SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Elfogadta: a Gábor Dénes Főiskola Szenátusa a 286/150424V/SZ. sz. Határozatával Jóváhagyta: a fenntartó Kuratóriuma a 2015.04.28./2. sz. Határozatával

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. kötet Szervezeti és működési rend

I. A Főiskola jogállása, feladatai A Főiskola 1. § (1) Az önálló jogi személyiségű, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (továbbiakban: NFtv., illetve a törvény) államilag elismert, közhasznú szervezetként működő Gábor Dénes Főiskola (továbbiakban: Főiskola) alapítója és fenntartója a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány). (2) Az Alapítvány fenntartói tevékenysége felett a szakminiszter törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés keretében a szakminiszter azt vizsgálhatja, hogy az Alapítvány a Főiskolát a jogszabályokban, az intézményi dokumentumokban, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e, eleget tesz-e a fenntartói irányításból adódó kötelezettségeinek. (3) A Főiskola Alapító Okiratát (továbbiakban: Alapító okirat) az kuratóriuma (továbbiakban: Kuratórium) adja ki, illetve módosítja. (4) A Főiskola neve: magyar nyelven: angol nyelven: német nyelven: francia nyelven: orosz nyelven:

Alapítvány

Gábor Dénes Főiskola Dennis Gabor College Gábor Dénes Hochschule École Supérieure Gábor Dénes Институт имени Ґабора Денеша

(5) A Főiskola azonosító betűjele (rövid neve): GDF (6) OM azonosítója: FI 54333 (7) A Főiskola székhelye: 1119 Budapest, Mérnök u. 39. A Főiskola bélyegzője körpecsét: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a „Gábor Dénes Főiskola” felirattal. (8) Az intézmény elsődleges célja magas színvonalú, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő képzés megvalósítása, amely hozzájárul az információs társadalom formálásához, és eleget tesz a magyar nemzet és Európa kihívásainak. Az Intézmény olyan – szakmai és általános műveltséggel rendelkező, elsősorban a gyakorlatra felkészített – szakemberek (mérnök informatikusok, műszaki szakemberek, közgazdászok) képzését célozza, akik a szakterületi kihívásoknak megfelelő tevékenységek és folyamatok végzéséhez, szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű, piacképes elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. Képesek az új technológiák minőségközpontú, rugalmas alkalmazására, valamint idegen nyelvek ismeretében a nemzetközi kommunikációra, és együttműködésre. A Főiskola a gyakorlatban hasznosítható, az oktatásban is felhasználható kutatásokat, fejlesztéseket végez. (9) A Főiskola – önkormányzattal rendelkező – közhasznú szervezetként működik. Az intézmény cél szerinti közhasznú tevékenységként a NFtv.-ben alaptevékenységként meghatározott oktatást, tudományos tevékenységet és kutatást végez. A közhasznú szervezetként működő alapítványi (magán) Főiskola az Ftv.-ben meghatározott feladatain túl vállalkozási tevékenységet is folytathat. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú szervezetként működő Főiskolát megilletik mindazok a kedvezmények, amelyek a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CVXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

jogállásról, valamint meghatároz.

a

civil

szervezetek

működéséről

és

támogatásáról

(10) A Főiskola – intézményként, vagy képviselői által – tagjává válhat minden olyan hazai és nemzetközi szervezetnek, amely szakmai-tudományos működése szempontjából hasznos. (11) A Főiskolán a képzés általános nyelve a magyar, képzés azonban – részben vagy egészben – más nyelveken is folyhat. A Főiskola feladatai 2. § (1) A Főiskola alaptevékenysége az oktatás és a tudományos kutatás. (2) A Főiskola oktatási alaptevékenysége magában foglalja a főiskolai képzést, az alapképzést, a felsőfokú szakképzést, a szakirányú továbbképzést és a felnőttképzést. (3) A Főiskola kutatási alaptevékenysége elsősorban alkalmazott, az oktatást is támogató egyéb kutatási tevékenységet jelent, de kiterjed az oktatott diszciplínák területén az alap- és kísérleti kutatásokra, fejlesztésekre, továbbá a technológiai innovációra is. (4) A Főiskola feladatait önállóan, illetve más hazai és külföldi felsőoktatási, valamint tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, továbbá gazdálkodó szervezetekkel együttműködve látja el. (5) A Főiskola a felsőoktatásról, a szakképzésről és a felnőttképzésről szóló törvényekben foglaltak szerint vesz részt felsőoktatásnak nem minősülő egyéb képzési feladatok megvalósításában. II. A Főiskola irányítása A Szenátus 3. § (1) A Főiskola döntést hozó, és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. A Szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra harminc napon belül, testület esetén legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ adni. (2) A Szenátus az Alapító Okirat alapján határozza meg a Főiskola képzési és kutatási feladatait, illetve gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről. (3) A Szenátus fogadja el az intézményfejlesztési tervet. Az intézményfejlesztési tervben meg kell határozni a fejlesztéssel, a fenntartó által a Főiskola rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és a kiadásokat. Az intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább 4 éves időszakra kell elkészíteni, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait. Az intézményfejlesztési terv része a foglalkoztatási terv. A foglalkoztatási tervben kell meghatározni azt a létszámot, amelynek keretei között az intézmény megoldhatja feladatait.

(4) A Szenátus – az intézményfejlesztési tervvel összhangban – határozatot hoz a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáról. (5) A Szenátus határozatot hoz még - az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszeréről, - a hallgatói tanácsadás rendszeréről, - a képzési és kutatási programról, - a szabályzatokról és módosításaikról, - a minőségfejlesztési programról, - a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveiről. (6)

A Szenátus fogadja el az intézményi közhasznúsági jelentést.

(7) -

A Szenátus dönt a rektori, az általános rektorhelyettesi és az intézetigazgatói pályázatok rangsorolásáról, az oktatói, kutatói jelölések rangsorolásáról, a képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, Köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, címek és kitüntetések adományozásáról, gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, az állandó, illetve ad hoc bizottságok, valamint tanácsok létrehozásáról, melyek működési rendjüket maguk határozzák meg.

A Szenátus által kötelezően létrehozandó bizottságok: - Ellenőrzési Bizottság - Esélyegyenlőségi Bizottság - Fegyelmi Bizottság - Fellebbviteli Bizottság - Kreditátviteli Bizottság - Oktatási Bizottság - Tanulmányi Bizottság - Tudományos Diákköri Tanács - Tudományos és Minőségirányítási Bizottság (8) A Szenátus hagyja jóvá a Hallgatói Önkormányzat alapszabályát, illetve a Tudományos Diákköri szabályzat, valamint – a benyújtott jegyzőkönyvek alapján – igazolja a hallgatói képviselők mandátumát. (9) A Szenátus hatáskörébe tartozik továbbá - képzés indításának, illetve megszűntetésének kezdeményezése, - szakmai tevékenység, illetve a minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése, - döntés az éves költségvetésről és a Számviteli Törvény szerinti éves beszámolóról (Az éves költségvetésre vonatkozó előterjesztést a Főiskola gazdasági igazgatója készíti el, egyben intézkedik a napirendre vételéről. A Szenátus által elfogadott intézményi költségvetést a döntéstől számított három munkanap alatt a rektor köteles megküldeni a fenntartónak, amely a jóváhagyásról haladéktalanul, de legkésőbb a soron következő kuratóriumi ülésén határozni köteles. Amennyiben a Szenátus a költségvetés tervezetét tartalmazó előterjesztést nem fogadja el, úgy azt átdolgozásra a gazdasági igazgatónak visszautalja öt munkanapos határidő kitűzésével. A módosított költségvetési tervezetet, a megfelelő ügyrendi szabályok figyelembe vételével, a gazdasági igazgató ismételten a Szenátus elé terjeszti. Amennyiben a fenntartó nem hagyja jóvá a Szenátus által elfogadott költségvetést, úgy az erről szóló döntésről való tudomásszerzést követő

-

-

tizenöt munkanap alatt a Szenátus a fenntartó álláspontjának figyelembe vételével köteles a módosított költségvetésről határozni, s ezt haladéktalanul megküldeni a Kuratóriumnak.) az éves, illetve az éven túli kötelezettségvállalási terv és végrehajtásának, ütemtervnek, továbbá vagyongazdálkodási tervnek megtárgyalásra, illetőleg ezek jóváhagyásra előterjesztése a fenntartó részére, a NFtv-ben meghatározott egyéb jogosítványok gyakorlása.

(10) A Szenátus – tagjai kétharmadának igenlő szavazatával – kezdeményezheti a rektor felmentését. A Szenátus ezen indítványt támogató döntése alapján a fenntartó kezdeményezi a rektor formális felmentését a miniszterelnöknél. (11) A Szenátus tagja – a Hallgatói Önkormányzat képviselője kivételével – az lehet, aki a Főiskolán munkaviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. Nem lehet a Szenátus tagjának választani azt a hallgatót, akinek jogviszonya szünetel. (12) A Szenátus létszáma kilenc fő1, elnöke a rektor, tagjai: - a rektor személyén felül az oktatói munkakörben foglalkoztatottak közül 6 fő, - az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak közül 1 fő, - a Hallgatói Önkormányzat 2 fő képviselője. (13) A Szenátusba választott oktató, illetve az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak közül választott munkatársak megbízatása öt év, a Hallgatói Önkormányzat delegáltja esetében legalább egy, és legfeljebb három év lehet. (14) A Szenátus működésének rendjét – a Szervezeti és Működési Rend 1. sz. mellékletében írtak szerint – maga határozza meg. (15) A Szenátusba történő választás rendjét a Szervezeti és Működési Rend 2. sz. melléklete tartalmazza. A főiskola magasabb vezető állású munkavállalói A rektor 4. § (1) A rektor a Főiskola törvényes képviselője – vezeti és képviseli a Főiskolát, e jogkörében eljár, illetve dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, valamint szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A rektort a Szenátus javaslata alapján a 4. sz. mellékletben rögzített eljárásrend szerint a fenntartó bízza meg, egyúttal intézkedik a szakminiszter útján az iránt, hogy a rektor erre a tisztségre történő kinevezését a miniszterelnöktől megkapja. (2) A rektor felelős a Főiskola szakszerű és törvényes működéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek, oktatási feltételek megteremtéséért, a humánerőforrás stratégia megvalósításáért. A foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között, a foglalkoztatási követelményrendszer alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, illetve a SzMSz nem utal más személy, vagy testület hatáskörébe. (3) A rektor felel különösen: a Főiskola vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve a Főiskola tulajdonában lévő vagyon jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő gondos kezeléséért, a Főiskola gazdálkodásában a 1

Módosítva a Szenátus 276/141208V/Sz. sz. Határozatával

szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért, és hatékony működéséért. (4) A rektor át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Főiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak, az intézményfejlesztési terv megvalósulásának felügyelete, továbbá a foglalkoztatási követelményrendszer előírásai szerint a magasabb vezető állású és a vezető állású dolgozók, valamint a szakfelelősök kinevezése. (5) A rektor felel a Szenátus hatáskörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a döntések végrehajtásáért. (6) A rektor – a törvényben, illetve az SzMSz-ben meghatározott jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az általános rektorhelyettesre, a főtitkárra illetve az igazgatókra átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. (7) Elnökletével működik a Fellebbviteli Bizottság. (8) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, továbbá a Főiskolával teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás szükséges. A rektorral kapcsolatos munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja, dönt a rektor juttatásairól, meghatározza a munkaköri leírását, elkészíti a munkaszerződését. A rektor a személyével kapcsolatos ügyekben nem szavazhat a Szenátusban. A vezető állású munkavállalók összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok 5. § A magasabb vezető, illetőleg vezető állású munkavállalók további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek, kivéve, ha munkaszerződésük erre lehetőséget ad. A magasabb vezető állású vezető (1) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, (2) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, továbbá (3) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. A fentieken túlmenően az egyes munkaszerződések más összeférhetetlenségi okokat is megállapíthatnak.

A rektornak közvetlenül alárendelt magasabb vezető állású munkavállalók 6. § Általános rektorhelyettes  

Akadályoztatás esetén átruházott hatáskörrel, teljes jogkörben helyettesíti a rektort. Irányítja, koordinálja és felügyeli a Főiskola oktatási, tudományos, kutatásifejlesztési- innovációs tevékenységét.  kezdeményezi a stratégiai célú képzési innovációt, irányítja és koordinálja a képzési innováció megvalósítását, új szak (sáv) indítása esetén az indításhoz szükséges követelmények, képzési programok kidolgozását,  koordinálja az intézményfejlesztési terv készítését, végrehajtását,  felelős az oktatás és a tanulmányszervezés zavartalan működtetéséért, irányítja és koordinálja az intézetek, az irányítása alá rendelt szervezeti egységek, a műhelyek, a Tanulmányi Hivatal munkáját,  felelős a jogszabályoknak megfelelő, kiegyensúlyozott, optimális tantervi követelmények meghatározásáért, a tantárgyi tematikákkal, szakmai gyakorlattal, a féléves számonkéréssel és a záróvizsgával kapcsolatos követelményrendszer kialakításáért,  felelős a minőségirányítási rendszer működtetéséért,  kezdeményezi és elősegíti együttműködés kialakítását ipari, felsőoktatási és kutató szervezetekkel,  irányítja a normatív, valamint egyéb forrásból származó K+F+I keret alapján végzett kutatásokat,  felügyeli és ösztönzi a Főiskolán folyó tudományos diákköri tevékenységet, a Tehetségpont működését, irányítja a felzárkóztatás szakmai feladatait,  ösztönzi a tudományos műhelyek, valamint az oktatók tudományos és publikációs tevékenységét,  kezdeményezi és elősegíti vállalati ösztöndíjak alapítását a Főiskola hallgatói és oktatói részére,  felelős az éves K+F+I valamint a beruházási terv elkészítéséért,  kezdeményezi és koordinálja a fejlesztési hozzájárulás begyűjtését, az oktatás és K+F+I tevékenységet támogató infrastruktúra innovációját,  irányítja a hatáskörébe utalt jelentések, beszámolók, kiadványok elkészítését (Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, féléves hallgatói statisztika, éves K+F+I jelentés, közhasznúsági jelentés tartalmi beszámolója, „Informatika” tudományos közlemények, stb.),  dönt a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben,  elnökletével működteti a Tanulmányi, az Oktatási és a Kreditátviteli Bizottságot, valamint a Tudományos és Minőségbiztosítási Tanácsot (ez utóbbi feladatot átruházhatja a tudományos igazgatónak),  dönt az általa irányított bizottságok ügyrendjében ráruházott ügyekben, illetve érvényesíti a bizottsági határozatokat.

