SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Salgótarján, 2013.
Jelen Szervezeti és Működési szabályzat 2013. szeptember 01-jén lép hatályba.
Tartalom TARTALOM ......................................................................................................................................................... 2 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 5 1.1. A SZABÁLYZAT CÉLJA ............................................................................................................................ 5 1.2. AZ INTÉZMÉNY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK............................ 5 1.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ...................................... 5 1.4. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY ALAP ADATAI........................................................................................... 6 1.4.1. Alapfeladatai ................................................................................................................................... 7 1.5. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE ................................................................. 9 1.6. AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA .............................................................. 9 1.7. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA ........................................................................................................... 9 1.7.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ......................................................................... 9 1.7.2. Az intézményi vagyon és a felette való rendelkezés joga:.............................................................. 10 1.7.3. Az intézmény fenntartási és működési költségei ............................................................................ 10 1.7.4. Pénzügyi meghatározó adatok....................................................................................................... 11 2.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE; VEZETŐI JOGKÖRÖK, FELADATOK ............ 11 2.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, INTÉZMÉNYEGYSÉGEI ...................................................... 11 2.2. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ................................................................................................................... 11 2.2.1. Az igazgatói feladatok, hatáskörök ............................................................................................... 12 2.2.2. Az intézmény igazgatójának kizárólagos jogköre .......................................................................... 12 2.3. AZ IGAZGATÓ HELYETTESÍTÉSI RENDJE ............................................................................................. 13 2.3.1. Általános igazgatóhelyettes ........................................................................................................... 13 2.3.2. Szakképzési igazgatóhelyettes ....................................................................................................... 13 2.3.3. Közoktatási igazgatóhelyettes ....................................................................................................... 14 2.3.4. Oktatásszervezési igazgatóhelyettes .............................................................................................. 15 2.3.5. Gyakorlati oktatásvezető ............................................................................................................... 15 2.3.6. Gyakorlati oktatásvezető- helyettes ............................................................................................... 15
3.
MŰSZAKI VEZETŐ (TANMŰHELYVEZETŐ).................................................................................... 16
4.
A SZÉKHELYINTÉZMÉNY KIBŐVÍTETT VEZETŐSÉGE .............................................................. 16
5. A BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM FÁY ANDRÁS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE; VEZETŐI JOGKÖRÖK, FELADATOK ..................................................................................................................................................... 17 5.1. A TAGINTÉZMÉNY VEZETŐJE............................................................................................................... 17 5.2. A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ FELADATKÖRE......................................................................................... 17 5.3. A TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE................................................................. 17 5.4. A KÖZVETLEN MUNKATÁRSAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE ................................................................. 18 5.4.1. A tagintézmény vezető helyettes .................................................................................................... 18 5.4.2. Kollégiumvezető ............................................................................................................................ 18 5.4.3. Gyakorlati oktatásvezető ............................................................................................................... 18 5.5. A TAGINTÉZMÉNY KIBŐVÍTETT VEZETŐSÉGE ..................................................................................... 20 6. A BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM LORÁNTFFY ZSUZSANNA KOLLÉGIUMA ARANY JÁNOS PROGRAMJAI; SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETŐI FELADATOK, JOGKÖRÖK ......................................................................................................... 20 6.1. ARANY JÁNOS PROGRAMOK................................................................................................................... 20 6.2. A TAGINTÉZMÉNY VEZETŐJE............................................................................................................... 20 6.2.1. A kollégiumvezető feladatköre....................................................................................................... 20 6.2.2. A kollégiumvezető helyettesítésének rendje ................................................................................... 21 7.
A TAGINTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................. 21 7.1.
A VEZETŐK ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁSA............................................................................................ 22
8.
AZ IGAZGATÓTANÁCS .......................................................................................................................... 22
9.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE................................................................................................ 23 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5.
A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ............................................................................................ 23 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE 23 A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE ........................................................................................................ 24 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS A TÚLMUNKA ELSZÁMOLÁSÁNAK RENDJE 24 MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK ................................................................................................................ 24 2
9.5.1. A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár ................................................................... 24 9.5.2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája ........................................................................ 26 9.5.3. Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása .................................................................................... 28 9.6. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE..................................................................................... 30 9.6.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................................... 30 9.6.2. A kollégiumi foglalkozások szervezeti formája és rendje .............................................................. 31 9.6.3. Tanulást segítő kollégiumi foglalkozások: .................................................................................... 31 9.7. AZ INTÉZMÉNYEKKEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓ SZEMÉLYEK BELÉPÉSÉNEK RENDJE ................. 32 9.7.1. Az intézményben tartózkodás rendje, az intézmény nyitva tartása ................................................ 32 9.8. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA ........................................................ 32 10.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .............................................. 34
10.1. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSEKOR FIGYELEMBE VEENDŐ KÖVETELMÉNYEK................... 34 10.1.1. Az ellenőrzést végzők ..................................................................................................................... 34 10.1.2. Az ellenőrzés területei ................................................................................................................... 35 10.1.3. Az ellenőrzés gyakorisága ............................................................................................................. 35 10.1.4. Az ellenőrzés típusa ....................................................................................................................... 35 10.1.5. Az ellenőrzés formái ...................................................................................................................... 35 10.2. A PEDAGÓGUSMUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI.................................................................. 35 10.3. A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI RENDSZERÉT A NKT. 64.§-A SZABÁLYOZZA. ............................. 35 11.
A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ........................... 36
11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 12.
SZÜLŐI SZERVEZET .......................................................................................................................... 36 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ...................................................................... 36 A SZÜLŐK SZÓBELI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE.......................................................................... 36 A SZÜLŐK ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÁSI RENDJE ................................................................................ 37
A NEVELŐTESTÜLETI ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ...... 37
12.1. A NEVELŐTESTÜLET NKT. 70.§ ........................................................................................................ 37 12.1.1. A nevelőtestület döntési jogköre Nkt. 70.§ alapján ....................................................................... 37 12.1.2. A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogköre ................................................................... 38 12.2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI ............................................................................................... 38 12.2.1. A nevelőtestület állandó értekezletei ............................................................................................. 38 12.2.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet ............................................................................................. 38 12.3. A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI, HATÁROZATAI .............................................................................. 39 12.4. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK ÉS AZ INTÉZMÉNY ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI .................................................................................................................................................... 39 12.4.1. A nevelőtestület átruházott döntési jogkörei ................................................................................. 39 12.4.2. A nevelőtestület átruházott véleményezési jogköre ....................................................................... 39 12.5. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEINEK TEVÉKENYSÉGE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ................................................................................................................... 40 12.5.1. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................................... 40 12.5.2. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ................................................................................... 40 12.5.3. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje .................................................................... 40 13.
RENDSZERGAZDA ÉS ISKOLATITKÁR ......................................................................................... 41
13.1. 13.2. 14.
AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI....................................................................................... 42
14.1. 14.2. 15.
A KÜLSŐ KAPCSOLATOK CÉLJA, FORMÁJA ÉS MÓDJA .................................................................... 42 RENDSZERES KÜLSŐ KAPCSOLATOK ............................................................................................... 42
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................. 43
15.1. 15.2. 15.3. 15.4. 15.5. 15.6. 15.7. 16.
A RENDSZERGAZDA FELADATAI....................................................................................................... 41 AZ ISKOLATITKÁR FELADATAI ........................................................................................................ 42
KAPCSOLAT AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL ....................................................................... 43 AZ EGÉSZSÉGÜGYI PREVENCIÓ RENDJE .......................................................................................... 43 KAPCSOLAT A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL ........................................................................... 44 A TESTI NEVELÉS ÉS A GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE ..................................................................... 44 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ........................................................................................... 44 A BALESET-MEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................ 45 TEENDŐK BALESET ESETÉN ............................................................................................................. 45
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA..................................................................................... 45
16.1. BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ............................................ 45 16.1.1. A hagyományápolás külsőségei ..................................................................................................... 46 16.1.2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete ............................................................................... 46 3
16.2. BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM FÁY ANDRÁS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUMA ................................................................................................................................. 46 16.2.1. A tagintézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ................................................. 46 16.2.2. A tagintézményi szintű versenyek és szórakoztató rendezvények................................................... 46 16.2.3. A hagyományápolás külsőségei ..................................................................................................... 46 16.2.4. A tagintézmény tanulóinak kötelező ünnepi viselete ...................................................................... 47 16.3. BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM LORÁNTFFY ZSUZSANNA KOLLÉGIUMA ................................................................................................................................................... 47 16.3.1. A tagintézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: ................................................ 47 17.
FELADAT RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN ................................................. 48
18.
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ......................................... 49
18.1.
A SZABADIDŐ SZERVEZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA ........................................................................ 49
19.
A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI ....................................................................................................... 49
20.
A DIÁKÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE NKT.. 48. § (4) ALAPJÁN ....... 49
20.1. 20.2. 21.
A DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................................................................... 49 A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI ..................................................... 50
A TESTEDZÉS ÉS A SPORTKÖR MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................... 50
21.1. 21.2.
AZ ISKOLAI MINDENNAPOS TESTEDZÉS ........................................................................................... 50 A NAPI RENDSZERES TESTEDZÉS FORMÁI: ...................................................................................... 50
22.
A KÖNYVTÁR IGÉNYBEVÉTELE, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI .......................................... 51
23.
A TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ..................................................... 51
23.1. 23.2. 23.3.
A TANKÖNYVELLÁTÁS CÉLJA ÉS FELADATA ................................................................................... 52 A TANKÖNYVFELELŐS MEGBÍZÁSA ................................................................................................. 52 A TANKÖNYVTÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNY FELMÉRÉSE .................................................................... 52
24.
AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE .................................................................................... 53
25.
REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA ................................................................................. 53
26.
VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG ............................................................... 53
27.
A TANULÓI KÉSÉSEK, IGAZOLATLAN MULASZTÁSOK KEZELÉSI RENDJE ................... 54
27.1. TÁJÉKOZTATÁS, A SZÜLŐ BEHÍVÁSA, ÉRTESÍTÉSE .............................................................................. 54 27.1.1. tanköteles tanuló esetében: ........................................................................................................... 54 27.1.2. nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: ....................................................................................... 55 27.1.3. nem tanköteles nagykorú tanuló esetében: .................................................................................... 55 28. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ....................................................................................................................................................... 55 29.
A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 56
30.
A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS ............................................ 57
31.
MELLÉKLETEK ................................................................................................................................... 57
4
1. Általános rendelkezések 1.1. A szabályzat célja a. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. b. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszerek, tevékenységek és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét szabályozza.
1.2.
Az intézmény törvényes működését meghatározó alapdokumentumok a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.
alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, éves munkaterv – munkarend, 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései:
k. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: l. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: m. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: n. a kapcsolódó kormányrendeletek és ágazati jogszabályok.további jogszabályok
1.3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
A szervezeti és működési szabályzat, továbbá a mellékleteit képező belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényűek. 5
A szervezeti és működési szabályzatot az iskolavezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet (Nkt.25. § (4) bekezdés) véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó egyetértésével válik érvényessé, ahol a fenntartóra többlet kötelezettség hárul, és határozatlan időre szól.
1.4.
