeken futtatni. Indoklás: vírus-invázió 92

SZMSZ elkerülése. - A felhasználók vagy a számítógépek jelszavainak megszerzésére tett bárminemű kísérlet is súlyos következményekkel jár. A számítógépes hálózaton érvényes netikett betartása kötelező érvényű. Az itt fel nem sorolt esetekben, helyzetekben mindenkor az erkölcsi normák az irányadóak. A szabályok megszegése kitiltást, súlyosabb esetben fegyelmező intézkedést vonhat maga után. 6.

Kártérítés

A tanulók és dolgozók munkaviszonyát illetve jogviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. Tanulók esetében a szülő a felelős. Az elveszett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: - a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével vagy - a dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével vagy - a dokumentum másolási értékének a megtérítésével vagy - a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével.

KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Az iskolai könyvtáros tanár, az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység,

ezért

állandó

kapcsolatban

áll

a

szaktárgyi

munkacsoportokkal,

osztályfőnökökkel. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Munkaideje heti 40 óra, ami a következőképpen alakul: · 22 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani, · 10 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez, · 8 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés.

93

SZMSZ A feladatkör egyes területei:

A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: · Megteremti a működéshez szükséges feltételeket. · Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. · Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. · Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban. · Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. · Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem: · Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről. · Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet. Megrendeli a folyóiratokat. · Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti. · Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat. · Naprakészen építi a könyvtár katalógusait. · Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, évente egy alkalommal elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően. · Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. · Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi. · Állományellenőrzést tart a könyvtár nagyságától függő időközönként. A leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti egyedül. Olvasószolgálat, tájékoztatás: · Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát. · Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést. · Megtartja a könyvtári órákat, segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz. · Tájékoztatja témafigyeléssel a pedagógusokat. Egyéb feladatok: · Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában. 94

SZMSZ · Önmaga szakmai továbbképzése. · A könyvtárostanár az esetleges óráit (szaktárgyi, szakköri) rendes munkaidején felül látja el.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes.

Békéscsaba, .......................................................

igazgató

Munkakörömmel kapcsolatos feladataimat megismertem:

Katalógusszerkesztési Szabályzat 1. A katalóguskészítés általános szabályai: a)

a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata,

b)

a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról a számítógépes rendszer üzembe helyezéséig (ld. 3.) katalóguscédulákat kell készíteni,

c)

a katalóguscédula elkészítésére a címleírás formai szabályai érvényesek.

2. A katalógusszerkesztés elvei: A dokumentumokat tudományterületek ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján kell osztályozni. A szakkatalógusok rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni. 3. A feldolgozás számítógépesítésének helyzete A munkatervben szerepel egy számítógépes rendszer üzembe helyezése. A számítógépes feltárás folyamatban van. 4. A könyvtári állomány feltárása 4.1. Raktári jelzetek 95

SZMSZ A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelően kell tagolni, és a dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzésekkel kell biztosítani. A dokumentumok tematikus elhelyezését és visszakereshetőségét a polcokon a raktári jelzetek rendszere biztosítja: - Kézikönyvek - ETO jelzet szerint - Ismeretközlő művek - ETO jelzet + író neve szerinti betűrend - Szépirodalom - Író neve szerinti betűrend - Tankönyvek - Tantárgyak szerint + cím szerinti betűrendben

Tankönyvtári Szabályzat Az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályai I. Törvényi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről 2001. XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 1. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Különbség a kölcsönzési határidőben van, ugyanis a 2001. évi XXXVII. törvény 8. § kimondja, hogy a tanuló addig tarthatja a támogatásba kapott tankönyvet, amíg a tantárgyat tanulja, vagy vizsgát nem tesz belőle. Középiskolában ez értelemszerűen az érettségi vizsgatárgyakra vonatkoztatva (matematika, magyar nyelv, történelem, idegen nyelv és a választott érettségi tárgy) a tavaszi szóbeli érettségi utolsó napjáig tart. Abban az esetben, ha nem ingyenes tankönyvre jogosult tanuló kölcsönöz tartós tankönyvet, neki legkésőbb az adott tanév végéig vissza kell szolgáltatnia a könyvtár részére. 3. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. 4. Az ingyenes tankönyvek csoportjai:

