SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Ikt. sz.: 941/2014/SZM.12.08.

DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Ezen SZMSZ tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Iváncsa, 2014, november 24. Balhegy Gabriella Katalin intézményvezető

2014

1

2454 Iváncsa, Fő u. 61.

1

TARTALOMJEGYZÉK:

Legitimációs záradék .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. I.

Általános rendelkezések............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ..............6

II.

Az intézmény adatai, feladatai...................................................................................................................7 2.2 Az intézmény alapfeladatai .................................................................................................................7 2.3 Az intézmény férőhely adatai .............................................................................................................7 2.4 Az intézmény arculatának megjelenése .........................................................................................8

III.

Az intézmény szervezeti felépítése .........................................................................................................8 3.1 Az intézmény vezetője...........................................................................................................................8 3.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ...................9 3.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök.................................................... 10 3.4 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre......................... 10 3.5

Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................ 11

3.6 Az intézmény vezetősége .................................................................................................................. 12 3.7 A pedagógiai munka ellenőrzése ................................................................................................... 12 IV.

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .............................................. 13 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ............................. 13 4.2

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ........................ 15

4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ............................................................................................................................................................................. 18 4.4 Teendők rendkívüli események esetén....................................................................................... 19 V.

Az intézmény munkarendje..................................................................................................................... 19 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása.......................................................... 20 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .......................................................... 22 5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ...................................... 25 5.5 Munkaköri leírások.............................................................................................................................. 26 Nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak ............................................. 55 5.6 Az osztályozó vizsga rendje ............................................................................................................. 68 5.8 Az intézményi működés rendje, az iskolában tartózkodás ................................................. 69 5.8.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ....................................................... 70 5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, az intézményi védő-óvó előírások ...................................................................................................................................... 71 5.10 Tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése....................................................... 71 2

5.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ................................................. 72 5.12 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások .............................................................................. 73 5.13 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .......................................................................................................................................................... 73 5.14 A mindennapos testnevelés szervezése ................................................................................... 74 VI.

Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei ................................................... 75 6.1 Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................................................... 75 6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei .................................................................. 75 6.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei............................................................................. 76 6.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ............................................................................. 77

VII.

Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ............................................... 78 7.1 Az iskolaközösség................................................................................................................................. 78 7.2 A munkavállalói közösség................................................................................................................. 78 7.3 A szülői közösség .................................................................................................................................. 79 7.4 Az intézményi tanács .......................................................................................................................... 80 7.5 A diákönkormányzat ........................................................................................................................... 81 7.6 Az osztályközösségek ......................................................................................................................... 81 7.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ...................................................... 82 7.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája, módja.................................................................. 83

VIII.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok................................................ 85 8.1 A tanulói hiányzás igazolása ............................................................................................................ 85 8.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .................................................................................. 85 8.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ....................... 86 8.4 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .......................... 87 8.5 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai................................ 88

IX.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata ....................................................................................... 89 9.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei (könyvtáros dolgozik rajta).. 90 9.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai .................................................. 90 9.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ............................ 91 9.4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ................................................................... 91 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ............................................................................ 93 I. Gyűjtőköri szabályzat............................................................................................................... 93 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 94 II. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat ........................................................... 94 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 96 III. Katalógusszerkesztési szabályzat .................................................................................... 96 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez.............................................................................. 97 IV. Tankönyvtári szabályzat ...................................................................................................... 97 3

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................................. 99 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára ............................................................. 99 I. sz. Melléklet: Adatvédelmi és Iratkezelési szabályzat ............................................................................... 100 I. Adatvédelmi szabályzat ...................................................................................................................... 100 II. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai .................................................................................. 110 Jegyzőkönyv ................................................................................................................................................ 111 II.I. Iratkezelés részletes szabályai ...................................................................................... 111 II.

A kötelezően használt nyomtatványok ............................................................................. 117

III.

A tanügyi nyilvántartások vezetése....................................................................................... 123

IV.

A bizonyítványnyomtatványok, tanúsítványnyomtatványok kezelése ............... 124

V.

A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok .................. 124 VI.I. Irattári terv .......................................................................................................................... 124 VI.II. Az iskolák által alkalmazott záradékok .................................................................. 125

4

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A szabályzat 2014. november 30-án lép hatályba. 2014. november 24… ................................................... Balhegy Gabriella Katalin intézményvezető Nyilatkozat

Az Intézményi Tanács és az iskolai diákönkormányzat és Szülői szervezet képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

..….……………………………. intézményi tanács elnöke

….……………………………. a diákönkormányzat vezetője

…………………………………………………. szülői szervezet vezetője

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület - az iskolai diákönkormányzat és intézményi tanács 5

és szülői szervezet véleményének kikérésével - fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. Az SZMSZ rendelkezéseinek érvénybe lépéshez a fenntartótól a területi,- megyei,- országos versenyeken való részvétel esetén útiköltség-térítést igényelünk. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 •

2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról •

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

•

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

•

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

•

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

•

229/2012. Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

•

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

•

17/2014.

(III.

12.)

EMMI

rendelet a tankönyvvé,

pedagógus-kézikönyvvé

nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről •

26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

•

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről

1.2 A SZERVEZETI MEGTEKINTÉSE

ÉS

MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZAT

ELFOGADÁSA,

JÓVÁHAGYÁSA,

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, - munkaidőben – az iskolai könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. november 24-i határozatával fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézménnyel jogviszonyban lévő (munkavállalói, tanulói), valamint az intézményben tartózkodó, illetve az intézmény rendezvényein részt vevő) személyek számára kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és a

6

diákönkormányzat véleményének kikérése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, FELADATAI 2.1 Az intézmény neve: Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Oktatási azonosítója: 030092

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 31. Illetékes tankerület: KLIK Dunaújvárosi Tankerülete 065000 Címe: 2400 Dunaújváros, Vasmű u. 41. II. e. 234. 2.2 AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: • 852011 általános iskolai nevelés-oktatás (1-4. évfolyam - alsó tagozat) • 852021 általános iskolai nevelés-oktatás (5-8. évfolyam - felső tagozat) • 852012 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (1-4. évfolyam - alsó tagozat) /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők/ • 852022 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (5-8. évfolyam - alsó tagozat) /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők/ • 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés • 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése • 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés • 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Alapító okirat szerint: Integrációs felkészítés • Alapító okirat szerint: Képesség kibontakoztató felkészítés • 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban • 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, színés bábművészeti ágban2 • Iskolai könyvtár együttműködésben a települési illetékességű könyvtárral • tanuszodai szolgáltatás 2.3 AZ INTÉZMÉNY FÉRŐHELY ADATAI

Az iskola maximális tanuló létszáma: 375 fő 2

Nem működő tevékenységek, ezért ezek részletes kifejtését az SzMSz nem tartalmazza.

7

Az intézmény alapterülete: 2 700 m2

2.4 AZ INTÉZMÉNY ARCULATÁNAK MEGJELENÉSE

Az intézmény honlapján, hivatalos levelein, megjelenő kiadványokon, ruházaton megjeleníthető logó: iskola épületének ceruzarajza, alatta Fejérpataky és Iváncsa felirat.

Jelmondat: „Az érték bennünk van” Czeizel Endre Küldetésnyilatkozat: Mindannyian egyedi lények vagyunk, (...) s kivételes adottságokkal rendelkezünk, amelyek valódi tehetséggé válhatnak életünk során. Marlo Morgan

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE

3.1.1 A köznevelési intézmény vezetője - a Köznevelési törvény előírásai szerint - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a nevelőtestület vezetéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 3.1.2 A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá: • a pedagógiai munkáért, • az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, • a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szüksége személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, • a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 8

3.1.3 Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírások kötelezően szabályozzák a feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: • tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők), • tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, • az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán. - A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében igazgató helyettesekre átruházhatja. - Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.2 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN ÉRVÉNYES HELYETTESÍTÉSI REND

Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre. Bármelyik intézményvezető-helyettes hiányzása esetén a másik vezető - helyettes veszi át a feladatát. Abban a rendkívüli esetben, ha az igazgató és mindkét helyettes hiányzik, akkor a helyettesítés további rendje a következő: felsős munkaközösség-vezető, alsós munkaközösség vezető.

9

A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 3.3 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÁLTAL ÁTADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: o a pedagógiai igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, o a pedagógiai igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, o a szervezési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, o a szervezési igazgatóhelyettes számára az ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 3.4 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: • az igazgatóhelyettesek, • iskolatitkár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás maximum 5 évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során - az intézmény igazgatójával egyeztetve - bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra.

10

2.5 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

*3

3

Amíg a tanulói létszám 250 fő alatt van, a jogszabály nem teszi lehetővé második igazgatóhelyettes megbízását, melynek hiányában feladatait az igazgató látja el.

11

3.6 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE

3.6.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: • az igazgató, • az igazgatóhelyettesek • a szakmai munkaközösségek vezetői érdekvédelmi funkciójuk indokán állandó meghívottak: • a diákönkormányzatot vezető tanár • a közalkalmazotti tanács elnöke • a szakszervezet képviselője 3.6.2 Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével, a közalkalmazotti tanáccsal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.6.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

3.7 A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: • pedagógiai igazgató- helyette • szervezési igazgató-helyettes • a munkaközösség-vezetők, 12

• az osztályfőnökök. • a pedagógusok A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén - az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: • tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők), • tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, • az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán. • a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése III.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK

4.1 A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI

Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév éves munkaterve - féléves és éves értékelő beszámolók. 4.1.1 Az intézmény alaptevékenységét, jellemzőit tartalmazó irat Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) tartozik. A KLIK okirat tartalmazza az intézményünk legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mely a működtetést is végzi. 4.1.2 A pedagógiai program

13

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározottakat. • Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. • Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. • a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, • a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyása, valamint a fenntartó egyetértésével válik érvényessé, amennyiben az abban vállalt feladatok a fenntartóra többletkötelezettségeket fogalmaz meg. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, iskola könyvtárában is, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 14

4.2 A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

4.2.1. Az iskolai tankönyv-támogatási és - megrendelési igények felmérésének folyamata4 Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak a) az Ntt. 4. § (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra,5 b) az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola igazgatója az első bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani az Ntt. 4. § (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokban foglaltakon túl. Az előző bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igényeket a 2013. évi CCXXXII. tv. 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra. Az előző bekezdés szerinti normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

4

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 5 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

15

Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Ntt. vagy az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. Az előzőekben leírt felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a törvényben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. Az iskola – a hivatkozott törvény 25. § (5) bekezdésben meghatározott ideig kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 25. § (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát. 4.2.2. Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak – felmenő rendszerben - 2014. szeptember 1jétől az első és második évfolyamon tanuló diákok, ill. a felsőbb évfolyamokon rászorultsági alapon azok a tanulók, akiknek szülei normatív kedvezmény iránti igényt nyújtanak be. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazolni szükséges. normatív kedvezményre jogosult tartósan beteg tanuló sajátos nevelési igényű tanuló három- vagy többgyermekes családban élő tanuló rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló

igazolás emelt családi pótlék igazolása vagy szakorvosi igazolás szakértői bizottság szakvéleménye családi pótlék igazolása a települési önkormányzat határozata

Az ingyenes tankönyvellátást iskolánk - tankönyvkölcsönzéssel, -

használt tankönyvek biztosításával,

-

az állami normatíva felhasználásával biztosítja. határidő felelős(ök) adott tanév dec. osztályfőnökök, tankönyvfelelős első félév vége tankönyvfelelős, igazgató második félév kezdete igazgató

feladat a normatív támogatási igény benyújtása felmérés és tájékoztatás tájékoztatás a felmérés eredményéről az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározása szerződéskötés a KELLO-val a tankönyvrendelés elkészítése

második félév kezdete

igazgató

március március utolsó munkanapja

igazgató tankönyvfelelős, munkaközösség-vezetők,

16

- a szakmai munkaközösségek - az SzMK, a DÖK véleményének beszerzése a tankönyvrendelés módosítása a kölcsönzött tankönyvek begyűjtése a kiszállított tankönyvek átvétele a tankönyvek kiosztása (szükséges a befizetést igazoló csekk bemutatása, ingyenesség esetén az érvényes jogosultság igazolása) pótrendelés, visszáruzás

igazgató

június

tankönyvfelelős

június első fele

osztályfőnökök, szaktanárok

augusztus

tankönyvfelelős és segítője

szeptember 1. hete

tankönyvfelelős és segítője, osztályfőnökök

szeptember

tankönyvfelelős

Ha a tanuló a határidő lejárta után válik jogosulttá a normatív támogatásra, a jogosultság beálltakor benyújthatja az igényét. A tankönyvellátásban közreműködők feladatai: Az igazgató felelős  a tankönyvellátás megszervezéséért, 

a tankönyvellátás helyi rendjének kialakításáért,



a tankönyvfelelős megbízásáért,



az illetékes szervezetek véleményének beszerzéséért.

A tankönyvfelelős és segítője  kapcsolatot tart a tankönyvellátás megszervezésében részvevő személyekkel (igazgató, osztályfőnökök, munkaközösségvezetők, szaktanárok, szülők) és a KELLO-val, 

dokumentálja és összesíti a normatív kedvezményekre való jogosultságot,



lebonyolítja a tankönyvrendelést, pótrendelést, visszáruzást,



átveszi és kiosztja a tankönyveket.



bevételezi az állam által ingyenesen biztosított 1. és 2. osztályos tankönyveket,



gondoskodik azok, ill. a normatív kedvezményből beszerzett tankönyvek kikölcsönzéséről és év végi begyűjtéséről,



gondoskodik egy-egy sorozat tankönyv kiadásáról begyűjtéséről a tanulószobai csoportok számára.

A könyvtáros

17

és

A munkaközösség-vezetők szakmai szempontból koordinálják a tankönyvek kiválasztását:   

előnyben részesítik a tartós tankönyveket, szorgalmazzák egységes tankönyvcsaládok használatát, évfolyamonként összesítik és továbbítják a megrendelni kívánt tankönyveket.



kiosztják és begyűjtik a normatív kedvezményre vonatkozó nyilatkozatokat,



kiosztják és begyűjtik a szülők rendelési igényét tartalmazó nyomtatványt,



részt vesznek a tankönyvek kiosztásában, tanév végén a kölcsönzött könyvek begyűjtésében.

Az osztályfőnökök

A szaktanárok a munkaközösséggel egyeztetve kiválasztják az általuk tanított osztályok számára a megrendelni kívánt tankönyvet, közreműködnek a tankönyvek összegyűjtésében. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 4.3 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: o az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, o az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, o a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, o az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 18

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Elektronikus aláírással jelenleg az igazgató nem rendelkezik. 4.4 TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN

A rendkívüli események (pl. „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 4.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy ügyviteli dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 4.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan kézi csengő jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 4.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola épülete elé. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 4.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 4.4.6 A bombariadó lefújása kézi csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. IV.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

19

5.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA

Az intézmény vezetője, vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük a munkanapokon 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése6 • A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. • (A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. • A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka lehet. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.  A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet („R.”) szerint a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 6

Nkt. 62. § (5)

20

12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.  Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b. sportkör, tömegsport foglalkozás, c. egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d. egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e. napközi, f. tanulószoba, g. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h. pályaválasztást segítő foglalkozás, i. közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j. diák-önkormányzati foglalkozás, k. felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l. tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. •

A munkaidő fennmaradó részében ellátott feladatok különösen a következők 1. a tanítási órákra való felkészülés, 2. a tanulók dolgozatainak javítása, 3. a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 4. a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, 5. osztályozó vizsgák lebonyolítása, 6. kísérletek összeállítása, 7. dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 8. a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 9. tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 10. felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 11. iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 21

12. a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, 13. diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, 14. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 15. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 16. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, 17. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 18. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 19. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, 20. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 21. részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 22. tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 23. családlátogatás, 24. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 25. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 26. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

5.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

5.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyébszempontok, kérések figyelembe vételére. 5.3.2 A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A pedagógus köteles tanmeneteit hozzáférhető helyen tárolni (tanári szoba), hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 1. munkanapon le kell adni a titkárságon. 5.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

22

5.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 5.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 5.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, ennek nyilvántartása 4 hetes időkeretben kerül rögzítésre. PEDAGÓGUS ELŐMENETELI RENDSZER7 A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező.  Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a. a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b. ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. 1. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. 2. (A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két 7326/2013.

(VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

23

3.

4.

5.

b)

évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható. Ha az előző bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a hivatkozott rendelet (1)-(5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell. A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie.  Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt - az e rendeletben meghatározottak szerint - a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.  A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus a. a pedagógus-szakvizsga és a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt.  A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a. „Mesterpedagógus fokozatba lép” vagy b. „Pedagógus II. fokozatban marad”.

PEDAGÓGUSOK SZABADSÁGA8 A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár. Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra. Az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az

8

2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

24

oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg. A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.9

A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:10 a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás, c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, a nevelési évben adják ki. (3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. (4) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Az Mt.11 előírásai szerint a szabadságot a munkában töltött idő alapján kell kiadni. A 30 napon túli keresőképtelenség időtartamával arányosan csökkenteni kell a munkáltatónak az éves szabadság mértékét. 5.4 AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató, igazgatóhelyettesek készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az igazgató, igazgatóhelyettesei szóbeli vagy írásos utasításával történik. SZABADSÁG KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI A közalkalmazottat12 a. az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (2014. júl.24-én hatályos változata) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 9

10

11

2012 évi I. törvény a Munka Törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (2014. júl.24-én hatályos változata)

12 12

25

b. az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen túl a közalkalmazottaknak a fizetési fokozatukkal egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. (Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.)

5.5 MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 5.5.1 Igazgató munkaköri leírása CÉL: Egyéni felelős vezetőként tervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli az általa vezetett intézmény szakszerű és törvényes működését, a helyi közoktatási koncepció szerinti pedagógiai tevékenységet, az alkalmazottak: munkáját, és biztosítja az ésszerű gazdálkodást. KÖZVETLEN FELETTES: kinevező fenntartó HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: SZMSZ szerint A.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Szakirányú főiskolai(egyetemi) végzettség, szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképesítés. GYAKORLATI IDŐ, GYAKORLOTTSÁGI TERÜLET: Legalább 5 év pedagógus munkakörű szakmai gyakorlat ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatás, a munkaügy, az igazgatás szakmai és jogi szabályai, belső szabályzati rendszer. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: A jogszabályok gyakorlati megvalósulásának, és a rendellenességek felismerése, megfelelő intézkedések alkalmazása, döntésképesség. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Közszolgálati elhivatottság, határozottság, magabiztos kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, humorérzék, együttműködési készség. B.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Irányítja az intézmény szakszerű és törvényes működését, gazdálkodását; – a jóváhagyott költségvetés alapján 2.) Biztosítja a működéséhez szükséges a személyi és tárgyi feltételeket, a munka– és tűzvédelmi rendelkezések betartását, a gyermekbalesetek megelőzését, 3.) Vezetői utasításként kiadja az intézmény belső szabályzatait, gondoskodik a hatályosságról, az előírások betartásáról. 4.) Szervezi a pedagógiai feladatok szakszerű végrehajtását, előkészíti a nevelőtestület határozatait, a tankönyvrendelést. 5.) Vezeti a nevelőtestületet, megköveteli a színvonalas és lelkiismeretes pedagógiai munkát. 6.) Képviseli az intézményt a rendezvényeken, gondot fordít a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó lebonyolítására 7.) Együttműködik a fenntartóval, az iskolaszékkel, a szülőkkel, érdekképviselettel, stb.