A köznevelési intézmény alap adatai
Az intézmény hivatalos neve:Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium rövid neve: BLSZSZK Feladat ellátási helyei: székhelye:3104 Salgótarján, Csokonai út 21-29. tagintézményei: Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Kollégium 3100 Salgótarján, Kissomlyó út 2. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 39. Telephelye (tanműhely): 3070 Bátonyterenye, Orgona út 1 – 3. Az alapítás célja (az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata): Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.) 12. §-ban foglaltak alapján szakközépiskolai, 13.§ -ban foglaltak alapján szakiskolai, 14.§ -ban foglaltak alapján Köznevelési Hídprogramok, 17.§ -ban foglaltak alapján kollégiumi feladatok ellátása a hatályos jogszabályok szerint. Az alapító okirat száma: Az alapító okirat kelte: Alapítás dátuma: 1979. 01. 01 Törzskönyvi azonosító szám: 450207 Az intézmény általános jogutódja a Munkaügyi Minisztérium által alapított – alapító okirattal nem rendelkező – 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnek (3104 Salgótarján, Csokonai út 21-29); a Nógrád Megye Közgyűlése által, a 13/1992 (VI. 11.) Kgy. rendelettel alapított Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumnak (3100 Salgótarján, Kissomlyó út 2.), valamint a 24/1995. (XII. 21.) Kgy. rendelettel alapított Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumnak (3070 Bátonyterenye, Ózdi u. 39.). Az intézmény besorolása, típusa: Többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény.(Nkt. 20.§ (1) Az iskola típusa: szakiskola, szakközépiskola, kollégium. 6
1.4.1. Alapfeladatai Alapfeladatait, jogállását és képviseletét az alapító okirat tartalmazza. Az intézmény alaptevékenysége: 1. Köznevelési alapfeladatok Szakmai középfokú oktatás (Szakágazat: 853200) 1.1. Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés-oktatás a) szakmai érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyam, ahol: az alapító okiratban elfogadott, Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban OKJ) meghatározottak szerinti szakmacsoportok elméleti és gyakorlati oktatása is folyik: informatika, közlekedésgépész, környezetvédelem-vízgazdálkodási, könnyűipari, egyéb szolgáltatások, faipari, vendéglátás-idegenforgalmi, ruhaipari és belügyi rendészeti, művészet, közművelődés, kommunikáció b) intenzív nyelvi felkészítés a 9. évfolyamon, felkészítés emelt szintű nyelvi érettségi vizsgára; c) integrációs képesség kibontakoztató felkészítés 1.2. Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelés-oktatás. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az OKJ-ban előírt szakképzési évfolyamokon fejeződik be: a) OKJ szerinti szakképzés informatikai, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, közlekedésgépészeti, könnyűipari, gépészeti, elektrotechnikai-elektronikai, faipari, építészeti, vendéglátás-idegenforgalom,valamint egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon; b) 3 éves képzési idejű szakiskolai szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítések körében. 1.3. A többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű (testi-, érzékszervi-, enyhe értelmi- és beszédfogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, vagy organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, valamint szakmai vizsgára felkészítő szakképzése az OKJ szerinti szakmacsoportokban a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon. 1.4. Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás. a) Híd I. b) Híd II. 1.5. Gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben. 1.6. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja, Arany János Kollégiumi Program. 1.7. Alaptevékenységéhez kapcsolódva ellátja az iskolai intézményi közétkeztetés feladatát. 2. Felnőtt- és egyéb oktatás 2.1. Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás: érettségire felkészítő szakközépiskolai oktatás évfolyamon, a nappali, az esti és a levelező oktatás munkarendje szerint. 2.2. Szakmai vizsgára felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás: OKJ szerinti szakképzés a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon. 2.3. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás: munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, illetve tanfolyami rendszerű át- és továbbképzés. 7
3. Diákotthoni, kollégiumi ellátás 3.1. Megteremti a feltételeket a középiskolai tanulmányok folytatásához azoknak a tanulóknak (sajátos nevelési igényű tanulóknak is), a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve b) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. 3.2. A kollégium tagjainak étkezést, bentlakó tanulóinak szállást biztosít. 3.3. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. § (1) bekezdés i) pontja alapján az Oktatási Miniszter 2005/02. számú közleményében kiadott, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program pedagógiai rendszere szerinti kollégiumi ellátás a 2005/2006. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben. A tanévenként felvehető, a programba újonnan bekapcsolódó kollégiumi tagok létszáma 25 fő. 3.4. Az Oktatási és Kulturális Miniszter az Oktatási Közlöny LI. évfolyam 11. számában, 2007. május 14-én közleménye szerinti Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja szerinti ellátás a 2008/2009. tanévtől kezdődően. A Tanévenként felvehető, a programba újonnan bekapcsolódó kollégiumi tagok létszáma legfeljebb 25 fő. Az intézménybe (összetett iskolai intézményegység) felvehető maximális tanulólétszám: 1850 fő. A kollégium tagjai bentlakók vagy externátusi elhelyezettek. A bentlakóként felvehető maximális tanulólétszám és a férőhelyek száma: 272.
8
1.5.
A köznevelési intézmény jogállása és képviselete a. Az intézmény, mint költségvetési szerv jogi személy. b. A köznevelési intézmény képviselője az igazgató. c. A köznevelési törvény alapján, a fenntartó által megbízott intézményvezető, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársának. d. A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet külön szabályzatban átruházhat.
1.6.
Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága
Az SZMSZ, a Pedagógiai Program, a Házirend, az éves munkaterv mindenki számára elérhető helyen, az iskola, és tagintézmények könyvtárában, illetve az iskola honlapján megtalálható. Ott azokat a szülők, a tanulók, az iskolai dolgozók, illetve minden érdeklődő bármikor megtekintheti. Az osztályfőnökök, a csoportvezető tanárok tájékoztatják a szülőket és a tanulókat a dokumentumok tartalmáról. Az újonnan beiratkozott tanulók esetében a házirend egy példányát beiratkozáskor a tanulónak/szülőnek át kell adni, illetve a házirend hozzáférési lehetőségéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt tájékoztatni kell.
1.7.
Az intézmény gazdálkodása 1.7.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre
Az intézmény irányító szerve az intézményt, az alábbi a gazdálkodással kapcsolatos jogkörrel ruházta fel: 1. Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
9
1.7.2. Az intézményi vagyon és a felette való rendelkezés joga: Feladat ellátási hely szerint: a. Az intézmény vagyonára és a vagyon feletti rendelkezési jogára az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény, és az alapítónak a megyei önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelete az irányadó. b. A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 3100 Csokonai út 21-29, valamint a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Kollégiuma, 3100 Salgótarján, Kissomlyó út 2. jogkör: vagyonkezelői jog KLIK c. A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Fáy András Szakképző Iskola és Kollégiuma, (3070 Bátonyterenye, Ózdi út 39. )és tanműhelye, 3070 Bátonyterenye, Orgona utca 1/A jogkör: vagyonkezelői jog KLIK d. Az ingó vagyonra vonatkozó adatokat az intézmények mindenkori leltára tartalmazza. 1.7.3. Az intézmény fenntartási és működési költségei A fenntartási és működési költségeket a naptári évre összeállított és a Fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A Fenntartónak kell gondoskodnia a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.
10
1.7.4. Pénzügyi meghatározó adatok Folyószámlát vezető pénzintézet:
Magyar Államkincstár
Adóigazgatási azonosító szám: Statisztikai számjel: ÁFA alanyiság formája:
15450205-2-12 15450205-8023-322-12 áfa alany
2. Az intézmény szervezeti felépítése; vezetői jogkörök, feladatok 2.1.
Az intézmény szervezeti felépítése, intézményegységei 1. számú melléklet: Az intézmény irányítása, vezetési rendszere
A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium alkalmazottainak engedélyezett létszámát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 1. és 2. számú melléklete határozza meg.
2.2.
Az intézmény vezetője A közös igazgatású Többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény felelős vezetője a székhelyintézmény, a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója.
11
2.2.1. Az igazgatói feladatok, hatáskörök a. A nevelőtestület vezetése. b. A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. c. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. d. A közvetlen munkatársak – a tagintézmény kollégiumi vezető, az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, műszaki vezető - a megbízását a tantestületi vélemény kikérésével adja ki. A megbízás feltétele a törvényben előírt, megfelelő szakirányú végzettség. e. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. f. Az iskola Szülői Szervezeteivel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a Diákönkormányzattal való együttműködés. g. A közoktatási intézmény vezetője a köznevelési törvény 69. §-a alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. h. Felel az intézményi ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetéséért. i. Felelős az információ- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért. j. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt, a Közalkalmazotti Tanáccsal történő egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. k. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. A képviseletre más munkatársát is felkérheti. l. Felügyeli a szakképző tagintézményt. m. Felelős az iskola belső kontrollrendszeréért, köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő a) kontrollkörnyezetet, b) kockázatkezelési rendszert, c) kontrolltevékenységeket, d) információs és kommunikációs rendszert, e) monitoring rendszert kialakítani és működtetni. n. Felelős a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés működtetéséért és fejlesztéséért. 2.2.2. Az intézmény igazgatójának kizárólagos jogköre a. A munkáltatói jogokat a Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ gyakorolja b. Az igazgató közvetlen munkatársaira munkáltatói jogokat ruházhat át, az SZMSZ 1. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően, de az átruházott jogok gyakorlásával kapcsolatban egyeztetési kötelezettséget ír elő e jogok gyakorlása során hozott döntésekkel. c. Az igazgató a székhelyintézmény egy igazgatóhelyettesét felruházhatja a kizárólagos jogok gyakorlásával is, az SZMSZ-ben foglaltak szerint. A kizárólagos jogok gyakorlásával felruházott igazgatóhelyettes egyben az igazgató általános helyettese is. 12
d. Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ gyakorolja a teljes munkáltatói jogkört, azaz kizárólagosan gyakorolja a kinevezés, az átsorolás, a felmentés, a vezetői megbízások adásának, illetve azok visszavonásának, valamint a fegyelmi eljárás indításának és megszüntetésének jogkörét. e. A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a Kötelezettségvállalással és Utalványozással Kapcsolatos Szabályzat szerint történik (5. számú függelék).
2.3.
Az igazgató helyettesítési rendje
A. Az igazgatót akadályoztatása esetén, az azonnali döntést igénylő ügyekben, teljes felelősséggel az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes helyettesíti, kivéve a kizárólagos jogkörként fenntartott, valamint a gazdálkodással kapcsolatban az igazgató hatáskörébe tartozó ügyeket. Rendkívüli helyzetekben az igazgató kizárólagos jogkörben történő helyettesítése azonnal életbe lép, ha az igazgató intézkedésképtelenné válik. B. Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatói feladatokat az általános igazgatóhelyettes gyakorolja, a tagintézményekben a tagintézmény vezetők az igazgató kizárólagos jogkörét és hatáskörét is. Tartós távollétnek minősül a 14 napot meghaladó folyamatos távollét. C. Az igazgató és az őt helyettesítő általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést az igazgató közvetlen munkatársai, azok távollétében a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak látják el, az alábbiak szerint: a. a szakképzési igazgatóhelyettes, b. közoktatási igazgatóhelyettes, c. a gyakorlati oktatásvezető, d. a gyakorlati oktatásvezető helyettes, e. a székhelyintézmény munkaközösség vezetői fizetési kategória és osztály alapján, 2.3.1.
Általános igazgatóhelyettes
a. Az igazgató általános helyettese. b. Az SZMSZ 2.3. pontjának megfelelően helyettesíti az igazgatót. c. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. d. Az igazgató tartós távollétében munkakörében döntési joggal rendelkezik, de erről köteles az igazgatót tájékoztatni. e. A tagintézményekkel történő kapcsolattartás felelőse, felügyeli a kollégiumi tagintézményt. Működteti a tagintézmények közötti információcserét, gondoskodik a folyamatos, zavartalan kommunikációról. f. Támogatja az iskolai Diákönkormányzat tevékenységét. g. Kapcsolatot tart a szülői szervezettel. h. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. i. Helyettesíti szakmai területen a közoktatási igazgatóhelyettes és a szakképzési igazgatóhelyettes. 2.3.2. Szakképzési igazgatóhelyettes a. Az SZMSZ 2.3. pontjának megfelelően helyettesíti az igazgatót. b. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. 13
c. Irányítja a szakmai elméleti tárgyak oktatását, a szakmai munkaközösségek tevékenységét. d. A gyakorlatioktatás-vezetővel együttműködve szervezi és ellenőrzi az iskolai tanműhelyben folyó szakmai, gyakorlati oktatást. e. A szakképző évfolyamokon évfolyam-felelősi teendőket lát el. f. Szervezi a szakmai vizsgákat, szakmai versenyeket. g. Gondoskodik a szakmai tankönyvek és a nyomtatványok megrendeléséről. h. Évfolyamfelelősként ellenőrzi a tanügyi nyomtatványok szakszerű és törvényes vezetését. i. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. j. Helyettese szakmai területen a szakmai osztályfőnöki munkaközösség vezető. 2.3.3. Közoktatási igazgatóhelyettes a. Az SZMSZ 2.3. pontjának megfelelően helyettesíti az igazgatót. b. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. c. A szakközépiskolai és szakiskolai, valamint a felnőttoktatásban megjelenő közismereti tantárgyak oktatásának, és a szakközépiskolai, szakiskolai osztályokban folytatott nevelőmunkának felelős vezetője. d. A szakközépiskolai évfolyamokon évfolyam - felelősi feladatokat lát el. e. Szervezi az érettségi vizsgákat, a közismereti tanulmányi és műveltségi versenyeket. f. Felel a közismereti tantárgyak tantárgyfelosztásáért, a szakképzési igazgatóhelyettessel együtt az iskolai órarend elkészítéséért. g. Koordinálja, szervezi a felnőttképzést az esti- és levelező tagozaton. h. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. i. Gondoskodik a közismereti tankönyvek és a nyomtatványok megrendeléséről, a munkaközösség – vezetőkkel együttműködve gondoskodik a korszerű oktatási segédletek és a könyvtár fejlesztéséről. j. Helyettese szakmai területen a szakközépiskolai osztályfőnöki munkaközösség vezető.
