SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szervezeti és Működési Szabályzat

Zrínyi Ilona Általános Iskola Hejőbába Móra Ferenc Tagiskolája Nemesbikk

2013

ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRA FERENC TAGISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

1


2013


I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának átdolgozására, módosítására 2013. év január 01.-től bekövetkező intézményi szétválás (óvoda, konyha), állami fenntartásba vétel és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet jogszabályi változások, intézményi működési rendbe történő beépítése következtében került sor. Az SZMSZ változásai fenntartói többletköltséggel nem járnak, 1. Az SZMSZ célja, feladata Az intézmény a munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, (minőségirányítási program), valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. 2. Az SZMSZ alapjául szolgáló törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Az emberi erőforrások minisztere 16/2013.(II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítása, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Költségvetési törvény 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról - Az l992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról - A l38/l992/X.8./ Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló l992. évi XXXIII.tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - A 60/2011.(VIII.31.) Hejőbábai Községi Önkormányzat valamint a Nemesbikk Község Önkormányzata a 51/2011.(VIII.25.)számú képviselő-testületi határozatával jóváhagyott Alapító Okirat

2


2013


- 1992. évi XXII. Törvény A Munka Törvénykönyve 1999 évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4.§.(7)) 277/1997. (XII.22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról.

II. SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE, AZ SZMSZ HATÁLYA ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA A hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola valamint Móra Ferenc Tagiskolája szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 27. napján fogadta el. ________________________________ igazgató Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési, egyetértési jogot gyakorolt diákönkormányzat, és SZMK. _______________________________ diákönkormányzat vezető _______________________________ SZMK elnök Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Tiszaújvárosi Tankerülete, 2013. év........hó.......napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

3


2013


1. Az intézmény fő adatai Intézmény neve:

ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA

Intézmény típusa:

köznevelési intézmény

OM azonosító:

029072

Intézmény székhelye:

3593 Hejőbába, Fő út 15. Tel.:/fax: 458-824

E-mail cím:

[email protected]

Intézmény tagintézménye: Zrínyi Ilona Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16. 1.1. Az intézmény alapfeladata, tevékenységei: Tevékenységek felsorolása: Szakf.sz.

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

8520 85201 852011

Alapfokú oktatás Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása (5-8. évfolyam)

852012 85202 852011 852012

nevelése, oktatása (1-4. nappali rendszerű nevelése nevelése, oktatása (5-8. nappali rendszerű nevelése

855100

Sport, szabadidős képzés (diáksport)

855911 855912 855914 855915 890111 910121 931204 856099

Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Könyvtári állomány gyarapítása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

680002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

890441

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

1.2. Az intézmény gazdálkodási jogköre Az intézmény önálló jogi személy. Saját Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik. Gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. 4


2013


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§ (1) bekezdése alapján intézménnyel kapcsolatos fenntartói, működtetői, valamint egyes irányító jogokat és kötelezettségeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja 1.3. Az intézményvezetői megbízás rendje Az intézményvezető megbízása a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló l992. évi Törvényben foglaltak szerint. 2011. évi CXC. tv. 68.§. (1) bekezdésnek megfelelően az állami köznevelési intézmény vezetőjét a nevelőtestület a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre. Megbízás visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. 1.4. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Hosszú bélyegző: Zrínyi Ilona Általános Iskola 3593 Hejőbába, Fő út 15. Körbélyegző:

Zrínyi Ilona Általános Iskola 3593 Hejőbába

Hosszú bélyegző:

Zrínyi Ilona Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk, Alkotmány tér 16

Körbélyegző:

Zrínyi Ilona Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája 3592 Nemesbikk

A bélyegző nyilvántartását, használati rendjét külön füzetben vezetni kell. Az intézmény kiadmányozási rendje: Az intézmény kiadmányozási rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Iratkezelési Szabályzatban kell meghatározni. 1.5. Az intézmény irányítása: Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik.

5


2013


III. AZ SZMSZ ÉS AZ ISKOLA MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA l. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25§ (1) bekezdése alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény alapján az intézményben Közalkalmazotti Tanácsot /KT/ kell választani, melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács Elnöke készíti el. 3. A Közalkalmazotti Tanács választásokon elért eredmények alapján a reprezentatív szakszervezet köt kollektív szerződést. A kollektív szerződést a szakszervezeti titkár készíti el, és a munkáltató a másik kötő fél. 4. A hatáskörökben tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai. Megnevezés - kollektív szerződés - közalkalmazotti szabályzat - munkavédelmi szabályzat - munkaidő-beosztás, módosítás - jogellenes munkáltatói intézkedés /nem egyedi jogvita esetén / - szociális juttatások - jóléti pénzeszközök felhasználása - dolgozói képviselet - információkérés joga általában - egyedi ügyekben

Közalkalmazotti Tanács véleményező kötő fél

Szakszervezet kötő fél -

véleményező

véleményező

véleményező

kollektív szerződésben kötő fél, hiányában véleményező vétójog

jogkörét érintő jogellenség esetén bíróság előtti megtámadás véleményező egyetértési jog egyedi ügyben nem, közösség nevében igen megilleti nem illeti meg

kollektív szerződésben kötő fél kollektív szerződésben kötő fél tagjai vonatkozásában megilleti tagjai vonatkozásában

6



2013

IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA KLEBERSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT TISZAÚJVÁROSI TANKERÜLETE IGAZGATÓJA IGAZGATÓ

IGAZGATÓ HELYETTES

SZAKTANÁROK ALSÓS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

TANÍTÓK

OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

ISKOLATITKÁR

OSZTÁLYFŐNÖKÖK

PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS

TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ

TANÍTÓK

TECHNIKAI DOLGOZÓ

TECHNIKAI DOLGOZÓK FŰTŐKARBANTARTÓ

1. Az iskola szervezete 1.1. Az iskola vezetősége - Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - az igazgatóhelyettes - tagintézmény vezető - szakmai munkaközösségek vezetői - Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. - Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes/tagiskola vezető segíti. - Az igazgatóhelyettes/tagiskola vezető megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. - Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízást időtartalmával megegyező határozott időre szól. 7


2013


Igazgató helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. - Munkaközösség vezetők megbízása 2 tanévre szól - nevelői vélemények alapján. - Az igazgatóhelyettes és a többi vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkaköri leírásuk az SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók. - Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. - Mindkettő távollétében az igazgató vagy helyettese által megbízott vezető beosztású személy látja el a napi ügyek rendezését. - A vezetőség rendszeresen tart megbeszélést havonta az aktuális feladatokról. Megbeszéléseit az igazgató vezeti. l.2 Az iskola vezetősége - Az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek: a diákönkormányzat vezetője a közalkalmazotti tanács elnöke a reprezentatív szakszervezet vezetője - Az iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési szabályzatot az SZMSZ 2.sz. melléklete tartalmazza. l.3. Az iskola dolgozói az SZMSZ elfogadásakor, felülvizsgálatakor - Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: - Pedagógusok: szaktanárok: tanítók: gyógypedagógus napközis nevelő:

(székhely+tagintézmény) 10+0 fő 4+2 fő 1+0 fő 2+1 fő

- A pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók: pedagógiai asszisztens: l fő 8


2013


- Ügyviteli dolgozók: iskolatitkár: l fő - Kisegítő /műszaki, élelmezési, technikai / dolgozók: karbantartó: l fő takarító: 3+ 1fő összes alkalmazott: (26 fő+1 fő)+ 2 fő óraadó Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók.

9


2013


2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei alsó tagozat felső tagozat napközi tanulószoba

Élén az alábbi vezető áll: alsós munkaközösség vezető osztályfőnöki munkaközösség, szaktárgyi munkaközösség vezetők napközi vezető tanszoba vezető

V. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 1. Az iskola közösség l. Az iskola közösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. 1.2. Az iskola közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a fejezet 6 pontjában felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2. Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak / közössége 2.l. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló, az SZMSZ IV/1.3. pontjában részletezett dolgozókból áll. 2.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek valamint az iskolai SZMSZ 4 – (5).sz. mellékletében található Közalkalmazotti Szabályzat és a (Kollektív Szerződés) rögzíti 3. A nevelők közösségei 3.1. A nevelőtestület - A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja - A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

10


2013


- A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet 2 alkalommal nevelési értekezlet havonta: testületi munkaértekezlet, aktualitások - Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. - A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 5o%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. - A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók / vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete 3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei - Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: l. Alsós-, osztályfőnöki /módszertani munkacsoport/ munkaközösségek, tagjai: alsós tanítók, valamennyi osztályfőnök, szaktanár - A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

11


2013


- A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés / egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása szervezi a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez - Szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. - A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. - A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ 1. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. -A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. 3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézmény vezetőség döntése alapján. - Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézmény vezetés hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. - Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

12


2013


4. A szülők közösségei 4.1 Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik SZMSZ-ük alapján 4.2 Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályban járó tanulók szülei alkotják. 4.3. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes - Az osztályok szülői munkaközösségei kéréseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 4.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. - Az iskolai SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit: elnök elnökhelyettes - Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. - Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 5o%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - Az iskolai SZMK választmányt munkaközösségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 4.5. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit - megválasztja a szülők képviselőit - kialakítja saját működési rendjét - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét - képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében 13


2013


- véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 5. A tanulók közösségei 5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 1.sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. - Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár képviselő /küldött/ az iskolai diákönkormányzat vezetősége: egészséges életmód tanács, tanulmányi tanács, kulturális tanács, közéleti tanács 5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. - A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az diákönkormányzat vezetőségébe. 5.3. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. - Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 5.4. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl az alábbi jogkörökkel rendelkezik: - az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folytatja. - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. 5.5. Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért a DÖK vezető a felelős.

14


2013


6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 6.1. A vezetőség és a nevelőtestület - A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg - A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései a különböző értekezletek szakmai, módszertani csoportmegbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. - Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a nevelői irodában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket. - Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartózó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. - A nevelők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. 6.2. A nevelők és tanulók - az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén rendszeresen (évente legalább 1 alkalommal) és a diákközgyűlésen (június eleje) a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon iskolarádión tájékoztatják a tanulókat. - A tanulót és a tanulók szüleit egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban Egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. 15


2013


DÖK-vezetőségi ülésen havonta, igazlátó napon, diákközgyűlésen. 6.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. az igazgató - a szülői munkaközösség választmányi ülésén, és az iskolai szülői értekezleten - a zsibongóban elhelyezett hirdető táblán keresztül - az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül az osztályfőnökök: - az osztály szülői értekezleten - fogadó órákon, integrációs fogadó órákon, egyéni beszélgetéseken tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások folyamatosan szülői értekezletek évente 3-szor, 8.oszt.pályaválasztási, szükségszerűen fogadó órák éves munkaterv alapján szülői ért. időpontjait kivéve havonta nyílt napok márciusban, áprilisban írásbeli tájékoztatók (szöveges értékelés) a tájékoztató füzetben folyamatosan, aktualitásokról integrációs fogadóórák három havonta, külön szülői meghívással A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. Szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgató helyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: Iskola fenntartójánál Az iskola könyvtárában Az iskola nevelői szobájában Az iskola igazgatójánál Iskola honlapján 16


2013


VI. AZ ISKOLAI TANULÓK JOGÁLLÁSA JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK l. A tanuló /magántanuló / az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. 2. A tanulói jogviszony 2.1. Keletkezéskor a Köznevelési törvény 50 és 51. §.-a 2.2. Megszűnésekor a Köznevelési Törvény 53. §.-a 3. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök vagy nevelőtestület véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. 4. A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján készített, az tanulói házirend tartalmazza. 4.1. A tanulói házirend: az igazgató előterjesztése alapján a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület fogadja el.

