Szervezeti és Működési Szabályzata

Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette: Kálmánné Szabó Erzsébet igazgató Szentes, 2013. március 29.

Jóváhagyta: Papdi Istvánné fenntartó Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány 6600 Szentes, Petőfi u. 4. Jóváhagyás dátuma: 2013. március 29.

1

TARTALOMJEGYZÉK

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ célja, feladata 2. Az SZMSZ elfogadása, hatálya 3. Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága Az intézmény adatai 1. Az intézmény elnevezése, székhelye, OM azonosítója, telephelyei 2. Az iskola alapítója és fenntartó szerve 3. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok 4. Az iskola működési területe 5. Az iskola felügyeleti szerve 6. Alaptevékenysége 7. Az iskola képviselete

II.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁS 1. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 2. Az intézmény vezetője 3. Az intézmény közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület hatásköréből átruházott ügyek és a beszámoltatás rendje 4. A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkája, alapvető feladatok

III.

A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 1. A vezetők közötti kapcsolattartás 2. Értekezletek, megbeszélések 2

3. A telephellyel való kapcsolattartás rendje 4. A vezetők helyettesítésének rendje 5. A szülői szervezettel való kapcsolattartás rendje 6. A szülők jogai 7. A külső kapcsolatok rendszere és formái Kapcsolat az iskola egészségügyi- és a gyermekjóléti szolgálattal

IV.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1) A nyitva tartás rendje 2) A tanítási órák rendje az iskolában 3) A gyermekeknek, a tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 4) Az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 5) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje 6) Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 7) Intézményi védő, óvó előírások 8) Az iskolai reklámtevékenység szabályai 9) Vagyonvédelem 10)

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és

gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset esetén A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének rendje 11)

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

12)

Tájékoztatás

a

Pedagógiai

Programról,

az

SZMSZ-ről,a

Házirendről, a dokumentumok elhelyezéséről: 13)

Baleset- és munkavédelmi szabályok, gyermekvédelmi feladatok

14)

A tanórán kívüli foglalkozások rendje és azok formái

15)

A tanulók rendszeres tájékoztatása

16)

Ünnepségek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással

kapcsolatos feladatok 17)

V.

Az Intézményi Tanács

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ célja, feladata Szabályozza a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola működésének rendjét. Az intézmény vezetése a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, kihirdetésével és betartatásával biztosítsa az intézmény jogszerű működését. 2. Az SZMSZ elfogadása, hatálya Az SZMSZ-t az iskola igazgatója nyújtja be, elfogadásáról az iskola nevelőtestülete dönt. Elfogadáskor és módosításkor a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A fenntartó elfogadásával lép hatályba. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az iskolába járó, tanulókra, a tanulók szüleire, az intézményben működő közösségekre, szervezetekre, illetve mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, azáltal, hogy igénybe veszik szolgáltatásait, illetve segítik az intézményt szolgáltatásai megvalósításában. 3. Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága Alapdokumentumok: SZMSZ Házirend Pedagógiai Program Közzétételi lista Fenntartói értékelés Alapító okirat Működési engedély A dokumentumok nyilvánosságra hozatala az iskola igazgatójának feladata. A dokumentumok megtalálhatók: a vezetői irodában a telephelyeken a nevelőtestületi szobában folyamatosan feltöltésre kerülnek az intézmény honlapjára: www.muveszetekhaza.szentes.hu

4

Az intézmény adatai 1. Az intézmény elnevezése, székhelye, OM azonosítója, telephelyei Az intézmény neve: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Petőfi u. 4. OM azonosítója: 200040 Telephelyei: az Alapító okiratban rögzítve 2. Az iskola alapítója és fenntartó szerve Az iskola alapítója: Kálmánné Szabó Erzsébet egyéni vállalkozó 6621 Derekegyház, Kossuth u. 14. Fenntartó szerve 2003-tól: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány 3. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az iskola önállóan gazdálkodó jogi személy. A Fenntartó által évente megállapított és jóváhagyott költségvetés előirányzatainak keretein belül saját nevében kötelezettségeket vállalhat, bevétel beszedésének elrendelésére, valamint utalványozásra jogosult. Az iskola bankszámla száma: 11735043-20030164 Adószáma: 18471856-1-06 A bélyegzők használatára jogosultak: igazgató igazgató helyettes gazdasági munkatárs iskolatitkár tanárok (adminisztráció során a titkárságon) A bélyegzők lenyomata:

4. Az iskola működési területe Csongrád megye

5

5. Az iskola felügyeleti szerve A Fenntartó 6. Alaptevékenysége, kiegészítő tevékenysége Az intézmény alaptevékenysége: 85203

Alapfokú művészetoktatás

Évfolyamok száma: 12 évfolyam Tanszakok: képzőművészet táncművészet szín- és bábművészet A tanszakok további részletezése a Működési engedélyben található. Az intézmény kiegészítő tevékenysége: Szentes Város Önkormányzatával kötött üzemeltetési szerződés alapján a szentesi Művészetek Háza üzemeltetése. A rendelkezésre álló helyiségek minél gazdaságosabb kihasználása, a művészetoktatás számára további forrásteremtés érdekében terembérbeadás, felnőtt oktatás szervezése, kulturális turizmus szervezése

7. Az iskola képviselete Az iskola igazgatója önálló képviseleti joggal rendelkezik valamennyi ügy tekintetében. A közoktatási intézmény vezetője - a köznevelési törvény 54. és 55. §-a alapján - „felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet

jogszabály

vagy

egyéb

hatáskörébe.

6

belső

szabályzat

nem

utal

más

A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések

tekintetében

jogkörét

jogszabályban

előírt

egyeztetési

kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az iratkezelés szervezeti rendje 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 16. § (1) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv adottságainak megfelelően az iktatást •központilag, egyetlen szervezeti egység vagy személy feladataként, •osztottan, ügyeket intéző szervezeti egységnél, vagy •vegyes rendszerben (központilag és osztottan) foglaltak együttes alkalmazásával szervezheti meg. Az iratkezelés – a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően történik. A Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola irodájában az iratkezelés központilag történik.

Az ügyvitel és iratkezelés irányítása, felügyelete, ellenőrzése A Ltv. 11. § a nem selejtezhető iratokról rendelkezik A köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét – az iratkezelési szabályzat alapján tárolni kell.

A 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet 8. § (2)szerint a közlevéltár éves ellenőrzési 7

tervét úgy állítja össze, hogy a működése során maradandó értékű iratokat létrehozó szervek iratkezelésének ellenőrzésére ötévenként legalább egyszer sor kerüljön. 8.1. 3. Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ellenőrzést az igazgató irányítja.

Az ügyvitel és iratkezelés személyi feltételei Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése

Az intézményi titkár feladatköre: •a küldemények átvétele, felbontása, kezelése, •a hivatalos ügyek csoportosítása, szétosztása, •az iratok iktatása, előző íratok csatolása, mutatózás, •a határidős ügyek nyilvántartása, •az ügyintézés irányítása és a szükséges iratok továbbítása az ügyintézőkhöz, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, •kiadmányozás előkészítése, a kiadmányok továbbítása, postai feladás •az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, •az elintézett ügyek irattári elhelyezése, •az irattár kezelése, rendezése, •az irattári anyag selejtezésének és levéltári átadásának elkészítése, a selejtezési bizottságban való részvétel, •a hivatali ügyek nyilvántartása, •az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása 8

Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok

•Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki. •Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató meghatározza az elintézés határidejét, esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára. •Az igazgató által szignált iratokat az intézményi titkár köteles bevezetni az iktatókönyvbe/ számítógépes nyilvántartásba, majd el kell juttatni az iratot a kijelölt ügyintézőhöz. •Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. •Az ügyintézési határidő 30 nap. •Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés,elintézés időpontját, a beszélget partner nevét, beosztását, az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. •Az ügy elintézése után az iratot az esetleges kiadmányozásra szánt kézirattal együtt az ügyintéző köteles visszajuttatni az intézményi titkárnak. •Az intézményi titkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az intézményvezetőnek jeleznie kell. •Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatosan további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és azt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot határidő-nyilvántartásba kell elhelyeznie és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor kell véglegesen irattárba helyezni.