1. csoport: Maximum 4 évig használt tankönyvek: Földrajzi atlasz, Történelem atlasz 96

SZMSZ 2. csoport: Meghatározott tanévre szóló tankönyvek (1, 2 évig használatos tankönyvek)

3. csoport: Munkafüzetek, munkatankönyvek, amelyekben kitöltendő írásbeli feladatok vannak. 5. A kölcsönzés rendje: 1. csoport: maximum 4 évre lehet kikölcsönözni, ill., akkor kell visszahozni a könyvtárba, amikor a tanulói jogviszony megszűnik. 2. csoport: 1 évre (vagy ahány évre a tankönyv szól) lehet kikölcsönözni, ill. szaktanári javaslat alapján ezt meg lehet hosszabbítani, amíg az oktatás az adott tankönyvből folyik. 3. csoport: Használat után a tankönyvek leselejtezésre kerülnek. Leselejtezés után a tanulók tulajdonába kerülhet.

6. A nyilvántartás rendje:

Az 1. és 2. csoport tankönyveit egyedi nyilvántartásba kell venni. A 3. csoport tankönyvei ideiglenes nyilvántartásba kerülnek a mellékelt leltárív alapján. Ezek a könyvek minden év végén automatikusan leselejtezendőek.

7. Az ingyenesen megkapott tankönyveket a tanulók kötelesek bekötni, és minden lehetséges módon védeni az elhasználódástól, azokba beleírni, aláhúzni a szöveget nem lehet. (Kivéve természetesen a 3. csoport könyveit.)

8. A megrongált, vagy elveszett tankönyveket a diákok a beszerzési ár 100 %-ával kötelesek megtéríteni, vagy az adott tankönyv megegyező kiadású példányával pótolni. A rongálás mértékét mindig az iskolai könyvtáros méri fel, és dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő évfolyamokban, vagy sem. A térítési díjat az iskolai könyvtár újabb tankönyvek beszerzésére fordítja. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: - az első év végén a tankönyv árának 75 %-át - a második év végén a tankönyv árának 50 %-át 97

SZMSZ - a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át. 9. A térítési díj megállapítása a könyvtári nyilvántartás alapján történik, és az iskolai könyvtáros végzi. A diák (ill. gondviselője) a könyvtáros által megállapított összeget köteles befizetni a fenntartó számlájára, legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a következő tanévben az iskolai könyvtárból nem kaphat ingyenes tankönyvet. 10. A könyvek visszaszolgáltatása ill. megtérítése minden tanév végén az utolsó tanítási nap előtt egy héttel kezdődik és tanévzáró ünnepély előtti nap fejeződik be. 11. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok, ill. szüleik dönthetnek úgy is, hogy nem a könyvtári állományból kölcsönzik ki a szükséges tankönyveket, hanem megveszik azokat. A diák (ill. a szülő) a tankönyvrendelés előtt köteles eldönteni, és arról írásban nyilatkozni, hogy mely könyveket kéri az iskolai könyvtárból, ill. mely könyveket veszi meg, későbbi módosításra már nincs lehetőség. Az ily módon megvásárolt tankönyvekre természetesen nem vonatkoznak a könyvtári szabályok. 12. Az iskola tanulói az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és hogy jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek elismerik. 13. Az ingyenes, kölcsönzött tankönyvek megvásárlására is lehetőséget nyújtunk. Ezt legkésőbb a tankönyvrendelést megelőzően (február 1-jéig) kell jelezni. A tankönyv adott tárgyévi értékének a 8. pontban meghatározott mértékét kell befizetni a 9. pontban meghatározott módon.

98

SZMSZ

Nyilatkozat A nevelőtestület képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk, és az SZMSZ-t mellékleteivel együtt elfogadtuk.

................................................ Török Árpád sk. nevelőtestület képviselője

Az iskolai szülői szervezete, illetőleg az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

.........................................

.............................................

Runáné Huszti Ágnes sk.