17


2013


VII. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK l. A tanulók értékelésének rendje: A Köznevelési törvény 45.§ rendelkezik a tankötelezettségről, annak teljesítéséről, 54.§ pedig a tanulók tudásának, előmenetelének, szorgalmának, magatartásának értékeléséről, az érdemjegyekről és az osztályzatokról. A helyi szabályzatban rögzítjük: 1.1.A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti l vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. 1.2. Szóbeli és írásbeli érdemjegyek fele-fele arányban legyenek. 1.3 A magántanulók esetén az ellenőrzés módszerei: Félévkor, - év végén osztályozó vizsga (írásbeli feladatlap, szóbeli kérdéssor) l.4. A magatartás jegyek minősítése PP-ben részletesen kifejtve Példás (5) a tanuló magatartása, ha a házirendet betartja, tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása Jó (4) : a házirendet betartja, tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője

18


2013


Változó (3) : az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van. Rossz (2) : a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatás akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. 1.5 Tanulók szorgalmának minősítése: PP-ben részletesen megadva Példás (5) a tanuló szorgalma, ha képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) : képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív,többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti, a taneszközei tiszták, rendezettek.

19


2013


Változó (3) : tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2): képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen 2. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: 2.1. A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot a tudásáról. - A mindennapos iskolába járás alól felmentett /magán/ tanuló osztályozó vizsgát január utolsó és június első hetében tehet. 2.2. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. - Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, az osztályozó vizsgát június 1- június 10. között teheti le. 2.3. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről, 250 óránál többet mulasztó és húsz igazolatlan órát meghaladóan mulasztó tanuló számára az osztályozó vizsga engedélyezéséről a nevelőtestület dönt. 2.4. Ha javítóvizsgára kötelezett a tanuló, akkor rögzíteni kell a vizsgák szabályait.

20


2013


- Ha a tanuló a tantervi követelményeket legfeljebb három tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontja augusztus utolsó hete. 2.5. Ha a tanuló mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, vagy a tantárgyi összes óraszám 30 % - át tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt vagy nem érte el a 20 igazolatlan órát és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg./részletesen a PP.-ben/ Elnök: Tagjai:

igazgatóhelyettes vagy munkaközösség-vezető buktató nevelő vele azonos szakos nevelő

Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptember 0l.-szeptember 05. között leteheti. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról 10 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyvet iktatottan irattárban kell tárolni. 3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések A törvény a tanuló kötelességeit részletezi a tankötelezettség teljesítéséről. Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell. 3.1. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni - Ha a tanuló előzetes engedélyt kapott távolmaradására - 1-1 tanítási óráról

/ szaktanár /

- l-3 tanítási napról

/osztályfőnök évi 1 alk./

- Ennél több napról /üdülés esetén / ...... /az igazgató adhat engedélyt/ 3.2. A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni a tájékoztatófüzeten keresztül. Más formában nem fogadható el. 3.3. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról /betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, élősdivel való fertőzöttség, stb./ 21


2013


A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, a napközi otthon vezetőjének lehetőleg még a hiányzás első napján. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére, élősdivel való fertőzöttség megszüntetése után csak védőnői igazolás felmutatása esetén jöhet a tanuló az iskolába. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi bizonyítvánnyal igazolja mulasztását. Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első napján bemutatni, amelyet a tájékoztató füzetbe is be kell jegyezni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 3.4. Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén: Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes járási kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, gyámhivatalt 30 igazolatlan órát meghaladó hiányzásnál az iskola igazgatója szabálysértési eljárást kezdeményez. Feljelentést megküldi a lakóhely szerinti illetékes járási kormányhivatal szabálysértési hatóságához és a gyermekjóléti szolgálathoz, gyámhivatalhoz. Amennyiben az igazolatlan mulasztás meghaladja az ötven órát értesítés megküldése történik a járási kormányhivatal szabálysértési hatóságához valamint az illetékes jegyző felé. 4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük: 4.1. Jutalmazás elvei: - kiemelkedő tanulmányi munka - példamutató magatartás - közösségi tevékenység - társadalmi és közhasznú munka - versenyen elért eredmény - egymás segítése 4.2. Jutalmazás formái: - egyéni - csoportos Egyéni: erkölcsi: dicséret /osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, testületi, stb./ Csoportos: egyénivel azonos 22


2013


4.3. A jutalmazást javasolhatják: osztályfőnökök szaktanár tanító napközis nevelő igazgató 4.4. A jutalom átadásának helye, időpontja: tanulóközösség aktuális tájékoztatása, jeles ünnepi megemlékezések tanévzáró ünnepélyen jutalom átadása 4.5. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 5. Fegyelmi intézkedések: A törvény 58. §.-a foglalkozik a tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségével. A felelősségre vonás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 5.1. Elmarasztalás jár az alábbiakért: - házirend megszegése - szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés - társadalmi tulajdon elleni vétség - vállalt feladatok hanyag végzése - igazolatlan mulasztás 5.2. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi - fegyelmező intézkedésben - fegyelmi büntetésben részesül. 5.3. Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: - osztályfőnöknél - igazgatónál 5.4. Kezdeményezheti: - a nevelő - szülő - tanulóközösség - intézményen kívülálló szerv 5.5. Fegyelmi bizottságot az igazgató hívja össze, melynek három napon belül össze kell ülni és meghozni a határozatot. 23


Tagjai: igazgató -

2013

fegyelmi bizottság igazgatóhelyettes DÖK vezető


elnök tag tag

5.6. Fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik csoportba vagy osztályba, vagy iskolába 5.7.Az iskola büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni (rövid indoklással) és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelesség szegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója és nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi tárgyalás időpontjáról a tanulót és a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás lebonyolításakor a 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 53§ - 61§ - ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét igazgató határozza meg. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 53. § (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai: napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

24


2013


nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. ározat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A fegyelmi bizottság tagjai az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelés után – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése alapján a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás szabályai: fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket intézmény bármely pedagógusát felkérheti,.A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza -egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti 25


2013


zetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. kat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

26


2013


VIII. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE l. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 3.

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt.

résztvevő

A megállapodásnak tartalmaznia kell - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés /árusítás / módját, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 4. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői munkaközösség véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek /ahol nincs munkaközösség: a szaktanár / választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 5.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése, rendje: „A tankönyvtámogatás és iskolai tankönyvellátás rendje szerint történik.”

tanulói

1. Taneszköz választás - fejlesztés A Pedagógiai Program Helyi Tanterv megvalósításához szükséges eszközigények, az elhasználódottak pótlása, illetve a NAT, a Kerettanterv követelményeinek megvalósítása a meghatározó. A beszerzendő iskolai, fejlesztő eszközök tételes jegyzékét 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott „Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék” tartalmazza a nevelési oktatási intézmények kötelező minimális eszközeiről és felszereléseiről . . A gyermekek, tanulók számára egy-nyolc évfolyamon szükséges taneszköz lista az SZMSZ melléklete.

27


2013


2.Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyveink tartalmazzák a NAT és kerettanterv követelményeit. Előnybe részesítjük a tankönyvpiac rendjével összhangban a tartós tankönyvek beszerzését. A szülők anyagi helyzetén segítve a magasabb jogi szabályozásnak megfelelően rászoruló tanulóink számára ingyenes tankönyvellátást biztosítunk. Kezdeményezést teszünk a helyi önkormányzat felé az ingyenes jogosultsági körbe nem tartozók számára tankönyvtámogatás nyújtás. Könyvtári állományba vett tartós tankönyvek számának bővítésével, illetve azok tanulószobán, napköziben való elhelyezésével szintén a tankönyvekhez való szélesebb körű hozzáférési lehetőséget kívánjuk bővíteni. Oktatásunkhoz speciális, tanulókat érintő taneszköz beszerzési igényünk nincs. Az alapvető, nélkülözhetetlen segédletek, tankönyvek és taneszközök megvásárlását kérjük. Az újonnan bevezetett tantárgyak, oktatásához (erkölcstan) nevelőtestületünk szakos ellátottságának optimalizálása szükséges, továbbképzés keretében. 3. Könyvtárfejlesztés, informatikai fejlesztés: NAT és kerettanterv megfelelő dokumentumok, szak, ismeretterjesztő irodalom, szépirodalom, audio-vizuális dokumentumok, multimédiás CD-k beszerzése folyamatosan szükséges. Meglevő számítógépeink korszerűsítése, jogtiszta szoftver, vírusvédelem, elhasználódás esetén új számítógép vásárlása válhat szükségessé.

28


2013


IX. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÉS GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE 1. Működés rendje, gyermekek, tanulók, alkalmazottak, vezetők intézményben való benntartózkodás rendje 1.l. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 18 - óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával, tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthat. 1.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitvatartás idején belül reggel fél 8 és délután 4 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének, tagiskola vezetőjének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét (az éves munkatervben vagy havonta vagy egy hétre előre kell írásban meghatározni) egymás között osztják meg. A reggeli nyitvatartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese, tagiskola vezető közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik vezető beosztású tagját meg kell bízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 1.3. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.30 óra között kell megszervezni. 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő új helyi tanterv évfolyamonkénti magasabb óraszámai miatt ez az idő intervallum kitolódhat 14.15. –ig. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc, nagyszünet 20 perc. Tagiskolában: 7.45 – 12.20 óra között. A napközis csoport munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.15-ig tart. Legkorábban 11.40-kor kezdődik. Tanulószoba munkarendje: 13.30 – 16.05 Tanulók a tanulószobai foglalkozásba a délutáni foglalkozásokon való részvételtől függően különböző időpontokban kapcsolódhatnak be. A szünetekben a tanulószobai foglalkozási órát tartó nevelő felügyel. 1.4. Az székhely iskolában reggel 7.30 órától, tagiskolában 7.15 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a 29


2013


rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 1.5. A székhely iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra, az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: - zsibongó, folyosók, - osztálytermek, tornaterem, - udvar, - bejáró tanulók felügyelete – buszmegálló A tagiskolában a felügyeletet egy ügyeletes nevelő biztosítja. Az iskolában reggel 7.20 órától és az óraközi szünetek idején a nevelők, a tanulók között kötelesek tartózkodni. Sem a teremben, sem az udvaron nem lehetnek tanulók felügyelet nélkül. A nevelők a Házirend alapján ellenőrzik tanulók magatartását, tantermek rendjét, balesetvédelmi szabályok betartását. 1.6. A tanuló a tanítási órák idején szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, csak az osztályfőnöke /távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes /, illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 1.7. A tanórán kívüli foglalkozásokat l4 órától 18.00 óráig, vagyis a délutáni nyitvatartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 1.8. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására kell hoznia. A nyári szünetben az irodai ügyeletet havonta kell megszervezni. 1.9. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 1.10. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Az alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. A tagiskolában: az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A szünetet az iskola udvarán, vagy a folyosókon töltik el az időjárástól függően, melyek a pihenést, szellőzést szolgálják. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. 30


2013


1.11. Az intézmény épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Tagiskolában a benntartózkodó technikai dolgozó. Az iskola épületébe érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani (a portaszolgálatot ellátó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és távozás idejét). Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén) Jelenlétükkel a nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. 1. 12. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 1. 13. Belépés, benntartózkodás rendje: akik nem állnak jogviszonyban intézményünkkel hivatalos ügyeinek intézése érdekében, a fogadóórákon, szülői értekezleteken előzetes egyeztetés szerint értesítés alapján tartózkodhat az intézményben Jelenlétét a kapuügyeletes tanulók jelzik az intézményvezetés felé. 1. 14 Az intézmény helyiségeit- elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben- külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak megállapodás szerinti időben és helyiségben tartózkodhatnak. (p.l tornaterem használata). A használatra az engedélyt a tankerületi igazgató adja. 1. 16 Az iskola épületében, bejáratától 5 méterre dohányozni tilos. X. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE A tanulók számára az étkezést a helyi önkormányzat által működtetett községi konyha biztosítja. 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó l5. napjáig személyesen az élelmezésvezetőnél kell befizetni. 2. A községi konyha élelmezésvezetője az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat: - túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges - a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő l nappal előre az élelmezésvezetőnél /pl: napközis csoportvezetőnél, stb./ lemondja.