Az általános rektorhelyettest feladatainak ellátásában az irányítása alá rendelt szervezeti egységek vezetőin kívül a tudományos igazgató segíti.

A Főiskola vezető állású munkavállalói 7. § (1)

Főtitkár2 

 





        

Felelős a Főiskola integrált információs –és kommunikációs, felnőttképzési és hallgatói szolgáltatási feladatainak szabályszerű, eredményes megvalósításáért, irányítja, felügyeli, koordinálja a Főtitkárhoz tartozó szervezeti egységek munkáját, irányítja, felügyeli és koordinálja a Főiskola igazgatási feladatait, ezen ügykörben eljár az illetékes szakminisztérium(ok)ban, és az Oktatási Hivatalnál, koordinálja és felügyeli a VIR Kompetencia Központot (VKK), mely a Vezetői Információs Rendszer (VIR) fenntartását, működtetését, továbbfejlesztését ellátó, ezen feladatokra szerveződő testület. A VKK biztosítja a felhasználói támogatást, a HelpDesket, a rendszer használatának feltételeit, és kezeli a továbbfejlesztési igényeket. Ellátja a rendszer használatának növeléséhez kapcsolódó belső kommunikációt, megszervezi az oktatást, gondoskodik az intézményi adatszolgáltatásról, a nyilvánosság érvényesüléséről (IKT alapú kommunikációs csatornák működtetése, DPR működtetésének eredményei, VIR riportok, jelentések, kiadványok, felmérés-értékelés-publikálás), felel a hiteles információ –és adatszolgáltatásért, hatáskörében képviseli a Főiskolát, kapcsolatot tart partner szervezetekkel, együttműködik a GDF hallgatói szervezeteivel, a Főiskola sportszervezőjével, irányítja, felügyeli és szervezi a Főiskola felnőttképzési tevékenységét, ellátja a nemzetközi együttműködésből, pályázati projektekből származó feladatait, működési körében felel a hatékony költséggazdálkodásért, kezeli a központi irattárat, felel az iratok szabályszerű dokumentálásáért, nyilvántartásáért, archiválásáért, ellátja a Szenátus titkári teendőit, vezeti a határozatok tárát, gondoskodik a Rektori Értekezlet üléseinek tartalmi előkészítéséről, elnökletével működteti az Esélyegyenlőségi Bizottságot, megszervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a rektor által számára átruházott eseti feladatok végrehajtását.

(2) Gazdasági igazgató Felelős a Főiskola kiegyensúlyozott gazdálkodásáért. Irányítja, felügyeli, koordinálja, és szervezi a tevékenységét.

Főiskola

gazdálkodási

Gazdálkodási feladatai:  elkészíti, és szükség szerint aktualizálja a Főiskola gazdálkodási szabályzatát, felel annak érvényre jutásáért,  gondoskodik a beruházások és fejlesztések jövedelmezőségéről,  a Főiskola vezetésének bevonásával elkészíti a középtávú és éves gazdasági terveket, teljesítését értékeli, elemzi,

2

Módosítva a Szenátus 286/150424V/Sz. sz. Határozatával

 részt vesz a fejlesztési célok kidolgozásában,  irányítja a költséggazdálkodást, költség-elszámolási rendszert dolgoz ki, irányítja az utókalkulációt, a költségelemzést,  biztosítja a vezető állású munkavállalók részére történő, a felügyeletük alá tartozó szervezeti egység költségelemzésével és tervezésével kapcsolatos információszolgáltatást,  gondoskodik a vevői tartozások behajtásáról, a szállítói követelések teljesítéséről,  vezetői számviteli információs rendszert alakít ki és karbantartja,  figyelemmel kíséri a létszám-, és bérgazdálkodást és javaslatot készít a beavatkozási döntésekre,  értékeli a beruházások, fejlesztések gazdaságosságát. Pénzügyi feladatai:  felelős a Főiskola pénzügyi egyensúlyának folyamatos biztosításáért, likviditási tervet készít, a megvalósítását figyelemmel kíséri és értékeli,  gondoskodik a házipénztár működtetéséről, ellenőrzéséről,  kapcsolatot tart a bankokkal, pénzintézetekkel,  a hitelkérelmeket előkészíti, a hitelezéssel kapcsolatos feladatokat elvégzi,  bonyolítja a Főiskola pénzforgalmát,  felelős a Főiskola fizetőképességének megtartásáért. Számviteli feladatai:  felel a Számviteli Törvénynek megfelelő gazdálkodásért,  a Főiskola Számviteli Törvény szerinti éves beszámolóját elkészíti, előterjeszti,  biztosítja a megbízható és valós összképet a Főiskola vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről,  a számviteli politika és a hozzá kapcsolódó szabályzatokat kidolgozza, jóváhagyatja, karbantartja, betartja, betartatja,  nyilvántartja a befektetett eszközöket, forgóeszközöket, az amortizációt (a bekerülési érték, a maradványérték és az alkalmazott leírási mód illetve hasznos élettartam alapján), terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést megállapítja és elszámolja,  analitikákat készít, vezet,  félévente főkönyvi kivonatot készít,  betartja és betartatja a bizonylati rendet,  irányítja a Főiskolán a leltározás, az értékelés és a selejtezés munkálatait a vonatkozó szabályzat szerint,  a szigorú számadású bizonylatokat nyilvántartja, felhasználásukat ellenőrzi,  a költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítésének, adóelőleg megfizetési, adó-megállapítási, adóbevallási, adó-befizetési, visszaigénylési ügymenetét irányítja. Munkaügyi feladatai:  munkaügyi és bértervet készít, a teljesítést értékeli,  bér, munkaügyi és társadalombiztosítási (továbbiakban: TB) statisztikákat, jelentéseket, értékeléseket készít,  a Munka Törvénykönyve és más munkaügyi jogszabályoknak a Főiskolára történő alkalmazásáról és az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról gondoskodik,  gondoskodik a Főiskola dolgozóinak munkaügyi nyilvántartásáról, a munkabérek, egyéb juttatások számfejtéséről, elszámolásáról, a dolgozók szabadságának megállapításáról, nyilvántartásáról, a felhasználás ellenőrzéséről,  intézi a TB ügyeket, a kilépő dolgozók elszámoltatását,

 együttműködik a Főiskola valamennyi szervezeti egységével,  minden egyéb olyan gazdasági jellegű feladatot végrehajt, amellyel a rektor megbízza. (3) Intézetigazgató Az Intézet munkáját intézetigazgató irányítja. Az intézetigazgató feladat- és hatásköre:  képviseli az Intézetet a főiskolai testületek, illetve szervezeti egységei, valamint a rektor előtt, továbbá a Főiskolán kívüli szervezeteknél,  a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között, a foglalkoztatási követelményrendszer alapján kiválasztja az Intézet munkatársait, javaslatot tesz foglalkoztatásukra, munkakörükre, munkaköri címükre, javadalmazásukra,  optimalizálja az oktatói összetételt, a munkaköri leírás szerinti terhelést,  irányítja, szervezi és ellenőrzi az Intézet és az intézeti munkatársak oktatási, kutatási tevékenységét,  oktatási időszakonként legalább két alkalommal összehívja és vezeti az intézeti értekezlet üléseit, valamint megküldi az értekezlet emlékeztetőjét a magasabb vezető állású dolgozóknak,  felelősen ellátja a szabályzatokban, vagy egyéb rendelkezésekben az Intézet vezetője részére kijelölt feladatokat,  megszervezi az Intézet oktató, tudományos kutató és más tevékenységét, illetve dönt a jogszabályokban, valamint szabályzatban meghatározott – az Intézet tevékenységét érintő – kérdésekben,  gondoskodik a tudományos diákkörök tevékenységéhez, a tehetséggondozáshoz szükséges szakmai feltételek megteremtéséről, bevonja a hallgatókat a tudományos munkába, elméleti és gyakorlati útmutatást ad tudományos munkájukhoz,  véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményez az Intézetet érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben,  felel az Intézetben a szakmai színvonal kialakításáért, megtartásáért,  aktívan kezdeményezi, támogatja és szervezi az Intézet hatókörébe tartozó tantárgykörét érintő innovációt,  megszervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi az általános rektorhelyettes által számára átruházott eseti feladatok végrehajtását. (4) Tudományos igazgató  szervezi, vezeti és dokumentálja a Tudományos és Minőségügyi Bizottság munkáját,  a rektori ciklus tudományos stratégiát,

első

hónapjában

elkészíti

a

ciklusra

vonatkozó

 a tudományos stratégiával összhangban felügyeli az intézetek tudományos tevékenységét, a tudományos stratégiával összhangban felügyeli az intézmény tudományos költségvetését, figyelemmel az intézetek közötti ésszerű elosztásra,  évente javaslatot tesz a tudományos költségvetésre, amely döntően az alábbi területeket fedi le: konferencia részvétel, szállás, utazás, doktori képzés költségei, kiadványok költségei, TDK mozgalom költségei, kutatásokkal kapcsolatos tárgyi költségek, kutatásokkal kapcsolatos személyi költségek,  felügyeli az intézmény oktatóinak a különféle doktori képzésekben folytatott munkáját,

 vezeti az „Informatika” című folyóirat szerkesztő bizottságát, gondoskodik a kiadással kapcsolatos feladatok ellátásáról,  felügyeli az intézményben folyó tudományos diákköri tevékenységet,  szervezi és vezeti az intézmény nemzetközi kapcsolatait, elsősorban a hallgatói és oktatói Erasmus kapcsolatokat,  elvégzi a rektor által esetenként rábízott tudományos kutatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. (5) Informatikai igazgató Az informatikai igazgató felel a Főiskola informatikai ellátottságáért, ezen belül:  az etr és ILIAS adminisztrálásának a koordinálása és felhasználói szintű működtetésének szabályozása,  adattár alapú VIR fizikai működtetése,  újabb etr és ILIAS változatok bevezetésének a koordinálása, szükséges oktatási feladatok megszervezése;  a szükséges informatikai fejlesztések, projektlapok és egyéni, illetve napi órarendek rendszerének biztosítása;  a GDF szoftverüzemeltetési és -ellátottsági igényeinek összefogása, együttműködés a SZÁMALK Műszaki Igazgatósággal ezek biztosítására;  oktatói és tantermi gépekhez való oktatói és hallgatói jogosultságok meghatározása és felügyelete  tanácsadás a Főiskola informatikai infrastruktúráját érintő kérdésekben. (6) Nemzetközi és pályázati csoportvezető  nemzetközi oktatási programok menedzselése,  külföldi felsőoktatási partnerhálózat működtetése, fejlesztése,  nemzetközi hallgatók toborzása,  hallgatói és oktatói mobilitás, külföldi ösztöndíjak és intézményi csereprogramok koordinálása,  nemzetközi és hazai pályázati programok menedzselése.  megszervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a rektor által számára átruházott eseti feladatok végrehajtását. (7) Marketing igazgató  irányítja, szervezi és koordinálja a Főiskola marketing tevékenységét, rendezvényeit, felel a marketing kiadványok elkészítéséért  felelősen irányítja a hazai és nemzetközi hallgatói toborzás folyamatát,  nemzetközi oktatási programok menedzselése,  külföldi felsőoktatási partnerhálózat működtetése, fejlesztése,  megszervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a rektor által számára átruházott eseti feladatok végrehajtását. 8. § (1) Magasabb vezetői és vezetői megbízást az kaphat, aki a Főiskolával munkaviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. Az általános rektorhelyettesi megbízáshoz egyetemi vagy főiskolai tanári, főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás szükséges. (2) Magasabb vezetői és vezetői megbízás – a rektori megbízás kivételével – határozott, illetve határozatlan időre egyaránt adható. A határozott időre adott vezetői megbízás legfeljebb öt évre szól, és több alkalommal hosszabbítható.