26

8.) Elláttatja a gyermekvédelmi, a munka és balesetvédelmi feladatokat, megszervezi a gyermekek egészségügyi felülvizsgálatait. 9.) Dönt az intézmény minden lényeges ügyében a jogszabályi keretek között. 10.) Megtartja a munkakörülményekre vonatkozó egyeztetési kötelezettségét. 11.) Ellenőrzi és értékeli – minőségbiztosítással, személyes tapasztalattal, mérésekkel az intézményi tevékenységet. 12.) Intézkedik rendkívüli események bekövetkeztekor. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a munkáltatói, a tanügy-igazgatási és a pedagógiai vezető jogait, döntési hatáskörét. Általánosan nem helyettesíthető hatásköre: a munkáltatói, kötelezettségvállalási, és utalványozási jogkör. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: Közvetlen munkakapcsolatok: az igazgatóhelyettesekkel, iskolatitkárral, gondnokkal, könyvtár vezetőjével, megbízott felelősökkel. Kapcsolatot tart: a fenntartóval, iskolaszékkel, a Szülői Választmánnyal, helyi önkormányzattal, diákönkormányzattal, szülőkkel, a tagintézménnyel, az érdekvédelmi szervezetekkel, társintézmények vezetőivel, ügyintézések illetékeseivel, az iskolai alapítvány kuratóriumával és támogatóival, a helyi társadalmi szervezetekkel, az iskolaorvossal. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Az intézményvezető egy személyben felelős:  Az intézmény szakszerű és törvényes működésért,  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai program megvalósításáért, nevelőmunkáért,  az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer működéséért,  az egészséges és biztonságos munkafeltételekért,  a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmód megköveteléséért,  a gyermekvédelem ellátásáért, a balesetek megelőzéséért,  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatáért,  a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.

2. Tematikus igazgatói feladatkörök A helyes vezetői gyakorlat során az igazgató a konkrét teendőket nem végzi, – nem merül el kimutatások, táblázatok, összesítések létrehozásába, hanem beosztott munkatársaira bízza a feladatokat. Munkaidejében ténylegesen vezeti és irányítja az intézményt: a beosztottak munkavégzését tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi, értékeli. Kormányozza az intézményt, mégpedig a jogszabályoknak megfelelően. Ezért a rendelkezések és a helyi igények, információk alapos ismerete nélkülözhetetlen az eredményes munkához. Igazgató munkáltatói feladatköre:  Lebonyolítja a pályázati eljárásokat, alkalmazza, kinevezi a dolgozókat, nyilvántartja személyi anyagukat, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört, engedélyezi a szabadságot.  Kiadja – szükség esetén módosítja – a munkaköri leírásokat, ellenőrzi a dolgozók munkafegyelmét, az előírások és a határozatok végrehajtását, tények alapján minősít.

27







    

Megbízza a vezetőket (vezető helyettesek) és a különböző felelősöket (munkaközösség vezetők, ügyeletvezető, pályaválasztási, ifjúságvédelmi, tankönyv, munkavédelmi, tűzvédelmi felelős, szakkörvezetők, stb.). Ellenőrzi, értékeli a munkaköri feladatok végrehajtását, az intézményi minőségfejlesztést, a munkavégzés eredményességét, szorgalmazza a hatékony munkamódszerek alkalmazását. Biztosítja a könyvtárban az alkalmazottaknak a jogi és szakmai dokumentumok megismerését, intézkedik a tanév közben hatályossá váló rendeletek közzétételéről és végrehajtásáról; Biztosítja az alkalmazottak, és a tanulók jogainak gyakorlását. Vezetőtársaival – a belső ellenőrzési szabályzat szerint – folyamatosan ellenőrzik a dolgozók munkáját. A kiemelkedően, a tartósan jól dolgozókat – az egyeztetések megtartásával – dicséretben, pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról. Biztosítja az egészséges munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, intézkedik a munka, tűz– és balesetvédelmi feladatok ellátásáról.

Igazgató tanügy-igazgatási feladatköre:  Előterjeszti az SZMSZ és a Házirend tervezetét, módosítását, gondoskodik a jogosultak egyetértéséről, és az elfogadásról.  Gondoskodik a gyermekek, tanulók felvételéről, kialakítja a tanulócsoportokat, beszerzi a szükséges szakvéleményeket.  Elkészíti az iskola tantárgyfelosztását, és véleményezteti a tantestülettel, szervezi és irányítja a pedagógiai munkát.  Összeállíttatja a tanév helyi rendje szerinti munkatervet, – elfogadtatja a nevelőtestülettel, irányítja az összehangolt munkarendet, és megismeri az érdekcsoportok véleményét.  Irányítja az értekezletek szervezését, biztosítja a nevelőtestületi határozatok előkészítését, az intézményi információáramlást.  Támogatja a pedagógusok és a többi alkalmazott tervszerű továbbképzését, valamint szakmai képzést, tapasztalatcserét szervez a nevelőtestület egészének.  Irányítja az iskola ügyviteli munkáját, ellenőrzi az intézményi nyilvántartási rendszer szakszerű vezetését, a statisztikát, eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek.  Jóváhagyja az ügyköröket, biztosítja a határidős ügyintézést, az irattár vezetését, rendjét, a szükség szerinti iratselejtezést.  Ügyintézési határidőn belül válaszol a tanulókat érintő és egyéb hivatalos kérésekre, levelekre. Igazgató pedagógiai feladatköre:  Irányítja és javasolja a pedagógiai program fejlesztését, módosítását – a tantervi előírások és a helyi igények szerint, – biztosítva a nevelőtestület, a szülői és diákszervezetek jogait és a fenntartó jóváhagyását.  Jóváhagyja (vagy elutasítja) a munkaközösség vezetői javaslattal ellátott a tanmeneteket, osztályfőnöki, napközi, szakköri foglalkozási terveket.

28



   

Rendszeresen ellenőrzi a pedagógiai program és munkaterv megvalósítását, a tanítási és tanórán kívüli foglalkozások színvonalát, a felmérésekkel kísérteti a pedagógiai munka eredményességét. Megkívánja és ellenőrzi a fokozott törődést igénylő – hátrányos és veszélyeztetett helyzetű, továbbá tehetséges – tanulók differenciált foglalkoztatását. Elősegíti a színvonalas programok létrehozását, a diákok szabadidejének kulturált eltöltését, megköveteli az igényes, pozitív értékrendű közösségi élet szervezését. Elemzésekkel, értékeléssel összegzi a szülői környezetben végzett felméréseket, véleményeket. Jelentések segítségével félévkor és tanév végén tájékoztatja a nevelőtestületet a munkavégzésről, értékeli az eredményességet, elfogadtatja a beszámolót.

Igazgatógazdálkodási feladatköre:  Összeállítja, és határidőre benyújtja a fenntartónak az intézmény költségvetéssel kapcsolatos terveit.  A jóváhagyott előirányzatok alapján szervezi a munkát, figyelemmel kíséri a teljesítést, végrehajtja a szükséges módosításokat.  Gondoskodik az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáról, évente beszámol a költségvetés teljesítéséről.  Gondoskodik az épület, a berendezések, az intézményi terület karbantartásáról, fejlesztéséről a közegészségügyi, a munka– és baleset– és tűzvédelmi előírásoknak megfelelően.  Közreműködik az étkezési és más kedvezmények méltányos elbírálásában a fennálló jogszabályok, helyi rendeletek betartásával.  Ellenőrzi a munka– és tűzvédelmi oktatás megtartását és feladatok szabályzat szerinti ellátását, a vagyonnyilvántartást, elrendeli a leltározást, a selejtezést,  javasolja a felújítást, biztosítja a karbantartást. Az igazgató döntési hatásköre  a tantárgyfelosztás elkészítése,  az alkalmazottak munka és munkaidő beosztása,  a felvételi és egyéb bizottsági tagok megbízása,  felelősök kijelölése, egyéb megbízások kiadása,  fegyelmi eljárás indítása,  hatáskörének átruházása,  a körzeten kívüli tanulók felvétele,  tanulók osztályokba, csoportokba való beosztása,  a tanulók szervezett étkeztetésben való részvétele;  a tanulók felmentése vagy mentesítése az iskolai foglalkozások látogatása alól,  a tanulmányi idő megrövidítése, esetleges hosszabbítása,  egyes tantárgyak követelményeinek 1 tanévben való teljesítése;  bizonyos szolgáltatások, szociális kedvezmények juttatása.

5.5.3 Pedagógiai igazgató helyettes munkaköri leírása

29

A pedagógiai vezető helyettes munkaköri leírása alapján önállóan, illetve az igazgató közvetlen irányításával dolgozik. A vezetői megbízást az intézményvezető adja – a nevelőtestület véleményével, – mely visszavonásig érvényes. Az igazgató távollétében az igazgató helyettesek a helyettesítési rend szerint (SZMSZ) teljes felelősséggel gyakorolják a vezetői feladatokat. A.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: VEZETŐ HELYETTES CÉL: Megbízott felelős vezetőként segíti az igazgató munkavégzését, közvetlenül irányítja a beosztottai munkáját, részt vesz az intézményi tevékenység tervezésében, irányításában, ellenőrzésében, az alkalmazottak értékelésében KÖZVETLEN FELETTES: igazgató HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: SZMSZ alapján B.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Főiskolai (vagy egyetemi) végzettség és szakképzettség. GYAKORLATI IDŐ, GYAKORLOTTSÁGI TERÜLET: 5 év pedagógus munkakörű szakmai gyakorlat ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatásra, a munkaügyre vonatkozó szakmai és jogi szabályok, a belső szabályzatok ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező és irányítási képesség, a működési szabálytalanságok felismerése, érzékenység a beosztottak egyenletes terhelésére. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Közszolgálati elhivatottság, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia, humorérzék. C.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Gondoskodik a jogszabályok és a belső szabályzatok megismertetéséről és betartatja az előírásokat. 2.) Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, módosításában, a munkaterv és házirend elkészítésében. 3.) Közreműködik a munkaterv elkészítésében, a pedagógusok továbbképzési programjának tervezésében. 4.) Közvetlenül irányítja a pedagógusok és más beosztottak szakszerű munkáját, szakmai tanácsokkal segíti és ellenőrzi a kijelölt szakmai munkaközösségek, a hozzá beosztott felelősök és megbízottak feladatainak végrehajtását. 5.) Irányítja a beiskolázási feladatok ellátását, gondoskodik az első évfolyamosok beírásáról, nyilvántartásáról. Fokozott figyelemmel kíséri az új osztályok közösséggé formálását, tanulmányi munkájukat. 6.) Felügyeli az intézményi rendezvények, ünnepélyek szakmai színvonalát, a belső továbbképzéseket, szakmai tapasztalatcseréket irányítja. 7.) Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, más okmányok kezelését, a jegyzőkönyvek pontos vezetését. 8.) Ellenőrzi a munkafegyelmet, a minőségbiztosítást, óralátogatásokat és felméréseket végez. 9.) Aktívan részt vesz a vezetői és egyéb értekezleteken, gondoskodik emlékeztető feljegyzések készítéséről. Intézkedik a problémák megoldási módjáról. 30

10.) Beszámol a nevelőtestületnek tapasztalatairól: a kitűnő eredményekről és a hiányosságokról egyaránt. 11.) Rendszeres referál az igazgatónak az intézmény egész működéséről, tapasztalatairól: az érdemi problémákat konkrét megoldási javaslattal jelzi az igazgatónak. 12.) Magatartásával javítja a diákok iskolai életét, a kiegyensúlyozott légkör kialakítását, segíti a diáktanács, a diákönkormányzatot tevékenységét. 13.) Szakmai tudását továbbképzéssel gyarapítja a legkorszerűbb ismeretek elsajátítása érdekében. 14.) Részt vesz a dolgozók minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait a felelősségre vonást, vagy az elismerést kezdeményezi az igazgatónál. 15.) Elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató ellátja. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a vezető helyettesi jogokat, hatásköre kiterjed a teljes intézményi működésre, az általa irányított területre. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A szülőkkel, a fenntartó illetékeseivel, a társintézményekkel, szolgáltatókkal, hivatali és társadalmi szervezetekkel tart munkakapcsolatot az intézmény nevében, eseti megbízás alapján az igazgatót képviselve. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Felelőssége kiterjed teljes feladatkörére és tevékenységére. Munkaköri tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Felelős:  A pedagógiai program megvalósításáért, a pedagógusok és a többi alkalmazott munkavégzéséért,  A gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmód megköveteléséért,  A rendezvények, ünnepélyek, kulturális és tanulmányi versenyek rendjéért, színvonaláért, a zökkenőmentes lebonyolításért.  A vizsgák és a tanulmányi versenyek lebonyolításáért, a helyettesítések ellátásáért.  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekért, az alkalmazottak munkafegyelméért,  A méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. Felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  Az intézményvezető utasításainak igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.

5.5.1 Szervezési igazgató-helyettes munkaköri leírása A szervezési vezető helyettes munkaköri leírása alapján önállóan, illetve az igazgató közvetlen irányításával dolgozik. A vezetői megbízást az intézményvezető adja – a 31

nevelőtestület véleményével, – mely visszavonásig érvényes. Az igazgató távollétében az igazgató helyettesek a helyettesítési rend szerint (SZMSZ) teljes felelősséggel gyakorolják a vezetői feladatokat. A.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: VEZETŐ HELYETTES CÉL: Megbízott felelős vezetőként segíti az igazgató munkavégzését, közvetlenül szervezi a beosztottai munkáját, részt vesz az intézményi tevékenység tervezésében, irányításában, ellenőrzésében, az alkalmazottak értékelésében KÖZVETLEN FELETTES: igazgató HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: SZMSZ alapján B.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Főiskolai (vagy egyetemi) végzettség és szakképzettség. GYAKORLATI IDŐ, GYAKORLOTTSÁGI TERÜLET: 5 év pedagógus munkakörű szakmai gyakorlat ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatásra, a munkaügyre vonatkozó szakmai és jogi szabályok, a belső szabályzatok ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező és irányítási képesség, a működési szabálytalanságok felismerése, érzékenység a beosztottak egyenletes terhelésére. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Közszolgálati elhivatottság, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia, humorérzék. C.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Gondoskodik a jogszabályok és a belső szabályzatok megismertetéséről és betartatja az előírásokat. 2.) Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, módosításában, a munkaterv és házirend elkészítésében. 3.) A tantárgyfelosztás alapján gondoskodik az intézményi órarend elkészítéséről, ellenőrzi az igazgatói szempontok megvalósítását. 4.) Elrendeli a pedagógusok helyettesítési és ügyeleti rendjét, ellenőrzi az időkeret teljesítését, igazolja a feladatellátást, és a túlmunka teljesítését. 5.) Szervezi és vezeti a szervezeti az egységben folyó az oktató–nevelő, a technikai, az adminisztrációs és más irányú munkavégzést. 6.) Felügyeli az intézményi rendezvények, ünnepélyek szervezését. 7.) Ellenőrzi és irányítja a gyermekvédelmi, statisztikai, balesetvédelmi és tanügyi nyilvántartásokat. 8.) Ellenőrzi a helyettesítéseket, az anyagfelhasználás takarékosságát; a vagyonvédelmet, óralátogatásokat és felméréseket végez. 9.) Aktívan részt vesz a vezetői és egyéb értekezleteken, javaslatot tesz a problémák megoldási módjára. 10.) Rendszeres referál az igazgatónak az intézmény egész működéséről, tapasztalatairól: az érdemi problémákat konkrét megoldási javaslattal jelzi az igazgatónak. 11.) Magatartásával javítja a diákok iskolai életét, a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör kialakítását.

32

12.) Szakmai tudását továbbképzéssel gyarapítja a legkorszerűbb ismeretek elsajátítása érdekében. 13.) Határidőre elkészíti az intézményi statisztikát. 14.) Ellenőrzi az iskolaépület, a tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, utasításokat ad, szükség esetén intézkedést kezdeményez a felelős dolgozó felé. 15.) Ellenőrzi az étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét. 16.) Elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató ellátja. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a vezető helyettesi jogokat, hatásköre kiterjed a teljes intézményi működésre, az általa irányított területre. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A szülőkkel, a fenntartó illetékeseivel, a társintézményekkel, szolgáltatókkal, hivatali és társadalmi szervezetekkel tart munkakapcsolatot az intézmény nevében, eseti megbízás alapján az igazgatót képviselve. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Felelőssége kiterjed teljes feladatkörére és tevékenységére. Munkaköri tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Felelős:  A pedagógiai program megvalósításáért, a pedagógusok és a többi alkalmazott munkavégzéséért,  A gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmód megköveteléséért,  A rendezvények, ünnepélyek, kulturális és tanulmányi versenyek rendjéért, színvonaláért, a zökkenőmentes lebonyolításért.  A vizsgák és a tanulmányi versenyek lebonyolításáért, a helyettesítések ellátásáért.  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekért, az alkalmazottak munkafegyelméért,  A méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. Felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  Az intézményvezető utasításainak igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.

5.5.4 A pedagógus tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok13 A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a pedagógiai program szerinti nevelése, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása,

13

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

33

elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 1. nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, 2. a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, 3. segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, 4. előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, 5. egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket. 6. a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, 7. a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával, 8. a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, 9. az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, 10. a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, 11. részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, 12. tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, 13. a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 14. pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, 15. határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, 16. megőrizze a hivatali titkot, 34

17. hivatásához méltó magatartást tanúsítson, 18. a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 19. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. 20. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. 21. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (gyakornok esetén 50%-át) 22. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy 1. személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, 2. a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, 3. a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, 4. a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, 5. hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, 6. a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, 7. szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

35

8. szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, 9. az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 10. az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, 11. az oktatási jogok biztosához forduljon.