14
2.3.4. Oktatásszervezési igazgatóhelyettes a. Az SZMSZ 2.3. pontjának megfelelően helyettesíti az igazgatót. b. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. c. Iskolai szintű oktatásszervezési, tanügy-igazgatási feladatokat lát el. Szervezi a tanulókkal, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyvitelt. d. Felelős a beiskolázás, a tanulói jogviszony kezeléséért. e. Az iskolai egészségügyi ellátás és szociális gondoskodás koordinátora. f. Irányítja az ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálatát. g. Koordinálja az iskolában folyó felzárkóztató és fejlesztő pedagógiai tevékenységet. h. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. i. Helyettese szakmai területen a pályaorientációs osztályfőnöki munkaközösség vezető. 2.3.5. Gyakorlati oktatásvezető a. Az SZMSZ 2.3. pontjának megfelelően helyettesíti az igazgatót. b. Szakterületén irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolai tanműhelyekben foglalkoztatott tanulók gyakorlati oktatását. c. Közvetlenül felügyeli és ellenőrzi a tanműhelyi szakoktatók tevékenységét. d. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. e. Közreműködik a szakmai gyakorlati vizsgák, szakmai tanulmányi versenyek előkészítésében, szervezésében. f. Szervezi és ellenőrzi a tanulók nyári szakmai gyakorlatának lebonyolítását, törvényességi kereteit. g. Munkájáról rendszeresen beszámol az igazgatónak, a költségvetésben biztosított fejlesztési célú pénzeszközök felhasználásáról a munkaközösség-vezetőkkel egyetértésben dönt. h. Javaslatot tesz a szakképzési hozzájárulásból származó bevételek felhasználására. i. Javaslatot tehet bérmunka elvállalásáról és elvégzésének módjáról. j. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. k. Helyettese szakmai területen a gyakorlati oktatásvezető helyettes. 2.3.6. Gyakorlati oktatásvezető- helyettes a. Az SZMSZ 2.3. pontjának megfelelően helyettesíti az igazgatót. b. Szakterületén irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolai tanműhelyekben foglalkoztatott tanulók gyakorlati oktatását. c. A gyakorlati oktatásvezető távollétében ellátja annak teljes feladatkörét. d. Felelős a szakterületéhez tartozó iskolai gyakorlóhelyek irányításáért, az ott folyó nevelő-oktató munkáért. 15
e. Munkájáról rendszeresen beszámol a gyakorlati oktatásvezetőnek, a hatáskörébe utalt, költségvetésben biztosított fejlesztési célú pénzeszközök felhasználásáról a munkaközösség-vezetőkkel egyetértésben dönt. f. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. g. Helyettese szakmai területen az építőipari munkaközösség vezető.
3. Műszaki vezető (tanműhelyvezető) a. Az iskola tanműhelyeinek felelős műszaki vezetője. Biztosítja a munkavégzéshez szükséges tárgyi, műszaki feltételeket, a termelési-, bevételi tervek teljesítését. b. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2. 2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. c. A gondnokkal együttműködve gondoskodik az iskola épületeinek biztonságos működéséről, folyamatos karbantartásáról, tervezi és ütemezi a felújításokat. d. Irányítja a tanműhely berendezései, gépei karbantartását, felelős a feladatok szakszerű végrehajtásáért. e. Szervezi az anyagbeszerzést, eszközgazdálkodást, anyagfelhasználást, biztosítja a minőségellenőrzést. f. Gondoskodik a munkaerő-piaci képzések technikai feltételeinek biztosításáról. g. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. h. Részt vesz a székhelyiskola és tagintézmények munkavédelmi és tűzrendészeti bejárásán. Közreműködik a feltárt hiányosságok és szabálytalanságok megszüntetésében. i. Helyettese távollétében a gyakorlati oktatásvezető.
4. A székhelyintézmény kibővített vezetősége a. b. c. d. e.
az igazgató, az igazgató közvetlen munkatársai, a munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, napirendtől függően: – a diákönkormányzat elnöke, – a szakszervezetek vezetői, – a Közalkalmazotti Tanács elnöke, – a szülői szervezet elnöke.
A kibővített vezetőség az éves munkatervben meghatározott program szerint megbeszéléseket tart. A kibővített vezetőség tagjainak beszámolási kötelezettségük van az általuk vezetett közösségek felé.
16
5. A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Fáy András Szakképző Iskola és Kollégiuma szervezeti felépítése; vezetői jogkörök, feladatok 5.1.
A tagintézmény vezetője a. A tagintézmény felelős helyi vezetője a tagintézmény-vezető. b. A tagintézmény-vezetőt az igazgató bízza meg, a munkáltatói jogokat felette az iskola igazgatója gyakorolja. c. A tagintézmény-vezető felelős a tagintézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. d. Gyakorolja az igazgató által ráruházott munkáltatói jogokat az SZMSZ 2. sz. melléklete szerint.
5.2.
A tagintézmény-vezető feladatköre a. Feladata a tagintézmény mindennapi tevékenységének szervezése. b. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az intézményben folyó pedagógiai és szakmai munkát. c. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. d. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. e. Egyetértési jogot gyakorol a pedagógusok kinevezésével, felmentésével kapcsolatban. f. Irányítja az iskolatitkár és az adminisztratív dolgozók tevékenységét, a tagintézmény tanügyi nyilvántartását. g. Feladata a tagintézmény nevelőtestületének jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. h. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására javaslatot tesz az iskola igazgatójának. i. Együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal. j. Megszervezi a tagintézmény egészségügyi tevékenységét, gondoskodik a tanulók szociális ellátásáról. k. Munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően vesz részt az intézmény működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
5.3.
A tagintézmény vezető helyettesítésének rendje
A tagintézmény vezetőt távollétében, illetve tartós akadályoztatása esetén munkatársai helyettesítik az alábbiak szerint: a. tagintézmény vezető helyettes, b. kollégiumvezető, c. gyakorlati oktatásvezető, d. osztályfőnöki munkaközösség vezető, e. közismereti ügyekben a társadalomtudományi munkaközösség vezető, f. beosztott tanárok fizetési osztály és besorolás szerint. 17
5.4.
A közvetlen munkatársak feladat- és hatásköre 5.4.1. A tagintézmény vezető helyettes a. Az SZMSZ 6.3 pontjának megfelelően helyettesíti a tagintézmény - vezetőt. b. A tagintézmény-vezetővel munkamegosztásban közvetlenül irányítja és ellenőrzi az intézményben folyó pedagógiai és szakmai munkát. c. Gondoskodik a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséről. d. Munkamegosztásban a tagintézmény–vezetővel gondoskodik a pedagógiai munka ellátásával járó adminisztrációs feladatok ellenőrzéséről. e. Munkaterületén, illetve a tagintézmény-vezető által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. f. Munkaköri leírás szerint irányítja a pedagógiai és szakmai tevékenységet, koordinálja az osztályfőnökök és a munkaközösség – vezetők munkáját. g. Munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően vesz részt az intézmény működésével kapcsolatos feladatok ellátásában. h. Helyettese szakképzést érintő ügyekben a fémipari munkaközösség vezető. 5.4.2. Kollégiumvezető a. Az SZMSZ 6.3. pontjának megfelelően helyettesíti a tagintézmény - vezetőt. b. Irányítja, szervezi a kollégium pedagógiai tevékenységét, felel a kollégium működtetésének zavartalanságáért. c. A kollégium pedagógiai programja alapján irányítja és szervezi a kollégiumi foglalkozásokat. d. Kollégiumi szinten gondoskodik a tanügy-igazgatási feladatok ellátásáról, dönt a tanulók felvételéről, illetve a kollégiumi fegyelmi bizottság elnökeként a jogviszony megszüntetéséről. e. Felel a kollégium működéséért, gondoskodik a kollégium fejlesztéséről és állagmegóvásáról. f. Munkaterületén, illetve a tagintézmény–vezető által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. g. Segíti a kollégiumi DÖK működését, kapcsolatot tart fenn az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. h. Kapcsolatot tart fenn az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, a társintézményekkel. i. Munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően vesz részt az intézmény működésével kapcsolatos feladatok ellátásában. j. Helyettese szakmai területen a kollégiumi munkaközösség vezető. 5.4.3. Gyakorlati oktatásvezető a. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolai tanműhelyekben foglalkoztatott tanulók gyakorlati oktatását. b. Az SZMSZ 6.3. pontjának megfelelően helyettesíti a tagintézmény-vezetőt. c. Közvetlenül felügyeli és ellenőrzi a tanműhelyi szakoktatók tevékenységét. 18
d. Közreműködik a szakmai gyakorlati vizsgák, szakmai tanulmányi versenyek előkészítésében, szervezésében. e. Szervezi és ellenőrzi a tanulók nyári szakmai gyakorlatának lebonyolítását, törvényességi kereteit. f. Munkájáról rendszeresen beszámol az igazgatónak, a tagintézmény– vezetőnek. g. A költségvetésben biztosított fejlesztési célú pénzeszközök felhasználásáról a munkaközösség-vezetőkkel egyetértésben dönt. h. Javaslatot tesz a szakképzési hozzájárulásból származó bevételek felhasználására. i. Javaslatot tehet bérmunka elvállalására és elvégzésének módjára. j. Munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően vesz részt az intézmény működésével kapcsolatos feladatok ellátásában. k. Helyettese szakmai területen a fémipari munkaközösség vezető.
19
5.5.
A tagintézmény kibővített vezetősége
A tagintézmény vezetőjének munkáját, vezető beosztású munkatársai, a szakmai munkaközösségek vezetői és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik. A tagintézmény kibővített vezetőségét az alábbiak alkotják: a. a tagintézmény-vezető és közvetlen munkatársai, b. a szakmai munkaközösségek vezetői. Napirendtől függően: - a diákönkormányzatot segítő pedagógus, - a diákönkormányzat elnöke, - a szakszervezetek vezetői, - a Közalkalmazotti Tanács elnöke, - a szülői szervezet elnöke. A kibővített vezetőség az éves munkatervben meghatározott program szerint megbeszéléseket tart. A kibővített vezetőség tagjainak beszámolási kötelezettségük van az általuk vezetett közösségek felé.
6. A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Kollégiuma Arany János programjai; szervezeti felépítése, vezetői feladatok, jogkörök 6.1.
Arany János programok
Arany János programok (továbbiakban: AJKP, AJKSZP) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak ad esélyt – megfelelő gondozással, hátránykiegyenlítő foglalkozásokkal- arra, hogy eredményesen fejezhessék be középiskolai tanulmányaikat. a. Arany János Kollégiumi Program (AJKP) 1 (előkészítő) + 4 éves képzésaz érettségi megszerzésében segíti a tanulót. b. Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Program (AJKSZP) 2+ 2 éves képzés során, államilag elismert piacképes szakképesítéshez segíti a tanulókat.
6.2.
A tagintézmény vezetője a. A tagintézmény felelős helyi vezetője a kollégiumvezető. b. A kollégiumvezetőt az igazgató bízza meg. Felette a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. c. A kollégiumvezető munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. d. A kollégiumvezető felelős a tagintézmény oktató-nevelő munkájának színvonaláért, a tagintézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. 6.2.1.
A kollégiumvezető feladatköre
a. Feladata a tagintézmény mindennapi tevékenységének szervezése. b. Munkáltatói jogokat gyakorol a 2.2. pontban meghatározott megkötéssel a 2. sz. mellékletben feltüntetett alkalmazottak felett. c. Egyetértési jogot gyakorol a pedagógusok kinevezésével, felmentésével kapcsolatban. 20
d. Gondoskodik a munkához szükséges feltételek biztosításáról. e. Irányítja a kollégiumi nevelőtanárok munkáját. f. Kollégiumi szinten gondoskodik a tanügy - igazgatási feladatok ellátásáról, dönt a tanulók felvételéről, illetve a kollégiumi fegyelmi bizottság elnökeként a jogviszony megszüntetéséről. g. Gondoskodik a pedagógiai munka ellátásával járó adminisztrációs munka ellenőrzéséről. h. Feladata a tagintézmény nevelőtestületének jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. i. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására javaslatot tesz az iskola igazgatójának. j. Megszervezi a tagintézmény ifjúságvédelmi, egészségügyi tevékenységét, gondoskodik a tanulók szociális ellátásáról. k. A kollégium pedagógiai programja alapján irányítja és szervezi a kollégiumi foglalkozásokat. l. Felel a kollégium működéséért, gondoskodik a kollégium fejlesztéséről és állagmegóvásáról. m. Munkaterületén, illetve az igazgató által meghatározott esetekben belső ellenőrzési feladatokat lát el. n. Együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal. o. Kapcsolatot tart fenn az iskolai ifjúságvédelmi felelősökkel, a társintézményekkel. p. Munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően vesz részt az intézmény működésével kapcsolatos feladatok ellátásában. q. Szakmai vezetőként irányítja az AJKP, AJKSZP működését, a programfelelősök munkáját, és a kollégium és az iskolák közötti kapcsolatot. 6.2.2. A kollégiumvezető helyettesítésének rendje a. A kollégiumvezető akadályoztatása esetén a helyettesítését a kollégiumvezető helyettes látja el.
