Magyar WTF Taekwondo Szövetség Dózsa György út 1-3. 1143 Budapest
Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti Szabályzat
Általános rendelkezések A Magyar WTF Taekwondo Szövetség (MWTSZ) a Magyar Köztársaság törvényei adta keretek között önkormányzati elv alapján, Alapszabálya szerint működő, önálló gazdálkodású társadalmi szervezet. A Szövetség székhelye : 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. A Szövetség működési területe : Magyar Köztársaság Alapításának éve : 1990. A Szövetség pecsétje, meghatározásra.
emblémája,
zászlaja
az
Alapszabályban
kerültek
A Szövetség felügyelete : gazdasági felügyeletét a PM adóhatósága és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, míg a működési felügyeletét a Fővárosi Főügyészség és az OTSH látja el. A Szövetség célja : a Közgyűlés által az Alapszabályban jóváhagyottak, mégpedig: a társadalom tagjai számára a szabadidő egészséges és kulturált eltöltése, a felüdülés és pihenés biztosítása, a kulturális és szórakozási igények kielégítése. Az ifjúság fizikai képességeinek, edzettségének, honvédelmi készségének fejlesztése. A taekwondoinok erkölcsi nevelése, hazafias érzésük, családszeretetük, becsületességük, kitartásuk, bátorságuk, következetességük, gyors helyzetfelismerésük és elhatározásuk, nagyobb teljesítményre való törekvésük, győzniakarásuk és tudásuk, valamint kollektív érzésük fejlesztése. A Szövetség az anyagi lehetőségein belül gondoskodik a rendelkezésre álló létesítmények és egyéb feltételrendszerek mindenkori biztosításáról és fejlesztéséről. A Szövetség tagjai: az MWTSZ Közgyűlése által jóváhagyott Alapszabály szerint, rendes tagok és pártoló tagok, akik az Alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek. Jogaik és kötelezettségeik szintén az Alapszabályba foglaltattak.
A Magyar WTF Taekwondo Szövetség szervezeti felépítése
1. 2. 3.
Központi képviselő és ügyvivő testületek Bizottságok Szakosztályok
1.
A Szövetség központi képviselő és ügyvivő testületei : a/ b/
2.
Küldöttgyűlés Elnökség - elnök - főtitkár - tagok ( 5 fő )
A képviselő és ügyvivő testületek bizottságai : a/ b/
a Számvizsgáló Bizottság közvetlenül a Küldöttgyűlésnek alárendelten működik, az Elnökség irányításával működnek az állandó bizottságok,
A Szervezeti és Működési Szabályzat a MWTSZ által jóváhagyott Alapszabály alapján készült olyan dokumentum, amely minden tagjára és alkalmazottjára kötelező érvényű. 1.
A Küldöttgyűlés
A Szövetség legfőbb szerve a Küldött Közgyűlés (a továbbiakban Küldöttgyűlés), amely a küldöttek összességéből áll és magába foglalja a Szövetség szavazásra jogosult résztvevőit. A Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt a Szövetség nem klubvezető mesterei, valamint az állandó bizottságok elnökei. A Küldöttgyűlés feladata : A Szövetség demokratikus önkormányzati elvek alapján történő működtetése, az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében. A Küldöttgyűlés hatásköre : A Küldöttgyűlés hatásköre mindazon kérdésekre kiterjed, melyeket jogszabályok, az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat döntési jogkörébe utalt. A Küldöttgyűlés az Alapszabályban vagy a SZMSZ-ben valamely szervezeti egységre átruházott hatásköreit bármikor magához vonhatja.
2
2.
Az Elnökség
A Szövetség Elnöksége két Küldöttgyűlés között teljes jogú képviselője a Szövetségnek. Feladatát és hatáskörét a Szövetség Alapszabálya határozza meg. Az MWTSZ Elnöksége 7 főből áll. Tagjait a Szövetség Küldöttgyűlése választja 4 éves időtartamra. Ha az Elnökség bármely tagja működési idejének letelte előtt bármilyen okból kiválik az Elnökségből, a következő Küldöttgyűlésen új elnökségi tagot kell választani. Az Elnökség pótlólag megválasztott tagjának működési ideje a többi tagéval azonos időben szűnik meg. A kiválás és a Küldöttgyűlés közötti időtartamra a kivált elnökségi tag feladatainak ellátására a Szövetség elnöke kooptálhat új tagot. 2.1. Az elnök A Szövetség elnöke egyszemélyi felelős vezetője a Szövetségnek. ### ### ### ### ### ### ### ### ### ###
vezeti és szervezi az Elnökség munkáját, intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, összehívja és vezeti az Elnökség üléseit, megbízza a főtitkárt és a bizottságok vezetőit és a szövetségi kapitányt, munkáltatói jogkört gyakorol a Szövetség alkalmazottai felett, két elnökségi ülés között eljár az Elnökség nevében, erről a soros üléseken beszámol, összehívja a Szövetség Küldöttgyűlését, képviseli a Szövetséget harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel, kötelezettségeket vállal a Szövetség költségvetésének terhére.