5.5.5 Pedagógus általános munkaköri leírása A.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: PEDAGÓGUS (tanító, tanár, nevelő, oktató) CÉL: A rábízott fiatalok egyéni és közösségi nevelése, színvonalas és korszerű módszerekkel történő tanítása, a tanulók személyiségének, tudásának, viselkedésének sokoldalú és eredményes fejlesztése, az értékrend, az erkölcsi tartás, a tevékenységek életkornak megfelelő irányítása. KÖZVETLEN FELETTES: igazgató helyettes HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: helyettesítési rend alapján B.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Főiskolai (vagy egyetemi) végzettség és szakképzettség. ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatásra és a szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és a belső szabályzati rendszer ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező és lényeglátó képesség, segítőkészség, katarzis-teremtő képesség, érzékenység a tanulói problémákra és terhelésére, objektív látásmód képessége. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Elhivatottság, türelem, egyéni kisugárzás, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia, humorérzék. C.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyermeket felügyelet nélkül), óvja a gyermekek jogait, az emberi méltóságot. 2.) A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal, sok gyakorlással fejleszti egyéni képességeiket, objektíven és indoklással értékel. 3.) Változatos módszerekkel a pedagógiai program értékrendje szerint neveli, pozitívan irányítja a fiatalokat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével, modorával, hangnemével, megnyilvánulásaival, munkafegyelmével példát ad a tanulók számára. 4.) A tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet készít, tanóráira, foglalkozásaira céltudatosan és széleskörűen felkészül, és pontosan, színvonalasan tartja meg azokat. 5.) Szemléltető és kísérleti eszközöket állít elő, és előkészíti ezeket a bemutató és tanuló kísérleti használathoz. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett adja át! 6.) Tervezett differenciálással, életből vett példákkal, versennyel segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, és a sport rendezvényekre. 36

7.) Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütemet, a hátrányos családi helyzetet, a fogyatékosságot, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Differenciált és korrepetáló foglalkoztatással segíti a rászorulókat. 8.) Aktívan részt vesz a pedagógiai program értékelésében, módosításában, segíti a tantestületi és szakmai értekezletek. eredményességét, alkotóan tevékenykedik a szakmai munkaközösség munkájában, 9.) Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek 10.) Levezeti és felügyeli az osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján. 11.) Együttműködik a tanulók szüleivel, szükség szerint családlátogatáson ismerkedik a támogatásra szoruló tanulók környezetével. Tájékoztatja a gondviselőket az intézményi, egyéni fogadóórákon, részt vesz tanítványai szülői értekezletein. 12.) Szakmai ismereteit továbbképzéseken, tanfolyamon bővíti, nyílt napokon aktívan részt vállal a feladatokból. Bemutató órákat tart és dokumentálva hospitál tanítási órákon. 13.) Ellátja a pedagógiai munka adminisztratív teendőit (osztálynaplók, törzskönyvek, ellenőrző és magatartási füzetek vezetése, a tanulók értékeléseinek beírása, stb.). 14.) Rendben tartja a rábízott szertárat, tantermet, a tárgyakat és eszközöket rendeltetésük szerint kezeli, óvja a rongálódástól. 15.) Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtja az igazgató és a vezető helyettesek utasításait, szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat. 18.) Munkakapcsolatait a kollegialitás, egymás segítése jellemzi a szolgálati titkot megőrzi. 17.) Határidőre elvégzi kifogástalan módon mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató és helyettese megbízza. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel tart kapcsolatot. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a gyermekek érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért.  A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. 37

5.5.6 Tanító munkaköri leírása A.) MUNKÁLTATÓ B.) MUNKAVÁLLALÓ C.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: PEDAGÓGUS CÉL: A 6 –10 éves (nem szakrendszerű nevelés-oktatásban 11–12 éves) tanulók életkorának megfelelő fejlesztés biztosítása, nevelése és oktatása a NAT és az iskolai pedagógiai program követelményei szerint. Kiemelt az alapkészségek sokoldalú fejlesztése, a kötelesség– és feladattudat kialakítása, a szociokulturális hátrányok felszámolása, kulturált szokások elsajátíttatása. KÖZVETLEN FELETTES: igazgató helyettes, munkaközösség vezető HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: helyettesítési rend alapján D.) MUNKAVÉGZÉS MUNKAIDŐ BEOSZTÁS: időkeret és munkaköri kötelességek szerint E.) MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: II. RÉSZ A.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Főiskolai végzettség és tanítói szakképzettség. ELVÁRT ISMERETEK: A köznevelésre és a szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és a belső szabályzati rendszer ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező képesség, érzékenység a tanulói problémákra és terhelésre, objektív ítélőképesség, segítőkészség. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Elhivatottság, türelem, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia, humorérzék, szeretetteljes kisugárzás, következetesség, kreativitás. B.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: Tanítás differenciált képességfejlesztéssel, ellenőrzés, értékelés: 1.) A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalúan fejleszti egyéni képességeiket, objektíven és indoklással értékeli tanulócsoportját. 2.) A tantárgyfelosztás alapján osztályában a tantárgyfelosztáson szereplő tantárgyakat tanítja. Határidőre tanmenetet készít, tanóráira és foglalkozásaira gondosan és széleskörűen felkészül. A helyi tanterv kidolgozásában – tanított tárgya(i) vonatkozásában közreműködik. 3.) Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi, gondot fordít az életkori sajátosságokhoz illeszkedő fejlesztő foglalkoztatásra, az idő optimális kihasználására 4.) Szemléltető és kísérleti eszközöket állít elő, és előkészíti ezeket a bemutató és tanuló kísérleti használathoz. Az ismereteket a gyerekek tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett adja át! 5.) A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja a továbbhaladást. Szükség esetén időben szakértői vizsgálatot kezdeményez. 38

6.) Igény és megbízás esetén színvonalasan végzi a tehetséges tanulók differenciáláson kívüli szakköri foglalkoztatását. Tanulmányi versenyekre felkészíti és elkíséri a tehetséges tanulókat. 7.) Rendszeresen ellenőrzi, és motiváló attitűddel értékeli a gyerekek tanulmányi teljesítményeit. Megtartja az írásbeli és szóbeli gyakorlási formák egyensúlyát, az írásbeli feladatokat naponta ellenőrzi, javítja, és a tanulókkal együtt értékeli. Nevelés és felügyelet: 8.) Változatos módszerekkel a pedagógiai program értékrendje szerint neveli, pozitívan irányítja a gyermekeket. Szem előtt tartja, hogy személyisége, modora, hangneme, megnyilvánulásai, munkafegyelme példa a tanulók előtt. 9.) Munkája során óvja a diákok testi épségét, gondoskodik erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyermeket felügyelet nélkül), tiszteletben tartja a gyermekek jogait, az emberi méltóságot. 10.) Feladata a gyerekek alapos megismerése tudatos megfigyeléssel, változatos, közös tevékenységekkel, és különböző vizsgálatokkal a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus bevonásával, a fejlesztendő gyermekek megsegítése érdekében részt vesz a fejlesztő munkacsoport munkájában. Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai házirend betartására, biztosítja a türelmes, nyugodt légkörű környezetet. 11.) Feladata a tanulás megszerettetése; a szellemi erőfeszítés örömforrásának felfedeztetése; a spontán érdeklődés fenntartása, fejlesztése. 12.) Biztosítja, hogy a gyerekek a foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között játszhassanak, naponta szervezetten mozoghassanak a szabad levegőn. 13.) Tanórán kívüli tevékenység keretében a természeti és társadalmi tájékozódást egyaránt szolgáló szabadidős elfoglaltságot szervez. Gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. 14.) Tervszerűen végzi a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikatív képességeinek, személyiségének fejlesztését: az együttműködési készség, önállóság, öntevékenység kialakítását. 15.) Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztályát felkészíti, végrehajtja a rá osztott feladatokat, ügyeletesi teendőket. 16.) Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekről, (segélyezés, étkezési és tanszerellátás,); szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez a gyermekvédelmi felelős felé. 17.) A szülői értekezleteken, a közös és egyéni fogadóórákon, tájékoztatja a szülőket az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, értékelési rendszeréről, a gyerekeket érintő kérdésekről – szem előtt tartva a személyiségi jogokat, valamint a szolgálati titokra vonatkozó szabályokat. 18.) Szervezőmunkával segíti a szülői munkaközösség megalakítását, működését. Az alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a kulturális és szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások lebonyolításába. Tanügyi feladatok: 19.) Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, szakszerűen végrehajtja az igazgató és a vezető helyettesek utasításait. Naponta 15 perccel az 1. óra előtt 39

köteles munkahelyén megjelenni, akadályozottságánál az SZMSZ szerint eljárni, a tanmenet átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. 20.) A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi értekezletek határozathozatalában, az intézményi rendezvényeken. 21.) Folyamatos képezi magát továbbképzéseken, szélesíti módszertani jártasságát, gyakorlatát. Nyílt napokon aktívan részt vállal a feladatokból, bemutató órákat tart és rendszeresen dokumentáltan hospitál tanítási órákon. 22.) Ellátja az adminisztrációt: vezeti az osztálynaplót, a tanulók minősítő, érdemjegyeket tartalmazó tájékoztató–ellenőrző könyvét, törzslapját, statisztikai adatokat szolgáltat. 23.) Aktívan részt vesz a szakmai munkaközösség feladatellátásában, a pedagógiai program módosításában, a továbbképzésen szerzett ismereteiről beszámol. Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott tárgyakat és eszközöket. 24.) Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket vállal, illetve melyekkel munkahelyi vezetője megbízza. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: Kapcsolatot tart az óvodával, és szülőkkel, a társintézmények és saját munkatársaival, a továbbképző intézményekkel. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a gyermekek érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelős, hogy a tanulók – ha különböző ütemben is, – megszerezzék a NAT követelményeiben meghatározott alapkészségeket; a képességeinek megfelelő ismereteket. A tanító felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért.  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért.  A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért.  A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. 5.5.7 Fejlesztő/gyógy pedagógus munkaköri leírása I. RÉSZ A.) MUNKÁLTATÓ B.) MUNKAVÁLLALÓ C.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: PEDAGÓGUS CÉL: A tanulási zavarokkal küzdő – az osztályközösségből ideiglenesen kiemelt, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében foglalkoztatott – alsó tagozatos tanulók egyéni 40

diagnosztizálása, felzárkóztató foglalkoztatása, az adottságokból származó és a tanulási folyamatban szerzett hátrányok leküzdése. KÖZVETLEN FELETTES: igazgató helyettes HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS írásos intézkedés alapján D.) MUNKAVÉGZÉS E.) MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: II. RÉSZ A.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Gyógypedagógiai főiskolai végzettség, pedagógiai végzettség és fejlesztő szaktanfolyam. ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatásra, az általános és a fejlesztő pedagógiai szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és a belső szabályzati rendszer ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Változatos pszichológiai és fejlesztő pedagógiai módszerek alkalmazása, a gyermeki nehézségek iránti érzékenység, a nyitottság képessége. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Elhivatottság, türelem, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia. B.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Meghatározza a pedagógiai program követelményei alapján a fejlesztő tevékenységeket, felméri és értékeli a tanulói teljesítményeket a gyógypedagógiai diagnosztika eszközeivel. 2.) A tanév elején hospitálásokat végez minden problémás osztályban, és a tanítók, osztályfőnökök jelzéseire kiszűri a tanulási zavarokkal, részképesség–kieséssel küzdő gyerekeket, segíti az osztálytanítókat a gyermekek tanulási zavarának megelőzésben. 3.) A kiszűrt gyermekeknél beosztás szerint egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásban feltárja a tanulási zavar vagy lemaradás okát, segíti a kiváltó tényezők csökkentését, megszüntetését. Ezért együttműködik a szülőkkel. 4.) A tanulási zavar okainak megállapítására a differenciált diagnosztika eszközeit célirányosan alkalmazza. Elkészíti az egyéni, és – azonos terápiás igénynél – a kiscsoportos foglalkoztatás beosztását. 5.) A gyermek egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével, a diagnózis alapján tudatosan megtervezi a hatékony foglalkoztatás módszereit és eljárásait. Fejlesztési tervet, és foglalkozási tanmenetet készít. 6.) Differenciált foglalkozásokkal fejleszti a tanulási zavarral küzdő – az osztályközösségből időlegesen kiemelt, vagy kis létszámú csoportjába tartozó – gyermekeket, személyiségüket és képességeiket. 7.) A gyerekek foglalkoztatásában az egyéni érési folyamathoz igazodva reális és eredményre vezető eljárásokat választ. Óvja a gyermek jogait, tiszteli emberi méltóságukat. 8.) Tájékoztatja a szülőket gyermekük állapotáról, szorosan együttműködik a családokkal a speciális fejlesztő foglalkozatás céljainak, feladatainak kivitelezésében. Segíti a speciális nevelést, a terápiás gyakorlásokat, tanácsokat ad. 9.) Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelmükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül). Közreműködik a gyermekvédelmi feladatokban, elvégzi az adminisztrációt. 10.) Feladata a szükséges diagnosztizáló és terápiás eszközök beszerzése, tárolása és leltári őrzése, munkájához az intézmény külön foglalkoztató tantermet biztosít. 41

11.) Feladata a kollégák pszichológiai, és gyógypedagógiai ismereteinek gyarapítása, a prevenció módszereinek megismertetése. E célból bemutató foglalkozásokat és belső továbbképzést tart a pedagógusoknak. 12.) Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásait, a közösségi élet magatartási szabályait. 13.) Aktívan részt vesz az iskola pedagógiai programjának értékelésében, módosításában, a tantestületi és szakmai értekezleteken, beosztás szerint felügyel az intézményi ünnepélyeken, rendezvényeken. 14.) Határidőre minőségi kivitelezésben ellátja mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket az igazgató (helyettes) rábíz. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A szülőkkel, a gyógypedagógiai szakmai intézmények munkatársaival tart kapcsolatot. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, tanulócsoportjaiban a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a gyermekek érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,  A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. 5.5.8 Tanár munkaköri leírása I. RÉSZ A.) MUNKÁLTATÓ B.) MUNKAVÁLLALÓ C.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: PEDAGÓGUS CÉL: A diákok életkorhoz igazodó módszerekkel való képzése: szakszerű és eredményes tanítása, sokoldalú fejlesztő foglalkoztatása, egyéni és közösségi nevelése a NAT és a pedagógiai program követelményei szerint. Kiemelt az értékrend közvetítése, az egyéni képességfejlesztés, a kötelességtudat és kulturált viselkedés elsajátíttatása. KÖZVETLEN FELETTES: igazgató helyettes , munkaközösség vezető HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: helyettesítési rend alapján D.) MUNKAVÉGZÉS E.) MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: II. RÉSZ A.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: 42

Főiskolai (egyetemi) végzettség, szakos tanári szakképzettség. ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatásra és a szakterületre vonatkozó jogszabályok, utasítások és a belső szabályzati rendszer ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező és lényeglátó képesség, élményteremtő képesség, érzékenység a tanulói problémákra és terhelésre, objektív ítélőképesség SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Pedagógiai elhivatottság, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia, humorérzék, egyéni kisugárzás, türelem. B.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Nevelő – oktató munkáját tervszerűen végzi a nevelőtestület egységes elvei alapján, a hatékony módszerek, taneszközök megválasztásával. Mint nevelőtestületi tag köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; véleményével segíteni a közös határozatok meghozatalát. A helyi tanterv kidolgozásában – tanított tárgya(i) vonatkozásában közreműködik. 2.) A pedagógiai program alapján tárgyilagos, élményszerű ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal fejleszti egyéni képességeiket. 3.) Tanév elején a követelmények, és az előző évi mérési eredmények alapján tanmenetet készít, melynek alapján felkészülten, szakszerűen és pontosan megtartja tanítási és foglalkozási órákat. 4.) Szemléltető eszközöket használ, bemutató és tanuló kísérleti tevékenységgel alapozza a tanulást. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett adja át! 5.) A felmérő és témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal, és tanártársaival előre közli, hogy tanártársaival elkerüljék az osztályközösség túlterhelését. 6.) Rendszeresen ellenőrzi az írásbeli házi feladatokat, a tanulók teljesítményeit, megtartja az írásbeli, és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel. 7.) Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, óvja jogaikat, emberi méltóságukat. Pedagógiai értékrendje szerint neveli, fejleszti és irányítja a diákokat, azzal az igénnyel, hogy személyisége, modora, hangneme, megnyilvánulásai, munkafegyelme példát a tanulóknak. 8.) Felelősséggel ellátja a beosztás szerinti óraközi felügyeletet, az étkeztetési ügyeletet, a vezetők utasítására helyettesít, megbízása alapján ellát különböző díjazott feladatokat (pl. osztályfőnökség; munkaközösség vezetés), és felelősi tevékenységeket. 9.) Az ünnepélyek, versenyek, iskolai rendezvények, szabadidős programok szervezésében és megvalósításában aktív szerepet vállal. Jelen van az intézményi programokon, és beosztás alapján felügyel. 10.) Pontosan elvégzi a pedagógus beosztással összefüggő adminisztrációt: vezeti az osztálynaplót; beírja az érdemjegyeket (az ellenőrző könyvekbe is), megírja a vizsgák jegyzőkönyveit, törzskönyveket, stb. 11.) A szaktanár kötelessége szaktárgyi és pedagógiai szakértelemének állandó gyarapítása, az új tudományos eredmények megismerése, a szakmódszertani tájékozódás. Aktívan részt vesz a nyílt napokon, bemutató órákat tart és dokumentálva hospitál tanítási órákon. 12.) Tevékenyen részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, részt vállal a pedagógiai program módosításában, a továbbképzési ismereteiről beszámol, előadást és bemutató órát 43

tart. Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott szertárat, a tárgyakat és eszközöket. 13.) Tanórája előtt 15 perccel köteles megjelenni a foglalkozás helyén. Akadályoztatásakor az SZMSZ szerint kell eljárnia, biztosítva a szakszerű helyettesítéshez a tanmenetet. 14.) A pedagógiai program szerint neveli a diákokat a tanítással egyidejűleg, figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; a fejleszti képességeiket, személyiségüket. Együttműködik az osztályfőnökökkel, a kollégákkal. 15.) Tanóráin a differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztést optimálisan segítő gyakorló feladatokkal szolgálja. A lassúbb tempójú tanulóknak külön felzárkóztatást szervez, figyelembe véve a hátrányos családi helyzetet, a fogyatékosságot. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. 16.) A szaktárgyában kimagasló teljesítményű tanulókat tehetségét kifejleszti (önképzőkör, szakkör, tanulmányi verseny, stb.). Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, és a sport rendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra. 17.) Részt vesz a szülői értekezleteken, a fogadóórákon. A szülőket tájékoztatja a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, a diákok fejlődéséről. Együttműködik a szülőkkel, szükség szerint látogatja a támogatásra szoruló tanulókat. 18.) Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtja az igazgató és a vezető helyettesek utasításait, szakszerűen végrehajtja a tanulószobai beosztás szerinti feladatokat, és az egyéb pedagógusi teendőket. 19.) Levezeti és felügyeli az osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján. 20.) Határidőre, legjobb tudása szerint elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, melyeket elvállalt, vagy amelyekkel munkahelyi vezetői megbízzák. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa nevelt és tanított gyermek csoportokra terjed ki. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival, a továbbképző intézményekkel tart kapcsolatot. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a fiatalok érdek-elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak időben és határidőre történő teljesítésének elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért.  A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. III. RÉSZ

EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK 5.5.9 Szakmai munkaközösség vezető feladatköri leírása A pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösségek működésének célja: 44

 A szakmaiság és a nevelés javítása: didaktikai fejlesztés,  Az intézményvezetés segítése (tervezés, ellenőrzés, értékelés),  A képzési eredményességért továbbképzések szervezése. Nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, és kimagasló felkészültségű, jó szervezőkészségű, példás munkafegyelmű szakmai munkaközösség vezetőt választhatnak maguk közül. Tényleges rátermettség esetén a szakmai munkaközösség vezetőt az igazgató bízza meg a középvezetői feladatok ellátásával, havonta fizetendő pótlék biztosítása mellett. Munkájáról félévenként írásban be kell számolnia az intézményvezető szempontjai alapján. I. A MEGBÍZÁS CÉLJA Irányítja, koordinálja a szakmai munkacsoport pedagógusainak munkavégzését, teljes jogkörrel ellenőrzi a munkaközösség tagjait. Középvezetőként képviseli a munkacsoport szakmai érdekeit, kollégáival jelentős erőfeszítéseket tesz a hatékony nevelés és képzés érdekében. Egyaránt felelős a munkaközösség szakmai, módszertani és nevelési tevékenységért, valamint a munkafegyelemért. II. RÉSZLETES FELADATKÖR 1.) Felelősen irányítja a munkaközösség oktató és nevelő munkáját, kiemelten kezeli a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, a gyerekekhez való viszonyát. 2.) Ismeri a helyi közoktatás fejlesztési koncepciót, célirányosan vezeti pedagógiai program módosítását (az oktatás tantervi fejlesztését, a módszertani eljárások korszerűsítését, a NAT követelményeinek megjelenését a helyi tantervben). 3.) Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját, mely beépül az intézmény munkatervébe. Irányíthatja a pedagógiai kísérleteket, a szakmai pályázatokon való részvételt. Ellenőrzi a határidők betartását. 4.) Irányításával megvalósítják az egységes követelményrendszert, melynek alapján a tanév elején felmérik, majd objektíven értékelik a tanulók tudás- és képességszintjét. A tanulók tudásszintje alapján irányítja a minőségfejlesztést. 5.) Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, kijelölt mentorral segíti a pályakezdők, az új kollégák munkáját. 6.) Ellenőrzi a pedagógusok munkafegyelmét, felmérések és rendszeres óralátogatások során (félévenként legalább egyszer) meggyőződik a tanulók elméleti, gyakorlati tudásáról, képességeiről, magatartásukról, szorgalmukról. 7.) Rendszeresen ellenőrzi a tanulók házi füzeteit, a dolgozatokat, a témazáró feladatlapokat, azok javítását, értékelését, a tantárgyi osztályzatokat. 8.) Vezeti a szakterület módszertani fejlesztését, javaslatokat gyűjt a speciális irányok megválasztására, a használandó tankönyvekre, taneszközökre (tantárgyak, évfolyamok szerint), a szakmai előirányzatokhoz elkészítteti a taneszközök rendelési listáját. 9.) Munkatársaival összeállítják a vizsgák feladatait és tételsorait, vezetői kijelölésre részt vesznek a vizsgáztatásban. 10.) Elbírálja, és az igazgatónak javasolja (nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit. a pedagógusok továbbképzését. 45

11.) Ellenőrzi a tantervhez igazodó tanmenetek elkészítését, az időarányos előrehaladást, a pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósítását, az eredményességet, az anyagok és eszközök célszerű és takarékos felhasználását. 12.) Irányítja a tantárgyi és egyéb versenyek szervezését és korrekt lebonyolítását, a tanulók felkészítését, segíti tanulók részére tanulmányi, kulturális pályázatok kiírását, elbírálását, 13.) Gondoskodik a szakkörök, tehetséggondozó önképzőkörök, és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas, diák centrikus megtartásáról. 14.) Ellenőrzi a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használatát, meggyőződik a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatásáról. 15.) Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, vagy vezetői felelősségre vonást kezdeményez. 16.) Tájékoztatja az igazgatót a tantárgyi követelmények teljesítéséről, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről. III. FELADATKÖRI KAPCSOLATOK Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatai ellátásához. IV. JOGKÖR, HATÁSKÖR Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és igazgatói utasításokat, – gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Hatásköre áthúzódik teljes tevékenység körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. V. FELELŐSSÉGI KÖR Szakmai tájékozódása, a pedagógusok rendszeres ellenőrzése és munkájuk szakmai értékelése alapozza meg felelős döntéseit, az igazgatónak tett megalapozott javaslatait. Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és a munkaközösség egész tevékenységére. Aktivitásától és kreativitásától, valamint példaadó munkavégzésétől és igényességétől nagymértékben függ az egész munkaközösség eredményessége, a tanulók érdekében kifejtett hatékonyság. Felelősségre vonható:  A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért,  A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,  A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért,  A dokumentációs kötelezettség hiányos, vagy késedelmes elkészítéséért.