9

Az intézmény saját nyomtatványai Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése Hitelesítés módja: aláírás, pecsét, keltezés Elektronikus ügyiratok az intézménynél nem keletkeznek, ezért tárolásáról nem rendelkezik. Elektronikus naplót az iskola nem használ, ezért annak használatát nem szabályozza. Jelentkezési lap, szülői nyilatkozat Tartalma: a tanuló adatai, a szülő nyilatkozata tanulói jogviszony létesítéséről és arról, hogy térítési- vagy tandíj mellett veszi igénybe az oktatást. Vizsgajegyzőkönyv Osztályozó-, különbözeti és év végi vizsgákhoz. Jelentkezési lap művészeti alap- vagy záróvizsgára Osztályozó ív és jegyzőkönyv művészeti alap- és záróvizsgához

II.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁS

1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Vezetői munkáját a telephelymegbízottak segítik. A telephelyek operatív, adminisztratív vezetésében a telephelymegbízottak működnek közre. Az intézmény nevelőtestületét a székhelyen és a telephelyeken működő pedagógusok és vezetők összessége alkotja. Az egyes művészeti ágakban a különböző tanszakokon oktató pedagógusok alkotják az adott művészeti ág munkaközösségét.

10

Az egyes tanszakok külön-külön is alkothatnak munkaközösséget. A szakmai munkaközösségekbe történő belépés önkéntes. Az igazgató munkáját az adminisztratív feladatokban az iskolatitkár, pénzügyi feladatokban gazdasági-műszaki vezető és könyvelő iroda segíti. A telephelymegbízott: a telephelyeken dolgozó megbízott pedagógusok.

Szervezeti egységek Alapfokú művészetoktatásban tanító pedagógusok csoportja, Adminisztratív, műszaki állomány (iskolatitkár, gazdasági-műszaki alkalmazott)

A szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze.

Szervezeti ábra Fenntartó Igazgató Iskolatitkár

DÖK

Gazdasági munkatárs Intézmény takarító

SZMK Igazgatóhelyettes

Telephely-felelős

Tanszakvezetők Pedagógusok

2. Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője felelős az intézményben folyó munkáért, illetve a felelősségi jogkörébe utalt, a munkaszerződése szerinti dologi és anyagi jogokért tartozik teljes és kizárólagos felelősséggel. Az intézmény alkalmazotti körét az igazgató nevezi ki, a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője teljes jogkörrel, korlátozás nélkül végzi.

11

Az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogkört a Kuratórium elnöke gyakorolja  

    

Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, köteles megteremteni az intézmény jogszerű működésének feltételeit. Döntéseit maga hozza - a szükséges vélemények beszerzése után - és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtás ellenőrzéséért. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Vezetői tevékenységét a telephelymegbízottak közreműködésével látja el. Jogköreit esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg.

Jogállását a fenntartóval kötött munkaszerződés, a Munka Törvénykönyve, valamint a közoktatásról szóló törvény határozza meg. Juttatásai tekintetében alkalmazni kell a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben és á mindenkori Költségvetési törvényben foglalt előírásokat. a) Felelős: -

az

intézmény

szakszerű

és

törvényes

működéséért,

a

takarékos

gazdálkodásért, - az intézmény pedagógiai munkájáért, - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, -

a

nevelő

és

oktató

munka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, - a tanulmányok alatti vizsgák, meghallgatások (osztályozó, különbözeti, javító vizsga, művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga) jogszabálynak megfelelő előkészítéséért, lebonyolításáért és rendjéért,

12

- a felvétellel, átvétellel, továbbá a tanulói jogviszony Kt. 75. § szerinti megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárás, döntés jogszerűségéért, - az állami normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos fenntartónak nyújtott előkészítő adatszolgáltatás helyességéért, - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, - az intézmény tanügyigazgatási munkájáért, ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi

nyilvántartásai

kezelésének

szabályosságáért,

az

intézményi

adatszolgáltatásért, az adattovábbításra vonatkozó előírások érvényesítéséért, - a művészeti nevelő és oktató munkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre,

tanulmányi

segédletekre,

taneszközökre,

ruházati

és

más

felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért, - a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért.

b) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény alkalmazottai felett, szerződik a szükséges szolgáltatásokra, megbízásokat ad a szükséges ügyekben. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségnek. c) Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, illetve jelen szabályzat nem utal más hatáskörébe. d) Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése, - a művészeti nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, 13

- a szülői szervezetekkel (közösségekkel) illetve – létrejöttük esetén – a diákönkormányzatokkal, való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

e). Az igazgató pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet a fenntartó által megállapított költségvetési kereten belül jogosult és köteles ellátni.  bér és munkaerő-gazdálkodás,  tandíjjal és térítési díjjal kapcsolatos be- és kifizetések,  beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából a fenntartó által megállapított éves költségvetési előirányzatok felett az intézmény vezetője teljes jogkörrel rendelkezik.

f.) Az igazgató - megbízza az intézménybe jelentkezők meghallgatását végző bizottság tagjait, - javaslatuk mérlegelésével dönt a tanulók felvételéről, - a pedagógusok véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárhoz, - engedélyezi a tanulók beosztását más tanárhoz, - engedélyezi a két vagy több évfolyam tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítését, - engedélyezi a csoportösszevonást, - kijelöli az osztályozó és a különbözeti vizsga időszakát, - megbízza az osztályozó és különbözeti vizsga elnökét és tagjait -engedélyezi két vagy több évfolyam egy tanév alatt, illetve egy évfolyam tanulmányi követelményeinek rövidebb idő alatti teljesítését, -előkészíti a tanév rendjében meghatározottak szerint a vizsgákat, 14

-kapcsolatot tart a sajtóval és médiával. - előkészíti a tanév rendjében foglalt időpontra a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a jogszabályban foglaltak szerint, gondoskodik a vizsga lebonyolítási rendjének megismertetéséről, a vizsgáztatás során ellenőrzi a vizsga rendjének megtartását, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, gondoskodik a törzslapok és a bizonyítványok egyeztetéséről, aláírja és aláíratja a vizsga iratait. - irányítja intézményi szinten az iratkezelést, - elkészíti vagy elkészítteti az intézményi órarendet, - elkészíti vagy elkészítteti a statisztikát, - gondoskodik a beiratkozással kapcsolatos feladatok ellátásáról, - ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Kiadmányozási jogosultsággal rendelkezik.

A telephely megbízott: a.) A telephelymegbízott felelős: - a telephely beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért, - a telephely taneszköz-szükségletének biztosításáért, a fejlesztési tervek elkészítéséért, a telephelyi versenyek, bemutatók szervezéséért. - a szertári állomány kezelésének ellenőrzéséért, - a naplók, a leltárak, a nyilvántartások és az elszámolások vezetésének, az iratok kezelésének, a dokumentációk megőrzésének ellenőrzéséért, - versenyek, bemutatók szervezéséért, - a hiányzó pedagógus helyettesítésének megszervezéséért,

15

- a telephely működési rendjének betartásáért, - ellenőrzi a termek rendjét, - ügyel a balesetvédelmi feladatok betartására, a mentőláda tartalmának meglétére, - beszámol az igazgatónak a telephely eseményeiről, a felmerülő problémákról.

3. Az intézmény közösségei A nevelőtestület A

szakmai

munkaközösségek

feladata

a

pedagógusok

munkájának

segítésében

A nevelőtestület Az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az intézmény pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai, vezetők és óraadó pedagógusok. A nevelőtestület vezetője: az igazgató A Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskolában tanító pedagógusok feladatai 

A tanári munka lényege a tanulók nevelése, oktatása.



A pedagógiai folyamat e két alapvető, egymástól elválaszthatatlan feladatát az iskolai munkában a tanár korrekt szakmai-pedagógiai felkészültséggel végzi, munkájában a legnagyobb hatékonyságra törekszik.



A tanév kezdetekor a tanár kötelessége ismertetni a tanulókkal a tantárgyi követelményeket, valamint a balesetvédelmi előírásokat. 16



Oktatómunkájában a tanár folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét.



A pedagógus az óra előtt minimum 15 perccel köteles megérkezni az iskolába, telephelyre.



A pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállaló köteles munkáját a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja alapján végezni, tantárgyában és szakmódszertanában folyamatosan képezni magát, az órarendi órákat és egyéb foglalkozásokat pontosan megtartani.



A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, vagy vállalkozó köteles az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken tevékenyen is részt venni, mindennemű akadályoztatását köteles időben jelezni.



Előre tudott, vagy tervezett hiányzáshoz engedélyt kér az iskola igazgatójától, a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében minden órájának anyagáról pontos információt ad.



Óra elhagyására, cseréjére csak komoly indokkal, az igazgató előzetes hozzájárulásával kerülhet sor.



Az iskola tanárának más intézménynél vállalt munkája a saját iskolájában végzendő munkáját rendszeresen nem akadályozhatja.