31


2013


XI. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA l. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a /valamelyik egészségügyi intézmény, rendelőintézet / vezetőjével. 2. A megállapodásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos előzetes egyeztetés alapján szükség szerint látja el gyermekeinket - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: ● a tanulók fizikai állapotának mérését évente aktuálisan sportorvosi, a tanulók állóképességének vizsgálata fogászat, évente, szemészet, évente l alkalommal a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát szükségszerűen, de legalább évente 5 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola pedagógusai (legszükségesebb esetben), pedagógiai asszisztense felügyeletet biztosítanak.

32


2013


XII. A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI l. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve l. osztályba a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. (nyilatkozat) 2. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. (nyilatkozat) 3. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a közoktatási/köznevelési törvényben meghatározott tanulólétszám felső határát. Hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni, felvételük magasabb jogszabályoknak megfelelően nem tagadható meg. 4. Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételi kérelem elbírálására az iskola igazgatója bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai: - az iskola igazgatója, tagiskola vezetője - a gyermekvédelmi felelős nevelő, - az érintett tanuló/k/ osztályfőnöke/i/ - napközis nevelő - tanulószoba vezetője 5. A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, - halmozottan hátrányos helyzetűek, hátrányos helyzetűek - sajátos nevelési igényűek, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdenek - akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, - akinek mindkét szülője dolgozik, - akik állami gondozottak, - akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

33


2013


XIII. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI l. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a köznevelési törvényben meghatározottak szerint tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Az összefüggő napi 3 órát meghaladó napközis foglalkozások között biztosítani kell a tanuló életkorához, fejlettségéhez igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgást. Lehetőség szerint szabadban a játékos testmozgás ideje legalább napi 45 perc. 2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 3. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 4. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkaterven meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. 5. A délutáni tömegsport - foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - őszi és tavasz időszakban: a sportudvar, a tornaterem, tornaszoba, a sportpálya téli időszakban, a tornaterem, a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 4 napján 14 óra és l7 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport - foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 6. Gyógytestnevelés: helyben, pedagógiai szakszolgálat által működtetett, finanszírozott.

34


2013


XIV. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI l. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tiszaújvárosi Tankerülete 3580 Tiszaújváros Kazinczy út 3.sz. - a megyei, pedagógiai intézettel B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet

3527 Miskolc, Selyemrét út 1. sz. - a területi nevelési tanácsadóval Mérei Ferenc Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3580 Tiszaújváros, Rózsa út 12/A. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: 2.1. Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Az alapítvány neve: HEJŐBÁBA GYERMEKEIÉRT ALAPÍTVÁNY A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős: igazgató kuratórium elnöke 2.2. Az intézmény beiskolázási körzetébe tartozó óvodákkal Hejőbábai Mesevár Óvoda valamint Nemesbikki Nefelejcs Tagóvoda A kapcsolattartásért felelős: igazgató igazgatóhelyettes 2.3. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése az iskolaorvos kapcsolatot tart fenn a Tiszaújvárosi Rendelőintézettel.

35


2013


2.4. A köznevelési törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. XIV./A. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola egészségügyi szolgálattal. 2.5. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, és megszüntetése érdekében kell együttműködni a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelemmel. A gyermekek, tanulók veszélyeztetettségét elsősorban pedagógiai eszközökkel kell megszüntetni. Amennyiben az okokat így nem lehet megszüntetni, úgy segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. 2.5.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, tagintézményben megbízott segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a.) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. b.) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c.) gyermekbántalmazás, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, d.) a gyermekjóléti szolgálat felkérése részt vesz az esetmegbeszéléseken, e.) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására, f.) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl.: gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély, telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát, g.) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 36


2013


XIV./B. Intézményi védő óvó előírások 3.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 3.2.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a.) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b.) A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Elsősegélynyújtási ismereteket oktatunk a pedagógiai programban meghatározott módon. Feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: ● A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - a házirend balesetvédelmi előírásait - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat ● tanulmányi kirándulások, túrák előtt, ● közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, (Takarítási Világnap, hulladékgyűjtés stb.) ● rendkívüli események után, ● a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét 37


2013


d.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. e.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés - időpontját az osztálynaplóban be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel - meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. f.) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. g.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó) esetén az épület h.) kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírása szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: ● a rendkívüli esemény jelzésének módjait, ● a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, ● a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalói (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), ● az iskola helyszínrajzát, ● az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival). 3.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, 38



2013

 a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhetően meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek, iskolai dolgozónak is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel jogszabályok alapján:

kapcsolatos

iskolai

feladatok

a

magasabb

 A tanulóbalesetet a KIR országos elektronikus nyilvántartó rendszerben – Baleseti jegyzőkönyv formájában - nyílván kell tartani  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igénye esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem működik, akkor a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.  Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanulói balesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

39


2013


3.4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa (földrengés, árvíz, belvíz, villámcsapás…) - a tűz - a robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, vagy valamely intézkedésre jogosult felelős vezetőjével. A rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: Igazgató Igazgató helyettes Tagiskola vezető A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját (49-540-411) tűz esetén tűzoltóságot (105) robbantással történő fenyegetés esetén rendőrséget (107) személyi sérülés esetén a mentőket (104) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani kell), valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanuló csoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát, vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell. a kiürítés során a mozgásban korlátozott személyeket segíteni kell a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő utoljára hagyhatja el, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. 40


2013


A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: Kijáratok kinyitásáról Közművezetékek (gáz, áram) elzárásáról Vízszerzési helyek szabaddá tételéről Elsősegélynyújtás megszervezéséről Rendvédelmi, katasztrófa elhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek) fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa védelmi elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról. A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről. A veszélyeztetett épület jellemzőjéről, helyszínrajzáról. Az épületben található veszélyes anyagokról. Közművezetékek helyéről. Épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról. Az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófavédelmi elhárító szervek helyszínre érkezését követően illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban, utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelő-testület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” című igazgatói utasítás tartalmazza. Robbantással történő fenyegetés estén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Bombariadó terv” című utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv és a Bombariadó terv elkészítéséért a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint az évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó- és Bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente két alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 41


2013


A Tűzriadó- és Bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény valamennyi tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A Tűzriadó- és Bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Igazgatói iroda Igazgató helyettesi iroda Nevelői szoba Tagiskola nevelői szoba

42


2013


XV. A TANÍTÁSI IDŐ, TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE l. A tanítási, képzési idő A tanítási év szorgalmi idejének kezdő és záró napját a mindenkori tanév rendje határozza meg 2. A tanórán kívüli, egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: - napközis foglalkozások, - szakkörök - önképzőkörök - énekkar - sportkör - gyógytestnevelés - tanulószoba - korrepetálás - logopédiai fejlesztés fejlesztő pedagógiai foglalkozás - tanulmányi és sportversenyek - kulturális rendezvények - könyvtárlátogatás - etnikai kisebbségi oktatás - hitoktatás A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A tanulók számára helyben szokásos módon (faliújság) közzéteszi. 2.l. A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét a házirendben rögzített. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetébe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. 2.2. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségei, a tanulói igények figyelembevételével a munkaközösség- vezetők javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő és tanulói nyilatkozatok rögzítenek. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. - A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. - A szakkörök térítésmentesek. 43


2013


2.3. Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika, informatika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképzőkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja. 2.4. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történnek. 2.5. A diáksportkör a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A ISK, mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken. 2.6. A tanulószobai foglalkozásokat a felső tagozat tanulói számára szervezünk. A tanulószobára nyilatkozattal jelentkezett tanuló hiányzását csak orvos vagy a tanszoba vezető igazolhatja. 2.7. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó tagozat korrepetálási órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatása, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A korrepetálás ingyenes. 2.8. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulók az intézmény, a település területi, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. 2.9. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes, választáson alapul. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet, audio-vizuális eszközöket biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató, egyházi személy végzi.

44


2013


2.10. Intézményünk telephelye a következő művészeti iskolának: Karakter Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A foglalkozásokon való részvétel feltételeit, a foglalkozások időpontjait intézményünkkel való egyeztetést követően a művészeti iskolák határozzák meg. A megfelelő együttműködés kommunikációs kapcsolat működtetéséért az intézményvezető a felelős. 3. Az iskolai könyvtár működési rendje székhelyen 3.1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a ismeretszerzésének elősegítése érdekében könyvtár működik.

tanulók

önálló

3.2.

A könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, valamint közművelődési feladatok ellátása.

3.3.

A könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

3.4. A könyvtár vezetője (könyvtáros tanár, vagy –tanító, középfokú könyvtárkezelői OKJ vizsgával rendelkező alkalmazott) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal. - Hamvas Béla Városi Könyvtár Tiszaújváros - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc - Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára Miskolc 3.5.

A könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelős.

3.6.

A könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, tanulói és azok csoportjai..

A könyvtár gyűjteményének gyarapítása Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található Gyűjtőköri szabályzat alapján történik. (12.sz. melléklet). 3.7.

A könyvtár szolgáltatásai:

- Tájékoztatás a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól. - A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása. - A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása. 45


2013


- Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. - Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl. számítógéphasználat, Internet elérése) - Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 3.8.

A könyvtár szolgáltatásait az iskolai dolgozói és tanuló, illetve felnőtt olvasói vehetik igénybe, akik a könyvtárba beiratkoztak. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia.

3.9.

A könyvtár heti 22 órát van nyitva.

3.10. A nevelőknek a könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. 3.11. A könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. 3.12. -

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek számítógépes szoftverek, CD-k muzeális értékű dokumentumok folyóiratok audiovizuális dokumentumok

3.13. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

46


2013


XVI. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

l. Az iskola zászlaja, címere: Zászlaja: Alapszíne: Mindkét oldalán piros-fehér-zöld selyem, aranyszínű rojttal szegélyezve. Megkülönböztető jelzése: Egyik oldalán piros-fehér sávban, félkörívben ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA zöld sávban vízszintesen HEJŐBÁBA aranyszínű felirattal. Fehér sávban középen: a Magyar Köztársaság címere. Zászlóvivő tanulók egy 8. osztályos fiú 2 lány - ballagáskor átadása 7. osztályosoknak .

2. Az iskolai egyenruha : kötelező viseletének alkalmai, / az egyenruha leírása, Pedagógiai Programban/ 3. Iskolai évkönyv : A megjelenés ideje: l994. felelőse DÖK vezető az évkönyv tartalma: iskolai életünk mindennapjainak legfontosabb eseményeit rögzíti. 4. Az iskola névadója emlékének ápolása: Megemlékezés, rendezvénysorozat évente a tanév utolsó hetében 5. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények /állami ünnepek, évfordulós megemlékezések rendje, iskolai rendezvények, kötelező viselet az ünnepségeken, műsorok, kiállítások szervezése éves munkaterv alapján/. 6. Jutalmazások, kitüntetések a szülők, dolgozók és tanulók körében 47


2013


Tanévzáró ünnepély - ballagás alkalmával. 7. Iskolaújság szerkesztése; megjelenés évente kétszer (DÖK), iskolarádió folyamatos információáramlás forrása /felelős szakkörvezető/. 8. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése /felelős, a gyűjtemény elhelyezése, időszaki vagy állandó kiállítások rendje / Kidolgozás alatt - feltételrendszer megteremtése szükséges. 9. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések, tételes felsorolása az intézmény Pedagógiai Programjában. XVII. ALÁÍRÁSI ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén a helyettesének, tagintézményben a tagiskola vezetőnek van. Saját területükön aláírási joguk van a helyettesnek, iskolatitkárnak tagintézményben a tagiskola vezetőnek (pl. diákigazolvány, iskolalátogatási igazolás …) pecsétet az igazgató és helyettese, az iskolatitkár tagintézményben a tagiskola vezető és esetenként megbízott személyek használhatnak.  Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzök hitelesítése esetén az osztályfőnök,  Vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. Az intézmény bélyegzőjének/tagintézményének lenyomata:

48


2013


XVIII. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ- ÉS OKTATÓ MUNKA) BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő- és oktató munka) belső ellenőrzésének feladatai: Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (jogszabályok, NAT, kerettanterv, az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését Segítse elő az intézményben folyó nevelő- oktató munka eredményességét, hatékonyságát. Az intézményvezetés számára információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő- és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók Igazgató Igazgató helyettes Tagiskola vezető Munkaközösség vezető Az igazgató – szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során Pedagógusok munkafegyelme A tanórán, a tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja Tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása A nevelő- és oktató munka színvonala a tanítási órákon Az órára történő előzetes felkészülés tervezés A tanítási óra felépítése és szervezése A tanítási órán alkalmazott módszerek változatossága A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége magatartása a tanítási órán Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése A tanórán kívüli nevelőmunka az osztályfőnöki munka eredményei, közösség formálás A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait az iskola vezetője és vezetősége határozza meg. 49


2013


Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött jogait, kötelességeit a „Belső Ellenőrzési Szabályzat” című igazgatói utasítás határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskola munkaterv részét képező Belső Ellenőrzési terv határozza meg. A Belső Ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

50


2013


XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. A mellékletek, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók. 2. Az SZMSZ mellékletei: l. sz. melléklet: Munkaköri leírások /igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, osztályfőnök, szaktanár könyvtáros, iskolatitkár, ped.aszisztens, fűtő, karbantartó, technikai dolgozó). 2.sz. melléklet: Az intézmény belső szabályzatai: Belső ellenőrzési szabályzat Iratkezelési " Leltározási " 3.sz. melléklet: Diákönkormányzat SZMSZ 4. sz. melléklet: Közalkalmazotti Szabályzat (5. sz. melléklet: Kollektív Szerződés) 6.sz. melléklet: IMIP 7.sz. melléklet: A Zrínyi Ilona Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Informatikai Szabályzata. 8.sz. melléklet: A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 9. sz. melléklet: A Zrínyi Ilona Általános Iskola Kulcskezelési Szabályzata 10. sz. melléklet: 1-8. évfolyam taneszköz lista, tankönyvjegyzék. 11.sz melléklet: Adatkezelési szabályzat 12. sz. melléklet: Iskolai könyvtár - SZMSZ Hejőbába, 2013. március 27.

………………………… Bakosné Árvai Tünde igazgató

51


2013


TARTALOMJEGYZÉK I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA

2

1. Az SZMSZ célja, feladata

2

2. Az SZMSZ alapjául szolgáló törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek

2

II. SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE, AZ SZMSZ HATÁLYA ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA 1. Az intézmény fő adatai

3 4

III. AZ SZMSZ ÉS AZ ISKOLA MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA

6

IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

7

1. Az iskola szervezete

7

2. Az iskola szervezeti egységei

10

V. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL

10

2. Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak / közössége

10

3. A nevelők közösségei

10

4. A szülők közösségei

13

5. A tanulók közösségei

14

6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

15

VI. AZ ISKOLAI TANULÓK JOGÁLLÁSA JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

17

VII. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

18

l. A tanulók értékelésének rendje

18

2. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai

20

3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések

21

4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük

22

5. Fegyelmi intézkedések

23

6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

24

7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

25

VIII. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

27

1. Taneszköz választás – fejlesztés

27

2.Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

28

3. Könyvtárfejlesztés, informatikai fejlesztés

28

IX. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÉS GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE

29

52


2013


1. Működés rendje, gyermekek, tanulók, alkalmazottak, vezetők intézményben való benntartózkodás rendje

29

X. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE

31

XI. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

32

XII. A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI

33

XIII. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

34

XIV. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

35

XIV./A. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola egészségügyi szolgálattal.

36

XIV./B. Intézményi védő óvó előírások

37

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

40

XV. A TANÍTÁSI IDŐ, TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

43

l. A tanítási, képzési idő

43

2. A tanórán kívüli, egyéb foglalkozások szervezeti formája és rendje

43

3. Az iskolai könyvtár működési rendje

45

XVI. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 47 XVII. ALÁÍRÁSI ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR

48

XVIII. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ- ÉS OKTATÓ MUNKA) BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

49

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során

49

XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51

Az SZMSZ mellékletei

51

53

ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Az hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló– többször módosított – 1992. évi LXIII. törvény,  A polgárok személyes adatainak nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXVI.törvény,  Az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1995. évi LXV. törvény,  Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet,  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatásban szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet,  Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet  Az adatvédelmi biztos Magyar közlöny 1999/42. számában megjelent közleménye,  Az OM Közoktatási Helyettes Államtitkárának 2003. szeptember 25-én kelt Titoktartási kötelezettség a közoktatási intézményekben, a hátrányos megkülönböztetés tilalma témakörökben adott tájékoztatója,  Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ)

alapján az alábbi adatkezelési szabályzatot alkotja meg.

I. fejezet 1. Az adatkezelési szabályzat személyi hatálya kiterjed:  vezető és nem vezető beosztású közalkalmazottakra (pedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők, óraadó tanárok),  az iskolában, óvodában a nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazottakra valamint  a főállású fizikai dolgozókra

nem terjed ki:  Az iskolában megbízási szerződéssel esetenként foglalkoztatott közoktatási szakértőkre, s más munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottakra, alkalmazottakra. 2. Az adatkezelési szabályzat időbeni hatálya Az iskola közalkalmazotti értekezlete általi elfogadás napján lép hatályba és az irattári őrzési idő leteltéig érvényes. 3. Az adatkezelési szabályzatban használt fogalmak értelmezését a jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 4. A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat alkalmazottak és gyermekek, tanulók viszonylatában a jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

II. fejezet 1. Illetékesség: Az iskola igazgatója: ·  biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését,  biztosítja a szabályozás megismerhetőségét,  ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat,  eljár a szabályozás megsértéséből eredő – helyben kezelhető – panaszok esetén, Igazgatóhelyettes: ·  biztosítja munkaterületükön a szabályozás megvalósulását és annak ellenőrzését,  kezdeményezéseket tesz a szabályozás betartásával, korrekciójával, fejlesztésével kapcsolatban,  előkészíti a munkakörükhöz tartozó területeken a külső adattovábbítást és az igazgató elé terjesztik azt engedélyezésre. Ügyviteli alkalmazott:  személyesen végzi a munkakörébe tartozó intézményi nyilvántartási és adatvédelmi feladatokat,  ellátja a szabályozáshoz kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat,  rendszeresen ellenőrzi és értékeli az igazgató felé a szabályozás előírásainak megvalósulását,  kezdeményezéseket tesz a szabályozás korrekciójára, a szabálykövetés erősítésére. Az iskola adatkezelői: ·  betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit,  kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését.

2. A személyes adatok védelme: a.) Adatkezelés:  Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzati rendelet elrendeli.  Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy az 1. számú melléklet „Különleges adat“ a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmény megelőzése, üldözése érdekében törvény elrendeli, egyéb esetekben azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.  Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulást nem adta meg.  Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.  Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.  A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha a törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik.

 Sajátos adatkezelések: Személyzeti nyilvántartás: A személyzeti nyilvántartás a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés, melynek jogszabályi alapját a közoktatásról, a Munka Törvénykönyvéről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, s végrehajtására kiadott Korm. rendelet, valamint a hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata képezik. A személyzeti nyilvántartás adatai a hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola dolgozóinak jogviszonyával kapcsolatos tények megállapítására, a besorolás követelményeinek igazolására és statisztikai adatszolgáltatásra használhatók fel. A személyzeti nyilvántartás az intézmény valamennyi fő- és további jogviszonyba foglalkoztatottainak, valamint a tanulóinak adatait tartalmazza. A személyzeti nyilvántartás adatait az érintett szolgáltatja. A közalkalmazott jogviszony keletkezésekor történik meg az elsődleges adatfelvétel. A nyilvántartás kezelése vegyes rendszerben számítógépen és manuális módszerrel történik. Az adatok biztonságáról az adatkezelő gondoskodik.  Bér- és munkaügyi nyilvántartás: A bér- és munkaügyi nyilvántartás a munka- és közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés, melynek jogszabályi alapját a közoktatási, a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a végrehajtására kiadott Korm. rendelet, valamint a hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola SZMSZ-e képezik. A bér- és munkaügyi nyilvántartás adatai a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos tények megállapítására, a besorolási követelmények igazolására, bérszámfejtésre,

társadalombiztosítási

ügyintézésre

és

statisztikai

adatszolgáltatásra használhatók fel. A bér- és munkaügyi nyilvántartás kezelője az iskolatitkár. A nyilvántartás kezelése vegyes rendszerben, számítógépen és manuális módszerrel történik. Az adatok biztonságáról az adatkezelő gondoskodik.

b.) Adatfeldolgozás:  Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit

a

személyes

adatok

védelméről

és

a

közérdekű

adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.  Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott

keretek

között

felelős

a

személyes

adatok

feldolgozásáért,

megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe. c.) Az adatkezelés célhoz kötöttsége:  Személyes adatok kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.  Csak

olyan

személyes

megvalósulásához

adat

kezelhető,

elengedhetetlen,

a

cél

amely elérésére

az

adatkezelés

alkalmas,

céljának

csak

a

cél

megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.  Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni.  Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.  Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről. d.) Az adatok minősége:  A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes,· pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek. tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.  Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

e.) Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása:  Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.  Az előző bekezdést kell alkalmazni az ugyanazon adatkezelő, valamint az állami és az önkormányzati szervek által kezelt adatok összekapcsolására is. f.) Adattovábbítás külföldre:  Személyes adat az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül -–külföldi adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve hogy az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve teljesülnek. g.) Adatbiztonság:  Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre jutásához szükségesek.  Az adatokat – kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minősített személyes adatot – védeni kell különösen a jogtalan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.  Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében.  A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tükrözés: a hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón. Biztonsági mentés: a személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen – bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából pedig havonta – kell külön adathordozóra biztonsági

mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Archiválás: a személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát – a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat – el kell választani az aktív résztől, majd a passzivált adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az e szabályzat különös részében említett adatkezelések archiválását évente egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Tűzvédelem: az adatokat és az adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők és szakalkalmazottak asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről. Hozzáférés-védelem: az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal – legalább felhasználói névvel és jelszóval – lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. A jelszavak cseréjéről rendszeresen gondoskodni kell. A rendszergazda legalább kéthetente, az ügyintéző felhasználók pedig legalább negyven naponként új jelszót adnak meg. Hálózati védelem: a mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen.