5.5.10 Osztályfőnök feladatköri leírása Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, melynek élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az 46

osztályfőnököt az igazgató bízza meg, munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata és az éves munkaterv alapján végzi, havonta pótlékban részesül. Az osztályfőnök erkölcsi és pedagógiai felelősséget vállal a rábízott tanulók biztonságáért; kulturált viselkedéséért; személyiségük fejlesztéséért. Munkájáról félévenként írásban beszámol az intézményvezető szempontjai alapján. I. A MEGBÍZÁS CÉLJA Irányítja, szervezi a felelősségére bízott tanulóközösség iskolai életét, jelentős nevelő hatást fejt ki, érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az egységes értékrend megvalósítása érdekében koordinálja a pedagógusok fejlesztő – nevelő hatását, ellenőrzi az osztályában folyó pedagógiai tevékenységet. II. RÉSZLETES FELADATKÖR Nevelés, egyéni személyiségfejlesztés: 1.) Alaposan és sokoldalúan megismeri osztálya tanulóit (személyiségjegyek, családi–szociális körülmények, szülői elvárások, tanulói ambíciók). Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit; az osztályon belüli értékrendet. Átvett osztály minden tagját egyszer, a későbbiekben az érező tanulót, majd szükség szerint családot látogat. 2.) Nevelő munkáját, a tanulók egyéni, differenciált személyiségfejlesztését a pedagógiai program alapján, nevelési tervben és az osztályfőnöki tanmenetben tervezi. SNI és BTM tanulók szakvéleményét megismeri, az abban foglaltakra felhívja az osztállyal kapcsolatba kerülő pedagógusok figyelmét. 3.) Az osztályfőnöki órákra alaposan felkészül, a tanulók érdeklődését, aktivitását figyelembe véve rugalmasan kezeli a tanóra kitűzött feladatait. 4.) Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlására, törekszik a munkamegosztásra. Segíti a diák-önkormányzati törekvéseket, képviseletet. 5.) Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelő szituációk teremtésével önállóságra és öntevékenységre nevel. Felelősök (hetesek, ügyeletesek) megbízásával és számonkérésével biztosítja az osztályterem a berendezési tárgyak állapotának megőrzését, a rendet, tisztaságot. 6.) Gondoskodik a szociális segítségnyújtásról, szükség esetén gyermekvédelmi eljárást kezdeményez, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. Segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást. 7.) Önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a társadalmi elvárásokra, segíti tanítványai pályaválasztását, részletes tájékoztatást ad térség gazdaságpolitikájáról, az elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségekről 8.) Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire; segíti a különféle szabadidős programok, kirándulások, klubfoglalkozások szervezését (kulturált szórakozás, művelődés, táborozás, stb.) és megvalósítását. 9.) Irányítja minden rendezvényen az udvarias és kulturált viselkedést; fegyelmezett munkát, a rend és tisztaság fenntartását; a környezet védelmét, harmonikus társas kapcsolatokat. Tanulmányi munka segítése: 10.) Szempontokat és tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek, és a helyes időbeosztás (szellemi és fizikai tevékenység egyensúlya) elsajátításához.

47

11.) Szervezi, és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi versenyt; havonta a diákokkal együtt értékeli a tanulmányi előmenetelt, a magatartást és szorgalmat. 12.) Segíti a folyamatos felzárkóztatást. 13.) Támogatja a kiugró tehetségek szakköri képzését. 14.) Együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, látogatja osztálya tanítási óráit, foglalkozásait; az észrevételeit megbeszéli érintett nevelőkkel. Kapcsolattartás a szülőkkel: 15.) Összehangolja a család és az iskola nevelését. 16.) A munkaterv szerint szülői értekezletet; fogadóórát tart. Megismerteti a pedagógiai programot, a házirendet; nevelési elképzeléseit, gondoskodik a szülői munkaközösség aktivitásáról. 17.) Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az egyéni fejlesztéséről, a dicséretéről és elmarasztalásáról. Tanügyi feladatok: 18.) Képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt, minősíti tanítványai magatartását és szorgalmát, javaslatot tesz a nevelőtestületnek. 19.) Aktívan tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösségben, bemutató órát tart, felméréseket és elemzést végez. 20.) Ellenőrzi az érdemjegyek beírását és a szülői aláírást az ellenőrző könyvben, regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait; figyelemmel kíséri az igazolásokat, a mulasztások valós okait. 21.) Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló és a törzslapok, más nyilvántartások szabályszerű és naprakész vezetéséért, statisztikai adatokat szolgáltat. III. FELADATKÖRI KAPCSOLATOK Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. IV. JOGKÖR, HATÁSKÖR Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és igazgatói utasításokat, – gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait, és – a vezető helyettes tudtával - nevelői osztályértekezletet hívjon össze az ott tanító pedagógusok kötelező megjelenésével. Hatásköre kiterjed teljes tevékenységi körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. V. FELELŐSSÉGI KÖR Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és egész pedagógiai tevékenységére. Aktivitásától, példaadásától és igényességétől nagymértékben függ az osztályközösség tanulmányi eredményessége, a tanulók neveltsége. Felelősségre vonható:  A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, 48

 A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért,  A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,  A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért,  A dokumentációs kötelezettség hiányos, vagy késedelmes elkészítéséért.

5.5.11 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatköri leírása I. A MEGBÍZÁS CÉLJA Ellátja és nyilvántartja a problémamegelőző és a problémakezelő gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az intézmény a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, SNI és BTM tanulóinál. Elősegíti a nyilvántartott fiatalok egyéni fejlődését, folyamatos kapcsolatot tart a nevelőgondozó tevékenységben segítő intézmények, a gyermekvédelmi hatóság kollégáival. II. RÉSZLETES FELADATKÖR 1.) Tiszteletben tartja a gyermeki és emberi jogokat, kiemelten kezeli a szakmai titoktartás kötelezettségét. Megbízatása tárgyában képviseli az igazgatót a külső együttműködők (intézmény, hatóság) felé. 2.) A prevenció érdekében felméri a segélyek iránti kérelmek indokoltságát és feltárja az osztályfőnökökkel való együttműködésben a veszélyeztetett családokat. 3.) Állandó kapcsolatot tart a veszélyeztetett gyermekek érdekében a védőnővel, az osztályfőnökkel, gyámhatósággal, családsegítővel, nevelési tanácsadóval. 4.) Pontos kimutatást vezet a veszélyeztetett fiatalokról: az állami gondozottakról. a segélyben részesülőkről, az ideiglenes beutaltakról, a gyámhatósági intézkedésre pártfogoltakról, a nevelőotthoni, nevelőintézeti gondozottakról. 5.) Jó és eredményre vezető kapcsolatot alakít ki a körzetébe tartozó veszélyeztetett családokkal. A szükséges kooperációval, empátiával, toleranciával közelít a védelemre szoruló gyermekhez. 6.) Kitartóan segíti a veszélyeztetett gyermek életkörülményeinek javítását, érzelmi kiegyensúlyozottságának kialakítására törekszik,erősíti biztonságérzetét, elősegíti szocializációját a közösségben. 7.) Biztosítja a veszélyeztetett tanuló nyugodt körülmények között való tanulását, hatékony felkészülését (tanórán kívüli lehetőség megteremtésével). 8.) Megszervezi – pedagógusok bevonásával – a rászoruló gyermek tanulmányi teljesítményét javító felzárkóztató, és tehetséggondozó foglalkozásokat, a tanórán kívüli szabadidős foglalkozások látogatását. 9.) Ismeri a pedagógiai és pszichológiai folyamatokat, a szocializációs folyamat tényezőit, és azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatosak. 10.) Megírja a szükséges leveleket, jelentéseket (iktatás!), megőrzi, rendszerezi a gyermekekről készült dokumentációt. Határozatokat fogalmaz, nyomtatványokat tölt ki. 11.) Javasolja speciális foglalkozások (logopédus, pszichológus, konduktor, stb.) igénybe vételét, a kollégiumi, vagy nevelő otthoni elhelyezést.

49

12.) A támogatásra szoruló tanulókról és munkájának eredményességéről rendszeresen referál az igazgatónak, hogy intézményvezetői intézkedésekkel is biztosítsa az igényelt segítséget. Szempontok alapján félévenként írásban beszámol. 13.) Tevékenységéről félévenként tájékoztatja a nevelő testületet, irányítja és koordinálja a pedagógusok gyermek– és ifjúságvédelmi tevékenységét. III. FELADATKÖRI KAPCSOLATOK Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. IV. JOGKÖR, HATÁSKÖR Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket, és igazgatói utasításokat, – gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Hatásköre áthúzódik teljes tevékenységi körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. V. FELELŐSSÉGI KÖR Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és tevékenységére. Felelősségre vonható:  A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért,  A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,  A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért,  A dokumentációs kötelezettség hiányos, vagy késedelmes elkészítéséért. 5.5.12 A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladatai Diákönkormányzatot segítő feladatköri leírása A tanulók közös tevékenységük szervezésére diákköröket alakíthatnak, amelyek meghirdetését, szervezését, működtetését maguk végzik. A diáksági és diákköri érdekek képviseletére a tanulók diákönkormányzatot hozhatnak létre, aminek működése a tanulók minden kérdésére kiterjed. Döntenek diákképviseletükről, küldöttet delegálhatnak, véleményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek az intézményi működéssel kapcsolatban. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:  az SZMSZ és a házirend elfogadásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor,  az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, 50

-

vezetőinek, munkatársainak megbízására,

Más tárgykörökben a diákönkormányzat a nevelőtestülettől kapott hatáskörén belül önállóan működik. A diákönkormányzat felnőtt képviselője, vagy a diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A diákönkormányzat tevékenységéről félévenként írásban beszámol, az intézményvezető szempontjai alapján. I. A MEGBÍZÁS CÉLJA Az intézményi diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet feltételeinek, a gyermeki jogok érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a tanulóközösségek igényeinek összehangolása. II. RÉSZLETES FELADATKÖR 1.) Összehívja és levezeti – a diáktanács elnökének megválasztásáig – a diáktanács alakuló ülését, ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és iskolai hatáskörét. 2.) Szervezi, irányítja a diák-önkormányzati választásokat, elősegíti az iskolában a képviseleti és a közvetlen demokrácia érvényesülését. 3.) Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatásköri meghatározására, a helyi hagyományok és munkarend leírására. 4.) A diáktanács igénye alapján szakmai segítséget nyújt a közös programok megtervezéséhez, szervezéséhez, részt vesz az értékelésben. 5.) Gondoskodik a diák-önkormányzati munkaterv programjainak eredményes lebonyolításáról, részt vesz a diákfórumok, az iskolagyűlések szervezésében, a diáktanács ülésein 6.) Személyesen vagy a kollégák, a szülők bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a rendezvényeken, felelős az iskolai házirend betartásáért. 7.) Képviseli a diákönkormányzatot a nevelőtestület, és a fenntartó előtt, ahol ezt a diákvezető nem teheti meg. III. FELADATKÖRI KAPCSOLATOK Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. IV. JOGKÖR, HATÁSKÖR Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és igazgatói utasításokat, – gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Hatásköre áthúzódik teljes tevékenység körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. V. FELELŐSSÉGI KÖR Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és egész pedagógiai tevékenységére. Aktivitásától, példaadásától és igényességétől nagymértékben függ a diákönkormányzat hatékonysága, a tanulók neveltsége, és közéleti érdeklődése. Felelősségre vonható:  A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért, 51

 A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,  A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért,  A dokumentációs kötelezettség hiányos, vagy késedelmes elkészítéséért. 5.5.13 Munka-és tűzvédelmi felelős feladatköri leírása A. Munkavédelem A munkahelyeken a munkáltató kötelessége, hogy az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit biztosítsa. Az igazgató határozza meg a munkavédelem teljes rendszerét, és a funkcionális feladatokat, határidőket, az általa kiadott munka és balesetvédelmi szabályzat tartalmazza a dolgozók számára kötelezően követendő előírásokat. Az egészségvédő, balesetelhárító környezet kialakítása nagyon hangsúlyos a közoktatási intézményekben, mert nagy létszámban fogad tapasztalatlan, még fejlődő, önmagáért csak korlátozottan felelősséget vállalni képes gyermekeket. A tanulók biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősség, ezért meg kell valósítani a gyermekek teljes körű felügyeletét! A munkavállalók a munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére maguk közül munkavédelmi képviselőt (megbízottat) választhatnak, aki célszerűen műszaki képzettségű dolgozó. I. A MEGBÍZÁS CÉLJA Irányítja és ellenőrzi az intézmény területén a munka- és egészségvédelmi tevékenységet, ellátja a szükséges dokumentációs feladatokat. Felelős a munkavédelmi tevékenységek szakszerű és eredményes megvalósításáért, az ellenőrzés ellátásáért, írásban javasolja a szükségesnek ítélt feltételrendszer megvalósítását. II. RÉSZLETES FELADATKÖR 1.) Figyeli a munkavédelmi tárgyú jogszabályokat, és javaslatot tesz a munkavédelmi szabályzat aktualizálására. Elkészíti a munkavédelmi tervet. 2.) Szervezi a munkavédelmi szemléket. 3.) Megszervezi az alkalmazottaknak a munkavédelmi oktatást, vezeti a munkavédelmi naplót és a jegyzőkönyveket. 4.) Megvizsgálja a hibákat, intézkedik a veszély elhárításáról, a súlyosan mulasztó munkavállalót eltiltja munkavégzéstől, tájékoztatja a munkahelyi vezetőt. 5.) Javasolja a szükséges technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások kiadását, az egyéni védőeszköz juttatást. 6.) Véleményezi telepítés előtt az új berendezést, technológiát, az üzemi balesetet szenvedett dolgozó kártérítési igényét. 7.) Nyilvántartja a munkahelyi és tanulóbaleseteket. Elkészíti a munkavédelemi jegyzőkönyveket. 8.) Kivizsgálja a munkahelyen történt baleseteket, megállapítja a felelőst, kezdeményezi a fegyelmi felelősségre vonást. 9.) Ellenőrzi:  a munkakörülmények biztonsági feltételeit: munkahelyek, a gépek, a munka- és védőeszközök állapotát,

52

 a jogszabályok és az utasítások betartását, a munkavédelmi intézkedések végrehajtását;  a gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálat,  a munkafeltételek biztonságosságát; a szükséges technológiai, karbantartási munkákat,  a védőfelszerelések, védőruhák használatát,  a tanulók munkavédelmi oktatását, az ismeretek elsajátítását. 10.) Rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt tapasztalatairól, javaslatokat tesz az előírásostól eltérő állapotok, szokások és magatartások megszüntetésére. B. Tűzvédelem A gazdálkodó szervezeteknek a tűzvédelemmel, a tűzoltással és műszaki mentéssel kapcsolatban feladatokat kell ellátni, a vonatkozó jogszabályok szerint. Az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának elkészíttetése tűzvédelmi szakemberrel, melyet a hatályos jogszabályoknak megfelelően évenkénti aktualizálni szükséges. A Szabályzat kötelező tartalmi elemei:  a munkáltató és a munkát végzők tűzvédelmi kötelezettségei,  a munkavégzéssel kapcsolatos tűzvédelmi szabályok,  magatartási szabályok tűz megelőzésére, tűzoltásra, menekülésre-mentésre,  kiürítés-számítás veszély esetén az épület gyors elhagyásának biztosításához,  menekülési terv,  a kiürítési útvonalat tartalmazó helyszínrajzok,  a menekülési utak biztosításának szabályai,  a helyiségek használatának előírásai,  a tárolás szabályai,  az épület és a helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása,  a tűzvédelmi eszközök, ellenőrzések nyilvántartásai. II. Tűzvédelmi oktatás biztosítása  aktualizált tananyag készíttetése szakemberrel,  oktatás megtartása, az oktatási napló hitelesítése. III. Tűzriadó gyakorlat tartása a munkavállalók és gyermekek, tanulók számára. Évente egy alkalommal kell tűzriadó gyakorlatot tartani, amelyet jegyzőkönyvben is szükséges dokumentálni, s ezt a többi tűzvédelmi irattal együtt kell tárolni. IV. A menekülési útvonalak biztosítása menekülést segítő táblák, biztonsági jelek kihelyezése (pl. kijárat, menekülési útvonaljelző tábla, dohányzást tiltó tábla stb.), a közlekedési útvonalak, kijáratok állandó szabadon tartása. V. Tűzoltó készülékek felszerelése, karbantartásuk elvégzése: Emeleti szintenként és a jogszabályban előírt helyiségekbe tűzoltó készülékek felszerelése, szakember által történő karbantartása (évenként alap-, 5 évenként közép-, 10 évenként teljes karbantartása). Az oktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve oktatni kell az általános tűzvédelmi ismereteket. Az oktatás tartalmáról az intézmény és az oktatást végző megbízott gondoskodik. A tűzvédelmi szabályzat mellékletekén Tűzriadó tervet kell készíteni az oktatási intézményekben. A tűzvédelmi felelős folyamatos tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően köteles ellátni. 53

Az igazgató gondoskodik a tűzvédelmi felelős megbízásáról, tájékoztatja a fenntartót, elrendeli évente a tűzvédelmi oktatást, a tűzriadó próbát, a felmerülő hiányosságok pótlását, biztosítja a tűzvédelmi mentés és megelőzés feltételeit, tűzvédelmi szemlét tart. I. A MEGBÍZÁS CÉLJA Irányítja és ellenőrzi az intézmény területén a tűzvédelmi előírások feltételrendszerének biztosítását, a használati és magatartási szabályok betartását. Ellátja a szükséges dokumentációs feladatokat. Felelős a tűzvédelmi tevékenységek szakszerű kivitelezését, az ellenőrzés ellátásáért, írásban javasolja a szükségesnek ítélt feltételrendszer megvalósítását. II. RÉSZLETES FELADATKÖR 1.) Az intézmény létesítményeit besorolja a tűzvédelmi osztályokba, figyeli az elektromos berendezések üzembiztonságát. 2.) Javasolja a tűzvédelmi szabályzat aktualizálását, biztosítja a tűzoltó készülékek üzembiztonságát. 3.) Elkészíti a tűzriadó tervet, megszervezi évente az épület teljes kiürítésével járó tűzriadó próbát. 4.) Részt vesz a tűzvédelmi továbbképzéseken, megtartja az alkalmazottak tűzvédelmi oktatását, meggyőződik a hallottak elsajátításáról. 5.) Tűzvédelmi szemléket tart, megszünteti a hiányosságokat, engedélyezi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységeket. 6.) Beszámol az intézmény vezetőjének a megtett intézkedésekről, és láttamoztatja a tűzvédelmi dokumentációkat. 7.) Vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat: a tűzvédelmi szemlékről vezetett tűzvédelmi naplót, a tűzesetek jegyzőkönyveit, a tűzoltó készülékek nyilvántartását, tűzriadó tervet, tűzvédelmi oktatások naplóját. 8.) Ellenőrzi:  Az intézmény tűzvédelmi állapotát, a szükséges tűzoltó eszközöket és egyéb berendezéseket,  A tűzvédelmi szabályok és tilalmak betartását (dohányzás, tűzgyújtás, hegesztés, stb.)  Az elektromos berendezések üzembiztonságát és érintésvédelmi állapotát,  A berendezések használati utasításainak pontos betartását, a munka után az elektromos berendezések áramtalanítását,  A kijelölt közlekedési utak és a tűzoltó berendezések szabadon tartását,  A tűzvédelmi oktatáson való aktív részvételt, a tűzoltó berendezések kezelésének ismeretét. 9.) Jelenti a tűzeset a tűzoltóságnak és az intézményvezetőnek, részt vesz a tűzoltásban, az éghető anyagokat, hulladékot megfelelő helyre távolítja.