7. A tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje a. A vezetők közötti kapcsolattartás folyamatosságát, a vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató irányításával munkatervben rögzített vezetői értekezletek biztosítják. b. Résztvevői: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezető helyettese, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető, a gazdasági vezető, a műszaki vezető, és a gondnok vesznek részt. c. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény vezetője az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. d. A vezetői értekezletekről írásos feljegyzés készül. e. Az igazgató, a tagintézmény-vezető, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében a kollégiumvezető felelős azért, hogy az intézkedések 21
összhangban legyenek; az iskolai, kollégiumi élet minden lényeges ügyéről, eseményéről időben és érdemben tájékoztassák egymást, illetve a munkaközösségek vezetőit. f. Ezt a célt szolgálja a székhelyintézményben és a tagintézményekben havi rendszerességgel tartott kibővített vezetői értekezlet, munkaértekezlet. g. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. h. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, a napirendi pontokhoz döntési, véleményezési, egyetértési és javaslattételi jogot gyakorló közösségek delegált képviselőit meg kell hívni. Nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
7.1.
A vezetők iskolában tartózkodása a. A szorgalmi időben az igazgató, a tagintézmény–vezető vagy közvetlen munkatársai közül egy vezető 7. 00 – 15. 30-ig, az ügyelet időtartama alatt az iskolában köteles tartózkodni. b. A vezetői ügyelet rendjét a tanév egészére elkészített ügyeleti beosztás tartalmazza. c. A nyári és egyéb tanítási szünetek idején az igazgató, a tagintézmény– vezető és közvetlen munkatársaik külön beosztás szerinti vezetői ügyeletet látnak el. d. A kollégiumokban a kollégiumvezetők általában 8 – 16 óráig látják el vezetői feladataikat.
8. Az igazgatótanács a. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20. § (11) bekezdése alapján a többcélú közös igazgatású köznevelési intézményben az intézményegységek munkájának összehangolását igazgatótanács segíti. b. Az igazgatótanács az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. c. Az igazgatótanács tagjai igazgató (általános igazgatóhelyettes), tagintézmény vezetők. d. Az igazgatótanács bővíthető, külső tagokkal; külső tagjai közé jelölhető, megválasztható az a munkavállaló, aki határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Az igazgatótanácsi tagságra történő jelölés és a tagok választása tagintézményenként történik titkos szavazás útján. Megválasztottnak tekinthető az a két jelölt tagintézményenként, akik a legtöbb szavazatot kapták. e. Az igazgatótanács a működési szabályzatát maga készíti. f. Az igazgatótanács elnöke az igazgató. g. Az igazgatótanács ülésein a szakszervezetek vezetői, a Közalkalmazotti Tanács vezetője tanácskozási joggal vehet részt. h. Az igazgatótanács választott tagjai három év után újraválaszthatók. i. Megszűnik a tagság a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, illetve a mandátum lejártával. 22
j. Az igazgatótanács tagjai visszahívhatók, ha a visszahívást a választó testület egyharmada kéri. k. Az igazgatótanács feladata a tagintézmények munkájának összehangolása, a tagintézmény közös nevelőtestületi értekezleteinek előkészítése, a közös igazgatóságú közoktatási intézmény vezetésének segítése. l. Az igazgatótanácsnak véleményezési joga van a fejlesztési, beruházási, beiskolázási tervekkel kapcsolatban, valamint javaslattételi joga van az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. m. Az igazgatótanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. n. Döntéseit a személyi kérdések kivételével nyílt szavazással hozza. o. Az igazgatótanács tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik, rendkívüli ülést tarthat, ha az igazgató ezt szükségesnek ítéli meg, vagy ha az intézmény egészét érintő rendkívüli esemény történik. p. Az igazgatótanács összehívásáról, üléseinek levezetéséről az igazgató gondoskodik. q. Az igazgatótanácsi ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az igazgató (vagy képviselője) és egy tag, valamint a jegyzőkönyvvezető hitelesíti. r. Az igazgatótanács javaslatainak végrehajtásáról az igazgató gondoskodik, és arról tájékoztatja az igazgatótanácsot.
9. Az intézmény működési rendje 9.1.
A közalkalmazottak munkarendje a. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív Szerződése tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII. (Munka Törvénykönyve), az 1992. évi XXXIII. törvénnyel (a közalkalmazottak jogállásáról), valamint a 138/1992. számú Kormányrendelettel. b. A munkarend, illetve munkaidő betartásának érdekében a munkába érkezéskor az elektronikus beléptető-kártyával, vagy a jelenléti ívbe történő bejegyzéssel kell regisztrálni.
9.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézmény zavartalan működése érdekében, a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezető, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében a kollégiumvezető állapítja meg. b. Munkaköri leírásaikat a munkahelyi vezetőjük, tagintézmények esetében a tagintézmény-vezetők készítik el. c. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a munkáltatói jogú vezető, tagintézmény-vezető, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében a kollégiumvezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
23
9.3.
A pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 62-63. §-a rögzíti. b. A pedagógusok, kollégiumi nevelőtanárok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató, a tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettesek, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében a kollégiumvezető állapítják meg az intézmény órarendjének, munkarendjének függvényében. c. A pedagógus, a kollégiumi nevelőtanár köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. d. A kollégiumi nevelők egyénileg meghatározott munkarend szerint 6 és 22 óra között tartózkodnak az intézményben. A tanulók éjszakai felügyeletét 22 és 6 óra között éjszakás nevelőtanár, vagy gyermekfelügyelő látja el. A kollégium hétvégéken, tanítási szünetekben külön meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva.
9.4. A pedagógusok munkaidő-nyilvántartásának és a túlmunka elszámolásának rendje A nyilvántartás: a. az ellátott tanítási órák, foglalkozások, b. a tanórán kívül tevékenységek, az egyéni és szabadidős foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál. c. A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza a tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal lekötött munkaidő keretében a nevelési-oktatási intézményben ellátott feladatokat. A túlmunka elszámolása: a. A nyilvántartás vezetése a pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozó feladata, mely nyilvántartást a kéthavonkénti munkaidőkeret teljesítését követően a munkahelyi vezetőjének leadni köteles. b. A nyilvántartás alapján a 9.4. pontban foglalt adatokról: – havonként, – pedagógusonkénti bontásban, a változóbér elszámolásával megbízott dolgozó elszámolást készít a 3. számú függelékben foglaltaknak megfelelően. –
9.5.
Munkaköri leírás-minták
Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Tanár munkaköri leírás-mintája 9.5.1. A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató 24
Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára, szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. Nevelői tevékenysége és életvitele kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában, sem azon kívül nem tanítja részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában közreműködik az iskola céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom értékeinek formálásához A főbb tevékenységek összefoglalása
megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, szakmai, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, 25
előrelátható hiányzása esetén írásban jelzi a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagot, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább egy nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét.
Különleges felelőssége
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. minden tanév első óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, az órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja különös figyelmet fordít a foglalkozásokon a balesetek megelőzésére nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a munkavédelmi felelősnek
Járandósága
a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj a munkáltató által biztosított étkezési támogatás
9.5.2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása 26
feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya szalagavató műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
Ellenőrzési kötelezettségei
figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén levélben értesíti a szülőket, az ellenőrző könyvben értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy fegyelmi vétsége esetén a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.
Különleges felelőssége
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, 27
bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
Pótléka és kötelező órakedvezménye A 2011. évi CXC. törvény 8. mellékletében meghatározottak szerint. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában
9.5.3. Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása I. RÉSZ A.) MUNKÁLTATÓ BLSZSZK B.) MUNKAVÁLLALÓ NÉV: ....................................…………........... FIZETÉSI OSZTÁLY: :............................ KULCSSZÁM: ................................. FEOR – SZÁMA: ...................................... C.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: PEDAGÓGIAI asszisztens CÉL: Tanítási eszközöket készít és előkészít. Segíti. a tanárok, oktatók technikai munkáját, felügyeli és gondozza a rábízott gyermekcsoportot.. Részt vesz az egészséges életmódú szokásrendszer kialakításában. KÖZVETLEN FELETTES: szakmai munkaközösség vezető, igazgató helyettes HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: helyettesítési rend szerint D.) MUNKAVÉGZÉS BLSZSZK, Salgótarján, Csokonai út 21-29. HETI MUNKAIDŐ: ............ MUNKAIDŐ BEOSZTÁS: .............................. E.) MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: ................................................ II. RÉSZ A.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Felső(közép) fokú végzettség és pedagógiai szakképzettség. GYAKORLATI IDŐ, GYAKORLOTTSÁGI TERÜLET : ........................... ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatási, a pedagógiai és a jogi előírások, a belső szabályzatok ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező képesség, felelősségtudat. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Precizitás, kreativitás, együttműködési készség, gyakorlatias gondolkozás, vidámság.
28
B.) KÖTELESSÉGEK 1.) Fő feladata a kijelölt tanulók felügyelete, kísérése, gondozása, igényes szabadidős foglalkoztatása, az iskolai működési rend, és beosztás szerint. 2.) Nyolcórás napi munkaidejének felében a gyerekekkel való közvetlen foglalkozást lát el, a fennmaradó időben a tanítás – tanulás eszközeinek előkészítését, a foglalkozásokra való szervezést és felkészülést végez. Feladatok, tevékenységek 1. Tanórán kívüli tevékenységek segítése A tanítás kezdete előtt segíti a tanulók beléptetését végző portás munkáját. Uszoda, színház, múzeum látogatáskor, iskolai kirándulás (osztály, csoport, üzemlátogatás) során kíséri a tanulókat, segíti a fegyelem fenntartását, segíti a szabadi idős tevékenység megszervezését. Részt vesz iskolai ünnepélyek előkészítésében, a dekorációs munkában. Segíti a hónap felelős osztályok dekorációs munkáját. Segíti a tanárok munkáját az iskolai hagyományok (pl.: nyílt nap, Borbély nap, sportnap, gólyatábor, szalagavató, ballagás) keretében szervezett rendezvények előkészítésében, a rendezvény lebonyolításában, a fegyelem megtartásában Szükség esetén segít a folyosó ügyelet ellátásában. Rendbe tartja a taneszközöket a szertárat. Nevelési probléma vagy betegség esetén elkíséri a tanulókat a tanácsadóba, az orvosi rendelőbe. Segélykérelmekkel felkeresi a gyámhatóságot. Kívánság szerinti részt vesz szülői értekezleteken, a munkatervi fogadóórákon. Gondoskodik a gyerekek testi és erkölcsi védelméről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről, óvja a fiatalok jogait, az emberi méltóságot. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket az igazgató és vezető megbízza. Beszedi az önköltséges étkezési térítési díjakat, ellenőrző könyvek árát, egyéb év eleji befizetendő összegeket és határidőre befizeti az összeg kezelésével megbízott dolgozónak. Segíti a tanulókat a diákigazolványuk beszerzésében 2. Tanórai, gyakorlati tevékenységek segítése Tanítási órákon, képességfejlesztő foglalkozásokon segíti a pedagógus munkáját: feladatok kiadásában, a feladattal kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolásában, a megoldások gyors kiértékelésében. feladatlapok, tanítási segédeszközök kiosztása (munkafüzetek, atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények, rajzeszközök) tanítást segítő :IKT eszközök kiosztása(elektronikus iskolatáska kiosztása, hangfelvételhez, képfelvétel rögzítéséhez alkalmazott eszközök tanítási órák előtti elhelyezése a tanteremben) segít demonstrációs eszközök, bemutató, szemléltető eszközök készítésében testnevelés órákon segít a szükséges sporteszközök tanórai előkészítésében, segíti a pedagógust a gyakorlatok szervezésében, aa sporteredmények lemérésében, a végrehajtás során segít a fegyelem megtartásában. Ha egy tanuló a tanítási órákon, óraközi szünetekben rosszul van, az aszszisztens elkíséri az orvoshoz, jelenlétével megnyugtatja a beteget az orvos érkezéséig. 29
Gyakorlati foglalkozások során: papírból, fából, fémből, egyéb anyagokból történő munkadarab előállításánál megmutatja az eszközök helyes használatát, felügyeli a balesetmentes munkát. Pedagógus megbízására, utasítására adminisztrációs teendőket lát el. Intézi a tanulók szociális ügyeit, kapcsolatot tart a megfelelő szervekkel A halmozottan hátrányos, veszélyeztetett tanulókat kiemelt figyelemmel kíséri. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Hatásköre kiterjed teljes tevékenységkörére. Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) az közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A szülőkkel, a saját és szakmai intézmények munkatársaival tart kapcsolatot. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségéért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható: éséért; és a gyermekek jogainak megsértéséért, használatáért, elrontásáért, III.RÉSZ EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK A munkaköri leírás 20...., ....................... hó .......... napon lép életbe. Kelt: ............. év ............................ hó ........ nap PH. ..................................................... intézményvezető Záradék: A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és elfogadom, megtartásáért felelősséget vállalok. Salgótarján, 20...., ....................... hó .......... nap …………………………. munkavállaló
9.6.