(3) Intézetigazgatói megbízást az kaphat, aki a Főiskolával munkaviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. Intézetigazgatói megbízáshoz egyetemi vagy főiskolai tanári, docensi munkakörben történő alkalmazás szükséges. Az intézetigazgatói pályázat alapján a rektor a Szenátus elé terjeszti az intézetigazgatói megbízásra szóló javaslatot, illetve a testület döntésének megfelelően kiadja a megbízást. III. A Főiskola szervezeti egységei 9. § A Főiskola szervezeti felépítése A Főiskola szervezeti felépítését, tagolását, a vezetés szerkezetét a Szervezeti és Működési Rend 3. sz. melléklete szerinti organogram tartalmazza. (1) Intézetek A Gábor Dénes Főiskola Intézetei az oktatás, a kutatás, és a fejlesztés alapvető feladatait ellátó szervezeti egységei. Feladataikat az általános rektorhelyettes irányításával és felügyeletével látják el. 1.1. Informatikai Intézet 1.2. Alap és Műszaki Tudományi Intézet 1.3. Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Az Intézetek Műhelyeket hoznak létre. Műhely olyan szervezeti egység, amely az Intézet oktatási és kutatási feladataiból fakadó speciális témáit műhelyekbe szervezve, behatárolható szakterületet lefedő kutatási célra szerveződik, az általános rektorhelyettes felügyeletével. Az ILIAS Magyarországi Közösség központi feladatait, az új verziók követését, valamint az e-learning fejlesztési és módszertani feladatokat az Alap és Műszaki Tudományi Intézet e célokra szervezett műhelye látja el. (2)

Főtitkár3

2.1. Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ (HISZK)  egykapus ügyfélszolgálatot működtet,  adat-és információszolgáltatást végez,  fogadja és kezeli a megkereséseket, a reklamációkat,  ellátja az elsődleges tanulmányi ügykezelést,  hallgatói tanácsadást nyújt,  szervezi a szakmai gyakorlatot, a gyakornoki képzést, felméri a képzési igényeket, a társadalmi, partneri visszajelzéseket,  elvégzi a pályakövetést, működteti a DPR-t,  pályaorientációs és karrier-tanácsadást végez,  hallgatók számára rendezvényeket szervez, 3

Módosítva a Szenátus 286/150424V/Sz. sz. Határozatával

    

FB oldalt és levelezőlistát működtet, állásközvetítő rendszert működtet, szervezi az alumni tevékenységet, felméri az oktatói, hallgatói és dolgozói véleményeket, igényeket. Feladatait a főtitkár irányításával és felügyeletével látja el.

2.2. Felnőttképzési Központ  irányítja és harmonizálja az intézményi felnőttképzési tevékenységet,  ellátja a Főiskola képviseletét a felnőttképzési hálózatok munkájában,  felnőttképzési szakmai –és kompetencia programokat dolgoz ki,  harmonizálja a felnőttképzési tananyag- és módszertani fejlesztő tevékenységet,  közreműködik a felnőttképzésben alkalmazható új technológiák meghonosításában és továbbfejlesztésében,  új hallgatói célcsoportokat kutat fel,  gyűjti és feldolgozza a felnőttképzési oktatási tapasztalatokat,  szükség szerint gondoskodik a felnőttképzésben oktatók továbbképzéséről,  ellátja a nemzetközi együttműködésből, pályázati projektekből származó feladatokat.  Feladatait a főtitkár irányításával és felügyeletével látja el. 2.3. Igazgatási Csoport  teljesíti az igazgatással összefüggő regisztrációs, kapacitás-akkreditációs, tájékoztatási és hiteles adatszolgáltatási feladatokat,  működteti az IKT alapú kommunikációs csatornák hatáskörébe eső részét,  gondoskodik az oktatói adatszolgáltatásról a FIR felé. Feladatait a főtitkár irányításával és felügyeletével látja el. (3) Tanulmányi Hivatal  bonyolítja a hallgatók felvételével, elbocsátásával, záróvizsgára bocsátásával kapcsolatos eljárást,  gondoskodik a hallgatói adatszolgáltatásról a FIR felé,  ellátja az évfolyam-felelősi és mentori feladatokat,  a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak szerint kezeli a hallgatói kérelmeket és reklamációkat,  kiadja a hallgatói igazolásokat,  kezeli a hallgatók által fizetendő díjakat, térítéseket, valamint a diákhitelt,  utalványozza az ösztöndíjakat,  vezeti az elektronikus leckekönyveket,  naprakészen vezeti és archiválja a tanulmányi nyilvántartást,  kialakítja a képzési igényeknek megfelelő időrendet.  Feladatait az általános rektorhelyettes irányításával és felügyeletével látja el. 3.1.       

Záróvizsga csoport befogadja és bírálatra kiadja a szakdolgozati tématervet, konzulenst biztosít az intézetigazgatókkal együttműködésben, megszervezi és bonyolítja a záróvizsgát, előállíttatja és kiosztja a diplomákat, diplomamellékleteket, az EuroPass-t, nyilvántartást vezet, biztosítja a kötelező statisztikai adatszolgáltatást. Feladatait a Tanulmányi Hivatal vezetője felügyeletével látja el.

(4) Tananyagmenedzsment Csoport  az elektronikus tananyagfejlesztés módszertani és technológia szempontú közvetlen támogatása,

     



az elektronikus tananyagfejlesztések koordinálása, együttműködés a szaktanárokkal és a külsős fejlesztő cégekkel a tananyagok kialakításában, tantárgyak oktatási tartalmainak bevitele és szerkesztése a fejlesztőrendszerben az ILIAS admin-nal együttműködésben, a tananyagfejlesztéshez szükséges szoftvereszközök tesztelése, kiválasztása, az elektronikus tananyagok minőség-ellenőrzésének koordinációja, a szaktanárokkal, vezetőtanárokkal kapcsolatos feladatok:  tananyagok egyeztetése és jóváhagyatása a vezetőtanárokkal.  elektronikus tananyagok készítése a szaktanárokkal együttműködve  a tananyagok bemeneti követelményeinek meghatározása, az ehhez szükséges sablonok, leírások elkészítése, biztosítása,  tananyagfejlesztési módszertani útmutató kidolgozása,  a tanárok támogatása a forgatókönyv és a szinopszis megírásában  e-learning tananyagfejlesztő módszertani továbbképzések szervezése,  együttműködés a tanárokkal e-learning forgatókönyv megírásában módszertani szakértő segítségével,  a tanárok számára szakmai segítség biztosítása a multimédia tananyagelemek elkészítéséhez. Feladatait az általános rektorhelyettes irányításával és felügyeletével látja el.

(5) Informatikai Igazgatóság  koordinálja a tanulmány nyilvántartó rendszer, a VIR és az ILIAS adminisztrációját, szabályozza a felhasználói szintű működtetést, kiadja és kezeli a jogosultságokat,  koordinálja és bonyolítja a tanulmány nyilvántartó rendszer, a VIR és az ILIAS verzióváltását, biztosítja a szükséges szakmai kapacitást, megszervezi a kapcsolódó oktatási feladatokat,  biztosítja a szervezeti igények szerinti VIR riportszolgáltatások fejlesztését és fizikai üzemeltetését,  koordinálja a GDF szoftverüzemeltetési és ellátottsági igényeit, együttműködve a SZÁMALK Műszaki Igazgatósággal,  meghatározza és kezeli az oktatói és tantermi gépekhez való jogosultságokat,  tanácsot ad a GDF informatikai infrastruktúráját érintő kérdésekben.  Feladatait az általános rektorhelyettes irányításával látja el. (6) Nemzetközi, Marketing és Pályázati Központ4  koordinálja és nyilvántartja a hazai tenderekkel és pályázati fejlesztési projektekkel kapcsolatos tevékenységet, a kapcsolódó szabályzatok szerint,  irányítja és működteti a Főiskolán folyó nemzetközi vonatkozású oktatási és kutatási projekteket, oktatói és hallgatói csereprogramokat, mobilitásokat, és a kapcsolódó belső pályáztatást,  koordinálja a nyertes pályázók kiutazásával kapcsolatos teendőket,  irányítja és harmonizálja a nemzetközi pályázati programokkal kapcsolatos teendőket,  nemzetközi vonatkozású pályázatokat készít és nyújt be,  nemzetközi ügyekben személyes tanácsadást biztosít,

4

Módosítva a Szenátus 286/150424V/Sz. sz. Határozatával

       

kezeli a Főiskola meglévő nemzetközi kapcsolatait, és kapcsolatot épít a potenciális jövőbeni partnerekkel, megszervezi a külföldi hallgatók főiskolai szintű fogadását, segíti beilleszkedésüket, támogatja és elősegíti a Főiskola különböző nemzetközi fórumokon (pl.: kiállítások, konferenciák, stb.) való megjelenését, működteti a Főiskola honlapjának hatáskörébe eső részét ellátja a Főiskola PR és marketing feladatait, megszervezi a Főiskola rendezvényeit, ellátja a nemzetközi együttműködésből, pályázati projektekből származó feladatokat. Feladatait a rektor irányításával és felügyeletével látja el.

(7) Minőségirányítás Irányítja és koordinálja összefüggő feladatokat

a

Főiskola

minőségügyi

rendszerének

működtetésével

Minőségirányítással összefüggő feladatai:  a Főiskola minőségpolitikájának kialakítása,  a Főiskola minőségirányítási rendszerének (MIRE) hatékony működtetése és folyamatos fejlesztése,  az oktatási szolgáltatás minőségre vonatkozó célkitűzéseinek teljesítése,  az intézményi működési folyamatok minőségirányítási szabályzatainak kidolgozása,  minőségfejlesztési tervek kidolgozása,  minőség-ellenőrzés,  önértékelési programok megvalósítása,  minőségmutatók meghatározása,  a Főiskola partnerei elégedettségének rendszeres értékelése,  az éves minőségbiztosítási jelentés elkészítése,  a minőségirányítási dokumentációs rendszer kezelése és karbantartása,  tanácsadás a vezetésnek minőségirányítási kérdésekben,  a Főiskola képviselete minőségirányítási kérdésekben.  Feladatait a rektor irányításával és felügyeletével látja el. (8) Tehetségpont A Gábor Dénes Tehetségpont különösen koncentrál az informatikai tudományterületen a tehetségek feltárására és felkarolására a Tehetségpont működési terve szerint. Ezen túl biztosítja a tanulástámogatás személyi és tárgyi feltételeit a kiemelkedő képességű hallgatók számára a rendszerszerűen működő tutorálás, aktív mentorálás keretében. Közismert, és a szélesebb közvélemény számára ismeretlen, elkötelezett mentorok segítségével a természettudományok, a művészetek és a közélet szinte teljes skáláján mozogva kutatja és gondozza a Tehetségpont a közép- és felsőoktatásban tanuló fiatal tehetségeket. Feladatait az általános rektorhelyettes irányításával és felügyeletével látja el. (9) Gazdasági Iroda  a Főiskola Számviteli Törvény szerinti éves beszámolóját elkészíti, előterjeszti,  biztosítja a megbízható és valós összképet a Főiskola vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről,  a számviteli politika és a hozzá kapcsolódó szabályzatokat kidolgozza, jóváhagyatja, karbantartja, betartja, betartatja,  nyilvántartja a befektetett eszközöket, forgóeszközöket, az amortizációt (a bekerülési érték, a maradványérték és az alkalmazott leírási mód illetve hasznos élettartam alapján), terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést megállapítja és elszámolja,

    

 

analitikákat készít, vezet, félévente főkönyvi kivonatot készít, betartja és betartatja a bizonylati rendet, irányítja a Főiskolán a leltározás, az értékelés és a selejtezés munkálatait a vonatkozó szabályzat szerint, a szigorú számadású bizonylatokat nyilvántartja, felhasználásukat ellenőrzi, a költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítésének, adóelőleg megfizetési, adó megállapítási, adóbevallási, adófizetési, visszaigénylési ügymenetét irányítja. Feladatait a gazdasági igazgató irányításával és felügyeletével látja el.

(10) Belső ellenőr  felügyeli és ellenőrzi a Főiskola gazdasági, pénzügyi folyamatait,  vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének, jogszabályoknak való megfelelését,  vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,  vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát,  a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz a kockázati tényezők, hiányosságok megszűntetése, kiküszöbölése érdekében,  nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket,  Az Ellenőrzési Bizottság elnökeként koordinálja annak tevékenységét.  Feladatait a rektor irányításával és felügyeletével látja el. (11) Külső szolgáltatók által biztosított funkcionális tevékenységek: A Főiskola működtetéséhez szükséges további funkcionális (igazgatási, szervezési, gazdasági, műszaki –szolgáltató, ügyviteli) feladatok elvégzésével a Főiskola külső szolgáltatókat bízhat meg. A Főiskola testületei 10. § (1) Tanulmányi Bizottság (TB) A hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális ügyeivel a Tanulmányi Bizottság foglalkozik. A Bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai a rektor előterjesztése alapján a Szenátus által határozott, vagy határozatlan időre választott 2 oktató, a Tanulmányi Osztály vezetője, a Tehetségpont vezetője valamint a Hallgatói Önkormányzat által határozott időre delegált 5 fő5 hallgatói képviselő. A Bizottság oktatási időszakonként szükség szerint ülésezik. Működési rendjét a Bizottság maga határozza meg. (2) Kreditátviteli Bizottság (KB) A Kreditátviteli Bizottság feladata a kredit egyenértékűség meghatározása, és más oktatási intézményben letett vizsgák elfogadási elveinek meghatározása.