 A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tűz és vagyonvédelem: az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Hozzáférés-védelem: a folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintéző férhet hozzá. A személyzeti, valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben kell őrizni. Archiválás: az e szabályzat különös részében említett adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az iratkezelési és selejtezési szabályzatnak, valamint az irattári tervnek megfelelően kell szétválogatni, és irattári kezelésbe venni. h.) Az érintettek jogai és érvényesítésük:  Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint  Kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését.  Az adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet. A kivonatért díjat kell fizetni.  Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás – és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség – időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.  Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.. E tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

 Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt az 1992. évi LXIII. tv. 16. §-ban meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi.  Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.  Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti. (Adatvédelmi biztos közleménye, Magyar Közlöny 1999/42. szám).  A valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.  A személyes adatot törölni kell, ha Kezelése jogellenes, Az érintett – a tv. 11. § (1) bek b) pontja szerint – kéri,  A törlési kötelezettség – jogellenes adatkezelés kivételével – nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.  A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.  Az érintett jogait a törvény (11-15. §) az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekből, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozhatja. i.) Ellenőrzés:  Az

adatvédelemmel

kapcsolatos

előírások,

így különösen jelen

szabályzat

rendelkezéseinek betartását, az adatkezelést végző szervezeti egységek vezetői folyamatosan ellenőrzik.  Az iskolatitkár az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzatok, jegyzőkönyvek és a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén ennek megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen súlyos törvénysértés esetén az iskolatitkár fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti az adatkezelő ellen.  Az adatbiztonsági rendszabályok és intézkedések megtartását az iskolatitkár, és az informatikus szakalkalmazott ellenőrzi.  Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell végezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól az iskolatitkár az igazgatót tájékoztatja.

j.) Bírósági jogérvényesítés:  Az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat.  Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.  A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelő székhelye van. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.  Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére kötelezi, illetőleg az adatvédelmi biztost arra kötelezi, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintést tegye lehetővé.  A bíróság elrendelheti ítéletének az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejegyzését, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett, a törvényben védett jogai megkövetelik. k.) Kártérítés:  Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem

követelményeinek megszegésével

másnak okozott kárt köteles

megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.  Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

III. fejezet 1. A közérdekű adatok nyilvánossága:  Az iskola állami és helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

 Iskolánknak rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé kell tennie a tevékenységével

kapcsolatos

legfontosabb

–

így különösen a

illetékességére,

szervezeti

felépítésére,

szakmai

hatáskörébe,

tevékenységére,

annak

eredményességére is kiterjedő értékelését, a birtokában lévő adatfajtákat és a működéséről szóló jogszabályokat, valamint a gazdálkodásra vonatkozó – adatokat. E hatáskörökben eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre – ha a törvény másként nem rendelkezik – bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is meghatározhatja.  Az iskola hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza.  A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Ptk-ban foglaltak az irányadók.  A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatot tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül – költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot kérhet.  A kérelem megtagadásáról – annak indokaival együtt – 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.  A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell.  Az adatkezelő szerv vezetője évente értesíti az adatvédelmi biztost az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokáról.  Ha a közérdekű adatra vonatkozó kérését nem teljesítik, a kérelmező a bírósághoz fordulhat.  A megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatkezelő szerv köteles bizonyítani.  A pert a megtagadás közlésétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta.  A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.  A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság jár el. A bíróság illetékességét az adatközlést nem teljesítő szerv székhelye (működési helye) állapítja meg.

 A bíróság soron kívül jár el.  Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelő szervet a kért közérdekű adat közlésére kötelezi.

IV. fejezet 1. Az adatvédelmi biztos és az adatvédelmi nyilvántartás: a.) Adatvédelmi biztos:  Az adatvédelmi biztost az Országgyűlés választja.  A személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatos vélt vagy valós sérelem esetén bárki fordulhat az adatvédelmi biztoshoz – kivéve ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban.  Az adatvédelmi biztoshoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelentőt a közérdekű bejelentővel azonos védelem illeti meg. b.) Adatvédelmi nyilvántartás:  Az adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak bejelenteni: az adatkezelés célját, az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját, az érintettek körét, az adatok forrását, a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, az egyes adatfajták törlési határidejét, az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés,

illetve

adatfeldolgozás

helyét

és

az

adatfeldolgozónak

az

adatkezeléssel összefüggő tevékenységét.  Az első nyilvántartásba vételkor az adatkezelő nyilvántartási sorszámot kap, amit az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozatalnál és az érintettnek való kiadáskor fel kell tüntetni.  A bejelentési kötelezettségnél felsoroltak megváltozását 8 napon belül be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak, és a nyilvántartást megfelelően módosítani kell.  Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely

az

adatkezelővel

közalkalmazotti

jogviszonyban,

tanulói

viszonyban,

ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza, az érintett anyagi és egyéb szociális támogatást célzó és nyilvántartó adatokat tartalmaz, a hatósági, az ügyészségi és bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza, a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz feltéve, hogy – külön törvényben meghatározottak szerint – az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik, a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, az adatkezelőtől levéltári kezelésbe kerül át, a természetes személy saját célját szolgálja. c.) Személyes adatok feldolgozása és felhasználása kutatást folytató intézetekben:  Tudományos kutatás céljára felvett vagy tárolt személyes adat csak tudományos kutatás céljára használható fel.  A személyes adatot – mihelyt a kutatási cél megengedi – anonimizálni kell. Addig is külön kell tárolni azokat az adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az kutatás céljára szükséges.  A tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha az érintett abba beleegyezett, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. d.) A minőségi elvárások teljesülésének mérése, eltérés esetén történő korrekciók:  Indikátorok: A szabályozás jogharmonizációja, Szabálykövetés, A szabályozás gyakorlati megfelelése.  Ellenőrzés, értékelés: Önellenőrzés folyamatosan,

Szituációkhoz kötött célellenőrzések (beiratkozás, vizsgák, kilépés, felmérések,stb.) Kimenő adatok célellenőrzése, Vezetői ellenőrzésekhez kapcsolódó ellenőrzések, Negyedéves ellenőrzések, Éves ellenőrzés és értékelés.  Korrekciók: Jogszabályi változások, A szabályozás elégtelensége, Szabálykövetés rendszeres, vagy súlyos megsértése, kedvezőtlen trendek, Szabályismeret felszínessége, Partnerek megalapozott kezdeményezése.

V. fejezet Záró rendelkezések: 1. Az adatkezelési szabályzatot és két mellékletét az hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola közalkalmazotti értekezlete fogadja el. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben szerepeltetni kell, hogy az értekezletet mikor tartották, a szabályzatot a szakalkalmazotti értekezlet milyen arányban fogadta el. 2. Az elfogadott adatvédelmi szabályzat egy példányát kapja:  Iskola igazgatója,  Irattár. Hejőbába., 2013., március hó 27. nap. ............................ igazgató Az adatvédelmi szabályzatot az hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola közalkalmazotti értekezlete 2013., március hó 27.-án 27 fő igen, .0 fő nem, 0.fő tartózkodással elfogadta.

Hejőbába, 2013. március hó 27. nap. .............................. igazgató

1. számú melléklet Az adatkezelési szabályzatban használt fogalmak értelmezése Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható; Különleges adat: a.) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, b.) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok; Közérdekű adat: az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében lévő (ideértve a tevékenységre vonatkozó adatot is), a személyes adat fogalma alá nem eső adat; Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is; Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől; Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik; Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg; Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi; Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges; Jogszabály: a törvény, az 1992. évi LXIII. törvény 1. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 12. § (1) bekezdése, a 24. §, a 25. § és a 28. § (2) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is; Magántitok: a családjogi kapcsolattal összefüggő személyes adatok [Ptk. 75. § (1) bek., 81. §, 1992. évi LXIII. tv.. 3. § (1) bek. a) pont, 2. §, 19. § (1) – (2) bek.]

2.számú melléklet A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok (A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41.§. és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. 5. számú melléklete alapján) Köznevelési intézmény köteles a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt adatokat szolgáltatni. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felel. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus Oktatási azonosítószámát Pedagógus igazolvány számát Jogviszonya időtartamát Heti munkaidejének mértékét Az alkalmazottak adatai (pedagógus munkakörben alkalmazott, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott, óraadóként foglalkoztatott) 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, anyja neve, születési hely és idő, b) oktatási azonosítószáma, pedagógus igazolvány száma c) (állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám) c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok: felsőoktatási intézmény neve, diploma száma, végzettséget, szakképzettséget, pedagógus szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkakör megnevezését, munkáltató neve, címe OM azonosítója, munkavégzés helye, munkában töltött idő, tartós távollétének időtartama jogviszony kezdete, megszűnése ideje, megszűnés jogcíme, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatot adatok, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával. Óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését is meg kell adni. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával

továbbíthatók

a

fenntartónak,

a

kifizetőhelynek,

bíróságnak,

rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre

vonatkozó

rendelékezések

ellenőrzésére

jogosultaknak,

a

nemzetbiztonsági szolgálatnak. Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények kötelezettségek

megállapításával

és

teljesítésével

az

állampolgári

jogok

és

kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. További adatok a Kjt. 5. számú melléklete alapján: I. A közalkalmazott: - neve (leánykori neve) - születési helye, ideje - anyja neve - TAJ száma, adóazonosító jele - lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma - családi állapota - gyermekeinek születési ideje - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) - szakképzettsége(i) - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai - tudományos fokozata - idegennyelv-ismerete

III.

- korábbi munkaviszonyban [64. § (2) bek., 87. § (2)-(4) bek.] töltött időtartamok megnevezése - a munkahely megnevezése - a megszűnés módja, időpontja

IV.

- a közalkalmazotti jogviszony kezdete - a jogviszony létesítéséhez erkölcsi bizonyítvány száma, kelte - a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.

- a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele - e szervnél a jogviszony kezdete - a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma - címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai - a minősítések időpontja és tartalma - hatályos fegyelmi büntetése

VI.

- személyi juttatások

VII.

- a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama:

VIII.

- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.

A közalkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai

[41. § (1)-(2) bek.]

A gyermekek, tanulók adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő, törvényes képviselő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, címe, telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok, a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszüntetésével kapcsolatos adatok, gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulókra vonatkozó adatok, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogyatékosságára vonatkozó adatok, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,

- a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, - az országos mérés-értékelés adatai a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az adatok továbbíthatók fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére: tanuló neve, születi helye, ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma, a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, tankötelezettség teljesítésével összefüggésben, iskolai felvételével, átvétel kapcsolatos adatai az érintett iskolához, neve, születési helye, ideje, a lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ száma, szülő, törvényes képviselő neve, szülő, törvényes képviselő lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, neve, születési helye, ideje, a lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ száma, szülő, törvényes képviselő neve, szülő, törvényes képviselő lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

szervezetnek

és

intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához, és igazolásához szüksége adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazóhoz továbbítható sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményei és nevelési-oktatási intézmények egymás között, az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, a KIR jogszabályban meghatározott – működtetője részére továbbítható, 3. A

nevelési-oktatási

intézmény

nyilvántartja

azokat

az

adatokat,

amelyek

a

jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő oktató munkát segítő közvetlen alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli gyermekkel, tanulóval, családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. Titoktartási kötelezettség nem terjed ki nevelőtestület tagjainak egymás közötti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, a tanuló testi, értelmi, erkölcsi fejlődését.

Iratkezelési Szabályzat

2013. Zrínyi Ilona Általános Iskola Hejőbába Móra Ferenc Tagiskola Nemesbikk

Zrínyi Ilona Általános Iskola Hejőbába Móra Ferenc Tagiskola Nemesbikk 2013. A 20/2012. (VIII. 31.)EMMI rendelet alapján intézményünk iratkezelési szabályzatát az alábbiak szerint határozzuk meg. A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások I. Az ügyintézés és az iratkezelés 1. a) Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a „sérülten érkezett”, illetőleg a „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja, b) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. c) Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. 2. a) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. b) A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni. c) Az iktatott iratokat az ügy elintézőjének aláírás ellenében át kell adni. d) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. e) Nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmazni kell: - nevelési-oktatási intézmény: nevét, székhelyét, iktatószámot, ügyintéző megnevezését, ügyintézés helyét, idejét, irat aláírójának nevét, beosztását, az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. f) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. g) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

1



3. a) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. b) Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. c) A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. d) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. e) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a d) pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást - a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak.