Az intézmény tanulóinak munkarendje
A házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. 9.6.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a. Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő kétheti órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. b. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. c. Az elméleti tanítási órák időtartama 45, a gyakorlati óráké 60 perc. d. A tanítás kezdete a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban 7.15 illetve 8°° óra. A BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégiumban a tanítás 8ºo órakor kezdődik. 30
e. A tanítási órák közötti szünetek rendjét a házirend szabályozza. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok és diákok felügyelik, ügyeleti beosztás alapján. f. Rendkívül indokolt esetben az igazgató és/vagy a tagintézmény-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A rövidített órák időtartama 30 perc, az óraközi szünetek nem rövidíthetők. g. A tanítási órák és a kollégiumi foglalkozások látogatására külön engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. h. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató, illetve a tagintézmény–vezető, kollégiumvezető adhat engedélyt. i. A tanév helyi rendjét, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök, kollégiumi csoportvezető tanárok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel, akik jegyzőkönyvi aláírásukkal igazolják annak tudomásulvételét. 9.6.2. A kollégiumi foglalkozások szervezeti formája és rendje a. A kollégium–a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez–a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. b. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos vagy egyéni foglalkozás keretében kell megszervezni. A kollégiumi foglalkozások tanítási napokon 14. 3o - 19. 3o-ig tartanak. c. A foglalkozások látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak engedély nélkül. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató, tagintézmény-vezető, kollégiumvezető adhat engedélyt. d. Tanév közben az iskolai tanítás nélküli munkanapokon a kollégiumban foglalkozás nélküli munkanap tartható. e. A közoktatásról szóló törvény értelmében szervezett kollégiumi foglalkozás lehet felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő, egyéni és csoportos. f. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók mindennap testedzést végezzenek. g. A tankötelezettség teljesítése érdekében a tanköteles korúak számára a szilenciumon való részvétel kötelező. h. A tanuló heti 13 órában köteles részt venni a felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozásokon, illetve heti egy órában a nevelési órákon. i. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott további heti egy foglalkozáson köteles részt venni. A meghatározott foglalkozások látogatása alól a tanuló–a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint– felmentést kaphat. 9.6.3. Tanulást segítő kollégiumi foglalkozások: a. b. c. d. e.
szilencium, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, öntevékeny diákkörökben való részvétel, korrepetálások, 31
f. g. h. i. j.
9.7.
tanulmányi versenyek, vetélkedők szervezése, csoportfoglalkozások, nevelési órák, egyéni (kiscsoportos) foglalkozások, a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások.
Az intézményekkel jogviszonyban nem álló személyek belépésének rendje a. Az iskolába, tagintézménybe idegennek belépni csak a személyi igazolvány felmutatásával, a portaszolgálat kellő tájékoztatása után lehet, ha a látogatott fogadni tudja. b. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portaszolgálat telefonon értesíti a vendéglátót, aki köteles gondoskodni vendégéről. c. Az iskola és a személyi vagyon védelme miatt az iskola nyitott főkapuja mögötti bejárati ajtót, és a teherportát a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. d. Vagyon- és balesetvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A bezárt termek, helyiségek kulcsát a portán kell leadni, illetve a tanári szobában kell elhelyezni. 9.7.1. Az intézményben tartózkodás rendje, az intézmény nyitva tartása
Szorgalmi időben:
06. 30 – 20. 00
h, k, sz, cs, p.
A nyári szünetben (ügyeleti idő).
09. 00 – 13. 00
h, sz.
(Nem vonatkozik a nem pedagógusokra, akik a munkaidejüket töltik.) a. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató, tagintézményvezető, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében a kollégiumvezető ad engedélyt, eseti kérelmek alapján. b. Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon csak az igazgató, a tagintézmény-vezető, illetve a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében a kollégiumvezető engedélyével lehet az intézménybe belépni.
9.8.
Az intézmény biztonságos működésének szabályozása
A pedagógus az iskola, illetve a kollégium házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az iskolai, kollégiumi foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolába, kollégiumba - ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. Az összevont intézmények területén az őrzés-védelmi, biztonsági feladatokat – Őrszolgálati Utasítás alapján – külső biztonsági szolgálat látja el. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok: -
Az iskola területén csak tanítási idő, továbbá munkaidő és engedélyezett idő alatt 32
-
-
-
-
-
-
-
lehet tartózkodni. Idegen személyt az információs ablaknál a biztonsági őr megállítja, nevét, személyazonosító iratának számát a látogatási naplóban rögzíti. Intézményi dolgozó esetében a keresett személyt megkérdezi, hogy tudja-e fogadni, tanulók esetében pedig az ügyeletes vezető engedélye szükséges a látogató beengedéséhez az intézmény épületébe. Az órát vagy foglalkozást tartó tanárt, az ezen részt vevő diákokat csak rendkívüli esetben szabad zavarni. A keresett személy, vagy az ügyeletes vezető nemleges válasza esetén az idegen személyt a biztonsági őr köteles elküldeni az iskola területéről. A jogosulatlanul behatoló személyt fel kell szólítani az iskola elhagyására, ellenszegülés esetén a biztonsági őr jogosult a 2005. évi CXXXIII. Törvény és a 22/2006 (04. 25.) BM rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtására, illetve szükség esetén rendőri segítséget kérhet. Idegen személy csak az ügyintézés ideéig tartózkodhat az iskola területén. Hivatalos személyeket (pl. országos és megyei vezető, polgármester, meghívott vendég, stb.) felkíséri, vagy az ügyeletes diákkal felkísérteti az igazgatói irodába. A hivatalos személyek, egyéb vendégek, valamint a fogadó személy nevét a látogatási naplóban rögzíti. A biztonsági őr az ittas, bódult, láthatóan ingerült állapotban lévő személyek belépését megakadályozza. Elvégzi a ki- és belépők ruházatának és csomagjainak igény szerinti biztonsági ellenőrzését (kézi tapintással, szemrevételezéssel és kézi biztonsági fémdetektor használatával). Megakadályozza az intézmény területéről kitiltott eszközök, és anyagok bevitelét (közbiztonságra veszélyes eszközök pl.: ütő, vágó és szúró eszközök, szeszesital, kábító hatású szerek). Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a megfelelő szerveket (mentők: 104, tűzoltók: 105, rendőrség: 107, katasztrófavédelem: 112, továbbá a portán lévő kifüggesztett táblán meghatározott személyeket köteles értesíteni. A biztonsági őr az eseményekről jegyzőkönyvet készít. A biztonsági őr az intézmény területén szükség szerint, de szolgálatonként legalább három alkalommal véletlenszerűen ellenőrzést végez.
A székhely intézmény és tagintézményei biztonságos működésének általános szabályozásától eltérő helyi sajátosságait az érvényes Őrszolgálati Utasítások szabályozzák.
33
10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje a. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. b. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténjen, ezáltal fokozza a munka hatékonyságát. c. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén. d. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet kell készíteni, ezt ütemezni kell az éves munkaterv alapján. e. A bejelentett ellenőrzések mellett, be nem jelentett, alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerülhet.
10.1. Az intézmény belső ellenőrzésekor figyelembe veendő követelmények Az intézmény belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: a. segítse elő az iskola feladatkörében az oktatási feladatok minél hatékonyabb ellátását, b. az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól, c. segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét, d. legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze, e. támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat is, f. segítse a vezetői utasítások végrehajtását, g. járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. A különféle felelősöknek a felelősségi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgatóhelyettesek, az intézményegység-vezetők és az igazgató felé. 10.1.1. Az ellenőrzést végzők a. b. c. d. e.
az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető és helyettese, a kollégiumvezetők, a gyakorlati oktatásvezető és helyettese (az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati oktatást, külső munkahelyeken végzett tevékenységet), f. a munkaközösség-vezetők (a számonkérés gyakoriságát, a beírt érdemjegyek mennyiségét), g. az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők (a hiányzás és a késés adminisztrációját), h. az osztályfőnökök, csoportvezetők (az osztályaikon, kollégiumi csoportjaikon belüli tevékenységek körét ellenőrzik). 34
10.1.2. Az ellenőrzés területei a. b. c. d. e. f.
pedagógia, szervezés, tanügyi dokumentáció, tanórai-tanórákon kívüli foglalkozások, írásos dokumentumok, tanulói tevékenységek.
10.1.3. Az ellenőrzés gyakorisága a. időszakos, b. folyamatos. 10.1.4. Az ellenőrzés típusa a. kiemelt, b. speciális. 10.1.5. Az ellenőrzés formái a. b. c. d. e. f. g.
óralátogatás, a foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, naplóellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése.
10.2. A pedagógusmunka értékelésének szempontjai a. a nevelő-oktató munka színvonala, az eredményes tanításra való törekvés, b. új, korszerű és eredményes módszerek alkalmazása, a tanulmányi és szakmai versenyre való felkészítés, illetve a versenyeken elért eredmények, c. osztályfőnöki, csoportvezetői irányító-, szervező tevékenység, d. pontos, precíz munka (óra, ügyelet, a határidők betartása, az adminisztráció maradéktalan végrehajtása), e. az iskolai diákönkormányzatban, a szabadidős tevékenység során az iskolai közösségért végzett munka, f. együttműködési kompetenciák.
10.3. A pedagógusok előmeneteli rendszerét a Nkt. 64.§-a szabályozza.
35
11. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás 11.1. Szülői Szervezet a. A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében tagintézményenként szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról és képviseletéről. b. A köznevelési törvény 73. § alapján az intézmény szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a számára: - egyetértési jog a fakultatív tárgyak meghatározásában, - a kirándulások eldöntésében, - minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. c. Ha az iskolában, tagintézményben több Szülői Szervezet is működik, amelyet képviseleti úton választottak meg, az a Szülői Szervezetet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az iskola egészét érintő ügyekben, amelyet a tanulók szüleinek többsége választott meg.
11.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás a. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyerekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. b. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői, vagy a választott elnök juttatja el az iskola vezetőségéhez. c. A Szülői Szervezetet az igazgató a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze. Ekkor tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. d. A Szülői Szervezet elnöke közvetlenül az igazgatóval, a BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégiumban a tagintézmény vezetőjével, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban a kollégiumvezetővel tart kapcsolatot. e. Az iskola gondoskodik a szülői szervezetek működésének feltételeiről.
11.3. A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje a. Az iskola - a köznevelési törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. b. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon és fogadónapokon történik. c. Az osztályok szülői közössége számára az iskola tanévenként 3-4, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, ekkor ismerhetik meg az osztályban tanító pedagógusokat is. d. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az iskolavezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. 36
e. Az iskola pedagógusai a szülői fogadóórákon, fogadónapokon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. f. Az iskola tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, félévenként egy szülői fogadónapot tart. g. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső, vagy magatartási–viselkedési problémákkal küzdő tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja saját fogadóórájára, amelyet havi egy alkalommal, az ellenőrző könyvben rögzített időpontban tart. h. Ha a gondviselő a munkatervi fogadónapokon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintettel.
11.4. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje a. A pedagógusok a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyv, vagy levél útján. Írásban kell értesíteni a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, igazolatlan hiányzásairól. b. Szintén az ellenőrző könyv, vagy levél útján kell tájékoztatni a szülőket az iskolai és kollégiumi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.
12. A nevelőtestületi ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések 12.1. A nevelőtestület Nkt. 70.§ a. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. b. Az intézményben egy nevelőtestület működik, amely a jogszabályokban és az éves munkatervben meghatározott időközönként közös nevelőtestületi értekezletet tart. c. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. d. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő közalkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. e. A tagintézmények nevelőtestületei a tagintézmény tevékenységét érintő kérdésekben önálló értekezleteket is szervezhetnek, melyre az intézmény igazgatóját meg kell hívni. f. A nevelőtestület, a tagintézmények nevelőtestületei a feladatkörükbe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy esetileg bizottságot hozhatnak létre. 12.1.1. A nevelőtestület döntési jogköre Nkt. 70.§ alapján a. a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, b. a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, és módosításának elfogadása. 37
c. a munkaterv elkészítése és a tanév helyi rendjének meghatározása, d. az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e. versenyek hirdetése, f. fakultációs irányok megválasztása, g. az iskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő kutatások beindítása, értékelése, h. a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés, i. a házirend meghatározása, j. a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének és elveinek megállapítása, k. a munkaközösségek tevékenységének értékelése. l. osztályozó vizsgára történő bocsájtás A nevelőtestület döntéseit értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A döntési és véleményezési jogkörbe tartozó kérdések határozatáról határozat és jegyzőkönyv készül. 12.1.2. A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogköre A nevelőtestület véleményező (javaslattevő) jogköre kiterjed: a vezetők megbízására, a tantárgyfelosztás összeállítására, a pedagógus-álláshelyek pályázati kiírására, a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására, az iskolafejlesztési-, a beruházási-, a felújítási tervek megállapítására, véleményező jogköre kiterjed köznevelési törvény 70. § (1)-nek j) pontja szerint az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, g. a köznevelési törvény 70. § (3) bekezdés szerint a nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. a. b. c. d. e. f.