5

Jóváhagyva a Szenátus 221/20120405/Sz. sz. Határozatával

A Bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai a szakfelelősök. A Bizottság oktatási időszakonként szükség szerint ülésezik, működési rendjét maga határozza meg. (3) Oktatási Bizottság (OB) Az Oktatási Bizottság feladata a mintatantervek módosítása, a tananyagok szakmai, didaktikai színvonalának elbírálása és jóváhagyása, az egységes szemlélet kialakítása, különös tekintettel az elektronikus oktatásra. Az Oktatási Bizottság dönt az indítandó specializációkról és a meghirdetésre kerülő szabadon választott tantárgyakról. A Bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai az intézetigazgatók, és 1 fő oktató. (4) Tudományos és Minőségirányítási Bizottság (TMB) A Tudományos és Minőségbiztosítási Bizottság feladata a két éves időszakra szóló kutatási program összeállítása, végrehajtásának ellenőrzése, illetve értékelése mellett – a minőségpolitika kialakítása, az éves minőségbiztosítási jelentés, a konferencia-részvételi és az ERASMUS –mobilitási pályázatok véleményezése. A Bizottság oktatási időszakonként legalább egy alkalommal ülésezik. Működési rendjét a Bizottság maga határozza meg. A Bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai a tudományos tanácsadó, a nemzetközi és pályázati igazgató, a minőségirányítás vezetője, valamint intézetenként egy-egy tudományos fokozattal rendelkező oktatók, illetve kutató, akiket a rektor előterjesztése alapján, a Szenátus által határozott, vagy határozatlan időtartamra választanak. (5) Esélyegyenlőségi Bizottság (EB) Az Esélyegyenlőségi Bizottság a Főiskola működésében javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés bármely megnyilvánulásait, az esélyegyenlőség érvényesülését sértő intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket, továbbá foglalkozik a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatók ügyeivel. A Bizottság elnöke a főtitkár, tagjai az esélyegyenlőségi megbízott, 1 fő oktató, 1 fő adminisztratív állományú tag, akiket a rektor előterjesztése alapján legfeljebb három éves időtartamra a Szenátus választ meg, 1 fő hallgató, akit a Hallgatói Önkormányzat egy vagy két éves időszakra delegál. A Bizottság az oktatási időszakokban szükség szerint ülésezik. Működési rendjét a Bizottság maga határozza meg. (6) Fellebbviteli Bizottság (FB) A Fellebbviteli Bizottság a NFtv. előírásainak megfelelően, illetve a fegyelmi és kártérítési szabályzat alapján működik. A Bizottság elnöke a rektor. A Bizottság állandó tagjai a főtitkár, és a hallgatói Önkormányzat 1 fő, legfeljebb 2 évre delegált képviselője. A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy,  aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy  aki az első fokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy  ezen személy a Ptk. 685.§ (b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy  akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt. Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja:  a kérelmet elutasítja;  a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;

 

az elsőfokú határozatot megváltoztatja; az elsőfokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelemszerűen módosított és alkalmazott rendelkezései irányadók. A hallgató a Főiskola másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak a Főiskolát a keresetlevél egy példányának megküldésével értesítenie kell. (7) Ellenőrzési Bizottság (EB) Az Ellenőrzési Bizottság a NFtv. előírásainak megfelelően, illetve az Ellenőrzési Szabályzat alapján működik. A Bizottság elnöke a belső ellenőrzés vezetője. (8) Fegyelmi Bizottság (FEB) A Fegyelmi Bizottság dönt a Főiskola hallgatóinak fegyelmi ügyeiben. Elnöke a rektor által megbízott oktató. Tagjai: intézetenként 1 fő. A Bizottság intézkedési körébe utalt ügyeket a rektor kezdeményezésére tárgyalja. (9) Rektori Értekezlet A Rektori Értekezlet a rektor által hatáskörébe utalt operatív ügyek intézésére létrehozott testület. A Rektori Értekezlet működésének szabályait maga állapítja meg. Tagjai a rektor, az általános rektorhelyettes, a gazdasági igazgató, a főtitkár, az intézetigazgatók, az informatikai igazgató, a nemzetközi és pályázati igazgató. (10) Intézetigazgatói Értekezlet Résztvevői az általános rektorhelyettes, az intézetigazgatók. Működési rendjét a testület maga határozza meg. (11) Tudományos Diákköri Tanács (TDT) A Tanács feladata a tudományos diákköri tevékenység koordinálása, irányítása. A Tanács elnöke az intézményi TDK-felelős, tagjai a tudományos tanácsadó, egy-egy oktató az intézetekből, társelnöke a hallgatói képviselő. A tanács elnökét – a rektor előterjesztése alapján, legfeljebb három éves időtartamra – a Szenátus választja. A társelnököt a Hallgatói Önkormányzat legfeljebb két éves időszakra delegálja. A Tanács oktatási időszakonként legalább két alkalommal ülésezik. A Tanács működési rendjét a „Tudományos Diákköri szabályzat” tartalmazza. (12) A Főiskola további szervezeti egységeinek, funkcionális csoportjainak vezetői által összehívott munkaértekezletek résztvevői az egységek, csoportok kijelölt tagjai, illetve a meghívottak.

IV. A Főiskola oktatói, kutatói, alkalmazottai és hallgatói A Főiskola oktatói, kutatói, alkalmazottai 11. § (1)

A Főiskolán az oktatással összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak látják el.

feladatokat

oktatói,

illetve

tanári

(2) Az oktatók és a tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyvivő referensi és referensi munkakörben foglalkoztatottak segítik. (3)

A Főiskola a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza meg az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat, az oktatókkal, kutatókkal, alkalmazottakkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítmény követelményeket, valamint a díjazásra vonatkozó szabályokat.

(4)

A követelményrendszer az egyes munkakörök betöltéséhez a NFtv.-ben meghatározottakon kívül további szakmai feltételeket állapíthat meg, gyakorlati idő meglétét írhatja elő, összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg, korlátozhatja, hogy az oktatói, kutatói, illetve alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak másik felsőoktatási intézményben hasonló munkakört töltsenek be.

(5) Szakfelelős A szakfelelős a szak – mint a képzés szakmai alrendszere – felelős vezetője A szakfelelős az MSc, a BSc/BA és a szakirányú továbbképzési szakokon olyan vezető oktató, aki tudományos fokozattal rendelkezik, és a szak meghatározó szakterületén szakmailag elismert. Az FSz szakokon olyan oktató, aki a szak meghatározó szakterületén jártassággal és oktatási tapasztalattal rendelkezik. A szakfelelőst a Főiskola rektora nevezi ki. A szakfelelős legalább egy főtárgyat oktat az adott szakon. A szakfelelős a tantárgyakat gondozó intézetvezetők javaslata alapján határozza meg a szakhoz tartozó egyes tárgyak tárgyfelelőseit. A szakfelelős – az általános rektorhelyettes irányításával és koordinálásával – dolgozza ki a szak tantervét és végzi tevékenységét a szak gondozásában.

-

-

Oktatói munkakörök 12. § (1) -

A Főiskolán az oktatói munkakörök a következők tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, főiskolai tanár.

(2) Annak, aki főiskolai tanári, vagy egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszűntetik, a Szenátus „Professor Emeritus” vagy „Professor Emerita” címet adományozhat. (3) A Szenátus az óraadó oktatónak, ha - rendelkezik doktori fokozattal: magántanári,

-

országosan elismert szaktekintély: címzetes docens, illetve címzetes tanár, kiemelkedő oktató munkát végez: mestertanári címet adományozhat.

(4) A Főiskolán a tanársegédi munkakörben történő „új” alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése, az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölt jogviszony létesítése. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig, mint gyakornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. (5) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított - harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör, - nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató, aki munkába állását követő másfél éven belül nem sajátította el a távoktatás módszertani alapjait, valamint az ILIAS és az ETR oktatói alkalmazását. (6) A Főiskolán a főiskolai docensi munkakörben történő „új” alkalmazás feltétele a tudományos fokozat megléte és legalább ötévnyi felsőoktatási gyakorlat, vagy azzal egyenértékű szakmai tapasztalat. (7) A Főiskolán a főiskolai tanári munkakörben történő „új” alkalmazás feltétele a tudományos fokozat megléte és legalább nyolcévnyi felsőoktatási gyakorlat, vagy azzal egyenértékű szakmai tapasztalat. A főiskolai tanárt a miniszterelnök nevezi ki. (8) A Főiskolán az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele az MTA doktora fokozat vagy a habilitáció megléte és legalább nyolcévnyi felsőoktatási gyakorlat, vagy azzal egyenértékű szakmai tapasztalat. Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök nevezi ki. (9) A Főiskolán tanári (így különösen nyelvtanári, internetes tutori, testnevelő tanári, gyakorlati oktatói) munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel, és szakképzettséggel rendelkezik.

Az oktatói jogok és kötelességek 13. § (1) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy - emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, - a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, -

világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a hallgatót,

-

irányítsa és értékelje a hallgató munkáját,

-

hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

-

szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

-

tudományos célú pályázatot nyújtson be,

-

a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutató tevékenységet,

-

tudományos kutatási eredményeit közzétegye,

-

javaslatot tegyen a Főiskola életével kapcsolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon,

-

közvetlenül vagy képviselői útján részt vegyen az érdekét érintő döntések meghozatalában,

-

választó és választható legyen az intézményi testületekbe,

-

külön meghatározott feltételek mellett használja a Főiskola létesítményeit, eszközeit és berendezéseit.

(2) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak kötelessége, hogy - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, -

oktató tevékenysége során figyelembe vegye kompetenciáit, tehetségét, esetleges fogyatékosságát,

a

hallgató

-

a hallgatókat az őket érintő kérdésekről kérdéseikre érdemi választ adjon,

-

a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

-

részt vegyen a Főiskola oktató munkájában, a foglalkozások vezetésében, a vizsgáztatásban, az elektronikus oktatásban, a tananyagfejlesztésben,

-

konzulensként támogassa a hallgatót a szakdolgozat elkészítésében,

-

tudományos munkát folytasson,

-

részt vegyen a főiskolai közéletben,

-

ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget,

-

amennyiben PhD fokozattal rendelkezik, részt vegyen az oktatói utánpótlás képzésében,

-

az intézményen belül és azon kívül hozzájáruljon a Főiskola jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez és növeléséhez.

rendszeresen

egyéni

tájékoztassa,

(3) Az oktató, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatott személy a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

Az alkalmazottak foglalkoztatásának szabályai 14. § (1) Az alkalmazottak foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvét a NFtv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Főiskolán az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott - rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, - büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. (3) Az oktatók, alkalmazottak foglalkoztatása határozott, illetve határozatlan időre egyaránt történhet. A határozott időre létesített munkaviszony legfeljebb öt évre szól, azt követően átalakul határozatlan idejű foglalkoztatássá. Határozott, vagy határozatlan időre szóló munkaviszony nyilvános, valamint meghívásos, vagy zárt pályázat útján illetőleg pályázat nélkül is létrehozható.

(4) Az oktatók, alkalmazottak foglalkoztatását – a foglalkoztatási tervben írtak figyelembe vételével –a szervezeti egységek vezetői kezdeményezhetik. Ha az álláshely betöltése pályázat útján történik, akkor az oktatók esetében a pályázatot a rektor írja ki. A foglalkoztatásról az oktatók esetében az Oktatási, valamint a Tudományos és Minőségirányítási Bizottságok valamint a Szenátus véleményének meghallgatása után dönt a rektor. (5) Az alkalmazottak évente aktualizált munkaköri leírással kell rendelkezzenek. Ezt a szakmai vezető készíti el, és a rektor hagyja jóvá. A Főiskola hallgatói 15. § (1) Az, aki a Főiskolára felvételt vagy átvételt nyert, a Főiskolával hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. (2) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a képzési időszak megkezdése előtti regisztrációs héten be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. (3) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket – beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét – a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályozza. (4) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek baleset, betegség, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. (5) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként – meghatározott időre – eltiltják a tanulmányok folytatásától. 16. § (1) A hallgató joga az NFtv –ben foglaltak, különösen, hogy - szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait, - a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, - tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg – amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt – ösztöndíjban részesüljön, - vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesüljön, - javaslatot tegyen a Főiskola életével kapcsolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon, - közvetlenül vagy képviselője útján részt vegyen az érdekét érintő döntések meghozatalában, a Szenátus és – a Szabályzat rendelkezései szerint – más

-

Főiskolai testületek munkájában, választó és választható legyen a Főiskolán működő testületekbe, a Főiskola szabályzatait követve használhatja Főiskola tulajdonában lévő, illetve a Főiskola által bérelt létesítményeket, eszközöket és berendezéseket.