2.2. A főtitkár Tagja az Elnökségnek. ### ### ### ### ###
vezeti a Szövetség ügyviteli munkáját, elkészíti az Elnökség munkatervét, elkészíti a Gazdasági Bizottság vezetőjével a költségvetési tervet, általános felügyeletet gyakorol az állandó bizottságok felett, az elnököt távollétében teljes jogkörrel helyettesíti.
3
3.
A Számvizsgáló Bizottság
A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi a Szövetség ügyvitelét, vizsgálja a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, ellenőrzi, hogy a Szövetség működése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, tevékenysége és gazdálkodása megfelelően szolgálja-e a Szövetség érdekeit. A Számvizsgáló Bizottság 3 tagból áll, elnökét és tagjait, 4 éves időtartamra, a Küldöttgyűlés választja meg. A Számvizsgáló Bizottság hatáskörét Küldöttgyűlési felhatalmazás útján gyakorolja, csak a Küldöttgyűlésnek van alárendelve. A Számvizsgáló Bizottsági tagság a választás elfogadásával jön létre. 4.
Állandó és ad hoc bizottságok
Az elnököt és az Elnökséget feladatai ellátásában állandó bizottságok segítik. Feladataikat az Elnökség határozza meg. Felügyeletüket a főtitkár látja el. A MWTSZ-ben az alábbi állandó bizottságok működnek, az elnöknek, a főtitkárnak és az Elnökségnek alárendelten: ### ### ### ### ### ### ### ### ### valamint a ###
Fegyelmi és Etikai Bizottság Vizsgáztatói és Technikai Bizottság Minősítési és Információs Bizottság Edzői Bizottság Bírói Bizottság Gazdasági Bizottság Orvosi Bizottság Sajtó és Propaganda Bizottság Utánpótlás Bizottság szövetségi kapitány és a válogatott keretek edzői
Az elnök és az Elnökség egyes speciális feladatok ellátására, meghatározott időtartamra ad hoc bizottságot hozhat létre. Az elnök és az Elnökség munkáját segíti a Tanácsadó Testület, valamint a Szponzori Tanács.
4
II RÉSZ
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Bevezetés A Szövetség Működési szabályzata tartalmazza mindazon általános gazdasági, igazgatási tevékenységek és folyamatok szabályozását, amelyek általában : ### széles körben érintik a Szövetség tisztségviselőit, ### széles körben vonatkoznak a Szövetség dolgozóira, ### átfogóan határozzák meg a szervezeti egységek működését, egymáshoz való viszonyát, ### hosszabb ideig érvényesek változtatások nélkül. A Küldöttgyűlés működése A Küldöttgyűlés üléseit az Alapszabályban meghatározottak szerint kell megtartani, így : Rendes Küldöttgyűlés : minden év május hónap 30.- napjáig kell megtartani. Vezetőségválasztó Küldöttgyűlés : minden negyedik év rendes Küldöttgyűlése. Rendkívüli Küldöttgyűlés : szükség szerint, az Alapszabályban meghatározott feltételek esetén. Munkaprogram, munkaterv : A Küldöttgyűlés éves munkaprogramban határozza meg a Szövetség fő feladatait. A Szövetség elnöke a munkaprogram elkészítéséhez javaslatot kér a klubvezetőktől (küldöttek) elnökségi tagoktól, bizottsági elnököktől. A Küldöttgyűlés összehívása : A Küldöttgyűlés összehívásáról és a napirendi anyagok kiküldéséről a Szövetség Elnöksége gondoskodik (az Alapszabályban meghatározott 15 napos értesítési határidő betartásával). Az elnöki vagy főtitkári meghívó tartalmazza : ###
az ülés helyét, idejét, 5
###
a javasolt napirendi pontokat,
6
### ###
a napirendek előterjesztőit, az esetleges kiegészítő állásfoglalásokat, javaslatokat.
A meghívót az elnök vagy főtitkár írja alá. Napirendi pontok, előterjesztések : A Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések : ### ### ###
határozati javaslat, beszámoló tájékoztató.
Előterjesztés benyújtására: az elnök, elnökségi tagok és az állandó bizottságok vezetői jogosultak. Az előterjesztés két részből áll : ### ###
vizsgálati és elemző részből, határozati javaslatból.
A határozati javaslat tartalmazza : ### ### ### ###
a rendelkező részt, az esetleges alternatív döntési javaslatokat, a végrehajtásért felelős megnevezését, a konkrét végrehajtási határidőt.
Indítvány : A Küldöttgyűlés elé indítványt nyújthat be : az elnök, Elnökség, bizottságok és valamennyi küldött. Az indítványt, indoklással együtt írásban kell a Küldöttgyűlés elnökének benyújtani, legalább 15 nappal az ülést megelőzően. Ez alól csak a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására tett indítvány a kivétel. Szóbeli indítványt az arra jogosult a Küldöttgyűlésen tehet, annak napirendre való felvételéről a Küldöttgyűlés vita nélkül határoz. A Küldöttgyűlés vezetése : A Küldöttgyűlés ülését a Szövetség elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag látja el az ülés elnökének teendőit.