Az alapfokú művészetoktatási intézményben a nevelő-oktató munkát a pedagógiai program és a helyi tanterv által meghatározott szempontok alapján

kell

megtervezni.

A

tananyagtervezés

egy-egy

osztályra

(csoportra) bontja le az adott tanév tantervi anyagát. Az éves tanmenetet havi lebontásban (dátumokkal) a szaktanár készíti el. A tervezés egy tanévre történik. 

A tanmenet az adott osztály/csoport komplex oktatási-nevelési terve. Tartalma: tananyagbeosztás fejlesztési, oktatási, nevelési feladatok a szükséges anyagok, eszközök felsorolása szemléltetés tanórán kívüli feladatok (szülői értekezlet, verseny, pályázat, kirándulás stb.)

  

A tanítási naplót a pedagógus vezeti, a hiányzások igazolását adminisztrálja és ellenőrzi annak mértékét. A törzslapokat a pedagógus tölti ki. A pedagógus írja meg a bizonyítványokat is, amely az igazgató aláírásával válik érvényessé. 17



A pedagógus feladata a közösségépítés, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, lebonyolítása.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a)Program elfogadása és módosítása b) a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása c) az intézmény éves munkatervének elfogadása d) az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása f) a Házirend elfogadása g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés i) a továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása j) a jogszabályban meghatározott más ügyek Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben a g) és h) pontok kivételével nem rendelkezik szavazati jogkörökkel.

A nevelőtestület véleményező jogköre: a Nemzeti Köznevelési törvényben foglaltak szerint történik. A döntési és véleményezési jogkörbe tartozó szabályzatok tervezetét a döntést megelőzően 15 nappal e-mailben minden érintett megkapja. A pedagógus az e-mail megérkezését haladéktalanul visszaigazolja és 2 munkanapon belül –ha ettől eltérő határidő nem történt megállapításra- emailben megküldi válaszát.

18

A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt. A döntések és határozatok az iskola iratanyagába kerülnek.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása és a beszámoltatás A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépése megállapításának jogát az osztályozó értekezlet résztvevőire átruházza. Az értekezleten az igazgató vagy megbízottja részt vesz, aki ily módon értesül a döntésről.

Az alkalmazotti közösség Tagjai: Az intézmény tanárai, vezetői, adminisztratív alkalmazott, gazdasági és egyéb alkalmazottak. Vezetője: az igazgató

Munkaközösségek A

szakmai

munkaközösségek

feladata

a

pedagógusok

segítésében

Tagjai: az azonos művészeti ágban dolgozó pedagógusok Vezetője: a munkaközösség-vezető A szakmai munkaközösségek tevékenysége:

19

munkájának



pedagógiai

programmal

és

éves

munkatervvel

összhangban

tevékenykednek fejlesztik, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka 

színvonalát

fejlesztik a művészeti ágon belül az egyes tanszakok oktatásának tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a helyi hagyományok ápolására



bemutató foglalkozásokat, nyílt napokat szerveznek



végzik a művészeti ággal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését



kialakítják

az

egységes

követelményrendszert,

felmérik

és

értékelik a tanulók ismeretszintjét 

az

intézmény

fejlődése

érdekében

pedagógiai

kísérleteket

kezdeményezhetnek 

javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására



támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.



„Jó gyakorlatok” átadása

4. A vezetők közötti feladatmegosztás Hatáskörök átruházása: Az intézmény igazgató – egy személyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át:

Képviseleti jogosultság köréből:

20

-

pedagógiai-szakmai kérdésekben szülői értekezleteken az adott csoportra vonatkozóan a pedagógusokra

-

az intézmény képviseletét műszaki, technikai üzemeltetési és gazdasági kérdésekben az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő munkatársra

Gazdálkodási jogköréből: -

terem bérbeadást, intézmény üzemeltetést az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő munkatársra

Kötelezettségvállalási jogköréből: -

az 50.000.-Ft értékhatárig történő kötelezettségvállalást

Munkáltatói jogköréből: -

a kisegítő alkalmazottak tekintetében az utasítási jogkört

A munka- és tűzvédelmi szervezet irányítását a gazdasági munkatársra

Az igazgató helyettes Vezetői megbízását az igazgatótól kapja. A vezetői pótlékra jogosult. Feladatköre: -

koordinálja a telephelyek művészetoktatási tevékenységét,

-

a szervezeti ábrán feltüntettek szerint koordinálja az iskolában folyó oktató-nevelő tevékenységet,

-

az igazgatót akadályoztatása esetén helyettesíti,

-

ellenőrzi a naplókat, szertári leltárakat, nyilvántartásokat,

21

-

közreműködik a minőségbiztosítással és pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatokban,

-

koordinálja

az

iskola

munkatervében

rögzített

nyílt

napok,

művészeti, kézműves bemutatók szervezését, lebonyolítását, -

közreműködik a vizsgák szervezésében,

Tartós távolléte esetén helyettesítéséről az igazgató gondoskodik.

A műszaki-gazdasági munkatárs (oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő Feladatköre: -

Kezeli a házi pénztárt.

-

Munkáját az igazgatóval és az iskola könyvelőjével egyeztetve végzi.

-

A működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

-

Felel a térítési- és tandíjak megállapításáért, a befizetések nyilvántartásáért, ellenőrzéséért.

-

Előkészíti a munkaszerződéseket és megbízási szerződéseket,

-

Átutalja illetve kifizeti a munkabéreket és a megbízási díjakat,

-

Az

intézmény

és

telephelyeinek

gazdasági

munkájához

iránymutatást ad, ellenőrzi azt. -

Gondoskodik a szakmai feladatok megvalósításának technikai, műszaki

feltételeiről,

biztosítja

az

intézmény

épületének

karbantartását, állagmegóvását, kezdeményezi az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását -

Gondoskodik a dolgozók adatainak nyilvántartásáról, az ezzel kapcsolatos

jogszabályok

elszámoltatásáról; 22

betartásáról,

a

kilépő

dolgozók

-

Vezeti az intézmény bérnyilvántartását;

-

A belső szabályozásnak megfelelően megszervezi a leltározást és a selejtezést;

-

Közvetlen segítséget nyújt –pl. fellépő ruhák előkészítése- az oktató-nevelő munkához.

-

Ellenőrzési és utasítási joga kiterjed valamennyi gazdasági-pénzügyi tevékenységre,

-

Felelős

a

vagyonvédelemért,

szervezéséért,

különös

tűzvédelem

tekintettel

a

és

munkavédelem

gyermekbalesetek

megelőzésére. -

Kapcsolatot tart a Munkaügyi Központtal és annak kirendeltségeivel.

-

Elkészíti a normatíva igényléseket és a normatíva elszámolásokat.

-

Megszervezi a felújítási és karbantartási feladatokat.

-

Elvégzi az oktatáshoz, működéshez szükséges anyag- és eszköz beszerzéseket.

III.

SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 1. A vezetők közötti kapcsolattartás A intézmény szervezeti egységei és vezetői közötti kapcsolattartás konkrét időpontjait az intézményi éves munkaterv tartalmazza. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás összehangolását az igazgató végzi. Az igazgató, az igazgató helyettes és a gazdasági munkatárs a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak megbeszéléseket. A teljes alkalmazotti közösség értekezletét az igazgató akkor hívja össze, ha ezt jogszabály előírja.

23

2. Értekezletek, megbeszélések A kapcsolattartás intézményesített formái: értekezletek megbeszélések A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület az alapfokú művészeti iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézmény pedagógia szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi illetve rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

A nevelőtestület tagja az alapfokú művészeti iskola valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja.

A Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező, és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az éves munkaterv állapítja meg. Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezleteket kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. A

nevelőtestület

értekezleteit

az

iskola

munkatervében

napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. 24

meghatározott

A nevelőtestület a tanév a tervezett mellett rendkívüli értekezleteket is tarthat.

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: a pedagógiai program és módosítása elfogadására, a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók, az éves munkaterv elfogadására, (féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére), - a házirend elfogadására, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, osztályozó vizsgára bocsátására, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására (amennyiben a fenntartó az igazgatói beosztásra pályázatot hirdetett), - valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben. -

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:

A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend,

a

munkaterv,

az

iskolai

munkára

irányuló

átfogó

beszámoló

elfogadásával, jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.