Váczi Vivien sk.

szülői szervezet képviselője

iskolai diákönkormányzat vezetője

.......................................................... Rábai Bettina sk. kollégiumi diákönkormányzat vezetője A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

........................................................ Körmendi Mária sk. közalkalmazotti tanács elnöke

Békéscsaba, 2013. április. 99

SZMSZ 1.

számú melléklet

Adatkezelési Szabályzat

1. Általános rendelkezések

1.1. Az adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapjai és céljai

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a)

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl.

b) Az adatkezelési szabályzatunk legfontosabb céljai - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményünk adatkezelési és adatfeldolgozási szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézményünkkel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskolánk tanulóiról, közalkalmazottairól az intézményünk nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

a) A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az 100

SZMSZ elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta az iskola szülői szervezete és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata 1. számú mellékleteként hagyta jóvá. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, a kollégiumban, valamint a titkárságon. A dokumentumok tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatjuk, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a) Az

adatkezelési

szabályzat

betartása

az

intézmény

igazgatójára,

valamennyi

közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni.

2. Az intézményünkben nyilvántartott adatok köre

A nyilvántartott adatok körét a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 26. szakasz, „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” 4142.§. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai a) név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, 101

SZMSZ - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát. Az óraadó tanárok: nevét, születési helyét, idejét, nemét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, oktatási azonosító számát tartja nyilván.

2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, 102

SZMSZ jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, az országos mérés-értékelés adatai. d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, e) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, f) a többi adat az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje

3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak és más közalkalmazottainak a 2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók: A fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, városi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

103

SZMSZ 3.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézményünk csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 26 szakasz 41-42.§ „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, városi önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességére, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, c) a magatartás, a szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, áthelyezésével kapcsolatosan érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g)

a

családvédelemmel

foglalkozó

intézménynek,

szervezetnek,

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

Az iskola nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 104

SZMSZ

4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

Az iskola adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében a helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági vezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az intézmény vezető személyes feladatai: - a 2.2. fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, - a 3.2. fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, - a 2.1. és 2.2. fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, - a 3.1. és 3.2. fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, - a 3.2. fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - a 2.2. fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének ellenőrzésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásnak beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgatóhelyettesek: - a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2. fejezet c) és f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, - a 3.2. fejezet e), f) és h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

105

SZMSZ Gazdasági vezető: - beosztottjainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben: - a 2.1. fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, - a 2.1. fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1. fejezetben meghatározott esetekben, - kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

Iskolatitkár: - a tanulók adatainak kezelése a 2.2. a), b) és e) szakaszai szerint, - a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1. a) és b) szakaszai szerint, - a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, - a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása, - adatok továbbítása a 3.2. d ) szakaszában meghatározott esetben.

Osztályfőnökök: - a 3.2. fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőknek, - a 2.2. fejezet e) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: - a 2.2. fejezet e) szakaszában szereplő adatok, - a 3.2. fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás.

Munkavédelmi felelős: - a 2.2. fejezet e) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. 106

SZMSZ

Az érettségivizsga-bizottság jegyzője: - a 3.2. fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára.

Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: - beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, - beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), - a fentiekben említett hozzájárulás általában szóban is elégséges, kritikus esetekben írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: -

nyomtatott irat,

-

elektronikus adat,

-

az intézmény weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.

107

SZMSZ 5.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

5.2.1. Személyi iratok Személyes irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi: - a közalkalmazott személyi anyaga, Személyi anyagon a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. számú melléklete szerint kötelezően vezetendő adatok körét értjük. - a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, Tájékoztatási iratnak minősül a Munka törvénykönyve 46. § szerinti irat. - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), - a közalkalmazott bankszámlájának száma, - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: - a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés.

5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: - az intézmény vezetője és helyettesei, 108

SZMSZ - az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, - az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, - a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, tb-ellenőr, revizor), - saját kérésére az érintett közalkalmazott.

5.2.4. A személyi iratok védelme: A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: - az intézmény vezetője, - az intézmény gazdasági vezetője, - az adatok kezelését végző iskolatitkár.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagában az 5.2.1. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni.

A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. számú melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A közalkalmazotti 109

SZMSZ alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes rendszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: - a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor, - a közalkalmazott áthelyezésekor, - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, - ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetésről.

A személyes anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője az egyszemélyi felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdasági vezető és az iskolatitkár végzik.