7
Az elnök feladatai a Küldöttgyűlés vezetése közben : ### ### ### ### ### ### ### ###
megnyitja az ülést, megállapítja a Küldöttgyűlés határozatképességét, előterjeszti a napirendi javaslatokat, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, figyelemmel kiséri a Küldöttgyűlés határozatképességét, napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat, biztosítja az ülés zavartalan rendjét, berekeszti az ülést.
Az elnök a Küldöttgyűlés ülésének vezetése közben a következő intézkedések megtételére jogosult : ### ### ### ### ### ### ### ### ###
a szó megadása, megtagadása, a tárgyra térésre való felszólítás, a vitában a hozzászólások idejének korlátozása (pl. 3 perces hozzászólás, 1 perces viszontválasz stb.) a szó megvonása, figyelmezteti a hozzászólót a Küldöttgyűléshez nem illő, másokra sértő kijelentésektől való tartózkodásra, rendreutasíthatja, vagy a szavazati joggal nem rendelkezők közül kiutasíthatja azt, aki a Szövetséghez méltatlan magatartást tanúsít, az ülés félbeszakítása, tárgyalási szünet elrendelése, kezdeményezheti a vita lezárását.
A szó megvonása esetén : ### ###
bármely vitában a 3 perces szókérés, a kérdés elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül.
Ha a Küldöttgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozást lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik. Az elnök, vagy bármely küldött javasolhatja a vita lezárását. A vita lezárásáról a Küldöttgyűlés vita nélkül határoz. Felszólalás a Küldöttgyűlésen : A Küldöttgyűlésen való felszólalás lehet : ###
napirend előtti felszólalás, 8
###
felszólalás ügyrendi kérdésekben,
### ###
napirendhez kapcsolódó felszólalás, határozathozatal előtti felszólalás.
A napirend előtti felszólalásra az elnöktől - a téma megjelölésével - bármely küldött kérhet engedélyt, ha az elnök az engedélyt megtagadja, a küldött ( a Küldöttgyűlésben szavazati, vagy hozzászólási joggal rendelkező személy) kérésére a Közgyűlés a tárgyban vita és felszólalás nélkül határoz. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A tárgyat, napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármely küldött 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A napirendi pont vitája során a küldött általában egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra az elnök adhat engedélyt. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a küldött a Küldöttgyűléstől kérheti a hozzászólás engedélyezését, a Küldöttgyűlés a tárgyban vita nélkül határoz. A hozzászólások sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét - az elnök határozza meg. Az ülés elnöke és a napirendi pont előadója több alkalommal is hozzászólhat, az előadót illeti meg a zárszó joga is. Vita közbeni korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármely küldött 2 perces hozzászólásra kérhet szót. Ezt az elnök engedélyezi. Határozathozatal előtt az előterjesztő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A határozatképesség A MWTSZ Küldöttgyűlésének határozatképességére vonatkozó szabályokat a Szövetség Alapszabálya tartalmazza. A határozathozatal módja A határozathozatalhoz a jelenlévő küldöttek több mint felének egybehangzó szavazata szükséges ( 50%+1 fő). A Küldöttgyűlés egyszerű többségi szavazattal dönt : a/ b/ c/ d/
indítványokról, előterjesztésekhez kapcsolódó módosító indítványokról, kérdésekre adott válasz elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről. 9
A Küldöttgyűlés minősített többségi szavazattal dönt : a törvény által hatáskörébe utalt hatáskörében, így a/ b/ c/ d/ e/
az Alapszabály megállapítása és módosítása, az évi költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, a Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, döntés mindazon ügyekben, melyeket az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utalt.
valamint : f/ g/ h/ i/
a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása, vállalkozás, gazdasági társaság alapítása, ill. ahhoz való csatlakozás elhatározása, alapítványhoz való csatlakozás, alapítvány létrehozása.
A minősített többséghez a küldöttek több mint a felének szavazata szükséges (a tárgyévben regisztrált küldötteké). A Küldöttgyűlés ugyancsak minősített többségi szavazattal dönt : a/ b/ c/
az elnök megválasztásáról, az elnökségi tagok megválasztásáról, a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztásáról.