12.2. A nevelőtestület értekezletei 12.2.1. A nevelőtestület állandó értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: a. b. c. d. e.
tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi értékelő értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet, szakmailag szerveződő szekcióértekezletek.
12.2.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Össze kell hívni a rendkívüli nevelőtestületi értekezletet, ha: a. a nevelőtestület tagjainak egyharmada, 38
b. az igazgató, tagintézmények esetén a tagintézmény vezetője, c. az érdekvédelmi szervek vezetősége szükségesnek látja (az igazgatónak mérlegelési jogköre van az összehívásra). A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület 1-1 osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikro-értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt, felelős vezetői az osztályfőnökök. Mikro-értekezlet szükség szerint - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására.
12.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület saját maga dönt, hogy döntéseit és határozatait nyílt szavazással vagy titkosan hozza egyszerű szótöbbséggel. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten.
12.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy esetileg bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet - a kollektíva által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 12.4.1. A nevelőtestület átruházott döntési jogkörei A nevelőtestület döntési jogkörét átruházza: a. a fegyelmi bizottságokra az iskolai tanulók fegyelmi ügyeinek elbírálását, b. az egy osztályban tanító pedagógus közösségre a több tárgyból (3) elégtelen osztályzatot szerzett tanulók javítóvizsgára történő bocsátását, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátását. 12.4.2. A nevelőtestület átruházott véleményezési jogköre A nevelőtestület véleményezési jogkörét az osztályfőnöki, szakmai, tantárgyi munkaközösségekre ruházza: a. b. c. d.
a tantárgyfelosztással, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban, az iskolai felvételi követelmények meghatározásában, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, elbírálásában és díjazásában,
39
e. az intézet költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásában.
12.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek tevékenysége, együttműködése, kapcsolattartásának rendje 12.5.1. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a. A köznevelési törvény 71. § a szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai munkaközösségei, szakmai módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez, ellenőrzéséhez. b. A szakmai munkaközösség bármely tagjának vagy az igazgatónak a kezdeményezésére munkaközösség vezetőt választanak a munkaközösségi tevékenység szervezésére, irányítására, koordinálására. c. 71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre.
12.5.2. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a. Javítják, koordinálják a nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. b. Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására. c. Végzik a tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását. d. Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. e. Javaslatot tesznek a felvételi vizsgák feladataira. f. Figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket. g. Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. h. Támogatják a pályakezdő és az új pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. i. Javaslatot tesznek a tankönyvek kiválasztására, a tanulói tankönyvcsomag összeállítására. j. Meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét. k. Minőségi vizsgálatot tartanak, és annak eredményeit felhasználják az oktató-nevelő munkában. l. Törekednek az egységes oktatási, számonkérési normák betartására. 12.5.3. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje 1. Kapcsolattartás az iskolavezetéssel A szakmai munkaközösségekkel, illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős: - igazgató, - igazgatóhelyettesek ( SZMSZ 2. 3. számú pontja alapján ). A vezetők feladatai: 40
a. Részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén. b. Jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket. c. Az éves munkatervneki tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat. d. Biztosítja a munkavégzéshez szükséges információ átadását. 2. Kapcsolattartás a munkaközösségek között a. A munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik a szakmai munkaközösség éves tervét, gondoskodik annak honlapon történő közléséről. b. A szakmai munkaközösségek tagintézményenként szerveződnek. Együttműködésüket, tevékenységük összehangolását félévente egy alkalommal szervezett intézményközi fórumaikon valósítják meg. A munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. c. A félévi és az év végi záró értekezleten a munkaközösség vezetők tájékoztatják a nevelőtestületet a munkaközösség által végzett munkáról, a feladatok teljesítéséről.
Rendszergazda és iskolatitkár
13.
13.1. A rendszergazda feladatai -
-
-
-
-
-
Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. Az oktatás céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika munkaközösséggel folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Részt vesz a géptermek kialakításának tervezésében. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkáról naplót kell vezetnie. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésére. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. A gazdasági vezetővel együtt leltárt kell készítenie a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat a könyveléssel közösen naprakészen nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, a Sulinet rendszer üzemeltetőivel. Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. 41
13.2. Az iskolatitkár feladatai -
A tanulók beiskolázása az ügyviteli rendben és rendtartásban meghatározott előírások szerint. A jelentkezési lapok rögzítése, rendszerezése, a tanulók felvétellel kapcsolatos kiértesítése. Beírási napló vezetése, a tanulók létszámának naprakész nyilvántartása, és a statisztikai jelentések elkészítése. A jelentkezési lapok rögzítése, rendszerezése, a tanulók felvétellel kapcsolatos kiértesítése. Leszámolási lapok kezelése. Javítóvizsga jegyzőkönyveinek elkészítése. Diákigazolványokkal kapcsolatos teendők lebonyolítása. A tanügyi dokumentumok (törzslapok, bizonyítványok) kezelése, irattározása. Levelezés. A tanulókkal kapcsolatos KIR programban lévő adatok kezelése, nyilvántartása, rögzítése. Bizonyítvány másodlatok kiállítása. Az irattár rendezése, időszakos karbantartása.
14. Az intézmény külső kapcsolatai 14.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Iskolánk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más iskolákkal és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társiskolák azonos beosztású alkalmazottaival.
14.2. Rendszeres külső kapcsolatok Iskolánk, a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az iskolát a közös fenntartásban működő iskolákhoz és szervezetekhez.
42
Az iskola kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a. a fenntartóval, b. más köznevelési, közművelődési intézményekkel, c. a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel, d. a nevelési tanácsadó szolgálattal, e. az iskolában folyó elméleti és gyakorlati oktatásban érintett külső szervekkel, f. a gyakorlati oktatásban érintett gazdálkodó szervezetekkel, g. a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, h. az AJ Programirodával i. a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, j. a kisebbségi önkormányzatokkal, k. a Nógrád Megyei Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézettel, l. az intézményt támogató gazdálkodó szervekkel, m. a munkaügyi kirendeltségekkel, n. telek és épület tulajdonosaival.
15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 15.1. Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval Mind a székhelyintézményben, mind a tagintézményben működik egészségügyi ellátás. Az ellátás feltételei: – A székhelyintézmény és a tagintézmények rendelkeznek orvosi rendelővel. – A rendelőben iskolaorvos és szakképzett ápoló és/vagy védőnő biztosított. – A székhelyintézmény rendelőjében munkaegészségügyi orvosi ellátás is működik.
15.2. Az egészségügyi prevenció rendje Az iskolában a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és a szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: – – – – – – –
a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, színlátás- és látásélesség - vizsgálat, hallásvizsgálat, a tanulók kötelező védőoltásban való részesítése, pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, fogászati kezelés.
Ezen túlmenően az ápolónő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban.
43
A kötelező orvosi vizsgálatokat, a védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után kerüljenek lebonyolításra. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az iskola e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be – a kapcsolattartással megbízott vezető számára.
15.3. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal A tanulókat veszélyeztető okok megítélésére a pedagógiai eszközök mellett a gyermekjóléti szolgálat segítsége szolgál. A kapcsolattartáson túl a veszélyeztető tényezők csökkentése, elkerülése érdekében: a. az iskola biztosítja az ifjúságvédelmi felelősök munkájának feltételeit, b. írásban tájékoztatja a szülőket, tanulókat az ifjúságvédelmi felelős személyéről, fogadóórájának időpontjáról, helyéről, c. az iskola tájékoztatást ad a segítséget nyújtó intézményekről (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, „Ifjúsági lelki segély” telefonszáma), d. az ifjúságvédelmi felelős szükség esetén családlátogatást végez. e. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, a betegek beilleszkedésének elősegítésére.
15.4. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje a. Iskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente órarendbe illesztetten testnevelésórán vesznek részt. b. A többi napon a testnevelő tanárok diáksportköri foglalkozások keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségügyi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyítettvagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. c. A könnyített testnevelés órán az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat nem kell végrehajtania. d. Az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti.
15.5. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, az ápolónő vagy a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.
44
15.6. A baleset-megelőzési tevékenység Az osztályfőnökök minden tanév első óráján oktatást tartanak. Az oktatást a tanulók a balesetvédelmi jegyzőkönyv aláírásával igazolják. Az igazgató, az iskolaorvos, a műszaki vezető, a gondnok, a munka- és tűzvédelmi felelős és az általános igazgatóhelyettes, félévente bejárást végeznek a biztonságos munkavégzés feltételeinek ellenőrzése céljából. Tanulmányi kirándulás előtt az osztályfőnök köteles ismételten felhívni a tanulók figyelmét a baleseti veszélyekre.
15.7. Teendők baleset esetén A tanárok együtt gondoskodnak a balesetet szenvedett tanuló gyors és szakszerű ellátásáról. Baleset esetén a munkavédelmi felelős – nyilvántartást vezet, – jegyzőkönyvet vesz fel, melyet megküld a fenntartónak, a szülőnek és a tanulónak, – a súlyos balesetet az igazgató, vagy az általános igazgatóhelyettes azonnal jelenti a fenntartónak, – balesetek nyomán az igazgató, vagy az általános igazgatóhelyettes intézkedéseket foganatosít a hasonló esetek megelőzésére.
16. Az iskolai hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
16.1. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: – tanévnyitó ünnepély, – megemlékezés állami ünnepeinkről, – gólyaavató és gólyabál, – Borbély Lajos Napok - rendezvénysorozat, – szalagavató ünnepély, – ballagás, – tanévzáró ünnepély. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: – Mikulásjárás és fenyőállítás, – farsangi bál, – sportnap, – „Utolshow napi só” – Az iskola „Sulirádió”-t működtet és időközönként iskolaújságot jelentet meg.
45
16.1.1. A hagyományápolás külsőségei Az iskola címere Kék - arany színnel sakkozott hegyes talpú pajzson elhelyezett nyitott könyv, közepén arany, lángoló napkoronggal. Körülötte felirat: „Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Salgótarján”. 16.1.2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete Lányok: sötét szoknya, fehér blúz, Fiúk: sötét nadrág, vagy öltöny, világos ing. Az iskola jelvénye is a kötelező ünnepi viselet része.
16.2. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Fáy András Szakképző Iskola és Kollégiuma 16.2.1. A tagintézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei – – – – – – –
tanévnyitó ünnepély, rendész avató, Fáy Nap - rendezvénysorozat, szalagavató ünnepély, ballagás, tanévzáró ünnepély, megemlékezés állami ünnepeinkről.
16.2.2. A tagintézményi szintű versenyek és szórakoztató rendezvények gólyaavató, – karácsonyi börze, – Mikulásjárás és fenyőállítás, betlehemezés, – sportnap, – Az év osztálya vetélkedő, – Az iskola „Sulirádió”-t működtet és időközönként iskolaújságot jelentet meg. 16.2.3. A hagyományápolás külsőségei –
A tagintézmény címere A címer befoglaló eleme álló háromszög alakú pajzs, melyet –a pajzs két ívét követve– szárával egymásra tett babér- és cserfaág övez. A babér a történelemben a győztesek jelvénye, a cserfaág a hősiességé; cserágat viseltek az osztrák csákóbojt helyett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonái, az I. és II. világháború magyar katonái. A címerpajzs körül kör alakban az iskola neve és a település neve található, arany betűkkel. 46
A címerpajzsot, haránt osztással, ezüst sáv osztja ketté. A bal oldali mező alapszíne zöld. Ebben a mezőben helyezkedik el az ezüstszínű könyv, mely a tanulást és a tudást jelképezi, fölötte az ezüstszínű nyitott körző az intézmény műszaki, szakképző jellegét szimbolizálja. A zöld mező alsó csúcsában ezüstszínnel az 1949-es szám, az iskola alapításának évszáma szerepel. A jobboldali felső mező narancssárga, benne helyezkedik el az ezüst fa, mely a tudás fáját szimbolizálja, és egyben utal az intézet faipari és környezetvédelmi profiljára is. A tagintézmény zászlaja Az iskolazászló fekvő téglalap alakú, mérete: 90X135 cm. Anyaga fehér selyemszövet. Szélei minden oldalon vörös, zöld farkasfogakkal díszített, középen mindkét oldalán a keresztbe tett babér- és cserfaággal övezett iskolacímer, mely körül az iskola és a település neve olvasható. A zászlón és lobogón megjelennek az 1848. évi XXI. törvénycikk 1. § - ában foglaltak: „…A nemzeti színeket régi jogaiba kell visszaállítani!” Így a vörös, mint legrégibb nemzeti színünk szerepel rajta. A fehér a hűséget jelenti. A zöld a reményt fejezi ki. A zászló négy oldalán elhelyezkedő nemzetiszínű farkasfogak egyértelműen tanulóifjúságunk 1848/49 hőseihez és eszméihez való kötődését fejezik ki. A három szín együtt 1848–ban a csapat becsületét, erényeit jelképezte. 16.2.4. A tagintézmény tanulóinak kötelező ünnepi viselete Ünnepi ruha lányok részére: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, iskolajelvény. Ünnepi ruha fiúk részére: fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág, iskolajelvény. A rendész tanulók számára az iskolai ünneplő ruha tartozéka a sötétkék sapka és nyakkendő, a környezetvédelmi szakközépiskola tanulói számára pedig a zöld sapka és nyakkendő (lányok esetében sál) is. Az iskola hagyományos sportfelszerelése sportversenyeken: iskolai névvel ellátott sportmez, sort, illetve melegítő.