5.3. A tanulók személyi adatainak vezetése

5.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek: - az intézmény vezetője, - az igazgatóhelyettesek, - az intézmény gazdasági vezetője, - a tanuló osztályfőnöke, - az iskolatitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. 110

SZMSZ Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

5.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás, - törzskönyvek, - bizonyítványok, - beírási napló, - osztálynaplók, - a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

5.3.2.1. Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügyigazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: - a tanuló neve, osztálya, - születési helye és ideje, anyja neve, - állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, - a tanuló iskolájának a megnevezése.

A nyilvántartást az intézményvezető utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a 111

SZMSZ továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell.

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük

rendje

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról szóló törvény 20-21.§-a alapján

5.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására (20.§) Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve javítást, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltatói döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény vezetője a kérelem 112

SZMSZ benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.4.2. Az érintett személyek tiltakozási joga (21.§) Az érintett tiltakozhat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 20. § (1) bekezdése értelmében a személyes adatának kezelése ellen, ha: a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén; b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint c) törvényben meghatározott egyéb esetben. Az intézmény vezetője – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 22. §-a értelmében. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

113

SZMSZ Közalkalmazotti alapnyilvántartás a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium közalkalmazottai számára az 1992. évi XXXIII. Törvény 5. számú melléklete szerint

I. Név, születési név:

Állampolgárság:

Anyja neve:

TAJ-száma:

Születési hely és idő:

Családi állapota:

Állandó lakcím és tartózkodási hely: Telefon száma:

Gyermekeinek születési ideje:

Adóazonosító jele:

Egyéb eltartottak száma:

Az eltartás kezdete:

II. Legmagasabb iskolai végzettsége, több végzettség esetén valamennyi:

Iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett szakképesítés, meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai:

Szakképzettsége(i):

Tudományos fokozata:

114

SZMSZ

Idegennyelv-ismerete: III. Korábbi munkaviszony(ok), a megszűnés Korábbi munkahely(ek) megnevezése: módja és időpontja:

IV. A közalkalmazotti jogviszony kezdete:

Erkölcsi bizonyítvány száma:

Erkölcsi bizonyítvány kelte: Jubileumi jutalom, végkielégítés alapjául szolgáló időtartamok: V. A közalkalmazottat Vásárhelyi

Pál

foglalkoztató Szakközépiskola

szerv: Székhelye: és 5600 Békéscsaba, Deák F. u. 6.

Kollégium, Statisztikai számjele: Békéscsaba A közalkalmazotti jogviszony kezdete az Jelenlegi besorolása: intézményben:

A,

B,

1

2

C, 3

4

D, E,

F,

G,

H,

I, J

5

7

8

9

10

6

12 13 14 Besorolásának időpontja:

FEOR száma:

Címadományozás, kitüntetés adatai:

Jutalmazás:

Minősítések időpontja (a minősítések tartalma e nyilvántartás melléklete):

115

11

SZMSZ Hatályos fegyelmi büntetése, kártérítésre kötelezés:

VI. Személyi juttatások: A gazdasági irodában folyamatosan nyilvántartva. VII. A közalkalmazotti munkából való távollét jogcíme, időtartama: A gazdasági irodában folyamatosan nyilvántartva. VIII. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja:

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módja:

A végkielégítés adatai:

IX.

116

SZMSZ A közalkalmazotti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggő adatok (Kjt. 41. §):

Békéscsaba, 200……………………………………

A fenti adatok nyilvántartását tudomásul vettem:

……………………………

…………………………..

Adatkezelésre jogosult (iskolatitkár)

közalkalmazott

117

SZMSZ

Nyilatkozat

A nevelőtestület képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk, és az SZMSZ-t mellékleteivel együtt elfogadtuk.

................................................ Török Árpád sk. nevelőtestület képviselője

Az iskolai szülői szervezete, illetőleg az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

.........................................

.............................................

Runáné Huszti Ágnes sk.

Váczi Vivien sk.

szülői szervezet képviselője

iskolai diákönkormányzat vezetője

.......................................................... Rábai Bettina sk. kollégiumi diákönkormányzat vezetője

118

SZMSZ

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

........................................................ Körmendi Mária sk. közalkalmazotti tanács elnöke

Békéscsaba, 2013. március 31.

Jelen dokumentum elfogadásra vár.

119