Kérdés (interpelláció) A küldöttek az elnökhöz, elnökségi tagokhoz, bizottsági elnökökhöz a Küldöttgyűlésen kérdést intézhetnek. A kérdésre lehetőség szerint a Küldöttgyűlésen kell válaszolni, ha ez nem lehetséges, úgy a választ a kérdezőnek a Küldöttgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni. Meg kell küldeni, valamint azt a következő Küldöttgyűlésen ismertetni kell, annak elfogadásáról a Küldöttgyűlés határoz. Amennyiben a kérdező a kérdését írásban a Közgyűlést megelőzően 15 nappal az illetékesnek eljuttatja arra a Küldöttgyűlésen válaszolni kell. A Küldöttgyűlés az interpellációra adott válasz el nem fogadása esetén annak vizsgálatával megbízhatja az Elnökséget vagy valamely bizottságot. Jegyzőkönyv A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és két küldött aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza: a Küldöttgyűlés tárgyalt napirendi pontjait, a felszólalásokat, azok sorrendjét, a határozathozatalokat, a szavazások eredményét, a hozzászólások tartalmát. 10
A Magyar WTF Taekwondo Szövetség gazdálkodása
1.
A Szövetség gazdasági tevékenységét mindenkor a jóváhagyott pénzügyi szabályzatba foglaltak szerint kell megszervezni és biztosítani.
2.
A Szövetség éves gazdálkodásáról az Elnökség köteles az Alapszabályban foglaltak szerint a Szövetség Küldöttgyűlésének beszámolni.
3.
A Szövetség éves gazdálkodását a jóváhagyott költségvetés keretein belül az Elnökség határozza meg, melyről köteles tájékoztatást adni.
4.
Az Elnökség a Szövetség gazdálkodását köteles úgy tervezni és végrehajtani, hogy a kiadások összege mindenkor egyenlegbe álljon a bevételek összegével. Amennyiben a gazdálkodás ilyen formában nem biztosítható, köteles rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását kezdeményezni a megfelelő döntéshozatal céljából.
5.
Az Elnökség a költségvetés előirányzatainak módosítására (átcsoportosítására) jogosult.
6.
A képviseleti és aláírási jogkör gyakorlásának szabályai a pénzügyi szabályzatban kerültek meghatározásra.
Jelen szabályzat elkészültekor a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, valamint a társadalmi szervezetek éves beszámoló készítésének és könyv-vezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 184 / 1991. ( XII.30. ) Korm. sz. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Szövetség költségvetésének elkészítésekor, valamint a fenti jogszabályok érvényesek a MWTSZ pénzügyi és számviteli rendjére vonatkozóan is. A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező mellékletei A Számvizsgáló Bizottság Ügyrendje, Gazdasági Ügyrend és Pénzügyi Szabályzat, Munkaügyi Szabályzat, Fegyelmi Szabályzat. Záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Magyar WTF Taekwondo Szövetség Küldöttgyűlése 1995. január 28-i ülésén elfogadta.
11
A Számvizsgáló Bizottság Ügyrendje 1.§
1.
A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi a Szövetség ügyvitelét, vizsgálja a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, ellenőrzi, hogy a Szövetség működése megfelel-e jogszabályok előírásainak, tevékenysége és gazdálkodása megfelelően szolgálja-e a Szövetség érdekeit.
2.
Ennek érdekében a Számvizsgáló Bizottság : a/
b/ c/
d/ f/ g/ h/ i/ j/ k/
megvizsgálja az éves költségvetést és vagyonkimutatást, továbbá a Küldöttgyűlés elé terjesztett minden jelentést és javaslatot. A vizsgálat eredményét a Küldöttgyűlésen a Számvizsgáló Bizottság elnöke ismerteti, enélkül azokra elfogadó határozat nem hozható, az elnöktől és az elnökségi tagoktól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, a Szövetség nyilvántartását, iratait, értékcikkeit, készleteit és pénztárait bármikor, akár testületileg, akár kiküldött tagjai útján megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja, jogosult továbbá a Szövetség tagjait meghallgatni, tőlük szóban, vagy írásban felvilágosítást, tájékoztatást kérni, indítványt tehet az Elnökségnek a Küldöttgyűlés összehívására és napirendjére, megosztja a Számvizsgáló Bizottság tagjai között az ellenőrzési feladatokat, megállapítja és a Küldöttgyűlés elé terjeszti ügyrendjét, megvizsgálja az elnökségi határozatokat és egyéb anyagokat, végrehajtásukat ellenőrzi, véleményt nyilvánít a Küldöttgyűlés elé terjesztett kérdésekben, a Küldöttgyűlés ülésén ismerteti a Számvizsgáló Bizottság tagjainak véleményét, ha ez a bizottság véleményétől eltér (kisebbségi vélemény). A Számvizsgáló Bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei 2.§
1.
A Számvizsgáló Bizottságnak 3 tagja van, akiket a Küldöttgyűlés 4 évre választ. A Számvizsgáló Bizottság elnökét tagjai közül maga választja. Haladéktalanul össze kell hívni a Küldöttgyűlést, ha a Számvizsgáló Bizottsági tagok száma 1 főre csökkent. Amennyiben a Számvizsgáló Bizottsági tagok közül az egyik tag valamely oknál fogva kiválik, helyére a következő Küldöttgyűlésen új 12
2.
tagot kell választani, a pótlólagosan megválasztott tag megbízása a többi Számvizsgáló Bizottsági tag megbízásának lejártáig tart. A Küldöttgyűlés nem választhatja a Számvizsgáló Bizottság tagjává a Szövetség dolgozóját. Nem lehet a törvény értelmében a Számvizsgáló Bizottság tagja az, aki: a/ b/
büntetett előéletű, ill. akit a Szövetség által folytatott tevékenységtől eltiltottak, akinek közeli hozzátartozója a Szövetség alkalmazottja.