(2) A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga. (3) A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. 17. § (1) A hallgató kötelessége, hogy - teljesítse a Főiskola Hallgatói Követelményrendszerében meghatározott kötelezettségeket, - megtartsa a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat, - megtartsa a Főiskola helyiségei, továbbá a Főiskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rá bízott eszközöket, óvja a Főiskola létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, - tiszteletben tartsa a Főiskola hagyományait, valamint az alkalmazottak és a hallgatótársak emberi méltóságát. (2) A kötelességeit megszegő főiskolai hallgató fegyelmi vétséget követ el. A hallgató fegyelmi felelősségre vonásának, illetve a kártérítés szabályait a fegyelmi és kártérítési szabályzat állapítja meg. 18. § (1) Feladatait a Főiskola a hallgatói közösségekkel együttműködve valósítja meg. (2) A hallgatói közösségek szerveződését a hallgatók határozzák meg. A Hallgatói Önkormányzat 19. § (1) A Főiskolán a hallgatói érdekek képviseletére Hallgatói Önkormányzat működik. A Hallgatói Önkormányzatnak minden hallgató tagja. A Hallgatói Önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében – megbízás alapján – a Hallgatói Önkormányzat is eljárhat. A Hallgatói Önkormányzat a törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát. (2) A Hallgatói Önkormányzat dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A Hallgatói Önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A Hallgatói Önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató választó, illetve választható. (3) A Hallgatói Önkormányzat alapszabálya határozza meg működésének a rendjét. Az alapszabályt a küldöttgyűlés fogadja el, és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. A küldöttgyűlés a megválasztott Hallgatói Önkormányzati képviselőkből

álló testület. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes a Főiskola szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabály jóváhagyásáról a Szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott. (4) A Hallgatói Önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a Főiskola biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A Hallgatói Önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a Főiskola bérelt, illetve tulajdonban lévő helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a Főiskola, valamint a Főiskolával bérleti jogviszonyt létesítő szervezet működését. (5) A Hallgatói Önkormányzat a törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. (6) A bíróság nem-peres eljárásban, soron kívül határoz. A határidő jogvesztő. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. 20. § (1) A Hallgatói Önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben - hallgatói követelményrendszer, - térítési és juttatási szabályzat, - az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. (2) A Hallgatói Önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. (3) A Hallgatói Önkormányzat két tagot delegálhat a Szenátusba. (4) A Hallgatói Önkormányzat - javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; külső oktató (előadó) meghívására, - részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzétételében; a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében, - részt vehet a szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról, - véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; - gondoskodik a delegálásról, ha a törvény vagy más jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell, - dönt a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében. (5) A Hallgatói Önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a Főiskola működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

(6) A Főiskolán intézkedésre jogosult személy a Hallgatói Önkormányzat javaslatára harminc napon belül – a Szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen – érdemi választ köteles adni. 21. § (1) A Hallgatói Önkormányzat naptári éves munkatervet készít, melyet a Szenátus minden őszi félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig véleményez. (2) A Hallgatói Önkormányzat elnöke minden tanév végéig a Szenátus előtt írásban beszámol adott tanévi tevékenységéről. 22. § (1) A Főiskolán – külön megállapodás szerint – iskolaszövetkezet, illetve egyéb szakmai, kulturális, illetve sport, valamint szabadidős tevékenységet folytató csoportok is működhetnek. A fenntartói irányítás 23. § (1) A Főiskola alapítói jogát az Alapítvány Kuratóriuma gyakorolja, mely egyben ellátja az intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat is. Ennek keretében fenntartói felelőssége, hogy a NFtv.-ben meghatározottak szerint biztosítsa a Főiskola autonóm működésének tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeit. (2)

A Kuratórium dönt a Főiskola tevékenységi körének, megállapításáról és kiadja, illetve módosítja alapító okiratát.

illetve

nevének

(3) Lehetővé teszi, hogy az igényelt, illetve a központi költségvetésből rendelkezésre álló normatív támogatás – az Emberi Erőforrások Minisztériuma kötött megállapodás szerint – közvetlenül a Főiskolához kerüljön. A Főiskola gazdálkodási rendje 24. § (1) A Főiskola gazdálkodási rendjét a NFtv., illetve a vonatkozó kormányrendelet alapján készített gazdálkodási szabályzat határozza meg. (2) A Főiskola a rendelkezésére bocsátott vagyonnal – az alapító okiratban meghatározottak szerint költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik. (3) A Főiskola bevétele lehet - központi költségvetési normatív támogatás, - egyéb bevétel (költségtérítési díj, vállalkozásból származó bevétel, pályázati díjak stb.). (4) A Főiskola költségei, kiadásai lehetnek - a NFtv-ben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költség, - a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett költsége, - egyéb kiadás. (5) Aláírási jogok: -

A rektor írásbeli képviseleti joga önálló.

-

Akadályoztatása esetén az általános rektorhelyettes vagy a főtitkár a gazdasági igazgatóval együttesen gyakorolja a képviseleti jogot, ennek megfelelően aláírási joguk együttes.

-

Pénzügyi kötelezettség vállalással nem járó esetekben az általános rektorhelyettes és a főtitkár együttesen gyakorolhatja a képviseleti jogosultságot.

A Főiskola minőségirányítási rendszere 25. § A Főiskola Minőségirányítási rendszerének szabályzatát a Szervezeti és Működési Rend 5. sz. melléklete tartalmazza. V. Záró és átmeneti rendelkezések 26. § (1) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot kell alkalmazni valamennyi hallgató tekintetében, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszony mikor keletkezett. (2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1. napja előtt kezdték meg, a Főiskola tantervi követelményei alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget, illetve egyetemi alapképzési (bachelor) végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1. napja előtt kezdték meg, de tanulmányaikat – az a törvény 154. §-ának (4) bekezdése alapján a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembevételével – az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint a Nftv rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.

Szervezeti és Működési Rend 1. sz. melléklete A Szenátus működésének rendje, a Főiskola működésének nyilvánossága (1) A Szenátus elnöke a rektor, titkára a főtitkár, ülései főszabály szerint nyilvánosak. Az elnök zárt ülést rendelhet el, amennyiben a Főiskola vállalkozási jellegű tevékenysége, a személyiségi jogok védelme, illetőleg szellemi alkotáshoz fűződő jogok miatt azt szükségesnek ítéli. A Szenátus évente kétszer köteles összeülni, egyébként üléseit szükség szerint tartja. A költségvetést érintő és egyéb halasztást nem tűrő ügyek megtárgyalására a Szenátus rendkívüli ülést, vagy virtuális ülést is tarthat. A Szenátus ülését a rektor hívja össze az időpont és a napirend megjelölésével, írásbeli meghívóval, melyhez köteles csatolni az egyes napirendi pontok előterjesztéseit. A meghívót az ülés időpontját megelőző 10 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 nappal kell kiküldeni.

A Szenátus üléseinek időpontja, helye, napirendje a nyilvánosság számára elérhető olyan módon, hogy a Főiskola honlapján (http://www.gdf.hu/NyilvanosAdatok/Szenatus/Lapok/Ulesek.aspx) 10 illetve 2 nappal az ülés összehívását megelőzően közlésre kerül. A Szenátus ülésének napirendjét a Szenátus titkárának együttműködésével a rektor határozza meg. A Főiskola magasabb vezető állású munkatársai javaslatot tehetnek az ülés napirendjére, melyeket a rektor bírál el. Amennyiben a kérdéses napirendi pont elfogadásra kerül, úgy azt a Szenátus soron következő ülése elé kell terjeszteni. (2) a Szenátus határozatképes, ha a tagoknak legalább 60%-a jelen van. A Szenátus döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a rektor szavazata dönt. A Szenátus döntéseit nyílt szavazás útján hozza. (3) A Szenátus virtuális üléssel/szavazással is dönthet a hatáskörébe tartozó ügyekben. A virtuális szavazást a rektor rendeli el, és az Intranet-en keresztül bonyolítja a Szenátus titkára az erre a célra kialakított felületen. A virtuális határozatok érvényesek, ha a szenátorok legalább 60%-a részt vett a szavazásban. A Szenátus nem virtuális üléseinek jegyzőkönyvei a Főiskola oktatói, tudományos kutatói, és más dolgozói számára nyilvánosak, napirendje és határozatai teljes nyilvánosságot kapnak. A Szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és határozattárban rögzíteni. A határozatok tárát a Főiskola honlapján nyilvánosságra kell hozni olyan formában, melyből a Szenátus döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és személye is megállapítható. A Szenátus döntéseit az érintettekkel a Szenátus titkára közli postai úton továbbított levélben, vagy elektronikus aláírással hitelesített elektronikus levélben a döntést követő 8 napon belül. (4) A Szenátus jelenléti üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvvezetőt a Szenátus titkára jelöli ki. (5) A Szenátus ülésére minden esetben meg kell hívni a fenntartó Kuratórium elnökét.6 A Szenátus ülésére esetenként meg kell hívni mindazokat, akiknek jelenléte –feladatainak ellátásához- szükséges, továbbá a napirendtől függően meghívhatók a tudományos és a gyakorlati élet megbecsült szakemberei, illetve a képzésben érdekelt szervek képviselői. Az esetenkénti meghívottak személyéről –a napirend ismeretébenaz ülés időpontját megelőző ötödik napig az elnök dönt, és intézkedik részükre a meghívók kiküldéséről. (6) A Főiskola működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést kizárólag az kérhet, aki a kérdéses irat tartalmával kapcsolatos jogát, jogos érdekét, vagy méltányolható érdekeltségét a főtitkárnak előzetesen igazolja. Az iratbetekintés kizárólag az adatvédelmi jogszabályok, személyiségi jogok és üzleti titok, továbbá szellemi alkotáshoz fűződő jogok sérelme nélkül gyakorolható. Az iratbetekintés a Rektori irattárban lehetséges minden páros héten csütörtökön 12-13 óra között. A Főiskola a működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolóinak nyilvánosságáról a honlapján történő közléssel gondoskodik. A honlapon közzéteszi valamennyi intézményi szabályzatát is.

6

Módosítva a Szenátus 281/150204V/Sz. sz. Határozatával

Szervezeti és Működési Rend 2. sz. melléklete A Szenátusba történő választás rendje A Szenátus elnöke a rektor. 5 év időtartamra választott tagjai: az oktatói kar által delegált 6 fő oktató (intézetenként 2-2 fő), valamint 1 fő adminisztratív dolgozó, 2 fő HÖK képviselő7. A Szenátus választott tagjait az oktatói kar, valamint az adminisztratív dolgozók választják jelöltnek az ebből a célból összehívott jelölő gyűléseken. A jelöltekre oktatók esetében az oktatói kar tagjai, adminisztratív jelöltek esetében a dolgozói jelölő gyűlés tagjai tesznek előzetesen javaslatot. Oktatók esetében a Főiskola fő- és mellékállású oktatói jogosultak jelölni illetve delegálni. A jelöltek illetve delegáltak a Főiskola főállású oktatói közül kerülhetnek ki. További jelöltekre a helyszínen javaslatot tehetnek a jelölő gyűlés resztvevői. A szavazás titkos. (1) A választás sorrendjének megfelelően a delegáltakat a Szenátus titkára terjeszti a rektor elé, aki a megbízást kiadja. Amennyiben a rangsor szerinti jelölt(ek) személyével a rektor nem ért egyet, a rangsorban következő jelölt megbízására kerülhet sor, a továbbiak szerinti azonos eljárásban is. (2) A Szenátus választott tagjainak megbízatása lejár, ha  visszahívása miatt új tagot választanak helyette,  a Szenátus tagjának munkaviszonya megszűnik,  a Szenátus tagjának fél évet meghaladó akadályoztatása esetén,  a Szenátus tagja lemond megbízatásáról, ha lejár a mandátuma 5 év elteltével. (3) Új Szenátus választását kell kiírni,  ha az SZMSZ módosításával megváltozik a Szenátus szavazati jogú tagjainak összetétele,  ha az SZMSZ módosításával megváltozik a Szenátus tagjai választásának módja,  ha a testület feloszlatja önmagát. (4) Az új Szenátus választása előtt legálabb egy hónappal a rektornak ki kell tűzni a választás idejét. A választást úgy kell kiírni, hogy a jelöltállításra (intézetenként, valamint a főtitkár közreműködésével) és választásra 2 hét álljon rendelkezésre. A jelöltállító választást követően a rektor 15 napon belül dönt a megbízásról. (5) Megüresedő szenátusi helyre egy hónapon belül időközi választást kell kiírni úgy, hogy a jelöltállításra és választásra legálabb 2 hét rendelkezésre álljon. (6) A választott szenátor köteles munkájáról választóinak tájékoztatást adni és a választók véleményét figyelemmel kísérni. (7) A Szenátus tagja tartós akadályoztatását köteles előre írásban bejelenteni a Szenátus titkárának. (8) Szenátus tagja nem lehet olyan hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya szünetel, vagy megszűnt.

7

Módosítva a Szenátus 276/141208V/Sz. sz. Határozatával

Szervezeti és Működési Rend 3. sz. melléklete A Főiskola organogramja (Külön megjelenítve)

Szervezeti és működési rend 4. sz. melléklete A rektor, az általános rektorhelyettes és intézetigazgatók pályázat útján történő kiválasztásának és megbízásának rendje A Főiskolán a következő vezető állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni:  rektor ( az (1) pontban jelölt kivétellel)  általános rektorhelyettes  intézetigazgatók (1) A hivatalban lévő rektor megbízatása utolsó évének február 15. napjáig a fenntartó nyilvános vagy meghívásos pályázatot ír ki a magasabb vezető állású rektor személyére minimum 3 év időtartamú, határozott idejű vezetői ciklusra. Ugyanazon személy a Főiskolán több egymást követő alkalommal is kaphat rektori magasabb vezetői megbízást azzal a feltétellel, hogy a 3., vagy további megbízás esetében a Szenátus min. 2/3-os támogatása szükséges. A rektori magasabb vezetői megbízatás nem kötődik életkori felső határhoz.8 Eredménytelen pályázat esetén, illetve ha a rektor – a határozott idő lejárta előtt – felmentésre kerül, a következő rektor kinevezéséig a Szenátus által választott ügyvezető látja el a rektor feladatkörét és gyakorolja hatáskörét. A rektorjelölt személyéről a Szenátus dönt. A Szenátus döntését figyelembe véve a rektort a fenntartó bízza meg, egyúttal intézkedik a szakminiszter útján az iránt, hogy a rektor erre a tisztségre történő, július 1-i hatályú kinevezését a miniszterelnöktől megkapja. A miniszterelnöki kinevezés hatályba lépéséig a személy a „választott rektor” megnevezés használatára jogosult. Amennyiben a fenntartó nem ért egyet a rektorjelölt személyével, úgy a Szenátus a rektori pályázatok rangsorában soron következő két pályázat benyújtóját köteles a fenntartó elé rektorjelöltként terjeszteni. Amennyiben a fenntartó a rektorválasztás fentebb írt fázisában sem ért egyet egyik rektorjelölt személyével sem, úgy a rektor kiválasztási eljárást meg kell ismételni, tehát a tisztség betöltésére új pályázatot kell kiírni. (2) A választott rektori pozíció hatályba lépését követően a Főiskola nyilvános pályázatot ír ki az általános rektorhelyettesi valamint az intézetigazgatói posztok betöltésére, a hivatalban lévő rektor megbízatása utolsó évének áprilisában. A beadott pályázatokat egy, a Szenátus által választott két fős bizottság - melynek elnöke a választott rektor- bírálja el és rangsorolja. A Szenátus rangsorát mérlegelve az általános rektor-helyettest valamint az intézetigazgatókat a július 1-én hivatalba lépő rektor bízza meg a rektori kinevezés időtartamához igazodó vezetői ciklusra. Az általános rektor-helyettesi magasabb vezetői, valamint a szervezeti egység vezetői megbízatás nem kötődik életkori felső határhoz. A 3., vagy további megbízás esetében a Szenátus min. 2/3-os támogatása szükséges.9