II.A tanügyi nyilvántartások A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet: -

nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány

-

nyomdai úton előállított papír alapú nyomtatvány

-

elektronikus okirat

-

elektronikus úton előállított, SZMSZ-ben meghatározott rend szerint hitelesített papír alapú nyomtatvány

Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott elektronikusan tárolt irat. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt 2



dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 1.A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló a) Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A kezdő évfolyamon kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni. A tanulót akkor lehet törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést, a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. . A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű tanuló esetében a beírási naplóban fel kell tüntetni. A szakvélemény kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. Minden év június 30-áig az adatok alapján megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét, akiknek felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. Beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, valamint akik a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét határozatszámmal szerepeltetni kell, a beírási napló megjegyzés rovatába. Beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét, megnyitás-lezárás időpontját, igazgató aláírását, valamint iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. Beírási napló tartalma: Tanuló naplóbeli sorszáma, felvételi időpontja, neve, oktatási azonosító száma, születési helye, ideje, lakcíme (tartózkodási hely cím); anyja születéskori neve, állampolgársága, jogviszony megszűnésének időpontja, oka, annak az intézménynek a neve, ahová felvették, vagy átvették; évfolyamismétlésre vonatkozó adat, sajátos nevelési igényre vonatkozó adat. A beírási naplót az iskolatitkár vezeti. 2. Egyéb foglalkozási napló, osztálynapló Az óvodai, a tanórai, a tanórán kívüli, egyéb foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. (Tartalma részletesen 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 103.§. (1.3.) bekezdés. 3


2013. Zrínyi Ilona Általános Iskola Hejőbába Móra Ferenc Tagiskola Nemesbikk Osztálynapló

A pedagógus a tanórai foglalkozásokról órarendnek megfelelően vezeti. Osztálynaplóban feltüntetett: - iskola neve - OM azonosítója - iskola címe - napló megnyitás, lezárás időpontja - kiállító osztályfőnök - igazgató aláírása - körbélyegző lenyomat A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni. Haladási- és mulasztási, valamint értékelő napló részt tartalmaz (tartalma részletesen 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 101.§. (5. 6) bekezdés. 3. A törzslap a) Az iskola a tanulókról - a felvételt követő harminc napon belül - nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. Törzslap két részből áll: tanulókról kiállított egyéni törzslap, egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Egyéni törzslap tartalmazza: - törzslap sorszámát, - tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási azonosító számát, születési helyét, idejét, anyja születéskori nevét, - a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát - a tanuló által elvégzett évfolyamot - tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését, - a tanuló által tanult tárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését - az összes mulasztott óraszámát (igazolt, igazolatlan) - nevelőtestület határozatát - tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyával következő döntéseket, határozatokat, záradékokat, - sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, szakvélemény számát, kiállításának keltét, felülvizsgálat időpontját, Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső tagozat befejezését követően a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni és tárolni. A külív tartalma: kiállító iskola neve, címe, OM azonosítója, a megnyitás, lezárás helye, ideje, az osztályfőnök, igazgató aláírása, intézményi körbélyegző lenyomata. Tartalmazza továbbá - az osztály megnevezését - az osztály egyéni törzslapjainak osztálynaplóval, bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését - hitelesítést végző osztályfőnök, összeolvasó tanárok, igazgató aláírását - lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszám feltüntetésével (tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével) 4



A törzslap csak a köznevelési törvényben meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni - a teljes tanulmányi időre kiterjedően - a tanuló azonosító számát, az adott évben nyújtott teljesítményének, előmenetelének év végi szöveges értékelését (1-4.o), ill. év végi osztályzatait (5-8.o), továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. b) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a)-b) pontban foglaltak szerint kell kiállítani. 4. A bizonyítvány a) A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni: - az iskola nevét, OM azonosítót, címét, körbélyegző lenyomatát Tartalmazza: - sorszámát - bizonyítvány pótlap sorozat számát, - tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét, idejét, anyja születéskori nevét, - tanuló törzslap számát, - tanévet és elvégzett évfolyam sorszámát, - tanuló által mulasztott órák számát (igazolt, igazolatlan), - tanuló szorgalmának, magatartásának értékelését, - tanuló által tanult tantárgyak megnevezését, minősítését, - záradékot, - nevelőtestület határozatát, - kiállítás helyét, idejét, körbélyegző lenyomatot, - igazgató, osztályfőnök aláírását, b) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. c) Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre - pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. d) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló - írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és - nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. e) A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.

5


2013. Zrínyi Ilona Általános Iskola Hejőbába Móra Ferenc Tagiskola Nemesbikk 5. Végzett tanulók nyilvántartása

Feltüntetett adatok: iskola neve, OM azonosítója, címe, Tanulói nyilvántartott adatok. - Tanuló neve - Oktatási azonosító - Születési hely, idő - Anyja születéskori neve - Tanulmányok befejezésének éve (iskolán belül) - Tanulót átvevő iskola neve, OM azonosítója, címe, szakiránya Nyilvántartást az igazgató helyettesirányításával az iskolatitkár végzi. 6. A tantárgyfelosztás és az órarend a) Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója készíti- a nevelőtestület véleményének kikérésével. Tantárgyfelosztás jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. (tartalmát 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 105.§-a határozza meg). b) A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és tanár megnevezésével. Készíti az igazgatóhelyettes. 7. A jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 8. A tanügyi nyilvántartások vezetése a) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. b) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. c) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. 11. a) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást 6



aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. b) Névváltozás esetén - a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról bizonyítvány másodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy ha a tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal, vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztásával érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. c) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt az a)-b) pontban meghatározottak szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A bizonyítvány másodlat, az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállítás időpontjában hitelesített irat. A bizonyítvány másodlatnak, - szöveghűen – tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását, az eredeti bizonyítványt kiállító iskola, vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. A bizonyítvány másodlaton, záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiállításának okát, kiállító szerv nevét, címét, kiadás napját és el kell látni iktatószámmal, valamint a kiállító szerv vezetőjének aláírásával, körbélyegző lenyomatával. Bizonyítvány másodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették, vagy érvénytelenné nyilvánították.

9. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése a) Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató, igazgató helyettes vagy az iskolatitkár férjen hozzá. b) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. c) Az iskola nyilvántartást vezet - az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, - a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, - az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. Az iskola, az elveszett, megsemmisült, üres bizonyítvány nyomtatvány, érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítvány nyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat, és érvénytelenség időpontját. 10. Az intézményvezető kiadmányozza: a) A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; b) A tankerületi igazgatóval történt egyeztetést követően, az intézményben

7



helyettesítés céljából határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltató intézkedést c) Egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat d) Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket e) Intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök, vagy a KLIK központi szerve, szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn f) Közbenső intézkedéseket g) Rendszeres statisztikai jelentéseket h) Érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, központ, területi szerv által kért adatszolgáltatásokat

Hejőbába, 2013.

Készítette, jóváhagyta:

Bakosné Árvai Tünde igazgató

8

Zrínyi Ilona Általános Iskola Könyvtárának

SZERVEZETI ÉS M Ű K Ö D É S I SZABÁLYZATA

Hejőbába, 2013.

Zrínyi Ilona Általános Iskola Könyvtára - SZMSZ

Hejőbába

I. A könyvtárra vonatkozó adatok 1. A könyvtár a hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola könyvtára címe: 3593 Hejőbába, Fő út 15.sz. létesítésének időpontja: 1973. 2. A könyvtár pecsétje: Zrínyi Ilona Általános Iskola Könyvtára, Hejőbába II. A könyvtár fenntartása és felügyelete Az iskola könyvtára az iskola szervezetében működik, fenntartásáról a Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

Tiszaújváros

Tankerülete

gondoskodik. 1. Az iskolai könyvtár az iskola, működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához,

a

neveléshez,

tanításhoz,

tanuláshoz

szükséges

dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtárpedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. 2. Az iskolai, kollégiumi könyvtár felszerelésének alapkövetelménye a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

1


Hejőbába

d.) Az iskolai, kollégiumi könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. 3. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. 4. A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. 5. A könyvtáros munkát szakmai tanáccsal és módszertani útmutatással iskolai könyvtári szaktanácsadó segíti. 6. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja. Az iskolai működési szabályzatában meghatározza a könyv és könyvtárhasználat egész tantestületre szóló irányelveit. Ellenőrzi: - a könyvtár használat intenzitását a tanulók és tanárok körében, - a könyvtárhasználatra nevelőmunkát valamennyi tantárgy oktatása keretében, - a könyvtár szolgáltatásait és kihasználtságát, - a nevelőtestület és a könyvtáros együttműködését, - az iskolai könyvtáros könyvtár pedagógiai munkáját. III. Az iskolai könyvtár feladatai 1. Az iskolai könyvtár alapfeladata a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja 2


Hejőbába

szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 2. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 3. Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. 4. A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 5. A könyvtár biztosítja az iskola nevelő-oktató munkájához szükséges könyveket, folyóiratokat, audio vizuális anyagokat. - segíti a tanulók olvasóvá nevelését, könyvtári tájékozódását, -

biztosítja a könyvtárhasználatra épülő tanórák megtartását,

- kielégíti a pedagógusok szakairodalmi igényét. IV. A könyvtár gyűjtőköre, állományának gyarapítása

3


Hejőbába

1. Könyvtárunk gyűjtőkörébe tartoznak: - az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák - alapvető művek a pedagógiai és társadalomtudomány köréből - az iskolában oktatott tantárgyak legújabb tudományos eredményeit összefoglaló művek - azok az értékes szépirodalmi alkotások, amelyek a tantervi anyag tanításához közvetlen kapcsolódnak és a nevelőmunkában felhasználhatók - kötelező és ajánlott olvasmányok - a szaktárgyi műhely munkát segítő sorozatok - a magyar és világirodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái - a szabadidő eltöltéséhez szükséges értékes szórakoztató irodalom, mesék - tanári segéd és kézikönyvek - tankönyvek - folyóiratok, - hangkazetták, videó kazetták - DVD; CD, interaktív tananyagot tartalmazó információ hordozók 2. A könyvtár gyarapodása vétel, ajándék, csere útján történik. Az állománygyarapítást a könyvtáros végzi figyelembe véve az iskolavezetés a nevelőtestület, a tanulóifjúság véleményét és igényeit. 3. Az állomány gyarapítására szolgáló összeget az iskola költségvetése irányozza elő. A pénzösszeg úgy áll a könyvtáros rendelkezésére, hogy az, az év folyamán fokozatosan felhasználható. A vásárlás egész évben folyamatosan történik a KELLO-val, valamint a Könyvtárellátó Vállalat – esetenként könyvesbolti forgalomból – kötött szerződés alapján.

4


Hejőbába

4. A könyvbeszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros felelős. Tudtán kívül könyvet, vagy más könyvtári dokumentumot senki nem vásárolhat. V. A könyvek elhelyezése 1. A könyvek elhelyezése a könyvtárhelyiségben nyitott szabadpolcon történik. A könyvtár alapterülete:

40 m2

Megfelelően zárható. 2. A raktári rendelet a Könyvtári Raktározási Táblázat alapján az egyetemes tizedes rendszer szerint alakítottuk ki. Külön nyertek elhelyezést a csak helyben használható kézikönyvek. Letéti állomány található a következő helyeken: - nevelőszoba, igazgatói iroda pedagógiai kiadványok és módszertani könyvek, folyóiratok - nyelvi labor - napközis csoport - magyar, történelem szaktanterem - angol szaktanterem - természettudományi szaktanterem - biológia, földrajz szaktanterem - 1-4. osztály tantermei VI. A könyvek állományba vétele és védelme 1. Könyvtárunk minden dokumentumáról folyamatosan és időrendben olyan állomány nyilvántartást /egyedi cím, leltárkönyv és csoportos leltárkönyvet/ vezetünk, amelynek alapján az állomány egészének darabszáma, egyes dokumentumainak és az egészének értéke bármikor megállapítható és 5


ellenőrizhető.

A

könyvtár

állományához

Hejőbába

tartozó

valamennyi

dokumentumon fel kell tüntetni az állomány nyilvántartás sorszámát, tulajdon bélyegzőjét. A könyvtári állomány ellenőrzése /leltározása/ valamint az állomány nyilvántartásból való törlés az érvényben lévő rendelkezések alapján történik. A könyvtárban az egy főre jutó megengedett hiány mértéke az összérték 4 ezreléke lehet. Kötelező az állomány ellenőrzése 10.000 könyvtári egység alatt 2 évenként 10-25.000 könyvtári egység között 3 évenként. 2. Az új beszerzéseket az érkezéstől számított 1 héten belül a könyvtáros nyilvántartásba veszi és ellátja a szükséges jelzetekkel. . A nevelői kézipéldányokról, segédletekről, gyorsan avuló tartalmú kiadványokról

brossura - nyilvántartást vezet.