16.3. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Kollégiuma 16.3.1. A tagintézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: –
kollégiumi tanévnyitó,
–
diáknap,
–
nyitó és záró tábortűz,
–
új kollégisták avatása, karácsonyi ünnepség,
–
Lorántffy Napok rendezvénysorozat,
–
Ki mit tud?
–
műveltségi vetélkedők, tanulmányi és szórakoztató házi versenyek,
–
kollégiumi ballagás.
A kollégium ünnepségein, rendezvényein a kollégisták és csoportvezető tanárok részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözetben. 47
17. Feladat rendkívüli esemény, bombariadó esetén A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Bombariadó esetén az igazgató, illetve a tagintézmény vezetője azonnal elrendeli az iskola gyors és rendezett, az épület kiürítési tervében foglaltaknak megfelelő kiürítését. Az elmaradt órákat két héten belül, szombati napon pótolni kell. A portaszolgálat feladatai Ha a bejelentés telefonon történik, a bejelentést vevő személy köteles: – az eseményt az igazgatónak (a tagintézmény vezetőjének), akadályoztatása esetén az őt helyettesítő vezetőnek, elérhetőség hiányában az ügyeletes vezetőnek (a továbbiakban kiürítést irányító vezető) jelenteni, – a menekülésre szolgáló folyosókat, főbejárati ajtókat, kapukat kinyitja, bezáródás ellen biztosítani, – a helyiségek kulcsait, a tűzriadó-tervet, valamint a helyszínrajzot átadni a kiürítés vezetőjének, illetve a tűzvédelmi megbízottnak, – a portán lévő elsősegélyládát átadni a vezető által kijelölt elsősegélynyújtóknak, – utasításra áramtalanítani. A kiürítést vezető feladata – – –
–
–
– –
A portaszolgálattól vagy a bejelentést vevőtől kapott riasztást követően visszahívással vagy szóban meggyőződik a bejelentés tényszerűségéről. Ezt követően elrendeli az épületek tervszerű elhagyását, értesíti az ügyben illetékes rendőrkapitányságot. Az intézmény épületeinek kiürítése a kiürítési tervnek megfelelően történik, melynek kezdetét hosszú szaggatott csengőjelzés, áramszünet esetén szaggatott sípjelek vagy kolomp, illetve épületrészenként egyegy küldönc jelzi. Ha a riasztás tanóra alatt történik, a tanulókat osztályonként (csoportonként) a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége rendezetten, a kiürítési tervnek megfelelően levezetni. Ha a riasztás óraközi szünetben történik, minden osztályfőnök haladéktalanul megkeresi az osztályát. A tanulók az ügyeletet ellátó tanárok irányítása mellett az osztályfőnökök vezetésével hagyják el az épületet. A kiürítést vezető köteles gondoskodni arról, hogy a hiányzó osztályfőnökök helyett minden csoport mellé felügyelő tanár kerüljön. Ha a bejelentés levélben történik, az épületek kiürítésére ugyancsak a fentiek szerint kerül sor. A tanítási időn kívül is köteles a bejelentést vevő az intézet tűzriadó tervében megjelölt személyeket riasztani, valamint értesíteni az illetékes rendőri szervet.
48
18. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a. b. c. d. e. f. g. h. i.
tanulmányi kirándulás, szakkörök, diáksportkör, korrepetálás, versenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok.
18.1. A szabadidő szervezési feladatok ellátása A szabadidő szervezését ellátó személyt, a tantestület véleményének kikérését követően, az igazgató bízza meg. A szabadidő szervezésével megbízott pedagógus feladatai: - az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, – szabadidős tevékenységek ajánlása, szervezése, – a tanulóközösség és a diákönkormányzat programjainak segítése, – a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a diákönkormányzatot segítő pedagógussal történő együttműködés, – az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások szervezése, – az egészséges életmód megőrzése érdekében szabadidős tevékenység szervezése, – a hazai és a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések segítése.
19. A felnőttoktatás formái Iskolarendszerű, szakközépiskolai érettségire felkészítő felnőttoktatás folyik iskolánkban nappali, esti és levelező tagozatos munkarend szerint a 9 – 12. évfolyamokon. A tanítás az esti és levelezős évfolyamon hétfői és szerdai napokon 14. 00 – 19. 30-ig tart. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzés folyik át- és továbbképzési céllal.
20. A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje Nkt.. 48. § (4) alapján 20.1. A diákönkormányzat Diákönkormányzatok tagintézményenként szerveződhetnek, ezek egymással szövetségre léphetnek. A diákönkormányzatok élén választott intézményi diákbizottság áll. Amennyiben egy tagintézményben több diákönkormányzat is működik, a diákok nevében az a diákönkormányzat járhat el, amelyet a diákság nagyobb hányada támogat.
49
A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit az igazgató bíz meg a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményének kikérését követően. Munkájáért munkaközösségvezetői pótlékkal azonos összegű díjazás illeti meg. A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai: – közéletiségre, demokráciára, az állampolgári jogok gyakorlatára nevel, – szervezi az iskolai diákmozgalmat (például közgyűlés, rendszeres megbeszélések formájában), – segíti az iskolarádió és az újság működését, – gazdálkodik a diákmozgalom pályázaton nyert pénzével, – rendszeres kapcsolatot tart az iskola vezetőivel, az ifjúságvédelmi felelőssel és a szabadidő - szervezővel. A diákközgyűlés a tanulók legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Az osztályközösség, kollégiumi csoport, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége megválasztja a diákbizottságot, küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának és bizalmi testületének vezetőségébe. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. Ezek a következők: – diákszoba, – tárgyi-, technikai feltételek, számítógép, internet kapcsolat, rádió, TV. Az iskolavezetés részéről folyamatos kapcsolattartó az igazgató által kijelölt vezető. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az SZMSZ 1. sz. függeléke.
20.2. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái – – – – – –
osztályfőnöki órán, csoportfoglalkozásokon, felmérések alkalmával, DÖK - képviseleten keresztül, diákközgyűlés alkalmával, iskolagyűlés alkalmával.
21. A testedzés és a sportkör működési rendje 21.1. Az iskolai mindennapos testedzés Az iskola a szabadidős foglalkozás keretében és a tanórákon biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét. Az iskola vezetősége támogatja a diáksport programokat, az iskolán kívüli sportversenyeken való részvételt.
21.2. A napi rendszeres testedzés formái: – – – –
testnevelés órák, tornatermi foglalkozások, edzések, szabadidős sportfoglalkozások.
50
22. A könyvtár igénybevétele, működésének szabályai A könyvtári szolgáltatásokat az intézmény szakképzett dolgozóval biztosítja. – A könyvtárak a tanuláshoz, a tanításhoz, az önműveléshez szükséges írott és elektronikus dokumentumok, kiadványok gyűjtését, megőrzését és használatát biztosítja az iskola és a kollégium diákjai és alkalmazottai részére. – A könyvtár a könyvészeti és könyvtári ismeretek átadásának és elsajátításának is színtere. – A beiratkozás ingyenes. – A könyvtári tagság a tanulói, ill. közalkalmazotti jogviszony időtartamára szól, azok megszűnésével automatikusan megszűnik. – Az iskolai, kollégiumi könyvtár munkarendje igazodik az iskolai, illetve kollégiumi munkarendhez, a délelőtti és délutáni órákban heti 22 óra. A könyvtár szolgáltatásai csak a könyvtáros jelenlétében vehetők igénybe. – A könyvtári nyitva tartás napi rendjét az órarend és a kollégiumi foglalkozási rend figyelembevételével tanévenként kerül meghatározásra. – Az egyidejűleg kölcsönvehető kötetek száma 5 kötet könyv lehet, a kölcsönzési idő általában négy hét, sokak által keresett könyv esetén a könyvtáros ettől eltérő időtartamot is kijelölhet. – A lexikonok, enciklopédiák, szótárak, kézikönyvek, folyóiratok csak helybeni használatra szolgálnak, azok nem kölcsönözhetők. – A könyvtár igénybevétele az iskola, a kollégium tanulói és dolgozói részére ellenszolgáltatás nélküli. – A könyvtári állományban lévő írásos és elektronikus adathordozók kölcsönzése csak könyvtári tagság mellett lehetséges. – A könyvekben és a könyvtár tulajdonát képező tárgyakban okozott kárt az olvasónak meg kell térítenie. A könyvtár szervezeti és működési rendje, gyűjtőköri szabályzata az SZMSZ 4. számú melléklete. –
23. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdése, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 14-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 51
23.1. A tankönyvellátás célja és feladata 23.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 23.1.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 23.1.3. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 23.1.4. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.
23.2. A tankönyvfelelős megbízása 23.2.1. Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. 23.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.
23.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 23.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év december 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 23.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott az osztályfőnökök segítségével eljuttatja a tankönyvlistát a szülőkhöz, akik a jegyzék tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, majd visszajuttatják azt –az osztályfőnök útján– a tankönyvrendelésért felelős dolgozóhoz. 23.3.3 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A 52
normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. 23.3.4 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) az iskoláztatási támogatás folyósításáról szóló igazolás; (az iskoláztatási támogatás folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 23.3.5 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.
24. Az iratkezelés szervezeti rendje Az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket az intézmény Iratkezelési Szabályzata SZMSZ 2. számú tartalmazza. - Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőt az igazgató jelöli ki. - Az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti és működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért az igazgató a felelős. - Az intézményhez érkezett küldeményt – a minősített iratok kivételével –az igazgató, vagy az általa felhatalmazott személy bonthatja a fel. - Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként az igazgató, vagy az általa felhatalmazott személy írhat alá. - Az intézmény dolgozói –igazgatói írásbeli engedéllyel – hivatalos használatra kölcsönözhetnek az irattárból iratokat. A kölcsönzésről hivatalos feljegyzés készül.
25. Reklámtevékenység szabályozása Az iskolában reklámtevékenység csak abban az esetben folytatható, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Plakátok, szóróanyagok intézményen belüli elhelyezésére az igazgató, a tagintézmény-vezető, illetve a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégiuma esetében a kollégiumvezető adhat engedélyt.
26. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult. A Törvény 7. § a) pontja értelmében a 3. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerint a közszolgálatban álló személy esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója felelős a vagyonnyilatkozatok 53
őrzéséért, valamint az őrzésért felelőshöz telepített feladatok végrehajtásáért. A vagyonnyilatkozat tétel esedékessége a Törvény 5 .§ (1) bekezdés a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik, ca) a Törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában a 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként, A fentiekre hivatkozva vagyonnyilatkozattételre jogosult személyek a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium valamint tagintézményei körében: -
-
Tagintézményvezető, Kollégiumvezető Igazgatóhelyettesek Gyakorlati oktatásvezető Műszaki vezető
27.A tanulói késések, igazolatlan mulasztások kezelési rendje A napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
27.1. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 27.1.1. tanköteles tanuló esetében:
első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a szülő, a lakóhely szerint illetékes Járási Gyámhivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kormányhivatal Járási Hivatal jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 30 igazolatlan óra után a lakóhely szerint illetékes, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kormányhivatal Járási Hivatal Szabálysértési Hatósága 50. igazolatlan óra után: Járási Gyámhivatal, Kormányhivatal Járási Hivatal a jegyző és a kormányhivatal értesítése 54
Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 27.1.2. nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:
első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a szülő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 27.1.3. nem tanköteles nagykorú tanuló esetében: első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a szülő, postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
28. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.
A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az in55
tézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
29. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon 56
az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
30.
31.