8 9

Módosítva a Szenátus 280/150204V/Sz. sz. Határozatával Módosítva a Szenátus 280/150204V/Sz. sz. Határozatával

Szervezeti és Működési Rend 5. sz. melléklete Külső szolgáltatókkal megkötött szerződések (külön kötetben) Szervezeti és Működési Rend 6. sz. melléklete Minőségirányítási Rendszer (MIRE) (külön kötetben) Szervezeti és Működési Rend 7. sz. melléklete A Diplomás Pályakövetés rendszere, működtetése

KÉZIKÖNYV A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉHEZ10

Tartalom: 1.) Bevezető 2.) Intézményi háttér, feladat –és felelősségi körök 3.) Hallgatói motivációs vizsgálat 4.) Végzett hallgatók pályakövetése 5.) Mintavétel 6.) Az adatok kezelésének rendje 7.) Eredmények közzététele 8.) Az eredmények felhasználásának módja, következményei 9.) A DPR intézményi szabályozási integrációja

1.) Bevezető A Gábor Dénes Főiskolán folytatott Diplomás Pályakövetés (DPR) célja, hogy az intézmény, a hallgatók, valamint a munkaerő-piac elemzői képet kapjanak a felsőoktatásból kibocsátott szakképzett munkaerő életpályájának alakulásáról, munkaerő-piaci beválásáról, az intézmény pedig visszacsatolást kapjon az általa nyújtott képzések hatékonyságáról. A belső szabályozás kitér a főbb folyamatok leírására, feladat- és felelősségi körökre, valamint a pályakövetés adatvédelmi kérdéseire, az eredmények felhasználásának módjaira, következményeire. Igazodva a központi irányelvekhez, a pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói motivációs vizsgálat, végzett hallgatók pályakövetése.

10

Elfogadva a Szenátus 172/101022V/Sz. sz. Határozatával

2.) Intézményi háttér Szervezeti háttér: A DPR lebonyolítását az intézményi kommunikációért, és a hallgatói szolgáltatásokért felelős főtitkárnak közvetlenül alárendelt, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában nevesített szervezeti egység, a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ (HISZK)11 végzi. A felmérés szakszerű, terv szerinti és az adatvédelmi szabályoknak megfelelő (anonimitás biztosítása, és az adatok szabályszerű kezelése) bonyolításáért a HISZK vezetője felelős. A felmérés módszertani aktualizálása, a tevékenységelemek (felmérés, eredmények elemzése, kapcsolása a stratégiához), valamint a közzététel a főtitkár felelőssége. Informatikai háttér: A mintatagok adatintegrációját a főiskola integrált informatikai rendszeréből származtatjuk. Az online lekérdezést, az adatok primer elemzését, és vizualizálását a központi rendszerrel kompatibilis EvaSys kérdőív készítő, lekérdező –és elemző szoftver teszi lehetővé. 3.)

Hallgatói motivációs vizsgálat

Célja az aktív hallgatók munkaerő-piaci, pályaorientációs motivációinak, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, valamint a végzést követő pályakövetéses vizsgálatok előkészítése. A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (tavaszi szemeszter) kell lebonyolítani. A vizsgálat módja online standard kérdőíves adatfelvétel. A vizsgálatnak minden, a vizsgálat időpontjában aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatóra ki kell terjednie. A motivációs vizsgálat bázis adatforrásának tekintendő az intézmény első éves hallgatóinak őszi szemeszterben történő megkeresése. 4.)

Végzett hallgatók pályakövetése

Az évente diplomát szerző összes hallgató körében 3 és 5 évvel a végzést követően pályakövetéses vizsgálatot kell végezni. Első adatfelvétel időpontja: 2010. A vizsgálatba elsőként bevont végzettek diplomaszerzésének időpontja: 2007. A vizsgálat módja: online. Az online kérdőívkitöltő rendszerben biztosítani kell, hogy egy hallgató csak egyszer tölthesse ki a kérdőívet, ne forduljon elő ismétlődés, ami az adatok torzulását okozhatja. A vizsgálatban való részvétel önkéntes és anonim, aminek a biztosítását garantálni kell, és erre fel is kell hívni a kérdezettek figyelmét. A felmérés során min. 15-20%-os válaszadási arányt szükséges elérni, hogy a projekt sikeres legyen. Ennek elérésében az elsődleges e-mail tájékoztatás, és az e-mailen keresztül megismételt felkérés tud segíteni. A felmérést minden évben el kell végezni, így 2009-től minden végzett évfolyam megkeresésre kerül az 1., 3., 5. évben. 5.)

Mintavételi követelmények

A minta nagyságát, összetételét, és a kérdőíveket módszertani szempontból úgy kell összeállítani, hogy egyrészt az elvégzett vizsgálatok eredményei összevethetőek 11

Jóváhagyva a Szenátus a 213/111201/Sz. sz. Határozatával

legyenek egymással, másrészt az egyes intézményi vizsgálatok eredményei összevethetőek legyenek az országos DPR vizsgálatok, illetve képzési területenként más intézményi vizsgálatok eredményeivel. A kiküldendő kérdőívek minden esetben több, egymástól elkülönülő kérdéssorból (kérdőív blokkból) állnak:  

Országos blokk: minden intézményben ugyanazon kérdések szerepelnek, a kérdéssort az Educatio Kht. állítja össze, Intézményi blokk, mely a Főiskola évente felülvizsgált saját kérdéssorát tartalmazhatja.

A kötelező három kérdőív blokk kiegészíthető egyedi igények szerint továbbiakkal. A kutatások esetében célszerű biztosítani a megfelelő szintű reprezentativitást és minta - elemszámot a következő mintavételi szempontok szerint: végzés éve; szakok; nem; képzési szint, finanszírozási forma; munkarend. Ahol az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem reprezentatív, ott statisztikai súlyozással reprezentatív mintát kell előállítani. A minimálisan szükséges minta elemszám és válaszadási arány meghatározásában figyelembe kell venni az intézményi adottságokat (a vizsgálandó populáció nagysága és a mintavételi szempontok szerinti megoszlása), ehhez a TÁMOP 4.1.3. központi program ad ajánlást. A mintatagok adatintegrációját a főiskola integrált informatikai rendszeréből származtatjuk. Az online lekérdezést, az adatok primer elemzését, és vizualizálását a központi rendszerrel kompatibilis EvaSys szoftver teszi lehetővé. 6.) Az adatok kezelésének rendje Adatbázis kezelés: A kutatások eredményeit befolyásolja, hogy milyen arányban tudja megkeresni a hallgatókat, vagy a végzetteket az intézmény, ezért a minél pontosabb és folyamatosan frissített adatbázis és címlista fontos része a DPR megvalósulásának. Az adatbázis-kezelés esetében arra is ügyelni kell, hogy az adatvédelmi törvényeket is betartsa a főiskola, azokat csak a kutatással kapcsolatosan használja, harmadik fél részére ne legyen hozzáférhető. Az elérhetőségek összegyűjtése és kezelése eltérő a már végzett hallgatók esetében és az aktív hallgatók körében. A végzettekkel általában az intézménynek nincsen napi kapcsolata, aminek következménye, hogy a főiskola elhagyását követő elérhetőség változásával kapcsolatban sem rendelkezik információval a GDF. Ebben az esetben különösen fontos, hogy az adatbázis folyamatos (pl. 6 havonta) ellenőrzésre, frissítésre kerüljön. A végzett hallgatók elérhetőségeinek összegyűjtésében és frissítésében az intézményben működő szervezeti egységek is segítséget tudnak nyújtani. Ilyen szervezetek lehetnek a Tanulmányi Hivatal, a Hallgatói Önkormányzat, öregdiák szervezet. Az adatbázis kezelés során a kiküldött, de nem működő email címeket ki kell venni az adatbázisból és azokhoz a személyekhez új elérhetőséget kell keresni. A címek összegyűjtésében és frissítésében különböző – nem intézményhez kötődő – módokon is lehet segíteni (pl. hallgatói információs csatornák, közösségi oldal). Erre megfelelő felület lehet egy kialakított alumni honlap, ami a végzettek számára különböző szolgáltatásokat is kínál. Minden esetben különösen fontos a kutatásba bevonni kívánt személyek tájékoztatása arról, hogy ezek a vizsgálatok fontosak az intézmény számára, illetve lehetőség szerint olyan szolgáltatásokkal kell összekötni, melyek a megkeresettek számára is

érdekesek lehetnek. Ilyen lehet, ha a kapcsolatfelvétel során a továbbképzési lehetőségekről is tájékoztatást kapnak. Az intézményben tanuló hallgatók megfelelő elérhetőségeinek összegyűjtése is fontos szempont. Törekedni kell arra, hogy a hallgatók folyamatos tájékoztatást kapjanak a vizsgálatokról és azok fontosságáról, ami segítheti, hogy végzést követően is kitöltsék a kérdőíveket és megadják elérhetőségeik változását is. Mivel a hallgatók tanulmányaik alatt használják az intézményi tanulmányi rendszert, így azon keresztül folyamatosan lehet az elérhetőségeket ellenőrizni. Ebben az esetben problémát okozhat, ha a hallgatóknak több email fiókjuk is van és az intézményben regisztrált nem egyezik meg a legtöbbet használttal, amire a tájékoztatás alatt kell felhívni a figyelmet. Adatok továbbítása a központi adattár felé A főiskolának a DPR keretében adatokat kell továbbítani az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kht. részére. Az adatokat a fenti szervezet által megadott formában és sorrendben kell elküldeni. A meghatározott interfészspecifikációt a www.felvi.hu-n keresztül, vagy közvetlenül a http://www.felvi.hu/diploman_tul/szakmai_tamogatas/DPR_GYIK oldalakon lehet elérni, illetve azokat az intézmény számára közvetlenül is eljuttatják. Az adatküldéssel kapcsolatosan folyamatosan tájékoztatja az intézményt az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kht. Az adatokat többféle (többek között csv, MS Office Excel, SPSS-kompatibilis, stb.) fájlformátumban lehetséges eljuttatni a központi adattár részére. Az adatszolgáltatás kialakítása a központi projekt keretében kerül kialakításra. Mivel a GDF nem egységesen kezeli a kérdőíveket, hanem a két kötelező kutatást külön kérdőíven végzi, ezért az adatok beküldése is külön-külön történik. Amennyiben a központi kérdőívekhez képest vannak olyan, az intézmény számára nem releváns kérdések, melyek kimaradnak az intézményi kérdőívekből, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az intézmény elkerülje az ebből adódó informatikai problémákat. Ez azt jelenti, hogy azokat a kérdéseket, melyeket a kérdőív nem tartalmaz, de az interfészspecifikáció igen, benne kell hagyni a beküldendő adatbázisban. Erre azért van szükség, hogy a kérdések sorrendje ne változzon a központi adatbázishoz képest. Azokat a kérdéseket is be kell illeszteni a küldendő adatsorba, amelyek nem szerepelnek az intézmény kérdőívében, csak azokat a mezőket értelemszerűen üresen kell hagyni. A hallgatói motivációs vizsgálat, és az 1-3-5 éve végzettek körében történő kutatások adatai kerülnek a központi adattárba. 7.) Eredmények közzététele  

A felmérés eredményeit annak lezárását követően az intézmény belső kommunikációs csatornáin (hírlevel/Intranet) tesszük közzé. A külső tájékoztatás a Főiskola honlapján (www.gdf.hu) történik. A megjelenésre az együttműködő partnerek figyelmét CRM –ben hívjuk fel.

8) Az eredmények felhasználásának módja, következményei A DPR eredményeit az intézményi rektor, általános rektorhelyettes, Tanulmányi Hivatal vezetője. A DPR eredményeit azonban az valamennyi oktatója, mentora, Központ (HISZK) munkatársai is feladataik elvégzésében.

döntéshozatalban felhasználók elsődleges köre: főtitkár, gazdasági igazgató, intézetigazgatók (3), intézmény –ezen belül kiemelten a Tehetségpontvalamint a Hallgatói Információs és Szolgáltató felhasználják oktatási, kutatási és pályaorientációs

9) A DPR intézményi szabályozási integrációja

A Főiskola DPR szabályzata összhangban áll az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával, valamint a Minőségirányítási Rendszerrel (MIRE). A DPR vizsgálat „Munkaerő-piaci helyzet” fejezete kérdéseire adott válaszok változását a motivációs vizsgálattal össze kell hasonlítani, és az elemzett eredményeket az intézmény fejlesztési céljaiban érvényesíteni kell. Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete VIR Szabályzat

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA ADATTÁR ALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZERE (VIR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA12 1. verzió Bevezetés A Gábor Dénes Főiskola működése jól szabályozott folyamatrendszerben zajlik. Az ezekhez kapcsolódó vezetési feladatok kezelésére az elmúlt években intézményi adatbázisok épültek ki. A Vezetői Információs Rendszer (VIR) ezeket a rendszereket forrásrendszerként használva épül föl, amelyekből megfelelő interfészeken keresztül automatikusan töltődik adatokkal a VIR adattárháza. Ezzel olyan integrált rendszer jött létre, amely a vezetők igényeiből és rendelkezésre álló forrásadatokból építkezve képes az intézmény működés minőségét és hatékonyságát javítani, illetve mérhetővé teszi az egyes döntések következményeit és a stratégiai célok elérését. Értelmező rendelkezések A szabályzatban használt és dokumentum alkalmazásában:

azzal

1. § összefüggő

fogalmak

értelmezése

jelen

a) Adattár/ház: témaorientált, integrált, az adatokat történetiségében tároló adatrendszer, amelynek fő célja az adatokból történő hatékony információkinyerés biztosítása, elsősorban a döntéshozatali folyamatok támogatása érdekében. b) Ad-hoc lekérdezés: olyan riportfajta, ahol a dimenziók és mérőszámok több variációja is lekérdezhető egy jelentésen belül, a riport tartalmának összeállítása a felhasználóra van bízva. c) ETL folyamat (Extraction, Transformation, Load): Az adattárház esetében biztosítja az adatok különböző rendszerekből történő elérésének, transzformációjának, integrációjának és betöltésének automatizált működtetését. d) FIR (Felsőoktatási Információs Rendszer): központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más alkalmazotti adatokat tartalmazza.