Az előbbieken felül nem lehet a Számvizsgáló Bizottság tagja az, aki a Szövetséghez hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaság, vagy egyesület formájában működő más szervezet tagja. 3.
A Számvizsgáló Bizottság tagjait az elnök, vagy az Elnökség e minőségükben nem utasíthatja.
4.
A Számvizsgáló Bizottság minden tagjának joga ill. kötelezettsége, hogy a/
b/ c/ d/
e/ f/
g/
részt vegyen a Számvizsgáló Bizottság munkájában, és ott személyes tevékenységével aktívan előmozdítsa a Szövetség eredményes működését, részt vegyen a Számvizsgáló Bizottság által meghatározott, ill. lefolytatott ellenőrzéseken, vizsgálatokon, részt vegyen a Számvizsgáló Bizottság ülésein, javaslatot tegyen az ülések napirendjére a Szövetséget érintő bármelyik kérdésben, amennyiben a Számvizsgáló Bizottság ülésén valamely előterjesztéssel nem ért egyet és ellenvéleményét a vita után is fenntartja, kérje annak felvételét az ülés jegyzőkönyvébe, javaslatot tegyen a Számvizsgáló Bizottság üléseinek összehívására, a Számvizsgáló Bizottságot a tudomására jutott minden olyan jelenségről tájékoztassa, amely a Szövetség gazdasági tevékenységét, vagyonkezelését és ügyvitelét hátrányosan befolyásolja, a Számvizsgáló Bizottság elnökének felkérése alapján képviselje a bizottságot. A Számvizsgáló Bizottság elnöke 3.§
A Számvizsgáló Bizottság elnöke szervezi a számvizsgáló bizottság munkáját. Ennek keretében : a/
összehívja a Számvizsgáló Bizottság üléseit és elnököl azokon, 13
b/ c/ d/
e/ f/
elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét, kijelöli a jegyzőkönyv vezetőit, a Küldöttgyűlésen ismerteti a Számvizsgáló Bizottság vizsgálatának eredményét, a Küldöttgyűlés elé terjesztett valamennyi, a gazdálkodással összefüggő jelentésről, a vagyonkimutatásról és költségvetésről, folyamatosan ellenőrzi és ellenőrizteti a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, ill. végrehajtatását, javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek a Számvizsgáló Bizottságból kivált tag helyett új tag megválasztására. A Számvizsgáló Bizottság működése 4.§
A Számvizsgáló Bizottság éves munkaterv alapján működik. Ellenőrzéseit folyamatosan, üléseit rendszeresen, általában negyedévenként tartja, a Szövetség által rendelkezésre bocsátott irodában. A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzései, vizsgálatai 1.
Számvizsgáló Bizottság ellenőrzéseket és a bizottság tagjai vagy a bizottság által megbízott szakértők útján is lefolytathat. A vizsgálattal megbízott tagok vagy külső szakértők a bizottság határozata alapján - az írásbeli meghatalmazás keretein belül - végzik ellenőrzéseiket, vizsgálataikat a Szövetségnél. Az ellenőrzési vizsgálat megkezdéséről a Szövetség elnökét kellő időben tájékoztatni kell. A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzéseiről, vizsgálatairól jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni és azt ismertetni kell az érdekelt személyekkel, valamint az Elnökséggel. Az érdekeltek a vizsgálat megállapításaira, tartalmára észrevételt tehetnek. Az elnök jelen lehet az ellenőrzésnél, vizsgálatnál, és a vizsgálati megállapításokhoz észrevételt tehet. A vizsgálatokat úgy kell ütemezni, lefolytatásukat úgy kell megszervezni, hogy azok a befejezést követő legközelebbi rendes bizottsági ülésen megtárgyalásra kerülhessenek. Amennyiben a vizsgálat megállapításai indokolják, rendkívüli ülés összehívását kell kezdeményezni.
A Számvizsgáló Bizottság vizsgálata lehet : ### ###
átfogó vizsgálat, célvizsgálat.
14
2.
A Számvizsgáló Bizottság megbízott tagjai a bizottság éves munkatervének megfelelően és az Elnökség javaslatainak figyelembevételével, előterjesztéseket készíthetnek. Az előterjesztés tartalmazza a lefolytatott, vagy lefolytatandó vizsgálat célját, jellegét, leírását, az igénybevett vagy igénybe venni szükséges szakértőket és egyéb szerveket, valamint a vizsgálat eredményét.
3.
