A faddi GÁRDONYI GÉZA ÓVODA és ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE
Készítette: Bitay Éva igazgató
1. Általános rendelkezések
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI. 08.) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező területét, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen.
1.2. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek 1992. évi XXXIII. Törvény 1993. évi LXXIX. Törvény 1992. évi XXII. Törvény 1997. évi XXXI. Törvény 1996. évi XXXI. Törvény 1992. évi XXXVIII. Törvény 1999 évi XLII. Törvény
2001. évi XXX.VII. Törvény.
A Közalkalmazottak Jogállásáról (Kjt.) A Közoktatásról A Munka Törvénykönyve A Gyermekvédelemről A Tűzvédelemről Az Államháztartásról A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4.§.(7)) A tankönyvpiac rendjéről 2
138/1992. évi (X.8.)
Korm. rend. a Kjt végrehajtásáról.
290/2006. (XII. 23.)
Korm. rend. 5. §-ának (2) bekezdése
11/1994. évi (VI.8.)
MKM Rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. Korm. Rend. A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról. OM. rend. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Korm. rend. a diákigazolványról. Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről (9.§, 10.§, 17.§, 145/A-B.§.). EüM. rend.a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról (3.§. (1)). OM.rend.az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól. (6.§.) OM.rend.a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól (3.§.(2)).
277/1997. (XII.22.) 23/2004.(VIII.27).
17/2005.(II.8). 217/1998.(XII.30.) 2/1983.(II.14.)
4/2002.(II.26).
37/2001.(X.12.)
A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) Kiegészítés betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra is. Az SZMSZ Kiegészítést az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe, és határozatlan időre szól.
1.3. Ezzel egyidejűleg az alábbiakkal kiegészítésre kerül a fenntartó által 329/2006. iktatószám alatt jóváhagyott SZMSZ. 2. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok 2.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma: A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza: 3
• a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat
A tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatok az óraközi szünetben a tanulók felügyelete, felkészülés, előkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra a következő tanóra előkészítése a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyvitel részvétel a nevelőtestület munkájában a hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulók felkészülésének segítése az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében részvétel a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében részvétel a pedagógiai programban rögzített, tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-vagy csoportfoglalkozások megtartása a tanulók felügyeletének ellátása a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásának segítése a diákmozgalom segítése az intézményi dokumentumok készítése A 2007/2008-as tanévtől a munkáltató elrendeli, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül – többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az
4
így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. A munkáltató, ha szükséges, óradíj fizetése mellett is elrendelhet további tanítást. Egyéni foglakozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el, ha előtte a díjazás nélküli foglalkozást elrendelték. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a további tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. Az elrendelés adott tanévre szól. 2.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: A nyilvántartás vezetésére a 2.1. pontban foglalt adatokkal: • tanévenként, • pedagógusonkénti bontásban: a tanító, a tanár, a gyógypedagógus a számára kijelölt feladatok ellátására köteles. A nyilvántartás: • az ellátott tanítási órák • a tanórán kívül tevékenységek, az egyéni foglalkozások és szabadidős foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál.
3. Tanítási időkeret
A tanítási időkeret jelentősége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások), az iskolában a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 118/A. §-a szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg, a 6. pont szerinti tanítási időkeret is két hónapra szól, amelynek megállapítása a következő: A két hónapra eső tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörére megállapított kötelező óraszám egy ötödével. Ezt a személyenként 5
megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, és hasonlóképpen csökkenteni kell akkor, ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül. A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret teljesítését, amely azt jelenti, hogy összegezni kell a kötelező órába beszámítható ténylegesen megtartott óráit. A Közokt. tv. 1. sz. melléklet harmadik rész II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból csak a már ingyenesen megtartott heti két órát meghaladó többlettanítási órát lehet beszámítani. Óradíj pedig a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár. A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menetét az SZMSZ Kiegészítés 1. számú melléklete tartalmazza.
4. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítés elfogadása és jóváhagyása
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2007.01.29-én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Kelt: 2007.01.29.
________________________ aláírás
____________________________ aláírás
P.H.
6
A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Diákönkormányzat- a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol, melynek tényét a Diákönkormányzat képviselői tanúsítják. Kelt: 2007.01.29.
________________________ aláírás
____________________________ aláírás
A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Munkaközösség - a jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol, melynek tényét a Szülői Munkaközösség vezetője tanúsítja.
Kelt: 2007.01.29.
________________________ aláírás
____________________________ aláírás
7
1. számú melléklet az SZMSZ kiegészítéshez
A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menete: 1.) Elsőként az egyes pedagógusok-munkakörök tanítási időkeretének megállapítására kerül sor. Az intézményvezetőnek ki kell számítania a két hónapra jutó tanítási napokat, ezt meg kell szoroznia az adott pedagógusmunkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével. (Az egyötöddel való számítás a kötelező órák öt napra egyenletesen történő elosztását feltételezi.) Rövidítések: tanítási időkeret = tik heti kötelező óraszám = ko tanítási napok száma = tn
kettős munkakörben [pl.: kötelező óraszáma 0,5 részében tanár (ko1), 0,5 részében napközis foglalkozást vezet (ko2)
Amit szem előtt kell tartani az első lépés megtételekor: •
•
•
Figyelemmel kell lenni egyrészt arra, hogy más-más a heti kötelező óraszáma a tanítónak, tanárnak, napközis és tanulószobai foglalkozást tartó pedagógusnak. Figyelemmel kell lenni másrészt arra is, hogy az egyötöd kötelező óraszám átlagos számítási alap. Az intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek, kötelező óraszámát a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész I. fejezetében rögzített kötelező óraszámokkal kell számítani. Amennyiben a pedagógus kettős, különböző kötelező óraszámmal járó munkakört tölt be, a számítás alapja a Kt. 1. sz. melléklete Harmadik rész, II/4. pontjában foglaltak szerint megállapított heti kötelező óraszám egyötöde.