III. FELADATKÖRI KAPCSOLATOK Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. IV. JOGKÖR, HATÁSKÖR

54

Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket, és igazgatói utasításokat, – gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Jogosult az igazgató hatáskörében a munka- és egészségvédelem területén intézkedni, és meggyőződni a munkavégzés követelményeiről. Hatásköre áthúzódik teljes tevékenység körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. V. FELELŐSSÉGI KÖR Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és tevékenységére. Felelősségre vonható:  A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért,  A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,  A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért,  A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért. NEVELŐ-OKTATÓMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK

Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az iskola igazgatója felé. A dolgozó jogosult és köteles az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: • a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; • kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; • köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; • anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. 5.5.14 Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása 1. A MUNKAHELY MEGNEVEZÉSE: 2. A MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE: Pedagógiai asszisztens 3. A MUNKAVÉGZÉS KONKRÉT HELYE: 55

4. A MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA: • •

heti teljes munkaideje: 40 óra éves munkatervben meghatározottak szerint

5. KÖZVETLEN FELETTES: • •

Alsós/felsős munkaközösség vezető Alkalmi feladatok ellátását a folyamatgazda és a munkaközösség vezető által kijelölt pedagógusok irányítják.

6. KÖZVETLEN BEOSZTOTTAK. 7. KAPCSOLATI RENDSZER. Intézményen belül: •

közvetlen munkakapcsolatban áll a munkáját irányító pedagógussal

Intézményen kívül: 8. A FELADATOK RÉSZLETES FELSOROLÁSA. •

• • • •

• • •

• • •

Tanórai és tanórán kívüli munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. Fő feladata a kijelölt 1-8. évfolyamos tanulók felügyelete, kísérése, gondozása, igényes szabadidős foglalkoztatása, a beosztása szerint. Munkaidejében a gyerekekkel való közvetlen foglalkozást lát el, a tanítás-tanulás eszközeinek előkészítését, a foglalkozásokra való szervezést és felkészülést végez. A tanórák alatt a tanító/tanár útmutatása alapján, vagy egyéni felzárkóztatással segíti a tanulás eredményességét, vagy gyakorló feladatlapokat készít, eszközöket vesz elő. Szervezi, felügyeli a tanulócsoport étkezéseit, rendszeresen kíséri a gyermekeket az ebédlőbe, ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására. Alkalmanként a tanulókat könyvtárba, rendezvényekre, orvosi vizsgálatra, nevelési tanácsadóba kéri. Az iskola nyitvatartási idejében és tanításnélküli munkanapokon felügyeletet lát el. A délutáni tanulási idő alatt a tanító/tanár útmutatásával egyénileg foglalkozik a tanulókkal, vagy foglalkoztatja a házi feladattal elkészült gyermekeket. Aktívan részt vesz az iskolai programok előkészítésében és szervezésében: az osztályok kirándulásain, egyéb intézményi rendezvényeken segíti a programok megvalósítását. Szerepet vállal szervezett kulturális programokban. Részt vesz meghívás esetén szülői értekezleten, a munkatervi fogadóórákon. Gondoskodik a tanulók testi és erkölcsi védelméről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről, óvja a tanulók jogait, az emberi méltóságot.

56

• • • •

Szükség szerint megbízással ellátja a téli, tavaszi, nyári napközis és tábori felügyeletet. Precízen vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel a felettese megbízza. A felsoroltakon kívül köteles a munkaköréhez kapcsolódó, a munkaköri leírásban nem nevesített pedagógiai feladatokat is ellátni, amellyel az intézmény vezetője, felettese megbízza.

9. HATÁSKÖRÖK, JOGKÖRÖK. • • •

Hatásköre kiterjed teljes tevékenységkörére. Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) az közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre.

10.FELELŐSSÉGI KÖR. • • •

a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítése, az feladatainak megszabott határidőre történő elvégzése; az SZMSZ-ben, Pedagógia Programban és a Házirendben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítése.

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: • • • •

• •

Munkaköri feladatai határidejének be nem tartásáért, vagy hiányos elvégzéséért. A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért. A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért. Leltáríven átvett eszközökért anyagi felelősséggel tartozik, a meghibásodásukat írásban jelenti közvetlen felettesének. A javításra átadott eszközt a leltáríven dátummal fel kell tüntetni az átadás napját. A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.

11.INFORMÁCIÓS KAPCSOLATOK. •

• •

Az eredményes munkához nélkülözhetetlen információkat kap intézményi, tagintézményi értekezleteken továbbá közvetlen felettesétől. Tanügyi, pedagógiai, gazdasági, személyügyi kérdésekben a feladatért felelős vezetőnek adhat és tőle kérhet információt. Joga van minden olyan információt megkapni, amit a gyerekek fejlődése érdekében kér a pedagógusoktól. Kötelessége minden olyan információt átadni, mely a pedagógusok munkavégzéshez szükséges.

57

•

A gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságának és jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.

12.HELYETTESÍTÉSEK. Szervezési igazgatóhelyettes kijelölése alapján. 13.TOVÁBBKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK. Évente részt kell vennie a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson. 14.TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG. •

• •

harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulókkal, családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulókkal, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A tanuló szülőjével minden, a tanulókkal összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

15.A MUNKAÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI. Belső ellenőrzés értékelése alapján, valamint a külső szakértővel történő értékelés szakmai ellenőrzés során. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja.

5.5.15 Iskolatitkár munkaköri leírása Az intézményi titkár munkáját munkaköri leírása alapján és az igazgató közvetlen irányításával végzi. Az igazgatónak teljes körű beszámolási kötelezettséggel tartozik. I. RÉSZ A.) MUNKÁLTATÓ B.) MUNKAVÁLLALÓ C.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: ÜGYVITELI ÜGYINTÉZŐ CÉLJA: Az intézmény ügyvitelének, iratkezelésének és a tanügyi nyilvántartásának vezetése, döntés előkészítő feladatok ellátása, valamint az igazgató adminisztrációs teendőinek végzése. KÖZVETLEN FELETTES: igazgató HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: D.) MUNKAVÉGZÉS E.) MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: II. RÉSZ 58

A.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Szakirányú középiskolai végzettség és szakképzettség. ELVÁRT ISMERETEK: A közoktatás szakmai és jogi előírásainak, a belső szabályzatoknak az ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szervező képesség, titkári teendőkben való jártasság, szoftverfelhasználói gyakorlat, precíz és gyors gépírástudás, problémamegoldó és rendszerező képesség. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Pontosság, megbízhatóság, vidámság, kiegyensúlyozottság, humorérzék, együttműködő képesség. B.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: 1.) Szervezi az intézmény hivatalos ügyintézését, vezeti a titkárságot, kiépíti az ügyköröket, (fenntartói, vezetési, nevelési, gazdasági, alkalmazotti, gyermekvédelmi, stb.) és meghatározza az ügykörszámokat. 2.) Nyilvántartja és rendszerezi (rangsorolja) az átfutó és határidős ügyeket, az ügyiratokat, a bélyegzőket, a szigorú elszámolású nyomtatványokat (törzslap, stb.) megőrzi ezeket. 3.) Átveszi, felbontja, kezeli a küldeményeket, iktatja az iratokat, csatolja az elő-iratokat, végzi a mutatózást. 4.) Továbbítja a határidős ügyiratokat – az intézményvezető szignálása után – az ügyintézőkhöz, aláírással átveteti azokat. 5.) Előkészíti a kiadványozást, bérmentesíti és továbbítja a kiadványokat, küldeményeket. 6.) A hivatalos üzeneteket, a körtelefonok tartalmát továbbítja, tájékoztatást ad az érintetteknek az ügyben eljáró illetékes ügyintéző felhatalmazása alapján. 7.) Gépeli és másolja a vezető által engedélyezett (szignóval ellátott) intézményi iratokat, szükség esetén – az igazgató utasítására – jegyzőkönyvet vezet. 8.) Vezeti a tanulók naprakész intézményi nyilvántartását, a hivatalos statisztikákat, az okiratokról, dokumentumokról hivatalos másolatot, másodlatot készít. 9.) Ellátja az érkező és távozó tanulók hivatalos adminisztrációját, továbbítja és nyilvántartja az igazolatlan mulasztásért való felszólításokat, feljelentéseket. 10.) Rendben és elzárva tartja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról gondoskodik. 11.) Kezeli az irattárat, rendezi, az elintézett ügyek iratait irattárba helyezi, elkészíti az irattári jegyzékeket, elvégzi az iratselejtezést és a levéltári átadást. 12.) Koordinálja az iskolaorvossal, védőnővel, a védőoltások, szűrővizsgálatok és fogászati kezelések beosztását. 13.) Szervezi és egyezteti az igazgató és a helyettesei hivatalos kapcsolattartását, elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató (helyettes) megbízza. 14.) Szívélyesen fogadja a vezetőkhöz látogató személyeket, a szülőket, pedagógusokat, diákokat, ügyeik intézését elősegíti, minden intézkedéséről tájékoztatja az igazgatót vagy helyettesét. 15.) A munkavégzés során a tudomására jutott információkat hivatali titokként kezeli. 16.) A pedagógusok részére megrendeli a pedagógus igazolványokat és azokat a jogszabályi előírások szerint kezeli. 59

17.) A hónap végi túlóra és helyettesítési elszámolások kimutatásában közreműködik. Vezeti a pedagógusok hiányzásait. 18.) Az iskola igazgatójának megbízása alapján a kollégákra vonatkozó feladatokat továbbítja. (elektronikus KIR-rendszer kezelése) 19.) A számítógépen naponta leellenőrzi az érkező üzeneteket, azokat elektronikusan továbbítja az adott személyhez, középvezetőhöz, vezetőhöz. 20.) Adminisztrációs feladatai keretében - Havi jelentések küldése - A személyi anyagok nyilvántartása tárolása, biztonságos őrzése Adatváltozások átvezetése a nyilvántartásba, és az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek. - Munkaügyi feladatok ellátása; munkaviszony megszüntetés, kinevezés, bérügyek, besorolás, átsorolás, jutalmak, megbízási díjak, túlóra adminisztrálása. - KIR és KIR3 program kezelése. - Pedagógus továbbképzés nyilvántartása. - Dolgozói szabadság- betegállomány nyilvántartás vezetése, ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettség teljesítése. - Tanulóbiztosítással kapcsolatos ügyintézés. - Iskolai karbantartással kapcsolatos feladatok ügyintézése. - , havi bérlet igénylése, átadása és nyilvántartása. - Adminisztrációs feladataiból eredő iratkészítés, sokszorosítás. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Hatásköre kiterjed a titkárság vezetésére, teljes munkakörére. Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) az igazgató figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: Egyezteti vezetők programjait más munkahelyek illetékeseivel, fogadja a meghívott vendégeket és látogatókat. Szülőkkel, a társintézmények munkatársaival tart kapcsolatot. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Munkaköre bizalmas jellegű, ezért felelős a tudomására jutott információk titkos kezeléséért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,  a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért III. RÉSZ EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK 5.5.16 Informatikai rendszergazda munkaköri leírása 60

I. RÉSZ A.) MUNKÁLTATÓ B.) MUNKAVÁLLALÓ C.) MUNKAKÖR BEOSZTÁS: NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKATÁRS CÉL: Az iskola számítástechnikai eszközeinek nagy száma, a pedagógusi munka során felhasznált számítástechnikai eszközök és szoftverek széles köre, az informatikai szaktanterem és a multimédiás olvasóterem zavartalan működtetése és pedagógusaink pozitív felhasználói attitűdjének kialakítása. KÖZVETLEN FELETTES: igazgató helyettes HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS írásos intézkedés alapján D.) MUNKAVÉGZÉS E.) MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: II. RÉSZ A.) KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Informatikus/ iskolai rendszergazda/informatika tanár ELVÁRT ISMERETEK: Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működtetése, szoftverek telepítése, törlése, frissítése, iskolai hálózat működtetése szerver karbantartása, vírusmentesítés, vírusvédelem. Az informatikai berendezések működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Folyamatos érdeklődés, önképzés az informatika fejlődésével való lépéstartás, megújulás iránti igény, gyermeki és felnőtt nehézségek iránti érzékenység, a nyitottság képessége. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Elhivatottság, türelem, kiváló kapcsolatteremtő és problémamegoldó képesség, empátia. B.) KÖTELESSÉGEK FELADATKÖR RÉSZLETESEN: - A szorgalmi időszakban biztosítja az iskola számítástechnikai és audio-vizuális eszközeinek rendeltetésszerű működését; a helyben megoldható javítási, karbantartási munkákat elvégzi; javaslatot tesz a külső szakemberek által elvégzendő javítási munkák megrendelésére. - Részt vesz az iskola belső nyomtatványainak elkészítésében, kiadványaiknak nyomdai előkészítésében. - Naprakész és az iskolavezetés számára elérhető nyilvántartást vezet az iskolában használt szoftverek, azok telepítő programjairól. A pedagógusok számára biztosítja a közösen és egyénileg használt állományok elérését, és arról biztonsági mentést készít. - Telepíti és működőképessé teszi az intézmény által vásárolt új számítástechnikai eszközöket, szoftvereket. - Közreműködik az iskolai vizsgák előkészítésében a szükséges technikai eszközök zavartalan működésének biztosítása, valamint a dokumentációkhoz szükséges nyomtatványok elkészítése terén. - Közreműködik az iskolai, illetve az iskola épületében lezajló rendezvények lebonyolításában, biztosítva a szükséges technikai eszközök zavartalan működését. - Segíti a pedagógusokat az oktató-nevelő munka során felmerülő számítástechnikai problémák vagy a szemléltetések kapcsán előforduló technikai problémák 61

megoldásában. E tevékenysége közben különös figyelmet fordít a tanári szoba, az igazgatói iroda, az igazgatóhelyettesi iroda és a titkári iroda számítástechnikai eszközeinek zavartalan működésére. - Az éves munkatervben meghatározott alkalmakkor részt vesz a számítástechnikai és audio-vizuális eszközök leltározási munkájában az iskolatitkár irányításával. - Adatszolgáltatásával elősegíti az intézmény számítástechnikai eszközeinek nyilvántartását, naprakész kimutatást vezet a beérkező új eszközökről és alkatrészekről, feltüntetve azok nevét, gyártási számát, ha lehetséges teljesítményét vagy kapacitását, illetve az elhelyezés vagy beépítés pontos helyét. - Közreműködik az iskola felújítása, festése esetén az ott található számítástechnikai eszközök le- és visszaszerelésében. A tanítási szünetekre eső munkanapokon – különösen a szorgalmi időszakot megelőző egy hét munkanapjain – részt vesz az iskola számítástechnikai eszközeinek és szoftvereinek karbantartási munkáiban, biztosítva ezzel azok zavartalan működését a tanítási időszakban. - Az informatikai teremben végzett munkája során mindvégig betartja, és a diákokkal betartatja az informatikai terem szabályzatában megfogalmazott elveket és kötelezettségeket. - Az informatikai rendszergazda a diákok számára az informatikai teremben biztosított gépidő időtartamára (amennyiben a felügyeletet nem más látja el) felelős az informatikai terem rendjéért, a használó diákok testi épségéért, a berendezések rendeltetésszerű és engedélyezett használatáért, megóvásáért. A felügyelet idejében az iskola tanárain, diákjain és dolgozóin kívül más személy csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat az informatikai teremben. - Az informatikai rendszergazda felelősséget vállal az eszköznyilvántartás számára szolgáltatott adatok valódiságáért, a leltározás alapjául szolgáló, naprakész kimutatás adatainak pontosságáért, valódiságáért. - Részt vesz az értekezleteken. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a közalkalmazottak biztosított jogokat, hatásköre az iskolában működtetett valamennyi informatikai berendezésre kiterjed. MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK: A pedagógusokkal, diákokkal segítő munkakapcsolat ápolása szükséges. Az iskolatitkár és az iskolavezetés ügyviteli, tanügy igazgatási feladatainak ellátása prioritást élvez. C.) FELELŐSSÉGI KÖR Személyesen felelős a berendezések folyamatos karbantartásáért, az érintésvédelmi, tűz-és balesetvédelmi szabályok betartásáért az üzemeltetés során. A rendellenesen működő berendezést köteles azonnal üzemen kívül helyezni, a javítás érdekében a szükséges lépéseket megtenni. Köteles munkahelyi vezetőjének haladéktalanul jelezni, ha nem rendeltetésszerű használatot tapasztal, vagy helytelen magatartással szembesül. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:  Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,  A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, 62

 A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. 5.5.17 Logisztikai munkatárs (takarító) munkaköri leírása A.). A MUNKAHELY MEGNEVEZÉSE: B.) A MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE: Egyéb takarító és kisegítő C.) A MUNKAVÉGZÉS KONKRÉT HELYE: D.) A MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA: • •

heti teljes munkaideje: 40 óra éves munkatervben meghatározottak szerint

E.) KÖZVETLEN FELETTES: •

Szervezési igazgatóhelyettes

F.) KAPCSOLATI RENDSZER: Intézményen belül: •

közvetlen munkakapcsolatban áll a munkáját irányító vezetővel

Intézményen kívül: G.) A FELADATOK RÉSZLETES FELSOROLÁSA: • • •

•

Munkavégzéshez köteles védőruhát viselni, balesetveszélyes cipőt, papucsot nem használhat. Munkába érkezéskor nyitja az intézményt és kikapcsolja a riasztó rendszert. Napi munkája befejeztével gondoskodik villanyok lekapcsolásáról, az elektromos berendezések áramtalanítósáról, nyílászárók becsukásáról, az intézmény zárásáról és a riasztórendszer bekapcsolásáról. Munkába lépéskor az alkalmazott kézhez kap egy munkafeladat részletezőt, mely táblázatos formában –napi megbontásban- tartalmazza a számára kiosztott tantermeket emeletenként, folyosó részeket, egyéb helyiségeket, valamint az aktuálisan ott végzendő feladatokat. A táblázat szerves részét képezi a munkaköri leírásnak.