   

Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal kifüggeszti. A nevelőtestület írásban továbbítja az igazgatóhoz javaslatát. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató látja el. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői, ill. diákszervezet képviselőjét. 25

Az értekezlet megnyitásakor meg kell állapítani az aláírt jelenléti ívből a határozatképességet. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van.  A véleményezési jogkörbe tartozó ügyeket tárgyaló nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez elegendő a nevelőtestületi tagok több mint 50%-nak jelenléte is.  A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.  Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, az iskolatitkár vezeti, melyet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. Csatolni kell a jelenléti ívet.  A hitelesítésre az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.  Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazat-egyenlőség jön létre, a határozatot az igazgató szava dönti el.  A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, a szavazás és jegyzőkönyvvezetés előtt a levezetőnek a határozatot ki kell hirdetni.  A határozatokat a jegyzőkönyvben sorszámozni kell és azokat a külön vezetett határozati nyilvántartásba, az összes aláírás meglétét követően át kell vezetni.  A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért tanár írja alá.  A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni.  A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják.  A fenti előírások megfelelően vonatkoznak a tagintézményben tartott értekezletre is azzal, hogy az értekezlet előkészítése és levezetése a tagintézmény vezető feladata. Az értekezlet időpontjáról az intézmény igazgatóját 8 nappal előbb külön is tájékoztatni kell. Az értekezlet jegyzőkönyvének másolatát a székhelyre el kell küldeni. Tanévnyitó értekezlet 



Augusztus hó utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismereti az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát.

A

tanévnyitó

értekezlet

elfogadásáról.

Félévzáró értekezlet 26

dönt

az

éves

munkaterv



A tanév rendjéhez igazodva kell megtartani. Ezen az igazgató elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól.

Osztályozó értekezlet 

Tartható az osztályozó vizsgák lebonyolítása után. Az igazgató értékeli az osztályok munkáját, szakmai színvonalát és érdemjegyekkel az egyes tanulók teljesítményét.

Tanévzáró értekezlet 

Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően.

Ezen

az

igazgató

beszámolójában

-

a

testület

véleményének figyelembevételével - elemzi, értékeli a tanév nevelőoktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Az igazgató a telephelyvezetők javaslatai alapján előkészíti a következő tanévet, ismerteti a következő tanítási év tantárgyfelosztását, egyezteti a nyári táboroztatási tervet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet 

Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik.



A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges.



Nevelőtestületi értekezlet összehívását, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.



Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik:  a tantárgyfelosztás  az igazgatói pályázatokról, vezetői programokról való döntés 27

 az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése  az intézmény fejlesztési és beruházási terve  a felvételi követelmények meghatározása  külön jogszabályban meghatározott ügyek

Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség értekezlete az intézmény valamennyi dolgozójának együttműködési színtere. Az alkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni: a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében írt fenntartói döntések előtt az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezetének véleményezése, valamint az intézmény minőségirányítási programja véleményezése céljából. Az intézmény igazgatója dönthet úgy, hogy más ügyben is összehívja az alkalmazotti közösséget. Az alkalmazotti közösség értekezletét az igazgató készíti elő, hívja össze és vezeti, kivéve, ha a fenntartó az intézményvezetői megbízáshoz kér véleményt. Ilyenkor az igazgatóhelyettesek és a fenntartó készíti elő az értekezletet.

Munkacsoportok értekezletei: Az iskolai munka egyes aktuális feladatinak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulnak. A csoportok tagjait az igazgató vagy a nevelőtestület választja meg, de lehet önként vállalt feladat is. A feladatok megvalósítás során keletkezett dokumentumokat az intézmény titkárságára le kell adni.

A Fegyelmi Bizottság:

28

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézmény igazgatója, változó tagjai: a tanuló szaktanára és még egy pedagógus.

A belső ellenőr munkáját az igazgató megbízottjaként, külső vállalkozóként végzi. Feladatai a szerződésben foglaltak szerintiek: szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzésre vonatkozóak. Munkáját befolyástól mentesen, önállóan kell végeznie. Munkájában a Belső ellenőrzési Szabályzat az irányadó

3. A telephellyel való kapcsolattartás rendje A telephely felelőssel az igazgató rendszeres kapcsolatot tart: telefonon, elektronikusan és személyes megbeszélések által. Az igazgató havonta legalább két alkalommal órákat látogat a telephelyen. Alkalmanként a telephely felelőssel együtt. Az igazgató havonta legalább egy alkalommal konzultál a telephely általános iskola igazgatójával vagy helyettesével.

4. A vezetők helyettesítésének rendje

Az igazgató helyettesítésének rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – az igazgatóhelyettes vagy akadályoztatása esetén a fenntartó által helyettesítéssel megbízott teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozó hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

29

Az igazgató és helyettese egyidejű akadályoztatása esetén valamely tanár munkakörben működő alkalmazott kap eseti megbízást a fenntartótól, aki az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul köteles beszámolni a hozott intézkedésekről az igazgatónak vagy helyettesének. A vezető - ha nincs az intézményben történő benntartózkodása akadályoztatva (pl: tanóra tartása, hivatalos szervekkel történő tárgyalás, fenntartóval való megbeszélés, könyvelőirodával történő egyeztetés, a befogadó intézmények vezetőivel, polgármesterekkel történő megbeszélés, külső továbbképzés, külső kapcsolatok fenntartása, kiállítás rendezés, anyagbeszerzés… ) - hétköznap 1016-ig az intézményben tartózkodik. Abban az esetben, ha az iskolaigazgató az intézményen kívül tartózkodik a szervezett foglalkozást tartó pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére, tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

A foglalkozást tartó pedagógus a tanóráinak megkezdése előtt 15 perccel köteles az intézménybe megjelenni, és a tanóráinak befejezését követően még 15 percig az intézményben tartózkodni. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit (bemutatók, játszóházi foglalkozások, kiállítások, tanulmányi utak, tanulmányi versenyek, művészeti alkotó tábor…) az éves munkaterv tartalmazza.

5. A szülői szervezettel való kapcsolattartás rendje Formái: Iskolai szülői értekezletek körlevelek hirdetmények személyes beszélgetések honlap 30

facebook oldal A szülői szervezettel az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyekben tájékoztatást kérhet szóban és írásban az iskola igazgatójától. A szülői szervezet részére a főtárgy tanárok bevonásával évente egy alkalommal tájékoztatást tart az igazgató az iskolában folyó szakmai munkáról. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a szülői szervezet jogszabályban elírt véleményezési és egyetértési jogosultságát gyakorolhassa. A szülői szervezetbe az iskola csoportjai delegálják a megbízottakat.

6. A szülők jogai Az intézményben egy szülői szervezet működik. A szülő joga, hogy - Részt vegyen a szülői képviselet megválasztásában, közreműködjön annak munkájában. Érdekeit a szülők közösségén keresztül érvényesítse. - Az intézmény kiadványain és honlapján keresztül megismerje és véleményezze pedagógiai programunkat és iskoláink házirendjét. - Válasszon és véleményezze az intézmény által kínált oktatási programokból és a tanórán kívüli foglalkozásokból, kezdeményezze új programok indítását. - Tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről (ellenőrző, szülői értekezlet, fogadóest), illetve a pedagógustól személyes tájékoztatást, tanácsot kérjen gyermeke neveléséhez. - Részt vegyen nyílt napokon szervezett foglalkozásokon. - 30 napon belül választ kapjon az iskola bármely szervezetétől írásos beadványára. - Jogainak megsértése esetén vizsgálatot kérjen, illetve eljárást indítson az Iskolaszéken keresztül. - Független vizsgabizottságot kérjen gyermeke osztályozó, vagy javító vizsgájához. - Gyermeke áthelyezését kérje más, azonos típusú intézménybe. Elvárjuk, hogy 31

-

működjön együtt az iskolával gyermeke fejlődése érdekében; rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal; a gyermeke tehetségének kibontakoztatásához és az iskolai hagyományok ápolásához lehetővé tegye annak részvételét a versenyeken és rendezvényeken is.

7. A külső kapcsolatok rendszere és formái Kapcsolat az iskola egészségügyi- és a gyermekjóléti szolgálattal

Szakmai kapcsolatok: Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Kapcsolatot tartunk a SZTE Rajz tanszékével. A kapcsolattartás az igazgató feladata. Tanáraink elláthatnak mentori feladatokat. Egyetemi tanár szakos hallgatók az óráinkon hospitálhatnak, de ehhez az igazgató előzetes engedélye szükséges. Kapcsolatot tartunk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel. Az egyetem tanárait az igazgató kéri fel alkalmanként szakmai továbbképzési, konzultációs feladatok végzésére.