A Számvizsgáló Bizottság soros üléseit a munkaterv szerint tartja. A Számvizsgáló Bizottság ülése soron kívül összehívandó: a/ ha az összehívást két tag - az ok és a cél megjelölésével - az elnöktől kéri, amennyiben az elnök az ülést 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívására a 2 tag jogosult, b/ ha bármely bizottsági tag írásbeli indítványt tesz, c/ ha azt a törvényességi felügyelet kezdeményezi.
Az ülés írásos meghívóját, valamint a napirendekkel kapcsolatos írásos anyagokat az ülést megelőzően legalább 6 nappal előbb kell a tagoknak és egyéb résztvevőknek megküldeni. Az ülés egyes napirendi pontjairól az előadók általában írásos anyagot kötelesek készíteni. Kivételes esetben szóbeli előterjesztésre is sor kerülhet. A Számvizsgáló Bizottság ülésein részt vesz a tagokon kívül : a/ b/ c/ d/
a Szövetség elnöke, a Szövetség azon dolgozója, aki a napirendhez kapcsolódó előterjesztést készítette, az elnök meghívása alapján, a külső szakértő, aki a bizottság felkérésére vizsgálatot, szakvéleményt készített, tanácskozási joggal azok, akiket az elnök meghív, ill. felkér.
A Számvizsgáló Bizottság tagjai javaslatot tehetnek a meghívottak tekintetében. 4.
A Számvizsgáló Bizottság határozatképes, ha arra minden tagot kellő időben és az előírt módon meghívtak, és az ülésen a tagok legalább kétharmada megjelent. Ha a bizottság ülése határozatképtelen, úgy a meghívást 14 napon belül meg kell ismételni és ez esetben a Számvizsgáló Bizottság újabb ülése a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
5.
Minden jelenlévő tagnak egy szavazata van.
6.
A Számvizsgáló Bizottság határozatait általában kézfeltartással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülésen elnöklő szavazata dönt.
15
7.
A Számvizsgáló Bizottsági ülésen bármely tag javaslatára titkos, vagy név szerinti szavazás, ill. zárt ülés is elrendelhető.
8.
A Számvizsgáló Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza : a/ b/ c/ d/ e/ f/ g/
az ülés helyét, idejét, a megjelentek nevét, a napirendet, a beszámolók és hozzászólások, ill. az azokra adott válaszok tartalmi összefoglalását, a határozatokat, a szavazások eredményét és a szavazás után is fenntartott véleményeltéréseket név szerinti megjelöléssel, mellékletben az előterjesztéseket, jelentéseket, valamint a jelenléti ívet.
Az ülésekről készült jegyzőkönyvekben bármely résztvevő kívánságára szó szerint kell rögzíteni az egyes hozzászólásokat, véleményeket, ellenvéleményeket. Az ülésről készült jegyzőkönyvet annak elkészülte után a bizottság tagjai sorából esetenként felkért tag is hitelesíti. A hitelesített jegyzőkönyvet az ülésen elnöklő írja alá. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni valamennyi Számvizsgáló Bizottsági tagnak és résztvevőnek, valamint az egyes napirendi pontokban érdekelteknek. Költségtérítés, díjazás 5.§
1.
A Számvizsgáló Bizottság működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli teendők ellátását a Szövetség ezzel megbízott dolgozója látja el.
2.
A Számvizsgáló Bizottság működését társadalmi munkában folytatja.
3.
A Számvizsgáló Bizottság működése során felmerülő kiadások, költségek kifizetését a Szövetség elnöke hagyja jóvá.
Záradék Ezen Ügyrendet a Magyar WTF Taekwondo Szövetség Küldöttgyűlése az 1995. január 28-i ülésén elfogadta.