12

Elfogadva a Szenátus 172/101022/V/Sz. sz. Határozatával

e) Fogalomtár: elektronikus központi információs rendszer, amely virtuális színteret biztosít a fogalmak definíciójának egyszerű, központi helyen történő összegyűjtéséhez és karbantartásához. Biztosítja, hogy a felhasználók a megfelelő címre navigálva gyorsan hozzáférhetnek egy adott tématerületen felmerülő fogalmak pontos jelentéséhez.

http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/!DefMart/index.php/Spe ci%C3%A1lis:Workflow?act=showready f) Forrásrendszer: azon rendszerek, amelyek az operatív intézményi tevékenységgel kapcsolatos vagy egyéb olyan feladatokat támogatnak, melyek az adattárház számára forrásadatokat generálnak. g) Intézményi összessége.

adatkör:

intézményen

belüli

forrásrendszerekben

tárolt

adatok

h) Mutatószám: a valóságot számszerűsített formában megragadni képes adat vagy adatintegráció, amely lehetővé teszi egy adott helyzet valamilyen szempontú értékelését. i) Riport: a jogosult felhasználók részére az információk megjelenítése riportokon keresztül történik. Megjelenési formái lehetnek:  lista, ahol tételesen felsorolásra kerülnek az egyes megjelenítendő elemek,  táblázat, ahol az adatoknak valamiféle statisztikai összesítése kerül megjelenítésre,  grafikon. j) VIR: A vezetéstámogató rendszerek egyik fajtája, mely a felső- és középvezetés számára nyújt információt az intézmény múltbeli teljesítményéről, a pillanatnyi állapotáról és a jövőbeni céljairól. Legfőbb feladata a napi és a stratégiai döntéshozatal támogatása külső és belső információkkal egyaránt. k) VIR Kompetencia Központ (VKK): A Vezetői Információs Rendszer (VIR) fenntartását, működtetését, továbbfejlesztését ellátó, ezen feladatokra szerveződő testület. Biztosítja a felhasználói támogatást, HelpDesket, a rendszer használatának feltételeit, és kezeli a továbbfejlesztési igényeket. Ellátja a rendszer használatának növeléséhez kapcsolódó belső kommunikációt, megszervezi az oktatást. A szabályzat célja, a VIR rendszer jellemzői 2. § (1) A főiskola stratégiájának nyomon követésére az intézményi stratégiai célok mentén mutatószámrendszer került kialakításra. A VIR alkalmas a mutatószámok megjelenítésére és – az arra jogosult vezetők számára – a megfelelően kialakított felületeken keresztül a mutatószámok elemzésére. A VIR-ben használt mutatószámok és az ahhoz használt adattartalmak definícióját a központi AVIR fogalomtár tartalmazza. (2) A megalapozottabb vezetői döntéshozatalt a vezetői döntési helyzeteknek megfelelő, előre elkészített statikus vagy előkészített dinamikus riportok és grafikus elemzések szolgálják, amelyek több intézményirányítási terület információit átfogóan és egyben kezelik. (3) A VIR hatékony és szabályos működéséhez elengedhetetlen a forrásrendszerek adatminőségének folyamatos ellenőrzése és javítása.

(4) A VIR egy kimeneti interfészen keresztül csatlakozik a központi AVIR rendszerhez, illetve a Felsőoktatási Információs Rendszerhez (FIR), amelyen keresztül lehetőség nyílik a kötelező adatszolgáltatás közvetlen lebonyolítására. A hatékonyabb adatszolgáltatás érdekében kialakításra kerültek a kötelező adatszolgáltatások adattárból történő kiszolgálását biztosító algoritmusok, valamint a rugalmas lekérdezési és elemzési funkciók lehetőséget biztosítanak az ad-hoc adatszolgáltatási igények kiszolgálására. (5) A VIR hatékony működését az ehhez szükséges informatikai infrastruktúrát üzemeltető, tanácsadó és fejlesztői csoport biztosítja a főtitkár koordinációs feladataihoz kapcsolva, amely a VIR Kompetencia Központ (VKK) néven jön létre. Szervezeti elhelyezkedését a Szervezeti és Működési Rend Főtitkári fejezete tartalmazza. (6) A szabályzat alapvetően forrásrendszerek és a VIR közötti kapcsolatot, illetve a VIR működésének rendjét, a rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez az intézményi stratégia szerint kialakított intézményi adattár szerkezetét és jogosultsági rendszerét határozza meg. Feladata a döntéshozatali, monitoring folyamatokba beleilleszteni a VIR biztosította lehetőségeket. A Gábor Dénes Főiskola VIR rendszerében kezelt adatok (intézményi adatkör) 3. § (1) Jogszabályban meghatározott, a FIR rendszerbe történő továbbításra a főiskola az alábbi adatokat tartja nyilván: a) a hallgatói adatok b) a kiadott oklevelekről, bizonyítványokról tárolt adatok c) a NFtv.-ben foglaltak alapján kiadott igazolásról tárolt adatok d) az alkalmazottakról tárolt adatok e) az intézményi adatok f) a képzésre vonatkozó adatok. (2) A Gábor Dénes Főiskolán nyilvántartott és kezelt egyéb adatok: a) gazdálkodásra vonatkozó adatok b) ingatlan bérletről tárolt adatok c) pályázatokra, kutatásfejlesztésre vonatkozó adatok d) tehetséggondozásra vonatkozó adatok e) nemzetközi mobilitásra vonatkozó adatok g) könyvtári szolgáltatásokra vonatkozó adatok h) diplomások pályakövetésére vonatkozó adatok i) intézményi szolgáltatások adatai (3) A fenti adatok kezelését (nyilvántartás), illetve az adatok hitelességéért és teljességéért való felelősséget, illetve az adatgazdák személyét a rektor az alábbiak szerint jelöli ki: Adatkör Hallgatói adatok Kiadott oklevelekről, bizonyítványokról tárolt adatok A NFtv.-ben foglaltak alapján kiadott igazolásokról tárolt adatok Alkalmazottakról tárolt adatok Intézményi adatok Képzésre vonatkozó adatok Gazdálkodásra vonatkozó adatok Ingatlanbérletről tárolt adatok Pályázatokra, kutatásfejlesztésre

Adatgazda általános rektorhelyettes általános rektorhelyettes általános rektorhelyettes főtitkár főtitkár általános rektorhelyettes gazdasági igazgató főtitkár általános rektorhelyettes

vonatkozó adatok Tehetséggondozásra vonatkozó adatok Nemzetközi mobilitásra vonatkozó adatok Könyvtári szolgáltatásra vonatkozó adatok Diplomások pályakövetésére vonatkozó adatok Intézményi hallgatói szolgáltatások adatai

főtitkár általános rektorhelyettes főtitkár főtitkár főtitkár

(4) Az adatokat a Gábor Dénes Főiskola a saját – tanulmányi, gazdasági, humánerőforrás, ingatlanbérlet nyilvántartására vonatkozó – elektronikus forrásrendszereiben tárolja és kezeli. Elektronikus rendszer hiányában papír vagy fájl alapú (MS Excel, MS Access) nyilvántartások is működhetnek. (5) A (3) bekezdésében meghatározott felelősök (adatgazdák) feladata az adatok rögzítésére személyek kijelölése, a rögzítés biztosítása (általában hivatalos okirat, bizonylat, igazolás, határozat alapján), illetve az adatok módosítása és folyamatos karbantartása. (6) Az adatokban történt változásokat a változás bejelentésének napján át kell vezetni, illetve rögzíteni kell a forrásrendszerekben. Vezetői Információs Rendszer 4. § (1) A Gábor Dénes Főiskola az intézményi döntéshozatali folyamatok támogatása érdekében adattár alapú vezetői információs rendszert működtet. (2) Az adattár az intézményi adatkörbe tartozó következő adatvagyon felhasználásával működik a) etr hallgatói tanulmányi, információs és pénzügyi rendszer, b) Navision gazdasági modul, c) Alkalmazotti nyilvántartás, d) GÓLYA felvételi információs rendszer, e) DPR diplomások pályakövető rendszere, f) TDK nyilvántartás. Az intézményi nyilvántartások és a VIR kapcsolata 5. § (1) Jelen szabályzatban nevesített intézményi forrásrendszerekben tárolt az adott forrásrendszerért felelős adatgazdák az alábbiak szerint adatjelentést teljesítenek az intézményi VIR számára

Forrásrendszer

Adatgazda

Adatjelentés módja

Adatjelentés rendszeressége

etr NAVISION Alkalmazotti XLS GÓLYA DPR TDK XLS

ált. rh. gazd.ig. főtitkár ált. rh. főtitkár ált. rh.

automatikus automatikus kézi automatikus kézi kézi

havonta havonta havonta évente félévente évente

(2) Az adatjelentés az adatgazdaként megjelölt vezetők felelőssége mellett az általuk kijelölt rögzítők kötelezettsége. (3) A közvetlen hozzáférésű, adatbázis szintű adatkinyeréssel, illetve adatok exportálásával történő adatjelentés automatikusan történik. (4) Az intézményi adattár intézményen kívüli, külső forrásrendszerből, az Educatio Nonprofit Kft. által üzemeltetett központi adattárból (AVIR) is átvesz adatokat.

(5) Adathiba esetén a javítás a VIR Kompetencia Központ kezdeményezésére elsősorban a forrás rendszerekben történik. Amennyiben a forrásrendszerben nem javítható az adat, akkor a VIR betöltő programjaiban kell a hibát korrigálni.

VIR Kompetencia Központ 6. § (1) Az intézményi Vezetői Információs Rendszer felügyeletére és működtetésére az intézményen belül VIR Kompetencia Központ (VKK) működik, amely közvetlenül a rektor felügyelete alá tartozik. (2) A VKK feladata a) a VIR üzemeltetése, b) ügyfélszolgálat biztosítása a VIR felhasználói felé a VIR kimeneteivel (riportok, mutatószámok, ad-hoc elemzések) kapcsolatos hibák, problémák bejelentésére, technikai és tartalmi segítségnyújtásra, c) a VIR-ben elérhető adatokhoz való hozzáférés szabályozása a jelen szabályzatban meghatározottak figyelembe vételével, d) a VIR továbbfejlesztése, e) a VIR-rel kapcsolatos belső tájékoztatás, oktatás, f) a döntés előkészítő folyamatok támogatása, g) szakmai kapcsolattartás a központi AVIR-t üzemeltető szervezettel. (3) A VKK az alábbi, VIR-rel kapcsolatos folyamatok esetében tölt be tanácsadói, végrehajtói és egyéb feladatot. a) új felhasználó hozzáadása a VIR-hez, b) új jogosultság beállítása, c) portál szerkezet módosítása, d) új riport, mutatószám, ad-hoc elemzés igény kezelése, e) meglévő riport, mutatószám, ad-hoc elemzés módosítása, f) riport, mutatószám, ad-hoc elemzés törlése a VIR portálról, g) új forrásrendszer bevonása a VIR-be, h) meglévő forrásrendszer interfész és ETL folyamatok módosítása, i) forrásrendszer kivonása VIR-ből, j) felhasználói oktatás. Az egyes folyamatok részletes leírását jelen szabályzat függeléke tartalmazza. (4) A VIR Kompetencia Központ működéséért a főtitkár felelős. Ennek keretében a) operatív szinten koordinálja a VKK munkáját, b) felelős a VIR üzemeltetéséért, karbantartásáért, a hozzáférési jogosultságok kezeléséért, c) javaslatot tesz a VIR továbbfejlesztésére. (5) A VIR-ből kinyert lekérdezésekben található adatok helyességéért a VIR Kompetencia Központ vezetője a felelős. A VIR elérése 7. § (1) A VIR-ből a teljes adatállományra vonatkozóan lekérdezést a következő személyek kezdeményezhetnek: a) rektor, b) általános rektorhelyettes, c) főtitkár, d) gazdasági igazgató, e) intézetigazgatók, f) Tanulmányi Hivatal vezetője.