Folyóiratról nyilvántartást vezet. Videokazettákról videokazetta-nyilvántartást Hangkazettákról – hangkazetta – nyilvántartást vezet. DVD, CD – nyilvántartást vezet. 3. A könyvtári állomány megóvásának érdekében - a könyvtárban minden tűzvédelmi és vagyonvédelmi intézkedést meg kell tenni - biztosítani kell a megfelelő szellőzést - dohányozni és nyílt lángot használni tilos. VII. Az állomány feltárása

6


Hejőbába

1. A könyvtár új szerzeményeit raktári, betűrendes /cím és szerzői/ és szakkatalógus tárja fel. A katalogizálás helyzete: Feltárás folyamatos – visszamenőleges készítés folyamatos. Könyvtári állomány feltárását segítő szoftver beszerzése szükséges feladat. VIII. A könyvtár munkarendje 1. Iskolánk könyvtárosa a tantestület teljes jogú tagja. Feladatát működési szabályzat és a hozzá mellékelt munkaköri leírás tartalmazza. 2. A könyvtár nyilvántartási idejét közzé tesszük, s az oktató-nevelő munka érdekei szerint alakítjuk. 3. A könyvtárosi munkát pedagógus könyvtáros = könyvtáros tanár (középfokú könyvtárkezelői végzettséggel rendelkező, a könyvtáros tanár helyettesítése idejére) látja el a vonatkozó hatályos rendelkezések szerint. 2011. évi CXC. törvény értelmében A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei : könyvtáros tanár (tanító) könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus 4. A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával a kölcsönzési nyilvántartásba való bejegyzés után szabad kivenni. - a könyvtári kölcsönzés nyilvántartása osztályonként vezetett kölcsönző füzettel történik. A kézikönyvet csak a könyvtárban lehet használni, illetve a nevelők egy-egy tanítási órára osztályterembe is kölcsönözhetik.

7


Hejőbába

- Videokazetták, hangkazetták, DVD, CD kölcsönzése csak a könyvtáros tudtával, kölcsönzési nyilvántartásba való bejegyzés után lehetséges, a pedagógusok számára. 5. Az iskola könyvtárát az iskola tanárai, tanulói és dolgozói használhatják. Térítési díj nincs. 6. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni. Könyvtár-helyiségben

csak

felügyelettel,

a

nyilvántartási

időben

tartózkodhatnak a tanulók.

Bakosné Árvai Tünde igazgató

8


Hejőbába

MUNKAKÖRI LEÍRÁS főfoglalkozású könyvtáros-tanár számára Könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Az iskolai könyvtáros főfoglalkozású. A pedagógus kötelességei és jogai –iskolai könyvtáros 62. § (12) Az iskolai, kollégiumi könyvtáros tanár, könyvtáros tanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. Munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. I. A könyvtár működtetése és szolgáltatásai 1. Nyitva tartás: 22 óra/hét Napi megoszlása teremtsen lehetőséget a tanítás ideje alatti és utáni használatára. Ezen belül alapfeladat: - olvasószolgálat: kölcsönzés, tájékoztatás, egyéni és csoportos helyben használat biztosítása - könyv- és könyvtárhasználati óra tartása: /tervezés szerint/ - könyvtárhasználatra épülő szakóra tartása /tervezés szerint/

9


Hejőbába

A nyitva tartás alatt is elvégezhető feladatok lehetőség és igény szerint: - könyvtári szakkör, olvasókör, stb. működtetése - napi statisztikai és a kölcsönzéssel kapcsolatos adminisztrációs teendők - bibliográfia-készítés, témafigyelés a könyvtár állománya

alapján,

dezideráta – készítés - könyvtárközi kölcsönzés adminisztrációja - a raktári rend karbantartása II. Könyvtár szakmai munkák: 13 óra/heti átlag 1. Állománygyarapítás, gondozás - szerződéskötés évente a Könyvtárellátó Vállalattal - a könyvtári állomány /könyv, nem hagyományos dokumentumok, folyóiratok/ folyamatos, tervszerű, a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelő gyarapítása /rendelés/ - a szaktanárok tájékoztatása a megfelelő új könyvekről, megrendelések és példányszámok egyeztetése - felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért - a megfelelő kiadványokról tájékozódik - szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez - a beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel /tagjaival/, figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait. - cím /egyedi/ - és csoportos leltárkönyv vezetése Állományba vétel - A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi. - A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja.

10


Hejőbába

- Rendszeresen /évenként/ állománygyarapítást végez. A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból. - állománykivonás – törlési adminisztráció - állományellenőrzés 2. Az állomány feltárása - raktári nyilvántartás /katalógus/ építése - leíró- és szakkatalógus készítése 3. A könyvtári munka szervezése - éves munkatervkészítés - a könyv- és könyvtárhasználati órák tematikájának, éves tervének egyeztetése a szaktanárokkal - a könyvtárhasználatra épülő szakórák szervezése és előkészítése a szaktanárokkal - a tantestület tájékoztatása a tanulók könyvtárhasználati szokásairól, a könyvtár munkájáról, terveiről - letétek /szaktantermi, tantermi, napközis, tantestületi szoba: tagiskola/ gondozása, nyilvántartása - az éves statisztika elkészítése - könyvtári rendezvények / író-olvasótalálkozók, vetélkedők, műsorok stb./ szervezése, előkészítése igény és lehetőség szerint III. Egyéb feladatok, melyeket a könyvtáros saját időbeosztása és helyválasztása szerint végezhet / iskolán kívül is/: 5 óra/heti átlag - felkészülés a könyv- és könyvtárhasználati órákra 3-4 óra/heti átlag - tájékozódás a könyvpiacon, szükség esetén vásárlás 11


Hejőbába

- A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal. - Együttműködik a pedagógus asszisztenssel nyilvántartási és feldolgozó munkálatai terén, egészséges munkamegosztásra törekszik. - szakmai tapasztalatcsere, együttműködés más iskolai és a területen lévő közművelődési könyvtárakkal - önképzés, továbbképzés Megjegyzések: - A kölcsönzési időt az iskola összesített órarendjében is fel kell tüntetni. - A könyv- és könyvtárhasználati órákat a könyvtáros tartja. - A könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanár vezeti, a könyvtáros ennek előkészítésében vesz részt, vagy az óra kizárólag könyv- és könyvtárhasználattal foglalkozó részét tartja. - Állományvédelem - A könyvtáros tanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért. - Állományellenőrzés: rendeleti előírás szerint, az igazgató utasítására előkészíti a leltározást, /aktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv előkészítése/, valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában. - Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást. - A rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik. - Szolgáltatások - Kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon - Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat. - Rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről /pl. faliújság/. 12


Hejőbába

- Az iskola munkatervben meghatározott feladatokat – nevelési értekezletet, évfordulós

események,

tanulmányi

verseny,

vetélkedő,

stb.

–

ajánlójegyzék összeállításával segíti. A könyvtáros heti munkaideje:

40 óra

nyitva tartás:

22 óra

belső munkák:

13 óra

külső tevékenység:

5 óra

Heti munkaidejének kitöltését a következő táblázatban foglalom össze: Kötelező Heti Heti munkaideje Megjegyzés óraszáma munkaideje 22 óra 40 óra A könyvtár nyitva Könyvtárosi feladatok 22 óra tartása Munkahelyen végzendő 40-22=18 óra, 13 óra könyvtári munka, kapcsolattartás ennek 70 %-a 13 óra Munkahelyen kívül végzett 3 óra könyvtárosi tevékenység ennek 30%-a 5 óra 2 óra Leltározási feladatok ellátása Összesen:

22 óra

+ 18 óra

Kötelező óra + a heti 40 óra arányos része

Nyitvatartási feladatok során ellátja a - kölcsönzés, - tájékoztatás, - könyvtár bemutató foglalkozások, -

raktári rendezés teendőit.

Belső munkálatok során elvégzendő feladatai: - állománygyarapítás /leltárkönyvek vezetése/ - katalógusszerkesztés, - bibliográfia készítése, - irodalomkutatás,

13


Hejőbába

- felkészülés a foglalkozásokra, - egyéni továbbképzés. Külső tevékenységei: - tájékozódás a könyvpiacon, - egyéni beszerzések, - továbbképzés - tapasztalatcsere Könyvtári munkán kívüli feladatai: - kulturális szervezőmunka Jelen munkaköri leírás…..év…..hó….napján lép életbe A munkaköri leírást kiadta:

Ph.

_______________________ intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok. Dátum:__________________

___________________________ könyvtáros tanár

14


Hejőbába

A HEJŐBÁBAI ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRE, ÁLLOMÁNYALAKÍTÁSA SZABÁLYZAT

15


Hejőbába

II. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE, ÁLLOMÁNYALAKÍTÁSA A hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola Könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1./

Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység

Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. 1.2. 1.3.

Gyűjtés köre Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Gyűjtés dokumentumtípusai

1.1.

A gyűjtés köre A könyvtár állományában tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartóznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek dokumentumok: -

lírai, prózai, és drámai antológiák, klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, népköltészet, meseirodalom, azon gyűjteményes kötetei, nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom), tematikus antológiák, életrajzok, történelmi regények, gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom (szépirodalom, vers) általános lexikonok, enciklopédiák, 16


Hejőbába

- a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglaló, - a tanagyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató-alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - interaktív tananyagok, digitális tananyagok - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, nyelvkönyvek - az adott környezetre (felsorolandó az a város, település, megye, ahol az intézmény működik) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - az intézmény történetével életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - a különféle tantárgyak oktatási segítő módszertani kézi könyvek, segédletek, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkori lélektana - tantárgyi bibliográfiák - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - folyóiratok, napilapok, szaklapok - zenei irodalom, kották, - állomány gyarapításához kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi - bibliográfiák, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - Családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - Oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, - Tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok - illetve azok gyűjteménye - Egyéb A mellék gyűjtőkörbe sorolandók mindazok dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak illetve azok határesetei.

1.2.

Gyűjtési mélysége, nyelvi, időbeli határai 17


Hejőbába

Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a.) teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai, és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - népköltészet, meseirodalom, azon gyűjteményes kötetei - alap- és középszintű általános lexikonok - alap- és középszintű enciklopédiák - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalók - az általános iskolában használt tantervek, óratervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye - tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve és azok gyűjteménye b.) válogatva gyűjti a magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve: tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom, regények, versek a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutatóközépszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek -

18


Hejőbába

- szaktárgyakhoz kapcsolódó közép és felső sz9ntű elméleti és történeti összefoglalók - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - az adott környezetre (Hejőbába, Borsod megye) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkori lélektana - tantárgyi bibliográfiák - folyóiratok, napilapok, szaklapok - zenei irodalom, kották - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok c.) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint, az intézményvezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján. 1.3. Gyűjtés dokumentum típusai A könyvtár gyűjtőköre magába foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alábbi felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.) könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) folyóirat jellegű kiadványok (periodikák) - napilapok - pedagógiai folyóiratok - tanügygazdálkodással kapcsolatos folyóiratok - gazdálkodással kapcsolatos lapok c.) egyéb dokumentumok - előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései - pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések - énekes és hangszeres zenei művek kottái c.) audiovizuális ismerethordozók - képek dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, CD - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, DVD, lemezek, szoftverek, Internet - digitális oktató programcsomagok, információhordozók.

19


Hejőbába

III. Könyvtári állományalakítás Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár- állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 1. 2. 3. 4. 5.

Állománygyarapítás forrásai, mértéke Állományba vétel munkafolyamata Katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai Állományapasztás, törlés Állománygondozás-, védelem, - ellenőrzés

1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1Az állománygyarapítás forrásai: a.) beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magányszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás b.) csere: iskolák, pedagógiai intézmények, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján c.)ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat d.) egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből stb. tevődik össze. 1.2.