Részletes beosztása szerinti gyakorisággal: • • •

A helyiségeket felsepri, fertőtlenítő oldattal felmossa Biztosítja a tűzvédelmi, közlekedési utakat, eltávolítja a baleset veszélyes tárgyakat a közvetlen felettese által kijelölt helyre A folyosókon, lépcsőkön váltott vizes felmosást végez, takarítógéppel, a mosdóhelyiségekben a mosdókagylókat, zuhanyzókat, kimossa, a tükröket, a csempézett felületeket tisztítja, fertőtleníti. 63

• • • • • •

A vécékben naponta fertőtlenítővel lemossa a WC kagylókat és a csempét, ügyel arra, hogy WC papír, szappan mindig legyen minden mellékhelyiségben Portalanítja és lemossa valamint a megfelelő koncentrációjú öntözi a cserepes növényeket. Összegyűjti a keletkezett hulladékot és a szeméttárolóba viszi. A szemetes edényeket kimossa, fertőtleníti. Használati előírás szerint, balesetmentesen működteti a szükséges gépeket. Napi munkája végén bezárja az ablakokat, a helyiségek (irodák, szertárak, számítógépterem, könyvtár) bejárati ajtaját. Évente háromszor-a tavaszi, nyári és az őszi szünetekben- általános nagytakarítást végez, a szervezési igazgatóhelyettes útmutatása és irányítása szerint. Megtisztítja az ablakokat, ajtókat, kimossa a függönyöket, ápolja a faanyagú bútorokat, kezeli a padlózatot, fertőtlenítő oldattal lemossa fűtőtesteket, tisztítja a világító testeket.

Fokozottan ügyel a munka és balesetvédelmi szabályok betartására! •

• •

Munkavégzése során ügyel a bútorok, edények, egyéb berendezések épségére, az előírt hígítású, a megfelelő összetételű tisztítószert használja, mert anyagilag felelős a berendezési tárgyak kezeléséért. Az iskolaépülettel, a felszereléssel, berendezéssel kapcsolatos hibákat köteles közvetlen felettesnek jelenteni. A takarítási anyagokat és eszközöket azt arra kijelölt helyen, a beleset védelmi, munkavédelmi szabályoknak megfelelően tárolja és használja, ezekért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

• Határidőre és minőségi kivitelezésben ellátja mindazon más feladatokat, amikkel közvetlen felettese vagy az igazgató megbízza H.) HATÁSKÖRÖK, JOGKÖRÖK: • • •

Hatásköre kiterjed teljes tevékenységkörére. Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) az közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre.

I.) .FELELŐSSÉGI KÖR: • • •

a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítése, az feladatainak megszabott határidőre történő elvégzése;25 az SZMSZ-ben, Pedagógia Programban és a Házirendben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítése.

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: • •

Munkaköri feladatai határidejének be nem tartásáért, vagy hiányos elvégzéséért. A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.

64

• •

• •

A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért. Leltáríven átvett eszközökért anyagi felelősséggel tartozik, a meghibásodásukat írásban jelenti közvetlen felettesének. A javításra átadott eszközt a leltáríven dátummal fel kell tüntetni az átadás napját. A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.

J.) INFORMÁCIÓS KAPCSOLATOK: •

Információt, utasítást csak a közvetlen felettesétől és az igazgatótól kaphat.

K.) HELYETTESÍTÉSEK: Szervezési igazgatóhelyettes kijelölése alapján. L.) TOVÁBBKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK: Évente részt veszt a tanév kezdetén tartott balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban. M.) TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG: •

harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli az intézménnyel kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről munkája során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.

N.) A MUNKAÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI: Belső ellenőrzés értékelése alapján, valamint a külső szakértővel történő értékelés szakmai ellenőrzés során. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. 5.5.18 Épületgondnok (karbantartó) munkaköri leírása 1. A MUNKAHELY MEGNEVEZÉSE: 2. A MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE: Épületgondnok 3. A MUNKAVÉGZÉS KONKRÉT HELYE: 4. A MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA: • heti teljes munkaideje: 40 óra • éves munkatervben meghatározottak szerint 5. KÖZVETLEN FELETTES: • Szervezési igazgatóhelyettes 6. KÖZVETLEN BEOSZTOTTAK. 7. KAPCSOLATI RENDSZER. 65

Intézményen belül: • közvetlen munkakapcsolatban áll a munkáját irányító vezetővel Intézményen kívül: 8. A FELADATOK RÉSZLETES FELSOROLÁSA. • Munkavégzéskor maradéktalanul betartja a munkavédelmi szabályokat • A szervezési igazgatóhelyettes irányításával fontossági sorrendben végzi az intézményben a műszaki hibák elhárítását (zárak, nyílászárók javítása vagy cseréje, stb.) • Részt vesz a karbantartó szerszámok, műszerek beszerzésében, az alkatrészek, anyagok szállításában, használati előírás szerint balesetmentesen működteti a karbantartó gépeket. • Fogadja és kíséri a külső szerelőket, megfigyeli munkavégzésüket, részt vesz a műszaki bejárásokon és ellenőrzéseken. • Az elromlott berendezési tárgyakat, oktatási technikai eszközöket karban tartja. • Biztonságosan felszereli a táblákat, polcokat, dekorációs anyagokat, faliújságokat, karnisokat, tablóképeket, szemléltető eszközöket. • Javítja a bútorokat (padok, székek, asztalok), csavarokat pótol, csiszol stb • Tisztán és rendben tartja az udvart, szükség szerint elvégzi a fűnyírást. • Téli időben az iskola előtti járdán és az udvaron a havat feltakarítja és csúszásmentesíti, munkaszüneti napokon is • Naponta ellenőrzi a szeméttárolókat. • Felügyeli és karbantartja az intézmény rögzítetten felszerelt eszközeit a kerti és más gépeket. • Fűtési idényben biztosítja az épületek helyiségeinek 20-22 oC hőmérsékletét, hangsúlyozottan ügyel a tűzvédelmi előírások betartására. Az előírásoknak megfelelően üzemelteti és karbantartja a kazánokat. • Folyamatos felügyeli és karbantartja az iskolai sportudvar és játszóudvar eszközeit • Havonta a szervezési igazgatóhelyettessel iskolabejárást végez, felmérve a javítás, karbantartás szükségességét. A feladatkörébe tartozókat a lehető legrövidebb időn belül elvégzi, a külső szakembert igénylő munkák elvégzése során közreműködik. • Elvégzi a szükséges tisztasági festéseket • Segít az intézmény nagytakarításában beosztás alapján • Határidőre és minőségi kivitelezésben ellátja mindazon más feladatokat, amikkel közvetlen felettese vagy az igazgató megbízza 9. HATÁSKÖRÖK, JOGKÖRÖK. • Hatásköre kiterjed teljes tevékenységkörére. • Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. • Jogosult (és köteles) az közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre. 10.FELELŐSSÉGI KÖR. • a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítése, • az feladatainak megszabott határidőre történő elvégzése; • az SZMSZ-ben, Pedagógia Programban és a Házirendben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítése. • Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: • Munkaköri feladatai határidejének be nem tartásáért, vagy hiányos elvégzéséért. • A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért. 66

•

A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért. • Leltáríven átvett eszközökért anyagi felelősséggel tartozik, a meghibásodásukat írásban jelenti közvetlen felettesének. A javításra átadott eszközt a leltáríven dátummal fel kell tüntetni az átadás napját. • A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. • A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. 11.INFORMÁCIÓS KAPCSOLATOK. • Információt, utasítást csak a közvetlen felettesétől és az igazgatótól kaphat. 12.HELYETTESÍTÉSEK. Szervezési igazgatóhelyettes kijelölése alapján. 13.TOVÁBBKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK. Évente a balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson köteles részt venni. 14.TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG. • harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli az intézménnyel kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről munkája során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. 15.A MUNKAÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI. Belső ellenőrzés értékelése alapján, valamint a külső szakértővel történő értékelés szakmai ellenőrzés során. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. 5.5.19 Portás munkaköri leírása Munkakör: portás Besorolás: Szervezeti egység: Függelmi kapcsolat: Közvetlen felettes: Munkahelyi felettes: Munkahelyi vezető: Helyettesítési rend:

alkalmazott

gondnok szervezési igazgató helyettes igazgató a gondnok vagy a szervezési igazgató helyettes meghatározása szerint

A.) Feladatok Alapfeladat  Az intézmény portaszolgálatának és telefonszolgálatának ellátása. Egyéb feladat  az iskola bejáratainak folyamatos megfigyelése  külső személy érkezése esetén, a helyszínre kísérésének biztosítása és a keresett személy telefonon történő értesítése  telefonívások fogadása és mellékállomásra kapcsolása  a létesítmény kulcsainak személyre szóló kiadása és helyiségre szóló nyilvántartásának vezetése

67



lezárt borítékba helyezett kulcsok megőrzése, felnyitása után a portai naplóba a felnyitás tényének bevezetése, aláírása  iskolai rendezvények alkalmával rendkívüli portaszolgálat tartása  a riasztóberendezés, a telefonközpont és a mágneses kapuzár pontos működésének ismerete B.) Felelőssége   

az intézményi vagyon megőrzése a rábízott értékekért teljes felelősség a portásfülke elhagyása csak nagyon indokolt esetben, az iskola bezárása után történhet meg C.) Joga és kötelessége    

   

részvételi lehetőség az előírt, illetve engedélyezett szakmai és módszertani továbbképzéseken minden esetben köteles ellenőrizni és a portai naplóba feljegyezni az iskola épületéből (csak) az igazgató írásbeli engedélye alapján kivitt vagyontárgyakat köteles minden esetben a portai naplóba bevezetett eseményeket aláíratni (lezárt iroda, tanterem vagy helyiség kinyitása tanórák után, vagyontárgyak elvitele) köteles zárás előtt az épületet körbejárni, ellenőrizni (világítást lekapcsolni meggyőződni arról, hogy az épületen belül nem tartózkodik senki) és az (ajtókat, ablakokat) bezárni, köteles az épület elhagyásakor a főbejáratot duplazárral bezárni és beriasztani köteles napi feladatait a gondnok útmutatása és irányítása mellett végezni köteles munkaideje alatt a munkahelyén tartózkodni, ezért délutános pótlék nem illeti meg. a fenti feladatokon kívül köteles elvégezni mindazon feladatokat, amelyekkel a gondnok, az igazgató vagy a szervezési igazgató helyettes megbízza

5.6 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE 5.6.1

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA 14

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a. magántanulói jogviszony esetén az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b. az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, Osztályozó vizsgát tehet, ha: a) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, 14

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

68

b) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét. A vizsgák idejét a Házirend tartalmazza. 5.6.2 PÓTVIZSGA Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

5.6.3 JAVÍTÓ VIZSGA

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 5.7 AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS RENDJE, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS

Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,  az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett,

69





a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett, a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el. Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 17.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 16.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani, kivéve, ha a rendezvény van. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) Illetve a községi könyvtár látogatóit, annak nyitva tartása idején, mivel önálló vizesblokkal nem rendelkezik– vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve, a látogatás célja. Az iskola tanulóinak és dolgozóinak a munkaidőt (szervezett foglalkozást) megelőzően 15 perccel kell megjelenni. Az intézményben tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak, beleértve a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, valamint az óraközi szüneteket is. A gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt, A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 5.8.1. A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA

5.8.1.1. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 5.8.1.2. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik.

70

5.8.1.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 5.8.1.4. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

5.9 AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE, AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

5.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével látjuk el. Az épületre kitűzzük a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 5.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon, foglalkozásokon használhatják. A foglalkozásokat követően - a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett - lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 5.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 5.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata. 5.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a felsős igazgatóhelyettessel való egyeztetés után, a DÖK-segítő tanár felügyelete mellett - szabadon használhatja. 5.10 TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSE

5.10.1 A dohányzással kapcsolatos előírások

71

A tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt–nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 5.10.2 Egyéb egészséget veszélyeztető szerek tiltásáról A tanulók egészségét veszélyeztető szerek (alkohol, energiaital, kábítószerek) fogyasztásának elkerülésére különösen felhívjuk a figyelmet. Évente drog prevenciós programokat szervezünk. Osztályfőnöki órákon egészségmegőrzéssel kapcsolatban témafeldolgozás során ismerkednek meg a tanulók az egészséget veszélyeztető szerek káros hatásaival. 5.11 A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A 72

pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 5.12 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.  A tehetséggondozás keretéül szolgáló szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Délutánonként, tanítási órák után a tanulók diáksportkörben sportolhatnak a tanulók által szabadon választott sportkörökben.  Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a Házirend és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben kötelesek megjelenni.  A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, tankerületi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítéssel.  A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.  A tanulmányi kirándulás, erdei iskola az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben anyagilag is vállalható megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. 5.13 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az éves munkaterv összeállításakor meghatározzuk a nemzeti ünnepeken kívüli megemlékezéseket, ezekkel kapcsolatos szervezési feladatokat. Előírt emléknapok, megemlékezések október 6. Az aradi vértanúk emléknapja (gyertyagyújtás, megemlékezés osztályszinten) 73

október 22. Projekt nap az 1956-os forradalom tiszteletére február 25. A diktatúrák áldozatainak emléknapja március 15. Akadályverseny és fáklyás felvonulás az 1848. március 15-i forradalom tiszteletére április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja június 4. Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok október csibeavató november egészségnevelési hónap december adventi készülődés, mindenki karácsonya február farsang március Fejérpataky-hét április tavaszi zsongás április Föld napja május anyák napja, gyermeknap Előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák augusztus Tanévkezdő alakuló értekezlet augusztus Tanévnyitó értekezlet Minden hónap harmadik hétfőjén vezetőségi ülések Minden hónap első hétfőjén munkaértekezletek Fogadóórák és szülői értekezletek rendjét a munkaterv szabályozza január Félévi osztályozó értekezlet január Félévzáró értekezlet június Év végi osztályozó értekezlet június. Ballagás, tanévzáró ünnepély június Tanévzáró értekezlet

5.14 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE

Az 1-4. osztályos diákjaink számra heti négy testnevelési órát és egy táncórát az órarendbe iktatva szervezünk a mindennapos testnevelés keretében. (A 2012/2013-as tanévben az 1. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezettük be.) Az 5-8. osztályos diákjaink számára heti öt testnevelési órát az órarendbe iktatva szervezünk a mindennapos testnevelés keretében. (A 2012/2013-as tanévben az 5. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezettük be.) 6.10 Tanulók által készített tárgyak 74

A tanórákon, szakkörökön tanulók által készített alkotásokat, tárgyakat az iskola kiállíthatja. 6.11 Az intézmény kiadványai, publikációs tevékenysége Az intézmény működése során (tanórák, nyílt napok, bemutató órák, versenyek, kirándulások, egyéb rendezvények) készült fényképek, írások, művészeti alkotások közzétételéhez az intézménnyel jogviszonyban álló személyektől – illetve azok törvényes képviselőjétől – beszerzett írásbeli beleegyezés szükséges, melyet az iskola összegyűjtve, egy helyen tárol. A képek, produktumok közzététele a személyiségjogok tiszteletben tartásával történő gondos válogatás után történhet az iskola honlapján, vagy nyomtatott kiadványban. V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 6.1 AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE

A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. § alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelő testület feladatkörébe tartozó ügyeit nem ruházza át. 6.1.1 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 6.1.2 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az iskolában levő laptopokat a pedagógusok is kikölcsönözhetik iskolai munkavégzés céljából. Írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Csak szóbeli engedély szükséges a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. A használat során minden esetben gondosan kell eljárni a működtetést és vagyonbiztonságot biztosítva. 6.2 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, OSZTÁLYÉRTEKEZLETEI

6.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 6.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet 75

átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy - az értekezleten végig jelenlévő - személy (hitelesítő) ír alá. 6.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztály közösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuálisproblémáinak megtárgyalása céljából. 6.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 6.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 6.3 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI

6.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladat a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslatot tesznek a gyakornok mentorának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében, továbbá gazdagítják módszertani kultúrájukat óralátogatások, hospitálások szervezésével. 6.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: alsós és felsős. Az integrációban részt vevő SNI és BTM tanulók létszáma indokolja, hogy egy fejlesztési munkaközösséget is működtessünk, melyre a fenntartótól engedélyt kérünk.

76

6.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.. 6.4 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE

6.4.1 A szakmai munkaközösségek feladatai • Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. • Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket évi két alkalommal beszámoltatja. • A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 6.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai • Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. • Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. • Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. • Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. • Részt vesz a pedagógus értékelés folyamatában. • Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. • Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. 6.4.3 Elismerést kiváltó munkavégzés szempontjai Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: • sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, • órai munkáját magas színvonalon végzi, • eredményesen készíti föl diákjait versenyekre, • szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, • aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, • rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, • kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, • eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez.

77

• részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: • következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, • eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, • jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, • adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: • rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, • érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, • részt vesz az iskola arculatának formálásában, • tanítványainak rendszeresen kirándulásokat, sportrendezvényeket, tárlatlátogatásokat, stb. szervez.

VI.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 7.1 AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 7.2 A MUNKAVÁLLALÓI KÖZÖSSÉG

Az iskola nevelőtestületből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakból áll. Az igazgató a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • szakmai munkaközösségek, • Közalkalmazotti Tanács • Intézményi Tanács • szülői munkaközösség, • diákönkormányzat, • osztályközösségek. 7.2.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. A 78

közalkalmazottak a törvényi szabályozás szerint titkos szavazással maguk közül közalkalmazotti tanácsot választanak. 7.2.2 A közalkalmazotti tanács vezetője és tagjai A közalkalmazotti tanács vezetője az igazgatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot, ebben állapíthatók meg a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések. Véleményezési jogát a következő esetekben gyakorolhatja:  a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét;  a munkáltató belső szabályzatának tervezetét;  a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét;  a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket;  a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket;  a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet. A közalkalmazotti tanács vezetője, illetve képviselői az egyetértési, illetve véleményezési joga gyakorlásával összefüggésben betekinthet a munkáltató nyilvántartásaiba. A betekintési jog azonban szigorúan célhoz kötött, ami azt jelenti, hogy kizárólag a közalkalmazotti tanács egyetértési, valamint véleményezési jogának érvényesítése érdekében gyakorolható. Emellett a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő kérdésekben a közalkalmazotti tanácstájékoztatást kérhet a munkáltatótól, amelynek teljesítését a munkáltató nem tagadhatja meg. A közalkalmazotti tanácsot, illetve képviselőt a birtokába jutó adatok, információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Feladatának ellátásáért a közalkalmazotti tanács vezetőjét, illetve a képviselőket órakedvezmény illeti meg. 7.3 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG

Az iskolában működő szülői szervezet a szülői közösség. Az iskolában a szülőknek a Köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösségek működnek. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes - tagok (igény szerint) Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott szülői közösség-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai Szülői közösség Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői közösség választmánya. Az iskolai szülői közösség választmányának munkájában az osztály szülői

79

közösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői közösség választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja a tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes - Az iskolai szülői közösséget az elnök vezeti, aki közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. - Az iskolai szülői közösség választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézmény vezetője a szülői közösség választmányával tanév során legalább 3 alkalommal (tanév elején, félév végén, tanév végén) megbeszélést tart, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Ezekről az alkalmakról jegyzőkönyv készül. Az iskolai szülői közösséget az alábbi jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit - kialakítja saját működési rendjét - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szülői közösség azon pontjait, amelyek a szülőkkel, ill. a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: - ˗ saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, - ˗ a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői), - ˗ a szülői közösség tevékenységének szervezése. Véleményezési és egyetértési joggal rendelkezik a szülői közösség: - ˗ az éves munkatervben, - ˗ Szervezeti és Működési Szabályzatban, - ˗ a Házirendben, - ˗ a Helyi Pedagógiai Programban foglaltakkal kapcsolatban. 7.4 AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS

A köznevelési törvény 73. §-nak (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi 80

személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása előtt. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. 7.5 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat élén, a választott diákönkormányzatot segítő pedagógus illetve az iskolai diákbizottság vezetője áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal - a diákközösség javaslatára - az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja: helyiséget (tanterem), berendezéseket (audiovizuális eszközöket. A diákönkormányzat véleményét - a hatályos jogszabályok szerint - be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 7.6 AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat építő eleme. Döntési jogkörébe tartoznak: • az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, • döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva - az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Segíti a tanulóközösség kialakulását. 81