(2) Az (1) pontban fel nem sorolt vezetők a saját irányítási területükhöz tartozó főiskolai szintű adatokhoz férhetnek hozzá. A jogosultsággal rendelkezők meghatározhatják a szervezeti egységükön belül azokat a személyeket, akik a szervezeti egység meghatározott adatköréhez hozzáférhetnek. (3) A VKK elérhetőségéről, a VIR működésének változásairól a VIR Kompetencia Központ vezetője tájékoztatót ad ki, amely elérhető a VIR portálon. Záró rendelkezések

8. § (1) „A Gábor Dénes Főiskola adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (VIR) működésének szabályzatát” a GDF Szenátusa a 172/101022/V/Sz. sz. határozatával fogadta el Jelen 1. verziószámú szabályzat 2010. október 22-én lép hatályba. (2) A jelen utasítás alapján a forrásrendszerekben tárolt adatok feltöltését, az adatállományok tisztítását úgy kell elvégezni, hogy a VIR számára történő első adatjelentés 2011. december 30-ig megtörténhessen. (3) „A Gábor Dénes Főiskola adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (VIR) működésének szabályzatát” a főiskola honlapján nyilvánosságra kell hozni, hozzáférhetővé kell tenni.

Budapest, 2010. október 22.

Dr. Zárda Sarolta s.k. rektor

Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete 1. sz. Függelék VIR FOLYAMATOK RÉSZLETEZÉSE Új felhasználó hozzáadása a VIR-hez Ssz

Folyamat megnevezése

1.

Új felhasználó hozzáadási igényének beérkezése a VKK-hoz Döntés arról, hogy felhasználó hozzáadható-e (kilépési pont) Felhasználó hozzáadása a VIR rendszerhez Felhasználó VIR-beli jogosultságainak beállítása A szükséges telepítések és beállítások elvégzése a felhasználó munkaállomásán A felhasználói elérés és jogosultság tesztelése Felhasználó oktatása

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Közreműködő személy bejelentő

Erőforrások

VKK vezetője

VIR szabályzat

VIR rendszergazda VIR rendszergazda VIR rendszergazda

VIR rendszer

VIR rendszergazda VIR fejlesztő

VIR rendszer

Új felhasználói jogosultság hozzáadása a VIR-hez Ssz Folyamat megnevezése Közreműködő személy 1. Új jogosultság beállítási igény bejelentő beérkezése a VKK-hoz 2. Döntés arról, hogy a jogosultság VKK vezetője megadható-e (kilépési pont) 3. 4.

Felhasználó VIR jogosultságainak beállításai A felhasználói jogosultság tesztelése

5.

Felhasználó értesítése a változásokról

Portál szerkezet módosítása Ssz Folyamat megnevezése 1. 2. 3. 4.

Portál szerkezet módosítási igény beérkezése a VKK-hoz Döntés arról, hogy a módosítás igény elemzése szükséges-e (kilépési pont) Módosítás üzemeltetési következményeinek meghatározása Módosítás erőforrásigényének meghatározása

VIR HelpDesk

VIR rendszer felhasználói munkaállomás

Oktatási anyagok

Erőforrások HelpDesk rendszer VIR szabályzat

VIR rendszergazda VIR rendszergazda VIR rendszergazda

VIR rendszer

Közreműködő személy bejelentő

Erőforrások

VKK vezetője VKK vezetője VKK vezetője

VIR rendszer VIR portál

VIR HelpDesk

5.

Döntés arról, elvégzendő-e (kilépési pont)

hogy

a

módosítás

6. 7.

Portál szerkezet módosítása Kapcsolódó jogosultsági beállítások

8.

Módosítások tesztelés

9.

Felhasználók értesítése a változtatásról szükség esetében oktatás tartása

rektor

Szenátus

VIR fejlesztő VIR rendszergazda VIR rendszergazda VKK vezetője

VIR rendszer VIR rendszer

Új riport, mutatószám, ad-hoc elemzés igény kezelése Ssz Folyamat megnevezése Közreműködő személy 1. Új kimenet igény beérkezése a VKK-hoz bejelentő 2. Kimenet üzleti relevanciájának adatgazda meghatározása 3. Kimenethez szükséges adatok adatgazda meglétének vizsgálata 4. Új igény előállításának VKK vezetője erőforrásigényének meghatározása 5. Döntés arról, hogy az új igény rektor megvalósításra kerül-e (kilépési pont) 6. Kimenet előállítása VIR fejlesztő 7. Kimenet funkcionális tesztelése VIR rendszergazda 8. Kimenet tartalmi tesztelése adatgazda 9. Kimenet jogosultságainak beállítása VIR rendszergazda 10. Kimenet publikálása a VIR portálon VIR fejlesztő 11. Felhasználók értesítése az új VKK vezetője kimenetről, szükség esetében oktatás

VIR rendszer VIR portál

Erőforrások VIR HelpDesk

Szenátus VIR rendszer VIR rendszer VIR rendszer VIR rendszer VIR portál VIR portál

GÁBOR DÉNES FŐISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

II. KÖTET Oktatói foglalkoztatási követelményrendszer

Oktatói munkakör létesítése, megszűntetése, az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények 1. § (1) A Főiskolán az oktatói feladat oktatói munkakörben látható el oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban. Oktatói munkakörben az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik, büntetlen előéletű és cselekvőképes. Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (óraadó oktató). Megbízási jogviszony létesíthető az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul. (2) A Főiskolán létesíthető oktatói munkakörök a következők:  tanársegéd,  adjunktus,  főiskolai docens,  főiskolai tanár. Oktatói munkakörben munkaviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek. Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintettet a miniszterelnök főiskolai tanárrá kinevezze. Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai tanári cím kivételével- megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. (3) A Főiskolán csak a NFtv 28 § (-1) bek-ben meghatározottak szerint lehet oktatói munkakört létesíteni. E követelményrendszer szerint:  a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése,  az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése,  a főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő, legalább 5 év szakmai gyakorlattal,  a főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal. Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított  harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör,  nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. Megszűnésről a rektor írásban értesíti az oktatót. A

Főiskola a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben határozza meg, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell teljesítenie, továbbá fel kell hívni a figyelmet az e bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre (Nftv. 31 §). A NFtv. 32.§ (3) foglaltak alapján „a felsőoktatási intézményben oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző tanár vagy oktató részére a Szenátus mestertanári címet adományozhat”.  A cím adományozására vonatkozó javaslatot a GDF intézetigazgatóitól kikért javaslat alapján minden év szeptember 5-ig teszi meg az általános rektorhelyettes a GDF Szenátusának. A javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt személy adatait (születési hely, év, hónap, nap), szakmai munkásságát valamint az adományozás indokoltságát. A cím odaítéléséről a Szenátus dönt.  A cím adományozásáról a főtitkár a mellékletben foglalt minta szerinti oklevelet (SzMSz II. kötet 1. sz. melléklet) állíttat ki, és a cím adományozásának tényét az oktatói adatbázisban rögzíti.  A GDF rektora a cím használatára jogosító oklevelet ünnepélyes keretek között adja át. (4) A Főiskola rendes felmondással, illetve felmentéssel – a Munka Törvénykönyvében meghatározottakon túlaz oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszűntetheti, ha az oktató  nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat,  részére a tanítási időre eső munkavégzést –két félév átlagában- legalább ötven százalékában nem tudja biztosítani,  nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a Főiskola –megfelelő határidő biztosításávala munkaszerződésben, illetve a kinevezési okmányban előírt. Megszűnik a tanári körben történő foglalkoztatás, ha a miniszterelnök a tanárt felmentette. A felmentést a rektor kezdeményezi. A rektor köteles kezdeményezni a tanár felmentését, ha azt az érintett kéri, vele szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (5) Az oktatókat (a tanárok kivételével) a rektor nevezi ki. A kinevezésre vonatkozó javaslatot az intézetvezetők teszik. A főiskolai tanári, ill. főiskolai docensi kinevezésekhez szükséges feltételek meglétéről a Szenátus az alábbi okiratok alapján győződik meg  egyetemi oklevél,  doktori fokozat meglétéről (Phd, kandidátus) szóló oklevél,  szakmai életrajz,  publikációs jegyzék,  elismerésekről szóló igazolások. A Szenátus azoktól a pályázóktól, akik korábban nem oktatói munkaterületen dolgoztak, kérheti bemutató előadás megtartását. A tanári kinevezést a Kuratórium – a szakminiszter útján- kezdeményezi a miniszterelnöknél. Az oktatói munkaköri címek (adjunktus, főiskolai docens, főiskolai tanár) elnyerésére minden esetben pályázni kell, hacsak nem olyan új belépőről van szó, aki a miniszterelnök által aláírt tanári kinevezéssel rendelkezik. Tanársegédi címért külön pályázatot nem kell benyújtani. Ennek megadásáról a rektor egy személyben dönt.











13

Munkaköri cím elnyerésére szóló pályázati kiírásra a TMB tesz javaslatot a rektornak. A pályáztatás a rektor döntése alapján a teljes naptári évben lehetséges. Időkorlátot csak a főiskolai tanári pályázat kiírása esetén kell figyelembe venni. A pályázatokat a főtitkárnak kell benyújtani. A benyújtott pályázat az intézetigazgató javaslatára a TMB véleményezése és a főtitkár jogi jóváhagyása mellett kerül a Szenátus elé. benyújtani a főtitkáron keresztül. A pályázatok elbírálásáról a rektor által kijelölt alkalmi szakmai bizottság készít előterjesztést a Szenátusnak. A Szenátus dönt a pályázatok elfogadásáról, illetve a tanári pályázat esetében azt jóváhagyásra javasolja a fenntartónak, majd a főtitkár felterjeszti a Emberi Erőforrások Minisztériumába a benyújtott pályázatokat. A pályázatoknak tartalmazni kell a Jelölt szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét, oktatói és tudományos célkitűzéseit, eddigi szakmai és tudományos tevékenységének leírását. Mellékelni kell a diplomák, nyelvvizsgák, tudományos fokozat okleveleinek másolatát. Külső pályázóknál 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány szükséges. A Főiskola bizonyos magasabb vezető állású (rektor, általános rektorhelyettes) illetve vezető állású (intézetigazgatók) tisztségeire, az oktatói állásokra, illetve az oktatói munkaköri címekre szóló pályázatokat a Főiskola honlapján kell meghirdetni. Vezető állású tisztségviselő csak vezető oktató (főiskolai tanár, főiskolai docens) lehet. A nyertes pályázóknak az elnyert címről szóló okiratot a rektor az őszi tanévnyitó ünnepségen adja át.

(6) Az oktató az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál kizárólag egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató –írásban adott- nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. (7) A főiskolai docens, valamint a főiskolai tanár a tudományos kutatás, illetve művészi alkotótevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár. Ha az alkotói szabadságot tudományos kutatás céljára biztosították, a Főiskolának és az oktatónak megállapodásban kell rögzíteniük az elérendő célt és a mulasztás jogkövetkezményeit. (8) Az oktató a heti teljes munkaidejéből –két tanulmányi félév átlagában- legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítést szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben –munkaköri feladatként- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a Főiskola működésével, és igénylik az oktató szakértelmét. A Főiskola a tanításra fordított időt hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóknál, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni.

13

A Szenátus jóváhagyta a 222/20120405/Sz. sz. határozatával

Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek 2. § Annak, aki tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszűntetik, a Szenátus Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat. A Professor Emeritus félévenként 2 kredites szabadon választható tantárgy meghirdetésére kötelezhető, szakmai bizottságba megválasztható. A cím 3 évre adható, és a cím viselője havi 200000 Ft juttatásban részesíthető. A Szenátus döntése alapján megkülönböztetett esetekben Professor Emeritus/Emerita örökös cím is adományozható. A Szenátus az óraadó oktatónak, ha - rendelkezik doktori fokozattal: magántanári, - országosan elismert szaktekintély: címzetes docens, illetve címzetes tanár, - kiemelkedő oktató munkát végez: mestertanári címet adományozhat. A Professor Emeritus/Emerita, a magántanári, címzetes docensi, ill. tanári, valamint a mestertanári cím adományozására (visszavonására) az intézetigazgatók tesznek javaslatot. A javaslatot indoklással, írásban kell előterjeszteni.

Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei 3. § (1) Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy - emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, - a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, - világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját, - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkákban, - tudományos célú pályázatot nyújtson be, - a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet., - tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeit közzétegye. A fentiekben foglaltakat a tanári munkakörben foglalkoztatottak, valamint az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok, doktorjelöltek tekintetében is alkalmazni kell. (2) Azt, aki a Főiskolán oktatói és tanári munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit oktatói, kutatási és tanári munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot oktatói igazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell

igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja az oktató azt is, hogy jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. A könyvtár- és múzeumlátogatással, a szakirodalomhoz nyújtott támogatás igénybevételével összefüggő kérdéseket, továbbá a foglalkoztatással összefüggő sajátos rendelkezéseket a Kormány határozza meg. Azt, akit munkaviszonyban oktatói és tanári munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz. (3) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, -

oktató tevékenysége során figyelembe vegye kompetenciáit, tehetségét, esetleges fogyatékosságát,

a

hallgató

-

a hallgatókat az őket érintő kérdésekről kérdéseikre érdemi választ adjon,

-

a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

-

részt vegyen a Főiskola oktató munkájában, a foglalkozások vezetésében, a vizsgáztatásban, az elektronikus oktatásban, a tananyagfejlesztésben,

-

konzulensként támogassa a hallgatót a szakdolgozat elkészítésében,

-

tudományos munkát folytasson,

-

részt vegyen a főiskolai közéletben,

-

ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget,

-

amennyiben PhD fokozattal rendelkezik, részt vegyen az oktatói utánpótlás képzésében,

-

ismerje a Főiskola mindenkori hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát

-

az intézményen belül és azon kívül hozzájáruljon a Főiskola jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez és növeléséhez.

rendszeresen

egyéni

tájékoztassa,

(4) Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

Oktatói foglalkoztatási követelményrendszer 1. sz. melléklete Mestertanári cím adományozó oklevél minta