8
•
A tanítási napok kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat [Kt. 52. § (2) bek.], így az őszi, téli és tavaszi szünet munkanapjait, a munkaszüneti napokat is.
2.) A második lépésre a két hónap elteltével kerül sor, amikor az intézményvezető - az egyedi nyilvántartások alapján - összesíti a teljesített tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat és az egyéni foglalkozásokat, a kieső napok miatt levonható órák számát, az egyéni órakedvezményeket és az alábbi képlet segítségével megállapítja a pedagógus órákra kiszámított teljesítménymutatóját. A kieső munkanapokkal a tanítási időkeret (tik) a következőképpen csökkenthető: Rövidítések: kieső napok miatt levonható = kno órák kieső napok = kn heti kötelező óraszám = ko
Ha a pedagógus távol töltött napjára (napjaira) eső kötelező óraszám kevesebb, mint a heti kötelező óraszám egyötöde, a távol töltött nap(ok)ra a ténylegesen kieső óraszámokkal kell csökkenteni a tanítási időkeretet (tik). Rövidítések: tanítási időkeret = tik ténylegesen teljesített tanítási = tto óra tanórán kívüli foglalkozás = tkf egyéni foglalkozás = ef kieső napok miatt levonható = kno órák egyéni órakedvezmény = eo teljesítménymutató = tm tm = [tto+tkf+ef+eo+kno]-tik
9
3.) A harmadik lépés: Az előző pontban meghatározottak szerint kiszámított óratömeget, teljesítménymutatót (tm) az alábbiak szerint kell alkalmazni. Ha a tm = 0, nincs szükség munkáltatói intézkedésre; ha a tm negatív előjelű szám, nincs szükség munkáltatói intézkedésre; ha a tm pozitív előjelű szám; akkor le kell vonni az egyéni foglalkozások + tanórán kívüli foglalkozások együttes heti összegéből legfeljebb 2 órát. Óradíj jár: a levonás után fennmaradó órák után. Értelmezéshez: • •
•
•
•
A teljesített tanítási órákba (tto) be kell számítani a rendszeres és eseti többlettanítási (helyettesítési) órákat. A kieső napok (kn) megállapításakor az Mt. idézett 151. § (2) bekezdésében felsorolt, továbbá a keresőképtelenség miatti távolléteket kell figyelembe venni. Az egyéni órakedvezmények alatt (eo) a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/7. pontjában foglalt kedvezményeket kell érteni az összes, - a Kt. 52. § (3) bekezdése alapján tervezett - kötelező tanórai foglalkozás öt százaléka erejéig (osztályfőnöki stb.) heti egy óra. A külön díjazás nélkül elláttatható két óra figyelembe vételekor hetente kell vizsgálni az egyéni, szabadidős és tanórán kívüli foglalkozások teljesítését. Például, ha az egyik héten három, a másik héten egy ilyen foglalkozást tart a pedagógus, ez az egy óra nem adható hozzá a másik hét egy órájához. Vagy például, az egyik hónapban heti négy órát teljesít, a másik hónapban nem kap ilyen feladatot, a heti két többletóra nem tartozhat a külön díjazás nélküli foglalkozások körébe. A pedagógus tanítási időkeretét a teljesítés számbavételekor a következő távollétek csökkentik:
A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell. •
A díjazás nélküli heti két óra elrendelhetősége az óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatottakat nem érinti.
4.) Miután megállapították a tanítási időkeret teljesítését, át kell térni a heti teljes munkaidő teljesítésének vizsgálatához: meg kell nézni, túllépte-e a pedagógus a napi nyolc, heti 40 órát. A napi tizenkettő, heti negyvennyolc órás munkaidő10
korlátozás semmilyen indokkal nem léphető túl! A heti teljes munkaidő túllépése esetén a Munka Törvénykönyve rendkívüli munka díjazásának szabályait tartalmazó 147. §-ának rendelkezései lépnek életbe (lásd még: Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/18. pont). Az intézményben munkaidőkeretet alkalmazva a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni a teljes munkaidő mértékét. Ez azt jelenti, hogy az egyes heteken túlléphető a heti negyven óra, továbbá a heti negyvennyolc órás korlátozás is. Abban az esetben pedig, ha a pedagógus a kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatait az intézményen kívül tejesíti - és az Mt. 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaideje felhasználását maga határozza meg, nyilvántartási kötelezettség nélkül -, az intézményen kívül teljesített munka időtartamát a munkáltatónak nem kell nyilvántartania; ennek megfelelően az egyes órakeretek kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni.
Fadd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola Szervezeti- és Működési Szabályzatának kiegészítését a 26/2007.(II.28.)Kt. határozattal elfogadta.
11