•

• •

• • •

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, október 1-jei, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, hiányzások igazolása, (8. osztályban továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése). Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösségek munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. 7.7 A SZÜLŐK, TANULÓK, ÉRDEKLŐDŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI

7.7.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 7.7.2 Fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa havonta (a hónap első hétfőjén) tart fogadóórát. A tanév munkaterve tartalmazza a fogadóórák tervezett idejét, melyet az intézmény honlapján is közzé teszünk. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy írásban történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 7.7.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyv vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy írásban történhet. Az osztályfőnök az ellenőrző könyvbe tett bejegyzésben értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 7.7.4 A diákok tájékoztatása A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt 82

képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. Az értékelésnél alkalmazott érdemjegyek egész osztályzatok. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 7.7.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: • a pedagógiai program, • a szervezeti és működési szabályzat, • a házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában, könyvtárban szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.oktatas.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról -munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. 7.8 A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA, MÓDJA

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - a Fenntartóval - a helyi önkormányzati képviselő testülettel és Polgármesteri Hivatallal - térségi középfokú oktatási intézményekkel - Iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval - a Nevelési Tanácsadóval: - Mesepalota Napköziotthonos Óvodával, és a környékbeli óvodákkal - Az iskolát támogató Gyermekeinkért Alapítvány kuratóriumával: Székhelye: Iváncsa, Fő u. 61. - Civil szervezetekkel: • Iváncsai Nagycsaládosok Szervezete • Iváncsáért Közalapítvány • I.F.I.K. • Helytörténeti Gyűjtemény • Községi Sportegyesület • Mozgássérültek Iváncsai Alapszervezete • Iváncsai Polgárőrség • Szorgos Kezek Foltvarró Kör • Örökmozgó K.K.S.E. • Vöröskereszt Alapszervezete • Nyugdíjasok Iváncsai Szervezete 83

• •

Horgászok Iváncsai Szervezete Iváncsa Szomszédok Egymásért Mozgalom

-

Egyházakkal – Szent Kereszt felmagasztalása plébánia, 2454 Iváncsa, Fő u. 23; Református egyházközség, 2454 Iváncsa, Fő u. 124. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekorvossal, védőnővel. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében: - a helyi önkormányzat gyermekjóléti és családsegítő munkatársával - a járási kormányhivatallal 2400 Dunaújváros, Városháza tér 2 - Járási Gyámhivatallal - Dunaújvárosi Nevelési Tanácsadó Intézet 2400 Dunaújváros, Lilla köz 1 - Egészség-megőrzési Központ 2400 Dunaújváros, Erkel kert 23. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. (A kapcsolattartás rendje minden esetben egyénileg megszabott.) A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Szükség szerinti konzultációk, megállapodások a hatékony kapcsolattartás érdekében. 7.8.1 Rendszeres egészségügyi ellátás 7.8.1.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bekezdése alapján). Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 7.8.1.2 Az iskolai védőnő feladatai - A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). - A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. - Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 7.8.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására 84

gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti feladatokat végző szakemberrel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. VII. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 8.1 A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 8.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: - bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, - rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A tanév során a szülő gyermekének 3 napról való távolmaradását igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napot az osztályfőnök, ezen túli kérelem esetén az igazgató dönt az osztályfőnök véleménye alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A 8.3.1. – 8.3.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 8.1.2 A tanulói késések kezelési rendje A késések rögzítésre kerülnek a mulasztási naplóban. E bejegyzések szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

8.2 TÁJÉKOZTATÁS, A SZÜLŐ BEHÍVÁSA, ÉRTESÍTÉSE 85

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 8.2.1 Tanköteles tanuló esetében: - első igazolatlan óra után: a napló adatai alapján a szülő értesítése az ellenőrzőn keresztül - tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése - a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) - a harmincadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) - a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) - a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) A hiányzás szabálysértési eljárást von maga után. - az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése - a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal gyámhatóságának értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanulónak egy tanítási éven belül a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 8..2.2 Nem tanköteles tanuló esetében: A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 8.3 VERSENYEN, NYÍLT NAPON RÉSZT VEVŐ TANULÓKAT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK

8.3.1 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. 8.3.2 A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló (iskolai időben) legföljebb három alkalommal vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata, s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Az iskolalátogatást szintén igazolni kell. (Ott kiadott igazolás, vagy szülői bejegyzés az ellenőrző igazolásra rendszeresített oldalán.)

86

8.4 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.



A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.



A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.



A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.



A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.



A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. 87



A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.



A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de



A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

8.5 A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

A fegyelmi eljárást a Nkt 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről



a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét



az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége



a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni



az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket

88



az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei



az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges



a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza



az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése



ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti



az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon



az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá



az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása



az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.



a

sérelem

orvoslásáról

kötött

írásbeli

megállapodásban

foglaltakat

a

kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

VIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 89

9.1. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység, mely a községi könyvtárral közös helyiségben működik, közös könyvtárossal, vegyes tulajdonú állománnyal. Telephelye: 2454 Iváncsa, Fő u. 61. Kerek bélyegzőjén a következő szerepel: Iváncsai Általános Művelődési Központ Községi Könyvtára Tevékenységét az iskola épületében, jól megközelíthető helyen, 102 nm-en látja el. Könyvtárunk SZMSZ-e leírja a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) A használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. b) Legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte. c) Tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. d) Rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. A könyvtáros-tanár nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáros-tanár minden év szeptemberben elkészíti munkatervét (ehhez költségvetést készít), majd a tanév végén leadja beszámolóját az iskolai könyvtár munkájáról. 9.2. ISKOLAI KÖNYVTÁRUNK ALAPFELADATAI ÉS KIEGÉSZÍTŐ FELADATAI

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) Gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. b) Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. c) Az iskola pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása. d) Könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása. e) Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. f) Tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára.

90

g) A könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. h) A köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása. i) Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. 9.3. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A könyvtáros közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában: • Előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását a tankönyvfelelőssel, szaktanárokkal való együttműködés keretében. • Felméri az ingyenes tankönyvek újra hasznosíthatóságát, pótlásukra javaslatot tesz. • A tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. • Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, majd kikölcsönzi a tanulóknak. • Tanév végén gondoskodik a tartós tankönyvek visszaszedéséről az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal együttműködve. 9.4. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

9.4.1. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • Az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni. • Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tartós tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni. 9.4.2. Könyvtári dokumentumok gyarapítása A gyarapítás módjai a következők lehetnek: • csere • vétel • ajándék • egyéb (pl. selejtezés után előkerült) Az új dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A dokumentumon szerepelnie kell a könyvtár bélyegzőjének és a leltári számnak. A dokumentumot a megfelelő jelzéssel (piros jelzés, raktári szám) el kell látni. Vétel esetén a számláról készült másolatot a könyvtárban meg kell őrizni. 9.4.3. Könyvtári dokumentumok apasztása Amiként a könyvtár gyarapításának (gyűjtőköri szabályzat), úgy az apasztásnak is tervszerűnek kell lennie. Egy dokumentum selejtezésre kerül, ha: • tartalmilag elavulttá válik • állapota rongyos, kopott, nem esztétikus 91

• több példány van a szükségesnél • tankönyveket a tankönyvkezelési szabályzatnak megfelelően A selejtezést a könyvtáros-tanár év végén végzi. A selejtezendő dokumentumokról jegyzéket készít. Az állományból kivont dokumentumok az iskolai papírgyűjtésen értékesíthetők. A befolyó összeget a könyvtár kiadásaira kell fordítani. A leselejtezett dokumentumokat más könyvtárak számára is fel lehet ajánlani. 9.4.4. Leltár Leltározáskor a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet alapján járunk el. Az iskolai könyvtári állomány leltározását háromévente kell elvégezni. A leltározást legalább két embernek kell végeznie. A leltározás általában nyári időszakban történik, amikor a könyvtár zárva tart. 9.4.5. A könyvtár szolgáltatásai a következők • Szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvű könyvek és szótárak kölcsönzése. • Tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése. • Információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével. • Lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata. • Tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. • Könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása. • Tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. 9.4.6. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és az internethasználat térítésmentes. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait és a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. 9.4.7. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben három hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartam a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 9.4.8. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje 92

Az iskolai könyvtár nyitva tartási ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. 9.4.9. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő tevékenysége következményének kell tekinteni.

1. SZ. MELLÉKLET: AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ I. GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

I. 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű könyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató/nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. I. 2. Nevelési-oktatási célok A helyi pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok, feladatok megvalósításában a könyvtár szerepköréből adódóan részt vesz, gyűjtőkörét ez irányban alakítja. I. 3. Az állományalakítás alapelvei • Az iskolai könyvtár állományába csak gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, ajándék útján is csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentum kerülhet be. • A Helyi Pedagógiai Program teljesítéséhez szükséges – NAT alapjegyzékben szereplő – dokumentumok beszerzése. • Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és pedagógusok igényeinek figyelembe vételével fejlesztjük (16/1998. MKM. Rendelet). I. 4. A fő gyűjtőkör területei • Az oktatáshoz szükséges, ill. a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak,

93

atlaszok, törvénytárak, kronológiák, bibliográfiák, a könyvtári munka szakmai módszertani segédletei • Pszichológiai művek, gyermeklélektan • Pedagógiai művek, szakmódszertan, neveléstudomány • Iskolai tantervek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok • Pályaválasztási útmutatók • Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom • Házi és ajánlott olvasmányok, szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények • Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok • Helytörténeti kiadványok • Az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok • Természettudományos művek • Az egyéni művelődés, szórakozás igényeit kielégítő, értékes szépirodalom I. 5. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok • Egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek • Irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató, szabadidős olvasmányok • Áltudományos művek I. 6. Tipológia/dokumentumtípusok • Írásos nyomtatott dokumentumok (könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv, térképek, atlaszok) • Audiovizuális ismerethordozók - ˗ képes dokumentumok (DVD, videokazetta) - ˗ hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) - ˗ számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók (CDROM, multimédiás CD-k) 2. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ II. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT

II. 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár és a községi könyvtár együtt működik. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrációs és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. II. 2. A könyvtárhasználat módjai • Helyben használat 94

• Kölcsönzés • Csoportos használat II. 3. Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül a kézikönyvtári könyvek csak helyben használhatók. A kézikönyvek nem kölcsönözhetők, helyben olvashatók. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: • Az információk közötti eligazodásban. • Az információk kezelésében. • A szellemi munka technikájának alkalmazásában. • A technikai eszközök használatában. II. 4. Kölcsönzés • A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. • Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. • A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb két dokumentum kölcsönözhető három hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. • A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. • Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. • A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. • Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SZMSZ-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. • Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni. II. 5. A könyvtár nyitva tartási ideje Hétfő 8.00 – 17.00 Kedd 8.00 – 16.00 Szerda 8.00 – 17.00 Csütörtök 8.00 – 16.00 Péntek 8.00 – 14.00 II. 6. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, szaktanárok, szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. 95

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. II. 7. A könyvtár egyéb szolgáltatásai • Információszolgáltatás • Szakirodalmi témafigyelés • Irodalomkutatás • Internethasználat 3. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ III. KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT

III. 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya számítógépes mintakatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: • Raktári jelzet • Bibliográfiai és besorolási adatokat • ETO szakjelzeteket • Tárgyszavakat III. 2. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • Főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • Szerzőségi közlés • Kiadás sorszáma, minősége • Megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve • Oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret • Sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám • Megjegyzések • Kötés: ár • ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. III. 3. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • A főtétel besorolási adatai (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) • Cím szerinti melléktétel 96

• Közreműködői melléktétel • Tárgyi melléktétel III. 4. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szakjelzetet és leltári számot rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 4. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ IV. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT

IV. 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; • 2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről; • 16/2012. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít a www.oktatas.hu webcímen. IV. 2. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: • Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. • Ezeket, a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentummal együtt vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az intézményhez (iskola) köthető könyvtári rendelésben megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. IV. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. IV. 3. 1. A tanuló a kölcsönzéskor vállalja: • hogy június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatja az átvett tartós tankönyveket.

97

•

A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyáz. Amennyiben megrongálódik vagy elvész, anyagi felelősséggel tartozik a könyvért. Azt pótolnia kell illetve a vételárat meg kell térítenie. • A tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig, köteles a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. • A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője, köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. IV. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • Az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos). • Összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-november). • Összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (jún. 15ig). • Listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november). • Listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról, amennyiben a tankönyvellátás folyamata ezt lehetővé teszi. IV. 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: • Az első év végére legfeljebb 25 %-os lehet. • A második év végére legfeljebb 50 %-os lehet. • A harmadik év végére legfeljebb 75 %-os lehet. • A negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: ugyanolyan könyv beszerzése vagy az anyagi kár megtérítése. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 98

5. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS SZÁMÁRA Mivel a könyvtáros a községi önkormányzat dolgozója, munkaköri leírást ők készítenek számára. Mint iskolai könyvtári feladatokat is ellátó személy, feladatkörébe tartozik: • Folyamatos kapcsolatban áll a szaktárgyi munkacsoportokkal, osztályfőnökökkel, iskolaveztéssel. • Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. A feladatkör egyes területei: A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: • Megteremti a működéshez szükséges feltételeket. • Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. • Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. • Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem: • Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről. • Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet. Megrendeli a folyóiratokat. • Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti. • Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat. • Naprakészen építi a könyvtár katalógusát. • Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag • elavult dokumentumokat, évente egy alkalommal elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően. • Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. • Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi. • Állományellenőrzést tart a könyvtár nagyságától függő időközönként. A leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti a egyedül. Olvasószolgálat, tájékoztatás: • Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát. • Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést. • Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít. • Megtartja és koordinálja a könyvtári órákat, segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz.

99

•

Könyvtári programok szervezése: irodalmi délutánok, vetélkedők, íróolvasó találkozó. • Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában. Önmaga szakmai továbbképzése. A könyvtáros tanár az esetleges óráit (szaktárgyi, szakköri) rendes munkaidején felül látja el.

I. SZ. MELLÉKLET: ADATVÉDELMI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

A Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával jogviszonyban álló személyek adatainak védelmében az iskola adatvédelemmel összefüggő feladatait és eljárási rendjét a következők szerint szabályozom: 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: •

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,  az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,  azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,  az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,  a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,  az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése  a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

100

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Dr. Fejérpataky László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. november 24-i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, a KLIK Dunaújvárosi Tankerülete hagyta jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama az iskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, s erről tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

101

A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait 2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését. 2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, 102

-

az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,4 - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő - tartozás és annak jogosultja, - - szabadság, kiadott szabadság, - - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a. nevét, b. nemét, c. születési helyét és idejét, d. társadalombiztosítási azonosító jelét, e. oktatási azonosító számát, f. anyja nevét, g. lakóhelyét, tartózkodási helyét, h. állampolgárságát, i. sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j. diákigazolványának számát, k. jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tankötelese, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l. jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m. nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n. jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o. nevelésének, oktatásának helyét, p. tanulmányai várható befejezésének idejét, q. évfolyamát. 2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma,

103

c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) a tanuló fényképét a digitális naplóban, i) többi adatot az érintett hozzájárulásával. 2.3 A biztonsági kamerarendszer által kezelt adatok A 2011-ben felszerelt biztonsági kamerarendszer, mely az intézmény folyosóin, tantermeiben zajló események képi rögzítését végzi, egy 2011-es pályázat fenntartási időszaka miatt ma is üzemel, a fenntartó döntése alapján 2.4 Az intézmény kiadványaiban megjelenő adatok Az iskola folyamatosan működtethet és alkalmanként megjelentethet elektronikus és nyomtatott kiadványokat. (honlap, újság, évkönyv stb.) Az intézmény életét dokumentálni a résztvevők megjelenítése nélkül nem lehet, ezért a bevezetés évében minden tanuló törvényes képviselőjétől, azt követően pedig minden új jogviszony létesítése alkalmával a hozzájárulás megszerzése szükséges. A hozzájáruló nyilatkozat beszerzése az intézménnyel munkavállalói jogviszonyban állókra is vonatkozik. Egyedi esetekben a 2011. évi CXII. törvény előírásai szerint az adatkezelés elleni tiltakozás jogával élhet az érintett. 3. Adatvédelemmel kapcsolatos részletes szabályozás A személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az intézmény vezetője felelős. 3.1. Iratok tárolása, vezetése Az iskolában nyilvántartott adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, illetve sérülés, törlés vagy megsemmisülés ellen. Iratot munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményből kivinni, valamint az intézményen kívül feldolgozni, tárolni csak az igazgató engedélyével lehet, azzal a feltétellel, hogy az irat tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az iratokat az intézményben zárható helyiségben, elkülönítetten kell tárolni: - ˗ titkárság 104

- ˗ igazgatói, helyettesi iroda - ˗ tanári szoba A fenti irodákat a dolgozók távozásakor kulcsra kell zárni. Az irodahelyiségek nyitva tartása miatt iratokhoz történő illetéktelen hozzáférés esetén az érintett fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik. 3.2. A személyi iratok köre és a személyi anyag A titkárságon személyi irat minden (bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett) adathordozó, amely a közszolgálati jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok körébe tartozik: a. A személyi anyag iratai, nevezetesen: - a tartalomjegyzék; - a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai; - az önéletrajz; - az erkölcsi bizonyítvány; - a kinevezés, a kinevezés módosításai; - a vezetői megbízás és annak visszavonása; - a munkaköri leírás; - a besorolással, címadományozással kapcsolatos iratok; - áthelyezéssel, valamint a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos iratok; - a minősítés, teljesítményértékelés iratai; - a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat; - öt évnél nem régebbi fénykép; - iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok, továbbképzéseket igazoló iratok másolatai; - egészségügyi munkaalkalmasságot bizonyító igazolás; c) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, ideértve a vagyonnyilatkozattal és a juttatásokkal kapcsolatos iratokat (pl. kitüntetés, jubileumi jutalom, jutalom, munkáltatói kölcsön, stb.). d) A közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő, illetve másjogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás, stb.). e) A közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott egyéb iratai. 3.3. Személyi anyag kezelése A személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető rá, amelynek alapja: • közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata; • a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése; • bíróság vagy más hatóság döntése; • jogszabályi rendelkezés.

105

A közalkalmazottak személyi iratait együttesen, névre szóló iratgyűjtőben kell kezelni. Az iratgyűjtőben elkülönítetten kell tárolni a személyi anyagot, és külön kell tárolni a többi személyi iratot. A személyi iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az irat megnevezését, iktatószámát és keltezését. A személyi iratok összetételében bekövetkező változásokat azonnal át kell vezetni a tartalomjegyzéken. A személyi adatokban történő változás esetén a közalkalmazott saját adatai tekintetében felelős azért, hogy az általa az iskolatitkár részére átadott, illetve bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az iskolatitkárnak a módosítást a bejelentés után 3 napon belül el kell végezni. A dolgozó az alábbi adataiban bekövetkező változást 8 napon belül írásban köteles bejelenteni, és okirattal igazolni: - ˗ név, - ˗ családi állapot, - ˗ eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), - ˗ lakóhely, tartózkodási hely címe, - ˗ iskolai végzettség, - ˗ szakképzettség, - ˗ tudományos fokozat, - ˗ államilag elismert nyelvvizsga, - ˗ pedagógus továbbképzés teljesítése. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. A közalkalmazotti jogviszony áthelyezés miatti megszűnése esetén a dolgozó személyi anyagát el kell juttatni a következő munkáltatónak. Más úton történt megszűnés esetén a teljes anyagot irattárba kell helyezni, s a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni, majd gondoskodni kell levéltári elhelyezéséről. A tévesen rögzített adatokat az érintett jelzése után az adatrögzítő azonnal köteles helyesbíteni. A tévesen rögzített adat miatt keletkezett károk esetén az adatrögzítést végző személy fegyelmi felelősséggel, anyagi jellegű kár esetén anyagi kártérítéssel tartozik. A személyes adatot törölni kell, ha a kezelés jogellenes, vagy ha az adatkezelés célja megszűnt. 3.4. Adatszolgáltatás Megkeresésre akkor lehet adatot szolgáltatni, ha a megkeresést küldő szerv megindokolta, jogszabályi hivatkozással alátámasztotta az adat kezelésére való jogosultságot. Személyi adatot tartalmazó iratot továbbítani csak zárt borítékban (csomagolásban) szabad. A csomagoláson fel kell tüntetni, hogy az személyes adatokat tartalmaz és csak a címzett bonthatja fel. Amennyiben a dolgozó érdeke kívánja az adatszolgáltatás teljesítését, és az érintett írásbeli nyilatkozattal hozzájárul, akkor az iskola a kért és rendelkezésre álló adatokat a megkeresést küldő szerv részére átadja.