16
Gazdasági Ügyrend és Pénzügyi Szabályzat A Magyar WTF Taekwondo Szövetség társadalmi szervezet. Vagyona elsődlegesen a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból, támogatásokból, valamint költségvetési hozzájárulásból származik. Bevételei származnak még: rendezvények, vállalkozási tevékenységek bevételeiből, egyéb befizetésekből és bevételekből. E bevételek szolgálnak kiadásai fedezésére. A Szövetség bevételei és kiadásai megtervezésére éves tervet (költségvetést) készít, minden év január 31-ig, melyet a Küldöttgyűlés hagy jóvá. A költségvetés készítésének célja Év elején figyelembe kell venni a legfontosabb sportszakmai feladatokat és azok megvalósításához szükséges forrásokat (várható bevételek) és az egyes feladatok teljesítése során felmerülő kiadásokat. (A Szövetségre vonatkozó alapvető gazdálkodási szabályokat a szabályzat elkészültekor a 16 / 1989. II. 26. Mt. sz. rendelet tartalmazza.) Számviteli rend A sportszervezetek céljaik megvalósításával kapcsolatos bevételeik és kiadásaik különbözete vállalkozási nyereségadó mentes. A sportra vissza nem forgatott nyeresége, vállalkozási nyereségadó alapot képez, tehát adóköteles. Költségvetésként külön kell kezelni a sporttevékenység és a vállalkozási tevékenység elkülöníthetőségét, e két tevékenységből származó jövedelem bemutatását. Ez a sportra átcsoportosítható vállalkozási nyereség az adómentesség igénybevételének alapja. Pénzgazdálkodás A Szövetség feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni, vagy ilyen követelést előírni a Szövetség elnöke XXX,00 Ft-ig jogosult ellenjegyzés nélkül, XXX,00 Ft feletti kötelezettséget csak elnökségi tag ellenjegyzésével vállalhat. A keretösszeg meghatározása az Elnökség hatásköre. A kötelezettségvállalás, illetőleg a követelés előírása előtt meg kell győződni arról, hogy a teljesítés feltételei megvannak-e, a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Számvitel A számvitel feladata, hogy a gazdasági folyamatokat pénzértékben vegye számba a vagyoni állapotra és annak változására vonatkozó adatokat folyamatosan feljegyezze, rendszerezze, feldolgozza és értékelje, kimutassa a vagyoni állapotot, a Szövetség vezetésének tájékoztatást adjon. A gazdasági döntések meghozatalának segítése, lehetővé tegye a gazdálkodás ellenőrizhetőségét és összefoglaló gazdasági számítások készítését. 17
A Szövetség egyszeres könyvvitel vezetésére kötelezett. Beszámolás Az évközi elnökségi üléseken a gazdasági ügyintéző beszámol a Szövetség pénzügyi helyzetéről. Év végén vagyonkimutatás készítendő. Házi-pénztár, pénzkezelés szabályai A Szövetség pénztárában köteles kezelni a bankszámlájáról felvett, továbbá a készpénzben a házipénztárba befizetett összegeket. Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök A gazdasági ügyintéző feladata a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Az utalványozó jogkörét az elnök látja el és ellenőrzi. Házipénztár létesítése, készpénztárolás A Szövetség irodájában elkülönített páncélszekrényben, pénztartó dobozban. A pénztartó doboznak két kulcsa van, az egyik az elnöknél a másik a gazdasági ügyintézőnél található. A páncélszekrény kulcsai: 1 db a gazdasági vezetőnél, 1 db pedig az elnöknél van. A házipénztárban a napi zárás után a pénzkészlet legfeljebb 25 ezer forint lehet, a 25 ezer forint feletti összeget feladóvevénnyel fel kell adni a Szövetség bankszámlájára. A bankszámláról egy fő 150 ezer forintig vehet fel készpénzt. Az e feletti pénzkivételekhez az elnök és egy megbízott személy aláírása szükséges. Pénztári nyilvántartás Minden pénztári befizetést és kifizetést felmerülésük sorrendjében pénztárjelentésben kell feljegyezni. Pénztárzárlat ellenőrzését az előforduló tételszám alapján az elnök határozatával negyedévenként kell végezni. Az ellenőrzés a bevételek - kiadások végösszegére az előző zárlat figyelembevételével, a pénznyilvántartás szerinti egyenlegre és a valóságos készpénzállományra terjed ki. A zárlatot az ellenőrzés után a gazdasági ügyintézőn kívül az elnök is kézjegyével ellátja. Az esetleges eltérések okait tisztázni kell. Helyettesítés esetén átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ügyvezető elnök is aláír az érintetteken kívül.
18
Pénztári bevételek - kiadások bizonylatolása Bevételek bizonylatolása Házipénztár befizetésekről szabvány bevételi pénztárbizonylatot kell kitölteni, mely 3 példányos, első példánya a pénztárjelentés bizonylata, a második példányt a befizető kapja, a harmadik példány a tömbben marad (tömbpéldány). Kiadások bizonylatolása Kétpéldányos pénztárbizonylatot kell kiállítani, első példány a pénztárjelentés bizonylata, a második példány a tömbben marad. Pénztári bevételezést csak érvényesített és utalványozott okmány alapján lehet teljesíteni. A bizonylatok szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok, ezért nyilvántartásuk különösen fontos. Csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad használatra kiadni. A be- és kifizetések sorrendjében napi sorszámmal kell a bizonylatokat ellátni, amely a pénztárjelentésben pénztári tételszámként szerepel. A pénztárbizonylatokat tollal, átírással kell kiállítani. A rontott bizonylatokat érvényteleníteni kell és helyette újat kell kiállítani. A rontott bizonylat is a tömbben marad és meg kell őrizni. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra az alábbi célokra lehet kiadni : ### ### ###
kiküldetési kiadások, beszerzési kiadások, sportrendezvények kiadásai.