Az iskolát segítő szervezetek: Szentes-Csongrádi Rotary Klub

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: Szentes Város Önkormányzatával a telephelyeken működő általános iskolákkal szakmai szervezetekkel (MAMOSZ, AME, MZMSZ) 32

a helyi sajtóval és médiával Szentes és Szeged város egyéb intézményeivel hivatásos művészekkel és kézművesekkel a békéscsabai Kézműves Szakiskolával

Kapcsolat az iskola egészségügyi- és a gyermekjóléti szolgálattal Az elsődleges kapcsolattartás az intézményvezető feladata. A kapcsolattartás formája: 

személyesen és



rendezvények szervezésével

a rendezvények lehetnek: 

egészségnapok



felvilágosító előadások

A pedagógus, ha szükséges (például közvetlenül veszélyes helyzet a tanulóra) közvetlenül is felveheti a szervezetekkel a kapcsolatot, de erről a lehető legrövidebb időn belül köteles beszámolni az intézmény vezetőjének.

IV.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A nyitva tartás rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30-tól este 20.30-ig tart nyitva. Szombaton reggel 8.00-tól 16.00 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben is nyitva tart. Ezzel biztosítjuk a Művészetek Háza látogathatóságát, lehetőséget adunk külső rendezvények megtartására és saját rendezvényeket szervezünk. A gazdasági munkatárssal történt előzetes egyeztetés alapján a fenti nyitva tartástól el lehet térni.

33

Az ünnepekkel összefüggő munkarendváltozás, tanítás nélküli munkanapok esetén a szülőket 7 nappal korábban értesíteni kell a nyitva tartás módosulásáról. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyintézés is folyamatos a nyitva tartás teljes időtartamában. 2. A tanítási órák rendje az iskolában Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv, a tantárgyfelosztás és az órarend alapján kell megszervezni. 

A tanórák 45 percesek. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén igazgató, vagy igh..) illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.



Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.



A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad.



A tanórák didaktikai feladatainak hatékony megvalósítása érdekében minden tanszakon két tanítási órát összevontan kell megtartani. A tanítási óratervet 2 x 45 perces időtartamra kell elkészíteni. A tervezésnél figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a figyelem és a terhelhetőség határait.



Megalapozott szakmai, életkori, és szervezési indokok alapján lehetséges a kötelező heti 4 óra egy napon történő megtartása is. Ebben az estben a 2x90 perces órák közé minimum 5 perces szünetet kell beiktatni.

A csoportösszevonásról, differenciált oktatásról 

Azon osztályokban, ahol a szülői vagy tanulói kérésre különböző szintet elvégzett tanulók kívánnak együtt tanulni (élve a szabad tanárválasztás jogával), az oktató köteles a differenciált oktatás megvalósítására.



A Kt. értelmében ahol az adott évfolyam tanulólétszáma kicsi, négy egymást követő évfolyam összevonásával is lehet csoportot képezni. 34



Ugyancsak a differenciált osztályt kell létrehozni abban az estben is, ha nem indul az életkornak, előképzettségnek megfelelő évfolyam, vagy szervezési okokból összevonásra kerül sor. Év végén biztosítani kell az évfolyamnak megfelelő vizsgáztatás lehetőségét, az osztálynaplóban adminisztrálni kell a differenciált oktatás szerinti tananyagot.

A megtartott órákat csoportos foglalkozási naplóban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az igazgató, igazgatóhelyettes vagy a tanszakvezető kivételt tehet.

3. A gyermekeknek, a tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanulók a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére a tanórát tartó tanár engedélyével hagyhatja el az épületet. Tanuló az iskola épületében és külső területein felnőtt felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A tanítási órát befejezően az iskola területét el kell hagyni. Amennyiben szülő, felnőtt kísérő nem érkezik meg a szokásos időpontra az óra befejezését követően, hogy elvigye gyermekét, a pedagógus köteles a szülőt értesíteni vagy a tanuló biztonsága érdekében az intézkedéseket megtenni. Tanórán kívüli foglalkozásokra a tanórai felügyelet szabályai az irányadók.

35

4. Az

alkalmazottaknak

és

a

vezetőknek

a

nevelési-oktatási

intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak iskolai munkájuk megkezdése előtt 15 perccel kötelesek megjelenni az intézményben. A pedagógus a munkából való távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy a gazdasági-műszaki munkatársnak, hogy helyettesítéséről intézkedjenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú

tanóra

(foglalkozás)

megtartására.

Tanórák

(foglalkozások)

cseréjét az igazgató engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében lehetőleg – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízzák meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja. A megbízások alapelvei: szaktudás és arányos terhelés.

36

5. A pedagógiai munka ellenőrzésének rendje Fenntartói ellenőrzés

A fenntartó folyamatosan ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, a szakmai munka hatékonyságát. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - a telephelyvezető saját telephelyén. Intézményvezetői ellenőrzés

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendjét az igazgató tervezi meg. Az ellenőrzési tervet a nevelőtestülettel ismertetni kell. Az igazgató elrendelhet az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzést. Ellenőrzést kezdeményezhet a szülői közösség is.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére teljes körűen jogosult: az igazgató. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a tanárok munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A

tervezett

beszámoltatások

témáját

és

kiemelt

szempontjait

munkaprogramjában rögzíti, és meghatározza annak formáját (írásbeli, szóbeli).

37

A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól a munkatervben rögzített értekezleteken szóban ad tájékoztatást az igazgató. Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, - a tanórákon kívüli foglalkozások, - a beszámolók, - az előadások, - versenyek, saját rendezvények látogatása, - a tanulói munkák vizsgálata, - írásos dokumentumok vizsgálata.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a telephely-vezető illetve a szülői közösség.

A nem tervezett beszámoltatásról legalább egy héttel tájékoztatja a beszámolásra kötelezettet. A telephely-vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően a saját területükön elvégzik, évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek az igazgatóság ülésére.

38

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.

Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni.

Belső ellenőrzésre külső is szakértő is megbízható A megbízásra jogosult -

a fenntartó vagy az

-

intézményvezető

A belső ellenőrzést végzők az ellenőrzést követően: 

az ellenőrzött dokumentumokban az ellenőrzés tényét aláírásukkal igazolják,



a tapasztalt hiányosságról, írásban értesítik az igazgatót.

Az éves munkatervet és az éves belső ellenőrzési tervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el. A munkaterv az intézmény honlapjáról letölthető és megtekinthető a tanári szobában. Az ellenőrzést végzők jogait, ellenőrzési területeiket munkaköri leírásuk tartalmazza.

6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A szülők a gyermekeket a tanítás kezdete előtt a tanteremig kísérhetik. A tanítási óra befejezése után az órát tartó pedagógus jelenlétében a képzőművészeti tanszakos esetén lehetőség van az órán készült tanulói munkák megtekintésére.

39

Az intézmény telephelyeire érkező külső személyek a portán jelzik érkezésük célját. Óralátogatást tanítási óra közben befejezni nem lehet. A fenntartó képviselőjét és más hivatalos szervek képviselőit elsősorban az igazgató fogadja. Tanítási órák külső személy általi látogatására az igazgató ad engedélyt. Rendezvényekre érkezőket a kijelölt helyen kell fogadni.

40

7. Intézményi védő, óvó előírások A tanév megkezdésekor az első órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

 A tanároknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.  A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.  Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Minden munkavállalót a munkavégzés megkezdését megelőzően az iskola igazgatója előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra utal. Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét az üzemorvos határozza meg a hatályos rendelet alapján.

41

A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A művészeti nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első hetének valamely tanítási napján a csoportos foglalkozást tartó szaktanár balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. A

tanév

folyamán

történő

tanulmányi

kirándulás,

múzeum-,

illetve

színházlátogatás előtt a szaktanár külön oktatást tart az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az intézmény titkárságára kell leadni. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az intézmény munkavédelmi felelősének le kell adni.

Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanárnak is kötelessége a veszélyforrásokra

és

az

elvárható

magatartási

formákra

a

tanulók

figyelmeztetése. Amennyiben

a

balesetet

az

intézmény

nem

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni. A tanítási naplóban balesetvédelmi jegyzőkönyvet kell tartani és az előforduló baleset körülményeit a legkisebb baleset esetén 42

Tanulmányi kirándulásnak minősül a bemutatókon, kiállításokon való részvétel, múzeumok, előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét.

Az alkotótábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a működésért.

Amennyiben

a

balesetet

az

intézmény

nem

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie.

A balesetek jelentési kötelezettsége, intézkedések

A

tanuló-baleseti

nyomtatványokról

(Nyilvántartás

tanuló-

és

gyermekbalesetekről), azok kitöltéséről jogszabály rendelkezik. A sérülés tényét annak kötelessége a Baleseti naplóba bejegyezni akinél a baleset történt.