106

Közalkalmazottnak és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetőségét és erről másolat készítését oly mértékben kell biztosítani, amennyiben ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges. Az iratba való betekintés csak az iratkezelő jelenlétében, a titkárságon lehetséges. Személyi anyag titkárságról történő elvitele nem lehetséges. Az iratról való másolat készítésének költségeit a másolatot kérő személynek kell megtérítenie. A betekintés, illetve a másolatkészítés tényét a személyi anyag részeként a következő tartalommal nyilván kell tartani: - ˗ a személyi anyagba történő betekintés, illetve másolatkészítés tényét, - ˗ jogosultjának személyét, - ˗ jogszabályi alapját, - ˗ a betekintés időpontját. A közalkalmazott személyi anyagába - az eljárásban indokolt mértékig - betekintésre és adatátvételre jogosultak köre: - ˗ saját adataiba, irataiba a közalkalmazott, illetve írásos felhatalmazása alapján törvényes képviselője, meghatalmazottja; - ˗ az iskola vezetője és vezető-helyettese; - ˗ a közalkalmazott minősítését, értékelését végző vezető; - ˗ fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy; - ˗ a fenntartó törvényességi ellenőrzést végző köztisztviselője a megbízólevélben feltüntetett feladatkörökre; - ˗ munkaügyi per kapcsán a bíróság; - ˗ feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság; - ˗ az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész; - ˗ a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos; - ˗ más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr, stb.). 3.5. Ellenőrzés Az intézmény vezetője köteles ellenőrizni a személyes adatok védelmének érvényesülését, így különösen: - az intézmény adatvédelmi szabályainak aktualitását, rendelkezései törvényességét - az adatszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását - adatvédelmi nyilvántartás vezetését - a nyilvántartás adatállománya megóvására tett technikai intézkedések megfelelőségét. 3.6 Közérdekű adatok

107

-

A közérdekű adatok körét a törvény által meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal honlapján közzéteszi.15 Intézményi adatok Közzétételi lista ˗ Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve

3.6.1. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. Az iskolai közzétételi lista az előzőekben meghatározottakon kívül tartalmazza a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, d) a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat, e) középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi vizsgák átlageredményeit, f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, g) a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait, h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, i) az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát. A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a korábban felsorolt adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon 15



108

belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. 4. Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott

109

döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. 4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. II. AZ IRATKEZELÉS ÉS AZ ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI 16 Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell és tárgymutatózni. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a) a nevelési-oktatási intézmény • nevét, • székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

16

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110

JEGYZŐKÖNYV

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. II.I. IRATKEZELÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI Az iratkezeléssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek irányítója az igazgató. 1. Az iratkezelés irányítása Az igazgató az iratkezeléssel kapcsolatban felelős: - az iratkezelési szabályzat elkészítéséért, - az iratkezelési szabályzat rendszeres felülvizsgálatáért, - az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, - a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, - az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért, - az iratkezelés olyan megszervezéséért, hogy az intézményhez érkezett, ott keletkező, illetve továbbított irat: azonosítható, o fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető legyen, o visszakereshető legyen; o tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető; o kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen; - szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek; - a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen; 111

-

rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen; - az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson. 1.2 Az iktató feladata: - a jelen szabályzatban leírt iratkezelési feladatok szabályozásnak megfelelő végrehajtása, - védje az iratokat és az adatokat o a jogosulatlan hozzáférés, o a megváltoztatás, o a továbbítás, o a nyilvánosságra hozatal, o a törlés, o a megsemmisítés, valamint o a megsemmisülés és o a sérülés ellen. 1.3. Az iratkezelésben résztvevő ügyintézők Az iratkezelésben résztvevő ügyintézők feladata, hogy - tevékenységüket a jelent iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásával végezzék, - az intézménybe érkezett iratokat és egyéb dokumentumokat haladéktalanul eljutassák a rendeltetési helyükre, fent leírtak szerint védjék és kezeljék azokat. 2. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása Az igazgató által szignált határidős és egyéb iratokat az intézmény nyilvántartó könyvébe kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az ügyek határidejének betartásáért az iskola titkár felel, ezért a határidőhöz kötött ügyek határidejéről is nyilvántartást kell vezetni. Határidő-nyilvántartás történik az iktatókönyvben és a nyilvántartó könyvben. 3. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az igazgató engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket az ügyviteli feladatokkal megbízott iskolatitkárnak kell nyilvántartani. A bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni: • a bélyegző lenyomatát, • a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét, • a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását, • a bélyegző kiadásának dátumát, • a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét. A bélyegzőt használók jelzése alapján, a sérült és elavult bélyegzőket meg kell semmisíteni, helyettük új bélyegzőket kell beszerezni. A megsemmisítés tényét a nyilvántartólapon fel kell tüntetni. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért.

112

A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatására és az ügyben lefolytatott eljárásra, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítésére az intézményvezető intézkedik. 4. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy az igazgató és helyettese adhat. Tanulónak, gyermeknek valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a gyermekre vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges - az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 5. Az iratok kezelésének általános követelményei 5.1. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Iratot – ha csak az elintézés nem indokolja – a munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az igazgató engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az ügykezelőnél lévő iratba akkor tekinthet be, ha az a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 5.2. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az iskolatitkár, az igazgató engedéllyel adhat ki. A másolatot”A másolat hiteles" felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. Ezek az érvényes törvényi rendelkezések alapján illetékkötelesek. 5.3. Az iratok rendszerezése Az intézménynél - az ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében - az azonos ügyre, egy adott tárgyra - vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. (gyűjtőszám) 5.4. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása Az iratot – az iktatókönyv kötelező tartalmi elemeire vonatkozó adatok rögzítésével – az e célra rendszeresített papíralapú iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. 6. Az iratkezelés folyamata Az iratkezelés folyamatába különösen a következő tevékenységek tartoznak bele: 113

• küldemények átvétele, • küldemények felbontása és érkeztetése, • iktatás, • szignálás, • kiadmányozás, • továbbítás, • irattározás, • selejtezés, • levéltárba adás. 7. Küldemények átvétele 7.1. Az átvételre jogosult személyek Az intézmény részére postán, csomagküldő szolgálattal, futárszolgálattal érkezett levelek, csomagok vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az iskola titkár, az intézményvezető vagy a helyettesítési rendben következő személy veszi át. Az utánvételes csomagok esetében a csomag átvételére a pénzkezeléssel megbízott személy jogosult, az igazgató előzetes engedélye alapján. 7.2. A küldemények felbontása Az intézményhez érkezett küldemények felbontása az igazgató hatáskörébe tartozik – valamennyi küldemény vonatkozásában. A faxon, e-mailben érkezett irat esetében először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítéséről. A faxon, e-mailben érkezett irat ügyintézőhöz történő továbbítása előtt az általános rendelkezések az irányadók, az intézményvezetőt tájékoztatni kell az érkezett iratról. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani: • a tévesen címzett küldeményeket, • a névre szóló iratokat, (melyeken nem szerepel a név előtt vagy után az intézmény neve) és amelyekről megállapítható, hogy tartalmuk magánjellegű és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek. A felbontás nélkül átvett küldemények címzettje az általa felbontott hivatalos küldeményt iktatás céljából - soron kívül köteles visszajuttatni az intézményvezetőjéhez. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyeken - az intézmény neve előtt vagy után - névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. 8. Iktatás 8.1. Az iktatókönyv Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni. Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat: 114

• • • • •

iktatószám; iktatás időpontja; küldemény érkezésének időpontja, módja, érkeztető száma; küldemény elküldésének időpontja, módja; küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója; • küldő megnevezése, azonosító adatai; • címzett megnevezése, azonosító adatai; • érkezett irat iktatószáma (idegen szám); • mellékletek száma; • ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése; • irat tárgya; • elő- és utóiratok iktatószáma; • kezelési feljegyzések; • ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja; • irattári tételszám; • irattárba helyezés időpontja. 8.2. Iktatószám és alszám Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival. Az iktatást minden évben 1-gyel kell kezdeni. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani. Az iktatószámnak tartalmaznia kell: • az iktatási főszámot, • az alszámot, valamint • az iktatószám kiadásának évét. 8.3. Az ügyirat tárgya Az ügyirat tárgyát - illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az - az irat tartalmát nem érintően - lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon. 8.4. Név- és tárgymutató Mutatókönyvet kell vezetni, ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat. A mutatókönyv betűsoros nyilvántartás, amely az iratokat név és tárgy szerint - esetleg hely vagy intézmény szerint - tartja nyilván. Az ügyeket, a lényegüket kifejező egy vagy több címszó (vezérszó) alapján kell nyilvántartani. Ha az irat több tárgyra, személyre, intézményre vonatkozik, az irat alapján valamennyi címszónál mutatózni kell. A mutatókönyvet az

115

iktatással egyidejűleg naprakészen kell vezetni az év kezdetén újonnan nyitott mutatókönyvben. 8.5. Az iktatókönyv lezárása Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. 9. Az iktatás módjai 9.1. Az iktatás módja Az iktatás módja: - papír alapú iktatókönyv alkalmazásával, amelybe a bejegyzéseket manuálisan kell végezni, 10. Szignálás Az irat bemutatása szignálás céljából Az iratkezelő az érkezett iratot - az ügyintéző kijelölése (szignálás) végett - köteles az irat szignálására jogosult személynek - iratonként (ha szükséges) újonnan nyitott és kitöltött előadói ívbe helyezve - átadni. Az irat szignálására jogosult: az igazgató, vagy az általa megbízott személy. 11. Kiadmányozás 11.1. A kiadvány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak (kiadványoknak), melyek az alábbiakat feltétlenül tartalmazzák: • az intézmény nevét, székhelyét, • az iktatószámot és a mellékletek számát, • az ügyintéző nevét, • az ügyintézés idejét, • a kiadványozásra jogosult aláírását, nevét és beosztását • az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. 11.2 Bélyegző, mint hitelesítési eszköz Kiadmányozáshoz alkalmazható bélyegzőről nyilvántartást kell vezetni. 12. Selejtezés 12.1. Selejtezési bizottság Az ügyiratok selejtezését az intézményvezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni, az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. A selejtezési bizottság tagjainak meghatározását tartalmazza. 12.2. Selejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani a selejtezés engedélyezése céljából. A selejtezési jegyzőkönyvet legalább 2 példányban kell készíteni: • 1 pld. a selejtezési bizottságé, 116

• 1 pld. a levéltáré. 12.3. A selejtezés végrehajtása, a megsemmisítés módja Selejtezést végrehajtani csak a levéltár által - engedélyezési záradékkal ellátva – visszaküldött selejtezési jegyzőkönyv alapján lehet. A selejtezés időpontját a nyilvántartás megfelelő rovatába be kell vezetni. A papír alapú iratok selejtezése, megsemmisítése az intézményvezető utasításának megfelelően történhet iratmegsemmisítővel. 13. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme 13.1. Hozzáférés az iratokhoz Az intézmény által kezelt iratok esetében biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozása minden iratkezelést végző személy feladata az általa kezelt iratok vonatkozásában. 13.2. Az iratok védelmét célzó utasítások Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: • „Saját kezű felbontásra!”, • „Más szervnek nem adható át!”, • „Nem másolható!”, • „Kivonat nem készíthető!”, • „Elolvasás után visszaküldendő!”, • „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével), • valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. Az itt meghatározott kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését 14. Irattári terv 14.1. Az iratok selejtezhetősége Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meg kell határozni, hogy • melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és • melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni.

II. A KÖTELEZŐEN HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOK A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat,

117

d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Az iskola által használt nyomtatványok a. a beírási napló, b. a bizonyítvány, c. a törzslap külíve, belíve, d. az értesítő (ellenőrző, tájékoztató füzet), e. az osztálynapló, f. a csoportnapló, g. az egyéb foglalkozási napló, h. a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, i. az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, j. az órarend, k. a tantárgyfelosztás, l. a továbbtanulók nyilvántartása, m. az étkeztetési nyilvántartás, n. a tanulói jogviszony igazoló lapja, Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - alkalmazott vezeti. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. Az iskola az előző bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét - a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában. A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A beírási napló tartalmazza a) a tanuló • aa) naplóbeli sorszámát, • ab) felvételének időpontját, 118

• ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, • ad) anyja születéskori nevét, • ae) állampolgárságát, • af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét • ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová felvették vagy átvették, • ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat, • ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait, b) az egyéb megjegyzéseket. A tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A bizonyítvány tartalmazza a) a sorszámát, b) a bizonyítvány pótlap sorozatszámát, c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, d) a tanuló törzslapjának számát, e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát, f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát, g) a tanuló szorgalmának és magatartásának értékelését, h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését, i) a szükséges záradékot, j) a nevelőtestület határozatát, k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát, l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról - a tanévkezdést követő harminc napon belül - egyéni törzslapot állít ki. Az egyéni törzslap tartalmazza 119

a) a törzslap sorszámát, b) a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, c) a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát, d) d)53 a tanévet és a tanuló által elvégzett évfolyamot, e) a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, f) a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését, g) az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat, h) a nevelőtestület határozatát, i) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat, j) a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat. Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső tagozat és a középfokú iskolai tanulmányok befejezését követően, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni. A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az igazgató aláírását és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A törzslap külíve tartalmazza a) az osztály megnevezését, b) az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését, c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az igazgató aláírását, d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével). A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani. Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megnevezését. Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza a) a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát, b) a tanuló magatartása, szorgalma értékelését, c) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését, 120

d) a félévi osztályzatokat, e) a mulasztások igazolását. A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni. A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet. Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megnevezését, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni. Az osztálynapló a) haladási és mulasztási, valamint b) értékelő naplórészt tartalmaz. A haladási és mulasztási naplórész a) a tanítási napok sorszámát és időpontját, b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát, c) a tanítási óra anyagát, d) az órát megtartó pedagógus aláírását, e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását, f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását tartalmazza heti és napi bontásban. Az értékelő naplórész a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét, b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát, c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait, Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet. A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A csoportnapló a) a csoport megnevezését, b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását, c) a csoport tanulóinak névsorát, d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait, e) a tanuló értékelését, f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot, g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmazza. 121

Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. Az egyéb foglalkozási napló a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát, b) a csoportba tartozó tanulók névsorát, c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét, e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját, f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét. A jegyzőkönyv a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll, b) a vizsgatárgy megnevezése mellett • ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését, • bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását, • bc) a végleges osztályzatot, c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét, d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását tartalmazza. Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. A tantárgyfelosztás a) a tanév évszámát, b) az iskola nevét, c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát, e) a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként, f) a pedagógus összes óratervi órájának számát, g) pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, h) pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, i) pedagógusonként az összes óraszámból a tartós helyettesítések számát, j) az egyes pedagógusok kötelező óraszámát, k) pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát, 122

l) az órakedvezményre jogosító jogcímeket, m) az e)-k) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, n) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát tartalmazza. A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. A nyilvántartás a) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, b) a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét, c) a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját, címét és szakirányát tartalmazza. III. A TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által alkalmazható záradékokat az 1. melléklet tartalmazza. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt, tanúsítványt (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) is - bizonyítványmásodlatot, tanúsítványmásodlatot (a továbbiakban együtt: bizonyítványmásodlatot) kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy - ha tulajdonosa kéri - az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes. A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat. A bizonyítványmásodlatnak - a névváltozás kivételével -szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az 123

eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították. A bizonyítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani. IV. A BIZONYÍTVÁNYNYOMTATVÁNYOK, TANÚSÍTVÁNYNYOMTATVÁNYOK KEZELÉSE Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokat, tanúsítványnyomtatványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola a) az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, b) a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, c) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, tanúsítványokról nyilvántartást vezet. Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját. Nevelési oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok17

V. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE ÉS AZ ISKOLAI ZÁRADÉKOK

VI.I. IRATTÁRI TERV Irattári Ügykör megnevezése tételszám Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 5. Fenntartói irányítás 6.123 Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, jelentések, 17

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. számú melléklete

124

Őrzési idő (év) nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 20 10 10 10 5

Statisztikák 11. Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 14. Felvétel, átvétel 15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 16. Naplók 17. Diákönkormányzat szervezése, működése 18. Pedagógiai szakszolgálat 19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 21. Gyakorlati képzés szervezése 22. Vizsgajegyzőkönyvek 23. Tantárgyfelosztás 24. Gyermek- és ifjúságvédelem 25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 26. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga 27. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum Gazdasági ügyek Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, 27. helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 28. Társadalombiztosítás 29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 31. A tanműhely üzemeltetése 32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 33. Szakértői bizottság szakértői véleménye

5 10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1 1 5

50 10 5 5 5 20

VI.II. AZ ISKOLÁK ÁLTAL ALKALMAZOTT ZÁRADÉKOK 1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Záradék Dokumentumok Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] Bn., N., Tl., B. a(z) (iskola címe) ....................iskolába. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) Bn., Tl. .......... évfolyamon folytatja. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., Tl., N. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével Bn., Tl., N. folytathatja. ...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők N., Tl., B. szerint: .... Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. N., Tl., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., Tl. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. N., Tl., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból N., Tl. osztályozó vizsgát köteles tenni. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével N., Tl., B. teljesítette. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ....................-tól ........................-ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó N., Tl. vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, N., Tl., B. tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, N., Tl. .................. hónap alatt teljesítette. A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., Tl.,B., A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, Tl., B. ....................... évfolyamba léphet. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell N., Tl., B.

125

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

29. 30.

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

38.

39. 40. 41. 42. 43. 44.124

ismételnie. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Tl., B. Évfolyamot ismételni köteles. A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett. N., Tl. Osztályozó vizsgát tett. Tl., B. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. Tl., B. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. Tl., B. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig Tl., B. halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független Tl., B. vizsgabizottság előtt tette le. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. Tl., B., N. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, Bn., Tl. a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. A tanuló jogviszonya Bn., Tl., B., N. a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. ............................ fegyelmező intézkedésben részesült. N. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. Tl. ........................-ig felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen Bn., Tl., N. szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra. Tankötelezettsége megszűnt. Bn. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. Tl., B. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti Pót. Tl. helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ Pót. Tl. adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt Tl., B. állítottam ki. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, Pót. B. tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. Érettségi vizsgát tehet. Tl., B. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. Tl., B., N. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N.

Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. 46. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévig ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. 47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot ..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a 48. nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap Tl. Bizonyítvány B. 45.

N. B. Tl. Tl., B.

A kollégiumok által alkalmazható záradékok Záradék Dokumentumok 1. Feltéve a ................................................. kollégiumba (externátusi elhelyezésre) a(z) Kt. .......................... tanévre. 2. A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése) .................................................. miatt Kt., Kn., Csn. megszűnt. 3. ............................................ fegyelmező intézkedésben részesült. Csn. 4. ............................................ fegyelmi büntetésben részesült. Kt., Csn.

126

Alkalmazott rövidítések: Csoportnapló Kollégiumi napló Kollégiumi törzskönyv

Csn. Kn. Kt.

127