Az elszámolásra kiadott előleg nem haladhatja meg a szükséges mértéket, előleget csak személyreszólóan, utalványozott bizonylat alapján lehet kifizetni, amelyen az összeg rendeltetése és az elszámolás határideje is fel van tüntetve. A személyi költségekre (kiküldetés) felvett előleg elszámolásának 3-8 napon belül meg kell történnie, kivételesen 20 nap engedélyezhető. Az elszámolásra kiadott összegekről külön nyilvántartást kell vezetni. Az alábbi adatokat kell tartalmaznia a nyilvántartásnak: sorszám, felvétel időpontja, kiadási pénztárbizonylat száma, a felvevő neve, felvétel jogcíme, elszámolásra felvett összeg, elszámolás határideje, tényleges időpontja, ténylegesen felhasznált összeg, bevételi pénztárbizonylat száma, megjegyzés. A kiadott összegek nyilvántartását a pénztárzárlatok alkalmával egyeztetni kell.
19
Letétek nyilvántartása, kezelése Az értékpapírokat megnevezésükkel, sorozat és sorszámukkal névértékben kell nyilvántartani. Az MWTSZ bizonylati szabályzata, a bizonylati elv és bizonylati fegyelem Számviteli bizonylat minden olyan okmány, feljegyzés, kimutatás, vagy adathordozó, melyet számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokban való rögzítés, vagy azokban szereplő adatok, ellenőrzések, állományok megállapításának céljára állítottak ki, és amely gazdasági műveletek (események megtörténtét) határuk értékét, mennyiségi és minőségi adataikat hitelt érdemlően igazolja. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely a gazdálkodó szervezet eszközeinek, forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, melynek mennyiségi és értékbeni adatain túl a könyvviteli elszámolásokhoz egyéb adatokat is tartalmazni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Bizonylatok kiállítása A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. A bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani. A bizonylatok alaki és tartalmi kellékei ### ### ### ### ### ### ###
###
### ###
a bizonylat megnevezése és sorszáma, a kiállító szerv megnevezése, az utalványozó és a végrehajtást igazoló személy megnevezése, átadó, átvevő aláírása, a bizonylat kiállításának időpontja, az elrendelt gazdasági művelet tartalma, a művelet okozta változások mennyiségi és értékbeni adatai, a bizonylatok összesítése esetében az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik, a tömbökben levő bizonylatok kiállítása: a tőpéldány a bizonylat kiállításának igazolása és az esetleg elveszett eredeti bizonylat pótlásának biztosítása céljából a tömbben marad, a pénzösszegről szóló pénztári vagy más értékkezelési bizonylaton az összeget számokkal és betűkkel is fel kell tüntetni, készpénzcsekket, elszámolási utalványt nem lehet javítani, új bizonylatot kell kiállítani és a rontott példányt meg kell őrizni. 20
Szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok Azok a nyomtatványok, amelyek : ### illetéktelen felhasználás esetén a gazdálkodó szervezet a címzettel szemben felszólamlási joggal élhet (készpénzcsekk, elszámolási utalvány), ### beszerzés esetén a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatvány értékének megfelelő ellenértéket kell fizetni, ### illetéktelen felhasználás esetén a gazdálkodó szervezeten belül visszaélésre adhat alkalmat (bevételi pénztárbizonylat, kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés). A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványokról és felhasználásukról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből a felhasználó szerven kívül a felhasznált mennyiség sorszám szerint is kitűnik. A felhasználó a nyomtatványokkal elszámolni köteles. Az ilyen nyomtatványokat elismervény ellenében kell átadni, átvenni. A nyilvántartást naprakészen kell vezetni, ami mindenkor a tényleges nyomtatványkészletet mutatja. A nyilvántartásból ki kell tűnnie, hogy az adott sorszámú nyomtatványt hova, kinek adták ki. Bizonylatok feldolgozása Azokat a bizonylatokat lehet feldolgozni, amelyek tartalmi és formai követelményeknek megfelelnek. A feldolgozás rendszerezett és csoportosított bizonylatokkal, igazolt gazdasági műveletek érték és mennyiség adatainak analitikus könyvelésbe való rögzítését foglalja magába. A feldolgozás során ellenőrizni kell a bizonylaton feltüntetett adatok helyességét alaki, számszaki, tartalmi szempontból, az aláírók jogosultságát. A bizonylatok alaki és számszaki adataiért a gazdasági ügyintéző, a bizonylatok tartalmáért a mindenkori elszámoló felel. A Magyar WTF Taekwondo Szövetség az alábbi bizonylatokat használja : ### ### ### ### ### ### ### ###
a sporttevékenység bizonylatai, sportrendezvények bizonylatai, pénzforgalom bizonylatai, banki pénzforgalom bizonylatai, naplófőkönyv és pénzforgalom könyvelése, munka-, bérügyekkel és társadalombiztosítással összefüggő bizonylatok, készletgazdálkodás bizonylatai, szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok bevételi pénztárbizonylat kiadási pénztárbizonylat pénztárjelentés készpénzcsekk elszámolási utalvány 21
-
naplófőkönyv.
22
A Magyar WTF Taekwondo Szövetség szervezeti felépítése
Számvizsgáló Bizottság
egyesületek szakosztályok klubok
Küldöttgyűlés
ELNÖKSÉG elnök főtitkár tagok (5 fő)
Bizottságok
Tanácsadó Testület
Szponzori Tanács
23