A baleset esetén a szaktanár vagy a közelében levő

alkalmazott, ennek hiányában a felkért tanuló értesíti az intézmény igazgatóját, vagy megbízott helyettesét. A balesetet észlelő alkalmazottak kötelesek a szükséges elsősegélyről, illetve az orvosi ellátásról gondoskodni. Minden tanuló- vagy gyermekbalesetről ki kell tölteni a Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről című nyomtatvány balesetre vonatkozó rovatait. Három napon túl gyógyuló baleset kivizsgálását követően Baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek 1-1 példányát a fenntartónak, a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek) és az irattárnak meg kell küldeni.

43

Feladatok a megelőzés területén:  Minden

dolgozónak

ismernie

kell

és

be

kell

tartania

az

iskolai

munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.  Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával

kapcsolatos

ismereteket, rendszabályokat és

viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Ismertetni kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.  A

tanároknak

foglalkozniuk

kell

a

balesetek

megelőzését

szolgáló

szabályokkal a következő esetekben:

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: 

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.



E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.



A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy

44

az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: 

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.



A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.



A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.



Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat

képviselőjének

részvételét

a

tanulóbalesetek

kivizsgálásában. 

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Egyéb rendelkezések:  Az iskola főállású tanárai kötelesek az iskolával szerződésben álló háziorvosnál munka alkalmassági vizsgálaton részt venni. 

Minden

tanév

elején

a

nevelőtestület

tagjai

munkavédelmi és tűzrendészeti előadáson részt venni.

45

számára

kötelező



Tájékoztatni kell a nevelőket az előírásokról, szabályokról, a tűz és bombariadó tervről. Az adott telephelyeken végig kell járni a menekülési útvonalakat. Mindezeket az első tanítási órákon meg kell ismertetni a tanulókkal.



Minden iskolai tanórán kívüli rendezvény szervezésekor foglalkozni kell a balesetvédelmi előírásokkal.

Baleset- és munkavédelmi szabályok:

A tanulók egészségvédelmi, baleset megelőzési és munkavédelmi előírásait a Házirend

tartalmazza.

Minden

munkavállaló

köteles

ezen

előírásokat

is

figyelembe venni munkavégzés során.

A művészeti iskola, köteles gondoskodni:   

minden munkavállaló rendszeres tájékoztatásáról a művészeti iskolában hatályos baleset- és munkavédelmi előadásokról, a munkavállalók képzéséről, a baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkakörülmények, eszközök biztosításáról.

A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai és a tanulóbalesetek esetén teendő intézkedések rendje:



Minden munkavállaló köteles munkavégzése során figyelemmel lenni a tanulók egészség- és balesetvédelmére.



Minden gyakorlati, technikai jellegű feladat ill. tanórán kívüli program előtt a tanulókat ki kell oktatni a baleset veszélyeire, a kötelező viselkedési

szabályokra,

egy

esetleges

rendkívüli

esemény

bekövetkezésekor a követendő magatartásra. 

Az

oktatási

helyszíneken évente két

bejárást kell tartani. 

Ellenőrizni kell: 46

alkalommal munkavédelmi

- a szaktantermek állapotát - a mentőláda meglétét, tartalmát - takarítás rendjét, milyenségét 

A munkavédelmi felelős vezetésével a tanév elején munkavédelmi bejárást kell szervezni.

A tanuló alapvető joga, hogy az iskolában biztonságos és egészséges körülmények oktassák. Ennek megteremtése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Ennek érdekében: Minden tanévnyitó értekezleten az igazgató munkatervi feladatként határozza meg minden pedagógus számára a védő- óvó előírások tanulók számára történő megismertetését. Minden osztályban a tanév első tanítási óráján a védő- óvó előírásokat ismertetik a pedagógusok. Tanulmányi kirándulás a pedagógus külön oktatást tart a kiránduláson részt vevő tanulóknak. Iskolán kívüli bármely program során fel kell hívni a tanulók figyelmét a veszélyforrásokra. Ha a tanulót baleset éri, a pedagógus feladata, hogy elsősegélyt nyújtson és felvegye a jegyzőkönyvet.

8. Az iskolai reklámtevékenység szabályai Az intézményben tilos mindenféle reklámtevékenység, kivéve ha a reklám a gyermekeknek szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a

47

társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és azt az igazgató engedélyezte. A Közoktatási Törvény 39.§.(4) bekezdése alapján az intézményben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szerv nem működhet.

9. Vagyonvédelem Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A pedagógus az óra megkezdése előtt a gazdasági irodából viheti el a terem kulcsát. Tanuló az intézmény helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatja. Terem bérbeadása esetén csak a külső felelősségvállaló személy megérkezése után van lehetőség terem vagy eszközhasználatra idegen személyek által.

10.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és

gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset esetén A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének rendszere Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden

dolgozónak

ismernie

kell

és

be

kell

tartania

az

iskolai

munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók

biztonságának

és

testi

épségének

megóvásával

ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

48

kapcsolatos

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani,

valamint

a

baleset-megelőzési

szabályokat

a

tanulókkal

betartatni. Minden tanár az tanév első tanítási óráján köteles ismertetni a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Ennek során ismertetni kell: o iskola környékére vonatkozó az közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. 

Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra,

a

kötelező

viselkedés

szabályaira,

egy

esetleges

rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az naplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. További teendők: A tantermek rendszeres, szükség szerinti szellőztetése. 49

A tantermekben a megfelelő hőmérséklet biztosítása Minden pedagógus kötelessége arról gondoskodni, hogy a tanulók minél többet tartózkodjanak szabad levegőn.

11.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős dolgozójával. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:   

igazgató, igazgatóhelyettes hiányukban a 3.1.a pontban meghatározottak alapján.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

az intézmény fenntartóját,



tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 50

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket a riasztó

rendszer

veszélyeztetettség

bekapcsolásával,

áramszünet,

elektromos

esetén kereplő segítségével kell riasztani, valamint

haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős dolgozónak a veszélyeztetett

épület

kiürítésével

egyidejűleg

–

felelős

dolgozók

kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító

szervek

(rendőrség,

tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően

a

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító

szerv

illetékes

vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel

51

kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal

történő

megismertetéséért,

valamint

évenkénti

felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

12.)Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, a Házirendről, a dokumentumok elhelyezéséről:

Az alapvető, az iskola életét, munkáját alapvetően meghatározó dokumentumok nyilvánosak. Az intézmény Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét, Házirendjét, valamint Minőségirányítási Programját az igazgató által hitelesített példányban az iskola titkárságán, a telephelyek vezetőinél kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók megtekinthessék. A házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Ha a szülő a dokumentumokról tájékoztatást kíván kérni, előzetesen időpontot kell egyeztetnie az intézmény igazgatójával.

52

13.)Baleset- és munkavédelmi szabályok, gyermekvédelmi feladatok

A tanulók egészségvédelmi, balesetvédelmi és munkavédelmi előírásait a Házirend tartalmazza. Ezeknek az előírásoknak a betartása minden munkavállaló számára kötelező. A balesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések: minden tanév kezdetén a gazdasági munkatárs vezetésével munkavédelmi bejárást kell tartani, ellenőrizni kell az oktatási és szociális helyiségek állapotát, a mentőláda meglétét, tartalmát, a takarítás rendjét, milyenségét minden dolgozót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, ezzel összefüggésben kötelessége, hogy: közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermeket veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, együttműködjön az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal, így különösen a védőnői és a házi gyermekorvosi szolgálattal, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókkal, így különösen a családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval, egyházakkal, alapítványokkal, a hatóságokkal, így különösen az rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal. 53

A művészeti nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első hetének valamely tanítási napján a csoportos foglalkozást tartó szaktanár balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. o Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az intézmény munkavédelmi felelősének le kell adni. o Az

iskolán

kívüli

rendezvények

előtt

a

kísérő

tanárnak

is

kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése. o Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. o A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni.

54

 A tanároknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. 

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.



Tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon és egyéb programokon annak teljes időtartama alatt –beleértve a szüneteket is- a tanár felelős a rábízott tanuló egészségéért, testi épségéért. Éppen ezért a Szivárvány alapfokú Művészeti Iskolában alapvető követelmény, hogy tanuló felnőtt (tanár) felügyelet nélkül nem maradhat. A Szivárvány Művészetoktatási Intézményben minden pedagógus feladata: jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé a gyermek veszélyeztetettsége esetén, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása illetve súlyos elhanyagolása esetén.

14.) A tanórán kívüli foglalkozások rendje és azok formái A tanórán kívüli foglalkozások lehetnek: nyílt művészeti napok tehetséggondozó foglalkozások csoport- közösségépítő programok tanulmányi kirándulások művészeti-, hagyományőrző és természetismereti táborok A foglalkozások indítását kezdeményezhetik: fenntartó pedagógusok 55

szülők, tanulók, külső segítő szervezetek stb. Az igazgató abban az esetben járul hozzá a foglalkozás indításához, ha ennek finanszírozására a forrás rendelkezésre áll. A tanórán kívüli foglalkozások általában térítésmentesek. Önköltséges foglalkozás akkor szervezhető, ha ennek költségei mértékéről a szülőt az iskola előzetesen tájékoztatta és beszerezte a szülő egyetértő nyilatkozatát. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása

után

szervezhetők.

A

tanórán

kívüli

foglalkozásokra

a

jelentkezés önkéntes. A jelentkezés 1 tanévre szól. Nem kötött engedélyhez a pedagógusok egymás közötti óralátogatása.

Tanulmányi kirándulások tanítási napon is szervezhetők, de ez esetben a tanulók részvételéhez az általános- és középiskola illetve a művészeti iskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulásokon 20 tanulónként legalább 1 fő kísérő pedagógust kell biztosítani. A kiránduláson a kísérő tanárok a felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért, egészségügyi és erkölcsi védelméért. A kirándulásokra elsősegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. A kirándulások és táborok alkalmával a Szivárvány Művészeti Iskola a mindenkori anyagi lehetőségek függvényében támogatásokat és kedvezményeket biztosít az arra rászoruló gyermekeknek.

56

15.)A tanulók rendszeres tájékoztatása A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskola hirdetőtáblája szolgálja. A hirdetőtáblán el kell helyezni minden olyan döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulók az őket érintő kérdésekben az iskola igazgatójához fordulhatnak.

16.)Ünnepségek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskolai ünnepélyeken minden pedagógus és diák megjelenése kötelező. Ünnepek, megemlékezések 

tanévnyitó



október 23.



március 15.



tanévzáró



jeles napi rendezvények



Magyar Kultúra Napja



Szivárvány Művészeti Napok



félévi és év végi nyilvános vizsgák és bemutatók

A hagyományápolás külsőségei: Az iskolának kötelező ünnepi viselete nincs. Az intézmény logójának leírása: Fél lábon álló gólya, szecessziós virágok, indák között. A hagyományok és művészetek egységét szimbolizálja, amelyet az iskolai oktatásunkban és Szentes legrégebbi műemlék épületének üzemeltetése is jelent.

57

A

hagyományok

ápolása,

fejlesztése,

bővítése

az

iskola

minden

közösségének kötelessége. Az ezzel kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. A szaktanárok évente a nevelőmunka elősegítése érdekében tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A szülőktől részvételi díj csak akkor szedhető, ha a kirándulás nem kötelező. (Közoktatási Törvény 114.§.(4.) ) Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, színházlátogatásokat, egyéb programokat szervezhetnek részvételi díj ellenében, nem kötelező jelleggel.

58

17.)Az Intézményi Tanács Intézményi Tanács létrehozása köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (3) Nkt. 73.§ (3) bekezdése alapján. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az Nkt.73. § „(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni

Az Intézményi Tanács működése Az Intézményi Tanács alakuló értekezletét az igazgató hívja össze, melynek első napirendjeként megválasztják az elnököt. Az elnök megválasztását követően az ülés vezetése az elnök feladata. A tanács évente minimum két alkalommal tanácskozik. Az igazgató az üléseken beszámol az iskola munkájáról. Az Intézményi Tanács tagja az lehet, aki a jogszabályban előírt szervezetek által történt delegálást követően az iskola vezetője által kiállított megbízólevél alapján az Intézményi Tanács tagságot elfogadja és a tagsággal járó kötelezettségek teljesítését vállalja. Az Intézményi Tanács tagjának kötelezettségei: a. az Intézményi Tanács ülésein való részvétel b. az Intézményi Tanács feladatainak ellátásában történő közreműködés c. lakcímének az Intézményi Tanács elnökével történő közlése, a lakcím változásának bejelentése 5 napon belül. Az Intézményi Tanács tagjának jogai: a. az Intézményi Tanács ülésén felszólalhat, javaslatot tehet, szavazhat b. az Intézményi Tanács elnökévé választható 59

Az Intézményi Tanács legfőbb szerve az Intézményi Tanács ülése. Az ülés a tagok összessége. Az ülés nyilvános. Az ülés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a)az Ügyrend megállapítása, módosítása, kiegészítése b)az elnök megválasztása és visszahívása a tag kizárása z Intézményi Tanács munkatervének elfogadása e)az iskola vezetője által elő terjesztett féléves beszámoló elfogadása f)a céljai megvalósítása érdekében vélemények, javaslatok megalkotása, az Intézményi Tanács megszűnéséről döntés i)döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az ügyrend a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. Az elnök hatásköre: a)önállóan képviseli az Intézményi Tanácsot; b)előkészíti az Intézményi Tanács üléseit, összehívja az üléseket és gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról; c)vezeti az Intézményi Tanács üléseit; d)az Intézményi Tanács tevékenységének irányítása; e)az iskola vezetőjének az iskola működéséről szóló beszámolója alapján az Intézményi Tanács álláspontjának az iskola fenntartója részére történő továbbítása Megszűnés: Az Intézményi Tanács megszűnik, ha a) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, b) jogszabály kimondja a megszűnését, és az Intézményi Tanácsot a nyilvántartásból törlik

60

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és akkor lép hatályba. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező. Az SZMSZ-ben foglaltakat be kell tartani az intézménnyel jogviszonyban nem álló külső személyeknek is.

61

Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. és annak módosításai, A közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. Tv. 138/1992. (X.8.) kormányrendelet, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. A többször módosított11/1994. évi (VI.8.) MKM. rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről, 1997.évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról, A módosított 1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól. A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény. A mindenkori költségvetési törvény A 11/1994. MKM (VI.10.) MKM rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről, 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervei programjának bevezetéséről, A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A munkavédelemről szóló 1993. évi XCII. törvény, A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, A tankönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 26/2002. (V. 17.) OM rendelet Szentes, 2013. március 29. P.H.

……………………………………………………….. igazgató

62

Záradék

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete 2013. március 29-én 3./2013. (III.29.) Tté. számú határozatával határozatképes értekezletén elfogadta. Ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal igazolják.

Szentes, 2013. március 29.

………………………………………

………………………………….

jegyzőkönyv-hitelesítő

jegyzőkönyv-hitelesítő

…………………………………….. igazgató

63

Nyilatkozatok A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk és az intézményi dokumentumokról kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelkezésekhez egyetértésünket adtuk. Szentes, 2013. március 29. ….……………………………………………….. Szülői szervezet képviselője

A Diákönkormányzat nevében nyilatkozom, hogy a Szervezeti és Működési szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben véleményezési és egyetértési jogot gyakorolhattunk. Szentes, 2013. március 29.

……………………………………………………… Diákönkormányzat képviselője

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó megismerte, azt a ……/2013. számú határozatával jóváhagyta. Szentes, 2013. március 29.

…………………………………….. Fenntartó

Mellékletek 

Munkaköri leírás minták



Saját nyomtatványok 64

PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓKNAK Munkaköri leírás minta Munkavállaló neve: Alapvető szakmai feladatok: Munkáját alapvetően az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak és az Nkt. vonatkozó jogszabályi rendelkezései szerint végzi. Az intézmény éves munkatervére építve megtervezi a tanított osztály(ok) tanévre szóló oktatási-nevelési tervét (tanmenet) az adott tanév 09. 30-ig. Szervezi az osztályába, csoportjába járó tanulókat. A tanítási órákat előkészíti, azokat pontosan az éves órarend szerint megtartja. A tanulókat rendszeresen értékeli, ezt írásban dokumentálja, erről értesíti a tanulókat és szülőket. Napra készen vezeti a tanügyi dokumentációt (napló, törzslap). Részt vesz az iskola átfogó szakmai feladatainak kidolgozásában, megvalósításában. Felkészíti a tanulókat versenyekre, pályázatokra. Kapcsolattartás Kapcsolatot tart a szülőkkel: szülői értekezleteket szervez, időben értesíti (szükség szerint írásban) a szülőket az őket is érintő iskolai és a csoport, osztály programjairól, rendezvényeiről. Az intézmény facebook oldalának frissítésében közreműködik. Saját csoportjának eseményeiről ilyen módon is tájékoztatja a szülőket, az iskolai oktatás iránt érdeklődőket. Kapcsolatot tart a telephelyen működő intézmény vezetőivel, a csoportjába járó tanulók osztályfőnökeivel. Jogkörök Szakmai újításokat, programokat, rendezvényeket kezdeményez. Javaslatokat tesz a munka folyamatos jobbítására. Részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában. Szülői értekezleteken, nyílt napokon, fogadó órákon, külső helyszíneken rendezett eseményeken, versenyeken teljes jogkörrel képviseli az intézményt. Felelősség Felelős azért, hogy az intézményről hiteles, pozitív imázs alakuljon ki az iskolahasználókban, a társadalmi környezetben. Ha ezt veszélyeztető eseményről, folyamatról jut információ birtokába, arról haladéktalanul értesíti az intézmény vezetőjét. Személyes lojalitás az iskola (kollektíva, tanulók, szülők) iránt. Teljesítménykövetelmények Tanuló megtartás. Tanévenként ne legyen több 10%-nál a lemorzsolódás. A távozó tanulók helyett legyenek új tanulók, aminek eredményeként 20 fő alá a csoport létszáma ne csökkenjen. Az óvodás tanulók általános iskolába lépés után is folytassák a megkezdett tanszakon a tanulmányokat. Minden tanuló tanévenként legalább 2 db pályázaton vagy versenyen vegyen részt.

65

A tanulók legalább 30%-a vegyen részt nyári táborainkban. 1 db 1 hetes táborban szakmai vezetőként (közreműködőként) részt vesz. A következő tanévre június 15-ig összegyűjti a jelentkezési lapok 80%-át. Tanévenként 2 db iskolai kiállításon bemutatkozik tanítványaival. A csoportjaiba járó tanulóknak szabadidős programokat, tanulmányi kirándulásokat szervez. Egyéb sajátos feladatok: ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Szentes, Kálmánné Szabó Erzsébet munkáltató A munkaköri leírás 1 példányát átvettem: …………………………………………… munkavállaló aláírása

66

JELENTKEZÉSI LAP MŰVÉSZETI ALAP- VAGY ZÁRÓVIZSGÁRA JELENTKEZÉSI LAP MŰVÉSZETI ALAPVIZSGÁRA

I.

A VIZSGÁZÓ SZEMÉLYI ADATAI:

A vizsgára jelentkező neve:…………………………………………………………… Születési helye, ideje:………………………………………………………………….. Anyja születési neve:………………………………………………………………….. Tanulói azonosító száma:……………………………………………………………...

II.

A VIZSGÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK: Tantárgyak megnevezése, amelyből vizsgára jelentkezik: 1. ………………………………………………………………………………….. 2. ………………………………………………………………………………….. A vizsgát szervező intézmény megnevezése és OM azonosítója: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola OM: 200040 A vizsga helye: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola 6600 Szentes, Petőfi u. 4. A vizsga ideje:…………………………………………………………………………..

III.

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS BEFEJEZŐ ÉVFOLYAMÁNAK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOK: A befejezés időpontja- alapfokú évfolyamok (tanév): 2012/2013. tanév Az iskola neve, OM azonosítója, ahol lezárta a tanulmányokat: …………………………………………………………………………………………...

Szentes, 2013.

…………………………………………

……………………………………

vizsgázó aláírása

szülő/gondviselő aláírása (csak abban az esetben, ha a jelentkező nem nagykorú)

67

MŰVÉSZETI ALAP- VAGY ZÁRÓVIZSGÁHOZ OSZTÁLYOZÓ ÍV Sorszám

Vizsgázó neve

Rajz-festés mintázás eredménye

Kézműves műhelygyakorlat eredménye

(számmal és betűvel)

(számmal és betűvel)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Szentes, 20

Aláírások:

………………………………………………………….

elnök

PH

…………………………………………………………

bizottsági tag 1.

………………………………………………………..

bizottsági tag 2.

68

Az alapvizsga átlageredménye (számmal és betűvel)

MŰVÉSZETI ALAP- VAGY ZÁRÓVIZSGÁHOZ JEGYZŐKÖNYV

A vizsga helye: Szivárvány AMI 6600 Szentes, Petőfi u. 4. A vizsga időpontja: 20

A vizsgázó tanuló neve:……………………………………………………………………… Születési helye, ideje:………………………………………………………………………… Anyja születési neve: ………………………………………………………………………… Tanszaka, évfolyama: ……………………………………………………………………….

1.) A tantárgy neve: rajz-festés-mintázás A vizsga típusa: gyakorlati Avizsgafeladat leírása: ……………………………………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………………………………… Érdemjegy: ………. (számmal) ……………… (betűvel)

Szöveges értékelés: …………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………………

2.) A tantárgy neve: kézműves műhelygyakorlat A vizsga típusa: gyakorlati A vizsgafeladat leírása: ………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………

Érdemjegy: ……… (számmal) ……………… (betűvel) 69

Szöveges értékelés: ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………………………

A művészeti alapvizsga minősítése a vizsgatárgyak érdemjegyei alapján:

……………. (számmal) …………………… (betűvel)

A vizsga ideje alatt történt rendkívüli esemény leírása: ……………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………

Kelt: Szentes, 20

………………………………… a vizsgabizottság elnöke

………………………………

…………………………….

a vizsgabizottság tagja

a vizsgabizottság tagja

70

JELENTKEZÉSI LAP ÉS SZÜLŐI NYILATKOZAT A Szivárvány Művészeti Iskolával (OM: 200040) tanulói jogviszony létesítéséhez a 2013/2014. tanévre

Tanuló neve: Lakcíme: …………………………………………………………………………………………………… Tanuló azonosító száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Születési helye, ideje:………………………………….., …………. év ..………… hó……. nap Anyja születési neve:

Apa vagy gondviselő neve:

……………………………………………… ………………………………………………………………… Telefon: Telefon: E-mail: E-mail: Általános vagy középiskolájának (óvodájának) a neve: Évfolyam, tanszak, amelyre jelentkezik a fenti tanévben (A pedagógussal egyeztetve kell kitölteni.) Művészeti ág Tanszak Évfolyam képző- és iparművészet képzőművészeti előképző …………. évfolyam alapfok …………… évfolyam kerámia alapfok ……………. évfolyam kézműves alapfok ……………. évfolyam táncművészet néptánc előképző ………… évfolyam alapfok……………. évfolyam szín- és bábművészet színművészet Fizetési kötelezettség a 2013/2014. tanévre: kitöltése esetén:

alapfok …………… évfolyam Szülői nyilatkozat (1)

Térítési díj összege 4 tanítási óra/hét esetén:

Ft/hó, 2 tanítási óra/hét esetén

Ft/hó. (A

tanév 10 hónapból áll.)

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultaknak az oktatás INGYENES, melyről a jegyzői határozat 1 példányát kérjük, hogy csatolja.

Szülői nyilatkozat (2) kitöltése esetén: tanítási óra/hét esetén Ft/hó, 2 tanítási óra esetén SZÜLŐI NYILATKOZAT (1)

71

A tandíj összege 4 /hó.

…………………………………………………………. tanuló szülője/gondviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a Szivárvány Művészeti Iskolában a művészetoktatást állami normatív támogatással, térítési díj fizetés mellett/ rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultként ingyenesen veszem igénybe. Egyben tudomásul veszem, hogy más művészeti iskolában TANDÍJ fizetési kötelezettség mellett vehetem igénybe az alapfokú művészetoktatást. Szentes, 2013. ……………………………………………… szülő/gondviselő aláírása

SZÜLŐI NYILATKOZAT (2) …………………………………………………………. tanuló szülője/gondviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az alapfokú művészetoktatást állami támogatással más oktatási intézményben veszem igénybe. Egyben tudomásul veszem, hogy a Szivárvány Művészeti Iskolában állami támogatás nélkül, tandíj fizetés mellett veszem igénybe a művészeti oktatást. Szentes, 2013. ……………………………………………….. szülő/gondviselő aláírása

ADATKEZELÉS Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola OM 200040

Érvényes: 2013. január 3-tól

A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 72

2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  az országos mérés-értékelés adatai.

73

II. Adatok továbbítása 1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók o a fenntartónak, o a kifizetőhelynek, o a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, o a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, o a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, o a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2.

A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható.

3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és

74

telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható.

4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok

75

kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

IV. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel.

76

2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adatés lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi 77

szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIRben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton 78

megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIRben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

79