A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről, és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
Mellékletek 1. számú melléklet: Az intézmény irányítása, vezetési rendszere 2 számú melléklet: Intézményünk iskolai könyvtárának szervezeti és működési szabályzata 3. számú melléklet:
57
MELLÉKLETEK
58
1. számú melléklet Az intézmény irányítása, vezetési rendszere
2. számú melléklet Intézményünk iskolai könyvtárának szervezeti és működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei A könyvtár Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Könyvtára Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium Könyvtára A szakfelügyelő elérhetősége: Melykóné Tőzsér Judit 3000 Hatvan, Mikes Kelemen út 18. Telefon: 06/30-205-7538 E-mail:
[email protected]
neve:
1. Az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Balassi Bálint Megyei Könyvtárral. Könyvtáros tanáraink nevelő-oktató tevékenységüket könyvtár-pedagógiai program alapján végzik. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai:
a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, c) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros tanár a következő feladatokat látja el: - az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását, előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt, - közreműködik a tankönyvrendelés előkészítésében, - folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, - követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, - az éves tankönyvrendeléskor az elhasználódott köteteket pótolja, vagy újonnan kiadott tankönyveket rendel, - a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv elhasználódásából, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása: az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni, az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni. A könyvtár szolgáltatási: szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek, tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása, tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai: A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben három hét. Tanév végén a diákoknak 61
minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje: Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. Heti nyitva tartás: 22 óra. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.
62
1.sz. melléklet
Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató - nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellékgyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: - A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt vásároltunk. - Egyre több szakkönyv beszerzését teszi szükségessé a szakmát tanuló diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése, - A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből-, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk összetett középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben szakközépiskolások, szakmák képzése történik. Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt működik. 3.2. Az iskola pedagógiai programja: könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. 63
A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. Tematikus (fő- és mellékgyűjtőkör): Főgyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: - lírai, prózai, drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - életrajzok, történelmi regények - ifjúsági regények - általános és szaklexikonok - enciklopédiák - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - Nógrád megyére és Salgótarjánra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások Mellékgyűjtőkör: - a főgyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre - audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok (a könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok). 2.sz. melléklet
Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A beiratkozás a tanulói nyilvántartás adatai alapján történik. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális anyagok, elektronikus dokumentumok stb. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt 64
esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés - A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. - Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hoszszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai
információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével).
4. Selejtezés Az érvényben lévő jogszabályok szerint selejtezési jegyzékeket készítünk, amelyeket az intézmény igazgatója jóváhagy. A jóváhagyás után a leltárkönyvben töröljük a selejtezett könyveket.
65
3.sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat 1.1 A 1dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrás minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. 1.2.Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)
66
4. sz. melléklet
Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - 20/2012. EMMI rendelet az iskolai, kollégiumi könyvtár működéséhez - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet II. Iskolánk kötelezettségei az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét az adott tanévre, illetve elolvassák a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozó szabályzatot. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, rongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön nyilvántartásban kezeli az ingyenes tankönyv ellátás biztosításához szükséges tankönyveket. 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább három-négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A 67
tankönyv kölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. III. A tartós tankönyvek kezelése 1. Elhelyezés Iskolánkban a tartós tankönyvek külön polcokon, szekrényekben nyertek elhelyezést, meghatározott kölcsönzési idő szerint. A tanév végén ugyanide kerülnek. 2. Kivonás az állományból A tartós tankönyvek selejtezése azok tartalmának elévülése, természetes elhasználódás, illetve megrongálódás esetében lehetséges. A kivonás a könyvtári SZMSZ-ben rögzített szabályok alapján történik. IV. Intézményünkben a könyvtáros tanár látja el a tankönyvek rendelését, kölcsönzését, nyilvántartását. 5.sz. melléklet Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára A munkakör neve: Könyvtáros Közvetlen felettes: Pedagógiai igazgatóhelyettes Munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető igazgató Kinevezése: Munkaszerződés szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységei: felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.), munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szaktárgyak és a könyvtári-könyvtárpedagógiai újdonságokat, változásokat. Hatáskör és jogkör: Jogosult a kilépő munkatársak könyvtartozásának értékét az igazgatóval közölni (a megtérülés érdekében). 68
3. számú melléklet A BLSZSZK DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) célja, hogy iskolánk tanulói befolyásuk alatt tartsák a mindennapi diákéletet, az iskolavezetéssel és a tantestülettel együttműködve érvényesítsék jogaikat és gyakorolják kötelezettségeiket. A Diákönkormányzat feladata 1. A diákjogok védelme. 2. A diákok érdekeinek képviselete. 3. A szervezett véleménynyilvánítás biztosítása. 4. A hagyományok őrzése és újak teremtése. 5. A tartalmas diákélet feltételinek megteremtése. 6. A diákok kulturális programokon való részvételének támogatása, illetve ilyen jellegű programok szervezése vagy segítségnyújtás a szervezésben. 7. A területen belüli jogérvényesítés, illetve kötelességteljesítés. Alapelvek -A DÖK az iskola diákságának álláspontját képviseli. A sikeres működés alapja a közös vélemények, szándékok párbeszéden alapuló egyeztetése. -Lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a diákok megismerhessék jogaikat, lehetőségeiket, magukat a megfelelő fórumon képviseljék. -Tagjainak joga: képviselőket delegálni a szervezet testületeibe, javaslatok tenni a tisztségviselők személyére, részt venni a közös munkában. -Mindenkor maga állapíthatja meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát. -Senkit sem érhet hátrány azért, mert a DÖK munkájában részt vesz. -A nevelőtestület meghallgatásával maga dönt működéséről. -Gyakorolja a diákok kollektív jogait. -Vezeti tevékenységi köreit, ápolja a hagyományokat és újakat teremt, biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. -Tevékenységével támogatja az iskola vezetésének mindazon törekvéseit, amelyek a színes diákéletet szolgálják. -Információs csatornáin keresztül folyamatosan tájékoztatja a diákokat a DÖK szervezetével kapcsolatos kérdésekről, pályázatokról, eseményekről. -Törekszik megteremteni működésének gazdasági hátterét az iskola anyagi támogatása mellett. -A diákok és tanárok számára színvonalas rendezvényeket szervez, ezzel hozzájárulva a kulturális és szórakozási lehetőségek bővítéséhez. -Véleményt nyilváníthat a diákokat érintő kérdésekben. -Javaslatot tesz az iskolát érintő kérdésekben. -Érdemi választ ad a hozzá intézett kérdésekben. -Közvetíti a problémákat a tanárok és az iskolavezetés felé. -Működteti az iskolarádiót. Irányelvek -Minél több diákkal megismertetni a DÖK munkáját és lehetőség szerint új, tehetséges tagokat beszervezni. -Fejleszteni a csapatot a harmonikus és hatékony munka érdekében. A DÖK felépítése 69
1. Diákparlament (Diákközgyűlés) Legalább évente egyszer ülésezik. A Diákközgyűlésbe minden osztály legalább egy főt delegál (továbbiakban küldöttek), akiknek kötelessége megjelenni. A Diákközgyűlést legalább egy héttel előtte ki kell hirdetni az információs csatornákon keresztül. Levezetője a DÖK elnöke. Határozatképes, ha a küldöttek 50 %-a +1 fő jelen van. Bármely ügy akkor kerül napirendre, ha ahhoz a Vezetőség vagy a jelenlévők több mint fele hozzájárul. Kötelező programja a tanár-diák fórum A Diákközgyűlésről jegyzőkönyv készül. 2. Rendkívüli közgyűlés Elrendelheti: -az iskola Igazgatója; -a Diáktanács egyszerű többséggel. A Rendkívüli közgyűlést az elnök az Igazgatóság engedélyével hívhatja össze, és ez tanítási órát is érinthet. 3. Általános gyűlés Időpontja: heti egy alkalommal (hétfő, 9.45) A DÖK Általános gyűlésén részt vesznek a Diáktanács tagjai, továbbá osztályonként 2-2 diák (továbbiakban Képviselők), akiket minden tanév első hetében választanak meg. Képviselőnek az osztály minden tagja választható. A Képviselők személyéről az osztály nyílt vagy titkos szavazással dönt. A Képviselők feladata, hogy megjelenjenek az Általános gyűlésen, s ott képviseljék osztályukat. A Képviselők mandátuma egy tanévre szól. Az Általános gyűlés határozatképes, ha a tagok 50 %-a +1 fő jelen van. Az Általános gyűlés nyilvános, bárki részt vehet rajtuk. Az Általános gyűlésen a diákok az aktuális programokat, problémákat, szervezési feladatokat próbálják megoldani, ellátni. A Képviselők a megbeszélteket az osztályfőnöki órákon közvetítik az osztálytársak felé, illetve az órákon elhangzottakat az Általános gyűlés tagjainak tolmácsolják. A Képviselők emlékeztetőt készítenek az Általános gyűlésen elhangzottakról és ennek segítségével végzik munkájukat.
4. Vezetőség (Diáktanács) A Vezetőség a közgyűlések közötti időszakban irányítja a munkát. Az elnök mandátuma időben nem behatárolt, visszahívásig vagy lemondásig érvényes. A Vezetőség tagjai: -elnök; -alelnök; -titkár; -évfolyamfelelősök/osztályképviselők. A Vezetőség tagjainak mandátuma – az elnököt leszámítva – egy évig szól, ami a Diákközgyűlés engedélyével – megfelelően végzett munka esetén – meghosszabbítható. Bármely felelőst az elnök a többi vezetőségi tag jóváhagyásával visszahívhatja. A Diáktanács feladatai: A DÖK elnöke: 70
-összehangolja a teljes diákönkormányzati munkát; -részt vesz a Diáktanács tagjainak megválasztásában, a munka koordinálásában; -képviseli az iskola diákjait; -összehívja a Diákközgyűlést; -összehívja az Általános gyűlést; -jelen van a fegyelmi tárgyalásokon; -az iskolavezetőségi értekezleteken elhangzottak alapján kiosztja a DÖK és a Diáktanács tagjainak a feladatokat és számon kéri azokat. Alelnök: -segíti az elnököt; -annak akadályoztatása esetén ellátja feladatait; -iktatja a DÖK leveleit; -benyújtja a kérelmeket; -kapcsolatot tart a tanárokkal; -foglalkozik a diákjogokkal; -képviseli a problémás diákjogi eseteket; -tanár-diák konfliktus esetén közvetít a felek között, segít a kompromisszum megteremtésében. Évfolyamfelelősök/Osztályképviselők: -koordinálja az évfolyamokat érintő rendezvények szervezését; -közvetíti a feladatokat az évfolyam felé. Titkár -kezeli a jelenléti íveket; -vezeti a jegyzőkönyvet; -üzemelteti a Klubszobát.
Diákmunkát segítő pedagógus (DMSP): -koordinálja, segíti az elnök és a képviselők munkáját; -összekötő szerepet lát el az Igazgató, a Tantestület és a Diáktanács között; -az iskola Igazgatója nevezi ki a diákok által felkért tanárok közül. A DÖK hagyományőrző szerepe A DÖK feladata, hogy az iskola és saját hagyományait megőrizze, ápolja és újakat hozzon létre. A DÖK szervezésében zajlik: -a gólyatábor, -a gólyaavató és a szalagavató, -a sportnap -a Mikulás napi és a Valentin napi program, -a gyertyaöntés, -a diáknap -a pedagógusnap A joggyakorlás szabályai Összhangban az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény által biztosított jogokkal, a DÖK-nek egyetértési joga van: -az iskolai Házirend elfogadásában, módosításában, 71
-az ünnepélyek rendjében, -a DÖK működéséhez szükséges eszközökkel kapcsolatos kérdésekben, -a tanulói véleménynyilvánítás rendszerével kapcsolatos kérdésekben, -a tanulók rendszeres tájékoztatásával kapcsolatos kérdésekben, -a jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái kérdéskörében, -a tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdéssel, A DÖK-nek az elnökön keresztül véleményezési joga van: -az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben; -a tanulókat érintő minden kérdésben; -a fegyelmi eljárásokban; -az intézmény megszüntetésével, átszervezésében, névváltoztatásával kapcsolatos kérdésekben; -az intézmény vezetőjének megbízásában és leváltásában; -a tankönyvvásárlási támogatással kapcsolatos kérdésekben; A DÖK elnökének megválasztása Minden diák indulhat az elnökválasztáson, feltéve, ha: -legalább fél éve aktívan részt vesz a DÖK munkájában; -az első tanítási évét sikeresen levégezte; -megfelel a szavazó bizottság előtt.
Szavazó bizottság: Tagjai: a DÖK elnöke, a Diáktanács, a DMSP, az egyik igazgató-helyettes és egy, a diáktanács által szabadon választott tanár. A Szavazó bizottság egy beszélgetés keretében vizsgálja a jelöltek eddigi munkáját, vezetői képességeit, rátermettségét. Szavazás: A Diákközgyűlésen megjelenő diákok (osztályonként két fő) adják le szavazatukat. A Küldöttek előzetes regisztráció után szavazhatnak. A szavazás titkos, a szavazó űrlapra semmi más nem kerülhet, csak a jelöltek neve és a szavazatot érvényesítő (X) vagy (+) jel, ellenkező esetben a szavazat érvénytelen. Záró rendelkezések A DÖK SZMSZ-e által nem szabályozott kérdésekben a hatályos közoktatási törvény jogszabályait kell alkalmazni. Az SZMSZ módosítását a DÖK bármely tagja kezdeményezheti. Az SZMSZ-t az Általános gyűlés fogadja el, majd a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe.
72