A gyarapítás mértéke

A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével szerint állapítom meg: Lírai, prózai és drámai antológiák Klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei Népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei Nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) Tematikus antológiák

felhasználók az alábbiak 2 pld. 1 pld. 2 pld. 1 pld. 1 pld. 20


Hejőbába

Életrajzok, történelmi regények 2 pld. Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek 2-3 pld. Általános lexikonok 1 pld. Enciklopédiák 1 pld. A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörtének alapszintű középszintű elmélet és történeti összefogói 1 pld. A tananyaghoz kapcsolódó alap,- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek 1 pld. Az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok 1 pld. Az adott környezetre (felsorolandó az a város, település, megye, ahol az intézmény működik) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok 1. pld. Az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok 1 pld. A helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok 1. pld A nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek 2 pld. A különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézi könyvek, Segédletek 2 pld. Pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana 2 pld. Tantárgyi bibliográfiák 1 pld. Felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített Kiadványok 2 pld. Iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások 1 pld. Folyóiratok, napilapok, szaklapok 1 pld Zene irodalom, kották 1 pld Állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák 1pld Oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások 1 pld Családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye 1 pld. Oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye 1 pld. Tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye 1 pld - digitális információ hordozók (interaktív tananyagok) 1 pld

21


Hejőbába

A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabom meg figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. 2. Állománybevétel munkafolyamata A könyvtári állománybavétel menete az időbeli sorrendben alábbiak szerit történik: 2.1. A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett Küldeménnyel. Ha szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapján, valamint a könyv, kiadvány utolsó számozott oldalát, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét, . 2.3. Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell, aszerint, hogy azok egyedi vagy összesített nyilvántartásba kerülnek 2.4.

Nyilvántartásba vétel:

2.4.1. Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni, oly módon, hogy az azonos időpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező adattartalma: - sorszám, tételszám, - dátum (leltározás dátuma), - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató,) melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), 22


Hejőbába

- beszerzés módja - a beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban). (Az összesített nyilvántartásba vett dokumentumok körét a gyűjtőköri fejezetben szabályoztuk.) 2.4.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a.) címleltárkönyv b.) cédulaleltár c.) csoportos (összesített) leltárkönyv segítségével az alábbi módon történik: a.) Címleltárkönyv nyilvántartás: - könyvek, kiadványok, brossurák, audiovizuális és hangzó dokumentumok, tankönyvek, digitális információ hordozók esetén címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: leltári egyedi szám, leltározás dátuma, a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója), darabszám, raktári jelzet száma beszerzés módja, értéke, megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni.) Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni. („leltárba került címleltárkönyv …-tól - …-ig tételszám alatt ….db könyv … Ft értékben”) b.) Cédulaleltár Folyóiratokat cédulaleltár formájában kell egyedi módon nyilvántartásba venni. A cédulaleltár a bekötött folyóiratokról készül, mely a következő adatokat tartalmazza: raktári jelzett száma, cím évfolyam száma megjelenési éve c.) Csoportos (összesített) leltárkönyv

23


Hejőbába

- az egyedi nyilvántartású dokumentumokról az a. (és b.) pontokban foglaltakkal túlmenően csoportos összesített leltárkönyvet is kell vezetni, mely a gyarapodás, a törlés és az összesítés adatainak rögzítésével az állománymérlegét mutatja. A leltárkönyv gyarapodási oszlopát minden szállítmány egyedi nyilvántartásba vétel után, a törlési oszlopot az egyedi kivezetéseken követően, alkalmanként, az állománymérleget pedig negyedévente kell kitölteni. A csoportos (összesített) leltárkönyvbe történő bevezetés bizonylata minden esetben a számla, vagy a szállítólevél, vagy a kísérőjegyzék, kivezetés esetén pedig a törlési jegyzék. A csoportos (összesített) leltárkönyv kötelező adatai: Sorszám, Egyedi állománybavétel kelte, Beszerzés forrása, Gyarapodás módja, Állományba vett dokumentum típusa, A dokumentum tartalma, jellege, Beszerzési érték, Egyedi állomány- nyilvántarts tételszámai 2.4.3. A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni függetlenül attól, hogy azok az adott időszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. Évközben az időleges nyilvántartás céljára olyan cédulakatalógust kell alkalmazni, melynek segítségével ellenőrizhető, hogy a dokumentumsorozat minden tagja a könyvtárba beérkezett-e (kardex.) 3. Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhető váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások, tájékoztatók a katalógusok.

24


Hejőbába

3.1. A katalógusépítés szempontja A hejőbábai Zrínyi Ilona Általános Iskola könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelező: betűrendes katalógus szakkatalógus tárgyszó katalógus Törekedni kell a könyvtári szoftver beszerzésre, amely mind az állomány nyilvántartás mind a feltárás feladatait segíti. 3.2. A katalóguskészítés általános szabályai a.) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata b.) a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulákat kell készíteni c.) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számnak figyelembevételével a bibliográfia leírás alapján kell megállapítani d.) minden mű, minden példányról legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik a kölcsönzőlap, a másik pedig a raktári lap. e.) A katalóguscédulán – címletírás formai szabályai szerint – szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat: A mű címét (alcímét) szerzőjét, A kiadás sorszámát, A megjelenés helyét, idejét A kiadás szerzőségi közlését, A nyomda nevét, címét, Felelős kiadó nevét, A könyv méretét, Sorozat esetén, annak számát, arab számmal jelölve, A raktári jelzetet (esetleg egyedi leltári számot) a katalóguscédulák bal sarkában fel kell tüntetni, ISBN számát, 3.3. A katalógusszerkesztés elvei a.) a dokumentumokat tudományterületek ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján kell osztályozni,

25


Hejőbába

b.) a katalógusépítési szabályok alapján több példányban készült katalóguscédulákon aláhúzással kell jelölni az alkalmazott szakjelzete, rendszavakat, c.) A katalógusok készítésénél, rendezésénél az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: - a katalóguscédulákon ellenőrizni kell, hogy szerepelnek- e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem, akkor a hiányzó tétellel ki kell egészíteni azt, - a cédulán meg kell jelölni- aláhúzással – a rendszót, vagy szakjelzettet, ETO számot, - a cédulákat elő kell rendezni a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakítása céljából, - az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint - a cédulák besorolásával párhuzamosan un. Utalókat kell készíteni, ha könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók, - a katalógust az áttekinthetőség követelményének szempontjából osztólapokkal kell tagolni - a katalógust folyamatosan gondozni, rendezni, - ha szükséges – javítani kell. d.) A betűrendes katalógusok összehasonlításának a c.) pontban felsoroltakon túlmenően az alábbi besorolási szempontokat is figyelembe kell venni, illetve azokat a cédulákon feltüntetni: A szerző(k) nevét, A mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét, stb.) Közreműködő felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó) Azon személyek, intézmények, földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól, e.) a szakkatalógusok rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni. A szakkatalógusok szerkesztésénél c.) pontban felsorolt követelményeket figyelembe kell venni. A szakkatalógusok rendezésénél is un. Osztólapokat kell alkalmazni, melyeken emelkedő sorrendben az ETO számokat sorakoznak. Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendbe kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat, f.) a katalógusokba kerülő cédulákon mindig csak azt a rendszót, vagy ETO szakjelzőszámot húzzuk alá, amelynek alapján a besorolás megtörtént. A Raktári lapn viszont minden olyan rendező szót, és ETO számot alá kell húzni, amelynek alapján a betűrendes, vagy szakkatalógusi besorolás történt, 26


Hejőbába

g.) a raktári katalógust – mely a könyvtári állomány felállításának rendjét képezi le - a könyvtár helyrajza szerint kell kialakítani, rendezni, Ennek megfelelően kell kialakítani a kézikönyvtár, a segédkönyvtár, a kölcsönözhető állomány, az olvasóterem csoportosítását, h.) a könyvtár által gyűjtött bibliográfiákat, mintajegyzékeket, stb. a példányszámtól függően kell elhelyezni pl. a kézikönyvtárban, az olvasóterembe, stb. 4. Állományapasztás 4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg ha: - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontjaiból - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe) - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - leltár során hiányként jelentkezett. 4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése - rendszere jelleggel évente - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik, 4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtező, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni 3 példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a: a leltári számot, a mű címét, szerzőjét a dokumentum nyilvántartási értékét, a dokumentum szakjelzetét, a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedi nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatba be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, Csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leírt módon, 27


Hejőbába

A katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes, szak- és raktári katalógusból. Az összesített nyilvántartású anyagok törlése un. Törlési ügyiratot történik, amelyen fel kell tüntetni az Az ügyirat számát, keltét, A törlés indokát, A törölt művek együttes értékét A törölt művek összes darabszámát A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve- ha szükséges- pénzügyi rendezés céljából. 5. Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés 5.1. A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni, - a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóterembe (sarokba) szintén szabadpolcon kell elhelyezni. - Külön polcon kell elhelyezni azokat a dokumentumok egy-egy példányát, amelyek kevésbé keressetek, vagy részben elavultnak tekinthetők - A hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében kell biztosítani - Az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell biztosítani, - Az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, - A napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni, időbeli sorrendben, - A térképeket, zenei anyagokat, kottákat külön-külön kell elhelyezni oly módon, hogy hozzáférhető és áttekinthető legyen, 5.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. 28


Hejőbába

Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helységek megfelelő tisztaságáról Könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javításáról gondoskodni kell, megy a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége 5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőrizni3e kell az állomány hiányosságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a.) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz kétévente könyvtári állomány mennyisége függvényében, b.) soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, c.) állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, d.) a leltározást legalább két személynek kell végezni, e.) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, f.) az állományellenőrzése a dokumentumok és könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történi, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, g.) az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani h.) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét.

29


Hejőbába

6. Könyvtárhasználat rendje 1) Jogok és kötelezettségek 1.1 Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskola könyvtárát az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Külön igazgatói Könyvtárosi engedéllyel más helyi intézmény tanulója, dolgozója is igénybe veheti a szolgáltatásokat. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 1.2 Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás könyvtári gyűjtemény helyben használata állományfeltáró eszközök használata információ a könyvtár szolgálatairól az iskolai könyvtáros köteles ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni 1.3. Az 1. 2. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehető igénybe. A beiratkozás ingyenes. 1.4.

Beiratkozás a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól: Név Születési hely, idő Anyja neve Lakcím (elérhetőség) A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait a beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtárost. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 1.5.

2.A könyvtár szolgáltatásai Az iskola könyvtárában az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 2. 1. A könyvtár állományának egyéni és csoportos használata: helyben használható könyvek, kézikönyvtári könyvek 30


Hejőbába

folyóiratok audiovizuális információhordozók A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók tanítási órára kikölcsönözhetik. 2. 2. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. 2. 3. Könyvtárhasználatot segítő órák megtartása 2. 4. Kölcsönzés 2. 5. Dokumentumok előjegyzése 2. 6. Olvasósarokban számítógép használat lehetősége 2. 7. Szaktárgyakhoz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás 3. A kölcsönzés szabályai 3. 1. Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre 3. 2. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: kölcsönözhetők csak helyben használhatók 3. 3. Egy olvasó egyidejűleg maximum 3 könyvet kölcsönözhet (a kölcsönzési szám indokolt esetben változtatható) 3. 4. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok időtartama 21 nap (tankönyvek esetén tanév vége). Hosszabbítás indokolt esetben kérhető. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a könyvtári szolgáltatások nem vehetők igénybe. 3. 5. Az iskolai könyvtár úgynevezett letéti állományt helyez el az oktató nevelőmunka segítése érdekében az alábbi helyeken: szaktantermek tanári szobák A kihelyezett dokumentumokért az oktatók anyagi felelősséggel tartoznak. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

31


Hejőbába

7. Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. A Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszere a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen érhető el. II. Az az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettség intézményi teljesítésének szabályai 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege a „NYILATKOZAT”-ban meghatározva. A diákok a tanév befejezése után bizonyítványaik kézhezvétele előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: 32


Hejőbába

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptemberoktóber) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található a kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

33


Hejőbába

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a ……………..-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. …………………..-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. A kézhez kapott könyvek listája: ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. Kelt: Hejőbába, 20…………………………… ………………………………….. átvevő aláírása

34

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents